Hogyan válasszunk nyelvkönyvet? Az iskolai nyelvoktatásban használt nyelvkönyvek, tanulási és tanítási segédletek minősítési rendszere

KészítetteZalánné Szablyár Anna és Petneki Katalin

Budapest, 1997

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

I. MIT KELL VÉGIGGONDOLNI A TANKÖNYVVÁLASZTÁS KAPCSÁN A NYELVOKTATÁSBAN?1. A NYELVKÖNYVKIADÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON2. A TANKÖNYV ÉS A NYELVTANÍTÁS/NYELVTANULÁS CÉLJAI3. A TANKÖNYV ÉS A NYELVTANÁR4. A TANKÖNYV ÉS A NYELVTANULÓ5. A TANKÖNYVVÁLASZTÁS A SZÜLŐK SZEMSZÖGÉBŐL6. REGIONÁLIS ÉS MULTINACIONÁLIS TANKÖNYVEK

II. A NYELVKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI1. ÚTMUTATÓ A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉHEZ 2. TANKÖNYV-ÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV NYELVTANÁROK SZÁMÁRA

III. A NYELVTANÍTÁS HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI IDEGENNYELVOKTATÁS SPECIFIKUMAI A TANKÖNYVVÁLASZTÁS TÜKRÉBEN2. A NÉGY LEGGYAKRABBAN TANÍTOTT, ILLETVE TANULT ÉLŐ IDEGEN NYELVAngolFranciaNémetOrosz

IV. FÜGGELÉK1. A KÉRDŐÍVBEN HASZNÁLT FONTOSABB SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA2. PÉLDÁK KÜLÖNBÖZŐ NYELVKÖNYVEKBŐL3. A TANKÖNYVVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN A KÖVETKEZŐ KÖNYVEK ÉS KIADVÁNYOK SEGÍTIK A TÁJÉKOZÓDÁST4. FELHASZNÁLT IRODALOM

--------------------------------------------------------------------------------

ELŐSZÓ

Tíz évvel ezelőtt föl sem merült, melyik tankönyvet szeressük, hiszen egyegy iskolatípushoz adott tanterv és tankönyv dukált. Persze akiben volt némi kurázsi, az a kötelező tankönyv mellé időnként becsempészte az órára a Czobor-Horlait vagy a Havronyinát. Ezzel úgyszólván ki is merült a könyvesbolti választék.

Nem úgy manapság! A könyvesboltok polcain egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a különböző rendű-rangú nyelvkönyvek: az ásatag reprint kiadások és a rendszerváltás előtti évekből visszamaradt, szürke nyelvkönyvek mellett új, multimediális tananyagok sorjáznak, melyek a pólyásbabáktól kezdve a nyugdíjasokig mindegyik korosztályt megcélozzák - persze elsősorban az angolul és németül tanulni vágyókat. A jeles kiadók versenytársaként nevesincs kiadók jelennek meg a piacon, köztük olyanok is, amelyek annyit értenek a nyelvkönyvkészítéshez, mint én az állatkitöméshez.

A nyelvtanárok pedig kapkodják a fejüket. Ha régen a "nyelvkönyvmizériára"panaszkodtak, most inkább arra, hogy fulladoznak a könyváradatban. Ott motoszkál bennem a kérdés: vajon milyen szempontok alapján vétetik meg tanítványaikkal ezt vagy azt a könyvet? A csillogó külső, netán az infláció üteménél is meredekebben emelkedő ár a meghatározó szempont? Vagy a külföldi kiadók szirénhangú ügynökeire hallgatnak, akik ugyanazt a portékát árulják Venezuelától Üzbegisztánon át Magyarországig?

Egy bizonyos: minél szélesebb a választék, annál jobban rászorulunk az eligazításra. A két szerző, Zalánné Szablyár Anna és Petneki Katalin olyan szempontrendszert dolgozott ki, amely hozzásegíti a tanárokat, nyelvi munkaközösségeket - adott esetben a tanulókat és szülőket is -, hogy a számukra legmegfelelőbb tankönyvet válasszák ki. A jelen kötet mégsem afféle kiskáté, mint inkább munkafüzet, amely az útmutatókat és kritériumlistákat kérdésekkel és problémákkal kapcsolja össze. A szerzőpáros azt sugallja, hogy nem szabad receptek alapján dönteni. Végső soron csak a kellő módszertani tudással fölfegyverzett, szuverén tanáregyéniség képes eligazodni a nyelkönyvdzsungelban.

Medgyes Péter

BEVEZETÉS A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési program 1995-ben kiírt pályázata keretében egy, a nyelvkönyveket minősítő rendszerre tettünk javaslatot, amelynek segítségével a tanárok támpontokat kaphatnak a tankönyvválasztáshoz. A koncepció

kidolgozása után a különböző idegen nyelvek képviseletében munkánkba bevontuk Morvai Editet (ELTE Germanisztikai Intézet), Hudák Ilonát (ELTE CETT), Sz. Tóth Gyulát, a francia nyelv oktatásának szakértőjét, valamint Éva Erzsébetet (Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nyíregyháza, orosz tanszék).

A kérdőív átdolgozásában Bognár Virág szociológus volt segítségünkre.

A minősítő rendszer magja egy kérdőív, melynek első változatát kb. 100 nyelvtanárnak küldtük meg. A visszaérkezett válaszok alapján készült el a végleges változat, amelyben figyelembe vettük az érdemi módosító javaslatokat. Ezen kívül tartottunk egy workshopot is 25 nyelvtanár részvételével. A résztvevők egy része jelezte, hogy a jövőben is szívesen foglalkozna a tananyagok minősítésével, illetve ezzel a kérdéskörrel.

Ezúton is köszönjük valamennyi közreműködő segítségét, és érdeklődéssel várjuk további észrevételeiket.

Reméljük, hogy minősítő rendszerünk hasznos lesz mindennapi munkájukban.

Budapest, 1996. július 15.

Petneki Katalin és Zalánné Szablyár Anna ELTE Germanisztikai Intézet

I. MIT KELL VÉGIGGONDOLNI A TANKÖNYVVÁLASZTÁS KAPCSÁN A NYELVOKTATÁSBAN?

1. A nyelvkönyvkiadás helyzete Magyarországon

A tankönyv egyike azon tényezőknek, amelyek jelentős szerepet játszanak abban, hogyan tanítunk idegen nyelveket. A mai szabad tankönyvválasztás idején hazai (regionális) és külföldi (multinacionális) tananyagok (lásd I. 6.) versenyeznek azért, hogy iskolák és tanárok mellettük tegyék le a voksukat. Időnként a sajtó is foglalkozik a nyelvoktatás kérdéseivel, ilyenkor a tankönyvekkel kapcsolatos új helyzet is szóba kerül:

"Vannak persze pedagógusok, akik ma is »kőkorszaki« megoldásokkal dolgoznak; részben, mert képtelenek választani a tankönyvek esetenként zavarbaejtően bőséges kínálatából..."

"Gyakorló tanárok szerint a bőség azt is jelenti: a pedagógusok zöme nem tud választani a különböző módszertani megközelítéssel készült tananyagok között , így inkább a már bevált - és olcsóbb - réginél marad."(HVG, 1994. szept.10. Kiemelés a szerzőktől.)

Időnként a kiadói oldalról is fontos magyarázatokat kaphatunk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos kérdésekre. Danka Attila, a Nemzeti Tankönyvkiadó egyik vezetője szerint egy tankönyvcsalád kiadása kb. 10 millió forintba kerül és kb. 3-4 évre van szükség kidolgozásához. (Educatio, 1994/4.)

AZ ELŐTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN

Hosszú évtizedekig elég egyszerűen működött a dolog: a minisztérium és az OPI égisze alatt tantervek készültek. Felkértek szerzőket, illetve tankönyvpályázatokat írtak ki (1976 óta). A nyertesek aztán elkészít(h)ették a tankönyveket, melyek szigorúan követték a tantervet, illetve az OPI útmutatóját. Az utolsó publikált tanterv 1979-ben készült. Így aztán a tanárok egy része csak a tankönyveket tanította, gyakran már nem is ismerte a tantervet, mert az ezáltal már fölöslegessé is vált. "Egy iskolatípus - egy tanterv - egy tantárgy - egy tankönyv logikának"nevezte ezt a helyzetet Lukács Péter (1988) (vö. még Medgyes, 1989: 67).

Ugyanakkor, főleg a nyolcvanas években, már egyre több tanár dolgozott - legalábbis kiegészítő anyagként - különböző magyar kiadású, de még gyakrabban a célnyelvi országban kiadott nyelvkönyvekkel, melyek nyelvszemlélete, koncepciója általában korszerűbb, professzionálisabb volt. Sokan úgy érezték, belőlük jobban fel lehet készíteni a diákokat a lassan változó nyelvtanulási célokra. (Jóval több turista jött Magyarországra, jóval többen utaztak tőlünk is külföldre, vegyesvállalatok alakultak, nőtt a nyelvvizsga iránti igény stb.)

Ugyanebben az időszakban a szakfelügyelet átalakult, az ellenőrzés csökkent. De csak egy 1989-es rendelet tette lehetővé, hogy a minisztérium más kiadót is választhasson egy általa megrendelt tankönyv kiadására, nemcsak a Tankönyvkiadót.

A rendszerváltás, az addig kötelező orosznyelvoktatás eltörlése után igen kaotikus helyzet alakult ki a tankönyvhasználat terén. A nagy szabadság eufóriája elég hamar elmúlt, amikor a megváltozott feltételek miatt előre nem látott nehézségek jelentkeztek.

MI JELLEMZI A MAI TANKÖNYVPIACOT?

A külföldi, de néhány éve már a hazai tankönyvek ára is komoly anyagi terhet jelenthet a szülőknek. A gyakori tankönyvváltás tovább nehezítheti ezt a helyzetet. Az eltérő szintű készségekkel rendelkező csoportoknál különösen nehéz megtalálni a legmegfelelőbb tananyagot. A külföldi (multinacionális) tankönyvek jó része - egyes nyelvek esetében - elsősorban felnőtteknek íródott. Ezek nem vehetik figyelembe például a speciális pedagógiai szempontokat. A tanárok nem voltak/nincsenek felkészítve a tankönyvek adaptálásának, de kiválasztásának nem könnyű feladatára sem.

1991-ben jött létre a MKM Tankönyv- és Taneszközirodája, majd 1993-ban a Tanterv-, Tankönyv- és Taneszköztanács. Ide kell felterjeszteni jóváhagyásra a tankönyveket. A minisztérium a tankönyvvé nyilvánított könyvekről minden évben kiadványokban tájékoztatja az iskolákat és a pedagógusokat. (A közoktatás választható nyelvkönyvei. Tájékoztató. 1996/97. tanév MKM).

A külföldi és a hazai kiadók egyik fő célja az, hogy az általuk kiadott nyelvkönyvet elismertessék tankönyvnek. Ehhez meg kell felelniük a tankönyvvé nyilvánítás tartalmi és technikai követelményeinek. E követelmények nem specifikusan a

nyelvkönyvekre, hanem minden tankönyvre vonatkoznak, és nagyon általánosan megfogalmazott elvárásokat tartalmaznak, mint például:

1. Megfelel-e a tankönyv a humanizmus általános elveinek, a kodifikált emberi és gyermeki jogoknak?............................................................................. igen - nem

2. Összhangban van-e a tankönyv az alkotmánnyal és a hatályos magyar törvényekkel? ..................................................................... igen - nem

3. Megfelel-e a tankönyv a Nemzeti Alaptantervnek? .................................... igen - nem

4. Sérti-e a tankönyv Magyarország érdekeit? .............................................. igen - nem

5. Mentes-e a tankönyv a napi politizálástól? ............................................... igen - nem

6. Megfelel-e a tankönyv a mögötte álló szaktudományok legáltalánosabb kritériumainak? ................................................................... igen - nem

7. Megfelel-e a tankönyv az előírt olvasáshigiéniai és műszaki minimumoknak? ...................................................................................... igen - nem

A főleg jogi, politikai-ideológiai és technikai szempontokat felölelő lista csupán annyit állapít meg egy adott tankönyvről , hogy az mentes-e ideológiai befolyásoktól, nem törvénysértő-e, és technikailag megfelel-e a minimális elvárásoknak. Ezek alapján bizony elég sok kiadványt lehet tankönyvvé nyilvánítani, és így felkerülhettek a minisztériumi hivatalos tankönyvlistára olyan nyelvkönyvek is, amelyek az iskolai nyelvoktatásban legfeljebb csak kiegészítő anyagként jöhetnének számításba.

A pontosabb tájékoztatás céljából a Soros Alapítvány támogatásával létrejött az MKM Tankönyv- és Taneszköziroda adatbázisa, amely tartalmazza minden olyan tankönyv és segédanyag adatait, amely felkerült az MKM hivatalos listájára, illetve amit a kiadók megneveztek. Itt fontos adatok és információk szerepelnek, mint például a célcsoport (iskolatípus, korosztály), a tankönyv által képviselt pedagógiai módszer, a feldolgozás szintje, de a nyelvkönyvek speciális kritériumait ez a software sem veszi figyelembe. A recenzió rovat pedig kizárólag a kiadók által megfogalmazott információkat tartalmazza.

KIADVÁNYUNK CÉLJÁRÓL, MÓDSZEREIRŐL, TARTALMÁRÓL

Információink szerint Magyarországon még nincs olyan, a szaktudományok legújabb eredményei alapján kidolgozott és hivatalosan elfogadott szempontrendszer, ami kifejezetten a nyelvkönyvek alkalmasságát vizsgálná. Ezt a hiányt szeretnénk most pótolni.

Kiadványunk célja, hogy segítséget nyújtson a nyelvtanároknak a tankönyvválasztásban. Tapasztalataink szerint nagy szükség van egy olyan kritériumrendszerre, amely specifikusan azt vizsgálja, mennyire alkalmas egy nyelvkönyv egy adott tanulócsoport oktatására.

Általában szólunk majd a nyelvoktatással és a tankönyvekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről , de külön is kitérünk négy nyelvre: az angolra, a franciára, a németre és az oroszra.

Az említett nyelvek tanításában Magyarországon nagy hagyománya van a különböző típusú nyelvkönyvek használatának, bizonyos nyelvkönyvcsaládoknak.

Munkánk során mi magunk is szembesültünk azzal a ténnyel, hogy - különböző nyelvszakosok lévén - szempontrendszereink, terminológiánk eltér egymástól. A kérdőívek kipróbálásakor is különféle reakciókat tapasztaltunk az egyes nyelvek esetében. Ezt többek között a kérdőívet kitöltő kollégák eltérő tanítási háttere okozta.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy egyes kérdések bizonyos nyelveknél túlságosan kézenfekvőnek tűnhetnek, más nyelveknél pedig talán még nem aktuálisak. Gondoljanak ilyenkor arra, hogy más nyelvet oktató kollégáik más hagyományokra támaszkodhatnak, és ezért más szemmel olvassák ugyanezt.

A nyelvtanárok előképzettsége, tájékozottsága is különböző lehet. Egy részük talán már komoly tankönyvírói tapasztalatokkal is rendelkezik, más részük most döbbent rá, milyen nehéz és felelősségteljes feladat tanulócsoportjai számára évről évre tankönyvet választani.

Kiadványunkban szándékunk szerint mindenki talál végiggondolandó, reményeink szerint új szempontokat is, hiszen munkánk során megpróbáltuk feldolgozni a magyaron kívül a legújabb német és angol szakirodalom nyelvtanárok számára releváns, legújabb eredményeit.

Kiadványunk első részében felhívjuk figyelmüket néhány - szerintünk fontos - témára:

a tankönyv és a nyelvtanulás/-tanítás célja,a tankönyv és a tanár,a tankönyv és a nyelvtanuló,a tankönyvválasztás a szülők, illetve laikusok szemszögébőlés a hazai és külföldi kiadású, fejlesztésű nyelvkönyvek kérdéskörére.

Az általános részek után az egyes, fent felsorolt nyelvekkel és a tankönyvhelyzettel kapcsolatos aktuális helyzetről és problémákról olvashatnak rövid összefoglalást. Külön fejezetet szentelünk az általános iskolai korosztály nyelvtanulásának, hiszen itt speciális szempontokra kell figyelni.

Mivel óhatatlanul elég sok szakkifejezést kellett használnunk, szükségesnek tartottuk, hogy a füzet végén (Függelék. A kérdőívben használt fontosabb szakkifejezések magyarázata) meghatározzuk a tankönyvekkel kapcsolatban legfontosabb szakkifejezéseket.

Még egy eszközzel próbáltuk elérni, hogy minél világosabb legyen mondandónk. Az egyes szempontokkal, megvalósítási módokkal kapcsolatosan példákat hoztunk különböző tankönyvekből (Függelék. Példák a különböző nyelvkönyvekből). Csak pozitív példákat akartunk bemutatni, elkerülendő, hogy esetleg egy-egy szempont alapján igaztalanul negatív kép alakulhasson ki bármelyik tananyagról.

Fő segítségnek a II. 2. fejezetben található kérdőívet szántuk. Ha az itt közreadott kérdések közül az Önök szerint is fontosakat egy adott tananyag alapján megválaszolják, könnyebben eldönthetik, vajon alkalmas-e arra, hogy ezzel dolgozzanak.

De még mielőtt akár csak átfutnák vagy tanulmányoznák ezeket a tankönyvválasztást befolyásoló kritériumokat és kérdéseket, kérjük, válaszoljanak saját maguknak a következő kérdésre:

Eddig milyen szempontok szerint hozta meg a tananyaggal kapcsolatos döntéseit? (Legalább három szempontot említsen, fontosságuk szerinti sorrendben!)

1........................................................................................................................................

2........................................................................................................................................

3........................................................................................................................................

2. A tankönyv és a nyelvtanítás/nyelvtanulás céljai Neuner szerint a tanítási folyamatban a tankönyvnek központi helye van: a tanterv, a tanítási helyzet és a tanulócsoport között helyezkedik el, közvetít (Neuner, in: Kast/Neuner, 1994:8).

Ha már tankönyvválasztásról beszélhetünk, ennek egyértelműen úgy kell(ene) működnie, hogy a célok függvényében, azok megvalósítása érdekében választjuk meg a taneszközöket, tehát a tankönyvet is.

Itt feltétlenül meg kell említenünk - anélkül hogy hosszasan elemeznénk e régóta vitatott kérdéskört -, hogy az utóbbi években az állami nyelvvizsga mint tanítási és tanulási cél befolyásolja a nyelvoktatást és ezzel együtt a tankönyvválasztást . Az iskolák egy részében az idegen nyelvekből tett érettségi vizsga jelentősége csökkent, hiszen a nyelvvizsga kiválthatta. A legjobb képességű tanulók, akik egy sikeres nyelvvizsgáért a felvételinél plusz pontokat kaptak/kapnak, már nem érettségiztek, sőt ha tehették, már korábban (16-17 évesen) letették a nyelvvizsgát.

Az állami nyelvvizsga mint tanulási cél sokak számára a fentiek mellett azért is elfogadott , mert követelményrendszere viszonylag körülhatárolt, a legutóbbi vizsgareform óta (1991) professzionálisabb is. Medgyes Péter ezt a következőképpen fogalmazza meg: "Az új rendszer, amely a korábbinál nagyobb súlyt helyez a kommunikatív készségekre, igyekszik lépést tartani a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban elfogadott nyelvvizsga-követelményekkel."(Medgyes, 1992: 269)

Az elmúlt években számtalan kiadvány került piacra, melyek egy része magát a vizsgát, annak követelményeit ismerteti a laikusoknak is, másik (különböző kisebb és az utóbbi időkben alapított kiadók által is megjelentetett), jóval nagyobb része a különböző vizsgafeladatokhoz nyújt - sokszor elég vegyes színvonalú és kétséges eredetű - anyagot a gyakorláshoz.

A kiadók mellett számos nyelviskola is profitálhat ebből a helyzetből, hiszen a nyelvvizsgára felkészítés feladatának a közoktatás (különböző okokból) gyakran nem tud megfelelni.

A jövőt illetően az iskolai nyelvoktatás megváltozott céljait a Nemzeti alap-tanterv hivatott meghatározni . Ehhez kell majd igazodniuk a tankönyveknek is, tehát e dokumentum figyelembevétele mint kritérium már jelenleg is szerepel a tankönyvvé nyilvánítás szempontjai között. (Vö. I. 1. 5. o., valamint: Köznevelés, 1993/35: 10.)

A következőkben kiemelünk néhány szempontot a NAT bevezetőj éből:

Az általános követelmények között ez áll: "A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel."(7. o.)

A műveltségi területek oktatásának közös követelményei című fejezetében (11. o.-tól) több olyan cél szerepel, melynek megvalósításához az idegennyelv-oktatás számtalan lehetőséget nyújt.

A Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz című alfejezetben:

"Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. [...] A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, a kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) főleg Magyarországot közelebbről érintő - problémáiról, az ezek érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában."(11. o.)

A Kommunikációs kultúra című alfejezet tézisei az anyanyelven túl az idegen nyelvekre is vonatkoznak:

"A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak."(12. o.)

A személyiség kibontakoztatása mint cél megvalósítására is számtalan jobbnál jobb lehetőség kínálkozik a nyelvoktatás keretei között.

"A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alap-vető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben."(9. o.)

A tanulás módszerének tanítása is egyre nagyobb szerepet játszik a nyelvtanításban, ezt nem egy új tankönyv koncepciója is bizonyítja (vö. 13. o.).

Az élő idegen nyelvek tanulásának célját a dokumentum elsősorban a gyakorlati készségek elsajátításában látja (vö. 56. o.).

Nem célokat, hanem fejlesztési követelményeket fogalmaz meg. Az általános követelmények közül a tananyagválasztás szempontjából valamennyi végiggondolandó (57. és 61. o.).

Mérlegelendő például, hogy bizonyos tankönyvek egyáltalán alkalmasake arra, hogy a tanulók segítségükkel a gyakorlati nyelvi készségeket (a négy készséget) elsajátítsák (vö. Általános fejlesztési követelmények a 10. évfo-lyam végén, 1. pont).

Még inkább kimutatható, mennyire alkalmasak az egyes tananyagok az idegennyelv-tanulás készségének, sajátos módszereinek bemutatására, arra, hogy segítségükkel ezeket a technikákat a tanulók elsajátíthassák (vö. Általános fejlesztési követelmények a 6. évfolyam végén, 2. pont, 57. o.). Bizonyos technikák és stratégiák gyakoroltatását, tudatosítását a jelenleg forgalomban lévő könyvek csak egy részében találhatjuk meg. Gondoljunk például olyan kiadványokra, melyek bizonyos "vizsgakérdések"vagy szituációk betanítására, betanulására ösztönöznek, vagy mechanikusan bizonyos feladattípusokat gyakoroltatnak.

A 3. és 4. követelmény (57. o.), illetve a 3. követelmény (61. o.) feltételezi, hogy a nyelvtanulás során a diákok olyan "alapanyagot"kapnak, (a tankönyvírók és a tanárok) oly módon választják ki számukra a tartalmakat (témákat, szituációkat, szerepeket, szövegtípusokat stb.), hogy az azokkal való munka érdekes, motiváló és kommunikációra ösztönző legyen. Ugyanakkor kellő segítséget is kell kapniuk, hogy valóban meg tudjanak szólalni.

Ezzel szorosan összefügg a 3. pontban megfogalmazott attitűd megvalósításának lehetősége is.

Az 5. követelmény megvalósításához is nagy segítséget nyújthatnak a tankönyvek. Amennyiben ennek a követelménynek nem felelnek meg, nincsenek erre ösztönző feladatok, a tanárnak kell végiggondolnia, többletmunkával kiegészítenie a könyvet, pótolnia a releváns tartalmakat, és megtervezni legmegfelelőbb feldolgozásukat.

AZ ÉRETTSÉGI MINT TANULÁSI ÉS TANÍTÁSI CÉL

Az érettségireform kidolgozása és vitája 1995-ben kezdődött, és jelenleg is folyik. Csak akkor várhatjuk el a közoktatás számára készülő tananyagoktól, tankönyvsorozatoktól, hogy hathatós segítséget adjanak e követelmények megvalósításához, ha kidolgozzák a - jelenlegi elképzelések szerint - kétszintű nyelvi érettségi követelményeinek rendszerét.

3. A tankönyv és a nyelvtanár A nyelvkönyvközpontú oktatásnak nagy hagyománya van a hazai nyelvoktatásban, bár ezek a hagyományok az egyes idegen nyelveknél eltérőek lehetnek.

A nyelvkönyveket a szakirodalom regionális és multinacionális könyvekre osztja (lásd I. 6.). A tankönyvpiacon ezek a kiadványok árban, kivitelezésben, szintben, szakmai színvonalban konkurálnak egymással. A nyelvtanár szerepe már a tankönyvek beszerzése előtt, a döntéskor meghatározó.

KELLE EGYÁLTALÁN AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSÁHOZ NYELVKÖNYV?

A szakirodalomban számos utalást találhatunk arra, hogy az idegen nyelvek oktatásához tulajdonképpen nem kell tankönyv. A tankönyv nem pótolhatja a valós szituációkat, nem alkalmazható minden tanulócsoport esetében egyformán, szinte minden alkalommal más-más anyaggal kell kiegészíteni. Ahhoz azonban, hogy egy nyelvtanár minden tanulócsoportjának testre szabott anyagot állítson össze, nemcsak nagyon magas szakmai tudásra van szüksége, hanem megfelelő eszközökre (például

fénymásoláshoz vagy hang- és képanyagok felvételéhez és lejátszásához), autentikus anyagokra, forrásokra, anyanyelvű kollégákra és főképpen meglehetősen sok időre. Nem könnyű ilyen esetben biztosítani azt sem, hogy a hiányzók ennek alapján pótolhassák az elmulasztott órák anyagát. A tanár által csoportja számára óráról órára összeállított tananyag létezhet ugyan (például kisiskolások tanítása, szaknyelv stb.), de ennek a fenti nehézségek miatt ma hazánkban kevés a realitása. Ezért gondoljuk úgy, hogy a legtöbb esetben szükség van egy helyesen megválasztott tankönyvre.

MILYEN A NYELVTANÁR VISZONYA A NYELVKÖNYVHÖZ?

Melyikkel ért leginkább egyet a következő három tanári vélemény közül?

1. "Én vagyok a tanár, tehát én tudom a legjobban, melyek a legsikeresebb tanítási módszerek. A tanulók azt teszik, amit én mondok nekik."2. "Követem a tankönyv módszereit. Ha a tanári kézikönyv világosan megadja a követendő módszert, ahhoz igazodom."3. "Felmérem, mi a legcélravezetőbb módszer a tanulók számára, és eszerint próbálok tanítani."

A tankönyvnek nagy hatása van arra, milyen stílusban tanít valaki, s ez kihat arra is, hogyan tanulnak a diákjai (vö. Grant, 1987:14).

Mindenképpen a tanári önképzést is szolgálja, ha időközönként új tankönyveket próbálunk ki.

MI A NYELVKÖNYV SZEREPE A NYELVOKTATÁSBAN?

Nyelvszemléletet és egy bizonyos módszertani koncepciót közvetít; első idegen nyelv esetében megalapozza a további idegen nyelv/ek oktatását és tanulását; biztosítja azt, hogy a tanítás és a tanulás folyamatának legyen egy konstans vezérfonala; tájékoztatást ad a tanárnak, a tanulónak, valamint a szülőnek az oktatás és a tanulás folyamatának aktuális állásáról; szabályozhatja a tanítás és tanulás ritmusát, haladási ütemét; segíti a tanár munkáját, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi forrást, szöveget és gyakorlatot biztosít az órai munkához; ez az iránymutatás azonban nem helyettesítheti a tantervet (lásd I. 2.);

a tanterv és a tankönyv ismeretében idejében fel lehet tárni, hol nem fedi le a tankönyv a tantervi elvárásokat, így adaptálását, kiegészítését idejében meg lehet tervezni;

segíti a tanuló munkáját, amennyiben rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyeket az I. 4. pontban leírtunk.

MIRE ÜGYELJEN A NYELVTANÁR A TANKÖNYV HASZNÁLATA KÖZBEN?

Ne felejtse el, különösen, ha első idegen nyelvet tanít, hogy a tanulók számára ő fekteti le a nyelvtanulás alapjait, alakítja ki a későbbi idegennyelv-tanulás önálló és csoportos tanulási stratégiáit és technikáit.

Ne ragaszkodjon mereven a tankönyv anyagához, ha azt látja, hogy tanulócsoportjának nem mindenben felel meg.

Ismerje meg alaposan - ha van - a tankönyv bevezetőjét, illetve a tanári kézikönyvet, és értékelje az olvasottakat. Próbáljon meg minél többet megvalósítani a szerzők szándékából, akkor is, ha esetleg nem mindenben ért velük egyet, majd értékelje ki, bevált-e vagy sem a kézikönyv tanácsa.

Ha a könyvhöz nem készült kézikönyv, ajánljuk, hogy először a tanítás megkezdése előtt, majd kb. félidőben és a tanév végén a munkaközösség tagjai beszéljenek a tankönyvvel kapcsolatos elképzeléseikről , elvárásaikról és tapasztalataikról.

Igyekezzen a tankönyv anyagát a tankönyvből kiemelve feldolgozni (például képeket, feladatokat kimásolva, fóliáról vetítve stb.).

Legyen tudatában annak, hogy személyes viszonya a tankönyvhöz nagymértékben befolyásolja a tanulók véleményét és viszonyát a tankönyvhöz és a nyelvhez.

Időszakonként érdemes a tanulókkal közösen értékelni az adott nyelvkönyvet, és ily módon megismerni az ő véleményüket is.

A tankönyv, annak gyakorlatai sose szolgáljanak büntetésül (példá-ul fegyelmi vétség esetén retorzióként gyakorlatokat íratni).

Medgyes Péter találóan jellemzi, miért vált gyanússá a kommunikatív nyelvoktatás meghonosodása óta a tankönyv, mely hosszú ideig az idegennyelv-oktatás "bibliája"volt. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a tanárok döntéskényszer elé kerültek: "Mit tegyek? Az ellenérvekre hallgatva szabaduljak meg a tankönyvtől, vagy inkább tartsam meg, hiszen mégiscsak gazdag az információs anyaga, világos a szerkezete, tetejében könnyű hozzáférni?" Ez a dilemma különösen élesen vetődik fel nem anyanyelvi tanárok esetében (Medgyes, 1995: 113).

4. A tankönyv és a nyelvtanuló A hatvanas, illetve hetvenes évek óta a nyelvoktatásban világszerte egyre nagyobb figyelmet szenteltek a nyelvtanulónak. Egyre több tanulmány és vizsgálat foglalkozott a tanulóközpontú nyelvoktatással, a motiváció kérdéskörével, a tanulási stratégiákkal, tanulótípusokkal stb. Ez az érdeklődés Magyarországon, természetesen társadalmi-politikai okokból is csak jóval később, inkább a nyolcvanas évek közepétől mutatkozott.

Petneki Katalin a némettanárok között végzett kérdőíves felmérése (1995) azt mutatja (vö. Petneki, 1995: 33), hogy a

tankönyvek megítélésében a "tanulást" mint szempontot, csak nagyon kevesen említették. Ez nem jelenti azt, hogy a tanárok a tananyagok minősítésekor ne gondolnának tanulóik szempontjaira, hiszen a "motiváció", illetve a "célcsoport" ugyanezen a listán igen előkelő helyet foglal el.

Egy tankönyvből sokféleképpen lehet eredményesen tanítani. Ahogyan a tanárok más-más koncepciójú, típusú tankönyvekre esküsznek, úgy például főleg a felnőtt nyelvtanulók is más és más (néha egymásnak ellentmondó) elvárásokat fogalmaznak meg. Grant például a következő tanulótípusokat említi:

tanulók, akik írott szövegekkel szeretnek dolgozni;tanulók, akik inkább a hallás utáni értést és a beszédet tartják fontosnak; tanulók, akik szeretik a nyelvtani szabályokat, egy részük inkább az anyanyelven; tanulók, akik nem szeretik a nyelvtani szabályokat, s még az anyanyelvükön sem értik azokat; tanulók, akik azt szeretik a legjobban, ha a tanáruk beszél, s ők hallgathatják;tanulók, akik legszívesebben párban vagy csoportban dolgoznak (vö. Grant, 1987: 11).

De amennyiben a diákokat kérdezik tankönyveikről, bár ez nálunk nem túlzottan gyakori, rögtön kiderül, hogy határozott véleményük van, és elvárásaikat is meg tudják fogalmazni. Olykor komoly kritikával is illetik nemcsak a Magyarországon készült nyelvkönyveket. Ebben persze sokszor tanáraik véleménye is tükröződik.

A diákok többsége tudja, hogy nagy szüksége van használható nyelvtudásra, és ezért eredményesen szeretne nyelvet tanulni. Ebből a tényből adódik, hogy a tanulók szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a következő:

MILYEN TÍPUSÚ TANKÖNYV SEGÍT A TANULÁSBAN?

A következő tulajdonságokkal feltétlenül rendelkeznie kell:

figyelembe veszi a legtipikusabb tanulási célokat (kommunikáció idegenekkel, releváns hétköznapi helyzetek megoldása, a legfontosabb beszédszándékok bevezetése és begyakoroltatása; ha egy bizonyos vizsgára készít fel, igazodik a vizsga követelményeihez stb.); jól felépített, tagolt, áttekinthető maga a könyv és egységei/leckéi/ fejezetei (regiszterek, összefoglalások stb.); n amennyiben magyarázatokat vagy szabályokat tartalmaz, azok jól érthetők és transzparensek/áttekinthetők; tartalmaz szószedetet, a tanított témákhoz kapcsolódó fordításszövegeket, nyelvtani összefoglalókat, választható szövegeket, dalokat stb.; a gyakorlatok utasításai, piktogramjai egyszerűek, következetesen ismétlődnek; a bőséges gyakorlatanyag egy részét a nyelvtanuló maga is ellenőrizni tudja, lehetőséget nyújt az egyéni/órán kívüli gyakorlásra is (például van a könyvben megoldási kulcs); tanácsokat ad a tanuláshoz, gyakorláshoz (technikák, stratégiák tudatosítása); főleg a vizsgák mint tanulási cél miatt a nyelvtanulók jelentős része, a fiatalok is, szívesen oldanak meg teszteket, hogy tudásszintjüket ily módon is ellenőrizzék.

A másik alapvető kérdés a tanuló szemszögéből:

ÉRDEKESE, SZÓRAKOZTATÓE AZ ADOTT KÖNYVBŐL TANULNI?

Ehhez a tankönyvnek

minden tanulótípus számára sikerélményt kell nyújtania; témaköreiben, szituációiban módot ad az azonosulásra, illetve arra is, hogy a tanulók saját magukról beszélhessenek, és tudjanak beszélni; figyelembe veszi tartalmában a célcsoport feltételezhető, nyelvórán kívül szerzett ismereteit és érdeklődését, illetve a kivitelezés igényességében vizuális kultúráját. Ahhoz, hogy a tanulók véleményét megismerhessük, alkalmanként beszélgessünk el velük a használt nyelvkönyvről. A következő kérdőívet segítő ötletnek szánjuk.

Kérlek, karikázd be a megfelelő választ!Ha tudsz, nevezz meg egy-egy példát a könyvedből!

1) Milyennek találod a tankönyv témáit?

a) általában érdekes

b) néhány érdekes, a többi nem

c) általában unalmas

d) egyéb: ....................................................................................................

2) Hogyan sikerül megoldanod a tankönyv feladatait?

a) könnyen

b) vegyes, hol könnyen, hol nehezen

c) nehezen

3) Mi az, ami tetszik a tankönyvben?

a) egyes témák, pl.: ....................................................................................

b) egyes szövegek, pl.: ..............................................................................

c) egyes képek, pl.: ....................................................................................

d) magyarázatok

e) egyes feladattípusok, pl.: .......................................................................

d) egyéb: ....................................................................................................

4) Szerinted mi hiányzik a nyelvkönyvből?

a) szövegek a következő témá(k)ról: ...........................................................

b) dalok

c) képek (fotók, térképek stb.) pl.: ..............................................................

d) nyelvi játékok, rejtvények, pl.: ...............................................................

e) gyakorlatok, pl: ......................................................................................

f) egyéb: .....................................................................................................

A következő olyan kérdőív, melynek segítségével fölmérhetik, mennyire ismerik tanulóik nyelvkönyvüket (Rampillon, 1995:33 f.).

Most tedd félre a tankönyvet, és válaszold meg a következő kérdéseket!Csak akkor vedd újra elő a könyvet, ha ellenőrzni akarod válaszaid helyességét.

Ismered-e a tankönyvedet? Pontszám:

1. Hány oldalas az adott tankönyv? (+/-5) .............. oldal 2 pont

2. Hány leckét tartalmaz? .............. leckét 1 pont

3. Most éppen hányadik leckével foglalkoztok? a .......... leckével 1 pont

4. Milyen szókincslista tartozik a tankönyvhöz?

a)egynyelvű

b)kétnyelvű .............................................................2 pont

5. Szerepelnek-e a tankönyvben rendszeresen piktogramok?

a)igen

b)nem ...................................1 pont,

Ha igen, nevezz meg vagy rajzolj le egyet! ..............................1 pont

6. Hol láthatók az egyes lecéket jelölő számok?

a)csak a leckék elején

b)minden oldal tetején jobb és bal oldalon

c)minden oldal alján jobb és bal oldalon

d)a lap tetején csak a bal oldalon

e)a lap tetején csak a jobb oldalon .................................................................. 1 pont

7. Hány részből áll a függelék? 2 pont

8. Kiadtak-e ehhez a tankönyvhöz munkafüzetet?

igen

nem ..............................1 pont

Összpontszám: ...............

Kiértékelés:

10-12 pont: Gratulálunk! Jól ismered a tankönyvedet.6-9 pont: Alkalomadtán lapozd át még egyszer a tankönyvet, és nézd át, mi mindent tartalmaz. 4-5 pont: Vedd elő a tankönyvedet! Nézd át a tartalomjegyzéket, és keresd ki az ott felsorolt részeket!4 pontnál Ahhoz, hogy sikeresen tanulj, ismerned kellene a tankönyvedet.

kevesebb: Az előbbi kérdőív alapján pontról pontra nézd át alaposan!

5. A tankönyvválasztás a szülők szemszögéből

A nyelvkönyvekkel gyakran a laikusok is kapcsolatba kerülnek. A szülők egy része, aki az adott nyelvet tanulta, és szükség esetén segíteni tud vagy tudna az otthoni tanulásban, mindenképpen véleményt alkot a tananyagról. Ezen túl bizonyos esetekben például az iskola vezetősége, az iskolaszék vagy az alapítvány is állást foglal/hat bizonyos könyvek beszerzése mellett vagy ellen.

A laikus számára is könnyen átlátható néhány alapvető szempont, és ez a tankönyvválasztást befolyásolhatja.

Ezek közül talán az ár az egyik legpragmatikusabb dolog. Korábban a szubvencionált magyar könyvek és a külföldiek ára között óriási különbség volt. Sokan hajlamosak még mindig azt gondolni, hogy ami drága, az biztosan jó is.

Némely könyv első látásra nagyon tetszetős, sok színes ábrával, jó minőségű nyomdatechnikával hívja fel magára a figyelmet. Ez még önmagában nem jelenti, hogy koncepciója mindenki számára, esetünkben egy konkrét nyelvtanuló/csoport számára megfelelő.

Mindenesetre a kiadványban található rajzokból vagy fotókból akár a laikusok számára is kiderülhet, kiknek szól a könyv. További segítséget jelenthet, főleg hazai kiadású könyvek esetében a bevezető, mely gyakran az anyanyelven íródott, és a borítólapon elhelyezett információ, ajánlás, de maga a cím is sok mindent elárulhat. Vigyázni kell azonban itt is, mert előfordulhat, hogy egy egyszerű képes szótárat vagy tesztgyűjteményeket nyelvkönyvként árulnak. A kiadói információkat mindig némi fenntartással kell fogadni, hiszen egyértelműen az az érdekük, hogy a könyvet minél többen megvegyék.

Fontos szempont lehet, hogy a tankönyvet hazai szakértők, nyelvtanárok esetleg anyanyelvi társszerzővel fejlesztették-e ki, vagy egy külföldi kiadó általában szélesebb célcsoportnak szánt tananyagáról, sorozatáról van-e szó. Mindkét típusnak egyaránt lehetnek előnyei és hátrányai. (Lásd még I. 6.)

Az egynyelvű könyvek használatakor néha a segítőkész szülők is kudarcot vallhatnak.

Fontos, hogy a szülő ne akarja saját nyelvtanulási szokásait, módszerét számon kérni gyermeke nyelvtanárától. Ez főleg az általános iskolás korosztály esetében lehet igen káros, ahol éppen az életkori sajátosságokat kell messzemenően figyelembe venni ahhoz, hogy a munka sikeres és eredményes legyen. A hatékony nyelvtanulást elősegítheti, ha a szülőket beavatjuk az őket is érintő szakmai kérdésekbe, világos, egyértelmű felvilágosítást adunk a nyelvtanítás céljairól, stratégiájáról, a követelményekről, a tanulás esetleges anyagi vonzatairól. Ugyanitt a tankönyvről is eshet néhány szó.

Célszerű kicsit áttanulmányozni a könyvet, a tartalomjegyzéket, mire hívják fel a figyelmet a szerzők, van-e benne például szójegyzék, vannak-e egyéb listák vagy nyelvtani összefoglalások, megoldások stb.

Jól bevált, főleg kiegészítő anyagoknál, ha az iskola rendelkezik egy-egy csoportra való szótárral, nyelvtani gyakorlókönyvvel, olvasókönyvvel stb., amit a különböző csoportok az órán alkalmanként használhatnak.

A következő kérdőív arra szolgál, hogy a tanár, ha erre módja és kedve van, például egy szülői értekezleten, segítségével megismerhesse a szülők elvárásait, elképzeléseit a nyelvtanulással kapcsolatban. Ezek vagy hasonló kérdések persze egy egyszerű beszélgetésben is felvethetők. A következő kérdéseket kellene tisztázni: n mely/ek a nyelvtanulás célja/i ebben a tanévben, az adott csoportban; n hogyan, milyen módszerekkel tanítunk és miért (ez különösen fontos a kisiskolás korosztály esetében, vö. III. 1.); n mi szól az általunk választott tananyag mellett, melyek az előnyei és mi következik ebből; n milyen technikákat javaslunk az otthoni tanuláshoz (házi feladatok); n a szülők hogyan segíthetik a tanár és a gyerekek munkáját; n milyen hasznos kiegészítő anyagokat javaslunk (szótárak, kazetták, tanulással kapcsolatos könyvek stb.)?

KÉRDŐÍV SZÜLŐKNEK A NYELVTANULÁSRÓL

Kedves Szülők!Idegen nyelvek oktatását szeretnénk segíteni az alábbi kérdőívvel. Kérjük, feleljen akérdésekre, jelölje be a megfelelő választ. Fáradozását előre is köszönjük.

Beszéli-e a gyermeke által tanult idegen nyelvet?

a)igen

b)nem

Ismer-e több Magyarországon használt nyelvkönyvet?

a)igen

b)nem

Szokott-e segíteni gyermekének a nyelvtanulásban?

a)igen

b)nem

Fontosnak tartja-e, hogy gyermeke nyelvkönyvében legyen

magyar nyelvű leíró nyelvtani magyarázat,

a)igen

b)nem

kétnyelvű szószedet?

a)igen

b)nem

Fontos-e Ön szerint, hogy a nyelvkönyv szép termék legyen?

a)igen

b)nem

Kért vagy szükség esetén kérne-e segítséget gyermeke nyelvtanulásában mástól? (az idegen nyelvet beszélő családtag, magántanár, szakkör, utaztatás stb.)

a)igen

b)nem

A tankönyv választásában teljesen a tanár kérését tekinti-e mérvadónak?

a)igen

b)nem

Gyermeke számára kölcsönzött vagy vásárolt-e már nyelvgyakorlási célból tankönyvön kívül

idegen nyelvű könyvet,

a)igen

b)nem

újságot,

a)igen

b)nem

computerprogramot,

a)igen

b)nem

hanganyagot,

a)igen

b)nem

videoanyagot,

a)igen

b)nem

szótárt?

a)igen

b)nem

Szokott-e idegen nyelvű anyagokat gyermeke tanárának figyelmébe ajánlani?

a)igen

b)nem

Az idegennyelv-tanulás és más tantárgyak tanulása eltér-e egymástól?

a)igen

b)nem

6. Regionális és multinacionális tankönyvek A tankönyvválasztás egyik alapvető kérdése, hazai kiadású (regionális, lásd IV. 1.) vagy külföldön, a célországban készült könyvvel lehet-e sikeresebben tanítani. Magyarországon évtizedeken keresztül elég szerény volt a nyelvkönyvválaszték még az ún. idegen nyelvű könyvesboltokban is. Időnként bizonyos szintekre egyáltalán nem lehetett tankönyveket beszerezni. A közoktatásban pedig csak a Tankönyvkiadó tankönyvsorozatait lehetett használni.

A hazai könyvekkel kapcsolatban sokszor elhangzott a jogos kritika, hogy nyelvhasználatuk nem autentikus. Biztos, ami biztos, csak az lehet a jó könyv, amit anyanyelviek írtak - vallották s talán vallják még ma is sokan. Sokáig joggal bírálták a hazai kiadású könyvek küllemét, nyomdatechnikai színvonalát. Ebben anyagi okokból mind a mai napig nem tudunk igazán versenyezni a multinacionális kiadókkal és kiadványaikkal.

Egy, a közelmúltban elsősorban közép-európai tankönyvíróknak rendezett grazi szemináriumról készült beszámolóban olvasható, hogy a tanárok több országban szívesebben választják a külföldi műveket. A helyi könyvek iránti előítéleteket a következő tényezőkkel magyarázzák: a nagy kiadók anyagi okokból nagyobb szellemi és anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, a fejlett infrastruktúra további előnyöket biztosít a grafikai kivitelben és a hanganyagok gyártásában egyaránt. Az anyanyelvi szerzőket jobban becsülik, munkájukat értékesebbnek tartják.

Benedek Mihály szerint (Benedek 1996:50) a külföldi nyelvkönyvek kitűnőek, de szemléletüknek vajmi kevés köze van a magyar nyelvtanulók világához. Fő hiányosságként említi, hogy e könyvek nem készítik fel a diákokat arra, hogy önmagukról, saját kultúrájukról idegenek számára fontos információkat adhassanak. A tanultak nem illeszkednek ismereteikhez, "és nem segítik életüket, még akkor sem, ha élő nyelvi közegbe kerülnek".

Mivel "tudhatnak többet" a Magyarországon írt különböző nyelvkönyvek?

A szerzők pontosan megismerhetik a hazai oktatási rendszer által meghatározott tanulási, tanítási célokat, az ezeket tartalmazó dokumentumokat. Ismerik annak a célcsoportnak az elvárásait, tanulási szokásait, érdeklődését, amelynek tankönyvük készül. n Reális elképzelésük lehet a hazai feltételrendszerről és a tanárok elvárásairól, módszertani felkészültségéről. Amennyiben iskolai tankönyvről van szó, összehangolhatják tankönyvüket más tantárgy (pl. a nyelvoktatás szempontjából releváns anyanyelv) tantervével is. Ami a tankönyvek országismereti, civilizációs tartalmát illeti, a magyar nyelvtanulók szemszögéből, tipikus érdeklődésük és szükségleteik szerint tudják meghatározni a lehetséges tartalmakat. A külföldi tankönyvszerzőknél a fentiekből adódóan biztosabban válogathatnak a magyar nyelvtanulók számára valóban releváns tartalmak, például beszédszándékok, szerepek, szövegtípusok közül.

II. A NYELVKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 1. Útmutató a kérdőív kitöltéséhez

Szándékunk szerint a kérdőív több funkciót is betölthet:

Segít a tankönyv kiválasztásában oly módon, hogy aprólékos, mármár szőrszálhasogató kérdéseink segítségével alaposabb végiggondolásra készteti a nyelvtanár kollégát, kiküszöbölve az impresszionisztikus rögtönzéseket és mások befolyását. A fiatal vagy kevesebb tapasztalattal rendelkező kollégák számára támpont lehet abban, hogy összefoglalja a tananyagelmélettel kapcsolatos módszertani ismereteket. Alkalmat ad arra, hogy a nyelvi munkaközösség tagjai egyeztessék véleményüket, szempontjaikat a helyi tanterv megalkotása után, elkerülve az egyszemélyi, szubjektív, esetleg önkényes döntés keserű következményeit.

Mivel a kérdőív magyarul készült, segíti a különböző nyelveket tanító kollégákat, hogy a helyi, iskolai tanterv kialakítása mellett gondolkodásuk, szempontrendszereik közelebb kerüljenek egymáshoz, hiszen az egymás szellemét, filozófiáját ismerő és vállaló közösség kisugárzása pozitív, és munkája eredményesebb lehet az atomizált munkacsoportokénál.

Kérjük, hogy a kérdőív elolvasása, illetve kitöltése előtt nézze végig kérdéseinket e kis útmutató segítségével .

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A kérdőív mindig csak egy tankönyv értékelésére alkalmas. Többkötetes tankönyvsorozatnál tehát minden egyes kötet esetében újból meg kell válaszolni a kérdéseket, mert csak így nyerhetünk egyértelmű választ kérdéseinkre. Ezért ajánljuk, hogy kitöltés előtt az üres kérdőívet másolják le, hogy legyen még példány további nyelvkönyvek későbbi elemzésére és értékelésére is. Ahol nemcsak igennel vagy nemmel lehet reagálni a kijelentésekre, ott egy ötfokozatú skálát adtunk meg. 5 azt jelenti, hogy a kijelentés maximálisan jellemző, míg az 1 azt, hogy egyáltalán nem jellemző a vizsgált tankönyvre. Nem szükséges kitöltenie az összes rubrikát, s az sem baj, ha csak a kérdéseken gondolkozik el, illetve azok közül válogat. Az ötpontos értékelés arra jó, hogy megmutassa, hogy egy-egy könyv koncepciója egy bizonyos tanár szerint, egy bizonyos csoport számára inkább pozitívan vagy negatívan értékelhető-e.

a) A tananyag adatai

Első pillanatra itt tényszerű és kézenfekvő dolgokat kérdezünk meg. Szerintünk ezek az adatok fontosak és tükrözik, mennyire ismerik a tanárok az adott nyelv tankönyvpiacát. Első felmérésünk során például kiderült, hogy sokan csupán a tankönyv 3-4 évvel ezelőtti árát ismerik, a jelenleg aktuális árat nem. Azt is fontos tudni, hogy a nyelvkönyv mikor jelent meg először, s jelenleg hányadik kiadásáról van szó. Ezt sajnos nem minden kiadó tünteti föl egyértelműen. Manapság kiadnak háború előtti nyelvkönyveket reprint kiadásban - például a "Könnyen, gyorsan németül/angolul/ stb." sorozatot, amiről valahogy véletlenül lemaradt az eredeti évszám.

b) A tanulók, akiknek a könyvet választom

Ez a rubrika könnyen kitölthető, ha már ismerem azt a tanulócsoportot, amelynek a nyelvkönyvet választom. Amit egy új tanulócsoport esetében is meg kellene tudni válaszolni, az a 8., 9. és 10. kérdés, azaz a nyelvtudás aktuális szintje, a korosztály és a korábban használt tananyag. A többi kérdés felhívja a figyelmet olyan dolgokra, amiket még jó volna figyelembe venni a döntés meghozatala előtt.

c) A tanítás feltételei, körülményei, környezete

Ez a kérdéscsoport a tanítás feltételrendszerét járja körül. Ezek a feltételek többnyire adottak, ezért sokszor nem is figyelünk rájuk, pedig erősen befolyásolják a tanítást és tanulást. Éppen ezért tudatában kell lennünk a feltételeknek ahhoz, hogy optimálisan kihasználhassuk azt, ami rendelkezésünkre áll. Ha ez nem így van, akár a legvonzóbb tankönyv tanítása is könnyen kudarcba fulladhat.

d) A tankönyv tartalmi jellemzői

A tartalmi jellemzőket három csoportra osztottuk. Az első kérdéscsoport arra vonatkozik, mennyire felel meg a tankönyv a tantervi elvárásoknak. Ismerni kell tehát mind a NAT-ban, mind a helyi, illetve iskolai tantervben megfogalmazott célokat és elvárásokat.

A legtöbb tanár a nyelvi-tartalmi szempontokat - szövegek, nyelvtan, szókincs, országismeret, készségfejlesztés stb. - tartja a legfontosabbnak egy nyelvkönyvben. Ezt fogja át a második kérdéscsoport.

A harmadik kérdéscsoport arra vonatkozik, milyen módszertani koncepciót ismerhetünk fel, s ez mennyire felel meg saját módszertani elképzeléseinknek.

e) A tankönyv mint taneszköz

Az utolsó kérdéskör azt vizsgálja, milyen jól használható a nyelvkönyv taneszközként. Ide tartozik a magyarázatok jellege (pl. idegen vagy anyanyelven), a tipográfiai jellemzők és a könyv tartóssága, várható élettartama. Ennek vizsgálata azért szükséges, mert más rendeli meg a tankönyvet (nyelvtanár), és más fizeti (szülő, alapítvány stb.).

A következő ábrán azt próbáltuk bemutatni, milyen döntési vonalak lehetségesek egy nyelvkönyv megválasztásakor, ha arra akarunk választ kapni, használható-e a nyelvkönyv egy adott tanítási, illetve tanulási helyzetben.

A NYELVKÖNYVVÁLASZTÁS DÖNTÉSMECHANIZMUSA

2. Tankönyv-értékelési kérdőív nyelvtanárok számára A TANANYAG ADATAI

1. Címe: _________________________________________________________

2. Szerzője: ______________________________________________________

3. Kiadója: _______________________________________________________

4. Kiadási éve: ____________________________________________________

5. Hanyadik kiadás: ________________________________________________

6. A kiadó szerinti nyelvi szintje: _____________________________________

7. A kiadó szerint megjelölt tanulói korcsoport: _________________________

8. A kiadvány tartozékai:

a) tankönyv vanl nincsl ára: ________ Ft.

b) munkafüzet vanl nincsl ára: ________ Ft.

c) hanganyag vanl nincsl ára: ________ Ft.

d) tanári kézikönyv vanl nincsl ára: ________ Ft.

e) tesztfüzet vanl nincsl ára: ________ Ft.

f) szókártyák vanl nincsl ára: ________ Ft.

g) videokazetta vanl nincsl ára: ________ Ft.

h) video munkafüzet vanl nincsl ára: ________ Ft.

I) video tanári kézikönyv vanl nincsl ára: ________ Ft.

j) computerprogram vanl nincsl ára: ________ Ft.

k) CD-Rom vanl nincsl ára: ________ Ft.

l) nyelvtani gyakorló kiadvány vanl nincsl ára: ________ Ft.

m) olvasókönyvek vanl nincsl ára: ________ Ft.

n) faliképek vanl nincsl ára: ________ Ft.

o) dalos kazetta vanl nincsl ára: ________ Ft.

p) ______________________________________________________________

r ) ______________________________________________________________

s) ______________________________________________________________

B. A TANULÓK, AKIKNEK A KÖNYVET VÁLASZTOM

9. A tanulócsoport nyelvi szintje:

a) kezdő

b) álkezdő

c) középhaladó

d) haladó

e) középfokú nyelvvizsgaszint

f) felsőfokú nyelvvizsgaszint

10. A tanulók életkora:

a) 3-6 év

b) 6-10 év

c) 10-14 év

d) 14-18 év

e) 18-26 év

f) 26 év fölött

11. Korábban használt tananyag(ok)

________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

12. A tanulócsoport speciális édeklődési területe(i):

a) nincs

b) általános

c) humán, ezen belül: ______________________________________________

d) természettudományos, ezen belül: __________________________________

e) egyéb, éspedig: ________________________________________________

13. A tanulók (kiemelkedően) jó készségei: ________________________________________________________________

________________________________________________________________

14. Nyelvtanulásuk célja:

a) általános beszéd- és íráskészség elsajátítása

b) érettségi vizsga

c) nyelvvizsga

d) továbbtanulás nyelvszakon, illetve nyelvigényes szakon

e) egyéb, éspedig: ________________________________________________

15. A következő tanulási szakaszban elsődlegesen fejlesztendő nyelvi készségeik:

a) beszédértés és beszéd

b) olvasás és írás

c) hallás utáni értés, beszéd, olvasás, írás

d) egyéb, éspedig: ________________________________________________

C. A TANÍTÁS FELTÉTELEI, KÖRÜLMÉNYEI, KÖRNYEZETE

C. 1. A tanulócsoport

16. A tanulócsoport létszáma:

17. Nemek szerinti megoszlása:

a) Lányok:

b) Fiúk:

18. Heti óraszám:

19. Hány éve tanulja a tanulócsoport az idegen nyelvet?

20. A tanulócsoport számára melyik az első idegen nyelv?

21. Másik idegen nyelv, amelyet tanulnak:________________________________

C. 2. Tárgyi feltételek

22. A tanításban az alábbi eszközök állnak rendelkezésemre:

a) tábla

I igen l nem

b) írásvetítő

l igen l nem

c) magnetofon

l igen l nem

d) videolejátszó

l igen l nem

e) fénymásoló

l igen l nem

f) diavetítő

l igen l nem

g) szótárak

l igen l nem

h) nyelvi gyakorlókönyvek

l igen l nem

i) iskolai könyvtár

l igen l nem

j) __________________________________

23. A nyelvórát állandó (nyelvi) teremben tartom

l igen l nem

24. A tanterem berendezése rögzített: l igen l nem

25. A tankönyv költségeit

a) a szülők

b) az iskola

c) egyéb ( pl. alapítvány) viselik

D. A TANKÖNYV TARTALMI JELLEMZŐI

D.1. A tanterv

26. A tankönyv szerzői koncepciójukat a tankönyvben vagy a tanári kézikönyvben világosan foglalták össze. 5-4-3-2-1

27. A tankönyv illeszkedik a NAT célkitűzéseihez. 5-4-3-2-1

28. A tankönyv haladási üteme (új anyag, gyakorlás mennyisége, óraszám) nagyjából megfelel csoportom adottságainak, készségeinek és óraszámának. 5-4-3-2-1

29. A tankönyv lehetőséget ad arra, hogy egységei sorrendiségét rugalmasan kezeljem, felcseréljem. 5-4-3-2-1

30. A tankönyv szerkezete, egységeinek terjedelme alkalmas arra, hogy tanórák alapján bontsuk. 5-4-3-2-1

D. 2. Nyelvi - tartalmi szempontok

31. A tananyag témái csoportom tanórákon kívül szerzett ismereteihez, tapasztalataihoz és érdeklődési területeihez kapcsolódnak.

5-4-3-2-1

32. A tananyag a tanulók életkorának megfelelően szelektált, korszerű országismereti tartalommal rendelkezik a célnyelv országairól.

5-4-3-2-1

33. A tananyag lehetőséget ad a tanulónak Magyarország és kultúrájának bemutatására a célnyelven. 5-4-3-2-1

34. A tananyag nyelvtani koncepciójával alapvetően egyetértek. 5-4-3-2-1

35. A tananyag az élő nyelvet, annak beszélt és írott rétegeit is bemutatja. 5-4-3-2-1

36. A tananyag az élő nyelv dialektusait, földrajzi sokszínűségét is tárgyalja. 5-4-3-2-1

37. A tananyag nyelvezete és témái mindennapi beszédhelyzeteken,szituációkon alapulnak. 5-4-3-2-1

38. A tananyag a tanulók mindennapi, releváns beszédszándékait tanítja. 5-4-3-2-1

39. A tananyag lehetőséget ad a 35. és 38. gyakorlására. 5-4-3-2-1

40. A tananyag sokféle szövegtípust tartalmaz. 5-4-3-2-1

41. A tananyag szövegtípusai autentikusak. 5-4-3-2-1

42. A tananyagban változatos feladattípusok fordulnak elő. 5-4-3-2-1

43. A tananyag megfelelő szintű és mennyiségű kiejtési és intonációs gyakorlatot tartalmaz. 5-4-3-2-1

44. A tananyag biztosítja mind a négy alapkészség fejlesztését a tanulók nyelvtanulási céljaival összhangban. 5-4-3-2-1

D. 3. Módszertani szempontok

45. A szerzők módszertani elképzelései harmonizálnak az enyémmel. 5-4-3-2-1

46. A tananyag hozzásegít ahhoz, hogy módszertani szemléletem megújúljon és eszköztáram gazdagodjon. 5-4-3-2-1

47. A tanulókat önálló munkára neveli. 5-4-3-2-1

48. A tananyag épít a tanulók más tárgyakban szerzett tudására, általános műveltségére és kreativitására. 5-4-3-2-1

49. A tananyag épít a tanulók más tárgyakban elsajátított tanulási technikáira. 5-4-3-2-1

50. A tananyag szövegei nevelési szempontból helyes értékeket tükröznek, mellőzik a közhelyeket, előítéleteket. 5-4-3-2-1

51. A tananyag biztosítja a rendszeres önellenőrzést azzal, hogy tartalmazza a tesztek, feladatok megoldásait. 5-4-3-2-1

52. A tankönyv instrukciói világosak, egyértelműek, következetesek. 5-4-3-2-1

53 . A tankönyv tanulásmódszertani elképzelései segítik a tanulót más idegen nyelv elsajátításában. 5-4-3-2-1

54 . A tananyag lehetővé teszi a tanulóknak, hogy különböző nyelvtanulási stratégiákat tudatosítsanak és gyakoroljanak. 5-4-3-2-1

55 . A tananyag alkalmas differenciált órai munkára. 5-4-3-2-1

E. A TANKÖNYV MINT TANESZKÖZ

56 . A tankönyvcsalád minden része beszerezhető. 5-4-3-2-1

57. A tankönyv tartalmaz :

leíró nyelvtani magyarázatokat 5-4-3-2-1szószedetet 5-4-3-2-1és fordítandó szövegeket 5-4-3-2-1

58. A tankönyvben

magyar nyelvű magyarázatok,5-4-3-2-1szószedet 5-4-3-2-1és fordításszövegek vannak.5-4-3-2-1

59. A tankönyv oldalainak elrendezése, tagoltsága és tipográfiája segíti a tanuló és a tanár munkáját. 5-4-3-2-1

60. A tankönyv egységeinek felépítése, jelrendszere, feliratozása áttekinthető és következetesen segíti a tanuló tájékozódását. 5-4-3-2-1

61. A tankönyv szolgálja a tanulók vizuális nevelését. 5-4-3-2-1

62. A tankönyv képi anyaga autentikusan tükrözi a célnyelv országának földrajzi és tárgyi világát, kultúráját. 5-4-3-2-1

63. A tankönyv ábrái, fotói és illusztrációi nem öncélúak, hanem szervesen illeszkednek a nyelvtanulás folyamatába. 5-4-3-2-1

64. A tankönyv formája és súlya megfelelő. 5-4-3-2-1

65. A tankönyv várható élettartama nem rövidebb a használathoz szükséges időnél. 5-4-3-2-1

Miután átolvasta és esetleg ki is töltötte a fenti kérdőívet, ha igényli, az alábbi táblázatban rögzítse az Ön számára legfontosabb eredményt (pozitívumokat és negatívumokat egyaránt) és a következtetéseket, feladatokat:

A ________________________________________ c. tananyag ( ______ kötete) csoportomnak megfelel, mert

1. ______________________________________________________________

2. ______________________________________________________________

3. ______________________________________________________________

A következő hiányosságokat látom:

1. ______________________________________________________________

2. ______________________________________________________________

3. ______________________________________________________________

A sikeres nyelvtanításhoz a következőkön kellene változtatni:

1. ______________________________________________________________

2. ______________________________________________________________

3. ______________________________________________________________

Amennyiben a téma érdekli, szeretné értékelését megvitatni, megmutatni a kérdőív szerzőinek, kérjük, másolja le és a következő kiegészítő kérdőívvel együtt küldje el címünkre:

Petneki Katalin/Zalánné Szablyár AnnaELTE Germanisztikai Intézet, Német Szakdidaktikai Központ1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21 .

A névvel ellátott levelekre válaszolni fogunk. Természetesen a kérdőívet elküldheti névtelenül is, de akkor csak indirekt úton, szaklapokon keresztül tudunk esetleg reagálni.

Kiegészítő kérdőív a tankönyvválasztással kapcsolatban a válaszadóról:

1. A válaszoló neme: férfi l nő l

2. A válaszoló kora: 20-30 év között l 30-40 év között l 40-50 év között l 50-60 év között l 60 év felett l

szakmai gyakorlata: 0-5 év l 5-10 év l 15-20 év l 10-15 év l 20 év felett l

3. A válaszoló végzettsége: egyetem: nappali l esti/levelező l főiskola: nappali l esti/levelező l átképzett orosz vagy egyéb szakos tanár l egyéb, éspedig: ________________________________________________

4. Az iskola típusa, ahol tanít: 6 osztályos általános iskola l 8 osztályos általános iskola l 12 osztályos általános iskola és gimnázium l 8 osztályos gimnázium l 6 osztályos gimnázium l 4 osztályos gimnázium l szakközépiskola l egyéb, éspedig: ________________________________________________

5. A település, ahol tanít: főváros központi kerülete főváros peremkerülete megyeszékhely város község

6. Nyelvet tanító kollégáim száma munkahelyemen:

7. A kérdőív kitöltése segítette munkámat. 5-4-3-2-1

III. A NYELVTANÍTÁS HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI

1. Az általános iskolai idegennyelvoktatás specifikumai a tankönyvválasztás tükrében

Az általános iskolai tankönyvek célcsoportja egy nagyon széles, korosztályi szempontból heterogén réteg. Ezt a tankönyv/tankönyvcsalád megválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, tehát pontosan tisztában kell lennünk az adott tanulócsoport változó, illetve megváltozott diszpozícióival (fiziológiás és pszichés adottságaival). Végig kell gondolnunk mindazokat az általános pedagógiai és pszichológiai kérdéseket, melyek a tananyag megválasztása szempontjából relevánsak lehetnek. Különös alapossággal kell ezt megtennünk abban az esetben, ha felső tagozatos szaktanárként alsó tagozatosokkal foglalkozunk, illetve ha tanítói diplomával l2-l4 éves tanulókat tanítunk.

Másrészről pontos elképzelésekkel kell rendelkeznünk az általános iskolai idegennyelv-oktatás

céljairól, lehetséges tartalmairól és az adott korosztály szempontjából adekvát módszerek, eljárások, technikák köréről. Az alábbiakban ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan szeretnénk néhány fontosabb gondolatot kiemelni.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI IDEGENNYELVOKTATÁS CÉLJAI

Az általános iskolai idegennyelv-oktatás keretein belül a tanulók nagy része először találkozik egy új, az anyanyelvtől eltérő idegen kifejezésformával. A nyelvtanulásnak ez a szakasza alapvetően befolyásolja a tanulók viszonyát az idegen nyelv/ek/hez és ezen túl az idegenhez mint jelenséghez. Az idegen nyelv tanulása lehetővé teszi számukra, hogy saját világukat nagyobb összefüggésbe állítva lássák, nézeteik a világról összetettebbé és árnyaltabbá váljanak.

Az idegen nyelv tanítása egyben hozzájárul számos, tantárgyakat is átfogó nevelési- és képzési cél megvalósításához is, s általában kedvezően befolyásolja a tanulók személyiségének alakulását. Fejleszti a nyelv/ek - ezen belül az anyanyelv - iránti érzékenységet, erősíti a tudás megszerzésére irányuló vágyat.

Az alsó tagozatos nyelvi foglalkozások egyik legfontosabb célja a tanulók érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltése az idegen nyelv és az idegen kultúra iránt. Az ezekben az osztályokban folyó munka során nem vezérelhetnek bennünket mennyiségi megfontolások, nem pusztán arról van tehát szó, hogy az ismeretek és készségek megszerzésének kezdetét néhány évvel korábbra helyeztük. Feladatunk elsősorban abban áll, hogy a korcsoport kedvező adottságait (nyitottság, kíváncsiság, a megfigyelés és utánzás készsége és képessége, a tudásszomj, a beszéd öröme stb.) optimálisan kihasználva az idegen nyelv tanítása/tanulása útján hozzájáruljunk a tanulók személyiségének (emocionális, kreatív, kognitív és szociális téren történő) fejlesztéséhez.

Lehetőséget kell biztosítanunk a tanulóknak, hogy rácsodálkozzanak az idegen kultúrára, fokozatosan felfedezzenek egy, az övékhez számos ponton hasonlító, más pontokon azonban jócskán különböző világot - e folyamat eredményeképpen tudatosabban éljék majd meg saját környezetüket, illetve tanulják meg látni azt a más szemével is.

Ezek a célok, melyek a 6-l0 éves korosztály tanításában vezérelnek bennünket, érvényben maradnak a későbbiekben is. Az évek múlásával persze újabb célokkal egészülnek ki, módosulnak, differenciálódnak és súlypontjaik eltolódnak, természetes reakcióként arra a folyamatra, melynek során a tanulók látásmódja, érdeklődési köre, készségei és igényei alakulnak.

A felső négy osztály idegennyelv-tanítása/tanulása során mindinkább előtérbe kerül a négy kommunikatív készség párhuzamos fejlesztése. A nyelvi-instrumentális készségen kívül a kommunikatív kompetencia részeként ugyanilyen fontos mindazon magatartásformák elsajátítása, melyek egymás sikeres megértésének alapvető feltételei.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI IDEGENNYELVOKTATÁS LEHETSÉGES TARTALMAI

Ha komolyan vesszük azt a sokat hangoztatott tézist, miszerint a nyelv nem öncél, hanem a megértés eszköze, komolyan kell vennünk és a tanítás középpontjába állítanunk a tanulók érdeklődését és érzelmeit, fel kell keltenünk érdeklődésüket, és rá kell bíznunk magunkat fantáziájukra és kreatívitásukra.

Lehetőséget kell biztosítanunk, hogy az idegen nyelv segítségével új tar-talmakat tárjanak fel, amin persze az is értendő, hogy a már ismertet interkulturális szempontból dolgozzuk fel. Semmiképp sem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy a már anyanyelven megismert világot öltöztetjük idegen nyelvi köntösbe.

A tartalmak és témák segítségével az évek során felépített "szóvilágot"folyamatosan bővítjük, abból a megfontolásból, hogy a tanulók a valós világot fejlődésük során minduntalan újra és másként tapasztalják meg. Az egyes témaköröket tehát újra és újra napirendre tűzhetjük, ügyelve arra, hogy az adott korosztálynak megfelelően kibővítsük, módosítsuk, új tartalmakkal kombináljuk, azaz egyre komplexebb formában tárgyaljuk.

A különböző témakörökhöz rendelt anyagok feldolgozása ideális esetben úgy történik, hogy a nyelvi és nem nyelvi cselekvések kölcsönösen kiegé-szítik, gazdagítják egymást. Alsó tagozatban különösen nagy jelentőségük van a történeteknek, a mesélésnek, amikor a tanulók megfelelő narratív technikák segítségével cselekvések sorozatában élik át - azok részévé és részesévé válva - az idegen nyelv közvetítette tartalmakat.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI IDEGENNYELVOKTATÁS MÓDSZEREI

A módszerek kérdése csakis a célok és a tartalmak ismeretében vizsgálható, s minden esetben igazodnia kell az adott tanulócsoport beállítottságához, érdeklődéséhez, elvárásaihoz, tapasztalataihoz, ismereteihez, képességei-hez és készségeihez. Az egyes évfolyamok közti átmenetnek zökkenőmentesnek és folyamatosnak kell lennie, igyekezni kell tehát, hogy elkerüljünk mindenféle módszertani törést, valamint el kell ismernünk a korábbi osztályokban megszerzett ismereteket és tapasztalatokat, és építenünk kell rájuk.

A nyelvi foglalkozások elsődleges célja az alsó tagozatos tanulókkal olyan nyelvi és interkulturális tapasztalatok közvetítése , melyek a későbbiekben kedvezően befolyásolják a nyelvtanulás folyamatát. Már itt adódik tehát az elvárás: olyan gondosan kiválasztott, autentikus anyagokkal kell dolgoznunk, amelyek szervesen kapcsolódnak a tanulók megszerzett ismereteihez és tapasztalataihoz, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy belekóstoljanak az idegen kultúrába, felismerjék a hasonlóságokat és érzékeljék a másságot. A tanulók leljék örömüket abban, amivel foglalkoznak, és abban is, ahogyan azt teszik, azaz: figyelembe kell venni mindazokat az általános pedagógiai alapelveket, amelyek a korosztály tanítása során különös jelentőségűek: a holisztikus, multiszenzoros és értelmesen játékos tanítás-tanulást, hogy csak a legalapvetőbbeket említsük.

Amint a későbbiekben is még jó darabig, a hallás utáni értés és az ezen alapuló beszéd készsége az alsó tagozatos korosztály esetében elsőbbséget élvez az olvasással és írással szemben. Különösen fontos ebben a korai szakaszban a hallás célirányos fejlesztése, illetve ehhez kapcsolódóan és erre építve a helyes kiejtés, ritmus és intonáció gyakoroltatása.

Az idő múltával természetesen egyre nagyobb jelentőséget nyer az olvasás és az írás is, de ügyelni kell arra, hogy bevezetésük fokozatosan és differenciáltan, az egyéni-, illetve csoportigényekhez maximálisan alkalmazkodva történjék, illetve hogy az írásfejlesztés középpontjában ne a produktum, hanem maga az írás élménye, folyamata álljon.

A felsőbb osztályokban alkalmazott módszertani alapelvek sok tekintetben megegyeznek a korábbi években érvényes

alapelvekkel, illetve hasonlóak azokhoz, de természetesen bizonyos módosulásokkal és súlyponteltolódásokkal. Ebben a korban jelentős előrelépés figyelhető meg a tanulók kognitív képességeinek fejlődésében, a tanulási folyamatok egyre komple-

xebbé válnak. Növekszik a tudatosság, az elemző belátás szerepe a tanulás folyamatában, nagyobb szerepet kap a módszeres szókincsfejlesztés és nyelvtantanulás, egyre több lehetőség kínálkozik a kontrasztív munkára, a transzfer lehetőségének tudatosabb kihasználására. A tanulók egyre inkább vállal(hat)ják a felelősséget tanulási folyamatuk alakításáért, a tanár szerepe mind nagyobb mértékben a tanulás folyamatának moderálására szűkül(het) le.

Szempontok, melyekre fokozottan ügyelnünk kell, ha általános iskolai csoport számára választunk tananyagot

A tankönyvek kiválasztásakor minden esetben figyelembe veendő szempontokon kivül, illetve azok keretén belül (vö. kérdőív, II. 2.) az alábbi szempontok szerint célszerű még egyszer alaposan átgondolni választásunkat:

1. Figyelnek-e a szerzők tankönyvükben az adott korcsoport tanulási diszpozícióira, illetve tankönyvsorozat esetében azok mindenkori változásaira? Nyújt-e a tanári kézikönyv e téren segítséget?

2. A feldolgozott témák, a feldolgozás módja, illetve a felhasznált szó-kincs minősége és mennyisége szempontjából megfelelnek-e a tananyag szövegei az adott korcsoport igényeinek, szükségleteinek?

3. Elegendő narratív/mesélő szöveget tartalmaz-e a tananyag, és ad-e ötleteket a szövegek narratív technikákkal történő, cselekvő/cselekedtető feldolgozására?

4. Elegendő rímet, verset tartalmaz-e a tananyag, azaz figyelembe veszi-e a gyerekek természetes vonzódását a verses műfaj iránt, illetve ad-e ötletet a tanárnak, hagy-e teret a gyermeki fantáziának és kreatívitásnak, hogy a rímeket, verseket életre lehessen kelteni, dolgozni lehessen velük és rajtuk?

5. Elegendő modellértékű hanganyagot tartalmaz-e a tananyag az egyoldalú tanári beszédminta ellensúlyozására, segíti-e a hallás utáni értés fejlesztését, valamint átgondoltan gyakoroltatja-e - játékos és változatos formában, ügyelve a magyar nyelvtanulók nehézségeire - a helyes kiejtést, ritmust és intonációt. Azaz: számot vet-e azzal, hogy míg a 6-7 éves gyerekek az idegen nyelvi mintákat gyakorlatilag tökéletesen imitálják, a 8-9. életévtől kezdve már számolni kell bizonyos nehézségekkel, tehát szükség van a beszédértés fejlesztésére, a kiejtés, a beszédritmus és az intonáció megfelelő formában történő gyakoroltatására? (Biztosítja-e a tananyag - esetleg a tanári kézikönyvben - a tanárok számára szükséges fonetikai háttérismeretek elsajátítását, illetve felfrissítését?)

6. Figyelmet fordít-e a tananyag a készségek korosztályi sajátosságokból eredően differenciált fejlesztésére abban az esetben, ha a nyelvoktatás az alsó tagozatban, különösképp ha az l-2. osztályban kezdődik meg, azaz:

kiemelten kezeli-e a hallás utáni értés és a beszédkészség fejlesztését; a megfelelő időpontban, fokozatosan és differenciáltan vezeti-e be az olvasást és az írást; lehetőséget biztosít-e megfelelő feladatok révén a kreatív írásra már az írástanulás korai szakaszában (sokoldalú, érdekes és értelmes írásbeli feladatokat kínálva)?

7. Hogyan kezeli a tananyag a nyelvtan tanításának kérdését?

Számol-e azzal, hogy az alsó tagozatban nyelvtant elsősorban implicit módon, struktúrákba ágyazva, a nyelv közvetlen használata révén tanácsos tanítani? Figyelembe veszi-e a tanulók anyanyelvi nyelvtani ismereteinek adott szintjét? n Előnyben részesíti-e a nyelvtani szabályszerűségek tanítása során az induktív módszert?

8. Ügyel-e a tananyag a média korosztályspecifikus szerepére, ezen belül is elsősorban a képek jelentőségére, illetve ha tankönyvcsaládról van szó, figyel-e a tanulók korának előrehaladtával párhuzamosan tapasztalható változásokra (a szemléltetés fokának csökkenése, a konkréttól az absztrakt felé való elmozdulás folyamata stb.)?

9. Kínál-e a tananyag ötleteket és megfelelően kialakított gyakorlatokat, illetve feladatokat a tanulás differenciálása és individualizálása, a felelős és célirányos tanulás fejlesztése céljából (kiscsoportokban, illetve egyénileg, meghatározott időtartamra szóló feladatterv elvégzése önellenőrzéssel, illetve külső/tanári kontrollal)? Tartalmaz-e a tanári kézikönyv a módszer lényegére vonatkozó útmutatást?

10. Tartalmaz-e a tananyag ötleteket, illetve konkrét feladatokat kisebb vagy esetleg nagy, tantárgyakat átfogó projektek megvalósítására? Tartalmaz-e a tanári kézikönyv erre vonatkozóan módszertani útmutatást?

Morvai Edit 2. A négy leggyakrabban tanított, illetve tanult élő idegen nyelv Fontosnak tartjuk, hogy az idegen nyelvek általános, közös kritériumai mellett az egyes nyelvekről külön-külön is ejtsünk néhány szót. Természetesen nem térhetünk ki minden, a hazánkban tanított élő idegen nyelvre, csak a négy leggyakoribbal foglalkozunk. Ezek a nyelvek - ezt tapasztalatból a legtöbben tudják, s a statisztikák is alátámasztják -: az angol, a francia, a német és az orosz.

Az egyes nyelveket tanulók száma iskolatípusonként egyes statisztikai források szerint így nézett ki:

Ezek az adatok azóta valószínűleg tovább módosultak az orosz nyelv rovására és az angol javára. Ennek megfelelően változik a tankönyvkínálat is. Az általános iskolákban tankönyvvé nyilvánított nyelvkönyvek számának alakulásáról a következő

adatokat tudhatjuk meg:

(Vö: Vágó Irén, 1996. 54. o.)

Itt újból felhívjuk a figyelmet arra, hogy - többek között az elmúlt években bekövetkezett változások miatt is - az egyes nyelveknél a tankönyvhasználattal kapcsolatban más-más gondok és nehézségek merülnek fel. A nyelvenkénti rövid összefoglalók szerzői ezért különböző problémákra teszik a hangsúlyt.

ANGOL

1. Milyen hagyományok jellemzik az angol nyelv oktatását Magyarországon?

Amint azt Selmecziné Lányi Ildikó Teaching English to Hungarian Learners című egyetemi jegyzetéből is tudjuk, az angol nyelv magyarországi tanítása más európai országokhoz hasonlóan rövid múltra tekint vissza. Bizonyos feljegyzések szerint ez a folyamat a XVI. században kezdődött.

Mivel a korabeli kommunikáció nyelve a latin volt, s a magyar nyelv is előtte állt még a felvilágosodás és nyelvújítás mozgalmai által előidézett változásoknak, keveset tudunk arról, hogyan birkóztak meg elődeink a kommunikációs nehézségekkel a szigetországban. A magyarokat elsősorban az egyházi mozgalmak, a reformáció áramlatai vezették el Angliába, valamint a vágy, hogy különböző tudományokat sajátítsanak el Anglia híres egyetemein. A Magyarországra visszatért tudósok magukkal hozták és terjesztették a puritán eszméket, és természetesen az angol nyelvet is. Fontosnak tartották, hogy a korabeli tudományos műveket a magyar művelődő réteg eredetiben olvassa. Ennek következtében főként a protestáns egyetemek (Debrecen, Gyulafehérvár, Enyed, Sárospatak) könyvtárai és tudósai rendelkeztek angol nyelvű könyvekkel, és ugyancsak itt tanították az angol nyelvet elsőként. Az első angol nyelvtant Komáromi Csipkés György írta 1664-ben.

A török uralom múltán a magyarországi kultúrát mintegy kétszáz éven át a német befolyás jellemezte. Érdekes talán megjegyezni, hogy Bessenyei György Shakespeare-t és Miltont franciául olvasta, Kazinczy a Machbetet és a Hamletet németből fordította.

A XIX. században már ismét az eredeti művekhez nyúltak a fordítók. Petőfi Shakespeare-ért való rajongásában tanult angolul; Coriolanus-fordítása kiállta az idő próbáját, és Arany fordításremekei láttán eltöprenghetünk, vajon milyen módszerrel sajátíthatta el a nyelvet az, aki ilyen tökéletes fordítást alkotott.

A szabadságharc bukása után az angol nyelv tanulása és ismerete egyfajta politikai állásfoglalást jelentett - Kossuth angliai és amerikai útjai, beszédei is ezt igazolják.

A tudomány és a gazdasági fejlődés is az angolszász mintát kívánta sok esetben, elég, ha Széchenyi reformkori elképzeléseire és megvalósult terveire gondolunk.

A protestáns egyetemek mellett 1886-ban a budapesti egyetemen is alapítottak Angol Nyelvészeti és Irodalmi Széket, és a magyarországi angoloktatás és irodalomtörténet nem keveset köszönhet a mintegy ötven éven át, 1896 és 1946 között hazánkban dolgozó Yolland professzornak. A mai napig is találkozhatunk antikváriumainkban Yolland-szótárakkal, noha talán már eljárt az idő a kétnyelvű szótára fölött.

Az első középiskolai angoltanári diplomákat 1921-ben adták ki, és 1924től lett az angol középiskolai második idegen nyelv - a latin és a német volt az első - a franciával és az olasszal együtt.

A két világháború között angolul főként a reformegyházak tanítottak, őket követték a reálgimnáziumok és a kereskedelmi iskolák. Országos statisztikákat figyelembe véve elmondható, hogy ez idő tájt az angol a harmadik idegen nyelv a francia és a német után.

A második világháborút követően 1949-ig folyt a klasszikus értelemben vett idegennyelv-tanítás, 1949-ben az "orosz nyelv kötelezővé tételével gyakorlatilag betiltották"(Medgyes, 1992: 264). Sajnálatos módon az ötvenes években néhány évig a tanárképzés is szünetelt, hosszú távra megbénítva az iskolai munkát.

Az angol nyelv jelentősége a közoktatásban mindvégig csekély maradt, elég ha arra gondolunk, hogy "1989-ben az általános iskolai tanulók mindössze 3%-ának, míg a középiskolások 16,5%-ának adatott meg az angoltanulás lehetősége!"(Medgyes, ibid.). Jól ismert okok miatt a helyzet 1989-ben, az orosz nyelv kötelező tanításának megszüntetésével, legalábbis statisztikai szempontból megváltozott. A szabad nyelvválasztással az orosz nyelv helyét az angol kezdte betölteni, s az 1993-as statisztikákból is tudhatjuk, hogy az általános iskolákban csak kis mértékben előzte meg a német, a középiskolákban pedig 10%-kal vezetett az angol a némettel szemben.

2. Milyen nehézségekkel küzd a magyarországi angol nyelvoktatás?

Hasonlóan a többi idegen nyelv oktatásának problémájához, az iskolákra nehezedő pénzügyi nyomás, a tanárhiány, illetve az alacsony óraszám okozza a legtöbb gondot. Az oktatás finanszírozásának megváltozása, a csökkenő tanulói létszám az iskolák vezetését arra készteti, hogy minél vonzóbb képet mutassanak akár már az óvodás korú gyerekek szülei számára, s így már a kisiskolás korban ajánlják az idegen nyelv oktatását. Elsősorban a nem megfelelő szakmai és tantermi feltételek ítélik kudarcra e nem megfontolt erőlködéseket. Mindenképp szakmai harakiri az, ami napjainkban történik. A nyelvtanulásban kisiskolás korban demotivált gyerekeket rendkívül nehéz meggyőzni arról, hogy későbbi tanulmányaik során még sikeres nyelvtanulókká válhatnak. Az alsóbb osztályokban elkövetett szakmai hibák olyan károkat, hosszú távú demoralizálódást okoznak, amelyeket egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen lehet majd a felsőbb osztályokban korrigálni.

A tanárhiány, illetve a képesítés nélküli kollégák magas aránya a közoktatásban soha nem látott méreteket öltött . Emellett a csökkenő óraszám (heti 2x45 perc) és a nagy tanulói létszám (a korábbihoz képest osztatlan csoportok, 25-35 fő) eleve kizárja

az eredményes munkát. Pesszimista jóslások szerint az angol nyelv tanításának hatékonysága és színvonala hamarosan azonos lesz az orosz nyelv korábbi statisztikai mutatóival.

3. Mi az, ami mégis reményt adhat a jelenlegi helyzetben?

Választható tananyagok

Az angol nyelv tanítását szolgáló tananyagok és kiegészítő anyagok választéka sokkal bőségesebb más idegen nyelvekéinél . A magyar közoktatást és a nyelvtanár kollégákat illeti az elismerés azért, hogy az elmúlt tíz évben a legnagyobb brit és amerikai könyvkiadók megfelelő terepnek tartják a magyar piacot új termékeik kipróbálására és bemutatására. Nagyon valószínű, hogy ebben elsősorban az angoltanítás szakmai színvonala, és nem a piac felvevőképessége a döntő.

A szabad idegennyelv-választás szabad tankönyvválasztással párosult az angol nyelv esetében. A magyar könyvkiadók is viszonylag idejében tettek lépéseket a vásárlói igények kielégítésére. Megjelentek a magyar kiadású külföldi sikersorozatok, például Tankönyvkiadó-Longman: Strategies sorozat, Akadémiai Kiadó-Oxford University Press: Streamline sorozat, a Headway sorozat két darabja, Corvina Kiadó-Oxford University Press: Project English. Ha végignézzük ezeket a tankönyvcsaládokat, örömmel nyugtázhatjuk, hogy megjelenésükkor mindegyik korszerű kiadványnak számított, és az is örömünkre szolgálhat, hogy a kiválasztott nyelvkönyvcsaládok mindegyike más-más tanulói-tanári igénynek felel meg, eltérő módszertani szemléletet tükröz.

A Magyarországon működő brit és amerikai könyvkiadók rendszeresen tartanak könyvbemutatókat, "workshopok"-at gyakran a szerzők vagy neves magyar szakemberek részvételével. A helyi és országos szervezésű továbbképzéseken megjelennek és propagandamunkájuk mellett gyakran könyvadományaikkal is segítik a kollégák munkáját.

Az évente májusban rendezett IFABO és az International Book Fair (Nemzetközi Könyvfesztivál) ugyancsak bőséges és átfogó képet nyújt a tankönyvpiac fejlődéséről és változásairól.

A Függelékben (IV. fejezet) felsorolt szakmai lapok rendszeresen beszámolnak a könyvújdonságokról.

A British Council

T�