BETH-SHALOMBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBETHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTH-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-SHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHALOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOMMMMMMMMMMMMMMMBETH-SHALOM

ISRAELISRAELRAELBÕL 2013. január - 01. szám www.hirekizraelbol.hu 2013. január - 01. szám www.hirekizraelbol.hu

Az izraeli datolya diadalmenete • 17

Alkalmazás ellenõõrzi az autógumi nyomását • 18

A Zsidók ellenségei

minden embernek?

Jézus nyomán IzraelbenZarándokút a Szentföldön

2013. január 31-ig csak

2013. február 1-tõl

689,- Euró765,- Euró + repülõjegy

+ repülõjegy

2013. március 10-17

Jelentkezés:Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2. Telefon: (1) 33 99 490; Mobil: (06 30) 63 07 823;

E-mail: ejfel@t-online.hu, Részletes programok: www.ejfelikialtas.hu, www.hirekizraelbol.hu

A változtatás jogát fenntartjuk!

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

November 29-én az Egyesült Nemzetek Közgyûlése Palesztinát döntõ többséggel, mint nem tagot, megfi gyelõ

államnak minõsítette. Ez az eljárás aligha változtat az aktuális helyzeten, mindenesetre szimbolikus értéke jelentõs. Megjegyzendõ például a szavazás dátuma. Napra pon-tosan 65 évvel a Palesztina megosztásáról tartott szavazás után került rá sor, amikor is annak idején a területet egy zsidó és egy arab részre osztották fel. Az arabok, a zsidókkal ellentétben, ezt a tervet kezdettõl fogva elutasították, és erre háborúval válaszoltak. Nos, a kérdés tehát az: Változott-e valamit is ezzel kapcsolatban a palesz-tinok hozzáállása? Sajnos, Mahmud Abbasznak az ENSZ elõtt mondott beszédében ebbõl semmit sem lehetett felfedezni. Bár egy másik alkalommal bevallotta, hogy a palesztinok legnagyobb hibája a megosztási terv el nem fogadása volt. A fel nem tett és meg nem válaszolt kérdés mindenesetre ez: Változott-e valami ezzel kapcsolatban a palesztinok legbensõjében?

Csupán kilenc állam szavazott ellenük, köztük természetesen az USA, amely ha-gyományosan Izrael álláspontja mögött áll. Obama elnök nem sokkal elõtte szögezte le, hogy a békét kikényszeríteni nem lehet, hanem csakis kétoldalú tárgyalásokon lehet elérni. Mahmud Abbasz beszédében kijelentette, hogy a palesztinok hisznek a békében, és keresik is a békét. Mindenesetre azt nem tisztázta, hogy a Gázából Izra-elre vég nélkül záporozó rakétákat, ami már-már háborús cselekményekbe torkollott, szintén a béke kereséseként lehet-e értelmezni.

Az izraeli miniszterelnök, Netanjahu ismételten leszögezte, hogy Izrael kész a bé-kére, amennyiben garantálják Izrael biztonságát. Ismét marad a nyitott kérdés, miként kellene tovább folytatódnia az ún. «békefolyamatoknak». Elõször is új választások lesznek Izraelben január 22-én, miután az izraeli kormány összetétele valószínûleg nem sokat fog változni. Ez azt jelenti: A palesztinoknak minden bizonnyal egy jobboldali összetételû kormánnyal kell tárgyalniuk. Sok függ majd az USA közvetítõ szerepétõl, amely a békekötés megvalósításánál fontos szerepet fog játszani, ahogyan az az Egyiptommal és Jordániával kötött béke-megállapodás esetében is volt. Ám a fõ kezdeményezésnek a palesztinoktól kellene jönnie. Izrael nekik, és különösen Abbasznak, döntésképtelenséget vet a szemére, olyasmit, amit Anwar Szadatnak, az egyiptomi elnöknek nem lehetett, hiszen õ pontosan 35 évvel ezelõtt érkezett Jeru-zsálembe, hogy békét ajánljon. Bátorságáért késõbb az életével fi zetett. Másrészrõl ott van Menachem Begin, izraeli miniszterelnök, aki saját soraiban, az ellenzék erõs tiltakozása ellenére, békét merészelt kötni Egyiptommal. Hogy aztán e novemberi történelmi esemény szimbolikája inspirációt jelent-e a bátor cselekvésre, vagy csupán megmarad a szimbolikánál, azt a jövõ fogja megmutatni.

Mi, mint akik ismerik a Biblia próféciai igéit, hálásak lehetünk, hogy az Izraellel összefüggõ eseményeket az örök Isten világosságában láthatjuk, és ez által érthetjük meg az idõk jeleit, és ismerhetjük fel, hogy az Úr Jézus visszajövetele egyre aktuálisabb, úgymond az ajtónk elõtt áll.

Az isteni próféciák hirdetésének fontos szolgálatában nyújtott egész évi odaadó támogatásotokért szeretnénk most teljes szívünkbõl köszönetet mondani, és minden kedves Olvasónknak áldásokban gazdag 2013-as évet kívánunk.

Az Úrba vetett bizalommal, Aki mindeneket a kezében tart, köszöntelek benneteket egy szívélyes Shalommal

Fredi Winkler

Nyolc napos rakétariadó a Negevben és légitámadások Gáza ellen 10. oldal

Címlapon

4 A Zsidók ellenségei minden embernek?

Háttérinformációk Izraelbõl

9 Rövid jelentések 10 Nyolc napos rakétariadó a Negevben

és légitámadások Gáza ellen 12 Rakétazápor a nyugati Negevre

2011-ben és 2012-ben12 Tárgyalni a Hamasszal – lehetetlen 13 Hova vezet az USA és Izrael közötti

viszony?14 Az arab országokból jött zsidó

menekültek kártalanítása 15 A fal Izraelben az egyetlen a

világon?16 A «Galamb lebegése» hadmûvelet 17 Az izraeli datolya diadalmenete 17 Kitüntetés Ciszjordánia borának 18 Alkalmazás ellenõrzi az autógumi

nyomását 18 Okostelefonok vakoknak 19 A 10 legjobb alkalmazás Izraelbõl20 «Izraelnek köszönhetõen újra van

munkám»20 Tel Aviv 700 elektromos buszt

rendelt 21 «Izrael szereti Iránt»22 A Könyv népe eltemeti az Írásokat

A fal Izraelben az egyetlen a világon? 15. oldal

Hírek Izraelbõl • 2013/1

4 CÍMLAPON

Reinhold FederolfMisszionárius és az Éjféli Kiáltás Misszió munkatársa Porto Alegreben, Brazília

«Mert ti, testvéreim, hasonlóvá let-tetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedté-tek el ti is a saját népetektõl, mint õk a zsidóktól. Ezek megölték az Úr Jézust, ugyanúgy mint a prófétákat, üldöztek minket is; nem kedvesek Isten elõtt, és ellenségei minden embernek, akadályoz-nak minket abban is, hogy prédikáljunk a pogányoknak, hogy üdvözüljenek: így teszik teljessé mindenkor bûneiket. De utol is érte õket az Isten haragja végér-vényesen» (1.Thessz 2,14-16).

Meg kellene értenünk, milyen ka-tasztrófa történt a régi Izráelben: Mi-után Sophrim és Tanaim évszázados tanulmányait és törvény-magyarázatait a Szentírással egyenlõvé tették, sõt részben fölé is helyezték, az Izráelnek adott egész csodálatos isteni kinyilatkoz-

E számunkhoz E számunkban nyilvánosságra hozunk

egy sor olyan számot és adatot, amelyek az

Izrael és Gáza közötti háborús eseményekre

vonatkoznak. Ha valaki elfogulatlanul

szemléli e tényeket, tudatára ébred annak,

milyen csodálatosan õrködött Isten Izrael

felett. Így például több mint 1.500 rakétát

lõttek ki Izraelre, és Izrael mégis «csak» hat

halottat sirathat el. Magától értetõdik, hogy

egyetlen halott is túl sok. Olvasd el az errõl

szóló cikket a 10-12. oldalon.

Nagyon tanulságos az Izrael és a Hamasz

közötti kapcsolatokról szóló kommentárunk

is. Pusztán emberileg nézve a béke lehetet-

len: 12. oldal.

Noha az USA Izrael leghûségesebb ba-

rátai közé tartozik, mégis megnövekedtek a

félelmek Izraelben Barack Obama választási

gyõzelme után. Munkatársunk elmagyarázza,

hogyan gondolkodnak Izraelben az USA-hoz

fûzõdõ kapcsolatokról. 13-14. oldal.

A média szüntelenül a palesztin

menekültekrõl cikkezik, akiknek már saját

államra lenne szükségük, stb. Eltekintve

attól, hogy errõl egyáltalán szó sem lehet,

és a tényeket összefüggésükbõl teljesen

kiszakítva közlik, alig lehet hallani valamit

az arab országokból érkezõ zsidó menekültek

millióiról, akiket onnan kegyetlenül elüldöz-

tek. A Hírek Izraelbõl e számában felada-

tunknak tekintjük, hogy errõl az égbekiáltó

igazságtalanságról beszámoljunk. 14. oldal.

A világ állandóan súlyos kritikával illeti

Izraelt a fal miatt, amelyet saját országában

saját védelmére északon megépített, és még

épít. Nagyon tanulságos utánajárni annak a

kérdésnek, hány olyan ország van, amelyik

pontosan ezt teszi, ill. tette. Ismét itt egy

példa, miszerint kétféle mércével mérnek,

ha Izraelrõl van szó. Olvasd el az errõl szóló

érdekes cikkünket a 15. oldalon.

Zsidók ezrei vándoroltak be Etiópiából

Erec Jiszráelbe. Ez további beteljesedése az

Ez 39,28-nak. 16. oldal.

Az izraeli borok és datolya, az európai

és amerikai bojkott-felhívások ellenére is

egyre nagyobb közkedveltségnek örvend.

Olvasd el ennek a kimagasló izraeli termék-

nek diadalmenetérõl szóló cikkünket a 17.

oldalon.

Neked is Smartphone-od vagy Mac-od

van? Akkor biztos érdekel a tíz legjobb App

(alkalmazás) Izraelbõl. Ezenkívül kifejlesztett

Izrael egy Smartphone-t a vakok számára is!

A 17-18. oldaltól.

E számunkban további, mély be-nyomást keltõ információkat találsz Izraelrõl. CM ■

A Zsidók

ellenségei minden embernek?

5

tatás átalakult egy egyszerû vallássá a tipikus ismertetõjegyeivel: Egy büszke, önelégült és pénzéhes vallásos felsõ réteg uralkodott a népen, amelyet az elõírások labirintusában tartott fogva. Ez vonatkozott úgy a túlbuzgó és fa-natikus farizeusokra, akiket a törvény embereiként is tekinthetünk, mint a liberális szadduceusokra is. Kiváltságok, hatalom, büszkeség és személyes meg-gazdagodás ügyesen és rafi nált módon húzódtak meg a kegyes báránybõr alatt. Végül a «test, a régi Ádám, a természeti ember» csak külsõségekben lett nemessé és felcicomázva, mindez azonban szörnyû elvakultsághoz vezetett, vaksághoz és csaláshoz. A legrosszabb azonban a Jézus elleni elkeseredett ellenségeskedés volt, ami mindazok ellen is irányult, akik elfo-gadták Õt, mint Messiást és Megváltót! A vallás egy sátáni taktika, hogy Jézust és a keresztet elkerüljék, hogy megkerüljék, sõt, hogy harcoljanak ellene. Túlzott önhittségükben ezek a vallási vezetõk, az úgynevezett «zsidók», már egyáltalán nem igényelték a Messiást, Aki megbo-csátja a bûnöket és vállalja helyettünk a halált. Ez az õ számukra sértés, provoká-ció volt! Legfeljebb egy politikai vezetõt akartak, aki elûzi a rómaiakat, és Izráelt ismét a népek élére állítja. Csak így ért-hetjük meg Jézus megsemmisítõ és meg-átkozó ítéletét a Jn 8-ban a 31 verstõl, és hogy miért nevezte ezeket a «zsidókat» s Sátán fi ainak, és hangsúlyozta, hogy meg akarták Õt ölni. Ezt elõször vehemensen tagadták, de aztán elhatározták és meg-próbálták (59. v). Éppen ezt a mintát és következményeket látjuk napjainkban az ún. keresztyénség nagy részénél. Az egyik oldalon a Bibliát bíráló modern teológia, a másikon pedig a kegyes segíts magadon-felhívások, keveredve a jóléti evangéliumba vetett mágikus hittel és egy, már szinte beteges ragaszkodással a «jelekhez és csodákhoz». És ez azt jelenti, hogy a közeljövõben sokan e dekadens vallásos csoportosulásból az Antikrisztust fogják ünnepelni.

Kik ezek a zsidók? Amikor ezek a «Hoi Ioudaioi» (lefordítva «die Yehudim» – «a zsidók») a János evangéliumában negatív értelemben szerepelnek, akkor az összefüggésbõl világossá válik, hogy tulajdonképpen a júdeai jeruzsálemiekrõl van szó. A «zsidó» kifejezés manapság nagyon rosszul hangzik, és antiszemita kliséként használják. Akkoriban sem volt mindenki zsidó, mert hisz Izráel 12 törzsét megkülönböztették egymástól.

Jézus idejében a tanítványokat galilea-iaknak nevezték. Napjainkban minden szemita utódot Izsák származási vonalán sztereotip módon zsidónak neveznek – gyakran diszkriminatív szándékkal. És sajnos még a bibliafordítások is végez-tek itt olyan elõmunkálatokat, amelyek szerint minden «zsidó» Isten és az embe-riség ellensége, és Krisztus gyilkosa. A német náci uralom idején ezt a felfogást készakarva felélesztették és egész a Holokausztig fokozták egy nagyrészt hallgató, sõt beleegyezõ keresztyénség-gel karöltve!

A szövegösszefüggésbõl tehát ki kell találnunk, mit kell érteni a «zsidó» kife-jezés alatt. Hogy esetleg egy egyszerû megkülönböztetésrõl van-e szó a zsidók és pogányok között, hogy a jeruzsálemi gyülekezet judaizálódott tagjairól van-e szó, akik a hívõkké vált pogányok között nyugtalanságot szítottak, vagy az akkori vallásos jeruzsálemi felsõbbségrõl van-e szó, akik késõbb Jézust és tanítványait félre akarták állítani az útból.

Az Újszövetség antiszemita? «Ezt mondták neki: „A mi atyánk Ábrahám.” Jézus így szólt hozzájuk: „Ha Ábrahám gyermekei volnátok, Ábrahám cselekede-teit tennétek. De ti meg akartok engem ölni, olyan valakit, aki azt az igazságot hirdettem nektek, amelyet az Istentõl hallottam: Ábrahám ezt nem tette volna. Ti ugyanazt cselekszitek, mint atyátok.” Ezt mondták neki: „Mi nem paráznaság-ból születtünk: egy atyánk van, az Isten.” Jézus így szólt hozzájuk: „Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentõl indultam el, és tõle jövök; nem magamtól jöttem, hanem õ küldött el engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert hallani sem bírtátok az én igémet. Ti atyátoktól, az ördögtõl szár-maztok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettõl fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja» (Jn 8,39-44).

Éppen ennek az igeszakasznak van sokkoló hatása. A szövegösszefüggésbõl felismerjük, hogy Jézus egyik «templomi beszédérõl» van szó (2. v), amely során egy speciális hallgatósághoz intézte szavait: «Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne …» (31. v). Itt tehát elsõsorban olyan emberekrõl van szó, akik hittek Jézusban. Hisz ez csodálatos, nem?! De Jézus nem hagyta magát a külsõségektõl megté-

Napjainkban minden szemita utódot Izsák származási vonalán sztereotip módon

zsidónak neveznek – gyakran diszkriminatív szándékkal.

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

6 CÍMLAPON

veszteni, és provokálni kezdte õket azzal a szándékkal, «hogy megtudja, mi lakozik a szívükben» (vö. 5.Móz 8,2; 2.Kr 32,31). Neki nem volt szük-sége vallásoskodó követõkre, csupán intellektuális igenlõkre, sokkal inkább igazi, azaz újjászületett hívekre. Komp-romisszumok nélkül dolgozott itt Jézus a minõségért és nem a mennyiségért! Azonban valami itt nem stimmelt, mivel ez a júdeaiakból álló csoport hirtelen diszkvalifikálta saját magát azáltal, hogy Jézust a leggorombább szitok-szóval illették: «Samáriai vagy te, és ördög van benned!» (Jn 8,48). Ezek nem «rendes» hallgatók voltak. Valószínûleg egy ahhoz hasonló csoportról lehetett szó, amilyet már Keresztelõ János is rendkívül éles szavakkal utasított el: «Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan jönnek megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki fi gyelmeztetett ti-teket, hogy meneküljetek az eljövendõ harag elõl? Teremjetek hát megtéréshez illõ gyümölcsöt, és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy az Isten ezekbõl a kövekbõl is tud fi akat támasztani Ábrahámnak. A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümöl-csöt, kivágatik, és tûzre vettetik» (Mt 3,7-10).

Késõbb hallhatjuk az Úr nagyon komoly szavait: «„Ezért mondom nek-tek: minden bûn és káromlás meg fog bocsáttatni az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg. Még ha valaki az Emberfi a ellen szól, annak is megbocsáttatik, de aki a Szentlélek ellen szól, annak nem bocsáttatik meg sem ebben a világban, sem az

eljövendõben.” „Ha jó a fa, jó a g y ü m ö l c s e is, ha rossz a fa, rossz a gyü-mölcse is. Mert g y ü m ö l c s é r õ l lehet megismer-ni a fát. Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetek-re? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj» (Mt 12,31-34). És néhány fejezettel arrébb:

«„Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emel-tek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit, és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában. Így magatok ellen tanúskodtok azzal, hogy fi ai vagytok a próféták gyilkosainak. Éljetek csak ti is atyáitok mértéke szerint! Kígyók, viperák fajzata! Hogyan menekülhetné-tek meg a gyehennával sújtó ítélettõl?» (Mt 23,29-33).

Ezek a «zsidók» megcsontosodott képmutatók voltak, oly mértékben megvakítottak, hogy Jézust démonikus csalással vádolták, meg akarták ölni. Ezzel a váddal a Szentlélek elleni bûnt követték el, amelyre nincs bocsánat. És a tragikus az, hogy tulajdonkép-pen Izráelrõl volt szó. Az Isten által kiválasztott néprõl, amely az isteni kinyilatkoztatás fogadására volt hiva-tott, és az a csatorna volt, amely által a Messiásnak erre a világra el kellett jönnie. «Jaj nektek, törvénytudók, mert magatokhoz vettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni» (Lk 11,52). Amikor az evangéli-umokban a «zsidó, zsidók» kifejezéseket negatív értelemben használják, mindig azokról a speciális csoportokról van szó, amelyeket ma inkább «a Jeruzsá-lemben lévõ júdeai felsõbbségnek» kellene neveznünk. (Egyes bibliafor-dítók különben ezt már észrevették és ennek megfelelõen fogalmaztak!) Mivel, sajnos, Jézus ítéletét: «A ti atyátok az ördög» (Jn 8,44), gyorsan, válogatás nél-kül az egész zsidóságra átvitték. Ehhez jöttek még Sion bölcseinek jegyzõkönyve és a bojkott-felhívások «Izrael, az

apartheid állam» ellen, és újra lehetett hallani: «A zsidók a mi balszerencsénk!»

Holokauszt és egyházi elõmunka.Azt, hogy hova vezethet Izrael «üdv-történeti kitörlése», felfedezhetjük a nagy német reformátor, Martin Luther életének abszolút antiszemita irányba történõ hibás fejlõdésében. Hitler a híres-hírhedt könyvében, a Mein Kampf–ban a zsidók elleni harcát a következõ szavakkal igazolta: «Luther nagy em-ber volt, egy óriás. Egyetlen lökéssel áttörte a sötétséget, meglátta a zsidót olyannak, amilyennek mi csak ma kezd-jük látni (…) Én csak azt teszem, amit az egyház ezerötszáz éve tesz, különben okkal.» És Julius Streicher, az antisze-mita hecclap, a Der Stürmer kiadója, a bíróságon ezeket mondta saját védel-mében: «Ha Dr. Martin Luther ülne ma helyettem a vádlottak padján, akkor ezt a könyvet a vád képviselõje fi gyelembe venné. Ebben a könyvben, amelynek címe ‹A zsidók és hazugságaik› azt írja Dr. Martin Luther, hogy a zsidók kígyó-fajzatok, zsinagógáikat fel kellene éget-ni, õket pedig megsemmisíteni. Éppen ezt tettük mi!» 1946. okt. 16-án ezekkel a szavakkal búcsúzott kivégzése elõtt: «Éljen Hitler! Ez az én Purim ünnepem 1946-ban …» Mennyire hátborzongató és szarkasztikus Luthernek ez a kije-lentése egyik pohárköszöntõjében: «Ha egy zsidót keresztelnék, kivezetném az Elba hídjára, egy követ kötnék a nyakába, és letaszítanám ezekkel a szavakkal: Megkeresztellek Ábrahám nevében.» E címszó alatt az interneten, hogy «zsidódisznó» sokkolva fedezhet-jük fel, hogy még sok olyan templom létezik ma is, amelynek domborzatában kõbe vésve ott áll ez a szó. «Itt van Wittenbergben a templomunkon egy kõbe vésett disznó; mellette fekszenek a malacok és közöttük zsidók, akik szopnak; az anyadisznó mögött áll egy rabbi, aki felemelte a disznó jobb lábát, a bal kezével pedig a disznó farkát, le-hajolt és nagy szorgalommal vizsgálta a Talmudot, mintha valami fontosat és különlegeset akart volna onnan kiolvasni …» (Részlet a Zsidókról és az õ hazugságaikról címû könyvbõl, Jena 1543, idézve az Erlanger kiadványból: Luther írásai, XXXII, 298. old). Van-nak olyan ábrázolások is, amelyek az egyházat egy harcias amazon képében ábrázolják, aki lovon ül, egy lándzsával megtámadja a zsinagógát, és nyakon szúrja, amely csukott szemekkel, fél-

Mennyire hátborzongató és szarkasztikus

Luthernek ez a kijelentése egyik

pohárköszöntõjében: «Ha egy zsidót

keresztelnék, kivezetném az Elba hídjára,

egy követ kötnék a nyakába, és

letaszítanám ezekkel a szavakkal:

Megkeresztellek Ábrahám nevében.»

7

rehajtott fejjel ül egy disznón, és egy ágba kapaszkodik.

Nos, tegyük helyre a dolgokat: Az egyházatyák által kezdeményezett «Izrael kitörlését az üdvtörténetbõl» késõbb kézzelfogható pogromok kö-vették egészen a szörnyû Holokausz-tig, ide értve a eretnek pereket, a középkori inkvizíció során leírhatatlan kínzási módszereivel. A Rothenburgi (o.T) Börtönmúzeumban egy idõközben eltávolított táblán ez volt olvasható: «A németek számára idegen volt a kínzás. Azt az inkvizíció vezette be.» Ez akár lehetséges is volt, mert a katolicizmus, hasonlóan a Jézus korabeli «zsidókhoz», egyfajta vallásosságot fejlesztett ki, amely Isten Szava mellett és afölött még emberek alkotta hagyományokat és hatalmat biztosító betoldásokat ál-lított fel, és így az «egyedül boldogító és üdvöt adó monopol helyzetét» fana-tikusan és rendkívül agresszív módon védelmezte.

Hitler antiszemitizmusát végsõ soron csak teológiailag lehet megma-gyarázni! Mivel, így fogalmazott Adolf Hitler könyvében, a Mein Kampf-ban: «Nem létezhet két kiválasztott nép.» A zsidó népnek, az «emberiség rákfe-néjének» kiirtása volt végül is Hitler fõcélja. A zsidók eszelték ki szerintük a lelkiismeretet, azt a lelkiismeretet, amelyre az uralkodó fajnak nem volt szüksége (hasonlóan Himmlerhez, aki arról beszélt, hogy a 2000 éves ke-resztyén-zsidó történelem csak hamis bûntudatot ébresztett). Hitler továbbá így írt: «Népünk számára azonban döntõ az, hogy zsidó-keresztyén hite van-e, annak elpuhult részvét-moráljával, vagy egy hõsies hite Istenben a természet keretén belül, Istenben a saját népe körében, Istenben, Akit a saját sorsá-ban, a saját vérében talál meg.» Éppen ez annak is az oka, amiért például a hollywoodi fi lmcsillag, Richard Gere, az eredetileg keresztyén családi házból a buddhizmusra tért át: «Mivel itt nincs vétek!»

Ugyanilyen szembeötlõ az egyház-nak az egyházatyák idejébõl fennma-radt zsidóellenes szóhasználata és a nemzeti szocialisták rasszista szóhasz-nálata közti hasonlóság. A Bonhoeffer-életrajzíró, Eberhard Bethge hasonlóan fogalmaz: «… a nemzeti szocialisták nem fedeztek fel új szavakat. Az egy-házatyák szinte kivétel nélkül követték Johannes Chrysostomus (5. század) tanácsát: A keresztyének kötelessé-

ge gyûlölni a zsidókat. Minél jobban szeretjük Krisztust, annál jobban kell harcolnunk a zsidók ellen és gyûlölnünk õket.»

Így érkezünk el a végkövetkeztetés-hez: A Holokauszt egy hosszan tartó vetés szörnyû aratása … A keresztyén zsidóellenesség nélkül nem jöhetett volna létre a rasszista antiszemitizmus és a Holokauszt. Nem borzalmas ez?!

És az Ószövetség? Mindenkinek, aki az Újszövetség ún. antiszemita ré-szeire mutogat, és azt javasolja, hogy hasonlóan az apokrifokhoz, különítsék el vagy töröljék õket, engedtessék meg a következõket megjegyezni: Tisztá-ban vannak Önök azzal, hogy Izrael Szentírása, az Ószövetség, sokkal több «negatív» igehelyet tartalmaz, mint az Újszövetség? Például az 5. Mós 28 áldás és átok fejezete a meghirdetett következményekkel az Isten elleni kitartó lázadás miatt – mialatt isteni jóváhagyással az ellenség oly mérték-ben leigázta, kifosztotta és kiéheztette a városokat (beteljesedés pl. 2.Kir 18,27; Ézs 36,12-ben), hogy a helyzet a legkétségbeesettebb és legszörnyûbb kannibalizmusba torkollott (5.Móz 28,53-tól), egészen a felmorzsolódásig (5.Móz 28,62).

«Biblia-hû» anticionizmus. Van-nak természetesen olyan igeversek, amelyeket a «Biblia-hû» keresztyének eltorzítanak, és az Izrael-barát tábor ellen használnak fel. Ezek az emberek azt hangoztatják, hogy a Gyülekezeten kívül, azaz a Gyülekezet után már Izrael számára semmi sem marad. Ezért kell jól ismernünk a Bibliánkat, a teljes Írást, Isten teljes végzését (ApCsel 20,20.27) tanulmányozni kell, és ébernek lenni, mert amint Rudolf Krause mondja: «Az Auschwitz utáni teológia kétkedve figyel minden zsidóellenességet, még ha az rejtett zsidóellenesség is a bibliai és dogmatikus szöve-gekben.»

Sajnos a keresztyénség, az õ sokféleképpen megnevezett megjelenési formáival, ideális eszközként szolgált és szolgál az antiszemitizmusra való felbuj-tásra. Az eszkatológia az alapja és színpada az Izrael és a zsidók elleni kihágásoknak és bojkott-felhívásoknak. Mert ez helyet-tesíti Izraelt a Gyülekezettel.

Sok kiadványunkban óvtunk és óvunk mindenkit az ennek következtében bekövetkezõ károktól. Lehetetlen eze-ket a tanokat követni és védeni anélkül, hogy Isten Szava ellen ne kövessünk el erõszakot. A bibliai próféciák nagy része igaz megfogalmazása és értelme ellenére áldozatául esik egy olyan szimbolizmusnak, amely valószínûleg vágyálmokat és elõítéleteket tükröz, és végezetül Isten Szava és Izraellel való terve elleni támadást jelent!

Sok keresztyén «túl kevés-verziója».«Ezt mondta: Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A pogányok vilá-gosságává teszlek, hogy eljusson sza-badításom a föld határáig» (Ézs 49,6). Egyes angol Biblia-fordításokban ez az igevers ezekkel a szavakkal kezdõdik: «It’s too light …», ami lefordítva azt jelenti, hogy «túl kevés, túl csekély». A szövegösszefüggésbõl világossá vá-lik, hogy ennek az Isten szolgájának nemcsak Izraelt kell helyreállítania, hanem Isten üdvössége kell legyen a föld határáig. Istennek egyedül Izrael kevés! Õ az egész világon meg akarja váltani az embereket. Ezzel a legtöbb keresztyénnek nincs is semmi problé-mája. De hogy állunk Izrael szerepéhez a messiási küldetésben? Ez az Isten szolgája elsõ eljövetele alkalmával meghalt, mint Bárány, mint ahogyan arról négy fejezettel lentebb az Ézs 53 profetikus módon beszámol. Aztán pün-kösd után megkezdõdött az evangélium, az örömhír hirdetése az egész világon – egészen «a föld határáig». Azonban Izrael összegyûjtése és helyreállítása is Krisztus, a Messiás feladatai közé

A zsidó népnek, az «emberiség rákfenéjének» kiirtása volt végül is Hitler fõcélja.

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

8 CÍMLAPON

tartozik! Beérjük mi is egy ilyen meg-csonkított «túl kevés-verzióval», vagy a teljes Bibliában hiszünk?

Izrael nemzeti reménysége, vagy: Következik még valami a Gyülekezet után? «A zsidók nem lesznek tovább-ra is Isten kiválasztott népe» – ilyen megdöbbentõen és nyíltan hirdeti például Harry Bethel az általa alakí-tott Bethel Ministries keretein belül. Sokak esetében ez rejtetten, tudat alatt, «a sorok között» van jelen, vagy csupán arról lehet felismerni, amit nem mondanak ki, vagy amirõl nem prédikálnak.

Minden keresztyén Izrael-taga-dás tulajdonképpeni oka abban a felfogásban rejlik, hogy Isten ezt a népet végérvényesen elvetette, és most a Gyülekezet foglalja el azt a helyet, amely elõzõleg Izraelt illet-te. Teológiailag meghatározva ez az eszkatológia. Colin Chapman számá-ra, aki ennek a nézetnek egyik szó-szólója, ez a következõt jelenti: «Isten országának eljövetele Jézus Krisztus által megváltoztatott és újrafogalma-zott minden ószövetségi ígéretet.» Ez a nézet természetesen az ún. szö-vetség-teológia eszmerendszeréhez tartozik (a Kié az ígéret földje? címû könyvbõl, Colin Chapman, 285. old).

Tehát ilyen egyszerûen megy: az Izraelnek adott ígéretek mind érvénytelenné váltak, és most a gyõzedelmes «Gyülekezetre» átértel-mezik és alkalmazzák azokat. Külön-ben Mohammed is ezt a gyakorlatot folytatta, és az iszlám által mindent az araboknak tulajdonított.

Az ún. behelyettesítõ teológia létezett már az elsõ század végén, de nem tartozott a keresztyén taní-tás hivatalos álláspontjához, amint azt Dr. Thomas McCall magyarázza. Majd csak Augusztinusz terjesztette írásában ezt a nézetet a 4. század végén: Isten államáról címmel, ame-lyet «Isten városa» címen is ismertek. Augusztinusz beismerte, hogy õ elõször chiliista volt. Ez azt jelenti, hogy õ Krisztusnak visszajövetele utáni ezeréves uralmában hitt, ame-lyet ezen a földön rendez be. Ez ugyan-az, amit mi premillennarizmusnak nevezünk. Azonban késõbb arra a meggyõzõdésre jutott, hogy ez «tes-ti» lesz, és Krisztus uralma pedig a Gyülekezet korszakára kiterjesztve «szellemi». Ez az álláspont különben

csak akkor válik lehetségessé, ha Izraelt (teológiailag) «megsemmi-sítik» és teljesen kizárják minden ígéretbõl, amelyet a zsidó nép kapott. És mindezen áldásokra tett ígéret a Gyülekezetre lesz érvényes.

Egy zsidó vélemény így hangzik: «Noha a keresztyéneknek világos felfogásuk van a ‹személyes› megvál-tásról, mégis rendkívül idegen szá-mukra a nemzeti megváltásról szóló felfogás. Noha a prófétai könyvek közel 90 százaléka Izrael házának nemzeti megváltásáról vagy Izrael nemzetérõl beszél …» (KolHaTor).

Az pedig már megütközést keltõ, amikor éppen a Biblia-hû keresztyé-nek fontos igeverseket elsikkaszta-nak azzal a mottóval, hogy: «Aminek nem szabad lennie, az nem is lehet!» Lehet, hogy itt személyes preferenci-ákról (elõszeretetrõl) vagy a zsidók elleni krónikus elutasításról van szó. Mindenesetre ez a bibliai objektivitás elhomályosítása és elkendõzése. Ha egy tudós felállít egy tételt, akkor az vagy igaznak bizonyul, vagy meg-dönthetetlen bizonyítékok által elveti azt. Így járunk el most mi is, és a tit-koknak csak egyikét vizsgáljuk meg, amelyekrõl Isten az Újszövetségben fellebbentette a fátylat:

A leleplezett titok. Ha a Gyü-lekezet korszaka után «már semmi nem marad Izrael számára», akkor milyen titok az, amelyet Pál apostol a Szentlélek által a Róm 11,25-ben megemlít és kinyilatkoztat?

«Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, és így üdvö-zülni fog az egész Izráel, ahogyan meg van írva: „Eljön Sionból a Megváltó; eltávolítja a hitetlenséget Jákób házá-ból, és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bûneiket.” Az evangélium miatt tehát ellenségek Isten szemében tiértetek, de a kivá-lasztás miatt kedveltek az õsatyákért, hiszen az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok. » (Róm 11,25-29). A visszavonhatatlan még azt is jelenti: változtatási lehetõség nélküli (irreverzibilis = visszafordíthatatlan)! Miért kellett ennek a titoknak kiderül-nie, ha Izrael, mint nép számára már nincs semmilyen ígéret?

Ez az igevers kinyilatkoztatja és világossá teszi számunkra, hogy miután a pogányok teljes számban üdvözülnek, Izrael megmentése is különös módon folytatódik. Csak így oldható fel ez az ellentmondás: «Az evangélium miatt tehát ellenségek Is-ten szemében tiértetek, de a kiválasz-tás miatt kedveltek az õsatyákért.» Pál ezután erõs kifejezést használ: visszavonhatatlan! Ezért erõsíti meg amerikai testvérünk is, Thomas Ice: «Semmi nem indíthat engem arra, hogy a véleményem megváltoztassam, még ha valaki el is intézné, hogy a Nap, a Hold és a csillagok eltûnjenek» (vö. Jer 31,35-37). Maranatha!

Jézus Gyülekezete igazán csak akkor hisz abban, amit a Biblia tanít (úgy az Ó- mint az Újszövetség), ha ragaszkodik ahhoz, hogy Isten Izrael számára még tartogat jövõt. Ez a nézet aztán immunissá tesz az antiszemita teológia támadásaival szemben. ■

Forrás:

«Martin Luther és a zsidók», Der Theologe Nr.

28, www.theologe.de/martin_luther_juden.htm

Pastor I. R. Hartwig Hohnsbein: Szövegek

és elõadás: A. Szövegek az Ellenségeskedés

a zsidókkal szemben workshopra, B. Elõadás

az Ellenségeskedés a zsidókkal szemben

workshopra, «Zsidóellenesség a 20. század

német protestantizmusában»

Martin Luther a zsidó polgártársakról

és a «zsidódisznóról», www.theologe.de/

luther_juden.htm

Ez az Isten szolgája elsõ eljövetele alkalmával meghalt, mint Bárány, mint ahogyan arról négy fejezettel lentebb az Ézs 53 profetikus módon beszámol.

99

Antiszemitizmus és zsidóüldözés, www.

theologe.de/2005-1.htm

Idézetek «a zsidókról», www.israeltours.at/

index.php/infopool/zitate-ueber-qdie-judenq.

html

O Novo Anti-semitismo (Az új antiszemi-

tizmus), www.cebb.hbg.ig.com.br/Noticias_

Judaismo_0006_NovoAntiSemitismo.htm

«The Jews are not longer God’s chosen

people» – Harry Bethel, BethelMinistries.com,

www.bethelministries.com/jews_are_not_

gods_chosen_people.htm

Hans-Werner Deppe recenziója a Betania

Kiadótól: A Jézus zsidó volt címû könyvhöz Arnold

Fruchtenbaumtól

«Is the church Israel?», www.hearnow.org/

ICIo.html

«Nazis for Jesus/Jesus for Nazis», Rivkah

Duker Fishman kritikája a: The Aryan Jesus:

Christian Theologians and the Bible in Nazi

Germany, Susannah Heschel könyvhöz, www.

nicht-mit-uns.com/nahost-infos/texte/ishman_

NazisJesus.html

«János evangéliuma antiszemita?», Markus

Schäller, Biblia és gyülekezet 2003/4, www.

bibelbund.de/htm/2003-4-44.html

«Is John‘s Gospel Anti-Semitic?», John H.

Niemelä, Message of Live Ministries, www.

mol316.com

«Good Question… is 1 Thess 2 a seriously

anti-Semitic passage?», Gleen Miller

«Was John Anti-Semitic?», www.christian-

thinktank.com/ajews.html

«Like Father, Like Son», Bob Deffinbaugh,

www.bible.org/print/book/export/html/2367

«Is the New Testament Anti-Semitic», Cliff

Goldstein, www.christianactionforisrael.org/

antiholo/newtest.html

«John & the jews – Theological Anti-Semitism

in the Forth Gospel», Janis E. Leibig, www.

christianity-revealed.com/cr/fi les/johnthejews.

html

A felsõbbrendû ember, misztikus biológia,www.

philos-webseite.de/autoren/hitler_g.htm

Translating «Hoi Ioudaioi» in the New

Testament, David G. Burke, www.bible-researcher.

com/burke1.html

«A Holokauszt – egy teológiai fordulat?»,

Az Ausschwitz utáni teológia zsidó és keresz-

tyén vázlatai, www.theology.de/downloads/

holocausttheologie.doc

Zsidók Németországban – Németország a

zsidók körében, Götz Aly, történész, «Irigység

tette a németeket elvakult antiszemitákká»,

www.welt.de/kultur/history/article13559257/

Neid-machte-die-Deutschen-zu-gluehenden-

Antisemiten.html#

Inkvizíció – Az egyház borzalmas kínzási

módszerei, www.theologe.de/LInquisition.htm

Rövid jelentések • Barak védelmi miniszter utasított,

hogy az elsõ 15.000 alkalmat-lanságról szóló válaszleveleket kézbesítsék a 17-19 éves ultra-or-todox férfiak részére. A megválto-zott jogállás miatt, ezek Tóra-ta-nulmányai alapján többé nem jár részükre automatikusan a katonai szolgálat alóli felmentés.

• Napirenden vannak az összetûzések a telepek lakói és a palesztin falvak között. Ennek ellenére az is a min-dennapokhoz tartozik, hogy a pa-lesztin szomszédok igénybe veszik a telepek egészségügyi ellátását. Nemrég a telepeseknél mentették meg egy 6 éves palesztin gyermek életét, aki áramütés következtében szenvedett súlyos sérülést.

• Az USB-stick feltalálóját, Dov Morant, szolgálataiért az Eduard-Rhein-Alapítvány kulturális díjjal tüntette ki. A 20.000 euróval járó díjat a Deutsche Museumban ad-ták.

• A német képzési és kutatási mi-niszter, Schavan asszony két új kutatóközpont megalapítá-sát és az ún. Minerva Központok tõkéjének megemelését jelentette be. A rehovoti Weizmann Intézet-ben és a Haifa Egyetemen alapított központok a «szélsõséges feltéte-lek közötti élet»-et fogják kutatni.

• Az arab helységek utcáinak jó része el sincs nevezve. 2012-ben egy bizottság Jeruzsálem arab ne-gyedében 145 utcanevet engedé-lyezett, mely bizottságban helyi elöljárók, vallási méltóságok és lakosok ültek. Nemrég ünnepélyes keretek között avatták fel számos prominens személy részvételével az Umm-Kulthum utcát, amelyet az 1975-ben elhunyt, arabzene nagyasszonyáról neveztek el.

• Egy évvel az izraeli katona, Shalit fogolycsere általi kiszabadulása után Izrael bejelentette: «Az az aggodalmunk, hogy az 1027 terro-rista elengedését követõen, akik közül egyeseknek vér is tapad a kezéhez, jelentõsen megemelked-het a terrorcselekmények száma, nem igazolódott be. Nem tört ki újabb terrorhullám Júdeában és Samáriában. Eddig 15 volt foglyot vettek ismét õrizetbe.»

• Az izraeli Tadir-Gan autóalkat-rész beszállító, mely többek kö-zött olajteknõket és szelepsap-kákat gyárt a General Motorsnak és az Opelnek, átvette a német Alu-Druckguss GmbH-t (Berlin, Brieselang, Brandenburg) és a len-gyelországi Nowa Sólt.

• A Cleantech Group negyedszer adta ki a «Global Cleantech 100-as listáját». Izrael 2012-ben már a 2. helyet szerezte meg a «Global Cleantech Innovation Index»-en (Dánia mögött), ez alkalommal csúcshelyezést ért el.

• 2012 õszén Izrael 78 akadémiai intézményében 300.000 elsõ sze-meszteres kezdte meg tanulmá-nyait. Ezek közül 6.500-an nemrég vándoroltak be. A fiatal diákok kö-zött a legnagyobb csoportot az Eti-ópiából bevándorolt fiatalok alkot-ják. Az elsõsök között a mérnöki kar a legkedveltebb.

• 2012 õszén a ciprusi titkosszolgá-lat egy izraeli turistahajó utasai elleni merényletet hiúsított meg. Limassol kikötõjében az ügynö-kök robbanóanyagot foglaltak le. Néhány hónappal korábban egy libanonit tartóztattak le, aki svéd útlevéllel rendelkezett, és beis-merte, hogy tagja a Heszbollah Mi-líciáknak, és szintén merényletet tervezett.

• A Greenbo izraeli cég stabil, nem csöpögõ növénycserepet fejlesz-tett ki, amelyet a korlátra lehet erõsíteni. Röviddel ezelõtt e fej-lesztésüket a «Red Dot Award»-dal tüntették ki, ami az iparban a de-sign Oskarjának számít. Most egy 2. helyezést is szereztek a «Youth Business Award»-on.

• Az amerikai vezérkari fõnök, Dempsey másodszor kereste fel Iz-raelt, és több munkatalálkozón vá-zolta fel a katonai együttmûködés aspektusait és lehetõségeit, vala-mint a biztonság területének aktu-ális kihívásait.

• Izraelben egyre több a nõ az olyan tipikusan férfias foglalkozások te-rületén, mint például a borászat. Már több mint 20 nõ vezet ilyen bortermelõ üzemet Izraelben. Ezenkívül Tel Avivban egyre több nõ szerez nevet magának, mint sommelière (borszakértõ).

• Az izraeli kormányfõ és államel-nök tartja a rekordot az 1874 óta

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

nyilvántartott az USA-ban tett hi-vatalos látogatások terén. Az ame-rikai statisztika szerint Netanjahu miniszterelnök gyakrabban ke-reste fel az USA-t, mint az összes kínai kormányfõ az utóbbi 138 év-ben. Az izraeliek 100 látogatással elõzték meg a briteket (103), a németeket (84), a japánokat (73), az olaszokat és a jordánokat 67- 67 vizitjükkel. Az izraeliek közül Netanjahu 16 látogatással tartja a rekordot, Rabin, Begin és Sharon elõtt.

• A négyszeres dzsúdó-európabajnok és a 2004-es athéni bronzérmes, Arik Ze’evi (35), a londoni olimpi-án elég korán kiesett a versenybõl. A neves izraeli dzsúdós idõközben bejelentette visszavonulását az aktív küzdõsporttól.

• A «kenyeret és cirkuszt a népnek» modern verziójának lehettünk ta-núi: A katari Hamad Bin Thani emír 2007 óta az elsõ államfõként látogatta meg a Gázai-övezetet. Hozott magával egy 400 millió dol-lárról szóló csekket is. Nem sok-kal ezután elsõként vendégszere-pelt az Egyiptomi Állami Cirkusz a Gázai-övezetben, minek során a fundamentalista Hamaszra való tekintettel elálltak a nõi szereplõk felléptetésétõl.

• Jeruzsálemben fedezték fel a feltehetõleg elsõ írógépet, amely-lyel héberül lehetett írni. A még használható írógép egy hagyaték-ból került elõ, és valószínû, hogy az 1930-as évek során az Etzel elnevezésû földalatti szervezet tagjai használták.

• Az ausztrál egyénre szabott idegenvezetõ Lonely Planet a «Legjobb 2013-as» kategóriájában a Top 10 között a Negevet tette a második helyre a francia Korzika szigete és a nepáli Musztáng mö-gött.

• Ehud Olmert volt miniszterelnök is egyik prominens résztvevõje volt a 6. Nike-éjszakai futóverseny-nek Tel Avivban. A 67 éves ex-kormányfõ a 10 kilométeres távot 55 perc alatt tette meg. Allyson Felix, a londoni olimpiai játékok aranyérmese az USA-ból érkezett, hogy õ indítsa el a mezõnyt.

• Az izraeli ipari standard megfelel az EU-s normáknak, így döntött az Európai Parlament a közelmúlt-

ban. Ezzel az EU megkönnyítette az izraeli termékeknek a tagorszá-gok piacaira való bejutását.

• A Siemens eladja izraeli leány-vállalatát, a Solelt. A konszern ki akar szállni a napenergia üzletbõl. Az Arava Power Companyval is be kívánja fejezni a Siemens az együttmûködést.

• A «Save a Child’s Heart» szer-vezetért másszák meg izraeliek külhoni zsidókkal együtt a majd 6.000 m magas Kilimandzsárót. A szervezet, amely együttmûködik a Wolfson Gyermekkórházzal, ahol a személyzet önkéntesen hajt vég-re szívmûtéteket, eddig 44 ország 3000 gyermekét kezelték. Az ak-ció során 200.000 dollár jött ösz-sze.

• Harmadszorra került sor Jeru-zsálemben a «Házak belülrõl» elnevezésû fesztiválra, amely lehetõvé teszi, az amúgy nem be-járható helyiségek és házak meg-tekintését. Legyen az egy vasúti alagút építkezése vagy egy bar-langház, ezeken a látogatásokon egészen új oldalairól lehet felfe-dezni egy-egy várost.

• Több évi huzavona után az EU-Parlament többséggel megsza-vazta az «ACAA-megállapodást» ami az Izraelbõl származó gyógy-szerészeti termékek kölcsönös elismerésérõl szól. A gyógy-szergyárak számára ez költség-megtakarítást jelent, az európai vásárlóknak pedig alacsonyabb árakat.

• A dél-amerikai Acodal elnevezésû vízkiállításon, amit a kolumbiai Bogotában rendeztek meg, Izrael volt a vendég ország, és a 16 cé-get bemutató közös standjuk iránt nagy érdeklõdést tanúsított a kor-mány és az ipar.

• A Hadassah-szervezet 100 éves fennállását ünnepelte. Az ün-neplésre több mint 2.000 vendég érkezett a világ minden tájáról, akik nagyvonalúan adakoztak is, amibõl a jeruzsálemi Hadassah Klinika részesült, ahol zsidók és arabok is dolgoznak. Szintén zsidó és arab pácienseket is kezelnek.

• Az izraeli kormány kezdeményezé-se gyümölcsöt hoz: Az utóbbi 2,5 évben 22.470 izraeli tért vissza hazájába, köztük nagyreményû tu-dósjelöltek is. AN ■

FELHÕOSZLOP HADMÛVELET

Nyolc napos rakétariadó a Negevben és légitámadások Gáza ellen A Gázából indított rakétatámadások és az ezt követõ izraeli légicsapások számokban.

Negev –2012 novemberében a Gázai-övezet határán a helyzet eszkalálódott. Izrael az állandósult rakétatámadások-ra légitámadásokkal reagált, és ezt a hadmûveletet Felhõoszlop fedõnévvel látta el, utalásként Jahwe felhõoszlopára, ami által a Mózes vezette izráelitákat védte a pusztában. Helytelen módon a német médiában ezt a hadmûveletet a «Védelem oszlopa»-ként interpretálták. A kereken egymillió negevi lakosnak, akik a rakéták hatótávolságán belül élnek, ez a nyolc nap háromszor annyi rakétát hozott novemberben, mint a 2012-es év elsõ tíz hónapja összesen (lásd «Rakéta-támadás a Negev nyugati felén 2011 és 2012-ben»).

A Vaskupola elhárító rendszer sike-res tevékenysége 84 %-os, mindenesetre ennek a rendszernek a mûködtetése Iz-raelnek a 8 nap alatt 20 millió eurójába került. A Felhõoszlop hadmûvelet során Izraelnek hat halottja és több sebe-sültje volt.

11

2012. november 21-én terrorme-rényletet követtek el Tel Aviv köz-pontjában egy autóbusz ellen. A 28 sérültet, köztük három súlyos, ill. közepesen súlyos sérültet a köze-li Ichilov Kórházba szállították. A merényletért a Fatah vállalta a felelõsséget, amely a PFSZ-n be-lüli legerõsebb frakció. A Hamasz szóvivõje, Sami Abu Zuhri kifejezet-ten üdvözölte a merényletet, és jókí-vánságait fejezte ki.

A Gázai-övezetben 1,7 millió ember él, és ott a következõ iszlám szerveze-

Izraelre kilõtt rakéták 1.506Ezekbõl magában a Gázai-övezetben becsapódott 152A legsúlyosabban támadott izraeli városok:

Ofakim 193Beer Sheva 196Ashdod 161Ashkelon 125A Vaskupola által elfogott rakéták 421Rakéták, melyek lakott területen csapódtak be és károkat okoztak

54

Halottak 4 civil, 2 katonaSúlyos sérültek 9 személyKözepesen sérült 9 személyKönnyû sérült 201 civil, 21 katonaSokkot kapott páciensek 326 civilKárosodott vagy lerombolt épületek 1.143Az ebben érintett családok 1.790

tek, politikai struktúrájú militarista és félkatonai szárnyai aktívak: Hamasz, Iszlám Dzsihád, Népi felszabadító Bi-zottság, az AL-Kaidához közelálló «Az Iszlám Hadserege» valamint az ultra-iszlamista szalafi sták. Az izraeli légierõ gépei 1.500 bevetésben támadták Gá-zát.

Találat érte többek között:– A Hamasz 19 parancsnoki központját – A Hamasz 42 katonai hadmûveleti

központját – Grád rakéták (40 km hatósugár)

980 kilövõállását

– Fadzsr-5 rakéták (75 km hatósu-gár) több tucat indítóállványát

– 140 csempészalagutat– 66 alagutat, amelyeket a terrorista

infrastruktúrákhoz használtak– 26 fegyvergyártó üzemet.A légicsapások következtében 152

személy vesztette életét, közülük 64 ci-vil. 1.400 ember sebesült meg.

Forrás: Izraeli külügyminisztérium és IDF/ feld-

olgozta AN ■

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Rakétazápor a nyugati Negevre 2011-ben és 2012-ben

VENDÉGKOMMENTÁR

Tárgyalni a Hamasszal – lehetetlen Elad Uzan jogász és a gazdasági jog területén kutat a Herzliya- i Interdiszciplináris Központnál. Amint kirajzolódott a tûzszünet, a Jerusalem Post-ban az alábbi kommentárt jelentette meg.

«Mindenki tudja, hogy nekünk végül is egy politikai megállapodás-hoz kell eljutnunk», ez a véleménye a jegyzetírók és kommentátorok több-ségének a Hamasszal jelenleg vívott gázai-övezeti harcokról. A szerzõk zöme elõre borítékolja, hogy a ka-tonai összetûzések újabb fordulója csupán idõ kérdése. Senkinek sin-csen új receptje azokon kívül, akik egy általános tûzszünetet össze-hoztak. Sajnos a legtöbb izraeli és nemzetközi médium vonakodik attól, hogy ennek a vérontásnak a belsõ okait kitárgyalja. Ezen belsõ okok közé tartozik különösen a gázai ne-velésügy.

A legutóbbi idõben a Hamasz-kormány képzési és nevelési minisz-tériuma a fi úk részére kidolgozott

különleges nevelési program meg-valósítását hirdette meg. A program a «Futwah» elnevezést kapta, ami annyit jelent, mint «Hõsiesség» vagy «nemes nemzedék». Ez a program arra szolgál, hogy Gáza jövendõ ge-nerációiba a továbbképzõ iskolákba való belépés által erõszakolja bele a Hamasz értékrendjét és ideológiáját.

Muhammad Ziam, a program felügyelõje, elmagyarázta, hogy min-den iskolának lesz egy megbízottja, akiket a Nemzeti Biztonság Minisz-tériuma nevez ki, hogy megvalósít-sák a programot. A program magába foglalja a katonai képességek elsajá-títását, mint a menetelést, a rendet és a fegyelmet, a felettesek iránti engedelmességet, önfeláldozást, bátorságot és férfi asságot. Különös

súlypontja ennek a veszélyek bemu-tatása, amiket az «ellenség kikém-lelése» rejt magában. Ziam szerint a programot késõbb kiterjesztik az iskolás lányokra is.

Khan Yuniszban a program vezetõjének hivatalos plakátja fel-sorolja a program egyes céljait: «A fi atal hívõket, akik kilépnek az életbe, és áthatja õket a bizalom, õszinteség, hit, bátorság, önfeláldo-zás és a Dzsihád iránti szeretet (…), fel kell készíteni arra, hogy kifejlesz-szék magukban a tudatos ellenállást, biztosítva, hogyha a fi atal nemzedék felnõ, képes legyen csatlakozni az ellenálláshoz. (…) Fel kell készíteni a tanulókat a hitre és (a képesség-re), hogy testileg fi ttek legyenek az ellenállásra.» Egyszerûen kifejezve

Hónap Izraelre kilõtt rakéták száma

2011. január 112011. február 62011. március 382011. április 87 (1 izraeli halott)2011. május 12011. június 42011. július 202011. szeptember 145 (9 izraeli halott)2011. szeptember 82011. október 52 (1 izraeli halott)2011. november 102011. december 302012. január 92012. február 352012. március 1732012. április 102012. május 42012. június 197 (2 izraeli halott)2012. július 182012. augusztus 212012. szeptember 17 (1 izraeli halott)2012. október 116

Forrás: Haaretz/feldolgozta AN

13

ez azt jelenti, hogy a Hamasz a Dzsi-hád-terroristák egy új nemzedékét akarja kinevelni. A belügyminiszté-rium egyik elöljárója, Muhammad al-Nakhaleh, hozzáfûzte, hogy a gye-rekek a szerepüket egy «ellenállást tanúsító társadalomban» tanulják el, amely képes az «iszlám értéket a ma-gasba emelni».

Hogy megértsük, mit is jelent az «ellenállás», ahhoz a Hamasz alap-törvényébe kell belepillantanunk, amelyet a Hamasz-charta tartalmaz. Ez a dokumentum a zsidókat olya-nokként állítja be, mint akik a leg-több szerencsétlenségért felelõsek, ami az elmúlt 400 évben történt. Ez a charta oly agresszív és antiszemita, hogy az ismert izraeli újságíró, Yaron London egy, a Kneszet-képviselõvel, Ahmed Tibivel készített interjújában «hitleristának» nevezte azt.

A Hamasz-charta 22. cikkelye a következõképpen írja le a zsi-dókat: «Vagyonukkal világszerte ellenõrzésük alá vonták a médiát. (…) Vagyonuk által forradalmakat szítottak. (…) Õk álltak a francia forradalom mögött (…) és a kom-munista mögött is. (…) Az elsõ vi-lágháború kiváltói is õk voltak, ami által sikerült nekik az iszlám kalifá-tus megsemmisítése. (…) Õk alapí-tották meg a Népszövetséget, hogy annak segítségével kormányozhas-sák a világot. (…) A második világ-háború mögött is õk voltak. (…) Õk

rendelték el az Egyesült Nemzetek és a Biztonsági Tanács megalapítá-sát. (…) Nincs háború ezen a vilá-gon, amelyben ne vennének részt.» És ha most azt kérdezik Önök, hogy miként kéne az ilyen megátalkodott teremtményekkel, mint a zsidók, eljárni, akkor azt a Hamasz-charta 7. cikkelye tisztázza, nevezetesen a zsidó létnek egyszer vége szakad – a muszlimok Armagedonja által. Azon a napon «a kövek és a fák fogják ki-áltani: ‹Óh, mozlem, Allah szolgája, egy zsidó bújik mögöttem, gyere és öld meg õt›.»

Valószínûtlen, hogy politikai megállapodással, amely a Gázába irányuló fegyvercsempészetet sem képes megszüntetni, olyan öntuda-

tot teremtenének, ami koegziszten-ciát építene, és minden antiszemita gyûlöletet kioltana. Az antiszemi-tizmus nem az alagutakon jön Gázá-ból, hanem a föld felett mûvelik, az iskolákban és a mecsetekben. Ezért kellene az államok és a nemzetközi szervezetek Gázának szánt támoga-tását és fi nanciális hozzájárulását a jövõben feltételekhez kötni, hogy a zsidók iránti gyûlöletre és gyil-kosságra való neveléssel hagyjanak fel. Se morális, se politikai igazolása nem lehet a Gázai-övezetben eszkö-zölt befektetéseknek. Hiszen ezek-kel a pénzekkel csak a következõ terrorszervezetet nevelik fel.

Feldolgozta AN ■

Fel kell készíteni a tanulókat a hitre és (a képességre),

hogy testileg fi ttek legyenek az ellenállásra.

POLITIKA

Hova vezet az USA és Izrael közötti viszony?Izrael miniszterelnöke, Netanjahu nem csinált titkot ebbõl: Õ szívesebben látta volna amerikai elnökként Mitt Romneyt. Merre veszi az irányt az USA és Izrael viszonya Obama újraválasztása után?

Washington, D.C. –2012. novem-ber 6-án jelentették be az amerikai választások kimenetelét. 2013. janu-ár 22-én ismerni fogjuk már az izrae-li választások eredményeit is. Rövid-del a régi-új amerikai elnök, Obama gyõzelme után a vesztes Mitt Romney választási fõhadiszállásának egyik aktivistája ezeket mondta az izra-eli riportereknek: «Ez rossz, rossz

nektek. Most négy veszélyes év vár rátok.» Abból indulhatunk ki, hogy nemcsak a Romney-barát Benjamin Netanjahu agyán futott át hason-ló gondolat. Izraelben sokan nem Obama külpolitikai vonala miatt ag-gódnak, hanem azért is, mert az újra megválasztott elnök úgy tûnik, kevés empátiát mutat Izrael miniszterelnö-ke iránt. Ez mindenesetre kölcsönös-

ségen alapszik. Ezen felül egyesek úgy hiszik, hogy Obama Netanjahu és Izrael iránt más formában táplál érzelmeket, és hogy Romney nyílt favorizálása esetleg beavatkozás lett volna az amerikai belügyekbe.

«Ekkora marhaságot», kommen-tálta az ilyen meggondolásokat az egykori izraeli konzul, Alon Fuchs New Yorkban. «Az államok közötti

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

viszony megosztott ér-dekeken és értékeken alapszik, nem személyes szimpátián. Az Egyesült Államok újraválasztott el-nöke országa érdekeinek megfelelõen cselekszik. Ezek egyike az Izraellel fennálló szoros stratégiai szövetség.» Más kommentátorok itt más vélemé-nyen vannak: «Természetesen érdekekrõl és értékekrõl

van szó. És mégis: Obama, ha akarná, eléggé megnehezíthetné az életünket, még akkor is, ha a képviselõházban jelenleg republikánus többség van, amely által az elnök bizonyos lé-péseit lefékezhetik. Obama ennek ellenére visszatarthatja a katonai támogatást, lemondhat közös had-gyakorlatokat, és megpróbálhatja az Izraelnek szánt pénzügyi támoga-

t á s t c s ö k -

kenten i . És még na-

gyon sok olyan dolog jut eszünkbe, amelyekkel õ az

életünket megnehezítheti.»Még nem tudhatjuk, hogy

Obama valójában mely irányban in-dul el. Egy dologban mindenesetre nincsen vita; tény az, hogy Obama és Netanjahu nem táplálnak szim-pátiát egymás iránt. Ezt az ember még élesebben is megfogalmazhat-ja: Ki nem állhatják egymást. Ezért rekedt meg a közvetlen kommuni-káció, amin keresztül a világ sok akadályát egyszerûen félre lehetett volna tenni az útból.

Miközben Netanjahu a választá-sok elõtt egyértelmûen Romney ol-dalára állt, úgy utána már errõl sem-mit sem lehetett hallani. A miniszter-elnöki hivatalban megpróbálták ezt a kétséget eloszlatni, és rögtön beje-lentették, hogy Netanjahu személye-sen hívta fel Obamát, hogy gratulál-jon neki választási gyõzelméhez.

De hamar jött az elsõ valódi pró-ba, csupán néhány nappal Obama

újraválasztása után a Palesztin Au-tonómiahatóság bejelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté-nél kérelmet nyújtott be, hogy mint állam, megfi gyelõként felvételt nyerjen az ENSZ Közgyûlésébe. Az Obama kormány e lépést kifejezetten elutasította, ahogyan azt Izrael más-ként el sem képzelhette volna. Ezzel lekerült a téma az asztalról?

Feltehetõleg nem. Izraelben ab-ból indulnak ki, hogy Obama a pa-lesztinoknak azt a követelését fogja támogatni, hogy a telepeken állítsa-nak le mindenféle építkezést. Továb-bá az izraeli kormány azt hiszi, hogy Obama minden olyan folyamatot támogatni fog, amely Erec Jiszráel régiójában a két állam megalapításá-hoz vezet.

A legfontosabb téma Irán marad. Mennyire vehemensen fog Obama fellépni az iráni törekvésekkel szem-ben, hogy nukleáris fegyverekhez juthassanak? Vajon végül leül-e az irániakkal a tárgyalóasztalhoz? Ko-molyan mérlegelni fogja-e a katonai intézkedéseket, ill. helyesli-e azo-kat? Ezek Izrael számára a legfonto-sabb kérdések. Az ezekre adott min-den egyes válasz jelentõs az ország-ra és az egész Közel-Keletre nézve, és megmutatják, miként fog alakulni Izrael és az USA közötti viszony – függetlenül az izraeli választások végkimenetelétõl is. ZL ■

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

viszony megosztott ér-dekeken és értékeken alapszik, nem személyesszimpátián. Az Egyesült Államok újraválasztott el-nöke országa érdekeinek megfelelõen cselekszik. Ezek egyike az Izraellel fennálló szoros stratégiai szövetség.» Máskommentátorok itt más vélemé-nyen vannak: «Természetesenérdekekrõl és értékekrõl

van szó És mégis: Obama ha akarná

t á s tc s ö k -

kenten i .És még na-

gyon sok olyan dologjut eszünkbe, amelyekkel õ az

életünket megnehezítheti.»Még nem tudhatjuk, hogy

Obama valójában mely irányban in-dul el. Egy dologban mindenesetre nincsen vita; tény az, hogy Obama és Netanjahu nem táplálnak szim-pátiát egymás iránt. Ezt az ember még élesebben is megfogalmazhat-ja: Ki nem állhatják egymást. Ezért rekedt meg a közvetlen kommuni-káció, amin keresztül a világ sokakadályát egyszerûen félre lehetett volna tenni az útból.

Miközben Netanjahu a választá-sok elõtt egyértelmûen Romney ol-

újraválastonómiahaz Egyenél kéreállam,nyerjen Obama kelutasítoként el slekerült

Feltehból indulesztinoktámogatnnak le mbá az izrObama támogatnrégiójábahoz veze

A legMennyirfellépni aben, hojuthassairániakkmolyan m

POLITIKA

Az arab országokból jött zsidó menekültek kártalanítása Az oszlói megállapodás óta Izrael számos engedményt tett. Most a kormány nemzetközileg napirendre tûzött egy kampányt, ami az arab országokból elmenekült zsidók kártérítéséért indított keresetek mellett szól.

Izrael, amely az államalapításkor mindössze 850.000 polgárt számlált, menekülõ zsidók százezreit fogadott be Marokkóból, Tunéziából, Egyiptomból, Iránból és Irakból, Szíriából vagy Jemenbõl.

Jeruzsálem – Izrael külügyminiszter helyet-tese Danny Ayalon állt az élére egy nemzetközi konferencia témájának, amelynek címe «Igaz-ságot az arab államok zsidó menekültjeinek». Errõl többek között el-mondta: «Ha mi továbbra is a békérõl akarunk be-szélni, akkor itt az ideje, hogy a zsidó jogokról és

igazságosságról is szóljunk, amelyek e kör tagjait megilletik.» Ayalon, aki az izraeli kormány egy «Én me-nekült vagyok» címû facebook-kampánya mögé is odaállt, a Jeruzsá-lemben megrendezett konferencián mindenekelõtt a téma politikai-jogi hátterérõl számolt be. Hivatkozott többek között az ENSZ 242. határo-zatára. Ebbe a határozatba kapasz-kodnak elõszeretettel a palesztinok, hogy a mai napig is érvényesíthessék menekült státuszukat. Ayalon hang-

15

súlyozta, hogy ez a határozat egy-aránt vonatkozik úgy az arab, mint a zsidó menekültekre is.

A konferencián, amelyet a világ különbözõ részeirõl érkezõ parlamen-ti képviselõk kerestek fel, Netanjahu miniszterelnök leszögezte: «Az arab világ az arab menekülteket évtizede-ken át elhanyagolta, és õket faltörõ kosként használta Izrael ellen. Mi-közben Izrael, miután éppenhogy államként újjászületett, elérte, hogy a zsidó menekülteket az arab orszá-gokból befogadja, és produktív polgá-raivá tegye.»

Ehhez tudni kell, hogy kereken 900.000 zsidó embert üldöztek el Izrael megalapítását követõen az arab országokból és Iránból. Izrael, amely az államalapításkor mindössze 850.000 polgárt számlált, menekülõ zsidók százezreit fogadott be Ma-rokkóból, Tunéziából, Egyiptomból, Iránból és Irakból, Szíriából vagy

Jemenbõl. Egyedül 1948 és 1951 kö-zött 700.000 embert fogadott be Iz-rael – a három év alatt a népesség majdnem megduplázódott. Az 1950-es évek közepén ismét 170.000 zsidót fogadtak be Észak-Afrikából. A fi atal állam kis zsidó közössége számára ez egy rendkívüli megterhelés volt, mivel nemcsak lakások és munkahe-lyek hiányoztak. Az élelemmel való ellátásuk sem volt biztosítva. 1956-ig Izraelben élelmiszerjegyen éltek, mivel minden terméket racionálni, adagolni voltak kénytelenek.

De ez messze nem minden. A legtöbb menekült, az arab országok-ból érkezett zsidók éppúgy, mint a Holokauszt-túlélõk üres kézzel jöt-tek, abban a ruhában, amit magukon viseltek. Miközben a Holokauszt-túlélõk esetében többnyire a kártérí-tések és a nyugdíjak szabályozva let-tek, az arab országokból jött mene-kültek soha sem kaptak kártérítést.

Csupán a telkek, földek, ingatlanok, üzletek, berendezési tárgyak, vállal-kozások, amiket az arab országokban fel kellett adniuk, milliárdos értéket képviselnek.

Ezt Izrael kormánya idõközben az Egyesült Nemzetek egyik külön ülésén New Yorkban érvényesítette. Ezen az ülésen az izraeli ENSZ nagy-követ, Ron Prosor és a Zsidó Világ-kongresszus elnöke, Ron Lauder mu-tatták be a témát. Õk elõterjesztették az egyértelmû követelést, hogy az ENSZ azokat a zsidókat is, akiket Izrael államalapításával hazájukból elüldöztek, ismerjék el menekül-tekként. «Mi 64 évet késtünk, de sohasem késõ arra, hogy történelmi tényeket tisztázzunk, és gondoskod-junk az igazságosságról», mondta Ayalon. AN ■

A facebook-kampányhoz: «I am a refugee»:

http://www.facebook.com/imarefugee

POLITIKA

A fal Izraelben az egyetlen a világon?Falakat, amelyek nemzeteket és népeket választanak el egymástól, sokhelyütt találni szerte a világon. De ezekrõl aligha esik szó – ha csak nem Izraelrõl van szó.

Ciszjordánia – Falat, mint Izrael-ben, mely szinte teljesen áthatolhatat-lan, talál az ember Ázsiában, Afriká-ban, Európában és Észak-Amerikában is. Ilyen falakat azok az országok emel-nek, amelyek ilyen vagy olyan okból vé-dekezni akarnak valamilyen inváziótól, vagy illegális bevándorlástól.

Marokkóban húzódik egy olyan fal, amely a maga 2.700 kilométeres hosz-szával rendkívül nagy védõfalnak mond-ható. Marokkó ezzel akarja a Polisario-lázadók ún. szabad zónáját elhatárolni, ami azt jelenti, hogy a nemzetközileg el nem ismert Demokratikus Arab Szaha-rai Köztársaságtól (DARS). Ez persze messze nem az egyetlen ilyen védõfal Af-rikában. Botswana is üzemeltet a szom-szédos Zimbabwe határán egy átmeneti elektromosan bekábelezett kerítést. A hivatalos indoklás arról szól, hogy a száj-és körömfájás járványától akarnak védekezni. Azonban világos, hogy ez a kerítés egy egészen más célt szolgál: a menekülteket hivatott feltartóztatni, akik az erõszak és a szegénység elõl akarnak elmenekülni országukból.

Falat, mint Izraelben, mely szinte teljesen áthatolhatatlan, talál az ember Ázsiában, Afrikában, Európában és Észak-Amerikában is.

Kép: Biztonsági kerítés Betlehemnél

Hogy Ázsiában áll egy fal, amely rögzítés-technikailag az egykor a két német államot elválasztó fallal egyezik meg, az a közvélemény elõtt jól ismert. Ez az Észak-és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezet mentén húzódik.

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

De azt már kevesebben tudják, hogy In-diának is van egy fala. Az ország pakisz-táni határán mintegy 3.300 kilométeres fal húzódik. Pakisztán szintén felhúzott egy falat, hogy 2.400 kilométeres sza-kaszon elhatárolja magát a szomszédos Afganisztántól. Nem sokkal másként néz ki az a határzár, amely Üzbegisz-tánt választja el Tádzsikisztántól.

Az arab félszigeten Szaúd-Ará-bia a legmodernebb módon biztosított védõfalat tart fenn Jemen határán. A szaúdiak ebbe a projektbe 550 millió eurót fektettek be. Ezen kívül emeltek egy másik falat is Irak határán, amely 900 kilométer hosszú. A kis emírség, Kuwait is rendelkezik egy jól biztosí-tott, 215 kilométeres határzárral, amit az ország az 1991-es Öböl-háború után épített, amikor függetlenségére törtek az irakiak.

Ilyen, többé-kevésbé hermetikusan lezáró határzárokat találunk Európá-ban is. Falakat megtekintõ körutunk

elõször Ciprusra visz, ahol Törökország a sziget nyugati részét masszív határ-zárral választotta el a görög felétõl. Nikózia városát egy ún. «Zöld vonal» osztja meg, ahol ENSZ békefenntartó csapatok állomásoznak. Spanyolor-szág egy elektromos kerítésrendszert mûködtet az észak-afrikai Melilla és Ceuta városait magába foglaló enklá-véja védelmére. Ez az EU-s ország Ma-rokkótól zárja el magát, és az annak régiójából érkezõ menekültek elõl. Ezen a határon mindig elõfordulnak halálos incidensek. Egykor véres események voltak Írországban és Észak-Írországban is, mindenekelõtt Belfastban, ahol magas rácskerítés választotta el a protestánsokat a ka-tolikusoktól.

És az USA-ban is, ott, ahol nagyra becsülik a szabadságot és a demokra-tikus jogokat, bekerítik magukat. Me-xikó határán erõs határzár mûködik, hogy távol tartsa a latin-amerikai me-

nekülteket az országtól. Itt is rendsze-resen játszódnak le emberi tragédiák.

És akkor természetesen meg-említendõ az Izrael központi területeit Ciszjordániától elválasztó kerítés is. Ez azzal a céllal létesült, hogy védel-met nyújtson a terroristák ellen. Ha az ember az 1990-es évek közepén elkövetett számtalan merényletre gondol, majd az ezredfordulót követõ merényletsorozatokra, akkor Izra-el szemszögébõl van ennek értelme. A Ciszjordániából kiinduló terrormerény-letek Izraelben azóta jelentõs mérték-ben visszaestek, a statisztikák ezt 95 százalékos csökkenésként regisztrál-ják. Ennélfogva végül feltehetjük a kér-dést: Miért nem fecsérel egy szót sem a világ erre, amikor a menekülteket és az illegális bevándorlókat távol tartani hivatott határzárakról van szó, miköz-ben kritizálja Izraelt, amiért a terro-risták távoltartására hoz biztonsági intézkedéseket? ZL ■

POLITIKA

A «Galamb lebegése» hadmûvelet Etiópiában a Falashmura több ezer tagja vár Izraelbe történõ kivándorlására. Idõközben a Falashmura törzs tagjainak egy része már megérkezett Izraelbe.

Jerusalem – 28 évvel ezelõtt Izra-el Állam kormánya egy meglehetõsen igényes és komplikált vállalkozásra szánta el magát: az Etiópiában élõ zsidók Izraelbe való bevándorlásá-nak megvalósítását. 1984/85-ben a «Moses» hadmûvelet révén kereken 8.000 etiópiai zsidót hoztak ki egy eti-óp menekülttáborból, és szállították õket Izraelbe. 1991-ben került sor a «Salomon» fedõnevû akcióra. 36 óra leforgása alatt egy példátlan légihíd által 14.325 etióp zsidót segítettek át Izraelbe, akik országukban ve-szélyeztetve érezték magukat. A je-lenleg induló, a «Galamb lebegése» elnevezésû hadmûvelet több mint egy éven át tart. Szervezett menetrend szerinti repülõjáratokkal kívánják a hátramaradott, ún. falashmurákat az országba beutaztatni.

2012. október végén érkezett meg az elsõ csoport. A Jewish Agency ál-tal gondozott 240 új bevándorló fele gyermek volt. Ez az akció évekig tar-tó tárgyalásokat követõen indult el, amelyek ennek a csoportnak zsidó

származása körül forogtak. A visz-szatérési törvény csak azon szemé-lyeknek teszi lehetõvé az Izraelbe való bevándorlást, és részükre az ál-lampolgárság automatikus kiadását, akiknek egy zsidó szülõjük, és/vagy nagyszülõjük igazolható.

Végül a fõrabbinátus elfogadta a Falashmura zsidó származását. Jólle-het a Gondarban (Etiópia) lévõ mene-külttáborban tartózkodók azonossága és az egyes személyek származása to-vábbra is vizsgálat tárgyát képezi, az etiópiai falashmurák és már Izraelben lévõ rokonaik fellélegezhetnek. A csa-ládegyesítés csupán idõ kérdése volt. Eleinte csak nagyon kis csoportok ér-keztek az országba.

Egy 2012. júliusi kormányhatá-rozat megváltoztatta ezt az állapo-tot. A kormány elrendelte a Jewish Agencynek, hogy a megérkezõ na-gyobb csoportok számára havonta többször hozzon létre központokat. Egyben az új bevándorlók integrá-ciójának minisztériuma adományo-zók jóvoltából erre a hadmûveletre

(repülõutakra és elsõ élelmiszer-el-látmányra) 3,5 millió eurós összeget bocsátott rendelkezésre.

Más Etiópiából érkezett beván-dorlókkal ellentétben a Falashmura tagjai jobb felkészültséggel érkez-nek az országba. A várakozás hosszú idõszakát nevezetesen arra használ-ták fel, hogy orvosi ellátásban része-süljenek, és elsajátítsák a nyugati modern technológiai társadalom élet-módját. A gyerekek már Etiópiában iskolai oktatást kaptak, és minden korosztály megtanult tört héber nyel-ven kommunikálni, és speciális tan-folyamokon a vallási és kulturális szokásokkal is megismerkedtek.

Amint a «Galamb lebegése» hadmûvelet elsõ csoportja megérke-zett a Ben-Gurion repülõtérre, jelen volt Nathan Sharansky is, a Jewish Agency elnöke. «Ez egy történelmi óra. Ami a ‹Mózes› hadmûvelettel, majd harminc éve elkezdõdött, és a látványos ‹Salomon› hadmûvelettel folytatódott, ezzel a jelenleg induló akcióval végre lezárul.» ZL ■

17

GAZDASÁG

Az izraeli datolya diadalmenete Izrael évtizedek óta kiemelkedõ minõségû datolyát exportál. Az izraeli áruk elleni bojkott-felhívások ellenére az izraeli datolya egyre nagyobb népszerûségnek örvend külföldön.

Tel Aviv – A pálmákat – ami alatt a datolyapálma (Phoenix dactylifera) értendõ – a Biblia gyakran említi. A pál-maágak díszítõ ékességként szolgáltak a Templomban (1.Kin 6,29; Ez 40,16f.), és az Újszövetségben például gyõzelmi jelként is szerepelnek (Jn 12,13). Így a római Vespasianus gyõzelmi jelvényét is pálmaág díszítette, amelynek címe «Judea Capta» volt. A Masada erõdnél nemrég egy 2000 éves datolyamagra bukkantak, amelybõl kikelt egy hajtás, és ezt a találó Matuzsálem névre ke-resztelték. Régebben a keresztyének

a jeruzsálemi z a r á n d o k ú t emlékére sír-köveiket gyak-ran díszítették pálmaággal.

A datolya-pálma már az ókortól Erec Jiszráel egyik sz imbó luma, és ízletes gyü-mölcse a világ nagy részét meghódította. Régóta társít-ják a datolyát

Izraellel úgy, mint egykor a Jaffa-naranccsal.

Néhány év óta erõsen megnöve-kedett a mezõgazdaság datolyater-mesztési ága Izraelben. 2005-ben az ország 180.000 termõ pálmafát szám-lált. Hét évvel késõbb, azaz 2012-ben, már 550.000 datolyapálma termett – növekvõ tendencia. A «Hadiklaim», az izraeli Datolyatermelõk Egyesü-letének közleménye szerint ebben az évben félmilliárd sékel nagyságrendû bevétel várható a datolya eladásából, ami az elõzõ évhez képest 10 száza-

Néhány év óta erõsen megnövekedett a mezõgazdaság datolyatermesztési ága Izraelben.

lékos forgalomnövekedést jelentene. Ebbõl a bevételbõl kb. 260 millió sé-kelt exportból remélnek elérni.

Ezzel együtt meg kell állapí-tanunk, hogy Izrael ezen a terü-leten aránylag kis termelõnek és exportõrnek számít. Izrael összes terméshozama 30.000 tonna datolya. Irak, Irán, Marokkó és más észak-af-rikai állam ezzel szemben összessé-gében több százezer tonnát termel, jóllehet ezek csak egy csekély részt exportálnak, mivel túlnyomórészt saját fogyasztásra termesztenek. Ez azzal is kapcsolatos, hogy az euró-pai nagykereskedõk ezt a datolyát alacsony minõségi szintre sorolják, ellentétben az Izraelbõl származó gyümölccsel.

Izraelben kilenc különbözõ faj-ta datolyát szüretelnek. Különösen a Medjoul fajta népszerû, és kiváló minõségû, úgyhogy a termelõk ma-gas árat kérhetnek érte. Ez a fajta különösen az európai piacokon iga-zi befutó. Édes és puha, valósággal szétomlik a szájban. Éppen ez a fajta örvend Európában nagy közkedvelt-ségnek egy bizonyos népcsoporton belül: mégpedig az itt élõ muszlimok körében. ZL ■

GAZDASÁG

Kitüntetés Ciszjordánia borának Mialatt sok helyén a világnak bojkottra szólítanak fel a telepek vidékérõl származó izraeli termékek ellen, addig a Franciaországban megrendezett borversenyt ez nem befolyásolta, mivel Ofra bora mindenkit meggyõzött minõségével.

ilyen ismertetõjel mellett döntött. Egy ilyen lépés, amelyet semmikép-pen sem csak az Izrael-barát oldal nevezett «politikai aknamezõnek», egyre nagyobb elfogadásra talál, és már régóta része az Izrael elleni bojkottnak.

A «Vinalies 2012» borversenyen, amelyet a francia fõvárosban, Pá-rizsban rendeztek, egyesek igen-csak nagyot néztek – már ha jára-

Ofra – Egyre több árut csak bi-zonyos meghatározás után tüntet-nek ki. Egyes szupermarket-láncok ebben a tekintetben fogyasztóik kí-vánságát követik, hogy pontosabb adatokat gyûjtsenek a beszerzési helyekrõl. Bizonyos izraeli áruk tekintetében ez sok országban ve-zet megkülönböztetéshez ezzel a felirattal: «Izraeli telepes terület.» Végül a svájci Migros például egy

tosak a földrajzban. Mert, aho-gyan tulajdonképpen lennie kel-lett volna, nem a származási hely játszotta a fõszerepet, hanem a minõség. Az izraeli vincellér, David Ventura ezen a nemzetkö-zi versenyen két érmet kapott, jóllehet az õ borai az ún. izraeli telepes vidékrõl származnak. Ki-tüntették a «Cabernet Sauvignon 2009» és a «Rubens 2009» borát.

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Az izraeli vincellér, David Ventura ezen a nemzetközi versenyen két érmet kapott, jóllehet az õ borai az ún. izraeli telepes vidékrõl származnak.

TECHNOLÓGIA

Alkalmazás ellenõrzi az autógumi nyomását Elsõ pillantásra talán abszurdnak tûnik, de ez az alkalmazás emberéleteket menthet. Ugyanis megvizsgálja a személygépkocsik kerekében lévõ levegõ nyomását, és fi gyelmezteti az autóvezetõt.

A «Rubens 2009» borát ezenkí-vül – a «Rosé 2010» bora mellett –New Yorkban is kitüntették a «Fringe linkes 2012» versenyen.

A Franciaországban született Ventura, aki nyolc éve Ofraban, Ramallah mellett termel bort, a következõket mondta: «A je-lenlegi kitüntetések ismét azt mutatják, hogy a jó bor legyõzi a politikát. Örülök, hogy a mi borunk továbbra is nemzetközi elismerésben részesült. Különö-sen meghat a Franciaországban, származási országomban kapott kitüntetés.»

Már Ventura nagyszüleinek is volt borászata Franciaországban. Õ maga elmondta, mindig arról álmodott, hogy Júdea és Samária biblikus területein termeljen bort. Kezdetben az ofrai Boutique-borászata csupán 5.000 üveggel termelt évente. Idõközben ez a szám 80.000 üvegre emelkedett. Tizenegy fajta borát, többek kö-zött Merlot, Cabernet Franc, Pe-tit Verdot, Shiraz, Viognier, Pinot Noir és Chardonnay, túlnyomó-részt csemegeüzletekben kínálja, de elad Gourmet-éttermeknek is.AN ■

Tel Aviv – Manapság sok autóvezetõ lelkiismeretesen jár el a keréknyomás ellenõrzése terén. Minden benzinkútnál van olyan berendezés, amellyel meg le-het vizsgálni, ill. korrigálni a kerekek nyomását, akár növelni, vagy csök-kenteni, mert mindkét hibalehetõség bizonyos körülmények között életve-szélyes lehet. Ha a kerekekben nem a megfelelõ nyomás van, hamarabb elhasználódnak. A legtöbb esetben nö-vekszik a üzemanyag-fogyasztás is, ami nem éppen elhanyagolható kérdés a horribilis árak mellett, amelyekkel az autóvezetõk a benzinkutakon szembe-sülnek. Szélsõséges esetbem pedig a helytelenül beállított nyomás odavezet-het, hogy szétrobban a kerék.

A Neomatix izraeli cég nemrég egy olyan okostelefon-alkalmazást dobott a piacra, amely minden autóvezetõnek nagy segítségére lehet. A TireCheck Lite alkalmazás elemzi a kerekek fo-tóit egy különleges algoritmusnak köszönhetõen. A vezetõ képeket ké-szít okostelefonjával a kerekekrõl, és egy listáról beírja a kocsi típusának megfelelõ helyes adatokat. A TireCheck Lite azonnal megmondja a vezetõnek, hogyan áll a kerekek nyomása. Ha eset-leg nincs rendben a nyomás, a vezetõ fi gyelmeztetést kap, és a GPS-rendszer-nek köszönhetõen megkapja a legköze-lebbi benzinkút adatait. Ezenkívül az al-kalmazás pontos adatokat szolgáltat a kocsi típusnak megfelelõ keréknyomás-

ról, hiszen az autóvezetõk nem mindig tartják észben a pontos adatokat.

A Neomatix céget mindössze egy éve alapították. A cégnek sike-rült a közelmúltban több befektetõ érdeklõdését is felkelteni újításai iránt, akik bizalmukat ezekben és más fejlesztésekben egy 400.000 eurós támogatással fejezték ki. Az alkalmazás ingyenesen letölthetõ az Apple App-Store-ról. Jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt az alkalmazást az Android operációs rendszerben is felhasználják. A cég közleménye sze-rint ezt a fejlesztést rövidesen befeje-zik. ZL ■

TECHNOLÓGIA

Okostelefonok vakoknak Egy újonnan alapított izraeli cég elhatározta, hogy a fogyatékkal élõk számára is hozzáférhetõvé teszi a legmodernebb technológiát. Munkájukkal a vakok mindennapjait teszik könnyebbé.

Beit Shemesh – Sokak számára az okostelefonok már nélkülözhetetlen segédeszközzé váltak. Nos, Izraelbõl egy új fejlesztés érkezett, amely az okostelefonok elõnyeit a vakok számá-ra is hozzáférhetõvé szeretné tenni.

Az Egészségügyi világszervezet adatai szerint a világon 314 millió vak és gyengénlátó személy él. Izrael ösz-szesen 26.000 vakot számlál. Ha kom-munikációról és navigációról van szó, jóllehet ma már jelentõsen modernebb

segédeszközök állnak rendelkezésükre, mint korábban, mégsem érik még csak megközelítõleg sem el, a rohamosan fejlõdõ legújabb technológia szintjét.

Ez az izraeli újítás a «RayPhone» nevet kapta. Egyesíti mindazokat

19

A 10 legjobb alkalmazás IzraelbõlFooducate: Felvilágosítást ad azokról

az élelmiszerekrõl, amelyeket meg akar-

nak vásárolni. Csak a kívánt termék vonal-

kódját kell beolvasni, és máris megkapjuk

a fontos adatokat megfejtve. Az Apple a

legjobb «egészség-alkalmazások» közé

választotta.

Get Taxi: Ez az alkalmazás két éven

belül megváltoztatta Izrael agglomerá-

ciós központjainak életét, mivel segít

egyszerûbben taxit kapni, lecsökkenti

a várakozási idõt és lehetõvé tesz i ,

hogy elõzõleg információt szerezzenek

a vezetõrõl és a kocsiról. Idõközben az

alkalmazást adoptálták Londonra és

Moszkvára is, és már New Yorkban is

lehet használni.

Any Do: Elsõ pi l lantásra egyszerû

határidõ-tervezõ, amely emlékeztet arra is,

hogy mosogatni vagy vasalni akartunk. Az

alkalmazás nagy teljesítményû és felhasz-

nálóbarát. Naponta legalább 100.000-szer

töltik le, a New York Times szerint az egyik

legjobb alkalmazás.

Onavo : O l yan a lka lmazás , ame l y

adattárakat összesûrít, úgyhogy az ada-

tok gyorsabban áthaladnak, és ezáltal

a felhasználónak pénzt spórolnak meg,

mivel így a felhasználó a mobilcéggel kö-

tött felhasználói csomagot kevesebbszer

veszi igénybe.

Viber: Ingyenes beszélgetéseket és

SMS-eket tesz lehetõvé a mobilon, ha

van internet-hozzáférés. Ezt az alkalma-

zást emberek százmilliói használják 193

államban.

Waze: A navigálónak mutatja az utat,

de sokkal többet nyújt ennél, mivel meg-

mutatja a dugókat, baleseteket, útépítési

szakaszokat a kerülõutakkal együtt, a

közlekedési kamerákat és radarokat.

Az aktualizálásokat a felhasználó adja

meg, és ezeket egy program feldolgozza

az alkalmazás számára. Az USA-ban be-

választották a 100 top-alkalmazás közé.

Pah!: Egy játék, amelyben aszteroi-

dákat kell egy ûrhajóból kiröptetni, de

ehhez nem kell ujjal a készülékhez érni:

Az ûrhajót a «Pah! Pah!» kiáltásokkal kell

kormányozni. Az Apple a 25 legnépszerûbb

díjköteles játék közé sorolta.

Fring: Az elsõ olyan alkalmazás, amely

telefonálást tesz lehetõvé interneten

keresztül, úgyhogy nem kell érte fizetni.

Noha már idõközben vannak sikeresebb

ilyenfajta alkalmazások, mégis: kitüntet-

ték, mint az elsõ ilyenfajta alkalmazást,

és továbbra is 40 millió mobiltulajdonos

használja.

Telemap: Egy navigáló program, ame-

lyet nem lehet letölteni, hanem az egyes

mobilszolgáltatók beépítik, vagy kíván-

ságra díj ellenében együtt szállítják a

készülékkel. Gyakran megváltoztatják az

elnevezését. Az izraeli alkalmazás inkább

Európában számít standardnak.

Tawkon: Olyan alkalmazás, amely megvé-

di az alkalmazót a sugárzástól. Mutatja, ha a

sugármennyiség eléri a nemkívánatos szintet.

Az Apple vonakodott attól, hogy beépítse, az

alkalmazás idõközben az Android operációs

rendszer slágere lett. ZL ■

a modern újításokat, amelyeket az okostelefonok hoztak, ezeket azon-ban egy egyszerûsített és egyidejûleg felhasználóbarát készülékben hozza, amelyet a gyengén vagy egyáltalán nem látó emberek külsõ segítség nél-kül is használni tudnak. A sajtóban ez olvasható róla: «A ‹RayPhone› ké-szülékek telefonbeszélgetéseket, rövid hírek közlését és navigációt tesznek lehetõvé egy beszédirányí-tásos és speciálisan kifejlesztett irá-nyító gesztusok kombinációjával az érintõképernyõn (az utóbbit fel lehet vezetni a kijelzõ bármely helyére). Ráadásul az Android-okostelefon rendelkezik egy tárgyfelismerõvel és egy hangos könyvolvasóval is.»

Ez az okostelefon például azt is be-mondja, hogy a tárolt telefonszámok jegyzéke nyitva van-e. Mint más mo-dern érintõképernyõs készülékeken, ezen is vezetni kell az ujjat a listán. Ebben az esetben az ujjat egyszerûen a kijelzõn kell hagyni. A legfontosabb különbség: Az egymással kapcsolat-ban lévõ személyek nemcsak írásban

kapják az értesítést, hanem hallha-tóan is. Ha a telefonáló a kívánt be-szédpartner adataira viszi az ujját, a telefon automatikusan kiválasztja a számát. Ilyen módon összesûrített írásos híreket is meg lehet hallgatni. A GPS-rendszer is közöl informáci-ókat a tartózkodási hellyel kapcso-latban. A beépített kamerával együtt lehetõség van a környezet részleteirõl is értesülni. Ehhez még az az infor-máció is hozzátartozik, hogy például milyen színû ruhadarabot vett ki a szekrénybõl. Azt is meg lehet kérdez-ni, hogy a szobában el van-e oltva a villany. Vagy az élelmiszerüzletben beolvassa a kézben tartott termék nevét, és meghallgathatja a rávonat-kozó információkat.

«Ez alapvetõen újfajta kommuni-káció ember és elektromos készülék között», fejtette ki Boaz Silberman, aki a projekt vezérigazgatója. «A ke-zelése egyszerû és könnyû, nemcsak a gyengénlátó emberek számára, hanem azoknak is, akik egyáltalán nem látnak. A készülék drasztikusan

megjavítja ezeknek az embereknek az életminõségét, és sokkal függet-lenebbekké teszi õket.» Eddig Izra-elben 100 személy tesztelte a készü-léket, amelyet még a továbbiakban is javítani fognak. A tesztszemélyek kü-lönben már most egységesen hozták meg ítéletüket: «Fantasztikus!» Az izraeli piacon idõközben már árusít-ják az elsõ készülékeket 400 euróért. A vakok támogatást kapnak, úgyhogy nekik mindennapjaik e modern tech-nológiai segédeszköze csupán 200 euróba kerül. ZL ■

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Izrael/USA – Régebben az em-berek újságokban kerestek új munkalehetõséget, vagy elmentek a munkaügyi hivatalba. Manap-ság már régóta az a szokás, hogy a munkakeresõ az internetet böngé-szi, vagy saját kezdeményezésként ír azoknak a cégeknek, amelyeket a hálón talál. Idõközben azonban az új munkahely keresésében a digitális kommunikáció jelensége egyre fonto-sabb szerephez jut: ezek a közösségi oldalak. Aki új állást keres, vagy új munkatársat szeretne, az meghirdeti a facebookon, a twitteren és linkedln-en, vagy más közösségi oldalon. Mi-vel itt azonban nincs szó általános információplatformról, hanem inkább barátok, ismerõsök és hasonló beállí-tottságúak kapcsolatáról, csak egy bi-zonyos kör értesül az állásajánlatról, vagy a kívánt új munkahelyrõl. Bizto-san segít ez is, mivel a hálózaton lévõ emberek köre igen széles és átfogó, de mégis …

Egy Izraelbõl származó alkalmazás idõközben új megoldást kínál, amely megszünteti ezt a korlátozást. Nemrég nyilatkoztak errõl elégedett amerikai állampolgárok: «Egy izraeli portálnak köszönhetõen újra van munkám!» Má-sok új beosztásnak örülhetnek, ame-

lyek jobb feltételeket biztosítanak számukra, vagy karrierlehetõséget jelentenek. A varázsszó ez: www.jobsminer.com.

Ennek az alkalmazásnak ötlete és kifejlesztése egy izraeli cég érdeme, amely a közösségi oldalakat célzottan az állásajánlatok miatt tekintette át, és ezeket mindenki számára, akik az al-kalmazást használták, hozzáférhetõvé tette. Az álláskeresõ egyszerûen hasz-nálja a programot, amelyben megadja saját földrajzi régióját. Ezenkívül meg lehet jelölni a szakterületet is, és – zsupsz – már a képernyõn is vannak az állásajánlatok, amelyek ebben a formá-ban sehol sincsenek így összefoglalva.

«Portálunk Amerikában már ez év februárjától online látogatha-tó», mondta ezzel kapcsolatban Ran Enoch, a Jobs Miner cég vezérigaz-gatója. «Mi egyedülállóak vagyunk, mert egyetlen más portál sem kínálja azt a lehetõséget, hogy minden közös-ségi oldal állásajánlata kikereshetõ legyen. Ezáltal mi páratlan esélyt kí-nálunk, amelybõl mindkét fél profi tál: Az emberek megtalálják azt a mun-kát, amelyre különben egyáltalán nem fi gyeltek volna fel, és a munkaadók rendelkezésére is egy egész sor poten-ciális munkavállaló áll.»

A portál egy olyan technológia segítségével dolgozik, amelyet egy másik izraeli cég fejlesztett ki. A Makam cég (lefordítva Radar) olyan algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek lehetõvé teszik egyes szavak vagy szókombinációk alapján a célzott in-ternetes keresést. Ez a cég nemcsak Izraelben számít piacvezetõnek a csúcsteljesítményû keresõgépek to-vábbfejlesztésének területén.

E két cég együtt idõközben való-ságos szenzációt jelent Amerikában. Itt a munkanélküliek aránya, amely 2006-ban 4,6 százalékot tett ki, 2010-ben elérte a rekordmagasságú 9,63 százalékot. Jelenleg nyolc százalék körül ingadozik, ami az amerikai vi-szonyok között még mindig nagyon magas. Így a média is felfi gyelt erre az izraeli portálra és egyedülálló álláskeresõ lehetõségeire. A fejlesztõk ezután az átütõ siker után további célt tûztek maguk elé: Ki szeretnének egy ilyen álláskeresõ gépet Spanyolország számára is fejleszteni. Egyidejûleg a felelõsök hangsúlyozták: «Egyvalami nem fog változni: Szolgáltatásunk to-vábbra is ingyenes marad. Mi kizáró-lag a reklámokból élünk, amelyeket a portál szélén teszünk közzé.» ZL ■

KÖZLEKEDÉS

Tel Aviv 700 elektromos buszt rendelt Shay Agassi izraeli vállalkozó az elektromos autók új trendjét vezette be a «Better Place» nevû projektjével. Idõközben izraeli cégek is magukévá tették ezt a trendet. Így a tel avivi busztársaság azt tervezi, hogy elektromos buszokat szerez be.

Tel Aviv – Izraelben az elektro-mos autókat Shay Agassi vállalkozó nevével kapcsolják össze. 2007-ben õ alapította a Better Place céget, amely alig egy év után bemutatta elektromos autója elsõ prototípusát. E projekt keretében, amely számta-lan kereskedelmi és magán támoga-tót talált, szorosan együttmûködött

a Renault-Nissan autógyártó céggel. Jóllehet egész Izraelben feltöltõ-állomásokba botlik az ember, mind-eddig csak kevés elektromos autót lehet látni. Tel Aviv lakói számára azonban ennek most már mindenna-pi látvánnyá kell válnia, mert a Dan busztársaság, amely a közúti forga-lomért felel a metropoliszokban és

TECHNOLÓGIA

«Izraelnek köszönhetõen újra van munkám»Az USA-ban a munkanélküliek száma rohamosan megnövekedett az utóbbi években, ami nem éppen járult hozzá az emberek anyagi talpra állásához a pénzügyi válság után. Egy Izraelbõl származó alkalmazás új reményeket ad nekik.

környékükön, egy flotta elektromos buszt akar beszerezni.

Jelenleg a Dan cég Tel Aviv vá-rosi forgalmának ellátására 1.300 dízelmeghajtású buszt üzemeltet. A cég azt tervezi, hogy 700 dízelbuszt elektromos buszra cserél le. A cég vezetése már a világpiacon is szét-nézett. Választásuk a kínai Build

21

your Dreams (BYD) autógyárra esett, amely olyan elektromos buszt kínál, mely pontosan megfelel a Dan izraeli busztársaság igényeinek: Ez egy 12 méter hosszú busz 250 kilo-méteres készletfedezeti idõvel. Az elemet, amelyet szintén a BYD cég fejlesztett ki, 6000-szer lehet feltöl-teni, a feltöltési ideje pedig 3-6 óra. Ráadásul ezekre a buszokra nap-elemek is felszerelhetõek, amelyek a buszt menet közben «feltankol-ják». «Úgy a teljesítõképességük, mint készletfedezeti idejük megfe-

lel a Dan elvárásainak.» Ezenkívül, fûzte hozzá a Dan vezetése, ezek a buszok a különbözõ kínai, európai és még az amerikai városok helyi forgalmában is a legjobbnak bizo-nyultak.

A kínai elektromos buszok im-portját az izraeli BYD importõr, a Clal Motors által bonyolítják, amelynek üzletvezetõje, Doron Va-dai az izraeli sajtónak elmondta: «A BYD elektromos buszai tökéletes megoldást jelentenek Tel Aviv vá-rosi forgalma számára. Ezek a tel

aviviek számára két fontos válto-zást hoznak: kevesebb légszennye-zést és csökkentett zajmegterhe-lést. Ezzel a projekttel a cég azok élére állt, akik a helyi közúti for-galom környezetbarát megoldásán fáradoznak.»

Már a következõ hónapokban meg kell az elsõ buszoknak érkez-niük Izraelbe, és azonnal üzembe is helyezik õket. A Dan cég ideig-lenesen üzembe helyezett egy saját töltõállomást is számukra. AN ■

TÁRSADALOM

«Izrael szereti Iránt»Tervezõgrafi kus, 41 éves, és házas családapa. Katonai szolgálatát ejtõernyõsként teljesítette. A háborús forgatókönyvek ismerõsek elõtte. Éppen ezért akart egy másik úton elindulni, és az embereknek Iránban és az egész világon békeszándékát megmutatni.

Tel Aviv – Minden 2012 tavaszán a facebookon megjelent fényképpel kezdõdött, amely Ronny Edryt kislá-nyával a karján ábrázolja. Nem a kép inspirált eddig már 100.000 Facebook-felhasználót, hogy bejelölje barátjának, és hogy bekapcsolódjon a beszélge-tésbe, hanem az a mondat, amelyet a fotóhoz fûzött: «Irániak, mi soha nem fogjuk a ti országotokat bombázni, mi szeretünk benneteket.» E mögött egy egyszerû ötlet rejlik. Edry meg akar-ta változtatni a konfl iktusról kialakult megcsontosodott gondolkodásmódot.

«A médiában a Közel-Keletrõl meg-jelent írások tartalmának nagy részét», fejtette ki már többször is az inter-júkban, «rossz hírek, negatív képek teszik ki. Az egyetlen kép, amelyet Tel Avivban Iránról láttam, egy olyan kép volt, amelyen Ahmadinedzsád bombát készített. Ez a háború képe.» Edry abból indul ki, hogy Iránban is hasonlóan reagálnak az emberek, ha Izrael kerül szóba. «Az én országom-mal kapcsolatban katonákra, tankokra és repülõgépekre asszociálnak. Csak a rossz képeket veszik észre.» Ebbõl egyszerû következtetést vont le: Hogy békét teremtsünk, a negatív képeket pozitív képekkel kell visszaverni, gon-dolta, és eszerint cselekedett. Képeket töltött fel országa arcairól, bemutatott családokat és személyes történeteket – csak a szép történeteket, amelyek

a Közel-Keletet ábrázolják, olyanokat, «amelyekrõl senki sem tud», amint megjegyezte. Azonban ezzel nem csu-pán a negatív sajtójelentésekkel akar szembemenni, hanem a politikusokkal is, «akik azt akarják, hogy féljünk».

A facebook-oldalát heteken belül kommentárok árasztották el, ame-lyek többségében pozitívak voltak. Éppen ezt akarta elérni. Az embe-reknek minden határon túl kommu-nikálniuk kell egymással. «Mi, mint izraeliek, nem utazhatunk a legtöbb arab államba. Számunkra meg van tiltva Szíriába, Libanonba vagy Irán-ba repülni. Az interneten keresztül azonban találkozhatom az emberek-kel, beszélgethetek velük, össze is barátkozhatunk», mondta Edry, és hozzáfûzte: «Valószínûleg én vagyok a legtöbb iráni facebook-baráttal rendelkezõ izraeli.» Majd komolyabb-ra fordítva a szót: «Ez a helyes út a béke kezdetéhez. Megtört a jég, és kapcsolatok szövõdnek. E pontból ki-indulva teremthetünk valami nagyob-bat és erõsebbet, és azt a valóságban is elõremozdíthatjuk.»

Idõközben a privát facebook-oldalának olyan sok rajongója lett, hogy az «Israel loves Iran» kampány sa-ját oldalt nyitott a közösségi hálózaton. Közel 100.000 ember beszélget itt egy-mással. Edry és barátai idõközben egy lépéssel tovább mentek. Egy internetes

adománygyûjtõ akció keretében pénz gyûlt össze, aminek köszönhetõen ok-tóberben három héten át 70 busz ha-sonló kampányszlogenekkel járhatott körbe a Tel Aviv-i nagytérségben. Fel akarták hívni kampányukra azoknak is a fi gyelmét, akik nincsenek fenn a facebookon, vagy egyáltalán nincs is internetjük.

Különben a bírálóknak is felkel-tették a fi gyelmét, amint arról Edry beszámolt. «A legtöbben, akik a facebookon bejelölnek, pozitív kom-mentárokat írnak, és szép képeket töltenek fel. De vannak olyanok is, akik megpróbálják szabotálni az ol-dalt. Ezek meggyilkolt emberek szörnyû képeit töltik fel az oldalra. Vannak antiszemita és rasszista kom-mentárok is. A valóban rosszindulatú dolgok esetében nem sokáig vitatko-zom, hanem egyszerûen kitörlöm azo-kat.»

Ezenkívül Edry a sajtónak azt is elárulta, hogy õ az izraeli hadsereg-ben ejtõernyõsként szolgált, és tudja, hogyan néznek ki a háborús forgató-könyvek. Ezért akar egy másik úton járni. «Sokan ezt egyszerûen naivitás-nak tartják. Kérem, ha ez az ár, amit kezdeményezésemért fi zetnem kell, állok elébe.» AN ■

Bõvebben: http://www.israelovesiran.com/

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/1

22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V.,Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 DübendorfTel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19E-Mail: beth-shalom@mnr.ch

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI:

ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Mivel naponta több száz cédulát helyeznek el az antik kövek réseiben, ezért ezeket a cé-dulákat nem eltakarítják, hanem ünnepélye-sen eltemetik.

VALLÁS

A Könyv népe eltemeti az Írásokat A zsidó nép a Könyv népe, és mindig nagy körültekintéssel jár el a szent iratokkal. De mit tesznek egy imádságos könyvvel, ha az megsérül és használhatatlanná válik? Eltemetik.

Jeruzsálem – A vallásos zsidók megcsókolják azoknak a könyvek-nek a borítóját, amelyek vallásos szövegeket tartalmaznak, amikor a kezükbe veszik. Az istentiszteletek résztvevõjétõl, aki a zsinagógában véletlenül leejti az imádságos köny-vet, elvárják, hogy amikor felemeli, tiszteletteljesen megcsókolja. Noha a Tóra-tekercseket fáradságos munká-val, kézzel írják, és különös gonddal kezelik õket – olvasás közben nem sza-bad a szöveget ujjal érinteni –, mégis el-használódnak Izraelben is az imádságos könyvek a mindennapi használat során. Azonban a zsidó nép, amely évezredek-kel ezelõtt megfogalmazott írásokkal rendelkezik, gyakran fedez fel pad-lásokon olyan szent iratokat, ame-lyek feledésbe merültek, és nagyon tönkrementek, akár víz és nedvesség következtében, akár tûzvész alkalmá-val.

A zsidó nép tragikus történelmébõl adódóan, mely a Holokausztba torkol-lott, idõrõl idõre Európában is fedez-nek fel olyan szent iratokat, amelye-ket évtizedekkel azelõtt gyülekezeti tagok rejtettek el a nácik elõl. A nap-jainkban talált ilyen rejtekhelyeken a Tóra-tekercsek, imádságos könyvek, rabbinikus iratok általában szomorú állapotban vannak. Ilyenek azok a Tó-ra-tekercsek is, amelyeket egy román zsinagóga romjai alatt találtak meg. Ezeket a gyülekezeti tagok rejtették el, de mivel a zsinagógát a német had-sereg lebombázta, a szent iratok is megsérültek. Részben elszenesedtek, és a penész is súlyosan megtámadta õket. Az egyedülálló kéziratokat ter-mészetesen restaurálták. Az egyik Tóra-tekercsnél azonban egy másik parancsolat lépett érvénybe: Egy Tóra minden betûje makulátlan és hibát-lan kell legyen, – Isten Szava iránti tiszteletbõl – hogy a zsinagógában fel lehessen olvasni.

Az ilyen iratokkal a Menorah Association törõdik Moshe Moskowitz vezetésével. Itt gyûjtik össze a meg-sérült Tóra-tekercseket az egész vi-

lágról. Mindenekelõtt megpróbálják megõrizni ezeket az utókor számára a zsidó nép történelme legsötétebb feje-zetének néma tanúiként. Ha ez rossz állapotuk miatt már nem lehetséges, gondoskodnak e szövegek ünnepélyes eltemetésérõl, így történt ez nemrég a romániai Tóra-tekercsek maradvá-nyaival is. A temetés különös szertar-tás keretében történik, amely során az iratokat agyagedényekbe helyezik, és a zsidó temetõk elkülönített szek-torában temetik el.

Különben Jeruzsálemben évente kétszer rendeznek hasonló ceremó-niát, mégpedig a világ legrégibb zsi-dó temetõjében, az Olajfák hegyének lejtõjén. Tavasszal, a páska-ünnep elõtt és õsszel, a zsidó újévkor temet-nek el itt számtalan cédulát, melye-ket a Siratófal réseibõl szednek ösz-sze. Mivel naponta több száz cédulát helyeznek el az antik kövek réseiben, nagyon hamar helyproblémával kell szembenézniük. Itt azonban, ezen a helyen az Istennel való kommuniká-cióról van szó, amelyhez Õ – a zsidók hite szerint – a legközelebb áll, ezért ezeket a cédulákat nem eltakarítják, hanem ünnepélyesen eltemetik. AN ■

Segíts Te is, kérlek!TÜZELÕRE GYŰJTÜNK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ

TELEPÜLÉSEK KIS ISKOLÁI SZÁMÁRA!Számlaszámunk:

10300002-20510628-00003285

Jelige:

Ige és

cselekedet

Az Úr a szívünkre helyezte a nehéz helyzetben lévõ kis iskolákat. A tél alatt a szeretet és törõdés melegét úgy érezhetnék, ha kályhájukban lobogna a tûz. Ez azonban úgy lehetséges, ha a Te szívedben is fellobban a szeretet tüze, és hajlandó vagy tehetségedhez mérten segíteni. Gyûjtsünk együtt tûzifára!

2012 január 17-tól minden csütörtökön és

pénteken, valamint minden hónap utolsó

szombatján 1000 és 1600 óra között nyitva!A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is. A Morzsa vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

www.ejfelikialtas.hue-mail: ejfel@t-online.huTel.: (061) 3500-343

A Morzsa vásár bevéte lét a missz ió fentartására fordí t juk !

morzsavásár