Higiénés szabályzat 2011

ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET 1145 Budapest, Amerikai út 57. (1591 Pf. 425.)

A dokumentum az Országos Idegtudományi Intézet szellemi tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása írásos engedélyhez kötött. A dokumentumban szereplı információkat csak a minıségbiztosítási rendszer mőködtetéséhez lehet felhasználni.

INTÉZETI SZABÁLYZAT

HIGIÉNÉS SZABÁLYZAT A dokumentumot készítette: ________________________ 2011. február 06.

A dokumentáció kódja:

SZ-11,02

Korom Judit

intézeti higiénikus Dátum

Változat száma: 02

Jóváhagyta: ________________________ 2011. február 06. Oldalak száma: 48

Dr. Gusztonyi Ágnes

főigazgató Dátum Mellékletek

száma: 2

Minőségügyi szempontból ellenőrizte: ________________________ 2011. február 06.

Érvénybelépés időpontja:

2011.02.06.

Zrínyi Miklósné

minőségügyi referens Dátum Felülvizsgálat

időpontja: 2011.02.06.

MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE

Módosította Aláírás / dátum

Változat száma

Módosított oldalszám

Jóváhagyta Aláírás / dátum

Ellenırizte Aláírás / dátum

Kibocsátás idıpontja

Az egyes példányok tulajdonosait a szétosztási lista tartalmazza sorszám szerint.

Nyilvántartott példány: Munkapéldány:

A példány sorszáma: ��


HIGIÉNÉS SZABÁLYZAT

A dokumentum kódja: SZ-11,02 Oldal: 2/48 Érvénybelépés idıpontja: 2011.02.06. Felülvizsgálat idıpontja: 2011.02.06. Változat száma: 02

Tartalomjegyzék

A. Nosocomialis surveillance ............................................................................................................. 3

I. Izolációs szabályok meghatározása ........................................................................................ 5

II. Fertıtlenítés................................................................................................................................. 8

III. Mosogatás............................................................................................................................... 8

IV. Fertıtlenítı takarítás rendje................................................................................................... 8

B. Az egészségügyi veszélyes hulladék kezelése............................................................................. 8

C. Antibiotikum és infekciókontroll ..................................................................................................... 8

I. A mikrobiológiai laboratórium szerepe az infekciókontrollban................................................. 8

D. A nosocomiális járványok helyi menedzselése ........................................................................... 8

I. Fertızıbeteg jelentés .................................................................................................................... 8

I. MRSA FERTİZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FOGALMAK................................................................................ 8

1. A BETEG ELKÜLÖNÍTÉSE, IZOLÁLÁSA ............................................................................................ 8

2. DOLGOZÓK BIOLÓGIAI VÉDELME, VÉDİESZKÖZÖK................................................................... 8

3. A BETEG NAPI ELLÁTÁSA ................................................................................................................ 8

4. FERTİTLENÍTÉS ................................................................................................................................. 8

5. BAKTERIOLÓGIAI TENYÉSZTÉSEK .................................................................................................... 8

6. MRSA FERTİZÖTT/KOLONIZÁLT SZEMÉLY SZÁLLÍTÁSA, MÁS OSZTÁLYON TÖRTÉNİ ELLÁTÁSA 8

7. LÁTOGATÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................. 8

8. A BETEG KEZELÉSE ........................................................................................................................... 8

9. A BETEG OSZTÁLYRÓL VALÓ TÁVOZÁSA...................................................................................... 8

10. EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK AZ ORSZÁGOS TISZTIFİORVOS ÁLLÁSFOGLALÁSA ALAPJÁN ............................................................................................................................................. 8




A higiénés szabályzat célja: A gyógyítás és betegellátási tevékenység megfelelı, biztonságos mikrobiológiai környezetének megteremtése, a nosocomialis fertızések megelızése, illetve minimális szinten tartása. Alkalmazási terület: Országos Idegtudományi Intézet járó és fekvıbeteg osztályai, diagnosztikai részlegeei, mőtı egységei, központi sterilizáló részlege

A. Nosocomialis surveillance A nosocomilanis surveillance fogalma: az egészségügyi ellátással összefüggı fertızések közül a kórházi fertızések monitorozása céljából végzett és a kórházi epidemiológia tudományos bizonyítékaira támaszkodó folyamatos és rendszeres adatgyőjtés, elemzés, értékelés és információ visszacsatolás. A nosocomialis surveillance célja: a nosocomialis ferızések csökkentése. Az OITI-ben alkalmazott surveillance metodika: célzott szelektív surveillance, amely speciális MRK (multirezisztens) kórokozók elıfordulásának, valamint a véráramfertızésekre jellemzı mikrobiológiai eredmények monitorozásán alapszik. A surveillance alapelemei:

• Adatgyőjtés (vizsgálandó populáció, a fertızés-, a beavatkozás pontos meghatározása, releváns adatok szisztematikus győjtése)

• Analizálás • Interpretáció • Feedback (eredmények közlése azokkal, akik ezeket befolyásolni tudják betegellátó

osztályok, részlegek, menedzsment) • A surveillance tevékenység végzésénél alkalmazott definíciók: EPINFO különszámokban az OEK által elıírt országosan alkalmazott definíciók.

A surveillance-hoz felhasználható dokumentációk: • Kórlap • Lázlap • Orvosi dekurzus • Mőtéti jegyzıkönyv • Aneszteziológiai jegyzıkönyv • Ápolási dokumentáció • Gyógyszerelı lap • Mikrobiológiai eredmények • Szövettani leletek • Boncolási jegyzıkönyv • Zárójelentés




A surveillance során általánosan győjtendı adatok: • A beteg neve • Beteg kora • A kórházi felvétel idıpontja • A felvétel módja • Az osztály neve, kórterem, ágyszám • Kibocsátás idıpontja • Felvételi diagnózis (BNO) • Kísérı betegségek • Operáció idıpontja, operatır neve • Mőtéti környezet, ASA stádium • Mőtét megnevezése • Mőtét idıtartama, anesztézia típusa, antibiotikum profilaxis • Áthelyezés: mikor, hova, meddig • Egyéb beavatkozások (érkatéter, lélegeztetés, drain behelyezés…) • Nosocomiális infekció megnevezése, kezdetének idıpontja, antibiotikum terápia (AB

neve, dózis/nap) • A kórokozókra és ezek érzékenységére vonatkozó adatok • A fertızés kimenetele • Megtett járványügyi intézkedések

A surveillance adatok győjtésének menete: Az OITI külsı szolgáltató által végzett mikrobiológiai laboratóriumi hátteret alkalmaz a mikrobiológiai vizsgálatok elvégeztetéséhez. A külsı szolgáltató elsı eredményközlése a minél gyorsabb terápia megkezdése érdekében online történik, amit késıbb megerısít a papír alapú, validálást végzı aláírását és pecsétjét is tartalmazó mikrobiológiai vizsgálati eredmény Intézetbe érkezése. A surveillance adatok győjtéséhez alkalmazott nyomtatványok: ADATLAP MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓ ELİFORDULÁSÁNAK KIVIZSGÁLÁSÁHOZ VÉRÁRAMFERTİZÉS KIVIZSGÁLÁSA A surveillance adatokat szükség esetén a helyszínen végzett higiénés vizsgálatok és ellenırzések egészítik ki. A járványügyi vizsgálatok során történt adatgyőjtés és a feltárt hiányosságok rögzítésre kerülnek az elrendelt járványügyi intézkedésekkel együtt. A surveillance által nyert adatokat járványok, epidémiák elkerüléséhez, az egészségügyi dolgozók oktatásához, illetve a helyi fertızés megelızési protokollok kidolgozásához használjuk fel. A fertızési arányt idırıl, idıre (1/2 évente) határozzuk meg; a trendeket IIAB ülések keretében elemzzük a menedzsment bevonásával. Ezt követıen minden osztály értesül az adott idıszak nosocomialis fertızési rátájáról. A nosocomiális fertızések arányszámát a következı viszonyszámokban kell megadni: a fertızések száma /100 ápolt / hónap, vagy a fertızések száma/1000 ápolási nap.




I. Izolációs szabályok meghatározása

Izoláció fogalma: Az izoláció a nosocomiális fertızések (beteg/beteg, beteg/személyzet) megelızésének leghatékonyabb eszköze, ez több, mint a fertızı betegek fizikai elkülönítése. Izoláláson mindazon eljárások illetve szabályok összessége értendı, melyeknek eredményeképpen megakadályozható a fertızések szóródása. Ennek vannak egyrészt standard, mindenkor alkalmazható általános szabályai, másrészt vannak olyan formái is, amelyeket a nosocomiális fertızések háromféle terjedési mechanizmusához – kontakt mód, cseppfertızéssel-, illetve a levegın keresztül történı terjedési módhoz – adaptáltak. A kontakt-mód lehet direkt vagy indikert. A direkt kontaktus azt jelenti, hogy a kórokozók közvetlenül, érintéssel kerülnek át az egyik beteg, vagy az egyik egészségügyi személyzet bırérıl egy másik ápoltra, vagy az egészségügyi személyzetre. A nosocomiális fertızések terjesztésében az egészségügyi személyzet keze játssza a legnagyobb szerepet. Az indirekt kontaktusnál a kórokozók átvitelében a szennyezıdött élettelen környezet (a betegellátás során alkalmazott eszközök, tárgyak, mőszerek ) érintése és azok használata játszik szerepet. A cseppfertızés egyik fontos, speciális módja a kontakt terjedésnek: köhögés, tüsszentés, beszélgetés, vagy az invazív beavatkozások során - mint a bronchoscopia, ICP nyomásmérı behelyezés, kamra drain behelyezés, intubálás - a légzıszervekbıl a levegıbe kerülı cseppek ugyanis tartalmazhatnak fertızést keltı mikroorganizmusokat. Ezek az 5 µm-nál nagyobb részecskék nem maradnak meg túl sokáig a levegıben és nem is terjednek nagyon messzire (kb. egy méter távolságra jutnak el keletkezésük helyétıl). Cseppfertızés csak akkor jön létre, ha mind térben, mind idıben közeli a kontaktus a fertızı forrás és a fogékony szervezet között. Légúti terjedésrıl akkor lehet szó, ha a fertızést terjesztı mikroorganizmusok a levegınek 5 µm-nál kisebb részecskéire kerülnek rá. Az ilyen mérető aeroszolok ugyanis hosszú ideig a levegıben lebegnek, és nagy távolságra jutnak el. Az ilyen aeroszolok szintén keletkezhetnek köhögés, tüsszentés, hányás során vagy olyan beavatkozásoknál, mint a bronchoscopizálás, intubálás, váladékleszívás, endoszkópizálás. Az eszközök tisztítása, a szennyes textiliák kezelése, a laboratóriumi munka során is képzıdhetnek veszélyes aeroszolok. Standard izoláláció Vannak általános szabályok, melyeket az egészségügyi dolgozóknak elsısorban saját egészségük védelme érdekében, valamint a nosocomiális fertızések megelızése, szóródásuk minimalizálása érdekében, az egészségügyi ellátás bármely szintjén, minden beteg ellátása során a diagnózistól függetlenül, be kell tartania. Az izoláció alapját képezı szabályok:

• Kézfertıtlenítés: el kell végezni a beteggel való kontaktus elıtt, majd után, a kesztyő levételét követıen azonnal, két beteg között, vérrel, egyéb testváladékokkal / szekrétumokkal szennyezett vagy potenciálisan szennyezett eszközökkel, mőszerekkel, felületekkel történı érintkezést követıen.

• Védıkesztyő használata: (egyszer használatos, nem steril) védıkesztyőt kell viselni a vérrel, testváladékokkal vagy kontaminált felületekkel, eszközökkel történı




munkafolyamatok vágzáse során; amikor az ápolás során érintkezés történik a beteg ép bırével, nyálkahártyájával. A kesztyőt két beteg között váltani szükséges, és kell. Ugyanazon beteg ellátása kapcsán is szükséges lehet a védıkesztyő cseréje pl.: nem lehet ugyanabban a védıkesztyőben ellátni a beteg sebét, amellyel elızıleg megigazítottuk a húgyúti, vagy érkatéterét. A védıkesztyő használata a kézfertıtlenítést nem helyettesíti!

• Maszk, védıszemüveg, arcvédı használata: a szem, a száj, az orr- nyálkahártyák védelme érdekében szükséges azokban az esetekben, ha a beavatkozás/ápolás során a beteg vérével, egyéb testváladékaival való kontamináció (föccsenés, spray képzıdés) várható.

• Köpeny, kötény használata (védıruha) viselése: a bır és a ruházat védelme miatt szükséges. Az egészségügyi ellátás során a fertızı, izolált beteg ápolása során azért szükséges külön köpeny, hogy a kórokozók ne szóródjanak szét az egészségügyi intézményben. Az egészségügyi dolgozó a munkanap folyamán több betegellátó osztályon, részlegen is megfordulhat, így a szennyezett védıruhán keresztül egyik osztályról a másikra viheti át a fertızést keltı mikroorganizmusokat.

• Betegellátás során alkalmazott eszközök : A betegellátás során alkalmazott, elsısorban vérrel és testváladékokkal szennyezett eszközöket úgy kell kezelni, hogy azok az ápoló személyzetnél ne okozzanak bır és nyálkahártya sérüléseket, ne veszélyeztessék a másik beteget és ne kontaminálják a környezetet. Az eszközök használata elıtt meg kell bizonyosodni arról, hogy az alkalmazni kívánt eszköz megfelelıen van –e fertıtlenítve vagy sterilizálva. Az egyszer használatos eszközöket - használatukat követıen - a veszélyes hulladékgyőjtıbe kell elhelyezni.

• Munkavégzés során ügyelni kell az éles eszközök által okozott szúrásos, vágásos balesetek elkerülése; a használt tőkre a védıkupakot visszahelyezni tilos; gondoskodni kell az éles eszközök használatát követı biztonságos elhelyezésérıl.

• Mesterséges lélegeztetést közvetlen szájból – szájba történı módszerrel adni tilos! • Textíliakezelés: Az ápoltak által használt textíliák nagy fertızési kockázatot

jelentenek, ezért az egészségügyi dolgozónak a textília kezelése közben figyelnie kell arra, hogy az sem ıt, sem pedig a környezetet ne szennyezze.

• Elkülönités: A fertızı betegségben szenvedı ápoltat/beteget, aki a környezetébe pathogén mikroorganizmusokat ürít, vagy aki az állapotánál fogva nem képes az alapvetı higiénés normák betartására, külön szobában kell elhelyezni.

Kontakt izoláció Az általános izolációs szabályokkal egyidejőleg, azokat kiegészítve, a kontakt izolációra vonatkozó alább felsorolt szabályokat/elıírásokat azon meghatározott betegségcsoportoknál kell alkalmazni, akik bizonyítottan vagy vélhetıen olyan járványügyi szempontból fontos mikroorganizmusokkal fertızıdtek vagy kolonizálódtak, amelyek direkt vagy indirekt úton terjednek: pl. enterális fertızések, Clostidium difficile, E.coli 0157:H7, Shigella, HAV, HCV, Rotavirus, újszülöttek és gyermek RS vírus, parainfluenza vírus, enterovírus fertızései, bırfertızések, neonatalis HSV, impetigo, scabies, pediculosis, S. aureus okozta fertızések, herpes zoster, virális conjuctivitisek, virális haemorrhagiás lázak, MRSA, MRSE, MKLE, MPAE, MACI, MECO, VRE.




• Betegelhelyezés: a betegeket lehetıség szerint külön kórteremben kell elhelyezni. Amennyiben a beteg elhelyezése külön kórteremben nem biztosítható, az azonos mikroorganizmusokkal fertızött ápoltakat (de kizárólag csak azokat) lehetséges egy kórteremben elhelyezni (kohorsz izoláció). Amennyiben egyik sem megoldható, a beteget a mikroorganizmus járványügyi sajátosságainak figyelembe vételével kell és lehet más betegek mellett elhelyezni.

• Kesztyő használat és kézfertıtlenítés: A külön kórterembe való belépéskor a kesztyő felvétele kötelezı. A kesztyőt a beteggel történı bármely tevékenység során viselni kell. Amennyiben a kesztyő a beteg vérével, vagy egyéb testváladékával érintkezik, azt cserélni szükséges. Az ápolás/vizsgálat befejeztével a kesztyőt le kell venni, azt a veszélyes tárolóba kell dobni, majd kezet kell fertıtleníteni.

• Védıköpeny: a védıköpenyt, melynek használata a betegápolás teljes ideje alatt szükséges, a kórterembe való belépéskor fel kell venni. Nylon védıkötény használata javasolt, ha a betegnek hasmenése, ileostomája, colostomája, vagy drainált sebe van, ha a beteg inkontinens, vagy ha vérrel való kontamináció a beteg ápolása során feltételezhetı. A védıruhát a kórterembıl való távozás elıtt kell venni, ügyelve arra, hogy a környezet és a saját ruha utólagosan ne szennyezıdjön.

• Betegápolási eszközök: az elkülönített betegápoláshoz külön ápolási eszközöket szükséges biztosítani. Több beteg azonos kórteremben való izolálása esetén, lehetıség szerint szükséges, hogy minden betegnek külön ápolási eszközei legyenek. Amennyiben ez nem megoldható, gondoskodni kell az ápolási eszközök használatát követı fertıtlenítésrıl. Az egyes betegek ápolása csak fertıtlenített/szükség esetén sterilizált eszközökkel történhet.

• Betegszállítás: lehetıség szerint a szükséges beavatkozásokat, vizsgálatokat kórteremben kell elvégezni. Abban az esetben, ha mégis szállítani szükséges a beteget, minimalizálni kell a lehetséges kontaktusokat.

Cseppfertızéses izoláció Az általános izolációs szabályokkal egyidejőleg, azokat kiegészítve, a cseppfertızés izoláció alább felsorolt szabályait kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akik bizonyítottan vagy feltehetıen olyan mikroorganizmusokkal fertızıdtek melyek 5µm-nál nagyobb cseppek formájában terjednek: pl. b típusú Heamophilus influenzae okozta meningitis, pneumónia, szepszis, epiglottitis; Neisseria meningitisdis által kiváltott meningitis, szepszis és pneumónia; diphteria, Mycoplazma pneumoniae, pertussis, Streptococcus által okozott fertızések; adenovírus fertızések; influenza, mumpsz, parvovirus 19, rubeola, MRSA.

• Betegelhelyezés: A beteget külön kórteremben kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges kohorsz izoláció. Amennyiben a külön elhelyezés és a csoportos elhelyezés sem megoldható a betegek ágyait 1,5 méter távolságra kell elhelyezni egymástól. A kórteremben speciális légtechnikai felszerelés elhelyezése nem szükséges.

• Maszk: A betegápolás során amennyiben az a beteg közvetlen közelében illetve tıle 1,5 m- nél nem nagyobb távolságban történik (etetés, mosdatás, ágyazás stb.), szükséges a maszk viselése.

• Betegmozgatás, szállítás: A betegre sebészeti maszkot helyezni szükséges, és a dolgozónak is szükséges a maszk viselése.




Légúti izoláció: Az általános izolációs szabályokkal egyidejőleg, azokat kiegészítve a légúti izoláció alább felsorolt szabályait kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknek a légúti fertızése ismert vagy feltételezett, vagyis akik ismeretlen vagy feltételezhetıen a környezetbe, a légtérbe 5 µm nagyságú, vagy ennél kisebb részecskéket ürítenek. Ilyen betegség pl. a varicella zoster, kanyaró, TBC.

• Betegelhelyezés: A beteget olyan külön kórteremben kell elhelyezni, amelynek mesterséges levegı ellátása az óránkénti 12- szeres légcserét biztosítja, illetve negatív nyomással rendelkezik. A kórterem ajtaját zárva kell tartani, a beteg a kórtermet nem hagyhatja el. Amennyiben a beteg elhelyezése külön kórteremben nem biztosítható, a fertızött beteg mellé ugyanolyan fertızésben szenvedı beteg(ek) elhelyezhetı (kohorsz izoláció).

• Légzésvédelem: Ismert vagy feltételezett tüdı tbc-s beteg kórtermi ápolása, kezelése során filteres maszkot kell viselni. A légúti fertızésben szenvedı beteget lehetıleg olyan személy kezelje/ápolja, aki a fertızés iránt nem fogékony (rubeola, varicella, kanyaró). E személynek az ápolás/kezelés során maszkot kell viselnie. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, a fogékony személynek az ápolás/kezelés során filteres maszkot kell viselnie.

• Betegszállítás: csak nagyon indokolt esetben, és ha szükség van a szállításra a betegre lehetıség szerint maszkot kell felhelyezni.

II. Fertıtlenítés

A mindennapi tevékenységeink során az emberi test állandóan szennyezıdik. A

szennyezıdés mértéke, összetétele a test különbözı részein eltérı. Ez a szennyezıdés a

fertızı beteg környezetében, illetve a betegellátásban végzett tevékenység során sokkal több

mikroorganizmust tartalmaz, mint az egyéb átlagos mindennapi tevékenység során keletkezı

szennyezıdés.

A betegellátó intézményekben a nosocomiális fertızések megelızése, illetve a

járványügyi gyakorlatban elıfordult járványok felszámolása csak abban az esetben

lehetséges, ha a fertıtlenítés gyakorlati végrehajtása személyre és a felületekre, eszközökre

egyaránt kiterjed!

A külsı környezettel közvetlenül érintkezésbe kerülı bırfelszínek közül a kéz bıre

tekinthetı a legszennyezettebbnek, legfertızöttebbnek. A bırfelszínen megtelepedı

mikroorganizmusok miatt a nosocomialis fertızések terjedésében meghatározó közvetítı




tényezı az egészségügyi személyzet keze. A komplex fertıtlenítésben csak az eszközök,

tárgyak, egyéb anyagok gondos fertıtlenítése vagy sterilizálása nem gátolja meg a fertızés

terjedését, ha az ápoló személyzet, az orvosok kézfertıtlenítés nélkül végzik a

beavatkozásokat, vagy a betegápolást!! Ezért a higiénés kézfertıtlenítés, a fertıtlenítı

kézmosás, illetve mőtéti kézfertıtlenítés (sebészi bemosakodás) a fertızés átvitel

megelızésének egyik leghatásosabb és legfontosabb módja!

1. Higiénés kézfertıtlenítés fogalma, alkalmazása:

Higiénés kézfertıtlenítésnek nevezzük azt az eljárást, melynek során alkohol vivıanyagot és

antimikrobiális hatóanyagot tartalmazó kézfertıtlenítı készítménnyel a kezeket és az

alkarokat bedörzsölve pusztítjuk el a bır felületén lévı ún. átmeneti (tranzitórikus) bırflórát.

A csak szappannal végzett ún. általános kézmosás a betegellátó intézményekben nem

elegendı, mivel ennek nincs fertıtlenítı hatása!!

Higiénés kézfertıtlenítésre alkalmas szerek pl.:

1 fázisú kézfertıtlenítı szerek (ezek tisztító és fertıtlenítı hatásúak is egyben)

2 fázisú kézfertıtlenítı szerek: az antimikrobiális hatóanyago(ko)n és bırvédı

adalékanyagokon kívülcsak alkohol vivıanyagot tartalmaznak. (ezek csak a kéz

fertıtlenítését végzik el, szennyoldó hatásuk nincsen)

A fali kézfertıtlenítı adagolókban elhelyezett fertıtlenítıszer csak eredeti flakonjában, és

eredeti címkéjével használható. Kivételt képeznek azok a fali adagolók, melyekbe

méretezésüknél és kialakításuknál fogva nem cserélhetı flakonnal együtt a fertıtlenítıszer.

Ezekben az esetekben az adagolón mindig jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy milyen szer

található benne és annak mi a lejárati ideje! A fali kézfertıtlenítı adagolókban a

fertıtlenítıszer flakonnal együtt történı cseréjét, vagy a kézfertıtlenítıszer pótlását az

egészségügyi szakszemélyzet végzi. A csere illetve feltöltés elıtt az adagolót minden esetben

annak megtisztítása kell, hogy megelızze.

Kétfázisú fertıtlenítıszerrel akkor végzünk higiénés kézfertıtlenítést, ha a kezeken nincs

szemmel látható, átlagot meghaladó szennyezıdés. Ebben az esetben nincs szükség a

szennyezıdés fellazítására és eltávolítására.




Fontos, hogy a bedörzsölés idıtartama alatt a kezeket/alkarokat víz nem érheti!

Higiénés kézfertıtlenítést illetve fertıtlenítı kézmosást kell végezni:

- a beteg fizikális vizsgálata elıtt és után

- a mindennapos beteggondozás, ápolás elıtt és után

- a beteg élelmezése elıtt

- a gyógyszerelés elıtt

- mindennapos beavatkozások elıtt (beöntés, katéterezés, gyomormosás stb.)

- injekciózás elıtt,

- csapolások elıtt

- mőszeres vizsgálatok elıtt és után (pl. EKG, EEG, endoszkópia, ultrahangos

vizsgálatok)

- infúziós kezelés elıtt és után

- sebkötözés, sebellátás elıtt ill. után

- váladékokkal, váladékfelfogó eszközökkel történı munka után

- WC-használat után

- szennyes textíliával történı munka után, valamint

- minden olyan egyéb esetben is, mikor a kéz szennyezıdött, vagy szennyezıdhetett!

A higiénés kézfertıtlenítés kivitelezése:

1. fázis: kézfertıtlenítés alkohol bázisú egyfázisú kézfertıtlenítıszerrel

lépései: - fali adagolóból juttassunk 3-5 ml fertıtlenítıszert a száraz kézre, majd

oszlassuk el a kezeken és az alkaron;

- kulcsoljuk össze a jobb és a balkéz ujjainak belsı felszínét;

- alaposan dörzsöljük át ujjbegyeinket;

- dörzsöljük a bal hüvelykujjunkat, a jobb tenyérbe és ismételjük meg a

mőveletet fordítva is;

- ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve bal tenyér felszínét;

- a fertıtlenítıszert hagyjuk a kezekre és az alkarokra rászáradni.

A behatási idıt várjuk meg: 30 mp-1 perc

2. fázis: szappanos kézmosás

- az elıírt behatási idı letelte után a kezeket, alkarokat, leöblítjük;




- a szennyezıdött kezeket folyékony szappannal, folyó meleg vízzel

megmossuk

Kézszárítás: papír kéztörlı használatával történik, vagy kézmosásonként váltott textíliával.

Közös kéztörlı használat tilos!

Fertıtlenítı kézmosás egyfázisú kézfertıtlenítıszerrel:

Fertıtlenítı kézmosás fogalma: az az eljárás, melynek során antimiktobiális hatóanyagot, és

tenzidet is tartalmazó kézfertıtlenítı készítménnyel bedörzsölve a bır felületén lévı átmeneti

(tranzitorikus) mikroflóra elpusztításával egy idıben feloldjuk és eltávolítjuk a kezeken és az

alkarokon lévı szennyezıdéseket.

Egyfázisú kézfertıtlenítıszerrel akkor végzünk kézfertıtlenítést, ha a kezek szemmel

láthatóan váladékkal, egyéb szennyanyaggal kontamináltak.

A fertıtlenítı kézmosást az erre a célra engedélyezett készítményekkel kell elvégezni, a

készítmény használati útmutatójában elıírtak szerint. Alapkövetelmény a habképzés melletti

bedörzsölés, és a 30 mp-1 perc közötti behatási idı.

A fertıtlenítı kézmosás kivitelezése:

- fali adagolóból juttassunk elıírt mennyiségő fertıtlenítı hatású folyékony

szappant a száraz kézre, majd oszlassuk el egyenletesen a kezeken és az

alkaron;

- nedvesítsük be a kezeket, úgy hogy közben habot képezünk az eloszlatott

fertıtlenítı hatású folyékony szappanból;

- kulcsoljuk össze a jobb és a balkéz ujjainak belsı felszínét;

- alaposan dörzsöljük át ujjbegyeinket;

- dörzsöljük a bal hüvelykujjunkat, a jobb tenyérbe és ismételjük meg a

mőveletet fordítva is;

- ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve bal tenyér felszínét;

- a kezeket alaposan öblítsük le.

Kézszárítás: papír kéztörlı használatával történik, vagy kézmosásonként váltott textíliával.

Közös kéztörlı használat tilos!




2. Bırfelület fert ıtlenítése:

A kültakarón át, különbözı célból bevezetett tőkkel, eszközökkel végzett beavatkozás

során is számos fertızés hozható létre, ha a bırfelületet elızıleg nem fertıtlenítjük. Ezért az

érintett bırfelületet mindig hatásosan fertıtleníteni kell!

Végrehajtása: a beavatkozás helyét és annak környezetét fertıtlenítıszeres steril gézlappal

vagy vattával letöröljük, vagy a területre fújunk a fertıtlenítıszerbıl és az elıírt behatási idı

letelte után a beavatkozást elvégezzük. A szer letörlését a behatási idı lejárta elıtt és a

fertıtlenítıszerrel bevont bırfelület tapogatását (vérvételkor), érintését, vagyis esetleges

szennyezıdését kerülni kell!

Jódallergia esetén, valamint laboratóriumi vizsgálatok céljára történı vérvételnél

Jódtinktúra, valamint egyéb jódtartalmú készítmény nem alkalmazhatók!

3. A beteg teljes személyi fertıtlenítése (fertıtlenítı fürdés):

A betegellátó intézményekbe kerülı betegek személyi fertıtlenítése az intézmény aszeptikus

környezetének kialakításában fontos szerepet játszik.

Teljes személyi fertıtlenítés szükséges:

• a beteg felvételekor (sürgıs esetek kivételével)

• beteg ápolása alatt szükség esetén

• járványügyi érdekbıl (dekolonizáció)

• mőtét elıtt (sürgıs esetek kivételével)

Bizonyított, hogy a mőtét elıtti fertıtlenítı fürdı csökkenti a bırön lévı baktériumok

számát. Nagyon fontos, a bır tisztasága a fertıtlenítés elıtt, ezért a beteg fertıtlenítı fürdetése

vagy fürdetése a mőtét idıpontjához a lehetı legközelebb essen.

A mőtétre kerülı beteget, ha arra önállóan nem képes, a mőtét elıtti napon fürdessük

meg, haját mossuk meg.

Az önállóan tisztálkodó beteg figyelmét fel kell hívni, hogy a mőtéti területet fokozott

gonddal mossa meg, köldökét alaposan tisztítsa ki. Kövér betegeken a hajlatokban (emlı,

hónalj, lágyék) gyakori a gombás fertızés. Ennek jelenléte a mőtéti területen, vagy annak




közelében veszélyezteti a mőtéti aszepszist. Ezeket a testfelületeket fungicid hatású

antiszeptikumokal ecseteljük le.

A járóképtelen, mozgásképtelen, öntudatlan betegek személyi fertıtlenítését az

ápolószemélyzetnek kell elvégezni. A teljes lemosáshoz minden beteg részére külön

mosdótálat kell biztosítani, de ha ez nem biztosítható, úgy a lemosás elıtt a mosdótálat elıbb

detergens oldattal meg kell tisztítani, majd fertıtlenítı oldattal dezinficiálni kell. A beteg

lemosásának sorrendje: arc, fül, nyak, felsıtest, comb, láb. Utoljára kell hagyni a genitáliák és

a végbél környékének lemosását. A különbözı testtájak lemosása között a mosdóvizet

cserélni kell!

A lemosást gumikesztyőben vagy egyszer használatos védı fóliakesztyőben kell

elvégezni. A lemosáshoz minden beteg részére külön lemosó kesztyő, vagy tiszta textiltörlı,

vagy impregnált lemosó kendı szükséges. Használat után a lemosó kesztyőt és textil törlıt a

mosoda fertıtlenítıszeres mosásnak veti alá. Amennyiben indokolt, orvosi utasításra, egyedi

mérlegelés alapján a beteg lemosásához fertıtlenítıszereket is használni kell. Az impregnált

kendı nedvesítést követı használat után hulladéknak számít, másik betegnél nem használható.

A mőtéti bırterület borotválásának higiénés követelményei (mőtéti bırfelületnek

minısül a CV szúrás, valamint angiográfiás beavatkozások behatolási helye is!):

1. A tervezett mőtét elıtt maximum 1 órával történjen meg borotválás,

mivel e mővelet közben keletkezı, elkerülhetetlen kis bırsérülések ideális

táptalajai a mikrobáknak. Bizonyított, hogy ha a mőtét elıtti borotválás a

mőtét elıtt több mint 24 órával történik, akkor magasabb a sebfertızési

arány!

2. Ha szırzet fizikai értelemben nem zavaró, vagy más egyéb körülmény nem

indokolja, akkor nem kell eltávolítani.

3. Ha a borotválást mégis el kell végezni egyszer használatos sebészeti

borotvát, illetve borotvafejet kell használni.

4. A lehetséges hámsérülések miatt kialakuló fertızések elkerülése érdekében

fertıtlenítı hatású borotvahabot kell használni.




5. A mőtéti bırfelület fertıtlenítése a metszésvonaltól kifelé, körkörös

mozdulatokkal végzendı a periféria felé haladva. A fertıtlenítéshez

felhasználható szereket fertıtlenítési útmutató tartalmazza.

6. A fertıtlenített terület akkora legyen, hogy ha a bemetszési vonalat meg kell

hosszabbítani, vagy draint kell bevezetni, akkor is elegendı nagyságú

legyen.

III. Mosogatás Az utasítás célja / alkalmazási területe: A cél, hogy meghatározza azt a módszert és azokat az eszközöket, amelyek alkalmazásával megvalósul a higiénés mosogatás a fekvıbeteg osztályokon. Alkalmazási terület: Az Intézet fekvıbeteg osztályainak teakonyháiban. MEGHATÁROZÁSOK: FERTİTLENÍTİ MOSOGATÁSNAK NEVEZZÜK AZT AZ ELJÁRÁST, MELYNEK ALKALMAZÁSA SORÁN AZ EVİEDÉNYZETEN, A KONYHAI EDÉNYZETEN ÉS EGYÉB ILYEN JELLEGŐ TÁRGYAKON LÉVİ PATOGÉN MIKROORGANIZMUSOKAT A FERTİTLENÍTİSZER, A MELEG VÍZ, ÉS MECHANIKUS TISZTÍTÁSSAL KOMBINÁLVA ELPUSZTÍTJUK, ILLETVE INAKTIVÁLJUK. LÉTSZÁM ESZKÖZ ELLÁTOTTSÁG: A SZABÁLYOS KÉZI MOSOGATÁSHOZ 3 EGYFORMA MÉRETŐ MOSOGATÓEDÉNYRE VAN SZÜKSÉG. JÓL ZÁRHATÓ FEDELŐ MOSLÉKOS EDÉNY SZÜKSÉGES. ELİÍRÁSNAK MEGFELELİ FERTİTLENÍTİSZERES EDÉNYZET. MOSOGATÓGÉP, MELY NAGY TELJESÍTMÉNYŐ. MŐVELET PONTOS LEÍRÁSA LÉPÉSRİL LÉPÉSRE: MOSOGATÁS VÉGBEMEHET: KÉZI ERİVEL ELİTISZTÍTÁS: A FERTİTLENÍTENDİ ESZKÖZÖKET AZ ÉTELMARADÉKTÓL ELİZETESEN MEG KELL TISZTÍTANI. MOSOGATÁS: 40-50OC HİMÉRSÉKLETŐ 0,2%-OS TÖMÉNYSÉGŐ ZSÍROLDÓSZERT TARTALMAZÓ VÍZBEN KELL MEGTISZTÍTANI. ERRE A CÉLRA INTÉZETÜNKBEN A TIP- KOMBI MEGFELELİ FERTİTLENÍTİSZER. 2%-OS OLDAT ELKÉSZÍTÉSE: 2 GR TISZTÍTÓSZER 1 LITER VÍZHEZ, TEHÁT EGY SZABVÁNY MOSOGATÓBA 8-10 L VÍZHEZ KELL 16-20 GR FERTİTLENÍTİSZERT ADAGOLNI. SZIVACSOT HASZNÁLNI TILOS! CSAK ERRE A CÉLRA HASZNÁLT ESZKÖZZEL SZABAD VÉGEZNI! ÖBLÍTÉS: AZ ELMOSOGATOTT TÁRGYAKAT FOLYÓ MELEG VÍZZEL KELL ELÖBLÍTENI.




1 KG EDÉNY ELÖBLÍTÉSÉHEZ KB. 2 LITER VIZET KELL SZÁMÍTANI, ABBAN AZ ESETBEN, HA NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE FOLYÓVÍZ. UTÓÖBLÍTÉS: A FERTİTLENÍTÉS UTÁN FOLYÓVÍZZEL LEÖBLÍTJÜK AZ EDÉNYEKET STB. SZÁRÍTÁS: AZ ÖBLÍTÉS UTÁN A TÁRGYAKAT CSURGATÓ RÁCSRA, VAGY ERRE ALKALMAS CSEPEGTETİ TÁLCÁRA TESSZÜK. SZÁRÍTÁSRA TÖRLİRUHÁT HASZNÁLNI TILOS! FERTİZÉSVESZÉLY!

1. Gépi erıvel történı mosogatás:

2. A mosogatógépben végzett fertıtlenítı mosogatást a berendezéshez a gyár által rendszeresített „Használati utasítás” szerint kell végezni. Ehhez a gyár által megadott tisztító és fertıtlenítıszereket kell használni. Ezek: Tip- kombi fertıtlenítıszer. Amennyiben a készülékhez elıirt fertıtlenítıszer nem áll rendelkezésre ezek helyett a készüléket karbantartó szakemberekkel közösen kell meghatározni, mely szer használható. Gépi mosogatást is csak hatásos fertıtlenítı fázis beiktatásával szabad végezni.

IV. Fertıtlenítı takarítás rendje

Az Országos Idegtidományi Intézet a fertıtlenítı takarítást külsı szolgáltató igénybevételével látja el az intézet területén. A külsı szolgáltatóval kötött szerzıdés tartalmazza a tevékenység során követendı általános higiénés követelményeket és az alkalmazható technológiát is. A cél, hogy meghatározzuk azokat a módszereket, melyek segítségével a takarítási tevékenység szabályozottsága, hatékonysága kielégíti a higiénés követelményeket. Alaptétel: A szabadszemmel érzékelhetı ún. fizikai tisztaság a mikrobiológiai

tisztaságnak egyik alalpfeltétele, de nem jelenti ez utóbbi tényét. Ezért nem elegendı csak a fizikai, kémiai eredető szennyezıdések eltávolítása, hanem azonos fontosságú a pathogén mikroorganizmusok elpusztítása, vagy inaktiválása.

Meghatározások

Fertıtlenítı takarítás: a kórház helyiségeiben – ezek padló és falburkolatain – felszerelési, berendezési tárgyain lévı pathogén mikroorganizmusoknak fertıtlenítı tisztítószerek oldataival és mechanikus hatással való elpusztítása, illetve inaktiválása. Megelızı fertıtlenítés: a fertızésveszély elhárítása céljából végzett tisztítás- fertıtlenítés. Folyamatos fertıtlenítés: a fertızı betegség elıfordulása esetén a járványveszély elhárítására végzendı tisztítási folyamat. Szigorított folyamatos fertıtlenítés: a folyamatos fertıtlenítésnek az a formája, amelyet különösen veszélyes fertızı betegség esetén a fertızı beteg izolált környezetében (un. Karanténban)szakképzett egészségügyi dolgozók végeznek az illetékes járványügyi szerv szakorvosának, vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelıjének – fekvıbeteg ellátıó intézményben az intézmény higiénikus fıorvosának/orvosának közvetlen irányítása, ellenırzése mellett.




Záró fertıtlenítés: a fertızı beteg u.n. mikrobiológiai gyógyulása fertızıképességének megszőnése, gyógyulása, elszállítása, vagy elhalálozása után a környezetében visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál. Szigorított zárófertıtlenítés: a zárófertıtlenítésnek az a formája, amelyet különösen veszélyes fertızı betegség esetén a fertızı beteg izolált környezetében (un. Karanténban)szakképzett egészségügyi dolgozók végeznek az illetékes járványügyi szerv szakorvosának, vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelıjének – fekvıbeteg ellátıó intézményben az intézmény higiénikus fıorvosának/orvosának közvetlen irányítása, ellenırzése mellett.

A Takarítási tevékenység általános követelményei Az Intézet egész területén folyamatos-, és záró fertıtlenítést kell végezni, de szükség esetén szigorított záró fertıtlenítést is. Az Intézet helyiségeiben, felszerelési, berendezési tárgyai tisztítása során fertıtlenítı takarítást kell végezni. A felületre rávitt fertıtlenítı oldatot a felületrıl nem szabad lemosni, hagyni kell rászáradni! • A takarítókocsin csak felirattal ellátott tisztítószert lehet tárolni, a raktárban úgyszintén. • A munkavédelmi szabályokat be kell tartani. • A takarításnál megfelelı, szemmel látható jó minıségő, tiszta mop, törlıruha, kefe

használható. • A takarító személyzet a kórházi személyzettıl egyértelmően megkülönböztethetı, azonos

színő, tiszta védıruhát, védıcipıt köteles viselni. Ruházatuk cseréje, mosása, a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kellı gyakorisággal szükséges.

• Névazonosító kártya viselése szükséges (vagy személyazonosító felirat). • A takarítást az egyes fekvı betegosztályok házirendjétıl függıen, a betegek pihenését,

ellátását, ápolását nem akadályozva kell elvégezni. A diagnosztikai tömbben is a mindenkori betegforgalom figyelembevételével, a délutáni folyamatos betegellátást sem akadályozva kell elvégezni.

• Rendkívüli események miatt napi ügyelet biztosítása szükséges, illetve szükség szerint a már megtörtént napi takarítástól függetlenül ismételt felmosás, fertıtlenítés válhat szükségessé.

A kórháztakarításhoz használható tisztító és fertıtlenítı szereket a szerzıdés tartalmazza, attól csak az intézeti higiénikus hozzájárulásával és utasítására lehet eltérni indokolt esetekben.: Száraz tisztítási módszert (száraz seprés, törölgetés) szigorúan tilos alkalmazni. Folyamatos fertıtlenítés • A Intézet egész területén folyamatos fertıtlenítı jellegő takarítást kell végezni, a fertızés

továbbterjedésének megakadályozására. • Azokat a fertızı betegségeket, amelyek elıfordulása esetén folyamatos fertıtlenítést kell

végezni, a ”Fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges




járványügyi intézkedésekrıl” szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet írja elı, valamint azt is, hogy a fertıtlenítésnek mire kell kiterjednie.

• A kórtermek, kezelık, vizsgálók, laboratóriumok bútorainak, berendezési tárgyainak és a különbözı orvostechnikai berendezések fertıtlenítı takarításához, lemosásához az elızıektıl elkülönített, csak azon az osztályon használt eszközöket (vödör, törlıruha) szabad és kell alkalmazni!

• A felmosáshoz hagyományos felmosórongyot és vödröt használni nem szabad! Kizárólag a mop és a hozzátartozó nyél használható, a megfelelı vödrökkel és csavaró / kinyomó szerkezettel.

• A fertıtlenítı oldat adagolásához mérıhengert vagy pumpás adagolót kell használni és az aktuálisan használt fertıtlenítıszert pontosan, a használati utasítás szerint kell adagolni.

• Egyfázisú takarítás:

A fertıtlenítı takarítást egy munkafázisban lehet végezni, ha az aktuálisan használt tisztítószer fertıtlenítı hatással is rendelkezik és a jelen lévı kosz mennyisége egy bizonyos határértéket nem halad meg.

Kétfázisú takarítás Két munkafázisban kell elvégezni a fertıtlenítı takarítást, ha az alkalmazott fertıtlenítıszernek nincs tisztító hatása. Ebben az esetben az elsı munkafázisban a felületeket meg kell tisztítani, majd ezt követıen a második munkafázisban kell a felületet a fertıtlenítı oldattal kezelni. A felületre rávitt fertıtlenítı oldatot nem szabad letörölni, hagyni kell rászáradni a felületre.

Padlóburkolatok takarítása • A padlóburkolat takarításához csak olyan szer alkalmazható, amely a padló anyagát nem

károsítja. • A padlóburkolatok fertıtlenítı takarítását egy-, illetve kétedényes módszerrel kell

végrehajtani, ha fertıtlenítı hatású tisztítószer áll rendelkezésre. Egyedényes módszer:

A munkaoldatot a takarítókocsi kádjában elkészítjük és a fertıtlenítı munkaoldatba áztatott mopokkal végezzük a feltörlést és hagyjuk a fertıtlenítı oldatot rászáradni a felületre.

Kétedényes módszer: Az egyik edénybe a fertıtlenítı tisztítószer oldatát helyezzük, a másik edénybe tiszta víz kerül. A munkaoldatba bemártott tisztítóeszközzel kb. 4-5 négyzetméternyi felületet kell megtisztítani, majd a mop átöblítését, kicsavarását követıen újra a tiszta fertıtlenítı oldat kerül a felületre.

Egyéb berendezési tárgyak fertıtlenítı takarítása A munkaasztalok, vizsgálóágyak, kötözıkocsik, helyiségekben lévı szekrények belsı felületének, ágyak, éjjeliszekrények, orvostechnikai berendezések, beteg- és halottszállító kocsik, ágytálak, beöntıedények, kacsák fertıtlenítı takarítása, lemosása, a padlóburkolathoz hasonló módon és szerekkel, de csak a kijelölt eszközzel szabad és kell elvégezni. Az orvostechnikai berendezések fertıtlenítı takarításához az engedélyezettek közül kiválasztott spray is használható, az anyaghoz mellékelt vagy a tartályon feltüntetett




használati utasítás betartásával és a gyártó cég írásos javaslata alapján (szer + módszer).

Ágytálak, kacsák fertıtlenítése Az ágytálak, beöntıedények, kacsák fertıtlenítését azokon az osztályokon, ahol nincs ágytálmosó berendezés, beáztatással kell fertıtleníteni, a következık szerint: Az osztályokon rendelkezésre álló nagy mőanyag edénybe annyi fertıtlenítı folyadékot kell készíteni, hogy az a belemerített tárgyakat elfedje. Az ágytálból, kacsából a váladékot az ágytálmosó helyiségben lévı kiöntıbe kell üríteni. Ezután az ágytálat, kacsát rögtön a fertıtlenítıszert tartalmazó oldatba kell meríteni, majd többször megforgatni, vagy megrázogatni, hogy a rátapadt légbuborékok eltávozzanak róla. A tárgyakat a fertıtlenítıszer használati utasításainak megfelelı ideig kell az elıírt töménységő oldatban tartani. A behatási idı letelte után az ágytálat, kacsát puha, hosszú nyelő kefével kell átdörzsölni ugyanabban a folyadékban, hogy váladék ne maradjon rajta. Az így megtisztított tárgyakat az ágytál kiöntı fölött folyó vízzel alaposan le kell öblíteni és az ágytáltartó polcra kell helyezni száradás és tárolás céljából. A fertıtlenítı folyadékokat a használt szer útmutatójában rögzített ideig szabad felhasználni. Azokon az osztályokon, ahol ágytálmosó berendezés rendelkezésre áll, ott azokat a ”Gépkönyv” elıírásai szerint kell mőködtetni. A ”Gépkönyv” az osztály fınıvérénél van elhelyezve. Azokon az osztályokon ahol egyszerhasználatos ágytálak, kacsák stb. vannak, a hagyományos ágytálakat és egyéb eszközöket, szennyezıdéskor azonnal, egyébként hetente kell fertıtleníteni, függetlenül attól, hogy közvetlenül a beteggel nem érintkeznek, az ágytál, stb. tartalmát pedig elıírás szerint kell megsemmisíteni.

Fertıtlenítı takarítás géppel: bizonyos felületek, fıleg padozat, tisztitására kiválóan alkalmas. Általában egyszerre csak egy munkafázist végeznek. Az üzemeltetés a gépkönyvben leírt használati utasítás szerint kell hogy történjen. A használat során csak a gyártó ajánlásainak megfelelı és a higiénikussal egyeztett fertıtlenítıszert szabad csak használni. A gépet minden takarítás után csak megtisztított, fertıtlenített állapotban szabad a tároló helyiségben tartani a gépkönyv utasítása szerint. (A nem kellıen megtisztított gép fertızésveszélyessége nagyobb mint a takarítatlanságé !) Az adott helyiség fertıtlenítı takarítását az alábbi sorrendben kell végezni: Bútorok, ágyak, éjjeliszekrények, radiátorok letörlése -színkódja: KÉK Mosdókagyló, piperepolc, fürdık, csempék, letörlése -színkódja: KÉK WC-k, piszoárok, hulladéktárolók, egyéb szennyesgyőjtık lemosása, letörlése -színkódja: PIROS Padlózat felmosása zsebes moppal, speciális, hozzá tartozó nyéllel. A felmosás technikája : kígyóvonalban, ” visszanyúlni” tilos! Belülrıl kifelé haladva. Egy moppal átlagosan 25 m2

felület, de legfeljebb egy helyiség törölhetı fel, az egyvödrös technikával. A kétvödrös technikával : egy bemártással 4-5 m2 felületet szabad csak feltörölni, összességében pedig 50 m2 -t.




A fertıtlenítı takarítás gyakorisága és szakmai specifikációja takarítási szerzıdésben szabályozott.

• Fekvıbeteg osztályon betegváltáskor illetve elhunyt után a betegágyak és éjjeliszekrények fertıtlenítı lemosása.

MŐTİK TAKARITÁSI RENDJE Az alapfeladatok rendje és szabályozása az alábbiak szerint: Általános követelmények

A mőtık területén a takarítást a mőtı saját takaritója végzi a mőtıssegéd felügyelete mellett. A mőtık területén végzett munka a legnagyobb gondosságot igényli. A mőtıkben és a hozzátartozó helyiségekben csak zsilipruhában szabad tartózkodni, és abban a területet elhagyni tilos. A mőtıkben alkalmazott takarító eszközöket csak és kizárólag ott szabad használni, ezeket más területre kivinni tilos! Szigorúan be kell tartani a fertıtlenítıszerekre vonatkozó koncentráció, és behatási idı elıírásokat! A takarítás megkezdése elıtt a megfelelı személyi védelmi intézkedéseket meg kell tenni. Hordani kell a zsilipruhát, a váltócipıt, a gumikesztyőt, a fejfedıt és a maszkot.

Naponta végzendı takarítási feladatok: Padlófelszín kétszer (reggel és délután), valamint két mőtét között,

- ablakpárkány, átadó ablak, radiátor felszín, - mőtéttel kapcsolatos berendezési tárgyak: mőtıasztal (a leemelhetı

párnázat alatti részt is!), mőszerelı, anaesth. asztalok, infúziós-transzfúziós állványok,

- mőtılámpák fertıtlenítı takarításánál fontos követelmény, hogy az az esti órákban történjen meg, mert a felszínre rakódott por könnyen a mőtéti sebbe hullhat a mőtét közbeni állítgatás eredményeképpen,

- az altatáshoz szükséges palackot a mőtıbe történı bevitel elıtt fertıtlenítı oldattal kell letörölni,

- mosdókagyló, csaptelep naponta többször fertıtlenítendı. - A bejáratok elıtti szennyfogók cseréje

Közbensı takarítás: - két mőtét között közbensı takarítást kell végezni. - Kiemelt területek a mőtıasztal és közvetlen környéke és a

közlekedési útvonalak ezeket minden mőtét után fel kell mosni - Bemosakodó felmosása

Heti nagytakarítás: A fentieken kívül ki kell terjedni az egész felület fertıtlenítıszeres lemosására, minden nyílászáró szerkezetre, a radiátor testekre, valamint a falon lévı berendezési tárgyakra is.




A mőtıben használt papucsokat, gumi kalucsnikat beáztatással vagy letörléssel kell fertıtleníteni.

Havi nagytakarítás A központi Sterilizáló takarítása A takarítás szabályai a Központi Sterilizáló Mőködési rendjében van szabályozva A fertıtlenítı takarítás ellenırzése

• Az összes ellenırzés megvalósulhat, elıre bejelentett formában ill. váratlanul, a nap bármely szakában, célellenırzés formájában

• Az összes ellenırzés lehet:

- Felmérés - Egyszerő szemrevételezés - Mikrobiológiai laborvizsgálat - Kémiai laborvizsgálat

• Az ellenırzés kiterjed:

- A dolgozó személyi higiénéje: megjelenés, tiszta ruha, ápolt külsı - Az alkalmazott technológia teljes körő ismerete, különös tekintettel

a fertıtlenítıszerek koncentrációjára, hatásspektrumára, ill. a behatás idıtartamára. - Az ellenırzött terület falainak padozatának ablakainak

épületgépészeti és berendezési tárgyainak tisztasága - A takarító eszközök és felszerelések tisztasága

• Mikrobiológiai vizsgálat. Kiterjed a fertıtlenítı takarítás minıségének ellenırzésére:

• Szúrópróbaszerően

• Egyeztetett kontroll vizsgálat (pl. Mőtıi takarítás után közvetlenül). A kiemelt tisztaságot igénylı területek fertıtlenítettségének vizsgálatára.

• A fertıtlenítıszerek koncentrációjának, hatásfokának mérésére.

A fınıvérek ellenırzési feladata meggyızıdni a takarítók személyi és tárgyi feltételeinek meglétérıl.

Az Ápolási igazgató és az Intézeti higiénikus ellenırzi:

• A leirt technológia maradéktalan betartását • Közegészségügyi-járványügyi technológiai, szakmai tevékenység színvonalának

helyzetét. • a végzett munka hatékonyságát • az együttmőködés készségét • a területre eredetileg elıírt létszám meglétét • a takarítók ismeret szintjének felmérését • a dolgozók személyi higiénéjét • 18/1998 NM. rendeletben elıírtak megléte (érvényes védıoltások, EÜ könyv

stb.)




B. Az egészségügyi veszélyes hulladék kezelése A veszélyes hulladékok azonosításáról, kezelésérıl jogszabályok - 1/2002.(I.1.) Eüm. rendelet az egészségügyi intézményben keletkezı hulladékok kezelésérıl - intézkednek, amelyek elıírják a veszélyes hulladékot termelık általános nyilvántartási, bejelentési és egyéb adminisztratív kötelezettségeit, meghatározzák a veszélyes hulladékok csoportját. Irányadó szakmai útmutató az Országos Közegészségtani Intézet „Útmutató az egészségügyi intézményekben keletkezı hulladékok kezeléséhez” (1996.) kiadvány. Egészségügyi veszélyes hulladékok listája Egészségügyi intézmények hulladékai Kórházak és más egészségügyi intézmények hulladékai

Azonosító szám A veszélyes hulladék megnevezése

Veszélyességi osztály

V97101 Fertızı hulladékok, testrészek, szervmaradványok

és szövetek, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani

anyagok

I.

V97102 Fertıtlenített hulladék I. V97103 Betegellátási hulladék (vérrel,

váladékkal szennyezett, egyszer használatos

kötszerek, rögzítık, anyagok, ruhanemők, lepedık,

tamponok, katéterek, tasakok)

I.

V97104 Injekciós tők, fecskendık (tővel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles

eszközök, ampullák, tárgylemezek

I.

V97105 Citosztatikumok, illetve az ezekkel szennyezett anyagok,

eszközök

I.

V97106 Fertızı egységek és elkülönítık összes hulladéka

I.

V97107 Génsebészeti és mikrobiológiai tenyészetek, szőrık, és egyéb maradékok

I.

Az egészségügyi veszélyes hulladékok kezelése intézeten belül Győjtés a kezelés helyén Általános elıírások és irányelvek:




• A táblázatban felsorolt hulladékok fajtáji szelektíven győjtendık más hulladékoktól és egymástól.

• Csak az olyan győjtıeszközök (papírkarton dobozok, mőanyag zsákok, badellák) alkalmazhatók , amelyek az ORKI véleménye szerint erre megfelelınek bizonyultak.

• A használatba vétel elıtt a győjtıeszközöket tiszta, zárt helyen („tiszta”raktár, tiszta szekrény) kell tárolni.

• A győjtıeszközök egyszer használatosak, végleges lezárásuk után fel nem bonthatók. Egységes színkóddal (sárga) „fertızı veszélyes egészségügyi veszélyes hulladék „ felirattal rendelkeznek, nemzetközi biológiai jellel ellátottak. A győjtés ideje alatt nyithatóak – zárhatóak (fedhetık), a győjtés végeztével véglegesen lezárandóak.

• Győjtızsákba történı győjtés esetén a zsákot lábbal mőködtethetı, résmentesen zárható győjtıedényzetbe kell a győjtés idejére helyezni.

• A győjtıeszközöket, azok méretét úgy kell megválasztani, hogy használatuk praktikus, balesetmentes, ugyanakkor gazdaságos legyen.

• A győjtıeszközöket úgy kell a győjtés idejére kihelyezni, hogy azok az egészségügyi személyzet számára hozzáférhetık, és állandó jelleggel felügyelhetık legyenek, illetéktelenekkel (beteg, látogató) szemben. Ügyelni kell arra, hogy a győjtıeszköz megfelelı távolságra, elkülönítve kerüljön kihelyezésre a steril, illetve a tiszta eszközöktıl, anyagoktól.

• A veszélyes hulladékok győjtıeszközeibe csak veszélyes hulladék helyezhetı. • Kommunális hulladékba veszélyes hulladék nem helyezhetı! • A győjtıeszközökben turkálni, kiszakadás, kirepedés, tökéletlen lezárás veszélyének

kitenni tilos. • A győjtıeszközöket a győjtés befejeztével azonnal, véglegesen, biztonságosan le kell

zárni. • Győjtıeszközbıl másik győjtı eszközbe átrakni, átönteni a veszélyes hulladékot tilos. • A győjtıeszközökön a végleges lezárásuk után a késıbbi nyilvántartásba vétel és

beazoníthatóság érdekében a legszükségesebb adatokat fel kell tüntetni: intézmény neve, győjtési egység neve, hulladék fajtája (102/1996.Korm.rend ), a végleges lezárás dátuma, a lezáró személy olvasható aláírása. Dupla csomagolás esetén a külsı győjtıeszközre kell ráírni a fenti adatokat.

Speciális elıírások

• V97101 azonosítású számú hulladék: nagy szerves anyag -, vér-, illetve folyadék tartalma miatt – merev falú, légmentesen lezárható győjtıeszközbe (mőanyag badella) kell győjteni. A győjtés ideje alatt a győjtıeszközöket hőtve kell tárolni. A testrészek, szervek, szervmaradványok a temetkezésrıl szóló rendelkezés szerint is győjthetık és kezelhetık.

• V97102 azonosítású számú hulladékok gyakorlatilag a „fertızı” autoklávokban sterilizált mikrobiológiai laboratóriumi hulladékok, melyeket győjtızsákba vagy badellába kell helyezni.

• V97103 azonosítási számú hulladékok győjtızsákba győjtendık. Győjtı badellába történı győjtésük csak indokolt esetben javasolt. A húgyúti katéter szerelék zacskójából a győjtıeszközben történı helyezés elıtt a vizeletet ki kell önteni az




ágytálkiöntıbe. Az eltávolított gipszkötések, rögzítık csak abban az esetben minısülnek veszélyes hulladéknak, ha vérrel, váladékkal szennyezettek. Az egyszer használatos pelenkák, inkontinencia betétek veszélyes hulladékként kezelendık.

• V97104 azonosítási számú hulladékok csak merev falú szúrásálló győjtıeszközökbe (karton doboz, mőanyag badella) győjtendık. A tőket tartalmazó vezeték, illetve adagolórendszert egy egységként, szétszerelés, a tőkre történı védı kupak visszahúzása nélkül kell a győjtıeszközben helyezni. Az egyszer használatos zárt vérvételi rendszerek tőit tőeltávolító segédeszköz (tőledobó gomba, olvasztó készülék) segítségével kell a hüvelyérıl eltávolítani, megsemmisíteni.

• V79105 azonosítású számú hulladékok fertızı, potenciálisan fertızı, valamint vegyi veszélyességi jellemzıkkel egyaránt rendelkezhetnek, ezért ezeket merev falú kis folyadéktartalom esetén győjtızsákokba helyezett kartondobozba kell győjteni. A győjtés végeztével a lezárt dobozt tartalmazó zsákot véglegesen be kell kötni (kábelkötegelıvel). Egy zsákba több doboz is elhelyezhetı. Az éles-, szúró-, vágó hulladékok esetében a V97104 azonosítási számú hulladékok győjtésére vonatkozó speciális elıírások irányadók, és tartandók be.

• V97106 és V97107 azonosítási számú hulladékot merev falú, szúrásálló, légmentesen zárható mőanyag badellákba kis folyadéktartalom esetén vagy győjtızsákba helyezett kartondobozba kell győjteni. A győjtés végeztével a lezárt dobozt tartalmazó zsákokat véglegesen be kell kötni. Az éles-, szúró-, vágó hulladékok esetében a V97104 azonosítási számú hulladékok győjtésére vonatkozó speciális elıírások tartandók be.

A győjtés idıtartama A győjtés idıtartamát – a győjtıdoboz használatba helyezésétıl, a végleges lezárásig eltelt idı – elsısorban az adott intézet gazdasági helyzete határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a nem hőtés alatt győjtött hulladékok közül viszonylag nagy szerves anyag tartalmú hulladékok, valamint a citosztaikumokkal szennyezett hulladékok győjtési idıtartama 1 napot (24 óra) ne haladja meg. Kiemelt esetekben – pl. mőtık, kötözök, fertızı egységek, klinikai és mikrobiológiai laboratóriumok- ennél rövidebb idı javasolt, pl. a mőtéti program vége, mőszakok vége. A nem kiemelt esetekben keletkezı, kizárólag szúró-, vágó-, éles hulladékokat tartalmazó győjtıeszközök cseréjét maximum 2 naponta el kell végezni. A győjtési idı elteltével a győjtıeszközt akkor is véglegesen le kell zárni és a győjtési helyrıl el kell távolítani, ha az nem telt meg. Veszélyes hulladékok tárolása Átmeneti tárolás: amennyiben a győjtési helyrıl a veszélyes hulladék nem közvetlenül az intézeti központi tárolóba kerül, úgy a győjtési egység (osztály, részleg) átmeneti tárolójában helyezhetı el, maximum egy napra. A tároló erre a célra kijelölt mosható, fertıtleníthetı burkolatú, szellıztethetı, zárható helyiség legyen. A helyiség fertıtlenítı takarítását naponta el kell végezni. Központi tároló helyen történı tárolás A központi tároló a veszélyes hulladékok végsı tároló helye az intézetben. Innen kerül elszállításra. Kialakítására, az elızıekre leírtak érvényesek. A győjtıeszközökbe csomagolt veszélyes hulladékok, mely késıbbiekben kerül elszállításra, a tároló helyiségben elhelyezett,




erre a célra alkalmazott győjtı konténerbe kell tenni. A konténerekben tilos turkálni. A győjtıkonténereket fertıtleníteni a kijelölt helyen kell. A központi tároló fertıtlenítı takarítását a külsı cég szállítása után kell elvégezni. Belsı szállítás A belsı szállítást általában az elıre megadott, állandó idıpontban és útvonalon végzik. A szállítás a megfelelı szervezettség biztosítása mellett a győjtési egység kérésére, rendelésre is végezhetı. A belsı szállításra használt jármő, kézi kocsi csak erre a célra kijelölt oldalfalakkal (rácsokkal) ellátott szállítóeszköz lehet. Ezek fertıtlenítését és tisztítását, a belsı szállítást követıen erre a célra kijelölt helyen kell végezni. A szállítóeszközt túlterhelni tilos. A belsı szállítást végzı személyeknek külön védıruhát, védıcipıt, vastag munkavédelmi kesztyőt szükséges biztosítani. A belsı szállítást végzıket Hepatitis B vírus elleni oltási sorozattal kell ellátni. Biztosítani kell számukra a kézfertıtlenítési és zuhanyzási lehetıséget. A veszélyes hulladék a szállítás során felügyelet nélkül nem maradhat. Rendkívüli esetek Az egészségügyi hulladékot környezetbe való kikerülése esetén azonnal, illetve a sérült győjtıeszközt megfelelı védıfelszerelésben, segédeszköz igénybevételével kell összegyőjteni és új, sértetlen győjtıeszközbe helyezni. Minden olyan anyag, amely a mentesítés során szennyezıdött nem használható tovább, veszélyes hulladéknak tekintendı. A mosható, fertıtleníthetı területeket, illetve eszközöket erısen szennyezettnek kell tekinteni, és ennek megfelelıen kell fertıtleníteni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos további feladatokat, a külsı szállítást, valamint az ártalmatlanítást kizárólagosan a kormányrendeltben szabályozottak szerint kell végezni.

C. Antibiotikum és infekciókontroll A nosocomiális fertızések megelızésében (profilaxis) illetve e fertızések leküzdésében (terápia) az antibiotikumoknak nagy szerepük van. Ismert, hogy a túlzó mértékő antibiotikum felhasználás következtében egyre több a multirezisztens kórokozó. Ezért a racionális antibiotikum felhasználás szabályozása elengedhetetlen az egészségügyi intézményekben. Az antibiotikum politika kialakításában az alábbi szempontokat szükséges szem elıtt tartani:

• Az egészségügyi intézményre jellemzı baktériumflórát ismerni kell. • Körvonalazni kell, mi az alkalmazás célja: a megelızés vagy a gyógyítás. • Szabályozni kell az antibiotikumok rendelhetıségének a módját az intézeten belül. • Ki kell dolgozni az antibiotikumok helyettesíthetıségét hatásspektrum, klinikai

hatásosság, mellékhatások és gyógyszer interakciók szempontjából. • Mérlegelni kell az antibiotikumok árát és megvizsgálni, nem érhetı – e el ugyanaz az

eredmény olcsóbb készítmény segítségével is. A helyi antibiotikum politika kialakítása különbözı szakemberekbıl – infektológus, higiénikus, mőtıvezetı fıorvos, gyógyszerész, intenzív terápiás szakorvos, laboratóriumi




vezetı – álló, úgynevezett antibiotikum terápiás vagy gyógyszerterápiás bizottságok feladata. A bizottság feladata az alkalmazható antibiotikumok körének meghatározása. Célszerő az alkalmazható antibiotikumokat rendelhetıség szempontjából csoportokba sorolni.

I. Infektológussal történı konzultáció és / vagy helyszíni konzílium után rendelhetı II.Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatot követıen, vagy olyan biztos diagnózis, melynek

klinikai képét az irodalomból ismerten azonosítható baktérium okozza, rendelhetı. III. A szakmai gyakorlat, illetve tapasztalat alapján elsıként választhatók, az osztályvezetı

engedélyével. Törekedni kell arra, hogy a terápiás antibiotikum felhasználás célzott legyen. A profilaktikus célú antibiotikum felhasználásra vonatkozóan a szakmai ajánlásokat, az antibiotikum bizottságnak érvényre kell juttatniuk. A helyes antibiotikumválasztás, bakteriális infekció esetén, nagymértékben befolyásolja az adott betegség kimenetelét, esetleges szövıdmények fellépését és a kialakuló mikorbiális rezisztencia kialakulását egyaránt. Az orvos ritkán van olyan helyzetben, hogy oki terápiát tudjon végezni. Minden más esetben az alkalmazott antibiotikumos kezelés az úgynevezett empírikus alapelveket követi. Ehhez tisztában kell lenni azzal, hogy az észlelt kórkép vélhetıen bakteriális eredető, melyek lehetnek a legvalószínőbb kórokozók, azokra amilyen antibiotikumok a leghatékonyabbak és végül, milyen az adott antibiotikum optimális dózisa, a bevitel módja, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon és ne alakuljon ki bakteriális reziszetncia.




Táblázat: gyógyszernév, fontosabb antibakteriális hatások, fontosabb kórképek: Gyógyszernév Fontosabb antibakteriális

hatások Fontosabb kórképek

Penicillinek Gramm- pozitív baktériumok, anaerob, bizonyos Gram -negatív kórokozók (Steptococcusok, clostridiumok, neisseriák, corynebakteriumok, Actinomyces israeli, Borrelia burgdorferi, leptospirák, Treponema pallidum

Légúti fertızések, melyeket a felsorolt baktériumok okozhatnak, scarlatina, leptospirosis, Lyme- kór, bır és lágyrész fertızések, endocarditis, reumás láz, meningitis, stb.

Penicillináz rezisztens penicillinek: Oxacillin, Prostaphlin

Staphylococcus aureus, S.epidermidis

Staphylococcus infekciók (pneumónia, septicemia, lágyrész fertızések)

Aminopenicillinek A penicillinhez hasonló hatású de hatékony számos Gram- negatív bélbaktérium, valamint a Neisseria törzs és béta- laktamázt nem termelı H.Influenzae, L.monocytogenes, enterococcusok, leptospira.

Légúti infekciók, meningitis, endocarditis, sepsis, leptospirozis, Lyme- kór, uroinfekciók, enterális infekciók.

Amoyicillin- klavulansa A béta- laktamáz inhibito klavulánsav hatékonyabbá teszi az alapvegyületet a béta laktamáz termelı kórokozókkal szemben (pl. Moraxella catarrhalis)

Légúti infekciók, meningitis, endocarditis, sepsis, leptosirozis, Lyme- kór, uroinfekciók, enterális infekciók.

Ampicillin – sulbactam A béta- laktamáz inhibito klavulánsav hatékonyabbá teszi az alapvegyületet a béta laktamáz termelı kórokozókkal szemben (pl. Moraxella catarrhalis)

Légúti infekciók, meningitis, endocarditis, sepsis, leptosirozis, Lyme- kór, uroinfekciók, enterális infekciók.

Ureidopenicillinek Gram- pozitív és Gram- negatív baktériumokra egyaránt hat, a P. aeruginosa ellen is.

Súlyos infekciók, septicemiák.

Cephalosporinok: 1. generációs: cefalexin,

cefadroxil 2. generációs: cefaclor,

cefamadol, cefurocim 3. generációs:

Elsısorban garm – pozitív kórokozókra illetve E.colira , Klebsiellakra hat. Jó Gram- pozitív hatása mellett jelentıs Gram- negatív elleni hatásuk is.

Légúti fertızések, cystitis, mőtéti profilaxis. Légúti, húgyúti, bır és lágyrész infekciók, meningitis.




ceftriaxon,cefotaxime, ceftazidime, cefoperazon, ceftibuten

4. generációs: cefepim

Gram – negatív hatással is rendelkeznek, alkalmasak enterális kórokozók kezelésre. Hatékonyak a S.pneumoniae, valamint a P. aerugeinosa ellen.

Súlyos fertızések, septicemiák.

Carbepenemek Kiterjesztett Garam- negatív és Gram- pozitív hatással rendelkeznek. Hatásos anaerobokkal szemben is.

Légúti fertızések, cystitis, mőtéti profilaxis. Légúti, húgyúti, bır és lágyrész infekciók, meningitis. Súlyos fertızések, speticemiák.

Aminoglycosidok Elsısorban Gram – negatív baktériumokkal szemben hatékonyak, illetve S. aureus által okozott infekciókban. Egyes tagjai hatnak a mycobacteriumokra is.

Gram – negatív fertızések, húgyúti infekciók, többnyire kombinálni kell béta- laktám antibiotimukokkal.

Macrolidok: 1. Erythromycin 2. Clarithromycin 3. Roxithromycin 4. Azithromycin 5. Josamycin 6. Spiramycin

A Gram – negatív kórokozókra és atípusos kórokozókra, valamint intracellurális Gram- negatív kórokozókra (neisseriák, haemophilus) hatnak. A spiramycin a toxoplazmozis kezelésére is alkalmas.A chlarithro-mycin a Mycobakterium avium intracellulare complexum tagjaira is alkalmas.

Légúti infekciók, bır és lágyrész infekciók, legionellósis, atypusos pneumónia, MAC fertızések.

Rifampicin Széles spektrumú antibiotikum, de csaknem kizárólagosan kombinált kezelésben alkalmazzák

TBC, endocarditisek, meningitis kezelésére, meningococcus – a kontaktok megvédésére.

Clidamycin Gram- pozitív baktériumokra, anaerobokra és hatékony a Toxoplazma gondii ellen is.

Bır és lágyrész fertızések, fascitis necrotisans, diabetes láb infekciók, aspirációs pneumónia, Gram – negatív kórokozókra ható antibiotikumokkal




kombinálva, polymicrobás súlyos fertızések kezelésére alkalmas.

Tetracyclinek Gram- pozitív és Gram – negatív kórokozókra, spirohétákra, anaerobokra, mycoplasmakra, chlamydiákra és bizonyos protozónokra is hatékony.

Antropozoonisokban , atypusos pneumóniákban, maláriában alkalmazható.

Glycopeptid antibiotikumok Kizárólag Gram – pozitív

baktériumokra hatékony, különös tekintettel a methicillin rezisztens törzsekre, illetve enterococcusokra.

MRSA, MRSE fertızésekben, septicémiákban valamint Enterococcus faecali okozta endocraditisekben.

Kinolonok Elsısorban Gram – negatív aerob baktériumok ellen hatékonyak, és méréskelten hatékonyak a Gram – pozitív kórokozókra.

Elsısorban gastointestinális rendszer és az urogenitális apparátus Gram – negatív baktériunok által okozott infekciókban. Gram – pozitív kórokozók által elıidézett légúti fertızések kezelésére is.

Szulfonamidok Számos Gram – pozitív és Gram – negatív kórokozóval szemben hatásos és alkalmas.

Légúti és húgyúti infekciókban alkalmazzák leggyakrabban

Metronidazol Gram – negatív anaerob baktériumokra, bizonyos protozonokra hatékony.

Anaerob infekciók és parazitás megbetegedésekben.

I. A mikrobiológiai laboratórium szerepe az infekciókontrollban A nosocomiális infekciók felderítése, terjedésének megakadályozása, a kórházhigiénés tevékenység, a helyes antibiotikum politika valamennyien feltételezik a laboratóriumi bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt, a mikrobiológiai hátteret. A nosocomiális infekciók monitorozása, a halmozódás kivizsgálása a laboratóriumra is jelentıs feladatot ró. Feladatok a surveillance során: Az infekció klinikai diagnózisát a megfelelı mikrobiológiai diagnózis támasztja alá. Ennek érdekében az alábbi szempontokat kell szem elıtt tartani:

• A mintavétel, a minta tárolása, szállítása feleljen meg a szabályoknak. A laboratórium adjon ki írásban - az orvosok és a mintavételt végzı személyzet részére - jól használható ismertetıt, tartson mintavételi tájékoztatót, szükség esetén konzultáljon a helyes mintavétellel kapcsolatban.




• Amennyiben a minta a kórházi halmozódásra gyanús betegtıl, vagy annak környezetébıl származik, konzultálni kell a beküldıvel arról, hogy milyen újabb kiegészítı minták levételét és vizsgálatát javasolja - infektológus konzílium is!

• A laboratórium törekedjen arra, hogy a vizsgálat eredménye minél gyorsabban jusson a beküldıhöz, és legyen mindenkor hozzáférhetı a kérı számára.

• A laboratórium igyekezzen választ adni arra a klinikust érdeklı kérdésre, hogy az izolátum baktérium kolonizációból vagy infekcióból származik-e?

• A laboratórium külön hívja fel a higiénikus figyelmét egy-egy jelentısebb eredményre (pl. MRSA, MRSE ), újszülöttek esetén pl. S. agalatcticae, liquor, haemokultura pozitív leleteire, légúti fertızésben L. pneumophila kimutatás indikációjára.

A laboratórium fontos figyelı szerepe: Gyakori, hogy a laboratórium észleli elıször a napi eredmények felülvizsgálata során valamely osztályról, mintából származó baktérium halmozódását, jelenlétét (pl. A.baumanii, P.aeruginosa, Serracia, MRSA). Ilyen esetekben a laboratórium:

• Mielıbb értesítse az osztályos orvost, az intézet higiénikusát, az infektológust. • İrizze meg a tenyészeteket, a baktérium törzseket, a késıbbiekben végezendı

vizsgálatok számára. • Tegyen javaslatot a betegtıl, a környezet tárgyairól, az eszközökrıl, a levegıbıl,

személyzettıl történı mintavételre, eredményeik elemzésére. • A beteg ismételt mintáinak tenyésztése, antibiotikum érzékenység meghatározására.

• Megfelelı adattároló rendszer

A mikrobiológiai adatok győjtése, értékelése, elemzése, elengedhetetlen az infekciókontrollban résztvevık számára:

• A halmozódás felderítésére • A különleges rezisztenciájú és multirezisztens baktériumok észlelésére • Az antibiotikum politika és a surveillance rendszer mőködtetésére.

A törzsek azonosságának vagy különbözıségének a bizonyítása: A nosocomiális halmozódás során, illetve annak eldöntésekor, hogy a kolonizáció, infekció, vagy relapszus áll- e fenn, a mikrobiológusnak bizonyitani kell a törzsek azonosságát vagy különbözıségét. A bizonyítás többféle módszerrel lehetséges:

• A törzsek antibiotikum érzékenységének meghatározása. Az azonos rendszertani egységbe tartozó baktériumok azonos antibiotikum érzékenysége felhívja a figyelmet a halmozódás tényére, a különleges rezisztenciájú baktériumok elıfordulására.

• A baktérium biotipusának meghatározása szintén alkalmas a törzsek összehasonlítására.

• A szerotipus meghatározás fontos fegyver a közös forrásból való származás igazolására.

• Ugyacsak ez jellemzi a fág és a bakteriocin tipizálást. • A molekuláris módszerek, a blot, a multicoccus enzim-; a plazmid profil analízis, a

PFGE, a PCR, a DNS chip technikák, pontosabb bizonyítékot szolgáltatnak.




A laboratórium szerepe az antibiotikum politika alakításában Helyes, ha az adott osztályról izolált baktériumok antibiotikum érzékenységi spektrumát rendszeresen közli a laboratórium a beküldı osztállyal, ezzel is segíti az empirikus terápia helyes alkalmazását.

• A multirezisztens törzsek felbukkanásának mielıbbi felderítésével és közlésével segíti a helyes antibiotikum használatot és a multirezisztens törzsek elterjedését.

D. A nosocomiális járványok helyi menedzselése A nosocomiális járványok helyi menedzselése az infekciókontroll egyik igen fontos feladata. Bár a kórházi fertızések nem minden esetben fordulnak elı járvány formájában, a nosocomiális járványok jelentısége mégis igen nagy, a következık miatt:

• A járványok során szignifikáns a morbiditás és mortalitás. • A járvány kialakulásának következtében bizonyos egészségügyi szolgáltatások

kiesésével / szüneteltetésével kell számolni. • A járványok felszámolására irányuló intézkedések igen költségesek. • A legtöbb nosocomiális járvány megelızhetı.

A járványok felderítése és leküzdése során szerzett- a kórokozóra, a terjedési módra, a rezervoárra és a fogékony szervezetre vonatkozó tapasztalatok segítségével lehetıvé válik a hasonló jellegő nosocomilális fertızések idıben történı felfedezése és a halmozódások, járványok elkerülése. Ami a terjedési módot illeti, a nosocomiális járványok többsége kontakt úton terjed, kétféle módon. Alapvetı szerepet játszik az ápoló személyzet keze (direkt kontaktus), de ugyancsak nem ritka a különbözı diagnosztikus vagy terápiás célból használt eszközök, készítmények (gyógyszerek, infúziók, fertıtlenítı folyadék, krémek) fertızöttsége sem (indirekt kontaktus). De számos olyan nosocomiális járvány is van, melynek kialakulásában közös terjesztıre pl. élelmiszer, anyatej, étel vezethetı vissza és bizonyos esetekben az élettelen környezet sem elhanyagolható. A kórházi ellátásban részesülı beteg szervezete igen fogékony a fertızések iránt, ennél fogva a fertızés megelızési elıírások be nem tartása következtében az egészségügyi ellátás különbözı szintjein és különbözı profiljain, különbözı mértékben ugyan, de nem elhanyagolható az esélye a nosocomiális járványok keletkezésének. A nosocomiális járványok túlnyomó többsége nem jár nagyszámú megbetegedésekkel. Különösen igaz ez a specifikus járványokra (sebfertızés, véráram fertızés. Ezzel szemben a nem specifikus járványok során nagyszámú megbetegedésekkel és az egészségügyi személyzet jelentıs érintettségével kell számolni. Nosocomiális járvány vagy ennek gyanújának kivizsgálása és erre vonatkozó elıírások:

• Rendelkezésre álló információk áttekintése: betegdokumentáció, kórlap, lázlap, ápolási lap, orvosi dekurzus). Mőtéti napló áttekintése, aneszteziológiai jegyzıkönyv áttekintése. Mikrobiológiai eredmények (váladékok, környezet, szőrıvizsgálatok), a szövettani, illetve a radiológiai vizsgálatok eredményei, a boncjegyzıkönyv megállapításai, a személyzet egészségügyi dokumentációi.

• A fertızéssel kapcsolatos probléma súlyosságának meghatározása (fertızés /kolonizáció aránya, halálozás tényének és mértékének meghatározása, idıtartam, hely)

• Az érintett populáció meghatározása. • Az eset definíció meghatározása.




• Az eset definícióba tartozó összes beteg felkutatása. • Az eset definícióba tartozó betegek adatainak táblázatos rögzítése. • A laboratórium megkeresése az érintett fertızöttek törzseinek megerısítése érdekében. • Járványgörbe készítése. • A fertızés terjedésére vonatkozó hipotézis felállítása. • A járvány tovaterjedésének megakadályozása céljából a legsürgısebb járványügyi

intézkedések megtétele (izoláció, felvételi zárlat, fertıtlenítés) • Higiénés és környezetbakteriológiai vizsgálatok elvégzése a felállított hipotézis

igazolására. Az érvényes jogszabályoknak megfelelıen a nosocomiális járványokat az ÁNTSZ felé jelenteni kell (telefonon, elektronikusan). A nosocomiális járványok kivizsgálása és a járványok felszámolására vonatkozó intézkedések megtétele az ÁNTSZ szakembereinek közremőködésével történik. A járvány lezajlását követıen zárójelentést kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a járvány megnevezését, a kialakulás helyét, kezdetét, végét, a kórokozót, a tüneteket, az érintettek számát, a tünetesek számát, a laboratóriumilag igazolt esetek számát, a terjedés módját, a higiénés és környezetbakteriológiai vizsgálatok eredményét, valamint a járvány felszámolására hozott intézkedéseket.

I. Fertızıbeteg jelentés

A be- és kijelentésre kötelezett fertőző betegségek:

Személyazonosító adatokkal jelentendők:

• Acut flaccid paralysis • Ancylostomiasis • Anthrax • Brucellosis • Campylobacteriosis • Cholera • Congenitalis rubeola syndroma • Cryptosporidiosis • Diphtheria • Dysenteria (shigellosis és amoebiasis) • Dyspepsia coli • Egyéb E. coli által okozott megbetegedés • Echinococcosis • Encephalitis infectiosa (kullancsencephalitis és egyéb) • Enteritis infectiosa • Febris flava • Febris recurrens • Fertőző spongiform encephalopathiák:

- Creutzfeld-Jakob-betegség (CJB) - Variáns Creutzfeld-Jakob-betegség (vCJB)




• Giardiasis • Hepatitis infectiosa • Hepatitis A • Hepatitis B • Hepatitis C • Hepatitis E • Delta hepatitis • Keratoconjunctivitis epidemica • Legionellosis • Lepra • Leptospirosis • Listeriosis • Lyme-kór • Lyssa • Malaria • Malleus • Meningitis purulenta • Meningitis serosa • Mononucleosis infectiosa • Morbilli • Multirezisztens kórokozók által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzés • Nosocomialis véráramfertőzés (nosocomoalis sepsis) • Ornithosis • Paratyphus • Parotitis epidemica • Pertussis • Pestis • Poliomyelitis anterior acuta • Q-láz • Rubeola • Salmonellosis • Scarlatina • Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS) • Schistosomiasis • Staphylococcosis • Strongyloidosis • Taeniasis • Tetanus • Toxoplasmosis • Trachoma • Trichinellosis




• Tularemia • Typhus abdominalis • Typhus exanthematicus • Varicella • Variola • Vírusos haemorrhagias lázak • Yersiniosis

Személyazonosító adatok nélkül jelentendő:

• AIDS megbetegedés

• HIV- fertőzés

Sürgősen jelentendő betegségek/kórokozók

• Acut flacid paralysis

• Anthrax-B anthracis

• Botulizmus-C. botulinum • Cholera-V. cholerae • Diphtheria (torokgyík) C. diphteriae • Febris flava (sárgaláz)-Sárgaláz vírus • Febris recurrens (visszatérő láz)-B. recurrans • Invasiv meningococcus betegség- N. meningitidis • Legionellosis (utazással összefüggő) • Lepra, - M. leprae • Lyssa (veszettség) – Rabies vírus • Madárinfluenza – humán megbetegedést okozó madárinfluenza vírus • Malleus (takonykór) – P. mallei • Pestis – Y. pestis • Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás) – Poliovírusok • SARS – SARS-coronavírus • Typhus abdominalis (hastífusz) – S. typhy • Typhus exanthematicus (kiütéses tífusz) R. prowazeki • Variola - Himlővírus • Vírusos haemorrhagias lázak – Lassa-vírus, Marburg-vírus, Ebolavírus, Rift-völgyi

láz vírusa • • vagy ezen felsorolt betegségre gyanús megbetegedés észlelését, illetve e betegség

következtében történt elhalálozást • járványos méretű nosocomialis fertőzések




Az írásbeli jelentést az erre szolgáló hatósági formanyomtatványon a diagnózist felállító orvos teszi az Intézeti Kórházhigiénés Szolgálat felé. Az intézeti higiénikus továbbítja az illetékes járványügyi hatóságnak fertőzőbeteg nyilvántartásba vételt követően. A sürgősen jelentendő fertőző betegségek esetén ezen kívül telefonon vagy faxon is jelenteni kell az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának és a megbetegedés helye szerint illetékes járványügyi hatóságnak.

Ugyancsak telefonon vagy faxon is jelenteni kell az ÁNTSZ regionális intézetének az emberrıl emberre terjedı fertızı betegségek halmozott elıfordulását. Telefonon vagy faxon jelentendı bármilyen fertızı betegség (függetlenül attól, hogy a felsorolt bejelentendı fertızı betegség közé tartozik vagy nem), amennyiben szokatlanul súlyos formában, vagy a megszokottnál lényegesen nagyobb számban, járványosan fordul elı.

A rendelet elıírja, hogy a fenti megbetegedésekben szenvedı fertızı betegeket vagy az arra gyanús személyt a kezelıorvosnak (akár területen, akár kórházban) a diagnózis felállításától, vagy a gyanú felmerülésétıl számított 24 órán belül kell bejelenteni az e célra rendszeresített rózsaszínő bejelentılapon, a megbetegedés helye szerinti illetékes kerületi ÁNTSZ- nek. Ha a megbetegedés a kórházban alakul ki, akkor a megbetegedés helyeként adott osztályt kell feltüntetni. A kijelentést az erre a célra rendszeresített zöld színő kijelentılapon kell megtenni a beteg gyógyulása, illetve halálozása esetén. Ha a fertızı betegség diagnózisát csak utólag, a beteg halála után állították fel, akkor egyszerre kell a betegség be – és kijelentését elvégezni. Olyan esetben, amikor gyorsan magas szintő szakmai intézkedésre van szükség, az írásbeli jelentéssel egyidejőleg telefonon, faxon jelentést kell küldeni az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának és a területileg illetékes Fıvárosi / Regionális ÁNTSZ járványügyi osztályának. Ezek az esetek a következık: cholera, diphtheria, febris flava, febris recurens, lepra, lyssa, malleulus, pestis, polimyelitis anterior acuta, thyphus abdominalis, thyphus exanthematicus (brill- Zinsser betegség). Vírusos haemorrhagiás lázak, ezekre gyanús betegek vagy elhalálozásuk esetén. Az ÁNTSZ fıvárosi intézete járványügyi osztályának kell telefonon, faxon jelenteni, ha emberrıl emberre terjedı fertızı betegség halmozott elıfordulását észlelik, illetve ha bármely fertızı betegség, függetlenül attól, hogy bejelentendı-e vagy sem, a megszokottnál nagyobb számban, súlyosabb formában vagy ismeretlen formában fordul elı. Ez értelemszerően vonatkozik a nosocomiális fertızésekre is. A járványokról – legyenek azok területiek, akár kórháziak-, hetente tájékoztatni kell a területileg illetékes ÁNTSZ-t a járvány fennállásának idıszaka alatt, majd a végén zárójelentést kell készíteni. Az intézetben a be- és kijelentendı betegségekrıl a higiénikus nyilvántartást vezet. A fertızıbeteg bejelentés fontos járványügyi tevékenység, melynek elsısorban két célja van: egyfelıl a hatósági intézkedésre jogosult szakemberek gyors tájékoztatása, másfelıl pedig az epidemiológiai – statisztikai elemzés segítése. Az így összegyőjtött adatok lehetıvé teszik az egyes betegségek járványtani sajátosságainak megismerését, a védıoltások epidemiológiai hatékonyságának felmérését, a változó járványügyi helyzet okainak felderítését, és a szakszerőbb preventív intézkedések kidolgozását. A rendelet alapján bejelentendı TBC-s beteget az illetékes tüdıgondozó intézetbe, a nemi beteget pedig az illetékes bır- és nemi beteg gondozó intézetbe kell irányítani- kivételt képez a vitális indikáció. Állatról emberre terjedı fertızı betegség esetén az illetékes hatósági állatorvost is értesíteni kell.




A diagnózis tisztázása, megerısítése vagy kizárása érdekében a rendeletben elıírt módon diagnosztikus, a klinikai gyógyulás után pedig bizonyos esetekben felszabadító vizsgálatokat kell végezni. Ha az ÁNTSZ hatósági vizsgálatokat ír elı, ezeket az ÁNTSZ , illetve az OEK és a Budapest Fıvárosi Egyesített Szent László és Szent István kórház laboratóriumai végezhetik el. Az elkülönítés történhet fertızı osztályon, a feladatra kijelölt fertızı vagy más osztályon, illetve - zömmel a nosocomiális fertızı betegségek esetében a betegek alapbetegségének megfelelı magas szintő kezelés érdekében – az ápolás helyén kialakított izoláló részlegen. Bizonyos fertızı betegségben szenvedıket a rendelt alapján otthon is el lehet különíteni. Ha az otthoni izolálás feltételei biztosítva vannak, a beteg ilyen esetben az intézetbıl hazabocsátható, de a zárójelentésben fel kell tüntetni az izolálás idıtartamát, és a szükséges laboratóriumi vizsgálatok idıpontját.

IV. MRSA infekciókontroll Cél, alkalmazási területe

• Az ismert, bakteriológiailag igazolt MRSA fertızés nosocomiális terjedésének megelızése. Információval ellátni azokat az osztályokat, ahol MRSA fertızött, vagy kolonizált, tünetmentes hordozó beteget látnak el, szervezetté tenni ezen betegek ellátását; valamint erısíteni a kommunikációt az egyes részlegek / osztályok között az esetleges tovaterjedés megelızése céljából.

• A protokoll hatálya kiterjed az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet egész területére, vonatkozik minden dolgozójára. A körülmények megteremtéséért és fenntartásáért az osztály / részleg orvos- és ápolási vezetıje a felelıs az MRSA kolonizált / fertızött beteg Intézetben való tartózkodásának teljes idıtartama alatt. A higiénikus a megfelelı gyakoriságú és hatékonyságú kontrollért felel.

I. MRSA FERTİZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

MRSA: Methicillin/Oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus olyan Staphylococcus törzs, amely rezisztens methicillinre. Ez a rezisztencia együtt jár a ß-laktám antibiotikumokkal szembeni rezisztenciával, és a törzs gyakran rezisztens makrolidokra, tetracyclinre és aminoglycosidokra is. Az MRSA általában érzékeny vancomycinre, de már megjelentek mérsékelt rezisztenciát mutató MRSA törzsek (VISA-Vancomycin intermediate S. aureus), sıt vancomycin rezisztens törzsek is (VRSA).

Fertızı forrás: az MRSA-fertızés legjelentısebb forrása és egyben rezervoárja a kolonizált/fertızött beteg, valamint az MRSA-t tünetmentesen hordozó egészségügyi személyzet (az egészségügyi dolgozó MRSA-hordozása átmeneti és fıleg nasalis




hordozás). Az MRSA az élettelen környezetben is hosszú ideig (30 nap) életképes maradhat.

Terjedési mechanizmus: az MRSA terjedésének leggyakoribb módja a direkt kontaktus, azaz a kórokozó az ápoló/ellátó személyzet kezérıl kerül a fogékony szervezetbe. A légúti terjedésnek aeroszol képzıdés (köhögı/köpetet ürítı beteg, bırlaesiók, égési osztályok) esetén van jelentısége. A fertızés indirekt kontaktussal való terjedése sem zárható ki, éppen a kórokozónak a környezetben megfigyelhetı hosszú életképessége miatt.

MRSA-fert ızés leggyakoribb megjelenési formái: sebfertızés, bır-, és lágyrészfertızés (decubitus), véráram-fertızés (sepsis), pneumonia

MRSA fertızés/betegség: olyan MRSA okozta megbetegedés (sebfertızés, bır-, és lágyrész fertızés, pneumonia, véráramfertızés stb.), amely klinikai tünetekkel jár és laboratóriumi eredménnyel bizonyított.

MRSA kolonizáció/MRSA hordozás: MRSA jelenléte és szaporodása valamely testtájon. MRSA-val kolonizált az a személy (ápolt/egészségügyi dolgozó), akinek nincsenek fertızésre utaló tünetei, de egy vagy több testtájáról származó minta (orr, torok, axilla, perineum stb.) bakteriológiai eredménye pozitív. A hordozás lehet tranziens (átmeneti), intermittáló (visszatérı, idıszakos) vagy krónikus.

Nosocomiális MRSA eset: egészségügyi ellátás során (általában a felvételt követı 72 óra elteltével) MRSA-val kolonizálódott és/vagy fertızıdött ápolt.

Nosocomiális MRSA járvány: 2 vagy több (térben és idıben) összefüggı nosocomiális MRSA eset.

MRSA endémiás elıfordulása: szórványos MRSA-fertızések, illetve hordozás folyamatos elıfordulása az adott kórház valamely osztályán, illetve bizonyos betegeinek csoportjában annak ellenére, hogy az intézmény rendelkezik az MRSA-fertızések megelızését szolgáló rendszabályokkal (protokoll), és azok érvényesülését folyamatosan ellenırzi.

1. A BETEG ELKÜLÖNÍTÉSE, IZOLÁLÁSA • Az ismert - bakteriológiailag igazolt - MRSA kolonizált/fertızött beteg elkülönítésérıl

haladéktalanul gondoskodni kell! Lehetıség szerint mindig a legkevesebb ágyszámú kórteremben.

• Amennyiben szükséges - pl.: nosocomiális járvány esetén - a beteg csak más MRSA kolonizált/fertızött betegekkel kerülhet közös kórterembe.

• Az izolált beteg a lehetı legkevesebb ideig tartózkodjon az izoláló kórtermen kívül. (Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyrıl lehetıséget ad a fertızı beteg szabad mozgásának korlátozására.) Az elkülönítı kórterem ajtaját folyamatosan zárva kell tartani és az ajtón az „IZOLÁLT ÁPOLÁS” feliratot kell elhelyezni. Lehetıség szerint a beteggel kapcsolatos összes teendıt (ápolási, diagnosztikus stb.) az izoláló kórteremben kell megoldani.

• Az elkülönített beteg részére személyre szólóan kell biztosítani az ápolási és diagnosztikus eszközöket.




• Az izoláló kórteremben csak az izolált betegnél használatos eszközöket, anyagokat lehet tárolni. A beteghez használt eszközök, anyagok csak a legszükségesebb számban kerüljenek be az elkülönítı kórterembe. Ezekkel az eszközökkel más beteg nem ápolható! Amennyiben ez nem megoldható, úgy az eszközt, mőszert – mielıtt az más betegekkel kapcsolatba kerülne – fertıtleníteni, illetve ha az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásaival vagy testüregeivel kerül érintkezésbe sterilizálni is kell! A sterilizálandó eszközöket zárható tárolóedényben elıfertıtlenítés után kell kiszállítani a kórterembıl.

• A beteg elkülönítésének megszüntetése, távozása után, illetve elhalálozása esetén zárófertıtlenítést kell végezni a kórterem minden mosható felületére, berendezési tárgyára, a kórteremben található ápolási eszközökre kiterjedıen.

• Az ápolás és a fertıtlenítı takarítás során is kötelezı az egyéni védıeszközök folyamatos használata: köpeny, orr-szájmaszk, védıkesztyő és sapka viselése.

A kórtermi elkülönítés kizárólagosan az Intézet higiénikusának, fıigazgató általános helyettesének hozzájárulásával szüntethetı meg.

2. DOLGOZÓK BIOLÓGIAI VÉDELME, VÉD İESZKÖZÖK • Az MRSA kolonizált/fertızött beteg ellátásában résztvevı dolgozók létszámát korlátozni

kell. Az izolált beteg ápolásához külön ápolószemélyzetet kell biztosítani. A kórteremben csak az tartózkodhat, akinek jelenlétére feltétlenül szükség van!

• Az érintett beteggel kapcsolatos valamennyi tevékenység során megfelelı védıöltözet (védıköpeny, megfelelıen rögzített orr-szájmaszk, sapka, védıkesztyő) viselése kötelezı, ami a látogatókra is vonatkozik (számukra védıköpeny, orr-szájmaszk, sapka, ha a beteg ápolásában részt vesznek védıkesztyőt is kell viselniük). A védıöltözet (védıköpeny) lehetıség szerint legyen egyszerhasználatos, amit használat után a hulladékgyőjtıben helyezzünk el. A textil védıköpeny is csak egy alkalommal használható.

Azon tevékenységekhez, melyek során a védıöltözet átnedvesedhet (pl.: beteg fürdetése), szennyezıdhet (ágyhúzás, ágytálazás, váladék leszívás) egyszerhasználatos vízhatlan fóliakötény viselése is szükséges. A beteggel való tevékenység során azonnal cseréljük le a védıöltözet, ha az szennyezıdött. Váltsunk védıkesztyőt, ha szennyezıdik (vér, testváladék, széklet stb. által), ill. a beteg különbözı testfelületeinek érintése után a keresztkontamináció elkerülése céljából. A kesztyőt közvetlenül az adott tevékenység végzése elıtt kell felvenni, és az adott tevékenység befejezése után azonnal le kell venni, mielıtt tiszta, fertıtlenített felülettel, eszközzel kerülnének kapcsolatba.

o Egyszerhasználatos, nem steril védıkesztyőt kell viselni: ápolási feladatoknál (ágyazás, ágytálazás, mosdatás stb.), eszközök fertıtlenítése közben.




o Steril gumikesztyőt kell viselni a nyálkahártya, hámhiányos bırfelület, seb érintése, kezelése során, invazív eszközök behelyezése, cseréje alkalmával.

Az egészségügyi dolgozó kesztyős kezével ne érintse arcát, haját, szemét! A kesztyő eltávolítása, cseréje alkalmával minden esetben azonnal kezet kell fertıtleníteni a behatási idı pontos betartásával! Orr- Szájmaszk cseréjét szükség szerint kell elvégezni, de minden esetben törekedni kell a maszk megfelelıen rögzített felhelyezésére. A szem és arc védelmérıl olyankor kell gondoskodni, amikor aeroszol képzıdéssel járó (pl. váladék leszívása) tevékenységet végzünk, illetve ha vér, testváladék, genny stb. fröccsenéssel kell számolni.

• A tiszta védıöltözetet (sapka, orr-szájmaszk, kesztyő, köpeny, kötény) az elkülönítı kórterem elé kell kihelyezni, és a belépés elıtt felvenni. Ez mindenkire vonatkozik, aki belép a kórterembe (orvos, nıvér, takarító, gyógytornász, hozzátartozó stb.). A kórterem elhagyása elıtt a védıöltözetet (kesztyő, maszk, köpeny, sapka, kötény) le kell venni, a kijelölt győjtıben (veszélyes hulladék, fertızött szennyes textília) kell elhelyezni, és minden esetben kezet kell fertıtleníteni, mielıtt elhagyjuk az elkülönítı kórtermet. A védıkesztyő viselése nem mentesít a kézfertıtlenítés elvégzése alól!

3. A BETEG NAPI ELLÁTÁSA

• A beteg napi fürdetéséhez erre a célra engedélyezett antimikrobiális hatású folyékony

szappan (Betadine) alkalmazása javasolt naponta kétszer, 5 napon át. A beteg hajmosását naponta kell ezzel a szerrel elvégezni, ügyelve az alkalmazott szer elıírt behatási idejének betartására. (A dermatitisben szenvedı betegek antimikrobás szerrel való fürdetését körültekintıen kell végezni, illetve ha a betegnél bırirritációt észlelünk az alkalmazott antimikrobás szer használatát fel kell függeszteni!)

• A beteg kötözésre szoruló sebének ellátását a kötözési program végére tegyük, és fokozott körültekintéssel végezzük, a higiénés elıírások szigorú betartása mellett!

• Lehetıleg az elkülönítı kórteremben, ágy mellett kötözzük az MRSA kolonizált/fert ızött betegeket. Amennyiben a beteget a kötözı helyiségben látjuk el, azt szintén a kötözési program végén kell elvégezni és utána a helyiséget minden esetben zárófertıtlenítésnek kell alávetni.

• A beteg ágynemőjét, pizsamáját/hálóingét naponta, illetve szükség szerint naponta többször is cseréljük. Az ágyazás során ügyelni kell arra, hogy a szennyezett ágynemő közvetlenül a győjtızsákba kerüljön és ne szennyezhessen más berendezési tárgyakat.

• A keletkezett szennyes textília győjtésére „FERTİZÖTT TEXTÍLIA” felirattal ellátott sárga zsákot kell használni, melyen fel kell tüntetni a ledobott textília mennyiségét (darabszámát). A zsákot biztonságosan lezárva és egy másik sárga védızsákba téve (dupla zsák!) kell minél elıbb a szennyesruha raktárba juttatni. A zsákot úgy kell elhelyezni, hogy a zsák érintése nélkül lehessen a szennyes textíliát belehelyezni.

• A beteg ellátása során keletkezı összes hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni, a beteg kórtermében az arra kijelölt, elıírt feliratokkal ellátott, fedett edényben kell győjteni és onnan naponta, illetve szükség szerint többször is el kell távolítani.




4. FERTİTLENÍTÉS • Az MRSA fertızött/kolonizált beteg ellátásában használt felület-, kéz-, mőszer- és eszköz

stb. fertıtlenítı szereknek rendelkezniük kell a megfelelı antimikrobiális hatásspektrummal.

• A dolgozóknak a helyes kézfertıtlenítésre nagy hangsúlyt kell fektetniük. Fontos a behatási idı betartása és a megfelelı kézfertıtlenítési technika alkalmazása. A beteg ellátása elıtt, alatt és után is kézfertıtlenítést kell végezni.

• A gumikesztyő viselése nem váltja ki a kézfertıtlenítést! • A betegnél használt eszközöket (fonendoszkóp, vérnyomásmérı, lázmérı, lélegeztetı gép,

ágytál stb.) a beteg kórtermében kell tartani, használat után folyamatosan fertıtleníteni kell és TILOS fert ıtlenítés nélkül más betegnél használni!

• A beteg kórtermében fokozott gonddal naponta, illetve naponta többször végzett folyamatos fertıtlenítés szükséges (nıvér, takarító), melyet szintén megfelelı védıöltözetben kell végrehajtani.

A kórterem napi takarítását mindig utolsóként kell végezni. A használt eszközöket

(felmosónyél, vödrök) fokozott figyelemmel kell a takarítás befejeztével fertıtleníteni. A felmosáshoz használt mopokat sárga győjtızsákba kell győjteni, a lemosáshoz

egyszer használatos törlıkendıket kell biztosítani, melyeket a veszélyes hulladékgyőjtıbe kell kidobni.

A napi takarításon túl a nıvéreknek feladatuk a beteg környezetében alkoholos gyorsfertıtlenítık használata naponta több alkalommal, amit ha szükséges szintén eldobható törlıkendıvel (pl.: hasi törlı) kell végezni.

A beteg elkülönítésének megszüntetése, távozása után ill. elhalálozása esetén zárófertıtlenítést kell végezni, mielıtt a kórteremben másik beteg kerülne elhelyezésre!

5. BAKTERIOLÓGIAI TENYÉSZTÉSEK a.) Felvételi szőrıvizsgálat indokolt felvételkor: Az MRSA egészségügyi intézményekben való terjedésének megakadályozása érdekében felvételi szőrıvizsgálatok végzése indokolt az alábbi esetekben:

• ha a beteg anamnézisében szerepel MRSA-hordozás,

• ismert MRSA-hordozó,

• olyan egészségügyi intézménybıl kerül felvételre, ahol az MRSA elıfordulása endémiás,

• a beteg felvétele MRSA szempontjából kritikus ellátási (intenzív terápia, sebészeti, szeptikus sebészeti, traumatológiai, égési, bırgyógyászati, krónikus, ápolási osztály, dialízis centrum) területrıl / területre történik,

• a felvételre kerülı beteg MRSA-fertızés szempontjából rizikó csoportba sorolt (sérült immunrendszer; az immunrendszer mőködését befolyásoló alapbetegségek: pl.: szervtranszplantáció, elırehaladott haematológiai, onkológiai betegség, mővesekezelés, HIV, IV droghasználat; politrauma, égés; decubitus; idıs kor, alultápláltság; hosszantartó




antibiotikum kezelés, sebészeti és intenzív kezelés, szteroid kezelés, gyakori kórházi tartózkodás).

b.) Sporadikus MRSA kolonizáció/fertızöttség kiderülése esetén, ha a beteg nem egyedül, izoláló kórteremben lett elhelyezve:

• Az érintett betegtıl és a beteg szobatársaitól orrváladék, torok, váladékozó seb esetén sebváladék, láz esetén haemokultúra küldendı bakteriológiai tenyésztésre. Ha mőtét elıtt áll a beteg, akkor hónalj és lágyék törletet is kell venni, valamint Vancocyn profilaxisban kell részesíteni.

• Az érintett kórterembe új beteg nem kerülhet (felvételi zárlat) mindaddig, míg a kórtermi kontaktok negatív vizsgálati eredménye meg nem születik, az MRSA kolonizált/fert ızött beteget el nem különítették és a kórterem zárófertıtlenítése meg nem történt.

• Ha a szőrésben érintett betegtársak közül bárki a bakteriológiai szőrés eredményének megérkezése elıtt más osztályra kerül áthelyezésre, az MRSA szőrés tényét az átvevı osztállyal közölni szükséges.

• Az MRSA kolonizált/fertızött személy ellátásában résztvevı valamennyi dolgozótól orr, torok váladék küldendı bakteriológiai tenyésztésre a beteg eltávozása után. Ha a dolgozók közül bárkinek a kezén seb található, abból szintén leoltást kell küldeni. (A dolgozó, illetve a beteg családtagjai, közeli kontaktjai csak abban az esetben érintettek a szőrésben, ha egészségügyi intézményben betegellátásban dolgoznak.)

A bakteriológiai mintákat transzport táptalajban kell a laborba küldeni. Ha haemokultúrát veszünk az antibiotikus kezelés megkezdése után, akkor antibiotikum megkötı gyantát tartalmazó haemokultúra palackot alkalmazzunk.

6. MRSA FERTİZÖTT/KOLONIZÁLT SZEMÉLY SZÁLLÍTÁSA, MÁS OSZTÁLYON TÖRTÉN İ ELLÁTÁSA

• Lehetıség szerint a beteggel kapcsolatos összes teendıt (ápolási, diagnosztikus és

terápiás vizsgálatok, kezelések) az izoláló kórteremben kell megoldani. A kórterembe szállított mobil készülékeket (lélegeztetı gép, szívultrahang stb.) csak alapos fertıtlenítés után szabad más betegnél használni. A beteg más osztályon történı vizsgálatát, kezelését lehetıség szerint mellızni kell, ha az mégis szükséges, akkor tájékoztatni kell a beteg MRSA fertızöttségérıl/kolonizáltságáról az illetékes osztály vizsgálatot/mőtétet végzı személyzetét, és a beteg vizsgálatát/mőtétjét lehetıleg a napi program végére kell hagyni, amely után a fertıtlenítı takarítást (zárófertıtlenítést) el kell végezni.

• A beteg közvetlen a vizsgálat/kezelés/mőtét elıtt érkezzen és minimális idıt töltsön el ott.

• A szállítást megelızıen a beteget célszerő antibakteriális szappannal lefürdetni, haját megmosni, és tiszta ruhába öltöztetni. A beteg hámhiányos sebeit jól záródó kötszerrel (impermeábilis) kell fedni. Ha a beteg légutai kolonizáltak/fertızöttek MRSA-val, akkor adjunk a betegre sebészi maszkot. A beteg ágyát az izoláló kórteremben kell hagyni.




• A beteg vizsgálatában/mőtétjében a lehetı legkevesebb ember vegyen részt. • A vizsgálatot végzı és a szállítást végzı dolgozók viseljenek megfelelı

védıeszközöket (köpeny, védıkesztyő, maszk, sapka), a használat után távolítsák el azt a kijelölt ledobóba (veszélyes hulladék), és kiemelten figyeljenek a megfelelı kézfertıtlenítésre.

• A beteg vizsgálata, mőtéte, szállítása során használt valamennyi textíliát fertıtlenítı mosásnak (mosoda) kell alávetni és a IX. pontban leírtak szerint kell győjteni.

• A vizsgálat, beavatkozás után el kell végezni az eszközök, mőszerek és a helyiség fertıtlenítı takarítását.

• A szállítóeszközt (betegszállító kocsi, tolószék stb.) a szállítás befejezése után a kijelölt helyen, megfelelı védıfelszerelésben elıírás szerint fertıtleníteni kell.

• A beteget visszaérkezése után áthúzott, tiszta ágynemővel ellátott ágyba fektessük.

7. LÁTOGATÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK A látogatókat tájékoztatni kell a helyes beöltözés kivitelezésérıl és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a kórterem elhagyása elıtt mindig fertıtlenítsék a kezüket. A beteg hozzátartozóját, látogatóit írásban kell értesíteni (2.sz. melléklet) az MRSA fertızésrıl, a szükséges higiénés teendıkrıl.

8. A BETEG KEZELÉSE A methicillin/oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus olyan Staphylococcus a.

törzs, mely rezisztens a methicillinre és ez a rezisztencia együtt jár a bétalaktám antibiotikumokkal szembeni rezisztenciával is. A törzs gyakran rezisztens makrolidokra, tetracyclinekre és aminoglikozidokra is. 8.1. INFEKCIÓ KEZELÉSE:

• Szisztémás fertızések: A beteg szisztémás antibiotikum kezelését infektológussal kell megbeszélni.

Akut vagy tervezett mőtét esetén a mőtéti profilaxist az infektológus konziliárussal megbeszélve kell megadni.

• Bırléziók kezelése:

A nem nagy kiterjedéső MRSA kolonizált/infektált bırléziók dekolonizációját Mupirocin kenıcs felhasználásával kell végezni 5 napig alkalmazva. Figyelem! A nagy kiterjedéső sebek kezelésére Mupirocin (a polyethylen glycol nephrotoxicitása miatt) nem alkalmazható! A kezelés ne tartson tovább 7-10 napnál, és lehetıleg ne ismételjük meg a rezisztencia kialakulása miatt. Klórhexidin vagy povidon-iodint tartalmazó kötés alkalmazható a fertızött/kolonizált sebekre. Ezek a szerek a mikroorganizmusokat teljesen nem pusztítják el, de a csíraszámukat csökkentik.




Szisztémás kezelés csak kivételes esetben jöhet szóba a bırléziók kolonizációjának megszüntetésére. Meghosszabodott (5-7 napnál hosszabb) vagy ismételt dekolonizációs kezelés a rezisztencia kifejlıdésének veszélyét rejti magába, ezért a kezelés során tartsuk be az ide vonatkozó elıírásokat.

8.2. DEKOLONIZÁCIÓS ELJÁRÁS:

• Orrhordozás kezelése: Az orr kolonizáció megszüntetésére Bactroban nasal kenıcs használata szükséges naponta háromszor öt napon át, a gyógyszer használati útmutatójában leírt módon alkalmazva.

A kezelés befejezése után két nappal az orrváladék ismételt tenyésztése szükséges. Ha az orrminta még mindig pozitív, ellenırizzük a torok kolonizációját, és ismételjük meg a kezelést. Ha a törzs mupirocin rezisztens, vagy két kúra sem szüntette meg a kolonizációt, alternatív szer alkalmazását kell megfontolni (infektológiai konzílium). A szisztémás kezelésre használt antibiotikumok az orrhordozást nem szüntetik meg. • Garathordozás kezelése: A garat kolonizáció megszüntetése igen nehéz feladat. A szisztémás antibiotikum kezelés csak kivételes esetben javasolható. A beteg szájápolásához, gargalizáláshoz használhatunk antiszeptikumokat (pl.: klórhexidin vagy triclosan tartalmú), de a helyi kezelés hatása bizonytalan.

• Bırhordozás kezelése: Az MRSA-t a bır bármely területén hordozó személyt 5 napon át minden nap fertıtlenítı hatású fürdetıszerrel kell lemosni (chlorhexidin, triclosan, povidon-jodin hatóanyagú). A teljes bırfelület benedvesítése után kell a fertıtlenítı fürdetıszert a testfelületre felvinni, majd a fürdetést követıen leöblíteni. Külön figyelmet kell fordítani a hónalj, lágyék, végbél, fenék területének fertıtlenítı fürdetésére. A fürdetést követıen mindent fertıtleníteni kell a fürdıszobában és a kórteremben is egyaránt. A mővelet során használt valamennyi textíliát fertıtlenítı mosásra kell küldeni. Hexachlorophen hintıpor használata javasolható a hónalj és a lágyék területére. A hajat naponta kell megmosni fertıtlenítı hatású szerrel. A fürdetés után tiszta hálóruhát/pizsamát, ágynemőt, törölközıt kell a betegnek biztosítani. Bizonyos testfelületek (tracheaváladék, sebváladék, stb.) kolonizációja nehezen szüntethetı meg, ezért az izoláció feloldása elıtt minden esetben infektológussal kell konzultálni.

Figyelem! Az antiszeptikumokat óvatosan kell alkalmazni ekcémás, dermatitises vagy érzékeny bırő egyéneknél. Ezen betegek estében bırgyógyászati konzílium javasolt. Ha bármely alkalmazott szerrel szemben bırirritáció lépne fel, arról értesítsük a higiénikust, vagy az infektológust. 8.3. A KEZELT HORDOZÓK KONTROLLJA: A kontroll vizsgálatokat az antimikrobás, vagy dekolonizációs kezelés befejezését követı 48 óra elteltével kell elkezdeni. Három, meghatározott idıközzel levett




kontrollvizsgálat elvégzése szükséges. A felszabadító vizsgálatok a következıkre terjednek ki: orr-, garatszőrés, hónalj, lágyék bırfelülete, seb esetén sebváladék tenyésztés, hámhiányos bırfelület esetén a területrıl vett leoltás. Egyéb tenyésztések elvégzése klinikai/epidemiológiai indikáció függvényében végzendı. MRSA pozitív dolgozó: A szőrıvizsgálatok során pozitívnak bizonyuló egészségügyi dolgozót a közvetlen betegellátástól el kell tiltani (lakhelye szerint illetékes ÁNTSZ bevonásával), a hordozó állapotát meg kell szüntetni. A betegápolástól eltiltott egészségügyi dolgozó munkába állásához felszabadító szőrıvizsgálat szükséges. Munkába állítható az a korábban eltiltott egészségügyi dolgozó, akinek a dekolonizációs helyi kezelés befejezését követı 3. napon megkezdett és 3 egymást követı napon levett váladékmintája (orr, torok, illetve ha bármely sebe van, akkor sebváladék) MRSA negatív. Illetve MRSA beteg ápolásában részt vehet és az illetékes ÁNTSZ határozatban leírtak az irányadók.

9. A BETEG OSZTÁLYRÓL VALÓ TÁVOZÁSA

• Az MRSA fertızött/kolonizált ápoltat, ha állapota engedi, otthonába lehet bocsátani. • A beteg fertızöttségét/kolonizáltságát, illetve a már megkezdett vagy javasolt

antimikrobás/dekolonizációs kezelést a zárójelentésen jelezni kell. • MRSA kolonizált/infektált beteg osztályról való elbocsátását követıen a kórteremben

zárófertıtlenítés végzése szükséges, megfelelı védıöltözetben. A fertıtlenítésnek a padozatra, falra és valamennyi használati-, berendezési tárgyra ki kell terjednie. A betegnél használt mőszerek, eszközök (pl.: fonendoszkóp, váladékszívó, ágytál, lélegeztetı gép stb.) dezinficiálását különös figyelemmel, a fertıtlenítıszerek megfelelı koncentrációban történı alkalmazásával és az elıírt behatási idı betartásával végezzük.

• A sterilizálásra küldött eszközöket az ellátás teljes ideje alatt zárt dobozban, elıfertıtlenítve kell a központi sterilizálóba juttatni és fel kell hívni az ott dolgozók figyelmét arra, hogy az eszköz MRSA-s betegtıl származik.

• Lehetıleg egyszer használatos eszközöket használjunk, melyeket használatuk után a hulladékgyőjtıbe kell elhelyezni.

• A beteg ágynemőjét, a kórház pizsamáját/hálóingét, párnáját, takaróját, törölközıt, stb., tehát összes textíliáját fertıtlenítı mosásra kell küldeni a már elızıekben meghatározott módon: „Fertızött textília” feliratú sárga zsákban, a ledobott textília mennyiségét (darabszámát) a zsákon feltüntetve, biztonságosan lezárva és egy másik sárga védızsákba téve (dupla zsák). Az ágymatrac fertıtlenítését is el kell végeztetni (mosoda), melyet még az izoláló kórteremben összetekerve, összekötve, sárga zsákba becsomagolva kell a szennyes ruharaktárba juttatni.

Más beteg az érintett kórterembe csak a fent leírtak elvégzése után kerülhet! Ha az MRSA kolonizált/infektált beteg az Intézet területén kerül más osztályra áthelyezésre, a protokollban részletezett járványügyi elıírásokat a fogadó osztálynak is be kell tartania. Bármely probléma felmerülése esetén kérjük a higiénikus vagy az infektológus segítségét!




10. EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK AZ ORSZÁGOS TISZTIF İORVOS ÁLLÁSFOGLALÁSA ALAPJÁN

• Ismert MRSA kolonizált/fertızött beteg indokolt kórházi felvételét/kezelését nem

lehet megtagadni. Az elkülönítés feltételeit a felvevı/fogadó intézménynek kell biztosítani.

• Az MRSA kolonizált/fertızött beteget azon az osztályon kell izolálni, mely egészsége helyreállítása szempontjából a legmegfelelıbb (infektológiai osztályra való áthelyezése nem indokolt).

• MRSA pozitív beteg otthoni ápolását az otthonápolási szakszolgálatok nem tagadhatják meg. Ezen betegek felvétele/áthelyezése hosszú ápolási idejő intézménybe szintén nem tagadható meg.

• MRSA kolonizált/fertızött beteget, amennyiben állapota megengedi, otthonába lehet bocsátani háziorvosának egyidejő értesítése mellett. Részére írásos tájékoztatót kell a zárójelentéshez csatolni (1.sz. melléklet).

• A beteget és hozzátartozóit tájékoztatni kell a beteg otthon ápolása során betartandó higiénés feltételekrıl, el kell látni megfelelı információval, tanácsokkal a kolonizáció/fertızés megszüntetését illetıen (2.sz. melléklet).

• A zárójelentésben fel kell tüntetni az MRSA fertızés/kolonizáció tényét!

JÁRVÁNYÜGYI ÉRDEKB İL VÉGZETT FOGLALKOZÁSEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK Elızetes munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként végzett vizsgálatok Foglalkozásegészségügyi Szabályzat szerint

Soron kívüli orvosi vizsgálat szükséges járványügyi érdekbıl az alábbi esetekben Az Eü könyvhöz kötött munkakörökben, valamint a betegellátásban közvetlenül foglalkoztatott dolgozó köteles soron kívül a munkaköri alkalmasság véleményezésére foglalkozás-egészségügyi orvoshoz fordulni és magát a szükséges orvosi vizsgálatoknak alávetni, ha: bizonytalan eredető lázas megbetegedése, foglalkozásának gyakorlása közben mások megbetegedését elıidézhetı bırmegbetegedése, hasmenése és heveny gyomor-, bélpanaszai, vele közös háztartásban élı személy hasmenéses megbetegedése esetén 30 napos keresıképtelenség esetén, 6 hónapos munkamegszakítás után (nem egészségi ok miatt), ha a munkavállaló, hallgató egészségi állapotában olyan változás következet be, amely alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására, elsajátítására, és/vagy ennek következtében, más munkahelyre helyeznék át. ha járványügyi intézkedés keretében elrendelésre kerül




EÜ Könyvhöz kötött munkakörök listája A vizsgálatok köre

Kiemelt munkakörök, tevékenységek

bakt

erio

lógi

ai

Bırg

yó-

gyás

zati

T

BC

(er

nyı

képs

zőré

s ér

vény

es

lele

te)

nemi betegség

(lues seroló-gia)

Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) elıállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végzı személy

+

+

+

+

Ivóvíz minıségő vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények mőködésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakör

-

+

+

-

Gyógynövény, gyógynövény-kivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb - de az emberi szervezetbe kerülı, vagy azzal érintkezésben használatos anyagok, készítmények (kozmetikum, gyógyvíz, ásványvíz, tápszerek stb.) elıállításával, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör

-

+

+

-

Kisüzemő gyógyszergyártás és elosztás területén (pl. gyógyszergyár, infúziós laboratórium), mindazon munkakör, ahol a dolgozó a gyógyszerrel közvetlenül érintkezik illetve a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak valamennyi munkaköre

-

+

+

-

HIVATKOZÁSOK: 1997. évi CLIV. Tv. Az egészségügyrıl A „JOHAN BÉLA” ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A nosocomialis surveillance során alkalmazandó módszerekrıl I. rész: A nosocomialis fertızések definíciói 9. évfolyam 3. különszám 2002. május 31. A „JOHAN BÉLA” ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA




A nosocomialis surveillance során alkalmazandó módszerekrıl II. rész: Az EFRIR keretében mőködı nemzeti nosocomialis surveillance rendszer standardizált módszerei (EFRIR-NNSR) 13. évfolyam 4. különszám 2006. augusztus 29. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a mőtéti sebfertızések megelızéséhez 11. sz. ”Tájékoztató a fertıtlenítésrıl” A járványügyi gyakorlatban és a betegellátásban alkalmazható fertıtlenítı eljárások kézikönyve Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya 4. átdolgozott bıvített kiadás, 2007. Írta és szerkesztette: Dr.Pecho Zoltán- Dr, Milassin Márta ”Tájékoztató a betegellátás és járványügyi gyakorlatban részére engedélyezett fertıtlenítıszerekrıl” Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya V. Számú hivatalos lista, 2009. Írta és szerkesztette: Dr.Pecho Zoltán- Dr, Milassin Márta „Tájékoztató a Sterilizálásról” Az egészségügyi ellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások módszertani kézikönyve Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztályának kiadványa 6. átdolgozott kiadás 2010. Írta és szerkesztette: Dr.Pecho Zoltán- Dr, Milassin Márta Klinikai Járványügyi Bakteriológia kézikönyv Fıszerkesztı : Czirók Éva Kiadó : Melania Kft Bp. 1999. 18/1998. (VI. 3.) EüM. rendelet a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl és módosításai 34/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl szóló 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet módosításáról 80/1999. (XII. 28.) GM– EüM- FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történı élelmiszer-elıállítás és forgalmazás feltételeirıl és módosításai „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekrıl és az egészségügyi kártevık elleni védekezés szakmai irányelveirıl” 2003 OEK Dezinszekciós és deratizációs Osztálya Írta és összeállította: Dr. Erdıs Gyula, Dr. Szlobodnyik Judit, Gálffy György Módszertani levél a Methicillin/Oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertızések megelızésére, Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, 2001




1.sz. melléklet

ORVOSÉRTESÍTİ MRSA HORDOZÁS ESETÉN

Tisztelt Kolléga! Az Ön……………………………nevő betegénél (születési idı: ...……év .…..hó .…..nap)

MRSA-hordozást (kolonizáció) / MRSA által kiváltott megbetegedést észleltünk (megfelelı

rész aláhúzandó).

A beteg otthonába bocsátásakor az MRSA baktériumot ……………………………(hordozás

helye) hordozza.

A hordozó állapot nem betegség. Akkor beszélünk hordozásról, ha a baktérium (MRSA) ott található a bırön vagy nyálkahártyákon, anélkül, hogy a szervezet részérıl válaszreakció (pl.

betegség tünetei, szerológiai pozitivitás) jött volna létre. Az Ön segítségét kérjük:

o Hogy elısegíthessük a beteg és hozzátartozójának higiénés magatartását; o A hordozás kontrollálásában, mert a hordozás idıvel megszőnhet. Lehetıleg havonta

célzott szőrıvizsgálattal kontrollálja betege hordozó állapotát; o A beteg kórházba, rendelıintézetbe utalásakor kérjük, jelezze az adott intézménynek,

hogy multirezisztens kórokozót hordozó személyrıl van szó, illetve mikor észlelte a hordozást utoljára.

Segítı, szíves együttmőködését megköszönve: ……………………………………….

Kezelıorvos aláírása és pecsétje




2.sz. melléklet BETEGTÁJÉKOZTATÓ MRSA HORDOZÁS ESETÉN

Az Önnél fellépı fertızés okaként a már régóta jól ismert Staphylococcus aureus baktérium antibiotikumokkal szemben rezisztens változatát diagnosztizáltuk. Az MRSA rövidítéssel jelölt baktérium jelentıségét, a vele kapcsolatos megkülönböztetett bánásmódot az indokolja, hogy ez a kórokozó az általunk ismert antibiotikumok közül kettıt kivéve valamennyivel szemben ellenálló. Az MRSA fertızött betegek figyelésének, külön kezelésének hármas célja van:

A beteg a legmegfelelıbb kezelést kapja a gyors és teljes gyógyulás érdekében. Más beteg ne kaphassa el a fertızést.

A kórokozó ne váljon valamennyi ismert antibiotikummal szemben ellenállóvá.

Céljaink megvalósításához elengedhetetlen az Ön segítsége, ezért az alábbiakban leírtakhoz kérjük az Ön segítségét:

Kórházunkban külön szobában helyezzük el a teljes gyógyulásig, illetve bent tartózkodása idıtartamára.

Otthonába távozása esetén MRSA-fertızöttségérıl háziorvosát tájékoztatjuk

(zárójelentéssel kiadott orvosértesítıben) további megfelelı ellátása érdekében.

Amennyiben újra kórházi felvétele válik szükségessé, kérjük jelezze felvételkor

korábbi MRSA-fertızését. Otthonában a következık betartását javasoljuk:

1. Kézmosáshoz használjon fertıtlenítı szappant, (pl.: Betadin folyékony szappan, Clarasept folyékony szappan) vagy fertıtlenítı kéztörlı kendıt.

2. Ágynemő szükség szerinti cseréje. Lehetıleg a család többi szennyesétıl elkülönítve kezeljék és fertıtlenítı mosást alkalmazzanak (90-95C°, Flóraszept mosószer).

3. Fürdés után a ruha cseréje és mosása lehetıség szerint a fenti módon történjen. Az otthoni gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatásért forduljon háziorvosához.

…………………………… Kezelıorvos aláírása és pecsétje

Documents

Higiénés szabályzat 2011