Heves Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Járványügyi Osztály

dr. Lukács Tímea

1

2

Katasztrófa terv készítésére

kötelezett egészségügyi szolgáltatók

INFLUENZA PANDÉMIÁRA

(és EPIDÉMIÁRA)

történő felkészüléséhez

-

a (rész)terv tartalmi követelményeiről

Epidémia – járvány

Tér

Idő

Fertőző megbetegedés

(fertőző ágens – expozíció – fogékony szervezet)

Ok-okozati összefüggés – epidemiológiai kapcsolat

1. Az átlagosnál /vagy a vártánál több megbetegedés előfordulása (incidenciája) a populáció egy meghatározott részében, egy meghatározott időszakban. (Ekkor még nincs bizonyíték az esetek közötti epidemiológiai kapcsolatra, csak annyi látható a klinikai/laboratóriumi surveillance adatokból, hogy az esetek térben és időben halmozódnak).

2. Két vagy több összefüggő megbetegedés/eset (tünetmentes is) (Ekkor már van epidemiológiai bizonyíték arra, hogy az esetek összefüggenek).

3

Fertőző megbetegedések előfordulási módjai

SPORADIKUS: térben, időben elszórtan jelentkező – egyedi – esetek ok-okozati kapcsolat nem deríthető fel

EPIDÉMIA: járványos

- Családi járvány: életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek közösségét érinti (idő-tér)

- Közösségi járvány: egy adott – bármely alapon szerveződő, expozíció-inkubáció időtartamában fennálló - de nem családi - közösséget érint (idő)

- Területi járvány: azonos expozíció a kapcsolat (tér)

- Kórházi járvány: fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót, annak szakmai szervezeti egységét/egységeit érinti (idő-tér), nosocomiális ágens

- PANDÉMIA: nagy földrajzi egységre (földrészre, kontinensre, több kontinensre), az egész Földre kiterjed

ENDÉMIA: egy adott földrajzi területen tartósan és rendszeresen előfordul (tér)

4

Járványügyi veszélyhelyzetekkel

kapcsolatos általános teendők

Felkészülés, tervezés

Észlelés, felismerés

Beavatkozás (intervenció)

- járványügyi helyzet izolálása

- járványügyi helyzetet kezelő csapat (válságstáb) felállítása

- járványügyi veszélyhelyzet kezelése

Krízis-kommunikáció

Helyreállítás, készletezés

Értékelés

Előrejelzés, modellezés

5

Numerikus meghatározás

1. szint (jelentéktelen): kevés beteg, nincs hatással az egészségügyi ellátórendszerre

2. szint (alacsony):az egészségügyi kapacitás még elegendő

3. szint (közepes): helyi szinten működésbe kell hozni a katasztrófaterveket, hogy a szükséges kapacitást biztosítani tudják

4. szint (jelentős): megyei/térségi szinten működésbe kell hozni a katasztrófaterveket

5. szint (katasztrofális): országos szinten szükséges az aktivizálás

6. szint (pandemiás): globális szinten szükséges

6

Miért az influenza? – I.

Pandémiás potenciál

Klinikai tünetekkel járó megbetegedést

idéz elő emberi szervezetben

Emberről emberre hatékonyan terjed

Az emberi népesség jelenetős

arányban fogékony - nincs vektor

- több éghajlati típus

7

8

Szezonális influenza járvány Pandémás influenza járvány

Évente, ősz – tél - tavasz 5-10 évente?

Átlagosan a népesség 10%-t érinti A népesség 25%-t is érintheti

A nagyon fiatalok, idősek, krónikus

betegségben szenvedők esetében

nagy a súlyos lefolyás kockázata

Bármely korban súlyos

megbetegedést okozhat

Évenkénti védőoltás áll

rendelkezésre

Indulásakor nem lesz kész

védőoltás

A különös veszélynek kitett

személyek számára antivirális

gyógyszerek rendelkezésre állnak

Az antivirális gyógyszerek

korlátozott mennyiségben állnak

majd rendelkezésre, így

alkalmazásuk a járvány

terjedésének megfelelően a

legcélszerűbben történik

Az egészségügyi ellátórendszer

változatlan struktúrával és

kapacitással még megbirkózik az

ellátási (többlet)igényekkel

Az egészségügyi ellátórendszer

struktúrája és kapacitása elégtelen

az ellátási többletigényekhez

Miért az influenza? – II.

Így terveztek:

Megbetegedési arány maximuma: 20-30%

Megbetegedési arány a járvány csúcsának

maximumán: 6.5%

Szövődmények arányának maximuma: 15%

Kórházi ápolás maximuma: 1 %

Ebből 25% intenzív kezelést igényel!

Halálozás maximuma: 0,1%

Hiányzási arány a járvány csúcsának maximuma:

12%

9

Miért az influenza? – III.

10 millió lakosra számítva

8-10 hét időtartam alatt

A influenza vírus által okozott halálozás: 3 500 - 8 300 fő

A járvány miatt jelentkező többlet kórházi ellátás:

13 000-26 000 eset

A háziorvosi vizitek száma: 750 000 - 1 700 000 eset

A fertőzést követő szövődmények: 1 000 000-1 900 000 eset

10

Pandémia hatásai

Egészségügyi: a megbetegedések, súlyos lefolyású esetek

és a halálozás magas előfordulása = egészségügyi

ellátórendszerben jelentkező jelentős ellátási többletigény

Társadalmi: a népesség megváltozott mobilitása,

fennakadás az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúrák

működtetésében (honvédelem, polgári védelem,

katasztrófavédelem, rendőrség, közigazgatás, közüzemi

szolgáltatások, posta, élelmiszerellátás, tömegközlekedés,

oktatás, kereskedelem)

Gazdasági: magas munkahelyi hiányzási arányok, a GDP

csökkenése, a megelőzés – gyógyítás –

rehabilitáció/krónikus ellátások, táppénz költsége, szociális

ellátások tervezhetősége

11

Nemzeti Influenza Pandémiás Terv

1997

2001

2005 – WHO és EU 2004.12.23.

útmutatója alapján

2007 – Nemzetközi Egészségügyi

Rendszabályok (INR) 2005 hatályba

lépése okán

2009 – WHO aktualizált útmutatója alapján

12

13

Jogi keretek I. –Nemzetközi Jog

WHO

- Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (International Health Regulations – IHR)

- jelentési kötelezettség

- Nemzeti NER Tájékoztatási Központok működtetése

- Globális Influenza Pandémiás Terv

- Szakmai ajánlások

Az Európai Parlament és a Tanács – a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98 EK határozata (1998. szeptember 24.)

- jelentési kötelezettség a Fertőző Betegségek Járványügyi Felügyeletének és Ellenőrzésének Közösségi Hálózatán (Early Warning and Response System – EWRS) keresztül

- Az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.)

14

Jogi keretek II. – Nemzeti Jog

Magyarország Alaptörvénye

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

Az egészségügyi intézmények katasztrófatervének tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X.30.) EüM rendelet

A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 63/1997. (XII.21.) NM rendelet

A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet

Nemzeti Influenza Pandémiás Terv (2009.)

Szakmai Kollégium tagozatainak szakmai irányelvei, ajánlásai

Szakmai módszertani levelek, módszertani tájékoztatók

OTF utasítások, ajánlások

15

Jogi keretek III.

EPIDÉMIA (Heves megye) PANDÉMIA (Magyarország)

Lehet egészségügyi válsághelyzet-

Eütv. 228. § (2) bekezdés 1. pont

Minősítés MTF javaslatára, minősít:

megyei/fővárosi VB elnöke - Eütv.

228. § (4) bekezdés aa) pontja

ÉS

NSZSZ közvetlenül intézkedik

egészségügyi igazgatási és

koordinációs feladatai körében –

Ehitv. 6. § (1) bekezdés l) pont

MTF - NSZSZ illetékességi jogköre:

Heves megye közigazgatási területe

ÉKM és ÉM egészségügyi ellátási

térségek

Mindig egészségügyi válsághelyzet - Eütv. 228. § (2) bekezdés 1. pont

Minősítés OTF javaslatára, minősít: miniszter - Eütv. 228. § (4) bekezdés ab) pontja

ÉS:

OTH közvetlenül intézkedik egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében – Ehitv. 6. § (1) bekezdés l) pont

OTF – OTH illetékességi jogköre: Magyarország közigazgatási területe

16

Alkalmazható hatósági intézkedések átmeneti jelleggel

ellátási terület módosítása (TEK)

ezáltal a betegbeutalási rend módosítása

fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi

szolgáltatók kapacitásának módosítása

a járó- és fekvőbeteg szakellátáson belül a

szakmák megoszlásának módosítása

időszakosan működő gyógyintézet telepítése

(szükséggyógyintézet)

17

Jogi keretek IV.

A Nemzeti Influenza Pandémiás Terv

6. sz. melléklete

A kórházak járványokra való felkészülési tervének tartalmi követelményei

Az egészségügyi intézmények katasztrófatervének

tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X.30.) EüM

rendelet 3. sz. mellékletének „VII. Többletfeladatok

ellátásának terve béke- és minősített időszak idején”

című része kiegészítendő felsorolt szempontok szerint.

18

19

1. Tárgyi feltételek:

1.1. Kapacitás: fertőzőbeteg ellátó osztály létszáma (100%)

fertőzőbetegek ellátáshoz beállítható pótágyak maximális ágyszáma (>100%)

fertőzőbetegek – a többi betegtől elkülöníthető – ellátására átprofilozható osztályok ( krónikus belgyógyászat, rehabilitáció…), épületrészek és kapacitásuk meghatározása (>100%)

- sürgősségi osztály többletkapacitási igénye – izolációs lehetőség - szoba!

- intenzív terápiás osztályok többletkapacitási igénye – izolációs lehetőség - szoba!

- Aktív fekvőbeteg szakellátás szakmai szervezeti egységein belüli izoláció lehetősége!

20

1.2. Betegellátás tárgyi feltételei:

sürgősségi (mobil) lélegeztetés lehetőségeinek tervezése (eszköz) az össz lélegeztetési kapacitás fogja meghatározza a folyamatában egyidejűleg ellátható beteglétszámot (fertőző+nem fertőző)

mobil reanimációs csoport(ok) eszközigénye

mobil dialízis/plazmaferezis eszközigénye

egészségügyi anyagbiztosítási tervben külön szereplő: textíliák mosatásának megszervezése a moshatási lehetőség megszűnése vagy kapacitását meghaladó többletfeladat esetén

gyógyszerellátottság, egyszerhasználatos eszközök, fertőtlenítő és takarító szerek+eszközök

laboratóriumi osztályok anyagigénye

diagnosztikai osztályok anyagigénye

21

1.3. Dolgozók személyi védelmét biztosító

védőeszközök

sebészi orr-száj maszk, FFP2/FFP3

maszk

gumikesztyű

védőruházat, gumiköpeny

szemüveg (műanyag, üveg) a védőruházat és - eszköz levételének helyes sorrendje

(infekciókontroll és oktatás)

22

2. Személyi feltételek

válságstáb kialakítása és működtetése berendelhető dolgozók, helyettesítések rendje

munkarend (műszak) módosításának terve

dolgozók átcsoportosítása (kompetencia szintek!)

antivirális terápiához igényeket kezelő személyek kijelölése (intézményi és egység szintjén)

dolgozókra vonatkozó lázfigyelő surveillance szabályainak meghatározása

nyugdíjas, de munkavégzést vállaló és arra alkalmas dolgozók felmérése

önkéntes betegápolók jelentkezése esetén részükre átadható feladatok meghatározása, őket irányító személy kijelölése

oktatás algoritmusának meghatározása a pandémia különböző fázisára

intézményi infrastruktúra működtetésében részt vevők: műszaki, gazdasági, adminisztratív, takarító szolgálatok, biztonsági szolgálatok, mosoda, konyhai dolgozókra is gondolva

23

3. Infekciókontroll

3.1 Intézményi infekciókontroll kézikönyv

3.2 Intézményi katasztrófa terv – intézményi influenza pandémiás terv/részterv

3.3. Izoláció szabályai

Standard izoláció – célja: vérrel, légúti és testváladékkal történő szennyeződés megelőzése

védőeszköz, védőruházat

kézhigiéne

felületfertőtlenítés, felülettisztítás, takarítás

tiszta (fehér) és szennyes (fekete) textília kezelése

hulladékkezelés (kommunális és veszélyes)

szúró-vágó eszközök okozta munkahelyi balesetek megelőzése

Steril anyag-eszköz ellátás

Kontakt izoláció – célja: direkt/indirekt (aeroszol) kontaktus útján terjedő fertőzések átvitelének megelőzése

védőruházat, védőeszköz alkalmazásának módja

betegnél személyre szabott eszközök alkalmazása

külön kórteremben izolálás és/vagy kohorsz izoláció

betegmozgás korlátozása (eszközös vizsgálat, konzílium helyben betegágy mellett)

24

25

Cseppfertőzés izoláció – célja: nagycsepp fertőzések átvitelének megelőzése, alkalmazandó akut, lázas légúti tünetekkel rendelkező beteg ellátása során

sebészi orr-száj maszk alkalmazása <1,5 m

FFP2 (FP3-szűrővel ellátott) maszk magas kockázatú beavatkozásoknál:

- légúti váladék leszívása,

- intubáció,

- bronchoscopia,

- párásító alkalmazása (légzésterápiás eszközök) – sószoba!, inhalátorok!

- magas fordulatszámú eszközök – fúró, fűrész: sebészet, traumatológia, ortopédia, idegsebészet, patológia, fogászat, szájsebészet

- lélegeztetési módok:

- nem invazív, pozitív nyomású lélegeztetés (CPAP)

- kétszintű pozitív nyomású lélegeztetés (BiPAP)

- magasfrekvenciájú, rezgő lélegeztetés (Jet)

26

3.4. intézményi influenza surveillance szabályainak meghatározása – jelentési kötelezettség teljesítése

3.5. betegellátásban és az intézményi infrastruktúra működtetésében részt vevők védőoltásának terve

intézményi oltóhely (tárgyi-személyi feltételeivel) kijelölése, működtetése

intézményi szinten oltóanyag logisztikáért felelős személy(ek) kijelölése

3.6. légúti higiéne/köhögési-tüsszentési etikett

3.7. megfelelő eü. ellátásra alkalmas infrastruktúra (környezeti, építészeti feltételek, felületek típusa, használtsága, állaga)

3.8. szellőztetés

27

4. Fertőtlenítés

kézfertőtlenítés

váladékfertőtlenítés

textíliafertőtlenítés

műszer-, eszközfertőtlenítés, fertőtlenítő

mosogatás

felületfertőtlenítés, fertőtlenítő takarítás

28

5. Betegutak

5.1. hatósági intézkedések – NSZSZ határozat útján:

TEK -betegbeutalási rend módosítása

betegfelvételi korlátozás

járványügyi zárlat

5.2. intézményi szinten:

látogatási tilalom

kapacitás felszabadítás céljából a szakmailag megengedett esetekben emisszió – egyéni kockázatbecsléssel

előjegyzett, várólistás gyógykezelések, beavatkozások halasztása

intézményen belül fertőzőbeteg mozgásának korlátozása

29

5.3. Fertőző beteg szállítása

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 57. § (1)-(3)

bekezdései

A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében

szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.)

NM rendelet 33. § (1)-(3) bekezdései

A betegszállításról szóló 19/1998. (VI.3.) NM rendelet 10. § (3)

bekezdés

A mentésről szóló 5/2006. (II.7.) EüM rendelet

Fertőtlenítés: felület és személyi

Inter-pandémiás időszak

Felkészülés időszaka

1. -3. fázis – bekövetkezés becsült valószínűsége: nem meghatározható

1. Fázis: állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek. Állategészségügyi kompetencia.

(A madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII.4.) FVM rendelet)

- szárnyasinfluenza

- a vándor víziszárnyasok természetes rezervoárjai, tünetmentes ürítők

- 100 évvel ezelőtt Olaszországban írták le

- 1983-84 USA influenza A(H5N1 )17 millió madár megsemmisítése, 65 millió USA dollár

-1999-2001. Olaszország influenza A(H7N1) 13 millió madár

2. Fázis: Házi, vagy vadon élő állatok között terjedő influenzatörzs emberi

megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent.

- USA Dél-Kalifornia, 2009. április 17., 9 és 10 éves gyermekek

sertésinfluenza ? A (H1N1 ) – CDC

- 2013. augusztus - szeptember Olaszország influenza A(H7N7)

30

Inter-pandémiás időszak

Felkészülés időszaka

3. Fázis: Egy állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus szórványos megbetegedéseket, vagy kisebb esethalmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről-emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon.

- Influenza A/California/04/2009(H1N1) - ECDC kockázatbecslése: pandémiás potenciál!

- Kína 8 tartománya érintett - 2013. március 31. ARDS esethalmozódás - influenza A(H7N9), majd: H7N3, H9N2 – új reasszortáns madárinfleunza vírus jött létre, 128 igazolt eset, ebből 26 haláleset

Feladat:

- intézményi katasztrófa terv és intézményi influenza pandémiás terv felülvizsgálata, aktualizálása, megismertetése,

- dolgozók szezonális influenza elleni védőoltása - ajánlott

31

Riasztás időszaka

4. Fázis: Egy meghatározott új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns

influenza vírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni,

és az adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni

– közepesen magas kockázat

- Mexikó 2009. áprilisától <1000 eset influenza A(H1N1)

Feladat:

A. Mo. nem érintett: magas készültségi szint biztosítása

B. Mo. érintett: a járvány helyben történő gyors felszámolása, a pandémia

megelőzése

5. Fázis: ugyanaz az influenza vírus folyamatosan képes a lakosság

körében járványokat okozni egy adott WHO régió két, vagy több

országában. Kockázat: magas – biztos

Feladat:

A. Mo. nem érintett: készenlét azonnali beavatkozásra

B. Mo. érintett: intézkedések a NIPT, hatósági és intézményi katasztrófa

terveknek, intézményi pandémiás tervekben foglaltak szerint.

32

Védekezés időszaka

6. fázis. Az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában.

6/a. szint: Az új influenza vírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai régiója.

6/b. szint: Az új influenza vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai régiója.

Feladat: ugyanaz, mint az 5. fázisban

A. Mo. nem érintett: készenlét azonnali beavatkozásra

B. Mo. érintett:intézkedések a NIPT, hatósági és intézményi katasztrófa terveknek, intézményi pandémiás tervekben foglaltak szerint.

33

Pandémia

6/c. szint: Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed (területi járványt okoz).

6/d. szint: Az új influenzavírus Magyarországon regionális járványt okoz.

6/e. szint: Az új influenzavírus Magyarországon országos járványt okoz.

Feladat:

intézkedések a NIPT, hatósági és intézményi katasztrófa terveknek, intézményi pandémiás tervekben foglaltak szerint.

34

Pandémia

A járvány csúcsát követő időszak

Az új vírus által okozott megbetegedések

előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-

szal rendelkező országok többségében a járvány

csúcsán tapasztal szint alá csökken

Feladat: a beavatkozások hatásosságának és

hatékonyságának értékelése. Helyreállítás,

készletek feltöltése, felkészülés a következő

járványhullámra

35

Pandémia

Lehetséges következő hullám

A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében újból emelkedik

Feladat: a NIPT, hatósági és intézményi katasztrófa terveknek, intézményi pandémiás tervekben foglaltak szerint

36

Poszt-pandémiás időszak

Pandémiát követő időszak

Az új influenza vírus előfordulása a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza

Feladat:

- a beavatkozások hatásosságának és hatékonyságának értékelése

- helyreállítás, készletek feltöltése, felkészülés a következő járványhullámra

37

Így történt…

2009. április 17. USA Dél-Kalifornia 9 és 10 éves gyermekek sertésinfluenza? Influenza A (H1N1) – CDC

2009. áprilisától Mexikó <1000 eset H1N1

Influenza A/California/04/2009(H1N1) - ECDC kockázatbecslése: pandémiás potenciál!

2009. április 27. WHO döntés: 3. fázisról 4. fázisra emelés

2009. április 29. WHO döntés: 4. fázisról 5. fázisra emelés

Európai Influenza Surveillance folytatása 20. hét után is

2009. április 30. EU Miniszteri értekezlet Prága

2009. április 30. WHO: Globális Influenzás Pandémiás Terv felülvizsgálata, aktualizálása

2009. május 1. Új esetdefiníció megadása

2009. május eleje: OTF részére Nemzeti Influenzás Pandémiás Terv felülvizsgálatára, aktualizálására EüM kérése

2009. május 17. WHO Közgyűlés

2009. június 11. WHO döntés: 5. fázisról 6. fázisra emelés

38

Az első magyarországi eset

Heves megye – Eger

2009. május 28.

egri háziorvos új infleunza vírus gyanúját jelentette

be (Csü) délelőtt telefonon az ÁNTSZ ÉMRI

Járványügyi Osztálya részére

Országos Epidemiológiai Központ – új influenza

vírus - országos szakmai továbbképzés

azonnali járványügyi kivizsgálás – mintavétel –

minta sürgősségi szállítása OEK Nemzeti

Influenza Referencia Laboratóriumába

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48