Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

A gazdasági és közösségi élet fejlesztése a Tisza-tó Térségében

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tisza-tó Térsége LE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 18 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 18 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Tisza-tó Térsége LE területe 15 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 48,696 fő, a városokban élő lakosok száma 25,886 főA(z) Tisza-tó Térsége LE területe 15 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 48,696 fő, a városokban élő lakosok száma 25,886 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

48,696

15

3

14

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Közszféra

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Tiszafüred 12,523 fő

8,600 fő

5,953 fő

4,763 fő

Kunhegyes

Kunmadaras

Abádszalók

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

1

0

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 8

Fejlesztési intézkedések száma 29

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

15

Tisza-tó Térsége LE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,061,452 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Tisza-tó Térsége LE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 5 ▪ 810,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 15 ▪ 2,061,452

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 1 ▪ 95,000

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 375,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 6 ▪ 335,092

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 1 ▪ 80,000

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 252,000

▪ Leader rendezvény ▪ 7 ▪ 552,500

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 230,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 115,500

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Tisza-tó Térsége LE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ - Vonalas infrastruktúra fejletlensége▪ - Munkahelyek hiánya▪ - Magas a szezonális munkák és

munkahelyek aránya▪ - Ifjúsági civil szervezetek hiánya▪ - Szubszidiaritás hiányosságai ▪ - Jellemző társadalmi apátia▪ - Helyi érdekek és pályázati kiírások

összehangolatlansága▪ - A társadalmilag periferizálódó,

demográfiai offenzív cigány résztársadalom ▪ - Települési népességmegtartó képesség

gyengesége (képzett fiatalok nagyfokú elv.) ▪ - Provincializmus▪ - Képzettségi hiányosságok▪ - Veszélyeztetett családok, idősek,

fiatalok▪ - A többgenerációs munkanélküli családok

▪ - Kistérségi civil együttműködések▪ - Működő és magántőke bevonása▪ - Hálózatosodás▪ - Más térségek tapasztalatainak

megismerése▪ - Szakképzési szerkezet átalakulása▪ - Közigazgatási szerkezet

korszerűsödése▪ - Informáltság javulása▪ - Térségi kulturális-művészeti potenciálok▪ - Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási

feltételek javulása▪ - EU és hazai források feltárása▪ - Az agrártermelési struktúra átalakulása▪ - Természeti értékekre alapozott

fejlesztések▪ - Termál- és gyógyvíz kincs hasznosítása▪ - Gazdaság diverzifikációja▪ - Helyi termékvertikum kialakítása▪ - Termelési kapcsolatok erősítése▪ - Teljes termékpályás beruházások

7

Fő célunk az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, fenntartható gazdaságfejlesztés.

A Tisza-tó Térsége természeti és társadalmi értékeire, település hálózati sajátosságaira építve a kistérségi versenyképesség erősítése, valamint a térségen belüli területi különbségek csökkentése. A versengés és rivalizálás helyett előtérbe kerül a kooperáció, partnerség mind a vállalkozások, mind a köz-, civil- és vállalkozói szféra között.

A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez.

Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon.

Fő célunk az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, fenntartható gazdaságfejlesztés.

A Tisza-tó Térsége természeti és társadalmi értékeire, település hálózati sajátosságaira építve a kistérségi versenyképesség erősítése, valamint a térségen belüli területi különbségek csökkentése. A versengés és rivalizálás helyett előtérbe kerül a kooperáció, partnerség mind a vállalkozások, mind a köz-, civil- és vállalkozói szféra között.

A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez.

Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tisza-tó Térsége LE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Tisza-tó Helyi Vidékfejlesztési Közösség térségének fejlesztési stratégiájának középpontjában az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. Ennek megfelelően az alapvető cél az érintett 15 településen, azaz Abádszalókon, Berekfürdőn, Kunhegyesen, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Tiszafüreden, Tiszegyendán, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán a belső eredetű települési potenciálra alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése oly módon, hogy a fejlődés a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével növelje a kistérség versenyképességét és tegye lehetővé a területi különbségek felszámolását. A folyamat eredményeként a versengő, egymás hatását korlátozó látásmód helyett előtérbe kerül a kooperáció, a partnerség mind a vállalkozások, mind a köz- és a civil szféra között.A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását.A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez.Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető, jövedelmező és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon.Olyan fejlődési folyamatokat kell megalapozni és szolgálni, melyek révén megőrizhető a térség, a települések és településrészek funkcionális gazdagsága, a lakó-, üdülő-, intézményi-, munkahelyi funkciók egysége. El kell kerülni a további mono-funkcionális területek kialakulását (pl. a településektől elszakadó új üdülőterületeket).

A Tisza-tó Helyi Vidékfejlesztési Közösség térségének fejlesztési stratégiájának középpontjában az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. Ennek megfelelően az alapvető cél az érintett 15 településen, azaz Abádszalókon, Berekfürdőn, Kunhegyesen, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Tiszafüreden, Tiszegyendán, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán a belső eredetű települési potenciálra alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése oly módon, hogy a fejlődés a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével növelje a kistérség versenyképességét és tegye lehetővé a területi különbségek felszámolását. A folyamat eredményeként a versengő, egymás hatását korlátozó látásmód helyett előtérbe kerül a kooperáció, a partnerség mind a vállalkozások, mind a köz- és a civil szféra között.A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását.A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez.Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető, jövedelmező és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon.Olyan fejlődési folyamatokat kell megalapozni és szolgálni, melyek révén megőrizhető a térség, a települések és településrészek funkcionális gazdagsága, a lakó-, üdülő-, intézményi-, munkahelyi funkciók egysége. El kell kerülni a további mono-funkcionális területek kialakulását (pl. a településektől elszakadó új üdülőterületeket).


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10

A térség 87-98 m tengerszint feletti magasságú síkság. A felszínen némi változatosságot a löszös homokkal fedett buckák jelentenek. A kistérségben ezen túlmenően találhatók morotvák is, melyek a Tisza mederváltozásának emlékei. A vidék érdekesebb felszíni képződményei még a sokfelé előforduló kunhalmok is.Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, vízhiányos terület. A talajvíz kémiai típusa Na-hidrogénkarbonátos, gyakran Ca-Mg-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A térség jelentős termál- és gyógyvízkincsét jelenleg csak Berekfürdő, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja, bár több település is rendelkezik fúrt termálkúttal.Természeti értékeit tekintve gazdag és változatos a kistérség. A terület része a Hortobágyi NP-nak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága 17–18 000 ha.A térség kiemelt turisztikai értékei a Tisza-tó és a Tisza folyó. A Tisza-tó fő jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és a régi hullámtereit egyesítő átfolyásos rendszerű síkvidéki víztározó. A térséget a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatásával sem kell számolni. A tó vízminőségét nagymértékben meghatározza a folyó vízminősége. A Tisza belépésekor a tóba jelentősen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszaposodáshoz vezet. A Tisza gazdag P- és N tartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Gondot okoz az algásodás, a hínárosodás és a sulyomterjedés.Az épített emlékek feltárására, megvédésére irányuló elképzelések a térségben aránylag kis számú műemléki vagy műemlék jellegű védettséggel bíró örökségre, épületre támaszkodhat.A tiszafüredi kistérség településein és a két csatlakozó helységben mintegy 30 műemléki védelmet élvező építmény található, ebből a szempontból meglehetősen szegény vidéken járunk. Ez a történelmi előzmények ismeretében nem véltetlen, hisz a török háborúk idején szinte mindegyik település többször is elpusztult vagy hosszabb-rövidebb időre elnéptelenedett. 20-24 szakrális jellegű építmény mellett 5 jelentősebb kúria, 2 csárda, egy-egy szélmalom, sóház és néhány népi lakóház tartozik a szigorúan védett örökség csoportjába.

A térség 87-98 m tengerszint feletti magasságú síkság. A felszínen némi változatosságot a löszös homokkal fedett buckák jelentenek. A kistérségben ezen túlmenően találhatók morotvák is, melyek a Tisza mederváltozásának emlékei. A vidék érdekesebb felszíni képződményei még a sokfelé előforduló kunhalmok is.Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, vízhiányos terület. A talajvíz kémiai típusa Na-hidrogénkarbonátos, gyakran Ca-Mg-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A térség jelentős termál- és gyógyvízkincsét jelenleg csak Berekfürdő, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja, bár több település is rendelkezik fúrt termálkúttal.Természeti értékeit tekintve gazdag és változatos a kistérség. A terület része a Hortobágyi NP-nak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága 17–18 000 ha.A térség kiemelt turisztikai értékei a Tisza-tó és a Tisza folyó. A Tisza-tó fő jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és a régi hullámtereit egyesítő átfolyásos rendszerű síkvidéki víztározó. A térséget a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatásával sem kell számolni. A tó vízminőségét nagymértékben meghatározza a folyó vízminősége. A Tisza belépésekor a tóba jelentősen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszaposodáshoz vezet. A Tisza gazdag P- és N tartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Gondot okoz az algásodás, a hínárosodás és a sulyomterjedés.Az épített emlékek feltárására, megvédésére irányuló elképzelések a térségben aránylag kis számú műemléki vagy műemlék jellegű védettséggel bíró örökségre, épületre támaszkodhat.A tiszafüredi kistérség településein és a két csatlakozó helységben mintegy 30 műemléki védelmet élvező építmény található, ebből a szempontból meglehetősen szegény vidéken járunk. Ez a történelmi előzmények ismeretében nem véltetlen, hisz a török háborúk idején szinte mindegyik település többször is elpusztult vagy hosszabb-rövidebb időre elnéptelenedett. 20-24 szakrális jellegű építmény mellett 5 jelentősebb kúria, 2 csárda, egy-egy szélmalom, sóház és néhány népi lakóház tartozik a szigorúan védett örökség csoportjába.


A térség környezeti állapota 1/2

11

További kastélyok, kúriák és egyéb, helyi védelemre méltó építmények várnak még felújításra.Az épített örökség részét képezik még azok az alkotások, melyek 1896-tól jelentek meg a települések közterein. A legutóbbi másfél-két évtizedben ezek száma örvendetesen gyarapodott. A kistérség településeinek régi temetőiben több neves személyiség nyugszik. Az egyes települések történetében meghatározó szerepet játszó nemesi- földbirtokos famíliák, történelmi személyiségek, egykor köztiszteletnek örvendő helyi szereplők emlékének ápolása egyre inkább előtérbe kerül. A helyi identitás szempontjából ez igen fontossá válik. Mindez intézménynévadásban, állampolgári kezdeményezésekben is megnyilvánul. A helyi értékek védelmének jelentőségére vall, hogy az utóbbi időben több izraelita sírkert is védelem alá került.

További kastélyok, kúriák és egyéb, helyi védelemre méltó építmények várnak még felújításra.Az épített örökség részét képezik még azok az alkotások, melyek 1896-tól jelentek meg a települések közterein. A legutóbbi másfél-két évtizedben ezek száma örvendetesen gyarapodott. A kistérség településeinek régi temetőiben több neves személyiség nyugszik. Az egyes települések történetében meghatározó szerepet játszó nemesi- földbirtokos famíliák, történelmi személyiségek, egykor köztiszteletnek örvendő helyi szereplők emlékének ápolása egyre inkább előtérbe kerül. A helyi identitás szempontjából ez igen fontossá válik. Mindez intézménynévadásban, állampolgári kezdeményezésekben is megnyilvánul. A helyi értékek védelmének jelentőségére vall, hogy az utóbbi időben több izraelita sírkert is védelem alá került.


A térség környezeti állapota 2/2

12

A Tiszafüredi kistérség 13 települése, így maga a teljes kistérség a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet szerint a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések.A kistérség az Észak-Alföldi régióban a belső periférián helyezkedik el, melynek okai az infrastrukturális hiányosságok (pl. utak rossz állapota), a szakképzett munkaerő, munkahelyek hiánya, kevés a vállalkozások és a betelepülő gazdasági társaságok száma.A kistérség valamennyi településére jellemző, hogy természeti kincsekben és látnivalókban gazdag, mint például a termálvíz, amelyet a legtöbb település nem használ ki (lefojtott kutak).Tiszafüred: Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Közép-Tiszavidéknek nevezett középtáj centrumában, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és Borsodi-ártér határában fekszik. Kunhegyes: a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi peremén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík déli részén található. Abádszalók: a település a megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík peremén helyezkedik el. Nagyiván: a falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj- a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék- egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík és a Hortobágy peremén fekszikTiszabura: a község a megyehatárhoz közel a Tisza bal partján fekszik. A kistérség egyetlen települése, ahol a roma kisebbség a legnagyobb számban él.Tiszaderzs: a község a megye északi részén a Tisza-tó partján található, a természeti adottságai turisztikai szempontból kiválóak, viszont kihasználatlanok.Tiszagyenda: a falu Kunhegyes vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.Tiszaigar: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.

A Tiszafüredi kistérség 13 települése, így maga a teljes kistérség a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet szerint a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések.A kistérség az Észak-Alföldi régióban a belső periférián helyezkedik el, melynek okai az infrastrukturális hiányosságok (pl. utak rossz állapota), a szakképzett munkaerő, munkahelyek hiánya, kevés a vállalkozások és a betelepülő gazdasági társaságok száma.A kistérség valamennyi településére jellemző, hogy természeti kincsekben és látnivalókban gazdag, mint például a termálvíz, amelyet a legtöbb település nem használ ki (lefojtott kutak).Tiszafüred: Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Közép-Tiszavidéknek nevezett középtáj centrumában, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és Borsodi-ártér határában fekszik. Kunhegyes: a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi peremén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík déli részén található. Abádszalók: a település a megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík peremén helyezkedik el. Nagyiván: a falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj- a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék- egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík és a Hortobágy peremén fekszikTiszabura: a község a megyehatárhoz közel a Tisza bal partján fekszik. A kistérség egyetlen települése, ahol a roma kisebbség a legnagyobb számban él.Tiszaderzs: a község a megye északi részén a Tisza-tó partján található, a természeti adottságai turisztikai szempontból kiválóak, viszont kihasználatlanok.Tiszagyenda: a falu Kunhegyes vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.Tiszaigar: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13

Tiszaörs: a falu a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves vármegye határán, nem messze Hortobágytól, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík keleti részén találhatóTiszaroff: a megye északi részén, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík nyugati peremén, a Tisza mai folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Heves-ártér területére esik. Tiszaszentimre: a megye északi részén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík közepén, az egykori történelmi Nagykunság határához közel fekszik.Tiszaszőlős: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik (történelmileg a város része is volt) és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.Tomajmonostora: a megye északi részén fekszik. Az aktív keresők között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya magas.

Tiszaörs: a falu a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves vármegye határán, nem messze Hortobágytól, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík keleti részén találhatóTiszaroff: a megye északi részén, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík nyugati peremén, a Tisza mai folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Heves-ártér területére esik. Tiszaszentimre: a megye északi részén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík közepén, az egykori történelmi Nagykunság határához közel fekszik.Tiszaszőlős: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik (történelmileg a város része is volt) és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is.Tomajmonostora: a megye északi részén fekszik. Az aktív keresők között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya magas.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)


Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

8%

7%

29%

12%

5%

14%

9%

0%

13%

3%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,591

2,743

851

1,417

435

664

124

465

350

3,008

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

14%

24%

12%

4%

6%

4%

3%

26%

7%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

19

A munkanélküliség alakulása szempontjából a térség megyén belül a hátrányos helyzetű térségek közzé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya magasan meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei átlagot. A foglalkoztatás a legalább 5 főt foglalkoztató térségi székhelyű vállalkozásoknál, továbbá létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, a nonprofit szervezeteknél, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom területén jellemző. A kistérségbe tartozó kis és középvállalkozókat tőkeszegénység jellemzi. Ezek a vállalkozások mind számukat, mind gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól.A kistérség humán erőforrás bázisa erősségként is értékelhető. Rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő, a képzettségi színvonal is rövid időn belül - munkaerő-piaci képzéseknek köszönhetően - a munkaerő-piaci elvárásokhoz alakítható.A középfokú végzettséggel rendelkezők között - a mezőgazdasági múlt miatt - sokan rendelkeznek szakirányú végzettséggel.A magasan kvalifikált – főleg fiatal – szakemberek jelentős része elhagyja ugyan a kistérséget a tanulmányai befejezése után, azonban megfelelő munkahely és elismertség esetén megtarthatók a lakóhelyükön. A roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan is a legmagasabbak közé tartozik. A születéskor várható élettartam a térségben alacsonyabb az országos átlagnál. Magas az eltartottak aránya, ami a településekre jelentős szociális terheket ró. A jövedelmi színvonal országos átlag alatt van.

Térségi különbségek a munkaerőpiac alakulásában

A munkaerőpiac kínálati oldalaŘNemenkénti összetétel alakulásánál: az utóbbi két év tendenciájaként megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen csökkent (48,8%) az előző évekhez viszonyítva (előzőekben meghaladta az 50%-ot).

A munkanélküliség alakulása szempontjából a térség megyén belül a hátrányos helyzetű térségek közzé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya magasan meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei átlagot. A foglalkoztatás a legalább 5 főt foglalkoztató térségi székhelyű vállalkozásoknál, továbbá létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, a nonprofit szervezeteknél, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom területén jellemző. A kistérségbe tartozó kis és középvállalkozókat tőkeszegénység jellemzi. Ezek a vállalkozások mind számukat, mind gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól.A kistérség humán erőforrás bázisa erősségként is értékelhető. Rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő, a képzettségi színvonal is rövid időn belül - munkaerő-piaci képzéseknek köszönhetően - a munkaerő-piaci elvárásokhoz alakítható.A középfokú végzettséggel rendelkezők között - a mezőgazdasági múlt miatt - sokan rendelkeznek szakirányú végzettséggel.A magasan kvalifikált – főleg fiatal – szakemberek jelentős része elhagyja ugyan a kistérséget a tanulmányai befejezése után, azonban megfelelő munkahely és elismertség esetén megtarthatók a lakóhelyükön. A roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan is a legmagasabbak közé tartozik. A születéskor várható élettartam a térségben alacsonyabb az országos átlagnál. Magas az eltartottak aránya, ami a településekre jelentős szociális terheket ró. A jövedelmi színvonal országos átlag alatt van.

Térségi különbségek a munkaerőpiac alakulásában

A munkaerőpiac kínálati oldalaŘNemenkénti összetétel alakulásánál: az utóbbi két év tendenciájaként megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen csökkent (48,8%) az előző évekhez viszonyítva (előzőekben meghaladta az 50%-ot).


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

ŘEllátás szerinti összetétel: 55,9% rendszeres szociális segélyben, 8,4% álláskeresési támogatásban részesül, ellátásban nem részesül 28,3%, valamint pályakezdő 7,4%.ŘIskolai végzettség szerinti összetétel alakulása: 8. általános és az alatti 57,7%, szakmunkás végzettségű 30,0%, középiskolai (gimnázium, szakközép) végzettségű 11,5%, felsőfokú (főiskola, egyetem) 0,8%. Minden évben jelentős azoknak a száma, akik munkaerő-piaci képzés keretében többségében keresletre épülő szakmai képzésben vesznek részt.ŘPályakezdő munkanélküli fiatalok száma (200-300 fő). 2006. év végére csökkent az előzős évekhez viszonyítva, összetételére jellemző azonban, hogy mintegy 50%-a alacsony iskolai végzettségű.

Munkaerőpiac keresleti oldalának alakulásaA munkaerőpiacra jellemző, hogy eltűntek a több száz főt foglalkoztató nagyüzemek. Meghatározóak a mikro- és kisvállalkozások. A meglévő vállalkozások működése stabil. Továbbra is jellemző a munkaerő-kereslet alakulására a szezonalitás (mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus). A kistérség településein a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok.A térségben jelentős kiskereskedelmi hálózat (COOP, REÁL) is működik a családi vállalkozások mellett.

ŘEllátás szerinti összetétel: 55,9% rendszeres szociális segélyben, 8,4% álláskeresési támogatásban részesül, ellátásban nem részesül 28,3%, valamint pályakezdő 7,4%.ŘIskolai végzettség szerinti összetétel alakulása: 8. általános és az alatti 57,7%, szakmunkás végzettségű 30,0%, középiskolai (gimnázium, szakközép) végzettségű 11,5%, felsőfokú (főiskola, egyetem) 0,8%. Minden évben jelentős azoknak a száma, akik munkaerő-piaci képzés keretében többségében keresletre épülő szakmai képzésben vesznek részt.ŘPályakezdő munkanélküli fiatalok száma (200-300 fő). 2006. év végére csökkent az előzős évekhez viszonyítva, összetételére jellemző azonban, hogy mintegy 50%-a alacsony iskolai végzettségű.

Munkaerőpiac keresleti oldalának alakulásaA munkaerőpiacra jellemző, hogy eltűntek a több száz főt foglalkoztató nagyüzemek. Meghatározóak a mikro- és kisvállalkozások. A meglévő vállalkozások működése stabil. Továbbra is jellemző a munkaerő-kereslet alakulására a szezonalitás (mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus). A kistérség településein a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok.A térségben jelentős kiskereskedelmi hálózat (COOP, REÁL) is működik a családi vállalkozások mellett.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Tiszafüred székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

4 db

5 db

1,727 fő

15%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Közszféra

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


Fogl. száma (fő)

▪ 575

▪ 195

▪ 166

▪ 130

▪ 126

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Tiszafüred

▪ Kunhegyes

▪ Tiszafüred

▪ Kunhegyes

▪ Kunhegyes

Főtevékenység

▪ 7511 Általános közigazgatás

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás

▪ 2710 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása

Név

▪ Tiszafüred Város Önkormányzata

▪ Középtiszai Mg. Zrt.

▪ Kuntej Rt.

▪ Nagykun-Hús Kft.

▪ Hydrogép Kft.

1

2

3

4

5

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység




▪ Közszféra

▪ Építőipar

▪ 126

▪ 120

▪ 104

▪ 95

▪ 90

▪ Kunhegyes

▪ Kunhegyes

▪ Tiszafüred

▪ Tiszafüred

▪ Tiszafüred

▪ 2871 Vas, acél tárolóeszköz gyártása

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 8531 Szociális ellátás elhelyezéssel

▪ 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Gönczi és Fia Kft.

Név

▪ Füredgép Kft.

▪ Szivárvány Református Gyermekotthon és Támogató Szolgálat

▪ Józsa Kft.

▪ Kunság Népe Zrt.

6

7

8

9

10

24

A térségben regisztrált vállalkozások száma mindössze 9,0 %-a (2842) a megyebeli vállalkozások számának. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re általában mindössze 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) és az országos (9 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. A vállalkozási aktivitás mutatója (48 működő vállalkozás/1000 lakos) a tiszafüredi térségben mind a megyei (61), mind pedig a régiós átlagtól (59) elmarad. A lakosság vállalkozási aktivitása - összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal - tehát gyenge. Ez településenként számottevőnek mondható eltéréseket takar (Tiszafüred: 62, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaörs: 50-51, Tiszabura: 19, Tomajmonostora: 18).

A térségben a vállalkozások 27 százaléka (527) társas vállalkozásként (korlátolt felelősségű vállalkozásként, betéti társasági, részvénytársasági formákban) működött. Nemzetgazdasági megoszlásukat tekintve 14 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, 23 százalékot tesz ki az ipar és építőipar együttes hányada, ugyanilyen arányt képvisel a kereskedelem és kimagaslóan magas a szálláshely-szolgáltatás részesedése, amely 9 százalékot meghaladó. Az arányokat a megye más kistérségeihez, illetve az országos átlaghoz hasonlítva, a mezőgazdaság jelentősége mellett a Tisza-tóhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatok szerepe emelhető ki.

Létszám-kategóriák szerint Tiszafüreden és körzetében a társas vállalkozások 87 százaléka 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat, 57 az ennél több, de 50 fő alatti létszámot alkalmazó és 13 sorolható a közepes méretű vállalkozások közé.

A vállalkozások közel háromnegyedét, 1420-at egyéni vállalkozásként működtették. Főtevékenységük alapján 28 százalékuk a kereskedelemben dolgozik, 17 százalékuk az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásban, háromtizedük a nem említett egyéb szolgáltatási ágakban. A megyei és országos átlagnál nagyobb hányaduk található a mezőgazdaságban (9 százalék).

A térségben regisztrált vállalkozások száma mindössze 9,0 %-a (2842) a megyebeli vállalkozások számának. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re általában mindössze 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) és az országos (9 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. A vállalkozási aktivitás mutatója (48 működő vállalkozás/1000 lakos) a tiszafüredi térségben mind a megyei (61), mind pedig a régiós átlagtól (59) elmarad. A lakosság vállalkozási aktivitása - összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal - tehát gyenge. Ez településenként számottevőnek mondható eltéréseket takar (Tiszafüred: 62, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaörs: 50-51, Tiszabura: 19, Tomajmonostora: 18).

A térségben a vállalkozások 27 százaléka (527) társas vállalkozásként (korlátolt felelősségű vállalkozásként, betéti társasági, részvénytársasági formákban) működött. Nemzetgazdasági megoszlásukat tekintve 14 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, 23 százalékot tesz ki az ipar és építőipar együttes hányada, ugyanilyen arányt képvisel a kereskedelem és kimagaslóan magas a szálláshely-szolgáltatás részesedése, amely 9 százalékot meghaladó. Az arányokat a megye más kistérségeihez, illetve az országos átlaghoz hasonlítva, a mezőgazdaság jelentősége mellett a Tisza-tóhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatok szerepe emelhető ki.

Létszám-kategóriák szerint Tiszafüreden és körzetében a társas vállalkozások 87 százaléka 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat, 57 az ennél több, de 50 fő alatti létszámot alkalmazó és 13 sorolható a közepes méretű vállalkozások közé.

A vállalkozások közel háromnegyedét, 1420-at egyéni vállalkozásként működtették. Főtevékenységük alapján 28 százalékuk a kereskedelemben dolgozik, 17 százalékuk az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásban, háromtizedük a nem említett egyéb szolgáltatási ágakban. A megyei és országos átlagnál nagyobb hányaduk található a mezőgazdaságban (9 százalék).


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16

Vallással kapcsolatos tevékenység 5

Sporttal kapcsolatos tevékenység 22

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

42

Oktatással kapcsolatos tevékenység 46

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

17

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

4

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

12

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

12

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

11

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

13

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26

1989-2006 között 217 nonprofit szervezetet jegyeztettek be az akciócsoport területén. A térség három városa öntevékeny polgárai kezdeményezték a bejegyzések 58 %-át. A városok és vidékük közötti, település-hierarchiából fakadó különbség a térségben a helyi társadalom önszerveződésében nem jelentős. Ez is jelzi térségünk rurális jellegét. Az eltelt másfél évtized során a bejegyzettek 33 %-a megszűnt vagy szünetelteti működését, ami magas, a hazai hátrányos helyzetű térségekre jellemző arány. Különösen kedvezőtlen, hogy a megszűnés a társas nonprofit szervezetek körében nagyobb arányú (43 %). A mintegy 140, ma is működő nonprofit szervezet közül sok az esélyegyenlőség elősegítése és a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos munkát végezhet. A célvagyont működtető alapítványok kevés alaptőkével indultak, de az oktatás-képzés, a kultúra és közművelődés, a szociális ellátás és a településfejlesztés terén forrásteremtést és társadalmi aktivitást fejtenek ki. Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán és Tiszaroffon több olyan kulturális célú alapítvány is van, amely a hagyományápolás, a művelődés, a közművelődés révén megvalósuló közösségszervezés fontos elősegítője. Ezek, az értékek feltárása, őrzése és továbbadása terén lehetnek partnerek a vidékfejlesztési tevékenységben.A kistérség egészének vagy részének fejlesztését célul tűző, célvagyont működtető szervezetek a legátfogóbb módon tudnák elősegíteni a vidékfejlesztési célkitűzéseket. Kunhegyesen és Tiszafüreden működik ilyen jellegű alapítvány. A legnépesebb szervezetszámot a sporthorgász, a postagalambsport egyesületek, és a vadásztársaságok képviselik. A falusi turizmus, a hagyományőrzés és a lovassport támogatására, fejlesztésére Kunhegyesen, Kunmadarason és Abádszalókon jöttek létre egyesületek.Az elmúlt 16 esztendőben a településeken 13 gazdakör, illetve agrárérdekekhez kötődő önszerveződő csoport is létrejött, ám közülük több megszűnt.Fontos szereplői lehetnek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a polgárőrök egyesületei. Csak néhány és rövidéletű város- és faluvédő, környezetvédő, településbarát-településfejlesztési célú szervezet található a térségben (Tiszafüred, Berekfürdő, Kunhegyes).

1989-2006 között 217 nonprofit szervezetet jegyeztettek be az akciócsoport területén. A térség három városa öntevékeny polgárai kezdeményezték a bejegyzések 58 %-át. A városok és vidékük közötti, település-hierarchiából fakadó különbség a térségben a helyi társadalom önszerveződésében nem jelentős. Ez is jelzi térségünk rurális jellegét. Az eltelt másfél évtized során a bejegyzettek 33 %-a megszűnt vagy szünetelteti működését, ami magas, a hazai hátrányos helyzetű térségekre jellemző arány. Különösen kedvezőtlen, hogy a megszűnés a társas nonprofit szervezetek körében nagyobb arányú (43 %). A mintegy 140, ma is működő nonprofit szervezet közül sok az esélyegyenlőség elősegítése és a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos munkát végezhet. A célvagyont működtető alapítványok kevés alaptőkével indultak, de az oktatás-képzés, a kultúra és közművelődés, a szociális ellátás és a településfejlesztés terén forrásteremtést és társadalmi aktivitást fejtenek ki. Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán és Tiszaroffon több olyan kulturális célú alapítvány is van, amely a hagyományápolás, a művelődés, a közművelődés révén megvalósuló közösségszervezés fontos elősegítője. Ezek, az értékek feltárása, őrzése és továbbadása terén lehetnek partnerek a vidékfejlesztési tevékenységben.A kistérség egészének vagy részének fejlesztését célul tűző, célvagyont működtető szervezetek a legátfogóbb módon tudnák elősegíteni a vidékfejlesztési célkitűzéseket. Kunhegyesen és Tiszafüreden működik ilyen jellegű alapítvány. A legnépesebb szervezetszámot a sporthorgász, a postagalambsport egyesületek, és a vadásztársaságok képviselik. A falusi turizmus, a hagyományőrzés és a lovassport támogatására, fejlesztésére Kunhegyesen, Kunmadarason és Abádszalókon jöttek létre egyesületek.Az elmúlt 16 esztendőben a településeken 13 gazdakör, illetve agrárérdekekhez kötődő önszerveződő csoport is létrejött, ám közülük több megszűnt.Fontos szereplői lehetnek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a polgárőrök egyesületei. Csak néhány és rövidéletű város- és faluvédő, környezetvédő, településbarát-településfejlesztési célú szervezet található a térségben (Tiszafüred, Berekfürdő, Kunhegyes).


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27

A nagycsaládosoknak Kunhegyesen és Tiszafüreden alakult egyesületük, a mozgássérültek ugyanitt alapítottak egyesületet vagy csoportot Esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálódásának segítésében Abádszalókon, Kunhegyesen, Kunmadarason és Újszentgyörgyön jegyeztettek be alapítványi szereplőket.A cigányság önszerveződése is nagy fontosságú. Elsősorban Tiszaburán, Tiszaroffon és Kunmadarason jöttek létre olyan szervezetek, amelyek az érdekvédelem mellett kulturális célkitűzések megvalósításán is dolgoznak.Összességében: társas nonprofit szervezetek közül mintegy 40-45, az alapítványok közül mintegy 20 olyan szervezettel számolhatunk, amely a helyi vidékfejlesztésben és közösségépítésben fontos tényező lehet. Ezek fele rendelkezik olyan feltételekkel, amely lehetővé teszi a tényleges bekapcsolódást.

A nagycsaládosoknak Kunhegyesen és Tiszafüreden alakult egyesületük, a mozgássérültek ugyanitt alapítottak egyesületet vagy csoportot Esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálódásának segítésében Abádszalókon, Kunhegyesen, Kunmadarason és Újszentgyörgyön jegyeztettek be alapítványi szereplőket.A cigányság önszerveződése is nagy fontosságú. Elsősorban Tiszaburán, Tiszaroffon és Kunmadarason jöttek létre olyan szervezetek, amelyek az érdekvédelem mellett kulturális célkitűzések megvalósításán is dolgoznak.Összességében: társas nonprofit szervezetek közül mintegy 40-45, az alapítványok közül mintegy 20 olyan szervezettel számolhatunk, amely a helyi vidékfejlesztésben és közösségépítésben fontos tényező lehet. Ezek fele rendelkezik olyan feltételekkel, amely lehetővé teszi a tényleges bekapcsolódást.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,273 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,273 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

49,969 49,600 49,377 49,114 48,696

-369 -223 -263 -418


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

20%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

13%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

14%

30%

7%

4%

17%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A Tiszafüredi kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A települések népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol.A települések lakónépességének száma 45.890 fő. Ennek a népességnek a negyede a térség központjában, Tiszafüreden él. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a tiszafüredi számít a legritkábban lakott kistérségnek 48 fő/km2-es népsűrűségével. Ezen belül a mutató a térség központjában, Tiszafüreden a legmagasabb (71 fő/km2). A teljes térségre vonatkozó népsűrűségi mutató nem egészen kétharmada a megyei átlagnak. 2006 végére a térség községei közül Tiszaburán jutott egy km2-re a legtöbb lakos (61 fő/km2), a legkevesebb pedig Tiszaigaron (25 fő/km2). A második legnépesebb településen, Kunhegyesen 54 fő lakik egy km2-en. A térségen belül legkevesebben Tomajmonostorát lakják, azonban a település kis területe miatt a népsűrűségi mutató eléri az 52 fő/km2-t.A 2001. január 31-i, illetve 2006. év végi lakónépesség-számot összehasonlítva megállapítható, hogy az eltelt időszakban területünkön jelentős, 3,2 %-os népességfogyás következett be, mely meghaladja a megye egészére számított (2,9 %) értéket. Ez évente átlagosan mintegy 250 fős csökkenésnek felelt meg. Összehasonlítva a megye többi kistérségével az állapítható meg, hogy az említett népességvesztés mind számát, mind arányát nézve az egyik legmagasabb a megye hasonló térségei között. Az utóbbi fél évtizedben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a térségben is, melynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A halálozások száma a 2002-es esztendőben igen jelentős emelkedést mutatott, és 1000 lakosra vetítve közel 2 fővel haladta meg az előző évit.A népességfogyás alakulásában a vizsgált időszak elején a természetes fogyásból eredő népességvesztés játszott nagyobb szerepet, a vándorlási veszteségek növekedése azonban oda vezetett, hogy a 2002-es esztendőtől a vándorlási különbözet negatívuma, illetve az ebből származó népességvesztés már kis mértékben meghaladta a természetes fogyás mértékét.

A Tiszafüredi kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A települések népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol.A települések lakónépességének száma 45.890 fő. Ennek a népességnek a negyede a térség központjában, Tiszafüreden él. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a tiszafüredi számít a legritkábban lakott kistérségnek 48 fő/km2-es népsűrűségével. Ezen belül a mutató a térség központjában, Tiszafüreden a legmagasabb (71 fő/km2). A teljes térségre vonatkozó népsűrűségi mutató nem egészen kétharmada a megyei átlagnak. 2006 végére a térség községei közül Tiszaburán jutott egy km2-re a legtöbb lakos (61 fő/km2), a legkevesebb pedig Tiszaigaron (25 fő/km2). A második legnépesebb településen, Kunhegyesen 54 fő lakik egy km2-en. A térségen belül legkevesebben Tomajmonostorát lakják, azonban a település kis területe miatt a népsűrűségi mutató eléri az 52 fő/km2-t.A 2001. január 31-i, illetve 2006. év végi lakónépesség-számot összehasonlítva megállapítható, hogy az eltelt időszakban területünkön jelentős, 3,2 %-os népességfogyás következett be, mely meghaladja a megye egészére számított (2,9 %) értéket. Ez évente átlagosan mintegy 250 fős csökkenésnek felelt meg. Összehasonlítva a megye többi kistérségével az állapítható meg, hogy az említett népességvesztés mind számát, mind arányát nézve az egyik legmagasabb a megye hasonló térségei között. Az utóbbi fél évtizedben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a térségben is, melynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A halálozások száma a 2002-es esztendőben igen jelentős emelkedést mutatott, és 1000 lakosra vetítve közel 2 fővel haladta meg az előző évit.A népességfogyás alakulásában a vizsgált időszak elején a természetes fogyásból eredő népességvesztés játszott nagyobb szerepet, a vándorlási veszteségek növekedése azonban oda vezetett, hogy a 2002-es esztendőtől a vándorlási különbözet negatívuma, illetve az ebből származó népességvesztés már kis mértékben meghaladta a természetes fogyás mértékét.


A térség demográfiai helyzete 1/2

32

A kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók köre jelentős nagyságú népességcsoportot érintett. 1998-2002 között mintegy 8400 beköltözés és 9000 elköltözés történt és ezzel öt év alatt 620, évi átlagban 120 fővel csökkent a kistérség lakossága, tehát a vizsgált öt év alatt összesen 17 ezer fő változtatott a jelzett értelemben lakóhelyet. Ez a népességmozgás elegendően nagy ahhoz, hogy – a természetes népmozgalmi folyamatokkal együtt – befolyásolja a lakosság demográfiai és egyéb jellemzők szerinti összetételét, valamint közvetve a születések és halálozások alakulását is.

A kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók köre jelentős nagyságú népességcsoportot érintett. 1998-2002 között mintegy 8400 beköltözés és 9000 elköltözés történt és ezzel öt év alatt 620, évi átlagban 120 fővel csökkent a kistérség lakossága, tehát a vizsgált öt év alatt összesen 17 ezer fő változtatott a jelzett értelemben lakóhelyet. Ez a népességmozgás elegendően nagy ahhoz, hogy – a természetes népmozgalmi folyamatokkal együtt – befolyásolja a lakosság demográfiai és egyéb jellemzők szerinti összetételét, valamint közvetve a születések és halálozások alakulását is.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

1

0

0

15

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

7%

0%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ

▪Mozgókönyvtári állomáshely▪Filmszínház


35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

Az infrastrukturális mutatók igen kedvezőtlen képet festenek. Az ivóvizet helyi mélyfúrású kutakból nyerik. Fejlesztésre szorul még a víz gáztalanítása, vastalanítása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba csupán 3 település van bekötve: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, s ez együttesen a lakások 15,4%-át érinti.A vezetékes gázhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány százalékában 57,9%. A vezetékes telefon fővonalak kiépültek. A villamos energia terén 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk.A kistérség három megyével (Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplém) szomszédos, bár ez utóbbi megyéhez nincs biztosítva a közvetlen közlekedési kapcsolata. Az M3-as autópálya nehezen érhető el a közép-tiszavidéki településekről. A kistérséget, mind északnyugat-délkelet (33. számú), mind délnyugat-északkelet (34. számú) irányba főutak metszik, a Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen, a Tiszafüred-Karcag, valamint a Kisújszállás-Kál-Kápolna vasútvonal érinti.A belterületi burkolt utak aránya 61%, melyek települési eloszlása igen kedvezőtlen. Gondot okoz egyrészt az összeköttetés hiánya, másrészt a meglévő utak állapota. A lakosság távolsági közlekedése autóbuszokkal megoldott, amelyet jól szervezettnek, megfelelő járatsűrűségűnek tartanak. Ez alól kivétel Tomajmonostora, ahol alacsony a buszjáratok sűrűsége és nincs összehangolva a MÁV járataival. Több település tervezi buszpályaudvar illetve buszmegálló építését. A fő csatlakozási pontok, ahol átszállási lehetőség van vonatra, illetve további buszokra, Tiszafüred és Kunhegyes. Ez utóbbi szárnyvonalak fenntartása az egész kistérség érdeke. A Tiszán való átkelés Kiskörén (közös közúti-vasúti üzem), valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítő, hiányzik egy Tisza-híd, illetve számos helyi hálózati elem fejlesztése indokolt, a burkolt kerékpárút kiépítése is csak részleges.A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a középtávú (2007-2013) feladatok az alábbiak:- Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztése (magába foglalva a pusztataskonyi Tisza-hidat), - Tápiógyörgye - Jászladány - Besnyszög - Kőtelek - Tiszabő - Kunhegyes főútvonal kialakítása I.

Az infrastrukturális mutatók igen kedvezőtlen képet festenek. Az ivóvizet helyi mélyfúrású kutakból nyerik. Fejlesztésre szorul még a víz gáztalanítása, vastalanítása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba csupán 3 település van bekötve: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, s ez együttesen a lakások 15,4%-át érinti.A vezetékes gázhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány százalékában 57,9%. A vezetékes telefon fővonalak kiépültek. A villamos energia terén 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk.A kistérség három megyével (Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplém) szomszédos, bár ez utóbbi megyéhez nincs biztosítva a közvetlen közlekedési kapcsolata. Az M3-as autópálya nehezen érhető el a közép-tiszavidéki településekről. A kistérséget, mind északnyugat-délkelet (33. számú), mind délnyugat-északkelet (34. számú) irányba főutak metszik, a Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen, a Tiszafüred-Karcag, valamint a Kisújszállás-Kál-Kápolna vasútvonal érinti.A belterületi burkolt utak aránya 61%, melyek települési eloszlása igen kedvezőtlen. Gondot okoz egyrészt az összeköttetés hiánya, másrészt a meglévő utak állapota. A lakosság távolsági közlekedése autóbuszokkal megoldott, amelyet jól szervezettnek, megfelelő járatsűrűségűnek tartanak. Ez alól kivétel Tomajmonostora, ahol alacsony a buszjáratok sűrűsége és nincs összehangolva a MÁV járataival. Több település tervezi buszpályaudvar illetve buszmegálló építését. A fő csatlakozási pontok, ahol átszállási lehetőség van vonatra, illetve további buszokra, Tiszafüred és Kunhegyes. Ez utóbbi szárnyvonalak fenntartása az egész kistérség érdeke. A Tiszán való átkelés Kiskörén (közös közúti-vasúti üzem), valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítő, hiányzik egy Tisza-híd, illetve számos helyi hálózati elem fejlesztése indokolt, a burkolt kerékpárút kiépítése is csak részleges.A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a középtávú (2007-2013) feladatok az alábbiak:- Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztése (magába foglalva a pusztataskonyi Tisza-hidat), - Tápiógyörgye - Jászladány - Besnyszög - Kőtelek - Tiszabő - Kunhegyes főútvonal kialakítása I.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37

ütem,- Karcag - Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztése, - Tiszaörs - Tiszaszentimre összekötő út megépítése,- Kunhegyes - Karcag összekötő út megépítése.

ütem,- Karcag - Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztése, - Tiszaörs - Tiszaszentimre összekötő út megépítése,- Kunhegyes - Karcag összekötő út megépítése.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.02 0.16

0.02 0.04

139% 387%

1.83 2.24

1.81 0.68

101% 328%

39

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...



▪ Közszféra

▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 4,763

▪ Község ▪ 1,114

▪ Város ▪ 8,600

▪ Nagyközség ▪ 5,953

▪ Község ▪ 1,278

▪ Község ▪ 2,924

▪ Község ▪ 1,317

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Abádszalók

Berekfürdő

Kunhegyes

Kunmadaras

Nagyiván

Tiszabura

Tiszaderzs

Munkanél-küliség (%)

▪ 15.08%

▪ 6.19%

▪ 9.54%

▪ 17.54%

▪ 12.26%

▪ 28.43%

▪ 18.99%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 46,599

▪ 428,795

▪ 380,655

▪ 264,587

▪ 328,017

▪ 174,451

▪ 338,520

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.254

▪ 72.509

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 8.021

▪ 39.465

▪ 0.103

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.325

40


▪ Közszféra



▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 12,523

▪ Község ▪ 1,131

▪ Község ▪ 915

▪ Község ▪ 1,435

▪ Község ▪ 1,899

▪ Község ▪ 2,389

▪ Község ▪ 1,690


Tiszafüred

Tiszagyenda

Tiszaigar

Tiszaörs

Tiszaroff

Tiszaszentimre

Tiszaszőlős


▪ 8.59%

▪ 14.93%

▪ 12.10%

▪ 12.19%

▪ 18.54%

▪ 12.49%

▪ 15.93%


▪ 490,740

▪ 255,517

▪ 309,131

▪ 338,520

▪ 280,710

▪ 319,411

▪ 310,148


▪ 0.520

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.438

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.950

▪ 0.109

▪ 0.329

▪ 0.157

▪ 0.018

▪ 0.049

▪ 0.088

41




Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 765


Tomajmonostora


▪ 12.58%


▪ 283,371


▪ 0.000


▪ 0.000

42

Települések egy mondatos jellemzése 1/8

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Abádszalók ▪ „Munkanélküliség.”

▪ Berekfürdő ▪ „A településen található utak állapota: jelenleg sok út szorul aszfaltozásra, ahhol eddig csak útalap van. Vannak olyan utak, ahol még útalap sincs. Ez a probléma jelenleg turisztikai romboló hatású. A község fedett medencéje rettenetesen elavult, gyakorlatilag nincs. Rgy jó minőségú fedett fürdő megléte nagy előrelépést jelentene a település árbevételében.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Turizmus.”

▪ „A turizmus fejlesztése. Fürdő fejlesztése. Települési közutak fejlesztése. Kulturális élet fejlesztése.”

43





▪ Kunhegyes ▪ „Magas munkanélküliség. Tőkeerős vállalkozások hiánya. Közlekedési összeköttetések rossz állapota.”

▪ Kunmadaras ▪ „Kevés a tőkeerős vállalkozás. Gazdasági és szociális hátrányban szenved a település, a kisebbség aránya jelentős. A munkanélküli lakosság képzetlen, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Rossz a közbiztonság. A kisebbség jelentős aránya miatt irreális és eltúlzott a törvényi szabályozással szociális kiadásokra és a hátrányos helyzet miatt oktatási intézményekre”


▪ „Termálturizmus. Mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása. Szellemi tőke aktivizálása. Innovációs készség.”

▪ „A repülőtér 768 ha-os területének fejlesztésbe vonása, melynek alapjai megtörténtek azzal, hogy a geodéziai kimérések elkészültek és megvalósult a felépítmények földhivatali átvezetése. Ez alapozza meg a részletes szabályozási terv elkészítését. A legfontosabb lehetőség az ipar telepítése és munkahely teremtésre is a repülőtéren kialakítandó ipari területnek alkalmas rész ipari par”

44





▪ Nagyiván ▪ „Munkanélküliség.”

▪ Tiszabura ▪ „Munkanélküliség, szociális feszültségek.”


▪ „Mezőgazdaság fejlesztése.”

▪ „Turisztikai lehetőségek, Tisza-part, horgász-tó, csónakázó-tó, munkaerő túlkínálat.”

45





▪ Tiszaderzs ▪ „Közbiztonság, munkanélküliség, szegénység, járdák és szilárd burkolatú utak hiánya.”

▪ Tiszafüred ▪ „Munkanélküliség. Közút hálózat rossz állapota. Piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők magas aránya. A munka világából évek óta tartósan kiszorultak magas aránya. Működő-, befektetői tőke hiánya. Szezonális és időjárásfüggő turizmus. Kevés a minőségi kereskedelmi szállás férőhely.Tisza-tó medre fokozatosan feltöltődik, eliszaposodik.”


▪ „Idegenforgalom, horgász-, vadász-, családi turizmus.”

▪ „Tisza-tó léte. Turizmus fejlesztése. Helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése. Mezőgazdasági termények feldolgozottsági szintjének növelése. Biotermelés. Alternatív energiatermelés fejlesztése.”

46





▪ Tiszagyenda ▪ „Munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, elavultsága.”

▪ Tiszaigar ▪ „Munkanélküliség, az abból adódó pénzhiány. 1000 fő alatti lakosság, nagy arányú migráció. Saját intézmény hiánya, azok társulási formában való működtetése.”


▪ „Turisztikai és munkahely teremtő beruházások. Infrastruktúra hálózat fejlesztés.”

▪ „Turizmus fejlesztése. A fajgazdag arborétum adta lehetőségek kihasználása. Szürkemarha géncentrum fejlesztése. A Hortobágy közelségének kihasználása a település forrásainak kiegészítésére.”

47





▪ Tiszaörs ▪ „kismértékű foglalkoztatás. Nagy mértékű forráshiány. Túlméretezett önkormányzati intézményrendszer. Csekély mértékű jövetelemtermelő képesség. Népesség elöregedése.Tőkehiányos vállalkozások.”

▪ Tiszaroff ▪ „A munkahelyek száma kevés, magas a munkanélküliség. A főközlekedési útvonalaktól távol esik a település, ezért az ipar fejletlen. A mezőgazdasági területek gyenge minőségűek. A munkaképes korúak és a fiatalok nagy rész elvándorol a településről.”


▪ „Európai szintű települési arculat. Falusi turizmus fejlődése.”

▪ „A település természeti adottságai nagyon jók. Elsősorban a Tisza, Holt-Tisza, Gói-tó, de a Tisza-tó közelsége is kedvez a vízisportok, horgászat kedvelőinek. Fejlődési lehetőséget az ökoturizmus fejlesztése adhat.”

48





▪ Tiszaszentimre

▪ „Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, vállakozások hiánya- ebből eredően minimális adóbevétel, a nagy intézményhálózatot nehéz fenntartani, a községet megközelítő közutak rossz minőségűek.”

▪ Tiszaszőlős ▪ „A belterületi utak mintegy 70%-ának kiépítetlensége. A Tisza-tó partján egyedül a településnek nincs a Tiszához kivezető kiépített útja. Korszerűtlern és rossz állagú a rendelő ás óvoda épülete. Nincsenek kialakított parkok. Nincs játszótér. Az autóbusz várók felújításra szorulnak. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat ki kell telepíteni a falu szélén kijelölt ipari területre.”


▪ „Termálvíz (kút) van. Vadászat.”

▪ „Életkörülmények javulása.”

49





▪ Tomajmonostora

▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Mezőgazdaság fejlesztése.”

50

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



51

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 29 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Turizmus fejlesztése”

▪ „Helyi gazdaság fejlesztése”

▪ „Helyi természeti és környezeti értékek megóvása”

▪ „Emberi erőforrás fejlesztése”

▪ „Helyi kulturális értékek megőrzése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása”

▪ „A civil társadalom fejlődésének elősegítése”

▪ „Tapasztalatcsere, együttműködés”

51

4 db

7 db

4 db

2 db

3 db

2,061,326

1,100,000

416,375

390,000

348,843

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db

4 db

3 db

240,000

215,000

135,000

52

▪ Turisztikai hálózatépítés


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8

A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása

▪ Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés

▪ Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Turizmus fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

95,000

75,000

336,874

1,554,452

53

▪ Környezettudatos technológiák támogatása





▪ Termelési kapcsolatok erősítése

▪ Meglévő és új gazdálkodó szervezetek foglalkoztatást elősegítő beruházásainak támogatása

▪ Koordinált marketing támogatása

▪ A mezőgazdaságot kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fejlesztése

▪ Teljes termékpályás beruházások ösztönzése

▪ Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése


60,000

40,000

320,000

290,000

150,000

140,000

100,000

54

▪ Köztisztasági akciók szervezése





▪ Köztisztaság feltételeit javító infrastruktúra fejlesztése

▪ Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése

▪ Történeti értékek konzerválása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása


65,000

65,000

161,375

125,000

55

▪ Életminőség fejlesztése





▪ Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése


63,000

327,000

56

▪ Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése





▪ Hagyományőrző csoportok tevékenységének elősegítése

▪ Identitástudat fejlesztése helyi hagyományok és értékek gyűjtésével, feldolgozásával

Fő fejlesztési prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése


98,843

150,000

100,000

57

▪ Egységes tájékoztató rendszer





▪ Kistérségi kommunikációs - és információs központ kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása


40,000

200,000

58

▪ Közösségfejlesztés, a civil szervezetek létrejöttének ösztönzése





▪ Civil szervezetek nonprofit közösségi-, vállalkozási-, szolgáltatási-, foglalkoztatási funkciókra való felkészülésének támogatása

▪ Partnerségi együttműködések, hálózatba szerveződések ösztönzése

▪ Helyi közösségi terek fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A civil társadalom fejlődésének elősegítése


215,000

0

0

0

59

▪ Együttműködés és tapasztalatcsere külföldi LEADER akciócsoportokkal





▪ Együttműködés és tapasztalatcsere hazai LEADER akciócsoportokkal

▪ Részvétel A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó című projektben

Fő fejlesztési prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés


77,500

38,000

19,500

60

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

61Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

8%

7%

29%

12%

5%

14%

9%

0%

13%

3%

18%

32%

16%

5%

8%

5%

4%

0%

10%

1%

22%

44%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

11%

0%

13%

6%

0%

58%

0%

0%

6%

16%

0%

0%

11%

11%

0%

44%

0%

0%

11%

22%

0%

0%

62

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „Támogatni kell azokat a terméket előállító vállalkozásokat, amelyek termékeik feldolgozottsági szintjeinek emelése érdekében végeznek beruházásokat, eszköz- illetve technológia beszerzéseket.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A térségben növekedik a hozzáadott értékkel rendelkező termékek száma. Biztosabb és magasabb jövedelmezőséget érhetnek el a termelők, melyek lehetőséget biztosítanak számukra a további fejlesztésekre is.”

2

63




Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „Támogatni szükséges a menetrendszerinti sétahajók, víziközlekedés kialakítását, a megfelelő kikötőhálózat kiépítését.”


▪ „2013-ig kijelölésre és kitáblázásra kerülnek a hajózási és egyéb vízijármű útvonalak. A fogadásukra alkalmas kikötők, fogadóközpontok jönnek létre. 2-3 séta- és kirándulóhajó áll forgalomba. Menetrendszerinti hajóforgalom alakul ki.”

64



Szektor



3▪ „Újra pozicionálásuk, felújításuk támogatása

szükséges. A felgyülemlett tapasztalat, a több évtizedes ismertség vissza csalogathatja az elpártolt vendégeket, valamint az új, jó minőségű vendégfogadóhely újabb vendégeket vonzhat.”


▪ „A kereskedelmi szálláshelyek minősége nő, jobb lesz a vendégéjszaka kihasználtságuk, ami bevételek növekedését is eredményezi.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „A rádiónak új, a feladatnak tökéletesen

megfelelő stúdióra van szüksége, ahol kompromisszumok nélkül, kimagasló szakmai és technikai színvonalon készülhetnek a rádiós műsorok. A lap és a honlap üzemeltetésének építészeti feltételei termtődnek meg, amennyiben az a rádióval és a televízióval egy építészeti egységben foglal helyet. A portál a szöveg mellett hang-és képfájlokat, online rádiót és televíziót is tartalmaz. Az 1-es műtermet egyúttal moziként és stúdiószínházként is működtetné a kommunikációs központ. Elképzeléseink szerint 50-60 fő befogadására alkalmas nézőtérrel és mintegy 25-30 m2-es színpaddal, vetítővászonnal rendelkező klimatizált, hangszigetelt terem, mely nézők előtti televíziós felvételek készítésére és is alkalmas.”

▪ „Amennyiben a Tisza-tavi Kommunikációs Központ megvalósulhat, egy olyan létesítmény kerül a régióba, amely térségi feladatokat lát el, s amellyel növelheti a kistérség és az itt élők hírnevét is. A Parti Rádió Kht-nél lenne megtalálható az egy munkahelyen lévő legtöbb kommunikációs munkatárs és újságíró, valamint a cég az információfeldolgozás technológiájának is egyedüliként lenne birtokában. Ezáltal a cég maximálisan alkalmassá válna, hogy a helyi közösségek szószólója, tájékoztatási központja legyen, mely az országos sajtóba is el juttat.”

65



Szektor



66



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


5▪ „Az innovatív illetve szakmunkát igénylő

gazdasági ágak fejlesztésének / alapításának ösztönzése.”


▪ „Szaktudást igénylő gazdasági ágak telepednek meg a térségben. 5 év alatt 5%-kal nő a nem szezonális munkahelyek száma, melynek köszönhetően lassul a lakosság elvándorlása.”


6▪ „Magángyűjtemények és kézműves termékek

bemutathatóvá tétele beruházás jellegű támogatásokkal”

▪ „Az intézkedés hozzájárul a helyi értékmegőrzéshez, javítja a településeken élők önbecsülését, identitás tudatát.”

67




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

68





7▪ „Újszerű, innovatív, a Tisza-tó térsége

arculatát és speciális kínálatát tükröző, ahhoz névben is kötődő termékek előállítás.Márka név létrehozása.Helyi értékesítési hálózat kialakítása, marketing és információs eszközök készítésének támogatása, lehetőleg a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával, mellyel a fiatal korosztály mellett az értelmiségiek szélesebb rétege is megcélozható. Mindezek elhelyezése turisztikai portálokon, terjesztése mobiltelefon hálózatokon keresztül.”


▪ „Kettős cél valósul meg. Nő a térség ismertsége, formálódik egyedi arculata, illetve olyan igényes, egyedi termékek jönnek létre, melyek fogyasztási cikként, ajándékként is értékesíthetők.”

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”8▪ „Az azonos vagy egymásra épülő szektorok

számára konferenciák, klubok szervezése, ahol a szektorukat érintő aktuális információkról, egymás tevékenységéről hasznos információkhoz juthatnak.”

▪ „A térség gazdálkodó szervezetei egymást, s egymás tevékenységét megismerve komoly kapcsolati tőkéhez juthatnak, amelyek a későbbiekben gazdasági együttműködéseket, közös fejlesztéseket, hatékonyabb érdekérvényesítést generálhatnak. Mindezek eredményeképp új beruházások, munkahelyek létesülhetnek a térségben.”

69



Szektor



70



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „Külföldi tanulmányutak szervezése és

megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával.”


▪ „A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak.”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

71



Szektor



72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






73

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A térségben – egyrészt a vízpartokon,

másrészt a településekre bevezető közutak mentén – szükséges a keletkezett hulladékok eltávolítása civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság bevonásával köztisztasági akciók keretében. Szükséges az ide érkező turisták és a lakosság szemléletformálása a megfelelő hulladékkezelés tekintetében. Komplex projekt: 2442 és 3122-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „A köztisztasági akciók eredményeként a térségbe érkező hulladékok jelentős része eltávolításra kerül. A szemléletformálás hatására csökken a nem megfelelően elhelyezett és eldobált hulladék mennyisége. Mindezek eredményeként a térség köztisztasági állapota javul, megnövelve ezzel a térség turisztikai vonzerejét, turistamegtartó képességét.

▪ Mindezek elérése folyamatosan történik. A köztisztasági akciók évente több alkalommal történő szervezésével viszonylag gyors eredmények érhetők el, de ezek csak tüneti kezelések, hiszen hosszú távú eredménye”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

74




2▪ „Civil szervezetek és egyéb térségi nonprofit

szervezetek és intézmények vezetői, tagjainak, munkatársainak menedzsmentel kapcsolatos rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése, amelynek keretében megszerzik a forrásszerzéshez, pályázatkészítéshez és menedzseléshez, projekt-tervezéshez és irányításhoz, marketinghez, önkéntes irányításhoz szükséges legfontosabb kompetenciákat ismereteket.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségi nonprofit szervezetek vezetői és tagja megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, eléggé felkészültek lesznek ahhoz, hogy programokat, projekteket sikeresen menedzseljenek. Több sikeres program és projekt lesz a térségben, fellendül a civil élet, számos kedvező hatással.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

75




3▪ „A térségben élő, alkotó, művészek, csoportok

művészeti értékkel bíró alkotásaik (fő hangsúlyt fektetve a saját szellemi termékekre) bemutatásának elősegítése bemutatótermek kialakításával, felújításával.”

Megoldási javaslat

▪ „2013-ig olyan művészeti produktumok jönnek létre, amelyek színesítik a térség arculatát, programkínálatát, s mely által nagyobb turisztikai érdeklődés keletkezik. A hagyományok nem vesznek el, s olyan hagyományok alakulhatnak ki, melyek a térség számára emblematikus jelképekké is válhatnak, növelve ezzel a lakosság és az ide látogató turisták jó közérzetét.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

76




4▪ „Képzési és ismeret-átadó programok

készítése a következő témákban: helyi természet és környezet - a Tisza-tó világa, helyi kulturális hagyományok, helyi népművészeti hagyományok (gyakorlattal egybekötve, helytörténeti tudnivalók (idegenvezetéssel), híres helyeket – bemutató többnyelvű elektronikus hanganyagainak elkészítése. Az ismereteket átadó képzők képzése. Próbaképzések lebonyolítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Diák és felnőtt turisták, helyi érdeklődők hiteles tájékoztatása képzett oktatókkal. Hasznos szabadidős programok számának növelése, a turisztikai vonzerő és helyi identitástudat erősítése. Kiegészítő jövedelem pedagógusoknak, civil szervezeteknek és a hagyományok ápolásával foglalkozóknak. Az ismeretek dokumentált formában történő összegyűjtése és megőrzése az utókor számára.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

77




5▪ „A probléma megoldásához a megfelelő

gépek, berendezések beszerzésének támogatása szükséges. Komplex projekt a 2448 és 3122-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „A megvalósulás eredményeképpen tisztább közterületek, kulturáltabb környezet alakul ki, növekedhet a térség turistamegtartó-képessége.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Egyéb infrastruktúra”

78




6▪ „A települések egyéni sajátosságait megőrizve

olyan egységes tájékozató rendszer (térképek, információk, a térségről a településekről, egyéb felhívások stb.) kialakítása és fenntartása, melyekkel tudatosítható a lakosságban és az ide érkező turistákban, hol, melyik térségben járnak. A megvalósítás az önkormányzatok bevonásával történik, a többcélú társulások pályázatán keresztül.

▪ Komplex javaslat: 2448 és 2442”

Megoldási javaslat

▪ „Kialakul a térséget jellemző egységes tájékoztató rendszer, nő az összetartozás, a térség egységesebb képet mutat, a települési sajátosságok megőrzésével. Összefüggésben a tisztasággal kapcsolatos megoldási javaslatokkal (2448, 2442) eredménye a tervezési ciklus első felében relizálódik.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

79




7▪ „A népi hagyományokat művelők felkutatása,

számbavétele, a közöttük lévő kapcsolatok megerősítése, erőik megtöbbszörözése (hálózatosodás, érdekképviseletek kialakítása stb.), tevékenységük bemutathatóságának javítása, tudásuk átadásának elősegítése a fiatalabb nemzedékek és az érdeklődő turisták, lakosság számára.”

Megoldási javaslat

▪ „Megerősödve önálló turisztikai attrakciót jelentenek, tudásuk átadásával kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jut a térség lakossága, erősítik a térséget hagyományainak megőrzésében, a lakosság számára újabb összekötő kapcsokat jelentenek, közösségformáló hatást fejtenek ki. Termékeik révén elvihetik a térség hírnevét az ország, s a világ más térségeibe, egyfajta marketing tevékenységet is betöltve ezzel.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

80




8▪ „A berekfürdői Termál- és Strandfürdő

területén, a megőrzött és a településen fellelhető kulturális és ipari emlékek számára Fürdőmúzeum létesítése.

▪ Az egykori termálvíz-csatorna egy részének, mint ipari emléknek helyreállítása, környezetének rendezése, parkosítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezett Fürdőmúzeum amellett, hogy méltó emléket állítana a fürdő és a település elmúlt 81 évének, a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely által a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

81




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

82




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

83

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

84Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-40-GF-A-11 Sorszám: 2387Prioritás: Turizmus fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás több mint 50%-át a falusi / fizető vendéglátó szálláshelyek adják (kb. 500 szolgáltató). Ezen szálláshelyek 80%-a családi házakban van kialakítva, és több mint 15-20 éve működnek, a jelenlegi vendég igényeket nem tudják kielégíteni. Jelen állapotukban nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ Amennyiben nem fejlesztenek, romlik a piaci helyzetük, csökken a kereslet, így egyre olcsóbban kell adni a szolgáltatásukat, csökken a bevétel, nem marad forrás állagmegőrzésre sem, nem hogy fejlesztésre. A szolgáltatás iránti igény megszünik, ezzel a kiegészítő jövedelemforrás is elapad. Célirányos fejlesztéssel a tevékenység a hozzáadott értékek alapján javul, a szolgáltatók önbecsülése nő, bevételeik növekednek.

Probléma/ lehetőség

▪ A természeti környezet és a vidéki életmód megismerése a modern turizmus egyik formája. A falusi turizmus kapacitásának és a hozzá kapcsolódó programoknak célirányos fejlesztése szükséges. Támogatni kell a falusi turizmushoz/fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítását, már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, szolgáltatásainak fejlesztését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshelyek jönnek létre, ill. szálláshelyfejlesztések történnek, melyek által nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, és ezáltal az életminőség javítására. A települések szempontjából várható a turisztikai vonzerő fejlődése és ezáltal a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása, egyéb szolgáltatásaik megteremtése várhatóan magával hozza a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR ▪ Önkormányzatok %

500000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 65%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 280000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 65%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-40-GF-A-11 Sorszám: 2387

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat






▪ A térségben kevés a kereskedelmi szálláshelyek aránya, kapacitásuk korlátozott, minőségi színvonaluk kifogásolható. Holott ezek azok a vendégfogadó helyek amelyek, a statisztikában megjelennek, alkalmasak csoportok fogadására, rendezvény színhelyként, és fogadóközpontként is funkcionálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A térség területén ma megtalálható kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt 20 - 25 évben épültek, elhasználódtak, lelakottak, berendezésük elavult, felújításuk, energiatakarékos működtetésre történő átállításuk valós igény. Ide sorolhatóak a kempingek, panziók, mini szállodák. Ezekre a szolgáltatókra a későbbiekben is szükség lesz, a piacon bevezetettek, de az új versenyben fejlesztés hiányában nem állják meg helyüket.


▪ Újra pozicionálásuk, felújításuk támogatása szükséges. A felgyülemlett tapasztalat, a több évtizedes ismertség vissza csalogathatja az elpártolt vendégeket, valamint az új, jó minőségű vendégfogadóhely újabb vendégeket vonzhat.

Megoldási javaslat

▪ A kereskedelmi szálláshelyek minősége nő, jobb lesz a vendégéjszaka kihasználtságuk, ami bevételek növekedését is eredményezi.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vízi és vízparti turizmus a kistérség közvetlen vízparti településein egyike a legfontosabb turisztikai ágazatoknak, s vannak települések ahol egyértelműen az első helyen van. Ezen belül a vízi közlekedési eszközök használatára egyértelműen a spontán jelleg, alacsony szervezettség a jellemző. Az egyéb szolgáltatók és a turisták számára is a szervezettség/tervezhetőség és a kiszámíthatóság irányába történő elmozdulást kívánatos.

Helyzet/ adottság

▪ Az eszköz specifikus útvonalak, kikötők nem állnak rendelkezésre. Programcsomaghoz kapcsolható garantált programok hiánya, séta- és kirándulóhajó-forgalom hiánya gyengíti a térség vendégvonzó és megtartó képességét. Szinte anakronisztikus a helyzet: egy folyó által átszelt vizes területen nincs szervezett hajóforgalom, amely iránt viszont óriási lenne a kereslet.


▪ Támogatni szükséges a menetrendszerinti sétahajók, víziközlekedés kialakítását, a megfelelő kikötőhálózat kiépítését.Megoldási javaslat

▪ 2013-ig kijelölésre és kitáblázásra kerülnek a hajózási és egyéb vízijármű útvonalak. A fogadásukra alkalmas kikötők, fogadóközpontok jönnek létre. 2-3 séta- és kirándulóhajó áll forgalomba. Menetrendszerinti hajóforgalom alakul ki.

Várható eredmény






▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%





Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Abádszalók, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaroff, Tiszaszőlős








▪ A térségben fellelhető kereskedelmi szálláshelyek (kb. 5.000 férőhely) 20 - 25 évvel ezelőtt épültek, lelakottak, fejlesztésük elengedhetetlen. Jó adottságokkal rendelkeznek, bevezetettek a picon, csak a szolgáltatási versenyben nem állják már meg a helyüket. A kereskedelmi szálláshelyek többségét a kempingek adják.

Helyzet/ adottság

▪ A kereskedelmi szálláshelyek többsége alacsony színvonalú. Fejlesztésük szükséges, mert teljesen tönkre fognak menni, pótlásuk szinte lehetetlen, a turista fogadás egyik alapfeltétele fog hiányozni.


▪ Ezen meglévő szálláshelyek felújítása, minőségének fejlesztése támogatandó feladat. Feltétel: az energia takarékos rendszerek kiépítése, környezet és természetbarát technológiák bevezetése. Vandál-biztos berendezések alkalmazása.

Megoldási javaslat

▪ 5-10 meglévő szálláshely fejlesztése valósul meg. Ezzel nő a térség turistafogadási feltételrendszere, és vendégmegtartó képessége.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. A turista szinte kivétel nélkül igénybe vesz valamilyen vendéglátó szolgáltatást. Az elmúlt 30 év kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző típusú vendéglátó egységek, melyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló arculattal és a helyi lehetőségekre (hal, vad, birka, stb.) épülő ételválasztékkal várnák a vendégeket.

Helyzet/ adottság

▪ A korábbi szövetkezeti és állami vendéglátó vállakozásokat követően, tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, még a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott/tud megújulni ez a rendkívül fontos szektor. A vendéglátóipar önmagában csekély vonzerőt képes felmutani, de fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére.


▪ Támogani szükséges a vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató egységeket üzemeltető vállalkozásokat új, korszerű technológiák bevezetésével, eszközök, berendezések beszerzésével.

Megoldási javaslat

▪ Minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték kialakulása. "A termelőtől a vendég asztaláig megvalósuló termelés"! Belső export! A turistamegtartó-képesség növekedése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Napjainkban egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természetközeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben több, a célcsoport számára 15 - 20 évvel ezelőtt kialakított camping, turistaház, ifjusági tábor, erdei iskola működik.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenleg még meglévő ilyen típusú fogadóhelyek 80%-a felújításra, fejlesztésre szorul. Igény mutatkozik néhány új, ilyen jellegű szálláshely (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítására. A kistérségbe érkező és specifikus kínálatot igénylő célcsoportnak általában speciális igényei fogalmazódnak meg a szálláshellyel/fogadóbázissal kapcsolatosan. Az ő kiszolgálásuk növelheti a térség vonzerejét.


▪ A már működő egységek bővítése, fejlesztése, és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése elengedhetetlen. Valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázis kialakítása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszíbbításában, és a térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. Létrejön 2 új fogadóbázis, és magasabb szinvonalú szolgáltatások valósulnak meg 5 meglévő szálláshelyen.

Várható eredmény








▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 125000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR


Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vadász turizmus a térség egyik jellemző, kisszámú, de jellemzően magas költési szinvonallal járó célcsoportot vonzó turisztikai tevékenysége. Nagyon fontos, hogy a célcsoport nagy része külföldről érkezik. További fejlesztések elmaradása a vadász vendégek teljes elvesztését eredményezheti. Nagy múltú, tradicionális tevékenységről van szó, bejáratott és visszatérő vendégkörrel.

Helyzet/ adottság

▪ A még a 60-70-es években kialakított klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes, nyugat-európai országokból érkező vadász vendégek számára. Igénylik az összkomfortos (sokszor osztályon felüli) kiszolgálást, és egyéb szabadidőeltöltési lehetőségeket. A vadászat lehetőséget teremt a rossz minőségű mezőgazdasági területek hasznosítására, belföldi export tevékenység kiaknázására.


▪ Támogatni kell vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését, szolgáltatásbővítését, infrastruktúra fejlesztését, valamint a fogadóhelyi szolgáltatás fejlesztését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig növekszik a vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. 5-6 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez. Hozzájárul a képzett, idegen nyelvet beszélő munkaerő megtartásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Jelenleg a térségre nem jellemző az egységes vendégfogadási feltételrendszer. Ez értendő a település szolgáltatásaira, specifikus igények kielégítésére (közterületi wc + zuhany, alkalmi étkezőhely, pihenőhely stb.)

Helyzet/ adottság

▪ A településekre érkező vendégeket nem fogadja energiatakarékos, igényes, ápolt és tisztán tartott pihenőhely. Holott ezek megléte nagyban befolyásolja a vendégek komfortérzetét, a vonzerő képességet, és vendég megtartó képességet.


▪ Közterületeken vagy turisztikai szempontból frekventált objektum közelében pihenőhelyek kialakítása és működtetése.Megoldási javaslat

▪ Javul a térségbe érkező turisták elégedettsége, vendégmegtartó képessége, többlet vendégforgalmat generál.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség területén több gyógy-, illetve termálvízzel rendelkező település található, melyek nem rendelkeznek megfelelő szálláshely kapacitással, s a meglévők minősége sem felel meg a mai kor követelményeinek, tekintve, hogy 25-30 évvel ezelőtt lettek kialakítva, s ez idő alatt elavultak.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben előforduló gyógy- és termálvizek kellemes és egészséges időtöltést biztosíthatnak a turistáknak, azonban a szálláshelyek nem megfelelő minősége miatt a térséget a turisták elhagyják, s ha a fejlesztések nem valósulnak meg el is fogják kerülni.


▪ A meglévő szálláshelyek minőségének emelése, illetve újak kialakítása a mai kor követelményeinek megfelelően.Megoldási javaslat

▪ A turisták itt maradnak, elégedettebbek lesznek, visszatérnek, s elviszik a térség jóhírét. Ezáltal a térség bevételei növekednek, az egyéb szolgáltatásokat kínálók is megerősödnek, a nagyobb turistaforgalom új munkahelyeket generálhat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Berekfürdő


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat






▪ A kistérség nagy részének ökoturisztikai infrastruktúrája most van kialakulóban. Még csak nyomokban találhatók meg azok a fontos infrastrukturális és egyben a természet fenntartható bemutatását szolgáló tárgyak - műtárgyak, ösvények, utak, kilátók, tornyok -, amelyek a turisták számára készülnének és hálózatba kapcsolva önálló vonzerőt képviselnek.

Helyzet/ adottság

▪ Az ökoturizmus fejlesztésének alapját képező infrastruktúra hiányos, még csak kezdetleges formában áll rendelkezésre. Csak kis számú látogató kiszolgálására alkalmas. Az ökoturisztikai beruházások részeként meg kell teremteni azt a környezetbe illő turisztikai infrastrukturát, melynek segítségével környezetbarát módon mutathatóak be a természeti értékek. A természeti értékeket hiánytalanul bemutató hálózatra van szükség.


▪ Egységes kinézetű, az adott élőhelyhez illeszkedő épített infrastruktura építése. Differenciált bemutatáshoz szükséges háttér kiépítése. Vizes és egyéb élőhelyeket bemutató tanösvények, utak kialakítása, speciális építmények elhelyezése.

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turisztikai szezon meghosszabbításában és a térség perifériás településeinek a turizmusba való integrálásában. Az ökoturizmus kínálati differenciálása, térbeli szétterítése csökkenti a természeti rendszerekre gyakorolt káros hatásokat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés


▪ A természetközeli turizmus egyik népszerű, - hobby, szenvedély, egy életen át elkísér, - formája a horgász turizmus. A Tisza-tavat - régi nevén Tisza-II víztározó - a horgászok fedezték fel legelsőként, és indították el a térséget a turizmus irányába. Ma ez a turisztikai szegmens a leghányatottabb és mostohább a kistérségben. Nem kielégítő a horgászati infrastruktúra. A horgász specifikus igényeket nem tudják kiszolgálni.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek, csak elenyésző számban kiépített, rendezett, felszerelt (stégek, szemetes, tájékoztató tábla) horgászhelyek. A horgászok fogadására alkalmas bázisok (parkolók, napijegy - gáthajtási engedélyt árusító automaták, haltisztító helyek, hűtési-mélyhűtési lehetőség, stb.). Erősíteni szükséges a négy évszakos horgászási feltételek megteremtését (lékhorgászat, horgász tavak fogadási feltételei, vízen (csónakból) t


▪ Támogatni szükséges a partmenti horgászhelyek horgász - komfortos kiépítését, horgász specifikus infrastruktúra (bázisok) kialakítását, horgász csónakok (elektromos motorral/evezővel) beszerzését. Fejleszteni kell a horgász turizmus infrastruktúráját: kikötők és stégek építése, folyóvízzel rendelkező halpucoló helyek kialakítása, zárt szeméttároló konténerek telepítése. Alternatív horgász lehetőségek fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig növekszik a horgászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 30 új horgászhely jön létre, és 3-5 horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható. Turisztikai vonzerő növekedése, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben több termálfürdő működik, azonban kevés a termálvízre épülő gyógy- és wellness szolgáltatás. Több szakember foglalkozik gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, alternatív gyógyászattal.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányzik az általános orvoslást kiegészítő, a prevenciót és egészségmegőrzést támogató, gyógy- és wellness szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra, mely elősegíti az egészségturizmus fejlődését a térségben.


▪ Az általános orvoslást kiegészítő gyógy- és wellness szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítása, eszközbeszerzésének támogatása.Megoldási javaslat

▪ A térségben fejlődik az egészségturizmus. Nő a vendégéjszakák száma elsősorban a holtszezonban. Javul a gyógy- és wellness szolgáltatások infrastrukturális háttere és eszköz ellátottsága.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben nincs minősített lovas udvar. A működő lovastanyák, illetve lovas szolgáltatók felszereltsége nem megfelelő. Marketing tevékenységük gyakorlatilag nincs. A vízhez kötődő turizmus számára kiegészítő programlehetőséget nyújtanak, azonban a klasszikus lovasturizmus célközönsége számára nem jelentenek vonzerőt.

Helyzet/ adottság

▪ Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem a kor elvárásának megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár.


▪ Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket, támogatni kell továbbá a lovas túraútvonalak kialakítását, valamint a lovas túra állomások minősítési feltételeinek megvalósítását.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig várhatóan 2-3 lovas túraútvonal kerül kialakításra, illetve 2-3 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége, száma. Turisztikai vonzerő növekszik, a szezonhosszabbítást elősegíti, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-06 Sorszám: 7105Prioritás: Turizmus fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése. Évente több, mint 130.000 vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi gazdasági válság a turizmusban is érzékelteti a hatását. Ennek hatására az idei évre máris kevesebb vendéget prognosztizáltak, így a fürdővárosok közötti vendégekért folytatott „harc” kiéleződik. Évről-évre igyekszünk településünket szépíteni, programjainkat úgy bővíteni, hogy a településünkre érkező minden vendég megtalálja a számára megfelelő, vonzó programot és a következő évben újra eljöjjön hozzánk. Ezt csakis újabb turisztikai attrakciókkal, folyamatos fejlesztésekkel érhető el


▪ A berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén, egy Kelet-Európában egyedülálló Napórapark létrehozása.Megoldási javaslat

▪ A tervezett Napórapark a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely évről- évre újabb napórákkal bővülne, így a térségbe, községünkbe érkező turisták száma, ezáltal a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása





6092 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %



▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 1 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-06 Sorszám: 7105


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Berekfürdő

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: Turisztikai hálózatépítés

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben sok elszórt, önállóan nehezen eladható és fejleszthető szolgáltatás található.Helyzet/ adottság

▪ Mindezen szolgáltatások a piacon nem tudnak érvényre jutni, jövedelemtermelésük csekély, így fennmaradásuk veszélyeztetett. Összefogva, hálózatokba, tematikus útvonalakra fölfűzve versenyképesek lennének.


▪ A térségben elszórtan található szolgáltatók, programgazdák hálózatba szerveződésének támogatása annak érdekében, hogy közös turisztikai attrakcióvá fejlődjenek.

Megoldási javaslat

▪ Tematikus túraútvonalak kialakulása, szolgáltatói együttműködések jönnek létre. A szolgáltatók megerősödnek és fejleszteni tudják szolgáltatásaikat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-40-GF-B-01 Sorszám: 2401Prioritás: Turizmus fejlesztése

Intézkedés: Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása


▪ A jelenlegi vendég nyilvántartó rendszerek nem teljeskörűen biztosítják a térségben megszálló vendégek regisztrálását. A rendszerek sokba kerülnek, egyedi szolgáltatók számára drágák is.

Helyzet/ adottság

▪ A vendég nyilvántartás hiányosságai miatt nem igazolható a térség vendégforgalma, gazdaságban betöltött szerepe, jövedelemtermelő képessége. Nagy a látencia aránya, és az idegenforgalmi adóbevétel elmaradása.


▪ Hálózatba kapcsolt kiajánló, szállás/szolgáltatás foglaló-, és közvetítő rendszerek bevezetése, csatlakozási végpontok kiépítésével, regisztrálhatóvá tenni a tényleges vendégérdeklődéseket, és a térségben való eltöltött vendégéjszakákat.

Megoldási javaslat

▪ Egzakt módon követhető vendég és vendégéjszaka szám regisztrálás. Tendenciák, célcsoport és célpiaci kutatások, következtetések leolvasása.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-40-GF-B-01 Sorszám: 2401


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 17/46 Kód: ÉA-40-GF-A-03 Sorszám: 3644Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése

Intézkedés: Meglévő és új gazdálkodó szervezetek foglalkoztatást elősegítő beruházásainak támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térségben kevés a gazdálkodó szervezet. 99% mikro- vagy kisvállalkozás, 20% működése stabil, 60% stagnál, 20% működése instabil, súlyos anyagi és működési gondokkal küzdenek.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony tőke- és tudásigényű iparágak hanyatlanak. A ma működő gazdasági szervezetek elsősorban az alacsony iskolai végzettségű betanított munkásokat alkalmazzák. Magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya.


▪ Az innovatív illetve szakmunkát igénylő gazdasági ágak fejlesztésének / alapításának ösztönzése.Megoldási javaslat

▪ Szaktudást igénylő gazdasági ágak telepednek meg a térségben. 5 év alatt 5%-kal nő a nem szezonális munkahelyek száma, melynek köszönhetően lassul a lakosság elvándorlása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségre jellemző, hogy az előállított termékek feldolgozottsági szintje alacsony, jóformán a térség alapanyagot termel.Helyzet/ adottság

▪ Az alapanyagtermelés miatt a helyi terméket előállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlók miatt, illetve az így előállított alapanyagok jövedelmezősége nagyon ingadozó, s gyakran nagyon alacsony.


▪ Támogatni kell azokat a terméket előállító vállalkozásokat, amelyek termékeik feldolgozottsági szintjeinek emelése érdekében végeznek beruházásokat, eszköz- illetve technológia beszerzéseket.

Megoldási javaslat

▪ A térségben növekedik a hozzáadott értékkel rendelkező termékek száma. Biztosabb és magasabb jövedelmezőséget érhetnek el a termelők, melyek lehetőséget biztosítanak számukra a további fejlesztésekre is.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése


▪ A térségben a mezőgazdasági tájhasználat a jellemző. A termőföldek nem túl jó minőségűek, elsősorban, búza, árpa, kukorica, napraforgó, repce termesztése és külterjes állattenyésztés a jellemző. A terményeket, termékeket feldolgozás nélkül, közvetítők útján értékesítik. Az ipari termelés gyakorlatilag megszűnt a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben keletkezett termékek feldolgozottsága alacsony, így a térségben tevékenykedők alacsony jövedelemhez jutnak. A tőke nem marad a térségben.


▪ AA termények feldolgozottsági szintjének növelése a kisipar, kézműipar és könnyűipar fejlesztésével. Új, helyi termékvertikum kialakulásának ösztönzése.

Megoldási javaslat

▪ A termények feldolgozottsági szintjének növelésével, helyi kisiparosoknál való feldolgozásával, új helyi termékek készítésével növelhető az érték és magasabb bevételek érhetők el. A gazdasági szervezetek fejlődnek, nő a munkahelyek száma. Új helyi termékek alakulnak ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-40-GF-5-01 Sorszám: 2363Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése

Intézkedés: Koordinált marketing támogatása


▪ A Tisza-tó gazdaságának egyik legfontosabb ágazata a turizmus, mely a lakosság jelentős hányadának nyújt jövedelem-, illetve kiegészítő jövedelem forrást. A lakosság kb. 15%-a érintett a tevékenység által. A helyben keletkezett jövedelmek kb. 20%-a a turizmusból származik.

Helyzet/ adottság

▪ A Tisza-tó térsége jó turisztikai adottságai ellenére sem tudta felvenni a versenyt az ország hasonló adottságú, de nagy múltú desztinációival. A térség kiemelt üdülőövezetté nyilvánítása névlegesen megtörtént, forrást azonban nem rendeltek hozzá. Ez és az elmaradt fejlesztések jelentősen hátrányosabb helyzetbe hozták a desztinációt a turisztikai piacon. A meglévő szűkös forrásokat az infrastruktúra állagmegóvására kell fordítani, ezért a marketingre fordítható összegek évről évre csökkennek.


▪ Újszerű, innovatív, a Tisza-tó térsége arculatát és speciális kínálatát tükröző, ahhoz névben is kötődő termékek előállítás.Márka név létrehozása.Helyi értékesítési hálózat kialakítása, marketing és információs eszközök készítésének támogatása, lehetőleg a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával, mellyel a fiatal korosztály mellett az értelmiségiek szélesebb rétege is megcélozható. Mindezek elhelyezése turisztikai portálokon, terjesztése mobiltelefon hálózatokon keresztül.

Megoldási javaslat

▪ Kettős cél valósul meg. Nő a térség ismertsége, formálódik egyedi arculata, illetve olyan igényes, egyedi termékek jönnek létre, melyek fogyasztási cikként, ajándékként is értékesíthetők.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-40-GF-5-01 Sorszám: 2363


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Teljes termékpályás beruházások ösztönzése


▪ A térségben több jelentős, népi kismesterséget folytató művész, mester él és alkot. Bár önálló turisztikai vonzerőt nem jelentenek, de tevékenységük iránt nagy a turisták érdeklődése, garantált programként lehet velük számolni, időjárástól és szezonalitástól független a működésük, többlet költést eredményeznek, és hozzájárulnak a hagyományok megőrzéséhez, helyi identitás erősítéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ Sokkal több, - de bemutatkozási és bemutatásra alkalmas helyiség hiányában - háttérbe szoruló mesterünk és tevékenység van a térségben. Fel kell kutatni és számba kell venni őket, segíteni az elindulásban. Hiszen olyan termékeket, ajándéktárgyakat készítenek, melyek erősítik a térséget hagyományai őrzésében, helyhez kötöttek és hordozzák a helységek neveit, értékeit. Gazdasági hasznot hoznak, programlehetőségek.


▪ Támogatni szükséges a tevékenységet művelőket beruházásaik elősegítésével. Elő kell segíteni számukra, hogy a piacon a Tisza-tóra jellemző arculattal, azt tükröző marketing tevékenységgel jelenjenek meg.

Megoldási javaslat

▪ Bemutatóhelyek, új műhelyek alakulnak. Mobil installációk megjelenése várható. Újabb jövedelemszerzési lehetőség nyílik meg részükre. Perifériás területek bevonása a turizmus vérkeringésébe.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A mezőgazdaságot kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fejlesztése


▪ 2007 óta külön kormányrendelet biztosítja a falusi- és agroturisztikai szolgáltatások kialakításának lehetőségét, abban az esetben is, ha ez a tevékenység nem szállásadással párosul. A Tisza-tó térségében a lakosság kb. 15-20%-a érintett a turizmusban, azonban a szolgáltatások nagy rész a szállásadára korlátozódik.

Helyzet/ adottság

▪ Sajnos a kistérségben csak elvétve foglalkoznak a fent leírt tevékenységekkel. Holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, terméket előállítani. Ezzekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnek szert a szolgáltatók, megőrzik hagyományainkat, erősítik a helyi identitást, "helyhez" kötött terméket állítanak elő, nőhet az önfoglalkoztatás.


▪ Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító gazdaságok/tevékenységek).

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig várhatóan 10-20 db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása).

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Környezettudatos technológiák támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térség környezeti értékekben gazdag. A térség vállalkozásai által használt alkalmazott technológiák, eszközök nem minden esetben felelnek meg a mai kor követelményeinek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyzetből adódóan a környezeti értékek veszélyeztetve vannak a nem megfelelő technológiák miatt.Probléma/ lehetőség

▪ A különböző szektorokban tevékenykedő gazdasági tevékenységet folytató szervezetek környezetkímélő technológiáinak bevezetése.Megoldási javaslat

▪ A környezeti értékeket kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyeztető technológiák elterjedése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/46 Kód: ÉA-40-GF-4-02 Sorszám: 3588Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése

Intézkedés: Termelési kapcsolatok erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben tevékenykedő gazdálkodó szervezetek gyakran egymástól elszigetelten működnek, nem ismerik egymást, vagy egymás tevékenységét.

Helyzet/ adottság

▪ A helyzetből adódóan nem tudnak összehangoltan működni, érdekeiket érvényesíteni, s nem alakulnak ki közöttük olyan kapcsolatok, amelyek üzleti együttműködéseket generálhatnak.


▪ Az azonos vagy egymásra épülő szektorok számára konferenciák, klubok szervezése, ahol a szektorukat érintő aktuális információkról, egymás tevékenységéről hasznos információkhoz juthatnak.

Megoldási javaslat

▪ A térség gazdálkodó szervezetei egymást, s egymás tevékenységét megismerve komoly kapcsolati tőkéhez juthatnak, amelyek a későbbiekben gazdasági együttműködéseket, közös fejlesztéseket, hatékonyabb érdekérvényesítést generálhatnak. Mindezek eredményeképp új beruházások, munkahelyek létesülhetnek a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 25/46 Kód: ÉA-40-GF-2-01 Sorszám: 2804Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása

Intézkedés: Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése


▪ A térségre jellemző apróvadállomány – főleg külföldről – sok turistát vonz, akik a vadászati turizmus révén jelentős bevételi forrást biztosítanak a térségi vadászatra jogosultaknak. Az apróvadállomány – különösen a fácán – létszámának alakulása életstratégiájukból, s az időjárási tényezőkből adódóan meglehetősen ingadozó.

Helyzet/ adottság

▪ A létszám ingadozása miatt egyes években a különböző apróvadfajok nagyon alacsony sűrűségben fordulnak elő, s a keresletet ez a sűrűség nem tudja kielégíteni, így a külföldi vadászok a bizonytalan kínálat miatt pénzüket más országokban költik el. Ha ezekben az években az állományt mégis hasznosítanák, akkor az a természetes állományok túlhasznosításához vezetne, s fenntarthatóságukat veszélyeztetné.


▪ A helyzet és probléma megoldásához szükséges a fácán állományának stabil szinten tartása. Ez a fácán mesterségesen szaporításával és tartásával, illetve a szükséges időszakokban történő kibocsátásával – a természetes állomány dúsításával – érhető el. Mindezek érdekében szükséges a fácánok tartását illetve kibocsátását szolgáló hálóval fedett udvarok kialakítása, felújítása.

Megoldási javaslat

▪ Az eredmények hatására a fácán állományok létszámának ingadozása kisebb mértékű lenne, s a fizetőképes keresletet biztosító – főleg külföldi – vadászok a térséget nem hagynák el, stabilabb, s biztosabb bevételi forrást jelentve ezzel a vadászatra jogosultaknak, s a térségben szálláshelyet kínáló szolgáltatóknak.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 26/46 Kód: ÉA-40-GF-4-01 Sorszám: 2465Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása



▪ A térségben jelentős az olyan területek aránya, melyeken intenzív mezőgazdasági termelést nem lehet végezni. A térségben korábban folytatott hagyományos mezőgazdasági formák rendelkezésre állnak.

Helyzet/ adottság

▪ Az intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeken lehetőség van az olyan gazdálkodási formák felelevenítésére és végzésére, melyek a helyi hagyományos gazdálkodási formákon alapulnak, s ezzel jelentős turisztikai vonzerőt generálhatnak, emellett ritkaságuk és kuriózum jellegükből adódóan a piacon keresettek.


▪ A helyi, hagyományos gazdálkodási formákról, az így tartható állatfajok és fajták tartásának és tenyésztésének formáiról , az így termeszthető növények termesztésének módjairól rendezvények, konferenciák tartása, a "jó gyakorlatok" bemutatása.

Megoldási javaslat

▪ Olyan területek is hasznosítás alá vonhatóak lesznek, melyek az intenzív mezőgazdasági termelés számára nem voltak hasznosíthatók. Az őshonos magyar fajták fenntartása , létszámuk növekedése javulhatna, s mindezek lehetővé tennék bemutató létesítmények kialakítását, látogathatóvá tételét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 27/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-03 Sorszám: 7103Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása


Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése. Évente több, mint 130.000 vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak.

Helyzet/ adottság

▪ A gyógyvíz egy része a berekfürdői Termál- és Strandfürdő melletti Belső-tóba kerül, mely horgásztóként is működik. Sajnos az elmúlt években a tó alján az iszapréteg megnövekedett, mely a vízréteg csökkenését eredményezte, ezáltal veszélyezteti a tó halállományát és a nyári szezonban a bomló iszap kellemetlen szagával zavarja a strandolókat.

▪ Az idelátogató aktív turistáknak településünkön igen kevés programot tudunk ajánlani. A tavat kerékpár útvonal veszi körbe.


▪ A Belső-tavon egy, a tó vízfelületének megfelelő kapacitású levegőztető berendezés telepítése.▪ A kerékpár-túraútvonal nyomvonalán kettő darab madármegfigyelő torony létesítése.

Megoldási javaslat

▪ A tó vizének oxigénszintje a levegőztető berendezés hatására növekedne és ez iszapréteg csökkenését vonzaná maga után. A tóban élő halak életkörülményei nagyban javulnának, mely a horgászturizmus eredményességét növelné. A kellemetlen szag megszűnne, mely a turisták komfortérzetét javítaná.

▪ A túraútvonal mellett elhelyezett madármegfigyelő tornyokból kiváló lehetőség adódna a környék védett növény-és állatvilágának megfigyelésére, egyben turisztikai attrakcióként is funkcionálna.

Várható eredmény


▪ eszközbeszerzés, restaurálás (63%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Berekfürdő





Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-22 Sorszám: 2486Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása

Intézkedés: Történeti értékek konzerválása


▪ A térség területén több olyan történeti emlék található, amelyek nincsenek megfelelő és látogatható állapotban.Helyzet/ adottság

▪ A történeti értékek nem megfelelő állapota és látogathatósága miatt ezek állapota folyamatosan romlik, turisztikai vonzerőt nem képviselnek. További romlásukkal elveszti a térség történeti emlékeit, múltjának egy részét.


▪ A történeti értékű építmények konzerválása, állapotuk megőrzése, további romlásuk megakadályozása, felújításuk, látogathatóvá tételük.Megoldási javaslat

▪ Az állapotmegőrzés, a további romlás megakadályozása, a látogathatóvá tétel további turisztikai attrakciókat jelentene a térségben, s ezzel csökkenthető lenne a térségre oly jellemző szezonalitás és időjárásfüggő turizmusból eredő hátrány. A várható eredmények a folyamatos megvalósítás eredményeként a tervezési ciklus végére jelentkezne.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-22 Sorszám: 2486


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Köztisztaság feltételeit javító infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településeire jelentős mennyiségű turista érkezik, s ebből adódóan megnövekszik a településeken keletkező hulladékok mennyisége.

Helyzet/ adottság

▪ A településeken a közterületeken megnövekedett hulladékmennyiség eltakarításához már nem elegendő a kézi munkával történő eltakarítás, a szükséges eszközök, berendezések pedig hiányoznak. A koszos, kulturálatlan környezet ijesztő az ide látogató turisták és helyi lakosok számára.


▪ A probléma megoldásához a megfelelő gépek, berendezések beszerzésének támogatása szükséges. Komplex projekt a 2448 és 3122-vel.Megoldási javaslat

▪ A megvalósulás eredményeképpen tisztább közterületek, kulturáltabb környezet alakul ki, növekedhet a térség turistamegtartó-képessége.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Köztisztasági akciók szervezése

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség É-ÉNy-i határán folyik a Tisza folyó és ott helyezkedik el a Tisza-tó is, melyek kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosítanak az ide érkező turistáknak.

Helyzet/ adottság

▪ A Tisza a térség feletti szakaszáról rengeteg szemetet, hulladékot szállít a térségbe, melyek a Tisza-tó jellegéből adódóan itt lerakodnak, s a vízpartokra kisodródnak.


▪ A térségben – egyrészt a vízpartokon, másrészt a településekre bevezető közutak mentén – szükséges a keletkezett hulladékok eltávolítása civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság bevonásával köztisztasági akciók keretében. Szükséges az ide érkező turisták és a lakosság szemléletformálása a megfelelő hulladékkezelés tekintetében. Komplex projekt: 2442 és 3122-vel.

Megoldási javaslat

▪ A köztisztasági akciók eredményeként a térségbe érkező hulladékok jelentős része eltávolításra kerül. A szemléletformálás hatására csökken a nem megfelelően elhelyezett és eldobált hulladék mennyisége. Mindezek eredményeként a térség köztisztasági állapota javul, megnövelve ezzel a térség turisztikai vonzerejét, turistamegtartó képességét.

▪ Mindezek elérése folyamatosan történik. A köztisztasági akciók évente több alkalommal történő szervezésével viszonylag gyors eredmények érhetők el, de ezek csak tüneti kezelések, hiszen hosszú távú eredménye

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 31/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-03 Sorszám: 7110Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik oka az alacsony gazdasági aktivitás. Számos szakember megfelelő szakismeret birtokában, de a vállalkozó kompetenciák hiánya miatt nem tud vagy nem kíván önálló vállalkozást alapítani.

Helyzet/ adottság

▪ A folyamatosan fejlődő turizmus, a környező fejlettebb régiók felvevőpiacai lehetőséget kínálnak arra, hogy kisvállalkozások bedolgozóként, alvállalkozóként kiszolgáló szolgáltatást nyújtsanak. Ehhez arra van szükség, hogy önállóan menedzselni tudják magukat, illetve kisebb vállalkozói csapatukat. A vállalkozói kompetenciák birtokában mobilizálható a térségben kihasználatlan szakismeret.


▪ Szakmával vagy egy vállalkozás viteléhez szükséges szakismerettel rendelkezők, illetve a vállalkozásukat éppen elkezdők képzése. Képzők, mentorok képzése. A Prioritásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó vállalkozó képzési programok szervezése. Komplex projekt 3395 és 3402-vel

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozók számának növelése. A vállalkozások bajba jutásának megelőzése, sikeres vállalkozások számának növelése Munkanélküliség csökkentése. Képzett vállalkozói képzők.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik indikátora a hátrányos helyzetű családok magas aránya. E családokban élő gyermekeknek különösen nehéz az általános iskola befejezése, felkészülés a továbbtanulásra, szakmatanulásra. Újratermelődik az iskolázatlanság, e fiatalok nem kapnak esélyt.

Helyzet/ adottság

▪ A térség iskoláiban a hátrányos helyzetű gyermekek napközis jellegű egyéni képzésével, mentorálásával növelni lehet az általános iskolát sikeresen befejező gyermekek számát. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek akkor van esélyük felkészülni a középfokú képzésre és ott helytállni, ha a kötelező iskolai képzéshez kapcsolódó személyes ráképzésben mentorálásban részesülnek.


▪ A közoktatásban (nem szakképzésben és középiskolában) résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek napközis jellegű speciális képzése, mentorálása. E tanulók felkészítése a középfokú képzésre. Komplex projekt 3399 és 3402-vel

Megoldási javaslat

▪ A nyolc osztályt sikeresen befejezők magasabb aránya, a középfokú képzésben helytállók magasabb aránya, a hátrányos helyzetű tanulók esélynövelése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben számos civil szervezet működik. A tagok és alkalmazottak száma több ezer fő. A tagok, alkalmazottak és önkéntes segítők jól ismerik a választott szakterületet, rendelkeznek a megfelelő szakismeretekkel, de kevésbé járatosak a menedzselési, „eladási”, forrásszerzési területen, ami akadályozza e szféra további térnyerését.

Helyzet/ adottság

▪ A térség civil szervezeteinek tagjai, nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel és technikákkal, amelyek szükségesek a sikeres forrásszerzéshez, pályázatíráshoz és lebonyolításhoz, programszervezéshez, önkéntes-toborzáshoz, szervezeti és szolgáltatásmarketinghez.


▪ Civil szervezetek és egyéb térségi nonprofit szervezetek és intézmények vezetői, tagjainak, munkatársainak menedzsmentel kapcsolatos rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése, amelynek keretében megszerzik a forrásszerzéshez, pályázatkészítéshez és menedzseléshez, projekt-tervezéshez és irányításhoz, marketinghez, önkéntes irányításhoz szükséges legfontosabb kompetenciákat ismereteket.

Megoldási javaslat

▪ A térségi nonprofit szervezetek vezetői és tagja megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, eléggé felkészültek lesznek ahhoz, hogy programokat, projekteket sikeresen menedzseljenek. Több sikeres program és projekt lesz a térségben, fellendül a civil élet, számos kedvező hatással.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik oka az alacsony gazdasági aktivitás. Számos szakember megfelelő szakismeret birtokában, de a vállalkozó kompetenciák hiánya miatt nem tud vagy nem kíván önálló vállalkozást alapítani, illetve vállalkozását nem képes megfelelően működtetni.

Helyzet/ adottság

▪ A folyamatosan fejlődő turizmus, a környező fejlettebb régiók felvevőpiacai lehetőséget kínálnak arra, hogy a kisebb vállalkozások bedolgozóként, alvállalkozóként kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Ehhez arra van szükség, hogy önállóan menedzselni tudják magukat, illetve kisebb vállalkozói csapatukat.


▪ Szakmával vagy egy vállalkozás viteléhez szükséges szakismerettel rendelkezők, illetve a vállalkozásukat éppen elkezdők számára rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése. Képzők, mentorok ismereteinek fejlesztése rendezvények által. A Prioritásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó vállalkozói rendezvények szervezése.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozók számának növekedése. A vállalkozások bajba jutásának megelőzése, sikeres vállalkozások számának növekedése. Munkanélküliség csökkenése. A vállalkozói és menedzselési kompetenciák birtokában a mobilizálható a térségben kihasználatlan szakismeret.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az idelátogató turisták és helybeli fiatalok számára kevés – helyi természetet és környezetet ismertető és kultúrát közvetítő, a hagyományokat és a helytörténeti tudnivalókat bemutató – program áll rendelkezésre. A turisták többnyire önállóan tájékozódnak több-kevesebb sikerrel.

Helyzet/ adottság

▪ A térség településein számos környezeti, helytörténeti ismeret, kulturális és népművészeti hagyomány, tudnivaló nincs strukturált, fogyasztható formában összegyűjtve. A szétszórt ismeretanyag strukturált, mini oktatóanyagokká történő összegyűjtése szükséges. Hiányzik az ismertek átadásra alkalmas képzett helyi „idegenvezető” gárda.


▪ Képzési és ismeret-átadó programok készítése a következő témákban: helyi természet és környezet - a Tisza-tó világa, helyi kulturális hagyományok, helyi népművészeti hagyományok (gyakorlattal egybekötve, helytörténeti tudnivalók (idegenvezetéssel), híres helyeket – bemutató többnyelvű elektronikus hanganyagainak elkészítése. Az ismereteket átadó képzők képzése. Próbaképzések lebonyolítása.

Megoldási javaslat

▪ Diák és felnőtt turisták, helyi érdeklődők hiteles tájékoztatása képzett oktatókkal. Hasznos szabadidős programok számának növelése, a turisztikai vonzerő és helyi identitástudat erősítése. Kiegészítő jövedelem pedagógusoknak, civil szervezeteknek és a hagyományok ápolásával foglalkozóknak. Az ismeretek dokumentált formában történő összegyűjtése és megőrzése az utókor számára.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Életminőség fejlesztése


▪ A térség természeti, emberi-, egészségi-, szervezeti-, közösségi értékeink megőrzése a legfontosabb térség továbbfejlődésének megalapozása érdekében. A térség természeti, egészségügyi, humán környezetének védelme fejlesztésre szorul, amelynek egyik kulcsterülete az ismeretátadás a jövő generációjának és a felnőtt polgároknak.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti, egészségügyi, humán környezeti állapotok romlását a térség lakosságának összefogásával meg lehet állítani. Ennek egyik módja a figyelemfelkeltő ismeretek és a követendő magatartásra vonatkozó ismeretek átadása, azaz a képzés, tájékoztatás.


▪ Tájékozató előadásokat, kampányokat, figyelemfelkeltő programokba épített ismeretátadást, direkt és indirekt képzéseket, vetélkedőket-versenyeket kell szervezni a szükséges ismeretek átadásra a környezeti szemléletformálásra, az egészségvédelemre, betegségmegelőzésre és a közösségfejlesztésre vonatkozóan.

Megoldási javaslat

▪ Tájékozott lakosság. Rendezett élhetőbb környezet. Javuló testi és lelki egészség. Fejlettebb, aktívabb közösségi élet.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-23 Sorszám: 2874Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése

Intézkedés: Hagyományőrző csoportok tevékenységének elősegítése


▪ A Közösség térségében több amatőr művész, hívatásos művész – művésztelep, illetve művészeti csoport működik.Helyzet/ adottság

▪ Mivel a művészeti tevékenységet amatőr szinten űzik, illetve a profik által készített alkotások sem mindig az értékesítés szándékával készülnek, bevételük ebből egyáltalán nem, ill. minimális szinten származik, ezért probléma számukra az alkotásaik közönséghez való eljuttatása, megismertetése. Tevékenységük elősegítésével lehetőség nyílik a térség kulturális hagyományainak megőrzésére, újak teremtésére.


▪ A térségben élő, alkotó, művészek, csoportok művészeti értékkel bíró alkotásaik (fő hangsúlyt fektetve a saját szellemi termékekre) bemutatásának elősegítése bemutatótermek kialakításával, felújításával.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig olyan művészeti produktumok jönnek létre, amelyek színesítik a térség arculatát, programkínálatát, s mely által nagyobb turisztikai érdeklődés keletkezik. A hagyományok nem vesznek el, s olyan hagyományok alakulhatnak ki, melyek a térség számára emblematikus jelképekké is válhatnak, növelve ezzel a lakosság és az ide látogató turisták jó közérzetét.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-23 Sorszám: 2874


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 38/46 Kód: ÉA-40-GF-A-12 Sorszám: 2390Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése

Intézkedés: Identitástudat fejlesztése helyi hagyományok és értékek gyűjtésével, feldolgozásával


▪ A térségre kevésbé jellemző a kimagasló értéket képviselő épített örökség. Viszont jelentős értéket képviselnek a tárgyi emlékek gyűjteményei és a helyi kézművesek termékei.

Helyzet/ adottság

▪ Egyes gyüjtemények a padlásokon porosodnak, van aki azt sem tudja, milyen értéket képvisel 30 - 50 éve meglévő gyűjteménye. A kézműveseknek nem áll rendelkezésére az elkészült termékek bemutatását lehetővé tevő helyiség.


▪ Magángyűjtemények és kézműves termékek bemutathatóvá tétele beruházás jellegű támogatásokkalMegoldási javaslat

▪ Az intézkedés hozzájárul a helyi értékmegőrzéshez, javítja a településeken élők önbecsülését, identitás tudatát.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 39/46 Kód: ÉA-40-SzF-5-02 Sorszám: 2880Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése

Intézkedés: Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése


▪ Térségünk jelentős néphagyományokkal rendelkezik. A népi kismesterségek, az élő népművészet, turisztikai vonzerőként jelenik meg. Ilyenek a fazekasság, a vessző- és gyékényfonás, a bőrművesség. Jelentősek még a pásztor, vadász, halász, hajózó életformához kötődő hagyományok. Tevékenységük iránt nagy az érdeklődés, többletköltést eredményeznek és hozzájárulnak a hagyományok megőrzéséhez, az identitás erősítéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben bemutatkozási és bemutatásra alkalmas helyiség hiányában a fenti tevékenységek sokszor háttérbe szorulnak, így nem tudnak megfelelően érvényesülni, termékeikkel a piacon, a térség rendezvényein megjelenni, ahol pedig külön attrakciót jelentenének. Ezek eredményeként az jelentkezik, hogy ezek a termékek, az elkészítésükhöz szükséges technológiák szépen lassan elvesznek, hisz egyre kevesebben foglalkoznak ilyen tevékenységgel.


▪ A népi hagyományokat művelők felkutatása, számbavétele, a közöttük lévő kapcsolatok megerősítése, erőik megtöbbszörözése (hálózatosodás, érdekképviseletek kialakítása stb.), tevékenységük bemutathatóságának javítása, tudásuk átadásának elősegítése a fiatalabb nemzedékek és az érdeklődő turisták, lakosság számára.

Megoldási javaslat

▪ Megerősödve önálló turisztikai attrakciót jelentenek, tudásuk átadásával kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jut a térség lakossága, erősítik a térséget hagyományainak megőrzésében, a lakosság számára újabb összekötő kapcsokat jelentenek, közösségformáló hatást fejtenek ki. Termékeik révén elvihetik a térség hírnevét az ország, s a világ más térségeibe, egyfajta marketing tevékenységet is betöltve ezzel.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 40/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-02 Sorszám: 7099Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése

Intézkedés: Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése


▪ Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése, melyet a gyógyvíznek köszönhet. Évente több, mint 130.000 vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak.

Helyzet/ adottság

▪ Az 1928 januárjában Pávai Vajna Ferenc vezette fúrások nyomán felszínre tört termálvíznek köszönheti a településünk a létét. Sajnos a településen nincs olyan állandó kiállítás, mely méltóképpen bemutatná Pávai Vajna Ferenc munkásságát, a fürdő és a település eddigi 81 évét.


▪ A berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén, a megőrzött és a településen fellelhető kulturális és ipari emlékek számára Fürdőmúzeum létesítése.

▪ Az egykori termálvíz-csatorna egy részének, mint ipari emléknek helyreállítása, környezetének rendezése, parkosítása.

Megoldási javaslat

▪ A tervezett Fürdőmúzeum amellett, hogy méltó emléket állítana a fürdő és a település elmúlt 81 évének, a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely által a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Berekfürdő





Megoldási javaslatok 41/46 Kód: ÉA-40-GF-1-01 Sorszám: 2977Prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása

Intézkedés: Kistérségi kommunikációs - és információs központ kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A Parti Rádió Kht. megvalósította a térség mindezidáig egyetlen helyi műsorszóró rádióját, melyet ma már két frekvencián üzemeltet közműsor-szolgáltatóként. Emellett létrehozta az első térségi időszaki kiadványt, a jelenleg kéthetenként megjelenő, de a tervek szerint hetilappá váló Héthatárt. Több internetes portált működtet (www.partiradio.hu, www.hethatar.com, www.parton.hu), melyek alkalmassá tehetők arra, hogy a Tisza-tó környékének naprakész hírportáljai legyenek.

Helyzet/ adottság

▪ A rádió stúdiótechnikájának egy része elavult, az adást vezérlő keverőpult közel húsz éve készült, a stúdió épülete pedig családi háznak épült, ezért építészetileg csak jelentős kompromisszumokkal alkalmas stúdiófeladatok ellátására. A Parti Rádió – az új szabályozásoknak megfelelő digitális átállásra tekintettel – megérett a technológiai átalakításra, már létező, és tervezett funkciónövekedés kialakítására.


▪ A rádiónak új, a feladatnak tökéletesen megfelelő stúdióra van szüksége, ahol kompromisszumok nélkül, kimagasló szakmai és technikai színvonalon készülhetnek a rádiós műsorok. A lap és a honlap üzemeltetésének építészeti feltételei termtődnek meg, amennyiben az a rádióval és a televízióval egy építészeti egységben foglal helyet. A portál a szöveg mellett hang-és képfájlokat, online rádiót és televíziót is tartalmaz. Az 1-es műtermet egyúttal moziként és stúdiószínházként is működtetné a kommunikációs központ. Elképzeléseink szerint 50-60 fő befogadására alkalmas nézőtérrel és mintegy 25-30 m2-es színpaddal, vetítővászonnal rendelkező klimatizált, hangszigetelt terem, mely nézők előtti televíziós felvételek készítésére és is alkalmas.

Megoldási javaslat

▪ Amennyiben a Tisza-tavi Kommunikációs Központ megvalósulhat, egy olyan létesítmény kerül a régióba, amely térségi feladatokat lát el, s amellyel növelheti a kistérség és az itt élők hírnevét is. A Parti Rádió Kht-nél lenne megtalálható az egy munkahelyen lévő legtöbb kommunikációs munkatárs és újságíró, valamint a cég az információfeldolgozás technológiájának is egyedüliként lenne birtokában. Ezáltal a cég maximálisan alkalmassá válna, hogy a helyi közösségek szószólója, tájékoztatási központja legyen, mely az országos sajtóba is el juttat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 42/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-05 Sorszám: 3122Prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása

Intézkedés: Egységes tájékoztató rendszer

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség nem egységes mind tájegységileg, mind pedig kulturálisan sem. A települések eltérő jellegéből adódóan a turisták vagy az átutazók nem tudják, nem érzik, hogy a Tisza-tó Térségéhez tartozó településen járnak.

Helyzet/ adottság

▪ Nem megfelelő a térségben az összetartozás érzése, nem érzik az itt élők, az itt tevékenykedő szervezetek, hogy ebbe a térségbe tartoznak, így nem megfelelő a térségben az együttműködés, az összefogás, s ebből eredően gazdasági hátrányba kerülünk azokkal a térségekkel szemben, amelyekben nagyobb az együttműködés, az összefogás.


▪ A települések egyéni sajátosságait megőrizve olyan egységes tájékozató rendszer (térképek, információk, a térségről a településekről, egyéb felhívások stb.) kialakítása és fenntartása, melyekkel tudatosítható a lakosságban és az ide érkező turistákban, hol, melyik térségben járnak. A megvalósítás az önkormányzatok bevonásával történik, a többcélú társulások pályázatán keresztül.

▪ Komplex javaslat: 2448 és 2442

Megoldási javaslat

▪ Kialakul a térséget jellemző egységes tájékoztató rendszer, nő az összetartozás, a térség egységesebb képet mutat, a települési sajátosságok megőrzésével. Összefüggésben a tisztasággal kapcsolatos megoldási javaslatokkal (2448, 2442) eredménye a tervezési ciklus első felében relizálódik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 43/46 Kód: ÉA-40-GF-4-03 Sorszám: 3170Prioritás: A civil társadalom fejlődésének elősegítése

Intézkedés: Közösségfejlesztés, a civil szervezetek létrejöttének ösztönzése


▪ A Tiszafüred kistérség gazdaságilag elmaradott, fokozott foglalkoztatási gondokkal küzdő, erőteljesen rurális jellegű kistáj. A megfogyatkozott „piacképes tudás” tovább fokozza a hátrányok halmozódását. A LEADER - közösség által érintett tizenöt (3 kisváros, 12 község) település helyi társadalma még a hazai viszonyok között is a legerőtlenebbek közé tartozik.

Helyzet/ adottság

▪ Probléma feltáró, érdek-artikuláló, önmenedzselő képességük gyenge, orientáló segítésre, (közösség-) fejlesztésre szorul. A kistérség fejlődési esélyeit az infrastrukturális feltételeinek hiátusain túl, az ott élők általános és szakmai képzettsége, az érzékelhető infokommunikációs vákuum, az információhoz, mint gazdasági erőforráshoz való hozzáférés és fogadókészség, a közös cselekvési, kooperációs, a partnerségi együttműködési készség hiányosságai jelentősen csökkentik.


▪ A már hosszabb ideje önfenntartóan működő, az emberi erőforrás-, közösség- és vidékfejlesztésben, a munkaerő piaci programok menedzselésében felkészült hozzáértéssel, multiplikálható „jó gyakorlatokkal” rendelkező cívil szervezetek szakmai irányításával, az önkormányzatok partnerségi támogatásával működő „Kistérségi Közösség- és Vidékfejlesztő Módszertani Központ” komplex keretben történő (beruházás, info-kommunikáció, képzés, rendezvények, módszertani szolgáltatások) létrehozása

Megoldási javaslat

▪ Gyarapodik a helyi társadalmak önszerveződési képessége, az itt élők általános, és állampolgári műveltsége, piacképesebbé válik szakmai képzettsége

▪ Bővül az önálló működésre, közösségi- és atipikus foglalkoztatásra képes non-profit és civil szféra, a civil és non-profit szervezetek alapellátó szolgáltatások nyújtására válnak alkalmassá. A lakosság informáltságának, megélhetési képességeinek bővülése, közérzetének, ellátottságának javulása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/46 Kód: ÉA-40-GF-6-02 Sorszám: 2500Prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés

Intézkedés: Együttműködés és tapasztalatcsere külföldi LEADER akciócsoportokkal


▪ A térségben élő lakosság és szervezetek a térség adottságainak következtében nem rendelkeznek megfelelő belső megújulási potenciállal. A térség települései több országban is rendelkeznek testvérvárosi kapcsolatokkal, s rendelkezünk francia és lengyel Leader kapcsolatokkal is.

Helyzet/ adottság

▪ A térség szereplői innovatív megoldásokat önmaguktól nehezen találnak, s a térségre jellemző hátrányos helyzetnek köszönhetően a gazdaság, a közösségi élet nagyon alacsony szinten mozog. Szükséges lenne ebből az apátiához hasonlatos helyzetből való kilábaláshoz, hogy a térségben élők hasonló vagy a térségtől eltérő adottságú területeken lévő ötleteket, megoldásokat is megismerjenek.


▪ Külföldi tanulmányutak szervezése és megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Együttműködés és tapasztalatcsere hazai LEADER akciócsoportokkal


▪ A térségben élő lakosság és szervezetek a térség adottságainak következtében nem rendelkeznek megfelelő belső megújulási potenciállal.Helyzet/ adottság

▪ A térség szereplői innovatív megoldásokat önmaguktól nehezen találnak, s a térségre jellemző hátrányos helyzetnek köszönhetően a gazdaság, a közösségi élet nagyon alacsony szinten mozog. Szükséges lenne ebből az apátiához hasonlatos helyzetből való kilábaláshoz, hogy a térségben élők hasonló vagy a térségtől eltérő adottságú területeken lévő ötleteket, megoldásokat is megismerjenek.


▪ Hazai tanulmányutak szervezése és megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Részvétel A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó című projektben


▪ A Magyarországi Leader Központ 2007-ben indította el a Tisza-menti Leader Akciócsoportok közreműködésével „A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó” c. projektet, melynek célja az akciócsoportok közti tapasztalatcsere, a jó megoldások átvétele, a turisztikai és kulturális hálózatépítés, együttműködés kialakítása volt.

Helyzet/ adottság

▪ A programban közreműködő akciócsoportok megfogalmazták azokat a projektötleteket, melyek elősegíthetik, hogy a vízitúrázók a Tisza felső folyásától a déli határig hasonló színvonalú infrastruktúrát és szolgáltatásokat vegyenek igénybe (pl. szálláshely, kikötő). Az összefogás elősegítheti új turisztikai termékek (pl. túraútvonalak) kialakítását.


▪ Tisza-menti akciócsoportok összefogásával megvalósuló konferenciák és rendezvények szervezése, a "jó gyakorlat" átadása a partnerség kialakítása és fejlesztése érdekében.

Megoldási javaslat

▪ Partnerségi kapcsolat alakul ki a Tisza-mentén tevékenykedő szolgáltatók és turisztikai szervezetek között. Javul az információáramlás. A szakmai összefogásnak, partnerkeresésnek és tőke koncentrációnak köszönhetően új projektek és beruházások indulnak. Javul a térség ismertsége és megítélése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





176

A stratégiában kialakított prioritásokkal teljes összhangban kerültek megállapításra az intézkedések. A stratégiaalkotás folyamán kialakult és elkészített megoldási javaslatok mindazt a célt szolgálják, hogy a térségben jellemző gazdasági és közösségi problémákra adjanak megoldást.A különböző prioritások, intézkedések, megoldási javaslatok egymással szervesen összefüggenek, egymás hatásait erősítik.A stratégia sikeres megvalósulása esetén javul a térségben a vállalkozások és foglalkoztatók helyzete, a fejlesztések és beruházások eredményeképp több munkahelyet tudnak teremteni. Ezzel szorosan összefügg, hogy az emberi erőforrás fejlesztés révén a munkavállalók alkalmasabbá válnak a munkavégzésre, ezáltal a foglalkoztató képzettebb, alkalmasabb munkaerőhöz juthatnak.A turisztikai fejlesztések, a helyi természeti, környezeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzése lévén a stratégia várható hatása lesz, hogy a térségbe érkező turisták száma növekedik és csökken a turizmus szezonalitástól és időjárástól való függősége. Ennek külön eredménye lehet, hogy a térségbe érkező turisták növelik a helyi üzletek, szolgáltatók bevételeit, ezáltal megerősítve őket. A megnövekedett turista létszám ezenkívül a lakosság számára kiegészítő bevételi forrásokat, kereseti lehetőséget biztosít.Az egységes tájékoztató rendszer és a különböző közösség jellegű fejlesztések eredményeként a térségben élő emberek, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok között kialakulhat a térségi összetartozás érzése, mely lehetőséget teremt arra, hogy beszerzéseikkel, vásárlásaikkal, támogatásaikkal a térségben működő szervezeteket és az itt élő lakosságot támogassák, melyek további fejlesztéseket generálhatnak.A civil szervezetek támogatásával a térségben eddig fejletlennek mondható szektor is eredményesebb működésre lesz képes, melynek köszönhetően a lakosság aktívabban részt vehet a közösségi életben, fejlődik az összetartozás érzése, mindezek által fejlődik a lakosság mentális közérzete.A hazai és külföldi LEADER szervezetekkel való kapcsolattartás révén a térség megismerheti más térségek, más közösségek életét, gazdálkodási formáit, közösségformáló tevékenységét, mely szintén további fejlesztésekre ad lehetőséget.

A stratégiában kialakított prioritásokkal teljes összhangban kerültek megállapításra az intézkedések. A stratégiaalkotás folyamán kialakult és elkészített megoldási javaslatok mindazt a célt szolgálják, hogy a térségben jellemző gazdasági és közösségi problémákra adjanak megoldást.A különböző prioritások, intézkedések, megoldási javaslatok egymással szervesen összefüggenek, egymás hatásait erősítik.A stratégia sikeres megvalósulása esetén javul a térségben a vállalkozások és foglalkoztatók helyzete, a fejlesztések és beruházások eredményeképp több munkahelyet tudnak teremteni. Ezzel szorosan összefügg, hogy az emberi erőforrás fejlesztés révén a munkavállalók alkalmasabbá válnak a munkavégzésre, ezáltal a foglalkoztató képzettebb, alkalmasabb munkaerőhöz juthatnak.A turisztikai fejlesztések, a helyi természeti, környezeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzése lévén a stratégia várható hatása lesz, hogy a térségbe érkező turisták száma növekedik és csökken a turizmus szezonalitástól és időjárástól való függősége. Ennek külön eredménye lehet, hogy a térségbe érkező turisták növelik a helyi üzletek, szolgáltatók bevételeit, ezáltal megerősítve őket. A megnövekedett turista létszám ezenkívül a lakosság számára kiegészítő bevételi forrásokat, kereseti lehetőséget biztosít.Az egységes tájékoztató rendszer és a különböző közösség jellegű fejlesztések eredményeként a térségben élő emberek, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok között kialakulhat a térségi összetartozás érzése, mely lehetőséget teremt arra, hogy beszerzéseikkel, vásárlásaikkal, támogatásaikkal a térségben működő szervezeteket és az itt élő lakosságot támogassák, melyek további fejlesztéseket generálhatnak.A civil szervezetek támogatásával a térségben eddig fejletlennek mondható szektor is eredményesebb működésre lesz képes, melynek köszönhetően a lakosság aktívabban részt vehet a közösségi életben, fejlődik az összetartozás érzése, mindezek által fejlődik a lakosság mentális közérzete.A hazai és külföldi LEADER szervezetekkel való kapcsolattartás révén a térség megismerheti más térségek, más közösségek életét, gazdálkodási formáit, közösségformáló tevékenységét, mely szintén további fejlesztésekre ad lehetőséget.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

177

Összességében megállapítható, hogy a stratégia megvalósítása során a térségben jellemző problémák megoldása elkezdődhet, s alapot teremtenek a későbbi fejlesztési tervek, stratégiák kialakításához, megvalósításhoz.

Összességében megállapítható, hogy a stratégia megvalósítása során a térségben jellemző problémák megoldása elkezdődhet, s alapot teremtenek a későbbi fejlesztési tervek, stratégiák kialakításához, megvalósításhoz.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

178

A társadalmi kohézió erősítése érdekében fontos számunkra a kirekesztéssel szembeni küzdelem, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, az együtt élő másságok között a kulturális konfliktusok szakszerű kezelése, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők életvezetési problémáinak segítése.A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.A törvény értelmében a fogyatékos személyeknek joga van a számukra akadálymentes és biztonságos épített környezetre.A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a roma kisebbség integrációját, annak érdekében, hogy a helyi közösségek aktív részeseivé válhassanak. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához oktatásszervezési, munkahely teremtési tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni.Egy korábbi országos szintű felmérésből kiderült, hogy a férfiak foglalkoztatása 25-30 %-kal magasabb, mint a nőké. A férfiak jövedelme is magasabb – kb. 10-15%-kal – a nőkénél. Szövetkezetünk gondot fordít a foglalkoztatás területén, arra, hogy kiküszöböljük mind a nők, mind a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetését. Azonos munkáért azonos bér, a gyermeket nevelő, illetve vállaló nőket ne érje hátrány!A középkorú és idősebb korosztályhoz tartozó- 50 év feletti, tapasztalatokkal és motivációval rendelkező munkavállalók jelentkezését is várjuk létrehozandó munkahelyeinken.Nagy gond térségünkben az a tendencia, hogy a magasan képzett fiatal munkaerő – mivel nem találja meg lakóhelyén számításait – elvándorol térségünkből.Az esélyegyenlőség és fenntarthatóság az alábbi prioritások szerint jelennek meg a Vidékfejlesztési Stratégiában:Emberi erőforrás fejlesztésea.

A társadalmi kohézió erősítése érdekében fontos számunkra a kirekesztéssel szembeni küzdelem, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, az együtt élő másságok között a kulturális konfliktusok szakszerű kezelése, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők életvezetési problémáinak segítése.A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.A törvény értelmében a fogyatékos személyeknek joga van a számukra akadálymentes és biztonságos épített környezetre.A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a roma kisebbség integrációját, annak érdekében, hogy a helyi közösségek aktív részeseivé válhassanak. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához oktatásszervezési, munkahely teremtési tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni.Egy korábbi országos szintű felmérésből kiderült, hogy a férfiak foglalkoztatása 25-30 %-kal magasabb, mint a nőké. A férfiak jövedelme is magasabb – kb. 10-15%-kal – a nőkénél. Szövetkezetünk gondot fordít a foglalkoztatás területén, arra, hogy kiküszöböljük mind a nők, mind a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetését. Azonos munkáért azonos bér, a gyermeket nevelő, illetve vállaló nőket ne érje hátrány!A középkorú és idősebb korosztályhoz tartozó- 50 év feletti, tapasztalatokkal és motivációval rendelkező munkavállalók jelentkezését is várjuk létrehozandó munkahelyeinken.Nagy gond térségünkben az a tendencia, hogy a magasan képzett fiatal munkaerő – mivel nem találja meg lakóhelyén számításait – elvándorol térségünkből.Az esélyegyenlőség és fenntarthatóság az alábbi prioritások szerint jelennek meg a Vidékfejlesztési Stratégiában:Emberi erőforrás fejlesztésea.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

179

Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztéseMunkaerőpiacra történő visszajutás segítéseKépzők képzéseVállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás elősegítése,Nonprofit menedzser képzésb. Életminőség fejlesztéseKörnyezetvédelem (szemléletformálás)Egészségvédelem – prevenció (tudatformálás)Közösségfejlesztés (partnerség, hálózatépítés)A fenntarthatóság érvényesülése:A stratégiában olyan fejlesztési elképzelések szerepelnek, amelyek nem haladják meg a természeti és társadalmi környezet eltartó képességét és terhelhetőségét, valamint nem okoznak visszafordíthatatlan károsodást a természeti környezetben. Mindenhol előnyben kívánja a Helyi Vidékfejlesztési Közösség részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékcsökkentő megoldásokat, az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, valamint a projektek gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát.

Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztéseMunkaerőpiacra történő visszajutás segítéseKépzők képzéseVállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás elősegítése,Nonprofit menedzser képzésb. Életminőség fejlesztéseKörnyezetvédelem (szemléletformálás)Egészségvédelem – prevenció (tudatformálás)Közösségfejlesztés (partnerség, hálózatépítés)A fenntarthatóság érvényesülése:A stratégiában olyan fejlesztési elképzelések szerepelnek, amelyek nem haladják meg a természeti és társadalmi környezet eltartó képességét és terhelhetőségét, valamint nem okoznak visszafordíthatatlan károsodást a természeti környezetben. Mindenhol előnyben kívánja a Helyi Vidékfejlesztési Közösség részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékcsökkentő megoldásokat, az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, valamint a projektek gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

180

A térség korábbi fejlesztési tervei a karcagi és a tiszafüredi kistérség tervezési dokumentumaiból, a korábbi LEADER+ dokumentumból, a megyei és regionális stratégiából állnak össze.2005 májusában elkészült a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek.Kulcsprioritás: A kistérségi kohézió és a fejlesztési menedzsment erősítéseI. prioritás: A gazdaság versenyképességének javításaII. prioritás: A kistérség turisztikai fejlesztéseIII. prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIV. prioritás: Műszaki infrastruktúra és környezetgazdálkodás fejlesztéseV. prioritás: A mezőgazdaság életképességének javításaVI. prioritás: Szociális és egészségügyi hálózat problémáinak kistérségi szintű kezeléseVII. prioritás: Információs társadalom fejlesztése2005 novemberében elkészült a Tiszafüredi Kistérség Fejlesztési Tanács komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. I. prioritás: Lépés- és léptékváltás a kistérség elérhetőségébenII. prioritás: Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javításaIII. prioritás: Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítéseIV. prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseV. prioritás: Térségi egyenlőtlenségek mérsékléseVI. prioritás: Élet- és vagyonbiztonságot erősítő fejlesztésekA fent említett koncepciók képezték a térség rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, alapjául szolgáltak a megvalósuló projekteknek. Mindkét koncepció illeszkedik a megyei stratégiai programhoz (2004-2006) és a regionális stratégiai programhoz (2004-2006). Eredményeit mutatja mind az NFT I.-es (2004-2006) (81db), mind a hazai forrású nyertes, megvalósult projektek száma.A kitűzött célok és projektek részleges, illetve teljes megvalósulása, esetlegesen elavulása miatt 2006 májusától a projektcsatorna keretében folyamatos frissítések, illetve új projektek kerültek összegyűjtésre, melyben megnőtt a vállalkozói és civil projektek száma.

A térség korábbi fejlesztési tervei a karcagi és a tiszafüredi kistérség tervezési dokumentumaiból, a korábbi LEADER+ dokumentumból, a megyei és regionális stratégiából állnak össze.2005 májusában elkészült a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek.Kulcsprioritás: A kistérségi kohézió és a fejlesztési menedzsment erősítéseI. prioritás: A gazdaság versenyképességének javításaII. prioritás: A kistérség turisztikai fejlesztéseIII. prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIV. prioritás: Műszaki infrastruktúra és környezetgazdálkodás fejlesztéseV. prioritás: A mezőgazdaság életképességének javításaVI. prioritás: Szociális és egészségügyi hálózat problémáinak kistérségi szintű kezeléseVII. prioritás: Információs társadalom fejlesztése2005 novemberében elkészült a Tiszafüredi Kistérség Fejlesztési Tanács komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. I. prioritás: Lépés- és léptékváltás a kistérség elérhetőségébenII. prioritás: Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javításaIII. prioritás: Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítéseIV. prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseV. prioritás: Térségi egyenlőtlenségek mérsékléseVI. prioritás: Élet- és vagyonbiztonságot erősítő fejlesztésekA fent említett koncepciók képezték a térség rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, alapjául szolgáltak a megvalósuló projekteknek. Mindkét koncepció illeszkedik a megyei stratégiai programhoz (2004-2006) és a regionális stratégiai programhoz (2004-2006). Eredményeit mutatja mind az NFT I.-es (2004-2006) (81db), mind a hazai forrású nyertes, megvalósult projektek száma.A kitűzött célok és projektek részleges, illetve teljes megvalósulása, esetlegesen elavulása miatt 2006 májusától a projektcsatorna keretében folyamatos frissítések, illetve új projektek kerültek összegyűjtésre, melyben megnőtt a vállalkozói és civil projektek száma.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

181

A frissítések által a koncepciók projektjei összhangba kerültek a 2007-13 tervezési időszakra vonatkozó mind megyei, mind regionális stratégiai programokkal. A projektcsatorna által elindult a térségben és megvalósul a folyamatos projektfejlesztés is.Az NFT I-es AVOP keretében kerültek kiírásra a LEADER+ pályázatok, melyre a térség 6 települése pályázhatott és 20 nyertes pályázat született. Jelen projektek megvalósulása a falusi turizmus infrastrukturális fejlesztésére irányultak, melyekkel a 6 település turisztikai potenciáljai színvonalasan erősödtek, illetve növekedtek. Így összességében a tervezési dokumentumok és a nyertes projektek a térségben elindították a szemléletváltást, a projektben való gondolkodás erősödését, valamint a folyamatos fejlesztések ösztönzését. Ezt mutatja a jelenlegi Tisza-tó Térsége előzetesen elismert HVK iránti köz-, vállalkozói- és civilszféra nagyszámú érdeklődése és részvétele a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében, és a majdani megvalósításában.

A frissítések által a koncepciók projektjei összhangba kerültek a 2007-13 tervezési időszakra vonatkozó mind megyei, mind regionális stratégiai programokkal. A projektcsatorna által elindult a térségben és megvalósul a folyamatos projektfejlesztés is.Az NFT I-es AVOP keretében kerültek kiírásra a LEADER+ pályázatok, melyre a térség 6 települése pályázhatott és 20 nyertes pályázat született. Jelen projektek megvalósulása a falusi turizmus infrastrukturális fejlesztésére irányultak, melyekkel a 6 település turisztikai potenciáljai színvonalasan erősödtek, illetve növekedtek. Így összességében a tervezési dokumentumok és a nyertes projektek a térségben elindították a szemléletváltást, a projektben való gondolkodás erősödését, valamint a folyamatos fejlesztések ösztönzését. Ezt mutatja a jelenlegi Tisza-tó Térsége előzetesen elismert HVK iránti köz-, vállalkozói- és civilszféra nagyszámú érdeklődése és részvétele a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében, és a majdani megvalósításában.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

182

Stratégiánk célja, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon versenyképessé váljon.A LEADER+ Programban szerzett tapasztalatokból kiderült, hogy a stratégia csak széleskörű helyi összefogással valósítható meg. Programunk csak akkor lehet hatékony, ha konszenzusra épül, s a térség minden résztvevője számára fejlesztési lehetőséget kínál vagy valamilyen hatást gyakorol. A HVK tagjai által elfogadott fejlesztési prioritások csak úgy valósíthatók meg, ha a tagság együttműködik, összehangolja fejlesztéseit.A térség adottságai, hátrányos helyzete miatt a források lehívása csak akkor lehet eredményes, ha a program lebonyolítását projekt generálás és fejlesztés, tanácsadás előzi meg. Mindhárom érintett szférának vannak olyan tagjai, akik széleskörű pályázati tapasztalattal rendelkeznek. Elsősorban rájuk támaszkodva kívánjuk biztosítani a jövőbeni pályázók segítését.A térség sajátos fejlesztési szükségletekkel rendelkezik. A társadalom összetétele, a gazdaság jellege és állapota innovatív megoldások folyamatos keresését teszi szükségessé. Az innovatív projektek és megoldások keresése, generálása a Tagozatok együttműködésével, konzultációk, fórumok, konferenciák szervezésével biztosítható. Ezek keretében sor kerülhet téma- vagy tagozatorientált rendezvényekre, illetve plenáris ülésekre is.A térségben kevés a tőkeerős szervezet, vállalkozó. A stratégiában megfogalmazott prioritások és intézkedések jellegüknél fogva szükségessé teszik az ágazatközi megközelítést, a szférák összefogását, az eddig kialakult partnerségi kapcsolatok működtetését és a hálózatosodást a sikeres projektek lebonyolítása érdekében. A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. Ennek érdekében fel kívánjuk venni a kapcsolatot hasonló adottságokkal rendelkező és hasonló problémákkal küzdő LEADER csoportokkal és HVK-kal, kihasználva a meglévő és működő kapcsolatokat. A Tisza-tó sajátos fejlesztési igényei szükségessé teszik a kapcsolatfelvételt és a közös fejlesztési megoldások keresését a Tisza-Tarna-Rima Menti Leader Helyi Közösséggel.

Stratégiánk célja, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon versenyképessé váljon.A LEADER+ Programban szerzett tapasztalatokból kiderült, hogy a stratégia csak széleskörű helyi összefogással valósítható meg. Programunk csak akkor lehet hatékony, ha konszenzusra épül, s a térség minden résztvevője számára fejlesztési lehetőséget kínál vagy valamilyen hatást gyakorol. A HVK tagjai által elfogadott fejlesztési prioritások csak úgy valósíthatók meg, ha a tagság együttműködik, összehangolja fejlesztéseit.A térség adottságai, hátrányos helyzete miatt a források lehívása csak akkor lehet eredményes, ha a program lebonyolítását projekt generálás és fejlesztés, tanácsadás előzi meg. Mindhárom érintett szférának vannak olyan tagjai, akik széleskörű pályázati tapasztalattal rendelkeznek. Elsősorban rájuk támaszkodva kívánjuk biztosítani a jövőbeni pályázók segítését.A térség sajátos fejlesztési szükségletekkel rendelkezik. A társadalom összetétele, a gazdaság jellege és állapota innovatív megoldások folyamatos keresését teszi szükségessé. Az innovatív projektek és megoldások keresése, generálása a Tagozatok együttműködésével, konzultációk, fórumok, konferenciák szervezésével biztosítható. Ezek keretében sor kerülhet téma- vagy tagozatorientált rendezvényekre, illetve plenáris ülésekre is.A térségben kevés a tőkeerős szervezet, vállalkozó. A stratégiában megfogalmazott prioritások és intézkedések jellegüknél fogva szükségessé teszik az ágazatközi megközelítést, a szférák összefogását, az eddig kialakult partnerségi kapcsolatok működtetését és a hálózatosodást a sikeres projektek lebonyolítása érdekében. A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. Ennek érdekében fel kívánjuk venni a kapcsolatot hasonló adottságokkal rendelkező és hasonló problémákkal küzdő LEADER csoportokkal és HVK-kal, kihasználva a meglévő és működő kapcsolatokat. A Tisza-tó sajátos fejlesztési igényei szükségessé teszik a kapcsolatfelvételt és a közös fejlesztési megoldások keresését a Tisza-Tarna-Rima Menti Leader Helyi Közösséggel.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

183

A Tisza-tó Térsége HVK együttműködési megállapodást kötött a francia Association du Pays du Grand Bergeracois szervezettel, mely több évre visszanyúló Leader tapasztalattal rendelkezik. Az együttműködés célja a tapasztalatok cseréje és közös megoldási módok keresése a vidékiességből fakadó problémákra. A megvalósuló fejlesztések által a térség nyitottá válik, fogékony az újra, az innovációra, épít a belső adottságokra, elfogadja az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés és az élethosszig tartó tanulás eszméjét, biztosítja az információáramlást, képes a többletforrások felvételére, vonzására, számít a helyi diplomások tudására, hisz a közösség erejében.

A Tisza-tó Térsége HVK együttműködési megállapodást kötött a francia Association du Pays du Grand Bergeracois szervezettel, mely több évre visszanyúló Leader tapasztalattal rendelkezik. Az együttműködés célja a tapasztalatok cseréje és közös megoldási módok keresése a vidékiességből fakadó problémákra. A megvalósuló fejlesztések által a térség nyitottá válik, fogékony az újra, az innovációra, épít a belső adottságokra, elfogadja az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés és az élethosszig tartó tanulás eszméjét, biztosítja az információáramlást, képes a többletforrások felvételére, vonzására, számít a helyi diplomások tudására, hisz a közösség erejében.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE