Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Homokhátság HK

Budapest, 2009 Április 4.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Homokhátság HK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Megélünk a homok hátán!

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Felső-Homokhátság HK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 41%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 41%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Felső-Homokhátság HK területe 13 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 52,496 fő, a városokban élő lakosok száma 21,109 főA(z) Felső-Homokhátság HK területe 13 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 52,496 fő, a városokban élő lakosok száma 21,109 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

52,496

13

2

0

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Dabas 16,231 fő

5,111 fő

4,878 fő

4,439 fő

Bugyi

Örkény

Inárcs

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

2

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 7

Fejlesztési intézkedések száma 23

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

35

Felső-Homokhátság HK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,189,400 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Felső-Homokhátság HK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 6

▪ 7

▪ 4

▪ 3

▪ 3

▪ 2

▪ 2

▪ 10

▪ 3

▪ 2

▪ 4

Allokált forrás (EUR)

▪ 1,085,056

▪ 1,189,400

▪ 670,633

▪ 553,715

▪ 52,500

▪ 43,000

▪ 20,000

▪ 260,000

▪ 40,000

▪ 60,036

▪ 389,000

6

Felső-Homokhátság HK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A haránt irányú utak hiánya lassítja a települések közötti közlekedést, amely a vállalkozások fejlődése, a munkavállalók mobilitása, az alapvető intézmények megközelítése szempontjából hátrányos. A térségben a vonat- és az autóbuszközlekedés hiányos. A szenvedélybetegek és a mentális problémákkal küzdő lakosok nagy száma számos problémát vet fel. A Homokhátságon nagyok a vízvisszatartási problémák, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott, nagyon sok az illegális szemétlerakás. A munkaerő nagy része képzetlen vagy munkavállalás szemponjából nem a megfelelő képzettséggel rendelkezik. A közbiztonság nem megfelelő.

▪ A központi elhelyezkedés előnyös a térség szempontjából. Az M5-ös autópálya, az 5-ös, a 4-es és a 405-ös főútvonalak kívülről jól megközelíthetővé teszik a településeket. Változatos és szép a természeti környezet, sok természetvédelmi terület és természeti ritkaság található itt. Történelmi múltjából fakadó épített kulturális öröksége vonzóvá teszi a turisták számára. Számos lehetőség mutatkozik a megújuló energiák hasznosítására (pl. geotermikus energia). Jó színvonalú oktatási-nevelési intézmények vannak a településeken. Az etnikai sokszínűséget a turizmus fejlesztésével ki lehet aknázni.

7

Térségünk az ország közepén, a budapesti agglomerációval határos Felső-Homokhátságon fekszik Pest megye déli részén. A főváros közelsége, a sík, homokos talaj alapvetően meghatározzák mindennapjainkat, gazdasági, kulturális életünket, hagyományainkat, és kijelölik fejlesztési irányainkat. A ”homok” hátán élünk; élvezzük előnyeit, de hátrányait, kihívásait is. Stratégiánk célja egy önálló, markáns arculattal, identitástudattal rendelkező térség létrehozása, ahol az emberek jól élnek, vállalkozásaik fejlődnek, közben megóvják a környezetüket. Célunk a gazdaság és a civil társadalom erősítése, a helyi társadalom megújulásának elősegítése. Gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot kívánunk biztosítani. Életünket egy jól működő, egészséges, mindenki számára egyenlő esélyeket kínáló közösségben képzeljük el. A vegyes összetételű lakosság kultúráját egésszé kovácsolva térségi identitásunkat erősítjük, ami hozzájárul a környezeti és történelmi értékek megőrzéséhez, a turizmus, a gazdaság, a kulturális hagyományőrzés, a civil társadalom fejlődéséhez, az itt élő és dolgozó emberek, az önkormányzatok és az itt működő vállalkozások boldogulásához, a térség hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

Térségünk az ország közepén, a budapesti agglomerációval határos Felső-Homokhátságon fekszik Pest megye déli részén. A főváros közelsége, a sík, homokos talaj alapvetően meghatározzák mindennapjainkat, gazdasági, kulturális életünket, hagyományainkat, és kijelölik fejlesztési irányainkat. A ”homok” hátán élünk; élvezzük előnyeit, de hátrányait, kihívásait is. Stratégiánk célja egy önálló, markáns arculattal, identitástudattal rendelkező térség létrehozása, ahol az emberek jól élnek, vállalkozásaik fejlődnek, közben megóvják a környezetüket. Célunk a gazdaság és a civil társadalom erősítése, a helyi társadalom megújulásának elősegítése. Gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot kívánunk biztosítani. Életünket egy jól működő, egészséges, mindenki számára egyenlő esélyeket kínáló közösségben képzeljük el. A vegyes összetételű lakosság kultúráját egésszé kovácsolva térségi identitásunkat erősítjük, ami hozzájárul a környezeti és történelmi értékek megőrzéséhez, a turizmus, a gazdaság, a kulturális hagyományőrzés, a civil társadalom fejlődéséhez, az itt élő és dolgozó emberek, az önkormányzatok és az itt működő vállalkozások boldogulásához, a térség hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Felső-Homokhátság HK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Közösség akcióterülete a legheterogénebb, a legnagyobb belső eltéréseket mutató, s egyben a legspeciálisabb magyar régió, a Közép-Magyarországi Régió része. 10 község, 1 nagyközség és két város alkotja, lakossága 5 év alatt 1399 fővel nőtt. Életkori megoszlás szerint vannak fiatalodó (Hernád, Inárcs), stagnáló (Örkény, Dabas) és elöregedő (Pusztavacs) települések. Az akcióterület helyzetét jellemzi, hogy nem tartozik a szorosan vett fővárosi agglomerációhoz, bár az ország közepén helyezkedik el. Térségi kapcsolatai ezer szállal a fővároshoz fűzik. Fejlődésének kulcsa sajátos, egyedi funkció betöltése és kialakítása a régió külső gyűrűjében. Gazdag történelmi múlttal rendelkező települések alkotják. Sok közülük már az ősi időkben lakott volt (Újlengyel, vatyai kultúra), de az Árpád-kor közepén már a teljes területen településeket találunk. A régészeti leleteken kívül a legrégebbi emlékek közé tartoznak az Árpád-kori templomok (Pusztavacs, Pótharaszt, Inárcs). Nem véletlen a korai betelepülés, hiszen központi elhelyezkedése és a Budára vezető Nagykőrösi út nagyszerű lehetőséget teremtett a falvak létrejöttéhez, és egy igazi mezőváros is kialakult: Och (Pusztavacs). A török hadjáratok során teljesen elnéptelenedett a környék. Már ekkor is megvolt a kettősség: előny és hátrány is a főváros közelsége. A 18. sz. közepén-végén újra benépesültek a falvak, a visszatérők ismét birtokukba vették ezt a tájat. A kor jeles nemes családjainak köszönhetően (pl. Halász, Dinnyés, Pálóczi Horváth, Beleznay) templomok, iskolák és kúriák épültek. A szocializmus időszakában a termelőszövetkezettel rendelkező települések fejlődtek leginkább. Közülük is kiemelkedik Hernád, ahol teljes vertikumú baromfitenyésztő és –feldolgozó tevékenység bontakozott ki. A ’80-as években a térség erős fejlődésnek indult. Egyesek már korábban ki tudták használni lehetőségeiket, és hozzáláttak az infrastrukturális fejlesztésekhez (Hernád), de a rendszerváltás után ez szinte valamennyi település számára hozzáférhető lett. A természeti környezet változatos, a területen megtalálhatóak ősi képződmények, ritka, őshonos növények és állatok (szarvasbangó-Dabas, ősgyep-Vasad, ősborókás-Tatárszentgyörgy). A Coburg-ok akácfa telepítései megkötötték a futóhomokot és hatalmas akácerdőket hoztak létre a falvak körül.

A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Közösség akcióterülete a legheterogénebb, a legnagyobb belső eltéréseket mutató, s egyben a legspeciálisabb magyar régió, a Közép-Magyarországi Régió része. 10 község, 1 nagyközség és két város alkotja, lakossága 5 év alatt 1399 fővel nőtt. Életkori megoszlás szerint vannak fiatalodó (Hernád, Inárcs), stagnáló (Örkény, Dabas) és elöregedő (Pusztavacs) települések. Az akcióterület helyzetét jellemzi, hogy nem tartozik a szorosan vett fővárosi agglomerációhoz, bár az ország közepén helyezkedik el. Térségi kapcsolatai ezer szállal a fővároshoz fűzik. Fejlődésének kulcsa sajátos, egyedi funkció betöltése és kialakítása a régió külső gyűrűjében. Gazdag történelmi múlttal rendelkező települések alkotják. Sok közülük már az ősi időkben lakott volt (Újlengyel, vatyai kultúra), de az Árpád-kor közepén már a teljes területen településeket találunk. A régészeti leleteken kívül a legrégebbi emlékek közé tartoznak az Árpád-kori templomok (Pusztavacs, Pótharaszt, Inárcs). Nem véletlen a korai betelepülés, hiszen központi elhelyezkedése és a Budára vezető Nagykőrösi út nagyszerű lehetőséget teremtett a falvak létrejöttéhez, és egy igazi mezőváros is kialakult: Och (Pusztavacs). A török hadjáratok során teljesen elnéptelenedett a környék. Már ekkor is megvolt a kettősség: előny és hátrány is a főváros közelsége. A 18. sz. közepén-végén újra benépesültek a falvak, a visszatérők ismét birtokukba vették ezt a tájat. A kor jeles nemes családjainak köszönhetően (pl. Halász, Dinnyés, Pálóczi Horváth, Beleznay) templomok, iskolák és kúriák épültek. A szocializmus időszakában a termelőszövetkezettel rendelkező települések fejlődtek leginkább. Közülük is kiemelkedik Hernád, ahol teljes vertikumú baromfitenyésztő és –feldolgozó tevékenység bontakozott ki. A ’80-as években a térség erős fejlődésnek indult. Egyesek már korábban ki tudták használni lehetőségeiket, és hozzáláttak az infrastrukturális fejlesztésekhez (Hernád), de a rendszerváltás után ez szinte valamennyi település számára hozzáférhető lett. A természeti környezet változatos, a területen megtalálhatóak ősi képződmények, ritka, őshonos növények és állatok (szarvasbangó-Dabas, ősgyep-Vasad, ősborókás-Tatárszentgyörgy). A Coburg-ok akácfa telepítései megkötötték a futóhomokot és hatalmas akácerdőket hoztak létre a falvak körül.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Az akácerdők flórája és faunája igen változatos, alkalmas a szelíd turizmus meghonosítására, illetve az akác hasznosítására (ipari, méhészeti). A főváros közelsége előnyös a munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedése szempontjából (3 működő, egy tervezett ipari park, szabad humán erőforrások), de hátrányos a természeti környezet veszélyeztetése miatt. Az etnikai sokszínűség sok kiaknázható lehetőséget kínál (romák, szlovákok, németek és magyarok). A későbbiek során ügyelni kell majd, hogy az ipari vagy logisztikai fejlesztések ne érintsék hátrányosan a mezőgazdasági termelést, a természeti környezet változatosságát, a kultúra tárgyi emlékeit és a történelmi múltra építendő, fenntartható turizmusfejlesztést.

Az akácerdők flórája és faunája igen változatos, alkalmas a szelíd turizmus meghonosítására, illetve az akác hasznosítására (ipari, méhészeti). A főváros közelsége előnyös a munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedése szempontjából (3 működő, egy tervezett ipari park, szabad humán erőforrások), de hátrányos a természeti környezet veszélyeztetése miatt. Az etnikai sokszínűség sok kiaknázható lehetőséget kínál (romák, szlovákok, németek és magyarok). A későbbiek során ügyelni kell majd, hogy az ipari vagy logisztikai fejlesztések ne érintsék hátrányosan a mezőgazdasági termelést, a természeti környezet változatosságát, a kultúra tárgyi emlékeit és a történelmi múltra építendő, fenntartható turizmusfejlesztést.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség a dél-pesti agglomerációval határos, gazdaságát, közlekedését és így környezetét is nagyban meghatározzák az átmenő É-D irányú főútvonalak (M5, 5-ös, 405-ös, 4-es főút). A térség száraz, erősen vízhiányos, félsivatagi jellegű homokpuszták és -dűnék váltakozása, amelyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű erdők és a lefolyástalan mélyedésekben turjánosok egyedülálló lápi növény- és állatvilága tesz változatosabbá (védett területek: Ócsai TK, Dabasi Turjános TT fokozottan védett részekkel, Pusztavacs TT, Csévharaszti Ősborókás TT és Tatárszentgyörgyi Ősborókás, valamint a Kiskunsági NP áthúzódó részei). Ritka állatfajok, (túzok, rákosi vipera) növényfajok (tartós szegfű, törpe nőszirom, orchideák), és növénytársulások (homoki tölgyesek, pusztai borókások, láprétek, láperdők) találhatók, melyek területe sajnos egyre csökken. Az éves napfénytartam 2050-2100 óra, középhőmérséklet 10,2-10,5○C, mely kiválóan alkalmas a napenergia hasznosításra, de hőszivattyús rendszerek (magas geotermikus gradiens) és biomassza, mint megújuló energiaforrás felhasználására is jók az adottságaink. A csapadék évi mennyisége 530-570 mm, az uralkodó szélirány észak-nyugati, átlagsebessége 2,5-3 m/s. A talaj jobbára homokos, a 17 aranykorona alatti területek aránya kb. 85 %, ez a térség rendelkezik a legsoványabb földdel Pest megyében. A jobb vízellátású homoki termőhelyek erdősültek, a kevésbé vízellátott, de még jobb termőképességű humuszos vagy löszös talajokon kiterjedt a kertészet, gyümölcs- és zöldségtermesztés, a külterjes állattartás (szarvasmarha, juh, kecske), valamint a gabona-túlsúlyos szántóföldi termesztés. A területhasználat változásának alapfolyamata, a lakó- és gazdasági funkciók térhódításával párhuzamosan, a belterület és a művelés alól kivont területek növekedése. Ez a biológiailag aktív felületek csökkenését eredményezi. Környezetkárosító ipari tevékenység nem jellemző, az ipari tevékenység általában a települések közelében koncentrálódik. A főútvonalak közvetlen környezetét kivéve egészséges, ipari ártalmaktól, lég- és zajszennyezéstől mentes lakó- és rekreációs környezetet találunk. A térség környezeti állapota jó, de a települések külterületein megtalálható szilárdhulladék-lerakók, illetve ÉNY-on a bányatavak okozta tájsebek rekultiválása még nem történt meg, és a településeken gond az illegális szemétlerakás.

A térség a dél-pesti agglomerációval határos, gazdaságát, közlekedését és így környezetét is nagyban meghatározzák az átmenő É-D irányú főútvonalak (M5, 5-ös, 405-ös, 4-es főút). A térség száraz, erősen vízhiányos, félsivatagi jellegű homokpuszták és -dűnék váltakozása, amelyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű erdők és a lefolyástalan mélyedésekben turjánosok egyedülálló lápi növény- és állatvilága tesz változatosabbá (védett területek: Ócsai TK, Dabasi Turjános TT fokozottan védett részekkel, Pusztavacs TT, Csévharaszti Ősborókás TT és Tatárszentgyörgyi Ősborókás, valamint a Kiskunsági NP áthúzódó részei). Ritka állatfajok, (túzok, rákosi vipera) növényfajok (tartós szegfű, törpe nőszirom, orchideák), és növénytársulások (homoki tölgyesek, pusztai borókások, láprétek, láperdők) találhatók, melyek területe sajnos egyre csökken. Az éves napfénytartam 2050-2100 óra, középhőmérséklet 10,2-10,5○C, mely kiválóan alkalmas a napenergia hasznosításra, de hőszivattyús rendszerek (magas geotermikus gradiens) és biomassza, mint megújuló energiaforrás felhasználására is jók az adottságaink. A csapadék évi mennyisége 530-570 mm, az uralkodó szélirány észak-nyugati, átlagsebessége 2,5-3 m/s. A talaj jobbára homokos, a 17 aranykorona alatti területek aránya kb. 85 %, ez a térség rendelkezik a legsoványabb földdel Pest megyében. A jobb vízellátású homoki termőhelyek erdősültek, a kevésbé vízellátott, de még jobb termőképességű humuszos vagy löszös talajokon kiterjedt a kertészet, gyümölcs- és zöldségtermesztés, a külterjes állattartás (szarvasmarha, juh, kecske), valamint a gabona-túlsúlyos szántóföldi termesztés. A területhasználat változásának alapfolyamata, a lakó- és gazdasági funkciók térhódításával párhuzamosan, a belterület és a művelés alól kivont területek növekedése. Ez a biológiailag aktív felületek csökkenését eredményezi. Környezetkárosító ipari tevékenység nem jellemző, az ipari tevékenység általában a települések közelében koncentrálódik. A főútvonalak közvetlen környezetét kivéve egészséges, ipari ártalmaktól, lég- és zajszennyezéstől mentes lakó- és rekreációs környezetet találunk. A térség környezeti állapota jó, de a települések külterületein megtalálható szilárdhulladék-lerakók, illetve ÉNY-on a bányatavak okozta tájsebek rekultiválása még nem történt meg, és a településeken gond az illegális szemétlerakás.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Dabason megépült egy korszerű regionális hulladéklerakó, több településen beindult a konténeres szelektív hulladékgyűjtés és -komposztálás is. Valamennyi település összközműves, így ivóvíz- és csatornahálózattal is rendelkezik. A térséget fokozottan érinti a klímaváltozás, az éghajlat szárazabbá válása miatt meglehetősen magas a környezetileg érzékeny terület, a térség összterületének közel fele. A lesüllyedt talajvízszint megemelése szintén hathatós víztakarékossági, vízvisszatartási és vízutánpótlási intézkedéseket, összehangolt programot igényel. A mesterségesen kialakított csatornák a kevés csapadékból származó vizet is elszállítják a Dunába.

Dabason megépült egy korszerű regionális hulladéklerakó, több településen beindult a konténeres szelektív hulladékgyűjtés és -komposztálás is. Valamennyi település összközműves, így ivóvíz- és csatornahálózattal is rendelkezik. A térséget fokozottan érinti a klímaváltozás, az éghajlat szárazabbá válása miatt meglehetősen magas a környezetileg érzékeny terület, a térség összterületének közel fele. A lesüllyedt talajvízszint megemelése szintén hathatós víztakarékossági, vízvisszatartási és vízutánpótlási intézkedéseket, összehangolt programot igényel. A mesterségesen kialakított csatornák a kevés csapadékból származó vizet is elszállítják a Dunába.


A térség környezeti állapota 2/2

13Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

6%

13%

24%

5%

11%

18%

8%

0%

12%

3%

16

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,691

5,041

1,495

2,640

584

1,793

271

1,010

556

3,468

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

9%

27%

14%

3%

10%

5%

3%

19%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

17Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.8%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.8%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont

18

Az akcióterületen a legnagyobb foglalkoztató a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás szektor”, de jelentős számú munkavállalót alkalmaz a „Kereskedelem, javítás szektor” is. A legtöbb vállalkozást viszont az utóbbi szektor adja. Ezek között jellemzően kis- és mikrovállalkozások vannak, amelyek jelentős része kényszervállalkozásból alakult át többé vagy kevésbé sikeres vállalkozássá. Jelzi ezt az is, hogy bár a legtöbb vállalkozás ebből a szektorból származik, a foglalkoztatottak száma szerint csak harmadik a sorban. A térségben a harmadik legnagyobb foglalkoztató a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” szektor. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az állami szektor sok embernek ad munkát, másrészt fokmérője a térség fejlettségének, hiszen jelzi, hogy nagyon sok közhivatalt, közszolgálatot ellátó dolgozó van a térségben. Az akcióterületen élő aktív korú, álláskeresők száma 2003-2006 között 3%-on stagnált, a tavalyi évben azonban 1%-kal emelkedett. 500 főnél többet foglalkoztató vállalat jelenleg nincs, a 10 legnagyobb vállalkozás az összes munkavállaló 11%-át foglalkoztatja. A legnagyobb vállalatok jelentős hányada az ipari parkokban található. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak két különböző formában jelennek meg: a mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottaiként (amely a 4. legnagyobb foglalkoztató szektor), illetve nagy számban őstermelőként. A térség munkaerőpiacán egyszerre többféle feszültség is fennáll. Kedvezőtlen szerkezet, a munkalehetőségek zöme betanított munka, így jelentős középfokú végzettséggel rendelkező kör ingázásra, vagy alacsonyabb képzettséget igénylő munkára kényszerül. Több hagyományos szakmában munkaerőhiány észlelhető, az aktív korú népesség egy része munkaerő-piaci reintegrációra szorul. A következő években a mezőgazdaságból várhatóan kiszoruló aktív korú népesség foglalkoztatása is problémát okoz majd (átképzési programokra is szükség lehet). Jelenleg nem jelentős a felnőttképzés a térségben. A munkaerőpiaci egyensúly megteremtése érdekében átképzésekre, tanfolyamokra lesz szükség. A munkavállalást nehezíti a haránt irányú utak kis száma, illetve a közösségi közlekedés hiányosságai. A roma népességen belül kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya, munkaerőpiaci hátrányukat részben alacsony iskolázottságuk, részben az előítéletek és sztereotípiák okozzák.

Az akcióterületen a legnagyobb foglalkoztató a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás szektor”, de jelentős számú munkavállalót alkalmaz a „Kereskedelem, javítás szektor” is. A legtöbb vállalkozást viszont az utóbbi szektor adja. Ezek között jellemzően kis- és mikrovállalkozások vannak, amelyek jelentős része kényszervállalkozásból alakult át többé vagy kevésbé sikeres vállalkozássá. Jelzi ezt az is, hogy bár a legtöbb vállalkozás ebből a szektorból származik, a foglalkoztatottak száma szerint csak harmadik a sorban. A térségben a harmadik legnagyobb foglalkoztató a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” szektor. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az állami szektor sok embernek ad munkát, másrészt fokmérője a térség fejlettségének, hiszen jelzi, hogy nagyon sok közhivatalt, közszolgálatot ellátó dolgozó van a térségben. Az akcióterületen élő aktív korú, álláskeresők száma 2003-2006 között 3%-on stagnált, a tavalyi évben azonban 1%-kal emelkedett. 500 főnél többet foglalkoztató vállalat jelenleg nincs, a 10 legnagyobb vállalkozás az összes munkavállaló 11%-át foglalkoztatja. A legnagyobb vállalatok jelentős hányada az ipari parkokban található. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak két különböző formában jelennek meg: a mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottaiként (amely a 4. legnagyobb foglalkoztató szektor), illetve nagy számban őstermelőként. A térség munkaerőpiacán egyszerre többféle feszültség is fennáll. Kedvezőtlen szerkezet, a munkalehetőségek zöme betanított munka, így jelentős középfokú végzettséggel rendelkező kör ingázásra, vagy alacsonyabb képzettséget igénylő munkára kényszerül. Több hagyományos szakmában munkaerőhiány észlelhető, az aktív korú népesség egy része munkaerő-piaci reintegrációra szorul. A következő években a mezőgazdaságból várhatóan kiszoruló aktív korú népesség foglalkoztatása is problémát okoz majd (átképzési programokra is szükség lehet). Jelenleg nem jelentős a felnőttképzés a térségben. A munkaerőpiaci egyensúly megteremtése érdekében átképzésekre, tanfolyamokra lesz szükség. A munkavállalást nehezíti a haránt irányú utak kis száma, illetve a közösségi közlekedés hiányosságai. A roma népességen belül kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya, munkaerőpiaci hátrányukat részben alacsony iskolázottságuk, részben az előítéletek és sztereotípiák okozzák.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19

A nők gyermekvállalás utáni visszatérését a munka világába nehezíti a bölcsődék és a részfoglalkoztatás hiánya. A fogyatékkal élők nehezen találnak munkát, egyrészt a munkába járás fokozottan nehezített a számukra, másrészt még azok a munkahelyek sem akadálymentesítettek, ahol ők is kaphatnának munkát, illetve szinte teljesen hiányzik a távmunka lehetősége.

A nők gyermekvállalás utáni visszatérését a munka világába nehezíti a bölcsődék és a részfoglalkoztatás hiánya. A fogyatékkal élők nehezen találnak munkát, egyrészt a munkába járás fokozottan nehezített a számukra, másrészt még azok a munkahelyek sem akadálymentesítettek, ahol ők is kaphatnának munkát, illetve szinte teljesen hiányzik a távmunka lehetősége.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Dabas székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

3 db

1,981 fő

11%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Kereskedelem, javítás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




Fogl. száma (fő)

▪ 453

▪ 246

▪ 240

▪ 200

▪ 170

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 7,422,909

▪ 5,802,722

▪ 1,879,059

Működés helye a térségben

▪ Bugyi

▪ Táborfalva

▪ Hernád

▪ Újhartyán

▪ Dabas

Főtevékenység

▪ 5154 Vasáru-nagykereskedelem

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 2222 Máshova nem sorolt nyomás

Név

▪ OBO Bettermann Hungary Kft.

▪ Rega Metall Kft.

▪ Her-Csi-Hús Kft.

▪ TAIHO Kft.

▪ Realszisztema Dabasi Nyomda Rt.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység



▪ Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás


▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ 150

▪ 139

▪ 130

▪ 130

▪ 123

▪ 3,730,134

▪ 397,951

▪ 1,880,572

▪ Újhartyán

▪ Dabas

▪ Hernád

▪ Újhartyán

▪ Dabas

▪ 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása

▪ 1571 Haszonállat-eledel gyártása

▪ 7412 Számviteli, adószakértői tevékenység

▪ 2733 Hidegen alakított acélidom gyártása

▪ 6024 Közúti teherszállítás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Sealed Air Kft.

Név

▪ Her-Csi-Szolg. Kft.

▪ KINGSPAN Kft.

▪ Ferro-sped Kft.

▪ Vitafort Zrt.

6

7

8

9

10

23

A térség vállalkozásai számára meghatározó: Budapest közelsége, a gyorsforgalmi utak sűrűsége, a jó vasúti szállítási lehetőségek, jelentős vállalkozói hagyományok. A térségben összesen 3 144 vállalkozás 18 549 főt foglalkoztat, ez átlagosan 5,9 fős vállalkozási méretet jelent, ami tükrözi a mikro- és kis vállalkozások jelentőségét. A nemzetgazdasági ágazatok közül a vállalkozások számát tekintve a „Kereskedelem, javítás” (727 db, 24%), viszont a foglalkoztatottak száma szerint a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” (5 041 fő, 27%) a legjelentősebb. Ezen túl a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” és a „Kereskedelem, javítás” a legjelentősebb foglalkoztatók. A „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”, valamint a „Pénzügyi közvetítés” területén működő vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól. A „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” az összes foglalkoztatott több mint 9%-át adja. Az ágazat fontosságát jelzi az őstermelők nagy száma is. A térségben 3 Ipari Park (Dabasi, M5, OBO Ipari Parkok) és számos ipari park címmel nem rendelkező ipari terület segíti a legnagyobb munkáltatók tevékenységét és biztosít lehetőséget további fejlesztésekre. A további bővítésnek a szakképzett munkaerő hiánya szab leginkább határt. A KKV-k jelentősége miatt, azok megtartása és a vállalkozási kedv javítása fontos (pl: a betelepülő vállalkozások számára helyi adókedvezmények biztosítása). A KKV-k számára a nagyvállalatok kiszolgálása és az induló cégek számára kedvező feltételek teremtése nyújthat lehetőséget, amit viszont az „inkubátor-házak, asztalok” hiánya nehezít. A térségben egyre fontosabb szerepet játszanak a szolgáltatások. Különösen a mezőgazdasági tevékenységet támogató szolgáltatások találhatók meg, emellett az idegenforgalmat kiszolgálók is jelentős kört tesznek ki. A gazdasági tevékenységet számos vállalkozás javítással, szervizeléssel, karbantartással, tanácsadással, könyveléssel támogatja. A kereskedelem és a vendéglátás részben a tranzitútvonalaknak (a főutak menti szálláshelyek), részben a lovas és kulturális hagyományoknak (lovaspanziók, lovardák) köszönhetően fejlődött. Ugyanakkor súlyos problémát jelent a meglévő idegenforgalmi szálláshelyek, szolgáltatások elégtelen száma, egyenetlen színvonala, az egységes megjelenés és az információk hiánya.

A térség vállalkozásai számára meghatározó: Budapest közelsége, a gyorsforgalmi utak sűrűsége, a jó vasúti szállítási lehetőségek, jelentős vállalkozói hagyományok. A térségben összesen 3 144 vállalkozás 18 549 főt foglalkoztat, ez átlagosan 5,9 fős vállalkozási méretet jelent, ami tükrözi a mikro- és kis vállalkozások jelentőségét. A nemzetgazdasági ágazatok közül a vállalkozások számát tekintve a „Kereskedelem, javítás” (727 db, 24%), viszont a foglalkoztatottak száma szerint a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” (5 041 fő, 27%) a legjelentősebb. Ezen túl a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” és a „Kereskedelem, javítás” a legjelentősebb foglalkoztatók. A „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”, valamint a „Pénzügyi közvetítés” területén működő vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól. A „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” az összes foglalkoztatott több mint 9%-át adja. Az ágazat fontosságát jelzi az őstermelők nagy száma is. A térségben 3 Ipari Park (Dabasi, M5, OBO Ipari Parkok) és számos ipari park címmel nem rendelkező ipari terület segíti a legnagyobb munkáltatók tevékenységét és biztosít lehetőséget további fejlesztésekre. A további bővítésnek a szakképzett munkaerő hiánya szab leginkább határt. A KKV-k jelentősége miatt, azok megtartása és a vállalkozási kedv javítása fontos (pl: a betelepülő vállalkozások számára helyi adókedvezmények biztosítása). A KKV-k számára a nagyvállalatok kiszolgálása és az induló cégek számára kedvező feltételek teremtése nyújthat lehetőséget, amit viszont az „inkubátor-házak, asztalok” hiánya nehezít. A térségben egyre fontosabb szerepet játszanak a szolgáltatások. Különösen a mezőgazdasági tevékenységet támogató szolgáltatások találhatók meg, emellett az idegenforgalmat kiszolgálók is jelentős kört tesznek ki. A gazdasági tevékenységet számos vállalkozás javítással, szervizeléssel, karbantartással, tanácsadással, könyveléssel támogatja. A kereskedelem és a vendéglátás részben a tranzitútvonalaknak (a főutak menti szálláshelyek), részben a lovas és kulturális hagyományoknak (lovaspanziók, lovardák) köszönhetően fejlődött. Ugyanakkor súlyos problémát jelent a meglévő idegenforgalmi szálláshelyek, szolgáltatások elégtelen száma, egyenetlen színvonala, az egységes megjelenés és az információk hiánya.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24

A kistérséghez kapcsolódóan nem létezik szervezett beutaztatás, nincs térségi, település-, és termékmarketing. A turisztikai vállalkozások általában kicsik és tőkehiánnyal küzdenek. A fejlődés gátját jelentik a szakképzett munkaerő, az alap- és turisztikai infrastruktúra kiépültségének hiányosságai, az idegen nyelvek ismeretének hiánya és a közbiztonság problémái. A térségben kis számban vannak hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató vállalkozások is. További lehetőséget a KKV-k fejlesztése, a szakképzés bővítése és a helyi gazdasági igényekhez való igazítása, a helyi termékekre építő feldolgozóipar és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban rejlő tartalékok kiaknázása jelenthet.

A kistérséghez kapcsolódóan nem létezik szervezett beutaztatás, nincs térségi, település-, és termékmarketing. A turisztikai vállalkozások általában kicsik és tőkehiánnyal küzdenek. A fejlődés gátját jelentik a szakképzett munkaerő, az alap- és turisztikai infrastruktúra kiépültségének hiányosságai, az idegen nyelvek ismeretének hiánya és a közbiztonság problémái. A térségben kis számban vannak hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató vállalkozások is. További lehetőséget a KKV-k fejlesztése, a szakképzés bővítése és a helyi gazdasági igényekhez való igazítása, a helyi termékekre építő feldolgozóipar és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban rejlő tartalékok kiaknázása jelenthet.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16

Vallással kapcsolatos tevékenység 4

Sporttal kapcsolatos tevékenység 31

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

39

Oktatással kapcsolatos tevékenység 23

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

1

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

16

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

12

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26

A térségben 167 non-profit szerveződés (többségükben egyesületek és alapítványok) tevékenykedik. 70 szervezet kínál rendszeres sport és szabadidős elfoglaltságot. Közel 40 civil szervezet foglalkozik kulturális és oktatási témákkal, több tucat a településfejlesztésben és közbiztonság megteremtésében működik közre. A szerveződések éves költségvetési nagyságrendje lényeges eltéréseket mutat. A saját bevételek megszerzésének módja és eredményessége fejlesztésre szorul. A szervezetek aktivitása kiváló lehetőségeket biztosít arra, hogy a tervezésre kerülő vidékfejlesztési stratégia legtöbb eleme erőteljes civil támogatással valósuljon meg. A polgárőr, vagyonőr egyesületek, a közbiztonsági alapítványok (pl.: Örkényi Polgárőr Egyesület) és az érdekvédelmi szervezetek meghatározó tényezői a helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének. Az agrárgazdálkodás civil vonulatát képezik a különféle állatbarát körök és galambász csoportok, köztük a kakucsi V-282 Galambász és Kisállattenyésztő Egyesület. A helyi turizmusfejlesztésében már most is aktív szerepet vállal több civil szervezet. Az Újlengyeli Diáksport Egyesület jelentősége a nemzetközi tapasztalataiban rejlik. A népi hagyományok megőrzésében és átadásában élen jár a hernádi Örökség Egyesület és a dabasi Áldos Egyesület, akik turistákat vonzó produkciókat képesek színpadra állítani. A turisztikai marketing minősége attrakciókkal javítható, ehhez a népzenei területen évtizedes tapasztalattal rendelkező Táborfalvai Közművelődési és Népzenei Egyesület járul hozzá. A környezet megóvása a térségben is elsődlegesen a civilek szívügye. A Homokhátságon széles körű összefogásra van szükség a vízgazdálkodási feladatok komplex megoldása érdekében. Segítséget nyújtanak e feladatban a helyi horgászegyesületek, amelyek szervezettségük és stabil anyagi forrásaik miatt kiemelkednek az átlagból. A környezeti és természeti értékek megőrzéséhez járul hozzá a Tatárszentgyörgyi Gazdakör. Az egészségmegőrzés térségi elősegítése terén már körvonalazódik a civil együttműködés (a Vidék Fejlődéséért Egyesület). A mentálhigiénés zavarok megelőzését az általános iskolában el kell kezdeni, ezért fontos szerep hárul az iskolai alapítványokra (pl.: „Pusztavacs az iskolás gyermekekért" Közalapítvány). A preventív szűrőakciók és felvilágosító kampányok elképzelhetetlenek aktív non-profit résztvevők nélkül (Bugyi, Lakható Környezetért Egyesület).

A térségben 167 non-profit szerveződés (többségükben egyesületek és alapítványok) tevékenykedik. 70 szervezet kínál rendszeres sport és szabadidős elfoglaltságot. Közel 40 civil szervezet foglalkozik kulturális és oktatási témákkal, több tucat a településfejlesztésben és közbiztonság megteremtésében működik közre. A szerveződések éves költségvetési nagyságrendje lényeges eltéréseket mutat. A saját bevételek megszerzésének módja és eredményessége fejlesztésre szorul. A szervezetek aktivitása kiváló lehetőségeket biztosít arra, hogy a tervezésre kerülő vidékfejlesztési stratégia legtöbb eleme erőteljes civil támogatással valósuljon meg. A polgárőr, vagyonőr egyesületek, a közbiztonsági alapítványok (pl.: Örkényi Polgárőr Egyesület) és az érdekvédelmi szervezetek meghatározó tényezői a helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének. Az agrárgazdálkodás civil vonulatát képezik a különféle állatbarát körök és galambász csoportok, köztük a kakucsi V-282 Galambász és Kisállattenyésztő Egyesület. A helyi turizmusfejlesztésében már most is aktív szerepet vállal több civil szervezet. Az Újlengyeli Diáksport Egyesület jelentősége a nemzetközi tapasztalataiban rejlik. A népi hagyományok megőrzésében és átadásában élen jár a hernádi Örökség Egyesület és a dabasi Áldos Egyesület, akik turistákat vonzó produkciókat képesek színpadra állítani. A turisztikai marketing minősége attrakciókkal javítható, ehhez a népzenei területen évtizedes tapasztalattal rendelkező Táborfalvai Közművelődési és Népzenei Egyesület járul hozzá. A környezet megóvása a térségben is elsődlegesen a civilek szívügye. A Homokhátságon széles körű összefogásra van szükség a vízgazdálkodási feladatok komplex megoldása érdekében. Segítséget nyújtanak e feladatban a helyi horgászegyesületek, amelyek szervezettségük és stabil anyagi forrásaik miatt kiemelkednek az átlagból. A környezeti és természeti értékek megőrzéséhez járul hozzá a Tatárszentgyörgyi Gazdakör. Az egészségmegőrzés térségi elősegítése terén már körvonalazódik a civil együttműködés (a Vidék Fejlődéséért Egyesület). A mentálhigiénés zavarok megelőzését az általános iskolában el kell kezdeni, ezért fontos szerep hárul az iskolai alapítványokra (pl.: „Pusztavacs az iskolás gyermekekért" Közalapítvány). A preventív szűrőakciók és felvilágosító kampányok elképzelhetetlenek aktív non-profit résztvevők nélkül (Bugyi, Lakható Környezetért Egyesület).


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27

Számos sportegyesület, több nyugdíjasklub, alapítványok és a fogyatékkal élők szervezetei is e területen a legaktívabbak. A jobb közösségi közlekedést civil elvárások mentén kell megteremteni. A Bugyi Nagyközségért Közalapítvány egyedi tapasztalatokat szerzett az infrastrukturális beruházások terén, melyeket a helyi közösségi közlekedés fejlesztése terén lehet hasznosítani. A nemzeti identitás megerősítése a roma szervezetek mellett az idegen ajkú kisebbségek civiljeire, köztük a Hercel Sváb Hagyományőrző Egyesületre hárul. Megérett a helyzet az esélyegyenlőség érdekében folytatott szórványos civil tevékenységek egységes kistérségi programba integrálására.

Számos sportegyesület, több nyugdíjasklub, alapítványok és a fogyatékkal élők szervezetei is e területen a legaktívabbak. A jobb közösségi közlekedést civil elvárások mentén kell megteremteni. A Bugyi Nagyközségért Közalapítvány egyedi tapasztalatokat szerzett az infrastrukturális beruházások terén, melyeket a helyi közösségi közlekedés fejlesztése terén lehet hasznosítani. A nemzeti identitás megerősítése a roma szervezetek mellett az idegen ajkú kisebbségek civiljeire, köztük a Hercel Sváb Hagyományőrző Egyesületre hárul. Megérett a helyzet az esélyegyenlőség érdekében folytatott szórványos civil tevékenységek egységes kistérségi programba integrálására.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,399 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,399 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

51,097 51,472 51,859 52,326 52,496

375 387 467 170


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

65%

18%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

11%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

32%

9%

4%

18%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A térségi települések többsége azzal az évek óta tartó tendenciával küzd, hogy az alapfokú intézményekbe egyre kevesebb gyermeket íratnak be és a fiatalok elvándorlása, valamint a városiak kiköltözése miatt egyre nő az idősek aránya. Az elmúlt öt évben az elvándorlás közel 6000 fővel csökkentette a lélekszámot. A bevándorlások száma viszont közel 7400 fő volt, de ez a korösszetétel miatt mégsem hozott kedvező változást, mert 103 elvándorolt gyermekre csak 100 bevándorló jutott. A helyi közösségben a csecsemőkorúak aránya 2,96%, a kisgyermekek részaránya is alig haladja meg a 3%-ot. Idősödő térségi társadalmat jelez, hogy a 15-59 év közötti lakosság részaránya 64,95%, és minden ötödik lakos elmúlt már 60 éves. A születéskor várható élettartam a nők esetében jobb, mint a férfiaké, az összlakosságot tekintve átlagosan alig haladja meg a 64 életévet. A közösség két vidéki kisvárosában, Dabason és Örkényben él a térségi lakosok 40%-a. A térségben jelentős számban élnek tanyákon és hiányos infrastruktúrájú lakóhelyeken többszörösen hátrányos helyzetű családok. Ezek a családok legtöbbször a térségben élő romák közül kerülnek ki (A térségben kb. 5000 cigány származású ember él.) Helyzetük javítása a helyi közösség olyan feszítő kérdése, amely hatással lesz a térség demográfiai adatainak jövőbeni alakulására. A gyermekvállalás idejének kitolódása, az egzisztenciális bizonytalanság, valamint a negatív példák (szingli-modell) miatt egyre kevesebb gyermek születik. A természetes szaporodás jelenleg negatív egyenleget mutat, a pozitív vándorlási egyenleg ellensúlyozza a népesség fogyását. A térségi demográfiai irányait minden bizonnyal kedvezően befolyásolja, ha az alábbi kihívásokra megfelelő válasz születik: A helyi lakosság elöregedése a térség egyik nagy kérdése, az egészségügyi ellátást igénybe vevők legnagyobb részét az idős emberek teszik ki, ők szenvednek a leginkább betegségekben vagy élnek fogyatékosként. A fogyatékosok a lakosság 15%-át teszik ki (kb. 8.000 fő). A fogyatékkal élők életvezetésükben nem teljesen szabadok, fokozott figyelmet igényelnek. Még nem tudatosult eléggé, hogy a rendszeres sport mennyire fontos az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése terén. A vízben, a levegőben vagy a táplálékban található szennyező anyagok is visszafordíthatatlanul megronthatják az itt élők egészségét.

A térségi települések többsége azzal az évek óta tartó tendenciával küzd, hogy az alapfokú intézményekbe egyre kevesebb gyermeket íratnak be és a fiatalok elvándorlása, valamint a városiak kiköltözése miatt egyre nő az idősek aránya. Az elmúlt öt évben az elvándorlás közel 6000 fővel csökkentette a lélekszámot. A bevándorlások száma viszont közel 7400 fő volt, de ez a korösszetétel miatt mégsem hozott kedvező változást, mert 103 elvándorolt gyermekre csak 100 bevándorló jutott. A helyi közösségben a csecsemőkorúak aránya 2,96%, a kisgyermekek részaránya is alig haladja meg a 3%-ot. Idősödő térségi társadalmat jelez, hogy a 15-59 év közötti lakosság részaránya 64,95%, és minden ötödik lakos elmúlt már 60 éves. A születéskor várható élettartam a nők esetében jobb, mint a férfiaké, az összlakosságot tekintve átlagosan alig haladja meg a 64 életévet. A közösség két vidéki kisvárosában, Dabason és Örkényben él a térségi lakosok 40%-a. A térségben jelentős számban élnek tanyákon és hiányos infrastruktúrájú lakóhelyeken többszörösen hátrányos helyzetű családok. Ezek a családok legtöbbször a térségben élő romák közül kerülnek ki (A térségben kb. 5000 cigány származású ember él.) Helyzetük javítása a helyi közösség olyan feszítő kérdése, amely hatással lesz a térség demográfiai adatainak jövőbeni alakulására. A gyermekvállalás idejének kitolódása, az egzisztenciális bizonytalanság, valamint a negatív példák (szingli-modell) miatt egyre kevesebb gyermek születik. A természetes szaporodás jelenleg negatív egyenleget mutat, a pozitív vándorlási egyenleg ellensúlyozza a népesség fogyását. A térségi demográfiai irányait minden bizonnyal kedvezően befolyásolja, ha az alábbi kihívásokra megfelelő válasz születik: A helyi lakosság elöregedése a térség egyik nagy kérdése, az egészségügyi ellátást igénybe vevők legnagyobb részét az idős emberek teszik ki, ők szenvednek a leginkább betegségekben vagy élnek fogyatékosként. A fogyatékosok a lakosság 15%-át teszik ki (kb. 8.000 fő). A fogyatékkal élők életvezetésükben nem teljesen szabadok, fokozott figyelmet igényelnek. Még nem tudatosult eléggé, hogy a rendszeres sport mennyire fontos az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése terén. A vízben, a levegőben vagy a táplálékban található szennyező anyagok is visszafordíthatatlanul megronthatják az itt élők egészségét.


A térség demográfiai helyzete 1/2

32

A szív- és érrendszeri megbetegedések vannak leginkább hatással a közösség demográfiai folyamataira, a betegségcsoport rendkívüli egészségügyi problémát és halálozási okot jelent. A vidékfejlesztési közösség egyik stratégiai elképzelése, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a mentálhigiénés primer prevencióra. A jó mentális egészségnek örvendő lakosság fontos társadalmi, emberi és gazdasági erőforrás. A népesség mentálhigiénés állapotának javítása tehát túlmutat a demográfia és az egészségügy szempontrendszerén.

A szív- és érrendszeri megbetegedések vannak leginkább hatással a közösség demográfiai folyamataira, a betegségcsoport rendkívüli egészségügyi problémát és halálozási okot jelent. A vidékfejlesztési közösség egyik stratégiai elképzelése, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a mentálhigiénés primer prevencióra. A jó mentális egészségnek örvendő lakosság fontos társadalmi, emberi és gazdasági erőforrás. A népesség mentálhigiénés állapotának javítása tehát túlmutat a demográfia és az egészségügy szempontrendszerén.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

2

0

9

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

15%

0%

69%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ

▪Mozgókönyvtári állomáshely▪Filmszínház▪Múzeum


35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény

▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Gazdaságfejlesztési szervezet▪Ipari kamara


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

Az akcióterületen a közműhálózati ellátottság meglehetősen gyér volt a kilencvenes években, mára azonban a térségi együttműködés és a települési erőfeszítések együttesen látványos fejlődést eredményeztek. Valamennyi településen megtalálható, de nem mindenhol kielégítő: a villany, vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, gáz, vezetékes telefon és kábel TV. Tanyás területeken sok helyen még az alapvető elektromos hálózat is hiányzik. Az életkörülményeket jelentősen rontják a belső közlekedési feltételek, ez gazdaságfejlesztési szempontból is hátrányos. Az M5-ös autópálya az 5-ös és 4-es számú főútvonal külső kapcsolatok terén kiváló közlekedésföldrajzi-potenciált biztosít, de hiányosak a haránt irányú utak. Sok szomszédos település csak jelentős kerülővel, hosszú menetidővel érhető el. A térségi kerékpárút hálózat gerincelemei kezdenek ugyan kiépülni (Dabas), engedélyes tervek sok helyen rendelkezésre állnak, de elérhető forrás hiánya miatt még településközi kapcsolati elemek nincsenek. Ezekre turisztikai, szabadidős és hivatásforgalmi (pl. munkába járás, oktatási, egészségügyi stb. intézmények megközelítése) használat szempontjából is jelentős igény lenne rá. A csapadékvíz-elvezetés számos településen komoly probléma. Bár az akcióterület homokhátságon fekszik, a települések mélyebb területein a nagy intenzitású csapadék elvezetése nem megoldott, s jelentős veszélyt jelent. A csapadékvíz-elvezetést célszerűen össze kell kapcsolni víztározókkal, melyek létesítése (régi tavak revitalizációja) az akcióterület nagy részén vízgazdálkodási, öntözési és turisztikai szempontból is indokolt. A legnagyobb beruházást az állattartóknak kell megvalósítania, hogy megfeleljenek az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak, mely feltétele a piaci értékesítésnek. A növénytermesztés legnagyobb gondja az öntözés lehetőségének hiánya, alacsony az öntözhető területek aránya. Az intenzív gazdálkodást folytató kertészeti ágazatokban általában saját fúrt kúttal rendelkeznek. Öntözésfejlesztés, szárazgazdálkodás bevezetése, erdősítés, magas értékű speciális kultúrák (bio, gyógynövény, köles stb.) jelenthetnek alternatívát. A külterületi úthálózat tekintetében egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy termékminőséget, gazdálkodást fenyegető mértékben rosszak az utak. Az akcióterület valamennyi településén találhatóak művelődési házak, kulturális létesítmények, ám azok állapota változatos, és ugyanez mondható el az oktatási intézményekről.

Az akcióterületen a közműhálózati ellátottság meglehetősen gyér volt a kilencvenes években, mára azonban a térségi együttműködés és a települési erőfeszítések együttesen látványos fejlődést eredményeztek. Valamennyi településen megtalálható, de nem mindenhol kielégítő: a villany, vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, gáz, vezetékes telefon és kábel TV. Tanyás területeken sok helyen még az alapvető elektromos hálózat is hiányzik. Az életkörülményeket jelentősen rontják a belső közlekedési feltételek, ez gazdaságfejlesztési szempontból is hátrányos. Az M5-ös autópálya az 5-ös és 4-es számú főútvonal külső kapcsolatok terén kiváló közlekedésföldrajzi-potenciált biztosít, de hiányosak a haránt irányú utak. Sok szomszédos település csak jelentős kerülővel, hosszú menetidővel érhető el. A térségi kerékpárút hálózat gerincelemei kezdenek ugyan kiépülni (Dabas), engedélyes tervek sok helyen rendelkezésre állnak, de elérhető forrás hiánya miatt még településközi kapcsolati elemek nincsenek. Ezekre turisztikai, szabadidős és hivatásforgalmi (pl. munkába járás, oktatási, egészségügyi stb. intézmények megközelítése) használat szempontjából is jelentős igény lenne rá. A csapadékvíz-elvezetés számos településen komoly probléma. Bár az akcióterület homokhátságon fekszik, a települések mélyebb területein a nagy intenzitású csapadék elvezetése nem megoldott, s jelentős veszélyt jelent. A csapadékvíz-elvezetést célszerűen össze kell kapcsolni víztározókkal, melyek létesítése (régi tavak revitalizációja) az akcióterület nagy részén vízgazdálkodási, öntözési és turisztikai szempontból is indokolt. A legnagyobb beruházást az állattartóknak kell megvalósítania, hogy megfeleljenek az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak, mely feltétele a piaci értékesítésnek. A növénytermesztés legnagyobb gondja az öntözés lehetőségének hiánya, alacsony az öntözhető területek aránya. Az intenzív gazdálkodást folytató kertészeti ágazatokban általában saját fúrt kúttal rendelkeznek. Öntözésfejlesztés, szárazgazdálkodás bevezetése, erdősítés, magas értékű speciális kultúrák (bio, gyógynövény, köles stb.) jelenthetnek alternatívát. A külterületi úthálózat tekintetében egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy termékminőséget, gazdálkodást fenyegető mértékben rosszak az utak. Az akcióterület valamennyi településén találhatóak művelődési házak, kulturális létesítmények, ám azok állapota változatos, és ugyanez mondható el az oktatási intézményekről.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37

A térség valamennyi településén megtalálható háziorvosi rendelő, de a helyi alapfokú egészségügyi szolgáltatási infrastruktúra állapota általában nem kielégítő. A lakosság egészségi állapotának fejlesztéséhez szükséges olyan koncentrált, funkcionális (pl. egészségügyi kommunikációs pont,életház)centrumok kialakítása, melyre olyan alapvető szakrendelések is kihelyezhetők, ahol helyben végezhetők szűrővizsgálatok. A gyermekjóléti, a családsegítő és házi gondozói feladat-ellátásra a társulási forma jellemző. Egy erős vállalkozásfejlesztési intézmény hiánya meglátszik a mikro- és kisvállalkozások jelenlegi helyzetén.

A térség valamennyi településén megtalálható háziorvosi rendelő, de a helyi alapfokú egészségügyi szolgáltatási infrastruktúra állapota általában nem kielégítő. A lakosság egészségi állapotának fejlesztéséhez szükséges olyan koncentrált, funkcionális (pl. egészségügyi kommunikációs pont,életház)centrumok kialakítása, melyre olyan alapvető szakrendelések is kihelyezhetők, ahol helyben végezhetők szűrővizsgálatok. A gyermekjóléti, a családsegítő és házi gondozói feladat-ellátásra a társulási forma jellemző. Egy erős vállalkozásfejlesztési intézmény hiánya meglátszik a mikro- és kisvállalkozások jelenlegi helyzetén.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.00

0.02 0.04

43% 3%

0.35 0.08

1.81 0.68

19% 12%

39

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...






Települések főbb jellemzői 1/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 5,111

▪ Község ▪ 1,938

▪ Város ▪ 16,231

▪ Község ▪ 4,074

▪ Község ▪ 4,439

▪ Község ▪ 2,714

▪ Város ▪ 4,878

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Bugyi

Csévharaszt

Dabas

Hernád

Inárcs

Kakucs

Örkény

Munkanél-küliség (%)

▪ 2.46%

▪ 2.79%

▪ 3.82%

▪ 3.22%

▪ 3.72%

▪ 4.50%

▪ 4.46%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 529,199

▪ 430,285

▪ 471,743

▪ 509,713

▪ 533,344

▪ 493,605

▪ 369,652

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.209

▪ 0.000

▪ 1.221

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.011

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.492

▪ 0.000

▪ 0.107

40

Legnagyobb foglalkoztató szektor


▪ Közszféra





Települések főbb jellemzői 2/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,445

▪ Község ▪ 3,537

▪ Község ▪ 1,935

▪ Község ▪ 2,733

▪ Község ▪ 1,737

▪ Község ▪ 1,724

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Pusztavacs

Táborfalva

Tatárszentgyörgy

Újhartyán

Újlengyel

Vasad

Munkanél-küliség (%)

▪ 4.23%

▪ 4.26%

▪ 6.12%

▪ 2.80%

▪ 3.90%

▪ 2.83%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 500,535

▪ 436,848

▪ 265,366

▪ 531,410

▪ 405,576

▪ 445,393

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.156

▪ 0.000

▪ 4.164

▪ 0.214

▪ 0.423

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.099

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.739

▪ 0.052

41

Települések egy mondatos jellemzése 1/7

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Bugyi ▪ „A kavicsbányák okozta megnövekedett tehergépjármű forgalom a község utcáin szinte elviselhetetlen életteret eredményezett a por- és a zajszint emelkedés miatt. A balesetek száma folyamatosan nő. A jelentős kertészettel bíró térség értékesítési problémái már-már a létüket veszélyezteti. Nincs átfogó hatástanulmány a bányatavak hatásairól a térség vízháztartására.”

▪ Csévharaszt ▪ „Hiányzik az észak-déli közúti átkötés a 4-es és 5-ös út menti települések között, így Csévharasztnak is nehéz Inárcsot, Kakucsot, Bugyit megközelíteni. A közút megépítése után a tömegközlekedés is fejlesztendő. A turistajelzések hiánya akadálya a turizmus tömegessé tételének.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A településen élők életkörülményeinek javítása érdekében elengedhetetlenül fontos az elkerülő út megépítése, így az ipari park is benépesülhet. A kibányászott bányatavak adta lehetőséget kihasználva rekreációs központok létesítése. Vízi versenysportok meghonosítása érdekében a bányatavak összekapcsolása, egységes vízfelületek létrehozása.”

▪ „Csendes, erdők által övezett, nyugodt település. A főváros és a repülőtér közelségéből számos előnye adódik. Ipari fejlesztésekre lehetőséget biztosító területei vannak. Emellett a környezet óriási lehetőséget biztosít túrák és tájfutóversenyek lebonyolítására.”

42





▪ Dabas ▪ „A tömegközlekedés komoly átszervezésre szorul, amely megnyilvánul a vasúti közlekedés feltételeinek javításában és a buszközlekedés átszervezésében, illetve infrastrukturális állapotának javításában. A megnövekedett városi forgalom miatti közlekedésbiztonsági problémák. A csapadékvíz-elvezetés hiánya.”

▪ Hernád ▪ „Bár Hernád az ország közepén helyezkedik el és két jelentős főútvonal fogja közre, az autóbusz közlekedés mégis hiányos. A vasúti közlekedés lassú és nem biztonságos. A haránt irányú összekötő utak nincsenek kiépítve. Nagy hátrány, hogy a településnél nincsen lehajtó az M5-ös autópályáról, ezért az emberek mobilitása és a vállalkozások versenyképessége csökkent értékű.”


▪ „A munkaerő-struktúra tényleges gazdasági igényekhez történő igazítása a szakképző iskola térségi központtá alakításával. Az ipari park térségi jelentőségének növelése. A kedvező földrajzi fekvés és a város kulturális és történelmi adottságai révén turisztikai fejlesztések, szolgáltatások bővítése. A többfunkciós sportcsarnok jobb kihasználása.”

▪ „A fiatalodó, teljes infrastruktúrával rendelkező település egyik legnagyobb lehetősége Budapest közelsége, amely bár problémát is jelent, lehetőséget nyújt a faluban letelepedő fiataloknak, hogy egészséges környezetben éljenek, mégis a fővárosban vállaljanak munkát. Központi elhelyezkedése, kulturális élete, sok jól működő civil szervezete javítja az itt lakók életminőségét.”

43





▪ Inárcs ▪ „Önkormányzati utak aszfaltozásának tempója, önerőből a község nem tudja megoldani, a pályázatok kis szakaszok burkolását teszik lehetővé. Az általános iskola fizikai összevonása: az alsó és felső tagozat a község két távoli pontján működik. Az elavult, korszerűtlen épület felújítása. Cél: költséghatékony működtetés. Korszerűtlen, kis kapacitású óvoda.”

▪ Kakucs ▪ „Folyamatosan csökken a munkahelyek száma. Megélhetési gondok,munkanélküliség, amely elsősorban a roma népességet sújtja. Pénzügyi és fejlesztési forráshiány, beépíthető lakótelkek hiánya. A belső úthálózat, a járdák kiépítetlensége, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága. Szabálytalanul kialakult, nagy kiterjedésű hulladéklerakó hely a belterülethez közel.”


▪ „1. Budapest közúton gyorsan megközelíthető, jó tömegközlekedés. 2. Szabad iparterületek, jó közlekedéssel. 3. M5 autópályára közvetlen lehajtó. M0 és 405 főutak közelsége. 4. Növekvő lakosságszám. 5. Teljesen kiépített közművek. 6. Természetvédelmi körzet határán helyezkedik el a község, nincs környezetszennyező tevékenység a területén.”

▪ „Gazdasági és iparterület kialakítása, mivel Kakucs község Magyarország központi régiójának része, az M5-ös autópálya terület felértékelő hatását élvezi, továbbá jók a közlekedési adottságok Budapest, Dabas és Újhartyán felé, mely a munkahelyteremtésben meghatározó.”

44





▪ Örkény ▪ „A heterogén összetételű népességgel rendelkező városban a munkavállalók alacsony képzettségi szintje meggátolja az igényesebb, nagyobb szakképzettséget igénylő vállalkozások letelepedését, emiatt a vállalkozások betelepülése lassú. Bár helyi piaccal rendelkezik, ez a piac nem ad megfelelő lehetőséget a mezőgazdasági termelők árujának értékesítésére.”

▪ Pusztavacs ▪ „Elöregedő falu, csökkenő születésszám, amely maga után vonja a vállalkozások számának csökkenését, ezzel elősegítve az elvándorlást és az ingázást. A település zsákjellegénél fogva rossz és szervezetlen a közlekedés. A mart aszfaltos belső úthálózat rövid időn belül meleg aszfalt borítást igényel.”


▪ „A jelentős történelmi múlttal rendelkező település nemrégen kapott városi rangot. Jó megközelíthetősége, kiépült infrastruktúrája predesztinálja arra, hogy a mikrotérség központja legyen. Központi elhelyezkedése biztosítja, hogy mind a turisztikai, mind a munkahelyteremtő vállalkozások szempontjából felmerülő lehetőségeit kihasználhassa.”

▪ „Az ország földrajzi középpontja, valamint az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű erdeje jó lehetőséget biztosít a gyalogtúra-, kerékpár- és lovassportnak. Az erdőben lévő jól felszerelt kedvező adottságokkal bíró "Pihenőrét" valamint a NEFAG Zrt. kezelésében lévő "Vadászház" miatt turisztikai szempontból jó lehetőségei vannak a településnek.”

45





▪ Táborfalva ▪ „A heterogén összetételű lakosság miatt nem beszélhetünk tradicionális faluközösségről. A szociális okok miatti beköltözések hátrányosan befolyásolják a lakossági szolgáltatások minőségét és mennyiségét. A lakosság látszámához viszonyítva kevés a helyi munkalehetőség. A településen belüli jelentős távolságok miatt a hosszú önkormányzati úthálózatnak nem megfelelő az állapota.”

▪ Tatárszentgyörgy

▪ „A települést szinte körülölelő lőtér lezárása, és a lakosság vegyes összetétele, valamint az alacsony végzettségűek magas aránya miatt a munkanélküliek száma magas. Kevés a helyi munkalehetőség, az úthálózat, a járdák kiépítettlensége a csapadékvíz elvezetése megoldatlan. Felújításra vár az óvoda-konyha és a közösségi ház kialakítása.”


▪ „A jó földrajzi fekvés miatt kedvező lehetőségek várnak az idetelepülni kívánó ipari, illetve mezőgazdasági tevékenységet végző kis, közép és nagy vállalatoknak. A település lélekszámához képest jelentős a civil szervezetek száma és aktivitása. Széles a szabadidős tevékenységek tára a horgászattól az off-road-ig.”

▪ „A környezeti adottságok miatt a falusi turizmus és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése (szálláshely, vendéglátás, vadásztatás. A falu tradícióit, lehetőségeit kihasználva a hagyományos állattartás és növénytermesztés oktatása, bemutatása. A védett állatok és növények élőhelyének megőrzésével a területek bekapcsolása a turizmusba.”

46





▪ Újhartyán ▪ „A bölcsődés korú gyeremekek elhelyezése nem megoldott, emiatt szüleik munkavállalási esélyei csökkentek, az óvoda épületének állapota erősen leromlott,felújítása gazdaságtalan.”

▪ Újlengyel ▪ „Probléma a tömegközlekedés szervezetlensége, elégtelensége, amely megnehezíti a térségi intézmények elérését, illetve a munkavállalást és a bejáró tanulók közlekedését. Az alapfokú egészségügyi infrastruktúra leromlott állapotú, ez negatívan befolyásolja a településen élők életkörülményeit. A tanyavilág infrastruktúrája hiányosan kiépített.”


▪ „Újhartyán község legnagyobb lehetősége az Ipari Park megléte, amely a kissé elöregedő faluba vonzza a letelepülni vágyókat, illetve fontos még a sváb hagyományok megőrzése, hiszen döntő többségében svábok lakják a települést.”

▪ „A település lehetősége a környezetéből és adottságaiból fakadó(pl. 49°C-os termálvíz, 16 ha parkerdő) ún. szelíd turizmus fejlesztése. A nyugodt, környezetkárosító tevékenységtől mentes, egészséges lakókörnyezet, a magas szintű szolgáltatások helyi kialakításával vonzó célterülete lehet mind az idetelepülőknek, mind az ideérkező vendégeknek.”

47





▪ Vasad ▪ „Tornaterem és a közösségi terek hiánya, az iskola korszerűtlensége. A közlekedés biztosítása mindenki számára. A termőterületek gyenge minősége, a vidék struktúraváltásának elmaradása. Rossz minőségű járdák, rossz közlekedési feltételek a tanyavilágban. Közterületek élhetőségének hiánya (parkosítás, köztéri játékok, játszótér, fásítás, virágosítás, tanösvény kialakítása stb.)”


▪ „Sportpálya fejlesztése. Vállalkozások fejlődése. A homok gazdaságos művelésének biztosítása, a mezőgazdasági tevékenység hatékonyságának növelése. Turizmus lehetőségének segítése, biztosítása. A főváros közelsége, a repülőtér közelsége, az MO és az elkerülő gyors elérhetősége. A tiszta levegő, a sok erdő. Az országos piros túraútvonal helyi és térségi kapcsolódása, kapcsolatai.”

48

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



49

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztés”

▪ „A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálása”

▪ „Környezet megóvása, védelme”

▪ „A helyi társadalom megújulásának elősegítése”

▪ „Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítés”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Egészségmegőrzés térségi elősegítése”

▪ „Térségen belüli közlekedési feltételek javítása”

49

4 db

3 db

4 db

2 db

3 db

1,787,215

1,708,656

455,200

426,400

295,536

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

4 db

3 db

207,500

185,533

50

▪ Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok és élményláncok kialakítása (pl. kulturális és lovas programok, ökoturizmus, kerékpáros turizmus)


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7

A legtöbb forrás – 802,000 EUR – a(z) Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok és élményláncok kialakítása (pl. kulturális és lovas programok, ökoturizmus, kerékpáros turizmus) fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A turisztikai fogadóbázis, szálláshely-kínálat differenciált bővítése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltatások minőségi színvonalának emelése

▪ Helyi, térségi, országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottságok, kulturális programok és az azok hátteréül szolgáló intézmények (pl. tájház, kulturális és építészeti örökség, szellemi műhelyek, helyszínek) fejlesztése, kiépítése

▪ Egységes térségi arculat kialakítása és az ehhez kapcsolódó turisztikai marketing fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztés


802,000

511,000

302,715

171,500

51

▪ A homokhátsági körülmények között fenntartható, innovatív és diverzifikált agrárgazdálkodás (bemutatótelep - őshonos növények, állatok-, homoki növények meg/visszatelepítése -akác, szőlő-, tanyasi gazdaságok fejlesztésének támogatása)





▪ Megújuló, alternatív energiaforrások hasznosítását célul kitűző kisprojektek megvalósításának támogatása

▪ Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgáltatásfejlesztésre (népi mesterségek, biotermékek), helyi áruk helyi piacon való értékesítésének elősegítése

Fő fejlesztési prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálása


198,500

165,500

1,344,656

52

▪ A Felső-Homokhátság vízmegtartó erejének javítása, a kiszáradt tavak revitalizációja, az élő vizek védelme és többcélú hasznosítása





▪ A lakosság hulladékkezelési ismereteinek bővítése, az illegális hulladéklerakók felszámolása

▪ Környezeti és természeti értékek megőrzése; Őshonos állatok és növényzet védelme

▪ Az épített és a lakókörnyezet értékeinek védelme és a gazdasági, infrastrukturális értékek megőrzését szolgáló önkormányzati, non-profit és vállalkozói együttműködés serkentése

Fő fejlesztési prioritás: Környezet megóvása, védelme


250,000

20,000

172,700

12,500

53

▪ A felelősen gondolkodó és cselekvő fiatalok (polgárok) képzése, közéleti aktivitásának növelése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése





▪ A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való visszajutását segítő programok támogatása

Fő fejlesztési prioritás: A helyi társadalom megújulásának elősegítése


300,000

126,400

54

▪ Határon túli kistérségi és testvértelepülési kapcsolatok ápolásának elősegítése





▪ Kulturális hagyományok, rendezvények támogatása (nemzeti és etnikai kisebbségek hagyományőrző tevékenységének támogatása, identitástudatuk megőrzésének elősegítése, kutatások, kiadványok támogatása

▪ Belföldi és nemzetközi LEADER-kapcsolatok megteremtése

Fő fejlesztési prioritás: Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítés


40,000

235,500

20,036

55

▪ Az egészségmegőrzés, a sport, a szabadidős tevékenységek és a rekreáció infrastruktúrájának fejlesztése





▪ Egészségtudatos életmód fejlesztése és beépítése a mindennapokba különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra

▪ Mentálhigiénés zavarok megelőzése (mentálhigiénés primer prevenció)

▪ Preventív szűrőakciók és felvilágosító kampányok, táv-egészségügyi szolgáltatások kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítése


80,000

77,500

25,000

25,000

56

▪ Helyi- és helyközi közösségi közlekedés megteremtése, tanyavilág bekapcsolása a helyi és helyközi közlekedésbe





▪ Kerékpárutak fejlesztése

▪ Településközpontok, közintézmények megközelíthetőségének és a közlekedésbiztonság javítása

Fő fejlesztési prioritás: Térségen belüli közlekedési feltételek javítása


59,133

126,400

0

57

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

58Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

6%

13%

24%

5%

11%

18%

8%

0%

12%

3%

11%

33%

18%

4%

12%

7%

4%

0%

10%

2%

0%

70%

10%

0%

10%

10%

0%

0%

0%

0%

33%

4%

7%

7%

0%

0%

7%

41%

0%

0%

20%

10%

20%

10%

0%

0%

0%

40%

0%

0%

59

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A térségben működő, ill. leendő mikro- és kis vállalkozások támogatása: vállalkozások beindításában, uniós forrásokra pályázók önrészére támogatás nyújtásában, gazdasági övezet fejlesztésében, munkahelyet teremtő fejlesztési beruházások, valamint eszközbeszerzések támogatásában valósulhat meg. Ezekre a támogatásokra azért van szükség, mert a mikro- és kis vállalkozások jelentős része tőkeszegény, fejlődésükben megrekedtek. 570.; 576.; 1403.; 1424.; 1569.; 1749.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A meglévő és új mikro- és kisvállalkozások gazdasági szempontból megerősödnek, hatékonyabbakká válnak, mind a vállalkozásukban, mind munkahelyteremtés szempontjából jelentős pozitív hatások érhetők el e támogatás biztosításával térségünkben.”

2

60




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Önálló és egységes térségi arculat kialakítása, megjelenés a médiában, az interneten és minden egyéb értékesítési fórumon. Térségi honlap/információs portál létrehozása, működtetése a szolgáltatók összefogásával. A térség vonzásadottságain alapuló fő turisztikai irányok és az ezeknek megfelelő turisztikai termékek, csomagok kialakítáősa. Közös térségi turisztikai és információs kiadvány megjelentetése havonta. Közösségi információs pont és információs terminál-hálózat kiépítése. A megoldási javaslat alapjogcíme LEADER-fejlesztés és az 564.; 567.(6); 571.; 1270.; 1569.; 1617.; K2 (6479) megoldási javaslatok szülőprojektje.”


▪ „Egységes arculattal és kínálattal hatékonyabb megjelenés; a térség ismertebbé válik az utazásszervezők és az utazók körében is. A hatékonyabb megjelenés, az ismertebbé válás potenciálisan több látogatót és vendégéjszakát eredményez (min. 20% a második év végéig), amely a turizmus multiplikátor hatásánál fogva több munkahelyet és bevételt is generál az egyes szolgáltatóknál, ezek beszállítóinál és az önkormányzatoknál is.”

61



Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”


3▪ „A térségben 6-7 piac kiépítése,ahol legalább

hetente kétszer lehet helyi termékeket vásárolni. Erre a frekventáltabb helyen fekvő, nagyobb települések alkalmasak, ahol már tervek is keszültek ezek megvalósítására. A piaci versenyhelyzet a termelés összehangolására, a biotermesztés népszerűsítése és támogatása, a termelő és a fogyasztó közvetlen találkozása minőségi termékek előállítására ösztönöz. A biotermesztés nagy élőmunka-igénye miatt minimális átképzéssel munkát tud biztosítani a hátrányos helyzetűeknek is pl. fogyatékkal élők, inaktív nők. Kapcsolat: 565.; 567.; 571.; 1569.”


▪ „A térségben kiépül 6-7 piac, ahol a lakosság hosszú távon nemcsak vásárolhat, hanem megvalósul a közvetlen kapcsolat fogyasztó-termelő és termelő-termelő között is. A piac termelésre gyakorolt hatása miatt működőképes vállalkozások jönnek létre új munkahelyekkel, a helyben megtermelt zöldség- és gyümölcskínálat elősegíti az egészségesebb táplálkozási szokások kialakulását. A szállítás csökkentésével a termékek frissen kerülnek a helyiek asztalára, a nagyüzemi konyhákra, az éttermekbe, nő az élelmiszerbiztonság; fellendülnek a biotermékek is.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „Falusi vendéglátók képzésének szervezése,

támogatása, szaktanácsadás. A mezőgazdaságban dolgozók, tanyatulajdonosok, civil szervezetek támogatása minőségi falusi szálláshelyek, nyári- és egyéb tematikus táboroknak, erdei iskoláknak megfelelően kialakított épületek létrehozására, fejlesztésére. Kapcsolat: 1270.; 1752.; 1763.”

▪ „A térségi magánszálláshelyek számának bővülése, minden településen egy minimum 3 vagy 4 napraforgós szálláshely kialakítása, minősítése. A térség ismertsége, látogatottsága jelentősen megnő, az őstermelők, a családi gazdaságok diverzifikáltsága nő, jobban tudnak függetlenedni a nehezen kiszámítható mezőgazdasági bevételektől. Csökken a munkanélküliek száma, főleg a középkorú nők körében, az elhanyagolt tanyák és ezzel a környezet megszépül, újra megelevenedik.”

62



Szektor



63



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


5▪ „Az Annex 1-es termékek listáján nem

szereplő szárazságtűrő növények termesztésének támogatása, beleértve az átfogó homokhátsági mezőgazdasági stratégia elkészítését, a kutatást, nemesítést, a tájékoztatást, átképzést is. Lehetőség biztosítása jó minőségű szaporítóanyag beszerzésére, a föld megművelésére alkalmas eszközvásárlásra, homokot megkötő és a vízmegtartást segítő hagyományos és új, pl. energiaforrásként is hasznosítható növénykultúrák telepítésére. A termelés összefogása és –hangolása a homokhátsági körülmények közötti fenntartható növény-és állattartásra. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-fejlesztés, valamint az 565.(6); 566.; 1269.(6); 1272.; 1276.; 1574. ; K1 (6478) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 571.; 1546.”


▪ „A termőföldek művelése az új, fenntarthatóbb és ezért jövedelmezőbb mezőgazdasági művelési formák hatására nő, a térség vízmegtartóereje javul, az őstermelők és családi vállalkozások megerősödnek; új munkahelyek jönnek létre, javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége. Megszűnnek a parlagon hagyott területek, így csökken a parlagfüves területek aránya is: egészségesebbé válik környezetünk. Összefogással, a termelés összehangolásával javul a mezőgazdaság állapota és megítélése, így megint több fiatal választja megélhetési forrásának.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „Támogatni szükséges a hátányos helyzetű

csoportok munkaerőpiaci visszailleszkedését. A vállalkozóvá válás támogatása sok, most még munka nélkül álló személynek adhat esélyt megélhetésének biztosítására. Lehetőség a mikrovállalkozások fejlesztése, a szakképzés bővítése és a helyi gazdasági igényekhez való igazítása. A helyi termékekre építő feldolgozóiparban és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban sok, most még nem dolgozó lakos lelhet biztos megélhetésre. A fogyatékkal élők részére a távmunka lehetőségét kell támogatni. Kapcsolat: 576.; 1403.; 1424.; 1749.”

▪ „A munkanélküliek magas száma csökken azáltal, hogy a hátrányos helyzetű emberek egy része önfoglalkoztatóvá válik. 15-20 egyéni vállalkozó és mikrovállalkozás kezdi meg tevékenységét hagyományos szakmákban vagy a távmunka meretében. Társadalmi megbecsülésük, esélyeik megnőnek, (újra) megtalálják helyüket a munka világában.”

64




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

65



▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


7▪ „Egyedi vagy komplex (napelemes elektromos

energia előállítás; napkollektoros /főleg vákuumcsöves/ HMV előállítás, fűtésrásegítés; hőszivattyús fűtés, esetleg HMV előállítás /elsősorban föld, vízbázisú primerkör esetén/; biomassza hasznosító rendszerek) alternatív energiaellátó rendszerek tervezésének támogatása a vezetékes energiaellátó rendszerektől elzárt gazdaságok és az innovatív, kis energiaigényű vállalkozások részére. Kisléptékű, bemutatható pilot projektek támogatása, mely katalizátorként hathat e rendszerek gazdasági célú terjedésére. Kapcsolat: 1257.; 1572.; 1574.”


▪ „5-10 vállalkozás megújuló energetikai rendszerének engedélyes és kiviteli tervei elkészülnek, s legfeljebb 2-3 pilot projekt megvalósul, mellyel megkezdődik a térségben a megújuló, alternatív energiaforrások használata. 3 éven belül legalább 10 vállalkozás használ megújuló energiát, mely multiplikátor hatása révén elősegíti e rendszerek terjedését. Csökken a CO, CO2, NOx kibocsátás, s ezzel a környezeti terhelés, s a térség hozzájárul az ország megújuló energiafelhasználás terén az Európai Uniós vállalásainak teljesítéséhez.”

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

8▪ „Termelői hálózat, termelő, értékesítő

szövetkezetben való tömörülés elősegítése, ill. létrehozásának támogatása. Ez a termelés megszervezésében, értékesítésében, raktározásában nyújt biztonságot, valamint a termények könnyebb eladhatóságát és a termelők hatásosabb érdekvédelmét segíti. Az összefogás szélesebb körű piaci ismereteket és ismertséget hoz, nagyobb mennyiségű standard, bio minősítésű áruval olyan piaci szegmensek érhetők el, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Kapcsolat: 568.; 569.; 571.; 567.; 1557.; 1569; K1 (6478); K2 (6479)”

▪ „A térség termelői létrehoznak egy hálózatot, amely képes hatékonyan képviselni érdekeiket, információkkal, képzésekkel, piackutatással segíteni és megszervezni a homokhátsági körülmények között is a termelés és értékesítés folyamatát, egészen a felhasználókig. Fórumokon, konferenciákon, találkozókon nkeresztül is lehetőség nyílik a kapcsolattartásra és az információk beszerzésére, valamint az új ismeretek elsajátítására. A termelés és értékesítés biztonsága érezhetően nő. A biotermelésre alkalmas területek száma 5 %-kal nő. Az ágazatban új munkahelyek jönnek létre.”

66



Szektor



67



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „Határon túli kapcsolatok szervezése,

bővítése, gondozása, fejlesztése, melyek előnyei számos területen megmutatkoznak. Ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a helyi gazdaság és turizmus fejlődéséhez, egymás erősségeinek jobb megismeréséhez, közös pályázati lehetőségek megtalálásához. Fontos az iskolák közötti, a kulturális és a sportéleti cserekapcsolatok. A tapasztalatcsere elősegítheti a környezetvédelem, a társadalom (nemzetiségek, fogyatékkal élők, fiatalok, idősek) problémáinak átfogó megértését, tudatosítását. Kapcsolat: 1258.; 1546.”


▪ „A testvértelepülések között együttműködési kapcsolatok jönnek létre, ill. szorosabbá válnak mind gazdasági, turisztikai, oktatás-szakképzési, ifjúsági, kultúra, sport, környezetvédelmi területeken. Az önkormányzatok, civil szervezetek tapasztalatcseréjének pozitív hatásai mérhetőek lesznek. Azokon a településeken, ahol nem volt testvértelepülés-kapcsolat, ott legalább egy létrejön, a meglévő kapcsolatok pedig a társadalom több területére is kiterjednek. Új, határokon túlnyúló közös projektek, rendezvények valósulnak meg.”

▪ „Kereskedelem, javítás”10▪ „Azon településeken, ahol a főút csak

érintőlegesen halad el, kulturált, esztétikus, „díszpiacokat” kell létrehozni, ahol helyi termékeket (mezőgazdasági- és kézművestermékek) lehet árusítani. Ezek a létesítmények szolgáltatnának helyet a környék kistermelői standjainak, segítik az egységes térségi arculat és védjegy kialakulását. Kapcsolat: 575.; 565.; 568.; 1260.; 1424.; 1557.”

▪ „Az átutazó forgalomból egyre többen lesznek azok akik megismerik, megszeretik, hírét viszik helyi termékeinknek. A „díszpiacok” hatására a környező falvak kistermelői többletjövedelemhez juthatnak, ill. a turizmus fellendül, 20-30 új munkahely létesül. A védjegy használata erősíti a térségi arculatot, termékeink ismertebbé válnak.”

68



Szektor



69

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






70

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Ország közepe identitástudat kialakítása. A

már meglévő programok feltérképezése, összehangolása, hagyományteremtő térségi nagyrendezvények létrehozása önkormányzati, civil és vállalkozói együttműködéssel. A nagyrendezvények révén megismertethető a térség kultúrája az országosan és nemzetközi szinten egyaránt. Az ország közepén helyezkedünk el, minden irányból jól megközelíthetően, de szükséges a rendezvényhelyszínek és megközelítésük infrastruktúrájának fejlesztése és akadálymentesítése. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-rendezvény és az 1258.(6), 1260.; 1261.(6); 1262.(6); 1416.(6); 1418.; K4 (6481); K5 (6482) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 1266.”

Megoldási javaslat

▪ „Térségi identitástudat erősödik. Legalább 6-8 olyan program jön létre, amely országos és/vagy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Az önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek bemutatkozhatnak, lehetőségeik jelentősen bővülnek. Színvonalasabban, kulturáltabb körülmények között megrendezett programok jönnek létre, amelyek több látogatót vonzanak, s amelyek települési rendezvények sokaságát generálják és pozitív hatással lesznek a helyi vállalkozások fejlődésére és a turizmusra.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

71




2▪ „A lehulló esőmennyiséget hasznosítani

szükséges oly módon, hogy azt megfelelő csatornahálózatokon keresztül olyan helyre juttatjuk, ahol lehetőség van a megőrzésre és későbbi hasznosítására (záportározók). Az esővíz megfelelő kezelése komoly lehetőség a mezőgazdasági területek öntözésére, a már meglévő tavak táplálására (pl. Dabas, Tatárszentgyörgy, Örkény, Táborfalva, Pusztavacs), és a kiszáradt tavak revitalizálására (pl. Dabas, Hernád, Újhartyán). A kiszáradt tómedrek feltöltésére természetesen más, alternatív lehetőségeket is ki kell használni. Ezen túl a meglévő és a létrejövő tavak a turisztikai kínálat bővülését is lehetővé teszik. Kapcsolat: 568.; 566.; 1546.”

Megoldási javaslat

▪ „Az esővíz megfelelő elvezetése a vízelvezető csatornázottság megvalósításával. A meglévő és a revitalizált tavak vízszintjének és vízminőségének javulása, többcélú hasznosíthatósága (horgászat, csónakázási lehetőség, turisztikai hasznosítás). A megépülő záportározókból 50 hektárral több mezőgazdasági terület öntözhetővé válik. Hosszabb távon javul a térség vízmegtartó ereje.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

72




3▪ „Indokolt azokat civil- és gazdálkodó

szervezeteket ösztönözni, amelyek képesek és hajlandóak mintaértékű jó gyakorlatokat fenntartani és folyamatosan bemutatni. A területi kiegyenlítettség, a szakmai feltételek és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a végrehajtásba minden településről be kell vonni az egészségügyi vállalkozásokat is. Az eredményes megvalósítás érdekében teljes térségi együttműködésre, összefogásre van szükség. Az intézményes foglalkoztatási és oktatási szintektől el kell jutni a konkrét családokig. Elkerülhetetlen a helyi közösség minden településének bevonása a megvalósításba. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-térségen belüli együttműködés és az 1265.(6); 1266.(4); 1268.(3); 1269.(6); 1414.(3); 1567.(4); 1570., 1763. ; K3(6480) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 1264.; 1571.”

Megoldási javaslat

▪ „Eredményes az intézkedés akkor, ha a kezdettől számított 18 hónapon belül legalább 2500 lakosonként létrejön egy olyan terápiás csoport, amely helyben tudja befogadni és fenntartható módon segíteni az életvezetésében hiányt szenvedő lakótársakat. A csoportok képesek ellátni a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos többszörösen összetett feladatokat is. Az esélyegyenlőség beépítése nyomán nő a komplex egészségügyi problémákból kilábalók száma. A gondozó közösségek számának növekedése miatt a folyamat önmagát gerjeszti és életmód mintát mutat.”


▪ „Egészségügyi ellátás”

Fejlesztési téma

73




4▪ „Térségi szintű összefogás segítségével

komplex élményláncok, motoros járművek elől elzárt, ún. zöld utak, kalandtúrapályák megtervezése, kialakítása a már meglévő erdei és pusztai utak felhasználásával. A turisztikai szolgáltatók szakmai és nyelvi továbbképzése. Tanösvények kiépítése a természeti ritkaságok (tartós szegfű, törpe nőszirom, ősborókás) megismertetésére, élőhelyük megőrzésével. A túraútvonalak bekapcsolása a helyi lakosok, turisták egészségmegőrző programjába, rehabilitációjába akadálymentesítéssel (ahol ez megoldható). Kapcsolat: 1267.; 572.; 573.; 1570.; 1617.”

Megoldási javaslat

▪ „Magas szintű összefogás a turisztikai szolgáltatók között, egységes, rendszeres programkínálat alakul ki már a projekt második évében, ez több látogatót vonz a térségbe, több vendégéjszakával (min. 20% a második év végére). De nő a térségen belüli rekreációs turizmus is. A szolgáltatók szakmai felkészültsége jelentősen javul, ami emeli a szolgáltatás minőségét. A létrehozott és karbantartott zöld utakat a helybeliek az elkövetkezendő évtizedekben ki tudják használni a települések közötti egyéb utak hiányában akár munkába járáshoz is.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

74




5▪ „A kulturális örökség megőrzése és

átörökítése érdekében komplex történelmi tematikus programcsomagokat szükséges összeállítani, amely segítségére lehet a gyalogos, a kerékpáros, a természetjáró diákturizmus és a kalandturizmust fejlesztő vállalkozásoknak, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek.Motoros forgalom elől elzárt túraútvonalak kell fejleszteni. Több jelölt túraútvonalra van szükség, ami akár programlehetőségtől programlehetőségig kalauzolja a látogatókat. Kapcsolat: 575.; 567.; 1260.; 1558.; 1752.; 1763.; K2 (6479)”

Megoldási javaslat

▪ „A jelölt túraútvonalak összekötik a térség településeit, így hosszuk a sokszorosára nő. A tematikus programokkal és élményláncokkal ezek ismertsége és kihasználtsága, a térségben töltött vendégéjszakák, a tematikus táborok, erdei iskolák száma 100%-kal nő. A program végéig 2 tematikus park terve és hatástanulmánya is elkészül, amelyek megépülésükkel, multiplikátor hatásuknál fogva újabb munkahelyeket, szolgáltatásokat és vendégéjszakákat generálnak. Az erdei kiépített túraútvonalakon a településeink megközelíthetősége is javul.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


75




6▪ „Egyedi vagy komplex (napkollektoros /főleg

vákuumcsöves/ HMV előállítás, fűtésrásegítés; hőszivattyús fűtés, esetleg HMV előállítás /elsősorban föld, vízbázisú primerkör esetén/; biomassza hasznosító rendszerek) alternatív energiaellátó rendszerek tervezésének támogatása az önkormányzatok részére. Adott esetben kisléptékű, bemutatható pilot projektek támogatása, amelyek katalizátorként hathatnak e rendszerek terjedésére. Kapcsolat: 570.”

Megoldási javaslat

▪ „A felújítás révén megőrizhetők a helyi védettség alatt álló épületek. Ésszerű és fenntartható energiahasználat eredményeként nő a bennük működő intézmények energiahatékonysága, az üzemeltetési költségek, a gázfogyasztás 50-80 %-al csökkenhet, melynek révén jelentős emissziós értékcsökkenés várható (CO2, NOx, CO). A megvalósuló pilot projektek szinergia hatása révén a térség települései egyre több közintézményben használnak megújuló energiaforrást, s a térség a megújuló energiaforrások tudásbázisává válik.”


▪ „Közmű ellátottság”

Fejlesztési téma

76




7▪ „Elsősorban civil szervezetek, önszerveződő

közösségek fordítsanak gondot a túraútvonalakon a kerékpáros közlekedés lehetőségének megteremtésére, erdők és füves kaszálók kitisztítására, valamint a kisebb javításokra. Az alternatív közlekedési útvonalak létrehozásával megteremthető a kerékpáros forgalom közutat elkerülő lebonyolítása. Ez a megoldás nem jelenti szilárd burkolatú kerékpárutak kiépítését, sokkal inkább pl. az erdei utak kerékpározhatóvá tételét. Kapcsolat: 1267.;1273., 1567.; 1763.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztéssel a kerékpáros turizmus elterjed a térségben. Nemcsak a turisták, hanem az itt lakók is használhatják a jól karbantartott utakat közlekedésre vagy kirándulásra. Nő a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége. A környezet nem károsodik, sőt a tervszerű, rendszeres karbantartás eredménye a természeti környezet nagyobb tisztasága.”



Fejlesztési téma

77




8▪ „A meglévő értékek megőrzésén és védelmén

túl támogatni kell a felújítandó lakóházakon és elsősorban a közösségi épületeken a hagyományos építészeti elemek és technológiák alkalmazását, faluházak, tájházak, tájudvarok, közösségi terek építését, létrehozását, felújítását. Még fellelhetők azok az autentikus források, amelyek alapján akár minden településen hitelesen reprodukálható legalább egy, a hagyományos életformának megfelelő lakó- és vagy közösségi tér. Kapcsolat: 1259.; 1258.; 1262.; K5 (6482)”

Megoldási javaslat

▪ „Az épített környezet hagyományoknak megfelelő alakítása erősíti a helyi és térségi identitást, megfelelő sajátos környezetet biztosít az egyébként gazdag hagyományőrző rendezvény-kínálathoz. Számos még meglévő tárgyi emlék elhelyezése, megfelelő környezetben történő bemutatása lehetővé válik. Ezzel a térség arculata egységesebben és karakteresebben jeleníthető meg az idelátogatók előtt, erősítve a települések turisztikai vonzerejét is.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

78




9▪ „A kulturális hagyományok megőrzése,

átörökítése szempontjából elsődleges fontosságú térségi és térségen kívüli programok szervezése, táncház programok biztosítása, a lakosság igényei szerinti műsorszolgáltatás. A működő hagyományőrző csoportok munkáját szakmai téren támogatni szükséges, segítséget kell nyújtani rendezvényeik megszervezéséhez mind a térségen belül, mind kívül. Kapcsolat: 1261.; 1259.; 1258.; 1262.”

Megoldási javaslat

▪ „A hagyományőrző előadóművészeti csoportok működése kiegyensúlyozottabbá, anyagilag is biztonságosabbá válik. A szervezett programokon keresztül nő ismertségük, nagyobb sikereket érnek el, s ez ösztönző erőként hat a fiatalabb korosztályok számára, akik várhatóan nagy számban csatlakoznak a csoportokhoz. Új csoportok jönnek létre. Fellépéseikkel a turisztikai programkínálatot színesítik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

79




▪ „A sportegyesületek, iskolák támogatása a tömegsport megteremtésére több sportágban. Bajnokságok, mérkőzések szervezése, a sport több ágának a megismertetése. Szükséges térségi szinten bajnokságok, sportversenyek szervezése. A versenyport jeles személyeivel és csapataival kapcsolatot kell teremteni. Ösztönözzük, hogy a térségi sportrendezvényeket az ifjú korosztály szervezetten látogassa. A gyermekek révén a szülők is bevonhatók családi versenyek és bemutatók szervezésével. Szükséges mozgalmat indítani a sport megszerettetésére és művelésére. Kapcsolat: 1267.; 1264., 1270.; 1570.;”

Megoldási javaslat

▪ „Fél évtized alatt egészséges, sportoló korosztály jön létre, találkoznak a településeken élő gyerekek a sportversenyeken és megismerik egymást. A sportegyesületek jó színvonalú működése révén a szülők is bevonhatók nemcsak a sport feltételeinek megteremtésébe, hanem a sportolásba is. Évente tíz rangos versenyt rendezünk a helyi közösség működési területén. A tömegsport fogalma több sportágban valódi értelmet nyer. Javul az emberek sport- és szabadidős tevékenysége, 15%-kal többen kötődnek a sporthoz és az egészséges életmódhoz.”



Fejlesztési téma

10

80

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






81Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/62 Kód: KM-67-SzF-A-24 Sorszám: 1763

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok ...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség minden településén jelentős hagyományokkal bír a lótartás és a hozzá kapcsolódó sport- és turisztikai szolgáltatások. A homokos talaj és a napsütéses órák magas száma szinte egész évben lehetővé teszi a lovaglást, a gyalog- és kerékpáros túrázást. Magas az erdősültség (20 % - akác/tölgyerdők) aránya, az erdők nagy kiterjedésű területeken helyezkednek el, szerves egészet alkotva az őket körülvevő pusztákkal, természetvédelmi területekkel. Szinte a teljes térség bejárható anélkül, hogy lakott vagy ipari területet kelljen érinteni.

Probléma/ lehetőség

▪ A lovasturisztikai és - sportszolgáltatók információ és együttműködés hiányában általában egyedül próbálkoznak a fejlesztésekkel és vendégfogadással. Hiányzik a szakember-utánpótlás is. A térség kevéssé ismert, bár kiváló lehetőségei vannak a természet közeli turizmus terén, mivel potenciális célpiacáról, Budapestről könnyen megközelíthető.

Megoldási javaslat

▪ Térségi szintű összefogás segítségével komplex élményláncok, motoros járművek elől elzárt, ún. zöld utak, kalandtúrapályák megtervezése, kialakítása a már meglévő erdei és pusztai utak felhasználásával. A turisztikai szolgáltatók szakmai és nyelvi továbbképzése. Tanösvények kiépítése a természeti ritkaságok (tartós szegfű, törpe nőszirom, ősborókás) megismertetésére, élőhelyük megőrzésével. A túraútvonalak bekapcsolása a helyi lakosok, turisták egészségmegőrző programjába, rehabilitációjába akadálymentesítéssel (ahol ez megoldható). Kapcsolat: 1267.; 572.; 573.; 1570.; 1617.

▪ Magas szintű összefogás a turisztikai szolgáltatók között, egységes, rendszeres programkínálat alakul ki már a projekt második évében, ez több látogatót vonz a térségbe, több vendégéjszakával (min. 20% a második év végére). De nő a térségen belüli rekreációs turizmus is. A szolgáltatók szakmai felkészültsége jelentősen javul, ami emeli a szolgáltatás minőségét. A létrehozott és karbantartott zöld utakat a helybeliek az elkövetkezendő évtizedekben ki tudják használni a települések közötti egyéb utak hiányában akár munkába járáshoz is.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 200000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 265500 EUR

590000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

45%

45%

45%

45%

45%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 4 db

▪ Bugyi, Csévharaszt, Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel, Vasad

▪ ÚMVP, de nem LEADER

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségen több túraútvonal is áthalad (zöld, piros), de ezek hossza rövid, alig néhány tíz km. Összehangolatlanok, leírásuk, jelölésük, nagyon hiányos, és a célcsoport számára ismeretlenek, vagy jelen formájukban nem nyújtanak elég kihívást. A térségben így a tematikus (pl. a gyalogos, kerékpáros, a vadász-, és a természeti értékek megismerését célzó) turizmus is egyelőre csak eseti jellegű. Hiányoznak a térségből országos, esetleg nemzetközi vonzásadottságú és színvonalú tematikus programsorozatok és parkok.


▪ A térség komoly történelmi múlttal rendelkezik. Területén több Árpád-kori templom, roformkori kúria található. Komoly hagyományai vannak a lovasturizmusnak is, de még ezen a területen is hiányoznak a több szolgáltatót, térséget összefogó tematikus programcsomagok. A természeti és kulturális környezet lehetővé teszi pl. történelmi tematikus parkok létesítését, amelyek nagyobb tömegeket, több célcsoportot is vonzzanak akár az országhatáron túlról is.

Megoldási javaslat

▪ A kulturális örökség megőrzése és átörökítése érdekében komplex történelmi tematikus programcsomagokat szükséges összeállítani, amely segítségére lehet a gyalogos, a kerékpáros, a természetjáró diákturizmus és a kalandturizmust fejlesztő vállalkozásoknak, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek.Motoros forgalom elől elzárt túraútvonalak kell fejleszteni. Több jelölt túraútvonalra van szükség, ami akár programlehetőségtől programlehetőségig kalauzolja a látogatókat. Kapcsolat: 575.; 567.; 1260.; 1558.; 1752.; 1763.; K2 (6479)

▪ A jelölt túraútvonalak összekötik a térség településeit, így hosszuk a sokszorosára nő. A tematikus programokkal és élményláncokkal ezek ismertsége és kihasználtsága, a térségben töltött vendégéjszakák, a tematikus táborok, erdei iskolák száma 100%-kal nő. A program végéig 2 tematikus park terve és hatástanulmánya is elkészül, amelyek megépülésükkel, multiplikátor hatásuknál fogva újabb munkahelyeket, szolgáltatásokat és vendégéjszakákat generálnak. Az erdei kiépített túraútvonalakon a településeink megközelíthetősége is javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség kiválóan alkalmas lovas sportok űzésére, lótenyésztési és lovasturisztikai tevékenységre. A térség kulturális örökségében nagy szerepet játszik a lótenyésztés és a lovassport (pl. Grassalkovich-ménes, Örkénytábor). A térségben jelenleg is szinte minden településen foglalkoznak lovas szolgáltatásokkal, ám nagyobb rendezvények kulturált megszervezésére nincs lehetőség, így a lovak és a lovas szakemberek megmérettetése is hiányzik a térségben.


▪ Megfelelő infrastruktúra, professzionális talajú szabadtéri lovaglópálya, pályavilágítás, fedett lovarda hiányában a lovas szolgáltatók tevékenysége korlátozott, szezonális, eredményessége nagymértékben kérdéses. Ezen infrastruktúra megléte vonzza a lósport iránt érdeklődőket, folyamatos, időjárástól független sportolási lehetőséget biztosít, otthont ad rangos sporteseményeknek, képzéseknek, egyéb rendezvényeknek.

Megoldási javaslat

▪ Professzionális talajú lovaspályák létesítése, pályavilágítás, többfunkciós fedett lovardák kiépítése, különös tekintettel a már működő, lovasturisztikai vállalkozások, egyesületek vonzáskörzetében, amelyek közelében nappali tagozatos iskolai rendszerű oktatási intézmények működnek a nagyobb kihasználtság (pl. tornaórai lovaglás), illetve lovas szakmai képzések beindítása érdekében. Kapcsolat: 575.; 572.; 573.;1273., 1567.

▪ A megfelelő infrastruktúra kiépítése növeli a lovas szolgáltatók eredményességét (kb. 50-70 %-kal), mind a lovas turizmus, rendezvényszervezés, ló- és lovasképzés területén. A lovas vállalkozók, a civilek és az iskolák számára rengeteg együttműködési, üzleti lehetőséget nyújt. A lakosság számára folyamatos sportolási és rendezvénylehetőséget biztosít, hozzájárulva az egészséges életmód kialakításához, az egészségmegőrzéshez. A látogatók száma, a térségi összefogás és a térség országos és nemzetközi szakmai és turisztikai ismertsége nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

45%

%

%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok ...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség több települése által körbe ölelt turisták által csekély számban látogatott természeti látványosság (pl. Csévharaszti Ősborókás, Pusztatemplom, Ország Közepe Jeltorony stb.)a környékbeli településekről (Vasad, Csévharaszt, Újlengyel, Újhartyán, Kakucs, Inárcs) induló egyéni és csoportos gyalogtúrák megvalósítása pontos helyismeret nélkül szinte lehetetlen. Hazánk területének 24%-át kitevő homokterületek egyik legszebb eredeti foltja a települések között elterülő erdős puszta, ahol egész évben adottak a látogatás feltételei.


▪ Jelenleg a településeken hiányzik a terület megközelítését elősegítő, az épített és természeti értékeket bemutató információs pont, a tájékozódást segítő túratérkép. A túrák induló és célállomása olyan közösségi zöldterület lehetne, mely a településeken bárki számára elérhető. A települések által körbezárt terület alkalmas a kisebb megterhelést bírók, valamint teljesítménytúrák lebonyolítására is.

Megoldási javaslat

▪ A településeken belül közösségi zöldterületek létesítése, a meglévők fejlesztése, illetve rehabilitációja. Az induló illetve célállomásokon megfelelő tájékozódást biztosító információs eszköz elhelyezése, amelynek segítségével a könnyen tervezhető a túra nehézségi foka, a kiválasztott településhez vezető út, valamint az ott elérhető turisztikai szolgáltatások összessége. Kapcsolat: 1270.; 1570.

▪ A térségbe látogatók több településen kapnak információt egy jelentős természeti érték látogatásának lehetőségéről, valamint a településeken elérhető szálláshelyekről egyéb kikapcsolódási módokról, élményláncokról. A közös természeti érték felfedezése útján várhatóan megnő a térség települései lakóinak érdeklődése a szomszédos falvak iránt, ami erősíti helyi közösség összefogását és környezettudatos viselkedését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

%



▪ Bugyi, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel, Vasad



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 5/62 Kód: KM-67-GF-A-09 Sorszám: 573


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: A turisztikai fogadóbázis, szálláshely-kínálat differenciált bővítése, fejlesztése és a ka...Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben a lehetőségek - Budapest közelsége, a magánszálláshelyek keresettségének folyamatos emelkedése, a természeti környezet magas aránya (40 %) ellenére nagyon kevés a magánszálláshelyek és a különböző táborok, erdei iskolák számára alkalmas helyszínek száma, a legtöbb településen nincs is, holott nagyon sok megfelelő tanya, illetve kihasználatlan vadászház található a települések külterületein. Az őstermelők, családi gazdaságok a kiszámíthatatlan mezőgazdasági bevételektől függenek.


▪ A meglévő és kialakítandó túraútvonalak, tanösvények mentén szükség van megfelelő szálláshelyekre, táborokra, erdei iskolákra, az üzemeltető magánszemélyek, őstermelők, civil szervezetek munkatársainak továbbképzésére a további fejlesztésekhez, turisztikai élményláncok, nagyobb volumenű, akár többnapos túrák kialakításához.

Megoldási javaslat

▪ Falusi vendéglátók képzésének szervezése, támogatása, szaktanácsadás. A mezőgazdaságban dolgozók, tanyatulajdonosok, civil szervezetek támogatása minőségi falusi szálláshelyek, nyári- és egyéb tematikus táboroknak, erdei iskoláknak megfelelően kialakított épületek létrehozására, fejlesztésére. Kapcsolat: 1270.; 1752.; 1763.

▪ A térségi magánszálláshelyek számának bővülése, minden településen egy minimum 3 vagy 4 napraforgós szálláshely kialakítása, minősítése. A térség ismertsége, látogatottsága jelentősen megnő, az őstermelők, a családi gazdaságok diverzifikáltsága nő, jobban tudnak függetlenedni a nehezen kiszámítható mezőgazdasági bevételektől. Csökken a munkanélküliek száma, főleg a középkorú nők körében, az elhanyagolt tanyák és ezzel a környezet megszépül, újra megelevenedik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: A turisztikai fogadóbázis, szálláshely-kínálat differenciált bővítése, fejlesztése és a ka...Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben jelenleg az országos átlag alatti a szálláshelyek száma, és ezek színvonala és eloszlása is igen eltérő a térségen belül, jóllehet a szelíd és céges turizmus, a gyermektáboroztatás, a vadásztatás nagy hagyományokkal rendelkezik. Dabas, Inárcs, Újhartyán viszonylag jól ellátottnak mondható, de sok településen egyáltalán nincsen szálláshely. A szálláshelyek sok helyen fejlesztésre szorulnak, szolgáltatásaik elégtelenek vagy nem megfelelő színvonalúak. Több település külterületén kihasználatlan tanyák és vadászházak vannak.


▪ Egymástól elszigetelt szállás-és szolgáltatásfejlesztések már több településen megvalósultak (Dabas, Inárcs, Újhartyán, Újlengyel), de átfogó térségi koncepció és programkínálat hiányában kevesen vállalkoznak a meglevő szálláshelyek fejlesztésére, újak kialakítására. A több települést is átfogó élményláncok, tematikus programok szervezése lendületet adhat a fejlesztésekhez, elsősorban a magánszálláshelyeket érintve.

Megoldási javaslat

▪ Egységes és összehangolt fejlesztések egy-egy téma, pl. lovas, kerékpáros- és gyalogtúrák, gyermek- és ifjúsági táborozás mentén, a már meglévő épületek jobb kihasználása, fejlesztése, a meglévő és az újonnan kialakítandó túraútvonalak mentén. Céges, illetve nagyobb rendezvényeknek is megfelelő, korszerű technikával felszerelt szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása a már meglévő szálláshelyekből. Tematikus és kiegészítő általános programcsomagok kialakítása több szolgáltató bevonásával. Kapcsolat: 1270.; 1763.

▪ Több és magasabb színvonalú kereskedelmi és magánszálláshely (legalább egy-két szálláshely minden településen); ezáltal a térség vonzerejének, a vendégek és az itt eltöltött vendégéjszakák számának 200 %-os növekedése a program ideje alatt. Magasabb profitú vendégkör megnyerése (pl. csapatépítő tréningek). A térség népességmegtartó ereje nő, a szálláshelyek fejlesztésével/kialakításával a településeken új munkahelyek jönnek létre, csökken a munkanélküliség, főleg a hátrányos helyzetű csoportok körében. A részmunka lehetősége is adott.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: Helyi, térségi, országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottságok, kulturális prog...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben mára már csak elvétve található olyan utcarészlet, épület, épületcsoport, amely alkalmas a térségben hagyományos paraszti életformának megfelelő lakókörnyezet bemutatására. Az elmúlt évtizedekben kevés figyelmet fordítottak a tájra jellemző építészeti értékek megőrzésére, az utolsó fél évszázadban épült lakóházak még részleteikben sem tartalmazzák azokat. A településeken még fellelhetők régi lakóházak, utcarészletek, azonban ezek bármikor a modernizáció áldozatai lehetnek.


▪ A jellegét vesztett épített környezet nehezíti a helyi identitás kialakulását, gyengíti a fiatalok kötődését lakóhelyükhöz. Az egyébként még minden településen ápolt hagyományok, népszokások az átalakult környezetben idegenül, hiteltelenül hatnak. A térségre jellemző, a hagyományoknak megfelelően alakított épített környezet hiteles helyszínt biztosít a hagyományokat bemutató kulturális rendezvények lebonyolítására.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő értékek megőrzésén és védelmén túl támogatni kell a felújítandó lakóházakon és elsősorban a közösségi épületeken a hagyományos építészeti elemek és technológiák alkalmazását, faluházak, tájházak, tájudvarok, közösségi terek építését, létrehozását, felújítását. Még fellelhetők azok az autentikus források, amelyek alapján akár minden településen hitelesen reprodukálható legalább egy, a hagyományos életformának megfelelő lakó- és vagy közösségi tér. Kapcsolat: 1259.; 1258.; 1262.; K5 (6482)

▪ Az épített környezet hagyományoknak megfelelő alakítása erősíti a helyi és térségi identitást, megfelelő sajátos környezetet biztosít az egyébként gazdag hagyományőrző rendezvény-kínálathoz. Számos még meglévő tárgyi emlék elhelyezése, megfelelő környezetben történő bemutatása lehetővé válik. Ezzel a térség arculata egységesebben és karakteresebben jeleníthető meg az idelátogatók előtt, erősítve a települések turisztikai vonzerejét is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%



▪ Bugyi, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel, Vasad




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 8/62 Kód: KM-67-SzF-7-03 Sorszám: 1259


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: Helyi, térségi, országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottságok, kulturális prog...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség minden településén vannak helyi szokásokon, néphagyományokon alapuló és tematikus rendezvények, falunapok, búcsúk, szüreti felvonulások, rétes-és népzenei fesztiválok, lovas, hagyományőrző íjász, motoros találkozók, vállalkozók napja, illetve egészségnap is. A kisebb, egy napos rendezvények, a falunapok és a búcsúk csak helyi jelentőséggel bírnak, de hosszabb, több napos rendezvények egy része túlmutat a térségen (Tatárszentgyörgyi Lovasnapok, pusztavacsi motoros találkozó, dabasi Kárpátfeszt).


▪ A térségben szükség van egységes térségi arculat kialakítására, amely turisztikai szempontból és a helyi identitástudat erősítése szempontjából előnyös. Ezt elősegítik a térségi nagyrendezvények, kulturális, sport és egyéb programok, melyek biztosítják ennek a területnek az országos és nemzetközi ismertséget. Szükséges egységes és összehangolt térségi programkínálat megalkotása a megfelelő reklámmal és marketinggel.

Megoldási javaslat

▪ Ország közepe identitástudat kialakítása. A már meglévő programok feltérképezése, összehangolása, hagyományteremtő térségi nagyrendezvények létrehozása önkormányzati, civil és vállalkozói együttműködéssel. A nagyrendezvények révén megismertethető a térség kultúrája az országosan és nemzetközi szinten egyaránt. Az ország közepén helyezkedünk el, minden irányból jól megközelíthetően, de szükséges a rendezvényhelyszínek és megközelítésük infrastruktúrájának fejlesztése és akadálymentesítése. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-rendezvény és az 1258.(6), 1260.; 1261.(6); 1262.(6); 1416.(6); 1418.; K4 (6481); K5 (6482) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 1266.

▪ Térségi identitástudat erősödik. Legalább 6-8 olyan program jön létre, amely országos és/vagy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Az önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek bemutatkozhatnak, lehetőségeik jelentősen bővülnek. Színvonalasabban, kulturáltabb körülmények között megrendezett programok jönnek létre, amelyek több látogatót vonzanak, s amelyek települési rendezvények sokaságát generálják és pozitív hatással lesznek a helyi vállalkozások fejlődésére és a turizmusra.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%




▪ LEADER - Komplex projekt


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 9/62 Kód: KM-67-GF-7-02 Sorszám: 575


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztésIntézkedés: Egységes térségi arculat kialakítása és az ehhez kapcsolódó turisztikai marketing fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Több turisztikai szolgáltató is egymástól függetlenül próbálkozik a különböző értékesítési csatornákon népszerűsíteni szolgáltatásait. Egységes térségi turisztikai koncepció jelenleg nincs, bár több tanulmány is született már a témában. Több településnek nincs turisztikai fejlesztési terve sem. A térségbe nincs egységes beutaztatás sem. Bár a térség első számú célcsoportja Budapest és a Budapestre látogató turisták lehetnek, ezirányú piackutatást és marketingtevékenységet még nem készítettek a témában.


▪ Heterogén térségben élünk, hiányzik az egységes térségi arculat, és az ennek megfelelő egységes és összehangolt megjelenés a turisztikai marketingcsatornákon. Sok kis-és közepes turisztikai vállalkozásnak korlátozottak az anyagi forrásai a megjelenésre. Nincsenek kialakult turisztikai termékek, illetve turisztikai csomagkínálat. Hiányzik a szolgáltatók, és a lakosság közötti információkapcsolat.

Megoldási javaslat

▪ Önálló és egységes térségi arculat kialakítása, megjelenés a médiában, az interneten és minden egyéb értékesítési fórumon. Térségi honlap/információs portál létrehozása, működtetése a szolgáltatók összefogásával. A térség vonzásadottságain alapuló fő turisztikai irányok és az ezeknek megfelelő turisztikai termékek, csomagok kialakítáősa. Közös térségi turisztikai és információs kiadvány megjelentetése havonta. Közösségi információs pont és információs terminál-hálózat kiépítése. A megoldási javaslat alapjogcíme LEADER-fejlesztés és az 564.; 567.(6); 571.; 1270.; 1569.; 1617.; K2 (6479) megoldási javaslatok szülőprojektje.

▪ Egységes arculattal és kínálattal hatékonyabb megjelenés; a térség ismertebbé válik az utazásszervezők és az utazók körében is. A hatékonyabb megjelenés, az ismertebbé válás potenciálisan több látogatót és vendégéjszakát eredményez (min. 20% a második év végéig), amely a turizmus multiplikátor hatásánál fogva több munkahelyet és bevételt is generál az egyes szolgáltatóknál, ezek beszállítóinál és az önkormányzatoknál is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgál...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben összesen 3144 vállalkozás 18549 főt foglalkoztat, ez átlagosan 5,9 fős vállalkozási méretet jelent, ami tükrözi a mikro- és kis vállalkozások jelentőségét. A nemzetgazdagsági ágazatok közül a vállalkozások számát tekintve a Kereskedelem, javítás 24%, Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 18%, Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13%, Építőipar 12%, Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11%, viszont a foglalkoztatottak száma szerint a Bányászat, feldolgozóipar …a legjelentősebb.


▪ A térség vállalkozásai számára meghatározó: Budapest közelsége, a gyorsforgalmi utak sűrűsége, a jó vasúti szállítási lehetőségek, jelentős vállalkozói hagyományok. A mikro- és kis vállalkozások jelentősége miatt, azok megtartása és a vállalkozási kedv javítása fontos, valamint a nagyvállalatok kiszolgálása és az induló cégek számára kedvező feltételek teremtése nyújthat lehetőséget.

Megoldási javaslat

▪ A térségben működő, ill. leendő mikro- és kis vállalkozások támogatása: vállalkozások beindításában, uniós forrásokra pályázók önrészére támogatás nyújtásában, gazdasági övezet fejlesztésében, munkahelyet teremtő fejlesztési beruházások, valamint eszközbeszerzések támogatásában valósulhat meg. Ezekre a támogatásokra azért van szükség, mert a mikro- és kis vállalkozások jelentős része tőkeszegény, fejlődésükben megrekedtek. 570.; 576.; 1403.; 1424.; 1569.; 1749.

▪ A meglévő és új mikro- és kisvállalkozások gazdasági szempontból megerősödnek, hatékonyabbakká válnak, mind a vállalkozásukban, mind munkahelyteremtés szempontjából jelentős pozitív hatások érhetők el e támogatás biztosításával térségünkben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgál...Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Mezőgazdasági termelőink piacok hiányában alapvetően csak a térségen kívül tudják értékesíteni termékeiket, a lakosság viszont az élelmiszerláncokon kersztül juthat zöldséghez és gyümölcshöz. A biotermékek iránti kereslet is nő, termelésük a térségben is jelen van, de piacra jutásuk nem megoldott. Helyi piacok kialakítása lehetőséget teremt a termelő és a vásárló közvetlen találkozására, a kereslet és kínálat jobb összehangolására, a lakosság és a helyi nagyüzemi konyhák, éttermek folyamatos friss terménnyel való ellátására.


▪ Az értékesítés problémái nem ösztönzik a kistermelőket a termelésre, másrészt a lakosság csak a nagy élelmiszerláncokon keresztül jut terményekhez. A biotermesztés rendkívül munkaigényes, de jövedelmezősége is jobb. A termelők nem ismerik egymás tevékenységét, nem alakultak ki az együttműködés formái, illetve hiányzik a tudatos vásárlói gyakorlat, a kereslet és kínálat összehangolatlan.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 6-7 piac kiépítése,ahol legalább hetente kétszer lehet helyi termékeket vásárolni. Erre a frekventáltabb helyen fekvő, nagyobb települések alkalmasak, ahol már tervek is keszültek ezek megvalósítására. A piaci versenyhelyzet a termelés összehangolására, a biotermesztés népszerűsítése és támogatása, a termelő és a fogyasztó közvetlen találkozása minőségi termékek előállítására ösztönöz. A biotermesztés nagy élőmunka-igénye miatt minimális átképzéssel munkát tud biztosítani a hátrányos helyzetűeknek is pl. fogyatékkal élők, inaktív nők. Kapcsolat: 565.; 567.; 571.; 1569.

▪ A térségben kiépül 6-7 piac, ahol a lakosság hosszú távon nemcsak vásárolhat, hanem megvalósul a közvetlen kapcsolat fogyasztó-termelő és termelő-termelő között is. A piac termelésre gyakorolt hatása miatt működőképes vállalkozások jönnek létre új munkahelyekkel, a helyben megtermelt zöldség- és gyümölcskínálat elősegíti az egészségesebb táplálkozási szokások kialakulását. A szállítás csökkentésével a termékek frissen kerülnek a helyiek asztalára, a nagyüzemi konyhákra, az éttermekbe, nő az élelmiszerbiztonság; fellendülnek a biotermékek is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



40%

40%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgál...Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Az akcióterületen fontos, a nemzetközi tranzitforgalom szempontjából is jelentős útvonalak haladnak át (M5, 50-es út és 405-ös). A turisztikai és gazdasági szempontból potenciális vásárlók csak átutaznak településeinken.


▪ Meg lehet ragadni a tranzitforgalom adta lehetőségeket és az 5-ös és a 405-ös főút mentén, amelyek több településen haladnak keresztül (pl. Dabas, Hernád, Örkény, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel). Lehetőség van a helyi termékek bemutatására és árusítására, az átutazók megállítására.

Megoldási javaslat

▪ Azon településeken, ahol a főút csak érintőlegesen halad el, kulturált, esztétikus, „díszpiacokat” kell létrehozni, ahol helyi termékeket (mezőgazdasági- és kézművestermékek) lehet árusítani. Ezek a létesítmények szolgáltatnának helyet a környék kistermelői standjainak, segítik az egységes térségi arculat és védjegy kialakulását. Kapcsolat: 575.; 565.; 568.; 1260.; 1424.; 1557.

▪ Az átutazó forgalomból egyre többen lesznek azok akik megismerik, megszeretik, hírét viszik helyi termékeinknek. A „díszpiacok” hatására a környező falvak kistermelői többletjövedelemhez juthatnak, ill. a turizmus fellendül, 20-30 új munkahely létesül. A védjegy használata erősíti a térségi arculatot, termékeink ismertebbé válnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



40%

40%

40%

40%

40%



▪ Dabas, Hernád, Örkény, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A hagyományos kézműves tevékenységek egyre nagyobb teret nyernek a térségben. A kézművesség, a fazekasság és egyéb falusi foglalkozások reneszánszukat élik, bár még csak kevesen űzik hivatásszerűen őket. Nemcsak a termelés, hanem az elkészült termékek bemutatása és értékesítése is gondot okoz. A meglévő kézműves vállalkozások működésének továbbfejlesztése és újak létrehozása kitörési pont lehet.


▪ Több olyan képzett fazekas és egyéb népművész tevékenykedik, akik mikrovállalkozás keretében működtetnék az üzletüket, műhelyeiket. Eszközvásárlással, épületek felújításának támogatásával lehet tevékenységüket támogatni. Ma még nem eléggé elterjedt az ilyen foglalkozási forma, ezért fontos figyelmet fordítani megismertetésükre is.

Megoldási javaslat

▪ A településeken olyan házak, műhelyek létrehozása, ahol a mikrovállalkozások elindulhatnak, az érdeklődő felnőttekkel és a gyermekekkel foglalkoznak, játszóházak épülhetnek. 3-5 kézművesműhely és/vagy játszóház létrehozása vállalkozások beindításához. A munkák eredményének bemutatása, a tevékenység népszerűsítése települési rendezvényeken. Országos és külföldi megjelenések támogatása. Kapcsolat: 571.; 576.; 1572.; 1826.

▪ Új munkahelyek jönnek létre, illetve megújulnak a régi hagyományos kézműves foglalkozások (fazekasság, szövödék, stb.), az érdeklődő felnőttek és a gyermekek megismerhetik a hagyományos kézműves tevékenységeket és gazdag lehetőség nyílik a szabadidő hasznos eltöltésére. A helyi rendezvények színesebbé válnak a kézművesvásárok, kiállítások miatt, nő az árbevétel és a hatékonyság.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben mintegy 5000 roma él (pl. Inárcson, Kakucson, Örkényben, és Tatárszentgyörgyön). Közülük a keresőképesek jelentős hányada munkanélküli (85 %). Jellemző a szociális, egészségügyi, társadalmi kirekesztettség. Fokozottan sújtja őket az előítélet, szegregáció, diszkrimináció. A munkában állók jelentős része nem bejelentett munkavállaló. A roma vállalkozók száma csekély.


▪ A romák között sok a munkával nem rendelkező személy, közülük kevés a vállalkozó. A vállalkozás alapításának folyamata bonyolult. A romák egy része megfelelő támogatással képes lenne saját kezébe venni a sorsát. A hagyományos foglalkozások előtérbe állításával nemcsak a foglalkoztatás, hanem a turisztikai vonzerő is növekedhet.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozóréteg kialakításának segítése, akiknek vállalkozása mintaprojektként példát mutat. Széleskörű tájékoztatás és képzés a romák körében a vállalkozások beindításáról és lehetőségeiről, az alapítás segítése. Képzés, együttműködve a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Jogi és adminisztrációs támogatás. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok bevonása a programba. A hagyományos szakmákban működő vállalkozásokat (pl. koszorúkészítés) is támogatni szükséges. 1403.; 1424.; 1562.; 1826.

▪ Évente 2-3 roma vállalkozás jön létre, amelyek legalább 5-7 roma munkavállalót foglalkoztatnak. Nő a célcsoport foglalkoztatottsága (20-25 új munkavállaló), a munkavállalók képzése folyamatossá válik. A hagyományos szakmákon túl az építőiparban, a szolgáltatási szektorban jönnek létre új foglalkoztatók. A hagyományos tevékenységen alapuló vállalkozások is bekerülnek a támogatotti körbe. A bejelentett munkavállalók száma 5 %-kal nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%



▪ Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Tatárszentgyörgy




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben működő vállalkozások és az őstermelők egy része olyan terméket állít elő, amely megállná a helyét a hazai, de sok esetben az európai piacon is. Ma nem elegendő jó terméket előállítani, gondoskodni kell annak megfelelő csomagolásáról és marketingjéről is. A helyi termelők, vállalkozók többsége nem képes arra, hogy megfelelően csomagolt termékkel lépjen a piacra.


▪ A megtermelt áruk minőségével nem tart lépést a csomagolástechnika. A termelők nem fordítanak kellő figyelmet termékeik tetszetős csomagolására és marketingjére. Nincs együttműködés a mikro-és kisvállalkozások között ezen a téren. A helyben megtermelt áruk csomagolását vagy a gyártáshoz szükséges eszközt gyakran több száz kilométerről szerzik be.

Megoldási javaslat

▪ Támogatni kell azon mikrovállalkozásokat, akik a termékek csomagolóanyagait állítják elő, nagyobb marketing lehetőséget kell részükre biztosítani. Új gépek és munkaerő alkalmazásával alkalmassá válhatnak az elsősorban a helyben készülő termékek értékesítésére. Mutassuk be vásárokon, kiállításokon a helyi potenciált, ösztönözzük az együttműködést és az új termékek kialakítását. Kapcsolat: 575.; 565.; 567.; 1557; 1572.; 1749.

▪ Új munkahelyek jönnek létre, kulturált munkahelyekkel, korszerű gépekkel. Javul a termékek értékesítésének lehetősége, a csomagolóanyagok színvonalas gyártása valósulhat meg. Új mikro- és kisvállalkozások jönnek létre. A helyi vállalkozások megerősödnek, létrejönnek az együttműködések, javul a foglalkoztatottság és a fenntarthatóság.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgál...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A főváros és környéke régóta közvetlen ellátási kapcsolatban van az élelmiszerek piaci értékesítése kapcsán. Növekvő igény jelentkezik arra, hogy biztos helyről, továbbá egy kis "kiruccanással egybekötve" lássa az áru keletkezési helyét, kapcsolatot létesítsen vevőként, turistaként. Ennek az igénynek a kielégítése történhet a fogadóképes őstermelőknél, családi gazdaságoknál, kisvállalkozásoknál. Az élelmiszer előállítása növekvő higiénés feltételek mellett történhet. A vágóhídi kapacitás nem teljes mértékben kihasznált a közelben.


▪ Lehetőséget teremtve turizmust is szolgáló helyi értékesítéshez, a mezőgazdaság fejlődését segítené a kamratúra programként szolgáló terméknépszerűsítő és értékesítést segítő intézkedés. A házi füstölésnek hagyománya van. A szakértelem adott. A vágóhídi kapacitás kihasználtsága növelhető. A házi füstölésű vagy házi érlelésű termékek helyben vagy kis terítéssel értékesíthetőek a hazai keresletet kielégítve.

Megoldási javaslat

▪ A felhizlalt állatok (vágóhídi) vágást követően történő füstöléséhez, saját füstölő létesítéséhez támogatást kell nyújtani. Füstölt árut értékesítő helyeket kell létesíteni A tejtermék házi előállításának (túró, tejföl, sajt...) és feldolgozásának, hagyományos feltételrendszerét ki kell alakítani. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével növelni kell a a térségben működő szolgáltatások körét. A szükséges infrastruktúra fejlesztésével biztosíthatóak a élelmiszerbiztonság feltételei. A turizmust is szolgálhatják a „kamratúra jellegű” szolgáltatások. Kapcsolat: 573.; 1617.

▪ Bővül a foglalkoztatás, szélesedik a szolgáltatások köre. Növekszik az kamratúra résztvevőinek száma. A belső tőkeáramlás felgyorsul. A hagyományos tevékenységek fennmaradása a vidéki kulturális életre, az élhető vidéki életre is pozitív hatást gyakorol. A falusi turizmus népszerűsége nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

45%

%

%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Helyi mikro-, kisvállalkozások fejlesztése, különös tekintettel a helyi termék- és szolgál...Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Térségünk a legnagyobb kiterjedésű, de egyben legheterogénebb magyar borvidékhez, a kunságihoz tartozik, a ahol a szőlő fontos homokmegkötőként is szolgál a bortermelésen kívül. Borai a jellegzetes homoki borok, a mindennapok borai. A szélsőségesen meleg, száraz, de télen fagyveszélyes időjárás, a homokos talaj jelentősen befolyásolja a borok minőségét, ami erősen változó, a nagyon gyenge asztali boroktól egészen a minőségi borokig. A térségben termelt könnyű borokat a fővárosban eddig viszonylag jól lehetett értékesíteni.


▪ A szélsőséges időjárás, az öntözés megoldatlansága és a feltételek szigorodása miatt az új generáció már kevésbé foglalkozik szőlővel és borkészítéssel, a megtermelt szőlő, és a belőle előállított bor minősége változó, egységes térségi bormarketing nélkül az eladhatóság a túlkínálat és a többi bor jobb marketingje miatt romlik. A homoki borokat még mindig sokan lenézik és a hegyvidéki borok kistestvérének tekintik.

Megoldási javaslat

▪ A homoki borok megismertetését, megbecsülését, becsületének visszaszerzését szolgálhatja a hagyományos borversenyek felélesztése, fejlesztése. A bortúrákkal a gazdák ösztönzése valósítható meg az összehangolt és összefogáson alapuló minőségi termelésre. Kapcsolat: 575.; 1617., 565.; 1569.; 1557; K2 (6479); K1 (6478)

▪ A turisztikai programkínálatba a rendezvényeken keresztül bekapcsolt pincék jövedelmezősége nő, a térségbe látogatók programkínálata bővül. Jól működő hegyközség fogja össze a térség borászait, koordinálja a termelést a homokhátsági körülményeknek megfelelő és/vagy hagyományos fajták kiválasztásával, nemesítésével, szervezi pl. a hagyományos Márton-napi borversenyt. A helyi borok ismertebbé válnak, a meglévő szőlőkultúra "átmentődik" a 21. századba.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

50%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Térségünk a legnagyobb kiterjedésű, de egyben legheterogénebb magyar borvidékhez, a kunságihoz tartozik, a ahol a szőlő fontos homokmegkötőként is szolgál a bortermelésen kívül. Borai a jellegzetes homoki borok, a mindennapok borai. A szélsőségesen meleg, száraz, de télen fagyveszélyes időjárás, a homokos talaj jelentősen befolyásolja a borok minőségét, ami erősen változó, a nagyon gyenge asztali boroktól egészen a minőségi borokig. A térségben termelt könnyű borokat a fővárosban eddig viszonylag jól lehetett értékesíteni.


▪ A szélsőséges időjárás, az öntözés megoldatlansága és a feltételek szigorodása miatt az új generáció már kevésbé foglalkozik szőlővel és borkészítéssel, a megtermelt szőlő, és a belőle előállított bor minősége változó, egységes térségi bormarketing nélkül az eladhatóság a túlkínálat és a többi bor jobb marketingje miatt romlik. A homoki borokat még mindig sokan lenézik és a hegyvidéki borok kistestvérének tekintik.

Megoldási javaslat

▪ Mivel a szőlőre a Homokhátságon szükség van a homok megkötésére, könnyű borainak pedig széleskörű fogyasztótábora van, így a termelés és az értékesítés minőségbiztosításával, marketingjével ez hagyományos mezőgazdasági ág is fenntartható, gazdasági, turisztikai, hasznot hozva térségünknek. Egységes, a térségi arculathoz kapcsolódó bormarketing létrehozása.

▪ Kapcsolat: 567.; 575.; 1617., 565.; 1569.; 1557.

▪ A homoki szőlőtáblák művelése újra érték lesz, a borok minősége javul, és egyenletessé válik. Az egységes marketing révén a megtermelt borok értékesíthetősége jelentősen nő. Legalább egy-két minőségi zászlóshajó bor készül a térségben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

%

%

50%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az akcióterületen a mezőgazdasági ágazat a foglalkoztatottak 9%-át adja. Ezen belül jelentős, közel 4000 az őstermelők száma, akik tevékenységüket többségükben a lakóhelyen, a lakóházak között végzik. A gomba-, zöldség-, gyümölcstermesztők és az állattenyésztők a piaci versenyben a gazdaságos működés hiányában egyre inkább hátrányba kerülnek a külföldi gazdákkal szemben.


▪ Az őstermelők és egyéni vállalkozások jelentős része tőkeszegény, a fejlődésben megrekedt és drágán termel. A belterületen dolgozó őstermelők és vállalkozások zavarják a településen élőket (por, zaj, bűz). A lakóházak között megépült telephelyek rontják az életkörülményeket. Mindenhol vannak olyan területek, ahol telephely kialakítása lehetséges.

Megoldási javaslat

▪ A helyben növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkozó induló vállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatása. A mezőgazdasági telephelyek EU-konformmá tételének segítése. Külterületi telephely kialakításához, a korszerű termelési feltételek megteremtéséhez szükséges támogatást nyújtani. Fontos, hogy a támogatás segítségével javuljanak a településen élők életfeltételei, illetve új munkahelyek jöjjenek létre. Kapcsolat: 565.; 1574.

▪ Évente 2-5 új vállalkozás jön létre vagy stabilizálódik, működésük támogatásával új munkahelyek jönnek létre, javul a lakókörnyezet állapota. A korszerű telephelyeken az állat- és növényegészségügyi feltételeknek megfelelően nő a termelés (10-15 %), gazdaságossá válik az üzemeltetés. Versenyképes hazai termékek jelennek meg a piacon.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége


▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db




▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 20/62 Kód: KM-67-GF-B-03 Sorszám: 1749


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Térségünkben számos barnamezős terület található a településeken belül, ezek a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori ipar- és gazdasági területek. Valamint jelentős a térségünkben a fiatal, kezdő ill. új fejlődési szakaszba lépő elsősorban mikro- és kis vállalkozások száma.


▪ Az alulhasznosított területek sorsa nemzeti, gazdaságpolitikai és területfejlesztési kérdés. A „rozsdamezők” a korábbi használat miatt infrastruktúrával általában ellátottak, környezeti állapotukkal pedig mindenképpen foglalkozni kell. A hasznosítatlanság további állapotromláshoz, az pedig a tágabb környékre kiterjedő területi leértékelődéshez vezet, aminek kedvezőtlen társadalmi hatásai is jelentkeznek.

Megoldási javaslat

▪ A fenntartható fejlődésnek mind területi, mind gazdasági és környezeti oldalról fontos tényezője az alulhasznosított barnamezők újrahasznosítása és ezáltal a zöldmezős beruházások általi új területek igénybevételének visszaszorítása A barnamezős területek revitalizációja új gazdasági funkciók bevezetésével (pl. élelmiszer „gyűjtőház” és inkubátorházak) történhet meg. A fiatal kezdő vagy új fejlődési szakaszba lépő mikro- és kisvállalkozások segítése, a hozzáadott érték növelése és új munkahelyek létrehozása érdekében. 1403.; 1569.; 1572.; 1826.

▪ A barnamezők rehabilitálásának társadalmi-gazdasági eredményei, előnyei a területtakarékosság, a meglévő értékek, épületek és termelő infrastruktúra hasznosulása, új munkahelyek teremtése. A rendezett állapot területfelértékelő hatással jár, javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság. A mikro és kisvállalkozások megerősödnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: A homokhátsági körülmények között fenntartható, innovatív és diverzifikált agrárgazdálkodá...Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A Homokhátságon évente kevés csapadék esik, mindössze 530-570 mm, magas a napos órák száma 2050-2100 h; az állat-és növényvilágot is megviseli az egyre szárazabb és szélsőségesebb időjárás. A hagyományos kalászos gabona termelése egyre költségigényesebb és a terméseredmények is elmaradnak a várttól, kicsi az öntözhető területek aránya (5%). Sok a kis területen, és ezért egyre kevésbé jövedelmezően termelő őstermelő és családi gazdaság is, ezért nő a parlagon hagyott területek nagysága is.


▪ Kevés a csapadék és a homoknak alapvetően rossz a vízvisszatartási képessége. A 80-as évek csatornázása a maradék vizet is elvezette a térségből. A mezőgazdaságból élők nem ismerik kellőképpen, milyen kultúrák alkalmazkodnak a forrósághoz, a közel sivatagi körülményekhez, így zömük még mindig a hagyományos szántóföldi növényeket termeli, a váltáshoz nincs elég információ és tőke, a váltáshoz segítségre van szükségük.

Megoldási javaslat

▪ Az Annex 1-es termékek listáján nem szereplő szárazságtűrő növények termesztésének támogatása, beleértve az átfogó homokhátsági mezőgazdasági stratégia elkészítését, a kutatást, nemesítést, a tájékoztatást, átképzést is. Lehetőség biztosítása jó minőségű szaporítóanyag beszerzésére, a föld megművelésére alkalmas eszközvásárlásra, homokot megkötő és a vízmegtartást segítő hagyományos és új, pl. energiaforrásként is hasznosítható növénykultúrák telepítésére. A termelés összefogása és –hangolása a homokhátsági körülmények közötti fenntartható növény-és állattartásra. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-fejlesztés, valamint az 565.(6); 566.; 1269.(6); 1272.; 1276.; 1574. ; K1 (6478) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 571.; 1546.

▪ A termőföldek művelése az új, fenntarthatóbb és ezért jövedelmezőbb mezőgazdasági művelési formák hatására nő, a térség vízmegtartóereje javul, az őstermelők és családi vállalkozások megerősödnek; új munkahelyek jönnek létre, javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége. Megszűnnek a parlagon hagyott területek, így csökken a parlagfüves területek aránya is: egészségesebbé válik környezetünk. Összefogással, a termelés összehangolásával javul a mezőgazdaság állapota és megítélése, így megint több fiatal választja megélhetési forrásának.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: A homokhátsági körülmények között fenntartható, innovatív és diverzifikált agrárgazdálkodá...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség minden településén jelentősen visszaszorult az egész embert igénylő, életformát jelentő hagyományos állattartás. Az életforma számos eleme ugyanakkor vonzó a térség mai lakói számára is. A hagyományos állattartást felváltó, szabadidős tevékenységként végzett galamb-, díszbaromfi-, és kisállattartás egyre erősödik. Az egyesületekbe tömörült hobbiállat-tartók már több sikeres térségi, sőt országos rendezvény, találkozó, kiállítás megrendezésével hívták fel magukra és a térségre a figyelmet.


▪ A kedvezőtlen körülmények ellenére már eddig is komoly szakmai sikereket és országos, sőt európai hírnevet elérő jelentős létszámú, szervezett közösség megtartása a feladat. A rendezvények lebonyolítása, azok helyszínének biztosítása esetleges, rendszeresen nehézségekbe ütközik. A további működéshez, az előrelépéshez megfelelő, állandó bemutató- és kiállítótér létrehozása a cél.

Megoldási javaslat

▪ Létrehozandó egy, a tevékenység erősödése ellenére jelenleg még hiányzó, olyan összefoglaló gyűjtemény, amely egy helyen bemutatja az ősi magyar galamb- és díszbaromfi fajtákat. A csoportok összefogásával, országos szervezetük szakmai segítségével - legalább egy - kiállítások, vásárok megrendezésére is alkalmas központi telephelyet és kiállítóteret kell létrehozni, amelynek területén állandó élőhely-bemutató is helyet kaphat. Kapcsolat: 564.; 1264.; 1617.

▪ A fejlesztés eredményeként létrejön a térségben egy olyan központ, ahol bemutathatóak lesznek az ősi magyar galamb- és baromfifajták. A tevékenység támogatása erősíti a már meglévő közösségeket, állandósítja a térség iránt már eddig is mutatkozó komoly szakmai és civil érdeklődést. A tervezett telephelyen állandó látványosságot és a térség meglévő értékei mellett kiegészítő turisztikai vonzerőt jelentenének az eredeti élőhelyi környezetükben megtekinthető hagyományos magyar galamb-, díszbaromfi és kisállat-fajták.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben magas a mezőgazdasági területek aránya, jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés (Bugyi, Kakucs, Inárcs, Újhartyán, Vasad). Ezzel főként kis- és őstermelők foglalkoznak, néhányan közülük biotermesztéssel is. Összefogás és információ hiányában az értékesítés, a termelés elaprózott. Piackutatás a térségben eddig nem történt, marketing stratégia nem készült.


▪ Az elaprózott termelés és a piackutatás hiánya miatt esetleges a megtermelt zöldségfajták típusa és mennyisége, ez nehezíti az értékesítést. A helyi termelők által a gazdasági alap, szaktudás rendelkezésre áll az ágazat fejlesztésére. Probléma az ágazati összefogás hiánya.

Megoldási javaslat

▪ A kialakult termelői hálózatoknak segítséget kell nyújtani a termékek egységes formában történő megjelentetéséhez. A termékek értékesítésére marketing stratégiát kell megalkotni, amely lehetővé teszi a jobb értékesíthetőséget, olyan védjegye(ke)t hoz létre, amely a térségben, regionálisan, országosan és Európa-szerte felismerhetővé teszi az itt gyártott termékeket.

▪ Kapcsolat: 565; 568.; 569.; 571.; 567.; 1557.; 1569;

▪ A mezőgazdasági termékek jó minőségű, hatékony marketinghez jutnak, így ugrásszerűen megnövekszik a helyben előállított és széles körben eladható termékek száma. Összetéveszthetetlen helyi márkák, védjegyek jönnek létre. Biztosabbá válik az eladhatóság, a helyi termékek piaca nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben magas a mezőgazdasági területek aránya, jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés (Bugyi, Kakucs, Inárcs, Újhartyán, Vasad). Ezzel főként kis- és őstermelők foglalkoznak, néhányan közülük biotermesztéssel is. Összefogás és információ hiányában az értékesítés, a termelés elaprózott. Piackutatás a térségben eddig nem történt, marketing stratégia nem készült.


▪ Az elaprózott termelés és a piackutatás hiánya miatt esetleges a megtermelt zöldségfajták típusa és mennyisége, ez nehezíti az értékesítést. A helyi termelők által a gazdasági alap, szaktudás rendelkezésre áll az ágazat fejlesztésére. Probléma az ágazati összefogás hiánya.

Megoldási javaslat

▪ Termelői hálózat, termelő, értékesítő szövetkezetben való tömörülés elősegítése, ill. létrehozásának támogatása. Ez a termelés megszervezésében, értékesítésében, raktározásában nyújt biztonságot, valamint a termények könnyebb eladhatóságát és a termelők hatásosabb érdekvédelmét segíti. Az összefogás szélesebb körű piaci ismereteket és ismertséget hoz, nagyobb mennyiségű standard, bio minősítésű áruval olyan piaci szegmensek érhetők el, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Kapcsolat: 568.; 569.; 571.; 567.; 1557.; 1569; K1 (6478); K2 (6479)

▪ A térség termelői létrehoznak egy hálózatot, amely képes hatékonyan képviselni érdekeiket, információkkal, képzésekkel, piackutatással segíteni és megszervezni a homokhátsági körülmények között is a termelés és értékesítés folyamatát, egészen a felhasználókig. Fórumokon, konferenciákon, találkozókon nkeresztül is lehetőség nyílik a kapcsolattartásra és az információk beszerzésére, valamint az új ismeretek elsajátítására. A termelés és értékesítés biztonsága érezhetően nő. A biotermelésre alkalmas területek száma 5 %-kal nő. Az ágazatban új munkahelyek jönnek létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

80%

50%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben számos őstermelő tevékenységi körébe beletartozik az őshonos vagy veszélyeztetett magyar állatfajták tartása és tenyésztése. Tevékenységük gazdasági-mezőgazdasági szerepen túl hagyomány és nemzeti kincs megőrzés is egyben. A térség nagy állattenyésztői múlttal rendelkezik, lakosaiban még fellelhető az ezirányú motiváció. Az őstermelők a jelen gazdasági körülmények között nem találják az együttműködési és értékesítési lehetőségeket.


▪ A nehéz mezőgazdasági helyzet és a kellő támogatások hiánya nem ösztönzi az embereket állattartásra, még kevésbé a meglévő állatállomány növelésére és a tenyészállat-előállító tevékenységre. A helyzetet súlyosbítja az állami nagy létszámú állattartó telepek (pl. történelmi méneseink) megszüntetése, privatizálása, a méntelepek megszüntetése vagy számának nagyarányú csökkentése.

Megoldási javaslat

▪ Pályázati lehetőség a tenyésztőegyesületek által a tenyésztési programban előírtak szerinti nőivarú állomány tartásának támogatására. Vonalfenntartás, tenyészállat-beállítás, az ENAR szerinti jelölés, génmegőrzés, elit állomány szelekció, származásellenőrzés támogatása. Teljesítményvizsgálatok, küllemi bírálatok, tenyészversenyek, rendezése, az erre való felkészülés támogatása. Bemutató tanyák létrehozása, a már meglévő túraútvonalakhoz való kapcsolása. Értékesítési rendszerek kialakítása, az 4 EUME alatti gazdaságok támogatása. Kapcsolat: 575; 1558.; 1276.

▪ Génmegőrző tevékenység a támogatás hatására nagy mértékben növeli a gazdaság, elsősorban a mezőgazdaság eredményességét, növeli a kistérségi őstermelők lehetőségeit, megélhetési esélyeit. A kistérség turisztikai vonzerejére egyértelműen pozitív hatású, sőt önmagában látványosságokat nyújt, turisztikai rendezvényeknek ad alapot (pl. lovasbemutatók, gulyásversenyek, juhászversenyek, stb).








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A homokhátság területének talaja kevésbé alkalmas a hatékony mezőgazdasági művelésre, de erdőtalajnak még megfelelő. Kiemelt fafaj az akác (30 %), mely jól hasznosítja az itteni talajokat és sokrétű hasznokkal szolgálja az itt élőket. A helyiek ismerik, szeretik az akácos erdőket és a belőlük nyerhető javakat. Jelenleg is nagy részarányt képvisel a térség erdeiben, de az új területek erdősítésénél is fontos szerepe van, főleg a mezőgazdasági hasznosítás arányának csökkentésében. A helyi táj jellegzetessége az akácerdőkkel tarkított homokpuszta.


▪ Az új erdők létrehozása a helyi klimatikus viszonyok között rendkívül költséges. Az erdő telepítésébe fektetett tőke és munka lassan térül meg. Így a lehetségesnél jóval kisebb területen keletkeznek új erdők, melyek segíthetnének a környezet állapotának egyensúlyi helyzetbe való állításában, a környezeti ártalmak csökkentésében. A tájban összefüggően elhelyezkedő erdőfoltok sok élőlény számára jelentenek életteret.

Megoldási javaslat

▪ Az erdősítésre alkalmas területeken akácos erdők létrehozása. Törekedni kellene az egyenletes eloszlásra, kiemelten figyelembe véve a műveletlenül álló területeket, nem kellően hatékonyan üzemelő mezőgazdasági területeket, valamint az önkormányzatok erre alkalmas földterületeit. Gondoskodni kell a létrehozott erdők szakszerű ápolásáról, neveléséről, melyhez optimális megoldás lenne a térségben működő állami erdőgazdaságok bevonása. Az új erdők fontosságát a lakosság felé kommunikálni kell kiadványokkal, környezettudatos neveléssel, oktatással. Kapcsolat: 568.; 569.; 570.; 1546.

▪ A telepített akácerdők egész életük folyamán folyamatosan javakat szolgálnak az itt élőknek. Fiatal koruk ritkításaikor szerszámnyelet, karámfát, oszlopot szolgáltatnak, később igen jó tűzrevaló. Virágzó korba érve különösen kedvelt a méhészek körében. Könnyen megújíthatók, így az állapot akár 100 évnél tovább fenntartható. Ezen túl változatosabbá teszik a környék élővilágát, frissítik oxigéntermelésükkel a levegőt, felfogják a benne lévő port. Teret nyitnak a szelíd turizmusnak, változatosabbá, szebbé teszik a tájat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 221 A mezőgazdasági földterület első erdősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Megújuló, alternatív energiaforrások hasznosítását célul kitűző kisprojektek megvalósításá...Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térségben találhatók vezetékes energiaellátástól elzárt gazdaságok (pl. csak drága tartályos gáz, diesel aggregátor van), illetve innovatív, kisebb energiaigényű termelő, szolgáltató vállalkozások, melyek nyitottak megújuló energiaforrások gazdasági célú felhasználására. A térség adottságai kedvezőek a megújuló, alternatív energiaforrások tekintetében (magas napsütéses órák száma, földhő hasznosítás, geotermikus energia, elszórtan szeles, kitett területek). A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, faipar miatt jelentős hulladék biomassza képződik.


▪ A vezetékes energiaellátó rendszerektől elzárt gazdaságok, illetve a mérsékelt energiaigényű innovatív vállalkozások energiaellátása részben vagy egészben megoldható lenne megújuló energetikai rendszerek kiépítésével(pl. napkollektoros melegvízellátás, fűtés, hőszivattyús fűtés /talajszondás, talajkollektoros vagy talajvízre, termálvízre telepített/, szélkerekes vízellátás, biomassza energiaellátó rendszer, napelem).

Megoldási javaslat

▪ Egyedi vagy komplex (napelemes elektromos energia előállítás; napkollektoros /főleg vákuumcsöves/ HMV előállítás, fűtésrásegítés; hőszivattyús fűtés, esetleg HMV előállítás /elsősorban föld, vízbázisú primerkör esetén/; biomassza hasznosító rendszerek) alternatív energiaellátó rendszerek tervezésének támogatása a vezetékes energiaellátó rendszerektől elzárt gazdaságok és az innovatív, kis energiaigényű vállalkozások részére. Kisléptékű, bemutatható pilot projektek támogatása, mely katalizátorként hathat e rendszerek gazdasági célú terjedésére. Kapcsolat: 1257.; 1572.; 1574.

▪ 5-10 vállalkozás megújuló energetikai rendszerének engedélyes és kiviteli tervei elkészülnek, s legfeljebb 2-3 pilot projekt megvalósul, mellyel megkezdődik a térségben a megújuló, alternatív energiaforrások használata. 3 éven belül legalább 10 vállalkozás használ megújuló energiát, mely multiplikátor hatása révén elősegíti e rendszerek terjedését. Csökken a CO, CO2, NOx kibocsátás, s ezzel a környezeti terhelés, s a térség hozzájárul az ország megújuló energiafelhasználás terén az Európai Uniós vállalásainak teljesítéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálásaIntézkedés: Megújuló, alternatív energiaforrások hasznosítását célul kitűző kisprojektek megvalósításá...Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A klímaváltozás tényét és hatásait egyre több és mélyebb tudományos eredmény támasztja alá. A térségre vonatkozóan megfelelően pontos adatok az éghajlatváltozás előrejelzésére még nem készültek, de adottságainkból következően megállapítható, hogy a folyamat ránk az átlagosnál károsabb hatással járhat. Homokos talaj, csökkenő talajvízszint, szélerózió mellet a hőmérséklet növekedése, a csapadék csökkenése és a szélsőséges időjárási jelenségek fokozott fenyegetést jelentenek különösen a mezőgazdasági termelés tekintetében.


▪ A térségben és máshol gazdálkodók még nincsenek tisztában a jelenség következményeivel, nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel (agrotechnológia, biológia alapanyagok, stb.) a probléma kezelésére. Az ismeretszerzés fontos a fenntartható agrártermelés megvalósításához, valamint a jövedelemszintek csökkenésének megakadályozásához. Erősíteni kell a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alkalmazását.

Megoldási javaslat

▪ A HVS keretében a többi intézkedéshez kapcsoltan (1.2; 1.3 intézkedések, 3. prioritás) szükséges éghajlatváltozási tájékoztató kampányok szervezése, valamint egy térségspecifikus (Homokhátság) mezőgazdasági éghajlatváltozási tudásbázis kiépítése és a szaktanácsadási rendszer ilyen irányú továbbfejlesztése. A kezdeti programokra és az összeállított szakmai háttéranyagra épülve hatékony oktatási programok szervezése lehetséges. Kapcsolat: 568.; 1269.; 1272.

▪ Az intézkedések között koherenciát teremtő tájékoztatási tevékenység erősíti más intézkedések hatásait, valamint önállóan is képes pozitív gazdasági hatás kifejtésére. A tájékoztató kampány a térség gazdálkodóinak legalább 80%-hoz eljut, éghajlatváltozási ismeretek bővítését célzó programokon legalább 200 gazdálkodó vesz részt, melyek hatására legalább 3000 ha területen kezdődik klímabarát termelés. Az agrotechnológia változtatása más termelőkre is kihat, ezzel a térségben tovább erősödik az éghajlati szempontból is fenntartható gazdálkodás.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: A Felső-Homokhátság vízmegtartó erejének javítása, a kiszáradt tavak revitalizációja, az é...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Akcióterületünk száraz, erősen vízhiányos, félsivatagi jellegű homokpuszták és –dűnék váltakozása, amelyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű erdők és a lefolyástalan mélyedésekben turjánosok tesznek változatosabbá. A térség elsivatagosodik, amelyben nagy szerepet játszik az a tény, hogy a 70-es és 80-as években a szántóföldi termelés miatt helytelenül vezették le a talajvizet a területről. A talajvízszint (amely folyamatosan csökken) megemelése hathatós víztakarékossági, vízvisszatartási és vízutánpótlási intézkedéseket követel.


▪ Amellett, hogy évről-évre kevesebb csapadék hullik le itt, problémát jelent, hogy az sem hasznosul megfelelően, amely ide kerül. Sem térségi, sem települési szinten nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése és hasznosítása. Alacsony az öntözhető területek aránya.A térségben több kiszáradt tómeder is található, amelyek valamikor jelentős vízfelületet jelentettek (Hernád, Újhartyán), most tájsebekként jelennek meg.

Megoldási javaslat

▪ A lehulló esőmennyiséget hasznosítani szükséges oly módon, hogy azt megfelelő csatornahálózatokon keresztül olyan helyre juttatjuk, ahol lehetőség van a megőrzésre és későbbi hasznosítására (záportározók). Az esővíz megfelelő kezelése komoly lehetőség a mezőgazdasági területek öntözésére, a már meglévő tavak táplálására (pl. Dabas, Tatárszentgyörgy, Örkény, Táborfalva, Pusztavacs), és a kiszáradt tavak revitalizálására (pl. Dabas, Hernád, Újhartyán). A kiszáradt tómedrek feltöltésére természetesen más, alternatív lehetőségeket is ki kell használni. Ezen túl a meglévő és a létrejövő tavak a turisztikai kínálat bővülését is lehetővé teszik. Kapcsolat: 568.; 566.; 1546.

▪ Az esővíz megfelelő elvezetése a vízelvezető csatornázottság megvalósításával. A meglévő és a revitalizált tavak vízszintjének és vízminőségének javulása, többcélú hasznosíthatósága (horgászat, csónakázási lehetőség, turisztikai hasznosítás). A megépülő záportározókból 50 hektárral több mezőgazdasági terület öntözhetővé válik. Hosszabb távon javul a térség vízmegtartó ereje.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

%

100%

%






▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezeléseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 30/62 Kód: KM-67-SzF-B-08 Sorszám: 1257


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: Környezeti és természeti értékek megőrzése; Őshonos állatok és növényzet védelmeSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térségben található közintézmények egy része helyi védettség alatt áll. Adottságaik, állapotuk (illetve tervezett energiahatékonysági beruházásuk) szükségessé teszi felújításukat. Az önkormányzatok nyitottak az alternatív energiaforrások felhasználására. A térség adottságai kedvezőek a megújuló, alternatív energiaforrások tekintetében (napsütéses órák száma -2050-2100-, földhő hasznosítás, geotermikus energia, elszórtan szeles területek, hulladék biomassza), melyek gazdaságilag hatékonyan felhasználhatók, s a környezet védelmét szolgálják.


▪ Az alacsony hőszükségletű (jól szigetelt homlokzat, födém, jól záró, hőszigetelt nyílászárók) középületek fűtése, használati melegvíz előállítása (HMV) rövid megtérülési idejű beruházással döntő részben megújuló energiaforrásból (elsősorban napkollektor, hőszivattyú használatával, esetleg biomassza kazánok telepítésével) biztosítható.

Megoldási javaslat

▪ Egyedi vagy komplex (napkollektoros /főleg vákuumcsöves/ HMV előállítás, fűtésrásegítés; hőszivattyús fűtés, esetleg HMV előállítás /elsősorban föld, vízbázisú primerkör esetén/; biomassza hasznosító rendszerek) alternatív energiaellátó rendszerek tervezésének támogatása az önkormányzatok részére. Adott esetben kisléptékű, bemutatható pilot projektek támogatása, amelyek katalizátorként hathatnak e rendszerek terjedésére. Kapcsolat: 570.

▪ A felújítás révén megőrizhetők a helyi védettség alatt álló épületek. Ésszerű és fenntartható energiahasználat eredményeként nő a bennük működő intézmények energiahatékonysága, az üzemeltetési költségek, a gázfogyasztás 50-80 %-al csökkenhet, melynek révén jelentős emissziós értékcsökkenés várható (CO2, NOx, CO). A megvalósuló pilot projektek szinergia hatása révén a térség települései egyre több közintézményben használnak megújuló energiaforrást, s a térség a megújuló energiaforrások tudásbázisává válik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növeléseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: Környezeti és természeti értékek megőrzése; Őshonos állatok és növényzet védelmeSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség jelentős természeti értékekkel (fokozottan védett, vadon élő növény és állatfajok), és kiterjedt természetvédelmi területekkel rendelkezik, s néhány gazdaság őshonos, ma már ritka háziállatok tartásával(pl. szürkemarha, manglica, rackajuh, őshonos baromfifajták), tenyésztésével is kezdett foglalkozni. E területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park is kezdeményező szerepet tud felvállalni.


▪ A veszélyeztetett, fokozottan védett növény- és állatfajokat veszélyezteti a gazdálkodási tevékenység, az urbanizáció és környezetszennyezés, a nem szabályozott turizmus. Védelmük érdekében a térség támogathatja élőhelyük megőrzését. Őshonos állatfajtáink tenyésztése hozzájárulhat a génmegőrzéshez, mely elősegíti a fennmaradásukat, bemutatásuk a turisztikai cél mellett egyben a környezettudatos nevelés egyik eszköze.

Megoldási javaslat

▪ Támogatható a fokozottan védett növények és állatok élőhely-megőrzési tevékenysége, ezen belül is a Natura 2000 területek és egyéb jelentős természeti értékkel rendelkező területek fejlesztési / fenntartási terveinek kidolgozása. Kapcsolat: 568., 564.

▪ Védett állat és növényfajok élőhelyeinek védelme, élőhely-rekonstrukciója legalább 3 helyszínen megvalósul 5 éven belül. Védett természeti értékeink bemutatását célzó tanösvények, bemutató létesítmények, gazdaságok jönnek létre. A program végéig várhatóan 15-20 ezer ember ismeri meg ezeket az értékeket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: A lakosság hulladékkezelési ismereteinek bővítése, az illegális hulladéklerakók felszámolásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A fogyasztói társadalom térnyerésével egyre több feleslegessé vált holmi és hulladék képződik a háztartásokban. A szeméttől sokféle módon próbál megszabadulni a lakosság. Az "utazó szemetelők" nehezítik a helyzetet. A lakott területeken kívül egyre több az illegális hulladéklerakó. A hasznosítható hulladékot (pl. konyhai hulladék) nem hasznosítjuk megfelelően. A természeti környezetben elhelyezett szemét nemcsak nem esztétikus, hanem gyakran veszélyes is. Kicsi a környezettudatosság.


▪ A szennyezett környezet károsítja a térségben élők egészségét, rontja a természeti környezet képét. A kidobott hasznos hulladék nem táplálja a növényeket, viszont terheli a legálisan működő hulladéklerakókat. Az osztályozatlan szemét egy helyre kerül, így az abból újrahasznosítható hányad elvész a gazdaság számára. A fiatalabb és az idősebb korosztályok nem válnak környezettudatos polgárrá.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges a környezettudatosság fokozása, a környezetvédelmi módszerek és eszközök megismertetése a helyiekkel. Ennek érdekében szükséges minden településen legalább évente egy nap, amikor az ott lakók összefognak és megtisztítják környezetüket. A környezetvédelmi profilú civil szervezeteket támogatni kell ilyen irányú tevékenységükben. Fel kell tárni és ártalmatlanítani az illegális hulladéklerakókat. Meg kell szervezni a lakástól a hulladéklerakóig a szelektív gyűjtést. A komposztálható hulladék elhelyezésére és felhasználására kell ösztönözni az embereket. Kapcsolat: 1748.

▪ Környezetünk egészségesebbé, tisztábbá, esztétikusabbá lesz. A szelektív hulladékgyűjtés a lakásokban elkezdődik, a lakosság tudatossága nő a hulladékgyűjtésben és –feldolgozásban. A felhasználható hulladék hasznára válik a lakosoknak és a mezőgazdaságnak. A környezetvédelmi akciók rádöbbentik az embereket a természet jelenlegi állapotára és arra ösztönzik őket, hogy ne rongálják azt tovább. Épített és természeti környezetünk pozitív változása turisztikai lehetőségeinket bővíti.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: A lakosság hulladékkezelési ismereteinek bővítése, az illegális hulladéklerakók felszámolásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben valamennyi településen elkészült és működik a szennyvíztisztítás, megoldott a tisztított víz elvezetése, felhasználása, de a szennyvíziszap kezelésében még nincs előrelépés. Az emberek nem ismerik fel, hogy ezen a területen a szennyvíz kezelésével a művelet még nem ért véget, hiszen az iszap lehet veszélyes hulladék is. A szennyvízgyűjtő telepeken a lerakás nem megoldás, ezért szükség van a feldolgozásra is.


▪ A térségben keletkezett szennyvíziszap kezelése, tárolása nem megoldott, ez a „végtermék” csak kissé hasznosul. A szennyvíziszap mennyisége egyre nő, ezért kezelésére, felhasználására gondot kell fordítani. Például virágföldként kis kiszerelésben az iszapot tovább lehet értékesíteni, de ez egyelőre nem gazdaságos. A nagy mennyiségben keletkezett szennyvíziszap szántóföldekre való kijuttatásának támogatása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Támogassuk a szennyvíziszap feldolgozását, illetve felhasználását, legyen az iszapból megfelelően kezelt termék, amelyet értékesíteni lehet, másrészt kerüljenek támogatásra azok a gazdák, akiknek földjükön a kezelt szennyvíziszapot el lehet helyezni. A szennyvíziszap megoldja a földek tápanyagutánpótlását is, akár szárazon, akár nedvesen kerül a földekre. Az elhelyezett szennyvíziszap után támogatást kell biztosítani.Kapcsolat: 1417.

▪ A térségben keletkezett szennyvíziszap elhelyezésre kerül, javul a környezet állapota, másrészt hozzájárulhatunk a talaj minőségének hosszú távú javításához. Az eredmény 15-20 év alatt lehet érzékelhető. Nő a mezőgazdasági termelés, a parlagon hagyott földek ismételten művelésre kerülhetnek. A szennyvíziszappal ellátott területen csak magtermelés és az állatok etetésére alkalmas termény termelhető, ezért nő az állattartás is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: Az épített és a lakókörnyezet értékeinek védelme és a gazdasági, infrastrukturális értékek...Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A működési terület településein az emberek biztonságérzete nem optimális, szükséges társadalmasítani a vagyonvédelmet és a közbiztonság javítását. A lakosok 90%-a elégedetlen a fennálló állapottal. A rendőrség feladat ellátásának hatékonyságát széleskörű összefogással és civil együttműködéssel kell feljavítani. A térségben jelenleg 4 vagyonvédelmi és polgárőri civil szervezet működik. Megvan a jó gyakorlat, az elméleti tudás és a felhalmozódott tapasztalatok átadhatók. A modern kommunikációs eszközök adottak, de nincsenek jól kihasználva.


▪ A rendőrség az anyagiak hiánya miatt feladatát csak nehezen teljesíti. Sok olyan állampolgár van, aki kész és képes az összefogásra a közbiztonság érdekében. Néhány településen (pl. Dabas, Örkény) már van ilyen szervezet. A szervezettség és a modern eszközök kombinációja hatékonyan segítheti a hivatalos szervek vagyonvédelmi munkáját. A lakossági tájékoztatás rendszeressé tétele a társadalmasítás egyik jó lehetősége.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő polgárőr és vagyonvédelmi szervezetek erősítése, működésük bemutatása más településeken. Ösztönözni kell az önszerveződő közösségek létrejöttét. Több tájékoztatást kell nyújtani a lakosságnak e tárgykörben. Elkerülhetetlen a rendőrséggel közös működés és a már létrejött biztonsági szolgálatok támogatása. Valamennyi településen célul kell kitűzni a közbiztonsági civil szervezet megalakítását vagy megerősítését. A kommunikációs eszközeik állományát és használatát korszerűbbé kell tenni. Kapcsolat: 1264.; 1411.

▪ A térségben valamennyi településen létrejönnek a polgárőr vagy vagyonvédelmi szervezetek, a meglévők megerősödnek. Évente sor kerül egy polgárőr-napra, ahol a szakmai tapasztalatszerzésen túl találkozhatnak a polgárőrök és családjaik. A helyi médiákban bemutatásra kerül a közbiztonsági tevékenység. Javul a lakosság biztonságérzete, a rendőrség munkája hatékonyabbá válik. A jobb eszközhasználat révén a betörések száma csökken, általánosan visszaszorul a bűnözés. Öt éven belül 15 %-kal nő a felderített bűnesetek száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Környezet megóvása, védelmeIntézkedés: Az épített és a lakókörnyezet értékeinek védelme és a gazdasági, infrastrukturális értékek...Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ Budapest közelsége miatt térségünkben sok az utazó bűnöző, ami növeli a helyi elkövetők számát is. Az állampolgárok elvárják az önkormányzatoktól és a biztonsági szolgáltatóktól a közbiztonság javítását. Az évente ismertté vált bűncselekmények száma több ezer, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények száma magas. Az "önmagáért" való rongálás is nagyon elterjedt elsősorban a fiatalok hétvégi szórakozását követően. Segíteni kell a rendőrség munkáját, amelynek egyik lényeges eleme az esélyegyenlőség által érintett célcsoportra irányul.


▪ Nincs még kiépítve a településeken a térfigyelő rendszer, míg máshol ez jól bevált formája a közbiztonság javításának. A lakosság biztonság érzete rossz, a térfigyelő rendszerek javítják a közbiztonságot. A tapasztalatok alapján a térfigyelő rendszer csökkenti a bűnelkövetések számát a visszatartó erő okán. A vandalizmus által okozott károk felesleges kiadásokkal terhelik az érintett önkormányzatok költségvetéseit.

Megoldási javaslat

▪ Ki kell építeni az önkormányzatokkal közösen a térfigyelő rendszereket, amelyek a rendőrség vagy egyéb szolgáltatók bevonásával üzemeltethetők. Elsősorban ilyen beruházásokra a központokban a közterületeken és önkormányzati intézményekben kerüljön sor. A más térségekben megvalósult rendszerek tapasztalatait fel kell használni. Át kell gondolni, hogy a már meglévő, de még széttagolt műszaki rendszerek hogyan szervezhetők egységes térfigyelő rendszerré. Kapcsolat: 1412.; 1559.

▪ A településeink egy részében részlegesen vagy teljesen kiépül a térfigyelő rendszer, segítve a közbiztonság és vagyonvédelem megteremtését. 120 hónap alatt kialakul egy fenntartható és folyamatosan továbbfejleszthető műszaki megoldási modell. A lakosság biztonságérzete javul, a köztereinken a rongálások száma csökken. Együttműködés alakul ki a rendőrség, a biztonsági szolgálatok, a közbiztonsággal foglalkozó civilszervezetek és a lakosság között. Megvalósul 2-3 olyan pilot-project, amely a már meglévő műszaki lehetőségekre épít.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KMOP - 5. prioritás - Települési területek megújításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi társadalom megújulásának elősegítéseIntézkedés: A felelősen gondolkodó és cselekvő fiatalok (polgárok) képzése, közéleti aktivitásának növ...Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A működési területi lakosság 18 %-a már betöltötte 59. életévét, idős embernek mondható. A községekben törekednek a velük való foglalkozás intézményesült formáinak a kialakítására. A családtagok elvándorlása miatt sok családban elégtelen figyelem jut az idős emberek életvezetési problémáira. Az önkormányzatok segítő, gondozó és figyelő szolgálatokat szerveztek, a városokban már létrehozták az idősek napközbeni ellátását biztosító intézményeket, enyhítve a gondok egy részét. A civilek, nyugdíjas klubok alig vesznek részt a helyzet megoldásában.


▪ A tízezer fős célcsoport ellátására nincs komplex rendszer, egyedi megoldásokkal próbálkoznak az érintettek. Kitörési lehetőséget képviselnek azok a szolgálatok és intézmények, amelyek már tapasztalatokkal rendelkeznek az idősek gondozása terén. A kampány jelleg jó esélyekkel alakítható át rendszeres foglalkozássá. A civil nyugdíjas szervezetek jobb hatékonyságú tevékenységre sarkallhatóak tagságuk érdekében.

Megoldási javaslat

▪ Támogatni kell a meglévő idősgondozó intézmények eszköz-fejlesztési törekvéseit, a már meglévő települési tervek megvalósítását és az a szervezeti struktúrát, amely a szolgálatokra és az öntevékeny civilekre épül. Erősebb és hatékonyabb szolgálatokat és civil szervezeteket kell felállítanunk és megteremteni az együttműködésük valamint tapasztalatcseréjük fórumait. Felvilágosító akciókkal segítsük elő, hogy a lehetőségeket az idős lakosok megismerjék és igénybe is vegyék. Az önkormányzatok nyújtsanak mintaértékű megoldásokat. Kapcsolat: 1269.

▪ A meglévő gondozó intézmények 2 éven belül magasabb színvonalon szolgálják az idős embereket. 500 új fő, eddig a négy fal között élő idős ember kerül be a gondozási rendszerbe. Két-három új idős napközi intézmény épül fel és kezdi meg fenntartható működését, lesznek a hátrányos helyzetű csoportba tartozó igénybe vevőik is. A nyugdíjas civil szervezetek rendszeres együttműködést valósítanak meg egymással és a szolgálatokkal. Minden település lefolytat legalább egy olyan kampányt, amellyel csökkenthető a társadalmi elkülönülés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi társadalom megújulásának elősegítéseIntézkedés: A felelősen gondolkodó és cselekvő fiatalok (polgárok) képzése, közéleti aktivitásának növ...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A Közösség területén 167 különféle non-profit szerveződés tevékenykedik, amely arra utal, hogy a térségben színes és sokrétű a civil szféra jelenléte. A szervezetek közel 50%-a sport és szabadidő-, 25%-uk a kultúra és az oktatás területén kínál rendszeres elfoglaltságot, de jelentős a közbiztonság, a településfejlesztés, az agrárgazdálkodás terén működő szervezetek száma is. Az utóbbi években egyre aktívabb szerepet játszanak a turizmusfejlesztés, a környezetvédelem és az egészség megóvás érdekében létrejött egyesületek, alapítványok.


▪ A közösségi célok megvalósítása erős civil hátteret feltételez, ezért szükség van a lakosság minél aktívabb kezdeményező és együttműködő szerepvállalására. A sokszínű civil szervezetek megoldásokat kínálhatnak olyan problémákra, amelyet a közszféra nem tud megoldani.

Megoldási javaslat

▪ A helyi hagyományokra és a helyi cselekvésre épülő közösségek (művészeti csoportok, honismereti, hagyományápoló körök) száma növelésének ösztönzése. A legtöbb helyen a közművelődési intézmények generálják, integrálják, koordinálják a civil kezdeményezéseket. Olyan ösztönző kezdeményezésekre van szükség, amelyek ráébresztik a térség lakóit a civil szervezetekben való gondolkodás és munka szükségességére. Különösen fontos a civil tudásbázis alkalmazása a turisztikai marketing minőségének javítása, a környezeti és természeti értékek megőrzése terén, valamint az egészségmegőrzés segítése érdekében széleskörű civil együttműködést kell kialakítani. Kapcsolat: 1258.; 1262.; 1265.; 1266.; 1267.; 1268.; 1412.; 1414.; 1558.; 1567.; K3 (6480)

▪ A meglévők mellett egyre több erős, helyi közösség jön létre, melyek a közéleti aktivitást serkentve hozzájárulnak a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítéséhez. Az értékek állandó újrafogalmazása az erős helyi közösségekben történik. Az esélyteremtés a széleskörű demokrácia kiépítésének, működtetésének feltétele minden társadalmi csoport számára. A civil tudásbázis és erőforrások a fejlesztés valamennyi területén komoly erővé válnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

80%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi társadalom megújulásának elősegítéseIntézkedés: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való visszajutását segítő programok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Településeinken 3,8 %-os a munkanélküliség, s ez az utóbbi években enyhe emelkedést mutatott. A hátrányos helyzetű csoportok nagy arányban vannak jelen a munkanélküliek között. Emellett azonban számos lehetőség adódik, amelyek kihasználásával a munkaerőpiacról most még kiszoruló népesség visszatérhet a munka világába. A hátrányos helyzetű csoportok tagjainak (romák, nők, fogyatékkal élők, 50 év felettiek) vannak olyan kompetenciái, amelyek a gazdasági életben hasznosíthatók.


▪ A roma népességen belül kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya, munkaerőpiaci hátrányukat részben alacsony iskolázottságuk, részben az előítéletek és sztereotípiák okozzák. A nők gyermekvállalás utáni visszatérését a munka világába nehezíti a részfoglalkoztatás hiánya. A fogyatékkal élők nehezen találnak munkát, mert bár van, kevés a számukra létrehozott munkahely.

Megoldási javaslat

▪ Támogatni szükséges a hátányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci visszailleszkedését. A vállalkozóvá válás támogatása sok, most még munka nélkül álló személynek adhat esélyt megélhetésének biztosítására. Lehetőség a mikrovállalkozások fejlesztése, a szakképzés bővítése és a helyi gazdasági igényekhez való igazítása. A helyi termékekre építő feldolgozóiparban és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban sok, most még nem dolgozó lakos lelhet biztos megélhetésre. A fogyatékkal élők részére a távmunka lehetőségét kell támogatni. Kapcsolat: 576.; 1403.; 1424.; 1749.

▪ A munkanélküliek magas száma csökken azáltal, hogy a hátrányos helyzetű emberek egy része önfoglalkoztatóvá válik. 15-20 egyéni vállalkozó és mikrovállalkozás kezdi meg tevékenységét hagyományos szakmákban vagy a távmunka meretében. Társadalmi megbecsülésük, esélyeik megnőnek, (újra) megtalálják helyüket a munka világában.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A helyi társadalom megújulásának elősegítéseIntézkedés: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való visszajutását segítő programok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Térségünkben a ma otthon élő női népesség közel 28%-át inaktív nők alkotják (pl. 50 év fölöttiek). E hátrányos helyzetű célcsoport tagjai általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve vannak olyanok, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni. A fogyatékkal élők foglalkoztatása és képzése szintén hiányos. Térségünkben és főleg Budapesten nagy arányú igény merült fel megbízható, leinformálható gyermekfelügyelő, ill. háztartási kisegítő alkalmazására.


▪ A felmerült igényeknek megfelelően a család és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő kiegészítő szolgáltatások biztosítására szükség van. Ehhez kapcsolódóan a programban résztvevők számára képzésük biztosítása elengedhetetlen. Térségünk és hazánk egyik problémája a nők és a fogyatékkal élők képzettségének, foglalkoztathatóságának javítása és munkába való visszahelyezése.

Megoldási javaslat

▪ Nagyobb hangsúlyt kell fordítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek a hátrányos helyzetű csoportokra, különösen a nők és a fogyatékkal élők támogatására. Be kell vezetni a háztartási asszisztens/kisegítő, mint szakma fogalmát a köztudatba, és utat kell mutatni a legális munkavállalás felé. E tárgyban felmérések szükségesek és egy térségi rendszer kialakítása, ahonnan kiközvetítik a megbízható, szakmailag képzett munkavállalókat. Képzésüket és a tananyag létrehozását biztosítani kell a térségen belül egy oktatási centrumban. Kapcsolat: 576.; 1572.; 1769.; 1826.

▪ A ma otthon élő, a női népesség közel 28%-át kitevő inaktív nők, illetve a fogyatékkal élők csoportja olyan alternatív állás- illetve munkahely-lehetőséget fedez fel, mellyel a jövőben legálisan kerülhetnek ki a munkaerőpiacra, akár részmunkaidőben is. A térség népesség megtartó ereje nő, csökken a munkanélküliség, több családban háztartási alkalmazott segítségével a nők is munkát tudnak vállalni. A fogyatékkal élők munkavállalási lehetőségei a program végéig jelentősen nőnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítésIntézkedés: Kulturális hagyományok, rendezvények támogatása (nemzeti és etnikai kisebbségek hagyományő...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A Helyi Közösség településein hozzávetőlegesen 60-70 műkedvelő képző- és iparművész, tárgyalkotó népművész és népi iparművész alkotó él és dolgozik. Többségük egyedül, elszigetelten, kisebb részük intézményhez kötődő közösségben. Tevékenységük szűk körben ismert. Bemutatkozási lehetőségeik esetlegesek. Mesterségbeli ismeretek megszerzését, képességek fejlesztését szolgáló képzésük, továbbképzésük nem megoldott. A kollektív szakmai műhelymunka lehetősége nem biztosított.


▪ A vizuális kultúra, a kreativitás és művészi önkifejezés fejlesztésének optimális feltételei megteremtéséhez biztosítani kell: az alkotók kapcsolattartásának szervezettségét; a kollektív műhelymunka feltételeit; a mesterségbeli tudások bővítésének szakszerű kereteit, az alkotómunka eredményeinek széleskörű megismertetését; a résztvevők körének bővítését és bekapcsolódását az országos szakági közéletbe.

Megoldási javaslat

▪ Az adottságokra építve, a problémák megoldása lenne egy, a Helyi Közösség egészét szolgáló, megfelelően felszerelt, Alkotóház – műhely kialakítása és működtetése. Az Alkotóházban valósulna meg: a műhelymunka, szakmai irányítással; a képzések és a kiállítások szervezése és technikai előkészítése. Az Alkotóház helyszíne lenne az egyéni és kollektív bemutatkozásoknak; apparátusa kiállítás-rendező és kivitelező szolgáltatásokat biztosítana; alkotótáborokat rendezne; térségi, regionális, esetleg országos szakmai találkozókat szervezne. Kapcsolat: 1259.; 571.; 1617.

▪ A térségben élő amatőr alkotók körében erősödik a kreativitás és önkifejezés képessége, a mesterségbeli tudás. Megvalósul az egyéni alkotók szakmai közösségbe kapcsolódása. Bővül az öntevékeny alkotók köre és tevékenységük széles körben ismertté válik. Alkotómunkájukkal hozzájárulnak a településeken élők vizuális művészeti kultúrájának és kulturális identitásának fejlesztéséhez, az esztétikum iránti fogékonyságuk erősítéséhez. Rendezvényeik programkínálatot jelentenek a térségi turizmus számára, megvásárolt alkotásaik a térség hírét öregbítik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

%



▪ Dabas, Örkény




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség az Árpád-korig vezeti vissza történelmét, a táj azonban már az ősidőkben is lakott volt. A török hódoltság utáni újratelepüléstől számíthatjuk fénykorát, amely a 19. század végén érte el csúcspontját. Számos híres személyiség élt itt, akiknek szelleme még ma is fellelhető (pl. Kossuth család, Gyóni Géza, Beleznay család). A magyar kultúrtörténeti hagyományok ápolása, az itt élt jeles emlékének megőrzése, a helytörténeti kutatások támogatása, a magyar hagyományok rendezvényekben való megörökítése alapvető fontosságú.


▪ A tömegkommunikációs eszközök elterjedésével és túlsúlyossá válásával komoly veszélybe kerültek a hagyományos művelődési formák. Különösen igaz ez a magyar népi és a modern kori települési hagyományokra. A fiatalok nemcsak nemzetük történelmét nem ismerik, hanem szűkebb lakóhelyük története, híres személyiségei, történelmi, népi és modern kori hagyományai is ismeretlenek számukra.

Megoldási javaslat

▪ Rendezvények keretében meg kell ismertetni a diákokkal és a turistákkal minden egyes település jellemző történelmi korszakait, települési és történelmi hagyományait. Támogatni kell és a munkába még inkább be kell vonni a hagyományőrző tevékenységgel foglalkozó civil szervezeteket, támogatni kell rendezvényeik szervezését, lebonyolítását és ismertebbé tételét. Kapcsolat: 1259.; 1261; 1264.; 1418.; K5 (6482); K4 (6481)

▪ A történelmi és/vagy népi hagyományőrző tevékenység során létrejövő rendezvények nagyban hozzájárulnak a fiatalok és az idősebbek hasznos időtöltéséhez. Ismertebbé teszik hagyományainkat, észrevétlenül nevelnek és örökítenek tovább fontos, kulturális elemeket. A létrejövő rendezvényekből néhány komoly turisztikai látványosság is lehet, amely öregbíti gazdag törtélemi múlttal rendelkező térségünket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségi lakosság összetétele heterogén (német, szlovák, cigány kisebbség). Újhartyánban a lakosság közel 50%-a németneknek vallja magát, Dabas-Sáriban 820 fő beszéli napi szinten szlovák anyanyelvét. A térségben kb. 5000 roma él (főleg Kakucson, Örkényen és Tatárszentgyörgyön). Mindhárom kisebbség törekszik arra, hogy megőrizze kulturális hagyományait.


▪ A sokszínű nemzetiségi összetételből fakadó kulturális előnyök kihasználása a térségi és a nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében. A hagyományaik iránt már kisebb érdeklődést mutató fiatalság bevonása a kulturális tevékenységekbe a népszokások átörökítésével. A sokszínűség turisztikai lehetőségének kihasználása.

Megoldási javaslat

▪ Fellelhető nemzetiségi hagyományok (kulturális, gasztronómiai, vallási) összegyűjtése, bemutatása, archiválása, kiadványokban való publikálása. A térség nemzetiségi hagyományőrző tevékenységének erősítése, új rendezvények életre hívása és a meglévő programok támogatása. Új, elsősorban a fiatalok bevonásával létrejövő kezdeményezések, közösségek létrehozásának ösztönzése. Kapcsolat: 1259.; 1261.; 1264.; 1404., 1418.

▪ Létrejönnek a nemzetiségi hagyományok gyűjteményei. A térség nemzetiségei megőrzik és elérhetővé teszik kulturális- és néphagyományaikat. A fiatalok nagyobb számban vesznek részt a helyi kulturális közösségek munkájában. Új szervezetek, közösségek, programok jönnek létre. A nemzetiségiek kultúrkincse beépül a kulturális köztudatba, formálva a térségi arculatot, támogatva a turizmust.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%



▪ Dabas, Kakucs, Örkény, Tatárszentgyörgy, Újhartyán




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben 2 zeneiskola működik, amelyekben összesen kb. 400 növendék folytat alapfokú zenei tanulmányokat. Közülük évente 4-8 fő választja a zenei pályát. Településeinken kb. 150 képzett zenész dolgozik. A térség lakossági arányához mérten magas a zenei diplomások száma. Jelenleg legalább harminc, többségében kis létszámú zenekar működik. Mellettük hat nagyobb taglétszámú (25-30 fő) együttes működik évek-évtizedek óta folyamatosan.


▪ Bár sok képzett zenész dolgozik a térségben, településeink nem rendelkeznek állandó térségi zenekarral, szakmai műhellyel. Önállóan egyetlen település sem tud felmutatni annyi képzett zenészt,amely alkalmassá tenné arra, hogy önálló koncert fúvószenekart hozzon létre. A cél meg valósítása érdekében fontos a térségi összefogás.

Megoldási javaslat

▪ Szükségessé vált a térségben működő, nagyobb létszámú fúvószenekarok fejlesztése oly módon, hogy azok a zeneiskolákból kikerülő tehetségesebb tanulóknak lehetőség adjanak szakmai továbbfejlődésre. A zenekarok a továbbiakban szakmai műhelyként megteremtik a tehetséggondozás lehetőségét. A térségi arculat kialakításában fontos a sokszínű zenei élet reprezentálása. A végső nagyságukat elnyerő, megfelelő módon felszerelt együttesek koncertjeiken képviselik térségünket, öregbítik annak hírnevét. Kapcsolat: 1259.

▪ Két éven belül a már meglévő együttesekből kifejlődik, elnyeri végső formáját egy vagy kettő 40-50 fős fúvószenekar, amelyek évente minden településen adnak legalább egy koncertet, képviselik a térséget regionális, országos és nemzetközi szinten. A fiatal zenészek új generációi szereznek tapasztalatot a zenekarokban kikerülve a zeneiskolákból. Az idősebb zenészek informális csatornákon átadják szakmai tapasztalataikat fiatalabb kollégáiknak. Több gyermek választja az alapfokú zeneoktatás lehetőségét és közülük még többen lépnek zenei pályára. A későbbiek során lehetővé válik rangos zenei események megrendezése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%



▪ Dabas, Hernád, Örkény, Újhartyán




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Helyi Közösség településein gazdag hagyományai vannak a népi előadó-művészeti tevékenységeknek (ének, zene, tánc. Szinte minden településen működik csoport, folyik szakmai oktatás. Rendszeressé vált a térségi művészeti szemle és a csoportok fellépéseikkel hozzájárulnak a települési ünnepek színvonalas és gazdag programjaihoz. A csoportok legkiválóbbjai országos minősítést is szereztek. A népdal, népzene és néptánc csoportok közösségfejlesztő, hagyományápoló és helyi identitást erősítő szerepet látnak el különböző szakmai színvonalon.


▪ A népi előadó-művészeti öntevékenység a térségbeli gazdagodásához, a hagyományőrzés és -ápolás színvonalának emelkedéséhez, a tevékenység széles körű megismertetéséhez biztosítani kell: a működő csoportok szakmai-módszertani segítését; a közös műhelymunka feltételeit; a szükséges képzést-továbbképzést; a szükséges technikai felszereltséget; bemutatók, fesztiválok szervezését, azokon történő fellépéseket.

Megoldási javaslat

▪ A kulturális hagyományok megőrzése, átörökítése szempontjából elsődleges fontosságú térségi és térségen kívüli programok szervezése, táncház programok biztosítása, a lakosság igényei szerinti műsorszolgáltatás. A működő hagyományőrző csoportok munkáját szakmai téren támogatni szükséges, segítséget kell nyújtani rendezvényeik megszervezéséhez mind a térségen belül, mind kívül. Kapcsolat: 1261.; 1259.; 1258.; 1262.

▪ A hagyományőrző előadóművészeti csoportok működése kiegyensúlyozottabbá, anyagilag is biztonságosabbá válik. A szervezett programokon keresztül nő ismertségük, nagyobb sikereket érnek el, s ez ösztönző erőként hat a fiatalabb korosztályok számára, akik várhatóan nagy számban csatlakoznak a csoportokhoz. Új csoportok jönnek létre. Fellépéseikkel a turisztikai programkínálatot színesítik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség az Árpád-korig vezeti vissza történelmét, a táj azonban már az ősidőkben is lakott volt. A török hódoltság utáni újratelepüléstől számíthatjuk fénykorát, amely a 19. század végén érte el csúcspontját. Számos híres személyiség élt itt, akiknek szelleme még ma is fellelhető (pl. Kossuth család, Gyóni Géza, Beleznay család). A magyar kultúrtörténeti hagyományok ápolása, az itt élt jeles emlékének megőrzése, a helytörténeti kutatások támogatása, a magyar hagyományok rendezvényekben való megörökítése alapvető fontosságú.


▪ A tömegkommunikációs eszközök elterjedésével és túlsúlyossá válásával komoly veszélybe kerültek a hagyományos művelődési formák. Különösen igaz ez a magyar népi és a modern kori települési hagyományokra. A fiatalok nemcsak nemzetük történelmét nem ismerik, hanem szűkebb lakóhelyük története, híres személyiségei, történelmi, népi és modern kori hagyományai is ismeretlenek számukra.

Megoldási javaslat

▪ A térség teljes helytörténetének feltárása, kitérve a történelmi múlton kívül az itt élt híres személyek életére és munkásságára. Az élő néphagyományok felderítése. Támogatni kell és a munkába még inkább be kell vonni a hagyományőrző tevékenységgel foglalkozó civil szervezeteket. Biztosítani szükséges a hagyományőrző csoportok működéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket.

▪ Kapcsolat: 1259.; 1261; 1262.; 1264.; 1418.

▪ A program végéig megszületik egy olyan tudástár, amely tartalmazza a térség legfontosabb ismérveit. Könyvformában és elektronikus úton hozzáférhetővé válik az iskoláknak és a községi, városi könyvtáraknak az anyag. Az iskolákban a tantervbe építik a helytörténeti órákat. A népi hagyományokat a térség diákjai megismerik. 2-3 új civil szervezet és településenként legalább egy hagyományőrző csoport jön létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Helyi Közösség településein gazdag hagyományai vannak a népi előadó-művészeti tevékenységeknek (ének, zene, tánc. Szinte minden településen működik csoport, folyik szakmai oktatás. Rendszeressé vált a térségi művészeti szemle és a csoportok fellépéseikkel hozzájárulnak a települési ünnepek színvonalas és gazdag programjaihoz. A csoportok legkiválóbbjai országos minősítést is szereztek. A népdal, népzene és néptánc csoportok közösségfejlesztő, hagyományápoló és helyi identitást erősítő szerepet látnak el különböző szakmai színvonalon.


▪ A népi előadó-művészeti öntevékenység a térségbeli gazdagodásához, a hagyományőrzés és -ápolás színvonalának emelkedéséhez, a tevékenység széles körű megismertetéséhez biztosítani kell: a működő csoportok szakmai-módszertani segítését; a közös műhelymunka feltételeit; a szükséges képzést-továbbképzést; a szükséges technikai felszereltséget; bemutatók, fesztiválok szervezését, azokon történő fellépéseket.

Megoldási javaslat

▪ Az adottságokra építve a problémák megoldása lenne a térségben működő népi együttesek és szakmai műhelyek együttműködésének ösztönzése és támogatása. A szakmai műhelyek közös tevékenysége révén történne a működő csoportok módszertani figyelemmel kísérése, kistérségi minősítő szemlék megrendezése; szakmai konzultációk, konferenciák, találkozók szervezése, felszerelések szolgáltatása. Kapcsolat: 1259.; 1258.; 1262.; K4 (6481), K5 (6482)

▪ A térségben élő előadók és alkotók körében erősödik a művészi önkifejezés képessége; a népművészet iránti elkötelezettség; bővül az öntevékeny előadók köre és tevékenységük szélesebb körben ismertté válik; gazdagodik a programkínálat; értékes munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a településen élők élményszerűen ismerkedhessenek meg a népzene, a népdal és a néptánc művészetével, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy erősödjön kulturális identitásuk. Megoldódik a vezetők képzése-továbbképzése. Fellépéseikkel a turisztikai programkínálatot színesítik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

80%

%



▪ Bugyi, Dabas, Kakucs, Örkény, Táborfalva, Újhartyán




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítésIntézkedés: Határon túli kistérségi és testvértelepülési kapcsolatok ápolásának elősegítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek és bár a hivatalos együttműködés kereteit az önkormányzatok alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, civil szervezetek, iskolák és vállalkozások is aktívan részt vesznek, és amelyeket magukénak éreznek. A településeink, ill. városaink rendelkeznek határon túli kapcsolatokkal, melyeket a 90-es évek végétől kezdtek kiépíteni, és azóta folyamatosan bővült az együttműködő partnerek száma.


▪ Közös megoldásokat találni az egész Európát érintő problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttműködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek. A határon túli kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértőbbé teszik a különböző kultúrákban élő embereket.

Megoldási javaslat

▪ Határon túli kapcsolatok szervezése, bővítése, gondozása, fejlesztése, melyek előnyei számos területen megmutatkoznak. Ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a helyi gazdaság és turizmus fejlődéséhez, egymás erősségeinek jobb megismeréséhez, közös pályázati lehetőségek megtalálásához. Fontos az iskolák közötti, a kulturális és a sportéleti cserekapcsolatok. A tapasztalatcsere elősegítheti a környezetvédelem, a társadalom (nemzetiségek, fogyatékkal élők, fiatalok, idősek) problémáinak átfogó megértését, tudatosítását. Kapcsolat: 1258.; 1546.

▪ A testvértelepülések között együttműködési kapcsolatok jönnek létre, ill. szorosabbá válnak mind gazdasági, turisztikai, oktatás-szakképzési, ifjúsági, kultúra, sport, környezetvédelmi területeken. Az önkormányzatok, civil szervezetek tapasztalatcseréjének pozitív hatásai mérhetőek lesznek. Azokon a településeken, ahol nem volt testvértelepülés-kapcsolat, ott legalább egy létrejön, a meglévő kapcsolatok pedig a társadalom több területére is kiterjednek. Új, határokon túlnyúló közös projektek, rendezvények valósulnak meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

80%

80%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítésIntézkedés: Belföldi és nemzetközi LEADER-kapcsolatok megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A LEADER+ program megelőző és jelenlegi szakaszában nagyon sok akciócsoport, illetve helyi közösség jött létre lefedve az ország és Európa szinte teljes területét. A közösségek mindegyike felmérte, hogy milyen fejlesztési lehetőségek kínálkoznak a területükön élő emberek életminőségének javítása érdekében. Speciális helyzetben vannak a Homokhátságon fekvő helyi közösségek, akik sok vonásban különböznek ugyan a többi homokhátsági akciócsoporttól, azonben speciális problémáik mégis szorosabbra fűzi közöttük a kapcsolatot.


▪ Az akciócsoportok (különösen az újonnan alakultak) nem ismerik kellően egymás tevékenységét, így az összefogásból adódó potenciál kihasználatlan. A homokhátsági helyi közösségekre is igaz ez, pedig a közös gondok és lehetőségek számtalan együttműködési lehetőséget kínálnak. Az akcióterület polgárai nem ismerik az európai LEADER-gyakorlatot, az ott működő jó megoldásokat.

Megoldási javaslat

▪ Ösztönözni szükséges a homokhátsági, magyarországi és erurópai akciócsoportok tagjai közötti kapcsolatokat, különösen a közös tevékenységek vonatkozásában. Elő kell segíteni, hogy a helyi közösségek együttműködése révén mindhárom szféra képviselői gyümölcsöző kapcsolatokat építhessenek ki más területeken dolgozó csoportokkal. A belföldi és európai LEADER-kapcsolatok kiépítése magában foglalja az információk cseréjét, azok körforgását, valamint az innováció eredményeinek átadását. Az együttműködés célja a csoportok egymástól való elszigeteltségének megszüntetése, a jól működő vidékfejlesztési módszerek cseréje, információs bázisok létrehozása. 568.; 1272.; 1404.; 1574.

▪ A program végéig belföldi és európai LEADER-kapcsolatok épülnek ki, különös tekintettel a Homokhátságon található helyi közösségek, akciócsoportok tagjaira. Üzleti, civil és önkormányzati együttműködésben közös programok, projektek indulnak el, illetve valósulnak meg. Akciócsoportunk és annak tagjai hasznos módszereket és innovatív tevékenységeket sajátítanak el, amelyek jótékonyan hatnak a gazdasági és turisztikai tevékenységekre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

80%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítéseIntézkedés: Az egészségmegőrzés, a sport, a szabadidős tevékenységek és a rekreáció infrastruktúrájána...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ Az iskolákban a gyerekek keveset mozognak, nem ismerik a sport közösség fejlesztő erejét, fizikai erejüket nem jól használják, többségük nem táplálkozik rendszeresen, illetve 2 %-uk kórosan elhízott. Több településen vannak sportolásra alkalmas területek, sportcsarnokok és épületek. A kihasználtságuk még nem megfelelő, elsősorban a működés biztosítása, másrészt a sportoló gyerekek hiánya miatt. Vannak képzett és a fenntartható működést biztosítani tudó edzők és tanárok, az ő díjazásuk nem megoldott.


▪ A gyermekek rendszeres sportolása és a diák tömegsport elterjesztése lehetőséget biztosítana több leszálló ágban lévő sportág újraéledésére. A sportolás fogalom általában a labdarúgásra koncentrálódik. Nem ismerik a gyerekek a közösség ízét, így az számukra nem is cél. Az önkormányzati támogatás gyenge. Több sportágban jöttek létre egyesületek, ezek működése még nem eredményes, az utánpótlás nevelése nem megoldott.

Megoldási javaslat

▪ A sportegyesületek, iskolák támogatása a tömegsport megteremtésére több sportágban. Bajnokságok, mérkőzések szervezése, a sport több ágának a megismertetése. Szükséges térségi szinten bajnokságok, sportversenyek szervezése. A versenyport jeles személyeivel és csapataival kapcsolatot kell teremteni. Ösztönözzük, hogy a térségi sportrendezvényeket az ifjú korosztály szervezetten látogassa. A gyermekek révén a szülők is bevonhatók családi versenyek és bemutatók szervezésével. Szükséges mozgalmat indítani a sport megszerettetésére és művelésére. Kapcsolat: 1267.; 1264., 1270.; 1570.;

▪ Fél évtized alatt egészséges, sportoló korosztály jön létre, találkoznak a településeken élő gyerekek a sportversenyeken és megismerik egymást. A sportegyesületek jó színvonalú működése révén a szülők is bevonhatók nemcsak a sport feltételeinek megteremtésébe, hanem a sportolásba is. Évente tíz rangos versenyt rendezünk a helyi közösség működési területén. A tömegsport fogalma több sportágban valódi értelmet nyer. Javul az emberek sport- és szabadidős tevékenysége, 15%-kal többen kötődnek a sporthoz és az egészséges életmódhoz.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítéseIntézkedés: Egészségtudatos életmód fejlesztése és beépítése a mindennapokba különös tekintettel a hát...Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A két városban és a 11 községben a felmérések szerint a negatív életmódi összetevők tekintetében is kb.tízezer azoknak a lakosoknak a száma, akiknek szenvedély károsítja az egészségét(alkoholfogyasztók és dohányosok). A hátrányos helyzetű csoportokban mérhetően rosszabb az arány. Nő az egészségtudatos életmód eredményeit elismerők tábora. A megelőzésnek és a leszokni kívánók támogatásának jól kidolgozottak az intézményes keretei. Az átfogó, uniós és állami kampányok ismeretanyaga még nem jutott el minden családhoz a működési területen.


▪ Az egészségrontó életmód több elemének egyidejű jelenléte (helytelen táplálkozás, alkoholizmus, dohányzás, drogfogyasztás) összetett egészségügyi problémákat okoz és átörökíthető, ill. szerzett betegségekhez vezet. A hátrányos helyzetűek különösen veszélyeztetettek, az egymást követő generációk esetében családi szinten termelődnek újra szenvedélybetegségek.

Megoldási javaslat

▪ Indokolt azokat civil- és gazdálkodó szervezeteket ösztönözni, amelyek képesek és hajlandóak mintaértékű jó gyakorlatokat fenntartani és folyamatosan bemutatni. A területi kiegyenlítettség, a szakmai feltételek és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a végrehajtásba minden településről be kell vonni az egészségügyi vállalkozásokat is. Az eredményes megvalósítás érdekében teljes térségi együttműködésre, összefogásre van szükség. Az intézményes foglalkoztatási és oktatási szintektől el kell jutni a konkrét családokig. Elkerülhetetlen a helyi közösség minden településének bevonása a megvalósításba. A megoldási javaslat alapjogcíme: LEADER-térségen belüli együttműködés és az 1265.(6); 1266.(4); 1268.(3); 1269.(6); 1414.(3); 1567.(4); 1570., 1763. ; K3(6480) megoldási javaslatok szülőprojektje. Egyéb kapcsolat: 1264.; 1571.

▪ Eredményes az intézkedés akkor, ha a kezdettől számított 18 hónapon belül legalább 2500 lakosonként létrejön egy olyan terápiás csoport, amely helyben tudja befogadni és fenntartható módon segíteni az életvezetésében hiányt szenvedő lakótársakat. A csoportok képesek ellátni a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos többszörösen összetett feladatokat is. Az esélyegyenlőség beépítése nyomán nő a komplex egészségügyi problémákból kilábalók száma. A gondozó közösségek számának növekedése miatt a folyamat önmagát gerjeszti és életmód mintát mutat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

80%

80%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Működési területünkön 6-7000 fő veszi igénybe a közétkeztetési szolgálatot. Térségünkben sok család él a létminimum alatt, még nagyobb problémát jelent a megfelelő minőségű közétkeztetés biztosítása, melyben kevés a minőségi (lehetőleg bio) termékek és tartósítószer mentes, kevés adalékanyagot tartalmazó élelmiszer alapanyagok felhasználása. Térségünkben számos őstermelő, kiskereskedő megbízható terményekkel, termékekkel, élelmiszerekkel rendelkeznek.


▪ A beszerzési forrást tekintve az üzemeltetők a nagykereskedelmi hálózatokat részesítik előnyben a helyben megtermelt, ellenőrzött forrásból származó élelmiszerek helyett. Problémát jelent térségünkben az egészséges táplálkozási ismeretek hiánya, valamint az étlapok nem veszik figyelembe az életkori sajátosságokat, idényszerűségeket stb. Fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás a betegségek megelőzésében.

Megoldási javaslat

▪ Kampányt kell indítani az egészségnevelés, egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság érdekében az egészségügyben, az oktatásban, az élelmiszertermelésben, a kereskedelemben és a közétkeztetésben dolgozók számára szemléletük megváltoztatása érdekében. Az egészséges, helyben megtermelt élelmiszerekre alapozva pl. gasztronómiai rendez vényeket kell életre hívni, ahol az érintettek megismerhetik a jó minőségű élelmiszereket. Ösztönözni kell a megbízható, helyi termelők beszállítói tevékenységét a közétkeztetésben. Fontos az egészséges, betegségmegelőző étkeztetés megvalósításához jól képzett szakemberek /dietetikusok/ biztosítása és önkormányzati monitoring bevezetése. Kapcsolat: 1267; 568., 566., 1612.

▪ Az egészségnevelő kampányok és rendezvények hatására életmódminták mutathatók a lakosságnak. A közétkeztetésben dolgozók szemlélete nagyban megváltozik, sokkal többen vállalják a friss termények feldolgozásával járó többletmunkát a gyermekek egészsége érdekében. A közétkeztetés minősége nagyban javul a helyi beszállítók minőségi, bio, friss, szállítást alig igénylő termékeitől, ezáltal a helyi gazdaságok termékei iránt megnő a kereslet. Új munkahelyek jönnek létre. Javul a közétkeztetésben résztvevő több ezer személy ellátásának minősége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Helyi Közösségben is súlyos gond, hogy a szülők többsége stresszes életvitelt folytat, amely károsan hat a gyermekeik és a saját mentális állapotukra is. A szülők körében érződnek a gyermekneveléssel kapcsolatos nevelési bizonytalanságok, hiányosságok. Minden negyedik családban előfordulnak alapvető problémák, amelyek miatt a családtagok egymás közti kommunikációja gátolt, gyakran a gyerekek nem beszélik meg aktuális problémáikat a szülőkkel. Megfigyelhető a családtagok egymás iránt tanúsított érdektelensége.


▪ A gyermekekkel kapcsolatos nevelési problémák megoldására az átlagos családok kevés segítséget kapnak. A nevelési tanácsadók zsúfoltsága miatt csak a deviáns problémák kerülnek kezelés alá, így az átlagos családok kisebbnek vélt problémái a családon belül megoldatlanok maradnak. Az életciklusok során fellépő problémákkal a családtagok nem tudnak mit kezdeni, gyakran nem is akarnak vele szembesülni.

Megoldási javaslat

▪ Leendő és gyakorló szülők részére folyamatosan olyan tréningek, előadássorozatok, tanácsadások szervezése, melyek sok embert mozgatnak meg és hathatós segítséget adnak a jó szülővé váláshoz. A program segítse elő és tegye hatékonyabbá a családon belüli kommunikációt. Bevonhatók az általános és középiskolák a programba, jó megoldásokat tudnak nyújtani a civil szervezetek is. Törekedni kell, hogy a hátrányos helyzetben lévők nagyobb arányban vegyenek részt ebben a programban. Ciklikussá kell tenni ezt a kezdeményezést, hogy több generáció is élvezhesse a kedvező hatását. Kapcsolat: 1267.; 1264.

▪ A közösség településein 2 éven belül rendszeressé válnak azok az alkalmak, ahol a problémákkal segítenek szembenézni és megkezdődhet az egyének számára a kedvező változás. A szülők hatékony nevelési ismereteket alkalmaznak a mindennapi családi életben, valamint megerősödnek a szülői szerepekben. A családtagok közti kommunikáció elkezdődik. A családtagok egészségesebb lelki állapotban élik a mindennapi életüket, nő a család megtartó szerepe, a szülők és a felnövekvő nemzedék mentálisan egészségesebb lesz.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A stressz által okozott testi megbetegedéseknek riasztó esetszáma van a működési területünkön is. Van olyan célcsoport, amelyben a potenciális betegek 73%-a tapasztalja a tüneteket(pl.:stresszinkontinencia). Veszélyeztetett korosztálynak tekinthetők a változó életkorba lépő nők és férfiak. A stressz következményeként fellépő testi funkciók zavarai a mindennapi tevékenységet gátolják, pszichés és szociális problémákhoz vezethetnek. A helyi társadalom egésze érintett közvetlen vagy közvetett módon.


▪ Az érintettek gyakran elhallgatják a meglévő problémáikat. Az állandó stresszből adódó tüneteknek nem tulajdonítanak kellő figyelmet annak ellenére, hogy azok a mindennapi életet több alapvető testi funkció mentén károsan befolyásolják. Fel kell hívni a figyelmet a stressz- alapon kialakuló betegségek megelőzésére.A betegek önmaguk is képesek megfelelő szakemberek segítségével a meglévő problémáik kezelésére.

Megoldási javaslat

▪ Olyan programok, évről-évre ismétlődő tréningek lebonyolítása, amelyek prevenciós és \vagy rehabilitációs célzattal elősegítik a stressz általi megbetegedések kezelését. Az elméleti ismereteken kívül a betegek olyan speciális gyakorlatokat sajátítsanak el, melyek a stressz feloldását illetve enyhítését a leghatékonyabban elősegítik akár otthon is. Az emberek tanulják meg, hogy testük egészséges működéséért saját maguk is felelősek. A mindennapi élet során az egyén közvetlen környezete is hasznosítsa a megszerzett tudást. Kapcsolat: 1267.; 1264.

▪ A programban részt vevő személyek 90%-a megszerzett ismeretek birtokában, a helytelen szokások áthangolásával képessé válik stressz megelőzésére, a már kialakult tünetek csökkentésére, megszüntetésére. Hozzásegíti ez a nőket és férfiakat ahhoz, hogy életkortól függetlenül örömtelibb életet éljenek. Az emberekben tudatosul az, hogy testi-lelki egészségük megőrzéséhez önmaguk közreműködése is szükséges. Minden településen évente legalább egy eseménysorozat kerül megrendezésre. Intézményi és otthoni keretek között ezer fő vesz részt a programban.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítéseIntézkedés: Preventív szűrőakciók és felvilágosító kampányok, táv-egészségügyi szolgáltatások kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A leggyakoribb betegségfajták is okolhatók a közösség kedvezőtlen demográfiai folyamataiért. A stratégia célterületén eseti jelleggel folynak különféle megbetegedés fajtákhoz kapcsolható szűrőakciók és egészség megőrzési kampányok. Sokszor ezek egy-egy vállalkozás termékbemutatóihoz kötődnek és településenként csak évi néhány alkalomról beszélhetünk. A lakosság 65%-a (15-59 évesek) munkaképes életkorban van, ezért a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos a szűrőakciók és felvilágosító kampányok számának és hatékonyságának a növelése.


▪ Jelenleg a betegségek kockázati csoportjába tartozó közösségi lakosok nem kellően motiváltak és informáltak a betegségekkel kapcsolatban. A szaktudás és az intézményrendszer adottak ahhoz, hogy a térség vállalkozásai és civil szervezetei összehangoltan rendszeressé tegyék a szűrővizsgálatokat és az egészségügyi kampányokat. Egymásra építkező akciókkal növelhető a születéskor várható élettartam is.

Megoldási javaslat

▪ A megelőző jellegű egészségügyi vizsgálatot segíteni kell, ezeket javuló gyógyulási mutatók kísérhetik. A felvilágosító kampányok többoldalú együttműködés révén valósuljanak meg. Indokolt a szűrővizsgálat-sorozatokra mind jobban felhívni a figyelmet és a hagyománnyá váló kampányok ösztönzése. A legjobb, ha olyan rendezvényekbe ágyazva jelennek meg as szűrővizsgálatokra felhívó kampányok, illetve maga a vizsgálat, amelyek hagyományosak és nagy tömeget képesek mozgósítani.A megoldási javaslata nem irányul a szűrővizsgálatok támogatására, hanem az azokhoz való út kidolgozására és meghatározására. A megvalósításból mindhárom szektor ki tudja venni a részét. Előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a vizsgálatokat elérhető közelségbe viszik. Minden településen van olyan civil szervezet, amely e tárgyban képes mozgósítani helyi, kistérségi vagy országos rendezvényre is. Kapcsolat: 1267.; 1259.; 1264.

▪ A közösség városaiban, községeiben szinte minden hónapban létrjön egy olyan rendezvény, ahol lehetőséget biztosítanak szervezett szűrővizsgálatok megtartására is, legalább tíz közismert megbetegedési válfajban (pl. falu- és város- egészségnapok keretében). A mozgó szűrővizsgálatok területen és időben kiegyenlített állapotot hoznak létre. Több olyan térségi szereplő (önkormányzati, vállalkozói és civil) lesz, amely rendszeresen foglalkozik lakosok egészségének megőrzésével és a betegségek megelőzésével. Három éven belül belül meghaladjuk az évi 50.000 esetszámú vizsgálati mennyiséget és az évi tíz kampányt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítéseIntézkedés: Mentálhigiénés zavarok megelőzése (mentálhigiénés primer prevenció)Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ Működési területünkön a felnőtt lakosság 20%-a küzd valamilyen mentális jellegű problémával, de kevesen fordulnak szakemberhez és ezért akár generációkon át jelen lehet a betegség egy-egy családban. A 18 év alattiak esetében hasonló az arány, de a mentális zavar felszínre kerülésére náluk jobbak az esélyek, így a kezelések is sikeresebbek lehetnek. Adottak az önkormányzati, civil és vállalkozói keretek ahhoz, hogy az érintettek tömeges részvételű rendezvényeket szervezhetnek és hiteles információkat juttathatnak el a helyi közösség lakosaihoz.


▪ Jelenleg a hivatalos egészségügyi ellátó rendszer a helyi közösség területén csak kevés szakembert tud felsorakoztatni a több ezer mentális beteg gyógyulása érdekében. A mentális zavarok köre ismeretlen a lakosság előtt. A lakosok körében kiaknázatlan az öngyógyítási képesség, megfelelő felvilágosítás lehetőséget teremthet, hogy a mentális problémák nagy részét minimális segítséggel a beteg önmaga küszöbölje ki.

Megoldási javaslat

▪ Meg kell teremteni a tájékoztatás eszköz- és rendezvényhátterét, szakmai feltételeit, csatornáit. Rendezvényeken kell tudatosítani, hogy az egyén csak akkor egészséges, ha mentálisan is az. A rendezvények egyrészt felvilágosító jellegűek, másrészt szűrésre ösztönzőek lehetnek.

▪ Kapcsolat: 1265.;1267.; 1264.

▪ A rendezvényeken keresztül a térség lakosai megismerkednek a mentális problémák felismerhetőségével, megtanulják megkülönböztetni a mentálisan egészséges és beteg embereket. Ez egyrészt saját és családjuk életére lehet pozitív hatással, másrészt a tájékozott emberek könnyebben felismerik a veszélyeztetetett embereket, így azok biztosabban az ellátó rendszer látókörébe kerülnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Egészségmegőrzés térségi elősegítéseIntézkedés: Mentálhigiénés zavarok megelőzése (mentálhigiénés primer prevenció)Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ Működési területünkön a felnőtt lakosság 20%-a küzd valamilyen mentális jellegű problémával, de kevesen fordulnak szakemberhez és ezért akár generációkon át jelen lehet a betegség egy-egy családban. A 18 év alattiak esetében hasonló az arány, de a mentális zavar felszínre kerülésére náluk jobbak az esélyek, így a kezelések is sikeresebbek lehetnek. Adottak az önkormányzati, civil és vállalkozói keretek ahhoz, hogy az érintettek tömeges részvételű rendezvényeket szervezhetnek és hiteles információkat juttathatnak el a helyi közösség lakosaihoz.


▪ Jelenleg a hivatalos egészségügyi ellátó rendszer a helyi közösség területén csak kevés szakembert tud felsorakoztatni a több ezer mentális beteg gyógyulása érdekében. A mentális zavarok köre ismeretlen a lakosság előtt. A lakosok körében kiaknázatlan az öngyógyítási képesség, megfelelő felvilágosítás lehetőséget teremthet, hogy a mentális problémák nagy részét minimális segítséggel a beteg önmaga küszöbölje ki.

Megoldási javaslat

▪ A kisközösségek szintjén is ösztönöznünk kell a képzéseket, amelyek során az képzésben résztvevők megtanulják felismerni és beazonosítani az egyes mentális zavarokat. Legfontosabb kisközösségi színterek az általános-és középiskolák, civil szervezetek és a nagyobb létszámú munkahelyek. Meg kell teremteni a tájékoztatás eszköz- és rendezvényhátterét, szakmai feltételeit, csatornáit. Kapcsolat: 1267.; 1264.

▪ A lakosság nagyobb hányada képes felismerni és megelőzni a mentális zavarok tüneteit, megismerni a kezelés lehetőségeit. Minden településen lesz legalább egy olyan személy, kialakul egy szakmai műhely, aki/amely képes időben felismerni a mentálisan beteg embereket és segítséget nyújt kezelésükhöz.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

50%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségen belüli közlekedési feltételek javításaIntézkedés: Kerékpárutak fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben sok lehetőség adódik kerékpáros túrákra. Közösségünkben még nem eléggé elterjedt az ilyen kirándulás, ugyanakkor a települések lakói közlekedésre használják a kerékpárjaikat. A történelmi emlékeink és természeti kincseink, látnivalóink mindegyike megközelíthető kerékpáron. A kerékpáros közlekedés nem károsítja a környezetet.


▪ Kerékpárral nehezen járhatók a földutak, az időjárás is nagy mértékben befolyásolja használhatóságukat. A túraútvonalak egy része nagyon nehezen érhető el ilyen módon. A legtöbb település között nincsenek kiépített kerékpárutak. A szelíd turizmus lehetőségeit bővíti a kerékpáros bejárhatóság megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ Elsősorban civil szervezetek, önszerveződő közösségek fordítsanak gondot a túraútvonalakon a kerékpáros közlekedés lehetőségének megteremtésére, erdők és füves kaszálók kitisztítására, valamint a kisebb javításokra. Az alternatív közlekedési útvonalak létrehozásával megteremthető a kerékpáros forgalom közutat elkerülő lebonyolítása. Ez a megoldás nem jelenti szilárd burkolatú kerékpárutak kiépítését, sokkal inkább pl. az erdei utak kerékpározhatóvá tételét. Kapcsolat: 1267.;1273., 1567.; 1763.

▪ A fejlesztéssel a kerékpáros turizmus elterjed a térségben. Nemcsak a turisták, hanem az itt lakók is használhatják a jól karbantartott utakat közlekedésre vagy kirándulásra. Nő a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége. A környezet nem károsodik, sőt a tervszerű, rendszeres karbantartás eredménye a természeti környezet nagyobb tisztasága.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségen belüli közlekedési feltételek javításaIntézkedés: Kerékpárutak fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ Az itt élő emberek még nem ismerték fel, hogy a kerékpár mind a sport, mind a szabadidő eltöltésének is hasznos eszköze lehet. Nem épült ki a kerékpáros turizmus kiszolgálásához szükséges infrastruktúra. Hiányoznak a kerékpáros útvonalak, illetve az azok megépítéséhez szükséges tervek egy része.


▪ A 13 település többségében még nem épültek ki a kerékpárutak, ez akadályozza a kerékpáros turizmus elterjedését. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás tervezésében már készültek tervek a települések belterületére és a települések összeköttetésére, de azok nem teljeskörűek.

Megoldási javaslat

▪ Ösztönözni kell a települési önkormányzatokat a hiányzó kerékpáros infrastruktúra megtervezésére. El kell készíteni azokat a terveket, amelyek teljessé teszik a kerékpáros közlekedési lehetőséget a térségben. Fontos ez a közlekedésbiztonság szempontjából, de kiemelkedően fontos gazdasági szempontból is, hiszen településeink közel fekszenek egymáshoz, így a kerékpár a munkába járás eszköze is lehet. Kapcsolat: 1267.;

▪ A lakosság körében egyre többen nem csak közlekedésre, hanem sport és turisztikai céllal is használják kerékpárjukat. Növekszik a kerékpáros turizmus a térségben. Elkészülnek a hiányzó kerékpárút tervek. Javul a közlekedés biztonsága. Csökken a környezet terhelése, tisztább lesz a levegő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségen belüli közlekedési feltételek javításaIntézkedés: Helyi- és helyközi közösségi közlekedés megteremtése, tanyavilág bekapcsolása a helyi és h...Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség mind a 13 településén van busz- és/vagy vonatközlekedés. A buszközlekedés esetében kisebb, a vonatéban nagyobb problémát jelent a megállók településközponttól való távolsága (pl. Hernádon, Örkényben, Táborfalván, Inárcson, Dabason), illetve ezek gyakran a falvak/városok egyik szélén helyezkednek el. Megközelítésük gyalog aránytalanul sok időt és energiát igényel.


▪ A vidéki emberek életéhez szervesen hozzátartozik a kerékpár, amelyet szívesen használnak ma is, különösen a diákok. A középiskolások mindegyike más településre utazik vagy vonattal vagy autóbusszal. Kerékpárjaik elhelyezésére nincs lehetőségük a pályaudvarokon, ezért szintén gépkocsival viszik ki őket oda (idő, környezetszennyezés, szervezési problémák). Az ingázók nagy részét autóval szállítják ki a pályaudvarokra.

Megoldási javaslat

▪ A pályaudvarokon kialakítható fedett kerékpártárolókkal megoldható a kerékpárok biztonságos elhelyezése. Ezen kívül a megfelelő gépkocsi parkolók kialakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyobb rend és biztonság legyen ezeken a helyeken, nem utolsó sorban pedig a települések összképét javítja, ha nem rendezetlenül, hanem kialakított helyen állnak a gépjárművek. Kapcsolat: 1255.; 1759.

▪ Kiépül állomásonként 1 kerékpártároló. A középiskolásoknak legalább 30 %-a tér vissza a kerékpáros közlekedéshez, hogy a vonat-vagy buszpályaudvart meg tudja közelíteni. Csökken a napi kétszeri célirányos gépjárműforgalom, amely arrafelé irányul. Élet- és napirend szervezési könnyebbség a kevesebb autós út miatt. A településeken belül kisebb gépjárműforgalom, tisztább levegő, kisebb zaj és környezetszennyezés tapasztalható. Rendezettebb településkép fogadja a helyben lakókat és a látogatókat egyaránt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség az ország mértani közepén, a budapesti agglomeráció határán található. Megközelítése az ország bármely területéről könnyű és gyors. A falvak és kisvárosok közötti haránt irányú utak azonban nagy mértékben hiányoznak, így sokan a fővárosban vállalnak munkát. A fővárosból kiinduló sugár irányú utakon, észak-déli irányban zajlik a gépjármű közlekedés.


▪ A térség ipari területei számos vállalkozásnak adnak helyet.Az üzemek általában nem közelíthetők meg a sugár irányú utakon, így nehézkes mind a munkavállalók, mind a beszállítók közlekedése a térség egyik településéről a másikra.Turisztikai szempontból is probléma, hogy a térséget gyorsan el lehet érni, azonban gépkocsival a haránt irányú utak hiánya miatt az egyik településről a másikra már nehezebben lehet eljutni.

Megoldási javaslat

▪ Haránt irányú utak kiépítése és/vagy felújítása, amelyek lehetővé teszik a térség gyors, akadálymentes, biztos átszelését mind a munkavállalók, mind a vállalkozások és beszállítóik számára. Az utak kiépítésével megnyílik az út a turisták előtt a térség belső területeinek megismeréséhez is. Kapcsolat: 1255.

▪ A fejlesztés eredményeképpen a térségben élő munkaképes korú lakosság nagyobb számban vállalhat munkát az ipari parkokban és iparterületeken, így 1-2 %-kal csökken a munkanélküliség, illetve kevesebben kényszerülnek ingázásra. A turizmus fellendüléséhez vezet az úthálózat kiépítése/felújítása. A térséget sokkal több turista látogatja, több lesz a vendégéjszaka. Ezen okok miatt a terület gazdasági potenciálja is növekszik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségi települések némelyikén nincs vonatközlekedés (pl. Újlengyel, Újhartyán, Tatárszentgyörgy, Bugyi, Csévharaszt, Pusztavacs), a többin pedig a meglévő vasúti infrastruktúra elavult, műszaki szempontból nem felel meg a követelményeknek. A térségben lakók jelentős része kényszerül ingázásra, melyhez a vonatközlekedést használják. Azokon a településeken, ahol buszközlekedés nincsen, ez az egyetlen tömegközlekedési lehetőség.


▪ A vasút utazóközönsége a jelenlegi helyzetben kiszolgáltatott, nincs más közlekedési lehetősége. Ennek ellenére hátat fordít a hagyományos és környezetkímélő utazási/szállítási lehetőségnek. Utazását többletköltséggel és jelentős időráfordítással olyan településről szervezi meg, ahol a buszközlekedést igénybe tudja venni. Nő a közutak forgalma, nagyobb teher hárul a kevésbé környezetkímélő autóbuszos közlekedésre.

Megoldási javaslat

▪ Elővárosi vasútvonal kiépítése, amely sűrű járatszámmal, felújított vasúti pályán közlekedik. Kis vagonszám, amely áttekinthetővé és biztonságossá teszi az utazást. A vasút nélküli településekről ráhordással lehet az utasokat eljuttatni a vasútállomásokra. Kapcsolat: 1256.; 1409.

▪ Gyorsan elérhetővé válnak a környező városok és a főváros. Érezhetően, minimum 15-20 %-kal megnő a vasúton közlekedők száma. A vasúti biztonság és közbiztonság érezhetően javul. A környezetkímélő közlekedési módot többen választják, így az ártalmas környezeti hatások jelentősen csökkennek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KÖZOP - 5. prioritás - Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségen belüli közlekedési feltételek javításaIntézkedés: Településközpontok, közintézmények megközelíthetőségének és a közlekedésbiztonság javításaSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A településeken kiépült az alapvető infrastruktúra. Az épületek, építmények esetében sok helyen még nem történt meg az akadálymentesítés. A településeken a fontosabb központi utcákban nehéz a közlekedés, másrészt a mozgáskorlátozottak részére nem biztosított az akadálymentesség.


▪ A gyalogosforgalom és a mozgáskorlátozottak közlekedése nem megoldott, nehezen megközelíthetőek a közintézmények. Az akadálymentesítés a mozgáskorlátozottak szempontjából sem teljes.

Megoldási javaslat

▪ Most elsősorban az utak aszfaltozása, a csapadékvíz elvezetése és a gyalogjárdák kiépítése a feladat, hogy könnyebben megközelíthetők legyenek a közintézmények. Legalább a településközpontokban kerüljenek kiépítésre a gyalogjárdák, valósuljon meg az akadálymentesítés. Támogatni kell az önkormányzatokat vagy utcaközösségeket a járdák kiépítésében. Szükséges támogatni a járda megtervezését és a konkrét megvalósítását is. Kapcsolat: 1256.; 1411.

▪ Minden településen legalább egy utcában szilárd burkolatú járda épül ki, amely a központi részen, az intézmények közelében található(iskola, óvoda, egészségügy). Biztonságossá válik a közlekedés, a gyalogos forgalom már nem a gépkocsik között zajlik. A mozgáskorlátozottak számára könnyebbé válik a közlekedés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ KMOP - 5. prioritás - Települési területek megújításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



205

Stratégiánk hét prioritása, huszonhárom intézkedése és hatvan probléma megoldása szorosan egymásra épülő egységet alkot. Mind egy célt szolgál: a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Közösség területén élő, dolgozó emberek, önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlődését, boldogulását. Legfontosabb témáink és céljaink a gazdaság fejlesztése, a turizmus lehetőségeinek bővítése, a környezetvédelem, az egészségmegőrzés, a közlekedési problémák megoldása, a nemzeti és nemzetiségi léttel, a hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, valamint a helyi társadalom megújításával kapcsolatosak. A vidéki gazdaság fejlesztése fontos célkitűzés mind az Európai Unió, mind nemzeti szinten, melyet térségünkben is kiemelten kezelünk. A turizmus fejlesztését kiugrási pontnak tekintjünk, melyet adottságaink - ország közepe, Budapest közelsége – kihasználásával, de vonzásadottságainkhoz alkalmazkodva fenntartható módon kívánunk megvalósítani, különös figyelmet szentelve a szelíd turizmusnak és az elszórtan megjelenő tevékenységek összehangolásának. A környezetünk megóvása a Homokhátságon külön feladatokat ró ránk, melyeket a stratégiában integrált módon, komoly súllyal valósítunk meg. Térségünk lakossága összetett egészségügyi jellegű problémákkal küzd, melyeken specializált, társadalmi szerepvállaláson alapuló programokkal kívánunk javítani. A közlekedési lehetőségek; különösen haránt irányú útvonalak és elővárosi közösségi közlekedés hiánya súlyos hátrányokat okoz a térségben élőknek, melyek csökkentése az ÚMVP forrásainak felhasználásával csak kis mértékben lehetséges, de a komplex stratégia készítésekor emellett nem mehetünk el. A térség sokszínűségét kihasználva olyan kezdeményezésekben gondolkodunk, amelyek erre a kiváló előnyre építve, az identitástudat erősítése által komoly eredményeket érhetnek el. A társadalmi problémák enyhítésére, a társadalom megújulására is több megoldási javaslattal rendelkezünk, amelyek megvalósítása az egyenlő esélyek biztosítása érdekében prioritást képez. A HVS prioritásai, intézkedései és a HPME-k komplex, egymáshoz szorosan kapcsolódó, több pénzügyi forrásra és gyakran egymásra épülő stratégiai célokat fogalmaznak meg. A pályázati kiírások ütemezése előrelátást és rengeteg figyelmet igényel. A HVS-ben megjelenő négy komplex projekt 31 HPME-t köt össze.

Stratégiánk hét prioritása, huszonhárom intézkedése és hatvan probléma megoldása szorosan egymásra épülő egységet alkot. Mind egy célt szolgál: a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Közösség területén élő, dolgozó emberek, önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlődését, boldogulását. Legfontosabb témáink és céljaink a gazdaság fejlesztése, a turizmus lehetőségeinek bővítése, a környezetvédelem, az egészségmegőrzés, a közlekedési problémák megoldása, a nemzeti és nemzetiségi léttel, a hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, valamint a helyi társadalom megújításával kapcsolatosak. A vidéki gazdaság fejlesztése fontos célkitűzés mind az Európai Unió, mind nemzeti szinten, melyet térségünkben is kiemelten kezelünk. A turizmus fejlesztését kiugrási pontnak tekintjünk, melyet adottságaink - ország közepe, Budapest közelsége – kihasználásával, de vonzásadottságainkhoz alkalmazkodva fenntartható módon kívánunk megvalósítani, különös figyelmet szentelve a szelíd turizmusnak és az elszórtan megjelenő tevékenységek összehangolásának. A környezetünk megóvása a Homokhátságon külön feladatokat ró ránk, melyeket a stratégiában integrált módon, komoly súllyal valósítunk meg. Térségünk lakossága összetett egészségügyi jellegű problémákkal küzd, melyeken specializált, társadalmi szerepvállaláson alapuló programokkal kívánunk javítani. A közlekedési lehetőségek; különösen haránt irányú útvonalak és elővárosi közösségi közlekedés hiánya súlyos hátrányokat okoz a térségben élőknek, melyek csökkentése az ÚMVP forrásainak felhasználásával csak kis mértékben lehetséges, de a komplex stratégia készítésekor emellett nem mehetünk el. A térség sokszínűségét kihasználva olyan kezdeményezésekben gondolkodunk, amelyek erre a kiváló előnyre építve, az identitástudat erősítése által komoly eredményeket érhetnek el. A társadalmi problémák enyhítésére, a társadalom megújulására is több megoldási javaslattal rendelkezünk, amelyek megvalósítása az egyenlő esélyek biztosítása érdekében prioritást képez. A HVS prioritásai, intézkedései és a HPME-k komplex, egymáshoz szorosan kapcsolódó, több pénzügyi forrásra és gyakran egymásra épülő stratégiai célokat fogalmaznak meg. A pályázati kiírások ütemezése előrelátást és rengeteg figyelmet igényel. A HVS-ben megjelenő négy komplex projekt 31 HPME-t köt össze.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

206

A komplex projektek természetéből gyakran következik az egymásra épülés, melyet a későbbiek különös figyelemmel kell kezelni. A komplex projekteken túl a HPME-k között többszörös kapcsolatok vannak, melyek mind prioritások, mind intézkedések, mind pedig források között kötik össze az elképzeléseket. A megoldási javaslatok közötti kapcsolatok magas száma biztosítja, hogy azok eredményei ne elszigetelten jelentkezzenek, hanem összeadódjanak, megsokszorozódjanak és így többszörös, tovagyűrűző hatást váltsanak ki. Az egymáshoz és egymásra épülés akkor használható ki hatékonyan, ha a programozási időszak alatt időbeli sorrendiséget megtartva, megoldási javaslatonként több pályázati körben kerülnek megvalósításra. A stratégia végrehajtását a lehető legkorábbi időpontban tervezzük megkezdeni, melyet tájékoztatási, figyelemfelkeltő tevékenységgel fogunk kezdeni és terveink szerint még az év folyamán megjelenhetnek az első pályázati kiírások. Az ezt követő öt, majd még két évben komoly feladatot jelent majd, hogy a pályázatokat olyan ütemben valósítsuk meg, hogy a forrásfelhasználás folyamatos és teljes legyen, valamint teljesíteni tudjuk az egymásra épülésből következő kihívásokat. A stratégia elemei közül elsőbbséget fognak kapni a komplex projektek, valamint a priorizált megoldási javaslatok. A HVS stratégia végrehajtásával hosszú távon elérhetjük, hogy számunkra a Homokhátság élhető teret nyújtson, ahol közösségünk egységes identitással, markáns arculattal rendelkezik. Az összehangolt térségi fejlesztések eredményeként a lakosság gazdag környezeti értékek között, a jó megélhetési lehetőségek miatt szeretnek itt élni és fejlett vállalkozásokat működtetnek. Az intézkedések hatására a térségben önmagát fenntartó helyi civil társadalom tevékenykedik, amely odafigyel tagjaira, egyenlő esélyeket teremt és támogatja az elesettjeit. A fenntarthatóság hosszútávon közös és egységes céllá válik, mely elősegíti, hogy unokáink is ugyanazokat a lehetőségeket élvezzék, mint mi. A kulturális tevékenységek ösztönzésével elérjük, hogy nem csak 10 év múlva, de sokkal hosszabb távon is megtartjuk sokszínűségünket, nemzeti és nemzetiségi identitásunkat, hagyományainkat és szokásainkat, történelmi emlékeinket.

A komplex projektek természetéből gyakran következik az egymásra épülés, melyet a későbbiek különös figyelemmel kell kezelni. A komplex projekteken túl a HPME-k között többszörös kapcsolatok vannak, melyek mind prioritások, mind intézkedések, mind pedig források között kötik össze az elképzeléseket. A megoldási javaslatok közötti kapcsolatok magas száma biztosítja, hogy azok eredményei ne elszigetelten jelentkezzenek, hanem összeadódjanak, megsokszorozódjanak és így többszörös, tovagyűrűző hatást váltsanak ki. Az egymáshoz és egymásra épülés akkor használható ki hatékonyan, ha a programozási időszak alatt időbeli sorrendiséget megtartva, megoldási javaslatonként több pályázati körben kerülnek megvalósításra. A stratégia végrehajtását a lehető legkorábbi időpontban tervezzük megkezdeni, melyet tájékoztatási, figyelemfelkeltő tevékenységgel fogunk kezdeni és terveink szerint még az év folyamán megjelenhetnek az első pályázati kiírások. Az ezt követő öt, majd még két évben komoly feladatot jelent majd, hogy a pályázatokat olyan ütemben valósítsuk meg, hogy a forrásfelhasználás folyamatos és teljes legyen, valamint teljesíteni tudjuk az egymásra épülésből következő kihívásokat. A stratégia elemei közül elsőbbséget fognak kapni a komplex projektek, valamint a priorizált megoldási javaslatok. A HVS stratégia végrehajtásával hosszú távon elérhetjük, hogy számunkra a Homokhátság élhető teret nyújtson, ahol közösségünk egységes identitással, markáns arculattal rendelkezik. Az összehangolt térségi fejlesztések eredményeként a lakosság gazdag környezeti értékek között, a jó megélhetési lehetőségek miatt szeretnek itt élni és fejlett vállalkozásokat működtetnek. Az intézkedések hatására a térségben önmagát fenntartó helyi civil társadalom tevékenykedik, amely odafigyel tagjaira, egyenlő esélyeket teremt és támogatja az elesettjeit. A fenntarthatóság hosszútávon közös és egységes céllá válik, mely elősegíti, hogy unokáink is ugyanazokat a lehetőségeket élvezzék, mint mi. A kulturális tevékenységek ösztönzésével elérjük, hogy nem csak 10 év múlva, de sokkal hosszabb távon is megtartjuk sokszínűségünket, nemzeti és nemzetiségi identitásunkat, hagyományainkat és szokásainkat, történelmi emlékeinket.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

207

Már a kezdetektől elvárásként fogalmazta meg a TKCS a fenntarthatóság elvárását a hat szerkesztő csoport felé. A HPME-k több mint fele tartalmaz esélyegyenlőségi és fenntarthatósági elemeket. A hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó munkacsoport meghatározó tagjai voltak a térségben működő roma önkormányzatok, a női és a fogyatékkal élő szervezetek vezetői. Folyamatos társadalmi és partnerségi egyeztetés folyt, tíz felett van azon intézkedések száma, amelyek konkrétan az esélyegyenlőségi kérdést célozzák meg. Hangsúlyos a roma integráció, a női esélyegyenlőség és a fogyatékkal élők segítése. Eredményes és rendszeres együttműködés alakult ki a területfejlesztők között. Van adatbázis, amely a fenti témakörökben lehetőséget nyújt a közös cselekvésre. Kialakultak a jobb önkormányzati és civil együttműködéshez szükséges keretek. Hozzájárulunk a helyi és térségi fenntarthatósághoz azzal, hogy jó gazdaként igyekszünk kezelni a térség páratlan mezőgazdasági és természeti adottságait és értékeit. Intézkedéseket fogalmaztunk meg nemcsak a védelemre, hanem a széles körben való megismertetésre is. A globális fenntarthatóságot segítjük azzal, hogy konkrét intézkedéseket tervezünk az éghajlatváltozás megelőzésének elősegítésére. Környezettudatos vidékfejlesztést valósítunk meg azzal a tíz HPME-vel, amelyek segítik a gazdákat a modern környezetkímélő és termésnövelő módszerek megismerésében és elterjesztésében. Vonzóvá teszik a tervezett fejlesztések a vidéki életmódot és ezáltal növekszik a térség lakosság-megtartó ereje. Turisztikai és társadalom-megújítási intézkedéseink megismertetik a külvilágot a helyi értékekkel. Jövedelmezőbb gazdálkodást ösztönzünk, amely a sokféleséget és az értékek megőrzését preferálja. A vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének fennmaradását célzó elképzelések végig jelen vannak a HVS-ben. Közösségünk ügyeit gondosan kezeljük és más közösségekkel szemben önzetlenséget tanúsítunk. A helyi szereplőket arra ösztönözzük, hogy az etikus viselkedés keretében egészséges termékek állítsanak elő, korrekt kereskedést folytassanak, tartsák be az állatjóléti szabályokat. A tudatos élelmiszer termelés és fogyasztás stratégiánkban összefonódik az egészségtudatos életmód tárgyköréhez köthető fogyasztói magatartás kialakításával.

Már a kezdetektől elvárásként fogalmazta meg a TKCS a fenntarthatóság elvárását a hat szerkesztő csoport felé. A HPME-k több mint fele tartalmaz esélyegyenlőségi és fenntarthatósági elemeket. A hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó munkacsoport meghatározó tagjai voltak a térségben működő roma önkormányzatok, a női és a fogyatékkal élő szervezetek vezetői. Folyamatos társadalmi és partnerségi egyeztetés folyt, tíz felett van azon intézkedések száma, amelyek konkrétan az esélyegyenlőségi kérdést célozzák meg. Hangsúlyos a roma integráció, a női esélyegyenlőség és a fogyatékkal élők segítése. Eredményes és rendszeres együttműködés alakult ki a területfejlesztők között. Van adatbázis, amely a fenti témakörökben lehetőséget nyújt a közös cselekvésre. Kialakultak a jobb önkormányzati és civil együttműködéshez szükséges keretek. Hozzájárulunk a helyi és térségi fenntarthatósághoz azzal, hogy jó gazdaként igyekszünk kezelni a térség páratlan mezőgazdasági és természeti adottságait és értékeit. Intézkedéseket fogalmaztunk meg nemcsak a védelemre, hanem a széles körben való megismertetésre is. A globális fenntarthatóságot segítjük azzal, hogy konkrét intézkedéseket tervezünk az éghajlatváltozás megelőzésének elősegítésére. Környezettudatos vidékfejlesztést valósítunk meg azzal a tíz HPME-vel, amelyek segítik a gazdákat a modern környezetkímélő és termésnövelő módszerek megismerésében és elterjesztésében. Vonzóvá teszik a tervezett fejlesztések a vidéki életmódot és ezáltal növekszik a térség lakosság-megtartó ereje. Turisztikai és társadalom-megújítási intézkedéseink megismertetik a külvilágot a helyi értékekkel. Jövedelmezőbb gazdálkodást ösztönzünk, amely a sokféleséget és az értékek megőrzését preferálja. A vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének fennmaradását célzó elképzelések végig jelen vannak a HVS-ben. Közösségünk ügyeit gondosan kezeljük és más közösségekkel szemben önzetlenséget tanúsítunk. A helyi szereplőket arra ösztönözzük, hogy az etikus viselkedés keretében egészséges termékek állítsanak elő, korrekt kereskedést folytassanak, tartsák be az állatjóléti szabályokat. A tudatos élelmiszer termelés és fogyasztás stratégiánkban összefonódik az egészségtudatos életmód tárgyköréhez köthető fogyasztói magatartás kialakításával.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

208

A társadalmi felelősségvállalás keretében a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását kiemelten kezeltük. Alapvető értéknek tartjuk a tudásalapon történő fejlesztéseket, a helyi szellemi kapacitások kihasználását céljaink elérése érdekében. Társadalmi és területi kohéziós intézkedéseket fogalmaztunk meg, erősítve az érintettek egymásra utaltságát, a közösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. A nők, a gyermekek, az idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása a hatvan darab HPME jelentős részében megjelenik. Stratégiánk több eleme biztosítja a civil és szakmai szervezetek részvételét a tárgykör döntéseiben. Vidékfejlesztési keretek között ösztönözzük intézkedéseinkkel a közösségi civil társadalom önszerveződését és fejlődését.

A társadalmi felelősségvállalás keretében a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását kiemelten kezeltük. Alapvető értéknek tartjuk a tudásalapon történő fejlesztéseket, a helyi szellemi kapacitások kihasználását céljaink elérése érdekében. Társadalmi és területi kohéziós intézkedéseket fogalmaztunk meg, erősítve az érintettek egymásra utaltságát, a közösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. A nők, a gyermekek, az idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása a hatvan darab HPME jelentős részében megjelenik. Stratégiánk több eleme biztosítja a civil és szakmai szervezetek részvételét a tárgykör döntéseiben. Vidékfejlesztési keretek között ösztönözzük intézkedéseinkkel a közösségi civil társadalom önszerveződését és fejlődését.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

209

Közösségünk tagjai három kistérséghez tartoznak. Együttműködésünket a homokhátsági létből – és részben korábbi együvé tartozásunkból - fakadó közös gondok, lehetőségek ösztönözik. A három kistérség: a dabasi, a gyáli és a monori. A dabasi kistérséghez tíz, a gyálihoz egy, a monorihoz pedig két település tartozik. A kistérségek mindegyike önálló fejlesztési tervekkel és elképzelésekkel rendelkezik, amelyeket az elmúlt időszakban külön-külön valósítottak meg. A fejlesztések megvalósulását a dabasi kistérségen kívüli falvak esetében csak az adott településre vonatkoztatva vizsgáljuk. A dabasi kistérség hét, a térség életének különböző szegmenseit tárgyaló fejlesztési programot készített. A ”Gazdaságfejlesztési Program” szorosan kapcsolódik a kistérségi iroda létrehozásához, mert a program indulásakor az irodát kifejezetten gazdaságfejlesztési, vállalkozókat segítő intézményként hozták létre. Kis- és közepes vállalkozásoknak adtak tanácsokat a pályázatokkal kapcsolatban, illetve pályázatírást és –figyelést végeztek. A ”Környezetvédelmi Program” kézzelfogható eredménye a regionális szilárdhulladék lerakó és az állati hulladék átrakó. Jelenleg e program mentén zajlik a települési hulladéktárolók rekultiválására beadandó pályázat elkészítése. Az egyik legjelentősebb program a ”Turisztikai Program”, amely az ”Imázs és Marketing Programmal” együtt sokat tett a térség megismertetéséért: Tourinform Irodát hoztak létre, kiadványokban népszerűsítették a kistérséget. Az ”Oktatási Intézkedési Terv” – amellett, hogy áttekinti és meghatározza az oktatással kapcsolatos fejlesztési és szakmai teendőket – tette lehetővé az intézményfenntartó társulások létrejöttét (pl. A Hernád-Pusztavacs óvodai és iskolai intézményfenntartó társulások). A program részletesen foglalkozik az esélyegyenlőséggel és a diszkrimináció problémáival is. A ”Közlekedésfejlesztési Program” mentén készült el a kistérség tervezett kerékpárút-hálózatának szinte teljes tervdokumentációja, néhány települési belterületi út kivételével. A régión átnyúló programban Felsőlajos község önkormányzata is részt vett. A ”Területfejlesztési Program” tartalmazza a kistérségi fejlesztések alapjául szolgáló legfőbb elképzeléseket és elveket. A gyáli kistérség Területfejlesztési Operatív Programja ”Az infrastruktúra fejlesztése és a környezet védelme” és ”Az intézményrendszer megerősítése a Kertvárosban” című prioritásokon keresztül Bugyi nagyközségben két fejlesztés valósul meg: kerékpárút építés vízelvezetéssel és zöldfelület kialakítással, valamint az óvoda korszerűsítése.

Közösségünk tagjai három kistérséghez tartoznak. Együttműködésünket a homokhátsági létből – és részben korábbi együvé tartozásunkból - fakadó közös gondok, lehetőségek ösztönözik. A három kistérség: a dabasi, a gyáli és a monori. A dabasi kistérséghez tíz, a gyálihoz egy, a monorihoz pedig két település tartozik. A kistérségek mindegyike önálló fejlesztési tervekkel és elképzelésekkel rendelkezik, amelyeket az elmúlt időszakban külön-külön valósítottak meg. A fejlesztések megvalósulását a dabasi kistérségen kívüli falvak esetében csak az adott településre vonatkoztatva vizsgáljuk. A dabasi kistérség hét, a térség életének különböző szegmenseit tárgyaló fejlesztési programot készített. A ”Gazdaságfejlesztési Program” szorosan kapcsolódik a kistérségi iroda létrehozásához, mert a program indulásakor az irodát kifejezetten gazdaságfejlesztési, vállalkozókat segítő intézményként hozták létre. Kis- és közepes vállalkozásoknak adtak tanácsokat a pályázatokkal kapcsolatban, illetve pályázatírást és –figyelést végeztek. A ”Környezetvédelmi Program” kézzelfogható eredménye a regionális szilárdhulladék lerakó és az állati hulladék átrakó. Jelenleg e program mentén zajlik a települési hulladéktárolók rekultiválására beadandó pályázat elkészítése. Az egyik legjelentősebb program a ”Turisztikai Program”, amely az ”Imázs és Marketing Programmal” együtt sokat tett a térség megismertetéséért: Tourinform Irodát hoztak létre, kiadványokban népszerűsítették a kistérséget. Az ”Oktatási Intézkedési Terv” – amellett, hogy áttekinti és meghatározza az oktatással kapcsolatos fejlesztési és szakmai teendőket – tette lehetővé az intézményfenntartó társulások létrejöttét (pl. A Hernád-Pusztavacs óvodai és iskolai intézményfenntartó társulások). A program részletesen foglalkozik az esélyegyenlőséggel és a diszkrimináció problémáival is. A ”Közlekedésfejlesztési Program” mentén készült el a kistérség tervezett kerékpárút-hálózatának szinte teljes tervdokumentációja, néhány települési belterületi út kivételével. A régión átnyúló programban Felsőlajos község önkormányzata is részt vett. A ”Területfejlesztési Program” tartalmazza a kistérségi fejlesztések alapjául szolgáló legfőbb elképzeléseket és elveket. A gyáli kistérség Területfejlesztési Operatív Programja ”Az infrastruktúra fejlesztése és a környezet védelme” és ”Az intézményrendszer megerősítése a Kertvárosban” című prioritásokon keresztül Bugyi nagyközségben két fejlesztés valósul meg: kerékpárút építés vízelvezetéssel és zöldfelület kialakítással, valamint az óvoda korszerűsítése.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

210

A monori kistérség fejlesztési stratégiái mentén Vasadon és Csévharaszton is történtek fejlesztések, ezeket a kistérség elvi támogatásban részesítette. Mikrotérségi kapcsolataik által kiemelkedő beruházás a mindkét faluban megvalósult szennyvízcsatorna. Jelenleg futó nagy beruházás a kistérségben a Duna-Tisza-közi Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer megvalósítása. Az akcióterületre most először, a HVS keretében készül komplex fejlesztési stratégia.

A monori kistérség fejlesztési stratégiái mentén Vasadon és Csévharaszton is történtek fejlesztések, ezeket a kistérség elvi támogatásban részesítette. Mikrotérségi kapcsolataik által kiemelkedő beruházás a mindkét faluban megvalósult szennyvízcsatorna. Jelenleg futó nagy beruházás a kistérségben a Duna-Tisza-közi Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer megvalósítása. Az akcióterületre most először, a HVS keretében készül komplex fejlesztési stratégia.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

211

A Felső-Homokhátsági Helyi Vidékfejlesztési Közösség tizenhárom települése szoros, történelmi kapcsolatokat ápolt egymással. A közelmúltban Dabas járásközpont fogta össze a településeket, de az új statisztikai kistérségek lehatárolása nem követte ezeket a hagyományokat, ezért lehet az, hogy a közösség területe három statisztikai kistérséget is érint. A térség Dabas központtal ismét olyan integrált egészet alkot, ahol a helyi fejlesztési elképzelések megvalósításához rendelkezésre állnak mind a megfelelő humán, mind pedig a gazdasági és a természeti erőforrások. Az alulról építkezés és a partnerség elve alapján a Közösség kialakításában, a civil-, a vállalkozói- és a közszféra egyesítésével, azok a helyi szereplők vesznek részt, akik egy-egy rendezőelv alapján szélesebb társadalmi csoportokat képviselnek. Az így létrejött Közösség harmincnyolc tagja közül egyenlő arányban vannak a három szféra képviselői. A Közösség ezen túl még szélesebb körű érdekképviseletet valósít meg, hiszen tagjai minden településről, különböző társadalmi csoportok képviselőjeként, eltérő szervezeti formákban, sokoldalú tevékenységi körrel, mégis a térség érdekeit egyformán szem előtt tartó közösséget alkotnak. A közösség tagjainak szervezetei közvetlenül majd’ ezer helyi lakost tömörítenek, közvetve pedig a teljes, több mint 52 ezer fős lakosságot képviselik. A kialakított struktúra a széles közönség elképzeléseit építi be a stratégiába, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a fejlesztési forrásokat valóban a helyi szükségleteknek megfelelően, a leghatékonyabban használjuk fel. A kiemelt helyi szereplőket tömörítő döntési szervezet alkalmas arra, hogy a stratégia végrehajtása során, a térség ismerete és a társadalmi egyeztetés alapján, azokat a stratégiai, pénzügyi és szervezési döntéseket hozza meg, melyek a közösség érdekeit a leginkább szolgálják. Az újszerűség, az integrált szemlélet és a hálózatépítés, területi együttműködés elvei alapján a térségben vezető szerepet betöltő helyi szereplők összefogásával valódi endogén, a térség belső adottságaira építő, hosszútávon fenntartható, újszerű fejlesztések valósulnak meg. Már az első szakaszban, a tervezés során érvényesültek ezek az elvek, hiszen a tervezést koordináló csoportban különböző szakterületek képviselői közösen, esetenként külső témaspecialisták, tudásközpont bevonásával készítették el a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát.

A Felső-Homokhátsági Helyi Vidékfejlesztési Közösség tizenhárom települése szoros, történelmi kapcsolatokat ápolt egymással. A közelmúltban Dabas járásközpont fogta össze a településeket, de az új statisztikai kistérségek lehatárolása nem követte ezeket a hagyományokat, ezért lehet az, hogy a közösség területe három statisztikai kistérséget is érint. A térség Dabas központtal ismét olyan integrált egészet alkot, ahol a helyi fejlesztési elképzelések megvalósításához rendelkezésre állnak mind a megfelelő humán, mind pedig a gazdasági és a természeti erőforrások. Az alulról építkezés és a partnerség elve alapján a Közösség kialakításában, a civil-, a vállalkozói- és a közszféra egyesítésével, azok a helyi szereplők vesznek részt, akik egy-egy rendezőelv alapján szélesebb társadalmi csoportokat képviselnek. Az így létrejött Közösség harmincnyolc tagja közül egyenlő arányban vannak a három szféra képviselői. A Közösség ezen túl még szélesebb körű érdekképviseletet valósít meg, hiszen tagjai minden településről, különböző társadalmi csoportok képviselőjeként, eltérő szervezeti formákban, sokoldalú tevékenységi körrel, mégis a térség érdekeit egyformán szem előtt tartó közösséget alkotnak. A közösség tagjainak szervezetei közvetlenül majd’ ezer helyi lakost tömörítenek, közvetve pedig a teljes, több mint 52 ezer fős lakosságot képviselik. A kialakított struktúra a széles közönség elképzeléseit építi be a stratégiába, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a fejlesztési forrásokat valóban a helyi szükségleteknek megfelelően, a leghatékonyabban használjuk fel. A kiemelt helyi szereplőket tömörítő döntési szervezet alkalmas arra, hogy a stratégia végrehajtása során, a térség ismerete és a társadalmi egyeztetés alapján, azokat a stratégiai, pénzügyi és szervezési döntéseket hozza meg, melyek a közösség érdekeit a leginkább szolgálják. Az újszerűség, az integrált szemlélet és a hálózatépítés, területi együttműködés elvei alapján a térségben vezető szerepet betöltő helyi szereplők összefogásával valódi endogén, a térség belső adottságaira építő, hosszútávon fenntartható, újszerű fejlesztések valósulnak meg. Már az első szakaszban, a tervezés során érvényesültek ezek az elvek, hiszen a tervezést koordináló csoportban különböző szakterületek képviselői közösen, esetenként külső témaspecialisták, tudásközpont bevonásával készítették el a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

212

A hálózatépítés kiemelt szerephez jutott, hiszen a megoldási javaslatok döntő többsége a helyi szakmai és egyéb, valamint a területközi együttműködésre épít, és itt is az innovatív, előremutató stratégiai irányokat helyezi előtérbe. A térség összefogásában, a helyi tervezés és döntéshozatal, a sajátos finanszírozási forma, a partnerségi gondolkodás segítségével az újszerű ötletek ágazatközi összekapcsolásával, sokszínű együttműködésben megvalósuló végrehajtásával az adott projekten sokszorosan túlmutató hasznokat eredményező kezdeményezések valósulnak meg.

A hálózatépítés kiemelt szerephez jutott, hiszen a megoldási javaslatok döntő többsége a helyi szakmai és egyéb, valamint a területközi együttműködésre épít, és itt is az innovatív, előremutató stratégiai irányokat helyezi előtérbe. A térség összefogásában, a helyi tervezés és döntéshozatal, a sajátos finanszírozási forma, a partnerségi gondolkodás segítségével az újszerű ötletek ágazatközi összekapcsolásával, sokszínű együttműködésben megvalósuló végrehajtásával az adott projekten sokszorosan túlmutató hasznokat eredményező kezdeményezések valósulnak meg.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Homokhátság HK