HELYI TANTERV

ÁLTALÁNOS IKOLA

TARTALOMJEGYZÉK

1. A köznevelési törvény alapján elkészültpedagógiai programhoz tartozó kerettantervi

óraszámok 4

2. Célmeghatározás 10

3. Az oktatás szakaszai 10

4. A tankönyvek és más eszközök kiválasztásának elvei 11

5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 12

6. A tanulók tanulmányi munkűájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és

értékelése 12

7.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 18

8. Az otthoni felkészüléshez elvek, korlátok 20

9. Országos mérések 21

10.Osztályfőnöki munka 21

11. 1-4 évfolyam tantárgyai helyi tervei és követelményei 23

11.1 Magyar nyelv és irodalom 23

11.2 Idegen nyelv: angol 63

11.3 Idegen nyelv: német 69

11.4 Matematika 76

11.5 Etika/hit-és erkölcstan 119

11.6 Környezetismeret 144

11.7 Ének zene 178

11.8 Rajz és vizuális kultúra 205

11.9 Technika életvitel és gyakorlat 263

11.10 Testnevelés és sport 294

11.11 Informatika 345

5-8 évfolyam tantárgyai helyi tervei és követelményei 350

11.12 Magyar nyelv és irodalom 353

11.13 Idegen nyelv: angol 412

11.14 Idegen nyelv: német 438

11.15 Matematika 462

11.16 Etika/hit-és erkölcstan 521

11.17 Történelem 551

11.18 Természetismeret 601

11.19 Fizika 629

11.20 Kémia 663

11.21 Biológia 704

11.22 Földrajz 726

11.23 Informatika 774

11.24 Ének zene 879

11.25 Vizuális kultúra 897

11.26 Technika és életvitel 944

11.27 Testnevelés és sport 946

11.28 Hon és népismeret 1018

11.29 Mozgókép – és médiaismeret 1027

11.30 Osztályfőnöki óra 1033

11.31 Német 2. idegen nyelv 1059

11.32 Kajak-kenu 1064

Melléletek 1121

1. számú Írásbeli értékelések 1-2. évfolyam 1072

1. A köznevelési törvény alapján elkészült pedagógiai programhoz tartozó

kerettantervi óraszámok

A Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján kiadott kerettantervi

rendelet szerinti óratevek.

1-4 évfolyam

a és b osztályok

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom

8 8 7 7

Idegen nyelv 0,5 0,5 1 2

Matematika 4,5 4,5 5 5

Etika/hit-és

erkölcstan

1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Ének- zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika életvitel

és gyakorlat

1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5

Rendelkezésre

álló órakeret

25 25 25 27

Válaszható tanrárgyak esetében az óraszámok: c osztály

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom

8 8 6 6,5

Idegen nyelv 0,5 0,5 1 2

Informatika 0,5 0,5 1 1

Matematika 4 4 5 4,5

Etika/hit-és

erkölcstan

1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Ének- zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika életvitel

és gyakorlat

1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5

Rendelkezésre

álló órakeret

25 25 25 27

5

A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező

( választható tantárgyak )és óraszámaik, óraterv

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,

valamint

2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatásért felelős miniszter

által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a

kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek

csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a

kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói

képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a

készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma

lett megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 0,5 óra

Idegen nyelv 0,5 óra

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 0,5 óra

Idegen nyelv 0,5 óra

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Idegen nyelv 1 óra

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Környezetismeret 1 óra

5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 0,5 óra

Matematika 0,5 óra

Informatika 1 óra

6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 0,5 óra

Matematika 1,5 óra

Történelem 1 óra

7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

6

Matematika 1 óra

Kémia 0,5 óra

Földrajz 1 óra

Biológia -0,5 óra

8. évfolyam Matematika 1 óra

Biológia-egészségtan 1 óra

Fizika 0,5 óra

Mozgókép- és médiaismeret 1 óra

Földrajz -0,5 óra

4. Iskolánk az ötödik évfolyamán választható tantárgyak közül a Hon- és népismeretet választottuk.

5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Matematika A változat

5-8. évfolyam Biológia A változat

5-8. évfolyam Fizika A változat

5-8. évfolyam Kémia A változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai

munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok

feladata a helyi tantervbe való beépítése.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti

bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk

pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek a KELLÓ felületéről

történő kiválasztásával élhetnek. A választási lehetőségekről a munkaközösségek

döntenek.

7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol- ,német nyelvet válaszhatják a 7-8. évfolyamon a bevezetendő 2. idegen nyelv választási lehetőségei: német nyelv.

8. Válaszható tantárgy: - 1-2. évfolyamig az informatika heti 0,5 óra, - 3-4. évfolyam az informatika heti 1 óra, - 5-8. évfolyam idegen nyelv heti 1 óra, - 5-8. évfolyam informatika heti 1 óra - 5-8. évfolyam természettudományos gyakorlat heti 1 óra.

9. Iskolánk által alkotott önálló tantárgy 8. évfolyamon: Mozgóképkultúra és médiaismeret heti 1 óra.

7

10. A kerettanterv két évfolyamra határozza meg az elvégzendő tananyagot és a fejlsztési követelményeket, ezért éltünk azzal a lehetőséggel a természettudományok terén, hogy a

tananyag struktúrát a következő módon átcsoportosítottuk:

- Biológia: 7. évfolyam: 1,5 óra 8. évfolyam: 1,5 óra - Kémia: 7. évfolyam: 1,5 óra 8. évfolyam: 1,5 óra - Fizika: 7. évfolyam: 1,5 óra 8. évfolyam: 1,5 óra - Földrajz: 7. évfolyam: 1,5 óra 8. évfolyam: 1,5 óra

11. Iskolánkban a mindennapos testnevelés oktatása heti 5 tanítási órában valósul meg.

12. A heti öt testnevelés órából legfeljebb 2 órát nem kötelesek teljesíteni azok a tanulók, akik igazolt versenysportolók (egyedi felmentést nyerhetnek óratervi 2 testnevelés óra alól).

Versenyszerűen sporttevékenységet folytató ,igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói szerződés alapján sportoló tanuló részére adható egész tanévre, ha

érvényes a versenyengedélye és a sportszervezete kiállította az igazolást

13. Egyesületben sportoló részére félévre érvényes felmentés akkor adható, ha a délutáni testnevelés órája ütközik az edzés időpontjával

14. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai

Az intézményben a tankötelezettséget teljesítő tanulók esetén a tanuló, kiskorú tanuló

esetén törvényes képviselője írásban nyilatkozik az általa válsztott választható tantárgyról,

vagy tanórán kívűlí foglalkozásról.A választott tantárgy, és tanórán kívüli foglalkozás a

tantárgyfelosztás alapján az adott pedagógust eleve meghatározza, ezért az iskola külön

lehetőséget nem kínál fel.

Külön pedagógus választási lehetőséget a nem tankötelezettséget teljesítő növendékek

esetében az egyéni zeneoktatás esetén abban az esetben biztosítunk, ha a választott nevelőnek

a jogszabályi előírásnak megfelelően alakítható ki az óraszáma.Egyéb esetben az igazgató

hatásköre a növendékek pedagógushoz beosztása. a választási lehetőség csak abban az

estebben áll fenn, ha az adott tanszakon több azonos tantárgyat tanító pedagógus van.

15. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Valamennyi tanulónk esélyegynlőséghez való jogát figyelembe véve alakítjuk ki

csoportjainkat, ugyanakkor a tanulmányi előmenetel színvonalának emelése érdekében az

idegen nyelvet, informatikát, nívó csoportos oktatásban szervezzük meg. Nemhez kötött

csoportbontás van 5-8. évfolyamon technika tantárgyból:fiú-lány.

A fejlesztő foglalkozások tanulói a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztési

javaslatok, területek alapján kerülnek csoportokba.

A csoportok átjárhatósága folyamatosan biztosított. Félévkor, vagy év végén tapasztalt

javulás, vagy romlás esetén a szaktanár javaslatot tesz csoport-áthelyezésre.

Létszámhoz kötött csoportbontás informatika tantárgyból: 16 fő.

Szabadidős tevékenységek, sportköri foglalkozások igényfelmérése a

diákönkormányzat véleményének kikérésével történik.

8

16. Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések:

Külön figyelmet kell fordítani a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, különösen a

valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre

van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket .

- Az alapvető és kulcskompetenciák fejlesztése

- az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a

digitális tananyagok felhasználásának elősegítése

- méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása

- a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

- tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás

- a differenciáló módszerek alkalmazása

- a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése

- a mindennapos testnevelés, a mozgás, sportolás biztosítása

- környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés

- egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása

- hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon

- tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon

- tanulási attitűd pozitív átformálása

- átmenetek / továbbtanulás támogatása

- személyiségfejlesztés

- a 2011.éviCXC.tv 27§ (5) , (6), (7) bekezdései.szerinti fejlesztések, felzárkóztatások,

tehetséggondozások biztosítása.

17. Fejlesztési területek – nevelési célok

A nevelési célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az

ismeretszerzés, gyakoroltatás, cselekdtetés mellett a példák érzelmi hatásának. A nevelési

célok intézményi szintű tudatos követése, a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása, az

intézményi pedagógiai kultúra és színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője.

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének felelőségtudatuk elmélyítése.

Az iskolai közösség élete és a tanárok példamutatása támogassa a tanulók erkölcsi nevelését.

Tanulóink ismerjék meg nemzeti és népikultúránk értékeit, hagyományait. A magyarságtudat

kialakítása mellett, ismerniük kell az egyetemes emebri civilizáció kiemelkedő eredményeit,

nehézségeit és a nemzetközi együttműködési formákat.

A testi és lelki egészségre nevelés:

A pedagógusnak ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra,

a mozgásra, stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Motiválni és segíteni kell a tanulókat

a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelőségvállalás másokért, ömkéntesség:

Célul tüzzük ki, hogy a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránt alakuljon ki

szociális érzékenység és segítő magatartás.

9

Fenntarthatóság, környezettudatosság:

A felnövekvő nemzedéknek ismernie kell az éltformák változatosságát a természetben és a

kultúrában. Meg kell tanulni, hogy erőforrásokat tudatosan, tartalékosan és

felelőséségteljesen, megújúlási képességükre tekintettel lehet csak használni.

Pályaorientáció:

A tanulók életkori sajátosságaikhoz igazodva kell átfogó képet nyújtani a munka világáról.

Tudatosítani kell bennük, hogy képességeiket ismerve, kihasználva válasszanak középiskolát.

Gazdasági és pénzügyi nevelés:

Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelőségüket az értékelő munka, a javakkal való

ésszerű gazdálkodás, a pénz világa a fogyasztás területén.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés:

A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytiszteletet, az együttélés szabályainak

betartását, az emberi méltóság és az emebri jogok tiszteletét, az erőszakmentességet kell

kialakítani a tanulók magatartásában és életszemléletében. Ismerniük kell az állampolgári

jogokat és kötelességeket. Olyan tanulói tevékenységet és tanulásszervezési eljárásokat kell

alaklamzni, amelyek a kreatív, kritikai gondolkodást, az elemzőkészséget és a vitakultúrát.

A családi életre nevelés:

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak,

önismeretének testi és lelki egészségének alakításában. A családi életre felkészítés segítséget

nyújt a tanulók felelős párkapcsolati kialakításában, a pozitív családmodell értékként való

kezelésében.

Médiatudatosságra nevelés:

Cél, hogy a tanulók médiatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé válljanak: értsék

az új és hagyományos médiumok nyelvét. Alakuljon ki bennük az értelmező, kritikai érzék.

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

alkalmazható tudást adjon a tanulóknak és olyan alkalmazható tanulási módszereket, amellyel

a tanulók egyénileg tudják elsajátítani az ismereteket.

Kiemelt célok az oktatás terén

Iskolánk a kerettanterv követelményeire épülő ismeretanyag feldolgozásával párhuzamosan

megismerési stratégiák elsajátítására, önálló értékítéletre és a különböző élethelyzetekben

alkalmazható alapkészségek megszerzésére kívánja felkészíteni a tanulókat. E célok

érdekében a tanórán kívüli programok széles választéka áll tanulóink rendelkezésére.

(differenciált képességfejlesztések, vetélkedők, kutató- és gyűjtőmunkák, játék- és

sportfoglalkozások).

A jelenlegi adottságokat figyelembe véve (tanulói-, nevelői létszám, végzettség, tantermek,

helyiségek) a jövőben is 3 első osztály,beiskolázás számainak növekedésével 4 első osztály

indításával számolunk. Informatikát az idegen nyelvet, valamint a művészeti ismereteket,

mindennapi testnevelést kiemelten kezeljük.

Első osztálytól tanulhatnak tanulóink egy választott IDEGEN NYELV-et (német v. angol).

Az első négy osztályban az alapkészségek fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak. A

számolás-, írás-, olvasási készség, ezen belül a hangos és néma értő olvasás, a szép magyar

beszéd és a helyesírási készség fejlesztését.

10

Iskolánkban kompetencia alapú oktatás folyik és a 2009-2010-es tanévben a Társadalmi

Megújulás Operatív Program keretében ehhez támogatást is kaptunk.A TÁMOP 3.1.4.

pályázati fenntarthatósága időszaka a 2014/15-ös tanév végéig tart.

Iskolaotthonos formában dolgozunk az alsó tagozaton jelenleg ezt felválthatja az egésznapos

oktatás. Az iskolaotthonos oktatás felmenő rendszerben megszűnik. A délelőtti és délutáni

időkeretben biztosítandó foglalkozásokon oldjuk meg a kötelezően választható tantárgyak

oktatását és a szakköri, sportköri, művészeti tevékenységet, a tehetséggondozást, valamint a

hátrányos helyzetűekkel, lemaradókkal való foglalkozást, felzárkóztatást és az egyéni

fejlesztést.

Az 5-8. évfolyamon folytatjuk az 1-4. évfolyamon megkezdett munkát:

A mindennapos testnevelés és az idegen nyelv tanulása továbbra is kiemelt feladat. A

művészeti tárgyakat kiemelten kezeljük (ének – zene – rajz – vizuális kultúra,

művészettörténet, filmesztétika, tánc, dráma, médiaismeret).

A hetedik és nyolcadik évfolyamon lehetőség van második idegen nyelv választására.

2. Célmeghatározás

Elsődleges feladatunk továbbra is a tankötelezettségre vonatkozó jogszabályok minél

eredményesebb végrehajtása. Tevékenységünket a tartalmi követelmények magas színvonalú

ellátása jellemezze, munkánk középpontjába a bevezetésre kerülő kerettanterv és az iskolai

dokumentumok kerüljenek.

A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok:

A kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására, a művelődési készség

megalapozására, tanulóink adottságainak és készségeinek sokoldalú fejlesztésére, a

különböző irányú tehetségek kibontakozására kell képessé tenni a fiatalokat.

A tankötelezettség mennyiségi és minőségi teljesítésének a társadalmi

munkamegosztásban való részvétel megalapozásának, a művelődési egyenlőtlenségek

mérséklésének a tanulók egész élettevékenységének pozitív befolyásolása.

Javítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel

küzdő gyerekekkel a pedagógiai foglalkozást.

A műveltségi anyag átadása során növelni kell azoknak az ismereteknek, készségeknek,

képességeknek szerepét, amelyek az iskolánkból kikerülő gyermekek tudást, a világban

való eligazodási képességét erősítik.

Olyan alapokat kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi számukra a zavarmentes át- és

továbbképzést, az önművelést, gazdagítja általános műveltségüket. Legfontosabb ezért,

hogy javítsuk a tanulók olvasási, írási, kommunikációs és számolási készségét.

Meg kell őket tanítani az önálló tanulásra, a logikus gondolkodásra.

Az iskolaváltást – városon belül tanév közben csak nagyon indokolt esetben engedélyezzük.

3. Az oktatás szakaszai

A 2011. évi CXC törvény az alapfokú nevelést- oktatást két szakaszra bontotta:

- 1-4. évfolyam alsó tagozat, - 5-8. évfolyam felső tagozat.

Az felső tagozaton szakrendszerű oktatás folyik, az egyes tantárgyak oktatására jogosító

megfelelő végzettséggel és szakvégzettséggel rendelkező pedagógus tanít.

11

4. A tankönyvek és más eszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és

gyakorlat.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetéig a szülők kötelessége.

5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk

be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a

taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

12

5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a hivatalosan kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott

követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden

tantárgyból az „elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a

továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus

hónapban javító- vizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén köteles évfolyamot

ismételni a 2-8. évfolyamon.

4. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és azt a nevelőtestület engedélyezte;

amennyiben a tanuló hiányzása az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át meghaladja.

6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége

alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az második-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről

átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia

biológia, földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

13

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-

egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer

kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie

szóban:

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén

ellenőrizzük.)

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az

iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt

is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző

értékeléshez képest.

7. A kisebb projektmunkák, valamint a témahét értékelése a következő lehet: Szóbeli ( az értékelésbe bevonhatók más iskolák, intézmények dolgozói, tanulói és

szülők is)

Szöveges (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói dicséret)

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik–nyolcadik évfolyamon félévkor és év

végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden

tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

9. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók

munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. (2. sz.

melléklet)

10. A második évfolyamon az év végi, a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év

végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi

munkája alapján kell meghatározni.

11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

14

12. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell

szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta

legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

13. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

14. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-30 %: elégtelen (1)

31-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

15.A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik

évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakban

elért eredmények kerülnek minősítésre:

-második évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika,

informatika, környezetismeret, ének-zene,etika/hit-és erkölcstan, vizuális kultúra,

technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

-harmadik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika,

informatika, környezetismeret, ének-zene, etika/hit-és erkölcstan vizuális kultúra,

technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika,

informatika, környezetismeret, ének-zene, etika/hit-és erkölcstan, vizuális kultúra,

technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

-ötödik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

informatika, természetismeret, ének-zene, etika/hit-és erkölcstan, vizuális kultúra,

technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

-hatodik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

informatika, természetismeret, ének-zene, etika/hit-és erkölcstan, vizuális kultúra,

technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

-hetedik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene,etika/hit-és erkölcstan,

vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

15

-nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, etika/hit-és

erkölcstan, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport,

mozgóképkultúra és médiaismeret.

16. A tanévenként választható második idegen nyelvet, idegen nyelvet,etika/ hit és

erkölcstant, informatikát is érdemjeggyel osztályozzuk tanév közben, félévkor, tanév

végén. A 11. pontban meghatározottak kerülnek a naplóba és a bizonyítványba.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái

Az osztályfőnök havonta minősíti és értékeli jeggyel a tanulók magatartását és szorgalmát.

Szóbeli minősítést és értékelést a szaktanár is végez. A naplóba havonta bekerülő

érdemjegyről konzultál az osztályfőnök az osztályban tanító szaktanárokkal.

A tanuló magatartását és szorgalmát a hatályos jogszabályok szerint minősíti az

osztályfőnök. A kapott jegyről az ellenőrzőn keresztül a szülőt értesíteni kell.

Az ellenőrzőbe bekerülő dicséreteknek és megrovásoknak a naplóban is szerepelni kell

indoklással együtt.. A Házirend betartása, az iskolai kötelességeknek is eleget téve (pl.

ügyelet) beleszámít a magatartás jegybe.

Szem előtt tartandó:

Példás (5) csak annak a tanulónak a magatartása lehet, akit példaképül állíthatunk az

osztály elé.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon

félévkor a meghatározottak szerint értékelik, illetőleg jegyzik be a bizonyítványba.

A második évfolyamon a második félévtől, a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanév elejétől

a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

16

A magatartás és szorgalom érdemjegyek feltételei

Magatartás érdemjegy

Magatartás példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

1. Aktivitás példamutatás

Igen jó

nagyfokú

Közepes Gyenge Negatív vagy

romboló

2. A közösségi célokkal azonosulás,

érdekeinek

figyelembe vétele,

munkában való

részvétel

Igen

Élenjár

Ellene nem vét

Aktívan részt

vesz

Ingadozó

Közömbös

Szemben áll

Érdektelen

3. Hatása a közösségre Pozitív Befolyást nem gyakorol

Nem árt Negatív

4. Törődés társaival Gondos segítőkész

Segítőkész Ingadozó Közömbös

gátló

5. Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz

Betartja Részben tartja

be

Sokat vét

ellene

6. Viselkedés hangnem

Kifogástalan Kívánnivalót

hagy maga

után

Udvariatlan

nyegle

Durva

goromba

7. Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő Gyenge Elégtelen

A szempontokról a szülők és a gyerekek is kellő részletességgel értesülnek.

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei

Példás érdemjegyeket kap az a tanuló, aki

Közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre

ösztönzi

Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne

A Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi

Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias

Fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki

Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás

A Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja

Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias

Fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

17

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki

A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni

A Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be

Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem tisztelettudó és nem udvarias

Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít

Ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki

Munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be

Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek

Fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.

Szorgalom érdemjegy

Szorgalom példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

1. Tanulmányi munkája Igényes Figyelmes Ingadozó Hanyag

2. Munkavégzés

Kitartó pontos

megbízható

Rendszeres Rendszertelen

Megbízhatatlan

3. Ált. tantárgyi munkavégzése

Önálló munkavégzés

Mindent

elvégez

Ösztönzésre

dolgozik

Önállótlan

Feladatait nem

végzi el

4. Többféle feladatot vállal-e

Igen

Keveset

Ritkán

Nem

5. Munkabeosztás:

Önellenőrzés

Önálló munka

Igen jó Jó Közepes

Gyenge vagy

nincs

6. Tanórán kívüli információk

felhasználása

Igen sokszor

rendszeresen

Előfordul Ritkán Egyáltalán

nem

A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma

Példás

1. Tanulmányi munkában:

Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - Az életkörülményeket - A képességek szintjét.

Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját.

Munkavégzése pontos, megbízható

Minden tárgyban elvégzi feladatait 2. Önállóság szintje:

Önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig elkészült,

figyel, érdeklődik.

4. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.

Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

18

Jó

1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.

2. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania.

3. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó

1. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony jellegű. 4. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag

1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Megjegyzés: A 2. 3. és 4. szempontnál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A pedagógus a tanuló teljesítményét tanév közben rendszeresen (1-2-3-4-5) érdemjeggyel

értékeli, havonta egy szóbeli vagy írásbeli munkán keresztül.

Az érdemjegyről az ellenőrzőn keresztül tájékoztatni kell a szülőt, ezért MINDEN

naplóban szereplő jegynek az ellenőrzőben is benne kell lennie.

Az érdemjegy a tudást tükrözze, nem lehet fegyelmezési eszköz.

A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló egész évi munkájának

mérlegelésével, tanórai aktivitásának figyelembe vételével kell megállapítani..

Témazáró dolgozat alkalmával az értékelés és osztályozás évfolyamonként egységesen

megállapított százalékarányok szerint történjen a reális eredmény érdekében. Amennyiben

a nevelőtestület úgy dönt, írásos szöveggel is kiegészíthető az értékelés.

0 – 30% = 1

31 – 50% = 2

51 – 75% = 3

76 – 90% = 4

91 –100% = 5

Az ismeretek számonkérésének formái:

Szóbeli felelet (kivétel: testnevelés)

Írásbeli felelet (kivétel: testnevelés)

Mindkét esetben egy-egy tananyagot, vagy összefüggő fejezetet követően –

szaktanár.

Témazáró dolgozat (kivétel: testnevelés,) – megítélése: fajsúlyosabb, mint a szóbeli

és az írásbeli felelet, hiszen az adott témáról szerzett tudásáról átfogóan kell a

tanulónak számot adnia

19

Az összefüggő témát követő összefoglalás után – szaktanár.

Félévi felmérő dolgozat (kivétel: testnevelés) – megítélése: fajsúlyosabb a témazáró

dolgozatnál.

A félévi témákat követő ismétlés után – szaktanár, igazgatóhelyettes, igazgató.

Év végi felmérő dolgozat (kivétel: testnevelés) – megítélése: fajsúlyosabb a

témazáró dolgozatnál.

Az éves tananyagot követő ismétlés után – szaktanár, igazgatóhelyettes, igazgató.

Évfolyamszintű felmérés

Diagnosztizáló, kompetencia mérések – nevelők, igazgatóhelyettes, igazgató.

Játékos vagy versenyszerű feladatmegoldások ezek kimondottan

Vetélkedők motivációs tényezők.

Csoportmunkában készített projektek: digitális bemutatóanyag készítése,

kiselőadás, tablók készítése

A hosszan hiányzó tanulók (betegség, külföldi tartózkodás esetén) lehetőséget kapnak egyéni

felzárkóztatás után, előre egyeztetett időpontban az elmaradt szóbeli, írásbeli feleletek,

témazáró dolgozat, félévi felmérő dolgozat, év végi felmérő dolgozat pótlására.

A pedagógus kötelessége, hogy a megíratott írásbeli felelet (témazáró-, félévi-, évvégi-,

évfolyamszintű felmérés) 10 tanítási napon belül kijavítsa és az elért eredmények az

osztálynaplóba és az ellenörzőbe bekerüljenek.

A tantárgyfelosztás szerinti szaktanár hosszantartó hiányzása után (5 tanítási nap) nem írathat

témazáró dolgozatot.

A tanulmányi eredmény értékelése

1. A tanulónak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell.

2. A nagyobb tantárgyi egységek (szakaszok, témák) lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni. A pedagógus szükség szerint adjon lehetőséget a tanulónak

az érdemjegy javítására, és a teljesítményéről a szülőt szóban vagy az ellenőrző könyv

útján folyamatosan tájékoztassa.

3. Az iskola pedagógusai egységes követelmények szerint bírálják el a tanulók tudását, ismereteik alkalmazását és a közös munkában való részvételét. Az elbírálás a tantervi

követelmények s a tanuló szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményének

egybevetése alapján öt érdemjeggyel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),

és elégtelen (l).

4. Az értékelés rendszeressége a tanév során Az eljárás ciklusának meghatározása teljesen egy adott nevelőtől és tanulócsoporttól

függ.

A tanulóknak a munkáját havonta minimum egy érdemjeggyel kell értékelni, mely

lehet szóbeli vagy írásbeli számonkérés eredménye.

Témazáró dolgozatot csak előre bejelentett időpontban a pedagógusok egyeztetésével

lehetséges megíratni.

Egy napon két témazáró dolgozatnál több nem írható.

Törekedjen a pedagógus arra, hogy 5-6. órában ilyen típusú számonkérés ne történjen.

20

5. Tanév elején a tanulók füzetébe írásba rögzíteni kell, hogy a kötelezően megtanulandó versek, prózák, ill. kötelező olvasmányok melyek, és melyik időpontban kérik számon

azokat.

Félévi és tanév végi osztályozás

1. A tanulók munkáját a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - félévkor és a tanév végén osztályozni kell a 2-8. évfolyamon.

2. A tanulók teljesítményét az l. évfolyamon félévkor és tanév végén, a 2. évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük:

- kiválóan teljesített,

- jól teljesített vagy,

- megfelelően teljesített, vagy - felzárkóztatásra szorul.

3. A félévi, illetőleg az év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies számolási

műveletek útján kell megállapítani.

4. A tanév végén egyes tantárgyakból adott osztályzatok figyelembevételével az egyes tanulók továbbhaladásáról a nevelőtestület határoz. Felsőbb osztályba az a tanuló

bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Aki

legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak

sikeres javítóvizsga után léphet.

5. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, év végén csak betűvel a törzskönyvbe és a bizonyítványba kell beírni.

6. Ha a tanuló valamelyik tantárgyban kimagasló eredményt ér el, dicséretben részesíthető. Minősítése az adott tantárgyból: kitűnő. A minden tantárgyban kiemelkedő tanuló

nevelőtestületi dicséretet kaphat. A dicséretet az törzskönyv + napló és a bizonyítvány

jegyzet rovatában fel kell tüntetni.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

- jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1)

8. Az otthoni felkészüléshez elvek, korlátok:

Az 1-4. évfolyamon kifejezetten hétvégére, szünetekre házi feladatot nem lehet feladni. A

házi feladat elkészítésének a helyszíne kizárólag az iskolai egyéb foglalkozás lehet.

Mennyisége nem haladhatja meg a 2-3 feladatot egy-egy tantárgyból. Ennél több feladat 1-1

napra csak szorgalmi feladat lehet.

Az 5-8. évfolyamon kifejezetten hétvégére, szünetekre házi feladatot nem lehet feladni. Ettől

függetlenül, ha az órarend úgy alakul, a péntekről hétfőre feladott házi feladatot – írásbeli,

szóbeli – el kell készíteni, meg kell tanulni. Az otthoni ill., napközis időre feladott házi feladat

csak gyakorlásra adható, mennyisége nem haladhatja meg a 2-3 feladatot egy-egy tantárgyból.

Ügyelni kell a házi feladatok feladásánál, a szóbeli és az írásbeli feladatok egyensúlyára.

21

9. Országos mérések

országos ( kompetenciamérések , idegen nyelvi– május 6.8. évfolyam), NETFIT-

DIFER mérések, nemzetközi mérések

fenntartói

illetékes kormányhivatal

szakértők, minősítések

belső

közvetlen megfigyelés

óralátogatás

beszélgetés

interjú

Cél: a visszajelzés biztosítása tanár és diák számára.

10. Osztályfőnöki munka

Tantestületünk döntése alapján az alábbiak szerint tervezzük az osztályfőnöki órákat nevelési

céljaink megvalósítása érdekében:

Osztályfőnöki óratervi táblázat

Megnevezés 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

Heti óraszám 1 1 1 1

Éves óraszám 36 36 36 36

Változás- szabály-rendszer-

értékelés- szervezés

12 9 9 6

Ki vagyok én? Helyem a

közösségben a családban?

7 4 8 -

Kommunikáció, médiatudatosság 4 8 5 3

Tanuljuk a tanulást 5 6 8 -

Egészséges életmód,

környezettudatosság

3 3 5 4

Mi a pályánk? 3 3 9 18

Gazdasági életre nevelés 2 3 5 5

Célok, feladatok:

A gyermekközösség sokirányú tevékenységének fejlesztése

Az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek kibontakoztatása

A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása, a társak (nemek) iránti helyes megítélésre, érdeklődésre nevelés.

A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei, erre való felkészítés.

A szociális érzékenység fejlesztése.

Az önismeret fejlesztése, az önnevelés megfelelő irányítása.

Az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére irányuló ösztönzés, útmutatás.

Előkészítés a helyes családi életre, az ezzel összefüggő helyes pénzgazdálkodásra, háztartási ismeretekre.

Az eredményes tanulás feltételei és annak megteremtésére való nevelés.

22

Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása.

Pályaorientáció, felkészülés a továbbtanulásra, helyes és reális iskolaválasztás.

A munka szerepe az egyéni életben, a személyiség fejlődésében.

A magyar népi hagyományok, szokások, a magyar kulturális örökség (a magyar történelem és tudomány jeles egyéniségei, hazánk természeti kincseinek ismerete,

védelme).

A testi higiénia, a helyes öltözködés követelményei, illemszabályok.

Az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítás.

Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikáinak elsajátítása.

Az egészségre ártalmas életmód, szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

A kulturált szabadidőtöltés követelményei, helyes gazdálkodás az idővel.

A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlata.

23

11. 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAI: HELYI TERVEI ÉS KÖVETELMÉNYEI

11.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1-4. ÉVFOLYAM

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az

anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek

elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a

személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és

érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a

kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a

kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló

ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli

érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető

képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt

nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói

tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos

magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a

helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új

elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének

elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják

és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti

rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle

kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet

megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,

a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek

fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az

irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd

képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és

megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz

kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése,

egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos

tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott

befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a

társas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező

feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az

ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

24

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az

olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti

motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya

fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez

kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a

ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban.

Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és

megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos,

énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok

átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti

alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,

tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös

tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek

kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes

(internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok,

közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő

médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép

kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít

néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés

folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket,

viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló

információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud

kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a

magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi

tudatosság fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes

beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás

életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással

kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a

tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás

folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások,

gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a

különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat

a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle

használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik

feltétele a szókincs árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A

fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei

szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a

legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és

kreatív használatára nevelni.

25

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és

betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan

írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel

az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az

emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a

magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A

fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási

szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással

párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító

tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi

tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő

időtartamban legyenek képesek irányítani.

Fejlesztési feladatok és óraszámok

1-2. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Kerettanterv

i óraszám*

az 1-2.

évfolyamon

Javasolt

óraszám az

1.

évfolyamo

n

Javasolt

óraszám a

2.

évfolyamo

n

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,

értelmezése és alkotása 33+18 óra 15 +3 óra 18 óra+15

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

Az olvasástanulás előkészítése 25+2 óra 25+2 óra

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása,gyakorlás,összefoglalás,felmérés,j

aví-tás

70 +20óra 70+20 óra

A szövegértő olvasás előkészítése,gyakorlás,összefoglalás,felmérés,

javí-tás

105+17 óra 20+10 óra 85 óra+7

3. Írás

Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása

20+5óra 20+5 óra

Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok,felmérés,javítás

50 +15 óra 50+15

óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése,gyakorlás,felmérés,javítás

52+9 óra 15+3 óra 37 +6 óra

4. A tanulási képesség fejlesztése 17 +8 óra 7 +3 óra 10+5 óra

5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása

20+8 óra 20 óra+8

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 42+10 óra 42 óra +10

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 15+10 óra 5 óra 10 óra+10

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és

történeti érzék fejlesztése 5 óra 5 óra

26

227 +61

óra**

227 +61

óra**

Összesen

288 óra

Összesen

288 óra

1. évfolyam

Éves óraszám: 288 (144 olvasás, és 144 írás) Heti 8 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása

Órakeret

15+3 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok

tiszta artikulációja, az időtartam

és a hangkapcsolatok helyes

kiejtése.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása képek, képi

kompozíciók fogalmi

megfeleltetésével.

Mondatok alkotása képek,

képsorok alapján.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak

megszólításának és

köszöntésének illendő nyelvi

formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz.

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képi

kompozíciók.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.

Erkölcstan: én és

környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás

előkészítése

Órakeret

25+2 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

27

Motiváció kialakítása, fejlesztése,

szorongásmentes olvasási

környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges

képességek és részképességek

fejlesztése (fonémahallás,

megkülönböztető képesség,

figyelem, tempó, ritmus,

szókincs, nyelvhasználati

szabályok, kommunikációs

képességek, irányok felismerése,

relációs szókincs, nyelvi

tudatosság).

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;

rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel

az olvasást, írásbeliséget

illetően;

részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra,

illusztráció,

reprodukció.

Ének-zene: ritmus,

tempó, dallam.

Matematika,

Testnevelés és sport:

irányok azonosítása,

megnevezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás

jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret

70+20 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség

kialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Az olvasásra vonatkozó szókincs,

pl. szerző, író, olvasó, cím,

szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása,

fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang,

fonéma-graféma azonosítási

szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos betű-összevonási

képesség.

Olvasástechnikai hibák

felismerése, javítása.

A tanuló

olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési

szabályait;

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel

rendelkezik;

ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó

szókinccsel, ismeretei az

életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket,

mondatokat életkori

sajátosságának megfelelő

egyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra:

betűtípus, betűforma.

28

Kulcsfogalmak/

fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,

összefoglalás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő

olvasás előkészítése

Órakeret

20+10óra

Előzetes tudás Biztos betűfelismerési, összevonási képesség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hangos olvasás a mondat

egyszerűbb, életkori

sajátosságoknak megfelelő

szintjén.

Az explicit információk, állítások

megértése, értelmezése,

értékelése, egyszerű

következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő

hallgatása, felidézése. (pl.

történetek a családi élet

eseményeiről; nemzeti

ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak

megfelelő funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret

fejlesztése.

A tanuló

ismert és begyakorolt rövid szöveget folyamatosságra,

pontosságra törekvően olvas

fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja

olvasási hibáit,

a szöveg megértésének bizonyítása az életkornak

megfelelő szinten.

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Az

olvasott/felolvasott

szöveghez kapcsolódó

élmények

megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,

montázskészítéssel).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, a játék, a ritmus és a zene

révén.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, mese, szereplő).

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Tapasztalatszerzés a verses és a

prózai szövegek formájának

különbségeiről.

Az olvasmány címének,

hangulatának megfigyelése;

szereplőinek, főbb eseményeinek

megnevezése (pl. Arany László,

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának

megfelelő irodalmi műveket;

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

29

Benedek Elek, Wass Albert,

Illyés Gyula meséi,

mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek,

tulajdonságaik megfigyelése.

Egyszerű oksági összefüggések

felismerése.

Rövid mesék, történetek

dramatikus, bábos megjelenítése.

együttműködik a társakkal.

Erkölcstan: én és

szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mese, vers, versszak, verssor; szereplő.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának

technikai alapozása

Órakeret

20+5 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése,

gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,

hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető

képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;

feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási

megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hangok helyének, időtartamának

megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok

végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek

használata. Finommozgások,

mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok,

betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása

(testtartás, írószerfogás,

kézcsúsztatás).

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;

előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az

írástanulás megkezdéséhez;

finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő

szintű;

tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi

életben.

,Életvitel és gyakorlat:

a finommozgások

fejlesztése (pl.

gyurmázással).

Vizuális kultúra: a

finommozgások

fejlesztése rajzolással,

festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott

nyelvi kommunikációs

viselkedés szabályai.

Ének-zene:

hallásfejlesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok

Órakeret

50+15óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

30

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek

figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az írott kis- és nagybetűk

szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak

írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott

mintáról: szavak, szókapcsolatok,

rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak

látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása

tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló

ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;

írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és

kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra:

irányváltásokat segítő

vonalkombinációk

(vonalkötegek,

vonalgombolyagok

stb.) használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,

háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás

előkészítése

Órakeret

15+3 óra

Előzetes tudás A magyar ábécé írott betűinek használata.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes

szokásoknak a megerősítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Szabályos betűalakítás és

betűkapcsolás a szavak,

szókapcsola-tok, mondatok

írásakor.

Az íráshasználat normáinak

megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Szavak, szószerkezetek, mondatok

leírása másolással, tollbamondás

után vagy emlékezetből.

Helyes írásszokások alkalmazása

(testtartás, írószerfogás,

kézcsúsztatás).

A tanuló

másoláskor nem vét írástechnikai hibát;

a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő

nagybetűt;

ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra:

térérzékelés,

finommotorika,

esztétikai igényesség.

Testnevelés és sport:

harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,

ritmus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

31

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A tanulási képesség fejlesztése Órakeret

7+3 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő

megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás

képességének támogatása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az önálló feladatvégzés egyes

lépéseinek megalapozása és

gyakorlása (beszélgetés a tanulás

szerepéről, fontosságáról,

könyvtárlátogatás).

Egyszerű ok-okozati összefüggés

felismerése; következtetések

levonása.

Tanulás több tevékenység és

érzékszerv segítségével: ritmus-,

mozgás- és beszédgyakorlatokkal

kombinált memória-gyakorlatok,

szövegtanulási technikák. A

fantázia és képzelet aktiválása a

megismerés érdekében.

A kép és a szöveg kapcsolata.

Illusztrált szövegekben a kép és a

szöveg kiegészítő hatása.

Könyvek, gyermekújságok

jellemző részeinek (Pl.

tartalomjegyzék) megfigyelése.

A tanuló

a tanító irányításával motiváltan tanul;

a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és

több érzékszervet is használ;

szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi

műveket, illetve azok

részleteit: 2-3 mondóka,

Nemes Nagy Ágnes: Nyári

rajz; Weöres Sándor egy

költeménye; kortárs magyar

lírikusok műveiből egy

alkotás.

Matematika;

környezetismeret:

önálló tanulás.

Vizuális kultúra: Kép

és szöveg kompozíciós

kapcsolatának

elemzése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, tartalomjegyzék, gyermekújság.

A továbbhaladás feltételei:

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A tanuló érthetően beszéljen.

Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket.

Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő

helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás.

Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény és olvasmány alapján.

Olvasás,irodalom

A tanuló legyen képes a kis és nagy nyomtatott betűk ismeretében előzetesen megbeszélt és

gyakorolt rövid, egyszerű (3-4 mondatos) szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni.

Olvasás közben képezze helyesen a hangokat.

Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit.

Tudjon némán 3-4 mondatból álló, ismert szavakat tartalmazó rövid szöveget olvasni.

32

Tanuljon meg néhány verset, mondókát kívülről utánmondással.

A tanuló legyen képes az egyéni sajátosságainak megfelelően igazolni a hangosan vagy

némán olvasott szövegek tartalmának megértését különböző módon (cselekvéssel, rajzzal,

szóban, írásban),legyen képes tanítói segítséggel a szövegekhez kapcsolódó, ismert típusú

feladatok megoldására.

Írás A tanuló legyen képes tájékozódni a vonalrendszerben tanítói segítséggel.

Az írott kis- és nagybetűk, valamint a leggyakoribb írásjelek ismeretében tudjon olvashatóan

(betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető), kevés hibával 6-7 szót vagy legfeljebb 6-7

szóból álló rövid mondatot lemásolni.

Javítsa hibáit tanítói segítséggel.

Tanulási képesség

A tanuló ismerje a füzetvezetés normáit, és törekedjen alkalmazásukra.

Legyen képes önállóan tájékozódni a saját tankönyveiben.

Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírásról

Értse a szöveg, a mondat, a szó, a hang kifejezéseket, használja őket a gyakorlatban.

Másolja le helyesen a kijelölt szavakat, szószerkezeteket és mondatokat.

Legyen képes a tanító által kijelölt szóanyag hallás utáni helyes lejegyzésére. Javítsa

helyesírási hibáit tanítói segítséggel.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti

érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett.

2. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása

Órakeret

18 +15óra

Előzetes tudás A beszéd, a beszédészlelés és a beszédértés megfelelő szintje.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,

vélemények pontosabb kifejezése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok

tiszta artikulációja, az időtartam

és a hangkapcsolatok helyes

kiejtése. Mondatok, szövegek

olvasásakor, memoriterek

elmondásakor a hanglejtés, a

hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása szövegkörnyezetben

történő értelmezéssel és képek,

képzetek, képi kompozíciók

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak

megszólításának és

köszöntésének illendő nyelvi

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képzetek, képi

kompozíciók; egyszerű

(pl. kitalált vagy átélt)

cselekmény

megjelenítése

képekkel (pl. rajzzal,

33

fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok alapján, adott

vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának

felismerése, használata beszéd

közben.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz;

eligazodik szűkebb környezete társas

kapcsolatrendszerében.

képsorozattal, fotóval)

megfelelő

hanghatásokkal (pl.

zörejjel, énekhanggal)

kiegészítve.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.

Erkölcstan: én és

környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,

bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése - a szövegértő

olvasás előkészítése

Órakeret

85+7 óra

Előzetes tudás Alapvető ismeretek a nyelvről, a kommunikációról, az írott nyelvről,

ezek funkcióiról, a nyelvi tudatosság kritérium szintű megléte.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magabiztos néma és hangos

olvasás a mondat egyszerűbb,

életkori sajátosságoknak

megfelelő szintjén.

Olvasási stratégiák előkészítése:

érzékszervi képek alkotása,

grafikus szervezők, összefoglalás,

előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások

megértése, értelmezése,

értékelése, egyszerű

következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő

hallgatása, felidézése. (pl.

történetek a családi élet

eseményeiről; nemzeti

ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak

megfelelő funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret,

A tanuló

ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra,

pontosságra törekvően olvas

fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja

olvasási hibáit,

használja az előzetes áttekintés, egyszerű

összefoglalás, az érzékszervi

képek alkotásának stratégiáit

a megértés érdekében;

a szöveg megértését bizonyítja a következő

tevékenységekkel:

következtetés,

lényegkiemelés,

tartalommondás, események

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli és írásbeli

szövegértés.

Vizuális kultúra:

Mesék,