Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében
ROBOTIKA
IX. Előadás
Robot manipulátorok I.Alapfogalmak
Infobionika
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 2
Tartalom• Robot manipulátorok definíciója és
alkalmazásai• Manipulátorok szerkezete• Alapvető kinematikai fogalmak
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 3
Az ipari robotok definíciójaLegáltalánosabb tulajdonságok:• a robot irányított mechanizmus• előírható pályán mozog• a pálya mentén vagy annak meghatározott
pontjaiban előírható feladatokat lát el
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 4
Az ipari robotok definíciója● Mechanikai struktúra vagy manipulátor, amely merev
testek (szegmensek, tagok) sorozatából áll, melyeket összeillesztések (csuklók, ízületek) kapcsolnak össze
● A manipulátor szokásos részei: kar (mozgatás), kézcsukló (kézi funkciók), végberendezés (kívánt feladat elvégzése)
● Aktuátorok: a manipulátor mozgatása a csuklókon keresztül (elektronikus, hidraulikus, pneumatikus)
● Szenzorok: manipulátor állapotának és a környezet jellemzőinek mérésére
● Irányítórendszer: számítógép (irányítás, felügyelet)
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 5
A végberendezés (effektor) típusaiLeggyakoribb típusok:• ujjszerű megfogó• ponthegesztő/ívhegesztő berendezés• festékszóró pisztoly• vágóberendezés• szerszám• csiszoló-, sorjázóberendezés
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 6
Robot manipulátorok alkalmazásaiAnyagkezelési műveletek
● alakformálás● raktárak feltöltése és kirakodása ● gyártósorok felügyelete● osztályozás● csomagolás
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 7
Robot manipulátorok alkalmazásaiGyártási műveletek
● ív- és ponthegesztés● festés● ragasztás● (lézeres) vágás● őrlés és fúrás● öntés● csavarozás, huzalozás, rögzítés● mechanikai és elektromos egységek
összeszerelése● elektronikus kártyák összeszerelése
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 8
Robot manipulátorok alkalmazásaiA robotok szenzoraikkal együtt mérőműszerként is használhatók:
● 3 dimenziós objektumok vizsgálata● kontúrok keresése● gyártási hibák felkutatása
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 9
ÉrzékelőkBelső érzékelők• csuklókoordináták értéke• csuklókoordináták változási sebessége
(deriváltja)Külső érzékelők• végberendezés pozíciója, orientációja• kontaktuserők (erők, nyomatékok)• tapintási információ (taktilis érzékelő)• vizuális információk (kamera)
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 10
Beavatkozó szervekTipikus beavatkozók:• villamos motor + áttétel• hidraulikus motor• pneumatikus motor
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 11
SzervohajtásokSzervohajtás: villamos motor +
teljesítményelektronikaszabályozókörök hierarchiája:• pozíció (szögelfordulás-) szabályozó
alapjel: csuklókoordináta előírt pályájakimenet: sebességszabályozó alapjele
• sebesség (fordulatszám-) szabályozókimenet: áramszabályozó alapjele
• belső áram (nyomaték-) szabályozókimenet: nyomatékkal arányos áram
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 12
Manipulátorok szerkezete
Nyílt kinematikai láncpl. három elemű síkbeli kar
Zárt kinematikai láncpl. paralelogramma-kar
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 13
Manipulátorok szerkezete
●(1 szabadságfokú) transzlációs csukló: 1 tengely menti mozgás a szegmensek között●Rotációs csukló: forgómozgás a szegmensek között
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 14
Manipulátorok szerkezeteMozgás szabadságfoka:a működtetett ízületek számaSzabadságfok:egy adott feladat végrehajtásához szükséges független paraméterek számaegy három dimenziós objektum tetszőleges pozícionálásához és orientálásához 6 szabadságfok szükségesKinematikailag redundáns manipulátor: a mozgás szabadságfoka nagyobb mint a szabadságfok
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 15
Manipulátorok szerkezeteMunkatér (workspace): a környezet azon része, amit a manipulátor el tud érniAlakja és térfogata függ a manipulátor szerkezetétől és a csuklók mechanikai korlátozásaitól
A kar mozgásának szabadságfoka szerinti csoportosítás:
● Descartes● henger● gömb● SCARA● antropomorf
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 16
Descartes-manipulátor
●Három (páronként merőleges) transzlációs csukló●Szabadsági fok: x, y, z
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 17
Hengeres manipulátor● Az első transzlációs csuklót rotációs csuklóval
helyettesítjük● Szabadsági fokok: r, θ, z
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 18
Gömbi manipulátor● A második transzlációs csuklót is rotációs
csuklóval helyettesítjük● Szabadsági fokok: r, θ, φ
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 19
Antropomorf manipulátor● Antropomorf geometria: három rotációs csukló● Az első csukló tengelye merőleges a másik két
csukló tengelyére, amelyek párhuzamosak
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 20
Gömbcsukló●Lényeg: a végszerszám pozíciójának és orientációjának szétcsatolása●A kar feladata a pozícionálás, a csuklóé pedig az orientálás
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 21
SCARA manipulátor● Selective Compliance Assembly Robot Arm● Két rotációs és egy transzlációs csukló, a
mozgástengelyek párhuzamosak
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 22
Kinematika● Differenciális kinematika: a csuklók
mozgása és a végszerszám mozgása közötti analitikus kapcsolat leírása a sebességek megadásával
● Kinematika: a csuklók pozíciója (szöge) és a végszerszám pozíciója és orientációja közti analitikus kapcsolat leírása
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 23
Direkt és inverz kinematikai probléma● Direkt kinematikai probléma:
szisztematikus, általános módszer megadása a végszerszám mozgásának csuklómozgások függvényében való leírásához lineáris algebrai eszközök segítségével
● Inverz kinematikai probléma: a kívánt végszerszám- mozgáshoz szükséges csuklómozgások kiszámítása
● A manipulátor dinamikája: a manipulátor mozgásegyenletei a rajta ható erők és momentumok függvényében (alapja: kinematikai modell)
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 24
Trajektóriatervezés és mozgásvezérlés● Trajektóriatervezés: az állapotváltozók
időfüggvényeinek meghatározása a kívánt mozgás tömör leírása alapján
● A generált trajektóriákból állítja elő a mozgásvezérlő rendszer a szükséges fizikai bemeneteket
● Manipulátor irányítása: az előírt trajektóriák bejárásához szükséges erők és nyomatékok időfüggvényeinek meghatározása
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 25
Kinematika● Manipulátor ábrázolása: merev testek rotációs
vagy transzlációs csuklókkal összekötött kinematikai lánca
● A lánc egyik végén van a kezdőpont (bázis), a másik végén pedig a végszerszám
● Az egész struktúra mozgása megkapható az egyes elemek egymáshoz képesti elemi mozgásainak kompozíciójával
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 26
Merev test pozíciója és orientációja Egy merev test helyzetét a három dimenziós térben egyértelműen megadja a pozíciója és egy referencia koord. rsz.-hez képesti orientációja
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 27
Forgatási (rotációs) mátrix
R a test referencia koord. rsz.-hez képesti helyzetét írja le
R 3 x 3-as ortogonális mátrix, azaz RTR=I, R-1=RT
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 28
Forgatási mátrixok további tulajdonságai● Ha A és B forgatási mátrix, akkor C=AB is
forgatási mátrix
● Forgatási mátrixok lehetséges sajátértékei:minden sajátérték 1az egyik sajátérték 1, a másik kettő -1az egyik sajátérték 1, a másik két komplex konjugált sajátérték exp(iφ) ill. exp(-iφ)
● Ha A forgatási mátrix, akkor det(A)=1
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 29
Elemi forgatásokO-xyz koord. rsz. elforgatása a z tengely körül α szöggel
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 30
Elemi forgatásokForgatás α szöggel a z tengely körül:
x '=[cossin
0 ] y '=[−sin cos
0 ] z '=[001]Az O-x'y'z' bázis O-xyz-re vonatkozó forgatási mátrixa:
R z =[cos −sin 0sin cos 0
0 0 1]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 31
Elemi forgatások
Forgatás β szöggel az y tengely körül:
R y =[ cos 0 sin 0 1 0
−sin 0 cos ]Forgatás γ szöggel az x tengely körül:
R x =[1 0 00 cos −sin 0 sin cos ]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 32
Vektorok ábrázolása
Egy p pont (vektor) ábrázolása az O-xyz bázisban:
p=[ px
p y
p z]
p'=[ p' x
p ' y
p ' z]
Vagy az O'-x'y'z' bázisban:
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 33
Vektorok ábrázolása
Az R rotációs mátrix a vektor koordináták O-x'y'z' és O-xyz bázisok közötti transzformációját ábrázolja
Az ortogonalitásból következik:
p= px ' x ' p y ' y ' pz ' z '=[x ' y ' z ' ]p '
p=R p'
p'=RTp
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 34
Vektorok ábrázolásaAz O'-x'y'z' bázist az O-xyz bázishoz képest α szöggel elforgatjuk a z tengely körül. Legyenek egy P pont koordinátái p' ill. p a két bázisban.
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 35
Vektorok forgatásaA forgatási mátrix vektorok forgatási operátoraként is használható:Legyen p' egy vektor az O-xyz bázisbanEkkor az Rp' vektor egy R operátor szerint elforgatott vektor lesz, melynek a hossza megegyezik p' hosszával
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 36
Vektorok forgatásaA forgatási mátrix három ekvivalens geometriai jelentése:
● Leírja két bázis egymáshoz képesti helyzetét: oszlopvektorai az elforgatott bázis tengelyeinek iránykoszinuszai az eredeti bázishoz képest
● Megmutatja az egy adott pont különböző (közös origójú) bázisokban való ábrázolásához szükséges koordináta-transzformációt
● Közös bázisban leírja a vektorok forgatását
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 37
Forgatási mátrixok kompozíciója az aktuális bázisbanLegyen Ri
jaz i és j bázis egymáshoz képesti helyzetét
leíró forgatási mátrix.Az egymás utáni forgatásokat jobbról történő mátrixszorzással írhatjuk le:
R20=R1
0R21
Az R02 által kifejezett forgatás két lépésben kapható meg:
Először elforgatjuk a megadott bázist R01 szerint, így
kapjuk az O-x1y
1z
1 bázist.
Majd az O-x1y
1z
1 bázist elforgatjuk R1
2 szerint, és így
megkapjuk az O-x2y
2z
2 bázist.
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 38
Objektumok forgatása változó bázisban
A teljes forgatás kifejezhető (egymáshoz képest definiált) tengely körüli elemi forgatási műveletek kompozíciójaként
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 39
Objektumok forgatása rögzített bázisban
Az egymás utáni forgatásokat egy rögzített bázis tengelyeihez képest írjuk fel
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 40
ZYZ Euler-szögekA forgatási mátrixok paraméterei nem választhatók meg teljesen szabadon: az RTR=I ortogonalitási feltétel 6 db független egyenletet definiál → 3 paraméter választható meg függetlenül a forgatási mátrixokban (minimális reprezentáció)
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 41
ZYZ Euler-szögekA ZYZ szögek által leírt forgatás a következő elemi forgatások kompozíciója:●Forgassuk el a referencia bázist φ szöggel a z tengely körül:
R z =[cos −sin 0sin cos 0
0 0 1]●Forgassuk el az így kapott bázist θ szöggel a y' tengely körül:
R y ' =[ cos 0 sin 0 1 0
−sin 0 cos]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 42
ZYZ Euler-szögek●az így kapott bázist forgassuk el ψ szöggel a z'' tengely körül:
R z ' ' =[cos −sin 0sin cos 0
0 0 1]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 43
Jelölések• Trigonometrikus függvények rövidített jelölése:
cos ...=C ...
sin ...=S...
• Pl.
R z ' ' =[C −S 0S C 00 0 1]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 44
ZYZ Euler-szögek
A forgatások kompozíciója:
R=R z R y 'R z ' '
[ccc−s s −ccc−sc c ssccc s −sc scc s s
−sc s s c]=
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 45
Az Euler-szögek meghatározása
Inverz probléma: adott egy forgatási mátrix, milyen Euler-szögek tartoznak hozzá?
R=[r11 r12 r13
r21 r22 r23
r31 r32 r33]
=atan2r23 , r13
=atan2r132 r23
2 , r33
=atan2r32 ,−r31
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 46
Arctg függvények implementációi• atan: 2 síknegyedre számolt inverz tangens
• atan2: 4 síknegyedre számolt inverz tangens
(x és y előjelének felhasználásával)
atan x =arctg x ∈[−/2,/2]
atan2 y , x =arctg y / x∈[− ,]
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 47
Homogén transzformációkA két bázis origója különböző:
Művelet: eltolás + forgatásp0=o1
0R10p1
2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 48
Homogén transzformációk
Így a bázisok közötti transzformáció a következő alakban írható fel:
p=[p1]A két bázis origója különböző:
p=A10 p1
A10=[R10 o1
0
0T 1 ]ahol