10 bar!kád 2014. december 11.

INTERJÚ

Háborús előkészület

Szégyellem magam a múltbeli tetteim miatt, amikor „héja” újságíróként előkészítettem az igazságtalan háborúkat – nyilatkozta lapunknak Udo Ulfkotte. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap volt haditudósítója és szerkesztője lapunknak úgy fogalmazott: ez mindig egy szűk, politikusokból és nagyon gazdag emberekből álló csoport érdekében történt. Most pedig azt látom, hogy megint elő-készítik a terepet egy újabb háborúra. Ezúttal Oroszország ellen. Jól ismerem a média háborús propagan-dagépezetét, sok-sok éve így működik. Elegem van ezekből a hazugságokból. Nem hallgathatok tovább, amikor azt látom, hogy egy szűk, mindig hataloméhes elit Európa békéjével játszadozik csak azért, hogy még több hatalmat szerezzen magának – emelte ki kérdésünkre az egykor a CIA-nak dolgozó újságíró.

Egy szűk, mindig hataloméhes elit Európa békéjével játszadozik

10

11bar!kád 2014. december 11.

… én is egyike voltam azoknak a háborús propagandát folytató újságíróknak, akik a demokrácia, az emberi jogok és a szabadság

nevében előkészítik a háborúkat.

– Miért pont most érezte úgy, hogy el-érkezett az ideje a nagy leleplezésnek, az önkritikának? Ha eddig valaki ar-ról beszélt, hogy a titkosszolgálatok, a politika és a nagytőke irányítja a sajtót, azt azonnal összeesküvésel-mélet-gyártónak kiáltották ki, vagy csak egyszerűen bolondnak nézték. Ön viszont mint a rendszer egyik volt láncszeme rántja le a leplet a média manipulálásának titkairól. Edward Snowden bátorsága esetleg lendületet adott? Ha nem is akkorát, de azért Ön is „atombombát” dobott a nyilvá-nosság elé. Milyen céllal ragadott tol-lat és dokumentálta azt, amit a világ dolgai felé nyitott emberek azért va-lamennyire már sejtettek, hiszen már korábban is olvashattunk tényfeltáró köteteket és írásokat a világot irányító elit hálózatokról.– A válasz egyértelmű és világos. Új-ságírói pályám során tizenegy évig ha-ditudósítóként dolgoztam. Ez idő alatt egy dolgot mindenképp megtudtam: a háború nem váratlan esőcseppként hul-

lik alá a felhőkből. A háborúkat mindig emberek tervelik ki és készítik elő – még a médiában is. Aki háborút akar, annak meg kell szereznie a lakosság érzelmi és szellemi támogatását, azaz el kell jutnia a szívükhöz és az agyukhoz. A korábbi életemben én is egyike voltam azoknak a háborús propagandát folytató újság-íróknak, akik a demokrácia, az emberi jogok és a szabadság nevében előkészítik a háborúkat. A valóságban a demok-rácia, az emberi jogok és a szabadság nem számít, csak az erőforrások feletti rendelkezés és a hatalom. Szégyellem magam a múltbeli tetteim miatt, ami-kor „héja” újságíróként előkészítettem az igazságtalan háborúkat. Ez mindig egy szűk, politikusokból és nagyon gazdag emberekből álló csoport érdekében tör-tént. Most pedig azt látom, hogy megint előkészítik a terepet egy újabb háborúra. Ezúttal Oroszország ellen. Jól ismerem a média háborús propagandagépezetét, sok-sok éve így működik. Elegem van ezekből a hazugságokból. Nem hallgat-hatok tovább, amikor azt látom, hogy egy szűk, mindig hataloméhes elit Euró-pa békéjével játszadozik csak azért, hogy még több hatalmat szerezzen magának. Ezért kellett kiállnom és bemutatnom, hogyan működik a héjákat támogató média háttérhálózata.

Egy volt bűnöző a bűnözés ellen– Tizenhét éven át dolgozott a Frank-furter Allgemeine Zeitungnak. Mit érez most? Úgy tekint magára mint az igazság harcosára? Megkönnyebbült, netán fél?– Fenyegető üzeneteket nem kaptam. Most írom a következő könyvemet még több tényadattal. Nyugodt vagyok, te-hát sokkal jobban érzem magam, mint korábban. Úgy érzem magam, mint egy bűnöző, aki bevallotta a múltbeli tetteit, és elkezdett a bűnözés ellen dolgozni. Jó érzés.– Hogyan reagált a német média, és milyen visszajelzések érkeznek nem-zetközi viszonylatban? Mit gondol, a könyve esetleg elindíthat egyfajta vál-tozást, vagy minden marad a régiben?– Nagyon megrázott, hogy a nagyszerű külföldi fogadtatás ellenére Németor-

szágban az újságíróknak még azt sem engedték meg, hogy egyáltalán megem-lítsék a könyvet. Több száz e-mailt kap-tam német újságíróktól, amikben azzal mentegetőznek, hogy elvesztik az állá-sukat, ha akár csak említést is tesznek a könyvemről. Ez olyan, mint egy átfogó cenzúra. Másrészt viszont a könyv mé-diatámogatás nélkül is bestseller lett, igazi átütő sikert aratott. Biztos, hogy ez sokkolta a német médiát. Látniuk kell, hogy már nem tudják annyira befolyá-solni a tömegeket, mint régen. Nem-zetközi szinten viszont a könyv tényleg nagy nyilvánosságot kapott. Annyi nyelvre fordítják le, hogy már lassan nem is tudom követni. Kíváncsi leszek, hogy tanul-e a média ebből az esetből. Sajnos Németországban nem, épp ellen-kezőleg. A vezető újságírók most megbé-lyegzik a közvéleményt, amiért nem kö-veti őket úgy, mint régen. Nemzetközi szinten viszont azt látom, hogy valami változik. Egyre többen vannak azok, akik nem bíznak a véleményformáló új-ságíróikban. És ez jó dolog.

Azt kellett írnom, amit ők akartak– Akkor kezdjük az elején! Hogyan lett a titkosszolgálat munkatársa?– Az egyetem alatt környékeztek meg a tudtom nélkül. Nem úgy mutatkoztak be, hogy „mi vagyunk a hírszerzés”. Egy kutatóintézet álcája alatt vették fel velem a kapcsolatot, meghívtak, hogy csatla-kozzak hozzájuk, és jó pénzt kínáltak. Fogalmam sem volt, hogy az egyete-misták beszervezésénél ez a megszokott eljárás. Később, amikor a Frankfurter Allgemeinéhez kerültem, akkor tudtam meg, hogy a kutatóintézeti barátaim valójában a német hírszerzés tagjai. A kutatóintézetet Studiengesellschaft für Zeitproblemének (Időszerű Problémák Kutatóintézete) nevezték és Bonn váro-sában működött.– A lapnál kik tudtak arról, hogy a Szövetségi Hírszerző Szolgálatnak dolgozik?– Természetesen mindenki. Sőt, büsz-kék voltak rá. Még a munkaügyi igazo-lásomat is aláírták, és a jellemzésemben kiemelték, hogy milyen jó munkát vé-geztem a hírszerzésnél, és hogy az újság

A tájékoztatás manipulálása elsősorban azt jelenti, hogy

csupa pozitív dolgot írunk az USA-ról és csupa negatívat

Oroszországról

12 bar!kád 2014. december 11.

Néha bejöttek az irodám-ba, megírták a cikket,

én meg csak aláírtam a nevemet, mielőtt leadtam

a nyomdának.

Egyre többen vannak azok, akik nem bíznak

a véleményformáló újságíróikban. És ez jó

dolog.

! NévjegyUdo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. A vezető német kon-zervatív napilapnak, amelynek körülbelül 3400 cikket írt, volt egyebek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudó-sítója is. Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később, Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerzési specialista, az Egyesült Államok Marshall-ala-pítványának a tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szö-vetségi Biztonságpolitikai Aka-démia szóvivőjeként is. 1986 és 1998 között Ulfkotte több iszlám államban is élt, s rövid időre maga is felvette a musz-lim vallást, később azonban visszatért a kereszténységhez, és az elmúlt években élesen kritizálta az iszlám térhódítá-sát Európában. Nevét átmene-tileg a Pax Európa jobboldali, iszlámellenes mozgalommal is összekapcsolták.(Forrás: mno.hu)

részéről az én feladatom volt a hírszer-zéssel való kapcsolattartás. A hírszerzés gyakran meglátogatott a Frankfurter Allgemeinénál. Nem volt titok.– Mi volt egyébként a feladata? Meny-nyire befolyásolta a munkáját a tit-kosszolgálati háttér? Azért volt al-kotói szabadsága, és csak bizonyos esetekben kellett „propagandát” ír-nia, vagy ez az egész újságírói pályáját meghatározta?– Azt kellett írnom, amit ők akartak. Néha bejöttek az irodámba, megírták a cikket, én meg csak aláírtam a ne-vemet, mielőtt leadtam a nyomdának. Más témákban szabadon írhattam, de ha külföldre mentem hadi-tudósítónak, akkor mindig ők mondták meg, mit írjak, úgymond vezették a ke-zemet írás közben. Ha nem tettem volna meg, azt gondolom, hogy elvesztettem volna az állásomat.– Milyen előnyökkel járt újságíróként a titkosszolgálatnak dolgozni?– Jó karrier. Nyitott kapuk minden poli-tikushoz, céghez, és az egész nemzetbiz-tonsági ágazathoz. És persze jó fizetés…

Német mustárgáz az iráni katonák ellen– Elmesélne néhány esetet, amelyre ha visszatekint mai fejjel, már egészen biztosan nem tenné meg?– Jesszusom, rengeteg ilyen van! Szé-gyellem, hogy mindig pozitívan írtam azokról a politikusokról, akikkel a ki-küldetések során együtt utaztam. Ve-gyük például Helmut Kohl kancellárt! Soha nem írtam meg, milyen arrogán-san viselkedett velünk, újságírókkal. Mindig csak azt írtam róla, hogy mi-lyen bátor ember. Pedig nem volt az. Vagy túllépve a német politikusokon: szégyellem, hogy olyan cikkeket írtam, ame-lyek állítólag tényeken és adatokon alapultak, pedig csupa hazugság volt az egész. Vagy ve-gyük a kongói és az ira-ki–iráni háborút. Azt írtam, amit a hírszerzők kértek. Néha a szememet is becsuktam. 1988 júliu-sában a saját szememmel láttam, ahogy iraki katonák német mustárgázt vetnek be az iráni katonák ellen, az USA-hír-szerzés felügyelete alatt. Megismétlem: a saját szememmel láttam, és fotókat is ké-szítettem arról, hogy mi, németek 1988-

ban az USA felügyelete alatt mustárgázt szállítottunk az irániak elgázosításához. És titokban kellett tartanom. Most pub-likáltam a fotókat… 25 év után.– Leírná, miként is néz ki a manipu-lálás folyamata? Milyen manipuláci-ós technikák léteznek? Hogyan mű-ködik ez a hétköznapokban? Hogyan zajlik az újságírók megvesztegetése?

– A tájékoztatás ma-nipulálása elsősorban azt jelenti, hogy csupa pozitív dolgot írunk az USA-ról és csupa ne-gatívat Oroszországról. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az USA vezető politikusait jó-

nak, bátornak, okosnak tüntetjük fel, míg az oroszokat rossznak, negatívnak stb. Tehát klasszikus propagandát foly-tatunk. Azt írjuk, amit a kormányunk akar. Tettetjük a sajtószabadságot. Meg-hamisítjuk a valóságot. Hazudunk. És lefizetnek ezért. Nekem a CIA vette a búvárfelszerelésemet, és elintézte, hogy az USA-beli Oklahoma állam díszpol-gára lehessek – de ez csak egy példa. Aranyórákat is kaptam, meg bármit, amit csak akartam. Szégyellem magam.

Mindenkit megölnek, aki veszélyt jelent– Mi a tapasztalat, ez csak Németor-szágban zajlik így, vagy más európai országokban is hasonló a trend?– Ennek igazából semmi köze Német-országhoz. A rendszer mögött az olyan nagy, transzatlanti szervezetek áll-nak, mint például az Aspen Intézet, az Atlantic Bridge (Atlanti Híd), a Mar-shall Segélyalap stb. Több tucatnyi, az USA hírszerzésével szoros kapcsolatban álló szervezet mossa folyamatosan az eu-rópai újságírók agyát…– Kik azok a milliárdosok és

melyek azok a lobbiszervezetek, akik ilyen módon próbálják meg a közvéleményt és a tömegmédiát befo-lyásolni? Össze tudná foglalni röviden, hogy kiknek és milyen érde-

kei állnak a média és ezáltal a közvé-lemény befolyásolása mögött?– Ez egy milliárdosokból álló csoport, amelyben ott vannak például a Rocke-fellerek, a Rotschildok, Soros György, valamint a NATO és az USA hírszerzé-sével szoros kapcsolatban álló transzat-lanti szervezetek. Az az érdekük, hogy

13bar!kád 2014. december 11.

Takács Veronika

A saját szememmel láttam, és fotókat is készítettem arról, hogy mi, németek 1988-ban az USA felügyelete alatt mustárgázt szállítottunk az irániak elgázosításához. És titokban kellett tartanom. Most publikáltam a fotókat… 25 év után

Nyolcvanöt család nagyobb vagyon felett rendelkezik, mint 3 milliárd ember. Szinte elképzelhetetlen a hatalmuk.

Szemrebbenés nélkül megöletnek több tízezer embert „hatalomváltás” vagy „demokratizálás” címszóval.

A cél a NATO és az USA érdekszférájának kiterjesztése. A világ legjobb mezőgazdasági területeinek 30 százaléka

Ukrajna birtokában van.

háborúkat és forradalmakat készítsenek elő, ezáltal még gazdagabbá és hatalma-sabbá tegyenek egy szűk elitet. Egyéb-ként meg lehet őket találni az évente rendezett Bilderberg-konferenciákon.– Mit gondol, a világ eseményeit irá-nyító elithálózat megbuktatható? Mi kellene ahhoz, hogy végre tényleg a nemzetállamok kormányai hoz-zák a döntéseket és ne a Bilderberg-találkozók résztvevői?– Nyolcvanöt család nagyobb vagyon felett rendelkezik, mint 3 milliárd em-ber. Szinte elképzelhetetlen a hatalmuk. Szemrebbenés nélkül megöletnek több tízezer embert „hatalomváltás” vagy „demokratizálás” címszóval. Világszintű hatalmat jelentenek. De azért vannak más hatalmak is, például Kína és Orosz-ország, és ez jól is van így. Azt viszont kétlem, hogy ez a 85 család megbuktat-ható. Mindenkit megölnek, aki veszélyt jelent rájuk.

A hatalom háborús játszmái – Mi a véleménye az Ukrajnában zaj-ló eseményekről? Vajon milyen cél áll-hat az USA „felforgató” tevékenysége mögött, amit amolyan népi puccsként próbálnak beállítani?– Erre egyszerű a válasz. A cél a NATO és az USA érdekszférájának kiterjesztése. A világ legjobb mezőgazdasági területe-inek 30 százaléka Ukrajna birtokában van. A nagy USA-beli cégeknek, példá-ul a Monsantonak pedig kell az a föld. A konfliktus hátterében lévő másik ok pedig az USA szándéka Oroszország destabilizálására. Az oroszoknak szük-ségük van Szevasztopol kikötőjére a fekete-tengeri flotta működtetéséhez. Most vessük ezt össze a Szíriában zajló eseményekkel! Oroszországnak van egy kikötője Szíriában is, tehát így van egy kijárata a Földközi-tengerhez. Ha vi-szont az USA átveszi Szíria és Szevasz-topol felett az ellenőrzést, akkor Orosz-ország nem fér hozzá se a Fekete-, se a Földközi-tengerhez. Ez a nagy játszma. A hatalom háborús játszmái.– Hányas osztályzatra értékelné – ve-gyük, hogy a 10-es a legjobb – a német sajtószabadságot? Melyek azok a hír-ügynökségek, rádió- és televízióállo-mások, újságok, könyvkiadók és más

külföldi médiumok, amelyek egyér-telműen a világot irányító elithálózat befolyása alatt állnak?– Nálunk csak szimulált sajtószabadság van. Tehát Németországnak csak 4-es osztályzatot adnék. Sajnálattal mon-

dom, de minden nemzetközileg ismert német újság és hírügynökség egyértel-műen a titkosszolgálatok befolyása alatt áll. Ezt be is bizonyítottam a könyvem-ben.– Mi a véleménye a könyvében is meg-említett Soros Györgyről? Sajnálatos módon Magyarországon számos civil szervezeten keresztül próbál befolyást

gyakorolni a hazai belpolitikai esemé-nyekre. De vajon eljön az idő, amikor a Soros Györgyök is lelepleződnek?– Remélem, hogy a világ minden So-ros Györgye egy nap a pokolra kerül. Nagyra becsülök mindenkit, aki harcol

a hálózataik ellen, mert e hálózatok célja ördögien gonosz, nem az emberek érde-kében, hanem kizárólag a saját vagyo-nuk növelése érdekében dolgoznak.– Mikorra várható könyvének magyar kiadása?– Most fordítják magyar nyelvre. Úgy tudom, néhány héten belül kapható lesz.– Én most egy „szabad” és „függet-len” újságírónak tekinthetem magam, hogy ilyen dolgokról beszélgethettünk?– Ha a teljes interjút megjelenteti nyom-tatásban – nos, akkor már be is bizonyí-totta a függetlenségét…