Hazánk vízrajza

FOLYÓK:Szennyezettek, hajózhatók, középső- alsó szakaszjellegűek; közepes vagy lassú folyósok, kanyarulatok, nagy a hordalék lerakódás. Folyóink többsége nem hazánkban ered, kivéve a Zagyvát. A hazai turizmusban nincs jelentős szerepük.Duna:Magyarország legnagyobb folyója (vízhozam alapján), 417km hosszú a hazai szakasz. Teljes magyarországi szakasza hajózható. Sétahajózások, horgászat, kompok, menetrend szerinti közlekedés (szárnyashajók), üdülőhajó forgalom és van rajta egy nemzetközi kikötő is. Vízisportok: kajak, kenu, evezős hajózás. 10-12 nap alatt lehet végighajózni egy hajótúrán. Hivatalosan fürdőzésre alkalmas (kivéve Budapest), ökoturizmus, szigetvilág, mellékágak (Szigetköz, Mosoni-dunaság).Tisza:Magyarországi szakasza a leghosszabb, 579km. Számos holtág és lefűződés jellemzi (morotva tó), hajózható a teljes szakasza, de a közlekedésben betöltött szerepe csekély. Tisztább a vize, kisebb a sodrása, gyorsabban melegszik fel a vize. Három hét alatt lehet behajózni. Menetrendszerinti forgalom nincs, nemzetközi hajók is csak ritkán vannak rajta.Rába:A gyakorlott túrázók folyója, erősen ingadozó vízállás, kajakkal és kenuval járható, esetleg evezőshajóval.Dráva:Határfolyó (korlátozottan hasznosítható), a nemzeti park bizonyos szakaszán is áthalad. Ökoturizmus, kajak, kenu túrák.Sajó, Hernád:Gyakorlottabb evezősök kedvelik.Körös-Maros nemzeti park

Összegzés: Vannak fejlesztési lehetőségek: motoroshajók bérbeadása, kikötők építése, egyéb infrastruktúra fejlesztése pl. mosdók, szálláshelyek, kajáldák, kerékpárutak. Összeszen 3500km hajózható.

ÁLLÓVIZEK:Balaton:77km hosszú, 1,5-9km széles, a legmélyebb pontja 11m, teljes vízfelülete 600km2. Vízállása erősen ingadozó. Vízparti üdülés, vitorlázás, ökoturizmus (Kis-Balaton, Tihany), horgászat.Velencei-tó:Elővilágban gazdag, ökoturizmus, üdülőturizmus, két nagyváros (Budapest, Székesfehérvár) közelében van, horgászat, evezőstúrák.Fertő-tó:320km2, amiből 80km2 magyar terület, sokáig csak minimális fejlesztés volt ott. Nemzeti park, kerékpárturizmus, sétahajók, strandok, vitorláskikötők.Tisza-tó:Mesterséges tó, keresztülfolyik rajta a Tisza. Üdülőturizmus, madárvilág-megfigyelések, része a Hortobágyi Nemzeti Parknak, lehet motorcsónakozni, de nem játszik olyan jelentős szerepet a hazai turizmusban.

1

Szelidi-tó:Kb. 4 km hosszú, a Duna holtágából lefűződött morotva tó. Gyógyhatású (Na, kálium, jód) amit már a török kor óta használnak, gyorsan melegszik a vize, ökoturizmus (túzok fészkelőhely).Öreg-tó, Cseke-tó:Tapolcán vannak. Az Öreg-tó híres a vitorláséletről, sétahajókról, és a vadludak vonulás közben több, mint tízezren vannak ott.Hámori tó (Lilafüred):Mesterséges tó, csónakázó és horgásztó, kedvelt korcsolyázóhely.Mályi tó:Miskolc mellett van, bányató, ahol nemzetközi búvátúszóversenyek vannak, hideg a vize.Orfű-tó, Abaligeti-tó, Vadása-tó, Omszki-tó (vízisípálya), Nyíregyházi tavak, Sós-tó (gyógyhatású, könnyebben felmelegszik).

2

Ásvány és gyógyvizek

A föld alatt hatalmas mennyiségű víz van a beszivárgott csapadékból, izzókőzetek gőzéből. Magyarország ásvány- és gyógyvizekben az egyik leggazdagabb ország. A felszínre törő vizek útközben kioldják a kövekből az ásványi anyagokat.Geotermikus grádiens: megmutatja hogy lefelé haladva hány méterenként melegszik 1°C-al a föld hőmérséklete. Az európai átlag 33m, Magyarországon 18m.Termálvíz: 30°C-nál magasabb hőmérsékletű.Ásványvíz: 1 literben 1000mg oldott ásványi anyag van, ami ivásra szolgál abban 500mg.Gyógyvíz: orvosi kísérletekkel bizonyított gyógyhatása van. Engedélyeztetni az Egészségügyi Minisztériumnál kell és több éves vizsgálatokra van szükség. Kettős vak kísérlet: a gyóygvízbe és a sima vízbe ültetett embereket megvizsgálják, hogy mennyit javult az állapotuk. Gyógyászati felhasználás: fürdőzés, ivókúra, inhaláció. A gyógyhatást fokozzák a gyógyászati kezelések pl. iszappakolás, masszás, stb.

Hazánk termál és gyógyvizeinek típusai:1. Egyszerű hévizek: kevés oldott szilárd anyag van benne, reumás megbetegedésekre jó, pl.

Római Fürdő, Csillaghegy, Eger, Szeged2. Egyszerű szénsavas/savanyú vizek: 1 literben 1g-nál több széndioxid van, ásványisó

tartalma csekély. Szív és érrendszeri megbetegedésekre, ivókúra formájában gyomor és emésztőrendszeri bántalmakra jó. Balatonfüred, Parád, Kékkút.

3. Alkalikus/lúgos vizek: nátrium-hidrokarbonát ionokat tartalmaz, főleg ivókúraként alkalmazzák pl. Bükkszéki Salbus víz, Gyula, Makó.

4. Kalcium, magnézium, kálium, hidrogénkarbonátos/meszes vizek: fő alkotórésze a nátrium, kalcium (dolomit, mészkő kioldódásából). Reumás megbetegedésekre, csontritkulásra jó, pl. Lukács, Rác, Gellért, Ludas fürdő. Szénsavas változata szív és gyomorbántalmakra is jó pl. Balatonfüred, Eger, Bükkfürdő.

5. Kloridos/konyhasós vizek: nátruim és klór ionokat tartalmaz, reuma és nőgyógyászati betegségekre, ivókúraként nyálkahártyára jó. Hajdúszoboszló, Debrecen, Sárvár. Hasonló a hatásuk az alföldi sziksós tavaknak pl. nyíregyházi Sóstó.

6. Keserű/ szulfátos vizek: a keserűséget a szulfát ion okozza, hashajtó hatású. Kelenföld és Budaörs határában van a Hunyadi János víz, Ferenc József víz.

7. Vasas vizek: a vas a bőrön keresztül is bejut vagy ivókúraként pl. mohácsi Stefániaforrás, parádi Istvánforrás.

8. Kénes vizek: reumás megbetegedésekre, bőr- és egyéb betegségekre jó. Lukács, Ludas, Harkány, Mezőkövesd.

9. Jódos/brómos vizek: általában konyhasót is tartalmaznak, reuma, nőgyógyászati megbetegedések, pajzsmirigyre és bőrproblémákra jó. Hajdúszoboszló, Debrecen – meleg, Pesterzsébet – hideg.

10. Radioaktív vizek: fürdő, belégzés, ivókúra. Fájdalomcsillapító, anyagcsere- belső elválasztású mirigyeket serkenti. Hévízi tó, Ludas/Gelért fürdő.

150 melegvizes gyógyfürdő van, ebből 36 speciális. Európa egyetlen barlangfürdője a miskolctapolcai. A hévízi tó Európa legnagyobb melegvizű tava. Budapest területén a Budai termális vonal mentén 100 langyos- és melegvizű forrás fakad, Budapest ezért nemzetközi jelentőségű fürdőváros. Két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van a területén. Az országban 39

3

gyógyfürdő van, amiből 20 országos jelentőségű. Napjainkban nő a természetes gyógymód iránti érdeklődés, a fürdők mellé épített élményparkok is segítik a fürdők népszerűségét. Nem hat rá a szezonalitás, a nagy fürdővárosokban a gyógyszállók kihasználtsága 80% fölött van.

Hévíz

47500m2, Európában az egyik legismertebb gyógyüdülőhely. A teljes tó vize 72 órán belül képes megújulni. A tó alját borító iszap is gyógyhatású. 50 hektáros védőerdő veszi körül, a tó amúgy is különleges képződmény, csak Új-Zélandon van hasonló. Ovális alakú, legmélyebb pontja 38,5m. 33-35°C a víz átlaghőmérséklete, nyáron 38, télen 23-25°C. Évszázadokon át csak a környék ismerte, a 18. században lett fürdőhely, az első fürdőházat a 19. században cölöpökre építették a tó fölé. Az 1900-as évek elején alakították ki a fürdő mai képét. A hévízi gyógyszálloda a két világháború között épült a strandfürdővel és az üvegtetejű fördőházzal. 1952-ben az Egészségügyi Minisztérium megalapította a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat (ma Szent András Kórház). A színvonal javítása érdekében felépült a legnagyobb és legmodernebb terápiacentrum az országban. Leginkább németek jöttek oda, de voltak hollandok, angolok, skandinávok is. Ma Hévíz városa messze felülmúlja az ország egyéb turisztikai attrakcióit. A hévízi gyógykúra lényege hogy adagolják a betegeknél a fürdőzést, lassan szoktatják őket hozzá. Fontos a víz hőfoka, kémiai összetétele, iszap, levegő, radioaktivitás, éghajlat. Iszappakolás, masszás, terápiák. A kúra időtartama 2-3 hét, ami függ a betegségtől is.Gyógyhatások:

- víz hőhatása: legmegfelelőbb a 32-34°C, mert ilyenkor hőveszteség és hőtorlódás nélkül lehet benne lenni

- víz tömege és állandó áramlása: a forrás körforgást végez a tóban, biztosítja a víz cserélődését. Az áramlások enyhe masszást is végeznek.

- víz gáztartalma: széndioxid, metán, rádium gázok amik gázbuborék formájában lerakódnak a bőrön és onnan felszívódnak, segítve az életműködést.

- víz radioaktivitása: a tó fenekén a 2-8 m-es iszapban többszörösére dúsulnak. Legfőbb részét a radon alkotja, ami fájdalomcsillapító, jó allergia ellen és nyugtatóan hat

- a völgy levegőjének radioaktivitása: a tó vizéből távozó gázbuborék a levegőbe jutnak és ezeket belélegezve gyógyító hatásuk van

- fürdés levegő és napkúrával egybekötve: a nagy vízfelület fokozatosan veri vissza az ultraibolya sugarakat, a fény szükséges a D-vitamin képzéséhez is.

A víz nagy tömegű és az áramlásból adódó nyomás miatt a lábból a mellkasba hajtja a vért ami így átmossa a belsőszerveket.- a vízben lebegő test súlycsökkenése: főleg bénulásos esetekben alkalmazzák, akik ott

könnyebben tudnak mozogni- gyulladásgátló hatás: a tó vize antibiotikus, a víz és az iszap is kórokozómentes- gyógyító iszap: 6-8 m-es tőzeget fúr át a víz és abból lesz az iszap, ami ágyként béleli ki a

tó alját.- Hévízi korpa: fontos, amit sokan kosznak is néznek. Időjárás előrejelző, eső előtt elborítja

a tó felszínét. Összefoglalva a tó jó a mozgásszervi betegségekre, kopásos, gyulladásos, baleseti vagy műtéti utókezelésekre, nőgyógyászati problémákra, bőrgyógyászati. és légzési problémákra.

4

Gyógyfürdők

Balf: Nyugat-Magyarországon, Sopron közelében lévő gyógyhatású klímahely. A Fürdő gyógyvizét a 16. századtól ismerik, de vannak akik szerint már a rómaiak is használták. 1975-ben kapott hivatalos gyógyvízi státuszt. 8 féle gyógyforrás, kénhodrogén+só, hidrogénkarbonát van benne. Izületi bántalmakra, fájdalomcsillapításra, nőgyógyászati gyulladásos megbetegedésekre, ivókúraként gyomor és bélbetegségekre jó. Kneipp kúra: végtagok vérkeringésének fokozása, amikor váltogatják a hideg és melegvizet.Balatonfüred: A 18. század óta használják, szerzetesrendek honosították meg a fürdőéletet. 14-15°C-os a víz, fürdőként használva melegítik. Szénsavas, jelentős vassal, radioaktív vizek is vannak ott. Belélegezve is hasznos. A városban egy szívkórház van, ahol a vízét fürdésre használják. A Kossuth Lajos forrás gyógyvízéből bárki ihat, jó a gyomorra és cukorbetegségre.Bükfürdő: Nyugat-Magyarországon, Szombathely közelében van. Az ’50-es években olajfúrás közben találták meg a vizet, ami 1000méterről tör fel. ’62-ben lett gyógyvíz, akkor épült meg az első medence, aminek az egyik fele nyitott, a másik zárt. A legnagyobb befogadóképességű fürdő, egész évben nyitva van. Hidrogénkarbonátot tartalmaz, jó a gyulladásra, ivókúraként hurutos megbetegedéselre.Debrecen: A ’60-as évek óta gyógyfürdő, néhány éve van élményfürdő és wellnes részleg is. A víz 63°C-os amikor feltör, amit négy különböző hőfokra hűtenek. Klórt és hidrogénkarbonátot tartalmaz, jó fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, szív- és keringési panaszokra.Dombóvár: Gunaras fürdő, a ’70-es évektől gyógyfürdő. Hidrogénkarbonátos, 55°C-os, amit hűtenek. Érszűkületi betegségekre, gerincbetegségekre, fog- ínybetegségek kezelésére jó. A fürdő mellett van egy nagy tó.Egerszalók: A víz hatalmas mészkőlerakódást képez a domboldalon, ahonnan lefolyik. ’92 óta gyógyvíz, az elmúlt években kezdték fejleszteni.Gyopárosfürdő: Orosháza közelében található. Egy természetes tó partján van, a 19. század óta ismert a tó gyógyhatása. 1815-ben egy német nyelvű útikalauz már említést tesz róla. Mág a 19. században gyógyvízzé nyilvánították. Nyitott és zárt medencékben is lehet fürdeni, kb. 40-45°C-os forrásból táplálják. Hidrogénkarbonátos, reumára és nőgyógyászati betegségekre jó.Gyula: Dél-keleten van, jelentős fejlesztések vannak, várfürdőként is ismert. Az almási kastélyban és a parkban alakították ki a fürdőt. Nagy befogadóképességű, hidrogénkarbonátos, kloridos, magas ásványkincs tartalmú. A legismertebb kút 2500 méter mélyről hozza felszínre a vizet. Baleseti rehabilitációprogramomként, ivókúraként gyomorsavtúltengésre jó.Hajdúszoboszló: 1925-ben fedezték fel a gyógyvizet földgázkutatás közben. 110 méterről tör felszínre a 75°C-os víz. Kezdetben mosásra használták, 1927-ben nyílt meg gyógyfürdőként, magántulajdonban. A vizet forró aranynak is nevezték. Ásványianyagokban gazdag: jód, bróm, konyhasó, ezüst, réz, ólom, stb. Nőgyógyászati panaszokra, bőrbetegségekre, inhalációként légúti betegségek kezelésére alkalmas.Harkány: Baranya-megyében van, Magyarország öt legismertebb fürdőjének az egyike. ’90-ig a legnagyobb gyógyfürdő és 180 éve van ott gyógyfürdő. „A reumások mekkája.” A Batthány család alapította. Magas a kéntartalma, bőrgyógyászati betegségekre, csontritkulás kezelésére alkalmas.

5

Igal: Siófok környékén van, ’47-ben olajkeresés közben találták, 83°C-os, 600méter mélyről jön a felszínre. ’48-ban elkezdték a fürdőkiépítést, kezdetben termál, később gyógyfürdő lett. Jód, klór, fluorid tartalma van. Nőgyógyászati betegségekre, porckopásokra, sebgyógyításra, fog-, így, szájbetegségekre, inhalációként arc/ormelléküreg gyulladásokra jó. Belégzése idegnyugtató.Mezőkövesd: Zsóry fürdő, Észak-Magyarország legnagyobb gyógyfürdője. A névadó Zsóry Lajos, aki engedélyezte, hogy magánterületén ’38-ban olajat kutassanak. Magas a forrás vízhozama, kezdetben palackozták, később gyógyfürdő lett. 1940-ben készült el az első medence. Kalcium, magnézium tartalmú a víz, fő hatóanyaga a kén. Jelentősen csak a ’70-es években kezdték bővíteni. Strand, élményfürdő is van. Bőrbetegségekre, fájdalomcsillapításra, vérnyomásproblémák kezelésére, baleseti rehabilitáció esetén alkalmas.Miskolctapolca: (barlanfürdő) Van egy hideg és egy melegvízű forrása, bár a meleg is csak 34°C-os. A víz egy természetes barlangüreget töltött fel, ott van ma a barlangfürdő. A 16. században már ismerték, ekkor épült az első fürdőház. A 20. századig magánkézben volt. 1934-ben nyilvánították üdülőhelyé. Négy különböző barlangot találtak kartcvízzel. ’98-tól folyamatosan bővítik. Hidrogénkarbonátot, kalciumot, magnéziumot, radont tartalmaz, jó kopások kezelésére, csontritkulásra, légúti megbetegedésekre.Parádfürdő: Három különböző hatású forrás található ott, amit palackban is árulnak. Kénes gyógyvíz. A forrás timsós, magas a vastartalma. 1826-ban találták meg, majd elkezdődtek a fejlesztések. Ybl Miklós tervezett ott számos épületet. A Clarissa forrás magnéziumot, nátriumot, hidrogénkarbonátot és szénsavat tartalmaz, ivókúraként használják. Palackozott változata jó a másnaposság kezelésére, gyomorbántalmakra, epére, májra. Javasolt mozgásszervi megbetegedéseknél, nőgyógyászati betegségekre, vérszegénységre.Sárvár: Vas-megyében, Szombathely közelében található. A ’60-as években kőolajat kerestek, de víz tört elő 1200-200 méter mélyről. ’80-ben lett gyógyvíz. Két teljesen eltérő forrás van ott, egy 80°C és egy 40°C-os. Az egyik hidrogénkarbonátos, baleseti rehabilitációknál segít, a másik brómos, magas fluortartalommal, így baktériumölő, fertőtlenítő. Jó gyulladáscsökkentésre, bőrbetegségekre, fog-ígybetegségekre. A vizet lepárolják, az összegyűjtött ásványi anyagokat porítva árulják, amit később vízben fel lehet oldani.Zalakaros: A Balatontól kb. 20km-re található. 35 éve fedezték fel. Víze 96-97°C-os, hidrogénkarbonátot, nátriumot, jódot és brómot tartalmaz, gyulladáscsökkentő hatású.

Gyógybarlangok: Abaliget, Aggtelek, Lilafüred, Budapest

6

Védett állatok: főleg a madarak, azok közül is azok, amik hazánkban költenek. A leginkább védet területek: Kisbalaton, Fertőtó, Tisza-tó. Fontosak a nagytestű emlősállatok, amiknek a vadászatban és a vadmegfigyelésben van szerepük. Magyarország gazdag hüllőfajokban és rovarokban. 45ezer állatfajt tartalan nyilván az ország területén, amiből 855 faj védett. Kiemelten védett: békászó sas, kerecsen sólyom, rétisas, nemes kócsag, túzok, gólyatöcs, gulipán. Az állatoknak nem csak a vadászatban van fontos szerepük, hanem a madármegfigyelésben, ökoturizmusban, horgászatban is.Növények: természetes növénytakaró: lombos erdő, erdős puszta, füves puszta, ami a teljes terület 15%-a. Az erdőinknek több, mint a fele ültetett. 2200 növényfajt tartanak nyilván, amiből 500 faj védett. Alborétumok, természetjárás esetén van szerepe a növényeknek. Védettek: bánáti bazsarózsa, hérics, vókoló zsálya, kökörcsin, pilisi/dolomiti len. A bükk és a kőris a legelterjedtebb, de sok helyen vannak fenyők is. Az Alföldön a fűz és a nyár a jellemző, cserje, borókás, füves puszta. Parkerdő: ültetett és turisztikai szempontból fejlesztett erdő, amit nagyvárosok köré ültetnek. Részben mesterségesen kialakított turisztikai szolgáltatásokra szolgál. Turistautak, pihenőterületek, jó a megközelíthetősége, a peremen parkolók vannak. Vegyes erdők, sok növényfajjal. Az EU szabványa szerint egy főre 300m2

erdő kellene hogy legyen a városok körül, de ez Budapesten csak 50m2. A parkerdőnek három alaptípusa van:- Pihenő erdő: a lakosság a legintenzívebben használja, kiépített ösvények, erdei

tornapálya, sportpálya van a területén. Fahasznosítás nincs.- Sétaerdő: kevésbé használt utak, nincs annyira behálózva, nincs kiépített infrastruktúra.- Kirándulóerdő: fakitermelésre szolgál, csak csekély jelzésekkel ellátott turistaút van, ide

javasolt a turistaszállások építése.

Borvidékek

Magyarországon 22 történelmi borvidék található, ahol nyitott pincék, szakértő vezetésével borkóstolók, minimum egy borral kapcsolatos rendezvény van. Mennyiségében visszafejlődő, de minőségében jelentősen fejlődő a hazai bortermelés. A szőlőtermelés és a borexport a felére csökkent.Magyar szőlőfajok: olasz rizling, juhar, hárslevelű, kéknyelű, kékfrankosMagyarországon elterjedt nemzetközi fajok: Sovignone, MerlóAz alföldi borvidélelet a tömegtermelés jellemzi, hétköznapi alkalmakra termelnek borokat, ilyen pl. a kadarka.1. Csongrádi: a legrégebben ismert, a törökök mér készítettek itt borokat. Magas a napsütéses órák száma, kevés a csapadék. Jellemző a kopasz metszés, amikor annyira visszametszik a szőlőt, hogy nem marad rajta friss hajtás – nem kell karózni a szőlőt, mert nem nő akkorára. Fajták: kövi dinka, olasz rizling, zöld veltelini2. Hajósbajai : ’90-ben kapott borvidéki besorolást, a homok lösszel keveredik, ami kedvezőbb. A bortermelést a németek kezdték el, 50-50%-ban termelnek fehér és vörösbort. Fajták: kövi dinka, hárslevelű, 1000 jó, merló3. Kunsági: a legnagyobb kiterjedésű, elsősorban fehérszőlőt termesztenek, amivel eredetileg a futóhomokot akarták megkötni. Itt a legkevesebb a minőségi bor. Fajták: olasz rizling, 1000 jó, kunleány, cserszegi fűszeres

7

4. Ászár-Neszmény: Budapest környékén, a Gerecsen és a Vértes lejtőjén található. Már a rómaiak is termeltek ott bort. Az éghajlati adottságok nem olyan kedvezőek, javarész északi lejtők. Kizárólag fehérbort készítenek. Jellemző a reduktív eljárás, amikor a borok friss, üde, gyümölcsillatúak. Fajták: 1000 jó, budai zöld, olasz rizling, leányka, királyleányka.5. Badacsony (Ábrahám hegy, Szent György hegy, Szigliget): Magas a napsütéses órák száma, a Balaton vize is visszatükrözi a napot. Kialakultak a borturizmus hagyományai, zömében fehérborokat készítenek, amik testesebbek, ízesebbek, savakban gazdagabbak. Fajták: szürke barát, olasz rizling, kéknyelű, muskotály.6. Balatonfüred, Csopak: A Balaton északi partja, a keleti medence. Az altalaj vasas és meszes, ami a borokban is érezteti a hatását, mert testesebbek és tüzesebbek. Fajták: olasz rizling, rajnai rizling, chardannay.7. Balatonmellék: Kisabb a napsütéses órák száma, a középkor óta szőlőtermesztés folyik ott. Kevésbé testesek és tüzesek, ezért inkább pezsgő alapanyagok. Fajták: szürke barát, olasz rizling, 1000 jó, kékfrankos, merló.8. Egyed-Budai borvidék: ’90 óta borvidék, a Gerecse és a Velencei hegység déli lejtőin található, meghonosították a német borászati hagyományokat. Divatos a reduktív eljárás, pezsgőalapanyag. Fajták: chardannay, chavignonnay, zenit.9. Móri: Kevert a talaj (homok, kavics, lösz), kedvező az éghajztal. Közepes minőségű borokat készítenek, a fehérbor dominál. A cukortartalmuk magas. Fajták: 1000 jó (itt minőségi borként), olasz rizling, leányka, chardannay.10. Pannonhalma, Sokoro-alja: Bakony hegység északi nyúlványa, Pannonhalmi dombság. A legkisebb borvidék. Már az apátság alapítólevelében említik a szőlőtermesztést. Csak fehérbort készítenek, az éghajlat hűvős de állandó. Fajták: chardannay, tramini, szürke barát, olasz/rajnai rizling.11. Somló: A fehérborok erősen sárgák, testesek, tüzesek, ünnepi borok. A somlói boroknak gyógyhatása van. Speciális bor: a nászéjszakák bora. Fajták: juhfark, furmint, hárslevelű, tramini.12. Soproni: A 12. század óta termesztenek itt szőlőt, kezdetben fehéret, de a 19. század óta inkább vöröset. Az éghajlat hűvös, de intenzív a napsütés a Fertő tó miatt. Talaja meszes altalaj – magas a borok savtartalma. A kistermelők dominálnak, kevés a nagygazda. Működő borút programok jellemzik. Fajták: kék oportó, merló, chavignonnay, veltelini, zenit, királyleányka.13. Balatonboglár: A Balaton déli partján, a Somogy dombság északi lejtője. Zömében fehérborok a jellemzőek, amik könnyebbek, frissen fogyasztandók, sok a pezsgő alapanyag. Fajták: olasz rizling, sárga muskotály, chardannay, merló, kékfrankos.14. Mecsekalja: Déli lejtőkön, 2000 év óta termesztenek ott szőlőt, kedvező szubmediterrán klíma, pezsgőalapanyagok, illatos borok magasabb cukortartalommal, alacsony savtartalommal. Fajták: pécsi cirfandli, chardannay, furmint.15. Szekszárdi: Szubmediterrán, löszös talaj, főleg a vörösbor a jellemző aminek magas az alkohol és a szárazanyagtartalma, sötétvörös színű. Fajták: kadarka, kékfrankos, merló, chardannay, chavignonnay, bikavér (minimum háromféle vörösborból). A legjobb minőségi rose borokat itt készítik.16. Villánysiklós: A legrégebbi, vörösbor a domináns, a legmagasabb minőségi borok. Nehéz, testes, magas alkoholtartalmú. Itt volt Magyarország első borprogramja, ma is a leglátogatottabb terület. Fajták: kék oportó, kadarka, kékfrankos, olasz rizling, hárslevelű, chardannay.17. Bükkalja: Több, mint 100 éve létezik, az ültetvények szinte a város közepéig benyúlnak. Közepes minőségű borok, kisüzemi termelés, az időjárás nem olyan kedvező. Pezsgőalapanyag. Fajták: olasz rizling, chardannay, zöld veltini.

8

18. Eger: a 15. század óta termelnek bort, a Bükk hegység déli és nyugati lejtőjén. Minőségileg nem szubmediterránok, de minőségi borok. Évjáratonként sokkal kevésbé változik a borok színvonala.19. Mátraalja: A Márta déli lejtői, vulkanikus altalaj, könnyű, illatos borok, magasabb a cukortartalom, inkébb a fehérborok a jellemzők. Fajták: rizlingek, chardannay, kékfrankos, caberné, zweigelt.20. Tokaj-Hegyalja: 1000 éves borkultúra, az egyetlen világhírű, kizárólag fehérborok jellemzik. Testes, nehéz borok, magas sav- és cukortartalommal, speciális penészgomba. Fajták: furmint, hárslevelű, sárga muskotály.21. Zala: A múlt század óta bort készítettek, de csak ’98 óta borvidék, a legfiatalabb. Nem ismert a borturizmusban, közepes minőség, kisüzemi termelés, több a fehérbor. Fajták: olasz rizling, zöld veltini, zala gyöngye, zenit, piros tramini.22. Tolnai: Tolnai dombság, Mezőföld, ’98 óta borvidék, homokos altalaj, a borok frissen fogyasztva jók, gyümölcsillatúak, üdék, természetes szénsavtartalommal. Fajták: olasz rizling, tramini, chardannay, zweigelt, merló, pinonoir.

A helyesírásért felelősséget nem vállalok! :)

9

Egyedi természeti adottságok, jelenségek

Barlangok: Aggteleki, Miskolctapolcai barlangfürdő, Tapolcai tavasbarlang, Szemőhegyi barlang, Pálvölgyi barlang, Abaligeti, István és Anna barlang Lilafüreden.

Alborétumok: nem tökéletesen a természet alkotta, az ember is beleavatkozott egyedi növénytársításokkal. A legtöbb kastélyok udvarán jött létre. Füvészkert (amazonaszi tündérrózsa – tavirózsa 2m-es levelekkel), Szarvasi, Alcsúti, Zirci, Szombathelyen a Kámoni és a Jeli.

Áttöréses völgyek: Duna-kanyarSzigetek, félszigetek: Tihanyi félsziget (ott volt Magyarországon az első tájvédelmi körzet), Szentendrei sziget, Szigetköz, Margit sziget.Vízesések: Fátyol vízesés, lilafüredi vízesés

Különleges tájképek pl. kőtengerek – Káli medence, ingókövek a Velencei hegységben, Bazaltorgonák pl. a Badacsony környékén, magyar puszták – Hortobágy, Kiskunság, Tokaj, Hegyalja, Kis-Balaton vidéke.

Az egyedi természeti adottságaink egy része az 1972-ben megszületett Világörökség Egyezmény alapján védett. Több, mint 180 ország írta alá az egyezményt, ami inkább kötelezettségeket jelent; az adott területet más célra nem igazán lehet használni, fejleszteni kell. De ha valami felkerül a listára, az turisztikai vonzerő lesz, így hosszú távon megéri. Az egyezmény ötlete a ’40-es években merült fel, amikor Egyiptomban egy gát építése miatt ezer éves templomokat akartak lebontani. Elindult Egy nemzetközi kampány, 50 állam pénzt is adott a templomok védelmében, amiket így átépítettek egy másik helyre. Ezután a megállapodást formába öntötték, megszületett az egyezmény. 1965-ben készült el az első változata és itt született meg a világörökség szó is. A Műemlékek és Történelmi Együttesek Nemzetközi Tanácsa és az UNESCO létrehozta az egyezményt amit 1968-ban fogadtak el. Az ENSZ 1972-ben hagyta jóvá a szövegét. Az első tagokat 5-6 évvel később vették fel, akkor jelent meg az első lista. Az egyezmény fő célja: olyan természeti vagy kulturális értékek listára vevése, amik az egész emberiség számára értékkel bírnak, hitelesek és érintetlenek. Az embléma külső köre a természet képe, a belső négyzet két egymásnak fordított tenyér szimbóluma. Jelenleg két kategóriában lehet felkerülni a listára: kulturális érték, természeti érték és van egy új, a kultúrtáj – a természeti értékek és az emberi hagyományok összefonódása.

Kulturális örökségek: műemlékek, építészeti-, szobrászati-, régészeti értékek. Épületek, épületegyüttesek, helyszínek.Kritériumok:

- az emberi alkotószellem remekművei pl. Piramisok, Tadzsmahal, Akropolisz, Kolosszeum

- meghatározott korszakot szimbolizáló, összefüggő tájépítészeti-, városépítészeti emlékek- élő vagy letűnt civilizációk kivételes értékei pl. pécsi ókeresztény sírkamrák- egy építészeti stílus kiemelkedő épületegyüttese pl. Pannonhalma- speciális emberi települések, letelepedési formák pl. Hollókő- egy műalkotás, egyfajta néphagyomány vagy kivételes esemény emlékhelyei – ez

önmagában még nem elég

10

Természeti színhelyek:- esztétikai vagy tudományos szempontból jelentős fizikai/biológiai képződmények pl.

geológiai-,, kőzettani emlékhelyek- kihalásra ítélt állat illetve növényfajták lakóhelye, élettere- egybefüggő természeti tájak pl. Hortobágy

Kritériumok:- egy földtörténeti korszak megtestesítői pl. Aggteleki barlangrendszer- meglévő, működő ökológiai rendszerek- rendkívüli természeti szépségek/jelenségek- biológiai sokszínűség természetes élőhelyei

(Vegyes helyszínek, ami természeti és kulturális is, összesen 23 ilyen van ami mind a két kategóriában lehet)

Magyar helyszínek:- Budapest – A Duna látképe, Andrási út (2 részből áll és 2 külön időpontban került a

listára)- Hollókő, Ófalu és táji környezete- Aggteleki karszt – Szlovákiával közösen- Pannonhalmi bencés főapátság- Hortobágyi Nemzeti Park- Pécsi ókeresztény sírkamrák- Fertőtó kultúrtáj – az osztrákokkal együtt kapott védettséget- Tokaji történelmi borvidék

Világörökség várományos színhelyei: (Már a várományos listán vannak)- Tarnóci ősélőhely – ipolytarnóci ősmaradványok- Komárom-Komárnói erődrendszer – közös pályázata a két országnak- Dunakanyar kultúrtáj – Visegrád + Esztergom + egyéb értékek- Rózsadombi termál kertek vidéke- Lechner Ödön és a magyar szecesszió- Tihanyi félsziget, Tapolcai medence, Hévizi tó- A rómaikori limes magyar szakasza- Mezőhegyesi állami ménesbirtok- (Magyarország + Szlovákia + Lengyelország) ÉK-Kárpátmedencfe fatemplomai

Magyarországi tájhálózat

11

Nemzeti parkok

Védett területek: 1996-ban született egy törvény, ami négyféle védettségi kategóriát állapított meg (lényegében méret alapján):

1. természeti érték – pl. fa/növény, barlang, vízesés2. természetvédelmi terület – jól körülhatárolható, egyedi természeti adottságokkal,

rendeltetése a természeti értékek védelme pl. madarakban gazdag mocsár, nádas, erdő3. tájvédelmi körzet – nagyobb összefüggő terület, ahol az ember és a természet harmonikus

együttélése jellemző. Célja a természetvédelem úgy, hogy az ne hátráltassa az emberek gazdálkodó tevékenységét.

4. nemzeti park – nagy kiterjedésű, melyen nem az egyedi fajok, hanem azok együttélése jelenti a különlegességet. Állat-, növény-, geológiai értékek. A táj egy részét az ember jelentős mértékben átalakította. Oktatási, kutatási, gazdálkodási célokat is szolgál.

1. 2. kategória: helyi természetvédelmi szervezet döntése alapján létrehozható, a 3. 4. kategória csak a miniszter által hozható létre.A nemzeti parkokat különféle övezetekre kell osztani, a jogszabály miatt 6, vagy minimum 3 övezet kell. Ez a védettség mértékék jelenti.Övezetek:

- Természeti övezet: a legvédettebb zóna, ide még kutatók is csak engedéllyel mehetnek- Kezelt terület: részben nyitott a turizmus számára is, előzetes engedéllyel korlátozott

létszámban látogatható- Bemutató övezet: turisztikai vagy rekreációs célokat szolgál, szabadon látogatható. Itt van

turisztikai infrastruktúra pl. múzeum, szálláshely, stb.

Hortobágyi Nemzeti ParkHazánk legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, 1973-ban hozták létre, területe 1100km2, több nemzetközi listára is felkerült pl. a Világörökség listára. Három megye területét foglalja magában; Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Heves megye egy kis része is. Az ember és a természet több ezeréves együttélését mutatja be. Pásztorélet hagyományai. Növényvilága nagyon változatos. Régen vizenyős, mocsaras árterület volt. Termőtalaja jó minőségű, a folyószabályozások után szikesedni kezdett. A pusztai növénytársulás dominál, de foltokban ártéri ligeterdők és mocsári növénytársulások is maradtak. Az őskor óta lakott. Kunhalom: mesterséges földtani képződmény, ahol az őskorban lakott az ember. 1-1 domb tetejére települ egy család. A középkorban őrhelyek voltak, vagy templomok épültek oda. 20-90m átmérőjű, a magassága 0,5-12m között van. Ma kb. 1500km kunhalom van a területén és mind egyedileg is védett. A csárdák világa és a kézművesmesterségek még a középkorból maradtak fenn. A folyószabályozások is befolyásolták a képet.1827-1833: kilnclyukú híd építése, amit a talajvíz miatt hoztak létre.Hortobány állatvilága: külterjes állattartás, őshonos magyar állatokat tenyésztenek (szürke marha, juh), de a madárvilág a leghíresebb és a legvédettebb. Sok a túzok, sziki pacsirta, ami az egyetlen olyan faj, ami csak a Hortobágyon él. A széki csér, kócsag, gémfélék, csíkosfejű nádiposzáta (Európaszerte védett), batla (nemzetközileg is védett). Több százezres populáció pl. darvak – a vonulásuk nagyon látványos. 340 védett madárfaj van a területen. Látogatható központok, bemutatótermek:

12

- Megyes csárdamúzeum: eredeti épületben a folyószabályozás előtti életképeket mutatja be. Két csárda került csak eredeti formájában megőrzésre.

- Nyugati fogadóház: a javasolt kerékpárutak kiindulása, múzeumok, információs anyagok, kerékpárkölcsönzés, a szervezett programok innen indulnak. Közpóépkori mesterségeket mutatnak be, sokat ki is lehet próbálni. Van ott egy 2,5x5m-es festmény ami egy hortobágyi életkép.

- Tájház: Nagyivánban van, a falu szélén, egy pusztai környezetben. Régi lakásbelsők tekinthetők meg, de lehet szobákat is bérelni hasonlóan berendezve.

- Cserepespuszta: madármegfigyelőhely, csak biciklivel vagy gyalog lehet odamenni, védett területen van.

- Szélhalmi fogadóház: Karcagon, műemlékszélmalom + fogadó. A legnagyobb kétvitorlás szélmalom az országban, 25m a vitorlák fesztávolsága. Benne malommúzeum van, mellette bemutatóház és kézművesműhelyek.

- Pásztormúzeum: Hortobágy központja, szabadon látogatható. Egy 19. századi épület, benne a pásztorélet emlékeivel. Körszín: az egykori kézművesség világába kalauzol, képekkel illusztrálja az egykori parasztházakat, berendezési tárgyakat. Kapcsolódik ide egy kézművesközpont is, ahol mesterek dolgoznak.

- Pusztai állatpark: őshonos magyar háziállatok megőrzése és bemutatása. Állattartási módok és azok eszközei. Magyar kutyafajokat és egy magyar lófajtát mutat be.

Ajánlott tanösvények:- Egyed-Pusztakócsi tanösvény: a mocsárvilágot mutatja be, biciklivel jó odamenni, mert

26km földút. Nádasok, mocsarasok élővilága.- Hortobágyi halastó tanösvény: hálózat, a világ legnagyobb halastó-rendszerét mutatja be.

Táblákkal, magaslesekkel, belépődíjjal. Kisvasutat akarnak iss építeni.- Szálkahalmi tanösvény: 3km, gyalogos, botanikai, zoológiai, kultúrtörténeti emlékek

láthatóak ott. Vannak táblák és megfigyelőtornyok, az út egy szikes részen vezet át. Föbb nevezettességei a kunhalmok és a háziállatok.

- Tiszatavi tanösvény: nem konkrét, kijelölt útvonal, hanem térképen ajánlott vízi útvonalak. Vízimadarak megfigyelőhelye, szabadon látogatható (külső gyűrű).

Kiskunsági Nemzeti Park1975-ben jött létre, fő céljai a Duna-Tisza közének védelme, régen a Duna árterülete volt – homokos terület pusztai vidékkel, ártéri és ligeterdőkkel. Sok a védett kultúrtörténeti emlék pl. speciális gazdálkodási forma, tanyasi életforma megőrzése/bemutatóhelye. Állat és növényvilága a Hortobágyi Nemzeti Parkéhoz hasonló, csak kevesebb a számuk.

- Természetháza: Kecskeméten egy látogatóközpont, ami áttekintést ad a nemzeti parkról, nevezetességeiről. A terület fő oktatási és kulturális központja. Kertjében egy tanösvény van, amit iskolásoknak ajánlanak, van hozzá bemutatófüzet is. Tartozik hozzá egy hangtár is, ami a madarak hangját mutatja be.

- Pásztormúzeum: Bugacon, a hajdani szárazmalom (nem víz, hanem emberi vagy állati erő hajtja) területén van, a pásztorélet mindennapjait mutatja be + a bőr és fémművességet, faragást, fa használati tárgyakat. Diorámák: 3dimenziós életképek a pusztai tájak kitömött állataival.

- Világkúria: Kunszentmiklóson a 19. század klasszicista stílusú palotája. Helytörténeti és néprajzi érték, az égszerek bemutatására koncentrál. Élőműhelyek is vannak, főleg a szövés-fonás jellemző.

13

- Nyakvágó csárdamúzeum: 1801-ben volt ott egy gyilkosság, megölték az akori kocsmárost. Az egész alföld központja, szálláshely is volt az 1800-as évek elejétől. A betyárság emlékeit mutatja be, a klasszkus csárda ivója, a kocsmárosné hajdani lakóhelye.

- Árpádkori falusi rekonstrukció: teljes falu utcákkal, házakkal. Ezeket helyreállították és berendezték. Félig földbe vájt épületek.

- Kolon tó: madármegfigyelőhely, főleg nádi és énekesmadarak, előzetesen be kell jelentkezni.

Három tanösvény:- Boróka tanösvény: 2km hosszú gyalogos, homokinövényekkek, borókások és a bugaci

puszta jellegzetes háziállatai.- Vöcsök tanösvény: vízi-, énekesmadarak és föld alatt élő állatok- Vörösmarty tanösvény: vizes kétéltűek és hüllők, nádasok élővilága

Duna Ipoly Nemzeti Park1997-ben alakult meg, az egyik legfiatalabb. A fővárostól északra a Duna két partja és az Ipoly völgye a főbb területe, szigetei, Pilis, Visegrádi hegység, Börzsöny, Vértes tájvédelmi körzet, Gerecse tájvédelmi körzet. Négy megye területén van; Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye. Az alapító okirat szerint a legfőbb érdekesség az átmenetek: síkság, dombság, folyók találkozási pontja, éghajlati átmenetek – kontinentális éghajlat szubmediterrán mikroklímával.Legfontosabb védett értékei:

- A Visegrádi hegység vulkanikus eredetű, a fő alkotója az andezit, erős pusztító tevékenységek érték (jég, víz, szél) – meredek sziklaszirtek, hegyoldalak, érdekes sziklaalakzatok.

- Pilis: mészkő és dolomit az alapanyaga, ami alkalmas barlangképződésekre, több, mint 100 barlang van ott, őslénytani leletekkel, kevésbé meredek hegyoldalak, fennsíkok, lankás lejtők jellemzik, aminek alacsonyabb az erdősültsége.

- Börzsöny: vulkanikus eredetű, hasonló a Visegrádi hegységhez, nincsenek fennsíkjai. Állat és növényvilága magashegységi.

- Ipoly völgy: arculatát az áradások és apályok alakították, a folyót alig 20-22 éve szabályozták és egy szakaszt érintetlenül hagytak, hogy megőrizzék az ottani flórát és faunát. A völgyben termálforrások, morotvatavak, kanyarulatok találhatók.

Fő védett értékek:- több, mint 300 forrás, a legtöbb Visegrádon és a Börzsönyben van, de ezek alacsony

vízhozamúak, a pilisiek magasabbak. A börzsönyi források egy része 60m fölött fakad, ami európai ritkaság.

- Növényzet: A Dunántúli és az Északi Középhegység között képez átmenetet. Védettek a páfrányok és a nőszirom alfajai. A Pilisben bükk, tölgy és kőriserdő van, a Börzsönyben leginkább bükk erdő, az Ipoly árterében égerfa ligeterdők.

- Állatvilág: több, mint 700 védett faj, gazdag és változatos a csigaállománya, őshonos itt a fűrészlábú szöcske. Leginkább ragadozó madarak jellemzőek pl. ölyv, sas, kerecsensólyom. A fekete gólya és a fehérhátú fakopáncs különösen védett. Az erdőben hiúz ás vidra, a barlangokban denevérfajok vannak.

A nemzeti park védi a hegyeken lévő várakat, bár azok kultúrtörténeti emlékek; Nógrádi vár, Drégely vára, Visegrádi vár. Hazánk legveszélyeztetettebb nemzeti parkja, mert közel van a fővároshoz. Budapest ivóvízellátásának a 90%-át biztosítja.

14

Bemutatóhelyek:- Királyréti oktatóközpont – erdei iskolák és táborok szervezése, sok speciális tábor,

állatmegfigyelések, nyomkövetések, vizes élőhelyek élővilágának megfigyelése, barlangász programok.

- Esztergom: A nemzeti park központja, fogadóház/bemutatóközpont. A nemzeti park főbb értékeit bemutató kiállítás található ott, mellette tanösvény, ami elsősorban az állatvilág jellemzőit mutatja be.

- Ócsa: tájház az ócsai öregfaluban. Speciális falukiállítási mód – két beltelkes települési szerkezet: minden családnak van egy háza hozzá egy kis kertel + egy telek a külső gyűrűben gazdálkodásra.

- Alcsúd alborétum: több, mint 500féle fa és cserje van ott. Magyarország történeti kertjei – kertkiállítás (főúri kertek). Két nagy Budapesti barlang a Pálvölgyi barlang (a 2. leghosszabban feltárt barlang hazánkban) belülről fakadó hévizes forrás és belülről beszivárgó csapadék alakított, speciális érdeklődésűeknek van barlangtúra is. A másik barlang a Szemlőhelyi, amit belső hévizes források alakítottak. Televan beton cseppkövekkel, amik gyorsan képződnek, de sérülékenyebbek. Mozgássérültek is látogathatják a barlangot. Fölötte egy emlékhely van, a barlang feltárása közben elhunyt barlangászok emlékhelye.

- Vértesszőlösi előembertelep: nem csak emberi, hanem állati és növényi lenyomatok is vannak ott.

Tanösvények:- Gellérthegyi tanösvény: a főváros állat és növényvilágát mutatja be.- Esztergomban a kis strázsahegyi tanösvény 1,5km hosszú, van ott partifecske telep,

mészkőbánya, mesterséges halastó, kilátótorony a Dunakanyarra.- A Duna másik kőfejtőében is van egy tanösvény, ahol Magyarország leghosszabban

megmaradt római kori kőútja van, a tanösvény földtani bemutatóhely.

15