harsona november.qxd 11/3/2010 5:41 PM Page 1 · szét. A magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíja hiányzik az elsô pil-lérbe teljesített befizetésekbôl, amely a nyugdíjkassza

harsona november.qxd 11/3/2010 5:41 PM Page 1

lett nyugati országokban is. Az ilyen típusú rendszereka társadalmi szolidaritás alapintézményei, azon a társa-dalmi megegyezésen alapulnak, hogy az aktív korúakkészek és képesek a nyugdíjrendszerbe történômegfelelô szintû befizetésekre, ezzel biztosítva a nyug-díjas generációk ellátását, illetve a saját nyugdíjjogo-sultságukat. A hazai nyugdíjrendszer jellemzôje, hogynemzeti szintû egységes kockázatközösséget hoz létre,nem léteznek foglalkoztatási csoportonként elkülönülônyugdíjrendszerek. Ez is a társadalmi szolidaritást, aközmegegyezést erôsítô tényezô. Mint a késôbbiekbenlátni fogjuk, a jelentkezô problémák éppen ezt a köz-megegyezést kérdôjelezik meg, egyrészt a demográfiaifolyamatok eredményeképpen, másrészt a foglalkozta-tási viszonyok gyökeres átalakulása miatt.

A magyar nyugdíjrendszer a múlt század utolsó har-madára hasonló jellemzôkkel rendelkezett, mint nyugat-európai társai. Az ún. felfutó szakaszban újabb és újabbnépességcsoportokat fogadott be a rendszer, így aza rendszerváltáskor – már az ún. érett szakaszban –

2 L I G A H a r s o n a

Anyugdíjrendszerp e r s p e k t í v á iszámtalan kihí-vást hordoznak.Az alábbiakbanezek rövid bemu-tatására vállalko-

zunk. Célunk, hogy hozzájáruljunka nyugdíjrendszer jövôjét determi-náló társadalmi, gazdasági feltéte-lek megértéséhez, bemutassuk alehetséges alternatívákat, ame-lyek közül a társadalomnak vá-lasztania szükséges. Végül, denem utolsósorban, a LIGA állás-pontjának koncepcionális kialakí-tására is sort kell keríteni, az alap-kérdések tisztázásán keresztülbiztos fogódzókat találni a napiszakmapolitikai vitákhoz, törekvé-seink megfogalmazásához ésmegvalósításához.

HelyzetképA magyar nyugdíjrendszer

alapvetôen a munkajövedelmekszerinti, állami kötelezésselelôírt nyugdíjjárulék-befizetése-ken és – alapesetben – a nyug-díjkorhatár elérésétôl járó havinyugdíjjáradékon alapul. A rend-szerben meghatározó az ún. fel-osztó-kirovó mûködés (a szak-irodalomban pay as you go,PAYG), amelyben nincs tartalék-képzés, azaz az aktív korúak be-fizetései teremtik meg a nyugdí-jas generációk járadékának fe-dezetét. Meghatározó sajátos-ság a rendszer mûködtetéséértvállalt állami garancia. Ez aszisztéma alakult ki a II. világhá-borút követôen sok, köztük a fej-

F o g l a l k o z t a t á s

AA mmaaggyyaarrnnyyuuggddííjjrreennddsszzeerrjövôje

A NYUGDÍJRENDSZER MINDANNYIUNK ÜGYE. KEVÉS

INTÉZMÉNY BÍR HASONLÓ, AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT ÁT-FOGÓAN ÉRINTÔ FONTOSSÁGGAL. AKÁR MUNKAVÁL-LALÓKÉNT, MINT BEFIZETÔ, AKÁR NYUGDÍJASKÉNT,MINT JOGOSULT, KAPCSOLATBAN ÁLLUNK VELE. ANYUGDÍJRENDSZER MÛKÖDÉSE MINDKÉT IDÔSZAKBAN

MEGHATÁROZÓ SZEREPET JÁTSZIK ÉLETÜNKBEN, TULAJ-DONKÉPPEN EGY TÁRSADALOM SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI

RENDSZERÉNEK ELSÔ VÉDVONALA, ALAPJA.


Ny u g d í j r e n d s z e r

L I G A H a r s o n a 3

gyakorlatilag teljes lefedettséget biztosított a tár-sadalom tagjai számára. Alapvetôen két, egymásraépülô követelménynek felelt meg: egyszerre nyújtotta azabszolút és a relatív biztonságot a nyugdíjasok számára.

Elôbbi fogalom egy társadalmilag még elfogadottéletszínvonal garantálását jelenti, ami a nyugdíjmini-mum intézményében öltött testet. Fontos tudnivaló,hogy a nyugdíjminimum a keresetarányossággalszemben – ami a biztosítási elv alapkövetelménye – aszolidaritási elven nyugszik, amely újraelosztást felté-telez a rendszeren belül. Utóbbi követelmény, a relatívbiztonság garantálása azt jelenti, hogy a nyugdíjrend-szer a korábban elért jövedelmi színvonal közelítô he-lyettesítését vállalja.

A rendszerváltozást követôen a nyugdíjrendszer meg-szûnt az idôskori biztonság kizárólagos letéteményese-ként mûködni. A mai rendszer három pillér együttesekénthatározható meg, és az 1997-es nyugdíjreform soránnyerte el mai formáját.

Az elsô pillér egy – elemzôk szerint következetlen éselégtelen módon – megreformált társadalombiztosításinyugdíjrendszer, amely felosztó-kirovó elven mûködik. Anyugdíjak megállapítása az életkereseten alapszik, ami-hez 1988-tól számítják be valorizáltan a kereseteket, amagasabb jövedelmûeknél degresszív beszámítási ská-lát alkalmazva. A megállapított nyugdíj nagyságát ezenkívül a szolgálati idô mértéke határozza meg. A nyugdí-jak értékmegôrzése az ún. svájci indexáláson alapult, ésfelerészben az inflációt, felerészben a bérek változásáttartalmazta.

A második pillér az állami kötelezésen alapuló, tôkefedezeti el-ven mûködô kötelezô magánnyugdíj-pénztári rendszer, amely atársadalombiztosításnak nem, de a nyugdíjrendszernek integránsrésze. Fontos jellemzôje, hogy tôkefedezeti elven mûködik, va-gyis a tagok egyéni számlán jóváírt tagdíját befektetik, és ajövôbeni járadék a befizetések hozammal növelt összegéért vált-ható meg. Az állam tulajdonképpen lehetôvé tette, hogy a munka-vállalók egyéni befizetéseik egy részét nem a nyugdíjasok ellátá-saira, hanem saját jövôbeni járadékuk megteremtésére fordíthas-sák. A magánnyugdíj-pénztárak a tagok tulajdonában állnak, ön-kormányzati irányításúak, az egyéni számlaegyenlegek a tagoktulajdonát képezik. A magán-nyugdíjpénztári tagok a társadalom-biztosításból csak csökkentett összegû, 75 százalékot kitevônyugdíjat kaphatnak, míg a fennmaradó 25 százaléknyi nyugdíju-kat a második pillérnek kell biztosítania.

A tagdíjak kérdése jelenti az átállás legproblematikusabb ré-szét. A magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíja hiányzik az elsô pil-lérbe teljesített befizetésekbôl, amely a nyugdíjkassza hiányakéntaz államháztartási deficitet növeli, évente kb. a GDP 1-1,5%-ával.

Emlékezetes, hogy a LIGA ellenezte a nyugdíjreform során akötelezô magánnyugdíj-pénztárak bevezetését, a nyugdíjrend-szer egy részének privatizációját. A második pillér kiépítését agazdaság, a tôkepiac fellendítésének igénye motiválta, és ennyi-ben a Világbank javaslatait valósította meg. Az ár, amelyet egyegyensúlyi problémákkal küszködô, feltörekvô ország fizetnikényszerül, igen magas, és még évtizedekig fennáll

A reformot, bár mintegy esztendôn át tartó egyeztetés elôztemeg, korántsem övezte társadalmi közmegegyezés. A további lé-pések során elengedhetetlen a második pillér helyének, szerepé-nek elemzése, akár radikális változtatások bevezetése is.



A nyugdíjrendszer harmadik pillére az1993-tól induló önkéntes kiegészítô nyugdíjpénz-tárak rendszere, amely az öngondoskodás eszméjé-re épít. Az eltelt évek alatt változatos intézményistruktúra alakult ki, amelyben megtalálhatóak a ban-ki, biztosítói háttérrel rendelkezô pénztárak valaminta munkáltatói, szakszervezeti alapításúak is. Az ál-lam az öngondoskodás elterjesztése érdekében adó-kedvezménnyel ösztönzi a befizetéseket. A pénztá-rak tôkefedezeti elven mûködnek.

A reform hosszabb távra kívánta kialakítani anyugdíjrendszer mûködését, hiszen annak alapelvea stabilitás és a kiszámíthatóság. Az azóta bekövet-kezett ötletszerû változtatások, amelyeket hol a sza-vazatmaximáló politikai szándék, hol az aktuális költ-ségvetési kényszerek határoztak meg, súlyosanrombolták a nyugdíjrendszer állampolgári megítélé-sét.

A reform induló évében, 1998-ban a frissen hata-lomra kerülô kormány csökkentette a nyugdíjemelésÉT megállapodáson alapuló, törvénybe iktatott mér-tékét, valamint a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknagyságát. A késôbbiek során bevezetésre került atizenharmadik havi nyugdíj, amelynek fedezete a tár-sadalombiztosítási kasszában nem állt rendelkezés-re. A hiánycsökkentés követelménye miatt – mindentiltakozásunk dacára – 2007-tôl megváltoztatták anyugdíj-megállapítás szabályait, az ún. nyugdíjfor-mulát, ezzel mintegy 8 százalékpontos veszteségetokozva az induló nyugdíjaknál.

A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság következté-ben a nyugdíjak ügyében további intézkedések lép-tek életbe. Az átmeneti kormány – kihasználva vál-ságpszichózist – a rövid távú egyensúlyjavító elkép-zelések közé becsempészte a közép-és hosszútá-von megtakarításokat eredményezô szigorításokat.

A tizenharmadik havi nyugdíj helyét a nyugdíjpré-mium vette át, amelynek mértéke a gazdasági növe-kedés ütemétôl függ, és ez utóbbihoz igazodik anyugdíjak értékmegôrzésének új rendszere is. A ter-vezett nyugdíjkorrekció – a korábban indokolatlanulalacsony mértékben megállapított járadékok eseté-ben – átütemezésre került. A korhatáremelés erôl-tetett, féléves ütemezésben 65 évre emelkedik, a fér-fiak esetében a korhatár elôtti nyugdíjba vonulástmár 2011-ben malus terheli.

Az 1997-es reform tartalmaz olyan elemeket is,amelyek hamarosan életbe lépnek. A törvény 2009-tôl megszüntetésre ítélte a nyugdíjminimum intézmé-nyét, amelyet a kormány – átmenetileg – elhalasz-tott. Fennmaradása kérdéses, ezzel az abszolút biz-tonság jogosultságon alapuló garantálása is. 2013-tól megváltozik a szolgálati idô beszámítása és egylineáris skála kerül bevezetésre, évenként mege-gyezô 1,66%-os mértékkel, (magán-nyugdíjpénztáritagoknál 1,22%) összességében a mainál alacso-

nyabb induló értékekkel. A magasabb jövedelmek degresszív beszámításaa nyugdíjalapba megszûnik, a nyugdíjak adókötelessé válnak.

A mértékszabályok szüntelen módosításával – az ún. parametrikus változ-tatásokkal – a nyugdíjrendszer szolgáltatásai az igénybevevôk romló színvo-nalú ellátásokat eredményeznek.

Mint az eddigiekbôl kitetszik, a mai nyugdíjrendszerünk közel sem felelmeg az áttekinthetôség, a hitelesség és a finanszírozhatóság elengedhetet-lenül fontos kritériumainak.

A jövô ráadásul újabb súlyos problémákat vetít elôre, a továbbiakbanezekre térünk ki.

A kormány 2007 elején Nyugdíj és Idôskori Kerekasztalt (NYIKA) állított fela szakterület jeles szakmai képviselôibôl, amelyben az OÉT munkavállalóioldalának képviselôje is jelen van. A NYIKA nem kormányzati szerv. Felada-ta, hogy azonosítsa a jelenlegi nyugdíjrendszer problémáit, különös tekintet-tel a demográfiai, a munkaerô-piaci és a fiskális folyamatok hatásaira, segít-sen meghatározni a nyugdíjrendszer hosszútávú társadalomstratégiai célki-tûzéseit.

A NYIKA anyagai nyilvánosak, beleértve a tagok közötti szakmai viták do-kumentumait is (magyarorszagholnap.hu). A továbbiakban ezekre támasz-kodunk.

A nyugdíjrendszerelôtt álló kihívásokAz állam lehetséges szerepe

Az Európai Bizottság 2006-os jelentése szerint a jelenlegi 10,4%-os GDParányos nyugdíjkiadások 2050-re 6,7 százalékponttal növekednek meg. A2050-re prognosztizált adat messze meghaladja az európai 12,8%-ot. Azegészségügyi, tartós ápolási, oktatási és munkanélküli-segélyezési összki-adásokkal számolva pedig a GDP 21,2%-ról 28,8%-ra nônek a kiadások2050-re, miközben az EU-25-ök átlaga 23,4%-ról 27%-ra növekszik(1 táblázat.)


A

re

fo

rm

h

os

sz

ab

b

tá

vr

a

kí

vá

nt

a

kia

lak

ít

an

i a

n

yu

gd

íjr

en

ds

ze

r

mû

kö

dé

sé

t

1. táblázat


A prognózishoz hozzátartozik, hogy a jelenkori nyug-díjrendszer feltételeivel kalkulál, nem tartalmazza a korábbanismertetett változtatásokat. Mindenesetre annyit elárul, hogy anyugdíjkiadások Magyarország esetében drasztikusan növe-kednének, leszûkítve a közfinanszírozások területén az alter-natívákat. A 17%-os GDP arányos nyugdíjkiadás közelítôenazt jelentené, hogy a társadalombiztosítás csak nyugdíjakat,egészségügyi ellátást nem finanszíroz!

A számtalan bizonytalansági tényezôt tartalmazó elôre-jelzések ugyanakkor csak a nyugdíjrendszerrel már kapcso-latban állókat veszik alapul. Nem készültek elemzések a rend-szerben nem, vagy csak részlegesen résztvevôk idôskori jö-vedelem-kiegészítésével kapcsolatosan.

Már az eddigiek alapján is látható, hogy a nyugdíjrendszerváltozatlan formában fenntarthatatlan. Elvileg több megoldásis kínálkozik a probléma kezelésére. A változatlan színvonalúellátások növekvô járulékterheket feltételeznek. Ez óhatatla-nul a jelenleg is alacsonyszintû járulékfizetési morál továbbiromlásához, a társadalmi megegyezés felrúgásához vezetne.

Az állam fokozottabb szerepvállalása hasonló következmé-nyekkel járna, növelné az adóeltitkolást, és korlátozná azegyéb közszolgáltatások biztosítását is. Egyetlen megoldás-ként a nyugdíjak színvonalának, és az állam részvételénekcsökkentése marad.

Társadalmi mutatókA NYIKA felkérésére összefoglaló tanulmány született a

nyugdíjrendszer változás nélküli alapállapotának hatásvizsgá-latára. Fontos rámutatnunk, hogy az elemzés nem elôre-jelzés, számtalan bizonytalansági elemet tartalmaz, de tám-pontul szolgál a fôbb társadalmi-gazdasági folyamatok bemu-tatásához. A demográfiai folyamatok két irányból határozzákmeg a nyugdíjrendszer jövôjét. A születések száma akövetkezô idôszak aktív generációjának létszám változásátmutatja be, az örvendetesen növekvô hosszabb élettartam azigénybevevôk számának növekedésérôl szolgál informá-ciókkal.


2. táblázat


Ez az összefüggés rávilágít arra, hogy anyugdíjrendszer alapjául szolgáló foglal-koztatási viszonyok gyökeresen átalakul-tak. A nyugdíjrendszer, amely a tartós fog-lalkoztatási viszonyok meglétére épül,alapjaiban rendült meg (5. oldal, 2.táblázat). Az elemzések szerint az öregsé-gi nyugdíjasok 20 százaléka, mintegy 400ezer fô lehet 2050-re olyan, akinek a nyug-díja nem éri majd el a mai értéken számí-tott 30 ezer forintot sem és vannak köztükolyanok, akik egyáltalán nem szereznek jo-gosultságot a jelenlegi szabályok (legalább20 év szolgálati idô, résznyugdíj eseténlegalább 15 év szükséges) és a töredezettmunkapiaci pályájuk következtében. Az ôszámuk és arányuk folyamatosan növek-szik majd a következô évtizedekben.

Gazdaságimutatók

A társadalombiztosítás nyugdíjkiadásai-nak egyenlege az alapfeltételezések mel-lett a jelenlegi, a GDP 1%-át megközelítôéves hiányszintrôl indulva a következô 20-30 évben ennél alacsonyabb hiányt mutatéves szinten. Az elkövetkezô mintegy 20évben kell a nyugdíjrendszer hosszútávúátalakítását elvégezni, a méltányos átme-

net feltételeit megteremteni. (Itt már azoknyugdíjáról is szó van, akik már kapcsolat-ban állnak a nyugdíjrendszerrel befize-tôként: a változások az ô jogosultságaikatérintik.) A deficit 2030 után ismét növeke-désnek indul változatlan feltételek mellett,és 2050-re eléri a GDP 3,7%-át.

A rendszer 2050-re éri el azt az állapotot,amikor a vegyes rendszer egyenlege márjobbá válik, onnantól az elsô pillérbôl fize-tendô kisebb nyugdíjteher (amely részt ehelyett a vegyes rendszer tagjai a magán-nyugdíj-pénztárakból kapnak) már na-gyobb tétel, mint amitôl az elsô pillér elesikaz elmaradt járulékbevétel okán.

A nyugdíjrend-szer jövôje

Az elôzôekben felvázoltuk a jelenleginyugdíjrendszert feszítô kihívásokat, és rö-viden bemutattuk azokat az átalakításokat,amelyek célja az alapvetô elvek megváltoz-tatása nélkül fenntartani a finanszíroz-hatóságot. (A következôk a NYIKA javasla-tai, különösen Augosztinovics Mária,Banyár József, Holtzer Péter, Mészáros Jó-zsef és Réti János anyagának szer-kesztett változata.)

A demográfiai elôrejelzésközépértéke szerint 2050-re a

teljes népesség 9 millióra tehetô.Ennek 35,5%-a nyugdíjas lesz,ebbôl 25 százalék öregségi, 10,5százalék pedig rokkantnyugdíjas.Összehasonlításul, a mai adatokrendre 25, 17 illetve 8 százalék. Ateljes népesség 2050-re 11,35 szá-zalékkal csökken, miközben anyugdíjasok száma 26,8 százalék-kal nô.

A demográfiai folyamatok mellettmásik erôs befolyásoló tényezô azaktív korúak között fennálló aktivi-tási, foglalkoztatási, járulékfizetésitrend. 2007-ben mindössze az ak-tív korúak 57 százaléka teljes jogo-sultságot szerzô „alfa”, mintegy 24százaléka részleges jogosultságotszerzô „béta” és 19 százaléka a jo-gosultságot egyáltalán nem szerzô„gamma”. (A görög abc betûi egymodellvizsgálatban jelölik a külön-bözô jogosultságszerzôket.)

Bár az egyes állapotok közöttvan átjárás, az mindenesetre lát-szik, hogy az aktív korúak 25-30százaléka várhatóan nem szerezmegfelelô nyugdíjjogosultságot amai rendszerben.




A távlati nyugdíjreform azonbanezeken túlmenô paradigmatikus vál-

toztatásokat igényel. Paradigmának ne-vezik azokat a feltételezéseket, koncep-ciókat és választott értékeket, amelyekmeghatározzák az ezekkel egyetértôközösség világszemléletét. A magyar nyugdíjrendszer – itt és a to-vábbiakban csak és kizárólag a társada-lombiztosítási (öregségi) nyugdíjakkalfoglalkozunk – évtizedes paradigmái akövetkezôk:

– teljes lefedettség,– járulékfinanszírozás,– nemzeti kockázatközösség– kereset-, illetve járulékarányos ellá-

tások,– magas szintû állami kötelezés és az

ezzel együtt járó állami felelôsségvál-lalás, hogy ne csak a szegénység, ha-nem a jelentôs életszínvonal-esés iselkerülhetôvé váljon,

– a magas célzott (átlagos) helyettesí-tési ráta elsôbbsége az egyén döntésiszabadságával szemben, a nem kellôenelôrelátó viselkedésben rejlô társadalmikockázatok elkerülése érdekében.

Megállapítható, hogy a hazai nyugdíj-rendszer elvi háttere és a valóság távol-ról sem esik egybe. Csak felsorolássze-rûen: az aktív korosztályok tagjai közülsokan hiányoznak a rendszerbôl vagynem szerzik meg a kellô minimális jogo-sultságot, a járulékbevételek nem fede-zik az ellátásokat, a magas járulékkulcsellenére sem.

Az ellátások kereset- és járulékará-nyos jellege ugyan erôsödik, de ezzelpárhuzamosan az elégtelen szolgálatiidôvel rendelkezôk tömegei szorulnak ki

az ellátásból és kényszerülnek majdszociális transzferekre, stb.

A nyugdíjrendszer fejlesztése alapve-tôen két irányba képzelhetô el: ameglévô paradigmák megtartása mel-lett, a kötelezés, ellenôrzés, ösztönzéseszközeinek megújításával vagy az em-lített paradigmák közül egy vagy néhányfeladásával, újabb paradigmák elôtérbeállításával. A lehetséges válaszoknakkét kulcskérdés köré kell csoportosulni-uk. Lehetséges-e a társadalom tagjai-nak életstratégiájába beépült nyugdíj-ígérvényekhez szükséges járulékfizeté-si fegyelmet és ezzel egyensúlyi állapo-tú nyugdíjrendszert kialakítani? Kívána-tos-e fenntartani az állami kötelezésmagas szintjét annak érdekében, hogya minimális idôskori jövedelem feletti já-radékok kialakítására is nyíljon mód atovábbiakban, tekintetbe véve az ön-gondoskodás színvonalát is?

A NYIKA szakértôi öt különbözô –paradigmatikus változásokat kisebb-na-gyobb mértékben tartalmazó – modellelemzését végezték el. Javaslataik nemrészletesen kidolgozott prognózisok, ha-nem alternatív modellek a politikai dön-téshozók számára.

A következôkben három, érdek-lôdésre számot tartó alternatíva kivona-tos bemutatását végezzük el.

A pontrendszeresnyugdíjrendszer

A modell megvalósítja a társadalomtagjai döntô többségének idôskori (vala-

mint rokkantság, özvegység, árvaságesetére szóló) szociális biztonságátszolgáló, a korábbi, kiesô jövedelmetpótló kötelezô nyugdíjbiztosítási rend-szert. A rendszer fontos eleme a szolida-ritás, amely alapján a biztosítottak eltérôkockázatai ellenére – beleértve a férfiakés a nôk eltérô várható élettartamát – arészvétel mind a járulékfizetésben, mindaz ellátás szempontjából azonos. Szere-pét tekintve a munkanyugdíj funkciójáttölti be. Követelmény, hogy a nyugdíjakarányosak legyenek a biztosítási teljesít-ménnyel, amely azt mutatja meg, hogyvalaki milyen hosszú idôszakon keresz-tül, milyen nagyságú kereset után fize-tett járulékot. A mai nyugdíjrendszertôleltérôen nem mûködhetnek olyan ele-mek, – mint pl. a degresszív nyugdíjská-la, a keresetek degresszív beszámításaa nyugdíjalapba – amelyek eltérítik anyugdíjarányokat a biztosítási teljesít-ményektôl. Fontos, hogy a rendszer vilá-gos szabályok által megfogalmazottnyugdíjígérvényeket tartalmazzon. Azértékállóságot a teljes nyugdíjas életsza-kaszban biztosítani szükséges, ezért anyugdíjak indexálása a bérek változásá-hoz igazodik. Ugyanakkor a modell nemtekinti a nyugdíjrendszer alapvetô fel-adatának, hogy mindenki számára bizto-sítsa a végletes idôskori szegénység el-leni védelmet. A társadalmi elfogadott-ság, a részvételre való ösztönzés eszkö-ze, hogy a biztosítottak számára az élet-út minden pillanatában világos, milyenösszegû nyugdíjra számíthatnak. Amegszerzett pontszám és a pontértékalapján ez adott idôpontban egysze-rûen kalkulálható.




N y u g d í j r e n d s z e r

AA jjaavvaassllaatt aa bbiizzttoossííttoottttaakk kköörréétt aa mmaaiinnaakk mmeeggffeelleellôôeenn ááll--llaappííttaannáá mmeegg,, ééss aallkkaallmmaass aazz öörreeggssééggii,, rrookkkkaannttssáággii ééss aa hhoozzzzáá--ttaarrttoozzóóii kkoocckkáázzaattookk kkeezzeelléésséérree.. AA bbiizzttoossííttáássbbaa aa sszzookkáássooss,, ááttllaa--ggooss jjöövveeddeellmmeekkeett ffooggaaddnnáákk bbee,, aazz éévveess bbrruuttttóó ááttllaaggkkeerreesseett kkéétt--ééss ffééllsszzeerreessee lleennnnee aa bbiizzttoossííttáássii jjöövveeddeelleemmhhaattáárr.. AA rreennddsszzeerrbbeennttoovváábbbbrraa iiss lleehheettssééggeess mmeeggáállllaappooddáásstt kkööttnnii jjooggsszzeerrzzééssrree.. AA sszzáá--mmííttáássookk sszzeerriinntt aa ppoonnttrreennddsszzeerreess nnyyuuggddííjjrreennddsszzeerr öörreeggssééggiinnyyuuggddííjjhhoozz sszzüükkssééggeess jjáárruulléékk mméérrttéékkee 2211%% lleennnnee..

AA jjooggoossuullttssáágg aakkttuuáálliiss áállllaappoottáátt aa mmeeggsszzeerrzzeetttt nnyyuuggddííjjppoonnttookkffeejjeezziikk kkii.. EEggyy aaddootttt éévvbbeenn 11 nnyyuuggddííjjppoonnttoott jjeelleenntt,, hhaa aa mmuunnkkaavvii--sszzoonnyy ffoollyyaammaattooss ééss aa kkeerreesseett mmeeggeeggyyeezziikk aazz oorrsszzáággooss ááttllaaggoossnneettttóóssííttootttt kkeerreesseetttteell.. EEttttôôll eellttéérrôô sszzoollggáállaattii iiddôô vvaaggyy mmeeggsszzeerrzzeettttjjöövveeddeelleemm eesseettéénn aarráánnyyoossaann vváállttoozzóó nnyyuuggddííjjppoonntt jjáárr.. AA rreennddsszzeerrmmeeggttaarrttaannáá aa kkoorrhhaattáárrtt,, aallaappuull aa 6655 éévvrree eemmeellkkeeddeetttt mméérrttéékkkkeell,,aazzzzaall,, hhooggyy mmaaiinnááll rruuggaallmmaassaabbbb rreennddsszzeerr kkiiaallaakkííttáássáárraa nnyyíílliikklleehheettôôsséégg.. JJaavvaassoolljjáákk,, hhooggyy 2200 éévvnnééll rröövviiddeebbbb sszzoollggáállaattii iiddôô mmeegg--llééttee eesseettéénn mmaaggaassaabbbb éélleettkkoorrbbaann nnyyíílljjoonn mmeegg aa nnyyuuggddííjjaazzttaattáásslleehheettôôssééggee.. AA mmiinniimmáálliiss sszzoollggáállaattii iiddôô 55 éévv,, eennnnééll kkeevveesseebbbbjjooggsszzeerrzzôô iiddôô eesseettéénn eellllááttááss nneemm jjáárr,, aa bbeeffiizzeetteetttt jjáárruulléékk bbiizzoonnyyoosskkoorrllááttookk kköözzöötttt vviisssszzaaiiggéénnyyeellhheettôô..

AA mmooddeellll aa 4400 éévvii sszzoollggáállaattii iiddôô ssoorráánn vvééggiigg ááttllaaggffiizzeettééssûû mmuunn--kkaavváállllaallóó 4400 nnyyuuggddííjjppoonnttoott sszzeerreezz,, aammeellyy 8800%%--ooss hheellyyeetttteessííttééssiirrááttááhhoozz vveezzeett aa nnyyuuggddííjjáánnááll..

AA rreennddsszzeerr nneemm ttaarrttaallmmaazz nnyyuuggddííjjmmiinniimmuumm--sszzaabbáállyytt.. AA nnyyuuggddííjjnneettttóó öösssszzeeggbbeenn kkééppzzôôddiikk ééss nneemm tteerrhheellii aaddóó--ééss jjáárruulléékklleevvoonnááss..

Pontrendszerés alapnyugdíj

AA jjaavvaassllaatt kkiiddoollggoozzóóii aabbbbóóll iinndduullttaakk kkii,, hhooggyy aazz öörreeggssééggii nnyyuugg--ddííjjrreennddsszzeerrnneekk kkéétt aallaappvveettôô ffuunnkkcciióójjaa vvaann::

–– AA kkeerreessôô éélleettsszzaakkaasszz jjöövveeddeellmméébbôôll ffiizzeetteetttt hhoozzzzáájjáárruulláássaallaappjjáánn aarráánnyyooss iiddôôsskkoorrii jjöövveeddeellmmeett bbiizzttoossíítt aa kkiieessôô mmuunnkkaajjöövvee--ddeelleemm ppóóttlláássáárraa..

–– MMeeggaakkaaddáállyyoozzzzaa aa vvéégglleetteess iiddôôsskkoorrii sszzeeggéénnyyssééggeett..AA mmooddeellll kkiiddoollggoozzóóii aazztt aajjáánnlljjáákk,, hhooggyy aa mmáássooddiikk ffuunnkkcciióó bbiizzttoo--

ssííttáássáárraa aallaappnnyyuuggddííjjaatt vveezzeesssseenneekk bbee,, aammeellyy aa mmuunnkkaappiiaaccii tteell--jjeessííttmméénnyyttôôll ffüüggggôôeenn,, bbiizzoonnyyooss éélleettkkoorrbbaann ((ppll.. 6655 éévveess kkoorrttóóll))mmiinnddeennkkiinneekk jjáárrnnaa,, aakkii mmeeggffeelleellôô hhoosssszzúússáággúú MMaaggyyaarroorrsszzáággoonnttaarrttóózzkkooddáássssaall ((ppll.. 4400 éévv)) rreennddeellkkeezziikk..

AAzz aallaappnnyyuuggddííjj iiggaazzssáággoossssáággii ookkookkbbóóll nneemm ffiinnaannsszzíírroozzhhaattóó aammuunnkkaavváállllaallóókk ééss aa mmuunnkkáállttaattóókk bbéérrjjáárruulléékkaaiibbóóll,, aannnnaakk ffeeddeezzeettééttaa kkööllttssééggvveettééss áállttaalláánnooss bbeevvéétteelleeiibbôôll,, eesseettlleegg eeggyy kküüllöönnaaddóóbbóóllkkeellll kkééppeezznnii.. ÍÍggyy aa ffiinnaannsszzíírroozzááss sszzéélleesseebbbb kköörrrree tteerrjjeedd kkii,, aa tteerr--hhee iiggaazzssáággoossaabbbbaann ééss sszzoolliiddáárriissaabbbbaann oosszzllaannaa mmeegg..

A névleges egyéniszámlás rendszer –NDC (svéd modell)

AA mmooddeellll jjaavvaassllóóii eellkkééppzzeelléésseeiikkeett kkéétt vváállttoozzaattbbaann vváázzoollttáákk ffeell,,aazz öönnffeennnnttaarrttóó vváállttoozzaattbbaann mmaarraadd aa ffeelloosszzttóó--kkiirroovvóó mmûûkkööddééss,, aazziiddôôlleeggeess vváállttoozzaattbbaann aa rreennddsszzeerr ffookkoozzaattoossaann ááttaallaakkuull ttôôkkee--ffeeddeezzeettiivvéé.. ((AAzz eellssôô eesseettbbeenn mmaarraaddnnaa aazz eellssôô--ééss aa mmáássooddiikk ppiilllléérrkköözzööttttii mmuunnkkaammeeggoosszzttááss,, hhaassoonnllóóaann aa jjeelleennlleeggiihheezz,, aa mmáássooddiikkeesseettbbeenn aazz eellssôô ppiilllléérr ffookkoozzaattoossaann tteerreett vveesszzíítt aa mmáássooddiikk ppiilllléérrhheezz–– aa mmaaggáánnnnyyuuggddííjj--ppéénnzzttáárrii rreennddsszzeerrhheezz –– kkééppeesstt..))

AAzz NNDDCC iiss mmuunnkkaannyyuuggddííjj--rreennddsszzeerr,, nneemm kkééppeess kkeezzeellnnii aazz eelléégg--tteelleenn bbiizzttoossííttáássii iiddôôvveell rreennddeellkkeezzôôkk pprroobblléémmáájjáátt,, eerrrree aabbeeffiizzeettéésseekkttôôll nneemm ffüüggggôô aallaappnnyyuuggddííjjaatt aajjáánnllaannaakk,, aammeellyy nnuullllaaddiikkppiilllléérrkkéénntt ffuunnkkcciioonnááll.. AAzz iinndduullóó kkoorrhhaattáárrtt 7700--7755 éévvbbeenn llááttjjáákk mmeegg--vvaallóóssíítthhaattóónnaakk..

AAzz aallaappnnyyuuggddííjj kkiieeggéésszzííttôô jjeelllleeggggeell mmûûkkööddnnee,, mméérrttéékkéénnééll aallaa--ccssoonnyyaabbbb mmuunnkkaannyyuuggddííjj eesseettéénn aa kküüllöönnbböözzeetteett kkeelllleennee ffoollyyóóssííttaa--nnii..


A rokkantsági nyugdíj külön rendszerbe kerülne, önállójárulékforrással, de az öregségi korhatárt elérôk ellátását atovábbiakban az öregségi nyugdíjrendszerbôl folyósítanák.A külön rendszer részei a hozzátartozói ellátások is, azzal,hogy az özvegyi járadékot csak idôlegesen biztosítanák,szerepét a házaspárok számára kötelezô kétszemélyesbiztosítási szisztémával helyettesítenék.

A svéd megoldásra épülô javaslat olyan mechanizmustalkalmaz, amely évrôl-évre hozzáigazítja a nyugdíjakat ésa nyugdíjvárományokat a hosszútávú nemzetgazdaságiegyensúly követelményeihez.

Az NDC rendszer – egy pont kivételével – ugyanúgy mû-ködik, mint a jelenlegi második pillér (kötelezô magánnyug-díj-pénztárak). Mindkét rendszerben a biztosítottak tényle-gesen befizetett nyugdíjjárulékát írják jóvá, és az ott hal-mozódó tôkét kamatoztatják. A névleges egyéni számlásrendszerben azonban ténylegesen nem történik meg a já-rulékok felhalmozása, azok kifizetésre kerülnek az aktuálisnyugdíjakra.

A járadék összege nem örökölhetô, készpénzben nemvehetô fel. A járadékos halálát követôen kizárólag másegyéni számlára kerülhet át. A számla egyenlege a házas-társ egyéni számlájára kerülne, házastárs hiányában agyermekek egyéni számlái között egyenlôen kerülne szét-osztásra. Gyermek hiányában a szülôk, azok hiányában azörökhagyó által megnevezett kedvezményezett egyéniszámláját gyarapítaná. Mindezek hiányában a többi szám-latulajdonos között kerül szétosztásra.

A járadék legkorábban a hivatalos nyugdíjkorhatár eléré-sekor vehetô igénybe, de késôbbre is halasztható. A jára-dékfolyósítás csak akkor indul meg, ha az egyéni számlánlévô tôke elegendô legalább az alapnyugdíj szintjénekmegfelelô járadékra.

Alapvetések a LIGA által képviseltállásponthoz anyugdíjrendszerjövôjét illetôen

Miközben a nyugdíjrendszer átalakításának kényszerekétségkívül fennáll, nem körvonalazódik egy hosszú távramegnyugtató mûködést biztosító koncepció. A szakmai-társadalmi konszenzus kívánatos kialakítása helyett to-vábbra is napi rögtönzésekkel szabják át a nyugdíjrend-szert, újabb méltánytalanságokat teremtve.

A LIGÁ-nak ebben a helyzetben, ahogy eddig is számosesetben megtette, fel kell vállalnia a nyugdíjrendszer vé-delmét. Az alábbiakban azokat az alapvetéseket rögzítjük,amelyek megalapozhatják ezt.

A hitelesség, átlátha-tóság, finanszírozha-tóság megteremtése

A LIGA törekvése, hogy az egységes, a nemzeti kocká-zatközösséget megôrzô, állami garanciával mûködô társa-

dalombiztosítás értékei minél teljesebben fennmaradjanak. Ajövôbeni nyugdíjrendszernek nem csak a jogosultak jövedelem-pótlását, hanem a megfelelô életszínvonalat biztosító jövede-lemhelyettesítést is vállalnia kell. A nyugdíjrendszer szempont-jából döntô fontosságú hitelesség, átláthatóság és finanszíroz-hatóság megvalósítása érdekében a társadalombiztosítás (rela-tív) autonómiáját biztosítani szükséges, megvédve a nyugdíj-rendszert a politika konjunkturális, gyakran káros következmé-nyekkel járó beavatkozásaitól. Ennek eszköze az intézmény tár-sadalmasítása, a járulékfizetôk képviselôibôl álló önkormányzatismételt felállítása. A korábbi társadalombiztosítási önkormány-zatok megszüntetésével kiiktatódott a járulékfizetôk kontrollja amindenkori kormányok rövidtávú intézkedéseivel szemben.

A rendszerváltozást követô években parlamenti határozatszületett a társadalombiztosítás továbbfejlesztésérôl. Az ebbenfelvázolt hárompilléres nyugdíjrendszer tartalmazta az állampol-gári nyugdíj intézményét. Ennek bevezetését szorgalmazni kell,mivel megfelelô választ adhat az átalakult munkaerôpiac sajá-tosságaira, a töredezett munkapályákra, egyúttal a szociális biz-tonság egyik garanciája lehet.

Megvizsgálandó, hogy az állampolgári nyugdíjat a társada-lombiztosítás keretében, vagy attól elkülönülten, adófinanszíro-zással, alanyi jogon vagy egyedi elbírálást követôen folyósítsák.A lényeg, hogy bizonyos életkor betöltésével a járadékelérhetôvé váljon.

Ezeknek a feltételeknek a pontrendszeren és alapnyugdíjonalapuló rendszer felel meg leginkább. Ez a szisztéma alkalmas-sá tehetô arra is, hogy kezelje a korkedvezményes-és a koren-gedményes nyugdíjaztatást is, amelyek fenntartása kiemelt fon-tosságú.

Elemezni és értékelni kell a jelenleg mûködô magán-nyugdíj-pénztárak szerepét és hatékonyságát mind az


A LIGÁ-NAK EBBEN A

HELYZETBEN, AHOGY ED-

DIG IS SZÁMOS ESETBEN

MEGTETTE, FEL KELL VÁL-

LALNIA A NYUGDÍJREND-

SZER VÉDELMÉT.




idôskori jövedelmek biztosításában, mind anekik tulajdonított gazdaságra gyakorolt pozitív

hatásokban. Ennek eredménye indokolhatja a fenn-maradásukat vagy átalakításukat. Összefoglalóanazt mondhatjuk, hogy teljesítményük elmarad a ko-rábban hangoztatottaktól. Itt most nem a válság ál-tal okozott drasztikus – mintegy 20%-os! – vagyon-vesztésre gondolunk, amelyet azóta ledolgoztak apénztárak. Nagyobb probléma, hogy a magánnyug-díj-pénztárak fennállásuk egy évtizede alatt csakszerény, évente átlagosan 1 százalékos hozamotprodukáltak. Ennek okait vizsgálni kell.

A LIGA az elmúlt idôszakban azt képviselte, hogya magánnyugdíj-pénztári tagság egyéni kockázatamegköveteli a szabad döntésen alapuló szerepétrészvételt a rendszerben. Ezért javasoltuk, hogy avisszalépések lehetôsége maradjon nyitva.

A NYIKA szakértôi általában egyetértenek abban,hogy a szövetkezeti típusú intézmény helyett, amelya tagok tulajdonában áll, nagy nyugdíjalapok jöjje-nek létre, amelyben a befizetôk ügyfélként vehetikigénybe a szolgáltatásokat. Ezáltal a felelôsségi-ésa tulajdonviszonyok világosan elhatároltak. Ismere-tes, hogy a válságkezelô kormány törvényjavaslat-tal élt a magánnyugdíj-pénztári rendszer hasonló át-alakítására, azonban ezt az alkotmánybíróság meg-akadályozta. A vitában a LIGA ellenezte az önkor-mányzati tulajdonlásnak a törvény erejénél fogvaelôírt átalakítását. A kormánynak a magánnyugdíj-pénztárak mûködését érintô jelenlegi beavatkozá-sával kapcsolatosan annyit mindenesetre ki lehetjelenteni, hogy ilyen horderejû lépések meghozata-la elôtt elmaradhatatlan az érintettekkel, így a szak-szervezetekkel történô tárgyalás, az alapos szak-mai indokok feltárása.

A korhatáremelés az európai országok szintemindegyikében napirenden van. A hazai szakértôkis egyöntetûen vallják ennek szükségességét, ki-emelve, hogy nem sérülhet az a nyugdíjpolitikaialapelv, hogy a korhatáremelésnek összhangbankell lennie a várható élettartam növekedésével.Megítélésünk szerint ennek a követelménynek a ha-tályos törvény nem tesz eleget. Az erôltetett ütemû

korhatáremelés ellen a LIGA népszavazási kezdeményezéssel élt. Ennekoka elsôsorban a méltányosabb ütemezés elfogadtatásának szándéka volt.A kezdeményezést az OVB elfogadta, jelenleg alkotmánybírósági döntésrevár, amennyiben idôközben annak hatáskörébôl ez a tárgykör nem kerül ki.

A LIGÁ-nak a továbbiakban az lehet az álláspontja, hogy a korhatárt nememelni, hanem megszüntetni vagy szerepét legalábbis csökkenteni kell. Arugalmas nyugdíjba-menetel feltételeinek megteremtésével mindenki adottélethelyzete, munkaerôpiaci lehetôségei, egészségi állapota stb. függvé-nyében dönthetne nyugdíjaztatásáról. Többféle megoldás támogatható, azéletkor helyett a szolgálati idô alapulvétele, bónusz-málusz rendszer alkal-mazása biztosításmatematikailag korrekt járadék megállapításával. Másiklehetôség, hogy kijelölnek egy életkort, amely alatt járadék nem állapíthatómeg. Ezen életkor mellett van még egy további feltétel: a megállapított in-duló járadéknak el kell érnie egy meghatározott szintet, például a létminimu-mot. A másik egy ennél magasabb életkor, amikor a járadék nagyságáravaló tekintet nélkül nyugdíjba lehet vonulni. A nyugdíjba vonulás idôpontjaezek figyelembevételével szabadon lenne megválasztható.

Ezen javaslatok alkalmazásával elkerülhetô az a tarthatatlan helyzet,hogy a korhatárt el nem érô munkavállalók munkanélküliként tengôdjenek,miközben több évtizedes befizetéseik megnyílására várnak.

VÉGEZETÜL, A LIGÁ-NAK RÁ KELL MUTATNIA ANYUGDÍJRENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ELEMZÉ-SEK, JAVASLATOK LEGNAGYOBB HIÁNYOSSÁGÁRA.

EZ PEDIG ANNAK ELFOGADÁSA, HOGY A MAGYAR FOG-LALKOZTATÁSI HELYZETBEN NEM KÉPZELHETÔ EL JELENTÔS JA-VULÁS. A NYUGDÍJRENDSZER VÁZOLT FINANSZÍROZÁSIPROBLÉMÁI JÓRÉSZT VISSZAVEZETHETÔEK AZ ALACSONYFOGLALKOZTATOTTSÁGI SZINTRE, PONTOSABBAN A LEGÁLIS,TÖRVÉNYES FOGLALKOZTATÁS SZÍNVONALÁRA. A FEKETE-GAZDASÁG KIFEHÉRÍTÉSE, A FOGLALKOZTATOTTAK, ÍGY AJÁRULÉKFIZETÔK SZÁMÁNAK GYARAPÍTÁSA NEM CSAK AMAGYAR GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM, HANEM EZZELSZOROS KÖLCSÖNHATÁSBAN A NYUGDÍJRENDSZER SZÁMÁ-RA IS DÖNTÔ FELTÉTEL. (Készült a Nyugdíj és Idôskori Kerekasztal jelentéseinek felhasználásával.)

MMiiggááccss TTiibboorr


2009. NOVEMBERÉBEN ARRÓL

DÖNTÖTT AZ EVDSZ VEZETÔ-SÉGE, SZTRÁJKOT HIRDET, HA A

KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ

KÉRDÉSE NEM OLDÓDIK MEG. ADÖNTÉSHOZÓK IS TISZTÁBAN

VOLTAK EZZEL, AMIKOR AZ ERRÔL

FOLYÓ TÁRGYALÁSOK AZ ORSZÁ-GOS ÉRDEKEGYEZTETÔ TANÁCS-BAN LEZAJLOTTAK. FELEMÁS

EREDMÉNY SZÜLETETT. EGYRÉSZT A

KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ,MINT INTÉZMÉNY MEGHOSSZABBÍ-TÁSRA KERÜLT, AMELY AKKOR JÓ

HÍR VOLT. A ROSSZ HÍR IS EZZEL

EGYIDÔBEN DERÜLT KI: AZ AKKO-RI KORMÁNYZAT CSAK 2010.DECEMBER 31-IG VÁLLAL KÖTE-LEZETTSÉGET.

Napjainkban ismét aktuális a kérdés:megmarad-e a korengedményes nyugdíja-zás lehetôsége, vagy sem? Nem hivataloscsatornákon keresztül az az információ ju-tott el hozzánk: a jelenlegi kormányzat nemkívánja meghosszabbítani a korengedmé-nyes nyugdíj intézményét. E téma 2010.novemberében az OÉT-en tárgyalásra ke-rül. Az EVDSZ Szövetségi Vezetôsége akét szervezet közötti együttmûködési meg-állapodás alapján részt vett a Magyar Vegy-ipari, Energiaipari és Rokon SzakmákbanDolgozók Szakszervezeti Szövetségének

L I G A H a r s o n a 1 1

2010. október 18-i konferenciájánés ezt követôen a nyugdíjazás té-makörével összefüggô valamennyikérdést megtárgyalta.

Az EVDSZ állásfogla-lása a korengedmé-nyes nyugdíjról

Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók SzakszervezetiSzövetsége (EVDSZ) értékeléseszerint veszélyben van a Munka-ügyi Miniszter által is kiterjesztettVillamosenergia-ipari Ágazati Kol-lektív Szerzôdés, abban is a kor-engedményes nyugdíjazással kap-csolatos szabályozás, tekintettelarra, hogy a kormányzat meg akar-ja szüntetni ezt a jogintézményt!

A kormányzat ezzel egy olyanérvényben lévô megállapodásbakíván belenyúlni, amely az ágazat-ban reprezentatív szakszerveze-tek és az ugyancsak reprezentatívmunkáltatói szövetség között jöttlétre. Évekig tartó tárgyalás és al-kufolyamat eredményének tekint-jük a VKSZ-t!

A villamosenergia-ipari munkál-tatói szövetség és az ágazati szak-szervezetek között – hasonlóan azországos szinthez – véleményazonosság van: A korengedmé-nyes nyugdíj intézményét fenn kelltartani!

A meglevôszabályozás:A korengedményesnyugdíjazás

11..11.. A munkáltató a munkaválla-ló kérelmére – ha a munkavállalórendelkezik a reá irányadó törvényifeltételekkel – köteles a korenged-ményes nyugdíjazáshoz hozzájá-rulni:

– ha a munkavállaló a munkálta-tónál meghatározott, egészségreártalmas munkakörben leg-alább 20 évet dolgozott, felté-

Ismét a tavalyiSSSSZZZZTTTTRRRRÁÁÁÁJJJJKKKKHHHHAAAANNNNGGGGUUUULLLLAAAATTTT

A KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJÉRT

Me

gm

ar

ad

-e

a

k

or

en

ge

dm

én

ye

s

ny

ug

dí

jaz

ás

le

he

tô

sé

ge

,

va

gy

s

em

?



N y u g d í j r e n d s z e r

AZ ÚJ 13 TAGÚ VÁLASZTMÁNY ÖSSZETÉTELE:Burza Nándorné, Daragó István, Heim Géza, Heizer

Dezsô, Hutterer Béla, Gombos József, Kozma János,Németh Györgyné, Patakiné Bárkányi Irma, Petró Gé-za, Polgár Tibor, Szabados Józsefné és Szabó Gyula.

AZ ÚJ ÖTFÔS ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE:Daragó István, Hutterer Béla, Kozma János, Polgár

Tibor és Szabó GyulaA Tagozat elnöki tisztségében megerôsítésre került

Kozma János.A tagozat elnökhelyettese Polgár Tibor lett.A kibôvített Választmány a Szervezeti és Mûködési

Szabályzatát is aktualizálta és korszerûsítette.

A TAGOZAT KIBÔVÍTETT VÁLASZTMÁNYA FÔ

FELADATAI KÖZÉ EMELTE:1. A LIGA programjában szereplô, nyugdíjasokra

vonatkozó feladatok megvalósítását2. a nyugellátások évenkénti emelésénél a svájci

indexálás visszaállításának szorgalmazását,3. a társadalombiztosítási alapok felett a nyugdíjas

képviselet megôrzését,4. a nyugdíjkorrekciós program továbbvitelét – kü-

lönösen a magas szolgálati idôvel rendelkezôalacsony nyugdíjban részesülôk esetében,

5. az Idôsügyi Törvény elôkészítésének és beter-jesztésének szorgalmazását.

LIGA Nyugdíjas Tagozat kibôvített Választmánya

A LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Tagozataszeptember 30-án megtartotta teljeskörû

tisztújító választását

ve, hogy a munkavállalónak azöregségi nyugdíjkorhatár eléréséig keve-sebb, mint 3 éve van hátra,

– ha a munkavállaló megszakítás nél-küli vagy 3 mûszakos munkarendben leg-alább 20 évet dolgozott a munkáltatónál,feltéve, hogy a munkavállalónak az öreg-ségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb,mint 3 éve van hátra.

11..22.. A munkáltatói rendes felmondásszándéka esetén, ha a munkavállaló ren-delkezik a korengedményes nyugdíjhozszükséges törvényi feltételekkel, és

– jelenlegi munkáltatójánál elismertmunkaviszonya meghaladja a 10 évet, 3évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt,vagy

– jelenlegi munkáltatójánál elismertmunkaviszonya meghaladja a 20 évet, 5évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt

kérheti a korengedményes nyugdíjazá-sát, amihez a munkáltató köteles hozzájá-rulni a munkaviszony közös megegyezés-sel való megszüntetése mellett.

A kormány a korengedményes nyugdíjintézményének esetleges megszünteté-sével felborítja a villamosenergia-iparbana meglévô egyensúlyt, és érthetetlen mó-don beleavatkozik a szociális partnerekalkujába.

A korengedményesnyugdíj

– elônyös a munkavállaló számára,mert nem válik munkanélkülivé, és anyugdíja biztosított

– elônyös a munkáltató számára, merthumánus létszámleépítést tesz lehetôvé,

és alkalmas az egészségügyi alkalmatlan-ság humánus kezelésére

– elônyös a kormány számára, mertsem a TB kasszának, sem más ellátórendszernek nem jelent költséget, aki eb-ben részesül. Ráadásul a jelenlegi nehézmakroszintû gazdasági helyzetben mégegyszeri többletbevételt is jelent, hiszen amunkáltató elôre egy összegben kifizeti akorengedményes nyugdíj költségeit.

Az EVDSZ az érdekérvényesítés min-den törvényes eszközét – beleértve asztrájkot is – igénybe fogja venni annakérdekében, hogy meggátolja az elôzôek-ben hivatkozott VKSZ rendelkezések elle-hetetlenülését!

Nem engedhetjük, hogyazok a munkavállalók,akik legalább 20 éve:

– egészségre ártalmas munkakörben,illetve

– megszakítás nélküli vagy 3 mûszakosmunkarendben dolgoznak és

– azok, akik a munkáltatóval kötöttmegállapodás alapján társasági „elônyug-díj”-ban részesülnek, valamint

– azok, akiknek a társaság fel akarmondani az adott társaságnál lévô, leg-alább 10 éves munkaviszony után

elessenek a korengedményes nyugdíj-ba vonulás lehetôségétôl!

Korábban, az elôzô kormányzat alatt istiltakoztunk és sztrájkot helyeztünk kilá-tásba, tekintettel arra, hogy veszélyben

volt a korengedményes nyugdíj. Sajnála-tos módon az akkori kormányzat nem ha-tározatlan idôre, hanem csak 2010. de-cember 31-ig hagyta jóvá a korengedmé-nyes nyugdíj intézményét, így a kérdés is-mét napirenden van.

FELSZÓLÍTUNK MINDEN MUNKA-VÁLLALÓT – KORRA, NEMRE,SZAKSZERVEZETI ÉS IPARÁGI HO-VATARTOZÁSRA TEKINTET NÉLKÜL

– ÉS MINDEN ÉRDEKKÉPVISELETI

SZERVET, HOGY VEGYENEK RÉSZT

A KORENGEDMÉNYES NYUGDÍ-JAZÁS INTÉZMÉNYÉNEK MEGVÉ-DÉSÉBEN! HISSZÜK, BIZTOSÍTA-NUNK KELL A MA ÉS A JÖVÔ

KOROSZTÁLYAINAK IS A KOREN-GEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁS

LEHETÔSÉGÉT! EZ KÖZÖS

FELELÔSSÉGÜNK!

Együtt erôsebbekvagyunk!

Budapest, 2010. október 19.

EEggyyeessüülltt VViillllaammoosseenneerrggiiaa--iippaarriiDDoollggoozzóókk SSzzaakksszzeerrvveezzeettii SSzzöövveettssééggee



R i p o r t

A LIGA ÖNSEGÉLYEZÔ PÉNZ-TÁR SZEPTEMBER 28-ÁN TAR-TOTTA KÜLDÖTTKÖZGYÛLÉSÉT

BUDAPESTEN, MELYNEK NAPI-RENDI PONTJAI VOLTAK A

PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY MÓDO-SÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉR-DÉSEK MEGVITATÁSA, A VBKDÉS A VÖKKÖP BESZÁMOLÓ-JA A KÉT PÉNZTÁR ÖSSZEOLVA-DÁSÁRÓL ÉS A GAZDASÁGI

HELYZETRÔL, VALAMINT AZ

ELLENÔRZÔ BIZOTTSÁG JELEN-TÉSEIRÔL ÉS A KÖNYVVIZSGÁ-LATI JELENTÉSEKRÔL VALÓ TÁJÉ-KOZTATÁS.

Gelencsér László, az LIGA Önsegé-lyezô Pénztár Igazgatótanács elnökeköszöntötte a küldötteket, majd részle-tekben is ismertette a VBKD és aVÖKKÖP összeolvadásának folyama-

tát. Az új pénztár megalakulásávalszükségessé vált az alapszabály módo-sítása, melynek írásbeli dokumentuma-it Ratkócai Árpád ügyvezetô igazgatóegészítette ki. A fúzió során végzett te-vékenység záróbeszámolója szerint le-zárult a VBKD ÖSP és a VÖKKÖP tízéves munkája, a továbbiakban a LIGAÖSP tevékenységeként folytatódik. Azadminisztrációs munka során zökkenô-mentesen történt a tagok folyószámlái-nak egyeztetése. A pénztár leginkább a tagszervezésrefókuszál az utóbbi hetekben és ez a to-vábbiakban is folytatódik – jelentette kiaz ügyvezetô. Az ellenôrzô bizottság (EB) jelentéseszerint a záróbeszámoló, melyet azigazgatótanács terjesztett be, valós éspontos adatokat tartalmaz, ezért a bi-zottság elfogadásra ajánlotta azt a kül-döttközgyûlésnek, mind a villamosener-gia-ipari, mind a vasutas önsegélyezôpénztárral kapcsolatban. Az EB úgy ítélte meg, fontos lépés,hogy a Villamos Önsegélyezô Pénztárés a Vasutas Önsegélyezô Pénztáregyesüljön és hozza létre a LIGAÖSP-t, mellyel várhatóan jelentôs mû-

Továbbra is fontosaaaazzzz öööönnnnggggoooonnnnddddoooosssskkkkooooddddáááássss

ködési költségmegtakarításérhetô el a jövôben. A könyvvizsgálói jelentés2010. június 30-i fordulóponttalkészült el mindkét pénztár ese-tében, az eddigi gazdaságiesemények, a mérleg, a tarta-lékok, az eredménykimutatásés kiegészítô mellékletek sze-rint. Az érvényes nemzeti stan-dardokban foglaltak szerint ké-szített beszámoló a vagyoni éspénzügyi helyzetrôl pontos ésvalós képet ad, ezért elfoga-dásra ajánlott – jelentette ki akönyvvizsgáló.A beszámolókat és pénzügyijelentéseket a küldöttközgyû-lés egyhangúlag elfogadta.Egyebek napirendi pontbanGelencsér László tájékoztatástadott a közeljövô feladatairólés eseményeirôl. A jövô évipénzügyi terv megvitatásánakés elfogadásának érdekébenküldöttközgyûlést hív össze aLIGA Önsegélyezô Pénztár.Az október 14-én megtartott

Pénztárkonferenciát meg-elôzte egy olyan várakozásrészünkrôl, hogy a jövô évi adóés pénztári jogszabályok beje-lentése megtörténik, melyeksegítik a Pénztár mûködését.Az elôadók közül a kormányta-gok kivétel nélkül lemondtákrészvételüket, ennek tekinteté-ben a konferencia döntôen azelôzô este bejelentett nyugdíj-jal kapcsolatos intézkedések-kel foglalkozott.A pénztár tevékenységébenmegmarad az eddigi szolgálta-tási paletta és a jelenlegi pénz-ügyi rendszer. A pénztár folya-matosan tájékoztatja tagjait azesetleges változásokról, le-hetôségekrôl. A LIGA Önsegélyezô Pénztáraktuális feladatának tekinti atagszervezést, hiszen a taglét-szám növelése a pénztárjövôjét is biztosítja.

LL..EE..

A

PÉ

NZ

TÁ

R

LE

GI

NK

ÁB

A

TA

GS

ZE

RV

EZ

ÉS

RE

F

ÓK

US

ZÁ

L



V é l em é n y

Emeljen-e nyugdíjkorhatártaz éppen aktuális hatalom,vagy ne emeljen? A MAGAS SZINTÛ TUDÁSSAL FELVÉRTEZETT NYUG-DÍJSZAKÉRTÔK BÔSZEN HIRDETIK, HOGY A FEJLETTEBB

NYUGATI ORSZÁGOKBAN A TREND A KORAI NYUG-DÍJBA VONULÁS BÜNTETÉSE ÉS A NYUGDÍJKORHATÁR

FOLYAMATOS EMELÉSE, NÁLUNK SEM LEHET EZÉRT

MÁSKÉPPEN, MINDENEKELÔTT A NYUGDÍJKASSZA

SZEMPONTJAI ALAPJÁN.

Tehát dolgoztassunk többet a munkavállalóval, (termé-szetesen a becsületesen bejelentett, járulékot fizetô melós-sal) ne engedjük csak 65, majd 70 évesen nyugdíjba! Minéljobban közelítünk a születéskor várható élettartamhoz, (férfi-aknál ez most 70 év körül van) annál tökéletesebbé válik arendszer, annál jobban kíméljük a nyugdíjkasszát. Ha a kor-határra, vagy az után kevéssel meghal a dolgozó az a jó,nem kerül a nyugdíja semmibe! Lehet, cinikus e néhány sor,de számomra az is cinikus, ahogyan a tisztelt szakértôk szak-értésük során megfeledkeznek az Emberrôl!

Szeretném ezért e rövidke lehetôséget arra felhasználni,hogy az ember oldaláról támasszam alá a LIGA Szakszerve-zetek nyugdíjstratégiáját – mely szerint a munkaviszonybanledolgozott éveket kell a nyugdíjba menetel középpontjábaállítani – és népszavazási kezdeményezését a 62 éves nyug-díjkorhatár visszaállítására.

Életszerûsége miatt logikus a LIGA azon javaslata, hogyegy meghatározott, ledolgozott (és járulékfizetést tartal-mazó) idô jogosítson fel a nyugdíjba vonulásra. Életsze-

Nyugdíjkorhatáraz ember oldaláról



rû, mert nem feledkezhetünk meg a magyar valóságról, amár említett élettartamról, a népesség egészségi állapotáról, a fog-lalkoztatási helyzetrôl, stb. A szakértôk ezeket a szempontokat so-kadlagosként kezelik, pedig az egyén ezek alapján ítéli meg öregko-ri kilátásait, éli meg a munkában töltött napjait. Ma ugyanis semmi-lyen öregkori kilátása sincs. Nem tudja, mikor mehet nyugdíjba ésegyáltalán megéli-e azt, és a megállapított nyugdíja mire lesz elég.

A LIGA Szakszervezetek fórumain zajló vitákban kikristályosod-ni látszik, hogy a jelenben (de a jövôben is) a 40 év munkaviszony-ban töltött idô után kell lehetôvé tenni a teljes jogú nyugdíjba vonu-lást, természetesen ösztönözve (premizálva) azokat, akik képesekés akarnak ennél tovább dolgozni. De ne kényszerítsünk egészségi-leg lestrapált embereket arra, hogy a munkapadnál rogyadozzanak,esetleg ott leheljék ki lelküket. (Az érintett korosztály fizikai munka-vállalóinak nagy többsége egészségi állapota ilyen!) Senkit se lehes-sen 62 éves kora után – akarata ellenére – munkavállalásra kötelez-ni!

Miért pont 40 év? Nos, ha felállítunk egy modellt – számtalant le-het – és a 18 évig tartó iskoláztatásból és az iskola után azonnalimunkavállalásból indulunk ki, azt az ideális esetet feltételezve, hogya modellszemélynek nem esik ki egyetlen éve sem a járulékfizetés-bôl, 58 éves korára gyûjtheti össze a 40 évet és ha úgy dönt, mehetnyugdíjba. Ez ugye ideális eset, lehet az iskola után még továbbkép-zés, átképzés, kieshet a biztosításból néhány hónap, esetleg év, stb.

Munkában töltött több mint 40 évem alatt 36 évet a tömeggyár-tásban dolgoztam, és 20 éves szakszervezeti munkám során nagyonsok más területen dolgozó munkavállalóval is találkoztam. Tapaszta-lataim alapján javaslom továbbgondolni felvetéseimet. Ha valaki 40évet lehúz a munkapadok, lámpagyártó-gépek, présgépek, automa-ta gépsorok mellett, vagy multinacionális üzletközpontban 3 mûszak-ban, vagy folyamatos mûszakban, vagy kômûvesként, pályamunkás-ként hóban-fagyban és kánikulában, vagy a katedrán tanárként,esetleg kórházi ágyak mellett ápolónôként, az az ember a 40 évmunka alatt mennyire „használódik” el? Az Ô egészségi állapotátössze lehet-e hasonlítani a Nyugat-európai munkavállaló egészségiállapotával? (Megjegyzem ugyanakkor a nyugati modellt imádószakértôknek, hogy a Nyugat-európai Franciaországban hatalmasbalhé kerekedett abból, hogy a kormány 60-ról 62 évre emelte anyugdíjkorhatárt.) A kérdést tovább boncolgatva, az elôbbi példák-ban említettek 64-65 évesen mennyire felelnek meg szakmájuk –elsôsorban fizikai – követelményeinek?

A nyugdíjrendszer átgondolt, emberközpontú átalakítására vanszükség! Elsôsorban a fenti szempontok alapján!

A kormány elképzelése szerint a nôk jövô évtôl 40 év munkavi-

Ingyenes kiadvány – Megjelenik negyedévente

ISSN 1585-9258

Felelôs kiadó: Gaskó István, a LIGA elnöke

Szerkesztôség címe:Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A.

Tel.: 321-5262, Fax: 321-5405E-mail: [email protected]

Felelôs szerkesztô: Fiedler Péter

Lapterv, tipográfia és nyomás:Filmhíradó Mozgóképmûhely

és Nyomda Kft. www.karolyireklam.hu

Megjelenik 10.000 példányban

szony esetén nyugdíjba mehetnek, és teljes nyugdíjra lesz-nek jogosultak. Az érintettek örülnek, de vannak fanyalgó,elutasító érvek is.

Nem kívánom a sajtóban már elhangzott érveket újrafelsorolni, de akkor is üdvözlendô, ha az akadékoskodószakértôk szerint nem illik bele a rendszerbe. Volt már ilyen!Abból kell kiindulni, az érintettek megérdemlik a lehe-tôséget.

Véleményem szerint üdvözlendô a szándék, elsô lépés-nek kell tekinteni a szolgálati idô alapján történô nyugdíjbameneteli lehetôség felé. Tovább kell gondolni, gondoltatni akormánnyal a kérdést. Nevezetesen, ha a nôknek lehetôvéteszik a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást, ak-kor miért nem merült fel bennük az a gondolat, hogy a fér-fiaknak is járjon ugyanez a lehetôség. Már csak azért is, mi-vel jóval rövidebb ideig élnek.

SSeellmmeecczzyy GGyyöörrggyyLIGA Elnökség tagja



Documents

harsona november.qxd 11/3/2010 5:41 PM Page 1 · szét. A magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíja hiányzik az elsô pil-lérbe teljesített befizetésekbôl, amely a nyugdíjkassza