HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

11

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

DR. MIKÁCZÓ ANDREA főiskolai tanár

Harsányi János FőiskolaTurisztikai és Gazdálkodási Intézet

Elérhetőség:E-mail: [email protected]

mailto:[email protected]

BemutatkozásVégzettségek

Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász Szent István Egyetem, PhD – gazdálkodás- és

szervezéstudományok IRCA (International Register of Certificated Auditors) –

regisztrált vezető auditor (ISO 9001) Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO

22000-ÉBIR, HACCP) Munkavédelmi szakmérnök (BME)

Tevékenységek

Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO 9001, HACCP, ISO 22000-ÉBIR)

Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft.)

Tanfolyamok, előadások: Tanfolyamok : ISO 9001, HACCP Előadások : ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28000

(MEBIR), ÉBIR ISO 22000, HACCP

Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése; A minőségbiztosítás alapfogalmai. A minőségügy kialakulásának történeti áttekintése. A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között. A minőségmenedzsment megvalósításának humán-erőforrás igénye. Az ISO 9000 szabványcsalád és követelmény-rendszerének ismertetése. A minőségbiztosítás rendszereinek dokumentációs követelményei. A minőségbiztosítás rendszereinek felülvizsgálata (auditálási alapismeretek).


Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete I.


Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete II.

HACCP alapismeretek. Az MSZ EN ISO 22000:2005

élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások.

Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése.

Az MSZ 28001:2003 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) követelményei.

A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja.

A minőségköltségek.

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés

Klasszikus minőségdefiníciók Feigenbaum szerint a minőség a termék, szolgáltatás

mindazon értékesítési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait.

Juran megfogalmazása szerint: „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó, felhasználó igényeit”. A minőség relatív fogalom, hisz mindig tartalmaz bizonyos viszonylagosságot, összehasonlítást is.

Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”.

Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg, miszerint minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége.

Deming szerint a minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek mind a kimondott és mind a kimondatlan igényeknek.


Gyártó = Fogyasztó

ugyanaz a személy

Érdeke: a jó minőség

A minőségellenőrzés mechanizmusa:ÖNELLENŐRZÉS

PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ŐSKOR


közvetett kapcsolat

Gyártó

Kereskedő

FogyasztóÉrdek:1. Haszon2. Minőség /?/

Érdek:

2. Haszon1. Minőség

A minőségellenőrzés mechanizmusa:Közvetlen gyártói (a termelő által) és fogyasztóia kereskedőtől származó áruminta alapján

PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN – ÓKOR - KÖZÉPKOR


Minőségellenőrző szervek

Érdek:1. Minőség2. Haszon

Függetlenminőségellenőrző

szervekA minőségellenőrzés mechanizmusa:Minőségellenőrző szervek elkülönülése a termeléstől

Gyártó

Fogyasztó Kereskedő

PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ÚJKOR


a minőség-felügyelet

szintjei

önellenőrzés

1900 1920 1940 1960 1980 2000

önállósult minőség- ellenőrzés

statisztikai minőségszabályozás

minőségszabályozás

minőségbiztosítás

teljes körű minőségirányítás

idő/év

A minőség-felügyelet fejlődésének fázisai


MinőségellenőrzésA minőség ellenőrzés fogalma: a kitűzött célnak és a

valóságos helyzetnek az összehasonlítása oly módon, hogy eldönthető legyen, mennyire felel meg az aktuális, valódi helyzet a kitűzött céloknak.

A minőség-ellenőrzés lényegében nem más, mint azoknak a módszereknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel megállapítják, hogy a nyersanyag, a félkész- vagy késztermék kielégíti-e a minőségi előírásokat.

A minőség-ellenőrzés súlypontja hagyományosan a késztermék ellenőrzése, ami már semmilyen javítási, módosítási, szabályozási lehetőséget nem ad. Célja a hibás, nem megfelelő termék kiszűrése és annak megakadályozása, hogy az elhagyja a vállalatot. Az ilyen ellenőrzés a hiba tényét, megtörténtét rögzíti, annak megakadályozására, megelőzésére nem tesz lépéseket


MinőségszabályozásA minőségszabályozás azokat az operatív módszereket és

tevékenységeket foglalja magában, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A minőségi követelmény az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőire vonatkozó igények olyan átalakítása, amely lehetővé teszi azok megvalósítását és vizsgálatát. A minőségszabályozás alapvetően két tevékenységből áll: az ellenőrzésből és a hibaokok megszüntetésére irányuló korrigáló, javító intézkedésekből.

A minőségellenőrzés és -szabályozás különbözőségének lényege: a minőségszabályozás a hiba megelőzésére, elkerülésére irányul.


MinőségbiztosításAz a bonyolult, soktényezős rendszer, amely jó

működésével biztosítani képes, hogy a termékek a gyártás, tárolás, forgalmazás során mindig biztonságosan, változatlanul jó minőségben álljanak rendelkezésre, és mindezt folyamatosan megvalósítja, minőségbiztosításnak nevezzük.

A legismertebb rendszerek alapelveit nemzetközi szabványok rögzítik (pl.:ISO 9000).

A minőségbiztosítás mindazon tervezett és rendszerezetten végzett tevékenységek összessége, amelyeket a kialakított minőségügyi rendszerben hajtanak végre (és szükség esetén igazolnak) annak érdekében, hogy folyamatosan garantálják a termék vagy szolgáltatás megfelelését a minőségi követelményeknek.

A minőségbiztosítási rendszer nem cél, hanem eszköz!


Minőségirányítás – Teljes körű minőségirányítás (TQM)

A minőségirányítás egy adott vállalaton belül az általános irányítási (vezetési) feladatkörök mindazon tevékenysége, amelyek meghatározzák és megvalósítják a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket a minőségügyi rendszeren belül.

A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management – TQM) átfogó minőségvezetési rendszer, amely a minőségbiztosítás legfejlettebb formája és egyre nagyobb teret hódít. A TQM minőségközpontú menedzsmentfilozófia és vállalatirányítási rendszer (vállalati stratégia), amely a vállalat valamennyi tagjának részvételén alapul.


teljes körű minőségirányítás

a vállalati folyamatok szabályozott, dokumentált irányítása

piaci részesedés fenntartása, növelése

hosszú távú növekedés

minőségbiztosítás

a termék minőségét befolyásoló folyamatok szabályozása, dokumentálása

minőség-szabályozás

gyártási folyamat

hibák elkerülése

hibák kiküszöbölése

minőség-ellenőrzés

termék

A minőségügyi tevékenységek hatásköre és célja


1. Megfelelés a szabványnak

4. Megfelelés a vevő látens igényeinek

2. Megfelelés a vevő ismert igényeinek

3. Megfelelés az alacsony költségnek (ár)

minőség (Q)

idő (t)

A minőség megvalósulásának szintjei

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási

funkciók között

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

A stratégiai menedzsment alapelemei

A vállalkozás jövőképének kialakítása

Külső (környezeti)vizsgálatok

Vállalati belsőelemzés

- lehetőségek- fenyegetések

- erősségek- gyenge pontok

A stratégiamegfogalmazása

Stratégiai programozás

Éves tervezés(operatív költségvetés)

Menedzsmentkontroll


A minőségmenedzsment kialakításából adódó hatások megjelenése

a stratégiai menedzsmentben Változások a jövőképben, stratégiában:

• a minőség, mint cél központi kérdéssé válik,• a stratégia vevőorientáltsága megnő,• a vevők megelégedettsége a teljesítmények mércéjévé

válik. Változások a munkával és annak értékelésével kapcsolatban:

• központi kérdéssé válik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése,

• az emberek érdekeltségének növelése. Változások a vezető-beosztott kapcsolatokban:

• megnő a beosztottak tudásának, döntésképességének, önállóságának, kreativitásának szerepe,

• ezt fejezi ki a vállalati kultúra is. Változások a formális struktúrában:

• a tervezési, szervezeti, érdekeltségi, szervezési, információs rendszerek kiépítésének és működtetésének közös célja a minőség konzisztens biztosítéka lesz.


A hagyományos vezetési-szervezési szemléletről a minőségi szemléletre való áttérést befolyásoló és

meghatározó tényezők

Technikaitámogatás

Mérés ésinformáció

Oktatás Eszközök

Kommunikáció Elismerés Formálisstruktúrák

Vezetőimagatartás

Minőség-orientáltvezetés

Ishikawa-diagram


Érték-láncolat modell Porter szerint

Befeléirányulólogisztika

Műveletek(átalakítás)

Kifeléirányulólogisztika

Marketingés értéke-sítés

Ügyfél-szolgálat

Elsődleges tevékenységek

Erőforrás ellátásTechnológia (termék) fejlesztésHumán erőforrás menedzsmentA vállalkozás infrastruktúrája

Támogatótevékeny-ségek éstényezők


Az alapvető vezetési feladatok rendszerezése

1. Szervezetmenedzsmen

t kialakítása2. Emberierőforrás-

menedzsment3.

Folyamatmenedzsment

1.1 Szervezeti struktúra1.2 Szervezetfejlesztés1.3 Szervezeti kommunikáció1.4 Információ menedzsment1.5 Szervezeti kultúra1.6 Csoportmenedzsment1. 7 Vezetési struktúra és hierarchia kialakítása1.8 Változásmenedzsment

2.1. Motivációmenedzsment2.2. Konfliktusmenedzsment2.3. Emberierőforrás-tervezés, -szervezés2.4. Munkaerő-kiválasztás, -toborzás2.5. Munkakör-kialakítás, -elemzés2.6. Teljesítményértékelés2.7. Emberierőforrás-fejlesztés2.8. Karriermenedzsment

3.1. Stratégiamenedzsment3.2. Tervezés3.3. Döntés

3.4. Végrehajtás

3.5. Szervezés

3.6. Logisztikai menedzsment3.7. Ellenőrzés3.8. Minőségmenedzsment


A minőség- és biztonságmenedzsment rendszerek illeszkedése

a vállalati stratégiába

FELÉPÍTMÉNY ÉBIR; HACCP;IFS; BRC

Élelmiszer Biztonsági Irányítási Rendszer (ISO 22000) Hazard Analysis Critical Control Points International Food Standard British Retailer Consortium

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságtechnikai Irányítási Rendszer (MSZ 28001:2003) MEBIR

KIR Környezeti Irányítási Rendszer (ISO 14001)

MIR Minőség Irányítási Rendszer (ISO 9001)

STRATÉGIAI ALAP


A minőségmenedzsment megvalósításának humán-

erőforrás igénye


Cégvezető

Minőségügyi vezető

Minőségügyi asszisztens

Minőségellenőrök

Dolgozó személyzet

A vállalkozáson belüli minőségügyi apparátus felépítése


Minőségügyi vezető – Minőségügyi megbízott

Felsőfokú végzettség:

Minőségügyi szakmérnök

Vezető auditor - szaktanfolyam

Belső auditor - szaktanfolyam


Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabványcsalád ismertetése

A minőségügyi rendszerszabványok fejlődése

U S s ta nda rdfo r a rm y

N A T Os ta nda rd

B S 5 7 1 9

B S 5 7 5 0

B S 5 7 5 0 IS O 9 0 0 0 EN 29000 ,EN IS O 9000

IS O 9 0 0 0na tiona l

s tanda rd s

ISO9000:2000

1968

1974

1987

1994

2000

1979


A minőségügyi tevékenységek irányító, felügyelő intézményrendszere:

1. ISO – International Standardization Organization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

2. NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület)3. MSZT (Magyar Szabványügyi Testület)4. Független tanúsító szervezetek (pl.

CERTOP)5. Minőségfejlesztési tanácsadó

szervezetek


A minőség biztosítására vonatkozóan különböző minőségmodelleket alkalmaznak a gazdasági életben, de arra vonatkozóan nincs kötelező előírás, hogy egy adott szervezet mikor mit használjon. Ez függ a piaci helyzetétől, a vevőitől, megrendelőitől és a szervezeti kultúrától is.

A gazdaság piaci szereplői szívesen alkalmazzák az ISO 9001 szabvány által kialakítható minőségirányítási rendszert. Azért kedvelt ez a rendszer, mert ismert, elfogadott a világ szinte minden területén és tanúsíttatható harmadik fél által, ami sok esetben piaci előnyt jelent. (piaci szelekció)


ISO International Standardization Organization

Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (mintegy 100 ország képviselteti magát)

1987 – BS 5750 alapján ISO 9000 szabványcsalád kidolgozása

(a múlt: ISO 9000, ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, ISO 9004)2000 – ISO 9000 szabványcsalád átdolgozása

(ISO 9000, ISO 9001, ISO 9004)2008 - ISO 9000 szabványcsalád újbóli átdolgozása


Minőségirányítási rendszerszabványok

MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár.

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.

MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez.

(jelenleg átdolgozás alatt!)


MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.

Alapelvek:• vevőközpontúság,• vezetői elkötelezettség,• munkatársak aktív bevonása valamennyi

munkafolyamatba,• folyamatszemléletű megközelítés,• rendszerszemléletű irányítás,• folyamatos fejlesztés,• tényeken alapuló döntéshozatal,• kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal.


Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerkezeti felépítése:• Alkalmazási terület• Rendelkező hivatkozás• Szakkifejezések és meghatározások• Minőségirányítási rendszer• A vezetőség felelősségi köre• Gazdálkodás az erőforrásokkal• A termék előállítása• Mérés, elemzés és fejlesztés


Plan Do

CheckAction

PDCA modell


Vezetőségi feladatok

Támogató folyamatok

Folyamat felügyelet,

Belső auditok,

Helyesbítés,Karbantartás

,

Minőségtervezés,Dokumentációkezelés,

Képzés, Higiénia,Erőforrások biztosítása,Megelőző tevékenység

(HACCP)

Fő folyamat:Pl.:túrórudi gyártás, bútorkészítés stb.

V E V Ő I I G É N Y

VEVŐI

ELÉGED

ETTSÉG

Termék

FOLYAMATOS FEJLESZTÉS


Az MSZ EN ISO 9001:2009 folyamatközpontú minőségirányítási rendszer

a következő főbb szempontokra épül:

• meg kell határozni a minőségpolitikát és a szervezet minőségcéljait,

• meg kell határozni a minőségcélok eléréséhez a kritikus folyamatokat (Porter-modell),

• meg kell választani és alkalmazni kell azokat az értékelő és mérési eljárásokat, amelyek alkalmasak a jelenlegi és mindenkori folyamat hatékonyságának méréséhez,


(folytatás)• meg kell határozni a lehetséges problémákat

(hibákat), azok előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, továbbá csökkenteni ezek fajtáját és súlyosságukat,

• meg kell határozni a rizikó csökkentését és a folyamatok hatásfokát, valamint a hatékonyságukat növelni kell,

• a stratégiai tervezést be kell vezetni és alkalmazni szükséges, meg kell határozni a fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat,

• a terveket meg kell valósítani, és az elért eredményeket mérni, ellenőrizni kell,

• szükség szerint helyesbítő, megelőző tevékenységet kell indítani.


Miért vállalja egy szervezet a minőségirányítási rendszer működtetését:

• A vállalkozások jelentős számban azért működtetnek minőségirányítási rendszert és tanúsíttatják harmadik fél által, mert valamilyen vállalatnak a beszállítója, és az megköveteli tőlük.

• A konkurens cégnek van tanúsítása, ezért a cég is törekszik megszerezni.

• A cég vezetése elsősorban üzleti megfontolásból, jobb piaci pozíció elérésért dönt a minőségirányítási rendszer bevezetése mellett.

• Akár külső, akár belső elhatározásból döntenek a minőségirányítási rendszer bevezetéséről és tanúsíttatásáról, az előnyök a következők:

A piaci elismertsége jelentősebb, elfogadottabb, ezzel jobban tudja bizonyítani, hogy a terméke vagy a szolgáltatása megfelel az európai követelményeknek.

Az Európai Unió országaiba történő piacra jutás egyik feltétele lehet a tanúsítás megszerzése.

Egy jól működő rendszerrel a cég megőrizheti az elért minőségi szintet.

A vevők/megrendelők megelégedettsége jelentősen javul.


A minőségirányítási rendszer kialakításának fő lépései a tanúsításig:

1. Az MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer megismerése.

2. A minőségirányítási vezető felkészítése.3. A dokumentáció elkészítése.4. A rendszer belső bevezetésének irányítása.5. A dokumentációban leírtak szerint történő működés

folyamatos ellenőrzése.6. Teljes körű belső felülvizsgálat (belső audit).7. Előaudit (szükség szerint). 8. Tanúsító audit. (Felülvizsgálati audit 1-2 évben, majd

megújító audit a 3. évben) NAT által regisztrált tanúsító szervezet által!!


A minőségirányítási rendszer dokumentációs piramisa

MinőségpolitikaA vezetés minőséggel kapcsolatos szándéka

és irányvonala. Minőségirányítási Kézikönyv

A szervezet memóriája, önismereti eszköze.

Követelmények, felelősségek, hatáskörök a minőségirányítási rendszerben.

Minőségirányítási Eljárások A cég-, illetve termékspecifikus minőségirányítási

feladatok, végrehajtási folyamatainak részletes szabályozása.

Minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos utasítások A minőségirányítás operatív tevékenységének, a végrehajtás módjának részletes szabályozása.Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások

Információrögzítési és nyilvántartási rendszer a minőségi információk gyűjtésére, az erőforrások számbavételére, célok, tervek és programok

teljesítése mértékének bemutatására, követelmények teljesítésének igazolására.


A menedzsment irányítási rendszerek felülvizsgálata


A minőségügyi audit rendszerezett és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek-e a a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatásosan megvalósították-e, és alkalmasak-e ezek a célok elérésére.

A minőségügyi audit tervezhető, ezáltal valósítható meg a rendszerezettség. A vizsgálatot végző személyek, az auditorok nem felelősek, illetve nem érdekeltek a vizsgált terület eredményeiben, ezáltal biztosítható a személyi függetlenség.

Az auditor az a személy, akinek megvan a felkészültsége (bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására) az audit végzésére.


Az audit auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.

Az auditkritériumok összehasonlítási alapként használt előirányzatok, eljárások, vagy követelmények összessége.

Az auditbizonyíték az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.


A minőségirányítási rendszer hatékonyságát, a minőség-politikában megfogalmazott alapelvek megvalósulását rendszeresen vizsgálni kell, fel kell tárni a szabályozásban és működésben lévő hiányosságokat, gyengeségeket. Ezek megszüntetésére, ismételt előfordulásuk kiküszöbölésére javító intézkedéseket kell bevezetni, ezen intézkedések eredményeit figyelemmel kell kísérni. A minőségirányítási rendszer auditja, felülvizsgálata független fél által ezen feladatok teljesítését szolgálja.


rendszeraudit

termékaudit

tanúsító audit

vevői audit

külső audit

belső audit

folyamataudit

tárgya szerint

célja szerint

audit

A felülvizsgálatok típusai


BELSŐ AUDIT:A szervezet belső munkatársai által (esetleg külső szakértők

bevonásával) végzett audit. A belső auditot a szervezet munkatársai végzik, de nem kizárt külső segítség igénybevétele sem. A belső audit lefolytatásához segítséget nyújthat szakértő személy, vagy tanácsadó szervezet.

Követelmény, hogy belső auditot olyan személyek végezhetik akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az auditált szervezet, funkció, vagy személy tevékenységének eredményében.

A belső audit lefolytatását a szervezet belső ügyrendje szerint illetékes, illetve felhatalmazott személyek kezdeményezhetik a szervezet éves belső audit programja, vagy valamilyen rendkívüli esemény (felsővezetői utasítás) alapján.


A belső audit lefolytatását végző auditorokat a szervezet vezetője, vagy minőségügyi megbízottja jelöli ki. Az auditoroknak a szervezet szakmai területeit, valamint a minőségügyi követelményeket egyaránt kiválóan ismerő személyeknek kell lenniük.

A belső audit menete gyakorlatilag megegyezik a tanúsitási audit menetével. A belső audit eredményeiről jelentés készül.

A jelentésben feltárt hiányosságokat a szervezetnek fell kell számolnia. A belső audit dokumentációját a szervezet minőségirányítási rendszerében előírtaknak megfelelően kell kezelni.

A belső audit lefolytatásával kapcsolatos követelményeket az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány 8.2.2. fejezete részletesen tárgyalja


A külső fél általi felülvizsgálatok típusai: Hatósági szerv által lefolytatott hatósági

szemle – többnyire előre be nem jelentett időpontban.

A vevő általi, vagy a vevő képviseletében eljáró szervezet auditja – előre bejelentett időpontban.

A Nemzetközi Akkreditációs Testületnél (NAT) bejegyzett, független tanúsító szervezet által lefolytatott audit – a megbízó szervezet által előre meghatározott időpontban.


A független tanúsító szervezet általi auditok terminusai:

Az előaudit lehetőséget biztosít a felülvizsgálandó cég számára az általa kért időpontban a „tét nélküli” teljeskörű auditálási folyamathoz (KIR és ÉBIR esetén kötelező!).

A minősítő audit (HACCP rendszernél az igazolási eljárás) lefolytatásához 3 hónap aktív rendszerműködés igazolása szükséges a megbízó cég részéről (teljeskörű).

A minősítő auditot követően felülvizsgálati audit keretében kerül ellenőrzésre a bevezetett rendszer működése az 1. és a 2. évben (külön-külön nem teljeskörű, de a két év alatt biztosítani kell a teljeskörűséget).

A 3. évben megújító audit során győződik meg a tanúsító szervezet a tanúsítvány fenntarthatóságáról. Menete megegyezik a minősítő audittal.


Az auditálás általános folyamata:

Az audit előkészítése (kapcsolatfelvétel a céggel, konzultáció, dokumentáció bekérése 1 hónappal előbb).

A rendszerdokumentáció vizsgálata (Kézikönyv, Eljárások értékelése, jelentés a dokumentáció vizsgálatról), audit tervezése, megbízó értesítése.

Az audit lefolytatása (nyitó értekezlet, objektív bizonyítékok keresése helyszíni bejárással, feljegyzések ellenőrzésével, feltárt eltérések rögzítése, záró értekezlet, helyesbítő intézkedések jóváhagyása, auditjelentés készítése és továbbítása a megbízónak és a tanúsító szervezetnek) Szükség esetén utóaudit.

A tanúsítási eljárás (auditjelentés vizsgálata, értékelése, tanúsítvány kiállítása és megbízó részére való továbbítása).


Az audit résztvevői: A megbízó szervezet részéről:

• Felső vezetőség, a tulajdonos vagy képviselője• Minőségügyért felelős vezető• Szervezeti egységek vezetői

A tanúsító szervezet részéről:• Vezető auditor• Társauditor• Szakértő (szükség szerint)• Gyakorló auditor (igény szerint, megbízó

hozzájárulásával)• Tanúsító szervezet felügyelője (pl.: NAT képviselője,

egyeztetés alapján – whitness audit)


Az ISO 9001 rendszer auditálás során feltárt eltérések típusai:

• „A” típus: valamely szabványkövetelmény teljesítésének a hiánya. Utóaudit szükséges.

• „B” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása és visszaellenőrzése szükséges még a tanúsítvány kiállítása előtt.

• „C” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása szükséges, visszaellenőrzésére csak a következő auditon kerül sor.

• Megjegyzés: az auditor által tett olyan észrevétel, amely segíti a szervezet működését, fejlődését. Javaslati szinten fogalmazódnak meg, javításuk nem kötelező.


KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Documents

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST