HAllgATói KOMPETEnCiAvizsgálATOK nepa.oszk.hu/01500/01551/00061/pdf/EPA01551_educatio_12_03-40… · HAllgATói KOMPETEnCiAvizsgálATOK* n éhány évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban

HAllgAToacutei KOMPETEnCiAvizsgaacutelATOK

neacutehaacuteny eacutevvel ezelőtt az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban egy nemzetkoumlzi elemző csoport tagjakeacutent reacutesz vettem az orszaacuteg szakkeacutepzeacutesi politikaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteban A munkaadoacutei szervezetek keacutepviselőivel eacutes a munkaacuteltatoacutei

igeacutenyekkel foglalkozoacute szakeacutertőkkel folyatott beszeacutelgeteacutesek soraacuten toumlbb alkalom-mal elhangzott ez a mondat bdquonem veacutegzettseacutegre hanem keacutepesseacutegekre van szuumlkseacute-guumlnkrdquo1 Amikor előszoumlr hallottam ezt meacuteg nem pontosan eacutertettem mire gondol-tak a beszeacutelgető partnereim Talaacuten azeacutert nem mert akkor meacuteg ritkaacutebban tapasz-taltam annak a hitnek a megingaacutesaacutet hogy a formaacutelis veacutegzettseacuteg vagy keacutepesiacuteteacutes a megszerzett keacutepesseacutegek megbiacutezhatoacute igazoloacuteja iacutegy nem gondoltam arra hogy azok akikkel interjuacutekat keacutesziacutetettem a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget szeretteacutek volna hang-suacutelyozni Maacutesokhoz hasonloacutean abboacutel indultam ki akkor tehetuumlnk szert formaacutelis veacutegzettseacutegre ha birtokaacuteban vagyunk bizonyos keacutepesseacutegeknek melyeket ennek ki-adoacuteja hivatalosan elismert

neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb előbb az Euroacutepai bizottsaacuteg majd az OECD bdquokeacutepesseacutegstra-teacutegiaacutejaacutenakrdquo (skills strategy) kidolgozaacutesaacutet taacutemogatoacute tanaacutecsadoacute testuumlletek tagjakeacutent maacuter termeacuteszetesnek tartottam hogy a kvalifikaacutecioacute eacutes a keacutepesseacuteg koumlzoumltt sokan ha-taacuterozott kuumlloumlnbseacuteget tesznek sőt e kuumlloumlnbseacutegteacutetel a munkaacutenk egyik legfontosabb elemeacuteveacute vaacutelt Toumlbbek koumlzoumltt azeacutert beszeacuteltuumlnk bdquokeacutepesseacutegstrateacutegiaacuteroacutelrdquo a keacutepesseacute-gek eacuterdekeltek minket eacutes nem a formaacutelis veacutegzettseacutegek Magaacutetoacutel eacutertetődőveacute vaacuteltak az olyan mondatok mint ez bdquoa muacuteltban a kutataacutesok a keacutepesseacutegeket olyan koumlzeliacutető vaacuteltozoacutekon (proxies) keresztuumll proacutebaacuteltaacutek megragadni mint a megszerzett kvalifi-kaacutecioacutek vagy a keacutepzeacutesben eltoumlltoumltt eacutevek szaacutemardquo2

Ha nem hiszuumlnk abban hogy a kvalifikaacutecioacute vagy a diploma megfelelő informaacute-cioacutet ad a keacutepesseacutegekről feleacuterteacutekelődik a keacutepesseacutegek vagy kompetenciaacutek3 koumlzvetlen eacuterteacutekeleacuteseacutenek vagy meacutereacuteseacutenek a keacuterdeacutese Az iskolai oktataacutes teruumlleteacuten az elmuacutelt eacutev-tizedekben a legtoumlbb orszaacutegban kieacutepuumlltek e keacutepesseacutegek koumlzvetlen meacutereacuteseacutenek a rend-szerei E folyamatot olyan nagyhataacutesuacute vaacutellalkozaacutesok vitteacutek előre mint amilyen az iEA4 aacuteltal rendszeresen veacutegzett joacutel ismert olvasaacutes-megeacuterteacutesi (PiRls) eacutes matema-

E tanulmaacuteny doumlntően a bdquoA felsőoktataacutes minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a kutataacutes-fejleszteacutes-innovaacutecioacute oktataacutes fejlesz-teacuteseacuten keresztuumllrdquo c TaacuteMOP 421 program bdquoAz eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes taacutersadalmi folyamatainak viselke-deacutesi- eacutes idegtudomaacutenyi haacutettererdquo c projektje kereteacuteben veacutegzett kutataacutesokra eacutepuumll Keacuteszuumllt az Educatio folyoacute-irat felkeacutereacuteseacutere

1 bdquoWe do not need qualifications we need skillsrdquo Reacuteszletesebben laacutesd Halaacutesz (2011a)2 ideacutezet az OECD keacuteszuumllő keacutepesseacutegstrateacutegiaacutejaacutenak egyik 2012 januaacuteri vaacuteltozataacuteboacutel3 E tanulmaacutenyban a keacutepesseacuteg eacutes a kompetencia szavakat szinonimakeacutent hasznaacutelom Ezek az angol skills fo-

galom megfelelői amit peacuteldaacuteul a franciaacutek compeacutetence-nak fordiacutetanak A hivatalos magyar fordiacutetaacutesokban leggyakrabban a bdquokeacuteszseacutegrdquo fogalom jelenik meg ez azonban feacutelrevezető hiszen a skills fogalma magaacuteba foglalja az olyan komplex magasrendű kognitiacutev keacutepesseacutegeket is mint a rendszerben gondolkodaacutes vagy a komplex probleacutemamegoldaacutes

4 The international Association for the Evaluation of Educational Achievement Ennek az 1958-ban ala-

Educatio 20123 Halaacutesz Gaacutebor Hallgatoacutei kompetenciavizsgaacutelatok pp 401ndash422

402 eacuterteacutekeleacutes eacutes politika W

tikai-termeacuteszettudomaacutenyos (TiMss) meacutereacutesek eacutes kuumlloumlnoumlsen az OECD koumlzismert ugyancsak rendszeresen veacutegzett vizsgaacutelata a PisA A felsőoktataacutes teruumlleteacuten azon-ban mindeddig csupaacuten neacutehaacuteny orszaacutegban alakultak ki hasonloacute rendszerek eacutes az el-ső aacutetfogoacute nemzetkoumlzi vaacutellalkozaacutes az OECD keacutesőbb reacuteszletesebben is bemutatandoacute AHElO nevű5 vaacutellalkozaacutesa meacuteg csak a kezdetekneacutel tart E tanulmaacuteny ceacutelja annak aacutettekinteacutese milyen erők viszik előre a hallgatoacutei keacutepesseacutegek koumlzvetlen meacutereacuteseacutenek eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutenek a kieacutepuumlleacuteseacutet a felsőoktataacutes teruumlleteacuten milyen sajaacutetos probleacutemaacutek je-lentkeznek itt eacutes milyen jelentősebb kezdemeacutenyezeacutesek leacuteteznek

Kompetenciameacutereacutes okok eacutes hataacutesok

A felsőoktataacutes globaacutelis trendjei koumlzuumll az egyik legeacuterdekesebb eacutes legfontosabb a ta-nulaacutes reacuteveacuten szerzett hallgatoacutei kompetenciaacutek vagy keacutepesseacutegek koumlzvetlen meacutereacuteseacutenek a terjedeacutese eacutes ennek egyre toumlbb orszaacutegban hataacuterozott politikai taacutemogataacutesa Talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az előttuumlnk aacutelloacute egy-keacutet eacutevtizedben a hallgatoacutek tanu-laacutesi eredmeacutenyeinek objektiacutev kuumllső meacutereacutese eacutes kuumlloumlnoumlsen ennek nemzetkoumlziveacute vaacutelaacutesa aacutetformaacutelhatja a felsőoktataacutes vilaacutegaacutet Amikor 2006-ban az OECD orszaacutegok oktataacute-si minisztereinek Atheacutenban tartott tanaacutecskozaacutesaacuten az OECD főtitkaacutera bejelentette hogy a szervezet arra keacuteszuumll hogy a felsőoktataacutes teruumlleteacuten is elindiacutetson egy a PisA-hoz hasonloacute vaacutellalkozaacutest sokan roumlgtoumln sejtetteacutek ha ez valoacuteban leacutetrejoumln kuumlloumlnle-ges hataacutessal lehet a fejlett orszaacutegok felsőoktataacutesi rendszereinek a fejlődeacuteseacutere6 A fő-titkaacuteri bejelenteacutes csaknem egy időben toumlrteacutent azzal hogy az Egyesuumllt aacutellamokban a szoumlvetseacutegi oktataacutesuumlgyi hivatal koumlzzeacutetette azt az amerikai felsőoktataacutes joumlvőjeacutevel foglalkozoacute jelenteacuteseacutet amely mindmaacuteig az orszaacuteg felsőoktataacutes-politikaacutejaacutenak egyik iraacutenymutatoacuteja (US Department of Education 2006) A dokumentum az akko-ri szoumlvetseacutegi oktataacutesi miniszterről elnevezetett bdquospellings-jelenteacutesrdquo egyebek mel-lett azt az ajaacutenlaacutest fogalmazta meg hogy a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek eacutepiacutetsenek ki a hallgatoacutek tanulaacutesi eredmeacutenyeinek koumlzvetlen meacutereacuteseacutet ceacutelzoacute rendszereket eacutes kilaacute-taacutesba helyezte hogy a szoumlvetseacutegi kormaacuteny ezt taacutemogatni fogja (laacutesd a keretes iacuteraacutest a koumlvetkező oldalon)

vajon mi mozgatta ezeket az elhataacuterozaacutesokat Mi az ami miatt az Egyesuumllt aacutellamok kormaacutenya komoly eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash alig neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb maacuter keacutezzelfoghatoacute eredmeacutenyeket hozoacute erőfesziacuteteacuteseket tett annak eacuterdekeacuteben hogy el-kezdődjeacutek a felsőoktataacutesban tanuloacutek tanulaacutesi eredmeacutenyeinek az eacuterteacutekeleacutese Mi az ami miatt az OECD belefogott a szervezet szaacutemaacutera hallatlanul nagy kockaacutezatok-

kult a tanuloacutei teljesiacutetmeacutenyek meacutereacuteseacutevel foglalkozoacute nemzetkoumlzi szervezetnek toumlbb mint 70 tagja van Magyarorszaacuteg a hetvenes eacutevek eleje oacuteta vesz reacuteszt az iEA meacutereacutesekben

5 Az AHElO az Assessment of Higher Education learning Outcomes azaz a Felsőoktataacutesi Tanulaacutesi Eredmeacutenyek Meacutereacutese nevű program neveacutenek roumlvidiacuteteacutese laacutesd a program honlapjaacutet

6 E bejelenteacutesneacutel szemeacutelyesen jelen voltam iacutegy volt alkalmam megtapasztalni milyen moacutedon reagaacuteltak erre a tagorszaacutegok oktataacutesi vezetői

w Halaacutesz Gaacutebor Hallgatoacutei kompetenciavizsgaacutelatok 403

kal jaacuteroacute eacutes neheacutez szakmai vitaacutekat kivaacuteltoacute (Coates amp Richardson 2011) kompeten-ciameacutereacutesi vaacutellalkozaacutesba Eacutes mi az ami miatt egyre toumlbb orszaacuteg kormaacutenya jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy szuumlkseacuteg van a hallgatoacutei kompetenciaacutek direkt eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutere eacutes emiatt a felsőoktataacutes teruumlleteacuten is megproacutebaacutel arra az uacutetra leacutep-ni amelynek neheacutezseacutegeit az iskolai oktataacutes teruumlleteacuten koraacutebban megtapasztalhatta

Mint minden jelentős vaacuteltozaacutesnak ennek is toumlbbfeacutele egymaacutest erősiacutető oka van amelyek kuumlloumln-kuumlloumln talaacuten nem lenneacutenek elegendőek a folyamat elindiacutetaacutesaacutehoz de abban a sajaacutetos konstellaacutecioacuteban melyben a fejlett orszaacutegok felsőoktataacutesi rendszerei a keacutetezres eacutevek első eacutevtizedeacutenek a koumlzepeacuten talaacuteltaacutek magukat egyuumltt el tudtaacutek in-diacutetani a folyamatot oumlt olyan okot eacuterdemes emliacuteteni amelyek mindegyike abba az iraacutenyba tolta eacutes tolja a nemzeti felsőoktataacutesi rendszereket eacuteppuacutegy mint a nemzet-koumlzi oktataacutespolitika-alakiacutetoacute koumlzoumlsseacuteget hogy elinduljon a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacuteseacutet szolgaacuteloacute rendszerek kieacutepiacuteteacutese feleacute Ezek az okok szorosan oumlsszefuumlggenek egymaacutessal azt is mondhatjuk hogy mindegyikuumlk ugyanannak a fejlődeacutesi trend-nek a kifejezője maacutes-maacutes formaacutekban

A tanulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlzeliacuteteacutes

Elsőkeacutent talaacuten a kimenet-orientaacutelt (outcome-based) tanulaacutesszervezeacutes eacutes a tanulaacutesi eredmeacutenyek (learning outcomes) megkoumlzeliacuteteacutes terjedeacuteseacutet eacuterdemes emliacuteteni A kurri-kulum-elmeacutelet a tanulaacutes-kutataacutes eacutes aacuteltalaacuteban a pedagoacutegia vilaacutegaacuteban reacutegoacuteta ismert az a megkoumlzeliacuteteacutes amely megproacutebaacutelja a bdquoMit kell taniacutetanirdquo keacuterdeacuteseacutenek a helyeacutebe a bdquoMire kell a tanuloacutenak keacutepesnek lennierdquo keacuterdeacutest aacutelliacutetani Ez a 20 szaacutezadban ki-alakult a modern leacutelektan eredmeacutenyeire eacutepuumllő pedagoacutegiai gondolkodaacutesmoacuted ab-boacutel kiindulva hogy a 19 szaacutezadot dominaacuteloacute tanaacuter- vagy taniacutetaacutes-centrikus megkouml-

bdquoA felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeknek meacuterniuumlk kell a hallgatoacutei tanulaacutes eredmeacutenyeit olyan minőseacutegeacuterteacutekeleacutesi eszkoumlzoumlk alkalmazaacute-saacuteval mint peacuteldaacuteul a Collegiate learning Assessment (ClA) amely azt meacuteri ho-gyan fejlődik a college hallgatoacutek tudaacutesa vagy a Measure of Academic Proficiency and Progress (MAPP) amely az aacuteltalaacutenos jellegű alapkeacutepzeacutesben reacuteszt vevő hallgatoacutek tanulaacutesi eredmeacutenyeit meacuteri annak eacuterdekeacute-ben hogy javiacutetsaacutek a taniacutetaacutes eacutes tanulaacutes mi-nőseacutegeacutet (hellip)rdquo

A ClA eacutes a MAPP keacutet amerikai hallgatoacutei kompeten-ciameacutereacutesi rendszer amelyekről a keacutesőbbiekben meacuteg reacuteszletesebben szoacute lesz

A szoumlvetseacutegi kormaacutenynak oumlsztoumlnzőket kell alkalmaznia az aacutellamok a felsőokta-taacutesi szoumlvetseacutegek az egyetemi rendszerek eacutes az inteacutezmeacutenyek iraacutenyaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy olyan toumlbb helyen is alkalmazhatoacute a tanulaacutesi eredmeacutenyekre foacutekuszaacuteloacute elszaacute-moltathatoacutesaacutegi rendszereket fejlesszenek ki amelyek hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes hasznaacutelhatoacute-vaacute vaacutelnak a hallgatoacutek a szakpolitikai doumln-teacuteshozoacutek eacutes a taacutegabb nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera csakuacutegy mint az inteacutezmeacutenyi belső vezeteacutes eacutes az inteacutezmeacutenyfejlesztők szaacutemaacutera

Forraacutes US Department of Education (2006)

A bdquospellings-jelenteacutesrdquo a hallgatoacutei kompetenciaacutek koumlzvetlen meacutereacuteseacuteről


zeliacuteteacutest fel kell vaacuteltania a tanulaacutes- vagy tanuloacute-centrikus megkoumlzeliacuteteacutesnek aacuteteacutertel-mezte a kurrikulum eacutes a tanulaacutesszervezeacutes feladatait Ez utoacutebbiak koumlzoumltt egyik leg-fontosabb feladataacutenak tekinti azt hogy megproacutebaacuteljuk leiacuterni milyen tudaacutes eacutes mi-lyen keacutepesseacutegek birtokaacuteba kell a tanuloacuteknak keruumllniuumlk a tanulaacutesi folyamat veacutegeacuten eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosnak tekinti annak a leiacuteraacutesaacutet hogy a tanaacuternak mit kell tennie annak eacuterdekeacuteben hogy ez megtoumlrteacutenjen Az utoacutebbi persze tovaacutebbra is meg-hataacuterozoacute fontossaacuteguacute de ennek csak egyik nem is legfontosabb eleme az hogy mi-lyen tartalmakat kell taniacutetani enneacutel nagyobb jelentőseacutege van annak hogy milyen tanulaacutesi tapasztalatra kell szert tennie a tanuloacuteknak eacutes ehhez milyen tanulaacutesszer-vezeacutesi megoldaacutesok kellenek raacuteadaacutesul abboacutel kiindulva hogy minden egyeacuten tanulaacutesa egyedi Ez az alapvetően pragmatikus megkoumlzeliacuteteacutes tovaacutebbaacute abboacutel indul ki mire van szuumlkseacutege az egyeacutennek ahhoz hogy az eacuteletben boldoguljon eacutes a munkaacutejaacutet ered-meacutenyesen veacutegezze majd ez alapjaacuten hataacuterozza meg a fejlesztendő kompetenciaacutekat

A fejlett vilaacutegban az iskolai oktataacutes vilaacutegaacuteban ez a megkoumlzeliacuteteacutes az elmuacutelt keacutet eacutev-tizedben aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute sőt szaacutemos orszaacutegban dominaacutenssaacute vaacutelt Az isko-lai kurrikulum a legtoumlbb orszaacutegban egyre keveacutesbeacute szoacutel arroacutel hogy a tanaacuteroknak mit kell tenniuumlk eacutes egyre inkaacutebb szoacutel arroacutel hogy a tanuloacuteknak mit kell tudniuk mire kell keacutepesnek lenniuumlk Ehhez taacutersul a bdquotudaacutesrdquo fogalmaacutenak aacuteteacutertelmezeacutese Ezen ma maacuter elsősorban nem az bdquoismereteketrdquo eacutertjuumlk hanem egyszerre a bdquovalamit tudaacutestrdquo (know what) a bdquokeacutepesseacuteget valami elveacutegzeacuteseacutererdquo (know how) a bdquotaacutersas kapcsolatok-ban valoacute mozgaacutes keacutepesseacutegeacutetrdquo (know who) eacutes bdquoa dolgok eacutertelmeacutenek eacutes okainak meg-eacuterteacuteseacutere valoacute keacutepesseacutegetrdquo (know why)

A tanulaacutesroacutel eacutes a tanulaacutes megszervezeacuteseacuteről valoacute modern gondolkodaacutes kis keacuteseacutes-sel ugyan de eleacuterte a felsőoktataacutes vilaacutegaacutet is A nagy aacutettoumlreacutes talaacuten laacutetvaacutenyos jele az volt amikor John Biggs ausztraacuteliai szaacutermazaacutesuacute Hongkongban dolgozoacute pszicho-loacutegus a kilencvenes eacutevekben Piaget-t koumlvetve kifejlesztette a tanulaacutesi eredmeacutenyek (learning outcomes) szisztematikus leiacuteraacutesaacutet szolgaacuteloacute rendszereacutet eacutes ehhez kapcsolva megiacuterta a bdquoTaniacutetaacutes a minőseacutegi tanulaacuteseacutert az egyetemenrdquo ciacutemű koumlnyveacutet amely ha-marosan vilaacutegszerte ismert eacutes sokat ideacutezett bestseller lett (Biggs amp Tang 2007) A tanulaacutes modern felfogaacutesaacutet a felsőoktataacutes vilaacutegaacuteba behozoacute biggs egyik legfontosabb teacutetele az volt hogy az eleacuterni kiacutevaacutent (szaacutendeacutekolt) tanulaacutesi eredmeacutenyek intelligens meghataacuterozaacutesaacutet konstruktiacutev moacutedon oumlssze kell kapcsolni a tanulaacutesszervezeacutessel eacutes az eacuterteacutekeleacutessel (constructive alignment) Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nem felsziacutenes hanem bdquomeacutelyrdquo tanulaacutest taacutemogatoacute intelligens tanulaacutesszervezeacutes roumlgtoumln uacutegy is meg-jelent mint a tanulaacutesi folyamat egyfajta minőseacutegbiztosiacutetaacutesa

A tanulaacutesi eredmeacutenyek meghataacuterozaacutesaacutera eacutepuumllő tanulaacutesszervezeacutes gondolata a ki-lencvenes eacutevek veacutegeacutere a fejlett orszaacutegok nagy reacuteszeacuteben aacutethatotta a felsőoktataacutesroacutel valoacute gondolkodaacutes egeacuteszeacutet Amikor az eacutevtized koumlzepeacuten a felsőoktataacutes helyzeteacutenek aacutetfogoacute elemzeacuteseacutere eacutes szakpolitikai javaslatok megfogalmazaacutesaacutera felkeacutert Dearing Bizottsaacuteg az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban elkeacutesziacutetette toumlbb mint 1700 oldalas jelenteacuteseacutet annak egyik ajaacutenlaacutesa az volt hogy minden felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny valamennyi keacutepzeacutesi programjaacutera bdquoazonnalrdquo dolgozzon ki olyan programleiacuteraacutest amely tartal-


mazza a szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyek bemutataacutesaacutet A jelenteacutes pontosan meg-fogalmazta mit kell ezen eacuterteni iacutegy annak bemutataacutesaacutet hogy bdquoa hallgatoacutenak mit kell tudnia eacutes mit kell eacutertenie a program befejezeacuteskorrdquo (NCIHE 1997) Ez ott volt a levegőben amikor elkezdődoumltt az aacutetfogoacute felsőoktataacutesi kurrikulum reformot je-lentő bologna folyamat iacutegy nem meglepő hogy a bdquotanulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlze-liacuteteacutesrdquo ennek is gyorsan egyik meghataacuterozoacute eleme lett (Dereacutenyi 2006 Kennedy 2007 Fischer amp Halaacutesz 2009) A keacutepzeacutesi programok uacutejragondolaacutesaacutet kikeacutenyszeriacutető bologna reform fellaziacutetotta eacutes megnyitotta a kurrikulum vilaacutegaacutet eacutes a tanulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlzeliacuteteacutes roumlgtoumln behatolt oda noha a bologna folyamat keretei koumlzoumltt eddig nem sok szoacute esett a meacutereacutes-eacuterteacutekeleacutes keacuterdeacuteseacuteről megfogalmazhatoacute az a felteacutetelezeacutes hogy ennek felbukkanaacutesa csak idő keacuterdeacutese ahol tanulaacutesi eredmeacutenyekről kezdenek beszeacutelni ott előbb-utoacutebb mindig megjelenik annak igeacutenye hogy vizsgaacuteljaacutek vajon ezeket sikeruumllt-e eleacuterni nem lehet sokaacuteig uacutegy beszeacutelni szaacutendeacutekolt (intended) tanu-laacutesi eredmeacutenyekről hogy valaki fel ne vesse az eleacutert (achieved) eredmeacutenyek keacuterdeacuteseacutet Ugyaniacutegy az sem lehetseacuteges hogy uacutegy beszeacuteljuumlnk a minőseacuteg biztosiacutetaacutesaacuteroacutel ndash ami a bologna folyamatnak az első pillanattoacutel fogva meghataacuterozoacute eleme ndash hogy ekoumlzben a figyelem ne terelődjoumln a tanulaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutenek a keacuterdeacuteseacutere eacutes arra hogy ezt mikeacuteppen lehet eacuterteacutekelni eacutes meacuterni Ez roumlgtoumln tovaacutebb vezet minket a maacutesodik az előzőtől tehaacutet egyaacuteltalaacuten nem fuumlggetlen okhoz ez a minőseacuteg eredmeacutenyesseacuteg eacutes el-szaacutemoltathatoacutesaacuteg igeacutenyeacutenek koumlzeacuteppontba keruumlleacutese a felsőoktataacutesi politikaacuten beluumll

minőseacutegbiztosiacutetaacutes eacuterteacutekeleacutes elszaacutemoltathatoacutesaacuteg

A tanulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlzeliacuteteacutes teacuterhoacutediacutetaacutesaacutenak keveacutesbeacute oka az hogy e mouml-goumltt egy modern tanuloacute-centrikus felfogaacutes huacutezoacutedik meg mint inkaacutebb az hogy ez a tanulaacutesi eacutes taniacutetaacutesi folyamat ellenőrzoumlttseacutegeacutenek nagymeacuterteacutekű noumlveleacuteseacutet hozza magaacuteval A minőseacuteg szoacute ott volt biggs koumlnyveacutenek a ciacutemeacuteben is eacutes neacutepszerűseacutegeacute-nek legfontosabb hordozoacuteja valoacutesziacutenűleg az volt hogy az aacuteltala javasolt pedagoacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes roumlgtoumln minőseacutegbiztosiacutetaacutesi moacutedszerkeacutent is műkoumldtethető A tanulaacutesi eredmeacutenyek meghataacuterozaacutesa standard elemeket visz bele a keacutepzeacutesi programok ter-vezeacuteseacutebe eacutes szervezeacuteseacutebe noumlveli ezek transzparenciaacutejaacutet eacutes erősiacuteti a keacutepzeacutesi ceacutelok szaacutemonkeacuterhetőseacutegeacutet Az hogy milyen moacutedon hataacuterozzaacutek meg a szaacutendeacutekolt tanu-laacutesi koumlvetelmeacutenyeket eacutes ehhez milyen eacuterteacutekeleacutesi eljaacuteraacutesokat rendelnek hozzaacute a keacutep-zeacutesi programok minőseacutege megiacuteteacuteleacuteseacutenek egyik legfontosabb kriteacuteriumaacutevaacute vaacutelhat

A standardizaacutelaacutes eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute eacuterteacutekelő meacutereacutes az Uacutej Koumlzszolgaacutelati Menedzsment azaz a new Public Management (nPM) filozoacutefiaacutejaacutenak egyik meg-hataacuterozoacute eleme A koumlzszolgaacuteltataacutesok e filozoacutefiaacutet koumlvető reformjaacutenak jelentős hataacute-sa volt az iskolai szektorban kieacutepuumllt meacutereacutesi eacutes eacuterteacutekeleacutesi rendszerekre (e hataacutest az OECD 2009-ben indult koumlzoktataacutesi eacuterteacutekeleacutesi tematikus vizsgaacutelata7 keretei koumlzoumltt

7 laacutesd az OECD bdquoOECD Review on Evaluation and Assessment Frameworks for improving school Out-comesrdquo c weblapjaacutet


keacuteszuumllt orszaacutegjelenteacutesek koumlzuumll toumlbb is emliacutetette) Meglepő lett volna ha a nPM filo-zoacutefia e tekintetben nem eacuterte volna el a felsőoktataacutest is A koraacutebban ideacutezett spellings-jelenteacutesben ez nagyon vilaacutegosan tuumlkroumlződik ez uacutegy is interpretaacutelhatoacute hogy a ta-nulaacutesi eredmeacutenyek standardizaacutelt tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet amit koraacutebban a bdquono Child left behindrdquo toumlrveacuteny8 az iskolai szektorban az elszaacutemoltathatoacutesaacuteg legfonto-sabb eszkoumlzeacuteveacute tett most behozzaacutek a felsőoktataacutesba is

Figyelemre meacuteltoacute hogy Euroacutepaacuteban ez a folyamat mennyivel haacutetreacutebb tart A felső-oktataacutes euroacutepai minőseacutegi standardjait roumlgziacutető EnQA dokumentum (ENQA 2009) meacuteg semmilyen moacutedon nem utal a hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesek inteacutezmeacutenyeacuterteacute-keleacutesi ceacutelokra toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutera noha reacuteszletesen foglalkozik a hallgatoacutek eacuter-teacutekeleacuteseacutevel eacutes ezzel kapcsolatban aacutetfogoacute eacutes specifikus minőseacutegi standardokat fo-galmaz meg ezt nem kapcsolja oumlssze az inteacutezmeacutenyek eacuterteacutekeleacuteseacutevel uacutegy ahogyan az Egyesuumllt aacutellamokban ez maacuter megtoumlrteacutent baacuter az euroacutepai standardokat megalkotoacute euroacutepai szervezet az EnQA tagja az OECD AHElO programjaacutet taacutemogatoacute konzul-taacutecioacutes testuumlletnek9 eacutes a hallgatoacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacutes a rangsorokkal egyuumltt termeacute-szetesen ott van az EnQA vezetőinek a laacutetoacutetereacuteben10 a minőseacutegbiztosiacutetaacutesi szakma erősen elkoumltelezett a kvalitatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek mellett eacutes oacutevatossaacuteggal viszonyul a hallgatoacutei teljesiacutetmeacutenyek standardizaacutelt tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutehez mint minőseacuteg-biztosiacutetaacutesi vagy minőseacutegeacuterteacutekeleacutesi eszkoumlzhoumlz A minőseacutegbiztosiacutetaacutesi szakemberek-ben eacuterezhetően jelen van egyfajta aggoacutedaacutes amiatt hogy a hallgatoacutei kompetencia-meacutereacutesekre eacutepuumllő inteacutezmeacutenyi mutatoacutek előteacuterbe keruumlleacutese elfedheti azt a komplexitaacutest amit csak a minőseacuteg aacutetfogoacute fogalma keacutepes visszatuumlkroumlzni11

Ugyanakkor mineacutel inkaacutebb előteacuterbe keruumllnek a minőseacutegbiztosiacutetaacuteson beluumll is a meacuter-hető adatok eacutes mineacutel inkaacutebb normaacutevaacute vaacutelik a teacutenyekre eacutepuumllő doumlnteacuteshozatal annaacutel nagyobb az eseacutelye annak hogy a megkiacutevaacutent adatok koumlzoumltt a hallgatoacutei kompeten-ciaacutek meacutereacuteseacuteből szaacutermazoacute inteacutezmeacutenyi szinten aggregaacutelhatoacute eredmeacutenyek megjelen-hetnek Eacuteppen ez az a teruumllet ahol az elmuacutelt eacutevtizedben oacuteriaacutesi kontraszt alakult ki az iskolaacutek eacutes az egyetemek koumlzoumltt Az iskolaacutek vilaacutegaacuteban a legtoumlbb fejlett orszaacutegban maacuter műkoumldnek olyan adatgyűjteacutesi eacutes adatfeldolgozaacutesi rendszerek amelyek az oumlsz-szes tanuloacute vagy tanuloacutekboacutel keacutepzett mintaacutek teljesiacutetmeacutenyeacutenek standard eszkoumlzoumlk-kel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutere eacutepuumllnek Egy e teacutemaacuteban keacuteszuumllt 2009-ben kiadott kiadvaacuteny (Euridyce 2009) amely 32 euroacutepai oktataacutesi rendszerben vizsgaacutelta a nemzeti szinten szervezett tesztekkel toumlrteacutenő tanuloacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacuteseket 21 olyan rendszert azo-nosiacutetott ahol ezeket az iskolaacutek vagy az oktataacutesi rendszer egeacutesze teljesiacutetmeacutenyeacutenek

8 laacutesd az amerikai szoumlvetseacutegi oktataacutesi miniszteacuterium toumlrveacutenyt bemutatoacute honlapjaacutet9 laacutesd az OECD bdquoAHElO stakeholders Consultative group ndash Member Organisationsrdquo ciacutemű weblapjaacutet10 laacutesd pl az EnQA elnoumlke Achim Hopbach 2010-ben a bdquoMinőseacutegbiztosiacutetaacutes joumlvőjeacuterőlrdquo tartott Melbourne-i

előadaacutesaacutet (ciacutem az onlaacutejn vaacuteltozatban)11 Ez joacutel laacutethatoacute az EnQA keacutepviselőinek az AHElO konzultaacutecioacutes testuumlleteacuteben toumlrteacutenő hozzaacuteszoacutelaacutesaiboacutel laacutesd

pl bdquoAHElO stakeholdersrsquo Consultative group summary Of Discussions Meeting 4 February 2009rdquo


a meacutereacuteseacutere hasznaacuteltaacutek eacutes csak 5 olyat ahol nem volt nemzeti szintű teszteleacutes Az ilyen tanuloacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacutesre eacutepuumllő adatgyűjteacutesek az ezekre eacutepuumllő adatrend-szerek eacutes az ezeket hasznaacuteloacute teljesiacutetmeacutenymenedzsment rendszerek vilaacutegszerte laacutetvaacute-nyosan fejlődnek kuumlloumlnoumlsen azt koumlvetően amikor megjelennek bennuumlk a minden egyes tanuloacute nyomon koumlveteacuteseacutet lehetőveacute tevő egyeacuteni tanuloacutei azonosiacutetoacutek eacutes amikor az adatokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutest felhasznaacuteloacutebaraacutet feluumlletekkel teszik sokak szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute (Halaacutesz 2011b) Az iskolai oktataacutesban kieacutepuumllt eacutes rohamosan fejlő-dő bdquotesztiparrdquo termeacuteszetes moacutedon megproacutebaacutel behatolni a felsőoktataacutesba is eacutes eh-hez egyre toumlbb helyen szerzi meg a politikai doumlnteacuteshozoacutek taacutemogataacutesaacutet

nehezen keacutepzelhető el az hogy a tanuloacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacutesre eacutepuumllő teljesiacutetmeacuteny-menedzsment rendszerek terjedeacutese megaacutelljon az iskolai oktataacutes eacutes a felsőoktataacutes hataacuteraacutenaacutel Annaacutel is inkaacutebb mert eacutevtizedekkel koraacutebban nemcsak behatoltak maacuter oda hanem a kialakulaacutesuk is reacuteszben ndash az Egyesuumllt aacutellamokban ndash ott kezdődoumltt (Shavelson 2007) A terjedeacutesuumlknek valoacutesziacutenűleg az vetett gaacutetat hogy koraacutebban az egyetemeken nem volt olyan nyomaacutes hogy a teljesiacutetmeacutenyuumlket meacuterhető moacutedon de-monstraacuteljaacutek mint amilyen az elmuacutelt egy eacutevtizedben kialakult eacutes e tekintetben nem volt akkora kontraszt az iskolaacutek eacutes az egyetemek koumlzoumltt mint ami a kilencvenes eacutevekben kialakult a bdquono Child left behindrdquo toumlrveacuteny nyomaacuten Egy ideig gaacutetolhat-ta a terjedeacutest az is hogy a felsőoktataacutesban az uumlzleti vilaacutegboacutel aacutethozott minőseacutegme-nedzsment olyan modelljei terjedtek el amelyek doumlntően a folyamatszabaacutelyozaacutesra vagy a szervezeti kultuacutera fejleszteacuteseacutere eacutepuumlltek eacutes amelyeknek egyszerűen nem volt reacutesze a tanuloacutei hallgatoacute teljesiacutetmeacutenyek meacutereacutese A kvantitatiacutev moacutedszertani kultuacuteraacute-jaacuteban eacutes a szervezeti viselkedeacutes vagy menedzsment eacutes vezeteacutes diszciplinaacuteris vilaacutegaacute-ban szocializaacuteloacutedott bdquominőseacutegmenedzserekrdquo eacutes a kvantitatiacutev moacutedszertani kultuacuteraacutet keacutepviselő inkaacutebb a pszicholoacutegia vagy a tanulaacutestudomaacuteny vilaacutegaacuteboacutel eacuterkező teszte-lők koumlzoumltt egyszerűen nem voltak eacuterintkezeacutesi pontok vagy ha voltak azok inkaacutebb feszuumlltseacutegekkel voltak terhesek Az egymaacutesra talaacutelaacuteshoz idő kellett eacutes ez a 21 szaacute-zad első eacutevtizedeacuteben szemmel laacutethatoacutean be is koumlvetkezett Eacuteppuacutegy ahogyan koraacuteb-ban az iskolaacutek vilaacutegaacuteban ahol a tanuloacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacutesek adatait itt-ott maacuter a hatvanas eacutevektől kezdve hasznaacutelni kezdteacutek a tanfeluumlgyelők eacutes ahol a kilencvenes eacutevekben toumlrteacutent meg a nagy aacutettoumlreacutes Angliaacuteban ahol előszoumlr kezdteacutek nyilvaacutenossaacuteg-ra hozni az iskolaacutek oumlsszesiacutetett teszteredmeacutenyeit eacutes ahol roumlgtoumln az iskolaacutekroacutel keacutesziacute-tett ugyancsak nyilvaacutenos kvalitatiacutev eacuterteacutekeleacuteseknek is hamar fontos elemeacuteveacute vaacuteltak

A tanulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlzeliacuteteacutesnek a programtervezeacutesben toumlrteacutenő terjedeacute-se mint laacutettuk oumlnmagaacuteban is kivaacutelthatta a hallgatoacutei kompetenciaacutek standard esz-koumlzoumlkkel toumlrteacutenő eacuterteacutekeleacuteseacutenek az igeacutenyeacutet ez azonban ettől maradhatott volna az egyes kurzusok vagy keacutepzeacutesi programok szintjeacuten Ott azonban ahol feleacuterteacutekelő-dik az inteacutezmeacutenyeacuterteacutekeleacutes eacutes az inteacutezmeacuteny-akkreditaacutecioacute eacutes ahol az inteacutezmeacutenyi mi-nőseacutegbiztosiacutetaacutessal kapcsolatban noumlvekvő elvaacuteraacutesok eacutes ezeket tuumlkroumlző standardok alakulnak ki előbb-utoacutebb bdquofelfedezikrdquo azt hogy a teszteredmeacutenyek inteacutezmeacutenyek egeacuteszeacutenek az eacuterteacutekeleacuteseacutere is felhasznaacutelhatoacutek Ezt nyilvaacuten segiacutetette az hogy ez a gya-korlat az iskolaacutek vilaacutegaacuteban megaacutelliacutethatatlanul terjedt


veacuteguumll a minőseacutegbiztosiacutetaacutes hataacutesaival kapcsolatban eacuterdemes utalni arra is hogy a leacutetező aacuteltalaacuteban a gazdasaacuteg vilaacutegaacuteboacutel aacutetvett minőseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszerek gyak-ran eacuteppen a felsőoktataacutes egyik legfontosabb funkcioacutejaacutet a tanulaacutest hanyagoljaacutek el illetve sokkal inkaacutebb az oktataacutesi folyamat szabaacutelyozottsaacutegaacutera semmint a hallgatoacutei keacutepesseacutegek fejlődeacuteseacutere figyelnek Az oktataacutes minőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute rend-szerek nagy gondot fordiacutetanak az oktataacutesi folyamatok pontos tervezeacuteseacutere de arra maacuter ritkaacuten figyelnek hogy ezek eredmeacutenyekeacuteppen a hallgatoacuteik milyen minőseacutegű valoacutesaacutegos tanulaacutesi tapasztalathoz jutnak A 2006 eacutes 2009 koumlzoumltt kiosztott magyar Felsőoktataacutesi Minőseacutegdiacutej paacutelyaacutezatok elemzeacuteseacuteből peacuteldaacuteul kideruumllt az hogy van toumlbb olyan minőseacutegmenedzsment rendszeruumlkkel kivaacuteloacutesaacuteg diacutejra paacutelyaacutezoacute vagy azt elnyerő inteacutezmeacuteny amelynek a paacutelyaacutezataacuteban a tanulaacutes szoacute alig vagy egyaacuteltalaacuten nem fordult elő (Halaacutesz 2010) A hallgatoacutei kompetenciaacutekra valoacute odafigyeleacutes ami toumlbbek koumlzoumltt ezek meacutereacuteseacuteben fejeződhet ki ezt a kockaacutezatot csoumlkkenti

A felsőoktataacutesi rangsorok

A hallgatoacutei kompetenciavizsgaacutelatok iraacutenti vilaacutegszerte megfigyelhető noumlvekvő eacuterdek-lődeacutes harmadik oka azzal a felsőoktataacutes minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutet szolgaacutelni hivatott ismert eszkoumlzzel fuumlgg oumlssze amelyet a felsőoktataacutesi rangsorok alkotnak Ezekről eacutes a felsőoktataacutesra gyakorolt hataacutesukroacutel toumlbb nemzetkoumlzi elemzeacutes keacuteszuumllt (laacutesd pl Altbach 2006 Salmi amp Alenoush 2007 Hazelkorn 2007 2009 EUA 2011) eacutes joacute ideje a hazai szaktudomaacutenyos eacutes meacutediaeacuterdeklődeacutesnek is a koumlzeacuteppontjaacuteban aacutellnak (Toumlroumlk 2008 Faacutebri 2008 Faacutebri 2009 Erudicio 2001) A rangsorokkal kapcsolatban meg-fogalmazott egyik gyakori kritika az hogy gyakran elhanyagoljaacutek a tanulaacutes ered-meacutenyesseacutegeacutehez kapcsoloacutedoacute teacutenyezőket aacuteltalaacuteban nem veszik tekintetbe a taniacutetaacutes minőseacutegeacutet eacutes azoknak a mutatoacuteknak amelyekre eacutepuumllnek a legtoumlbbszoumlr egyike sem tekinthető olyannak ami ebben a dimenzioacuteban valoacuteban meacuterni tudnaacute a teljesiacutetmeacutenyt Keacutesziacutetőik figyelmeacutet sokkal inkaacutebb a kutataacutesi mintsem az oktataacutesi teljesiacutetmeacuteny fog-lalja le eacutes ha az utoacutebbi a figyelmuumlk előtereacutebe is keruumll ennek meacutereacuteseacutere aacuteltalaacuteban olyan indikaacutetorokat hasznaacutelnak amelyek valoacutejaacuteban nem alkalmasak a tanulaacutes minőseacute-geacutenek a meacutereacuteseacutere legalaacutebbis ha e minőseacuteget a koraacutebban emliacutetett moacutedokon eacutertel-mezzuumlk Tovaacutebbaacute aacuteltalaacuteban csak a leacutetező felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek egy toumlredeacutekeacutet veszik ceacutelba az inteacutezmeacutenyek oacuteriaacutesi haacutenyada ezekben egyaacuteltalaacuten nem jelenik meg

noha a rangsorok leacuteteacutet mindenki keacutenytelen tudomaacutesul venni eacutes a legtoumlbb elem-ző ndash meacuteg a kritikusabbak is ndash aacuteltalaacuteban elismerik jelentőseacuteguumlket a fogyasztoacutek taacutejeacute-koztataacutesaacuteban a felsőoktataacutes transzparenciaacutejaacutenak a javiacutetaacutesaacuteban eacutes az inteacutezmeacutenyek koumlzoumltti pozitiacutev versengeacutes generaacutelaacutesaacuteban gyakran szoacutevaacute teszik milyen moacutedon de-formaacuteljaacutek az inteacutezmeacutenyi viselkedeacutest Az egymaacutessal versengő inteacutezmeacutenyek amelyek szeretneacutenek a rangsorokban jobb poziacutecioacutera szert tenni gyakran olyan eszkoumlzoumlkkel proacutebaacuteljaacutek a rangsorpoziacutecioacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz hasznaacutelt pontszaacutemaikat javiacutetani ami nem vezet valoacutesaacutegos minőseacutegjavulaacuteshoz A hallgatoacutei keacutepesseacutegek fejleszteacuteseacuteben ki-vaacuteloacute eredmeacutenyeket mutatoacute inteacutezmeacutenyek aacuteltalaacuteban a rangsorok aljaacutera keruumllnek azok-


kal szemben amelyek gyengeacutek lehetnek a tanulaacutes taacutemogataacutesaacuteban de a hallgatoacutek szelektaacutelaacutesaacuteval eacutes neacutehaacuteny kiemelkedő kutatoacute magukhoz vonzaacutesaacuteval magas pont-szaacutemokat tudnak szerezni eacutes iacutegy feljebb tudjaacutek magukat tornaacuteszni A tanulaacutesszer-vezeacutesi eredmeacutenyesseacuteget elhanyagoloacute rangsorok iacutegy feacutelrevezető visszajelzeacuteseket ad-nak az inteacutezmeacutenyek szaacutemaacutera eacutes olyan iraacutenyba terelik őket ami nincs oumlsszhangban a taacutersadalmi igeacutenyekkel nem meglepő hogy a teacutema egyik talaacuten legismertebb eacutes legnagyobb szakmai hataacutessal biacuteroacute szakeacutertője az Euroacutepai Egyetemi szoumlvetseacuteg egyik a felsőoktataacutesi minőseacutegbiztosiacutetaacutes globaacutelis trendjeit elemző kiadvaacutenyaacuteban uacutegy em-liacutetette az OECD kompetenciameacutereacutesi kezdemeacutenyezeacuteseacutet mint egyfajta bdquoellenmeacutergetrdquo a rangsorokkal szemben (Hazelkorn 2009)

A felsőoktataacutesi hallgatoacutei kompetenciameacutereacuteseket ezek kezdemeacutenyezői tudatosan szeretneacutek a rangsorok alternatiacutevaacutejakeacutent felhasznaacutelni vagy legalaacutebbis kikeruumllhetet-lenneacute tenni keacutesziacutetőik szaacutemaacutera azt hogy az ilyen meacutereacutesekből szaacutermazoacute adatokat is vegyeacutek figyelembe akkor amikor egy-egy inteacutezmeacuteny rangsorpoziacutecioacutejaacutet meghataacute-rozzaacutek Arra szaacutemiacutetanak hogy ha sikeruumll megbiacutezhatoacute standard eszkoumlzoumlkkel meacuterni azokat a kompetenciaacutekat amelyekre a hallgatoacutek a tanulmaacutenyaik soraacuten szert tesznek az ilyen eredmeacutenyek sokkal tartalmasabb eacutes relevaacutensabb visszajelzeacutest adnak majd felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeknek arroacutel hogy mennyire eredmeacutenyesek a hallgatoacutei keacutepes-seacutegek fejleszteacuteseacuteben eacutes hol vannak azok a pontok ahol a munkaacutejukat javiacutetaniuk kell

Az oktataacutes eacutes a munka vilaacutega

E tanulmaacutenyt azzal kezdtem hogy a munka vilaacutegaacutenak a keacutepviselőivel munkaadoacutei szervezetek vezető munkataacutersaival keacutesziacutetett interjuacutekra hivatkoztam Ez nem veacuteletle-nuumll toumlrteacutent azt szerettem volna ezzel jelezni hogy baacuter az oktataacutes legtoumlbb szereplője szaacutemaacutera főleg az előzőekben emliacutetett okok laacutethatoacuteak a hallgatoacutei kompetenciameacute-reacutes terjedeacuteseacutere valoacutesziacutenűleg az oktataacutes eacutes a munka vilaacutega koumlzoumltti kapcsolatok aacutetala-kulaacutesa ezen beluumll kuumlloumlnoumlsen az utoacutebbi hataacutesaacutenak az erősoumldeacutese fogja a legnagyobb befolyaacutest gyakorolni Kuumlloumlnoumlsen iacutegy van ez azokban a reacutegioacutekban eacutes azokban az or-szaacutegokban ahol tuacutelsaacutegosan gyorsan zajlott le a felsőoktataacutesi expanzioacute ahol ennek finansziacuterozaacutesaacutera nem aacutelltak rendelkezeacutesre a megfelelő forraacutesok ahol a felsőoktataacutes reformjaacutenak alakiacutetaacutesaacuteba nem vontaacutek be megfelelő moacutedon a munka vilaacutegaacutenak keacutep-viselőit eacutes ahol mindezek miatt vagy draacutemai moacutedon romlott a felsőoktataacutes minő-seacutege vagy a minőseacuteg fogalmaacutehoz olyan archaikus eacutertelmezeacutesek tapadtak hogy ezt teljesen elszakiacutetottaacutek attoacutel amit ez alatt a munka vilaacutegaacutenak a keacutepviselői eacutertenek Ezek azok az orszaacutegok eacutes reacutegioacutek ahol a formaacutelis veacutegzettseacutegek szaacutemaacutenak a robba-naacutesszerű eacutes csaloacuteka noumlvekedeacutese elfedi azt a teacutenyt hogy a neacutepesseacuteg eacutes ezen beluumll a munkaerő teacutenyleges keacutepesseacutegeacuteben nem javulaacutes hanem romlaacutes toumlrteacutent

A vilaacutegbank egy koumlzelmuacuteltban megjelent a kelet-euroacutepai eacutes koumlzeacutep-aacutezsiai reacutegioacuteval foglalkozoacute kiadvaacutenya (Soslashndergaard et al 2012) eacuteppen ezt jeloumllte meg e teacuterseacutegek or-szaacutegainak egyik legnagyobb probleacutemaacutejakeacutent sokatmondoacute ciacuteme ndash bdquoKeacutepesseacutegeket ne csak diplomaacutekatrdquo ndash kritikaacutet fogalmazott meg amiatt hogy ezek az orszaacutegok az


oktataacutespolitikaacutejukban tuacutelsaacutegosan a formaacutelis veacutegzettseacutegekre foacutekuszaacuteltak eacutes az ok-tataacutesi rendszerek expanzioacutejaacutet eacutes a keacutepzeacutesbe valoacute bejutaacutes lehetőseacutegeacutenek a bőviacuteteacuteseacutet szorgalmaztaacutek ami azonban nem jaacutert egyuumltt a keacutepesseacutegek minőseacutegeacutenek a javulaacute-saacuteval Az elemzeacutes azt is hangsuacutelyozza hogy miacuteg e reacutegioacutek orszaacutegainak oktataacutesi rend-szerei eredmeacutenyesnek tűnnek az alapvető keacuteszseacutegek fejleszteacuteseacuteben kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes kezdő szakaszaacuteban a magasabb szintű eacutes oumlsszetettebb kognitiacutev keacutepesseacute-gek fejleszteacuteseacuteben maacuter gyengeacutek De adatok is alig aacutellnak rendelkezeacutesre mikoumlzben sokat tudunk arroacutel hogyan javultak a beiskolaacutezaacutesi araacutenyok arroacutel szinte semmi in-formaacutecioacutenk nincs vajon a megszerzett veacutegzettseacutegek moumlgoumltt milyen keacutepesseacutegek ta-laacutelhatoacuteak milyen a minőseacuteguumlk eacutes mennyire relevaacutensak a munka vilaacutegaacutenak az igeacute-nyeihez keacutepest

Az oktataacutes eacutes a munka vilaacutega koumlzoumltti kapcsolatok aacutetalakulaacutesaacutenak toumlbb a teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel relevaacutens elemeacutet lehetne itt emliacuteteni ezek koumlzuumll csak a legfontosab-bat a keacutepesiacuteteacutesi rendszerek reformjaacutet emelneacutem ki Az oktataacutes fejlődeacuteseacutet befolyaacuteso-loacute globaacutelis trendek koumlzuumll ez az egyik legnagyobb hataacutesuacute (Young 2003 Coles 2006 OECD 2007) amelynek reacuteszben koumlzvetett reacuteszben koumlzvetlen de mindenkeacuteppen joacutel laacutethatoacute szerepe van a hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesek vaacuterhatoacute terjedeacuteseacuteben Az el-muacutelt eacutevtizedben kibontakozott baacuter az angolszaacutesz vilaacutegban maacuter koraacutebban elindult kvalifikaacutecioacutes reformoknak keacutet kuumlloumlnoumlsen fontos sajaacutetossaacutegaacutet kell itt kiemelni az egyik az oktataacutesi rendszer egyes alrendszereinek oumlsszekapcsolaacutesa a maacutesik ndash ettől nem fuumlggetlenuumll ndash a keacutepesiacuteteacutesek leiacuteraacutesaacutenak eacutes definiaacutelaacutesaacutenak a dominaacutens moacutedja

Ami az előbbit illeti ez azzal jaacuter hogy az oktataacutesi rendszerek egyes alrendszereiben alkalmazott programtervezeacutesi tanulaacutesszervezeacutesi eacutes eacuterteacutekeleacutesi moacutedszerek nemcsak koumlnnyebben aacutetkeruumllnek maacutes alrendszerekbe de ndash ha ezek szorosan kapcsoloacutednak a kvalifikaacutecioacutes rendszer fontosabb elemeihez ndash nem is lehet megakadaacutelyozni a terje-deacutesuumlket Ha a szakkeacutepzeacutes vilaacutegaacuteban a veacutegzettseacuteg elismereacuteseacutet koraacutebban hozzaacutekap-csoltaacutek bizonyos kompetenciaacutek megleacuteteacutenek a vizsgaacutelataacutehoz akkor a felsőoktataacutes vilaacutegaacuteban is probleacutemaacutessaacute vaacutelik a diplomaacutek kiadaacutesa uacutegy hogy amoumlgoumltt nincs ott a megfelelő kompetenciaacutek alapos vizsgaacutelata Ha ez az alapossaacuteg maacutesutt maacuter hozzaacute-kapcsoloacutedott az egyeacuteni teljesiacutetmeacuteny standard eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutehez akkor ez a hozzaacutekapcsoloacutedaacutes a felsőoktataacutes vilaacutegaacuteban is kikeruumllhetetlenneacute vaacutelhat vagy ha a felnőttkori tanulaacutes vilaacutegaacuteban elterjed a nem formaacutelis eacutes informaacutelis tanulaacutes uacutet-jaacuten megszerzett kompetenciaacutek elismereacutese eacutes ott bevett gyakorlattaacute lesz a bdquonem azt neacutezzuumlk hol tanulta hanem azt hogy tudja-erdquo gyakorlat akkor nehezebbeacute vaacutelik az hogy a kvalifikaacutecioacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutest meghataacuterozott keacutepzeacutesi programokban toumlr-teacutenő formaacutelis reacuteszveacutetelhez koumlsseacutek eacutes fontosabb lesz a megleacutevő kompetenciaacutek meg-leacuteteacutenek a vizsgaacutelata Az Euroacutepai Keacutepesiacuteteacutesi Keretrendszer ez utoacutebbit explicit moacute-don hangsuacutelyozza (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2009)

Ami az utoacutebbit azaz a kvalifikaacutecioacutek leiacuteraacutesaacutenak eacutes definiaacutelaacutesaacutenak a dominaacutens moacutedjaacutet illeti ennek egyik hataacutesa az hogy aacuteltalaacutenos normaacutevaacute vaacutelik a kvalifikaacutecioacutek tanulaacutesi eredmeacutenyekkel toumlrteacutenő leiacuteraacutesa Az Euroacutepai Keacutepesiacuteteacutesi Keretrendszernek ez az egyik meghataacuterozoacute jellemezője e nemzetek foumlloumltti rendszer eleve tanulaacutesi


eredmeacutenyekhez azaz kompetencia-szintekhez kapcsolja a kvalifikaacutecioacutes szinteket eacutes keacutepzeacutesi programokroacutel nem tesz emliacuteteacutest bizonyos szinteket ugyan koumlzvetlenuumll megfeleltet az Euroacutepai Felsőoktataacutesi Teacuterseacuteg keretei koumlzoumltt paacuterhuzamosan kidolgo-zott a felsőoktataacutesi veacutegzettseacutegi szinteket leiacuteroacute uacuten Dublini szintleiacuteraacutesoknak ame-lyek hozzaacutekapcsoloacutednak keacutepzeacutesi program tiacutepusokhoz de egyeacutertelműen ez utoacutebbiak is a tanulaacutesi eredmeacutenyekre eacutes a kompetencia-leiacuteraacutesokra eacutepuumllnek (Bolognahellip 2004)

A munka vilaacutegaacutenak a kvalifikaacutecioacutes rendszerekre gyakorolt hataacutesaacutet tovaacutebb erősiacute-ti az hogy a munkaadoacute szervezetek egyre keveacutesbeacute eleacutegednek meg azzal hogy na-gyobb beleszoacutelaacutesuk legyen a kvalifikaacutecioacutek meghataacuterozaacutesaacuteba hanem olyan paacuterhu-zamos rendszereket hoznak leacutetre amelyek aacutegazati foglalkozaacutesi profilok leiacuteraacutesaacutet ceacutelozzaacutek Ezek eacutertelemszerűen veacutegkeacutepp csak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges keacutepes-seacutegekről szoacutelnak eacutes nem arroacutel hogy mit kell taniacutetani az adott munkakoumlrre veacuteg-zettseacuteget nyuacutejtoacute keacutepzeacutesi programokban Az a munkaadoacute aki bdquokeacutepesseacuteget eacutes nem veacutegzettseacutegetrdquo igeacutenyel azt is igeacutenyli hogy formaacutelisan elismerhetőek legyenek azok a kompetenciaacutek amelyekre az egyeacutenek nem keacutepzeacutesi programokban valoacute reacuteszveacutetellel hanem a munkaveacutegzeacutes soraacuten tesznek szert maacuterpedig ez megbiacutezhatoacute kompetencia-meacutereacutesi mechanizmusokat igeacutenyel A felsőoktataacutes toumlbbek koumlzoumltt azeacutert keacutenyszeruumll raacute azoknak a minőseacutegbiztosiacutetaacutesi mechanizmusoknak a bevezeteacuteseacutere amelyekről az előző reacuteszben volt szoacute mert a munkaadoacutei oldal elvesztett bizalmaacutet proacutebaacutelja iacutegy visszaszerezni eacutes azeacutert emeli be a kompetenciameacutereacutest is e mechanizmusok koumlzeacute mert a munkaadoacutei oldal szemeacuteben eacuterthető okokboacutel ezzel lehet a leginkaacutebb bizal-mat szerezni (Allen et al 2005)

A kompetenciameacutereacutes leacutenyege eacuteppen az hogy nem a formaacutelis veacutegzettseacutegről kiacutevaacuten adatokat nyuacutejtani hanem az e moumlgoumltt megleacutevő vagy e moumlguumll eacuteppen hiaacutenyzoacute valoacute-saacutegos keacutepesseacutegekről Taacutemogatoacutei arra szaacutemiacutetanak hogy az a visszajelzeacutes amelyet a hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesekből szaacutermazoacute adatok adnak az inteacutezmeacutenyek szaacute-maacutera arra oumlsztoumlnzik őket hogy ne olyan mutatoacutek javiacutetaacutesaacutera oumlsszpontosiacutetsanak mint a kiadott diplomaacutek szaacutema vagy az akkreditaacutelt keacutepzeacutesi programok kiacutenaacutelataacute-nak a noumlveleacutese hanem arra hogy a hallgatoacuteik tanulaacutesa valoacuteban eredmeacutenyes legyen Arra is szaacutemiacutetanak hogy ha a meacutert kompetenciaacutek meghataacuterozaacutesa soraacuten tekintettel vannak arra hogy a munka vilaacutega milyen kompetenciaacutek birtoklaacutesaacutet vaacuterja a veacutegzett diplomaacutesoktoacutel fokozatosan visszaszerezhetik utoacutebbiak bizalmaacutet eacutes taacutemogataacutesaacutet

Eacuterteacutekek trendek standardok eacutes moacutedszerek

Mint laacutettuk a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacutese feleacute fordult figyelem egyik oka a ta-nulaacutesi eredmeacutenyek megkoumlzeliacuteteacutes elterjedeacutese Ez nem meglepő hiszen ott ahol tu-datosan eacutes moacutedszeresen elveacutegzik a szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyek leiacuteraacutesaacutet azaz standard elvaacuteraacutesokat roumlgziacutetenek eacutertelemszerűen erősoumldik az igeacuteny hogy ellenőriz-zeacutek vajon az egyes hallgatoacutek vagy hallgatoacutei csoportok a tanulaacutesi folyamat veacutegeacuten va-loacuteban birtokaacuteba keruumllnek-e a folyamat elejeacuten megfogalmazott szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyeknek Furcsa lenne ha valahol uacutegy mozdulnaacutenak el a kimenetorientaacutelt


oktataacutes (outcome based education) feleacute hogy koumlzben ne nőne az igeacuteny arra hogy a kimenetnek valoacute megfeleleacutest ellenőrizzeacutek is

Fontos előre bocsaacutetani hogy a szaacutendeacutekolt vagy tervezett tanulaacutesi eredmeacutenyek meghataacuterozaacutesa toumlbbfeacutele moacutedon is lehetseacuteges csakuacutegy mint annak eacuterteacutekeleacutese vajon sikeruumllt-e ezeket a valoacutesaacutegban eleacuterni Ami az előbbit illeti ez az a pont ahol a kva-lifikaacutecioacutes rendszerek koraacutebban emliacutetett reformja nevezetesen a nemzeti keacutepesiacuteteacutesi keretrendszerek fejlődeacutese koumlzvetlen eacutes nagy hataacutest gyakorol Ezek ugyanis jellegzetes moacutedon kompetencia-alapuacute megkoumlzeliacuteteacutest koumlvetnek azaz az egyes kvalifikaacutecioacutekhoz olyan komplex koumlvetelmeacutenyeket kapcsolnak amelyek a tudaacutes eacutes keacutepesseacutegek toumlbb-feacutele formaacutejaacutet fedik le eacutes amelyek nagy hangsuacutelyt helyeznek a gyakorlatban toumlrteacutenő eredmeacutenyes cselekveacutesre Iacutegy peacuteldaacuteul az Euroacutepai Keacutepesiacuteteacutesi Keretrendszer a tudaacutes (knowledge) a keacutepesseacutegek (skills) eacutes a kompetencia azaz az autonoacutem eacutes felelős cse-lekveacutesre valoacute keacutepesseacuteg eacutes hajlandoacutesaacuteg komplex egyuumlttese (competence) haacutermasaacuteban iacuterja le a kvalifikaacutecioacutekhoz kapcsoloacutedoacute koumlvetelmeacutenyeket12 Az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute ta-nulaacuteshoz szuumlkseacuteges kompetenciaacutekroacutel elfogadott unioacutes ajaacutenlaacutes pedig a kompetencia aacutetfogoacute fogalma alaacute sorolja a tudaacutes (knowledge) a keacutepesseacutegek (skills) eacutes az attitűdoumlk (attitudes) kategoacuteriaacutekat13 A felsőoktataacutesi veacutegzettseacutegekről szoacuteloacute koraacutebban emliacutetett Dublini szintleiacuteraacutesok oumltfeacutele tanulaacutesi eredmeacutenyt kuumlloumlnboumlztetnek meg ezek (1) bdquotu-daacutes eacutes megeacuterteacutesrdquo (2) a bdquotudaacutes eacutes megeacuterteacutes alkalmazaacutesardquo (3) az bdquoiacuteteacuteletalkotaacutesrdquo (4) a

bdquokommunikaacutecioacuterdquo eacutes (5) a bdquotanulaacutesi keacutepesseacutegekrdquo (Dereacutenyi 2009) Elvileg ezek mind-egyike meacuterhető mindegyikhez hozzaacute lehet rendelni standardizaacutelt feladatsorokat eacutes kiacutevaacutenatos ceacuteleacuterteacutekeket

Ahhoz hogy a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacuteseacutenek a lehetőseacutegeiről keacutepet alkothas-sunk eacutes a leacutetező megkoumlzeliacuteteacuteseket aacutet tudjuk tekinteni szuumlkseacuteguumlnk van valamilyen osztaacutelyozaacutesi rendszerre amely megkuumlloumlnboumlzteti a jellegzetes formaacutekat legalaacutebb neacutegy dimenzioacutet eacuterdemes megkuumlloumlnboumlztetnuumlnk amelyek menteacuten ezeket el tudjuk rendezni Az egyik a meacutereacutes direkt vagy indirekt moacutedjaacutet jeloumlli a maacutesik a meacutereacutes idő-pontjaacutera utal a harmadik a megkeacuterdezett alanyokra veacuteguumll a negyedik a felhasznaacute-laacutes moacutedjaacutera Az első haacuterom dimenzioacutet figyelembe veacuteve felrajzolhatunk egy olyan tipoloacutegiaacutet amellyel sikeruumll eligazodni a lehetseacuteges eacutes leacutetező meacutereacutesek meglehetősen nehezen aacutettekinthető vilaacutegaacuteban eacutes amely azt is lehetőveacute teszi hogy vilaacutegossaacute tegyuumlk ebben a tanulmaacutenyban miről is van szoacute (laacutesd 1 taacuteblaacutezat) Ez a tipoloacutegia elmeacuteletileg hat lehetseacuteges tiacutepus azonosiacutetaacutesaacutet teszi lehetőveacute Azeacutert csak hatot eacutes nem nyolcat mert a koumlzvetlen meacutereacutes a munkaadoacute oldalaacuten nem eacutertelmezhető E tanulmaacuteny ezek koumlzuumll csupaacuten egyre foacutekuszaacutel ez az első tiacutepus amikor a tanulmaacutenyok alatt a hallga-toacutek koumlreacuteben veacutegeznek olyan felmeacutereacutest amely a kompetenciaacutek koumlzvetlen meacutereacuteseacutere eacutepuumll Azaz nem foglalkozik azokkal a meacutereacutesekkel amikor munkaadoacutekat keacuterdez-nek meg arroacutel mennyire eleacutegedettek az aacuteltaluk megismert aacuteltalaacuteban maacuter veacutegzett

12 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs ajaacutenlaacutesa (2008 aacuteprilis 23) az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes Euroacutepai Keacutepesiacuteteacutesi Keretrendszereacutenek leacutetrehozaacutesaacuteroacutel (2008C 11101) Az Euroacutepai Unioacute Hivatalos lapja C 1111

13 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006962EK ajaacutenlaacutesa (2006 december 18) az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute ta-nulaacuteshoz szuumlkseacuteges kulcskompetenciaacutekroacutel Hivatalos lap 20061230


hallgatoacutek kompetenciaacuteival eacutes azokkal sem amelyeket a tanulmaacutenyok befejezeacutese utaacuten akaacuter a veacutegzett hallgatoacutek akaacuter a munkaacuteltatoacuteik megkeacuterdezeacuteseacutevel folytatnak Iacutegy nem tartoznak a laacutetoacutekoumlruumlnkbe azok a vizsgaacutelatok amelyeket a diplomaacutes paacutelya-koumlvető rendszerek reacuteszekeacutent veacutegeznek vagy amelyekben diplomaacutesokat keacuterdeznek arroacutel milyen moacutedon hasznosiacutetjaacutek a munka vilaacutegaacuteban a megszerzett keacutepesseacutegeiket14

1 taacuteblaacutezat A hallgatoacutei kompetenciameacutereacutes lehetseacuteges formaacutei

A megkeacuterdezett szemeacutely

Hallgatoacute Munkaadoacute

A vizsgaacutelat ideje

Tanulmaacutenyok alattKoumlzvetlen 1 ndashKoumlzvetett 2 5

Munkaacuteba aacutellaacutes utaacuten (graduate survey adult survey)

Koumlzvetlen 3 ndash

Koumlzvetett 4 6

Koumlzvetett meacutereacutesen azt eacutertjuumlk amikor a megkeacuterdezettek nem standardizaacutelt tudaacutes-meacuterő vagy keacutepesseacutegmeacuterő teszteket oldanak meg hanem keacuterdőiacuteves moacutedszerrel a tu-daacutesukkal vagy keacutepesseacutegeikkel kapcsolatos szubjektiacutev veacutelekedeacuteseikre keacuterdeznek raacute E tanulmaacuteny elsősorban a koumlzvetlen meacutereacutessel foglalkozik ndash ilyen a keacutesőbbiekben bemutatandoacute AHElO is ndash vagyis azokkal amelyek olyanok mint az iskolaacutek vilaacute-gaacuteban az iEA vizsgaacutelatok a PisA vagy a hazai kompetenciameacutereacutes

A taacuteblaacutezatban megjelenő haacuterom dimenzioacutet meacuteg eggyel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk ez a meacutereacutesek eredmeacutenyeinek a felhasznaacutelaacutesaacutera vonatkozik A meacutereacutesnek lehet ceacutelja egy-egy hallgatoacute egyeacuteni teljesiacutetmeacutenyeacutenek az eacuterteacutekeleacutese de az egyeacuteni meacutereacutesek oumlsz-szesiacuteteacuteseacutevel lehetseacuteges ceacutelul kitűzni egyes keacutepzeacutesi programok inteacutezmeacutenyek vagy in-teacutezmeacutenyeken beluumlli egyseacutegek (pl tanszeacutekek) eacutes termeacuteszetesen nemzeti rendszerek eacuterteacutekeleacuteseacutet is Hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesről beszeacutelve a legtoumlbb ember a legelsőre gondol itt azonban nem ez aacutell a figyelmuumlnk foacutekuszaacuteban Az eacuterdekes itt a szaacutemunk-ra csak az amikor az egyeacuteni meacutereacutesi eredmeacutenyeket aggregaacuteljaacutek eacutes programok de fő-leg inteacutezmeacutenyek eacutes rendszerek eacuterteacutekeleacuteseacutere hasznaacuteljaacutek eacuteppuacutegy ahogyan ez a PisA-vizsgaacutelat eseteacuteben toumlrteacutenik vagy ahogyan ez a magyar kompetenciameacutereacutes eseteacuteben is toumlrteacutenhet (noha ott fontos ceacutel az egyes tanuloacutek nyomon koumlveteacutese is)

noha kizaacuteroacutelag az aggregaacutelt adatokra eacutepuumllő eacuterteacutekeleacutes foglalkoztat minket egy pillanatra sem szabad elfeledkezni arroacutel hogy ez egyeacutenek tudaacutesaacutenak vagy keacutepesseacute-geinek a meacutereacuteseacutere eacutepuumll Ebben a kontextusban az eacuterteacutekeleacutes eacutes ennek standardizaacutelt eacutes kvantifikaacutelt formaacuteja a meacutereacutes keacutet probleacutemaacuteja is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekesseacute vaacutelik Egyfelől az vajon az alkalmazott eacuterteacutekeleacutesi-meacutereacutesi eszkoumlzoumlk oumlsszhangban vannak-e a szaacuten-deacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyekkel azaz valoacuteban annak az eacuterteacutekeleacutese toumlrteacutenik-e amit

14 Az utoacutebbiak koumlzeacute tartozik peacuteldaacuteul a joacutel ismert bdquoReflex Projektrdquo elnevezeacutesű nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute vizs-gaacutelat vagy ennek kiegeacutesziacutetője eacutes folytatoacuteja a Magyarorszaacutegra is kiterjedő Hegesco


tanulaacutesi ceacutelkeacutent megfogalmaztak Maacutesfelől az vajon mennyire megbiacutezhatoacuteak az eacuterteacutekeleacutesi eredmeacutenyek eacutes mi toumlrteacutenik veluumlk azaz peacuteldaacuteul felhasznaacuteljaacutek-e azokat a tanulaacutes eacutes a tanulaacutesszervezeacutes vagy az inteacutezmeacutenyi műkoumldeacutes jobbiacutetaacutesaacutera Az előbbi szemponthoz koumltődik az amit biggs pozitiacutev oumlsszhangba hozaacutesnak nevez azaz az eacuterteacutekeleacutesi moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk hozzaacuteigaziacutetaacutesa a tanulaacutesi folyamat elejeacuten meg-fogalmazott szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyekhez (Biggs amp Tang 2007) A kimenet-orientaacutelt oktataacutes vilaacutegaacuteban ez a keacutepzeacutesi programok szervezeacuteseacutenek egyik meghataacute-rozoacute eleme Az utoacutebbi szemponthoz kapcsoloacutedik az eacuterteacutekeleacutesi eacutes meacutereacutesi eszkoumlzoumlk eacutes a meacutereacutesi eredmeacutenyek bemutataacutesaacutenak eacutes felhasznaacutelaacutesaacutenak aacutellandoacute fejleszteacutese

A kitűzoumltt tanulaacutesi eredmeacutenyek meghataacuterozaacutesa azaz a standardok aacutelliacutetaacutesa eacutes az ezeknek valoacute megfeleleacutes vizsgaacutelata egymaacutestoacutel elszakiacutethatatlanok ugyanan-nak a folyamatnak keacutet oldalaacuteroacutel van szoacute Azok akik az előbbivel foglalkoznak előbb-utoacutebb az utoacutebbival is fognak eacutes akik az utoacutebbival foglalkoznak nem ke-ruumllhetik ki az előbbit a keacutet feacutel legalaacutebbis megtalaacutelja egymaacutest nem meglepő hogy amikor az OECD elkezdett dolgozni a hallgatoacutei kompetenciaacutek nemzetkoumlzi oumlssze-hasonliacutetoacute meacutereacuteseacutenek projektjeacuten hamar kapcsolatba keruumllt az Euroacutepai bizottsaacuteg aacuteltal koraacutebban taacutemogatott addigra hiacuteresseacute vaacutelt Tuning projekttel (Gonzaacutelez amp Wagenaar 2008) eacutes koumlzoumlsen dolgoztaacutek ki azokat a standardokat amelyekhez azutaacuten az AHElO meacutereacutesi eszkoumlzeit hozzaacute illeszthetteacutek (OECD 2011a 2011b) A Tuning projekt keretein beluumll toumlbb diszciplinaacuteris szakteruumllet keacutepviselői nemzetkoumlzi fej-lesztő csoportokban proacutebaacuteltak megegyezni abban hogy az adott szakteruumllet hall-gatoacuteinak az alapkeacutepzeacutes (Bachelor) veacutegeacuten milyen kompetenciaacutekkal kell rendelkez-niuumlk eacutes ezt roumlgtoumln az ECTs megszabta keretek koumlzoumltt tetteacutek azaz a hallgatoacutekra haacuteriacutethatoacute munkateher reaacutelis becsleacuteseacuteből indultak ki eacutes nem a szakteruumllet hagyo-maacutenyos tudaacutes-meghataacuterozaacutesaacuteboacutel

Amikor 2009-ben a Melbourne-i Egyetem kurrikulum-kutataacutessal foglalkozoacute ta-naacutera Kerri-Lee Harris az ausztriai felsőoktataacutesi minőseacuteguumlgyi szervezet szaacutemaacutera egy aacutetfogoacute tanulmaacutenyban megproacutebaacutelta szintetizaacutelni a felsőoktataacutesi tanulaacutesi telje-siacutetmeacutenyekkel kapcsolatos standardok meghataacuterozaacutesaacutera eacutes meacutereacuteseacutere iraacutenyuloacute nem-zetkoumlzi kezdemeacutenyezeacuteseket eleve e keacutet teruumllet szeacutetvaacutelaszthatatlansaacutegaacuteboacutel indult ki Elemzeacuteseacutet egy olyan modell felvaacutezolaacutesaacuteval kezdte amely egyaraacutent tartalmaz-ta a kurrikulum-standardok (ezen beluumll a szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyek) meg-hataacuterozaacutesaacutet eacutes a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacuteseacutet Eacuterdemes ezt a modellt felideacutezni mert nagyon joacutel oumlsszefoglalja mindazokat az elemeket amelyeknek a szemuumlnk előtt kell lennie akkor amikor a hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesek probleacutemaacuteival foglalko-zunk (laacutesd 1 aacutebra) Az aacutebra felső reacuteszeacuten laacutethatoacutek a koumlvetelmeacutenyek meghataacuterozaacutesa kategoacuteriaacuteba sorolhatoacute leacutepeacutesek az alsoacute reacuteszeacuteben pedig a meacutereacutes kategoacuteriaacutejaacuteba sorol-hatoacuteak Az előbbiek kapcsoloacutedhatnak diplomaacutekhoz szakteruumlletekhez konkreacutet keacutepzeacutesi programokhoz eacutes a veacutegzős hallgatoacutekhoz Az utoacutebbiak mindig hallgatoacutekra iraacutenyulnak de kapcsoloacutedhatnak egyes kurzusokhoz (tanegyseacutegekhez) a diploma megszerzeacuteseacutehez eacutes a beleacutepeacuteshez vagy kileacutepeacuteshez (beleeacutertve ebbe ezek oumlsszeveteacuteseacutet azaz a bdquohozzaacuteadott eacuterteacutekrdquo szaacutemolaacutesaacutet)


1 aacutebra A koumlvetelmeacutenyek meghataacuterozaacutesa eacutes a teljesiacutetmeacutenyek meacutereacutese

Forraacutes Harris (2009)

Harris modellje joacutel mutatja azt hogy standardokat vagy koumlvetelmeacutenyeket lehet akaacuter folyamatokhoz akaacuter hallgatoacutekhoz kapcsolva is meghataacuterozni Az utoacutebbiak orientaacutelhatjaacutek azokat az eacuterteacutekeleacuteseket vagy meacutereacuteseket amelyeket a hallgatoacutek kouml-reacuteben lehet veacutegezni a legkuumlloumlnboumlzőbb eszkoumlzoumlkkel a hagyomaacutenyos bdquoteacutetelhuacutezoacutesrdquo vizsgaacuten keresztuumll a bdquozaacuterthelyi dolgozatokon aacutetrdquo a standard tesztekkel veacutegzett fel-veacuteteli vizsgaacutekon keresztuumll a kuumllső eacuterteacutekelők aacuteltal veacutegzett kompetenciameacutereacutesekig Ez utoacutebbiakkal kapcsolatban fontos hangsuacutelyozni hogy ezek ceacutelja is sokfeacutele lehet Főleg keacutet nagy kategoacuteriaacutet eacuterdemes megkuumlloumlnboumlztetni az egyik ceacutelja az egyes hallga-toacutek eacuterteacutekeleacutese (legyen szoacute akaacuter felveacuteteli vizsgaacutekroacutel akaacuter a diploma megszerzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges tesztekről vagy vizsgaacutekroacutel) a maacutesikeacute ndash eacutes minket itt ez eacuterdekel ndash egy-egy inteacutezmeacuteny vagy inteacutezmeacutenyek nagyobb csoportja esetleg egeacutesz nemzeti rendszerek eacuterteacutekeleacutese Az utoacutebbi esetben a hallgatoacutek koumlreacuteben tesztekkel veacutegzett kompetencia-meacutereacutesek eredmeacutenyeacutet aggregaacuteljaacutek eacutes ennek alapjaacuten egyes inteacutezmeacutenyekre vagy in-teacutezmeacuteny-egyuumlttesekre szaacutemiacutetott mutatoacutek keletkeznek amelyek alapjaacuten inteacutezmeacute-nyeket oumlssze lehet hasonliacutetani eacutes ennek alapjaacuten akaacuter rangsorokat is lehet keacutepezni

A hallgatoacutei teljesiacutetmeacutenymeacutereacutesre eacutepuumllő inteacutezmeacutenyeacuterteacutekeleacutesnek a felsőoktataacutes szint-jeacuten keveacutesbeacute vannak előzmeacutenyei mint az alap eacutes koumlzeacutepfokuacute oktataacutes teruumlleteacuten Mint maacuter emliacutetettuumlk az utoacutebbit tekintve az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben egyre toumlbb orszaacutegban figyelhettuumlk meg azt hogy a tanuloacutei teljesiacutetmeacutenyek standard tesztekkel toumlrteacutenő meacute-reacuteseacutenek eredmeacutenyeit elkezdteacutek az inteacutezmeacutenyek eacuterteacutekeleacuteseacutere is hasznaacutelni (Eurydice 2003 Faubert 2009) Ehhez persze szaacutemos moacutedszertani neheacutezseacuteget kellett lekuumlz-


deni hiszen egyaacuteltalaacuten nem magaacutetoacutel eacutertetődő hogy a tanuloacutek egyeacuteni teszteredmeacute-nyeiből milyen statisztikai felteacutetelek mellett szabad illetve egyaacuteltalaacuten szabad-e in-teacutezmeacutenyi szinten aggregaacutelt adatokat szaacutemolni Az alap eacutes koumlzeacutepfokuacute oktataacutes teruuml-leteacuten eacuteveken keresztuumll folytak a vitaacutek arroacutel vajon a tanuloacutei teszteredmeacutenyek magas vagy alacsony abszoluacutet eacuterteacutekeacuteből szabad-e az iskola mint szervezet teljesiacutetmeacutenyeacutere koumlvetkeztetni tekintettel arra hogy ezt nagymeacuterteacutekben befolyaacutesoljaacutek olyan kuumllső teacutenyezők mint a tanuloacutek szociaacutelis haacutettere azaz minden tovaacutebbi neacutelkuumll előfordul-hat hogy az alacsonyabb teszteredmeacutenyek magasabb szervezeti teljesiacutetmeacutenyt ta-karnak aacuteltalaacutenosan elfogadott norma lett hogy bdquohozzaacuteadott eacuterteacuteketrdquo kell szaacutemiacute-tani eacutes ennek sokfeacutele formaacuteja alakult ki (OECD 2008)

Az elmuacutelt eacutevtizedben szaacutemos orszaacuteg kezdte meg olyan meacutereacutesi rendszerek kieacutepiacuteteacute-seacutet amelyek ceacutelja a felsőoktataacutesban tanuloacutek aacuteltal elsajaacutetiacutetott keacutepesseacutegek felmeacutereacutese Ezek reacuteszben joacuteval koraacutebban elindult inteacutezmeacutenyi szintű kezdemeacutenyezeacutesekre eacutepuumll-nek reacuteszben kormaacutenyok vagy kutatoacute-fejlesztő műhelyek kezdemeacutenyezteacutek indiacutetot-taacutek el őket Egy 2008 elejeacuten megjelent elemzeacutes (Nusche 2008) 18 ilyen kezdemeacutenye-zeacutest mutatott be reacuteszletesen elemezve ezek jellemzőit Ezek koumlzuumll egyet eacuterdemes itt kuumlloumln is megemliacuteteni ez az Egyesuumllt aacutellamokban elterjedt a koraacutebban ideacutezett

bdquospellings-jelenteacutesrdquo aacuteltal is ajaacutenlott Felsőoktataacutesi Tanulmaacutenyi Eacuterteacutekeleacutes azaz angol elnevezeacuteseacutenek roumlvidiacuteteacuteseacutevel a bdquoClArdquo (Kiss 2010 Klein et al 2010) A ClA tesztek olyan keacutepesseacutegek meacutereacuteseacutet ceacutelozzaacutek mint a kritikus gondolkodaacutes az analitikus eacuter-veleacutes a komplex probleacutemamegoldaacutes eacutes az iacuteraacutesban toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute keacutepesseacute-ge A tesztfeladatok valoacutes eacutelethelyzetekre emleacutekeztetnek a hallgatoacutek ezeket meg-oldva reacuteszletesen bemutatott konkreacutet probleacutema-helyzetekkel is szembesuumllnek eacutes ezek alapjaacuten kell oumltleteket javaslatokat megfogalmazniuk15 A ClA teszteket az alapkeacutepzeacutesbe beleacutepő eacutes onnan kileacutepő hallgatoacutek toumlltik ki azaz alkalmasak a hozzaacute-adott eacuterteacutek becsleacuteseacutere is

Az inteacutezmeacutenyi szinten aggregaacutelt ClA teszteken eleacutert hallgatoacutei eredmeacutenyek sok eacutes egyre toumlbb inteacutezmeacuteny eseteacuteben eacuteppuacutegy hozzaacutefeacuterhetőek a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacute-ra mint ahogy ez sok orszaacutegban ndash iacutegy Magyarorszaacutegon is ndash az iskolaacutek eseteacuteben egy ideje jellemző A 2007-ben alapult oumlnkeacutentes Elszaacutemoltathatoacutesaacutegi Rendszer Programhoz16 kapcsoloacutedoacute inteacutezmeacutenyek ndash a Program honlapjaacuten 2012 maacuterciusaacuteban olvashatoacute adatok szerint 520 inteacutezmeacuteny amelyekben 75 millioacute hallgatoacute tanul eacutes amelyek a bachelor szintű diplomaacutek 70-aacutet adjaacutek ki ndash egy erre a ceacutelra leacutetrehozott feluumlleten teszik koumlzzeacute az adataikat amelyek koumlzoumltt a legtoumlbbszoumlr ott van a beleacutepő eacutes a kileacutepő hallgatoacutek aggregaacutelt ClA pontszaacutema A tanulaacutesi eredmeacutenyek inteacutezmeacute-nyi szintű meacutereacutese az Egyesuumllt aacutellamokban aacuteltalaacutenos gyakorlattaacute vaacutelt Egy 2009-ben publikaacutelt kutataacutesi jelenteacutes szerint a megkeacuterdezett felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek 72-a meacuterte a tanulaacutesi eredmeacutenyeket az egyes kurzusokon beluumll toumlrteacutenő meacutereacutesen tuacutel eacutes tovaacutebbi 24 tervezte ennek a bevezeteacuteseacutet 27 jelezte azt hogy ez minden

15 neacutehaacuteny peacuteldafeladatot bemutat Klein et al (2010)16 laacutesd a voluntary system of Accountability (vsA) Program honlapjaacutet


kutataacutesi-oktataacutes egyseacutegben (department) toumlrteacutenik eacutes 29 azt hogy a legtoumlbbjuumlk-ben (Harthellip 2009)

A hallgatoacutei tanulaacutesi teljesiacutetmeacutenyek standardizaacutelt tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacutese a fel-sőoktataacutesban valoacutesziacutenűleg az előttuumlnk aacutelloacute időszak egyik meghataacuterozoacute folyamataacutevaacute vaacutelik amit persze sokfeacutele szakmai vita kiacuteseacuter majd eacuteppen uacutegy ahogyan ez koraacutebban az iskolaacutek vilaacutegaacuteban toumlrteacutent Eacuterdemes utalni arra amit az Euroacutepai bizottsaacuteg oktataacute-seacutert felelős koraacutebbi biztosa egy 2008-as beszeacutedeacuteben uacutegy fogalmazott meg hogy az OECD orszaacutegok miniszterei bdquooacutevatos zoumlld feacutenyt adtakrdquo a felsőoktataacutesi tanulmaacutenyi teljesiacutetmeacutenyek nemzetkoumlzi meacutereacuteseacutenek (Figel 2008) Ez tette lehetőveacute hogy a PisA-felmeacutereacutesekben kuumlloumlnleges tapasztalatokat szerzett OECD az elmuacutelt eacutevekben elindiacutet-sa a nagymeacuterteacutekben a PisA-modellt koumlvető kompetenciameacutereacutesi programjaacutet amely az elkoumlvetkező eacutevekben minden bizonnyal nemcsak kiemelt szakmai eacutes politikai figyelmet fog kapni hanem toumlbb orszaacutegban eacuteppolyan foumlldindulaacutesszerű vaacuteltozaacuteso-kat is generaacutelhat mint amilyeneket koraacutebban az iskolaacutek vilaacutegaacuteban a PisA keltett Mielőtt azonban erre azaz az AHElO bemutataacutesaacutera raacuteteacuterneacutek meacuteg egy fontos dol-got kell elmondani a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacuteseacutevel kapcsolatban

A hallgatoacutei kompetenciaacutek eacuterteacutekeleacuteseacutere gondolva a legtoumlbb embernek a standardizaacutelt tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacutes jut az eszeacutebe Fontos azonban hangsuacutelyozni hogy a stan-dardizaacutelt tesztek technikai eacutertelemben baacutermennyire is fejlődjenek oumlnmagukban soha nem lesznek keacutepesek megragadni azokat a kompetenciaacutekat amelyek fejleszteacute-se a felsőoktataacutes feladata Az eacutepiacuteteacutesz keacutepesseacutegeit csak az aacuteltala keacutesziacutetett tervek sikere az orvoseacutet csak az aacuteltala veacutegzett teacutenyleges gyoacutegyiacutetoacute beavatkozaacutesok eredmeacutenyesseacute-ge tudja meacuterni eacutes az uumlgyveacuted keacutepesseacutegeiről sem tudunk eacuterveacutenyes dolgokat monda-ni ha nem figyeluumlnk az aacuteltala megnyert perek araacutenyaacutera vagy a meacuternoumlkeacuteről ha nem neacutezzuumlk a hozzaacute kapcsoloacutedoacute szabadalmak szaacutemaacutet vannak alternatiacutev eacuterteacutekeleacutesi esz-koumlzoumlk (ilyen lehet peacuteldaacuteul a hallgatoacutei portfoacutelioacute vagy a komplex kutataacutesi teveacutekenyseacuteg eredmeacutenyeinek taacutersak aacuteltal eacutes vitaacuteban toumlrteacutenő megiacuteteacuteleacutese) amelyeknek a bonyolult keacutepesseacutegek megleacuteteacutenek megragadaacutesaacutera valoacute alkalmassaacutegaacuteval a szuumlkseacutegkeacuteppen bdquole-butiacutetottrdquo standardizaacutelt tesztek soha nem tudnak versenyre kelni Ez utoacutebbiak ter-jedeacuteseacutet azonban nem lehet feltartoacuteztatni az egyetlen lehetőseacuteg az ha sikeruumll veluumlk szemben komoly szakmai igeacutenyeket taacutemasztani eacutes a korlaacutetaikat nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni

A korlaacutetok koumlzoumltt eacuterdemes egyet kuumlloumln is megemliacutetenuumlnk Ez azzal fuumlgg oumlssze amit egy tanulmaacutenyaacuteban Howard Gardner iacutegy fogalmazott meg bdquoTeacutevedeacutes azt gon-dolni hogy a feladatok megoldaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges tudaacutes teljes meacuterteacutekben az egyes egyeacuten agyaacuteban feacuteszkel Ez a tudaacutes lehet bdquomegosztottrdquo (distributed) is vagyis a fel-adat sikeres megoldaacutesa fuumlgghet az egyeacutenekből aacutelloacute csoporttoacutel akik koumlzuumll egy sem rendelkezik elegendő szakeacutertelemmel eacutes csak mindannyian egyuumltt dolgozva keacute-pesek a feladatot megbiacutezhatoacute moacutedon megoldanirdquo (Gardner 2006174) A kollektiacutev tudaacutes jelentőseacutegeacutet nem lehet eleacuteggeacute hangsuacutelyozni baacuterki aki a felsőoktataacutesban ta-niacutetott csoportokat eacutes megtapasztalta a csoportteljesiacutetmeacuteny jelentőseacutegeacutet suacutelyos hi-aacutenyeacuterzetet tapasztal akkor amikor a tudaacutes vagy a keacutepesseacutegek meacutereacutese kizaacuteroacutelag az egyeacutenekre foacutekuszaacutel eacutes amikor egy felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny tanulaacutesszervezeacutesi keacute-


pesseacutegeacutet kizaacuteroacutelag az ott tanuloacute hallgatoacutek egyeacuteni kompetenciaacuteinak kuumlloumln-kuumlloumln toumlrteacutenő eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten proacutebaacuteljaacutek megiacuteteacutelni A tanulaacutes minőseacutegeacutenek az adekvaacutet eacuterteacutekeleacutese a felsőoktataacutesban csak akkor lehetseacuteges ha ez kiterjed a koumlzoumls csoport-teljesiacutetmeacutenyek eacuterteacutekeleacuteseacutere is

veacuteguumll a hallgatoacutei kompetenciameacutereacutes joumlvőbeni fejlődeacuteseacutevel kapcsolatban meacuteg egy olyan oumlsszefuumlggeacutest eacuterdemes felideacutezni amelyről uacutegy tűnik az iskolaacutek vilaacutegaacuteban zaj-loacute eacuterteacutekeleacutessel foglalkozoacutek egyelőre joacuteval toumlbbet tudnak mint azok akik a felsőok-tataacutes teruumlleteacuten leacuteptek be erre a teruumlletre Arroacutel az oumlsszefuumlggeacutesről van szoacute amelyet peacuteldaacuteul a sokak aacuteltal az egyik legsikeresebbnek tartott skoacutet eacuterteacutekeleacutesi megkoumlzeliacuteteacutes koumlvet Ez az eacuterteacutekeleacutes haacuterom funkcioacutejaacutet kuumlloumlnboumlzteti meg eacutes egyik legfontosabb toumlrekveacutese az hogy ezeket egyensuacutelyban tartsa (Young 2005) Az első a tanulaacutes eacuter-teacutekeleacutese (assessment of learning) a maacutesodik a tanulaacutes szolgaacutelataacuteba aacutelliacutetott eacuterteacuteke-leacutese (assessment for learning) eacutes a harmadik az eacuterteacutekeleacutes mint tanulaacutes (assessment as learning) baacuter e haacuterom funkcioacute egyuumlttese a skoacuteciai nemzeti oktataacutespolitikaacutenak egyik alappilleacutereacutet alkotja a kuumlloumlnvaacutelasztaacutesuk eacutes oumlsszekapcsolaacutesuk meacuteg az eacuterteacutekeleacutesi eacutes meacutereacutesi szakma professzionaacutelis művelői egy reacuteszeacutenek is kognitiacutev kihiacutevaacutest okoz Az első eacutertelmezeacutese nem okoz gondot annaacutel inkaacutebb a maacutesodikeacute amely nemcsak az eacuter-teacutekeleacutes formatiacutev hasznaacutelataacutera de az e moumlgoumltt leacutevő komplex tanulaacuteseacutertelmezeacutesre eacutes progressziacutev pedagoacutegiaacutera is utal eacutes főleg a harmadikeacute amely nemcsak az eacuterteacutekeleacutest

ndash mint a tanulaacutes forraacutesaacutet ndash ideacutezi foumll de ennek a tanulaacutesi eacutes kiacuteseacuterletezeacutesi folyamatkeacutent felfogott iraacutenyiacutetaacutesi gyakorlat szolgaacutelataacuteba aacutelliacutetaacutesaacutet is A hallgatoacutei kompetenciameacute-reacutesek vaacuterhatoacutean akkor gyakorolnak pozitiacutev hataacutest a felsőoktataacutesban zajloacute tanulaacutes minőseacutegeacutere ha ezek moumlgoumltt is megjelennek azok a komplex eacutes fejleszteacutesre orientaacutelt modellek eacutes az ezeket taacutemogatoacute pedagoacutegiai innovaacutecioacutek (Hutchinson amp Hayward 2005) amelyek az iskolai oktataacutes teruumlleteacuten legalaacutebbis a legprogressziacutevebb megkouml-zeliacuteteacutest koumlvető orszaacutegokban maacuter ismertek

Az AHElO

A hallgatoacutei kompetenciameacutereacutesek gyorsan fejlődő vilaacutegaacuteban van egy amely kuumlloumlnoumls figyelmet eacuterdemel Reacuteszben azeacutert mert előszoumlr toumlrteacutenik proacutebaacutelkozaacutes e teveacutekenyseacuteg-nek a nemzeti keretek koumlzuumll toumlrteacutenő kiemeleacuteseacutere reacuteszben azeacutert mert ezt egy olyan szervezet teszi amely e teruumlleten nemcsak egyeduumllaacutelloacute tudaacutesbaacutezis birtokaacuteban van de teveacutekenyseacutegeacutenek vaacuterhatoacute hataacutesa is joacuteval nagyobb mint baacutermely maacutes olyan sze-replőeacute aki koraacutebban e terepen megjelent Az OECD AHElO programja egyelőre kiacuteseacuterleti faacutezisban van de annyira maacuter előrehaladott hogy nyugodtan sikeres vaacutel-lalkozaacuteskeacutent lehessen roacutela beszeacutelni

E tanulmaacuteny iacuteraacutesaacutenak idejeacuten 17 orszaacuteg17 vett reacuteszt a kompetenciameacutereacutes kiacuteseacuterleti kiproacutebaacutelaacutesaacuteban mindegyikből kb 10 inteacutezmeacuteny bevonaacutesaacuteval A haacuterom kivaacutelasztott

17 Abu Dhabi Ausztraacutelia belgium (Fl) Canada (Ontario) Columbia Egyiptom Finnorszaacuteg Olaszorszaacuteg Japaacuten Korea Kuvait Mexikoacute Hollandia norveacutegia Oroszorszaacuteg szlovaacutekia eacutes az Egyesuumllt aacutellamok haacuterom aacutellama


vizsgaacutelandoacute teruumllet ndash műszaki tudomaacutenyok koumlzgazdasaacutegtan eacutes aacuteltalaacutenos keacutepesseacute-gek ndash koumlzuumll az első kettő meacuterőeszkoumlzei maacuter elkeacuteszuumlltek (ezeket mint koraacutebban em-liacutetettuumlk reacuteszben a Tuning projekttel egyuumlttműkoumldeacutesben hoztaacutek leacutete) A kiacuteseacuterleti ki-proacutebaacutelaacutes időszaka a tervek szerint 2012 veacutegeacuten zaacuterul le az alapkeacutepzeacutes utolsoacute eacuteveacuteben leacutevő hallgatoacutek koumlreacuteben az eacutev maacutesodik feleacuteben zajlik le az adatfelveacutetel Ezt koumlvetően ha a tagorszaacutegok egy kritikus toumlmege ezt akarja a meacutereacutes bdquoeacutelesbenrdquo is elkezdődhet Ez utoacutebbi bekoumlvetkezeacuteseacutet nyugodtan valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hiszen a program iraacutenti eacuterdeklődeacutes a kuumlloumlnboumlző kormaacutenyok reacuteszeacuteről mind az OECD-n beluumll mind azon kiacutevuumll joacutel eacuterzeacutekelhetően nő A taacutemogatoacutek koumlzoumltt nemcsak az eacuterintett reacuteszt vevő or-szaacutegok vannak ott hanem egy sor jelentős nemzeti eacutes nemzetkoumlzi szinten műkoumldő alapiacutetvaacuteny eacutes egyeacuteb szervezet is

2012 tavaszaacuten amikor ez a keacutezirat keacuteszuumllt maacuter laacutethatoacute az hogy az AHElO fej-lesztőinek sikeruumllt tuacuteljutniuk azokon a neheacutezseacutegeken amelyek miatt eleinte szinte teljesen remeacutenytelennek tűnt ez a vaacutellalkozaacutes neacutehaacuteny eacuteven beluumll a nyilvaacutenossaacuteg ta-laacutelkozni fog azokkal az eredmeacutenyekkel amelyek koumlzoumltt minden bizonnyal lesznek a felsőoktataacutes neacutehaacuteny szereplője szaacutemaacutera sokkoloacuteak is de enneacutel is fontosabb hogy szembesuumllnek azzal amit eddig elkeacutepzelhetetlennek tartottak lehetseacuteges a felső-oktataacutesban a hallgatoacutei kompetenciaacutek meacutereacutese eacutes lehetseacuteges ennek alapjaacuten inteacutezmeacute-nyek teljesiacutetmeacutenyeacutet oumlsszehasonliacutetani Ha ez megtoumlrteacutenik vaacuterhatoacutean Euroacutepaacuteban is elindul az inteacutezmeacutenyek versengeacutese azeacutert hogy reacuteszesei legyenek az ilyen meacutereacutesek-nek vagy azeacutert mert marketingeszkoumlzkeacutent akarjaacutek hasznaacutelni ezeket a piaci poziacuteci-oacutejuk javiacutetaacutesaacutera vagy azeacutert mert inteacutezmeacutenyfejleszteacutesi toumlrekveacuteseikben taacutemaszkodni akarnak ezekre az adatokra lesznek ndash maacuter ma is vannak ndash olyan kormaacutenyok ame-lyek az AHElO-t nemzeti felsőoktataacutesi rendszeruumlk fejleszteacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent kiacute-vaacutenjaacutek hasznaacutelni eacutes nyomaacutest gyakorolnak majd inteacutezmeacutenyeikre azeacutert hogy mineacutel nagyobb araacutenyban kapcsoloacutedjanak be a programba18

A program iraacutenyiacutetoacutei abboacutel indulnak ki hogy bdquoa veacutegzős hallgatoacutek tanulaacutesi teljesiacutet-meacutenyeacutenek meacutereacutese a felsőoktataacutesi gyakorlat rutinszerű elemeacuteveacute fog vaacutelnirdquo (Coates amp Richardson 201158) Az AHElO-t uacutegy fogjaacutek fel mint ami kiteljesiacuteti a felsőoktataacutest reacutegen eleacutert minőseacutegmozgalmat tulajdonkeacuteppen korrigaacutelva azokat a torzulaacutesokat amelyek reacuteszben a meacutedia aacuteltal uralt rangsorokboacutel reacuteszben a leacutetező minőseacutegmenedzs-ment megkoumlzeliacuteteacutesek tuacutelsaacutegosan input- eacutes folyamatorientaacutelt jellegeacuteből fakadnak Ez a program elkeruumllhetetlenuumll hatni fog az inteacutezmeacutenyi minőseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszerek-re eacutes hosszabb taacutevon az akkreditaacutelaacutesi folyamatokra is Megkeruumllhetetlenneacute vaacutelik az hogy a minőseacuteg eacuterteacutekeleacutesben nagyobb figyelmet kapjon a tanulaacutes eacutes a tanulaacutes ered-meacutenyesseacutege eacutes az input mutatoacutekkal szemben az oktataacutesi teruumlleten is megerősoumldnek az output mutatoacutek vagy eredmeacutenymutatoacutek lehetőveacute vaacutelik az hogy egy-egy keacutepzeacutesi program minőseacutegeacutet ne csak a tervezeacutesi dokumentumok vagy a szemeacutelyi felteacutetelek

18 Ennek illusztraacutelaacutesaacutera talaacuten eacuterdemes megemliacuteteni 2011 tavaszaacuten hosszan beszeacutelgettem erről az AHElO-ban reacuteszt vevő szlovaacutekia oktataacutesi miniszteacuteriumaacutenak felsőoktataacuteseacutert felelős vezető tisztviselőjeacutevel akinek a szavai nagyon vilaacutegosan jelezteacutek hogy ezt a vizsgaacutelatot tudatosan a nemzeti felsőoktataacutesi rendszer minőseacute-geacutenek eacutes nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutegeacutenek a javiacutetaacutesaacutera kiacutevaacutenja hasznaacutelni


formaacutelis mutatoacutei alapjaacuten iacuteteacuteljeacutek meg hanem annak alapjaacuten is hogy a hallgatoacutekat milyen keacutepesseacutegszintre tudjaacutek eljuttatni Mindezt persze suacutelyos vitaacutek fogjaacutek kiacuteseacuter-ni melyekben gyakran fogalmazoacutednak majd meg olyan veacutelemeacutenyek mint amelyet a new york-i Egyetem neveleacutestoumlrteacuteneacutesz professzora Diane Ravitch fogalmazott meg a University World news nevű online hetilap egyik 2012 februaacuteri szaacutemaacuteban a spellings bizottsaacuteg javaslatait eacutes az ezek nyomaacuten elindult vaacuteltozaacutesokat biacuteraacutelva

bdquoAz a gondolkodaacutesmoacuted amely oly sok kaacutert okozott az iskolaacutek vilaacutegaacuteban most fel-tartoacutezhatatlanul terjed a felsőoktataacutesbanrdquo (Ravitch 2012)

Az AHElO egy tovaacutebbi ma meacuteg belaacutethatatlan sajaacutetos hataacutesa lesz a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesi programok egy reacutesze tartalmaacutenak globaacutelis koumlzeledeacutese Az a Tuning projekt amelyre nagy meacuterteacutekben eacutepiacutet eleinte euroacutepai keacutesőbb globaacutelis szinten maga is ezt ceacutelozta de ott ndash toumlbb szakteruumlleten ndash meacuteg csak a szaacutendeacutekolt tanulaacutesi eredmeacutenyekről valoacute megegyezeacutes toumlrteacutenhetett meg A koumlzoumls tesztek leacutetrehozaacutesa termeacuteszetes moacutedon kikeacutenyszeriacuteti azt hogy ezt a megegyezeacutest operacionalizaacuteljaacutek azaz olyan konkreacutet fel-adatokra fordiacutetsaacutek le amelyeket a hallgatoacutek eleacute tett tesztek tartalmaznak eacutes ame-lyek szuumlkseacutegkeacuteppen a keacutepzeacutesi programok tartalmi koumlzeledeacuteseacutevel is fognak jaacuterni E tekintetben eacuterdemes hangsuacutelyozni hogy a program iraacutenyiacutetoacutei eacutes maga a szervezet amely otthont ad neki a felsőoktataacutesban kiemelt eacuterteacutekkeacutent kezeli a diverzitaacutest eacutes az egyik legnagyobb kockaacutezati teacutenyezőnek tekintik ennek lehetseacuteges veszeacutelyezteteacuteseacutet A meacuterőeszkoumlzoumlk fejleszteacuteseacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint az eredmeacutenyek interp-retaacutelaacutesaacutet vaacuterhatoacutean nagymeacuterteacutekben befolyaacutesolja majd a diverzitaacutes megoacutevaacutesaacutenak a ceacutelja Ugyaniacutegy kiemelt szempont annak a kockaacutezatnak a kezeleacutese hogy a meacutereacutesek soha nem keacutepesek a maguk komplexitaacutesaacuteban megragadni azokat a kompetenciaacutekat amelyek fejleszteacuteseacutet a felsőoktataacutestoacutel vaacuterjuk Ahogy a program keacutet vezető munka-taacutersa egy publikaacutecioacuteban megfogalmazta bdquoszofisztikaacutelt meacutereacutesi megoldaacutesokat kell alkalmazni annak eacuterdekeacuteben hogy ne vesziacutetsuumlk el a kapcsolatot azokkal a gondol-kodaacutesi formaacutekkal eacutes szakmai teveacutekenyseacutegekkel amelyeket a veacutegző hallgatoacuteknak a munkaacutejukban majd alkalmazniuk kell A moacutedszerek szeacuteles koumlreacutet kell alkalmazni amelyek kiegyensuacutelyozott keacutepet tudnak nyuacutejtani a minőseacutegről a felsőoktataacutesban eacutes be tudnak hatolni azoknak a keacutepesseacutegeknek a vilaacutegaacuteba amelyek fejleszteacuteseacutet az oktatoacutek eacutes a szakmaacutek keacutepviselői ma a sikeres oktataacutes meacuterceacutejeacutenek tekintik Olyan keacutepesseacutegekről van szoacute mint az egyuumlttműkoumldeacutesre eacutes csoportmunkaacutera valoacute keacutepes-seacuteg az iacuterott eacutes szoacutebeli kommunikaacutecioacutes keacutepesseacuteg a kreativitaacutes eacutes az elemzőkeacutepes-seacuteg valamint a vezeteacutes (hellip) ilyen meacutereacutesi eszkoumlzoumlk kifejleszteacutese innovaacutecioacutet igeacutenyelrdquo (Coates amp Richardson 201158)

HALAacuteSz GAacuteBOR


iRODAlOM

Allencedil Jim Ramaekers Ger amp van der Velden Rolf (2005) Measuring Competen-cies of Higher Education graduates New Direc-tions For Institutional Research no 126 sum-mer pp 49ndash59

Altbach P (2006) bdquoThe Dilemmas of Rankingrdquo Center for international Higher Education at boston College International Higher Educa-tion no 42 Winter

Biggs J amp Tang C (2007) Teaching for Quality learning at University (3rd ed) buckingham sRHE and Open University Press

Bologna Working Group on Qualifica-tions Frameworks (2004) Report on a Framework for Qualifications of the Europe-an Higher Education Area

Coates Hamish amp Richardson Sarah (2011) An international assessment of bachelor degree graduatesrsquo learning outcomes Higher Educa-tion management and Policy vol 233 pp 52ndash69

Coles Mike (2006) A Review of International and National Developments in the Use of Quali-fications Frameworks A report prepared for the European Training Foundation

Dereacutenyi Andraacutes (2006) Tanulaacutesi eredmeacutenyek kidolgozaacutesa eacutes hasznaacutelata elvi megfontolaacutesok eacutes gyakorlati uacutetmutataacutesok Taacutersadalom eacutes gaz-dasaacuteg A budapesti Corvinus Egyetem folyoacuteira-ta vol 28 no 2 pp 183ndash202

Dereacutenyi Andraacutes (2009) A magyar felsőokta-taacutesi keacutepesiacuteteacutesi keretrendszer aacutetfogoacute elemzeacutese A felsőoktataacutesi szolgaacuteltataacutesok rendszerszintű fejleszteacutese TaacuteMOP-413-081-2008-0004 budapest Oktataacuteskutatoacute eacutes Fejlesztő inteacutezet

ENQA (2009) Standards and Guidelines for Qual-ity Assurance in the European Higher Education Area Helsinki European Association for Qual-ity Assurance in Higher Education

Erudicio (2001) Felsőoktataacutesi rangsorok nemzet-koumlzi eacutes hazai gyakorlata (Hazai eacutes nemzetkoumlzi gyakorlatok alapjaacuten oumlsszesiacutető benchmark ta-nulmaacuteny) Keacuteszuumllt az Oktataacuteskutatoacute eacutes Fejlesztő inteacutezet megbiacutezaacutesaacuteboacutel a bdquoMinőseacutegfejleszteacutes a fel-sőoktataacutesbanrdquo TaacuteMOP-414-081-2009-0002 azonosiacutetoacute szaacutemuacute projekt taacutemogataacutesaacuteval buda-pest Oktataacuteskutatoacute eacutes Fejlesztő inteacutezet

EUA (2011) Global University Rankings and their Impact brussels European University Associ-ation

Euridyce (2009) National Testing of Pupils in Europe Objectives Organisation and Use of Re-

sults Working Document Prepared for the 27th Meeting of European network of the Pol-icy Makers for the Evaluation of Education sys-tems Czech Presidency of the European Union Prague 25ndash26 May 2009

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2009) Az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes Euroacutepai Keacutepesiacuteteacutesi Keretrendsze-re (EKKR) luxemburg

Eurydice (2003) Evaluation of Schools provid-ing Compulsory Education in Europe brussels

Faacutebri Gyoumlrgy (2008) Magyar felsőoktataacute-si rangsorok ndash tiacutez eacutev tuumlkreacuteben Koumlzgazdasaacutegi Szemle lv eacutevf December pp 1116ndash1119

Faacutebri Gyoumlrgy (2009) ideje uacutejragondolni a fel-sőoktataacutesi rangsorokat Felsőoktataacutesi műhely no 4 pp 13ndash17

Faubert Violaine (2009) school Evaluation Current Practices in OECD Countries and a literature Review OECD Education Work-ing Paper no 42 EDUWKP(2009)21 Par-is OECD

Fischer Andrea amp Halaacutesz Gaacutebor (2009) A ta-nulaacutesi eredmeacutenyek alkalmazaacutesa a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben bologna Fuumlzetek 2 budapest Tempus Koumlzalapiacutetvaacuteny

Gardner Howard (2006) Assessment in con-text the alternative to standardized testing in Gardner Howard The Development and Ed-ucation of the mind london ndash new york Rout-ledge pp 171ndash192

Gonzaacutelez Julia amp Wagenaar Robert (eds) (2008) Tuning Educational Structures in Europe Universitiesrsquo contribution to the bologna Pro-cess Universitiesrsquo contribution to the bologna Process bilbao ndash groningen Publicaciones de la Universidad de Deusto

Halaacutesz Gaacutebor (2010) A tanulaacutes minőseacutege a fel-sőoktataacutesban inteacutezmeacutenyi eacutes nemzeti szintű fo-lyamatok Keacutezirat

Halaacutesz Gaacutebor (2011a) Coping with Complexity and instability in the UK vocational Training system European Journal of Education vol 46 issue 4 pp 581ndash598

Halaacutesz Gaacutebor (2011b) Beszaacutemoloacute az OECD ok-tataacutesi informaacutecioacutes rendszerekről tartott mun-kaeacutertekezleteacuteről 2010 Oktoacuteber 14ndash15 new york Keacutezirat

Harris Kerri-Lee (2009) international trends in establishing the standards of academic achievement in higher education An independ-ent report and analysis Prepared for the Aus-tralian Universities Quality Agency


Hart Research Associates (2009) Learning and Assessment Trends in Undergraduate Edu-cation A survey Among Members of the Asso-ciation of American Colleges and Universities Washington DC

Hazelkorn E (2007) The impact of league Ta-bles and Ranking systems on Higher Education Decision Making Higher Education manage-ment and Policy vol 19 no 2 pp 81ndash105

Hazelkorn Ellen (2009) The emperor has no clothes Rankings and the shift from quality as-surance to world-class excellence in Trends in Quality Assurance A selection of Papers from the 3rd European Quality Assurance Forum brussels European University Association

Hutchinson Carolyn amp Hayward Louise (2005) The journey so far assessment for learn-ing in scotland The Curriculum Journal vol 16 no 2 June pp 225ndash248

Kennedy Declan (2007) Tanulaacutesi eredmeacute-nyek meg fogalmazaacutesa eacutes azok hasznaacutelata ndash Gyakorlati uacutetmutatoacute University College Cork (UCC)

Kiss Paszkaacutel (2010) Felsőfokuacute kompetenciaacutek-roacutel nemzetkoumlzi kitekinteacutesben in Kiss Pasz-kaacutel (ed) Diplomaacutes paacutelyakoumlveteacutes III Kompeten-ciameacutereacutes a felsőoktataacutesban budapest Educatio Taacutersadalmi szolgaacuteltatoacute nonprofit Korlaacutetolt Fe-lelősseacutegű Taacutersasaacuteg Felsőoktataacutesi igazgatoacutesaacuteg pp 15ndash24

Klein Stephen Benjamin Roger Shavel-son Richard amp Bolus Roger (2010) Felső-oktataacutesi Tanulmaacutenyi Eacuterteacutekeleacutes (ClA) Teacutenyek eacutes hiedelmek in Kiss Paszkaacutel (ed) Diplomaacutes paacutelyakoumlveteacutes III Kompetenciameacutereacutes a felsőokta-taacutesban budapest Educatio Taacutersadalmi szolgaacutel-tatoacute nonprofit Korlaacutetolt Felelősseacutegű Taacutersasaacuteg Felsőoktataacutesi igazgatoacutesaacuteg pp 73ndash92

NCIHE (1997) The Dearing report Higher Educa-tion in the learning society national Commit-tee of inquiry into Higher Education london

OECD (2007) Qualifications Systems Bridges to Lifelong Learning Paris OECD

OECD (2008) measuring Improvements in Learn-

ing Outcomes best Practices to Assess the value-Added of schools Paris

OECD (2011a) TUNING-AHELO Conceptu-al Framework of Expected and Desired Learn-ing Outcomes in Economics OECD Education Working Paper no 59 EDUWKP(2011)5 Paris OECD

OECD (2011b) TUNING-AHELO Conceptual Framework of Expected and Desired Learning Outcomes in Engineering OECD Education Working Paper no 60 EDUWKP(2011)6 Paris OECD

Ravitch Diane (2012) Universities to be Tested to Distraction University World News Febru-ary 26

Salmi Jamil amp Saroyan Alenoush (2007) league Tables as Policy instruments Uses and Misuses Higher Education management and Policy vol 19 no 2 pp 24ndash52

Shavelson Richard J (2007) A Brief History of Student Learning Assessment How We Got Where We Are and a Proposal for Where to Go Next Association of American Colleges and Universities Washington DC

Soslashndergaard Lars Murthi Mamta Abu-Ghaida Dina Bodewig Christian amp Rut-kowski Jan (2012) Skills Not Just Diplomas managing Education for Results in Eastern Eu-rope The World bank Washington DC

Toumlroumlk Aacutedaacutem (2008) A mezőny eacutes tuumlkoumlrkeacutepei Megjegyzeacutesek a magyar felsőoktataacutesi rangso-rok hasznaacuteroacutel eacutes kaacuteraacuteroacutel Koumlzgazdasaacutegi Szemle no 10 pp 874ndash890

US Department of Education (2006) A Test of leadership Charting the Future of Us Higher Education Washington DC

Young Michael F D (2003) national Qualifi-cations Frameworks as a global Phenomenon a comparative perspective Journal of Educa-tion and Work vol 16 no 3 september pp 223ndash237

Young Eric (2005) Assessment for Learning Em-bedding and Extending learning and Teaching scotland (lTs)


tikai-termeacuteszettudomaacutenyos (TiMss) meacutereacutesek eacutes kuumlloumlnoumlsen az OECD koumlzismert ugyancsak rendszeresen veacutegzett vizsgaacutelata a PisA A felsőoktataacutes teruumlleteacuten azon-ban mindeddig csupaacuten neacutehaacuteny orszaacutegban alakultak ki hasonloacute rendszerek eacutes az el-ső aacutetfogoacute nemzetkoumlzi vaacutellalkozaacutes az OECD keacutesőbb reacuteszletesebben is bemutatandoacute AHElO nevű5 vaacutellalkozaacutesa meacuteg csak a kezdetekneacutel tart E tanulmaacuteny ceacutelja annak aacutettekinteacutese milyen erők viszik előre a hallgatoacutei keacutepesseacutegek koumlzvetlen meacutereacuteseacutenek eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutenek a kieacutepuumlleacuteseacutet a felsőoktataacutes teruumlleteacuten milyen sajaacutetos probleacutemaacutek je-lentkeznek itt eacutes milyen jelentősebb kezdemeacutenyezeacutesek leacuteteznek

Kompetenciameacutereacutes okok eacutes hataacutesok

A felsőoktataacutes globaacutelis trendjei koumlzuumll az egyik legeacuterdekesebb eacutes legfontosabb a ta-nulaacutes reacuteveacuten szerzett hallgatoacutei kompetenciaacutek vagy keacutepesseacutegek koumlzvetlen meacutereacuteseacutenek a terjedeacutese eacutes ennek egyre toumlbb orszaacutegban hataacuterozott politikai taacutemogataacutesa Talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az előttuumlnk aacutelloacute egy-keacutet eacutevtizedben a hallgatoacutek tanu-laacutesi eredmeacutenyeinek objektiacutev kuumllső meacutereacutese eacutes kuumlloumlnoumlsen ennek nemzetkoumlziveacute vaacutelaacutesa aacutetformaacutelhatja a felsőoktataacutes vilaacutegaacutet Amikor 2006-ban az OECD orszaacutegok oktataacute-si minisztereinek Atheacutenban tartott tanaacutecskozaacutesaacuten az OECD főtitkaacutera bejelentette hogy a szervezet arra keacuteszuumll hogy a felsőoktataacutes teruumlleteacuten is elindiacutetson egy a PisA-hoz hasonloacute vaacutellalkozaacutest sokan roumlgtoumln sejtetteacutek ha ez valoacuteban leacutetrejoumln kuumlloumlnle-ges hataacutessal lehet a fejlett orszaacutegok felsőoktataacutesi rendszereinek a fejlődeacuteseacutere6 A fő-titkaacuteri bejelenteacutes csaknem egy időben toumlrteacutent azzal hogy az Egyesuumllt aacutellamokban a szoumlvetseacutegi oktataacutesuumlgyi hivatal koumlzzeacutetette azt az amerikai felsőoktataacutes joumlvőjeacutevel foglalkozoacute jelenteacuteseacutet amely mindmaacuteig az orszaacuteg felsőoktataacutes-politikaacutejaacutenak egyik iraacutenymutatoacuteja (US Department of Education 2006) A dokumentum az akko-ri szoumlvetseacutegi oktataacutesi miniszterről elnevezetett bdquospellings-jelenteacutesrdquo egyebek mel-lett azt az ajaacutenlaacutest fogalmazta meg hogy a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek eacutepiacutetsenek ki a hallgatoacutek tanulaacutesi eredmeacutenyeinek koumlzvetlen meacutereacuteseacutet ceacutelzoacute rendszereket eacutes kilaacute-taacutesba helyezte hogy a szoumlvetseacutegi kormaacuteny ezt taacutemogatni fogja (laacutesd a keretes iacuteraacutest a koumlvetkező oldalon)

vajon mi mozgatta ezeket az elhataacuterozaacutesokat Mi az ami miatt az Egyesuumllt aacutellamok kormaacutenya komoly eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash alig neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb maacuter keacutezzelfoghatoacute eredmeacutenyeket hozoacute erőfesziacuteteacuteseket tett annak eacuterdekeacuteben hogy el-kezdődjeacutek a felsőoktataacutesban tanuloacutek tanulaacutesi eredmeacutenyeinek az eacuterteacutekeleacutese Mi az ami miatt az OECD belefogott a szervezet szaacutemaacutera hallatlanul nagy kockaacutezatok-

kult a tanuloacutei teljesiacutetmeacutenyek meacutereacuteseacutevel foglalkozoacute nemzetkoumlzi szervezetnek toumlbb mint 70 tagja van Magyarorszaacuteg a hetvenes eacutevek eleje oacuteta vesz reacuteszt az iEA meacutereacutesekben

5 Az AHElO az Assessment of Higher Education learning Outcomes azaz a Felsőoktataacutesi Tanulaacutesi Eredmeacutenyek Meacutereacutese nevű program neveacutenek roumlvidiacuteteacutese laacutesd a program honlapjaacutet

6 E bejelenteacutesneacutel szemeacutelyesen jelen voltam iacutegy volt alkalmam megtapasztalni milyen moacutedon reagaacuteltak erre a tagorszaacutegok oktataacutesi vezetői







































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM






















































































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM












































































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM







































































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM

































































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM


























































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM






















































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM

















































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM











































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM






































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM
































































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM

























































Koumlzvetett 4 6





























Az AHElO















iRODAlOM








































































Az AHElO















iRODAlOM




































































Az AHElO















iRODAlOM































































Az AHElO















iRODAlOM

























































Az AHElO















iRODAlOM




















































Az AHElO















iRODAlOM



























































iRODAlOM






















































iRODAlOM

















































iRODAlOM






































































Documents

HAllgATói KOMPETEnCiAvizsgálATOK nepa.oszk.hu/01500/01551/00061/pdf/EPA01551_educatio_12_03-40… · HAllgATói KOMPETEnCiAvizsgálATOK* n éhány évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban