HazánkK E R E S Z T É N Y S É G É S K Ö Z É L E T

A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja 2010. szeptember

Nemzetpolitikánk filozófiai fundamen-tuma: minden nemzet egyszeri és megis-mételhetetlen érték. Olyan értékgazdag-ság, amit csak ô adhat az egyetemes em -beriségnek. Ebbôl pedig az következik,hogy minden nemzet – így a magyarnemzet – alapvetô küldetése – önmaga ésaz egyetemes emberiség felé –, hogy sajátmagát megôrizze, saját értékeit kibonta-koztassa és fölmutassa.

Ennek a küldetésnek eszköze az ál lam.Az állam: a nemzet politikai-közjogi önki-fejezôdése. Tehát a magyar állam értelmeés célja nem abban merül ki, hogy kiállítsaa lakcímkártyát és megkátyúzza az utakat.A magyar állam értelme és célja, hogy amagyar emberek életminôsége javuljon ésa magyar nemzet fennmaradjon.

Ma – nem elôször a történelemben –a magyar nemzet léte veszélyeztetett. Azanyaországban a súlyos demográfiaihelyzet miatt, a határon túli magyarság-nál – ezen túlmenôen – az elvándorlás ésaz asszimiláció miatt. Ehhez jön azanyaországban 2004. december 5-e nem-zetárulása, lelki Trianont jelentô nem-zetfeladó politikája és országrontása.Határon túl a kényelmes, konfliktus-mentes asszimiláció mocsara, némelyesetben ötödik hadoszlopa, kiegészülvekonkurens érdekek aknamunkájával.Fájó szívvel, de tiszta szemmel látnunkkell, hogy nem mind magyar, amimagyar nyelven van!

A magyar nemzet – történelmi okokbólkifolyólag –, egy háromlábú székhezhasonlítható. Egyik lába a magyarországima gyarság, másik lába a határon túli,Kárpát-medencei magyarság, harmadiklába az emigráció magyarsága. Ha bárme-lyik láb kiesik, vagy eltörik, a szék felborul.

Nyilvánvaló, hogy a magyar megmara-dáshoz két dolog kell: az anyaországban:nemzeti politika, nemzeti evidencia, erôsállam. A határon túl pedig: az asszimilá-ció megállítása és megfordítása. Ehhez aszokásos támogatásformák szükségesek,de nem elégségesek. Ehhez nagyon erôsimpulzus kell! Ez a nagyon erôs impulzus:a magyar állampolgárság megadása, anemzet közjogi újraegyesítése.

Mielôtt továbblépnénk, érdemes meg-fontolni, hogy Szent István óta a magyarnemzet nem csak kultúrnemzet volt – amagyar nyelv, kultúra és történelmi sors-közösség alapján –, hanem politikai nem-zet, amelyet a közjog tartott össze.Gondoljunk a Szentkorona jelentôségére.

Ebben az összefüggésben állítom, hogya szó teljes értelmében történelmi tettvolt, hogy a kettôs állampolgárság lehe-tôségét megteremtettük. Mindezt úgy,hogy Trianon óta elôször nem állt összeellenünk a kisantant!

A magyar állam az egyetemes magyarnemzetért felelôs, ezért a nemzet ügyei-ben nem dönthet a határon túliak nélkül.Ugyanakkor nem mondhat le arról, hogya nemzet egészéhez vagy bármelyiknem-zetrészhez közvetlenül küldjön üzenetet.

A határon túli magyar nemzetré-szek tekintetében – az állampolgárság

Folytatás a 2. ol da lon

Nemzetpolitika

Száz nap, amelymegváltoztattaMagyarországot

„Idén, 2010 nyarán még azok,akik a közéletnek legszíveseb-ben hátat fordítanak is úgyérezték, hogy valami megvál-tozott, »valahogy más a poli-tika«, nagy dolgok vannakkészülôben. Vannak helyze-tek, amikor – mint fogalma-zott – az »idô összesûrû -södik«. A magyarok tudják,milyen, amikor néhány napalatt hosszú évekre eldôlhet asorsunk, milyenek a forradal-mi változások – mondta Or -bán Viktor. »A kormánynakabból kellett kiindulnia, ami-kor megkezdte az elsô százna-pos munkáját, hogy többrôlvan szó, minthogy a nyugativilágot egy súlyos pénzügyiválság rázta meg. Vannak,akik úgy vélik, a válság egyelkerülhetô, rossz döntés kö -vetkezménye.«”

2-3. oldal

A széthúzáskorszaka lejárt

„Nyilvánvalóvá vált, hogypénz nélkül is lehet lényegesváltozásokat elérni, új szem-lélet kell hozzá és felelôsmagatartás. A legfontosab-bak a nemzetpolitikai törvé-nyek voltak, a kettôs állam-polgárságról és a trianoniemléknapról szólók. A kor-mány az IMF-fel határozot-tan és bátran viselkedett, abankadóról szóló döntéspedig a társadalmi igazságos-ság minimális követelmé-nyét valósította meg.”

12-13. oldal

Mottó: „A nemzetek jogait emberi jogoknak

kell tekintenünk a közösség szintjén”

II. János Pál pápa

„A nemzet az emberiség termôformája.”

Szabó Dezsô

2 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

Száz nap, amely megváltoztattaMagyarországot

A kormányfô kijelentette: a jövô formá-lásában továbbra is számít a választópol-gárokra. Mint mondta, szeretne szakíta-ni azzal a gyakorlattal, hogy a kormánytagjai csak négyévente találkoznak a sza-vazókkal. Ezért újra elindítják a válasz-tási kampányban elkezdett nemzeti kon-zultációsorozatot.

Idén, 2010 nyarán még azok, akik aközéletnek legszívesebben hátat fordíta-nak is úgy érezték, hogy valami megvál-tozott, „valahogy más a politika”, nagydolgok vannak készülôben. Vannak hely-zetek, amikor – mint fogalmazott – az„idô összesûrûsödik”. A magyarok tud-ják, milyen, amikor néhány nap alatthosszú évekre eldôlhet a sorsunk, milye-nek a forradalmi változások – mondtaOrbán Viktor. „A kormánynak abból kel-lett kiindulnia, amikor megkezdte azelsô száznapos munkáját, hogy többrôlvan szó, minthogy a nyugati világot egysúlyos pénzügyi válság rázta meg.Vannak, akik úgy vélik, a válság egy elke-rülhetô, rossz döntés következménye.Orbán Viktor meglátása szerint azonbanaz utópia „beleütközött a valóságba” ésdarabokra tört.

A magyarok megértették a valóságot,és vállalták, hogy szembenéznek vele azutóbbi évek „utópiájának delíriumaután”. Új, valóságra épülô rendszer alap-jait tették le, amelyet Nemzeti Együtt -mû ködésnek hívnak.

Orbán Viktor felidézte: száz nappalezelôtt a szakadék szélén állt a gazdaság,történelmi csúcsponton volt a munka-nélküliség, és hatalmas adósságtömegmaradt ránk, 2011-ben 2858 milliárdforintot kell majd visszafizetnünk. Azegy évben visszafizetendô államadósságjóval meghaladja az egészségügyre, vagyaz oktatásra egész évben költött összeget.

Ez a helyzet, amelyet 100 nappal ezelôttmegörököltünk; mindennél nagyobbgondot jelentett, hogy a magyarok máralig reménykedtek a jövôben. Ezért hala-déktalanul cselekedni kellett.

Elmondta továbbá, hogy a nemzetiügyek kormányának támogatottságakülönleges, de sok más tekintetben isrendhagyó. Az elsô kormány, amelynekprogramja megegyezik a kormánypártválasztási programjával. Vagyis, ez akormány azt teszi, és azt kell tennie,amit az emberekkel a választások elôttmegbeszélt.

A miniszterelnök beszédében aláhúz-ta, leszámoltak azzal a 20. századi „szak-értôi gôgbôl fakadó technokrata utópiá-val”, miszerint lehet az emberek nevébenés ellenére kormányozni. A száz nap elsôés legfontosabb eredménye ezért az, hogyaz emberekkel együttmûködve hoztáklétre és építik ki a Nemzeti Együtt mû -ködés Rendszerét. „Valójában az elmúltszáz nap ezért nem egyszerûen a magyarkormány száz napja, hanem a megújulóMagyarország elsô száz napja”– hangsú-lyozta. Újdonság továbbá, hogy 1990 ótasoha nem volt ilyen kevés minisztériumés miniszter. Az új rendszer hatékonysá-gát pedig az is bizonyíthatja, hogy a kor-mány elsô száz napja alatt 55 törvénytfogadott el az országgyûlés. Ez a számnégy évvel ezelôtt 19 volt.

A miniszterelnök a legfontosabb dön-tésekrôl szólva kijelentette: a kormány-program elsô helyén a gazdaság talpra állí-tása és az új munkahelyek teremtése van.Minden intézkedés középpontjában a vál-lalkozás és a munkahelyteremtés támo-gatása áll. Az intézkedéseket sorolvakiemelte, hogy bevezették minden idôklegalacsonyabb tíz százalékos társaságiadóját, eltöröltek tíz adófajtát, nemzeti

Folytatás az 1. ol da lról

megadásán kívül – három sarkalatospont van: az anyaországi intézményestámogatás (Szülôföld Alap, diplomáciaiés jogsegély, stb.); az autonómia-elköte -lezettség (szórványban a kulturális auto -nómiák, a tömbmagyarságnak területiautonómia) soha-fel-nem-adása; és azetnikai alapú magyar párt/szervezet.Met szô élességgel kell látnunk, hogy akisebbségi létben a vegyes pártok márcsúszás az asszimilációba, az önfeladáselôszobája, az asszimiláció kiolajozása.Mégpedig azért, mert ott a nemzeti létpusztán egy járulékos jegy, nem pedig alényegadó karakter.

Az emigráció, a nyugati magyarság ese-tében is fontos a magyar – és ezzel EurópaiUniós – állampolgárság megadása. Sokolyan család van, ahol a nagypapa meg-ôrizte a magyar identitást, állampolgársá-gát, az apák nemzedéke nem foglalkozottvele, de az unokában felébredt a gyökerekkeresése, a nemzethez kötôdés vágya, ésnem is tudta, hogy potenciálisan magyarállampolgár. Ôket se engedjük elveszni amagyarságból. Akiket lehet, meg kell tar-tani a magyar nyelvben. De azokról semmondhatunk le, akik a 3.-4.-5. generáció-ban már nem beszélik a nyelvünket, dekötôdni akarnak a nemzethez.

Érdemes tanulni lengyel barátainktól.Például az amerikai emigráció sokadiknemzedékében már nem beszélnek lengye-lül, de kôkemény lengyel tudatuk van, ésmozgósíthatók a lengyel ügyért. Ezért ôk azemigráns szervezetekben két szekcióbanvannak, lengyel és angol nyelvûben, ígyazokat sem vesztik el, akiktôl reálisan nemvárható, hogy az USA-ban jól megtanulnaklengyelül. Nekünk is ezt kell tennünk.Egetlen magyarról sem mondunk le!

Martini bíboros kezdte úgy egy beszé-dét, hogy: I have a dream. Az én álmomaz összmagyar regiszter. Így magyar szer-vezeti és perszonális értelemben is szá-mon tarthatunk és elérhetünk mindenmagyart a nagyvilágban. Húsz éve ez mégnehézkes lett volna postai úton, de mainterneten nem jelenthet problémát,aktuális üzeneteket, híreket, kulturálisértékeket küldeni és kapni. Nemzetiügyeink érdekében hihetetlen erôt jelen-tene egy világméretû magyar mozgósításlehetôsége, és sokakban megerôsítené amagyar identitást. Igen, megharcolunkminden magyarért!

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes,a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Olyan száz nap volt ez, amely megváltoztatta Magyarországot – összegeztebeszédében Orbán Viktor a kormányalakítás óta eltelt idôszakot aProfesszorok Batthyány Körének rendezvényén. A miniszterelnök hangsú-lyozta: olykor maga is nyomasztónak érezte azt a hatalmas feladattömeget,amellyel az elmúlt száz napban meg kellett birkózniuk, ugyanakkor hatal-mas segítséget jelentett számukra, hogy az áprilisi választáson kapott óriásitámogatottságra támaszkodhattak. Rámutatott, száz nap nem elegendô idôahhoz, hogy a teljes sikertelenségbôl a teljes sikerbe, és elégedettségbe jus-sunk. Az elmúlt idôszakban azonban a magyar emberek nemcsak azt értet-ték meg, miszerint egységben lehetnek igazán erôsek, de azt is belátták,hogy mindenekelôtt biztos alapokat kell lerakni.

konzultációra bocsátották a Széche nyi-tervet, vagy bevezették az egyszerû alkal-mi foglalkoztatást. Törvényt hoztak akörbetartozás felszámolásáról, bevezet-tek egy új szabályt a földbirtokvédelemmellett. A pénzügyi rendszer stabilitásaérdekében bevezettek egyrészt egy 120milliárd forintos kormányzati takarékos-sági intézkedést, másrészt a közszférá-ban kétmillió forintos fizetési plafont,amely „mindenkire vonatkozik, akkor is,ha Brüsszelbe szalad panaszkodni” – je -gyezte meg.

Elmondta, a kormányzás legfontosabbcéljának tekinti annak az új szövetség-nek a fenntartását, amely a középosztályés a bizonytalanabb helyzetben lévô, sze-gényebb társadalmi rétegek között jöttlétre. Hangsúlyozta, a szociális területkiemelt marad. Példaként említette az itttörtént intézkedésekre a kilakoltatásimoratórium meghosszabbítását, a jelzá-log alapú devizahitelek folyósításánakmegtiltását, az adományozás ismételtadómentessé tételét.

A jogállamiság helyreállításáról szól-va beszélt arról, hogy megkezdték azelôzô kormányciklusok, a kormányzativisszaélések, és korrupciós ügyeinekrészletes kivizsgálását. Mint mondta,2011-ben sor kerülhet az új alkotmánymegalkotására és elfogadására. De meg-említette azt is, hogy kártérítést fizettekaz elôzô korszakban történt állami jog-sértés áldozatainak is.

A rend és a közbiztonság megteremté-sérôl szólva elmondta, megszüntették azta gyakorlatot, amelyben úgy érezhették a

választók, hogy a kormány a bûnözökoldalán áll, de bevezették a három csapástörvényt, szigorúbban büntetik a rend-ôrök és a pedagógusok elleni cselekmé-nyeket is.

Az egészségügy érdekében tett lépé-sekrôl szólva kijelentette, az orvosokatitthon akarják tartani. Megjegyezte, idén250-nel több frissen végzett, fiatal szak-orvos állhat munkába itthon, mint aválasztások elôtt lehetséges lett volna.

Mindezek alapján elmondható, hogyolyan száz nap volt ez, amely megváltoz-tatta Magyarországot – összegezte azelmondottakat a miniszterelnök. Száznap nem elegendô idô ahhoz, hogy a tel-jes sikertelenségbôl a teljes sikerbe, éselégedettségbe jussunk, az elmúlt idô-szakban azonban a magyar emberek aztis belátták, hogy mindenekelôtt az ala-pokat kell lerakni.

„Az elsô száz napban, én személyesenéppen arról akartam meggyôzni minden-kit Magyarországon, hogy van remény,akarat és képesség Magyarország átalakí-tására, átépítésére és megújítására” –zárta beszédét a miniszterelnök.

Forrás: orbanviktor.hu

3HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

A parlamenti államtitkár megfogalma-zása szerint egy teljesen új típusú, for-mabontó javaslat kerül az Országgyûlésasztalára. Eddig a társadalmi egyezte-tésrôl két bekezdés szólt a jogalkotásitörvényben, most azonban errôl különjogszabályt alkotnak. A javaslatotegyütt tárgyalják majd az új jogalkotásitörvénnyel, amit december 31-i hatály-lyal semmisített meg az Alkot mány -bíróság. Sokkal átláthatóbbá, nyíltabbáválik majd a jogalkotás a kormány ter-vei szerint januártól – mondta Rét váriBence.

A kereszténydemokrata képviselô arészletekrôl szólva kiemelte: az a cél,hogy a civil szervezetek, érdekképvise-letek, egyházak és egyéb tömörülésektapasztalatai, javaslatai az eddigieknéljobban integrálódjanak a jogalkotásba.Kiemelte: a kormány kifejezett szándé-ka, hogy a törvények megalkotását tár-sadalmi konzultációk sorozata elôzzemeg.

Minden, a kormány által beterjesztetttörvényhez hozzá lehet majd szólni aközigazgatási egyeztetés idôtartama alatta szaktárcák honlapján. Ezzel párhuza-mosan zajlanak a civil egyeztetések is –tette hozzá. Nagyobb léptékû változtatá-sok esetén már a jogszabály koncepció-hoz is lehet véleményt küldeni, még atörvénytervezet szövegének megszületé-se elôtt.

Emellett stratégiai partneri viszonytalakítanának ki azokkal a szervezetek-kel, kamarákkal, amelyek méretüknél,szakmai tevékenységüknél fogva a legha-tékonyabban tudják segíteni a kormány-zati munkát és a legjobban tudják képvi-selni az adott ágazatot. Errôl az adotttárca vezetôje kötne megállapodást aterületén érintett szervezetekkel. Ez azelsô Orbán-kormány alatt már egy jólmûködô rendszer volt – jegyezte meg azállamtitkár.

Rétvári Bence elmondta, hogy után-követésre is sor kerül majd, a jogszabály-

ok hatályba lépése után egy bizonyos idôelteltével a kormány azokat, akik résztvettek a törvény vitájában felkéri, hogy ahatékonysággal, mûködéssel kapcsolatostapasztalataikat osszák meg. Hozzátette:a javaslat a kormány által célként meg-fogalmazott „jó állam” megvalósításátkívánja segíteni. „A jó állam számára azemberek véleménye nem probléma,hanem a megoldás maga” – összegezte azállamtitkár. Az indítványt októberbentárgyalhatja a kormány.

Forrás: MTI

Társadalmi részvétel a jogalkotásbanJanuártól nyíltabbá, átláthatóbbá válhat a jogalkotás – a kormány azeddigiektôl eltérô, formabontó javaslatot terjeszt ôsszel a parlament elé atársadalmi egyeztetésekrôl – mondta el Rétvári Bence, a Közigazgatási ésIgazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára. Akormány szándéka, hogy a törvények megalkotását társadalmi konzultációksorozata elôzze meg.

4 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

Elindult az együttmûködés kora

Sikerült az elsô lépéseket megtenni egy rendezett világfelé az elsô száz napban, s a széthúzás kora után azegyüttmûködés korát elindítani – mondta HarrachPéter, a Keresztény demokrata Néppárt frakcióvezetô-je a miniszterelnök a kormány elsô száz napját érté-kelô beszédére reagálva. Az elmúlt nyolc év a remény-vesztettség kora volt, hozzátéve: rendezetlen világ vettkörül bennünket.

A KDNP-s politikus a kormány elsô száz napjánakintézkedései közül kiemelte a közbiztonság javításá-ért elfogadott három csapás törvényt, az oktatási ésszociális területen, illetve az egyházi iskolák hátrá-nyos megkülönböztetésének megszüntetése érdeké-ben hozott változtatásokat. Kitért a Nemzeti Eszköz -kezelô Társaság létrehozásának tervére is, amelyrôl atörvényt ôsszel fogadhatják el, s megemlítette azegyszerûsített honosítási eljárásról és nemzeti össze-tartozásról szóló javaslatokat.

Forrás: kdnp.hu

Sikeres volt a kormány elsô száz napja

A politológusok sikeresnek minôsítették az Orbán-kormány elsô száznapjának tevékenységét. Zárug Péter Farkas elmondta, ez az idôszak aFidesz és Orbán Viktor hatalmi berendezkedésére szolgált, felhasznál-va a választásokon megnyilvánuló jelentôs társadalmi támogatottsá-got. A jogalkotás üteme azt mutatja, hogy soha ellenzéki párt nemvette át olyan tudatosan a hatalmat egy elôzô kormányzattól, mint amásodik Orbán-kabinet.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézôpont Intézet kutatási igazgatója úgyvélekedett, a kormánypártok népszerûségéhez az ellenzék hitelte-lensége és erôtlensége is hozzájárul. A lapunknak nyilatkozó gazda-sági elemzôk kiemelték: tetszik a piacnak, hogy az idén marad a kon-vergenciaprogramban rögzített költségvetési hiánycél. Jelezték: abankadót sikerült elfogadtatni a hitelintézetekkel, s ez néhány évigjavítja a költségvetési mozgásteret. A gazdaság talpra állítását azon-ban megnehezíti az elôzô kormány öröksége. A gazdasági tényfeltá-ró bizottság vezetôje szerint mintegy hatvan, a költségvetést terhelôtétel bukkant elô „nem várt meglepetésként” a szocialisták nyolcéveshagyatékából.

Forrás: MHO

Harrach Péter azt mondta, a tavaszi ülés-szakhoz képest a mostaniban a kor-mányzati és az egyéni képviselôi indítvá-nyok aránya várhatóan megfordul azelôbbiek javára. A parlament ôszi ülés-szakán elsôsorban azokon a területekenvárhatóak önálló KDNP-s kezdeménye-zések, ahol kormányzati szerepet is vál-laltak a kereszténydemokraták – muta-tott rá, példaként említve a nemzetpoli-tikai területet.

Családi adózás, nemzetpolitika,egykulcsos adó

Kifejtette: a határon túli magyarok támo-gatásának egységesítését és újraszabályo-zását tervezik, szeretnék felszámolni ajelenlegi szétaprózott rendszert. Meg -szólalnak és várhatóan javaslattal élnekmajd a kereszténydemokrata politikusokpénzügyi és gazdasági kérdésekben is.Harrach Péter fontos lépésnek nevezte azegykulcsos adó és ezzel párhuzamosan acsaládi adózás bevezetését, illetve – a kila-koltatások megelôzésére – a NemzetiEszközkezelô tervezett létrehozását.

Nevelés

Jelentôs változások várhatók az oktatás-ügyben is, a nevelés szempontjának meg-erôsítése lesz a következô idôszak feladata.Az egyházi iskolák a zárszámadási törvényelfogadásával pedig még idén egymilliárdoskárpótlásra számíthatnak – erôsítette mega frakcióvezetô. Szociális területen a gyesés a gyed újraszabályozását és az intézmé-nyek problémáinak rendezését említettekiemelt kérdésként a családpolitika egé-szének újraformálása mellett.

Szabad vasárnap

A KDNP-frakció vezetôje arra számít,hogy a szabad vasárnapról szóló keresz-

ténydemokrata javaslatot az ôszi üléssza-kon még nem tárgyalják, de – mint mond-ta –, errôl a kezdeményezésükrôl nemmondtak le, azt magukénak tekintik.Arról, hogy multinacionális cégek ellen-

kampányt indítottak, azt mondta, nagypénzek állnak a kampány mögött, azondolgoznak, hogy feledtessék, egyetlen cél-juk a profitmaximalizálás. „Töretlen hatá-rozottsággal folytatjuk a harcot, hiszen amunkavállalók védelme a legfontosabb” –fogalmazott Harrach Péter.

Költségvetés

Arról, hogy a jövô évi költségvetés moz-gástere milyen lesz, úgy vélekedett, hogyegy büdzsében mindig arra van forrás,amit fontosnak tartanak. Az az értékrend,amit a kormány képvisel, egybevág aKDNP által képviseltekkel – mutatott rá,és kiemelten kezelendô területnek nevez-te a büdzsében a családtámogatást és azoktatásügyet. Elôbb vagy utóbb el kelljutni ahhoz, talán éppen a családi adózá-son keresztül, hogy az 1998-2002 közöttiidôszakhoz hasonlóan a családok támoga-tása, a gyermek nevelésének biztosításajelentôs hangsúlyt kapjon – fogalmazott

Harrach Péter. Arra a szocialista felvetés-re, hogy a költségvetés benyújtásakor jönel az igazság pillanata, úgy válaszolt: igen,reméli, akkor jön el. Az igazság pillanatapedig az lesz, hogy bebizonyítják, ebben azelrontott gazdasági helyzetben is lehetjelentôs lépéseket tenni – mondta.

Alkotmány

A jelenleg is zajló alkotmányozásról aztmondta: legfontosabb eleme az új alkot-mánynak a preambulum, s ebben min-denképpen szerepelniük kell az európai

hagyományokhoz híven a keresztényértékeknek, a társadalom által elfogadha-tó megfogalmazásban. A keresztényde-mokraták a házasság és család védelmétszeretnének megerôsíteni és hangsúlyo-san szerepeltetni. Harrach Péter szerinttavaszra megszülethet az új alkotmány.

Rendezett világ

A KDNP frakcióvezetôje azt mondta, atavaszi ülésszakra az volt a jellemzô, hogygyors ütemben helyre kellett hozni azelôzô nyolc év kártételeit, és a fôbb lépése-ket meg kellett tenni nemzetpolitikában,az oktatásügyben és szociális területen.Rendezett világot kellett teremteni, azelmúlt nyolc év rendezetlenségét meg kel-lett szüntetni, és új szemléletet kellettmegvalósítani. Ezáltal nyílt lehetôség arra,hogy jelentôsebb pénzügyi források nélkülis lényeges változtatásokat meg lehessenlépni – fûzte hozzá.

Forrás: MTI

A kormány által képviselt értékrend egybevág a KDNP értékrendjével

További nemzetpolitikai kérdésekben, így például a határon túli magyarságtámogatásának egységesítésében, a gyes és a gyed újraszabályozásában,illetve a családi adózás bevezetésében várhatók többek között keresztény-demokrata javaslatok a parlament hétfôn kezdôdô ôszi ülésszakán – jelen-tette ki Harrach Péter a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetôje. Apolitikus megerôsítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kár-pótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövô évi költségvetés egyik kiemeltterülete a családtámogatás lenne.

5HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

A munka és az ünnep szorosan kap-csolódnak a családok életéhez: befo-lyásolják a döntéseket, a házastársak,a szülôk és a gyermekek közti kötelé-ket, továbbá a családnak a társadalom-mal és az egyházzal való kapcsolatát.A Teremtés könyvének szavait idézvea Szentatya levelében magyarázza,hogy a munka és az ünnepnapok Istenadományai és áldása a család számáraa teljes emberi élet megélésének érde-kében. A személy teljes fejlôdése többszinten valósul meg, így individuális,családi és közösségi, tevékenységiszinten, amely egyaránt érvényes areményre és a végtelen Jó felé való nyi-tottságra is.

A mai világban a munka a piaci ver-seny és a maximális profit tükrében zaj-lik, az ünnep pedig a szórakozás és afogyasztás lehetôségét jelenti. Ez azon-ban negatív hatást gyakorol a családra ésa közösségekre, mivel egy individualistaéletstílus kialakulásával fenyeget.Szükséges tehát, hogy a család érdekeitszem elôtt tartva újraértékeljük a munkaáltal követelt szükségleteket és idôt,továbbá az ünnep, különös tekintettel avasárnap, mint az Úr, az ember, a család,a közösség, a szolidaritás napjának való-di jelentôségét – írja levelében aSzentatya.

A Családok Világtalálkozója egyedül-álló lehetôséget ad a munka és az ünnep

jelentôségének értelmezésére egy össze-tartó, az életre nyitott, a társadalomba ésaz egyházba beilleszkedett családkép tük-rében, amely különös figyelmet fordít avilággal való kapcsolatokra. A Szent atyaarra buzdítja a családokat és mindenkit,hogy folyamatosan készüljenek a milá-nói világtalálkozóra egyházi és kulturálisszinten egyaránt. 2011-ben, II. János Pálpápa „Familiaris consortio” kezdetûapostoli buzdításának 30. évfordulóján,plébániai, egyházmegyei, országos prog-ramok keretében is valósuljon meg egyolyan felkészülési folyamat, amely akeresztény családokat és az egyháziközösséget a milánói találkozóra vezeti.

XVI. Benedek pápa a Családok VII.Világtalálkozójára írt levelének végénköszönetet mond a milánói fôegyházme-gyének az elôkészületi és szervezôi mun-kák lebonyolításáért. A Názáreti Családközbenjárását kérve apostoli áldásátküldi a találkozó elôkészületeiben részt-vevô családoknak.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

XVI. Benedek pápa levele a Családok VII. Világtalálkozójára

Szeptember 24-én, pénteken a Szentszék Sajtótermében bemutatták aSzentatya a Családok VII. Világtalálkozójára írt üzenetét, amelyre 2012.május 30. és június 3. között kerül sor Milánóban. Az esemény központitémáját Benedek pápa „A család: a munka és az ünnep” címmel jelölte mega 2009-es találkozó alkalmával, Mexikó-városban. A sajtótájékoztatón EnnioAntonelli bíboros, a Család Pápai Tanácsának elnöke mutatta be az augusz-tus 23-án írt pápai levelet.

KDNP-s módosító javaslatok a házasság és a család védelmébenA KDNP számára fontos nemzeti éseszmei értékek mellett a házasság ésa család védelmére helyezik a hang-súlyt a kereszténydemokrata PálffyIstván által a médiaalkotmányhozbenyújtott módosító javaslatok.

Az egyik indítvány rögzíti, hogy amédiaszolgáltatások nem sérthetik aházasság és a család intézményét. Azonmédiaszolgáltatások, amelyek súlyosanveszélyeztethetik a kiskorúak és a fia-talkorúak szellemi, lelki erkölcsi és fizi-kai fejlôdését, csak elôzetes figyelmez-tetés után vagy oly módon tehetôk elér-hetôvé, amely biztosítja, hogy kiskorú-ak rendes körülmények között nem fér-hetnek hozzájuk – fejtette ki indítvá-nyában.

A kereszténydemokrata politikusjavasolja azt is, hogy képmás vagy hang-felvétel elkészítéséhez vagy felhasználá-sához a törvény eltérô rendelkezésénekhiányában az érintett személy hozzájá-rulása legyen kötelezô. Nincs szükség

ugyanakkor az érintettek hozzájárulásá-ra tömegfelvétel készítéséhez és felhasz-nálásához, illetve nyilvános közszerep-lésrôl, közhatalom nyilvános gyakorlásasorán a közszereplôrôl, a közhatalmatgyakorló személyrôl felvétel készítéséhezés annak „nem visszaélésszerû” felhasz-nálásához.

Pálffy István indokoltnak tartotta,hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás-ban az állampolgárok tájékozódási éskulturális igényeinek kielégítésekor amagyar gazdaság anyagi és szellemi ered-ményei és hagyományai, a hungariku-mok is törvényi biztosítékot kapjanakarra, hogy a közönséghez eljussanak.Hasonló okból nevezte szükségesnek aközszolgálati médiaszolgáltatás alkot-mányos alapkérdései közé emelni azoktatáshoz való jog fontosságát.

Egy másik módosító javaslata szerinta tartalomszolgáltatók, valamint a velükmunkaviszonyban vagy más, munkavég-zésre irányuló jogviszonyban állók a bíró-sági és hatósági eljárásokról, illetve a

minôsített adatok védelmérôl szóló jog-szabályok keretei között kötelesek len-nének információforrásaik titokban tar-tására, ha az információ forrása tôlük eztkérte. A képviselô szerint ez a módosításerôsebben kívánja védeni az informátorérdekeit és ezzel a közérdekû ügyek feltá-rását, továbbá egyértelmû védelmet te -remt az információt közlô szolgáltatóvagy személy számára ezen eljárásoksorán.

A kereszténydemokrata politikusindítványai között szerepel az is, hogyelhagyná a médiatartalmakban megjele-nô reklámokra vonatkozó passzusokat,mert – mint kifejtette – ezek nincsenekösszhangban a jelenlegi reklámtörvény-nyel. A párhuzamos szabályozás indoko-latlan, az eltérô megfogalmazás jogbi-zonytalansághoz vezet – tette hozzá,jelezve, hogy mindezeken túl technikaijellegû módosító indítványokat is be -nyújtott.

kdnp.hu

Forrás: MTI

6 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

A magyar oktatási rendszer év -százados erôsségeire alapozva kella jelenlegi rendszert meg erôsíteni –mondta Hoffmann Ró zsa, a Nem -zeti Erôforrás Minisz térium okta -tásért felelôs állam titkára a XVI.Polgári Gondola rendezvényen.

Beszédében hangsúlyozta: a magyar isko-la ezer évvel ezelôtt és egy vesztesvilágháború után, az 1920-as években isképes volt fejlôdni. Mára azonban odajutottunk, hogy „a magyar iskolára senkinem lehet büszke”. Nagyon komolyproblémák vannak, amelyeket csak úgylehet megoldani, ha a rendszer évszáza-dos erôsségeit újra felélesztik – fûztehozzá.

Hoffmann Rózsa ezen felélesztendôerôsségek közé sorolta az oktatási rend-szer tanárokra építô pedagógiai kultúrá-

ját. Kifejtette, hogy régebben a tanár, vagytanító irányította a nevelési folyamatot,de ez az elmúlt években megfordult.Piacszemléletû oktatáspolitika követke-zett, amelyben a „megrendelônek” igye-kezett a rendszer kedvezni. Az államtit-kár kijelentette: az oktatás nem közön-séges szolgáltatás, hanem az állam általirányított közszolgálat, amely megala-pozza az ország jövôjét.

Az iskolákban vissza kell állítani amagyar pedagógia legnemesebb hagyo-mányait. Ehhez szorosan kapcsolódik atanárok társadalmi megbecsültsége ésannak helyreállítása. Az államtitkár sze-rint a tanárok társadalmi és anyagi meg-becsültsége az elmúlt években elképzel-hetetlen mélységbe zuhant. Mint mond-ta: csak a nevelési kultúra visszaállításá-val lehet a megbecsültséget is megte-remteni.

A harmadik olyan erôssége a magyaroktatásnak, amelyet fel kell éleszteniHoffmann Rózsa szerint a gyerekekalapmûveltsége. Hangsúlyozta: az elmúltnyolc év oktatáspolitikája le rombolta ezta tudást, helyette csak a gyakorlati kép-zést erôsítették.

A felsôoktatással kapcsolatban azállamtitkár azt mondta, szerkezeti és lét-számproblémákkal küzdenek, de ezekreis megoldást fognak találni.

A XVI. Polgári Gondola elnevezésûrendezvényt a Magyar Polgári Együtt -mûködés Egyesület szervezte, amelyenjelent volt a többi között Mádl Dalma, avolt köztársasági elnök felesége és CsoóriSándor író is. Az oktatási államtitkáronkívül felszólalt Michl József, Tata keresz-ténydemokrata polgármestere.

kdnp.hu

Forrás: MTI

Egymilliárdot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatásnak

Az erôsségekre alapozva kell az oktatási rendszert jobbá tenni

Az államtitkár megjegyezte: a zárszá-madási törvényjavaslat ide vonatkozószámadatai az egyházi szakértôk és aNemzetgazdasági Minisztérium szak -értôinek szakmai egyeztetése alapjánjöttek létre. Ennek eredményeként idéna 2009-re vonatkozó egyházi közok-tatási kiegészítô normatíva 757 millióforint lesz, illetve 1 milliárd 17 millióforintot kapnak az egyházak szociálisintéz ményeik kiegészítô normatívá-jaként.

Szászfalvi László kiemelte: a közok-tatási rendszer stabil, kiszámítható álla-mi finanszírozásra való átállításáig is akormány az állami és önkormányzatiintézményekkel egyenrangúan támo-gatja majd az egyházi közoktatási intéz-ményeket, s ez már a jövô évi költségve-tésben megmutatkozik. A kormányzategy bizonyos ütemezési terv szerint azállami finanszírozást szeretné bevezet-

ni a közoktatási rendszerben, és ez nyil-ván érinti majd az egyházi fenntartásúoktatási intézményeket is, a részleteketazonban még az egyházi szakértôkkelegyeztetni kell.

Az egyházügyi államtitkár megem-lítette: a szeptember-október folya-mán összehívandó vatikáni-magyarvegyes bizottságnak az egyik legfon-tosabb témája az egyházak, illetve azegyházi intézmények finanszírozásalesz, ezeket a kérdéseket részletesenelemzik majd és reményeik szerintkonszenzusra tudnak majd jutni egy-mással. A vegyes bizottság témájalesz továbbá, hogy közösen vonják lea konzekvenciákat a vatikáni szerzô-dés megkötése, 1997 utáni évektapasztalatai alapján.

Szászfalvi László közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság ülésein hang-súlyos lesz az 1990-ben meghozott lel-

kiismereti és vallásszabadságról, illet-ve az egyházakról szóló törvény felül-vizsgálatának kérdése is, mert nyilvánérinti a vatikáni szerzôdés az egyházitörvény felülvizsgálatát. Ehhez kapcso-lódóan elmondta: nagyon sok mindenidejétmúlt az 1990-ben hozott tör-vényben. A legfontosabb feladat az,hogy le kell zárni a lehetôséget az úgy-nevezett bizniszegyházak elôtt, ame-lyeket nem a hitéleti tevékenységrehoztak létre, hanem spekulációs céllalarra, hogy miként használják ki a kis-kapukat, és hogyan éljenek vissza atörvény adta lehetôségekkel. Magyar -országon példátlanul alacsony szám-hoz, száz fôhöz kötik az egyház meg-alapításának kritériumát, ugyanez aszám például Ausztriában 10 ezer fô.

A leendô új egyházi törvényt azonbanfeltétlenül a késôbb megszavazandó újalkotmánnyal kell összhangba hozni.Ehhez hosszú és nagyon kemény munkaszükséges, folyamatosan egyeztetni kella történelmi és az intézményfenntartófelekezetekkel.

kdnp.hu

Forrás: MTI

Egymilliárd forintot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatásiintézmények kiegészítő normatívájának négymilliárd forintos elmaradásábólaz ősszel megszavazandó zárszámadási törvényjavaslat szerint – közölteSzászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi,nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára.

7HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

– A kötcsei beszéd szerint Orbán Viktoris érzi, a kegyelmi állapot véges. Önszerint is?

– Mibôl gondolja, hogy így érzi?– Azt mondta, minél hamarabb el kell

fogadni az új alkotmányt.– Sem a közvélemény-kutatások, sem

a teljesítmény nem jelzi, hogy csökken-ne a kormány támogatottsága. Forra -dalmi lépéseket tettünk, sistereg kezünk-ben a munka.

– Akkor miért kell az új alkotmányelfogadását egy évvel elôrébb hozni?

– Miért, elôbbre hoztuk?– Korábban 2012-rôl beszéltek. Orbán

Viktor 100 napos értékelôjében még el isvétette a dátumot.

– Egyszerû nyelvbotlás volt. Em lék -szem saját szavaimra: a kormány meg-alakulásának napján azt mondtam, egyéven belül olyan alkotmányunk lesz,amely nem azzal kezdôdik, hogy 1949.évi. Mire várnánk? Szakértôk sokaságakészíti az anyagokat, és végtére is húszéve zajlik a társadalmi vita. Lesz új alap-törvény. Nem azért, mert apadna a kor-mány népszerûsége – megjegyzem, ha ígyvolna, az se érintené a kétharmadostöbbséget –, hanem azért, mert egyetlenérv sem szól az idôhúzás mellett.

– Ha már másról se hallunk májusóta, mint a nemzeti együttmûködésrôl,hol marad ez például az alkotmány ügyé-ben? Dolgozik egy jobboldali személyek-bôl álló tanácsadó testület és egy parla-menti bizottság, amelyben a negyvenötfôbôl harminc kormánypárti.

– A parlamenti arányokat a választókdöntötték el, az ellenzék nagyobb szám-ban képviselteti magát a bizottságban,mint ami az emberek felhatalmazásaalapján járna. A konzultáció pedigszéles körû. Én is százával kapom a le -veleket magánszemélyektôl, civilszer-vezetektôl.

– Akkor miért nem lehet a kész javas-latot egy népszavazáson megméretni?

– Mert nem ilyen a magyar közjogihagyomány. Soha nem volt precedenserre, sem a kiegyezéskor, sem a két hábo-rú után, sem a rendszerváltozáskor.

– Az elmúlt éveket megelôzôen sokfé-le népszavazásra nem volt példa. Akkormégis felettébb kedvelték ezt az intéz-ményt; ön is érvelt mellette.

– De nem az alkotmány kapcsán. Anép felhatalmazta a parlamentet, hogyalkotmányozó nemzetgyûlésként az újalaptörvényt létrehozza. Mi már a válasz-tások elôtt jeleztük, ha lehetôségünk leszrá, ezt megtesszük, a szavazók ennektudatában adtak nekünk alkotmányozótöbbséget. Megjegyzem: a szocialisták isígy definiálták a második forduló tétjét.

– Szó volt átszámozásról, a preambu-lum átírásáról. Arról viszont hallgattak,hogy a népszavazás intézményét szû -kítenék, a konstruktív bizalmatlanságintézményét kihagynák. Boross Péterpedig azt szeretné, hogy a kormányfôjelölje a Legfelsôbb Bíróság elnökét, a leg-fôbb ügyészt.

– Olyat a világon nem látott, hogy egyválasztási programban ilyen részletekrôlszó esne. Alapvetô kérdésekben elmond-tuk, mit tennénk. Ráadásul a választásiprogramunk része lett a kormányprog-ramnak. Ezt váltjuk valóra.

– Úgy könnyû, hogy azt ígérték: ren-det teszünk, meg erôs Magyarországotakarunk. Eléggé közhelyes.

– A választási program elvekrôl és irá-nyokról szól, nem kormányzástechnikairészletekrôl. A választóktól az Ország -gyûlés felhatalmazást kapott. Hogyanlehetne antidemokratikus az, ami a nép-akaraton nyugszik?

– Nem mondtam, hogy antidemokra-tikus. Azt kérdeztem: ha akkora a támo-gatottság, mit veszítenek azon, ha akonkrétumokról is szavazunk?

– Amit mond, az nem elvi, hanempolitikai megközelítés.

– Politizálunk.

– Az alkotmány sorsa nem függhetattól, hogy pártpolitikailag nyerünk-e,vagy veszítünk. A felhatalmazást azértkaptuk, hogy éljünk vele.

– Mi értelme volt a kifüggesztôsdinek?– Alkotmányozó hatalommal ruházta

fel a társadalom az Orbán-kormányt.Ilyenkor természetes, hogy értelmezzüka történelmi helyzetet, és ezt – rendkívü-li felelôsségünkre tekintettel – ünnepé-lyes formában tesszük.

– Leírták, hogy fontos a munka, azotthon, a család, a rend, az egészség. És?

– Mit és? Nem ezek a legfontosabbakmindnyájunknak? Az értékek, kitûzöttcélok tekintetében van olyan, amivel nelehetne egyetérteni? Szerintem helyes,ha az Országgyûlés világosan megmond-ja, melyek az országépítés sarokkövei.

– Vagyis a kormány.– Nem, az Országgyûlés.– Ezt csak a kormánypártok szavazták

meg.– És ennek mi a jelentôsége?– Nem ugyanaz.– A szavazatok legitimitását a nép

adja, nem a pártok. A társadalom fölha-talmazása alapján az Országgyûlés,amely a magyar nemzetet képviseli,több mint kétharmados többséggel ezt anyilatkozatot megszavazta. Ettôl kezd-ve indifferens, hogy az igenek és a ne -mek pártszempontból hogyan oszlottakmeg. Tehát ez nem a Fidesz–KDNP ön -értelmezése, hanem az Országgyûlésé ésebbôl következôen végsô soron a nem-zeté.

– Ha úgyis akkora az egyetértés a nép-pel, miért nem egyeztetnek? Miért egyé-ni képviselôi indítványokkal operálnak,miért nem tárgyalnak a szakszervezetek-kel, miért nem hívják össze az OÉT-et?

– Tárgyalunk a szakszervezetekkel is.Amennyire a kormányzás sebessége le -hetôvé teszi, egyeztetünk. Nem vagyokaz OÉT ügyeinek szakértôje, és nemakarnám relativizálni sem, de jelzem,hogy a legitimáció a néptôl ered, nem akülönféle szervezetektôl.

– Ezek szerint a nép akarata csak aszavazóurnáknál számít, utána nemállhat össze érdekérvényesítô szerveze-tekbe?

– Dehogynem, meg is kell ôket kérdez-ni, ezt hívják nemzeti konzultációnak.

NéphatalomHúsz éve politizálok, de nem láttam még olyat, hogy amikor egy pártnak fel-hatalmazása van, akkor nem azokat az embereket támogatja, akikben szak-mailag és értékrend szempontjából is bizalmat talál. Aztán a társadalommegítéli majd ôket. A nép igazságérzete nemet mondott a Gyurcsány-vilá-got jellemzô korrupciótömegre. Mi sem legyinthetünk, hogy spongyát rá –mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a 168 Órá-nak adott interjújában

8 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

– Nem, ezt fideszes konzultációnakhívják.

– Nemzeti konzultációnak hívják,mert mindenki elôtt nyitott. Különbenegyáltalán nem biztos, hogy bizonytalanlegitimitású struktúrákat kell legitimáci-óval felruházni.

– Fordítok: a kormánypártok eldöntik,ki hivatott a nép akaratát képviselni?

– Nem, a nép dönti el.– Eldöntötték. Ellensúlynak viszont

ott vannak a szakszervezetek.– A kormánytöbbség ellensúlya nem a

szakszervezetek, hanem az ellenzék,még pedig akkora súllyal, amekkorával anép felruházta. Szerintem tárgyalni kella szakszervezetekkel, a civil világgal és azegyes állampolgárokkal is. A mi kormá-nyunk nem íróasztal mögött találja ki atörvényeket, ahogy ez Gyurcsány reform-ôrületében történt, hanem megkérdez-zük az embereket. Ezért végrehajthatók areformjaink.

– Persze nem nehéz úgy megnyerni azembereket, ha azt mondják, mi majdemeljük a tanárok fizetését, meg az ápo-lókét, orvosokét.

– Ezt Medgyessy Péter mondta.– Ezt Pokorni Zoltán mondta. Párt -

társai meg azt: radikális adócsökkentéslesz.

– Meg is csináljuk január elsejétôl. – Mitôl nagyarányú a 16 százalék, ha

a Bajnai-kormány 2011-tôl amúgy is 17százalékban jelölte meg az alsó kulcsot,amellyel a lakosság 98 százaléka adózna?

– És fölötte voltak a sokkal magasabbkulcsok.

– A gazdagoknak. Így viszont a legala-csonyabb jövedelmûek fognak rosszuljárni.

– A középrétegek lennének a gazda-gok? Ráadásul az egykulcsos adó kiegé-szül a családi típusú adózással, így ademográfiai kérdés megoldását és a gaz-daság versenyképességének javítását egy-szerre segíti elô.

– A végén még elállnak az egykulcsosadó ötletétôl, csak nem akaródzik beval-lani. De ha mégis: mi van azokkal, aki-ken nem segít a családi adókedvezmény?

– Olyan gyógyszert még nem találtakfel, amelynek ne volna mellékhatása. Le -hetséges, hogy tízmillió emberbôl leszolyan, aki rosszabbul jár. Ezeknek a tár-sadalmi csoportoknak a szempontjaitmás módon érvényesítjük. De Magyaror -szág a mostani adórendszerrel nem ver-senyképes, nem indul be a gazdaság nö -

ve kedése, így pedig nem lesz eloszthatószociális célú pénz sem.

– Az adócsökkentéshez pénz kell, éselodázhatatlanok a strukturális refor-mok.

– Pont ezt tesszük. Persze millió prob-léma van, majd megszakadunk, úgy dol-gozunk. Tíz százalékra csökkentettük atársasági adót, tíz kisadót eltöröltünk, éssorolhatnám. Ennél forradalmibb gazda-sági lépéseket nem nagyon tettek még azországban. Az állami bürokrácia ilyenmértékû csökkentésére sem volt példa.

– A bürokrácia csökkentése több tíz-milliárdos tétel. A miniszterelnök vi -szont ezermilliárdos forráskivonásrólbeszélt. Mi lesz az önkormányzati re -form mal, az egészségügy, az oktatás át -szervezésével?

– Egyfelôl nem árt emlékeztetni arra,hogy az elôzô kormány több mint évikétezermilliárdos adósságtörlesztést ha -gyott ránk. Másfelôl ezt csináljuk, azutóbbi tekintetében például az érettséginormalizálásától a buktatás újbóli beve-zetéséig.

– Ezek nem reformok, nem jelentenekmegtakarítást, igaz, sérelmekkel sem jár-nak.

– A bürokrácia csökkentése megtaka-rítás és könnyebbség a vállalkozásoknak.De ne feledjük a bankadót, és azt, hogy apénzügyi egyensúlyra vonatkozó lépésektermészetszerûen a költségvetésben lesz-nek. A lendületünk nehezen vitatható,ezt az ellenzék sem teszi.

– Azt mondják: ilyen lendülettel mégegyik kormány sem betonozta be magáta hatalomba.

– A választópolgároknak és az ellen-zéknek – elsôsorban a szocialista pártôrültségeinek – tartozunk köszönettel.

– Meg a törvénymódosításaiknak, pél-dául az alkotmánybírák választásáról, azönkormányzati voksolásról.

– Olyan törvényeket hoztunk, ame-lyek jók a népnek, és megfelelnek a józanésznek.

– Meg a politikai logikának.– Miért probléma ez?– Például azért, mert fideszes az ÁSZ

elnöke.– Miért, szocialistának kellene lennie?– Nem! Pártsemlegesnek.– Húsz éve politizálok, de nem láttam

még olyat, hogy amikor egy pártnak fel-hatalmazása van, akkor nem azokat azembereket támogatja, akikben szakmai-lag és értékrend szempontjából is bizal-mat talál. Aztán a társadalom megítélimajd ôket. A nép igazságérzete nemetmondott a Gyurcsány-világot jellemzôkorrupciótömegre. Mi sem legyinthe-tünk, hogy spongyát rá.

– Fél szóval sem fogom megvédeni atrükközôket és a korruptakat. De ha aFidesz–KDNP a korrupció elleni küzde-lem élharcosa, mibôl állt volna hamarjá-ban elfogadni a párt- és kampányfinan-szírozási törvényt?

– Egyetértek, ezért csökkentettük 15százalékkal a pártpénzeket. Mi abbanvagyunk érdekeltek, hogy olcsó legyen akampány. Ez erkölcsileg is helyénvaló,ráadásul mi nem plakátokra építünk,hanem személyes kapcsolatokon keresz-tül mozgósítunk.

– Remek. Akkor miért nem szavaztákmeg?

– Mi nyújtottuk be a legszigorúbbjavaslatot.

– Értem, de miért nem szavazták meg?– Sorra fog kerülni az is!

Forrás: 168 Óra – Krug Emília

9HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

Az államtitkár fontosnak nevezte azönkéntes-tartalékos rendszer alapjainaklerakását és kiszélesítését, a részletekkidolgozása azonban még folyamatbanvan. Ennek során azt is meg kell vizsgál-ni, milyen érdekeltségi rendszert lehetehhez hozzátenni, s tisztázni kell azönkéntesek rendelkezésre állási díjánakkérdését – fûzte hozzá. Kiemelte: a hon-védség számára olyan tartalékot kellképezni, amely nemcsak a haza védelmétszolgálja, hanem például az árvízi véde -kezésben is segédkezhet.

Ezen a folyamaton keresztül lehet ahonvédelmet valóban nemzeti üggyétenni. Az elképzelés ráhatást gyakorol ahonvédség megítélésére, s a közgondol-kodásba is visszakerül a honvédelmitudat, amely egyenesen vezet a hazasze-

retet érzésének megerôsítéséhez – fogal-mazott Simicskó István.

Megjegyezte: a katonai pályát a fenti-ek mellett egy katonai középiskola létre-hozásával tenné vonzóbbá a tárca. Azelképzeléssel már 14 éves kortól elérhe-tôvé válhatna az alapvetô katonai isme-retek megszerzése. Egyben emlékeztetettarra, hogy a néhány évvel ezelôtt bezártgyôri katonai középiskolába nagyrészt akeleti országrészbôl érkeztek gyerekek.„Ha helye van egy ilyen intézménynek,akkor elsôsorban Kelet-Magyarországra,Tiszavasvárira kell gondolnunk” – mond-ta Simicskó István, hozzátéve, hogy azegyelôre elképzelések szintjén létezô terv-hez további egyeztetésekre van szükség.

Törekvés van arra, ha nem is létszámá-ban, de képességeiben mindenképpen erô-

södjön a honvédség, ezért a hangsúlyt elsô-sorban az életpálya-modellre és önkéntes-tartalékos rendszer kialakítására kellhelyezni – fejtette ki Simicskó István.

A szakpolitikus hangsúlyozta: a hon-védelem az elôzô kormány által elkövetettkomoly hibák miatt nem válhatott nem-zeti üggyé. Ez csak akkor lehetséges, ha azemberek magukénak érzik és védik ottho-naikat, tisztelik az embertársaikat ésértékeiket – fûzte hozzá Simicskó István.

kdnp.hu, Forrás: MTI

A honvédelemnek szüksége van az önkéntes-tartalékos rendszerre

Felelôsség vagy mindenhatóságA kétharmados, forradalminak mon-dott gyôzelem hatalmas lehetôség,de nem mindenhatóság. Itt van pél -dául Gyurcsány Ferenc meg Szil vásyesete. Ôk fittyet hánytak a parla-menti vizsgálóbizottságra. Te hették,mert ennek még nincs büntetôjogikövetkezménye. Legyen.

Hogy Gyurcsány pökhendisége használt-e a szocialistáknak az önkormányzativálasztások elôtt, majd hamarost kiderül.Talán egy újabb szög a koporsóba, de az islehet, hogy némely elanyátlanodott szociszavazónak lelkesítô jelzés.

Ha higgadtan nézzük a helyzetet,akkor Gyurcsány alkotmánysértést, smivel képviselô, ekként esküszegést köve-tett el. Alkotmányos érdek a parlamentibizottságok hatékony mûködése és azAlkotmánybíróság egy régi határozata sze-rint „további jogi garanciák szükségesek,amelyek konkretizálják az alkotmányban

szereplô normát, joghátrányt helyeznekkilátásba a norma jogellenes megszegôivelszemben, illetve garantálják a norma,valamint a szankció végrehajtását”.

Nos, ezt a törvényt meg kell alkotni.Egy változatot a Jobbik már beterjesztett,ami azt hiszem kicsit hebehurgya volt,de a szándékkal egyet kell érteni. AJobbik most is azt mondja, hogy olyantörvény kell, ami börtönbe küldi azokat,akiknek nem akaródzik megjelenni avizsgálóbizottság elôtt. Két szempontomvan, ami miatt árnyaltabban látom adolgot. Magam is meg vagyok gyôzôdve,hogy Gyurcsány olyasmiket követett el,amelyek miatt a hatályos törvényekalapján is börtönnel büntethetô. Nemlenne jó, ha másért kerülne oda. Ugyan -akkor az én meggyôzôdésem mit semjelent, nyilvánvalóan elfogult vagyok.Olyan vád kell, s a bûnösség olyan bizo-nyítéka, amelyben az elfogultságnaknincs semmi szerepe, s amelyek feltárá-

sa után még a legbaloldalibb ember (ésbíró) sem mondhat mást: börtönbe vele.Politikai nézeteiért nem szeretnék sen-kit börtönnel fenyegetni. Ezt tehát a bör-tönbüntetésrôl. A másik szempont, amitalán fontosabb: aki szembe szegül a tör-vényes renddel, tehát tudatosan tör-vényt sért, például nem jelenik meg aparlamenti vizsgálóbizottság elôtt, az nevehessen részt a közügyekben. Ez egy-ben mandátumvesztést is jelent. Mond -juk legalább tíz évig. Aki fölül helyezimagát a törvényeken, azt kívül kellhelyezni azokon.

Nem tudom, hogy végül a magyar par-lament hogyan dönt, de egy biztos:érvényt fog szerezni a törvénynek. Erreadott a kétharmad, de arra nem, hogydiktatúrát vezessen be. A kétharmadugyanis felelôsség, s nem önkényuralom.

Surján László,

a KDNP alelnöke, Európai Parlamenti képviselôje

A honvédelem fejlesztésének elsô és legfontosabb lépéseként törekedni kella katonák életpálya-modelljének megtervezésére, megbecsülést és kiszá -míthatóságot biztosítva ezzel a pályára lépôk számára – hangsúlyoztaSimicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára egy Tisza vas -váriban a Találkozások Házában megrendezett fórumot megelôzô sajtó -tájékoztatón. A kereszténydemokrata szakpolitikus szerint ez az eszközeannak, hogy vonzóvá tegyék a katonai pályát, s jövôképet mutassanak minda hivatásos, mind pedig a szerzôdéses állomány számára.

10 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

Új Magyarországot építünk címmeljelent meg interjú Rétvári Bencével,a Közigazgatási és Igazságügyi Mi -nisztérium parlamenti állam tit -kárával a Rzeczpospolita címû len -gyel napilap keddi számában.

A mértékadó konzervatív újság mun -katársának arra a kérdésére, hogy rászol-gált-e Orbán Viktor miniszterelnök a„magyar Putyin” elnevezésre – ahogy azegyik nyugati lap jellemezte ôt –, Rétváriazt válaszolta: Magyarország nem azortodox, hanem a nyugati kultúra része,Orbán pedig az Európai Néppárt alel-nöke, akinek politikai stílusa, a demok -ráciához való viszonya teljesen más,mint az orosz miniszterelnöké. Az össze-hasonlítás alapja szerinte az, hogy Orbána választások nyomán a legerôsebb kor-mányfô lett az EU-ban s talán egészEurópában, de ez kötelezettséget is ró rá,

hogy radikális reformokat vezessen be akülönbözô intézményekben.

Rétvári a nemzeti együttmûködésinyilatkozat kifüggesztését firtató kérdés-re azzal válaszolt: ebben a dokumen-tumban az új Magyarország építésérôl,az elmúlt 20 évvel való szakításról vanszó. A társadalom többsége a választáso-kon a változásokra szavazott. A nyilat-kozat ezek kezdetét jelképezi, s ez a sza-kasz az új magyar alkotmány elfogadá-sával fog lezárulni. Az államtitkár sze-rint nem állja meg a helyét az a vád,hogy Orbán a saját embereit ülteti avezetô pozíciókba. Utalt arra, hogy szo-cialista alelnöke van az Állami Szám -vevôszéknek, és az Alkotmány bíróságegyik új tagja is az MSZP-vel kapcsolat-ban álló személy. Az új Médiatanáccsalkapcsolatban a magyar politikus egyebekközött azt hangoztatta, hogy a kormányhatározottan meg akarja változtatni a

közszolgálati média képét, korlátozniakarja a televíziókban a családi értékeketromboló, a szexet propagáló sekélyesmûsorokat.

A kormány családpolitikája – hangsú-lyozta Rétvári az újságíró kérdésére –nem azt jelenti, hogy meg akarnák szigo-rítani a jelenlegi liberális magyar abor-tusztörvényt, hanem elsôsorban azt,hogy a fiataloknak lakást és munkát sze-retnének biztosítani. Ezért a januárbaninduló új programban pénzügyi segítsé-get irányoznak elô fiatal házasoknaklakásvásárlásra, külön szobával a szüle-tendô gyerek számára. A családok meg-erôsítését szolgáló intézkedések azt a céltszolgálják, hogy a magyar nôk valóbanvilágra hozzák azokat a gyermekeket,akiket terveznek, de aztán mégsem szü-letnek meg – zárta az interjút RétváriBence.

Forrás: MTI

„A fiataloknak lakást és munkát szeretnének biztosítani”

Varga László visszautasította Gyurcsány rágalmait

Gyurcsány Ferenc szánalmasan ma -gyarázkodik – mondta Gulyás Gergely, a2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizs-gáló albizottság fideszes elnöke, miutána volt miniszterelnök levélben utasítot-ta el a megjelenést a testület elôtt.Gulyás Gergely leszögezte: az alap-törvény és a Gyurcsány Ferenc általhivatkozott alkotmánybírósági határozatis teljesen egyértelmû a tekintetben,hogy a parlamenti bizottságok elôttimegjelenés alkotmányos kötelezettség.Gulyás Gergely kijelentette: alkotmánytsért Gyurcsány Ferenc, hiszen minisz -terelnökként és országgyûlési képvi -selôként is az alkotmányra tett esküt ésállítólag annak védelmezôjeként kívánfellépni.

A volt miniszterelnök azon kifogásá-ra, hogy az albizottság elfogult, GulyásGergely szintén az alkotmánybírósági

határozat indoklásával válaszolt, melyszerint a bizottsági tisztviselôk és tagokpártatlanságáról (…) általában azért nemlehet szó, mert leginkább a választásokona parlamentbe jutott pártok képviselôialkotják a parlamenti bizottságokat.Hozzátette: arról pedig az albizottságnem tehet, hogy a szocialisták nem vesz-nek részt munkájában. Közölte azt is,hogy ôsszel törvényjavaslatot nyújtanakbe a parlamenti bizottságok meghívásá-nak eleget nem tévô személyek szankci-onálására.

Varga László, az albizottság KDNP-stagja visszautasította, hogy GyurcsányFerenc levelében ripacskodással, szak -szerûtlenséggel vádolja a testületet, éslegitimitását is megkérdôjelezi. Az albi-zottság elfogulatlanságát pedig a keresz-ténydemokrata politikus szerint mi semjelzi jobban, mint hogy mindnyájan

egyetértenek Révész Máriusz azon felve-tésével, hogy ne csak a civil áldozatokkapjanak kárpótlást, hanem azok asúlyosan megsérült áldozatnak tekint-hetô rendôrök is, akiket megfelelô védô-felszerelés és irányítás nélkül vezényel-tek ki.

kdnp.hu

Forrás: MTI

Gyurcsány Ferenc szánalmasan magyarázkodik – mondta Gulyás Gergely, a2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke,miután a volt miniszterelnök levélben utasította el a megjelenést a testületelôtt. Varga László, az albizottság KDNP-s tagja visszautasította, hogy Gyur -csány Ferenc levelében ripacskodással, szakszerûtlenséggel vádolja atestületet, és legitimitását is megkérdôjelezi.

11HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szepteber

– Miként értékeli az új parlament és kor-mány felállása óta eltelt idôszakot?

– Örömmel gondolok vissza az elmúlthónapokra, kifejezetten élveztem amunkát. Nem volt könnyû feladat, devégre nyolc év után átgondoltan és jóirányba tettünk lépéseket, nem kis tem-póban. Nyilvánvalóvá vált, hogy pénznélkül is lehet lényeges változásokatelérni, új szemlélet kell hozzá és felelôsmagatartás. A legfontosabbak a nemzet-politikai törvények voltak, a kettôsállampolgárságról és a trianoni emlék-napról szólók. A kormány az IMF-felhatározottan és bátran viselkedett, abankadóról szóló döntés pedig a társa-dalmi igazságosság minimális követel-ményét valósította meg.

– Milyen fôbb irányvonalakban foly-tatódik a törvényalkotói munka, mireszámíthatunk az ôsszel?

– Mindegyik tárca készül az ôszi tör-vényalkotásra. A pénzügyi tárgyú törvé-nyek közül a legnagyobb figyelmet ter-mészetesen a költségvetés fogja kivívni,de az egykulcsos jövedelemadó bevezeté-se vagy a lakás-takarékpénztár vonzóbbátétele és a kilakoltatásokat megelôzôNemzeti Eszközkezelô Társaság alapítá-sa is jelentôs lépés lesz. Fontos módosí-tás még a közigazgatás átszervezésérôl,egyebek mellett a megyei kormányhiva-talok létrehozásáról szóló elôterjesztés. Avidék számára különösen jó hír lesz amezôgazdasági támogatások változásárólintézkedô döntés.

– Mely témákban kíván hangsúlyosanállást foglalni a KDNP-frakció?

– Képviselôcsoportunknak különösenfontosak a nemzetpolitikai témák, ezekközül várhatóan a határon túli magyaroktámogatásának egységes rendszerbe fog-lalása kerül leghamarabb napirendre.Nem kevésbé fontosak a szociális és csa-ládpolitikai módosítások, különösen agyes és a gyed újraszabályozása. Termé -szetesen támogatni fogjuk az egyháziintézmények visszatartott normatív

támogatásának rendezését, de a nyugdíj-ügy is kereszténydemokrata téma.

– Október 3-án lesz az önkormányza-ti választás. Mirôl fog szólni a kampány?

– A kormányoldal okkal mutat rá azelmúlt nyolc év kártételeire és az új kor-mány teljesítményére. Az MSZP-nekmár nincs vesztenivalója, úgy vélem,nem lesznek gátlásai. A Jobbik merészötletekkel próbálja visszaszerezni meg-nyirbált népszerûségét, az LMP továbbgyûjti a „lehet más”-okat. Az eredménynem kétséges, csak a mértéke kérdés.

– Megkezdôdött az alkotmányozásfolyamata. A kritikusok azt is vitatják,hogy egyáltalán új alaptörvényre lenneszükség. Minek kell szerepelnie feltétle-nül a preambulumban? Helyénvalónaktartja-e, hogy legyen benne utalás akereszténységre és a Szent Koronára?

– Alkotmányunk rossz idôben szüle-tett, s bár hosszú és eredményesnekmondható módosítási folyamaton esettát, hiányzik belôle egy emelkedett hangúés hiteles preambulum. Ennek tartal-maznia kell ember- és társadalomképün-ket, a nemzetrôl, a hazáról és a történel-münkrôl vallott gondolatainkat, európa-iságunkat, az értékek és normák tisztele-tét, közösségeink megbecsülését. Min d -ezt nehéz úgy megtenni, hogy ne szól-junk a kereszténységrôl és ne utaljunk aSzent Koronára. Természetesen a megfo-galmazás egyértelmûsége mellett tekin-tettel kell lennünk arra, hogy sokszínûvilágban élünk. Célunk a nemzeti egységmegteremtése.

– Szanyi Tibor kampányfônök szerintaz MSZP a becsületes emberek pártja,Hagyó vagy Hunvald csupán „sztereotí-piák”, akiket a Fidesz–KDNP az egészpártra kíván vonatkoztatni. Mit szól eh -hez a véleményhez?

– Tegyünk különbséget az egyszerûbaloldali emberek és az MSZP-t megka-parintó gátlástalan figurák között. Azutóbbiak irányultságukban liberálisok,törekvéseikben önzôk. A hatalom meg-

szerzése érdekében manipulálják a töme-geket, átgázolnak ellenfeleiken, a közva-gyont sajátjuknak tekintik, a normákatcinikusan semmibe veszik. A baloldalikisember elôször nem hitt a szemének,aztán csalódott, majd dühös lett. Csaló -dottságában nem ment el szavazni, vagydühében jobbra szavazott. Itt van az apont, ahol egy percre meg kell állnunk.Megszületett egy centrális politikai erô,amely idejétmúlttá tette a politikában abal és jobb fogalmát, és ezzel megterem-tette a nemzeti egység lehetôségét.Számunkra, akik ennek a szövetségnektagjai vagyunk, ez a tény nagy felelôssé-get tesz a vállunkra. Sokkal nehezebbegyüttmûködésben gondolkodni, mintküzdelemben. Pedig a széthúzás korsza-ka után az együttmûködés kora követke-zik. Mellesleg ennek a nemzetnek ez azegyetlen esélye.

– A KDNP már évekkel ezelôtt elindí-totta a Szabad vasárnapért elnevezésûmozgalmat, amelyhez több civil- és ér -dekvédelmi szervezet is csatlakozott.Hogy áll ez a kezdeményezés?

– A multinacionális cégek éppenmostanában indítottak egy igen jólpénzelt ellenkampányt, a liberálisokrajellemzôen a szabadság nevében, de egyhagyományos érték ellen. A vásárlókszabadságára hivatkoznak, és légbôlkapott adatokkal manipulálnak. Köz -ben profitéhségükben saját alkalma-zottaikat kihasználják, és erôfölényük-kel visszaélve tönkreteszik a magyarkisvállalkozásokat. Ha a munkaügyifelügyelet határozottabb lenne, javulnaa helyzet. Olyan javaslatot tettünk azasztalra, amely védi a munkavállalókatés családjukat, esélyt ad a családi vál-lalkozásoknak, és közben biztosítja avásárlás lehetôségét. A kisboltok min-dig, míg a nagyok évente tizenkétvasárnapon lehetnének nyitva – üdülô-helyen szezonban, vagy ünnepek elôtta városokban. A korlátozás természe-tesen nem érinti például a benzinkuta-kat, a virágüzleteket és az éttermeket.A mozgalmat támogatják a szakszerve-zetek és több, kisüzletekkel dolgozóüzletlánc.

– Az elmúlt nyolc évben rengeteg, azegyházi fenntartású oktatási intézménye-ket diszkriminatívan érintô intézkedésrôlhallhattunk. Lát-e lehetôséget arra, hogy

A széthúzás korszaka lejártMegszületett egy centrális politikai erô, amely idejétmúlttá tette a politikábana bal és jobb fogalmát, és ezzel megteremtette a nemzeti egység lehetôségét.A széthúzás korszaka után az együttmûködés kora következik. Melleslegennek a nemzetnek ez az egyetlen esélye – mondta a Magyar HírlapnakHarrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójánakvezetôje. A kereszténydemokrata politikus szerint az MSZP-t megkaparintó,gátlástalan figurák még most is manipulálni próbálják az embereket.

12 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

az állam visszaadja a felekezeti isko -l ák tól igazságtalanul megvont támoga -tást?

– Arra van lehetôségünk, amit fontos-nak tartunk. A kiéheztetés kora lejárt, avisszatartott támogatást folyósítani kell.A liberálisok gyakran emlegetik az egy-ház és az állam szétválasztását. Errehivatkoznak mindig, amikor az egyházaktársadalmi tevékenységét korlátozzák.Pedig a szétválasztás már régen megtör-tént. Az egyházak és a társadalom szét-választását viszont nem szabad megen-gedni, hiszen ezzel mindnyájan rosszuljárnánk. Egy felelôs kormányzat megte-remti az emberekért dolgozó egyházaktársadalmi tevékenységének lehetôségét.A viszony normális lesz, olyan, amilyen-nek lennie kell.

– Többször felvetôdött már az egyház-alapítási feltételek szigorítása. Mikéntlátja ezt a kérdést?

– Különböztessük meg a nemzetünktörténetében és mai életünkben komolyszerepet játszó történelmi egyházakat, akisebb vagy fiatalabb hívô közösségeket

és az egyházi státusban rejlô lehetôsége-ket kihasználó ügyeskedôket. Az utóbbi-akat ki kell szûrni, és eltávolítani ebbôl akörbôl. Az egyházalapítás feltételeit szi-

gorítani kell, és az egyenjogúság mellettérvényesíteni kell az eltérô súlyú közös-ségek különbözôségét.

Forrás: Magyar Hírlap

Megtiltja a kormány a nyugdíjalapok Bajnai-féle magánosítását

Soha nem látott mélypontra jutott azegészségügyi és a szociális ellátás azelmúlt évek alatt – hangzott el azona siófoki tanácskozáson, amelyenszakpolitikusok, szakmai szervezetek,a területeken dolgozó érdekvédôk éstudósok tárgyaltak a válság okairól.

Soltész Miklós szociális és családügyiállamtitkár a gondokat sorolva egyebekmellett a normatívák durva csökkenését,jobb esetben is a stagnálását említette asiófoki tanácskozáson. A kormány azttervezi, hogy közelíti egymáshoz azegészségügyi fekvôbeteg-ellátás és azidôs otthoni ellátás támogatását.

Visszavonják továbbá azt a tavaly elfo-gadott törvényt, amely lehetôvé tenné amagánnyugdíjpénztárakban felgyülem-lett összeg privatizációját. A kötelezô befi-zetések miatt egyébként az idén 375 mil-liárd adóforinttal kell az államnak pótol-nia a társadalmi nyugdíjkasszát. Erôsítika családtámogatási rendszert is, mert „agyermekvállalás nem jelentheti a sze-génység vállalását”. Azoknak vi szont,

akik kizárólag a segélyre rendezkedtek be,ezentúl csökken a mozgásterük.

Növelni kell az állam felelôsségválla-lását az egészségügy mûködtetésében –derült ki Mikola István szavaiból. A par-lament egészségügyi bizottságának elnö-ke szerint a csökkenô járulékbevételaggodalomra ad okot, nem beszélve arról,

hogy az ötvenes években, a társadalom-biztosítás államosításakor az egészségügyelveszítette ingatlanvagyonát, ezért jóideje közgazdaságilag értelmezhetetlenmódon mûködik. Elkerülhetetlen a rend-szer újjáélesztése bérekben, eszközökbenés ingatlanban, amely ma ezermilliárdforintos nagyságrendben mérhetô.

A pénzhiány egyik megoldását CserÁgnes, az EDDSZ elnöke részben a fele-lôsségvállalás új formájában látná. Mintmondta: ha az állami cégek privatizációsbevételeibôl a tulajdonosok akkor nemfizették ki a társadalombiztosítási tarto-zást, tegyék meg most a magánvagyo-nukból.

„Magyarország versenyképességéhez atársadalmi kohéziót is növelni kell” –mondta Csath Magdolna közgazdász. Etekintetben sajnos még rosszabbulállunk, mint a gazdasági mutatókban. Atöbb száz résztvevô alapvetôen az ala-csony bérezést, a kifizetetlen ügyeletidíjakat, az utánpótlás hiányát és azönerôs képzést említette problémaként.

Forrás: MHO

13HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

A fórumon elsôként Firtl Mátyás Sopronországgyûlési képviselôje szólalt fel, akiúgy fogalmazott, hogy a Széchenyi kártyaegy sikertörténet, amelynek van folytatá-sa. Kiemelte, hogy a kormány a magyargazdaság talpra állításában nélkülözhe-tetlen szerepet szán a mikro-, kis- ésközépvállalkozói szektornak. A gazdaságbeindítását segítô Széchenyi terv a vál-lalkozókkal együtt készül, a nemzetköziegyüttmûködés részeként.

Firtl Mátyás országgyûlési képviselôelôadásában kijelentette: nem véletlen,hogy a Széchenyi nevet viseli a kártyaprogramja, és a Széchenyi nevet viseli aSzéchenyi Terv is, az a terv, amely azezredforduló nemzeti fejlesztési terve.

Mint mondta: a Kereskedelmi és Ipar -kamarában Sopron országgyûlési képvise-lôjeként, minden soproni vállalkozóval, ipa-rossal és polgárral együtt arra büszke, hogya Soproni Kereskedelmi és Iparkamara a 90-es évek eleji újraalakulása táján, már akkorSzéchenyi-idézetet választott jelmondatául:,,Merjünk na gyok lenni…”

A kereszténydemokrata politikushangsúlyozta, nagyon fontosnak tartjaazokat a gazdaságélénkítô, vállalkozás-barát intézkedéseket, amelyeket eddigtettünk, és azokat, amelyek következ-nek.

Emlékezetett rá, hogy a legnépszerûbbkormányzati intézkedés az új Széchenyi-terv meghirdetése és a bankadó beveze-tése, amelyekkel a megkérdezettek 61százaléka elégedett, ezektôl kevéssellemaradva 58 százalékkal a kettôs állam-polgárság bevezetését említették a meg-kérdezettek.

Az Új Széchenyi Terv a NemzetiEgyütt mûködés Kormányának fôbb cél-jait, gazdaságpolitikánk alapelveit és akijelölhetô irányokat veszi számba. Az újkormány mindenképpen a gazdaság sze-replôivel együttmûködve készíti el az ÚjSzéchenyi Tervet, és alakítja át az azttámogató pályázati rendszert – mondta aképviselô.

A magyar gazdaság és a vállalkozá-sok fejlesztése hét kitörési pont men-tén, egymillió új munkahely, – ezek alegfôbb céljai a Nemzeti Együttmû -ködés Kormánya gazdasági programjá-nak, az Új Széchenyi Tervnek – jelen-tette ki Firtl Mátyás. Az új gazdaságpo-litika lényege azonban több mint egy-millió új munkahely teremtése: a szo-cialista újraelosztási politikát egynövekedéspárti gazdaságpolitika váltjafel – fûzte hozzá.

„A növekedéspárti gazdaságpolitikacélja, hogy mindenki gazdagabbá váljon

– szemben a szocialista újraelosztással,hogy senki se legyen szegényebb.

A növekedéspárti gazdaságpolitikáhozviszont dinamikus, fenntartható gazda-sági növekedés kell, aminek eredménye-ibôl mindenki részesedik.

A gazdaságpolitikai fordulat a magyargazdaságban rejlô lehetôségek kihaszná-lásával teremthetô meg. Ezért az ÚjSzéchenyi Terv 7 kiemelt programot tar-talmaz.

1. Gyógyító Magyarország – Egész -ségipar

2. Megújuló Magyarország–Zöld gaz-daságfejlesztés

3. Otthonteremtés – Lakásprogram4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti kör-

nyezet fejlesztés5. Tudomány – Innováció – Növe -

kedés6. Foglalkoztatás7. Közlekedés – TranzitgazdaságA 7 kitörési pont és fejlesztési terület

kialakítását csaknem másfél éves elem-zôi munka elôzte meg, amelyben – többmint 70 munkacsoport keretében –mintegy 500 elemzô és kutató, szakterü-letüket kitûnôen ismerô gazdasági szak-ember vett részt.

Ahogy a program elôkészítésébe, úgyannak megvalósításába is alapvetôen akis- és közepes vállalkozásokat kívánjabevonni a kormány, hiszen a sikeresmagyar gazdaságnak ôk a zálogai – hang-súlyozta a politikus.

Forrás: firtl.sopron.hu

Bemutatták az új Széchenyi kártyátGazdasági fórumot szervezett a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara. A ren-dezvényen bemutatták az új Széchenyi kártyát, melynek segítségével a kis-és középvállalkozások kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjúfinanszírozására nyílnak újabb lehetôségek.

Magyar érdekek az EU regionális fejlesztési politikájának alakításában

Az Európai Parlament Regionális Fej -lesztési Bizottsága strasbourgi ülésén óri-ási többséggel támogatta Surján Lászlóelôterjesztését az uniós kohéziós politika2011. évi költségvetésérôl. A keresztény-demokrata európai parlamenti képviselôjavaslatára a bizottság kiállt a RégiókEurópája mellett, és szorgalmazta azelmaradt térségek mielôbbi felzárkózta-tását. Surján László hangsúlyozta: a regi-onális politika központi szerepet játszikaz Unió válságkezelési stratégiájábanannak érdekében, hogy tisztességesegyensúlyt teremtsünk a foglalkoztatás,a munkahelyek biztonságának követel-

ménye és az üzleti körök rugalmasságravonatkozó igénye között.

A Surján-véleményben a RegionálisFejlesztési Bizottság, valamennyi képvi-selô támogatásával bizottsági prioritás-ként fogadta el a Duna-menti népekközötti megbékélést célzó kísérleti pro-jekt gondolatát. A néppárti politikusreméli, hogy a kísérleti projekt európaiparlamenti támogatása olyan források (3millió euró) megnyílását eredményezi,melyekbôl a nemzetek közötti megbéké-lést és a közös regionális identitás kiala-kulását elôsegítô ifjúsági programoknyerhetnek támogatást térségünkben.

Surján László nagy sikerként köny-velte el a bizottsági szavazás eredmé-nyét. A Duna-menti népek közöttimegbékélést célzó uniós szintû támo-gatás azt mutatja, hogy a bizottság fel-ismerte, hogy a gazdasági megfontolá-sokon túl fontos a társadalmi viszo-nyok szempontjait is figyelembe vennia fejlesztéspolitikában. Civakodó Kö -zép-Európára ugyanis nem lehet építe-ni. A megbékélés hiánya az EU jövôjétis veszélyezteti.

Kiadó: Magyar Néppárti Képviselôcsoport, Európai Parlament

Forrás: MTI

14 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

Soltész Miklós beszélt arról is: megkívánják tartani a szociális üdültetésrendszerét, hangsúlyozottan a rászorulónagycsaládosok, a fogyatékkal élôk,valamint az idôs emberek részére. Mintmondta, a tárca tervei között szerepel az,hogy preferálnák a hátrányos helyzetûtérségbe irányuló turizmust. Aki példáulSzabolcs-Szatmár-Bereg vagy Békésmegyébe menne üdülni, az többet kapnatámogatásként, mint aki egy frekventáltturisztikai helyen kíván kikapcsolódni,hozzátéve: így lehetne felzárkóztatni aközvélemény számára még fel nemfedezett turisztikai helyeit.

Soltész Miklós közölte: a szociálistárca vizsgálatai szerint vannak olyanalapítványok, melyeket meg kell erôsíte-

ni, és vannak olyanok, amiket össze kellvonni. Az utóbbira példaként említettemeg a Hajléktalanokért Közalapítványtés a Budapesti Hajléktalanokért Köz -alapítványt. Közölte: van olyan alapít-vány is, melynek a mûködését, feladata-it a minisztériumok háttérintézményébekívánják betagolni.

Szólt arról is, hogy a szociális tárcavizsgálatot indított el négy fogyatékosembereket és megváltozott munkaké -pességûeket foglalkoztató cégnél.Soltész Miklós kitért arra, Ma gyar -ország uniós elnöksége alatt a szociá-lis államtitkárság fô feladata a népese-déspolitika és az ehhez kapcsolódócsaládügy, valamint a fogyatékosügylesz. Mint mondta, Magyarország na -

gyon el van maradva a fogyatékosság-gal élôk foglalkoztatásában; míg Euró -pában a fogyatékkal élôk 30 százalékátfoglalkoztatják, addig ez a számMagyarországon mindössze nyolc szá-zalék.

A kereszténydemokrata politikusközölte: a Nemzeti Erôforrás Minisz -térium honlapjáról már letölthetô az ahuszonhat oldalas módszertani útmuta-tó, amelybôl megismerhetôk az iskoláz-tatási támogatás folyósításának felfüg-gesztésére vonatkozó szabályok. A doku-mentumot azért hozták létre, mert többjegyzô jelezte, szükség lenne egy ponto-san leírt útmutatóra. A jegyzô teendôimellett a gyermekjóléti szolgálat teendô-it is pontosan megfogalmazza a doku-mentum. Soltész Miklós felhívta a figyel-met arra: a gyermek védelembe vételenem azt jelenti, hogy elveszik a családtól,hanem azt, hogy a szülôk segítséget kap-hatnak például a gyermekjóléti szolgá-lattól.

Forrás: MTI

Fennmarad a távhôtámogatás, de szigorúbb lesz az ellenôrzés

A kormány ôsszel dönt a gáz-, és távhôtámogatás meghosszabbításáról,azonban szigorúan ellenôrizni fogja a támogatási kérelmeket, és fellép azzalszemben, aki jogtalanul nyújt be igényt – mondta Soltész Miklós, szociális,család- és ifjúságügyért felelôs államtitkár. Megerôsítette, fenn kell tartani atávhô- és gázártámogatást mindazok számára, akik a legalsó két jövedelmikategóriában élnek.

A lakástámogatási rendszer megnyír-bálása, az utazási kedvezmények meg -szüntetése, a felsôoktatási szakkollé giu -mok támogatásának drasztikus csök -kenése mind-mind a fiatalok érdekeiiránt érzéketlen elôzô kormányzati idô -szak szomorú eredményei – sorolta aképviselô.

A 2009. évi költségvetési évben azelôzô kormányzat gyakorlatilag kényszer-pályára küldte a fiatalokat. Az elmúltévekben ugyanis a rendszerváltás óta nemlátott mértékben nôtt az államadósság.Mára oda jutott az ország, hogy a hazaiGDP körülbelül 80 százaléka államadós-ság. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az

állampolgároktól személyi jövedelemadó-ként beszedett minden három forintbólkettôt az adósság törlesztésére kell fordí-tani. 2009-ben a fiatalok hosszú távúérdekét áldozták fel azzal, hogy ekkoramértékû adósságot kell majd megfizetni-ük – mondta Stágel Bence.

Az elôzô kormányzatok az új nemze-dékek lehetôségeit élték fel a felelôtlenköltségvetési politikával, hiszen az elô-irányzatok köszönô viszonyban sincse-nek a teljesítéssel. Mivel az államháztar-tás egyenlege közel 30 százalékkal maga-sabb hiányt produkált az elôirányzatnál,ezt a különbséget nagy részben majd afiataloknak kell megfizetniük a követke-

zô évtizedekben. Annak érdekében, hogya fiatalok tervezni tudjanak, ésMagyarországon képzeljék el jövôjüket,megbízható költségvetésre, a gazdaság-politika megfordítására és az adósságspi-rál leállítására van szükség – hangsú-lyozta a kereszténydemokrata politikus.

kdnp.hu

Az új nemzedék lehetôségeit élték felÚj zárszámadási gyakorlatra van szükség, hiszen a beterjesztett törvényjavaslatnem biztosítja az átláthatóságot és az évek közötti összevethetôséget. Ez aprobléma alapvetôen a fiatalok jövôje szempontjából is kiemelten fontos. Aköltségvetési évek fiatalokat érintô kiadási tételeinek összehasonlítása nem -csak az értékelést segítené, de a jövôbeni tervezést is, ami az ifjúságot érintôkormányzati intézkedések elôfeltétele. Ezzel elkerülhetôvé válna, hogy a koráb-bi kormányzat társadalmi csoportokat, illetve korosztályokat egymásnakugrasztó politikája végre véget érjen – mondta Stágel Bence az Ország -gyûlésben a zárszámadási törvény általános vitájában.

15HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember

A pápa Morus Szent Tamás tiszteletetérdemlô alakját elevenítette fel, aki úgydöntött, nem az uralkodót szolgálja,hanem Istent, még ha az életébe kerül is:„Azokban a nehéz idôkben Morus Ta -másnak azzal a dilemmával kellett szem-benéznie, amely örök kérdés, hogy mi jára császárnak és mi jár Istennek”. ASzentatya ennek kapcsán elmélkedettarról, hogy mi a vallásos hit megfelelôhelye a politikai folyamatokban. Meg -állapította, hogy „a Morus Tamás elleniperben tárgyalt alapkérdések ma is jelenvannak, csak új megfogalmazást nyerneka társadalmi körülmények változásával”.

A pápa hangsúlyozta: „Miközben aközjó elômozdításán fáradozik, mindennemzedéknek újra és újra fel kell tenniemagának a kérdést: milyen jogos elvárá-sokat támaszthatnak a kormányok sajátállampolgáraik felé”. A társadalmi életerkölcsi alapjait feszegette beszédében, ésmegállapította, hogy ha a demokratikusfolyamat erkölcsi alapelvei csupán társa-dalmi konszenzus révén fogalmazódnakmeg, akkor hamar megmutatkozik efolyamat törékenysége. Hozzátette: „aközelmúltban kezdôdött globális pénz-ügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy azösszetett társadalmi és etikai problé-mákra nem adnak megfelelô választ agyors, pragmatikus megoldások”. ASzentatya kifejtette: „széleskörû egyetér-tés uralkodik abban a tekintetben, hogya szilárd erkölcsi alapokat nélkülözô gaz-dasági tevékenységnek része van abban,hogy a világban ma emberek millióikerültek nagyon nehéz helyzetbe”.

Feltette a kérdést: mi lehet a politikaidöntések etikai alapja? Hangsúlyozta avallás szerepét, amely természetesennem konkrét politikai megoldásokat ad,hiszen ez nem is feladata, ám fontos,hogy az erkölcsi alapelvek meghatározá-sánál jelen legyen, hogy az értelem tisztaés világos módon tudjon mûködni.Ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy avallás e „korrekciós” szerepe megfelelôen

mûködjön, hiszen az elhajlások, mint aszektásság és a fundamentalizmus,komoly társadalmi problémákat okoz-hatnak. Különösen hangsúlyozta, hogyaz értelemnek és a hitnek szükségük vanegymásra, folyamatos párbeszédet kell,hogy folytassanak egymással. Fontos,hogy a törvényhozók számára a vallás neegy megoldandó probléma legyen, hanemolyan tényezô, amely aktívan részt vállala közéletben.

Kifejezte aggodalmát, hogy a vallást,különösen a kereszténységet, egyre job-ban kirekesztik, még olyan országokbanis, ahol a toleranciát kiemelkedô érték-nek tartják. Még olyanok is vannak,„akik szerint a vallást el kell hallgattatni,vagy legalábbis a privát szférába kellszámûzni”. Megemlítette, hogy néhá-nyan még a karácsony ünneplését isellenzik, egy olyan vitatható meggyôzô-dés alapján, amely szerint az sérthetimás vallások híveit. Emlékeztetett arrais, hogy egyesek szerint a keresztény poli-tikusoknak olykor lelkiismeretük ellené-ben kellene cselekedniük. Arra hívta ajelenlévôket, hogy „keressék azokat azutakat, amelyek elômozdíthatják, ösztö-nözhetik a hit és az értelem párbeszédéta nép életének minden szintjén”.

Forrás: Magyar Kurír

Kiadja:Magyar Kereszténydemokrata Szövetség

Felelõs kiadó: Harrach Péter

A lap kiadását támogatjaa Kereszténydemokrata Néppárt és

a Polgári Magyarországért Alapítvány

Szerkeszti a szerkesztõbizottság.

A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes

Telefon: 06-30/523-02-56

Elõkészítés:Ubipressz Bt., Brém-Nagy Ferenc

Nyomda: Szenzor Kft.

1134 Budapest, Dévai u. 14.

ISSN 1788-7690

HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

A Szentatya a politika és a közélet erkölcsi alapjairól

XVI. Benedek pápa a Westminster Hallban több elemzô szerint is történelmijelentôségû beszédet intézett a brit civil társadalom képviselôihez. A britdemokrácia központjában a pápa erôteljes felhívást tett közzé annak érde-kében, hogy a vallást ne számûzzék a közéletbôl, és felhívta a figyelmet a hités a közjó kapcsolatára.

Legyen utalás a kereszténységre

az új magyar alkotmányban

Schmitt Pál azt szeretné, ha a ke -resztény tradícióra és a Szent Koro -nára való utalás bekerülne az új ma -gyar alkotmányba – errôl is beszélt aköztársasági elnök XVI. Benedekpápával a Castel Gandolfó-i magán-kihallgatáson.

Schmitt Pál a találkozót követôen el -mondta. a katolikus egyházfô nagyon jónéven vette ezt a törekvést. A négy-szemközti megbeszélésen áttekintették,hogy mely európai alkotmányokban sze-repel utalás a kereszténységre, és megál-lapították: nyolc országban említik megkonkrétan a vallást az alaptörvényben.

A találkozón áttekintették a vatikáni-magyar kapcsolatokat, a magyarországiegyházi iskolák finanszírozásának helyze-tét, és szó esett a jövô év elsô félévébenesedékes magyar európai uniós elnökségcélkitûzéseirôl is. Schmitt Pál tájékoztat-ta a pápát arról, hogy a magyar elnökségsorán kiemelten akarnak foglalkozni agyermekszegénység kérdésével és a családfontosságával. Utóbbi kapcsán leszögezte:amíg Magyarországon a je lenlegi kormányvan hatalmon, a házasságot csak kü -lönnemûek uniójának tekintik a gyer-meknevelés érdekében, és a családot tart-ják a társadalom legfontosabb egységének.

Forrás: MTI

16 HazánkKERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2010. szeptember