GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 539. SZÁM 2003. MÁRCIUS

2

AA JJÓÓLLEELLKKÛÛ BBAANNDDIITTAA

Spanyol népmese

Volt egyszer egy falucska és annak egy postása, akit úgyhívtak, hogy Pepe. Õ hordta a pénzt, az iratokat meg a leve-leket a városba. Azon a környéken a postásnak nemcsakbecsületesnek kellett lennie, hanem erõsnek is, hogy megtudja védeni magát az útonállóktól. Pepe bivalyerõs volt, ésnála becsületesebb ember nem élt a földkerekségen. Egynapon, mivel ugyancsak elfáradt a nagy melegben, egy fa aláheveredett pihenni. Lehunyta a szemét, és azon nyombanelaludt.

– Pénzt vagy életet! – riasztotta fel egy hang.Pepe kinyitotta a szemét, és egy jól megtermett banditát

látott, aki rácélzott a mordállyal.Minden ellenállás hiábavaló volt. A postásnak át kellett

adnia a pénzt az utolsó fillérig.A bandita már útnak indult, mikor Pepe szomorúan

megszólalt:– Barátom, tönkretettél egész életemre. Ezek után senki

sem fog bízni bennem. Mindenki azt hiszi majd, hogy nem israboltak ki, hanem én tettem el a pénzt. Megkérlek egyszívességre. Eressz egy pár golyót a kalapomba, így lega-lább látják, hogy valóban megtámadott valaki.

A rabló nem tudta megtagadni a kérést.– Most még a kabátomat is lõdd át – kérte Pepe.A rabló azt is megtette.– Igazán jólelkû vagy! – mondta Pepe. – Most már csak

arra kérlek, lõj agyon engem is.– Nagyon szívesen agyonlõnélek – felelte készségesen a

bandita –, csakhogy nincs már több golyóm.– Ahá, szóval nincs több golyód! – kiáltott fel Pepe. –

Nahát akkor... – és néhány jól irányzott ökölcsapással fejeztebe a mondatot.

A bandita elterült a földön, Pepe meg visszaszerezte apénzt, és folytatta útját a város felé, csak a bandita fegyverétvitte el emlékbe.

FEDERICO GARCIA LORCA

KICSI FA, KICSI FAANDRÁS LÁSZLÓ fordítása

Kicsi fa, kicsi fa,korhadt és zöld az ága.

Olajbogyót szüretelgetegy szép arcú kisleány.A szél – tornyok udvarlója –öleli a derekán.Jó andalúz kancák hátánnégy lovas épp arra jár,kék és zöld ruhájuk fölötthosszú köpeny árnya száll.„Gyere, kislány, Córdobába.”Nem hallgat rájuk a lány.Jött három kis torreádor,mind karcsú és mind sudár,mindnek óezüst a kardjanarancssárga díszruhán.„Gyere, kislány, Sevillába.”Nem hallgat rájuk a lány.És mikor az estbe átszûrtlila fénytõl ég a táj,holdszín rózsákkal karjábanegy ifjú jön arra már.„Gyere, kislány, Granadába.”De nem hallgat rá a lány.Csak szedi az olajbogyótA szép arcú kisleány,míg a szellõ szürke karjafonja át a derekán.

Kicsi fa, kicsi fa,korhadt és zöld az ága.

UNIPAN HELGA rajza

3

– Hiába hadonásztok! Ha többkarral fenyegettek is, mint az óriá-sok királya, akkor is meglakoltok!

És most erõs akarattal szívehölgyének, Dulcineának (dulszi-nea) ajánlotta magát, segítségétkérte e nagy veszélyben, majd si-sakrostélyát mélyen arcába ereszt-ve dárdáját rohamra szögezte, s arozoga Rocinantétól nem is vár-ható és meglepõ sebességgel ne-kirontott a legközelebbi szélma-lomnak. Dárdájával beleszúrt azegyik vitorlába, de a forgó vitorlaa lovast és a lovat magasra emel-te, majd úgy földhöz teremtetteõket, hogy meg se nyekkentek.

Sancho gyorsan odanyargaltszamarán, és elszomorodottanlátta, hogy ura mozdulni se tud.

– Hát nem mondtam, uram,hogy nem óriások ezek, hanemszélmalmok! Csak az nem látjaezt, akinek magának is ilyen vana fejében!

– Ó barátom, semmi sincs job-ban alávetve a sors szeszélyének,mint a harci mesterség. Frestonváltoztatta szélmalmokká az óriá-sokat, hogy megfosszon legyõzé-sük dicsõségétõl. Annyira gyûlölengem! De gonosz mesterkedésevégül mégsem diadalmaskodik jókardomon!

– Az ég segítsen minket! –szólt halkan Sancho.

Talpra állította valahogy a lova-got, felsegítette Rocinantéra, pe-dig annak sem volt egyetlen épporcikája már. Csöndesen kocog-tak tovább az úton.

MIGUEL DE CERVANTES

Don QuijoteRADNÓTI MIKLÓS fordítása

Don Quijote (kihote) hõs lovag szeretne lenni egy olyan korban,amikor híre-hamva sincs már lovagnak és hõsiességnek.Bátorsága nevetségessé válik, de azért ne kacagjuk ki.

Õ hóbortosan is többet ér, mint durvalelkû kortársai. A hórihorgasDon Quijote Rocinante (roszinante) nevû sovány gebéjén

poroszkál, és mindenáron kalandot keres. Hû társa, a pocakosSancho Panza (szancso pansza) szamárháton baktat mellette.

Ebben a pillanatban harminc-negyven szélmalom tûnt fela láthatáron. Don Quijote boldogan kiáltott oda Sanchónak:

– Látod-e ott az óriások csapatát? Megküzdök velük, ésmegfosztom õket az életüktõl. A zsákmánnyal megvetjükgazdagságunk alapját, és bizonyára üdvös dolgot mívelünk,ha ezt a gonosz fajzatot kiirtjuk a föld színérõl.

– Hol vannak itt óriások? – kérdezte Sancho.– Itt elõttünk. Közülük nem egynek vagy két mérföldnyi-

re is megnõtt a karja!– Nem óriások azok, hanem szélmalmok – szólt Sancho –,

amiket pedig nagyságod karoknak vél, azok a vitorlák, azokhajtják a malomkövet benn a malomban.

– Rajtad is meglátszik – kiáltotta megvetõen a lovag –,hogy semmiféle jártasságod sincs a lovagi dolgokban. Óriá-sok ezek, barátom! De ha félsz, menj az utamból! Imádkozz,míg én vakmerõ és egyenlõtlen viadalba bocsátkozom velük.

E szavakkal megsarkantyúzta Rocinantét, és hiába kiabáltutána Sancho, Don Quijote szentül hitte, hogy óriásokkal állszemben, és minél jobban közeledett hozzájuk, annál inkábbhitte az egész káprázatot.

– Ne meneküljetek, gyáva népség!– kiáltotta. – Ne fussatok! Csakegyetlenegy magányos lovag akarbajt vívni veletek!

E pillanatban enyhe szellõ tá-madt, és a nagy vitorlák forognikezdtek.

MÜLLER KATI rajza

4

II. Fülöp építtette Madrid közelében azEl Escorial királyi rezidenciát, amelyegyszerre volt palota, kolostor, temetke-zési hely. Komor, dísztelen falain belülpazar freskók, bútorok, festmények fo-gadnak. És ez csak a kezdet.

Az El Prado múzeum-ban 7000 mûalkotást cso-dálhatunk meg.

Velázquez festményénMargit hercegkisasszonymosolyog. Pedig kényel-metlen lehet a ruhája!

Lépegessük végig hétmérföl-des csizmával az Ibériai-félszi-get történelmét. Hat évszázadiga Római Birodalom egyik tar-tománya, nyolcszáz éven átarab emirátus virágzott itt. A

XVI. században Spanyolország a világ legna-gyobb gyarmatbirodalmává nõtt,majd lassú hanyatlás után a XX.század legvéresebb polgárhábo-rúja, és Franco fasiszta diktatú-rája fojtogatta. 1975 óta a felvilá-gosult és bátor János Károly ki-rály alkotmányos uralkodásanyitott derûsebb korszakot aspanyol történelemben.

– Muchas gracias, señor, kö-szönöm szépen, uram, de az énpocakom nem fér bele a torreá-dor aranypitykés, selyempaszo-mántos, karcsú kosztümjébe.Inkább a lelátóról fényképezem abikaviadalt. Señor, ha ön úgyis azarénába igyekszik, kérem, adja át

üdvözletem... a bikának. Olé!Egy forró, mediterrán napsugáron érkeztem

Madridba, az Ibériai-félszigetet szinte teljesen el-foglaló

SPANYOLORSZÁGfõvárosába. A régi fõváros, Toledo helyett II. Fü-löp rendelete nyomán 1561-tõl Madrid lett azország szíve.

LÁSZLÓ NOÉMI

LÁNC ÉS RÓZSA

Ódon festményen fehér csipkegallér,donnák és grandok, nagyszerû csapat.Karcsú tornyok tövében szûk sikátor,vörösbor-színû, forró alkonyat.Gitár-szeszély és pergõ kasztanyetta,konty, fésû, legyezõ, piros fodor,zsúfolt aréna, rózsaszál a kézben,virágesõben gõgös matador;kard, tõr vagy méreg, száz szerelmi bánat,sóhajra hulló bársonyfüggönyök,s mikor a föld alól gond hangja támad:az Inkvizítor vaslánca csörög.

5

De hogyan kerülteka mórok Spanyolor-szágba? Észak-Afriká-ból hajóztak át, és vi-rágzó arab kultúrát te-remtettek a félsziget

déli részén. Az emírek, kalifák és nagyvezírek fényûzõ udvarábanmûvészek, tudósok tevékenykedtek. Mesterek egész hada faragta,festette, emelte a muzulmán építészet csodáit: a sevillai Alcázart, agranadai Alhambrát. Az Alhambra kívül komor katonai erõd 23 to-ronnyal, vörös téglafallal. Belül mohamedán paradicsom: szökõku-tak, árnyas-illatos kertek, karcsú oszlopsorok, a fényt játékosanmegtörõ csipkefaragványok, mozaikkupolás mennyezetek.

Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabellaházasságával 1479-ben jött létre az egysé-ges Spanyolország. 1492 – a sikerek éve!Ferdinánd elfoglalja Granadát, az utolsómór erõdöt, és kiûzi spanyol földrõl az ara-bokat. Kolumbusz Kristóf Ferdinánd ésIzabella hajóival felfedezi

Amerikát, s ezzel elkezdõdik a spanyolgyarmatbirodalom mohó terjeszkedése.

Spanyolországban a katoli-kus egyház hatalma veteke-dett a királyokéval. Itt mûkö-dött legtovább és legszigo-rúbban a rettenetes inkvizíció,amely nemcsak a “boszorká-nyokat” égette százával, ha-nem a veszélyesnek ítélt köny-veket is. Szerintük még a DonQuijote is vétkes alkotás volt.

Nemcsak krikszkraksz. A mértaniminták, indák, arabeszkek között ver-seket, a Koránból vett idézeteket ol-vashatnánk – ha tudnánk arabusul.

Az Armada, a spanyol hadiflottaerejétõl mindenki rettegett.

Miért nevezzük indiánok-

nak Amerika õslakóit?

Miért hitték isteneknek a

spanyolokat az

indiánok?

Córdoba: négy korszak, három vallás. A 200 éven át épültmuzulmán Nagy mecset õrzi a római Janus szentély ókori osz-lopait, a vizigótok Szent Vince templomának köveit, s közepénsajnos ott éktelenkedik a katolikus spanyol hatalmat erõszako-san hirdetõ XVI. századi székesegyház. Mindemellett a Nagymecseten uralkodik a keleti ízlés, béke és harmó-nia: sok-sok oszlop, patkó alakú, sávos bolt-ívek, mozaikok, csillárok, hatalmas imatér, na-rancs- és pálmaudvarok, medencék.

Córdoba: négy korszak, három vallás. A 200 éven át épültmuzulmán Nagy mecset õrzi a római Janus szentély ókori osz-lopait, a vizigótok Szent Vince templomának köveit, s közepénsajnos ott éktelenkedik a katolikus spanyol hatalmat erõszako-san hirdetõ XVI. századi székesegyház. Mindemellett a Nagymecseten uralkodik a keleti ízlés, béke és harmó-nia: sok-sok oszlop, patkó alakú, sávos bolt-ívek, mozaikok, csillárok, hatalmas imatér, na-rancs- és pálmaudvarok, medencék.

6

A hajdani bátor hajósok unokái ma a bikával küzdenekmeg. Nemcsak a madridi arénában, hanem a hagyomá-nyos falusi ünnepeken, a fiestákon is fitogtatják hideg-vérüket a dühös bika elõtt. Minden fiú arról álmodik,hogy torreádor lesz, az iskolában a jó feleletért bikafül,a rosszért bikafarok jár.

No és a lányok?Az õ eszményképük

a flamenco táncosnõ.Kontyában rózsa, faragott fésû, finom csipkefátyol.Százfodrú, vörös-fekete ruhája élesen rajzolódik ki az

andalúz házak fehér falai, ková-csoltvas erkélyei között.

Ha északra tar-tunk, nem elég a spa-

nyol szótár. A mintegy kétharmadnyiandalúziai és kasztíliai spanyol ajkú la-kosság mellett galegók, katalánok, basz-

kok is élnek szép számmal.A galego a spanyollal és a

portugállal közeli rokon, akatalán a franciaországi pro-vanszállal. A baszkok az õs-lakosok utódai. Õrzik sajátosnyelvûket, szokásaikat. Nem-zeti jogaikért vívott harcuk-ban nem riadnak vissza azerõszaktól sem.

La Mancha vidéke kopár,köves. Nincs itt más látni-való, csak a zord lovagvárfalai és a szélmalmok.

Mintha épp rád néz-ne a rákocska a pael-la tetején: alatta rizs,zöldségek és kagyló.

Megkóstolnád?

A katalánok sok hírességet adtak Spanyolországnak. Katalán a XX. század legnagyobb festõje, Pablo Picasso,

a tehetsége és meghökkentõ ötletei miattvilághírû Salvador Dalí.

A katalán fõvárosban, Barcelonábanszáz éve épül Antonio Gaudi mestermû-ve, a La Sagrada Familia templom. A be-fejezetlen csodát képzeletünk egészíti ki.Ti mit láttok benne? Gótikus vagy mo-dern, romos vagy most születõ, termesz-vár vagy mese-beli erdõ?

Ki volt La Manchabúsképû lovagja?

Mi a címe Bizethíres spanyoloperájának?

Milyen hangszerek

kísérik a förgeteges

ritmusú flamenco

táncot?

7

A festõi portugál fõváros,Lisszabon hét dombra épült.A Tejo folyó torkolata fölöttátívelõ függõhídja 1013 mhosszú.

Portugália nehezenheverte ki gyarmatai-nak elvesztését. Azegykor világhódítótengerészek ma halá-szok, farmerek. A pa-ratölgy kérgébõl ittgyártják a világon a legtöbb parafa dugót. Híresek nehéz, fûszeresvörösboraik, a portói, a madeirai. A madeirai bornak titka volt: üs-tökben melegítették, némi pálinkával tartósították, majd tengeri ha-jókon hordókban hetekig ringatták.

PORTUGÁLIASpanyolország kistestvére. Rokon a nép, a nyelv, a szo-

kások, a történelem. Sokkal kisebb és szegényebb, mintszomszédja, de a XVI. században világhatalommá vált:hatalmas gyarmatokat uralt Afrikában, Ázsiában, Dél-

Amerikában. Ennek eredménye, hogy avilágon ma százmilliónál többen be-szélnek portugálul.

Hatalmát, gazdagságát nagyszerû ten-gerészeinek köszönhette. A történetTengerész Henrikkel kezdõdött, aki a XV.században így gondolkodott: ha kicsi azországod, toldd meg egy hajóval.

Hajógyárat, Sagresben tengerészeti akadémiát létesített,ahol rettenthetetlen hajósokat neveltek. Csillagvizsgálójaaz óceán fölé emelkedõ Szent Vince fokon ma is áll.

LÁSZLÓFFY ALADÁR

PORTUGÁLOK

Egykor a földrajzról oly keveset tudtak,nagy keletje volt abátor hajósoknak.

Tengerész Henrik, abölcs portugál hercegtérképekkel töltöttsok-sok áldott percet.

Hogy felderítsék avilág láthatárát,útnak is indítottsok portugál gályát.

Évszázadok jönnek,évszázadok mennek –úttörõi voltakõk a végtelennek.

Madeira szigeténekmásik híres termékébõl talánanyukának is készült

blúza.Mi lehet az?

Március 9-én reggel 9-tõl a kolozsvári rádióban

meghallgathatjátok László Bakk Anikó nénispanyol zenés üzenetét.

A portugál felfedezõk, Diaz,Vasco da Gama, Magellán el-sõként hajózták körül Afrikát,majd az egész Földet – meg-nyitva Portugália útját Keletfûszerei, aranya, Afrika rab-szolgái, Dél- Amerika földje,kincsei felé.

Hol volt, hol nem volt, voltegyszer egy asszony s annakegy fia. A gyerek immár legény-sorba cseperedett, s egy napmondta az anyjának:

– Édesanyám, megyek sze-rencsepróbálni, jó gazdára lelni.

Útnak eredt hát, de nem kel-lett sokat mennie, egy gazda-emberrel találkozott:

– Hova, merre, te legény?– Én bizony szolgálatot ke-

resnék, ha volna.– No, ha beállsz hozzám,

nem bánod meg.Megegyeztek, s ment a le-

gény a gazdához. Mindjárt mun-kához is látott, s dolgozott ügye-sen. Napszálltakor asztalhozhívták. Tál levest kapott.

Asztalhoz ült a fiú, de forróvolt a leves.

– Ha forró, hát fújjad – mond-ta a gazda.

A legény egy szót se szólt, demásnap reggel elköszönt a gaz-dától, s folytatta az útját.

– Egy percig se maradokolyan házban, ahol annyi idõt sehagynak az embernek, hogynyugodtan egyék – mondta ma-gában.

Ment, mendegélt, s addigmeg sem állt, míg egy másikgazdát nem talált. Legott mun-kához is látott, s estig abba sehagyta. Dolga végeztével a ház-beliekkel együtt asztalhoz ült.Egy tányér levest kapott. Mi-elõtt evéshez látott volna,mondta:

– Gazduram, a leves forró,mind összeégeti a számat.

– Ha forró, hát várd meg,amíg kihûl – felelte a gazda.

Az ifjú egy szót se szólt. Ki-kanalazta a levesét, s nyugo-vóra tért. De reggel vette a ba-tyuját, elköszönt a gazdától, sment.

– Egy percig sem maradoktovább olyan házban, ahol ilykönnyûszerrel mérik az idõt.

A harmadik gazdánál is mun-kához látott azonmód, s dolgo-zott estig serényen. Amikor asz-talhoz telepedtek, azt mondta:

– Gazduram, ehetném, de aleves forró, mind összeégeti aszámat.

– No, ha forró, hát apríts be-lé abból a kukoricakenyérbõl,né – felelte a gazda.

A legény kukoricakenyeretaprított a forró levesbe, aztánkanalazni kezdte.

– No, ez igen – mondta ma-gában. – Ilyen gazdát akartamén magamnak. Örömest itt ma-radok.

És úgy is tett.

LUIS DE GÓNGORA

MÁRIÁCSKAHÚGOMJÉKELY ZOLTÁN fordítása

Holnap ünnep lészen,húgom, Máriácska,barátnõdhöz nem mégy,s én sem iskolába.Felveszed ingvállad,jó szoknyát alája,köntöst, fõkötõcskétöltesz, s kendõt rája.Engem öltöztetnekposztó dolmánykába,vadonatúj ingbe,finom harisnyába.Zubbonyom felöltöm,ha jó idõ járja,nagyanyámtól kaptamszép pünkösd napjára.Csengõs nyakzsinóromaggatom reája,mit nekem a szomszédvett vásárfiába.S ha majd kis terünkreaz est leszálla,torreádort játszom,te meg két babáddaljátszol: Juanávalés Magdalénával.Anyád-csattogtattakasztanyett szavárarophatod a táncota ház kapujába!

FORRÓ ÁGNES rajzai

AA LLEEGGÉÉNNYY

MMEEGG

AA HHÁÁRROOMM

GGAAZZDDAA

Portugál népmese; ASZTALOS LAJOS fordítása

8

FEHÉR LOVAMSpanyol népköltés; DOBOS ÉVA fordítása

Fehér lovam, kincsem,vigyél innen engem,vigyél a falumba,oda, hol születtem!Van nékem, van nékem...– Semmid sincsen, látom! – Egy kis kunyhó mélyénvan gödölyém, három.Egyik tejét adja,másik gyapját adja,vajat a harmadik,telik minden napra.

hogy mindketten igazatszóltatok. Te, kalmárember,elvesztettél egy erszénytszázharminc arannyal. Temeg, szegény ember, talál-tál egy másik erszényt százarannyal. Fogd, és vidd ha-za, legyen a tied. Ha véletle-nül találsz még egy erszénytszázharminc arannyal, jut-tasd el ennek a becsületeskalmárnak. Te meg, derékkalmár – fordult a másikhoz–, várj türelemmel, és haelõkerül az erszényed, nefeledkezz meg a húsz aranyjutalomról.

A szegény ember boldo-gan vitte haza az arannyalteli erszényt. A kapzsi kal-már pedig még most is vár-ja, hogy valaki százharmincaranyat hozzon neki.

Egyszer egy szegény pa-raszt elindult fát vágni. Gyere-kei éhesek voltak, és õ a fa árá-ból akart ennivalót venni. Azúton egy erszényt talált. Százarany volt benne.

A szegény ember boldogankezdett tervezgetni, mi min-dent vásárol majd. De hirteleneszébe jutott, hogy a talált pénznem az övé. Elszégyellte ma-gát, és nekilátott a munkának.

Sok fát vágott, de bizony el-adni alig tudta. Gyerekei est-ebéd nélkül maradtak. Pedigapjuk zsebében ott csörgött aszáz arany.

Másnap reggel kikiáltották apiacon, hogy egy kalmár el-vesztette az erszényét. A be-csületes megtalálónak húszaranyat ígértek.

A szegény ember átadta azerszényt, a kalmár azonban saj-nálta tõle a húsz aranyat. Ezértnagy mérgesen ráripakodott:

– Ebben az erszényben száz-harminc arany volt. Te csakszázat hoztál vissza. A többit el-loptad.

A két embert a nagyherceg

elé vezették, hadd tegyen igaz-ságot. A nagyherceg így szólt aszegény emberhez:

– Nem gondoltál arra, hogyezzel a pénzzel megcsinálhatoda szerencsédet?

– Egy pillanatig az is eszem-be jutott, de aztán beláttam,hogy a pénz nem az enyém, ésnekiláttam a favágásnak.

– Egyetlen aranyat sem vet-tél ki az erszénybõl?

– Uram, tegnap este vacsoranélkül maradtunk, mert nemtudtam eladni a fát.

– Hát te mit szólsz? – kérdez-te a nagyherceg a kalmártól.

– Uram az erszényembenszázharminc arany volt, és azt,ami hiányzik, csak õ vehette el.

– Te, szegény paraszt – szólta nagyherceg –, nem kételke-dem a szavaidban. Ugyan miokod lenne, hogy csak harmincaranyat tarts meg, amikor aszázharmincat is megtarthat-tad volna? Teneked meg, gaz-dag kalmár, ugyan mi okod le-hetne, hogy harminc arannyaltöbbet követelj ettõl a becsüle-tes embertõl? Világos tehát,

AA BBEECCSSÜÜLLEETTEESSSSÉÉGG

JJUUTTAALLMMAA

Spanyol népmese

SZÉKELY GÉZA rajzai 9

10

AA GGRRAANNAADDAAII

HHÓÓ

Spanyol népmese; LAMMEL ANNAMÁRIA fordítása

Sok-sok évvel ezelõtt élt Grana-dában egy arab király, Hasszán,feleségével, Fatimével. Fatimegyönyörû volt, Hasszán nagyonszerette, és minden kívánságátteljesítette.

Andalúziában, ahol Granadafekszik, mindig jó az idõ, nagymeleg van, ritkán esik, és szintesohasem havazik.

A város szomszédságábanazonban hatalmas hegy emelke-dik, a Sierra Nevada, melynekcsúcsait minden télen hó fedi.Történt egyszer, hogy csodákcsodájára Granadában is hava-zott. Az összes hegyoldal hótólfehérlett.

– Csodálatos így ez a táj – só-hajtott Fatime. – Szeretném, ha ahegyek mindig fehérek lennének!

De másnapra a hó elolvadt. Fa-time bánatosan sírdogált. A királymegígérte, hogy egyszer kérésétteljesíteni fogja.

Az évek teltek-múltak, de hónem esett.

Egy tavaszi napon azután, ami-kor Fatime éppen kilépett a te-raszra, nagy meglepetéssel vetteészre, hogy a hegyek olyan fehé-rek, mint a hó. Kitörõ örömmelszaladt férje elé, és így kiáltott:

– Milyen boldog vagyok! Újrahó borítja a hegyeket!

Hasszán elmosolyodott:– Nem hó az, hanem a mandu-

lák virága. Hogy kívánságodat tel-jesítsem, parancsomra Arábiábólmandulafákat hoztak, és a közelihegyoldalakra telepítették õket.

Ettõl kezdve – ahogy a mondais regéli – minden tavasszal man-dulavirágtól fehérlenek a Grana-da körüli hegyek.

PURA VÁZQUEZ

NEKEDDOBOS ÉVA fordítása

ElhihetedElloptam a holdatneked!Láttam, a folyó mélyénremeg,fénysugárból gyorsan hálótvetek...Elhiheted!Itt hozom a holdatneked!

RAFAEL ALBERTI

ABLAKOM ALATTA GÕZÖS...SOMLYÓ GYÖRGY fordítása

Ablakom alatt a gõzös,tegnap jött meg Habanából.Hajnalcsillag, jöjj, ugorjunka hajóra, ki az ágyból!

Antillákra megyek én atengerek keserû ménta-illatával.

Dobhatsz nekem egy narancsotkiskertedben ott a fáról,meg egy kis aranycipellõt,telve vízzel s mandulával.

FEDERICO GARCIA LORCA

TENGERI CSIGAHÉJWEÖRES SÁNDOR fordítása

Csigahéjat hoztak énnekem.

A tenger mappájabenne énekel,színig telikhabbal a szívem,árny- s ezüst-halakúsznak lelkemen.

Csigahéjat hoztak énnekem.

SZABÓ ZELMIRA rajzai

FERNANDO ALONSO

AA PPAAPPÍÍRR--

MMAADDÁÁRRKKAA

DOBOS ÉVA fordítása

Tato hatéves volt, és egy fa-lovacska tulajdonosa. Egy na-pon azt kérdezte tõle az apja:

– Milyen ajándékot szeret-nél? Nemsokára születésna-pod lesz.

– Azt szeretném, hogy csi-nálj nekem egy papírmadárkát.

Tato apja hozzáfogott, hogy

elkészítse a papírmadarat. Ele-inte sehogy sem akart sikerül-ni a dolog, de néhány óra eltel-tével csodálatos papírmadár-kát hajtogatott.

– Befejeztem. Tetszik?– Ez a madárka nagyon szo-

morú – mondta a kisfiú.Az apa elment egy bölcs-

höz, aki egy készüléket szerelta madárka szárnyai alá, és amadárka repülni kezdett.

– Nagyon jól repül, de mégmindig szomorú – szólt Tato.

Az apa elment egy másikbölcshöz, akinek a készüléké-vel énekelni tudott a madárka.

Tato azt mondta:– Papa, ez a papírmadárka

szomorú dalt énekel. Azt aka-rom, hogy az én madárkámboldog legyen!

Az apa elment egy híres fes-tõhöz, aki gyönyörû színeketfestett a papírmadárkára.

A kisfiú elnézte a tarkabar-ka színeket.

– Papa, a papírmadárka mégmindig szomorú.

Végül a bölcsek legbölcseb-bike azt mondta Tato apjának:

– Ahhoz, hogy a madárkaboldog legyen, nem kell repül-nie, nem kell énekelnie, mégcsak pompás színû tollazatrasincsen szüksége.

– De hát akkor miért szo-morú? – csodálkozott az apa.

– Azért, mert egyedül van. Erre az apa hazasietett, és

sok-sok papírmadarat hajtoga-tott. Tato boldogan felkiáltott:

– Nézd, papa! Nézd, milyenboldog a mi papírmadárkánk!Ez a legszebb ajándék, amitéletemben kaptam tõled!

És a sok-sok papírmadárkamindenféle készülék nélkülröpült és röpült körös-körül azegész szobában.

11

Sí.No.

¡Buenos días! Hasta la vista.¿Cómo estás?Gracias, bien.

Por favor. Esteban va

a la escuela

Sim.Não.

Bom dia! Até à vista!

Como estás?Obrigado, bem.

Por favor. Estévão vai

à escola.

szí

no

buénosz díász

ásztá lá visztá

¿kómo esztász?

grásziász, bjén

por fávór

észtéván bá

a lá észkuélá

Igen.Nem.

Jó napot!ViszontlátásraHogy vagy?

Köszönöm, jól.Kérem.

István aziskolába megy.

szin

naun

bon díã

ãté ã vístã

komu istász?

obrigãdu, ben

pur fãvór

istévaun váj á

iskólã

¿Habla Usted castellano?

¿áblá usztéd kásztéjjáno?

Beszél Ön spanyolul?

Balról spanyol, jobbról portugál. Hasonlítsd össze, mi egyforma és mi eltérõ a kétnyelvben. Az utolsó mondat hangzása portugálul nagyon hasonlít a magyarhoz, de ezpersze nem jelent rokonságot, csupán az István és az iskola szó közös, latin eredetét.

A menina fala portugués?

ã mininã fálã purtugés?

Beszél a kisasszony portugálul?

12

Itt születtemJövõ hónapban a nyíl hegye

Erdély térképén Halmira mu-tat majd. Itt születtem útiköny-vünkben sok jelentõs város ésértékõrzõ falu helyén fehér foltvan még. Töltsétek be színesképpel, beszámolóval.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy patak.Abból a patakból kinõtt egy kõalapzat. Erre az alapzatra azóriások várat építettek. Mondják, hogy akkorák voltak, hogyegyikük a lábát a patakba tette, a társának úgy adogatta fela köveket a bérc tetejére.

Így épült fel Ika vára a Nagy és Ika patakok által közrefo-gott várbércen. Késõbb egy óriás kígyó költözött a várba.Olyan nagy volt, hogy ha inni akart, csak lenyújtotta a nyakáta patakba. Hát bizony ez a kígyó sokat garázdálkodott, rette-gésben tartotta a környék lakóit.

Egyszer jött egy legényke, és nagy viaskodás árán legyõzte.Errõl a legendáról ma egyetlen zömtorony tanúskodik, mely

ma is õrködik Csernáton felett. Háromszéki székely községünk a Nagy

patak völgyében, éppen a Kárpát-kanyarcsücskében terül el. Neve szláv eredetû,feketét jelent. 1332-ben a pápai tizedjegy-zékben 68 kaput számláltak meg. Azóta3500-4000-re szaporodott a lakosok száma.

E kis térkép bizo-nyítja, mennyi népi re-neszánsz és barokk,empire és klasszikus,oromfalas, árkádos tornácú udvar-ház van falunkban. A mi iskolánk isilyen udvarházban mûködik. Nagyonrégi, még nagymama is ott járt.

Szünetben az óvodásokkal szok-tunk játszani. Házat építünk, anyás-apást játszunk. Keljfeljancsizni, ker-getõzni, pókozni, bújj-bújjzöldágazniis szeretünk. Jó hosszak a szünetek.

Büszkék vagyunk, hogy itt kereszteltek megAlsócsernátonban. Református templomunk1857-ben épült. Harangtornya Erdélyben a leg-magasabb. Az elsõ padsor mellvédjeit XVIII.századi virágos festés borítja. Itt látható aDamokosok 1600-ból való latin feliratos sírköve.

A római katolikus templomot 1846-banZámbler János építette.

13

Összeállították Rádu Ibolya ésRákossy Szidónia tanítók

és a 3-as Iskola 27 tanulója.

Gyakran ellátogatunk a világhírû Haszmann Páltájmúzeumba, ahol a néprajzi, a sírkõ és faragottfejfagyûjteményt, aszabadtéri mezõgaz-dasági szerszám- ésgépkiállítást csodál-juk meg.

A Csiporkázó Játszóház Egyesület nagy örö-münkre kézmûves játszóházat mûködtet, ahol ne-mezelünk, szövünk, tojásírunk, bútort festünk,makramézunk, gyöngyöt fûzünk,népdalokat énekelünk és néptáncottanulunk.

Júniusban harmadszor szervez-zük meg a Kisiskolások Néptáncta-lálkozóját. Felvonulunk és tánco-lunk a falu utcáin, a Múzeumkert-ben játszóházazunk.

Csudajó itt Csernátonban télen-nyáron!

Nagyon szere-tünk itt lakni. Hamegnövünk, itt fo-gunk élni és dolgoz-ni, s egyszer majdcsernátoni kopjafajelöli sírunkat, akár-csak az õseinkét.

A hagyományokat tisztel-jük, és minden jeles ünneprekészülünk.

Farsangkor elégetjükIllyést, a bábut, kürtõskalá-csot sütünk, szalmát-vesszõtfonunk, énekelünk, tánco-

lunk, anyukáék báloznak, mi pedig a játszó-házban mindenfélét készítünk.

14

Mesérõl mesére,Versrõl versre,Rajzról rajzraSzól a világ.Mesét, versetMinden nap olvasunk,Rajzot, képetMinden nap látunk.A mesélés, A versírás, a rajzSoha meg nem áll.

Pop Emõke, Torda

Ha még nem olvastátokMóra Ferenc Kincskere-

sõ kisködmön címû könyvét, fogjatok hozzá:többé le sem teszitek, míg a végére nem értek.Erre biztat Fanea Imola Sárközrõl, GyörgyJózsef Nagyváradról, Dénes Orsi Varsolcról,Moldvai Anikó Aranyosegerbegyrõl.

Íme néhánymoly-vallomás,amelyek közösüzenete: OLVASNI JÓ!

KönyKönyvmolyvmoly

1. Gyertek a tyúkudvarba!Versenyezzünk, ki gyûjt többbaromfit jelentõ szót: minden-féle házi szárnyasnak irodalmi és tájnyelvi, ka-kast, tojót, fiókát jelentõ nevét.

3. Keress ahálókba illõj-s illetve ly-s szavakat.

2. A mi nyelvünk finom mûszer: nem mindegy,hogy hosszan vagy röviden ejtjük, írjuk a han-gokat. Ejtsd ki helyesen a szópárokat, és írj mon-datot velük: zug-zúg, zugot-zúgott, csikós-csíkos, ad-add, kor-kór.Januári megfejtések: 1. válik, vállal, vállalkozás, vállfa, kiváló, kõvé válunk, görbe a vállunk, váló-per, vállalat; 2. vállcsont, vállperec, vállizom, válltörés, vállficam, vállrándítás, vállmasszázs, vállfa,válltömés, vállkendõ, vállpánt, válltáska; 3. váll váll mellett, vállvetve dolgoznak, félvállról vesz, egyvállrándítással elintéz, vállvonogatással felel, a válla fölött szól hátra, odateszi a vállát, kétvállra fek-tet, fél vállán is elviszi, teher, bú nyomja a vállát, szélesvállú. Gyõzteseink:Veres Janka Eszter, Nagyvárad; Soós Csenge, Kémer és a sepsiszent-

györgyi 6-os Iskola II. B osztálya.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!Szólj, szám!

Továbbra is sok sikert kívánok a Napsugárnak, és sokmesét, mert nagyon szeretek olvasni.

Menyhárt Henrietta, Vajdaszentivány

J

LY

LY

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Kedvenc hobbim az olvasás,Jobban tetszik, mint a takarítás.S így minden nap olvasok,Akkor az iskolában is jól tudok.Már olvasok regényeket,Mert sok kalandot ígérgetnek.Az olvasás szép dolog,Mindig vidám vagyok,Ha rá gondolok.

Német Huba, Marosvásárhely

Szeptemberben IRKAFIRKA pályázatot hirdettünk ILYEN LE-

SZEK – HÚSZ ÉV MÚLVA címmel. Ha nagyon igyekszel, még

bekerülhetsz a nyertesek közé: rajzold le, milyennek képzeled el

magad majdani családod körében, munkahelyeden vagy pihenés

közben. Maszat Mûvész

22

44

Decemberi nyertesek: Lajos Zoltán, Nagyvárad (1); Bolyai

Melinda, Székely-

udvarhely (2); a dé-

si IV. E osztály –

Bálint Sándor (3);

Bula Noémi, Maj-

láthfalva (4).

11

33

Fiatal herceg síremléke egy spanyol székes-egyházban. Õ is könyvmoly lehetett...

15�

Melyik élõlények mérge a

LL EE GG VV EE SS ZZ EE DD EE LL MM EE SS EE BB BB ?? Nem a kígyóké, pókoké, skorpióké vagy bizonyos

növényeké, hanem a csak mikroszkóppal látható bak-

tériumoké. A diftériaméreg 3 milligrammja

60000 tengerimalacot vagy 7500

kutyát pusztítana el. A kolbász-

bacilus méreganyagából 200

gramm az egész emberiséget

megölhetné. Ezért olyan

veszedelmes a húsmérgezés.

�

Az ember már na-gyon régen megfigyelte,hogy ha a sebesült sokvért veszít, meghal. Nem csoda tehát, hogy avért az élet nedvének tekintették, és különösfontosságot tulajdonítottak neki.

A fontos szerzõdéseket vérrel pecsételtékmeg. Honfoglaló õseink hét törzsének vezéreikarjukon megsebezték erüket, a kicsordulóvért tálban fogták fel, majd valamennyien ittakbelõle. Ez volt a vér-szerzõdés, amit sohameg nem szegtek.

Nyelvünk a szorosrokoni kapcsolatot isa vérrel fejezi ki: test-vér, vérrokon.

Amikor a XVIII.században Mária Te-rézia magyar király-nõt ellenségei szoron-gatták, és a pozsonyi országgyûlésenaz ott levõ urak segítségét kérte, azokéletüket és vérüket ajánlották fel ural-kodónõjüknek.

A sebesüléseknél, mûtéteknélvesztett vér pótlására már századokóta gondoltak. Meg is próbálkoztak avérátömlesztéssel. Volt eset, amikor asérült meggyógyult, sokszor azonbansúlyos, néha halálos szövõdmények léptek fel.A XX. század elejéig rejtély maradt, miért voltaz egyik esetben a véradó vére jó, más esetbenpedig rossz.

A rejtélyt 1900-ban Landsteiner osztrák or-vos oldotta meg. Megfigyelte, hogy ha idegenvérsavót adnak a vérhez, az abban levõ vörös-

vértestecskék gyakranösszecsapódnak, apróvérrögöcskék keletkez-

nek, amelyek elzárják a vérereket. Rájött, hogyaz egyes személyek vérének tulajdonságai el-térõek, s ennek alapján az emberek négy vér-csoportra oszthatók: van A, B, AB és 0 (nulla)vércsoport. Mindenki csak a saját, vagy a 0vércsoporttól kaphat, és saját vércsoportjánakvagy az AB vércsoportnak adhat vért. Tehát a0-s mindenkinek adhat, az AB-s mindenkitõlkaphat. Te milyen vagy?

A vércsoport az egyik legállandóbb tulaj-donságunk. Vércsoportunkat már születé-sünkkor magunkkal hozzuk, és egész életünkfolyamán megõrizzük, azt semmilyen módonmeg nem változtathatjuk.

Késõbb rájöttek, hogy a Föld népességé-nek körében a vércsoportok nem egyenlete-sen oszlanak meg. Érdekes megfigyelés az is,

hogy a különbözõ vércsopor-tú emberek nem egyformánfogékonyak bizonyos beteg-ségekkel szemben.

Aki vért ad, életet ment. Ate családodban van-e olyanfelnõtt, aki adott már vért?Kérd, hogy meséljen róla,miért és hogyan történt.

BITAY ÉVA

JÓ VÉR – ROSSZ VÉR

KISKÓPÉHavonta3 díjatsorsolunk ki

!Mi az: egy életen át éjjel-nappal dolgozik, még-

sem fárad el?Januári megfejtés: A gyomor, a patkóbél, a fé-

regnyúlvány, a lép. Nyertesek: Hadi Alexandra,Ágya; Salánki Anett, Hegyközszentmiklós;Hilbert Valter Norbert, Szinérváralja.

16

1

2

3

4

5

6

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

A TÉLI NAPSI megfejtései: 8. old. – Tõlünk függ minden, csak akarjunk; 9. old. –15; az 1-es; 10.old. – Mi nem is tudunk úszni; 11. old. – Nemecsek; 20. old. Hófehérke; 21. old. – Megkapod mindaz ötöt; egyforma hosszúak; 22. old. – Hallgass már el!; 23. old. – Marad kilenc; 32. old. – FadruszJános; Mátyás király; 33. old. – varázslófû; 34-35. old. – Jól, minden nap más sarokban; ...de kisebbjegy nincs; 40. old. – doboló, okoló, boros, ólom, sós; kettõ; 41. old. – Ne fújd, ami nem éget; 42.old. – varázsló; 43. old. – százötvenezer lej; 48. old. –Bolyai János, Kolozsvár; 49. old. – az 1-es;57. old. – 7; 66. old. – a 3-as; az 1-es, hiszen a marslakóknak két csápjuk van; Nyertesek: VárhelyiMelinda, Kolozsvár; Pap Klára, Lupény; Kis Tímea, Hármasfalu; Józsa Evelin, Szilágysomlyó;Bíró Árpád Levente, Nagyvárad; Bándi Vilmos, Zilah; Albert Orsolya, Marosvásárhely; MolnárÉva, Szamosardó.

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

Azért szeretem a Napsuga-rat, mert sok érdekesség vanbenne. De mi lenne, ha nyelv-törõket is írnátok egy lapba?

Bacsó Zsuzsa,Szecseleváros�

Öt török öt görögöt dögönyözörökös örömök között.

�

Piros csíkos cinkcsészébencukros csirkecomb.

�

Mit sütsz, kis szûcs? Sós húst sütsz, kis szûcs?

�

Egy picike pocakos pocokpocakon pöckölt egy másik

picike pocakos pockot, mire apocakon pöckölt picike

pocakos pocok pocakon pöc-költe az õt pocakon pöckölõ

picike pocakos pockot.�

Jó nyár jár rája.�

Cseresznyemag vagy, vagy vadmeggymag vagy?

�

Jobb egy lúdnyak tíztyúknyaknál.

�

Pici Mici biciklizik ici-pici biciklin, pici Frici triciklizik

iciri-piciri triciklin.�

Meguntam Gyõrnek gyönyörûgyöngyvárában laktomat,

mert a Duna, Rába, Rábcarákja rágja lábamat.

�

Kilencöles köleskazal.

Majlát Szilvia, Zabola: kedvenc évsza-kom.1. Sport 2. Kerek gyümölcsök 3. Evõesz-köz 4. Értékes fém 5. Nem világos 6. Nemcsendes

�

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

Bodó Kinga, Ágya:kedvenc hónapom. 1. Ku-koricaliszt 2. Éva társa 3.A fa hajtása 4. Macska 5.Gazdasági ágazat 6. Vé-gül kutat! 7. Gyorsan lép

�

Fábián Andrea, Nagyvárad: márciusi ünnep. 1.Szemmel figyel 2. Körzõ közepe! 3. Végtag 4. Vízinövény5. Egyik szülõ 6. Lelkész 7. Fagyott víz 8. Nem ezt

�

GyörgyMelinda, Sza-mosardó: ta-vaszi virág. 1.Öreg 2. Kislá-nyok játéksze-re 3. Eszes 4.Becézett Lász-ló 5. New...,amerikai vá-ros 6. Juttatok

�

Tóth Szabolcs, Nyárádremete:a falunk határában illatozó tavaszivirág két neve. 1. Becézett Katalin2. Erdei állat névelõvel 3. Figyeli aszemével 4. Végtelen krimi! 5. Közé-pen horkan! 6. Kenyeret vág 7. Való

�

Mór

iczi

Rék

a,

Szen

tmát

é

Ran

cz A

nnam

ária

,O

lasz

tele

k

Farkas István, Csíkfalva: a ta-vasz hírnöke. 1. Vízi állat 2. Idõmérõ3. Óv 4. Nem ott 5. Ollós állat 6. Be-cézett Ágnes 7. Kötszer

MMOONNDDDD GGYYOORRSSAANN!!

17

FEBRUÁRI MEGFEJTÉSEK

Spanyolországgal kapcsolatos szavakat, szám

szerint négyet várok mindazoktól, akik szeretné-

nek részt venni a márciusi rejtvénypályázaton.

Idejében postázzátok, hogy lehetõleg április

közepéig ideérjen!

a Rejtvénykirály

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

VÍZSZINTES1. Nem fölül5. Japán viselet10. LABODA12. Gabonát begyûjt13. Tisztelt címzett,

rövidítve14. Társalog17. A tetejére18. Vonat franciául is,

angolul is19. Friss21. Horváth András

névjegye22. GATU24. Idõs, rövidítve25. Ezer kilogramm27. EEE!28. Redõny (ROLO)30. Nyak közepe!31. Eladásra szánt ter-

mék32. Rend ... minden-

nek35. Tova36. Építtet

38. Azonban39. Kézbesít40. Zenére mozog42. Versszak 43. ANTEFÜGGÕLEGES1. Õskori festményei-

rõl híres barlang2. Tó románul3. Utas Béla névjegye4. Majdnem lóbál!5. Spanyol ritmus-

hangszer6. Erõs, édes bor7. Féktelen mulatozás

(ORGIA)8. Német András név-

jegye9. Azon a helyen11. A közepén édes!15. Vérszállító szerv16. Fontos billentyû a

számítógépen(ENTER)

17. Sír20. Állami illeték

21. Téli csapadék23. Gitárhoz hasonló

hangszer25. A régi fõváros26. Biztatószó29. Lerág31. Nem igazi

33. Északi nép34. Kilóliter35. Olasz vulkán37. Elek Ákos névjegye38. A közepén adott!39. Földet túr41. Cinszélek!

1 2 3 4 5

I6 7 8 9

10 11 12

13 14

SZ15 16

A17 18

19 20 21 22 23

24 25 26 27

28 29 30 31

32 33 34 35

L36 37 38

39 40 41

42

F43

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

1. Mátyás király 2. Az esõkirály 3. far-sang 4. Réka 5. nagyszünet 6. karne-vál 7. Gombóc 8. Ágnes, csillagász

S

S

S

S

S

1

2

3

4

5

Szilágyi Zsolt, Ma-rosvásárhely: csupa„S”. 1. Kirándulásonebben alszunk 2. Föl-det forgatnak 3. Vesz-szõbõl fonott tároló 4.Víz vagy bor áll benne5. Betûzget

Réman Noémi,

Zetelaka:hány betût rejt

ez az ábra?Tízet biztosan,de lehet, hogymég többet is.

�

A JANUÁRI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Asztra-

hán, Moszkva, Szocsi, Ob, Bering, Joska-rola, Don, Urál.

Könyvjutalmat nyertek: Nagy Orsolya, Disznajó; GyörgyHunor, Kilyénfalva; Blága Zsolt, Kolozsvár; MészárosTivadar-Rudolf, Borzont; Osváth Kinga, Gyulafehérvár.

HÛSÉGES REJTVÉNYFEJTÕ ÉRDEM-RENDET nyertek: Vajda Eduárd, Szecse-leváros; Somogyi Árpika, Szilágynagyfalu;Ravasz Róbert, Csíkszentkirály; MátisMárta, Szilágyballa; Gombos Katalin, Bac-kamadaras; Baja Brigitta, Aranyoseger-begy; Csergõ Piroska és Tünde,

Gyergyószárhegy; Borsos Zalán, Ma-rosvásárhely; Bálint Szabolcs, Orosz-hegy; a csíkszentdomokosi 2-es Isk. IV.;a marosvásárhelyi M. Viteazul Isk. III.D; a sepsiszentgyörgyi N. Colan Isk. III.C osztálya; a szilágynagyfalu IV. C; a hé-derfájai III. osztály.

�

NNYYEERRTTEESSEEKK

18

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.

Német témájú decemberi Napsugarunk helyes válaszai: KisMuck, papucs, oroszlánfejes pálca, Papageno, Tell Vilmos, Piroskaés a farkas, Holle anyó, Emil és a detektívek, a szamár, a kutya, acica és a kakas, Bambi, Heidi, Clara, Péter. Meséskönyvet nyertek:Tõkés Kinga, Marosvásárhely; a tordai Ioan Opriº Iskola IV. Bosztálya és a marosludasi Ioan Vlãduþiu Iskola IV. F osztálya.

Szerettek Kószabószá-val Európában utazgatni?

Feleljetek színes foltra nyomta-tott kérdéseire, és könyvjutalmat nyerhettek.

A népek meséibõl néhány gyönyörût, amelyekmár nem fértek be a Napsugárba, elolvashattokvakációs füzetünkben, a Napsiban. Áprilisbankérjétek a tanító nénitõl. Sok mesét, rejtvényt,viccet találtok benne. „Megéri a pénzét!”

Most pedig lássuk, kik töltötték meg leveleslá-dánkat: a szabadkai másodikosok, a gyergyó-szentmiklósi Salamon Ernõ Líceum III. A, a Fo-garassy Mihály Iskola II. B; a csíksze-redai Ady Endre Líceum IV. B; a csík-szentdomokosi 1-es Iskola III. A, a 2-es Iskola IV.; a marosvásárhelyi 20-asIskola II. B és a Mihai Viteazul Gimná-zium III. D osztálya; a magyarlapádiMesekör; a zabolai I-IV.; a korondi IV.A; a ditrói III. A; a csíkmenasági IV.; asiménfalvi IV. osztály; kissolymosi,nyikómalomfalvi, gyergyóalfalui, felsõ-boldogfalvi, csíkkarcfalvi olvasóink.

Ravasz Tünde,Lõrinc Tímea, Ko-rond; Szabó Edina,Dull Szabó Nóra,S z a t m á r n é m e t i ;Szilvási Júlia, Dés;

Marton Linda, Zólyomi József,Marosvásárhely; Nagy Csilla, Ara-nyosgyéres; Szabó Tünde, CsabaiKinga, Karácsony Arnold, FazakasLevente, Kézdivásárhely; Kiss Le-vente, Kovászna; Abonyi Orsolya,Bergenye; Bíró Árpád, Kovács Ló-ránt, László Brigitta Zita, VeresJanka Eszter, Nagyvárad; BenedekBernadett, Csíkszereda; SzilágyiCsaba, Tóth Péter, Zilah; DaradicsRéka, Kilyénfalva; Balog Csaba, Belényes;Gyenge Mónika és Zsolt, Jenõfalva; Nagy Zol-tán és Botond, Csíkszentimre; Bálint Lehel,Szász Beáta és Norbert, Görgényüvegcsûr;

Bodor Erika, Szászrégen; Horváth Cintia,Nyárádselye; Somogyi Árpád, Szilágynagyfalu;Demes Szidónia, Csíkmindszent; LukácsAttila, Fenyéd; Szabó Lehel, Mezõbánd; SiegelGertrúd, Lakatos Tibor, Kulcsár Róbert,Hadad; Páncél Katalin, Mezõsámsond; SzászRóbert, Köpec; Erõss Elõd, Csíkszentdomo-kos; Törös Tímea, Budai Attila, Magyarbikal;Czucza Katalin, Bánffyhunyad.

Szûk Anetta, Vámfalu; MátéfiCsilla, Muntean Jenõ, Ma-rosvásárhely; Szatmári Zsó-fia, Borsos Csilla, Nagyvá-rad; Gustere Rita, Vármezõ;

Vadas Henrietta, Zilah;Varga Tímea, Csíkmena-ság; Kovács Kinga,Nagyenyed; Szabó Tí-mea, Érmihályfalva; PopEmõke, Torda; StéfánEmese, Érsemlyén; Sár-közi Tibor, Zsibó; FejérKrisztina, Kolozsvár;Csíki Tamás, Kisiratos;Török Éva, Gógán;Bartha Orsolya, Csík-szereda; Kõrösi Tünde,Szalárd; Ambrus Tímea,Kászonújfalu; Nagy Le-vente, Vajdaszentivány;Bíró Elõd Alpár, Holtma-ros; Papp Imola, Bür-gezd; Tasnádi Ildikó,Szamosújvár; SimonFerenc, Vásárhelyi Gab-riella; Sándorhomok;Salánki Anett, Hegyköz-szentmiklós.

LEVELEZÕ

MMÁÁRRCCIIUUSS

spanyol

portugál

Tévedni emberi dolog. Ahibát beismerni – bátor-ság. Vegyétek a piros ce-ruzát, és javítsátok ki két

hibánkat. Decemberi számunkban: a németfõváros néhány éve ismét Berlin, nem Bonn.Januári számunkban: elõször Lenin, majd Sztá-lin volt az orosz kommunista rendszer vezére.

Petkes Róza, Désháza

Ambrus Tímea, Alsórákos

RAJZ

Béla Tamás, Székeludvarhely

VERS,MESE

19

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej

Címlap:

KószabószaSpanyol-

országban

Egyszer volt, hol nem volt egyszegény legény. Egy napon el-indult szerencsét próbálni. Ma-gával vitt három könyvet.

Ment, mendegélt, s egyszeregy hetvenhét ágú fát látott,amelynek hetvennégy ágánkönyv volt. A fa meglátta ahárom könyvet, és elkérte afiútól, hogy olvassa el õket. A fiúegybõl odanyújtotta. Ekkor szólta fa:

– Tessék ez a furulya. Ha bajbakerülsz, fújj bele, és segítek raj-tad.

A fiú megkö-szönte és to-vábbment.

Rengeteg bo-szorkány jöttfelé, és megakarták ölni. A legény belefújt afurulyába; egybõl egy könyvbetévedt, egy szép mesébe, aholélt egy gyönyörû királylány, ésõt elvette feleségül.

Talán abban a mesében mégmindig élnek, ha meg nem hal-tak.Kállay-Miklós Panna, Kolozsvár

Egyszer réges-régen, amikor még a Római Birodalom létezett,volt egy gladiátor. Volt a nagy birodalomban egy gonosz sárkány,melyet arra használtak, hogy a gladiátorok verekedjenek vele.

Egy alkalommal egy tanult gladiátorra került a sor, az pedig ad-dig vívott a sárkánnyal, amíg úgy kimerítette, hogy az arany-

kardjával lekaszabolhatta,és sikerült is legyõznie aszörnyet.

Ezután szabad lehetett,és nem kellett többet acsászárnak szolgálnia.

Diószegi Benjámin, Kolozsvár

Ha nekem az angyal va-rázserõt adna, akkor ezt ahárom dolgot változtatnámmeg a világon: barátságossá, szelíddé tenném a vadállatokat,

hogy barátságosan közeledjenek azemberekhez; minden árva gyermeketés koldust, szegény embert boldoggátennék azzal, hogy lakást adok nekik

és állást; a harmadik pedig az lenne,hogy békében nyugodjon az egész világ.

Ferenczi Anita, Szatmárhegy

Itt a tavasz, kikelet,táncolnak az egerek.Mert a nagy tél elmene,és a meleg megjöve.

Incze Krisztina, Barót

Zöld szõnyegek megjelentek,S a gyerekek örvendeztek,Hogy többet nem kell

havat hányni,S többet lehet szaladgálni.

De a kedvük hamar elment,Mikor reggelre nagy hó esett.Újra lehet havat hányni,S nem jut idõ szaladgálni.

Bogyó Beáta Kincsõ, Komandó

Röpködnek a betûk, Suttognak a szavak,Le is írom gyorsan, Másodpercek alatt.

Verset fogalmazokSok-sok iskolásnak,Örömére legyenAz egész osztálynak.

Bús Gabriella, Avasújváros

Lásd, itt a tavasz, itt van már,Hisz kinyílt már a hóvirág.A napocska szépen ragyog,És én nagyon vidám vagyok.

Bíró Iringó, Bereck

Sipo

s Lor

ánd-S

ándor

, D

és

Hen

ter

Szab

olcs

, G

öcs

Zöld Attila, Gyergyószentmiklós

Vass Arnold,Malomfalva

Bar

tha

Judit,

Nag

yvár

ad

A magyar szabadságharcNálunk egy nagy ünnep,Senkin nem lehet bús arc,Csak vidám, ünnepélyes.

A forradalmárokFellázadtak az osztrákok ellen.Mondták: „Ha teljesítitekA tizenkét pontot,Akkor a mondat végére Tesszük a pontot,S meg leszünk elégedve Az osztrák császárral”.

Szép András, Kolozsvár

Színenként 8-8 darab alapformát hajtogass. A piros elemek 5,5 cm,a fehérek 3,5 cm, a zöldek 2 cm oldalhosszúságú négyzetbõl ké-szülnek. Illeszd egymásba, és ragaszd össze hármanként az ele-meket, majd a kész cikkekbõl alakíts kört, és hátul rögzítsd ragasz-tószalaggal.

1. 2. 3.

4. 5. 6.

7.

8.

9.

Kon

nát

Lev

ente

, K

ovás

zna

Szabó Sándor, Felsõboldogfalva

Ez a 155 évvel ezelõtti esõs nap a magyar

történelem egyik legforróbb pillanata. Jusson

eszetekbe róla Petõfi Nemzeti dala, amelynek lán-

goló biztatására nemcsak talpra állt, hanem szabad-

ságáért harcba indult a magyarság. Jusson eszetekbe

a budapesti ifjúság, amely a Pilvax kávéházból indul-

va egyetlen nap alatt megingatta a zsarnokság min-

den intézményét. És jusson eszetekbe Kossuth Lajos,

aki nagyszerû vezére lett a forradalomnak.

Nemzeti ünnepünk jelképe a kokárda. Ezt viselték

Petõfiék is 1848. március 15-én.

Szalagból varrhatjátok, papírcsíkból fonhatjátok,

négyzetekbõl hajtogathatjátok.

1848. MÁRCIUS 15.