Gerincoszlop

columna vertebralis - csontváz

központi része:

- nyak és a törzs váza

- benne futnak a mozgás-szervrendszert irányító idegpályák, belőle futnak ki az idegek

A gerinc összeköttetései

☻ A csontok közti összeköttetés valamennyi formája előfordul

1. syndesmosisok: szomszédos csigolyákat külön-külön, illetve a gerincet egészében az ízületektől független szalagkészülék fogja össze

Pl.

ligamentum interspinale

( a szomszédos tövisnyúlványokat összekötő szalag)

ligamentum longitudinale anterius

(nyakszirtcsonton ered, lehúzódik egészen a farkcsontig)

A gerinc összeköttetései

2. Synchondrosisok

- csigolyaközti porckorong (discus intervertebralis): a gerinc görbületeinek megfelelően

enyhén ék alakú rostporcos lemez, amelyet vékony hyalinporcréteg rögzít (összességében a gerinc teljes hosszának 1/4)

! Discus hernia/porckorongsérv (a nucleus pulposus az

anulus fibrosus gyengébb helyein a gerinccsatorna fele nyomulva nyomja a gerincvelői idegeket)

A gerinc összeköttetései

3. Csigolyaközti ízületek

A gerinc összeköttetései

4. SynostosisokPl. keresztcsonti csigolyák, farkcsigolyák

A gerinc mozgásaiA csigolyák közti elmozdulások lehetőségeit és irányait meghatározó tényezők:

- a csigolyaközti ízfelszínek síkja

- a csigolyaközti ízfelszínek síkjának a csigolyatesteken áthaladó hossztengelyhez való viszonya

- a csigolyanyúlványok összetorlódása és a ligamentumok szorítása akadályozza a mozgást

Előrehajlás: a gerinc egységes ívvé válik

Hátrahajlás:a gerinc vonala 3 helyen megtörik (nyak töve, hát-ágyéki- és ágyék-keresztcsonti átmenet)

Oldalra hajlás:gerinc vonala szintén 3 ponton megtörik

Torsio:gerinc tengely szerinti csavarodása (45o)Nyaki > háti (ágyéki gerinc Ø) > L5-sacrum

A gerinc görbületei

A gerinc a sagittalis síkban a koponya rázkódásmentes alátámasztása szempontjából jellemző görbületekkel bír (lordosis - előre domborodik, kyphosis - hátra domborodik)

Discus hernia

Lumbágó – áramütésszerű,

deréktáji-keresztcsonti fájdalom

ülőidegzsába - isiász

Dermatómák

Szerkezeti scoliosis

Scheuermann kór

Spondylitis ankylopoetica/Bechterew kór - gerinc ismeretlen eredetű gyulladásos betegsége. - 4-5:1 arányban inkább férfiakon, leggyakrabban a 3. évtizedben jelentkezik és az életet végigkíséri (állandó fájdalom, fokozódó mozgásbeszűkülés, funkcionális károsodás, a szociális aktivitás korlátozottsága)- SpA mintegy 10 évvel rövidíti meg a betegek életét

A fej ízületei

articulatio atlantoaxialis: forgóízület/articulatio trochoidea3 különálló ízület egy egységes függőleges tengelyű ízületet hoz létre (fovea dentis –

dens axis, atlason a 2 facies articularis inferior – axison a 2 fac. art. superior)

- fej ide-oda forgatása tagadó gesztus = fejrázás

articulatio atlantooccipitalis: tojásízület/articulatio ellipsoidea

Tojásdad alakú ízfej (condyli occipitales) és ennek megfelelő ízvápa

(atlason a 2 facies articularis superior) – ugyanazon csont 2-2

ízfelszíne a 2 különálló ízület mechanikailag egységes

- rövidebb sagittalis tengely körül a fej ingatása – „ejnye – ejnye”

- hosszabb haránttengely körül a fej bólintása – „igen” gesztus,

illetve a fej hátraszegése történik

A vállöv ízületei1. A kulcscsont ízületei (kiegészítik a vállízület mozgásait)

a. articulatio sternoclavicularis – korlátolt szabad ízület

- ízfelszínek szabálytalanok, egymásnak nem megfelelő alakúak

circumductio: a váll körzése közben kb. 50o-os csúcsszögű kúpot ír le

rotáció: lelógó kar hátrahajlításakor előre, hátrahajlításakor előre rotál

b. articulatio acromioclavicularis – korlátolt szabad ízület

2. Vállízület/articulatio humeri – gömb vagy szabad ízület

- ízfej: caput humeri

- ízvápa: cavitas glenoidalis

(rostporcos gyűrű nagyobbítja)

2. Vállízület/articulatio humeri – gömb vagy szabad ízület

- ízületi tok erős, de laza- az ízületet a vállat kúppalástszerűen körülvevő izomköpeny tartja össze (bénulása esetén az ízfej elhagyja az ízvápát)

A vállízület mozgásai

A tér 3 fő irányába eső tengely mentén

1. sagittalis tengely körül

- abductio (rögzített váll esetén frontalis síkban nem éri el a vízszintest, de rögzítetlen vállnál (lapocka mozgása is hozzáadódik) függőlegesen felfele is nyújtható a kar

- adductio (frontalis síkban csak függőleges helyzetig, kissé előreemelt kar esetén a törzs elé vihető)

A vállízület mozgásai

2. haránt/transversalis tengely körül

- anteflexio (rögzített váll esetén 60o)

- retroflexio (rögzített váll esetén 5o)

3. humerus tengelye/longitudinalis tengely körül (caput humeri közepéta capitulum humerivel köti össze)

- rotatio (rögzített váll esetén 90o; szabad mozgáskor 3-féle rotáció: vállövi + vállízületi + könyökízületi, így kinyújtott karnál a kéz rotációja 360o)

A vállízület mozgásai

4. circumductio (az abductio-adductio és anteflexio-retroflexio szélső lehetőségeinek kihasználásával a kart egy kúppalást mentén körül tudjuk hordozni

A vállsérülés az edzés egyik leggyakoribb átka, ennek pedig kétségkívül a legelterjedtebb fajtája a váll ütközési szindróma

Az acromion és humerus között összenyomódika nyálkatömlő és a supraspinatus ín

A könyökízület

Articulatio cubiti – trochoginglymus ( 3 csont ízvégei alkotják)

A. trochlea humeri + incisura trochlearis – ginglymus

B. caput radii (proximalis vájulat) + capitulum humeri – korlátolt szabad ízület

C. circumferentia articularis + incisura radialis – articulatio trochoidea

A könyökízület mozgásai

1. Trochlea humeri tengelye körül (két alkarcsont együttesen, radius passzívan követi az ulna mozgásait)

- flexio (ált. 140°)

- extensio (180°)

2. Alkar konstrukciós tengelye mentén (radius feje –tuberositas radii – ulna feje)

- pronatio

- supinatio

A fonák teniszkönyök (epikondilitisz lateralis) azoknak az inaknak a sérülése, melyek a csuklót hátra, a tenyérrel ellentétes irányba hajlítják. A sérülés az alkar külső részében fájdalmat okoz. A tenyeres teniszkönyök (epikondilitisz medialis, más néven baseball- vagy bőröndkönyök) azoknak az inaknak a sérülése, amelyek a kézfejet a tenyér irányába hajlítják, és mely fájdalmat okoz az alkar tenyér felöli oldalán a könyöktől egészen a csuklóig.

Teniszkönyök

A kéz ízületei

1. kézcsuklóízület/articulatio radiocarpea

2. kéztőcsontok közötti ízület/articulatio intercarpea3. kéztő-és kézközépcsontok közötti ízület/articulatio carpometacarpea4. kézközép-ujjízületek/articulationes metacarpophalangeae

5. ujjpercek közötti ízületek/articulationes interphalangeae

A kéz ízületei1. kézcsuklóízület/articulatio radiocarpea - tojásízület

(kéttengelyű)

Kézcsuklóízület mozgásai

1. radioulnaris irányú tengely körül (teljes kitérés 160-170°, de ebben résztvesznek egyéb

ízületek – kéztő- és kézközépcsontok közti ízületek - is)

- dorsalflexio (extensio)

- volarflexio

2. dorsovolaris tengely körül

- radialis abductio (25-30°)

- ulnaris abductio (35-40°)

2. kéztőcsontok közötti ízület/articulatio intercarpea- egységes üreggel ellátott feszes ízület (a kézcsukló mozgásához jelentősen hozzájárul)

3. kéztő-és kézközépcsontok közötti ízület/articulatio carpometacarpea- hüvelykujji ízület kivételével - feszes ízület (a kézcsukló mozgásához jelentősen hozzájárul)

articulatio carpometacarpea pollicis – nyeregízület (kéttengelyű) (os trapezium és az I. metacarpus basisa között)

adductio (közelítés)

abductio (távolítás)

oppositio (hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal)

repositio

A kéz ízületei

A kéz ízületei

4. kézközép-ujjízületek/articulationes metacarpophalangeae- korlátolt szabad ízületek (hüvelykujji kivétel, amely egytengelyű ginglymus)

- volarflexio (ujjak alappercei derékszögnél kicsit jobban behajlíthatók)

- dorsalflexio (dorsal fele „túlfeszíthetők”, főleg a nőké)

- abductio (ujjak széttárása)- adductio (ujjak összezárása)

A kéz ízületei

5. ujjpercek közötti ízületek/articulationes interphalangeae

- csuklóízület, azaz ginglymus (egytengelyű) – proximálisabb ízület 90°-nál valamivel jobban, a körömperc kevésbé hajlítható be