GERENCSÉR BALÁZS SZABOLCS · 2013-09-04 · 156 : A vízügyi igazgatás Korm. rendelet] lett a diktatúra vízügyi kódexe, amely immáron az államosított vízügy év után

GERENCSÉR BALÁZS SZABOLCS

A XX. századról mondjuk, hogy az „olaj százada”

--

melyért az államok képesek voltak háborúkat indítani vagy szövetségeket kötni. Globá---

környezeti elemek folyamatos terhelése milyen következményekkel járhat. Az egyik ilyen, hogy jelen századunk veszélyeztetett és egyben mértékadó kincse a víz lesz.

A víz biológiai szerepét itt nem részletezzük. Elég arra emlékeztetnünk magunkat,

Ugyanígy tesz az ember is, amely az édesvizet nemcsak ivóvízként fogyasztja el, hanem --

ban az olajtól, viszont a víz közvetlen felhasználása miatt sokkal érzékenyebben reagál

-

segítségével tudjuk csoportosítani.

Igazgatási területek a vízzel kapcsolatban

Víz

Vízgazdálkodás(felszíni és

felszín alatti)

Környezet-védelem

(ivóvíz, szennyvíz)

Katasztrófa-védelem

152 : A vízügyi igazgatás

vízgazdálkodást jelent, amelyet tulajdonképpen a fel-színi és felszín alatti vizek mennyiségi védelmével szoktunk párhuzamba állítani, és

-tása. Emellett a másik nagy igazgatási feladat a biztosítása, amely az ivóvíz

-tásával kapcsolatos tárgyköröket szabályozza. A környezetvédelem különösen nagy

-san összefügg a vízgazdálkodás területével. Végül mind a három fenti ágazathoz kapcso-lódik a katasztrófavédelem, amely nemcsak az árvíz- és belvízvédelemben kap feladatot, hanem például az ipari katasztrófák kártételeinek elhárítása során is.

-mel.

A szakigazgatások történetét (a normatani elemzés módszere miatt) sokszor csak a hatá-lyos normaszöveg kialakulásának bemutatásával azonosítjuk. Ha régebbi ágazatról van

ágazatok esetében (pl. építési igazgatás, anyakönyvi igazgatás, oktatásigazgatás) több-

-

találunk központi szabályozást, hanem vármegyei vagy helyi (települési, járási) hatás-

-lemre, azonban ékes példája a középkori magyar vízgazdálkodás annak, hogy központo-sított jogi szabályozás nélkül is el lehet látni közfeladatokat, azaz nem a központi szabá-

ártér fedte, amelyek árvizek alkalmával víz alá kerültek, így a nagy víztömeg nem gyorsan távozott az országból, hanem lassan, ezért az ártéri területek nagy halállománnyal és gazdag bioszférával

-

hatóak.

terület volt, akkor eleink hogyan küzdöttek meg a folyóinkkal és az árvizekkel? – teszi fel a kérdést Czakó Gábor, majd a maga éles stílusában Andrásfalvy Bertalant idézve

1 A korabeli magyar vízgazdálkodás (haszon-„fok” volt, amelynek, mint mesterséges vízi-

keresztül bevezették az ártérbe, majd apadás idején a vizet visszavezették a folyóme-derbe. „A fokok az ártér gazdasági hasznosítása érdekében kialakított vízfolyások, melyek a vizet két irányba vezetik.”2 -

-


3 A fokok az árvíz elvezetése mellett alkalmasak voltak arra, hogy a folyótól távolabb

--

vel, halrekesztékkel a nagyobb halakat felfogták, míg az aprók áramolhattak tovább a vízzel. Így kapcsolódott össze a fokrendszer a halászattal, a fenntartott vízmennyiség

A fokgazdálkodás folyamatos munkát igényelt, amelyet azok a helyiek végeztek, akik a víz járását pontosan ismerték.4

nagy sebet a török ejtette, amikor az ártéri lakosságot megtizedelve az ártereket magára

A Duna szabályozásának 1820–21-es megkezdésekor alapos összeírást készítettek,

-kor a király 1426-ban elrendelte, hogy az árvízvédelemben mindenki köteles részt venni és a töltések építésére 12 forint bírság terhe mellett nemest és nem nemest egyaránt kötelezni lehet.5

szabályokat, valamint elismerte, hogy a közösség érdekeit szolgáló közcélú vízi munká-latok érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozása is szükséges és elismert.6

-

7 Széchenyi István gróf nevéhez nemcsak a Duna és a Tisza szabályozása, azaz hajóz-

-dekeket összpontosították egy közösségi (vízgazdálkodási) cél érdekében. Ilyen volt például a Dunai Hajózási Társaság vagy a Tiszavölgyi társulat. A társaságok a szabályo-

-ság, amely a Budai Kamara volt, majd ezt a feladatot II. József alatt a Helytartóság látta

2. Vízügyi igazgatás vázlatos története 155

8 A vízjogi szabályozás csak az 1800-as években került az általános központi döntés-

hozatal hatáskörébe, ami egybeesett a folyók szabályozásának központosításával is. Új korszakot nyitott a szabályozásban , amely a vízi munkálatokat, illetve az azokkal okozott károk megtérítését szabályozta és panaszeljárás formájában külön hatósági eljárást rendszeresített. A törvény szétválasz-totta a normatív szabályozásta hatósági feladatokat, amelyek a törvényhatóság hatáskörébe tartoztak (alispáni hiva-tal), valamint a jogorvoslatot, amely a tiszti ügyész által indítható bírósági peres eljárást jelentett. A törvény továbbá a vízi munkálatok költségeit a helyi tulajdonosok közössé-gére bízta, továbbá rendelkezett arról, hogy a vizek szabályozásával okozott károkért

A vizjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk a monarchia vízügyi kódexe volt. A vízkészletet re és hatósági rendelkezés alatt álló vizekre

--

magántulajdonosi érdek-összeütközések rendezését tekintette és ezért jog, éspedig »víz-jog« volt a szó lehatároló értelmében. Bevezette a vízi munkák elvégzéséhez és a vízilé-tesítmények megvalósításához a vízjogi engedélyezési rendszert. Ismerte a vízjogi köte-

-ményeket a megyének nem alárendelt két szakintézmény, a Folyammérnöki Hivatal és a

10 --

Országos Vízgazdálkodási Hivatal (a továbbiakban: OVH).11

A kommunista diktatúra által következetesen véghezvitt államosítás a vízügyet is érin--

talok, valamint társaságok. Minden vízügyi tevékenységet az állam látott el. A vízügyi szervezetre is központosítás

12


Korm. rendelet] lett a diktatúra vízügyi kódexe, amely immáron az államosított vízügy

év után váltotta fel az 1885-ös szabályozást. A törvény nem rejtett szándéka az volt, hogy szemben a monarchiabeli jogszabállyal, ne a magántulajdonosi érdekek közötti kiegyen-

-

13 ---

vel operált és olyan intézményeket vezetett be a vizek tisztasága érdekében, mint a vízjogi engedélyezési eljárás, a vízügyi hatósági kötelezés, illetve a szennyvízbírság.

végrehajtási normatív aktusok is, mint például kormányrendeletek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei, mint OVH rendelkezések.14

-

1-jén létrejött Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) irányítása alá tagozódott be. Ekkor a vízügyi igazgatóság bázisán egyesítették a vízügyi és a környe-zetvédelmi, valamint részben a természetvédelmi területi szerveket.

-lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) irányítása alá került. Államigaz-

szervezeti változás 2004. január 1-jével lépett hatályba, amikor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) irányítása alatt a környezetvédelmi és vízügyi hatósá-gok összevonásra kerültek és létrejött a miniszter felügyelete alá tartozó Országos Kör-

mint igazgatási szerv (OKTVF). Területi szervként kijelölésre került 12 környezetvé-

(KÖVIZIG) és 10 nemzeti park igazgatóság, amelyek akkor még természetvédelmi ható-sági jogkört is gyakoroltak.15

A vízügyi szervezetrendszer mai állapotának eléréséhez többször került átszerve-zésre.16

azaz a környezetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási hatáskörök egymásról való leválasztása volt.

--

2. Vízügyi igazgatás vázlatos története 157

módosította, amelyben a vízügyi és környezetvédelmi feladatok különválása volt tapasz-talható. A kilencvenes évek közepén a kormányzati szervezeti átalakítások (struktúra)

-gatási hatáskörátfedések jelentek meg, továbbá a vízügyi és környezetvédelmi nyilván-tartások, adatrögzítések, valamint a rendkívüli szennyezésekkel kapcsolatos tevékenysé-gek szabályozást igényeltek.17 Meg kell azt is említeni, hogy a pártállam magántulajdont

-tethetetlen volt, így a gyökeresen megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (továbbiakban: Vgt.) öltött testet, és többszöri módosítása mellett máig hatályban van.

delkezéseit kiegészíti, és immáron konkrétabb szabályozást teremt meg18 – különösen a -

Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése a -nyos alapelvét rögzíti. Ez a rendelkezés külön kiemeli, hogy a vízkészlet a nemzet közös

-zése az állam és mindenki kötelessége.

A XX. cikk a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogintézményvédelmi kötelezettséget határoz meg. A (2) bekezdése szerint a testi és lelki

-egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzá-

férés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének

Az Alaptörvény XXI. cikke az egészséges környezethez való alapjogot rögzíti, amely

köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás

kiterjed a víz védelmére is. A fenti utalás szerinti jogszabályi hátteret találjuk a környezet

A vízgazdálkodás célja --

vízgazdálkodás kiterjed: a) -

b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, -

3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései

c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, -

d)

e) -sére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására, azaz vízrajzi tevékenységre,

f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre.

A vízgazdálkodás kiindulási pontjaként a Vgt. indokolása rögzíti, hogy a vízkészlet egé-szen különlegesen illeszkedik az állam gazdasági rendszerébe, hiszen az a nemzeti vagyon dinamikus része, amelyen a piacgazdaság olyan eszközei is alkalmazhatóak, mint a privatizáció, koncesszió és liberalizáció,20 mindemellett az állami és a magán-tulajdon együttes jelenléte jellemzi az ágazatot.

Magántulajdonban, azaz az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak ugyanis: a)b)

c)d) -

nyek.

A felszíni vízfolyások állandóan változó-alakuló partja a tulajdonjogra is kihatással van.

növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint – vízgazdálkodási szem-pontból – az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak: a)b) a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavak-

ban újonnan keletkezett sziget, valamint a törvény mellékletében meghatározott

c) -

helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát tartoznak a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alap-

veket.


a) forgalomképtelen vagyon: a természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, -

b) forgalomképes vagyon

A tulajdon kérdése és az állami vizeken végzett munkákért való költségviselés azon--

zati vizekkel kapcsolatban.21

a közérdek mértékéig, a központi költségvetés, illetve vízitársulat útján kell gondos--

mányzati költségvetés, vagy (szintén) vízitársulat útján kell gondoskodni. Harmad sorban pedig a területi közcélú vízilétesítmények és közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni. Ez utóbbi költségviselési formát a törvény közcélú érdekeltségi hozzájárulásnak

évente rendeletben állapítja meg.

-

ivóvíz és a -ságban (öntözésre és állattartásra) való felhasználás. Szintén korai vízhaszonvétel a köz-lekedési és kereskedelmi útvonalként hogy a vizek ipari felhasználásra is kerüljenek akár közvetett, akár közvetlen módon.

Az állam legfontosabb feladata a vízhaszonvétel tekintetében a vizek hasznosítási -

lalja össze azokat az eszközöket, amellyel az állam eleget tud tenni ennek a kötelezettsé-gének. Ezek:a)b) a vízszennyezések megakadályozása,c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítése és

3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései 161

d)elhá rítása,

e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartása,f)g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatá-

sok elemzése,h) a vízhasználatok gazdasági elemzése,i)

kialakítása.

A közigazgatás szerepe a vízha-

a) jogi környezet alakítása, hatáskörök pontos meghatározása,b) igazgatási és hatósági intézményrendszer kialakítása és irányítása,c) feladatok ellátásának megszervezése,d)

A vízzel kapcsolatos felhasználás, igazgatás és védekezés változatossága indokolja, hogy a legyen. A tevékenység összetettségét jelzi,

22 A vizek hasznosításával kapcsolatos állami jogköröket jellegük szerint csoportosíthatjuk, így megkülönböztethetünk jogi, gazdasági és hatósági eszközöket.

A vízgazdálkodással kapcsolatos jogi eszközök olyan szabályozások, amelyek célja a vízvédelem biztosítása. Mivel a víz olyan természeti elem, amely alapjogi védelmet élvez, ezért szabályozása a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan más

tulajdonhoz való jogot korlátozhatja. Alapjogot

-nyek kielégítési sorrendjének meghatározása, és a vízbázisvédelemmel, a vízkészletvé-delemmel és a felszín alatti vizek hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek.

A vízigények kielégítési sorrendjének meghatározása a vizek mennyiségi védelmével

23

A vízigények kielégítési sorrendje:a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási,b)

tevékenységgel járó,c) állatitatási, haltenyésztési,d) természetvédelmi,


e) gazdasági,f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasz-

nálat.

Amennyiben a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a fenti kielégítési sorrend fordítottja. Korlátozás esetén kártalanítás nem jár.

A vízbázisvédelem követelménye azt jelenti, hogy az ivóvízellátást, az ásvány- és gyó--

fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A vízkészlet védelme minden vízhasználatra jogosult feladata. Aki a vízkészlet haszno-

sítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet – a hasznosítás mérté-kének arányában – biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek össze-

További jogi eszközök között tartunk számon olyan tulajdonkorlátozásokat, mint a szolgalmak és korlátozások. A vízvezetési szolgalom az ingatlan tulajdonosát, illetve

-létesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges

ingatlan kisajátításának lesz helye. A vízhasználati szolgalmi jog alapján a vízügyi --

tulajdonkorlátozást jelent, hogy a , hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mérték-

anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat az ingatlanon elhelyezzék,

ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karban-

hogy az ingatlanát a vízügyi hatóság vízkár-elhárítási célú tározóként kijelölje, és ha

tulajdonos az ingatlan megvásárlását a beruházótól kérheti, illetve az ingatlan kisajátí-tásának kérését a beruházónál kezdeményezheti.24

A tulajdonjog fenti korlátozásai esetén természetesen a tulajdonost a korlátozás kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingat-

lan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetet-

kérheti.A parti ingatlan tulajdonosa továbbá úgy köteles az ingatlanját használni, hogy ezáltal


létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását

vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén a vízjogi engedély szerint végezheti.A vízgazdálkodással kapcsolatos gazdasági eszközök -

kíván elérni a csatornabírság,

Mennyiségi vízvédelemhez kapcsolódik a vízkészletjárulék, amelyet a vízjogi engedé-

vízvédelemhez kapcsolódik a

A vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági eszközök közé különösen az egyes vízjogi engedélyek tartoznak.

A vízjogi engedély két típusa alakult ki a magyar vízjogban. Létesítési engedély a vízi-munka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszün-

üzemeltetési engedélyt pedig mindezek használatbavételéhez, üze-meltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz ad ki a hatóság.

Elvi vízjogi engedély -

Vízjogi engedély kiadásának feltétele, hogy a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a

-szüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgaz-

-zás, hogy a vízjogi engedélyt és az elvi engedélyt hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja. Ezért a korlátozásért általában kárta-lanítás jár, kivéve, ha az intézkedéseket a közérdek (különösen a vízgazdálkodási, a köz-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek) indokolja, vagy a vizek mennyi-

megváltozása alapján dönt a hatóság, vagy az engedélyes kötelezettségszegése indo-kolja.

továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költ-

a hatóságnak döntenie kell.


-juk. A kártételek elleni védelem eszközei üzemeltetése, valamint a védekezés. Ezeket a feladatokat a vízjogunk (az 1. fejezetben ismertetett történelmi hagyományokra is építve) megosztja az állami, önkormányzati szervek, valamint az érintett tulajdonosok között. A védekezés részletes szabályai rende-leti szinten kerülnek szabályozásra, amelyet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért

25

A vízügyi igazgatási szervek (l. 3.3.1.) feladatai: a)

b)c) 26

d)e)f)g)h)

a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgál-

i)j) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.

A helyi önkormányzatok -mester) a polgármesteri hivatal útján lát el: a)

b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb

c)

Harmadsorban az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata minden olyan vízkárelhárítással kapcsolatos tevékenység ellátása, amely állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozik. A tevékenységek ellátása az érde-kelt tulajdonosok feladata.


A vízkárelhárítás anyagi jogi szabályai között azonban nemcsak közigazgatási jogi, hanem magánjogi normákat is találunk. Ahogy a környezetjog általános elvei között találjuk az integráció elvét, úgy a vízügyi igazgatásra érvényes, hogy minden jogág védi a szabályozás tárgyát a maga eszközeivel. A vizek kártételeivel kapcsolatban is megta-láljuk azt a , miszerint aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól

vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli.

A vízgazdálkodás hazai feladatai és a nemzetközi egyezményeken alapuló kötelezettsé-

érdekében vízgazdálkodási nyilvántartás vezetését rendeli el a vízügyi igazgatási szerve-zet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet. A vizek és

-rületi és nemzetközi kapcsolódásokat, valamint az ágazati szabványosítási, informatikai és térinformatikai követelményeket. Ez a áll:a) a vízgazdálkodási objektum-nyilvántartás,b)c) a vízikönyv.

A vízgazdálkodási objektum-nyilvántartás -könyvi nyilvántartások közötti kapcsolatot a vizek és vízilétesítmények egyedi azonosí-

-

tartalmazza minden – az objektum-nyilvántartásban megha-

A vízikönyv folyóink XIX. századi szabályozásához. A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk rendelte el vezetését, amelyet korábban a törvényhatóság látott el, ma a vízügyi hatóság

-


és adatokat tartalmazza. A vízikönyvi bejegyzés tárgya, mint vízikönyvi egység, a víz-gazdálkodási és vízjogi engedélyezési szempontból önálló vízilétesítmény, vízimunka

-

A vízgazdálkodási feladat- és hatáskörök az államszervezet szinte minden pontján meg-jelennek. Úgy is mondhatjuk, hogy minden hatalmi ág kap hatáskört a vízgazdálkodás-

Mint az -

körök és igazgatási feladatok legnagyobb részét.27 --

kenységbe.28 Az igazságszolgáltatási szervek és különösen a bíróság pedig jogorvoslatok

a vízitársulatok, mint speciális gazdálkodó szervezetek nyilvántartására terjed ki.

A vízgazdálkodási igazgatási és hatósági feladatok ellátásáért a kormány és az irányítása -

mai és területi dekoncentráció mértékét és módját jogszabály határozza meg.

A vízgazdálkodás államigazgatási szervrendszere (2013)

(Vidékfejlesztési Miniszter)

Vízügyi igazgatási szervek irányításáért

(Belügyminiszter)

Országos Környezet-védelmi, Természetvé-delmi és Vízügyi

Környezetügyi Intézet

Országos Vízügyi

Kirendeltségek (12) Igazgatóságok (12)

A kormány hatáskörébe tartozik: a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit


intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható hasz-

b) c)d)

szinten szétválasztotta a vízgazdálkodási, valamint vizekkel és a vízilétesítményekkel igazgatási feladatokat.

(vidékfejlesztési miniszter) hatáskörébe tartozik:a)b)

c)

d)e)f) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályo-

(belügyminiszter) hatáskö-rébe tartozik: a) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szerve-

b)c) a vízrajzi tevékenység ellátása.

a)b)

c)

Az államigazgatás további tagozódása is követi a fenti feladatmegosztást.30 A vízgaz-Orszá-

(a továbbiakban:

ország egész területére kiterjed. Területi szervei a 10 környezetvédelmi, természetvé-, amelyek atipikus területi szerkezetben kerültek megszer-

vezésre,31


-sági tevékenységet lássanak el.

Ugyanígy a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt van a 2012-ben létrehozott Nem-zeti Környezetügyi Intézet gazdálkodó központi költségvetési szerv, központi hivatal.32

-

-ügyi igazgatás tekintetében számára jogszabály feladatokat határoz meg:a)b) -

ség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhe-lyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével,

c) -sok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával,

d) vizeink állapotértékelésével,e) központi és területi vízügyi nyilvántartásokat tartalmazó vízgazdálkodási informá-

ciós rendszer üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, értékelésé-vel és tárolásával, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosításával, a más infor-

f) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek ter-vezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések, projektek megvalósításával,

g) vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával,h) múzeumi, levéltári, könyvtári, oktatási tevékenységgel,i) az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatban.

alatti központi költségvetési szerv az (a továbbiakban: OVF). Területi szervei a szintén atipikus térszerkezetben megszervezett 12 vízügyi igaz-gatóság.33 Az OVF és az igazgatóságok igazgatási feladatokat látnak el. Az OVF koor-dinatív szerv, amelynek legfontosabb feladata a vizek kártételei elleni védelem, az

források felhasználásával megvalósuló vízügyi központi, pályázati, valamint kiemelt

Az igazgatóságok a) területfejlesztési koncepciók és programok, valamint területrendezési tervek vélemé-

b) -

3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései

feladatok ellátásában, a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevé-

c) gondoskodnak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesít-mények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megte-

d)

e)f)g) fenntartják és üzemeltetik – a feladat ellátására a vízitársulatnak át nem adott – állami

-

h) -

i) ellátják az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes fejlesz-

j) -ügyeletét, a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási

k) -mányrendelet szerinti kárelhárítási feladatokat,

l)végrehajtását.

A települési önkormányzat számára meghatározott vízgazdálkodási feladatok megoszla-

a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – a vízgazdálkodás orszá-gos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt – tervek

b)vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való

c) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellá-

d) -

e) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az ár- és belvízelvezetés.


a)b) 34

c) további, vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesít--

d) -

A polgármester feladatai -ben.35

-gármester) látja el.

A vízügyi igazgatásban több atipikus jelenség van. Ilyen a fent bemutatott hatósági és

civil részvételt biztosító szervezetek: a vízgazdálkodási társulatok.

a) vízitársulat, vagy b)

A vízgazdálkodási társulatok -ban jelentek meg a magyar vízjogban. Céljuk nem változott az elmúlt mintegy kétszáz

-séhez a helyben érintettek – többnyire vagyonukkal – járuljanak hozzá. Ez (a pénzügyi

noha akkor külön szervezeti (jogi) formát nem öltött. Mára a vízitársulatok és vízköz-speciális gazdálkodó szerveknek

-

A vízitársulat területi vízgazdálkodási közfeladatok elvégzésére jön létre, különösen közcélú vízimunkák, azaz vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények fenntartására, üzemeltetésére, yek építésére, fejlesztésére, valamint védekezésre. A vízi-

jogi személyiséggel


--

adatokat végezhet. Létrejöttéhez

, amelyen a társulat alapszabálya elfogadásra kerül, megválasztják a társu--

ják a küldötteket. A társulat megalakulását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az illetékes cégbíróságnál be kell jelenti. A vízitársulatok szakmai felügye-letét a vízügyi igazgatóságok látják el.

szabályait a Vgt. IX. fejezete tartalmazza. Feladatai a helyi vízi--

sát, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadék-víz-elvezetést szolgáló vízilétesítmények létrehozását és fejlesztését.

tagjai vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi szemé-

-

legalább 2, legfeljebb 7 tagja lehet.

elhatározzák a társulat megalakulását, elfogadják az alapszabályt, cégjegyzékbe

való bejegyzés napjával látja el.

-vízi-

-zellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az

-

elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.--

dése az állam kötelezettségévé teszi az egészséges ivóvízhez való hozzáférés biztosítását. Ezzel az Alaptörvény nem az ivóvízhez való alapjogot határozza meg, hanem egy tágabb kört jelöl ki: az egészséghez való alkotmányos jog biztosítása olyan állami feladatokat teremt, amelybe beletartozik az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása és a szennyvíz elvezetésének megszervezése.36

Az egészséges ivóvízhez való hozzájutás megszervezésének feladata megoszlik a

-kozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondos-kodás.

-mányzati tulajdon esetén az önkormányzat látja el a vízgazdálkodási feladatokat.37

teljesíteni a kötelezettségét. Az állami és önkormányzati tulajdon kizárólagossága

önkormányzat tulajdonába tartozhat. A korábbi szabályozás olyan szabad piaci modellt határozott meg, amely alapján az ivóvíz-szolgáltató cégek tulajdonában volt maga a

173

-

-

is terheli. A kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon bevezetésének oka volt -

malizálása a szolgáltatás rovására történjen. Az állami vagy önkormányzati szolgáltatók-tól azt várja az új szabályozás, hogy a közszolgáltatást mindig tartsa a gazdasági haszon

38

immár, így az hosszú távon magántulajdonba nem kerülhet. A korábban magántulajdon-

lakosok és érdekeltek közösen hoztak létre) a törvény erejénél fogva az önkormányzat tulajdonába kerültek. Az állam és az önkormányzatok kötelezettsége azonban nemcsak a

-

-tandó, a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

-

tudjuk rendezni: 40

41

42 43 44

45 szolidaritás elve46 47

elve,48 a legkisebb költség elve, 50

-körökön át az ellátás megszervezéséig és a tényleges szolgáltatásig, valamint mindezek

-elvekkel kapcsolatos sorrendiség követelményét, azaz egyes alapelvek ütközése esetén

alapelveit állítja fel és csak végül határozza meg a pénzügyi alapelveket.


Ivóvíz

Ellátási kötelezettség(Állam/önkormányzat)

Üzemeltetési jogviszony

Szolgáltatási jogviszony

hanem -

-

üzemeltetési , amely magánjogi formáját tekintve lehet

a)b)c)

--

Abban a kivételes esetben, ha a azál-

--

jelöl ki.

175

engedély alapján lehet végezni. Az enge-dély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott

-Engedélyes lehet:

a)b)

Mindkét társasági forma esetén követelmény, hogy az engedély kiadására irányuló kére-

-tározott feltételeknek.

Az engedélyben meghatározott kötelezettségek megszegése vagy szolgáltatás engedély nélküli végzése esetén a MEKHa)b) bírságot szabhat ki,c) a)

pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) az engedélyt módosítja, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és

e)

önálló jogviszony -

-delkezésére áll.

A jogviszony -

-

---

altípusaként került szabályozásra. . Köz-


A díj mértékét – hasonlóan az energetikai szektorhoz – hatósági árszabályozás ala-

miniszter (jelenleg: nemzeti fejlesztési miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, mivel

-készítéséhez a szolgáltató adatot szolgáltat az MEKH részére, amely egyben a hatóság

felügyeleti tevékenységet is a MEKH látja el.

a) a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,b)c) -

lése esetében.

A

önálló szabályozó szerv. Az önálló szabályozó szervek alkotmányos meghatározottságúak, mert az Alaptör-

miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki, aki az önálló szabályozó -

terelnök 7 évre nevezi ki, akit egy alkalommal ismételten kinevezhetnek. Az önálló szabályozó szervek különleges jogköre, hogy törvényben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörükben rendeletet adhatnak ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszt-

-letével nem lehet ellentétes. Azt, hogy mely szerveket soroljuk az önálló szabályozó

-

határozza meg. A MEKH mint önálló szabályozó szerv az államigazgatási szervek között teljes auto-

177

--

meg. Nemzeti

Fogyasztóvédelmi Hatóság.

kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén eljár-

-delem terén. Így például speciális szankciókat nevez meg a fogyasztóvédelmi törvény-ben meghatározottakon túl, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:a)b) -

bályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének

c) ha a lakossági felhasználót visszatérítés il leti meg, az annak teljesítésére való köte-lezés.

Végezetül meg kell említeni a (3.3.1. fejezetben bemutatott) NeKI feladatkörét, amely

ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésé-vel kapcsolatos feladatokat lássa el.

a 3.3.3. fejezetben részletesen bemutattunk.-

gáltatói érdekszövetséget, amely jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt

-ként mai nevét 2005-ben nyerte el. A civil szervezet azonban a rendszerváltozástól

-

szervezet.

Az alábbiakban található fejezetekben két kapcsolódó területre térünk ki, amelyeket önálló szakigazgatási ágazatként tartunk számon, így a vízügyi igazgatás elemzésekor a

A környezetvédelem sok szálon kapcsolódik a vízügyi igazgatáshoz, hiszen mind a -

sek vannak., mégis a legszorosabb kapcsolatban a áll.51

Víz-Keretirányelv

elérése érdekében, valamint annak érdekében, hogy koherenciát teremtsen a jogi szabá-lyozásban és a költséghatékonyság és a környezeti hatékonyság közötti egyensúlyt

52

a) a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól

megakadályozása, védelme és azok állapotának javítása,b) a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasz-

c) a vízi környezet fokozott védelme és javítása,d) a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezé-

sük megakadályozása,e) az árvíz és aszály káros hatásainak enyhítése.

-

a környezetvédelmi értelemben vett fenntarthatóság tervezésére.

az alábbiak szerint csoportosítja az irodalom: a)b)

5. A vízügyi igazgatás és a környezetvédelem kapcsolata

c) -tási határérték),

d) engedélyek (kibocsátási és lerakási),e) tilalmak, kötelezések (közvetlen kibocsátás megtiltása, egyes árucikkek piacra jutta-

tásának megtiltása, bizonyos vizek használatának megtiltása),f)g)h) információs rendszer, tájékoztatás (ennek sajátos formája például az árumegjelölés),i) jó gyakorlat kódex.53

A felszíni vizek --

-54

A felszín alatti vizek tekintetében a szabályozás célja a vizek jó állapotának biztosítása

--

delmi hatóság egyedi esetekre folytat le engedélyezési eljárást, vagy határoz meg köte-lezettségeket. Hatósági hatáskörbe tartozik a közvetlen vízkivételre vonatkozó vízjogi

55

A katasztrófavédelem integrált szakigazgatási ágazat, sok tekintetben a rendészettel áll legszorosabb kapcsolatban, hiszen tárgya a közrend, a közbiztonság és a közegészség védelme. Anélkül, hogy itt részletesen bemutatnánk a katasztrófavédelem szervezetét és

-tosan.

-

Ilyen például az ipari katasztrófák által okozott szennyezés, mint ahogyan a 2010. októ-ber 4-i ajkai vörösiszap-katasztrófa súlyosan szennyezte a Torna-patakot és a Marcal folyót. Harmadsorban a vízügy és a katasztrófavédelem kapcsolatáról lehet beszélni veszélyes anyagok vízi szállítása esetén is.

Az Alaptörvény 50. cikk szerinti szükségállapot és az 53. cikkben szabályozott veszélyhelyzet vonatkozhat elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség által okozott rend-

röket kap és rendeleti úton szabályoz, akár a törvényeken felül is. Veszélyhelyzetet kihir-árvíz, belvíz, vagy ipari

szerencsétlenség, tömeges megbetegedés, valamint ivóvíz-, környezet-, sugár-, és lég-

amelyet rendeletben tesz, és egyúttal dönt az ország egész területének vagy meghatáro-zott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról. A rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, de legfeljebb tizenöt napig vannak érvényben.

Az alkotmányos szabályokat a katasztrófavédelemi törvény részletezi. A számunkra fontos rendelkezéseket56 tekintve veszélyhelyzet kihirdetését indokolhatják különösen

a) -

jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,

6. A vízügyi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata 181

b)-

zése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési

c)hófúvás,

d)

e) földtani veszélyforrások.

a)anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,

b) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot ked-

a) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjár-vány,

b) -zése,

c) -ban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,

d)-

lyozott.

A rendkívüli jogrend bevezetésén túl azonban a fentieknél alacsonyabb fokú védekezés esetén is megjelenik állami kötelezettség, azonban azt az Alaptörvény nem nevesíti,

kormány általános katasztrófavédelmi tevékenysége.

polgári véde-lemnek az alapfeladatai között határozza meg a vízkészletek mint a létfenntartáshoz

-


ködjön a vizek kártételei elleni védekezés ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában.

A speciális feladatok mellett az általános polgári védelmi tevékenység is kapcsolódik vizsgálatunk tárgyához. Ilyen feladat a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó

kimenekítése, kitelepítése és befogadása. A katasztrófavédelmi szervek fontos feladata továbbá a kritikus infrastruktúrák védelme -

A vízügyi igazgatási szervek (igazgatóságok és OVF) -ciós szervként vesznek részt a védekezésben. A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhá-

57 a)b)c) a területileg illetékes védelmi bizottság döntéstámogatása,d)

e)f)

g) a védekezési készültség elrendelése, módosítása illetve megszüntetése, és az ezekre vonatkozó tájékoztatás,

h) állandó (éjjel-nappal) ügyelet biztosítása,i) adott vészhelyzetben javaslattétel kitelepítés elrendelésére,j) -

tása, értékelés.

A vízügy szempontjából a 2011-es átalakítása óta a katasztrófavédelem kevés decentra-tervezés, felkészülés és az akut helyzetben

való gyors intézkedés

ugyanis az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási -

polgármester rendeli el az ár- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással

6. A vízügyi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata 183

kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.

A polgármester ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladatai:a) -

b)közfoglalkoztatottak –, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és fel-szerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá

-

c)

d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges

e) -

f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban kelet-kezett károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedése-ket, valamint

g) elrendeli a vízfogyasztás korlátozását (l. 3.2.1. fejezet).

Összefoglalás helyett áttekintve a fent bemutatott vízügyi igazgatás hatáskör- és szerv-rendszerét, megállapíthatjuk, hogy környezeti, társadalmi és gazdasági érdekeknek egy-

-

dominanciájára igaz. A természetes édesvíz több annál, hogy csupán a gazdaságot kiszol-gáló eszközként tekintsünk rá. A víz funkciója a földön sokkal összetettebb, mint hogy

vagy éppen ellenségként tekintsen rá, ha egy pillanatra kikerül az állandó emberi irányí-

A vízügyi igazgatás állandó feladata, hogy segítse a vízzel való együttélés kialakítását.

és teljesen kontrollálni akarja, annál kiszolgáltatottabb neki. Akkor is képes a víz a tár-

sok.

kapják feladatul, hanem azt is – ahogy azt Perecsi Ferenc, az OVF rendszerváltozáskori vízügy társadalmi kapcsolatainak értékét és megítélését


növeljék.58 Ez alatt pedig a társadalom és a kormányzat közötti közvetítést és elfogadta-tást, valamint folyamatos és korrekt tájékoztatást értett. A vizsgált szakigazgatási ágaza-tunk szabályozási tárgya, a megfogalmazott stratégiai célok, az állam, az önkormányza-tok és a társadalom együttes szerepvállalása mind azt a Magyary-parafrázist igazolják, hogy ne felejtse el a jogalkotó, a jogalkalmazó és a vízhasználó-fogyasztó polgár, hogy

1 Cz. Simon, Budapest, 2011. 115.

2 A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme.05. 03.)

3 Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium, 2007, 154–155.4 Andrásfalvy több olyan dokumentumra hivatkozik, amelyben a fokokat arról nevezték el, aki gondozta,

vagy gazdálkodott rajta. 5 PANKA Magyar törvényhozók lapja 6 FILOTÁS Ildikó – Pál: Vízügyi Igazgatás7 PANKA i. m. 5. lj., 34.8 PANKA i. m. 5. lj., 34.

-

tc. A trianoni döntés utáni csonka ország újraszervezett vízgazdálkodását tekintve fontos szabályozás az

10 Gyula: A vízügyi igazgatás. In: : Magyar Közigazgatási Anyagi Jog. Béla: Árvíz és vízjog. Magyar Közigaz-gatás

11 Attila: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer egységesítése. Fej-Jogtudományi Közlöny

12

Attila i. m. 11. lj., 207.13 MÓNUS Magyar Jog 14 Állam és Igazgatás 15 Magyar Közigazgatás

507.16 At-

tila i. m. 11. lj., 213.17 Gyula: A közigazgatás környezetvédelmi és vízügyi kérdései. In: Környezet és Természetvé-

delmi Nyári Akadémia18 Balázs – Zs. András:

Dublin, Clarus Press, 2012. 2.16 Balázs – BALOGH Zsolt: Alkotmányjog – Alapjogok. Budapest, PPKE–JÁK, 2013. 320–321.

20

21 Ez a hozzájárulások közötti megosztás tulajdonképpen visszatér az 1885-ös (és még korábbi, jogszabállyal nem rendezett) szabályozáshoz, ahol szintén a helyi érdekelteknek anyagi javakkal is hozzá kellett járulni a vízi munkálatokhoz.

22 K ILÉNYI Géza: Gazdasági közigazgatás, környezetvédelmi igazgatás, vízügyi igazgatás. In: (szerk.): Jegyzet

23 BÁNDI Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent István Társulat, 2011. 453.


24

25 -

26 -

27 Gyula: A vízügyi igazgatóságok helye és szerepe a területi közigazgatásban. In: Gábor – -DÁL Ildikó (szerk.): Érvek és ellenérvek. Adalékok a területi államigazgatás reformjához. Budapest, Ma-

28

Rendkívüli védekezési készültség beálltáig és tartama alatt a belügyminiszter irányítja az árvíz- és belvíz-

30 -

31

32 Ezt a központi hivatalt a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes

33 A vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye:

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, BudapestAlsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, BajaKözép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, SzékesfehérvárDél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, MiskolcTiszántúli Vízügyi Igazgatóság, DebrecenKözép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, SzolnokAlsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, SzegedKörös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula.

34 b) pont35

36 – BALOGH37

38

--

delet.40 -

delme, valamint azok a beruházások, amelyek a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják.

Jegyzetek 187

41

térítse meg.42

üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy telepü-

43

-

44

természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet

45

--

46 Akkor szolidáris, azaz társadalmi léptékben hasznos és támogatandó az árképzési mechanizmus, ha az --

nyújtása.47 -

-

48 -

-

50

sainak fedezetét.51 Irma: Folyóink és állóvizeink mai problémái. Magyar Közigazgatás52 i. m. 23. lj., 451.53 BÁNDI i. m. 23. lj., 455–456.54

55

56 -

57

58 Ferenc: A vízügy és a társadalom. In: BAUKÓ Tamás (szerk.): A Tisza és az önkormányzatok. -

Documents

GERENCSÉR BALÁZS SZABOLCS · 2013-09-04 · 156 : A vízügyi igazgatás Korm. rendelet] lett a diktatúra vízügyi kódexe, amely immáron az államosított vízügy év után