G. S. Frater P.A.X. - A Golden Dawn, Az Arany Hajnal hermetikus rend kabbalája

5/10/2018 G. S. Frater P.A.X. - A Golden Dawn, Az Arany Hajnal hermetikus rend kabbal ja - sl...

http:///reader/full/g-s-frater-pax-a-golden-dawn-az-arany-hajnal-hermetikus-ren



f1\~~1G - [0 A G ofcfen DawnAz A ran y Hajn aL

Herm e tik us R en d k a b 6 a f a j a

Megy ei K ony vttir G y if rJ ] m ] ~ ~ l I J i j U U9021 Gy6r Baross Gabor u. 4.



A [orditds a Golden Dawn keziratos gyujtemenyebollett osszedllitva1890-1921London

~95bG~ /" ' __/ Forditotta

{; ~ Borsos MariaG so. . . . . J Laddnyi LordndSimon Lajos

Nyelvi lektorBorsos Maria

Lektoralta, a kotetet osszeallitotta es aze16sz6t irta

G . S. Frater P . A. X

Minden jog fenntartva. Barrnilyen masolas,sokszorositas, illetve adatfeldolgoz6 redszerben va16

tarolas a kiad6 e16zetes Irasbeli hozzajarulasahoz kotott.

Dr. Kassa LaszloHungarian translation Hermit Kiad6

Tartalom

Bevezetd 7Eliphas LeviKabbalista ima 11Okkult es valldsos alapelvek 23A kabbala alapja liz reszben 25/

William Wyn WestcottA Golden Dawn kabbalaja 45

S. L.MacGregor MathersEldszo a kabbalahoz 47

William Wyn WestcottA kabbala 51Meg egypillantds a kabbalara 71A Tiz Szejira 93

Frater AchadA kabbala hagyomdnya 99



Bevezet6

"A kabbala az id/ik kezdete 6ta rejtve leva titkok tdrhaza. A sokfe-leseg csak az egyetlen igazsag vegtelen .gazdagsaganak" kifejeza-dese, ami egyaltaldn nem erinti transzcendens es megvdltozhatat-I an e gy se ge t. "

Leo Schaya

Sok kabbalista mti kijelenti, hogy a kabbala M6zesnek a Sinaihegyen atadott ezoterikus tudas lenyege volt, ig y kapcsol6dik am6zesi torvenyekhez. Ebben az a feltetelezes rejlik, hogy magaa Teremt6 diktalta le M6zesnek a Biblia ot konyvet, majd pedigatadott neki egy titkos kulcsot azokertelmezesehez, Masek aztvalljak, hogy Raziel angyal adta at Adamnak a Paradicsomban,.de van meg regebbi keletfi ertelmezese is a kabbalanak: A kab-balat eldszor maga Isten tanitotta az angyalok egy kivalasztott tar-sasaganak, akik teozofiai iskoldt alkottak a Paradicsomban.A btinbeeses utan az angyalok kegyesen kozoltek ezt a mennyeitant a fold engedetlen gyermekevel, hogy [elvertezzek at az eredetinemesseghez es boldogsdghoz val6 visszateres eszkozevel. Adamtolez tovabb kerult Noehoz, majd Abrahamhoz, Isten baratjahoz, akia tant Egyiptomba vitte, ahol a pdtridrkak megengedtek, hogy en-nek a titkos tannak egy resze kiszivarogjon. igy tortent, hogy azegyiptomiak megszereztek ennek a tuddsnak egy reszet es mas ke-leti nemzetek is bevettek azt filozofiai rendszerukbe. M6zes, akiEgyiptom minden bolcsesseget megtanulta, a kabbalaba val6 elsa



beavatdsat szuletesenek helyen nyerte, de a negyven eves pusztaivandorlds alatt lett igazan kivdlo benne, mivel az angyaloktol to-vabbi oktatasban reszesult ez id6 alatt. Ennek a titkos tudasnak asegitsegevel valt kepesse arra, hogy megoldja azokat a nehezse-geket, amelyekkel taldlkozott.: Ennek a titkos tannak az elveit aPentateuchus elsa negy konyveben fektette le." A kabbala sz6 sze-rint ataddst, hagyomdnyt, tradiciot jelent, de a heber kabel M'~i'kifejezes az elfogadni ertelmet hordozza, tagabb ertelernbenmagat a torveny t vagy a dharmdt szimbolizalja, ahogyan azt ke-leten nevezik. Magat a kabbalat sokaig a zsid6k ezoterikus-tit-kos tanakent tartottak szamon, de a reneszansz koratol ismertaz ugynevezett hermetikus kabbala, ami egyesiti magaban a zsi-do kabbaldt es az ezoterikus miszteriumokat, igy tagabb teret ad-va az ertelmezesnek es az analogiak sokasaganak. Magaban agn6zisban is talalunk kabbalisztikus elemeket, de maga agnosztikus tanitas visszamegy egeszen Egyiptom, Gorogorszag,az arja-germanok, a perzsak, a kaldeusok es a hinduk bolcsele-tere es ezt alkalmazza sajat rendszereben, lg y kerulve be l e alegfontosabb kulturnepek szellemi aramlataba,

A kabbala azt tanitja, hogy a vilagegyetern szervesen esmeghatarozott rend szerint fejl6dbtt, kovetve a Langolo Kardutjat. Igy szimbolikus magyarazattal szolgal a vilagegyetern ere-detere, az ember es Isten kapcsolatara, magat a teremtest ema-naciokent fogva fel, amelyben a Vegtelen Feny az tlet Fajan ke-resztul manifesztalodik,

A tanulas alapja minden esetben az tlet Faja, amelyet nehaa Tudas Fajdnak vagy Adam Kadmonnak is neveznek. Az'tletFaja a tudornany, a lelektan, a filoz6fia es a teol6gia tomor ki-vonata, rovid osszefoglalasa a vilagegyetern minden fejlerne-nyet magaba foglalja.

Az tlet Fajat oszlopokra osztjak: a jobboldali Szefirak: azIrgalom oszlopdn vannak, a baloldaliak pedig a Szigor oszlopan,a kozepso oszlop pedig az E re n y o sz lo p a. Igy minden Szefirat aszemben levd tokeletesen kiegyensulyoz, tovabba minden os-veny tokeletes egyensulyt kepez az altai a osszekotott kett6 ko-zott, A Szefirak nem masok, mint vilagteremto 6sszubsztan-ciak.

Nehanyan ugy tekintenek az Elet Fajara, mint isteni er6krevagy edenyekre, masok az isteni iranyitas eszkozeinek vagyszerszamainak tartjak azt. A misztikusok tiz arckent, kezkent,s6t Isten tiz ruhazatakent abrazoljak. Mindenki egyetert azon-ban abban, hogy az Elet Faja a Szefirakkal az isteni attributu-mot fejezi ki, melyek az emanacio els6 pillanatarol orok erve-nytien meghatarozott viszonyban allnak, mig Isten azt nemakarja, hogy az uressegben elenyesszenek, es ismet beleolvad-janak a Semmibe.

A kabbala komoly onallosagot es kezdemenyezokeszsegetkovetel a tanai es eljarasai tekinteteben, konyvekbcl eppenezert csak reszlegesen lehet elsajatitani.

Aleister Crowley az alabbiakat tanacsolja a kabbala tanul-manyozojanak: , ,0, j iam, mind gyakrabban melyed] el a kabbalaszent tudomdnyaban. Ismerd meg a szamok kozotti kapcsolato-kat, amelyek bar boseges tudast es hatalmat rejtenek, de megsemez a legfontosabb. Az igazi feladat minden fogalom e szdmokravalo redukcioja, mert ezdltai az elme strukturaja fog [eltdrulni sze-meid e lot t , amelynek torvenye inkdbb a szuksegszeniseg, mintsemaz eloitelet. Amig nem latod a mindenseget fgy [eltarulni magadelott, nem tudod azt tanulmanyozni. Az elme tendenciai sokkalmelyebben rejlenek, mint ahovd bdrmely gondolat is kepes elemi,rnert ezek a gondolat torvenyeinek kondicioi, es neked eppen eze-



k e t k e lt [ e ls z amo ln o d .Ez a l egb iz t o sabb ut, e s a l eg s ze n t e bb , e pp en e ze rt az e l l ensegek

is it t a le gve sze ly ese bbe k e s a le gre jte tte bb ek. A n ag y le lke k osz-td ly re sze , ho gy s ze mb en ezze ne k e s zo my u k ihiv ds sa l. O ke t m eg a zis te ne k is tis zt elik , m e rt e z a v eg so tis zt as ag u tia . "

C. S. Fra te r P A. X

Eliphas Levi

Kab6afista imn

Legy s zd m or nr u W v e zO } 6 F t i9 e n} I st en i KiniCysagliatafma!

L egyen a D ic soseg e s a z Orokkevaf6 sa g a j o6 6 e s a6 a f k e zem6 en} Ftogy ig y e rF te ss em e [ a gyoze[met!

A KonyoriiIet es az 19 zsagos sag drizze 1t1.e9Celke .meta mag a eredendO tisztasagavanJ

Az Ertelem e s a Bo f cs e ss e g I st en s eg e vezessen e11gema millliatatfan Korondhc z l

MaIkutFt Szel Ieme} Te, ak i c se f& s ze [ e s ~ozo[jFtefyezz I st en o sv en ye re !

Vezess a Temp fom ( ii t o s zf opc iFtoz) JakinFtoz e sBoazhoz , Ftogy 1t1.e9piFtenFtessekrajtuk!N e tz ac Ft e s HoeCAngya fai } s zi ll ir eC i ts c it ok 1 t 1 .e 9

lli6amat Je sodon lGecfufaFtAngya fa } v i9 a szt a e11gem!

Ge6uraFt Angyafa} uss , Ii a s z ii ks e ge [ te ti k} d e tegy e11gemerosse , Ftogy erdemesse vciCFtassak TipFtere tFt 6efofyciscira!

oft} BinaFt Angya fa } c u j vifagossagot!Oft} CFtokmaFt Angyafa} c u j szeretetet!

Oft} KetFter An gy af a} a domc in yozz 1 t1 .e9a H itte [ es aRemennye[!

Yetziratikus Vifag Szellemei, htizzatok visszaf;G) 1 1 ~



Azsin sotitsege66C!BriaFt V iG i g an a k t ii nd O l if O h ti ro m s zo g e ,

U i t t a s c f e s e rte sc f m e g ve lem YetziraFt e s AtziCu tF t t it /w i t !Oft, S z e n t t'S F t i n Betu.!

Oft, i g e n , Is fum, s e g i t s engem S F t a c f a i nevevefOft, i g e n , Kerubim, r u j er6t A c fo na i a c t a C !

oft, B e ni E fo Ftim, f e g y tes tverern T z a 6 a o t F t neve6en!Oft, ECoFtim, H a r c o 9 ertem a S ze n t T e t r a g ra m m a to n n aC !

oft, MeCakim, o C ta C m a z z J eF to v a a c ta C !Oft, SerapFtim, a c f c f neliem a S ze n t Sz er ete te t E fo ac Ft n ev e6 en !Oft, C h a sF t m a C im , v iG i g o s it sc f meg e lr nem

t f O i e s s h e l ii na F t J M o / a iv a C !Oft, A z a C i m , oft, h a ta f om a 1 1 9 .Y a C a i ti pU i a to l i

A c f o n a i segitsegeveC!Oft, O p h a n im , O p h a n im , O p h a n im , ne J e C e c f l i e z z eC r 6 C a m

e s ne tlzz e C engem a Szentio/66C!Oft, C h a io tF t h a Kadosh, l i i t i C ts h a n g o s a n , m in t a s a s , 6 e s z e 9 ,

m i n t a z em6er, z U g j e s i i v o C t s !K a c fo s F t, K a c f os F t , K a c fo s F t, S h r u fa i .

A c fo n a i , J eF to v a , EFtyeFt a s h e r EFtyeFt.H a C C e C u - J a F t . HaLCeCu-JaFt.

HaLCeCu-JaFt.A m e n . A m en . A m en .

Ezt az imat minden reggel es minden este hasznalnod kell, es elkell mondanod mintegy bevezetoul minden nagy magikus eskabbalisztikus szertartas elott; az ima alatt fordftsd arcod keletfele, emeld szemeid a mennyekre vagy fuggeszd tekinteted amagasztos Tetragrammaton kabbalisztikus jelere.

Amint alkalmazni kezded a tested es a lelked a Magasabb Ma-giahoz, meg kell majd vedened onmagad Hades es a vilag yakerci ellen. A F61d elkuldi majd Orpheus duhajait es kejnoit,akik megrohamoztak bajaikkal Samsont es Salamont epp ugy,ahogy a kovek feltamadnak es rad vetik magukat; Hades elkul-di majd kiserteteit es fantomjait, hogy megtamadjanak, Vede-kezeskent birtokodban lesz az Isteni Sz6, az aura, a magikuskard, a magneses palca, a szentelt viz es a szent ttiz, de min-denek folott konyorgesed a vigyazo erohoz.

Ha uralkod6 vagy, bizhatsz a lazadasban es az osszeeskuves-ben, melyek engedelmessegre kenyszeritik a szellemi eroket.Teljesftsd a Negyek osszeeskuveset, Ezekiel pantakulumanakjelentesevel, folytasd a Hetes es a Harmas eljarasaval es Sala-mon Hexagrammjanak pantakulumaval, mely ut6bbi a Makro-



kozmosz jele.A Negyek osszefogasaert munkaba kell allitanod a megfe-

lel6 id6ben felszentelt negy elem er6it. Rajzold a foldre es a le-veg6be a tfiz es viz pentagrammjait; ezutan vegezz negy kileg-zest, es mikozben keresztet vetsz mond ezt: Nicksa, Gnob, Pa-ralda, Djin.Fluat udor per Spiritum Elohim.Omoljon keresztul a viz Elohim szellemi erejen, vagy Undi-

nes kell , hogy visszaszoritsa e szentelt viz hatasait.Maneat terra per Adam.Maradjon a fold szilard Adam seg i t segevel , Dolgozzatok,

igen Gn6mok, ahogyan en akarom, vagy visszatertek a foldbe,ahova bebortonozlek benneteket a Pantakulummal.Fiat firma mentum per Elohim.Az egbolt folytat6djon Elohimon keresztul. Engedelmes-

kedjetek igen, Szilfidek vagy tavozzatok lelegzetem aramaval.Fiat judicium per ignem.Az Iteletet nizzel hajtsd vegre. Igen, Szalamanderek, legye-

tek htivosek vagy a szent tfiz kenyszeritsen benneteket .Kifejezheted Udinet, mint halalszemu angyali alakot; a

Gn6mot mint szarnyas bikat, a Szilfidet mint lelancolt sast es aSzalamandrat mint csuszo kigyot .

Latin konyor geso caput mortuum impero tibi per vivium SerpentemKerub impero tibiper AdamAquila impero tibi per alas TauriSerpens impero tibi per Angelum et Leonem.

f0 14 Gl:1

A Hetek - Het - osszeeskuvese a Magikus Bottal, fustoles-sel es a Het Bolyg6 Szellemenek akarataval hajthat6 vegre.

Bolyg6k osszeeskuvese.Michael neveben, akit lehova a Satannak parancsolni ren-

delt!Gabriel neveben, akit Adonai Belzebubnak parancsolni

rendelt!Raphael neve ben engedelmeskedj Elohimnak Sachabiel!Elohim Gibur es Samael Tzabaoth nevevel tedd le fegyve-

reidet Adramelek!Zachariel es Isachiel Melek neveben vesd tenmagad Sam-

gabiel Eloah ereje ala!Shadai isteni es emberi neveben, Chavah, Adam es Anael

hatalmaval vonulj vissza Lilith, hagyj minket bekeben Nahe-mah!

Szent Elohimmel es Oriphiel hatalmaval, Zahariel Aphiel,Shaltiel es Cassiel szellemeinek neve ben, fordulj vissza Molochnines gyermek szamodra, akit felfalhatnall

A Magikus Bottal rajzold a leveg6be es a foldre a hires eser6s Hexagrammot, Salamon Pecsetjet.

A Harem osszeeskuvese a Tetragrammatonnal hajthat6vegre, haromszor kimondva mely zeng6 hangon a Nagy NevHarem bettijet, rajzold a leveg6be es a foldre az Ezekiel Kereknegy sugaranak jelet a Yod, a He, a Vav es a He szavakkal,utana vess keresztet.

Nagyon j61 meg kell ertened, hogy a Satan, Belzebub es atobbi ilyen nevei nem spiri tualis szernelyisegeket, hanem sokkaIinkabb tisztatalan szellemek sokasagat jelenti. Az en nevemSokasag - mondja a sotetseg Szelleme - mert szamtalanok va-gyunk; a pokoI az anarchia birodalma, a szam az, amely a tor-

f0 15 Gl:1



venyt alkotja, es a fejlodes is forditott; ezert a leginkabb leala-esonyodott, legcsekelyebb ertelrmi es leggyengebb, Igy a vegzettorvenye kenyszeriti a demonokat a leereszkedesre, mikor hi-szik es kivanjak a felemelkedest; es azok, akiket en Vezernekhivok a leger6tlenebbek es a leghitvanyabbak mindannyiuk ko-ziil.

Azok a gonosz szellemek, melyek a tomeget alkotjak, resz-ketnek a Vezer elott, aki ismeretlen, kerlelhetetlen es siiket,soha nem beszel, es akinek keze min dig utesre emelt. Ennek afantomnak a Lueipher az Adramelek es a Belial neveket ad-tak; de ez a fantom Isten sajat perverzitasuktol eltorzult arnye-ka es kozottuk marad orokre felelemben tartani es gyotorni6ket.

Vezereljenek az altalad kiejtett szavak. Ne beszelj istenrol,ha esak meg nem vilagosodtal. Az osszes elkepzeles amelyeketakar Istenrol, akar eszmenykeprol alkottal maradjon bevesveabba a ragyog6 mediumba, melyet a vilag es a lelek Asztral Fe-nyenek neveznek; es a Lelkiismeret Konyve az, amely kinyilikaz utols6 napon es a feljegyzesei lathatova valnak.

Tudod, hogy az emberi agy bar befogad mindent, a benyo-masokrol nem keszit Iathato feljegyzeseket; ugyanis ha barrnibe lenne vesve az agy sziirke anyagaba, az az anat6musok sza-mara lathato lenne.

Az idegi allomany letezik, erzekeli es gytijti e Ienyeg miatt(Asztral Fe ny ] a spiritualis atmoszfera el6 es kimondhatatlankepeit, melyeket megidezunk, Egyutterzessel, kivansaggal meg-idezhetjuk mas emberek multbeli vagy jelenkori benyornasai t,ilyenforrnan kornmunikalhatunk azokkal, akik mar halottak, esmeg eszleled a testi format, melyet felredobtak, es amelyet ujrafel kell olteniuk, amikor a nagy Beteljesules elerkezik es a vi lag_

f;G) 16 ~

atalakul.Ahogy megkerdezed, hogy a Paradiesom es a Pokol hol he-

lyezkedik el, eppugy tudsz ra valaszolni; a Paradiesom ott he-lyezkedik el, ahol az emberek igazat mondanak es j6t cselek-szenek; a Pokol ott van, ahol az emberek hamisan sz6lnak esgonoszt tesznek.

A Paradicsom es a Pokol nem helyisegek, hanem helyzetek,es ezek az ellentetes helyzetek megmaradnak az orokkevalosa-gig; mint ahogy a j6 is orokke ellenall a gonosznak; mint ahogya szemelyiseg lenyege szemben all az Ertelem letevel , mely ma-ga a Szabadsag.

A keplekeny univerzalis kozvetito; a lenyegtelen lenyege,mely feny, mozgas es elet, a ferfiui magneses er6 atveszi, meg-6rzi es kozli az osszes ferfival es elkepzelessel, melyek a Sz6impresszi6i; ez az, mely format es szint ad a novenynek, ez az,mely az anyameh gyumolcsebe pecseteli az anya vagyainak,gondolatainak benyomasat.

Ez az, mely letrehozza a jeleneseket, az eksztazis es az eg-zaltacio erzekeny latomasait, amikor a Felsobbrendfi Spir itu-alis Er6k a Sz6 osszefuggesevel kapesolatba lepnek veliik, vagyamikor az Alsobbrendti szellemek arra torekszenek, hogy fel-jussanak a mi szintiinkre a leggorombabb szenvedelyeinkkelosszhangban.

Nines val6s elkulonules ebben a vilagban, nines ertelme aformanak, nines valaszteka a gondolatnak, melynek ninesenekosszefiiggesei, tetelrol tetelre, az analogian keresztiil, azzal,amely feliil van epp ugy, mint amely alul van a veges es vegte-len vilagokban. Ez Jakob misztikus lajtorjajanak val6s esz-menykepe, melynek fokait a Feny ket Pillere tarja egyiitt, esamely gondoskodik a Szeretet es az Ertelem megszakfthatatlan

f;G) 17 ~



keringeserol az Univerzum vegtelen teriiletein keresztii!.Semmi sem teljesen uj a Nap alatt; az okok iij okokra vezet-

nek es az eredmenyek megelozik ezeket. A latnoki megerzesekcsak kovetkezmenyek a mult es jove kozti analogiak szempont-jabol, olvass abban a ragyog6 kotetben, melyet a valtozekony-sag es a romlatlansag alkot, akar a tenger hullarnait.

Ebbdl kovetkezik az, hogy megj6so1ni annyit tesz, mint 13.1-nl.

Minden egyes ember magaval hozza sajat foldi jovojet, ter-meszetes jellernvonasaiban, es jelleme bevesodik arcaba, keze-ibe, mozdulataiba, pillantasaiba es hangjaba.

Minden egyes szemely rendelkezesere all az era harem faj-taja - az erkolcsi era, az osztonos era es a testi era. Az erkol-csi era az az osszetartas, mely a va16s spiritualis lelkek kozottletezik; az osztonos era az az osszetartas, melyet a magnetikusauraban leva rokonszenv es ellenerzes ad; mig a testi era az azosszetar tas, mely fennmarad az anyagi lenyegek osztonzesei esellenallasai kozott. Mindegyik era rendelkezik az elet megfe-lela formajaval.

A kozepsc, avagy az Osztonos era hatassal van rank teve-keny reszvetelunk nelkul, amikor Erkolcsi eronk fuggoben van,es amikor feloldozni kivanjak, szunnyadoznia kell, vagy vegulaludni tobbe-kevesbe.

Van onkentes szunnyadoz6, mint ahogyan van akaratlanvagy elettani alvas. Az onkentes szunnyadozas ertheto, mertsohasem szakit el teljesen az emlekektol.

A jovendoles es a cscdatetel terrneszetes kepessegek. A ha-lalbol torteno Ujraelesztes bizonyos ember eseteben es bizo-nyos korulmenyek kozott a dolgok termeszetenel fogva nemlehetetlen.

f0 18 Q;1

A halal pillanataban a lelek szabadnak talalja magat, megkozel, a vilagi berlernenyt eppen csak elhagyta, es ha a komoly,letfontossagu szervek meg nem karosodtak, visszahivhato olyanvalaki altal, akinek felelmetes ereje van. A halal csak akkor tel-jes, amikor a letfontossagu szervek elveszitettek sertetlensegu-ket.

Az ujraelesztes esetei nem ritkak, de amikor elofordulnak ahalal esetet visszautasitjak, es a vizsgalt esetet azzal magyaraz-zak, hogy a kerdeses szemely csak transzban vagy letargiabanvolt.

Tagadni , hogy a halal bekovetkezett, ezekben az esetekbenmegengedheto, de a kozvelerneny kial l meggyozodese mellett,hogy min dig letagadhatjak,

Oh, Te, aki boles vagy, Te, aki gyermek voltal, hova lett az agyermek? Eltavozott, de Te meg mindig elsz.

Te vagy a fiatalsag, a mar elment, de Te meg mindig veliinkvagy. Egyszer fiatal ember voltal. Hova lett az a fiatal ember?Te meg min dig elsz. Most az eltelt evek embere vagy, talan maroreg ember; mive valhatsz Te oregember? Meg fogsz halni, deorokre letezni fogsz. Ez az a test, mely rettegessel tolt el?Fejlodesed minden egyes szintere elhagyta mar sajat testet,csak te tortenetesen nem latod. Csak hiszed, hogy elhagyotttested nem lesz eszlelheto szamodra, es igy pihenhetsz a bekeshalhatatlansagban.

Csak keresztiil kell menned meg egy atalakulason, mielottujra felmasznal az elet forrasahoz, melybol meg egyszer szar-mazhatsz.

Az atvaltozas az orok mozgasbol ered; mely a letezo alapve-t6 torvenye; gat o ld meg, es kenyszeritsd ki az allandosagot afej lodes barmelyik szinteren, es megteremtetted az igazi halalt .

f0 19 Q;1



Szemleld onmagad a termeszet torvenyevel, halhatatlansag.Lennel orok rabszolgaja a masodlagosokoknak, vagy inkabb azellenore lennel?

Alavetned magadat, vagy valasztanad inkabb az iranyitasmagasabb alternativait?

Ha Mesterre leszel, szabaditsd meg szellemedet a Herme-tikus Koben bizva, es gyakorold Akaraterod atalakitva csele-kedette. Csatlakozz az Ertelemhez; val6ban felszabadit az osz-szes eroteljes Akarat, es az Elemek Hatalmanak Mesterekenttalalod magad.

Szabadsag, Hatalom, Zsarnoksag. A Hatalom a hibatlanegyensuly a Szabadsag es a Zsarnoksag kozott. Ez a megoldas. a harem betfi talanyara, melyet Cagliostro, a beavatott fogal-mazott meg a kabbala politikai es tarsadalmi szilardsaganak ab-razolasara.

Az else ok roviden, a Szabadsag Szuksegessege ellensuly; eza Szuksegesseg a legfelsobb Ertelem Zsarnoksaga es az egyen-siilybol ered, mely a Bolcsesseg es az Abszolut Hatalom.

Ha teljes akarsz lenni, legy elobb boles; es ha boles vagy,utana teljes leszel. Ahhoz, hogy Mester lehess, szabadnak kelllenned; hogy szabad legy, meg kell valositanod onmagad ha-talrnat.

A hatalmat a Templom Kapuja abrazolja, amely a ketto ko-zott volt. Negy kifejezes alkotja es tartalmazza mindazt, melyszukseges a Legfelsobb Magikus Hatalom birtoklasahoz,Tudni. Merni. Akarni. Hallgatni.

A Tudast a Szfinx Emberfeje abrazolja. A Batorsagot Sas-szarnyai. Az Akaratot az Oroszlankorrnok es a Bika agyeka.

A Titoktartast a hideg csend es a rejtelyesen takart vala-szok.

f0 20 GR .

Amikor a tanitvany felfogja a lenyeget es folytathatja e negykovetelrneny gyakorlasat, akkor kepes lesz elfogadni az enge-delyt a Szeretetre.

Minden ero megfelel az osszes eronek, es minden hatalmas-sa valhat egy olyan ember kezeben, aki ismeri es tudja hogyanhasznalja es iranyitsa.

A gyengeseg minden egyes formaja hasonlft az osszes gyen-gesegre, mely rabszolgava tehet, ha valaki erosebb es tudja, ho-gyan veszi masnak hasznat, E titok tudasan keresztul, a Magusegyforman parancsol a menny es a pokol eroinek, es csak enge-delmeskedni tudnak Akaratanak.

Tisztan felismerve, hogy az ertelem, mely Szabad, szuksegesa bolcsesseghez es az igazsagossaghoz. Nero es Caligula zsar-noki akaratot birtokoltak, de ertelmuk nem volt szabad; megre-szegftette oket a teljhatalom, es megtamadta a szedules.

Az abszohit akaratero iranyithatatlan a j6 Ertelem altai,mely a Gonosz lenyege. Es maris itt van a Fekete Magia tit-kainak magyarazata, mely az elme orultseget es a test merge-zeset iranyitja.

Ekkor azt mondjak a varazslonak, adja magat az ordognek,es vegul az ordog kitekeri a nyakat,

Es most meg kell tanulnod a magikus ero utols6 titkat es azemberi akaratero vegso szintjet.

Az Ellenallas az Egyetemes Vonzasnak; a termeszet legyc-zese, a lelek Uralkod6i Hatalma a Test folott - ez a mertekle-,tesseg. Birtokolni az erot es az alkalmat, hogy azt tegyuk, amelyoromot ad, meg tartozkodas, mert csak akarja; ez mutatja a Le-lek Kiralyi hatalmat a test folott.

Boldog az az ember akivel ez tortenik es meg cselekszik: fgyez a szabadsag legmagasztosabb ertelme es a teljes engedel-

f0 21 GR .



messeg, Engedelmesseg nelkul egyetlen tarsadalom sem fo ly-tathatja letezeset.

Ez az, amiert a Magus Krisztust irnadta a betlehemi istallo-ban. Krisztust, Isten fiat, a legnagyobb beavatottat es a legu-tols6 beavat6t.

De Krisztusnak is volt - mint ahogy minden nagy tanitonakis kellett lennie - egy tanitasa az emberek szamara es egy ezo-terikus doktrinaja is. Janosra, a szeretett tanitvanyra rabizta aSzent Kabbala legmelyebb titkait; es Janos a kovetkezo evekbenkinyilatkoztatta azokat Apocalypsiseben, mely val6ban az osz-szes legkorabbi magikus profetikus kabbalista munkak szinte-zise.

Az Apocalypsis megkoveteli, mint sajat kulcsat EzekielKereket, mely onmagat magyarazza a Tarot hieroglifaival.

Eliphas Levi

O k k u f t is v a i l i i s o s a f a p e e v e k

Minden l iaswntafan SW f iamis.CsefekedeteUf c i t a L mutascf meg t udd. so c f .A S z6 az tfe t is a z tf et Efso Afapeeve .

Az e f e t m i nOsege t a tettek mut at jc ik m eg .Minden liaszontafan SW ) cmar v an jefentise cmar nine s)

a l ia zug s ag t e rmesze t e .A l iaswntafan sz o a v alI as os c fo fg of W a n 6 t1 n .

C \ a ki m eg efe gs zik lia sw nta fa n sza va kka ( o (y an m in tfiaf 1 a o t t Ienne.

6) aki ne m vegez istentisztefetet) 6izonyitja)I i o g y ne m valIasos.J 06 6 a 6 a6 ona) mint az i steruelenseq.

Is ten sokka [ in ka b6 a csefekecfe teket 6ircilja)m in t a h uw a va f6 g on c fo C a to ka t.

6) a ki v alI as os ) hiu ne k s za ve iv af o ss zfia n g6 a n c se fe ks zikj6) aki ne m valIasos is nem hisz

semmi tyen sw6an) m e g inkab6 csefekecfe te i c i t a Lfesz effi{rciva)mert mirnfen em6e rnek. o s sz fi ang6 an ke[[ Ie ruue tetteiveL

Az iEaz valIasossag az, ame (y megmu ta t jaaz istentisztefet fOmuljeit)

me(y tiszta is e r o ;0 23 w



uzi st en ti sz te le t 6 e fe je z es e w9is uz onfeUi fdo zOs)

mel)! t e e s e s a[[hatatos.

Az onfelaldozas szepseget tanitjak a kereszteny templomok-ban; a hit feltetele, hogy az ember megtagadja onmagat, es ma-gar a vegye ezt a keresztet, es koveti a Kozbenjarot az Oltarhoz,felveszi meg egyszer a Papsag es az Aldozat hivatalat.

Ember meg soh a nem latta Istent.A Mikrokozmosz hajnala elott Azoth Repulo Sas es Kiralyi

Oroszlan volt; a Fold Masztodonja, a Tengerek Leviathanja.Amikor az emberfejfi Szfinx felttinik, Azoth ernberre valik azemberek kozott, es Szellernme az Elemek kozott.

Minden anyag tud es kepes Azothta valni az alkalmazko-dassal.

Azothban van a Feny Alapelve, mely az Arany es a Ragyo-gas lenyege. Ez az Egyetemes Atvaltozas nagy Titka.

Ember meg soh a nem latta a Fenyt; de mi latjuk azon tar-gyak segitsegevel, melyek visszaverik azt.

Semmi sem okkult, mely nem megismerhet6: semmi semrejtett, mely nem kinyilatkoztathat6.

f0 24 ~

Eliphas Levi

A k a 6 6 a fa a fa p ja ttz reszfien

1. AItahinos prolegomena

Tisztelt Barataim,engedjetek meg, hogy Igy szolitsalak Titeket, hiszen tiszta sziv-vel az igazsagot keresitek es ennek erdekeben kepesek vagytokaldozatot vallalni. Az igazsagot, a let val6di lenyeget nern nehezmegtalalni: bennunk van es mi benne vagyunk. Az igazsagolyanfajta feny, amelyet a vakok is latnak.

A Let letagadhatatlan es abszohit igazsag. A Let egzaktgondolata a tudas; ennek idealis kifejezoeszkoze az ertelem;cselekedete pedig az alkotas es igazsagossag.Azt mondjatok, hogy orommel hinnetek. Ennek erdekebenszeretnetek kell a tudast es az igazsagot, A megfelel6 hit hatal-mas vonzer6, mely a Vegtelen kepzelt erejevel magahoz vonz-za az emberi lelkeket. Egyedul az okkult tudomanyok biztosak,mivel a valosag, nern pedig az almok alapjat kepezik.

Minden vallasi jelkepben felismerhetove valnak az Igazsages tevedes, Az igazsag mindenhol egyforma, mig a tevedes fugga helytol, id6t61 es szemelytol.

Harem ilyen okkult rendszer letezik: a kabbala, magia eshermetika. A kabbalat, avagy a heber hagyomanyokat nevezhet-nenk akar az emberi gondolkodas matematikajanak. Ez a hit

f0 25 ~



algebraja. A vilagot gondolatokkal, vilagossaggal es a szarnokpontossagaval latja el, a leleknek tevedhetetlenseget biztosit,mig a szivnek mely nyugalmat ad. A magiat, avagy a magusoktudornanyat az 6korban talan Zoroaster tanitvanyai kepviseltek.Ez a termeszeti torvenyek titkos es kiilonleges tudornanya,mely felhasznalja es letrehozza a rejtett eroket, a terrneszetesvagy mesterseges magneseket, melyek szinten a fernek vilagankivul leteznek. Roviden, ez a magnetizmus tudomanya az Uni-verzumban. A hermetika a termeszetrol sz616 tudornany, me-lyet az 6korban hieroglifak es jelkepek forrnajaban jelenitettekmeg.

Ez az elet alapelvenek kereseset jelenti, melyet a Nagy Mfitokeletesitesenek vagya vezerel. Az ember szandeka arra ira-nyul, hogy maga hozza letre a terrneszet isteni tuzet, mely meg-terrnekenyiti es ujraeleszti az osszes lenyt.

Ezek azok a dolgok, amelyeket tanulnotok kell. Ezek tartal-ma hatartalan, am az alapelvek oly egyszeruek, hogy a szamokes a szent abece jeleibe vannak zarva. .Ez herkulesi feladat, melygyerekjateknak tiinik; " - allitjak a szent tudomanyok tudorai.

Ennek a tudomanynak kovetelmenye a pontossag es a teljesszellemi fuggetlenseg. Az embernek meg kell szabadulnia osz-szes e16iteletet61 es minden elfogultsagatol. Ezert mondtaKrisztus is: .Ha nem lesztek drtatlanok; akkor nem lephettek beIsten K im ly sa ga ba , " azaz a tudas kiralysagaba.

Kezdjuk eloszor a kabbalaval, melyet a kovetkezokeppenosztottam fel: Beresit, Merkaba, Gematria es Temurah.

A szent tudornany jegyeben.

f0 26 G?

2. Kabbala: eel es modszer

A kabbala tanulmanyozasanal torekedni kell a lelek es a szivnagyfoku nyugalmara. A lelek nyugalma a bizonyossag eredrne-nye, mig a sziv bekeje a turelem es hit mfive. A hit nelkuli tudasketsegekhez vezet, mig a tudas nelkuli hit babonava lesz. A tu-dasegyutt a hittel bizonyossagot nyujt. Ha ezeket onmagunk-ban egyuve akarjuk kapesolni, akkor nem szabad 6ket megne-vezm,

A hit targya a hipotezis. Ez akkor valik bizonyossagga, hamegjelenik az evideneia talapzatan, azaz kozvetlenul az igazsagoltaran, vagy pedig tudomanyosan nyer igazolast. A tudomanykonstatalja a valosagot, A valosag ismetlodesebol keletkezneka torvenyek. Az altalanossagban e rvenye s egyik-masik erohatasbiztosi teka a Torvenyek letenek (ervenyessegenekj.Az esszerf itorvenyek a kenyszer szulottei es az elme iranyitasa ala tartoz-nak. A torvenyek egysege feltetelezi a torvenyhozo elme egyse-get. Ez a legmagasztosabb elme, melyet az 6 lathato mtivereval6 tekintettel kenytelenek vagyunk elismerni, es amelyetegyidejuleg keptelenek vagyunk maskent definialni, mint -Isten!

Irasomat 6rizzetek meg; ez kozvetlenul a nyilvanvalo valo-sag. Ismeritek irasomat es gondolataimat, es ebbol megitel-hetitek, hogy en vagyok az aki ezt irtam. Ez egy ertelmes hipo-tezis; ez szukseges hipotezis. Nines semmifele ok azt feltetelez-ni, hogy az esszeni hipotezis teves es hazug. Ha ezt indokolat-lanul elfogadjatok, akkor nagyon ketseges hipotezist hoztokletre. Ha azonban kitartotok amellett, hogy ez az Iras az egbolhullott ala, akkor egy abszurd es keptelen hipotezis alakulna ki.

f0 27 G?



A kabbalistak velemenye szerint ehhez a folyamathoz jutunk:

Evidencia (a kozvetlenid nyilvdnvalo igazsag)Tudomanyos bizonyitekS z ii ks e g e s h ip o te z isE s s ze n i h ip o te z isKe t s eg e s h ip o te zi s

} B izon yossag

Valoszin i i segKe t s eg

Abszurd hipotezis Tevedis

Ha a nem ter el a bizonyitott alapelvektol, akkor egy ponto-san meghatarozott fajtaju tevedhetetlen lelekhez jut, mivelmindazt a helyet, am i t tud, amiben hisz, amit kenytelen elfo-gadni es csupan az ertelemmel igazolt velemenyt engedelyezi.Vizsgalja a ketseges velemenyeket es elutasitja az ertelmetlenfelteveseket,

A kabbala lenyege abban rejlik, amit a Mesterek harmine-ket utnak es otven kapunak nevezn,ek. A harmincket ut har-mincket abszolut es valosagos gondolat, mely t1Zszammal es aheber abece huszonket betfijevel van kifejezve.

Ezek a kovetkezolc

SZAMOK

1. Legnagyobb hatalom2. Abszolut bolcsesseg3. Vegtelen ertelem4. Josag5. Igazsagossag vagy szigorusag

6. Szepseg7. Gy6zelem8. Orokkevalosag9. Termekenyseg10. Valosag

BETUK

Ale! apa Lamed aldozatBet anya Mem halalGimel termeszet Nun kapcsolatDalet torvenyhozo hatalom Samech altalanos lenyegHe vallas Ajin egyen su lyT il v szabad sag Pe halhatatlansagZajin tulajdon Cade a r nyek es reflexi6Chet felosztas Ko! f enyTet ertelem Sin egysegessegKa! er6 Tav szintezis

3. A m6dszerek hasznalata

Az el6z6 reszben sz6ltam a harrnincket utrol. Kesobb emlitesttettem az otven kapur6l. A szamokkal es betfikkel kifejezettgondolat letagadhatatlan realitas. A gondolatreszek ugy kap-csol6dnak egymashoz, mint a s z amo k , Logikusan jutunk elegyikt61 a mas ik ig . Az ember az asszony fia, ugyanakkor az asz -szony az ferfibol ered, csakugy mint a szamok az egyest6l. A n6a termeszetet jelkepezi, mig a terrneszet torvenyalkoto hata-lomkent nyilvanul meg, tovabba letrehozza a vallast, mely aszabadsag alapjakent szolgal es amely onmaga es az egesz Uni-verzum folotti uralkodova teszi az embert.

Vegyetek kezetekben tarot kartyalapokat es alkossatok ket-szer tlz lapos sort beloluk. Ekkepp meglatjatok az osszes olyanabrat, melyek betiiket kepeznek, Tovabba egyt61 tizig allitsatok

f0 29 Gi:l



ossze a kartyalapok tizennegyfele valtozatat. A tarot harmine-ket format es az ehhez tartozo rovid magyarazatot tartalmaz ahieroglifikus konyvben, melyet Abraham patriarkanak tulajdo-nitanak es amelynek cime Szefer Jecira.

Court de Gebelin tudos elsokent fedezte fel a tarot jelento-seget, mely kulcs a hieratikus hieroglifakhoz. Ennek jelkepei esszamai megtalalhatok Ezekiel es Szt. Janos joslataiban, A Bib-lia egy ihletett, mig a tarot egy osztonzesre keszteto konyv.Neveztek Kereknek is, mig latin neve Rota; innen ered a tarotilletve a To ra szo. Tudtak rola a regi rozsakeresztesek es deSuchet rnarki emlitest tesz rola Illuminaten cimfi konyveben.Ehhez a konyvhoz kotodnek kartyajatekaink. A spanyol kar-tyak meg magukon viselik az eredeti tarot jegyeit. Ezeket aLombre jatekhoz hasznaljak fel, ami tulajdonkeppen L'Homb-re-t jelent, ami a ferfi, ill. ember jateka. Ez lenyegeben tudata-latti ernlekezes a titkos konyvek eredeti hasznalatara, mely azosszes isteni leny igeretet es utasitasat tartalmazza.

A legregebbi tarot kart yak egyfajta medalionok voltak,melyeket kesobb minta talizmanoknak hasznaltak, Salamonkulesa, a Claviculae hatszazharminc talizrnanbol all, melyek ko-zul hetvenketton szimbolikus abrak talalhatok, melyek megfe-lelnek a tarot hieroglifikus jeleinek.

Ezeket az imokok altai sokszor emlegetett abrakat eddigcsak a Claviculae regi kezirataiban lehetett fellelni, melyek aparizsi Nemzeti es az Arsenal Konyvtarban talalhatok.

Valojaban azonban a Claviculae-nak csak azon kezirataiautentikusak, amelyek harminchat talizman es hetvenket titkosnevet tartalmaznak. A tobbi, bar regebbiek, csak a fekete magiaonamitasarol sz6lnak. Errol bovebb magyarazatot adok A M a-gas magia ritualeja cimfi konyvernben. .

f0 30. G:l

A szent tudomanyok neveben ajanlom Nektek.

4. Kabbala I.

Tisztelt Barataim,a Genezis .Beresi t" szava 'Iererntest jelent. A Merkaba ke t e gy -masnak utkozd kocsit es Ezekiel jovendoleseben megemlitettt it ok za to s . a l l a to t jelent. A Beresit es a Merkaba Istenrol es a vi-lagrol alkotott tudast tartalmazza. Azt mondom .Lstenrdl valotudds", es ennek ellenere szamunkra Isten megis teljesen isme-retlen. Az 0 jelleme egeszen kulonvalik kutatasunktol. A Letabszolut osalapelvet es az osszes lenyt nem szabad osszetevesz-teni az 0 teremtesevel. Ezt meg akkor sem allithatjuk, ha az Is-ten letezik es nem mondhatjuk el, hogy 0 a Let vagy valamilyenleny. Itt mindenfajta ertelrnes szandek hiabavalo es megsza-badit minket mindenfele balvanyimadastol,

Ugyanakkor az Isten minden tudornany abszolut posztula-tuma, egy teljesen elkerulhetetlen hipotezis, mely alapja min-denfajta bizonyossagnak. A kovetkezo mondatban regen eltmestereink tudomanyos alapra erneltek a hit e konkret hipo-teziset: "A Let van. A letben van az elet. "

Az elet mozgassal nyilvanul meg. A mozgas az egyensuly se-gitsegenek erejevel marad fenn. A harm6nia nem mas, mint azanal6gia es az ellentetek kiegyenhtodesenek eredmenye. A ter-meszetben egyidejfileg valtozatlan torveny es hatartalan fej-lodes uralkodik.

A fizikai vilag egzakt megfigyelese szamunkra ramutat aforrnak orok valtozasara es az elpusztfthatatlan szubsztanciara.

f0 31 G:l



A metafizika leleplezi - akar az intellektualis vagy moralis vi-lagban - az anal6g torvenyeket es a valosagot. Egyreszt ramu-tat az igazsag megvaltozhatatlansagara, masreszt a kepzeloero-re es a mitoszokra; egyik oldalon az igazi josagra, masik oldalongonosz hazugsagra. E ket ellentetparon alapszik az erveles esaz ereny ereje. Az ereny josagbol es igazsagossagbol epul tel.Csakugy mint a josag e s az igazsagossag , az ereny is engede-keny ill. szigoru. Josagos , mivel i ga z s ag o s , i ga z s ag o s , mivel josa -gos - es eppen ezert szep.

Ez a fizikai es moralis vilagban lev6 nagy harm6nia, melyonmagaban veve nem lehet egy magasztosabb indok, megnyil-vanul es bizonyitja a megvaltozhatatlan bolcsesseg es orokkeva-16torveny letet, e s az allandoan tevekeny intelligenciat. E bol-csessegen es intelligencian, melyek egymastol elvalaszthatat-lanok, nyugszik a legnagyobb hatalom, melyet a reg i izraeliek. Koronanak (Kether) hivtak, Koronanak, nem pedig kiralynak,

mivel a kiraly kepzete magaba foglalta a balvany fogalmat.A kabbalistak szamara az Univerzum Korondja a legnagyobb

. hatalom es mindenfajta birodalom megteremtese ennek aKoronanak tulajdona. Senki sem akar olyat, amivel nem ren-delkezik, es mi esak feltetelezhetjuk mindazon okokat, amelyekmint kulonbozo er6k jelennek meg. Az Isten (a Legnagyobb eselsodleges emandcio] tehat Hatalom avagy a legmagasztosabbKorona - Kether, mely magaba foglal minden ertelmes er6t esaz osszes olyan gondolatot , mely magasztos intufci6k kialakita-sara kepes. :;",

A megvaltozhatatlan igazsagon (Chochma) es az intelligen-eia megalkotasan (Binach) nyugszik. Benne rejlik a legnagyobbjosag (Chesed) es az igazsagossag (Geburah), melyek gondola-tokba ontik a szepseges szimmetriat es a harmonikus gyonyoni-

f0 32 ~ -

seget (Tiphereth). Ebben allandoan jelen van a gy6zedelmesmozgas (Netzach), az anyagi alapelv es a nagy orokkevalo nyu-galom (Hod) - a fejlodes kepessege, az er6 alapelve. Akarataaz Orok megtermekenyites (Jesod) es birodalma (Malkuth) avilagokkal lakott Vegtelen.

Tartsuk fenn: ismerjuk lstent.Teljesen a szent tudomanyok neveben.

5. Kabbala II.

Tisztelt Barataim,az Istenseg ezen elerheto isme rete tiz szambol tev6dik ossze,melyek kozul mindegyik a kabbalista filoz6fia teljes modszerettartalmazza. Ez a met6dus harmincket kozvetitot, illetve esz-kozt ismer, melyet mi harmincket litnak es otven targynak hi-vunk, melyekre az Otven kapunak nevezett tudomany von at-kozhat. Az univerzalis szintetikus tudomany olyan mint egytemplom, melyhez harmincket lit vezet es amelybe otven kapunlehet belepni.. A dekad vagy decimalis szamrendszer (a gorog deka es a la-tin decem szerint) - mivel a tfzes szarnbol indul ki - anal6g utatjar be. Teszi ezt aranyos hasonlatossaggal es az osszes emberifaj megismeresenek osztalyzasaval stb. Nem ismerek semmi el-mesebbet, logikusabbat es pontosabbat. Ha 10 abszolut foga-lombol, az Isteni Let gondolatvilagabol, a metafizikus es terme-szetes vilagbol indulunk ki, akkor ez a dekad haromszor ismet-lodik meg, majd ezutan eljutunk a harmine analitikus eszkoz-hoz. Ha ehhez hozzacsatoljuk a szilepsziat es a szintezist, azaz

f0 33 ~



a szellemben onmaga erejevel behatol6 termeszetes egyseget,akkor hozzajutunk a harmincket ut osszegehez. Az otven kapua tizesek ot soraban jelzi az osszes leny vagy dolog minoseget.Ezek a sorok az osszes elerheto ismeretet tartalmazzak.

Nem eleg azonban ratalalni az egzakt matematikai mod-szerre: hogy tokeletes legyen heurisztikusnak kell lennie, egyolyan kozegnek kelliennie, mely lehetove teszi az osszes lehet-seges olyan dedukci6 pontos Ievezeteset, melyek szamunkra ujismeretekkel szolgalnak es felviragoztatjak a szellemet, anelkulhogy barmi is hangulati tenyezove vagy a.fantazia szulemenye-vt: valna, Ezt a kozeget, mely matematikai gondolat, a Gemat-ria es a Temurah biztositja. A kabbalanak ugyanis megvan a sa-jat geometriai gondolata, algebrai filozofiaja es trigonometriaianalogiaja. Ekkepp bizonyos mertekig kenyszeriti a termesze-tet, hogy az leplezze Ie titkat.

Amikor abrazoltuk e magasztos titkok vazlatat, akkortovabb haladhatunk a transzcendentalis kabbala utols6 meg-nyilvanulasa fele e s a Sem ha-Mephorasban tanulmanyozhat-juk az osszes dogma forrasat es alapjat, azaz az . L st en n e v eb e nkimondottakat".

Ez az kedves barataim, amit tanulmanyozni kellene. Ne hat-raljatok meg ettol! Irasaim rovidek, de olyan tomor kivonato-kat kepeznek, melyek keyes sz6val sokat elmondanak. Hogyid6t adjak nektek ennek vegiggondolasara, ezert kisebb szune-teket tartva leirom eddigi gondolataimat. Ha kivanjatok, akkorgyakrabban fogok irni,

Oszinten kivanva sikereteket, maradok a szent tudornanyokjegyeben hivetek.

m 34 ~

6. Kabbala III.

Tisztelt Barataim,a Biblia ketfele newel ruhazza fel az embert. Az els6, Adam,"fdldb(fl keletkezettett", tehat "fdldi ferfit" jelent, mig a masikHenoch, .Lstenit" vagy . r nagasuos Istent" jelent. A Genezis sze-rint az igazi Henoch elismerte a dolgok 6salapelvet, es ez a He-noch elve jutott a mennybe, de eI6tte meg ket k6be, melyekmint .Henoch oszlopai" ismertek, beleveste a vallas es tudasalapvet6 elementumait.

Ez a Henoch azonban nem szernely, hanem sokkal inkabbaz ernberiseg megszernelyesitoje, mely a vallas es a tudas koze-gevel kerul a halhatatlan tudat felmagasztalasara, Az az id6,melyet Henoch nevevel szoktunk jelolni, Isten tiszteletekor ko-vetkezik be itt a foldon, es amely a papsag es a hieratikus tudo-manyok reven oltott testet, es amely ugyszinten a civilizaciokezdete volt.

A civilizacio szellernet, melyet az izraelitak Henochban vel-nek felfedezni, az egyiptomiak Trismegistosnak, mig a gorogokKadmennek hivtak. Kadmenjukrol a gorogok egyebkent azttartjak, hogyIatta, amint a thebai kiralyi palota epitesehezszukseges kovek Amphion lantjanak hangjara eletre keltek, sa-jat helyukre emelkedtek es egymasra rak6dtak.

A legregebbi szent konyv, melyet Postel: Genesis Henochnaknevez, eredeti forrasanyaga a kabbalanak, Istensegnek es egyi-dejiileg az emberek altai forrnalt tradfci6. Ebben a konyvbenszamunkra teljes valosagosan megmutatkozik a legmagaszto-sabb intelligencia, mely leleplezi az ember Isten irant erzettszerelmet es szeretetet, tovabba az orok torvenyt, melynek

m 35 ~



reven a hatartalan teret, a vegtelenseg szamait, a szamokbanmert vegtelenseget, a maternatikaban leva kolteszetet es a kol-teszetben leva matematikat iranyit ja.

Ki hi nne, hogy az a konyv, mely minden vallasi elmelet esjelkep szamara inspiraciokat tartalmaz, szamunkra mint ja-tekkartyak maradtak fenn?

Azonban Court de Gebelin erre mar a mult szazadban ra -jott, es mindenki, aki foglalkozott e kart yak szimbolikajaval, eztelismerte.

Az abece es Hz szamjel - letezik ennel egyszenibb? Ha eh-hez meg hozzatesszuk a negy kardinalis pont, azaz a negy ev-szak jelet, akkor megkapjuk Henoch konyvenek legfobb tartal-mat. Ugyanis minden jel egy abszolut gondolat - lenyeg jel-kepe. Minden szamnak es betfinek megvan a sajat matematikaialapja es hieroglifikus jelentosege. A szamokkal elvalaszthatat-lanul osszekapcsolodo gondolatokat osszeadas, szorzas, osztases szamos egyeb cselekmeny alapjan kiserjuk figyelemmel, escsak ezutan kapunk r6luk pontos kepet. Henoch konyve tehataritmetikai gondolat.A szent tudornanyok jegyeben.

7. Kabbala Iv.

Tisztelt Barataim,Court de Gebelin a tarot huszonket lapjaban az egyiptomimiszteriumokat latta es ezek Ielfedezeset Hermesznek vagyMercuriusnak, Trismegistosnak tulajdonitotta, akit Thowtnak isneveztek, Az bizonyos, hogy a tarot hieroglifaival az 6egyipto-

f0 36 ~

mi agyakon is talalkozunk. U gyancsak bizonyos, hogy e konyvjelei attekinthetoen a domborrnfiveken es a negyoldalu koosz-lopokon vagy a femtablakon talalhato metszetek forrnajabar,kerultek abrazolasra, mint pl. Izisz tablaja Bemboban. Feltfin-tek meg a vesett dragakoveken es medalionokon, melyekbolkesobb talizmanok lettek.

Egyik baratom ilyen talizmant hozott nekern Egyiptomb61.Ez a talizman ket egymasba fon6d6 kort abrazol, melyet a fran-cia kartyakon .Ie deux de demiers"-nekneveznek. Ez figuralisabrazolasa a polarizacionak es az egyensulynak, mely a harmo-nianak az ana16g ellentetekbol val6 keletkezesere uta I. A regifrancia tarot kartyakon e jelkep S format vesz fel.

Az en nyakermernen a domborrmi kevesse lathato. Az egeszakkora mint egy otfrankos, a polaris korok itt lotuszviraggalvannak jelolve, amelyet egy koszoni oyez. Az asztralis ararnlas,mely egyidejiileg vonzza es taszitja mindket polaris kozeppon-tot, itt a Mendesbol szarmazo bakkecskevel van abrazolva,amely olyan viperak kozott legel, melyek hasonlitanak Her-mesz, latinul Mercur is ten kigyoira. ~ medalion hatoldalan lat-hat6 egy adeptus - egyiptomi pap, aki eppugy, mint a szinol-dalon leva bakkecske, a kiegyensulyozott Univerzum ket korekozott talalhato, es aki a satrakkal szegelyezett lit menten ve-zeti e him kecsket, A bakkecske az ember botja reven szelid,Isten kezes baranyava valtozik,

Tiz szamjegy, az abece huszonket betuje es az evszakoknegy csillagaszati jegye a kabbala alapja. Huszonket betfi es tizszamjegy alkotja a Szefer Iecira konyv harrnincket utjat, A fenn-marad6 negy jegy a Merkabara es a Sem ha-Mephorasra von at-kozik. Olyan ez mint egy gyerekjatek, es megis komplikaltabb alegnehezebb matematikai peldanal; egyszeru es megis isme-

f0 37 ~



retlen mint az igazsag es a termeszet.A negy csillagaszati jegy a negy szfinx es Ezekiel ill. Szt. Ja-

nos altal megj6solt allat alakjaban van elrejtve.A szent tudomanyok neveben.

8. Kabbala v .

Tisztelt Barataim,a kabbala isme rete ketseget ebreszt a keptelen vallasi dolgokirant. Osszekapcsolja az ertelmet a hittel es ramutat arra, hogyaz altalanos dogma, legyen bar alakitva barmilyen m6don, min-,denhol azonos alapelvekbol indul ki.

Az emberi szellem Isten magasztossaga utan vagyodo leg-tisztabb kifejezoeszkoze, amennyiben ez a szellem az adott hit-tel bevilagitott.

A kabbala ismerete megerteti azon szellemi gyakorlatokszuksegesseget, amelyek kapcsol6dnak a vallashoz es amelyekfelkeltik a figyelmet, erositik az akaratot. A kabbala egyformanvet fenyt az osszes kultuszra. Bebizonyitja, hogy a leghateko-nyabb az a kultusz, amely az embert Isten kozelebe juttatja,lehetove teszi, hogy eszrevegye es megerintse es hogy bizonyosmertekben feloltse annak testet.

Talan vilagos, hogy it t most a katolikus vallasra gondoltam.Ogy, ahogy erre tekintetet Yeti, hasonlokeppen pillant erre azosszes kozul leginkabb keptelen vallasra. Ez azonban csak lat-szat, hiszen mind kozul eppen ez a hit a leginkabb rejtett.Amint szamotokra ismert, az evangeliumban van egyfajta vele-meny arrol, hogy a tempi om karpitja Krisztus halalanak ora-

f0 38 ~

jaban leomlott. Az egyhaz minden dogmatikus munkaja a sza-zad folyaman arra iranyult, hogy uj karpit keruljon a regi he-lyere.

A szentseghaz papjai, mivel ok e haz urai kivantak lenni,mar regen elvesztettek a felszenteles kulcsat. Ennek ellenere aszent dogma hatasos.

Konyveimbenparszor mar elmondtam velemenyemet arrol,hogy a kereszteny-katolikus kultusz csak egy magasztosabb rna-gia, mely iranyitott jelkep es hierarchikus rendszerrel rendel-kezik. Ez a segedeszkozok rendszere, mely emberi gyengesegeseten megszilarditja a helyes emberi akaratot. Valojaban eb-bdl sernmi sem hianyzik, meg a titokzatos felhomalyu templomsem, sem a tomjenfustolo, mely megnyugtat es egyidejuleg a ra-jongas allapotaba repit, sem a hosszu monoton enekek, melyekWig szomnambulikus allapotba ringatjak az agyat.

A dogma, amelynek nem vilagos formulai orultsegbe ker-getik az elmet, arcatlan akadalyt kepez a tapasztalatlan es meg-gondolatlan kritikaval szemben. Ami a Vegtelent illeti, a dog-ma e ternaban hianyos tartalommal bir,

A szavakban elmondott Istentiszteletet a hivek nagy reszenem erti, magasabb szferaba ropiti az imadkozo gondolatait esaz imadsag reven azt adja szamara, amit annak lelke es szivekivan.

Paradoxnak tfinik, ha azt allitom, hogy egyedul a katolikusvallas terrneszetes, es ez annak ellenere igaz, hogy csakis ez ele-giti ki teljesen az ember termeszetes szuksegletet, ami vallasierzuletere vonatkozik.

A szent tudomanyok neveben.

f0 39 ~



9. Kabbala VI.

Tisztelt Barataim,ha a kereszteny-katolikus dogma kabbalisztikus, akkor ugyan-ezt elmondhatjuk az 6kori panteonok dogmairol is. A Krisnalegenda, ahogyan arrol a Bhagavad-gi ta beszel, va lo sago s evan-gelium, mely hasonlit a mienkhez, de egyszenibb es nagysze-nibb. Visnu Hzinkarnacioja megfelel a kabbala Hz Szefirajanakes bizonyos ertelernben teljes jelenest alkot, hasonl6t ahhoz,amit mi is ismerunk. Usire, gorogul Osiris, akit Set nevfi batyjameggyilkolt es izisz reven ujra feltamadt, akit a zsid6k nemismertek el Krisztusnak es akit kesobb anyja reven ovezett meg-becsules. Antigone eppen olyan szepl6tlen tipusa az Isteni asz-szonynak, mint Maria. Az onkentes onfelaldozas utan a j o saggy6zedelmeskedik a rossz felett.

Maguk a szertartasok mindig jelkepesek es egyik vallasiiranyzattol a mas ik ig csap6dnak. Tiarak, mitrak, hosszii papicsuhak minden vallas jellemz6i. Mindez talan feleslegesnek tfi-nik, de nem fgy van. Az igaz sag az, hogy kizarolag egy emberi-seg es egy vallas letezik, melyek fejl6dnek es megis egy helybentoporognak. Ugyanis az egyiptomiak sajat KrisztusukatUsirenek hivjak, mig a skandinav nepek Usire nevet Baldurravaltoztattak. 6tegy Hod nevii farkas olte meg, de JeurisemOdint ujra eletre kelti es Valkyra a Walhallaban methet nyujt atneki. A skaldok, druidak es bardok megeneklik Taranis felta-madasat, es hiveik kozott fagyongyot osztanak szet, csakugymint mi napfordul6 idejen, amikor szent gallyacskakat osztoga-tunk, es tiszteletunket fejezzuk ki a Szajna szigeterol szarmazosztiz papn6k irant.

f0 40 G1

'Iehat tudatosan es ertelemszertien teljesithetjuk koteles-segunket, melyet vallasunk tolunk elvar. A lelki gyakorlatok bi-zonyos ertelemben megerositik az ismetlodd feladatokat. Azerthasznos ezeket vegrehajtani, mivel ezek reven erosodik akara-totok: ezek olyan tornagyakorlatok, melyek reven eljuttok ah-hoz a szellemi celhoz, amit el akartok erni. A magikus szoka-soknak es magnetikus vonasoknak hasonl6 cel juk van. e s anal6-gak, de kevesbe tokeletesek, mint a val lasi gyakorlatok.

Mennyi ember rendelkezik olyan energiaval, amellyel meg-teszi vagy megteheti mindazt, amit akar? Ennek ellenere sokolyan asszony el, akik merlegeles nelkul vetik ala magukat ne-hez es faraszto apolo es neve16 szolgalatnak. Honnan veszik eh-hez az er6t? Az allandoan ismetlodo lelki gyakorlatokbol es ahitb61. Naponta imadkozik rozsafuzerehez, terdepel ima koz-ben es lelkiismeretet vizsgalja.

A szent tudomanyok neveben.

10. Kabbala VII.

Tisztelt Barataim,a vallas nem az emberben rejl6 szolgai erzes. Ez egyfajta ta-masz, mely segit ebbol kikerulni. A papi kasztok mar regotaigyekeztek ezzel kereskedni es megvaltoztatni ennek elviselhe-tetlen sulyat, Jezus evangelikus mfivenek feladata kulonvalasz-tani a vallast a papoktol vagy legalabbis megmutatni nekik va-16s helyuket: a papokat a vallas eszkozeive es szolgaloiva tenni;az embereknek szabad lelkiismeretet es fuggetlen ertelmet ad-ni.

f0 41 G1



Ennek bizonyitekat a konyoruletes szamaritanus kijelente-seben talaljatok "A torveny az ember erdekeben letesidt , nem pe-dig forditva ", vagy .Nyomorusag azokra, akik masok vdllara ter-heket raknak, es kozben ok maguk kisujjukat sem mozditjdk".Bar a hivatalos egyhaz csalhatatlannak tartja magat, am emel-lett az ApokaJipszis kabbalisztikus kulcsa az evangeliumnak.A kereszteny hagyornanyokban min dig letezett az okkult egy-haz fogalma, melyet bar a hivatalos egyhaz kenyszenisegbol el-fogadott, de maga egy masok dogma magyarazataval allt e16,mely diametrialisan kulonbozik a megszokott61.

A ternplomosok, r6zsakeresztesek es el6kel6 szabadkomti-vesek mindannyian mar a francia forradalom el6tt ezen egyhazlabai el6tt fekudtek, es amelynek apostolai Martines dePasqual ly , Louis-Claude de Saint-Martin e s Barbora Juliana K r U -dener voltak. Ezen iskola jellemz6je, hogy kerulte a nyilvanos-sagot es sohasem hozott letre semmilyen szektat,Joseph de Maistre, ez a hithfi katolikus, nagyon szimpatizalt

a martinistakkal es a Feny segitsegevel a dogma regeneraciojathirdette, mely az okkult izmus templomaibol sugarzott.

Meg ma is elnek lelkes papok, akik a regi tanok elkotele-zettjei. Nem regen tortent, hogy meghalt egy olyan puspok, akihalala el6tt arra kert engem, hogy kozoljem vele a kabbalistatitkokat. Saint-Martin tanitvanyait az 6kori filoz6fiai tanok er-dekeltek. Jezus azt mondta, hogy az edeny aljan lev6 kovaszttartalmazza, azert kell rejtve maradnia, hogy csendben dolgoz-ni tudjon mindaddig, mig az egesz tesztaban bekovetkezik akovaszosodas. Abban a tesztaban, amib61 kenyer lesz.

A beavatottnak teljes oszinteseggel kell gyakorolnia azt avallast, amelybe beleszuletett, mivel az 0 osszes szertartasaugyanazt a dogmat jelkepezi. Szive azonban csak maganak az

0 42 G > 1

Istennek nyflik meg, mivel senkinek sem tartozik szamadassal,Egyetlen pap sem kepes megitelni azt amelyet meg a papa semert. A felszentelt kulso jegyei koze tartoznak a szerenyseg, szi-velyesseg, szilard jellem es a valtozatlan josag,

A szent tudomanyok jegyeben

0 43 G > 1

Eliphas Levi



Wi[[iam Wynn Westco t t

A Gofden Daw n ka 66 aIa ja



S. L.MacGregor Mathers

E w s z o a k a 6 6 a iF w z

Mi a zsid6 kabbala? Nehany embernek ismerosen hangzik ez asz6, bar a gondolatokkal melyeket ez a sz6 takar valoszinfilegegyaltalan nincsenek tisztaban, mig sokaknak maga az elneve-zes is ismeretlen. Ha kerdeseinkkel a tudas tarhazaihoz, az en-ciklopediakhoz fordulunk, csupan elnagyolt es kivancsisagun-kat ki nem elegito informaciokat talalunk. A Burrowes ModemEnciklopediaja szerint: "A heber Kabbala hagyorndnyokat takar,a rabbik, akiket kabbalistaknak neveznek, pedig elsdsorban egyesszavak, betiik es szdmok kombinaciojat tanulmdnyozzdk, es ugytesznek, mintha ezek altai kepesek lennenek a jovobe tekintesre, il-letve mintha [eltdrulna elottuk a Szentiras szamos nehezen meg-fejtheto reszenek ertelme. Nincsenek lefektetett alapelvei ennek atudasnak, minden az osok bizonyos hagyomdnyaitol fogg, innenaz elnevezes: Kabbala. A kabbala titkai alli tolag [eltdrultak Mo-zes eldtt a Sinai-hegyen, es tole kezdodoen aparol fiura szallt ez atitok megszakitas es irdsos emlekek nelkul, mivel a titkok papirravetese szigoruan tilos... Letezik ezen kivid meg egy kabbala, az ugy-nevezett mesterseges kabbala, melynek mtiveloi titokzatos es nehe-zen erthet/; kifejezeseket keresnek a Szentirdsban, m elyekbo l aztanbizonyos magyardzatokat nyemek, azdltal, hogy az azokat alkot6betiikei uj sorrendbe allitjak: Ez a kabbala hdrorn reszre oszlik.Ezek a gematria, a notaricon es a temura vagy themura. Az elso-

f0 47 ~



ben a heber szavak betii it rejt jelkent vagy szamokkent ertelmezik,es minden szot az azt alkoto bettik aritmetikai ertekevel magya-raznak. A mdsodik; notariconnak nevezett kabbala miiveldi azegy-egy szoban talalhato minden egyes betiit megnyilatkozasnakveszik, mig a harmadik kabbalaban, a themurdban vagyis valtoz-tatasban a betilk sorrendjet megvdltoztatjdk; kicserelik oket egy-mdssal , vagy egymas el e helyezik oketoA k er e sz te n y ek egy bizonyostipusti magiat, tevedesbol [olytan, ugyancsak kabbaldnak: ne-veznek, melyben a S z en t ir a s bizonyos reszeit nem a m eg fe le lo m o-don, hanem m a gik us s ze rta rta so k s or dn h as zn a lja k, vagy pedigmdgi ku s e rd ve l b ir o s zem el ye ke t vagy alakokat ideznek meg csilla-gok e s ta lizm dn ok s eg its eg ev el. "

Az Oxford Enciklopediaban ugyancsak a fentieket talal-hatjuk meg, csak tomorebb formaban.

A Penny Enciklopedia k6z61 nehany sort Dr. Henry MoreConjectura Cabbalistica cimfi konyvebol, valamint megemlit ne-hany a kabbalaval foglalkoz6 Irot is.

Az Enciklopedia Britannica a Burrows' Modem Enciklopedi-abol fent idezetthez hasonl6 szocikket tartalmaz.

Az Encyclopaedia Metropolitana egy hosszabb sz6cikketszentel a temanak, melyben megtalalhatoak a kabbala szamosaganak elfogadh~t6 meghatarozasai, de kritizalja is azt, azon azalapon, hogy annak elfogadasaval a Szentiras csupan akrosztic-honok, anagrammak es talanyok gytijtemenyeve valik.

A Rees Enciklopedia szinten eleg hosszan targyalja a ternat,de altalanossagban ellentetesen foglal allast a kabbalistak altalhangoztatott nezetekkel szemben. A Rees Enciklopedia a kovet-kez6 magyarazattal szolgal a kabbala eredetevel kapcsolatban:"A zsidok a kabbaldban [ellelheui titkok eredetevel kapcsolatbanugy velik, hogy azok Adamt61 szarmaznak es azt dllitjdk, hogy mi-

f0 48 G:1

kor meg az elso ember a Paradicsomban eli, Raziel angya l egykonyvet hozott neki a mennybol, melyben megtalalhatoak voltakaz isteni bolcsesseg tanai. Mikor Adam megkapta ezt a konyve tangyalok szalltak le hozzd, hogy elolvashassak, de Adam nem en-gedte meg nekik, hog y ho zz a fe r je n e k olyan szent dolgokhoz, me-lyeket egyedid rea b iz ta k. lg y azidn a B i in b ee se s u td n a ko ny v v is z-szakeriilt a mennybe, majd h os sz u k on y or g es utan az Or visszaad-ta azt Addmnak, amely konyv az tan Adamtal Seth-hez keridt.Miutdn a konyv elveszett es a benne taldlhato titkok majdnem [e-le de sb e m e rid te k az arvizet megelozo romlott e s b iin os korban,azok Abraham birtokaba kerultek egy kulonleges kinyilatkoztatdsalkalmdval, aki tovdbbadta azt a Szefer Jecira megirasaval. A ki-n y il a tk o zt a ta s me g to r te n t Mazes ese teben is, a ki b ea v a ta s t nyert azOrtal egy egyszerre hagyomanykoveui e s misztikus valamint egyirdsos es l enyegre taro Torvenyhez. Ennek megfeleloen a zsidokugy h is zi k, ho g y az Or a Sinai-hegyen nem csak a Torveny t , hanemannak magyardzatdt is dtadta, es hogy Mazes, miutdn visszatert ahegyrol, visszavonult satraba es mindkettot elmondta Aronnak.Masodszot; mikozben Aron a jobbjdn dllt, f iait , Eleazart es Itha-mart avatta be, majd az a hetven ven nyert bebocsatas t , akik aSanhedrin tagjait adtak, vegid pedig az emberek kozul barki, akimeg akarta hallgatni. Mazes mindannyiuknak elismetelte mind aTorveny t , mind annak m ag ya rd za td t, a ho gy a zt az Ortal megkap-tao E kke pp en A ro n azt negyszer; Mazes f ia i h dr om s zo t; a venekketszet; mig a n ep e gy sze r halotta azokat. Mdrmos t , a Mazes dltalatadott Torveny es a Magyardzat kozul csupan az elobbit jegyez-tek le, melyet [ellelhetunk Mazes mdsodik (Exodus), harmadik(Leviticus) es negyedik konyveben (Szamok Konyve), mig azutobbindl, vagyis a Torveny magyardzatanak eseteben, meg kellettelegedniuk azzal, hogy jol bevestek azt elmejukbe, hogy tovabbad-

f0 49 G:1



hassdk azt gyermekeiknek, majd azok az {f gyermekeiknek, es igytovabb. igy az elobbi az iras az utobbi a Kabbala."

A kabbala sz6t szamos ir 6 sok kulonbozo formaban irta le.Ezek: Cabala, Caballa, Kabbala, Kabala, Kabbalah, Gaballa,Qabala es Qabalah, mely utols6t en szemely szerint el6nybenreszesitern, mivel ez az, amely a legjobban adja vissza a ~'~i'(QBLH) heber sz6t. A sz6 a '~i'(QBL) sz6b61 szarmazik,melynek jelentese .kapni", utalaskent pedig .kapott hagyo-many" ertelmet kapja.

De, annak ellenere, hogy az enciklopediak szerkeszt6i vala-hogy elhamarkodottan sikra szalltak azon allitas ellen, melyszerint a kabbala a Szentiras titokzatos reszeinek igaz ezoteri-kus magyarazata, masok, akik szinten elmelyult tudassal ren-delkeznek, azt szilard es megalapozott vallasi filozofiakent Irjakle o Olyan filozofiakent, mely, mikozben elmejuk kapujat egytranszcendentalis gondolatrendszer fele nyitja meg, egyszerrefenseges es logikus nyelven tarja elejuk az Isteni Elme miszti-kus melysegeit, De egy olyan rendszer, mely olyan emberek fi-gyelmet ragadta meg, mint Reuchlin, Athanasius Kircher, Knorrvon Rosenroth (akinek Kabbalah Denudatdja egy kiemelked6munka a temaban). Pico della Mirandola, Dr. Henry More,Comelius Agrippa es Robert Fludd, biztosan tobbet er egy fut6-lagos es felszines vizsgalodasnal, kulonosen akkor, ha figyelem-be vesszuk, hogy az Oszovetsegben a Profetak Konyvenek es azApokalipszisnek az ertelmezesehez egy magyarazatra van szuk-seg, es ez a magyarazat, merem allitani, a kabbalaban, es csakisott talalhato.

0 50 01 1

William Wynn Westcott

A k a b 6 a f a .

A Teoz6fiai Tarsasag Blavatsky Paholyanak tagjai bizonyosszinten mindannyian kutat6i a filozofianak es a vallasnak, eshabar f6leg azert csatlakoztak a Paholyhoz, hogy elsajatitsak aTitkos Tanokat, melyet Madame Blavatsky olyan tanult m6dones megis erdekesen magyarazott el nekik, megis hasznos lehe-tett szarnukra idejuk egy reszet a Titkos Tanok es egyeb 6si hit-tudomanyok, hitek es filozofiak osszehasonlitasaval tolteni,il letve figyelmuket ebbe az iranyba forditani.

. Teljesen meggyozodven az ilyen m6don elerheto pozitiveredmenyek fe161, nagyon vartam egy Iehetosegre, hogy felhiv-jam a figyelmet az 6si heber kabbala dogmaira. Szerencsernvolt, hogy eletem egy korai szakaszaban erintett meg ez a kisseszokatlan es rejtelyes tudornany, es lehetosegem volt egy kisid6t forditani az elkovetkezo evek saran, hogy b6vitsem is-mereteimet ezzel a heber vallasfilozofiaval kapcsolatban. Fo-lyamatosan uj informaciokat kaptam a rna is fennallo R6zsa-keresztes Tarsasagokban val6 tagsagomon keresztul, melyekegyikeben a Kabbala Praemonstratora voltam, es ilyen iranyutanulmanyaimban szives segitsegemre volt MacGregor Mat-hers Testver, aki nagy ismertsegre tett szert Londonban mint aZohar, mely a kabbalisztikus tudas f6 tarhaza, harem konyve-nek forditoja es szerkeszt6je. Mindezek ellenere, mivel a kab-

0 51 01 1



balisztikaval foglalkoz6 konyvek szama oly nagy, maguk akonyvek olyan hosszuak, es mivel kizarolag rabbinikus hebervagykald nyelven irodtak, rna kevesbe vagyok biztos a kabbala-val kapcsolatos tudasomban, mint tfz evvel ezelott,

Az a megtiszteltetes ert, hogy eloadast tarthattam a fentemlitett Paholynak az ember fejlodesevel kapcsolatos eloremu-tat6 elmeleteket illetoen, kulonos figyelmet szentelve az elsoharem osi Fajnak a Negyedik Korben, ahogy az a Titkos Tanok-ban is all. Ekkor merult fel, hogy az Elme tovabbelese a harma-dik es a negyedik faj kozott a116,anyagi vilagban elo Emberbenkifejlodott, biztositotta nehany igazan hatalmas Elme megszii-leteset, akik elhoztak a kialaku16ban leva ernberisegnek azonspiritualis lenyek Bolcsesseget, akik megertettek a Vilagok tu-dasat es az ember igazi Eredetet es Sorsat. A teoz6fusok szerintezen tanitas nyoman alakult ki a . Bo l c s e s s eg Hite", mely koro-kon keresztiil a mai napig fennmaradt. Mi ugy hissziik, hogy aBolcsek szamos helyen eltek a valtozasokkal teli evszazadok so-ran es szerntanui voltak fajok es nepek viragzasanak es romla-sanak es nem ketseges szarnunkra, hogy ezen nagyszeni tanitokosi tudasanak nagy reszet ut6daik nem voltak kepesek atvenni.Masreszrol elkepzelheto, hogy a korulmenyek egy veletlen egy-beesesenek letrejotte kovetkezteben, a vallasok es az emberitudas igazi eredetevel kapcsolatos igazsagok eljutottak hozzankes a Titkos Tanok nehany pillanatra rna is megmutatkoznakelottunk a tudas kozep-azsiai fellegvaraiban, mely tudas darab-kai elerhetoek szamunkra. E nezet mellett sz6l az, hogy masvallasfilozofiak, melyek a Titkos Tanokhoz hasonl6 tanitasokatterjesztenek, letrejottere magyarazattal szolgal a felteves, mi-szerint ugyanabb61 a forrasbol szarrnaznak, az ernberiseg torte-netenek egy olyan korszakabol, mely lehet, hogy ismeretlen

elottunk. Mindezeken tul az idd mulasa es az, hogy a tudas ha-sonl6, mindazonaltal tobbe-kevesbe kulonbozo filozofiat hir-deto orzoi egymastol tavol eltek, azonnal magyarazattal szolgala hasonlosagra es a kulonbsegekre, kulonosen, ha feltetelez-zuk, hogy egy-egy masik filoz6fiai rendszer egy bizonyos ido-szakban karosodik, azaltal, hogy a benne foglalt tudas birtoko-sai nem kepesek eljutni az erkolcsi, mentalis es spiritualis meg-tisztulas egy olyan szintjere, mely lehetove tenne szamukra,hogy tovabbi inspiraciot nyerjenek annak forrasabol. Ha az ere-deti forrassal egyszer megszakad a kapcsolat, hamarosan meg-fogalmaz6dik egy filoz6fiai rendszer fokozatos szethullasanakgondolata.

Lehet, hogy soha nem deriil ki, hogy letezett-e yalaha kap-csolat az Elsa Kabbala es a Bolcsesseg hite kozott, de a kabba-lisztikaval foglalkoz6 konyvek tanulmanyozasa ramutat arra,hogy igenis megfigyelheto a gondolatrendszer fokozatos szet-hullasa a kozepkortol kezdodoen. A legutols6 rabbik irasai ko-zul nehany sajnalatos m6don kulonbozik az igazsagot kozvetle-nebbiil megragad6 korabbi irasoktol. Barmi legyen is a forrasaennek a filozofianak, tagadhatatlan, hogy a legtobb korabbanelt rabbi azt alli totta, hogy az a tortenelem elotti idokbol szar-mazik, es mivel ok heberek voltak, akik ketseget kizaroan elenjartak M6zes avatatlanoknak sz6l6 torvenyenek gyakorlasabanes tanulmanyozasaban, ugyanolyan osi eredetet tulajdonitottakneki, mint maganak az emberi fajnak. Ugy tartottak, hogy azmagatol Adamt6l- kozmogoniajuk else emberi lenyetol- szar-mazik, akit e tetteben angyalok iranyitottak, kiket maga Istenkuldott. Isten, akit Jehovah Elohim neven szolitottak a nepelott, Lelket adott az Embernek, elo es gondolkod6 lennye teve6t. Es itt egy parhuzamhoz erkeztunk. A Titkos Tanok szerint

C) 53 ~.



az elso ertelemmel rendelkezo embereket a Naprol szarmazospiritualis lenyek tanitottak, a rabbik pedig azt allitjak, hogykabbalajukat, vagyis az ezoterikus tanitasaikat - a Szentiras el-so ot konyvevel, a hetkoznapi emberek reszere kialakitott valla-suk alapjaval szemben - a 'Ieremto altai kuldott angyali teremt-menyek adtak at az else embernek.

EI kell ismernunk..hogy a kabbala eredete az osidok horna-lyaba vesz, senki sem mer allast foglalni azt illetoen, ki volt aszerzoje, vagy elso tanitoi. Szamos bizonyitekot lehetne felso-rolni utalaskent arra, hogy gyokerei azokhoz a heber rabbikhoznyulnak vissza, akik a Masodik Templom idejen eltek. Nines tu-domasom bizonyitekrol azt illetoen, hogy ennel az idopontnalkorabban is letezett volna. A legfontosabb konyvek egyikeriek,a Szefer Jeciranak a megfrasat maganak Abrahamnak tulajdo-nitjak, bar a modern biralatok szerint, melyek Abraham leteze-set is ketsegbe vonjak, terrneszetesen nem helytallo ez a feltete-lezes.

Letezik egy olyanfeltetelezes, mely szerint a zsidok babilonifogsaga vezetett ennek a filozofianak a letrejottehez a kaldeaitanok es dogmak a zsido hagyomanyokra gyakorolt hatasanakeredmenyekepp. Ketsegtelen, hogy letezesenek kezdeti szaka-szaiban a tanitas kizarolag szoban terjedt es valtozasokon mentkeresztul mikozben tanulmanyozoi foglalkoztak vele; nines rabizonyitek, hogy barmely reszet irasban rogzitettek volna a ko-vetkezo evszazadokban. A tanitas furesam6d megorizte kulo-nallosagat mind az a nep fele kozvetitett, a Szentiras elso otkonyven alapulo mozesi tanitasoktol, mind pedig a folyton-folyvast terebelyesedo, a Talmudra vonatkoz6 magyarazatok-t61. Ugy tiinik, hogy a Talmudot alkoto Misnah es Gemaraanelkul alakultak ki a heber teologiaban, hogy osszeolvadtak

f:0 54 Gil

volna a kabbala rejtelyes tanitasaival. Hasonl6an megfigyelhe-to, ahogy Indiaban az Upanisadok, ezoterikus tanulmanyok, er-tekezesek sorozata, a Brahmanak es a Puranak, a tomegeknekszolo tanitasok mellett, azokkal egyutt alakultak ki.

A meg letezo legregebbi kabbalaval foglalkoz6 konyvekkelkapesolatban parazs vita zajlott a kritikusok kozott az elmultevszazadban. A biralok mind visszautasitjak a konyvek keletke-zesenek feltetelezett idejet es a Ieltetelezett iro szemelyet.De ugyanezek a biralok a legnagyobb velemenybeli elteresroltesznek tamibizonysagot, mikor az idopont vagy az Iro kerdese-vel kapesolatban kellene allast foglalni. Mennyivel konnyebbdestruktivan kritizalni , mint elsajatitani az igazi tudast!

Vessunk egy gyors pillantasta temaval kapcsolatos iroda-lomra. Altalanosan elfogadott, hogy a Iegkorabbi iras a temavalkapesolatban a Szefer Jecira, vagy mas neven a Formalas Kony-ve, melyet Abraham patriarkanak tulajdonitanak, Ez a legku-lonosebb filoz6fiai megkozelitese a teremtesnek, mely parhu-zamot von a vilag eredete, a Nap, a bolyg6k, az elemek, az ev-szakok es az ember, valamint a heber abece huszonket betfijekozott, melyeket egy harorn, egy het es egy tizenket egysegbolallo reszre oszt. Harem alapkarakter, az ~ (A), a C (M) es a i: I(Sh) vonatkozik az oselemekre, melyek a Levego, a Viz es aTtiz, het kettos betfi vonatkozik a bolygokra es az ido het rete-gere, stb., mig a tizenket egy karakterbol allo a h6napok neve-re, a zodiakus jegyeire es az emberi test szerveire vonatkozik.

A modern kritika szerint a megmaradt osi valtozatok i. sz.200 korul keletkeztek. A Szefer Jecira emlitesre kerul mind ajeruzsalerni, mind a babiloniai Talmudban, es nee-heber nyel-yen irodott akarcsak a Misnah.

Ezutan foglalkoznunk kell a Zoharral, mas neven a Tun-f:0 55 Gil



doklo Piny Konyvevel, mely szamos kulonallo, az Istennel, azangyalokkal, a lelkekkel es a vilag letrejottevel kapcsolatos er-tekezest tar talmaz. Ennek a ki:inyvnek az osszealli tasat Simonbar Jochai rabbinak tulajdonitjak, akit Marcus Aurelius Anto-nius csaszar helytart6ja, Lucius Aurelius Verus birosag ele alli-tott, majd egy barlangba zaratott. A konyv jelent6s reszet teny-leg 6 allithatta ossze ugy, hogy kora sz6beli hagyomanyait to-moritett formaban lejegyezte, de bizonyos, hogy egyes reszeketmasok tettek hozza, azalatt az id6 alatt, amig a spanyolorszagiGuadaljaraban el6 Mose de Leon rabbi 1290 korul azt teljesegeszeben ki nem adta. Ett61 az id6pontt61 kezd6d6en ismertelottunk a konyv tortenete. Nyomtatott peldanyok kerultekkiadasra 1558-ban Mantovaban, 1560-ban Crernonaban es1623-ban Lublinban. Ezek a hires heber nyelven kiadott ZoharK6dexek. Azok szamara, akik nem olvastak heberul, a Zohargyakorlati tanulmanyozasara csak Knorr von Rosenroth baroreszleges, heberrol latinra torteno forditasanak segitsegevelvolt lehetosege, melyet 1684-ben adott ki Kabbala Denudata(Leleplezett Kabbala) cimmel, mindaddig mig meg nem jelentaz ertekezesek angol nyelvii kiadasa, a Siphra Dtzenioutha: aFelfedett Titkok Konyve , aHa Idra Rabba: A Nagy Gyiilekezet esa Ha Idra Suta: A K is Gyiilekezet, melyet MacGregor Mathersforditott Ie es szerkesztett, majd a Redway kiad6 adott ki.

Ez a harem konyv j61 adja vissza a Zohar kabbalaval foglal-koz6 reszenek hangvetelet, stilusat es tar talmat, de termeszete-sen a targyra nezve nem nyujt teljes ralatast.

Tovabbi hires ertekezesek:F e jt eg e te s ek a Tiz Szefirarol, melyet Azariel ben Menachem

rabbi irt 1200-ban, Akiba rabbi Bet t i rendje; Enoch Konyve;A Palotak; Pardes Rimmonim: A Grandtalmakert; Otz ha Chiim:

90 56 GR .

Az E,let Faja; Rashith Ha Galgalim: Lelkek Lazongasai. Ki kellemelnunk meg a hires spanyol zsid6, Ibn Gabirol irasait, akitAvicebronkent is ismertek es 1070-ben halt meg.

A kabbala tanitasai t iskola kozvetttette, melyek mindegyikehires volt egy id6ben. Megernlithetnern itt a geronai iskolat1190 es 1210 kozott, melyet Azariel, Ezra e s a yak Izsak rabbikvezet tek; a segovai iskolat rnelyet Jakob, Abulafia, Shem Jobes a cikkoi Izsak rabbik vezettek; Izsak ben Abraham Ibn Latifal tai vezetett iskolat , Abulafia es Joseph Gikatilia iskolajat, va-lamint a zoharista iskolat, melyet Mose de Leon, Menachem diRicanti, Luria es Vital rabbik vezettek.

Altalanossagban ki lehet jelenteni, hogy ket, egymassa l el-lentetes iranyzat alakult ki a kabbalisztikaval foglalkoz6kkozott. Az egyik tagjai a tanitasoknak es a dogmaknak szenteltemagat, mig a masik a kabbala gyakorlati felhasznalasaval escsodatevo hatalmaval foglalkozott. A csodatevo rabbik kozul alegnagyobbak Isaac Luria, aki 1572-ben halt meg, es SabbataiCvi voltak, akik kozul ez ut6bbi kesobb furcsam6don a moha-medan vallast valasztotta, Az okkult rabbinikus tanok rnindketfent ernlitett aganak vannak meg rna is gyakorl6i, f6leg egy-mastol tavol el6 egyenek, es nagyon ritkan a beavatottak cso-portjai. Kozep-Europaban, Oroszorszag egyes reszein, Ausztri -aban es Lengyelorszagban is elnek zsid6k, kiket csodatevo rab-bikkent ismernek, akik kulonos dolgok veghezvi telere kepesek,mely dolgok eredetekent a kabbalat tartjak szamon. Ezen kfvultortentek meg nehezen megmagyarazhato esemenyek Anglia-ban is kabbalisztikus ritualek es talizmanok tanulmanyozasavalfoglalkoz6 egyenek kornyezeteben.

A sok kotetbol allo magyarazatok, melyek atfedik egymast,a mai napig leteznek az 6si irasokkal kapcsolatban, melynek

90 57 GR .



olyan hatalmas tarhazat alkotjak a kabbalisztikus tanoknak,hogy azt lehetetlen attekinteni. Senki sem kepes megmondani,hogy mely tanitasok nem talalhatoak meg valamelyik ilyen te-maju konyvben, de kijelentheto, hogy altalanossagban a kabba-la olyan filoz6fiai felteveseket tartalmaz, melyek Isten, az an-gyalok, az embernel magasabb szellemi szinten allo lenyek,valamint az emberi Lelek es annak szamos vonatkozasanaktiszteletere tanitanak a lelek a testtel va16 egyesuleset, a rein-karnaciot es a letezes kulonbozo sikjait illetoen.A kabbala alkalmazasa soran a bettik, a szamok es azok egy-mas kozotti kapcsolatainak m6dozatait sajatitjak el. Ezek a Ge-matriaban, a Notariconban es a Temurahban fellelheto elvek,melyek az Isten es az angyalok nevenek megformalasat es fel-hasznalasat amulettek keszitesenel, a Magikus Negyszogek ke-szitesenek m6djait es a misztikus tanok kimerithetetlen forra-sat tartalmazzak, mely a tarot-val egyiitt a kozepkori magiaalapjat adjak.

Azok szamara, akik nem kivannak egy kabbalisztikus mfivetegeszeben tanulmanyozni, es inkabb megelegednenek a gondo-latrendszer altalanos attekintesevel, ket alapmiivet ajanlanek.Egyik a Dr. Ginsburg altai irt angol nyelvfi nagyon atfogo esreszletes osszefoglalas, a masik pedig Adolph Franck francianyelven irt konyve, mely kevesbe atfogo es szerkezeteben disz-kurzivabb. Ezeket minden, a temaval else alkalommal ismerke-do figyelmebe ajanlom.

A Titkos Tanok tanitasainak szarnos pontja erintetlen ma-radt a heber rendszer reszerol, vagy pedig figyelmen kivfil hagy-tak oket valamely alapveto kulonbseg miatt, mint peldaul a vi-lagok vagy a Fold korabbi ciklusokban es napjainkban vegbe-me no keletkezesenek eltero elmelete, (hacsak a kaosz erejenek

f0 58 Q1

elpusztult vilagai nem utalnak erre). A torveny megszegesenej,tilalma, mas neven a karma, nem igazan kerul emlitesre es azujjaszuletesek szama altalaban nem tobb haromnal. A kabba-lisztikus tanok kis resze megtalalhato a Talmudban, de az erte-kezesek e gytijtemenyeben olyan durva megfogalmazasok talal-hat6ak, melyek hianyoznak a val6di kabbalabol es a keleti ezo-terikus rendszerbol. Ilyen peldaul az emberek allatta tortenolealacsonyitasa, ferfiak nokkent torteno ujjaszuletese buntetes-kent egy korabbi elet soran elkovetett foldi btinok miatt, ld.Nismath rabbi Nishmath Chiim: Eletek Lehelete cimfi konyvet.

Nem szabad elfelejteniink azonban, hogy szamos tanitas,melyekkel kapcsolatban jogosan tesziink kivetelt, csupan ne-hany rabbi tanitasaira vonatkozik, es hogy egy adott ponton adoktrinak kozotti elteresek rendkivul nagyok, ahogy az a kulon-bozo iskolak kulonbozo korszakokban alkot6 rabbijai munkai-nak osszehasonlitasa soran is kittinik. A kabbalaval foglalkoz6tanitasok egy resze soha nem keriilt kiadasra vagy jelent megnyomtatott formaban, csupan tanarrol tanitvanyra oroklodtek.Leteznek olyan ismeretek, melyek nem lelhetok fel egy hebernyelven irodott konyvben sem es en magam is csak a Rozsake-resztes Tarsasag es az Arany Hajnal Titkos Paholyaiban szerez-tern r6luk tudomast, ezert aztan nem szamolhatok be minden-rol, amit a kabbalaval kapcsolatosan tudok, kenytelen vagyokkerdeseik megvalaszolasara szoritkozni. Nehany osi hebernyelven Irodott misztikus temaju konyvvel foglalkoz6 atfogo ta-nulmany onmagukat szandekosan (hogy H.P Blavatsky kifeje-zesevel eljek) .rnegvakito" egyenek letezesercl szamol be, akikazert cselekedtek igy, hogy bizonyos tanok csak bizonyos dia-kokhoz juthassanak el, azokhoz, akik meltoak arra, hogy birto-kukba keruljon a tudas.

f0 59 Q1



A kabbala gyors attekinteset leginkabb az isteni lelek gon-dolatanak vizsgalataval erdemes elkezdeni.

Elore kell bocsatanom, hogy bar ezek a kabbalaval foglal-koz6 tud6sok heberek voltak - akik az Oszovetseg else ot kony-venek torvenyeit es tanitasait adtak at az embereknek - megisaz istenseg fogalmanak vajmi keyes koze van a Teremtes Istene-hez, vagy az Oszovetseghez, A kabbalaban az isteni leny ketformaban kerul megjelenitesre. Az egyik a FelfoghatatlanulVegtelen Hatalom, mely egyre inkabb erthetove valik az egy-mast kovetd megnyilatkozasok altal, es Igy valnak tulajdonsa-gaiva a Bolcsesseg, a Szepseg, a Hatalmassag, a Konyoruletes-seg es az Utmutatas. Ezen tulajdonsagok eloszor egi egyete-.messegukben jelennek meg, melyek a lelkek, angyalok es em-berek vilagan tul jelennek meg ATZILUTH-ban (mely a negyvilag kozul a legfelso a kabbalisztikus vilageredet-elmeletben).Ezutan kovetkezik a BRIAR, ahol ugyanezen magasztos gon-dolatok az emberek szamara szinten felfoghatatlan, tisztanszellemi szinten jelennek meg. Ezt kovetoen a YETZIRATH-ban ujbol megjelennek ezek a tulajdonsagok es az isteni lenyegmagasztos tulajdonsagai felismerhetove valnak az angyalokerejenek segitsegevel. Vegul pedig eljutunk a tfz szent Szefiraisteni elvonatkoztatasaihoz, melyek egy utols6 megnyilatkozasaltal meg behataroltabbak es tomorebbek mint az elozoek, esamit az emberi ertelem tesz felfoghatova, mivel az emberek azASSIAR-nak nevezett Negyedik Vilagban leteznek, a tizedikSzefira, a MALKUTH, vagy mas neven a Burkok Vilaganak ar-nyekaban,

A fentiek ismereteben nem meglepo tehat, hogy az embermennyire feluletes kepet tud csak alkotni Istenrol.

Masker viszont - ugy tfinik - a metafizikai elvonatkoztata-f0 60 01

sokat figyelmen kivul hagyva, a keleti abrazolasm6d mindengazdagsaga istenuk megjeleniteset szolgalja, es habar mindez afelmagasztosult ernberiesseg jelkepe korul csoportosul, rnegisolyannyira kihangsulyozasra kerul, hogy a haland6 emberek el- .vakultta valtak mikozben magasztos es kifinomult m6don pr6-baltak az isteni lenyeget egyetlen sz6val visszaadni. Barmeny-nyire is isteni antropomorfizmusr61 van sz6, mindez felfogha-tatlan hatalmassaga miatt hornalyossa valik, mivel az emberi te-nyezok, melyek alapot szolgaltatnak az osszehasonlitasra, sem-mive valnak, ha elmerulnek az isteni gondolatok utvesztojeben.Hadd hozzak itt most fel egy peldat ezzel kapcsolatban: "Ebbenaz alakban. ismerjuk 6t: 6 az orokkevalo az orokkevalok kozt, akezdetektol val6 a kezdetektol it t levdk kozott, a rejtelyes a rejte-lyesek kozott, es jeleiben egyszerre kiismerheto es kiismerhetetlen.Feher ruhakat visel, es ha arckent jelenik meg, akkor az az arc ha-talmas es hatalmassdgaban szornytiseges. Egy szikrazo tr6non ul,ily m6don irdnyitvan annak sugarait. Koponydjdnak ragyogasanegyvenezer vildgba er el, es ezen ragyogasnak [ eny e az Igazak sza-mara negyszdz vilagnyi oromot esjutalmat ad a rdjuk varo letben.Koponyajaban minden nap tizenhdromszor tizezer vildg sziiletik,melynek mindegyiket 6 teremti, es melyeket 6maga tart meg a le-tezesben. Ebb61 a jejb61 szdrmazik az a harmat, mely [eltdmasztjaa holtakat a leendo vilagokban es eletekben, mikozben keresztul-folyik azokon. "

A kabbala istene egy .Vegtelen Letezo" es nem lehet sempusztan az "elef letetemenyesekent", sem .Julajdonsagai totalismegjelenesekent" meghatarozni, Megis, anelkul, hogy mindeneletet neki tulajdonitanank es tulajdonsagait mindenre kiterje-donek kialtanank ki, el kell ismernunk, hagy rejtve marad azember elott. Mar azelott is letezett, hagy eloidezte volna isteni

f0 61 01



lenyegenek megnyilatkozasait, azelott, hogy barmi egyeb lete-zett volna az altalunk lakott sikon, a folottunk levon, a pusztanszellemi lenyek vagy akar a szamunkra felfoghatatlan letezessikjan. Nem hasonlithato semmihez, melyet kepesek vagyunkfelfogni. 6 volt AIN SOPH, legmagasabb formajaban pedigAIN maga, a Ne g at iv L e t ez es . Megis mielott megjelent volna,minden letezest magaban foglalt, az Ismert mar letezett a torte-nelem elott i napok I sm e re tl en O r ok ui : Valojaban.

De nem ez az alomkepszeni koltoi fantazmag6ria az, a-melyre fel szeretnem hivni a figyelmuket. Terjunk vissza Istentulajdonsagainak filoz6fiai szempontb61 tortend vizsgalatahoz,mely a kulcsot szolgaltatja az egesz fi loz6fia megertesehez.

Az Istenrol alkotott alapveto emberi feltetelezes szerint,Isten a negativ letezes passzfv formaja, AIN, vagyis nem cselek-vo. Errol a pontr61 az ember a kovetkezo lepesben megismeriAIN SOPH-ot, a vegtelen es hatartalan Istent, az Egyetlent, akiszamara semmi sem lehetetlen. A harmadik lepes AIN SOPHAOUR-hoz vezet, a hatartalan, mindent betolto feny bir-tokosahoz: .L e g ye n v ild go ss ag " mondta 6, "s Io n v i l agos sag" .A nem cselekvo cselekvove valt, Isten ontudatra ebredt. Mostprobaljuk meg felfogni ennek a sugarzasnak a koncentraltsa-gat, ahogy a ragyog6 sugarak egyetlen megdicsoult koronavaallnak ossze, Igy ismerhetjuk meg Kethert, az else Szefirat, Is-ten else megnyilvanulasat, a testet oltott istenseg else emberekaltai is felfoghat6 jelet. Ajambor rabbi ilyenkor meghajtja fejetes csodalja a mennyei eszrnet.

Rogton azutan hogy Isten telve energiaval ontudatra eb-redt, ket ujabb megnyilatkozas kovetkezett: a Haromsag egy ra-gyog6 haromszogge alakult, A masodik Szefira neve CHOK-MAH, vagyis Bolcsesseg, a harmadike BINAH, vagyis Meger-

0 62 ~

tes es mar el is erkeztunk a szent Triadhoz,Utanuk kovetkezik CHESED, a KonyorUletesseg, majd an-

nak ellentete a GEBURAH, vagyis a Konyortelenseg es a tuk-rozott haromszoget a hatodik Szefira, a TIPHERETH, vagyis aSzepseg zarja. A harmadik harornszogre egy ujabb tukrozodes-kent tekinthetunk. Ezt a hetedik, nyolcadik es kilencedik Sze-fira alkotja, melyek NETZACH: Gyozelern, HOD:Magasztossag, es YESOD: az Alapzat.

Vegul pedig ezek az alakzatok folytat6dnak a tizedik Szefi-raban, a MALKUTH-ban, melyet neha TIZEDIK-nek is ne-veznek, melynek jelentese: Igazsagossag .:

A kulonleges forma, melyekben egymas melle helyeztemoket majdnem olyan osi, mint a szefirak kabbalisztikus doktri-nai vagy a Megnyilatkozasok. Ez a forma egyreszrol a MennyeiAtya, masreszrol pedig az Eletfa szimb6luma.

Kether Koronao o

Binah 0 0 Chohmah Megertes 0 0 BolcsessegGeburah 0 o Chesed Hatalom 0 o Konydruletesseg

o oTiphereth Szepseg

Hod 0 o Netzach Fenyesseg 0 o Gyozedelmessego o

Jesod A1apzato o

Malkuth Kiralysag

0 63 ~



coo

o



Az Isteni megnyilatkozasok fent lathato tizszogenek meg-ertesehez tudni kell, hogy az az ATZILUTH sikjan jon letre,mely emberi ertelemmel fel nem foghat6, aztan ujbol megjele-nik a BRIAR tisztan spiritualis szinten letezo sikjan, hogy az-tan ugyanabban a tizszogf formaban letezzen a JECIRA alaku-16 sikjan. Az emberek szamara vegul az ASSIAR nevfi negye-dik sikon valik erthetove, melyen ugy tfinik, mi is letezunk.A mi szempontunkb61 az Eletfat az isteni megnyilatkozasok escselekedetek egy formajakent tekinthetjuk, de ezek azok aszimbolumok melyekkel eszmenyeinket jeloljuk es nem szabadlealacsonyitanunk ezeket az isteni megnyilatkozasokat azaltal,hogy azt allitjuk, hogy ezek a Szefirak altai kozvetitett gondo-latok val6diak, de azok csak az emberek szamara lathatoak.

A kabbala peldaul a Hz Szefirat harom oszlopba osztja.Ezek: a Konyorulet Oszlopa, a Bosszuallas Oszlopa, es a Sze-lidseg Oszlopa, mely az els6 kett6 kozott all. Az oszlopokat osz-szefuggesbe lehet hozni a harem alapbetfivel, melyek nevszerint Aleph, N (A), Mem, I; (M) es Shin W(Sh). Ez utan ketvizszintes vonal segitse

Documents

G. S. Frater P.A.X. - A Golden Dawn, Az Arany Hajnal hermetikus rend kabbalája