Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ

FEJLESZTÉSPOLITIKA

Magyar Regionális Tudományi Társaság

VI. Vándorgyűlés

Gödöllő 2008

MTA RKK• 2008 2

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóA szekció témájának megfelelő

sajátos vidékértelmezés

• Kontextus: – ESDP (1999) területpolitikai fejlesztési irány:

kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat és új város-vidék viszony kialakítása.

– Lipcsei Charta (2007): városrégió szintű együttműködés (partnerség) szükséges, a városok felelősek térségük területi kohéziójáért.

• A város és a környező vidéke együttműködése, funkcionális egységként való kezelése

MTA RKK• 2008 3

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Visszacsatolás a vidékies–városias térségekre

• A város és vidéke együtt sorolható be az urbánus és a rurális térségekbe

• Besorolás területi szintje– OECD (település, térség)– EU/ESPON NUTS 3– Magyarország NUTS 4 (?)

• Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája (1996): a vidék olyan falvakat és kisebb városokat tartalmazó térség ahol:– „számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális

struktúrák koncentrációja; – a terület nagyobb egységét mezőgazdasági, erdőgazdasági,

természetvédelmi, és kikapcsolódási célokra használják.”

MTA RKK• 2008 4

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:

a település értelmezése

• Mendöl Tibor: „Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét.” (Általános településföldrajz. – Budapest, 1963.)

• Emberek (családok, helyi társadalom) mindennapi életének tere (lokalitás, életvilág), – formailag a mindennapi társadalmi-gazdasági lét helyhez kötött objektivációi

(műszaki, fizikai keret, hardver) – tartalmilag egy konkrét helyi társadalom (szoftver).

• A távolság leküzdésének új dimenziói (e-közigazgatás, e-gazdaság)• Emberek egyre növekvő hányadánál nem egy egység/település

MTA RKK• 2008 5

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:

város–falu összetartozás

• Csak együtt, egymás viszonylatában értelmezhetők• Minden központi helynek (városnak), az ott ellátott funkciónak van

vonzáskörzete/régiója• Minden helyben nem kielégíthető szükségletet más – legtöbbször magasabb

státuszú – településen veszünk igénybe• Város-falu különbségek és azok változásai:

– Jogi, közigazgatási (egyenlő önkormányzati státusz, városi rang devalválódása, „ez a falu város” szindróma )

– Mennyiségi különbségek (összemosódik alsóbb szinteken) – Gazdasági tevékenység jellege (falun is megjelenik a szekunder és tercier szektor) – Morfológiai megjelenés – Életmód

• Történelmi kategóriák a kapcsolat tartalma változik• A város-falú közötti különbségekről a funkciómegosztásra helyeződik a

hangsúly

MTA RKK• 2008 6

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:

hazai és nemzetközi tapasztalatok

• Magyar előzmények• Uniós (ESPON 1.1.1.) kutatások• Funkcionális városi körzetek (FUA): város és az

általa (gazdaságilag) integrált térség– Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4)– Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek– Regionális/helyi jelentőségű körzete

MTA RKK• 2008 7

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóAz FVT-kre épülő hazai fejlesztéspolitika

alappillérei (vitakérdései)

• Funkcionális megközelítés– Az egyes elemek a rendszerben betöltött funkciói alapján

értékelhetőek és fejlesztendőek– a városi gazdaság és közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ

stb.) előtérbe helyezése• (Funkcionális) alapegység?

– Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére.

– Kistérség? Munkaerő vonzáskörzet? Kiinduló vizsgálati egységek (status quo)! funkcionális városi térségek

• Policentrizmus: vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködés

MTA RKK• 2008 8

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Funkcionális városi térségek (FVT) Magyarországon

• FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is)

• Város és vidéke, a vidék és a központja, városrégió• Formai kereteket ad az új város–falu viszony megteremtéséhez is:

– Nyertesek, akik az új munkamegosztásban megtalálják a helyüket– Akik továbbra is megmaradnak a vesztes pozícióban, azok számára új

programok kellenek• Nagyságát alapvetően meghatározza a napi ingázás, a

munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség.

MTA RKK• 2008 9

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Policentrizmus

• EU új területpolitikai irányelve– Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és

fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő

decentralizáció– A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe

• Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó

• Gyakorlatban: koncentrált decentralizáció– A funkciók hatékony teljesítése a különböző szintű központokba – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék

vagy a fogyasztó rugalmas mozgatása)

MTA RKK• 2008 10

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóAz egyenrangú települések/FVT-k

együttműködésére (hálózatosodására) épülő koncepció érvényessége

• A hierarchikus városrangsor nem ellentétes a települések sokszínűségének a fenntartásával (ESDP 71.)

• Gazdaságosság, lépték/nagyságrend, koncentráció• Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok• Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása• Ab ovo létező vertikális térstruktúra – bennfoglaltság• Kapcsolatok: ott ahol fizikai mozgással jár, megmarad a

szomszédság, a fizikai közelség jelentősége

MTA RKK• 2008 11

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóA települések és FVT-k vertikális és horizontális

struktúrája

• A városhierarchia és a térstruktúra egymásnak megfeleltethető

• Hierarchiában elfoglalt helyet meghatározza:– Nagyságrend és a funkciók komplexitása – Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.)– Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ– Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet

• Funkciómegosztás az azonos nagyságú/funkciójú települések (FVT-k) és az FVT-ken belül

MTA RKK• 2008 12

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

AZ FVT-k struktúrája

• Vertikális struktúra: – Budapesti metropolisz térség (5 szintű feladatellátás)– Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek

(5+2+??)– Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (két szintű

feladatellátás)– Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (alapfokú ellátás)

• FVT-n belüli (lehetséges) struktúra– Funkcionális kistérségek– Funkcionális mikrotérségek

MTA RKK• 2008 13

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

A falvak lehetséges szerepe a funkciómegosztásban

• A munkavállalók fele már ma is a városokban dolgozik• A „falusi lakosság” 10–15%-a él a mezőgazdaságból és 25–35%-a

helyi feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozik• Lehetséges (új) funkciók

– lakóhely,– üdülőhely,– napi rekreáció, pihenés,– ipar, – közszolgáltató vállalatok, intézmények telephelye, (szennyvíztelep,

hulladéklerakó, kórház, szanatórium, idősek otthona stb.),– tájfenntartás, „természetvédelem”, ökológiai egyensúly biztosítása stb.

MTA RKK• 2008 14

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóIntézményrendszer

(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer)

• A jelenlegi struktúra továbbfejlesztése• Települési (FVT) státuszoknak (hierarchiának) megfelelő

differenciált hatáskör (funkció) telepítés• Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének

feladatteljesítéshez kötött meghatározása• Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók

szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás• Az FVT-k kezdetben a fejlesztéspolitikai

intézményrendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a jelenleg is formálódó „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez

MTA RKK• 2008 15

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Eszközrendszer

• Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe– OTK, OTrT– FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia, program és szerkezeti terv

• Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat lehet/kell a funkciókhoz, az FVT-khez illeszteni– Szintenkénti feladatlista és -mutatók meghatározása– Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása– Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell

kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is • Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és

területrendezési szerződések

MTA RKK• 2008 16

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Gyakorlati alkalmazás (VÁTI 2008)

MTA RKK• 2008 17

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE