Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
l l s > VASÁENAPI ÚJSÁG. 7. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
CHOCOLAT MENIER A világ legnagyobb gyára.
Naponkinti eladás 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n
é s c z u k r á s z d á n a n . 6896
RETOUCHE gyorsfestő szakálra. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Kapható dobozokban 2 forintjával. Ezen uj, kitűnő készítmény által képesek vagyunk, az egészségre minden legkisebb hátrány nélkül s minden bőrpiszkitás mellőzésével, pillanatnyi idő alatt a szakált állandóan szőke, világos-barna, sötét-barna vagy feketére festeni. Festett hajminták a raktárban megtekintés végett ki vannak téve. WF" Megrendeléseknél kérjük a kivánt szint megjelölni; a haj festésében
gyakorolt fodrászt ajánlhatunk. 7079
Budapest, Király-utcza 12. Török József gyógyszertára.
Sömör gyógyítása. A száraz, nedvező pikkelyes BÖ-mört (dobroczot) és a velük járó
tűrhetetlen viszketeg-séget biztosan gyógyítja — még azokon is a kik eddig sehol sem tudtak meggyógyulni — Hebra dr. sö-mör-halál (tlechtentod) nevii szere. Alkalmazása külső és ártalmatlan. Ára 6 frt. Az árnak pénzben vagy levólbólyegben való beküldése ntán vám- és portófize-tés nélkül küldi a St. Marie-Drogner l e Danzig (Németországban.) 70S3
Hirdetések elfogadtatnak a kiadó-hivatalban, Budapesten, IV.. egyetem-uteza 4. sz. a.
N A G Y K R A C H ! N e w - Y o r k é s L o n d o n nem kímélték meg az euiópai
szárazföldet és ezért egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte magát, hogy az egész készletet eladja. Én meghatalmazva vagyok ezen megbízást teljesíteni. Tehát bárkinek megküldöm a következő tárgyakat pusztán 6 f r t 5 0 k r é r t ; és pedig:
ti drb finom asztali kést, valódi angol pengével
(*> drb amerikai azab. ezüst vellát, egy [darabból
fi « • c i evőkanalat 12 • • « • kávéskanalat
1 « « « • levesmerőt 1 « • t i tejmerőt, 2 « . « « tojás-serleget fi • angol Viktoria-tálczát 2 « igen hatásos gyertyatartót 1 • teaszüröt 1 • finom oznkorporzót
4 4 darab összesen 6 f r t 6 0 k r . Mind e fenti 4 4 tárgy előbb 40 frtba
került és most c ;ak 6 f r t 6 0 k r . minimális áron kapható. — Az amerikai szabad, ezüst egy kivül-belül fehér fém, mely ezüst színét 25 esztendeig is megtartja, a miért szavatoltatik. Legjobb bizonyítékul, hogy ezen hirdetés 7087
n e m csa lás , kötelezem magamat, itt a nyilvánosság előtt, bárkinek, kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és senki sem mulaszsza el azt a kedvező alkalmat, hogy ezen díszes garnitúrát » eg-szerezze, mely
H á z a s s á g i é s a lka lmi ajándékul, továbbá minden jobb háztartásba kiválóan alkalmas. — E g y e s
e g y e d ü l k a p h a t ó
H I R S C H B E R G A . - n á l az e g y . a m e r i k . s z a b a d , e z ü s t g y á r a k t o ü g y n ö k s é g e
Telefon. Wien II, Rembrandstrasse Ift. TcMnn. Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy az összeg
előzetes beküldése ellenében. Ehhez tisztító por 10 krajozár. — Valódi csak az oldalt látható védjegygyei (egészségi fém).
K i v o n a t a z e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l . Becses evőkészlet küldeményét megkaptam
és azokkal teljesen meg vagvok elégedve. Kérem még egy ugyamiy 44 dobói álló am. szab. ezüstgarniturát utánvét mellett rész. küldeni.
Bozovics, Krassó-Szörény megye 18/7. 96. K e r e s z t e s S., főszolgabíró.
Pilis, (Pest-megye) 1896 aug. 24. A küldött diszgarniturával nagyon meg lévén elégedve, ké
rem sógornőmnek, Nyári bárónő szül. Somogyi úrhölgynek Szunóra 3 ugyanilyen diszgarniturát küldeni.
B á r ó N y á r y G y u l a .
Váljunk el az eddig használt értéktelen szerektől. Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szervek minden zava
rainál teljes biztossággá! hatnak EGGER MELLPASZTILLÁI.
Ezrekre menő hálairatok rendelkezésre. Egy doboz ára 5 0 kr. és egy forint. Próba-
doboz 2 5 kr. Kaphatók minden gyógyszertárban. — Főraktár:
Egger-féle gyógyszertár a «Nádorhoz* Budapest, Váczi-körut 17. 6968
Főiskolai • ^ . D r . KUN ZOLTÁN r " gyógyszerei rózsaszínre czukrozva : v é r • ! • ? • -Vérképző labdacsok,
"""idöbstegrelöiek legjobb gyógyszere. 1 flveg ára 1 frt 80 kr.
m L zapkórosak, g y e n g é l k e dők, g-örvélykórozok, l á z t a l u 1 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^
Hornt )M^'igs^^S^SSAsSSS^S^ m i k o r e l l e n legkitűnőbb 1 1 Bveg égszínkék cznkrozott labdára
ára 1 frt 80 kr.
Uti betegségek S^ l&Tn^&ioV"" 1 " Uentipnio-szájvü ó « T^ái^trroSknS^,
ára 80 krajexár.
A Pnrpüria Créne ~ « S f f f i T í i ^ " ^ foltot eltávolít a báraonyszerOvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr.
Kaphatók a készítőnél:
TítSTYAMZItt L gyógyszerésznél Sárospatakon. 6839 Főraktár Bndapaatan : Tőrök Józse f gjógjazertarában, tiralj-utcza. Dr . Bnday Emi l gyógyszertárában, Városház-tér. Minder
drogoa-Ozletben ée gyógyaiertárban kaphatók.
EZREK MENNEK CARLSBADBA, hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek é. erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ozél otthon kényelem- n n n n m n s \ n < < használata által ben, kevés költ- P E P S I N ' D O H raelyaz ételt meg seggel elérik a H * ^ ^ zWzzw * w w » » emészteni segii és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az ér pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üvef
ára 1 Irt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.
Rozsnyay Mátyás, gyógyszeres* m ű v e g y é s z e t i l a b o r a t ó r i u m a A r a d o n . 6905
Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f n r és E g g e r - f é l e • N á n d o r i gyógyszei tárában valamint magyarországi gyógy
szertárban.
Nincs többé köhögés! T ü d ő - é s g é g e b a j b a n s z e n v e d ő k
r é s z é r e . Med. nniv. D r . F Á Y K I S S K Á R O L Y
szepesi kárpáti gyógyfűMvonata 1 üveg 75 kr, czukorkák egy doboz 35 kr., thea 1 csomag 50 kr., egy kii próbacsomag 25 kr, 30 év óta a legjobb sikerrel használtatik köhögés, rekedtségr, hurut , hökhurut, Influenza, l é l e g z é s i akadályoknál , oldal-szúrásnál , tűdőgryuladásnál é s idü l t
hörghurutnál . 7028 Kapható Eoller Testvérek a "Nagy Eristóf.-hoz czimzett gyógytárában, Bndapepesten, IV. ker. Kristóf-tér 1. Váczi-ntcza és Kristóf tér sarkán,
Paris 1889. Genf 1889.
1893. Chicago. Kitöntetve
Magdebnrg.
Brössol 1891. Bécs 1891. London 1893
Egyetemes gyomorpor Barella P. F. W.-től Berlin SW., Friedriohstrasse 120, a franciaországi orvosi társulatok tagja. Orvosilag legjobban ajánltatik. lieiitlkiviil sike
res, még idült gyomorbajoknál is. Szállít próbára ingyen, csupán a viteldíj meg
térítése mellett, berlini főraktárából. Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60
Raktár:
Budapesten: Török József gyógysz. király-utcza 12. szám. 6693
M e n y a s s z o n y i s e l y e m k e l m é k
fehér, valamint fekete és mindenféle más színben igazi gyári árakon a valódiság- és tartósságért való jótállás mellett, méterenkint 35 krtól 12 írtig, portó- ós vámmentesen házhoz szállíttatnak. Legjobb közvetetten megrendelési forrás magánosok részére. Ezer meg ezer elismerő irat. Minták bérmentesen küldetnek. Svájczba a levélporto kétszeres.
GRIEDER ADOLF ÉS T^A. selyemkelme-gyárak szfWetsóge Zürich. 6949
Spanyol kir. udvari szállítók. Spanyol kir. udvari szállítók.
természeti gyógyintézete S a n a t o r i u m
S e l y e m m e l l ű b á l i i n g e k , k e z t y n k , n y a k k e n d ő k , s e l y e m z s e b k e n d ő k m e l l g o m b o k , i l l a t s z e r e k , k a l a p o k , o z i l i n d e r e k és egyéb férfidivat czikkeket nagy választékban
• • r ajánl
FOLDVARY IMRE BUDAPEST 7052
Koronaherczeg-utcza 11. és Kerepesi-út 9. sz.
BTI* Két intézeti orvos, őszi és téli gyógykezelésre különösen alkalmas. Egyike Németország legűagyobb és legszebb term.gyógyintézeteinek. Kedvező gyógyeredménvek nöi betegségeknél, ideg-, gyomor-, tOdÖ-, bÖr- és nemi bajoknál.Asthma, rheuma, kÖvérBétr, vérszegénység stb.-nél. Leírás bérm. Intézettulajd. F. E. B i l z .a *Naturhei lkunde- pályakosz. munka szer
zője. Legjobb betegkönyv Önkezelésre. 300.000 pld. már eladva. Kötve 10 márka. B i l z k iad . Lipcse és minden könyvker. 6936
Levelbelyeg-kereskecl.es PRÜCKLER J. C.
Budapesten, IV., Régi posta-u.5 Alapíttatott 1876. 7014
Veszek! Eladok! Cserélek!
SMAIMAT^g. moztat, a világ minden államában, legkedvezőbb feltételek mellett, R É T H Y J Á N O S , nemzetközi szabadalmi iroda. Budapest, Erzsébet-körut 2. szám.
(Tulajdonos ZielinsM Szilárd, oki. mérnök.) 7015
4 arany, 18 ezüst érem; 30 ti szleteti és elősmerő oklevél.
Kwizda-féle
estitiiíioiislliiid Í'S. és kir. szab. mosóvíz lovaknak.
Egy palaozk ára 1 frt 40 kr. o. é. Harminczöt év óta van alkalmazás
ban az udvari lóistállókban, valamint a nagyobb katonai és polgári istállókban kitünö sikerrel használtatik a lovaknak nagyobb fáradalmak előtt való megerősítésére, valamint azok után való felfrissítésére; továbbá szorulások és izommerevedések ellen, stb.; az idomításban képessé teszi a lovat nagyobb feladatok véghezvitelére.
t'Btipán csak a fenti védjegygyei ellátva valódi és kapható Ausztria-Magyarország valamennyi gyógyszertárai
ban és drogueriáiban. 7000 Főraktár: Kwizda Franz Joh. cs. és kir. o.-m. és román k. udv. I szállitót ker. gyógyszerárusnál,
Kornenbnrg, Bécs mellett.
Cxccw von ,$falt<MVi J ó s á g á n a k é s t i sz taságának köszöni v i l ágh íré t é s
rendkivi i l i ke l endőségé t . 6989
. . „BUDAVÁR BEVÉTELE körkép, városligeti fasor 47. szám.
Közbejött akadályok miatt 7075
e hó folyamán nyílik meg.
v^>—
ff l̂NAPi uin 8, SZÁM. 1897. BUDAPEST, FEBRUÁK 21. 44. ÉVFOLYAM. Előfizetési /eltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és í egész évre 1 2 Irt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt { félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j ^
egész évre 8 írt félévre — 4 «
egész évre 5 . CBnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK i "f,8" CVr<
| felévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
SCHULEK VILMOS. k MAGYAR szemorvosi iskola közelebb fénye-
\ sen megünnepelte alapítója, Scbulek Vil-XA.mos tanárságának 25-dik évfordulóját. Azonban az ünnepelt férfiú kiválósága a jubileumot tervezett házi jellegéből kiemelte, s országos jelentőségűvé tette úgy, hogy az időszaki sajtónak is tudomást kell róla vennie.
Schulek 1843 április 21-én Budapesten született. Egyetemi tanulmányait részben itt, részben Bécsben végezte, hol 1866-ban orvos és sebészdoktorrá, szülész- és szemészmesterré avatták. Egy évi külföldi tanulmány útjában fél évig Berlinben a nagy Graefe-t hallgatta;majd bejárta Németország,Hollandia,Francziaország és Anglia nevezetesebb egyetemi városait. 1867 1872-ig a bécsi egyetem egyik legfőbb disze, Arit mellett előbb mint segédorvos, később mint tanársegéd működött. 1872-ben a kolozsvári, 1874-ben pedig a budapesti egyetemre nevezték ki a szemészet rendes tanárává.
A gondjaira bizott tanszék elhelyezése nyomorúságos, fölszerelése szegényes, és segédszemélyzete elégtelen volt. Mindenek előtt tanításra elégséges beteg-forgalmat teremtett. Mikor ez az ő fáradhatatlan ós sikeres orvosi működése folytán megvolt: alapos fölterjesztéseivel s különösen az «Ellenőri) -ben és «PesterLloyd»-ban 188 l-ben megjelent s nagy figyelmet keltett czikksorozatainak meggyőző érveléseivel kieszközölte egy új, a gyakorlati oktatásra és tudományos ^^•••zzzzl működésre egyaránt alkalmasabb szemorvosi klinika fölépítését. Az új hajlékot 1884-ben foglalta el.
Az 1885-iki országos kiállításon az egyetem csoportjában kiállított grafikai táblákról mindenki meggyőződhetett a szemorvosi klinika működésének hatalmas fejlődéséről. Ugyanis 1874-ben, budapesti tanárságának első évében 1060 járó beteg, 276 klinikán ápolt beteg, és 291 operálás szolgáltatott az oktatásra bő anyagot; ezzel szemben 1895-ben 8200 járó, 900 klinikán ápolt beteg, és 1015 operálás szol
gált ugyanezen czélra. E nagy beteg - forgalom első sorban a szemorvoslás tudományának sikeres oktatását teszi lehetővé, másodsorban a tudomány előbbvitelére ad alkalmat ; s hogy e mellett a humanismus érdekében úgy az országnak, mint különösen a fővárosnak megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, azt épen az esetek nagy száma is bizonyítja. Pedig nálunk, hol aránytalanul sok a szembajos és sok, a ki az elhanyagolás következtében megvakult, a szemorvosi klinika s az onnan kikerülő alapos képzettségű orvosok működése igen nagy fontosságú közgazdasági szempontból is.
A szemorvosi klinika kedvezőbb elhelyezése a magyar tudományos szemorvosi irodalomra is föllendítőleg hatott. Schulek és iskolája dolgozatai majdnem kivétel nélkül az «Orvosi Hetilap"-nak <i Szemészeti) czimű mellékletében láttak napvilágot. Az 1895-ben megjelent füzet
SCHULEK VILMOS.
szerint Schulek és iskolájának 33 tagja összesen 264 tudományos dolgozatot közölt a «Szemészet* megindulása óta. Mikor így a magyar tudományos szemorvosi irodalom eléggé megélénkült, Schulek «Ungarische Beitráge zur Augenheilkunde» czimmel egy vaskos kötetben megkezdette ez irodalmi működésnek a külföld előtt való bemutatását is, a melynél alapelve volt, hogy a magyar eredetet minden egyes dolgozat magán viselje. így tartja ő fenn a nyugoti államokkal való érintkezést a nélkül, hogy egy perezre is levetné a nemzeti jelleget. S ez eljárással is európai hírnévre tett szert.
Sokoldalúságának egyik újabb tanújele volt az a működés, melyet mint a tudományegyetem rektora az 1890/91-ik tanévben kifejtett. Buzgósága, tapintatos eljárása általános elismerést, szónoki képessége pedig figyelmet s nem egyszer lelkesedést keltett. Az egyetemi hallgatók
kórház-egyesületét is ő teremtette meg, s nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is hathatósan támogatta. Szintén így támogatta minden alkalommal, habár feltűnés nélkül, az egyetem, az orvosegyesület, segélyegyletek alapítványait is.
Schulek még teljes erőben, munkakedvben és aránylag fiatalon éri meg, hogy már négy tanítványa az egyetemen mint tanár működik, s az országnak majdnem minden nagyobb városában az ő egykori tanársegédei és segédorvosai működnek mint képzett szemorvosok. E majdnem 100 tagból álló gárda élén marad és halad továbbra is Schulek Vilmos, kinek érdemei iránt elismeréssel viseltetik az egész magyar tudományosság.
A magyar tudományos és orvosi világ rendkívüli részvétele fényes ünneppé avatta Schulek Vilmos tanári jubileumát. Az ünnep e hó 1 l-ikén délben az üllői-úti szemklinika nagy termében folyt le, mely zsúfolásig megtelt előkelőségekkel, az orvosi kar tagjaival s a népszerű tanár növendékeivel.
Az ünnepelthez Ajtay K. Sándor orvoskari dékán intézte az első üdvözlő beszédet, mely után
114 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
a tanártestület nevében babérkoszorút adott át neki. Majd dr. Imre József, az ünnepelt volt tanítványai, dr. Grosz Emil magántanár, a jubiláns tanársegédei, dr. Feuer Náthán közegészségi felügyelő, mint Schulek első és igy legrégibb tanítványa, Csiky János orvostanhall- i gató mai tanítványai nevében ünnepelte Schu-leket, mint az ifjúságnak legjobb barátját és példaképét. Réczey tanár volt a következő szónok, a ki az orvosegyesület nevében beszélt és a kit az ifjúság úgy beszéde megkezdésekor, mint befejezése után valóságos tüntető lelkesedéssel üdvözölt. A népszerű tanár megindult hangon emlékezett meg azokról a nagy érdemekről, melyeket Schulek tanár az orvosképzés, valamint a magyar tudományos irodalom terén kivívott. Ezután dr. Siklóssy Gyula rendkiviili tanár a budapesti szemorvosok jókivánatait tolmácsolta, Zsilinszky Mihály államtitkár pedigszép beszédben fejezte ki a kormány elismerését a jubiláns iránt, a ki nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy hírnevet vivott ki magának s tudományos működésével nemcsak nemzetének, hanem az egész emberiségnek nagy szolgálatot tett.
Az üdvözlő beszédekre válaszúi dr. Schulek Vilmos érdekes beszédet mondott, melyben visz-szapillantást vetett a magyar szemészet történetére és behatóan vázolta annak jövendőbeli feladatait. Egyebek közt igy szólt:
«Még tudományos irodalmi műveink közlésére vonatkozólag vannak nyilt kérdések. Legyen szabad néhány szóval ezen ügyet érintenem. Nyelvi elszigeteltségünk miatt értekezéseink az országban rekednek. Világgá kell velők menni. Lefordítanók németre, de így nem veszik fel, ki kell törülni a szövegből azt, hogy magyarból való fordítás. Igy azután ez nekik jól van. Ekkor már két eredeti szöveg lett belőle, egy német, mely a világot bejárja és egy magyar, melyről künn tán ki sem vesz tudomást. Igy aztán magyar orvosi irodalom akár ne is volna. A miről tud a világ, az a "Deutsche Wissenschaft in Ungarn». Akár mindjárt csak németül imánk. A mieink így is megértik, sőt a német közlés azon eredménynyel jár, hogy az iró itthon is nagyobb tudósnak látszik, mert a nagy tudós világ elismert tagjává lett. Viszont be kell ismerni, hogy az iró emberileg jogosítva van munkáját lehető magasan értékesíteni, továbbá, hogy az orvosi tudományra nézve mindegy, milyen nyelven művelik; a svédek, hollandok németül, a románok s görögök francziáúl publikálnak. És mégis azt vélem, hogy ez az ügy jól meggondolandó. Szerény nézetem az orvosi irodalmi közlésekről az, hogy ezeket is úgy, mint minden egyéb szellemi termékünket, nemzeti zászlónk védelme alatt kell világgá vinni, és a közléseknek olyan alakját kell keresni, melyről a mi nemzeti színünk semmiképen le nem mosható. Én legalább nem tudok abba belenyugodni, hogy magyar orvos tudományos búvár -lata más szin alatt járjon a világban. Végre is axióma, hogy a tudomány nem nemzeti, de a ki csinálja, az nemzeti. Különben akármint legyen az orvosi irodalom nyelvi kérdése, abban az egyben talán valamennyien találkozunk, hogy a magyar művelődésért lelkesülünk. Millenáris évünkben eléggé elmerülhettünk multunk történelmében, hogy észrevegyük azt, hogy nemzeti létünkért minden 150—200 év alatt egy-egy nagy katasztrófát kellett elszenvednünk és legjobbjaink csontjait csatamezőkön porlasztat-nunk. Az ilyen lehetőségeknek elejét kell venni a szellemi fölény teljes kivívása által. A magyar szellemi nagyság valamennyiünk eszménye és annak előkészítése, ha lehet, megteremtése, valamennyiünk élethivatása. Én is, mélyen tisztelt gyülekezet, e nagy eszme szolgálatába szegődtem. Iránytűnek vettem azon alkalommal, a midőn a tanári esküt 25 év előtt letettem. A feladatról nagyot, és azért magamról csak kicsit tarthatok. Gyenge erőimmel telhetően igyekeztem ugyan; de a mi megtermett, nem egyedül az én művem. Talán legrövidebben úgy fejezhetem ki, hogy a tanári állás és a vele járó körülmények vittek engemet. Az érdem legfeljebb az lehet, hogy ellene nem szegültem. Ha
mégis ily szeretetreméltóan kitüntetni kegyesek voltak, érette ellenmondás helyett legmélyebb köszönetet tartozom mondani".
Este fényes lakoma volt az országos kaszinóban, a hol megjelentek mindazok a kitűnőségek, a kik a tudós tanárnak jubileumi ünneplésén részt vettek.
ULYSSES. Gyűlöllek. Szenvedélyem azt sugallja, Hogy visszatérni hozzád nem fogok. Ha gyötretése kinját megsokalja, Nincs láncz, mely visszatartsa a rabot. Eltépi azt, habár szivébe fűzték És menekül vagy elnyeli a hab ; Ulysses távozik, habár nem űzték: Kalypso láncza a legsúlyosabb.
Miért gyűlöllek ? Mert nagyon szerettél. Elhagylak, mint koldus a jóltevőt. Az élvek fogságába eltemettél S már-már feledtem érted a jövőt. Ébred a honvágy, hív a munka álma, Föltartóztatnod többé nem lehet, A messzi partról int a honi pálma, — Isten veled, gyűlölt tündérsziget! . . .
Egy nagy reménység áltatott idáig, Hogy föltalálom egykor földemet, Hogy vagy kirenget kéklő bérczfokáig A kedvező hullám, vagy eltemet. Minden dicsőség hervadó borostyán, Örökzöld egy csak, a mely ott terem. Harsog a tenger, innen s túl a partján Örök dicsőség, múló szerelem !
Az én hazám a költészet hazája, Az én vágyam a dicsőség, a dal; Szivem az üdv mellől is visszafájna Parnass felé, mit örök hó takar. Kín a gyönyör a néma fülmiiének, Mit ér a szerelem, ha daltalan ? S ha meg nem hallgatod, mit ér az ének ? Ha elhal szíveden visszhangtalan ?
A vulkán ormán fonnyadó bokornak S elmémnek sorsa — nálad — egy vala. Alatta forr lávája a pokolnak S kerüli a dalos völgy madara. Ugy összefőtt elmém is közeledben, Úgy elhullatta minden levelét, Csak puszta hőséget talált szivedben, Mely elszárasztá lombját, gyökerét.
Isten veled! A múlt csak édes álom, Megálmodott kincs, el kell vesztenünk; Fölébredénk, a hajnal a határon, Uj nap viradt, új czélba kezdenünk. Felejts, ha tudsz. A türelem a mának, A feledés a múltnak gyógyszere ; Távolban, ködben eltörpül a bánat, Mit el nem mosna könnyek tengere.
Zempléni Árpád.
SCHUBERT FERENCZ. 1797—1828.
Január 31-én múlt száz éve, hogy a bécsi, himmelpfortgrundi iskolamesternek, a derék Schubert Ferencznek fiacskája született, a ki a keresztségben ugyancsak a Ferencz nevet kapta.
Ez a gyermek lett később a zenevilág egyik kitűnősége, a kinek századik születési évfordulóját ünnepli most az egész zene-világ.
Bécs, a hol a dalok mestere született és élt, azzal nyilvánította kegyeletét, hogy a Künstler-hausban Schubert műveiből és emlékeiből kiállítást rendezett, a melyet múlt hó 31-én maga a király ő felsége nyitott meg.
Rendkívül ügyesen van itt minden összeállítva, a mi csak Schubertre vonatkozik, s ha végigsétálunk a termeken, szinte beleképzeljük magunkat abba az időbe, a melyben Schubert élt és alkotásainak javát teremtette.
A nagy lángész olyan komor, sötét korszakban élt, mikor Ferencz császár, az autokrata hajlamú uralkodó miniszterei, Thugut, majd Metternich
minden szabad gondolkozást el akartak fojtani. A gondolkozó fejek, az irók, a czenzura igája alatt nyögtek, s leginkább csak a zenében érvényesülhetett a talentum.
Schubert nevét az 1814—15-iki bécsi kongresszus után kezdték mindinkább emlegetni, s 1816-ban szerzetté hires dalát, az «Erikönig »-et.
Nyomtatásban csak később jelent meg a dal, és Schubert az akkori művész világ egyik legnagyobb Mecénásának, Dietrichstein Móricz grófnak ajánlotta.
A Schubert-kiállításon ott láthatók Schubert bizalmasainak arczképei: Vogl, a hírneves énekes, Jenger, Hüttenbrenner, Schober Ferencz, Schwind Móricz, Grillparzer, Bauernfeld, a lányos arczú, szép Daun - Danhauser József, korának egyik legjobb festője, és az ideális Kupelwieser Leopold, szintén a márczius előtti idők jeles művésze.
Egyik fülkébenottvanFelső-eőriPyrker László egri pátriárka érsek életnagyságú arczképe.
Pyrker László, a ki maga is költő volt, a fiatal zeneszerzőt Collin Mátyás házában ismerte meg. Collin, az osztrák Irodalmi évkönyvek megalapítója, a reichstadti herczeg nevelője is volt egy ideig; nagyon látogatott szalont tartott és Pyrkeren kivül Mosellal és Pichler Karolinával, az ismert Írónővel is itt ismerkedett meg Schubert.
Pyrker nagyon megszerette a genialis zeneszerzőt, a ki dalainak negyedik füzetét az érseknek ajánlotta. A főpap a beküldött szerzeményt egy 1821 május 18-án kelt igen meleg hangú levélben köszönte meg, és később tizenkét aranyat is küldött Schubertnek.
Schubert az érsek adományának nagyon megörült, s hálásan emlékezett meg róla egy leve- _ lében. 1825-ben Wildbad-Gasteinban találkozott Schubert Pyrkerrel s «Honvágy» és «A Mindenható)) czimű költeményeit zenésítette meg.
Nagy Mecénása volt Schubertnek Esterházy Károly János gróf is, a kinek úgy bécsi, herren-gassei lakásán, mint barsmegyei, zelizi birtokán gyakran megfordult. A gróf leányait, Karo-lint és Máriát tanította zenére és ott szerzetté «Ima'a csata előtti) és «Divertissement hon-groise» czimű darabjait, mely utóbbi magyar motívumokból van összeállítva.
Az egész Esterházy család nagyon zenekedvelő és zeneértő volt; azért is Schubert Zeliz-ről irt leveleiben «fülemileíészek»-nek nevezi a kastélyt. Karolin grófnő iránt plátói érzelmeket táplált Schubert, de tekintettel az akkori társadalmi viszonyokra, a szerény származású zeneszerző sohasem merte elárulni ezt a szerelmet. Ideáljáról egy 1824-ben Zelizről Schwind Józsefhez intézett levelében is megemlékezik Schubert, természetesen csak képletekben beszélve. A levél erre vonatkozó része magyar fordításban így szól: «. . . . noha itt időzé-sem a tudvalévő csillag miatt kimondhatatlanul boldogító, azért mégis sokszor rendkívül vágyódom a mi kis korcsmáinkba, meg a Bogner kávéházba».
A Schubert-kiállításon látjuk továbbá Schön-stein Károly báró arczképót, a ki e század első tizedeiben dívott elegancziával van öltözve és szeméből is látszik az álmodozó.
Schönstein báró tulaj donképen magyar volt. 1797-ben, tehát Schuberttel egy évben, Budán született. Itt végezte iskoláit és 181B-ban, az akkori pesti királyi táblánál kezdte hivatalos pályáját, a honnan 181G-ban tétette át magát a bécsi udvari kamarához.
A báró rajongó hive volt Schubertnek és a főúri, valamint az előkelő bankár-szalonokban ő ismertette meg Schubert dalait. Bemek tenorbariton hangja mintegy arra volt teremtve, hogy Schubert dalait énekelje. Schönstein a «Müller-lieder» cyklusból sokat énekelt Geymüller J. Henrik lovagnál, az osztrák nemzeti bank igazgatójánál, a hol egy ízben egy magyar főúr, gróf Nemes Ádám, annyira megkedvelte e dalokat, hogy kérve kérte Schönsteint, mutassa be neki a szerzőt. Ez másnap megtörténvén, gróf Nemes egy igen díszes burnótszelenczét ajándékozott a fiatal mesternek.
Érdekes a kiállításon a bécsi régi Kárthner-thor színház akvarellje. E színházban több darabja került Schubertnek előadásra. 1821 márczius 7-én itt tartották azt a nagy zene-akadémiát, a melyben Vogl először énekelte nyilvánosan Schubert «Erlkönig»-jét.
8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. ü £
Ugyancsak itt került szinre Schubertnek * Az iker-testvérek)) czimű dalos játéka, a melyben a sopran szerepet Vis Betty, a színháznak 1819-től 1824-ig egyik elsőrendű tagja énekelte.
A húszas években Müller Zsófia, udvari színésznő, Ferencz császár nejének és a főúri köröknek is ked-vencze, énekelte igen szépen Schubert dalait. Hüttenbrenner, a mester egyik barátja, azt állította, hogy Schönstein báró után ő énekli legszebben Schubert dalait. A mester gyakran megfordult a szellemes művésznő szalonjában, és rendesen el-eljátszotta legújabb szerzeményeit.
Egy nagy pálmacsoport mellett van Pálffy Ferdinánd gróf arezképe. A gróf 1813-tól 1825-ig az An der Wien színházat igazgatta, a hol 1820 augusztus 20-án adták először Schubert <(Varázshárfá»-ját. Pálffy szintén nagy pártfogója volt Schubertnak, a ki 30-dik darabját neki ajánlotta.
Rendkívül érdekesek a kiállítás női alakjai: Logusius Mária, a ki a ((Prometheus)) kantáte 1816-iki első előadásán egy szóló részletet énekelt ; Grob Terézia, egy nagygyáros leánya, a ki, midőn Schubert F. miséjét a liechtenthali plébánia százéves jubileumán, 1814-ben előadták, a sopran részeket énekelte; a két Esterházy grófnő, továbbá Milderné, született Gera Anna, 1816-ig a bécsi udvari opera egyik volt kitűnősége, a kit Schubert Ferencz gyakran meglátogatott és 31, meg 129. opuszát neki ajánlotta. Szintén ott látható a kiállításon Lasznyné, Buchwieser Katalin, hírneves művésznő. 0 neki ajánlotta a mester «A haragos Dianán czimű darabját; Pro-kesch-Osten grófné, született wiesenbrunni Kiesewetter Irén; az ő számára komponálta Schubert «A táncz>> czjmü vokálkvartettjót. A szöveget Tchnitzer irta, és abban Kiesewetter Irént, a ki szenvedélyes tánczosnő volt, mérsékletre inti. Schubert gyakran megfordult Kie-sewetteréknél, a hol Irén zongorán kisérte, ha dalait az ő igen gyenge hangján előadta. A Fröhlich nővérek mint viruló rózsabokor mosolyognak felénk; Jozefin, a ki rövid ideig mint operaénekesnő működött, Anna, énektanárnő, Borbála, és végül Katalin, Grillparzer hű élettársa. Gróf "Weissenwolffné, született Breuner Zsófia Gabriella grófnő, rajongott Schubert dalaiért, és a mester, mikor 1825 nyarán Vogllal a grófnő steyreggi kastélyában tartózkodott, így irt szülőinek: . . «Steyreggben betértünk AVeissenwolffnéhoz, a ki nagy tisztelője csekélységemnek; minden munkám megvan nála és sok dalomat igen csinosan énekli." Itt látjuk továbbá Willemer Marianne arczképét, a ki Schubert «Zuleika dalai »-nak a szövegét irta. Willemer Marianne, a ki 1814 óta összeköttetésben állt Göthével, ezeket a verseket átadta a nagy költőnek, s miután ez bevette «Westöst-licher Divan»-jába, sokáig azt hitték, hogy Schubert dalainak szövege a weimári költőkirálytól való. Magnus Helén, magántársaságok kitűnő Schubert énekesnője, zárja be az érdekes arczképcsoportozatot.
Gondosan üvegbura alá rejtve látjuk Schubert kéziratait. Némelyik hangjegyre megjegyzéseket is írt a mester, így példáuha «Margit a rokkánál» j czimű dalára oda írta hogy: «nyivánosan 1821 ! február 8-án énekelte először Linhardt Anna, a j Musikverein egy estéli mulatságán».
A sorban az utolsó Schubert utolsó levele, j melyet halálos betegen, 1828 novemberében írt i Schober Ferencznek, — és gyászjelentése, melyet j atyja, a Bécs-rossaui tanító adott ki, és a | melyet 1828 november 19-én a mester halála j napján keltezett.
A nagy művész pályafutása aránylag rövid j volt. Feltűnt, mint egy meteor, az egész világot beragyogta fénye, de gyorsan ellobbant, bogy emlékezete örökké éljen és dalai, mig szerelmes lányok, ifjak lesznek, hangozzanak i mind az idők végéig. Vayk.
SCHUBERT FERENCZ.
MAGYAR FELTALÁLÓK ÉS TECHNIKUSOK. Történetünk vitézi hadi tények, véres háborúk
és politikai küzdelmek lánczolata. A béke alkotásai szerényen vonják meg magokat a múltak homályában, kevés részt kérnek az ünnepelte-tésből, beérik azzal a szerény dicsőséggel, hogy zsámolyul szolgálhattak a nemzeti kultúra további föllendülésére. Annál lelkiismeretesebb kötelessége a hazai művelődés búvárának, kiemelni a feledésből azok neveit, kik az ipar és technika fölvirágoztatása terén korukat meghaladó lelkesedéssel, a mostoha viszonyokat semmibe sem vevő törhetlen buzgalommal fáradoztak, műveket létesítettek, melyekben megelőzték a külföld előrehaladottabb államait, a melyeknek folytatói dúsan aratják most azokat a gyümölcsöket, melyeknek ők csak verejtékét szenvedték, csak keserű fáradalmait Ízlelték. Ryen apostola sok volt nálunk a gyakorlati életpályáknak.
Mi volt még száz évvel ezelőtt a magyar bányászat, fényesen mutatja a hazai bányaművelés egyik legelső úttörőjének, Steiger Dávidnak példája, ki Bernből bevándorolt s Magyarországon megtelepedett vagyontalan szülőktől, Sopronmegyében született. Mint gazdász és mineralog Magyarországon nyerte első kiképeztetését, de elhatározó befolyást pályája irányára csakBorn-nal II. József császár hírneves udvari tanácsosával való ismeretsége adott. A bányászat akkor még csak csirájában ólt hazánkban. A földnek megbecsülhetlen kincsei hevertek kihasználatlanul, és Steiger volt az első, a ki Magyarországon kőszénbányákat tárt fel.
De a mig eddig juthatott, sok nehézséggel, nélkülözéssel, fáradsággal kellett megküzdenie. Száz meg száz mázsa kőszénkészlete mellett örülhetett, ha egy rakomány szenéért egy darab kenyeret kapott. Nem volt még, a ki értékesítse a becses anyagot. Az ipar és technika első tapogatódzó kísérletein alig volt még túl. Gépeink hiányoztak, hiszen Anglia még a negyvenes évek derekán is erős tilalom alá vetette gépei kivitelét, s Széchenyinek s más vagyonos és világlátott mágnásainknak idegen embereket keüett szerződtetniük s távol nyugatról hozatniok, hogy itthon állíthassák elő a legszükségesebb eszközöket, melyeket a nagy közlekedési és gazdasági vállalatok követeltek.
Steiger mint egyszerű bányászinas kezdte működését s kétszer is látta rombadőlni nagy fáradsággal megalapított egész vagyoni exisz-tencziáját. Egy társaság, melynek élére állott, megcsalta, kijátszta legnemesebb törekvéseit s ha kiterjedt összeköttetései és József császár elismerő támogatása nem segítik vala iparko-
•dásaiban, úgy teljes lehetetlen lett volna zöld ágra vergődnie.
Pedig már akkor hervadhatlan érdemei voltak a bányászat terén. Kénbányákat nyitott meg s fölfedezte a lazurkövet Stiriában, kezdetben csupán barátai és önmaga számára, a nélkül, hogy közforgalomba hozta volna. Majd vasbányákat aknázott ki s e szóles körű tevékenysége a közhasznú vállalkozás és őstermelés fokozása terén jutalmul meghozta számára a nemesi rangba emelést, az önmaga által választott ((stein»-i előnévvel, mely kétszeri boldog házasságából származó gyermekeire is átszállott.
Lassanként azonban Steiger merész álmai mégis teljesedésbe mentek. A kőszén korszaka magával hozta Magyarországon a gőz korszakát is. A géptechnika nagy vívmányai ezzel polgárjogot nyertek hazánkban, de még sokkal előbb, mint Széchenyi lánglelkü kezdeményezésére országos vállalatokban találtak volna alkalmazást, valódi csodáit hozták létre a század czivilizáczió-jának egyes fényűző nagyuraink magánháztartásában és gazdálkodásában. Ezekről az alkotásokról ma már kevesen tudnak, pedig azok tanúl-
I ságos emlékei a magyar technikai művészetek fejlődésének s úttörő alkotók nevei követelhetnek helyet a magyar találmányok történetében.
A ki művelődéstörténetünk kimerítő képét meg fogja rajzolni egykor e század legelső éveiből, az nem szabad, hogy kifelejtse például technikai tudományok legjelesebb képviselőinek sorából Langereiter nevét. Ha ma végig tekintünk a mostani európai városok nagy arányú építkezésein s látjuk azoknak egyik merész és gyakorlati kiegészítő részét, az amerikaiasnak tetsző liftet, akkor gondoljunk vissza a száz év előtti Megyarországra s megtaláljuk annak itthon legelső, legtökéletesebb mintáját.
1812-ben Eszterházy Miklós herczeg, az akkori majoresco, Kismartonban egy felhúzó gépet készíttetett a herczegi főgépész és mechanikus Langereiter által, melynek az utóbbi volt feltalálója és megszerkesztője is. Az egészet mint egy nagy óraművet egyetlen ember kezelte, illetőleg húzta fel, a minek megtörténte után aztán egy-két személy magától hétszer-nyolez-
| szór tetszés szerint emelkedhetett föl a harmadik emeletig és ereszkedhetett újra alá! Mindegyik emeleten kiszállhatott, vagy ugyanonnan le és fel ereszkedhetett. A mellett a gép oly óvószerkezettel volt ellátva, hogy még ha a kötél elszakadott, vagy valami egyéb része eltört volna is, a gép minden veszély nélkül magától képes volt megállni.
Ezt a genialis gépmestert, a ki különben 01-denburgban született, a herczeg Londonban fogadta szolgálatába s gőzgép felállítása czéljá-ból Magyarországra hozva, itt mint gépmesterét végleg alkalmazta is. De azért Langereiter nem szorítkozott csupán herczegi gazdája utasításaira, másoknak is dolgozott; igy többek közt 1810-ben Brudern báró számára Budán egy saját találmányú kicsinyített gőzgépet készített el, melyet aztán Bécsben az udvar előtt is bemutatott, hol az a legnagyobb dicséretet aratta, s különösen bámulatot keltett azzal, hogy minden részeivel és tartozékaival egy közönséges nagyságú kocsira alkalmazva, absolut hatása csökkenése nélkül minden irányban mozgatható volt. Csak harmincznégy éves volt Langereiter, mikor 1812-ben Kismartonban váratlanul meghalt s benne kitűnő mathematikus, csillagász, optikus és mechanikus költözött kora sirba.
Azt a gőzgépet is, melyet Eszterházy herczeg kismartoni kastélya számára egyenesen Watson Dávidtól vett meg s 1804-ben kertjében a nagy tó mellett felállított, s a mely már azért is nevezetes, mert nemcsak Magyarországon, de Ausztriában is ez volt a legelső gőzgép, Langereiter
i saját módja szerint tökéletesítette s kazánját az I oly veszélyes robbanás ellen biztosította. Egy
kondenzátor szolgáltatta benne a fürdőhöz a meleg vizet. Maga a kazán három és fél láb átmérőjű volt, s tiz mázsa kőszénnel vagy fél öl fával teljes huszonnégy órán át volt működés-
116 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
ben tartható. A gőzt olyan fokra lehetett feszíteni, hogy 40—45 font nyomással hathatott minden négyszög hüvelykre, s egy hat hüvelyk átmérőjű hengerben a szükséghez képest két-három szivattyút hozott mozgásba, kettőt egyszerűt, egyet duplát, hogy perczenként negyedfél veder vizet hajtott vascsöveken át egy 36 öles függélyes magasságú hegyre, egy nagy tóba, melyből száraz időben a kertet öntözni lehetett. Ha meggondoljuk, hogy a gőzgép al-
GÖRÖG ZAVARGÁSOK. Sokáig aludta mély álmát a görög nemzet
hajdani nagyságának letűnte után az idegen hatalom ernyesztő uralma alatt; úgy látszott, hogy nemzeti lelkesedése végkép kialudt. Végre e század kezdetén a szabadság-ösztöneit benne is lángra gyújtotta a népek ébredése; visszakövetelte önállóságát s kivívta mai polczát a nemzeti államok sorában.
is nagy sikereket arattak a jóniai szigetek bátor tengerészei és számos apró hajói. De a kitűnő harczosokhozhiányzott a vezető szellem, s agörö-gök egymásközti torzsalkodásai és cselszövényei csak kevés reményt engedtek arra, hogy a forradalom ügye diadalra jusson. Pedig oly komoly volt Törökország helyzete, hegy a szultán egyiptomi vazallusához volt kénytelen folyamodni segítségért. Méhemet Ali hatalmas expe-dicziót is szervezett s 1825—26-ban Ibrahim
OLGA KIRÁLYNÉ. 1. GYÖRGY KIRÁLY. MÁRIA HERCZEGNO.
MIKLÓS HERCZEG. GYÖRGY HERCZEG.
A G Ö R Ö G K I R Á L Y I C S A L Á D . — Athéai fényképek ntán.
KONSTANTIN HERCZEG, TRÓNÖRÖKÖS.
kalmazása Angliában sem előzte meg a jelen század legelső éveit s különösen abban az irányban, melyben annak értékesítését Langereiter Magyarországban megkísérelte lokomotív alakjában, csak Stephenson kezdte meg pár évvel később az első próbálkozásokat: akkor nem csekély érdekű dolog megemlíteni itt, hogy magyar ész és magyar szorgalom mennyire megelőzte a külföld legfejlettebb államait is századunk leg-jútékonyabb találmánya, a gőzgép első megszerkesztésében. — r
Az Európaszerte megindult nagy forradalmi mozgalomból csak egy hullámgyürünek az érintése kellett, hogy az 1821-diki fölkelés kitörjön. Bátorította ezt természetesen Törökország fokozódó gyöngesége s Oroszország titkos támogatása, valamint egész Nyugat-Európa rokonszenve, mely a régi Hellas dicsőségének emlékeiből merítette jogosultságát. Kezdetben a törökök könnyű győzelmeket arattak; de Mo-reában és a szárazföldön évekig folyt elkeseredetten s mindkét részről nagy elszántsággal, sőt irtó kegyetlenséggel a harcz. Tengeren
pasa serege ellepte a kis országot, elpusztította a falvakat és városokat, fölperzselte az olajfaberkeket és gyümölcs-ültetvényeket s rabszolgaságra küldte a hatalmába kerített foglyokat.
Végre Európa itt is beavatkozott. Anglia, Fran-czia- és Oroszország tárgyalásokat indítottak meg a portával oly czélból, hogy Görögország önkormányzattal adófizető állammá szervezkedhessek. A szultán azonban ellenállt. Ekkor a három hatalom a londoni szerződésben formális megállapodásra jutott a beavatkozás tárgyában s a porta újabb vonakodására a szövetséges flották
8. SZÁM. 1897. 44. I VPOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG; 117
a navarinoi kikötőben ötvenegy török és egyiptomi vitorlás hajót megsemmisítettek, Oroszország pedig háborút izent Törökországnak, míg a francziák a Peloponnesust tisztították meg zsarnokaitól.
Mindazáltal csak 1830-ban jött létre az a jegyzőkönyv, mely Görögországot független államnak nyilvánította, Kréta, Epirus és Thessa-lia kivételével. Hogy ez a rendezés mennyire nélkülözte az állandóság jellegét, mutatja az, hogy maga Lipót belga herczeg, kinek legelőször ajánlották fel a koronát, ez okból utasította azt vissza, nem remélvén, hogy ily területi megszorításokkal az új görög királyságot állandó alapokra fektetheti. 1827-től 1831-ig tehát Capo d'Istria grpf kormányozta átmenetileg a kis államot, mint választott elnök, mialatt időközben az ország határai Törökországnak fizetett kártalanítás czimén tetemesen bővültek. De hogy Kréta és Thessalia kérdésének függőben hagyása bonyodalmak csiráit fogja magában rejteni, azt előre lehetett látni.
A bajor Ottó, ki Lipót herczeg visszavonulása után 1832-ben vette át a nagyhatalmak megbízásából Görögország koronáját, nem tudta magát soha megkedveltetni. Többnyire bajorok által kormányoztatta országát; keveset tett a rablók megfékezésére, az élet- és vagyonbiztonság megszilárdítására s nem kiméivé a hagyományokat, szigorú adóztatási rendszert vitt A KIRÁLYI PALOTA ÉS A CONCORDIA-TÉR.
tait nem fizették; ezért 1850-ben egy angol hajóhad zár alá vette a pyraeusi kikötőt s egy görög katonát és több kereskedőt letartóztatott túszok gyanánt.
Dyen előzmények után tört ki az 1862-diki athéni forradalom, mely Ottó királyt letette trónjáról. Mint helyettesítőjére, kezdetben az edinburghi herczegre gondoltak, de a hatalmi érdekek, s különösen az Oroszországra való tekintet nem engedték e tervet valósulni; a schleswig-holsteini jelölt sem érzett hajlandóságot, így az 1863. évi június 5-diki, Fran-cziaország, Anglia és Oroszország által aláirt londoni jegyzőkönyv alapján a dán király fia, György fogadta el a görög nemzetgyűlés által neki felajánlott koronát. Két évvel rá Nagy-Britannia azzal mutatta ki jóakaratát az új király iránt, hogy Görögországnak átengedte a jóniai szigeteket.
S bár el kell ismerni, hogy György király mindig híven fentartotta az 1864-diki alkotmányt, azért a nyugati hatalmaknak azóta sem egyszer volt alkalmuk közbelépni, hogy meggátolják, nehogy Görögország magatartása a portával való nyílt háborúra adjon okot. 1866— 1869-ben is épen a Görögország által a krétai fölkelőknek nyújtott támogatás indította a hatalmakat a közbelépésre. Vajon elnézné-e ma
AZ AKROPOLIS A JUPITER-TEMPLOM OSZLOPAIVAL.
keresztül. Ő építtette a mai királyi palotát bajor építészek által, némi távolságra az eredetileg kijelölt helytől. Mert a mikor atyja, Lajos bajor király, Athénbe ment fia látogatására s ez megmutatta neki a kiszemelt helyet, a műértő bajor király nem valami hizelgőleg nyilatkozott róla s kérte fiát, hogy egy darab nyers húst adasson neki. Mikor kívánságát teljesítették, akkor a húsból egy darabot elhelyezett ott, egy más darabot pedig egy más, kissé magasabban fekvő helyen s azt tanácsolta, hogy ott építsék a palotát, a hol a hús később kezd el rothadni, mert az lesz az egészségesebb pont. Ezt a tanácsot követték is s így épült a mai — meglehetősen ízléstelen palota az eredetitől eltérő helyen.
Különben a palota belső berendezése hasonlít a müncheni királyi palotához és kényelem tekintetében kifogástalan berendezésű. A nagy tánezterem, oszlopsorok által három kisebb teremre osztva, a király földszinti termei, a kilátás, az Amália királynőtől berendezett gyönyörű parkba, melyet ma már a nagy közönség előtt is megnyitottak, a legkényesebb követeléseket is kielégítik.
E palota erkélyéről hirdette ki Ottó király 1843-ban az alkotmányt, egy majdnem véressé fajúit útezai forradalom után. De ez nem mentette meg a kormányférfiak ügyetlensége, az ország bizonytalan állapota s a súlyos adósságteher által megingatott tekintélyét. A függetlenségi harcz alatt fölvett európai kölcsön kama-
A T H É N I K É P E K : A KÖZÉPPONTI MÚZEUM.
118 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
TENGERPART KRÉTA SZIGETEN*.
— harmincz év múlva — Európa ugyanazon veszélyes játék ismétlését ?
Azután az orosz-török háború alatt kaptak újra vérszemet a görögök, hogy a gyűlölt török uralom alatt maradt hajdani határaikat visszaállítsák. Emlékezhetünk még, hogy a háború lezajlása után a portával folytatott tárgyalások az izgatottságot mily fokra szöktették fel, ügy, hogy csak György király személyes fellépése szoríthatta vissza medrébe a föl viharzott szenvedélyeket. Legutoljára Bulgária és Kelet-Ru-mélia egyesítése adott alkalmat Görögországnak, hogy a hatalmakkal bizalmasan közölje, hogy el van szánva a berlini kongresszus által kijelölt határait követelni. Athén napokig volt lázhan; a legjobb ezredeket már a határra küldöttek s úgy tetszett, mintha az erős nemzeti forrongásnak Délyannis által a kamarában is kifejezett érzülete elég lett volna, hogy György királyt a hatalmak ellenzése daczára is Törökország ellen háborúba sodorja. De nem kellett több a görög partokon megjelent nemzetközi hajóhadnál, mely a hatalmak komoly szándékát mutatta, a statusquot fentartani, s a harczi kedv egyszerre lelohadt, a görög-török háború réme ledobta magáról színpadi jelmezeit s visszavonult a kopott politikai eszközök lomtárába.
Ezúttal a helyzet bizonyára György királyra nézve a legválságosabb, a ki őszintén szereti népét, vele a legnyíltabb fesztelenséggel érintkezik, de az egymást követő kormányválságok és helső pártharczok közt csak nehezen birja trónját szilárd alapokra építeni. Van egy párt Tri-kupis vezetése alatt, melynek bevallott czélja Görögországból köztársaságot csinálni s felszabadítani a polgárháború rémeit, ha az országot ezzel a bukás szélére sodorná is. Ezen párt egyik tagja, Kaliga, évekkel ezelőtt magát a királyt is kellemetlen helyzetbe sodorta. A szokásos újévi üdvözleteknél történt, hogy a trónteremből távozó Kaliga már a harmadik teremben feltette kalapját. A király szolgálattevő hadsegédje, Kolo-kotroni kapitány, kissé kíméletlenül utasította rendre, mire Kaliga panaszt tett Komonduros miniszterelnöknél. Ennek jelentésére a király késznek nyilatkozott főudvarmestere által sajnálatát fejezni ki a megsértett képviselő előtt, de ez nem volt elég Trikupisnak, ki azzal fenye-getődzött, hogy ha Kolokotronit föl nem mentik állásától, ő indítványt tesz a kamarában, hogy a király hadsegédét ezután ne ő maga, hanem mint Angliában, a minisztérium nevezze ki. A király nem akarhatta, hogy hadsegédét minden négy hétben változtassa, s mivel a kamara többsége ekkor csak pár szavazaton fordult meg, inkább Deleegyezett, hogy Kolokotronit csaját kérelmére* fölmentse.
A hol a monarkhikus eszme ily gyönge lábon áll, mint a hogy a fentebbi példa szerint Görögországban, ott meglepő fordulatokat hozhat magával egy Törökország elleni eredménytelen háború. —r.
SZFAKIÓTA.
Athéni képeinkre vonatkozólag itt "még a következőket jegyezzük föl:
A királyi palota előtt halad el a Phaleronba vivő vasút, mely az Olympeion mellett s az Akropolis és a Philopappos-emlék (Museion) mögött fut egészen a phaleroni öbölig. Ennek az útnak a városon kivűli végén van Athene két nevezetes intézete : a polytechnikum és a középponti múzeum. Amaz az athéni archaeologiai társaság gyűjteményén kivűl az egyiptomi és mykenei régiségeket foglalja magában; emennek az udvarán, mint valami temetőben, sarkopha-gok, temetői kőlapok és oszlopocskák láthatók ; míg termeiben a szobrok és domború művek csoportjai közt különösen becsesek az orchome-nosi Apolló régi szobra. Athene-Parthenos aranyból és elefántcsontból készült szobrának 1879-ben kiásott márvány-utánzata és remeknél remekebb síremlékek vannak összegyűjtve.
A régmúlt idők ritka érdekességű emlékéül áll, de már csak romokban, a görög építészet egyik remeke, az akropolis, mely hajdan királyok és kényurak vára, lakása volt, míg a perzsa háborúk után az istenek főszékhelyévé tette a népképzelet. E hosszas négyszögű épületcsoport egy a város többi részénél 70 méterrel magasabbra emelkedő halom lapos tetején áll. Öt kapuja volt, melyek közül a legtágabb nyílásún szoktak régen ünnepélyek alkalmával a lovasok és kocsik fölvonúlni a vár belsejébe, hol hősök s istenek szobrai és templomai fogadták az érkezőket. Ma legérdekesebb része a sok régi műkincset tartalmazó akropolisi múzeum ; bár egyébként az egész csodálatos romhalmaz egy sajátszerű nagy múzeumnak mondható, mert a régészek gondja és ügyessége, a mennyire csak lehető volt, az egészet régi alakja szerint rendezte. A törmelékeket elhárították, az eltemetve hevert romokat napfényre hozták s így megmentették és tovább is gondosan őrzik a művészet és tudomány számára, melynek művelői még sokáig fogják látogatni és csodálva tanulmányozni az akropolis páratlan emlékeit.
A GÖRÖG KIRÁLYI CSALÁD. A görög hajóhadnak a forrongó Kréta sziget
partjaihoz való vonulása egészen új helyzetet teremtett Keleten s világszerte szokatlanul nagy figyelmet és érdeklődést keltett Görögország és a görög királyi család iránt.
A már történt, vagy még történendő események mérlegelése a politikai körökre és lapokra tartozik. Mi ez alkalomból csupán a fő szereplőkről, a királyi családról és tagjairól kívánunk olvasóinknak rövid ismertetést nyújtani.
A mostani görög király, I. György, vagy, mint görögül nevezik, Georgios, ki 1863 óta ül a görög trónon, IX. Keresztély dán királynak a másodszülött fia. Kopenhágában született 1845-ben, s így most 52-ik évében van. Deli termetű s fiatalos megjelenésű szép férfi. Ifjú korában
Mai számunkban Athénből ről mutatunk be képeket.
Kréta szigeté-KRÉTAI HAJÓSOK.
S. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 119
A T H É N K I K Ö T Ő J E : PIREUS.
tengerésznek készült s e pályán úgy megedzette j különben is egészségtől duzzadó hatalmas testét, hogy ma is a legnagyobb könnyűséggel el tud viselni minden fáradalmat. Szelleme is élénk és mozgékony. Tiszta belátású, helyes ité-letű és határozott jellemű, erős akaratú férfiú. Szívósan ragaszkodik meggyőződéseihez, de egyszersmind bölcsen alá tudja rendelni személyes nézeteit és hajlamait uralkodói kötelességeinek. Nagy műveltsége mellett a tudományokban is olyan jártas, holy valódi polyhistornak tartják.
Még tengerész-kadét volt, mikor egyszer lord Palmerston angol miniszter így szól hozzá Londonban: (iFenség, fölajánljuk önnek Görögország koronáját; elfogadja-e?» Mire György herczeg minden habozás nélkül így válaszolt: ((Elfogadom)).
Ezzel eldőlt az ö ÓB Görögország sorsa. Haladéktalanul Athénbe utazott, hol akkor elődje, bajor Ottó eltávozása óta, áldatlan fejetlenség dúlt s a főváros útczáin olykor napokon át pártcsaták folytak.
Az új király azonban semmitől sem riadt vissza. Eövid időn nemcsak megfékezte és elnyomta a lázongásokat, hanem bátorságával és erélyével teljes népszerűséget vívott ki magának. Jelszava lett: «Az én erőm népem szeretetei) s ezt a szeretetet mind máig meg tudta tartani. Alattvalóit gyermekeim-nék szólítja s olyan egyszerűen él, mint valami jómódú polgár. Udvarában hire sincs a pompázásnak és etikettnek. Különben sem fényes palotájában csak a trónteremben van némi királyi pompa. Athén útczáin rendesen gyalog jár s olykor egyszerű embereket is meg-megszólít. Egyébként azonban uralkodói föladatait igen komolyan veszi és lelkiismeretesen teljesíti. Görögország az ő uralkodása alatt már kétszer nyert területi nagyobbodást: egyszer a joniai szigetek visszacsatolásával, melyeket Anglia engedett át a részéről pártolt új király kedveért, és egyszer akkor, mikor a thesszaliai sikság és Epirus egy része került vissza a görög korona alá.
György király alkalmazkodott új hazája szokásaihoz és óhajtásaihoz, csupán vallása tekintetében maradt meg evangélikusnak, de neje és gyermekei a görög-keleti egyháznak a hivei, mely egyháznak az ünnepein azonban a király is rendesen meg szokott jelenni.
György király 1867-ben alapított családot. Olga orosz nagyherczegnőt, II. Sándor czár unokahúgát vette feleségül, ki hat gyermekkel ajándékozta meg. Olga királyné szintén egyszerű, házias és jólelkű nő, ki főkép a szegény betegekről egy nap sem felejtkezik meg. Mindennap ellátogat az általa alapított s mintasze-rűleg berendezett «Evangelismos» nevű kórházba, hol mindenki számára van egy-egy vigasztaló szava. Külföldi utazásaiban is legörö-mestebb a templomokat és kórházakat szokta
sorra látogatni. Férjével^ együtt személyesen vezette gyermekei nevelését, kikkel rendesen oroszul beszél, míg a gyermekek egymással görögül szoktak társalkodni. Komolyabb és zárkó-zottabb természetű, mint a férje ; de ő is nyájas mindenki iránt.
A gyermekek közt legidősebb Konstantin, Sparta heczege, a trónörökös, ki 1868-ban született s a német császár húgát, Zsófia porosz herczegnőt vette feleségül. E házasságból már két gyermek származott: György és Sándor. Konstantin komoly, tartózkodó természetű, mint az anyja. Katonai ismereteit és képességeit nagyon magasztalják. Most ő az athéni helyőrség parancsnoka.
Egy évvel fiatalabb nála György herczeg, a család és egész Görögország bálványa, kit a görögök a leghizelgőbb hősi czímekkel szoktak, emlegetni. Olyan erős és hatalmas termetű fiatal ember, hogy most őt tartják Görögország legmagasabb férfiúnak. Roppant testi erejét a sport minden nemével fejlesztette. Bátorságának és erejének fényes jelét adta, mikor a mostani orosz czárt, mint még orosz trónörököst Japánban egy orvtámadás halálos veszedelméből megmentette. Ez a cselekedete egész legendái fénynyel övezte nevét úgy az orosz, mint a görög nép képzelete előtt. Jó katona. Különösen avatott a hadi tengerészetben. Az olimpiai bajnoki játékokon rendesen részt vesz. Azt tartják róla, hogy egy ágyút elbirna a vállán. Most ennél is nagyobb dolog elbírására vállalkozott, midőn a görög hajóhad élén, mint főparancsnok ő ment el Kréta szigetére, hogy a görögök régi álmát, vágyát, e nevezetes szigetnek hazájához csatolását végrehajtsa, — ha lehet. A hajón úgy él, mint akármelyik közönséges tengerész katona. Nincs vihar, zivatar, mély őt a parancsnoki híd elhagyására kényszeríthetné. Egyik legnagyobb vágya, czélja, hogy a görög ifjúságot testileg a legtökéletesebben kifejleszsze.
A királyi család többi gyermekei: a 24 éves Miklós, a 21 éves Mária, a 16 éves András és a 10 éves Kristóf eddig még semmi nagyobb szerepben nem tűntek föl.
A királyi család tagjainak mai számunkban közölt arczképeit Manno Leonidas úr volt szives lapunknak átengedni, ki azokat tavaly, az olympiai versenyek alkalmával ott jártakor, hozta Athénből.
KRÉTA SZIGET. Az égéi tenger legnagyobb szigete, Kréta vagy
Kandia valamivel nagyobb (85801_! km.), mint Arad- és Caanádmegye együtt, de a lakossága alig félannyi, mint Budapesté. Sem anyagi, sem szellemi műveltsége nem valami előhaladott, mindazáltal régóta ismeri a történelem.
Különösen ismeretes Kréta sziget neve a gö
rögök mythologiájából. Itt győzte le Ariadné segítségével az atliéni király a hírhedt minotau-rust, s itt az Ida hegycsúcson adta Paris királyfi Eris veszélyes almáját a szépség istenasszonyának. Ez a két mesés dolog az iskolák idejéből megmaradt mindnyájunk emlékezetében. Azután kissé homályosabban emlékszünk arra is, hogy a szaraczénok és a velenczeiek uralkodtak itt a középkorban, kiket jó későn (1645) váltottak fel a törökök. De az is élénk emlékezetében van mindenkinek, hogy a török uralom ezen a szigeten csaknem állandó forradalmat jelent. A régi görög lakók, különösen pedig a hegyek között függetlenségi érzelmüket és ősrégi szokásaikat tisztán megőrzött szfakióták lehetőleg minden alkalmat megragadtak az ellenkezésre, sőt a vérengzésre is. A sok kellemetlen viszálykodáshoz járult még az ily vad vidékeken több helyen előforduló vérboszú, s ezzel kapcsolatban a rabló élet. Kréta szigetének tehát határozottan rósz hire volt. A törökök tulaj donkép soha sem voltak itt valódi urak, sőt egyidőben 1824-től 1840-ig az egyiptomi alkirály volt a névleges uralkodó is, mert a tehetetlen szultán helyett ő nyomott el egy lázadást.
Kréta hosszan elnyúló sziget. A közepén egy magas hegyláncz, az Aspro-Vouna (fehér hegy) húzódik végig, számos oldalágat bocsátván magából jobbra-balra, melyek igen változatossá teszik a sziget fölszinét. A partok többnyire meredekek s nem mindenütt közelíthetők meg a tengerről. A föld, kivált a völgyekben s itt-ott a fensikokon is termékeny. Néhol, mint különösen Alikianu belföldi falu környékén gyönyörű dús mezők, narancs- és czitromerdők pompáznak olyan nagyra nőtt fákkal, melyek a dió- és gesztenyefákkal vetekednek s igen kitűnő illatos gyümölcsöket teremnek. Különösen hires a krétai narancs, mely nagyságban és ize finomságában ritkítja párját. Kréta mintegy négy millió darab narancsot szállít külföldre, kivált Konstantinápoly piaczaira évenként. Rendkívül szépek és dúsak a kukoriczavetések és a szőlőültetvények.
A magasabb hegyekben igen zordon telek járnak. Néhol két hónapig is megmarad a hó, még pedig oly vastag rétegekben, hogy egyik-másik hegyi falut végképen elzárja minden közlekedéstől. Egyébként igen kellemes az éghajlat. A naposabb völgyekben, mondhatni, örök tavasz uralkodik. Az apró és rövid folyású patakokat örökzöld fasorok szegélyezik. Gyakori e fasorokban az olajfa, mely rendkívül bőven terem.
A törökök, mikor a szigetet hatalmukba kerítették, maguk közt és a vallásilag hozzájuk átpártolt (renegát) görögök közt osztották föl a földeket. Ezek nagy részét azonban idők folytán potom áron magukhoz váltották a takarékosabb és munkásabb görög lakosok, kiket aztán e miatt annál jobban gyűlölnek a törökök, főleg pedig a görögökből lett muzulmánok, ez a fanatikus
120 VASÁRNAPI UJSAG. 8. SZAM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
népség, mely periig máig is csak annyit tanúit meg törökül, a mennyire a mecsetekben szüksége van ; egyébként szokásaiban és nyelvében megmaradt görögnek annyira, hogy a szultán, vagy a főkormányzó rendeleteit görögül kell előttük fölolvasni, hogy megérthessék. Vallásuk ellenére nagyon iszszák a bort is, melyet azonban örömestebb rabolnak, mint termesztenek.
A krétaiak örökös lázongását természetesen állandóan szították a faj rokon görögök, kik a jelen század első felében nyerték vissza önállóságukat. 1867-ben I. György görög királyt kikiáltották uralkodójuknak a fölkelők; s bár akkor is leverettek, kivívtak annyit, hogy a sziget némi önkormányzatot nyert. Azóta 1887-ben és 1889-ben voltak ismét véres lázadások. Ezeket követi a mostani, mely talán minden eddiginél nagyobb és komolyabb.
A sziget lakossága vegyes. A legújabb becslések szerint van itt 184,000 keresztyén, 93.000 mohamedán és 3200 zsidó. A keresztyén görö-
inkább a múlté; bástyái teszik tekintélyessé ; a minaretek és bazárok adnak neki keleties jelleget. Legszebb épületei a szent Titusnak szentelt régi latin székesegyház és a ferenczrendi zárdának romjai. Kikötője is gyenge; csak kisebb hajók találnak benne oltalmat. Kanea még valamivel élénkebb; különösen gyümölcskereskedése nagy s a város környéke pompás ligeteivel megkapó.
Mondják, bár természetesen nem népszámlálás alapján, hogy a középkorban a velenczeiek uralma alatt ezen a szigeten egy milliónál több ember élt, tehát majdnem négyszer annyi, mint jelenleg. Egyes romok s a pusztaságban mintegy ott feledett régi hatalmas kolostorok szintén azt látszanak bizonyítani, hogy a népesség valóban sűrű volt. De jobb bizonyítéka ennek a gyönyörű tenyészet, mely mellett a mainál sokkal több ember megélhetne a szigeten, ha rend és nyugalom uralkodnék rajta.
De a jelenlegi lakók, különösen a régi őslakó
s mely a görög kormány közbeléptével nagy háború kezdetének látszik, esetleg eredménytelen lehet ismét, mint annyi előzője ; de hogy Kréta szigete előbb-utóbb elszakad Törökországtól, a felől alig lehet kételkedni.
EGYVELEG. * Kitűnő női fegyház van Aubarnban, New-York
államban. Az élőn álló Welsche Anna asszony a mellé rendelt nőkkel szigorú fegyelmet tart, de a fegyencznó'ket oly gondosan és szeretettel neveli, hogy a nagyobb része megjavulva hagyja el az intézetet. Az egész nagy fegyházban csak egyetlen férfi van, de ez sem avatkozik a kezelésbe, egyedül a számadásokat könyveli el.
* A legrégibb biztos khronologiai adatot egy babyloniai papyruson találták, melynek felirata szerint Naram Sin babyloniai király 3750. K. e. lépett trónra. Ezt az adatot több más lelet is megerősíti.
AZ ATHÉNI KIRÁLYI PALOTA ÉS A PARTHENON.
gök nagy része halász, vagy bérért külföldön szolgáló matróz; az otthon maradottak legnagyobb része földmíves és pásztor. Mint a török uralom alatt álló országok nagy része, Kréta is kopár és míveletlen; de mivel. éghajlata szelíd s esőzése bőséges, különösen termékeny völgyeiben számos jeleit találjuk a míveltségnek. Az olajat, a vörös bort s a partok mellékein a tenger mélyéből szedett szivacsot külföldre is szállítják. A legtöbb helyen azonban kopár vidéket s többé-kevésbbé nyomorult falvakat találunk.
Valósággal csak három olyan helység van Kréta szigetén, melyet némi joggal városnak lehet nevezni, s mind a három kikötő város. A főváros Kandia vagy Megalokasztron, a régi Herakleion helyén, a tenger mellett egy földnyelven épült. Nevezetességei: több, még a velenczeiek korából maradt erőd, a kormányzó és görög érsek palotája; de lakosainak száma alig 12 ezer. Körülbelül ugyanily népességű Kanea is, a régi Kydonia helyén, míg a harmadik nagyobb hely Retimo, már csak 9000 lakossal bir. Mindhárom városnak pompás képe van a tenger felől. Különösen Kandiát nagyon magasztalják azok, kik csak a hajóról látták; de a város nagysága is
szfakióták maguk is emlékeztetnek némileg a szép múltra. Erőteljes patriarkhalis alakok, minőt képünkön is láthatunk, nem ritkák közöttük, sőt feltűnően sok az öreg ember. A száz éveseket a vérboszú, rablás és lázadások gyakorisága sem irtotta ki. A mostani fölkelés értelmi vezetője is egy századik évéhez közel álló öreg görög. Az életért való küzdelem megedzi erejö-ket s e mellett foglalkozásuk a halászat és hajózás is egészséges. A krétai görögök híresek arról, hogy buvárharang nélkül képesek a tenger mélyéből összeszedni a szivacsokat. A halászat különben a Kréta közelében levő szigetek lakóinak is főfoglalkozása. E szigetekről, melyeket Sporadok és Cycladok közös név alatt ismerünk, naponként számos hajós fordul meg Kréta valamennyi kikötőjében. Mindezek a szigetek, köztük az ókorból jól ismert Chios, Ehodosz, Szamos és mások, görög lakosságúak, de a gyűlölt mohamedánok hatalma alatt vannak. A kisázsiai partok s különösen a nagy Szmirna város szintén állandó helyei a szabadságról álmodozó görögök összeesküvéseinek, de egyik sem alkalmas ily forrongásokra annyira, mint a Konstantinápoly -tól legmesszebb eső Kréta sziget.
A forradalom, mely most Kréta szigetén dúl
* Mesterséges párbajra kényszerített egy német tudós egy egeret egy skorpióval, mindkettőt üvegharang alatt helyezve el. A harcz több óráig tartott, végül az egér lerágta a skorpió lábait, több helyen megsebesítette, azután a maradékot megette, de semmi baja sem történt, sebei hamar begyógyultak.
* A legtöbb ló a világon Oroszországban van, körülbelül 30 millió, azaz az összes lovak fele. A parasztok e nagy összegnek mintegy 80 százaléka felett rendelkeznek.
* A vasúti sínek számára tisztán Európában évenként annyi fa szükséges, a mennyi 400.000 hektár területet elfoglaló erdőségnek felel meg.
* Khinának is van végre hivatalos pénze. Az óriási birodalomban, melynek népe nagyon erős kereskedelmi hajlamokkal bír, mindeddig csodálatos módon nem volt pénz a forgalomban, s ennek helyét bankjegyek és a kereskedők által minden egyes esetben külön megmért ezüst rudak töredékei képezték. Csak a váltópénz volt hivatalos, alkalmatlan rézkarikák, melyekből 5—10 darab ért egy kraj-czárt. 1896 jan. 15-én állították fel az első pénzverő intézetet, a hol most khinai dollárokat készítenek. De ily khinai pénz még most ritkaság s ezenkívül nagy bajt okoz, hogy csaknem minden tartományban külön készítik a pénzt s nem nagyon ügyelnek arra, hogy teljesen egyformák legyenek.
8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12!
MELANCHTHON FÜLÖP EMLÉKEZETE. ' A folyó február hó 16-án kegyelettel ünnepelt
az egész protestáns világ, különösen a németországi nagy népességű evangélikus egyház; négyszázadik évfordulóját ünnepelte e napon a reformáczió egyik legnagyobb bajnoka, Melanch-thon Fülöp születésének, kit nagy tudományáért, tanári és egyházi irói munkásságaért ((Németország tanítómestere)* (Praeceptor Germaniae) melléknévvel tiszteltek meg honfitársai.
Melanchthon a halhatatlan emlékű humanista Keuchlin és Erasmus hatása alatt képezte magát s már önálló pályája kezdetén barátja és munkatársa lett Luthernek, kit a hittudomány terén mesterének és vezérének vallott, de a nélkül, hogy gondolkozásban és cselekvésben való önállóságát föláldozta volna. Szerette és tisztelte Luthert, helyeselte és támogatta törekvéseit; de szelid és békés természetű lévén, sem az izgatás szenvedélyességében, sem a vitára mindig kész harcziasságban, sem végre az ellenfelek iránti engesztelhetetlenségben nem tudott s nem is igyekezett Lutherhez hasonló lenni. Megelégedett azzal, hogy szorgalmas és sikeres fejlesztője lehetett annak, a mit Luther kezdeményezett.
Melanchthon Baden nagyherczegség Bretten nevű városkájában született 1497 febr. 16-án. Atyja fegyverkovács volt. A rendkívül tehetséges fiú tanulói pályáját anyai részről való nagybátyja, Reuchlin irányozta, a mi egész életére kihatott. A család eredeti neve Schwarzerdvolt; ezt Reuchlin, az akkori szokás szerint Melanch-thonná (fekete föld) görögösítette, a mely név aztán örökösen rajta maradt Fülöpön és utódain.
Alsóbb iskoláinak végeztével Heidelbergbe ment az egyetemre, hol hírből már ismerték a csodagyérmeknek kikiáltott fiút. Ekkor csak 13 éves volt, de már is folyékonyan beszélt és írt latinul s görögül. Két év múlva baccalaureusi vizsgálatot tett, a következő évben pedig már «magister»-ré akarta magát képesíttetni; de nagy fiatalsága miatt elutasították, miért is Heidelberget oda hagyta, Tübingába ment s az ottani egyetemen 1514-ben csakugyan letette a magisteri vizsgálatot. Itt eleintén nyelvészettel és theologiával foglalkozott, de egyúttal alapos készültséget szerzett a történelemben, számtanban, csillagászatban, sőt az orvosi tudományokban is. Tübingában már 19 éves korában egy görög nyelvtant írt, mely még a XVII. században is sokáig használt kézikönyv volt az iskolákban.
Épen 21 éves volt, mikor 1518-ban Keuchlin ajánlatára Wittenbergbe hittak meg egyetemi tanárnak. A még egészen meg sem férfiasodott arczú, középtermetű, sovány és sápadt szőke ifjút nem nagy bizalommal fogadták a witten-bergiek; de székfoglaló beszéde, melyben különösen a nyelvtanulást és az eredeti forrásművek tanulmányozását ajánlotta az ifjúságnak, egyszerre mindenkit meghódított. Az ifjúság csakhamar seregestül tódult az egyre híresebb Me-lanchthont hallgatni mindenfelől, többek közt Magyarországról is és oly nagy figyelemmel volt magyar hallgatói iránt, hogy az ő kedvökért némely tárgyát latinul adta elő, mivel németül kevesen tudtak közülök.
Wittenbergi munkás életének legfontosabb részlete volt Lutherrel való barátsága és együtt működése. Luther műve Melanchthon támogatásával lehetett teljessé. Pedig Melanchthon csak a tanári széken és irodalmi működésével szolgálhatta a reformáczió ügyét. Papi szószékre ő soha sem lépett, mert természetes fé-lénkségén kívül gyermekkori dadogását sem tudta soha teljesen leküzdeni. Luther halála után sokan ellene támadtak Melanchthonnak, még egykori barátai közül is, mivel egy részről bűnül rótták föl neki, hogy a Kálvin tanai felé hajlott, más részről, hogy mindig remélte és óhajtotta a különböző keresztény felekezetek közt a békés kiegyezést, sőt egységre jutást. A német nyelvre és tudományosságra való páratlan föllendítő hatását azonban ellenségei is elismerték.
Cranach Lukács festménye. MELANCHTHON FÜLÖP.
Irodalmi művei közelebb újra megjelentek a ((Corpus Eeformatorum» czímű nagy vállalatban s összesen 29 nagy kötetre mennek. Fő müvei: a «Loci Communes» (1521), melyben főleg Pál apostol nyomain az evangélikus theo-logia alapjait veti meg, és a ((Confessio Augus-tana» (1530), mely az augsburgi birodalmi gyűlésen mint az új egyház védelme (Apológia) előterjesztetvén, Luther egyenes kívánságára mint az ágostai evangélikus felekezet vallástétele általános érvényűvé lett.
Melanchthon 1560 ápril 19-én végezte be munkásságban és érdemekben maradandó emlékű életét.
Melanchthon FÜlÖp SZobra a woRMsi LUther-EmlékEn.
AZ ISASZEGI CSATA EMLÉKE. Már régebben megalakult egy több lelkes.
hazafiból álló bizottság, mely Tisza László védnöksége alatt azt tűzte ki czéljául, hogy az 1849-iki isaszegi csata terén emléket állít fel. A gyűjtéseket meg is kezdték, de a begyült, s azóta takarékpénztárilag gyümölcsöztetett összeg kevésnek mutatkozik arra nézve, hogy azon méltó emlék lenne felállítható.
A bizottság tehát arra az útra tért, mely már egyszer oly szép sikerrel járt. Nevezetesen, midőn a budai honvédsír kerítése forgott szóban, a székes főváros gyártulajdonosainak és iparos polgárainak áldozatkészségéhez fordultak, minek az az eredménye lett, hogy az eredetileg alig pár száz forint alaptőkéből a diszes kerítés elkészülhetett úgy, hogy annak befejezése utáni értékét a szakértők8000frtot haladóösszegben állapították meg. Ez útra tért tehát most is a bizottság s a kormányon kivül, hazánknak, a fővárosnak nagyobb építési vállalkozóihoz, gyáraihoz, kőbánya-tulajdonosaihoz s iparosaihoz fordult, hogy ingyenes munkájukkal a szükséges építési anyagok ajándékozásával, a munkák ingyenes teljesítésével tegyék lehetővé a tervezett emlék felállítását, mint ezt a budai honvédsir kerítésénél tették volt.
S a bizottság több felől kapott is már igen értékes Ígéreteket, azonban mind oly kikötéssel, hogy azok teljesítése csakis az ezredéves kiállítás befejezése után lesz elérhető. így le kellett mondani a bizottságnak azon tervéről, hogy Isaszegen az emlék leleplezése a millenium évében történjék meg.
Most eljöttnek látja már a bizottság az időt arra, hogy a készpénzgyüjtést is nyilvános és magán úton ismét megkezdje, az illető hazafias igérettévőkct igéretök beváltására fölkérje és hozzájárulásra még többeket is felszólítson.
Elkészült már a tervezett emlék építészeti vázlata is Fellner Sándor műépítész irodájában, s azt itt mi is bemutatjuk.
Az emlék a csatatér egyik nevezetes pontján, a vezéreknek a csata alatti tanácskozása helyén, épen a budapest—gödöllői vasút mellett fog állani, úgy, hogy az a vonatról hosszabb ideig látható lesz. Tekintélyes magassága — mintegy 25 méter — kezeskedik arról, hogy a
' helyet környező dombok nem fogják az emlék hatását megrontani.
Reméli a bizottság, hogy az emlék 1897 ápr. 6-án, a csata évforduló napján, már leleplezhető lesz. Hogy pedig ez csakugyan így legyen, arra nézve most ismét a nagyközönség támogatásához fordul. Az ide vonatkozó felhívást alább mi is közöljük, kijelentvén, hogy a szép, hazafias czélra szánt adományokat mi is elfogadjuk, s lapunkban nyugtázva, a létesUő bizottság kezeihez juttatjuk. A bizottság felhívása igy szól:
Felhívás. Az isaszegi honvédemléket létesítő alulírott bi7
zottság fő törekvése, hogy az emlék jövő ápril hó 6-ig elkészülvén, az a csata napjának évfordulóján ünnepélyesen leleplezhető legyen. E czélja elérhetésére közadakozásból eddig összegyűlt s takarékpénztárilag gyümölcsöző összeg — fájdalom — távolról sem elegendő, mert e szent helyre csakis oly emlék állítható, mely hirdetve a nemzet háláját, méltóan örökítse meg az ezen históriai fontosságú ütközetben vérzett és elvérzett, oroszlán bátorságú, névtelen hősök nagy tettét s fennállásával századokon át lelkesítse az utókor nemzedékeit. Bizottságunk erősen meg van győződve arról, hogy — mint ő maga nem — az országos közvélemény sem tartja lehetőnek s tehetőnek azt, hogy e fontos pontra valami gyarló, szerény, környezetében elvesző oszlopocskát állítsunk; teljes bizalommal fordulunk ezért a nagyközönség minden tagjához ezen nyilvános felhívás által is, azon kéréssel, hogy újabb hazafias adományok útján adják meg bizottságunknak a lehetőséget arra, hogy szent, de nebéz feladatát óhajtásának s az ügy méltóságának megfelelően oldhassa meg. Hőseink mindnyájunkért vérzettek Isaszegnél, mindnyájunk szent kötelessége tehát, hogy hozzájáruljunk — erőnkhöz képest — emlékük felállításának költségeihez s kivegyük részünket a létesítés érdemeiből. Ezen hazafias czélra szánt pénzösszegeket kérjük Budapestre a Nándor-
122 VASÁENAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44 . ÉVFOLYAM.
utcza 4. számú házban elhelyezett magyar Ipar és Kereskedelmi-Bank főpénztárába küldeni, nevezett intézet ezen összegek nyugtatványozását s ideiglenes kezelését hazafiasán elvállalván. Köszönetet mond a bizottság Wolfner Tivadar gödöllői kerületi országgyűlési képviselő úrnak, a szobor javára tett 100 (egyszáz) forintnyi szíves adományáért. Tisza László, védnök. Udvary Antal, bizottsági elnök.
Téglássy Miklós, bizottsági titkár.
A 'KISFALUDY SZÍNHÁZ" Ó-BUDÁN. Rohamosan emelkedő fővárosunk minden
i rányban igazán a gyors és nem remélt haladás ut ján van. A vállalkozó tőke jó talajnak tartja a fővárost, s ez minden téren nyilvánul, és oly intézmények életre hozása, melyekre előbb évek kellettek, most jóformán a terv fölmerülésekor m á r kész is van. S a főváros szellemi életének fejlettségére jó világot vet az, hogy most már a vállalkozás a színházak építését is jól jövedelmező befektetésnek tekinti. Nem szólva a Nemzeti-színházról, melyet a nemzet áldozatfillérei hoztak létre, még a Népszínházát is, mely pedig már csak 20 évvel ezelőtt épült, részben közadakozásból teremtették m e g ; az Operaház meg épen a királyi bőkezűségnek a hirdetője. Magán vállalkozóknak színház-építés alig jutott eszükbe, s még a legközelebb múl t években is például a Vígszínház fölépítése évekig húzódott, mindenféle nehézségek, — nagy részben azonban a vállalkozási kedv tartózkodása miat t . S most isme, az ezredévi ünnepek lezajlása után, mikor már az idegenek és vidékiek ideözönlésére sem lehet számítani újabb színházak épülnek a fővárosban. Az egyik, a «Kisfaludy-szinház» Ó-Budán, m á r megnyitás ra készen á l l : a másik a «Magyar színház», az Erzsébetváros külső részén épül, s még ez évben szintén megnyílik, s már egy harmadiknak az építését is tervezik, szintén a város középpontjától jó távol, a Ferenczváros szélén, a régi barakk-kórház helyén.
Magyar színház Ó-Budán és a Ferenczváros-b a n ! a régi Pestnek a magyar műveltségtől ezen a két, az idők folyamán is jóformán érintetlenül maradt pontján, a hol még ma is bizony sokkal több német szót hall az ember, mint magyar t ; s az erzsébetvárosi színház is majdnem ilyen környezetben épül. Az új színházaknak t e h á t kétségtelenül üdvös hatásuk lesz a főváros tovább magyarosítására, ha hivatásukat betöltik, s ha a közönség pártolását meg tudják nyerni .
Különösen áll ez Ó-Budára nézve. Ó-Buda, a főváros I I I . kerülete, régtől fogva olyan része volt a fővárosnak, min tha nem is ide tartoznék, min tha tisztes korú, régi elhagyatott falu lenne. Egyedül a dunapar t i részén épült gyárak és malmok mutat ták, hogy ott is élet lüktet. Annak a 30 ezret meghaladó embernek — bár nagyobb részüknek élete örök munkában telik — nem volt semmi szórakozó helyük, nem különösen olyan, a hol nemesebb élvezetekben lehetett volna részük. Nyelvük nagyobb részt német. Valami csudálatos német nyelvet használnak, melyet a született német meg sem ért, s bár az iskolákban a mai nemzedéket már magyarul tanítják, még a gyerekek is többnyire németül beszélnek. S ezen a helyen építették fel a Kisfaludy-pzinházat, a főváros ötödik állandó színházát. Hogy Ó-Budán a színészetnek m á r van bizonyos talaja, az kétségtelen. Egy a Duna part ján, az ó-budai hajó-állomás közelében összeütött szellős fabódéban mái- évek óta já t szottak nyaranként vidéki színtársulatok, váltakozó sikerrel — a főváros némi anyagi támoga-gatásával, s most egy ügyes kezű ember, Serly Lajos, az ismert nevű zeneszerző és karmester, azt a gondolatát, hogy Ó-Budán állandó színházat kell csinálni, hir telenében meg is valósította. Szerény eszközökkel, szerény kivitelben, de Ó-Budának megvan az állandó színháza, melyet a magvar vígjáték atyjáról, Kisfaludy Károlyról nevezett el. A színházat szintén a Duna-par thoz közel építették föl, egy üresen álló telken, egy régebben gyári czélokra szolgált nagyobb épületet alakítván át, hogy az a színház czéljaira alka lmas legyen. Az építést Serly maga végeztette, Bern tha le r és B;iyer fővárosi építészek tervei szerint , s az építést is ugyanők vitték keresztül. A szinház homlokzata két emelet magasságú, s
a Duna felé néz, épen szemben esik a Margitsziget fürdőépületével. A homlokzat közepén egy fülkében elhelyezve áll Kisfaludy Károly mellszobra, s fenn párkányon a színészetet jelképező allegorikus szoborcsoport van. Az épület külseje tetszetős, s hasonlóan a belseje is. A nézőtér aránylag kicsinynek tetszik, mer t a szinház igen magas. Van a színházban 1 2 páholy és 400 ülőhely, karos tölgyfaszékek, vörös bársonynyal bevonva. A színpad előtt lemélyített zenekarban 21 zenész részére van hely. Az énekkart maga Serly dirigálja. A szinház villamos világítással van ellátva. Ha a vállalkozás sikerűi, az épületnek azt a részét, melyen most a színpad áll, a nézőtérhez csatolják, s hátúi , mivel hely elég van, új színpadot építenek hozzá, s ekkor ezer néző kényelmesen elfér a színházban. A szinház műsorát leginkább népszínművek és operettek fogják betölteni. A társulat , melyet
•üütö AZ ISASZEGI HONVÉDEMLÉK TERVRAJZA.
Serly a vidéki színészet jobb erőiből szervezett, 70 tagból á l l ; dramaturgja dr. Prém József; a ti tkári és rendezői teendőket Makróczi János végzi, ki mint népszínműíró is ismeretes.
Maga az igazgató, Serly Lajos, nemcsak mint karmester , de min t zeneszerző is szép sikereket ért el. Hosszabb ideig karmestere volt a népszínháznak, még előbb a kolozsvári nemzeti színháznak. Még előbb külföldön működött, a többi közt Berl inben. Később ismét külfödre ment , huzamosabb ideig Parisban élt, hol több zeneszerzeménye is jelent meg. Hazajővén, egy nagy zenekar szervezéséhez fogott, mely azonban csakhamar feloszlott, s végre tavaly, az ezredévi kiállítás ideje alatt egy nagy ének- és zenekart toborzott össze, mely Ős-Budavárában különösen a régi magyar zene- és énekművek előadásával aratot t nagy sikert. Ekkor ünnepelte Serly 25 éves zeneszerzői működésének jubil eumát is. E huszonöt esztendő alatt Serly több operetthez írt zenét, s számos népszinműhöz ő ír ta a dalokat. E színdarabok száma többre megy harmincznál . Buzgalma, melyet a szinház létesítésénél kifejtett, valószínűleg csak növe
kedni fog. Az új színházról, ha csakugyan fel tud virágozni s terjeszteni tudja a magyar szót, elmondhatjuk, hogy hivatást teljesít és ekkor Serly meg lehet elégedve munkájának sikerével.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Előfizetési felhívás. Lampérth Géza, a szép te
hetségű fiatal költő, kit költeményei után lapunk olvasói már jól ismerhetnek, «Első könyvem>> czí-men adja közre hazafias és egyéb költeményeit. Előfizetési fölhívásában Lampérth következőleg fordul a közönséghez:
«Első könyvem lesz ez. Hazáról, szabadságról, szerelemről, az élet verejtékes nehéz küzdelmeiről s a hivő, ideális lélek nemes vágyairól, édes álmairól — szivemből s sziveknek írtam minden sorát. Az örök tiszta eszmények, a romlatlan szív embereinél kérek szíves fogadtatást <tEl*ő könyvem* számára, mely Beöthy Zsolt egyetemi tanár, az Akadémia s Kisfaludy-Társaság tagjának előszavával, a Franklin-Társulat ízléses, szép kiállításában — húsvétra fog megjelenni. A tíz ív terjedelmű kötet előfizetési ára fűzve 1 forint (bolti ára 1 frt 50 kr.), díszkötésben 2 forint, mely összeg lehetőleg, április 10-éig, lakásomra, Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi-u. 35. sz. II. 19. küldendő. Gyűjtőknek tíz előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálok.
A sajtó alatt levő kötetből mutatványul közöljük a következő költeményt:
A kis libapásztor.
Az apja, anyja korán fölkeltek, Kenyérkeresni munkára mentek; Szobasarokban, kemény falóczán, Mosolygva szunnyadt durva daróczán, Tán az angyalok körébe' fent ült, Talán azoknak az ajkán zendült Lelkét vidítva a játszi dal . . . — Fölverték. — Menjen libáival!
Úgy elváltozott mosolygós ajka, Szeme oly nehéz . . . Könyörül rajta Reggeli szellő hűvös fuvalma . . . — Kis kenyérkéjét kezébe' tartja, Úgy kívánja — bár úgy feketéllik — De nem kezdi meg, — messzi van dóiig; Meg-megáll néha szegényke s ásít . . . Meg csak elindul, hajtja libáit.
S a hogy kiér a buzatarlóra : — Édes Istenem, tehet-e róla, Hogy a kis lába tovább nem bírja, Hogy oly édesen zeng a pacsirta . . . A kepe mellé, hogy odatéve Egy bekötetlen nagy búzakéve . . . Hogy úgy elnézi a kék eget, — Édes álom hogy reá nevet ? . . .
Nossza nem restek falánk libái: Mind a tilosban . . . Édes csősz bácsi Legyen szive : zálogba ne hajtsa, A lányka álmát meg se zavarja ! — Tudja az öreg illendőképen: Kitereli a libákat szépen S megőrzi, a míg ébred a lányka. — Jó Isten látja, de meg is áldja.
A Budapesti Szemle februári füzete a következő tartalommal jelent meg:
Krcsmárik János alkalomszerű czikke az első közlemény «Néhány szó a keleti kérdéshez» czirn alatt, s abban általánosan szól a Keletről, az iszlám vallás idegenkedéséről az európai czivilizáczióval szemben. Alexander Bernát tanulságos dolgozata következik ezután «Az iskola belső élete», W akta p fel János pedig szintén oktatásügyi nagyobb dolgozatot kezd meg: tKözoktatásunk szervezetének reformja*, melyben Csorba Ferencznek szintén a «B. Szemle»-ben előbb megjelent két czikkére válaszol. Haraszti Gyula «Musset és Sand szerelme* czímen franczia irodalomtörténeti tanulmányt közöl franczia könyvek alapján, Kégl Sándor «A budhizmusról* értekezik. A szépirodalmi részben «A vízi malom» angol regény folytatását kapjuk Váczy János fordításában, Kozma Andortól egy kellemes kis dalt «Bölcső felett», Musset "Sápadt esti csillag* költeményének fordítását Vargha Gyulától. A könyvismertetések közt Ruskin könyvéről: «Velencze kövei» (magyarul az akadémia kiadásában jelent meg), s Pázmány Péter összes munkáinak kiadásáról van szó. A "Budapesti Szemle* Gyulai Pál szerkesztésében a Franklin-társulatnál jelenik meg s előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt.
Jelentés a VIH-ik nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszus munkálatai ról . Szerkesztette dr. Gerlóczy Zsigmond. A VIH-ik nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszust, 1894 szeptember 1-től 9-ig, Budapesten tartották meg, mely alkalommal számos kiváló tudós gyűlt
8. szín. 1897. 44. ÉVFOLYAM. V Á S Á B N A P I ÜJSÁG. *^ 3
össze fővárosunkban a világ minden részéből. Ezen nyolcz nap alatt kifejtett munkálkodás eredményéről számol most be az említett nagy munka, mely 7 terjedelmes kötetben mutatja be a végzett munkálkodások eredményét s közli az illető tudósok fejtegetéseit még pedig egész terjedelemben és az eredeti nyelven. Ezért magyar, német, franczia és angol nyelvű értekezések váltogatják egymást a vaskos kötetekben, a melyeket a szakemberek bizonyára érdeklődéssel és haszonnal forgathatnak.
A Történelmi tá r , a történelmi társulat és tud. akadémia történelmi bizottságának évnegyedes folyóiratából a január-áprilisi kötet hagyta el a sajtót. Csaknem egészen az «Emlékek a Majthényi urak és bárók családi levéltárából* tölti be, 1451 — 1728 közti időkbeli levelek, följegyzések, számadások. Közli Szeretni. A kötetbe még Beké Antal, dr. Merényi Lajos, Dézsi Lajos, ifj. Kemény Lajos, Veress Endre szolgáltattak kisebb közleményeket. Ára 2 frt 60 kr.
Négy évszak, drámai idyll négy képben, irta Hevesi József és Hetényi Béla. A színmű a múlt héten került bemutató előadásra a nemzeti színházban s ezzel együtt szép kiállításban, mint könyv is megjelent Singer és Wolfner kiadásában. Ára 1 frt.
Az uni tár ius szószék, egyházi beszédgyűjtemény, Magyarország ezredéves fennállásának emlékére irták az unitárius lelkészek. Szerkesztette Simó János sepsi-kőröspataki lelkész. Vallásos beszédek, elmélkedések, alkalmi imák gyűjteménye a 480 lapot tevő nagy kötet. Az unitáriusoknak eddig egyházi beszédtárjok nem volt, s e könyvben a felekezetnek ugy szólva egész lelkészi kara képviselve van: 81 beszéddel hetven lelkész. Ferencz József unitárius püspök irt a könyvhöz bevezető s az ő lelkészfelavatásra való beszéde és az ezredév ünnepén hangzott imája nyitja meg a gyűjteményt. Megrendelhető Sepsi-Kőröspatakon Simo János lelkésznél, bérmentes küldéssel együtt 2 frt 95 krért.
Nemzeti szinház. Febr. 12-ikén a nemzeti színházban eredeti darab bemutatója volt. Hevesi József és Hetényi Béla *Négy évszaki czimen írtak közösen színművet, melyet ők drámai idyllnek neveztek el. A romantikus világ édeskés hangjához és érzelmességéhez fordultak vissza, s négy képben a házaséletből mutatnak be egy szerencsés párt, a tavasz, a nyár, az ősz és tél korszakában, a naptári felosztást az emberi életre vivén át. Filozófus elméket sokszor foglalkoztatott már az emberi élet folyása. A modern írók beérik annak egy-egy epizódjával. Hevesi és Hetényi az idyll szivárványos színei elé állították a kiszemelt házaspárt, s ha egy kis borulatot bocsátanak is rajok, de a boldog emberek képét rajzolják bennök. .Cselekvényt nem nyújtanak, ötletök sem sok, de hftngulattíf Igyekeznek kelteni. Az ügyesség nem hiányzik, hogy elfeledtessék az ürességet, s noha igyekezetök csak a harmadik felvonásban éri el czélját, a darabot a közönség elég jól fogadta. Ebben a két főszereplőnek, Csillag Teréznek és Mihály finak is nagy ré-szök van, kik az emberi élet négy évszakában oly kitünőleg teljesítették feladatokat.
Kardos Bandi és Tordai Helén a darab két hőse. Az első képben, mely a «tavasz*, ismerkednek meg. A fiatal ember mint önkéntes, hadgyakorlatokon van akkor, Helén pillangót kerget. A második képben már mint férj és feleség jelennek meg. Házi zivatar keletkezik köztük. Az asszonyka közönyt lobbant a férj szemére, a ki eleintén szabadkozik, de később haragba jön. Szerencsére egy éhes vendég van a háznál, a kit ebédre hívtak meg. Ez a házassági vihar után egy pisztolyt süt el s a házasok külön azt hiszik, hogy a másik öngyilkosságot követett el és egymás karjaiba rohannak. A harmadik felvonás, az tősz* a legjobb. A házaspár ezüst lakodalmát ünnepli, s Velenczében vannak, ugyanabban a fogadóban, a hol a nászúton megpihentek. Itt a hangulat, a jellemző apróság legjobban összegyűl. A negyedik felvonásban a házasok már öregek, kik unokáikban találják az örömet. Ez a felvonás a karácsonyfa körül foly le. Az egyes szakaszok közt nincs összefüggő tartalom, de látni való, hogy a társ szerzők nem is drámai tartalomra törekedtek, hanem helyzetek hangulatára. CdUag Teréz asszony és Mihályfi ábrázolását a közönség jelenetről jelenetre érdeklődéssel kisérte. Az epizód szerepekben Nagy Ibolyka, Rákosi Szidi, Hetényi (az egyik szerző), Faludi kaptak legtöbb tapsot. A szerzőket többször kihívták, kivált a harmadik felvonás után.
Pályanyer tes szinmfi. Porzsolt Kálmán, a .Fővárosi Lapok* szerkesztője a nemzeti szinház utján ezer korona pályadijat tűzött ki társadalmi színműre. A beérkezett 26 darab fölött febr. 18-ikan döntöttek. A nagy rész nem ér semmit, de a pályázat nem meddő. Á bírálók mint figyelemre méltókat emelik ki a következőket: • Modern Jób», • Vissza-
irrrrr ffff
'
A KISFALUDY-SZINHÁZ Ó-BUDÁN.
torlás*, «Lea», «Titkos szerelem*, «Az Andorna-kiak», «Titkos sebek* és «A semlegesek*. Jóval többet ér ezeknél az «Adorján bárót ötfelvonásos társadalmi szinmű, melyről a bírálat sok dicséretest mond. A felbontott jeligés levélből kitűnt, hogy szerzője dr. Prém József, ki az akadémián is nyert márdijat «Bosnyák Anna* drámájával.
Magyar népszínmű Bécsben. A bécsi Rajmund-színházban nagy tetszéssel nézi most esténkint a közönség Csepregby Ferencznek nálunk oly kedvelt «Píros bugycláris' czimű népszínművét. Rosev Sándor hazánkfia a fordításban nagyon ügyelt, hogy a népies zamatot, az elmésséget megőrizze benne. Viszont maga a szinház mind az előadás részleteiben, mind a szereplők közreműködésében megtette a mivel a sikert biztosithatja egy jeles terméknek az idegen színpadon. Február 13-ikán adták először, s a bécsi lapok kivétel nélkül teljes elismeréssel írnak a magyar népszínmű értékéről, s a hatásról, melyet a közönségre tett. A magyar dolgok iránt elfogult bécsi sajtó ismételten is foglalkozik a darab sikerével, s azt irja, hogy estéről estére fokozódik.
Új zenemű. Endrődi Sándornak nagy sikert aratott «Kurucz nótái*-ból kettőt, a "Gyönge violának* és tVan egy hamis korcsmárosné* kezdettíeket megzenésítette Dankó Pista, az ismert nevű dalszerző. A zenemű, mely Wekerle Séndorné Molnár Gizella úrasszonynak van ajánlva, Schunda V. József kiadásában jelent meg, s ára 1 frt.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia febr. 1 .Viki ülése dr.
Than Károly elnöklete alatt ment végbe, s két igen érdekes felolvasás foglalta el a figyelmet.
Dr. König Gyula, kit a legnagyobb magyar ma-thematikusnak, a külföldön is nagyrabecsült Bolyai Farkasnak iratai tanulmányozásával bízott meg az akadémia, bemutatta leghíresebb művének a « Ten-tamen »-nek új kiadását, és fölelevenítette ez alkalomból emlékezetét. Csak a múlt nyáron történt, hogy egy amerikai tudós bejárta Erdélyt és Bolyait illető adatokat kutatott. Irodalmunk is keveset foglalkozott Bolyaival. Olyan czikket, a mely a rendkívüli ember életének, pályájának csak megközelítően is helyes képét nyújtaná, nem idézhetünk. A marosvásárhelyi református kollégium történetében Koncz József összeállította életrajzi adatait, Brassai j Sámuel pedig az akadémiában tartott emlékbeszédében a «Tentamen* megírásának körülményeit, i Bolyai a marosvásárhelyi kollégiumban volt profesz-szor félszázadon keresztül és életirása megrendítően érdekes képét adhatná, hogy nálunk a nem kedvező viszonyok, a szellemi levegő hiánya miatt, mint kallódtak el a legnagyobb lángelmék szinte nyomtalanul. Bolyai a kolozsvári nemzeti szinház meg
nyitására öt tragédiával pályázott, a melyek még a pályázás eldöntése előtt névtelenül nyomtatásban megjelentek, fink a tragédiák gyönge drámaírót, de nagy és mély poétát mutatnak, a kinél csak a forma kezdetleges, a kinél a nyelv nem birja meg a nagy és fenséges gondolatok súlyát. Fia, János, hasonlóan nagy matematikus volt, de annyira önhitt természet, hogy egy izben tudományos kérdésben atyjával összekocczanván, őt párbajra hivatta ki.
Utána Fróíich Izor rendes tag bemutatja az akadémia megbízásából szerzett "Elméleti fizika* czimű művének második kötetét, a "Dinamika* első részét.
Hőgyes Endre értekezett ezután «A veszettségellenes védőoltások ujabb eredményeiről és egy definitív Pasteur-intézet fölállításának szükségességéről*. Az 1890—95-ig terjedő 6 év alatt a budapesti ideiglenes Pasteur-intézetben 4914 egyén kapott teljes védőoltást, ezek közül 59 egyénen nem sikerült a védőoltás és kitört a veszettség, a mi 1 •*>% halálozási aráuyt ad. A 4914 egyén közül 3410 volt az eredeti Pasteur-módszer szerint beoltva, a kik közül elhalt 51, tehát l-4»°/o, az ő módszere szerint beoltatott 1504 egyén közül elhalt mindössze 8, tehát O'M'/I. E kedvező eredmény folytán az 1896. év folyamán már tisztán csak a saját módszere szerint folytatta a védőoltást és az így oltott 1605 egyén közül meghalt összesen 2, azaz 0-u°/o. E módszer tehát az eredeti Pasteur-féle módszernél kedvezőbb eredményeket tüntet föl. Hőgyes tanár felhívja ezek után a figyelmet különösen a hazai viszonyokra. Magyarországon a veszettség rendkívül el van terjedve. Árvamegye kivételével az összes törvényhatóságok igénybe veszik az intézet szolgálatát; igénybe vették Horvátország, Szerbia, az osztrák tartományok, Bosznia, Montenegró és Románia. Az intézet e növekvő tevékenységével ellentétben van annak kezdetleges állapota. Egy végleges Pasteur-intézet felállítása elkerülhetetlen szükséges és sürgős. Ez az, a mit Hőgyes tanár ez alkalommal a nyilvánosság elé hozni kötelességének tart és felhívja segítés végett e fontos ügyben a társadalom, a kormány és a törvényhozás figyelmét.
A Petőfi-társaság febr. 14-iki ülésén Petőfivel foglalkozott. Az elnöklő Bartók Lajos ugyanis bemutatta Törökfalvi Papp Zsigmond nyűg. járás-birónak följegyzéseit a nagy költőről, kit személyesen ismert, s ki most a társulatnak beküldte Petőfinek hozzá irt két levelét, valamint Szendery Júliának és Térey Máriának neki irt emléksorait megőrzés végett.
Bartók Lajos felszólalt, hogy Petőfinek s többi régi költőinknek egyre szaporodó ereklyéi szükségessé tennék egy ereklye-tár rendezését. A társaság tulajdonában levő Petőfi ereklyéket a titkár kénytelen magánlakásán őrizni. A közönség támogató-
124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. S. szilt. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
sával tehát egy nemzeti ereklye-tár fölállítására mozgalmat kellene indítani. Addig is az uj ereklyéket a titkárnak adja át. Felolvasások következtek ezután. Torkos László előadta «Hajlott fa», «Szegény költő !• és «Kerülöm az embereket* költeményeit. Pap Zoltán bemutatta Zempléni Árpád vendégnek • Ulysses* czimü költeményét, melyet mai számunkban közlünk. Végül Bercsényi Béla olvasta fel Szabóné Nogáll Jankának «A bűn» czimű elbeszélését, melyet szintén élénk tapssal fogadtak. A zárt ülésben ismét szóba került a Petőfi ereklyék elhelyezésének kérdése. Hosszabb eszmecsere után elhatározták, hogy ismét megkérik az akadémiát egy helyiség átengedése végett.
A tör ténelmi tá r su la t febr. 18-ikán közgyűlést tartott gr. Teleki Géza elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében a társulat gyarapodását emelte ki.
Szilágyi Sándor titkár évi jelentése következett. A Teleki Mihály levelezéseinek összegyűjtésével megbízott Gergely Samu a párisi külügyminisztérium levéltárában s a bécsi állami és hadi levéltárban tett kutatásokat. A Zichy-okirattár indexének elkészítése is halad. Említi a jelentés Káldy Gyulának a magyar zene történetéből vett két rendbeli felolvasását zene kíséretében. Szól ezután a jelentés a társulat kiadványairól. — A múlt évben az alapítók száma hat taggal szaporodott. A társaság törzsvagyona 53.700 frtra emelkedett. Az összes évi bevétel 13.452 frt volt, a kiadás pedig 13.283 frt. Az előadások során Dézsi Lajos, Kropf Lajos értekezését olvasta föl: «Árpádházi Jolánról, Arragon királynéjáról". Utána Karácsonyi János «Péter király és az ó-budai prépostság* czimmel tartott fölolvasást.
MI ÚJSÁG? László gyermekhon. József főherczeg és neje
Klotild főherczegnő néhai László főherczeg emlékére gyermek-otthont alapítottak Fiume mellett, a rhachitisben és scrophulusban szenvedő gyermekek gyógyítására. József főherczeg ez ügyben február 7-ikéról Fiúméból kelt levelet intézett Jókaihoz, melyben elmondja az új intézet alapítását.
• László gyermekhon* lesz a neve az intézetnek, s Klotild főherczegnő vett hozzá 11,000 frton nagy telket, mely erdőt, gyümölcsöt rejt magában. A főherczeg a Frangepán-féle régi kastélyt, melyet 1895-ben helyreállított, adta az intézet czéljaira. Berendezett ott teljes Kneipp-intézetet, dr. Coltelli honvéd ezredorvos vezetése alatt. A főherczeg kiemeli levelében, hogy e gyermekbajok legjobb gyógyszere a tengeri levegő, tengervíz és a Kneipp-rendszer, párosulva az enyhe égaljjal. Fölvétetnek oda nemzetiség- és valláskülönbség nélkül az említett bajokban szenvedő 5 — 14 éves gyermekek, a Szent-István koronája valamennyi országából és pedig, ha lehet, már április hóban. A gyermekek ápolása átadatik a szatmári apáczáknak. «Egyelőre főczél volna — irja a főherczeg — mennél több ingyen helyet alapítani, azért is folyik a gyűjtés, de fájdalom, eddig még lassan. Igaz, hogy alkalmatlan időben kezdetett, a millennium alatt, midőn másfelé járt az eszünk ; de azért állanak ott már a millenniumi fák. De reméljünk a jövőbe és azért ragadtam meg ma a tollat, hogy önt, mint régi jó barátomat és hazánk koszorús költőjét, kérjem szépen, bocsásson néhány pártoló és buzdító szót a nyilvánosságba ezen jótékony intézmény érdekében : tudom, ez többet ér, mint a száraz gyűjtőívek. Hiszen láttuk annál a tombolánál, midőn gyermekeim kezdetleges műveit szavai a szegények javára oly értékessé tették. Meg kell jegyeznem, hogy ez a vállalat teljes független a czirkveniczai részvénytársulattól. Ez tisztán a nőm alapítványa, melyet egy bizottság kezelend nőm felügyelete alatt. Tehát, mig ivadékunk él, biztosítva van. •
A nemeslelkü alapítványról, mely egyszersmind emléke az annyira gyászolt László főherczegnek, bizonyára mély meghatottsággal értesül mindenki. A maga nemében első és oly szükséges intézetekkel minden magyar ember érdeklődése foglalkozik folytonosan, s az alapítók nagy czélját népszerűvé fogja emelni a közönség részvéte. Jókai is a főherczeg levelét következő megjegyzésekkel adja közre: • A magyar közönséget sérteném meg vele, ha az ezen magas szívből jött szavakhoz még egyéb buzdítást csatolnék. Én magam egyezer koronát irok alá ez emberbaráti intézmény megalapításához.»
A közoktatásügyi minisztérium új tanácsosai. A király dr. Hóman Ottó budapestvidéki tankerületi főigazgatót és Pfeiffer Kálmán miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsosokká nevezte ki. Hóman Ottó, az ismert filológiai iró, a közoktatásügyi minisztériumban a legfontosabb állások egyikét tölti be, mert Klamarik nyugalomba vonulásával a középiskolai ügyek vezetését veszi át. Pfeiffer Kál
mán a vallási és közoktatásügyi alapok kezelését vezeti.
Dalmady Győző jubileuma. Dalmady Győzőnek, a jeles költőnek, Pest vármegye árvaszéki elnökének szép ünnepet rendezett a megye tisztviselői kara febr. 13-ikán a megyeház dísztermében. Har-mincz éve, hogy Dalmady tisztviselője lett a megyének, s 25 éve, hogy az árvaszéket oly mintaszerűn vezeti. Tisztviselőtársai elkészíttették a jubiláns arczképét, s ezüst babérkoszorúval is meglepték. Az egész tisztikar megjelent az ünnepélyen s ezenkívül a jóbarátok és tisztelők egész serege.
Beniczky Ferencz főispán üdvözölte benne a példás tisztviselőt, a költőt, és a szeretetreméltó embert. Hindy Kálmán árvaszéki helyettes elnök, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Gusztáv főjegyző mondtak még szives szavakat. Nagy meghatottsággal válaszolt s fogadta Dalmady a rokonszenv és tisztelet nyilvánulásait, s válaszában megemlékezett a megyeházban töltött időre, élete legszebb korára. Az ezüst koszorút külön köszönte meg, mint a melyet a költőnek nyújtottak. «Verseim nagy részben — igy szólt — a családi boldogságot éneklik, ez pedig itt fakadt a megyeház falai között; szép emlékeimnek hatása alatt mély hálával tölti el szivemet az ajándék.* Zajos éljennel fogadták a költő e szavait.
Lakoma Rákosi Viktor t i sz te le tére . A Pósa-asztal, a fővárosi irók és művészek egy részének vidám társasága febr. 18-ikán lakomát rendezett Rákosi Viktor tiszteletére, kit most választott tagjává a Kisfaludy-társasaság. Sokan gyűltek össze a Drexler vendéglőjében, s a vidékről is érkeztek üdvözlések. A tréfás meglepetések közé tartozott egy alkalmi lap «Sipulusz és Vidéke* czimen. Lányi Géza zeneszerző Sipulusz-csárdást szerzett. Az első felköszöntőt Pósa Lajos mondta. Lőrinczy György a felvidéki irók körének szép ezüst billikomát nyújtotta át. A jókedvű társaság Jókainak is üdvözletet küldött, ki épen születésnapját ülte.
A sajtószabadság ügyeinek tárgyalására tartott értekezletet febr. 14-ikén a budapesti újságírók egyesülete, Mikszáth Kálmán elnöklete alatt.
Seress László adta elő az ülés tárgyát, hogy tudniillik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről készülő törvény tervezetében különösen két pont sérti a sajtószabadságot. Az egyik, hogy a magánbecsületet érintő közlemények nem az esküdtszék, hanem a törvényszék elé tartozzanak ; a másik pedig, hogy szigorú büntetéssel sújtassák, a ki a nyilvánosság kizárásával tartott törvényszéki tárgyalásról közlést ad. Dr. Kenedi Géza fejtegette bőven és világosan, hogy a sajtó kivételes állása szükséges,
K R É T A S Z I G E T É R Ő L . — KANDIA KIKÖTŐJE.
A Kisfaludy-társaság nevében, melynek Dalmady régi tagja, a társaság elnöksége levélben küldött üdvözletet. Táviratok, levelek az ország minden részéből érkeztek hozzá.
Hoffmann Alfréd, az Eggenberger-féle könyvkereskedés tulajdonosának és a könyvkereskedők egyesülete elnökének tiszteletére díszes lakomát rendezett febr. 16-án este a könyvkereskedők egyesülete a Boyal-szálló egyik termében abból az alkalomból, hogy a királyi bokros érdemeinek elismeréséül kitüntette a Ferencz József-rend lovagkeresztjével.
A lakomán megjelent az egyesület valamennyi fővárosi tagja, sok vidéki könyvkereskedő s Hoffmann barátai és tisztelői. Ott voltak : báró Eötvös Loránd, Plósz Sándor államtitkár, Gyulai Pál, Pulszky Ágost, Marczah Henrik, Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, Kőnig Gyula, Hőgyes Endre, Laufenauer Károly, Fodor József, Krenner József egyetemi tanárok, Székely Bertalan, Inkei Béla, Fenyvessy Adolf, Pékár Imre, Püspöki Emil és többen. A diszes társaság kitűnő kedvben vette körül a kitüntetett férfiút a legválogatottabb ünnepeléssel. Természetesen nem volt hiány az elmés köszöntőkben sem. A legtöbb szónok Hoffmann Alfréd érdemeit méltatta. Benkö Gyula mondotta az első felköszöntőt a királyra. Révai Mór hosszabb beszédben méltatta az ünnepelt érdemeit, b. Eötvös Loránd a magyar könyvkereskedelemre átalában s annak egyik kitűnőségére, Hoffmann Alfrédre emelte poharát. Kőnig Gyula, Hőgyes Endre, Beöthy Zsolt szintén az ünnepeltet éltették. Révai Ödön a millenium alkalmából szintén kitüntetést nyert Emich Gusztávot és dr. Gerő Lajost köszöntötte fel; majd a vendégeket éltették. A díszes társaság éjfélig maradt együtt.
és feltüntette a sajtóügyeket a külföldi igazságszolgáltatásban. A jogászvilág átalában arra törekszik, hogy a büntető kódexek alá vonja a sajtójogot. Ujabban nálunk is a sajtót kihágások czímén a járásbíróságok előtt vádolják. Hozzá járul a közönség is, mert a zuglapok sok visszaélést követnek el. Kenedi igy megismertetvén a kérdést, szükségesnek véli, hogy az értekezlet a sajtó igazait kifejtse, s az áramlatok ellen fölemeli szavát. Utána még többen szóltak, s végül kimondták, hogy ragaszkodnak az 1848-iki törvények alapelvéhez, mely szerint sajtóvétségek fölött esküdtszék itél, s felszólítják az egész hazai sajtót, hogy a sajtószabadságot korlátozó birói gyakorlat és törvényjavaslati tervezet ellen foglaljanak állást, és kövessenek el mindent a sérelmek orvoslására és elhárítására.* Elhatározták ezután Mikszáth Kálmán indítványára, hogy a javaslatot bő megokolással együtt, memorandum alakjában megküldik a kormány és az országgyűlés minden tagjának.
Az értekezlet után lakoma volt, melyen többen éltették Kenedi Gézát a délelőtt tartott fejtegetéseért. Bán Zsigmond pedig egy szép serleget ajánlott föl, melyből márczius 15-dikén, a sajtószabadság napján fognak áldomást inni. Az első áldomást már most márcz. 15-dikén megtartják s Mikszáth Kálmán lesz a szónok.
Szerzői jogi bizottság. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-czikk 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő bizottság elnökévé Arany Lászlót, alelnökévé Szily Kálmánt nevezte k i ; a bizottság tagjaivá pedig a következőket:
Benczúr Gyulát, Benkő Gyulát, Benkő Kálmánt, Bercsényi Bélát, Csiky Kálmánt, Elhnger Edét, Falk Miksát, Festetics Andor grófot, Fittler Kamillt,
8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁENAPI ÚJSÁG. 125
Gyulai Pált, Hampel Józsefet, Hatschek Ignáczot, Hauszmann Alajost, Herzfeld Viktort, Hoffmann Alfrédet, Hoffmann Józsefet, Hornyánszky Viktort, Horváth Lajost, Hubay Jenőt, Keleti Gusztávot, Kenedi Gézát, Lóczy Lajost, Mihalovics Ödönt, Nagy Ferenczet, Nagy Miklóst, Pasteiner Gyulát, Péchy Imrét, Bauscher Lajost, Rákosi Jenőt, Székely Bertalant, Szmrecsányi Miklóst, Teleszky Istvánt, Várady Antalt, Vécsey Tamást, Végh Arthurt, Végh Jánost, Vízvári Gyulát, Wartha Vinczét, Zichy Antalt és Zimay Lászlót, valamennyiüket hat évi időtartamra; a jegyzői teendők állandó vitelével pedig legifjabb Szász Károly vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumi segédtitkárt bizta meg.
A Kisfaludy-társaság elnöksége dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek a következő levelet küldötte:
Kegyelmes urunk! A Kisfaludy-társaság mély megilletődéssel értesült Nagyméltóságodnak arról a nemes gondoskodásáról, melylyel boldogult társunknak, Vajda Jánosnak utolsó napjait a súlyos gondoktól és nélkülözéstől megmenteni s földi maradványait költői jelentőségéhez méltó módon eltemettetni kegyeskedett. Nemcsak ez a tény magában, de Exczellencziadnak egészen önkéntes és gyors elhatározása, nekünk, mint a boldogult költő társainak, kétszeres kötelességünkké teszi, hogy
Nagyméltóságod előtt a Kisfaludy-társaság határozatából, legmélyebb köszönetünket fejezzük ki. Teszszük pedig ezt annál melegebb elismeréssel, mert Exczellencziád kegyeletes intézkedésében nemcsak emberbaráti szivének sugallatát, hanem minden igazi magyar államférfinak azt a magasabb fölfogását is érezzük, melylyel irodalmunkat, mint nemzeti életünk egyik legfontosabb tényezőjét tekinti és becsüli. Engedje Nagyméltóságod még egyszer kifejeznünk mély köszönetünket és tiszteletünket, melylyel vagyunk, Budapesten, 1897 február 13-án. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Gyulai Pál s. k., a Kisfaludy-társaság elnöke, Beöthy Zsolt s. k., a Kisfaludy-társaság titkára.
Kitüntetések. A király Kétli Károly dr.-nak, a budapesti egyetem kitűnő tanárának, valamint utódainak a csurgói nemesi előnevet adományozta. — Ő felsége vizeki és bélaházi Tallián János bárónak és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta. A Tallián család 1610-ben vizeki előnévvel nemességet kapott, 1876-ban pedig bélaházi előnévvel osztrák báróságot, most pedig magyar báróságot nyert. Tallián János báró 1803-ban született Balháson. Ura a somogymegyei bélaházi uradalomnak, 1848 előtt szeptemvir volt, a hétszemélyes tábla tagja.
A művészek bálja. Képzőművészeink márczius 14-ikén nagy művész-ünnepélyt rendeznek az új műcsarnokban, jelmezes estélyt, tarka menettel, csoportozatokkal, fényes díszletekkel. A farsangi
mulatság czíme ez lesz: «Ut a halhatatlanság forrásához*. A második teremben már javában épül a régi, mesebeli vár, melynek egyik üregében egyiptomi múmiák állnak sorfalat.
Egyetemi építkezések. Wlassics közoktatásügyi miniszter e hó 16-ikán törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak Egyetemi építkezésekre kér 2.600,000 frtot. Nagy szüksége van erre mind a budapesti tudományegyetemnek, melynek épülete kiépítetlenül, csonkán áll; mind a műegyetemnek, melynek uj palotája néhány év alatt már szűk lett és több magánházat kellett kibérelni hozzá ; mind végre a kolozsvári egyetemnek, melynek megfelelő kórháza nincs. A budapesti tudomány- és műegyetem egyelőre csak a legszükségesebb építkezéseket knpja meg, s a két egyetemnek egyenkint 600,000 frtot kér a miniszter. A kolozsvári egyetem építkezése azonban már nagyobb mérvű, s 1.400,000 írttal kívánja a miniszter fölépíteni az egyetemmel kapcsolatos Karolina-kórházat. Fölhatalmazást kér, hogy a költségek egyrészének födözésére fölhasználhassa az Erdélyi himlőoltási alapnak 2.600,000 forintnyi vagyonát, azután pedig arra is fölhatal-
- mazást kér, hogy 4V» százalékos kölcsönt vegyen föl s mindezt a vallás- és közoktatásügyi tárcza át-
' meneti bevételeivel számolja el.
A d a k o z á s . Vajda János síremlékére ujabban a következő adományok érkeztek szerkesztőségünkhöz :
Budapestről Hoffman Alfréd 10 frt. — Pásztóról dr. Platthy Adorján 5 frt. — Budapestről Csalányi Károly 10 frt. — Kolozsvárról Vályi Gyula 3 frt. — Debreczenből Bay Ilona 2 frt. — Összesen 30 frt; a lapunk 7-ik számában kimutatott 41 forinttal együtt begyült eddig összesen 71 forint.
A magj/ar irók segéli/egylete javára a következő adományt vet tük: Debreczenből Bay Ilona 5 frt.
Görögország és Kréta szigete térképe, melyet lapunk mai számában közlüuk, a Pallas Nagy Lexikonénak a Balkán félszigetet feltüntető térképe után készült.
(iuiik«'r Oats . Németországban, Angolországban, Amerikában, stb. a Quaker Oats, ez a kitűnő, világhirü tápszer az őt megillető helyet már széltében elfoglalta.
Az eszközölt vegyelemzés utáu joggal mondhatni, hogy a Quaker Oats nem egyéb, mint: hus — növény-alakban (16"/u tojásfehérje). K tápszer előnyei: nagy tápérték, könnyű emészthetőség, szaporaság ; miért is olcsó, és a kiilö 'féle levesek, darás étkek, mártások, tészták gyors előállítására igeu alkalmas, nemcsak, hanem csupán vizben megfőzve és fűszerezve is értékes
eledel. A Quaker Oats Ausztria-Magyarországban ils igen becsült és gyorsan hóditó tápszer, mely a reggei, ebéd és vacsora készítésénél nem sokára egy háznál sem fog hiányozni.
Kihalt grófi család. A Migazzi grófi családnak Migazzi Vilmos grófnak 1896 augusztus 28-án Aranyos-Maróthon történt elhunytával magvaszakadt. A főrendiház elnöke és a belügyminiszter most a hivatalos lapban hirdetést tesz közzé, a melyben fölszólítják mindazokat, kik a magszakadást tagadásba veszik, hogy ebbeli állításukat a főrendiház elnökéhez, vagy a belügyminiszterhez intézett, bizonyító okiratokkal kisért levélben hat hónap alatt igazolják, mert ellenkező esetben a Migazzi-család elveszti örökös főrendiházi tagságát.
Debreczen nevezetes házai. A debreczeni Cso-konay-kör választmánya elhatározta, hogy emléktáblával jelöli meg Debreczen nevesebb embereinek lakóházát. Igy azt a házat, melyben Sinay Miklós lakott és meghalt, a tudós Fazekas Mihálynak, Csokonay kortársának és barátjának lakóházát és a Széchenyi-utczán a Váradi-Szabó házat, a melynek 1714-ben egy éjjel vendége volt a hires XH. Károly svéd király, a ki lóháton 13 nap alatt jutott el a pultavai csatatérről Konstantinápolyba. Később a többi történelmi nevezetességű házakat is megjelölik emléktáblával.
HALÁLOZÁSOK. Gróf PONGRÁCZ KÁROLY, főrendiházi tag, nyűg.
tábornok, elhunyt febr. 14-ikén 65 éves korában ! Budapesten. A főváros egyik ismert alakja volt, s
katonás szókimondó természetével a régi világra emlékeztetett. A képviselőházban két országgyűlésen a verbói kerületet képviselte, s még a múlt országgyűlésen is tagja volt a háznak. Katonai ügyekben többször felszólalt, a hires véderő-vita alatt mondott beszéde nem is növelte népszerűségét Az egyházpolitikai reformok alatt kilépett a kormánypártból, s pártonkívüli lett. Az utolsó választáskor néppárti programmal akarta magát megválasztatni a vágujhelyi kerületben, azonban kisebbségben maradt. Tehát a főrendiházban foglalta el helyét, melyre 1885-ben mint örökös tagot nevezték ki. Az öreg generális a vörös-keresztegylet kórházában hunyt el, s onnan temették el katonai pompával. Temetésén megjelentek, b. Fejérváry Géza honvé-
I delmi miniszter, Gromon és Graenzenstein államtitkárok, hg. Lobkovitz hadtestparancsnok.képvise-lők, a helyőrség tisztikara.
Áz elhunyt H 832. márcz. 3-án született Budán, I édesatyja gróf Pongrácz János cs. és kir. kamarás
126 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM.
és he ly ta r tó - tanácsos volt. Középiskolai t anu lmán y a i befejeztével a gráczi hadapródiskolába lépett . Az 1859-diki és 1866-iki had já ra toka t k i tünte tésse l ha rczo l t a végig. 1868-ban a had tudományok tanár á v á nevezték k i Budapes t r e , 1870-ben őrnagyi r angga l á t l épe t t a h o n v é d s é g h e z ; 1876-ban alezredessé, 1877-ben ezredessé nevezték ki. Midőn nyuga lomba lépet t , a király t ábornoki ranggal és jelleggel t ü n t e t t e k i . 1885 óta egész a legutóbbi választásokig tagja volt a képviselőháznak. «A h á r o m fegyv e r n e m takt ikája* cz imü müvét a szakkörök elismerésse l fogadták.
E l h u n y t a k még a közelebbi napokban :' Cserneki és t a rkő i DESSEWFFY ISTVÁN, 72 éves korában , Eper j esen , s végrendele tében 20,000 frtot hagyot t az o t t a n i evang. kol lég iumnak ösztöndíjakra. Holt test é t Margonyá ra a családi sírboltba szállí tották. — KÖRÖSI JÁNOS, Körös L a d á n y n a k ötvennégy évig evang. lelkésze, népszerű férfiú, 86 éves korában. — • KOKAS JÓZSEF, czimzetes prépost , győri székesegyházi olvasó kanonok, szentszéki elnök, 75 éves korában , Győröt t . — NÁHLIK LAJOS HENRIK, a Fe-rencz- rend volt ko rmány tanácsosa és hankóczi pléb á n o s , 61 éves ko rában . — WALLENFELD KÁROLY, kőbányatula jdonos , a Ferencz-József r end lovagja, 72 éves korában , Budapes ten . — BEZERÉDJ ANTAL, 8 3 éves korában , a vasmegyei Szen t - Ivánka községben, s ho l t t e s t é t Vámos-Családra száll í tották. — CSENGERI JÓZSEF, megyei és városi bizottsági tag, Nyíregyházán, 66 éves korában . — Kővári MÓRICZ SÁNDOR, 80 éves korában , Székesfehérváron. — P É L Y ISTVÁN, kir. já rásbi rósági te lekkönyvvezető, Makón . — KNOREK HANNIBÁL, volt császári és királyi huszárhadnagy , fővárosi vízvezetéki h iva ta lnok, 4 3 éves korában , Budapbs ten . — Id. KAIZLER LÁSZT ó, nagy kiterjedésű család tagja, 73 éves korában , É r Szentkirályon. — LÁJPCZIG ISTVÁN, nyűg, kir. m é r n ö k , Somogymegye tö rvényhatóság i b izot tsága tagja, n ikla i földbirtokos, 74 éves korában , Niklán — S U GÁR KORNÉL, az egyetemi könyv tá r volt tisztviselője, u tóbb a képviselőház másod könyvtá rnoka , 27 éves ko rában Budapes ten , súlyos idegbaja következtében sajátkezűleg vetvén véget életének. — GÖMBÖS B O L DIZSÁR, ügyvéd és Vasmegyének h u z a m o s időn át volt t iszt i ügyésze, 83-ik évében, Szombathe lyen . — P . SZATHMÁRI KÁLMÁN, dr., minisz ter i fogalmazó, 34 éves korában , Budapes ten . — KOSZTRA LAJOS, jegyző, 44 éves korában, Tót-Komlóson. — TÓTH GYULA, ügyvéd, 48 éves korában , Budapes ten . — BALOGH JÓZSEF, Nagy-Szalonta volt főbírája, 67-ik évében. — SCHARMANN MÁRTON, mezó'-csáthi b i r tokos, 85-ik évében, Mező-Csáthon. — POMP PÉTER, 1848 - 49-ki honvéd, a m e n e d é k h á z lakója, Budapes ten . — Sal ta i SZITA GÉZA, volt nyomdatu la jdonos és h í r lapí ró , 47 éves korában, Czegléd-Berczelen. — BAUSCHER M Á TYÁS, 78 éves korában, Losonczon.
Özv. GÁL ZSIGMONDNÉ, szül. J a k a b Ágnes, J a k a b Elek tö r t éne t í ró és akadémia i t ag nővére , 68 éves korában Szen t Ger i czén .— DES3EWFFY OTTÓNÉ, szül. Tra j t le r Ka ta l in 78-ik évében, Szirákon. — TORMÁSSY MIHÁLYNÉ, szül. Laczkovich E m m a 66 éves korában Budapes t en . — Özv. BALLAGI MÓRNÉ, szül. Lehóczky Ida , a h i res tudós özvegye, Lehóczky Lajos 1848-iki honvédezredes leánya, 71 éves ko rában Czegléden. Sirat ják g y e r m e k e i : Illyés Károlyné , Ballagi Géza sá rospa tak i g imnáz iumi és Bal lágt^Aladár dr. budapes t i egyetemi t aná r . — Ozv. LENGYEL KRISTÓFNÉ, szül. S imay Mária , 60 éves ko rában Szinér-Váral -j á n . — BOZÓKY ISTVÁNNÉ, szül. S p u r n y a y Begina 55 éves ko rában Budapes t en .
Szerkesztői mondanivalók. ősz i emlék. Teázás közben. A költői tehetséget
mindkettő elárulja; de teljesen egyik sem felel meg. Az elsőben a gondolat kissé kopott, csak a végén van egy kis új fordulat, de nem a legszerencsésebben alkalmazva. A második szépen van megírva, de a czi-nikus hang, a mivel végződik, bántólag hat.
Egy év. A magasabb irodalmi mértéket nem üti ugyan meg, de látszanak rajta a tehetség nyomai. Önképzéssel, a jobb költők olvasásával s egy kis ver-selési gyakorlattal elérheti a czélt, melyre törekszik.
T—cs F . A képet és czikket köszönettel vettük, s rövid idő alatt föl fogjuk használni.
S—i F. A történeti rajzot közölni szándékozunk, de még eddig nem kerülhetett rá sor. Egy pár képet is jó volna szerezni hozzá.
Éji bolyongás (Lenau). Dal (Chamisso). Inkább csak a törekvést méltányolhatjuk, mint a sikert. Az eredetit fölhigítja, elszinteleníti. Itt-ott önkényesen egész sorokat told be, melyek nincsenek az eredetiben s nem is illenek oda. pl. «Oh Isten, adj erőt», «Ha sors szivén talált.*
Nem közölhetők: Kedvesem sírjánál. Ábránd. Az első nehézkes, vontatott. A második sikerültebb; de szerző ezt sem tudta oly finoman kidolgozni, a hogy azt ilyen apró csecsebecse kívánja. — A Székely-kövön. Gyönge, erőtlen szárnypróbálgatás. — ítéletem. Szerző gondosan versel; de nyelve erőltetett, mintha nem tudna jól magyauil. Több gyakorlatra van szüksége. — Almaim. Látszik, hogy kezdő; de még ha ezt figyelembe veszszük is, akkor sem merjük Biker reményével biztatni. 4̂ . . . hoz. Rózsás hajnal. Kimegyek a.rétre. Hangzatos kis dalok, de kissé üresek.
S A K K J Á T É K . 1994. számú feladvány. Spóner A-tól .
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
Az 1982. sz. feladvány megfejtése Decker A-tól ,
Világol. Sötét. 1. Bf5—f 1 f6—e5 : (ii) 2. Ke6-d7 __. Ke4—d5 3. Bfl—f3 . . . t. sz. 4. P v. B mat.
Világot, a. Sötét. 1 K—m 2. Bfl—f2 fő U 3. Bf2-g2 .__ t sz. 4. B v. F mat.
He lyesen f e j t e t t é k meg : Budnpesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Semsey Kálmán. — Sárospatakon : Gérecz Károly. — Csomonyán: Németh Péter. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Vaskapun: Dr. Balassa Zoltán. — A •pesti
salk-hör.
KEPTALANY.
l9j I • ' I I ' ; I k i > ' A
Í0AMI A t V a s á r n a p i Ujság» 5-ik számában közölt kép
ta lány megfejtése : Jóból is megárt a sok.
H e t i n a p t á r , február hó .
Nap Kath, prot. naptár Görög keleti naptár
21 Vasárnap C. Sex. Eleon. 9 E. Hetven.-vt .
sa Hétfő Péter székf. 10 Charalamp 23 Kedd Damián 11 Balázs 94 Szerda Mátyás ap. 12 Militius 25 Csütörtök Géza, Viktor. 13 Martinián 26 Péntek Sándor pk. 14 Auxentius 27 Szombat Leander 15 Onesimus
Hold vál tozás. Utolsó negyed: 24-én regg 5 ó. 0 p .
Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér fi. szám.)
F o n J a r d - s e l y m e t 6 0 k r t ó l 3 forint 35 krig méterenként — japáni, chinai, stb. a legjobb mintázattal és szinekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg-selymet 35 krtól 14 frt 65 krig méte-renkint ; sima, csíkos, koczkázott, mintázott damasztot stb. (mintegy 240 különböző) minőségben, 2000 szin és mintázattal stb. megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva, min táka t postafordultával kü ld : H e n n e b e r g G . (cs. és k. udv. szállí tó) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett levelekre 10 kros, és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 7061
„ E G Y E T É R T É S P O L I T I K A I N A P I L A P .
ét
Csávolszky Lajos, felelős szerkesztő,
1887. XXXI, évfolyam.
Kossuth Ferencz, főmunkatárs.
Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar újra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, jó hírnevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan fentartani, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja állandóan magahoz, hanem közönségét uj hóditások által évről-évre maradandóan meg ÍB szaporítsa.
Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb támaszunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy o'dalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok három egész oldalon s így az Egyetértés egy rendes 8 oldalos lapja ennyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapokon történik. Uyenkor az Egyetértés 12—20, illetőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi tei jedelmü.
Csakis a lap ily nagy méretei teszik lehetővé, hogy az Egyetértés mindenről oly 1 ő és részletes tudósításokat közölhf-t, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közönségének, így általánosan ismetetes, hogy az Egyetéités orszAggrölési t u d ó s í t á s a i e nemben a legtökéletesebbek,
nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytán, hanem annál a tárgyilagosságnál és részrehaj latlanságánál fogva is, mely e tudósttások minden pártszinezetü olvasó előtt is élvezetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívül bő t á r c s a - és r e g é n y r o v a t a . Az Egyetértés állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre, részint eredetit, részint a modern világirodalom remekeiből válogatva elsőrangú műfordítók fordításában. Az egy év alatt közölt regények 400- 500 nyomtatott ivre, vagyis 40—50 rendes regény-kötetre rúgnak. Ily 40—50 kötet regény bolti ára legalább ugyanannyi forint. Ha most még tekintetbe veszszük az Egyetértésnek mindenkor közéletünk kitűnőségei és elsőrangú publiczisták által írott v e z é r c z i k k e í t és egyéb p o l i t i k a i köz leménye i t , bő h í r r o v a t a i t , e r e d e t i t á v i r a t a i t az ország és a világ minden részében levő saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő B egy-egy szaklapot | ótló «Irodalom», «Tanügy« és •Mezőgazdasági czimü országos hirii rovatokat s végül az Egyetértés legjobban info.mált közgazdasági , i p a r és mezőgazdasági rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait, i átran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni képes.
Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési ára a legmérsékeltebb: 6928 E g é s z é v r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 f r t — F é l é v r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 « — N e g y e d é v r e . . . — . . . . . . — 5 « — E g y h ó r a . . . . . . — . . . . . . . . . . . . I « 8 0
Előfizetések legozélszerübben po.-tautalványon az Egyetértés kiadóhivatalához B u d a p e s t , p a p n ö v e l d e - n t o z a 8. intézendők.
Alapíttatott 1864. 33 óv óta fennálló vegyi tisztító és kelmefestő intézete egyedül van Budapesten világkiállítási érmekkel kitün
tetve és gőzre jól berendezve.
B E R K E T Z ISTVÁN utóda
Vegyi tisztító és kelmefestő gyára elfogad vegyi tisztítás és festés végett mindennemű hölgy-, uri és gyermekruhákat, függönyöket, teritőket; díszítő és bútorszöveteket, hímzéseket, csipkeféléket stb.
és minden e szakba vágó tárgyakat.
Üzlethelyiségek: IV., Rózsa-tér 3. és IX., Kinizsi-utcza 14. Budapesten.
Május 1-től rózsa-téri üzletemet, a ház lerombolása miatt, közvetlen a szomszédi ágba IV., Lipót-utcza 7 alá
helyezem át. 7036 Vidéki megbízások gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Meglepően h a t Czerny J . A n t a l i k e l e t i rózsatejev (Originál Oriental ische Rosenmilch), mely oly vakító
fehérséget és
üde ifjú szint kölcsönöz az arezbőrnek, m ly más szer által el nem érhető, kitűnő még májfolt, szeplő, bőrpa t tanás , nem szép arcz-szin és napsütés ellen; eltávolítja a bőrnek t i sz tá t lanság a ^ minden sárga és barna arezszint és egyidej leg alkalmas minden testrészre. Feltétlenül ár álmatlan Ára 1 frt.
Ba lzsamszappan hozzá 3 0 k r . Ba\táron vannak mindennemű JUts erek, s appanok, arcz-porok, krémek, arczkenőcsök.glycerin-készitmények, pomádék, s ájvlzek, fogporok, fog'efék, aranyszí keviz, hajszerek, füstölők, zsebkendőillatszerek, stb. Lelkiismeretesen megvizsgálva
s törvényesen i édve. B s erzési forrás: 6967
C Z E R N Y J . A N T A L , B É C S . Levélcámésgyár: XFIII. CarU
Raktár: I, . sz. (saját
5. szám. A_CB. kir. udv. opera közelében, az orosz kápolna épületében. — Saét-küldéa azonnal, utánvéttel. — 5 frton felüli megrendelések csomagolási költség nélkül és ezenfelül postadijmentesen küldetnek. Leírások és használati utasítások az összes Czerny-féle készítményekről kívánatra ingyen és Dérmentve. Rak tá r : Budapesten,
Török József és Eg-g-er A. fial gyógyszerészeknél.
Az arcz szépsége legbiztosabban úgy érhető el, ha az a
Leichner-féle zsirpuder,
Leichne r - f é l e H e n n e l i n p u d e r ás A s p a s i a p n d e r alkalmazásával ápoltatik. Ezek a hires arczpnderek a legmagasabb hölgykörökben és a legelsöbb rangú művésznők által előszeretettel használtatnak; nagy előnyük, hogy a bőrnek viruló, üde rózsás szint adnak és nem lehet észre venni, hogy az arezpude-rezve van. Kapható — csupán zárt dobozokban — a gyári raktárban: Berlin, Schützentstr.31. és minden illatszer-árusnál. — Utánzatoktól óvakodni
kell. 7051
•ssssssl Leiohnar L.,Berlin,kir.uinháiakirállitója.
8 . SZAM. 1897. 44 ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 127
CHOCOLAT NIENIER I világ legnagyobb gyára.
N a p o n k i n t i e l a d á s 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n fűszeres c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e r ,
és e z u k r a s z d á b a n . 689E
Dr. GOLIS-féle
eqyetemes emésztőpor. ** (1857 óta kereskedelmi czikk.)
Étrendi szer, kitűnő hatása van különösen nehezen emészthető ételek feloldására, valamint az általános emésztésre és így a test táplálására és erősítésére is. Naponta kétszer használva (evés után egy kávéskanálnyit téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve) kedvező befolyást gyakorol a hiányos
emésztés következtében fellépő jelenségeknél, minők:
gyomorégés, nyálkaképződés, székrekedés, arany-eres bántalmak és altesti pangás stb.
Ásványvizgyógymódnál, mint elő vagy utókura, vagy egyidejűleg a gyógymóddal kitűnő hatást fejt ki. Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegyzett védjegygyei kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f e l e e m é s z t ő p o r kérendő a vétel alkalmával. — A dr. Gölis-féle egyetemes
emésztő-p >r központi szétküldése: 7078
Bécs, I. kerület, Stefansplatz Nr. 6. (Zwettlhof). Egy nagy doboz ára 1 frt 26 kr., egy kis dobozé 84 kr.
Főraktár : B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 1 2 . T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a .
Kérem a 140 holdas üzemű 15 éves s nagy hirnévnek örvendő czég pontos czimére ügyelni, mert itt több Unghvárynak is van 4—5 holdas kezdetleges kertészete.
így pl. Unghváry Józsefé, ki a« egész országból összehordott fákkal knpeczkodik.
Cseresnye- és meggyfa-csemeték nagymérvbeni eladása. Kiadásra szánt készlet : rseresnyebSl 80,000 drb, meggyből 50,000 drb.
Cseresnyefa-csemeték á r a i : a 160-240 czentiméter magas hajtanai biró, gazdag gyökerű, életerős 1—J éves csemeték darabja (azok erős»ége szerint) 20 krtól 40 krig.
Meg-g-yfa-csemeték á r a i : az 1—í—3—4 éves, gazdag gyókerfl, igen szép fejlődésit, életerős csemeték daráira (azok erőssége szerint) 20 krtól 50 krig.
__ „ . f 100 drb 40 kros csemete 1 vagy több fajban 38 frt l ., _ _ • N a s r v b a n i I 250 » 40 » • 1 • • • aa • 1 í u u - a n -
f J „ | 500 . 40 . . 1 • • • 34 . } á r a k 1000 • 40 • • 1 • • • 32 • k i n t
I5000 • 40 • • 1 • • • 30 • 1 A 4—5 éTes, igen erős meggyfa-csemeték 100 a 48 frt, 250 drb vételénél 45 frt, 500 drb vételénél 44 frt. Igen nagy készlet vsn a követkéz" cseresnye fajokbél: Germersdorfi nagy, Nagy fekete ropngós.
Korai májnál cseresnye. Badacsony! óriás, Ferencz császár ropogósa. Dőnníssen sárga ropogósa. Hedel-flngeni óriáB, Dr. Entz feketéje, Schneider kései ropodósa, Colmrgi korai fekete. Olocker óriása, Bflttner kései ropogósa.Mezei ropogósa,Benerchen ropogósa, Heintze ko'ai cseresznyéje. Korponai fekete ropogós, Mückebergi nagy. Disznód! főszerep, .Taboulay ropogósa, Hollandi herezegnü, Kanirsai fekete, Esperen ropogósa stb. stb. stb.
Igen nagy készlet van a következő meggy-fijókból: Körösi meggy (Spanyol meggy), Sranyol meggy piros, Fándi meggy, Korai Hortensia, Hortensia királynő. Engen'a, Váltva érő, Oigniesi apátnő, slb.
A fenti cseresnye- és meggyrajokon kivül adatnak ki körte, alma, szilva, őszi és kajszin-baraczk. lasponya, birs- és eperfa-ojtvinyok ugy gazdasági mint törpére nevelt 1—I—3—4 évea példányokban, még pedig gazdag fajválaszték mellett. A csemeték tisztán homoktalajon nevekedtek s ezért gazdag gyökérzet s biztos fogamzáai képasségeel bírnak, ezen felöl hiteles fainak, edzett természetűek, egé-zaégesek, boss»n életűek és Igen olcsók is. Adatik ki fentieken Hvöl 1—2— 3—4 éves vadonéi Is, körtébíl, almából, donoinból, paradicsom-alma, birv, b ' sz terc ie i sz lva. duránczai szilva.Pmnus Myrobolana Ssint Jonlien.kökény mandula.sá-g-a baracik cseresnye, fekete meg-g-y, sajmepgy és eperből, az árai erősség (vastagság szerint) következők
3. CSOPOBT Nyári szemzes alá, vatjy ayökr'rl, epzes ezel-
jáhál kiüUefltftö l—S éra vadoticzok : | 100 1.10 frt ÍOOO 8*90 frt
| | • 0-85 . . 7-65 • • 0-65 • • 5-85 •
2. CBOPOBT. Ke*b*ll neniesite'sre kiválóan alkalmas 2—3
eves vadonezok : I . osztálya 11 mm 100 2'20 frt 1000 19.80 frt
II- • I 8«a I • 1-80 • • 16-50 • m . . | 6>/'i | • 1-40 • . 12-60 •
,'fáhi I. osztályú 1 's
n . . 3ifí i m . • *v»
!!Tessék árjegyzéket kérni!!
Quaker Oats
rendkívül tápláló, olcsó és ízletes, világszerte elterjedt szer : leves- , m á r t á s - és t é s z t á i lékhez. Kapható- csupán záit csomagokban — mindenütt. Doboz á 1 ang. font 31 kr., ','2 font 18 kr., használati utasítás al a Wiener Haus-frauen- Vérein konjbaisko-láiában kipróbált különféle ételek készítéséhez.
Legjobb és l e g h i r n e v e s e b b
p ipe re h ö l g y p o r :
^ F A R :
0 ^ V ^ BISMU
\ >• 6959
Különleges Rlitpor BI8M ÚTTAL VEGYÍTVE
C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, PARIS — 8, rne de la Fals , 9 — FARM-
Gyümölcsfa vadonezok és nemes
A Franklin-Társulatnál megjelent
FORGÁCSOK Ir ta
AHO JÁNOS.
Finn eredetiből fordította
POPINI ALBERT.
Á r a f ű z v e 1 f r t 2 0 k r .
wiiRJUDrr é s
egyéb elbeszélések Ir ta
Szánté Kálmán. Ara fűzve 1 frt 50 kr.
(Vadonc.'.nál II—5—10,000 drb vételnél 5—10-15 Bzázalék engedmény!)
A rendkívül gazdag gyókérzetü életerős vadonezok ei ősség szerint egyenlő vastagságúakra vannak válogatva, melv végtelenül nagy előny a rendelőn) nézve, ezenfelül az aruk is mérsékeltek, illetve igen alacsonyuk. 3-4—6 éves állandó, va«ryis termő helyökre kiültethető
és ott axonnal beojtható vadonezok: I. minőség | 40 mili m. vastag | IMO-ra IO forint.
I I . « I 16 millméter | UiO • 6 • ITT. , | 12 milim. | ÍOO . itBO •
Kézbeli nemesítésre alkalm is 8—3 éves vadonezok I. min'iaégü I 10 mili | tOO-n V— írt JttOÖ-re 18— Irt.
H. • I 7 mili | ÍOO • ISO . ÍOOO - 14- - • IH . . |6m. I ÍOO . líiO ' ÍOOO • liao-
Nyári szemzésre alkalmas 1—2 éves vadoncsok. I. minöaégfl I 5 | mili ÍOO-ra 1 - frt ÍOOO re 9.SO frt.
II . • 141 mili OO . OSO . ÍOOO . ISO • III. . |s|mili 100. 0.60 ' l.Oo . SSO •
Vadonozok a következők bőliendelhetők meg : körte , alma, doncin, paradicsom birs, prunus myrobolana, szent Joulien, kökény, sárga baraczk, mandula, őezitaraczk, fekete meggy, aaj meggy (prunus mahaleb) eper.
A rendelés foganatosítása illetve összeállításává a fei.U (vonallal ie'.zett) méretek pontosan betartanak.
-Gazdas-.gi czé'.okra alkalmas 4 - 5 éves (nem ojtott) epeifa-ból igen nagy készlet van. A csemeték drbja 25 kr; 100 drb éra 20 frt, 1000 drb ára 170 frt. A gyengébbek aránylag olcsóbbak
Mindezen vadonozok megrendelhetők '09-
UNGHVÁKY SÁNDOR gy lAmölcs f a - i sko l á j í i b iu i C z e g l é d e n .
Ugyancsak fenti czégnél haphatók magas törzsű és tö.pérc nevelt körte , alma, szilva, őszibaraczk, kaj szin, cseresnye, meggy, eper, birs és noszpolya csemeték is a következő ár mellett. ,
Az 1—2 éves igen szép csemete darabja 15-!20 kr. a 2—3 t t • t « 20 • B 3_4 i t t « « * i a 4—5 éves legerősebbek darabja 35 •
Nagyobb vételeknél árengedmény adatik. gsf- ! ! T e s s é k á r j e g y z é k e t k é r n i ! ! ~9H
r3 MARVARHON ELSŐ. LEGNAGYOBB ES LEGJOBB HÍRNEVŰ 0RAUZLETÉ7
^lapiflarott 18^7.
* < : *
ORAK.EKSZEREK 10-évijópssal RÉSZLETFIZETÉSRE
Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan ejzkjzöltetneJL
7092
A borszéki borvíz <a savanynvizek ki rá lyav
a
borszéki borviz •a savanyu vizek királya.' issretételénél fogva méltán, a aföld gyöngye.. L e g -ÜSimert é l v e z e t i é s g y ó g y v i z . Magára, borral és
ital. Gyomor, húgyszervi bajokban, vérszegény-szenvedők nélkülözhetet len gyógyitala.
,ve, hol az egészségre sokat adnak, s minden csa-I szépen fejlődő tpiros-pozsgása gyerekeket szere-Nn tul, ősereje teljében forgalomba hozva az egész
földgömbön, megrendelhető: Igazgatóságtól Borszék: (a Lázár
gggel fennállott kizárólagos elárnsitási szerződés köl-caönö en megszüntetve.) 7089
Minden fel világos itást fürdőre és borviz üzletre nézve készséggel megad, íirjegyzéke*, megrendelést kiszolgáltat a
Szerencs k i t ű n ő ' , szörpökkt
Minden k ö / , Iádnál otthono? tik. Szállítva te
Kicsinyben nagj, és Verzár brassói
fürdő és itzlet igazgatósága P o s t a és tAvirda he lyben .
Borszék.
i
M e g r e n d e l h e t ő : Igazgatóság — Borszék.
128 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 8 . SZÁM. 1897. 44 . ÉVFOLYAM.
NAGY KRACH! N e w - Y o r k é s L o n d o n nem kímélték me^ az európai
szárazföldet és ezért egy nagy eziistánigyár indíttatva érezte magát, hogy az egész készletet eladja. Én meghatalmazva vagyok ezen megbízást teljesíteni. Tehát bárkinek megküldöm a következő tárgyakat i'iisztáu 6 f r t 6 0 k r é r t ; és pedig: G drb tinóm asztali kést, valódi angol
pengével 6 drb amerikai szab. ezüst vellát, egy
[darabból 6 • • • • evőkanalat
12 • • • • kávéskanalat 1 « « « • levesmerőt 1 « « » « tejmeröt, 2 • • • t tojás-serleget 6 « angol Yiktoria-tálczát 2 • igen hatásos gyertyatartót 1 • teaszüröt 1 • finom ezukorporzót
4 4 darab összesen 6 f r t 6 0 k r . Mind e fenti 4 4 tárgy előbb 40 frtba
került és most c-ak 6 f r t 6 0 k r . minimális áron kapható. — Az amerikai _ szabad, ezüst egy kivül-belül fehér fém, mely ezüst színét 25 esztendeig is megtartja, a miért szavatoltatik. Legjobb bizonyítékai, hogy ezen hirdetés 7087
n e m c s a l á s , kötelezem magamat, itt a nyilvánosság előtt, bárkinek, kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és senki sem mulaszsza el azt a kedvező alkalmat, hogy ezen díszes garnitúrát n eg-szerezze, mely
H á z a s s á g i é s a l k a l m i a j á n d é k u l , továbbá minden jobb háztaitásba kiválóan alkalmas. — E g y e s
e g y e d ü l k a p h a t ó
HIRSCHBERG A.-nál az e g y . a m e r i k . s z a b a d , e z ü s t g y á r a k f ö ü g y n ö k s é g e
Telefon. Wien I I , Rembrandstrasse 19. Telefon. Szétküldés a vidékié utánvéttel vagy nz összeg
előzetes beküldése ellenében. l V l l / d k Ehhez tisztító por 10 krajezár. — Valódi csak j j y _ ^*7A az oldalt látható védjegvgyel (egészségi fém).
K i v o n a t a z e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l . Becses evőkészlet küldeményét megkaptam
és azokkal teljesen meg vagyok elégedve. Ké- y . •» rem még egy ugyanily 44 dbból álló am. szab. ^ # N » p % V ^ ezűstgarniturát utánvét mellett rész. küldeni. " l t ™
Bozovics, Krassó-Szörény megye 18/7. 96. K e r e s z t e s S. , főszolgabíró.
Pilis, (Pest-megye) 1896 aug. 24. A küldött diszgarniturával nagyon meg lévén elégedve, ké
rem sógornőmnek, Nyári bárónő szül. Somogyi úrhölgynek Sznnóra 3 ugyanilyen diszgainiturát küldeni.
B á r ó N y á r y G y u l a .
S e l y e m m e U ü b á l i i n g e k , k e z t y t t k , n y a k k e n d ő k , s e l y e m z s e b k e n d ő k , m e l l g o m b o k , i l l a t s z e r e k , k a l a p o k o z i l i n d e r e k és egyéb férfidivat czikkeket nagy választékban
. . r ajánl
FOLDVARY IMRE B U D A P E S T 7052
K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 11. és Kerepesi - r t t 9 . sz.
•J
A kincs mit ér — mit ér az élet egészség híján?
Vérszegénység , erőt l enség é s idegességné l egyedül
S E R R A V A L L Ó kitűnő izfi chinavaebora seg í t te l jes biztossággal . Többek kőzöt t ajánlják : Drasche, Kraft-Ebing, Eét l i ,
Lanfenaner , Neuseer, S c h w i m m e r tanár urak.
F ő - é s szétkflldési rak tár : Egger-féle gyógyszertár a • N á d o r h o z ! . Budapest , Váozi-körut 17. 6969
Kis üveg (V, liter) 1.20, nagy üveg (1 liter) 2.20.
Paris 1889. Genf 1889.
1893. Chicago . Kitűnővé
Magdeburg.
Brflssel 1891. Bécs 1891. London 1893.
Egyetemes gyomorpor Barella P. F. W.-től Berlin 8W., Friedriehstrasse ISO, a f ranc iaország i orvosi t á r s a l a t o k t a g j a . )rvosilag legjobban ajánltatik. R e n d k í v ü l s ike
res , még idült gyomorbajoknál is.* zállit p r ó b á r a i n g y e n , csupán a viteldíj meg
térítése mellett, b e r l i n i f ő r a k t á r á b ó l . Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60
B a k t á r :
Budapesten: Torok József gyógysL klrály-utcza 12, s z á m . 6692
Főiskolai lgizg.-orfos Dr. KUN ZOLTÁN kipróbált
gyógyszerei Vérképző labdacsok, r6H?«inr.e «ukrozva: , nyék, • épkóromk, . dok, g-örrélykorozok, Iáztálan tüdőbeteg'ekjiek
egy igen finom metszésű ü v e g k á r a i é t , mely 4-1 drbhól áll, és pedig: 12 drb vizes pohár, 12 drb boros pohár, 6 likör-pohár, 1 vizes üveg, 1 boros-üveg, 1 likör-üveg, 6 kompót-tányér, 1 kompóttal,
1 csemege-állvány, 41 drb összesen. Legfinomabb kivitelben 1 forinttal drágább,
egy hat személynek való é t e l k é s z l e t legfinomabb karlsbadi porezellánból, festett és aranyozott díszítéssel, mely 26 darabból áll: 6 drb lapos tányér, 6 leves tányér, 6 osemegetányér, 1 levestál fedéllel,
1 pecsenyetál, 1 fözeléktál, 1 salátatál, 1 tésztatál, 1 saucetál, 1 sauce alja, 1 sótartó, 26 darab összesen, 6 tányérral több
1 forinttal drágább. egy legfinomabb valódi karslbadi virágos és aranyozott k á v é - v a g y t e a k é s z l e t , mely 15 drbból áll é. p. I drb kávé- vagy teakunna. 1 tejeskanna, 1 czukortartó födéllel, 6 csésze, 6 tányér, 15 drb
összesen. Meg nem felelő tárgyak visszavétetnek és a pénz visszaküldetik. Ládáért és csomgolásé i t 60 kr. számíttatik. Megrendelések utánvét mellett az utolsó vasúti állomás meg
jelölésével eszközöltetnek.
B Ö H M J. üveggyá r i r a k t á r a Budapest, Hunyadi-tér 1 sz. Andrássy-ut mellett.
3«*5 1 csemege-ál
5J5 1 pecsenyetá 1 sauce alja,
4? J&
A k i g y ó védjegygyei.
Régi óhirü diató-tiku8-cosmetikfti
szer (dörzsölésre) az emberi test idegeinek éa izmainak erőssé és rugékony-
nvá tételére. A r a :
'A palaczk 1 frt . Valódi csupán a fenti Yédjegygyel ellátott palaczkban ég kapható
minden gyógyszertárban. — Főraktár: K e r ü l e t i g y ó g y s z e r t á r , K o r n e u b u r g . B é c s m e l l e t t .
Szójegy, czimlap ös csomagolás törvényesen védve. 7001
T u r i s t a -f l u i d .
Turisták, jármüveken utazók és lovaglók kitűnő sikerrel használják testük erősítésére és annak nagyobb utazások után való el
ír issitésére. A r a ;
Vs palaczk 6 0 kr.
Franczia folyékony
HAJFESTŐ (Cromatique Párisién)
m e l y l y e l minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt á l landóan megfes thetn i fekete, barna v a g y szőkére. Tulajdonságai : a sz in á l landó *e a természetes színtől m e g n e m különböztethető , az a lka lmazás egyszerű. Ára 2 frt. A készülékek (csészék, kefék stb.) 60 kr. F ő r a k t á r : B u d a p e s t e n , T ö r f t k J ó z s e f jryóery-
s z e r t á r a , K i r á l y - u t c z a 1 2 . s z á m . 7080
1 dobói í forin er ai forint 10 kr.
mgé gyengéi**
. m . k legjobb-iryógysiere. 1 Oveir ára 1 frt 80 kr.
Barát labfamk, S S E £ S 2 ^ M f f i W mökor .11.11 legkitűnőbb I 1 üveg égsiinkek ciukrozott labdsex
ára 1 frt 80 kr
M betegségei g^i^ i n o"b b
OeatípniB-Májvii **£ T ^ ^ ^ r , Ar» «0 znjíxár. ^
A Pirsirii Creae ~ 1 E ^ S T * • » ^ « foltot eltávolít s báraonyuerflvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr.
Kaphatok a készítőnél:
TRSTYMZII L ^ékszerésznél, S á r o s p a t a k o n . 683°^
Főraktár Budapaatan : Törők Jozaaf gjopsiertarában, Kirá«> ítcxa. ttr. B o d a ^ Bzzil gyogyaaertiribin, Tároahái-ter. MiJdeo
drofna-Ozlatben áa fVo«yaaertarban kaphatók. /
Kinek van szeplöje? / a g y bármi folt, vagy pattanás az arczári V Az teljes biz ionsaggal fordulhat annak e l tüntetése végett a v i l á g h í r t
Serail arczkenőcshöz, mely n e m c s a k el távol í t mindenfé le bőrt isztátalanságoi hanem az a r o z k é r t v a k í t ó f e h é r r e , t i a z t i v á és ü d é v á t a a i i . — 1 t é g e l y a r a 7 0 kr. — P o s t á n f r a n k o küldve
1 f r t 5 kr. — S z a p p a n h o z z á 1 drb 3 0 kr . Kapható B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész nr nál , E g g e r - f é l e t N á d o r t gyógyszertárban va lamint
minden magyarországi gyógyszertárban. 6903
Rozs'^y Mátyás gyógyszerész, Aradon. egyetért* Fel, hog^
J m a r a r l 1 ^ « » ^ ™ ^ — • ^ - ^ —
ő szinvof „ tekinte*
birnevé 'en tartani allandóa- .
F o u l a r d - s e l y o m
valamint fehér, fekete és színen selyemkelmék mindeféle minőségben, igazi RT«ri érakon, a vaI6dls4g és tartósságért való jótállás mellett, mé-terenkint .'!5 krtol tizenkét Írtig porté- és vámment sen házhoz sz:íllit-tatnak. Legiobb kozvetotlen megrendeled forrás magánosokrészére.Ezer meg ezer elS«mer"i irat. Minták franko. STájczba a levélportó kétszeres.
G R I E D E R A D O L F É S T ü selyemkelme gyárak szövetsége Zürich. 6952
Spanyol kir. udvati szállítók. Spapyol kir. ndvari szállítók
L A T Z K 0 T I T 8 X. B U D A P E S T ,
l"V. l t e r f i d e t , V á o a i - u t o z a « « . s z á m . Ós. ós kir. szabadalmazot t f ehé rnemű-gyá ros
ajánlja 6594 or i d i v a t - é s i e h é r n e n i ü - t í j d o n s á g a i t .
Levélbélyeg-kereskedés PRÜCKLER J. C.
B u d a p e s t e n , I ^ . . K é t r i | » o * t a - n . 5
A l a p í t t a t o t t 1 8 7 6 7014
Veszek! Eladok! Cserélek!
• | n i i i f r eked t ség és eli t ! I P S nyá lkásodás ellen I l U I I U t J U w ^ legjobb hatású szer a
RÉTHT-féle pemeteíüczukorka, mely ezen bajokat gyorsan megszünte t i . Kapható minién gyógyszertárban. E g y doboz ára 3 0 k r . , 5 doboz
zal 1 f r t 5 0 k r é r t bármentve küld
R é t h y Béla gyógyszerész B é k é s - C s a b á n . 6981
F ő r a k t á r T Ö R Ö K J Ó Z S E F g y ó g y s z e r t á r a B u d a p e r t .
5 ¥ _ l e r m é s z e t i gyógyintézete I ^k Sanatorium
• • ^^^ Dresden-Baderjeul , (Hémetorszá.8-) Két intézeti ur vo». Őszi és téli gyógykezelésre " ' B " ^ " ^ ' -mas.Egyike Németország legoagyobb és lei-'azebb term.gyogy-uitézeteinek. Kedvez6 gyógyeredmények n6, beteíségrtnél, ideg-, gyomor-, tüdő-, b6r- ésnemibajoknil.Asthrna.rheuma, kövérség, vérszegénység stb.-nél. Leírás bérm. Intézettolajd. p . B B Í Í , a . H a t u r i e i l k n n d e . pályakosz. mankaszer-
zóie. Legjobb betegkönyv önkezelésre. 300.000 pld. már eladva. Kötve zoje. ^ e a° 0
D ^ i r k a B B UJ
t M a d _ L i p c s e é 3 m i n a e n konyvker. 6936
Nincs többé fejfájás! D. Götz MIGRAIM-POIU
huszonöt év óta e g y o l d a l ú , i d e g e s , r h e u m a s z e r u , aő t g y o m o r b ó l szar-mizó f e j f á j á s ellen a legjobb sikerrel használtatolt, mit több ezerre menő köszönetnyilvánítás bizonyit. Utolsó időben
Bsf- a M A D R I D I U D V A R " » • _ é s B a r o s s G á b o r n é 6 e x o e l l e u o i á j a
feltűnő eredménynyel használta Kapható R O L L E R T E S T V É R E K a « N a g y K r i s t ó f » - h o z e z i m z e t t K y ó g v t á r á b a n B u d a p e s t e n , I V . , K r i s t ó f - t é r 2 . Váczi-utc/a és Kristóf-
tér sarkán. 7038
LOHSE-féie
aiglöckchen zsebkendő-illatszer — szappan
aíxzpor — pipere-viz brillantine — Eau de Cologne.
Valódi csak akkor , ha a feltaláló czégét viseli.
Gustav Lohse B E & L I N , 4 5 / 4 6 J á g e r - S t r a s s e .
Kapható valamennyi illatszerészet, diszmü-áru-, gyógyfú-szerészet- és gyógyszertárban Ausztria-Magyarországon.
irt
BUDAVAR BEVÉTELE körkép, városligeti fasor 47. szám.
K ö z b e j ö t t a k a d á l y o k m i a t t WB
e hó folyamán nyílik meg.
N T^IRNAFI ü7n i-** <s:
9. SZ^JVl. 1897. B U D A P E S T , F E B R U Á R 28. 44. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG ée f egész évre 1 2 írt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 * Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j egész évre 8 frt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5 .
félévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag megbatározott viteldíj is csatolandó.
EllinRer fényképe után
GRÓF TISZA LAJOS.
A T I S Z A G R Ó F O K .
ABOROSJENŐI ősrégi Tisza családnak egyszerre négy fiatal sarját
- emelte a király Ő felsége grófi méltóságra, kiterjesztve reájok nagybátyjuknak a már régebben grófságra emelt Tisza Lajosnak, Szeged újjáépítőjének a grófi czímmel együtt az ősi «borosjenői» előnév mellett a ('szegedi* gróf előnevét is .
Ha kell s kívánatos a jogegyenlőség korában a magas arisztokrácziát még fentartani, új grófokat és bárókat kreálni, tekintettel különösen arra , hogy nemcsak fényes czímerrel, hanem (kellő vagyoni állás mellett) egy nagy előjoggal a törvényhozás főren
diházában, a törvényhozásba személyes részvétel jogával való felruházásról van szó : erre érdemesebb család sarjaira alig áradhatot t volna a királyi kegyelem fénysugara.
Mindenki tudja, hogy a most lett grófoknak atyja (illetőleg nagyapja) rég megnyerhette volna e kitüntetést, ha azt (nem mondjuk keresi) csak óhajtja vagy elfogadja vala. Tisza Kálmán soha sem vágyott erre. Magyarországnak egyik kiváló államférfia s tizenöt éven át kormányelnöke, hatása érzetében inkább akart egyszerű, bár régi nemes voltában maradni , mint czi-meket nyerni, melyek őt nem tették volna sem nagyobbá, sem tekintélyesebbé. Most örömmel s megnyugvással nézhet három derék fia, egy kis unokája s majdan ezek utódainak e legfelsőbb s legértékesebb kitüntetésére.
A grófi czím s a grófi vér különben nem új a
GRÓF TISZA ISTVÁN. Roller ntúdai fényképe otin.
Tisza családban, bár Lajos grófsága előtt csak női ágon. A múlt század második felében II . Tisza László, a török hódoltság zivatarai alat t anyagilag aláhanyatlott régi nemes család második fénykorának s ma is élő ágának alapítója, széki gróf Teleki Katalint, Teleki Lajos kormányszéki tanácsos leányát vette nőül s így a családba a nagy Teleki Mihály vérét oltotta be. Fia , Lajos, ismét Teleki grófnőt, a József gróf leányát, széki gróf Teleki Jul iannát vette nőül, a László, Kálmán s Lajos (és a korán elhunyt Domokos) anyját. E sorok irója még ismer te s tisztelettel bámulta benneazigaz magyar asszonyt, a lelkes honleányt, a gyermekeit bölcsen nevelő ritka anyát, s a legnemesebb szivű nők egyik példányát. Fia, Kálmán, a volt miniszterelnök — ifjan még, a protestáns küzdelmek egyik első bajnoka, —gróf Degenfeld Imre
leányát, I lonát vette nőül , a ki a harmadik grófnő a családban, kinek jótékonysága, lelkessége s bölcsesége nemcsak a köztisztelet tárgya, hanem a szereteté s bámulásé is, a melyre családjában s ismerői körében mindenkit elragad.
Gyakori eset, hogy kitűnő apának, köznapi anya mellett, apjoktól mesz-sze elmaradó középszerű fiai növekednek ; szint'oly gyakori, hogy közép-
•. szerű apának, kitűnő anya mellett derék fiai. Mert az anya adván meg a nevelés — különösen az erkölcsi nevelés — alapjait, a gyermekeken az anya j élessége látszik meg az apáé fölött. De alig lehet eset arra, hogy derék apának s kitűnő anyának neveléséből ne jeles fiak és leányok lépjenek az életbe. E természeti törvényeket igazolják úgy gr. Teleki Jul iánná, mint a Tisza Kálmán s gróf Degenfeld I lona gyermekei. S ez utóbbiaknak csak örvendhetünk és szerencsét kívánhatunk, hogy a magyar arisztok-ráczia s a törvényhozás tagjai közt a legújabb Tisza grófokat is ott láthatjuk gróf Tisza Lajos mellett, kinek nevéhez, Szegednek romjaiból felélesztésén kívül az új országház felépítése körűi szerzett érdemeit is fűzi a magyar kultur-történet.
Az új Tisza grófok legidősbike, István, 1861 ápril 22-dikén, Buda-