Fogalmazas Foglalkoztato 3.Osztalyosoknak.pdf - Manoka

7/22/2019 Fogalmazas Foglalkoztato 3.Osztalyosoknak.pdf - Manoka

http://slidepdf.com/reader/full/fogalmazas-foglalkoztato-3osztalyosoknakpdf-manoka 1/32

a.J ),\ J, tl,lJJJJ

l'U ü|;\l r'oz,lxtÚt,,l

,)J

U rZ' l: iL' U 3 U i'- l t\(

lrrl,:)

ftvaÁav kr"Áovt,tí .

'.:,*1..,..:3ffi-

j 0 Ü,:)b*

{{,''J*t'ul*n'

'.{,u*H#;#j

e%\**&:

?'

,,. :'.-

-,. ?-',, t/'slt.l b

;r':-:.:.,{ *

'.,b

s

ffi,' f

'@*.,

+S&

-.' 2/ )/I ) 11r 11



Tivadar Andorné

FogalmazásFoglalko ztato 3. osztályosoknak

foll.oll



Tóth Könyvkereskedé s é sKiadó Kft.Felelós vezető: Tőth Csaba

Mií szakivezető: Juhász Valé ria

Ké pfeldolg ozás: Tb ic h mann Fark a s

Tordelé s, tipográfia: Jószay Magdolna

A rajzokat ké szí tette:Karócsonyi Gyögl

ISBN 978 963 5965 51 9

Munkaszám: |I92

Cí m:

Tóth Könyvkereskedé s é sKiadó Kft.4034 Debrecen, Huszií r Gál u. 31-33.

Telefon: 06 (52) 45G861, 06 (52) 45U862,06 (30) 9358-569

E-mail: tkk@tk*.hu . www.tkk.hu

Rendelé sÍ elvé tel:

Telefon:06 (52) 472467,06 (52) 471-179

Fax 06 (52) 472466 . E-mail: [email protected]



Ajánlás

Az alsó tagozaÍ os anyanyelvi nevelé s ré szösszetevói közül a fogalmazásÍ anitás fő fel-adata a szo- é s í rásbeli kifejezóké pessé g fejleszté se.

Ehhez kí ván ez a munkafú zet segí tsé getnyú jtani gyereknek, szülőnek, pedagógusnak.A gyerek í rottbeszé de lassabban Í ejlődik' mint a szóbeli közlé s. Igy az öná1ló í rásbelimunkához sok-sok gyakorláson át vezet az ut.

#ln:;il.T#iilffi:i.?H'x:HilT'i::Í iÍ :, tr;":;-i::::I";Í ;I',;:";het a tanuló aklfejezé s gazdagságára, megindulhat fantázlája.

Segí thet e fiizet az eszté tikai nevelé sben, a könyezet, a termé szet megismeré sé ben,meg-szeretteté sé ben, az erkö lcsi fogalomrendszer kialakí tás ában.

Segé danyagké nt elhasználható a taní tónapi felké szülé sé bena könyezetismeret é sazo s z t ó lyJő n ö ki o rók any agához.

Eleinte a mintaadá,' a sok segí tsé g(rqzok, mondatok rendezé se, szinonimaszotár),az áIlatot'ról szóló valódi é rdekessé gek(Tudod-e?) biztosí té kaiaz eredmé nyes munká.nak. Ké sóbb egyre önállóbb é shosszabb feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak. Ha át.é IIkaz,,alkotáS'' öömé t, szárnyakat kapnak. Cé Iom ez.

A szerző



V

W%

Volt egyszer egy hatalmas, kerek erdő. Ebben a kerek erdőben az áIlatok, madarak jólmegfé rtek egymás mellett. A lombok sűrűje, afák odva, a gyökerek mé lye,az áÍ Láthatat-Ian bozot otthonuk volt.

E,bben a kerek erdőben csupa olyan á|Í at é It,melyeket a gyerekek ismertek, szerettek.Róluk fogtok mondatokat, töté neteket látni, olvasni, kitalálni, í rni.

Né zd meg jól a ké pet Szí nezd ki tz állatokat Ha nincs rajta a te kedvencedo rajzoldbele

1. Válaszd ki a következő sztvakköztil a neked legiobban tetsző 10 legszebb szót Hú zda|ál

ajt"ő,virágzlk, szeretet, osztály, durva' igazságos, selymes, figyelmetlen, siet, segí t, ha-ragos, kedves, utca, vidám, ad, jóság' fa, rvha, fé szek, cipő, anya, cica,

2.Iri le te is 5 olyan szót, ami neked tetszik

J

A szavak jelentenek valamit. Figyelj ahasznáIatukra



3. Az í rók, kötők is ezt tetté k.Az ő műveik ré szleteiben hú zd alá a szé pszavakat, ki.fejezé seket

,,Kiülök a dombtetóreonnan né zek szetteszé t,S hallgatom a fák lehulló

Levelé nek tágy neszé t.,,

,,Ködtól fátyolos a szemhatárRé gen tovatú nt a forró nyár.Szürke álom ü1 a tájon

Lelkünk dideregve fé nyrevár.''

(Petőfi Sóndor) (né pktjlté s)

4. Olvasd el a kiivetkező szovegeket Válaszolj a ké rdé sekre

,,Lefelé hajlott a nap. Bú csú zóulbetekintett mé gaz etdőbe.'' (Fekete IsNán: Vuk)

Melyik ez a napszak?

,,Ekkor már melegpárákat lehelt a föd é sa virágos fák illatos üzeneteket küldtek egy-

másnak.'' (Fekete István: Vuk)

Melyik ez aZ é vszak?

Rajzold le

5. Melyik szó il|ik legiobban a mondatba? Hú zd alá

besüt a napfé ny.beszűrődik

bevilágí tberagyog

6

Az erdő sú riijé be



A róka átmegyátfutátsza|adátoson

a ré ten.

A madarak vidáman é nekelnek a fa tetejé n.dalolnakÍ i||áznakfuvo1áznak

Az őzLke minden zajtol megijed.megriadosszerezzenfé 1

6. A következő szavakhoz í rjhasonló jelenté sűt (Lapozzhátra Segí thet a rokon é rtel.

mű szavak gyűjtemé nye, a szinonimaszótár. Ezt a ké sőbbiekben is használhatod )

e|virágz1k

megijed

fut

jóllakik

kiabá1

7, Hűzd, alá, azt a szőt, ametyik nem illÍ k a mondatba Í rd föé a jó megotdást

Az egé rbecammog a lyukba.A nÉ l tbal|ag a ré ten.A medve berohan a barlangjába.

A 1ó sebesen megy a kocsiú ton.

8. Metyik oszlop szavai szebbek, hangulatosabbak? Karikázd be

megé rett - a nyát pirosra é rleltefí iszáIak - selymes, puha fÍ í szálakpatak - kristálytiszta patakszólőfürt - duzzadő szőlőftrrtök

szelló - enyhe szelló



9. olvasd el a következő mondatokat Mely állatokról tudtál meg többet? Mié rt? Hú zdalá

A nyuszi fé lé nken apul a magas fűben.A róka vöös.A hangya egé sznyáron szorgalmasan gyűjtöget.

A medve eszik.A bé kák esté nké ntvidáman kuruttyolnak a csendes tó partján.

10. Bőví tsd az e|őző feladat 2 legrövidebb mondatát (Használhatod a következő szava.kat: mé z, ravasz' erdő sűrűjé ben.)

11. Bőví tsd saját elgondolásod szerint a következő mondatokat legalább 2 szóval(A hol? hova? mÍ kor? mié rt?milyen? ké rdőszavakra adott válaszok segí thetnek.)

A róka vadászni indul.

A kutya ugat.

A mókus diót ropogtat.

Sünike elrejtózik.

Az egé rke rág.



12.Ird a ké pek alá a megfelelő mondatot

Tojásait szeretettel melengeti.Tavasz van.A gólya puha fé szket rak.

Né hány hé tmú lva kicsiny gó1yák kelepelnek a ké mé ny etejé n.

Olvasd el összefüggően többszö

13. olvasd el a mondatokat Né zdmeg a ké peketlő mondatot

Ahogy meglátta a gyerekeket, lelapult a födre.Messziről é szrevettekegy nyulat.

Pisti é sPanni az erdő szé lé nsé tált.Amint közeledtek hozzá. fülelni kezdett.Hirtelen az erdő sú rú jé beramodott.

Ird a megfelelő ké pmellé ahozzái|-



Olvasd el összefüggően többszö a töté netet

14. összekeveredtek a következő töté net ké pei. Számozással állí tsd a ttirté né ssorrend.

jé be Í rrt mellé ahozzái||ő mondatokat Pótold a hiányzó mondatokat a ké pek alapján



e:;. :;:""M:i?{Á

A mé hecské k mé zet gffitenek a tarka ré ten.É szrevesziezt a torkos mackó.

Adj cí met a mesé nekÍrd le helyes sorrendben a mondatokat

Olvasd el összefüggően többszö

Tudod-e?A mé hek áprilisban meré szkednek Vj a szabadba. Hangos zümmögé ssel adnak kifeje-

zé st öömüknek, hogy kiszabadultak a té 1i rabságból. E'lsó dolguk a lakásuk kitakarí tása.Társasan é lnek, egymáson köcsönösen segí tenek.Ha pl. valamelyikük bősé ges táplá-

lé kforrásra bukkan, azonnal é rtesí ti ársait. Szé dületes kötáncba fog akaptárban.

15. Írj mesé t a ké pek segí tsé gé velHasználhatod é sválogathatsz akövetkező rokon é r.telmű szavak köziil

taláIt' IeIt",

felszállt, felrepült, feltelepedett,é szrevette,megIáÍ ta,

é nekelt,dalolt,kipottyant, kiesett,elszaladt. elfutott

1l



A ruí ka é sa holló

@

Milyen volt a róka?

Milyen volt a holló?

Tirdod-e?A holló sok mindenre megtaní tható. Sok holmit' főké nt a fé nyes tárgyakat szereti. El-

dugja őket. Megtaní tható beszé lni, az embei szavakat helyes hangsú llyal ejti.

16. Né zd meg a ké pet Találrl ki, mi töté nhetett előtte? Mi töté nhetett utána? Rajzold

le

I2



Megjórta Cirmí

Irj róla töté netet (e|beszé |é st)

Válogathatsz a következő szavak köziil

nyalánk Cirmi, belopakodott, beosont, lakmárcznikezdett, nyalogatnikezdte,leesett,leborult, ledólt, leütöte, zaj, csattanás

olvasd el összeÍ iiggően

l3



Mi|yen közmondás i|lik a töté nethez?

Tbdode?Az emberi anya sem gondozhatja több szeretettel é snagyobb odaadással a gyereké t,

mint a macska. Kicsinyeivel szinte beszé lget, olyan ktfejező a hangia.

17. Né zdmeg a ké pet Ké pzeld el, mi töté nhetett e|őtte, utána Rajzold le

Írj töté netet a ké psor alapján

L4



Te mit tetté l volna?

T[dodc?Alig pihen 6 oú ta fecske, a többi időt a levegőben töti, szakadatlanul repülve. Min-

dig é lelmet keres, apró rovarokaÍ , legyeket, szú nyogokat. Rendkí vül é lesa látásuk. Zsák*mányukat is a levegóben ejtik. oránké nt akár 200 km-t is megtesznek. A magyar embervendé gszeretően fogadj a őket.

18. összekeveredtek a töté net mondatai. Előszö számozással rendezrt őket a töté né ssorrendjé be, majd í rd e helyesen

A kikelő fiókák tehetetlenek.

A zord té 1 elól meleg, dé li tájakra vándorolnak.Sokáig etetni kell óket.Abban melengetik tojásaikat.Távas sza1 megé rkeznek ho zzánk a kötö ző madar ak.Oszre már akkorák. mint sztileik.Fé szket raknak a ké mé ny etejé n.

Adj cí met a töté netnek

A cí mrövid, é rdekes.A cí mben megnevezhetjük a töté net szereplőjé t, a tulajdonságát Yagy a helyet, ahol

az esemé ny töté nik.

t5



Szerinted melyik cí ma legé rdekesebb? Hú nd alál

Visszajötek a gólyákA gólyákBené pesült a gólyafé szekÚjra itthon vannak a vándormadarak

Tudod-e?Amikor a góIyák fé szkeiket é pí tgetik,a go|yapár egyike őrt á|| a fé szek mellett, mig aaz é pitőanyagothozza. Családi é letük szorakoztató. Hogy a fiókák ki ne essenek

szekból, a gondos szülók vesszőt áIitanak a fé szekperemé n.

19. Számozd meg a mondatokat a töté né s sorrendjé be

Madarat akart" fogni.A kutya felugrott é s jól megkergette a megszeppent cicáÍ ".

Cirmi felmászott" a fára.Ijedten vette é szre, hogy a fa a|att" szundikáló Bodrira pottyant.A madár hirtelen elrepült.Cirmi leugrott.

Adj cí met a töté netnek Választhatsz az alábbiak köztil is

Cirmi é sa madárfogásCirmi cica póru| jártBodri haragtra



Melyik közmondás illik a töté nethez? }Jűzd a|á

Aki másnak vermet ás, maga esik bele.Jobb fé 1ni,mint megijedni.Amelyik kutya ugat, az nem harap.

20. a) Olvasd el

Ebred az erdő

. A tavasz első sugarai melengetni kezdté k a födet. A 3. osztályos l sBvEzBrÉ skirándulni indulta az erdőbe. J

. Megfigyelté k a termé szet é bredé sé t.Barangoltak a sűrú ben.Látták,sok helyen már előké kJett az ibolya' vidáman ingattafejé t a gyöngy-

A fiatal levelek kózt beszűrődöt a langyos , tayaszi napsugár. Né -bokor szí nes virágban pompázoÍ t. Körülötük mé hek döngi";é ltek,

fákon madarak é nekeltek.. A gyerekek - nem zaYarYa az erdő lakóinak é leté t sok szé pemlé k- l nnpprBzÉ sté rtekhaza a iól sikerült kirándulásról. J

b) IJány mondatból ái| az 1. bekezdé s?

Hol fog most töté nni az esemé ny? HuzdaIá|

Mikor töté nik? Huzd alálKik a szereploi a töté netnek? Hú zd alálMit tudtál meg az első bekezdé sből?

c) fIány mondatból áll a 2. bekezdé s?Miról szóI? FogaImazd meg egy mondatban

rÁncyerÁs

d) }Jány mondatból áll a 3. ré sz?Mit tudtálmeg belőle?

e) Afogalmazas 3 ré szből áll.1. Bevezeté s: hol töté nik az esemé ny? (szí nhely)

mikor? (idő) ( l-2 mondat)

kikol szőI? (szereplők)2,Tárgyalás: az esemé ny leí rása (5-8 mondat)3. Befejezé s Lezárja aZ esemé nyt, de kifejezheti a szereplók é rzé seit,az esemé ny kökezmé nyeit, é s t"aftalmazhatja az átr|ásfoglalást ( 1-2 mondat).h{inden ré sz első mcrndatát beliebb kezdiük.



/ olvasd el ú jból a töté netet Megfelelt.e a gyerekek viselkedé se az erdőlakók ehárá.sának?

Az Erdő fohtÍ sza

Vándor, ha elhaladsz mellettem ne emelj rámkezeÍÉ nvagyok tiizhelyed melege hideg, té 1i é jszakákonÉ nvagyok tornácod barátságos fedele,amelynek árnyé kába menekülsz a tiiző naptólé sgÉ möcsöm oltja szomjadat.É nvagyok a gerenda, amely házadattartja'é nvagyok asztalod lapja,é nvagyok az ágy amelyben fekszela deszka, ame$ól csónakodat é pí ted.É nvagyok házad ajtaja, böcsód fája, a koporsód fedele.Ne bánts

g) Hogyan óvhatjuk az erdő lakóinak otthonát?

21.Ird le a következő fogalmazast hármas tagolással

Mi keriilt a lepkehú Ióba?

Tavasz van. Kicsi maci a té tre indul lepké t fogni. Elóveszi a lepkefogót. Vidáman sé -

táI a zold pázsiton atarka virágok közöt. Egy patak partjához é r.Hirtelen felröppen

elótte egy gyönyöű, szí nes szárnyú pillangó. Maci nagyot lendí t a lepkehálóné spuff

-a ví zbe'pottyan. A lepkefogó is megtelik vizze|'. Amint kiemeli, egy halacska ficánkolbenne. Igy lepke helyett halat fogott.

B:.

W

ffi,w

18

f'o



B:.

Tudodc?A medve kitűnően ú sziké sjól mászik afára. Ameddig elegendó növé nyi tápláIé kotÍ a.

1á1, beé rivele, de ha a szüksé g hajtja, megeszi az áIlatokat is. A nagyobbakat hátulról ro.hanja Í log, miután hosszas hajszolás után kimerí tette óket.

22. olvasd el a mesé ta) Hűzd a|á a bevezeté sbeno mikor é shol töté nik az esemé ny? Ki a szereplője?

A hanga kalandja

. Kora dé lután melegen sütöt a nap. Megszomjazott a kis hangya é s lement a patak-hoz inni.

. Ekkor töté nt abaj. Jöt egy nagy hullám é selsodorta. É szrevette a merüIő hangyát

egy galamb. Ágacskátvitt a csőré ben é s edobta a bajba kerülónek. A hangya ráült agallyra. Aví z kisodorta a partra. A hangya kimászott.

. Jó tett helyé be jót várj - hálálkodott a galambnak.

b) Hogyan lehetne mé gbefejean? Hú zd alá azt a mondatot, amelyikkel helyeffesí tenilehetne a mese befejező gondolatát

_ Iey sikerült megmenekülnie.- A hangya öült, hogy ilyen segí tóké szvolt a galamb.

-A

lalambis öült, hogy jót cselekedhetett.

- A hangya ké sőbb viszonozta ajótettet.

c) Mié rt fontos segí teni egymásnak?

Tirdoda?A galamb gyors, kitartó, ügyes repüló. Gyorsaságuk vetekszik a gyorsvonaté val.Kicsinyeik vakok, csupaszok, nagyon gyámoltalanok. A galambok fé szeké pí té sbe

ügyetlenek.



23. Adj cí met a mesé nek é s í rj hozzá befejezé st

Melegebben stit a nap. Előcsalja a fák leveleit. Nyí lnak a virágok.Aszázszorszé p büszké n emelkedik a többiek föé . . É nvagyok a legszebb - emelgeti

szí nes vkágfejé t. Az ilbo|ya csendesen lehajtja ké kjé ta föd felé .A gyöngyvirág is szeré .nyen fehé rlik a fóben afákközöt. Ekkor hirtelen szorí tást é reza százszotszé p. Egy kis.fiú eté pi. Pár lé pé sután eldobja.

Mía vé lemé nyeda büszke ví rágról é sa kisÍ iriról?

24. a) Adj cí met a töté netnek Folytasd a megkezú ett mondatokat

Elmú lt a hosszú , hideg té l.A nyuszicsalád hú své traké szülódöt.

Nyulanyó sok tojást vett tyú kanyótól. Ugri.Bugriecsetet

Füleske egé sznap hí mes

Napokig

Kosarakba

Elvitté k

Hú své tra

ó/ Rajzold le Nyrilanyóé k tojásfesté sé t Ké szí tshú své tiüdvözlőlapot

20



Tudod-e?A nyul é ber, gyors, Í ayasz, fé lé nk.Gyorsaságát annak köszönheti, hogy hátsó |ábai

hosszabbak a mellsókné l. Igy hegyre feljobban tud szaladni, mint lefelé .

25. Ké t töté net mondatai összekeveredtek. Hú zdalá azokat a mondatokato amelyek arókáról szólnak. Írd h

A vadkacsák a Í óvizé n ringatoztak.

Az erdő mé g fiivetlen, barna.Meglátta ezt a Í aYasz róka.A fák ágaiközt egyre melegebben süt a nap.Rögtön kacsapecsenyé re fájt a foga.Melengeti a födet.Kizödül a Í i í ,előké klik azilbolya, kipattannak a rügyek.Selymet bont a barka.Ha1k szavakkal hizelgett a kacsáknak.Azok közelebb ú sztak ato partjához.Tavasz van.A róka majdnem elkapott egy kacsát, mikor az hirteIen lebukott a to feneké re.Ravaszdi beleesett a ví zbe.Szé gyené beneloldalgott.

Ravasz ní kapórul jú r

B:.

f.o

B:.2I



Megiöt a tavasz

B:.

f.o

B:.

olvasd el többszö a fogalmazást

Tudod-e?A vadkacsa nagy odaadással ü1 tojásain. Távozásakor mindig a maga to|7azatából té .

pett pelyhekkel takarja be óket. A különbözó ellensé gek ellen más-más módon vé dekez.nek. Levegőbe emelkednek, viz alá buknak, szárnyaikkal esót vernek maguk köül a ví .zen.

A róka legszí vesebben ré gi elhagyott borzlyukakban lakik, de né haarra ké nyszeriti a

borzot, hogy megossza vele lakását. Aleggyorsabb é s egügyesebb állat eszé n s tú ljár ra.

v aszságáv aL agyafií rt s ágával, alattomo s s ágával.

2ó. Olvasd el a fogz|mazást Hú zdalá azt a szőt, amelyik többszö fordul elő

Sok gomba nőtt az erdő al1án. Közülük egy gombának igen nagyra nőtt a kalapja.Csú folták é rte a társai. Szegé ny szé gyellte is a nagy kalapját. Hirtelen naw eső esett

az erdőben. Nyulak, bé kák, bogarak menekültek a nagy eső elől. Mind a naw kalapúgomba a|att talátt menedé ket.

Büszke is volt rá.

99



Keress

nőtt:

hasonló é rtelmű szothozzá (Segí thátul a szőtár.)

nagy:

kalap:

esett:

esó:

27. Egé szí tsdki a töté net hiányos mondatait Használj rokon é rtelmű szavakat

Iskola a kerekerdőben

Az erdei állatok reggelenké nt iskolába az etdei tisztásra.

A böcs bagoly oktatta óket. Irtak, számoltak. Megtanultákazt is, hogyan kell egymás.

sal szemben viselkedni. Megé rtetté teka lecké t? - ké rdezte dé lben a bagoly. - Igen . ma-

kogta a nyú l.- Igen - a medve. - Igen -a kisegé r. - Igen - aborz. - Igen -

a fecske. Ezé rttudnak bé ké bené tni egymással. Egy kicsit mé g játszottak a zödben, majd

hazaindultak. Futott a nyú l, a medve, a borz,

a fecske.

Milyen jó is ez az etdei iskola

Rajzold le ezt az iskolát



Tudod+?A bagoly nappal alszik. Naplemente után hagyja el rejtekhelyé t é sárnyké nt, halkan

suhan é lelmet keresni. Hasznos, irtja az egeret, patkányt.

28. Adj cí met a következő fogalmazásnak Fejezd be a megkezdett mondatokat

Bodri kutyus finom ebé det kapott. É tkezé s tán jóllakottan szundikált a fa alatt..

A kí váncsi kiscica é pparrajárt. Nagyokat szimatolt a levegőben. Messziről é rezte a

kutya táIjában maradt é te1 í nycsiklandó illatát. Egyre

Ovatosan

. Már a szája széIét . Belekóstolt

. Hangosan lefetyelte

Meghallotta ezt

Nagyot mordult

Hűtzd a|á az alábbi szavak köziilo milyennek ismerted meg a cicát?

falánk, kí váncsi, mohó, nyalánk, bátor, óvatos

Tndod-e?

A kutya olyan kitöő öömmelüdvözli hazaé rkező gazdáját, hogy csaknem felborí tja.A kutya tüköké pe gazdájának. Minden kutya felveszi annak aháznak a szokásait, aholé 1.Ha mindig szeretettel bánunk vele, nem lesz durva, vad.

29. a) Bizonyára ismered a tiicsök é sa hangya töté neté t. Í rdú jraa mese cselekmé nyé ta megkezdett bevezeté sután Segí thetnek a következó szavak:

gffitögette, szorgalmas, cipelte, é lé skamra, hideg té l,zordté I, vidám, muzsikált, ciri-

pelt., zené It,notázott, beköszöntöt, sóvárogva, szomorú an, é hesen

24



Nyár volt.

A hangya

A tücsiik é sa hangla

A nap melege pirosra é rlelte a gytimöcsöket, sárgára abűzát.

ó,) Melyik közmondás illik legjobban a töté nethez?

Nyáron gyűjts, hogy té len fűtsKi dolgozni nem szeret, nem é rdemel kenyeret.Aki nem dolgozik, ne is egyé k

c/ Milyen volt a hangya? Hú zdalá

szorgalmas, udvarias, előrelátó, becsületes, gondos

d/ Milyen volt a tiicsök? Hú zd a|á

mozgalmas, gondos, felelőtlen, könnyelmű, lusta, kedves, meggondolatlan, okos, ok-talan

Tudod+?A hangyák bolyban é lnek.Munkamegosztásban dolgoznak. A boly tatarozása a mun-

kások feladata. A nagyfejiiek a katonák. Hadjáratban rendezik é svezetik a sereget.

Gyakori eset, hogy egy-egy bolyban különfé le fajú hangya lakik együtt. Ha a bolybana másik fajnak csak a munkásai vannak, azok rabszolgák.

25



30. olvasd el a következő szavakat Segí tsé giikkelké szí tsd el a fogalmazást

felmászott, ügyesen cikázott, polc, rágcsált, lah'rnározott, nyí lt, belopakodott, elbú jt,cic c, kerg ette, zav at ta, ttzte, megfo gt a, me gragadta

. Cini egé rnek sajtra fájt a foga. Ügyesen besurrant az é lé skamrába.

Thdode?Az egé rhamar é szreveszi, ha nem bántják. Szereti a zené t. Kedveli az é dessé get, e-

jet, hú st, sajtot, szalonnát, gyümöcsö. Sok kárt tud okozni.

31. Írj fogalmazást a kedvenc állatortrólArlj cí meté sfigyelj a tagolásra Kertild a szóismé tlé st Ebben segí t a munkafüzetvé gé n

|é vőszőtár

26



32. a) Te hogyan vé ded a termé szetet? Rajzold le (Mié rtfontos ez? Mi mindenre kel|

vigyázni?)



b) Ké szí ts óla foga|m azást

33. MÍ lyenenrlé kezetes esemé ny töté nt veled ebben az é vben? Rajzold le



Ké szí tsri|a foga|mazástlNe feledd a fogalmazáshármas tagolásáról, a szóismé tlé sről

tanultakat



Rokon é rtelmű szavak gffitemé nye

ab b ahagy : fé lbeszakí t,szüneteltet, befejez, megszüntetakadóly: nehé zsé g,korlát, buktatóalszik: szunyókál, szendereg, bóbiskol, nyugszik

azonnal: rögton, mindjárt, máris, haladé ktalanul, rögvest, azonmód, egyból, nemsokárab aj : bókkenő, kellemetIensé g, nehé zsé g,megpróbáltatásbarango l: kóborol, vándorol, bolyongbeborí t: befed, betakar, beburkol, belep, bevonb efej e z : bev é gez,elké szí tcsemege: é dessé g,desszert, nyalánkságesik: csepereg' Szemerké l, szemetel, szitáIcsillog: ragyog, villog, fé nylikdo lgozik: munkálkodik, fárad ozlk, csinál, foglalkozik valamí vel

dí szí t:é kesí t,szé pit., cicomáz, dekorálé get:perzsel, pökö, pirí t,sütelfut: elszalad, elrohan, eliramodik, e1sze1e1, e1menekü1, futásnak ered, nyakába veszi a

Iábáte ls za kad: elpattan, elhasad, elreped, elválike rő s : izmos, kerné nyköé sií ' teherbí ró, erősfájúeszik: Í áplálkozik, falatoz1k, fogyaszt, harap, tömi magát

fáradt : megviselt, töődöt' kimerült, erótlen' megfáradt

felugrik: felpattan, talpra ugrik, felkel, felszökken

friss: hűs, fiatalos' é lé nk,gyorshajnal: szürkület, pirkadat, virradat, napkeltekeres: kutat, ftirké sz, böngé sz, nyomoz valami utánlusta: rest, henye, renyhe, lomha, naplopómakacs: önfejű' nyakas, fafejű, hajthatatlan, konok, csökönyösmegdermed: megfagy, elgé mberedik, megmerevedik, kővé válikme glepő : csodálatos, feltűnő' furcsa, yáratlan, meghökkentőmindig: állandóan, megszakí tás né 1kül, szakadatlan, szüntelenülnapo S : napsüté ses, napfé nyes, napsugaras, verőfé nyes, derült

n é m a : szotlan, hallgatag, hangtalannevetsé ges; mulatságos, nevettetó, komikus, kacagtato, derűs, humoros, tré fásócska: ré gi,használt, viseltesokos: eszes, joesz,ő,jófejű' é rtelmes, böcs' é leslátásúragyo g : csillog, tündöklik, szih'rázIk, fé nylik, sugárzikrejte khe ly : bú vóhely, menedé khelysettenkedtt: ólálkodik, lopódziks ov óny: vé kony, cingár, nyuzott, v é znasüt: ra$yog, pirí t, Í ,í iz'é getszakad: ömlik, zuhog, zú duls z e s z é y e s : tjszámí thatatlan, rigolyás, következ etlenszí nes : szí npompás, tarka, változatos, sokszí nűs zo morú s óg: bánat, bú slakodás, rosszkedv, kedvetlensé g, levertsé g

30



s zo rga lma S.. seré ny, dolgos, buzgő, hangyaszorgalmútakar: fed, terí t,burkoltapi ntato s: figyelmes, óvatos, udvarias, kí mé letesteher: rakomány, sú lytetszető s : mutatós, szemreval o, szé p,megkapótombol: dühöng, pusztí t,dú l,üharziktöké lete s : utolé rhetetlen, teljes, mintaszerű, kiválóvóg: nyt, metsz, vagdal, hasogat, csapviz sgó l : tanulmrí nyo z, fejteget, Í iirké sz,kutatZ€l : harsog, zú g, mennydöög, szól



1|,': r Il,'ll' \ú |1| ' \ltl t

TórH KÖtttwrrRrsxrnÉ s É sKnoó xn.4034 Debrecen, Huszár Gá| u. 31_33

Telefon/fax: (06 52) 450-861; (06 30) 358-569E-mail: [email protected] . www.lkk.hu

Kiadványaink me$rende|hetők:Telefon:06 (52) 472-O67;06 (52) 471-"a79

Fax:06 (52) 472-061E-mai|: na$yker@Íkk.hu

f

Documents

Fogalmazas Foglalkoztato 3.Osztalyosoknak.pdf - Manoka