Földtudományi szakismeretek

Környezetföldtan

KÖRNYEZETFÖLDTANKÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott Környezet: Adott helyen, adott időben, adott

rendszerre ható tényezők összességerendszerre ható tényezők összessége

Környezet – Környezet – természettudományostermészettudományos megközelítése:megközelítése:– Az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai, Az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai,

biológiai tényezők együttese (élő+élettelen)biológiai tényezők együttese (élő+élettelen) Környezet – Környezet – környezettudományikörnyezettudományi

megközelítése:megközelítése:– Az emberi lét, tevékenység és a természetes, ill. Az emberi lét, tevékenység és a természetes, ill.

átalakított környezet kapcsolata (földi rendszerek: átalakított környezet kapcsolata (földi rendszerek: víz, levegő, talaj, kőzetek, élővilág)víz, levegő, talaj, kőzetek, élővilág)

Környezetföldtan- Környezetföldtan- Környezettudomány Környezettudomány ágaága– Földtani ismereteket vizsgál a Földtani ismereteket vizsgál a

környezetgazdálkodás érdekében környezetgazdálkodás érdekében

Környezetföldtani vizsgálat Környezetföldtani vizsgálat jellegejellege

AlapkutatásAlapkutatás: globális változások vizsgálata, : globális változások vizsgálata, geológiai eredetű veszélyek kutatásageológiai eredetű veszélyek kutatása

Alkalmazott kutatásAlkalmazott kutatás: bányászat földtani, : bányászat földtani, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, ipari és mezőgazdasági tevékenységek ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak vizsgálatahatásainak vizsgálata

Gyakorlati tevékenységGyakorlati tevékenység: adott környezeti : adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálása, kárelhárításkárlokalizálása, kárelhárítás

Környezetföldtani vizsgálat Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 1.tárgya, céljai 1.

Természeti eredetű Természeti eredetű földtani földtani veszélyforrások:veszélyforrások:– Endogén:Endogén:

FöldrengésekFöldrengések VulkanizmusVulkanizmus TömegmozgásokTömegmozgások

– Exogén: Exogén: ViharokViharok ÁrvízÁrvíz BelvízBelvíz Tengerparti Tengerparti

vízmozgásokvízmozgások

Környezetföldtani vizsgálat tárgya, Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 2.céljai 2.

Antropogén eredetű földtani veszélyforrásokAntropogén eredetű földtani veszélyforrások::

– Mindennapi élet:Mindennapi élet: VízhasználatVízhasználat SzennyvízelvezetésSzennyvízelvezetés

Hulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközökHulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközök

– Termelő tevékenység:Termelő tevékenység:– IpariIpari

Tájsebek rehabilitációja, meddők rekultivációjaTájsebek rehabilitációja, meddők rekultivációja Talajvíz és felszíni vizek szennyezéseTalajvíz és felszíni vizek szennyezése

Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit)Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit)

– MezőgazdaságiMezőgazdasági

Talajerózió, talajvíz-szennyezésTalajerózió, talajvíz-szennyezés TúllegeltetésTúllegeltetés

RendszerszemléletRendszerszemlélet

Zárt rendszerZárt rendszer: határain keresztül : határain keresztül csak csak energiaáramlás lehetségesenergiaáramlás lehetséges, anyagáramlás nincs , anyagáramlás nincs vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható mértékű.mértékű.– A FÖLD , mint egész zárt rendszer-határain át döntően A FÖLD , mint egész zárt rendszer-határain át döntően

energiaáramlás van (elhanyagolható a földi méretek energiaáramlás van (elhanyagolható a földi méretek szempontjából a meteoritok anyaga, a napszél, a külső szempontjából a meteoritok anyaga, a napszél, a külső légkörből megszökő hidrogén)légkörből megszökő hidrogén)

A földi alrendszerek (A földi alrendszerek (atmoszféra, atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és bioszférabioszféra) ) nyitott rendszerek: folyamatos nyitott rendszerek: folyamatos kölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés vankölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés van (negatív-pozitív visszacsatolás)(negatív-pozitív visszacsatolás)

Napsugárzás Napsugárzás felmelegíti a felmelegíti a világtenger vizétvilágtenger vizét

PÁROLGÁSPÁROLGÁS Felhő- és Felhő- és

csapadékképződéscsapadékképződés Lehullott csapadékLehullott csapadék Egyensúly:Egyensúly:

– SzárazföldekSzárazföldek CS=P+LCS=P+L

– ÓceánokÓceánok P=CS+L (befolyás)P=CS+L (befolyás)

CSAPADÉK

BESZÍVÁRGÁSLEFOLYÁS PÁROLGÁS

SűrűségSűrűsége e függ:sótartalom, Tfügg:sótartalom, TººC, nyomásC, nyomás

4 4 ººC-on a legnagyobbC-on a legnagyobb, 1 g/cm, 1 g/cm³³, a , a hőm.növelésével, csökkentésével a hőm.növelésével, csökkentésével a sűrűség csökken.sűrűség csökken.

(hidegebb kisebb sűrűségű 0,91-0,92 (hidegebb kisebb sűrűségű 0,91-0,92 g/cmg/cm³³ jég úszik (térfogata 8-10%-kal nő) jég úszik (térfogata 8-10%-kal nő)

sótartalom növekedésével a sűrűség nősótartalom növekedésével a sűrűség nő: : 1,02-1,04 g/cm1,02-1,04 g/cm³³..

pHpH:: neutrális-6,5-7,5 neutrális-6,5-7,5

Sótartalom: halin (35%o<), mixohalin(0,5- 35%o) , limnohalobikus(0,5 %o>);

1NK=10 mg CaO/1liter víz)Stenohalin=szűk tűrés, állandó só cc.Eurihalin=tág t.,változó só cc.

torkolatok

Vízburok A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben

található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja. energiát a napsugárzás biztosítja. A földfelszín 71 %-át, A földfelszín 71 %-át, mintegy 350 millió kmmintegy 350 millió km²² felületet borít víz. felületet borít víz.

Földünk hatalmas vízkészletének (kb. 1400 millió kmFöldünk hatalmas vízkészletének (kb. 1400 millió km³³) ) 96,4 %-a a sós víz96,4 %-a a sós víz és és 3,6 %-a3,6 %-a (kb. 50 millió km (kb. 50 millió km ³³) )

édesvízédesvíz, de ennek is döntő része, kb. 2 %, de ennek is döntő része, kb. 2 % jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet

0,0110,011  %-a (190000 km%-a (190000 km³³) ) áll, ebből kell gazdálkodni. áll, ebből kell gazdálkodni.

A földi vízkészlet megoszlásaA földi vízkészlet megoszlásaVízmennyiség Vízmennyiség ezer kmezer km³³

%%

Tengerek, Tengerek, óceánokóceánok

13380001338000 96,496,4

Sarki jég, Sarki jég, gleccserekgleccserek

2636426364 1,91,9

Szárazföldi Szárazföldi vizekvizek

- felszíni- felszíni 190190 0,0110,011

- felszín alatti- felszín alatti 2340023400 1,691,69

--talajnedvességtalajnedvesség

1616 0,0010,001

Légköri vizekLégköri vizek 1313 0,0010,001

A vízA vízben előfordulóben előforduló anyaganyagokok

1. A víz természetes anyagai 1. A víz természetes anyagai ideális estbenideális estben

  Kálcium, magnézium (100-150 Kálcium, magnézium (100-150 mgCaO/l)mgCaO/l)

    Jód ( 25 Jód ( 25 g/l )g/l )     Fluor (0.2-1 mg/l )Fluor (0.2-1 mg/l )     Klorid, szulfát ( 200 mg/l )Klorid, szulfát ( 200 mg/l )

•• Nátrium ( 200 mg/l ) .Nátrium ( 200 mg/l ) .

Érdekességek a vízhasználatról:Érdekességek a vízhasználatról:Németországban körülbelül 130 liter Németországban körülbelül 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember - ivóvizet használ el naponta egy ember - más európai országokkal összehasonlítva, más európai országokkal összehasonlítva, ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok mondható. A svájciak és az olaszok körülbelül 250 litert használnak el naponta. körülbelül 250 litert használnak el naponta. Ám mindössze 4 litert használnak szomjuk Ám mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnakpedig mosogatáshoz használnak

A vizek természetes előfordulása

• 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK:

 talajvíz ( 20 m ) rétegvíz, artézi víz (50 – 500 m) karsztvíz (20 – 50 m)

• forrásvíz (20 – 500 m). 3. CSAPADÉKVíZ

Felszín alatti vizek

(Talajnedvesség: a felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalma)

1. Talajvíz (az első vízzáró réteg felett felhalmozódó vízkészlet)

2. Rétegvíz (két vízzáró réteg közötti vízkészlet)

3. Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz) (a kőzetek repedéseiben felhalmozódó vízkészlet)

Talajvíz

Felszín-közeli törmelékes medenceüledékekben lévő víz = felszín alatti víz

áramló víz, vízáramlási sebesség kicsi: 0,1-10 m/év

Mélysége: Alföld: 2-5 m, dombvidékeknél 8-10 m

Talajvízháztartás:

• Bevételi oldal:• Vízutánpótlás: homok

területeken kb. 50-100 mm/év löszös-iszapos területeken 5-10 mm/év

- Csapadék (Mo.:-on főleg a téli csapadék adja az utánpótlást)

- Talajvíz oldalirányú áramlása (hegyvidéki ter.-eken, med.-be nyúló hordalékkúpok esetén)

- Felszíni vizek (szívó hatás, duzzasztó hatás)

- Öntözés

• Kiadási oldal:- Párolgás- Elfolyás (áramló talajvíz

esetén)

- Társadalom vízkiemelése (tartós változás megbontja az ökológiai egyensúlyt)

Jellemzői: • Nyílt tükrű (csak kivételes esetben áll nyomás

alatt)

• Mérések alapján megállapítható: – abszolút talajvízszint (talajvíztükör tengerszint feletti

magassága (Balti-tenger)) – relatív talajvízszint (a talajvízszint felszín alatti

mélysége, a talajfelszín és a talajvízszínt távolsága)

TalajvízjárásTalajvízjárás

Talajvízjárás: a talajvízszint időbeli változása

A leszivárgáson és a talajvíz párolgásán keresztül a talajvízszint alakulása szorosan kapcsolódik az éghajlati elemek, a csapadék és a hőmérséklet időbeli alakulásához. A talajvízjárás minden (napi, évszakos, évi) időléptékben követi a csapadék és a hőmérséklet ingadozását. Minél mélyebb a talajvíz, annál nagyobb időbeli késleltetéssel követi az éghajlati elemek ingadozását, és kisebb az ingadozása . .

Talajvízszint változása :- Állandó, lassú változást mutat- Hidrológiai év: nov. 1.-ápr. végéig = téli félév (a vízkészlet gyarapodik) máj.1. – okt. végéig = nyári félév (a vízkészlet fogy)

Talajvíz hasznosítása:- Öntözés- Szennyeződések (műtrágya-nitrát, szennyvíz)

Talajvíz – az ivóvíztartalékTalajvíz – az ivóvíztartalék Romániában, Szlovákiában - és részben Romániában, Szlovákiában - és részben

Magyarországon is - az Magyarországon is - az ivóvizet ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerikforrásvízből nyerik. .

Kis mennyiség származik Kis mennyiség származik közvetlenül közvetlenül felszíni vizekből.felszíni vizekből.

A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet.ivóvízhiányhoz vezethet.

Rétegvíz: két vízzáró réteg közötti vízkészlet

Jellemzői:- Más néven artézi víz (1126.-Artois tartomány)- Felhalmozódósa medencékben (a víztartó és vízzáró

rétegek szinklinális települése esetén)

- Klasszikus pl.: Párizsi-med., Nagy-artézi-med. (Ausztrália), magyar Alföld

- Mo.-on 58000 mélyfúrás, (ebből 43000 az Alföldön),

9000 pozitív kút

Rétegvíz- termálvíz- ásványvíz

Vízzáró rétegek közötti vizekVízzáró rétegek közötti vizek Geotermikus viszonyok Geotermikus viszonyok

Magyarországon:Magyarországon:– 100 méterenként kb. 5100 méterenként kb. 5ººC hőmérséklet C hőmérséklet

növekedés (20 m-ként 1 növekedés (20 m-ként 1 ººC ) C ) – oka: 24-26 km-es kéregvastagság + jó oka: 24-26 km-es kéregvastagság + jó

hőszigetelő üledékek (agyagok, hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok)homokok)

Hévíz, Eger, Miskolctapolca stb. Mozgásszervi betegségekre, ideggyulladásra, sérülések utókezelésére, mirigy-zavarokra

Sugárzóanyag-tartalmuk csekély, nem károsít

Radioaktív vizek

Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag-Berekfürdő, Kecskemét, Cegléd, Eger, Bükkszék, Mosonmagyaróvár

Mozgásszervi betegségekre, nőgyógyászati bántalmakra, légúti és vérkeringési problémákra

Főleg jódban gazdag

Jódos-brómos vizek

Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Mezőkövesd, Erdőbénye

Reumára, nőgyógyászati és bőrbetegségekre

S-, Ca-, Mg-, H-, Cl-ion, CO3-ion

Kénes vizek

Parád stb.Nőgyógyászati betegségekreNátrium és szulfátionok

Vasas vizek

Nagyigmánd, Tiszajenő, Alag stb. Emésztőszervi zavarokraNátriumban, magnéziumban, szulfátokban gazdag

Szulfátos, keserűvizek

Sárvár, Nyíregyháza, Győr, KalocsaReumatikus, nőgyógyászati betegségekre

Sóban gazdag Kloridos vizek

Eger, Balatonfüred, BükVérkeringési zavarokra Sóban, szénsavban gazdag

Kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vizek

Zalakros, Gyula, Nagyatád, Szolnok, Debrecen, Bükkszék

Emésztőszervi zavarokat gyógyítSótartalom 1000 mg felett

Alkáli- hidrogén-karbonátos vizek

Balatonfüred, Csopak, Kékkút stb. Szívbántalmakra jóSótartalmuk kevésSzénsavas, savanyúvizek

Esztergom, Visegrád, Szeged, Miskolc stb.- - -20-25 şC, átlagos sótartalom

Termálvíz/ hévíz

Földrajzi elhelyezkedésükGyógyhatásukJellemzőiTermál- és gyógyvíz

fajták

Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz): a kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben felhalmozódó víz

Karsztvíz jellemzői:- A karszt belsejébe szivárgó víz útja 3 szakaszra

osztható: leszállóöv, függő karsztvíz, támaszkodóöv

- A karsztvíz helyzete alapján: mélykarszt, sekélykarszt

- A karszt elhelyezkedése alapján: nyílt karszt, fedett karszt

A felszín alatti vizek hőmérséklete:

- A felszíni hőm. ingadozás a mélység felé haladva csökken

- 20 m-en 10 oC (= Mo. évi középhőmérséklete)- Hévíz= vízföldrajzi szempontból 10 oC felett,

balneológiai szempontból 20 oC felett- A mélyebben fekvő vizek hőm.-e a geotermikus

gradienstől függ

Felszín alatti vizek minősége - össefoglalás

Jellemzői:- Keménysége (vulkáni kőzet lágy – ül. kőzet kemény)

- Szénsavtartalma- Kémhatása- Sótartalma (édesvíz, brakkvíz, sósvíz)

Ásványvizek (oldott ásványi anyagtart. alapján): Pl: alkálikus vizek (K,Na, Ca), földes-meszes, konyhasós,

keserű vizek, vasas, kénes, jódos-brómos, radioaktív)

A felszín alatti vizek felszínre lépése:

1. Areális felszínre lépés (mocsár, láp)

2. Pontszerű felszínre lépés (forrás)

Források tipizálása:- A forrás és a táplálóterület magassági helyzete

alapjánA) Leszálló forrás (rétegforrás, törmelékforrás)

B) Átbukó forrás (egyszerű átbukó forrás, szűkülő forrás)

C) Felszálló forrás (vetőforrás, réteggyűrődéses forrás)

Források tipizálása:- Működés jellege alapján:

A) Állandó forrás (Vaucluse-ök)

B) Időszakos forrás (intermittáló, epizodikus)

Intermittáló: periodikusan ismétlődő időközönként következik be a vízszállítás (gejzírek)

Epizodikus: a vízszállítás nem szabályos időközönként következik be (éhségforrás, katavotra)

A vizek természetes előfordulása

1. FELSZÍNI VIZEK: természetes állóvizek (tó, mocsár,

tenger) mesterséges állóvizek (víztározók)

 természetes vízfolyások (folyó, ér, patak)mesterséges vízfolyások (csatorna).

FogalmakFogalmak VízgyűjtőterületVízgyűjtőterület VízválasztóVízválasztó Vízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvízVízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvíz Ártér nagyvíz idején árvízi meder területeÁrtér nagyvíz idején árvízi meder területe Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak

között hullámtér, gátak mögött ármentesített között hullámtér, gátak mögött ármentesített területterület

TeraszképződésTeraszképződés VízhozamVízhozam Hordalékjárás – hordalékképződés – Hordalékjárás – hordalékképződés –

hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, zátony,sziget) – esés, sebességzátony,sziget) – esés, sebesség

Folyóvíz munkája:Folyóvíz munkája:- Munkavégzés függ: vízhozam, meder

esése, áramlási sebesség.

- A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében:

a) Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon)

b) Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon)

c) Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

A Duna mai vízgyűjtő területén ma is dolgoznak azok az erőhatások, amelyek a múltban annak domborzatát alakították.

Így jelenleg is tartanak a felszín süllyedő és emelkedő mozgásai. Emelkedik pl. az Alacsony – Tátra Ny-i fele (2mm/év),az Észak-keleti- és Keleti-Kárpátok(2-3mm/év). Süllyedő terület pl. a Kisalföld Ny-i fele(1mm/év), és É-i, szlovákiai része (3-4mm/év).

Ennek felszínfejlődési következménye az lesz, hogy a süllyedő területek magukhoz vonzzák a vízfolyásokat, s ezáltal környezetük vízrajzi központjaivá, erózióbázisaivá, s egyben

hordaléklerakó helyeivé is lesznek. Ezzel szemben az emelkedő területek mederbevágódást és völgymélyülést idéznek elő, ami meggyorsítja a felszín lepusztulását, s annak következtében a hordaléktermelést.

A mederalakítás a szintváltozásokon kívül függ a kanyarulatfejlődéstől.

Mai szabályozott állapotukban természetesen sem a Dunán , sem a mellékfolyókon nem mehet végbe teljes kanyarulatfejlődés. Megakadályozza azt a folyómedrek szabályozása partvédőművekkel és sarkantyúk építésével. A folyószabályozások ezáltal csökkentik a felszínfejlődésben betöltött szerepet.

További változásokat idéznek elő a vizek hasznosítására irányuló törekvések. – kommunális és ipari vízellátás céljára végzett

vízkivezetések, – a tisztítatlan használt vizek és szennyvizek

bevezetése,– a folyók energiájának kinyerését és a hajózást

szolgáló vízlépcsők (a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség romlást eredményezhet). romlást eredményezhet).

Társadalmi hatások a folyó Társadalmi hatások a folyó életébenéletében

• a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a folyó felszínfejlődési szerepétfolyó felszínfejlődési szerepét

• a folyószabályozás előnye-> lakosság a folyószabályozás előnye-> lakosság biztonságabiztonsága

• vízellátás céljára történő felszíni vízkivételekvízellátás céljára történő felszíni vízkivételek• tisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetésetisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetése• a folyó energiájának kinyerését szolgáló a folyó energiájának kinyerését szolgáló • vízlépcsők->vízminőséget és a folyó vízlépcsők->vízminőséget és a folyó

mechanizmusát változtatják megmechanizmusát változtatják meg

A folyók vízminősége és A folyók vízminősége és felszínalkotó szerepének felszínalkotó szerepének

megtartásamegtartása1.1. Bevezetett használt vizek és szennyvizek teljes

megtisztítása.2. A folyók 2. A folyók hordalékszállításának biztosítása a duzzasztott a duzzasztott

térben való lerakódás és felhalmozódás ellen.térben való lerakódás és felhalmozódás ellen.3. A száraz 3. A száraz medenceterületek és a környező a környező

csapadékosabb csapadékosabb hegyvidékek vízháztartásában az az ellentétek feloldása

- az árvizek fenyegetése a sík vidéken - az árvizek fenyegetése a sík vidéken - vízutánpótlás az aszályos időszakban- vízutánpótlás az aszályos időszakban- megoldás: - megoldás: hegyvidéki tárolótér - csökkenthetők csökkenthetők

az az árvízi csúcsok, száraz időben öntözésárvízi csúcsok, száraz időben öntözés- megoldás: - megoldás: erdők szerepe erdők szerepe lefolyást késleltető lefolyást késleltető

szerep, csökken az árhullám szintje, csökken a szerep, csökken az árhullám szintje, csökken a lejtőerózió, csökken a hordalékképződéslejtőerózió, csökken a hordalékképződés

Folyószabályozás a Duna menti országokban

NémetországbanNémetországban a Duna a Duna 580 km580 km hosszan folyik az osztrák hosszan folyik az osztrák határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. Árvízi gátakÁrvízi gátak védik a folyó árterét védik a folyó árterét 183 km183 km hosszan. hosszan.

AusztriábanAusztriában a Duna-szakasz hossza a Duna-szakasz hossza 350km350km, amiből 21 km , amiből 21 km közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. 200 km-200 km-enen át át védgátakvédgátak oltalmazzák. oltalmazzák.

A A szlovákiai Duna-szakaszszlovákiai Duna-szakasz 172 km172 km hosszú. Amiből 142 km hosszú. Amiből 142 km Magyarországgal közös. Magyarországgal közös. Árvízi gátakÁrvízi gátak kísérik a jobb és a bal kísérik a jobb és a bal parton végig. parton végig.

Magyarországon Magyarországon a  Duna a  Duna 417km417km hosszan folyik. Ez a Duna- hosszan folyik. Ez a Duna-szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület,szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület, a a védgátak közel 45 000km2védgátak közel 45 000km2  -t védnek  -t védnek az árvizektől. Az az árvizektől. Az aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia hasznosítás) fejlesztésére épültek hasznosítás) fejlesztésére épültek vízlépcsők vízlépcsők (Bős). (Bős).

Az árvizek növekedésének főbb okai(MTA közvélemény-kutatás)

Az árvizek növekedésének legfőbb okai

Felső-Tisza Szolnok Zala Székes-fehérvár

A gátak karbantartásának elhanyagolása

65 72 75 78

Az erdők kivágása 84 67 57 45

Új gátak építésének elhanyagolása 41 59 60 69

A szomszéd országok hanyagsága 59 46 46 32

Az égh változás miatt bekövetkezett gyakori esőzések

52 42 38 35

Építési engedélyek kiadása árvíz fenyegetett területeken

13 29 44 50

Vízkészletek1) Felszíni vízkészlet (csapadék, vízfolyások)

2) Felszín alatti vízkészlet

Vízkivétel Magyarországon

• Napi 2,7 millió m³:– 50% rétegvíz– 30% parti szűrésű víz– 15 % karsztvíz– 5% talajvíz (illegális kivétel nélkül)

A víz szennyező anyagai

• a. Természetes szennyezőanyagok:

 Arzén ( 0.17 g/l ) Nitrát ( 40 mg/l ), nitrit ( 2 mg/l ) Higany ( 0.1 g/l ) Bárium ( 1 mg/l ), bór ( 0.3 mg/l ) Vas , mangán ( 0.1 mg/l ).

• Természetes szervesanyagok.

Természetes vízszennyeződés

Nitrogénvegyületek:

• Nitrifikáció (oxidatív környezetben)

fehérjék- ammonia - nitrit – nitrát

• Denitrifikáció ( anaerob folyamat)

A víz szennyező anyagai

• b.  Antropogén szennyezőanyagok: szennyvíz szintetikus detergensek klór-fenolok peszticidek ásványolaj termékek toxinok • egyéb.