Fenntartható tanulás a közösségben – kézikönyv

Kézikönyv

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

Előtérben az idősek tudása és tapasztalata – új lehetőségek azonosítása az aktív időskor és a tanulás érdekében

Fenntartható tanulás a közösségben

A partnerszervezetek listája

Szerkesztette: Val Bissland, Maureen Marley, Charlotte StrümpelKiadja: Austrian Red Cross, Wiedner Hauptstraße 32, 1041 Vienna, AustriaTel.: +43 (0) 1 589 00-128, www.redcross.at, ZVR-Zahl: 432857691Design: November Design & PRNyomdai munkálatok: gugler GmbH, Auf der Schön 2, A-3390 MelkFordította: Mészáros Szófia

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Képek forrása: Adult Education Centre of the City of Helsinki, Budapesti Művelődési Központ, Lunaria, Policy Research Institute on Ageing and Ethnicity, Research Institute of the Red Cross, University of Strathclyde

Impresszum:

2

AusztriA

Austrian Red CrossCharlotte Strümpel, Cornelia HacklTel. +43 1 58 900 128 [email protected] www.roteskreuz.at

Research Institute of the Red CrossKatharina Resch, Monika HöglingerTel. +43 1 79 580 5427 [email protected] www.wrk.at/forschungsinstitut

Circle of Austrian Adult Education Associations Wolfgang KellnerTel. +43 1 5336547 [email protected] www.ring.bildungswerke.at

Finnország

Adult Education Centre of the City of Helsinki Pirjo Halla, Elisa TanTel. +358 9 31088571 [email protected] www.hel.fi/tyovaenopisto

némEtország

ISIS – Institut für Soziale InfrastrukturKarin StiehrTel. +49 69 2648650 [email protected] www.isis-sozialforschung.de

mAgyArország

Budapesti Művelődési Központ Brenner Zsuzsanna, Basel Péter Tel. +36 1371 2770 [email protected] www.bmknet.hu

olAszország

LUNARIA Davide di Pietro, Sergio Crimi Tel. +39 0 68841880 [email protected] www.lunaria.org

nAgy-BritAnniA

PRIAE – Policy Research Institute on Ageing an EthnicityNaina Patel, Ahsan Mahlik Tel. +44 1204 386 305 [email protected] www.priae.org

University of Strathclyde Maureen Marley, Val BisslandTel. +44 (0)141 548 43 [email protected]/ssi.html

INTEVAL Ltd. Nicholas Walters Tel. +44 1483 [email protected] www.surrey.ac.uk/politics/cse

tartalomjegyzék

3

1. Bevezetés és a műhely elméleti alapjai 4

2. A műhely tervezése és lebonyolítása 7

3. Példa egy kétnapos műhelyre 10

4. A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok 11

5. A tudásprofil elkészítése 13

6. Az első nap értékelése 22

7. A műhelyek közti tevékenységek 23

8. Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei 25

9. Az akcióterv elkészítése 26

10. Hogyan tovább? 28

11. Értékelés és zárás 30

12. Utánkövetési szakasz 31

4

1Bevezetés

Miért aktuális ez a workshop (műhelymunka) kézikönyv?Köztudott, hogy Európa jelentős demográfiai változáson megy keresztül, és az elkövetke-zendő négy évtizedben várhatóan tovább nő az idősebb felnőttek aránya a fiatalokhoz képest. Egyre nagyobb horderejű személyes, társadalmi és politikai kérdéssé válik, hogy az emberek mivel töltik időskori éveiket. Ráadásul a nyugdíjkorhatár sem mondható biztos pontnak, mert sokan nyugdíjas korukban is tovább dolgoznak, mások pedig új utakat keresnek az aktivitás megőrzésére és képességeik hasznosítására, vagy épp új készsége-ket sajátítanak el. E demográfiai változásra reagálva került kidolgozásra a műhely képzési programja.

Miről szól a projekt?A „Fenntartható tanulás a közösségben” projekt az Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás programjának GRUNDTVIG-alprogramja által finanszírozott két éves európai projekt volt, amely az Ausztriai Vöröskereszt vezetésével, és hat európai ország (Ausztria, Magyarország, Németország, Olaszország, Finnország és Nagy-Britannia) szervezeteinek együttműködésével zajlott. A projekt célja az volt, hogy új, gyakorlatias módszereket dolgozzon ki az idősek meglévő tudásának és tapasztalatainak áttekintésére, és feltérké-pezze a lehetőségeiket a tanulásra és a közösségbe való bevonódásra. Ez egy újonnan kidolgozott műhelymunka-modell keretei között valósult meg, ennek leírását tartalmaz-za kézikönyvünk.

A műhelymunka céljaiA kétnapos műhelymunka két részből áll: ● A résztvevők tudásának egyéni feltérképezése a múltbéli tapasztalatok és tanulmányok

alapján (tudásprofil készítése).● Személyes akcióterv készítése az újonnan felderített és jelentőségük szerint rangsorolt

érdeklődési területek alapján.A műhelymunka formája – az aktív részvételre bátorító, biztonságos és meghitt légkör-ben zajló kiscsoportos foglalkozás – ideális környezetet biztosít a sokféle igény megfelelő kiszolgálására.

Ki vehet részt a műhelymunkában? A foglalkozást hat ország 103 résztvevőjével tesztelték a partnerek: egyaránt jól működött a már bejáratott programokon részt vevő önkéntesek csoportjaival, a közösség lehetséges „motorjainak” tartott emberek csoportjaival és a helyi kisebbségi közösségek idős tagja-ival is. Különösen hasznos lehet a projekt, ha egy idősek számára szervezett, tanulásra és közösségbe való bevonódásra irányuló hosszú távú programba illeszkedhet bele. Az ideális csoportméret 10–15 fő.

Hogyan segítheti a kézikönyv az idősekkel foglalkozó szakemberek munkáját?A kézikönyv célja, hogy a hasonló műhelyek vezetésében segítséget nyújtson, és a szer-vezeteket is ilyen kezdeményezések kidolgozására és elindítására buzdítsa. A partnerek gyakorlati tapasztalataira épít, a tervezés és lebonyolítás mellett a feldolgozó és értékelő munka folyamán is.

1. fejezet – Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

5

Hogyan használjuk a kézikönyvet? A kézikönyv egyaránt használható ötletgyűjteményként és útmutatóként olyan projek-tekhez, amelyek az idősek új életszakaszba való átlépését segítik a mai változó világ-ban. A műhelymunka anyagát az adott célcsoport igényeihez lehet igazítani, hogy új perspektívákat kínálhasson számukra. A munkamódszereknek is a résztvevők kulturális meggyőződéseihez, értékeihez és elvárásaihoz kell igazodniuk. A projekt honlapján, a www.slic-project.eu címen a műhelymunkával kapcsolatos további anyagok is elérhetők, valamint az egyes országokban megrendezett műhelyek részletei is megtalálhatók. A 10. oldalon a műhelyek ajánlott napirendje olvasható. A honlapon elérhető tartalmak felhasz-nálásával a programot a résztvevők igényeihez és a rendelkezésre álló forrásokhoz lehet igazítani.

Kik használhatják a kézikönyvet? A kézikönyvben részletesen leírt mintaprojektek ihletet adhatnak különféle, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos projektekkel foglalkozó szervezetek vagy csoportok vezetői-nek és gyakorló szakembereinek, valamint idős korú önkénteseknek és kortárs oktatóknak is. Szintén hasznosnak bizonyulhat a kézikönyv a felnőttképzési szakemberek, időskori szervezetek, önkéntes és közjóléti szervezetek és hálózataik, továbbá a helyi hatóságok és a területen dolgozó törvényhozók számára.

A műhely elméleti alapjai

Ebben a részben röviden áttekintjük a mintaprojektekben alkalmazott módszerek mögött meghúzódó elméleti alapokat és a főbb fogalmakat, amelyek segítenek a műhelymunka logikai alapjainak alaposabb megértésében.

Tudásprofil (a szakértelem/készségek feltérképezése) A projekt csapata a „szakértelem/készség” és „kompetencia” fogalmakat az Európai Szakképzés- fejlesztési Központ (CEDEFOP) definíciójának megfelelően használja: ● szakértelem/készség: egy feladat elvégzéséhez szükséges tudás és tapasztalat; ● kompetencia: a tudás, szakmai tapasztalat és szakértelem alkalmazásának képessége

megszokott vagy változó környezetben.

Bár a fizetett munka világában alapkövetelmény az önéletrajz, az idősek közül sokaknak nincs személyes tapasztalata saját tudásprofiljuk felvázolásában. A projekt módszere segít a fontossági sorrend felállításában, és a korábban elfelejtett vagy figyelmen kívül hagyott szaktudás és tapasztalatok azonosításában.

Ez a folyamat: ● pozitív érzéseket kelt és növeli az önbecsülést, ● nagyobb rálátást kínál az egyéni erősségekre, ● további tanulásra ösztönöz, ● rávilágít arra az értékre, hogy a szakértelmet fel lehet használni az önkéntes munkában.

Akcióterv Bizonyított tény, hogy egy akciótervnek jól körvonalazottnak, gyakorlatiasnak és meg-valósíthatónak kell lennie. Bár a műhelymunka lényegi része a tudásprofil megalkotására koncentrál, fontos, hogy a résztvevőknek a program végére legyen elképzelésük arról,


1Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

6

hogyan tovább, melyek a következő lépések. Ehhez szükség lesz a helyi közösség szerve-ződéseinek, szervezeteinek felderítésére, és a képző szervezeten kívüli források bevonására is. Egyes partnerek a műhelymunka részeként lehetővé tették a helyi civil szervezetek önkénteseinek és szervezeteiknek, hogy röviden bemutassák a tevékenységüket a műhely résztvevőinek, ezzel is segítve őket a következő lépések megtervezésében.

Empowerment (kezdeményező és öntevékeny magatartásra ösztönzés) A műhelymunka során a résztvevőkkel való kapcsolat az öntevékenység szellemében ala-kul. Az öntevékenység alatt itt az „együttműködő részvételt” értjük, ahol az idős emberek aktívan részt vesznek a tanulási folyamatban, ahelyett, hogy egy kész napirendet kapnának kézhez. Az egyének kezdeményező és öntevékeny magatartása magában foglalja a közösség és a kollektív cselekvés gondolatát is.

A közösségfejlesztés, önkéntesség és az élethosszig tartó tanulás összefüggései A fenti fogalmakat gyakran egymástól függetlenül kezelik. A projekt holisztikus megköze-lítésre törekszik. Az önkéntesség útján az egyén gazdagítja a közösséget, és ezáltal a saját élete is jobbá válik. A projekt megközelítése az élethosszig tartó tanulást a késői életsza-kasz-váltásokhoz kapcsolta, szemben az általános gyakorlattal, ami a munkához szükséges képzéshez köti.

Aktív időskorA fizetett munka és a munkakörnyezeten belüli társadalmi helyzet szorosan kötődik az ember önazonosságának megéléséhez. Amikor az ember nyugdíjba vonul, az önbizalma is gyakran meginog. A műhelymunka szemléletének segítségével előtérbe kerülhetnek az idős emberek eddig kiaknázatlan jövőbeli lehetőségei és erőforrásai. A műhelymunka se-gítséget nyújt a fontossági sorrend felállításában, és a döntések meghozatalában, valamint az új lehetőségek megragadásához szükséges további tanulmányok átgondolásában, és ezáltal lehetővé teszi az aktív időskort.

Hátrányos helyzetű csoportokAz EU politikája a társadalomba való be/visszailleszkedést és a társadalmi összefogást szorgalmazza. Az idősek egy része jobban ki van téve az elszigetelődésnek, különösen az alacsonyabb iskolázottságú és társadalmi helyzetű emberek. A projekt szemlélete sze-rint igyekszik befogadó és vonzó környezetet nyújtani a formális tanulás terén kevesebb tapasztalattal rendelkező idősek számára, és felhívja a figyelmet az informális tanulásra, amelyben már nekik is volt részük.


1Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

7

2 A műhely tervezése és lebonyolítása

A műhely tervezése

Jól körülhatárolt célokat tűztünk ki?A műhely általános céljait a 4. oldalon összefoglaltuk. Fontos azonban különös figyelmet fordítani a saját szervezetünk vagy csoportunk stratégiai célkitűzéseire. Előfordulhat, hogy egy bizonyos szektort, közösséget vagy régiót helyeznénk előtérbe, de az is lehet, hogy egyszerűen csak tudatosítani szeretnénk a résztvevőkben készségeiket, és figyelemmel kísérni a változásokat. Mindenképpen a tervezési folyamat elején kell tisztázni a célokat, és megvitatni őket az érintettekkel, szem előtt tartva a résztvevők, a szervezet és a közösség érdekeit.

Pontos elképzelésünk van a célcsoportról?A célcsoport kiválasztása a műhely pontosan körvonalazott céljaitól függ. El kell dönteni, hogy a műhellyel elsősorban idős nőket vagy férfiakat szólítsunk meg, vagy inkább vegyes csoportokban gondolkodunk. Dönthetünk úgy is, hogy kifejezetten egy etnikai kisebbség tagjait célozzuk meg, vagy épp szándékosan vegyes etnikai összetételű csoportot hozha-tunk létre. Egyes esetekben lehetséges, hogy az idősek fiatalabb korosztályát szeretnénk megszólítani, például a közvetlenül nyugdíjazás előtt álló vagy a közelmúltban nyugdíjba ment embereket. Fontos a különböző célcsoportok eltérő elvárásait és igényeit figyelembe venni, mert ezek függvényében változhat a műhely tartalma, időbeosztása és az alkalma-zott módszerek.

Honnan toborozzunk résztvevőket? ● Vegyük fel a kapcsolatot a szervezetünknek dolgozó aktív önkéntesekkel, ismerjük el a

tevékenységüket, ösztönözzük őket a folytatásra, és biztassuk őket, hogy kortárs okta-tók legyenek.

● A szervezetünkkel kapcsolatban álló embereket elérhetjük plakátokkal, e-mailen, levél-ben vagy telefonon.

● Új résztvevőket toborozhatunk a helyi újságban vagy rádióban feladott hirdetés útján, vagy a szervezetünk szokásos kommunikációs csatornáin keresztül.

Lényeges szempont, hogy jó reklámanyagot állítsunk össze, amelyből világosan látszik, mire számíthatnak a résztvevők, így elérjük azokat, akik számára érdekes és hasznos lehet a műhely.

A sajtóanyagban szerepelnie kell a következőknek: ● a műhely segítséget kíván nyújtani az embereknek tudásprofiljuk felvázolásában; ● a műhely segít átgondolni a jövőre vonatkozó elképzeléseiket és cselekvési tervüket;● a kötetlen és barátságos hangulatú interaktív műhelymunka előnyeinek;● a műhely idejének és helyszínének, megemlítve, hogy mindkét alkalomra el kell jönni;● perforált, letéphető résznek az elérhetőségünkkel, hogy rögtön reagálni tudjanak a

hirdetésre.

Milyen a megfelelő helyszín? A választott helyszín követelményei: ● legyen közel a résztvevők otthonához vagy könnyen elérhető tömegközlekedéssel;● elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kis csoportokban asztalok mellett lehessen dol-

gozni, és maradjon tér a mozgásra is;● a terem legyen jól szellőző és megfelelően fűthető; ● a teremben vagy a közelben büfé vagy étkezésre alkalmas hely is szükséges.

2. fejezet – A műhely tervezése és lebonyolítása

8

Mi az ideális időkeret? A mintaprojekteknél az bizonyult sikeresnek, ha két egynapos szakaszt tartottak 10:00–16:00-ig, egy hét szünettel a két nap között, hogy elegendő idő jusson a hallottak átgon-dolására. A pontos időkeret azon múlik, hány résztvevő van, milyen élet- és tanulási tapasz-talattal rendelkezik a csoport, és milyen tevékenységekre kerül sor a műhelymunka során. Amennyiben elegendő forrással rendelkezünk, hasznos lehet egy harmadik utánkövetési alkalom is, hogy a résztvevők megoszthassák egymással a fejleményeket, megvitathassák a kapcsolatépítés lehetőségeit, és támogatást nyújtsanak egymásnak.

Milyen forrásokra lesz szükség? A minimális feltételek között szerepel egy (de inkább két) foglalkozásvezető, az admi-nisztrációs teendőket ellátó személy, egy megfelelő helyszín, alapvető kellékek és vala-milyen étkezési lehetőség. Meg kell tervezni a kétnapos műhely költségkeretét, és fel kell mérni, hogy a szervezetünk tudja-e állni a költségeket, vagy szükség lesz külső támogatás bevonására helyi, országos forrásból vagy az európai közösségen keresztül.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő foglalkozásvezetőt? Az ideális foglalkozásvezető olyan személy, akinek van tapasztalata idős emberek oktatásá-ban, „segítőként” működik, és képes egy változatos összetételű csoporttal foglalkozni oly módon, hogy közben az egyéni igényekre is odafigyel.

A jó foglalkozásvezető: ● úgy tudja irányítani a csoportot, hogy nem dominál a részvétele,● mindenkit be tud vonni a közös munkába és önkifejezésre ösztönöz,● jól kezeli az eltérő véleményeket, ● az eltérő álláspontokra megfelelően reagál, a nehézségeket tapintatosan kezeli,● rugalmas, alkalmazkodóképes, és végig pozitív hozzáállással vezeti a műhelyt.

Egy idős foglalkozásvezető hamarabb megtalálhatja a hangot a csoporttal és könnyebben elnyerheti az önelemző feladatokhoz elengedhetetlen bizalmat, de egy jól képzett és ta-pasztalt fiatalabb szakember is éppoly jól megfelelhet a feladatnak. Óvakodjunk azonban attól, hogy tapasztalatlan foglalkozásvezetőre bízzuk a műhelyt, bármilyen korú is legyen, mert egy ilyen csoportnál ez nem kecsegtet túl sok sikerrel.

A műhely lebonyolítása

Lehetséges nehézségek, kihívások a munka során:● Személyes információ megosztása. Tisztázni kell, hogy mindenki eldöntheti, mennyi információt vagy személyes tapasztalatot oszt meg a csoporttal, és bárki nyugodtan elmehet, ha a műhely nem felel meg az előze-tes elvárásainak. Ezt elkerülhetjük, ha a reklámanyag megfogalmazása lényegre törő és pontos. ● Néhányan gátlásosak lehetnek mások előtt.Már a legelején le kell szögezni, hogy a műhelymunka során elhangzottakat bizalmasan kezeljük. Ha megismerik egymást az emberek, a kiscsoportos munkát rendszerint nagyon felszabadítóként élik meg.



9

● Elterelődik a szó a tárgyról.A jó foglalkozásvezető képes tapintatosan visszaterelni a szót a műhely eredeti témájához. ● Kreatív és gördülékeny munkafolyamat. A foglalkozásvezető törekedjen gördülékeny és kényelmes tempójú munkára, legyenek egyéni segédanyagai és írásos útmutatói a feladatokhoz. Igyekezzen a résztvevőket pár-beszédre, vitára és együttműködésre serkenteni. Legyen tapintatos és lelkesítő, és pró-bálja meg elérni, hogy a résztvevők kreatívan mérlegeljék a készségeiket és a lehetséges jövőbeli terveiket. Legyen kész arra, hogy átszabja a feladatokat és az időbeosztást, ha a résztvevők elfáradtak. ● Írási nehézségek.A foglalkozásvezetőnek fel kell készülnie arra, hogy néhány résztvevőnek gondjai lehetnek az írással. Javasolja a résztvevőknek, hogy a csoportos feladatokat együtt oldják meg, így bárki kivonhatja magát egy adott feladatból, ha akarja.● Szünetek.A műhelyen kívüli vagy személyes ügyek intézését a szünetekben bonyolítsuk. Próbáljuk a résztvevőket kapcsolatteremtésre és eszmecserére ösztönözni a műhelymunka szünetei-ben és a műhely után.

Hogyan őrizzük meg a lendületet az újabb műhelyekhez? ● Utólagos értékelő technikák alkalmazásával tökéletesítsük a legsikeresebb módszere-

inket. ● A tapasztalatainkat és a sikeres műhelyek hírét tegyük közzé a szervezetünk megjele-

nési felületein, a közösség fórumain és az interneten. ● Keressük a kapcsolatot más szervezetekkel, hogy még több hasonló gondolkodású

embert érjünk el. ● Tervezzünk és indítsunk PR-kampányt rögtön a sikeres műhelyeket követően.● Ha a forrásaink lehetővé teszik, jelöljünk ki külön kapcsolattartó személyt ehhez vagy

más hasonló projekthez.



10

3 Példa egy kétnapos műhelyre

Műhelymunka – 1. nap

● A műhely bemutatása, ráhangolódó gyakorlatok – 11. és 12. oldal● Kávészünet● Tudásprofil 1. szakasz: előkészületek – 13., 15., 17., 19. oldal● Ebéd● Tudásprofil 2. szakasz: a tudásprofil felvázolása – 13., 14., 16., 18., 21. oldal● Kávészünet ● A két alkalom közti feladatok kifejtése és megvitatása – 23. oldal● Az első nap megünneplése és értékelése – 22. oldal

A két alkalom közti feladatok elvégzése. Ha lehetséges, adjunk meg a résztvevőknek egy telefonszámot vagy e-mailcímet, ha kérdés merülne fel az otthoni feladattal kapcsolatban.

Műhelymunka – 2. nap

● Nyitás: üdvözöljük a résztvevőket, összefoglaljuk az 1. nap eredményeit és a 2. nap céljait (15 perc)

● Visszajelzés az otthoni feladatokról, a tudásprofil folytatása/utómunkálatai (15 perc)● Önkéntes tevékenységek és tanulási lehetőségek bemutatása – 25. oldal ● Kávészünet ● Az akcióterv bemutatása vagy a tudásprofil befejezése – 26. oldal ● Ebéd ● Az akcióterv elkészítése – 26. és 27. oldal ● Kávészünet ● Értékelés és zárás – 30. oldal

Ez az általános példa egy lehetséges időbeosztást és feladatsort mutat be. A konkrét foglalkozást és napirendet az egyedi céljainkhoz, a csoport nagyságához és összetételéhez igazíthatjuk. A www.slic-project.eu weboldalon további példák találhatók megvalósult műhelyekre és napirendekre. A foglalkozásoknál feltüntetett időtartamok csak hozzáve-tőlegesek, függnek a csoport méretétől és összetételétől, valamint a foglalkozásvezető stílusától is.

3. fejezet – Példa egy kétnapos műhelyre

11

45–60 perc

4● A műhely céljának, módszereinek és stílusának bemutatása.● A napirend ismertetése, gyakorlati információk. ● Kellemes, barátságos hangulat kialakítása. ● A résztvevők közti párbeszéd és együttműködés elősegítése. ● A műhellyel kapcsolatos elvárások összegyűjtése a résztvevőktől.

● Üdvözöljük a résztvevőket, és bemutatjuk a foglalkozásvezetőket. ● Kiosztjuk az első nap napirendjét, és megbeszéljük a „házirendet”. ● Kiválasztjuk a csoportunknak megfelelő ráhangolódó gyakorlato(ka)t.● Beszélünk a műhely céljairól, módszereiről és stílusáról, továbbá arról, mire számíthat-

nak a résztvevők a műhelymunka két napja során. Mondjuk el, hogy interaktív munkára és barátságos, kellemes hangulatra törekszünk.

● Összegyűjtjük a résztvevők elvárásait a műhellyel kapcsolatban.

Ráhangolódó gyakorlatok (ice breaker) és az elvárások összegyűjtése

(További gyakorlatok a www.slic-project.eu weboldalon.)

1. gyakorlat: Helló! A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy lassan sétáljanak körbe a teremben, és szó nélkül biccentsenek és mosolyogjanak egymásra. Aztán lassan sétálva köszönjenek oda egymásnak, különböző köszönési formákat használva (pl.: Helló! Jó reggelt! Örülök, hogy találkoztunk…). Végezetül gyorsabban sétálva köszöntsenek mindenkit a teremben.

2. gyakorlat: MegismerkedésMindenki kap egy papírt négy kérdéssel (név, kedvenc szín, kedvenc nyaralási hely, van-e tapasztalata az önkéntességben). A résztvevők párosával felváltva felteszik egymásnak a kérdéseket. Mindenki felírja a párja válaszait, és ismerteti az egész csoport előtt. Ha párat-lan számú résztvevő van, hármasával is dolgozhatnak.

3. gyakorlat: Honnan jöttél? Ehhez nagyobb térre van szükség. A foglalkozásvezető kijelöli az ország vagy a város képzeletbeli térképét a padlón (az égtájak vagy a városközpont meghatározásával), és a résztvevők az utasítások alapján megkeresik benne a helyüket (pl.: hol születtek, hol élnek most stb.). A feladat hatására a résztvevők mozogni kezdenek, keverednek egy kicsit, és átérzik a csoporthoz tartozás élményét. Ha mindenki a megfelelő helyen áll, hagyhatunk egy kis időt a beszélgetésre. Aztán megkérjük őket, hogy mutatkozzanak be, és mondjanak magukról néhány dolgot.

Célkitűzés

5 perc

15–20 perc

20 perc

A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

4. fejezet – A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

A tevékenység menete

12

4. gyakorlat: Az elvárások összegyűjtése a csoporttólPárban, kis csoportokban vagy az egész csoportot összevonva kérjük meg a résztvevőket, hogy írják le, mit várnak a kétnapos műhelytől. Ha párban vagy kis csoportokban dolgoz-nak, hagyjunk egy kis időt a válaszok megvitatására. Ezután a csoporttal közösen gyűjtsük össze az elvárásokat, és írjuk fel egy flipchart („papírfunkciós”) táblára. Hangsúlyozzuk, hogy a műhely teljes ideje alatt nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak egyéni nézőpontok. Vegyük át, hogy az elvárások közül melyeknek tud megfelelni a műhely, és melyik mutat túl a műhely lehetőségein.

● A résztvevők bemutatkozását ötvözhetjük az elvárások összegyűjtésével (pl.: 3–4. gya-korlat).

● Az összegyűjtött elvárásokat jól olvashatóan írjuk fel a táblára, hogy mindvégig látható-ak maradjanak, és rendszeresen ellenőrizzük, jó irányba haladunk-e.

● Mindenkit biztosítsunk arról még egyszer, hogy a személyes adatok megosztása nem kötelező.

● A rendelkezésre álló idő, a műhely céljai és a csoport mérete/összetétele függvényében ejthetünk pár szót az öregedés és a tanulás kérdéséről és/vagy a 5. és 6. oldalon említett kulcsfogalmakról.

5. gyakorlat: Mindkét napot kezdjük és zárjuk egy dallal, jókívánsággal vagy verssel.

● Adjuk meg a műhely alaphangját azzal, hogy egy dallal, jókívánsággal vagy verssel kezdjük és zárjuk a napot, ezzel keretet adva a munkának.

Kérjünk meg egy önként jelentkezőt, hogy nyissa meg a napot egy dallal, jókívánsággal vagy verssel, amit a csoport többi tagja meghallgat. A nap végén megismétlődik ugyanez az esemény, és így zárul a „kör”.

● Ne kommentáljuk vagy elemezzük a hallottakat, mert ezek az egyének és a csoport érzéseinek kifejezésére szolgálnak, és a jókívánságok szerepét töltik be.

● Bátorítsuk a csoportot arra, hogy ők is csatlakozzanak a dalhoz/vershez.● Ha többen is jelentkeznek, akkor a műhely elején és végén egyenlően megoszthatjuk

köztük az időt.

Mire figyeljünk az 5. gyakorlatnál?


Célkitűzés

Mire figyeljünk az 1–4. gyakorlatoknál?

20 perc

10 perc

4 A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

4. fejezet – A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

13

A műhely egyik központi eleme az egyéni tudásprofil elkészítése. Ennek segítségével a résztvevők tudatosítják magukban, hogy milyen készségeket és képességeket sajátítottak el eddigi életükben. A tudásprofil elkészítésének folyamata egy előkészítő és egy tényleges megvalósító fázisból áll. Egy idősekből álló csoportban sok eltérő élettapasztalattal rendel-kező emberrel találkozhatunk, így a tudásprofil megalkotásához is többféle megközelítés áll rendelkezésünkre. Ebben a fejezetben három módszert mutatunk be, szemléltetve a témában rejlő lehetőségeket és a különböző eszközök alkalmazását.

Előkészítő fázis

Célkitűzés

● A résztvevők megismertetése a készség fogalmával.● Lehetővé kell tenni a résztvevők számára a terminológia alkalmazását. ● Átgondolni mind a saját készségeiket, mind a másokét.● Meg kell tudni, milyen élet- és munkatapasztalatokat becsülnek nagyra.

Kellékek

● jól felszerelt terem projektorral, vetítővászonnal, táblával (flipchart),● elegendő mozgástér,● átrendezhető székek és asztalok.

A tudásprofil elkészítése

Célkitűzés

● A résztvevők bátorítása, hogy visszatekintve újra számba vegyék készségeiket és ké-pességeiket.

● Eldönteni, mely tapasztalatok minősülnek fontosnak és idevágónak.● Mindenkiben tudatosítani a saját készségeit és képességeit.● Megértetni a résztvevőkkel, hogy az életük során a formális képzésen kívül a tapaszta-

lataikból is sokat tanulhattak.● Rámutatni, hogy az egyes készségek jelentősége átértékelődhet különböző életszaka-

szokban.● Elkészíteni a tudásprofilt a jövőbeli cselekvés fontos lépéseként.

5 A tudásprofil elkészítése

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

14

Kellékek

● Ellenőrzőlista vagy memóriatérkép a résztvevők elvárásaihoz és tapasztalataihoz igazodva.

● Definíciók, magyarázatok és példák a készségekre, amelyek segítségével elkészíthető a lista.

● Eszköz annak felmérésére, hogy az egyes készségek mennyire fontosak az egyén számára (pl.: egy ötfokú skála).

Mire figyeljünk a tudásprofil elkészítése során?

● Mindenképpen szánjunk elég időt az előkészítő fázisra, hogy a résztvevők motiváltak legyenek, és megértsék, miért van szükség a tudásprofil elkészítésére.

● A tudásprofil egy személyes dokumentum. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak olyan készségeket tüntessenek fel, amelyek nekik maguknak fontosak, ne akarják egy hosszú értelmetlen listával lenyűgözni a foglalkozásvezetőt.

● A tudásprofilra szánt idő függ a kiválasztott módszerektől és a csoport méretétől, vala-mint összetételétől.


A következőkben három példát mutatunk be a tevékenység lefolytatására, különböző módszerek alkalmazásával (rövid PowerPoint bemutató, vitafórum, előre elkészített fel-adatlapok/kártyák, csoportos és egyéni tevékenységek, „kávéházi beszélgetés”, ötletbör-ze, elmetérkép).



15

Előkészítő fázis: készségkártyák

● tábla (flipchart),● tollak,● asztalok,● üres és előre megírt kártyák (minden 3–4 fős csoportnak 15), feliratozva rendhagyó

készségekkel (pl.: bungee jumping), fontos készségcsoportokkal (pl.: szervezőkészség) és egyszerű tevékenységekkel (nem készségek, például tévénézés).

A foglalkozásvezető ismerteti a készség fogalmát, és példákat hoz készségekre (pl.: nyelv-tudás, főzés, kommunikáció). Minden résztvevő kap 5 üres kártyát, amelyre egy-egy fontos készséget kell felírnia. Ezután 3–4 fős csoportokat alakítanak, és a sajátjaik mellé kapnak még 15 előre megírt kártyát. A csoport feladata az azonos/lényegtelen/ide nem illő kár-tyák kiselejtezése után a megmaradt kártyák fontossági és hasznossági sorrendbe állítása. Eddigre minden csoportnál 10–12 fontos kártya maradt. A csoportokat kettesével össze-vonjuk és a nagyobb csoportok megismétlik ugyanezt a folyamatot a náluk lévő 20–24 kártyával. A csoportok szóvivője ismerteti a végeredményt a többi csoporttal. Az összes csoport által leglényegesebbnek ítélt 10–12 készséget felírjuk a táblára és megvitatjuk.

● Segítsünk a résztvevőknek az otthon, a munkahely és a közösség berkein belül elsajátí-tott készségek minél szélesebb tárházát áttekinteni.

● Szedjük szét azokat a hétköznapi tevékenységeket, amelyek többféle készséget is tartal-maznak, például a főzést.

● Mindenkinek tegyük lehetővé, hogy megfelelő szinten dolgozzon, hiszen egyes embe-rek/csoportok gazdagabb tapasztalattal rendelkeznek, mint mások.

Kellékek


Mire figyeljünk

60 perc

1. példa: készségkártyák és ellenőrzőlista



16

A tudásprofil elkészítése készség lista (checklist) segítségével

● 1. szakasz: 1. példa – Készség lista (melléklet, 32. oldal)● 2. szakasz: 1. példa – Készségek összefoglalása (melléklet, 32. oldal)

1. szakasz A foglalkozásvezető kiosztja a résztvevőknek a készséglistákat, és elmondja, hogyan kell kitölteni 3 lépésben:● El kell olvasni az adott készség nevét és magyarázatát, és eldönteni, vonatkozik-e ránk.

Ha nem, pipáljuk ki a „nincs ilyen tudásom” kockát.● Ha igen, idézzünk fel egy konkrét élethelyzetet, és röviden írjunk le egy példát.● Ha lehet, értékeljük a készséget a skála alapján.● A foglalkozásvezető a résztvevők között körbejár, és ha kell, segít a kitöltésben.

2. szakasz A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, még egyszer nézzék át a készség lista, válasz-szák ki a számukra legfontosabb készségeket, és írják át őket a „készségek összefoglalása” űrlapra.

A műhely első napjának befejezése előtt adjuk meg a lehetőséget a résztvevőknek, hogy megünnepelhessék az aznap elért eredményeket és kifejezhessék, mennyit nyertek a mű-helymunka révén azáltal, hogy áttekintették a készségeik, tapasztalataik és tudásuk széles skáláját. Kérjük meg őket, hogy egy visszajelzéses körben osszák meg a többiekkel, mi az ő 3 legfontosabb készségük, és mi tetszett nekik a legjobban a mai nap során.

Mire figyeljünk

Eszközök


75 perc

15 perc

60 perc



17

Előkészítő tevékenység: PowerPoint bemutató és megbeszélés

● rövid PowerPoint bemutató (l. weboldal),● projektor,● számítógép.

Adjunk elő egy PowerPoint bemutatót a készségek témájában az alábbi szempontokat érintve:● Milyen készségek vannak?● Az élet mely területein sajátíthatunk el készségeket?● Milyen előnyei származhatnak egy idős embernek abból, ha tudatosítja vagy leírja a

készségeit?A bemutató után biztassuk a résztvevőket, hogy kérdezzenek a készség fogalmával kapcsolatban. Hagyjunk időt a téma megbeszélésére.

A foglalkozásvezető legyen gyakorlott PowerPoint felhasználó. A bemutató tartalmazzon illusztrációkat. Hétköznapi nyelvet használjunk, hogy a bemutató formális jellegét ellensúlyozzuk.

Ha a PowerPoint vagy az alkalmazásához szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, használjunk helyette előre előkészített táblát (flipchart).

Kellékek


Mire figyeljünk

20 perc

2. példa: Memóriatérkép és tudásprofil



18

A memóriatérkép és a tudásprofil elkészítése

● 2. példa – Memóriatérkép (melléklet, 33. oldal)● 2. példa – Tudásprofil (melléklet, 34. oldal)

A műhelymunka ezen részének az a célja, hogy az idős emberek egy memóriatérkép használatával összegyűjtsék a készségeiket. A memóriatérkép lényege, hogy a résztvevők felidézzék életük fontos szakaszait, és visszaemlékezzenek, milyen készségeket sajátítot-tak el az adott időszak alatt. A memóriatérképnek nyolc előre meghatározott területe van: munka, iskola, továbbképzés, családi élet, önkéntesség, szabadidő, különleges alkalmak és egyéb. Ha szükséges, a 8 terület mellé beiktathatunk még egyet vagy többet.● Mutassuk be a memóriatérkép fogalmát: osszunk ki mindenkinek egy üres térképet, és

minden területhez hozzunk egy példát (5 perc).● Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyénileg töltsék ki a saját térképüket. A teremben

körbejárva válaszoljunk a felmerülő kérdésekre (30 perc).● Az eredményeket beszéljük meg csoportban: kisebb vagy nagyobb csoportokban

dolgozva mindenki mutassa be az „emlékeit” és legfontosabb készségeit. A megbeszé-lés során a résztvevők válasszák ki a legfontosabbnak ítélt készségeiket, többek között azokat az általuk jól ismert és becsült készségeket is, amelyekkel szívesen dolgoznának a jövőben is.

● A tudásprofil kitöltése: a foglalkozásvezető kiosztja a tudásprofilok adatlapját a résztve-vőknek. Mindenkinek ki kell választania a három kulcsfontosságú készségét, és beírnia a tudásprofilba. Minden résztvevő kitölti a tudásprofilját az élete során elsajátított három legfontosabb készség bejegyzésével (25 perc).

● Ez a tevékenység elbeszélő jellegű, így könnyen előhívja a személyes emlékeket és tapasztalatokat. Jól működik azoknál, akik nem szívesen töltenek ki kérdőíveket írásban.

● Ha egyes embereknek kevesebb tapasztalata van bizonyos területeken (munka, önkén-tesség), a memóriatérkép néhány területe üresen maradhat. Nyugtassuk meg a résztve-vőket, hogy minden memóriatérkép máshogy néz ki.

● Az emberek felidézik majd az emlékeiket a tevékenység alatt. A negatív tapasztalatok is az élet részei, és előfordul, hogy néhányan ezekről is beszélni szeretnének: például a házastársuk haláláról vagy munkahelyi nehézségekről. Erre is hagyjunk elég időt, de a foglalkozásvezető figyeljen az időbeosztásra.

Kellékek

2 óra

Mire figyeljünk




19

Ebben a példában a tudásprofilt előkészítő tevékenység az első napon zajlik, a tudásprofilt a résztvevők otthon töltik ki, majd az eredményeket a 2. napon beszéljük meg.

Előkészítő szakasz – 1. nap

Ebben a példában indirekt módon közelítünk a tudásprofilhoz, és a nyitó szakaszban az önkéntesség, a tanulás vagy más tevékenységek felé tereljük a résztvevők figyelmét három kérdés segítségével, például:● Miért legyünk önkéntesek?● Milyen készségek szükségesek az önkéntes munkához?● Milyen fenntartásaink vannak az önkéntes munkával szemben?A módszer sikerének kulcsa, hogy minden résztvevő megszólítva érezze magát és hallat-hassa a hangját. Ezért elengedhetetlen, hogy fesztelen, barátságos ülésrendet alakítsunk ki, ahol kis csoportok ülnek az asztalok körül. A módszer elterjedt neve „Kávéházi beszélge-tés” (Café Conversations, l. kellékek).

● 3–4 asztal, amit 4–5 ember körbe tud ülni.● Az asztalokon „papírterítő”, amelyre lehet írni/rajzolni színes tollakkal.● „Café Conversations”: http://www.theworldcafe.com/hosting.htm. Ez egy weboldal, ahol

a módszer leírása olvasható.● Gondolattérkép (Mind mapping): http://uk.youtube.com/watch?v=MlabrWv25qQ&feature.

Ebben az 5 perces klipben a gondolattérkép működését mutatja be kitalálója, Tony Buzan.

● Készítsük elő a terepet az önkéntes munkáról való beszélgetéshez egy rövid, színes

PowerPoint bemutatóval (l. weboldal). A bemutató a műhely célkitűzéseit írja le, vagyis a tanulás vagy tapasztalat által szerzett egyéni készségek felderítését és egy személyes tudásprofil megrajzolását. Hagyjunk időt a téma megbeszélésére, hogy a résztvevőknek ne legyenek kétségeik afelől, mi a haszna egy ilyen profilnak, és hogyan fogják felvázol-ni a sajátjukat.

● A három kérdést kivetíthetjük a vászonra, vagy a papírterítőkre is felírhatjuk a gondolat-térkép fő ágaira (l. weboldal). Mutassuk be, hogy a gondolattérképpel milyen kiválóan megragadhatók a fogalmak kulcsszavakon és képeken keresztül. A közös figyelem és a gondolattérkép ágainak meghosszabbítása által alakot ölt a beszélgetés folyamata a papíron. A kulcsszó itt a szabadság! A foglalkozásvezető körbejár, és gondoskodik róla, hogy a csoportok le is írják a felmerülő ötleteiket.

● 15–20 perc múlva a csoportok átmennek a szomszédos asztalhoz, megnézik az előző csoport térképét, és hozzátesznek az ágakhoz vagy új ágakat indítanak. A harmadik „váltás” után már nehezedik a feladat, mert egyre több mindent kell áttekinteni. Ez az utolsó szakasz már lehet rövidebb. A résztvevők ezután körbejárnak, és megnézik, hogy az általuk indított ötleteket hogyan fejlesztették tovább a többiek.

3. példa: Irányított beszélgetés csoportokban és a gondolattérkép (Mind Mapping) használata

Kellékek


2 óra



20


Mire figyeljünk

● Ez az interaktív, gyakorlatias és élvezetes feladat lehetővé teszi a résztvevők számá-ra, hogy többet megtudjanak az önkéntes munkáról, összegyűjtsék a gondolataikat, valamint magabiztosabban és lelkesebben összpontosítsanak a saját személyes kész-ségeikre. (A gondolattérkép weboldalán láthatjuk, milyen ötletek születhetnek ennél a tevékenységnél). A szakasz zárásaként kiosztjuk a következő alkalomra kitöltendő készséglistát (l. Melléklet 36. old.), valamint elmondjuk, hogy hasznos lehet, ha ezt egy bizalmas családtaggal, baráttal vagy önkéntes kollégával töltjük ki, aki rámutathat olyan készségekre is, amelyek fölött esetleg mi magunk átsiklottunk.

● A foglalkozásvezető ezután összegyűjti az asztalokról a térképeket, és később elkészíti a csoport által érintett fő témák összefoglaló térképét. Érdemes ilyenkor lefotózni a térké-peket, hátha később szükség lesz rá. A fő témákat írott szövegben is összefoglalhatjuk a résztvevők számára, hogy könnyebb legyen olvasni.

● Hangsúlyozzuk ki, milyen fontos, hogy mindenki részt vegyen a gondolattérkép elkészí-tésében.

● Ha lehet, minden asztalnál maradjon ott egy „házigazda”, hogy a következő csoportnak gyorsan elmagyarázhassa, miről szólt az eddigi beszélgetés.

● A foglalkozásvezető is asztalról asztalra járhat, hogy megbizonyosodjon róla, hogy min-denki aktívan közreműködik.

● Nem baj, ha a gondolattérkép eltér az „egy ág/egy szó” alapmodelltől, amíg olvasható és érthető az ide érkező többi csoport számára.

● Használhatjuk az itt említett 3 kérdést, vagy a saját műhelyünk céljaihoz igazíthatjuk őket.



21

Mire figyeljünk

A tudásprofil kitöltése a 2. napon

● Az első nap fő témáit összefoglaló gondolattérkép.● Az otthon kitöltött feladatlap „saját készségeim és képességeim azonosítása”

(melléklet, 35. oldal).● Útmutató a profil kitöltéséhez és egy elkészített mintaprofil (melléklet, 35. – 36. oldal).● Számítógép a szövegszerkesztéshez vagy papír a kézírásos profilhoz.

● Közösen megbeszéljük a készséglisták kitöltése során felmerült témákat. Szánjunk rá időt, hogy a résztvevők megoszthassák a tapasztalataikat, és elmondhassák, mit tudtak meg önmagukról.

● Közösen átnézzük a mintaprofilt, és elmondjuk a résztvevőknek, hogy írhatják meg a készségekről, képességekről és tapasztalatokról szóló szakaszokat a kitöltött készséglis-tájuk alapján.

● A résztvevők ezután egyedül vagy párosával leülnek és elkészítik a tudásprofiljukat papíron vagy számítógépen.

● Ehhez a módszerhez elengedhetetlen az első nap során átélt intenzív együttműködés és bevonódás felelevenítése. A szabad írás magas szintű készség és több szellemi erőfeszí-tést igényel, mint egy kérdőív kitöltése.

● A profil elkészítése során a résztvevőknek személyes dokumentumot kell készíteniük egy kérdőívből, így fontos, hogy kéznél legyen a segítség, ha elakadnának. Bátorítsuk őket, hogy dolgozzanak össze, és beszéljék meg egymással a profiljukat. Lesznek azon-ban olyanok, akik jobban szeretnek egyedül, csendben dolgozni, így osszuk fel a termet „csendes” és „közös” részre, vagy ha lehet, nyissunk meg egy külön „csendes termet”.

● Hívjuk fel a résztvevők figyelmét, hogy ez nem egy teszt, hanem egy személyes nyilat-kozat, amelyet nem csak egyféleképpen lehet megírni; a mintaprofil csak egy a számos, lehetséges megközelítés közül.


Kellékek

2,5 óra



22

● Felmérni az általános elégedettségi szintet és a résztvevők érzéseit az első nap végezté-vel.

● Megtudni, hogy a résztvevők jól érezték-e magukat, jól telt-e a nap, és szükség van-e módosításokra vagy változtatásra.

Az általános elégedettségi szintet könnyen és gyorsan felmérhetjük a „céltábla” technika segítségével. Egyszerűen megkérjük a résztvevőket, hogy fejezzék ki az érzéseiket egyszerű rajzokkal („szmájlikkal” – mosolygós arcok, l. alant) vagy egy visszajelzéses kör során.

Mivel itt nincs szükség hosszú magyarázatokra és szabadon lehet jönni-menni közben, a legtöbben szívesen végzik ezt a feladatot. A műhely második napjának végén is megismé-telhetjük a feladatot.

1. példa: mosoly vagy grimasz

● Post-it (öntapadós papír),● tollak,● tábla (flipchart).

A foglalkozásvezető elmondja a célkitűzéseket, mindenkinek kioszt egy-egy üres post-itet és három „szmájli” arcot rajzol a táblára: egy mosolygósat, egy szomorút és egy semlegest. Megkérjük a résztvevőket, hogy a pillanatnyi érzésüknek megfelelően ragasszák a saját cédulájukat a táblára valamelyik arc alá. Ezáltal kapunk egy áttekintést arról, hogy érzi ma-gát a csoport. Ezután a résztvevők megszemlélhetik az eredményt, de még jobb, ha a nap zárásaként mondanak néhány szót arról, mi van a választásuk mögött.

2. példa: Céltábla

● tábla (flipchart) és egy céltábla,● színes gombostű vagy post-it (öntapadós papír).

● Előre elkészítünk egy céltáblát, és elhelyezzük egy központi helyen. A céltáblán 3–4 te-rület van feltüntetve, pl.: a tartalom, az időbeosztás, a szervezés és a hangulat. A céltábla mellé állítjuk a táblát. Minden résztvevő annyi öntapadós papírt kap, ahány terület van a céltáblán.

● Elmondjuk a feladat célját, és megkérjük a résztvevőket, hogy az elégedettségi szint-jüknek megfelelően ragasszák a cédulájukat a céltáblára, és a megjegyzéseiket írják fel a táblára. Ezután közösen elemezzük és megvitatjuk az eredményt, levonjuk a követ-keztetéseket, megtárgyaljuk a felmerült nehézségeket, és megbeszéljük, hogy min kell módosítani a következő műhely során.

Kellékek

Célkitűzés

Módszerek

Kellékek



10 perc

20 perc

6 Az első nap értékelése

6. fejezet – Az első nap értékelése

Mire figyeljünk

23

Mire figyeljünk

7Mivel a műhely két napja közt eltelik egy hét, jót tesz, ha a köztes időben a résztvevők foglalkozhatnak a témával egy kapcsolódó feladat segítségével. Az alábbiakban két példát mutatunk be. Figyeljünk rá, hogy a feladatok ne legyenek túl időigényesek és ne gyakorol-janak nagy nyomást a résztvevőkre.

1. tevékenység: Ösztönző történetek

● Megalapozni a személyes akcióterv elkészítését.● Lehetővé tenni a résztvevők számára, hogy a saját tapasztalataikról és elképzeléseikről

beszéljenek a műhely második napján.

● Minden résztvevő választ egy tárgyat, amely fontos a számára. A tárgynak kötődnie kell valamilyen tevékenységhez, amit szeretnek, vagy egy történethez, ami nagy hatással volt az életükre. A két alkalom közti héten a résztvevőknek otthon lesz idejük kiválaszta-ni a megfelelő tárgyat.

● Az első nap végén megkérjük a résztvevőket, hogy a legközelebbi alkalomra hozzanak egy számukra fontos tárgyat, és elmondjuk nekik, hogy a műhely következő napján 2–4 percben mesélniük kellene erről a tárgyról és/vagy a hozzá fűződő történetről.

● A második nap bevezetéseként elmondjuk a résztvevőknek, ez egy lehetőség arra, hogy különböző tevékenységekkel és hobbikkal kapcsolatos ösztönző történeteket halljanak egymástól. A tárgy lesz a történetek kiindulópontja, és minden résztvevő 2–4 percet kap, hogy meséljen róla. Hagyjunk időt az esetleges kérdésekre és hozzászólásokra is.

Az új dolgok iránti érdeklődést gyakran az kelti fel a leginkább, ha hallunk, látunk vagy megtudunk valamit mások tetteiről, és a számukra fontos vagy jelentéssel bíró dolgokról. Ezek a történetek inspiráló hatással lehetnek a résztvevőkre.Az időbeosztást annak megfelelően kell terveznünk, hogy hány történetet fogunk hallani. Minden résztvevőben tudatosítsuk a 2–4 perces időkorlátot.

Példák FinnországbólEgy férfi résztvevő elővett egy kis nejlonzacskót, és megkérte a többieket, hogy találják ki, mi van benne. Néhány tipp után előhúzott egy úszónadrágot: „Már sok éve az a hob-bim, hogy télen úszni megyek a jeges vízben. A „jégúszás” jót tesz az egészségnek, és sok barátot is szereztem általa. Minden télen rendszeresen összejövünk úszni, és utána egy jót szaunázunk”.

Egy másik résztvevő egy kisfiú babát hozott, amelyet az első kézműves tanfolyamán varrt. „Amikor beléptem a felnőttképzési központba és megláttam, mennyi mindent tanulhatok, egyből rájöttem, milyen csodák várnak rám. Mára az első művem, ez a baba, különleges helyet foglal el az otthonomban és a családomban. Azóta évek teltek el, és rengeteg tanfolyamra jártam, foltvarrásra, varrótanfolyamra, fitneszórákra stb. A tanfo-lyamokon nagyon jó a hangulat, és sok új barátot is szereztem ott”.

Célkitűzés

Kellékek


45–60 perc

7. fejezet – A műhelyek közti tevékenységek

A műhelyek közti tevékenységek

24

7 A műhelyek közti tevékenységek

Mire figyeljünk

2. tevékenység: A tudásprofil megosztása

● Továbbgondolni az egyéni tudásprofilt.● Egyeztetni rokonokkal, barátokkal és más önkéntesekkel, hogy mennyire helytálló a

tudásprofil.

● A résztvevők saját tudásprofilja (a résztvevőknek időt kell majd szánniuk otthon a roko-nokkal vagy barátokkal való beszélgetésre).

Minden résztvevő hazaviszi az elkészített tudásprofilját, hogy megbeszélhesse a roko-naival, barátaival és más önkéntesekkel, és megkéri őket, mondjanak róla véleményt. A résztvevő saját készségeiről alkotott képe a barátok/rokonok szerint is helytálló? Valós kép rajzolódik ki róla? Mit tennének még hozzá? A barátoknak/rokonoknak hasonló kilátásaik vannak, mint a résztvevőnek, vagy egész mások? Ők is szívesen elkészítenék a saját tudás-profiljukat? A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy a következő alkalom elején számoljanak majd be a barátok/rokonok reakcióiról és hozzászólásairól.

A foglalkozásvezető ötleteket adhat a résztvevőknek, hogy mely kérdések kapcsán és hogyan kérjék ki a rokonok és barátok véleményét, de a résztvevők bármiről feltehetnek kérdéseket, ami csak érdekli őket, és úgy gyűjthetik be a reakciókat, ahogy nekik jólesik. A foglalkozásvezetőnek hangsúlyoznia kell, hogy a résztvevők csak akkor végezzék el ezt a feladatot, ha ez nem kényelmetlen számukra, és a visszajelzésekről sem kötelező mindenki előtt beszámolniuk.A próbaműhelyek során ez bizonyult az egyik legnépszerűbb feladatnak. A résztvevők nagyon érdekesnek és hasznosnak találták.

Célkitűzés

Kellékek


7. fejezet – A műhelyek közti tevékenységek

30 perc

25

● A tudásprofilon végzett munkát összekötni a közösségi tevékenységgel.● Lehetővé tenni a csoport számára, hogy közvetlenül egy aktív önkéntestől vagy külső

szakértőtől informálódjanak.● Bemutatni a különböző helyi lehetőségeket az önkéntes munkára és tanulásra.● Motiválni a résztvevőket, hogy új tevékenységi területeket vegyenek fontolóra.● Ösztönözni az embereket a helyi közösségi életben való aktív részvételre. ● vendégelőadók,● PowerPoint bemutatók (szabadon választható),● a helyi környék nagy falitérképe,● térképtűk (színes rajzszögek) vagy kis zászlók,● tanulással vagy önkéntességgel foglalkozó szervezetek szórólapjai (webcímmel és elér-

hetőségekkel) vagy● internet-hozzáférés és nyomtató.

● Egy rövid bevezetőben a foglalkozásvezető elmondja, hogy ez a szakasz a tudásprofilon végzett korábbi munkánkra épít, a készségek tovább fejleszthetők tanulás vagy önkén-tes munka révén, és a meghívott előadó(k) ezt fejti(k) ki. (15 perc)

● A meghívott előadó áttekintést ad a helyi tanulási vagy önkéntes lehetőségekről és/vagy beszámol a személyes tapasztalatairól.

● Az előadó szemléltetheti a tanulási és önkéntes lehetőségeket egy nagy térképen, és minden lehetőség helyét jelölheti egy kis zászlóval vagy térképtűvel. Ha a környéken sok ilyen lehetőség akad, az üres térkép hamarosan megtelik színes zászlókkal vagy rajz-szögekkel. Ez utat nyit a résztvevők kérdéseinek, és rávilágíthat új, eddig nem tárgyalt lehetőségekre is.

● Hasznos, ha a különböző tanulási és önkéntes lehetőségekről szórólapokat és informáci-ós anyagokat is tudunk adni.

● A résztvevők feltehetik a kérdéseiket és beszélgethetnek az előadóval. (Kb. 30 perc)

● Előadóként meghívhatunk egy oktatót vagy más szakembert egy felnőttképzéssel fog-lalkozó szervezettől, önkéntes szervezettől, főiskolától, kampánycsoporttól, képviseleti szolgálattól vagy az önkormányzattól.

● Ha a meghívott önkéntes vagy képzésben résztvevő személy idősebb, az megkönnyít-heti a személyes kapcsolatot, és a résztvevőket talán jobban felvillanyozzák a bemuta-tott lehetőségek, viszont így nem kapnak annyira teljes képet a résztvevők a különböző tanulási és cselekvési lehetőségek sokféleségéről.

● Bármilyen típusú előadóra esik is a választásunk, mindenképpen körültekintően kell az illetőt kiválasztani, és az előadás céljáról tájékoztatni. Beszélhet arról, hogyan toboroz a szervezetük új tagokat, mesélhet az önkéntes munkáról vagy konkrét önkéntes lehető-ségeket ajánlhat. Ha a meghívott előadó maga is önkéntes vagy képzésben vesz részt, kérjük meg, hogy meséljen érdekes és lelkesítő személyes történeteket, amelyekből a résztvevők tanulhatnak.

Kellékek

Célkitűzés


45–120 perc

8

Mire figyeljünk

Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei

8. fejezet – Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei

26 9. fejezet – Az akcióterv elkészítése

9 Az akcióterv elkészítése

Mire figyeljünk

A tudásprofil elkészítése nagy munka volt, de ha annyiban marad, és nem követi gyakorlati alkalmazás, az idő múlásával gyorsan feledésbe merülhet. Ezért fontos, hogy a résztvevők átgondolják, hogyan fogják eltervezni a következő lépéseket. Ez a szakasz általános javasla-tokat tesz egy akcióterv felépítésére, majd bemutat két lehetséges előkészítő foglalkozást.

Fő tevékenység

● Bátorítani a résztvevőket, hogy tisztázzák a személyes céljaikat.● Rendezni a jövőbeli cselekvésre vonatkozó elképzeléseket.● Megtervezni a jövőbeli cselekvés konkrét lépéseit.● Tettekre váltani az „álmokat”.

● Akcióterv-minta (melléklet, 37. oldal),● egy nagy fa törzse papírra vagy kartonra rajzolva,● zöld levél alakú üres papírlapok,● tábla (flipchart),● PowerPoint,● színes filcek/ceruzák.

● Kezdjünk azzal, hogy megismertetjük a résztvevőkkel az akcióterv célját, koncepcióját, és elmondjuk, milyen feladatokat végzünk majd a foglalkozás során. Mielőtt konkrét terveket készítenénk, érdemes valamilyen kreatív előkészítő feladattal kezdeni, mint pl.: az „Álmok fája” (l. lentebb).

● Az előkészítő feladat után közösen megtárgyaljuk a csoporttal, hogy ismerős-e számuk-ra az akcióterv elkészítésének menete. Gyűjtsünk javaslatokat, hogy miért jó ötlet tervet készíteni. A teljes csoporttal megvitathatjuk az érveket és ellenérveket; a tábla vagy egy PowerPoint bemutató segítségével vitára serkenthetjük a résztvevőket.

● Mutassunk be egy részben vagy teljesen kitöltött akcióterv mintát, hogy könnyebb legyen elkezdeni a munkát. Hagyjunk időt a kérdésekre is.

● A résztvevők a minta segítségével elkezdhetik a terv kidolgozását, egyénileg vagy páro-sával, ahogy nekik megfelel.

● A munka befejezése után hasznos lehet, ha a résztvevők kis csoportokban megbeszélik a tervüket. Ha mások terveit meghallgatják, és a sajátjukat kifejtik, a terv kézzelfogha-tóbbá válik, és ez a kapcsolatok kialakulásának is kedvez. Az új információk hatására sokan bizonyára ki akarják egészíteni a saját tervüket. Hagyjunk erre időt, és tartsunk készenlétben plusz adatlapokat.

● A résztvevőknek javasoljuk, hogy vigyék haza az elkészült tervet és valósítsák meg. Egy esetleges utánkövetési alkalom során megbeszélhetjük a haladást és a felmerült nehéz-ségeket.

● Mivel az akcióterv elkészítése személyes dolog, figyeljünk rá, hogy a résztvevők ne érez-zék magukat kényelmetlenül, ha párban kell dolgozni vagy kis csoportban kell beszélniük.

● Az akcióterv önkéntesként dolgozó és aktívan tanuló résztvevőkkel is működik, de úgy is, ha az adott személy jelenleg sem önkéntes munkában, sem képzésben vagy más tevékenységben sem vesz részt, mivel ez általában segíti a tervezést.

● A 80 év feletti idős emberek esetleg elutasítóan viszonyulhatnak a túl messzi távlatokra tekintő akciótervhez, ezért igyekezzünk megvalósítható és életszerű tervben gondol-kozni. Szükség lehet más formátumú adatlapokra is.

Kellékek

A fő tevékenység menete

Célkitűzés

120 perc

27

1. előkészítő feladat: Az álmok fája

● Előkészíteni az akcióterv elkészítését.● Felidézni és megosztani egymással az álmainkat.

● egy nagy fa törzse papírra vagy kartonra rajzolva,● zöld levél alakú üres papírlapok,● vastag tollak (filc).

Minden résztvevő kap két darab üres „zöld levelet”, amire felírja saját álmait (pl.: mibe sze-retnének azonnal belefogni, mit szeretnének tovább folytatni, milyen új készséget szeret-nének megtanulni). A foglalkozásvezető összegyűjti a lapokat és felerősíti őket a fatörzsre a falon, a hasonló álmokat egymás mellé rendezve. A résztvevők kijönnek és felolvassák a saját „álomlevelüket”. Ezután következhetnek a kérdések, majd az álmok megbeszélése.

Figyeljünk, hogy minden levélre csak egy álmot írjanak, hogy csoportosítani lehessen a le-veleket. Nagyobb csoport esetében több időbe telik, mire a foglalkozásvezető csoportok-ba rendezi és felerősíti a leveleket. Ezalatt a csoport szünetet tarthat, vagy kis csoportban megtárgyalhatják a következő témákat:● Jelen pillanatban mi akadályoz abban, hogy megvalósítsam az álmaimat?● Milyen módszerek segítségével tudok időt szakítani egy érdekes tevékenységre és kitar-

tani mellette?Ha elgondolkodunk ezeken a kérdéseken, egy lépéssel máris közelebb kerülünk egy meg-valósítható akcióterv megfogalmazásához.

2. előkészítő feladat: „Egy álom, egy vágy, egy cél”

● Segíteni a résztvevőknek felismerni, hogy egy kitűzött cél valójában egy személyes elhatározás megfogalmazása.

● Megmutatni a résztvevőknek, hogyan lehet az álmokat és a vágyakat célokká alakítani.

● PowerPoint bemutató (www.slic-project.eu),● Célok és Akcióterv adatlap (melléklet, 37. oldal), ● tábla (flipchart) és tollak

A résztvevők párokban megbeszélik a személyes fejlődésükhöz köthető álmaikat és vá-gyaikat. A foglalkozásvezető a teljes csoport részvételével feljegyzi ezeket az álmokat és vágyakat, és segít végiggondolni, hogyan lehet ezeket célként megfogalmazni. A cél meghatározásához „A célkitűzés 5 aranyszabálya” (5 Golden Rules of Goal-setting, l. Mindtools weboldal www.mindtools.com) nyújt útmutatást. A foglalkozásvezető kioszt egy személyes célok elérésére irányuló akcióterv-mintát.

A foglalkozásvezető hangsúlyozza, hogy a személyes célok és az önkéntes munka céljai nem zárják ki egymást, sőt, az egyik segítségével a másik is könnyebben megvalósítható.

Célkitűzés

Célkitűzés

Kellékek

Kellékek


30 perc

Mire figyeljünk


Mire figyeljünk

9. fejezet – Az akcióterv elkészítése

60 perc

9 Az akcióterv elkészítése

28 10. fejezet – Hogyan tovább?

Miután befejeződött a műhelymunka, amely az egyénekre helyezte a hangsúlyt, további tevékenységek segítségével hozzájárulhatunk a műhely fenntarthatóságához. Javasol-hatjuk a résztvevőknek, hogy másokkal együtt fogjanak bele valamilyen közös jövőbeli tevékenységbe, vagy teremtsünk lehetőséget arra, hogy a műhely után is megoszthassák egymással a tudásukat és a szakértelmüket, és kapcsolatban maradhassanak egymással. Ezek lehetnek a szervezet által kezdeményezett utánkövetés első lépései.

1. tevékenység: Mások ösztönzése és bevonása

Sikeres módszereket keresni olyan emberek ösztönzésére és bevonására, akik jelenleg nem vesznek részt sem közösségi önkéntes munkában, sem képzésben.

A foglalkozásvezető kérésére a résztvevők párokban megosztják egymással a tapasztala-taikat arról, hogyan próbálták meggyőzni rokonaikat, barátaikat vagy ismerőseiket, hogy vegyenek részt valamilyen képzésben vagy közösségi munkában. Mi volt az, ami műkö-dött, és mi volt, ami kevésbé volt sikeres? Milyen akadályokba ütköztek?A párokban zajló megbeszélés után a csoport közösen meghallgatja, ki mire jutott, és a sikeres stratégiákat kiemeljük. A foglalkozásvezető felírja az ötleteket a táblára, és a megbeszélés végeztével összefoglalja a legjobb ötleteket és az akadályok leküzdésének legsikeresebb módjait.

Egy lehetséges példa az utótevékenységre, ha a jelenlegi műhely résztvevői meggyőznek más, általuk ismert idős embereket, hogy bekapcsolódjanak a tervezett jövőbeli tevékeny-ségeikbe, vagy részt vegyenek egy tervezett következő műhelyben.

Célkitűzés


Mire figyeljünk

30 perc

10 Hogyan tovább?

2910. fejezet – Hogyan tovább?

Mire figyeljünk

Kellékek

Célkitűzés


45–60 perc 2. tevékenység: Tudáscsere

● Kis tanulóközösségek létrehozása.

● Post-it (öntapadós papírok), két különböző színben,● terv,● tábla (flipchart) vagy faliújság, amire felragaszthatók a cédulák.

A foglalkozásvezető kifejti, milyen fontos a tudás megosztása, és hogy ez egy lehetséges módja a tanulóközösségek létrehozásának.A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy a tudásprofil és az akcióterv felhaszná-lásával az egyik színű papírra három olyan dolgot írjanak, amit szeretnének megtanulni, három másik színűre pedig egy-egy olyat, amiben jók, és amit esetleg másoknak is meg-taníthatnának. A foglalkozásvezető előre elkészít két táblát a következő feliratokkal: „Ezt szeretném megtanulni: …” és „Ezt tudnám megtanítani: …”.A résztvevők felragasztják a papírjaikat a megfelelő táblára. Ezután megkeresik azokat, akiknek hasonló az érdeklődésük, esetleg azokat, akik az adott dolgot tanítani tudnák, és kis csoportokat alkotnak. A foglalkozásvezető összegzi az eredményeket (hány csoport alakult, milyen témák alapján rendeződtek a csoportok stb.).

Ez a feladat jól működik kis csoportok esetében, de a közösségen belül szélesebb körben is kiterjeszthető mások bevonásával, akiknek szintén lehet megosztani való tudásuk. Ezáltal olyan embereket is elérhetünk, akik még nem nagyon vesznek részt a közösség életében. Vigyázzunk azonban, hogy a résztvevők ne érezzék magukat rákényszerítve arra, hogy túl sok kötelezettséggel járó tevékenységeket vállaljanak magukra.

10 Hogyan tovább?

30

Mire figyeljünk


Célkitűzés

Az értékelő kérdőív kitöltése

A résztvevőknek itt lehetőségük nyílik a műhellyel kapcsolatos legfontosabb észrevételei-ket összegezni a következő szempontok alapján:● Szervezés● Tartalom és módszerek● Milyen eredmények születtek és mennyire sikerült közreműködnünk a munkában?● Mennyire sikerült a saját szakértelmünkkel hozzájárulni a műhelymunkához?● Ki tudtuk-e fejezni a kétségeinket és bizonytalanságunkat, esetleg ellenvéleményünket?

Ezen felül fontos visszajelzést kérnünk a következőkről:● Mi tetszett a leginkább a résztvevőknek?● Mely témákat találták kifejezetten aktuálisnak, érdekesnek vagy lelkesítőnek?● Hiányzott-e valami?● Elhatározták-e a résztvevők, hogy további lépéseket tesznek?

Kiosztjuk az Értékelő kérdőíveket (melléklet, 38. oldal), és 10 percet adunk a kitöltésére. Miután beszedtük a kérdőíveket, javasoljunk egy rövid visszajelzéses kört, hogy meg-hallgassuk az esetleges hozzászólásokat, vagy alkalmazhatjuk a 6. fejezetben bemutatott értékelő feladatok egyikét a műhely lezárása gyanánt.

● A kérdőív egyik szakaszában szocio–demográfiai adatokra kérdezünk rá (pl.: életkor, nem, etnikai hovatartozás, foglalkozás, önkéntes tapasztalat, felnőttképzésben való részvétel). Így ezek fényében vizsgálhatjuk az elégedettséget. Mindenképpen tisztázni kell azonban, hogy ha valaki nem akarja, nem kötelező megadni ezeket az adatokat.

● Próbáljunk meg minél több kitöltött kérdőívet begyűjteni még akkor is, ha valakinek korábban el kell mennie.

● A résztvevőktől begyűjtött értékelések nagyon fontosak a műhely továbbfejlesztése és javítása érdekében. Ezek alapján olyan idős emberekhez is utat találhatunk, akiket az élethosszig tartó tanulás hagyományosabb megközelítései nem tudnak elérni.

A műhely lezárása

Miután beszedtük a résztvevők által kitöltött kérdőíveket, ideje kiosztani az okleveleket (melléklet, 39. oldal). Ezt a foglalkozásvezető vagy esetleg a szervezet egy rangidős tagja is megteheti. Ezután készítünk egy fotót a csoportról az oklevelekkel és a foglalkozásveze-tőkkel együtt, amit később elektronikus úton vagy postán eljuttatunk a résztvevőknek a csoport hozzájárulásával összeállított elérhetőségek listájának kíséretében. Végül a foglal-kozásvezető azzal zárja a napot, hogy köszönetet mond mindenkinek, aki közreműködött a műhelymunkában, és sok sikert kíván a résztvevőknek a jövőbeli önkéntes tevékenység-hez és a tanuláshoz.

15 perc

11 értékelés és zárás

11. fejezet – Értékelés és zárás

31

Mire figyeljünk


Kellékek

Célkitűzés

● Visszajelzést kapni a résztvevőktől, hol tartanak a tervük megvalósításában.● Megtudni, milyen problémákkal kerültek szembe az akcióterv megvalósítása során.● Megválaszolni a felmerülő kérdéseket és további segítséget nyújtani.● Segíteni a csoportnak egy támogató hálózat kiépítésében.● Annak a beszélgetésnek a folytatása, hogy milyen módon lehetne elérni azokat, akik

jelenleg nem vesznek részt önkéntes tevékenységekben.

● egy foglalkozásvezető.

Nyitásként beszélünk az utánkövetési foglalkozás fent említett célkitűzéseiről. Ezután a résztvevők három csoportot alkotnak. Minden csoport válaszol az asztal közepére tett papíron olvasható kérdésekre. Lehetséges kérdések: Melyik célomat teljesítettem idáig? Mi-lyen sikereket értem el eddig? Mit kell még tennem a jövőre vonatkozó tanulási és önkéntességi terveim érdekében?A kiscsoportos munka után a teljes csoport összegyűlik az egyik kis csoport poszterénél, és az adott kis csoport kifejti és összefoglalja az asztaluknál lezajlott megbeszélést, majd az egész csoport átsétál egy másik kis csoport asztalához, és az ő beszámolójukat is meg-hallgatják, és így tovább, amíg minden csoport posztere sorra nem kerül. Ezután a foglal-kozásvezető a résztvevők jövőbeli támogatásra vonatkozó igényeit felírja egy-egy „prob-léma-cédulára”, és a cédulákat a falra erősíti. Végül ismét összegyűlik a teljes csoport, és az utolsó közös megbeszélésen megoldást találnak az összes cédulán felvetett „problémára”. ● Az utánkövetési szakasz már ne hozzunk be új témákat. Térjünk vissza inkább a műhely-

munka két napján felmerült témákra.● Az utánkövetési szakasz időkeretének tervezésekor figyeljünk arra, hogy ne akarjunk

túl sok mindent belezsúfolni a programba, és hagyjunk időt a tapasztalatok, sikerek és kudarcok megbeszélésére.

● A műhelyek utáni kapcsolattartásra (a résztvevőkkel és a résztvevők között is) és a részt-vevők támogatására egyéb módokat is találhatunk:

● Egyéni konzultáció: hasznosnak bizonyulhat, ha kijelölünk egy kapcsolattartó személyt, akivel a résztvevők további kérdések vagy támogatási igények esetén felvehetik a kap-csolatot telefonon keresztül, e-mailben vagy személyesen.

● Önszerveződés: biztassuk a résztvevőket, hogy szervezzenek saját maguknak találkozót. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megkapják minden résztvevő elérhetőségeit, és a találkozó jó működését biztosító útmutatást. Sokat segít az is, ha helyet vagy egyéb támogatást tudunk kínálni a csoportnak.

3–4 óra

12 utánkövetési szakasz

12. fejezet – Utánkövetési szakasz

32

1. példa – Készség lista

Készségek Kérjük, írjon egy példát! Hogyan használja/használta ezt a készséget/tudást?

A készségek értékelése

Emberi kapcsolatok/viszonyok

Kapcsolatok(emberi kapcsolatok kiala-kítása, fenntartása, kapcso-latok magánszemélyekkel, szervezetekkel)

kiváló jó gyenge nincs ilyen tudásom

Mások motiválása(mások bátorítása, bevo-nása)


Problémamegoldás(problémák elemzése, megfelelő megoldások megtalálása különböző helyzetekben)


Aktív figyelem(mások meghallgatása, együttérzés kimutatása)


Forrás: Önkéntes Központ Alapítvány (2006.), European Tool: Portfolio for volunteers to assess knowledge, experiences and skills acquired through voluntary activities. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006.

1. példa – Készségek összefoglalása

Az én tudásprofilom

Név: Életkor:

A következőkben vagyok 1)

a legjobb: 2)

3)

Egyéb készségek, 1)

amelyekhez szintén 2)

jól értek: 3)

melléklet – tudásprofilok

Melléklet

33

2. példa – Memóriatérkép

Forrás: Mathis, Klaus (2000): Quali-Box- Egy sajátos munkaeszköz a munka- és képzési tanácsadásban In: A továbbképzés alapjai (GdWZ) - 11 (2000), H. 3, 144 - 148. oldal


Munka

Továbbképzés

Önkéntes munka

Különleges alkalmak

Iskola

Családi élet

Szabadidő

Egyéb

Melléklet

34

2. példa – A készségek áttekintése

Készségek és kompetenciák összefoglalója

Név:

Elérhetőségek:

Korábbi Tapasztalatok:

munka

tanulmányok, végzettség

más

Meglévő készségek, kompetenciák összefoglalása:

Tervek összefoglalása (tanulás és aktív részvétel a közösségben):

Dátum: Résztvevő aláírása Tréner aláírása P.H.

Melléklet


35

3. példa – Útmutató a készségek összefoglalásához

Útmutató a személyes profil kitöltéséhezAz alábbi kérdések megválaszolásával fogalmazza meg a személyes profilját!

Preferenciák: Milyen szempontokat tart a legfontosabbnak az önkéntes munka során? „Szeretném, ha az önkéntes munkám arra irányulna, hogy egy fiatalnak segítsek jobb eséllyel nekivágni az élet-nek. Korábban még nem dolgoztam fiatalokkal, és úgy érzem, sok izgalommal és kihívással járna ez a munka.

Korábbi munka/önkéntes tapasztalat/tudás: Milyen korábbi tapasztalataira támaszkodhat?„A munkahelyemen, a családomban és a barátaim körében gyakran fordultak hozzám tanácsért azok, akiknek fordulóponthoz érkezett az életük, és a hatásomra sokan fogtak bele valami új dolog tanulásába.”

Képzések: Járt-e már valamilyen képzésre? Pl.: coaching, tanácsadás, vitakészségek fejlesztése, marketingtanfo-lyam, előadói készségek fejlesztése stb.? (Ha igen, kérjük, írjon néhány szót a kiválasztott képzésekről!) „Az évek alatt számos rövid tanfolyamot végeztem a stresszkezelés és a kommunikáció témakörében, amelyek során különböző stratégiákat tanultam arra, hogyan lehet gyorsan megtalálni a hangot az emberekkel.”

3. példa – Készség lista

Név:

Személyes profil – saját készségeim és képességeim azonosításaKérjük, jelölje meg a megfelelő tapasztalati szintet.

A személyes, családi és társasági körön belüli tevékenységek

Melléklet

Gyakorlati készségek: Nagyon tapasztalt Elég tapasztalt Kissé tapasztalt/tapasztalatlan

Ház körüli javítások

Háztartásvezetés

Kertészkedés

Egyéb

Kommunikációs készségek: Nagyon tapasztalt Elég tapasztalt Kissé tapasztalt/tapasztalatlan

Levélírás

Telefonálás/SMS

E-mail-írás

Látogatás


36 Melléklet

Készségek: Rendelkezik Ön számítástechnikai vagy más technikai készségekkel? (Ha igen, melyek azok? Kérjük, írjon róluk pár szót!) „Segíthetnék a fiataloknak önéletrajzot írni Wordben, és munkát keresni az interneten.”

Eredmények: „Büszke vagyok rá, hogy négy gyereket neveltem fel, akik mindannyian sikeresen helytállnak az életben.”

Kommunikációs stílus: Milyen kommunikációs stílus áll Önhöz legközelebb? Pl.: együttműködő, segítőkész, meg-győző, vevőközpontú, (Kérjük, válasszon hármat).

Legfontosabb jellemvonásaim: Kérjük, válasszon maximum ötöt az alábbiak közül, és jellemezze önmagát a segítségükkel!

Én… kiállok az igazság mellett; fontosnak tartom, hogy szoros kapcsolatot ápoljak másokkal; gondos és figyel-mes vagyok; mindig az új utakat keresem; szeretek kutatni és felfedezni dolgokat; „Mindig a járatlan utakat keresem, ami izgalmassá teszi az életet. Értékelem mindazt a jót, ami életem során tör-tént velem, és szeretnék segíteni a nálam kevésbé szerencséseknek. Úgy érzem, nem lehetek annyira elfoglalt, hogy ne segítsek másokon, ha szükség van rá, és a lehetőségeimhez mérten igyekszem a legjobbat nyújtani nekik.”

3. példa – Egy kitöltött személyes profil (az „Útmutató a készségek összefoglalásához” nyomán)

Kathleen Gray – Az én önkéntes szerepvállalásom Szeretném, ha a következő önkéntes munkám arra irá-nyulna, hogy egy fiatalnak segítsek jobb eséllyel nekivágni az életnek. Ezt kényelmesen be tudnám illeszteni a jelenlegi elfoglaltságaim közé – heti félórát vagy havonta néhány alkalmat tudnék rászánni. Számomra is hasznos lenne, ha kamatoztathatnám az emberi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatomat, új embereket ismerhetnék meg, és jobban megérthetném a hátterüket. Jó hallgatóság vagyok, és azelőtt is segítettem má-soknak továbblépni az életükben. Korábban még nem dolgoztam fiatalokkal, és úgy érzem, sok izgalommal és kihívással járna ez a munka. Fontosnak tartom, hogy az idősek és a fiatalok lássák egymás jó oldalát, szá-momra ez lenne a munkám vezérelve. Nem szívesen vállalnék azonban mentorszervezeteknél irodai munkát, mert így nem tudnám hasznosítani a kommunikációs készségeimet, pedig ez lenne a célom.

Tapasztalat A munkahelyemen, a családomban és a barátaim körében gyakran fordultak hozzám tanácsért azok, akiknek fordulóponthoz érkezett az életük, és hatásomra sokan fogtak bele valami új dolog tanulásába. Az évek alatt számos rövid tanfolyamot végeztem a stresszkezelés és a kommunikáció témakörében, ezek során különböző stratégiákat tanultam arra, hogyan kell gyorsan megtalálni a hangot az emberekkel és fel-oldani a gátlásaikat. Vannak alapvető számítógépes felhasználói ismereteim, ezért segíthetnék a fiataloknak önéletrajzot írni Wordben, valamint munkát keresni az interneten. Közreműködtem a zöld területek beépíté-sét ellenző helyi kampánymunkában, és igen meggyőző tudok lenni, ha fontosnak tartok valamit.

Személyes szint Büszke vagyok rá, hogy négy gyereket neveltem fel, akik mindannyian sikeresen helyt-állnak az életben. A jellemző kommunikációs stílusom együttműködő, emberközpontú és érzékeny. Ha össze kellene foglalnom néhány szóban, milyen is vagyok, azt mondanám, hogy mindig a járatlan utakat keresem, ami izgalmassá teszi az életet. Értékelem mindazt a jót, ami életem során történt velem, és szeretnék segíteni a nálam kevésbé szerencséseknek. Úgy érzem, nem lehetek annyira elfoglalt, hogy ne segítsek másokon, ha szükség van rá, és a lehetőségeimhez mérten igyekszem a legjobbat nyújtani nekik. 2009. március 5.


37

„A” példa – Akcióterv

Név:

Mit szeretnék tenni a közösségért való munka/tanulás érdekében?

Mit kell tennem, hogy ezt elérhessem?

Mikorra akarom ezt elérni? Mit tettem meg ebből idáig?

Forrás: Önkéntes Központ Alapítvány (2006.), European Tool: Portfolio for volunteers to assess knowledge, experiences and skills acquired through voluntary activities. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006.

„B” példa – Akcióterv Célkitűzés: Több könyvet olvasni és lazítani

Feladat Fontos-ság

Cselekvés Hogyan fogom elérni?

Időzítés Mikorra fogom elérni?

Források Mi kell hozzá?

A siker feltételeiHonnan fogom tudni?

Kibővítem az olvasási lehe-tőségeimet.

Nagy Beiratkozom a helyi könyv-tárba.

Két hét múlva: június 12.

Idő, hogy beiratkozzak és megismerkedjek a könyvtár rendszerével. Pénz a beiratkozáshoz.

evemre szóló könyvtárjegy.

Listát készítek azokról a könyvekről, amelyeket el akarok olvasni.

Nagy Átböngészem a könyvtár szabadpolcos kínálatát, a katalógusokat és az újságok-ban megjelent könyvajánlókat. Utánajárok a szerzőknek. Elmegyek a könyvesboltba.

Négy hét múlva: július 3.

A könyvtáros segítsége a könyvek megkeresé-sében.Antikváriumba kell menni. Pénz a könyvek megvásárlására.

Összeállított könyvlista, néhány beszerzett könyv kipipálva.

Időt és lehető-séget teremtek az olvasásra.

Nagy Kijelölök a napon belül egy időszakot az olvasásra (a buszon, lefekvés előtt, amikor csend van otthon, vagy szom-batonként kávézóba megyek és viszem a könyvemet is).

A jövő héten kez-dem két óra olvasás-sal, és a rákövetkező hetekben fokozato-san növelem az erre fordított időt.

Idő Minimum havi egy könyv kiolvasásaKipipálom a könyvlistában, amit kiolvastam.

Csatlakozom egy olvasókör-höz

Közepes Keresek olvasóköröket (pl. az interneten), csatlakozom az egyik olvasókörhöz.

Három hónapon belül, augusztusra.

Utánanézni az inte r-neten vagy a helyi faliúj-ságokon, hogy van-e a közelben olvasókör.

Felvettem a kap-csolatot az egyik olvasókörrel.

melléklet – Akciótervek

Melléklet

38

Példa – Értékelő kérdőív (A teljes értékelő kérdőív letölthető a www.slic-project.eu honlapról)

Értékelő Kérdőív Strathclyde-i Egyetem, Idősképzési Intézet – 2009. február 29. és március 5.

A műhely végén szeretnénk megtudni, hogy elégedett volt-e a műhely szervezésével és tartalmával. Kérjük, szánjon 10 percet a kérdőív kitöltésére, hogy ezzel javítsa a jövőbeli műhelyek minőségét!

1. A műhelyek szervezése

1.1 Milyen volt a műhely előtt kapott információ mennyisége/minősége?

nagyon jó jó átlagos rossz nagyon rossz

1.2 Milyen volt a műhely különböző szakaszainak hossza és időzítése?


1.3 Milyen volt a műhelyek helyszíne (a termek) és felszereltsége?


2. Tartalom és módszerek

2.1 Milyen volt a többi résztvevővel való véleménycsere?


2.2 Milyenek voltak a műhelymunka során alkalmazott módszerek?

nagyon jók jók átlagosak rosszak nagyon rosszak

2.3 Milyenek voltak a műhelyeken használt segédanyagok (faliújság, kiosztott anyagok stb.)?

nagyon jók jók átlagosak rosszak nagyon rosszak

3. Eredmények

3.1 A személyes tudásprofil segített, hogy átlássam a jelenlegi helyzetemet.

nagyon egyetértek egyetértek nem döntöttem el nem értek egyet egyáltalán nem értek egyet

3.2 Az akcióterv segített kijelölni számomra az előrevezető utat.


3.3 Az oklevél elismerést nyújt, és segíti a fejlődésemet.


4. Saját részvétel

4.1 Úgy érzem, aktívan részt vettem a műhelymunkában.


4.2 Hozzá tudtam járulni a saját szakértelmemmel a műhely munkájához.


4.3 Ki tudtam fejezni a kétségeimet és a bizonytalanságomat.


4.4 Ki tudtam fejteni a nézeteimet és a véleményemet.


melléklet – értékelő kérdőív

Melléklet

39

Látogatási igazolás

melléklet – oklevél

Sikeresen részt vett a

„Fenntartható tanulás a közösségben” című workshoponHelyszín: Budapest, Corvin HotelIdőpont: 2009. április 22. és 29. – Időtartama: 10 óra

Aláírás A szervezet pecsétje

A látogatási igazolás formanyomtatványa letölthető a www.slic-project.eu honlapról

Castelli Józsefné

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

Előtérben az idősek tudása és tapasztalata – új lehetőségek azonosítása az aktív időskor és a tanulás érdekében

Fenntartható tanulás a közösségben

www.slic-project.eu

Kézikönyv

Documents

Fenntartható tanulás a közösségben – kézikönyv