Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra

1

Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra

SZAVAZÁS BELFÖLDÖN

Előadó: Dr. Molnár Krisztián

a Fejér Megyei Területi Választási Iroda vezetője

2

A SZAVAZÁS

A szavazásra vonatkozó (jog)szabályok:

1.) Magyarország Alaptörvénye (választójog – aktív, passzív –, választásból kizárt személyek)

2.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (röv.: Vjt.) (a választás anyagi jogi szabályai)

3.) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (röv.: Ve.)

4.) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény

5.) Miniszteri rendeletek (felsorolás a következő dián)

3

Miniszteri rendeletek

- 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet - a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről,

- 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről,

- 28/2013. (XI.15.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról,

4


- 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról,

- 3/2014. (I. 20) KIM rendelet a 2014. április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról,

- 69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról,

5


13/2014. (III. 10.) KIM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2014. május 25. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

6

Nem jogszabályi szabályozók

6.) Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai

(egységesség biztosítása jogértelmezés során)

7.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének Intézkedései

(normatív szabályozás)

8.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének közvetlen utasításai

(a Ve-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban)

A VÜR-ben kerül feltöltésre, onnan érhetők el.

7

Előzmény:a szavazás előkészítése

A szavazólapok elkészítése

A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.

A szavazásnapi iratok és kellékek átadása

A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja: - a szavazóköri névjegyzéket, - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, - a szavazólapokat - és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket

a szavazatszámláló bizottság elnökének. (Ha az elnök nem tud bejönni a hivatalba, akkor a helyettesének.)

Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

8


Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.

A szavazóhelyiségben: • legalább 2 szavazófülkét kell kialakítani.• legalább 2 szavazóurnát kell elhelyezni, • legalább 1 mozgóurnát kell biztosítani.• tollat kell elhelyezni.

Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

9


Speciális eset:

A levélszavazatok leadására lehetőség van a választás napján, a szavazásra rendelkezésre álló időszakban. A szavazatok gyűjtésére egy átlátszó plexi urna szolgál, amelyet az OEVI állít fel és őriz.

Az országis listát állító jelölő szervezetek jogosultak megfigyelőt küldeni az urna felügyeletére.

10

A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége

A szavazatszámláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) összetétele:

1.) (a települési önkormányzat képviselő-testülete által) választott tagok (3 fő),

2.) a jelölt, jelölő szervezet által megbízott tagok (2 fő/jelölő szervezet/SZSZB).

Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani.

11

A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége

Az SZSZB határozatképessége:

Fő szabály: A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.

Speciális szabály: A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

12

A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései

A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart.

A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.

A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

13


A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság kivételével - jegyzőkönyv készül.

Jegyzőkönyv készül a szavazókörben: a szavazás közben előfordult rendkívüli eseményekről és a szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről (formanyomtatvány)

14


A választási bizottság döntése• A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az

eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

• A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

• A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.

• Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

15


Fő szabály:

A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani.

Kivétel:

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

16

A szavazásra vonatkozó anyagi jogi szabályok

1.) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. (2. § (2) bekezdés)

2.) A Vjt. 7. pontja „A szavazás” nevet viseli (11 – 12. §)

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár

a) egy egyéni választókerületi jelöltre és

b) egy pártlistára szavazhat.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár

a) egy egyéni választókerületi jelöltre és

b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

17

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok

A szavazás helye:

1.) Lakóhelyen történő szavazás:- fő szabály: szavazókörben- kivételesen: mozgóurnával

A mozgóurna igénybe vételévek kapcsolatos főbb tudnivalók: (A részletes szabályokról az előadás végén esik szó.)

- Kivételesen kérhető, mert a törvény csak a mozgásában gátolt választópolgár részére teszi lehetővé e szavazási módot,

- A „gátoltság” kizárólag 3 okból következhet be:

a.) egészségi állapot (pl. fekvőbeteg),

b.) testi fogyatékossága,

c.) fogva tartott (BV intézetben tartózkodik)- Előzetesen kell kérni (szavazást megelőző 2. napig a HVI-től, szavazás napján

15.00-ig a szavazatszámláló bizottságtól)

18


2.) Lakóhelyétől eltérő településen történő szavazás (Átjelentkezés, vagy áttétel): - fő szabály: kijelölt szavazókörben- kivételesen: mozgóurnával

- speciális eset: SZSZB tagja és a jegyzőkönyvvezető a szolgálatteljesítés helyszínén, ha a szavazókör a választókerületen belül esik! (Áttétel 1)

- speciális eset: akadálymentesített szavazókör használata (Áttétel 2)

19

Az átjelentkezés szabályai

Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek az általános adatokon (név, születési hely, idő, stb.) túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.

A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a megjelölt település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző 2. napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

20

A kijelölt szavazókör

Egy szavazókör kijelölése minden településen kötelező:

1.) A települési szintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából.

2.) Az átjelentkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából.

A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságára és az ide beosztott jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó speciális szabályok:

1.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha - az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.

2.) (A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

21


A szavazás ideje

A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.

A szavazatszámláló bizottságnak biztosítani kell a szavazás minden törvényes előfeltételét 6.00-ig!

A szavazás előkészítésnek szavazásnapi feladatait (választási anyagok szavazókörbe kiszállítása, szavazási iratok előkészítése, nyilak, plakátok kihelyezése stb.) 5.00 – 6.00 között kell az SZSZB-nek biztosítania.

A 19.00 névleges befejezést jelent, mert a sorban álló választópolgárok még ezt követően is leadhatják szavazatukat.

19.00 óra után a sorhoz csatlakozni tilos!

22


Szavazás a szavazóhelyiségben

1.) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és

a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni.

2.) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint 5, - a HVI vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. (Ha ilyen módon nincs lehetőség a

bizottság kiegészítésére, akkor arról a)- TVI vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának

megbízásával.

3.) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma 3 alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

23


4.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

5.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

6.) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig - a szavazatszámláló bizottság és

- a választási iroda tagjai, valamint - a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

7.) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig - a szavazatszámláló bizottság, - a jegyzőkönyvvezető, - a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint - a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

8.) A választópolgár - valamint a segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

24


9.) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja

10.) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

11.) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(Ellenőrző lap nincs!!!)

12.) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

25

A szavazás menete

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

Ha a választópolgár nem szerepel a névjegyzéken ne vegyük fel automatikusan a visszautasítottak jegyzékébe, előbb nézzük meg a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét!

A választópolgár igazolja: - személyazonosságát (SZIG 2 féle lehet, jogosítvány, új típusú útlevél,

okmányiroda által kiállított ideiglenes okmány) - valamint lakcímét (csak LIG lehet) vagy személyi azonosítóját.

Az okmányoknak érvényesnek kell lennie, lejárt érvényességű okmány nem alkalmas személyes adatok igazolására!!!

A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

26

A szavazás menete

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,

b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,

c) már szavazott,

d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását. (Nem írja alá a névjegyzéket.)

A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

27

Szavazólapok

Milyen szavazólapok találhatók a szavazókörben?

1.) A választópolgár egyéni választókerületének megfelelő szavazólap. (1 db)

Fontos!!!Az átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókörben ez maximálisan 106 db különböző szavazólapot jelent!

A levélben szavazók szavazólapjainak fogadására kijelölt szavazókörben külön erre a célra elkülönített urnában kell elhelyezni a levélben érkezett szavazatokat. (Ez az urna megjelenésében is el fog térni a szokásostól.)

2.) Pártlistás szavazólap. (1 db)

3.) Nemzetiségi listás szavazólap. (1 db)Fő szabály: A választópolgár pártlistára szavaz!

Kivétel: Ha kérte, hogy a központi névjegyzéken szerepeltessék nemzetiségének megjelölését és kérte, hogy ezt a parlamenti választáson is vegyék figyelembe, akkor nemzetiségi listára szavaz (pártlista helyett)!

28

A szavazás menete

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

A szavazatszámláló bizottság szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját.

Ha a választópolgár azt kéri!

A magyarázat agitációt nem tartalmazhat!!!

29

A szavazás menete

Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat.

A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni.

A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Köteles aláírni, ha nem teszi: vissza kell utasítani!

Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

30


A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére.

A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti. (A figyelemfelhívás kötelező, EBESZ megfigyelők jelenléte várható!)

A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a segítője kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

31

Speciális szavazási szabályok

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban,- általa választott segítő (nem kell, hogy választópolgár

legyen, lehet kiskorú személy is)- ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két

tagjának együttes segítségét igénybe veheti.

A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. Ha ezt előzetesen jelezte, vagy ha egyébként a szavazókörben rendelkezésre áll! (Más már igényelte.)

32

Speciális szavazási szabályok

Eljárási szabályok:

1.) A szavazatszámláló bizottság - a választópolgár szavazólapját belehelyezi a

szavazósablonba, és - így adja át a választópolgár részére.

2.) A szavazást követően a választópolgár - a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, - - borítékba helyezheti és - az urnába dobja, - a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló

bizottságnak.

33


A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.

A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.

A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

Mindegy, hogy hol van a sor vége, az akár közterületen is lehet!

34

Szavazás mozgóurnával

A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke• A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában

egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(A törvény az igény benyújtásának módját nem szabályozza!)

• A mozgóurna iránti kérelemnek

a) a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy

b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.

• A mozgóurna iránti kérelemnek a választópolgár személyes adatain túl tartalmaznia kell

a) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

35


• A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

• A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

• A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot (mozgóurna kivitelének helyszíne).

• A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

36


A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

Kivétel: átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókör mozgóurnája elhagyhatja a szavazókör területét!

Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10-zel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

37


A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor - felhasználásra alkalmatlanná teszik, és - külön csomagolják.

A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

Mozgóurna akkor mehet, ha az SZSZB jelenlévő tagjainak száma minimum 5 fő!

38


A szavazás módja

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

Érvényesen szavazni: - a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe - tollal írt (használhat más tollat is, mint a „hivatalos toll”)- két, egymást metsző vonallal lehet.

Akkor számít érvényesnek a szavazat, ha mind a 3 feltétel együttesen teljesül!!!

A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

39

Mi segítheti az eredményes és zökkenőmentes lebonyolítást?

Hogyan kerülhetjük el a felesleges jogorvoslati kérelmeket?

1.) A jogszabályok és a választás-igazgatási szervek szabályainak maradéktalan megtartása.

2.) A gyakorlat során kialakult szakmai szabályok érvényre juttatása.

(pl. kulturált viselkedés mindenkivel, „hatósági viselkedés” helyett)

3.) A rutinból történő munkavégzés tilalma.

4.) Delegáltak közreműködése.

5.) Nyilvánosság (nemzetközi megfigyelők, média, korlát: a személyes adatok védelméhez fűződő jog).

6.) A lebonyolításban részt vevők, képzése, oktatása.

40

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Molnár Krisztián

főjegyző

TVI vezető

Documents

Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra