1

FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BALATONFENYVES

OM:034006

nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Gyermekeim, itt sok mindent megtanulhattok, de ez maga a kezdet, legyetek jók és tisztes-

ségesek a többire majd megtanít az élet.”

2

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 5

NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................... 6

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

ELJÁRÁSAI ............................................................................................................................................ 9

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................. 12

TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .............................. 13

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................. 19

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL

KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................................................................... 21

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL

KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................................................................... 27

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ............................................................... 31

PEDAGÓGUS FELADATAI A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK

INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN .............................. 35

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ........... 36

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ..................................................................................................... 40

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI

GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ........................................................................................................... 42

A ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI,

EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL .................................................. 43

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .................................................................. 45

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ....... 46

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS

ISKOLAI TERV ................................................................................................................................... 47

HELYI TANTERV ............................................................................................................................... 49

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉS ........................................................................................................ 51

AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT

FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, KOMPETENCIÁI ................................................................................ 57

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................................................................. 61

3

TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................ 62

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............... 64

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ................................................................ 65

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ......................................................................... 67

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK ........................................................ 68

A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........... 70

A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN,SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN

TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA,

DIAGNOSZTIKUS,SZUMMATÍV,FEJLESZTŐ FORMÁJA ............................................................ 73

MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ...................................................... 76

ISKOLAI DÍJAK ALAPÍTÁSA ........................................................................................................... 81

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE ....................................................................................................... 86

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS

SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI................................. 88

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................................... 90

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................................... 91

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ

ZÁRADÉKOK .................................................................................................................................... 112

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasók! Kedves Gyerekek, Szülők, Fenntartó!

Önök a balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM-JÁT tartják kezükben. Ez a program kiegészített változata a már elkészített első programnak. A változást a törvényi előírás, illetve a szükségszerű változások indo-kolták. A program megalkotásában segítségünkre voltak a szülők és a tanulók is. Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közok-tatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendel-kezik pedagógiai programmal. A program iskolánk pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményünkben működő évfolyamok számá-hoz kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolánkban fo-lyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskolánk szakmai önmeghatározásának dokumen-tuma, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolód-va:

évente meg vannak határozva az aktuális célok,

és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek.

A pedagógiai programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

2011. évi CXC.Tv. a nemzeti köznevelésről

110/2012.(VI:4) Korm.rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról

20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről

32/2012.(X:8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvei

51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

Alapító okirat

A pedagógiai program magában foglalja:

a nevelési programot,

helyi tantervet.

6

NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Fekete István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvény-re juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik ma-gukat. Alapelveink:

Nevelés, nevelhetőség elve

Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve

Egyenlő bánásmód elve

Alkalmazható tudás közvetítésének elve

Együttműködés és önállósság elve

A magánérdek és a köz érdek összeegyeztetésének elve Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakításának elve

Tanulóközpontúság

Differenciált fejlesztés elve

Esélyegyenlőség elve

Integrációs elv Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók kor-szerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfon-tosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egész-séges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és szá-mukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapmű-veltséget nyújt,

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapoz-zák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eliga-zodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fej-lesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a kötelességnek, a tiszteletnek, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

7

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk ese-ményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szerete-tet.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és a környékben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz hí-ven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, il-letve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésé-ben és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos igényű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés ered-ményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

8

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogal-mazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélé-sét biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkez-zen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

9

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékony-ságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából ki-emelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon ben-nük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növé-nyek védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Ismerje és értse a természeti folyamatokat.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítá-sa; a balesetek megelőzése).

3. A reális önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsü-lés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának és a gondjaira bízottak sorsának alakításáért. Legyen képes felelős döntéseket hozni. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság tartalmas és tartós emberi kapcsolatokra, barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, fi-gyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmes-ség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegye-lem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konflik-tusok kezelésére, készség a megegyezésre.

6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A termé-szeti, társadalmi és kulturális jelenségek, folyamatok megismerésének az igénye.

7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyomá-nyainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbe-csülés és hazaszeretet.

8. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A határon túli magyarság és a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az embe-rek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a kö-zösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

10. A sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyen-súlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása..

10

Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó ta-nulók tehetségének kibontakoztatása Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsa-játítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben ké-sőbb meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, va-lamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Eszközeink: Fontos, hogy megjelenjenek a modern ITK eszközök- az informatika teremben található tanári és tanulói számítógépek,projektor illetve a főépületben ta-lálható digitális táblák, tanári laptopok, digitális tananyagok. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Biztosítani kell a változatos módszerekhez szükséges továbbképzési lehetőséget, megfelelő új szak-irodalmakat. Az osztályokban pedig a megfelelő berendezést, mobil bútorzatot, a szükséges multimédiás eszközöket.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszer kivá-lasztásának alapelvei:

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszerek, eljárá-sok, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni hala-dási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeret-szerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetővé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek al-kalmazását.

Eljárásaink: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő köz-vetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a ta-nulói közösségen keresztül érvényesül.

11

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési el-járások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módsze-rek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemuta-tása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanu-lói közösség tevékenységé-ben.

- A követendő egyéni és cso-portos minták kiemelése a közösségi életből.

3. A tanulók aktivitásának, együttműködésének, önál-lóságának, döntési ké-pességének fejlesztése.

- Magyarázat, beszél-getés. Kooperatív tanulás. - A tanulók önálló elemző munkája. Kutatás.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Esetelemzés. Szimulációs játékok.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követel-ményeknek.)

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás köve-telményeknek a későbbiekben megfeleljen,

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

12

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyi-ségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőző-déssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényé-nek kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált ma-gatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és ön-magukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség

5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonat-kozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezett-ség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A haza felelős, hasznos polgárává váljanak.

7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az ér-deklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorolta-tása. A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése.

9. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése Feladata: A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szak-véleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

13

TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

A testi és lelki egészségre nevelésprogram célja Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészsé-ges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szoká-soknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének mód-jára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megol-dani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és se-gítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet, elsősorban a háztartás , az iskola és a közlekedés- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető té-nyezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek- különösen a serdülőknek- a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohány-zás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésé-ben. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdésével, és figyelmet for-dítson a családi életre történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségfejlesztés feladata

Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata:

a tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolánkat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi,

az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása,

a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfe j-lesztési szempontok beépülésre kerüljenek,

a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen,

az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drog-koordinátor, egészségnevelő

Célkitűzések A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkel-tése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

14

Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edze-ni az akaratukat.

Figyelmet kell fordítani:

a reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség kialakítására,

a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,

Az egészséges, edzett személyiség kialakítására,

az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialaku-lásának megelőzésére.

Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:

a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló he-lyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakításához,

konfliktusok felismeréséhez és kezelési képességük fejlesztéséhez,

az érzelemkifejezés kulturált módjának fejlesztéséhez

kudarctűrő képességeik fejlesztéséhez

Stressz kezelési technikák megismeréséhez, gyakorlásához.

Olyan intézményben kívánunk tanítani: ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészség-nevelés. Helyzetelemzés A tanulóifjúság neveltsége

edzettség, sport (tömegsport, mozgás igény stb.)

testi fejlettség (testi elváltozások, testtömeg stb.)

étkezési kultúra (táplálkozási szokások)

életmód (szórakozás, szabadidő, napirend, tanulási szokások)

testi higiénia (fogápolás, tisztálkodás, ruházat)

lelki higiénia (gondolkodásmód, kedély, tűrőképesség stb.)

a tanulók szociokulturális környezete Egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek helyzete

iskolai sport helyzete

tanulók étkeztetése

szabadidős tevékenységek

tanórai ismeretterjesztés, felvilágosítás

egészségügyi szolgálat munkája (iskolaorvos, védőnő)

rendőrség megelőző, felvilágosító akciói

drogprevenció

alkalmi vagy rendszeres tevékenységek

15

Az egészségnevelésben részt vevő személyek, testületek munkája

diákönkormányzat

pedagógusok

osztályfőnökök

iskola vezetői

nevelőtestület munkaközösségek

Együttműködés, kapcsolat az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel

szülői munkaközösség, szülők

iskola-egészségügyi szolgálat

rendőrség

mentőszolgálat

más oktatási-nevelési intézmény

civil szervezetek

sportegyesületek

Iskolai programok

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése

az egészséges táplálkozás

a mindennapi testmozgás

a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése

a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja

az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére

a szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját- meg-előzően is

Az iskolában folyó egészségnevelési tevékenység teendői és színterei A tanítási órákon folyó egészségnevelés: Szaktárgyi tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, magyar, testnevelés, Osztályfőnöki óra: ismeretnyújtás, felvilágosítás, szemléletformálás, ill. gyakorolta-tás

egészség- betegség

táplálkozás- mozgás

napirend- szabadidő helyes felhasználása- alvás

testápolás (személyi higiénia) és öltözködés

családi élet jelentősége

kortárskapcsolatok

káros szenvedélyek (dohányzás, ital, drog)

egészséges környezet és védelem

balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás

16

Az egészségneveléssel kapcsolatos tantervi vonatkozások NAT alapján

testi és lelki egészség

magatartások, szokások

önismeret fejlesztése

konfliktusok felismerési és kezelési képességek fejlesztése

érzelem kifejezés kulturált módjainak fejlesztése

kudarctűrés képességének fejlesztése

stressz kezelési technikák megismerése, gyakorlása

pozitív beállítódások segítése, az egészséges élet értéke

helyes döntések az életmódjukról

sérült, fogyatékos embertársak elfogadása

egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése

káros függőségekhez vezető szokások elkerülése

krízishelyzetbe jutottak segítése

szexuális kultúra és magatartás

családi élet, harmonikus párkapcsolat

az iskolai környezet szerepe

Kerettanterv alapján Alsó tagozat

környezetismeret: személyes higiénia, test és ruházat gondozása, korszerű táplálkozás, egészséges életmód feltételei

technika és életvitel: szerszámok, eszközök balesetmentes használata, közle-kedési balesetek elkerülése

erkölcstan:énkép, önismeret fejlesztése,önálló, felelős gondolkodás kialakítá-sa

testnevelés és sport: az egészséges testi fejlődés segítése Felső tagozat

természetismeret: önmaga és társai védelme

biológia: az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke egészséget veszélyezte-tő anyagok hatása

erkölcstan: testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek

kémia: a nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok veszélye tápanyagok értékei, egészséges étkezési szokások

technika- és életvitel: az egészséges életvitel és életmód az életet védő maga-tartás

testnevelés- és sport: az egészséges testi fejlődés segítése:

keringési-, légzési- és mozgásszerv rendszer fejlesztése

megfelelő testtartás, terhelhetőség, betegségekkel szembeni ellenálló képes-ség, sportolás igénye

úszás

17

a mindennapi sportolás lehetőségének megteremtése

egészségtan

osztályfőnöki órák A tanórán kívüli tevékenység Az iskola szervezetében:

sportköri tevékenység

szakkörök

felvilágosító programok /ifjúságvédelmi tevékenység/

szexuális felvilágosítás /iskolaorvos, védőnő, stb./ baleset-megelőzés

drogprevenció

táplálkozáskultúra

tömegsport akciók /osztályok közötti vetélkedés, sportdélután/

különféle „akciók” az egészség megőrzésének jegyében

egészségnap, kiállítások, vetélkedők

megemlékezések /Föld napja/ Iskolán kívüli tevékenységek:

kirándulások, túrák, erdei iskola, kerékpártábor

tevékenység sportegyesületekben /labdarúgás, lovaglás, karate/

lakóhelyi akciók /tisztasági mozgalom/

együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel

együttműködés társintézményekkel /másik iskola/

bekapcsolódás az iskolai versenysportba

együttműködés rendőrséggel, vízi rendőrséggel Felelősségi körök, kompetenciák

iskolai vezetői

szaktanárok

munkaközösségek, mk. vezetők

osztályfőnökök

nevelőtestület

diákönkormányzat, DÖK vezető, diáksportkör vezető Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az iskola környezet- és egészségnevelés programjának megvalósításához. Pályázatok segítségével a vízi túrák, osztálykirándulások lebonyolítása. Szülői munkaközösség bevonása. Az iskolai alapítvány segítsége a hátrányos helyzetű diákok megsegítésében. Az iskolával kapcsolatban álló cégek anyagi segítsége a programok megvalósításá-ban.

18

Egészségügyi prevenció az iskolában, egészséges környezet

Az egészségügyi szolgálat tevékenysége (iskolaorvos, védőnő)

Szűrővizsgálatok rendszere

1-8. osztály éves szűrése (fogászat, kondíció, vérnyomás, stb.) pályaalkal-masság

Felvilágosító programok

A tanulók terhelésének egyenletessé tétele (/napirend, órarend)

Diákétkeztetéssel kapcsolatos alapelvek

Környezeti higiéné alapelvei (mellékhelyiségek, osztálytermek, ebédlő, stb.)

19

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvénye-sül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenysé-gekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesz-tésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hi-szen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azok-ban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatar-táshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselke-dési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés alapelveiből adódóan az alábbi feladatok gondozását tartjuk fontosnak:

a társas együttélés szabályainak megismerése és alkalmazása;

önismeret- és társismeret fejlesztése;

erkölcsi és jogi felelősség kialakítása;

jog- és kötelességismeret kialakítása;

a környezet iránti érzékenység kialakítása.

20

6. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának elősegí-tése Feladata: a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelése. A pe-dagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a sze-repe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns ese-teket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a sze-mélyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

21

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖ-DÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fon-tosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciá-lást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, ame-lyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végé-ig fenn is tartsuk.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyez-zük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékeny-kedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási órá-in előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - első-sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára tá-maszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai élet-nek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együtt-működési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, érté-kekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell fi-gyelemmel lenni:

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdít-ják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítá-sát, fejlesztését.

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibonta-koztatása.

22

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismeretei-nek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedései-nek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás techni-káit, formáit.

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunká-ban, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotó-képességét kell előtérbe állítani.

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó dif-ferenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhe-tetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdeké-ben.

Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, az alapelvekben meghatározottakat szem előtt tartva kiemelt fontosságú területeink:

erkölcstan

matematika

magyar nyelv és irodalom

történelem

angol nyelv

informatika

egészséges életmódra nevelés

környezeti nevelés

Az érdeklődő tanulók különböző szakkörök munkájában vehetnek részt. Ezek rész-ben a kiemelt területekhez kapcsolódnak, illetve más területeket fednek le. Célunk, hogy minden korosztály megtalálja az adott műveltségi területhez kapcsolódó, ér-deklődésének megfelelő lehetőséget. Szakkörök (igény szerint a felsoroltakon kívül más is elképzelhető):

tehetséggondozó alsó tagozat (magyar, matematika)

idegen nyelv (angol, német)

matematika, magyar felső tagozat

természet- és környezetvédő

énekkar

ISK

tartásjavító torna

Az egy-egy területen kiemelkedően teljesítő tanulóknak biztosítjuk a tanulmányi ver-senyeken, sportversenyeken való részvételt.

23

A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködők számára lehetőséget adunk – a törvény adta kereteken belül – a differenciált fejlesztésre, fejlesztő foglal-kozásra, tehetséggondozásra. Igény szerint biztosítjuk a csoportos délutáni felkészítést (napköziotthoni és a tanu-lószobai foglalkozásokat). Iskolánkban biztosítunk helyet a fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tago-zatának. Az alábbiakban felsorolt hagyományos rendezvények egyenletes elosztásban, fo-lyamatos, sokszínű tanórán kívüli program lehetőségét kínálják kulturális, sport és szórakoztató rendezvények keretén belül, szervezett formában, nevelői felügyelet-tel.

iskolai farsang-jelmezbemutató,

szülők bálja

tanulmányi versenyek helyi fordulói

nyílt nap

ünnepi műsor 1848. március 15-e tiszteletére

Fekete István - nap

tanulmányi kirándulások – az ország tájainak, nevezetességeinek megismeré-se

iskola részvétele a község kulturális munkájában

tanévzáró ünnepély

az éves munka értékelése, jutalmazása

ballagás – a 8. osztályos tanulók ünnepélyes búcsúztatása, a legjobbak jutal-mazása oklevéllel, könyvvel.

„Barta Anna Alapítvány” emlékplakett átadása

nyári táborok szervezése

kerékpártúra

A több évtizeden keresztül működő iskola életében hagyománnyá válnak ren-dezvények. A hagyományok ápolása, tisztelete, újak teremtése értékes peda-gógiai feladatot hordoz. Éves viszonylatban, kronológiai sorrendben a következő rendezvények váltak isko-lánk hagyományává:

tanévnyitó ünnepély – az új első osztályosok és a nagyobb diákok versekkel, dalokkal, köszöntik egymást, az új tanévet. a tantestület az elsősöket kis jel-képes ajándékkal fogadja.

színházi látogatások szervezése

benevezés az évi meghirdetett tanulmányi és sportversenyekre

1849. október 6-a, megemlékezés

október 23. nemzeti ünnep

Mikulás ünnepség

karácsonyi ünnepély, iskolai karácsonyi műsor, játszóház

farsangi bál

anyák napja

Fekete István- nap

osztálykirándulások

pedagógusnap

24

tanévzáró – ballagás

nyári tábor

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tanulók fejlődését szolgáló csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás (nap-közi, tanulószoba) Ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon 1-1 csoport működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon, összevont csoportot szervezünk, ha ezt a szülők legalább 15 gye-rek részére igénylik. Diákétkeztetés: A tanulók számára– igény szerint– napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzson-na) biztosít az önkormányzat által fenntartott ebédlő. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni az iskolában. Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozá-sát, a valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanu-lók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat szervezünk heti egy órában magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felme-rülő igények és az iskola lehetőségének figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek szüksége van az eredmé-nyes felkészüléshez.

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tan-órai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, vala-mint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szol-gálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktár-gyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A

25

szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe-vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művé-szeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szer-vezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvétel-re is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felké-szítését a különféle versenyekre a nevelők, szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése, közösséggé kovácsolás céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (alsó tagozat 1 nap, felső tagozat 2 nap) kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirán-duláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. A kiránduláson részt nem vevő tanulók kötelesek az iskolában tanítási órákon részt venni. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglal-kozásokon való részvétel kötelező. Pályázati lehetőség és szülői hozzájárulás figye-lembe vételével kerülhet megszervezésre. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalko-zás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáso-kon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel – ha az költségek-kel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat az-zal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez iga-zodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A sza-badidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők-nek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtáros vezetésével megtartott könyvtári órák színesítik, illetve egészítik ki a tanórák anyagát. A könyvtárnak tagja lehet minden tanuló. (Beiratko-zás ingyenes). Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az is-kola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmény, tanterem, ebédlő, számí-

26

tógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan hasz-nálják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit - és vallásoktatást szer-vezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Szükség ese-tén helyet (tantermet) az iskola biztosít, az órarenddel való egyeztetést elvégzi.

27

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖ-DÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segít-ségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján va-lósul meg.

Az együttműködés fórumai:

az iskolavezetőség ülései,

a különböző értekezletek,

megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagó-gusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait köz-vetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhe-tik az iskola vezetőségével.

A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportverse-

nyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése

A szülői szervezet az iskola közösségeivel a szülői szervezet teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket A szülői szervezet tevékenységéről,

28

valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolavezetősége felé továbbítani. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vesznek részt:

az iskola igazgatója,

DÖK-vezető. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői szervezetet.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztat-ják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetősé-gének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik-nak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatok-ról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségé-nek ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanul-mányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; vala-mint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve ta-nácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

29

Szülői értekezlet Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, prob-

lémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és to-

vábbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra: Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanu-lás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap: Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka min-dennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon köz-vetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával ösz-szefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Telefon: Feladata: Telefonon értesítse a nevelő a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell küldeni. Ha a szülő a tájékoztatóba, ellen-őrzőbe bejegyzett információkról nem vesz tudomást, arra nem reagál, a nevelő te-lefonon veszi fel vele a kapcsolatot. Akár telefonon, akár levélben tudatni kell a szü-lővel, ha gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, illetve fegyelmi ügyének tárgya-lására kerül sor. A szülőnek joga van mindkét eseményen részt venni. Véletlenszerű találkozás: Feladata: Alkalmat nyújtson arra, hogy iskolán kívül a szülő és a pedagógus meg-beszélje a gyermekkel kapcsolatos aktuális problémákat.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső sza-bályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írás-ban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazga-tóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelői-hez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

30

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyéni-leg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igaz-gatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgató-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülő-nek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;

az iskola fenntartójánál;

az iskola könyvtárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola igazgatójánál;

31

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógusok alapvető feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és mű-ködési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intéz-ményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalko-zásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részé-ben a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredmé-nyes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkakö-zösségek munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősí-téseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pe-dagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozá-sokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalma-zása a tanítási órákon

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órá-kon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a taní-tási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakorol-tatása a tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók kö-rében.

32

A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanu-lók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pá-lyázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedő-kön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle is-kolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle is-kolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátoga-tás, kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, se-gítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezés-ben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartá-sa.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldá-sa.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség te-vékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportok-ban.

33

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közrea-dása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásá-ban.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésé-ben.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájá-nak, beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvénye-inek szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, ered-ményeiről a helyi médiában.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenysé-gébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységé-be.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

34

Részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, el-lenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kol-légákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és visel-kedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a

pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

35

PEDAGÓGUS FELADATAI A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANU-LÓK INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beillesz-kedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzár-kóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

A tanulók kiemelt kompetenciáinak fejlesztése: önálló tanulás, kommunikációs képesség

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyze-tű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló ta-nulók részére.

Fejlesztő programok tervezése, szervezése, megvalósítása. Közösségfejlesz-tő, közösségépítő programok készítése.

Egészségnevelési, mentálhigiénés programok készítése.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hát-rányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézsé-gekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beillesz-kedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzár-kóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beillesz-kedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzár-kóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a hal-mozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanu-lási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

36

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK

FELADATAI

Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az isko-lai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség meg-felelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésü-ket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó érték-rend kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabad-idős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a ta-nulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi vá-laszt ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésé-nek elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók isko-lai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelő-ket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a ta-nulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

37

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a ta-nulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli fi-gyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban ré-szesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás le-folytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mu-lasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfő-nöki órákat, azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középisko-lai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges do-kumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelő-társakkal szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév elején kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta el-lenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői alá-írások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit.

Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyama-tát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja).

Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét

Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát.

Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását.

Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a ta-nuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott.

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

A tanév elején összeállított munkaterv

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről

38

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve)

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban

Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái

Az osztály diákközösségének vezetői

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

Tanulók száma, ebből leány

Állami nevelt

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

Más településről bejáró tanuló

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátla-ga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

39

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett ta-nulók száma és az elért helyezések)

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanu-lók száma és aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanu-lók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értéke-lési szempontjai az első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és ren-dezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai fel-adatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerű-nek?

1. számú melléklet: AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI, TEMATIKÁJA

40

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGI-AI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű;

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

a kiemelten tehetséges tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanu-lóval együtt, integrált formában folyik.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását az Irányelvek alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus, logo-pédus, pszichológus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fej-lesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szol-gáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók:

a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható

speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat

az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés

A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítet-tek. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

logopédus

fejlesztő pedagógus munkája

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékeny-ségek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

egyéni foglalkozások;

41

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

iskolai sportkör, szakkörök;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabad-idős tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a tanulók szociális helyzetének javításában segítségnyújtás;

a szülőkkel való együttműködés;

családlátogatások;

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgál-

tatásokról. A kiemelt tehetség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

egyéni foglalkozások;

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

iskolai sportkör, szakkörök;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabad-idős tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

42

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉ-TELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

sportélet;

túrák, kirándulások szervezése;

kulturális, szabadidős programok szervezése;

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítá-sa előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves mun-katervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkor-mányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatáro-zott rendelkezéseinek elfogadása előtt:

a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségé-nek teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

43

A ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

A fenntartó intézmény: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalai u. 10-15. A járási tankerület: Fonyódi Tankerület 8640 Fonyód Fő u. 19. Balatonfenyves Község Önkormányzat 8646 Balatonfenyves Kölcsey u. 27. Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola 8640 Fonyód Bartók B. u. 22. II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon és Általános Iskola 8644 Fonyód-Alsóbélatelep Báthory u. 14. Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet 7400 Kaposvár Bajcsy-Zsilinszky E. u. 10. Balatonlelle-Karád Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 8638 Balatonlelle

Petőfi u.1. Napköziotthonos Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. Mátyás Király Gimnázium 8640 Fonyód Hunyadi J. u. 3 Római Katolikus Plébánia 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 79. Református templom 8646 Fonyód József u.

44

Gyermekjóléti szolgálat: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 8640 Fonyód Ady E. u. 27. Orvosi Rendelő 8646 Balatonfenyves Bocskai u. 1. Egészségügyi KHT - Fonyód Orvosi Rendelő 8640 Fonyód Szent I. u. 23. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakap-csolatot tart fenn az iskolát támogató Gyermekekért Balatonfenyves kuratóriumával. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

45

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga,

pótló vizsga,

javítóvizsga.

különbözeti vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megálla-pításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tan-évben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együtte-sen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együtte-sen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elké-sik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a vá-laszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki más iskolából érkezett és nem tanulta, az iskolánkban tanított valamelyik tantárgyat, vagy a tantárgyon belül mást tanult. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott illetve elfoga-dott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkakö-zösségei, illetve - amelyik tantárgynál nincs munkaközösség - a szaktanárok állapít-ják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon.

2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon.

2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestü-let dönt.

46

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK

FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év-ben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;vagy a gyermek lakcímkártyáját;

a szülő személyi igazolványát;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemje-gyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételé-vel az iskola igazgatója dönt.

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősíté-sű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények műkö-déséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizs-gán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem meg-felelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

47

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSO-LATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalma-kat.

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következ-ményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt fel-adatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készsé-gekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek terü-letén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismere-teit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kap-csolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megva-lósításának elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat helyi vagy környékbeli képviselőivel;

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli ve-télkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

48

A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alapismere-tek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISME-RETEK

biológia

- rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések, - forrázás - otthoni és iskolai veszélyforrások

testnevelés - magasból esés, törés-zúzás

környezetismeret - égési sérülések

technika - szúrt, vágott sérülések

49

HELYI TANTERV

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK

(ÓRATERV)

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI ren-delet szerint iskolánk helyi tanterve az Oktatási Hivatal által elfogadott kerettanterv-re épül:

1. számú melléklet: Kerettanterv (helyi tanterv) az általános iskolák 1-4.évfolyamára

2. számú melléklet: Kerettanterv (helyi tanterv) az általános iskolák 5-8. év-folyamára

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óra-száma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett meg-növelve a szabadon tervezhető órák óra-számából?

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

1. évfolyam Matematika 1 óra

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

2. évfolyam Matematika 1 óra

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra

3. évfolyam Matematika 1 óra

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

4. évfolyam Matematika 1 óra

4. évfolyam informatika 1 óra

5. évfolyam Matematika 1 óra

5. évfolyam Informatika 1 óra

6. évfolyam Matematika 2 óra

6. évfolyam Magyar 1 óra

7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra

7. évfolyam Matematika 1 óra

8. évfolyam Matematika 1 óra

8. évfolyam Magyar 1 óra

8.évfolyam Biológia--egészségtan 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható dráma és tánc, illetve hon- és népismeret tantárgyak közül a hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

50

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Matematika A változat

5-8. évfolyam Fizika B változat

5-8. évfolyam Kémia B változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontá-sához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk peda-gógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított illetve az Oktatási Minisztérium kerettantervi ajánlásait használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órán az angol nyelvet tanulják.

51

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROG-RAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉS

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két peda-gógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,

illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik év-folyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül beve-zetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat-ban foglaltuk össze:

TANÉV ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

2013- 2014

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2014- 2015

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2015- 2016

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016- 2017

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tan-tervi változatokat jelentik:

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvé-nyes pedagógiai program és helyi tanterv.

52

KERETTANTERV

ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT 1–4. ÉVFOLYAM

CÉLOK, FELADATOK

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kis-gyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevé-kenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környeze-te, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az is-kola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlő-dését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanu-lással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösz-tönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közve-títi az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermek-ben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértéke-lést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a probléma-megoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támo-gatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éré-séből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajá-tosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékeny-ségekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fej-lesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

53

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7+1 7+1 6+2 6+1

Angol nyelv - - - 2

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1

Informatika 0+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gya-korlat

1 1 1 1

Testnevelés és sport

5 5 5 5

szabadon ter-vezhető órakeret

2 2 3 3

szabadon terve-zett órakeret

2 2 3 3

Összes heti óra 25 25 25 27

54

KERETTANTERV

ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA FELSŐ TAGOZAT 5–8. ÉVFOLYAM

CÉLOK, FELADATOK

Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képessé-gek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. év-folyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesz-tése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erő-sen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, ké-pességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, ké-pességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is tá-mogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív ké-pességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, techni-káinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesz-tésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapu-ló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és fel-adathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezés-hez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

55

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4 4+1 3+2 4+1

Angol 3 3 3 3

Matematika 4+1 3+2 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, tár-sadalmi és állam-polgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2 - -

Fizika - - 2 1

Kémia - - 1 2

Biológia-egészségtan

- - 2 1+1

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon- és népisme-ret

1 - - -

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 0+ 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1 -

Testnevelés és sport

5 5 5 5

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

szabadon tervez-hető órakeret

2 3 3 3

szabadon terve-zett órakeret

2 3 3 3

Összes heti óra 28 28 31 31

56

A 2013/2014-es tanév heti óra számai:

Évfolyam Heti kötelező

óraszám

Heti választható

óraszám

Egyéni foglal-

kozásra

Összesen

1. évfolyam 25 2 27 52

2. évfolyam 20 2 2,4 24,4

3. évfolyam 20 2 2,4 24,4

4. évfolyam 22,5 2,25 2,7 27,45

5. évfolyam 28 3 23 51

6. évfolyam 22,5 5,6 2,7 30,8

7. évfolyam 25 7,5 3 35,5

8. évfolyam 25 7,5 3 35,5

57

AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, KOMPETENCIÁI

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

KOMPETENCIÁK

Az erkölcsi nevelés

Anyanyelvi kommunikáció

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Idegen nyelvi kommunikáció

Állampolgárságra, demokráciára neve-lés

Matematika kompetencia

Önismeret, társas kultúra Természettudományos és technikai kompetencia

A családi életre nevelés

Digitális kompetencia

A testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetenciák

Felelősségvállalás másokért, önkéntes-ség

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Fenntarthatóság, környezettudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság és kife-jezőképesség

Pályaorientáció

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk – környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Műveltségi területek közös kiemelt céljai

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;

az informatika alkalmazása;

a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;

58

a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képessé-gek és ismeretek;

az egészséges életmód kialakítása;

az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;

a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;

az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg;

hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalko-tásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

kiemelik az integrált szemlélet fontosságát.

Magyar nyelv és irodalom

Kiemelt célok:

az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása;

az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata;

képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak.

Kiemelt feladat: Az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése.

Idegen nyelv Kiemelt célok:

a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatáro-zása;

a nyelvtanulási stratégiák kialakítása;

a kommunikatív kompetencia fejlesztése;

a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése;

a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása. Matematika Kiemelt célok:

a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése;

a problémafelvetésének, pontos megfogalmazásának és a modellalkotás fo-lyamatának segítése;

a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel;

Fejben történő műveletvégzés;

Egyszerűbb mértékegység átváltások;

A mindennapi életben előforduló matematikai problémák;

Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;

matematikai modell;

59

algoritmus, kiszámíthatóság Ember és társadalom (történelem, erkölcstan, hon-és népismeret, osztályfőnö-ki) Kiemelt célok:

a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősí-tése;

a narratív megismerési mód alkalmazása;

a történeti gondolkodásmód kialakítása;

kollektív identitásképzés;

problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

a helyi és mikro- történelem megismerése a személyes, családi történelem, valamint a magyar –és világtörténelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül;

a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; Ember és természet (környezetismeret, természetismeret, kémia, fizika, egész-ségtan, biológia) Kiemelt célok:

a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet kialakítása;

új, egységes szerkezet és szemléletmód kiépítése;

a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezet-hez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz;

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;

mindennapi élethez kapcsolódó tartalmak közvetítése;

a tanulók motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulás-ra, pályaválasztásra.

Földünk és környezetünk, technika, életvitel és gyakorlat, informatika Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek:

Tudomány, technika, kultúra;

Anyag, energia, információáramlás;

Rendszerszemlélet;

Felépítés és működés kapcsolata;

Állandóság és változás;

Az ember megismerése és egészsége;

Környezet és fenntarthatóság.

Művészetek (magyar irodalom, ének – zene, rajz és vizuális kultúra)

Kiemelt célok:

világ és ember megismerése;

60

nemzeti értékek tisztelete és hagyományőrzés;

esztétikai világkép formálása;

alkotó cselekvés, kreativitás;

művészeti ágak;

önismeret, önértékelés

Testnevelés és sport

Kiemelt célok:

a testmozgás és testi – lelki egészség kapcsolata;

mindennapos testmozgás iránti igény kialakítása;

akaraterő, önértékelés, egyéni felelősség;

szabálytudat, alkalmazkodás, kudarckezelés

61

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

A megvalósítás pedagógiai elvei:

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasí-tásában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézmény-vezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközössé-gek munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában.

Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső to-vábbképzés és önképzés keretében.

Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógu-soknak.

A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése érdekében: o a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése.

Együttműködés: o a családi házzal, o az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal o a nevelő – oktató munkát segítő más pedagógusokkal: fejlesztő pedagó-

gus, gyógypedagógus, logopédus

Adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása

Az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében óraterv (óravázlat) készítése.

Mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése.

Differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés.

Képzettségének, felkészültségének megfelelően, a munkaköri leírásban meghatá-rozottak szerint, tanórán kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jel-legű foglalkozásokat szervezése, vezetése.

Objektív tájékoztatás adása a szülőknek a tanulók fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel a nevelési-oktatási célok sikeres megvalósítása érdekében.

Gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A szülők tájékoztatása gyermekeik tevékenységéről, haladásáról.

62

TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott tan-eszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásá-hoz, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munka-közösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A tan-eszközök beszerzése a nevelők által meghatározott időpontig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szemponto-kat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben ré-szesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy tartós tankönyvekből egyre többet szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyene-sen használhatják. Iskolánk oktatási tevékenységének – így a pedagógiai program teljesülésének – fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következő elveket óhajtjuk megfogal-mazni:

• A NAT és a kerettantervek által karakteresen megfogalmazott követelmé-nyekhez igazított legyen.

• Az alsó tagozaton az adott tanulócsoportban alkalmazott írás-olvasási, illetve matematikai módszerhez igazított legyen.

• Az esztétikusság – nem feltétlenül túl színes, hisz pszichológusok vélemé-nye, hogy a gyermek képzeletvilága annál jobban fejlődik – főleg az alsóbb évfolyamokon – ,minél többször kell képzeletével kiegészíteni a tanultakat. Fontos azonban az, hogy tanulóink szépérzéke ilyen módon is nevelődjék.

• A tartósság - fontos, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök normál haszná-lat mellett viszonylag tartósak legyenek.

• A taneszköz(ök) áránál tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élő családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága taneszközök alkalma-zásától. Hitünk, hogy a jó pedagógus olcsóbb (de természetesen színvonalas) taneszközök.

segítségével is képes magas szintű tudást nyújtani.

63

• A fent vázolt szempontok az egyéb taneszközök kiválasztásánál is szerepet játszanak, de a szemléltetés eszközeinek megválasztásánál speciális szem-pontként jelentkezik a jól láthatóság, aminek meghatározásánál a szaktanter-mek méretét is be kell számítani.

A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. A testnevelésben használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság, az ún. „nyúzha-tóság”, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek van-nak kitéve. Az ének-zene speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a CD- lejátszó és a magnó, melyeknek frekvenciaátvitele igen fontos szempont, alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására. A vásárolt hangszereknek jó minősé-gűeknek kell lenniük. Az anyanyelvi nevelés és a vizuális és mozgóképkultúra szintén jó minőségű eszkö-zöket igényel.

64

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

MÓDJA

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testneve-lést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatáro-zott tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással,

néptánc

könnyített és/vagy gyógytestnevelés szakemberekkel

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

65

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK

Tanórán kívüli foglalkozások:

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái:

délutáni csoportos felkészítés- a napközis és tanulószobai foglalkozás;

a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a to-vábbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör];

az iskolai sportkör;

a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;

az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmá-nyi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik:

az iskolai felkészítés, felkészülés a tanórákra

a tanulók napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meg-haladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. Diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek:

a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek,

a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg,

a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,

a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy:

a tanulók javaslatára jönnek létre,

vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intéz-ményvezető engedélyével.

Az iskolai sportkör jellemzői:

a többi foglalkozásoktól elkülönül,

külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja.

66

A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti ver-senyek, bajnokságok, diáknap jellemzői:

e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik,

a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket,

az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.

Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem va-lósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői:

az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását,

az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.

Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozá-sok formáit az éves munkaterv tartalmazza:

szakkörök: matematika, magyar, néptánc, énekkar, angol, természetismereti és igénytől és a lehetőségektől függően

tehetséggondozás,

felzárkóztatás, korrepetálás,

diáksportköri foglalkozások/ futball, atlétika, tömegsport/. A tanórán kívüli foglalkozások való részvétel szabályai A szülők tájékoztatása a tanórán kívüli foglalkozások való részvétel feltételeiről be-iratkozás előtt. A szülők írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tanórán kívüli foglalkozások történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul veszik. .

67

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

Célja: A tanulók fizikai teherbíró képességében mutatkozó hiányok feltárása, és ennek is-meretében olyan felzárkóztató programok készítése, melyek lehetőséget biztosíta-nak az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teher-bíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészség-megőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a tanulók körében. Mérési módszere: Iskolánk a HUNGAROFIT mérési módszert választotta. Választásunk indokai:

egyszerű

kevés eszközt igényel, így bárhol végrehajtható

nem időigényes

alkalmas az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képes-ségek mérésére

Tájékoztatás: A szülőket írásban tájékoztatjuk gyermekük fizikai állapotáról, értékelő lapok segít-ségével annak minősítéséről a központilag megadott minősítő kategóriák szerint. A felmérés osztályonkénti összesített adatlapjait elküldjük az országos adatfeldol-gozó központba. Az iskolai összesített minősítő adatlapot elküldjük az iskolaorvosnak.

2. számú melléklet: HUNGAROFIT MÉRÉSI MÓDSZER ANYAGA

68

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt elvei, feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készsé-

gekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme ér-

dekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gya-

korlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli fog-

lalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

o a táplálkozás,

o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szerve-

zetre,

o a családi és kortárskapcsolatok,

o a környezet védelme,

o az aktív életmód, a sport,

o a személyes higiénia,

o az elsősegélynyújtás alapismeretei,

o a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

o testnevelésórák;

o játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

o az iskolai sportkör foglalkozásai;

o tömegsport foglalkozások;

a helyi tantervben szereplő helyi tantervben szereplő környezetismeret,

természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldol-

gozott ismeretek;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyúj-

tással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső ta-

gozatos tanulók számára;

minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szerve-

zése;

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele:

o félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában;

69

o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezé-

sében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti

és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt elvei, feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elő-

segítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásá-

hoz szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társa-

dalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli fog-

lalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

o a környezet fogalmával,

o a földi rendszer egységével,

o a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

o a környezetvédelem lehetőségeivel,

o lakóhelyünk természeti értékeivel,

o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgál-

ják:

a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia,

kémia, földrajz tantárgyak tananyagai;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

o minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a kör-

nyékre a környezeti értékek felfedezésére;

o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó pro-

jektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélke-

dővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

o minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése

a településen;

70

A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátá-sában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúság-védelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, in-tézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás meg-állapításának kezdeményezése,

tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,

együttműködés: o az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség-vezetővel, o az iskolai diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,

a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biz-tosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendelése-ken,

a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosí-tása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),

segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szo-ciális és anyagi helyzetétől függően,

a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásá-nak folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdemé-nyezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,

az okok feltárására,

az okok megszüntetésére.

71

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problé-máit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja ke-zelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség meg-szüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak meg-valósítását:

az indulási hátrányok csökkentése,

a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének fi-gyelemmel kísérése,

a felzárkóztató foglalkozások,

az iskolai étkezés lehetősége,

délutáni csoportos felkészítő foglalkozás,

az egészségügyi szűrővizsgálat,

az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,

a családi életre való nevelés,

a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés,

a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,

a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),

szenvedélybetegségek megelőzése.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:

helyzetfeltárás,

a segítőtevékenységek formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzár-kóztató foglakozások) megszervezése,

a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálat),

az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellá-tás, pályázatok nyomon követése).

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős - a lemaradók számára speciális segítség nélkül le-küzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a vi-selkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is.

A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.

72

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

étkeztetési támogatás,

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,

iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszél-getés az osztályfőnökkel, fogadóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.),

továbbtanulás irányítása, segítése,

szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociá-lis hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

ingyenes, illetve kedvezményes tábor, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, za-vartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:

a gyermekvédelmi tevékenységek hatékonyságának növelése,

a szociokulturális hátrányok enyhítése,

a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,

tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek,

családlátogatás,

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

pályaorientációs tevékenységek szervezése,

felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése,

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámoga-tás,

kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése,

a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének bizto-sítása (csoport, páros, individuális munkaforma),

az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

73

A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN,SZÓBAN VAGY GYAKOR-LATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTI-

KUS,SZUMMATÍV,FEJLESZTŐ FORMÁJA

Alapelvei:

tervszerű, a tanulók életkori sajátosságait és a tantárgyak jellegét figyelembe vevő

demokratikus, nyitott, a tanulók véleményének megfogalmazására módot adó

nevelő hatású, önértékelésre, az elért eredmények továbbfejlesztésére ösztön-ző, feladat-meghatározó

reális, az ellenőrzés során feltárt tényekre épülő, indokolt

változatos, az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik

Céljai:

reális értékítélet magalapozása

véleménynyilvánítás, érvelés, indoklás képességének fejlesztése

a tanulói teljesítmények mögött rejlő munka elismerése

pontosságra, rendszerességre, igényességre nevelés

információ nyújtása a folyamatban résztvevőknek (tanuló, szülő, pedagógus)

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmá-nyi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességei-nek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékeny-sége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kap-csolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, ma-tematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, föld-rajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is el-lenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követel-ményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A tantárgyak esetében egy témakörön belül sor kerülhet írásbeli és szóbeli számonké-résre; az ének-zene, a rajz, az informatika, az erkölcstan, a technika tantárgyakból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

74

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszo-nyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelem-be veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy ha-nyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tan-tárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfo-lyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból ér-demjegyekkel minősítjük.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félév-kor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o KIVÁLÓAN TELJESÍTETT o JÓL TELJESÍTETT o MEGFELELŐEN TELJESÍTETT o FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon fél-évkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősít-jük.

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félév-kor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, il-letve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), kö-zepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő ér-tesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

75

Mérések: A mérések azért hasznosak, mert visszacsatolnak azokhoz a követelményekhez, amelyeket mi határoztuk meg a pedagógiai munkánkhoz és szembesítenek mun-kánk hatékonyságával. Ha a minőség nem megfelelő, akkor fejleszteni kell, hogy a kimenet követelményeit elérjük. Iskolai írásbeli beszámolás formái, rendje, korlátai Az írásbeli értékelés vizsgálja (megismerjük, elemezzük) a teljesítményt, regisztrálja a fejlődést. Diagnosztizáló, formatív és összegző, szummatív mérést a készségtárgyakon kívül minden tantárgyból végzünk. Az iskolavezetés a szaktanárokkal és osztályfőnökökkel osztályokra és szaktár-gyakra lebontva egyezteti az írásbeli felmérők témáját és időpontját a törvény által előírtak szerint, figyelembe véve a tanulók terhelhetőségét. Az egyeztetés ütemterve lebontva írásban a pedagógusok munkatervének része. A tanév elején: diagnosztizáló (helyzetfeltáró) - felmérést végzünk feladatlapon - a tanulók meglévő tudására vagyunk kíváncsiak és arra, mire építhetünk, milyen hi-ányosságokat kell pótolnunk, hogyan szervezzük meg az ismétlést. Ezt a felmérést nem osztályozzuk. A tanév során: - egy-egy témakör lezárása végén formatív felmérést íratunk. Ezeket százalékosan értékeljük:

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 %: elégtelen (1)

34-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

Félévkor és év végén: összegző, szummatív mérést végzünk feladatlapok segít-ségével. Az egy évfolyamra járók azonos feladatokat oldanak meg. A feladatsorokat vagy a pedagógusok állítják össze, vagy központi feladatlapokat használnak. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben megha-tározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtás-sal támogatott számonkérés szerint. Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési ta-nácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adap-tációval nem érhető el.

76

MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskola jutalmazni kívánja azt a tanulót vagy tanulócsoportot (például tanulócsoport, szakköri csoport, sportkör, osztály, diákönkormányzati csoport), aki vagy amely kiemelkedő közösségi munkával, magatartásával, szorgalmával, tanulmányi, művészeti vagy sporteredményével hozzájárult az iskola jó hírnevéhez vagy példát adott a tanulóközösségnek a jó munkára. Alapelvünk az, hogy a jutalmazásnak nyilvánosnak, ösztönzőnek és pedagógiailag is hasznosnak kell lennie. Az iskolaközösség érdekében áll az is, hogy nem csak a pedagógusok, illetve azok közössége, hanem az iskola más csoportjai is jutalmazhatják azokat, akik kiérdemelték. Jutalmat adhat tehát a teljes alkalmazotti közösség, a technikai dolgozók, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, a szakmai munkaközösségek. A jutalmak odaítélése folyamán arra kell törekedni, hogy a jutalmazandóról minél több oldalról fogalmazzanak meg véleményt a jutalmazók részére. A jutalmazás formái lehetnek:

szóbeli dicséret

szóbeli dicséret nagyobb nyilvánosság (osztály vagy iskolagyűlés) előtt

írásbeli dicséret szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy nevelőtestület részéről

oklevél

könyvjutalom, tanulást segítő eszköz, ajándéktárgy, pénz

továbbá tanulócsoport esetén a csoport tanulási körülményeinek színvonalát javító eszközök, illetve azokra fordítandó pénz, továbbá jutalomkirándulás, vagy más iskolán kívüli program

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik év-folyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályza-tokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osz-tályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegy-zi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hó-nap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a ne-velőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyez-ni.

77

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a kö-vetkezők: Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőké-szen viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki.

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsér-tése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfo-lyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályza-tokat használjuk.

78

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztály-főnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyez-ni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a kö-vetkezők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

a tanórákon többnyire aktív;

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, fel-ügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak el-lenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsér-tése) szükséges.

79

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret,

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

szaktárgyi teljesítményért,

példamutató magatartásért,

kiemelkedő szorgalomért,

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthe-tők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössé-ge előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon ered-ményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon ered-ményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

vagy a házirend előírásait megszegi,

vagy igazolatlanul mulaszt,

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

szaktanári figyelmeztetés;

osztályfőnöki figyelmeztetés;

80

osztályfőnöki intés;

osztályfőnöki megrovás;

igazgatói figyelmeztetés;

igazgatói intés;

igazgatói megrovás;

tantestületi figyelmeztetés;

tantestületi intés;

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

a szándékos károkozás;

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti közne-velésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítha-tó. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben ré-szesíthető.

81

ISKOLAI DÍJAK ALAPÍTÁSA

A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók munkájának elismerése A balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola szülői munkaközössége és tantes-tülete iskolai díjat hirdet, azzal a céllal, hogy segítsék a gyermekközpontú iskola ki-alakítását, működtetését, a nevelés és az oktatás hatékonyságának növelését, ösz-tönözve ezzel az eredményességet, sokszínűséget, a pedagógiai munka tartalmi fejlesztését. Bevezetés Ezen díjnak az odaítélése a pedagógia egyik legfontosabb, egyben legvitatottabb területét veszi célba: az ÉRTÉKELÉST. A személyiségközpontú nevelés-oktatás, értékfejlesztő gyakorlatok, ahol ezen érté-kek a tanulók tevékenységeiben jelennek meg – mérhetővé, érzékelhetővé válnak. A tevékenység értéktartalmának ellenőrzése – vagyis hatékonyságának mérése – szembesíti a tanulót a kívánt cél elérési fokával. Az ennek megfelelő elismerés, dí-jazás nemcsak pontot tesz az elvégzett tevékenység után, nem zárja le, sokkal in-kább utat nyit, további ismeretek szerzéséhez, kíváncsivá tesz a még lehetséges megfejtésre, elérésére. Alapelvek a jutalmak odaítélésekor

Valamennyi díj tartósan kiemelkedő teljesítményt hivatott elismerni.

Egy tanuló ismételten több jutalmat is kaphat.

A példamutató magatartás és szorgalom minden jutalom odaítélésének kritériu-ma.

A szakterületek jutalmai (azok elemzései) évente aktualizálhatók, helyettesíthe-tők, kiegészíthetők.

Kihirdetésük mindig ünnepélyes keretek között a tanulók és tanáraik nyilvános-sága előtt történik.

Díjaink:

BARTA ANNA ALAPÍTVÁNY DÍJ

(kizárólag 8. osztályos tanulónak) Az elnyerés kritériumai:

A kiemelkedő tanulmányi eredmény a jeles és kitűnő előmenetelt jelenti (4,7 – 5,0 közötti átlagot úgy, hogy közepes érdemjegy nem lehet) a magatartás és a szorgalom pedig példás legyen.

Az örökhagyó végakaratával megegyezően a feltételeknek megfelelő tanulók közül a pedagógus szülők gyermekei mindig kerüljenek be a jutalmazottak közé.

Az alapítványi díjat az nyerheti el, aki az utolsó négy évfolyamot (5., 6., 7. és 8. osztály) a balatonfenyvesi általános iskolában végezte.

A díj odaítélésének előkészítése a mindenkori igazgató feladata, aki az alábbi ütemezés szerint végzi ezt:

o gondoskodik arról, hogy a jogosultak osztályfőnökei minden év május 15-ig a javaslatukat írásban juttassák el az általános iskolához,

o köteles rendkívüli tantestületi értekezletet összehívni minden év május 31-ig, ahol minden javasolt tanulóról véleményt alkot a tantestület, majd

82

egyenként titkos szavazással, egyszerű többségi elv alapján történik a döntés.

A rendkívüli tantestületi értekezletről, a határozatokról jegyzőkönyvet kell felven-ni.

Az alapítványi díj (készpénz, bronzplakett, emléklap) átadásra való előkészítése az igazgató feladata, aki ezt minden év június 3-ig köteles elvégezni.

JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ DÍJ

vándorserleg átadásával

83

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI AZ ALSÓ TAGOZATON Magyar nyelv és irodalom 1. osztály

beszédkészség, szókincs, beszédértés olvasás

o betűfelismerés o összeolvasás o olvasásértés

írás o tájékozódás a vonalrendszerben o betűalakítás, kapcsolás o íráshasználat o memoriterek ismerete 2. osztály

beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése olvasás folyamatossága, szövegértés anyanyelv, helyesírás:

o hangtani ismeret o szótagolás, elválasztás o ismeretek a -j hang kétféle jelöléséről

mondattani ismeretek (kijelentő és kérdő mondat) íráskép: füzetek esztétikuma memoriter: szöveghűség, hangsúly

Matematika 1. osztály

számfogalma a 20-as számkörben műveletek végzése szöveges feladatok megoldása logikus gondolkodása

2. osztály

számfogalma a 100-as számkörben műveletek értelmezése, végzése szöveges feladatok megoldása logikus gondolkodása

84

Környezetismeret

1. osztály

az élettelen természetben való tájékozottsága az élő természetben való tájékozottsága ismeretei emberről, egészségről tájékozottsága térben, időben

2. osztály

az élettelen természetben való tájékozottsága az élő természetben való tájékozottsága ismeretei emberről, egészségről tájékozottsága térben, időben

Technika

1. osztály

eszközhasználata anyagok ismerete, célszerű kiválasztása, felhasználása munkavégzése- önállósága, esztétikuma ismeretei a gyalogos közlekedésről

2. osztály

eszközhasználata anyagok ismerete, célszerű kiválasztása, felhasználása munkavégzése- önállósága, esztétikuma ismeretei a közlekedésről ismeretei a (település) lakóhely alapszolgáltatásairól

Testnevelés

1. osztály

foglalkozáshoz való hozzáállása mozgáskészsége utasítások megértése társaihoz való viszonya játék közben szabályok betartása

2. osztály

foglalkozáshoz való hozzáállása mozgáskészsége utasítások megértése társaihoz való viszonya játék közben szabályok betartása

85

Vizuális kultúra

1. osztály

alapszínek ismerete, használata egyéni élmények kifejezése vizuális jelekkel elemi térviszonyok használata munkáiban igényessége munkájában, környezetkultúrája

2. osztály

vizuális kifejező eszközök alkalmazása, színismerete térbeli viszonyok megjelenítése tárgyak élőlények ábrázolása igényessége munkájában, környezetkultúrája

Ének

1. osztály

az énekléshez való viszonya, aktivitása hangjegy írása ritmus felismerése, írása

2. osztály

az énekléshez való viszonya, órai aktivitása hangjegy írása ritmus felismerése, írása, tapsolása

Erkölcstan

1. osztály

énképe, önismerete társaihoz való viszonya, konfliktuskezelése családi hagyományok, szokások ismerete kötelességtudata

aktivitása

2 .osztály

családi szokások ismerete lakóhelyi hagyományok ismerete környezettudatosság jó és rossz megkülönböztetése kötelességtudata aktivitása

86

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ IS-MERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE

A számonkérés követelményei A tanulók értékelése és minősítése folyamatos ellenőrzést és értékelés során valósul

az önként vállalt többletfeladatok pozitív értékelését. A hibák önálló megkeresésével és kijavításával a tanulók önellenőrzési képességé-nek kialakítását segítjük: a saját és társaik feleletének, szóbeli és írásbeli munkájá-nak értékelésével az önértékelő képességüket fejlesztjük. A tantárgyhoz hozzáállásból vagy hanyagságból eredő mulasztásokat, amelyek megakadályozzák a gyermek képességének fejlesztését (pl. rendszeresen nem hoz felszerelést órára, nem vesz részt a közös tanórai munkában, stb.) beszámítjuk a tantárgyi értékelésbe. A számonkérés formái:

szóbeli,

írásbeli,

gyakorlati,

informatikai eszközökkel,

online és pedagógus által összeállított interaktív programokkal. Szóbeli beszámoltatás Lehetőség szerint minél gyakrabban, melynek célja a kommunikációs készség fej-lesztése, az önbizalom erősítése, szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejleszté-se. Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelőek. Írásbeli beszámoltatás

Írásbeli felelet Tartalma: egy-egy tananyagrész. Célja: ellenőrzés, a továbbhaladáshoz szükséges tudás felmérése. Nem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk. A kijavított írásbeli felele-tet a tanulók hazavihetik. Érdemjegye egy jegynek számít. Az írásbeli feleletet hiányzás és egyéb indokolt esetben nem köteles pótolni a tanuló.

Témazáró dolgozat Tartalma: A tantárgy egy összefüggő, több tanóra anyagát magában foglaló témája. Célja: A gyakorlás és összefoglalás után a téma lezárása, a megszerzett tu-dás ellenőrzése és mérése. Egy héttel korábban be kell jelenteni, egy nap legfeljebb két témazáró íratható. Érdemjegye meghatározó a félévi, év végi értékelésben. A témazáró dolgozat hiányzás és egyéb indokolt esetben egy meg-, illetve újraíratható. Központi feladatlap csak a helyi tantárgyi tanterv követelményeivel való meg-egyezés esetén használható.

87

A témazáró pontszámainak százalékokra váltása intézményünkben a követke-ző:

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 %: elégtelen (1)

34-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

Az átlagostól eltérő pedagógiai szituációban és tanulói csoportban az iskolavezetés-sel egyeztetve – indokolt esetben – eltérhetünk a fenti kategorizálástól. A szülők számára lehetőséget biztosítunk fogadóórákon vagy más előre egyeztetett időpontban, hogy betekinthessenek gyermekeik írásbeli munkájába. Gyakorlati munka értékelése

Rajzórán, technikaórán és egyéb tanórákon készített produktum: rajz, vizuális munka, térbeli modell, plakát.

IKT munka - IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése, prezentáció, képes, mozgófilmes, multimédiás produktum

Az értékelés korlátai

hatodik órában a tanulókkal témazáró dolgozat nem íratható

egy napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható

a részképesség zavarral küzdő gyerekek esetében a számonkérés csak a szak-véleményben foglaltak alapján történhet

88

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KOR-

LÁTAI

Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek

kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a

tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet

elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél

szükséges a rendszeres házi feladat.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli felada-tok meghatározásának elvei:

biztosítsa a folyamatos gyakorlást,

illeszkedjen a feldolgozott tananyaghoz,

legyen megfelelően előkészített,

adjon lehetőséget a differenciálásra,

adjon hosszabb időt a memoriterekre és a gyűjtőmunkára,

legyen arányos a szóbeli és az írásbeli feladatok mennyisége,

vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli felada-tok meghatározásának korlátai:

Hétvégére és tanítási szünetekre a más hétköznapokon szokásosnál nagyobb mennyiségű házi feladatot nem adunk.

A házi feladatok elkészítéséhez a tanulók a napköziben és a tanulószobán tanári segítséget kapnak.

A házi feladat lehet:

szóbeli vagy

írásbeli munka, vagy

egyszerre mindkettő.

A házi feladatok célja, hogy a tanulók:

elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,

megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és

segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.

A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is.

A házi feladat ellenőrzése:

A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.

Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

89

Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától.

Házi feladatok lehetnek:

feladatgyűjteményből adott feladatok,

tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,

vázlatkészítés,

leíró vagy elemző munkák,

házidolgozat,

gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve

számítógépes feladat.

A házi feladat ellenőrzése:

A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.

Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

90

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Tantárgyanként a magasabb évfolyamba lépés feltételei a helyi tantervben sze-replő minimum-követelmények teljesítése. Részleteit tantárgyanként és évfolyamon-ként a helyi tanterv tartalmazza. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgáról elfogadható indok nélküli távolmaradás osztályismétlést von maga után, egyéb esetben egy másik időpont jelölhető meg. Aki a tanév során a minimum-követelményeket nem teljesítette, de augusztusban sikeres javító vagy osztályozó vizsgát tett, magasabb évfolyamba léphet. A szülő kérésére a második-nyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamis-métlést, az engedély megadásáról az igazgató dönt. Sikeres osztályozóvizsga alapján léphet magasabb évfolyamba a tanuló: ha mulasztása egy tanévben a 250 órát, illetve egy tantárgyból a kötelező óraszám 30 %-át meghaladja; egy tanév alatt két tanév elvégzését a szülő írásban kéri; magántanulóként folytatja tanulmányait, vagy a külföldön végzett tanulmányait itthon folytatja (utóbbinál csak a külföldön nem tanult tantárgyakból). Osztályozó vizsgára kötelezett tanuló a készségtárgyakból felmenthető a vizsga alól, kivéve, ha mulasztása abból a tárgyból haladja meg a tanévi óraszám 30 %-át. A követelményektől való lemaradásról és a lemaradás mértékéről az igazgató az osztályfőnök javaslatára írásban tájékoztatja az érintett tanulók szüleit. Az értesítés időpontja a tanévsorán az első félév és a második félév zárását megelő-ző egy hónap.

91

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁ-NOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelő-testület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott álta-lános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója;

a nevelőtestület bármely tagja;

a nevelők szakmai munkaközösségei;

a szülői munkaközösség;

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzati képviselői útján az iskolavezetőségnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváha-gyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a intéz-ményi tanács, illetve az szülői szervezet véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenn-tartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjá-tól az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. fenyisk.koznet.hu

92

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézmé-nyeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola könyvtárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola igazgatójánál;

az iskola igazgatóhelyettesénél;

93

1. számú melléklet: AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI, TANANYAGA, TEMATIKÁJA

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osz-tályfőnöki óráin

A házirend szabályainak megbeszélése.

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

Évente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a szemé-lyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaor-vos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segít-ségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajá-títása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítsé-gének igénybe vétele.

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a máso-dik félév végén.

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák ál-dozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak em-léknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

Megemlékezés az iskola névadójáról.

Osztálykirándulás előkészítése.

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató lég-kör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

94

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egész-ségesen?. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Sza-badidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb ösz-szefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás il-lemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövete-lése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a csa-ládban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosí-tása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tö-megközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközleke-dés szabályait! 6.évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lel-kierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megérté-sére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők sze-repét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adó-dó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

95

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközle-kedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biz-tonsági felszereléseit! 7.évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges élet-mód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a ká-ros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, tempera-mentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulá-sában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőké-pesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kap-csolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szo-ciális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküli-ség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, mo-tiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai fel-adatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosí-tani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredmé-nyes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munka-nélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Ve-szélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerék-párút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemta-na. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

96

8.évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi ér-zés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kom-munikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfonto-sabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, ér-tékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mel-lett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményal-kotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kéz-ügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesít-mény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átkép-zés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosí-tani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredmé-nyes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munka-nélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglal-kozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmas-ság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Ér-deklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabad-ban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Tech-nikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékek-kel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a mo-tiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, ön-definíciós folyamatok támogatása.

97

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területeket, és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generá-ciók kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően

- A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

98

- Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal - Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban - Ügyintézés a mindennapokban - Barátság, szerelem, szexualitás - Házasság és család, a felbomló család - Hétköznapok és ünnepek a családban - Korunk jellemző betegségei - A fiatalkori bűnözés - A hivatalos helyen való viselkedés illemtana - Különféle tanulási módszerek - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - A kulturált viselkedés alapjai, illem - Ismerős, haver, barát - Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - Közlekedési szabályok, utazási illemtan - Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése - Megjelenés, öltözködés - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Helyem a családban, szüleink tisztelete - Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás - Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye - A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása - Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége - Iskolai hagyományok megismerés - Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. - Szerelem és házasság - Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. - Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése - Családi hagyományok, ünnepek - A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia - Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszkö-

zökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen - A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése - Megélhetés, gazdálkodás, jólét - Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága - Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink - Helyünk Európában - Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások - Az információszerzés lehetőségei - Családi munkamegosztás, segítés otthon

99

- A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás - Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás,

tánc, képzőművészet stb.) - Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása - Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

100

2.SZÁMÚ MELLÉKLET

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONAT-KOZÓ ZÁRADÉKOK

A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat a … ….év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programját a szülői szervezet iskolai vezetősége … … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra ja-vasolta. A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a ……. év …….. hó … napján tartott ülésén elfogadta. A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Balatonfenyves, 2013.03.31. ................................................. igazgató