EZÉRT - Egyházzenei értesítő 2012/12

GÖRÖGKATOLIKUS EGYHÁZZENEI ÉRTESÍTŐ

VIII

. évf

oly

am, 4

. szá

m, 2

012. d

ece

mb

er

2

1912 2012 CHRISTIFIDELES GRAECI

Liturgikus tanítás a Művészetek Palotájában

Október 29-én emlékezetes hangversenyen vehettünk részt. Akkor mintegy kétez-ren lehettünk jelen. Azóta a cd lemezeken, de a világháló csatornáin keresztül még többen élvezhették, vagy akár be is kapcsolódhattak az ott ért élményekbe. Ez volt a Centenáriumi gálahangversenyünk, amelynek első részében 12 görögkatolikus kórus mutatkozott be közös énekkel, némelyek közülük egyenként is, aztán a közönség-gel együtt vettünk részt a Liturgikus tanításon, majd végül meghallgattuk – egyes pontjain cselekvő résztvevőként – a Romzsa Tódor életét és vértanúságát bemutató misztériumjátékot.

Az említett Liturgikus tanítás átfogta szinte az egész liturgikus esztendőt, amely egy-ben Krisztus értünk végzett üdvösségszerző művének is az áttekintése. Évről évre átéljük ezt a művet, amely minket is évről évre átalakít, átformál. A gálaesten énekelt liturgikus tanítás ennek az évenként ismétlődő kegyelmi körnek a sűrítménye. Mint-hogy valóban igen sűrű volt ez a tanítás tartalmilag és zeneileg egyaránt, ezért első hallásra (első éneklésre) sok mindent nem foghattunk föl belőle. Az Ezért karácsonyi számában most ezt a tanítást közöljük szövegekkel és kottákkal együtt.

A kör ugyan nem az első szeptemberi ünneppel, az Istenszülő születésével kezdődik, hanem Mária életének következő megünnepelt eseményével, a templombavezetéssel. Ugyanis a Bevezetés ünnepe magában hordozza a lelkiélet irányát, ennek kiemelése az üdvösségszerző évkör ránk gyakorolt hatását is előre jelzi. Ettől kezdve Karácsony és Vízkereszttől indulva végigjárjuk Jézus életét egészen a keresztig, s természete-sen vele maradva a Föltámadásban és a Mennybemenetelben is. Majd Pünkösddel útjára indul az Egyház, a liturgikus évkör nem bezárul, hanem továbblendül, a lelki-életünk megújulva folytatódik.

Ezt a sűrítményt nyújtjuk most szeretettel az Ezért olvasóinak (éneklőinek) kezébe, ajánljuk figyelmébe.

+ Fülöp

3


Bevezetőnek mi egyebet választhatnánk, mint az Istenszülő bevezetését a templom-ba. Mai közös liturgikus elmélkedésünk kezdőképe ez:

„A szüzek örvendezve s gyertyával kezükben mennek a lelki Szövétnek előtt, s áhítattal bevezetik őt a szentek szentjébe, előre hirdetve az eljövendőt, hogy belőle kifejezhetetlen módon kisugárzik majd a fényesség és megvilágosítja a Lélekben a tudatlanság sötétségében ülőket.”

Ekként énekli meg az eseményt az egyik sztihira az őszi Istenszülő ünnepen, nov-ember 21-én. Igaz, itt nem templomban vagyunk csupán a magyar kulturális élet fellegvárában. De amire most vállalkozunk, az szellemi utazás, lelki út, amelyet gon-dolatban bejárva áttekintjük, megénekeljük az üdvösségtörténet néhány kiemelt eseményét.

4


& b w w Ď Ď ‡ Ď w w wMa van el - ső je - len- sé - ge az Is - ten bol -do - gí - tó ke-gyel - mé - nek,

& b w Ď ‡ Ď Ď Ď Ď .Ď Ď wés hir - de - té - se az em - be - rek üd-vös - sé - gé - nek;

& b Ď‡ w w waz Is - ten haj - lé - ká - ban nyil-ván meg - je - le - nik a Szűz

& b w Ď ‡ Ď Ď Ď .Ď Ď wés Krisz - tus meg - je - le - né - sét min-den - ki - nek e - lő - re hir - de - ti.

& b Ď‡ w w wA Szent Szűz - nek mi is ki - ált - suk fenn - szó - val:

& b Ď‡ Ď w w wÜd - vöz- légy, a Te - rem - tő üdv - gon - do - zá - sá - nak tel - je - sü - lé - se!

Az Istenszülő templombavezetésének tropárja – 4. hang

Ma van első jelensége az Isten boldogító kegyelmének * és hirdetése az embe-rek üdvösségének; * az Isten hajlékában nyilván megjelenik a Szűz, * és Krisztus megjelenését mindenkinek előre hirdeti. * A Szent Szűznek mi is kiáltsuk fenn-szóval: * Üdvözlégy, a Teremtő üdvgondozásának teljesülése!

Az Istenszülő templombavezetése nem csupán egy kedves kép, ahol a gyermek leányka besétál a hatalmas templomba. A belépés, a befelé haladás a hívő ember állandó életiránya. Éppen ezt a befelé haladását, lelki emelkedést vezeti az egyház az ünnepek lépcsőfokaival. Mária ünneppel kezdődik a liturgikus év (Szept. 8) és a Krisztus eseménynek is közvetlen előkészülete ez a most megénekelt Mária-ünnep, melynek során figyelmünk a templomra irányul, mely ekkor még az ószövetségi, hiszen az Isten anyja názáreti leányként még az Ószövetséghez tartozik. De ezzel a misztikus belépéssel a templomba vezetett leányzó lassan maga is templommá válik. Készül arra, hogy benne jelenjen meg az, akit évszázadok óta várt a választott nép, de évezredek, évmilliók óta várt a teremtett világ. Mária lesz a Teremtő hajléka, megelevenedett frigyszekrény, aki hozza az Isten Fiát Betlehembe, Betlehemben a világra.

5


Karácsonyi tropár – 4. hang

A te születésed, Krisztus Istenünk, * földerítette a világnak az istenismeret vi-lágosságát, * mert a csillagimádó bölcseket a csillag megtanítá, * hogy téged, mint az igazság Napját leborulva imádjanak, * és mint magasságbeli Napkeletet tiszteljenek, * Urunk, dicsőség néked!

A betlehemi esemény az istenismeret világosságát hozta el a világra. Vagyis az örök-életet, hiszen a kettő egy, ahogyan a teológus János evangéliumában halljuk: „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust”. Jézus az ő megjelenésével teljessé tette a kinyilatkoztatást, önmagában fölfedte nekünk a Szentháromság titkát. Ő, a Fiú beszélt nekünk az Atyáról, bátorí-tott, hogy mi is Atyának szólítsuk őt, és átadta nekünk a Lelket is, aki erre a merész megszólításra képessé is tesz bennünket rá, aki megtanít minket imádkozni. Mint ember, ő is a Lélekben vitt végbe mindent. Akkor kezdte meg Evangélium-hirdető tevékenységét, amikor leszállt rá a Lélek. A Krisztus-események első Szentháromsági megjelenése ez: a Fiú a Jordánban áll, a Lélek galamb képében leszáll rá, és az Atya szózata hangzik az égből: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Ezért nevezzük Vízkeresztet Epifániának, a Megjelenés ünnepének.

& b w w Ď Ď ‡ Ď w w wA te szü - le - té - sed Krisz-tus Is - te - nünk

& b w Ď ‡ Ď Ď Ď Ď Ď Ď wföl - de - rí - tet - te a vi - lág -nak az is - ten - is - me- ret vi - lá- gos- sá - gát

& b Ď‡ w w wmert a csillag - i - má-dó böl-cse-ket a csillag meg-ta - ní - tá,

& b w Ď ‡ Ď Ď Ď .Ď Ď whogy té - ged mint az i - gaz-ság nap-ját le-bo- rul- va i -mád-ja - nak,

& b Ď‡ w w wés mint ma-gas-ság - be - li nap -ke - le - tet tisz- tel - je - nek,

& b Ď Ď Ď Ď w w wU - runk, di - cső - ség né - ked.

6


& # Ď Ď w w wMa - gasz - tald,

Ď Ď w w wma - gasz - tald

w w w wén lel - kem

w w wén lel - kem

& # Ď‡ Ď w Ď Ď wa Jor - dán - ban meg-ke- resz - telt

w w Ď Ď Ď Ď wKrisz - tus ki - rályt!

Vízkereszti magasztalás

Magasztald, én lelkem, a Jordánban megkeresztelt Krisztus királyt! (2x)

A megtestesüléssel már megnyílt az utunk az Istennel való egyesülésre, de Jézusnak nagyon sokat kellett tennie ahhoz, hogy el is vezessen minket oda. Nazianzi Szent Gergely így tekinti át Vízkereszti beszédében Jézus értünk végzett üdvösségre ve-zető tetteit:

Nazianzi Szent Gergely, Vízkereszti beszéd, részlet:

„…látod majd Jézust, amint megtisztul a Jordánban az én megtisztításomért, job-ban mondva, tisztulásával szentelve meg a vizet, hiszen neki nem volt szüksége tisztulásra, mert Ő vette el a világ bűnét, és látod majd a meghasadt egeket és a vele rokon Lélek tanúságtételét, és megkísértve és győzve a kísértő fölött, és hogy angyalok szolgálnak neki, és hogy meggyógyított minden betegséget és minden gyöngeséget, és hogy halottakat támasztott fel – mert neked is halottá kell válnod a rossz tanítás számára – és hogy démonokat űz ki, egyeseket saját maga, másokat tanítványai által, és hogy néhány kenyérrel ezreket jóllakatott, és hogy a vízen jár, és hogy elárulják, kiszolgáltatják, és hogy keresztre feszítik, és hogy vele együtt ke-resztre feszítik az én bűnömet is; mint bárányt vezetik, mint főpapot felajánlják, hogy mint embert eltemetik, és hogy mint Isten feltámad, majd felmegy a mennybe, és hogy el fog jönni saját dicsőségével. Mennyi ünneplése van Krisztus misztériumainak külön-külön! Ezeknek azonban mind egy a lényege: az én tökéletesítésem és újjáte-remtésem, visszatérésem az első Ádámhoz.”

„Mennyi ünneplése van Krisztus misztériumainak külön-külön! Ezeknek azonban mind egy a lényege: az én tökéletesítésem és újjáteremtésem.” A Krisztus-miszté-rium ünnepeinek átélésével mi is részesülünk annak kegyelmeiből. Ezért vezet át bennünket az Egyház évről évre mindazon, amit Krisztus értünk tett. Átéljük életének eseményeit, legközvetlenebbül pedig értünk vállalt szenvedéseit. Az ünnepek teoló-giájában válik érthetővé a fölajánlott szenvedés titka. Mi is szenvedünk vele együtt, hogy átélhessük és megtapasztalhassuk az Isten értünk fölajánlott szeretetét. Végig-haladunk Vele – vagy inkább Ő mivelünk – a Nagyböjt küzdelmein, és nem hagyjuk magára – vagy inkább ő bennünket – a Nagyhét halálos szenvedéseiben sem.

7


Nagyhétfői sztihira – 1. hang

(előénekes soronként előre mondja a sorokat)

Önkéntes szenvedésre indulván, Uram, * apostolaidhoz így szóltál útközben: * íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, * és az Emberfiát elárulják, * amint meg van írva felőle. * Jertek tehát, menjünk mi is ővele megtisztult elménkkel, * hogy megfeszíttessünk, * és haljunk meg a földi gyönyöröknek érette, * hogy fel is támadjunk ővele, * és meghalljuk, midőn így kiált: * „Már nem a földi Jeruzsá-lembe megyek, hogy szenvedjek, * hanem fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, * az én Istenemhez és a ti Istenetekhez, * s titeket is fölviszlek a magasságbeli Jeruzsálembe, * a mennyeknek országába”.

& b Ď ‡ Ď w w wÖn - kén - tes szen - ve - dés - re in - dul - ván,

& bĎ ‡ Ď w Ď Ď wU - ram, a - pos - to - la - id - hoz így szól - tál út - köz - ben:

& b w ‡ Ď w w wí - me, föl - me - gyünk Je - ru - zsá - lem - be,

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wés az Em - ber - fi - át el - á - rul - ják,

& b Ď ‡ Ď w w wa - mint meg van ír - va fe - lő - le.

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wJer - tek te - hát, men-jünk mi is ő - ve - le meg- tisz - tult el - ménk - kel,

& b .Ď Ď Ď w w whogy meg - fe - szít - tes - sünk,

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wés hal - junk meg a föl - di gyö - nyö - rök - nek é - ret - te,

& b w ‡ Ď w w whogy fel is tá - mad-junk ő - ve - le,

8


& b Ď ‡ Ď w w wÖn - kén - tes szen - ve - dés - re in - dul - ván,

& bĎ ‡ Ď w Ď Ď wU - ram, a - pos - to - la - id - hoz így szól - tál út - köz - ben:

& b w ‡ Ď w w wí - me, föl - me - gyünk Je - ru - zsá - lem - be,

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wés az Em - ber - fi - át el - á - rul - ják,

& b Ď ‡ Ď w w wa - mint meg van ír - va fe - lő - le.

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wJer - tek te - hát, men-jünk mi is ő - ve - le meg- tisz - tult el - ménk - kel,

& b .Ď Ď Ď w w whogy meg - fe - szít - tes - sünk,

& b Ď ‡ Ď w Ď Ď wés hal - junk meg a föl - di gyö - nyö - rök - nek é - ret - te,

& b w ‡ Ď w w whogy fel is tá - mad-junk ő - ve - le,

& bw ‡ Ď w Ď Ď wés meg-halljuk, mi- dőn így ki - ált:

& b w ‡ Ď w w w"Már nem a föl - di Je- ru- zsá-lem-be me-gyek, hogy szenved - jek,

& b Ď ‡ Ďw ĎĎwha- nem föl - megyek az én A- tyám-hoz és a ti A - tyá - tok - hoz,

& b w ‡ Ď w w waz én Is - te - nem-hez és a ti Is - te - ne - tek - hez,

& bĎ‡ Ďw ĎĎw

s ti- te- ket is föl-visz-lek a ma-gas-ság-be - li Je- ru- zsá - lem - be,

& b ĎĎ Ď Ď Ď Ď ĎĎĎĎ w Ď Ď# wa meny- nyek - nek or - szá - - - gá - ba".

9


Nagycsütörtöki kerubének – 6. hang

A te titkos vacsorádnak * részesévé fogadj ma engem, Isten Fia, * mert nem mondom ki * ellenségednek a titkot, * sem csókot nem adok neked, mint Júdás, * hanem mint ama gonosztevő, kiáltok hozzád, * emlékezzél meg rólam, Uram, * midőn eljössz a te országodba!

& b Ď‡ Ď wA te tit - kos va - cso - rád - nak

& b Ď Ď Ď Ď ‡ w wré - sze - sé - vé fo - gadj ma en-gem, Is - ten Fi - a,

& b Ď‡ Ď wmert nem mon - dom ki

Ď Ď Ď Ď ‡ w wel - len - sé - ge - id - nek a tit - kot,

& b Ď‡ Ď wsem csó - kot nem a - dok ne - ked, mint Jú - dás,

& b Ď Ď Ď Ď ‡ w wha - nem mint a - ma go - nosz - te - vő, ki - ál - tok hoz - zád,

& b Ď‡ Ď wem - lé - kez - zél meg ró - lam, U - ram,

& b Ď Ď Ď Ď Ď Ď Ď# Ď Ď Ď Ď Ď Ď Ď wmi-dőn el- jössz a te or - szá - god - - - ba!

A titkos vacsora részesei, élvezői lehetünk. Tudjuk, nem csak Nagycsütörtökön, hanem minden nap, sőt, nem is csak földi életünkben. Éppen az emberiség legszörnyűbb tettén, az Emberfia elárulásának eseményében tárul föl a legnagyobb ajándék, amit ember kaphat. A Mennyei Kenyér nem csak égi táplálék, nem csak kifogyhatatlan eledel, hanem magának Istennek teste, élete, végtelen energiája. Az Eukharisztiában nem valami elvont erőt kapunk, hanem a legszemélyesebb egyesülés lehetősége tárul fel, amit ember megélhet. A baráti együttlét, a szerelmesek öröme mind csupán töredéke annak, amit az emberszerető Isten kínál föl nekünk. Önmagát adja – ma-radéktalanul. A kenyértörésben a kereszten megtört test, a kehelybe öntött borban Krisztus oldalából kiomló vér jelenik meg minden egyes áldozati Liturgiában. Így Nagypéntek mélységében és a Húsvét fényében élhetünk minden nap.

10


Húsvét, fényének – 2. hang, mintadallam

Testileg * elszunnyadván, * mint halott, * Urunk és Királyunk! * Harmadnap föltá-madtál, * Ádámot kihozván a romlásból, * és megtörted a halált, * halhatatlanság Pászkája, * világnak üdvössége.

Tes - ti - leg el - szuny-nyad - ván mint ha - lott,

U - - - runk és Ki - rá - lyunk,

har - mad-nap föl - tá - - - mad - tál,

Á - dá - mot ki - hoz-ván a rom- lás - - - ból,

és meg-tör - ted a ha - - - lált,

hal - ha - tat - lan - ság Pász - ká - ja,

vi - lág-nak üd - vös - - - sé - - - ge.

11


6. hang

Látván Krisztus föltámadását, * az egyedül bűn nélküli Úr Jézust imádjuk. * Ke-reszted előtt leborulunk, * Krisztus, és szent föltámadásodat énekeljük és dicső-ítjük, * mert te vagy a mi Istenünk és kívüled mást nem ismerünk, * a te nevedet nevezzük. * Jertek minden hívek, hajoljunk meg Krisztus szent föltámadásának, * mert íme, kereszt által lőn az egész világ öröme. * Mindenkor áldva az Istent, énekeljük az ő föltámadását, * mert a megfeszíttetést elszenvedvén * halállal megrontotta a halált. (3x)

Imádjuk, leborulunk, meghajlunk, énekeljük és tesszük is a hódolat szavait és moz-dulatait háromszor három alkalommal ebben a föltámadási énekben. Meghajlunk, hogy hódolatunkkal méltón dicsőíthessük az Isten fölemelkedését. Aki magát meg-alázza, az fölmagasztaltatik. Jézus nem csak tanította ezt az igazságot, hanem vé-gigjárta előttünk. Leszállt a sírban, a síron át az alvilágba, hogy végtelen megalázko-dása által törje meg a gőg, a hazugság, a bűn hatalmát, és a bűn zsoldját, a halált. „A megfeszíttetést elszenvedvén halállal megrontotta a halált.”

Minden egyes keresztvetésünk, meghajlásunk ezt a jézusi irányt követi: a megaláz-kodásból a fölemelkedésbe. Az ima mozdulata alakítja gondolkodásunkat és éle-tünket. Ez a hittel megélt életirány adja meg a mindent legyőző reményt a hívő embernek. Nagypéntek éjsötétjét fölváltja a föltámadás virradatának aranyfénye. Húsvét hajnalán így bíztatja a hívőket liturgikus himnusszá vált homíliájában Arany-szájú Szent János:

Aranyszájú Szent János húsvéti hittanító beszéde:

Senki ne siránkozzon a szegénysége miatt, hiszen feltűnt a közös országunk! Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert fölragyogott a sírból a bocsánat! Ne féljen senki a haláltól, mert megszabadított minket az Üdvözítő halála! Amikor annak hatalma alá került, összetörte a halál erejét. Leszállt az alvilágba, és kifosztotta az alvilágot. Keserűséget okozott neki, amikor megízleltette vele a testét. Ezt előre jelezte Iza-jás, mikor e szavakkal kiáltott fel: „Az alvilág elkeseredett, amikor veled odalenn találkozott”. Elkeseredett, mert vereséget szenvedett. Elkeseredett, mert szégyenben maradt. Elkeseredett, mert halálos sebet kapott. Elkeseredett, mert megsemmisült. Elkeseredett, mert fogságba esett. Testet ejtett zsákmányul, és Istennel találkozott. Földet ragadott meg, és éggel találkozott. Zsákmányul ejtette azt, amit látott, és elbukott azáltal, amit nem látott. Halál, hol a te fullánkod? Alvilág, hol a te győzel-med? Föltámadt Krisztus, és te elbuktál. Föltámadt Krisztus, és lebuktak a gonosz lelkek. Föltámadt Krisztus, és örvendeznek az angyalok. Föltámadt Krisztus, és már diadalmaskodik az élet. Föltámadt Krisztus, és nincs már halál a sírnál. Föltámadt Krisztus halottaiból, és elsőszülött lett a halottak közül. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké. Ámen.

12


& # w w w w wFöl - tá - madt Krisz - tus

w w Ď Ď Ď wha - lot - ta - i-ból,

& # Ď w w Ď w w w Ď wle-győz - te ha - lál - lal a ha - lált,

& # Ď Ď w w Ď Ď wés a sír - - - ban lé - vők - nek

& # Ď Ď w Ď Ď w Ď wé - le - tet a - ján - dé - - ko - zott!

Húsvéti tropár

Föltámadt Krisztus halottaiból, * legyőzte halállal a halált * és a sírban levőknek * életet ajándékozott. (3x)

A föltámadás új életet hozott nekünk. Húsvét megváltoztatott mindent: a világot és a liturgikus rendet. Pontosabban szólva a liturgikus változások jól jelzik, hogy Húsvét vasárnap minden megváltozott. Az előző éjszaka még böjti színbe öltözve szóltak a bűnbánati énekek, s Húsvét hajnalától kezdve megszólal a legyőzhetetlen diadal-mi himnusz, a Föltámadt Krisztus. Minden megváltozik tehát: vége a Nagyböjtnek, vége a Nagyhétnek, vége Krisztus Urunk halált hozó szenvedésének, s vele vége az emberiség értelmetlen szenvedésének. Az ember a föltámadt Krisztusban megdi-csőül. A föltámadt Krisztus a mennybe emeli a mi emberi természetünket, és az Atya jobbjára ültet önmagában bennünket. Az istenismeret teljessé válik: nem csak beszél nekünk a Lélekről meg az Atyáról, hanem föl is viszi oda, a Szentháromság közössé-gébe. Ahogyan alászálltunk Krisztus Urunkkal az ő szenvedésébe, úgy emelkedünk föl vele együtt mi is az Isten Országába. Az apostolokkal együtt ott állunk a hegyen, s a mennybe emelkedő Urunkat mi is várjuk az angyalok énekével.

13


Mennybemeneteli doxasztikon – 6. hang

Látván a szent hegyről való fölemelkedésedet, Krisztus, * ki az Atya dicsőségé-nek kisugárzása vagy, * énekeljük a te tündöklő arcod fényét, * imádjuk a te kín-szenvedésedet, * magasztaljuk a te föltámadásodat, * és dicsőítjük a te fényes mennybemeneteledet. * Könyörülj rajtunk!

Lát - ván a szent hegy - ről va - ló föl - e -mel - ke - dé - se - det, Krisz - tus,

ki az A - tya di - cső - sé - gé-nek ki - su - gár - zá - sa vagy,

é - ne - kel - jük a te tün - dök - lő ar - cod fé - nyét,

i - mád - juk a te kín - szen - ve - dé - se - det,

ma-gasz - tal - juk a te föl - tá - ma - dá - so - dat,

és di - cső - ít - jük a te fé - nyes menny -be - me - ne - te - le - det.

Kö - nyö - rülj raj - - - tunk!

14


Az é - ret- tünk va- ló üd -vö- zí- tő gond-vi- se - lést tel - je- sen el-vé - gez - vén,

és a föl - di - e - ket a meny-nye - i - ek - kel e - gye - sít - vén,

föl - e - mel - ked - tél di - cső - ség - gel, Krisz - tus Is - te - nünk,

sem - mi - kép-pen el nem vál - ván,

ha -nem tá - vo - zás nél - kül ve- lünk ma - rad - ván,

és ki - ált - ván a té - ged sze - re - tők - nek:

Én va-gyok ve - le - tek, és sen - ki el - le - ne - tek.

Mennybemeneteli konták – 6. hang

Az érettünk való üdvözítő gondviselést teljesen elvégezvén, * és a földieket a mennyeiekkel egyesítvén, * fölemelkedtél dicsőséggel, Krisztus Istenünk, * sem-miképpen el nem válván, * hanem távozás nélkül velünk maradván, * és kiáltván a téged szeretőknek: * Én vagyok veletek, és senki ellenetek.

15


Mennybemeneteli ikosz

Ami földi, azt a földnek hagyva, ami hamu, a pornak átadva, jertek, keljünk fel, s emeljük szemünket és értelmünket az égre, fordítsuk tekintetünket és érzéke-inket, halandók, a menny kapuira! Képzeljük oda magunkat az Olajfák hegyére, szemléljük a felhőkön hordozott Megváltót, hiszen onnan emelkedett az Úr a mennyekbe, ahonnan aztán bőkezű ajándékait küldte apostolaira, bíztatván őket és erősítvén, mint atya, útbaigazítván őket, mint fiait, s ezt mondván nekik: nem válok el tőletek. Én vagyok veletek, és senki ellenetek.

(A záró sort a kórus együtt énekelve ismétli:)Én vagyok veletek, és senki ellenetek.

Mennybemenetelekor Krisztus így búcsúzott el tanítványaitól: Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. Ez az ígérete is mutatja, hogy az Atyához való visszatérése nem eltávolodás tőlünk, hiszen magával visz bennünket, bevezet a Szentháromságos közösségébe. Neki köszönhetjük, hogy Isten életének részeseivé lettünk. A pünkösdi Lélek elsősorban az Isten közösségének záloga. A Lélek ereje elsősorban az isteni életben tesz minket erőssé. Ennek következménye, hogy földi életünk megváltozik, átalakul, gyönyörű gyümölcse, hogy a bűntől sebzett emberekkel is tökéletes közös-ségbe, isteni közösségbe léphetünk. Ez az Egyház. Krisztus titokzatos teste, amely-nek tagjai vagyunk. A közösség iránti vágyunk itt beteljesül, szétszakítottságunk be-gyógyul. Ennek a tökéletes közösségnek születése a Pünkösd, az egység ünnepe, Istennel és egymással egyesülésünk lehetősége, reménye, beteljesülése.

16


Pünkösdi konták – 8. hang

Midőn a Magasságbeli összezavarta a nyelveket, * akkor szétszórta a nemze-teket, * midőn pedig a tüzes nyelveket osztotta szét, * mindenkit egyesülésre hívott, * hogy összhangzóan dicsőítsük * a legszentebb Lelket. (3x)

& b Ď .Ď ‡ Ď Ď w wMi - dőn a Ma-gas - ság -be - li ösz - sze - za - var - ta a nyel - ve - ket,

& b Ď ‡ Ď w w wak - kor szét - szór - ta a nem - ze - te - ket,

& b Ď Ď ‡ Ď Ď w wmi - dőn pe-dig a tü - zes nyel -ve - ket osz - tot - ta szét,

& b Ď ‡ Ď w w wmin - den - kit e - gye - sü - lés - re hí - vott,

& b .Ď Ď ‡ Ď Ď w whogy össz - hang - zó - an di - cső - ít - sük

Ď Ď Ď w w wa leg - szen - tebb Lel - ket.

17


Sokirgalmú ének

& b Ď ‡ Ď ‡ Ď Ď Ď wDi-csér - jé - tek az Úr ne - vét, al - le - lu - ja!

WW

& b w‡ Ď Ď w Ď wDi-csér-jé-tek szol - gák az U-rat!

WW ww w ww ĎĎ wSzol - gák az U-rat,

w w w Ď w

& b Ď Ď w Ď Ď w ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ww wal - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja!

WW Ď Ď w Ď Ď w Ď Ď Ď Ď Ď Ď w w

& b Ď ‡Ď Ď ‡ Ď Ď Ď wKik az Úr há - zá - ban áll - tok al - le - lu - ja,

WW

& b w‡‡ Ď Ď w Ď wa mi Is-te-nünk há-zá-nak tor - ná - ca - i -ban,

WW ww w ww ĎĎ wtor - ná - ca - i-ban!

w w w Ď w

& b Ď Ď w Ď Ď w ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ww wal - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja!


& b Ď ‡Ď Ď ‡ Ď Ď Ď wU -ram, a te ne - ved ö - rök al - le - lu - ja;

WW

& b ww‡‡ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ wwU-ram, a te em-lé - ke-ze-ted nem-ze - dék - ről nem - ze - dék - re,

WW

& b ww ww ĎĎ ĎĎ wwnem-ze-dék - re!

Ď Ď w Ď Ď w ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ĎĎ ww wal - le - lu- ja, al - le - lu- ja, al - le - lu - ja!


Sokirgalmú éneksolo

solo

solo

tutti

tutti

tutti

18


19


Documents

EZÉRT - Egyházzenei értesítő 2012/12