1

ÜÜzleti jog I.zleti jog I.66--7. el7. előőadadááss

dr. Verebics János, PhDegyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék

EurEur óópai jogpai jog

2014

2

Az EurAz Eur óópai Unipai Uni óó: : 505505 millimilli óó emberember –– 2288 orszorsz áágg

3

2244 hivatalos nyelvhivatalos nyelv

4

AzAz EU EU jelkjelk éépeipei

Az európai zászlóAz európai himnusz

Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben

5

AzAz EU EU jogajoga

Az európai zászlóAz európai himnusz

Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségbenAz Európai Unió

joga

Az európai jog

6

A KA K ÉÉT T ÓÓRRÁÁN N TTÁÁRGYALRGYAL ÁÁSRA KERSRA KER ÜÜLLŐŐTTÉÉMAKMAK ÖÖRRÖÖK K ÁÁTTEKINTTTEKINTÉÉSESE

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓFEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

II. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA

IV. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

7

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓFEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

8

I. I. AZ EURAZ EURÓÓPAI PAI INTEGRINTEGRÁÁCICIÓÓFEJLFEJLŐŐDDÉÉSTSTÖÖRTRTÉÉNETENETE

I.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetekB.) Az ESZAK szervezete és jelentősége

I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerződésben megjelenőcélkitűzések – az EURATOMB.) Az EGK kibővüléseC.) Az Egységes Európai OkmányD.) A Maastrichti SzerződésE.) Eddig – és tovább…

Az integráció kérdése a II. vh. után

Úttör ő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában …

Konrad Adenauer

Robert Schuman

Winston Churchill

Alcide De Gasperi

Jean Monnet

13

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetek

- A II. világháború után kialakuló új világrend : két „nem európai”, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és a z USA) válik a világpolitika meghatározó tényez őjévé

� Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, „vasfüggöny”� Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai

szerepét, biztonságát meg őrizhesse� Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója> az integráció igényének politikai, eszmei igazolás a

- Intézményi kereteket öltő integrációs és együttm űködési törekvések:� Benelux Unió: 1948 ���� az első integrációs tömörülés� OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD)� 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai

védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, k atonai erejével

14

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánB.) Az ESZAK szervezete és jelent ősége

-- Az Az ESZAKESZAK jelentjelentőősséége:ge:•• elelőőszszöör kerr kerüül nemzetek feletti hatl nemzetek feletti hatáásksköörbe olyan terrbe olyan terüület, amely korlet, amely koráábban kizbban kizáárróólag a nemzetlag a nemzetáállamokllamokéévoltvolt•• kköözzöös piac s piac –– azonos azonos áárakrak•• a ka köözzöösssséég acg acéélipara nlipara nöövekedett, a termelvekedett, a termeléékenyskenyséég ng nőőtttt

15

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerz ődésben megjelen ő célkit űzések – az EURATOM

- Az 1957-es Római Szerz ődésben megjelen ő fő célkit űzések:� vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések

megszüntetése� vámunió� közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókk al szemben� az áruk, szolgáltatások, t őke, munkaer ő szabad áramlásának biztosítása (közös

piac) > a 12 éves id őszak végére� közös mez őgazdaság, közlekedési és versenypolitika� jogharmonizáció> a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös in tézményekre bízta

- Az Euratom-szerz ődés: alapvet ő feladata :� a hasadóanyagok közös beszerzése� közös nukleáris kutatások előmozdítása� közös atomer őművek létesítése� közös biztonsági el őírások kialakítása> az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi r endszer

16

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igB.) Az EGK kib ővülése

- 1970: megkezd ődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királys ággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > 1973. jan. 1-e l (Norvégia kivételével) tagok lettek

- A bővülés hatása : � az EGK gazdasági súlya megn ő a világgazdaságban, a bels ő integráció azonban

lelassul � gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a

vámunió el őnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság

� ellentétek a tagállami érdekek között ���� euroszkepticizmus

- Déli bővülés : 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986 )� az EGK homogén szervezetb ől sokszín ű, különböz ő adottságú régiókat magába

foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac� mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a

közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az in tegrált mediterrán programra

17

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igC.) Az Egységes Európai Okmány

- 1985: Delors , a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára

� elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejl ődés technológiai intenzív korszakában a fejl ődés feltétele a nagy és a deregulált bels ő piac

� intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Ta nácsa többségi döntéssel fogadja el

- A konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve

� az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig� a korlátok azonosítása, felszámolása� 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása> az Egységes Európai Okmány (Single European Act)

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igD.) Eddig – és tovább...

A berlini fal leomlása – a kommunista korszak végeAz EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai:• demokrácia és jogállamiság• működő piacgazdaság• az uniós joganyag átvétele

Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások

A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést

10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

����1989

����1992

����1998

����2002

����2004

����2007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz Tagjelölt országok:Izland, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország

©R

eude

rs

����2013. 07. 01. Horvátország csatlakozása

19

I.1 Az európai integráció fejl ődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-igE.) A Maastrichti Szerz ődés

- 1992: a Maastrichti Szerz ődés aláírása:� gazdasági és monetáris unió� 1999-ig közös valuta bevezetése� közös kül- és biztonságpolitika� bel- és igazságügyi együttm űködés� uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának

teljes kör ű megteremtése� a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a

tagállamok hatásköreinek tisztázása� új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés,

környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra)> ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN

20

I. I. AZ EURAZ EURÓÓPAI PAI INTEGRINTEGRÁÁCICIÓÓFEJLFEJLŐŐDDÉÉSTSTÖÖRTRTÉÉNETENETEI.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítéseA.) Maastricht utánB.) Az Amszterdami SzerződésC.) A Nizzai SzerződésD.) Az Alkotmányszerződés születéseF.) A Lisszaboni Szerződés

I.4 A magyar csatlakozásA.) ElőzményekB.) A tárgyalások megkezdéseC.) A folyamat lezárása

21

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítéseA.) Maastricht után

- A kilencvenes évek recessziója : � nagyfokú munkanélküliség (14 millió f ő)� az újabb valutaválság (1993) elbizonytalanította a közös pénz

bevezetésének határid őre való teljesítését

- Az Unió újabb kib ővülése : az EU olyan vonzó integrációs tömb lett, amely a globalizáció kihívására sok európai országnak alte rnatívát kínált

� négy korábban jelentkezett EFTA-tagállam (Ausztria, F innország, Norvégia, Svédország) után a kommunista rendszer aló l felszabadult országok is jelzik a csatlakozási szándékukat

� az EFTA alapító tagállamai (Izland, Lichtenstein, Norv égia és Svájc kivételével) átlépnek az EK-ba (1992)

� 1995-ös bővülés: Ausztria, Finnország, Svédország

- 1992: az EGT felállításáról szóló szerz ődés (hatályba lép: 1994. január 1.)� közös gazdasági térség, az egységes piac jogszabály ainak 80%-át

átveszik� az egységes piacot érint ő jogszabályok vonatkozásában konzultációs

jogkör

22

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítéseB.) Az Amszterdami Szerz ődés

- 1997. október 2: az Amszterdami Szerz ődés aláírása ���� ratifikációja ����

hatályba lépés: 1999. május 1.� AZ UNIÓT ÉS KÖZÖSSÉGEKET ALAPÍTÓ SZERZ ŐDÉSEK

ÁTTEKINTHETŐBBÉ TÉTELE, ÚJRASZERKESZTÉSE (új számozás)� az intézményi átalakulás vonatkozásában kudarc, a nagy horderej ű,

kompromisszumokat igényl ő kérdésekr ől elhalasztják a döntést � más területen el őrelépést hozott.

~ bel- és igazságügyi együttm űködés (határőrizet, bevándorlás, menekültügy) az ELS Ő PILLÉRBE VALÓ INTEGRÁLÁSA, KÖZÖSSÉGI SZINTRE EMELÉSE~ a foglalkoztatáspolitika terén: a nemzeti politikák irányainak és célkit űzéseinek összehangolása~ a döntés mechanizmusok demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele (a Parlament döntési jogának kiterjesztése ����EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS~ az Unióval kapcsolatos információkhoz való hozzájutá st ALAPJOGGÁ TESZI

23

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítése C.) A Nizzai Szerz ődés

- 2000. december: a Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: 2001. febr. 26)

� az „amszterdami maradék”� nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb

úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarán yúbővítését követ ően is fenntartható m űködés érdekében a meglév ő hatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt

� a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket

� a Parlament döntési befolyásának növelése

Legfőbb jelent ősége:LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST

24

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítése D.) Az Alkotmányszerz ődés születése

- 2001. december : Laeken-i csúcs ���� három területen kell el őrelépni� Európa demokratikusabbá tétele� Európa globális szerepvállalásának er ősítése� az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelésSZERVEZETI KERETE: a konvent ( a tagjelöltek is bevonásra kerültek, de vétójoguk

nincs) > az Európai Unió új alkotmányának kidolgozás ára jött létre

- Az Alkotmányos Szerz ődés:� 2003. október 4-én kezd ődött kormányközi konferencia (IGC): célja az

Alkotmány véglegesítése volt (2003 december: a döntés hozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer miatt kudarc)

� az ír elnökség folyamatosan konzultált a tagállamok kal a kompromisszumos megoldások lehet őségeir ől > vállalták az újból összehívásra kerül ő konferencia júniusi lezárását

� 2004. május 17.: az új kormányközi konferencia kezd ete, június: az ASZ végeleges szövegének elfogadása

� 2004. október 29.: az Európai Alkotmány aláírására

25

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítése E.) Az Alkotmányszerz ődés kudarca

- Az új Alkotmány 2006. november 1-én lépett volna ha tályba : de csak abban az esetben, ha minden tagállam ratifikálta azt

- Az Alkotmányos Szerz ődés elutasítása:� 2005. május 29-én a franciák 55 százaléka, három na ppal kés őbb a holland

szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt� az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai szerint az Alkotmány

elutasítása~ Hollandiában az elutasítás oka: információ hiányra (32%), a nemze ti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a ko rmány elutasítása > kétharmaduk (66%) gondolta úgy, hogy a „nemek" gy őzelme lehet őséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is;~ Franciaországban a fő indok a foglalkoztatás területén esetlegesen kialak ulónegatív hatás (31%), a francia gazdaság rossz helyz ete (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális volta > a franciák 62 sz ázaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené , ami elősegítheti a szerződés „szociálisabbá" tételét

26

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió b ővítése F.) A Lisszaboni Szerz ődés

- A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerz ődés fontosabb újításai:� rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi

méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság , az egyenl őesélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét.

� egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára� jogilag kötelez ő szövegnek ismeri el az Alapvet ő Jogok Chartáját� tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a

tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört� különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal

közösen gyakorolt hatáskörök között� a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv maradt, hogy minden ország

egy-egy biztost állíthat > 2014-t ől azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken

� az Európai Parlament tagjainak száma a jöv őben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képvisele tét minimum 6, maximum 96 f ő látja el

27

Bővítés: hat országról 28 országra

1952 1973 1981 1986

1990 1995 2004 2007

2013. j2013. júúlius 1.lius 1.

a 28. taga 28. tag áállam:llam:

HorvHorv áátorsztorsz áágg

28

A SzerzA Szerzőőddééseksek –– a jogra a jogra ééppüüllőő, demokratikus , demokratikus egyegyüüttmttm űűkkööddéés alapks alapk ööveivei

1952Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó

szerződés

1958Római Szerz ődések:

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozószerződés

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerz ődés

1987Egységes Európai Okmány:

az egységes piac

1993Maastrichti Szerz ődés:

Szerződés az Európai Unióról

1999Amszterdami Szerz ődés

2003Nizzai Szerződés

2009Lisszaboni Szerz ődés

29

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 A magyar csatlakozásA.) Előzmények

-1990:� az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozá sát eltörli > Mo.

kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mért éke drasztikusan megn ő

� megkezd ődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > 1991. december 16-án került aláírásra

- Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kel et-európai országoknak teljesítenie kellett

� stabilan m űködő demokratikus intézményrendszer� működő piacgazdaság� képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságbó l származó

követelményeknek� az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása� politika, gazdasági és monetáris unió céljai

- 1994. április 1 : > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások 1998. elején kezdőnek meg

30

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 A magyar csatlakozásB.) A tárgyalások megkezdése

- 1998: a csatlakozási tárgyalások megkezdése� menetét alapvet ően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta

meg ~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jo gú tagjává váljon~ ezt megel őzően azonban a közösségi joganyag lehet ő legnagyobb

részét alkalmazza� Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt

országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemze ti Átvételének Programja)

� csatlakozási fejezetek meghatározása� előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill.

különleges támogatási alapok> 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat

kérdései háttérbe szorulnak , dönt ő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott

31

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 A magyar csatlakozásC.) A folyamat lezárása

- A bővítési folyamat felgyorsítása:� 2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása,

környezetvédelem) lezárásra kerültek� Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hog y a

legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002 végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EP-választásokon már tag ként vehetnek részt

- A csatlakozás közvetlen el őzményei: 2003� február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tá rgyalások lezárásáról� április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerz ődésről� április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról� április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerz ődést� április 16: a csatlakozási szerz ődés aláírása (Athén) > életbe lép Mo.

megfigyel ői státusa

2004. május 1: Magyarország az EU tagjává válik

32

II. Az Európai Unió intézm ényei

33

IIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓINTINTÉÉZMZMÉÉNYEINYEIII.1 Az intézményrendszer f ő elemei

II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjaiB.) Feladatai C.) DöntéshozatalD.) Soros elnökség

II.3 Az Európai TanácsA.) ÁttekintésB.) A Tanács feladatai, szerepeC.) Az elnöki funkció

34

Európai Parlament

Az intézményrendszer f ő elemei

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

35

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.1 Az intézményrendszer f ő elemei

- Fő szervei:� Tanács ���� kormányközi alapon m űködik; a legf őbb törvényhozó és

jogalkotó szerv� Bizottság ����javaslattev ő, döntés-el őkészítő, jogkezdeményez ő,

(csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megala kuló Biz. már a rotációs elv alapján m űködik

� Parlament ���� társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellen őrzőtestület

� Bíróság ���� ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére

� Számvevőszék ���� az EU pénzügyeit ellen őrzi

EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓEGYÉB INTÉZMÉNYEI > LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK

~ Az Unió működését szabályoz alapszerződések~ Az EU valamely belső normája (ügynökségek/agencies)

36

Európai Parlament

A Miniszterek Tanácsa

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)

37

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjai

- Fogalma:� az EU változó összetételben ülésez ő, elsődleges, de nem

kizárólagos, kormányközi alapon m űködő döntéshozó és jogalkotó szerve

� megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Uniontükörfordításaként)

- Tagjai: � a tagállamok kormányainak képvisel ői (ált. az adott témákért

felelős miniszterek) > felel ősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak

� a tárgyalt témától függ ően kilenc különböz ő összetételben (konfiguráció) ülésezik

38

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa B.) Feladatai

- Feladatai:� jogalkotás � a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása� nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy

több nemzetközi szervezet között� az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai

Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg � az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP)

kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján� az együttm űködés összehangolása büntet őügyekben a

nemzeti bíróságok és rend őrségek között

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa C.) Döntéshozatal

2013. július 1-jét ől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok min ősített többséggel történ ő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország).

A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez.

40

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 A Miniszterek TanácsaD.) Soros elnökség

- A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betölt ője� félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam� összehívja a Tanácsot� elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb

tanácsokhoz köt ődő szervezetekben� hat hónapig az adott tagállam felel ős a

törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tet ő alá hozataláért

- 2011. január-június: a soros elnök Magyarországvolt

41

Európai Parlament

Az Európai Tanács

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

42

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai TanácsA.) Áttekintés

- European Council: az EU állam- és kormányf őinek testülete ����AZ UNIÓ CSÚCSSZERVE ���� intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE

- Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált

- Az Európai Tanács fóruma � eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapító

szerződéseiben. � az állam- és kormányf ők már korábban is létez ő találkozói az

1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezle t után váltak rendszeressé.

� a Maastrichti Szerz ődés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács m űködésér ől, ugyanakkor a Szerz ődés nem definiálta önálló intézményként

� erre a Lisszaboni Szerz ődés 2009. december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált

Az EurAz Eur óópai Tanpai Tan áács cscs cs úúcstalcstal áálkozlkoz óójaja

Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója

����évente legalább 4 alkalommal megrendezik����résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános

szakpolitikai irányvonalakat����Elnök (2014. november 30.-ig) : Herman Van Rompuy

2013. m2013. máájus 22.jus 22.

44

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács B.) A Tanács feladatai, szerepe

- Feladata � stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsoma gok,

valamint általános politikai elvek elfogadása� dönt az Európai Uniót érint ő legfontosabb kérdésekben,

meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a b ővítési politikát is

> az EU politikai napirendjének meghatározásában jel entős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására

- Szerepe kett ős� egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalain ak és

prioritásainak a meghatározása, � másfel ől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatá sa,

amelyeket a kormányközi együttm űködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani

45

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció

- A Lisszaboni Szerz ődés hatása az Európai Tanács m űködésére� a Lisszaboni Szerz ődés létrehozta az Európai Tanács

elnökének állandó tisztségét . Betölt őjét az Európai Tanács tagjai min ősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják.

� a pozíciót jelenleg (2009. novemberét ől 2014. novemberéig) a belga Herman Van Rompuy tölti be

> az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának.

46

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció

- Az Európai Tanács elnöke � nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és

kormányf ők munkáját megkönnyítse� elnököl az Európai Tanács ülésein, el őkészíti az

Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén.

� folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nincs, tisztje az állam- és kormányf ői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szint ű

képviselete.

47

IIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓINTINTÉÉZMZMÉÉNYEINYEIII.4 Az Európai BizottságA.) Fogalma, jellegeB.) Kinevezése

C.) Feladatai - áttekintésD.) Javaslattevő funkció – végrehajtás és kötségvetésE.) A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviselete

F.) Belső szervezeteG.) Vezetése

H.) A magyar biztos

II.5 Az Európai ParlamentA.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogköreiB.) Választása, munkarendjeC.) Az EP magyar képviselői

D.) Az EP hatáskörei

48

Európai Parlament

Az Európai Bizottság

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

EurEur óópai Bizottspai Bizotts áágg

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

49

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságA.) Fogalma, jellege

- Az Európai Bizottság (European Commission) � az EU mindennapi munkáját végz ő

� döntés-el őkészítő, javaslattev ő szerve, mely� ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat i s ellát� felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáé rt> szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja

- Kormányszer űen működő intézmény:� élén politikai testület (Biztosok Kollégiuma) áll� tagjai között a feladatok szakterületenként megoszt ottak� a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik� informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják

~ bár hazájukban általában mindannyian politikai sz erepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak

~ a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében ke ll cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól

> NEM KORMÁNY����DÖNTÉSHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ FELADATOKKAL CSAK KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZIK

50

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságB.) Kinevezése

- Ötévenként új Bizottságot neveznek ki� az Európai Parlament megválasztásától számított � hat hónapon belül

- Kinevezés:� a Tanács (az állam- és kormányf ők szintjén) nem egyhangúlag, hanem

minősített többséggel jelöli az elnököt� a jelölést a Parlamentnek jóvá kell hagynia� a Tanács (min ősített többséggel, az elnökkel egyetértésben) jelöl i a

Bizottság tagjait� az EP jóváhagyja a testület egészét� a Tanács min ősített többséggel nevezi ki az új Bizottságot> a tagok függetlenek a nemzeti kormányoktól és a T anácstól: A TANÁCS

NEM OSZLATHATJA FEL, TAGOT NEM VÁLTHAT LE

51

2014. július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Junckernéppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnök öt választotta meg az elkövetkez ő öt évre az

Európai Bizottság elnökének

Az Európai Bizottság (új és régi) elnöke

52

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságC.) Feladatai - áttekintés

- A Bizottság feladatai:� javaslataival elindítja az uniós

jogszabályalkotást� felügyeli és végrehajtja az EU politikáit

és a költségvetést�őrködik az európai jog betartása felett

(az Európai Bírósággal együtt)�nemzetközi szinten képviseli az Európai

Uniót

53

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságD.) Javaslattev ő funkció – végrehajtás és kötségvetés

- Javaslattev ő funkció:� a Bizottság egymaga felel ős az új európai törvényjavaslatok

körvonalazásáért , amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be� a javaslatoknak az Európai Unió és állampolgárai érd ekeit kell

védeniük, nem egyes országok vagy iparágak érdekeit� a Bizottság csak akkor javasol közösségi szint ű megoldást, ha úgy

gondolja, hogy a probléma nem oldható meg hatékonyan helyi, regionális vagy nemzeti szinten > szubszidiaritás elve

- Végrehajtás és költségvetés: az Európai Unió végrehajtótestületeként a Bizottság felel ős:

� az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért� a programokért és politikákért , amelyeket a Parlament és a Tanács

már elfogadott

54

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságE.) A „szerz ődések őre” – az EU nemzetközi képviselete

- Az európai jog betartásának ellen őrzése: � a Bizottság az “alapszerz ődések őre” > az Európai Bírósággal együtt felel ős a

közösségi jog megfelel ő alkalmazásáért minden tagországban� ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályo kat, s

nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására

~ először elindítja az ún. “jogsértési eljárást” > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság m egállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határid őt ad a részletes válaszra~ ha ez az eljárás nem m űködik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság eléviszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelez ő a tagállamokra és az EU-intézményekre is

- Az EU nemzetközi képviselete:� munkája lehet ővé teszi a tagállamoknak, hogy “egy hangon” szólaljan ak meg

nemzetközi fórumokon� feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is

55

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságF.) Belső szervezete

- A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felel ős� ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali idej e alatt� a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is

- A Bizottságnak � Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásái g 25 tagja volt, � jelenleg a testület – Horvátország csatlakozása után - 28 tagú

(alelnökök és tagok)

- A 28 tagú biztosok testülete:� hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüssz elben� az ülésen minden területet az azért felel ős biztos ismertet, majd a

testület együttesen dönt róla

56

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságG.) Vezetése

- 28 biztos (2010. február 10-t ől) > elnök: José Manuel Barroso (portugál)

- A Lisszaboni Szerz ődés létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai f őképvisel őposztját, amelynek betölt ője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és e gy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért f elelős alelnöke.

Catherine Ashton (brit)

57

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.4 Az Európai BizottságH.) A magyar biztos

Andor LászlóFoglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás

58

Az Európai Parlament

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

EurEuróópai Parlamentpai Parlament

59

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.5 Az Európai ParlamentA.) A Parlament jelent ősége, intézményi szerepe és jogkörei

- Fogalma: � az Unió állampolgárai által közvetlenül választott

képvisel őtestület� fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a

közösségi döntéshozatalban

- Jogkörei ma: � a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen

hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját

� demokratikus felügyelet et gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság k inevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat

� a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

60

A 2014-es választásokon nyertes pártok országonként

61

A Parlament összetétele országonként, 2014-2019

62

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.5 Az Európai ParlamentB.) Választása, munkarendje

- Választása, politikai összetétel� a képvisel őket 5 évre, közvetlenül választják� a bekerül ő nemzeti pártok képvisel ői a hasonló értékeket valló európai

pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups)� két nagy párt

~ néppárt~ szocialisták

- A Parlament két szinten végzi a munkáját: � plenáris ülés el őkészítése

~ a képvisel ők végzik a különböz ő parlamenti bizottságokban, amelyek az EU tevékenységeinek egyes területeire szak osodnak~ a vitaindítványt ugyancsak a politikai csoportok tárgyalják meg

� maga a plenáris ülés

A Parlament összetétele frakciónként, 2014-2019

„ Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel ke vesebb, 751 tagja van . A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerz ődés ennyiben maximálja a képvisel ők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képvisel őnél

többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képvisel őt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátu mról, a többi között Magyarország.”

A Parlament (újraválasztott) elnöke, 2014-2019: Martin Schulz

„A német Schulz 2012 januárjától vezeti az EP-t, ak kor a lengyel Jerzy Buzeket váltotta a poszton. A váltás a két nagy frakció közötti egyezség eredménye volt: félid őig néppárti politikus lesz az elnök,

utána pedig szocialista. Most is hasonló alku szület ett, csak a sorrend lesz fordított: az 58 éves Schulzot két és fél évre választották, vagyis a cik lus felében egy néppárti politikus veszi át t őle az

elnöki stafétát. 2017-ben egyébként az összes parlamenti tisztséget újraválasztják.”

65

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.5 Az Európai ParlamentC.) Az EP magyar képvisel ői

- A 2004. évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képvisel őinek jogállásáról : alapvet őcélja

� az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képvisel ők jogállásának

� a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett

� a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történ ő szabályozása.

66

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.5 Az Európai ParlamentD.) Az EP hatáskörei

- Az Európai jogszabályok elfogadása > a döntéshozatal különböz ő formáiból alapvet ően három f őbb eljárást érdemes kiemelni:

�véleményezési (konzultációs) eljárás �hozzájárulási eljárás �együttdöntési (rendes jogalkotási)

eljárás

67

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.5 Az Európai ParlamentD.) Az EP hatáskörei

- Demokratikus felügyelet > a Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett

� hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felel ősséggel tartozik a Parlamentnek, mely „bizalmatlansági indítványt” kezdeményezhet, me lyben arra kéri a Bizottságot, hogy az testületileg mondjon le

� a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képvisel ők rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács e lnöke részt vesz az EPplenáris ülésein és legfontosabb vitáiban.

� demokratikus ellen őrzést gyakorol az állampolgároktól érkez ő petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállít ásával

� a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökét felkérik, hogy is mertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekr ől, valamint az Európai Tanács napirendjén szerepl ő pontokról.

- A költségvetési hatalom > az Unió éves költségvetésér ől a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt .

68

IIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓINTINTÉÉZMZMÉÉNYEINYEIII.6 A BíróságA.) Fogalma

B.) Feladatai

C.) Tagjai

II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiA.) Számvevőszék

B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság

C.) Régiók Bizottsága

D.) Európai Beruházási Bank

E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank

69

Európai Parlament

Az Európai Bíróság

Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

Bíróság

Európai Bizottság

70

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.6 A BíróságA.) Fogalma

- Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities)

� az 1952-es ESZAK-Szerz ődés hozta létre� feladata legáltalánosabban : az Európai Unió

hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása

� a Bíróság megfelel ő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja

� biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint

71

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.6 A BíróságB.) Feladatai

- Feladatok:� A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE

~ egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása mi nden tagállamban ~ felügyeli a közösségi jog betartását~ ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerz ődésekben

lefektetett hatásköreik szerint járjanak el� A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA > a

tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékoz ott nemzetközi egyezmények, szerz ődések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról

- A következ ő eljárástípusokban hoz ítéletet:� előzetes döntéshozatal iránti kereset� tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset� megsemmisítés iránti kereset� intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset

72

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.6 A BíróságC.) Tagjai

- Tagjai:� a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll ;

munkáját 9 f őtanácsnok segíti� a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy

bíróból áll.� a Bíróság bíráit és f őtanácsnokait, valamint a

Törvényszék bíráit � az Unió olyan személyiségei közül választják ki

~ akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség , és ~ akik megfelelnek megállapított szakmaikövetelményeknek

> a bírákat és f őtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki, a távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhet ők

Vassilios Skouriselnök

Juhász Endremagyar bíró

73

Európai Parlament

Az intézményi rendszer további lényeges elemei

Bíróság

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Bizottság

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

74

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiA.) Számvev őszék

- A Számvevőszék (European Court of Auditors): az európai közösségi pénzügyek revíziójával megbízott független testület

� feladata, hogy ellen őrizze~ az Európai Unió a költségvetési szabályoknak és

a kitűzött céloknak megfelel ően költötte-e el a rábízott pénzt, ill. ~ hogy a tervezett bevételek befolytak-e

� az intézménynek~ tagállamonként egy tagja van, akiket a Tanács

nevez ki~ mandátumuk hat évre megújítható~ a hatékonyság biztosítása érdekében ún.

“kamarákat” állíthatnak fel (csak néhány taggal) bizonyos jelentések vagy vélemények elfogadására

� a tagok maguk közül választanak elnököt három évre

Vitor Caldeiraa Számvevőszék 2014.

februárjában harmadik ciklusra újra választott elnöke

75

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiA.) Számvev őszék

- Működése: feladata elvégzésekor � a Számvevőszék minden, az EU kiadásait és

bevételeit kezel ő szervezet nyilvántartását megvizsgálja

� MINDEN OLYAN INTÉZMÉNY ÉS SZERVEZET KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATNAK, AMELY RÉSZESEDETT A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSBŐL ���� nem csak az EU-intézmények, a nemzeti, regionális, helyi és független szervezetek is

� ha kell, helyszíni ellen őrzést tart� eredményeit írott jelentésben összegzi,

amelyben felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra

Fazakas Szabolcsa Számvevőszék 2010-ben megválasztott magyar tagja

76

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiB.) A Gazdasági és Szociális Bizottság

- Economic and Social Committee : 1957-ben létrehozott, a gazdasági és szociális érdekcsoportok a közösségi döntéshozatalb a valóbekapcsolódását szolgáló intézmény; három f ő feladata:

� tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatás i kérdésekben, azok kérésére vagy saját kezdeményezése alapján

� segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba� segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó t estületek

felállítását az EU-n kívüli országokban> 353 tag az EU 28 tagállamából (ötéves, megújítható m andátummal,

2010-2015-ig, 12 magyar tag)

- Szerepe: � az érdekcsoportok véleményének megismertetése� gazdasági és szociális ügyekben a Szerz ődés szerint meghatározott

esetekben A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZ Ő (azt azonban NEM KÖTELZ ŐFIGYELEMBE VENNI)

77

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiC.) Régiók Bizottsága

- A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions): a helyi és regionális szervek számára a Közösségek munkájába közvetlen be leszólást biztosító, a Maastrichti Szerz ődés által létrehozott testület; feladata

� helyi és regionális szempontból új nézetek megjelen ítése az EUtörvénykezésében

� véleményt mond az Európai Bizottság jogszabályjavaslatairól� az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kel l a Régiók

Bizottságával bizonyos kérdésekben, amelyek közvetl enül érintik a helyi és regionális testületeket, de bármikor ki is kérhetik a véleményét

� javaslatokat tehet a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is> VÉLEMÉNYE KÖTELEZŐ ERŐVEL NEM BÍR

- ALAPVETŐEN TANÁCSADÓ SZERV, BEFOLYÁSOLÁSI LEHET ŐSÉGE KORLÁTOZOTT

78

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiD.) Európai Beruházási Bank

- Jellemz ői:� nonprofit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek

után� nem használja az EU költségvetését� jegyzett t őkéjét a tagállamok adták össze, ma 10 825 007 069,61 €

max. kölcsönkintlév őség: 250%-a a jegyzett t őkének� kivitelek finanszírozásához szükséges források dönt ő többségét

nemzetközi pénzügyi piacról szerzi, KEDVEZ Ő FELTÉTELEKKEL

- Feladatai: � az Unió gazdaságpolitikájával összhangban álló beruházás ok

finanszírozása� a kiválasztott projektek az európai integrációt, a kiegyensúlyozott

fejlődést, a gazdasági és szociális kohéziót és a tudása lapútársadalom kialakítását segítik

79

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiE.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európ ai Központi Bank

- A Központi Bankok Európai Rendszere: � az Európai Központi Bank és � a tagállamok központi bankjai

- Elsődleges célkit űzése: � az árstabilitás fenntartása� eszközök: monetáris politika, devizaügyletek,

tagállami devizatartalékok meg őrzése, kezelése, fizetési rendszerek zavartalan m űködtetése

- Európai Központi Bank: � független, utasítást nem fogadhat el sem a

közösségi intézményekt ől, sem a tagállamoktól� A NEMZETI BANKOK IRÁNYMUTATÁSAIT,

UTASÍTÁSAIT KÖTELESEK KÖVETNI

Mario Draghiaz EKB elnöke

a Kormányzótanácsnak magyar tagja nincs

80

IIIIII. Az Eur. Az Eur óópai Unipai Uni óó jogajoga

81

IIIIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓJOGAJOGAIII.1 Hatáskörök és politikák az Európai UnióbanA.) Az európai együttműködés „három pillére”és a politikák

B.) Az alapvető helyzet Lisszabon után

C.) Kizárólagos hatáskörök EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk

D.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ2. cikk (2), 4. cikk

III.2 Az uniós jog az európai jog rendszerébenA.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog

B.) Az uniós jog alapvető jellemzői

82

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.1 Hatáskörök és politikák az Európai UnióbanA.) Az európai együttm űködés „három pillére” és a politikák

- Az Uniót létrehozó MaastrichtiSzerződés kettős célja:

� a gazdasági integrációtovábbi mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok viszonylagos gazdaságpolitikai függetlenségének feladása, közös valuta bevezetése

� a tagállamok politikai (külpolitikai és védelmi) önállóságának megtartása , a politikai integrációkormányközi alapon történ őmegvalósítása

> AZ UNIÓ „HÁROM PILLÉRES”SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

83

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.1 Hatáskörök és politikák az Európai UnióbanB.) Az alapvet ő helyzet Lisszabon után

- A politikák alapvet ő elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján:

� ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák

� ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott : közösségi politikák

84

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.1 Hatáskörök és politikák az Európai UnióbanC.) Kizárólagos hatáskörök EUMSZ 2. cikk (1), 3. cik k

- Ha egy meghatározott területen a Szerz ődések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra

� e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelez ő erejű jogi aktust,� a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben

~ őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ~ ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehaj tása.

- Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következ ő területeken:� a) vámunió, � b) a bels ő piac m űködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, � c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme

az euro� d) a tengeri biológiai er őforrások meg őrzése a közös halászati politika

keretében, � e) közös kereskedelempolitika

- Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megá llapodás megkötésére

� ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja el ő, vagy � ha az hatásköreinek bels ő gyakorlásához szükséges , illetve annyiban,

amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy a zok alkalmazási körét megváltoztathatja.

85

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.1 Hatáskörök és politikák az Európai UnióbanD.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2) , 4. cikk

- Ha egy meghatározott területen a Szerz ődések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen

� mind az Unió, mind � pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak köt elező erejű jogi

aktusokat

- Ezek a hatáskörök:� a) belső piac, � b) a szociálpolitikának az e szerz ődésben meghatározott vonatkozásai, � c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, � d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai er őforrások meg őrzését, � e) környezetvédelem, � f) fogyasztóvédelem, � g) közlekedés, � h) transzeurópai hálózatok, � i) energiaügy� j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesül ésén alapuló térség,� k) a közegészségügy terén jelentkez ő közös biztonsági kockázatoknak az e szerz ődésben

meghatározott vonatkozásai� valamint:

~ a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területe~ fejlesztési együttm űködés és humanitárius segítségnyújtás

86

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.2 Az uniós jog az európai jog rendszerébenA.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog

- Az EK-jog új jogrendet hozott létre , amely:� különbözik a nemzetközi jogtól� különbözik az államok bels ő jogrendjét ől

- A nemzetközi joggal ellentétben:� nem elsődlegesen államközi viszonyokat szabályoz� jogalanyai

~ a tagállamok~ magán- és jogi személyek

� a szerződések mellett dönt ő szereppel bírnak a Közösségek saját aktusai

- A Lisszaboni Szerz ődés után > uniós jog

87

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.2 Az uniós jog az európai jog rendszerébenB.) Az uniós jog alapvet ő jellemz ői

- Alapvonalát:� a személyek, áruk, szolgáltatások és a t őke szabad mozgásának

biztosítása adja� ezt a

~ másodlagos jog (kodifikáció)

~ bírói jogalkalmazás

> eszköze: a jog harmonizációja ���� a jogközelítést funkcionálissátette, az integrációs gazdasági igényekhez igazítot ta

- Jellege : regionális (európai) joganyag, amely� az integráció tárgya (az integrálódó európai államok és nemzetek

szellemi, kulturális, társadalmi valóságának része)� eszköze ���� a közös piac/bels ő piac megvalósulásának

előmozdítása

bontja ki

88

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.2 Az uniós jog az európai jog rendszerébenC.) Az uniós jog tematikus felosztása

A hatályos európai uniós jogszabályok jegyzéke szerint

89

IIIIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓJOGAJOGAIII.3 Az uniós jog jellegeA.) Az uniós jog legfontosabb alapelvei

B.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése

C.) A közösségi jog, mint a nemzetközi jog új rendszere: a Van Gend en Loos ügy (1963)

D.) Szupremácia: Simmenthal-ügy (1978)

III.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióA.) Fogalma

B.) HatóköreC.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalmaD.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok egységesítéseE.) A vámtarifák megállapítása

90

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeA.) Az uniós jog legfontosabb alapelvei

� Az uniós jog közvetlen alkalmazhatósága:~ az európai unió jogát a tagállamok területén közvetlen módon kell alkalmazni~ azaz: az uniós jogot a tagállamokban a címzettekn ek végre kell hajtani

� Az uniós jog elsőbbsége:~ az uniós jog és a nemzeti jog összeütközése eseté n az uniós jogot kell alkalmazni~ nemzeti jogalkotó nem változtathatja meg, nem hatálytalaníthatja

� szubszidiaritás elve� egyenl őség� diszkrimináció tilalma� verseny torzításának tilalma� equity

91

91

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeB.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti s zabályok ütközése

- Szupranacionalitás:� az Unió hatáskörei (a szerz ődések révén ráruházott) hatáskörök� melyek gyakorlásakor céljainak megfelel ően jár el

- Az uniós (közösségi) és nemzeti jog viszonya:� ha az uniós jog összeütközésben áll a tagállam egye s

jogszabályával, az el őzőt kell alkalmazni� az elsőbbség nem csak a korábban, de kés őbben született

jogszabályokra is vonatkozik

92

Az Európai Bíróság „alapjogi” döntései

93

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeC.) A közösségi jog, mint a nemzetközi jog új rends zere: a Van Gend en Loos ügy (1963)

� A Van Gend en Loos szállítmányozóvállalkozás amiatt tett panaszt a holland vámhatóságnál, majd pedig az illetékes holland nemzeti bíróságnál, hogy az általa importált adott vegyiárura a korábbinál nagyobb beviteli vámot rótt ki a holland vámhatóság, az EGK Szerződés hatálybalépését követően kibocsátott holland vámelőírások szerint, pedig az átmeneti időszakban az EGK Szerz ődés megtiltotta a vámtételek emelését.

94

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeC.) A közösségi jog, mint a nemzetközi jog új rends zere: a Van Gend en Loos ügy (1963)

- A Bíróság kimondta: � az EGK Szerződés több, mint államok között

kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet őmegállapodás , a közösségi jog önálló jogrend

� szuverén jogokkal felruházott intézmények � a tagállamok korlátozták szuverén jogaikat, de

nem minden területre nézve! � új jogrend alanyai nem csupán államok , hanem

állampolgáraik is, így a magánszemély is közvetlenül hivatkozhat a közösségi jogra(közvetlen hatály kimondása)

95

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeD.) Szupremácia: Simmenthal-ügy (1978)

� A Simmenthal ügyben egy olasz bíró azt a kérdést tette fel, hogy megfosztható-e egy közösségi tagállam bírája attól a lehet őségtől, hogy adott esetben a nemzeti jogszabály alkalmazását mell őzze és a közösségi jogot közvetlenül alkalmazza?

96

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.3 Az uniós jog jellegeD.) Szupremácia: Simmenthal-ügy (1978)

- A bíróság döntése:� a közösségi jogot a tagállamok nemzeti jogának részeként kell alkalmazni � a közösségi joggal ellentétes tagállami jogszabály nem alkalmazható , azt félre kell tenni, nem kell megvárni annak megsemmisítését> a közösségi joggal ellentétes tagállami jogszabály a közösségi jog els őbbségét ől még nem válik érvénytelenné.

97

97

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióA.) Fogalma

- A vám alapvet ő funkciója: a nemzeti kereskedelem védelme > az els ő számú olyan kereskedelmi jelleg ű

akadálynak számított, amelyet az EGK-alapszerz ődés el kívánt törölni

- Vámunió:�a közösségen belüli vámok és az azokkal azonos

hatású díjak megszületése ill.�a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán

alapuló kereskedelempolitika folytatása

> a tilalom érvényesülésének el őfeltétele, hogy az a nemzeti bíróságok el őtt is érvényesíthet ő legyen

98

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióB.) Hatóköre

- Kiterjed:� a tagállamokban el őállított árukra� harmadik országban előállított árukra, ha

valamely tagállamban~ eleget tettek a behozatal alaki

követelményeinek~ a fizetend ő vámot, ill. azzal azonos hatású

díjat beszedték~ és azt sem részben, sem egészben nem

térítették vissza

99

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióC.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalm a

- EUMSZ 30. (EKSZ 25.) cikk:a tagállamok között tilos bármilyen behozatali

vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj> ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni

kell.

- Tilos tehát:� vámok� vámmal azonos hatású díjakalkalmazása

100

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióD.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok eg ységesítése

- A közös vámtarifa (common external tariff):� minden, az Unióba kívülr ől importált árura vonatkozik , a

küls ő országokkal való kereskedelem szabályozásának f őeszköze

� egységes vámsorompó, minden tagállamra nézve kötelez ően alkalmazandó rendelkezések

- Lényege:� az Unió bármely országába a közösségen kívülr ől érkező

adott termékre a belépés helyét ől függetlenül ugyanakkora vámot kell fizetni

� ha a vámot ily módon megfizették, a Közösségen belü l a termékek szabadon átvihet ők

� a vám nem az adott (beszedő) tagállamot, hanem a uniós Költségvetést illeti ���� 25%-át tarthatja vissza adminisztrációs költségeire

101

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.4 A négy alapszabadság: az áruk szabad mozgása, a vámunióE.) A vámtarifák megállapítása

- A vámtarifákat rendelet állapítja meg(2658/87/EGK rendelet és módosításai)�a közös vámtarifa-rendszer alapja az egységes

a vám- és statisztikai nomenklatúra�az egyes kereskedelempolitikai intézkedéseket

(pl. mennyiségi korlátozások, piaci védintézkedések) is tartalmazza

> a vámtételeket a Bizottság javaslata alapján a Tanács min ősített többséggel fogadja el

102

IIIIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓJOGAJOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaA.) Viszonyítás a hasonló hazai termékhezB.) Más termékek közvetett védelmeC.) A tilalom megfogalmazásaD.) A Dasonville-formulaE.) Cassis de Dijon

III.6 A személyek szabad mozgásaA.) A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintésB.) Jogok tartalmaC.) Az EUMSZ 45. (az EKSZ 39.) cikke

III.7 A letelepedés szabadságaA.) Az EUMSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintésB.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtáiC.) A határokon átnyúló elem követelménye

103

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaA.) Viszonyítás a hasonló hazai termékhez

- Minden olyan tagállami jogszabály a közösségi (uniós) jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztet ő jelleg ű vagy a hazai terméket el őnyben részesíti

- Az EUMSZ 110-111. (EKSZ 90-91.) cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire sem közvetlenül, sem közvetve nem vethet nek ki a hasonló jelleg ű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb bels ő adót

o nem jelenti azt, hogy az importterméket bármilyen kedvezményben kellene részesítenio az EB gyakorlata szerint minden olyan adófajtát magában foglal, amelyet ténylegesen vagy külön meghatározott módon rónak ki a termék előállításának bármilyen korai szakasza tekintetébeno „hasonló jelleg”: egy adófajta akkor is a 110. cikk körébe tartozhat, ha nem azonos terméket érint o a hasonló jelleg ű, de objektív kritériumok alapján történ őmegkülönböztetés (nem a termék hazai és külföldi volta, hanem a termék bizonyos sajátosságai) viszont összeegyeztet hető lehet (a természetes édesborra kirótt alacsonyabb adó, 196/85 . ügy, Bizottság v. Franciaország )

104

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaB.) Más termékek közvetett védelme

- Az EUMSZ 110-111. cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire nem vethetnek ki továbbáolyan természet ű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja

o az importtermékkel versenyben lév ő hazai termék közvetett védelmének tilalma (pl. csúszó adósávok)

o az EB a tilalomba ütköz őnek min ősítette:>a kisebb (hagyományosan német) sörf őzdékre

megállapított eltérő adószabályokat (127/75, Bobie v. Aachen-Nord )

>a 16 lóerőnél kisebb autókat gyártó Franciaországban az ennél er ősebb motorral rendelkez ő gépkocsikra kivetett progresszív adót (112/84., Humboldt v. Directeur des Services Fiscaux )

105

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaC.) A tilalom megfogalmazása

- A mennyiségi korlátozásokra és azokkal azonos hatá sú intézkedésekre vonatkozó szabályok az EUMSZ-ben:� tilos a tagállamok között a behozatalra ill. a kivi telre vonatkozó minden

mennyiségi korlátozás és azzal hasonló hatású intézke dés (EUMSZ 34-35. /EKSZ 28-29./ cikk)

� a behozatal, a kivitel vagy a tranzitáruk esetében megengedettek ~ a közerkölcs~ közrend~ közbiztonság~ emberek, állatok, növények egészségének és életén ek védelme~ művészi, történelmi vagy régészeti értéket képvisel ő nemzeti kincsek védelme~ az ipari, kereskedelmi tulajdon védelme

érdekében fenntartott korlátozások> feltéve, hogy ezek nem az önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásánakeszközei (EUMSZ 36. /EKSZ 30./ cikk)

� tilos a tagállamok állampolgárai között a tagállamo k a kereskedelmi jelleg ű állami monopóliumok árubeszerzési- és értékesítési feltételei tekintetében való megkülönböztetés (EUMSZ 37. /EKSZ 31./ cikk)

106

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaD.) A Dasonville-formula

- A 70/50/EGK irányelv: azokat a nemzeti intézkedéseket tiltotta, amelyek nem egyforma kereteket teremtettek a hazai és importált termékekre, ill. nehezebbé /költségesebbé teszik az i mportot

- Dassonville-formula : (EB 8/74)� egységes, és a 70/50/EGK irányelvnél szélesebb értelmezés

kialakítása� az ítélet értelmezése: mennyiségi korlátozással azonos hatású

intézkedés~ minden olyan, a tagállamok által bevezetett keres kedelmi

előírás~ amely képes

> közvetve vagy közvetlenül> ténylegesen vagy potenciálisan

akadályozni a közösségen belüli kereskedelmet

107

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.5 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztet ő belföldi adózás tilalmaE.) Cassis de Dijon

- Cassis de Dijon: (EB 120/78)�ha egy terméket jogszer űen állítanak el ő és

forgalmaznak az egyes tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösségi egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni (EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE)

�a nemzeti korlátozó szabályok > az áruk szabad mozgása korlátozható, ha azok:

~ a pénzügyi ellen őrzéssel~ közegészségüggyel~ kereskedelmi ügyletek tisztaságával~ fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos KÉNYSZERÍTŐ KÖVETELMÉNYEK érvényesítésére hivatottak.

108

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.6 A személyek szabad mozgásaA.) A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenysé g más tagállamban - áttekintés

- Gazdasági tevékenység más tagállamokban : a vonatkozó szabadságok�munkavállalók (mások által foglalkoztatott) ����

munkaer ő szabad mozgása�önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet

folytatók) ���� letelepedés szabadsága�szolgáltatást nyújtók ���� szolgáltatások szabad

áramlása

> AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓTILALMA

109

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.6 A személyek szabad mozgásaB.) Jogok tartalma

- A jogok tartalma:�munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság

alapján történ ő diszkrimináció tilalma� letelepedés szabadsága : magán- és jogi személyek

egy másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak

�szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkez őszemélyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat

- E jogok:�nem korlátlanok�azt jelentik , hogy a tagállamok a más tagállamokban

honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik

110

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.6 A személyek szabad mozgásaC.) Az EUMSZ 45. (az EKSZ 39.) cikke

- EUMSZ 45. cikk:� a Közösségen belül biztosítani kell a

munkavállalók szabad mozgását� a munkavállalók szabad mozgása

magában foglalja az állampolgárság alapján történ ő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a

~ a foglalkoztatás~ javadalmazás~ egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében

111

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.7 A letelepedés szabadságaA.) Az EUMSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkez ései - áttekintés

- Főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történ ő bármely korlátozás > megállapított keretek között érvényesül!� a szabadságjog tartalma:

~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése, folytatása~ vállalat alapítása és igazgatása

� kivételek~ közérdek~ közbiztonság~ közegészség~ hiv. hatáskör

> szigorúan a céllal arányban élhetnek a tagállamok korlátozásokkal és csak megfelel ően indokolt esetben

112

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.7 A letelepedés szabadságaB.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái

- Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végz ője� a saját tagállamától eltér ő területen végez� egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján

> C-221/89. sz. ügy, Factortame

- A gazdasági tevékenység > EUSZ 3. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet� munkaviszony keretében történ ő foglalkoztatást, önszolgáltatást

vagy más vállalkozói tevékenységet , amit azonban� mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak� az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától

eltérő állam gazdasági életében, profitál abból� e részvétel tartós, stabil és folyamatos� önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos,

ügyvéd, építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek)

113

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.7 A letelepedés szabadságaC.) A határokon átnyúló elem követelménye

- Határokat átlép ő jelleg:�a letelepedés szabadságára vonatkozó

rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érint ő esetekre

�a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jo g alapján elismert szakképesítésb ől adódó el őnyökt ől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani

�a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történ őletelepedését

114

IIIIII. AZ EUR. AZ EURÓÓPAI UNIPAI UNIÓÓJOGAJOGAIII.8 Szolgáltatások szabad nyújtásaA.) A szolgáltatások értelmezéseB.) Az EUMSZ rendelkezései

III.9 A tőke szabad áramlásaA.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalmaB.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetőségeC.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége

115

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.8 Szolgáltatások szabad nyújtásaA.) A szolgáltatások értelmezése

- Szolgáltatatásnak min ősül különösen� ipari, kereskedelmi, kézm űipari, szabadfoglalkozású

tevékenység� közlekedés (erre az EUMSZ a közlekedésr ől szóló cikkének

rendelkezései érvényesek)� pénzintézeti tevékenység egyes elemei

- Ellenszolgáltatás:� közvetett� közvetlen> magánforrásból kell származnia

DE NEM MINŐSÜL SZOLGÁLTATÁSNAK AZ UNIÓS JOG SZEMPONTJÁBÓL A TAGÁLLAMOK SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE, HA AZT NEM GAZDASÁGI TERMÉSZETŰ ELLENSZOLGÁLTATÁS FEJÉBEN VÉGZIK (98/48/EK irányelv, /19/ Preamb.)

116

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGAIII.8 Szolgáltatások szabad nyújtásaB.) Az EUMSZ rendelkezései

- Az EUMSZ 56-62. (EKSZ 49-55.) cikkei szabályozzák, de alkalmazni kell a letelepedés szabadságára vonatkozó el őírások egy részét (62. cikk) is

- Alapelv : a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás tilos az Unió azon állampolgárai tekintetében, akik

� az Unió másik tagállamában laknak� mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják

- MÁSIK TAGÁLLAMBAN HONOSNAK TÖRTÉN ŐSZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS „HATÁRON ÁTNYÚLÓ” TOVÁBBI JELLEMZŐ:

� IDŐLEGESSÉG A JELENLÉTBEN, AZ ID ŐSZAKOSSÁGA SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÓJÁNAK ALAPVET ŐEN EGY MÁSIK TAGÁLLAMHOZ KELL KÖT ŐDNIE

� HA MAGÁT A VÁLLALKOZÁST HELYZI ÁT A MÁSIK TAGÁLLAMBA ���� A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK

117

III. A négy alapszabadságIII.9 A tőke szabad áramlásaA.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma

- Az EUMSZ 63. (EKSZ 56.) cikkében foglalt tilalom:� a tőkebefektetésekkel kapcsolatos

szabályozás területén a nemzeti elbánás elvét teszi meg alapelvnek

� ennek megfelel ően tiltja~ mind a közvetlen~ mind a közvetett

megkülönböztetést> azaz minden olyan nemzeti intézkedést, amely

esetleg megkülönböztetéshez vezethet

118

III. A négy alapszabadságIII.9 A tőke szabad áramlásaB.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedh etősége

- A tagállam olyan intézkedései, amelyekalkalmasak arra, hogy visszatartsák az érintetteket

� hitel felvételét ől� vagy beruházástól� egy másik tagállambana tőke szabad mozgásának korlátját képezik

> csakúgy, mint azok az intézkedések, melyek a közvetlen külföldi befektetést előzetes engedélyhez kötik

119

III. A négy alapszabadságIII.9 A tőke szabad áramlásaC.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedh etősége

- A szabadságjog korlátozhatóságának négyes követelményrendszere az EB esetjoga szerint:az intézkedés�nem alkalmazhat megkülönböztetést�a közérdeket szolgáló feltételen követelménynek kell

indokolnia�alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél

megvalósítására�nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges

mértéket

> nem vetheti alá az (alapvet ő) gazdasági jogokat a közigazgatási hatóságok diszkréciójának