és Romhányi György (1905-1991)

2

Felelõs szerkesztõ Rõth Erzsébet, Barthó Loránd, Buzogány István�

AKonszenzus-oldalak szerkesztõ- és terjesztõbizottsága: Battyáni István, Bánhegyi György, Bátai István, Benke József, Botz Lajos, Bódis József (Megyei Kórház), Czéh Gábor, Csala Béla, Csanaky György (Szombathely),Cseke István, Csernus Valér, Dávid Károly, Decsi Tamás, Ferenci József, Gács Ernõ, Gracza Tünde, Horváth Zsolt,

Juricskay István, Kiss Tamás, Kövér Ferenc, Lázár Zsófia, Masszi György, Méhes Gábor, Molnár Béla, Nemes János, Pakodi Ferenc, Pál Tibor, Pethõ Gábor, Rébék-Nagy Gábor, Sümegi Balázs, Szabó György, Szeberényi József, Szekeres Júlia, Tóth Kálmán, Weninger Csaba.�

Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-000/1214, 536-116. Fax: 536-115. E-mail: [email protected] ��HU ISSN 1586-1031Elektronikus publikáció: Somoskeöy Szabolcs www.pote.hu >Közinform Center. ��HU ISSN 1586-1295Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes�

Tám László, Barthó Loránd: Képek Pécsrõl és Baranyából (Máriagyûd, Mecseknádasd, Pécsvárad, Zengõvárkony, Püspökszenlászló)

XXXIII. Egyetemi Orvosnapok2001. október 5-6.

PROGRAM

2001. október 5. (péntek) 10.00 Hangverseny

A PTE VOX MEDICATA énekkar mûsoraVezényel : Lakner Tamás és Kutnyánszky Csaba

10.30 Az Orvostudományi Kar ünnepi üléseÜnnepi beszédet mond : Dr. Fischer Emil dékánPro Facultate Medicinae emlékérmek átadásaArany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomák adományozásaDékáni dicséret átadása

15.00 ÉVFOLYAMTALÁLKOZÓK1951-ben végzett hallgatók Belvárosi Étterem1956-ban végzett hallgatók VII. szeminárium terem (II.em.)1961-ben végzett hallgatók Tanácsterem (I.em.)1966-ban végzett hallgatók III.sz. tanterem (I. em.)1971-ben végzett hallgatók III. szeminárium terem (fszt.)1976-ban végzett hallgatók I. sz. tanterem (I. em. 1981-ben végzett hallgatók II.sz. tanterem (I. em.)1986-ban végzett hallgatók V. szeminárium terem (fsz.)1991-ben végzett hallgatók IV. sz. tanterem (I. em.)

Ezt követõen az egyes évfolyamtalálkozón résztvevõk közös rendezvénye (vacsora)

2001. október 6. (szombat)

Tudományos délelõtt(PTE Általános Orvostudományi Kar, IV. sz. tanterem)

Romhányi emlékelõadások10.00 Dr. Jobst Kázmér, PTE ÁOK Klinikai Kémiai Intézet: Romhányi György, a polarizátor

Dr. Németh-Csóka Mihály, Országos Korányi Tbc. és Pulmonológiai Intézet: Ho-gyan lettem kötõszövet-kutató Romhányi professzor irányításával

10.20 Dr. Kellermayer Miklós, PTE ÁOK Klinikai Kémiai Intézet: Az élõ sejt belsõ szer-vezõdése, amint a nukleinsavak polarizációs mikroszkópos vizsgálata feltárja

10.30 Dr. Méhes Károly, PTE ÁOK Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet: Akutatás öröme Romhányi György munkásságában

A végzett évfolyamok képviselõinek tudományos elõadásai10.40 Dr. Tóth Gyula, PTE ÁOK Orvosi Kémiai Intézet: A karotinoidok orvos-biológiai

szemszögbõl11.10 Dr. Szirmai Imre, Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika: A centrum-teó-

riák változása az agysérülést követõ beszédzavarokban11.40 Dr. Seress László, PTE ÁOK Elektronmikroszkópos Laboratórium: Az emberi hip-

pokampusz szerkezete, fejlõdése és funkciója14.00 Az évfolyamtalálkozósok szabadon választott programja

A Szívgyógyászati Klinika (Pécs, Ifjúság u. 13), a II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrum (Pécs, Pacsirta u. 1.) és az Orvostörténeti Múzeum (Pécs, Szi-geti u. 12.) megtekintése.

20.00 Dékáni fogadás az Általános Orvostudományi Kar aulájában(Részvétel csak külön meghívóval)

TTARARTTALOMALOM

Programok: XXXIII. Egyetemi Orvos-napok, a Tudományos Szakosztály ülései

Kitüntetések: Arany-, gyémánt-, vas- és ru-bindiplomák; Pro Facultate Medicinae; Pécsdíszpolgára dr. Flerkó Béla; Dékáni dicséretek

Ünnepségek: Tanévnyitó, fogorvosavatás,docensi és egyetemi tanári kinevezések,könyvtári jubileum (Gracza T.), UrológiaiKlinika (Villányi K.)

Esszék: Az egyetemi integráció hatása az or-vosképzés és gyógyító tevékenység minõsé-gére (Kosztolányi Gy., Bellyei Á.); Az orvo-sok sértegetése (Sárosi I.)

Visszaemlékezések: Entz Béla (1877-1959)és Romhányi György (1905-1991) (JobstK.); A klinikai gyógyszerellátás fejlõdése Pé-csett (Botz L., Dávid M. F., Hartai I., Lárencz L.

Kongresszusok, bemutatások: A Szülészetiés Nõgyógyászati Klinika munkája (SzabóI.); Sebészeti Tanszék (Rozsos I.); KísérletesSebészeti Kongresszus (Rõth E.); MagyarGyermekorvosok Társasága (Decsi T.);Renaissance Kongresszus, Róma (SzilágyiA.) Magyar Nephrológiai Társaság (CsikyB.); Minõségbiztosítás a genetikai diagnoszti-kában (Berenténé Bene J.)

Hírek: Gyógyszerész Szak; Felvételi ered-mények; A Kari Doktori Tanács hírei; Belsõkutatási pályázat (eredmények); PTEÁOK–NEOUCOM-együttmûködés; Beruhá-zások; Elektrofiziológiai vizsgálatok, pace-maker és defibrillátor beültetések a Szív-gyógyászati Klinikán; Videostúdió; XXII.Orvosi Világjátékok

Intézeti, klinikai hírek

Tudományos közlemények karunkról

Az elsõ borító Tám László, a hátsó, és a Ba-rangolások Pécsett és Baranyában összeállí-tás Tám László és Barthó Loránd fotóinakfelhasználásával készült.

A rektoraink festményeit tartalmazó mellék-let fényképeit Rodler Miklós készítette.

ORVOSKARI HÍRMONDÓ

MELLÉKLET:

Somoskeoy

Rektoraink arcképfestõi (Benke József)

http://www.aok.pte.hu/07/pdfs/HIRMONDO/okh_0110_melleklet.pdf

Dr. Csernus Valér egyetemi docens

1972 óta egyetemünkön szerzett orvosi diplomájával megszakítás nélkül a Humán Anató-miai Intézet munkatársa. Kiváló oktatói munkájáért 1986-ban „Kiváló Oktató” kormányki-tüntetést kapott. Az egyetemi hallgatók szavazata alapján eddig háromszor nyerte el a „Leg-jobb gyakorlatvezetõ” kitüntetõ címet. Dr. Csernus Valér kiemelkedõen eredményes tudo-mányos kutató, amit 100 feletti tudományos közleménye fémjelez, s aminek eredményeként2001-ben elnyerte az akadémiai doktori címet. Számos tudományos társaság tagja, tizenöttudományos kutatási programban vesz részt. Ösztöndíjasként, illetve meghívottként 9 alka-lommal volt hosszabb külföldi tanulmányúton. 1997-ben elnyerte a Széchenyi ProfesszoriÖsztöndíjat. Dr. Csernus Valér kiemelkedõ közéleti tevékenységet folytat, számos egyetemifeladat megoldásában jelentõs szerepet vállalt. A TDK Tanács titkára volt, az Oktatási Ál-landó Bizottság tagja majd megbízott elnöke, 1995-96-ban elnöke. 1993-tól az InformatikaiBizottság tagja, dolgozott az Egyetemi Sajtóbizottságban és számos egyetemi dokumentumkidolgozásában oroszlánrészt vállalt. 2001-tõl az orvoskar belsõ auditora. Az egyetem hatá-

rain kívül is jelentõs közszereplési aktivitása, így a dél-dunántúli régió távoktatási központjának igazgató tanácsában, illetve az ETT Fel-sõoktatási Bizottságában tevékenykedett.

Ódorné Gracza Tünde könyvtárigazgató

Ódorné igazgatói kinevezését megelõzõen fáradhatatlanul dolgozott a könyvtár fellendítéseérdekében. Kivételes munkabírásával követendõ példát mutatott és mutat valamennyi mun-katársnak. Szervezõkészségével mindig a könyvtári munka hatékonyságát igyekezett fokoz-ni. Igazgatói megbizatása óta többéves lemaradást sikerült behozni, fõleg a számítógépesszolgáltatások terén, és napjainkra az orvosi könyvtár felzárkózott a többi volt orvosegyete-mi könyvtárhoz, sõt néhány területen túl is szárnyalta azokat. Szívós kutatómunkájávalolyan, orvos- és könyvtártörténeti adatokat derített fel, amelyeknek segítségével a könyvtáregész története újraíródik.

3

2001SZEPTEMBER–OKTÓBER

Dr. Szolcsányi János egyetemi tanár

1962-ben végezte el a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, és tanulmányai befejezése utánaz egyetem Gyógyszertani Intézetébe került. 1970 óta dolgozik a Pécsi OrvostudományiEgyetem Gyógyszertani Intézetében, 1995. óta intézetvezetõ egyetemi tanárként. 1976-ban„Szenzoros és neuro-regulációs funkciók mechanizmusa a capsaicin és szerkezeti analógja-inak hatása alapján” c. értekezésével kandidátusi, 1987-ben a „Capsaicin-érzékeny neu-ronok kettõs funkciója” c. munkájával akadémiai doktori fokozatot szerzett. Több alkalom-mal hosszabb idõt töltött külföldi tanulmányúton. 1990-95 között a Magyar TudományosAkadémia Orvosi Tudományok Osztályának tanácskozási jogú tagja, 1995-ben az MTA le-velezõ tagjai sorába választották. 2001-tõl az MTA rendes tagja. Szolcsányi professzor szá-mos nemzetközi és hazai tudományos társaságnak tagja, és rendkívül aktív tevékenységetfejt ki hazai tudományos bizottságokban. A Pécsi Orvostudományi Egyetem tudományosrektorhelyettesi pozícióját 1991-95-ig töltötte be, melynek során számos tudományos pályá-

zat elindításában meghatározó szerepet játszott. 1993-96 között a POTE Doktori Tanácsának elnöke volt. 1996-tól egyetemünkHabilitációs Tanácsának elnökeként tevékenykedett, 2001-tõl az integrált Pécsi Tudományegyetem Doktori és Habilitációs Tanácsánakelnöke. Külön elismerésre méltó áldozatos, kitartó és szakszerû munkája a Gyógyszerész Szak indításával kapcsolatban. Szolcsányi aka-démikus neve és tekintélye rendkívül sokat segített abban, hogy az akkreditáció sikeres volt, valamint abban is, hogy a GyógyszerészSzakkal kapcsolatos oktató munka zökkenésmentesen folyik.

PRO FACULTATE MEDICINAE KITÜNTETÉSEK

Arany fokozat

Ezüst fokozat

4


Bronz fokozatMajzik Dénesné vezetõ asszisztens

Majzik Dénesné több mint 30 éve, 1967 augusztusa óta dolgozik a Klinikai Kémiai Intézetben. Húszéve mint vezetõ asszisztens irányítja a több mint 30 beosztott asszisztensnõ mindennapi munkáját.Rendkívül felelõsségteljes, a beosztottak iránt különös megértést tanúsító, a vezetésre igen alkalmasszemélyiség. Az intézet sajátosságából fakadóan az egyetem valamennyi gyógyító intézetével széles-körû kommunikációt és kapcsolattartást valósított meg. Az intézetben töltött 33 év alatt folytonosanképezte magát, megszerezte a lehetséges képesítéseket, késedelem nélkül sajátította el a folytonos fej-lesztésbõl adódó újabb és újabb technikai és módszertani ismereteket. De nemcsak saját képzésével,hanem valamennyi asszisztensnõ képzésével is foglalkozott. Ezen túl az intézetbe érkezõ, különbö-zõ szintû tanulókkal is mindenkor készségesen foglalkozott.

Oláh Gyuláné fõmûtõsnõ

Oláh Gyuláné 1968. szeptember 1. óta dolgozik a Pécsi Orvostudományi Egyetem Fül- Orr- GégeKlinikáján, elõször mint nõvér, majd 1969. január 1-tõl mûtõsnõként. 1977. november 1-tõl tölti be afõmûtõsnõi munkakört ugyanezen klinikán. Oláh Gyuláné több mint 30 éves munkaviszonya alatt be-bizonyította, hogy mind szakmailag, mind emberileg feladatát kiemelkedõ szinten végzi. A klinikahûséges dolgozója, aki tudását igyekszik átadni a fiatal orvosoknak és mûtõsnõknek egyaránt. Ezzelaz áldozatos és példamutató tevékenységével a fiatalabb korosztályba tartozó mûtõsnõk generációjátnevelte ki, és megtanította õket a szakma szeretetére.

Tüske Gézáné klinikai titkárnõ

Tüske Gézáné az egyetem egyik legrégebbi dolgozójaként több mint 40 éve megszakítás nélkül dol-gozik az intézményben. 1960-tól 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig folyamatosan a POTE Biofizikai In-tézetében látta el a titkárnõi feladatokat, majd 1991-tõl 1993-ig szerzõdéses állásban az MTA Biofizi-kai Tanszéki Kutatócsoport adminisztrációját végezte. 1993 óta látja el teljes munkaidõben a Pszichi-átriai és Orvosi Pszichológiai Klinika titkárnõi feladatait.Munkáját magas színvonalon, közmegelégedésre végezte.A Pszichiátriai Klinika adminisztrációjának megszervezésében és irányításában kimagasló teljesít-ményt nyújtott. Munkabírása, megbízhatósága, emberi magatartása példamutató, súlyos betegségénekmûtéti megoldása után a lehetõ legrövidebb idõn belül ismét felvette munkakörét és azt a korábbi lel-kesedéssel, szorgalommal és megbízhatósággal látja el.

Dékáni dicséretben részesülnekKovács Jánosné közegészségügyi-járványügyi felügyelõ (Kórházhigiénés Szolgálat)Kõvári Erzsébet fõmûtõsnõ (Szívgyógyászati Klinika)Dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár, dr. Barthó Loránd egyetemi tanár, dr. Buzogány István egyetemi adjunktus (az Orvoskari

Hírmondó szerkesztõi)Schäffer Rudolfné laboratóriumi asszisztens (Orvosi Biológiai Intézet)

Aranydiplomát vehetnek át: Dr. Angyal Ferenc, dr. Ábrahám István, dr. Balassa Miklós, dr. Bácsvánin Román, dr. Beleki Imre, dr. Benkõ István, Dr. Bibor Zoltán, dr. Biró Mária dr. Baron Ferencné, dr. Bohenszky György, dr. Czukor Jenõ, dr. Csaba Imre, dr. Cser-mely Ferenc, dr. Csete Béla, dr. Csongor Éva, dr. Endrõczi Elemér, dr. Faludi László, dr. Farbaky Géza, dr. Halmos László, dr.Halvax László, dr. Hartmann Gyula, dr. Homola László, dr. Horváth Zsuzsanna, dr. Hutás Zsuzsanna, dr. Ilievné dr. Kopátsy Er-zsébet, dr. Káplár Imre, dr. Kerkovits Gyula, dr. Kiss Ilona, dr. Knotik Margit, dr. Kovács Jenõ, dr. Kovács Katalin, dr. Meláth Jó-zsef, dr. Mess Béla, dr. Mosonyi Klára dr. Pándi Józsefné, dr. Nagy Ilona, dr. Papolczy Antal, Papp Gyuláné dr. Illés Ilona, dr.Remsey Semmelweis Ernõ, dr. Ruzsonyi Zoltán, dr. Saortay Sándor, dr. Schreiber Rudolf László, dr. Simon Gábor, dr. Szabó Emil,dr. Szepezdi Istvánné dr. Szilágyi Edit, dr. Szõke József, dr. Szõnyi László, dr. Tárkányi Béla, dr. Tibor Lenke, dr. Timaffy Miklós, dr.Timár Károly, dr. Vargha Emilia, dr. Varga Ervin, dr. Varga Ervinné dr. Szekeres Vera, dr. Veleznay Zsuzanna Törõ Józsefné, dr. Ze-ke Lajos, dr. Zólyomi Gabriella, dr. Zulauf Henrik

Gyémántdiplomát kap: dr. Kiss Antal László

Vasdiplomában részesül: dr. Zábó Zoltán

Rubindiplomát vesz át: dr. Szanathy Júlia

5

2001 SZEPTEMBER–OKTÓBER

Kedves Vendégeink, kedves I. éves Hallgatók, kedves Szülõk ésHozzátartozók, tisztelt Kollégák, tisztelt Tanári Testület!

Ismét eltelt egy esztendõ és a mai tanévnyitónkkal megkezdjük azúj tanévet, illetve azon ünnepségek sorát, amelyek minden õsszelfelidézik bennünk az egyetemi élet ismétlõdõ, egyszersmind meg-újuló eseményeit, ünnepi pillanatait.

Amint az mindannyiunk számára ismert, a kormányzati szán-dék és a parlamenti döntés nyomán a felsõoktatási intézményekszerkezete átalakult. 2000. január 1-tõl azegyetemek és a fõiskolák száma az integráci-ós folyamat eredményeképpen jelentõsencsökkent. Ami bennünket, a pécsi és a regio-nális felsõoktatást illeti, városunkban a ko-rábbi két egyetem (Janus Pannonius Tudo-mányegyetem és Pécsi OrvostudományiEgyetem) és a szekszárdi Illyés Gyula Taní-tóképzõ Fõiskola egyesítése révén jött létre aPécsi Tudományegyetem. Ezen új integráltegyetemnek 9 kara van: az Állam- és Jogtu-dományi, Bölcsészettudományi, Illyés GyulaFõiskolai, Közgazdaságtudományi, PollackMihály Mûszaki Fõiskolai, Mûvészeti, Ter-mészettudományi, Egészségügyi Fõiskolai ésaz Általános Orvostudományi Kar. Vala-mennyi karral korrekt együttmûködésre tö-rekszünk. A dolog természetébõl adódóan alegszorosabb kapcsolatunk az EgészségügyiFõiskolai Karral van. A közös feladatok meg-oldása által kínált és igényelt együttmûködé-sen túl tudatosan is keressük és építjük a har-monikus, gyümölcsözõ és mind a két kar szá-mára elõnyös kapcsolódási pontokat. Régi-ónkban az integrációs folyamat során Kapos-várott alakult még felsõoktatási intézményKaposvári Egyetem néven.

A Pécsi Tudományegyetem hallgatói lét-száma mintegy 25 ezer, ezt a paramétert te-kintve az ország egyik legnagyobb egyetemea miénk. Munkáltatói oldalról pedig Baranya megye legnagyobbintézménye az egyetem, a legtöbb dolgozót a megyében az egye-tem foglalkoztatja.

Engedjék meg, hogy itt, e helyen tegyek eleget szomorú köte-lességemnek, amikor is bejelentem, hogy az elmúlt tanévben or-voskarunk dolgozói közül az alábbiak hunytak el: Bíró Lajos,Czakó János, Ferenczi Józsefné, Kanizsai Zoltán, Kovács Imre, dr.Lovász Tibor, Pónya Zoltánné, Radócz Jánosné, Velencei Frigyesnéés dr. Vörös Sándor. Kérem, hogy munkájuk elismeréseként emlé-küknek egy perces néma felállással adózzunk.

Karunk, az Általános Orvostudományi Kar tevékenysége össze-tett, mûködési területe lényegében három részbõl áll, ezek: az okta-tás, a kutatás és a gyógyítás. Ezek részletes bemutatása és elemzésemeghaladja jelen ünnepségünk kereteit, ezért engedjék meg, hogy atanévnyitó ünnepség jellegének megfelelõen most elsõsorban az ok-tatásról, annak helyzetérõl, feladatairól és problémáiról szóljak.

Az Általános Orvostudományi Karon há-rom szak keretében történik az oktatás: azorvostudományi, a fogorvostudományi ésnagy örömünkre az elmúlt tanévtõl kezd-ve már a gyógyszerészettudományi sza-

kon is. Mind a három szakon államilag finanszírozott és költségté-rítéses helyekre is történt felvétel, a most induló tanévre az alábbilétszámban: orvostudományi 147+11, fogorvostudományi 19+6,gyógyszerészettudományi 26+3. Az Orvostudományi Karon angolnyelven is történik oktatás orvostanhallgatóinknak, évfolyamon-ként átlagosan 40-50 fõs létszámmal. A gyógyszerészettudományiszakon másodízben történt felvétel hozzánk ebben az évben. El kellmondanom, hogy az Orvostudományi Kar vezetése és oktató gár-dája lelkiismeretesen és nagy lelkesedéssel készítette elõ a gyógy-

szerészképzés indítását és nagy gondot fordított annak színvonalasfolytatására is. Meggyõzõdésem szerint az új szak beindítása emel-ni fogja az Orvostudományi Kar és az egyetem presztízsét, szélesí-ti az oktatási spektrumát és bõvíti a tudományos kutatómunka lehe-tõségeit, végül, de nem utolsósorban konkrét és kézzel fogható le-hetõséget teremt a különbözõ karok (elsõsorban az Orvostudomá-nyi és a Természettudományi Kar) együttmûködésére. Az új szakbeindításával és továbbfejlesztésével összefüggésben sokan végez-tek áldozatkész, önzetlen és elismerésre méltó munkát. Tevékeny-ségüket ezúton is ismételten köszönöm.

Az oktatással kapcsolatban feltétlenül említésre érdemes, hogyaz országos és egyetemi elvárásoknak megfelelõen karunkon el-kezdtük a kreditalapú oktatás elõkészítését, amely megvalósításaesetén biztosítani hivatott a hazai, de a külföldi egyetemek közöttiátjárhatóságot és a diplomák kölcsönös elismerhetõségét is. Ez másszóval azon feltételek kimunkálását is jelenti, amelyek az Európai

TANÉVNYITÓ – 2001/2002

Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából a graduális oktatás te-kintetében szükségesek. Eltökélt szándékunk, hogy nagy gondotfordítunk a következõkben a graduális és a posztgraduális képzésösszehangolására és azok egységes szempontok alapján történõ fej-lesztésére.

A posztgraduális oktatás területén jelentõs változások történtekaz utóbbi években. Ezek következtében kialakult a tudományos fo-kozatszerzés új rendszere, amit általában doktori képzésnek, vagyPhD képzésnek hívunk. Ez az új rendszer joggal nevezhetõ az utób-bi évek sikertörténetének, és jólesõ érzéssel mondhatom, hogy azOrvostudományi Kar PhD programjai keretében ez a folyamat ma-gas színvonalon és eredményesen valósul meg.

Az elmúlt tanévben megtörtént az új doktori iskolák ideiglenesakkreditációja, karunkon az elméleti és klinikai orvostudomány, azinterdiszciplináris orvostudomány, a gyógyszerésztudomány és akémia tudományok területén. Ezt követõen az Orvostudományi Karmûködési területének teljes spektrumában megindulhat és folyta-tódhat a színvonalas kutatómunka, illetve a fiatal kutatók képzése ésa tudományos fokozat megszerzésével kapcsolatos tevékenység.Tervezünk az Egészségügyi Fõiskolai Karral közösen az egészség-tudomány területén is létrehozni egy új doktori iskolát.

Jelenleg van folyamatban az említett doktori iskolák véglegesakkreditációja. Mindvégig nagy gondot és energiát fordítottunk er-re a fontos kérdésre, ezért úgy gondolom, hogy minden reményünkmeg lehet arra nézve, hogy a doktori iskolákra vonatkozó felterjesz-tésünket a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadja.

Harmadik évébe lép a szakorvossá válás új formája, az úgyne-vezett rezidensképzés. Amég mindig újnak nevezhetõ képzési módszámos feladat elé állít bennünket és sok problémát vet fel. A gon-dok ellenére is ígéretesnek nevezhetõ a szakorvosképzésnek ez azúj formája, amely a teljes kifejlõdése és megvalósulása esetén ga-ranciája lehet annak, hogy a megszerzett szakképesítések nemzet-közi szinten is elismertek és kompatibilisek legyenek.

Kedves elsõéves Hallgatók, Kedves leendõ Kollégák!Önökhöz most külön is szeretnék szólni!

Nagy szeretettel és kiemelt figyelemmel köszöntöm Önöket,akik most minden bizonnyal megilletõdve, feszült várakozással, ag-gódva és reménykedve, de – szeretném remélni – azért boldoganállnak elõttünk, az Orvostudományi Kar aulájában. Boldogságuk ésörömük jogos, mert a többszörös túljelentkezés adta létszámból sa-ját teljesítményük alapján nyertek felvételt egyetemünkre, annakÁltalános Orvostudományi Karára. De indokolt az arcukon láthatófeszültség és reményteli várakozás is, hiszen még nem tudják, hogytulajdonképpen milyen 6, illetve 5 év is áll Önök elõtt. Avégcélt bi-zonyára elképzelték, hiszen azért jelentkeztek az Általános Orvos-tudományi Karra, mert a beteg embertársaikon akarnak segíteni or-vosként, fogorvosként vagy gyógyszerészként. Ennél nemesebbcél, ennél szebb, magasztosabb hivatás pedig alig képzelhetõ el. Le-gyen bármilyen változó is a különbözõ kurzusok és kormányok ér-tékítélete és az általuk biztosított anyagi elismerés az egészségügyiellátást illetõen, a beteg emberek segítése és gyógyítása során a szí-vet és lelket megérintõ öröm és a szakmai sikerélmény minden kö-rülmények között és elidegeníthetetlenül az Önöké és csakis azÖnöké lesz.

A kormányok, a politikai szempontok és nézõpontok változhat-nak ugyan, az universitas egyetemessége és szellemisége azonbanörök, csakúgy, mint az embertársaink gyógyításából, az orvosi ésgyógyszerészi hivatásból táplálkozó felemelõ és mással nem pótol-ható érzés. Kívánom és remélem persze, hogy az említett tényezõk

mihamarabb egyensúlyba és harmóniába kerüljenek egymással ésne csak az utóbbiban leljék örömüket.

Azért, hogy az említetteket elérhessék, az egyetemi évek alattnagyon keményen kell dolgozniuk, mert az elsajátítandó ismeretektárháza az orvostudományban és a gyógyszerészettudománybanóriási és folyamatosan nõ. Kérem Önöket, vegyék nagyon komo-lyan a tanulmányaikat az elsõ naptól kezdve, mert mint a felsõbbévfolyamon oktatók egyike is mondhatom: az elsõ években meg-szerzett bizonytalan tudással csak labilis és ingatag alapot szerezhet-nek, amelyekre késõbbi tanulmányaik során, még sokkal több mun-kával is rendkívül nehéz a preklinikai és klinikai ismereteket ráépí-teni. Szeretném nyomatékkal hangsúlyozni, hogy diplomájukat in-tézményünktõl csak akkor kapják meg, ha teljesítik az elõírt magaskövetelményeket és birtokában vannak annak a magas szintû tudás-nak, ami a végzés utáni felelõsségteljes munkájukhoz és a továbbiképzésükhöz és szakmai fejlõdésükhöz szükséges.

A hivatástudatukra is apelláló komoly intelmek után azt is sze-retném elmondani, hogy mindezzel együtt az egyetemi évek életüklegboldogabb és örömteli periódusát is jelentik majd. A komolymunka mellett mód és lehetõség nyílik önfeledt szórakozásra, barát-ságok kialakítására, szerelmek kibontakozására és fellobbanására,sõt a sok éves tapasztalat alapján megjósolhatóan sokan közülük itt,ebben a közegben, az egyetemi évek alatt találják meg házastársu-kat is. Mind az Orvostudományi Kar, mind a most már szélesebbhorizontot és több lehetõséget kínáló és biztosító Pécsi Tudomány-egyetem mindent megtesz azért, hogy egyetemi éveik ne csak hasz-nosan , de kellemesen is teljenek el.

Külön szeretnék szólni az Önök szüleihez, hozzátartozóihoz,akik közül sokan most Önökkel együtt itt vannak a tanévnyitó ün-nepélyünkön. Szülõként magam is tudom, mert megtapasztaltam,hogy Önök mit éreznek most. Tudom, hogy izgalmuk talán még agyerekükénél is nagyobb, a féltõ gondoskodásuk okozta szorongóérzés talán a torkukat is jobban szorítja, mint a gyermekükét. Elkí-sérték, elhozták hozzánk legféltettebb kincsüket, leányukat, vagy fi-ukat, akit szívük minden melegével és szeretetével ápoltak, nevel-tek, ahogy mondani szokták, talán még a széltõl is óvtak. Az életrendje szerint, a talán titokban remélt, a várt és a természetesen be-következõ események mellett is sokuknak talán ez az az elsõ pilla-nat, amikor a féltõ gondoskodás további fennmaradása mellettugyan, de gyermekük kezét a szó szoros értelmében és képletesenis egy kicsit mostantól lazábban fogják, vagy el is kell, hogy enged-jék. Biztosíthatom Önöket, hogy gyermekeiket, most már a mi hall-gatóinkat, olyan szeretettel és gondoskodással fogadjuk, oktatjuk ésneveljük, ahogy azt Önök remélik és joggal el is várják tõlünk. Ked-ves I. éves hallgatóinkat pedig ez úton is arra kérem, hogy tegyenekmeg mindent azért, hogy ne okozzanak csalódást szüleiknek, sze-retteiknek és oktatóiknak. Ez lehet ugyanis a záloga annak, hogy azelkövetkezõ 6 vagy 5 év kemény munkája után mindnyájuk, mind-nyájunk örömére ebben a teremben átvehessék orvosi vagy gyógy-szerészi diplomájukat.

Tisztelt Hallgatóim!Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket, köszönöm a türelmüket!

Afenti gondolatok jegyében a Pécsi Tudományegyetem ÁltalánosOrvostudományi Karán a 2001/2002-es tanévet ezennel megnyitom.

Dr. Fischer Emildékán

Fotó: ifj. Vadász István

(Elhangzott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának tanév-nyitó ünnepségén, 2001. szeptember 9-én.)

6


7


2001. június 23-án 20 ötödéves fogor-vostanhallgatónak adott diplomát dr.Fischer Emil dékán a Kari Tanári Testületelõtt. A fogorvosavatás 1978 óta mindenévben visszatérõ alkalom. Az ifjú diplomá-soknak fordulatot jelent az orvosi fogada-lomtétel abban az értelemben, hogy meg-nyílik a lehetõség a fogorvosi munka fele-lõsségteljes elkezdésére. Mint köztudott, amagyar jogszabályok szerint a fogorvos-doktor felhatalmazást kap önállóan végez-hetõ különbözõ invazivitású beavatkozá-sokra. Ennek feltétele még a tutor jelenlétea mai szakvizsgaképzési rendszerben. Ez ajogi helyzet a jövõben is igen odaadó mun-kát követel a Fogorvostudományi Szak ok-tatóitól. Ugyanis a fogászati klinikai gya-korlatokon nem lehet a beavatkozás de-monstratív jellegû, mert csak a kuratívmódszerek begyakorlása esetén fogadhatóel a hallgató szemesztere. Hosszú évekenkeresztül a Fogászati és Szájsebészeti Kli-nikán sikerült olyan ún. tancélos praxist ki-alakítani, ahol a betegek tisztában vannakazzal, hogy különbözõ évfolyamú és felké-szültségû hallgatók kezelik õket. Az egyremagasabb technikai költségek kifizetésemellett az a tapasztalat, hogy megfelelõszámban vállalják a hallgatók által végzettkezeléseket. Ez nyilván siker a gyakorlat-vezetõknek és az oktatói kar egészének,mert a bizalom megnyilvánulásának fog-ható fel.

A fogorvosavatás ünnepi pillanatai azoktatót is önértékelésre kötelezik. Felvetõ-dik a kérdés: milyen mértékben és szemlé-letben sikerült az ötéves felkészítés után afogorvosláshoz szükséges tudást átadni ésazt alkalmazható gyakorlattá integrálni.Most, a kreditrendszerû képzés kidolgozá-sa során ismételten és még nagyobb nyo-matékkal merül fel az alapozó elméleti tár-gyak oktatása fogorvosi szempontból.Mint tudjuk, az orvosegyetemek között ta-lán nálunk a legerõsebb az alapozó tár-gyakban a követelményrendszer. Ez azt je-lenti, hogy közel hasonló tudásszintnekkell megfelelniük a fogorvostanhallgatók-nak, mint amelyeket az intézetek az általá-nos orvostanhallgatóktól kívánnak. A kér-dés csak az, hogy mennyire van tisztábanaz elméleti tárgyak oktatója egy-egy adottkérdés fogászati jelentõségével. Ebbõl aszempontból még nagyon sok a tenniva-

lónk a jövõben. Sokkal jobb intézetközikapcsolatok jelentenének ebben valami-lyen elõrelépést. Büszkén állíthatom, hogya fogorvostanhallgatók ezeknek a rendkí-vüli feladatoknak minden évben annyira

eleget tudnak tenni, hogy a harmadév pre-klinikumba 20-25 hallgató tud bejutni. Saj-nos a jelenlegi tanrendet áttekintve mégmindig látszik, hogy nem alakult ki egyegészséges egyensúly a klinikum elõtti tár-gyak és az elméletialaptárgyak között. Jóllátszik, hogy pl. azélettan vizsgakérdés-gyûjteménye mennyi-re nagy a másodévbenoktatott preventív fo-gászathoz képest. Ta-lán nem kell hangsú-lyoznom különöseb-ben, hogy ez utóbbitárgynak mekkoranépegészségügyi je-lentõsége van. Ne-künk, fogászati alap-tárgyakat oktatóknakarányaiban sokkal na-gyobb hangsúlyt kelladni azoknak az ismereteknek, amelyekrevaló építés a következõ szemeszterekbenfolytatódik. Ugyanakkor a morfológiai ésélettudományok egymásra épülõ vonalá-ban elsõdlegességet kellene adni a száj ésfog, valamint a maxillo-vaciális regio vo-natkozásainak.

A fogorvosavatás elgondolkodtat aFogorvostudományi Szak struktúrájánés annak mûködtetésén. Közismert,hogy a szak az Általános Orvostudomá-nyi Karon belül szervezõdik. Jelenleg ez

a forma rendkívül hasznos, mert a kar te-kintélyes kutatóbázist állít a fogorvoskép-zés mögé, biztosítva a Szak nevében ismegjelenõ „tudomány” jelzõt. Ha az egye-tem figyel a képzés gazdasági oldalára, ak-

kor semmiképp sem lehet számára közöm-bös a fogorvosoktatás éves 100 milliós fej-kvóta bevétele. Így talán az érdekeltek fi-gyelmét nem kerüli el az a tény, hogy a je-lenlegi feltételek között a szak akkreditá-

ciója aligha vihetõ végbe. Pedig ez itt vanközel, két év múlva. A felkészülés egyikfontos eleme az a szerkezetváltás, amelyeta többi hazai egyetemen már megléptek.Nevezetesen azt, hogy olyan gazdaságistruktúrát kell mûködtetni, ahol képzéshez

FOGORVOSAVATÁS UTÁN

8


címzett pénzek maradéktalanul oda kerül-nek, ahova azokat szánták. Lehet ez utóbbigondolat csak egy alaptalan feltételezés, dehosszú éveken át az egyetemi gazdálkodásnem tudott minket, fogorvosoktatókatmeggyõzni az ellenkezõjérõl. Most már vi-lágosan látszik, hogy a klinikai fogorvos-képzést nem lehet olyan oktatói karral foly-

tatni, ahol három minõsített tanáron kívülaz oktatás lényegét végzõ adjunktusok éstanársegédek OEP finanszírozott teljesít-mények alapján tarthatók oktatói kulcsszá-mú állásokon. A mai helyzet az önálló inté-zeti gazdálkodás bevezetésével egybeesõintézkedés volt, amely már négy éve épít leszellemi erõfeszítéseket és még nem tud-

juk, hogy milyen nagy ká-rokat okozott és okoz a fia-tal kollégákban. Úgy gon-dolom, itt az ideje, hogy ahumán erõforrásokkal valógazdálkodásra jóval na-gyobb figyelmet fordít-sunk, mint egyéb, az egye-temi struktúrát érintõ kér-désekre.

Ami még ennél is na-gyobb bizonytalanságotokoz, az a gazdasági egyen-legkezelés egy fogászatiklinikán. Idõszerûséget arégóta ismert ellentmon-dásoknak az ad, hogy az in-tézetvezetõk augusztusbankapták meg a nyilvántartottpénzügyi tételszámokat ésazok kódszámát. Amegkül-dött nyolc pénzügyi tételhelyett könnyen összeszá-

molható volt 15 bevételi és kiadási rovat,amelyek naprakész nyilvántartása adna le-hetõséget, hogy az ellenjegyzési kötelezett-séggel a vezetõ élni tudjon. Tisztázatlan le-kötések, egyes keretek elosztásáról isme-retlenségben maradó döntéshozók, üres ke-retek annak ellenére, hogy az Egészség-ügyi Minisztériumból a keret leutalásra ke-rült – csak néhány tapasztalat, amelyet azintézeti gazdálkodást komolyan folytatniakaró vezetõ az utóbbi pár hétben szerzett.Pedig a mai napon, ezen a héten, ebben ahónapban igen sok dõl el. Mennyire lehetjövõre lelkiismeretes számadást végezni akövetkezõ fogorvosavatáson. Most dõl el,hogy mennyire lehet élményszerû elõadástés manuális felkészítést adni egyetemi hall-gatónak, szakvizsga-jelöltnek, a folyama-tos továbbképzéseken résztvevõ kollégá-nak. Általános orvosavatás elõtt egy héttelvalószínûleg a kar felelõs vezetõi hasonló-képp gondolkoznak, mert az egyetemimunka egyik alapvetõ értelmérõl kell véle-ményt mondani és azt idõszakonként érté-kelni.

Remélem, jövõre már nyugodtabb ésmegújult lélekkel búcsúzhatunk ötödévesfogorvostanhallgatóinktól.

Dr. Szabó Gyulaegyetemi tanár


Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember 1.

A neuroendokrinológia egyszerûdolog: az agyi hormonok taná-ról van szó. Flerkó Béla profesz-

szor munkássága e hormonokhoz köthe-tõ. Szívós munkával és eredményesen aztkutatta, hogy a központi idegrendszer mi-képpen hat a belsõ elválasztású mirigyek-re, s hogy a szervezet különbözõ hormon-jai mi módon befolyásolják az idegrend-szer mûködését.

Oly sokszor beszélgettünk már a nappali kel-lemes miliõjében Vera asszony figyelmes há-ziasszonyi gondoskodása közepette, hogyszinte egybefolynak az évek, s csupán az aszomorú, hogy utóbb egyre többször kötünkki a különféle nyavalyák és apróbb mûtétekmegtárgyalásánál. Most a lábát pócolja párná-ra (a keringés vacakol), ám tanúsíthatom,hogy a vissza-vissza térõ és a 77 éves korbantermészetesnek mondható testi gyötrelmek alélekre nem hatnak ki: Flerkó Béla humora,sokakat megérintõ természetes kedvessége,tapintata és figyelme töretlen.

A József utcaivizitek, mikéntmost is, mindig va-lamiféle ünnepbõlfakadtak. Apropóvolt az akadémiaitagság, a rektori kinevezés, az angol nyelvûorvosképzés bevezetése Magyarországon (éséppen Pécsett), tudományos konferenciákszervezése vagy talán a kitüntetések sora –köztük az Állami Díj, a Szent-Györgyi Al-

bert-díj, a Magyar Köztársasági ÉrdemrendKözépkeresztje, az Akadémiai Aranyérem. Slám, megint csak egy ünnepen csöngettem behozzá.

A tudós Pécs város díszpolgára lett.

Mirõl is beszélgetnénk, mint a városról,amelyhez Flerkó Béla annyi szállal kötõdik.Azon kapom magam, hogy kortörténeti-épí-tészeti kiselõadása közepébe csöppenek, sgondolatban elsétálunk az ókeresztény sír-kamrától a Zsolnay Múzeum épületéig –„Tudod-e, hogy ez Pécs legrégebbi lakóhá-za?” –, majd felkaptatunk a Mecsek-oldalon,és végigtekintünk a mediterrán szõlõskerte-ken. Ez az, ami miatt sose hagyta el szülõvá-rosát a professzor. Csupán egy valami hiány-zik az épített környezetbõl. Az egykori Ka-szárnya utca (ma Nagy Jenõ utca) valaha

Az eperfa nyílás Pécs díszpolgára Flerkó Béla

9


legottho-nosabb há-za, amit avárosren-dezés égi-sze alatt

1978-ban bontottak le, s ami akkor kimond-hatatlan fájdalmat okozott. A szülõház.

A gyermekkori miliõbõl csupán az a ha-talmas szederfa maradt, ami ma is ott uraljaa környéket, s melynek a törzsében már ak-kora a nyílás, hogy lakni lehetne benne.

Aztán egy titokra derül fény; a hazai tu-dóstársadalom pécsi doyenje valójában szü-lész-nõgyógyász szeretett volna lenni, deegy ifjúkori kudarc a praktizálástól véglegeltántorította.

– Amolyan hezitáló típus vagyok, s eztragikus akkor, ha gyors döntésekre vanszükség – mondja –, én pedig az egyik gya-korlaton leszerepeltem. Ezért aztán, ha vala-mi baj van, mindig hívok valahonnan egy or-vost. Többnyire a feleségemet. Elõfordultmár az is, hogy külföldi turistaúton az egyiktársunk rosszul lett a buszon, s engem szólí-tottak. A professzort. Én pedig megböktem

Verát, aki jött mögöttem, és súgta azonnal,hogy mi a teendõ...

Vera asszony is az anatómiai intézetbendolgozott addig, amíg a férjét ki nem nevez-ték intézetvezetõnek. Az idén voltak ötvenéve házasok. (Újabb titok: Béla 15 éves, Ve-ra 11 volt, amikor megismerkedtek, tehátkettejük kötõdése is maga a csoda.)

– Hogy repül az idõ...Kétezerkettõben lesz hatvan éve, hogy az

anatómiai intézetbe belépett, elsõ éves medi-kusként, externistaként került a Tóth Zsig-mond professzor vezette mûhelybe, hogy fõ-leg az oktatást segítõ rajzokat, preparátumo-kat készítsen. Õ is rengeteget csinált, és min-den bizonnyal még ma is van belõlük. Aztánjött Szentágothai, majd maga Flerkó.

– Óhatatlan, hogy ne ejtsünk szót a dísz-polgári címrõl.

– Valóban kell. Bár mondják, hogy nemlehet senki sem próféta a saját hazájában, énmegint kivételnek érzem magam. És mit ta-gadjam, a hír megérintette a lelkem.

Kozma Ferenc Fotó: Tóth L.

2001. július 2-án a Kar Tanácsa március 21-i és május 23-i ülésein megszavazott oktatók-nak docensi kinevezést adtak át. Akinevezett docensek: Dr. Battyáni István, Radiológiai Kli-nika; dr. Deli József, Orvosi Kémiai Intézet; dr. Füzesi Zsuzsanna, Magatartástudományi In-tézet; dr. Hunyady Béla, I. sz. Belgyógyászati Klinika; dr. Józsa Rita, Humán Anatómiai In-tézet; dr. Kálai Tamás, Szerves- és Gyógyszerkémiai Intézet; dr. Kelemen Dezsõ, SebészetiKlinika; dr. Kiss István, Humán Közegészségtani Intézet; dr. Mezey Béla, Mozgástani Inté-zet; dr. Miseta Attila, Klinikai Kémiai Intézet; dr. Molnár Lenke, I. sz. Belgyógyászati Kli-nika; dr. Porpáczy Zoltán, Igazságügyi Orvostani Intézet; dr. Pótó László, Központi KutatóLaboratórium; dr. Tóth Vilmos, Fogászati és Szájsebészeti Klinika.

DOCENSI KINEVEZÉSEK ÁDOCENSI KINEVEZÉSEK ÁTTADÁSAADÁSA

EGYETEMITANÁRIKINEVEZÉSEK

Egyetemi tanári kinevezéseket adott átMádl Ferenc köztársasági elnök, a bu-dapesti Néprajzi Múzeumban rende-zett ünnepségen, augusztus 20-án.2001. július 1-jei hatállyal nevezte ki aköztársasági elnök

dr. Bódis Józsefet, dr. Gábriel Róbertet, dr. Janszky Józsefet, dr. Kassai Ilonát, dr. Kispál Gyulát, dr. Sulyok Endrét dr. Tóth Kálmánt

egyetemi tanárrá.

Dr. Fischer Emil dékán dr. PorpáczyZoltánnak adja kinevezését

Dr. Pótó László átveszi kinevezését


A kinevezettek és az ünnepségen résztvevõk csoportja

ában... akadémikus

10


Az alábbi írást a következõ levél kíséretében kaptuk.

„Tisztelt Szerkesztõség!A csatolt anyag magva az év eleji OEC-válság idején íródott,majd kiegészült az ETT ad hoc bizottsági tagként tavasszal írtgondolatainkkal. Mostani közzétételét az egyetemi klinikák szer-vezeti, gazdasági helyzetének átalakítása körüli útkereséshezajánljuk, azzal a szándékkal, hogy minél nagyobb körben kerülje-nek megvitatásra ezek a kérdések. Noha a kézirat az orvosképzésköré szerkesztõdött, voltaképpen elválaszthatatlanul érinti a gyó-gyító és tudományos tevékenységet is. Amikor készült, mi sem sej-tettük, hogy ilyen gyorsan aktualizálódnak az év elején felvetettaggályaink.”

M inden bizonnyal csak több éves távlatból lesz meg-ítélhetõ, hogy mennyiben volt sikeres a felsõoktatásszerkezetének átalakítása. A két-három évvel ezelõt-

ti, napi hírekben is szereplõ feszültségek nagyrészt oldódtak, no-ha maradéktalanul nem tûntek el. Ezek közül az utóbbi idõben azegyetemi klinikák helyzete került elõtérbe, elsõsorban azért, merta jókora költségvetéssel dolgozó gyógyító egységek mûködésza-vara népgazdasági következményekkel is járhat.

A felsõoktatási integráció kétségtelenül fontos gazdasági vo-natkozásai mellett meglepõen kevés szó esik arról, hogy milyenhatással van/lesz az átalakulás a szakemberképzés minõségére.Végsõ soron ugyan ennek is lesz gazdasági kihatása, az integrációazonban rövid és közép távon jelentõsen befolyásolhatja a képzésminõségét, egy szak presztízsét, s a kikerülõ szakembereken ke-resztül az illetõ területnek a társadalmi tevékenység egészén belülelfoglalt helyét, milyenségét is.

Jelen összeállítás az orvosképzés folyamatát vizsgálja meg eb-bõl a szempontból. Az anyag, amelynek elkészítését az egyetemiklinikák tisztázatlan szervezeti és gazdálkodási helyzetelemzésemotiválta, a klinikák és az orvosképzõ elméleti intézetek közti vi-szonynak, a klinikáknak a hazai egészségügyi ellátó rendszerbenbetöltött szerepének, ill. az új integrált felsõoktatási szerkezetbenkialakult helyzetének elemzésén keresztül közelíti meg az okta-tást. Célunk az, hogy rámutassunk az orvosképzés néhány sajátsá-gára, amelyek számbavétele segíthet az egyetemi klinikák szerve-zeti és gazdálkodási helyzetének tisztázásában, minõségpolitiká-jának kialakításában.

1. A kor követelményeinek megfelelõ orvosképzés feltételeziaz alapozó és klinikai tárgyak intézményi egybetartozását

Noha az orvosképzés minõségét meghatározó számos ismérvmegegyezik más irányú felsõfokú képzés kritériumaival, vannakkülönös hangsúllyal szereplõ feltételek.1. 1. Az orvosi tevékenységhez szükséges elméleti alapokat orvo-

si biológia, -fizika, -kémia-, -fiziológia, -genetika stb. formá-jában ésszerû és indokolt átadni, mert az óriási ismeretanyagcélorientált elsajátítása hatékonyabb. Ez a kívánalom egysé-ges szervezeti struktúrában érvényesülhet leginkább, mert így

az alapozó, preklinikai tárgyak, ill. a klinikai készségek okta-tása jobban ötvözhetõ. Fontos szempont, hogy az orvosi pá-lyát választó 18-20 éveseket már a tanulmányok kezdetekorérje motiváló hatás, s erre ez a szerkezet alkalmasabb, mint azáltalános, természettudományi karon történõ biológia, fizika,kémia stb. oktatás. Ráadásul Magyarországon ennek a formá-nak van tradíciója (óriási, felesleges energiákat emésztene felegy más jellegû képzési forma bevezetése).

1. 2. Már a képzés során tekintettel kell lenni az orvosi tevékenységtalán legegyedibb vonására, arra ti., hogy az orvosi ténykedésvégsõ fokon két ember: az orvos és a beteg közti közvetlen kap-csolatra szûkül, ezen keresztül realizálódik. Ennek a kétszemé-lyes interperszonális jellegnek semmilyen más felsõfokú kép-zésben nem kell olyan nagy hangsúlyt adni, mint az orvoskép-zésben. Az orvosképzés emiatt soha nem lehet tömegképzés.Ugyancsak nem lehet orvostudományt tanítani csak könyvek-bõl vagy képernyõrõl, gyakorlati készség oktatása nélkül.

1. 3. Nagyon lényeges, hogy „tanmûhelyben” csak az alapvetõmesterfogások kerüljenek oktatásra („skill-labor”), s minéltöbbet lásson a hallgató a valós életbõl. Az ember komplextesti-lelki valója nem modellezhetõ annak veszélye nélkül,hogy az így szerzett tudás statikus, s rossz minõségû lesz.

1. 4. Sajátos orvosképzési vonás az is, hogy a hagyományos, disz-ciplináris tanmenetben nem lehet az elsajátítandó tudásanya-got eklektikusan, tetszõleges sorrendben felvenni (nem leheta kórbonctant mondjuk a szemészettel felcserélni), az egyestárgyakat kötött sorrendben (hierarchikusan), egymásra épít-ve kell tanítani. Van példa problémaorientált oktatásra is(amikor már az elsõsök a betegséggel, beteg emberrel talál-koznak), ez azonban csak önálló szak(orvos)egyetemi struk-túrában képzelhetõ el.

2. Az orvosképzés minõségének meghatározásában lényegesszerepet játszik, hogy a progresszív betegellátás csúcsát az egyetemi klinikák jelentik

2. 1. Az orvosképzés egységes szerkezete (elméleti + klinikai) ab-ból a megközelítésbõl nyer értelmet, ha a végtermék, tehát azorvosi diplomára feljogosító graduális oktatás végpontja felõlközelítjük meg. (Még egyértelmûbb a helyzet, ha az európaikonvertálhatóságot garantáló posztgraduális oktatás végter-méke felõl közelítünk a problémához.) Ha nem innen vizsgál-juk a kérdést, akkor az elméleti képzést nyújtó tárgyak TTK-szerû szervezeti struktúra felé sodródnak. Az orvosképzésegységben tartását tehát a klinikai tárgyak felõl kell iniciálni.(Erre az elmúlt években egyébként maguk az elméleti intéze-tek tettek lépéseket, amikor sorra felvették nevükbe az „orvo-si”, „humán” vagy „klinikai” jelzõt.)

2. 2. A hazai orvosképzés talán legfontosabb tradicionális sajátsá-ga, hogy ott történik a jövendõ diplomások graduális (ésposztgraduális) képzése, ahol csúcsszintû társadalmi szolgál-tatás folyik. Más megközelítésbõl: az egyetemi klinikák je-lentik a progresszív betegellátás csúcsát. Ehhez hasonló nem

Az egyetemi integráció hatása az gyógyító tevékenység

11


található egyetlen más felsõfokú szakemberképzésben sem,hiszen pl. a joghallgatót nem az Alkotmánybíróságon vagy aLegfelsõ Bíróságon oktatják, vagy a leendõ agrár vagy mû-szaki szakemberek nem ott tanulnak, ahol a társadalmilaglegjelentõsebb termelõ tevékenység történik, hanem tangaz-daságokban, tanmûhelyekben stb. stb. Az egyetemi klinikáknem tangazdaságok vagy -mûhelyek, hanem a legmagasabbszintû, „élesben” folytatott szakmai tevékenység helyei. Ez asajátság egy olyan érték, amit mindenképpen meg kell õrizni!Lehetne persze klinikai oktatást folytatni más formában is (sbizonyos mértékig ki is kell alakítani az ún. klinikai „skill-labor” rendszert), de ezáltal sérülne a szakma lényegét adóemberi kontaktus, s elveszne egy kétirányú inspiráló/moti-váló tényezõ. Egyrészt inspiráló a leendõ diplomások számá-ra, hogy a legjobb helyeken sajátíthatják el a szakmát. Más-részt ez a rendszer motiválja az oktató orvosokat is, mert a„best practice”-re, az evidenciákra alapozott gyógyításranincs jobb belsõ kényszer, mint az, hogy az orvosi tevékeny-séget folytatók, a gyógyító orvosok egyben kutatnak is, oktat-nak is. Ez pedig már össztársadalmi érdek, mert garanciát je-lent arra, hogy a progresszív betegellátás csúcsán valóban alegjobb gyakorlat valósuljon meg.

3. Az egyetemi orvosképzés megkülönböztetett helyzetet kellélvezzen az integrált felsõoktatási intézményhálózaton belül

3. 1. Az elõzõekben felvetett kérdések nehezen értelmezhetõk, salig kezelhetõk az Oktatási Minisztérium (OM) látószögébõl,ahol valamennyi szakemberképzést egységesen kell kezelni,s kevésbé érvényesülhetnek eltérõ szakmai sajátságok. Az in-tegráció sokat emlegetett fõ céljaiból (rugalmas szakember-képzés, átjárhatóság szakok és tudományágak közt, könnyenkonvertálható tudásanyag, gazdaságosabb és nyitottabb hall-gatói kiszolgálás) az orvosképzés – sajátságai miatt – aligprofitálhat. A volt orvosegyetemeken eltûnõben van az egye-temek Magna Chartájának talán legfontosabb pontja, a minõ-ség garanciája, mert az új felsõoktatási rendszer a mennyisé-gi mutatók felé tereli a képzést. Ez pedig az orvosképzésseléles ellentétben van.

3. 2. Mind a mai napig nem sikerült egy olyan szerkezeti formátvilágosan megfogalmazni, amely az orvosképzõ helyek, va-lamint a tulajdonos OM kölcsönös jóváhagyását, egyetér-tését élvezné. Ennek ódiumát mind az egyetemeknek, mindaz OM-nak, mind az Egészségügyi Minisztériumnak (EüM)vállalnia kell. Nem szerencsés, ha a progresszív betegellátásszakmai felügyeletét az EüM csak a tulajdonosi jogokkal ren-delkezõ OM-on, ill. a többkarú integrált egyetem rektori ap-parátusán keresztül gyakorolhatja. Noha az Orvos-Egész-ségtudományi Centrum erre megoldást kínál, s ennek azegyetemi hierarchiában elfoglalt helyét, feladatait, jogkörét afelsõoktatási törvény helyesen körvonalazza (részjogkörûgazdálkodó egység, külön alszámla), elmaradt a szakágiiránymutatás, az új egyetemi intézményhálózat kialakításá-

nak kezdetén elvárható határozott központi iránymutatás,végrehajtási utasítás, támogatás. A centrumok áldozatul estekaz egyébként értéket képviselõ egyetemi autonómia és a köz-ponti akaratot képviselõ integrációs kényszer közt zajló pozí-cióharcnak.

3. 3. Az egyetemi klinikák szervezeti és gazdálkodási helyzeténekrendezésében az egyik fontos feltétel az, hogy legyen egy po-zitív diszkriminációt élvezõ hierarchikus szervezet az integ-rált egyetemen belül, ami védettséget jelent a progresszív be-tegellátás csúcsán folytatott gyógyító tevékenységnek, ill. eh-hez kapcsolódóan az orvosképzésnek. Egy ilyen szervezetirendszer akkor tud megfelelni az elvárásnak, ha ténykedéséta pénz allokálásának törvény által megszabott útjához igazít-ja. Atöbbkarú (vidéki) egyetemeken az orvoskar csak úgy tudmegfelelni egy ilyen pozitív diszkriminációnak, ha a kari ve-zetés feláldoz valamit a betegellátásban betöltött pozíciójábólaz általa létrehozott formáció javára. Másként: a törvény ad-ta lehetõségekkel (részjogkörû gazdálkodó egység, különalszámla) csak úgy tud élni, ha más egészségtudományi ka-rokkal egyesülve átad valamit jogaiból a létrehozott új szer-vezeti formának (legyen ennek a neve Centrum vagy akármimás). Paradoxon: a kar úgy tud pozitív irányban elválni a töb-bi kartól, hozzájuk képest több joghoz jutni a jelentõs volu-menû költségvetés kezelésében, ha lemond bizonyos kari jo-gokról. Ehhez persze kell némi rugalmasság az OM részérõl isa törvény értelmezésében (fel kellene puhítani azt a véleményt,hogy a centrum nem lehet karokat átfogó szervezeti struktúra).Lényeges, hogy pontosan megfogalmazódjon: mi a kar érdekeés mi a kar választott vezetõinek érdeke (a kettõ nem feltétlenülugyanaz!) [A Semmelweis Egyetem mint különálló szakágiegyetem esetében nyilvánvalóan más a helyzet.]

4. Az orvosképzés és a progresszív betegellátást nyújtó egyetemi klinikák minõségpolitikáját az orvosi tevékenységsajátságai szerint kell alakítani

4. 1. Az orvosképzés jövõképének felvázolásakor nem kerülhetõmeg az a vélekedés – amit egyébként számos fejlett társada-lomban az utóbbi évek gyakorlata meg is erõsít – , hogy aszak sajátságaira leginkább az önálló orvos-egészségügyiszakegyetemi formáció tud tekintettel lenni, noha kétségte-len, hogy vannak nemzetközi példák nagy integrált egyete-meken folytatott, jó minõségû orvosképzésre is. Nekünk, itt-és-most, az orvosképzés minõségbiztosítását az utóbbi, az in-tegrált egyetemi struktúrában kell megvalósítani. Nem lenneszerencsés, ha a jelenlegi helyzet javítására egy olyan megol-dás születne, amiben a klinikák szervezetileg elválnának azelméleti intézetektõl. Másképpen fogalmazva: olyan új for-mációt kell találni, amely alkalmas a kor követelményeinekmegfelelõ képzési formák befogadására és a modern gyógyí-tó tevékenységhez elengedhetetlen külsõ tõke bevonásáraegyaránt. Ebben komoly feladatai vannak az érintett két mi-nisztériumnak.

orvosképzés, ill. a klinikákon folyó minõségére

12


4. 2. Az orvosképzés minõségbiztosításának záloga az egyetemiklinikák szervezeti és gazdálkodási helyzetének tisztázása,amiben az EüM-nak kezdeményezõ szerepet kell játszania.Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az egyetemi integrá-ció a hazai orvosképzést hátrányosan érintette, aminek károshatásai túlmutatnak a leendõ orvosok képzettségi szintjénekveszélyeztetettségén, s kikezdik a progresszív betegellátásegyébként helyes és jól mûködõ rendszerét, veszélyeztetveezzel a hazai gyógyító tevékenység egészét.

4. 3. Egy további aggasztó tünet, hogy az új rendszerben feszült-ségek jelentek meg a klinikák és az elméleti intézetek között.Hazánkban nincs kialakult hagyománya és infrastrukturálisfeltételrendszere a klinikai kutatólaboroknak. Jelenlegi gaz-dasági helyzetünkben nem remélhetõ, hogy az egyes klinikákmegfelelõ mûszerparkhoz jussanak. Ezért ha a most megjele-nõ hajszálrepedés az elméleti intézetek és klinikák közt elmé-lyülne, az hátrányos helyzetbe hozná nemcsak a hazai orvos-képzést és klinikai betegellátást, hanem az orvosbiológiai ku-tatást is, aminek közép- és hosszú távon rendkívül káros kö-vetkezményei lennének.

4. 4. Rendkívül fontos, hogy az integrált felsõoktatásban, a tulaj-donosi jogokat gyakorló Oktatási Minisztériumban az orvos-képzés sajátságaira fogékony, hatékony képviselet tevékeny-kedjen. Az orvosképzés minõségbiztosítása megkülönbözte-tett helyzetet kell élvezzen az integrált felsõoktatási intéz-ményhálózaton belül, mert közvetlenül kihat a legmagasabbszintû orvosi, gyógyító tevékenységre is. Ahazai orvosképzésminõségére – véleményünk szerint – azért nem hatott kedve-zõen a felsõoktatás átalakítása, mert nem volt kellõképpen te-kintettel a szak alapvetõ sajátságaira. Az orvosképzésben ak-kor számíthat sikerre a minõségirányítás, ha a minõségpoliti-ka kidolgozását megelõzi az orvosképzés sajátságainak ala-pos elemzése, s megteremtõdnek a sajátságoknak leginkábbmegfelelõ makro- és mikrostruktúrák (továbbfejlesztett szer-vezeti formák, minisztériumi képviseletek, hatékony klinikai– oktató-kutató-gyógyító – formációk, skill-laborok stb).

Kosztolányi GyörgyBellyei Árpád

A Pécsi Tudományegyetem Általános Or-vostudományi Karán elsõ ízben 2000 szep-temberében kezdõdött meg a gyógysze-részképzés. A gyógyszerész szakon az idénõsszel a második évfolyamon 37 hallgató

kezdi meg tanulmányait (az idõközben„kimaradtakat” más egyetemekrõl átje-lenkezett hallgatók „pótolták”).

Az idei felvételizõk száma jelentõsenmeghaladta a korábbi évben jelentkezõkét.

Összességében több mint nyolcszoros volta túljelentkezés. A valóságban azonban atöbb egyetemre is benyújtott „többes” je-lentkezõk miatt a „túljelentkezés” mértékemessze nem ilyen arányú (ld. 1. sz. táblá-zatban).

Gyógyszerész Szak2001 szeptemberében a PTE Általános Orvostudományi Karának gyógyszerész szakán azoktatás az 1. és 2. évfolyamon indult meg. Az akkreditációs anyagban már kidolgozott elõ-zetes tervek szerint megkezdõdött az egyeztetés a dékáni vezetéssel a 3. évfolyam tanter-vében lényeges óraszámmal szereplõ új tantárgyak infrastrukturális és személyi feltétel-rendszerérõl is. Az e téren elért eredményekrõl késõbb fogunk beszámolni. Jelen számbana PTE ÁOK gyógyszerész szak felvételi tapasztalatairól közöljük a dr. Botz Lajos fõgyógy-szerész által írt összeállítást, mely a „Gyógyszerészet” szaklapban kerül publikálásra.

Dr. Szolcsányi Jánosa gyógyszerész szak vezetõje

APTE ÁOK gyógyszerész szak 2001. évi felvételi tapasztalatai

1. sz. táblázat

A PTE ÁOK gyógyszerész szakrajelentkezõk megoszlása

1. helyen 30 fõ2. helyen 78 fõ3. helyen 72 fõTöbbedik helyen: 77 fõÖsszesen: 257 fõ

Orfû, Malommúzeum

Magyarszék

13


A felvételizõk túlnyomó többsége azidén is jó vagy jeles középiskolai tanulmá-nyi eredménnyel jelentkezett a szakra. Akorábbi írásbeli és szóbeli felvételi telje-sítmények azonban többnyire nem igazol-ták ezen középiskolai érdemjegyek objek-tivitását. A felvételizõk közel 80 %-a vá-lasztotta idén is a biológia mellett másodikfelvételi tárgynak a kémiát. Az idei kémiaírásbeli vizsga azonban halványabb telje-sítményeket mutatott. A középiskolák ok-tatási színvonalában meglévõ különbségekis egyértelmûen visszatükrözõdtek a je-lentkezõk teljesítményében. A szóbelivizsgáztatók gyakran szembesültek azzal a„meglepõ” ténnyel is, hogy az egyeteme-ket sorra járó felvételizõk a szerényebberedményû írásbeli dolgozatok után is ki-emelkedõen magas pontszámú (többnyire28-30 pont!) szóbeli sikereikre utaltak,ugyanakkor a bizottság elõtt nyújtott telje-sítményük inkább az írásbeli vizsgájukhelytállóságát igazolta. A hazai felvételirendszer általános anomáliája, hogy a szó-beli tantárgyi vizsga objektivitása erõsenmegkérdõjelezhetõ. A hazai felvételi rend-szer tervbe vett átalakítása az objektív ésegységes megmérettetés, a valóban azonosesélyegyenlõség megteremtésével várha-tóan megoldja ezt a problémát, véget vet-ve egyúttal a szóbeli vizsgázók – és szüle-ik – sokkal inkább sportteljesítménynekbeillõ, fárasztó és költséges (!) felvételi„országjárásának” is.

APTE ÁOK gyógyszerész szakra álla-milag finanszírozott helyre felvehetõk szá-mát – elõzetes egyeztetés és bejelentés nél-

kül – 30-ról 26 fõre csökkentették 2001.július 20-án. A napilapokban megjelenõhíradások csaknem kizárólag az orvoskép-zés keretszám-csökkentésérõl szóltak (pl.július 24-én megjelenõ napilapok írásai-ból: „Költségvetési megtakarítást gyaníta-nak” a Népszavában; „Félreértett keret-számok” a Népszabadságban). Többnyiremeg sem említették, hogy a gyógyszerészkarok és szakok felvételi számát is csök-kentették. A napi sajtóból megismert mi-niszteri álláspontok (OM és EüM) szerinta keretszám-csökkentések elsõdleges okaaz, hogy meg kell állítani az egészségügyiszakemberek „túlképzését”. A csökkentéskivitelezésének technikája miatt pedig azintézkedés az egyes karokat és szakokat el-térõ mértékben – rendkívül aránytalanul –érintette. A megemelt felvételi pontszám –mely a pécsi szak esetében 105-rõl 106-ratörténõ emelést jelentett – 4 államilag fi-nanszírozott gyógyszerész hely elvonásátjelentette.

A felvett gyógyszerész hallgatók szá-mának csökkentése azonban kétségtelenülhátrányosan érinti a képzõhelyeket is, va-lamint a hazai gyógyszerészet egészét (agyógyszerészek vonatkozásában túlkép-zésrõl ugyanis aligha beszélhetünk). Jólle-het a köztestületi jogosítványokkal rendel-kezõ Magyar Gyógyszerész Kamara szá-mára a 1994. évi LI. trv. a felvételi keret-számok tekintetében nem biztosít vélemé-nyezési lehetõséget, a szakma „hivatalos”állásfoglalása e kérdésben mindenképpenkívánatos lenne.

A felvételi jelentkezések sorrendje

alapján az államilag finanszírozott helyrefelvett hallgatók megoszlását foglaltukössze a 2. sz. táblázatban.

A magasnak mondható felvételi pont-szám mellett a a felvettek 50 %-a 109 pontfeletti teljesítménnyel került be ebben azévben (3. sz. táblázat). A költségtérítéses

képzésre 3 fõ került idén felvételre. Aszakra felvettek 68 %-a nõ, 32 %-a férfi.

Összeségében a PTE ÁOK gyógyszerészszakán 2001. szeptemberében 29 gyógysze-rész hallgató kezdi meg tanulmányait.

Dr. Botz Lajos

2. sz. táblázat

Államilag finanszírozott helyekrefelvettek megoszlása

1. helyrõl 13 fõ2. helyrõl 6 fõ3. helyrõl 3 fõTöbbedik helyrõl 4 fõÖsszesen: 26 fõ

3. sz. táblázat

Államilag finanszírozott helyekre fel-vettek ponszám szerinti megoszlása

Pontszám Fõ %115-120 6 23110-114 7 27106-109 13 50

Felvételi tájékoztatóA 2001/2002-es tanévre történõ felvételek szeptember elsõ napjaiban lezárultak. A július 20-i országos ponthúzó értekezletenaz alábbi döntések születtek:A felvételi értesítések kiküldésekor azoknak a pályázóknak, akik sehova nem nyertek felvételt (orvos és fogorvos szakon 100pontig, gyógyszerész szakon 90 pontig), levélben felajánlottuk, hogy költségtérítéses képzésre lehetõség van felvételükre. Ilymódon felvettünk orvosi és fogorvos szakra 3-3, gyógyszerész szakra 1 fõt.

Összes felvétel: Általános Orvostudományi Szak 157 fõFogorvosi Szak 25 fõGyógyszerész Szak 29 fõ

Kálmán Sándornéa Tanulmányi Osztály vezetõje

Felvettek PonthatárSzak Felvételi irányszám áll. finanszírozott költségtérítéses áll. finansz

Orvos 150 146 8 111Fogorvos 20 19 3 112Gyógyszerész 30 26 2 106

14


Felvettek száma 2001. PTE – EFKKeretszám Ponthatár Felvett pót összes

általános szociális munkás FIN N A 60 65 60 0 60

általános szociális munkás KTG N A 10 60 0 0 0

dietetikus FIN N A 71 76 70 0 70

dietetikus KTG N A 20 60 1 0 1

diplomás ápoló FIN N A 51 61 51 0 51

diplomás ápoló KTG N A 20 60 0 1 1

egészségbiztosítás FIN N A 20 104 20 0 20

egészségbiztosítás KTG N A 20 60 3 2 5

gyógytornász FIN N A 177 97 175 0 175

gyógytornász KTG N A 20 60 7 5 12

orvosdiagn.labor. analitikus FIN N A 25 70 24 0 24

orvosdiagn.labor. analitikus KTG N A 20 60 0 0 0

védõnõ FIN N A 105 69 104 0 104

védõnõ KTG N A 20 60 2 1 3

általános szociális munkás FIN L A 25 112 22 0 22

általános szociális munkás KTG L A 30 60 4 19 23

diplomás ápoló FIN L A 120 82 120 0 120

diplomás ápoló KTG L A 100 60 15 26 41

egészségbiztosítás FIN L A 35 60 33 0 33

egészségbiztosítás KTG L A 100 60 2 28 30

orvosdiagn.labor. analitikus KTG L A 60 60 3 1 4

orvosdiagn.labor. analitikus FIN L A 25 86 25 0 25

ápoló (egyetemi szint FIN N K 30 106 30 0 30

ápoló (egyetemi szint KTG N K 10 101 1 4 5

ápoló (egyetemi szint KTG L K 100 90 88 12 100

szülésznõ KTG N F 50 62 19 0 19

Képi diagnosztika FIN L F 50 60 0 0 0

összes 1324 879 99 978

Keretszámok nappali levelezõ összes

állami finanszírozás FIN 539 255 794

önköltséges KTG 190 390 580

1374

Felvéve nappali levelezõ összes


önköltséges KTG 46 198 244

978

Üres helyek nappali levelezõ összes


Önköltséges KTG 144 192 336

396

A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi FõiskolaiKarára a 2001/2002-es tanévre felvett hallgatók száma

15


2001. május 28.

1./ Aktuális ügyek1/a PhD hallgatók ügyei

Dr. Bárdos Tamás II. éves PhD hallgató(Ortopédiai Klinika) tanulmányúton tar-tózkodik Chicagoban. Külföldi tartózko-dását szeretné meghosszabbítani 2001. ok-tóber 1-tõl 2002. szeptember 30-ig. Ezenidõtartamra ösztöndíjának folyósításátnem kéri. Kérését a DT támogatja.

Dr. Vajda Zsolt III. éves PhD hallgató(Idegsebészeti Klinika) benyújtotta érteke-zését. Az opponensek és a védés bizottságiösszetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Visegrádi András III. éves PhDhallgató (Biofizikai Intézet) benyújtotta ér-tekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigor-lati tárgyak, a szigorlati bizottság kijelölé-se megtörtént.

PhD hallgatók utazási támogatás ké-relme: Az elõkészítõ bizottság javaslatá-nak figyelembevételével az alább nevezet-tek a megjelölt összegû támogatásban ré-szesülnek:

Dr. Boldizsár Ferenc 50 000.-FtDr. Lénárd Kata 50 000.-FtDr. Kárteszi Judit 50 000.-FtDr. Reuter Gábor 50 000.-Ft

1/b Egyéni felkészülõk ügyei:

Dr. Tigyi Zoltán egyéni felkészülõ (Mikro-biológiai Intézet) – 1999. június 1-jén sike-res PhD szigorlatot tett – beadott kérelmé-ben a PhD disszertációjának beadási határ-idejének módosítását kéri. Kéréséhez a DThozzájárult.

Korsós Gizella egyéni felkészülõ(Pszichiátriai Klinika) ismét benyújtottújabb tudományos publikációi és elõadá-sai alapján kéri a disszertáció megírásá-nak, védésének engedélyezését. A bizott-ság kijelölése megtörtént.

Dr. Tornóczky Tamás egyéni felkészü-lõ (Patológiai Intézet) benyújtotta érteke-zéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak, a szigorlati bizottság és az oppo-nensek kijelölése megtörtént.

Dr. Gyûrûs Péter egyéni felkészülõ be-nyújtotta értekezéstervezetét. Az elõbírá-lók, a szigorlati tárgyak, a szigorlati bizott-ság, az opponensek és a védés bizottságiösszetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Vékási Judit egyéni felkészülõ be-

nyújtotta értekezéstervezetét. Az elõbírá-lók, a szigorlati tárgyak, a szigorlati bizott-ság kijelölése megtörtént.

Dr. Kerényi Mónika egyéni felkészülõ(Mikrobiológiai Intézet) benyújtotta érte-kezését. A szigorlati tárgyak, a szigorlatibizottság és a védés bizottsági összetételé-nek kijelölése megtörtént.

Dr. Kordás Mariann (Országos Ideg-sebészeti Tudományos Intézet – Idegsebé-szeti Klinika) egyéni felkészülõ PhD szi-gorlata 2001. április 26-án summa cumlaude minõsítéssel megtörtént.

Dr. Papp Mariann (Biológiai Intézet)egyéni felkészülõ PhD szigorlata 2001.május 14-én summa cum laude minõsítés-sel megtörtént.

Dr. Nagy Mónika (Patológiai Intézet)egyéni felkészülõ PhD szigorlata 2001.május 16-án summa cum laude minõsítés-sel megtörtént.

Dr. Gáti Ágnes (Pszichiátriai Klinika)egyéni felkészülõ PhD szigorlata 2001.május 24-én summa cum laude minõsítés-sel megtörtént.

Dr. Pál Endre egyéni felkészülõ (Neu-rológiai Klinika) értekezésének védése2001. április 18-án 100 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhan-gúlag elfogadta a PhD cím megítélését.

Végvári Ákos egyéni felkészülõ (Köz-ponti Kutatólabor) értekezésének védése2001. május 22-én 94 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhan-gúlag elfogadta a PhD cím megítélését.

1/c Új egyéni felkészülõk

Dr. Lányi Éva tanársegéd (Gyermekklini-ka) egyéni felkészülõként szeretne csatla-kozni dr. Szabó István egyetemi tanár„Reproduktív endokrinológia” c. prog-ramjához. Kérését a DT támogatja.

Dr. Funke Simone (Szülészeti és Nõ-gyógyászati Klinika) egyéni felkészülõ-ként szeretne csatlakozni dr. Melegh Béla„Molekuláris, biokémiai és funkcionálissajátosságok kapcsolata a genetikai beteg-ségekben” c. programjához. Kérését a DTtámogatja.

Csiki Gábor (IAHS Nemzetközi Hu-mán Rendszerek Akadémiája) egyéni fel-készülõként szeretne csatlakozni dr. Em-ber István „Daganatok molekuláris epide-miológiája” c. programjához. Kérését aDT támogatja.

2. Egyéb ügyek� Dr. Matolcsy András dr. Csernus Ba-

lázs és dr. Fülöp Zsolt PhD hallgatókáthelyezését kéri a PTE ÁOK PhDprogramjából a SE PhD programjá-ba, tekintettel arra, hogy 2001. szep-temberétõl a Semmelweis Egyetemkinevezett egyetemi tanára lesz. Ké-réséhez a DT hozzájárult.

� Felvételi: 38 fõ jelentkezett a PTEÁOK PhD programjaiba. A felvételiidõpontja: 2001. június 18-22. A je-löltek és a programvezetõk értesítéseírásban megtörtént.

� Doktori Iskolák végleges akkreditá-lása: A pályázati anyag határidõretörténõ összeállítása a doktori iskolákvezetõinek feladata.

2001. július 9. 1./ Aktuális ügyek1/a PhD hallgatók ügyei

Dr. Schwarcz Attila II. éves PhD hallgató(Idegsebészeti Klinika) tanulmányútontartózkodott Franciaországban. Tanul-mányútjáról 1 hónappal korábban érkezetthaza, ösztöndíjának folyósítását kéri. Ké-rését a DT támogatja.

Hartvig Nóra III. éves PhD hallgató(Központi Kutató Laboratórium) elkészí-tette elõbírálati tervét. Az elõbírálók, a szi-gorlati tárgyak, a szigorlati bizottság kije-lölése megtörtént.

PhD hallgatók utazási támogatás ké-relme: Az elõkészítõ bizottság javaslatá-nak figyelembevételével dr. Fábián Zsolt50 000,- Ft támogatásban részesült.

1./b Egyéni felkészülõk ügyei:

Sasváriné Bojtor Anna egyéni felkészülõ(Egészségügyi Fõiskolai Kar) kéri az eddi-gi teljesítményének elismerését és támoga-tását tanulmányai további folytatásához.Egyben nevezett benyújtotta a latin alapfo-kú nyelvismeretét igazoló iratot. Kérését aDT támogatja.

Dr. Gerlinger Imre egyéni felkészülõ(Fül-Orr-Gégeklinika – Ortopédiai Klini-ka) értekezése beadásának 1 évvel történõhalasztását kéri tekintettel arra, hogy jövõjúniusig Angliában tartózkodik. Kérését aDT támogatja.

Dr. Ábrahám Hajnalka egyéni felké-szülõ (Elektronmikroszkópos Laboratóri-

A Doktori Tanács ülései

16


um) benyújtotta értekezéstervezetét. Azelõbírálók, a szigorlati tárgyak, a szigorla-ti bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. de Jonge Tamás egyéni felkészülõ(Ortopédiai Klinika) benyújtotta érteke-zéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak, a szigorlati bizottság kijelölésemegtörtént.

Dr. Salamon Csaba egyéni felkészülõ(Nephrológia) benyújtja értekezésterveze-tét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyak, aszigorlati bizottság, az opponensek kijelö-lése megtörtént.

Dr. Oszter Angéla egyéni felkészülõ(Élettani Intézet) PhD szigorlata 2001. május31-én summa cum laude minõsítéssel meg-történt. Az opponensek és a védés bizottságiösszetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Mohammad T. Jaberansari egyénifelkészülõ (Kísérletes Sebészeti Intézet)opponenseinek kijelölését a Doktori Ta-nács egy korábbi ülésén jóváhagyta. Te-kintettel arra, hogy az egyik opponens idõ-közben hosszabb idõre Amerikába utazik,az új opponens kijelölése megtörtént.

Dr. Lubics Andrea egyéni felkészülõ(Anatómiai Intézet) PhD szigorlata 2001.június 14-én summa cum laude minõsítés-sel megtörtént.

Dr. Gyûrûs Péter egyéni felkészülõ(Petz Aladár megyei Kórház Gyõr – OrvosiGenetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet)PhD szigorlata 2001. június 26-án summacum laude minõsítéssel megtörtént.

Dr. Tornóczky Tamás egyéni felkészülõ(Patológiai Intézet) PhD szigorlata 2001. jú-nius 14-én summa cum laude minõsítésselmegtörtént. Avédés bizottsági összetételénekés idõpontjának kijelölése megtörtént.

Korsós Gizella egyéni felkészülõ(Pszichiátriai Klinika) ismét benyújtottújabb tudományos publikációi és elõadá-sai alapján kéri a disszertáció megírásá-nak, védésének engedélyezését. A felkértad hoc bizottság által felvetett kérdésektisztázására a jelölt újabb dokumentumo-kat juttatott el a Doktori Tanácshoz. Az újinformáció birtokában tesz végleges javas-latot a bizottság.

Dr. Méhes Gábor egyéni felkészülõ(Patológiai Intézet – Klinikai Kémiai Inté-zet) PhD védés bizottsági összetételénekés idõpontjának kijelölése megtörtént.

Dr. Dávid Marianna egyéni felkészülõ (I.sz. Belgyógyászati Klinika) értekezésének vé-dése 2001. június 1-én 100 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhangúlagelfogadta a PhD cím megítélését.

Dr. Menyhei Gábor egyéni felkészülõ(Baranya m. Kórház – Kísérletes Sebésze-

ti Intézet) értekezésének védése 2001. jú-nius 15-én 100 %-os eredménnyel megtör-tént. A DT ennek alapján egyhangúlag el-fogadta a PhD cím megítélését.

Dr. Papp Marianna egyéni felkészülõ(Biológiai Intézet) értekezésének védése2001. június 18-án 100 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhan-gúlag elfogadta a PhD cím megítélését.

Dr. Alotti Nasri egyéni felkészülõ (Za-la megyei Kórház Zalaegerszeg – Kísérle-tes Sebészeti Intézet) értekezés védése2001. július 2-án 100 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhan-gúlag elfogadta a PhD cím megítélését.

1./c Új egyéni felkészülõk

Dr. Németi Balázs intézeti orvos (Farma-kológiai Intézet) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Gregus Zoltánegyetemi tanár „Toxikológia” c. program-jához. Kérését a DT támogatja.

Dr. Jancsó Gábor tanársegéd (Kísérle-tes Sebészeti Intézet) egyéni felkészülõ-ként szeretne csatlakozni dr. Rõth Erzsébetegyetemi tanár „Keringéspathológiai álla-potok vizsgálata in vivo sebészi modelle-ken és klinikai beteganyagon” c. program-jához. Kérését a DT támogatja.

Dr. Fenyvesi Ilona Mária tanársegéd(Gyermekklinika) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Szabó Imre egye-temi tanár „Viselkedéstudományok” c.programjához. Kérését a DT támogatja.

2. PhD felvételi a 2001-2004. idõszakra

Az elért teljesítmény alapján az alábbnevezett hallgatók kerültek felvételre.

Hallgató Programvezetõ

Alexy Tamás Dr. Tóth KálmánBellyei Szabolcs Dr. Sümegi BalázsCser Beatrix Dr. Melegh BélaCsernus Katalin Dr. Molnár DénesDeres Péter Dr. Tóth KálmánHavasi Viktória Dr. Melegh BélaHollósy Tibor Dr. Sétáló GyörgyKarsai István Dr. Lénárd LászlóKiss Márta Dr. Belágyi JózsefKobály Diána Dr. Mózsik GyulaKonecsni Tünde Dr. Kilár FerencKomlósi Katalin Dr. Melegh BélaKovács Krisztina Dr. Sümegi BalázsKvell Krisztián Dr. Németh PéterMikó Éva Dr. Szekeres JúliaPoór Viktória Dr. Kilár FerencPutics Ákos Dr. Németh PéterSzakmány Tamás Dr. Kellermayer MiklósSzõke Katalin Dr. Szeberényi JózsefTóth Orsolya Dr. Losonczy HajnaVermes Csaba Dr. Bellyei Árpád

– Anil Palikhe (Nepál) felvételére ab-ban az esetben kerülhet sor, ha külsõ for-rásból biztosítják a képzéséhez szükségesanyagi fedezetet.

3. Egyéb ügyek� Dr. Seress László egyetemi docens

(Központi ElektronmikroszkóposLaboratórium) javaslata elõbírálatiterv eltörlésére. A DT az eddigi gya-korlatot megfelelõnek és a szabá-lyokkal összhangban lévõnek találja,azon változtatni nem óhajt.

� A 2001/2002. tanévi kurzuslista ösz-szeállítására körlevelet kaptak aprogramvezetõk. A bejelentés határ-ideje 2001. július 10.

� A doktori iskolák végleges akkreditá-ciójának anyaga kis korrekcióval ha-táridõre elkészül.

� A doktori iskolák pályázatot nyújt-hatnak be anyagi támogatás elnyeré-sére. A doktori iskolák vezetõi a pá-lyázati anyagot megkapták.

Dr. Fischer Emilegyetemi tanár

a Doktori Tanács elnöke

Egyetemünk (karunk) Honoris Causa doktora az EgyesültKirályság GyermekegészségügyiSzolgálatainak országos igazgatója

A „The Lancet” augusztus 11-én megjelent száma „Timeto be serious about chil-

dren’s health care” címû szerkesztõsé-gi közleményben számolt be arról,hogy a brit kormány a gyermeke-gészségügyi ellátás fejlesztése céljábólúj országos szervezetet hozott létre ésannak élére Aynsley-Green gyermek-gyógyász professzort, a LondoniEgyetem tanárát nevezte ki. Aynsley-Green professzor a Magyar Gyermek-orvosok Társaságának tiszteletbeli tag-ja és 1998-tól egyetemünk (karunk)Honoris Causa doktora.

Dr. Soltész Gyulaegyetemi tanár

17


Belsõ kutatási pályázat – 2001A 2001. évi belsõ kutatási pályázatra érkezett 63 pályázat, 17 kli-nika és 10 elméleti intézet, azaz összesen 27 intézet oktatóitól.Rendelkezésre álló összeg 6 M Ft.Pályázható összeg maximum: 200 E Ft/oktatóElméleti intézeteknek 3 M Ft, klinikáknak 3 M Ft az elõirányzottösszeg.Pályázati feltételek

� 40 évnél fiatalabb

elõnyt élvez1) egyéni PhD felkészülõ, aki támogatott témában nem szerepel,2) volt PhD állami ösztöndíjas, aki PhD befejezéséhez kért tá-

mogatást, de támogatott témában nem szerepel,3) egyéni PhD felkészülõ, aki támogatott témában szerepel,

megfelelõ tudmányos teljesítménnyel,4) volt PhD állami ösztöndíjas, aki támogatott témában szere-

pel, megfelelõ tudományos teljesítménnyel.

A bizottság támogatást nem javasolt� PhD fokozatot megszerzetteknek,� annak, aki nem írt megfelelõ kutatási tervet, ill. a pályázat

egyéb feltûnõ hiányosságokat tartalmaz,� aki 2000-ben kapott ezen a pályázaton már támogatást,� aki 2001-ben állami ösztöndíjas PhD hallgató.

Támogatásban részesült pályázatokKlinikák

Molnár Tihamér AITI 200 E FtMintál Tibor Balesetsebészeti Klinika 200 E FtBán Ildikó Családorvostan 100 E FtJárai Tamás Fül-Orr-Gégeklinika 200 E FtSzanyi István Fül-Orr-Gégeklinika 100 E FtFenyvesi Ilona Gyermekklinika 200 E Ft

Kecskés Marianna I. sz. Belklinika 200 E FtPapp Elõd I. sz. Belklinika 200 E FtSzomor Árpád I. sz. Belklinika 200 E FtSzelestei Tamás II. sz. Belklinika 200 E FtWagner László II. sz. Belklinika 200 E Ftde Jonge Tamás Ortopédiai Klinika 200 E FtTiringer István Pszichiátriai Klinika 100 E FtSzalay Gábor Radiológiai Klinika 200 E FtWeninger Csaba Radiológiai Klinika 100 E FtBeöthe Tamás Urológiai Klinika 200 E FtKassai Miklós Sebészeti Klinika 200 E FtÖsszesen 3 M Ft

Elméleti intézetek

Grama László Biofizika 200 E FtVeres Balázs Biokémia 200 E FtJakus Péter Biokémia 100 E Ftifj. Sétáló György Biológia 200 E FtPapp Mariann Biológia 200 E FtBerta Beáta Élettan 200 E FtOszter Angéla Élettan 100 E FtPetykó Zoltán Élettan 200 E FtGyöngyi Zoltán Humán Közegészségtan 200 E FtVarjas Tímea Humán Közegészségtan 200 E FtJancsó Gábor Kísérletes Sebészet 200 E FtMohammed Taghi Jaberansari Kísérletes Sebészet 200 E FtBalaskó Márta Kórélettan 200 E FtZsombok Andrea Központi Állatkísérletes

Laboratórium 100 E FtBenedek Orsolya Orvosi Mikrobiológia 200 E FtPolgár Beáta Orvosi Mikrobiológia 200 E FtSükösd Farkas Pathológia 100 E FtÖsszesen 3 M Ft

Dr. Nagy Juditaz ÁOK Tudományos Bizottság elnöke

BERUHÁZÁSOKA Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Gaz-dasági Fõigazgatóság, Egészségügyi Beruházási és Energiagaz-dálkodási Osztály 2001. évi folyamatban levõ beruházásai� Építés elõtt van a Gyermekklinikán a Sürgõsségi Betegel-

látó Osztály kialakítása. A beruházás teljes költsége közel140 M Ft, melynek pénzügyi forrását pályázaton nyert ösz-szeg biztosítja . Az építés kezdése 2001 októberében várha-tó. A befejezés várható idõpontja 2002. február. Az építésfolyamata a Gyermekklinika ambulancia részén fog történ-ni, ezért ezen idõszak alatt az ambulancia forgalmában, ésmûködésében technikai nehézségek adódhatnak.

� Érvényes engedélyokirattal rendelkezik a TraumatológiaiKözpont II. építési ütemének beruházása (a honvéd kórházterületén). A II. építési ütemben kialakításra kerül a közpon-ti mûtõblokk 4 db traumatológiai mûtõje az ezekhez kap-csolódó kiszolgáló helyiségcsoportokkal együtt. Megvaló-sul az új intézményt kiszolgáló Központi Sterilizáló építéseis. Az építés várható kezdési idõpontja 2002. január. A mû-szaki átadás átvétele elõreláthatólag 2002 augusztusa. A be-

ruházás tervezett összege 700 M Ft, ami nem tartalmazza akapacitás teljes mûködéséhez szükséges gép-mûszer költsé-geket. Pénzügyi forrását az Egészségügyi Minisztérium biz-tosítja. Ezek beszerzése a beruházás befejezése után várha-tó és nagyságrendje megközelíti az építési költségeket.

� 60 M Ft áll rendelkezésre az I. sz. Klinikai Tömb rekonst-rukciós programjának tervezési elõkészítésére, aminekpénzügyi forrását az Egészségügyi Minisztérium biztosítja.Elsõ lépésként a program továbbfejlesztéséhez szükségesRekonstrukciós Bizottságot kell létrehozni, melynek felada-ta a jelenleg meglévõ fejlesztési program áttekintése és a to-vábbfejlesztési irányok meghatározása.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, GazdaságiFõigazgatóság, Egészségügyi Üzemeltetési Osztály 2001. évi befejezett ésfolyamatban levõ jelentõsebb felújítási munkái

� Az I. sz. Klinikai Tömb épületének mélyföldszintjén Sür-gõsségi Betegellátó Osztály kialakítása folyamatban van. Amûszaki átadás várható idõpontja 2001. október. A beruhá-zás építési költsége 150 M Ft, melynek pénzügyi forrásátpályázaton nyert összeg, felújítási és saját keret biztosítja.

18


� A Gyermekklinika Intenzív Osztályának felújítása szeptem-berben fejezõdik be. Pénzügyi forrását az Oktatási Minisz-térium és Egészségügyi Minisztérium (felújítási keret) biz-tosítja, a felújítás tervezett összege 9 M Ft.

� Az I. sz. Klinikai Tömb épületében az audiovizuális oktató-helyiségek kialakítása augusztusban befejezõdött; pénzügyiforrását az Egészségügyi Minisztérium (továbbképzés tár-gyi feltételeinek kialakítására szolgáló keret) biztosította, a

felújítási összeg 20 M Ft-ot tett ki.� A Nõvérszálló szerkezet-megerõsítése májusban fejezõdött

be, melynek pénzügyi forrását az Egészségügyi Minisztéri-um és Oktatási Minisztérium (felújítási keret) biztosította, abekerülési összeg 40 M Ft-ot tett ki.

Ferenci Józsefáltalános és szakági

gazdasági fõigazgató-helyettes

Történelmi visszatekintés

A pécsi egyetem kialakulása már a XVIII.században kezdõdik, amikor is Mária Teré-zia császárnõ a nagyszombati királyi aka-démiát Pozsonyba helyezte át. Ennek a fõ-iskolának akkor bölcsész és jogi fakultásavolt. A Bach-korszakban a kétkarú fõisko-lát jogi szakiskolává fokozták le, s csak akiegyezés után állították vissza eredeti álla-potát. Tulajdonképpen I. Ferenc József csá-szár és magyar király kezdeményezte azország harmadik egyetemének felállításátPozsonyban. 1912-ben hagyta jóvá a po-zsonyi (és a debreceni) egyetemek felállítá-sát. Az orvosképzés az 1918/19-es tanév-ben indult meg. 1919 januárjában a csehközigazgatás azonnal bezáratta az egyete-met, annak ellenére, hogy kb. 745 ezer ma-gyar ajkú lakos is átkerült az új államba.

Trianon után a Monarchia felbomlásá-val a pozsonyi, valamint a kolozsvári egye-temet Budapestre menekítették, majd rész-ben Szegedre, részben Pécsre. Pécsett azegyetem – ezen belül az orvoskar, gyógyí-tó intézményeivel együtt – 1923-ban kezd-te meg mûködését. Megemlékezésünk ötMagyar Gyógyszerkönyv idejét fogja át.

Akezdetektõl a mai napig

Az egyetemi klinikákat és az orvoskari inté-zeteket kezdetben a Szigeti út 1. sz. alatt (maHungária út) mûködõ, Szûz Mária nevet vi-selõ, a Gõbel-család tulajdonában levõ nyil-vános (ma: közforgalmú) gyógyszertár láttael gyógyszerekkel, vegyszerekkel pedig aGyógyszertani Intézet. Kari kezdeményezés-re – részben gazdasági okokból – házigyógyszertár felállítását határozták el, a töb-bi egyetem mintájára. A M. Kir. Népjóléti és

Munkaügyi Minisztérium 1927. március 3-án kelt 38.449/1927/Isz. rendeletével enge-délyezte a házi gyógyszertár felállítását, ami1930. április 1-jén kezdte meg mûködését.

A gyógyszertárat a Belklinika és aSzemklinika szomszédságában, az akkoriVitéz (ma Szendrey Júlia) utca 7 sz. alattiépületben helyezték el.

A gyógyszertár létrehozásával dr.Siegler János egyetemi adjunktust bíztákmeg, aki munkatársával, Vida József labo-ránssal a debreceni egyetemrõl jött.

(Dr. Siegler életrajzához: a budapestiegyetemen lett gyógyszerészdoktor az1914/15-ös tanévben, majd 1927-ben Deb-recenben orvosdoktorrá avatták. Itt is habi-litálták magántanárrá.) Siegler dr. csak rö-vid ideig mûködött Pécsen, mert a Belügy-minisztérium egészségügyi osztályára ke-rült. Még a II. világháború elõtt miniszteriosztálytanácsosként dolgozott. Valószínû-leg 1950 elõtt kényszernyugdíjazták. VidaJózsef viszont Pécsett maradt és 1967-esnyugdíjazásáig itt dolgozott. 1971-bennyugdíjasként újból visszajött dolgozni. 82éves korában, 1987-ben hunyt el.

1930. október 1-tõl a gyógyszertár veze-tõje dr. Bari Zsigmond lett, aki elõzõleg aszegedi egyetem gyógyszertárában dolgo-zott. Szegeden avatták gyógyszerészdoktor-rá, s tíz évi pécsi mûködés után itt habilitál-ták magántanárrá „Gyógyszerkészítményekés azok vizsgálata” tárgykörbõl. (1)

(Bari dr., mint magántanár, speciálkol-légiumot hirdethetett ebbõl a tárgykörbõlaz orvostanhallgatók számára.)

31 évi mûködés után – mint maga emlé-kezett – nyugállományba küldték 62 éve-sen! Mint nyugdíjas is dolgozott közforgal-mú gyógyszertárban, míg egészsége megnem rendült. A rubindiplomás gyógyszerész1994-ben hunyt el, 94 éves korában. (2)

Õ, az általa vezetett gyógyszertár ötéves mûködésérõl a Gyógyszerésztudomá-nyi Társaság Értesítõjében számolt be rész-letesen. (3)

A gyógyszertárat befogadó épület az-elõtt lakóház volt, amelyen a legszüksége-sebb átalakításokat végezték el, hogy alkal-massá tegyék a kiszemelt célra. A vezetõ la-kásán kívül, mely az emelet egy részét fog-lalta el, hét helyiségben, az épület négyszintjén (alagsor, földszint, emelet és a pad-lás) mûködött a gyógyszertár. A mai termi-nológia szerint az intézetnek öt osztályavolt, ezek a receptúra (az officinában), a rak-tárak (alagsorban: aquarium, földszint éspadlás, azaz a herbarium), a galenusi labora-tórium, a kémiai laboratórium és az iroda,azaz az adminisztráció. Itt nemcsak a vé-nyek és a beérkezett anyagok nyilvántartásaés elszámolása folyt, hanem a klinikai fel-használások értékelése, az egy évre szólógyógyszer- és vegyszerszállítások verseny-tárgyalási anyagának elõkészítése is. Ezt amai közbeszerzés elõfutárának tekinthetjük!

Tablettáztak és injekciós készítménye-ket állítottak elõ, ezzel a harmincas évekelején igen nagy, havi 800-1200 pengõmegtakarítást értek el.

A galenusi laboratórium felszerelését ké-pezték – a fentiek szerint – villanyerõvel haj-tott tablettázógép, drogmalom (perkolálástelõkészítendõ), kenõcsdörzsgép, gázfûtésselellátott desztilláló és aromás vízlepárló.

Az „alkalmazottak” száma nyolc fõvolt: négy diplomás, egy laboráns, kéttechnika és egy takarító. A napi munkaidõkilenc óra volt, két órás ebédszünettel, hét-fõtõl szombatig, de ezen belül a gyógysze-részek minden második délután pihenõttarthattak.

Az egyetem klinikáin akkor 882 beteg-ágy volt.

A klinikai gyógyszerellátás fejlõdése Dr. Botz Lajos, dr. Dávid M. Ferenc, dr. Hartai István, dr. Lárencz

19


Az itt röviden leírtak azt igazolják,hogy a gyógyszertár fejlõdésben volt, bár aszerzõ szerint a felszerelés és a könyvtármég nem teljes, de (és szó szerint idézzük)„e téren tekintettel kell lennünk a mai ne-héz gazdasági helyzetre, továbbá arra,hogy a pécsi Egyetemi Gyógyszertárat aklinikák gyógyszerátalánya terhére enge-délyezte a kultuszminiszter”.

(A késõbbiekben jelszó lett az, hogy „a

mai nehéz gazdasági helyzet”, s a gyógyszer-tár fejlesztése mindig utolsó helyre került.)

Bari tanár úr tudományos munkásságá-nak közleményei galenikumok elõállításá-ra, vizsgálatára, eltartására – ma úgy mon-danánk, hogy stabilitására – vonatkozóanbelföldi és külföldi szaklapokban is megje-lentek. Bibliográfiájuk az Erzsébet Tudo-mányegyetem, illetve az OrvostudományiEgyetem kiadványaiban szerepelnek.

A fentekbõl kitûnik, hogy a gyógyszer-tár a gyógyszerészet minden ágát mûvelte.Ezek jelentették azokat az alapokat, ame-lyekre a további években építeni lehetett.

Mivel a gyógyszertár kereteit az ellátásvolumene az ötvenes évekre kinõtte, márBari dr. idejében felmerült – az egyetem újközponti épületének kialakítása elõtt a voltkatonai iskolában – a gyógyszertár ottanielhelyezése, amire tervet nyújtott be.

Miután Bari Zsigmondot nyugdíjbaküldték, a szolgálati lakás megürült. Utódadr. Horváth Dezsõ lett, ekkor a meglévõépület rekonstrukciója indult meg; neveze-tesen a vezetõi lakást is felhasználva bõví-tették a gyógyszertár hasznos alapterületét,már felkészülve egy új feladatra, az infú-ziókészítésre.

Az átalakítás 1963-ban kezdõdött ésközel egy évig tartott. Ez idõ alatt (mivel amár említett közforgalmú gyógyszertárat amegyei fõgyógyszerész bezáratta) az egye-tem gyógyszertára részben ott, részben aGyógyszertani Intézet hallgatói laboratóri-umában mûködött.

1966-ban megépült a volt katonai isko-la gyakorlóterének északi részén a 400ágyas klinikai tömb, az épületben gyógy-szertárral. Az elképzelés az volt, hogy ezmajd önállóan ellátja a klinikai tömb gyó-gyító egységeit (7 klinika), de az ehhezszükséges szakember-ellátottság és a fel-

szerelés hiányzott. Ameglévõ gyári gyógy-szerek készletét meg kellett osztani, amel-lett, hogy a gyógyszerkészítés az átalakítottépületben maradt. Ez idõvel kaotikus álla-potokhoz vezetett.

Dr. Horváth Dezsõ 1962-tõl 1970-igállt a gyógyszertár élén, amíg az OrszágosMunkaegészségügyi Intézet toxikológiaiosztályára nem került. Munkásságából há-rom irányt emelnénk ki:

Felismerte, hogy az intézeti gyógysze-részek, de a közforgalomban dolgozók ha-tástani ismereteit is bõvíteni és mélyíteniszükséges. Ezért helyi továbbképzõ tanfo-lyamok szervezését kezdte el, és sikeresentartotta meg.

Úttörõ tevékenységet folytatott az infú-ziós technológia fejlesztésében s a terápiá-ra orientált receptúrákat dolgozott ki: elõ-ször alkalmazta hazánkban a szorbitot.(Sajnos sem a helyi körülmények, sem aminisztériumi megítélés, sem az akkor ren-delkezésre álló felszerelés e munka kitelje-sítésének nem kedvezett.)

Aharmadik érdeklõdési területe a klini-kai toxikológia volt. Ennek révén munkás-sága országos hírûvé vált.

Az OMI-ba távozása után a toxikológi-ai analitika és tájékoztatás – ami már Pécsváros összes fekvõbeteg-intézményére ésfõleg a Gyermekkórházra kiterjedt – vál-ságba került volna, ha Nádorné dr. LángÁgota fel nem karolja, és tovább nem fej-leszti. Ennek köszönhetõen 1975-ben – ja-vaslatunkra – az Igazságügyi Orvostani In-tézetben hivatalosan is megalakult a toxi-kológiai munkacsoport, kiválva az Egyete-mi Gyógyszertárból (már csak higiénésösszeférhetetlenség miatt is).

1971-ben dr. Dávid M. Ferenc került agyógyszertár élére.

Kissé visszatetszõ volt az átvett intézetállapota: az alig pár éve felújított épületbena berendezés ideiglenes és korszerûtlen, ahiányos gépi felszerelés egy része is hasz-nálhatatlan volt, akkor, amikor a közforgal-mú gyógyszertárakban már eredményes re-konstrukciók valósultak meg a berendezésés felszerelés vonatkozásában is.

A400 ágyas klinikai tömb felépítésévelbõvült az ágyszám, így a gyógyszerekre,infúziókra vonatkozó klinikai igények tete-mesen megnövekedtek s ezek mellett,1972-ben, az Urológiai Klinikán belül ki-alakították a regionális feladatokat is ellátómûvese, vagy dializáló osztályt, melynekfolyamatosan nõtt a dializáló oldat- ésvegyszerigénye. (Az akkori viszonyokrajellemzõ, hogy a dialíziscentrumok felállí-tását, elsõsorban a négy orvostudományi

egyetemen a minisztérium irányította és fi-nanszírozta, de arra nem fordított gondot,hogy az oldat- és vegyszerellátó egyetemigyógyszertárakat felkészítse. Szinte titok-ként õrizték az oldatok összetételének le-írását, csak az OGYI közbenjárására közöl-ték – de akkor sem hivatalosan és közvet-len leiratban. Ugyanúgy nem készítettékfel az ilyen irányú ellátásra a nagykereske-delmi vállalatot, a Gyógyért-et sem.) Agyógyszertár szervezeti felépítését ennekmegfelelõen meg kellett változtatni: meg-szüntették a gyári készítmények párhuza-mos készletezését azzal, hogy ezeket a 400ágyas klinikai tömb gyógyszertárába von-ták össze, a Szendrey Júlia utcai épületbenaz így felszabadult helyiségekben az infú-ziós technológia került elhelyezésre, vala-mint megvalósíthatóvá vált a rendszeres, agyógyszerkönyv elõírásain alapuló gyógy-szerellenõrzés.

1971-ben a gyógyszertárban háromdiplomás dolgozott, akik közül a vezetõhe-lyettes elérve a nyugdíjkorhatárt, még janu-árban kivált a gyógyszertár kötelékébõl.Sajnos, az üresen álló állások betöltéséhezaz akkori Gyógyszertári Központtól nemkaptunk segítséget, csak egy frissen diplo-mázott került hozzánk, (bár akkor komolyszankciókkal sújtották a fiatalok munka-helyváltoztatását.)

Az évek folyamán a személyi ellátott-ság hiánya csökkent. Kiemelnénk azt, hogyaz egyetem akkori – rugalmas – vezetésevezetõhelyettesnek tudta megnyerni dr.Hartai Istvánt, (akivel még elõzõ munka-helyén, a Békés megyei GyógyszertáriKözpontban az Egyetemi Gyógyszertár ve-zetésével jó szakmai és baráti kapcsolatalakult ki). Irányításával kiegyensúlyozottlett a gyógyszergazdálkodás és -ellátás,rendszeressé vált a gyógyszerinformáció.

A megnövekedett gyógyszermennyi-ség expediálásához szükséges csomagoló-anyagok tárolása rendkívüli gondot jelen-tett, a város hét különbözõ pontján kaptunkerre lehetõséget. Az akkori – nem is olyanrégi – viszonyokra jellemzõ, hogy negyed,fél, vagy egész éves mennyiséget kellettbeszerezni akár üvegbõl, akár infúziós pa-lackból, gumidugóból, már ha az ellátó(egyeduralkodó) cég egyáltalán szállított.

Mivel az akkori, jobbára kötszer-steri-lezési technológia és az infúziós célra al-kalmazott úgynevezett vértároló palackokcsak jóindulattal minõsíthetõk megfelelõ-nek, ezért 1976-ban a FIUMAN Intézet ál-tal bevezetett DIN üvegeket kezdtük hasz-nálni: emiatt kevesebb törés, vagy sterile-zés közbeni robbanás fordult elõ, és az üve-

Pécsett László

20


gek szilikátleadása – ami az infúziós üve-gek egyik minõségi fokmérõje – is messzea kívánt érték alatt maradt, nem említve asterilitási stabilitást.

Kb. ugyanebben az idõben kapott agyógyszertár Sartorius membránszûrõ-készletet, ami minõségi ugrást jelentett azinfúziós technológiában.

A 70-es évek vége felé az egyetem ve-zetése – élén dr. Tigyi József rektorral –programként fogadta el a még a városbanmaradt intézetek, köztük a gyógyszertárátköltöztetését, a már említett, volt katonaiiskola területére, amire alkalmat nyújtott aJanus Pannonius Tudományegyetem bõví-tése. Így megkezdõdött a volt katonai isko-la tiszti lakásait befogadó épület kisajátítá-sa az említett egyetemi egységek befoga-dására. Az 1980-ra tervezett áttelepítésazután elveszõnek látszott, mivel a kisze-melt – az egyetemi terület keleti oldalán lé-võ, a Honvéd utcára nézõ – épületre aspi-rálók korszerû elhelyezése lehetetlen volt,még az épület rá- és átépítésével sem, amirontotta volna az épület statikáját.

Több éves szünet után, 1984 januárjá-ban elkezdõdött végül is az épület átalakí-tása és mellette egy korszerû égvényes,sav, kötszer, csomagolóanyag tárolásáraalkalmas raktár felépítése is. Az építkezés– melynek tervezésében hathatósan bele-folyhattunk – 1986 elején fejezõdött be, saz épületet az Élettani Intézettel (Akadé-miai Kutatócsoport) birtokoljuk, mivelközben a Honvéd u. 1. sz. épületet is hasz-nálatba vehette az egyetem.

A korábbi 580 m2 összes hasznos terü-let (beleértve a 400 ágyas klinikai tömb-ben levõ részt is) helyett itt 1250 m2 hasz-nos területet kapott a gyógyszertár. Az öt-szintes épületben a munkaterületek elhe-lyezésénél a szakmai követelményeket ésaz épület adottságait össze kellett hangol-ni. Födémerõsítéseket kellett végezni,hogy a teherbírás a betervezett gépek éskészülékek számára megfelelõ legyen. Araktári jellegû munkaterületeket a föld-szintre terveztük, a technológiai munkate-rületeket az elsõ és második emeletre, mígaz analitika a legfelsõ, kisebb szintet kap-ta. A vízszintes anyagmozgatásra a szélesfolyosók megfelelnek, míg a függõlegesanyagmozgatást két felvonó szolgálja. Új-donságnak számított, hogy az alagsorbanelhelyezett vízlágyítóból nyert vizet különvezetékrendszeren lehetett a felhasználólaboratóriumokba eljuttatni.

A hasznos munkaterület növelése egy-ben nem oldja meg a gyógyszerellátás nö-vekvõ mennyiségi igényeinek kielégítését

hosszabb idõre. Ezért a gépi felszerelés ki-választásánál az automatizáltságot és aprogram ismételhetõségét tartottuk fõszempontnak, az akkori beszerzési lehetõ-ségek mellett. Keserves utánjárással való-sult meg pl. gyorshûtõ autoklávok beállítá-sa – amelyek sterilezett vízzel hûtenek –mosogatógépek, félautomata ampullatöltõbeszerzése. Ekkor is kísértett a fejezet ele-jén emlegetett „a mai nehéz gazdaságihelyzet” gondolkodás.

A gyári készítmények munkaterületéreúgynevezett mozgópolcos szekrények ke-rültek, amelyekben a kurrens készítményeknyertek elhelyezést. Ezzel a „specik” össze-készítése ha nem is lett ülõmunka, de min-denképpen megkíméli a munkatársakat azállványtól állványig tartó, napi több kilomé-teres gyaloglástól és létrára mászástól. (4)

A gyógyszertár be- illetve átköltözteté-se 1986 õsze és 87 eleje között fokozato-san történt: miután egyik munkaterület be-költözött és beüzemelése megtörtént, kö-vetkezett a másik költöztetése. A gyári ké-szítmények áttelepítése után javaslatot tet-tünk, hogy az otthagyott területen Unit-Dose gyógyszertár létesüljön. Egyben ja-vaslatot tettünk a klinikai gyógyszerészimunkaterületekre. Sajnos, akkor merev el-utasítás volt a válasz.

Az új épületen már kapcsolódni lehe-tett az orvostanhallgatók gyakorlati oktatá-sához, amellett, hogy államvizsgás gyógy-szerészhallgatókat – még a régi épületben– és kiképzésen levõ katonagyógyszeré-szeket is fogadni lehetett.

Mivel a gyógyszertár elsõdleges fel-adata a klinikák és intézetek gyógyszer-,vegyszer- és most már kötszerellátása is,különösen említésre méltó az ezen felülvégzett – gyakorlati témákat feldolgozó –tudományos és kutatómunka, aminekeredményei voltak a különbözõ fórumo-kon megtartott elõadások, folyóiratokban,kiadványokban megjelent közlemények.1971-tõl négy doktori disszertáció elkészí-tése és megvédése történt a szegedi, illetvebudapesti gyógyszerészkari intézetek ve-zetésével.

Az asszisztensek közül is többen szak-tanfolyamot végeztek. Köszönhetõ ez an-nak is, hogy 1980-tól külföldi és belföldifolyóiratokkal, szakkönyvekkel lehetettgyarapítani az addig meglevõ könyvtári ál-lományt, és most már méltó körülményekközött elhelyezni az új épületben. A lét-szám ekkor 9 gyógyszerész, 12 asszisztens1 adminisztrátor, 4 takarító, 7 segédmun-kás. Aklinikai ágyak száma 1375 (és az in-tézetek).

Dávid dr. nyugdíjba vonulása után(1991) a következõ évben Hartai dr. vezet-te a gyógyszertárat. Egy év után õ is nyug-díjba vonult.

A rendszerváltás idején egyetemen be-lüli munkacsoportok alakultak, hogy meg-fogalmazzák a megerõsödõ autonómiai tö-rekvéseket, a helyi fejlesztési irányokat azúgynevezett Egyetemi Fehér Könyvben.Így lehetõségünk volt a gyógyszerellátás-sal kapcsolatos modern irányzatok ismere-tében az igényeket megfogalmazni.

1993-ban dr. Botz Lajos nyerte el a fõ-gyógyszerészi kinevezést. Vezetésével el-indult az egyetem gyógyszerellátásánakmodernizálása: 1994-ben Phare-pályáza-ton elnyert összegbõl kiépült a gyógyszer-tár számítógépes rendszere tíz terminállal.A rendszer kapcsolódik az egyetemi háló-zathoz is, és segítségével nyomon követ-hetõk a gyógyszertárba érkezõ anyagok ésklinikánkénti felhasználások, a gyógyszer-készítési munkafolyamatok, vagyis a kész-letgazdálkodás és a hatékony gyógyszerin-formáció is rendelkezésre áll. Jövõbeni el-várás, hogy a klinikák a hálózaton keresz-tül adhassák le rendeléseiket.

1995-ben a mûvese-ellátás egy újon-nan épített épületben, igen korszerû körül-mények közé került. Itt már automatizál-tan folyik a dializáló oldatok készítése. Ez-zel a gyógyszertár igen nagy volumenûmunkától mentesült – csak a dializáló ol-dat évi volumene 20-23 köbméter volt.(Ennek összetételét mi módosítottuk anyolcvanas évek közepén, a nátrium-ace-tátot nátrium-bikarbonáttal helyettesítve, sígy az országban elsõként dializálhattakbiológiailag kompatibilis oldattal.) (6)

A gyógyszertárban megindulhatott atechnológiailag és terápiásan korszerû táp-infúzió-elegyek készítése, ami úttörõ mun-ka és mintaként szolgál országosan. (7)

Az új épületben kialakított infúziós la-boratórium akkor nagy vonalakban meg-felelt a GMP elvárásainak. Ma már a szi-gorodó feltételek mellett és a nagykereske-dõk infúzió-túlkínálata miatt sok intézetigyógyszertárban felszámolják az infúzióslaboratóriumot – amivel nem érthetünkegyet. Ezzel a gyakorlattal ellentétes azEgyetemi Gyógyszertár gyakorlata: a szi-gorú feltételek teljesítéséhez korszerûsíte-ni kezdtük a munkafolyamatokat. Ennekelsõ lépése a sótalanított víz elõállításánakkorszerûsítése, nevezetesen azzal, hogyioncserélés helyett fordított ozmózisos el-ven mûködõ készüléket állítottunk be.

Kiépülõben van a klinikai gyógyszeré-szi hálózat: két belgyógyászati klinikán lé-

21


tezik már klinikai gyógyszerészet, igen si-keresen. További ezirányú fejlesztés felté-tele megfelelõ szakemberek alkalmazása.Mint tudjuk, ma már gyógyszerészhiányvan, és ez gátolja a hálózat fejlesztését.

Az egyetem többkarosítása felvetettePécsett is a gyógyszerészkar létrehozásánakigényét. Kétségtelen, hogy ezirányú képzésa klinikai gyógyszerellátás támasza leszmajd, mindenféle vonatkozásban, így a kli-nikai gyógyszerészi hálózat kiterjesztéséreis, az itt végzõ szakemberekkel, klinikán-kénti Unit-Dose gyógyszerszobákkal.

Bízzunk e tervek megvalósulásában!

IRODALOM

Dávid M. F. - Hajnal J. - Hartai L: Gyógyszeré-szet 24. 139-144 (1980)

Lárencz L: Gyógyszerészet 40. 267-268.(1996)

Bari Zs: Gyógyszerésztudományi Társ. Értesí-tõje Il. 507 (1935)

Dávid M. F.: VI Országos Gyógyszerügyi Szer-vezési Konf. Pécs, 1987. 09. 20-22.(elõadás)

Botz L.: Gyógyszerészet 41. 748-752 (1997)Karátson A. – Dávid M. F. – Takácsy I. – Tatai

J.: Kórház és Orvostechnika 23. 118-120.(1985)

Szabóné Schirm Sz.: Gyógyszerészet 41. 160-164 (1997)

Az 1998-ban írt tanulmányt a szerzõk szíveshozzájárulásával közreadta: Molnár Béla

A pécsi Szívgyógyászati Klinika1999 szeptemberében kezdtemeg mûködését. A centrum fel-

adata a dél-dunántúli régió kardiológiai be-tegeinek magas szintû és gyors ellátása. Azintervencionális kardiológiai osztályhemodinamikai laboratóriuma keretén be-lül került kialakításra egy különálló elekt-rofiziológiai labor, melyben egy képerõsítõrendszer (Philips BV 300), valamint egyMarquette EforM 8200 munkaállomás, eh-hez kapcsolt ingerlõ (Radionics Pace 1-A)és ablációs generátor (Radionics RFG 3 E)segítségével végezzük a vizsgálatokat. Acentrumban 2000 februárjában végeztük elaz elsõ elektrofiziológiai vizsgálatot, az el-sõ katéterablációs beavatkozásra 2001 ja-nuárjában került sor. Az elmúlt egy év so-rán mindösszesen 75 elektrofiziológiaivizsgálatot végeztünk, ebbõl összesen 18volt katéterablációs beavatkozás (1 teljesAV csomó abláció, 8 AVNRT, 1 WPW, 1AV csomó moduláció, 3 isthmus abláció, 1ektópiás pitvari tachycardia, 1 jobb kamrai

aritmogén fókusz, 1 ischaemiás kamraitachycardia), melyben 100 %-os siker-arányt értünk el.

Klinikánk elektrofiziológiai laboratóri-umában idén tavasz óta elérhetõ a Biosenseáltal kifejlesztett CARTO rendszer. A mág-neses térben elmozduló, annak erejét befo-lyásoló fémtárgyak térbeli pozíciójánakpontos meghatározásán alapuló rendszerlehetõséget nyújt stabil ciklushosszal ren-delkezõ ritmuszavarok nagypontosságútérképezésére és ezáltal ablációjára is. Kétfõ alkalmazási területe jelenleg az ablációjellegét tekintve a vezetési blokk létrehozá-sa és létrejöttének bizonyítása (isthmusabláció), illetve aritmogén fókusz szelektívablációja. Arendszer segítségével az elmúlthónapok során sikerrel végeztük ektópiáspitvari tachycardia, típusos pitvari fluttervalamint jobb kamrai aritmogén góc ablá-cióját. A fent említett esetek mindegyiké-ben sikerült rövid távú (1-3 hónap) sikertelérni a konvencionális térképezõ módsze-rekhez képest jelentõsen alacsonyabb su-

gáridõ és vizsgálati idõ mellett. 2001 februárjától a pacemaker implan-

tációk is ebben a laboratóriumban történ-nek. 2001. augusztus 31-ig 278 pacemakerimplantációját végeztük, egy-egy esetbenbiatriális, illetve biventrikuláris rendszerimplantációja történt. Szívsebészeti tevé-kenység során 32 beteg esetében történtpacemaker implantáció is. Abiatriális, illet-ve 3 üregû, biventrikuláris AV szekvenciá-lis rendszerek a hemodinamikai egyen-súlyt, a ritmuszavar megszüntetését a szív-üregek reszinkronizációjával hozzák ltére.A beültetett pacemaker rendszerek 30 %-aAV szekvenciális. A laboratóriumban ez évmájusában történt az elsõ implantálhatókardioverter defibrillátor (ICD) beültetés.Ezen készülékekbõl ezidáig 3 került beül-tetésre, amelyek közül kettõ AV szekvenci-ális, egy kamrai rendszer.

Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktusDr. Melczer László egyetemi docens

Dr. Simor Tamás egyetemi docens

Szívsebészeti mûtétek 2001. január 1–június 30. között

ECC-vel ECC nélkül ÖsszesenCoronaria mûtét (CABG) összesen 349 5 354– ebbõl: izolált CABG 328 5 333kombinált CABG 21 - 21Mammária felhasználás % 88 80 84Billentyû mûtét összesen 75 - 75– ebbõl: billentyû csere 55 - 55

plasztika, com-tomia 3 - 3kevert csere + plasztika 17 - 17

Billentyû + CABG 45 - 45Beültetett mûbillentyûk száma 119 - 119

mechanikus 108 - 108biológiai 11 - 11

Veleszületett szívhibák 4 - 4Szívátültetés - - -Aorta asc. ív, desc. mûtét 3 - 3(aneurysma dissectio stb.)Egyéb mûtét 3 17 20Pacemaker beültetés 26 210 236AICD defibrillátor beültetés - 2 2IABP kezelés, betegek száma 37 5 42A betegek életkora: 50 év alatt 91 2 93

50-69 év 356 13 36970-79 év 36 2 3880 év felett 1 - 1

A halottak száma 7

Dr. Szabados Sándoregyetemi docens, klinikaigazgató-helyettes

Elektrofiziológiai vizsgálatok, pacemaker és defibrillátor beültetések klinikánkon 2001. január 1. és 2001. augusztus 31. között

22


A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudo-mányi Centrum Könyvtárának alapítási éve mind ez ideig ismertadatok szerint 1961-re datálódott. A 2001-ben aktuális „kerek”évforduló kapcsán végzett elõkészületek, azonban ennél jóval ré-gebbi évszámhoz, 1926-hoz vezettek vissza.

A hosszadalmas és szívós kutatómunka, mely az immáron 75éves könyvtár eddig nem ismert, 1926-1946-ig tartó elsõ fejeze-tét célozta meg feltárni, csupán apró „mozaikkockákat” eredmé-nyezett. A fellelt adatokból azonban egy olyan orvosi könyvtárképe körvonalazódik, melynek létrejöttét a tényleges „olvasói”igények alakították. Nevét dr. Tóth Lajos kultuszminisztériumi ál-lamtitkártól kapta a könyvtár, kinek az egyetem Pécsre telepítésesorán szerzett elévülhetetlen érdemeit próbálta az orvosi kar eképpen

is meghálálni.A Tóth LajosKönyvtár elsõés egyben ala-pító igazgatójadr. Pekár Mi-hály profesz-szor volt. Õtkövette dr.Gorka Sándor,majd dr. Lis-sák Kálmán.

Az eredetiá l l o m á n y,mely 1946-ban elkerültaz orvoskar-ról – s csak 15évvel késõbbtöredékesen került vissza –, az elmúlt 40 év alatt csupán „meg-tûrt” gyûjteményként foglalta a helyet repozitóriumainkban.

E méltatlanul elhanyagolt állományrész formai és tartalmi feltá-rása megkezdõdött. A feldolgozott anyag folyamatosan kerül beépí-tésre elektronikus katalógusunkba, melyrõl az érdeklõdök(http://corvina.lib.pte.hu) címen tájékozódhatnak.

Könyvtári jubileum

Az Urológiai Klinika jövõre ünnepli 50 évesfennállását. A jubileumot külföldi vendégelõ-adók részvételével tudományos ülés kereté-ben szeretnénk megünnepelni. Most még, aszervezés fázisában az ember nosztalgiávalgondol vissza a régi idõkre, ugyanakkor óha-tatlanul számvetésre is kényszerülünk: holtartunk most?

Tudományos tevékenységünkben azutóbbi idõben számos újdonság történt. Azelmúlt évben klinikánkról dr. Farkas Lászlómegvédte habilitációját. Három kollégaegyéni felkészülõként felvételt nyert PhDképzésre (dr. Székely József, dr. Villányi Kin-ga, dr. Pytel Ákos).

Egy kollégánk (dr. Pytel Ákos) jelenlegSalzburgban tartózkodik 1 éves tudományoskutatási ösztöndíjjal, melyet az EurpeanSchool of Urology pályázatán nyert el.

A Heidelbergi Egyetem molekulár-

genetikai laboratóriumával kollaborációbantudományos kutatási projektet indítottunk azuro-onkológia területén, az urogenitális trak-tus daganatainak molekulár-genetikai hátte-rét vizsgálva.

ETT kutatási pályázatunk elbírálás alattáll, több belsõ kutatási pályázatot is elnyer-tünk. Számos külföldi kapcsolatot építettünkki az USA (Prof. Dr. Gabriel Haas), Ausztria(Prof. Dr. Nikolaus Schmeller, Prof. Dr. BobDjavan, Prof. Dr. K. Janacek), Németország(Prof. Dr. Kovács Gyula, Prof. Dr. Huland),Hollandia (Prof. Dr. A. Kurt) urológiai klini-káival. Az együttmûködés keretében vendég-professzori látogatások, egyéni továbbképzé-sek, bemutató mûtétek, valalmint közös tudo-mányos kutatási programok kaptak helyet.

A magyar és angol egyetemi hallgatókoktatása területén igyekszünk a kari vezetéskoncepcióit maradéktalanul teljesíteni, bár

létszámgondok miatt ez idõnként nehézsé-gekbe ütközik. Az Urológus Szakmai Kollé-gium megbízásából klinikánk készíti el éskoordinálja az urológus szakorvosképzés részlegtes tematikáját.

Az urológiai gyógyító tevékenység terü-letén az utóbbi évtizedekben sok változás kö-vetkezett be, számos új technika került beve-zetésre világszerte (alsó és felsõ húgyútiendoszkópia, ESWL). Ezek a változásokminket is érintettek, lehetõségeinkhez képestigyekeztünk bevezetni az új, modern eljárá-sokat. Klinikánk egyik új profilját képezi aprosztata betegségek kezelésének új alterna-tív lehetõségei: a prosztata termoterápia(Thermex) és a lézer sebészet (interstitialislézer caogulatio), melyek a jóindulatú prosz-tata megnagyobbodás mûtét nélküli megol-dását teszik lehetõvé.

Felfejlesztettük laparoszkópos mûszerpar-

Jubileumra készülve

Pekár MihályA kép a Baranya Megyei Levéltár tulajdona

23


A könyvtár alapításának 75. évfordulója tiszteletére a Pécsi Tu-dományegyetem Könyvtára 2001. június 20-án az egyetem Ifjúságúti Konferenciatermében megemlékezést tartott, melyre több mint120 érdeklõdõ jött el az ország különbözõ részeibõl. A rendezvényelnöke, dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes könyvtári fõigazgató asszonymegnyitójában, majd a köszöntõkben dr. Tóth József rektor és dr.Fischer Emil dékán méltatták e jeles eseményt. Az elõadások: dr.Benke József: A pécsi orvosi kar és orvosegyetem története; dr. SüleTamás: Tóth Lajos emlékezete; dr. Lénárd László: Az „egyetemala-pító” Pekár Mihály; dr. Ódorné Gracza Tünde: A PTE orvoskarikönyvtárának elsõ fejezete; dr. Skaliczki Judit: A könyvtár ésa könyvtáros jövõje a múltból, az egyetem alapításától in-dulva, egészen a jövõbe kalauzolták el az érdeklõdõket.

E neves alkalomból emlékérem (Blaskó János bu-dapesti mûvész alkotása) készült, mely elsõsorban azeddig méltatlanul „elfelejtett” dr. Tóth Lajosnak és dr.Pekár Mihálynak állít emléket. Az érem elõlapján aPécsi Tudományegyetem címere és a könyvtári jubile-umra utaló felirat, míg hátoldalán a stílszerûen nyitottkönyv egyik lapján Tóth Lajos, a másikon Pekár Mihályneve és születési, illetve halálozási dátumai, míg középen amedicina jelképeként Aszklépiosz attribútuma, a kígyósbot látható. A kis példányszámban, az „Alapítvány azorvosképzés támogatására” jóvoltából készült me-dálokat a konferencia elõadói, az egyetemi múze-umok, a Központi Könyvtár és az OECKönyvtára kapták.

Az ezen alkalomból az Oktatási Minisz-térium támogatásával megjelent „Jubileu-mi tanulmányok: A Pécsi Tudományegye-

tem orvosi könyvtára alapításának 75. évfordulójára” címû kiad-vány nem csupán a konferencián elhangzott elõadások nyomta-tott formája, de nívós és eddig nem publikált képanyaga érdeklõ-désre tarthat számot.

A könyvtár gyûjteményének alapjául a „Szily gyûjtemény”szolgált. Idekerült dr. Tóth Lajos 1926-ban vásárlás útján meg-szerzett könyvtára is. Az államtitkár gyûjteménye fõként század-forduló elõtti orvosi könyvekbõl tevõdik össze, de szép számmaltartalmaz különlenyomatokat, dr. Tóth Lajosnak dedikált tisztelet-

példányokat is. A Tóth Lajos Könyvtár állományában jócskántalálhatunk a mû szerzõje által az egykori tulajdonosnak

szóló bejegyzéseket. Ezek teszik egyedülállóvá, pótol-hatatlanná, felettébb értékessé az állományt. Az akko-ri szokás szerint, a különbözõ gyûjtemények mindenegyes példányába fekete ovális bélyegzõ került,

melybõl megtudhatjuk a mû könyvtárba kerülésénekmódját, de tartalmazta az eredeti tulajdonos nevét, fog-lalkozását, az állományba vétel évét, vagy, ha hagyaték-

ról volt szó, a születési és elhalálozási dátumot. A kon-ferencia ideje alatt látható kiállítás ízelítõt szolgálta-

tott a Tóth Lajos Könyvtár hallatlanul értékesgyûjteményébõl.

Az ÁOK központi épületének 3. emeletitárlóiban a legérdekesebb dokumentumok

hamarosan láthatóak lesznek.

Dr. Ódorné Gracza Tünde

kunkat és a laparoszkópos mûtétek egyreszélesebb skáláját vezetjük be a mindenna-pi gyakorlatban. A daganatos megbetege-dések miatt végzett radikális mûtéteinkszáma és a mûtéti megoldások palettája lé-nyegesen növekedett.

A nagy tömegeket érintõ nõi vizelet-tartási panaszok kivizsgálására a Nemzet-közi Kontinencia Társaság ajánlásai alap-ján szakambulanciát hoztunk létre, ahol alegmodernebb konzervatív terápiás esz-közök rendelkezésünkre állnak és termé-szetesen számos új mûtéti eljárást is beve-zettünk a betegség gyógyítására.

Az öröm és elégedettség mellett megkell említeni nehézségeinket is, melyek –mint az egészségügyben ez általános – el-sõsorban financiállis jellegûek. Szak-mánk, különösen a modern eljárások, mû-szer- és anyagigényesek. Ezek beszerzése,a folyamatos ellátás anyagi okok miattsokszor problémás, a regionális progresz-szív betegellátás egyre több nehézségetokoz.

Dr. Villányi Kinga

Az 1970-es években alapított Oktatástechni-kai Csoport tevékenységi körének fejlõdésé-vel jelentkezõ igények szükségessé tették acsoport átalakítását. Kettévált a hagyományosoktatástechnikai és a videotechnikai csoport.

A megalakult Videostúdió elsõdleges cél-ja az egyetemen folyó mûtéti eljárások rögzí-tése, azokból oktatási és kongresszusi bemu-tatófilmek készítése.

A stúdió mûködése alatt jelentõs mennyi-ségû archívum keletkezett, melyekkel nyo-mon követhetõk az egyes mûtéti eljárások,mûtéti, ápolási technikák fejlõdési szakaszaiaz elmúlt 15 évben. Az elkészült filmekarchíválásra kerülnek, ezeket évek múlva ismeg lehet tekinteni.

Astúdió az elmúlt években a technikai fej-lõdést követve, azokhoz igazodva új videóközvetítési munkákat végzett, melynek lénye-ge, hogy azon új mûtéti eljárásokat, melyekena szervezõk által meghívott nagy létszámúcsoport videoprojektor segítségével nyomontudja követni az eseményeket, melyek a mû-

tõben zajlanak.Astúdió nyomon követte az Általános Or-

vostudományi Kar történetét, fejlõdését, me-lyet egy rövid film keretében mutat be.

Az orvoskar jelentõsebb rendezvényein isjelen van, melyekrõl felvételt készít, archívál.

Konferenciákon segítséget nyújt video-technikai eszközök közreadásával, személy-zet biztosításával, igény esetén videofelvételtkészít a konferenciáról, az elkészült filmetVHS kazettán az intézet rendelkezésére bo-csátja.Munkatársak:

Nemeskéri Imre stúdióvezetõ 536-114 , 1634Pozsgai Zoltán 1197Steiner Péter 1299

AVideostúdió elérhetõ :e-mail: [email protected]ím: PTE OEC, Videostúdió

7624 Pécs, Szigeti út 12.tel./fax: 72/536-295

Nemeskéri Imre

PTE OEC Videostúdió

Kisfaludi Strobl Zsigmond Tóth Lajosról készített mellszobra

24


Tisztelt Kollégák! Tisztelt Jubiláló Kollégák!

Szeretném röviden bemutatni a PTE ÁOK Szü-lészeti és Nõgyógyászati Klinikán folyó mun-kát, azokat az erõfeszítéseket, amiket az édes-anyákért, a megszületendõ gyermekekért te-szünk.

A klinika 155 ággyal rendelkezik. A klini-kán 32 orvos dolgozik, közülük 6 neonatológusés 4 aneszteziológus szakorvos. Az általános nõ-gyógyászati ambulancián, valamint a Család- ésNõvédelmi Tanácsadón kívül 12 szakambulan-cia mûködik. A szakambulanciákat a megfelelõszakképesítéssel rendelkezõ orvos vezeti (gyer-meknõgyógyász, genetikus, endokrinológus,andrológus, onkológus, ultrahang specialista,belgyógyász, ortopéd és laboratóriumi szakor-vos). A klinika nem csak területi, hanem regio-nális feladatokat is ellát, egyes speciális esetek-ben pedig az ország más területérõl is fogad be-tegeket (pl.: „Lombik-bébi” program, koraszü-lés stb.).

Az elmúlt évben klinikákon 1455 újszülöttszületett, amely az utóbbi évekhez viszonyítvaemelkedõ tendenciát mutat. Lehetõvé tettükmár évek óta, hogy a szülésnél a férj vagy köze-li hozzátartozó is jelen lehessen. A terhességalatt szülésre felkészítõ tanfolyamokat, ter-hestornát tartunk, bemutatjuk a szülõszobát, ígymár korábban megismerkedhetnek a szülõnõkférjükkel együtt a klinikával. A szülõnõk közel70 %-a kéri a fájdalommentes szülést.

Külön ki kell emelni a klinika szerepét a ko-raszülés szempontjából veszélyeztetett, illetvepatológiás terhesek gondozásában, mely csak-nem az egész Dunántúlra kiterjed. Amíg az or-szágban a koraszülés gyakorisága évek óta 7-9%, addig klinikánkon, mint regionális centrum-ban 17-20 % között van. A legnagyobb problé-mát az jelenti, hogy a koraszülések eltolódtak azalacsony súlykategória irányába. Múlt évbenklinikánkon 102 koraszülött született 1500gramm alatti súllyal, ezek közül 51-nek a súlyaaz 1000 grammot sem érte el. Az igen alacsonysúlyú koraszülöttek szülése és ellátása igen nagyszakértelmet és lelkiismeretes, felelõsségteljeshozzáállást kíván a klinika dolgozóitól. Állandókészenlétben kell lenni még éjszakai ügyeletbenis, hogy biztosítsuk az azonnali császármetszéselvégzésének lehetõségét, illetve a fájdalom-mentes szülést. Mindkét beavatkozás fõleg ko-raszülött magzatok esetében bír igen nagy jelen-tõséggel. Az igen alacsony súlyú koraszülöttekintakt túlélésének további javítása céljából a vi-

lágon elsõk között dolgoztunk ki két terápiás be-avatkozást. 1991-tõl a terhesség 24. és 32. heteközött bekövetkezett idõ elõtti burokrepedésesetén fiziológiás sóoldattal pótoljuk az elfolytmagzatvizet, mellyel biztosítjuk a magzat to-vábbi fejlõdését, meghosszabbítjuk a burokre-pedés és a szülés között eltelt idõt. 1996-tól ve-zettük be a magzat méhen belüli gyógyszereskezelését, mellyel jelentõsen csökkenteni lehe-tett a koraszülött magzatok halálozásában veze-tõ szerepet játszó respiratios distress szindrómát.Akorszerû szemléletû szülésvezetés, az új diag-nosztikus és terápiás módszerek a szülõszobán,illetve a Neonatalis Intenzív Centrumunkbanfolyó magas színvonalú munka, a személyi éstárgyi feltételek megléte eredményezte, hogy az1000 gramm alatti koraszülötteknél 53-60 %-os, és az 1000-1500 gramm súly között születet-tek esetében 96-98 %-os túlélést értünk el évekóta. A koraszülött utógondozó ambulanciánkonévekig figyelemmel kísérjük az újszülöttek fej-lõdését.

Az asszisztált reprodukciós részlegünk alegmodernebb módszereket (Intracytoplas-maticus Spermium Injectio, embriófagyasztásstb.) alkalmazza. Ennek eredményeként 2000.évben 56 újszülött született, jelenleg 42 édes-anya viseli terhességét.

A nõgyógyászati betegellátás is jelentõsenváltozott. A laparoscopos, hysteroscopos és azultrahang vezérelt beavatkozások, az „egy na-pos” sebészet, a mikrosebészet a mindennapigyakorlat részévé váltak, melyet a kiváló mû-szerezettségünk is lehetõvé tesz (Laser, 3D UHkészülék, videó-endoszkóp stb.). Az évi közel800 „nagymûtét” mellett 640 diagnosztikus ésoperatív endoszkópos beavatkozásra kerül sor.A súlyosabb mûtéten átesett, illetve a hosszabbideig klinikánkon tartózkodó betegek számáragyógytornász és szakképzett masszõr áll rendel-kezésre.

Anõgyógyászati ambulancián és a speciálisszakrendeléseken közel 40 000 beteg fordulmeg évente. Az ultrahang diagnosztikai szak-rendelésünk forgalma ezen felül további 8-10ezer beteg. 2000. évben több mint 6000 betegetkezeltünk klinikánkon.

A klinika oktatási tevékenysége igen széleskörû. Amagyar és az angol nyelvû orvostanhall-gató-képzés mellett rendszeresek a posztgradu-ális kurzusok szakorvosjelöltek és szakorvosokszámára. Tanfolyamainkon (endoszkópia, ultra-hang diagnosztika, szülési fájdalomcsillapítás,neonatológia) és egyéni továbbképzéseinken azország minden részébõl vesznek részt kollégák.

Az orvostanhallgatók gyakorlati képzésérebevezettük a kiscsoportos oktatást is, melynekkeretében a hallgatók 3-5 fõs csoportokban, deegyénenként is a nap bármely szakában oktató-juk felügyeletével nyomon követhetik a min-dennapi betegellátást. Agyakorlati képzést segí-ti a mûtõ és tanterem között kiépített videolánc.A családorvosképzés keretén belül a rezidensekhosszabb idõt töltenek a klinikán. A szülésznõ-képzés több szinten valósul meg. Az Egészség-ügyi Szakképzõ Intézet elsõ és harmadéves szü-lésznõ hallgatóinak elméleti és gyakorlati kép-zése, valamint a régebben végzett szülésznõkfelsõ fokú továbbképzése a „HID” program ke-retében történik klinikánkon.

Aklinikán folyó tudományos munkát tükrö-zik a rendszeresen, évi 3-4 alkalommal tartottországos szimpóziumok, tudományos ülések,melyek az adott tudományterület legújabb ered-ményeit foglalják össze. Megtisztelõ volt szá-munkra, hogy 2000-ben világkongresszust isrendezhettünk. A klinika orvosai számos felkértreferátumot tartanak hazai és nemzetközi kong-resszusokon. Képviseltetik magukat hazai ésnemzetközi tudományos társaságok vezetõsé-geiben, valamint folyóiratok szerkesztõ bizott-ságaiban. A Magyar Nõorvos Társaság, a Ma-gyar Nõgyógyászok Endoszkópos Társaságá-nak elnökét is klinikánkról választották, négykolléga a Szülész-Nõgyógyász Szakmai Kollé-giumnak is tagja. Tudományos fokozattal kilen-cen rendelkeznek. Négyen az MTA doktorai,öten pedig az orvostudomány kandidátusa cí-met szerezték meg. Széchenyi Professzori Ösz-töndíjat négy, Békésy Posztdoktori Ösztöndíjatpedig egy kolléga nyert el. Tudományos együtt-mûködést a római, a müncheni, az eszéki egye-tem nõi klinikáival, valamint a heidelbergi egye-tem Molekuláris Genetikai Intézetével folyta-tunk.

Amagas szintû szakmai ellátás mellett töre-kedtünk megfelelõ, otthonihoz hasonló körül-ményeket biztosítani betegeinknek. Saját erõbõl2-3 ágyas, televízióval ellátott szobákat alakítot-tunk ki.

A klinikánkon folyó szakmai, tudományosés oktató munka talán legnagyobb elismerésétjelentette, amire büszkék vagyunk, hogy az Eu-rópai Nõorvos Társaság vezetõsége 1999-ben 5évre szólóan klinikánknak európai akkreditációtítélt meg.

Dr. Szabó István egyetemi tanárklinikaigazgtó

az MTA doktora

Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika

25


Mint rendesen és rendszeresen, most is össze-gyûjtöttük a jelenthetõ kongresszusi szereplése-ket. A felsorolás mechanikus módja helyettazonban ez esetben kicsit lazább és a tanszékiprofilokat is felvillantó prezentációt választot-tunk.

Lássuk mindjárt szakmánk ez évi egyik leg-jelentõsebb hazai seregszemléjét, a Pécsett ren-dezett Kísérletes Sebészeti Kongresszust. Elõ-adással szerepelt a hasi sebészetrõl Szilágyi Ká-roly „A Hasi kompartment szindrómáról”, Or-bán Lajos „A prolen háló körüli szöveti reakci-ók vizsgálata morfológiai módszerekkel” cím-mel. Posztert mutatott be Varga Zoltán a „Vas-tagbél malignomák és ovárium tumorok” témá-ban.

A plasztikai sebészetbõl Kelemen Ottó a„Mellkasi fasciocutan lebenyekkel szerzett kez-deti tapasztalatok” címmel, Szabó Szilárd a„Csepleszbõl képzett lebeny alkalmazása elõre-haladott emlõrákban” témában tartott elõadást.

Az érsebészeti szekcióban Menyhei Gáboraz „Endoszkópos perforáns disszekció helye akrónikus vénás elégtelenség kezelésében”, Kol-lár Lajos az „AAA új mûtéti megoldása, stent-graft”, Rozsos István „A végzetes kimenetelûrevaszkularizációs szindróma krónikus érbete-geknél” címû elõadásaik mellett a tanszék általmeghívott külföldi elõadóktól (ReinhardPamler-Scharrer, A. Gussmann) hallgathattunkelõadásokat a napjainkban forrongó endolumi-nalis technikáról. A jó partneri kapcsolatot jel-lemzi, hogy a vendégelõadók meghívására Kol-lár Lajos professzor részt vesz a DREI-LÄNDER TREFFEN Német – Osztrák – Sváj-ci Érsebész kongresszuson (2001. szeptember19-22.) Hamburgban, ahol a tanszéken végzettstentgraft beültetések eredményeirõl számol be.E mellett meghívottként részt vesz aGefässchirurgisches Symposium-on Berlinbennovember 6. és 10. között.

A Nemzetközi Phlebológiai Unió 14. Világ-kongresszusát ez évben szeptember 9-14. közöttrendezték meg Rómában. Ezen Menyhei Gáborszerepelt a „Evaluation of calf muscle pumpfunction after SEPS” címû elõadással. A kong-resszuson részt vett még Kollár Lajos és OrbánLajos is.

A szeptember 13-15. között Budapestenmegrendezett Rehabilitációs KongresszusonForgács Sándor és Rozsos István mutatott beposztert a „Diabetes lábszövõdményeinek meg-oldásai atípusos amputációkkal” témában.

Rozsos István

A Sebészeti Tanszékrõl – most egy kicsit másként…

1967-ben a Debreceni OrvostudományiEgyetem Mûtéttani Intézete által elsõízben rendezett kongresszuson indult elaz a hagyomány, melynek eredménye-ként két évente számot adhatunk, mi, aklinikai sebé-szettel szorosösszefonódás-ban dolgozókutatók mun-káinkról, ezekeredményérõl,az új felismeré-seknek a bete-gek gyógyítá-sában való fel-használásáról.Ez a kongresz-szus kiváló al-kalmat teremtarra, hogyegyütt gondol-kozzanak a kutatók és klinikusok, egy-más munkájából leszûrve a tanulságo-kat, hangsúlyozva a még megoldásraváró nyitott kérdéseket. Az elmúlt évti-zedben hihetetlen technikai fejlõdésneklehettünk tanúi, melynek eredménye-ként számos új, sebészeti eljárás rutinnávált, az ugyancsak progresszíven fejlõ-dõ non-invazív képalkotó eljárások biz-tonságos hátterét felhasználva.

A minimal invazív eljárások térhó-dítása a gasztroenterológiában, a mell-kassebészetben, sõt a szívsebészetben isúj perspektívákat tárt fel a betegellátás-ban, megteremtve a gyorsabb és jobbgyógyulás feltételeit. A technika térhó-dítása a kutató laboratóriumok munká-ját is felgyorsította. Ma már természe-tes, hogy a sebészeti kutatással foglal-kozók is használják a molekuláris bio-lógia adta lehetõségeket, konfokálislézer mikroszkópot, intravitális, amikrokeringés in loco detektáló beren-dezéseket, NMR spektroszkópiát. Akongresszus tudományos programja jól

tükrözte azt a sokszínûséget, ami azelõbb vázolt dinamikus szakmai fejlõ-dés, valamint a kutatás és a sebészeti te-rápia egyre szorosabb összefonódásátmutatta meg.

Akongresszusnak a PTE ÁOK köz-ponti elméleti tömbje adott otthont,aniért ezúton is szeretnék köszönetetmondani az egyetem dékánjának, hiszrendelkezésünkre állt az aula, a tanter-mek, a nagy- és kis tanácsterem egy-aránt. A tudományos programot a nagyszámú jelentkezés miatt három szekció-ban tudtuk lebonyolítani. Ezeken ösz-szességében 107 elõadás hangzott el,míg a poszterszekcióban ugyancsak há-rom témára történõ szétválasztással 33bemutatás történt. Ugyancsak a tudo-mányos programhoz csatlakozott há-rom, önálló témájú szimpózium, vala-mint egy videoszekció. Így a HorváthÖrs Péter professzor által szervezett„neoadjuváns terápia a sebészetben” cí-mû szimpózium, melyre az elsõ napdélután került sor, igen nagy érdeklõdésmellett zajlott le. Az elõadásokra felkértszakemberek foglalkoztak a nyelõcsõ-rák, gyomorrák, hasnyálmirigy- és máj-daganatok, rectumrák, emlõrák, tüdõ-rák vonatkozásában ezen új terápiás le-

XVIII. Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszus

Nagy megtiszteltetés volt, hogy a PTE ÁOK Kísérletes Sebészeti Intézeterendezhette meg 2001. augusztus 29. és szeptember 1. között a XVIII. Ma-gyar Kísérletes Sebészeti Kongresszust, mely a hazánkban folyó sebészetikutatás bemutatásának legrangosabb fóruma.

A kongresszus megnyitója

26


hetõség indikációjával és elõnyeivel.Szimpózium formájában került elõadásra akézzel asszisztált laparoszkópia, mint új le-hetõség a sebészeti biztonság fokozására(dr. Wéber docens és dr. Gál fõorvos szer-vezésében). A sebészi infekciók jelentõsé-gérõl a SIS-E Magyar Munkacsoportjaszámolt be, Farkas professzor (STE, Sebé-szeti Klinika) szervezésében.

A Kísérletes Sebészeti Szekció a kong-resszus teljes idejében párhuzamosan futotta klinikai jellegû szekciókkal. A témakörökjól mutatják a kutatási prioritásokat, a sebé-szeti kutatókat leginkább foglalkoztató te-rületeket. Így a keringés, szöveti mikro-cirkuláció, oxidatív stressz, endogén adap-táció, celluláris interakciók, ischaemia-reperfúzió, új laboratóriumi diagnosztikailehetõségek köré csoportosultak az elõadá-sok. Köszönettel tartozunk azon kiváló ha-zai kutatóknak, akik elfogadták felkérésün-ket, hogy öszefoglaló elõadásaikkal széle-sítsék a fiatalok látókörét és gondolkodás-módját. Juhász-Nagy Sándor professzorkiváló elõadásában a mesenterialis kerin-gésben észlelt paradox érreakciókról be-szélt. Sümegi Balázs professzor a szabad-gyökök és a poli-ADP-polimeráz szerepé-rõl tartott elõadást az oxidatív sejtkároso-dásban. Tretter László docens a Semmel-weis Egyetem II. sz. Kémiai-Biokémiai In-tézetébõl az oxidatív stressz, energiaháztar-tás és apoptózis kapcsolatáról és amitokondriumok új megítélésérõl beszélt.Ezen kiemelt témák köré mindhárom kí-sérletes sebészeti intézetbõl (Szeged, Deb-recen, Pécs) számos érdekes, a tehetségesfiatal kutatók munkáját bemutató elõadáshangzott el. Ferencz Andrea, intézetünkPhD ösztöndíjasa magyar nyelven ismételõadta az Európai Kísérletes SebészetiKongfesszuson ez évben I. díjjal jutalma-zott munkáját, melynek témája a prekondí-cionálás szerepe az autológ béltranszplan-tációban.

A Kísérletes Sebészeti Szekcióval pár-huzamosan a laparoszkópos sebészet,reflux és gyomorkeringés, érsebészet,tumorsebészet, emlõtumorok kezelése,mellkassebészet, pancreas sebészet téma-körökben hangzott el számos elõadás. Azegyes szekciók elnöki teendõit kiváló hazaisebész kollégák vállalták el, biztosítva így amagas szakmai színvonalat. Az európai kí-sérletes sebészetet, illetve a klinikai sebé-szetet meghívott elõadók képviselték. Ígyvendégünk volt prof. Michael D. Menger(Németország), aki ez évtõl az Európai Kí-sérletes Sebészeti Társaság elnöke, prof. K.

Fuchs (Würzburg), akivel intézetünknektöbb éve gyümölcsözõ kollaborációja van,Peter Mack, a szingapúri Kísérletes Sebé-szeti Intézet vezetõje. Érdekes volt szá-munkra az ún. „szingapúri modell” ismerte-tése, mely bebizonyította, hogy az experi-mentális sebészet, mint oktatóhely rendkí-vüli lehetõségekkel rendelkezik, a posztgra-duális kurzusok bevételeibõl magas színvo-

nalon képesek kutatómunkát folytatni. Elõ-adást hallottunk (prof. Walpoth, Bern) a co-ronaria bypass mûtétek során végzett coro-naria flow meghatározásának fontosságá-ról. Prof. Fürsth (Stuttgart) a mesterségestáplálásról beszélt, C. Bassi (Verona) a pan-creas sebészet új trendjeit ismertette. Különkiemelésre érdemes a program másodiknapján rendezett oktatási kerekasztal, me-lyen a kísérletes sebészeti intézetek vezetõiszámoltak be graduális, posztgraduális, re-zidensképzõ és PhD képzõ programban el-foglalt helyükrõl.Konszenzusra jutot-tunk abban, hogy ok-tatási terhelésünk azelmúlt években meg-sokszorozódott, desajnos ezt az oktatásfinanciális támogatásanem követte. Az inté-zetek oktatási profiljafolyamatosan bõvül, am i k r o s e b é s z e t ,laparoszkópos sebé-szet mellett a manuá-lis szakmák által igé-nyelt újabb és újabbsebészeti technikák

begyakorlásának biztosítására.A kongresszus utolsó napján került sor

a videoszekcióra, melynek célja a colo-proctologia területén található technikai új-donságok bemutatása volt (moderátor dr.Nagy Attila fõorvos, Veszprém). Szakem-berek és cégek mutatták be új, modern be-rendezéseiket, melyekkel a betegek bizton-ságát kívánják fokozni a mûtétek során(moderátor dr. Tihanyi Tibor docens, SE).Újdonságként családorvosi továbbképzéstis tartottunk, melynek Schmidt fõorvos(Dombóvár) volt az elõadója a stó-materápiáról és a szövõdményes sebek el-látásáról.

Röviden összefoglalva a programot,úgy gondoljuk, jól látható a témák klinikaifontossága, az experimentális munka sok-rétûsége, illetve ezek összefonódása. Akongresszus alkalmával került sor a Ma-gyar Sebész Társaság által meghirdetettTaubertz Alapítványra benyújtott pályáza-tok díjazására. Örültünk annak, hogy ezekközül Szakmány Tamás és munkatársai aPTE ÁOK AITI-bõl a díjazottak közöttszerepeltek.

A társasági programok (fogadás a Me-gyeház dísztermében, villánykövesdi bor-kóstolós vacsoraest) hangulatosak voltak,alkalmat adtak a baráti beszélgetésekre és avidámságra egyaránt. Végezetül szeret-nénk köszönetet mondani mindazoknak,akik munkájukkal hozzájárultak a XVIII.Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszussikeres lebonyolításához. Nagy köszönetteltartozunk Horváth Örs Péter professzor-nak, a Pécsi Sebészeti Klinika igazgatójá-nak, aki a szakmai program összeállításá-ban és a szponzori háttér megteremtésébennagy segítséget nyújtott. Úgyszintén kö-szönet illeti a pécsi Sebészeti Klinikamindazon munkatársait, akik hozzájárultak

Dr. Rõth Erzsébet, a kongresszusszervezõ bizottságának elnöke

A plenáris ülés elnöksége

27


a kongresszus tudományos színvonalánakbiztosításához (dr. Wéber, dr. Kelemen, dr.Molnár docensek). Kollár Lajos profesz-szornak, a PTE ÁOK Sebészeti Tanszékvezetõjének ugyancsak köszönetet mon-dunk kiemelkedõ aktivitásáért az Érsebé-szeti Szekció megszervezésében. A munkadandárját a pécsi Kísérletes Sebészeti Inté-zet munkatársai vállalták. Kiemelkedõ kö-szönet illeti a kongresszusi füzet megterve-zéséért és összeállításáért dr. Szántó Zalánt,dr. Lantos Jánost és Mohammad T.Jaberansarit. Itt kell szólni arról a lelkiis-meretes és önfeláldozó munkáról, melyetOllmann Ágnestõl, nyomdánk vezetõjétõlkaptunk a végsõ programfüzet és abszt-raktkönyv elkészítése során. Az elõadó ter-mekben a komputeres vetítés folyamatos-ságát a 3 parallel futó szekcióban a kong-resszus teljes ideje alatt dr. Borsiczky Ba-lázs, dr. Szántó Zalán és dr. Mohammad T.Jaberansari biztosította, míg a diacentrummunkáját dr. Jancsó Gábor koordinálta ka-runk oktatástechnikai személyzetének ki-váló közremûködésével. Végezetül köszö-net illeti valamennyi intézeti dolgozót, akikpercre beosztva teljesítették feladataikat arendezvény három napja alatt (CsizmadiaJánosné, Abrudbányay Katalin, HorváthBeáta, Pintérné Henrich Éva, KarádinéSztárai Mária, Tóthné Fajtik Csilla, dr.Süvecz Györgyné). Köszönet illeti CzopfJánost, az Egészségügyi Informatikai Köz-pont vezetõjét és munkatársait, akik inter-net-elérhetõséget biztosítottak a kongresz-szus helyszínén. A számítógépeket az Ok-tatási Centrum bocsátotta rendelkezésünk-re. A kiállítók elhelyezésében, az aula be-rendezésében, a Kongresszusi Iroda mûkö-désének biztosításában nagy segítségetkaptunk dr. Boros Gábortól, valamintSzondi Józseftõl és csapatától. Feltétlenülmeg kell említenünk és megköszönnünk aDékáni Hivatal vezetõjének, dr. PintérÉvának, valamint az Orvos- és Egészségtu-dományi Centrum Elnöki Hivatala munka-társainak segítségét és figyelmét, melyet akongresszus egész ideje alatt éreztünk.Szerénytelenség nélkül és számos vissza-jelzés alapján elmondhatjuk, hogy a XVIII.Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszuselismerést szerzett orvoskarunknak és a pé-csi Kísérletes Sebészeti Intézetnek egy-aránt, mely úgy gondoljuk, munkánk foly-tatásához további erõt fog adni.

Dr. Rõth Erzsébeta kongresszus Szervezõ Bizottságának

elnöke

E bben az évben a pécsi Gyermekklinika kapta meg a Magyar Gyermekorvo-sok Társasága (MGYT) nagygyûlése 2001. június 15-16-án történõ megren-dezésének megtisztelõ feladatát. Az egy nagy létszámú kongresszus lebo-

nyolításával szokásosan együtt járó feladatok mellett a szervezõ klinikának ezúttalegy sajátos új kihívással is szembe kellett néznie, ugyanis idén elõször rendeztük megaz MGYT nagygyûlését „rövidített” formában, azaz mindössze másfél napos idõtar-tamban.

Akorábban szokásosan háromnapos rendezvény lényegesen rövidebbre fogását elsõ-sorban a gyermekgyógyászati tudományos- és továbbképzõ rendezvények számánakaz utóbbi évekre jellemzõ jelentõs megszaporodása indokolta. Az országos nagygyû-lések mellett ugyanis nemcsak az egyes országrészek regionális szervezetei rendezikmeg évenkénti gyakorisággal összejöveteleiket, hanem a gyermekgyógyászat külön-bözõ részterületeinek (neonatológia, endokrinológia, kardiológia stb.) mûvelõi is ál-talában minden évben külön találkozókat szerveznek. Az összejövetelek nagy számaalapján joggal vetõdött fel a kérdés, hogy vajon a kongresszusi elõadások egy részé-ben nem ugyanazok az információk hangoznak-e el ismét és ismét? Másrészt egyrenehezebbé vált a nagy számú rendezvény szponzori hátterének a megteremtése is.

Az MGYT elnöksége a felvetõdõ probléma megoldása érdekében az egyes gyermek-gyógyászati összejövetel-típusok feladatainak árnyalása mellett döntött. Ezen elkép-zelés szerint a jövõben a területi szervezetek gyûlései a fiatalok szárnypróbálgatásá-nak, míg az egyes szakmai részterületek összejövetelei a mûhelymunkának a fórumailesznek. Az országos nagygyûlésen pedig a szakma legújabb eredményeit áttekintõreferátumok kapják a legnagyobb hangsúlyt.

A 2001. évi nagygyûlés szervezõi számára mindez azt jelentette, hogy szakítani kel-lett a párhuzamos szekciók korábbi hagyományával. A kongresszus elõadásai egyet-len teremben zajlottak, ahol csak az egyes szakmai részterületek szervezetei által fel-kért referensek léphettek az elõadói emelvényre. Az õ feladatuk viszont nem saját tu-dományos eredményeik ismertetése volt, hanem az adott szakterület legjelentõsebbújabb, a tankönyvekbe és kézikönyvekbe még be nem került ismereteinek az össze-foglalása. A kongresszus másfél napja során összesen 18 ilyen összefoglaló elõadásthallhatott a közönség. A sok kitûnõ referátum közül is kiemelkedett dr. WeisenbachJános (PTE Gyermekklinika) „Képalkotó vizsgálatok célszerû kiválasztásának jelen-tõsége” címû elõadása, amelyet a közönség – tudományos rendezvényen szokatlanmódon – vastapssal jutalmazott.

A nagygyûlésen a saját új tudományos eredmények bemutatására poszter formájábannyílott lehetõség. Akongresszus szervezõi elõször tartottak attól, hogy az elõadás for-májában történõ megszólalási lehetõség korlátozása esetleges sértõdések forrása le-het. Szerencsére a poszter szekciót a résztvevõk teljes értékû tudományos megnyilat-kozási lehetõségnek tekintették, több gyermekgyógyász professzor is posztert muta-tott be a kongresszuson. Az összesen 114 posztert 12 szekcióban mutatták be, vitat-ták meg és értékelték a poszter-séták során. (A pécsi klinika munkatársai a már em-lített referátum mellett 24 poszterrel vették ki részüket a kongresszus tudományosprogramjából.)

A másfél napos rendezvényen mindössze egyetlen este szolgálhatta a felüdü-lést. Ennek az estének az alaphangulatát Szamosi Szabolcs orgonamûvésznagysikerû koncertje teremtette meg, majd a központi épület kertjében

adott fogadás nyújtott lehetõséget a szakmai kapcsolatok mellett a barátságok ápolá-sára is.

Dr. Decsi TamásGyermekklinika

A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2001. évi Nagygyûlése

28


A „Renaissance Congress of the 21thCentury: The Woman and Child BeforeDuring and After Pregnancy” megren-dezése során a kongresszus elnöke, Prof.Ermelando Cosmi több soron következôkongresszus szerencsés összevonásávalszéles érdeklôdésre számító rendezvénytvalósított meg. Egyidejûleg került megren-dezésre a „4th International Congress ofthe International Society for NewTechnology in Gynecology, Reproductionand Neonatology”, a „5th WorldConference of the Society for theInvestigation of Early Pregnancy (SIEP)”,a „1st International Congress of theMediterrean Society of Reproduction andNeonatology”, és az Italian Society ofPerinatal Medicine kongresszusa. A SIEPelmúlt évi kongresszusát a PTE ÁOKSzülészeti Klinikája rendezte, így nemmeglepô, hogy ezen soron következô ren-dezvényen már számos neves elôadótbarátként üdvözölhettünk.

A kongresszuson dr. Szabó Istvánegyetemi tanár és dr. Szilágyi Andrásegyetemi docens meghívott elôadókéntvettek részt. Szabó professzor két elôadástartására kapott felkérést, melyek címe„Novel methods for the expectant manage-ment of preterm premature rupture of themembranes” és „Antenatal corticoids andintra-amniotic surfactant administration”voltak. Szilágyi dr. „Fetal surveillance indiabetic pregnancy” címmel tartottelôadást. Szabó professzor részt vett továb-bá a kongresszust követô napon tartottEURAIL (Europe Against ImmatureLung) ülésen is, mivel klinikánk azújszülöttkori respiratorikus distress syn-droma (RDS) megelôzését célzónemzetközi project magyarországirésztvevôje.

A kongresszus programjának fô vo-nalát a terhesség elõtti, a kora- és késôter-hességi, valamint az újszülöttkori magzatiés anyai problémák tárgyalását képezôszekciók adták. Az orvosi kérdéseken túlfilozófiai, jogi, etikai kérdések is óhatat-lanul elôtérbe kerültek a témák jellegébôl

adódóan. Így többek között Kurják pro-fesszor (Zágráb) érdekes elôadást tartottarról, hogy mikor kezdôdik az emberi élet.Ez a kérdés ma már nagy gyakorlati jelen-tôségû is, mivel például az asszisztáltreprodukciós technikák alkalmazása soránvilágszerte kérdéses az embrió státusza.Kurják professzor a kérdés jogi szabá-lyozásán túl ismertette a különbözô világ-vallások állásfoglalását is az élet kezdeteterén, mely alapján látható volt, hogy abiotechnológia fejlôdése milyen ôsikérdéseket helyez mindennapi gyakorlatiszintre. További érdekes elôadások hang-zottak el a reprodukció, a genetikai szelek-ció, a preimplantációs genetikai vizsgála-tok etikai, jogi és természetesen orvosioldaláról.

Valamennyi szekció bemutatásáranincs mód, de néhány további fô téma min-denképpen említést érdemel. A korater-hességi szekcióban Barnea professzor(USA) a magzati-anyai párbeszéd, a korai,implantáció körüli embrionális eredetûszignálok terén elért újabb eredményeirôlszámolt be. Az embrió már a periimplantá-ciós idôben aktív, és ez fehérje természetûszignálok termelését és az anya felé továb-bítását jelenti. További elôadások hangzot-tak el a koraterhességi ultrahangvizsgála-tok jelentôségérôl, melynek során a magzatés a szikhólyag három dimenziós (3D)ultrahangvizsgálata nagy prognosztikaijelentôségû a terhesség további sorsa,illetve a korai prenatalis diagnosztikaszempontjából. Szerencsére ezen a térensem vagyunk lemaradva, mivel klinikánkis rendelkezik már világszínvonalú 3Dultrahangkészülékkel.

A terhesség második felében a magzatintrauterin állapotának vizsgálata egyrenagyobb jelentôségû, ezért is volt érdekesaz ezt tárgyaló szekció. Elôadás hangzott ela foetalis pulzoximetria helyérôl ésszerepérôl a szülés alatti magzati monito-rizálásban (M. Kühnert, Németország)valamint a komputerizált magzati kar-diotocográfia lehetôségeirôl (Anceschi ésCosmi, Olaszország). A legújabb magzati

monitorizálási lehetôségek azért is érdeke-sek számunkra, mivel például a foetalispulzoximetria bevezetése klinikánkon azelsôk között történt Magyarországon.

Több szekció is foglalkozott a nagyrizikójú terhességgel. A koraszülés, azikerterhesség, a terhességi hypertonia,illetve praeeclampsia, a diabetes, a külön-bözô trombophiliák napjainkban is súlyosszövôdményekhez, kedvezôtlen perinataliskimenetelhez vezethetnek. Ezen szekciók-ban hangzottak el Szabó profeszor ésSzilágyi dr. elôadásai is. Szabó professzorbeszámolt a világviszonylatban elsôként apécsi Szülészeti Klinikán bevezetettintrauterin direkt magzati szteroid kezelés-sel szerzett tapasztalatokról az RDS profi-laxisban azon esetekben, amikor a márvilágszerte alkalmazott anyai szteroidkezelés ellenjavalt (például súlyos dia-betes, súlyos praeeclampsia).

Néhány nôgyógyászati témávalfoglalkozó szekció is színesítette a kong-resszus programját, így a nôgyógyászatiendoszkópia, vagy a postmenopausalishormonpótló kezelés újabb lehetôségei.

A kongresszus témakörére és a kon-gresszus szervezôivel, elnökével kialakítottrégi kapcsolatra tekintettel a SzülészetiKlinikáról más kollégák is részt vettek akongresszuson (dr. Csermely Tamás, dr.Halvax László, dr. Vizer Miklós). Így aszabadidôs, illetve a társasági programok issikeresek voltak. Szervezett római város-nézés és két fogadás alkalmával is továbbmélyítettük szakmai és baráti kapcso-latainkat az elsôsorban olasz, de ter-mészetesen más nemzetiségû kollégákkalis. Az olaszokhoz fûzôdô jó viszonyt akorábbi években már többször megren-dezett, rendszeressé váló olasz-magyarszülész-nôgyógyász találkozók is mega-lapozták.

Összességében szakmai és baráti, kol-legiális téren is sikeres kongresszusrésztvevôi lehettünk.

Dr. Szilágyi Andrásegyetemi docens

Beszámoló a Rómában megrendezett Renaissance-Kongresszusról

(The Woman and Child Before, During and After Pregnancy) 2001. május 22-25.

29


Gratulálunk!Ez év augusztus 20-án Nemzeti Ünnepünk alkalmával az Ifjúság és Sport Minisztérium által kitüntetettek között szere-pelt a Labdarúgó Orvos Válogatott is. (Errõl a napi sajtó is beszámolt.)

A kitüntetés elnyerését azok a kitûnõ eredmények alapozták meg, melyeket az orvos válogatott világversenyekenkiharcolt, öregbítve ezzel egyetemi sportunk, testkultúránk, hazánk tekintélyét.

Az elmúlt tíz évben a kiemelkedõ eredmények a következõk voltak:

1991-ben EB I. hely,1992 és 1994-ben Világbajnoki III. hely,1996 és 1997-ben Euró Mediterrán Kupa I. hely,1998, 1999, 2000, 2001-ben Világbajnoki I. hely.

A csapat gerincét a nálunk tanult és diplomát szerzett orvosok alkották és alkotják, akik tanulmányaik mellett rend-szeres sporttevékenységet folytattak egyetemünkön, Diáksportkörünkben, dr. Rugási Endre testnevelõtanár gondos ésmagas színvonalú szakmai irányítása mellett.

A kitûnõ eredményeket elért és nálunk végzett csapattagok a következõk: dr. Bálint László, dr. Hajós György, dr.Rajki Csaba, dr. Horváth Péter, dr. Papp Zsolt, dr. Anga Béla, dr. Tóth Béla, dr. Gelencsér Gábor, dr. Vankó István, dr.Sebestyén József, dr. Szanyi István, dr. Schneider Zoltán.

Elismeréssel és meleg szívvel gratulálunk nektek.Dr. Kiss Sándor

Ebben az évben a Franciaországban, a Genfi tó déli partján fekvõ,festõi szépségû Evianban rendezték meg a XXII. OrvosiVilágjátékokat június 23. és 30. között.

Több mint 2000 orvos, gyógyszerész 25 sportágban mérhetteössze tudását.

Magyarországról a csapatsportágak közül nagypályás labdarúgócsapat, kosárlabda csapat indult, emellett számos egyéni sportágban(tenisz, úszás, triatlon, atlétika stb.) szerepeltek kollégák az országszámos pontjáról.

A legnagyobb sikert focistáink aratták, miután az egyre erõsõdõmezõnyben sorrendben negyedszer szereztek aranyérmet. A 32csapatos mezõnyben a csoportmérkõzések után egyenes kiesésesrendszerben zajlottak a küzdelmek. Csapatunk hét mérkõzést meg-nyerve lett világbajnok. A döntõben Szlovénia gárdáját gyõztük le2:1 arányban.

Büszkén mondhatjuk, hogy a keretben szép számmal szerepel-nek pécsiek, ebben az évben 3 fõvel képviseltük egyetemünket,illetve városunkat. A gyõztes csapat tagjai voltak dr. Szanyi István(Fül-Orr-Gége), dr. Tóth Béla (Szájsebészet), és dr. GelencsérGábor (Szájsebészet).

Nagy sportdiplomáciai siker, hogy jövõre Magyarországon, aBalaton környékén rendezik meg a XXIII. Orvosi Világjátékokat.Reméljük, hogy ezáltal még több kolléga vehet részt a versenyekenés nagyon sokan szurkolhatnak nekik.

Dr. Gelencsér GáborPTE Szájsebészet

XXII. ORXXII. ORVOSI VILÁGJÁVOSI VILÁGJÁTÉKOKTÉKOKEvian, Franciaország

A képen balról jobbra: Tóth Béla,Szanyi István és Gelencsér Gábor

30


A z angol nyelvû kurzusra aNortheastern Ohio Universities Coll-ege of Medicine (NEOU-COM) és a

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Ka-ra közötti többéves együttmûködésnek a kereté-ben került sor. A megtisztelõ koordinátori fel-adatot ebben az évben e sorok írója látta el.

A történet 11 évvel ezelõtt kezdõdött, ami-kor is Prof. John Engel, az amerikai egyetemdékánhelyettese elõször érkezett Magyaror-szágra és meglátogatta egyetemünket.

Néhány lelkes ember kitartó munkája révéna két egyetem közötti kapcsolatok kezdtek konk-rét formát ölteni. Elõször amerikai diákok érkez-tek hozzánk nyári gyakorlatra, akik igyekeztekmegismerkedni a magyar egészségüggyel és kul-túrával. Majd 4 évvel ezelõtt az egyetemek veze-tõinek és egy amerikai magyar alapítványnak(Foundation of Cleveland Hungarian Panel) a tá-mogatásával megkezdõdött a nyári kurzus, amiazóta is minden évben ismétlõdik.

Akurzus címe: „Kossuth-Paine nyári kurzus”

Az egészségügyi rendszerek összehasonlí-tása; A betegközpontú orvoslás; Társadalmiés kulturális tényezõk.

A kurzusban résztvevõk:

4 amerikai és 4 magyar (két fiú-két lány)orvostanhallgató.

A kurzus felépítése:

Teljes idõtartam 6 hét (3 hét Magyarorszá-gon, 3 hét az Egyesült Államokban), amely-bõl 2-2 hét elméleti képzéssel és 1-1 hét azadott országon belüli utazásokkal telik.

A kurzusra való pályázás feltételei:

III-IV. éves orvostanhallgatók, legalább né-gyes tanulmányi átlageredménnyel és fo-lyékony angol nyelvtudással.Egy motivációs levél és önéletrajz szüksé-

ges a pályázathoz.A pályázati kiírás februárban jelenik meg,

a pályázatok leadási határideje március. Ahallgatók kiválasztása a beadott pályázatok ésegy bizottság elõtti személyes meghallgatásután áprilisban történik.

Az idei évben az amerikai hallgatók és veze-tõik július elsõ hétvégéjén érkeztek. A nyitó va-csorán a dékán mondott köszöntõ beszédet, majdmásnap kezdetét vette a hathetes tanfolyam.

A hallgatók napról napra ismerkedtek megegymással, az amerikai, illetve a magyaregészségügyi rendszerrel. A résztvevõk önálló

feladatokat kaptak, melyeket kis csoportbanvagy párokban (egy amerikai, egy magyarhallgató) kellett kidolgozniuk, megválaszolni-uk. A délutánok során kórházi, szociális ottho-ni látogatások tették még életszerûbbé azegészségügyi rendszerek bemutatását és meg-ismerését. A betegközpontú orvoslás jegyébena csoport tagjai közösen készítettek interjút be-tegekkel. Ezek az interjúkelsõsorban nem az orvos-szakmai szempontokrakoncentráltak, hanem sok-kal inkább arra, hogy a be-teg és családja milyen mó-don viszonyul a betegség-hez, mennyiben változtattameg a betegség a betegéletét, szociális körülmé-nyeit, mibõl merít erõt, ki-tõl kap támogatást a beteg-ség nehéz idõszakaiban.

A szocio-kulturális hát-tér bemutatása a hallgatókfeladata volt, lett légyen azMagyarország vagy Pécstörténelme, hangverseny a székesegyházban,vagy netán az, hogy hogyan kell készíteni akrumplis tésztát és milyen íze van a lilahagy-más kacsazsíros kenyérnek. Az ilyen „kulturáliselmélyülések” adták a kurzus késõ délutáni ésesti programjait.

A hallgatók pillanatok alatt nagyon jó kiscsapattá kovácsolódtak, jóltudtak együttmûködni adélelõtti munkában, és kitû-nõen érezték magukat a kö-zös esti programok során.

Az elsõ két hét során vi-déki intézmények látogatásais színesítette a programot. Apécsi kurzus záró akkordja-ként „természetesen” a ma-gyar borok egyik fõvárosá-ban, Villányban is töltöttünkegy jó hangulatú estét.

A harmadik héten a 8hallgató magyarországifelfedezõútra indult. Akör-útból nem maradhatott ki aBalaton és környéke, Budapest és Szeged sem.

A harmadik hét végén mindenki indult vissza Ohioba a kurzus második félidejére.

A kurzus vezetõi nagy örömmel fogadtakminket a clevelandi repülõtéren.

A program felépítése hasonló volt, mint

Magyarországon, így tudták a hallgatók a leg-jobban összevetni a látottakat. Szó esett a biz-tosítási rendszerekrõl, az egészségügyi ellátás-hoz való jutás lehetõségeirõl, az újszülöttek ésgyermekek ellátásának különbözõségeirõl.Jártunk hontalanoknak épített hospice-ban,melyet csak alapítványi támogatásból tartanakfent.

A hallgatóknak lehetõségük nyílt az ottaniegyetem oktató központjában interjút készíte-ni „betanított betegekkel”, melyet videóra rög-zítettek és mindenki visszanézhette saját alakí-tását. Kint ezt a módszert nagyon jól alkalmaz-zák és hasznosítják a klinikai oktatásban.Elemzik a hallgatók szakmai, interjútechnikai

és kommunikációs készségeinek fejlõdését agyakorlati oktatás elõrehaladásával.

A két hét itt is gyorsan elrepült és márcsak az utolsó hivatalos felvonás volt hátra, aprojektek bemutatása.

A prezentációk két részbõl álltak; mindkét

Egy különleges nyári hallgatói

31


ország hallgatóiösszefoglaltáksaját egészség-ügyi rendszerükszintjeit, szerve-

zeti felépítését, finanszírozási módszereit, kap-csolódási pontjait. A második részben mindenhallgató választhatott a korábban megoldott fel-adatok közül egyet, mely lehetett egy beteggelfolytatott interjú élménye (például levél vagyvers formájában), lehetett saját maga bemutatá-sa, mint jövõbeni gyógyító, egy tárgy segítségé-vel (pl.: tükör, zászló, poszter vagy akár két kõ).

A hallgatók nagyon fantáziadús és tartal-mas programot állítottak össze.

A bemutató nyilvános volt és sokakat von-zott, hogy megismerjék mivel töltöttük el ezt anégy hetet. Jelen voltak a kurzus támogatói azegyetemrõl, a clevelandi magyar alapítvány kép-viselõi, valamint a kurzuson a korábbi évekbenrészt vett hallgatók is.

A2001. évi nyári kurzus hivatalos része ez-zel sikeresen lezárult és én másnap indultamhazafelé, de a hallgatókra még várt a Niagara-vízesés és egyéb izgalmas kirándulások egyhéten át.

A 4 év során összesen32 hallgató vett részt a nyá-ri kurzusokon. Úgy gondo-lom, hogy a résztvevõknem csak a másik országegészségügyi rendszerébenyerhettek betekintést, ha-nem saját hazájuk egész-ségügyérõl is sokkal átfo-góbb és részletesebb képetkaptak. A csoportos ésönálló feladatmegoldásoksegítették a csapatmunkakialakulását és nagymér-

tékben fejlesztették a hallgatók kreativitását. Abetegekkel készített interjúk a „betegközpontú-ság” jegyében rávilágítottak azokra az emberidimenziókra, amelyek a szakmai munka elen-gedhetetlen kiegészítõi.

Véleményem szerint ez a kurzus nem csu-pán egy másik ország egészségügyi rendszeré-vel, szociális és kulturális hátterével való is-merkedés élményét nyújtotta, hanem annálsokkal többet, életre szóló barátságok kezdetétés a csapatmunka örömét (kulturális, szociális,vallási különbségektõl függetlenül), egy más-fajta szemléletmódot, melyet a résztevõk ké-sõbbi tanulmányaik és munkájuk során sok-szorosan tudnak majd kamatoztatni.

Szeretnék köszönetet mondani – a résztve-võ hallgatók nevében is – mindkét egyetem ve-zetõségének, alapítványi támogatóinknak,mindenkinek, aki a kurzus megszervezésébenés lebonyolításában részt vett és lehetõvé tette,hogy e fantasztikus nyári kurzusra most is sorkerülhetett, akárcsak az elmúlt években. Re-mélem, ez a jövõben is folytatódni fog.

Dr. Csikós Ágneskoordinátor

Családorvostani Intézet

A Magyar Nephrológiai Társaság Nagy-gyûlésének idén – festõi környezetben –Balatonvilágos (Club Aliga) adott otthont 2001.szeptember 20-22-én. Az ezt megelõzõ esténtartott vezetõségi ülés finanszírozási kérdések-kel foglalkozott. A tudományos kongresszusszakmai színvonalát növelte és színesítette,hogy vele együtt rendezték meg a dialízis napota nephrológia területén dolgozó nõvérek, asz-szisztensek és technikusok részvételével. Úgytûnik, hogy sikeresnek és szerencsésnek bizo-nyult az összevont kongresszus helyszínénekkiválasztása és ez jó ok arra, hogy a MagyarNephrológiai Társaság következõ nagygyûlésétis Balatonvilágoson rendezze. A nagygyûlés je-lentõségét fokozta és tudományos rangját nö-velte a külföldi vendégek jelenléte és elõadásai.A kongresszus lehetõséget adott a nephrológu-soknak egymás kutatási eredményeinek megis-merésére, nemzetközi tudományos kapcsolatokkialakítására és elmélyítésére. Nagy Judit pro-fesszor, a Magyar Nephrológiai Társaság elnö-kének és dr. Járay Jenõ, a MagyarNephrológiai Társaság fõtitkárának megnyitójaés köszöntõje után díjak kiosztására, majd a dí-jazottak elõadására került sor. Korányi díjat ka-

pott dr. Sonkodi Sándor professzor (SZTE I. sz.Belgyógyászati Klinika), dr. Tilman B. Drüeke(Service de Nephrologie, Hospital Necker, Pa-ris Cedex, France). A társaság Honoris Causadoktorrá választotta Dr. Walter H. Hörl(Universitätsklinik für Innere Medizin III.,Klinische Abteilung für Nephrologie undDialyse, Wien, Austria), Dr. Vladimir Teplan(Institute for Clinical and ExperimentalMedicine, Clinic of Nephrology, CzechRepublic, Prague), Dr. Francesco Locatelli(Ospedale a Manzoni, Divisione diNephrologia e Dialisi, Lecco, Italy) professzo-rokat. Alkalmunk volt meghallgatni Dr. MichelJadoul (Universite Catholique de Louvain,Cliniques Universaires Saint-Luc, Service deNephrologia, Bruxelles) és Dr. Paul Brenchley(Renal Research Labs, Manchester Clinic,Manchester Royal Infirmary, Manchester) ér-dekfeszítõ elõadását is. Az elõadás után szek-cióüléseken folytatta munkáját a kongresszus.Nagy érdeklõdés nyilvánult meg a diabetesesnephropathia szekció iránt, melynek egyik ülés-elnöke dr. Wittmann István volt.

A pénteken (21-én) tartott szekcióülésekközül külön figyelmet érdemelt a vesebetegsé-

gek progresszi-ójával foglalko-zó szekciómunkája. AMagyar Neph-

rológiai Társaság délután megtartotta az esedé-kes közgyûlését, majd a napot hangulatos va-csora zárta szabadtéri bográcsparti formájában.

Szombaton (22-én) Nagy Judit professzorvezetésével kezdõdõ szekcióülésen kliniko-pathológiai kérdésekrõl esett szó. A háromna-pos nagygyûlésen elhangzott 115 elõadás érin-tette mindazokat a fõbb témaköröket, melyekleginkább foglalkoztatják napjainkban anephrológusokat. A kellemes környezetben, jóhangulatban folyó rendezvény remélhetõlegvalamennyi résztvevõ hasznára vált és eredmé-nyesen zárult.

A Nagygyûlés pécsi elõadói: A SebészetiKlinikáról dr. Kalmár Nagy Károly egyetemiadjunktus; a II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrumból dr. Nagy Judit egye-temi tanár, dr. Karátson András egyetemi tanár,dr. Wittmann István egyetemi docens, dr.Degrell Péter egyetemi adjunktus, dr. MolnárMárta egyetemi tanársegéd, dr. Wagner Lászlóklinikai orvos, dr. Wagner Zoltán PhD hallgató,dr. Vas Tibor PhD hallgató, Molnár Gergõ or-vostanhallgató.

Dr. Csiky Botond

A Magyar Nephrológiai Társaság 2001. évi NagygyûléseBalatonvilágos, 2001. szeptember 20-22.

kurzus

32


K orunkban – nem utolsó sorban az EU-csatlakozás közeled-tével – az élet egyre több területét szövi át a minõségbizto-

sítás; ma már nem csak a piacra kerülõ végtermékeknek, hanemaz egyes termelési lépéseknek, sõt általánosabban minden mun-kafolyamat lépéseinek is nemzetközi szabványoknak kell megfe-lelnie (pl. ISO 900X). Ezzel összhangban az is szükséges tehát,hogy az egészségügyben zajló tevékenységek (mint pl. diagnosz-tika, leletkiadás, betegápolás egyes lépései stb.) is nemzetközilegelfogadott normák szerint történjenek.

Az Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet (és ezenbelül a laboratórium) ennek szellemében tavaly csatlakozott azEuropean Molecular Genetics Quality Network (EMQN) nevûeurópai hálózathoz. Ez a szervezet egyrészt egyes genetikai be-tegségek diagnosztizálásával kapcsolatos megbeszéléseket szer-vez, ahol számos európai ország szakemberei közösen próbálnakegy egységes útmutatót kidolgozni az adott vizsgálat elvégzésé-re, másrészt körkontroll vizsgálatokkal mérik fel, és ezáltal segí-tik a szervezetbe bekapcsolódott laboratóriumok munkáját.

A legutóbbi találkozóra Edinburghban került sor, melynek té-mája a belsõ minõségellenõrzés volt. Ezen 17 ország több mint 40szakembere képviseltette magát. A találkozó célja a DNS diag-nosztikával foglalkozó laboratóriumok számára egy egységesirányelv lefektetése volt. A találkozó elõtt kérdõívet kellett kitöl-teni, amely a betegek adatainak tárolásával, azok védelmével,mintatárolással, mintakezeléssel, leletezéssel stb. kapcsolatos

kérdéseket tartalmazott. Nagyon nagy hangsúlyt kapott a megfelelõ mintakezelés (a

minták összekeverésének és a szennyezõdések elkerülésének kérdé-se) és az egyes minták azonosítása. Mivel minden országban más-más rendszer mûködik, egy egységes, mindenki számára elfogadha-tó protokollban nem sikerült megegyezni, részletkérdésekben (pl.hogy legalább két információ: a beteg neve és a születési ideje fel-tétlenül kerüljön rá a mintát tartalmazó edényre) viszont igen.

A találkozón tárgyalt másik nagy kérdéskör az eredményekértelmezése és interpretálása volt; telefonon, faxon, esetleg e-mailen keresztül adjunk-e ki eredményt? Hosszas diszkusszióután abban megegyezés született, hogy minden esetben két sze-mélynek kell aláírnia a vizsgálati leletet.

Ezen kívül még számos témát érintett a megbeszélés: milyenminõségügyi rendszer mûködik a laboratóriumban; mennyi ideigtároljuk a nyersadatokat, leleteket; milyen kontrollokat használ-junk a vizsgálatok során stb. Minden esetben elhangzott, hogy akialakult állásfoglalások csak irányelvek, az EMQN nem fogjaazokat számon kérni.

Nagyon hasznos volt azt is látni, hogy ezekben a kérdésekbena vezetõ európai laboratóriumok ugyanazokkal a problémákkalküszködnek, mint mi.

Berenténé Bene Juditvegyész

Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet

Minõségbiztosítás a genetikai diagnosztikában – EMQN találkozó

Az Orvoskari Hírmondó ünnepi száma szól mindazoknak, akik sok évtized után is visszalátogatnak az egyetemre és szeretnék felidézni a múl-tat, tanítómestereik felejthetetlen alakját. Jobst professzor visszaemlékezése híres patológus professzorokra, úgy gondoljuk, számos emléketidéz fel a kollégákban, volt hallgatókban egyaránt.

EMLÉKBESZÉDEK AZ MTA ELHUNYT TAGJAI FELETT

Jobst Kázmér

Entz Béla (1877-1959) és Romhányi György (1905-1991)

N emcsak a múlt, hanem a tanítvány tisztelete és hálája is indított arra, hogy a két jeles kortárs pécsi patológus akadémikusról meg-emlékezzem. Ma már alig néhányan vagyunk, akik mindkét professzort közelebbrõl ismerték. Magam Entz professzor harmad-

éves medikusként hallgattam, Romhányi professzornak meg 16 évig voltam asszisztense. Ez adott alapot, hogy megkíséreljem bemu-tatni a két professzor szakmai, tudományos, közéleti, nem utolsósorban emberi vonásait, egyéniségét.

Szakmai pályafutásuk lényegesebb adatait táblázatban foglaltam össze:

ENTZ BÉLA ROMHÁNYI GYÖRGYSzületés 1877, Kolozsvár 1905 Szár (Fejér m.)Diploma kelte 1900, Budapest 1929, BudapestHabilitáció 1911 1938

Budapest, I. Kórbonctan Budapest, II. Kórbonctan(int. ig.: Genersich Antal) (int. ig.: Balogh Ernõ)

Munkahelyek Budapest, Szt. István Kórház Szombathelyi KórházÁllatorvosi Fõiskola Pécsi Orvostudományi EgyetemBudapest, Rókus KórházErzsébet Tudományegyetem Pozsony-Pécs

Egyetemi tanár 1918 1951Akadémikus 1945 1982, 1987Meghalt 1959, Pécs 1991, Pécs (Folytatás a következõ oldalon)

33


Összevetve azéletrajzi adatokat, aközel 30 évvel fiata-labb RomhányiGyörgy pályafutásasok hasonlóságot mu-tat Entz Béláéval.Diploma után 9-11évvel habilitáltak.Mindketten egyetemiintézetben indultak,majd kórháziproszektor fõorvos-ként mûködnek, éskerülnek 46 és 41évesen egyetemi ka-tedrára. Ezt követõ 31és 27 évvel választot-

ták õket az MTA tagjai sorába. Romhányi akkor már 77, Entz 68éves. A 30 év korkülönbség különösen nagy volt a két professzortudományos céljában, de etikájuk, oktatói hitvallásuk hasonlóvolt.

A klasszikus iskolában felnõtt Entz Bélát csak érintették a 19-20. század nagy mûszaki, természettudományos, technikai felfe-dezései. Romhányi ezekrõl már a középiskolai-egyetemi tanul-mányai során hallott, azokkal megfertõzõdött. Ez érthetõ is, hisza matematika is kedvenc tárgyai közt szerepelt. Saját elmondásaszerint véletlen, hogy a Ferenc József hídon állva nem a Mûegye-temre, hanem a Pázmány Péter Tudományegyetemen medikus-nak iratkozott. A két nagy patológus egyéniség szakmai pályafu-tása mindezt tükrözi. Romhányi professzor errõl így vallott: „El-jegyeztem magam a szubmikroszkópos kutatással, a szub-mikroszkópos struktúrákkal.”

Entz Béla pedig errõl így ír: „Aki búvárkodni akar, annakegész életét és energiáját erre kell szentelnie, és nem szabad olyanmunkakört vállalnia, ami elvonja a laboratóriumtól. Ez okból ar-ra törekedtem, hogy legalább az egyetemi tanár másik fontos fel-adatának tudjak megfelelni, és az orvosképzést tekintettem leg-fõbb feladatomnak.” Mindkét professzor „öregdiákjai” ma isnosztalgiával emlékeznek a kórbonctani elõadásokra, a két nagy-szerû pedagógusra és igaz emberre.

Nem csak külsõ megjelenésben tértek el. Entz Béla alacsony;nyugodt mozgású, tagoltan, gondosan hangsúlyozó, kerek monda-tokban ad elõ, Romhányi magas, karcsú termetû, gyors járású ésolykor csak fél mondatokban, dialógusokban beszélõ, gesztikuláló,a partnerét, diákjait szemmel, kézzel szuggeráló oktató volt.

Akik ismerték Entz Bélát, elõttük a szelíd, finoman, sokszorhuncutul mosolygó, jóságos ember jelenik meg, aki bölcs taná-csaival az udvariasan hozzáfordulóknak mindig segítségére volt.Egy szóval jellemezhetjük: maradéktalanul humanista volt. Ezjellemezte életét, mindig egységes és ugyanaz volt és maradt anehéz, kritikus, vészterhes idõkben és helyzetekben is. Az igazságmellett habozás nélkül kiállt, vállalva meggyõzõdésének esetle-ges következményeit. Nem véletlen, hogy 1944-45-ben mintegyetemi vezetõ ismételten élvezhette az éppen regnálók „ven-dégszeretetét”. Mélyen megvetette a talpnyaló karrieristákat, aképmutatókat.

Humánuma, harcos humánuma, emberszeretete megbecsü-lésbõl és megsegítésbõl állt, mely szerénységgel és alázattal páro-sult. Ennek ismeretében nem meglepõ, hogy nemcsak a diákság,

az egyetem, hanem a város polgársága körében is köztiszteletnekés szeretetnek örvendett. Nem tett különbséget ember és emberközt, éppoly közvetlenül beszélt a falusi emberrel, a gyári mun-kással, mint diákjaival vagy tanártársaival. Nagysága, segítõkész-sége a vészterhes idõkben mindenki számára nyilvánvaló lett,amikor diákjait a tanteremben megvédte a vegzáló csõcselékkelszemben. Nem véletlen, hogy az orvoskar 80. születésnapján tel-jes számban részt vett köszöntésén, és születésének 100. évfordu-lóján az ország szakmai tudományos elitje, magas pozíciót elértdiákjai egységesen ünnepi ülésen emlékeztek. Egyet nem viseltel: a tiszteletlenséget, ragaszkodott a stílushoz, formákhoz, az ud-variassághoz. „A stílus maga az ember” – elmondhatjuk róla is.

Romhányi Györgyöt is, akinek életútját Kádas István írtameg, a szerénység jellemezte, ami szinte túlzott zárkózottságbament át. Kevés ember elõtt tárult fel, inkább elejtett szavakból ala-kíthattunk képet felfogásáról. Ha azonban az egyébként nyitott aj-tajú szobájában, behajtott ajtó mellett valakit beszélgetésre hívott,ez nézetazonosságra utalt. Tanártársai közt is kevés ilyen kitünte-tett volt. Alapvetõen óvatos, szinte félénk, bizonytalan volt, néhamég saját tudományos eredményeinek értékelésében is. Viszontnem szégyellte mások véleményét kikérni, és hallgatott kritikusészrevételekre. Bizalmatlan volt, amiben szerepe lehetett a meg-elõzõ évek mellõzésének, megpróbáltatásainak.

Intézetében és diákjai közt bontakoztak ki emberi tulajdonsá-gai. Kapitányként, felvértezett tudásával irányította asszisztenciá-ját, a maximumot követelve. Csak a teljesítményt honorálta azzal,hogy: igen, rendben, de senkit nem dicsért meg, mert teljesítettekötelességét. Amulasztás indoklására nem kért magyarázatot. Sze-retetteljes szigorral kezelte diákjait, sarkítva exponálta hanyagsá-gukat, a nem tudást, mert az ilyen mulasztás emberéletbe kerülhet,és „nem akarok gyilkosokat nevelni”. Akutatás megszállottja volt,és ebbõl csak nagy ritkán zökkent ki, hogy megkérdezze egy sport-futballmérkõzés eredményét. De a következõ kérdése már az elõ-zõ nap megbeszélt kísérlet eredményére vonatkozott (amihez méga vegyszereket sem sikerült beszerezni). Napi 12 órát dolgozott, ésezt elvárta munkatársaitól is. Szombaton és vasárnap délelõtt is.Kísérleteit mindig saját kezûleg végezte, csak egy „kisasszony”asszisztensnõ verejtékezett mellette. Nem volt féltékeny, nem tit-kolta új eredményeit. Ellenkezõleg, azonnal közölt. Éppúgy, minta lapokban olvasott, számunkra ígéretesnek tûnõ felfedezéseket.Hihetetlenül tudott lelkesedni, és ilyenkor gazdag fantáziája mesz-sze elkalandozott ezeken az egyszemélyes polémiákon. A diag-nosztikus véleményalkotásban határozott volt. Kétség esetén, ha aminta nem tartozott szûkebb területéhez (ideg, bõr), nem szégyell-te tanártársai véleményét kikérni: „Megbeszélem, és küldjük elKörnyey, Melczer professzornak.” Az intézet hétköznapi problé-máival nem szívesen foglalkozott, kikérte az idõsebb munkatársakvéleményét. Vonatkozott ez személyi kérdésekre is. Bizonyosszintig így befolyásolható volt, de tudta, régi munkatársai nem ve-zetik tévútra, helytelen döntésre. Romhányi mellett nem volt köny-nyû a beosztottak élete. De ezt õ tudta, és azt mondta: „Embertakarok faragni belõletek, hogy megálljátok helyeteket az életben,ha csak magatokra számíthattok.” De a terhelést a legtöbben vál-lalták, ahogy õ mondta: „a kutatás fele játék; fele gyötrelem”, mertmindig tanulhattunk tõle újat.

Míg beosztottjaival szigorú fõnök volt, az intézeti diákokkalközvetlen, atyai hangon beszélt, magyarázott, elbûvölte hallgató-ságát gazdag ismeretanyagával, olykor merész ötleteinek és a va-lóságnak szintézisével. A városban, a civil körökben a kedves,nagy tudású kutatót, és nem a villámokat szóró Zeuszt, a Fõnököt

34


ismerték, tisztelték. Így mi, akik évekig mellette éltünk, a „kétar-cú Romhányit” ismertük meg. Végsõ fokon mindkét professzortaz emberszeretet jellemezte, de míg Entz humanistaként realistavolt, Romhányit sokszor szinte gyermeteg naivitás, kétkedés ésbizalmatlanság jellemezte, ami a nagy nyilvánosság számára rejt-ve maradt. A két professzort, az embert kíséreltem meg bemutat-ni nyers karcolat formájában, hisz kidolgozott portréra nem vál-lalkozhattam. Most az oktatókról emlékezem.

Nem könnyû eldönteni, a tanteremben vagy a bonctermi be-mutatásokon hagytak-e mélyebb nyomot hallgatóikban.Retrospektíve úgy gondolom, az esettõl, témától függõen mind-kettõben.

Entz Béla a pulpituson fekvõ jegyzeteit lapozgatva, gyakrangazdag élettapasztalatából vett példákkal, nemegyszer adomákkalfûszerezve tarkította a tényanyagot, amit tagoltan, nyugodt hang-súlyozással szinte lediktált. A hallgatósággal teli teremben a

templomi csendben csak Entz Béla „finom”, olykor keményebbhangját lehetett hallani. Nem rajzolt a táblára, esetenként episzkó-pos ábrákat vetített. Az aznapi érdekes esetek szerveit is felhozat-ta tálcákon, és a tanteremben demonstrálta. Gyakran hallottuk tõ-le: „Az orvosi hivatás követelményeinek csak a felét lehet megta-nulni, a másik fele mûvészet, amire születni kell.” Gyakran idéz-te Morgagnit: „Egy szemernyi tény többet ér, mint egy mázsa el-mélet.” Ez az idézet jellemezte Entz Béla egész lényét, szellemi-ségét.

Nevezetesek és élményszerûek voltak a déli bonctermi de-

monstrációk. Klinikai-patológiai megközelítésbõl ismertette azeseteket, a klinikumot, annak tanulságát, és az érdekesebb elvál-tozásokról azonnal kisebb elõadást is tartott. Így a hallgató igensokat profitált, ezért sem volt véletlen nagy látogatottsága. Nem-egyszer a hallgatóságot is bevonta a megbeszélésbe, ami egybenlehetõvé tette, hogy megismerje õket. Így a gyakrabban szereplõkrészvétele a vizsgán szinte formális volt. A vizsga metszetértéke-lésbõl is állt. Valójában annak megbeszélése volt a szóbeli kérdés.Mindenkor a jóindulat vezette a vizsgán, mindent elkövetett se-gédkérdéseivel, hogy szóra bírja a gyengébb hallgatót. Nem isbuktatott gyakran, de a vizsgán is elhangzott: „Fiatal barátaim, fe-lelõsséggel, nagy, mély felelõsséggel kell élni az élõkért.”

Romhányi dinamikus elõadó volt. Fel-alá cikázott a padokelõtt, kezében a krétával, és gondolatait, az elváltozás lényegétegy-két fehér krétavonással skiccelte a táblára. Aztán nagy kari-kákat rajzolt az elváltozás lényegére. Az elõadást az aznapi érde-kesebb bonceset megbeszélésével kezdte, amibe az érintett cso-port tagjait bevonta, így aztán dialógusként indult, de végül azegész évfolyam részt vett az értékelésben. Nem lehetett senki biz-tos, következõként nem õt kérdezi-e véleményérõl. A hallgatóságegy emberként „csüngött” a Mesteren (gyakran így szólította di-ákját vagy asszisztensét, fõleg, ha jó napja volt). A terem zsúfolá-sig megtelt, mindenki jegyzetelt, hisz könyv nem volt, a vizsgázójegyzetét meg nemegyszer elkérte a vizsgán, fõképp, ha nem tu-dott a diák a kérdésre válaszolni. „Lássam, ott volt-e az órán, mitjegyzett fel!” – hangzott el a kemény kérdés. Ha hiányzott, sok-szor jobban megbocsátotta, mint ha szerepelt a téma a jegyzetben,de nem tudta. Mûvészien foglalta össze pár mondatban a mon-dandó lényegét, ezt követelte meg a vizsgán is. Vigyázott, hogyévente változtassa elõadásainak részleteit. „Ha ugyanazt adod elõmásodszor, az már dohos.” Az elmondottakból adódik, hogy EntzBélához hasonlóan a hallgatóság nagyobb részét név szerint is-merte. Világos volt elõtte Entz Béla nimbusza, ezért így nyilatko-zott: „Entz Béla után igyekezni kellett, nehogy csõd legyen, aznagy szégyen lett volna.” Nem lett csõd. Másként adott elõ, mintnagynevû elõde, és briliáns elõadásainak híre rövid idõ alatt is-mertté vált. Egy alkalommal Szentágothai professzorral együttfelkérték, nyilatkozzanak az ún. „nagy elõadás" aktualitásáról.Szentágothai fejtegetését nagy taps követte. Ekkor szerényen fel-alá sétálva jött Romhányi, aki így kezdte: „Én nem tudomSzentágothai professzort utánozni” – ezután nagy szünet követke-zett, majd: – „de õ sem tud engem.” Tomboló taps, hisz ez azigazság. Ha csak azt vesszük, hogy Szentágothai a táblán két kéz-zel, több színnel rajzolta fel a legbonyolultabb idegpályákat,Romhányi meg csak egy fehér krétával a lényeget. Romhányimindig gondosan felmérte, hogy kiknek ad elõ. A TIT-ben, a diá-koknak, az Akadémián – és annak a hallgatóságnak megfelelõszínvonalon ismertette az olykor bonyolult felismeréseket úgy,hogy mindig mindenki megértette, mirõl, és csak hozzá szólt. Ezvolt talán elõadói sikerének legfõbb titka.

Minden medikus emlékszik, midõn reggelente „beviharzott”a boncterembe, megállt a csoport elõtt, és kérdezett: elõzményt,majd az elváltozásuokat vette a diákkal együtt szemügyre, és gyö-törte, míg a lényegre nem sikerült rávezetnie. Persze ilyenkor né-hány kemény szó is elhangzott a leendõ orvos felelõsségérõl, a tu-datlanságról, mellyel „meggyilkolja” beteget. A szigorlat pedigvalóban kemény próba volt. Nem buktatás volt a célja, hisz ritkánbuktatott, de „ezen a vizsgán, ebben a vizsgafeszültségben mostéppúgy helyt kell állni, mint a betegágy mellett. Mi lesz a beteg-gel, ha összeomlik, mint itt, és elkezd sírni?!” – hangzott el sok-

Õrület..., ne mondja...

35


szor. Azt hiszem, valamennyi diákja számára felejthetetlen a szi-gorlat (de az oktatóknak is, hisz sokszor õk is ott helyben kihúz-ták a lutrit, ha nem produkált a csoport). Ennek ellenére a legtöb-ben szeretettel gondolnak a kórbonctani elõadásokra, Romhányiprofesszorra, mert az életre nemcsak orvost, hanem embert is ne-velt, és a gyakorló orvos számára adott igen hasznos muníciót.

Romhányi rendszeresen ellenõrizte az intézetben a szövettanigyakorlati anyagot, a metszeteket, és röviden elmondta, mit kell ahallgatónak arról elmondania. Ugyanakkor a gyakorlatokra kije-lölte az ún. színes készítményeket, melyek szintén a vizsga anya-gát képezték. „A patológia a szenvedések tana, ezt megfelelõmakroszkópos készítményekkel kell oktatni, demonstrálni” –hangoztatta sokszor, és ennek szellemében építette ki az intézetimúzeumot.

Szuggesztív, lebilincselõ, olykor színpadias elõadásmódja fe-lejthetetlenné és vonzóvá tették óráit. Dörgedelmes intéseit, „leto-lásait”, kritikus, az életbõl vett szomorú, negatív példáit minden-kor a nevelõ szándék, az okulás vezérelte.

Kétségtelen, mindkét professzor más-más stílusú, de végered-ményben ragyogó elõadó volt, és ami nem utolsó: nevelõk, peda-gógusok is voltak, akik nemcsak szakembereket neveltek. Ahallga-tóság ezt ha nem is tudatosan, de megérezte és értékelte.

Patológusként mindketten magabiztosan uralták a makrosz-kópos diagnosztikát. Az értékelésnél ragaszkodtak klinikus kollé-gáik jelenlétéhez, és együtt, szinte kis klinikai-patológiai konfe-rencia keretében beszélték meg az esetet. A patológust itt a sze-rénység, alázat jellemezte, ahogy Entz Béla egy alkalommal se-bészprofesszor kollégájának eseténél mondta (törlõ maradt a has-üregben: peritonitis): velem ilyen nem fordulhat elõ. A boncte-remben, miután közös volt a törvényszéki orvostanéval, nemegy-szer 3-4 professzor is találkozott, akik érdekes szakmai és egye-tempolitikai eszmecserét folytattak, ami számunkra tanulságos él-mény volt. Amikroszkópos vélemény Romhányinál rövid, legfel-jebb pár soros leírást követõen következett. Entz Béla aprólékosleírást diktált, gyakran csak körülírta a diagnózist, a definitívebbRomhányi-stílussal szemben. Mindkét professzor intézetében or-vos boncolt. A biopsziát Entz Béla mindig személyesen vélemé-nyezte, hisz ezért honoráriumot kapott, aminek egy részét munká-juk arányában a metszetet készítõ medikusok, asszisztensek köztosztotta szét. Romhányinál anyagi nem jött már szóba. Az idõ-sebb munkatársai – „akik úgy láttak, mint õ” – végezték a rutin-diagnosztika dandárját, csak a kritikus eseteket mutatták be véle-ményezésre. De mindennap referálni kellett, ha nem volt problé-ma, akkor is megkívánta. Így láthatatlan, de valós kapcsolata volta rutinnal. Fontos segédoktatási eszköz volt az ún.„Doppelzeiger”, amikor együtt nézték az asszisztenssel az érde-kes metszeteket, és közben a mutatóval magyarázta a jellemzõ el-változást. Így tanított minket, és így tanítottunk mi is késõbb. Él-vezte a biopsziás tevékenységet, nem tekintette fárasztó munká-nak, amint késõbb mi sem. Ezt láttuk, tanultuk, örököltük. És ad-dig nem lehetett ebédelni, míg az utolsó metszetet nem vélemé-nyeztük, ami két óra elõtt ritkán fordult elõ. De õ sem ebédelt ad-dig. Szigorú vezetõ volt, ahogy mi neveztük egymás közt, a „Fõ-nök” és mi voltunk a „Mesterek”.

Sok hasonló emberi, szakmai vonás után talán a tudományoskutatói területen tért el leginkább a két professzor érdeklõdéseegymásétól. A patológus Entz Béla gyakran mondta a bonctermidemonstrációkon: „Egyszerûen, logikusan kell gondolkodni,mert a hétköznapi esetek sokkal gyakoribbak, mint a ritkaságok.”Az új felfedezésekkel szemben ösztönösen igen óvatos volt, amit

késõbb többen idõskori maradisággal magyaráztak. Pedig nemígy volt, hisz a szulfonamidok, antibiotikumok, kortikoszteroidokmegjelenésekor a kezdeti lelkesedés mellett elgondolkozva, mo-solyogva, élettapasztalatából adódóan óvatosságra intette a túlzólelkesedõket. Legjelentõsebb munkája a szifiliszrõl írt monográ-fiája. Csaknem egy idõben Schaudinnal és Hofmannal õ is leírtaa Spirocheta pallidát mint a szifilisz kórokozóját. Közel 100klasszikus patológiai tanulmányt közölt, melyek közül a leukémi-ák tumortermészetére vonatkozó nézete külön is említésre méltó.Foglalkozott az öregedés kérdésével, így a gerontológia elsõ ha-zai képviselõi közt említhetjük. Munkái jelentek meg a sebgyó-gyulásról, a pajzsmirigy betegségeirõl, a tuberkulózisról, a csont-patológiáról. Irodalmi munkássága közt említhetjük A kórbonc-tan és kórszövettan alapvonalai, a diákok közt csak Csízió névenismert, valójában nem befejezett könyvét, valamint a Kórboncta-ni technika címmel összeállított kiadványt, mely a hallgatóknak

szánt segédlet volt.Élete utolsó másfél évtizedében paleopatológiával foglalko-

zott. A zengõvárkonyi ásatások relikviái a pécsi Janus PannoniusMúzeumban tekinthetõk meg, csakúgy, mint kéziratban hátraha-gyott feljegyzései.

Kevéssé volt publikus, de élete végéig szoros barátság fûzte apécsi származású, korábban itteni tiszti fõorvoshoz, a patológus-mikrobiológus Johann Bélához, az OKI alapítójához, az egész-ségügyért felelõs államtitkárhoz, aki mindenben támogatta, hogya hazai proszektúrákra Entz Béla tanítványai kerüljenek.

A klasszikus Entz-iskola szakmai-tudományos munkájárólbetekintést kaphatunk tanítványainak a 10 éves tanári jubileumá-

Áháháhá

36


ra kiadott dolgozatai alapján. Hasonló, talán szerényebb terjedelmû, de a Fõnök kutatói

szellemiségét tükrözõ dolgozatsorozattal köszöntötték tanítvá-nyai Romhányi professzort 80. születésnapján.

Amint a bevezetõben említettem, Romhányi professzor arspoeticáját a kutatás, a szubmikroszkópos vizsgálatok határoztákmeg. Nem feladatom ennek részletezése, többen megtették, ezértcsak címszavakat sorolok fel: amyloid, rugalmas rost, vese-kefe-szegély, DNS, RNS, sejtmembrán, topooptikai reakciók, kötõszö-veti struktúrák, ABT reakció. A témák árulkodnak, „kilógtak” ahagyományos patológiai témákból, õ meg a patológusok sorából,hisz soká nem is értették tudományos eredményeinek lényegét.Az elektronmikroszkópot nagyra értékelte, de csak egy nagy fel-bontású mikroszkópnak tartotta, mely épp oly leíró, mint a hagyo-mányos fénymikroszkóp. Ezzel szemben az egyszerû polarizáci-ós mikroszkópos észleletek logikus és szisztematikus kísérletekeredményei, értelmezésük alapos fizikai, kémiai és strukturálisfelkészültséget kíván. Munkájában segítséget jelentett, hogy rég-tõl érdeklõdött a korszerû hisztokémiai eljárások iránt. Ez adta azimpulzust, hogy a szöveti struktúrákon elõbb kémiai beavatko-zással hozzon létre jól definiált szerkezetváltozást, amit másodla-gosan a kifejlesztett anizotrop festési eljárásokkal vizualizált.„Csak folyamatosan, menet közben bontakozott ki elõttünk aprobléma, tudtuk világosan áttekinteni, és csak így sikerült pola-rizációs optikai módszertanainkat nagy teljesítményû eljárásokkáfejleszteni.” Kutatási eredményeit 1975-ben Kossuth-díjjal ismer-ték el. Íróasztalán a Nature, a Science legújabb száma éppúgymegtalálható volt, mint a klasszikus patológiai vagy hisztokémiaifolyóiratok. Amint elolvasta a Barr-testekrõl, nemi chromatinrólszóló Nature-cikket, másnap már kiadta a feladatot az akkor me-dikus Méhes Károlynak, foglalkozzon a témával. Ez az indításmeghatározta további tudományos pályafutását (citogenetika); azeredmény mindegyikünk elõtt ismert: ma Méhes Károly is azMTA tagja.

Romhányi professzor hihetetlenül tudott lelkesedni, örülniegy észleletnek, de soká óvatos volt, valóban reális-e a lelet. Sok-szor megismételte, másokkal megnézette, így erõsítve igazát, osz-latva kétségeit. Minden diplomás kapott experimentális feladatot,amibe be kellett vonni az intézetben nagy számban levõ diákkö-rösöket. Aztán a legváratlanabb pillanatban megjelent, és érdek-lõdött az eredmény után. Mindig kellett valamit mondani a témá-ról, ha nem is volt újabb észlelet. Referátumot jobbára csak a di-ákkörös diákok okulására tartott: egy egyetemi embernek köteles-sége az olvasás, az ne csak a témájára vonatkozzon, de szélesebbskálán mozogjon. Amennyire szeretett elõadni, annyira nem írni.Viszont nagy gonddal, akár tucatszor is visszaadta munkatársaikéziratát átdolgozásra. Doktori disszertációját is csak Donhofferrektor úr erélyes felszólítására állította össze. A mércét mindenvonatkozásban, magára nézve is magasra emelte, mert azt akarta,legyen belõlünk valaki, ahogy sokszor mondta, kerüljük el a csõ-döt. Vérbeli kutató, tudós és nevelõ volt. Ugyanakkor, Entz Bélá-val ellentétben, kerülte a nyilvánosságot, a közéleti szereplést.Csak a szakmai üléseken vett szívesen részt, és egy-egy felszóla-lásával nemegyszer hosszú, terméketlen vitákat döntött cl.

Entz Béla nem titkolta, hogy az oktatás mellett az „egyetemmegmentése” volt a legfõbb feladata, és ezt Pekár Mihállyal ered-ményesen megoldották, így Pécsett Nagy Lajos után 1923-ban új-ra lett egyetem. Amint 80. születésnapján mondta: „Csak tanári ésemberi kötelességemet teljesítettem, amennyire szerény képessé-

geimmel ennek meg tudtam felelni.” Volt dékán, rektor, megszer-vezte a Nagy Lajos Kollégiumot, a menzát, a diákjóléti-szociálisügyeket nagy gonddal vezette, bírálta el, hosszú évekig az Orvo-si Kamara, a Rotary Egylet elnöke volt.

Talán e helyen, az MTA-n elõbb kellett volna szólnom a kétakadémikus professzor akadémiai aktivitásáról. Az az igazság, ésezért is nem helyeztem elõtérbe, hogy akadémiai tevékenységük-rõl kevés feljegyzés maradt fenn. Ennek bizonnyal oka, hogymindketten késõn – Entz 68, Romhányi 77 évesen – lettek akadé-mikusok, így az osztály életében (Entz idejében még csak a Bio-lógiai Osztály volt, az Orvosi késõbb alakult) irányító szerepetnem vállaltak, késõbb koruknál fogva az ülésekre sem utaztak felrendszeresen.

Entz Béla 1948 márciusában tartotta Pathologiai elváltozásokneolitikus avar és honfoglalás kori csontmaradvárnyokon címûszékfoglaló elõadását.

Romhányi György 1983 márciusában a Topo-optikai reakci-ók és szerepük a biológiai ultrastruktúra kutatásban címmel leve-lezõ, 1988 márciusában Polarisatios mikroszkópia és ultrastruk-túra címmel rendes taggá választását követõen tartotta székfogla-ló elõadását.

Entz Béla osztálybeli mûködésérõl nem találtam adatot.Romhányi ritkán nyilvánított az osztály vitáin véleményt, olyan-kor igen szerény hangon, de határozottan foglalt állást, amit sok-ra értékeltek. Sosem vitázott, hisz az osztályüléseken általábannem tudományos témák, hanem jobbára tudománypolitikai kér-dések szerepeltek, amikben pedig nem volt otthonos.

Nem volt könnyû dióhéjban bemutatni a két markáns szakma-beli professzort. A majd 30 év korkülönbség mégis differenciált.Bár mindketten elismerten magas szinten uralták szûkebb szak-májukat, mindketten kiemelt feladatnak tekintették az oktatást,nevelést, a tudományos-kutatási területen érdeklõdésük eltért. Aleíró, kazuisztikára épülõ Entz-iskola magasan képzett gyakorlókórboncnok fõorvosokat, itt habilitált késõbbi professzorokatadott az egészségügynek. Entz Bélának nem kis érdeme a pozso-nyi Erzsébet Tudományegyetem pécsi újraindításában vállalt sze-repe is. Romhányi a modern természettudományokkal ötvözöttkísérletes, szubmikroszkópos morfológiai irányt képviselte, ilyenszellemben nevelt patológus szakorvosokat. Közülük sokan másszakterületen értek el jeles tudományos eredményeket. Tanítvá-nyai közül hármat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya tagjaiközé választott. Ez is a tudós Romhányi tudományos-nevelõmunkájának eredménye. Köszönjük, Fõnök.

Elhangzott 2000. november 21-én, Magyar Tudományos Akadémia,Budapest.

IRODALOMDr. Entz Béla-emlékülés, 1977. május 9. Pécsi Orvostudományi Egyetem

Évkönyve, 1976/1977. Kádas István: Romhányi Cyörgy. A múlt magyar tudósai sorozat. Akadé-

miai Kiadó, Budapest,1995. Hallama Erzsébet: Fele játék, fele gyötrelem. Tudósportrék. Romhányi

György. Pannonia Könyvek, 1986, 165-180.Makovitzky József: Romhányi György (1905-1997). Híres Magyar Or-

vosok, 119-125. Galenus, Budapest, 2000.Degrell Péter: Dr. Romhányi professzor úr 1969. április 11-i egyetemi

elõadása Pécsett. Magyar Reumatológia, 1998, 39, 230-233.Dr. Entz Béla egyetermi tanári mûködésének tizedik évfordulójára írt

dolgozatok. Dunántúl Egyetemi Nyomdája Pécsett, 1928.Prof. Dr. Romhányi György tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából.

Morph. Ig. Orv. Szemle, 1985, 25, 161-231.

37


A Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikáról

� Dr. Nyárády József képviselte klinikán-kat a 2001. május 5-én Firenzében megtar-tott nemzetközi szimpóziumon, amely az el-liptikus combfej protézissel foglalkozott.Felkért elõadóként klinikánk 3 éves tapasz-talatairól számolt be „Current role of ellipticfemoral prosthesis” címmel.� 2001. június 3-7. között Rhodoson ren-dezték meg az 5. EFORT Kongresszust(European Federation of National Asso-ciations of Orthopaedics and Trauma-tology). A nagy számú magyar résztvevõközött klinikánkat három kolléga képvisel-te: dr. Vámhidy László, dr. Naumov István ésdr. Wiegand Norbert. Elõadások: WiegandN., Naumov I., Vámhidy L., Nyárády J.:Pitfalls in the treatment of peritrochantericfractures/possibilities for reconstruction;Naumov I., Nyárády J., Wiegand N., Vámhi-dy L., Bukovecz T.: The peritrochantericfracture – Quo vadis?; Poszterek: VámhidyL., Nyárády J., Naumov I., Wiegand N.:Treatment of radial pylon fractures withPennig external fixator; Nyárády J.,Vámhidy L., Naumov I., Wiegand N.:Treatment of acromioclavicular dislocationwith Atlas cable; Nyárády J., Naumov I.,Vámhidy L.: Treatment of humeral fractureswith Marchetti-Vincenzi nail; Vámhidy L.,Nyárády J., Naumov I.: Treatment of tennisand golf elbow with denervation.� A VI. Dél-Magyarországi Traumatoló-gus Kongresszusnak 2001. június 8-9-énSzekszárdon a Tolna Megyei Kórház Trau-matológiai Osztálya adott otthont. Klini-kánkról a következõ elõadások hangzottakel: Nyárády J., Vámhidy L., Deák P.:Girdlestone állapot utáni femur törésekMarchetti-Vincenzi szegezése; Németh A.,Börzsei L.: A supracondyler femur törésekSelgson szegezésével elért eredmények kli-nikánkon 1990-2001 között; Bukovecz T.,Naumov I.: Operált pertrochanter törésekszövõdményei, kezelési lehetõségek;Zadravecz Gy., Fodor B., Kovácsy Á.: Láb-fájdalom I. – Rekesz szindrómák ésimpingement a lábon; Fodor B., ZadraveczGy., Kovácsy Á.: Lábfájdalom II. – Atúlzás-ba vitt használat miatt bekövetkezõ sérülé-sek, állapotok (overuse injuries); Jillek T.,Kovácsy Á.: A sajkacsont sérüléseinek Her-bert szerinti osztályozása; Jillek T., Mester

S.: Fixateur externe használata instabil, ízü-letbe hatoló radius törésekben; Cseh G.,Mester S.: Anervus ischiadicust befogó, csí-põízületet ankylotizáló paraarticularisossificatio.� 2001. június 10-14. között Isztambulbankerült sor a 8. IFSSH Kongresszusra(International Federation of Societies forSurgery of the Hand). A kongresszust mo-dern, elegáns kiálltási és kongresszusi köz-pontban rendezték meg, mintegy 1000 fõnyirésztvevõvel. A kongresszus nyitónapjánelõzetesként a Kézsebészeti Társaságok Eu-rópai Szövetségének (FESSH) szervezésé-ben a plexus brachialis sérülésekrõl egy na-pos kurzusra került sor. Akézsebészet majd-nem teljes egészét felölelõ témákból össze-sen 475 bejelentett elõadás, 215 poszter, 19kerekasztal konferencia és 13 felkért ven-dégelõadás szerepelt a programban. Az elõ-adások hat szekcióban zajlottak. A mûsorralszínezett nyitó ceremónián részt vett Török-ország köztársasági elnöke, SzülejmanDemirel is. A kongresszusi résztvevõk szá-mára szervezett egyéb társasági rendezvé-nyek: nyitófogadás, balettest, boszporuszizenés hajókirándulás vacsorával.A klinika részérõl hárman vettek részt, dr.Kovácsy Ákos, dr. Vámhidy László és dr.Mester Sándor. Elõadások: Vámhidy L.,Nyárády J., Naumov I., Wiegand N.:Treatment of distal radius fractures with„Inlay Plate”; Kovácsy Á., Nyárády J.:Treatment of scaphoid fractures and non-unions with Herbert screw; Vámhidy L.,Nyárády J., Naumov I., Wiegand N.: Thetreatment of pain around the elbow withdenervation; Szabó Zs., Bárány I., NyárádyJ.: Comparative study of pedicled and freetissue transfers in upper limb defects recon-struction. Poszterek: Naumov I., VámhidyL., Nyárády J., Wiegand N.: Comparativestudy of titanium plate fixation versus con-ventional small fragment plate fixation forthe treatment of hand fractures; Vámhidy L.,Naumov I., Nyárády J.: Replacement of thedefect of the fourth metacarpal in an unusu-al way – case report; Mester S.:Spontaneous elbow dislocation in birthpalsy; Wiegand N., Naumov I., Nyárády L.,Vámhidy L.: Reconstruction procedures ofthe upper extremity using bone anchors.Az isztambuli kézsebészeti kongresszus zá-ró ünnepségén prof. Simonka János Aurél, aMagyar Kézsebészeti Társaság elnöke meg-

hívta a világ kézsebészeit a 2004-ben Ma-gyarországon rendezendõ 9. IFSSH kong-resszusra.� A Pécsett 2001. augusztus 30. és szep-tember 1. között megrendezett XVIII. Ma-gyar Kísérletes Sebészeti Kongresszuson aBalesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika azalábbi elõadással illetve poszterekkel szere-pelt: Börzsei L., Mintál T., Kocsis B.,Kereskai L., Nyárády J.: Antibiotikumot tar-talmazó PMMA kapszulák terápiás hatásaállatkísérletekben; Börzsei L., Mintál T., Ko-csis B., Nyárády J.: Antibiotikumok penet-rációjának vizsgálata polimetil metakrilátfalon keresztül; Mintál T., Kocsis B., BörzseiL., Nyárády J.: Célzott, intra-operatív, loká-los antibiotikum terápia lehetõsége polimetilmetakrilát kapszulák közvetítésével.

Az I. sz. Belklinikáról

� Dr. Losonczy Hajna egyetemi tanármárcius 3-9-ig Heidelbergben Tempus tá-mogatású tanulmányúton vett részt, mely-nek során az ottani hematológiai éstranszfúziológiai oktatást tanulmányozta;március 25-28. között Maastrichtban az Eu-rópai Csontvelõ Transzplantációs Társaságkongresszusán, július 6-12. között Párizs-ban, a XVIII. International Society onThrombosis and Haemostasis kongresszu-sán vett részt, melyen az alábbi poszterrelszerepelt: Losonczy Hajna, Nagy Ágnes,Dávid Marianna, Kecskés Marianna, VidraTímea, Szomor Árpád: Combined inheritedthrombophilias in Hungary.� Az Amerikai Gasztroenterológiai Társa-ság (AGA) 2001. június 20-23. között At-lantában rendezte kongresszusát. A rendez-vényre – a poszter szekcióban bemutatvamunkájukat – hárman utaztak a klinikáról:dr. Király Ágnes, dr. Sütõ Gábor és dr.Mózsik Gyula. Dr. Hunyady Béla és dr.Czimmer József posztert küldtek. Azelõadáskivonatok a Gastroenterology 2001.évi supplementumában jelentek meg: J.Czimmer, B. Falusi, Á. Király, G. Sütõ, S.Undi, Gy. Mózsik: Peripheral nitric oxidemediates the inhibition of gastric secretionby central interferon-α in conscious, pylorusligated rats; B. Hunyady, A. Zólyomi, J.Czimmer, Gy. Mózsik: Elevated serumgastrin level cannot maintain basal andstimulated gastric acid seretion in histaminedeficient transgenic mice; Á. Király, J.

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK

38


Czimmer, G. Sütõ, Ö. P. Horváth, Gy.Mózsik: Impaired esophageal motilityresponse to capsaicin-containing red peppersauce suspension (CCRPSS) in patientswith gastroesophageal reflux disease(GERD); Gy. Mózsik, Zs. Nagy, O. Karádi,Á. Nagy, A. Pár, Gy. Rumi, B. Gasztonyi:Genetic and environmental sequences in theinflammatory diseases and polyposis ofhuman gastrointestinal tract; G. Sütõ, J.Czimmer, Á. Király, B. Falusi, S. Undi, Gy.Mózsik: Interferon-α inhibits gastricsecretion through central nervous systemCRF in rats; � 2001. június 5-9. között a MagyarGasztroenterológiai Társaság éves találko-zóját tartották Balatonaligán. APTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika valamennyigasztroenterológus szakorvosa és gyakorlóorvosa, valamint a gasztroenterológiával ro-kon területen mûködõ kollégák részt vetteka rendezvényen. Elmondhatjuk, hogy a kli-nika orvosai által beküldött valamennyi elõ-adás és poszter helyet kapott a programban.Bódis B., Czimmer J., Nagy G., Kvell K.,Németh P., Mózsik Gy.: The role of aqua-porins in the development of gastricmucosal edema induced by ethanol in rats;Czimmer J., Sütõ G., Király Á., Falusi B.,Undi S., Mózsik Gy.: IFN-α decreasesgastric acid secretion through CRF receptorsin conscious, pylorus rats; Falusi B.,Czimmer J., Sütõ G., Király Á., Undi S.,Mózsik Gy.: Central interferon-α decreasesgastric acid secretion through peripheralnitric oxide; Figler M., Szakály S., SchafferB., Mózsik Gy.: Effect of probiotic milkproduct on serum lipid parameters;Gasztonyi B., Kiss K., Kereskai L., Pár A.,Szomor Á., Szeberényi J., Pajor L., Loson-czy H., Mózsik Gy.: NFkB a suggested keycellular factor between the hepatitis C virusand B-cell non-Hodgkin lymphoma;Hunyady B., Zólyomi A., Czimmer J.,Mózsik Gy., Buzás E., Nagy A., Palkovits M.,Falus A.: Disrupted gastric acid secretion inhistamine deficient mice; Karádi O.,Hunyady B., Pakodi F., Sütõ G., Vincze Á.,Mózsik Gy.: Comparison of eradication ratesof three types of therapies on differentHelicobacter pylori-associated uppergastrointestinal diseases; Király Á.,Czimmer J., Sütõ G., Varga G., HorváthÖ.P., Mózsik Gy.: Impaired esophagealmotility response to capsaicin-containingred pepper sauce suspension (CCRPSS)patients with gastroesophageal refluxdisease (GERD); Kosztolányi Sz., GasztonyiB., Vincze Á., Battyányi I., Hegedûs G., PárA., Pakodi F., Mózsik Gy.: Association of

congenital hepatic fibrosis, polycystic liverand polycystic kidneys in a 21-year-oldfemale. A genetic case report; Mózsik Gy.,Hunyady B., Karádi O., Király Á., Nagy Á.,Nagy Zs., Pakodi F., Pár A., Pár G., Sütõ G.,Vincze Á.: Sequences in order to changes ofLeiden mutation and of carotenoids inpatients with Helicobacter pylori, hepatitisC, ileitis terminalis, ulcerative colitis, colonpolyposis and adenocarcinoma in colonpolyps; Nagy Á., Gasztonyi B., Nagy Zs.,Losonczy H., Mózsik Gy.: Genetic riskfactors in abdominal vein thrombosis; NagyZs., Pár A., Nagy Á., Karádi O., Mózsik Gy.:Are hemochromatosis (HFE) genemutations related to the iron accumulation inhepatitis C virus (HCV) infection?; PakodiF., Ezer P., László T., Tornóczky T., MózsikGy.: Gastric malignant stromal tumor:diagnostic difficulties of a case; Pár G., PárA., Horányi M., Szekeres-Barthó J., Hege-dûs G., Mózsik Gy.: Cell-mediated immu-nity in chronic hepatitis C virus (HCV)infection: decreased Il-18 production ofperipheral blood mononuclear cells(PBMC); Rumi Gy. jr., Matus Z., Tóth Gy.,Pár A., Nagy Zs., Vincze Á., Rumi Gy.,Mózsik Gy.: Changes of serum carotenoidsin patients with esophageal, gastric,hepatocellular, pancreatic and colorectalcancer; Sütõ G., Czimmer J., Király Á.,Taché Y., Mózsik Gy.: Cytokines regulategastric secretion and motility through thecentral nervous system; Undi S., Király Á.,Sütõ G., Czimmer J., Mózsik Gy.: Patho-genesis of reflux esophagitis after Helico-bacter pylori eradication.� 2001. június 14-16. között a MagyarBelgyógyász Társaság 48. Vándorgyûléséttartottuk Kaposvárott. A kongresszus elnö-kei dr. Rumi György és dr. Sámik József osz-tályvezetõ fõorvosok voltak. A vándorgyû-lést megtisztelte jelenlétével Somogy me-gye Önkormányzata és Kaposvár Város Ön-kormányzata is. Kaposvár megyei jogú vá-ros polgármestere a társaságunkat egy estefogadta. A tudományos ülés referátumokatés reguláris elõadásokat tartalmazott. Ter-mészetesen poszter bemutatások is voltak ésa szekció hagyományaihoz hûen a FiatalokFóruma is megrendezésre került. A vándor-gyûlés programja magában foglalta a bel-gyógyászat lényegesebb területeit, különö-sen ki kell emelni a rendkívül nívós FiatalokFórumát. A programfüzet elõször tartalmaz-ta a vendéglátó megye és város egészség-ügyi ellátásának fontosabb ismérveit ma-gyar és angol nyelven. Ezt a törekvésünketaz elkövetkezõ idõszakban is szeretnénkmegõrizni, és hagyománnyá formálni. A

szekció tudományos programjának össze-foglalói ismételten megjelentek a MagyarBelorvosi Archívum Supplementumában(2/2001). Klinikánkat az alábbi kollégákképviselték: Referátum: Losonczy Hajna:Haemopoeticus õssejt-transzplantáció ma-lignus haematológiai betegségekben. Elõ-adás: Nagy Ágnes és mtsai: Véralvadási ésgenetikai vizsgálatok jelentõsége cerebralisinfarctusban; Keszthelyi Zs., Past T., MózsikGy.: A króm(III) -ionok szerepe a nem-inzulindependens diabetes mellitus kezelé-sében; Habon T., Halmosi R., Szabados E.,Sümegi B., Hideg K., Tóth K.: Azantioxidáns terápia új lehetõségei – poli(ADP-RIBÓZ)-polimeráz gátlók szerepe azalapkutatástól a klinikumig; Vincze Á., PeidlZs., Pakodi F., Hunyady B., Sütõ G., KarádiO., Mózsik Gy.: Gasztroenterológiai szub-intenzív részlegünk vérzõ beteganyagánakfeldolgozása (1998-2000); Pakodi F.,Dérczy K., Mózsik Gy.: Az endoszkópos ult-rahang (EUS) diagnosztikus spektruma agasztroenterológiában, hatéves gyakorla-tunk tükrében; Király Á., Sütõ G., CzimmerJ., Varga G., Horváth Ö. P., Mózsik Gy.: Anyelõcsõ sensoros afferenseinek vizsgálataBarrett-metaplasia esetén; Figler M., B.Müller K., Szakály S., Schäffer B., ZsinkóM., Mózsik Gy.: A probiotikumok hatása aszéklet mikroflórájára; Sütõ G., Király Á.,Czimmer J., Mózsik Gy.: Az otilonium-bromid hatása a visceralis sensorosafferensek mûködésére irritábilis bél szind-rómában; Király Á., Sütõ G., Hadjiev J.,Kassai M., Horváth Ö.P., Mózsik Gy.: Agát-izomzat elektromos kezelése (ES) és a gát-torna hatása urge incontinentiában; DávidM., Szomor Á., Alizadeh H., Egyed M., Var-ga Gy., Szalontay Cs., Jáksó P., LosonczyH.: Autológ õssejt-transzplantáció a PécsiTudományegyetem I. Belgyógyászati Klini-káján; Molnár L., Dávid M., Nagy Á.,Szomor Á., Alizadeh H., Kecskés M.,Losonczy H.: Fludarabin-kezeléssel szerzetttapasztalataink kis malignitású non-Hodgin-lymphomában. Fiatalok Fóruma: KésmárkyG., Márton Zs., Horváth B., Juricskay I.,Tóth K., Mózsik Gy.: Aszívizom vérellátásá-nak haemorheologiai aspektusai; Papp E.,Czopf L., Magyar É., Fehér Cs., Kovács L.,Habon T., Késmárky G., Gasztonyi B., TóthK., Mózsik Gy.: Akis molekulasúlyú heparinkezelés biztonságossága akut ischaemiáscoronaria szindrómában; Márton Zs., Hor-váth B., Késmárky G., Nagy B., Papp E.,Czopf L., Habon T., Kovács L., Tóth K.,Mózsik Gy.: A haemorheológiai faktorok ésa thrombocytafunkció mérésének jelentõsé-ge akut ischaemiás coronaria szindrómában;

39


Bõsz N., Czopf L., Sümegi Sz., Halmosi R.,Tóth K., Mózsik Gy.: A hároméves túléléstbefolyásoló rizikótényezõk vizsgálata akutmyocardialis infarctus után; Nagy Zs., PárA., Sarlós P., Nagy Á., Karádi O., MózsikGy.: Ahaemochromatosis (HFE) gén mutá-ciójának vizsgálata hepatitis C vírus (HCV)infekcióban; Kosztolányi Sz., Gasztonyi B.,Vincze Á., Battyány I., Dávid M., HegedûsG., Pár A., Mózsik Gy.: Congenitalismájfibrosis, polycystás máj és polycystásvese együttes elõfordulása egy 21 éves nõ-betegünkben; Gasztonyi B., Pár A., Kiss K.,Kereskai L., Szomor Á., Szeberényi J., Pa-jor L., Schaff Zs., Losonczy H., Mózsik Gy.:Hepatitis C vírus és lymphomagenezis;Karádi O., Hunyady B., Nagy Zs., PakodiF., Sütõ G., Vincze Á., Mózsik Gy.: Háromtípusú eradikációs kezelés hatékonyságá-nak összehasonlítása különbözõHelicobacter pylori-asszociált felsõgastrointestinalis betegségekben;Kapronczay P., Nemes J., Nemes O., MózsikGy.: Diabetes insipidus-dilatatív cardio-myopathia-toxaemiás graviditas – esetis-mertetés; ifj. Rumi Gy., Nagy Zs., Vincze Á.,Matus Z., Tóth Gy., Mózsik Gy.: Aszérumkarotinoidok szintjének változásapraecancerosus colorectalis betegségekbenés colorectalis adenocarcinomában. A Fia-talok Fóruma I. díját dr. Gasztonyi és mun-katársai kapták az I. sz. BelgyógyászatiKlinikáról.Összefoglalva a MBT Dunántúli Szekciójá-nak 48. Vándorgyûlése rendkívül sikeresvolt, méltó Társaságunk korábban kialakí-tott hagyományához.

AII. sz. Belklinika/Nephrologiáról

� 2001. augusztus 29-én délután Prof. Dr.Chris Baylis, a West Virginia UniversityÉlettani Intézetének professzora, aki a vese-élettani vizsgálatok neves kutatója, elõadásttartott „The aging kidney” cimmel a PTE,II. sz. Belgyógyászati Klinikán.� 2001. augusztus 30. és szeptember 4.között zajlott Budapesten az évente meg-rendezésre kerülõ „Nephrology SummerSchool”, melyet a következõ intézményekszerveznek és támogatnak: SemmelweisEgyetem, International NephrologyResearch and Training Center, WorldwideHungarian Medical Academy, VanderbiltUniversity Medical Center, University ofToronto, Magyar Vese Alapítvány. A bel-gyógyász és nephrologus szakképzéshezvilágszínvonalú elõadásokkal hozzájárulónyári iskolában elõadóként részt vett többekközött dr. Nagy Judit, a PTE, II. sz. Belgyó-

gyászati Klinika igazgatója, illetve Prof. Dr.Chris Baylis, a West Virginia UniversityÉlettani Intézetének professzora. A PTE II.sz. Belgyógyászati Klinikáról a továbbkép-zésen részt vett dr. Fazekas Attila.� A European Renal Association –European Dialysis and TransplantationAssociation (ERA-EDTA) Bécsben meg-rendezett 2001. évi kongresszusánWittmann István, Wagner Zoltán, MazákIstván, Pótó László, Schinzel Reinhard,Heidland August és Nagy Judit „Foods richin advanced glycation end products (AGEs)induce microalbuminuria in healthypersons” címû poszterrel szerepelt, a Ma-gyar Belgyógyász Társaság DunántúliSzekciójának 2001. évi Kaposváron meg-rendezett XLVIII. VándorgyûlésénWittmann István, Wagner Zoltán, MazákIstván, Holló Zsolt, Molnár Márta, PótóLászló és Nagy Judit „A genetikaiprediszpozíció, a vas, az oxidatív stressz ésa nem enzimatikus glikáció szerepe adiabeteses nephropathia (DNP) kialakulá-sában” címmel elõadás hangzott el.� Mazák István, Wittmann István, PótóLászló, Wagner Zoltán, Kovács Tibor, Wag-ner László, Vas Tibor, Belágyi József ésNagy Judit az ERA-EDTA Bécsben meg-rendezett 2001. évi kongresszusán „Role ofiron and methylglyoxal in diabeticnephropathy. In vitro model using red bloodcells” címû poszterrel szerepelt, a MagyarBelgyógyász Társaság Dunántúli Szekció-jának 2001. évi, Kaposváron megrendezettXLVIII. Vándorgyûlésén Mazák István,Wittmann István, Wagner Zoltán, PótóLászló, Faist Veronika, Schinzel Reinhard,Heidland August és Nagy Judit „Hõkezeltételek fogyasztásának hatása a glikációsvégtermékek szérumszintjére és vizeletürí-tésére, valamint az albuminuriára” címmelelõadást tartott.� A European Association for the Studyof Diabetes (EASD) Glasgowban megren-dezett 2001. évi kongresszusán WagnerZoltán, Wittmann István, Mazák István,Pótó László, Faist Veronika, SchinzelReinhard, Heidland August és Nagy Judit„Effects of dietary carboxymethyllysine(CML) intake on CML levels and albuminexcretion rates in healthy subjects” címûposzterrel, az ERA-EDTA Bécsben meg-rendezett 2001. évi kongresszusán WagnerZoltán, Wittmann István, Mazák István,Schinzel Reinhard, Heidland August,Kientsch-Engel Rosemarie és Nagy Judit„Nε-(carboxymethyl)lysine levels in type 2diabetic patients: Role of renal function” cí-mû poszterrel szerepelt. A Magyar Belgyó-

gyász Társaság Dunántúli Szekciójának2001. évi, Kaposváron megrendezettXLVIII. Vándorgyûlésén Wagner Zoltán,Wittmann István, Mazák István, SchinzelReinhard, Heidland August, Kientsch-Engel Rosemarie és Nagy Judit „A szérumNε-karboximetil-lizin (CML) szint és a vi-zelet CML ürítés összefüggése a vesefunk-cióval 2-es típusú diabetes mellitusban”címmel tartott elõadást.� Csiky Botond az European Society ofHypertension 11. kongresszusán Milánó-ban „Hypertension in single kidneypatients: the human model of acceleratedend-organ damage” címû posztert mutattabe. Az International Society for PeritonealDialysis IX. kongresszusán MontrealbanCsiky Botond „Diurnal blood pressurerhythm in chronic ambulatory peritonealdialysis and hemodialysis patients” címûposztert mutatta be.� Degrell Péter a IX. Symposion onAmyloidosis-on Budapesten „Amyloid-like non amyloid fibrillary glomerulopathy”címmel, a Magyar Pathológus Társaság 60.Kongresszusán Kaposváron „Korai, súlyosérkárosodás a vese arteriolákon intra-cerebrális methilglioxál injektálásával létre-hozott diabetoid anyagcserezavarban” cím-mel tartott elõadást.� Nemzetközi kollaboráció keretén belüla West Virginiai Egyetem Physiologiai Inté-zetében végzett két éves kutatómunka után2001 szeptemberében dr. Wagner Lászlóhazaérkezett Amerikából. Fõ tudományostevékenységének témája az L-arginin-nitrogén monoxid rendszer szerepe a króni-kus vesebetegségek progressziójában.� Dr. Szelestei Tamás is hazatért 2 éves ta-nulmányútjáról. A Berlini Humboldt Egye-tem Nephrológiai és Hypertonia Klinikájá-nak Klinikai Genetikai laboratóriumábandolgozott.� A külföldi intézetekkel tovább folyik azegyüttmûködés, melynek keretében 2001októberében dr. Mazák István kezdte meg 2éves tudományos kutató munkáját a BerliniHumboldt Egyetem Nephrológiai ésHypertonia Klinikájának Klinikai Geneti-kai intézetében, melynek vezetõje Luft pro-fesszor, egyetemünk honoris causa doktora.� Ez évben tudományos együttmûködésindult R. Lifton professzorral (GenetikaiKözpont, Yale Egyetem, USA) az IgAnephropathia genetikájának kutatására.� Nagy Judit professzor meghívást kapottaz European Renal Association szervezésé-ben Prágában megszervezésre kerülõNephrology Winter School-ban elõadás ésbetegbemutatás tartására.

40


� Nagy Judit professzor meghívást kapottaz European Renal Association vezetõségé-tõl, hogy 2002 júniusában Pécsett nemzet-közi tanácskozást szervezzen a vesebeteg-ségek klinikai és szövettani képének össze-hangolt értékelésérõl.

Az Orvosi Biológiai Intézetbõl

� AVIII. Sejtlélettani és fejlõdésbiológiaiKonferencián Debrecenben, 2001. január21-24. között dr. Szeberényi József, és dr.Törõcsik Beáta: Az Anizomicin szigna-lizációs és biológiai hatásai PC12 sejtekben,dr. Pap Marianna, G. M: Cooper: AzeIF2B transzlációs iniciációs faktor szerepea PI3-K/Akt/GSK-3 jelátviteli út szabályo-zásában, dr. Fábián Zsolt, dr. Szeberényi Jó-zsef: Apoptózis Newcastle-betegség vírus-sal fertõzött sejtekben címû elõadásokhangzottak el.� International Congress of Apoptosis,2001. május 25-29-én Athénban intézetünk-bõl a következõ elõadás: dr. Pap Marianna,G. M. Cooper: Role of translation initiationfactor eIF2B in control of cell survival by thePI 3-kinase/AKT/GSK-3b signalingpathway; valamint poszter: dr. Fábián Zsolt,dr. Törõcsik Beáta, dr. Kiss Katalin, dr.Szeberényi József: Role of the signalingpathways in Newcastle disease virus inducedapoptosis of PC12 cells szerepelt.� Az Európai biokémiai társaságok talál-kozóján (FEBS Meeting, Lisszabon 2001.június. 29-július. 5.) dr. Szeberényi József,dr. Törõcsik Beáta: The role of stress-responsive pathways in PC12 cells címmelfelkért elõadás hangzott el, és dr. FábiánZsolt, dr. Törõcsik Beáta, dr. Kiss Katalin, dr.Szeberényi József: Signalling events of viralinduced apoptosis in PC12 cells címmelposztert mutattunk be.� Dr. Papp Marianna 2001. június 18-ánsikeresen megvédte Differenciációs és túl-élési jelátvitel patkány phaeochromo-cytoma sejtekben címû PhD dolgozatát.

ACsaládorvostani Intézetbõl

� Május 16-19. között került megrende-zésre Balatonaligán a „Szervezeti és Klini-kai Kiválóság az Egészségügyben” c. kon-ferencia, amelyen intézetünk részérõl dr.Csikós Ágnes vett részt, mivel fontosnaktartjuk, hogy a minõségbiztosítási elemekbekerüljenek az alapellátásba. � Május 12-én Pécsett került megrende-zésre a „Magyarországi Bálint Mihály Pszi-

choszomatikus Társaság” XIV. Konferenci-ája, melynek egyetemünk CsaládorvostaniIntézete adott otthont. A konferenciát dr.Nagy Lajos professzor, a CSOI igazgatója,dr. Stéger Miklós, a „Pécsi Bálint MihályPszichoszomatikus Mûhely” vezetõje, dr.Stark András, a Magyar Pszichiátriai Társa-ság alelnöke és dr. Bobay Kornélia, a „Ma-gyarországi Bálint Mihály Pszichoszomati-kus Társaság” elnöke nyitották meg.A junior Bálint csoportok munkájáról dr.Harmathy Éva (Budapest), dr. DormánHajnalka (Pécs) illetve dr. Molnár Péter ésmunkatársai (Debrecen) számoltak be. Akonferencia keretein belül került sor az or-szágos vezetõségi ülésre.ACSOI Junior Bálint csoportjának két hall-gatója elismerésre méltó sikereket ért el: azorvostanhallgatók számára alapított Nem-zetközi Bálint Díj „Ascona modell”(WHO) pályázat I. díját Tamás ZsuzsannaVI. évfolyamos hallgató nyerte. Az ünnepé-lyes díjátadásra június 16-án Asconában ke-rül sor. ASOTE Magatartástudományi Inté-zete a nemzetközivel megegyezõ célkitûzé-sekkel hirdette meg a „Budapest Bálint díjorvostanhallgatók számára 2001-ben” címûpályázatát, melynek II. díját Salamon Tí-mea IV. évf. hallgató nyerte. Az ünnepélyesdíjátadásra július 1-én Budapesten a Sem-melweis napon kerül sor. A díjazott hallga-tókat dr. Blasszauer Béla és dr. DormánHajnalka készítette fel.� Június 13-án tartotta ülését a PTE Csa-ládorvostani Szakbizottsága, amelyen azoktatási programok helyzetét, az elmúlt évkedvezõ változásait, valamint a szakkép-zési kurrikulum módosításait tárgyaltákmeg a résztvevõk. A Szakbizottság jóvá-hagyta az intézet által javasolt tanrendimódosításokat.� Szeptember 14-én került megrendezésrePécsett az a népegészségügyi fórum, ame-lyen a falusi lakosság egészségi állapotánakés ellátásának fõbb kérdéseit tárgyalták mega résztvevõk. A program az „Együttmûkö-dés a Magyar Falu Egészségéért” alapítványáltal szervezett rendezvénysorozat elsõ lépé-se volt. Az alapítványt – melynek elnöke dr.Tényi Jenõ egyetemi tanár – intézetünkmunkatársa dr. Stéger Miklós egyetemi ad-junktus, családorvos hozta létre, azzal a cél-lal, hogy a falusi lakosság egészségének éséletminõségének jobbítása érdekében folyósokirányú társadalmi tevékenység összefo-gását elõmozdítsa.� Intézetünk szerkesztésében és kiadásá-ban megjelent „Családszakorvos képzés és

továbbképzés” címen a minõsített oktatásiprogramok katalógusa a 2001/2002-es tan-évre. Ezekben a napokban a Dunántúlegész területén közel 2600 háziorvos kollé-ga kapja kézhez katalógusunkat. A szakor-vosok részvétele a folyamatos továbbkép-zésben 2000. január 1-jétõl kötelezõ. A ka-talógusban 9 megye területérõl számos ok-tatási programot találhatnak, melyek segít-ségével a szakorvosok megõrizhetik és gya-rapíthatják tudásukat valamint diagnoszti-kai és gyógyító készségeiket. � Idén nyáron ismételten sor került azévek óta mûködõ hallgatói cseregyakorlatraa Northeastern Ohio Universities College ofMedicine (NEOUCOM) és a PTE ÁOKközött. Az angol nyelvû kurzus koordináto-ri feladatait intézetünk munkatársa, dr. Csi-kós Ágnes látta el. Akurzus címe „Kossuth-Paine nyári kurzus”, melynek célja azegészségügyi rendszerek összehasonlítása,a betegközpontú orvoslás és a különbözõtársadalmi, kulturális tényezõk megismeré-se volt. A programban 4 amerikai és 4 ma-gyar orvostanhallgató vett részt, idõtartama6 hét volt, melybõl az elsõ 3 hetet Magyar-országon, a második 3 hetet az Egyesült Ál-lamokban töltötték. � Szeptember elejéig pályázati úton 12családorvos jelölt került felvételre rezidensiprogramunkba. Oktatásuk október 1-jénkezdõdik. Arezidensi tanévnyitó ünnepség-re szeptember 25-én 17 órakor kerül sor azI. sz. Klinikai Tömb tantermében.

Az Élettani Intézetbõl

� 2001. június 6-10. között rendeztékmeg a Magyar Élettani Társaság LXVI.vándorgyûlését, melyen az intézet oktatói,kutatói és diákkörös hallgatói közül az aláb-bi anyagokkal vettek részt: Bagi Éva Eszter,Fekete Éva, Marton Péter, Bányai Dánielés Lénárd László: Az amygdalába injektáltorexinek hatása a táplálék- és folyadékfel-vételre patkányban; Fekete Éva, LénárdLászló, Bagi Éva és Tóth Krisztián: Agastrin releasing peptid és neuromedin Bintraamygdaláris injekciójának hatása pat-kány táplálékfelvételére és a vércukorszint-re; Kertes Erika és Lénárd László: Azamygdala centrális magjába injektáltsubstance P magatartási hatásai helyprefe-rencia és elevated plus maze tesztben;Petykó Zoltán, Niedetzky Csaba, HernádiIstván és Lénárd László: Extracelluláriselektroforetikus erõsítõ neuronok egysejt-szintû töltéséhez.

41


AFarmakológiai és Farmakoterápiai Intézetbõl

�� Részvétel konferenciákon:Az intézet tagjai az alábbi elõadásokat tar-tották, illetve posztereket mutatták be.Szolcsányi János: Capsaicin-sensitivenerves in control of gastrointestinal func-tions. Symposium on Brain-Gut Axis inGastrointestinal Protection and Damage.Cracow, Poland, 2001. szeptember 15.(meghívott elõadó); Szolcsányi J.:Capsaicin – pharmacological tool in theresearch of analgesics. Third CroatianCongress of Pharmacology, Zagreb, 2001.szeptember 18-21. (meghívott elõadó);Szolcsányi J., Pethõ G., Szõke É., Almási R.:Measurement of noxious heat threshold:effect of resiniferatoxin, anandamide andanalgesics. 34th International Congress ofPhysiological Sciences (IUPS) 2001. au-gusztus 25-31, Christchurch, New Zealand(meghívott elõadó); Barthó Loránd, BenkóR., Lázár Zs., Illényi L., Horváth Ö. P.: Mo-tor effect of capsaicin in the human colon.7th Meeting of the Austrian NeuroscienceAssociation, 2001. szeptember 2-5,Leibnitz (meghívott elõadó); Lázár Zsófia,Shahbazian A., Benkó R., Tóth G., Penke B.,Barthó L., Holzer P.: PACAP(6-38) inhibitsthe effects of VIP, but not PACAP, on thesmall intestinal circular muscle. 7th Meetingof the Austrian Neuroscience Association,2001. szeptember 2-5, Leibnitz (poszter);Pintér Erika, Thán M., Zsombok A., KériGy., Szolcsányi J.: Endogén neuropeptidekhatása az interleukin 1β-val és carrageenin-nel kiváltott leukocita akkumulációra pat-kány bõrében. A Magyar Élettani TársaságLXVI. Vándorgyûlése, 2001. június 6-8,Szeged (poszter); Pintér E., Thán M.,Zsombok A., Kéri Gy., Szolcsányi J.: Anti-inflammatory effects of sciatic nerve stimu-lation and a heptapeptide somatostatin ana-logue TT-232. „Peptide receptors from geneto therapy” International Symposium,2001. július 29-augusztus 2, Montreál, Ka-nada (poszter); Pethõ Gábor, Almási R.,Szõke É., Szolcsányi J.: Anandamid,resiniferatoxin és analgetikumok hatása anociceptív hõküszöbre; Barthó L., BenkóR., Lázár Zs. Illényi L., Horváth Ö. P.: Akapszaicin mozgató hatása humán vastag-bélen. A Magyar Élettani Társaság LXVI.Vándorgyûlése, 2001. június 6-8, Szeged(elõadások); Almási R., Pethõ G.,Szolcsányi J.: Measurement of the noxiousheat threshold: a novel approach to themeasurement of the analgesic/antihype-ral-

gesic effects of drugs. 23rdAnnual Meetingof the European Academy ofAnaesthesiology, 2001. augusztus 30-szeptember 1, Graz, Ausztria (poszter); AMagyar Élettani Társaság LXVI. Vándor-gyûlése, 2001. június 6-8, Szeged (posz-terek); Pórszász Róbert, Porkoláb Á.,Ferencz A., Szolcsányi J.: Acapsaicin okoz-ta vazo-konstrikció vizsgálata izolált éren.Szõke Éva, Czéh G., Seress L., SzolcsányiJ.: Anandamid által kiváltott elhúzódómitokondrium-károsodás vizsgálata pat-kány trigeminális ganglionsejtekben.; Ja-kab Balázs, Reglõdi D., Józsa R., Tamás A.,Görcs T., Szolcsányi J., Németh J.: Nagy ér-zékenységû vazoaktív intesztinális polipep-tid (VIP) radioimmunoassay kidolgozása ésalkalmazása szöveti hormonszint meghatá-rozásokra.; Németh József, Thán M., PeitlB., Oroszi G., Szolcsányi J., Szilvássy Z.:Streptozotocin kezelés következtében kiala-kuló diabetes hatása a szenzoros neuropep-tid felszabadulásra és a gyulladásgátlás me-chanizmusára patkányban.� Ösztöndíjak:Dr. Pintér Erika elnyerte a Békésy Györgyösztöndíjat 2001. szeptember 1-tõl 3 évig.Dr. Helyes Zsuzsanna, Dr. Pethõ Gábor ésDr. Pórszász Róbert a Bolyai János ösztön-díjat nyerték el 2001. szeptember 1-tõl 3évig.� Külföldi kutatási támogatás:Dr. Pintér Erika elnyerte „Wellcome TrustInternational Research DevelopmentAward”-ot, 2001 októbertõl 3 évre.

Az Egészségügyi Fõiskolai Karról

Az Egészségügyi Fõiskolai Kar a Laterumszálló B épületének 3. és 4. emeletét kollé-giumi célra megvásárolta. További bõvítésilehetõség is fennáll. A vásárlással a Kar Pé-csi Képzési Központjának jelenlegi kollégi-umi férõhelygondjai jelentõsen csökkentek.A 2001. évi pedagógusnapi ünnepségen aPécsi Tudományegyetem EgészségügyiFõiskolai Kar három munkatársa részesültkitüntetésben:� az oktatási miniszter Magyar Felsõok-tatásért Emlékplakett elnevezésû kitünte-tését vette át dr. Illei György fõiskolai tanár,az Egészségügyi Fõiskolai Kar tudományosés fejlesztési fõigazgató-helyettese, az Ápo-lástudományi Intézet igazgatója. � Rektori Dicséretben részesült UlrichSabine, az Egészségügyi Fõiskolai Kar fõ-igazgatói hivatalának igazgatási ügyintézõje.� Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár, azEgészségügyi Fõiskolai Kar Diagnosztikai

és Menedzsment Intézetének igazgatójaKarunk Hallgatói Önkormányzatának elis-merését, „Az év legnépszerûbb oktatója”címet nyerte el.� Karunk Hallgatói Önkormányzata a„Pécsi Tudományegyetem EgészségügyiFõiskolai Kar Hallgatóiért” emlékplaket-tet e tanévben dr. Mészáros Lajos fõiskolaitanár, oktatási fõigazgató-helyettesnek ado-mányozta.� Az Egészségügyi Fõiskolai Karra nyertegyetemi tanári kinevezést dr. Bódis József,a Baranya Megyei Kórház Szülészeti ésNõgyógyászati osztályának fõorvosa és dr.Sulyok Endre, a Baranya Megyei KerpelFronius Ödön Gyermekkórház igazgató fõ-orvosa, a Védõnõ szak vezetõje 2001. júli-us 1-jétõl kezdõdõen. Ugyanezen idõtõlkezdõdõen kapott fõiskolai tanári kineve-zést dr. Hartmann Géza, az ÁOK ÉlettaniIntézet tudományos fõmunkatársa. � Az Egészségügyi Fõiskolai Kar Taná-csa dr. Tahin Tamás fõigazgató elõterjeszté-se alapján dr. Mészáros Lajos ny. fõiskolaitanárnak „emeritus fõiskolai tanár” címetadományozott.� 2001. augusztus 14-én dr. Illei Györgyfõiskolai tanár, az Egészségügyi FõiskolaiKar tudományos és fejlesztési fõigazgató-helyettese, az Ápolástudományi Intézetigazgatója képviselte karunkat dr. Tahin Ta-más fõigazgató megbízásából Gyõrött azEgészségügyi Szakdolgozók Országos Kon-ferenciáján.� 2001. szeptember 1-jével dr. Nagy Júliaegyetemi adjunktust oktatási fõigazgató-he-lyettessé, dr. Kránicz János egyetemi tanárt,a PTE EFK Fizioterápiás Intézetének(Pécs) igazgatójává, dr. Figler Mária fõis-kolai tanárt a PTE EFK Humán Táplálko-zástudományi és Dietetikai Intézet (Pécs)igazgatójává, dr. Sulyok Endre egyetemi ta-nárt a PTE EFK Egészségfejlesztési és Csa-ládgondozási Intézet (Pécs) igazgatójává,dr. Tárnok Ferenc fõiskolai tanárt a PTEEFK Ápolástudományi Intézet ÁpolástaniTanszék (Zalaegerszeg) tanszékvezetõjévé,dr. Horváth Boldizsár fõiskolai tanárt a PTEEFK Ápolástudományi Intézeti SzülésznõiTanszék (Szombathely) tanszékvezetõjévé,dr. Kelemen János fõiskolai tanárt a PTEEFK Diagnosztika és Menedzsment IntézetOrvosi Laboratóriumi Analitikus Tanszék(Kaposvár) tanszékvezetõjévé nevezték ki.

AFül-Orr-Gékeklinikáról

� A Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egye-sülete Audiológiai szekciójának vándor-

42


gyûlését 2001. szeptember 6-8. között ren-dezték Pécsett. A Vándorgyûlés házigazdá-ja dr. Pytel József professzor, a PTE ÁOKFül-Orr-Gégeklinikájának igazgatója volt.A kogresszus fõ témája az objektívhallásszûrés volt, ennek egyik formája azotoacusticus emisszió mérése.Nagy öröm, hogy David Kempet, az otoa-custicus emisszió felfedezõjét is üdvözöl-hettük városunkban. Dr. Kemp Londonbandolgozik és kongresszusunkon referátumottartott. A kongresszus rangját emelte, hogyFerdinando Grandori professzor is jelenvolt Milánóból.A kongresszusra jelentkezett szakembe-rek száma meghaladta az ötszáz fõt. Aszakmai program mellett kellemes társa-sági programokat is szervezett a rende-zõség.� Az Európai Audiológus TársaságokSzövetsége (EFAS) 2001. szeptember 16-20. között rendezte ötödik kongresszusátBordeaux-ban. A 25 nemzet audiológiaitársaságait összefogó szövetség meghívtarendezvényére dr. Pytel Józsefet, a pécsiFül-Orr-Gégeklinika igazgatóját.

Az Orvosi Genetikai ésGyermekfejlõdéstani Intézetbõl

� Dr. Aszmann Mária 2001. május, júniusés július hónapokban a Bécsi EgyetemiGyermekklinikán egyéni továbbképzésenvolt. Részt vett – és errõl oklevelet szerzett– egy új fizioterápiás módszer, a TAMOkurzusán.

AGyermekklinikáról

� Aklinika rendezte meg a Magyar Gyer-mekorvosok Társasága 2001. évi Nagygyû-lését. Anagygyûlésen dr. Weisenbach Jánosegyetemi docens „Képalkotó vizsgálatokcélszerû kiválasztásának jelentõsége” cím-mel felkért referátumot tartott. A klinikamunkatársai összesen 24 poszter bemutatá-sával vettek részt a rendezvényen.�AMagyar Gyermekorvosok Társasága ésa Magyar Endokrinológiai és AnyagcsereTársaság Gyermekendokrinológiai Szekci-ójának Tudományos Konferenciáján (Hor-tobágy, Máta, 2001. május 18-19.)Hermann Róbert „Molekuláris genetikaimódszerek alkalmazása az endokrinológiaidiagnosztikában” címmel, Erhardt É.,Czakó M, Molnár D., Kosztolányi Gy., Sol-tész Gy. „Beta3-adrenoreceptor gén poli-

morfizmus elfordulása kövér gyrmekek-ben” címmel tartottak elõadást. � Dr. Decsi Tamás docens három poszterbemutatásával vett részt a 42nd AnnualMeeting of the European Society forPediatric Research kongresszuson Helsin-kiben 2001. augusztus 5-8-án. 1. Decsi T.,Minda H., Hermann R., Kozári A., ErhardtÉ., Burus I., Molár Sz., Soltész Gy.: Fattyacid composition of plasma lipid classes indiabetic children. 2. Decsi T., Molnár Sz.,Burus I., Minda H.: Fatty acids in erythro-cyte lipids in term infants aged 2-12months. 3. Decsi T., Tjoonk H. M., MolnárSz., Wildeman J. A. L., Bakker R. R., Had-ders-Algra M., Fuskiet F. A. J., Boersma E.R.: Trans and polyunsaturated fatty acids incord blood vessel wall lipids. Decsi doktorta kongresszuson a társaság vezetõségi tag-jává választották. � Dr. Decsi Tamás docens részt vett a 4th

Steering Committee Meeting of theEuropean Union Project „Nutraceuticals fora healthier life: n-3 polyunsaturated fattyacids and 5-methyl-tetra-hydro-folate” ren-dezvényen a norvégiai Sandefjordban2001. szeptember 2-án.� AMagyar Gasztroenterológiai Társaság43. Nagygyûlésén (Balatonaliga, 2001. jú-nius 5-9.) Fülöp Szilvia, Tárnok András,Farkas András „A gyermekkorban végzettendoszkópos vizsgálatok sajátosságai” cí-mû elõadással szerepeltek.� A VIII. Gyermektraumatológiai Ván-dorgyûlésen (Debrecen, 2001. június 15-16.) Oberritter Zsolt, Farkas András, Ju-hász Zsolt „Gyermekkori elasztikus velõûr-sínezés. Tapasztalataink, alkalmazási terü-letek” címû elõadással szerepeltek.� A The 9th International Congress ofCleft Palate and Related CraniofacialAnomalies rendezvényen (Göteborg, 2001.június 25-29.) a klinika egy poszter bemu-tatásával (Nyárády Z., Pásztor E., Olasz L.,Szabó Gy.: Submental endotracheal intub-ation in orthognatic surgery), valamint egyvideó bemutatással (Nyárády Z., Pintér A.,Olasz L., Vástyán A., Lovász M., KopcsányiG., Vincze O., Kárpáti M., Eperjesi B.:Clinical practice of Pécs cleft lip and palateteam) vett részt.� Dr. Vástyán Attila egyetemi tanársegéd2001. május 7-június 24. között az EgyesültÁllamokban (Akron – Ohio, Philadelphia)tanulmányúton vett részt, az ajak- ésszájpadhasadék szekunder mûtéteinek kér-dését tanulmáyozta.

Az Egészségügyi Informatikai Központból

Az Egészségügyi Informatikai Központ atelefonos szolgáltatások igénylésével kap-csolatos információit kibõvítette azIntraneten, melyek az Intranet/Informatika/Szolgáltatások webhelyen találhatók meg.Egy új szolgáltatást kínálunk, amely ahttp://dynamic.aok.pte.hu/telefon közvetlencímen érhetõ el. Az oldal segítségével az in-tézetek és a klinikák a leggyakrabban elõ-forduló telefonos szolgáltatásokkal kapcso-latos munkálatok megrendeléseit azIntraneten keresztül tehetik meg, ezzel isgyorsabb és pontosabb információkat bizto-sítva a munka elvégzéséhez.A weboldalon megtalálható még egy olyanfunkció, mellyel bárki meg tudja változtatniaz adatait (ellenõrzött formában) a webestelefonkönyvben.

Az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetbõl

� Dr. Palkovics Tamás PhD hallgató 5 hó-napos tanulmányúton vesz részt azInterCell/CISTEM Biotechnologies bécsilaboratóriumában.� A 2001. július 2-6. között Opatijabanmegrendezett „VIII International Congressof Reproductive Immunology” rendezvé-nyen dr. Szekeres-Barthó Júlia egyetemi ta-nár „Intacellular mechanisms involved inPIBF action” címmel elõadást tartott, mely-nek szerzõi: J. Szekeres-Barthó, N. Kozma,T. Palkovics, G. Pár, B. Polgár. Akongresz-szuson az intézet további 3 poszter bemuta-tásával képviseltette magát. 1. B. Polgár, J.Szekeres-Barthó: Western Blot analysis ofurine obtained from normal and patho-logical pregnant women; 2. L. Szereday, A.Barakonyi, P. Varga, J. Szekeres-Barthó:Gamma/delta T cell subsets in pregnantwomen with or without risk for threatenedpremature pregnancy termination; 3. T.Palkovics, J. Szekeres-Barthó: PIBF recep-tor expression by lymphocytes.� Az intézetben TDK munkát folytatóKozma Noémi VI. éves hallgató (témaveze-tõje: dr. Szekeres-Barthó J.) a „11th EFISMeeting on Signals and Signal Processingin the Immune System” (Pécs, 2001. szept.3-5.) nemzetközi kongresszuson „Signaltransduction pathways used by pro-gesterone induced blocking factor (PIBF)”címmel posztert mutatott be.

43


� Dr. Nagy Gábor PhD hallgató azAmerican Society for Microbiology 101st

General Meetingen (2001. máj. 19-23.,Orlando, FL) a következõ posztert prezen-tálta: G. Nagy, U. Dobrindt, G. Schneider, J.Hacker, L. Emõdy. Loss of the RfaH Regu-lator Protein Results in Reduced SerumResistance and in vivo Virulence of anUropathogenic E. coli Strain.

Az Orvosi Kémiai Intézetbõl:

� Dr. Tóth Gyula egyetemi tanár és dr.Molnár Péter egyetemi docens elõadásbantársszerzõként, valamint poszterrel szere-peltek a 2001. június 9-12. között Athénben„New Anticancer Agents” címmel megren-dezett nemzetközi szimpóziumon. Elõadás:J. Molnár, I. Mucsi, J. Hohmann, T. Kiss, P.Molnár, G. Tóth, T. Thalhammer, D.Sharples and N. Motohashi: New Com-pounds to Reverse Multidrug Resistance ofCancer Cells. Poszter: P. Molnár, G. Tóthand J. Molnár: Carotenoids to ReverseMultidrug Resistance of Cancer Cells.� Dr. Molnár Péter egyetemi docens résztvett a Magyar Kémikusok Egyesülete általszervezett szerves- és gyógyszerkémiai tár-gyú vegyészkonferencián 2001. június 27-29. között Hajdúszoboszlón. A konferenci-án a következõ intézeti poszterek bemutatá-sára került sor: Molnár Péter, Deli József,Tóth Gyula, Adrian Häberli, HanspeterPfander: Az 5,6-diepikarpoxantin 9Z-, 9’Z-, 13Z-, 13’Z, 15Z- és néhány di-Z-izomerjének elõállítása; szerkezet- éskonfigurációmeghatározásuk; Lóránd Ta-más, Molnár Péter, Deli József, Tóth Gyu-la: Néhány szeko- és apokarotinoid FT-IRspektroszkópiai vizsgálata.� Dr. Deli József egyetemi docens résztvett a 6th SYMPOSIUM ON INSTRU-MENTAL ANALYSIS konferencián, me-lyet Grazban június 24-27. között rendeztekmeg. A konferencián a következõ intézetiposzterek bemutatására került sor: Bakó, E.,Deli, J., Tóth, G.: HPLC Study on thecarotenoid composition of calendulaproducts; Bujdosó, Á., Klesch, A., Deli, J.,Tóth, G.: Investigation of the carotenoidcomposition of frozen and cookedvegetables; Tamás Lóránd, Péter Molnár,József Deli, Gyula Tóth: FT-IR Study ofsome seco- and apocarotenoids; NinaGrobuschek, Lawan Sriphong, Martin G.Schmid, Gerald Gübitz, Tamás Lóránd,Hassan Y. Aboul-Enein: Chiral separationof bioactive cyclic Mannich ketones byHPLC comparing cellulose derivative and

cyclodextrin based phases.� Dr Lóránd Tamás egyetemi docensrészt vett a a Magyar Kémikusok Egyesüle-te által szervezett Hungarian-German-Italian-Polish Joint Meeting on MedicinalChemistry konferencián Budapesten, 2001.szeptember 2-6. között. A konferencián akövetkezõ intézeti poszterek bemutatásárakerült sor: Tamás Lóránd, Erzsébet Ôsz,Tahsin M. Al Nakib: Synthesis, NMR andAntifungal Study of E-3-Arylidene-1-tosyl-1,2,3,4-tetrahydro-4-quinolones; Tamás Ló-ránd, Béla Kocsis, Gergely Nagy, LászlóPrókai: Antifungal cyclic Mannich ketones:Microbiology and structure-activitycalculations; Tamás Lóránd, FerencHollósy, György Kéri, Miklós Idei: HPLCcharacterisation of Mannich ketonelibraries of antimicrobial activity.Relationship between their hydrophobicityand cytotoxic activity; Nina Grobuschek,Martin G. Schmied, Gerald Gübitz, TamásLóránd: Chiral separation of bioactivecyclic Mannich ketones by HPLC usingcellulose tris(3,5-dimethylphenylcarba-mate) columns.� A Balaton Symposium ’01 on High-performance Separation Methods kong-resszuson – 2001. szeptember 2-4. Siófok –az intézetbõl dr. Ohmacht Róbert, dr. DeliJózsef és Boros Borbála vett részt. A részt-vevõk a következõ posztereket mutatták be:G. Gyetvai, R. Ohmacht: High-loaded RPstationary phases: Preliminary results; B.Boros, R. Ohmacht: Simultaneous determi-nation of oxidised and reduced glutathione;Deli, J., Tóth, G.: Investigation of thecarotenoid composition of paprika paste. Akonferencián a következõ intézeti poszterbemutatására is sor került: Ferenc Hollósy,Tamás Lóránd, László Õrfi, Dániel Erõs,György Kéri, Miklós Idei: HPLC forcharacterisation of the relationship betweenhydrophobicity and cytotoxic activity.Application in the case of Mannich ketonelibraries.

APsziciátriai és Orvosi Pszichológiai Klinikáról

� 2001 júliusában dr. Fekete Sándoregyetemi docens Münchenben részt vett azEU Mentálhigiénés Kooperációs megbe-szélésén.� 2001. szeptember 20-23. között abudapesten megrendezett CINP Kongresz-szuson posztert muatott be dr. Gáti Ágnesegyetemi adjunktus, dr. Tényi Tamás egye-temi adjunktus és dr. Osváth Péter egyete-

mi tanársegéd.� 2001. szeptember 27-29. között a Nem-zetközi Kifejezéspatológiai Társaság(SIPE) harmadik Magyarországi kollokviu-mán elõadást tartott dr. Tényi Tamás egyete-mi adjunktus és dr. Simon Mária egyetemitanársegéd.

ASzívgyógyászati Klinikáról

� Dr. Tóth Zsolt a 2001. évben elnyerte 3éves idõtartamra a Magyar TudományosAkadémia által létérehozott Bolyai Jánoskutatási ösztöndíjat.� 2001-ben Kaposvárott, a PATE Diag-nosztkai Központ újonnan átadott állatkí-sérletes mûtõjében elkezdõdtek az „Új el-képzelés a nyitott szívmûtétek és az együttalkalmazott extracorporalis keringés soránlétrejövõ agykárosodás mibenlétérõl” címûtudományos munka keretében a sertésekenvégzett intracardialis mûtétek. A projekt té-mavezetõje dr. Tóth Zsolt, idõtartama négyév. Atematikus OTKAvalamint FKFP ösz-szesen 12 millió forinttal támogatja.

ASzülészeti és Nõgyógyászati Klinikáról

� 2001. augusztus 30.-szeptember 1. kö-zött Balatonalmádiban zajló EuropeanAssociation of Gynaecologists andObstetricians (EAGO) MagyarországiSzekciójának XI. Kongresszusán felkértelõadást tartott dr. Szabó István egyetemi ta-nár „A menopausa jelene és jövõje” cím-mel.� 2001. szeptember 7-9. közöttBalatonöszödön a közép- és kelet európaivolt szocialista országok részvételével „ANõk Reproduktív Egészségérõl” címmelkongresszust tartott a klinika, melynek el-nöke dr. Szabó István egyetemi tanár volt.� Dr. Gõcze Péter adjunktus 2001. június18-án sikeresen védte meg a „Normál és da-ganatos szövetek szteroid hormon szintézi-sének intracelluláris szervezõdése ésglikoprotein termelése” címû doktori disz-szertációját (az MTA doktora).� Dr. Gõcze Péter adjunktus a „Cytotoxiceffect of cigarette smoke alkaloids inhibitthe progesterone production” (Eur. J. Obs-tet. Gynecol. 93:77-83, 2000.) szakcikkért aPTE-ÁOK-on „Az év legjelentõsebb szel-lemi alkotása” díját nyerte el.� Dr. Gõcze Péter adjunktus BékésyGyörgy Posztdoktori Ösztöndíjat és HolubJózsef Kutatói Ösztöndíjat kapott.� 2001. szeptember 6-8. között Szegeden

44

megrendezésre kerülõ Magyar Szülészet Nõ-gyógyászati Ultrahangos Társaság VI. Nem-zeti Kongresszusán dr. Arany Antal egyetemiadjunktus referátumot tartott melynek címe:3D ultrahang szülészeti alkalmazása. Dr.VizerMiklós egyetemi tanársegéd elõadást tartott„Direkt magzati szteroid kezeléssel szerzetttapasztalataink” címmel.

Az Urológiai Klinikáról

� Május 4-én Debrecen adott otthont a Fia-tal Urológusok II. Angol Nyelvû Fórumának.

A rendezvényen dr. Beöthe Tamás„Difficulties in diagnosis of kidneychondrasarcona” és dr. Fariborz Bagheri „Arare complication of retroperitoneal sepsis”címmel elõadást tartottak, az elõadókat dr.Buzogány István adjunktus készítette fel.� Május 11-én a PAB-ban rendezettOnkológiai Fórumon dr. Farkas László do-cens „Változó szemlélet a heredaganatok terá-piájában” címmel tartott felkért referátumot.� Klinikánk aneszteziológusai több kon-ferencián vettek részt, dr. Tornai Zoltán aSopronban, május 11-12-én megrendezett

Fiatal Anaesthesiológusok Országos Kon-ferenciáján, dr. Szénás Máthé Jenõ pedig aBalatonfüredi Kardiológus Konferencián.� Évek óta rendszerdesen megrendezésrekerül a Magyar Urológus Társaság és a Sze-gedi Akadémiai Bizottság rendezésében aRoche Magyarország Kft. támogatásával azUroonkológiai Továbbképzó szeminárium.A Club Tihanyban június 15-én tartott üléstémája a hólyagdaganatok diagnosztikája,klinikuma és terápiája volt. Dr. SomogyiLászló docens „BCG és lokális kemo-therápia” címmel tartott elõadást.

Documents

és Romhányi György (1905-1991)