,

ÜipestÍ HetytörténetÍ,

Ertesítő

1996. szeptember III. évfolyam 5. szám

Az új pesti felnőttok tatásközpontja

Az egykorí Attila utcai iskola képe 19l0.ben

l *

Ujpesti Helytörténeti Ertesítő 199ó. szeptember

Hirmann Lászlo:*

Feiezetek az Úipesti Íel nőtt.oktatástörténetéből...

A főváros negyedik kerületének egyik fiataliskolája a Bródy Imre Gimnáztum. Az oktatásiintézmény ezen a néven csupán néhány éveműködik, és ezért sok tősgyökeres újpesti kapta fela fejét hitetlenkedve még a közelmúltban is, ha aLétezésérőI értesült.

Mára a gimnázium egyre ismertebbé válik ahelybeliek körében, és ebben szerepet játszik az is,hogy elődjei révén szép hagyományokkal büszkél-kedhet. Az iskola történelme mélyen gyökerezikÚ3pest históriájában.

A település, amely alig múlt 150 éves, a XIX.század utolsó harmadában indult fejlődésnek. Azitt megtelepedő polgárok jogos igénye volt, hogygyermekeiket legalább a betűvetésre megtanítsák.Ennek megfelelően kezdetben csupán alsó fokúiskola mííködött a községben. Idővel azonban afe|nőtt generációk szívében is felébredt a tudásiránti vágy, és ezzel megszületett az újpesti felnőtt-oktatás.

1895-berr Székely Henrik tanítő saját elhatiáro-zásábő| egy új iskolai csoportot indítoff, felnőttekszámára.

Bár a vállalkozásnak nagy sikere volt, egy.évután anyagi okok miatt félbeszakadt a tarrítás ésezze| egyutt megfeneklett az újpesti felnőtt-oktatásügye is.

Csupán a XX. század elejón, az immát városiÍangra emelt település gondolhatott arra, hogyiskolát teremtsen a felnőtt polgárok számfua.1910-ben, az akkor már öt éve működő fiúgimnáziumkebelén beltil hozták létre a munkások tagozatáú. Atanítás az (Ij intézményben díjtalan volt, amely alegszegényebb rétegek számára is lehetóvé tette azőrák lál,togatását. október végé'től ápritis végéiglátogathatták a .hallgatók az órákat, a hosszú .téliestéken sokszor nyolc óra után is folyt a tanítás.

Az e|ső világháború, valamint az azt követőnehézségek miatt ez a bíztatő kísérlet is kudarcbafulladt. A két háború közötti időszakban nincsnyoma újpesti felnőtt-oktatási intézménynek,valőszíníj|eg a gazdasági világválság is szerepet* A szerző tanár, a Bródy Imre Gimntízium igazgatóhelyettese.

játszott abban, hogy nem működött egy hasonlóíntézmény.

I945-ben, a második világháború vége utánnagyon hamar napirendre került a kérdés. Ez évnovemberében, fő leg po l i t ika i okok miat t ,kormányrendelet született, amely a dolgozókszámára felállítandó gimnáziumok létesítését írtaelő. (11.13011945) Az indoklás szerint lehetőségetakartak teremteni azon fe|nőttek továbbtanulására,akik ,, önhibájukon kívül ' ' nem szerezhettekközépiskolai végzettséget. A kétségtelenül nemescélhátterében azonban ott lapult a politika is. Aformálódó ú,j kozhatalomnak, ós azon belül aba lo lda l i erőknek széles t ömegbáz isra vo l tszükségük, és ezzel az intézkedéssel is a munkás-rétegek biza|mát igyekeztek megnyemi.

A koncepciónak megfelelóen Újpesten, mint,,munkásvárosban'' is tervezték egy ilyen iskolafelállítását. Már 1946 januárjátő| működött kétosztá|y, afféle előkészítőként. Itt az elemi iskolát,illetve a polgárit végzetteket.fogadták. Az űj típusúiskola megnyitására azonban csak 1946 Szeptem.berében - most ötven éve - került sor.

Keresztury Dezső, a korrnány vatrlás-.és .köz-oktatás ü gy i miniszt ere 1 9 46 sze:ptern:berébenavatta fel azíj.intézményt. amely ,,ideig1enesen,, aKönyves Kálmán.Girnnázium épületében'kapotthelyet. (Ekkor még nem sejtették,'ho€y .ez.azállapot hosszú évtizedekre állandósul .rnajd.) .Akultuszminiszter személyes jelenléte volt a bi.zo-nyíték arra' hogy az akkori kormányzat kiemeltenkezelte a fetnőtt-oktatás kérdését.

A dolgozók számára feiállított osztályokban atanítást a gtrrnániam tanári karavégezte, és csupánegy tagozatvezető működése jetezte az irftéz-.rnényen belüli kültinállást. A gi'mnázíum igaz-gatója ekkor Farkas István volt. Mivel a .gir'rrná-zium még nyolc osztályos."oktatási intézmény volt,a dolgozók számára indított osztályok az ötödikévfolyammal kezdtek. Ennek osztáIyfőnökeBorsányi Károly dr. volt, míg a hatodik osztá|yélén Kalavszky István állt. A hetedikeseket Gálos

199ó. szepteniber Újpesti Helytörténeti Értesítő

Ferenc vezette. Erettségire készü1ő nyolcadikosztály ebben az évben még nem volt. Ezen felülg imnáz iumi e lőkészítő is indul t a tanuln iszándéko zó felnőttek számár a, ( Az . előkészítőfelelt meg az első négy évfolyamnak, hiszen azanyakönyv tanúsága szerint'elsős és másodikostanuló is akadt, igaz, csak egy-egy fő).

A 1z9 je lentkező vezetésével dr . MőbiusIzabeLla tanárnőt bízták meg, aki az egyiklegjelentősebb újpesti tanáregyéniség volt. 1Életealkonyán AD HONOREM ÚrpBsr kitüntetésbenrészesült.)

A felsóbb évfolyamokba beiratkozottak száma aképzési forma népszerűségét je|ezte. Az |946szeptemberében induló három osztályba összesen75 feLnőtt iratkozott be. A gimnázium óvköny-veinek tanúsága szerint az első óvfolyam hallgatóikörének foglalkozás szerinti megoszlása igenvegyes képet mutatott: volt közöttük kisiparos'tisztviselő és segédmunkás is. Legalább ilyen tarkaképet mutatott a tanulók életkora. A beiratkozásiíveken érdekes adatokat tüntettek fel. Miveldolgozók iskolájáról volt szó, az egyik rovat a

,,Kenyérkereső foglalkozáS'' címet viselte. A korszokásainak megfelelően fontos információ volt adiák val lásának feltüntetése. A háború utánik özhangu1atra je11emzően a be i ratkozóknakhivatalos rendőrségi okirattal kellett igazolniuk apolitikai megbízhatóságukat.

Az étettségi bizonyítvány gyors megszerzéseérdekében úgy alakították ki a tanrendet, hogy ahallgatók egy év alatt két évfoiyam tananyagátvették át. osztáLyonként 6 hónap tanulmányi időthatároztak meg, így az éy két részre oszlott: egytéli szemeszterre (szeptembertől februárig), és egynyárira (márciustól augusztusie). A diákok ,,évvégén,,, azaz a 6 hónapos szorgalmi időszaklezá-rása után összefoglaló vízsgát tettek, amelynektételeit magyar, matematika, valanrint választottnyelv témakörökből állították össze. A vizsga-köteleseken felül azonban olyan tárgyak is szere-peltek a tanrendben, mint a hit- és erkölcstan, föld-és néptajz, természettan, sőt latin nyelv is.

Az iskola vezetése sietett megnyugtatni a jelent-kezőket, hogy ,,A dolgozók iskoláiban nyert bizo-nyítvány a rendes korriak nyilvános jogú iskolái-nak bizonyítványávaL azonos értékíi.,, Ezen ténymellett az iskola legfőbb vonzerejét az jelentette,hogy a tanítás teljesen ingyenes volt.

A dolgozók gimnáziumának megindítása gyti-

l3

Á mágyat kotB{ny t9,{5. nov' 2l.én kelt.lr.t30/t945. 'vt E' $. rad€lété.

"e! az'u. n.-bolgozók l!íolátnsk |é|eríté3et rend€lt€ él, Ezet oz blolák Lözép.

Íekü veov kózé!.isko|aÍ taDulEányo}' Íolyta(á'áÍa nyult!trat lebetórégel azok.

nok g t;l.nott dolgorolnak, aktk önhlbájulon t(lvtll nem 'zétabettek l|Y€n b*o.

Ial végzettséget'i notjozot tskoláiban óttr|ában naptárl éYenhénl két o*tálY végaheló

ul, a tanulmá-nyi |do osztátyanként |egrlább ti t}óBaP. Á betl TÍóL szlmi át|ag 2l.

A tinulá' te|j.esen ingyenis. Á Dotgo'óL iskoláíban nyeÍl bizoíY|lvány a ren..'déslorúak nyit"rnos1jlt iskolálnak btzonyitványáv6l'szoíog iÖgo3tlványt..d.

tuté'atün*bon l9i6. szeptemberébéÍ múködótt a dolgozót gimnázlumálik v.'

vl.. vlÍ' osztálya és a gimE. e|ókész(tó tBníolylD Lét o!z|ály. {€gY ogttály áteleEi iskolát, egy o5itálY a prlgárÍ i3bolát végzettet 'zónó'.}.

Az u. n' téli tánéY Íontosrbb eseményel|. Beiratás öuqusztui 28, 29., évnyitás gzP-ptsEbg 5' A tanÍlár Ledele 'zep..tembeT

6. Fé|év november 30' ÉvvfuÍ össz€íog|llások 1917' ÍebruÁT 2|, x2' 11.Bl'onyítványoe(Á. |ébruár 2!'ÉD. A lanitd! szombat k|vételóvel égté s.tól g.ig'

Az €}ókészttl tünfolyan vlzsgála|at l9,l7. ÍebnáÍ 27,' 28.. náÍclu3 l'A isuttdtt a dtmaziont tanáÍl t*tülgt tagjn| lótt,lh €l. vézetó| szrtta

Gluh.Ar u. í. nyárt tenév tg{?. nárc'u' '6.án kg'dódótt. M€güyílt ! dolgo'ók

gimn&luma tv.' vl'' vlr'' Vllt. oszt{lya ér mÁrc|uB 26.án a gim. e|ó|.észltó tanjiotyab t*t o3ztálYa. Ezebb€n 8r osztátyolban ,elenleg ts Íolylk a lan|tá. Éröugu3ltül bövába|r lé,ezodlk b..

ts€iratkozott| l9.

v. o!'lálY'

Öszlólyfónök: BoÉdny| Kártty dt.

t{ltú.nó ren.lúl BakattY EE6ébet, llollöl El€gnóÍ8'Jeles Íendot Gede Mlklór'Jl tendü: schnittel Nároly, szószi Mihály'Etégsége5 rendú| llyé6 Lá;zló. KukuB|k Teréz, RÁc EIz3ébet| Trgllovlcr

Jtz3eÍ. zsoBbok lstván.Elégtelenl _Kimaradt: Pozsonyi VllB!.Hoss'as mulis'táia mtclt nen orztálYo'va! B|e!ÍgkY Ant.l' GrílDzvelg

Gszkár. Hózer sáBdor, JaDda KóÍoly, Kotárii Jlzseí, stedlnc8ek Elgrnér, s2ék9rÍ

Lásló, ToELó Jórr€l.

Belratlozott: 32.

lll o'ttótY.

os'iólYfönók: Ka|rv!'ky I'tvá!

Kilűnó Í&dül Jáncal Mik|ós' szaÍ}s Ká'oly.Jeies ienao. Gálhldl Tlbor. palástt llonr, Tlh!!Y| l(láÍa,

Jó rendül Csomós Ferenc, Galgócl Józ!eí, N6loc6ry Mhgda, MaÍkö Jó$aí'

ltv Ferenc. Princz GabÍÍella.".' . n.';;;t;";-;o.|ü. c"inkoto t|oaa, Gái vilmos, IlYér Etzséb.t, l.adÍ.2|r,de9z

r.as"ro, N.agy lutos. Rücker Ferenc Slrób| Géró. vldovics FéToDc, Nágy L.'r' 1I'

Elégtelenl Bendo Károly'RiJaraat, caönd$ Klá;Á, Nt'3 lrén. Mlschl sándoÍ, MÖ|núr István'

iiorszas nulasztás Eüalt nW osztátyozva! Bertr Jótse', Gr|m Á!d!{9'

Naldor JT?seÍ, Sándor tlona, v8lentlnyl GYula'

M.ghalt: st€la€Í sárdomT'

YII' o'rtály.

osztály'ónölc' Gálo' FgÉncBéirstkozott: 2,l.

Kitún6 retrdü: -

J"les rendüi _

Jó rendú: BeRbó sándor' Budincsúca ÁBdot. Fehér Tivadar, FÍankfuTletMiLlós. Haragti Sándoroé. Homolya József, HrepLa lloüa, Nósé|h AtáJo., Ö'2lFozálta, Papp Gyó'gy, Páglor Katalin, sinkalavltt Béla. zombód o|tó.

E|égséges rendúl Arati Lajos, Bani Jó'8eí' Bhchr tmré, '(eménéi Jáno3,se|oeci lstviin,'völentinyl Lás'ló' Végvúrt JózseÍ'

Elégtelen: Nagy lmre.Kimó'adt| Kl&jnyák Józgeí' vét€k Artel.HÖsrza! muln'ltáí Biatt sem oszlÁlYozvel Boroi Pál.

GlBnáz|uml e|ó}ást|tö l'nto|yre

El9mí isholát végzettek csoportja,

BéíIalko2ott összét€n:

os'tályíónök; M6b|n! lzabolla tL'

vjzsgálatol lettt *0lígtelen egy lárgybólElégt€len 2*{ térgybólEléglelen 4.nél tiibb táÍgyból

Eletni j3kolát végzettek csoPortja. osztálylósökl M6b|us lzrb.|li dn

leíratkozott összesen _ 6{vizsgá}Etot tett 31

6530j

9t

2A

sik €I(el vizsgázott - _E!égteIen e9y |ÁÍ9ybó|Elégtel €n 2_{ táIgybólE|égt"len 1.nél több tóÍgyból *sileTrEl vl'rgáaott: * *

Újpesti tle|ytörténeti Értesító 199ó. szeptember

keresen átalakította a befogadó Könyves KálmánGimnázium é|etét is. Elóg, ha arra gondolunk,hogy ellentétben az akkori középiskolai rend-szerrel, a dolgozók osztályai koedukáltak voltak,azaz ifjű' hölgyek és urak egyaránt |átogatták azőrákaL Egy könyveses öregdiák visszaemlékezéseszerint a pedellus bácsi panaszkodott is a diríkok-nak, hogy mióta a dolgozők estig az iskola-padokban ülnek, azóta sokkal több a dolga, este istakarítania és fűtenie kell. A nappali gimnázi-umrnal való együttélés viszont előnyt jelentett adolgozók iskolája számára. A felnőtt hallgatókbemutató őrákat látogathattak, ezze| is gyarapítvaismereteiket.

A munka melletti 12 hónap tanulás, s a kétvizsga megfeszített ütemet követelt a tanulóktól.Ez lehetett az oka annak, hogy a hallgatók kérésérerövidesen áttértek a máshol megszokott 10 hóna-pos tanítási évekre. Az 1948-49-es tanévtőI már azúj rendszerben folyt az oktatás. A váItoztatás atanítás eredményességének a fokozását is szol-gá|ta, vaIőszíníileg ez lehet az egyik oka annak,hogy éves szinten 25 vo-os továbbtanulási aránytmutatott fel a dolgozók gimnáziuma. Tehát aziskola minden negyedik tanulója folytathattatanulmányait, még leendő orvosok, bölcsész- ésközgazdász-hallgatók is keriiltek ki közültik. Azmás kérdés, hogy abban az időben pol i t ika ikérdósnek tekintették, hogy minél több munkás-szátmaző,sit fiatalembert vegyenek fel egyetemre'vagy főiskolára. Hogy hányan szereztek diplomát avégén, anól hallgatnak a statisztikák. Ugyanakkorazt is meg kell említeni, hogy az év végi értesítők-ben és anyakönyvekben nem egy tanuló neve mel-lett szerepelt a megjegyzósek rovatban a követ-kező:,,Nagyobb szorgalomra intjiik.''

A 60-as években - elsőként az országban -beindult a tagozatos oktatás, ami lehetővé tette,hogy a több műszakban dolgozók folyamatosan,mulasztás nélkül járjanak iskolába. Az évtized másfontos váLtozást is hozott' hiszen lehetővé vált agimnázium önál lósodása. Ezt a tanulólétszámfelfutása követelte meg, a régi keretek között márnem volt biztosított az oktatás.

1962-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumtólkül önválva j ött létre egy új iskola, mégpedig',Dolgozók onáltó Gimnáziuma Estí és LevelezőTagozata,, néven. Az önállósult gimnázium elsőigazgatőja Péter Ernő' egy pécsi születésű tanárlett.

A két különvált iskola továbbra is egy épületbenműköd ö t t , azaz a , ,K önyves ' ' adott he lyet a,,Dolgozók''-nak. A tanári kar tagjai között voltakolyanok, akik mindkét hel5ren oktattak, de azigazgatőság már teljesen függetlenül működött.Külön tanári szobát alakítottak ki a dolgozókgimnáziumában oktatók számára a földszinten. Ateljesség igénye nélkül itt illik felsorolni néhányolyan új pe sti tanár e gy éni sé get, akik me gha tfu oztáka kerület oktatásügyét és kuItúráját. BacsaLász(ő,Birtalan Tibor. Bér Jenőné. dr. Fecske András.Sárfalvi BéIáné, Sárossy Istvánné, akik évtize-deken keresztti l tanítottak a Könyvesben és adolgozóknál is. De itt tanított fiatal tanárkéntPomázl LászLő, a Babits Mihály Gimnáziumnyugalmazott igazgatója, Varga Dezső, a BajzaUtcai Általános Iskola későbbi igazgatója és dr.Sipos Lajos egyetemi professzor.

Kezdetben esti és leveIező osztályokra oszlott ahallgatóság. Az oszt6t1yok heti 5 napban, jórésztdélután használhatták a gimná zium 21 tantermét.

Az iskola számos kísérletnek, reformnak isotthont adott. A 70-es évektől kezdve az országosPedagógiai |ntézettel karöltve dolgozták ki az űjleve lező tagozatos rendszert , amely het i kétkonzul tác iós napbó l á11t . Ez azon ha l lgatókérdekeit szolgálta és szolgáija a mai napig is, akikegészségügyi, családi, munkahelyi vagy egyébokok miat t nem részesü lhetnek más képzésiformában.

1975 szeptemberétől az egyik első osztálybankísérletet tettek az űn, integrált oktatás beveze.tésére. Az igazgató ekkor már Reinhard Béla volt.A tervek szerint a természettudományokat, mintegy külön műveltségi terület részeit tanítottákvolna oly móclon, hogy egy-egy órán mind amatematika, mind a fizika és kémia tanára jelenlett volna. A kísérlet azonban rövid életűnekbizonyult.

Az egyik legjelentősebb változás az iskolaéletében 1982-ben következett be. Miután az azállapot, hogy a gimnázium egy másik intézményépületében kapott helyet, már kezdett tarthatat-lanná válni (1946-ban ideiglenesnek terveztékezt!), a Dolgozók Gimnáziuma külon épületbeköltözhetett. Igaz, ez az épület sem volt teljesenönál ló, hiszen csupán a Megyeri ú't 20. a|atttalá|hatő általános iskolának az egylk leválasztottszámyárőI volt szó. Ta|án félrnegoldásnak minő-síthető mindez. hiszen ntindösszesen 8 tanterem

199ó. szeptember Újpesti He|ytörténeti Értesítő

f

felett rendelkez-hetet t az isko la,mégis hata lmaslépés volt ez azönállósodás útján.Cserébe az íntéz-mény felvállalta,hogy egyesü l azÚjpesten már többévtizede mííködőDolgozók nttalá-nos Iskolájával.

Egy évtizedenkeresztül ezltánanélkül működötta glmnazIÜmJ

hogy jelentősebbváItozás történtvolna életében.

A magyaror-szági politikai for-dulattal szinte egyidőben, még haazzal nem is szo-ros összefüggés-ben, de az iskola ismegújul t . Régenesedékes volt már,hogy az eddig csu-pán ,,Dolgozők,,-ként emlegetettgirnnázium nevetváIasszon magá-nak.

1991. január 1.jei keltezéssel ezek után vette fel az intézmény aBródy Imre Gimnázílm nevet. Ez a fontos lépésmár Kovács Árpádné igazgatőnő hivatali idejéreesik, aki a legttibbet tette azért, hogy az iskolanappali gimnáziummá váljon.

Ez a|épés csupán az első igazánje|entős e|moz-dulás volt a fejlődés útján. Hosszas utánjárás ésszeruezőmunka eredményeképpen a gimnázium azI992-es tanévet már egy új épületben kezdhette.Az Atti la utcai egykori általános iskola ürestantermei csupán a gimnázium számára voltakújak, hiszen a ktizel 100 éves falak meglehetősenÍossZ ál lapotban voltak. Ezért a szeptemberitanévkezdés t me gelő ző hónap o kb an Iázas fe lúj ítómunka folyt, melynek eredmónye az lett, hogy a

tanu1ókat egytiszta, szépenberendezett, jólfelszerelt iskolafogadhatta. 1993nyarán továbbfejlődött az isko-la , mive l e lké-szült a tetőtérbeépítése is . Amát meglévőtantermek mellék önyv t á r a t ,nyelvi termeket,színháztermetalakítottak ki,meg te remtveezze| egy mo-dern oktatásitntézmény mí-k ödési fe l téte-leit.

50 év alatt je-

lentős váItozá-sokon ment át aziskola. A dolgo-zők gimnáziumagyako r l a t i l agmegszűnt, máraa , ,Bródy, , Ú i -pest egyik ismertés eiismert nap-pali gimnáziu_ma. Az isko ladiákjai és tanárai

a jogelőd intézmény alapításának féIszázadikévfordulóján tisztelettel emlékeznek a múltra, és

bizalommal tekintenek a gimnázium jövője felé.

Dolgozlk $lmnázlumának stntlsztlkal adatal.

o s z t á l y o kt/ VL ut, v*vil.

I}eírt nyilvános tanuló ÍlüÜeirt nyilváno9 lanuló leán7

.osztá|Yozott nyitv. tanuló í|úosztályogott nyilv, tanu}ó leányosetálYozott összesenEzek köttil ismétló

ti lJ

64

I

zz10ló6

22t

2g4'11{

2 lI

5rt9391{632

'o

q

s

No*H

e&{){

ísiÓ.ben 3zülét €tt v. horábban191 l -ben1913-ben191,{-ben191S-ben1917-benl9l9-ben

119?0.ban'1921-ben

1922-ben ir1923-banlg2,t.ben ,,1925"b'en1926-banl927.ben| 928-ban

:

:j

tj

2t

3-:

I

1

3I

3J

I

j

I

12It

2I5

3I

:

44tI21

ta

órI25?

II

^tQ r r

\o

o

Rlmüi kitoli l iuscörÖg katolÍkusReíormátusEvnngé|ikusllaDti$ld

7t

1t

l ,

3

:

71

a

I

'ltI

42

Magyar anyan.yelvű . .Csak maqyaÍul beszel

t0 2222

2 l2 l

5353

II

ali D l

I

I

II

{o

q

KisiparosIparl segédszemélYKereskedelmi tisztviselóKöztisztviselóMagántisztvíselóKőulekedé$i segédszemélyKózlekedési tisetvlselóMás Értc|misóni

12J

;

zlo

26t

1232

:

t2636

r 1 3

II

-]b:gE

Helyben lakikBudápesten iakikRákospa|otán laklkÁlaoon lákik

r,It

t54j

1533

3bI1t

FlÉ*SsüleinÉ} lakiksaiál lakása Yan 3

l 5 516

2726

algy órót sem nulasztottA heti óÍaszámnál kevesebbEt m.Á' saztltan mulasztott órák számaAu Ír'fizolatlanu| mulasztott óróh rz.

I3

520 121

4t

672

51 1

1919

';

Kítürró TendűJeles rendüJó rendüElégséges ren<lúE}égtelen egy tárgybólE iéotc lcn 2_{ tárqvbó lEléieles it.nél tőb6.tárgyból

2

,5

_

23.,9I

13, ,

44

222 l)

-Elégeleo

Újpesti Helytörténeti Értesítő 1996. szeptember

Trojko lldikó-

A Brody lmre Gimnáziuméptiletének rövid története

Az Atti la utcában, Újpest egyik legrégebbirészén már évtizedek óta található iskola. A múltszánadvégén, a gyorsan fej|ődő település szaporodólakossága miatt szükségessé vált, hogy egyre tobbiskola létesüljön. 1880-ban a község tulajdonábanlévő Attila u. 6. sz. alatti telken felépült egy négytanterembő| á[ó iskola. Ez az épület nagyjából amai Bródy Gimnázium helyén ál lhatott. Azintézmény nem volt önálló, mert ebben az évbenkerült állami kézbe az addig az egyházak irányításaalatt álló iskolák többsége.

Az összevont újpesti iskolák megbízott igaz.gatőja Mády Lajos református lelkész volt, aki mintkora oktatásügyének egyik legjobb ismerője, méltánkapott halála után társadalmi elismeróst: Újpeste gyik utc áj ának név adój a lett' S zerve zőkészsé, génekés makacs kitartásának köszönhetően egy évvelkésőbb ez az iskola két tanteremmel bővült, de ez afejlesztés csupán ideiglenes megoldás volt, mert azépületet nem tervezték hosszú időre. Jelentősebbfejlődés csak a XX. század elején tapasztalható,1901 és I9L2 között hét új iskolaépülette| gazda-godott a település. A fej lesztésre báró WlasicsGyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hivataliideje alatt kerüIt sor, és ezért Ujpest a minisztertdíszpolgárává is megválasztotta. Ezek az iskola-ópületek már megfeleltek a kor legmagasabb szintík övete lményeinek is , és egymássa l építészet irokonságot mutattak. 1901-ben épúLt az Erzsébetutcai (ma Károlyi István) iskola, ezt követte azAttila utcai épület (ma a Bródy Gimnázium)' demár á||t a Lőrinc utcai és a mai Tanoda téri épíilet.Az Attila utcai épület ugyanazokat a stílusjegyeketviseli magán, mint az Erzsébet utcai Vagy a Tanodatéri iskolák. Szembetíinő, hogy ez az egyetleniskolaépület ma Újpesten, amelyet a város címereékesit.

Az Attila utcai iskolaépületben I9o2 szeptem-berében indult meg az oktatás nyolc fiú és nyolcleány elemi osztály számára. A két nemÍí diákokelválasztásátt ma is az épület két bejárata igazolja.Az intézet kivitelezésére már 1889-ben született egypáiyázati terv, amely még nagyobb épületet javasolt

felépíteni. A jelenlegi telek is nagyobbrésztbeépiJltvolna, a két bejáÍat pedig két utcára: az Attlla és aJózsef utcára nyílt volna. Ez a tervrajz fennmaradt,a felépült iskola azonban szerényebb méretű lett,

v alószínűle g pénzhiány miatt.Az épület tervezőt Baumgarten Sándor és

Hercegh Zs igmond vo l tak, ak ik 1888 és 1908

között - minisztériumi megb ízásbő| - a gyermek-

nevelési és oktatási intézmények országos há,,Iőzatátalakították ki, ill. tervezték és művezették, Az

egyedi tervek mellett kisdedóvó és népiskolaimintater.veket is készítettek. Az épületek többségén- így az AttIla utcai iskolán is - Lechner odön

stílusjegyeit alkalmazták. A szecessziós stílusnakmegfelelően az épi|eten sokféle anyagot hasz-

náltak: kovácsoltvasat (mitikus sárkányt idéző

zász|őtartők ), b ád o g o t, terrako tt át, té g|át, betont,majolikát, stukkót, mozaikot, üveget, mindezekbőlvizuális egységet teremtve. A kerámiát az épuletkülső fa|án az alábbi módon a|kalmazták: 1. a

homlokzat architektikuS tagoLására szerkezetiSzeÍep nélkül: gyámkövek, párkányok, idom- és

tetőcserepek és csúcsdíszek formájában. 2. DíszÍ-téste az azonosítás eszközeként a cínrerábrázolást.3. Burkolásra: időtálló, színtartő, dekoratív hom.|okzat-megjelenítésre a klinker té,glát'

Az épület belső terében, főként a Lépcsőházak-ban, az előcsarnok és a folyosók burkolásábantalálunk hímeskő a|apzatot, A kerámiákat ZsolnayVilmos pécsi gyárában készítették. A bejáratiajtónáldíszkőból kirakva szerepel az építés dátuma.A közel százesztendős épület eddig már többször is

fe lújításra szoru l t . A II . v i l ágháborút k övetófelújítás soriín a homlokzatot díszítő gipszstukkókjótészételtávolították, de leverték Újpest címerét is.Ezt a kö zelmúItb an helyre áI|ították. 1'9 9 2 -b en,amikor a gimnánitlm az épületbe költözött, megújulta belső tér, majd a tetőtét is beépült. A felújítás ter-veit az országos Műemlék Felügyelőség jóvá-

hagyta. Remény van aÍTa' hogy a 100. évfordulónismét régi szépségében használhatjuk az iskolát.

* A s ze rző a gimnázi um míÍv é s ze tt ört é n e t - tanára.

1996. szeptember Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő

Dokumentumokaz 1956-os forradalomÚipesti eseményeiről*

Kelemen Gyula,a Íorradalom kormán yának ál lamminisztere

mányúton Francia-országban. Hazaté-rése után a Nép-szaYa tudósító javo I t , kü l ö n ö senÚjpest ügye i rő1c ikkezett . f945:;tán nemzetgyíi-lési, majd ország-gyíí lós i képvise-lővé választották.1945 és 1947 kö.z ö t t iparügy i áI-lanrtitkár' 1945 és1948 k öz ö t t azÚjpest i Nagy-bizottmány és aképviselő testülett ag ja vo l t . 1948-ban a Nitrokémianéven ismert' kon-cepc iós per vád-lottja lett, és óiet-fogytiglani fegy-házra ítéIték,

1 956-ban kegyelemből elengedték hátralévő bünte-tését, később pedig - perújrafelvótel során -

bűncselekmény hiányában rehabilitálták. Az eztk övető években te l jes v isszavonul tságban éltÚjpesten. I9]3-ban halt meg, temetése a Megyeriúti temetőben f e|ért egy polit ikai tüntetéssel.Kelemen Gyula azokközé az újpesti polgárok közétartozott ak ik munkássorbó l le t tek po l i t ika ivezetők, és szi|őlnazájukhoz hú polgárok.

A Nagy Imrekormány egy iktagja az újpestiKe l emen Gyu laszociáldemokratapo l i t i kus vo l t .Neve és munkás-sága az utóbbi évti-zedekben már csakegykori párttársaiés ha rcos t á r sa ie lő t t vo l t i smert .1991-ben a l aku l tmeg a , ,Ke lemenGyula Alapítvány'',amely felvállalta apolitikus és az em-ber életének bemu-tatását és példakéntáI|Ítását. Pályafutá-sának bemutatásá-va l emlékezünk1956 forradalminapjaira.

Kelemen Gyula1897-ben született Ujpesterr' Eredeti szakmájam(lszerész volt. Kora ifjúságától kezdve részt vettaz újpesti munkásmozgalomban, állancló önkép-zéssel gyarapította tudását. A Törekvós Takarék-pénzt1t újpesti fiókjának vezetőjeként Újpest városképviselőjévó választották. Mint képviselő, a Pestvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, azújpesti testnevelési bizottság vezetője lett. Sokatfáradozott az újpesti szociáldemokraták szer-vezetének létrehozásában. Éveket töltött tanul-

* A szerkesztő köszönetet mond dr. Kovács Ivánné és Szendiné Kósa Katalin tandrnóknek, valamint Lehoczky Gdbornénakaz itt közöIt dokumentumokért

Újpesti He|yttirténeti Értesítő 199ó. szeptember

Ami a forradalom utánkövetkezett

Az Újpesti Forradalmi Bizottság tagjainak pere A II. fokú ítéletek 9 tárgyalás után 1959. július

ross. ap.'ris 16-án kezdődött. 93 tárgya\ás után az 28-án születtek a Legfelsőbb BÍróság Népbírósági

I. fokú ítéleteket 1959, március 15-én (!) lrozták Tanácsában.meg. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági A tanácsvezető bírő dr. Borbély János volt, a

Tanácsának elnöke dr. Halász Pál volt, a bírőság bírőság tagjai pedig Fehór Kálmán, Sulyán György,

tagjai pedig Habas János és Horák Ferenc SzabóSándorésMarótiKárolynépbírók.népbírók.

Az ítéIeteka következők voltak: A tanács az alábbí ítéIeteÍ. hirdette ki:

I. rendű vádlott: Kósa Pál haIáIII. rendíi v. Gábor LászIő halál A halálbüntetést jóváhagyta:

III. rendű v. Péterfi Miklós halál Kósa Pál,

IV. rendíí v. Kollár Lajos életfogytiglan Gábor LászIő,

V. rendíi v. Sohonyai János 16 év börtcin Kosztema Gyula,

VI. rendű v. LészaiBéIa 8 év börtön Csehi Károly'

VII. rendű v. Kollár Mihály 12 év börton Somlyói Nagy Sándor'

VIII. rendíí v. Rácz Endre életfogytiglan Dr. Rajki Márton és

IX. rendű v. Kiss Imre 6 év börtön Gémes József esetében.

X. rendíí v. KoszternaGyula halál A halálbüntetést életfogytiglani büntetésre

XI. rendű v. Csehi Károly halál váitoztatta:XII. rendű v. Lichtenstein Péterfi Miklós,

Sándor halál Lichtenstein Sándor és

XIII. rendű v' Kollár József l0 év börtön Roik János esetében.

XIV. rendű v. Szabó Lajos 7 év börtönXV. rendű v. Sinka Lajos 15 év börtön A többi íté|etet részben enyhítették, nagy

XVI. rendű v. VenczelFerenc 8 év bcirtön részüket súlyosbították.XVil. rendű v. Valkó Lász|6 12 év bötönXVil. rendű v. Szikora Rudolf 15 év börtön A halálos ítéleteket 1959. július 30-án

XIX. rendíí v. Vanyek Antal 20 év börtön Csehi Károlyon,XX. rendű v. Somlyói Koszterna Gyulán,

Nagy Sándor halál Dr. Rajki Mártonon,XXI. rendű v. Roik János halál Somlyói Nagy Sándoron és

XXil. rendű v. Nyiri György életfogytiglan Gémes Józsefen végrehajtották.

XXIII. rendű v' Mo]nár Endre 16 év börttin i959. augusztus 5-én Kósa Pál,

XXN. rendű v. Tóth Gábor 13 év bört ön 1959. szeptember 23-án Gábor LászLő

XXv. rendű v. Becle Margit 7 év bortön kivégzésére is sor került.

XXVI. rendű v. Györi Tibor 9 év bortönXXVII. r. v. Gerényi Gyula 15 év bortön Összeállította: dr. Mészáros István'

XXVII. r. v. Dr. Rajki Márton halálXXIX. rendű v. Hornyák Tibor 10 év börtönXXX. rendű v. Gémes József halálXXXI. rendű v. Szücs István 8 év börtönXXXII. r. v. Tichy József 3 év 6 hónap b.XXXIII. r. v. Jancsovics József 7 év bortön

199ó. szeptember Újpesti He|ytörténeti Értesítő

Néhány p|akát és röplap a korabelidokumentumok közti!

. 3ÁMUNKÁsoK t

UJpcs t l . sz t i ' 1os lí l

Bct;jrB ia .:bicJt, tönkrcacntck ..z cbI;k - tokok., K1viltc ;z

cjtót c lógnyosás l . Pcn-szkodnlk l. cs-ládaryl..k l

lI. Il.játolr rcg tl ís i.z irrylk cir1sát. ! Szcrcüc:: :.. cseJ.áiloill

Szcrctcd i. rri:pct ? Scgit w lnyí.k nchéz 6ondj-.ín t

Llge nun]r ': ' 'hoz, ha$y lcgycn irc}c6 l .kósa ez ujp-st l .6; 'cr lr ' l . ' . -

nclt , a ní drága 1tÍs ni.6y.rji"ín1rn;J< !

v rDD . r E t ÁMUNKÁT l

Jwitsd kl . e rossz {tó lrut, kéazi}s uj l .blo) ' . . toknk::t '

Hozd rcnr1bc c Í.1Lsxongíli; butoro]ri.t t

Eo}6ozz' bogy béko lcgycn.

Dolgozz, ho6 nyu6ulon tcgycn t

r-

10 Újpesti He|ytiirténeti Értesítő 1996: szeptember

h|ncÍ**ont

U}PE$T DoloozÖ iüÉrr.,xovÉTBll :. . r !

t ' ' - .

c${B6tok . ka;

Tr

, i F

199ó. szeptember Újpesti Helytiirténeti Értesítő 1l

Felhívás UJpsst lakgssrÉgához !

Áz Uipesti Nemzeti Bízottsóg a tegnap délutón meg.tortott ülésén o következő hotórozatot hoztcrl

t. Áz lJipesti Nemzeti Bízottság úgy hotórozott. hogynem kivónicr vórosunkgt hcrdszintérré tenni

. 2. Á ,,.*".iő,ök o vóros.rendjének és nYugolmónalcbiztositúsóra minden krilön utcrsitús nélktil is telÍesitenek szol.gúlcltot.

3. Vóltozótlarrul Íenntortiukkövetelésünket, hbgy bazónkszgbod, Íüggetlen és semleges, olszÉg legYen, oz idegren csct.patokat voniúk ki az orszóg területéről.

E. Fenti hatórozot értelmében o nemzetőrség mór előzőleg

ÍelÍegyverzett alakul<rtoí a vúros hotórót megszólltók és"bíato*sítottik a vóros védelmét. Á kíadott: poÍancs értelmében avúrost körülvevő szovjel cscIpotokat órtesitettük, hogy ítt orend és törvényesség biztositvo von: A vúrosbü ne iőjienekbe, rnert ebben crz esetben cÍ nemzetőrség akciób<r lép.

Mindeddíg Úipest terüleiére szovjet cscrpotok nem jöttek be'EgrYes belyekén szovjet hcrrcosok leteszik cl ÍegYvert, részükrecr védelriret és az ellcrtóst biztositjuk.

Felkérjfrk a Inko*súgot, hogy ry..ugalmót (Írígze meg, á Nem,.seti B.r;ottság touóbbro is-biztosíija a lo;kositűg ellótóső.t tl lelrctiÍ.r^ash,.,

!ép.y,, Készleteink oo;nnalt.,

Á tiÍruényes rendet is fenntartjrrlro cenlsí tönsénytel,enséget nekiÍuessen eI, nlert esekkel szemben, akik.e nehég napokban egyéniőrileltbtrI p olgőr ttÍrsai k aagyond,t vagy éIetét b ú.ntalmaraú,k, ssigoruaneléfagunk jő,rni. !

,Nemieti Bísotkóg . Blnöka

12 Újpesti Helytörténeti Értesítő 1996. szeptember

$t . dul

|é*t l Az Plac*onYtiÉetbsü dol*.o3glt berét erneliék:felttzenól :százalé\kÍil" A |öbbgyermekel dolsozök részéIeuuámottév6 óealádíirot|ékgt, lrell biztobítanl' Azonnal .elkell"töriilni a syerm.ektelen*gi adót' Rendezni kell.adolgoiok nyuildii*i.]-' Á'part cg a kormenl.Budapeet

t )

z0l0 II

2,4

ezér| m|nderi ' üiemben ktata.nul |étre kell hoznl

A}hozo. hogy kovsteléseínket megvplósfthassuk,t i )

. , í . . 'rngqt .a'. legfontosabb a rend és a ,nyuga|om-'büiosítá,ui- . ' 1: ; . t: :7: ,1 " ' :* '

' . ' . , t

' . , .' i il,lDP lV,.ker. PvB:, '' . lv. ker' Tanács VB.

,..'];,é . ' . H"","tte.. DÍépÍront l!. ter- Elnölr*.,':,

: j

199ó. szeptember Újpestí He|ytörténeti Értesítő 13

i t

!'

' . f , ."*rprsn FcxnÉBf;!.fill s|zÍ}Trsás

Mártírok útja,1956. november 8.

14 Újpesti He|ytiirténeti Értesítő 199ó. szeptember

Jeney Káraly:"

100 éves

A Husaár utcai gyár nem tette lehetővé sem amechanikai, Sem az izzőIámpa-osztály bővítését,ezért aváIIa|atigazgatősága 1899 tavaszán íj eyarlétesítése mellett döntött. Szándékát 1899 júni-usában e lősz ö r a KereskedelemÍigy i Min isz-tériurnmal közölte, amelyet azzaIindokolt' hogy azEgyesült Vi l iamossági Rt. a korlátlan tőkéveldolgozó német telefon- és izzó|ámpa-iparral csakakkor maradhat versenyképes, ha bővíti gyártásivolumenét, ennek érdekében pedig feltétlenül rijgyárat kell építenie, ahol kapacitását legalább ajelenlegi háromszorosára emeli. A nagyirányúberuházások az iJ.zleti eredményekben természet-szerű|e g vis szaesés t fo gnak j elenteni, különtisenazért, mivel eleinte két gyártelepen fog üzemetfenntartani. Az igazgatóság arra kérte a minisztert,hogy azűj eyá,Í érdekében a telefonkészülékekre ésaz izző|ámpákra kapott állami kedvezményeket atörvény által megszabott határidő végéig folyó-síttassa, és 15 esztendeig biztosítson adómentes-séget.

A Kereskedelemügyi Minisztérium a váLla|atbeadványára azt javasolta, hogy ne a fővárosban,hanem annak környékén építkezzék' mert ebben azesetben a gyárat a maximális időtartamig államikedvezményekben részesítheti.

Az igazgatóság a végső döntés előtt felkérteEnglánder Richárdot, a bécsi műszaki főiskolatanátát, hogy a Huszár utcai gyárat a tűzbiztonságé,s az rjzem továbbfejlesztése szempontjából ala-posan vizsgálja meg.

Englánder a megbízatásnak eleget tett, és ahelyszíni szemlék alapján megállapította, hogy agyár nem maradhat a Huszár utcai helyiségeiben.

1

a magYar fényÍorrási par Íel leg váÍa.,az Egyesult |zzőlámpa és

Villamossági Rt.A kezdetekről... ,,A gazdaságos gyártás érdekében az űj gyá'r

építését a szükségesség parancsolja.'' Englánderszakvéleménye alapján az igazgatóság 1899.október 11.én felhaialmazta a végrehajtó bizott-ságot, hogy gondoskodjék 8.10.000 négyszögölestelek me gv ás árlás álr őL,

A végrehajtő bizottság a telekvásárlás kérdé-sében először Budapesten tájékoződott. LeipzigetVilmos szeszgyátos óbudán, közvetlenül a Dunapartsáln ajánlott gyárépítésre alkalmas területet. Azagyv ezető tgazgatőság azonban beható vizsgáLatúán e|zárkózott a telek megvásárlásátő|, mivelfeltöltése a vételárat jelentősen megnövelte volna.

Eközben megérkezett a KereskedelemügyiMinisztérium döntése is: az Egyesült VillamosságiRt.-nek, ha Budapesten vagy annak közelébenizzóIámp ák é s g y engeá r am(t gy ártmányok eLő áI|í-tására gyártelepet létesít, az uzembe helyezésnapjától számított 15 évig állami kedvezményeketbiztosít. Kikötötte azonban, hogy a vá||alat a régigyárat megsztinteti, az űj gyáÍba 600.000 Ft. tőkétfektet be. az első évtől kezdve 1200 munkástfoglalkoztat és napi 25.000 db izzőIámpa gyártásá-ra rendezkedik be.

A Minisztérium a vállalatot még szénelektródáke|őáIlítására is kötelezte, és az izembe helyezéshatáridejéül 1 900 v égét t(tzte ki.

A Kereskedelemügyi Minisztérium kedveződöntése után az igazgatőság lemondott budapestitelekvásárlási szándékáról és 1900. január 28-ánÚjpesten gr. Károlyi Sándor nagybirtokostól13.500 négyszögöl kiterjedésű ingatlant vett. A182.250 korona vételárbóI az Egyesült Villamos-sági Rt. 82.250 koronát a szerződés aláírásakorkifizetett, a hátralékos 100.000 korona kiegyenlí-tésére pedig háromévi haladékot kapott.

Újpest a századfordulón Budapest legjelen-* A szerző levéltdros. A most közöIt cikk részlet az 1987-ben kindott ,,A Tungsram Rt. firténete 1896-1945,' c. ki'advtúnyból.

199ó. szeptember Újpesti Helyttirténeti Értesítő

tősebb peremterületének számított 41.858 főnyi

l ako s áv al, v ir ágző kézm(tip ar áv aI, az alakulógyáriparávaI.

Amikor az Egyesült Vi l lamossági Rt. 1900elején megvásárolta mai telephelyét, az ingatlant aKárolyi.család fót i hitbizomány-birtoka vettekörül, amelyet a Dunáig csak a Fővárosi Vízmíívektelkei szakítottak meg. 1846 6ta áthaladt rajta aBudapest és Vác között közlekedő első magyarvasút, 1869 óta pedig l óvasr i t k ö t ö t te összeMegyert a Kálvin térrel.

A vállalat igazgatősága 1900. február 3-ánközö lte Újpest el ö l járóságávaI,hogy 2 mil l ió

részére egyelőre nem építtet bázakat, hogy azüresen ál1ó újpesti lakások értókesítését elősegítse.Wolfner Tivadar újpesti bőrgyáros kcizbenjárására- aki az elektrotechnikai gyár újpesti feLépíté-sének egyik lelkes kezdeményezője és támogatőjavolt - a községi képviselőtestület az igazgatíságkérelmét teljesítette, ezenfelül mentesítette a vá|Ia-

latot a községi adók és járulékok fizetése aIőI az

állami kedvezmónyek tartamára.Az igazgatóság 1900. február 10.i ülésén utasí-

totta aZ,tlgyvezető igazgatősítgot, hogy az építés\

terveket március közepéig készíttesse el. Az építési

munkál ato k előkészíté s ével és me g s zervezé sével

korona befektetéssel Újpesten elektrotechnikaigyárat létesít, ha ennek megfelelő előfeltételeitbiztosítva |átja. Amikor Budapestről, az országipari és kereskedelmi gócpontjából áttelepülÚjpestre, jelentős terheket vesz magáta,

Viszonzásu| az elöljáróságtól a csatorna- ésv ízhá|ózatnak a gy ár telep i g v al ó me gho s s z abb ítá-sát, az aszfaltjárda ós a közvilágítás kiterjesztését,valamint a telek feltöltéséhez szükséges föld éshomok díjtalan rendelkezésre bocsátását kérte.Egyúttal bejelentette, hogy tisztviselői és munkásai

Egger Gyula vezérigazgatót, Maishirn Péter ígaz-

gatósági tagot és Pintér József műszaki igazgatőt

bizta meg. Szakértőknek Egger Etnőt, a bécsi

VEAG vezérigazgatőját és Englánder Richárdprofesszort kérte fel.

A tervrajzokat az építési bizottság 1900. április

10-ón Bócsben tartott ülésén vitatta meg, aholVas E.

Ferenc és Krassny Miksa igazgatísági tagok felve-

tették azt a kérdést, hogy mi indokolj a az IzzőIám-pagyár kapac i tásának napi 25.000 db-ra va ló

növelését és a Mechanikai Gyár megkétszerezését,

t6 Újpesti He|ytörténeti Értesítő 1996. szeptember

Pintér József műszak i igazgató aZ e lmúltüzletévek tapasztalataival bizonyította a termelés.felfutás real itását: |894l1895-ben 582.000 db'1897 11898-ban 1 .224 .000 db , 1898/1899-ben1.600.000 db és 1899/1900.ban 2.300.000 db izző-Iámpát rendeltek a cégtőI. A rendelósállományá l landó nc ivekedéséből joggal lehetet t arrakövetkeztetni, hogy az 1902ll903-as üzletévben 6millió |ámpára lesz majd igény, amit napi 22.000db lámpa gyártásával tudnak kielégíteni. Pintérk imutatta azt i s , hogy míg az |899l|900-asüzletévben 1 lámpa önköltsége 16 krajcár volt,25.000 db |ámpalnapos gyártás esetén ez 13,5krajcárra csökken. Nyilvánva|ővá váIt, hogy alámpák eladási árának süllyedését csak a gyártásivo1umen folyamatos ntjvelésével lehet kiegyen-lí ten i . Egger Béla a tervek e l len, Englánderprofesszor a tervek mellett szá||t síkra. Végül azépítési bizottság az etkészített terveket elfogadta.Mivel a telekvásárlás és az építésl tervek e|készíté-se, ill. jőváhagyása elhúzódott' a Kereskedelem-ügyi Minisztérium az újpesti ipartelep felépítésérekjtűzotthatáridőt 1900 végéi g, az izembe helyezésidőpontját pedig 1901 tavaszáig meghosszabbítot.ta. A vállalat befolyásos közbenjáróinak kérésére aminisztérium ahhoz is hozzájá'rult, hogy a gyár azerecletileg kikötött munkáslétszámot csak az üzem-be helyezést követő harmadik óvben érje el.

Miután az iparhatósági és építési engedélytjúnius 30-án megkapta, az ugyvezető igazgatőságmegkötötte az építési szerződést Wellisch Sándorés Gyuia építési vál lalkozókkal ' A végrehajtó-bizottság megbízta Egger Gyulát, Pintér Józsefet ósEnglánder Richárd professzort, hogy a szükségesgépi berendezést rendeljék meg, és a vonatkozószerződéseket kössék rneg. A Well isch.cég azépítési munkákkal 1900' szeptember végén annyiraelőrehaladt, hogy sor került az e|ső kereseti kimu-tatások folyósítására.

Az (l j gyár építkezési és berendezési kö ltsé-geinek biztosítására az 19a0. október 5-i rendkívülik özgyűlés fe lemel te a vá l la lat a laptőkéjét2.000.000 koronáról 3.000.000 koronára.

Építés közberr az eredeti terveken tribb módosí-tást kellett eszközölni, sőt új szükségletek is merül-tek fel. tgy u Posta- és Távirda-igazgatóság kéré-sére e|határozták, hogy az új gyártelepen hivatalihelyiséget biztosítanak a posta- és távíróhivatalrészéte, a postamester pedig díjtalan lakást kap azépületben. A mechanikai osztályt az eredeti tervtől

eltérően szárnyépülettel egészítették ki, hogy atelefonközpontok építésével kapcsolatos munkála-tokat programszerűen végezhesse. Az épületbőví-tést különben a gyengeáramű gyártmányok export-jának várható növekedése is szükségessé tette.

Azűj gyár építé,si munkálatai 1901 nyarán befe-jeződtek. Július közepén a gépek beállítása annyiraelőrehaladt, hogy a Láng Gépgyár, ame|y azerőtelep gépi beren dezését szá|Iította, megtarthattaazeLső próbákat. Avízkérdés is kedvezően alakult:a kutakná1 nem lépett fe l nyomáscs ökkenés.Augusztus végén üzembe helyezték a gázgyárat é,smegkezdték az izző|ámpagyártást. Néhány hétmrilva a mechanikai osztály elfoglalta új helyi-ségeit. Az építkezési és berendezési költségek többmint félmillió koronával meghaladták a tervezettösszeget és elérték a2,563,719 koronát. Az építésivállalkozók 1.006'480 koronát kaptak. A gépi be-rendezés 141.000, a villamos berendezés 97.000, avákuum-berendezés 23.000, akazán 60.000, a gáz-gyáÍ 74.000, a kövezési munkák 16.000 és a szere-lési munkák 174.000 koronába kerültek.

1901 végérl az űj gyár már teljes kapacitássalműködött, az igazgatóság tehát egy év késésseleleget tett a Kereskedelemügyi Minisztórium kívánságának, Az ív|ámpákhoz szükséges szénelek.tródák gyártásának bevezetése azonban ellrúzódott,így a vállalat a rninisztériumtól halasztást kórt,amit 1902 végéig meg is kapott. Az igazgatóságazonban ettő| a kötelezettségétől meg akart szaba.dulni' és a Kereskedelmi Bank vezetőinek közben-jfuásaru a Kereskedelemügyi Minisztérium végül isbeleegyezett, hogy a vá||a|at szénelektródák he.lyett vasútbiztosító berendezéseket szállítson.

Az újpesti telepen a mechanikai és ízző|ámpa-részleg élesen elkülönült egymástól. A nrechanikaigyáregység szervezetileg gyártásr a, izemir odár a,telefonszerkesztésre, vasútbiztosító berendezésekszerkesztésére, raktárra, kalkulációra, statiszt1káraés kereskedelmi irodára tagolódott. Az izzőIámpa-gyáregység üvegfúvó-, photométer-, légszivattyú-,beillesztési, gipszeLő és lámpafej -feltevő osztály -

ból, raktárból ós kereskedelmi irodából állt. Amechanikai gyáregység műszaki szemé|yzetét ]mérnök, 6 rajzo|ő és 9 munkavezető alkotta, mígaz izzőIámpa- gy áregység szakirá ny ítását 1 üzem.vezető, 1 vegyész és 10 munkavezető végezte' Azúj gyárban tűnik fel szervezőképességével AschnerLipót, aki kezdetben az izző|ámpa-osztá|y iroda-főnöke, majd 1904. július l-jétőI aligazgató volt.

*t

1996. szeptember Újpesti Helytörténeti Értesítő 17

Egger Gyula vezérigazgató évi f izetóse ekkor16.800 korona, Pintér József műszaki igazgatőé15.000 korona, Aschner Lipóté pedig 8.000 koronavolt.

Az újpesti gyár teruezésekor Pintér József nemtévedett, amikor az izzőlámpa-kereslet rohamosnövekedését jósolta. Hamarosan beigazolódott,hogy a jelentkező igényeket a Huszár utcai gyár

semrniképpen sem tudta volna kielégíteni. Az űjizző|ámp a - o sztáIy kap ac itás a v i s z ont lehetőv étette, hogy a vállalat az t902lL903-as üzletévben3.896.538 db, az 1903l19o4-es üzletévben pedig4.519.z51 db lrímpát tudjon értékesíteni.

Az l902ll903-as üzletévben az izző|ámpák áraa piacon uralkodó éles verseny következtében erő-sen csökkent, ami- a gyárosokat arra késztette, hogya további áresést kartell alakításával akadá|yozzákmeg. Egyik szewezője, Philipp Westphal 1903 áp-rilisában értesítette az Egyesült Villamossági Rt.-t:

,,Az izzóLámpaárak állandó süllyedése lehetővé terte, lrogy Európa mértékadó izző|funpagyárai közöttegyetértést hozzon létre.'' Az izzóLámpa kartell

, 'Verkaufsstel le der Vereinigten Glühlampen-fabriken'' néven korlátolt felelősségű társaságkéntalakult meg Berlinben 1903. szeptember I6-án Imillió márka alaptőkéve|. Az alaptőkébez a kartell-tagok kontingensük arányában járultak hozzá, amit2],] millriő márka forgalom alapján ál|apítottakmeg. Az AEG és a Siemens un Halske AG egyen-ként 22,6337o, az Egyesü l t V i l lamossági Rt .Il,3I6Vo, a Philips pedig I1,307Vo kontingenst ka-pott, míg a többi nyolc gyár részesedóse együttesen29,761vo-ot tett ki. A korlátolt felelósségű társa-ságot a kartelltagok által kijelölt héttagú lgazgatő-ság képviselte.

A kartellszerződés értelmében az izzóLámpákértékesítése a kartell feladatát képezte, de azE,gye-sült Vi l lamossági Rt.-nek jogában ál lott, hogyazokban az országokban, ahol nem műkodöttkartelltag, kontingens e 80vo -a erejéig eladhassonizzőkat akár fogyasztóknak, akár vi szonteladók-nak.

A Berlinben létrejött izzőIámpakarte|| az Egye-sült Vil|amossági Rt. értékesítési gondjain kótség-telenül ktinnyített. A megállapított árakon átvette av áIIaIatr a e ső lámpamennyiség et, az eladásrólmaga gondoskodott, majd kifizette a nyereséget. AforgaLmazás kórdésének megoldása fellendítette avál lalatot és lehetősóget adott arra, hogy azizzőIámp a-ü ze mb en radikál i s átszerv ezé st h aj ts on

végre, ami jelentős megtakarítást és új munka-módszerek kialakítását eredményezte.

Az izzóIá,mpakartellhe z torténő c s atlako zás s alaz eladási képviseletek egy része feleslegessé vált'Mivel a képviselők a szakmában kiváló üzletszer-zőknek számítottak, működésüY're az igazgatőság atöbbi gyártási ág érdekében továbbra is igényt tar-tott. Megtartásukat főként a gyengeáramú gyárt-

mányok exportjának terv ezett növelése indokolta.A szénszáIas izzőLámpa nyereséges értókesí-

tésének kérdése átmenetileg tehát megoldódott,továbbra is égető probléma maradt azonban az

izzőIámpa minőségének, fényhatásfokának és

élettartamának növelése.Az tzzószál hőmérsékletének emelésére széles

köríí kutatások indultak. E,zek során feltűnéstkeltett Walter Nernst Nobel.díjas kémikus általkikísérletezett lámpa, amelynél az izzőtestetfémoxidok keverékébőL áIították, eIő .

Bár az izzőtest hőmérsékletét2350 .C-ra növel-

te, a lámpa fényhatásfoka alig 50vo-ka1 haladtameg a közonsóges szénszálas izzóIámpáéL

A Nernst-ízzőLámpa nyomban felkeltette az

Egyesült Villamossági Rt. szakembereinek figyel-

mét' és javaslatukra a váIIaIat a Ganz és Társa

céggel együtt megszerezte azt ajogot, hogy gyárt-

hassa Ausztria-M agy aror szág területén. A gyáttási

engedély megszerzése után azonnal megindultak a

kísérletek, amelyeknek során csakhamar kiderült,hogy a Nerst-lámpa nem szorítja ki a szónszálasizzőkat, alkalmazására inkább különleges terüle-teken' az izzó|ámpa és ívlárnpa közotti viszony-latban kerülhet sor. A szabadalom kidolgozásávalkapcsolatos munkálatokat annak eIlenére az

Egyesült Villamossági Rt. és a Ganz szakembereiegyüttesen folytatták. Amikor az AE'G berlinigyára 1901 tavaszán píacra hozta a Nernst.lámpákat , a haza i szabadalom-tu la jdonosokelhatároztátk: az AEG sikerétől teszik függővé agyártás megkezdését, noha a kísérletek továbbra is

arra mutattak, hogy a Nernst-lámpáknak nincsgyakorlati értéke. Az AEG kérésére a két magyarvállalat 1902 decemberében megengedte a berlinigyárnak, hogy az áLta\a gyártott, különlegesmegjel ö léssel el látott Nernst-lámpákat 1Ivo-oslicencdíj ellenében forgalomba hozza a Monarchiaterületén.

Ezze! azonban sem az Egyesült VillamosságiRt., sem aGanz és Társa nem mondott le a Nernst-lámpa előáLIításának jogáról. A két vállalat 1903-

rIr

Újpesti Hetytörténeti Értesítő 199ó. szeptember

ban meg is kezdte gyártását és kisebb mérvű for-ga|mazását, tömeggy ártásár a azonban r észben azérdeklődés hiánya, részben pedig a fej lesztésikísérletek során elért más irányú eredmények miattnem került sor.

Az izzőlámpa-fej les ztó sben új fej ezetet nyitottaz a felismerés, hogy azizzőtest volfrámfémből iskialakítható. Dr. Just Sándornak és HanamanFerencnek, a bécs i múszak i fő isko la tanár-segédeinek e lsőként s ikerü l t vo l f rámszá lasizz6|ámp át e|ő állrítaniuk. Izző| ámp áj uk ke z de tifényhasznosítása 7,85 lm/W vol t , ami a l igcs ökkent a 800 órás ó let tar tam a lat t . Just ésHanaman ta|ál,má,nyukat 1903. június 6-ánjelentették be, míg a szabadalmi leírás 1904.december |3-ánjelent meg. A találmány horderejefelmérhetetlen. Bár a leírás szerint a fémszáIe|őá||ításához még szénszáIat használtak, azizzőtestet vé gü1 szénmentes volfráms zál alkotta.

A két Í-eltalálóra valószínűleg Englánder pro-fesszor, a bécsi főiskola tanára- ala szakértőkéntaz újpesti gyár építésénéi is közreműködött -hívta fel az Egyesült Villamossági Rt. vezetőinekfigyelmét. A vállalat igyvezető igazgatősága siet-ve megszerezte a nagy értékű szabadalmat. Dr. JustSándorral és Hanaman FerencceI 1904. decembert3-án szerződést kötött, amelynek értelmében avolfrámlárnpa gyártásának s értékesítésének kizá-rólagos jogát Magyarország és Ausztria tertiletérekiterjedő érvénnyel megvette a feltalálóktól. Alicencdíjat a kiszárnlázott összegek 107o.ában á||a-pították meg. A szabadalom további értékesí-tésében az Egyesült Vi l lanrossági Rt. 107o-osérdekeltséget vállalt, ezenkívül kötelezte magát avoifrámlámpa törneggy ártásár a.

A volfrámlámpa nagybani gyártását többéveskísérIetezés e|őzte meg. Ezalatt a szénszáLas izzómegtartotta egyeduralmát: a termelési volunren azI905lt906-os tizleti évben elérte a napi 25-30.000darabot.

Az űj gyárban a mechanikai osztály is jeien-tősen kibővítette gyártási kapacitását. A tágasmunkatermek lehetővé tették, hogy a vállalat 1903végére befejezhesse az új budapesti távbeszé|ő-központ berendezési nrunkálatait, Az új telefon-központ 1904 januárjában nyílt meg. A több mint6000 állomást április 15-éig sikerült a Nagymezőutcai központba bekapcsolni, így a Puskás Tivadar-féle telefonvállalat által létesített Baross utcai ésS zerecsen utcai távbe széIő -kozpontokat felszámol-

hattrák. Minthogy 1904 augusztusának kozepéig azinterurbánvonalakat is bekötötték ide, Budapestegész távbeszé|ő-szo1gálata egyetlen telefon-központban tisszpontosult. A vál lalat 1904' és1906' közott egész sor vidéki központ kibővítésérekapott megbízást. 1905-ben elkészítette az űjzágtábi telefonkcizpontot és átadta azt a Posta- ósTávirda-ig azgatőságnak. A telefon- és távirda-rés zle g nagy ar ány il hazai fo gl alko ztatotts ág amellett a gyengeáramú gyártmányok kivitele isjelentős mértékben növekedett.

Még figyelemreméltóbb kapacitásbővülést ért ela vasútbiztosító berendezéseket gyártő részleg. Azigazgatőság a szabadalmak egész sorát vásároltameg, hogy mega|apozza eredményes működését ésversenyképességét. Többek között megszerezte aKolban-féle villamosvasúti blokkrendszerue és amagasfeszü l tségíí v i l lamosvasút i b iz tonság iberendezésekre, va lamint a Bécs i Dél i VasútTársaság állománybi ztosítő berendezéseire vonat-koző szabadalmakat. Különöserr az utóbbi voltjelentős, mert a vállalatnak a tr'tÁV-nál nem kellettszámolnia a Déli Vasút versenyével.

A vasútbiztosító berendezések gyártásávalfoglalkozó bazai gyárak 1904-ben kartellt a|apí-tottak és egymás között felosztották a gyártásikontingenst: a Ganz és Társa 3Jvo, a Roessemannés Kühne 33vo, az Egyesült Villarnossági Rt. pedig30o/o részesedést kapott. Késóbb a kartel lhezcsatlakozott a Telefongyár Rt. is, ami újabb kontin-gensfelosztást tett szükségessé. Az új kartel l-szeruődés a Ganz és Társa részére 28,49o/o, aRoessemann és Kühne s zámára 25 ,41vo , dZEgyes i i l t V i l l amosság i R t . -nek 23 , I vo és aTelefongyár Rt.-nek 23%o piachányadot állapítottnreg. A vállalat vezetői nagy figyelemmel kísértekminden, az elektrotechnikai ipart érintő találmánytés szabadalmat. Érdeklődésüket kü l ön ösen aPollák-Virág-féle gyorstávíró keltette fel, amineklicencjogát még a századfordulón megvásárolták.A feltalálók továbbfejlesztették a találmányt ésperforátorra| egészítették ki. A készülék abbankülönbözcjtt a hagyományos távírőktő|, hogypapírszalagon jelek helyett betűket írt, és ennekmegfelelően a távirat is írott szövegként jelentmeg. A távírásznak nem volt más dolga, mint atáv i ratot borítékba tenni és megcímezni , Amódosított készülék kivitelezésére a vá|Ialat 8.000koronát fordított, majd a szabadalom értékesítésóre1903-ban 500.000 korona alaptőkével részvóny-

199ó. szeptember Ujpesti Helytörténeti Ertesítő 19

1937. óprilis 24. 1937. szeptember 28.

1937. novernber 79.

Tizenöt hónap. Egy népszeríí újpesti létesítmény, a

társaságot alapított. Az új távírórendszert előszörBudapest és Fiume, valamint Berlin és KöIn közöttpróbálták ki, sikeresen. A találmány bevezetéseérdekében éveken át hosszas tárgyalásokat folytat-tak Angliában, Franciaországban és az EgyesültÁl lamokban' a Pollák-Vi rág.fé|e gyorstávíró

azonban áttitő sikert sehol sem aÍatott, mivel más

távírórendszerek annak előnyeit időközben túl-

számyalták.Az \zzőLámpa fejlesztésének probiémái és a

gyengeáramú gyártrnányok k ö rének bővítése

rnellett a vállalat az erősáramű izletág művelésérekevesebb gondot tudott fordítani, ezért igyekezettattól szabadulni. A bécsi testvérvállalattal 1902,

november 25-én sikertilt olyan megegyezést köt-

nie, amelynek értelrnében a VEAG az újpesti gyár

erősáramú osztá|y át annak anyagraktárátv aI és

megrendeléseivel együtt átvette. A tranzakcióazonban csak félmegoldást jelentett, mert az erős-

áram(l osztá|y a bécsiek számlájára változatlanulaz újpesti gyárban folytatta működését. A VEAG

19j8. júIius 10,

Tungsram Strand létrej ötté nek fotódokume ntumai

Budapesten fiókirodát létesített, ami szervezetlIeg

a budapesti gyáf,toz tartozott, dekizárő|ag a bécsi

vállalat érdekében és utasításai szerint míiködött.

Az erősáramú üzletágat lényegében az újpesti gyár

nevében' de a VEAG kockázatára folytatták: az

Egyesiilt Viilamossági Rt. sem a haszonban, Sem a

veszteségben nem vállalt részt. Az újpesti gyár a

VEAG.nak a rőgi erősátamtt üzletek lebonyolí-

tőtsáért és a vállalat érdekében külfölclön vé,gzett

kereskedelmi tevékenységéért 100.000 koronát

fizetett.Az erősáramú üzlet ág hely zetének felemás

megoldása Szoros kapcsolatban ál lt az áIlami

kedvezmények ügyével. A Kereskedelemügyi

Minisztériuln a vállalatot dinamók és motorok

gyártására kötelezte, a VEAG azonban Bécsben

szerezte be ehhez az a\katrészeket. Egy eibocsátott

alkalmazott feljelentést tett, és a Minisztéttum

1904 októberében vizsgálatot indított. Ennek

lefolytatása után közö lte a vál lalattal, hogy a

feltételek be nem tartása esetén mind az á|Iami

ÚjpestÍ Hetytörténeti Értesítő 1996. szeptember

IIIII

Ikedvezmények, mind az áLlami megrendelésektekintetében retorzíőval fog élni. A végrehajtóbizottság 1904. október 31-i iilésén Egger Gyulavezérigazgató és Pintér József műszaki igazgatőerélyesen síkraszállt azért, hogy a bécsi testvér-v á|Ia|at erő s áramú cikkek gy ártás ár a létes ítsenBudapesten fióktelepet, mert az újpesti gyárbansem munkahely, sem munkaerő nem áll rendel-kezésére. Egger Ernő, a bécsi gyár vezérigazgatőjaaz újpesti vezetők ál láspontjával el lentétbenragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesü l t V i l la-mossági Rt. ne változtasson az eddigi gyakorlaton.Miután nézetét a bécsi igazgatósági tagok istámogatták, a végrehajtó-bizottság a dontéstelhalasztotta.

Mivel a VEAG továbbra sem gondoskodott azuzIetág fejlesztésér őI, a v égrehajtó bizottság 1 905.március 29-i ülése újból napirendre tíLzte a kérdést.Az erősáraLrrrú részleget nem |ehetett egyszerűenmegszüntetni, mert ez a jelentős állami kedvez.mények és a megrendelések elvesztését jelentettevo lna (a vá l la lat 1916. november l - jéig adó-mentességet élvezett és 1915-ben 1 millió koronánfelül i megrendelést kapott, ami a mechanikaiosztály egész évi forgalmának 60vo-át tette ki.) Azerősáramú termókek előá||ításának beszüntetóseezenkívül azt is eredményezhette, hogy a vállalatl egnagyobb üzletfelei izzóIánp a.szükségletüket ésa gyengeáramú' cikkeket is máslrol fogjákbeszerezni. Mindezek mérlegelésével Egger Ernőbejelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy aVEAG az újpesti gyár terü|etén 1905 végéig gyáratépít az erősáramú izletág tészére, és abbanlegkésőbb 1906. június végén megkezdi a dinamókés motorok gyártását.

Az (lj gyár 1906 elején tényleg feléptilt, ésáprilis végén üzembe is helyezték.

Az izzőIámpakartell me g al aku lásával nem s zűntmeg a vállalat közvetlen eladási tevékenysége,jogában állt ugyanis, hogy a kontingensen felülgy áttott szénszálas izzőit meghatározott országok-ban forgalomba hozza. Az Egyesült VillamosságiRt. els ősorban oros zors zágb an, Spanyolors zágban,Japánban, Kanadában és Dél-Amerikában építhettek i exportp iaca i t . Képvise1eteket 1étesítet tYokohama, Kobe, Szentpétervár , Moszkva,Madrid, Montreal és Buenos Aires városokban. Azoroszországi exportpiacot Aschner Lipót szerveztemeg. 1905-ben a cég Pár izsban és Bécsben isállandó képviseletet létesített. A párizsi szervezet

vezetésével Loránti Rudolf irodafőnöktit, a bécsiképviselet irányításával pedig Salzmann lgnácvállalati tisztviselőt bízta meg. Az angol piacot aSchi f f és Társa schwechat i céggel k özc isenfelállított eladási szervezet látta el az EgyesültV i l lamossági Rt . lámpáiva l és gyengeáraműtermékeivel. Az erősá'ramri üzem berendezése, azátköltözkcidés és a termelés fokozatos felfuttatásatermészetesen kedvezőtlenül befolyásolta 1901 és1903 között a vá]lalat üzleti eredményeit. Az űjré,szleg kezdeti nehézsógei ellenére a vállalat145.000 korona tiszta nyereséget ért el. osztalékotebből természetesen nem ftzethetett. 1903 és 1905köz ö t t a prof i t 269.000 koronára nőt t , azI9a5lD06-os üzletévben pedig meghaladta a488.000 koronát' Az elektrotechnikai iparbanolyan konjunktúra alakult ki, hogy a váI|alat amegrendeléseket időnként csak túlórázásokka|tuclta kielégíteni. Az 1903l1904-es üzletévtőlkezdve a tészvényesek három év alatt 540.000korona osztalékot kaptak. A vállalat anyagi bő.zisamegszilárdult, újpesti gyárát és gépi bererrdezésétaz l905ll90ó-os üzletévben 3,3 millió koronáraértékelték, a gyáLÍ 1,4 millió korona nyílt tartalék-tőkével, valamint 1,6 millió korona készáruval ésnyersanyagokkal rendelkezett. 1,5 mi|lió koronaadósságával szemben 1,6 millió korona követeléseál lt fenn.

1901-ben a munkáslétszám nem haladta meg a700 főt, a növekedés tehát 2 év alatt mindössze100 főt tett ki. Mivel a Kereskedelemügyi Mini.sz-térium a gyát adómentességét többek között ahhoza feltételhez kötötte, hogy a vállalat 1904. novem-ber 1-jéig 1200 munkást foglalkoztasson, és azigazgatőság ezt a feltételt nem tudta teljesíteni,Szabó lenő igazgatósági elnök kieszközö lte akövetelmény hatálytalan ítását,

A vállalat igazgatősága az önköltség fokozatoscsökkentése és a profit növelése érdekében főkéntolcsó női munkaerő foglalk oztatására törekedett,ugyanakkor azonban a gyártási profil állandóbővülése következtében nem tekinthetett el a szak-munkáslétszám ntjvelósétől sem. A rnunkásnőkzöme az Újpest környéki helységekbőlkerült ki.

Az újpesti vállalat nevét az 1906. március 23-irendkív ti l i ko zgy íi|é s E g yes ii |t IzzőLámp a é sVillamossági Rt. -re módosította.

1996. szepternber Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő 21

., .. *-t-" r.;

. xlGÍ/R:Elt.

ms?r. Í$ r*ilmnruueirÚsloBUIII'PE:STE:H.

..' ,nw

2slj82,zl9ol' ézfun.

Az ogyes'iiilt v1llsrnossági r*s zvényt,árse,sáána:k'

B ü d 6 p e s t e r t

Áz sjpest€n rnost épj1t grarteJ'epjkre kárü l}ost*.}Liva.-

ta1 fé1á111*ását :r ker.eskedele'fügri m. kif' J',bt!!g't.ef ur fo.lyó évÍ

t{pr{..l*s hó :5o-án :972F8' Bz. e.. ke1t Íendea€üél|eil. e.í.lBedé}y.eate' k1-

'k{tijt,be n;u'onba'n' ]tiog:y a t,. részvé:.rytárs*sá8 a' }r1va'ün'1 c éLia.ira'r

va,i'pmlní a Jrinev,ez'enei8 post,arne*üe'r rász'ére .mn.gán1a.k'ásul fele.ján.

l'ott. ínÍ*yen€s'hB]'y'téÉJgébet,, nemkü].önban a. hiva.tn.li 'he}yiségnel(

én a. posta,mesüer ].p'káiána,k d,'j.iJment,es füt,ését és világitá.sáü 1e6-

a'}'ább őb /is:. / ,évr.e kdt'elez{ltg bíuüo$itB&. ^ hÍvá.t,t.lnh.k folyó

éui a'uglsztus hó l.én .treende nagnyitása' l.ránt inüéakedem.

szl.ve$ked.jók ennéIfogva. P, ü. rógívénytároa'ság czé6-

jelxésse1 ellátott' ny1]"É.ikozír.tjt'Fl tudonásoIíPF, hozní, hogy ézen

felt,ét.é1eket e1fogad.jF-e. :,.:lnt.hoBy p€d1g a t. r.üárspság negbi-

zot,tja szóbelí1eg ais-ént' ny118.tkozot't., hory fo1yó évi eugusztus

bó l-én egyelőre csF'k a h1vF.t,a'1l herr1s9a3t. bo:síi'th8't.ja rendel.

kezésre, fe1kérem, }roBy F.ddiE Ís, nlg a.po3talÍrdsüeir'lá.kása, ren-

delkezásre bocsátbp,tó les*, a' gyár }rörnyékén a, kin€ver'ení'íJ post,a'.

Inest,er részé'..e 1nByenes lp.kásró]" gondo$kodni,.' éset,leg. á' klYteve-:.

?endő po*tamest.érnek me6t'e1e1ő kárpótlást, nyujt',nl galvéskedJék.

Erre názve is káren Bulves irásbe.l.i áries1üését.

llud.npesf '

I Uj pestí Helytörténetl Ertesítő 1996. szeptember

HSI4?,ES UIT'ESTSEKASCHNER LIPOT

Az Egyesü l t|zzőIámpa és Villa-mossági Rt. egykoriv ezér igazga t ó j a .I87z. január 28-ánszületett Assakür-tön, Nyitra megyé-ben. Kereskedelmiiskolát végzett, és1890.től küIcinféleá1 lásokat vá l la l t .1892-ben került azEGGER és Tsa icéghez, mirrt köny-velő. 1896-ban azEGGERÉK áLta|alapított EgyesültViliamossági Rt. al-ka lmazo t t j akéntrészt vesz a gyátf e j l e s z tésóben .Szorga lma ésnyelvtudása miattfelfigyelnek főnö-kei az ambiciózusf i a t a l embe r re .1904-ben már a l -ígazgató, 1908-tóligazgatő, majd kereskedelmi igazgatő |esz. |92I.ben a vá l la lat vezér igazgatő jává nevez ik k i .Aschner jelentős szerepet vállalt Újpest kozé\e-tében. 1907-ben, amikor a telepüIés várossá lett, azelső városi tanács képviselőj évé váLasztották.Nevéhez fíiződlk az 191 1 -ben létrehozottAMPERE üzemi sportegyesület megalapítása, azUTE stadion felépíttetése, az országban elsőkéntlétrehozott üzemi önkiszolgáló étterem működ-tetése, munkáslakások építtetése, az újpesti uszodalétrehozása. Aschner szociál is érzékenysége,nemzetkozi kapcsolatai és tapasztalata alapján volta GYOSZ alelnöke, a nemzetközi tzző|ámpa-kartelI elnöke' több bank igazgatőságának tagja.Igazán azonban Újpestet szerette, a Váci úti(üzemi) lakását mindvégig fenntartotta. Sokat tett a

városért azza l i s ,hogy a céget,amelynek éIén áI|t,nemzetközivé tette.a l ka l mazo t ta inakbiztos megé|hetéstado t t . Pá r to l t a akultúrát, a sportot.1903-tól már kórusműködött az Egye-sült lzzőban, dehíres volt színjátszőcsoportja. zenekaraós k önyvtára ís.L925-tő l e lvá l Ia l taaz UTE elnöki tisz.té t i s , még t ö bbsegítséget adva azegyesület munkás-sporto ló inak ( is) .Származása miatt1944. március 19-én a német meg-szá l lás napján azelsők között hurcol-jrík el. Az akkor ]2éves ember a l igviseli eL a megaLá,z-

tatásokat, a testi gyötrelmeket. |945.január elejénaz lzző akkori vezetői (gróf Jankovich Dénes ésBay ZoItán) kimentik őt a ha|á|táborból. Svájcbamenekül és 1947. május végén - az akkori hata-lom többszöri sürgetésére - tért baza' IJgyvezetőigazgatóként haláLáig, I95z. január 18-áigszo|gá|ta a m agy ar Íényforrási p ar űjjáteremté sét.Sokáig nem volt illő emlegetni Aschner Lipótot.Csak 1986-ban , am iko r a TUNGSRAM Rt .a|apításának 90. évfordulój át ünnepelték, emlék-táblát avattak tiszteletére. 1 9 89-ben alapítv ány tneveztek el róla, hogy a legjobb menedzserekmunkáját elisnrerve őizzék emlékét. 199|-ben azönkormányzat d'ontése alapján egy tér' újpestitur is ták vá lasztása a|apján pedig egy sport-egyesület viseli nevét.

l..tI

1996. szeptember Újpesti Helytórténeti Értesítő 23

/

Az {ljpesti ,l/árosvédő tr-gyesÜ|et hírei

AZ EGYEsÜtnr ru. rÉtÉvl RENDEzvnrlyu:

Ú.lppsr uÍnns ÉpÜI.BrBl tl.Látogatás a felújított újpesti zsinagógában.Házigazda.. Rappaport Zoltán tagtársunk.Időpont: |996. szeptember 22. (vasámap!!) 15.00 órakor.rÉRlÜr, HoGY R nÉnpIRK FEDETT FEJJEL I-ÉprBNn'r A TEMPLoMBA!!

Ú.tppsrNnx rJst nÜszrnsÉcn rt.Látogatás a rákospalotai Leánynevelő Intézetben.Házigazda: Bazsó Gábor tagtársunk.Időpont: 1996. október 5. (szombat) 15.00 óra.Találkozás: az intézetfőbejárata előtt 14,50 órakor (XV' ker., Pozsony u. 36.)

Ú.lpBsr HÍnBs ÉpÜI.Brot tlt.Látogatás a Jézus Szíve kápolnában.Házigazda: Kadlecovits Géza tagtársunk.Időpont: 1996. október 19. (szombat) 15.00 óra.Találkozás: a templom előtt (Baross u. 72.)

az Úlpnsrl vÁnosvÉuŐ BcynsÜlpr nnncnur,ÉrBzÉsnAZ 1956.05 FORRADALOM ÉVFoRDULóJÁNIdőpont: 1996. október 20. (vasárnap!!!) 15.00 óra.Tagjaink a megemlékezésre meghívót kapnak!

MINDEN MAGYAR HÁZA: A PARLAMENTLáto gatás az Or szágházb an.Időpont: 1996. november 9. (szombat) 15.00 óra.Előzetes telefon-jelentkezés október 27 -éig ( 1 60-5369)Akik a fenti idópontig jelentkeznek, azonnali információt kapnak a részletekről!

Az Ujpesti Városvéclő Egyesület rendezésébenA találkozó fővódnöke: dr. Kapolyi LászIő akadémikus, egyesületünk elnöke.Időpont: 1996. november 23. (szombat) 15.00 óra.Az eseményre tagjaink meghívót kapnak, az &dekIődők a sajtóból informálódhatnak!

ÉvzÁni nanÁu osszn.tovprBr zBNÉvu, vBnssnlHelyszín: PolgárcentrumIdőpont: 1996. december J . (szombat) 16.00 óra !!!Házigazda: Nyári István tagtársunkVendégünk: Petrován Mária orgonaművész és a Fővárosi Kamarakórus.

24 Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő 1996. szeptember

gs Az Ujpesti Városvédó Egyesület felhívásáramegújulnak Újpest köztéri keresztjei. A honfog-lalásra is emlékezve' a megyeri plébáni a SzaléziCsaládja fel(ljíttatja a Tomori Pá| és a Váci út sar-kán áI|ó kőkeresztet. Az újraszentelésre - ünne-pélyes külsőségek között - vrírhatóan szeptemberhónap közepén kerül sor. A temető felső kijáratamellett á1ló ú.n. Károlyi kereszt felújításáról aVárosvédő Egyesület és a Helytcirténeti Alapítványk öz ösen gondoskodik. A kertváros i p lébániaUjpe st legrégebbi kőkeresztj ének korpus zát cser éI-teti ki a Görgey és az Erkel Gyula utca sarkán.

!€ 1996. augusztus 18-án emlókeztek az újpestireformátus gyülekezetek tagjai dr. Mády Gyula100. születésnapjára. A Megyeri úti temetőbenmegrendezett koszorúzás során virág került MádyLajos, dr. Papp Gusztáv, Boldizsár Bertalan, NagyLászLó, Szabó Géza és Szenczi ottó egykori lelki-pásztorok sírjaira is, továbbáMőrocz Sándor'Rákosi Zoltán, dr. Seres Lász|ő egykori gondno-kok, orosz István és Andork ő LászIó kántorokemléke előtt is tisztelegtek' Dr. Mády |.g1gng -Mády Gyula fia - ebből az alkalomból fényképesösszeállítást készített édesapjáról, annak műkö-déséről és a családjáról.

!€ 1995 májusában a Megyeri úti temetőben aII. világháború befejezésének 50. évfordulójáraemlékezve dr. Derce Tamás polgármester úr avattafel azt az emlékművet, melynek felirata: ,'A II.világháború újpesti katonaáldo zatainak emlékére.''1996. szeptember 1- jén szép szobor kerü l t ata|apzafta, és egy átvésett szöveg: ,,A II. világ.háború valamennyi újpesti á|dozata emlékére''. A

szobrot Hock Zo|tán alpolgármester úr avatta fel,az újpesti egybázaklelkészeinek imája után.

ls Dr. Kapolyi Lász|ó akadémikus ajándékakéntvalamennyi újpesti általános és középiskola könyv-tára megka pta az,,Újpesti egyházak és felekezetekt ö r ténete ' ' c . tanulmánygyűjteményt. A 250példányban biztosított kiadvány jóI szolgálhatja aziskolák helytörténeti oktatását. Köszönet a nagy-lelkűségért!

w Az Újpesti Helytörténeti Alapítvány kériazokat a pedagógusokat, akik az újpesti iskolák(beleértve a gimnáziumokat, technikumokat és aszakmunkásképző iskolákat is) történetével foglal-koznak, szíveskedjenek az a\apítv ány telefonj ánjelentkezni. (1 60-5369)

ls Értesítjük az érdekl ődőket, hogy az a|apítvá-nyunk gondozásában megje lent , ,Az újpest iegyházak és felekezetek története'' c. tanulrnány-gyűjtemény 200 Ft-os áron kapható a HelytörténetiGyű j temén-vben . az ú jpes t i t emp lomokban 'Káposztásme.g}'eren a Babits Mihály könyves-boltban és a kiadónál (Bródy Imre utca 1. fsz. 1.).A könl.v telefonon is megrendelhető a 160-5369-estelefonszámon.

'= Új vezető a Hel1,.tör.téneti Gyűjtemény éIén.Neogrády Lász|ő tanár úr, a .eyűjtemény létre-hozőja és vezetője 1996. szeptember 1-jétől meg-válik eddigi pozíciójától. A gyűjtemény vezető-jének kinevezése folyamatban van. Valamennyiújpesti helytörténettel foglalkoző diák, pedagógusés polgár nevében további jó egészséget és hosszúéletet kívánunk Neogrády tanár úmak!

Az a|apítu.iny támogatói:AS( :HNER L tPÓT ALAP iTVÁNY.Éptlnt; KFT.. |. . lL,E sELsZ KF.T'. ,

HANZI,IK PÁI', Hol,Ltist cyÓRcy,IVÁNYINÍ, K( )N RÁD I : |ZELL ̂ ,

t\ 'Á j\YI. lÁrutrs. Dt{' KAP(}LY'I l . ,(SZLÓ,KOZM'd SÁNDÜRNÉ. PYLON 200{| KF-T..RICOPY KFT., ÚJPIISTI KÖZOSsÉcr rv.

t , . lpEsr i )Nrc lnN{Á NYzA] 'A 'Úlpns.rl vAGYoNKEZELÓ RT.

Kiadja: az U.ipesti He|ytörténeti Alapítl.án1''Elnök: Dr. Si;ros Lajos

Szerkesztő: Kadlecor its GézaSzerkesztőség: 10;l7 Bród.,'Irrrre u, 1. Tel.: 160-5369

Tipográfi a: 11.agner AttiIaKészítette: a Spácirrrrr [lt.

l-ele|ős: Koós Gábor

, r , .1, , ' ;