Tevékenység:1998-2001 Kós Károly Egyesülés Vándoriskola
hallgatója (Paralel Kft., Bodonyi Építész Kft., Sáros és Társa Bt.,
Axis Építésziroda Kft., Makona Kft., Pagony Táj- és Kertépítész
Kft.)1999-2000 Erdőbénye, építésztábor 2002 Mád, építésztábor2003
Pavilon építése Vándoriskolával (Csernyus L., Turi A.), Ecomusée
d’Alsa ce, Franciaország2005 Kós Károly Egyesülés Vándoriskola,
Diploma 2006- AXIS Építésziroda Kft., tag2007- Kós Károly
Alapítvány, kuratóriumi tag2012- Budakalász település tervtanácsa,
tag2016- Tokaj-hegyaljai Világörökségi Tervtanács, tag2016-
Abaújszántó, Erdőbénye és Tállya települések megbízott
főépítésze
Kiállítások: 2000 Építészeti Biennálé, Velence 2004 Borsod-Abaúj
Zemplém megyei fiatal építészek, Miskolc 2008 Az Építészet Hónapja,
Miskolc, Kós-ház (Kovács Ágnessel)2009 Bor + Építészet, Nemzetközi
kortárs építészeti kiállítás, Városi Művészeti Múzeum, Győr2009 A
mindenség modellje, Kortárs magyar templomépítészet, Modem,
Debrecen2009 Folytatni a teremtést, A 20 éves Kós Károly Egyesülés
jubileumi kiállítása, Bp., Iparművészeti Múzeum2010 Kortárs magyar
templomépítészet, Shanghai, MOCA kiállítótere, augusztus 23 –
szeptember 4.2011 Bor és Építészet, Budapest, Fuga, május 5 –
24.2014 Bor és Építészet, Debrecen, HBM ÉPKAM kiállítóterme,
október 15 – november 14.
Díjak:2012 Kós Károly Díj (Axis Építészcsoport részére)
Fontosabb megépült munkák (tervezés kezdetének dátumával):2002
Római katolikus templom, Vajdácska TWT Szőlőfeldolgozó és
pinceépület, Tokaj2003 Patricius Borház, Bodrogkisfalud (Salamin
Ferenc munkatársaként)2004 Fürdőépület felújítása, Szerencs
(Salamin Ferenc munkatársaként) Ravatalozóépület, átalakítás és
bővítés, Mád2005 Alkonyi ház, átalakítás, Mád Kiss ház, Miskolc
Haller Kúria melléképület és térrendezés, Bodrogkisfalud2006
Szilvásfürdő, rekonstrukció, Mád2007 Faluház, Bodrogkeresztúr
(Kovács Ágnessel)2008 Vay-Kastély műemléki felújítása, Golop
(Salamin Ferenc munkatársaként) Zsirai Borház, Mád (Salamin
Ferenccel)2009 Rákóczi-kúria, műemléki felújítás és borászat, Mád
Chateau Cloche borászati épület, átalakítás és bővítés, Szerencs
Tűzoltószertár, homlokzat felújítás, Mád H. Bardon borászat,
átalakítás és bővítés, Erdőbénye Borház, Abaújszántó Karádi és
Berger borászat és vendégszobák, Erdőbénye2010 Piac, Tarcal Római
Katolikus Plébánia melléképületének bővítése, Sárospatak Albert
ház, felújítás, Mád2011 Sárospataki Református Kollégium, Berna
sor, Műemléki tetőszerkezet felújítása, Sárospatak Vay pincészet
felújítása és bővítése, Erdőbénye Barta Pince vendégháza,
felújítás, Mád Dessewffy-kúria, műemléki felújítás, Tolcsva2012
Tokaj Kikelet Ízműhely bemutatóépülete, felújítás és bővítés,
Tarcal2013 Református Ifjúsági Központ, felújítás, Taktaharkány
Kardos és Fia Borászat, kóstolóépület, felújítás, Mád Préselő
Vendégház, felújítás, tetőtérbeépítés, bővítés, Erdőbénye2014
Gólyafészek Református Gyermektábor épülete, felújítás, Tiszaladány
Kiállítóépület és kismesterségek bemutató épülete, Bodrogkisfalud
Patakpart és Főutca, rekonstrukció, Erdőbénye
Tervek 1999 Családi ház, Tokaj2003 Lőcse Szőlőbirtok, Erdőbénye
(Salamin Ferenc munkatársaként) Vinum ’93 borászat,
Gyöngyöspata2004 Szent Benedek Submontanum Borászat, Tállya2005
Gizella Pince, átalakítás és bővítés, Tokaj 2007 Üzletház és
étterem, átalakítás és bővítés, Szerencs2008 Pelle ház, átalakítás
és felújítás, Mád (épül)2008 Disznókő borászat, környezetrendezés,
Mezőzombor Szepsi Laczkó Máté emlékház, Erdőbénye2009 Kardos
borászat, Mád Tokaj Kikelet borászat, Tarcal Műemléki lakó- és
közösségi épület,homlokzat felújítás, Sárospatak2010 Königsegg ház,
felújítás, Mezőzombor Balázs ház, Abaújszántó Gazdasági épület
átalakítása étteremmé, Mád2011 Tokaji Borvidék Szőlészeti és
Borászati Kutató Intézet irodaépülete, Tarcal Műemléki borászati
épület, felújítás és bővítés, Hatvan-Nagygombos Légli Vendégházak,
felújítás, Szőlőskislak, Jánoshegy2012 Tokaji Szőlészeti és
Borászati Kutató, Rákóczi-borház, felújítás, Tarcal TSZBK
irodaépület, felújítás és bővítés, Tolcsva2013 Kaláka Borászat,
felújítás, Tállya Sárospataki Református Gimnázium műemléki
tornacsarnoka, felújítás Schell-kúria, borászat és vendégház,
felújítás, Bodrogkisfalud2014 Sárospataki Református Kollégium,
Berna sor homlokzat felújítása2015 Kislaki Borászat,
Szőlőskislak2016 Palatinusz tó kiszolgáló épületei, Esztergom
Gencsy-kúria, homlokzat felújítás, Tállya Kern Pincészet, borászat
és kóstoló épület, Balatonszőlős Bata-Loyal Birtok borászata,
Gyöngyöspata Pelle közösségi pezsgőpincészet épülete, felújítás és
bővítés, Mád Máriássy-kúria műemléki épülete, felújítás, Mád2017
Műemléki épület átalakítása vendégházzá, Mád Bott Pincészet,
vendégház, felújítás, Bodrogkeresztúr
ERHARDT GÁBOR Született: 1974, Budapest Diploma: 1998, BME
Építészmérnöki Kar Iroda: AXIS Építésziroda Kft. 1024 Budapest,
Margit körút 5/a Telefon: 20 / 478 4963, 1 / 789 0515
[email protected] www.axisepitesz.hu
mailto:[email protected]://www.axisepitesz.hu
Oktatás, kutatás:2002-6 A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának
vezetője2008-16 BME Építészmérnöki Kar, Szerves építészet című
tantárgy, meghívott előadó2012- Településbemutató séták és
vetítések a Bor, Mámor, Bénye rendezvény keretében2013
Tokaj-hegyalja Világörökségi Kultúrtáj Épített örökség múltja és
jövője című kiadvány elkészítése a Belügyminisz-térium Országos
Főépítészi Irodájának támogatásával2014 Előadássorozat
Tokaj-hegyalja épített örökségéről, szervező és előadó2016- BME
Építészmérnöki Kar, Szerves építészet című tantárgy,
tantárgyfelelős2016-17 Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
Tokaj-hegyalja építészete című könyv írása (Darabos György
fo-tográfussal és Márton László Attila képszerkesztővel2017-18
Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíja a Vidéki építészet, mint
művészet lehetőségei témában
Publikációk:1999 Vándoriskola 1989-1999, kiállítási katalógus
(szerkesztő), Kós Károly Alapítvány, Bp.2001- Országépítő 2001/2,
2003/2, 2008/4, 2011/3,4, 2014/4, 2015/2, 3, 2016/1, 2, 3, 4,
2017/1, 2, 3, 42002- Régi-Új Magyar Építőművészet 2002/2, 2005/2,
2007/1,2,4, 2008/1, 2011/2,3, 2014/5, 2015/52005- Borbarát Magazin
2005/1,2,4, 2006/1,2,3,4, 2007/1,2, 2008/3,4, 2009/3,4, 2010/32009
Folytatni a teremtést (kiállítási katalógus), Kós Károly
Alapítvány, Bp.2010 Turi Attila munkáit bemutató kötet
szerkesztése2014 Kézdy Dániel: TOKAJ, Emberek és dűlők,
Tokaj-hegyalja településtörténeti vázlata című fejezet2017- Magyar
Művészet 2017/1, 3
Gondolatok illeszkedésről és modernitásról Krizsán András és
Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete című
könyve kapcsán,
Oktatás
Publikációk:Szinte a diploma megszerzése óta folyamatosan
jelennek meg építészeti témájú írásaim. Elsőként az Alkonyi László
által írt Tokaj album egyik fejezete volt a nevemhez köthető. A
könyvet minden idők tíz legjobb bor témájú könyve közé
válasz-tották. Állandó szerzője voltam a Borbarát magazinnak,
alkalmilag jelentek/jelennek meg cikkeim a Magyar Építőművészet,
Hegyvidék, Árkád, Építészfórum és Magyar Művészet folyóiratokban.
Jelenleg az Országépítőbe írok épületismertetése-ket, interjúkat,
illetve felelős szerkesztője vagyok az orszagepito.net című
internetes folyóiratnak.
Kutatások, előadások2007-ben részt vettem a Szerencsi Kistérség
építészeti értékfelmérésében. Ez a munka indított el a
Tokaj-hegyaljai épí-tészeti örökség kutatásában, aminek 2013-ban
egy - a Belügyminisztérium megbízásából elkészített – tanulmány
lett az első komolyabb eredménye. 2016-ban alkotói támogatást
kaptam az NKA-tól e tanulmány könyvvé fejlesztésére, Darabos György
fotográfussal. Kutatásaim eredményeit előadásokon, városismereti
sétákon igyekszem bemutatni, elsősorban a helyben élőknek, illetve
a Tokaj-Hegyalja iránt érdeklődőknek.
Az MMA ösztöndíjának köszönhetően most - tágítva a vizsgált
területet - az illeszkedés kérdéséről írok egy tanulmányt, amely a
vidék építészetének művészi kilátásait tárgyalja, karakteres
alkotókat vizsgálva, illetve nemzetközi kitekintéssel
kiegészítve.
Oktatás2002-2005 között a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának
vezetőjeként, a mindennapi működés biztosításán túl kirándulásokat
(Pécs, Őrség), kurzusokat (Kelet, Közép, Nyugat; Föld, víz, tűz,
levegő; Építészeti alapfo-galmak) szerveztem, fontos
személyiségeket (Karátson Gábor, Schneller István, Pap Gábor,
Molnár V. József, Zelnik József, Kunkovács László) hívtam meg
előadni.2016 ősze óta én vezetem a Budapesti Műszaki Egyetem
Építészmérnöki karán a Szerves építészet I-II. tan-tárgyakat.
Igyekszem bemutatni a szerves építészet elméleti, történeti
hátterét, Makovecz Imre munkásságát, követőinek minél színesebb,
szélesebb körét. Megvalósult épületek bemutatásával próbálom
szemléltetni a szerves építészet koncepcióját, illetve helyét a
kortárs, nemzetközi törekvések között.
ÉPÍTÉSZSZEMMEL
48
A hegyaljai kultúrtáj és ôrzôi I. rész
Ki ôrzi most a tájat? – olvashattuk a kérdést a Borbarát
Magazin
egy korábbi lapszámában. Ki gondoskodik Tokaj-Hegyalja jelenérôl
és jövôjérôl,
ki veszi át az egykori felvidéki városok és nemesi családok
helyét?
Mi lesz a hegyaljai kultúrtáj sorsa, amely világörökségi védelem
alatt áll?
Mindenekelôtt érdemes tisztázni, hogy mit is értünk a kultúrtáj
fogalmán! A bor -
vidék világörökségi védettsége a magterület és a védôzóna
településeinek teljes
területére vonatkozik. Nemcsak a szôlôterületekre, hanem a
települések belterületére,
épített örökségére is. Eltérôen legtöbb borvidékünktôl,
Tokaj-Hegyalján a külterület
(szôlô, szántó, erdô, legelô) és a belterület (lakóterület)
karakterét tekintve markánsan
szétválik, mivel a határban nem nagyon építkeztek. Így a
természeti és az épített kör -
nyezet külön-külön vizsgálható, még ha a védelmük közösen is
kezelendô. Az aláb -
biakban az épített környezet alakulását befolyásoló tényezôket
szeretném érzék-
letesen bemutatni, az elsô cikkben a múltra helyezve a
hangsúlyt.
A borvidék településeinek történeti monográfiáit olvasva
megtudhatjuk, hogy mikor
említették elsôként hivatalos iratok az adott település nevét,
hogy mikor ki volt a
legfôbb birtokosa, esetleg hogy mikor égett le a falu, mikor
tizedelte valamilyen
járvány a lakosságot, és hogy mikor, milyen nemzet tagjait
telepítették be ide. Kevés
derül ki azonban arról, hogy az utcák, terek, épületek miért
lettek olyanok, ami-
lyeneknek ma látjuk ôket. Hiányzik a település szerkezetét
formáló hatások érzékletes
ismertetése. A falvakat járva érezzük, hogy valami különleges
helyen vagyunk, de ezt
a különlegességet nem tudjuk olyan könnyen megfogalmazni, mint
mondjuk egy
toszkán faluban. Csak sejthetjük, hogy melyik épület lehet
értékes, hiszen az utóbbi
évtizedek építési gyakorlata ritkán szolgálta a múlt értékeinek
megôrzését, bemu-
tatását.
Pótolandó egy kicsit ezt a hiátust, sétáljunk egyet
Hegyalja-falván, fedezzük fel
utcáit, tereit!
A borvidék felvirágzásának idején, a késô középkorban az európai
mintától eltérôen
Magyarországon a gazdasági fellendülés alapja nem az ipar, hanem
az igényes
mezôgazdasági termelés, esetünkben a szôlôtermelés és a borászat
volt. Az említett
réGi-új mAGyAr éPítŐmŰvészet 2014 | 56
téma • tHeMe
mögötte álló brand erőssége is befolyásolja. A felcsúti brandet
jól erősí-tik az előcsarnokban ötletesen bemutatott Puskás Ferenc
relikviák, de az épület egyedi, organikus megformálása is. A világ
stadionépítészetében a lelátók lefedését legtöbbször hártyaszerű,
modern, mérnökies szer-kezettel oldják meg, nem élve a belső nézet
reprezentativitásának le-hetőségével. itt azonban a
betonszerkezetből, mint törzsből kinövő, az organikus tervezési
szemléletből fakadóan nőtt jelleget mutató, lombko-ronát idéző
rácsszerkezetű tetőzet olyan erős kép, ami abszolút egyedivé teszi
az Arénát. ráadásul a szerkezetben mind vizuális, mint statikai
ér-telemben rend van. semmi öncélúság, semmi megoldatlan csomópont.
Az arénába lépve az embert furcsa kettősség keríti hatalmába: a
bezártság intimitása és a küzdelem megemelkedett adrenalinszint-je
együtt érezhető. A mesterien formált, időtlenséget, vagy inkább
időn kívüliséget sugalló szerkezet tökéletes hátteret ad ehhez a
min-dennapokból kiragadott itt és most létállapothoz. különleges
terve-zői gesztus, hogy az át- és belátásoknak köszönhetően az
épületet körüljárók számára is több ponton láttatja a szerkezetet,
mintegy ki-viszi azt az utcára – ha úgy tetszik, lokális léptékben
is közüggyé teszi.
megbízó client:A Felcsúti utánPótlás neveléséért
AlAPítványfelelős építész tervező leading architect:Dobrosi
tAmásépítész munkatársak fellow architects:Arnóczki imre bAlázs,
szeGeDi AntAl, törekiné bAkó krisztinA, király lászló, vAvrik
Ferenc, jóFölDi bArnA, orbán oszkár, mikus líDiA, kis-simon olivér,
DósA PAPP tAmásbelsőépítészet interior design:snoPPer
zsuzsAnnAtartószerkezet structure:PonGor lászló – PonD mérnöki
iroDA kFt.elektromos tervezés electrical engineering:kovács
lászlóné homonnAy zsuzsAnnA – inter ház tech bt.épületgépészet
hvac:nAGy lászló – nnGáz kFt.
o r s z á g é p í t ő 2 0 1 5 | 0 2
1514
főÉPÍTÉszEK
Varga Csaba (1966)
1980–84 Hild József Építőipari szakközépiskola, Győr
1984–87 Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola
1987–1990 Makona
1990– Axis Építésziroda
1992–94 Törökkoppány
2001– Nagymaros főépítésze
2003– Dunakanyar Tervtanács tag
2011– Budafok-Tétény Tervtanács tag
2012 Kós Károly-díj (Axis Építészirodával
V a r g a C s a b a – n a g y m a r o sf o t ó : V a r g a C s a
b a
› Mióta Nagymaros főépítésze?2001 májusa óta. Ez a tizennégy év
már ak-kora idő, hogy kicsit talán nagymarosinak is tartom
magamat.
› Hány polgármestert és képviselő-testü-letet szolgált ez idő
alatt?Három polgármester és öt képviselő-testü-let munkáját
próbáltam segíteni, szolgálva Nagymarost, a várost.
› Volt valamilyen, korábbról datálható kapcsolata, kötődése a
településhez, akarom mondani, a városhoz?Nem voltak különösebb
előzetes ismereteim Nagymarosról, így az ismerkedést minden fronton
óriásléptekkel kellett indítanom. Jártam a várost, fotóztam,
körbegyalogol-tam a mezsgyéket. Ismerkedtem a marosi-akkal,
történeteket kutattam, minden héten egy-két órát a váci levéltárban
töltöttem, gyakorlatilag az ott fellelhető összes doku-mentumot
átnyálazva. Mára elmondhatom, hogy elég sokat tudok a településről,
de a nagyobb rálátásból következően azzal is tisztában vagyok, hogy
mégiscsak elég ke-veset. Még mindig nagyon sok felfedezni-,
megismernivaló vár rám, remélem.
› Mi volt az első kihívás, amellyel főépíté-szi tevékenysége
kezdetén találkozott?Ideérkezésemkor éppen a rendezési terv
készítésébe, annak sajnos már csak a végére estem bele. A 2002-ben
elfogadott rendezé-si terv készítését még nem én irányítottam,
fogtam össze, azt a jegyző úr vitte a vállán. Szerencsére egy
nagyszerű várostervező kolléga, Rosivall Ágnes készítette az
anya-got. Ő nagy alapossággal, mélyen beleme-rülve szedte azt
darabjaira, majd abból kidolgozott rendszert alkotva egyesítette a
várost a rendezési terv lapjain.
› Ezek szerint építészeti szempontból nem volt katasztrófaközeli
helyzetben a település?Valóban nem. Olyanfajta terv született,
amely utcánként, sőt utcarészenként képes követni a helyi
sajátosságokat. Ehhez nagy odaadás-ra, az adott munka és a
település szeretetére, ismeretére volt szükség a
településtervezőink részéről. E rendezési tervnek azonban
sajnos
volt egy nagyon elhibázott oldalága (Rosivall Ágnes akarata
ellenére), amely kijelölt egy gazdasági területet a Duna és a főút
közöt-ti külterületi sávban. Ez még a visszafogott beépítési
paraméterek mellett is hajmeresztő ötlet volt a Dunakanyar közepén.
Szeren-csére a tulajdonviszonyok rendezetlensége megakadályozta a
gyors megvalósítható-ságot, így a következő módosításig − ami a
gazdasági terület megszüntetése lett − nem történt semmi.
› Milyen eszközökkel kezelte a későbbi
rendezésiterv-módosításokat?A későbbi rendezési tervek egy új, a
lakos-ság széles körében megvitatott, sőt az ő bevonásukkal készült
anyagon alapultak, amely már mentes volt a túlkapásoktól, az
értékekre és azok fejlesztésére koncentrál. E koncepciót akár a
slow-mozgalommal is lehetne rokonítani. Hasonló az értékrendje. ›
Mit jelent ez pontosan?Ez címszavakban összefoglalva a szolid
turizmusra, egy leendő közigazgatási köz-pontra, a kultúra
kiemelkedő szerepére, a hagyományokra épülő gyümölcstermesz-tésre
és a helyi termékekre alapoz. Ezek közül a közigazgatási központi
szerep időközben aktualitását vesztette. A 2003-tól működő, új,
járási alapú közigazgatási rendszerben Vác és Szob között erre már
nincs szükség. E terv többi ágát lépésről lépésre próbáljuk
megvalósítani, teret adni ezek kibontakozásának.
› Ezek az új törekvések egy teljesen új településképre
alapulnak, vagy az adott-ságokat veszik f igyelembe? Milyennek
látja Nagymaros város karakterét?A város egyszerre kicsi és nagy.
Közel ötezres lélekszámával a legkisebb városok közé tarto-zik,
ugyanakkor földrajzi helyzete és történel-me alapján − Visegrádhoz
hasonlóan − kiemel-kedő jelentőségű település. Lakosságszáma
alapján egy nem is túlságosan nagy falu is le-hetne, ugyanakkor
mégis ízig-vérig város, úgy is mondhatnám: egy kis kisváros.
› A kisvárosok rangját általában a telepü-lésközpont határozza
meg. Így van ez Nagymarossal is?
Valóban, a központ a zárt sorú, főképp ek-lektikus beépítésével,
a gótikus templom-mal, a nagyvonalú, Dunára kifutó Fő térrel, a
rangos szecessziós iskolával egy nagyon szerethető, élhető,
emberléptékű kisvá-ros hangulatát adja. Ugyanakkor a felfutó völgyi
utcákban a falusias parasztházak az uralkodóak, amelyek viszont
szintén egye-di, nagymarosi jellegzetességekkel bírnak.
› Az igazán érdekes részek egy építész számára − gondolom −
inkább az átmeneti területek.Igen, több helyen az oromzatos
paraszt-házak és a kisvárosias zárt sorú épületek vegyesen, egymás
mellett is előfordulnak. Ezeken a részeken megfigyelhető az egykori
városiasodási folyamat egyik módja, amikor az eredetileg oromzatos
parasztházat az ut-cafronton, rá merőlegesen bővítették, azaz
„zártsorúsították”. Fellelhető még olyan zárt sorú ház is, ahol két
parasztház épült össze úgy, hogy még látható az eredeti parasztház
utcai tornácának maradványa is.
i n t e r j ú v A r g A C S A B á v A l E r h a r d t G á b o
r
Főépítészek F ő t é r , k e r t - é s t á j é p í t é s z : K e
c s k é s T i b o r , 2 0 0 6
C s a l á d i N a p k ö z i é s N e v e l é s i T a n á c s a d
ó , é p í t é s z : V a r g a C s a b a , 2 0 1 3
N a g y m a r o s l á t k é p e , k o r a b e l i k é p e s l a
p , 1 9 1 7
é p í t é s z : T u r i A t t i l as z ö v e g : E r h a r d t G
á b o rf o t ó : D é n e s G y ö r g y
B u d a k a l á s zMályva utcai BÖLCsőDE
n u r s e r y i n B u d a k a l á s z
The holy trinity of bare concrete ceilings, polished concrete
floors and colorful walls is characteristic of both the Hungarian
and foreign day nurseries, showcasing a striking indifference
towards the vulnerability of the more sensitive children, torn from
the intimacy of their home. Both as Master Architect and active
architect, the designer wishes to fight back the rule of alienating
and featureless architecture in urban agglomerations. This is well
illustrated by the stimulating building of the nursery and its
unique architectural environment, shaped by the designer as Master
Architect and sometimes even as architect.
Napjainkban az építészet (egyik) komoly gondja, hogy nem része a
közbeszédnek. Amennyire természetes, hogy egy átlagpol-gár legalább
alapszinten tisztában van pél-dául a borértők műszavaival, vagy
legalább affinitást illik mutatnia a téma iránt, any-
nyira nem jellemző ez az építészethez való hozzáállásra. A
vélemények itt a „nagyon tetszik” és a „rosszul vagyok tőle”
kijelenté-sek közötti spektrumon szórnak, és csupán a szubjektív
érzést tükrözik, mintsem a mű-veltségen alapuló objektív
véleményt.
o r s z á g é p í t ő 2 0 1 4 | 0 4
Megbízó: Budakalász Város ÖnkormányzataKivitelező: GoMÉP
Kft.Építészet: Turi Attila, Terdik Bálint, Martina Giustra, Juhász
Balázs, szász Istvánstatika: Bánhidiné Baráth Dóra | Kert: Buella
Mónika Gépészet: Pacher László – TEVIM Kft. | Épületvillamosság:
Tóth zoltán – Planet Kft.Akadálymentesítés: Balla Györgyi |
Tűzvédelem: Horváth Lajos
Ennek következménye vagy okozója, hogy az építészek a
formalizmus elefántcsont-tornyába zárkóznak, és elidegenítik az
emberektől az – életükre nagymértékben ható – építészet formáló
erőit. Pedig, akár tetszik, akár nem, jelentős hatással van
mindennapi életünkre az épített környe-zet, amivel egyébként az
emberek több-sége nem elégedett. Igaz, adekvát fogal-mak hiányában
nem tudja megfogalmazni ellenérzéseit. Így a párbeszéd lehetetlen,
az izoláció teljes. A formai elidegenedés legextrémebb példái −
érdekes módon − éppen az óvoda- és bölcsődeépítészetben figyelhetők
meg, aminek ma a kormányza-ti törekvéseknek köszönhetően amúgy is
konjunktúrája van Magyarországon. Nem-csak a külföldi, hanem az
utóbbi idők ma-gyar nevelési intézményeinek építészetére is
jellemző a látszóbeton-födém, csiszolt betonpadló színes falakkal
„szenthárom-sága”, ami különös érzéketlenséget mutat az
otthoni/szülői közegből kiszakított, az építészeti környezet
hatásaira emiatt is érzékenyebb kisgyermekekkel szemben.
Turi Attilára, a budakalászi Mályva utcai bölcsőde tervezőjére
ez a fajta hozzáállás egyáltalán nem jellemző, mint azt már
első,
a településen megvalósult épülete, a falu-ház tervezésénél is
bizonyította. Keresztes lovagokat megszégyenítő állhatatossággal
harcol az agglomerációt elidegenítő, arcta-lan építészet ellen,
főépítészként és prak-tizáló építészként egyaránt. E magatartást
jól szemlélteti a bölcsőde közvetlen kör-nyezete, a Mályva utca,
ahol több házhoz is „köze van”, nem feltétlenül tervezőként. Az
épületek egyediek, játékosan formáltak, és ma már egyértelműen
formálói/repre-zentánsai Budakalász saját(os) építészeti
identitásának. A bölcsőde északi főhom-lokzata tökéletesen
illeszkedik ebbe az utcaképbe, még ha a közvetlen szomszéd, egy
lapos tetős óvoda − amelynek telkéből sikerült egy bölcsődének
valónyit leválasz-tani − nem is túlságosan kedves épület.
Az észak−déli tengelyű, keskeny, levá-lasztott telekre egy
hosszúkás épületet tervezett Turi Attila, amely egyfajta kere-tes
szerkezetű műként olvasható. A ház tulajdonképpeni lelkét, a
csoportszobákat és kiszolgálóhelyiségeiket két végükön egy-egy
additív tömeg zárja, a homlokzat-képzésnek – képletesen és
valóságosan is – teret engedő északi és déli oldalon. Az épület
egytraktusos főtömbje a „sze-
rencsésen” rossz tájolású északi, utcai oldalon egy érdekes
megoldással ikresített homlokzatot kap. A formailag kiszélesedő,
funkcionálisan „besűrűsödő” térfal mögött szélesebb, jobban
kihasználható tetőtér van, illetve jobban elhelyezhető a nagyobb
alaprajzi mélységet igénylő konyhaüzem. A kompozíciót a nyugati
oldalon egy kisebb melléktömeg zárja, benne
kiszolgálóhe-lyiségekkel. A téglaburkolatú, hangsúlyos kéménnyel
záródó melléktömeg egyfajta idegen test a koncepcióban, ahol a
tervező lehetőséget adott magának a Mályva utcaitól eltérő,
frissebb architektúra megjeleníté-sére az épületben. A két tömeg
közötti, lapos tetővel zárt, üvegezett portál ma-gától értetődően
jelöli ki a bejárat helyét. A több elemből álló főhomlokzat
összessé-gében komolyabb, városiasabb – de még-is falusias léptékű
– lett, amely nagyobb szélességével ráadásul intenzívebben tud
kommunikálni a külső térrel.
A bejárat mögött a babakocsi-tárolóval kiegészülő szélfogó, majd
közlekedőtér következik, amely nagyon jól szervezi az épület belső
tereit, ahogy azt már meg-szokhattuk Turi Attila épületeiben. Innen
az egész épület jól átlátható.Ugyanakkor
F ö l d s z i n t i a l a p r a j z
1 . F o g l a l k o z t a t ó 2 . F ü r d ő 3 . r a k t á r 4 .
K ö z l e k e d ő – Ö l t ö z ő – E l ő t é r 5 . s ó s z o b a 6 .
r a k t á r 7 . K o n y h a 8 . I r o d a 9 . B a b a k o c s i t á
r o l ó
50
idôszak történelmi eseményei miatt meglehetôsen változatosak
voltak a birtokvi -
szonyok. Királyi, erdélyi fejedelmi, fôúri birtokok, vagy a
felvidéki ún. Pentapolisz
városainak birtokai váltják egymást a borvidéken. Ez egyben
vegyes nemzetiségû,
kultúrájú és vallású lakosságot is jelentett. Ennek ellenére a
borvidék falvai,
mezôvárosai egységes (a korabeli Buda vagy Pozsony mintáját
követô), városias jel-
legû településképet mutattak. A legerôsebb hatás a felvidéki
városok felôl érkezett,
meghatározva az építészeti arculatot, de még a
településszerkezetet is. Nem véletlen,
hogy a legfontosabb települések központja ún. kassai típusú.
Kassai típusúnak nevezzük az általában három, végeiken összeérô,
egymás
melletti utcából álló, átmenô jellegû településmagot. A
templomok központi
elhelyezésûek, gyakran körüljárhatóak. A meglehetôsen széles fô
utcát
keskeny közök, ún. futók kötik össze a feljebbi utcákkal. Ilyen
Abaújszántó,
Tarcal, Mád, Erdôbénye, Tolcsva vagy Bodrogkeresztúr.
A település magja a középen futó fô utca. Itt állnak
természetesen a fôúri kastélyok
(Tarcalon a Királyudvar, Mádon, Tarcalon, Bodrogkeresztúron a
Rákóczi-ház) és a
legrégebbi, de nem feltétlenül a legrangosabb házak. A telkek
törvényszerû
réGi-új mAGyAr éPítŐmŰvészet 2014 | 54
téma • tHeMe
Az épület megértéséhez tudni kell, hogy az – bár önmagában is
megállja a helyét – jóval több egy egyszerű stadionnál, valójában
egy alapítványi működtetésű fociakadémia épület- és
pályakomplexumának szerves ré-szét képezi. A története 2006-ig
nyúlik vissza, amikor az alapítvány vezetői felkérték makovecz
imrét egy kúria-épület felújításának és bővítésének megtervezésére.
ez volt az akadémia első épülete, a kollégium. Dobrosi tamás részt
vett a tervek feldolgozásában és az építkezés felügyeletében. így
kapta meg (a makovecz-féle munkaelosztás szerint) a második, két
ütemben megépült, ügyvezetési, élettani és étterem tömb tervezési
meg-bízását. Az épület megvalósult, a tervező letette névjegyét a
területen.
A fejlesztés során törvényszerűen merült fel a centerpálya és a
hozzá tartozó kiszolgáló egységek fejlesztésének igénye, amire
2009-2011 kö-zött, a folyamatosan változó, bővülő programhoz
igazodva makovecz imre több vázlattervet is készített. A végső,
3500 fő befogadóképességű, az ueFA nemzetközi besorolása szerinti
iii. kategóriájú stadion megtervezé-sére azonban sajnos, már nem
kapott időt…
Az aréna az egykori kúria-kertbe beékelődve, az alsó pályák, a
kúria és egy utca által meghatározott nyolc méter lejtésű területre
épült. Földbe süllyesztése barátságosabb léptéket eredményezett a
kúria felől, az alsó oldalon viszont problémamentesen
megközelíthető a kiszolgáló szint. Az
hóDoLAt puSKáSnAKPAncho ArénA, Felcsút
építész architect: DobroSi TamáS szöveg text: ErharDT Gábor
fotók photos: bujnovSzky TamáS
az építészet ügyét nagymértékben szolgálná, ha egy épület már az
építés során a közfigyelem fókuszába kerülhetne, ahogyan ez a
felcsúti foci arénával történt. Ez esetben azonban az épület és az
építkezés vulgárközéleti téma lett, az építészethez amúgy sem igen
értő publikum drukkerekre és ellendrukkerekre oszlott. az
esztétikai (elő)ítéleteket az elfoglalt világnézeti térfél
határozta meg.a kritikusnak azonban semleges alapállást kell
felvennie, nem drukkolhat semelyik csapatnak, legfeljebb a
színvonalas focinak – akarom mondani építészetnek.
épületek közelsége miatt a felső főhomlokzat kevéssé érvényesül,
így a tervező – a második ütemben elkészült épület építészeti
elemeinek meg-idézésével – a hosszú főhomlokzat emberközelivé
formálására töreke-dett, a grandiózus lépték helyett. A lelátókat
lefedő, lepelszerű íves tetőt átfúró három torony építészetileg
változatos, intimitást sugárzó teret és térfalat eredményez, ami
nem megszokott egy stadionnál, de jól rímel a mikrokörnyezetre.
ezek a tornyok a stadion legérzékenyebb részei, itt vannak a
reprezentatív bejáratok: a játékosok, a viP-vendégek, illetve a
sajtó számára. A tetőzet földig lenyúló nyúlványai elválasztják
egymástól e három forgalmat, amelyek az épületen belül, szintek
közötti furfangos átlátásokkal mégis érintkeznek.
egy stadion építészeti megformálását az üzemeltetés-technológia
határozza meg, illetve a brand-képzés. A nemzetközi példák
többségé-nél a technológia primátusa mérnökies megoldásokat
eredményez, a belső terek nélkülözik az eleganciát (kivéve a
látogatóközpontokat és a viP-szektort). csak a bejáráskor
érzékelhető, mennyire összetett és pró-zai rendszerről van szó, ami
a szurkolók legracionálisabb vezetésétől a meccs után távozó
játékosok és a fotósok ellenőrzött találkozási pont-jának
megformálásáig terjed. ebben a tekintetben a Pancho Aréna
ki-fogástalan. Az üzemeltetéshez tartoznak a média igényei is,
hiszen a látvány nem annyira az itt fizikailag jelen lévő
szurkolók, sokkal inkább a nagyságrendekkel nagyobb számban
elérhető, a meccset a tv kép-ernyője előtt követő, távoli
focirajongók kiszolgálására van tervezve. Fontosak a közvetítői
állások (amelyek közvetlenül a viP-páholy alatt kapnak helyet), de
jóval fontosabb a kameraállások megfelelő magas-sága, látószöge, az
interjúpontok ésszerű elhelyezése. A stadionbelső a közvetítések
hátterét képezi és így jelentős identitásteremtő erővel bír, hiszen
maga is része a csapat „brandjének”, ami a feliratos bögrék-től és
mezektől a közvetítések vágóképeinek vizuális tartalmáig terjed. Az
itt képzett játékosok értékét (és így profittermelő képességét)
a
téma • tHeMe
Publikációk
