erettsegizz irodalom 120users.atw.hu/mous3/erettsegi/erettsegizz_irodalom_120.pdf · 2009-06-22 · Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! | | | |

Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 2 -

Tartalom

1. PETŐFI SÁNDOR TÁJKÖLTÉSZETE I. ............................................................................................... 6

2. PETŐFI SÁNDOR TÁJKÖLTÉSZETE II. .............................................................................................. 7

3. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ REGÉNYMŰVÉSZETE................................................................................ 8

4. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ REGÉNYMŰVÉSZETE................................................................................ 9

5. MÓRICZ ZSIGMOND NOVELLISZTIKÁJA I. .................................................................................. 10

6. MÓRICZ ZSIGMOND NOVELLISZTIKÁJA II. ................................................................................. 11

7. ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM ...................................................................................... 12

8. SHAKESPEARE SZÍNHÁZA, A GLOBE.............................................................................................. 13

9. ARS POETICA ÉS KÖLTŐI SZEREPVÁLLALÁS PETŐFI LÍRÁJÁBAN I. ................................. 14

10. ARS POETICA ÉS KÖLTŐI SZEREPVÁLLALÁS PETŐFI LÍRÁJÁBAN II. ........................... 15

11. PETŐFI FORRADALMI LÁTOMÁSKÖLTÉSZETE I. ................................................................. 16

12. PETŐFI FORRADALMI LÁTOMÁSKÖLTÉSZETE II. ............................................................... 17

13. PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL CÍMŰ MŰVE I. ........................................................................ 18

14. PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL CÍMŰ MŰVE II. ....................................................................... 19

15. PETŐFI SÁNDOR ÉLETRAJZA, PÁLYAKÉPE ............................................................................ 20

16. TÓTH ÁRPÁD KÖLTÉSZETE I. ...................................................................................................... 22

17. TÓTH ÁRPÁD KÖLTÉSZETE II. ..................................................................................................... 23

18. JUHÁSZ GYULA KÖLTÉSZETE I................................................................................................... 24

19. JUHÁSZ GYULA KÖLTÉSZETE II. ................................................................................................ 25

20. BABITS MIHÁLY KÖLTŐI PROGRAMJA VERSEI TÜKRÉBEN I. ......................................... 26

21. BABITS MIHÁLY KÖLTŐI PROGRAMJA VERSEI TÜKRÉBEN II. ........................................ 27

22. A XVII. SZÁZADI FRANCIA KLASSZICIZMUS .......................................................................... 28

23. SZEMPONTOK MOLIÉRE: TARTUFFE (1664) CÍMŰ MŰVÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSÁHOZ I. ...................................................................................................................................... 29

24. SZEMPONTOK MOLIÉRE: TARTUFFE (1664) CÍMŰ MŰVÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSÁHOZ II. .................................................................................................................................... 30

25. BALASSI BÁLINT ISTENES VERSEI (VALLÁSOS LÍRÁJA)..................................................... 31

26. JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER I................................................................................................ 33

27. JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER II. ............................................................................................. 34

28. STÍLUSIRÁNYZATOK CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN (1773-1805) ........ 35

29. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE I. ........................................................................... 37

30. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE II. ......................................................................... 38

31. KÉSŐMODERN FORDULAT JÓZSEF ATTILA (1905-1937) KÖLTÉSZETÉBEN I. ....................... 39

32. KÉSŐMODERN FORDULAT JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉBEN II............................................ 40


- 3 -

33. KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ .............................................................................................................. 41

34. SORSKÉRDÉSEK VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN I.................................................. 42

35. SORSKÉRDÉSEK VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN II. ............................................... 43

36. BALASSI BÁLINT SZERELMI KÖLTÉSZETE ..................................................................................... 44

37. BALASSI BÁLIN VITÉZI VERSEI ........................................................................................................... 45

38. ADY ENDRE (1877-1919) KÖLTÉSZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE .................................. 46

39. ARS POETICA ADY ENDRE KÖLTÉSZETÉBEN I. ............................................................................. 48

40. ARS POETICA ADY ENDRE KÖLTÉSZETÉBEN II. ............................................................................ 49

41. ARANY JÁNOS LÉTÖSSZEGZŐ VERSEI.............................................................................................. 50

42. ARANY JÁNOS NAGYKŐRÖSI BALLADÁI.......................................................................................... 52

43. ARANY JÁNOS KÉSEI KÖLTÉSZETE ................................................................................................... 53

44. KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN................................................................................................................ 54

45. MIKSZÁTH KÁLMÁN: BESZTERCE OSTROMA................................................................................ 56

46. MIHAIL BULGAKOV: A MESTER ÉS MARGARITA.......................................................................... 58

47. MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA........................................................................................ 59

48. BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE ...................................................................................................... 61

49. MÁRAI SÁNDOR: A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK (1924) ............................................................. 62

50. MIKSZÁTH KÁLMÁN NOVELLÁI ......................................................................................................... 64

51. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ I. ............................................................................................................... 65

52. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ II............................................................................................................... 66

53. AZ ŐSZIKÉK KORSZAK BALLADÁI ARANY JÁNOS ÉLETMŰVÉBEN........................................ 68

54. BABITS MIHÁLY HÁBORÚELLENES KÖLTÉSZETE I. .................................................................... 69

55. BABITS MIHÁLY HÁBORÚELLENES KÖLTÉSZETE II. .................................................................. 70

56. A SZENVEDÉLY ÉS HALÁL VERSEI BABITS KÖLTÉSZETÉBEN ................................................. 71

57. BERZSENYI DÁNIEL ELÉGIÁI I............................................................................................................. 72

58. BERZSENYI DÁNIEL ELÉGIÁI II. .......................................................................................................... 73

59. BERZSENYI DÁNIEL ÓDÁI...................................................................................................................... 74

60. BIBLIAI MOTÍVUMOK ÉS JELENTÉSÜK ............................................................................................ 75

61. BIBLIAFORDÍTÁSOK, A BIBLIA HATÁSA AZ IRODALOMBAN I. ................................................ 76

62. BIBLIAFORDÍTÁSOK, A BIBLIA HATÁSA AZ IRODALOMBAN II. ............................................... 77

63. A BIBLIA ÉS A BIBLIAI MŰFAJOK I. .................................................................................................... 78

64. A BIBLIA ÉS A BIBLIAI MŰFAJOK II. .................................................................................................. 80

65. BERTOLD BRECHT ÉS AZ EPIKUS SZÍNHÁZ I.................................................................................. 81

66. BERTOLD BRECHT ÉS AZ EPIKUS SZÍNHÁZ II. ............................................................................... 82

67. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: DOROTTYA I. ....................................................................................... 83

68. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: DOROTTYA II. ..................................................................................... 84

69. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL I. ........................................................................................... 85

70. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL II. .......................................................................................... 86


- 4 -

71. JÓZSEF ATTILA TÁJKÖLTÉSZETE...................................................................................................... 87

72. MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK ......................................................................................................... 88

73. OTTLIK GÉZA: ISKOLA A HATÁRON.................................................................................................. 90

74. ZSOLTÁRPARAFRÁZISOK A REFORMÁCIÓ KORÁTÓL NAPJAINK KÖLTÉSZETÉIG I. ...... 91

75. ZSOLTÁRPARAFRÁZISOK A REFORMÁCIÓ KORÁTÓL NAPJAINK KÖLTÉSZETÉIG II...... 93

76. ILLYÉS GYULA MUNKÁSSÁGA I. ......................................................................................................... 94

77. ILLYÉS GYULA MUNKÁSSÁGA II. ........................................................................................................ 95

78. FRANCZ KAFKA: A PER .......................................................................................................................... 96

79. KASSÁK LAJOS MUNKÁSSÁGA (1887-1967) I. .................................................................................... 97

80. KASSÁK LAJOS MUNKÁSSÁGA (1887-1967) II.................................................................................... 98

81. KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG ....................................................................................................... 99

82. A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA I. ............................................................................................. 101

83. A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA II............................................................................................. 102

84. MŰFAJI GAZDAGSÁG CSOKONAI KÖLTÉSZETÉBEN.................................................................. 103

85. A HOSSZÚVERS NAGY LÁSZLÓ KÖLTÉSZETÉBEN I.................................................................... 104

86. A HOSSZÚVERS NAGY LÁSZLÓ KÖLTÉSZETÉBEN II. ................................................................. 105

87. NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY I................................................................................................................ 106

88. NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY II. ............................................................................................................. 108

89. SZOPHOKLÉSZ: OIDIPUSZ KIRÁLY .................................................................................................. 109

90. ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK.................................................................................................................... 111

91. PUSKIN: ANYEGIN I. ............................................................................................................................... 112

92. PUSKIN: ANYEGIN II. ............................................................................................................................. 114

93. FRANCOIS VILLON MUNKÁSSÁGA .................................................................................................. 115

94. A SORSTALANSÁG CÍMŰ FILM – KÉSZÜLT KERTÉSZ IMRE NOBEL-DÍJAS REGÉNYE ALAPJÁN.......................................................................................................................................................... 116

95. RADNÓTI MIKLÓS ÉLETMŰVÉNEK POÉTIKAI BEMUTATÁSA ................................................ 118

96. SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA (1597)......................................................................................... 119

97. SPIRÓ GYÖRGY: KOCCANÁS ............................................................................................................. 121

98. LÁTOMÁSOS JELLEG VÖRÖSMARTY KÖLTÉSZETÉBEN .......................................................... 122

99. ZÁVADA PÁL: A FÉNYKÉPÉSZ UTÓKORA I. ................................................................................... 123

100. ZÁVADA PÁL: A FÉNYKÉPÉSZ UTÓKORA II. ............................................................................... 125

101. RADNÓTI MIKLÓS LÍRÁJA (VERSELEMZÉSEK) I. ...................................................................... 126

102. RADNÓTI MIKLÓS LÍRÁJA (VERSELEMZÉSEK) II. .................................................................... 128

103. RADNÓTI MIKLÓS EKLOGÁI ............................................................................................................ 129

104. ARANY JÁNOS ELBESZÉLŐ KÖLTÉSZETE I. ................................................................................ 130

105. ARANY JÁNOS ELBESZÉLŐ KÖLTÉSZETE II. .............................................................................. 131

106. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN I.......................................................................... 132

107. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN II. ....................................................................... 134


- 5 -

108. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN III....................................................................... 135

109. A BAROKK ÉS PÁZMÁNY PÉTER I. .................................................................................................. 137

110. A BAROKK ÉS PÁZMÁNY PÉTER II.................................................................................................. 138

111. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK I............................................................................................................. 139

112. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK II. .......................................................................................................... 140

113. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK III.......................................................................................................... 142

114. KRÚDY GYULA (1878-1933) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA I. ............................................................ 143

115. KRÚDY GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA II................................................................................. 144

116. KRÚDY GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA III. .............................................................................. 146

117. ÖRKÉNY ISTVÁN EGYPERCES NOVELLÁI I. ................................................................................ 147

118. ÖRKÉNY ISTVÁN EGYPERCES NOVELLÁI II................................................................................ 149

119. A GINA-SZERELEM VAJDA JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN I............................................................ 150

120. A GINA-SZERELEM VAJDA JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN II. ......................................................... 151


- 6 -

1. PETŐFI SÁNDOR TÁJKÖLTÉSZETE I. A romantika korának tájeszménye:

� a vadregényes hegyvidék � távoli, egzotikus tájak („mesés kelet”)

Romantika tájeszménye ◄► Petőfi tájeszménye:

� Petőfi a romantikán belül egyéni tájeszményt alakított ki. � Számára a szülőföld, az alföld az eszményi táj. � Az alföldi táj végtelen síkságában a szabadság eszméjét látja megtestesülni. � A szabadság Petőfi költészetében központi érték, a tájversek mellett a forradalmi

látomásversekben és a szerelmi költészetében is jelen van, mint motívum. A tételhez kapcsolódó (elemzésre választható) tájversek: Az alföld; A csárda romjai; Kiskunság; Szülőföldemen; A puszta, télen Támpontok Az alföld című vers elemző bemutatásához

� Központi motívum a hegyvidék (idegenség) és az alföldi táj (otthonosság érzése) ellentéte.

� Képzeletbeli „utazás” (3. versszaktól) a Duna és a Tisza közötti tájon � Megjelennek az alföldi táj tipikus tájelemei: délibáb, gulya, gémeskút, vályú,

ménesek, csikósok, tanyák, nádasok, csárda stb. � A lírai én személyesen kötődik az alföldi tájhoz: kiemelendő az 1., 2., 3. és az utolsó

versszak vallomásos jellege. � Az alföldi táj az élet teljességét jeleníti meg a lírai én számára az élet és a halál

képeivel: ’bölcső’, ’szemfödél’, ’sír’.

Mi jelentette Petőfi tájköltészetében az eszményi tájat?

� A Mátra és Bükk hegyvonulatai. � A Balaton északi partja. � Az alföldi táj.

Helyes válasz: Az alföldi táj. Milyen közéleti, politikai eszményt kapcsolt Petőfi a síkság képéhez?

� A nemzeti szabadság, függetlenség megszerzését. � A kisvállalkozások állami hitelekkel történő segítését. � A nagy távolságok miatt az emberek egymástól való eltávolodását, az emberi


- 7 -

kapcsolatok elhidegülését. Helyes válasz: A nemzeti szabadság, függetlenség megszerzését.

2. PETŐFI SÁNDOR TÁJKÖLTÉSZETE II. A romantika korának tájeszménye:

� a vadregényes hegyvidék � távoli, egzotikus tájak („mesés kelet”)

Romantika tájeszménye ◄► Petőfi tájeszménye:

� Petőfi a romantikán belül egyéni tájeszményt alakított ki. � Számára a szülőföld, az alföld az eszményi táj. � Az alföldi táj végtelen síkságában a szabadság eszméjét látja megtestesülni. � A szabadság Petőfi költészetében központi érték, a tájversek mellett a forradalmi

látomásversekben és a szerelmi költészetében is jelen van, mint motívum. A tételhez kapcsolódó (elemzésre választható) tájversek: Az alföld; A csárda romjai; Kiskunság; Szülőföldemen; A puszta, télen Támpontok A puszta, télen című vers elemző bemutatásához

� Téli tájleírás: „negatív festés” eszközével, azaz tagadószavakkal – azt veszi számba, ami hiányzik a téli tájból.

� Figyelemre méltó az évszak-metaforika: azaz az évszakok nem csupán a táj állapotára utalnak, hanem Magyarország helyzetére is.

� A záró versszakban hasonlatokkal a napnyugta megjelenítésében az alföldi táj (puszta) leírásához hozzákapcsolja a forradalmi gondolatot.

o kiűzött király – lemenő nap o véres korona – naplemente (átvitt értelemben a forradalom megvalósulása)

A tájleírás melyik jellegzetes eszközét alkalmazza Petőfi A puszta, télen című versében?

� Negatív festés � Pozitív tájjellemzés � Részletes leírás

Helyes válasz: negatív festés Mennyire volt fontos téma Petőfi költészetében a szabadság, a nemzeti függetlenség eszméje?

� Nem volt fontos téma, csak egy-két költeményében foglalkozott vele, többnyire


- 8 -

érintőlegesen. � Kizárólag tájverseiben jelent meg a szabadság gondolata, az alföld képével

társítva. � Mindvégig központi érték volt költészetében, a tájversek mellett a forradalmi

látomásversekben és a szerelmi költészetében is jelen van, mint motívum. Helyes válasz: Mindvégig központi érték volt költészetében, a tájversek mellett a forradalmi látomásversekben és a szerelmi költészetében is jelen van, mint motívum.

3. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ REGÉNYMŰVÉSZETE Támpontok az Édes Anna című regény elemzéséhez I.

� Kosztolányinak ez a regénye először 1926-ban jelent meg, a Nyugat közölte folytatásokban.

� Téma: egy cselédlány sorsa, aki megöli kenyéradóit � Műfaja: lélektani regény � Kosztolányi módosította a regény műfaj hagyományos értelmezését: szándékoltan

nem törekedett kerek és lezárt történetet alkotni Édes Anna életéből. � A cselédlány és a gyilkosság története túl összetett ahhoz, hogy egy kerek, minden

részletre kiterjedő írásban elmesélhető lett volna. � Regénytér: Anna szinte az egész regény során be van zárva egy lakásba, nincs élő

kapcsolata a külvilággal, nem érik olyan hatások, amelyek pozitív irányba lendíthetnék az életét

� Regényidő: 1919. július 31-től a következő tavaszig � Kosztolányi új tudatábrázolási módszert alkalmazott: nem beszélte el Anna lelki

folyamatait, nem írta le, hogy belsőleg hogyan élte meg Édes Anna a cselédséget a Vizy házaspár otthonában.

� A lelki folyamatok elhallgatása jelzi: Annában nem is tudatosultak a megalázottság részletei, hanem a sok negatív tapasztalat, stressz felgyűlt a tudatalattijában, és egyszer csak – látszólag indokolatlanul – gyilkosság formájában robbant ki belőle a feszültség.

Hogyan jelent meg először az Édes Anna című regény?

� A Kossuth Kiadó gondozásában, bőrfedeles díszkötésben. � A Nyugat című folyóiratban, folytatásokban. � A Kelet Népe című folyóirat különszámában

Helyes válasz: A Nyugat című folyóiratban, folytatásokban. Mi az Édes Anna című mű műfaja?

� Fejlődésregény � Lélektani regény � Egyperces novella

Helyes válasz: lélektani regény


- 9 -

4. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ REGÉNYMŰVÉSZETE Támpontok az Édes Anna című regény elemzéséhez II.

� Az Édes Anna név hangalakilag összecseng az ’édesanya’ szóval, az édesanyaságot azonban Anna nem tudja megélni, nem szülheti meg gyermekét

� Anna Jancsival való szerelme ősszel kezdődik, az olvasó felé már ez is jelzi szimbolikusan, hogy Anna és Jancsi szerelme nem tarthat sokáig, Anna sosem lesz „Édes!”, azaz szeretett nő.

� Anna vágyai ellenére nem tudott sem édesanyává, sem szeretővé válni, mindkét fronton kudarcot él át, végül gyilkossá válik.

� Édes Anna neve és a cselekmény között tehát feszültség van, ezt a feszültséget a regény nem is oldja fel.

� Az Annát elítélő világról: etikailag nem áll magasabban, mint Anna. � A címszereplő történetében az egyén kiszolgáltatottságát láthatjuk. � Kosztolányi regénye az emberek közti párbeszéd hiányának következményeire is

felhívja a figyelmet: a kimondatlanság, az őszintétlenség, az emberi lélek figyelmen kívül hagyása vezet el a gyilkossághoz

Ki volt Anna szerelme a műben?

� Vizy Barnabás � Jancsi � Senki. Anna nem volt szerelmes a történetben.

Helyes válasz: Senki. Anna nem volt szerelmes a történetben. Milyen erkölcsi ítéletet hoz az Annát körülvevő és őt elítélő világról a szerző?

� Az Annát körülvevő világ etikailag nem áll magasabban, mint Ő maga. � A szerző kiemeli Anna környezetének tisztaságát, erkölcsi felsőbbrendűségét. � Nem lehet erre vonatkozó következtetést levonni a műből.

Helyes válasz: Az Annát körülvevő világ etikailag nem áll magasabban, mint Ő maga.


- 10 -

5. MÓRICZ ZSIGMOND NOVELLISZTIKÁJA I.

� Móriczot főként realista prózaíróként ismerjük, de életművének jelentős része túlmutat a realizmuson.

� Prózája folytatása annak az írói hagyománynak, amelyet Mikszáth Kálmán teremtett meg a magyar irodalomban.

� A magyar novellisztikába Móricz új látásmódot hoz: nem idealizálja a paraszti életet, hanem valódi problémákat mutat be lélektani érzékenységgel.

� Móriczot érdeklik a társadalmi kérdések, de ezeket egyéni sorsokon, jól kidolgozott karaktereken keresztül mutatja be.

Támpontok a Tragédia (1909.) című novella elemző bemutatásához

� Az elbeszélés főszereplője: Kis János (beszélő név – Kis: utal a szereplő életére, lehetőségeire, jelentéktelenségére) nincstelen napszámos.

� A szerkezet 3 „felvonásszerű” részre bontható: o Kis János bemutatása napszámosként, meghívás a lakodalomba o Kis János készülődés a „nagy evésre” o A lakodalom és Kis János halála

� Központi motívum: az evés � Ezen keresztül mutatja meg, hogy Kis János élete kizárólag az ösztönök szintjén

zajlik. � Álmai (jót enni) és élete kudarca (kevés és rossz minőségű ételen kell élnie) is az

evéshez kapcsolódik. � Tragédiája is ez: vágyni sem tud többre, magasabb rendűre, mint éhsége (ösztönei)

kielégítésére.

Kit tekinthetünk Móricz Zsigmond prózai munkássága előfutárának a hazai irodalomban?

� Arany János � Mikszáth Kálmán � Jókai Mór

Helyes válasz: Mikszáth Kálmán Milyen szerepet kap a Tragédia című novellában az evés?

� Központi motívum, ezen keresztül mutatja be a szerző Kis János életének korlátait, kudarcait és tragédiáját.

� Lényegtelen motívum, csak létfenntartási szükségletként jelenik meg a műben. Helyes válasz: Központi motívum, ezen keresztül mutatja be a szerző Kis János életének korlátait, kudarcait és tragédiáját.


- 11 -

6. MÓRICZ ZSIGMOND NOVELLISZTIKÁJA II.

� Móriczot főként realista prózaíróként ismerjük, de életművének jelentős része túlmutat a realizmuson.

� Prózája folytatása annak az írói hagyománynak, amelyet Mikszáth Kálmán teremtett meg a magyar irodalomban.

� A magyar novellisztikába Móricz új látásmódot hoz: nem idealizálja a paraszti életet, hanem valódi problémákat mutat be lélektani érzékenységgel.

� Móriczot érdeklik a társadalmi kérdések, de ezeket egyéni sorsokon, jól kidolgozott karaktereken keresztül mutatja be.

Támpontok a Szegény emberek (1916.) című novella elemző bemutatásához

� Ez a mű Móricz tiltakozása a világháború embertelensége ellen. � A főhős (antihős) egy frontról hazatért katona, akinek értékrendjét felborította és az őrületbe kergette a háború világa.

� Sorsa arra figyelmeztet, hogy a háborúban érvényes törvények (erőszak, gyilkosság, agresszió) a béke világában nem folytathatók.

Támpontok a Barbárok (1931.) című novella elemző bemutatásához

� A novella egy kettős gyilkosság történetét dolgozza fel: Bodri juhászt és fiát megöli két másik juhász a nyájért.

� A történet során szembe kerül egymással a puszta törvénye (ahol a gyilkosság megtörténik) és a város (ahol a bíróság igazságot szolgáltat) törvénye.

� Központi motívum: a rézveretes szíj o Az első részben a gyilkosság ürügye o A másodikban a holttestek azonosítását lehetővé tevő tárgy o A záró részben, a bíróságon a beismerő vallomást kikényszerítő bizonyíték

Az alábbiak közül melyik mű tekinthető Móricz háborús kegyetlenségek elleni tiltakozásának?

� Rokonok � Barbárok � Szegény emberek

Helyes válasz: Szegény emberek Melyik használati tárgy bizonyul a Barbárok című novella központi motívumának?

� Ezüstveretes pásztorbot � Nyereg � Rézveretes szíj

Helyes válasz: Rézveretes szíj


- 12 -

7. ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM Műfaj, a paradox gondolatmenet

� Zrínyi barokk eposzt írt, és okkal választotta ezt a műfajt. Tudatos szerzői koncepcióra utal, hogy a vereség által kívánta megmutatni az utat a győzelem, a megdicsőülés felé.

� Zrínyi retorikai felkészültségét is mutatja, hogy a paradoxon retorikai alakzatát képes kiterjeszteni egész művére, illetve annak gondolatmenetére.

� A paradoxon alakzatát összekapcsolja a barokk stílus által kedvelt és szívesen használt fény-árnyék technikával. A „fény” mindig a magyarokkal kapcsolatban mutatkozik meg (pl. a szigetváriak erkölcsi tisztasága), míg az „árnyék” a török sereg viszonylatában (pl. a törököket pokolbeli erők segítik).

Az eposz gondolati váza

� A magyarság bűnös, elfordult a keresztény tanításoktól és erkölcsi züllés jellemzi. � A bűnei miatt Isten megbünteti a magyarságot. � A büntetés: a törökök jelenléte, hódítása és pusztítása Magyarországon. � A szigetvári várvédők aránytalanul kevesebben vannak, mint a hatalmas török sereg. � A szigetvári vitézeket bajtársiasság, önfeláldozás, hazaszeretet és erkölcsi tisztaság

jellemzi. Mindezen tulajdonságokban élen jár vezérük: Zrínyi Miklós. Ők tehát a magyarság azon csoportja, akik az Isten útján járnak.

� A fentiek miatt a szigetváriak minőségi fölényben vannak a törökökkel szemben – ezért lehetséges, hogy „vereség” és „győzelem” paradox módon átértelmeződjön: a győztes veszít, a vesztes győz.

� Tanulság: a szigetvári várvédő sereg példa kell, hogy legyen az egész magyarság számára.

Összegzés

� Zrínyi Miklós egy tanító célzatú eposzt írt a magyarok okulására. � A szigetvári várvédők minden magyar számára példává válnak, őket követve lehet

visszatérni az Isten útjára, és lehet megszabadulni a török veszedelemtől.

Mi a Szigeti veszedelem című mű műfaja?

� Regény � Eposz � Ballada

Helyes válasz: eposz Mi a magyarság büntetése a szerző interpretációjában a keresztény tanításoktól való eltávolodás miatt?

� A szigetvári vereség � Súlyos járványok és betegségek


- 13 -

� A törökök hódításai és pusztításai Helyes válasz: A törökök hódításai és pusztításai

8. SHAKESPEARE SZÍNHÁZA, A GLOBE Reneszánsz színház és kultúra

� Shakespeare idejében a színház fontos szerepet töltött be a kulturális életben. A színházakat nemcsak a társadalmi elit, hanem a köznép is látogathatta.

� A színház egyszerre jelentett szórakozást és elmélyedést komoly kérdésekben. � A Globe színház felépítését Shakespeare saját pénzével támogatta, a majdani bevétel

tizedéért cserébe. � 1599-ben nyílt meg, nagy sikerrel játszotta Shakespeare darabjait. � Shakespeare rendszeresen szerepelt a saját darabjaiban, sőt más drámaírók műveiben

is. A színház felépítése és a dramaturgia

� A reneszánsz színház 2-3000 néző befogadására volt alkalmas. � A nézőtér földszinti részén állóhelyek voltak, ide olcsóbb jegyeket lehetett váltani. A

köznép foglalta el ezeket a helyeket. � A három szinten körbefutó karzat volt a gazdagabb polgárok, az arisztokraták helye.

Itt ülőhelyek voltak, a jegy is drága volt. � Az igazán tekintélyes emberek azt is megengedhették maguknak, hogy széküket

feltegyék a színpad szélére, és így közvetlen közelről figyeljék a színészi játékot. � A drámaírónak figyelnie kellett arra, hogy műve minden nézői réteg igényét

kielégítse, mert ellenkező esetben kudarcba fulladt volna az előadás. A műveletlenebb réteg jobban kedvelte az akciódús jeleneteket, a kifinomultabb műveltségűek viszont a lírai részeket vagy éppen a filozofikus tartalmi elemeket értékelték.

� A színpadon egyidejűleg több jelenet is játszódhatott - a szereplők kihallgathatták egymás beszédét. A jelenetek játszódhattak szabad téren vagy belső térben is.

� Díszlet nem volt, legfeljebb jelzésszerű. Függöny sem volt. � A színházépület fedetlen, illetve részben fedetlen volt – így ki lehetett használni a

természetes világítást: a napsütést. Az előadások délutántól sötétedésig tartottak. � A darabot a szerzők nem osztották felvonásokra - az előadásokat szünet nélkül

játszották. � Csak férfiak léphettek a színpadra, így a női szerepeket elmaszkírozott fiúk

alakították. A színtársulat 12-16 színészből állt, egy színész több szerepet is játszhatott.

A Globe ma

� A Globe ugyan 1613-ban leégett, de a XX. század végén újjáépítették, és 1995-ben újra megnyitotta kapuit.


- 14 -

� Így a Globe ma is működő színház, sőt az előadások mellett oktatási központként is funkcionál.

Hogy hívták Shakespeare színházát?

� London Theater � Globe � Shakespeare’s Hall

Helyes válasz: Globe Elérhetőek voltak-e a színházi előadások a társadalom alsóbb rétegei számára?

� Nem, egy meghatározott vagyoni cenzus alatt kifejezetten tilos volt a színházlátogatás.

� Az alsóbb társadalmi rétegek számára is elérhető szórakozás volt a színház, számukra olcsóbb, állóhelyre szóló jegyeket is biztosítottak.

� Elvileg bárki látogathatta a színházat, de a jegyárak magasan tartásával szűrték a Közönséget.

Helyes válasz: Az alsóbb társadalmi rétegek számára is elérhető szórakozás volt a színház, számukra olcsóbb, állóhelyre szóló jegyeket is biztosítottak.

9. ARS POETICA ÉS KÖLTŐI SZEREPVÁLLALÁS PETŐFI LÍRÁJÁBAN I.

Petőfi költészetében összefonódott a költő személyes sorsa, költői léte és a magyar szabadság ügye. Ezt az összefonódást bizonyítják azok a versei is, amelyekben költői hitvallást (ars poetica) fogalmazott meg.

Petőfi ars poeticájának főbb pontjai

� A költői szerep azonos a közösségi feladatvállalással. � A költő vezető szerepet vállal a társadalmi változások megvalósításában. � A költeménynek feladata, hogy az emberek számára bemutassa a társadalmi

változást hozó eszméket. � A költő prófétai felelősséggel áll a nép élére.

Támpontok A XIX. század költői című vers elemző bemutatásához

� Megszólított: a költők, költőtársak. � Téma: a költői szerep értelmezése. � Költői eszközök és értelmezésük:

o Hasonlat: „költők mint Mózes” – a költők prófétai küldetést töltenek be, nagy a felelősségük, mint hajdan az ószövetségi prófétáknak. - „hamis próféták” – azok a költők, akik nem töltik be nemzetjobbító feladatukat.


- 15 -

o Metafora: „bőség kosara”, „jognak asztala”, „szellem napvilága”, „Kánaán” – ezek a kifejezések utalnak a megvalósítandó társadalmi programra.

Mit gondol Petőfi a költők társadalmi küldetéséről, felelősségéről? � A költőnek vezető szerepet kell vállalnia a társadalmi változások

megvalósításában. � A költőnek a művészet eszközeivel kell a fennálló társadalmi rend elfogadására

ösztönöznie a tömegeket. � A költőnek csak akkor kell a művészeti alkotó tevékenységen kívül közösségi

feladatokat, küldetést vállalni, ha a versírás mellett marad rá ideje.

Helyes válasz: A költőnek vezető szerepet kell vállalnia a társadalmi változások megvalósításában.

Melyik költői eszköz használata nem jellemző A XIX. század költői című versre? • Hasonlat • Megszemélyesítés • Metafora

Helyes válasz: Megszemélyesítés

10. ARS POETICA ÉS KÖLTŐI SZEREPVÁLLALÁS PETŐFI LÍRÁJÁBAN II.

Petőfi költészetében összefonódott a költő személyes sorsa, költői léte és a magyar szabadság ügye. Ezt az összefonódást bizonyítják azok a versei is, amelyekben költői hitvallást (ars poetica) fogalmazott meg.

Petőfi ars poeticájának főbb pontjai

� A költői szerep azonos a közösségi feladatvállalással. � A költő vezető szerepet vállal a társadalmi változások megvalósításában. � A költeménynek feladata, hogy az emberek számára bemutassa a társadalmi változást

hozó eszméket. � A költő prófétai felelősséggel áll a nép élére.

Támpontok A természet vadvirága című költemény elemző bemutatásához

� Megszólított: (hivatalosan elismert) költők � Téma: elhatárolódás a „szabályos, szabálykövető” költészettől, a „vad zseni”

szerepének felvétele � Költői eszközök és értelmezésük:

o Metafora: „hitvány ebek”, „árva finnyás kóficok” – a szabálykövető, iskolázott művészek.


- 16 -

o korláttalan természet vadvirága”, „természetnek tövises vadvirága” – önmeghatározás, belehelyezkedés a vad zseni szerepébe

o Ellentét: A refrén segítségével hangsúlyozza a szembenállást az iskolai szabályokat követő költők és önmaga között.

Mit gondol Petőfi a szabálykövető, iskolázott művészek és a meg nem értett, szabálykerülő költők szerepéről, viszonyáról?

� Ő magát egyértelműen a meg nem értett, „vad zseni” költők közé sorolja, de nem lát ellentétet, a hozzá hasonlók és az iskolázott, szabálykövető költők között.

� A „vad zseni” szerepét felvéve elhatárolódik a „szabályos, szabálykövető” költészettől.

� A szabálykövető költészetet tartja a művészet legmagasabb szintjének, elhatárolódik a lázadó, szabálykerülő költészettől.

Helyes válasz: A „vad zseni” szerepét felvéve elhatárolódik a „szabályos, szabálykövető” költészettől.

Kiket szólít meg Petőfi a Természet vad virága című költeményben? � Az olvasóközönséget. � A „szabálykövető” hivatalosan elismert költőket. � A politikusokat és a közélet alakítóit.

Helyes válasz: A „szabálykövető” hivatalosan elismert költőket.

11. PETŐFI FORRADALMI LÁTOMÁSKÖLTÉSZETE I.

Életrajzi háttér

� Petőfi 1846-tól Pesten szervezi a fiatal írókból álló Tízek Társaságát. � Gondolatai középpontjában a világforradalom áll, cselekvésvágy hatja át egész

személyiségét – ez beleíródik ekkor született verseibe is.

Petőfi 1846-49 közötti lírájának jellemzői

� Az 1846-49 közötti költészetének két legfontosabb témája a szabadság és a szerelem. � Alkotásaiban felerősödik a politikai líra – összekapcsolja az egyetemes és a nemzeti

szabadság gondolatát. � Alapfeltevése: egy világforradalomra van szükség, melyben a népek leszámolnak

zsarnok uralkodóikkal. Ez hozhatja el a szabadságot a magyar nép számára is.

Támpontok a Sors, nyiss nekem tért című vers elemző bemutatásához

� Gondolatvilága rokon az Egy gondolat bánt engemet című verssel. Műfaja: óda.


- 17 -

� Fő motívum: új Golgota, új kereszt – a lírai én messiási alakként határozza meg önmagát.

� A mű elején valamit tenni akar a szerző, a 4. szakaszban megtalálja, hogy mit: meghalni az emberiség javára. Maga a cél a halál az emberiségért. Ez a megváltó költő, a Krisztust követő költő szerepe (Imitatio Christi).

� Itt a költő magányos, a halál egyedi tett, a népnek ebben semmi szerepe. � Mondatok modalitása: felszólító (a felütésben), felkiáltó, óhajtó – az erős érzelmi

érintettséget fejezik ki. � Az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát vallási motívumokkal érzékelteti a

költemény: imádság, meghalni az emberiség javáért, új Golgotán egy új kereszt, keresztfa.

Hogy hívták azt a fiatal írókból álló értelmiségi kört, amelyet Petőfi szervezett Pesten, az 1840-es évek második felében?

� Forradalmi Költők Társasága � Tízek Társasága � Pilvax kör

Helyes válasz: Tízek Társasága

Mi a Sors, nyiss nekem tért című költemény műfaja?

� epigramma � rapszódia � óda

Helyes válasz: óda

12. PETŐFI FORRADALMI LÁTOMÁSKÖLTÉSZETE II.

Petőfi 1846-49 közötti lírájának jellemzői

� Az 1846-49 közötti költészetének két legfontosabb témája a szabadság és a szerelem. � Alkotásaiban felerősödik a politikai líra – összekapcsolja az egyetemes és a nemzeti

szabadság gondolatát. � Alapfeltevése: egy világforradalomra van szükség, melyben a népek leszámolnak

zsarnok uralkodóikkal. Ez hozhatja el a szabadságot a magyar nép számára is.

Támpontok az Egy gondolat bánt engemet című vers elemző bemutatásához

� Műfaja: rapszódia – jellemzője a zaklatottság. � Romantikus vízió az önfeláldozásról.


- 18 -

� Versszöveget meghatározó költői képek és alakzatok: - Hasonlatban: hervadó virág és elfogyó gyertyaszál – a lassú elmúlás képei (nem kívánt). - Metaforában: fa és kőszirt – hirtelen, elemi erejű pusztulás képei, melyekhez a költő a „cselekvő halál” gondolatát társítja a látomásban.

� Hanghatások szerepe: acéli zörej, trombiták, ágyúdörej – összekapcsolva a gyors mozgást érzékeltető képekkel (száguldó paripák)

� A páros rím és a változó hosszúságú sorok: a mozgalmasság, illetve az érzelmi zaklatottság megjelenítői a versben.

További forradalmi látomásversek Petőfitől

� A XIX. század költői � A nép nevében � A puszta, télen � Akasszátok föl a királyokat � Európa csendes, újra csendes � Nemzeti dal

Mi Petőfi forradalmi látomásköltészetének központi motívuma? � Az értelmiség, azon belül is az írók és költők művészet eszközeivel vívott

ideológiai harca a zsarnokság ellen. � Egy világforradalom, amiben a népek leszámolnak zsarnok uralkodóikkal. � Nemzeti szabadságharc, mert a magyarság magára maradt és csak önerőből

vívhatja ki a függetlenséget.

Helyes válasz: Egy világforradalom, amiben a népek leszámolnak zsarnok uralkodóikkal.

Mi az Egy gondolat bánt engemet című költemény műfaja? � rapszódia � himnusz � elégia

Helyes válasz: rapszódia

13. PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL CÍMŰ MŰVE I.

Életrajzi háttér

� 1848. március 15-én Petőfi megvalósulni remélte politikai álmait. � 1848 júniusában azonban személyesen is csalódnia kellett, mert Szabadszálláson, az

országgyűlési követválasztáson megbukott.


- 19 -

� Úgy érezte, hogy hiába vállalta magára a próféta-költő szerepet, az emberek nem értették meg és nem értékelték erőfeszítéseit.

� E csalódás nyomán írta meg Az apostol című elbeszélő költeményét.

A történet főbb állomásai

� A történet főhőse, Szilveszter világmegváltó, társadalomjobbító eszméket hirdet a nép között, de a nép ellene fordul.

� Szilveszter börtönbe kerül, ahol hosszú évekig raboskodik. � Kiszabadulva (sikertelen) merényletet követ el a király ellen, amiért kivégzik. � Az utolsó rész szerint a késő utókor értékeli a Szilveszteréhez hasonló egyéniségek

erőfeszítéseit, önfeláldozását.

A költő milyen személyes élménye ihlette az apostol című művet?

� Az 1848. március 15-i pesti forradalom. � A segesvári csata. � Az 1848. júniusi országgyűlési követválasztás.

Helyes válasz: Az 1848. júniusi országgyűlési követválasztás.

Az apostol című mű alapján Petőfi szerint mikorra kapják meg az őket megillető társadalmi elismerést a hozzá hasonló próféta-költők?

� Az egyszerű nép azonnal elismeri és díjazza az erőfeszítéseket, függetlenül az elért eredménytől.

� Csak az utókor fogja kellőképpen értékelni a küldetéstudatot és az emberfeletti erőfeszítéseket.

� Nem állapítható meg, nincs erre vonatkozó utalás a költeményben.

Helyes válasz: Csak az utókor fogja kellőképpen értékelni a küldetéstudatot és az emberfeletti erőfeszítést.

14. PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL CÍMŰ MŰVE II.

Szempontok Az apostol főhősének bemutatásához

� Szilveszter szentimentális hős, érzékeny lélek, aki világmegváltó gondolatokat dédelget.

� A szőlőszem példázatban Szilveszter önmagát „napsugárként” határozza meg, azaz a kép átvitt értelme szerint olyan emberként, aki életével, tevékenységével a föld „megéréséhez” járul hozzá, tehát ahhoz, hogy eljöjjön a földön egy jobb és igazságosabb kor, amelyben az emberek boldogok lehetnek. Költői eszközök:


- 20 -

- Szőlőszem – föld(golyó) - Napsugár – olyan ember, aki küldetést vállal a világ jobbításáért.

� Szilveszter személye egyértelműen Krisztusi alak. Külső leírása (pl. szakáll a börtönben, hosszú haj) az olvasót a Krisztus-ábrázolásokra emlékeztetheti, amivel a szerző Szilveszter megváltói törekvéseit, világjobbító terveit és szándékait támasztja alá.

Az apostol eredeti jelentése szerint Krisztus legközelibb tanítványainak körét jelentette, akik feladatul kapták az örömhír terjesztését, tanítását. Szilveszter is „apostol” átvitt értelemben, mert olyan nézeteket terjeszt, és akar megvalósítani, amelyek egy boldogabb világot teremtenének.

Mi Az apostol című költemény műfaja?

� óda � ballada � elbeszélő költemény

Helyes válasz: elbeszélő költemény

Az apostol egyik legismertebb költői képe a szőlőszem példázat. A példázat melyik szereplője jelképezi a próféta-költőt?

� a szőlőszem � a napsugár � a szőlőtőke

Helyes válasz: a napsugár

15. PETŐFI SÁNDOR ÉLETRAJZA, PÁLYAKÉPE

� Kiskőrösön született 1823. január 1-én. Apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett.

� 1838-ban iskolájában a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Ez a Búcsúbeszéd az első ránk maradt költeménye.

� Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839 februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839 szeptemberétől 1841-ig a császári hadseregben szolgált.

� 1841 októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Ezután kezdődtek írói sikerei: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse, A


- 21 -

borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett.

� Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Itt született Távolból című költeménye. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére lefordított két regényt, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.

� 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. július 1-jétől segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelent meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844 novemberében megjelent első verseskötete is, és belefogott a János vitézbe.

� Pesten megismerkedett Csapó Etelkával, aki 1845. január 7-én váratlanul meghalt. E korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845 márciusában megjelent Cipruslombok Etelke sírjára című kötetébe.

� A temetés után kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, mindenhol lelkesen fogadták. Újabb sikertelen szerelem jelent meg életében. Mednyánszky Bertához fűződő szerelme a lány apjának ellenállása miatt nem teljesülhetett be. 1845 októberében megjelent a Szerelem gyöngyei című versciklusa.

� 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett, Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze.

� 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután szoros barátságot kötött Arannyal. 1847 márciusában megjelent az Összes költemények című kötete. Az 1848. március 15-i pesti forradalom egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét.

� A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. december 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt.

� 1849 tragikus év volt a számára. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét, A szörnyű időt. Csatlakozott Bemhez, de tulajdonképpen civilként vett részt a segesvári csatában, itt is tűnt el örökre, 1849. július 31-én.

Melyik folyóirat szerkesztőségének volt tagja Petőfi 1844 nyarától? � Pesti Divatlap � Pesti Napló � Atheneaum

Helyes válasz: Pesti Divatlap Kivel nem volt személyes kapcsolata Petőfinek az alábbiak közül?


- 22 -

� Jókai Mór � Bajza József � Balassi Bálint

Helyes válasz: Balassi Bálint

16. TÓTH ÁRPÁD KÖLTÉSZETE I.

� Költő, műfordító, a Nyugat első nemzedékének tagja. � Költészetének alaphangja: szeretetvágy, szomorúság, fájdalmas lemondás. � Impresszionista és szecessziós jegyek határozzák meg költészetét.

Szempontok az Elégia egy rekettyebokorhoz című vers elemző bemutatásához

� 1917-ben, a háború kegyetlensége ellen íródott vízió az emberiség pusztulásáról. � Vershelyzet: lírai én a fűben fekszik és nézi a feje fölé hajló rekettyebokor

virágait. � Virágok = sajka (kisebb hajó) � Hajó (motívum) képét átviszi önmagára („Én is hajó vagyok”), majd a többi

emberre is. � Az emberhajók képéhez az özönvizet kapcsolja Noé beidézésével, így jut el a

pusztulás leírásához. � A természeti látványtól (rekettyebokor virágai) a látomásig („ember-utáni csend”)

ível a vers gondolatmenete.

Melyik nagy írói nemzedék tagja volt Tóth Árpád? � A Nyugat első nemzedékének tagja. � A népi írók körének tagja. � A Nyugat harmadik nemzedékének tagja.

Helyes válasz: A Nyugat első nemzedékének tagja. Milyen történelmi helyzetben született az Elégia egy rekettyebokorhoz című vers?

� Közvetlenül az első világháborút megelőzően született, amikor még mindenki reményekkel telve várta a háborút és a gyors győzelmet.

� A háború vége felé közeledve, a harctéri kegyetlenkedések és az egyre reménytelenebb erőfeszítések ihlették a verset.

� A háború borzalmait lezáró fegyverszünet megkötése után. Helyes válasz: A háború vége felé közeledve, a harctéri kegyetlenkedések és az egyre reménytelenebb erőfeszítések ihlették a verset.


- 23 -

17. TÓTH ÁRPÁD KÖLTÉSZETE II.

� Költő, műfordító, a Nyugat első nemzedékének tagja. � Költészetének alaphangja: szeretetvágy, szomorúság, fájdalmas lemondás. � Impresszionista és szecessziós jegyek határozzák meg költészetét.

Szempontok az Esti sugárkoszorú című vers elemző bemutatásához

� Természeti képet és a szerelem érzését kapcsolja össze, pillanatképet örökít meg. � Bibliai motívum a csipkebokor képe, ami itt az eszményített nőt istennői magasságba

emeli.

Szempontok a Lélektől lélekig című vers elemző bemutatásához

� Az ember egyéni magányát vetíti ki kozmikus méretűvé. � Központi motívum a csillagos ég metaforája.

o Az emberi világot jelenti, az emberek közötti távolságot, az emberi magányt jeleníti meg.

Szempontok az Álarcosan című vers elemző bemutatásához:

� Szerelmes vers és lírai önvallomás. � A jelent és a jövőt szembesíti.

o A cím a jelen állapotára utal, a jövőre vonatkozik a reménység, amikor a szerelem ereje segít levenni az álarcot.

� Hangneme elégikus.

Melyik Tóth Árpád költemény központi motívuma a csillagos ég metaforikus képe?

� Lélektől lélekig � Esti sugárkoszorú � Álarcosan

Helyes válasz: Lélektől lélekig

Az alábbiak közül melyik költeményében emeli istennői magasságba az eszményített nőt Tóth Árpád a csipkebokor bibliai motívum segítségével?


- 24 -

� Elégia egy rekettyebokorhoz � Lélektől lélekig � Esti sugárkoszorú

Helyes válasz: Esti sugárkoszorú

18. JUHÁSZ GYULA KÖLTÉSZETE I.

Juhász Gyula (1883-1937)

� Szegedről származó költő, tanár és újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. � Tanári kinevezéssel Nagyváradra került, ahol hamarosan a Holnap-mozgalom egyik

vezéralakja lett. � Nagyváradon ismerte meg azt a színésznőt (Sárvári Annát) is, akihez és akiről a

beteljesületlen szerelem versei szólnak – az Anna-versek. � A „boldogtalanság szerelmesének” is hívjuk, mivel költeményeinek gyakori témája a

boldogtalanság. � Hangulati költőnek is szokás nevezni, mert verseivel hangulatokat idéz fel, jellemzően

nosztalgikus és dekadens hangon szólal meg.

Anna versek

� Mintegy 70 versből álló ciklus, melyben Anna eszményített nőalakként jelenik meg. A beteljesületlen szerelem versei. Ezek közül szükséges megismerni az Anna örök és a Milyen volt… című költeményeket.

Szempontok az Anna örök című vers elemző bemutatásához

� Nosztalgiavers, amelyben az elmúlt szerelmet idézi fel, illetve annak örökkévalóságáról beszél.

� A vers első része a szerelem elmúltát hangsúlyozza, majd a „de” kötőszóval kezdődő rész éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja be.

Szempontok a Milyen volt… című vers elemző bemutatásához

� Anna elmosódó emlékként van jelen. Ezt jelzi, hogy Annának pusztán három tulajdonsága van jelen.

� A tulajdonságokat (szőke, kék szemű, selymes hangú) egy-egy természeti képpel, illetve évszakkal kapcsolja össze.


- 25 -

Melyik melléknévvel emlegetjük Juhász Gyulát az alábbiak közül?

� A váli remete. � A boldogtalanság szerelmese � A niklai remete

Helyes válasz: A boldogtalanság szerelmese

Ki volt Juhász Gyula szerelmes verseinek múzsája?

� Gina � Brüll Adél � Sárvári Anna

Helyes válasz: Sárvári Anna

19. JUHÁSZ GYULA KÖLTÉSZETE II. Juhász Gyula (1883-1937)

� Szegedről származó költő, tanár és újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. � Tanári kinevezéssel Nagyváradra került, ahol hamarosan a Holnap-mozgalom egyik

vezéralakja lett. � Nagyváradon ismerte meg azt a színésznőt (Sárvári Annát) is, akihez és akiről a

beteljesületlen szerelem versei szólnak – az Anna-versek. � A „boldogtalanság szerelmesének” is hívjuk, mivel költeményeinek gyakori témája a

boldogtalanság. � Hangulati költőnek is szokás nevezni, mert verseivel hangulatokat idéz fel, jellemzően

nosztalgikus és dekadens hangon szólal meg.

Művészsors Juhász Gyula költészetében

� Kapcsolódó vers: Gulácsy Lajosnak � Juhász Gyula (költő) és Gulácsy Lajos (festő) mindketten művészek és barátok voltak. � Mindkettőjük tapasztalata az volt, hogy az élet és a művészet között feloldhatatlan,

tragikus ellentét van. � A vers szerint ez összefüggésben van Gulácsy őrületével, az őrület kísértését Juhász

Gyula is megtapasztalta.

Tájlíra Juhász Gyula költészetében

� Kapcsolódó versek: Tiszai csönd, Tápai lagzi � A Tiszai csönd:


- 26 -

o Impresszionista tájvers, amelyben a lírai én saját lelkiállapotát, a magány érzését „látja bele” a tájba.

o A pók metaforával érzékelteti az este mozdulatlanságát, a sötétség fokozatos leszállását.

o Ez a mozdulatlan táj a beszélő (lírai én) szomorúságát tükrözi.

� Tápai lagzi: o Látomássá táguló életkép. o Szomorú lakodalom: a lakodalmi tánc haláltánccá alakul át.

Melyik irodalmi kör tagja lett Nagyváradon Juhász Gyula?

� Holnap � Nyugat � Kelet Népe

Helyes válasz: Holnap

Melyik állatra épül a Tiszai Csönd című vers központi metaforája?

� róka � szürke marha � pók

Helyes válasz: pók

20. BABITS MIHÁLY KÖLTŐI PROGRAMJA VERSEI TÜKRÉBEN I.

� Induló költőként az volt Babits fő törekvése, hogy a magyar lírát filozofikussá, bölcseleti érvényűvé tegye.

� Költői életművére legnagyobb hatással Bergson volt, az ő filozófiájának két legfontosabb kategóriája az „átélt idő” és az „eltelt idő” fogalmának elkülönítése.

� Babits költői programját tehát intellektualizmus jellemzi. Nagy hangsúlyt kapnak az antik (ókorból származó) és a keresztény motívumok a verseiben.

Első kötete: Levelek Iris koszorújából (1909)

� Jelképes cím, mely utal Babits költői programjára is. o Iris a mitológiában az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének

szimbóluma. Babits önmagát is követként/hírnökként értelmezi, aki az emberek felé a világ sokszínűségének üzenetét hozza verseivel.

� Ez a kötet három pillérre épül: o Első pillér: a programadó nyitóvers - In Horatium. o Második pillér: a kötetzáró vers - A lírikus epilógja.


- 27 -

o Harmadik pillér: a kötet közepén, kurzívval kiemelve a Hunyt szemmel című vers, a szecesszió életérzésének megfogalmazója.

Melyik fogalompár jelentette Bergson filozófiájának legfontosabb kategóriáit?

� homo usion – homo iusion � eltelt idő – átélt idő � pluralizmus - monizmus

Helyes válasz: eltelt idő – átélt idő Melyik jelző illik leginkább Babits költői programjára az alábbiak közül?

� Intellektualizmus � Ösztönösség � Forradalmi hangvétel, harc a nemzeti függetlenségért

Helyes válasz: intellektualizmus

21. BABITS MIHÁLY KÖLTŐI PROGRAMJA VERSEI TÜKRÉBEN II.

� Induló költőként az volt Babits fő törekvése, hogy a magyar lírát filozofikussá, bölcseleti érvényűvé tegye.

� Babits költői programját tehát intellektualizmus jellemzi. Nagy hangsúlyt kapnak az antik (ókorból származó) és a keresztény motívumok a verseiben.

In Horatium

� Két életelvet állít szembe egymással. Az egyik az örök változásban lévő világ eszméje (Hérakleitosz), a másik az "arany középszer", a kikötő keresése (Horatius).

� Ezzel a változás és az állandóság kerül szembe egymással, közös azonban bennük a szellemi arisztokratizmus.

Messze… messze…

� Szorosan kapcsolódik a költői programhoz: a szecessziós életérzést, az elvágyódást fogalmazza meg.

� Az elvágyódás célja: megismerni a világ sokszínűségét.


- 28 -

Fekete ország

� Az egyszínű világ borzalmát mutatja be. A színek hiánya az élet- és emberidegenséget fejezi ki.

� A „fekete” szó monoton ismétlése elidegeníti az olvasót is a „fekete országtól”.

A lírikus epilógja

� Filozófiai problémát vet fel: hogyan lehetséges a megismerés, ha egybeesik a megismerő alany és a megismerés tárgya?

� Az ember önmagába zártságát veti fel, ehhez illik a szonett szigorú műfaja.

Mi A lírikus epilógja című vers műfaja? � óda � epigramma � szonett

Helyes válasz: szonett

Kinek a nevéhez köthető az állandóságot megtestesítő eszmény, az „arany középszer” megfogalmazása?

� Cicero � Horatius � Polikleitosz

Helyes válasz: Horatius

22. A XVII. SZÁZADI FRANCIA KLASSZICIZMUS

Francia klasszicizmus

� A barokk stílus tagadásaként jön létre. � Példaképének az ókori görög és római művészetet tekinti. � Művészetének jelszavai: rend, nyugalom, ésszerűség. � Kiemelkedő képviselői: Descartes (filozófus), Poussin (festő), Pascal (tudós),

Girardon (szobrász).

Francia klasszicista dráma és színház

� Arisztokratikus színház: nem a tömegszórakoztatás a célja, célközönsége az arisztokrácia.

� A királyi udvar támogatja – a pártfogolásért cserébe a párizsi színtársulatoknak olyan darabokat kell játszaniuk, amelyek megfelelnek az arisztokrácia ízlésének.

� A színtársulatban nők is játszanak.


- 29 -

� Függöny választja el a nézőteret a színpadtól. � Díszlet nincs. � A színház épülete fedett. � A drámaíróknak be kell tartaniuk a „hármas egység szabályát”. (Egy szálon futó

cselekmény, egy helyszín, egy nap a cselekmény lefutásának ideje.) � A drámai művek hőseit önuralom és kötelességtudat jellemzi. � A leghíresebb tragédiaírók a korszakból: Pierre Corneille (1606-1684) és Jean Racine

(1639-1699). � A leghíresebb komédiaíró a korszakból: Moliere (Jean-Baptiste Poqulein 1622-1673) � A klasszicista dráma 5 felvonásból áll, szerkezeti részei: expozíció, konfliktus,

bonyodalom, tetőpont, megoldás. � A tragédiát tekintették az igazán értékes műfajnak, a komédia másodrangú műfaj volt,

de Moliere ezen a felfogáson részben változtatni tudott. � Kiemelkedő művek:

o Corneille: Cid (1636) – a franciák nemzeti drámája, a kötelességtudat és a szerelem konfliktusát ábrázolja

o Racine: Berenice (1670) – a francia klasszicista dráma etalonja

Melyik korszakot tekintette példaképének a francia klasszicizmus? � antik ókori (görög és római) � barokk � reneszánsz

Helyes válasz: antik ókori (görög és római)

Az alábbiak közül melyik megkötés nem volt része a „hármas egység” szabályának? � egy helyszín � egy eseményszál � egy drámai hős

Helyes válasz: egy drámai hős

23. SZEMPONTOK MOLIÉRE: TARTUFFE (1664) CÍMŰ MŰVÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSÁHOZ I.

� Szereplők: Tartuffe (az álszent betolakodó), Orgon (a ház ura), Elmira (Orgon

felesége), Pernelle asszony (Orgon anyja), Damis (Orgon fia), Mariane (Orgon lánya), Valér (Mariane szerelme), Dorine (Mariane komornája), Cléante (Orgon sógora), Lojális úr (törvényszolga), rendőr hadnagy, Flipote (Pernelle asszony szolgálója).

� Helyszín: Párizs, Orgon háza.


- 30 -

� Műfaja: komédia. Arisztotelész szerint a komédia hősei hitványabbak az átlagembernél – itt: Tartuffe hitványabb, Orgon felfuvalkodottabb és hiszékenyebb.

� Téma: Képmutatás (álszentség) és hiszékenység.

� Expozíció (kiderül az alaphelyzet): Családi viszály, melyből kiderül, hogy Tartuffe

érdemtelenül bírja Orgon bizalmát – kulcsszerepben Pernelle asszony, aki vakbuzgó módon hisz Tartuffe-nek, legközelebb csak a darab végén jelenik meg újra, így még hangsúlyosabb lesz, hogy akkorra már Orgon szeme is felnyílik.

� Megoldás, a mű vége: A klasszicizmus idején komédiának a szerencsésen („happy

end”) végződő darabokat tekintették. A Tartuffe-ben azonban a szerencsés fordulat nehezen hihető, hiszen erre csak az utolsó felvonás legvégén kerül sor, előtte Tartuffe egyre erősebben behálózza Orgont, és egyre biztosabban teszi rá a kezét a családi vagyonra.

Mi a Tartuffe műfaja? � tragédia � komédia � regény

Helyes válasz: komédia

Eljátszhatták-e női színészek a női szerepeket a Tartuffe bemutatásakor? � Nem, mert a francia klasszicizmus példaképe az antik görög színjátszás volt, ahol

minden szerepet férfiak játszottak. � Shakespeare Globe színházának mintájára tiltották el a nőket a színpadtól. � Igen, a francia klasszicizmus egyik fontos jellemzője volt, hogy nők is

szerepelhettek a színpadon.

Helyes válasz: Igen, a francia klasszicizmus egyik fontos jellemzője volt, hogy nők is szerepelhettek a színpadon.

24. SZEMPONTOK MOLIÉRE: TARTUFFE (1664) CÍMŰ MŰVÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSÁHOZ II.

Fontosabb szerepkörök

� Cléante: Az író rezonőrje – elmondja a szerző véleményét. Bölcsesség, józanság, mértéktartás, becsületesség, intelligencia jellemzi.

� Dorine: A commedia dell’arte-ból (rögtönzött bohózat) származó alak, paródiát csinál: utánozza Orgont, ahogyan az dicséri Tartuffe-öt, ezzel akarja cselekvésre sarkallni Mariane-t, hogy szálljon szembe apjával, ne hagyja, hogy tönkretegye a szerelmét.


- 31 -

A komikum elemei

� Jellemkomikum: Orgon dicséri Tartuffe-öt, például amiatt, hogy Elmirával foglalkozik, Tartuffe valójában el akarja csábítani Orgon feleségét – Orgon butasága derül ki.

� Jellemkontraszt: Ellentétes jellemek ütköztetésével éri el a komikus hatást: Cléante (józanság, bölcsesség) – Orgon (ostobaság), Pernelle asszony (értelmetlen, kegyeskedő) – Dorine (talpraesett, átlátja a helyzeteket), Cléante (mértéktartó) – Tartuffe (álszent élvhajhász).

� Helyzetkomikum: Lényege az adott helyzet félreértése pl.: amikor Orgon az asztal alatt hallgatja végig, ahogyan Tartuffe hevesen udvarol Elmirának.

� Paródia: Az utánzáson alapul – a darabban Dorine jeleníti meg.

Moliére célja darabjaival: Az emberi bűnök leleplezése, ezáltal az emberek tanítása a jóra, az általa helyesnek gondoltra.

Melyik szereplő „szájába adja” saját gondolatait, véleményét Moliére? � Dorine � Tartuffe � Cléante

Helyes válasz: Cléante

Fontos írói eszköz a műben a jellemkontraszt alkalmazása. Ki testesíti meg Cléante józanságával és bölcsességével szemben az ostobaságot és a szűklátókört?

� Tartuffe � Pernelle asszony � Orgon

Helyes válasz: Orgon

25. BALASSI BÁLINT ISTENES VERSEI (VALLÁSOS LÍRÁJA)

A reformáció százada

� Balassi kora (a XVI. század) a reformáció százada, ezért ez az időszak kedvezett a vallásos költészetnek is.

� Az ekkor létrejött protestáns egyházak Balassi verseiből is felvettek énekeik közé, és énekelték őket istentiszteleteiken.

Személyes líra

� Balassi istenes verseiben a bűnbánó ember egyénileg szólal meg, nem pedig egy közösség képviseletében.


- 32 -

� Ezzel a beszédpozícióval Balassi megteremti a magyar lírán belül a személyes lírát, ezáltal őszinte hangú vallásos költészetet teremt.

Irodalmi hagyományok

� Legfontosabb témája a bűnbánat és a bűnbocsánat – ennek irodalmi hagyománya a bibliai zsoltárokig, illetve Szent Ágoston (Augustinus) műveiig nyúlik vissza.

Versforma

� Az ún. Balassi-strófát alkalmazza: o Rímképlete: aab, ccb, ddb. o Szótagszáma: 6 6 7;6 6 7;6 6 7

Szempontok a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett című mű elemző bemutatásához

� A vers születése egy határhelyzethez kötődik: a beszélő házasodni készül. � A költemény megszólítottja Isten illetve a beszélő saját lelke (13. vsz.). � Főbb szakaszai:

o 1-5. vsz.: vallomásszerűen megfogalmazza lelki válságát o 6-10. vsz.: reménykedve könyörög o 11-15. vsz.: megfogalmazza bizonyosságát Isten irgalmában

Szempontok az Adj már csendességet című mű elemző bemutatásához

� Az összezavarodottságot, a lelki válságot itt az okozza, hogy a beszélő nem találja az evilági harmóniát – ezért harmóniakeresésével Isten felé fordul.

� Örök emberi igényt mutat fel: megtalálni a boldogságot, a harmóniát. � Mondatok modalitása: felszólító, óhajtó, kijelentő, kérdő – ez utal az ellentétek

dominanciájára is, hiszen a beszélő hol könyörög Istenhez, hol pedig vitatkozik vele. � Szóvers: elhagyta a nótajelzést, nem akar a költő az írás során adott dallamhoz

igazodni.

Melyik irodalmi újítás nem Balassi nevéhez köthető az alábbiak közül? � személyes líra � Balassi-strófa � egyperces novella

Helyes válasz: egyperces novella

Mi az Adj már csendességet című mű fő témája? � A reformáció tanainak terjesztése, az egyház megújítása. � A boldogság, a harmónia keresése. � A nemzeti függetlenség ügye.

Helyes válasz: A boldogság, a harmónia keresése.


- 33 -

26. JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER I.

Az arany ember című regény először a Hon című napilapban jelent meg folytatásokban, 1872-ben.

Életrajzi háttér

� Több életrajzi utalást is megfigyelhetünk a regény során, ilyen például Noémi alakja, akit gyámleányáról mintázott a szerző.

� Az egyik helyszín, Komárom is életrajzához köthető, hiszen itt született. A város a regény idején éli fénykorát.

Regényidő

� Az 1820-as évek végén kezdődik és a történet 9-10 évet ölel fel.

Mitológiai kapcsolatok

� A történet két fő szervezőelem körül alakul ki, mindkettő antik mítosz. o Az egyik Midász király, aki jutalmul azt kérte Dionüszosztól, hogy minden

váljon arannyá, amihez hozzáér. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára, Midász nevének említése nélkül: „És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében”.

o A másik mítosz főszereplője Polükratész, aki Kr.e. VI. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el, vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. Rendkívüli szerencséjét maga is megelégelte, ezért egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta, mint az isteneknek szánt áldozatot, azonban a gyűrű újra előkerült egy kifogott hal gyomrából. Tímár ezt a mítoszt idézi fel sikerei csúcsán: „Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől”.

A cím

� A címben is szereplő szókapcsolat (arany ember) állandó azonosítóként kíséri végig Tímárt a regény során.

� Egyértelműnek tűnhet a magyarázata, azonban nemcsak a gazdagságot és a sikert jelzi, hanem azt is, hogy vagyonát felhasználva másokkal tesz jót, például Tímeának segít az ellenséges Brazovics-háznál, vagy a hűséges Fabula úrnak gazdagságot szerez.

Melyik lapban jelent meg először Az arany ember? � Kelet Népe � Hon � Nyugat


- 34 -

Helyes válasz: Hon

Melyik antik mítosz nem jelenik meg a műben? � Midász király mítosza � Palükratész szamoszi uralkodó története � Adonisz története

Helyes válasz: Adonisz története

27. JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER II.

Filozófiai háttér és motívumok

� A mű bölcseleti alapját a polgár és az ember ellentéte adja. Az egyén vagy mint polgár él a társadalomban, ahol a pénz a meghatározó, vagy emberként él a természetben, mivel pénz hiányában a társadalom kiveti magából.

� Az egyén választás elé kerül, mivel a két lehetőség kizárja egymást. � Ez a kettősség megjelenik Tímár szerelmi életében is, ahol Tímea és Noémi áll

egymással szemben. Tímea, aki hálából megy hozzá, és aki a városhoz köti. Ezzel szemben Noémi a vidámságot, a természetességet, az őszinte érzelmeket testesíti meg Tímár számára, a Senki Szigetéhez köti.

� Tímár folyamatosan ingadozik a két világ között, képtelen dönteni, ami egyre jobban elkeseríti – a két világot (Komáromot és a Senki Szigetét) fizikailag és jelképesen is a Duna (motívuma) köti össze.

� A regény középpontjában Tímár jellemének átalakulása áll, ahogy folyamatosan elidegenedik, először az üzleti világtól, majd a vagyontól, végül pedig az egész társadalomtól.

� Jókai regényművészetében általános a jellemek „fekete-fehér” ábrázolása, itt azonban a főszereplők árnyalt lelkivilággal jelennek meg.

� A műben fontossá válik a hármas szám. o Tímárnak három dolgot kell legyőzni: a természetet (a Vaskapunál), a világot

(gazdaggá kell válnia) és végül saját magát is, hiszen döntenie kell. o Szintén előkerül a hármas szám, ha a meghatározó nőalakokat számoljuk

(Tímea, Noémi, Athalie). � Fontos szimbólumként jelenik meg a Hold, mely Tímár lelkiismeretét szimbolizálja. � A műben mindentudó elbeszélő van jelen, aki csak az utolsó fejezetben vált át az E./3.

személyű elbeszélésből E./1. személyre. � Az utolsó mondat nem zárja le a regényt, hanem nyitva hagyja azt: „S ötven év alatt –

ki tudja, mi lesz a világból?!”

Hogyan változik Tímár Mihály jelleme a mű cselekményének előrehaladtával? � Vagyonának gyarapodásával párhuzamosan eltávolodik az egyszerű, természetben


- 35 -

élő emberek világától. � Elidegenedik először az üzleti világtól és a vagyontól, majd az azt nagy becsben

tartó társadalomtól is. � Megkedveli a polgári társadalom ideáljait, alkalmazkodik a komáromi elit csillogó

világához.

Helyes válasz: Elidegenedik először az üzleti világtól és a vagyontól, majd az azt nagy becsben tartó társadalomtól is.

Mi jellemző a regény jellemábrázolására? � Fekete-fehér; jó-rossz jellempárok, mint a Jókai–regények mindegyikére. � A főszereplők mindegyike árnyalt jellemmel és lelkivilággal rendelkezik. � Tímárt árnyalt jellemrajzával is kiemeli a szerző a többi szereplő közül, mindenki

más esetében a megszokott fekete-fehér jellemábrázolás figyelhető meg.

Helyes válasz: A főszereplők mindegyike árnyalt jellemmel és lelki világgal rendelkezik.

28. STÍLUSIRÁNYZATOK CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN (1773-1805)

A kor minden stílusirányzata fellelhető Csokonai műveiben.

A klasszicizmus

� Abszolút mérce a görög-római irodalom � Cél: természet, ember és lélek hiteles ábrázolása � Jellemzői:

o Kiegyensúlyozott forma, szigorú műfaji keretek o Emelkedett stílus o Szenvedélyesség és ésszerűség arányossága

� Példa: Az estve o Pictura: Erős képszerűség, kidolgozott és apró képek egymás mellett

(rokokó) o Alkonyati ég – metafora (napszekér, hintó)

� Fény- és színhatások (tündöklő) � Hanghatások (koncertek) � Illatok (fűszerszámozott)

� Természeti idill � A beszélő lelkiállapota: enyhülést keres a természet szépségeiben � Sententia: az élményt az általánosság szintjére emeli


- 36 -

Rokokó

� Jellemzői: o Cikornyás formák, mesterkélten idilli hangulat o Sablonos témák o Formai virtuozitás o Bájosság, kecsesség, játék, intimitás, könnyedség, ártatlanság

� Példa: Tartózkodó kérelem o Alapszituáció: udvarlás o Első 3 versszak: az udvarlás három szakasza

� 1.: a vágyakozás körülírása � 2.: a megszólított szépségének magasztalása � 3.: felszólító módban megismétli az 1 vsz.-ban körülírt kérést

� Metonímia: Ajak nedvessége = harmat (-hajnal) - tűz eloltása � Metafora: Szerelem „tüze” = szerelmi szenvedély

Szentimentalizmus

� Jellemzői: o Kiemelten kezeli az egyéniség belső érzelmi gazdagságát o Összefonódik a természetkultusszal o Csokonainál sokszor a Lilla-szerelemhez kapcsolódik

� Példa: A tihanyi Ekhóhoz o Magány témája o Megszólított: tihanyi ekhó (istennő, nimfa)

Népiesség

� Jellemzői: o Népi kultúra szemléletmódjának beemelése a magas művészetbe o Népies stílusjegyek tudatos alkalmazása

� Példa: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz o Szerepvers (A lírai én itt egy kissé kapatos férfi szerepében jelenik meg.) o Csikóbőrös kulacs = szerelmi társ (azonosítás) o Szembeállítás: kulacs értékei állnak szemben a lányok/asszonyok értékeivel o Humoros, népies nyelvhasználat jellemzi.

Az alábbiak közül melyik stílusirányzat nem jelenik meg Csokonai költészetében? � szentimentalizmus � klasszicizmus � futurizmus

Helyes válasz: futurizmus

Melyik stílusirányzat jegyei ismerhetők fel a Lilla-versek többségén?


- 37 -

� klasszicizmus � rokokó � szentimentalizmus

Helyes válasz: szentimentalizmus

29. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE I.

Műfaja

� Emberiségdráma/világdráma o válaszkeresés az emberi lét alapvető kérdéseire

� Kétszintes dráma o Szellemi világ és földi világ párhuzamossága, a szellemi világ befolyásolja

a földit. � Drámai költemény is egyben

o Epikusság és líraiság is jellemzi o A szereplők allegorikus alakok o A drámai cselekvés helyett a nyelviség, költőiség kerül előtérbe

Forrása

� Legfőbb forrása: Árgélus királyfi és Tündérszép Ilona meséje (XVI. századi széphistória)

� Rokon művek: o Mozart: Varázsfuvola o Goethe: Faust o Madách: Az ember tragédiája

Szerkezet: Lineáris, de körbe záródó (éjféltől éjfélig; kertből indul, oda tér vissza).

Szereplők

� Csongor: Keresés jellemzi, próbákat kell kiállnia az „égi szép” utáni vágy beteljesüléséért.

� Balga: Csongor kísérője és kiegészítő ellentéte: az anyagi világot, a humort képviseli

� Tünde: Minden nemes törekvést maga felé vonz – égi és földi szint közötti kiegyenlítődés.

� Ilma: Tünde kísérője. � Vándorok � Mirigy és az ördögfiak: Rontó, gátolni igyekvő erők. � Éj: a Jó és a Gonosz felett áll, a romantikus gondolkodást összegző érvénnyel

jeleníti meg a szerző. � Nemtők: A fa őrzői.


- 38 -

Mi a Csongor és Tünde műfaja? � dráma � elbeszélő költemény � eposz

Helyes válasz: dráma Melyik történet jelentette a Csongor és Tündealapját?

� Árgélus királyfi és Tündérszép Ilona meséje. � Midász király mesés története. � A Faust alaptörténete.

Helyes válasz: Árgélus királyfi és Tündérszép Ilona meséje.

30. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE II.

Út–vándor archetípusok (archetípus: „őskép”)

� A világok közti átjárhatóságot az archetípusos vezérmotívumok teremtik meg. � Csongor: Vándor, boldogságkereső utazó. � Az út így a drámai történések külső, illetve a lelki történések szimbolikus, belső

útja. � Hármas út: Földi és égi határán, az átjárhatóságot biztosítja. � Vándorok: Kalmár, Fejedelem, Tudós - különböző életideálokat testesítenek meg:

a boldogság forrása a pénz, a hatalom, illetve a tudás, de mindannyian csalódnak életideáljaikban.

� Csongor két monológja: Az emberi vágy teljesíthetetlenségéről.

Toposzok/szimbólumok a műben

� Kert o A mennyei boldogság tere, de a földi szerelemnek is (szerelemkert). o Lélekszimbólum is: Csongor lelkének kivetülése.

� Fa o A létezés terében olyan belső központot jelöl ki, amely értelmet ad a létnek

és összeköti a három kozmikus zónát: az alvilágot, a földet és az égi világot.

� Termő ág és gyümölcs o Élet- és termékenységszimbólumok: a szerelem beteljesülésének jelképei. o A szerelem az egyetlen hiteles életcél: a harmónia, a mulandóság

meghaladása, a személyes életben elérhető boldogság. � Tündérvölgy

o Az elveszett Éden, az eltűnt aranykor megjelenítője.

Melyik szimbólum értelmezhető Csongor lelkének megjelenítőjeként is?


- 39 -

� tündérvölgy � hármas út � kert

Helyes válasz: kert Miben találhatja meg a valódi boldogságot az ember a mű szerint?

� A tudásban, a szellemi önmegvalósításban. � A gazdagságban, a vagyonban. � A harmónia, a szerelem megtalálásában.

Helyes válasz: A harmónia, a szerelem megtalálásában.

31. KÉSŐMODERN FORDULAT JÓZSEF ATTILA (1905-1937) KÖLTÉSZETÉBEN I.

Eszmék és témák

� Költészete a magyar líra egyik csúcsteljesítménye, a 20. század életérzésének és problematikájának megrendítő költői megnyilatkozása.

� Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche hatottak rá, központi gondolata, hogy a lét végességéből eredően értelmetlen, az ember magányos, érzései a félelem és a szorongás (pl.: Reménytelenül).

� Munkásságában megjelenik a széttöredezett világ fogalma, lényege a jele megfoghatatlansága. Ha a jelenre gondolunk a következő pillanatban az már múlt, így válik irányíthatatlanná (pl.: Eszmélet).

� Költészetén megfigyelhető Franz Kafka hatása is, a bűntelen bűnösség és a megismerhetetlen törvény motívumában.

� József Attila költészetének motívumaiból több későbbi ismert magyar költő építkezik, mint pl. Radnóti Miklós és Pilinszky János.

Reménytelenül (1933)

� József Attila egyik legtöbbet idézett verse. � Önvizsgáló mű. � Léthelyzete a magány, a beszélője illúzióktól mentes. � Fa-szimbólum: az élet fája – a fejszesuhanás a halálra ítéltség állapotára utal. � A fa és az én szinekdochéja az ág és a szív. � A horizontális teret egyfajta kozmikus térré változtatja. � Megjelenik az egzisztenciális magány.

A felsoroltak közül kinek a hatása nem jelenik meg József Attila költészetében? � Franz Kafka � Vergilius


- 40 -

� Kierkegaard Helyes válasz: Vergilius Mit tekint az ember általános, a világ természetéből adódó állapotának a költő?

� A boldogságot. � A műveltséget. � A magányt.

Helyes válasz: A magányt.

32. KÉSŐMODERN FORDULAT JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉBEN II. József Attila költészete a magyar líra egyik csúcsteljesítménye, a 20. század életérzésének és problematikájának megrendítő költői megnyilatkozása. Eszmélet (1933-34)

� Ez a mű tekinthető a szellemi magatartás összefoglalójának. � Tizenkét, számokkal elkülönített egystrófás darabból áll. � A cím az öntudatnál levés, az ébrenlét, a tudatosság állapotát fejezi ki. � Témája az elmélkedés folyamata, az egyén és a világ értelme. � Változó beszédhelyzet, igeidő és igemód jellemzi.

o Az első: gyermeki látásmód. o A másodikban: a lírai én ébred a valósnak vélt álomvilágból.

� A fény és a sötétség metaforái végig vonulnak a cikluson � A magány vállalása az egyetlen helyes válaszként merül fel a lét kihívására.

A Dunánál (1936)

� Történeti, filozófiai jellegű mű. � Három számozott egységre tagolódik. � Az első egység:

o A vershelyzet kijelölése ( „A rakodópart alsó kövén ültem”) o Az eső és a folyó az idő és az emlékezet allegóriájává válik, elkezdődik a

történeti tapasztalatok újragondolása. � A második rész:

o Ellentétes szerkesztés jellemzi: a jelen pillanatába foglaltatik a múlt minden tapasztalata.

o A múlt és a jelen kölcsönösen hatnak egymásra („Látom, amit ők nem láttak”-„Verset írunk, ők fogják ceruzámat és én érzem őket és emlékezem”)

� A harmadik egység: o Egyszerre jelenik meg a közeli múlt („Anyám kún volt,apám félig székely”) és

a távoli múlt („ az őssejtig én vagyok minden ős”). o A múlt harcai, ellentétei békévé alakulnak a jelen beszélőjében és kijelölik a

jövő útját.


- 41 -

Mit szimbolizál a fejszesuhanás a Reménytelenül című versben? � Az élet múlandóságát, a halálraítéltséget. � A klasszikus műveltség visszaszorulását, a társadalom butulását. � A költészet hagyományos szerepének visszafordíthatatlan megváltozását.

Helyes válasz: Az élet múlandóságát, a halálraítéltséget. Melyik versének konklúziója, hogy a múlt harcai és tapasztalatai kijelölik a követendő utat a jövő számára?

� Reménytelenül � A Dunánál � Eszmélet

Helyes válasz: A Dunánál

33. KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ Története

� Csekén, 1823. január 22-én fejezte be megírását. � 1829-ben jelent meg először nyomtatásban, az Aurora című folyóiratban. � 1844-ben pályázatot írtak ki a megzenésítésére, amit Erkel Ferenc nyerte meg. � A cím egyben műfajmegjelölés is. (Hymnus) � Annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823.január 22-én fejezte be a Himnuszt,1989

óta minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Szempontok a Himnusz elemzéséhez

� A költeményen erőteljesen érezhető a biblikus hatás. � A sorscsapások, veszteségek Istennek a bűnös népre mért büntetései. � Istentől kéri a bűn okozta állapot megszűntetését. „Isten áldd meg a magyart!” � Fontosabb szimbólumok

o Védő kar: a szabadítás metaforája o Balsors: A büntetés, az állandó üldöztetés, számkivetettség, hazátlanság, amit a

vers alapmotívuma, a bűn miatt éri a nemzetet. o Víg esztendő: a kegyelem, a megbocsátás éve, bűnhődés alóli felszabadulás

éve. � Szerepvers: Beszélője egy közösség nevében és érdekében szólóként szólal meg. � Alcíme: A magyar nép zivataros századaiból. Jelzi, hogy nem az egész magyar

történelmet idézi fel, hanem az alkotó által kiválasztott eseményeket. o Ez a szubjektív válogatás a magyar történelmet egyfajta szenvedéstörténetként

mutatja be. � Archaizáló nyelv- és rímhasználat jellemzi. � Keretes szerkezet jellemzi. Az első és az utolsó versszak alkotja a keretet, tartalmuk

hasonló, de nem egyeznek meg teljesen.


- 42 -

o A szövegmódosulás jelentős tartalmi változást eredményez: az elején megfogalmazott áldáskérést a végén szánalom kérése váltja fel.

� Verselése: Szimultán vagy bimetrikus. Negyedfeles és hármas trochaikus sorok találhatók benne.

o Ez az egyik ősi dalritmusunknak, az ún. kanásztáncritmusnak felel meg. � A magyar lírában több költeménnyel párhuzamba állítható:

o Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. o Vörösmarty Mihály: Szózat o Petőfi Sándor: Nemzeti dal o Ady Endre: Nekünk új Mohács kell o Kölcsey: Zrínyi dala, Zrínyi második éneke

Mikor jelent meg először nyomtatásban a Himnusz? � 1823 � 1829 � 1844

Helyes válasz: 1829 A felsorolt megállapítások közül melyik nem igaz a Himnuszra?

� Keretes szerkezet jellemzi. � Modern, a nyelvújítás eredményeit tükröző nyelvhasználat jellemzi. � Szerepvers.

Helyes válasz: Modern, a nyelvújítás eredményeit tükröző nyelvhasználat jellemzi.

34. SORSKÉRDÉSEK VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN I. Általános jellemzők

� A személyes sors és egyetemes emberi sors létösszegzése között teremt kapcsolatot. � Közösségi ódái az ember politikai lehetőségeit és cselekvését kutatják. Pl.: Szózat,

Liszt Ferenchez. � Jellemző hangneme a pátosz: a szenvedély felfokozott kifejezése.

Szempontok A vén cigány című vers elemző bemutatásához

� Költői ars poetica. � Műfaja: rapszódia. Csapongó és felfokozott lelkiállapot jellemzi. � Paradox alaphelyzetből indul: Elvárják a költőtől a vátesz szerepet, de lehetetlen

teljesíteni. � A cigány a művész jelképe, az idősödő költő önironikus metaforája. � Ennek megfelelően a megszólítás egyben önmegszólítás is.


- 43 -

� A mű egy belső dialógus, egy önmagával és a világgal meghasonlott lélek vívódása. � Metaforikus képek sokasága jellemzi: bibliai és görög mitológiai alakok. � Fontos eszköze a költői kérdések halmozása. � A látomások tragikus jövőt festenek, de mégis reménnyel kecsegtet a lezárás: a

megtisztulás lehetőségét veti fel a bibliai özönvíz történetére való utalás.

Mi a vén cigány című vers műfaja? � elégia � epigramma � rapszódia

Helyes válasz: rapszódia Milyen alapkérdésre keresik a választ Vörösmarty közösségi ódáiban?

� A boldogsághoz vezető utat kutatja. � Az ember politikai lehetőségeit és cselekvési lehetőségeit vizsgálja. � A nemzeti függetlenség megvalósításának leggyorsabb útját keresi.

Helyes válasz: Az ember politikai lehetőségeit és cselekvési lehetőségeit vizsgálja.

35. SORSKÉRDÉSEK VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖLTÉSZETÉBEN II. Általános jellemzők

� A személyes sors és egyetemes emberi sors létösszegzése között teremt kapcsolatot. � Közösségi ódái az ember politikai lehetőségeit és cselekvését kutatják. Pl.: Szózat,

Liszt Ferenchez. � Jellemző hangneme a pátosz: a szenvedély felfokozott kifejezése.

Szózat

� Közösségi óda (patetikus) vagy szózat (tömeghez intézett beszéd). � Víziója nemzethalál vagy a nemzet boldogulása. � Ihletése: korabeli politikai feszültségek a monarchiában, ebből táplálkozik a vízió is. � A keret versszakokban a nemzetért vállalt kötelezettség erkölcsi parancsa jelenik meg. � Egyén és haza sorsa összekapcsolódik, élet csak a hazában lehetséges. � Szerkezet: retorikai felépítés:

o Állítás (1-2. vsz.) o Érvelés és példák (3-6. vsz.) o Kérés (7. vsz.) o Érvelés (8-9. vsz.) o Következmény látomása (10-12. vsz.): pusztulás vagy pozitív jövő. o Alapállítás megerősítése (13-14. vsz.)


- 44 -

� Időbeliség o Jelen és múlt leírása. o Jövőbe mutató látomások (pozitív és negatív is, 10-12. vsz.). o Jelenből utalások jövőre és múltra is (1-2. vsz. és 13-14. vsz.).

� Ellentétek o Képvilág: főnévi metafora – igei metafora (bölcső - sír, ápol – eltakar). o Időbeliségben is: múlt – jelen – jövő (nem mindig ellentétek).

� Versforma: skót balladaforma: 4 soros versszakok félrímekkel; 6 és 8 szótag jambikus sorok.

Mi a Szózat versformája? � kanásztáncritmus � skót balladaforma � szabadvers

Helyes válasz: skót balladaforma Mi Vörösmarty közösségi ódáinak jellemző hangneme?

� beletörődés � pátosz � szarkazmus

Helyes válasz: pátosz

36. BALASSI BÁLINT SZERELMI KÖLTÉSZETE Szerelmi líra a reneszánszban

� A szerelem az emberi élet egyik legfőbb értéke. � A szerelem: szellemi szenvedély, mely az „örök szépre” irányul, ezáltal a szerelmes

ember nemesebbé válik. � Az imádott nő távoli és elérhetetlen, mint a szépség eszménye is. � A szeretett nő olyan, mint az ellenség: foglyul ejt, lenyilaz. � Az eszményített nő maga az élet értelme.

Balassi reneszánsz szerelmi lírája

� Balassi kortársai „fajtalan verseknek” tartották ezeket a szerelmes verseket, Balassi életében nem is jelenhettek meg.

� A humanista költészet formakincsét használja. � Meghonosítja a petrarkizáló szerelmi költészetet. � Júlia-versek: Ungnád Kristófné Losonczi Annához írt versei, a reménytelen szerelem

versei. � Célia-versek: a beteljesült szerelem versei, életrajzi hátterüket Wesselényi Ferencné

Szárkándy Annához kapcsolódó élmények adják.


- 45 -

Szempontok a Hogy Júliára talála, így köszöne néki című mű elemző bemutatásához

� Az 1. és 6. versszakban egy életképben írja le a lírai én és Júlia találkozását. � A 2-4. versszakokban a költő (lírai én) meghatározza, kicsoda számára Júlia. � A megszólítások, metaforák Júliát az élet értelmeként tűntetik fel. � Az 5-6. versszakokban a férfi alárendeli magát az eszményített nőalaknak, olyan

elérhetetlen számára Júlia, mint alattvalónak a fejedelem. � Vallásos (himnuszokból ismert) formulával zárul a vers.

Szempontok a Kiben az kesergő Céliáról ír című mű elemző bemutatásához

� Céliát gyászában mutatja meg, öccse halála miatt sír. � A versszöveget a hasonlatok szervezik meg, a hasonlatok képei Célia finomságát,

nőiességét, szépségét érzékeltetik. � A hasonlatok képei: fülemüle, tavasz harmatja + rózsa, liliomszál. � Meghökkentő, hogy nem a gyász szörnyűségét mutatja be, hanem a könnyektől (mint

harmattól) felfrissülő nő szépségét a szerelmes férfi (lírai én) szemszögéből.

A felsoroltak közül melyik versciklus nem Balassi műve? � Júlia-versek � Nóra-versek � Célia-versek

Helyes válasz: Nóra-versek Melyik megállapítás ne igaz a reneszánsz szerelmi lírára?

� A szerelem az emberi élet egyik legfőbb értéke. � Értékrendje szerint a szerelem által az ember nemesebbé válik. � Az imádott nő közeli és könnyen megkapható.

Helyes válasz: Az imádott nő közeli és könnyen megkapható.

37. BALASSI BÁLIN VITÉZI VERSEI Életrajzi háttér

� Balassinak személyes tapasztalatai voltak a katonaélettel kapcsolatban � 1575-ben részt vett az Erdély elleni hadjáratban, fogságba is esett. � Így került Báthory István fejedelmi udvarába.

Újítás

� Vitézi énekeinek megírásával túllépett a históriás énekek sablonjain (előzményként Tinódi Lantos Sebestyént lehet megnevezni).


- 46 -

� Hitelesen sikerült közvetítenie a hazaszeretetet, mint értéket. � Vitézi versei kapcsán „Mars költője”-ként is szoktuk emlegetni, hiszen Mars a római

mitológiában a harc, a háború istene. � A vitézi versek a vitézi élet mozzanatait, hétköznapjait, a vitézek külső és belső

motivációit örökítik meg a mai kor olvasói számára. Szempontok az Egy katonaének című mű elemző bemutatásához.

� Műfajjelölő cím. A katonaének műfaja a középkorban alakult ki, témája a vitézi élet értékessége, a hazáért hozott áldozat.

� Központi motívuma az életöröm és a halál szembeállítása. � Hárompillérű verskompozíció jellemzi, melynek pillérei az 1., az 5. és a 9. versszak.

o 1. vsz.: kérdés, o 5. vsz.: állítás, o 9. vsz.: felkiáltás formájában fogalmazza meg ugyanazt a gondolatot: a vitézi

élet értékét, dicsőségét. � Felütés: megszólítás + költői (szónoki) kérdés. � Zárás: megszólítás + áldásmondás.

Melyik erdélyi fejedelem udvarában fordult meg Balassi? � Báthory István � Bethlen Gábor � II. Rákóczi György

Helyes válasz: Báthory István Mi az Egy katonaének című vers műfaja?

� elégia � katonaének � óda

Helyes válasz: katonaének

38. ADY ENDRE (1877-1919) KÖLTÉSZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Költészetének alapvonásai

� Ünnepelt vezéralakja a fiatalabb költő-író nemzedéknek, ezt a szerepet azonban visszautasította (A duk-duk affér).

� Öntematizálás jellemzi: Egész életműve a „Ki vagyok én?” kérdésre kereste a választ. � Hagyományos lírai én (beszélő jelenléte) szubjektívvá teszi a költészetét. � Szecessziós jelleget is mutat munkássága.


- 47 -

o A szecesszióra jellemzőek a dekoratív vonalak, az egzotikusság, különösség, titokzatosság.

o Ilyen verseit meghatározza az önfeltárulkozás, a személyiség új kultusza, az elkülönülés gesztusa, a túldíszítés, dekorativitás.

� Fontos eszköze a szimbolizmus, gyakran használ szimbólumokat. Jellegzetes Ady-szimbólumok:

o Az ugar: Magyarországot jeleníti meg a magyar ugar, a társadalmi, kulturális elmaradottság jelképe.

o A hegy: Istennel való találkozás helye. � Megjelenik műveiben az expresszionizmus. A szubjektív belső érzelmeket, belső

pszichikai formákat ábrázolja segítségével. � Látványos képiség (metaforák, szinesztéziák) jellemzi. � Jellemző rá a retorikai alakzatok gyakori használata (ismétlések, felsorolások, refrén,

halmozás, ellentét). � Formai változatosság és sokszínűség jellemzi (élőbeszéd, szimultán ritmus). � Több témában megkísérli a lírai hagyomány megújítását:

o Szerelmi lírájában: testi kapcsolat megjelenítése, erotikus motívumok. o Istenes költészete: személyesség. o Forradalmi költészete: a magyar és az egyetemes forradalmi gondolat

összekapcsolása. Ady a Nyugatban

� Nyugat legkiemelkedőbb alakja. � 1908-tól (indulásától) fogva főmunkatársa. � Célja: szabad szellemiség, politikai függetlenség, modernség, esztétikai érték. � A Nyugat alaphangját Ady verse és prózája adta meg.

Modernség Adynál is megjelenő jellemzői

� A romantika eszményeiben való csalódottság. � A keresztény eszmékben, megválthatóságban való csalódottság. � A világmagyarázatban való hit megrendülése. � Nincs egyetlen igazság. � Pozitivizmus: a világ ésszerű, megismerhető. � Esztétizmus: a művészetnek nincs (!) világformáló hatása.

Stílusirányzatok Ady költészetében

� Szimbolizmus (központban jelkép áll) � Impresszionizmus (elmosódott körvonalak, benyomásokat érzékeltet) � Parnasszizmus (művész: esztétikum miatt alkot) � Szecesszió (elkülönülés, kivonulás)

Legfontosabb verscsoportjai

� Ars poetica versek � Istenes versek


- 48 -

� Magyarság versek � Szerelmi költészet (Léda-versek és Csinszka-versek) � Forradalmi versek

A felsoroltak közül melyik stílusirányzat nem jelenik meg Ady költészetében? � szimbolizmus � romantika � impresszionizmus

Helyes válasz: romantika Melyik témában nem próbálkozott Ady a lírai hagyomány megújításával?

� szerelmi líra � istenes költészet � tájköltészet

Helyes válasz: tájköltészet

39. ARS POETICA ADY ENDRE KÖLTÉSZETÉBEN I. Ady küldetéstudata

� Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni.

� Úgy tört be a magyar életbe, olyan gőgös önérzettel, mint akinek eleve joga és kötelessége ítéletet mondani.

� Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát különbnek látta mindenkinél, mert benne - véleménye szerint „művész” legjellemzőbb és legnemesebb vonásai egyesülnek.

� Önmítoszában ott élt a tragikus küldetéstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költő sem hasonlítható össze senki mással.

� Ennek a hitnek az alapja éppen az volt, hogy átélte és művészi erővel fejezte ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját.

� Az új versek előhangja, a cím nélküli, Góg és Magóg fia vagyok én... kezdetű költemény lírai ars poetica és programadás is egyben.

� A Párizsból hazatérő s új szemléleti távlatokkal gazdagodott költő lírai vallomása ez a vers: írói szándékainak összegzése, a hazához való ragaszkodásának kifejezése.

Szempontok a Góg és Magóg fia vagyok én... kezdetű vers elemző bemutatásához

� Góg és Magóg: pogány fejedelmek a Bibliából, akik megtámadják Izraelt. Isten elpusztítja a hatalmukat.

� Vezérvers, célja a programadás o Küldetés megfogalmazása. Küldetéstudattal rendelkező költő – a romantika

jellemzője!


- 49 -

o Új eszmék hírnöke, új énekes akar lenni a keletről hozott értékek megtartása mellett.

� Az „én” személyes névmás kétszeri, kiemelt helyen való megjelenése: azonosulás a nemzettel.

� Fontosabb szimbólumok: o Verecke: keleti, ősi gyökerek szimbóluma o Dévény: a történelmi Magyarország nyugati kapuja (modern kultúrához való

kapcsolódás) o Pusztaszer: a vérszerződés helye, itt az elmaradottság jelképe.

� Központi szervezőelem az ellentét, a feszültség.

Minek a szimbóluma Dévény, a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű versben? � Az ősi magyar gyökerek szimbóluma. � Az elmaradottság és igénytelenség szimbóluma. � A megújuláshoz, a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás szimbóluma.

Helyes válasz: A megújuláshoz, a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás szimbóluma. Melyik megállapítás igaz Ady költői hivatástudatára, az alábbiak közül?

� Szerénységgel és alázattal, de megingathatatlan küldetéstudattal akar hozzálátni az ország felemeléséhez.

� Küldetéstudata gőgös önérzettel és ingerültséggel párosult, önmagát különbnek látta mindenki másnál.

� A hazai viszonyoktól megundorodva elveszítette küldetéstudatát, verseiben csak saját kiválóságába vetett hite jelenik meg.

Helyes válasz: Küldetéstudata gőgös önérzettel és ingerültséggel párosult, önmagát különbnek látta mindenki másnál.

40. ARS POETICA ADY ENDRE KÖLTÉSZETÉBEN II.

� Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni.

� Önmítoszában ott élt a tragikus küldetéstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költő sem hasonlítható össze senki mással.

� Ennek a hitnek az alapja éppen az volt, hogy átélte és művészi erővel fejezte ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját.

Szempontok az Új vizeken járok című mű elemző bemutatásához

� Újrafogalmazza, átértelmezi az „új” fogalmát. � Az „új” szó hétszer fordul elő a műben - eredetiség, újdonság kinyilvánítása, mint

érték.


- 50 -

� Beszélő: részeg evezős (magát a holnap hősének nevezi), aki a szabadság és megismerés mámorától részegült meg.

� A hegedűs itt a költészet jelképe. � Elhatárolja magát a költői hagyománytól

o Szerepkijelölés: „nem leszek a szürkék hegedőse” Szempontok A Hortobágy poétája című mű elemző bemutatásához

� A poéta: kúnfajta, nagy szemű, álmodozó. � Belülről elüt a környezetétől: többre vágyik. � Mellette: piszkos, gatyás, bamba társak – a sivár, ingerszegény környezet. � Környezet negatív hatása – a magyar költő tragikus sorsa

o Nem dalnok lesz belőle, hanem egy káromkodó ember Szempontok A Tisza-parton című mű elemző bemutatásához

� Nem tájlíra � Központi szervezőelem az ellentét.

o Két folyó ellentéte jelenik meg. A Tisza az elmaradottság, a jelen, a tunyaság és barbárság, Magyarország szimbóluma. Míg a Gangesz az ősi életszimbólum, a pozitív értékek, a múlt megtestesítője.

� A mű egy tudatos értékszembesítés. o Önjellemzésében a költő is felvállalja, hogy hova tartozik.

Mikortól vett részt Ady a Nyugat szerkesztésében? � A kezdetektől, 1908-tól. � 1912-től, a Lédával való szakítástól. � A Boncza Bertával kötött házasságának kezdetétől, 1915-től.

Helyes válasz: A kezdetektől, 1908-tól. Melyik versében mutatja be a magyar költő tragikus sorsát, a sivár környezet „lehúzó” erejét?

� Új vizeken járok � A Hortobágy poétája � A Tisza-parton

Helyes válasz: A Hortobágy poétája

41. ARANY JÁNOS LÉTÖSSZEGZŐ VERSEI Létösszegző versek

� Szomorú, melankolikus, gyakran pesszimista hangulat jellemzi. � Téma addigi életének összegzése, értékelése. � Megjelenik általában a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata.


- 51 -

� Korábban Arany számos lírikus művében jelentek meg epikus elemek, de az Őszikék ciklus verseiben és a létösszegző versekben már nincs nyoma az epikus szálnak, a líraiság dominál.

� Pesszimista hangulat jellemzi, megkérdőjelezi a saját tudását, költészetét. (Magányos, sokat van egyedül, hiába sikeres, nem tud neki örülni.)

Szempontok A lejtőn című mű elemző bemutatásához

� Műfaja elégia, dalszerű vers. � Szimultán verselésű. � Rezignált hangnem jellemzi. � Metaforikus cím: az élet már nem a magasba tör, hanem lefelé vezet a lejtőn, a halál

felé. � Az értékszegény jelen szembeállítása az értékekben gazdag múlttal. � Versindító kép: az este hollószárnya – a napszakot és a halált is jelöli. � 3. vsz.: ideál hasztalan keresése. � 4. vsz.: világbeli kötöttségek elfogadása, a szabadság eszményéről való lemondás. � 5. vsz.: érzelmi csúcspont, ifjúkori álmok szertefoszlása – hiányérzet. � Halálvágy megfogalmazása � Lezárása: nincs feloldás: lemondó, keserű, pesszimista hangulat (hangulatilag is lefelé

tartó mozgás). Szempontok Az örök zsidó című mű elemző bemutatásához

� A cím a bolygó zsidó alakjáról szóló legendára utal: o Pilátus ajtónállója volt egy zsidó ember, aki arcul ütötte Jézust, ezért

büntetésből bolyongania kellett a világ végéig. 100 év után állhatott meg, ekkor mély álomba merült, s közben fiatal lett, de csak azért, hogy újra bolyongjon.

� Meghatározó szimbólumok a műben: o Tantaloszi kín - elérhetetlen vágy okozta fájdalom. (Tantalosz saját fiát

megsütve feltálalta az isteneknek. Büntetése: soha nem éri el az ételt, mindig eltűnik előle.)

o A soha véget nem érő munka motívuma: sziszifuszi munka – kőgörgetés. o A vándorlás motívuma (ókorból: Odüsszeusz utazása).

� Műfaja: szerepvers, elégia és ballada keveréke � Egy álarc mögé rejtőzik a szerző (szerepvers) - az utolsó versszakban kerül sor a

szerepjátszás leleplezése. � Értelmezhető egyfajta költői hitvallásként, létértelmezésként. � Kulcskérdés: az örökös bolyongás kiváltó okának meghatározása. � Szimultán verselésű, kivéve a refrént (jambikus).

Mi A lejtőn című vers műfaja? � óda � elégia � elbeszélő költemény


- 52 -

Helyes válasz: elégia Mit szimbolizál Az örök zsidó című versben megjelenő tantaloszi kín?

� A hazája erkölcsi romlását tehetetlenül szemlélő költő szenvedéseit. � A megöregedett költő magányát. � Az elérhetetlen vágy okozta fájdalmat.

Helyes válasz: Az elérhetetlen vágy okozta fájdalmat.

42. ARANY JÁNOS NAGYKŐRÖSI BALLADÁI A ballada műfaja

� A ballada meghatározása: tragédia dalban elbeszélve. A 3 műnem (líra, dráma, epika) határterületén lévő műfaj.

� A műfaj jellemzői: drámaiság, lírai színezet, sűrített konfliktus, szűkszavúság, „balladai homály”.

� A balladák típusai a hősök milyensége szerint: o Tiszta ballada: a hősök cselekedeteiben a végzet uralkodik. o Románcos ballada: a hősök önállóan, saját akaratukból cselekszenek.

� Arany balladái közel állnak a népköltészethez, tárgyuk mindig valamilyen szomorú, tragikus esemény.

Szempontok az Ágnes asszony (1853) című ballada elemző bemutatásához

� Bűn és bűnhődés balladája. � A hangsúly nem a gyilkosságon van, hanem Ágnes asszony lelki folyamatain.

o Azon, ahogyan ő megéli tettének súlyát, bűntudatát. � Központi kép a „véres lepel”képe:

o A ballada elején még valóságos tárgy, a lepedő, amelyet Ágnes asszony férjének vére szennyezett be, amikor megölték.

o A véres lepel a szövegben fokozatosan metaforává válik: bűn és bűntudat metaforájává.

� Körkörös balladaszerkezet jellemzi, mindig ugyanoda tér vissza: a bűntudathoz. � Őrület motívuma: Ágnes asszonyon fokozatosan hatalmasodik el a bűntudat

következménye, az őrület. Szempontok az V. László (1853) című ballada elemző bemutatásához

� A központban itt is a bűntől háborgó lelkiismeret áll. � A címszereplő bűntudata hallucinációkat eredményez:

o A külső vihart személye ellen irányuló lázadásnak véli a király. � Két cselekményszál van jelen párhuzamosan:

o V. László gyötrődése, vívódása. o A börtönből menekülők.


- 53 -

� Nem a történeti esemény megjelenítésén van a hangsúly, hanem a lelkiismereti vívódás bemutatásán.

A felsoroltak közül mi nem jellemző a balladára, mint műfajra? � drámaiság � bőbeszédűség � balladai homály

Helyes válasz: bőbeszédűség Melyik az Ágnes asszony című ballada központi képe?

� A véres lepel. � Az őrület motívuma. � A halott férj képe.

Helyes válasz: A véres lepel.

43. ARANY JÁNOS KÉSEI KÖLTÉSZETE Az Őszikék ciklus

� Arany öregkori versciklusa ez. Darabjai azonban művészi színvonalban egyenértékűek a korábbi pályaszakaszokéval.

� Az 1877-80 között íródott verseit és balladáit soroljuk ide (szűkebb értelemben az 1877-78-ban keletkezett verseket).

� Ezeket a költeményeket Arany saját magának írta, azzal az illúzióval, hogy verseit elzárhatja a külvilágtól.

o Ezzel magyarázható a versek intim, vallomásos hangvétele. � Halála után fia, Arany László jelentette meg a verseket. � Ezeket a verseket Arany az ún. „kapcsos könyvbe” jegyezte le, melyet barátjától, a kor

ismert irodalmárától, Gyulai Páltól kapott ajándékba. � Ekkor már az irodalmi élettől visszavonulva élt, a versek margitszigeti magányában

íródtak. Szempontok a Mindvégig című vers elemző bemutatásához

� Az újjászülető költői erő verse. � A lant: a (görög mitológiától fogva) a költészet jelképe. � Önmegszólító verstípus

o De akár a többi költő is lehet a megszólított. � A cím: költői hitvallás is. Írni akkor is, ha nincs közönség, ha nincs olvasó.

Szempontok az Epilógus című vers elemző bemutatásához

� Epilógus = utószó


- 54 -

� Létösszegző költemény. � A múlt idő használata az élet lezártságára utal. � Meghatározó kép a „rab madár”képe, ami az életmű elejéről a „rab gólya” képével

teremt kapcsolatot. � Hangulatát meghatározza a könnyed forma (átlényegített dal) és az elnehezült

gondolati tartalom feszültsége. Szempontok A tölgyek alatt című vers elemző bemutatásához

� Megjelennek a költő gyermekkorának felbukkanó emlékei. o Jellemző az Őszikék ciklus számos versére. o Időszembesítő verstípus:

� Jelen: felnőtt ember pihen a tölgyek alatt. � Múlt: a tölgyek képe eszébe juttatja a gyerekkort. � Jövő: a halál ideje (amikor a tölgyfából fejfa lesz).

� A tölgy az emberi élet(út) metaforájává válik a versben.

Kitől kapta Arany János a „kapcsos könyvet”, amibe az Őszikék ciklus verseit írta? � Arany Lászlótól � Gyulai Páltól � Petőfi Sándortól

Helyes válasz: Gyulai Páltól Minek a metaforája a tölgy A tölgyek alatt című versben?

� A tudás és műveltség metaforája. � Az öregkor, az elmúlás metaforája. � Az életút metaforája.

Helyes válasz: Az életút metaforája.

44. KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN Keletkezése, utóélete

� Erdélyi Museum című lap pályázatára íródott. � Első változata 1815-ben keletkezett, a végleges változat 1819-ben. � A drámának valós történelmi alapja van: egy II. András uralkodása idején játszódó

főúri összeesküvés. � A mű forrásai: Valkai András, Antonio Bonfini (Mátyás udvari történetírója) írásai, a

Képes Krónika, Thuróczy János: A magyarok krónikája. � A művet Erkel Ferenc zenésítette meg, amihez Egressy Béni írta a szövegkönyvet. � 1833-ban, Kassán mutatták be először.


- 55 -

� 1848. március 15-én a közönség kikövetelte a darab előadását (csak az első felvonást adták elő).

Kompozíció és cselekmény - Magánéleti és közösségi tragédia

� A tragédia klasszikus felépítésű dráma: előversengésből és öt felvonásból áll. � 1-4. felvonás: társadalmi konfliktus: idegen érdekek és a nemzeti érdek szembenállása,

szenvedő nép és uralkodó réteg szembenállása, szerelmi konfliktus. A dráma címe is tükrözi a konfliktust: Bánk - magánember, férj; a bán közember, nádor.

� 5. felvonás: középpontos dráma: Bánk és Endre király kerülnek a középpontba, a többiek véleményt alkotnak Bánk bűnösségéről, de aki dönt róla, az Endre. Bánk itt passzív alak.

� A főszereplő akaratlanul sodródik az eseményekkel, hogy kénytelen cselekedni (megölni Gertrudist), azt a szerelmi szál és a társadalmi konfliktus összekapcsolása eredményezi (az összeesküvők Melinda nevét használják).

� A cselekvésre késztetésben fontos szerepe van az információ hiányának, a félreértéseknek, Bánk tapasztalatainak, a békétlenek igazának és a lelepleződő cselszövésnek.

� 1. szakasz: majdnem minden szereplő megjelenik, minden konfliktusszál felvetődik, előkészítő szerepű.

� 2. szakasz: összeesküvés-szál folytatódik, szerelmi szál cselekvésre készteti Bánkot, háttérbe szorul a társadalmi konfliktus.

� 3. szakasz: késleltetés, a társadalmi konfliktus előtérbe kerül: Tiborc panasza, rájön Bánk, hogy személyes érdekeit alá kell rendelnie a közösséginek, mellékszál: Bíberach megölése.

� 4. szakasz: a krízis: a királyné jelleme egyre árnyaltabbá válik, ellenszenvessé, zsarnokivá.

� 5. szakasz: II. Endre megoldást hozó szereppel bír, kiderül Bánk igaza, Gertrudis bűnössége

� Bánk további sorsa: az összeomlás. Szereplők

� Bánk bán: Konfliktushelyzete mind a magánéletre, mind a közéletre kiterjed. A személyes életnek és a nemzeti ügyeknek együttesen akar megfelelni. Belátja, hogy miközben mindvégig a törvénytelenség elszabadulásától óvott, maga szabadította el az indulatokat.

� Gertrudis: Bánk bán ellenfele. Nagyravágyó. Célja a hatalom birtoklása, ill. a hazájából jöttek előnyhöz juttatása, ezt Bánk eltávolításával akarja elérni. Nem teljesen vétlen Melinda meggyalázásában.

� II. Endre: bölcs, igazságos, erkölcsileg nemes. � Melinda: szép, nemes lelkű, saját sorsába beavatkozni nem tudó alak. Szereti, tiszteli

férjét. � Izidóra: Melinda párja, ő is áldozat. De ő inkább szerencsétlen. � Ottó: Csak negatív tulajdonságai vannak: aljas, hazug, gyáva. Gertrudis is megveti. � Bíberach: cselszövő, nincs se hazája, se erkölcse, cinikus, okos. � Petúr bán: Hiányzik belőle a nagyság, az átgondoltság. Ellenszenves, gyűlölködő. � Mikhál és Simon: Lázadók, de külföldi származásuk miatt óvatosak.


- 56 -

� Tiborc: parasztember, kissé idealizált, az egész nép nevében beszél.

Melyik lap pályázatára írta Katona a Bánk bánt? � Magyar Museum � Kelet Népe � Erdélyi Museum

Helyes válasz: Erdélyi Museum Melyik szereplő jeleníti meg a nép véleményét a műben?

� Ottó � Tiborc � Melinda

Helyes válasz: Tiborc

45. MIKSZÁTH KÁLMÁN: BESZTERCE OSTROMA A regény általános jellemzése

� Látszólag egymástól független történetek összekapcsolása. � Egyszerű történet(ek): a magyar Don Quijote jelképes alakrajza, a dzsentri

életviszonyok bemutatása. � Pongrácz István: (Don Quijote-szerű alak): más korba képzeli magát, de szerelem és

idealizmus nélkül, csak a „harc” fontos számára, nevetséges, kegyetlen oligarchának tűnik.

� Apolka-történet: Pongráczban felébreszti az apai érzéseket, kitölti a lelkében lévő űrt, átmeneti idill, új irányt ad az életének.

� Dzsentri életforma és a közélet ostorozása � Bolond motívuma: Pongrácz bolondnak tetteti magát, később tényleg meg is őrül.

saját maga vet véget az Apolka- hozta idillnek. A főhős viszonya a környezetéhez

� Nem illeszkedik bele az őt körülvevő világba (mint Don Quijote). � Nem idealizált hős. Szívtelennek és kegyetlennek ábrázolja az elbeszélő, de

rokonszenvezik is vele. � Többi szereplőnél (Behenczyek, Trnowszkyak, Klivényiek) nem jelenik meg ez az

elnéző szeretet. � A Behenczyeken keresztül a regény támadja az arisztokráciát (szatíra). � Pongráczot kivéve minden szereplő pénzt akar keresni, mindegy, hogy hogyan.

Hozzájuk képest Pongrácz korszerűtlen, pont ezért lesz szimpatikus, nem ért a pénzügyekhez (pénzügyminisztere egy pók).


- 57 -

A főhős ábrázolása

� Regény elején anekdota jelleg (elbeszélőnek Pongrácz egyik rokona meséli el a történetet, Apolkát az író teszi hozzá).

� A harmadik rész közepétől (Apolka megjelenése) Pongrácz alakja árnyaltabb lesz. � Anekdota jelleg elmúlása: Apolkával való viszony tragikussá lesz. Pongrácz jelleme

már nem felszínes, elkezdünk belelátni a lelkébe. � Ekkor sem válik lélektani regénnyé, megmarad humoros jellege. � Tragikum és komikum összemosódik (Pongrácz jelleme és az apaság). � Csak addig bolond, amíg azt hiszi, hogy az kiút a boldogtalanságból.

o Később megint „Don Quijote” lesz, még Apolka sem tudja visszahozni a „Don Quijote” szerepből.

Társadalomkritika a regényben

� Egy elvadult kor közgondolkodását sarkítja (de erkölcsi prédikáció nélkül). � Minden társadalmi réteget kritizál.

Stílusjegyek

� Élőbeszédszerűség � Adomázás � Humor és keserűség egymás mellettisége

o Humor: elbeszélésmódban, az adomázásban o Szomorúság: társadalombírálat, tragikus cselekmény

Hogyan viszonyul Pongrácz István a környezetének tagjaihoz? � Éppen olyan pénzéhes és törtető, mint a többi dzsentri. � Eltérő értékeket tart fontosnak, nem illeszkedik bele az őt körülvevő világba. � Aktuális érdekei szerint változtatja, hogy kikkel ápol jó viszonyt és kikkel nem.

Helyes válasz: Eltérő értékeket tart fontosnak, nem illeszkedik bele az őt körülvevő világba. Melyik társadalmi réteget nem ostorozza a szerző a regényen keresztül?

� A dzsentrit. � Az arisztokráciát. � Minden társadalmi réteget kritizál valamilyen formában.

Helyes válasz: Minden társadalmi réteget kritizál valamilyen formában.


- 58 -

46. MIHAIL BULGAKOV: A MESTER ÉS MARGARITA A regény jelentősége

� A Mester és Margarita nemcsak a huszadik századi orosz, hanem egyben az egyetemes regényirodalom egyik csúcsa.

� Sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben számos műfaj és stílusirányzat (romantika, realizmus, groteszk) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot.

Cselekményszálak

� A cselekmény három szálon fut: o Az első: a Moszkvába érkezett, magát feketemágusnak nevező Woland

professzor (Sátán) és kíséretének cselekedeteiről szól. o A második: a Pilátus – Jézus történet egyéni értelmezésű feldolgozása. o A harmadik szál: egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró

rejtélyes író, a Mester és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el.

� A cselekmény ennek megfelelően három szinten zajlik: o A Jézus korabeli Jeruzsálemben. o Moszkvában o A fekete-mágia időn túli valóságában.

Elbeszélő és elbeszélésmód

� Az elbeszélő új és új szerepeket, nézőpontokat vesz fel, folyamatosan változtatja közlésmódját, ez elbizonytalanítja az olvasót, hogy mit kell “hiteles információnak” tekintenie.

� Hallucinációk, tömegpszichózis, fantasztikum, mese, babona, vallásos mítosz együtt alakítja a történetet.

Regénytér

� A Szadovaja 302/b épület 50-es lakása a cselekmény “gyújtópontja”. � A valóságos vagy képzelt cselekvések két síkon: a jelenben (Moszkvában) és ezzel

párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban) játszódnak. � Ezeket összeköti a metafizikai szféra, amelynek részei: a vallás és a művészet síkja.

Szereplők

� A lelket elsivárító rendszer szolgái, illetve áldozatai, akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel.

� Esetleg megvan bennük a szellemi rugalmasság, s csupán az a kérdés, hogyan reagálnak a képtelennek látszó jelenségekre.


- 59 -

� Aszerint méretnek meg, hogy meglátják-e a magasabb értékeket, és ha igen, hogyan cselekszenek.

� A Mester Bulgakov alteregója. � A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer, amellyel Hontalan

meghasonlik. A rendszer legnagyobb ellenfele a művész, legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás.

Ellentét és párhuzam

� A Mester sapkájára hímzett „M" betű és Woland cigarettatárcáján a „W" monogram hasonlósága (egymás inverzei) jelentheti azt is: egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak.

Mi A Mester és Margarita műfaja? � regény � dráma � elbeszélő költemény

Helyes válasz: regény Melyik megállapítás nem igaz a regényre?

� Az elbeszélő a történet előrehaladtával új és új szerepeket, nézőpontokat vesz fel. � A cselekmény négy szálon fut. � A Mester Bulgakov alteregója.

Helyes válasz: A cselekmény négy szálon fut.

47. MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Műfaja

� Drámai költemény, tragédia. � Emberiségköltemény: a lét alapvető kérdéseit kutatja.

o Kérdése: mi adhat az ember létének célt – egyetemes emberi sorskérdés. o Madách mitologikus alaptörténete a bibliai bűnbeesés története. o Rokon művek: Goethe: Faust, Milton: Elveszett paradicsom, Dante: Isteni

színjáték, Ibsen: Peer Gynt Szerkezete

� Keretszínek: (1-3., 15. szín) biblikus színeknek is nevezzük. o Ezekben fogalmazódnak meg a mű nagy kérdései: vitte-e előbbre az embert a

történelem, érdemes-e küzdeni � I. szint: transzcendens – paradicsomban – (1, 2 szín)


- 60 -

o Végtelen idő, örökkévalóság, az Úr és az ember(pár), ill. Lucifer � A két szint határa – pálmafás vidék – (3, 15 szín)

o A teremtés befejezése és a történelem kezdete közötti idő � II. szint: evilági – a föld – (4.-14. szín)

o Mulandóság, történelmi idő(k) – történelmi színek megjelenése. Minden korból a hanyatlást mutatja meg Lucifer, így a negatívumok lesznek túlsúlyban.

� A történelmi színeket a hegeli triáda (tézis, antitézis, szintézis) kapcsolja össze. A főszereplők

� Lucifer o Főangyal - nem dicséri az Úr művét, megkérdőjelezi a teremtés értelmét. o Célja: az Úr világának megdöntése, úgy, hogy az emberi történelem teljes

kilátástalanságát mutatja Ádámnak, hogy ezzel saját igazát bizonyítsa. o Ádámot kétségbeesésébe hajszolja, az öngyilkosságba akarja kergetni. o A "tagadás szelleme".

� Ádám o A jövőbe szeretne nézni, tudni akarja, miért kell majd küzdenie, illetve

érdemes-e küzdenie a jövőjéért. o A 13. színben következik be Ádám lázadásának csúcspontja: végleg meg akar

szabadulni Isten hatalma alól. o Visszatérése: a tékozló fiú példázatára emlékeztető hazatérés.

� Éva o Örökké fiatal, mindig tud alkalmazkodni a kor feltételeihez. o Ádám mindig benne ismeri fel a „nő”-t.

A befejezés

� Az utolsó szín elején Ádám saját kezébe kívánja venni a sorsát, ám Éva áldott állapotának bejelentésekor rádöbben, hogy erény és bűn tárgyában dönthet, de létének kérdésében nem.

� Az Úr küzdésre és bizakodásra szólítja fel az embert.

A mű melyik szereplője a „Tagadás szelleme”? � Ádám � Éva � Lucifer

Helyes válasz: Lucifer A mű melyik részeiben fogalmazódnak meg a nagy, gondolati kérdések?

� A paradicsomban játszódó színekben. � Az evilági színekben. � A keretszínekben.

Helyes válasz: A keretszínekben.


- 61 -

48. BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE A mű általános jellemzése

� A Jónás könyve című Babits-mű a költő ars poeticáját foglalja össze. � 1938-ban, a Nyugatban jelenik meg először. � Elbeszélő költemény, ami négy részből áll. � Babitsnál is meghatározó a jelképes beszéd, ez példázat jelleget ad a műnek. � E/3-ben szólal meg, Jónás Babits alakmása. � Archaizáló és a hétköznapi nyelvi elemek egymás mellé rendelése jellemzi. � Pátosz, humor és irónia együtt van jelen a műben. � Forrásszöveg: a bibliai Jónás könyve. � Próféta: görög szó, jelentése: előrebeszélő, jövőbe látó. Isten követe, akit azért küld

népéhez, hogy helyette beszéljen. o Babits más műveiben is megjelenik a prófétai szerepvállalás témája.

Bibliától való eltérések és azonosságok

� Babitsnál kimarad a címből a szerepmegjelölés (Bibliában: Jónás próféta könyve), ezzel hangsúlyozza, hogy:

o Jónás hétköznapi ember. o Jónástól idegen a prófétai szerep

� Jónás itt sem akar Ninivébe menni (elfut a feladat elől). o A Bibliában Jónás maga kéri, hogy dobják be a vízbe, itt elbújik - gyávaság,

esendőség megjelenése. � Jónás itt sem ismeri fel, hogy nem menekülhet Isten akarata elől el. � A Bibliában Ninive megtér és bűnbánatot tart, míg Babitsnál csak néhányan térnek

meg, kigúnyolják Jónást. � Babitsnál jogossá válik Jónás felháborodása, de lázadása miatt válik bűnössé, mivel

nem szabadna a világ pusztulását kívánnia. � Jónás szörnyű látomása nem következik be, az Úr nem pusztítja el Ninivét. � Jónás csak emberi léptékkel tud gondolkodni, ezért harcol az Úr ellen: nem érti, hogy

miért szánta az Úr ilyen feladatra. � Babitsnál nem tudható, hogy Ninive megmenekült-e, mert nem az a fontos, hogy lesz-

e eredménye a prófétai szónak, hanem a kimondása. � A tengeri vihar Jónás lelki viharának metaforája. � Mind a két műben megjelenik a tök példázat

Melyik folyóiratban jelent meg először a Jónás könyve? � Nyugat � Pesti Hírlap � Magyar Museum

Helyes válasz: Nyugat Mi a Jónás könyve című költemény műfaja?


- 62 -

� óda � elbeszélő költemény � ballada

Helyes válasz: elbeszélő költemény

49. MÁRAI SÁNDOR: A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK (1924) A mű általános jellemzése

� Az elbeszélésmód E/3. személyű, ám a regény nagy hányadát E/1. személyű monológ teszi ki (főként Henrik elbeszélése).

� Műfaja: regény. � Szerkezete

o 1-2. fejezet: a találkozás előkészítése. o 3-7. fejezet: visszaemlékező rész, Henrik és Konrád közös múltjának

felidézése. o 8. fejezet: fordulat: a vadászat emléke, mikor Konrád célba vette, le akarta lőni

Henriket – a retardációnak nagy szerepe van a szerkezetben. o 9-19. fejezet: a találkozás szükségességének indoklása (Krisztina neve először

a 9. fejezetben kerül elő), Henrik és Konrád (újra)találkozása. o 20. fejezet: zárás.

� Idő: a regény jelene: 1940 augusztusa. o A visszaemlékezés: Henrik 8 éves korától (1873) Konráddal való találkozásán

és kettőjük múltján át 1899. július 2-ig, a vadászatig tart. o A tényleges cselekmény azonban egyetlen éjszaka alatt játszódik le (erre is utal

a cím). � Helyszín: a kastély

Szereplők

� A szereplők: Nini, a dajka, Henrik, Konrád (és Krisztina, Henrik felesége, aki a regény jelenében már nem él.)

� Henrik és Konrád 10 évesen ismerik meg egymást, és lesznek barátok, a barátság, mint két ember között lehetséges legigazabb kapcsolat jelenik meg.

� Henrik o Családja jólétben élt. o Külsőre: nyúlánk, törékeny, gyenge tüdejű, betegségre hajlamos ember. o Anyja nem törődött vele, senkitől nem kapott szeretet, Nini, a dajka nevelte fel. o Jó lovas, könnyen tanult, társaságban jól mozog, mindig meg tud felelni az

elvárásoknak (tábornok lett). o A zene számára csak háttérzaj, az olvasás nála lovakról és utazásokról szól.

� Konrád o Szülei: szegények voltak, mindenüket feláldozták fiukért. o Zömök, sovány, csontos testalkatú volt, férfiasabb, nyugodt, komoly.


- 63 -

o „Küzdött a lóháton”, nehézkesen tanult, társaságban túl merev volt. o A zene volt a menedéke, ahová a barát nem tudta követni, számára a zene a

lélekhez szólt. o Emberek együttéléséről, társadalmi fejlődésről olvasott.

A központi konfliktus

� Konrád Henrik iránt kialakuló gyűlölete a kettejük között levő nagy különbségekből eredt.

o Henrik nagy családi vagyona, társasági, karrierbeli sikerei irigységet váltanak ki Konrádból.

o Henrik számára az ideális ember, a „katona”. o Henrik viszont a művészet megértését, a „szellemi embert” irigyli Konrádból.

� Barátságuk „töréspontja” Krisztina, Henrik felesége – aki mindkettőjük számára fontos.

� Henrik és Konrád találkozása: minden ugyanúgy, mint régen-a gyertyákat is előveteti Henrik, hogy égjenek le, csak Krisztina képe nem kerül fel a helyére, a falra, ő a hiányával van jelen.

� A vadászat utáni befejezetlen éjszakának kíván a végére járni most, 41 évvel később, hisz azóta küzd vele.

� Henrik legfontosabb kérdése: Nem lehet, hogy az volt életünk igazi értelme, hogy ennyire szeressünk egy nőt? Konrád válasza: „Tudod, hogy így van.”

� A zárlatban visszakerülhet Krisztina képe a falra, hiszen a fő kérdés megválaszolódott. Nini keresztet rajzol Henrik homlokára: feloldoz, és feladja az utolsó kenetet.

Mit tekint két ember legigazibb kapcsolatának a szerző? � A szerelmet. � A vér szerinti rokonságot. � A barátságot.

Helyes válasz: A barátságot. Mennyi idő alatt játszódik le a regény tényleges cselekménye?

� Egy éjszaka alatt. � 26 év alatt. � 41 év alatt.

Helyes válasz: Egy éjszaka alatt.


- 64 -

50. MIKSZÁTH KÁLMÁN NOVELLÁI 1881-82-ben a Tót atyafiak és A jó palócok című kötet hozta meg a sikert Mikszáth számára. A kötetek általános jellemzése

� Elbeszélésmód o Anekdotázó, adomázó hangnem. o Szubjektív elbeszélői hang: kommentálja a történetet, de nem ítél el. o Korlátozott mindentudás, szabad függő beszéd. o Szkáz: elbeszélésforma, melyben az elbeszélő az élőbeszéd elemeit használva

szól az olvasóhoz. Megjegyzések, kérdések, felkiáltások szólnak a feltételezett hallgatósághoz.

� Téma, szereplők o A parasztság és annak mindennapjai, mint téma jelenik meg az irodalomban. o Tragikum, babonás félelmek és humor párhuzamos jelenléte. o A szereplők: nem mennek át jellemfejlődésen. o Jellemző a különcök szerepeltetése. o Az olvasó figyelmét a cselekményről a szöveg megalkotottságára irányítja.

Tót atyafiak

� Négy közepesen hosszú elbeszélésből áll, összekötő elem a tájegység. � Legismertebb darabja: Az a fekete folt

o Cím: kijelölő névmással kezdődik: � Felégetett földön maradt folt. � Olej lelkiismeretén maradt „folt”.

� Műfaj: lélektani jellegű elbeszélés. � Szereplők:

o Olej Tamás - bacsa: számadó juhász, juhaival több a kapcsolata, mint az emberekkel.

o Anika: anyja a szüléskor meghal, párhuzamba állítható a báránnyal, akivel együtt nő fel. Mindent megtesz apjának, akit szeret és tisztel. Választania kell az apja és az új lehetőség közt.

� Elbeszélésmód: szabad függőbeszéd. � Olej személyiségének megítéléséhez az elbeszélő nem ad támpontot. � Befejezés: a történet legendává válik.

A jó palócok Tizenöt novellából álló regényszerű novellafüzér: töredékesség jellemzi. Összekötő a vidék és a szereplők.

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a novelláskötetek elbeszélésmódjára?


- 65 -

� Anekdotázó, adomázó hangnem. � A szkáz elbeszélésforma alkalmazása. � Határozott véleményt képvisel és ítéletet mond a szereplőkről.

Helyes válasz: Határozott véleményt képvisel és ítéletet mond a szereplőkről. Melyik társadalmi réteg mindennapjai adják a két novelláskötet témáját?

� A parasztság. � A dzsentri. � Az arisztokrácia.

Helyes válasz: A parasztság.

51. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ I. Szophoklész, a drámaíró

� Az időszámítás előtti 5. században élt Szophoklész az ókori „tragikus triász” tagja. � A triász másik két tagja: Aiszkhülosz és Euripidész. � Drámai versenyeken 24-szer aratott győzelmet, de csak 7 tragédiája és 1 szatírjátéka

maradt fenn az utókorra. � Ezek közül az egyik az Antigoné című tragédia, amely a konfliktusos drámák körébe

tartozik. A mű alapkonfliktusa

� Az Antigoné élők és halottak drámája. � A darab során szereplők „sokasága” (Polüneikész és Eteoklész, Antigoné, Kreón fia,

Haimón, Kreón felesége, Eurüdiké) hal meg, mégis csak egyikük temetése lesz kérdéssé.

� Az örök törvény az, hogy a halottat el kell temetni, a temetés aktusa nélkül nem találhat nyugalmat az ember a túlvilágon.

� Ez egy egyetemes törvény, amely ilyen vagy hasonló formában minden kultúrában elfogadott.

o A halál az ember életének utolsó nagy eseménye - kötődnek hozzá érzelmi, értelmi, spirituális és gyakorlati mozzanatok is – ezek mindegyike a temetés aktusában válik láthatóvá, amikor az élők elbúcsúznak, és halottjukat az istenvilág számára „átadják”. Ezt a rendet bontja meg Kreón, mikor királysága első rendeletével szembeszegül az isteni-emberi renddel.

� Az örök törvény szabta rend megbontásához azonban van hatalma – legalábbis egy rövid időre…

� Kreón egy igazi zsarnok, aki amint hatalomhoz jut, csak a maga igazát ismeri el.


- 66 -

� A kreóni igazság így hangzik: Polüneikészt nem szabad eltemetni, mert rátámadt a saját városára, Thébára, tehát nem méltó a temetésre.

� Kreón következtetése azonban hibás, mert az isteni törvény nem köti feltételhez a temetést.

Háttér

� A thébai mondakör � Talán vétkes volt Polüneikész, hogy Argoszban támogatót és sereget gyűjtött, hogy

saját városára támadjon, de jogosan akarta visszaszerezni testvérétől, Eteoklésztől a thébai trónt.

� De ez az Antigoné című mű konfliktusa szempontjából közömbös is – éppen amiatt, mert a temetésre vonatkozó isteni, örök törvény azt mondja, hogy minden embernek egyformán jár a temetés, sőt kötelező.

A felsoroltak közül ki nem volt tagja az ókori tragikus triásznak? � Aiszkhülosz � Hérodotosz � Euripidész

Helyes válasz: Hérodotosz Mi az Antigoné című mű műfaja?

� komédia � elbeszélő költemény � tragédia

Helyes válasz: tragédia

52. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ II. Szophoklész, a drámaíró

� Az időszámítás előtti 5. században élt Szophoklész az ókori „tragikus triász” tagja. � A triász másik két tagja: Aiszkhülosz és Euripidész. � Drámai versenyeken 24-szer aratott győzelmet, de csak 7 tragédiája és 1 szatírjátéka

maradt fenn az utókorra. � Ezek közül az egyik az Antigoné című tragédia, amely a konfliktusos drámák körébe

tartozik. Kreón, a király

� Kreón mai szóval élve „jogalkotó”, aki hatalmánál fogva törvénybe iktathat egy olyan „jogszabályt”, amellyel senki sem ért egyet.


- 67 -

� A királyi hatalmától, a megtorlástól való félelem sokáig némává teszi a thébaiakat. � A kar azonban elmondja, megszólaltatja a közvéleményt, és ebből kiderül, hogy Kreón

rendeletének nincs támogatottsága, a thébaiak érzik és tudják, hogy ez a rendelet nem vezethet jóra.

Antigoné

� Antigoné szilárd jellemű nő. � Tisztában van azzal, hogy amikor elhantolja testvérét, akkor a királyi akarattal száll

szembe. � De azzal is tisztában van, hogy az örök törvények megtartása nélkül az élet

értelmetlenné válik. � Antigoné dönt, még akkor is, ha nem kerülheti el Kreón büntetését, és a Labdakidákat

sújtó családi átok folytatódását. � Sziklabörtönében ő maga dönt úgy, hogy nem várja be a halált, hanem felakasztja

magát menyasszonyi fátylára. Így a sziklabörtön számára sziklasírrá válik. Végkifejlet

� A jós Teiresziásznak sikerül megállítani Kreónt az ámokfutásban, hogy végre lássa be, ostoba rendeletet hozott.

� Kreón és Teiresziász egyenrangú, hiszen a jós az istenek akaratát közvetítő személy – tőle is azonban csak későn fogadja el Kreón az intést.

� A temetetlen Polüneikész teteme mellé még három halott kerül: Antigoné, Haimón és Eurüdiké öngyilkos lesz, Kreón egyedül marad tragédiájával.

� Őrült zsarnokságának végül ő maga válik szenvedőjévé, mikor meglátja, hová vezetett (a mű elején kiadott) rendelete.

Mi adja a mű történeti hátterét? � A trójai háború történetéről szóló mondakör. � A thébai mondakör. � A knósszoszi mondakör.

Helyes válasz: A thébai mondakör. Melyik szereplő jeleníti meg a nép, a közemberek véleményét a műben?

� Teiresziász � Haimón � A kar

Helyes válasz: A kar


- 68 -

53. AZ ŐSZIKÉK KORSZAK BALLADÁI ARANY JÁNOS ÉLETMŰVÉBEN A ballada műfaja

� A ballada meghatározása: tragédia dalban elbeszélve. A 3 műnem (líra, dráma, epika) határterületén lévő műfaj.

� A műfaj jellemzői: drámaiság, lírai színezet, sűrített konfliktus, szűkszavúság, „balladai homály”.

� A balladák típusai szerkezetük szerint: o Egyenes vonalú balladák o Körkörös szerkezetű balladák o Párhuzamos szerkesztésű balladák

� Arany balladái közel állnak a népköltészethez, tárgyuk mindig valamilyen szomorú, tragikus esemény.

� Az Őszikék korszak balladái Arany kései költészetéhez taroznak. Szempontok a Tengeri-hántás című ballada elemző bemutatásához

� Párhuzamos szerkesztésű ballada: a két szál a ballada végén összefonódik. � Az egyik szál: történetmondás tengerihántás közben.

o Az itt elhangzó megjegyzések is átvitt értelmet nyernek, Esztiék történetére is vonatkoznak.

� A másik szál: Dalos Eszti és Tuba Ferkó története. o A fiatalok egymásba szeretnek, a lány teherbe esik, majd meghal. A fiú a

lelkiismeret-furdalás miatt utánahal. � Balladai homály: a történetmesélést szándékolt elhallgatások szövik át, melyek miatt

az olvasónak kell kitalálnia, mi történhetett. � Megjelenik az őrület motívuma is: Ferkó lelkifurdalása - a toronyban… � Hangulatilag meghatározza a balladát a halál különböző képekkel történő felidézése:

suhogó kasza, kuvik, temető. Szempontok a Vörös Rébék című ballada elemző bemutatásához

� Két meghatározó képre épül a ballada: a varjúra és a keskeny pallóra. o Ezek a mű során metaforává alakulnak.

� A ballada cselekményének alapja egy népbabona, miszerint egy boszorkány varjúvá változhat, majd, ha meglövik, újra asszonnyá változhat.

� A ballada központi személye Rebi, akinek bűne tragédiához vezet, végül ő maga lesz a tragédia áldozata.

o Bezáródik gonosz személyiségébe, nincs számára kiengesztelődés.

Milyen balladatípust nem különböztetünk meg szerezet szerint? � egyenes vonalú � párhuzamos � tiszta


- 69 -

Helyes válasz: tiszta Melyik Arany ballada meghatározó képei a varjú és a keskeny palló?

� Vörös Rébék � Ágnes asszony � Tengeri-hántás

Helyes válasz: Vörös Rébék

54. BABITS MIHÁLY HÁBORÚELLENES KÖLTÉSZETE I. Babits háborúhoz való viszonya

� Háborúhoz való viszonyát is filozófiai alapokra építve tisztázza. � A filozófia etikával, erkölccsel foglalkozó ága az erkölcsbölcselet, eszerint a háború

elfogadhatatlan, mert embertelen. o Az emberiség számára erkölcsi parancs, hogy minden időben és minden

körülmények között a békére törekedjen. � Ezért Babits kétféle magatartást tart elfogadhatónak a háborúval kapcsolatban:

o Kiáltani, túlharsogni a háború embertelen hangzavarát. o A csönd, a némaság erejével tüntetni a háború kegyetlensége ellen.

Szempontok a Húsvét előtt című vers elemző bemutatásához

� Az 1916-ban írt verse az első világháború borzalmai ellen emeli fel szavát. � Azt a felfokozott lelkiállapotot verseli meg, amelyben az emberi közösség a háború

végét várja. o Műfaja: rapszódia.

� Központi képe a malom-metafora. o A malom a versben a háborúval azonos, ahogyan békeidőben a malom megőrli

a gabonát, úgy a háború az emberi életeket őrli fel. � A cím értelmezése: húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe.

o A címbeli időhatározós szerkezet szerint (húsvét előtt) még várni kell az újjászületésre, azaz a béke eljövetelére.

� A „háború” szó nem hangzik el a szövegben, mégis minden sorban benne van. � A „béke” szó sokszori ismétlése jelzi annak fontosságát: szabadító szó, varázsszó.

Hogyan viszonyul Babits a háborúhoz? � Minden körülmények között embertelennek, ezért elfogadhatatlannak tartja. � Támogatja, a nemzeti önmegvalósítás fontos eszközének tekinti. � Akkor tartaná elfogadhatónak, hanem követelne polgári áldozatokat.

Helyes válasz: Minden körülmények között embertelennek, ezért elfogadhatatlannak tartja.


- 70 -

Mi a Húsvét előtt című vers műfaja? � elégia � óda � rapszódia

Helyes válasz: rapszódia

55. BABITS MIHÁLY HÁBORÚELLENES KÖLTÉSZETE II. Babits háborúhoz való viszonya

� Háborúhoz való viszonyát is filozófiai alapokra építve tisztázza. � A filozófia etikával, erkölccsel foglalkozó ága az erkölcsbölcselet, eszerint a háború

elfogadhatatlan, mert embertelen. o Az emberiség számára erkölcsi parancs, hogy minden időben és minden

körülmények között a békére törekedjen. � Ezért Babits kétféle magatartást tart elfogadhatónak a háborúval kapcsolatban:

o Kiáltani, túlharsogni a háború embertelen hangzavarát. o A csönd, a némaság erejével tüntetni a háború kegyetlensége ellen.

Szempontok a Fortissimo című vers elemző bemutatásához

� A vers hangulatát meghatározza a „sírjatok” ige ismétlése. o A sírás oka: a háború, ami megsértette a teremtett rendet: a békét.

� A költemény egyszerre felkiáltás az emberekhez és az Istenhez a békéért. � A szenvedély, az indulat erősségét mutatják az ismétlés és ellentét alakzatai:

o A „jég” és „láva” ellentéte. o Az „ima” és „káromlás” ellentéte - istenhit és istenkáromlás egyszerre, hogy

vége szakadjon a háborúnak. � A költői kérdések („érdemes-e (f)élni még?”) valójában felszólítások, hogy mindenki

mozduljon a háború ellen. � Isten jelzője, a „süket” szó, is a teremtett rend (béke) megbomlására utal.

A „háború” és „béke” kifejezések közül melyik szerepel gyakrabban a Húsvét előtt című versben?

� A vers háborúellenes összefogásra szólít fel, ezért a háború gyakrabban szerepel benne, mint a béke.

� Egyik szó sem jelenik meg a műben. � Csak a béke szó szerepel benne, a háborúról annak megnevezése, kimondása

nélkül ír. Helyes válasz: Csak a béke szó szerepel benne, a háborúról annak megnevezése, kimondása nélkül ír.


- 71 -

A felsoroltak közül melyik magatartásformát nem fogadja el Babits a háborúval kapcsolatban?

� Hangosan és egyértelműen állást foglalni a háború ellen. � Szabotázsakciókkal nehezíteni a harci cselekmények előkészítését. � A csönd, a némaság erejével tüntetni a háború kegyetlensége ellen.

Helyes válsz: Szabotázsakciókkal nehezíteni a harci cselekmények előkészítését.

56. A SZENVEDÉLY ÉS HALÁL VERSEI BABITS KÖLTÉSZETÉBEN Az 1930-as évek Babits költészetében

� Ezekben az években a költő a lét végső kérdéseit kutatja a „homo moralis” szemszögéből.

� Fontos feladatának tekinti az értékőrzést és a prófétai küldetés vállalását. � A szenvedés és a halál témája a művészet alapvető kérdései közé tartoznak. � Babits verseinek középpontjában az a kérdés áll, hogy hogyan lehet méltósággal

elviselni a szenvedést. o Ennek megválaszolásához filozófiai alapot ad számára Heidegger Lét és idő

című műve, amelynek központi gondolata, hogy „mindenkinek a saját halálát kell meghalnia”.

Szempontok a Balázsolás című vers elemző bemutatásához

� Gyerek és felnőtt nézőpontja vetül egymásra a műben. � Gyerekkori emlék: egy szertartás felidézése, mely Szent Balázshoz (Sebasta püspöke),

a torokbetegségek védőszentjéhez szólt. � Közös pont a gyerek és a felnőtt között: betegség, halál közeliség. � Közös pont a torokbeteg és Szent Balázs között: mindketten a torkuk miatt

szenvednek. o Szent Balázs torkát a pogányok vágták el, így a fulladás, fájdalom az ő

életének része lett. � A torok az önkifejezés szimbóluma, a költő számára különösen fontos. � Életrajzi háttér: Babits gégerákja. � A vers a szenvedésen, a halálon, a segélykiáltásokon keresztül is az élet értékességét

hirdeti. Szempontok az Ősz és tavasz között című vers elemző bemutatásához

� Rájátszás Arany János Őszikék korszakában keletkezett létösszegző verseire. � Kiemelt szerephez jut az évszakmetaforika.

o De itt a megszokottal ellentétben az ősz az elmúlás, a tavasz pedig a hiábavalóság metaforája.

� Az elmúlás és a hiábavalóság gondolatát szecessziós tónusban kapcsolja össze. � Középkori haláltáncokat idéző refrén: „meg kell halni!”


- 72 -

Melyik filozófus munkássága adja Babits ’30-as évekbeli költészetének gondolati alapját?

� Kierkegaard � Schopenhauer � Heidegger

Helyes válasz: Heidegger Minek a metaforája a „tavasz” az Ősz és tavasz között című versben?

� Az újjászületésé és megújulásé. � A szenvedések végéé, a rend helyreállásáé. � A reménytelenségé.

Helyes válasz: A reménytelenségé.

57. BERZSENYI DÁNIEL ELÉGIÁI I. Az elégia Berzsenyinél

� Berzsenyi a felvilágosodás korának költője. � Azonban az „átmenet költőjének” is neveznek, mert életműve átvezet a klasszicista

stílusból a romantikus stílusba. � Elégiáinak legfontosabb témája az elmúlás, amihez a melankólia érzése társul.

o A lélek kiégettségét, az életöröm elveszítését mutatja be. Szempontok az Osztályrészem című vers elemző bemutatásához

� Időmértékes verseléssel íródott létösszegző költemény. � Elégia illetve elégiko-óda. � Meghatározó képe a hajó-metafora, a révbe (kikötőbe) érkezés.

o A hajó az emberi életút toposza az irodalomban. � Értékszembesítés: az anyagi biztonságnál, megelégedésnél magasabb rendű cél

Camoena, azaz a Múzsa jelenléte. o A művészet fontosságát hangsúlyozza a lírai én életében.

� Ezt az értékszembesítést hangsúlyozza tovább a záró versszak ellentéte: Grönland hava és a forró szerecsen homok ellentéte.

Melyik stílusok között jelent átmenetet Berzsenyi életműve? � A reneszánsz és a romantika között. � A klasszicizmus és a romantika között. � A reneszánsz és a posztmodern között.


- 73 -

Helyes válasz: A klasszicizmus és a romantika között. Mi az Osztályrészem című vers műfaja?

� óda � elégiko-óda � epigramma

Helyes válasz: elégiko-óda

58. BERZSENYI DÁNIEL ELÉGIÁI II. Az elégia Berzsenyinél

� Berzsenyi a felvilágosodás korának költője. � Azonban az „átmenet költőjének” is neveznek, mert életműve átvezet a klasszicista

stílusból a romantikus stílusba. � Elégiáinak legfontosabb témája az elmúlás, amihez a melankólia érzése társul.

o A lélek kiégettségét, az életöröm elveszítését mutatja be. Szempontok A közelítő tél című vers elemző bemutatásához

� Időszembesítő verstípus: tavasz – ősz ellentét megjelenése. � Szerkezete:

o Az 1-3.vsz.: tájleírás tagadószókkal: a tavasz, a szépség, az élet tagadása, illetve az őszi képekkel az elmúlás hangsúlyozása.

o A 4. vsz.: elmélkedés az időről, annak múlásáról, az idő – nefelejcs hasonlattal. o Az 5-6. vsz.: a lírai én önmagára vonatkoztatja az idő múlásáról való

elmélkedést. � A „bimbó” és „tavasz” szavak az ifjúságot idézik, a tagadószavak az elmúlást.

Szempontok a Levéltöredék barátnémhoz című vers elemző bemutatásához

� Létösszegző vers. � Az elégia itt életképpel bontakozik ki - a gondolkodó ember képe. � A felütés: negatív felszólítás („Ne kérdezd, barátném!”).

o A szöveg azonban mégis íródik, tehát a lírai én nem tudja magában tartani, hogy beszéljen életéről.

� Meghatározó érzés a melankólia, elégikus lemondás a tovatűnt boldogságról.

Mi Berzsenyi elégiáinak legfőbb témája? � Az élet szépségeinek számbavétele. � Az elmúlás, az életöröm elvesztése. � A gyermeknevelés örömei.


- 74 -

Helyes válasz: Az elmúlás, az életöröm elvesztése. Milyen eszközt használ Berzsenyi A közelítő tél című versben a tájleíráshoz?

� Hasonlatokat. � Színeket. � Tagadószókat.

Helyes válasz: Tagadószókat.

59. BERZSENYI DÁNIEL ÓDÁI

� Berzsenyi az 1810-es évek végétől niklai birtokán élt visszavonulva a művészetektől. � Ennek a visszavonulásnak az volt az oka, hogy kortársai nem értették, és nem

értékelték a költészetét. o Például Kölcsey kedvezőtlen recenziót írt verseiről.

� A meg nem értettség oka az volt, hogy kritikusai a klasszicista stílust kérték számon rajta, lírai alkotásaiban azonban már megjelentek a romantika stílusjegyei is.

� Berzsenyi számára Horatius, az ókori költő jelentette a példát, aki az ódaköltészet mestere volt.

� Horatius életelveit ( „arany középút”, „merj gondolkodni!”, „élj a mának!”) azonban csak részben építette be saját ódáiba.

o Berzsenyi témája inkább a harmónia utáni sóvárgás és a rezignált melankólia volt.

Szempontok A magyarokhoz (I.) című vers elemző bemutatásához

� Az egész versszöveg arra az ellentétre épül fel, amely az egykori nagyságot állítja szembe a jelen romlással.

o Érték- és időszembesítő típusú költemény. � Az 1. sor egy jelzős szerkezet, amelynek dinamizmust ad, hogy a jelző nem

egyszerűen egy melléknév (erős), hanem határozószó + befejezett melléknévi igenév + határozószó + melléknév kombinációja.

� Az 1. vsz. kétszeres szónoki (költői) kérdéssel nyomatékosítja a magyarság romlásának tényét.

� A 2. vsz.-tól történelmi példákkal támasztja alá és indokolja a régi nagyságot. o Az indoklás kulcsszava: erkölcs, ez a központi érték.

� A tölgy-metafora: a magyarságot írja le, erősen és meggyengülve. � Zárlat: világtörténelmi példák a nagyság elbukására. Jelenthet beletörődést vagy

buzdítást is. Szempontok A magyarokhoz (II.) című vers elemző bemutatásához

� Ez a vers is a hazafias ódák közé tartozik.


- 75 -

� A magyarság cselekvésre buzdításának verse. � Az 1-3. vsz.: forradalmak képével cél: cselekvésre ébreszteni a magyarságot. � Központi érték: „lélek s szabad nép”. Összecseng az óda első változatában

meghatározott „erkölcs” fogalommal, mint értékkel.

Melyik ókori nagyság volt Berzsenyi példaképe? � Homérosz � Horatius � Hérodotosz

Helyes válasz: Horatius Mi a központi érték A magyarokhoz (I.) című versben, a múlt nagyságának felidézésekor?

� erő � erkölcs � egyetértés

Helyes válasz: erkölcs

60. BIBLIAI MOTÍVUMOK ÉS JELENTÉSÜK Szövetségkötések a Bibliában

� A Bibliát a „szövetségek könyve”-ként is szokás emlegetni. � A bibliai történetek az emberiség történetét szakaszokra osztják a különböző (korban

megkötött) Isten és ember közti szövetségek alapján. � Ezért a Biblia kulcsfontosságú motívumai a szövetségkötésekhez kapcsolódnak.

Szivárvány

� Megjelenése: 1Mózes 6-9. rész. � A bibliai özönvíz történetét Mózes első könyve írja le. � Az özönvíz után a szövetségkötés a teremtési rend megújítását jelenti. � Isten a világgal köt szövetséget, tehát ekkor Noé az emberiség jelképes képviselője. � E szövetség jele a szivárvány. Az ember valahányszor felnéz az égre, és szivárványt

lát, ez az Istennel való szövetségkötésre emlékezteti. Körülmetélkedés

� Megjelenése: 1Mózes 15-17. rész. � Ábrahám ősatya köt szövetséget Istennel a zsidó nép nevében. � A szövetség jele a körülmetélkedés, ami minden zsidó fiúgyermeket érint.

Kőtábla

� Megjelenése: 2Mózes 20. rész.


- 76 -

� Az Ábrahám által megkötött szövetség újítódik meg akkor, amikor Mózes a nép nevében átveszi a tízparancsolat kőtábláit.

o Két kőtáblára volt rávésve a tízparancsolat szövege. Kenyér és bor

� Megjelenése: az Újszövetségben. � Isten és ember szövetségkötése, melynek alapja Jézus Krisztus kereszthalála, az

emberek megváltása a bűnből. o „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János evangéliuma 3:16.)

� A kenyér: Jézus megtöretett testét jelképezi. � A bor: Jézus kiontott vérét jelképezi. � Az Úrvacsora, a kenyér és a bor együtt az embert a szövetségkötésre emlékeztetik,

annak misztikus vonatkozásait ábrázolják.

Kivel köt szövetséget az Isten a kőtábla motívum megjelenésekor? � Noé � Ábrahám � Mózes

Helyes válasz: Mózes Melyik bibliai motívum emlékezteti az embereket a Noéval kötött szövetségre?

� A bárka. � A szivárvány. � A kőtábla.

Helyes válasz: A szivárvány.

61. BIBLIAFORDÍTÁSOK, A BIBLIA HATÁSA AZ IRODALOMBAN I. Bibliafordítások

� A Biblia eredeti nyelve a héber és a görög. � Az Ószövetség könyvei a zsidóság anyanyelvén, héberül íródtak. � Amikor azonban a zsidóság egy része távolra került hazájától, és nem használta

anyanyelvét, szükség volt a szent iratok fordítására. � Így készült el az egyiptomi Alexandriában (ahol a zsidók diaszpórában éltek) az

Ószövetség görög fordítása. � Ennek a fordításnak Septuaginta (=hetvenek fordítása) a neve, mivel a hagyomány

szerint a fordítást 72 tudós rabbi 72 nap alatt végezte el. � A teljes bibliaszöveg latin fordítását Hieronymus (Szent Jeromos) készítette el, ez a

fordítás Vulgata néven vált ismertté.


- 77 -

� A reformáció idején, a XVI. században újra a figyelem középpontjába került a bibliafordítás. Ekkor a latin nyelvű Vulgata helyett újra elővették eredeti nyelvű bibliai szövegeket, és ezeket kezdték el tanulmányozni.

� A héber és a görög eredeti alapján elkezdődtek a nemzeti nyelvű bibliafordítások. � Az első ilyen munka Luther Márton német nyelvű, teljes bibliafordítása volt 1534-ben. � Magyarországon is korán megjelent az igény, hogy a hívők értsék is a Bibliát a

miséken, istentiszteleteken, legyen magyar nyelvű Biblia. � Először fordításrészletek születtek. Ezek közül a leghíresebb az ún. Huszita Biblia. � Tamás és Bálint pap munkájaként több bibliai rész fordítása született meg az 1430-as

években. Ezek a magyar nyelvű szövegek az Apor-, a Bécsi- és a Müncheni-kódexben maradtak fenn.

� Az első magyar nyelvű teljes Újszövetség-fordítást Sylvester János készítette el 1541-ben.

Mi a neve az Ószövetség görög nyelvű fordításának? � Vulgata � Exodus � Septuaginta

Helyes válasz: Septuaginta Milyen nyelvű szövegek alapján készültek az első nemzeti nyelvű Bibliák?

� latin � német � héber és görög

Helyes válasz: héber és görög

62. BIBLIAFORDÍTÁSOK, A BIBLIA HATÁSA AZ IRODALOMBAN II. A Vizsolyi Biblia és további magyar fordítások

� A XVI. században készült el az a teljes magyar nyelvű bibliafordítás, amely a legolvasottabb, legnagyobb példányszámban kiadott magyar Biblia lett.

o A fordító egy tudós gönci prédikátor, Károli Gáspár volt. Az elkészült művet a vizsolyi nyomdában nyomtatták ki 1590-ben, ezért Károli fordítását Vizsolyi Bibliának is szokás nevezni.

� Ismertebb magyar fordítások még például: Szenci Molnár Alberté (aki Károlyi fordítása alapján dolgozott, illetve a Zsoltárokat verses formába öntötte), Komáromi Csipkés Györgyé (fordítását az Egri Érseki Könyvtár őrzi), Káldi Györgyé (aki az első magyar nyelvű katolikus bibliafordítást készítette).

� Napjainkban új protestáns fordítás is elérhető már, melynek szövege a mai, élő magyar nyelvhez illeszkedik, ezzel is segítve a megértést.


- 78 -

A Biblia hatása az irodalomban

� Az európai művészetekre és azon belül az irodalomra az ókortól fogva meghatározó hatással volt a Biblia.

� A Biblia világa érdekli az alkotókat, ezért sok alkotás választja témául bibliai szövegrészletek értelmezését.

� A XX. századi magyar irodalmat is átszövik a bibliai motívumok. o Babits Mihály verseiben a prófétaság motívuma költői önértelmezésként

jelenik meg. o Ady Endre a Biblia nyomán saját istenképet épít fel. o Pilinszky János keresztény alapokon kísérli meg értelmezni a XX. századi

történelem tragédiáit. o Spiró György a kortárs magyar irodalom egyik ismert alakja. Fogság című

regényének főszereplője Uri, aki a római diaszpórában élő zsidó fiú. Egy Jeruzsálembe tartó delegáció tagja lesz, és így jut el a szentföldre. Tartózkodása hosszabbra nyúlik, mint tervezte, mert fogságba kerül. A regény az ő szemszögéből mutatja meg a szentföld illetve a diaszpóra világát.

Ki készítette az első magyar nyelvű, katolikus bibliafordítást? � Szenci Molnár Albert � Káldi György � Spiró György

Helyes válasz: Káldi György A Biblia melyik részét fordította le magyarra Sylvester János?

� Az egészet. � Az Újszövetséget. � Az Ószövetséget.

Helyes válasz: Az Újszövetséget.

63. A BIBLIA ÉS A BIBLIAI MŰFAJOK I. A Biblia, mint könyv

� A Biblia szó görög eredetű, jelentése pedig: könyvek. o Ez arra utal, hogy a Biblia különböző könyvekből összeállt gyűjtemény. o Írás és Szentírás néven is szokás emlegetni.

� Két fő része: az Ószövetség és az Újszövetség. � A Biblia a zsidó és a keresztény vallás szent könyve, de kultúrtörténeti jelentőségéhez

hozzá tartozik, hogy a világ legolvasottabb és legnagyobb példányszámban kiadott könyve.


- 79 -

� A művészetekben számtalan megjelenése és értelmezése született. o Az irodalmi művek is szívesen jelenítenek meg bibliai motívumokat.

Az Ószövetség

� Könyvei Kr.e. 12-2. században keletkeztek héber és arámi nyelven. � A könyvek kanonizációja, annak megállapítása, hogy mely iratok számítanak

szentnek, évszázadokig tartott, a Kr.e. 1. században fejeződött be. � Az Ószövetség műfaji szempontból heterogén, mégis a különböző műfajú szövegek

alapvetően közös vonása, hogy Isten és a világ, illetve Isten és az ember viszonyáról beszélnek.

� Ószövetségi műfajok: o Genezis (eredettörténet): a világ, illetve az ember eredetével foglalkozó

történetek. o Családtörténet: biblia családok – csodákat is tartalmazó – történetei elbeszélés

formájában. o Prófécia: próféták által elmondott, általában ítéletes jellegű, a jövőre

vonatkozó beszédek. o Példabeszéd: tömör formában megfogalmazott bölcsesség. Ld. Példabeszédek

könyve. o Pusztulásmítosz: az emberiség pusztulását elbeszélő történetek, pl.: Noé és az

özönvíz története. o Zsoltár: Istent dicsőítő vagy panaszkodó jellegű szövegek. o A szerelmi költészet műfajai: jellemzőjük az égi és a földi szerelem

párhuzamba állítása. Pl.: Énekek éneke, ahol vőlegény az Isten, menyasszony az ember.

Melyik nem ószövetségi műfaj a felsoroltak közül? � prófécia � zsoltár � passió

Helyes válasz: passió Milyen eredetű kifejezés a „biblia” szó?

� héber � görög � latin

Helyes válasz: görög


- 80 -

64. A BIBLIA ÉS A BIBLIAI MŰFAJOK II. A Biblia, mint könyv

� A Biblia szó görög eredetű, jelentése pedig: könyvek. o Ez arra utal, hogy a Biblia különböző könyvekből összeállt gyűjtemény. o Írás és Szentírás néven is szokás emlegetni.

� Két fő része: az Ószövetség és az Újszövetség. � A Biblia a zsidó és a keresztény vallás szent könyve, de kultúrtörténeti jelentőségéhez

hozzá tartozik, hogy a világ legolvasottabb és legnagyobb példányszámban kiadott könyve.

� A művészetekben számtalan megjelenése és értelmezése született. o Az irodalmi művek is szívesen jelenítenek meg bibliai motívumokat.

Az Újszövetség és műfajai

� Az újszövetségi történetek középpontjában mindig Krisztus személye, megváltói szerepe, az emberekért hozott áldozata áll.

� Újszövetségi műfajok: o Evangélium: szó szerint „örömhírt” jelent, az Újszövetség első négy könyve

Jézust mint Isten Fiát mutatja be, aki az emberek megváltásáért lett testté, benne mutatkozik meg Isten szeretete.

o Passió: szenvedéstörténet, mely Jézus szenvedéseit beszéli el. o Apokalipszis: a világ végével, az utolsó ítélettel kapcsolatos szövegek.

(Jelenések könyve) o Parabola (példázat): valamilyen teológiai igazságot hétköznapi történeteken

keresztül magyarázó történetek. Pl.: a magvető példázata. o Prófécia: jövendölések, az egyház jövőjére vonatkozóan.

A felsoroltak közül melyik nem újszövetségi műfaj? � evangélium � passió � zsoltár

Helyes válasz: zsoltár Mi az Újszövetség történeteinek központi témája?

� Az emberiség teremtésének története. � A zsidóság szenvedéseinek története. � Krisztus személye, megváltói szerepe, az emberekért hozott áldozata.

Helyes válasz: Krisztus személye, megváltói szerepe, az emberekért hozott áldozata.


- 81 -

65. BERTOLD BRECHT ÉS AZ EPIKUS SZÍNHÁZ I. Brecht

� Németországban született, de 1933-ban a náci hatalomátvétel után Amerikába emigrált.

� Rendezőként dolgozott, és itt írta meg leghíresebb műveit: Galilei élete (1938-39.), Kurázsi mama (1939.), A szecsuáni jólélek (1938-40.), A kaukázusi krétakör (1944-45.).

� Brecht pályája expresszionista színművekkel indult, az 1920-as évektől antikapitalista parabolákat írt, azonban a hangsúly nem a politikai meggyőződés demonstrálásán volt, hanem a küszködő emberi lények ábrázolásán.

� 1948-ban Kelet-Berlinben telepedett le, és létrehozta a Berliner Ensemble Társulatot, amelyben saját, színházról alkotott elképzeléseit valósította meg.

Brecht színháza

� Brecht színháza epikus színház volt, amelyről ő maga mondta: o Az epikus színház célja az elidegenítés, azaz a néző ne élje bele magát a

színpadi eseményekbe, a szereplők világába, hanem kívülről lássa a történéseket, jellemeket, és formáljon róluk véleményt.

� Az elidegenítés megvalósításához színpadtechnikai újítások kapcsolódnak: o A narrátor (elbeszélő) megjelenése a színpadon. o A hang- és fényeffektusok megjelenése. o A dalbetétek (songok) és az operaelemek (tánc, kórus) megjelenése. o A feliratok, diaképek, táblák figyelmeztetik a nézőt, hogy amit lát, az nem a

valóság, csak a valóság illúziója. � Az elidegenítés funkciója az elgondolkodtatás: a nézőnek végig kell gondolnia a

látottakat, és ítéletet kell alkotnia, véleményt kell formálnia róla.

Hol alapította meg saját színi társulatát Brecht? � Az Egyesült Államokban. � Kelet-Berlinben. � Frankfurtban

Helyes válasz: Kelet-Berlinben. Mi volt a célja Brecht színházi újításainak?

� A nézőszám növelése. � Az ókori klasszikus darabok érdekesebbé tétele. � A közönség elgondolkodtatása.

Helyes válasz: A közönség elgondolkodtatása.


- 82 -

66. BERTOLD BRECHT ÉS AZ EPIKUS SZÍNHÁZ II. Ismétlés

� Brecht Németországban született, de 1933-ban a náci hatalomátvétel után Amerikába emigrált.

� 1948-ban Kelet-Berlinben telepedett le, és létrehozta a Berliner Ensemble Társulatot, amelyben saját, színházról alkotott elképzeléseit valósította meg.

� Brecht színháza epikus színház volt, amelynek célja az elidegenítés volt, az, hogy a néző ne élje bele magát a színpadi eseményekbe, a szereplők világába, hanem kívülről lássa a történéseket, jellemeket, és formáljon róluk véleményt.

Szempontok a Kurázsi mama című mű elemző bemutatásához

� Brecht egyik legjelentősebb alkotása a Kurázsi mama című dráma. � Irodalmi előzménye: egy Grimmelshausen regény, amelyet Brecht alkotó módon írt át

drámává a saját elképzelései alapján. � Brecht háborúellenes nézeteinek példázata ez a mű. � 12 év történetét dolgozza fel 12 jelenetben.

� A jeleneteket dalok (songok) kötik össze � Főszereplő: Fierling Anna (Kurázsi mama), aki gyermekeivel próbál életben maradni

a harmincéves háború idején. � Kurázsi mama életfilozófiája a túlélés, elmélete azonban hibás, mert elfogadja, hogy

az élet alapja a háború, így mindent a háborúra épít. � Gyermekeit sorra elveszíti, de sosem adja fel: lánya halála után is továbbvonszolja

szekerét, képtelen belátni, hogy hibás gondolatra alapozta az életét. � Pedig a jelenetekben demisztifikálódik a háború, a hősiesség, a katona-

szerelem, a háborús győzelem, a vezér mítosz eszméje. � A darab célja, hogy aktivizálja a nézőt, ő is foglaljon állást a háború

értelmetlenségéről.

A felsoroltak közül melyik színpadi eszköz nem Brecht újítása? � A narrátor. � A függöny. � A hang- és fényeffektusok megjelenése.

Helyes válasz: A függöny. Hogyan viszonyul Kurázsi mama a háborúhoz?

� Kezdetektől ellenzi, minden lehetséges módon felemeli szavát a háború ellen. � Elfogadja a háború borzalmait, megpróbál a háborús viszonyokhoz alkalmazkodni,

túlélni és talpon maradni köztük. � Misztikus, távoli dolognak tartja a háborút, ami nem érheti el őt, nem befolyásolja

mindennapjait. Helyes válasz: Elfogadja a háború borzalmait, megpróbál a háborús viszonyokhoz alkalmazkodni, túlélni és talpon maradni köztük.


- 83 -

67. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: DOROTTYA I. A mű általános jellemzése

� A mű teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon. � Műfaja vígeposz. A farsangi mesébe a nemesi társadalom szatirikus képét szövi bele. � A mű parodisztikus szándékkal íródott, az eposz formájához és eszköztárához

nevetséges, kisszerű téma társul. � A paródia valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gúnyos, komikus utánzása; célja a

nevettetés. Szerzője valamely mű formai jegyeit utánozza, annak tartalmától elválasztva. A legrégibb paródiák az ókorból valók.

� Csokonai a farsangvég szent szüzétől, Dorottyától kölcsönözte vígeposza hősnőjének a nevét.

� Dorottya a négy „fő szűz” egyike volt, akit a II. vatikáni zsinat - mint költött személyt - törölt a szentek sorából.

� Az Előbeszéd szerint 1799-ben Csokonai Somogy megyében járt, és ott részt vett a farsangi mulatságon, és itt látott modelleket Dorottyára.

� A főszereplő Dorottya idős, fogatlan és csúnyácska. � A mű könyvekre oszlik, farsang napját mutatja be szakaszokra bontva.

Cselekmény és a (víg)eposzi szerkezet

� Az első könyv: ebédig. � Az eposz a tárgy megjelölésével indít (propozíció), ezután a költő fohászkodik

(invokáció), hogy mindent úgy írhasson le, ahogy megtörtént. Nem egy múzsához, nem mitológiai személyhez fordul, hanem egy jó borocska támogatását kéri.

� Dorottya egy hozzá hasonló vén dámával, Orsolyával érkezik. � A pohárköszöntők után Carnevál ismerteti azon dámák nevét, akik már betöltötték a

17. életévüket, de még nem múltak el 64 évesek. � Ennek oka, hogy a farsang nemcsak a mulatozásról szól, hanem arról is, hogy a

hajadon lányok párt találjanak maguknak, s házasságok szülessenek. � A második könyv: az estéig. � Arról szól, ahogyan Dorottya gúny tárgyává válik amiatt, hogy idáig még nem kelt el. � Megelégelve, hogy mind kigúnyolják, bosszút forral. Egy oltáron áldozatot mutat be,

hogy terve sikerüljön. � Az oltárra egy szájára fordított éjjeliedényt tesz, kéngyertyát gyújt, amire néhány

bálbilétát, három szűzkoszorút, három fürtöt a hajából és egy tucat kártyát dob. � Az áldozatért cserébe egy férfit kér a farsangon résztvevő sokaságból, vagy a

bosszúhoz kér segítséget Ámortól.

Mi a Dorottya című mű műfaja? � dráma � vígeposz � elbeszélő költemény

Helyes válasz: vígeposz


- 84 -

Mennyi időt ölel fel a mű eseménysora?

� Egy hetet. � Három napot � Farsang napját és éjszakáját.

Helyes válasz: Farsang napját és éjszakáját.

68. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: DOROTTYA II. A mű általános jellemzése - ismétlés

� A mű teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon. � Műfaja vígeposz. A farsangi mesébe a nemesi társadalom szatirikus képét szövi bele. � A mű parodisztikus szándékkal íródott, az eposz formájához és eszköztárához

nevetséges, kisszerű téma társul. � A mű könyvekre oszlik, farsang napját mutatja be szakaszokra bontva.

Cselekmény és a (víg)eposzi szerkezet

� A harmadik könyv � Dorottya elkezdi megszervezni bosszúját, és négy másik vén dámával köt szövetséget:

Mártával, Orsolyával, Rebekával, Adelgundával. � Egyre többen csatlakoznak Dorottyához (enumeráció), aki nagy hatással van a vén

dámákra. � Követséget küld az ifjakhoz, hogy előadják követeléseiket. Ezt hallva az emberek

gúnyolódni és nevetni kezdenek. � Opor, az egyik ifjú haditervet eszel ki, amellyel felveszi a harcot Dorottyával.

� Kitalálja, hogy a férfiak aznap feleséget választanak, ő pedig annak adja a szívét, akitől az első csókot kapja.

� Ezt a kijelentést hallva még azok a dámák is rohannak Oporhoz, akik Dorottya szövetségébe tartoznak.

� A negyedik könyv - az éjfél utáni eseményeket meséli el. � Miután a dámák rájönnek, hogy az ifjak jól rászedték őket, haragjukban sírva

fakadnak. � Segítenének Dorottyának, de ő ezt visszautasítja, majd elkezdi diktálni végrendeletét a

dámáknak. � Mikor Dorottya észreveszi, hogy foglyul ejtették Carnevált a mátrikulával, hirtelen

úgy felpattan, mintha semmi baja se lenne. � Elhatározzák, hogy a hadifoglyot kiheréltetésre ítélik, a mátrikulát pedig elégetik. � Azonban hirtelen tűz üt ki, Carnevál pedig meg tud szökni. � Mivel elég sokan haragszanak Carneválra a rövid farsang és a sok pártában maradt

leány miatt, Dorottya új harcra hívja a népet. � Hajnalban megjelenik Citeré (Vénusz), a szerelem és a szépség istenasszonya (deus ex

machina), hogy békességet és örömöt hozzon. � Közli, hogy jövőre hosszabb lesz a farsang, s mindenki fog párt találni


- 85 -

magának. � Megszépíti a dámákat: Dorottya csodás hajadonná változik, Ámor nyilait

Oporra és a megszépült Dorottyára lövi ki, akik szerelembe esnek, majd papot hívnak.

Miben nyilvánul meg a szerző parodisztikus szándéka? � Sekélyes téma feldolgozása eposzi formában, eposzi kellékekkel. � A főszereplők külső tulajdonságainak kidolgozottságában. � Az egyes könyvek humoros, vicces lezárásában.

Helyes válasz: Sekélyes téma feldolgozása eposzi formában, eposzi kellékekkel. Milyen eposzi kellék jelenik meg a negyedik könyvben, Citeré színre lépésével?

� propozíció � deus ex machina � enumeráció

Helyes válasz: deus ex machina

69. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL I.

� Kosztolányi szépprózájában az ún. Esti-novellák laza füzért alkotnak, csupán egyetlen közös elemük van: Esti Kornél.

� Sem jellegükben, sem értékükben nem egyenletesek. � A főszereplő nem állandó vagy fejlődő figura, mint egy realista regény hőse, hanem

rejtélyes, talányos alak. � 1933-ban 18 fejezetből álló könyvformátumban jelentek meg az Esti Kornél-novellák,

majd 1936-ban a Tengerszem című kötetben további novellák között olvashatunk Esti Kornélról.

� Az Esti Kornél műfaja novellafüzér, melyben több műfaj ötvöződik: a regényes életrajz, az útirajz és a töredék.

� Regényszerű, mert számozott fejezetekre tagolt, ill. a reneszánsz és a romantika idején népszerű rövid alcímet vagy fejezetleírást tartalmaz.

� Útirajz, mint az életben való utazás leírása. � Töredék, a költészetre utalva.

� A műben az összetartó erő a főhős és a tematika, (az utazás, úti helyzetek, életutak, vagy meghatározó élmények, valamint nyelvi filozófiai problémák).

� Az alapötlet: a tudatos és tudattalan én szembeállítása. � A mű megírásakor Kosztolányira erősen hatottak a freudi mélylélektan akkoriban

divatos tanai. � Az európai irodalomban erre az időszakra jellemző a „Doppelgänger” figura

megjelenése.


- 86 -

� A szó jelentése hasonmás, alakmás, tükörkép, egy személy jó és rossz tulajdonságainak két alakban való megjelenítése.

� Például: Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde, Dosztojevszkij: A hasonmás, Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe, Babits: A gólyakalifa.

Melyik tudományos-irodalmi irányzat hatása mutatható ki az Esti Kornél novellákon, a felsoroltak közül?

� A darwinizmus. � A freudi lélektan. � A materializmus.

Helyes válasz: A freudi lélektan. Mikor jelent meg először az Esti Kornél novellafüzér?

� 1933-ban. � 1936-ban. � 1939-ben.

Helyes válasz: 1933-ban.

70. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL II.

� Az én megkettőzésének segítségével a tudatalatti szándékok, vágyak megfogalmazhatóvá válnak.

� Kosztolányi azonban a személyiség sokszínűségét is vallja, így eltávolodik a leegyszerűsítő freudizmustól, és inkább a kiismerhetetlen, összetett lélek érdekli.

� A főhős neve: � Esti Kornél. „Esti” utal a nappal-éjszaka váltakozására, a valóság – álom

ellentétére, azaz az egymásnak tükörkép fogalmakra. � A „Kornél”: nem megszokott, hagyományos név, inkább különleges. Egyszerű

vezetéknév, nem mindennapi keresztnév ellentéte. � Az elbeszélő író bemutatja a főszereplő Esti Kornélt, mintegy tükröt mutatva saját

magáról. � De az Elbeszélő és Esti Kornél mégsem azonosak egymással, hisz az ember nem

azonos a tükörképével. � Mindketten 40 évesek, egy napon születtek (és majd egyszerre is halnak meg).

Egymás hasonmásai, alteregói, kiegészítői. � Az Elbeszélő az élet megírója, értelmezője. Felnőtt ember, aki megfontolt, logikusan

gondolkozik, illemtudó. � Esti ezzel szemben az életet át- és megéli, ő az örök gyermek. Ő a cselekvő hős. � A novellafüzérben való elmélyülés során egyre nyilvánvalóbbá válik a két személy

közötti ellentét. A tükörmotívum újra és újra felbukkan. � Az Elbeszélő és Esti Kornél közösen jelölik ki a műfajt. � Ez úgyis felfogható, mint egy szakítás minden elbeszélésbeli műfaji hagyománnyal.

� Sem időrendi folyamatosság, sem ok-okozati összefüggések nem jellemzik a novellákat, inkább a mozaikosság, töredékesség, helyettesítések, ismétlés.


- 87 -

Melyik műfaj sajátosságait nem fedezhetjük fel az Esti Kornél novellákban? � regény � eposz � útirajz

Helyes válasz: útirajz Melyik alapötletre épül a novellafüzér?

� A tudatos és tudattalan én szembeállítására. � Az író felnőttkori és gyermekkori világképének szembeállítására. � A gondolkodó értelmiségi és a felszínes, tudatlan munkás jövőképének

szembeállítására. Helyes válasz: A tudatos és tudattalan én szembeállítására.

71. JÓZSEF ATTILA TÁJKÖLTÉSZETE A táj József Attila lírájában

� Verseiben a munkások lakta külváros, a gyárvidék, illetve a parasztság nyomorúságát mutató vidéki táj jelenik meg.

� A táj azonban nem önmagáért van jelen, hanem mindig valamilyen társadalmi problémára, igazságtalanságra vagy a lét egyetemes problémáira mutat rá.

Szempontok a Holt vidék című mű elemző bemutatásához

� 1932-ben keletkezett gondolati költemény. � Verselése: ütemhangsúlyos verselés. � Szerkezet:

� Az 1-4. vsz.: egy mozdulatlan, kihalt téli táj képe (meghökkentő hangutánzó szerkezetekkel).

� Az 5-7. vsz.: egy szegénységet árasztó tanya leírása. � A 7. versszakban tűnnek fel emberek: reménytelen helyzetben lévő parasztok. � A 8. vsz.: a lezárás, a gondolati tartalom kiteljesedése.

� József Attila tájverseiben azzal is érzékelteti a nyomorúságot, hogy elvon a tájból minden szellemi, transzcendens tartalmat. Az emberek az anyagi világ szenvedései között élik napjaikat.

� „Ezeken nem segít ima.” � A 8. vsz.: a parasztok szó ellentéteként megjelenik az „uraság” szó.

� Ebből az ellentétből kibomlik a társadalmi probléma, és magyarázatot nyer a parasztság nyomorúsága.

� A táj a társadalmi probléma metaforájává válik.


- 88 -

Szempontok a Külvárosi éj című mű elemző bemutatásához

� 1932-ben íródott ez a gondolati költemény is, párverse: A város peremén. � Egy külvárosi lakásból indul, majd kitágul a kép, elénk tárul a gyárvidék látványa,

majd még tovább tágul látomásos képpé: a „nyomor országai” szókapcsolat általánossá, egyetemessé teszi a problémát.

� A 15. vsz.: óda az éjhez - azonosulás a szegényekkel. � A 16. vsz.: elégikus zárlat - az alvás védekezés a valóság szörnyűsége ellen, a lírai én

sorsközösséget vállal a szenvedőkkel.

A felsoroltak közül melyik típusú táj nem jelenik meg József Attila tájköltészetében? � Külvárosi ipartelepek. � A parasztság hétköznapjainak vidéki színhelye. � A pesti belváros palotáinak világa.

Helyes válasz: A pesti belváros palotáinak világa. Mit szimbolizál a táj a Holt vidék című versben?

� A költő sorsának, megbecsültségének metaforája. � Az ország várható jövőjét. � A társadalmi problémák, feszültségek metaforája.

Helyes válasz: A társadalmi problémák, feszültségek metaforája.

72. MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK Háttere

� Móricz ezt a regényét az 1929-33-as gazdasági válság idején írta, benne a dzsentri réteg kritikáján keresztül társadalombírálatot rajzol fel.

� Kopjáss István történetét mutatja be a cselekmény. A regény rávilágít, hogy a dzsentri réteg életképtelen, erkölcsileg lehanyatlott, hiszen a város, a társadalom életét nem képes többé építő módon befolyásolni.

A cím

� Móricz maga mondta erről a regényéről, hogy benne azokat a rokoni kapcsolatokat ábrázolja, amelyek a korrupcióhoz elvezetnek.

� A szerző feltevése szerint a korabeli Magyarország úgy működött, hogy a tehetséges ember sem tudott benne értékelhető és társadalmilag hasznos dolgot produkálni, mert a potyaleső rokonság ráakaszkodott, és lehúzta a mélybe.


- 89 -

Helyszín

� Zsarátnok – egy nem létező, de tipikus alföldi magyar város, amelyben a magyar társadalom tipikus alakjai és tipikus problémái tűnnek fel.

� Zsarátnok város rövidítése: „zs. v.” – melynek feloldása a helyi korrupciós ügyek fényében a „zsebre váglak” szókapcsolat.

A regény hőse

� Kopjáss István, aki kulturális tanácsnokból lép elő a város főügyészévé egy szerencsés véletlen folytán.

� Vívódó hős, aki a becsület és a becstelenség között vívódik. Lelkiismerete nem tud feloldódni a korrupció rendszerében.

� Reformokról ábrándozik, de úgy, hogy „a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon” – ez az elv pedig nem érvényesíthető a gyakorlatban.

� A hivatali és a magánéleti őrlődés Kopjásst az öngyilkosságba kergeti. A regény vége azonban nyitva marad, nem derül ki, hogy túléli-e.

Nőalakok

� Lina: Kopjáss felesége nem tudja és nem akarja követni férjét a társadalmi ranglétrán való emelkedésben, mert úgy érzi, ehhez el kellene veszítenie eddigi tisztességes személyiségét.

� A konfliktus házassági válsághoz vezet, amit Berci bácsi és Kati néni (az élősdi rokonok) csak tetéznek, a mélypont pedig a Boronkay-villa „megvétele”.

� Magdaléna: ő Boronkay Feri felesége, Lina unokatestvére, aki Kopjáss számára az elérhetetlen álmok megtestesítője.

Filmváltozat

� Móricz regényéből Szabó István készített filmet, a főbb szerepekben Tóth Ildikó, Marozsán Erika és Csányi Sándor látható.

Melyik történelmi időszakban játszódik a regény története? � Az első világháború végnapjaiban. � Az 1929-33-as gazdasági világválság idején. � A dualizmus aranykorában.

Helyes válasz: Az 1929-33-as gazdasági világválság idején. Melyik társadalmi réteg kisszerűségéről rántja le a leplet Móricz a regényben?

� A parasztságról. � A dzsentriről. � Az arisztokráciáról.

Helyes válasz: A dzsentriről.


- 90 -

73. OTTLIK GÉZA: ISKOLA A HATÁRON Életrajzi háttér

� A mű első változatát Ottlik 1949-ben készítette el, majd a végleges változatot 1959-ben.

� Ő maga is tanult katonai iskolákban (kőszegi katonai alreáliskola és budai katonai főreáliskola), tehát volt erről a közegről személyes tapasztalata.

o Ennek ellenére nem életrajzi regény. Téma

� A felnőtté válás, a beilleszkedés és a világ megismerése a szenvedések által. Műfaj

� Nevelődési regény: a személyiség kialakulását követi nyomon. � Példázat (parabola): arról, hogy hogyan teremthető meg minden körülmények között a

belső szabadság, a függetlenség, az egyéniség. o Ehhez köthető a regény mottója is, amely egy újszövetségi idézet Pál

apostoltól. A cím értelmezése: „Iskola a határon”

� Földrajzi határ - utal az iskola földrajzi elhelyezkedésére (Kőszeg). � Pszichológiai határ – határ a gyerekkor és felnőttkor között. � Erkölcsi határ – a szereplők folyamatosan döntéshelyzetekben vannak.

Regényidő

� A visszaemlékezés jelene: 1957/58: o Az 1923-26 közötti időszakra, az iskolás évekre emlékeznek vissza. o 1944-re, a nagyváradi eseményekre, azaz Szeredy és Magda történetére

emlékeznek vissza. � A visszaemlékezésben meghatározó szerepe van a szubjektív időnek (ld. Bergson). � A visszaemlékezés nem kronologikus, tehát az elbeszélés nem lineáris. � Az emlékezőfolyamatban bizonyos események visszatérnek, ismétlődnek.

A regény nyelvezete

� Az elbeszélő maga is utal rá hogy a szöveg leírása és megértése problematikus. (Ld. pl. a bevezetésben „Az elbeszélés nehézségei”.)

� Ebben a nyelv modern felfogása jelenik meg. � Ugyanazt a történetet 2 elbeszélő leírásából ismerjük meg, így az 2 történetté válik:

o Medve Gábor kézirata, illetve


- 91 -

o Bébé visszaemlékezése a múltra a kézirattal párbeszédben. Mögöttes jelentés

� A cselekmény szintjén a regény elsődleges jelentése a kőszegi katonai iskola mindennapjaiból bontakozik ki.

� De a szöveg motivikus szintje (motívumok: sár, hó, köd, csillag) megmutatja, hogy az iskola szimbolikusan az élet modellje.

o Ahol a fiúk megismerik a világot, a szenvedést. � Itt teremtődik intertextuális kapcsolat Dante Pokla és Ottlik regénye között.

Kapcsolat más irodalmi művekkel

� Dante: Pokol � Robert Musil: Törless iskolaévei � Ottlik: Buda

A felsoroltak közül melyik műfaj sajátosságai nem figyelhetők meg a regényen? � nevelődési regény � példázat � elbeszélő költemény

Helyes válasz: elbeszélő költemény Melyik megállapítás nem igaz az Iskola a határon regényidejére?

� Lineáris, kronologikus elbeszélésmód a visszaemlékezés során. � Bizonyos események többször visszatérnek, ismétlődnek. � Meghatározó szerepe van a szubjektív időnek.

Helyes válasz: Lineáris, kronologikus elbeszélésmód a visszaemlékezés során.

74. ZSOLTÁRPARAFRÁZISOK A REFORMÁCIÓ KORÁTÓL NAPJAINK KÖLTÉSZETÉIG I. A zsoltár műfaja

� A Zsoltárok könyve a Bibliában: 150 zsoltár gyűjteménye, legtöbb darabját Dávid nevéhez kötjük.

� Zsoltár: o A legtöbb zsoltár rövid imádságok összefűzése: könyörgések, dicséretek. Az

imádság két alapformája a panasz és a dicséret. Lehet egyéni (individuális) és közösségi (kollektív) jellegű is.

o A bibliai eredetű műfaj különösen a reformáció idején vált népszerűvé, napjainkig hat.


- 92 -

A parafrázis fogalma

� Valamely irodalmi mű megváltoztatott, az eredetinél általában nagyobb terjedelmű visszaadása, átfogalmazása.

� Irodalmi értelemben valamely szöveg művészi céllal való átírása, átköltése, esetleg szabad fordítása.

Történelmi háttér

� Magyarországon a reformáció a 16. században jelent meg. � Ennek következtében indultak meg az első bibliafordítási és zsoltárfordítási

törekvések. � A legjelentősebb magyar fordítók nem csupán átköltést végeztek, hanem a magyar

nyelvet is megreformálták. � Sztárai Mihály tette népszerűvé a zsoltár és a bibliai históriás ének műfaját.

Balassi Bálint - Ex Psalmo 42.

� Balassit nevelője - a protestáns prédikátor, Bornemisza Péter – ismertette meg a Bibliával és a humanizmus eszméivel.

� Bornemisza szemléletének központi eleme volt a bűnbánat, amelynek hatása Balassi költészetében is megfigyelhető.

� Vallásos lírájának lényeges motívuma az alkudozás, hasonlít a zsoltáros Dávid király magatartására.

� A protestáns énekköltői hagyomány folytatása jelenik meg Balassi zsoltárfordításaiban is (42., 50., 54., 148. zsoltár).

� Maga a 42. zsoltár (Ex Psalmo 42.) követi az eredeti szöveget, de néhol kiegészítve, több jelző betoldásával építkezik.

� Versformája szabályos, felező 12-es, de minden negyedik sor csak 6 szótagból áll, rímelése bokorrímes (aaaa).

A felsoroltak közül melyik nem tartozik az imádság alapformái közé? � panasz � dicséret � kritika

Helyes válasz: kritika Ki volt Balassi Bálint híres nevelője, aki megismertette őt a Bibliával?

� Bornemissza Gergely � Bornemissza Péter � Kazinczy Ferenc

Helyes válasz: Bornemissza Péter


- 93 -

75. ZSOLTÁRPARAFRÁZISOK A REFORMÁCIÓ KORÁTÓL NAPJAINK KÖLTÉSZETÉIG II. Szenci Molnár Albert – Psalterium Ungaricum

� Molnár Albert 1590-ben a vizsolyi bibliafordításban segített Károlinak, majd nyugat-európai körútra indult.

o Wittenbergben, Drezdában és Genfben tanult, ahol még találkozott az idős Theodore de Béze-zel, az akadémia zsoltárfordító rektorával.

� Fő műve, a Psalterium Ungaricum 1607-ben készül el. � Szenci Clément Marot és Théodore de Béze francia dallamaira írta át a szövegeket,

német zsoltárkönyveket is fölhasznált segítségül. � A magyar irodalomban számos új rímtechnikát honosított meg, és a magyar

verselésben ekkor még szokatlan jambikus lejtést is biztos kézzel alkalmazta. � Szenci életműve több magyar költőnket is megihlette.

o Arany Jánosra, Ady Endrére, Áprily Lajosra, Nemes Nagy Ágnesre gyakorolt hatást.

Nemes Nagy Ágnes – Patak

� Az 1922-ben született költő az első világháború után költözött Budapestre. � Áprily Lajos hatással volt kamaszkori költészetére, első műfordítói kísérleteire. � A vallomásos hangvétel példája Nemes Nagy Ágnes költészetében a Patak című vers. � A 42. zsoltárt parafrazáló Patak igazsága, hogy Isten elvesztése a jelenvaló létből nem

azt jelenti, hogy ő el is tűnt, hanem azt, hogy továbbra is megszólít bennünket homályba vesző hatalma.

� A Szenci-szöveg („Mint a szép híves patakra / A szarvas kívánkozik...”) metaforizálódik, és lesz az Úr egyszerre patak és szarvas, de mindkettő eltűnőben.

� A Patakban Isten követ el megbocsáthatatlan bűnt azzal, hogy megvonja magát az embertől.

� Ezt az ember vagy maga is bűnnel viszonozza, vagy elfojtja magában ezt a feldolgozhatatlan tapasztalatot, és az őrületben bensővé teszi a szakadást.

Melyik magyar nyelvű bibliafordításban működött közre segítőként Szenci Molnár Albert?

� A Vizsolyi Biblia fordításában. � A Vulgata fordításában. � Sylvester János Újszövetség-fordításában.

Helyes válasz: A Vizsolyi Biblia fordításában. Ki követ el megbocsáthatatlan bűnt a Patak című parafrázisban?

� Az ember. � Az Isten. � Jézus.

Helyes válasz: Az Isten.


- 94 -

76. ILLYÉS GYULA MUNKÁSSÁGA I.

� Anyánk című verséből kiderül, hogy a népért érzett felelősséget gyermekkorából hozta magával.

o Családja nagy figyelmet fordított a taníttatására, amit betetőztek Párizsban töltött évei.

� Párizsban megismerkedett a modern, avantgardista költőkkel (Paul Éluard, Tristan Tzara, Louis Aragon), és ő maga is költővé vált.

� 1926-ban tért haza – itthon mind Kassák, mind Babits, mind a népi írók (Németh László) örömmel fogadták.

� 1928-ban megjelenik első kötete, a Nehéz föld. Tájversek, életképek, elbeszélő költemények láttak benne napvilágot.

� Fő témája a parasztokért érzett felelősség, a gazdagok világának elutasítása. � Jellemzői:

o Önmagával is polemizáló vitastílus. o Hosszú sorok. o Gyakori felkiáltások, kérdések, közbeékelt gondolatok.

� Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején, Magyarországon fiatal költők kapcsolatba kerülnek a francia szürrealizmussal, mely ekkor Párizsban fénykorát éli.

� József Attila és Radnóti Miklós mellett Illyés Gyula költői formanyelvének alakulásában is érzékelhető ez a hatás.

o Illyésre a szürrealista stílus próbálgatása pályája elején jellemző. o Az avantgárd kiemelt témái: a XX. századi ember elidegenedettsége,

megváltozott létminősége, az embert fenyegető veszélyek, illetve az előtte megnyíló lehetőségek.

o Kimutatható az egzisztencializmus, ill. a lélektani irányzatok hatása (Freud, Jung).

Mi a Nehéz föld című kötet verseinek központi témája? � A nemzeti függetlenség ügye. � A hátáron túli magyarság életkörülményei. � Parasztok mindennapjai, a gazdagok világának elutasítása.

Helyes válasz: Parasztok mindennapjai, a gazdagok világának elutasítása. Számos költőnk munkásságára gyakorolt jelentős hatást párizsi tartózkodása. A felsoroltak közül melyik költő nem járt Párizsban?

� Ady Endre � Arany János � Illyés Gyula

Helyes válasz: Arany János


- 95 -

77. ILLYÉS GYULA MUNKÁSSÁGA II.

� Az 1930-as években főként tanulmányokat és szociográfiákat ír a parasztság helyzetéről. Ezek közül legjelentősebb a Puszták népe.

� Az 1930-as, 40-es évekre a magyar irodalmi élet egyik vezéregyéniségévé válik. o Babits utódaként szerkeszti a Nyugat folytatásaként megjelenő Magyar

Csillagot. � Az 1945 utáni időkben aktívan részt vesz a politikai életben is.

o Baloldali költő, országgyűlési képviselő és a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője

� Verseiben örök értékek megszólaltatására törekszik. Pl.: A reformáció genfi emlékműve előtt; Árpád; Zrínyi; Széchenyi.

� Bartók című versében fogalmazza meg költői hitvallását, amelynek lényege: a költő, a művész feladata a probléma kimondása, a kimondás által pedig annak feloldása.

� Kiadta a Hetvenhét magyar népmesét. � Drámát írt Kossuthról: Fáklyaláng címmel. � Az ötvenes évek fojtogató légkörét örökíti meg Egy mondat a zsarnokságról című

verse, amelyben mindenfajta zsarnokság ellen szólal meg. o A zsarnokság elutasításának költői eszköze itt a monotónia.

� A hatvanas-hetvenes években témává teszi a határon túli magyarok ügyét. o Szellem és erőszak című könyvét még a hetvenes évek végén is betiltották

� Fontos témája az öregedés, a készülődés a halálra. Ennek jegyében memoárokat ír. Pl.: Kháron ladikján (esszéregény), Beatrice apródjai (emlékirat).

Melyik folyóirat főszerkesztője volt Illyés Gyula az 1940-es években? � Nyugat � Magyar Csillag � Magyar Museum

Helyes válasz: Magyar Csillag Milyen új témát honosított meg a magyar irodalomban Illyés Gyula az 1960-as és évektől?

� A demokratikus átalakulásért való küzdelmet. � Nagy Imre és mártírtársai emlékének megőrzését. � A hátáron túli magyarság életkörülményeit.

Helyes válasz: A hátáron túli magyarság életkörülményeit.


- 96 -

78. FRANCZ KAFKA: A PER

� Kafkának ez a regénye is töredékben maradt, Max Brod szerkesztette és rendezte sorba a fejezeteket, majd ő is adta ki.

� Kafka regényében a szavak jelentése átértelmeződik, illetve nem lehet tudni, hogy mit jelent a ’bűn’, a ’törvény’, a ’jog’, a ’per’, az ’ítélet’ szó

o Josef K. valósága nem fejezhető ki a nyelv eszközeivel. o Ld. ehhez Wittgensteintől: „Nyelvem határai világom határait jelentik” – a

Logikai-filozófiai értekezések című műben.) A per szereplői

� A nőalakok három csoportba sorolhatók: o Anyaszerű alakok: pl.: Grubachné – fő jellemzője a gondoskodás (étkezés stb). o Feleségnek alkalmas alakok (testi és szellemi társ): pl.: Bürstner kisasszony –

egyszerre vonzó és visszataszító alak, akiben Josef K. társat keres. o Alantasabb, a testi vágy kielégítésére alkalmas alakok: pl. Montag kisasszony,

Leni. � A férfi szereplők: félelmetes figurák, szorongást keltenek, többnyire valamiféle eszme

vagy a hatalom megtestesítői. Pl.: vizsgálóbíró, őrök, hóhérok. � A központi alak: Josef K.

o Pontosan ismerjük lakás- és munkakörülményeit, öltözetét, gondolkodását. o Személyének azonban nincs névvel nevezhető azonossága, nem tudjuk, milyen

az arca, a jelleme. o Neve kezdőbetűi csak azt mutatják, hogy létezik, de azt nem, hogy milyen

ember ő valójában. A szereplők rendszere – Josef K. köré rendezhető a többi szereplő

� Ellenségek – pl.: vizsgálóbíró, őrök, felügyelő diák, a kapitány, Montag kisasszony. � Közömbösek – pl.: a bírósági szolga és felesége, az ablakból figyelő alakok. � Barátok – pl.: Grubachné, a lány a bíróságon, K. nagybátyja, Leni. � Josef K.-hoz fűződő viszonyuk jellege nem dönthető el – pl.: Bürstner kisasszony,

Huld ügyvéd, Erna, az igazgatóhelyettes, a börtönkáplán, a gyáros. Forma

� Hagyományos elbeszélésmód, E./3. személyű külső narrátor jelenléte. � Nyelvi realizmus és objektív nézőpont jellemzi.

Műfaja: parabolaregény Helyszín

� Reális, városi környezet: bérházak, irodák, penzió. � A természet, a táj egyáltalán nem jelenik meg.


- 97 -

Regényidő

� 1 évnyi időintervallumot dolgoz fel, Josef K. 30. és 31. születésnapja között, de ezt az időt az olvasó sokkal hosszabbnak érezheti, mintha egy egész emberéletet magában foglalna.

Téma

� Egy víziószerű, képtelen történetben ölt testet, melynek lényege, hogy a törvény tartalma nem nyilatkozik meg, de hatalma mindenütt jelen van.

� Nem tudható, mi a vád Josef K. ellen, az sem, ki a vádló, és az sem, ki a bíró. o A vádlott a helyzet elismerésével cinkossá válik, hiszen azonnal védekezni

kezd.

Mi A per című mű műfaja? � lélektani regény � fejlődésregény � parabolaregény

Helyes válasz: parabolaregény A felsorolt szereplők közül ki nem ellenséges a főszereplővel?

� A vizsgálóbíró � Grubachné � Montag kisasszony

Helyes válasz: Grubachné

79. KASSÁK LAJOS MUNKÁSSÁGA (1887-1967) I.

� Kassák nevét az avantgárd művészettel kapcsoljuk össze – az avantgárd jelentősége azonban túllép a művészet határain, hiszen a kultúra egészét, illetve a társadalmat is át akarja alakítani.

� Kassák kezdetben az avantgárd egészét akarta képviselni, illetve Magyarországon meghonosítani.

� Folyóiratai A Tett (1915-16) és a Ma (1916-tól Budapesten, majd 1920-tól Bécsben) azonban elsősorban expresszionista tartalmat mutattak (ill. az ebből kifejlődő aktivizmusét)

� A magyar expresszionizmus Kassák révén közvetlen kapcsolatban állt a német alapítókkal.


- 98 -

Expresszionizmus

� Az avantgárd egyik első és legjelentősebb irányzata � „A kiáltás művészete” - kitörő indulat és intenzív belső tartalmak megnyilvánulása

jellemzi. Hatása főként a lírában jelentős. � Jellemzően politikai tartalmú, mert érdekli a társadalmi valóság, illetve a társadalom

elesettjeivel való együttérzés. � Az expresszionista mű a reflexiót állítja középpontba, ellentmondásoktól terhelt,

diszharmonikus világú. � Központi motívumai: szegénység-gazdagság, individualitás-szolidaritás,

elnyomottság-szabadságvágy, káosz-rend, életerő-halál. Pályájának fontosabb állomásai

� Kassák első novelláskötete, az Életsiratás 1912-ben jelent meg, de eddigre már túl volt számos visszautasításon.

� Pályája elején úgy kereste meg a szerkesztőségeket verseivel, elbeszéléseivel, hogy a helyesírás elemi szabályait sem ismerte (a gimnáziumot félbehagyta).

� Kitartó próbálkozása és munkája azonban meghozta gyümölcsét. � 1915-ben megjelent első verseskötete, Éposz Wagner maszkjában címmel. � A szabadverseket a Nyugat költői és a közönség megbotránkoztatónak találták. � Ady visszautasította, hogy írjon a kötetről. � Kassák szakított a Nyugattal, ezt folyóirata, A Tett is deklarálta.

A felsoroltak közül melyik nem Kassák folyóirata volt? � A Tett � Ma � A Kelet Népe

Helyes válasz: A Kelet Népe Az avantgárd melyik irányzatát nevezzük a „kiáltás művészetének”?

� A dadaizmust. � Az impresszionizmust. � Az expresszionizmust.

Helyes válasz: Az expresszionizmust.

80. KASSÁK LAJOS MUNKÁSSÁGA (1887-1967) II. Pályájának fontosabb állomásai

� 1920-ban Bécsbe emigrált, ahol festeni kezdett. A képzőművészet által közelebb kerülhetett a nemzetközi avantgárd művészethez.

o Európai hírű festő lett.


- 99 -

� 1921-ben megjelent Világanyám című kötete, benne képversekkel. � 1926-ban hazatért Magyarországra.

o Új versesköteteit visszafogottabb líraiság jellemzi. o Egyre több prózai művet publikál. o Ekkor születik önéletrajzi regénye: Egy ember élete címmel. – A

pikareszkregényekre emlékeztető műben különös útját beszéli el, melynek során Németországon és Belgiumon át gyalog jutott el Párizsba.

� 1950-től politikai okokból nem publikálhatott, otthon festegetett. � 1956-tól - megszorításokkal ugyan - ismét megjelenhettek művei. Munkásságában

ekkor már az elégikus hang dominál. Szempontok A ló meghal a madarak kirepülnek című mű elemző bemutatásához

� Az avantgárdon belül Kassákhoz különösen közel állt a konstruktivizmus. � Képeit és verseit mérnöki pontossággal tervezte meg (sőt saját külső megjelenését is!). � Ebben a versében stíluskeveredés mutatható ki: expresszionizmus, dadaizmus,

konstruktivizmus jegyei figyelhetők meg. o Ennek végeredménye: verskollázs.

� Az alap: külföldi csavargásainak realista-naturalista leírása (kihagyásos, epikus jelleg). � Erre az alapra „dolgoz rá” egyéb epikus jellegű történeteket (pl. a gyerekkor képei) és

filozofikus szentenciákat, ill. paradoxonokat, majd szürrealista víziókat (az idő ló és madár képében való megjelenítése).

Melyik avantgárd irányzatra jellemző a művészeti alkotások szinte mérnöki precizitással történő megtervezése?

� Az expresszionizmusra. � A konstruktivizmusra. � A dadaizmusra.

Helyes válasz: A konstruktivizmusra. Tegye időrendi sorrendbe Kassák életének felsorolt állomásait, kezdje a legkorábbival!

� Szakít a Nyugattal – Megjelenik első novelláskötete –Bécsbe emigrál � Megjelenik első novelláskötete – Szakít a Nyugattal – Bécsbe emigrál � Bécsbe emigrál – Szakít a Nyugattal – Megjelenik első novelláskötete

Helyes válasz: Megjelenik első novelláskötete – Szakít a Nyugattal – Bécsbe emigrál

81. KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG

� A Sorstalanság című regény 1975-ben jelent meg először, 2002-ben Nobel-díjat kapott érte a szerző, amely az első magyar irodalmi Nobel-díj!


- 100 -

� Műfaja holocaust – regény illetve egy kamaszfiú nevelődési regénye, akit a náci haláltábor borzalmas tapasztalatai érlelnek felnőtté.

� A regényben az alapvető feszültséget az kelti, hogy az olvasó ismeri a XX. századi történelmet és a náci haláltáborok koncepcióját, az elbeszélő Köves Gyuri viszont nem.

o Ő a szenvedő ember nézőpontjából beszéli el a saját szenvedéstörténetét. A regény elbeszélője és főhőse

� A 14 éves Köves Gyuri – végig ő beszél E./1.-ben. � Elmondja a tapasztalatait, a rabok illúzióit, a túlélési stratégiákat, a fogolyélet

hétköznapivá váló borzalmait. � És mindezt úgy beszéli el, mintha mindaz, ami a táborban történt természetes lett

volna. o Az ő számára ez volt az élet, a deportálás, a tábor borzalmai töltötték be a

teljes tudatát. o Az elbeszélést olvasva az olvasó „kívülről” látja az eseményeket, és maga

mondja ki, hogy milyen elképzelhetetlen borzalmakat kellett átélniük az ott lévőknek.

� Gyuri apját munkaszolgálatra hívják be – ezzel indul a cselekmény. A fiú Csepelre jár dolgozni egy hadiüzembe, azonban egy nap nem jutnak el a gyárba, mert rendőr állítja meg a Csepelre menő autóbuszt.

� Az összegyűjtött zsidókkal Gyuri Auschwitz-Birkenauba kerül, majd Buchenwaldba, ahol a munkaképes fiúkat egy hadiüzemben dolgoztatják.

� Amikor Gyuri megbetegszik, a buchenwaldi rabkórházba kerül, ahol lassan gyógyul. � Egy nap megszólal a hangosbemondó: „felszabadult a tábor”. Ekkor Gyuri több

magyar társával útnak indul hazafelé. � Pestre érve már nem találja meg családját, saját régi környezete megsemmisült,

idegennek érzi magát. o Sorstalanul próbál új életet kezdeni, de az emlékezésről nem mond le.

Látásmód

� A regény világát tárgyilagos, érzelemmentes látásmód jellemzi. � Köves Gyuri ugyan átéli az eseményeket, de el is távolodik tőlük

o „Auschwitzból nézve nem látni Auschwitzot.” � Kertész Imre 1975-ben, első regényében egy másik diktatúrából pillant vissza

Auschwitzra, és ebben az is benne van, hogy a XX. századi történelem diktatúrák története is.

� Spiró György írta erről a regényről: „Valami mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja.”

Mikor jelent meg először a Sorstalanság című regény? � 1975-ben. � 2000-ben. � 2002-ben.


- 101 -

Helyes válasz: 1975-ben. Hogyan viszonyul a történet során a regény elbeszélője a haláltáborok borzalmaihoz?

� Minden megszólalásával felhívja a figyelmet az embertelenségre, a borzalmakra. � Úgy beszéli el a történteket, mintha mindaz, ami a táborban történt természetes lett

volna. Ez adja a regény egyedi hangvételét. � Lelkesen ismerteti a történteket, támogatja a nácik által végrehajtott népirtásokat.

Helyes válasz: Úgy beszéli el a történteket, mintha mindaz, ami a táborban történt természetes lett volna. Ez adja a regény egyedi hangvételét.

82. A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA I.

� A magyar írásbeliségnek a középkorra eső részét a latin nyelvűség határozza meg. � Így születtek például latin nyelvű legendák és prédikációszövegek a korabeli

Magyarország területén, de gesták és krónikák valamint himnuszok is. � Elindult azonban a folyamat, amelynek eredményeképpen magyar nyelvű

szépirodalmi alkotások is születtek. Ennek szép példája első két nyelvemlékünk. Halotti beszéd és könyörgés

� A Halotti beszéd a legrégebbi nyelvemlékünk, az első összefüggő magyar nyelvű szöveg.

� Az Árpád-korból származik, 1200 körül keletkezhetett, szerzője ismeretlen. A Halotti beszéd a Pray-kódexben maradt fenn.

� Halotti beszéd és könyörgés a mű címe, tehát eredetileg temetési prédikációként hangozhatott el, így műfaja: prédikáció.

� Megírásához egy latin nyelvű beszéd adta a mintát, annak szabad átdolgozása lett a Halotti beszéd és könyörgés.

o Az eredeti latin szöveg is a Pray-kódexben található. � A beszéd tudatos retorikai szerkesztés eredménye: � Az első mondatban egy kérdést és egy felkiáltást kapcsol egybe az író: „Látjátuk

feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur es homou vogymuk.” � Hármas figura etymologica (tőismétlés) jelenik meg benne „halálnek haláláal holsz”.

o Kiemeli és hangsúlyossá teszi a büntetést, melyet a bibliai történet ígér. � A beszédet a szerző (a szónok) bibliai történettel, Ádám és Éva bűnbeesésével kezdi,

utalva a teremtéstörténetre is. � A közös emberi sorsról beszél, arról, hogy minden emberi élet vége a halál, de épp

ezért Isten kegyelmét kell keresni. � A nyelvemlék szövegére több XX. századi mű is rájátszik Pl.: Kosztolányi Dezső és

Márai Sándor Halotti beszéd című verse. � A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom az a két nyelvemlékünk, amely

elindítja az (írott) magyar nyelvű irodalmat.


- 102 -

Mi volt a középkori magyar írásbeliség meghatározó nyelve? � magyar � latin � német

Helyes válasz: latin Mi a Halotti beszéd és könyörgés műfaja?

� gesta � siralom � prédikáció

Helyes válasz: prédikáció

83. A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA II.

� A magyar írásbeliségnek a középkorra eső részét a latin nyelvűség határozza meg. � Így születtek például latin nyelvű legendák és prédikációszövegek a korabeli

Magyarország területén, továbbá gesták és krónikák valamint himnuszok is. � Elindult azonban a folyamat, amelynek eredményeképpen magyar nyelvű

szépirodalmi alkotások is születtek. Ennek szép példája első két nyelvemlékünk. Az Ómagyar Mária-siralom (ÓMS)

� Az 1300 körül lejegyzett verses alkotás a magyar költészet első szövegemléke. A Leuveni kódexben maradt fenn.

� A cím utal a vers műfajára, de a nyelvtörténeti korra is. � Az ÓMS nemcsak nyelvemlékként jelentős, de poétikai szempontból is. � Műfaja eredetileg szekvencia (a himnuszokhoz hasonló szertartási ének a középkori

egyházi szertartásrendben). � A szekvencia azonban csak latinul hangozhatott el a misén – a magyar nyelvű

átköltést a szertartáson kívül, vallásos siraloménekként énekelhették vagy adhatták elő párbeszédes formában (misztériumjátékként).

� Így az ÓMS műfaja siralom, ami a középkori egyházi költészet műfaja. Jézus Krisztus keresztre feszítését Mária, az anya perspektívájából mutatja meg, líraiság dominál benne.

� Vershelyzet: Mária tehetetlenül nézi fia, Jézus kínhalálát. � Beszédpozíció: Mária egyes szám első személyben szólal meg. Szól a fiához, szól

Jézus kínzóihoz, de megszólítja a halált is. � A fiát sirató Mária a keresztény költészet tipikus alakja, ugyanakkor egyetemes emberi

érzést fejez ki: a fájdalmat valaki elvesztése miatt. � Kétütemű hangsúlyos verseléssel íródott, szótagszáma kötetlen.


- 103 -

� Rímelése főleg páros rímekből (aabb) épül fel, de bokorrímek (aaa) és félrímek (xaxa) is megfigyelhetők benne.

� Feltűnő a figura etymologica (szótőismétlés) használata: „Világ világa, / Virágnak virága!”

� A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom az a két nyelvemlékünk, amely elindítja az (írott) magyar nyelvű irodalmat.

Melyik kódexben maradt fenn az Ómagyar Mária-siralom? � A Leuveni kódexben. � A Képes Krónikában. � A Pray-kodexben.

Helyes válasz: A Leuveni kódexben. A felsoroltak közül melyik nem tipikus középkori irodalmi műfaj?

� legenda � egyperces novella � prédikáció

Helyes válasz: egyperces novella

84. MŰFAJI GAZDAGSÁG CSOKONAI KÖLTÉSZETÉBEN

� Csokonai líráját olvasva számos műfajjal találkozhatunk, sőt a műfaji határok felbontása miatt műfaji kevertséggel is számolni kell.

� Emiatt is mondjuk, hogy Csokonai (bár a felvilágosodás költője) költészete már előremutat a romantika felé.

Műfajok Csokonai költészetében

� Dal o Csokonai lírájában a dal legerőteljesebben a népies stílussal kapcsolódik össze,

főként népies helyzetdalaiban. Pl.: Szegény Zsuzsi a táborozáskor. o Ironikus hangon szólalnak meg Csokonai bordalai. Pl.: Szerelemdal a

csikóbőrös kulacshoz. o Külön csoportot alkotnak a Lilla-dalok, melyek Csokonai szerelmi

költészetéhez tartoznak. � Gondolati költemény

o Ebben a műfajban komoly társadalmi problémákat vet fel Csokonai. Pl.: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban.

� Filozófiai költemény o A pictura és a sentencia műfajok összekapcsolásával versel meg Csokonai

filozófiai érvényű problémákat, a felvilágosodás nagy kérdéseit. o Pl:. a Konstancinápoly című versben a hithez, az egyházhoz való viszonyt.


- 104 -

� Óda, elégia, elégiko-óda o Ide főként azok a versek tartoznak, melyekben a költő a magány problémáját

veti fel. o A magány Csokonainál sajátos jelentést nyer, hiszen ő összekapcsolja az

alkotói folyamattal, és ebben az értelemben termékeny magányról beszél, amely lehetővé teszi a műalkotások megszületését. Pl.: A Magánossághoz.

� Átmeneti műfajú költemények o Az óda, az elégia és a dal műfaji határainak felbontásából, elmosódásából

születnek. o A műfaji bonyolultság az ember belső világának bonyolultságára mutat rá. o Pl.: A Reményhez című költemény.

Mi Csokonai ódáinak és elégiáinak központi témája? � A szerelem. � A magány. � A valláshoz fűződő viszony.

Helyes válasz: A magány. Melyik korszak előfutárának tekinthető Csokonai a költészetére jellemző műfaji keveredés miatt?

� reneszánsz � romantika � rokokó

Helyes válasz: romantika

85. A HOSSZÚVERS NAGY LÁSZLÓ KÖLTÉSZETÉBEN I. Nagy László költészetének sajátosságai

� Ő valósította meg a költészetben az ún. bartóki modellt: a hagyomány és a korszerűség harmóniáját.

� A költészetet erkölcsi erőnek, a humánus értékek védelmezőjének tartotta. � A műalkotásnak társadalomformáló szerepet tulajdonított. � Gyermekkori élménye: a természet és az ember bensőséges kapcsolata, a népi kultúra

gazdagsága. � Jellemző műfajai: rapszódia, hosszúvers, portrévers.

A hosszúvers

� Kialakul a költő jellegzetes költői magatartása: az állandó küzdelem a történelem és az emberi lét ellentmondásaival és a lehetetlennek is nekifeszülő emberi akarat dominanciája.


- 105 -

� Jellemzői: o A költői hang elégikussá válik. o Néhány száz soros terjedelmű. o Látomásos- szimbolikus- mítoszi szemlélet jellemzi. o Lírai mű epikus és drámai elemekkel. o Tragikus történelem- és létszemlélet jellemzi. o Jellegzetessége a költői képek tobzódása, ugyanakkor logikus rendben való

megjelenése. o A képek a tapasztalati valósághoz kapcsolódnak, de a képzelet által erőteljes

átalakuláson mennek át. � Forrásai:

o A magyar verses epika (Petőfi, Arany). o Vörösmarty epikája. o A népköltészet. o A finnugor népköltészet.

Minek tekintette Nagy László a költészetet? � A művelt, a magas kultúrát értékelő emberek szórakoztatására hivatott

tevékenységnek. � A költői önmegvalósítás elsődleges eszközének, öncélú szellemi tevékenységnek. � Erkölcsi erőnek, a humánus értékek védelmére hivatott tevékenységnek.

Helyes válasz: Erkölcsi erőnek, a humánus értékek védelmére hivatott tevékenységnek. A felsoroltak közül melyik nem tartozik Nagy László tipikus műfajai közé?

� rapszódia � epigramma � hosszúvers

Helyes válasz: epigramma

86. A HOSSZÚVERS NAGY LÁSZLÓ KÖLTÉSZETÉBEN II. Nagy László költészetének sajátosságai – ismétlés

� Ő valósította meg a költészetben az ún. bartóki modellt: a hagyomány és a korszerűség harmóniáját.

� A költészetet erkölcsi erőnek, a humánus értékek védelmezőjének tartotta. Szempontok a Gyöngyszoknya című vers elemző bemutatásához

� Az első olyan alkotása, melyben érvényesül a látomásos képteremtés és a nagyobb terjedelmű versépítkezés.

� Témája: a be nem ért termést elpusztító jégeső, egyetlen részletesen kibontott képben.


- 106 -

� Szerkezete: o Keret: a paraszt elvégezte a munkákat, várja a betakarítást, de jön a jégeső. o Első rész: teljes pusztulás. o Második rész: a csősz megjelenése.

� Polifónia: a jégeső sokarcú megjelenítése: egyszerre szörnyű és fenséges is. Szempontok a Menyegző című vers elemző bemutatásához

� Egyetlen hatalmas mondatból áll, tagolt szerkezetű. � A cím: pozitív tartalmat hordoz, az emberi élet fontos eseménye, a szerelem és

összetartozás jelképe. � Ellentétpár köré épül, melyet a kis- és nagybetűk eltérése is kiemel. � Az ifjú pár: erkölcsi magasságot képvisel, tömegtől elfordulva állnak. � A lakodalmas nép: a romlottságot jelképezik, groteszk orgiába fullad a lakodalom. � Mozdulatlan helytállás Nagy László költői magatartása is - teljes költői azonosulás az

ifjú párral.

Milyen jellegzetes költői magatartás jelenik meg Nagy László hosszúverseiben? � Állandó küzdelem a történelem és az emberi lét ellentmondásaival. � Következetes kiállás a polgári szabadságjogok kiterjesztése mellett. � Lemondás, beletörődés a sors megváltoztathatatlanságába.

Helyes válasz: Állandó küzdelem a történelem és az emberi lét ellentmondásaival. Melyik szereplőkkel azonosul a szerző a Menyegző című versben?

� A násznéppel. � Semelyikkel. � Az ifjú párral.

Helyes válasz: Az ifjú párral.

87. NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY I. A „görög korszak”

� Írói pályájának egyik legjelentősebb szakasza a „görög korszak” volt a harmincas években.

� Tanulmányozta a görög mitológiát és kultúrát, több regényének főhősét görög mitológiai nőalakokról mintázta.

o Gyász - főhősnője, Kurátor Zsófia a görög mitológia Elektrájának feleltethető meg.

o Iszony - Kárász Nelli Artemiszre, a szüzesség szoborszerű istennőjére hasonlít. o Égető Eszter és Irgalom című regényeinek is női főszereplője van.


- 107 -

Regényidő

� 1920-as évek végén, ’30-as évek elején játszódik. � Konkrét évszám kevés van a regényben, de utalásokból – mint pl. a gazdasági

világválság említése – kiderül, hogy valószínűleg 1927-28 fordulójánál kezdődik a cselekmény, és négy év történetét írja le.

Elbeszélésmód

� A regény egyes szám első személyű elbeszélés, Kárász Nelli önértékelése, visszaemlékezése kényszerű házasságára.

� Ennek megfelelően mindent Nelli szemszögéből látunk. � Nelli sokszor kifogásolja, hogy férje, Sanyi általában rosszul emlékezett vissza

minden dolgukra, mivel ő mindig a kettejüket összekötő dolgokra koncentrált, míg Nelli azokra, amelyek szétválasztották őket.

� Két teljesen össze nem illő emberről van szó, akiknek nézőpontja, elképzelése a házasságról teljesen más.

A kényszerházasság

� A történet újévkor kezdődik, amikor a Nellivel egy bálban korábban megismerkedett Takaró Sanyi kilátogat hozzájuk Huszárpusztára.

� A lány számára ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy a férfi akar tőle valamit. � Míg számára egyértelmű, hogy minél előbb véget kell vetni ennek a kapcsolatnak,

Sanyi félreérti a reakcióit. � A házasságra nem kényszerítik Nellit, de sorsának alakulása miatt ez az egyetlen út a

megélhetésük biztosítására. � Azokra a döntésekre, melyeknek az ellentétét akarta volna, mindig egy-egy rokon

halála miatt kényszerült rá: o Az édesapja elvesztésével vált egyértelművé, hogy hozzá kell mennie

Sanyihoz. o Apósa halálával, hogy fel kell költözniük a pusztából a faluba. o Szeréna néni halálával, hogy nem maradhat Cencen, vissza kell mennie

Sanyihoz.

Mennyi idő eseményeit dolgozza fel a regény? � 1 hónap � 1 év � 4 év

Helyes válasz: 4 év Kinek a szemszögéből látjuk a történéseket a regényben?

� A férj, Takaró Sanyi szemszögéből, vele azonosul a szerző. � Mindent Nelli szemszögéből látunk, a regény az ő visszaemlékezése. � Párhuzamosan, Nelli és férje szemszögéből egyaránt.


- 108 -

Helyes válasz: Mindent Nelli szemszögéből látunk, a regény az ő visszaemlékezése.

88. NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY II. A „görög korszak” - ismétlés

� Írói pályájának egyik legjelentősebb szakasza a „görög korszak” volt a harmincas években.

� Tanulmányozta a görög mitológiát és kultúrát, több regényének főhősét görög mitológiai nőalakokról mintázta.

� Iszony - Kárász Nelli Artemiszre, a szüzesség szoborszerű istennőjére hasonlít. Nelli és a házasság

� Nelli igyekszik jó háziasszony lenni, mert ebbe fekteti az energiáját. � Ezzel párhuzamosan megpróbál minél rosszabb feleség lenni, hogy ezáltal is

eltávolítsa magától férjét. o De Sanyi soha nem adja fel a harmonikus házasélet megvalósítására való

törekvését. o A férj szerelemistennőként tekint feleségére, miközben Nelli jelleme artemiszi:

szűzies, szigorú, magányosságra törekvő. Sanyi karaktere

� Gazdag parasztcsaládból származik. � Alkata (tömzsi teste, tömpe ujjai, bizalmaskodó tekintete), természete (a férfiasság,

bujaság, duhajkodás stb.) Nelli számára taszító. � Sanyi az életet csak testi és anyagi mivoltában képes átélni. � A férfi mindig az adott szituációnak megfelelő lelki aspektust veszi elő (pl. apja

halálakor, vendégségben stb.), de csak azért, hogy a műsor végén valamilyen formában fizikai, testi haszonra fordítsa a szerinte kiváltott pozitív hatást.

A házasság hatása

� Házasságukban ez a két vérmérséklet próbál illeszkedni teljesen reménytelenül. � Sanyi mellett Nelli természete, értékei teljesen eltorzulnak, szörnyeteggé változik a

rákényszerített függéstől. o Attól, hogy nem rendelkezhet saját maga fölött, és a házaséletre is

kényszerítik. Végkifejlet

� Véletlenszerű, mégis szándékos: ekkor tör ki Nelliből minden, ami eddig felgyűlt benne.


- 109 -

� Mikor Sanyi betegen, lázasan ismét közeledni akar hozzá, nem engedi, és kettejük közé szorítja a párnát.

� Nem akar ölni, de csak így válhat azzá, aki valójában lenni akart, így találhatja meg önmagát.

� Visszanyeri szabadságát, ápolónőként az emberekért való szolgálatot vállalja; innen tekinti át házasságának tragédiáját.

Melyik ókori mitológiai szereplőre hasonlít Kárász Nelli karaktere? � Pallasz Athénére. � Artemiszre. � Hérára.

Helyes válasz: Artemiszre. A házasság során hogyan érvényesül Sanyi és Nelli eltérő értékrendje?

� Gyorsan megtalálják a „legkisebb közös többszöröst”, a házasság első évének végére sikerül teljesen összehangolni addig eltérő világképüket.

� Kizárólag Nelli akarata érvényesül, saját képére formálja a férjét. � Főként Sanyi akarata érvényesül. Sanyi mellett Nelli természete, értékei teljesen

eltorzulnak. Helyes válasz: Főként Sanyi akarata érvényesül. Sanyi mellett Nelli természete, értékei teljesen eltorzulnak.

89. SZOPHOKLÉSZ: OIDIPUSZ KIRÁLY

� Műfaja: tragédia, hiszen a mű során visszafordíthatatlan értékveszteség történik. � Drámatípus: analitikus dráma, azaz olyan dráma, amelyben a múlt eseményeire

fokozatosan derül fény, és ezek a felszínre bukkanó események befolyásolják a dráma történéseit.

o A múlt eseményeit megvizsgálva (analizálva) válnak érthetővé a jelen történései.

Drámai alaphelyzet

� A thébaiak dögvésztől szenvednek, amelynek oka egy régi, megtorlás nélkül maradt bűn: Laiosz király meggyilkolása.

� Világossá válik, hogy múlt és jelen szoros összefüggésben van. A nyomozás

� Theiresziász vádló szavait indulattal fogadja Oidipusz, hiszen igyekezett jó királya lenni Thébának, nem hiheti, hogy éppen ő hozta volna a veszedelmet a városra.


- 110 -

� Felesége, Iokaszté azzal próbálja megnyugtatni, hogy ő már megtapasztalta, a jósok szava csak beszéd - akihez azonban beszél a királyné, az egyszerre fia és férje tehát Apolló hajdani szavai beteljesedtek.

� Oidipusz, amíg nem látja a múltat, nem értheti Theiresziász szavait, így keres valakit, akit megvádolhat.

� Kreónt hibáztatja: bizonyára Oidipusz trónját akarja, ezért bíztatta fel a vak jóst a rágalmazó szavakra – ez azonban tévút a nyomozásban.

� Iokaszté megnevezi a gyilkosság helyszínét, ami Oidipusz számára ismerős: a hármas keresztutat.

� Fordulat: Korinthosból hírnök érkezik: Oidipusz apja meghalt. A hírnök azt is elmondja, hogy Polybos nem vér szerinti apja volt Oidipusznak, sőt, ő maga volt, aki egykor a csecsemő Oidipuszt a korinthosi királynak ajándékozta.

o Ezzel ismét erősödik a gyanú, hogy Oidipusz lehetett Laiosz gyilkosa. A végkifejlet

� A drámai cselekmény sűrűsödik, megérkezik a pásztor, a hajdani királygyilkosság egyetlen szemtanúja.

� Legszívesebben letagadna mindent, de a hírnök szavai miatt ellentmondásba keveredik, ezért vallania kell.

� És Oidipusz előtt összeáll a szörnyű kép: megérti múltja titkát és egyben átkát. � Tudja, hogy Théba nem tűrheti meg tovább az apa- és királygyilkost, az anyjával

vérfertőző házasságban élőt. � Megvakítja magát, jelezve ezzel egész szerencsétlen sorsát, és vállalja a száműzetést.

A konklúzió

� A nyomozás, amelyet Oidipusz Laiosz gyilkosát keresve lefolytat, tulajdonképpen az önismeret útja.

� Ahogyan a város és saját múltját vizsgálat (analízis) alá veti, fokozatosan önmagával ismerkedik meg.

o Azzal az énjével, amelynek létezését nem is sejtette. � Az önmegismerés sötét dolgokat hoz felszínre a múltból – mindaz, amit önmagáról

gondolt, érvénytelenné válik. � A tehetséges ember, aki legyőzte a Szphinxet, és Théba város hatalmas és tiszteletnek

örvendő királyává vált, egyszerre megsemmisül. � A család, amelyben boldognak hitte magát, egyszerre megfertőződik a vérfertőzés

vádjától. � Az irigyelt ember, akit szeretnek az istenek, egyszerre a legszerencsétlenebbé válik. � Oidipusz vaksága egyúttal metaforikus értelemben is jelzi életútját, önismeretének

valótlan alapjait, amelyek a mű során lepleződtek le.

Számos szépirodalmi alkotás jellegzetes motívuma a hármas út. A felsoroltak közül melyik műben jelent meg ez a motívum?

� A falu jegyzője � Csongor és Tünde � Toldi estéje


- 111 -

Helyes válasz: Csongor és Tünde Mit jelképez Oidipusz vaksága a mű végén?

� A város bosszúját, amiért tettével dögvészt szabadított a lakosságra. � Önismeretének hiányát, azt, hogy ne ismerte életének valódi történetét. � Azt, hogy az uralkodó rémtetteit nem követi büntetés, minden thébai polgár

behunyja szemét és elfelejti a történteket. Helyes válasz: Önismeretének hiányát, azt, hogy ne ismerte életének valódi történetét.

90. ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK

� Örkény írásművészetének legszembetűnőbb jellegzetessége a groteszk szemléletmód, amelyhez sajátos humor kapcsolódik.

� A groteszk hang jelenik meg Tóték című művében is, amelyet kisregény és drámai formában is megírt.

A Tóték groteszk cselekménye

� Az alaphelyzetből megtudjuk, hogy Tóték fia az orosz fronton szolgál. o Életrajzi háttér: Örkény maga is volt az orosz fronton, ami életre szóló trauma

volt számára, műveiben is gyakran felbukkan ennek emléke. � Tót Lajos és családja vendégül látja az őrnagyot, aki fiúk parancsnoka, de szabadságra

érkezik. � Az őrnagy zavart személyiségű ember, legfőbb mániája az éjszakai dobozolás,

amelybe bevonja vendéglátóit is. � Az értelmetlen tevékenységben Tóték részt vesznek, sőt igyekeznek a vendég minden őrültségét elviselni.

o Azt remélik, ezzel javítják fiuk túlélési esélyeit a háborúban. � Az olvasó azonban megtudja: Tót Gyula zászlós meghalt, így a szülők erőfeszítése

értelmét vesztette. o Ez azonban nem derül ki, mert a postás megsemmisít minden levelet,

amelyben a rossz hír van. � Tóték esete jól mutatja, hogy az önáltatás semmire sem megoldás. � Az őrnagy elutazása nem hoz megkönnyebbülést, mert hamarosan visszatér, ekkor

azonban már fellázadnak a vendéglátók. o A dobozkészítéshez használt margóvágóval Tót feldarabolja az őrnagyot,

ezután Tóték békésen elalszanak, lemondanak illúziójukról. � A gyilkosság azt is jelzi, hogy lázadásukkal visszaszerzik méltóságukat, kilépnek az

önkénynek behódoló áldozat szerepéből.


- 112 -

Viszonyok a műben – értelmezési lehetőségek

� Az őrnagy és Tóték viszonya a hatalom és az áldozat(ok) viszonyát modellezi. o Az őrnagy: az önkényes hatalom megjelenítője lesz, de csak azáltal válhat

azzá, hogy Tóték szolgai alázattal lehetőséget adnak neki erre. o Tót ugyan ellenállna az őrnagy hatalmaskodásának, de Mariska aggodalma és

Ágika rajongása eszközt ad az őrnagy kezébe, hogy Tót Lajost is alárendelődésre kényszerítse.

� Az őrnagy jelentheti a háború megtestesülését is, a háború pedig éppen emberi méltóságát veszi el az embertől.

� Amennyiben Tóték és az őrnagy viszonyában a hatalom és az alárendeltek viszonyát látjuk, akkor észre kell venni, hogy a félelem és a kiszolgáltatottság hogyan változtatja meg az ember jellemét.

o Tóték önmagukat adják fel, mert azt remélik, ezzel fiuk jobb helyzetbe kerül. o Közben az olvasó nyomon követheti, hogyan válik próbálkozásuk

nevetségessé, majd szánalmassá. o Ezt az abszurd elemek alkalmazásával mutatja be a szerző, azonban az abszurd

szinte észrevétlenül belesimul a valóságba.

Melyik emberi magatartásforma kifigurázása a mű? � A lustaságé. � Az önáltatásé. � A nagyképűségé.

Helyes válasz: Az önáltatásé. Mi Örkény műveinek jellegzetes szemléletmódja?

� A groteszk szemléletmód. � A pszichológiai szemléletmód. � A történeti-analitikus szemléletmód.

Helyes válasz: A groteszk szemléletmód.

91. PUSKIN: ANYEGIN I. Az orosz romantika és Puskin

� A romantika az utolsó átfogó stílusirányzat (18. – 19. sz.) � A 19. sz. első évtizedei az orosz irodalom nagy korszakának kezdete � Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) az orosz nemzeti irodalom

megteremtője.


- 113 -

Az Anyegin

� Puskin fő műve, melyet száműzetésben írt. � A történet befejezetlen, nyitott a mű, ami tudatos művészi szándék eredménye. � A mű 8 fejezetből áll, kilencedik fejezete, az Anyegin utazása csak függelékben jelent

meg. � Műfaja romantikus verses regény, poéma. � Mese és rejtett önéletrajz keveredése, amiben összefonódik fikció és valóság. � Enciklopédikus: a szerző részletesen ábrázolja az orosz vidéki és városi életet, és a

társadalmi viszonyokat. � A szöveg ún. Anyegin-strófákból épül fel � A lélektani ábrázolás finomsága és a társadalmi viszonyok realisztikus megjelenítése

jellemzi. � Szerkezetileg három egységre tagolódik:

o Bevezetés: főbb szereplők portrészerű bemutatása (Anyegin, Lenszkij, Tatjána).

o Második rész: a vidéki élet ábrázolása és a konfliktus bemutatása (Tatjána – Anyegin).

o Harmadik szakasz: a két főszereplő hosszabb idő utáni találkozása és a befejezés.

� Lineáris időszerkezet jellemzi, 6 év (1819-25) eseményeit beszéli el. � Az elbeszélő mód egyes szám első személyű és többes szám első személyű. � A történet:

o Egy kiábrándult ember (Anyegin) vidékre költözik, ahol barátja, Lenszkij révén megismerkedik egy vidéki úrilánnyal, Tatjánával.

o Tatjána beleszeret Anyeginbe, levélben szerelmet vall neki, de Anyegin elutasítja, sőt a lány húgának (Olgának) kezd udvarolni.

o Olga Lenszkij menyasszonya, így Lenszkij – az őt sértő magatartás miatt – párbajra hívja Anyegint.

o Anyegin a párbajban megöli barátját, majd elutazik. o Évek múlva találkozik újra Tatjánával, s a férfi egy pillanat alatt beleszeret (az

azóta férjhez ment) nőbe. o Most ő vall szerelmet levelében, de Tatjána elutasítja.

Mi az Anyegin műfaja? � fejlődésregény � novellafüzér � verses regény

Helyes válasz: verses regény Melyik szereplő tartozik „felesleges ember” típusba?

� Lenszkij � Olga � Anyegin

Helyes válasz: Anyegin


- 114 -

92. PUSKIN: ANYEGIN II. Az orosz romantika és Puskin – ismétlés

� A romantika az utolsó átfogó stílusirányzat (18. – 19. sz.) � A 19. sz. első évtizedei az orosz irodalom nagy korszakának kezdete � Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) az orosz nemzeti irodalom

megteremtője. Szereplők

� Anyegin o A „felesleges ember” típusa: nincsenek céljai, hiányzik belőle az akarat,

töprengő és unott. o Anyegin és Lenszkij barátsága: Lenszkij számos tulajdonsága Anyeginénak

fordítottja o Anyegin elkésett ember: a regény befejezésében döbben rá, hogy mennyire

szereti Tatjánát és bár elkésve, de cselekszik. o Közös Anyeginben és Tatjánában: mindketten magányosak, kivetettek

korukban � Tatjána

o Szintén alaptípus: a hagyományok ellen fellázadó, önmagát vállaló eszményített orosz nő.

o Szentimentális regényeket olvas, olvasmányainak hőseiből megteremti a maga férfiideálját.

o Anyegin visszautasítása, modortalansága vet véget álmodozásának. o Házasságával a vidéki élettől menekül, de megmarad Anyegin iránti szerelme.

� Lenszkij és Olga o Anyegin és Tatjána szerelmének ellenpontja Olga és Lenszkij szerelme. o Lenszkij tiszta szeretettel szereti Olgát, de nem veszi észre, hogy a lány nem

érti őt, féltékenysége nevetséges, halála tragikus. o Olga hamar megvigasztalódik Lenszkij halála után.

Mikor játszódik a regény története? � A XX. század első éveiben. � Az első világháború után. � A második világháború befejező szakaszában.

Helyes válasz: Az első világháború után. Mi motiválja Tatjánát a gyors házasságkötésre Anyegin távozása után?

� Az új kiszemelt férfi vagyonának megszerzése. � Menekülés addigi élete és életformája elől. � Egy mindent elsöprő és viszonzott szerelem fellángolása.

Helyes válasz: Menekülés addigi élete és életformája elől.


- 115 -

93. FRANCOIS VILLON MUNKÁSSÁGA Élete

� Francois Villon botrányos életet élt. Életéről a legtöbb információt korabeli rendőrségi aktákból szerezhetjük.

� Verseinek leggyakoribb témája a bűnbánat, és igen valószínű, hogy a versekben megszólaló lírai én által bevallott bűnöket a szerző a valóságban is elkövette.

� Beszédes a neve is: a Villon név ófrancia nyelven gazembert jelent. o Ezt a nevet nevelőapja után vette fel, aki kanonok volt, és fiaként bánt az

árvaságra jutott gyerekkel, beíratta a híres párizsi egyetemre, a Sorbonne-ra is. Költészetének jellemzői

� A megszerzett műveltség verseiből is árad, hiszen a költeményeken érzékelhető a klasszikus irodalom hatása, Dante és Petrarca költészete, a Biblia beható ismerete és más szerzők tanulmányozása is.

� Villont középkori költőként említjük, akinek költészetét a középkori vágáns költészet alapozta meg, és legfőbb témája a középkori szerzők legáltalánosabb témája: a halál.

� Ugyanakkor költészetének több vonása is a reneszánsz felé mutat. o Költői nyelvként már nem a latint, hanem a franciát használja. o Személyes élményanyagból dolgozik, ezért költészetét „szubjektív lírának”

nevezhetjük. o Eszményített alakok és helyszínek helyett a korabeli társadalom alakjairól

mintázza a versekben feltűnő embereket, és őket realisztikus pillanatképekben mutatja meg.

� A pillanatképekben többnyire a társadalom peremén élők tűnnek fel: tolvajok, prostituáltak, részegesek, rablógyilkosok.

A Kis Testamentum (1456)

� Párizsból való menekülése idején írta ezt a művét Villon. � 40 nyolcsoros, soronként 8 szótagú szakaszból (ún. oktavából) áll a mű. � Tragikus és humoros részek keverednek benne, így a Kis Testamentum groteszk,

komikus alkotásként olvasható. � Eredeti címe (Les Lais) hagyatékot jelent, a műben azonban a hagyaték szó inkább

komikus értelmet nyer, hiszen a hagyatékban szereplő tárgyak értéktelenek: a levágott haj, a rossz cipő stb.

A Nagy Testamentum (1461-62)

� Ebben a műben is átértelmeződik a „testamentum” szó, de míg a Kis Testamentumban inkább komikus jelentést kap, itt a groteszk és az ironikus jelentésréteg erősödik fel.

� A hagyaték „tárgyát” itt a versek alkotják, amelyet az alkotó az utókorra hagy. � 173 nyolcsoros szakaszból (oktavából) áll a mű, melyet dal, rondó, sírfelirat és panasz

szakítanak meg.


- 116 -

� A Nagy Testamentum versei egységes kötetté állnak össze műfaji sokszínűségük ellenére, mivel a szerző világképe, látásmódja egységbe fogja őket.

Villon műveinek magyar fordítása

� Verseit több jelentős költőnk átültette magyar nyelvre: Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc, Vas István.

� Legismertebb hazai fordítója Faludy György, aki Villon verseinek a szellemiségét is tolmácsolja, átkölti a versnyelvet.

Mi a Kis Testamentum és a Nagy Testamentum tipikus versformája? � A Balassi-strófa � Az oktava. � A Nibelung-strófa.

Helyes válasz: Az oktava. Melyik megállapítás nem igaz Villon költészetére az alábbiak közül?

� Költészetének legfőbb témája a középkori szerzők többségéhez hasonlóan a halál. � A latin helyett anyanyelvén, francia nyelven alkot. � Verseinek szereplői többnyire a társadalom elitjéhez tartozó kereskedők és

bankárok. Helyes válasz: Verseinek szereplői többnyire a társadalom elitjéhez tartozó kereskedők és bankárok.

94. A SORSTALANSÁG CÍMŰ FILM – KÉSZÜLT KERTÉSZ IMRE NOBEL-DÍJAS REGÉNYE ALAPJÁN

� A Sorstalanság című film 2005-ben készült el, de a megfilmesítést már Kertész Nobel-díja előtt elhatározták.

� A rendező az Oscar-díjra jelölt operatőr, Koltai Lajos volt, aki ebben a filmben debütált rendezőként. Operatőrként Pados Gyula, zeneszerzőként Ennio Morricone vett részt a munkálatokban.

� A film (hazai viszonyok között) rekordköltségvetéssel készült, és igazi látványfilm lett.

o A rendező célja az volt, hogy érzelmekkel telített képek egymásutániságából álljon össze a történet.

� A Sorstalanság megfilmesített változata pozitív és negatív kritikákat egyaránt kapott, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a filmnek nem feladata szolgai módon lemásolni a könyvet – ezt nem is tehetné, hiszen a könyv betűkből, szavakból épül fel, a film viszont képekből.


- 117 -

� A film kevés párbeszéddel és kevés elbeszéléssel oldja meg azt a problémát, hogy bemutassa azt a kettősséget, hogy miközben Köves Gyuri átéli az eseményeket, közben el is távolodik tőlük.

� A deportálás és a haláltábor világát Gyuri szemszögéből látja a filmnéző, vagyis úgy, ahogyan egy 14 éves fiú látta és értette/nem értette a holokauszt eseményeit.

� Gyuri látásmódja egy gyereké, aki nincs felkészülve a gonoszságra. Párbeszédek a filmben

� A film életszerű párbeszédei azt sugallják, hogy a tragédiák mindennapossá és egyúttal természetessé váltak a haláltáborban.

o Pl.: két napig feküdni az oszlásnak indult hulla mellett a fejadagja miatt egy „természetes” túlélési stratégia.

� A párbeszédekből így kibontakozik a boldogság szó „tábori” jelentése is: a szenvedés átmeneti hiánya vagy csak enyhülése.

A film vizuális (képi) világa

� A film látványvilágával kapcsolatban az operatőr a szépség megteremtését emelte ki fő célnak, ezt mondta erről Pados Gyula: „A borzalom a szép képeken keresztül kúszik be a filmbe.”

� A regénynek is fontos mondanivalója, hogy az ember még a koncentrációs tábor szörnyűségei között is meglátja a szépet és pillanatokra a boldogságot is.

� A film színes, életteli képekkel indul, majd a színek fokozatosan elszürkülnek, jelezve Gyuri leépülését, végül szinte fekete-fehérré válik a kép.

o Majd a fiú megmenekülésével visszatérnek a színek, de fakóbbak, mint a film elején. A gyermekévek nem folytathatók, minden megváltozott, a haláltábor emléke és következményei jelen lesznek.

A holokauszt témáját feldolgozó más filmek

� Steven Spielberg: Schindler listája � Roberto Benigni: Az élet szép

Ki a Sorstalanság című film rendezője? � Szabó István � Koltai Lajos � Pados Gyula

Helyes válasz: Koltai Lajos Hogyan változnak a film képi világának színei a történet előrehaladtával?

� Egyre élénkebb színek jellemzik a filmet, a kezdeti szürkeárnyalatos képeket fokozatosan egyre színesebb képek váltják fel, a végén kifejezetten harsány színek dominálnak.

� A film színes, életteli képekkel indul, majd a színek fokozatosan elszürkülnek, jelezve Gyuri leépülését, végül a fiú megmenekülésével visszatérnek a színek.


- 118 -

� Fokozatosan elszürkülnek a kezdeti élénk színek, végül a film fekete-fehérben fejeződik be.

Helyes válasz: A film színes, életteli képekkel indul, majd a színek fokozatosan elszürkülnek, jelezve Gyuri leépülését, végül a fiú megmenekülésével visszatérnek a színek.

95. RADNÓTI MIKLÓS ÉLETMŰVÉNEK POÉTIKAI BEMUTATÁSA Élete

� Zsidó polgári családból származó költő, műfordító. � Az 1940-es években többször is munkaszolgálatra hívják, halálát is ez okozza. � 1946-os exhumálásakor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz, ami utolsó verseit

tartalmazza. Pályakép

� A Nyugat harmadik nemzedékének tragikus sorsú lírikusa. � Sorseseményei befolyásolják verseinek értelmezését. � Költészetét az avantgárd – expresszionista – újklasszicista verseszmény jellemzi. � Az 1. pályaszakasz verseire jellemző:

o Antikizáló idill, bukolikus motívumvilág. o Erotika, szerepjáték. o Ódai, elégikus jelleg. o Expresszionisztikus versnyelv. o Kötetlen ritmus, rímtelenség.

� A 2. pályaszakasz o Kassák hatására megismerkedik a primitív művészet avantgárd kultuszával.

� Elkomorult történelmi horizont érzékelése. � Fenyegetettség tudata. � Lehetséges magatartások keresése pl.: Mint a bika, Kortárs útlevelére.

o Felerősödnek keresztény motívumok. o Klasszikus ókori műfajok használata (elégia, himnusz, dal). Pl. Járkálj csak,

halálraítélt o Innentől kezdve költészetének meghatározója a halálközelség és a sorsvállalás.

� Újklasszicista poétika o A verseket formafegyelem, arányosság jellemzi, költői látásmódját az antik

hagyományok (görög ill. római irodalom) határozzák meg. o Meghatározó műfaja az ecloga.

� A görög irodalomban: pásztorokról szóló életképek összességét, idillt (= életkép) jelentett.

� A latin irodalomban Vergilius honosította meg, bukolikus versekből állította össze Eclogae (lat. „szemelvények”) című szemelvénygyűjteményét. Innen kapta a nevét a műfaj.


- 119 -

� Radnóti eklogái: o Vergilius hatása érezhető rajtuk. o Radnóti eklogáit klasszikus latin szövegekre való rájátszás jellemzi. o Főként háborús idillek: emberi méltóság – barbárság szembeállítása.

Jelentősebb kötetei

� 1930 Pogány köszöntő � 1931 Újmódi pásztorok éneke � 1935 Újhold � 1936 Járkálj csak, halálraítélt! � 1938 Meredek út � 1946 Tajtékos ég (posztumusz)

A Nyugat melyik nemzedékéhez tartozott Radnóti? � Az elsőhöz. � A másodikhoz. � A harmadikhoz.

Helyes válasz: A harmadikhoz. Radnóti pályájának melyik szakaszában mutatható ki az avantgárd hatása?

� Az első pályaszakaszban. � A második pályaszakaszban. � Az újklasszicista korszakában.

Helyes válasz: A második pályaszakaszban.

96. SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA (1597) Források

� A családi viszály miatt egymástól elszakított szerelmesek története gyakori témája a világirodalomnak.

� Ovidius: Átváltozások; Dante: Isteni színjáték, Matteo Bandello: Romeo és Giulietta. Szerkezet

� Shakespeare nem tagolta felvonásokra. � Tömör cselekményidő: vasárnap reggeltől csütörtök hajnalig tart. � A helyszín egy szín kivételével (Rómeó száműzetése Mantovába) Verona.


- 120 -

A dráma Shakespeare-nél

� Az emberi világ hierarchikus, mindenkinek kijelölt helye van a család és a társadalom egyaránt.

� A dráma abból bontakozik ki, hogy egy ember (itt Rómeó és Júlia) autonóm egyénisége tudatában nem elégszik meg a rendben kijelölt helyével. (Reneszánsz értékrend megjelenése.)

� A Rómeó és Júliában ez a „meg nem elégedés” az individuális szerelem-felfogás képében jelenik meg (reneszánsz szerelemfelfogás).

A két család viszonya

� Előhang (prológus): ősi ellentét, gyűlölködés a két család között, melynek valódi okát nem tudjuk.

� Montague és Capulet valójában békét akar (Tybalt tartja életben a viszályt). Családon belüli viszonyok

� Capulet és Capuletné a korabeli szokásnak megfelelően dajkára bízta lányuk nevelését.

� Capulet szereti, félti lányát; először húzódozik Páris ajánlatától. � Júlia keveset beszél, feltétel nélkül engedelmeskedik szüleinek. � A dajka rajong Júliáért, a „bizalmasa”, a legjobbat akarja neki.

Rómeó jelleme

� A darab kezdetén viszonzatlan szerelmet táplál Róza iránt, hangulata melankolikus. � Elsősorban szenvedélye által mozgatott karakter, „kamasz”.

A drámai szituáció kibontakozása

� Rómeó és Júlia párbeszéde: Shakespeare-i szonett. Benne égi és földi szerelem összekapcsolódása.

� Mindketten megtudják, kit szerettek meg (az ellenséges család tagját). � A feltámadó szerelem átalakítja emberi kapcsolataikat, viszonyaikat.

A tragédia kibontakozása és beteljesülése

� Júlia megissza a mérget, tetszhalott lesz. � János barát nem tudja eljuttatni Lőrinc levelét Rómeóhoz, Boldizsár elviszi Júlia

halálhírét. � Rómeó mérget vásárol, visszatér Veronába, a kriptához. � Rómeó kiissza a mérget, meghal; Júlia felébred, és leszúrja magát. � Rómeó és Júlia jelleme nem változik meg a dráma során, csak viszonyaik.

Mi határozza meg Rómeó tetteit, viselkedését a mű során? � Hideg racionalitás jellemzi, mindig észérvek alapján cselekszik.


- 121 -

� Nincs önálló akarata, csak a családja által meghozott döntéséket hajtja végre, a család által kijelölt utat járja.

� Elsősorban érzelmei, szenvedélye határozza meg tetteit. Helyes válasz: Elsősorban érzelmei, szenvedélye határozza meg tetteit. Mi okozza drámai helyzeteket Shakespeare drámáiban?

� A szereplők közötti jelentős vagyoni különbségek. � A középkor szigorúan hierarchikus rendje elleni reneszánsz lázadás. � A reformáció terjedése miatt megerősödő vallási ellentétek.

Helyes válasz: A középkor szigorúan hierarchikus rendje elleni reneszánsz lázadás.

97. SPIRÓ GYÖRGY: KOCCANÁS Alapszituáció

� Egy nagy budapesti kereszteződésben tömeges karambol miatt hatalmas dugó van, hosszú órákra leáll a forgalom.

� Ebből az alaphelyzetből bomlik ki a magyar társadalmi valóság bemutatása – komikus formában.

Műfaja: komédia („Hungarikum” két részben) Szereplők

� A forgalmi dugó társadalmi keresztmetszetet ad, a résztvevők a társadalom minden rétegéből valók.

� A több órás várakozás közös helyzetbe hozza a szereplőket, akik egy-egy társadalmi típust jelenítenek meg:

� Jelen vannak a vállalkozó, a bűnözők, a tüntetők, külföldön született, hazalátogató magyar turisták, kisgyerekes kismamák, nyugdíjasok, hajléktalanok stb.

� A jellem- és helyzetkomikum által Spiró drámája a rossz életminőséget, a színvonaltalanságot, a nyerészkedést figurázza ki.

Cselekmény

� Nincs hagyományos értelemben vett cselekménye a darabnak. � Egy életképsorozatot látunk, amelyben az egy helyszínen összezsúfolódó emberek

ráébrednek a kényszerű megállás idején, hogy rosszul érzik magukat az életben. � Megoldás nincs, a közlekedési káosz elmúltával minden marad a régiben.


- 122 -

Dramaturgia

� A komédia műfajának azt a lehetőségét használja ki Spiró, hogy felnagyítja az eseményt, eltúlozza a jeleneteket, nevetséges mértékben felszaporítja a szereplők számát, ezzel abszurd hatást ér el.

� A közlekedési dugó úgy működik, mint egy kísérleti szituáció: a kereszteződésben összezárt emberek elkezdik megmutatni jellemüket, kibomlik életstratégiájuk.

o Amit lát a színháznéző (illetve a dráma olvasója) az egyszerre mulatságos és visszataszító.

Mi a Koccanás című mű műfaja? � tragédia � komédia � regény

Helyes válasz: komédia Melyik megállapítás nem igaz a Koccanás szereplői körére?

� A szereplők a társadalom minden rétegét megjelenítik. � Számuk meglepően, nevetségesen magas, ez is a dramaturgia egyik eszköze. � Fejlődni akaró és fejlődni képes karakterek, akik a váratlanul kialakult

szituációban közösen találnak megoldást közös problémáikra. Helyes válasz: Fejlődni akaró és fejlődni képes karakterek, akik a váratlanul kialakult szituációban közösen találnak megoldást közös problémáikra.

98. LÁTOMÁSOS JELLEG VÖRÖSMARTY KÖLTÉSZETÉBEN Látomásos költészet

� Látomás = vízió: olyan képzeleti kép, amely a valóságon túllépve szabad és váratlan kapcsolódásokat létesít egymással össze nem függő jelenségek között.

� Jellemzői: o Jellemző hangneme a pátosz. o Gyakoriak a bibliai és mitologikus képek. o Álomhoz hasonló logika. o Felfokozott érzelmi töltet jellemzi.

Szempontok a Gutenberg-albumba című vers elemző bemutatásához

� Alkalmi vers, Gutenberg tiszteletére kiadott albumba írta. � Műfajilag epigramma, de tartalmilag inkább óda. � Az egész vers egyetlen nagy körmondat.


- 123 -

� Mellékmondatok halmozása jellemzi. (Természeti jelenségek, napszakok, tipikus jellemek leírása.)

� Utópisztikus zárás. Pozitív jövőképet vizionál, az egész vers ezt készíti elő. Szempontok az Előszó című vers elemző bemutatásához

� Minden kudarc ősoka az elhibázott teremtés. � Beszélő: ember kozmikus árvasága, nemzete pusztulásra ítélt, történelem céltalan � A cím magyarázata: egy korábban keletkezett alkotás elé írta. � Műfaja elégia. � Profetikus versbeszéd (látomásosság), bibliai motívumok használatával. � Megjelenik benne nemzet-halál (világosi fegyverletétel) motívuma.

o Az emberiség léthelyzete eleve tragikus, nincs kiút. � Idő- és értékszembesítés. Régebbi múlt reményei a közelebbi múlt katasztrófájában

pusztulnak el (földi menny látomását a ”vész” látomása követi). o A sok költeményből ismert tél – hó toposz használata.

� Ironikus jövőkép: visszatér a tavaszba, de tagadja az újjászületést.

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz Vörösmarty látomásos költészetére?

� Rezignált, érzelmi túlfűtöttségtől mentes hangnem jellemzi. � Jellemző hangneme a pátosz. � Gyakran alkalmaz bibliai és mitologikus képeket.

Helyes válasz: Rezignált, érzelmi túlfűtöttségtől mentes hangnem jellemzi. Mi az Előszó című vers műfaja?

� óda � elégia � dal

Helyes válasz: elégia

99. ZÁVADA PÁL: A FÉNYKÉPÉSZ UTÓKORA I. Závada Pál

� 1954-ben született Tótkomlóson. � Szociográfus, író, szerkesztő. � Legismertebb munkái:

o Jadviga párnája, Budapest, 1997; regény o Milota, Budapest, 2002; regény o A fényképész utókora, Budapest, 2004; regény


- 124 -

A regényről

� Závada harmadik regénye nagyrészt ugyanabban a délkelet-magyarországi, főleg szlovákok lakta faluban játszódik, ahol az előző kettő, A Jadviga párnája és a Milota.

� A mostani címszereplő Buchbinder Miklós, a falu fényképésze, akit zsidó származása miatt 1944-ben deportálnak, haláltáborban hal meg családjával együtt. Az ő utókoráról szól ez a regény.

� Ő már nincs jelen, de készít egy fényképet 1942-ben, amelyen e regény fontos figurái találhatók. Ez a fénykép elkallódik, majd főhősünkhöz, Koren Ádámhoz kerül vissza.

� Ádám a fényképen is szereplő két tót asszony unokája, az ő élettörténetével érkezünk el a mához.

� A regény térszerkezete túllép a hagyományos kisváros–nagyvilág ellentéten, mégis Tótkomlós a világ közepe, ahol a tér- és idővektorok keresztezik egymást.

� A Buchbinder készítette felvétel mind a teret, mind az időt strukturálja. � Egy „piaci csoportkép, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén”, mely csak

az értő szemével nézve látszik egységesnek, hiszen szereplői csak akkor és ott, egy pillanatra voltak együtt.

� Ez a kép a bűnbeesés előtti pillanatot ábrázolja, a fotó ennek az elveszett édennek az emléke lesz.

A fényképész utókora

� A regény 12 fejezete három szálon fut. � A tartalomjegyzékben képileg összetartó számok is érzékeltetik, hogy végül minden

összekapcsolódik. Három nemzedék sorsát követhetjük nyomon. � A tartalomjegyzék azt jelzi, hogy az 1., a 4., a 7., és a 10. fejezet tartalmazza az első

történetszálat (Holtak, rabok, miniszterek), a 2., 5., és 8. fejezet a második történetszálat (Nótafák és biciklisták), a 3., 6., 9. és 11. fejezet pedig a harmadik történetszálat (Érzelmek és iskolák).

� Az első történet 1942 és 1956 közt zajlik. o 1942 nyarán Dohányos László, segédje, Adler Jenő és csapatuk éppen a mi "tót

óriásfalunkba" jönnek falukutatni, itt ismerkednek meg Kaiser doktorral, Buchbinderrel és Duszával is.

o 1944-ben az akkor még parasztpárti, később kriptokommunista Dohányos miniszter lesz, és az marad 56-ig, az igazi kommunistává váló Duszát Rákosi prágai nagykövetévé nevezik ki.

o A deportált zsidó Buchbinderék odavesznek, Kaiser hazatér, egy másik helyen, Kiskunhalason lesz orvos, és segít, akin tud.

o Adler Jenci ’56 után börtönbe kerül, kislánya, Viola pedig sokat tartózkodik Dohányosék házában az ’56 utáni években.

� A második történet a 60-as, 70-es években játszódik, előbb a faluban, majd később Pesten.

o Koren Ádám diákéveit követjük. o Apját lebörtöntöltelékezik, aztán nem mehet Csillebércre, mert a téesz

párttitkárának fia megy helyette, később pesti repülőegyetemekre jár a 70-es évek végén.

� A harmadik történet ott kezdődik, hogy Koren Ádám elindul első nyugati útjára inter-rail igazolvánnyal.


- 125 -

o A vonaton összetalálkozik egy társasággal, melynek tagjai későbbi életét meghatározzák.

� A három szál, a három történet a végén összeér, a 12. fejezetben, melyben Ádám próbálja rendezni a viszonyát gyerekkori szerelmével, Nyemcsók Évivel, diákkori szeretőjével, Eszterrel, és titkos nagy szerelmével, Violával.

� A regény utolsó jelenete Arnoux-né és Frédéric találkozását emeli át a Flaubert-műből. Ám az Érzelmek iskolája legutolsó jelenetének itt nincs párhuzama – hiányzik az a barát, akivel le lehetne folytatni az utolsó nagy beszélgetést.

Mikor játszódik A fényképész utókora első cselekményszálának története? � A második világháború kitörését megelőző években. � Az 1940-es és 50-es években. � Az 1960-as években.

Helyes válasz: Az 1940-es és 50-es években. A fényképész utókora számos ponton támaszkodik egy francia irodalmi alkotásra. Melyik ez a mű?

� Stendhal: Vörös és fekete � Flaubert: Érzelmek iskolája � Voltaire: Candide

100. ZÁVADA PÁL: A FÉNYKÉPÉSZ UTÓKORA II. Závada Pál – ismétlés

� 1954-ben született Tótkomlóson. � Szociográfus, író, szerkesztő. � Legismertebb munkái:

o Jadviga párnája, Budapest, 1997; regény o Milota, Budapest, 2002; regény o A fényképész utókora, Budapest, 2004; regény

Tárgyak – jelentések

� A finom cselekményszövést ügyesen bújtatott visszatérő cselekményelemek árnyalják. � A szereplők gyakran utaznak különböző járművekkel, és ezeknek a járműveknek a

megnevezése körülhatárolja az elbeszélt ötven évet (hátasló, marhavagon, fekete Csajka, pótkocsis motorbicikli, Škoda és Lada, Orient-express inter-rail, Citroën, Mercedes).

� Visszatérő elem a repülőút (erre épül Dohányos moszkvai álma, szóba kerül, mikor a kisúttörők kérdezgetik Dusza bácsit, és a legvadabb, mikor 56-ban a "hős" Dusza János repülővel menekül Pestről Kiskunhalasra).


- 126 -

� A legfontosabb kellékek ebben a regényben: egy fénykép, egy szemüveg(szár) és egy műterem. A három dolog összetartozik, és mintegy összefogja ezt az ötven évet.

Závada regénye: rájátszás Flaubert Érzelmek iskolája című regényére

� Az utalások finom hálója át- meg átszövi a regényszöveget. � A fényképet a narráció szerint Ádám mindig magánál hordja, a szemüvegszárral

együtt, egy Flaubert-regény lapjai közt. � Kedvenc regényét már a párizsi vonatútra magával vitte, ott fürkészik egymást

Violával, ki mit olvas, de a szöveg ekkor nem árulja el. � Viola legutolsó, 1992-es látogatásakor hozza szóba Ádám a könyvet, Viola bevallja,

hogy rögtön azután elolvasta, ahogy Ádámnál meglátta, és ekkor vallja be azt is, hogy tudja, végül is szerették egymást.

� A regényszöveg itt utal egyértelműen az Érzelmek iskolája című Flaubert regényre. Viola utolsó, későn megtörtént látogatása egyértelmű rájátszás Arnoux-né utolsó látogatására Frédéric Moreau-nál.

� Mindkét esetben 17 év telik el az első és az utolsó találkozás közt. � Ahogy Eszter figurája Rosanette-ére, Évi figurája Louise-ére játszik rá. � És nyilvánvalóan Koren Ádám sorsa Frédéric Moreau-éra, Enying András és felesége,

Viola sorsa pedig az Arnoux-házaspár sorsára emlékezik. � A nagy megismerkedés ottani hajóútjából itt vonatút lesz, a lóverseny-jelenetből

színházi jelenet, az 1848-as párizsi forradalomra itt az 1989-es rendszerváltás rímel, és hőseink mellett ott is, itt is elmennek az események, Ádám ugyanúgy eltéved az életben, mint Frédéric.

Milyen tárgyak kapnak megkülönböztetett figyelmet a műben? � Az íróeszközök. � A közlekedési eszközök. � A hírközlési eszközök.

Helyes válasz: A közlekedési eszközök. Az Érzelmek iskolája melyik szereplőjének sorsa rokonítható Koren Ádám sorsával?

� Frédéric Moreau � Rosanette � Viola

Helyes válasz: Frédéric Moreau

101. RADNÓTI MIKLÓS LÍRÁJA (VERSELEMZÉSEK) I.

� Zsidó polgári családból származó költő, műfordító. � Az 1940-es években többször is munkaszolgálatra hívják, halálát is ez okozza.


- 127 -

� 1946-os exhumálásakor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz, ami utolsó verseit tartalmazza.

� A Nyugat harmadik nemzedékének tragikus sorsú lírikusa. � Sorseseményei befolyásolják verseinek értelmezését.

Szempontok a Mint a bika című vers elemző bemutatásához

� 1933-ban keletkezett, az Újhold-kötet nyitóverse. � Versnyelve expresszionisztikus, rímtelen. Dinamikus igék használata jellemzi. � Időszembesítő vers, a múltbeli és jelenbeli léthelyzetet veti össze. A jövőre nézve:

sorspróféciát fogalmaz meg. � Az első két versszak egy epikus hasonlat. � A lírai én múltbeli jellemzője az idill, így a fiatal bikát az erő, a szabadság jellemzi. � Az idillt elégikus hangnem váltja fel a bika képében. � Az igék veszélyérzetet, előrevetített harcot és pusztulást jeleznek. � A záró két sor a jövőbeli sorsalakulást a küzdő és elpusztuló bika képének felelteti

meg. � Központi motívumai: veszély, halál, sorsvállalás, példaadás.

Szempontok a Járkálj csak, halálraítélt! című vers elemző bemutatásához

� A versforma klasszicizálódás jegyeit mutatja. � A témát az általános emberi sors felől közelíti meg. � Siralomházi hangulat: ítélethirdetés megtörtént, csak a halál időpontja bizonytalan. � Párhuzam: Babits Cigány a siralomházban című művével. � A vers megszólítottja az emberiség, de lehet önmegszólítás is. � A félelem kivetül a tájra, fenyegető környezet alakul ki. � A beszélő egyedül a tiszta erkölcsiséget tartja követhető magatartásnak

Melyik Radnóti kötetben jelent meg a Mint a bika című vers? � Újhold � Meredek út � Tajtékos ég

Helyes válasz: Újhold Melyik verssel állítható tartalmi párhuzamba a Járkálj csak, halálraítélt! című alkotás?

� József Attila: Levegőt! � Babits Mihály: Cigány a siralomházban � Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán

Helyes válasz: Babits Mihály: Cigány a siralomházban


- 128 -

102. RADNÓTI MIKLÓS LÍRÁJA (VERSELEMZÉSEK) II.

� Zsidó polgári családból származó költő, műfordító. � Az 1940-es években többször is munkaszolgálatra hívják, halálát is ez okozza. � 1946-os exhumálásakor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz, ami utolsó verseit

tartalmazza. � A Nyugat harmadik nemzedékének tragikus sorsú lírikusa. � Sorseseményei befolyásolják verseinek értelmezését.

Szempontok a Razglednicák című vers elemző bemutatásához

� A cím szerb nyelven képeslapot jelent. � Műfaja: rövid, néhány soros, életképszerű helyzetjelenést jelöl. � Az 1. képeslap:

o Hangsúlyos szerepet kap benne a remény. � Első rész: a háború káosza, pusztulástól való rettegés. � Második rész: megjelenik a lírai személyesség és a belső világ.

o Külső környezet (táj): a káosz, halál, megjelenése. o A belső reflexió, a szeretett nő felidézése, a rend és az élet szimbóluma.

� A 3. képeslap: o Fizikai meggyötörtség összekapcsolva a biológiai reakcióval. o A vér (expresszionista motívum) a fizikai elviselhetetlenséget jelöli. o Az eddigi személytelen tapasztalásokat belső sorssá és látomássá lényegíti át.

Szempontok az A la recherche című vers elemző bemutatásához

� Proust híres regényciklusát idézi, prousti elbeszélő emlékezésében jelen és múlt összeolvadását akarja megtapasztalni, megvalósítani.

� Radnóti elbeszélője emlékezésével szintén a múltat idézi: idő- és értékszembesítő vers.

� A zárlatban a beszélő a túlélő és az örökké emlékező szerepéből szólal meg.

Radnóti melyik kötete jelent meg halála után? � Újmódi pásztorok éneke � Járkálj csak, halálraítélt! � Tajtékos ég

Helyes válasz: Tajtékos ég Mit jelent szerb nyelven a Razglednica kifejezés?

� háború � képeslap � festmény

Helyes válasz: képeslap


- 129 -

103. RADNÓTI MIKLÓS EKLOGÁI

� Az Első ecloga 1938-ban, Vergilius IX. eclogájának fordítása után keletkezik, és a Tajtékos ég (1946) című kötetében jelenik meg, további hét eklogával együtt.

� Az utolsót 1944-ben írja meg. A Hatodik ecloga egy része elveszett, de a kutatók a Töredék (Oly korban éltem én...) című versében vélik megtalálni. De az is lehet, hogy elkallódott.

� Radnóti számára az ecloga nem jelentett új szöveg megformálást, inkább a klasszikus latin szövegekre való rájátszást.

� A Radnóti-eclogák líraeszményükben a Jónás könyvét író kései Babits poétikájához állnak közel.

� Sokan az életmű csúcsának tekintik az eclogákat, ugyanakkor a Tajtékos ég című kötete, több más, kiemelkedő verset is tartalmaz (Tétova óda, A la recherce..., Erőltetett menet, Razglednicák).

� A klasszikus ekloga egy pásztoridilli műfaj. Radnóti költeményei eltérnek a műfaj sajátosságaitól, bennük a történelmi helyzetnek megfelelően az erőszak elleni tiltakozás és a munkatáborok világa jelenik meg.

Szempontok az Első ecloga elemző bemutatásához

� Kiindulópont Vergilius: Georgica � Klasszikus vergiliusi jegyek:

o Párbeszédes forma o Hexameteres verselés

� Verskezdet: bukolikus tavaszi idill, de felrémlik a félelmetes közeljövő képe. � Központi motívuma: a tölgy-hasonlat. A tölgy tudja, hogy kivágják, de addig is új

levelet hoz. o Ebben erkölcsi parancs fogalmazódik meg: a halálraítéltség tudatában is meg

kell szólalni. Szempontok a Hetedik ecloga elemző bemutatásához

� Ez a bori lágerben írt első költeménye. � Hexameteres, rímtelen költemény. � Belső dialógus, vagy képzeletbeli beszélgetés a kedvessel – „monológ levél”. � Költői hitvallást fogalmaz meg arról, hogy minden körülmények között írni kell:

„Ékezetek nélkül, csak sort, sor alá tapogatva, úgy írom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként, araszolgatván a papíron”.

Mi az első Ekloga központi motívuma? � A hármas út motívum. � A kígyó-hasonlat. � A tölgyfa-hasonlat.

Helyes válasz: A tölgyfa-hasonlat.


- 130 -

A felsoroltak közül mi nem tekinthető a klasszikus vergiliusi ekloga jellemzőjének?

� párbeszédes forma � hexameteres verselés � ellentétpárok gyakori alkalmazása

Helyes válasz: ellentétpárok gyakori alkalmazása

104. ARANY JÁNOS ELBESZÉLŐ KÖLTÉSZETE I. Arany elbeszélő költészete

� Arany erősen lírai alkatú költő volt, mégis epikusként indult, és annak is hitte magát. � Első két verses epikai alkotása: Az elveszett alkotmány és a Toldi egész életművében

meghatározó. � A verses epikához való ragaszkodása korszerűtlen volt, mivel már Európa szerte

regényben írták a történeteket. � Későbbi epikus művei:

o Toldi estéje (1847-1848) o Toldi szerelme (1879) o Keveháza (1852) o Bolond Istók (1850-1873) o A nagyidai cigányok (1851) o Buda halála (1863)

Toldi

� A Kisfaludy Társaság pályázatára készült 1846-ban. Ezzel a művel Arany egyöntetű elismeréssel nyerte meg a pályázatot. Ekkor vívta ki Petőfi barátságát is.

� A műben fellelhető az irodalmi népiesség, akár Petőfinél. o Céljuk, hogy a köznép is olvassa műveiket. o Nem az egész életművük népies.

� Szerkezete: o Az arányosság, a szimmetria elve érvényesül benne. o A tizenkét énekből hat játszódik Nagyfaluban és hat ének Budán, illetve

környékén. � Műfaja: Elbeszélő költemény (verses formában írott epikus mű � Nyelvhasználatát természetesség, gördülékenység és népies elemek alkalmazása

jellemzi. � Forrásszövege: Ilosvai Selymes Péter Toldija (1574) - Mottó minden ének elé.

További források: o Arany János apja meséi Toldi Miklósról. o Nagyszalonta környéki népmesék. (A környék egykor a Toldi-család birtoka

volt.)


- 131 -

� A Toldi világa egy eszményi világ, amelyben a lehetetlennek tűnő vágyak is beteljesülhetnek.

� Toldi karaktere: o Miklós alakja a népmesei hősökre emlékeztet, a szolgasorban élő fiatal legény

vitézzé válását követhetjük nyomon. o Miklós nemcsak eszményi népi hős, a nemzeti jellem példája, hanem a nemzeti

egység megtestesítője: nemes is, jobbágy is, olyan földbirtokos arisztokrata, aki a királyi udvarban lebzselő bátyja elnyomása következtében parasztként él és dolgozik.

o Miklós próbái: � Fizikai megpróbáltatások: rúd, malomkő, farkasok, bika, cseh vitéz. � Lelki megpróbáltatások: parasztnak nevezik, pofon, túzok gyilkosként

üldözik, elválás anyjától, májat vetnek elé. � A Toldi történelmi háttere:

o Nagy Lajos király uralkodása idején játszódik. o Híresek Lajos nápolyi hadjáratai. o Toldi Miklós valós személy, zsoldosvezér az 1320-as években.

Mi a Toldi műfaja? � ballada � elbeszélő költemény � dráma

Helyes válasz: elbeszélő költemény Melyik irodalmi művet tekintjük a Toldi forrásának?

� Petőfi Sándor: Az elveszett alkotmány � Ilosvai Selymes Péter: Toldi Miklós históriája � Móricz Zsigmond: Rokonok

Helyes válasz: Ilosvai Selymes Péter: Toldi Miklós históriája

105. ARANY JÁNOS ELBESZÉLŐ KÖLTÉSZETE II. Toldi estéje (1847-1848)

� A Toldi és a Toldi estéje viszonyát inkább a különbségek, mint a hasonlóságok jellemzik.

� Visszatérés a Toldi előtti elégikus hangnemhez. � Líraiság fölerősödése tapasztalható, ugyanakkor szegényesebb cselekmény. � Verselése: felező tizenkettes szimultán trochaikus lejtéssel = Toldi-vers. � Összetettebb világkép jellemzi, ezért Toldi alakja is összetettebbé válik.


- 132 -

o A fiatal Toldi: egyszerű személyiség. Jellemző vonásai: megbántottság (méltatlan helyzete miatt), ragaszkodás (édesanyjához), hirtelen indulat, fizikai erő, hazaszeretet, tisztelet a király iránt.

o Az öreg Toldi: összetett személyiség, lelke mélyén feloldhatatlan konfliktusokkal. Hosszú hallgatások, befelé forduló személyiség jellemzi.

� A lepusztult Toldi-ház képe elégikus atmoszférát teremt. � Előtörténet: három évvel a cselekmény kezdete előtt Lajos király elküldte Toldit az

udvarból, mert az bírálta a király új, olaszos szokásait. � Megváltozott a világ, és Toldi eszményeinek már nincs hely benne. Ez elégikus-

tragikus hangnemet eredményez. � Toldi a sírok között térdel és imádkozik: tisztában van vele, hogy életének eszményeit

meghaladta az idő. Feleslegesnek érzi magát, halálra vágyik. � Helyszín: nagyfalu – Buda – nagyfalu. � Évszak- és napszak-toposzok alkalmazása jellemzi - lelkiállapot megjelenítése. � Toldi és Bence párosának párhuzama: Don Quijote és Sancho Panza (fegyverhordozó)

- kineveti őket mindenki Budára való bevonulásukkor. � Toldit az apródokkal való találkozás ráébreszti, hogy eszményei (vitézség, erő)

elvesztek. Megszégyenült, kiábrándult embertípus, akivel együtt a múlt nagysága tűnik el.(Lajos király kegyelme lényegileg nem változtat ezen.)

Tegye időrendi sorrendbe a Toldi-trilógia részeit megjelenésük éve szerint. Kezdje a legkorábbival.

� Toldi – Toldi szerelme – Toldi estéje � Toldi – Toldi estéje – Toldi szerelme � Toldi estéje – Toldi – Toldi szerelme

Helyes válasz: Toldi – Toldi estéje – Toldi szerelme Melyik magyar királlyal azonos a Toldi Lajos királya?

� I. (Nagy) Lajos � II. Lajos � XIV. Lajos

Helyes válasz: I. (Nagy) Lajos

106. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN I. Élete

� A francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, Voltaire nagy ellenfele a svájci származású, francia nyelven alkotó Rousseau.

� Genfben született kispolgári családban. Apja szegény órásmester volt. Nem járt iskolába, apja tanította meg írni és olvasni. Nem volt tanult foglalkozása.

� 1742-ben Párizsba ment, s barátságot kötött a későbbi enciklopédistákkal.


- 133 -

� A nagy fordulat éve 1749 volt számára. Hazatérve villámcsapásként látta meg hivatását, ennek következtében írta meg első Értekezését, mely arra a kérdésre kereste a választ, vajon használt-e a tudományok és a művészetek fejlődése az emberi erkölcsöknek. 1750-ben jelent meg.

� Az ezt követő alig több mint tíz esztendőben alkotta meg legjelentősebb műveit. Írói, filozófusi pályája tehát meglehetősen rövid volt.

� Emile című regénye 1762-ben jelent meg. Két héttel később a párizsi parlament a könyvet elítélte, szerzője ellen elfogató parancsot adott ki. Emiatt menekülnie kellett, csak 1770-ben térhetett vissza Párizsba.

� Élete utolsó másfél évtizedében már csupán önmaga felé fordult, önéletrajzi írásain dolgozott. Ezek tulajdonképpeni védőiratok, melyekben önmagát akarta megmutatni a maga igazságában.

� 1778 májusában megszabadult Párizstól és a szegénységtől. Egy régi tisztelője birtokára hívta, ahol pár derűs hetet tölthetett. Július 2-án halt meg.

� Művei szoros egységet alkotnak: az egyik mű igazolja és magyarázza a másikat, kölcsönösen kiegészítik egymást.

Értekezés a tudományokról és a művészetekről (1750)

� A mű tagadó választ ad a dijoni akadémia kérdésére, ami arra vonatkozik, hogy a tudományok, ill. a művészetek fejlődése javította-e az emberi erkölcsöket.

� Szerinte a kultúra, a civilizáció egyenesen megrontotta az erkölcsöket, vissza kell tehát térni az ősi, természetes és még romlatlan állapotokhoz.

� Az ember természeténél fogva jó, alkalmas minden szépre és jóra, csak a megromlott társadalom és annak intézményei teszik rosszá az embereket.

Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól (1755)

� Az előbbihez hasonló pályázatra készült a második, az elsőnél igényesebb, annak megállapításait továbbfejlesztő tanulmányként.

� E művében a természeti emberről, a civilizáció előtti közösség emberének állapotáról elmélkedik.

� A természeti állapotban minden ember egyenlő és szabad. � Rousseau észrevette, hogy ennek az ősi és idealizált állapotnak a megszűnése

összefüggött a termelés fejlődésével. � Az emberek mindaddig szabadon és boldogan éltek, míg egy ember csupán önmaga

szükségletéről volt képes gondoskodni. � Mihelyt azonban felfedezték, hogy hasznos dolog több embernek elegendő készlettel

rendelkezni, eltűnt az egyenlőség, megjelent a magántulajdon, szükségessé vált a munka.

� Az egyenlőtlenség megjelenése okának a magántulajdon megjelenését tartotta. � Szeme előtt az egyenlőtlenség legmagasabb foka, az önkényuralom lebegett, ahol

újból egyenlő lesz minden ember, mert a zsarnokságban valamennyien a semmivel lesznek egyenlővé.


- 134 -

Milyen nyelven írta műveit a svájci származású Rousseau? � német � francia � olasz

Helyes válasz: francia Mit tart a egyenlőtlenség okának az Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól című művében?

� Az állam kialakulását. � A magántulajdon megjelenését. � A háborúkat.

Helyes válasz: A magántulajdon megjelenését.

107. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN II. Élete – ismétlés

� A francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, Voltaire nagy ellenfele a svájci származású, franciául író Rousseau.

� 1742-ben Párizsba ment, s barátságot kötött a későbbi enciklopédistákkal. � A nagy fordulat éve 1749 volt számára. Hazatérve villámcsapásként látta meg

hivatását, ennek következtében írta meg első Értekezését, mely arra a kérdésre kereste a választ, vajon használt-e a tudományok és a művészetek fejlődése az emberi erkölcsöknek. 1750-ben jelent meg.



Társadalmi szerződés (1762)

� A társadalmi berendezkedéssel, az államhatalom mibenlétével foglalkozik a Társadalmi szerződés című mű.

� Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan nyerheti vissza az ember régi szabadságát a fejlett társadalomban.

� A természethez való visszatérés a civilizált világban szerinte a népfelség elvét jelenti. � Abból indult ki, hogy a uralkodó hatalmát a néptől nyeri. A társadalmi rend tehát

gyakorlatilag egy szerződés, egy sajátos megállapodás eredménye. � Ezért a nép korlátozhatja vagy akár meg is vonhatja az uralkodói hatalmat. � Ha a szerződés a nép számára előnytelenné válik, fel kell bontani a szerződést, s újat

kell kötni.


- 135 -

Emile vagy a nevelésről (1762)

� Pedagógiai regénye szorosan kapcsolódik tanulmányaiban leszögezett alapelveihez. � Az ember születésétől fogva jó, káros tulajdonságokat, bűnös vonásokat a megromlott

társadalom plántál lelkébe. Ezért a gyermekeket távol kell tartani a civilizáció rontó hatásaitól.

� Rousseau a gyermekek, pontosabban a fiúk nevelésében fontosnak tekinti az aktivitást: a kíváncsi érdeklődéssel, önálló tevékenységgel való ismeretszerzést.

� Pedagógiájának alapelve, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, ezért engedni kell, hogy élhesse gyermekkorát, lehessen gyermekként is boldog.

� Eszerint az egyéniség szabad kibontakozása teheti egészségessé a testet, az érzelmeket, nem az ismeretek nagymérvű halmozása.

Melyik politikai-filozófiai elv jelenik meg a Társadalmi szerződés című Rousseau műben?

� A demokratikus kormányzás elve. � A vagyontól függetlenül egyenlő választójog elve. � A népfelség elve.

Helyes válasz: A népfelség elve. Az alábbiak közül melyik megállapítás ellentétes az Emile vagy a nevelésről című regény mondanivalójával?

� Az emberek születésüktől fogva jók, káros tulajdonságokat a társadalom nevel beléjük.

� A gyermekeket minél fiatalabb kortól úgy kell nevelni, hogy megismerhessék a civilizáció hatásait, vívmányait.

� A gyermekek nem kicsinyített felnőttek, ezért engedni kell, hogy szabadon élhessék gyermekkorukat.

Helyes válasz: A gyermekeket minél fiatalabb kortól úgy kell nevelni, hogy megismerhessék a civilizáció hatásait, vívmányait.

108. ROUSSEAU GONDOLATAI MŰVEI TÜKRÉBEN III. Élete – ismétlés

� A francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, Voltaire nagy ellenfele a svájci származású, franciául író Rousseau.

� 1742-ben Párizsba ment, s barátságot kötött a későbbi enciklopédistákkal. � A nagy fordulat éve 1749 volt számára. Hazatérve villámcsapásként látta meg

hivatását, ennek következtében írta meg első Értekezését, mely arra a kérdésre kereste a választ, vajon használt-e a tudományok és a művészetek fejlődése az emberi erkölcsöknek. 1750-ben jelent meg.


- 136 -



Júlia vagy az Új Héloise (1761)

� A század legnagyobb könyvsikere volt. � A cím egy közismert középkori szerelemre utal, amelyben a két fiatal boldogságát

megakadályozták, házasságukat lehetetlenné tették a körülmények és ellenségeik, lángoló szerelmüket mégis megőrizték.

� Levél formájában megírt regényében a társadalmi előítéletek és vagyoni különbségek teszik lehetetlenné a szerelmi boldogság beteljesülését.

� Júlia szíve a szerelem és a gyermeki szeretet között vergődik. A megoldhatatlan érzelmi zűrzavarnak a halál vet véget.

� Ez a mű tiltakozás az elavult erkölcsök, az érdekházasság ellen, azt hirdeti, mindenkinek joga van a boldogságra, érzelmeinek szabad követésére.

Vallomások

� Ez műve nem egyszerűen önéletrajzi alkotás. � Arra törekedett, hogy cselekedetei mögött teljes mélységében feltárulkozzon

gondolatainak, érzelmeinek igazi valósága. � A művet önkínzó őszinteség hatja át. � Az önleleplezés, akár a legszégyenletesebb titkok szépítés nélküli kiteregetése

magával ragadó és megrendítő olvasmánnyá teszi ezt az öregkori alkotást.

A felsoroltak közül melyik társadalmi szokás ellen emeli fel szavát a Júlia vagy az Új Héloise című regényben?

� A házasság ellen. � Az érdekházasság ellen. � A válás ellen.

Helyes válasz: Az érdekházasság ellen. Tegye megjelenésük éve alapján időrendi sorrendbe a felsorolt Rousseau műveket! Kezdje a legkorábbival!

� Értekezés a tudományokról és a művészetekről – Társadalmi szerződés – Júlia vagy az Új Héloise

� Társadalmi szerződés – Értekezés a tudományokról és a művészetekről – Júlia vagy az Új Héloise

� Értekezés a tudományokról és a művészetekről – Júlia vagy az Új Héloise – Társadalmi szerződés

Helyes válasz: Értekezés a tudományokról és a művészetekről – Társadalmi szerződés – Júlia vagy az Új Héloise


- 137 -

109. A BAROKK ÉS PÁZMÁNY PÉTER I. A barokk

� A XVI. század végétől Európában újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák és a reformáció támadásai következtében megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért (ellenreformáció).

� Ez volt a barokk társadalmi háttere, ami a reneszánszt követő nagy korszak az európai művelődés történetében.

� A barokk kezdetét a tridenti zsinattól, 1542-től számítjuk. � A barokk szerint a lenyűgöző hatás, a csodálkozás felkeltése leginkább külsőségekkel

érhető el. � A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, az újszerű költői képek bőségét

valamint a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat. � Különösen kedvelt volt a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatok és az

erős érzelmi tartalmú kifejezések alkalmazása. � A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit. � A barokk évszázadainak felosztása:

o Kezdeti szakaszát (1600-1640) nevezik manierizmusnak (késő reneszánsz, kora barokk), ami a barokk kultúra előrenyomulásának az ideje.

o Második szakasza (1640-1690) a török uralom megszűnésének az ideje, ekkor alakul meg az önálló Erdély.

o Következő szakasza 1740-ig tartott, ez tekinthető a jezsuiták virágkorának. o A barokk utolsó szakasza, a rokokó 1740-től 1772-ig tartott.

Pázmány Péter munkássága

� A magyar irodalom történetében kiemelkedő szerepet töltött be Pázmány Péter (1570-1637), aki egyetemi tanár, tankönyvíró, hitvitázó és papnevelő volt.

� Az irodalomtörténetet elsősorban mint nyelvi alkotó érdekli. � Magyarországon ő az irodalmi barokk legismertebb képviselője. � Jezsuita főpapként és esztergomi érsekként megszervezte az újjászülető katolikus

egyházat és az ugyancsak általa alapított egyetemmel a magyar katolikus kultúrát. � Az ellenreformáció harcos irányítója.

Melyik zsinatot tekintjük a barokk kezdetének? � Az első lateráni zsinatot. � A tridenti zsinatot. � A nikaiai zsinatot.

Helyes válasz: A tridenti zsinatot. A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a barokk irodalomra?

� A barokk irodalom visszatérő jellemzője a virtuóz rímtechnikák alkalmazása. � A barokk irodalmi művek jellemzője a bonyolult, többszörösen összetett mondatok

gyakori alkalmazása.


- 138 -

� A barokk nem teremtett új műfajokat az irodalomban, a reneszánsz idején megismert műfajokat használta tovább.

Helyes válasz: A barokk nem teremtett új műfajokat az irodalomban, a reneszánsz idején megismert műfajokat használta tovább.

110. A BAROKK ÉS PÁZMÁNY PÉTER II. A barokk – ismétlés

� A XVI. század végétől Európában újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák és a reformáció támadásai következtében megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért (ellenreformáció).

� Ez volt a barokk társadalmi háttere, ami a reneszánszt követő nagy korszak az európai művelődés történetében.

� A barokk kezdetét a tridenti zsinattól, 1542-től számítjuk. Pázmány Péter munkásság – folytatás

� Írásműveiben gyakran élt a barokk stílus díszítőelemivel. o Nagyszabású körmondatai grammatikai bonyolultságuk ellenére is mindig

tiszták, áttekinthetőek. o Stílusára jellemzőek az érzékletes, realisztikus képekek és a közmondásszerű

megállapítások. � Irodalmi alkotásait elsősorban a katolikus egyházért való szolgálatnak tekintette,

mégis az egyetemes nemzeti értékek hordozói lettek. � Nagy tekintélyt szerzett magának a protestánsokat támadó vitairataival, amelyekben a

szatíra, a gúny és a humor stíluseszközei gyakran összekapcsolódtak gyanúsítgatásokkal is.

o A gorombaság nem tartozott eszköztárába, miden vitairatában fölényes és magabiztos, messze felette állt ellenfeleinek.

� Első vitairata a Felelet Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairól irt könyvére (1603).

� Saját kora nagyszabású hitvédelmi művét, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt (1613) értékelte a legtöbbre, ennek azonban ma már inkább csak a teológiai-filozófiai jelentősége van.

� Imádságos könyv (1606) című ájtatossági műve korának vallásos igényeit elégítette ki. � Szónoki beszédei közelítik meg legjobban a mai felfogás szerinti szépirodalom

fogalmát. � Élete végén, 1636-ban jelent meg Prédikációk című terjedelmes kötete, mely 101

szentbeszédet tartalmazott. Bennük a magyar élőbeszédet emelte szónoki művészetté. o Prédikációi nem csak írott művek, azokat el is mondta a szószéken, majd

később foglalta írásba.


- 139 -

� A magyar művelődéstörténetben kiemelkedő jelentőségű tett a nagyszombati egyetem megalapítása 1635-ben. Az egyetem, ami az ELTE jogelődjének tekinthető, hosszú ideig viselte a nevét.

Melyik városban alapított egyetemet Pázmány Péter? � Pécs � Buda � Nagyszombat

Helyes válasz: Nagyszombat Melyik műfajban alkotta Pázmány a protestáns tanokat támadó és kifigurázó műveit?

� vitairat � novella � regény

Helyes válasz: vitairat

111. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK I. Dante

� Firenzében született 1265-ben, elszegényedett nemesi család fiaként. � Kilenc évesen látta meg Beatricét, Folco de Portinari akkor kilencéves lányát. A lányt

nem sokkal később feleségül adták egy bankárhoz, aztán pár év múlva meghalt. � A költő Beatrice iránti szerelme egész életére befolyással volt, bár később

megházasodott. � Bekapcsolódott a városi politikai életbe, részt vett a fehér guelfek mozgalmában,

amivel magára vonta a pápa haragját. � Száműzték, majd távollétében halálra ítélték. Soha többé nem térhetett vissza

Firenzébe. � 1321-ben Ravennában halt meg. � Fontosabb művei:

o Szerelmi önéletrajza, első költői műve Az új élet, egy verses prózai regény, melyet Beatricének szentelt.

o A jelentősebbek filozófiai művei: Vendégség, A nép nyelvén való ékesszólásról.

o Legnépszerűbb latinul írt prózai alkotása Az egyeduralom. Az Isteni színjáték (Divina Commedia)

� Az Isteni színjáték keletkezése a XIV. század első harmadára, körülbelül az 1307-1320 közötti időszakra tehető.


- 140 -

� A mű eredeti címe: Komédia, csak az utókor csatolta a címhez az „isteni” jelzőt. A magyar fordítását Babits Mihály készítette.

� Toszkánai nyelvjárásban írta, s ezzel megteremtette az olasz irodalmi nyelvet � A művet a középkor enciklopédiájának is nevezik. Kora tudományos, ismereteinek

lexikális jellegű gyűjteményét foglalja magába. � Ezt a hatalmas ismeretanyagot a költő egyéni élménnyé, egységes világképpé

formálta, szigorúan zárt, logikus művészi kompozícióba építette. � A mű témája a lírai én túlvilági utazása. A főszereplő nagyszabású vízió keretében

járja be a keresztyén vallás túlvilági tartományait, a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot.

� Dante, aki mélyen vallásos ember volt, saját maga és az emberi nem boldogságának lehetőségét keresi e műben.

� Azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktől, hogyan juthat el a Poklon és a Purgatóriumon keresztül az Istenhez az égi Paradicsomba.

� Különböző műnemek sajátosságai egyesülnek a műben. Az Isteni színjáték epikus keretbe foglalt filozófiai költemény, amiben (sok párbeszéd, vita formájában) fontos szerepük van drámai elemeknek is.

Melyik antik költő jut meghatározó szerephez az Isteni színjátékban? � Horatius � Vergilius � Homérosz

Helyes válasz: Vergilius A három műnem melyikének jegyei nem lelhetők fel a műben?

� A dráma jegyei. � Mindhárom műnem sajátosságai felbukkannak, egyesülnek a műben. � A lírikus jegyek nem jelennek meg a műben.

Helyes válasz: Mindhárom műnem sajátosságai felbukkannak, egyesülnek a műben.

112. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK II. Dante – ismétlés

� Firenzében született 1265-ben, elszegényedett nemesi család fiaként. � Kilenc évesen látta meg Beatricét, Folco de Portinari akkor kilencéves lányát. A lányt

nem sokkal később feleségül adták egy bankárhoz, aztán pár év múlva meghalt. � Politikai szerepvállalása miatt száműzték, majd távollétében halálra ítélték. Soha

többé nem térhetett vissza Firenzébe.


- 141 -

Az Isteni színjáték (Divina Commedia) – folytatás

� Szerkezetében határozott rend uralkodik. � A mű száz énekből áll.

o Ez a száz ének úgy oszlik három nagy egységre, hogy a bevezetést követően mindhárom rész 33-33 énekből áll.

o Az egyes másvilági birodalmak szintén háromszor három részből épülnek fel: 9 körből, 9 gyűrűből és 9 égből.

� A hármas és a kilences számnak misztikus értelme van: a 3 a Szentháromságra, a 9 pedig Beatricére utal.

� A túlvilági tájakat a XIII. és a XIV. századi Itália s a történelem híres szereplői népesítik be, Dante politikai meggyőződése szerint a Pokolban bűnhődve vagy a Paradicsomban megdicsőülve.

� Dante az Isteni színjátékban a középkori vallás dogmái alapján szabja ki a halottak túlvilági sorsát: az örök büntetést vagy az örök üdvösséget.

� A mű főhőse az emberélet útjának felén, 35 éves korában eltéved az életben. � Fel szeretne jutni az erény dombjára, de három allegorikus vadállat állja útját: a

kéjvágy foltos bőrű párduca, a gőg és az erőszak oroszlánja és a kapzsiság éhes nőstényfarkasa.

� A halott mennyei szerelmes, Beatrice, leszáll az égből a Pokol tornácára és megkérni a római költőt, a középkorban csaknem szentként tisztelt Vergiliust, hogy legyen az utat tévesztett segítségére.

� Ezután a nagy római költő kalauzolja át a mű főszereplőjét a Poklon és a Purgatóriumon.

� Ezután azonban már Beatrice veszi át szerepét, s vezeti földi szerelmesét a mennyei Paradicsomba.

A három túlvilági színhely közül Vergilius csak kettőben lehet a főhős segítségére. Melyik világban kalauzolja más a főszereplőt?

� A Pokolban. � A Purgatóriumban. � A Paradicsomban.

Helyes válasz: A Paradicsomban. A felsoroltak közül melyik megállapítás ne igaz az Isteni színjátékra?

� Szerkezetét határozott rend és precizitás jellemzi. � Tartalma alapján a művet a középkor enciklopédiájának is nevezik. � A reneszánsz egyik legnagyobb hatású, latin nyelven írott irodalmi műve.

Helyes válasz: A reneszánsz egyik legnagyobb hatású, latin nyelven írott irodalmi műve.


- 142 -

113. DANTE: ISTENI SZÍNJÁTÉK III. A Pokol

� A földi bűnök itt nyerik el méltó büntetésüket. � Meghalt bűnösök szenvednek itt, bár valódi testük fent, a földben maradt. Azért, hogy

szenvedni tudjanak, Dante látszattesttel ruházza fel a lelkeket. � A mű hőse is érdeklődéssel járja a kárhozottak birodalmát. Mindent tudni szeretne,

kérdések sorozatával árasztja el Vergiliust. � Keresi a híres embereket, de itt is a honvágy dolgozik benne: elsősorban

honfitársaival, latinokkal szeretne találkozni. Hírt akart vinni róluk az élőknek, hogy figyelmeztesse földi kortársait a bűnök riasztó következményeire.

� Elismeri ugyan a büntetés jogosságát, Isten bölcs igazságát, de gyakran mély részvétet, őszinte szánalmat, megdöbbenést kelt benne a sokfajta szenvedés.

� A kárhozottak szenvedése csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek majd valódi feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé.

� Dante a teológus mércéjével rangsorolja a bűnöket és szabja ki az értük járó szenvedést. A vétkesek aszerint helyezkednek el a Pokol egyre mélyebb köreiben, hogy milyen mértékben sértették meg az isteni és a természeti törvényeket.

o A kárhozottak első csoportját a mértéktelenek alkotják. o A Pokol második körében szenvednek a szerelem bűnösei. A költő maga is

átélte a szerelem gyötrelmeit, ezért megértően, szánakozva nézi őket: nincs egyetlen elitélő szava sem.

o A harmadik kör a tivornyázóké, a torkosoké és falánkoké. o A negyedik körben szenvednek a fösvények és uzsorások és a tékozlók. o A Pokol ötödik körének bűnösei a haragosok. o A hatodik kör eretnekei lángoló sírban égnek. o A hetedik kör gyűrűje az erőszaktevők örök bűnhődésének helye (gyilkosok,

rablók, zsiványok, stb.). o A nyolcadik kör tíz bugyrában, völgyében azok a csalók bűnhődnek, akikben

eleve nem lehet megbízni (kerítők, csábítók, hízelgők, rossz tanácsadók stb.) o A kilencedik kör a Pokol legszűkebb köre: itt gyötrődnek az árulók.

� A mű érdekes és ismert eleme az Odüsszeusszal való találkozás a Pokol nyolcadik körének rossz, hamis tanácsadók bugyrában.

o Bűnét (Trója elfoglalását a faló segítségével) meg sem említi a szerző. o Dante a világot megismerni vágyó hőst, a tudás és a haladás bajnokát látja

Odüsszeuszban.

Kik azok a Pokolban szenvedők, akiket a szerző megértően, szánakozva szemlél és egyetlen szóval sem ítél el?

� A mértéktelenek. � A szerelem bűnösei. � A falánkok.


- 143 -

Helyes válasz: A szerelem bűnösei. A hamis tanácsadók bugyrában találkozik egy híres ókori hőssel a mű főszereplője. Ki ő?

� Akhilleusz � Nagy Sándor � Odüsszeusz

Helyes válasz: Odüsszeusz

114. KRÚDY GYULA (1878-1933) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA I. Élete

� Krúdy Gyula monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának terjedelme csak Jókaiéhoz mérhető. Írt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat.

� Életében alkotásainak csupán töredéke jelent meg könyv alakban. Csak halála után mintegy húsz évvel indult meg hatalmas írói teljesítményének feltérképezése.

� Krúdyt nagy magányosnak szokás tartani. Nem tartozott egyetlen írócsoporthoz sem, a Nyugathoz is csak lazán, felszínesen kapcsolódott.

� Születésekor édesanyja cselédlányként szolgált a Krúdy-házban, így nem volt az apa törvényes felesége. A szülők csak jóval később, 1895-ben kötöttek házasságot.

� A Krúdy család meglehetős jómódban élt, a nagyapa és az apa is ügyvéd volt, s az elsőszülött fiúnak - a későbbi írónak - is ezt a pályát szánták.

� Diákkorában legfőbb szenvedélyét az olvasás jelentette. Ezekben az években döntötte le véglegesen, hogy író, újságíró akart lenni.

� Az iskolában diáklapot szerkesztett, 14 éves korában jelent meg első novellája. Az iskolából történő távozása után sokat dolgozott: havonta átlagosan hét-nyolc novellája jelent meg.

� Neve egyre ismertebbé vált, de önpusztító, bohém életmódja következtében szinte nyomorgott.

� 1897-ben jelent meg első novelláskötete Üres fészek címmel, s ugyanebben az évben ismerkedett meg a nála hat évvel idősebb Spiegler Bellával, aki Satanella, illetve Bogdán Bella álnéven tárcákat, novellákat írogatott. 1899 decemberében kötöttek házasságot.

� Közben változatlan lendülettel és termékenységgel alkotta műveit. Írásait főleg lapokban, folyóiratokban helyezte el, de 1911-ig könyv alakban is megjelent több mint 40 kötete. Első igazi nagy sikerét az ún. Szindbád novellák hozták meg.

o 1911-ben jelent meg a Szindbád ifjúsága, 1912-ben pedig a Szindbád utazásai. � Krúdy jól keresett: megvolt minden lehetősége, hogy polgári jólétet és anyagi

biztonságot teremtsen családjának. A józan, rendezett életre azonban alkalmatlanná tette kicsapongó, mulatozó életvitele és a szerencsejátékok iránti szenvedélye. Ez házasságát is megrontotta.


- 144 -

� Az 1920-as évek alatt politikai támadások érték a proletárdiktatúra alatt irt cikkei miatt.

� A család ekkor már folyamatosan anyagi gondokkal küzdött, a pénztelenség és az író változatlan életmódja újabb családi veszekedések forrása lett.

� 1926 végén az Krúdy súlyosan megbetegedett, hónapokig szanatóriumban kezelték. � 1930-ban Baumgarten-díjat kapott. Ez enyhített ugyan a család anyagi gondjain,

azonban teljes mértékben nem fedezte adósságaikat, fel kellett adni addigi otthonukat is.

� Utolsó éveiben egyre fokozódó nyomorban és betegségben élt, s a kiadók is elfordultak tőle. Legutolsó könyvét, Az élet álom (1931) című elbeszéléskötetét, saját kiadásában, hitelből volt kénytelen megjelentetni.

� Utolsó befejezett kisregényében, a Purgatóriumban (1933) szanatóriumi gyötrelmeiről, betegségéről és a halállal való barátkozásról számolt be megdöbbentő őszinteséggel.

� 1933. május 12-én holtan találták ágyában.

Mi volt a címe Krúdy első novelláskötetének? � Üres fészek � Szindbád ifjúsága � Szindbád utazásai

Helyes válasz: Üres fészek Melyik rangos nemzetközi elismerést kapta meg Krúdy néhány évvel halála előtt?

� A Herder-díjat. � A Baumgarten-díjat. � A Kossuth-díjat.

Helyes válasz: A Baumgarten-díjat.

115. KRÚDY GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA II. Krúdy irodalmi munkásságának jellemzése

� Magányossága elsősorban nem emberi társtalanságot jelent, hanem azt, hogy művészete nem sorolható be egyetlen stílusirányzatba sem.

� Sokszínű munkásságában a legkülönbözőbb törekvések egymásba olvadása figyelhető meg: (neo)romantika és realizmus, impresszionizmus, szimbolizmus és szecesszió, expresszionizmus és szürrealizmus egyaránt megfigyelhető írásaiban.

� A magyar nyelv és a prózai stílus egyik legnagyobb művészének tartják. A szövegek lirizálódása abban gyökerezik, hogy az elbeszélő a cselekményeknek nem csak külső szemlélője és leírója, hanem részese is.

� Egy-egy Krúdy novella néha nem is több, mint egy prózában irt lírai költemény, melynek leghatásosabb eszköze az erős hangulatiság, a rendkívüli atmoszférateremtés.

� Hősei lírai hősök, akik közül néhányan - a legjelentősebbek, a legfontosabbak - többé-kevésbé az író hasonmásai.


- 145 -

� Bár Krúdy mindig is tiltakozott a túlzó azonosítások ellen, mégis tudjuk, hogy Szindbád, Rezeda Kázmér vagy Józsiás alakja mögött, érzés- és gondolatvilágukban, emlékeikben és szellemi megnyilatkozásaikban maga az író van jelen.

� Saját korával szemben csillapíthatatlan sóvárgás élt Krúdyban a nemesebb hagyományok, egy patriarkálisabb életforma és emberi magatartás után.

� Írásainak történetei ezért a századforduló tájékán, az eseménytelenség időtlenségében, egy sohasem volt, múltbeli Magyarországon játszódnak. Olyan elképzelt világban, ami leginkább a Jókai-féle Senki-szigetéhez hasonlítható.

� A Krúdy által megálmodott világ hősei céltalan életű ködalakok, a régmúltból visszamaradt figurák. Nem is igen élnek benne a társadalomban, a való világ idegen testként ékelődik az életükbe.

� A történelmi idő sokszor szinte teljesen eltűnik a különböző idősíkokat (a jelent és az elképzelt múltat) egymásba csúsztató, a realitást és az irrealitást egymásra montírozó emlékezéstechnikában.

Hét bagoly

� Egy emlékezést, egy valóságot és vágyakat egybeszövő, idealizált múltba süllyedt álomvilágot keres a Hét bagoly (1922) című művének hőse, Szomjas Guszti is.

� Idős korában megrohanják az emlékek és egy belső hang sugallatára elindul vidékről Pestre, hogy ott, ifjúsága színterén megtalálja azt, amit elvesztett.

� Ifjú akart lenni bölcsen, pótolni azt, amit elmulasztott. � A mű másik főszereplője, a fiatal író, Józsiás is - Krúdy egyik önarckép-alakja - hátat

fordít a jelen időnek, s műveiben nem akar átlagos, mindennapi embereket szerepeltetni.

o Ars poeticáját összefoglalván nem akarta másolni a való életet, kivétel akart lenni.

� Szomjas Gusztija hiába keresi, kutatja Pest század eleji világában ifjúkora emlékeit, nem találhatja meg őket, mert azokat a világ gyors változásai elsodorták.

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz Krúdy munkásságára? � Írásainak történetei a századforduló tájékán, egy sohasem volt, múltbeli

Magyarországon játszódnak. � Mindvégig egyetlen stílusirányzat, a romantika hatása alatt alkotott. � Műveinek többségében az elbeszélő a cselekményeknek nem csak külső

szemlélője, hanem aktív részese is. Helyes válasz: Mindvégig egyetlen stílusirányzat, a romantika hatása alatt alkotott. A Hét bagoly melyik szereplője tekinthető Krúdy műbeli megfelelőjének?

� Szomjas Guszti. � Egyik sem, ebben a műben nem jelenik meg az író hasonmása. � Józsiás

Helyes válasz: Józsiás


- 146 -

116. KRÚDY GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA III. A Szindbád-novellák

� Első igazi nagy sikerét az ún. Szindbád novellák hozták meg. Ezek egyben írásművészetének új szakaszát, egy sajátos lírai novellatípus megteremtését is jelezték.

o 1911-ben jelent meg a Szindbád ifjúsága, 1912-ben pedig a Szindbád utazásai � Legjelentősebb alakja, az Ezeregyéjszaka mesevilágából előlépő Szindbád is az

időtlenségben hajózik. � Jelenéről alig tudunk meg valamit, leginkább múltbeli emlékeiről értesülünk. � Akárhány évesként jelenik meg, mindig az eltűnt, álombeli világot szeretné felidézni,

visszavarázsolni. � Felidézett emlékei szinte kivétel nélkül a nőkhöz fűződnek: csak ők mulattatták, csak ők érdekelték. Amit tanult, olvasott vagy utazott, mind csak azért tette, hogy a nőknek mesélhessen, esetleg hazudhasson segítségükkel.

� Ifjúsága múltán, halála felé közeledve időnként visszatér múltjába, hogy megkeresse emlékeit. A múltból azonban emlékként sem maradt meg sok.

� Megismételt utazásai a jelennél tovább nem viszik, hiszen a múlt, az emlékek valójában felidézhetetlenek. Hatalmassá nőtt a távolság az emlék és a valóság között: az emlékek újraélése teljességgel reménytelen.

� Ezért érezhető a Szindbád-novellákban valamiféle lemondás, kiábrándultság és csalódás. Újra s újra meg újra rá kell döbbennie saját boldogságkeresésének illuzórikus voltára.

� Minden utazása valójában egy-egy nekirugaszkodás az élet titkainak megértéséhez, a legtöbb utazás után azonban a fokozódó hiányérzet, a bizonytalan szorongás az utazó osztályrésze, nem a megnyugvás.

� Második útján egy húsz esztendővel korábbi emlékének helyét keresi fel egy akácfás alföldi kisvárosban. Csak emlékfoszlányok idéződnek fel benne.

o A novella záró része az emlékek elől megfutamodó, cinikussá vált öreg hős alakját villantja fel.

� A hídon (Negyedik út) című novella abba a felvidéki városba vezeti Szindbádot, ahol 25 évvel korábban katonáskodott.

� Vajon él-e még Amália? - kérdezi elmerengve, s reménykedve keresi fel boldog szerelme emlékhelyét. Az elbeszélés lírai időtlenségében mintha semmi sem változott volna.

� Egymásba olvadt a múlt és a jelen: a városka délutáni csendbe és mozdulatlanságba meredt.

� A cukrászboltnál, ahol hajdanán Amália várta, most újra találkozik a régi Amáliával , aki valójában annak ábrándozó, álmodozó leánya.

� A valóságos, objektív idő Szindbád és Amália lánya közé tolakodva szétzúzza a varázslatot, a reményeket. Csak az álmodozás, a boldogság utáni sóvárgás marad a főhős számára.

� A novella végén visszatér az indító motívum, a megállíthatatlan idő kérlelhetetlenségét, a természet örök sodrát jelképezve.

� Ugyanezt a csalódást éli át Szindbád, amit a Hét bagoly Szomjas Gusztija is. Hiába keresi, kutatja ifjúkora emlékeit, nem találhatja meg őket.


- 147 -

� Az Ezeregyéjszaka kalandos hajósa főhősként később is gyakran szerepel Krúdy műveiben: Francia kastély (1912), Szindbád. A feltámadás (1916), Szindbád megtérése (1925), Purgatórium (1933).

Tegye megjelenésük éve szerinti időrendi sorrendbe a felsorolt műveket! Kezdje a legkorábbival!

� Szindbád ifjúsága - Szindbád megtérése - Purgatórium � Szindbád megtérése - Szindbád ifjúsága - Purgatórium � Szindbád ifjúsága - Purgatórium - Szindbád megtérése

Helyes válasz: Szindbád ifjúsága - Szindbád megtérése – Purgatórium Mi volt Krúdy felesége, Spiegler Bella foglalkozása?

� Ügyvéd volt. � Gyermekorvos. � Ő is író volt.

Helyes válasz: Ő is író volt.

117. ÖRKÉNY ISTVÁN EGYPERCES NOVELLÁI I. Élete

� Budapesten születik jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban. � A Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerez. � Az 1930-as években kezd írni, a Szép Szó köréhez tartozik, jól ismeri József Attilát. � 1942-ben behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökíti

meg. � A 2. magyar hadsereggel gyalogol a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esik. � 1946-1956 között az MKP tagja, de 1956-ban részt vesz a forradalomban, ezért 5 évre

betiltják. � A’60-as években születnek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces

novellák. � Életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza.

Az egyperces novellák

� Előzmények, keletkezés o Irodalmi előzményei: a Jeruzsálem hercegnője és a Nászutasok a légypapíron

című novelláskötetek. o Az Egyperces novellák kötet 1968-ban jelenik meg. o Tartalmazza a fenti kötetek egyes írásait, valamint számos új művet is.

� Négy szövegtípust alkalmaz a kötetben: o Elbeszélés vagy párbeszéd, pl.: A sátán Füreden.


- 148 -

o Dokumentatív, csak a címmel együtt értelmezhető szöveg, pl.: Mi mindent kell tudni.

o Kisebb részekből összetevődő mű, pl.: Szóvirágok. o Vizuális alkotás, pl.: Pecsét.

� Új műfaj született o Az egyperces novella szűkített próza, rövid terjedelmű írás. o A közlés minimumával áll szemben az értelmezési lehetőségek maximuma.

Komoly szellemi erőfeszítésre készteti az olvasót. o A „füstcsóva elve" jellemzi. Míg a realista novella ábrázolja a házat és a

kéményből kiszálló füstöt is, addig az egyperces novella csak a füstcsóváról szól.

� Szürrealista, naturalista, groteszk elemek keverednek az egypercesekben. � Változatos témákat dolgoz fel, a „népmesétől a városi folklórig, (…) a kurtára fogott

tragédiáig”. � Enigmaszerűség (enigma = rejtély, talány) jellemzi, új nézőpontból ábrázolja a

valóságot. Szempontok az In memoriam dr. K. H. G. című novella elemző bemutatásához

� Párbeszédes novella. � Fekete humorral idézi fel a fasizmus rémtetteit.

o A munkaszolgálatos dr. K. H. G. irodalomról próbál beszélgetni német őrével. o Az őrt felidegesíti a fogoly szellemi fölénye, ezért lelövi.

� A szerző elmondása szerint ez „mindennapi" történet a német lágerekben. � Az egész kor groteszk tragikuma jelenik meg a novellában. � A műveletlenség és a durva, primitív viselkedés közti ellentét is bemutatja. � Az őr a kezében lévő hatalommal visszaélve a legegyszerűbb megoldást választja a

helyzet kezelésére.

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz az egyperces novellákra? � A műfajban a közlés minimumával áll szemben az értelmezési lehetőségek

maximuma. � Szürrealista, naturalista, groteszk elemek keverednek bennük. � Nem vár el érdemi szellemi tevékenységet, erőfeszítést az olvasótól.

Helyes válasz: Nem vár el érdemi szellemi tevékenységet, erőfeszítést az olvasótól. Melyik folyóirat köréhez tartozott Örkény pályája elején?

� Nyugat � Szép Szó � Kelet Népe

Helyes válasz: Szép Szó


- 149 -

118. ÖRKÉNY ISTVÁN EGYPERCES NOVELLÁI II. Élete – ismétlés

� Budapesten születik jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban. � Az 1930-as években kezd írni, a Szép Szó köréhez tartozik, jól ismeri József Attilát. � 1942-ben behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökíti

meg. � A 2. magyar hadsereggel gyalogol a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esik. � Életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza.

Szempontok a Kenyér című novella elemző bemutatásához

� Örkény egyik legmegrázóbb műve a munkatáborok világáról. � A táborban a kenyeret mérnöki pontossággal osztják el a barakk lakói között, a

módszert csaknem másfél évig tartott kikísérletezni. A kenyér „púpját" minden nap másvalaki kapja.

� Aprólékos, (túlságosan) természetes hangvételű leírás, amiben a látszólag jelentéktelen részletek is nagy hangsúlyt kapnak.

� A kiszolgáltatott, tétlenségre kárhoztatott emberek számára fontos a kenyérosztás, ami pótcselekvésnek és közösségi túlélési technikának is tekinthető.

� Az egyenlő elosztás biztosítja mindenki számára méltóságának megőrzését. (Groteszk látásmód: munkatáborban, az ételosztás megalázó aktusa biztosítja a méltóság megőrzését.)

� Örkény szerint az emberek közötti legfontosabb kapcsolat a szolidaritás. Egy „marék morzsa mindennap az asztalon marad".

o A tábori viszonyok között pazarlásnak számító gesztus árán is meg kell őrizni az egyenlőséget!

Szempontok a Mi mindent kell tudni című novella elemző bemutatásához

� A cím által válik novellává. A cím itt a szöveg része, nemcsak utal a tartalomra. � Maga a szöveg egy átszállójegyről átmásolt szabályzat. � A mű felsóhajtás és egyben összekacsintás az olvasóval, amivel a szabályok

feleslegesen bonyolult voltára hívja fel a figyelmet. � Hétköznapi életünk során a hasonló szövegeket gyakran el sem olvassuk. Ezek

lényegében használhatatlan, felesleges információk, amelyeket nem is érdemes tudni.

Milyen környezetben játszódik a Kenyér című novella? � Egy Szabolcs megyei tanyán. � Egy pesti belvárosi bérházban. � Egy munkatáborban.

Helyes válasz: Egy munkatáborban. Mi okoz feszültséget dr. K.H.G. és a német őr között?


- 150 -

� A fogoly szökési kísérlete. � A fogoly szellemi fölénye. � Az, hogy a fogoly sérülésre hivatkozva nem hajlandó ásni.

Helyes válasz: A fogoly szellemi fölénye.

119. A GINA-SZERELEM VAJDA JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN I. Vajda János

� 1827-ben, a reformkor hajnalán született. � Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt nagybátyja Vajda Péter, akit Petőfi is

versben siratott el halálakor. � Petőfit tekinthetjük Vajda költői ideáljának, talán ez is magyarázza, hogy 1848

augusztusában honvédnek jelentkezett. A szerelmi líra átalakulása

� A XIX. század második felében - különösen a század végén - a társadalmi erkölcsök megváltozásával párhuzamosan gyökeresen átalakult a szerelmi költészet is.

� A korábbi évtizedek szerelmi lírájának (Vörösmarty, Petőfi) a család volt az eszménye.

o A költők a kedvesben többnyire a jövendő hitvest látták a kiválasztott nőben. o Verseiket - leglángolóbb pillanataikban is - bizonyos szemérem hatotta át: a

testiség vonatkozásait kerülték, az erotika közvetlenül nem kapott hangot bennük, a vágy nem törte át az erkölcs határait.

� A századfordulóhoz közeledve a szende kedves és a nyájas hitves mellett megjelentek az új élet más fajta nőtípusai: a szabadabb erkölcsű társasági hölgy, a bukott nő, a züllésbe taszított leány.

� Megjelent az irodalomban az erotika, a gyötrő, égető, pusztító szerelmi-testi szenvedély.

� A nő nem menyasszony vagy feleség, hanem csak szerelmi partner, nem élettárs, hanem ellenfél, aki inkább kínzó szenvedést okoz, mint megnyugtat.

� Ez az újfajta szerelem legelőször Vajda lírájában jelentkezik a magyar irodalomban. A Gina-szerelem versei

� Évtizedekig írta szerelmi himnuszait Ginához, a bukott hölgyhöz. � Ginát örökre el kellett veszítenie, a nagyravágyó leány nem akart a költő hitvese lenni. � Így lett számára Gina jelképpé, a reményektől, örömöktől, boldogságtól megfosztó

világ jelképévé. � A Szerelem átka (1855-1856) 11 verse a végérvényes veszteség megrendültségét

fejezi ki: ezekben még csak a szívtelenséget, a hiúságot, a gúnyos hidegséget veti a hűtlen leány szemére.


- 151 -

� A valamivel később keletkezett, Gina emléke című versfüzér (1856-1860) mind a 32 költeményében már a féltékenység mardosását, a megcsalatás kínját, a kétségbeesést sugározzák a költemények.

� Későbbi verseiben a szenvedély elcsitul, lehiggad, helyébe tűnődő, elégikus panasz lép.

� A magyar irodalomnak egyik nevezetes alkotása a Húsz év múlva (1876).

Mi volt a magyar szerelmi líra eszménye a XIX. század végéig? � A testi szerelem. � A család. � A beteljesületlen szerelem.

Helyes válasz: A család. Minek a jelképe lett Gina Vajda János alkotásaiban?

� A családi boldogság és a harmónia jelképe. � A reménytelenség és boldogtalanság szimbóluma. � A jutalmát elnyerő, kitartó várakozás jelképe.

Helyes válasz: A reménytelenség és boldogtalanság szimbóluma.

120. A GINA-SZERELEM VAJDA JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN II. A szerelmi líra átalakulása – ismétlés

� A XIX. század második felében - különösen a század végén - a társadalmi erkölcsök megváltozásával párhuzamosan gyökeresen átalakult a szerelmi költészet is.

� A korábbi évtizedek szerelmi lírájának (Vörösmarty, Petőfi) a család volt az eszménye.

� A századfordulóhoz közeledve megjelent az irodalomban az erotika, a gyötrő, égető, pusztító szerelmi-testi szenvedély.

Szempontok a Húsz év múlva című vers elemző bemutatásához

� Hasonlattal kezdődik a vers, s ez a monumentális Montblanc-kép egyszerre sugározza a nagyság fenségét és a rideg magány büszke szomorúságát.

� A mozdulatlanságba dermedt jég a lélek pillanatnyi állapotát érzékelteti: a fagyos, szenvedély nélküli, érzelmekre már képtelen szívet.

� A második versszakban a kezdő hasonlatból jelképszerű metafora lett: a lírai alany azonosult a fagyos csillagok közé nyúló hegyóriással.

� A monumentalitás és a magány képzete a csillagok számának végtelenségével tovább fokozódik.


- 152 -

� A múltbeli szenvedésről nem esik szó, Gina neve nem hangzik el, csak a képek méretei sugallják a régi szenvedélyek és szenvedések nagyságát.

� A költemény második fele hangulatilag szemben áll az első két strófával. Ezt a hangulatváltást a "de" ellentétes kötőszó is jelzi a sor elején.

� A feloldódás a halmozott határozók tétova bizonytalanságával s a gondolatjel által sugallt merengő tűnődéssel indul és az érzelmi ellágyulásig, a gyöngéd intimitásig jut el.

� Újra fölerősödik a húsz évvel azelőtti szenvedély. A sötét és rideg éjszakában - egy pillanatra - fölragyog a mesés múlt, Gina arcképe és a fölkelő nap hajnali fényével szórja be a Montblanc örök havát.

� A szépség és a szerelem feledhetetlen emléke a kiégett szívben is kigyúlhat, fellobbanhat, de ez a pillanatnyi hideg ragyogás nem képes már felolvasztani a magány és a boldogtalanság jegét.

� Az itt található nyolc jelző és három igai állítmány érzelmi telitettségre utal. � A költeményt szerkezetileg lezárttá, kiegyensúlyozottá teszi, hogy a befejezésben újra

visszatér a kezdő kép, a Montblanc komor sötétségét felváltja ugyan a hajnal tündöklése, örök hava azonban ekkor is változatlan marad.

� A vers utolsó strófájában az emberi tragédia egybemosódik a megszemélyesített természet bánatával.

Hányszor említi meg Ginát a szerző a Húsz év múlva című versben? � Nyolcszor. Minden versszakban kétszer. � Egyszer, csak az utolsó sorban. � Egyszer sem. Csak költői eszközök érzékeltetik az iránta táplált érzések jelenlétét.

Helyes válasz: Egyszer sem. Csak költői eszközök érzékeltetik az iránta táplált érzések jelenlétét. Kit tekinthetünk Vajda János költői ideáljának?

� Arany Jánost. � Krúdy Gyulát. � Petőfi Sándort.

Helyes válasz: Petőfi Sándort.

Documents

erettsegizz irodalom 120users.atw.hu/mous3/erettsegi/erettsegizz_irodalom_120.pdf · 2009-06-22 · Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! | | | |