ERDÉSZETI SZÁMVITEL ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS · Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 11 1.5. táblázat. Az FVM 2004. évi költségvetése M.e.: Millió Ft

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

ERDŐMÉRNÖKI KAR

MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET

E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S

K é z í r a t

Összeállította:

P r o f . D r . L e t t B é l a

S o p r o n , 2 0 0 7 .

Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 3

TARTALOMJEGYZÉK

1. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI ÉS SZÁMVITELI KÖRNYEZETE....................................... 5

1.1. Erdészeti áttekintés......................................................................................................... 5

1.2. Számviteli ismeretek ..................................................................................................... 35

1.3. Erdészeti vállalkozások gazdálkodása a beszámolók alapján........................................104

2. AZ ERDŐ ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZÁMVITELBEN ......................................................... 135

2.1. Az erdő, az erdőgazdálkodás számvitele .................................................................... 135

2.2. Az állami vagyon nyilvántartása és hasznosítása ...................................................... 161

2.3. Az európai erdők értékelése, az IEEAF teszt-alkalmazások eredményei ................... 174

3. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI......................................................... 194

3.1. Hozamok – költségek és ráfordítások értelmezése az erdőgazdálkodásban .............. 194

3.2. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodási jövedelem összefüggése............................... 210

3.3. Gazdasági számítások az erdészetben........................................................................ 220

4. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS PÉNZÜGYEI .................................................................................. 239

4.1. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások ............................................... 239

4.2. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzete, a Cash flow ......................................................... 240

4.3. Az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás finanszírozása................................................. 244

5. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI..................................................... 250

5.1. Az erdészeti adózás jelenlegi és várható rendszere.................................................... 250

5.2. Támogatások elmszámolási, adózási kérdései ........................................................... 268

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 309

1. melléklet......................................................................................................................... 311

Hans A. Jöbstl – Günter Karisch: Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás?.............................................................................................. 311

Jens Borchers: Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására... 314

A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig (Prof. Dr. Wolfgang Sagl; Prof. Dr. Hans A. Jöbstl).......................................... 320

Hans A. Jöbstl: Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével................................. 322

Martin Moog: Erdészeti mérleg és adózás Németországban ..................................... 336

2. melléklet......................................................................................................................... 339

Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban ................................................ 339

3. melléklet......................................................................................................................... 381

Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához ............................................................................................. 381


5

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete

1.1. Erdészeti áttekintés

1.1.1. Az erdőgazdálkodás helyzete és sajátosságai

Szántó49%

Gyep12%

Kert, gyümölcsös

4%

Nád, halastó1%

Művelés alól kivett14%

Erdő20%

1.1. ábra. Az erdő a művelési ágak között

Termelési érték arány: Fagazdaság 0,7%, ebben az Erdőgazdálkodás 0,2%. Az állam erdővagyonának értéke 1000 milliárd Ft nagyságú. Az erdőgazdálkodás jelentős, nem piaci pozitív externáliákat és szociális – védelmi szolgálta-tásokat nyújt. Az erdőgazdálkodást jelentős, nem piaci negatív externáliák és hozamkiesések – költségtöbb-letek terhelik. Az erdőgazdálkodás állományi és folyó, eszmei és pénzügyi értékadatai sajátosak, az erdő-gazdálkodás alulfinanszírozott.

1.2. ábra. Az erdőterület hosszú távú változása, az erdőtelepítés A társadalom igényei szerint korábban csökkent, majd jelenleg és a jövőben nő az erdőterület.

év

2200 200018001600140012001000800

ezer

ha

4000

3000

2000

1000 10

12

14

16

18

20

1920 1929 1938 1947 1956 1965 1974 1983 1992

erdő

sülts

ég %

ez

er h

a



-2000

-1000

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

1950 1950-1986

1986 1986-2030

2030

1000

ha

Szántó Kert Gyep Erdő

változás változás

Forrás: Izinger, P. 1997 1.3. ábra. A földterület használatának változása művelési ágak szerint (1000 ha)

A mezőgazdasági művelés feladásakor racionális, természetközeli földhasználati lehetőség az erdőgazdálkodás.

0

200

400

600

800

1000

1200

1938 1965 2000 Várható

1000

ha

A l f ö l d D u n á n t ú l É. Hegyvidék

változás változás várható változás

1.4. ábra. Az erdőterület térségi változása

Az alföldi erdősítések a régiók élén.



0

10

20

30

40

50

60

51-55

56-60

61-65

66-70

71-75

76-80

81-85

86-90

91-95

96-00

01-04

04-06

%

T A Ny EL F

1.5. ábra. Fafajpolitika az erdőtelepítésben (2004-2006)

A divat fafajok kiemelt támogatása túlzott elterjedésükhöz vezet, ami a későbbiekben visszaüt. 1.1. táblázat Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók

M.e.: ezer ha Erdőtelepítés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Tervezett 17 17 17 17 15 15 15 15 15 15 15 Megvalósult 9,8 13,1 14,8 12,0 7,6 7,7 NVT 8 8 8 UMVST 15 15 15 15 15 15 15

02468

1012141618

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Tervezett Megvalósult NVT UMVST

Tervezett erd őtelepítés

Megvalósult erd őtelepítés Nemzeti Vidékfejlesztési

Terv

1.6. ábra. Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók (ezer ha)

Az erdőtelepítés finanszírozási okokból jelentősen elmarad a tervektől és a lehetőségektől.



ÁLLAMI (1139 e. ha)

MAGÁN (496 e. ha)

REN- DE-

ZET-

TERVEZETT TELEPÍTÉS

2035-ig

H.vk. K.vk. R. vk.

Hvk

K. vk R.vk.

LEN (306 e.ha)

Hvk K.vk. R.vk.

Jó

Közepes

Gyenge

4,7

11,2

6,3

4,0

14,9

9,8

0,4

3,7

4,3

0,8

2,5

1,5

1,4

5,4

3,9

0,6

6,0

6,4

12,2

1.7. ábra. Az erdőállomány szerkezete – kb. 1998 (%)

A gazdaságilag veszteséges, veszélyeztetett erdőállományok aránya már ma is meghaladja a 40%-ot.

Az erdőtelepítések szemiarid klímában, az agrárium veszteségeinek csökkentése miatt történ-nek, amelyet az erdészet társadalmi érdekből, várható üzemi eredmény nélkül végrehajt.



1.2. táblázat. A fafajok állomány és folyamat jellemezői

Terület Élőfa-

készlet Folyó

növedék Fakitermelés Véghasználat

E ha M m3 E m3 E m3 E ha E m3 E ha Tölgy 352 82,8 2455 1596 4,5 747 1,99 Bükk 103 39,1 878 759 1,3 461 0,96 Cser 189 42,5 946 1336 4,1 710 2,48 E. kemény 172 32,2 952 678 2,5 230 1,42 Akác 352 39,2 2472 2385 11,7 1143 6,23 Nyár 158 21,0 1282 1438 6,3 1105 5,41 E. lágy 93 18,9 771 494 1,7 166 1,00 Fenyő 239 49,6 1955 502 1,5 300 0,84 Összes 1658 352,2 11711 9190 33,6 4862 20,32

0 %

1 0 %

2 0 %

3 0 %

4 0 %

5 0 %

6 0 %

7 0 %

8 0 %

9 0 %

1 0 0 %

T e r É f a k F . n ö v . F a k l . F a k l . V é g h V é g h

F

E L

N Y

A

E k

C s

B

T

1.8. ábra. A fafajok állomány és folyamat jellemezői



1.3. táblázat. Az erdők védelmi rendeltetése, szolgáltatásai M.e.: ezer ha

Az erdő tulajdoni és hasznosítási viszonyai 2002.01. Az erdő elsődleges

rendeltetése Állami erdő

Közösségi erdő

Magánerdő Nem is-

mert Mindösszes

A. Védelmi erdők 435,0 5,5 90,6 66,3 597,4 % 41,8 37,2 18,3 26,1 33,1

- Védő erdők összesen 134,8 4,3 53,3 50,2 242,6 Fokozottan védett termé-szeti területen lévő erdők

56,0 0,1 3,8 3,3 63,1

Védett természeti területen lévő erdő

235,6 1,1 33,4 12,7 282,7

Erdőrezervátumok 8,5 0,1 8,6 - Védett erdők összesen 300,2 1,2 37,3 16,2 354,8

B. Gazdasági erdők 584,1 7 ,0 400,1 184,9 1 176,5 C. Egyéb erdők 20,8 2,3 4,3 2,6 30,0

Erdőrészletek összesen 1 039,8 14,8 495,6 253,8 1 803,9 Forrás: ÁESZ Az erdőterület 33%-án, az állami tulajdonnál 42%-on az erdőgazdálkodás korlátozott, de a térítési jogszabály és a finanszírozás elmaradt. 276/2005. Natura 2000. 1.4. táblázat. Országos jelentőségű védett természeti területek

M.e.: ezer ha Nemzeti Park (NP) - Nemzeti Park Igazgatóság (NPI)

Védett terület

Fokozot-tan védett

Szántó Gyep Erdő %

Aggteleki 20,0 3,9 1,1 2,8 15,3 76,8 Balaton-felvidéki 57,0 11,1 11,0 11,4 18,3 32,2 Bükki 43,1 3,8 0,2 1,4 40,7 94,3 Duna-Dráva 49,5 14,1 3,4 4,1 31,3 63,3 Duna-Ipoly 60,3 16,1 2,2 3,9 49,3 81,9 Fertő-Hanság 23,6 7,5 2,0 5,1 4,6 19,5 Hortobágyi 80,5 1,3 5,9 48,4 2,3 2,8 Kiskunsági 56,8 12,5 8,7 27,0 6,7 11,8 Körös-Maros 50,1 6,4 12,7 24,9 4,8 9,7 Örségi (2006-ig) 43,9 3,1 9,0 3,3 27,7 63,0 NP NPI Összesen 484,9 79,8 56,1 132,3 201,1 44,8 Tájvédelmi Körzetek 309,8 28,6 39,9 69,8 165,0 53,3 Természetvédelmi területek 25,9 1,3 1,7 7,2 10,5 40,5 Mindösszesen 820,6 109,7 97,8 209,4 376,6 45,9 A védett területek közel fele erdő.



1.5. táblázat. Az FVM 2004. évi költségvetése M.e.: Millió Ft

Nemzeti támogatások Kiadás Bevétel Egyenleg - Erdészeti feladatok 5 850,0 4 150 - Termőföldvédelem támogatása 750,0 3 397 - Állattenyésztés támogatás 1 080,0 1 100 - Halgazdálkodás támogatása 300,0 340 - Vadgazdálkodás támogatása 460,0 620 Központosított bevételből működő támogatások összes 8 440,0 9 607 Egyenleg - Fejlesztési típusú támogatások 23 286,0 - 23 286,0 - Folyó kiadások és jövedelem támogatások 105 500,0 - 105 500,0 - Agrárgazdasági kezesség beváltás 3 203,4 - 3 203,4 Költségvetésből működő támogatások 131 989,4 - 131 989,4 - Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisít. 858,6 - 858,6 - Tartalék 320,0 - 320,0 - SAPARD intézkedések 18 757,0 14 180,0 4 577,0 - Technikai segítségnyújtás 80,0 60,0 20,0 - EU-hoz csatlakozás és projektelőkészítés 5991,3 5 991,3 Nemzeti támogatás összes 166 436,3 14 240,0 152 196,3

A központosított bevételek, az EFJ elkülönített elemek, az egyenlegben nem szerepelnek. 1.6. táblázat. Az FVM 2007. évi költségvetése

M.e.: Millió Ft

Megnevezés 2007. évi

előirányzat Megnevezés

2007. évi előirányzat

Központosított bevételek Nemzeti támogatások Központosított bevételből támogatá-

sok Erdőfenntartási járulék 4 000,0 Erdészeti feladatok 3 290,0 Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság

300,0

Földvédelmi járulék 5000 Termőföldvédelmi támogatás 400,0 Földvédelmi és talajvédelmi bírság 50,0 Tenyésztési hozzájárulás 700,0 Állattenyésztési feladatok 780,0 Lóverseny totalizatőr forgalom utáni b. 10,0 Állami halász- és horgászjegyek díja 250,0 Halgazdálkodás támogatása 222,0 Halászatfejlesztési hozzájárulás 20,0 Halvédelmi birság 10,0 Állami vadászjegyek díja 430,0 Hatósági eljárási díj, trófea bírálat 30,0 Vadvédelmi hozzájárulás 250,0 Vadgazdálkodás támogatása 250,0 Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás 25,0 Vadvédelmi birság 25,0 Összesen 11 100,0 Központosított bevételből 4 942,0 A központosított bevételekből támogatott erdészeti feladatok, az EFNT már csökkentésre került.



Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram

Az erdő, mint a természeti tényezőktől és az emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része. Megújuló természeti erőforrás is, ezért folyamatosan fenn kell, hogy maradjon és fontos, hogy a lehetőségekhez képest gyarapodjon. Mindez a tulajdonosi és a közérdekkel összhangban történjék, szolgáltatásai és termékei piaci értékítélettel kerüljenek forgalomba.

Az erdő területe, termő és jövedelemtermelő képessége, ökológiai és immateriális értéke nem csökkenhet. Az erdő olyan módon és ütemben kerüljön használatra és igénybevételre, hogy a gazdálkodá-si lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. Megtermelt, környezetbarát, társadalom számára nélkülözhetetlen anyagi hozamának racionális hasznosításáról sem szabad azonban lemondani. A tartamosság nemcsak mennyiségi, hanem minőségi (jövedel-mezőség, infrastrukturális szolgáltatások, védelmi hatások) állandóságot is jelent. A jövedel-mezőség biztosítása a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodás alapvető érdeke. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodók pénzügyi támogatása indokolt. Nem kívánatos a faanyag fogyasztására irányuló igény visszaszorítása, ösztönözni kell a társadalmat a fának, mint környezetkímélő nyersanyagnak a minél szélesebb körben történő használatára.

A célok megvalósítása az említett alapelvek betartásával nemcsak nemzeti, azaz össztársa-dalmi érdek, hanem az egész emberiségé, ezért egyrészt elfogadható az erdőtulajdonos tulaj-donosi jogainak szükséges mértékű korlátozása, másrészt indokolt a közérdeket képviselő állam ösztönző és ellenőrző szerepe.

1.7. táblázat. A Nemzeti Erdőprogram szakértői forrásigénye

M.e.: Milliárd Ft/év Célprogram Forrásigény

Alcélok Nemzeti forrás EU-forrás Összesen

1. Állami erdőgazdálkodás fejlesztése 2,5 0,5 3,0 2. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése 1,5 1,1 2,6

% 28 3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés és fásítás 3,0 5,0 8,0

% 40 4. Ember-erdő viszonyának javítása 0,6 0,15 0,75 5. Természetvédelem az erdőkben 0,75 0,3 1,05 6. Modern erdővédelem 0,4 0,35 0,75 7. Fenntartható vadgazdálkodás 0,5 - 0,5 8. Racionális fahasznosítás 0,7 0,3 1,0 9. Az erdészeti igazgatás feladatai a NEP-ben 0,5 - 0,5 10. Innováció, kutatás fejlesztése 0,7 0,3 1,0 11. Hatékony kommunikáció az erdőről 0,75 - 0,75

% 32 Összesen 11,9 8,0 19,9 Az erdőgazdálkodás alulfinanszírozása megszüntetendő, a forrás igény nemzetgazdaságilag nem számottevő.



Erdészeti szervezeti struktúra. A tulajdonos és a gazdálkodó kapcsolata

A tanulmány a magyar erdőgazdálkodás tulajdoni és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. A szervezeti jellemzők közül a tulajdoni és kezelési viszonyokat és a szervezeti formákat vizs-gáljuk az állami és a magán erdőtulajdonon alapuló erdőgazdálkodásban. Az átalakulási fo-lyamat elágazásainál, a szakmát érintő lényegi döntéseknél az erdészet adottságaihoz igazodó alternatívák vetődtek fel, kerültek kidolgozásra. Ezeket a szakmán belül is sokszor értetlenség fogadta, a levont következtetéseket erősen támadták.

A termelőszövetkezetek megalapításával az erdő gyakorlatilag ún. társadalmi tulajdonba, ál-lami 69%, csoport–szövetkezeti 30% került, amely érdemben 1970. és 1990. között már nem módosult.

A magyar erdőgazdálkodásban az 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdő-területének mintegy 40%-a került magántulajdonba. A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően, 1998-ban erdeink 59%-a állami, 1%-a közösségi és mintegy 40%-a magán tulaj-donba került.

Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása köte-lező a tőkeviszonyok normalizálására.

A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitele-zők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.)

A nem túl nagy területen gazdálkodó erdőbirtokossági társulatok esetében a saját rezsis önke-zelés (szakkezelés) nem válik meghatározóvá, az állami tulajdonú erdők kezelőihez hasonlóan erdészeti vállalkozásokkal végeztetik az erdészeti tevékenységek nem elhanyagolható hánya-dát. (Lett B.– Mészáros K. 2004)

A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (ki-vitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából.

A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mező-gazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a domi-nanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (1.8. táblázat).

1.8. táblázat. A kialakult birtokstruktúra M.e.: %

Megnevezés Mezőgazdasági terület Erdő terület Állami 10,6 58,2 Közösségi 1,2 0,8 Magán 88,2 41,0 – nincs bejegyzett erdőgazdálkodó - (12,9) – osztatlan közös tulajdon n.a. kb. 30,0 Forrás: Lett B. - Mészáros K. 2004.



− A közös tulajdon tömeges mértékben jelent meg. Az erdő esetében az osztatlan közös tulajdon mértéke még nagyobb mint a többi agrár ágazatban, és ez az állapot az erdé-szeti szakmai vélemények következtében, amelyek szerint a tartamos erdőgazdálkodás alapja a nagy erdőterület, nehezen változtatható meg.

− A tulajdon és a használat a terület túlnyomó részén egymástól elvált. (Családi gazdál-kodás mértéke, egyéni erdőhasználat aránya alacsony.)

A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt idő-szakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (1.9. táblázat).

1.9. táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben

Erdőgazdálkodó és 31.12.2004. tulajdonosa 1000 ha %

Erdőtulajdonos Gazdálkodási for-ma

1. Erdőgazdasági Rt.-k ÁPV Rt.

896 49 NFA - KVI Részvénytársaság

2. HM Rt.-k

Honvédelmi Minisztérium 76 4 NFA - KVI Részvénytársaság

3. Nemzeti parkok

KVVM 36 2 KVI Költségvetés

4. Vízügyi igazgatóságok

KVVM 13 1 NFA - KVI Költségvetés

5. Egyéb kezelésben lévő erdők vegyes

19 1 NFA - KVI Vegyes

6. Közösségi tulajdonú erdők vegyest

13 1 Közösség Vegyes

7. Erdőbirtokos társulatok Erdőtulajdonosok

118 6 Belföldi magánszemély

Erdőbirtokos társu-latok

8. Magánszemélyek

– 293 16 Belföldi

magánszemély Magánszemély Egyéni vállalkozó

9. Egyéb kezelésben lévő magánerdő

vegyes 131 7 Belföldi

magánszemély Vegyes

10. Nincs erdőgazdálkodó –

248 13 Belföldi magánszemély –

Összesen 1843 100

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 2005. Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelé-se egyelőre befejeződött, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdál-kodási korlátozásra (összességében 41,4%).

Az állami és a magán tulajdonú erdőknek a stock (erdőterület, élőfakészlet) és a flow (vég-használati terület, véghasználati fatérfogat) adatai is markánsan különböznek (1.9. ábra).



-30

-20

-10

0

10

20

30

40

Állami Magán State Private

Tölgy Bükk Cser-tölgy

Akác Nyár Egyéblombos

Fenyő

EK EK EK EK EK EK EKVF VF VF VF VF VF VF

ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT

ET: Erdőterület VT: Véghasználati terület ÉK: Élőfakészlet VF: Véghasználati fatérfogat

1.9. ábra. A véghasználat megoszlása az erdőterülethez és az élőfakészlethez viszonyítva (%) Forrás: Lett B. – Mészáros K. 2004

Az erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (T, B) a meghatározók (állami), de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (A, NY) fafajok határozzák meg (magán).

A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (T, B) fafajok természetvédelmi célú terme-lésből való kivonása mind az erdő értékét lecsökkenti, mind az árbevételből finanszírozást kizárja.

Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatáro-zók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg.

A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből tör-ténő finanszírozást kizárja.

A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálko-dás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m3/ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál.

Erdő- terület

& Véghasz-

nálati terület

Élőfa-készlet

& Véghasz-

nálati fatérfogat



Az erdőgazdálkodás intézményrendszerének szereplőit a 10. ábra mutatja.

1.10. ábra. Az erdőgazdálkodás intézményi modelljének szemléltetése Forrás: Schiberna E. 2005

A négy funkcióból az igazgatást, a szabályozást az állam, a kivitelezést, végrehajtást döntően a magánszektor végzi. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szerve-zetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmé-nyek mellett alig változott az igazgatási gyakorlat. (Állami Erdészeti Szolgálat 2005)

A magánerdő-gazdálkodás szervezetének leírásához nélkülözhetetlen a használat jogcímével kapcsolatban álló szereplőkkel szemben támasztott elvárások ismertetése (11. ábra):

Erdőgazda: Gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése.

Bejelentett erdőgazdálkodó: Az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés.

Szakirányító: Az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás.

1.11. ábra. A tulajdonos, az erdőgazda (haszonélvező) és a bejelentett erdőgazdálkodó jogi kapcsolatai önálló gazdálkodás, bérlet és megbízás esetén

(Forrás: Schiberna E. 2005.)

A gazdálkodás szereplői a bérleti vagy a megbízási kapcsolati forma között választhatnak.

Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (1.10. táblázat)

ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS

TULAJDONOS

BEJELENTETT ERDŐ-GAZDÁLKODÓ MEGBÍZÁS

BÉRLET

SZAKHATÓSÁG

ERDŐGAZDA



1.10. táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben és 2005-ben M.e.: millió Ft

2004 Társaság Egyéni vállalkozó Összes

Megnevezés Összes Külföldi Belföldi Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma(db) 1 722 35 1 687 26 1 661 2 394 4 055 Létszám (fő) 9 709 54 9 655 7 655 2 000 1 413 3 413 Nettó árbevétel 73 193,9 480,6 72 713,3 57 595,9 15 117,4 13 190 28 307 Üzemi eredmény 2 330,4 50,0 2 380,4 1 413,7 966,7 Nyereség 3 107,3 49,2 3 058,1 1 414,8 1 643,3 Veszteség -777,0 -99,3 -677,7 -1,0 -676,7 Adózás előtti eredmény 2 313,0 -53,5 2 366,5 1 470,0 896,5 -208 689 Nyereség 3 078,4 46,5 3 031,9 1 470,3 1 561,6 307 1 869 Veszteség -765,4 -100,0 -665,4 -0,3 -665,1 -515 -1 180 Adóalap 2 154,7 36,2 2 118,5 902,8 1 215,7 TAO fizetett 343,9 5,8 338,1 144,4 193,7 97 291 Jegyzett tőke 21 388,2 233,5 21 154,7 19 139,6 2 015,1 Saját tőke 60 067,7 378,6 59 689,1 51 410,7 8 278,4 Rövid l. kötelezettség 15 664,2 646,0 15 018,2 10 125,7 4 892,5

2005 Társaság Egyéni vállalkozó Összes

Megnevezés Összes Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma(db) 1 678 27 1 651 2 284 3 935 Létszám (fő) 9 375 7 419 1 956 1 332 10 707 Nettó árbevétel 76 211 59 518 16 693 13 737 30 430 Üzemi eredmény 2 094 990 1 104 -36 1 068 Nyereség 3 080 1 242 1 838 489 2 327 Veszteség -986 -252 -734 -525 -1 259 Adózás előtti eredmény 2 181 1 103 1 078 -36 1 042 TAO fizetett 357 158 199 108 307 Jegyzett tőke 25 788 23 219 2 569 - - Saját tőke 67 751 56 754 10 997 - - Forrás: APEH 2004, 2005. Ezek az adatok is mutatják, hogy a magán tulajdonosok és magán erdőgazdák az erdőgazdál-kodás jelentős szereplői. Megállapítható továbbá, hogy

− Számos adat és mutató alapján is a magyar erdőgazdálkodás meghatározó szereplője az állam, a tulajdonával, a vállalkozásaival, ugyanakkor a magán vállalkozók nélkül nem tudja tevékenységét, feladatait ellátni. Fejlesztésükhöz jelentős tőkét és támoga-tást kaptak, de árbevétel vagy tőkearányos jövedelmük csekély (de mind nyereséges).

− A magán vállalkozások tőkenagysága a személyi gazdaságra jellemző, feltőkésítő tá-mogatásuk elmaradt, de sokáig nem halasztható. Sok a veszteséges vállalkozás és ma-gas a veszteség, amely működésüket veszélyezteti. Ugyanakkor az árbevételhez, tőké-hez viszonyítva jelentős eredményt mutatnak ki, és komoly adót fizetnek (az állami vállalkozásoknál többet), amely tőkekivonás a megerősödésüket akadályozza.



Állami erdőgazdálkodás

Az állami tulajdonról szóló 1992. évi LIII. törvény, és az 1995. évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19+3 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termő-földről szóló 1994. évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerez-zenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől.

Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulaj-donosi jogait. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű terüle-tek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a ható-sági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni.

Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulaj-donát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amennyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szer-vezetek – elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi Minisztérium – igazgatása, gaz-dálkodása alá.

Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítás-sal, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyek-ben összesítik a hozamok és a ráfordítás (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá kinevezi a részvénytársaságok igazgatóit, meghatározva ezzel a menedzsmentet.

A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint).

Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önke-zelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulaj-donost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitele-zőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A 1.11. táblázat az állami erdők vonatkozásában mutatja a nagyságrendeket.

Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékvál-tozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ. Az erdőtulajdonosok vagyonának válto-zásával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok.

Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tart-hatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képen nem



ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó el-lenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre.

1.11. táblázat. Az állami erdőkkel kapcsolatban állók gazdasági helyzete

Erdőtulajdonos Erdővagyon-kezelő Tevékenység-végrehajtó

Vagyoni helyzet (Nagyságrend)

Erdővagyon eszközérték több száz Mrd Ft – –

Üzemeltetői befekt. eszk. – több tíz Mrd Ft több Mrd Ft

Saját és vásárolt készletek – tíz Mrd Ft –

Jövedelmezőségi helyzet (Nagyságrend)

Árbevétel vagyonkezelői díj száz M Ft több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj

több Mrd Ft

Ráfordítás – több tíz Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj

több Mrd Ft

Eredmény – kb. egy Mrd Ft elenyésző

Forrás: Lett B. Stark M. 2004

Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a 1.12. ábrával igyekszem szemléltetni.

Erdészeti rt.

Erdő tulajdon Erdőgazdálkodás

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

ÁPV Rt.ÁPV Rt.

Pénzügyminiszter

Állami Erdészeti SzolgálatÁllami Erdészeti Szolgálat

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter

Erdészeti rt..Erdészeti rt.Erdő

kapcsolatkapcsolat

kapcsolatkapcsolat

Az állami erdőgazdálkodás szerkezete

Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter

Környezet- természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek

Környezet- természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek

Pénzügyminiszter

Kincstári Vagyoni Igazgatóság

Kincstári Vagyoni Igazgatóság

ErdőErdészeti rt.

Erdészeti rt.19Erdészeti rt.

Erdészeti rt.

Erdészeti rt.3

Erdészeti rt.

Honvédelmi miniszter

Honvédelmi miniszterHonvédelmi miniszter

Nemzeti Park Igazgatóság

Erdőgazdálkodás kontrollja



1.12. ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete

Forrás: Gémesi J. (2005) aktualizálással



Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett vesztesé-gek kivédését jelentették:

− A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssé-ge megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek.

− A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak.

− Az erdőgazdálkodás – fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került fel-adásra.

− Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításá-val átértékelődött.

A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból.

Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Ér-demi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevé-kenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel.

Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kom-binációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársa-sághoz 2002. év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdé-szeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m3/ha, erdőfelújítás ha/ha ‰) szerint Lett 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (1.12. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak az egyes rész-vénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal.

21

1.12. táblázat. Az állami erdészetek csoportosítása a területnagyság és a tevékenység alapján

Kategóriák Megnevezés

Mérték

egység 1 2 3 4 5 Átlag Összes Minimum Maximum

Max./

Min.

Erdőterület-19 EGRt ezer ha 50,9 967,7 17,6 108,3 6,2

- Erdészetek ezer ha -5,0 5,0-6,5 6,5-8,0 8,0-10,5 10,5-

- gyakoriság db 22 34 37 32 11 135

- erdészetek száma db 7,1 135 3 14 4,7

- erdészetek területe ezer ha 5,4 11,7 2,2

Fakitermelés-19 EGRt ezer m3 182,3 3462,8 41,9 349,7 8,3

ezer m3 25,7 3462,8 13,3 68,9 5,2 - fakitermelés

(135 erdészet) m3/ha -2,48 2,48-4,36 4,37-6,24 6,24-8,1 8,1- 3,6 2,0 6,2 3,1

- gyakoriság 46 47 31 8 3 135

Erdőfelújítás-19 EGRt ha 473 8996 64 963 15,0

ha 67 8996 14,4 205,7 14,3 - erdőfelújítás

(135 erdészet) ha/1000 ha -5,0 5,8-11,7 11,7-17,5 17,5-23,3 23,3- 1,4 19,3 13,8

- gyakoriság-135 db 34 48 34 16 3 135

Forrás: Lett B. 2005.

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

22 SWOT analízis: Mező- és erdőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás

Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek • Kiemelkedően jó ökológiai, termőhelyi

adottságok,

• Felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdag-sága

• Egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek

• Korszerű biológiai háttér, nagy teljesítőké-pességű biológiai alapok

• Magas színvonalú elméleti-, kutatási tudásbá-zis, kiépített szakképzési hálózat

• Az erdőterületeken több célú, hosszú távú erdőterv szerinti gazdálkodás folyik

• A vadgazdálkodás adottságai kedvezőek

• Alacsony környezetterhelés

• Gazdag biodiverzitás

• A vadgazdálkodás adottságai kedvezőek

• A nagy élelmiszer-feldolgozó vállalkozások hatékonyan működnek,

• A feldolgozóipar nagyobb része a nemzetközi piacba integráltan működik

• Szakképzett és még mindig olcsó munkaerő az élelmiszeriparban

• A szántóföldi termelésben a megújult műsza-ki-technikai eszközállomány

• Elindult a földhasználat koncentrációja

• Erős az agrárvállalkozások adszorpciós képessége fejlesztési támogatások terén

• Szélsőséges csapadékviszonyok, ebből követ-kező kedvezőtlen vízháztartási helyzet

• Az ágazat alacsony jövedelmezősége, tőkehi-ány

• A gazdaságok mérete, formája, termelőkapa-citása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységekben a műszaki, technikai színvo-nal alacsony

• Az épületek, építmények, állattartó telepek jelentős hányada nem felel meg az uniós előírá-soknak,

• A termelői infrastruktúra hiányos, korszerűt-len

• Kevéssé elterjedtek a környezetbarát techno-lógiák, a természeti erőforrások védelme, fenn-tartása nem megfelelő

• A gazdálkodók- és általában a mezőgazda-ságban foglalkoztatottak korösszetétele kedve-zőtlen

• Hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalko-zói, piaci és marketingismeretei

• A szakképzés nem kellően gyakorlatorientált, a szaktanácsadási rendszer működése nem ki-elégítő

• A termékpályák egészét segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek (raktáro-zás, szállítás) fejletlenek

• Az egyéni gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony szintű,

• A kis- és közepes méretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozások, strukturális gyenge-ségei, elavult műszaki színvonala, gyenge mar-keting tevékenysége.

• Az élelmiszer-feldolgozás és az alapanyag termelés jelentős elkülönülése, a minőség-követés nem kielégítő

• Fokozódó bel- és külpiaci igény a jó minősé-gű hazai alapanyagok, a hagyományos, külön-leges, eredetcímkével ellátott élelmiszeripari termékek iránt

• Biztonságosabb, kiegyenlítettebb mezőgazda-sági termelés

• Az élelmiszerbiztonság, a minőség, a környe-zetvédelmi, higiéniai feltételek javulása, korsze-rűsödése

• A piacra jutási esélyek, a gazdálkodás bizton-ságának növekedése

• A gazdálkodók szakmai ismereteinek, korösz-szetételének javulása

• Termelői szerveződések fokozódó térnyerése

• Alternatív energia-előállítás, agrár-környezetgazdálkodási eljárások elterjedése

• Fogyasztói igényeknek megfelelő, hazai alapanyagok felhasználása, minőségi termékek készítése, értékesítése marketinggel fokozható.

• Összehangolt, jól működő termékpályák (termelés, feldolgozás, értékesítés) kialakulása, az érdekek összehangolása

• Az erdőgazdálkodás során a hozzáadott érték növelése és az erdei melléktermékek szélesebb körű előállítása

• Környezeti állapot javítása az extenzív mező-gazdasági termelés és a természetközeli erdő-gazdálkodás feltételeinek fejlesztésével.

• Vizek visszatartásával, kormányzásával a helyi hasznosítható vízkészletek növelése

• A vadvédelmi célprogram alkalmazásával a fenntartható gazdálkodás növelése

• A földhasználat további ésszerűsítése

• A agrárágazat versenyhátrányának növekedé-se

• Az érdekérvényesítés gyengülése

• A termelők piacvesztése, a termelés vissza-szorulása, foglalkoztatási, megélhetési feszült-ségek

• Regionális különbségek növekedése

• Az elmaradó fejlesztések konzerválják a környezetkárosító termelési eljárásokat

• A talaj degradáció visszafordíthatatlan káro-kat okoz a nemzeti értékben

• A multinacionális cégek és kiskereskedelmi hálózatok árcsökkentő törekvései, importbe-szerzései,

• Az ár-érzékeny fogyasztói kereslet előnyben részesíti az olcsó, sokszor silány minőségű és beltartalmi értékű importáruk vásárlását

• Az egyéni erdőtulajdonosok gazdálkodási feltételei, piaci esélyei romlanak

• Szélsőséges vízháztartási viszonyok (árvíz, belvíz, aszály) csökkentik a mezőgazdasági termelés biztonságát

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005év

1000

hek

tár

Nincs erdőgazdálkodó

Egyéb szövetkezet

Erdőbirtokossági társulat

Közös megbízotti forma

Egyéni erdőgazdálkodás

Gazdasági társaság

Erdőszövetkezet

Egyéb erdőgazdálkodó

Magán erdőgazdálkodás

A magánerdő szervezeteinek, üzemszerkezetének (1.13. ábra) és üzemméretének (1.14. ábra) alakulása jellemzi a változásokat, a fejlődést és a problémákat.

Egyéb szövetkezetek

4%

Erdőszövetkezetek3%

Közös megbízotti forma33%

Gazdasági társaságok

17%

Erdőbirtokossági társulatok

22%


1%Egyéni

erdőgazdálkodás20%

1.13. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti megoszlása Forrás: Bartha P. 2005

1.14. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti változása

Forrás: Bartha P. 2005



Szerkezetét tekintve a működő magántulajdonú erdők mennyisége és aránya az elmúlt évek-hez viszonyítva nem változott jelentősen. A társult erdőgazdálkodók körében az erdőbirtokos-ságok számának és erdőterületének aránya már évek óta stagnál. Ennek egyik oka az erdőbir-tokosságnak az egyéni erdőgazdálkodóval szembeni kedvezőtlenebb jogi és közgazdasági szabályozása. Az egyéni gazdálkodók és a közös megbízottak kezelte terület nőtt. Sajnálatos tény, hogy az erdészeti hatósági erőfeszítések ellenére a magántulajdon körébe sorolható er-dőterületek közel harmadán még nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. A kialakult helyzet elem-zéséből azt a tanulságot is kénytelenek vagyunk levonni, hogy csupán államigazgatási eszkö-zökkel nem lehetséges a javulást elérni.

0

50

100

150

200

250

300

350

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

év

hekt

ár/d

b

Egyéni erdőgazdálkodás Közös megbízotti forma Gazdasági társaságok

Erdőbirtokossági társulat Erdőszövetkezet Egyéb szövetkezetek


1.15. ábra. A gazdálkodói szervezetek üzemnagysága Forrás: Bartha P. 2005

A gazdálkodói kör üzemmérete típusonként eltérő (1.15. ábra), és a csak lassan növekvő terü-let üzemgazdasági problémákat okoz. Az 1990-es években az üzemméret javítását elsősorban a termelő típusú társulások ösztönzésétől remélték, amely kevés eredményt hozott. A termelő típusú társulásnál a tulajdonos az erdőgazdálkodóra átruházza a gazdálkodói jogokat és a kö-telezettségeket. A kis üzemméretnél az erdőgazda állandó költségei magas fajlagos ráfordítás-ként nehezítik a gazdálkodást. A tulajdonos érzelmileg elidegenedik a tulajdonától, és gazdasági-lag sem élvezi annak hasznát. Bár a termelő típusú társulás bizonyos birtok koncentrációt jelen-tett, de a tulajdon és a használat elkerülhetetlen elválásával az elterjedését megakadályozó prob-lémákat is okozott.

A 2000-es években előtérbe került az integráció támogatása, az integrátorok jelentős fejlődést értek el, amelyben még vannak növekedési lehetőségek. Az integráció különleges üzemszervezési forma, amelyben az erdőgazdálkodók szakmailag és szerződéses feltételek között gazdaságilag kapcsolódnak az integrátorhoz. Ebben az esetben a birtokkoncentráció helyett az integrátornál a tevékenység koncentráció alakul ki, amely kedvezőbb kapcsolatokat jelent a tulajdonos, az erdőgazdálkodó, az integrátor és a kivitelező között (amelyből az integrátor több szerepet is felvállalhat). Speciális esetben az integrátorok elérik a



magánerdészeti üzem nagyságrendjét, és rendelkeznek a tevékenységhez szükséges eszközök, munkaerő egy részével is.

Az integrátorok üzemi területe 2001-ről 2005-re megháromszorozódott, és elérte a 30 ezer ha-t, amelyen túl az integrált terület már 130 ezer ha-ra növekedve jelentősen hozzájárult a ma-gánerdő-gazdálkodás működőképességéhez.

Az integráció mellett elvi lehetőség az EU országokban alkalmazott forma átvétele is. Az ér-tékesítő-szolgáltató együttműködés Magyarországon a mezőgazdaságban is csak csekély sze-repet játszik, így érthető, hogy az erdőgazdálkodásban való elterjedése csak a jövő lehetősége. Az együttműködés fontos alapelve a személyes munkavégzés, amelynek input és output kap-csolatait végzi a nonprofit típusú gazdálkodó szervezet, amely a beszerzésekben és az értéke-sítésekben a tagok nevében és számlájára jár el. A tulajdon és a használat egységén alapuló tevékenység koncentráció kialakulásához számos számviteli, adózási és erdészeti hatósági szabálynak kellene egy irányban kedvezően változni.

Az erdőgazdálkodásban a hagyományok miatt kiemelten kezelt üzemméret fontossága azon-ban relatívvá válik bizonyos tulajdonosok, gazdálkodók számára. Jelentősége akkor csökken-ne, ha az erdő üzemágként integrálódna a családi üzem gazdálkodásába, de ehhez a családi gazdaságok megerősödése alapfeltételként jelentkezik. Kisebb az üzemméret jelentősége, ha a tulajdonosok és erdőgazdálkodók a tevékenységek végrehajtásához a vállalkozói szférában megfelelő kapacitású és minőségű erdőgazdálkodási szolgáltatáshoz juthatnak.

Az elkövetkező időszakban az integráció lehetőségei látszanak kihasználhatóknak, és fejleszté-sükkel célul tűzhető 100-150 életképes, szolgáltatás nyújtására alkalmas üzem kialakítása, ame-lyek nem csak a magán- erdőgazdálkodás feladatait látják el. Ezekben már megvalósítható a stra-tégiai géppark üzemeltetése, a munkavállalók foglalkoztatása, az értékesítés szervezése és a haté-kony érdekképviselet megszervezése. (Lett B. – Mészáros K. 2004)

A kialakult tulajdoni és kezelési viszonyok problémáiban az előzőek alapján új megközelíté-sek szükségesek, mert az eddigi változások elégtelenek és labilisak. A tulajdoni viszonyokban a legnagyobb probléma az osztatlan tulajdonosi közösségek léte, amelyre a mezőgazdaságban már rendelkezünk koncepcióval, de az erdőgazdálkodásban megszüntetésük több akadállyal jár, és jelentős pénzügyi ráfordításokat is igényel. A jelenleg is meglévő aranykorona fillér kistulajdonosok számának csökkentése helyett - az öröklés révén - az érdektelen tulajdonosi kör – jogszabályi változtatások nélkül – tovább fog gyarapodni. Az emiatt kialakult döntés-képtelenség egyenes úton vezet a működő-képtelenséghez, az erdő gazdálkodási hasznainak eliminálásához.



Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti viszony a lényeges

Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó viszonyát szabadon alakítja ki érdekeinek megfele-lően, a társult tulajdonosoknak kell az erdőgazdálkodó szervezetében és a kapcsolat formájá-ban megegyezni, amelyek meghatározzák a gazdasági elszámolást és az adózást. 1.13. táblázat. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat

Mód Erdőtulajdonos Erdőgazdálkodó Kapcsolat –

Tulajdonosi hozam A. Egy magánszemély Egyéni erdőhasználó Gazdasági egység elkülönülés nélkül B. Egy vagy több ma-

gánszemély Egyéni erdőgazdálkodó Egyéb vállalkozás

Erdőgazdálkodó tevékenységével megbízás

Megbízó Megbízott Erdőtulajdonos javára gazdasági el-számolás, pénzügyi közvetítés

C. Több magánszemély (min.: 2)

Erdőbirtokossági társu-lat

Azonos tagság, társulati érdekeltség, használatba adás

Tulajdonostárs, tag Társulat Részesedés, osztalék D. Több magánszemély

(min.: 5) Erdőszövetkezet Azonos tagság, szövetkezeti részjegy,

használatba adás Tulajdonostárs, tag Szövetkezet Részesedés és bérleti díj E. Egy vagy több ma-

gánszemély Egyéni erdőgazdálkodó Egyéb vállalkozás

Bérlet, haszonbérlet, haszonvétel különböző időtávra

Haszonbérbeadó Haszonbérlő Bérleti, haszonbérleti díj

Az erdő vállalkozási jellege nem általános, különböző okokból létrejönnek nem vállalkozási jellegű erdőbirtokok, vállalkozástól mentes erdőgazdálkodások. A tulajdonostársak érdeke azonban ezen belül is különböző lehet, amely függ a tulajdonosok céljaitól, az erdőterületek jellemzőitől (nagyságától, minőség stb.) is. Az erdő tulajdoni és vállalkozási, kezelési formája szerint megkülönböztethetünk:

"Erdő" Magán erdőgazdálkodás Állami erdőgazdálkodás

Erdőgazdálkodási vállalkozás Termelési és haszonfunkció Állami vállalkozás Többcélú üzem Non-profit gazdálkodás Paraszterdő, Farmgazdálkodás Családi gazdaság

Mező-erdőgazdasági érdekeltség

–

Vegyes gazdálkodás Mező-erdőgazdasági érdekeltség

Mező-erdőgazdasági érdekeltség

Integrált gazdálkodás Egyéni és társas vállalkozás Társas vállalkozás

Vállalkozástól mentes erdőtulajdon

Kis terület, egyéb cél Kincstári erdővagyon

Nem vállalkozási optimalizálás Természetvédelmi stb. erdő Az erdőgazdálkodási vállalkozásba tartoznak a kifejezetten haszon erdők és az intenzíven kezelt faültetvények. Lényeges és jelentős erdőterületeken többcélú erdőgazdálkodás folyik, ahol az egyéb értékek és szolgáltatások is fokozottan figyelembe vételre kerülnek.



Erdőgazdálkodás gazdasági célja

1.16. ábra. Az egyéni gazdaságok gazdálkodás célja szerinti számszerű megoszlása és arányai az agráriumban (2000)

Összességében elmondható, hogy az agráriumban az egyéni gazdaságok jelentős része (60,4%) csak félig önellátó gazdálkodást folytat. Ez azt jelenti, hogy bár a család jövedelmi forrásai között a mezőgazdasági termelés szerepe nem elhanyagolható, korántsem ez jelenti a legfontosabb jövedelemforrást. E gazdaságok alig több, mint 31%-a értékesíti a saját fogyasz-táson felüli részt, ami kiegészíti a jövedelmüket. A csak piacra termelő gazdaságok arány 8%, míg a gazdasági szolgáltatásokat nyújtóké mindössze 0,2%.

Az agráriumban is a szervezetek kisebb hányada gazdálkodik vállalkozásként, amellyel az erdőgazdálkodásban – különböző okokból – még komolyabban szembe kell nézni.

Folyamatos piaci termelésre a korábban is hangoztatott fajlagos erdőgazdálkodói terület miatt a társasági formában működő magán-erdőgazdálkodóknak van nagyobb lehetőségük. Emiatt az általuk kezelt erdőterületnek 40-50%-án folyamatos piaci termelés folyik.

A magánszemélyeknek csak 3-4%-a tekinti az erdőgazdálkodását folyamatos piaci termelésnek, számosságban és területileg is túlnyomó a szakaszos piaci termelés és az önellátás.

Országos viszonylatban a rendezett erdőterület csaknem azonos arányban oszlik meg e három kate-gória között, bár a folyamatos piaci termelés a pontos értékek alapján alacsonyabb ennél.

1.14. táblázat. A magán-erdőgazdálkodói típusok erdőgazdálkodási tevékenységének

gazdálkodási célja

Gazdálkodási cél egyéni kmb ebt gt szöv rzett Σ

db % 4 3 15 18 33 5 Folyamatos piaci termelés terület % 26 9 38 45 52 28

db % 36 38 32 44 34 37 Szakaszos piaci termelés terület % 30 57 22 40 27 39

db % 60 59 53 38 33 58 Önellátás

terület % 44 34 40 15 21 33



A földprivatizáció során hirtelen erdőtulajdonhoz jutott új tulajdonosok erdőgazdálkodással kapcsolatos elképzelései nem minden esetben váltak valóra, illetve vannak olyan erdőtulajdo-nosok is, amelyek más földingatlannal együtt jutottak erdőhöz, és ők eleve nem is szándékoz-tak erdőgazdálkodással foglalkozni. Naturális üzemméret Az erdőgazdálkodó egységek üzemmérete többféleképpen is kifejezhető. A leginkább kézen-fekvő, ha a kezelt erdőterületet adjuk meg, bár ebben az esetben a területet ki kell egészíteni a koreloszlás leírásával is. Ez határozza meg ugyanis, hogy milyen erdészeti munkák merülnek fel, és mindenek előtt, hogy az erdőből milyen hozamok várhatók.

Lényegretörőbb tehát a hozamlehetőségek megadása éves, vagy üzemtervi időszakra vonat-koztatva, aminek az ismeretében az erdészeti üzemek összehasonlíthatóvá válnak.

Az erdészeti üzem gazdasági méretének meghatározása a legkifejezőbb módon az üzem va-lamilyen gazdasági teljesítményével lehetséges, ami a leggyakrabban az árbevétel vagy vala-mely eredménykategória. Az üzemen belüli ágazatok gazdasági mérete illetve jelentősége a hozzáadott értékkel jellemezhető.

Az erdőterület, a hozam és a gazdasági méret közül az erdőterület hordozza magában a legkevesebb információt, mégis ez az az ismérv, amely a meghatározásokban szerepel egyrészt, mert értéke a gyorsan változó piaci folyamatoktól független, másrészt mert ez az érték szinte minden nyilvántartásban szerepel, míg a szintén pusztán naturális tartalmú hozamlehetőségek nem.

Az 1.1.15. összefoglalóan tartalmazza az erdőgazdálkodó típusok területi és darabszám ada-tait. Ez alapján látható, hogy a magánszemélyek átlagos gazdálkodói területe 12 ha, az erdőbirtokossági társulatoké 110 ha, a gazdasági társaságoké 105 ha, a szövetkezeteké pedig 130 ha. Ezek az átlag értékek erősen aszimmetrikus eloszlások átlagai.

1.15. táblázat. A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük

magánszemélyek erdőbirtokossági

társulat gazdasági társaság

szövetkezet

erdőterület ha 293 123 118 013 90 072 36 928 darabszám db 24 800 1 104 889 285 fajl. erdőterület ha/db 12 110 105 130

eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db % – 10 ha 20 71 0 6 1 26 23 1 11 – 100 ha 61 28 25 61 18 50 13 44 101ha – 19 1 75 33 80 24 86 32

Adatok forrása: [ÁESZ 2005]



1.16. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai (db, ha)

GT - db szam -5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Összesen %

1 - Közép-Magyarország 9 6 8 16 8 8 12 7 74 8,5

2 - Közép-Dunántúl 10 13 8 19 9 13 7 1 80 9,2

3 - Nyugat-Dunántúl 12 13 15 20 15 14 8 2 99 11,4

4 - Dél-Dunántúl 19 16 31 63 38 26 23 5 221 25,5

5 - Északi hegyvidék 13 16 12 26 13 12 16 6 114 13,2

6 - Észak-Alföld 23 17 18 29 22 13 13 1 136 15,7

7 - Dél-Alföld 23 14 25 23 14 16 18 9 142 16,4

Összesen 109 95 117 196 119 102 97 31 866 100

13% 11% 14% 23% 14% 12% 11% 4% 100%

GT - terület -5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Összesen %

1 - Közép-Magyarország 22,1 44,8 113 542,3 568 1 222,1 3 858,6 6 885,5 13 256,4 14,0

2 - Közép-Dunántúl 24,9 97,5 122,4 587 649,9 1 936,3 2 120,9 723,5 6 262,4 6,6

3 - Nyugat-Dunántúl 28 101,2 197,1 657,6 1 149,1 1 896,9 2 055,9 2 826,1 8 911,9 9,4

4 - Dél-Dunántúl 43,4 109,2 452,7 2117 2 760,6 3 364,4 6 923,7 5 370,2 21 141,2 22,4

5 - Északi hegyvidék 35,3 109,4 176,4 781,1 834,1 1654 5 055,9 5 145,5 13 791,7 14,6

6 - Észak-Alföld 59,2 117,7 261,8 953,1 1 528,6 1 913,3 4 474,1 770,4 10 078,2 10,7

7 - Dél-Alföld 58,5 97,8 362,7 689 941,3 2 248,3 5 944,8 10 690,5 21 032,9 22,3

Összesen 271,4 677,6 1 686,1 6 327,1 8 431,6 14 235,3 30 433,9 32 411,7 94 474,7 100

0% 1% 2% 7% 9% 15% 32% 34% 100%

EBT - db szám -5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Összesen %

1 - Közép-Magyarország 2 6 12 3 4 27 2,4

2 - Közép-Dunántúl 5 13 40 46 37 22 2 165 14,9

3 - Nyugat-Dunántúl 4 7 10 41 43 43 13 4 165 14,9

4 - Dél-Dunántúl 2 17 41 108 82 55 22 5 332 30,0

5 - Északi hegyvidék 4 8 21 66 70 72 47 15 303 27,4

6 - Észak-Alföld 1 1 6 24 23 14 21 6 96 8,7

7 - Dél-Alföld 3 9 2 2 1 17 1,5

Összesen 11 38 96 294 278 226 130 32 1105 100

1% 3% 9% 27% 25% 20% 12% 3% 100%

EBT - terület -5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Összesen %

1 - Közép-Magyarország 31,4 187,4 813,7 479,6 1 065,4 2 577,5 2,0

2 - Közép-Dunántúl 38,4 202,8 1 293,8 3 326,8 5 219,7 6 110,2 2 157,1 18 348,8 14,1

3 - Nyugat-Dunántúl 13,7 50,8 135,1 1 460,6 3 023,9 6 334,4 3 697,2 5 478,4 20 194,1 15,5

4 - Dél-Dunántúl 7,1 118,5 621,6 3737 5 636,4 7 941,9 7 034,2 5 058,2 30 154,9 23,1

5 - Északi hegyvidék 5,9 63,6 316,8 2167 4 902,1 9 888,8 13 674,0 11 416,5 42 434,7 32,5

6 - Észak-Alföld 3 9,6 83,5 881,7 1 566,8 1 864,7 6 382,9 4 867,5 15 659,7 11,9

7 - Dél-Alföld 47,6 323,9 133,8 224,4 394,9 1 124,6 0,9

Összesen 29,7 280,9 1 438,8 10 051,4 19 403,5 31 953,5 38 358,8 28 977,7 130 494,3 100

0% 0% 1% 8% 15% 24% 29% 22% 100%

Összese -5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Összesen

Ebt. 29,7 280,9 1 438,8 10 051,4 19 403,5 31953,5 38358,8 28 977,7 130 494,3 58,0

Gt. 271,4 677,6 1 686,1 6 327,1 8 431,6 14235,3 30433,9 32 411,7 94 474,7 42,0

Mindössz. - terület 325,8 958,5 3 124,9 16 378,5 27 835,1 46188,8 68792,7 61 389,4 2 24969

Halmozott % 0,1 0,5 1,9 9,2 21,6 42,1 72,7 100,0

Ebt. 11 38 96 294 278 226 130 32 1105 56,0

Gt. 109 95 117 196 119 102 97 31 866 44,0

Mindössz. - db 120 133 213 490 397 328 227 63 1971

Halmozott % 6,1 12,8 23,6 48,5 68,6 85,2 96,7 100,0



1.17. táblázat. Erdőgazdálkodási szervezetek változása

Erdő-

birtokossági társaság

Egyéb gaz-dasági tár-

saság

Erdő- szövetkezet

Egyéb szövetkezet

Egyéb eg. szervezet összesen

Egyéni erdő-

gazdálkodó

Közös megbízotti

forma 1997 62 18 11 128 157 -44 -0 1998 85 21 13 123 157 -46 -39 1999 97 32 15 76 123 -58 -72 2000 114 46 14 76 136 -72 -91 2001 119 54 12 49 115 -76 -124 2002 121 62 12 40 114 -95 -131 2003 123 82 12 30 14 -95 -153 2004 123 91 13 28 132 -104 -174 2005 122 93 14 24 131 -112 -187

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

Erdő-birtokossági

társ.

Egyéb gazdaságitárs.

Erdő-szövetkezet

Egyébszövetkezet

Egyénierdőgazd.

Közösmegbízotti forma

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Erdő-birtokossági társ. Egyéb gazdasági társ. Erdő-szövetkezet

Egyéb szövetkezet Egyéni erd őgazd. Közös megbízotti forma

1.17. ábra. Erdőgazdálkodási szervezetek változása



1.18. ábra. Erdőgazdálkodási szervezetek változásának megoszlása

-40%

-20%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Erdő-birtokossági társ. Egyéb gazdasági társ. Erdő-szövetkezet

Egyéb szövetkezet Egyéni erd őgazd. Közös megbízotti forma



1.18. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai

Országos 0-5 5-10 10-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Össz

GT – db 109 95 117 196 119 102 97 31 866 GT –ha 271 678 1686 6327 8432 14235 30434 32412 94475 EBT – db 11 38 96 294 278 226 130 32 1105 EBT – ha 30 281 1439 10051 19404 31954 38359 28978 130494 Országos

% 0-5 5-10 10-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500- Össz

GT– db 12,6 11,0 13,5 22,6 13,7 11,8 11,2 3,6 100 GT – ha 0,3 0,7 1,8 6,7 8,9 15,1 32,2 34,3 100 EBT – db 1,0 3,4 8,7 26,6 25,2 20,5 11,8 2,9 100 EBT – ha 0,0 0,2 1,1 7,7 14,9 24,5 29,4 22,2 100 Országos-%

0

5

10

15

20

25

30

35

40

0-5 5-10 10-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500-

GT- db GT-ha EBT – db EBT-ha

1.19. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai



1.19. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai

GT EBT Össz. GT EBT Össz GT EBT Össz db db db ha ha ha ha/db Ha/db Ha/db 1 - Közép-Magyarország 74 27 101 13256 2578 15834 179 95 157 2 - Közép-Dunántúl 80 165 245 6262 18349 24611 78 111 100 3 - Nyugat-Dunántúl 99 165 264 8912 20194 29106 90 122 110 4 – Dél-Dunántúl 221 332 553 21141 30155 51296 96 91 93 5 – Északi hegyvidék 114 303 417 13792 42435 56227 121 140 135 6 – Észak-Alföld 136 96 232 10078 15660 25738 74 163 111 7 – Dél-Alföld 142 17 159 21033 1125 22158 148 66 139 Összesen 866 1105 1971 94475 130494 224969 109 118 114

0

50

100

150

200

250

300

350

GT-db EBT-db

1.20. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai A nyugat-Dunántúl régió a Gt-k esetében kis területi aránnyal szerepel, de az EBT-éknél is csak közepes a részaránya.

0

10000

20000

30000

40000

50000

GT-ha EBT-ha

1 - Közép-Magyarország 2 - Közép-Dunántúl 3 - Nyugat-Dunántúl

4 – Dél-Dunántúl 5 – Északi hegyvidék 6 – Észak-Alföld

7 – Dél-Alföld



ha/db

0

50

100

150

200

1 2 3 4 5 6 7 Ö

GT EBT Össz

1.21. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai Az átlagos területnagyságok országosan hasonló értéke mögött erős eltérések mutatkoznak a a térségekben. Az alföldi részeken lényegesen magasabb a gazdasági társaságok átlagterülete (Közép-Magyarország (1) és Dél-Alföld (7)), illetve az EBT-k esetében is itt jelentkezik kiug-ró érték (Észak-Alföld (6)).

% GT-db GT-ha EBT-db EBT-ha 1 – Közép-Magyarország 8,5 14,0 2,4 2,0 2 – Közép-Dunántúl 9,2 6,6 14,9 14,1 3 – Nyugat-Dunántúl 11,4 9,4 14,9 15,5 4 – Dél-Dunántúl 25,5 22,4 30,0 23,1 5 – Északi hegyvidék 13,2 14,6 27,4 32,5 6 – Észak-Alföld 15,7 10,7 8,7 11,9 7 – Dél-Alföld 16,4 22,3 1,5 0,9

%

0

5

10

15

20

25

30

35

1 2 3 4 5 6 7

GT-db GT-ha EBT-db EBT-ha

1.22. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai



A gazdasági társaságok (GT) és az erdőbirtokossági társulatok (EBT) térségi elhelyezkedésé-ben is markáns különbségek vannak, amelyeket természetesen az állami és a magán erdő nagysága és aránya (a magánon belül a rendezetlen rész) összességében is befolyásol. A legje-lentősebb magánerdős térségek a Dél-Dunántúl (4.) és az Északi hegyvidék (5.) Lényegesen magasabb az EBT-k aránya a Közép-Dunántúl (2.), a Nyugat-Dunántúl (3.), a Dél-Dunántúl (4.) és különösen az Északi hegyvidék (5.) térségben, amelyek erdősültebbek és erdészeti ha-gyományaik erősebbek () az erdőbirtokossági múlt is élőbb. A térségekben azonban a szervetei formák között nincs meghatározó differencia, amelyet a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulásával magyarázunk (az Északi hegyvidék (5.) erdős térségeiben a szövetke-zetek kisebb súlya és az erdő hagyományos jelentősége viszont már jelentős EBT többletben fejeződik ki). A legnagyobb a szervezeti forma eltérés a Dél-Alföld (7.), illetve Közép-Magyarország (1.) régiókban, ahol az EBT-k megalakulását a fafaj viszonyokkal sem tudta a hatóság meggyőzően indokolni 1.2. Számviteli ismeretek

1.2.1. A számviteli információs rendszer

Az emberek, szervezetek döntéseiket bizonytalan környezetben hozzák, kockázatvállalással. A kockázat ésszerű vállalásában, a döntések megalapozottságában jelentős szerepe van a kellő informáltságnak. A döntések előkészítéséhez és meghozatalához az adott helyen, szinten szükséges és racionálisan lehetséges adatokat, információkat kell biztosítani.

Az információkra igényt tartanak a gazdálkodókkal kapcsolatba kerülhető partnerek, szerve-zetek. A jelenlegi számviteli szabályozás legfontosabb szerepe a gazdasági élet szereplői számára megbízható és valós összkép nyújtása a gazdálkodókról.

A gazdasági számvitellel a gazdálkodó működéséről olyan folyamatos írásbeli feljegyzéseket köteles vezetni, amely alkalmas az elvégzett tevékenység valamennyi mozzanatának vissza-tükrözésére, menetközben és utólagos áttekintésére és összegezésére, a tájékoztató beszámoló elkészítésére (természetesen a számviteli rendszer korlátain belül, hisz van amit nem tud fel-vállalni, megoldani és van amit nem érdemes kimunkálni).

Értékadatok, amelyek pénzben (forintban) fejezik ki az adott gazdasági műveletet, szintetizá-ló, átfogó jellegűek, és segítségükkel lehetőség nyílik a vállalkozás tevékenysége részleteinek és egészének áttekintésére, összesítésére, a gazdaságos működés figyelemmel kísérésére.

A gazdasági számvitel tehát gazdasági-pénzügyi műveletek, értékadatok szervezett gyűjtése, feljegyzése és feldolgozása, mellyel adatokat szolgáltat:

− a gazdálkodó szervezet (és egységei) vagyonáról, erőforrásainak állapotáról, összetéte-léről, állományáról;

− az erőforrások tényleges kihasználásáról, eredményességéről, egy időszak tevékenysé-géről, jövedelmezőségéről;

− a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről, a pénzeszközök forgásáról, a követelések és kötelezettségek arányáról (Cash flow).

A mai szóhasználat szerint a számvitel összefoglaló megnevezése − a könyvvitelnek, – az önköltségszámításnak és – a beszámolásnak.

A könyvvitel a gazdálkodási folyamatot, valamint a gazdálkodó vagyonának állományát és változásait, döntően értékben kifejezve, folyamatosan nyilvántartja, összesíti és ellenőrzi.



Az önköltségszámítás valamely meghatározott termék, termékcsoport vagy szolgáltatás − közvetlen, szűkített, teljes - önköltségét állapítja meg (Részletezése a tantárgyi feldol-

gozásban jelenleg nem szerepel.).

A beszámoló rendszer a könyvviteli és önköltségszámítási adatszolgáltatásra támaszkodva tükrözi a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét.

Ahhoz, hogy a számvitel valóban a vezetés segítségére is legyen, egyrészt felhasználóra orientáltnak kell lennie, másrészt zárt rendszerének előnyeit a jelen és a jövőre is ki kell vetítenie.

A számvitel és a vállalkozás

A szervezetileg elkülönült vállalkozások az önálló gazdasági elszámolás rendszerében mutatják ki a vállalkozás vagyonváltozását, a gazdasági vállalkozás időszakra vonatkozó hatását.

Ez a számvitellel szemben azt a követelményt támasztja, hogy költségeket felmerülésük, az eredményeket keletkezésük helyén, az adott belső elszámolási egység felelősségi, hatásköri és döntési jogkörének függvényében mutassa ki (az alapbizonylati rendszerre építve).

A számvitel szervezésekor a termelés szervezetéből célszerű kiindulni, mert ez jelentős mérték-ben determinálja a szervezeti egységek teljesítményeinek mérési lehetőségeit (a belső beszámo-lási rendszert). Ez utóbbi bizonyos fokig meghatározza a hatásköri rendszer kiépítését.

A hatásköri és a beszámolási rendszerek a szervezeti egységek ösztönzési rendszerére és fele-lősségi viszonyaira hatnak.

A számviteli rendszer fő célja és feladata: A gazdaság szereplőinek (külső és belső) infor-mációkkal való ellátása.

A számviteli rendszer jellemzői

– A valós és igaz filozófia elfogadása (megbízható és valós módosítással). – Törvényszintű, átfogó szabályozás alapvetően a beszámolóra irányulóan. – Piackonform információk képzése. – A vállalkozással ténylegesen vagy potenciálisan kapcsolatba kerülő érdekhordozók

(partnerek) számára megbízható információk nyújtása, döntéseik megalapozásához. – A megbízhatóság hitelesítése, nyilvánosságra hozatali és közzétételi követelmény.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. Ezt a célt szolgálja a 2000. évi C. törvény a számvitelről.

Beszámolás és könyvvezetés

Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi hely-zetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvveze-téssel alátámasztott beszámolót köteles, magyar nyelven készíteni. A beszámoló lehet:

a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló.



Könyvvezetési kötelezettség (Könyvvitel, számviteli szolgáltatás)

A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e törvényben rögzített szabá-lyok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja. A könyv-vezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.

Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzí-vákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, fo-lyamatosan, áttekinthetően mutatja.

Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tu-lajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági mű-veletekről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, fo-lyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. E könyvviteli nyilvántartáshoz kap-csolódóan az egyszerűsített mérleg összeállításához szükséges kiegészítő és analitikus nyil-vántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie kell.

38 1.20. táblázat. A gazdálkodó szervezetek számviteli beszámolója és könyvvezetési kötelezettsége

Számviteli beszámolási fokozatok

Számviteli törvény hatályán kívül

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló

Éves beszámoló és üzleti jelentés

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Költségvetési beszámoló

- árbevétel adat három mutató Rt., Konszolidálásos Konszolidálásos - Egyszerűsített mérleg

Eredménylevezetés

Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített ered-mény-kimutatás Egyszerűsített kiegé-szítő melléklet

Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet

Konszolidált mérleg Konszolidált ered-mény-kimutatás Konszolidált kiegészítő melléklet

Könyvviteli mérleg Pénzmaradvány kim. Előirányzat-maradvány kimutatás Eredménykimutatás Pénzforgalom egyezt

Könyvvezetési kötelezettség

Pénzforgalmi realizálás

Pénzforgalmi realizálás

Gazdasági realizálás Gazdasági realizálás Gazdasági realizálás Pénzforgalmi realizálás

SZJA nyilvántartás EVA nyilvántartás

egyszeres könyvvitel naplófőkönyv

kettős könyvvitel kettős könyvvitel kettős könyvvitel kettős könyvvitel

Szervezetek

Magánszemélyek Mg. ős-, kistermelő

Alapítvány Egyesület

Vállalkozók Vállalkozók Költségvetési szervek és intézmények

Egyéni vállalkozó EVA adózó

(nem jogi személy)

Új vállalkozó nem választhat

(Erdőbirtokossági társulat)

Részvénytársaság Konszolidáltak

Önkormányzatok

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

39

1.21. táblázat. A beszámoló elemei és összefüggésük Beszámoló

Vagyoni helyzet Jövedelemi helyzet Állapot, állomány, időpont – forduló nap Időszak (üzleti év) árbevétele és ráfordítása, állományváltozással)

Mérleg Eredménykimutatás

Eszközök (Aktívák) Források (Passzívák) Ráfordítások Hozamok A. Befektetett eszközök D. Saját tőke Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés árbevétele - Mérleg szerinti eredmény Személyi jellegű ráfordítások E. Céltartalék Értékcsökkenési leírás Aktivált saját teljesítmények B. Forgó eszközök F. Kötelezettségek Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek - Pénzeszközök Üzemi (üzleti) eredmény Pénzügyi ráfordítások Pénzügyi bevételek C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolás Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek

Eszközök összesen = Források összesen Mérleg szerinti eredmény (T) Mérlegszámla (K) (T) Eredményszámla (K)

(T) 1-3. Eszközszámla (K) (T) 4. Forrásszámla (K) (T) 5.,8. Eredménycsökk. (K) 9. (T) Hozam (K) Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam

gyarapodás csökkenés Csökkenés gyarapodás gyarapodás csökkenés csökkenés gyarapodás Követelés Kötelezettség Részveszteség Résznyereség

keletkezés megszűnés Megszűnés keletkezés keletkezés megszűnés megszűnés keletkezés Részeredmény Részeredmény

(+) (-) (-) (+) (-) (+) (-) (+)

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

40

1.22. táblázat. IAS – (IFRS) Nemzetközi számvitel, beszámoló-készítés szabályozott témakörei

Beszámoló összeállítás - Keretszabály Mérleg Eredménykimutatás

1. Pénzügyi kimutatások formája és tartalma 38. Immateriális javak 8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változásai

8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változásai

16. Ingatlanok, gépek, berendezések 18. Bevételek

21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás) 17. Lízing és bérlet 11. Építési szerződések eredménye 10. A mérlegforduló nap utáni események 32. Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és

besorolás 21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás)

34. Évközi, közbenső pénzügyi kimutatások 39. Pénzügyi instrumentumok: Bekerülés és értékelés

20. Állami támogatások számvitele és az állami közreműködés bemutatása

27. Az összevont (konszolidált) beszámoló 40. Befektetési célú ingatlanok 19. A munkavállalók juttatásai

24. Kapcsolt felekre vonatkozó információk 2. Készletek 26. Nyugdíjprogramok elszámolása

22. Az üzleti kombinációk 41. Mezőgazdaság 23. Hitelfelvételi költségek 31. Közös vezetésű vállalkozásokban lévő

befektetések 36. Terven felüli értékcsökkenés

36. Értékvesztés 15. Az árváltozások hatását bemutató

információk 37. Céltartalékok, függő kötelezettségek és

függő követelések

7. Cash flow 12. Jövedelemadók

14. Szegmens jelentések 33. Egy részvényre jutó eredmény (EPS)

35. Megszűnő tevékenységek 29. Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs

gazdaságokban

30. Bankok és pénzügyi intézmények információi

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



1.2.2. A mérleg és az eredménykimutatás tagolása, tételeinek tartalma

Az „A” mérleg kétoldalú nyilvántartás, amelynek eszköz (aktíva) oldalán a gazdálkodó va-gyonát megjelenési forma szerint részletezzük, illetve a forrás (passzíva) oldalán ugyanezen összértéknek vagyoni forrását, eredetét mutatjuk be. Alapvető szabály tehát a mérlegfőösszeg, az eszköz és forrásoldal egyezősége, amely a további következtetéseknél is érvényesül. A mérleg tagolása teljes (arab számmal jelzett mérlegtételek), illetve egyszerűsített lehet (csak római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportok).

1.23. táblázat. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása "A" változat

Eszközök (aktívák) Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke

I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés

névértéken III. Befektetett pénzügyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény B. Forgóeszközök E. Céltartalékok

I. Készletek F. Kötelezettségek II. Követelések I. Hátrasorolt kötelezettségek III. Értékpapírok II. Hosszú lejáratú kötelezettségek IV. Pénzeszközök III. Rövid lejáratú kötelezettségek

C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen = Források összesen

Eszközök

A törvény alkalmazásában befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan legalább egy éven túl szolgálja.

– Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket kell kimutatni.

– A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb épít-mény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatla-nokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tár-gyi eszközök értékhelyesbítését.

– A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, ér-tékpapír, adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó az-zal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövede-lemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete


A forgóeszközök

Készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység fo-lyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik és új formává alakulnak, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítésé-hez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesíté-séhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befek-tetéseket kell kimutatni. A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.

Források

Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére (jegyzett tőke, tőketartalék), vagy amelyet a tulaj-donos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál (eredménytartalék). A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azok-ra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerül-nek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalék képzés-sel változatlan mérlegfőösszeg (és természetesen kötelezettség ) mellett csökken a saját tőke, ennek évi változó eleme a mérleg szerinti eredmény.

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállítás-hoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak.

Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel,

Aktív és passzív időbeli elhatárolások

A vagyoni (mérleg) és a jövedelmi (eredménykimutatás) helyzet bemutatásánál a több évet érintő gazdasági események évekhez kötéséhez használt kvázi eszköz és forrás. Magyarázatá-ra a számviteli logika megismerése után kerül sor, de lényege a gazdasági és a pénzügyi reali-zálás közti differencia szükségszerű megjelenítése, az összemérhető eredmény biztosítása.



1.24. táblázat. A mérleg előírt tagolása "A" változatában egyes elemek részletezése

A. II. Tárgyi eszközök B. I. Készletek

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 1. Anyagok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Tenyészállatok 4. Késztermékek

5. Beruházások, felújítások 5. Áruk

6. Beruházásokra adott előlegek 6. Készletekre adott előlegek

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

Az eredménykimutatás (a mérleg forrás oldalán lévő saját tőke egy, de rendkívül fontos elemének) a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti – a vállalkozónál maradó adózott – ered-ményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb té-nyezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be (meghatározása a mérlegből is megoldható, illetve kapocsként is felfogható a két táblázat között).

A „B” változat a kétoldalas forma, amely azonban speciális megoldás, számítása nem hasonlít a mérleg hasonló elnevezésű táblázatához.

A mérleg szerinti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a jóvá-hagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben határozható meg.

Tartalmilag az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározásánál is választani le-het, illetve kell, a vállalkozó döntésétől függően kétféle módon állapítható meg: a) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az esz-

közök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben el-számolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással – germán módszer);

b) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, vala-mint az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei, az egyéb ráfor-dítások együttes összegének különbözeteként (forgalmi költség eljárással – angol-szász módszer).

1.25. táblázat. Az egyszerűsített eredménykimutatás előírt tagolása „A" változat

Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) III. Egyéb bevételek V. Egyéb bevételek VII. Egyéb ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III – IV – V – VI – VII)

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III – IV + V – VI)



Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III – IV – V – VI – VII)

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III – IV + V – VI)

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII - IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X - XI) E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (± E – XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (± F + 22 – 23)

1.26. táblázat. Az eredmény kimutatás változatainak összehasonlítása

Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás

Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok

Anyagjellegű ráfordítások

Értékesítés nettó

árbevétele

Értékesítés elszámolt

önköltségei

Értékesítés nettó

árbevétele

Személyi jellegű

ráfordítások

Értékesítés bruttó

eredménye

Értékcsökkenési leírás Aktivált teljesítmények

értéke

Közvetett költségek

Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában, az (üzleti) naptá-ri évben értékesített termékek, áruk és teljesített (közvetett) szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.

Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben akti-vált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományválto-zása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.

Költség és ráfordítás

A költség a termelés és szolgáltatás érdekében felmerült felhasználás. A ráfordítás az összes felmerült felhasználás, kötelezettség.

Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának érté-két, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű és egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremű-ködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.



Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenés összegét, az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége – a vállalkozó dönté-sétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Egyéb bevételek és ráfordítások

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékeny-ség (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordítá-sainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és ré-szesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű rá-fordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bank-betétek értékvesztése.

A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem áll-nak közvetlen kapcsolatban.

Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény ösz-szevont összege.

Adófizetési kötelezettségként az eredmény utáni adófizetési kötelezettség éves összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni.

Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözeté-vel egyezik meg.

A mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kama-tozó részvény utáni kamatra igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváha-gyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete.

A fedezet (az értékesítési eredmény) A termelési-értékesítési eredmény alakulását a közvetlen, illetve a közvetett költségek válto-zó, illetve a fix költségként értelmezésével is bemutatjuk: Értékesítés nettó árbevétele – Értékesítés közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye (Termelés-értékesítés fedezete) – Közvetett költségek Termelés - értékesítés eredménye A sémaszerű eredménykimutatás szemlélteti, hogy az értékesítési árbevétel és az értékesített termékek közvetlen önköltsége közötti különbség a fedezet (aránya az értékesített mennyiség-



től független). A fedezet szemléltető kifejezés, ez az összeg nyújt fedezetet az értékesítés köz-vetett költségeire (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal) az üzemi eredményre.

A fedezet nemzetgazdasági ágankénti, ágazatonkénti alakulása a szervezeti rendszerektől füg-gő. A vertikális működésű vállalkozások üzemágaiban a továbbfeldolgozásra beszerzett ugyanazon alapanyag beszerzési áron, a vállalkozásnál előállított félkész-, késztermék pedig közvetlen önköltségen szerepel a feldolgozó (végtermék kibocsátó) ágazat közvetlen anyag-költségében. (A fedezetek gazdaságtani értelmezésekor különös gondosságot kell tanúsítani.)

A vállalat mérleg szerinti eredményét az eddigi könyvviteli ismeretek szerint kétféle módszer-rel is megállapíthatjuk (természetesen egymással egyezően)

− a mérleg aktív (eszköz) és passzív (forrás) vagyon kimutatásának egybevétésével; − a költségek alapján megállapított, az értékesítés elszámolt önköltsége (ráfordítás) és az

értékesítéskor elért árbevételek egybevetésével. Üzemági eredmények alakulása

A vállalkozásokban elkészíthetik az "Ágazati-üzemági eredmény alakulása" kimutatást, amelyben a termelési tevékenységi körök szerinti részletes megbontás ad tájékoztatást az üzemágak fedezetéről, nyereség viselő képességéről. Itt a halmozott termelési érték és ráfordí-tások (az időszakot terhelő összes költségről van szó) különbségeként és összesen kell a ter-melés és értékesítés eredményét (nyereségét vagy veszteségét) kimutatni.

Az ágazati-üzemági eredmény alakulásának adatai, bár a fedezeti összeg, az eredmény az elő-zőekkel (mérleg, eredménykimutatás) számszerűen megegyezik, készítésének elve eltérő.

Itt nem az értékesítési árbevételhez tartozó költségek számítása történik meg, hanem az idő-szakot terhelő - termelési - költségekhez tartozó termelési érték kerül meghatározásra.

A termelési érték kiszámításához az értékesítési árbevétel kerül korrigálásra a készletváltozás-sal (befejezetlen ill. félkész és késztermékekre vonatkozóan a költség ill. a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltség alapján), a termékek és szolgáltatások belső felhasználásával a termelési értéket és a költséget is halmozva.

A költségek kimutatása költségnemenként történik az üzem ágakra és a vállalkozási, erdészeti irányítás általános (közvetett) költségeire. A közvetlen költség szintű költség alkalmazásával a fedezeti összeg az értékesítéssel képződik, s ezt a vertikálisan összefüggő ágazatok közötti termékátadásnál figyelembe kell venni. A továbbadott termékek esetében előírás tiltja fedezeti összeg jelentkezését az ágazaton, így az a végtermék kibocsátó ágazatban halmozódik fel, az értékesítésnek megfelelően. A közvetlen önköltségen történő értékelés, átadás megtiltja az általános, közvetett költségek közvetlen költségek szerinti pótlékolását, felosztását és ezzel a fedezeti összeg (ágazati-üzemági eredmény) korrigálását.



1.2.3. A könyvvitel feladata és jellemzői

A sokrétű gazdasági tevékenység információrendszerében a számviteli jellegű teendők kere-tén belül különféle adatfeldolgozási eljárások, módszerek alakultak ki, ezek közé tartozik a könyvvitel.

Feladata a gazdálkodó szervezet működésének minél több tényezőjét, műveletét, s ezek kiha-tásait rendszeresen számba venni és feldolgozni, a művelet megtörténtekor minden adatot azonnal és hiánytalanul rögzíteni. A könyvvitel a hézagmentes, minden műveletet megragadó elszámolásra törekszik. A könyvvitel a vállalatok gazdasági tevékenységének mennyiségileg mérhető, pénzértékben kifejezhető és összesíthető jelenségeit rögzíti.

Jellemzői – folyamatosság, megszakítás nélküliség, idősorrend megtartása; – értékbeni, pénzbeni nyilvántartással általánosítás; – beszámolási időszak viszonylagos hosszúsága.; – a kettős feljegyzések; a mérlegegyensúly alkalmazása, amely módszer a könyvviteli

nyilvántartásokat az adatok számszerűsége tekintetében mechanikusan ellenőrzi; A kettős könyvvitel szabályainak alkalmazásakor minden változást két helyen számolunk el.

A könyvviteli számla

A mérleg minden gazdasági esemény hatására megváltozik (két tétel), de nagy része az egyes műveletek után is változatlan. A könyvviteli feljegyzések egyszerűsítésére csak a mérleg vál-toztatásai kerülnek felvezetésre. Ehhez a mérleg összetevőiről (minden soráról) számviteli számlát fektetnek fel, amelyre a nyitómérleg szerinti érték után folyamatosan felvezetik a vál-tozásokat. Az évközi ill. zárómérleg készítésekor az egyes mérlegtételeket jelentő könyvviteli számlák változások utáni értékét megállapítva felépítik ismét a mérlegkimutatást. A könyvvi-teli számla - a könyvviteli elszámolás eszköze - kétoldalú kimutatás, amellyel a vállalati mér-leget elemeire bontjuk és a mérleg minden tételén belül is önálló könyvviteli egységeket - számlákat - képezünk.

A könyvviteli számla bal oldalát ”Tartozik”, a jobb oldalát ”Követel” oldalnak nevezzük. A kettős könyvvitel alkalmazásakor ugyanazt az értéket (összeget) egy számla ”Tartozik” és egy másik számla ”Követel” oldalára vezetjük fel.

Könyvvitel i számla

Tartozik (T) Követel (K) megterhelni elismerni terhére írni javára írni

(bal - tartozik oldalára írni) (jobb - követel oldalára írni )



Eszközszámla Tartozik (T) + Követel (K) - nyitóegyenleg eszköz csökkenése

eszköz gyarapodása követelés megszűnése követelés keletkezése záróegyenleg

Forrás számla

Tartozik (T) - Követel (K) + forrás csökkenése nyitóegyenleg

tartozás megszűnése forrás növekedése záróegyenleg tartozás keletkezése

A gazdasági események hatására a mérleg egyes számlái megváltoznak (minden esetben leg-alább kettő), amelyek alapesetei a számlák jellege szerint: Alapművelet (T) Eszközszámla (K) (T) Forrásszámla (K)

I. + – Egyoldalú II. – + mérlegvált. III. + + Kétoldalú IV. – – mérlegvált.

A könyvviteli elszámolás alapja tehát egy alapműveletnél, hogy a "Tartozik" változtatás egyenlő a "Követel" változtatással. T = K A számla jellege alapján dönthető el, hogy a változtatás gyarapodást vagy csökkenést jelent. Azért, hogy a kétféle változtatás technikailag elkülönüljön egymástól (eszköz-forrás), más-más oldalon végezzük a növekedés és a csökkenés kimutatását.

Főkönyvi kivonat

Általában két rovatpárja van a forgalom és az egyenleg. A forgalmi rovatpárt a számlák for-galmi végösszegeinek átmásolásával készítjük el és a főkönyvi kivonat forgalom rovatainak különbségéből töltjük ki az egyenleg rovatpárt a tartozik, ill. a követel oldali többletnek meg-felelően.

A főkönyvi kivonat készítéséhez forgalmi végösszegekkel lezárt számlákon a gazdálkodási évben a folyamatos könyvviteli munkát tovább folytatjuk. A forgalmi rovatpárt próbamérleg-nek nevezzük, és ellenőrzésre használjuk; az egyenleg rovatpárt nyersmérlegnek nevezzük és egyeztetésre, leltározásra használjuk. A forgalom egy időszak adatait, az egyenleg pedig egy időpont állományát mutatja.

Főkönyvi kivonat

Megnevezés Forgalom Egyenleg

T K T K 8 000 15 000 7 000 Próbamérleg Nyersmérleg



Az értékesítés értelmezése mérlegváltozásokkal

Az értékesítés esetén a valóságban azonban két gazdasági esemény történik (az ÁFA elszámo-lását ne hagyjuk el):

N A P L Ó Érték S. sz. Tartozik Követel Szöveg T K

I. Vevők ?? Értékesítés árbevétele 80 80 II. Vevők Adótartozás ÁFA felszámítás, kötelezettség (25%) 20 20 III. ?? Áruk Korábban vettük ezért ÁFA nem most 60 60

De melyik mérlegtétel változik meg a gazdasági események hatására? A mérleg egyenlőséghez csak egyetlen nem leltározott tételünk van, a mérleg szerinti eredmény. Ezt bontjuk majd ki az eredményelszámolás során, és szerepeltetjük az eredménykimutatásban.

Érték S. sz. Tartozik Követel Szöveg T K I. Vevők MSZE Értékesítés árbevétele 80 80 II. Vevők Adótartozás ÁFA felszámítás, kötelezettség 20 20 III. MSZE Áruk 60 60

Áruk Vevők MSZE Adókötelez. I. 80 80 II. 20 20 III. 60 60 Eredmény

elszámolás

A ráfordítások a T oldalon növekednek, de ez az eredmény szempontjából csökkenést jelent. Az eredmény változásakor mindig egy mérleg és egy eredmény számlára történik a könyvelés!

A későbbiekben az eredménykimutatás összeállításánál külön vesszük a résznyereségeket (hozamok, árbevételek), illetve a részveszteségeket (ráfordítások, ELÁBÉ), és a levezetés vége lesz az (adózás előtti, adózott, illetve a mérleg szerinti eredmény) (20 egység).

Az eredmény változási tételeknél először a termelést mutatjuk be, amely nem okoz eredményt (nyereséget, veszteséget), hiszen a költség, befejezetlen termék oszlop (amely biztosítja a ket-tős könyvviteli szabály alkalmazását) egyenlege a késztermék raktárra vétele után 0 lesz.

Az eredmény változással járó gazdasági események fő csoportjai is kb. két tucat tételben be-mutathatók, így az oszlop összefüggések áttekinthetők.



1.27. táblázat. Eredményváltozással járó alapvető gazdasági események

Eszköz Költség Forrás Ráford. MSZE Hozam Megnevezés

(+) (-) (+) (-) (-) (+) (-) (+) (-) (+) (-) (+) 1. Anyagfelh. - + 2. Ig. v. szolg. + + 3. Bérköltség + + 4. Bérjárulék + + 5. Értékcsökk. - + Ktg. átvezet. (-) (-) 6. STK növ. + (-) (+) 7. SEE növ. + (-) (+) 8. STK csökk. - (+) (-) 9. STK árbev. + + 10. ÁFA + + 11. Ktg. átvez. - - 12. STK v(+)átv. (+) + (-) 13. STK v(-)átv. (-) - (+) 14. Kamatktg. (-) (+) - 15. ELÁBÉ - - 16. Áruérték. + + 17. ÁFA + + 18. Szolgáltatás + + 19. Kamatbevétel + +

Az eredmény meghatározása, kimutatása, elszámolása és felosztása

A vállalkozás jövedelmei. Az értékesítés könyvvitele.

Az értékesítés a mérlegváltozások szempontjából egyrészt eszközcsökkenés (az értékesített termékkel a vállalkozás készlete csökken), másrészt eszköznövekedés (a vevők felé irányuló követelés gyarapodása) történik.

Az értékesítés folyamán azonban a készlet csökkenéskor elszámolt érték (az értékesített ter-mék elszámolt önköltsége) eltér a vevő tartozás gyarapodásától (az eladási egységáron szám-lázott árbevételtől). A különbséget (amely az eszközoldal végösszegét megváltoztatja) a forrás oldalon is el kell számolni a mérlegegyensúly szabály betartására, mint értékesítési ered-ményt.

Az értékesítés árbevétel kiszámlázáskor való számbavételét gazdasági realizálásnak nevezzük.

A más vállalat adózott eredményéből származó jövedelem pénzügyi bevétel, de a kettős adó-zás elkerülésére a vállalkozás adóalapjánál az eredmény csökkentéseként számolható el.

Az értékesítés könyvelése az eltérő értékeknek megfelelően két, egyidejűleg végrehajtott mű-veletből áll. Az értékesített termékek eszközcsökkenését (a saját termelésű készletek értékelé-sének alapjául szolgáló önköltségen) részveszteségnek tekintjük. A vevők számláján jelentke-ző gyarapodást (a termékértékesítési egységáron) pedig résznyereségként vesszük számba (ezzel kibontjuk a korábbi példában szerepeltetett MSZE-t, amelyet itt a 493 Adózott ered-mény elszámolása számla reprezentál).



1 2.4. A számlakeret és a számlarend

Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az éves beszámoló, az egyszerűsí-tett éves beszámoló, a költségvetési beszámoló, az egyéb szervezet beszámolója elkészítésé-hez szükséges alapinformációkat.

A vállalkozások gazdasági tevékenységének könyvviteli úton történő számbavétele körülte-kintő, gondos szervezőmunkát igényel. E könyvviteli tevékenység lebonyolításakor a vállalat egész működése során felmerülhető gazdasági műveleteket előre meghatározott módon kell rendezni és összesíteni.

A számlakeret tagolása

A számlakeret felépítésében egyrészt a horizontális, szélességi elrendezés keretében alapvető tartalmuk (funkciójuk) szerint csoportosítja a számlákat, másrészt a vertikális, mélységi tago-lással biztosítja a különböző vezetői szinten szükséges részletességét és összevonhatóságát.

Számlarend

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevéte-lével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.

A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.

Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.

A gazdálkodókra kötelező érvényes számlakeret meghatározza: – a főkönyvi számlák egységes elnevezését – csoportosításuk rendszerét – tartalmát és vezetésük módját.

A vállalkozás által meghatározható számlák a gazdálkodás konkrét módja, tárgya alapján a célkitűzéseknek megfelelő saját döntések szerint alakíthatók és alakítandók ki.

52 1.28. táblázat. Számlatükör – Mérlegszámlák

1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE

4. Források

11. Immateriális javak

21-22 Anyagok 31. Vevők 41. Saját tőke

12-16 Tárgyi eszközök

32. Követelések kapcs. vállalk. - 419. Mérleg szerinti eredmény

12. Ingatlanok és kapcs.vagy.é.j.

23. Befejezetlen termelés, félk.t. 33. Követelések egyéb vállalk. 42. Céltartalékok

13. Műszaki berendezések, gépek

24. Növendék-, stb. állatok 43-47 Kötelezettségek

14. Egyéb felszerelések, gépek

25. Késztermékek 34. Váltókövetelések 43. Hátrasorolt kötelezettségek

15. Tenyészállatok 35. Adott előlegek 44. Hosszú lejáratú kötelezettsé-gek

16. Beruházások, Felújítások

26-28 Áruk 36. Egyéb követelések 45. Rövid lejáratú kötelezettségek

17-19 Befektetett pénzügyi eszk.

26. Kereskedelmi áruk 37. Értékpapírok 46. Költségvetéssel szembeni köt.

17. Részesedések (Tulajdoni r.) 27. Közvetített szolgáltatások 38. Pénzeszközök 47. Egyéb rövid lejáratú kötele-zettség

18. Hitelviszony értékpapírok

28. Betétdíjas göngyölegek 48. Passzív időbeli elhatárolások

19. Tartósan adott kölcsönök

39. Aktív időbeli elhatárolás 49. Évi mérlegszámlák

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

53

1.29. táblázat. Számlatükör – Eredményszámlák

5. Költségnemek 6. Költséghelyek 8. Értékesítés elszámolt önkölt-sége, ráfordítások

9. Értékesítés árbevétele, bevételek

51. Anyagköltség 61.-63 Javító-karbantartó üzem, szolgáltató egys., gépek költségei

81-83 Összköltség eljárású EK 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele

52. Igénybevett szolgáltatások k. 64-65 Üzemi irányítás általános költségei

81. Anyagjellegű ráfordítások 93-94 Exporttevékenységek árbevétele

53. Egyéb szolgáltatások költs. 66. Központi irányítás általános költségei

82. Személyi jellegű ráfordítások

54. Bérköltségek

67. Értékesítési költségek 83. Értékcsökkenési leírás 96. Egyéb műveletek

55. Személyi jellegű egyéb kifiz. 68. Elkülönített költségek 81-85 Forgalmi költség eljárású EK

97. Pénzügyi műveletek bevételei

56. Bérjárulékok 69. Költséghelyek költségeinek átvezetése

81-82 Belföldi értékesítés közvetlen költségei

98. Rendkívüli bevételek

57. Értékcsökkenési leírás 7. Tevékenységek költségei 83-84 Exporttevékenységek közvetlen költségei

58. Aktivált saját teljesítmények 71-75 tevékenységek költségei 85. Értékesítés közvetett költségei

59. Költségnem átvezetési számla, ellenszámla

76. Költséghelyek termelési költségei

86. Egyéb ráfordítások

77-78 Forgalombahozatal költségei

87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

79. Tevékenységek költségeinek átvezetése

88. Rendkívüli ráfordítások

89. Nyereséget terhelő adók

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

54 1.30. táblázat. A költségelszámolás szabályai és számlái

5. Költségnemek

8. Összköltség eljárású EK (81-83) 8. Forgalmi költség eljárású EK (81-85)

81. Anyagjellegű ráfordítás 81-84 B.-E. értékesítés közvetlen költségei 51. Anyagköltség

811. Anyagköltség

52. Igénybe vett szolgáltatások k.

812. Igénybe vett szolgáltatások é.

53. Egyéb szolgáltatások költségei

813. Egyéb szolgáltatások költségei

Eladott áruk beszerzési értéke

814. Eladott áruk beszerzési értéke 812. - 832. B.-E. Eladott áruk beszerzési é.

Közvetített szolgáltatások é.

815. Közvetített szolgáltatások é. 813. - 833. B.-E. Közvetített szolgáltatások é.

811. - 831. B.-E. ért. e. közvetlen önköltsége

82. Személyi jellegű ráfordítások 54. Bérköltség

821. Bérköltség

55. Személyi jellegű egyéb kifizetések

822. Személyi jellegű egyéb kifizetések

56. Bérjárulékok

823. Bérjárulékok

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

55

1.31. táblázat. Magyar Számlatükör kiemelt számlái (Zárthelyihez) - Mérlegszámlák

1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE

4. Források

11. Immateriális javak 21-22 Anyagok 31. Vevők 41. Saját tőke 111./2. Alapítás/Kisérleti f. a. k. 226. Tárgyi eszközből átsorolás 315. Vevők értékvesztése, v.írás 411. Jegyzett tőke 114. Szellemi termékek 228. Anyag-árkülönbözet 32. Követelések kapcs. vállalk. 412. Tőketartalék 12-16 Tárgyi eszközök 229. Értékvesztés és visszaírás 325. Jegyzett, be nem fizetett t. 413. Eredménytartalék 12. Ingatlanok és kapcs. vagy. é.j. 23. Befejezetlen termelés, félk.t. 329. Értékvesztés és visszaírás 414. Lekötött tartalék 121./2. Földterület/Telek, telkesí. 24. Növendék-, stb. állatok 33. Követelések egyéb vállalk 4143. Pótbefizetés 123./4. Épületek/Építmények 25. Késztermékek 34. Váltókövetelések 417. Értékelési tartalék 126. Ingatlanhoz k. vagyon é. jog 258. Készletérték-különbözet 35. Adott előlegek 419. Mérleg szerinti eredmény 13. Műszaki berendezések, gépek 259. Értékvesztés és visszaírás 351. Előleg immateriális javakra 42. Céltartalékok 14. Egyéb felszerelések, gépek 352. Előleg tárgyi eszközökre 43-47 Kötelezettségek 15. Tenyészállatok 353. Előleg készletekre 43. Hátrasorolt kötelezettségek 16. Beruházások, Felújítások 26-28 Áruk 359. Értékvesztés és visszaírás 44. Hosszú lejáratú kötelezetts. 161. Beruházások 26. Kereskedelmi áruk 36. Egyéb követelések 45. Rövid lejáratú kötelezetts. 162. Kisértékű beruházások 261. Áruk beszerzési áron 361. Munkavállalókkal sz. követ. 453. Vevőktől kapott előleg 163. Felújítások 262. Áruk elszámoló áron 362./3. Költségvetési kiutalási ig. 454. Szállítók 1x7. Értékhelyesbítés 263. Áruk árkülönbözete 368. Különféle egyéb követelések 457. Váltótartozások 1x8. Terven felüli értékcsökkenés 264. Áruk eladási áron 37. Értékpapírok 46. Költségvetéssel szembeni köt. 1x9. Terv szerinti értékcsökkenés 265. Áruk árrése 373. Visszavásárolt saját r., ür. 461./2. TAO/SZJA 17-19 Befektetett pénzügyi eszk 267. Tárgyi eszközből átsorolás 463./4. Költségvetési kötelez. 17. Részesedések (Tulajdoni r.) 269. Áruk értékvesztése, v.írás 37x8. K. pe. értékelési különböz. 466./467./468. ÁFA 177. Értékhelyesbítés 37x9. Értékvesztés és visszaírás 47. Egyéb rövid lejáratú kötelez. 179. Értékvesztés és visszaírás 471. Jövedelem elszámolási sz. 18. Hitelviszony értékpapírok 479. Különféle egyéb kötelezetts. 189. Értékvesztés és visszaírás 38. Pénzeszközök 48. Passzív időbeli elhatárolások 19. Tartósan adott kölcsönök 381. Pénztár 49. Évi mérlegszámlák 195. Tartós bankbetét 27. Közvetített szolgáltatások 384. Bankszámla 491./2. Nyitó-/Zárómérleg száml 199. Értékvesztés és visszaírás 28. Betétdíjas göngyölegek 39. Aktív időbeli elhatárolás 493. Adózott eredmény elszámol

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

56 1.31. táblázat folyt. Számlatükör Eredményszámlák

5. Költségnemek 6. Költséghelyek 8. Értékesítés elszámolt önkölt-sége, ráfordítások

9. Értékesítés árbevétele, bevételek

51. Anyagköltség 61.-63. Felosztható költséghelyek 81-83 Összköltség eljárású EK 911. Belföldi termék érték. árbev. 61. Javító-karbantartó üzem k. 81. Anyagjellegű ráfordítások 916. Belföldi áru érték. árbev 52.Igénybevett szolgáltatások k. 62. Szolgáltató üzemek költségei 811. Anyagköltségek 921. Belföldi szolgált. árbev 521. Szállítás, rakodás stb. 63. Gépköltségek 812. Igénybe vett szolgáltatások 926. Belföldi közvetített szolg. 522. Bérlet stb. 64-65 Üzemi irányítás általános k 813. Egyéb szolgáltatások értéke 931. Export termék érték. árbev. 523. Karbantartási költségek 66. Központi irányítás általános k 814. ELÁBÉ 936. Export áru érték. árbev 524. Könyvelési, jogi sz. stb. 815.Közvetített szolgáltatások 941. Export szolgáltatások árbev. 53. Egyéb szolgáltatások költs. - Igazgatás költségei 82. Személyi jellegű ráfordítások 946. Export közvetített szolg. 531.Hatósági igazgatási szolg. 67. Értékesítési költségek 821. Bérköltség 532.Pénzügyi szolg. díjai 822. Személyi jellegű egyéb kif. 533.Biztosítási szolg. díjai 68. Elkülönített költségek 823. Bérjárulékok 54. Bérköltségek 681./2. Alapítás/Kisérleti f. k. 83. Értékcsökkenési leírás 55. Személyi jellegű egyéb kifiz. 688. Garanciális javítási költs. 86. Egyéb ráfordítások 96. Egyéb bevételek 56. Bérjárulékok 69. Költséghelyek költs. átvezet. 861. Ért. im.j., tárgyi e. könyvért. 961. Ért. im. j., tárgyi e. bevétele 561. Nyugdíjbiztosítási járulék 865. Céltartalék képzése 965. Céltartalék felhasználása 562. Egészségbiztosítási járulék 7. Tevékenységek költségei 866. Értékvesztés/Terven f. écs. 966. Visszaírt értékv./T. f. écs. 563. Munkaadói járulék 71-75 Tevékenységek költségei 867. Kv.i, önk.-i adók, illetékek 967. Költséget ellent. támogatás 564./x. EHO/Szakképz. j. stb. 71. Termelés költségei-1 869. Különféle egyéb ráfordítás 969. Különféle egyéb bevételek 57. Értékcsökkenési leírás 72. Termelés költségei-2 87. Pénzügyi műveletek ráford. 97. Pénzügyi műveletek bevételei 571.Terv szerinti értékcs. leírás 75. Szolgáltatások költségei 874. Értékvesztés és visszaírás 971. Kapott osztalék 572. Egyösszegű értékcs. leírás 76. Költséghelyek termelési költs 872. Fizetendő kamatok 972. Kapott kamatok 58. Aktivált saját teljesítmények 77-78 Forgalombahozatal költs. 876./7. Árfolyamveszteségek 976./7. Árfolyamveszteségek 581. STK állományváltozása 88. Rendkívüli ráfordítások 98. Rendkívüli bevételek 582.SEE aktivált értéke

79. Tevékenységek költségeinek átvezetése (Költség-Hozam) 881./7. Tulajdonosokkal ügyletek 981./7. Tulajdonosokkal ügyletek

59. Költségnem átvez. sz, ellensz. 791. STK elszámolása 889. Egyéb vagyoncsökkenések 989. Egyéb vagyonnövekedések 792.SEE elszámolása 89. Nyereséget terhelő adók

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



1.2.5. A beszámolás és a könyvvezetés során alkalmazandó elvek és szabályok

Számviteli alapelvek

Általános alapelv: Vállalkozás folytatásának elve

Tartalomra ható kiegészítő alapelvek elve

Tartalmi alapelvek Formai alapelvek

– Egyedi értékelés elve – Időbeli elhatárolás elve – Tartalom elsődlegessége a

formával szemben elve – Lényegesség elve – Költség-haszon összevetésé-

nek elve

– Teljesség elve – Valódiság elve – Összemérés elve – Óvatosság elve

– Világosság elve – Következetesség elve – Folytonosság elve – Bruttó elszámolás elve

A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem vár-ható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

Tartalmi alpelvek

A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálha-tóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesíté-seinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcso-lódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figye-lembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének for-dulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alapelveket kell érvényesíteni.

Mérleg tételek felvétele

A mérleg – elvileg – magában foglalja a vállalkozás tulajdonában lévő vagy/és rendelkezésére álló anyagi javak összességét. (Tulajdon, használat, birtoklás, de nem bérlet, kölcsön.)

A mérlegképesség – az aktiválás és passziválás - kritériumai: – gazdasági értékkel bírjanak, – értékük pénzben kifejezhető legyen, – önállóan forgalomképesek, elidegeníthetők legyenek

(A kötelezettségeknél a mérleglépesség azt jelenti, hogy eszköznövekedés vagy más forráski-váltás okán keletkezhetnek – ez adja értéküket és valódiságukat –, teljesítésük kikényszeríthe-tő a vállalkozástól, jogcímenként elkülöníthetők, egymástól megkülönböztethetők.)



Az eszközök mérlegképessége

A vállalkozás szempontjából az eszköz gazdasági értéket akkor képvisel, ha a jövőben hasz-nosítható, a vállalkozásnak hasznot hoz.

Önállóan az eszköz értékelhető, ha ahhoz egyedileg érték rendelhető, ez pénzegységben kife-jezhető.

Önállóan pedig az eszköz akkor forgalomképes, ha jogszerűen elidegeníthető, és találni olyan piaci szereplőt, aki képes és hajlandó annak ellenértékét elismerni és/vagy megfizetni.

A kritériumok közötti logikai kapcsolat nem „vagy”, hanem „és”, tehát azoknak nem egyen-ként, hanem együttesen kell megfelelni.

Értékelés

A számviteli elszámolás (mérlegtétel képzés), beszámoló-készítés szempontjából meghatáro-zó szerepe van az értékelésnek (az értékelési folyamatnak).

A vagyonelemek értékelésénél – a nemzetközi számviteli standardokkal figyelemmel – szóba jöhető értékelési elvek:

– Eredeti bekerülési érték (Historical cost) Az eredeti bekerülési érték módszere szerint az eszközöket a megszerzésükkor értük pénz-eszközben, vagy pénz-egyenértékesben kifizetett értékén, illetve az ellenérték valós értékén mutatjuk ki a mérlegben. A forrásokat (kötelezettségeket) a kapott eszközért, teljesítmé-nyért fizetendő összegben kell megjeleníteni, illetve a rendes körülmények között várható fizetendő összegben számoljuk el.

– Aktuális költség (Current cost) Az aktuális költségnél azt vizsgáljuk, hogy az eszközt az értékelés időpontjában milyen pénzértéken lehetne beszerezni. Az adott eszközt azon az értéken szerepeltetjük a mérleg-ben, amely összeget az eszköz megszerzéséért a mérlegkészítéskor fizetni kellene. A köte-lezettség esetén az a diszkontálatlan összeg szerepel értékként, amelynek kifizetése megtör-ténne, ha az adott kötelezettség azonnal esedékessé válna. Újra-beszerzési ár.

– Realizálható érték (Realisable/settlement value) A realizálható érték módszerének alkalmazásával az eszközöket a mérlegben azon az érté-ken szerepeltetjük, amennyiért a szokásos értékesítés keretében az adott eszközt azonnal (a mérleg-készítéskor) a vállalkozás el tudná adni. A kötelezettség esetén az a diszkontálatlan összeg jelenti a realizálható értéket, amit a kiegyenlítéskor várhatóan ki kell fizetni (a köte-lezettség kiegyenlítéskori könyv szerinti értéke).

– Jelenérték (Present value) A jelenérték módszerénél az eszköznél az eszköz által a szokásos üzletmenet során várha-tóan megtermelt jelenértéket kell figyelembe venni, azaz az eszköz használatából várható gazdasági előnyök számszerűsített értékének a jövőbeli pénzáramlásokból a jelenre disz-kontált értéket kell kiszámítani. A kötelezettségek esetében a normális üzletmenet során várható jövőbeni pénzkiáramlások jelen időpontra diszkontált értékét kell megállapítani.

A magyar számviteli szabályozás szerint jelenleg az eszközöket és a forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktulaizált múltbeli értéken szere-peltetni (57. § (1), 67. § (1)). A modern számvitel a realizációs számvitelre épül, amelynek értékelési alapját a múltbeli értéken való értékelés teremti meg (78/660/EGK – negyedik irányelv, 83/349/EGK – hetedik irányelv, 86/635/EGK – banki irányelv).



Néhány esetben eltérő szabály is megengedett. – Alkalmazható pl. az aktuális piaci érték használata (értékhelyesbítés és értékelési tartalék). – Megtalálható a realizálható érték alkalmazása is, a készletek értékvesztésének megálla-

pításakor. A 65/2001/EK irányelv a fenti irányelveket módosítja, kiegészíti a valós értéken történő érté-keléssel.

– A valós érték (Fair value) Az az érték, amelyen egy eszköz adott piacon, jól tájékozott, független, tisztességes eladó és vevő között gazdát cserél. A nemzetközi pénzpiacok dinamikus fejlődése széles körben eredményezi nemcsak a ha-gyományosnak mondott elsődleges pénzügyi instrumentumok (mint a részvények, a kötvé-nyek) alkalmazását, hanem a származékos pénzügyi instrumentumok különféle formáit is

– Méltányos érték – A mezőgazdaság produktumainak mérlegértéke A biológiai eszközökkel kapcsolatban a 41. IAS standard abból az általános feltételezésből indul ki, hogy piaci (valós) értékük reálisan meghatározható. (Ha azonban sem a piaci áruk vagy értékük nem áll rendelkezésre, sem arra vonatkozó becslés nem adható meg, akkor a bekerülési értékből levezetett, más IAS-ekben szabályozott módon megállapított értéken kell szerepeltetni az eszközöket a mérlegben. Ha ilyen elszámolható, a bekerülési értékből le kell vonni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést.) Attól az időponttól kezdve, hogy a piaci (valós) értékük először meghatározhatóvá válik, a piaci (valós) értéken való értékelési módot kell alkalmazni.

Értékelés – aktiválás és korrekció

Múltra orientált értékelés Jelenre orientált értékelés Jövőre orientált értékelés - bekerülési érték - aktuális költség, - jelenérték - beszerzési érték - újraelőállítási érték, - méltányos érték (!) - előállítási érték - pótlási érték, - realizálható érték - valós érték (!) Számviteli alapelvek prioritása, hangsúlybeli változása (óvatosság - valódiság) 1991 1995- 1997 2001 2004 átalakuló, zilált gazdaság

stabilizáció, konszolidáció

EU közelítés, EU csatlakozás

óvatosság elve óvatosság - valódiság valódiság - óvatosság valódiság vagyon és eredmény minimum

vagyon valós, eredmény minimum

IAS 41 - méltányos érték – biológiai esz-közök

valós vagyon (?) – valós eredmény (?)



Eszközök bekerülési (beszerzési) értéke megállapításának speciális esetei I. Nem pénzbeni betétként átvétel (apport) II. Vagyonfelosztás során történő megszerzés III. Átalakulás kapcsán történő megszerzés IV. Követelés fejében történő átvétel V. Csere útján történő megszerzés VI. Pénzügyi lízing útján történő megszerzése VII. Térítés nélküli átvétel VIII. Ajándék, hagyaték

1.32. táblázat. Tárgyi eszközök állományváltozása

Növekedés (aktiválás) Csökkenés Beruházás (idegen kivitelezés) Értékesítés Beruházás (saját kivitelezés) Részleges vagy végleges selejtezés Pénzügyi lízingként vásárlás Apportként átvétel Apportba átadás Követelés fejében átvétel Kötelezettségre átadás (értékesítés) Térítés nélküli átvétel Térítés nélküli átadás Ajándékként és hagyatékként átvétel Ajándékként és hagyatékként átadás Leltári többletek Leltári hiányok Fellelt többlet Rendeltetés megváltozási átsorolás Tenyészállattá átminősítés Tenyészállat átsorolása készletbe Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés

Tévesen a tárgyi eszközök között nyilvántar-tásból helyesbítés

Már üzembe helyezetten beruházás Terv szerinti értékcsökkenés Felújítás Terven felüli értékcsökkenés Immateriális javak, Tárgyi eszközök + Felújítás, hozzá-

írás Bruttó érték (Bekerülési, beszerzé-si, előállítási é.)

Piaci ár (3) – T. értékcsökkenés + Értékhelyesbítés

(3) Nettó érték Piaci ár (2) – Terven felüli

értékcs. (1) + Terven felüli écs.

visszaírása (2) Piaci ár (1) Maradványérték Écs. tovább nincs 0

1.23. ábra. Befektetett eszközök értékelése, értékkategóriái

Nem számolunk el értékcsökkenést, értékcsökkenési leírást bizonyos esetekben.



1.33. táblázat. Tárgyi eszközök állományváltozásának értékelése

Állományváltozás Értéke (állományba vételkor)

Növekedés (aktiválás)

Beruházás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek

Beruházás (saját kivitelezés) Előállítási költség

Pénzügyi lízingként vásárlás Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek

Apportként átvétel Apport értéken

Részesedés megszűnésekor

- Tőke leszállítás Piaci érték (tartalmilag adásvétel)

- Megszűnés Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

Követelés fejében átvétel Csődegyezség, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

Térítés nélküli átvétel Átadó könyv szerinti értéke, de max. a piaci ár

Ajándékként és hagyatékként átvétel

Piaci érték

Leltári többletek Piaci érték

Fellelt többlet Piaci érték

Tenyészállattá átminősítés

Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés

Értékvesztés visszaírása Piaci érték – könyv szerinti érték (max. a terven felüli érték-csökkenés)

Értékhelyesbítés Piaci érték – könyv szerinti érték (- értékvesztés visszaírása)

Már üzembe helyezetten beruházás

Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek

Felújítás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek



1.34. táblázat. Tárgyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással (Össz. Költség) való kapcsolata

Mozgások megnevezése

Értékelés (mozgáskor)

Hozam (91-94)

- Költség (5, 81-84)

Egyéb bevétel (96) - ráfordítás

(86)

Pénzügyi bevétel (97) - ráfordítás

(87)

Rendkívüli bevétel (98) - ráfordítás

(88) Vásárlás Beszerzési ár NINCS (1)

Előállítás Előállítási költség

R = H

Apport behozatal Társ. szerz. érték

NINCS (1)

Térítés nélküli átvétel

Piaci ár (Átad.kvszé.)

NINCS (1)

Értéknöv. hozzá-írás

– saját teljesítm. Előállítási költség

R = H

– idegen telj. Beszerzési ár NINCS

Többlet Piaci ár NINCS (1)

Terv szerinti écs.

Költség

Terven felüli écs.

Ráfordítás

Visszaírás Bevétel (R. csökken)

Értékhelyesbítés Piaci ár NINCS NINCS NINCS NINCS

Értékesítés Könyv sz. nettó é.

H - R

Apport bevitel Társ. szerz. érték

H - R

Térítés nélküli átad.

Könyv sz. nettó é.

R (+ ÁFA)

Káresemény Könyv sz. nettó é.

R - H

Hiány Könyv sz. nettó é.

Ráfordítás

Megjegyzések: R - Előállítási költség, ráfordítás H - Aktivált saját teljesítmény, hozam (1) Saját üzembeállítás, szállítás költsége lehet, de ez is SEE (tehát R = H)



1.2.6. Forgóeszközök számvitele

1.35. táblázat. Számviteli rendszerek könyvvezetésének bemutatása

Könyvvezetés Készlet év közben

Készlet elszámolás Eredménykimutatás módja

Költségelszámolás Összköltség Forgalmi k. 1. csak 5. szlao Nincs - Van Tényleges bekerülés I. III. Elszámoló ár 2. Elsődleges 5. Nincs - Van Tényleges bekerülés II. IV. Elszámoló ár 3. Elsődleges 6-7. Nincs - Van Tényleges bekerülés V. Elszámoló ár

Készletek értékelése

Érték és analitikus nyilvántartás nincs

Érték nyilvántartás van, analitikus mennyiség-

ben

Érték nyilvántartás van analitika is, mennyiségben és értékben

Kötelező leltározás Leltározás választható Ha igen,

eltérések rendezése

Leltározás választható, ha igen eltérések rendezése

Leltár leltár

Utolsó tényleges beszerzési árak visszakere-sése

FORDULÓNAPI BESZERZÉSI ÁRAS SZÁMÍTOTT ÉRTÉK

NYILVÁNTARTÁSOKBÓL ADÓDÓ TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÉRTÉK

Tényleges beszerzési ár

Átlagos beszerzési ár

FIFO

HIFO

Folyamatos "CSÚSZTA-

TOTT" átlagár

ELSZÁMOLÓ ÁR

árkülönbözet

Korrekció:

Értékvesztés figyelembe vétele, ha az ár csökken, visszaírása (az értékvesztésig), ha utána nő.



Példa

Nyitó készlet

Beszerzés I. a. b.

Felhaszn. I.

Készlet I.

Beszerz. II.

Rend.áll. II.

Felhaszn. II.

Záró készlet

Mennyiség 20 40 60 80 40 60 100 80 20 Egységár 51 45 57 62 Érték 1020 1800 3420 3720

1.36. táblázat. Készletértékelési eljárások összehasonlítása

Folyamatos csúsztatott

átlagár

Elszámolóár és árkülönbözet

FIFO (first in first out)

első be, első ki

Nyitó készlet 20•51= 1020 20•51=1020+ 0 20•51=1020 Beszerzés I. a. 40•45= 1800 40•51=2040 -240 40•45=1800

b. 60•57= 3420 60•51=3060 +360 60•57=3420 Rendelk. áll I. 120•52= 6240 6120+120(1,96%) 6240 Felhasználás I. 80•52= 4160 80•51=4080 +80 20•51=1020

40•45=1800 20•57=1140

3960 Készlet I. 40•52= 2080 40•51=2040 +40 40•57= 2280 Beszerzés II. 60•62= 3720 60•51=3060 +660 60•62=3720 Rendelk. áll. II. 100•58= 5800 5100+700(13,73%) 6000 Felhasználás II. 80•58= 4640 80•51=4080 +560 40•57=2280

40•62=2480 4760

(Felhaszn. össz.) 8800 8160+640 [vagy

éves... 8160+693]

8720

Záró készlet 20•58= 1160 20•51=1020+ 140 [éves+87]

20•62= 1240

Záró készlet 20•58= 1160 20•51=1020+ 140 [éves+87]

20•62= 1240

Összehasonlítás eltérés csúsztatott átlaggal

0 [éves -53]

Vagyon kisebb Felhaszn. több

Eredmény kisebb

+80

Vagyon nagyobb Felhaszn. kevesebb Eredmény nagyobb

Áremelkedésnél FELÉRTÉKEL,

de nem a tényleges beszerzés fölé



1.37. táblázat. Készletek állományváltozásának könyvvitele, csak 5. számlaosztály

1. Évközi készletnyilvántartás nincs 21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1.NyE 2. 2. 3.NyE 3. 4. ZE 4. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 51. Anyag költség 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Nyítás átvez. költségk. 4. 21. Készlet 51. Anyag költség Záró készl. költs..csök.

2. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántart. ár a beszerzési költség

21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1. NyE 2. 2 3. 3. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 21. Készlet 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyag felhasználás

3. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár

21 Anyag 228 Any. árk. 454 Szállító 51 Anyagk. 1.a.NyE 1.b.NyE 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5.a. 5.a. 5.b. 5.b. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté. kül. 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg (KÉK) 2. 228. Készleté. kül. 454. Szállítók Anyag besz. (Besz.ár) 3. 21. 228. Készleté. kül. Készletrev. (Nyilvt.ár) 4. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyagfelh. (Nyilvt.ár)

5.a. 228. Készleté. kül. 51. Anyag költség Készletérték kül. átvez 5.b. 51. Anyag költség 228. Készleté. kül. Készletérték kül. átvez



Készletek értékének nyilvántartása elszámoló árral Mennyiség Elszámoló ár Készletérték 21 Készletért. elsz. áron 100 20 2 000

228 Értékkülönbözet - - +100 2 Készlet összesen 100 2 100

4. Saját termelésű készletek. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 71. Termelés költsége 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül. 79. Költség-Hozam 81. Érték. elsz. önk 1.a.NyE 1.b.NyE (2.a.) 2.b. (2.b.) 3.a. 3.a. 3.b.* 3.b. * 4.a. 4.a. 4.b.* 4.b.*

S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté.kül. 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg (KÉK) 2.a. (71. Költségek) (1.,3.,4.) Költségek 2.b. 79. Ktg.-Hozam (71. Költségek) Költség átvezetés 3.a. 25. Késztermék 79. Ktg.-Hozam Késztermék lészletrev. 3.b. 258. Készt.ért. kül. 79. Ktg.-Hoz. egy. Készt.ért. kül. elsz. 4.a. 81. Érték. elsz. önk 25. Késztermék Késztermék értékes. 4.b. 81. Érték elsz. önk 258. Készt.ért. kül. Készt.ért. kül. elsz.

* - A különbözetnek megfelelően STK érték és költségnövelő vagy csökkentő

Főkönyvi

szintetikus nyilvántartás, elszámolás

Analitikus nyilvántartás, könyvelés

Raktári nyilvántartás

Raktár

Nyilvántartás Eszközféleség Cikkcsoport

Cikkenként Cikkenként Cikkenként Cikkenként

Értékben Értékben Mennyiségben Mennyiségben Mennyiségben

X nyilvántartási ár

Egyeztetés, Ellenőrzés

Készletegyeztetés

értékben

Készletegyeztetés Leltár

mennyiségben mennyiségben, minőségben

Bizonylatok Könyvelési feladás Készletváltozási bizonylatok Készletváltozás

1.24. ábra A készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása, elszámolása



1.2.7. Saját tőke számvitele

35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bo-csátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adó-zott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci értékelés-ből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bo-csátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adó-zott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci értékelés-ből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli.

(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét feleme-lése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés idő-pontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tu-lajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénz-beli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyen-lítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a - fióktelep sza-bad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).

(7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegy-zett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

(8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, ren-delkezésre nem bocsátott összegét. 1.38. táblázat. Értékhelyesbítés és Értékelési tartalék

Immateriális javak

Tárgyi eszközök Befektetett pénzügy eszközök

Befektetett pénzügy eszközök

Értékelési tartalék

Vagyoni értékű jogok

Ingatlanok és vagyonértékű jogai

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Befektetett pénzügyi eszközök értékesítői különbözete

Szellemi termékek

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb tartós részesedés

(Valós értékelés esetén nem kereskedelmi célú pénzügyi eszközök)

Egyéb berendezé-sek, gépek, jármű-vek

Tenyészállatok 117 127,137,147,157 177 177 417



(2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csök-kentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

59. 8. 493. X 1. 1. 2. 2. 58. 3.a. 3.a. 3.b. 3.b. 461. 89. 9. 5.a. 5.a. 4. 4. 5.b. 5.b. 413. 6.a. 6.a. 47. 6.b. 6.b. 419. 7.a. 7.a. 7.b. 7.b. Gazdasági esemény S.sz. T K Gazdasági esemény 1. 8 59 Költségnemek átvezetése a ráfordításokhoz 2. 493 8 Ráfordítás számlák zárása 3.a. 58 493 Aktivált saját teljesítmények (Nyereség) 3.b. 493 58 Aktivált saját teljesítmények (Veszteség) 4. 9 493 Hozam számlák zárása 5.a. 89 461 Társasági adó elszámolása 5.b. 493 89 Társasági adó számla zárása 6.a. 413 493 Eredménytartalék igénybe vétele osztalék kiegészítéshez 6.b. 493 47 Osztalék jóváhagyása, (tartozás elszámolása) 7.a. 493 419 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Nyereség) 7.b. 419 493 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Veszteség)

1.25. ábra Mérleg szerinti eredmény elszámolása – 493 Adózott eredmény számla szerepe

(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény

akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illet-ve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként fi-gyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott ered-mény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként



figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tarta-lékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben

kimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztálékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fede-zetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

(2) A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése - az (1) bekezdésben rögzített fel-tételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsá-tanak ki.

(3) Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni.

(4) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a köt-vénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (mó-dosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával.

Jegyzett tőkén felüli vagyon

Saját tőke Tőketartalék - Jegyzett tőke + Eredménytartalék - Lekötött tartalék + Mérleg szerinti eredmény - Értékelési tartalék - Jegyzett, de be nem fizetett tőke

70

1.39. táblázat. A saját tőke változásai

Eszközök Saját tőke Idegen tőke - Kötelezettségek

Eszköz (Pénz - apport) Jegyzett tőke (+) + + N

Követelés (Pénz - apport) - Jegyzett be nem fizetett tőke (P - A) N

Értékpapír (üzletrész, részvény) - Visszavásárolt saját üzletrész, részvény N

Eszköz (Pénz - apport) Tőketartalék (+) - - N

Eszköz (+) Eredménytartalék (+/-/0) - - - N

-

Lekötött tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre)

N - Tőketartalék (+) + N

N + + - Eredménytartalék (+) + N

Pénzeszköz (+/-) - Pótbefizetés (+/-) (Kötelezetség)

Értékelési tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre)

- I-T eszk értékhelyesbítés (+) - I-T eszk értékelési tartaléka (+) N

- Pü. Eszk értékelési kül. (+) - Pü. Eszk értékel t (Valós érték) (+) N

MSZE (+/-/0)

Eszköz (+) - Adózott eredmény (+/-) N

N - Eredménytartalék igénybe vé (+) + N

Pénzbeni kifizetés (-) - - Osztalék (-/0) R – H lejáratú kötelezettség

Eszköz (+) - - MSZE (+/-/0) N

Pénzeszköz (+) N Tagi hitel (+) N – Nincs kapcsolat

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



1.2.8. Időbeli elhatárolás számvitele

A kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel, illetve a gazdasági és a pénzügyi realizálás eltérésének bemutatása

Aktív id őbeli elhatárolás

1. Bevétel AIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl.: Az év vége után jóváírt kamat (az előző évi betétállomány után)

Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam

Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év AIE Kamat-

bevétel Következő év NY AIE - AIE -

Kamat-bevétel

Pénzeszköz Kamat-bevétel

2. Költség AIE: A mérleg fordulónapja előtt kifizetett költségből az az összeg, amely nem a

mérleggel lezárt évet terheli. Pl.: A tárgyévben kifizetett következő évi újság, stb. előfizetési díj.


Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év - Pénz-

eszköz Költség

AIE - Költség Következő év NY

AIE - AIE Költség



Passzív időbeli elhatárolás

3. Bevétel PIE: A mérleg fordulónapja előtt leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet illeti meg.

Pl. Novemberben hat hónapra egy összegben kifizetett hat havi bérleti díjból négy hónap-nyi következő évi rész.


Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év Pénz-

eszköz Bevétel-

6 PIE - Bevétel-

4

Következő év - PIE NY PIE Bevétel-4

4. Költség PIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, kifizetett költségből az az összeg,

amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Következő évben elszámolt prémium és járulékai.


Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év PIE Költség

Következő év - PIE NY PIE - Költség - Pénz-

eszköz Költség



Aktív és passzív időbeli elhatárolások 33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatáro-lást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapo-dás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfe-lelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszün-tetni.

45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kap-csolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyil-vántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfor-dításként elszámolható a devizaszámlán meglévő deviza-készlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beru-házáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devi-zakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyév-ben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszá-molt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfo-lyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyam-veszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénz-eszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rend-kívüli bevételekkel szemben megszüntetni.

(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimu-tatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében vissza-fizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.

(3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásár-lás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5) bekezdésé-nek 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket

(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függet-lenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokol-nia kell.



1.40. táblázat. Az értékesítési árbevétel

Az értékesítési árbevétel elemei:

Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja

Az értékesítés nettó árbevételét csökkenti

Értékesített vásárolt készlet (áru)

Fizetendő ÁFÁ-t Utólag adott engedmény, amely konkrét termékhez, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódik, és helyesbítő számlában rögzítik

Értékesített saját termelésű készlet

Értékesítésről kiállított számlában adott engedményt

Szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény

Közvetített szolgáltatások A kapott támogatás vagy juttatás egyéb bevétel (a fejlesztési célú rendkívü-li)

Értékesített és később visszavett termék, betétdíjas göngyöleg helyesbítő számlában rögzített értéke

Teljesített szolgáltatások Korrekció, átszámítás Visszáru helyesbítő számlában rögzített értéke

Árkiegészítés A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség

Felár és utólag felszámított felár

Eladási árat növelő korrekciók

Lízingbe vevőnek átadott ter-mék számlázott ellenértéke

A devizában kiszámlázott árbevételt a vállalkozó által választott devizaárfolyamon kell fo-rintra átszámítani

A fogyasztási és jövedéki adó a nettó árbevételt nem csökkenti, egyéb ráfordítás.

Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel eladott termék számlázott ellenértéke

A devizás követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség pénzügyi bevétel (időbelileg elhatárolandó)

Csereszerződés keretében átadott készlet megállapodás szerinti értéke

Értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke

Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott kész-letek számlázott értéke

75

1.41. táblázat. Anyagköltségek

51. (le nem vonható ÁFÁ-t is tartalmazza) (Az ELÁBÉ-t nem tartalmazza)

511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei

513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megté-rülés

78 § (2) Nem: a hiányzó, értékvesztés stb. Nyomtatványok, irodaszerek Vásárolt anyagok (21.-22.) Szerszámok, műszerek, felszerelések Napilapok, Folyóiratok, Nyers- és alapanyagok Munkaruhák, egyenruhák, védőruhák,

formaruhák

Segédanyagok Tisztítószer Üzem- és fűtőanyagok (szilárd, folyékony, gáznemű energiahordozók, villamos energia)

Irodaszer, nyomtatvány, Szakkönyvek

Fenntartási anyagok Kis értékű felszerelési tárgyak Építési anyagok Alkatrészek, tartalék alkatrészek Vízdíj Védőétel, védőital

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

76 1.42. táblázat. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. (A közvetített szolgáltatásokat nem tartalmazza)

521. Szállítás-rakodás, raktározás

522. Bérleti díjak 523. Karbantartási 524. Hirdetés, reklám, propaganda

525. Oktatás és továbbképzés

526. Utazási és kiküldetési költségek

529. Egyéb igénybevett szolgáltatások

Szállítás, rakodás (Üzemi, bérelt jármű, taxi)

Bérleti díj, Lízing díj, Tartós bérlet

Karbantartás Hirdetés Napidíj kivételével Postai szolgáltatás, Telefon, fax, internet

Raktározás Bérmunka díj Javítás reklám Belföldi helyi és távolsági utazás

Jogi-ügyvédi, közjegyzői, könyvviteli, könyvvizsgálói szolgáltatás

Csomagolás Kölcsönzési díj Mosodai, vegytisztítási k.

propaganda Belföldi szállás-költségek

Bizományosi díj, ügynöki jutalék

Iparvágánydíj Licencdíj, Kiállítások, vásárok

Külföldi helyi és távolsági utazás

Érdekképviseleti és kamarai tagdíj

Munkásszállítás Garanciális munka Áruminta Külföldi szállás-költségek

Fénymásolás, sokszorosítás, nyomdaköltség

Szakkönyv, közlöny, CD jogtár

1.43. táblázat. Egyéb szolgáltatások költségei 53.

531. Hatósági igazgatatási, szolgáltatási díjak, illetékek

532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj

539. Különféle egyéb költségek

Származási bizonyítvány, Bankköltség Bankgarancia díjak

STK saját egységbe kiszállításakor, saját üzemben felhasználásakor

Környezetvédelmi termékdíj

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

77

1.44. táblázat. Bérköltségek 54.

541. Bérköltségek

Alapbér, törzsbér Fizikai, szellemi bér Fő és részfoglalkozás Kiegészítő fizetés Tagi bér

Bérpótlékok Nyugdíjas, állományon kívüli bér

Prémium, jutalom

1.45. táblázat. Személyi jellegű egyéb kifizetések 55.

551. Munkavállalkónak, tagoknak fizetett sze-mélyi jellegű kifizetések

552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

Belföldi és külföldi kiküldetés (napidíjak), Gépkocsi, utazási költségtérítések

Évfordulók, megemlékezések ünneplése

Természetbeni juttatás után a munkáltató által fizetett SZJA

Testületi tagok részére fizetett díjak Üdültetés, étkeztetés A munkavállalónak fizetett újítási szabadalmi díjak

Étkezési, lakbér hozzájárulás Megbízási, szerzői, szakértői díjak,

Lakásépítési támogatás Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, tagdíj kiegészítés

Végkielégítés A munkavállaló javára kötött biztosítási díj

Betegszabadság, a munkáltatót terhelő táppénz Reprezentációs költségek

1.46. táblázat. Bérjárulékok 56.

561. Nyugdíjbiztositási és egészségbiztosítási járulék

562. Egészségügyi hozzájárulás (tételes, százalékos)

563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás

569. Egyéb bérjárulék

1.47. táblázat. Értékcsökkenési leírás 57.

571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

572. Kisértékű eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

78 Egyéb eredmény számvitele

Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel

– rendszeres tevékenység, de nettó árbevételhez nem kapcsolódó vesz-teség, de nem pénzügyi műveletek - rendkívüli ráfordítás

– rendszeres tevékenység, de nem nettó árbevétel, de nem pénzügyi műveletek bevétele, nem rendkívüli bevétel

2.a. káreseménnyel kapcsolatos 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 3.f. biztosító által káresemény miatt térített összeg 2.b. fizetett, elszámolt bírság, kötbér,

kártérítés, késedelmi kamat 2.b. kapott bírság, kötbér, kártérítés,

késedelmi kamat 3.b. behajthatatlan követelés leírt összege 2.c. hitelezési veszteségként leírt követelésre kapott összeg 2.c. költség, ráfordítás ellentételezésére adott támogatás, juttatás 2.d. költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás, juttatás 2.d. termékpálya-szabályozáshoz

kapcsolódóan befizetett összeg 2.e. termékpálya-szabályozáshoz

kapcsolódóan kapott összeg 2.e. bevallott-fizetendő adók, járulékok, illetékek összege 2.f. külföldön fizetendő nyereségadó 2.g. nem számlázott utólag adott engedmény 3.c. utólagos nem számlázott engedmény 3.a. képzett, növelt céltartalék 3.a. felhasznált céltartalékot 4.c. termeléshez-értékesítéshez kapcs.

fogyasztási, jövedelmi adó 3.b. költség (ráford) ellentételezésére

adóhatóságtól kapott támogatás 3.f. követelés engedményezésekor átruházott követelés értéke 3.d. hiányzó, megsemmisült immat. j.,

tárgyi eszk. könyv sz. értéke 3.d. követelés átruházásakor átruházott követelés elismert értéke

3.c. értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv sz. értéke 3.e. immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítési bevétele 3.e. hiányzó, megsemmisült készlet könyv sz. értéke 4.a. értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 5. értékvesztés, t. f. écs visszaírása,

áru többletértéke 4.b. áruk veszteségjellegű leltárkülönbözete 4. halasztott, elhatárolt negatív üzleti érték leírt összege

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

79

Az egyéb bevételek csoportosítása az elszámolás időpontja szerint. – Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel – Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel – Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel

Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel A szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények szerződés szerinti összege.

Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, – kapott bírságok, kötbérek, kártérítések, késedelmi kamatok, – korábban behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, – költségek, ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás, – termékpálya szabályozáshoz terméktanács által fizetett összegek

Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel A költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól megkapott, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig az adóhatóságtól igényelt támogatás, juttatás

Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – immateriális javak, tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése, – készletek, követelések visszaírt értékvesztése, – kereskedelmi áruk nyereségjellegű értékkülönbözete, – várható kötelezettségekre, jövőbeli költségekre, DTIENRÁ képzett céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése), – átmeneti korábbi követelések céltartalékának kivezetése, – halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, cégérték leírt összege

Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel – immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítése, – eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értéke a köve-

telés átruházásakor

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

80 Pénzügyi és rendkívüli eredmény számvitele

Pénzügyi műveletek ráfordítása Pénzügyi műveletek bevétele 1. kapott, járó osztalék, részesedés 6. részesedések-értékpapírok-bankbetétek értékvesztése (- visszaírás) 1. befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 1.a. értékesített bef. pü. e. hitelp. veszteségjellegű különbözete 2. értékesített bef. pü. e. részesedések nyereségjellegű különbözete 1.b. értékesített bef. pü. e. részesedések veszteségjellegű különbözete 2. fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 3. befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 2.a. kötelezettségek nyereségjellegű különbözete 3.a. bef. pü. e. kölcsön, hitel kapott, járó kamata (4. csökkentés) 2.b. hátrasorolt kötelezettség után fizetett, fizetendő kamat 3.b. befektetési jegyek hozama 3.c. lízingdíjban lévő kapott, járó kamata 3.d. diszkont értékpapír arányos vételár-névérték különbözete 3.e. értékesített bef. pü. e. hitel nyereségjellegű különbözete 5. egyéb kamat és kamatjellgű bevételek 5.a. forgóe. hitel ért.p. kapott, járó kamata 5.b. forgóe. kölcsön, pénzeszköz, váltóköve. kapott, járó kamata 5.c. forgóe. diszkont ért.p. arányos vételár-névérték különbözete 3. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 7. pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3.a. értékesített forgóe. részesedések veszteségjellegű különbözete 7.a. értékesített forgóe. részesedések nyereségjellegű különbözete 3.b. értékesített forgóe. hitelértp. veszteségjellegű különbözete 7.b. értékesített forgóe. hitelértp. nyereségjellegű különbözete

3.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követelés-

hez, és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamvesz-

teséget

7.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követelés-

hez és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyere-

ség

3.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi

eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszá-

molt árfolyamveszteség összegét, csökkentve azt az elhatárolt árfolyamnyereség meg-

szüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig

7.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi

eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszá-

molt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében – a bevételként elszámolt összeg csök-

kentésével – időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének

fedezetére 3.m. a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés

könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet

7.m. a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel

összegét;

3.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye 7.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye

3.p,.r. közös üzemeltetés átadott nyeresége, egyesülés költsége 7.p,.r. közös üzemeltetés átvett nyeresége, egyesülés ártterh. költsége

4. külföldi pénzértékre szóló árfolyamveszteségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő 8. külföldi pénzértékre szóló árfolyamnyereségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

81

Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek

3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke 3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke

3.c. Gt végén vagyonfelosztásban a kötelezettség (- kapott vagyon) 3.b. Gt végén vagyonfelosztásban kapott vagyon (- kötelezettség)

3.d. Gt átalakulásnál szerzett részesedés könyv szerinti értéke 3.c. Gt átalakulásnál szerzett részesedés megszerzett saját tőkerész

3.e. Gt beolvadásakor a külső részesedés könyv szerinti értéke 3.d. Gt beolvadásakor a külső tulajdonos megszerzett saját tőkerésze

3.f. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz 3.e. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz

3.b. visszavásárolt saját üzletrész bevonás könyv szerinti értéke 3.f. visszavásárolt saját üzletrész bevonásakor a névérték

3.g. kibocsátott részvények ellenében elengedett követelés

7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 3.h. átvállalt kötelezettség elengedése

4. rendkívüli (halasztott) bevétel, de időbelileg el kell határolni

4.a. átvállalt kötelezettség elengedése (eszköz kapcsolódik)

7.c. fejlesztési célokra átadott támogatás 4.b. fejlesztési célokra kapott támogatás

7.a. térítés nélkül átadott eszköz, szolgáltatás, elengedett követelés 4.c. térítés nélkül átvett eszköz

7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 4.d. tartozásátvállalási összeg (eszköz kapcsolódik)

5. megszüntetett időbeli elhatárolás halasztott bevétele

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

82 Mintakönyvelés a könyvviteli módszerek bemutatására

Mérleg

Eszköz Forrás

Megnevezés Nyitó Záró Megnevezés Nyitó Záró

Befektetett eszköz 810 800 Saját tőke 900 (912) bruttó 900 (900) Jegyzett tőke 400 400 écs. – 90 (–100) Tőke-, eredmény tartalék 500 500 Mérleg szerint eredmény 12

Forgóeszköz 185 (207) Kötelezettség 80 (80) Vásárolt anyag 20 20 Hosszú lejáratú kötelezettség 15 15 Saját termelésű készlet 40 50 Szállítók, Rövid lej. köt. 65 65 Vevők, követel. 100 100 Alapítókkal szembeni kötelezettség Pénztár 5 5 Társasági adóköt., Egy.r.l.k. Bankbetét 20 32

Aktív időbeli elhatárolás 5 5 Passzív időbeli elhatárolás 20 20

Eszköz összesen 1000 1012 Források összesen 1000 1012

Lett B

. (2007

): Erd

észeti számvitel és p

énzg

azdálko

dás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

83

Eredményszámítás

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG

Ráfordítások Hozamok KÖLTSÉGNEMENKÉNT KÖLTSÉGHELY, -VISELŐ SZERINT – Anyagj. (ELÁBÉ is) 75 – Közvetlen ktg. (ELÁBÉ is) 85 Értékesítési forgalom – Személyi j. (Tb. is) 25 – Közvetett ktg. [Értékesített késztermék 75] – Értékcsökk. leír.(Am.) 10 - Értékesítési ktg 5 – Értékesítés n. árbevétel - Igazgatási ktg. 20 belföldi, export 150

[Termelt késztermék 85] Saját term. készl. állományvált.

[Mennyiség:+10] értéke 10

Eredménykimutatás

[A] ÖSSZKÖLTSÉG eljárás [B] ÉRT. FORGALMI KÖLTSÉG eljárás Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok

Költségnemek (100) Ért. n. árbevétele 150 Ért. kvetlen(ön)ktg. 75 Ért. n. árbevétele 150 - Anyag j. ráf. 75 (belföldi, export) Ért. kvetett ktg.(25) - Személyi j. ráf. 25 Aktivált saját telj. - Értékesít. ktg. 5 - Értékcs. leírás 10 Saját term. készlet állományvált. 10 - Igazgatási ktg. 20

ÖSSZES 110 ÖSSZES 160 ÖSSZES 100 ÖSSZES 150

A. ÜZEMI (ÜZLETI)TEVÉKENYSÉG eredménye (H-R) 50 E. ADÓZÁS ELŐTTI eredmény 50

– Adófizetési kötelezettség (18%-kal számolva) -8 F. ADÓZOTT eredmény 42

[+ Eredménytartalék igénybevétel osztalékra (0)] - – Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

84

Eredménykimutatás (Összköltség eljárás)

I. Értékesítés nettó árbevétele 150

03. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

04. Saját termelésű készletek állományváltozása (10)

II. Aktivált saját teljesítmények értéke 10

IV. Anyag jellegű ráfordítások 75

V. Személyi jellegű ráfordítások 25

VI. Értékcsökkenési leírás 10

II. Egyéb bevételek

VII. Egyéb ráfordítás

A. Üzemi tevékenység eredménye 50

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. Pénzügyi tevékenység eredménye

C. Szokásos vállalkozási eredmény 50

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény

E. Adózás előtti eredmény 50

XII. Adófizetési kötelezettség 8

F. Adózott eredmény 42

23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12

G. Mérleg szerinti eredmény 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

85

I. Összköltség eljárás csak 5. Számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 8 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 1) 40 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 11) 150 11) 150 7) 150 59 KN átv 8 Ráford 38 Pénze. 10) 110 11a) 110 11a)110 11b)110 11b) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 11 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

86

II. Összköltség eljárás Elsődleges 5. számlaosztály (Átvezetés az 5 vagy 6-7 a 8-ba) 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 71 Term.k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 Ktghely 86 Kvetett 1) 40 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 11) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

87

III. Forgalmi költség eljárás, Csak 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 10) 75 11) 75 11) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKáv 6 86 Kvetett 1) 40 10) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 (7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 10) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 (13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

88

IV. Forgalmi költség eljárás, Elsődleges 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t 51 Anyagk 71 Term. k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 20 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 7) 85 7) 85 8) 75 11) 75 11) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 44 Szállító 1) 100 52 Igb. sz 79 Ktg-Ho 10) 20 5) 20 5) 20 10) 20 7) 85 7) 85 25 STK 58 STKáv 1) 40 7) 85 8) 75 7) 75x 6) 85x 6 Ktg hely 85 Kvetett 12) 10x 7) 25 8) 25 8 ) 25 11) 25 11) 25 31 Vevő 1) 20 91 Árbev 9) 150 10) 150 11) 150 11) 150 (8) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 7) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 12) 8 12) 8 13) 8 13) 8 435 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

89

V. Forgalmi költség eljárás Elsődleges 6. -7. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 Term.k 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 7) 55 2) 85 3) 85 4) 75 8) 75 8) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 2) 25 2) 25 7) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 79 Ktg-Hoz 2) 10 2) 10 7) 10 3) 85 3) 85 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 6) 20 2) 20 2) 20 7) 20 25 STK 6 Ktg hely 86 Kvtett 1) 40 2) 25 4) 25 4) 25 8) 25 8) 25 3) 85 4) 75 31 Vevő 1) 20 59 KN ell. 91 Árbevét 5) 150 6) 150 7) 110 2) 110 8) 150 8) 150 5) 150 10 38 Pénze. 1) 30 6) 150 6) 20 461 TAO 89 TAO r. 11) 8 11) 8 9) 8 9) 8 9) 8 9) 8 458 Oszt 11) 12 11) 12 10) 12 (10) 12 419 MSZE 12) 30 12) 30

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



Összköltség eljárás I. Csak 5. számlaosztály

Napló

Ssz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 5 számla 3 számla Nyitás (1x) Bef. e. br. (1x9) Bef e. écs. 900 90 (21) Vás. anyag (41) Jegyzett tőke 100 900 (25) STK 40 (31) Vevők 20 (38) Pénzeszköz (44) Száll. 30 100

2. (51) Anyag jell. ráf. (21) Vásárolt anyag Anyag jell. ráf. 55 55 3. (54) Szem. jell. ráf. (471) Jövedelemelsz. Szem. jell. ráf. 25 25 4. (57) Ért. cs. leírás (1x9) Tárgyi e. écs. Ért. cs. leírás 10 10 5. (52) Ig.b. szolgált. (44) Szállítók Ig.b. szolgált. 20 20 6. (25) STK (58) STK állv. Készletrevétel 85 85 7. (58) STK állv. (25) STK Termék értékesítés (önk.) 75 75 (31) Vevők (91) Ért. árbev. Termék értékesítés (ár) 150 150

8. (38) Pénzeszköz (31) Vevők Árbev. pénzü. elsz. 150 150 9. (44) Szállítók (38) Pénzeszköz Szállítók pénzü. elsz. 20 20

10. 1 számla 4 számla Részveszteségek elszám. (59) Ktg átvez. (51) Any. jell. ráf. 110 55 (54) Szem. jell. ráf. 25 (57) Ért. cs. leír. 10 (52) Ig.b. szolgált. 20

11. (493) Ad. eredmény (59) Ktg átvez 110 110 (91) Ért. árbev. (493) Ad. eredmény 150 150

12. (58) STK ÁV (493) Ad. eredmény 10 10 13. (89) TAO. fiz. k. (461) TAO kötel. Társasági adó elszámolása

(Adóalap: 50, Adó: 9) 8 8

(493) Ad. eredmény (89) TAO. fiz. k. TAO átvezetése. 8 8 14. (493) Ad. eredmény (479) Al. sz. köt. Osztalék átvezetése

(Osztalékalap: 41, O: 11) 12 12

15. (461) TAO kötel. (38) Pénzeszköz TAO pénzügyi elsz. 8 8 (479) Alapítókkal sz.k. (38) Pénzeszköz Osztalék pénzügyi elsz. 12 12

16. (493) Ad. eredmény (419) MSZE 30 30

91

Gazdasági események könyvviteli alapműveletei Összköltség eljárás

S.sz. 1x 1x9 21 29 31 38 411 419 44 46 43 Bef. eszk. Bef.e.écs. Vás.anyag STK Vevők Pénzeszk. Jegy.tőke MSZE Szállítók TAO,Oszt

1. 900 90 100 40 20 30 900 100 2. 10 100 3. 85 4. 75 150 5. 150 150 100 100 6. 7. 8. 9. 8 10. 12 11. 20 20 12. 30 Ö. 900 - - 100 100 - 125 75 170 150 180 120 - 900 - 30 100 200 20 20 51 52 55 56 582 59 88 493 9 Anyagk. Bérk. Értékcs.li. Egyébk. STK ÁV Ktgn.átv. TAo Adoz.ered. Árbevétel 1. 2. 55 25 10 20 3. 85 4. 75 150 5. 6. 55 25 10 20 110 7. 110 110 8. 10 160 150 9. 8 8 8 10. 12 11. 12. 30 Ö. 55 55 25 25 10 10 20 20 85 85 110 110 9 9 160 160 150 150

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

92 Példa az eredmény elszámolására A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban):

1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000, TBJ 29%, MAJ 3%. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, 4. A keletkezett hulladék 10, 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., 8. Értékesítés költsége 2 500, 9. Igazgatási költség 500, 10. Anyagok állományváltozása 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, záró 2 000, 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, 12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, 13. Robbanás miatt épület összedőlt. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. 14. Kapott árkiegészítés 1 100, 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, 16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, 17. Képzett céltartalék 1800, 18. Értékcsökkenési leírás 2 100.

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

93

A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban): Gazdasági esemény Összes ktg. Forgalmi ktg.

1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, Egyéb bevétel Egyéb bevétel 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000 , TBJ 29%, MAJ 3%. (290, 30) Személyi ráf. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, Anyag j. ráf. 4. A keletkezett hulladék 10, Anyag j. ráf. 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, ASEE 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, Anyag j. ráf. 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., Árbevétel Árbevétel 8. Értékesítés költsége 2 500, Értékesítés ktg. 9. Igazgatási költség 500, Igazgatási ktg.

10. Anyagok ÁV 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, Záró 2 000, STK ÁV 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100,

áru beszerzési ára 3 100, Árbev, ELÁBÉ

Árbev, ELÁBÉ

12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, Árbevétel Árbevétel 13. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés

3 200, biztosító 4 600-t térített. E. ráf., E. bev.

E. ráf., E. bev.

14. Kapott árkiegészítés 1 100, Árbevétel Árbevétel 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340,

eladási ára 1 500, E. ráf., E. bev.

E. ráf., E. bev.

16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, Árbevétel Árbevétel 17. Képzett céltartalék 1800, Egyéb ráford. Egyéb ráford. 18. Értékcsökkenési leírás 2 100. Értékcsökkenési

leírás

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

94

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat

Gazdasági események eredményhatása Összesen

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása (10) - 2000 - 2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5) 800, 800 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±±±±03+04) - 1 200 III. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség (3) 4 000, (4) – 10, 3 990 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke (6) 1 210, 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 10. Bérköltség (2) 1 000, 1 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - 12. Bérjárulékok (2) 320, 320 V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás (18) 2 100 2 100 VII. Egyéb ráfordítások (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

95

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) “A” változat

Gazdasági események eredményhatása Összesen

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége ( 6820) 04. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Értékesítési, forgalmazási költségek (8) 2 500 2 500 07. Igazgatási költségek (9) 500 500 08. Egyéb általános költségek - IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 V. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 Összes költség - ASTÉ = Egyenleg _ É. Közvetett ktg. - ELÁBÉ = Közvetlen önktg. (8 300+1 320+ 2 100) = 11 720 - - 1 200 = 12 920 - 3 000 - 3 100 = 6 820 Üzemi eredmény + E. ráfordítás - E. bevétel = Korrigált ÜE 7 460 + 5 940 - 8 100 = 5 300 Korrigált üzemi eredmény: 7460 + 5940 – 8 100 = 5 300, 5300 – 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820 Üzemi ered-mény

+ E. ráfordítás - E. bevétel - Árbevétel + Közvetett ktg. + ELÁBÉ = Közvetlen önkölt-ség

7 460 + 5 940 - 8 100 - 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

96

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat

Érték Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) “A” változat

Érték

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása - 2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 800 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 6 820 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±±±±03+04) - 1 200 04. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 III. Egyéb bevételek 8 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Ebből: visszaírt értékvesztés II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 05. Anyagköltség 3 990 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 2 500 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - 07. Igazgatási költségek 500 IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 08. Egyéb általános költségek - 10. Bérköltség 1 000 IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - V. Egyéb bevételek 8 100 12. Bérjárulékok 320 Ebből: visszaírt értékvesztés V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás 2 100 VII. Egyéb ráfordítások 5 940 VI. Egyéb ráfordítások 5 940 Ebből: értékvesztés - Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

97

Egyéb:

Pénzügyi műveletek

19. Fizetett kamat 800

20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80%-ot 110%-os árfolyamon tovább értékesítették

22. Kötvények után kapott kamat 350

Pénzügyi műveletek

19. Fizetett kamat 800 PM R 800

20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfo-lyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

Névérték = Vásárlási érték/ 1,1 = 1 000, Értékvesztés 1 100 – 1 020 (102%) = 80 80

21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80%-ot 110%-os árfolyamon tovább értékesítették

Értékesített SR vételára = 960 * 0,8 = 768, Értékesített SR bevétele= 800 * 1,1 * 0,8 = 704 PM R 64

22. Kötvények után kapott kamat 350 PM B 350

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

98

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyereség 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam-

nyeresége 350 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfo-

lyamnyeresége 350

16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 350 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 350 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek érték-

vesztése 80 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek érték-

vesztése 80

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) 944 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 944 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) 6 866 C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) 6 866 X. Rendkívüli bevételek - X. Rendkívüli bevételek - XI. Rendkívüli ráfordítások - XI. Rendkívüli ráford ítások - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - E. Adózás előtti eredmény (±C±D) 6 866 E. Adózás előtti eredmény (±C±D) 6 866 XII. Adófizetési kötelezettség XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII) F. Adózott eredmény (±E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete



Mintapéldák

1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak!

Megnevezés Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (Kötele-

Hosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét 2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás 6. Tulajdonosok által adott kölcsön

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását!

Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam

+ - - + + - - + 1. Bérköltség elszámolása 2. Megérkezett telefonszámla 3. Oktatás kiszámlázása 4. Számítógép vásárlása 5. Fizetett kártérítés 6. Hitel kamat kifizetése

3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 48 000 Ft. (40 000 Ft + 20% ÁFA) 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló

S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. 2. 3. 4. 5. 6.



4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz ér-tékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a terve-zett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege!

A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: – Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. – Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben – A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával át-

utaltunk – A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifize-

tése még nem történt meg. – Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. – Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft. Bekerülési érték: Elszámolandó értékcsökkenés:

Év Értékcsökkenés Halmozott ér-tékcsökkenés

Nettó érték Piaci érték

1 2 3 4 1 000 000 5

A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Fogalom meghatározása: Beruházás – Felújítás - Karbantartás 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük:

Megnevezés Mennyiség Egységár

(Ft)

Nyitó állomány 100 100 1. beszerzés 60 85 1. felhasználás 130 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasználás 130 5. beszerzés 60 105 3. felhasználás 40

Határozza meg a felhasználás, a készlet értékeket a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége?



Megoldás

1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak!

Megnevezés Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (Kötele-

Hosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét X 2. Eladásra vásárolt kötvény X 3. Bértartozás X 4. Készpénz X 5. Adótartozás X 6. Tulajdonosok által adott kölcsön X

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását!

Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam + - - + + - - +

1. Bérköltség elszámolása + + - Kifizetés - - 2. Megérkezett telefonszámla + + Kifizetés - - 3. Oktatás kiszámlázása + + Pénz beérkezik + - 4. Számítógép vásárlása + + Kifizetés - - Amortizáció - + 5. Fizetett kártérítés - + 6. Hitel kamat kifizetése - +



3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 40 000 Ft + 20% ÁFA. 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló

S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. P Anyag- k.

21 Pénztár-

381 Anyag vásárlása készpénzért

40 40

P Lev. ÁFA-466

Pénztár-381

ÁFA 8 8

2. SZ Beruh.- 16

Szállítók- 45

Tárgyi eszköz be-szerzése

1000 1000

Sz Lev. ÁFA- 466

Szállítók- 45

ÁFA 200 200

3. Vegy Tárgyi e.-13

Beruh.- 16

A tárgyi eszköz üzembe helyezése

1000 1000

ÉCS. leír Écs 4. Vegy Mérl.sze.-

419 Er.tart.-

413 Át vezetés 200 200

5. Vegy Any. ktg.-

51 Anyag k.-

21 Anyagot használtunk fel a termeléshez

20 20

6. B Szállítók-

45 Bank-

384 Átutaltuk a tárgyi eszköz értékét

1200 1200



4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz ér-tékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a terve-zett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege!

A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: – Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. – Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben – A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával át-

utaltunk – A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifize-

tése még nem történt meg. – Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. – Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft.

Bekerülési érték: 3 200 000 Ft Elszámolandó értékcsökkenés: 3 000 000

Év Écs Értékcsökkenés Halmozott ér-tékcsökkenés

Nettó érték Piaci érték

1 5/15 1 000 000 1 000 000 2 200 000 2 4/15 800 000 1 800 000 1 400 000 3 3/15 600 000 2 400 000 800 000 4 2/15 400 000 2 800 000 400 000 1 000 000 5 1/15 200 000 3 000 000 200 000 A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Lehetőség: Értékhelyesbítés – értékelési tartalék 600 000 Ft 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük:

Megnevezés Menny. E.ár . Nyitó állo-mány

100 100

1. beszerzés 60 85 1. felhasznál 130 100x100 30x85 12550 - Készlet 30 30x85 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasznál 130 30x85 40x110 40x105 20x90 12950 - Készlet 20 20x90 5. beszerzés 60 105 3. felhasznál 40 20x90 20x105 3900 - Készlet 40 40x105 4200

Határozza meg a felhasználás: 29 400, a készlet értékeket: 4 200 a FIFO, a csúsztatott át-lagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Kötelezettség, értékvesztés 700 Ft.



1.3. Erdészeti vállalkozások gazdálkodása a beszámolók alapján

1.3.1. Az erdőgazdálkodók gazdasági helyzete és teljesítménye

Az erdőgazdálkodási szektort az országos adatok alapján, az erdőgazdálkodási ágazatról ren-delkezésre álló információkkal tudjuk elhelyezni a nemzetgazdaság és azon belül az agrárium rendszerében. Ehhez az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bevallás feldolgozása alapján közzétett értékeket használunk fel, amelyek a vállalkozások fő tevékenysége szerinti beso-roláson alapszanak. (Tehát erdőgazdálkodás, ahol a fő tevékenység az, de a vállalkozás teljes ér-tékadataival. Ahol a fő tevékenység más, ott az erdőgazdálkodási tevékenység végzése ellenére sem szerepeltetnek adatokat.) Az erdőgazdálkodást az agráriumba sorolják, de ott is csekély sze-rephez jut a gazdasági tevékenysége és mutatói alapján, a nemzetgazdaság egészében pedig telje-sen marginális ágazat (amelynek illeszkedése korábban is problematikus volt, és az EU-ban is különlegesnek számít). Az ország területének mintegy 20%-át borító erdőállomány jelentős natu-rális volumene ellenére minden tekintetben alárendelt gazdasági szereplő, a társadalmi igényeket kielégítő szolgáltatások a számításokban nem szerepelnek.

A jelenlegi információs kör a jövőben bővíthető lesz regionális lekérdezéssel (a megyei adatok megszerzése nem sikerült, mert három vállalkozás alatt az APEH nem szolgáltatott kistérségi és így megyei értékeket beazonosíthatóságra hivatkozva), illetve az adatbázisban (a bevallásokban) szerep-lő egyéb adatok szerinti szűréssel (tulajdonosi kör, szervezeti forma, létszám stb. tartalommal). A mostani felosztás alapvetően az adózási mód (magánszemélyek-egyéni vállalkozók személyi jöve-delemadója, illetve a társasági adós kettős könyvvitelt vezető vállalkozások – az egyszeres könyvvi-tel lényegében megszűnt) szerint csoportosítja a szervezeteket, amelyhez az állami és így az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok is beletartoznak. Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások 2004-2005 évi adóbevallása alapján összeállított APEH jelentést már nem elemezzük. 2001-től már az erdőbirtokossági társulatok (EBT) sem vezethettek volna egyszeres könyvvitelt. A Kft-k és szövetkezetek kettős könyvvitelre kötelezettek, a régi betéti társaságoknak 2004. január 1-ével kellett átállnia a kettős könyvvitelre.

1.48. táblázat. Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások

Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Vállalkozások száma 1 052 939 614 260 3 Létszám 784 716 596 390 Adóköteles bevétel 4 951 4 716 3 509 2 346 0 Ráfordítások összesen 4 372 4 303 3 244 2 231 2 -anyag jellegű 3 001 2 429 1 760 1 279 -személyi jellegű 429 489 430 335 Adózott eredmény 279 331 216 86 Adózott eredmény (NY) 465 510 350 193 Adózott eredmény (V) -186 -179 -133 -107 Fizetett Társasági adó 104 81 50 29 Befektetett eszközök 927 1 060 915 694 - Pénzeszközök 990 1 063 826 518 Forgó eszközök 1 659 1 676 1 251 806 Jegyzett tőke 179 169 111 52 Saját tőke 1 160 1 399 1 038 681



Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások 2000-2004 évi adóbevallása alapján összeállí-tott APEH jelentést csak tájékoztatásként közöljük.

Kettős könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adják a nemzetgazdaság, az agrárium és az erdő-gazdálkodás meghatározó hányadát. A kb. 1700 kettős könyvvitelt vezető erdőgazdálkodói főtevékenységű szervezetből 26 az állami tulajdonú szervezet. A magán erdőgazdálkodás tár-saságai és szövetkezetei mellett ide tartoznának a speciális erdőbirtokossági társaságok is. (A főbb gazdálkodási értékeket tekintve az erdőgazdálkodás arányát az agráriumban, illetve a vállalkozásokat országosan lényegesen eltérő arányokat kapunk.)

A vállalkozások számát és a foglalkoztatást tekintve az erdőgazdálkodás különösen az agráriumot tekintve jelentősnek mondható (a munkavállalói létszámnál figyelembe kell venni, hogy a legnagyobb foglalkoztató erdészeti zrt-k alvállalkozókkal dolgoztatnak, illetve a fafel-dolgozásban a vállalkozási munkavégzésre áttérés korlátozott.)

Az éves gazdasági teljesítményből az árbevétel aránya átlagos (bár az agráriumi mutató ma-gassága azért meglepő). Az erdő és erdészeti vállalkozások termelő tevékenysége a tartamos gazdálkodás alapján jelentősen nem bővíthető, a számottevő társadalmi szolgáltatások pénz-ügyileg nem kerülnek kimutatásra, illetve finanszírozásra. Az export és EU belpiaci értékesí-tés az agráriumon belül kiemelkedő részarányú, amely a vertikum problémáit mutatja., a ter-mékek ára és árváltozása a meghatározó.

A létszámnál már említett általános vállalkozói kivitelezés mellett is a foglalkozatás jelentős személyi ráfordításokkal jár, és ismételten felveti a vidéki foglalkoztatásban (és a vidék ter-mészetes környezetében) betöltött szerep alapján a járulékcsökkentés (mentesség) megvizsgá-lásának szükségességét.

Az erdőgazdálkodás jövedelem termelő képessége korlátozott (az erdőállomány-gazdálkodásnak nem elsődleges célja, legfeljebb következménye a nyereség – az erdőre visz-sza nem forgatott pénzérték). A gazdálkodás vesztesége viszont csökkenti a szervezetek mű-ködőképességét, közép távon veszélyezteti a feladat ellátást (amely a bonyolult járulék fizeté-si és támogatási rendszerrel nem oldható meg).

Az átlagos arányú eszközállomány a működtető vagyon, az erdőállomány nagyságrendileg lényegesen magasabb értéke nem szerepel a mérlegben, természetesen nemcsak az eszköz, hanem a forrás oldalon sem (így a bérlet, vagyonkezelés, a saját vagyon, idegen forrás kérdé-sek is tisztázatlanok maradnak).

A társadalmi elvárásokat teljesítő erdőgazdálkodás adóztatása (pénz és tőke kivonás) általános szintű, érdemi kedvezményekben (társadalmi tehervállalásban) a járulékterhekhez hasonlóan itt sem részesül az ágazat.

A mérleg főösszeget tekintve a vagyon és a jövedelmezőségi mutatókat a részvénytársaságok határozzák meg. (A magán erdőgazdaságra csak külön kigyűjtés útján nyerhetünk releváns információkat. Az összesből az állami részvénytársaságok becsült értékeit levonva közelítő átlagszámokat nyerünk, amelyekkel a magán erdőgazdálkodás e körét megfelelően tudjuk az előző éveket jellemezni. A mérleg főösszeg mintegy 5,052 Mrd Ft és a 726 magánszervezet átlaga 6959 ezer Ft.) Megállapítható, hogy a magán erdőgazdálkodási egységek vagyona álta-lában itt sem haladja meg a családi személyi vagyon mértékét, sajnálattal kell megerősítenünk a vállalkozási eszközök hiányát. Az eszközök között viszonylag kisebb arányú a készletek aránya, illetve magasabb a követeléseké és az értékpapíroké (az egyszeres könyvvitelt veze-tőknél is jelentős likvid eszközt írtunk le). A magántulajdon esetében csekély a jegyzett tőke



(átlagosan 600 ezer Ft), de ennek fele már külföldi tulajdonú. A saját tőke ellátottság alacsony szintje (hisz a Kft. esetében ez min. 3 millió Ft) kis mozgási teret, termelőeszköz nélküli gaz-dálkodást, magas kockázati érzékenységet teremt, különösen a több, mint 400 millió Ft vesz-teséget kimutatni kényszerülőknél.

Az árbevétel esetében az összes érték 10,9 Mrd Ft, amely 15 millió Ft átlagos árbevételt je-lent, amely az egyszeres könyvvitelű szervezetek árbevételének kb. a duplája.

Az árbevételben az export részaránya magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, különösen az agráriumnál (illetve az agrárium exportja esett vissza). A kapott támogatás jelentős nagyságú és arányú, de ez ágazati belső átcsoportosításból származik, bár a befizetéseket az egyéb rá-fordításnál még nem adó jellegűként szerepeltették.

Az anyag jellegű ráfordítások kb. egyötöde az ELÁBÉ, az egyéb szolgáltatásokban szerepel a főldbérleti díj kb. 200 millió Ft-os összege. Az árbevétel arányos üzemi eredmény nem éri el a 4%-ot, és a több, mint 400 millió Ft-os veszteség az agráriumon belül is magasnak számít. Már említettük, hogy ennek szervezeti, erdőállomány gazdálkodási negatív hatásait támoga-tással mérsékelni szükséges, mert a gazdálkodás nem szüntethető meg a vállalkozások szoká-sos módján.

Az agráriumon belüli viszonylag kedvezőbb adózás előtti eredménynek hátrányos következ-ménye a pillanatnyi éves eredményt sújtó jelentős adóteher.

Az erdészeti ágazat helyzete tehát a különböző – ellentétes tényezők hatására 2005 évben nem változott meg, nem javult, de a romlás sem jelenik meg az ágazati számokban, abruttó hozzá-adott értékben.

Az abszolút értékű számokat gazdasági szerkezeti bontásban az alábbiakban részletezzük.

Erdőgazdálkodás 2001-2005

Az erdőgazdálkodási szektor 2000’ évekbeni változását, alakulását az országos adatok alap-ján, az erdőgazdálkodási ágazatról rendelkezésre álló információkkal tudjuk jellemezni. Eh-hez az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bevallás feldolgozása alapján közzétett értékeket használunk fel, amelyek a vállalkozások fő tevékenysége szerinti besoroláson alap-szanak. (Tehát erdőgazdálkodás, ahol a fő tevékenység az, de a vállalkozás teljes értékadatai-val. Ahol a fő tevékenység más, ott az erdőgazdálkodási tevékenység végzése ellenére sem szerepeltetnek adatokat.) A mostani felosztás alapvetően az adózási mód (magánszemélyek-egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója, illetve a társasági adós kettős könyvvitelt veze-tő vállalkozások – az egyszeres könyvvitel lényegében megszűnt) szerint csoportosítja a szer-vezeteket, amelyhez az állami és így az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok is beletartoz-nak.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adják az erdőgazdálkodás meghatározó hányadát. A kb. 1700 kettős könyvvitelt vezető erdőgazdálkodói főtevékenységű szervezetből 26 az állami tulajdonú szervezet. A magán erdőgazdálkodás társaságai és szövetkezetei mellett ide tartoz-nának a speciális erdőbirtokossági társaságok is



1.49. táblázat. Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások

Mérleg – Eszköz

2001 2002 2003 2004 2005 Megnevezés MFt MFt MFt MFt MFt

2005/ 2001

Immateriális javak 634,1 579,7 524,6 457,8 613,6 Tárgyi eszközök 37 888,9 41 295,7 46 105,0 47 988,6 52 258,6 - Tárgyi eszközökből beru-

házások, felújítások 2 583,2 2 801,1 3 976,9 4 735,8

5 169,7

Befektetett pénzügyi esz-közök

3 026,8 2 736,4 2 900,8 2 434,8 2 887,5

Befektetett eszköz 41 549,8 44 611,8 49 530,4 50 881,2 55 759,7 1,34 Készletek 9 008,7 8 988,0 9 020,0 9 179,3 9 459,9 Követelések 11 265,5 11 475,3 11 737,5 13 726,8 14 844,0 - Követelésekből vevőkö-

vetelés 7 631,7 7 740,8 7 942,5 8 751,3

9 212,4

Értékpapírok 2 649,4 2 782,1 2 994,0 3 966,1 4 086,2 Pénzeszközök 5 615,3 6 342,2 8 683,3 10 154,7 11 721,7 Forgó e. 28 538,9 29 587,6 32 434,8 37 026,9 40 111,8 1,41 Aktív időbeli elhatárolások 798,0 745,2 597,2 1 107,2 1 622,4 Mérleg főösszeg 70 886,8 74 944,5 82 562,4 89 015,3 97 495,9 1,37 Pénzügyi eszközök 11 291,5 11 860,7 14 578,1 16 555,6 18 695,4 1,66 % 15,9 15,8 17,7 18,6 19,2



Mérleg – Forrás

2001 2002 2003 2004 2005 2005/ Megnevezés MFt MFt MFt MFt MFt 2001

Jegyzett tőke 20 438,1 21 158,9 22 310,8 21 388,2 25 787,8 1,26

- Jegyzett tőkéből állami tulajdon

18 047,6 18 879,3 19 775,9 19 153,2 23 212,9 1,29

- Jegyzett tőkéből külföldi tulajdon

262,7 188,5 178,7 207,5 198,7 0,76

- Jegyzett tőkéből belf. társa-sági tulajdon

726,4 631,2 673,7 731,3 600,4

- Jegyzett tőkéből belf. hitel-intézeti tulajdon

0 0 29,1 29,1 0

Jegyzett, de be nem f. tőke -29,9 -40,0 -43,9 -33,0 -31,9

Tőketartalék 16 421,2 18 258,0 20 437,5 21 922,5 22 736,1 1,38

Eredménytartalék 8 942,1 10 728,5 12 242,9 13 485,4 14 900,5 1,67

Értékelési, általános, lekötött tartalék

1 101,1 1 401,0 2 009,0 1 605,9 2 806,1

Mérleg szerinti eredmény 1 630,8 1 514,3 1 373,4 1 698,7 1 565,4 0,96

Mérleg szerinti ered-mény/nyereség

2 358,3 2 583,2 2 527,6 2 462,7 2 565,5 1,09

Mérleg szerinti ered-mény/veszteség

-727,4 -1 068,9 -1 154,3 -764,0 -1 000,1 1,38

Saját tőke 48 503,4 53 056,7 58 329,7 60 067,7 67 795,9 1,40

Céltartalékok 152,7 111,5 235,6 280,2 385,8

Hosszú lejáratú kötelezettsé-gek

4 608,8 4 538,4 5 976,1 8 394,0 7 990,1 1,73

Rövid lejáratú kötelezettségek

14 550,9 13 960,1 13 859,0 15 664,2 15 970,1

Rövid lejáratú kötel.-ből szállítókkal szembeni kötel.

3 501,6 3 884,8 3 924,7 4 534,3 4 191,9

Kötelezettségek 19 159,7 18 498,5 19 835,1 24 058,2 23 960,2 1,25

Passzív időbeli elhatárolások

2 735,0 3 096,6 373,9 4 360,7 5 131,3

Mérleg főösszeg 70 886,8 74 944,5 82 562,4 89 015,3 97 495,9 1,37

Eredmény tartalék igénybevétele

6,3 15,6 20,7 98,9 69,6

Osztalék 227,2 169,1 195,2 306,1 263,0



Eredménykimutatás


Vállalkozások száma 850 1 143 1 523 1 722 1 678 - Létszám 11 444 10 558 10 231 9 709 9 375 0,82

Nettó árbevétel 64 741,5 66 523,8 72 323,8 73 193,9 76 211,0 1,17 - export árbevétel 14 334,0 13 193,5 13 749,1 12 300,5 14 181,2 0,99 Egyéb bevételek 8 238,1 8 659,8 9 015,5 9 167,7 9 644,7 1,17 - visszafiz. köt. nélkül kapott tám.

4 165,9 5 463,0 5 368,5 6 044,0 6 355,7 1,53

Aktivált teljesítmény 2 835,0 1 886,5 1 633,0 2 234,3 2 239,7

Anyagjellegű ráfordítás 45 354,4 46 471,7 50 269,6 51 029,8 54 081,1 1,19 – anyagköltség 12 766,4 11 936,8 13 360,1 13 915,9 13 561,3 – ELÁBÉ 7 051,8 7 454,9 7 131,5 6 600,1 7 856,1 – Egyéb szolgáltatás 1 016,1 1 050,0 1 255,4 1 332,4

- bankköltség 156,7 162,7 202,1 201,3 - földbérleti díj 138,,3 217,7 276,9 294,8

Személyi jellegű ráfordítás 18 236,8 18 836,7 19762,6 20 632,6 21 070,7 1,16 – bérköltség 10 845,3 11 500,4 12 138,7 12 710,8 12 961,4 1,20 – személyi jellegű kifizetés 2 706,8 2 658,2 2 894,0 3 020,9 3 140,5 Értékcsökkenési leírás 3 409,5 3 674,5 3 999,1 4 080,9 4 145,6 1,22 Egyéb ráfordítások 6 370,2 6 529,3 6 874,0 6 522,2 6 703,9 1,05 – adójel.. 2 550,5 2 900,7 2 425,2 2 530,6 3 138,5

Üzemi tev. eredménye 2 443,8 1 557,9 2 067,0 2 330,4 2 094,0 0,86 Üzemi tev. er/NY 3 160,5 2 792,1 3 142,9 3 107,3 3 080,7 0,97 Üzemi tev. er/ V -716,6 -1 234,2 -1 075,9 -777,0 -986,8 1,37

– V/NY % 22,7 44,2 34,2 25,0 Pénzügyi műveletek bevét. 977,8 781,8 922,9 1 226,3 830,3 Pénzügyi műveletek bevét.-ből kamat jellegű bevételek

553,3 429,2 518,0 759,2 504,0

Pénzügyi műveletek bevét.-ből kapott osztalék, részes.

97,7 74,6 52,8 72,7 20,8

Pénzügyi műveletek ráfordításai

1150,7 1 144,2 1 061,7 1 395,7 929,5

Pénzügyi műv. ráford.-ból kamat, kamat jellegű ráford.

724,9 687,4 695,4 904,1 681,7

Pénzügyi műv. eredménye -172,9 -362,4 -138,8 -169,4 -99,3 Pénzügyi műv. eredmé-nye/nyereség

268,9 288,1 400,2 534,9 365,5

Pénzügyi műv. eredmé-nye/veszteség

-441,8 -650,5 -539,0 -704,3 -464,8

Rendkívüli bevételek 168,0 990,2 242,7 287,4 360,1 Rendkívüli ráfordítások 92,0 155,4 149,4 135,3 175,1 Rendkívüli eredmény 76,0 834,7 93,3 152,1 185,1 Rendkívüli eredmény/nyereség

125,6 878,1 153,1 206,1 236,3

Rendkívüli eredmény/veszteség

-49,6 -43,4 59,8 -54,0 -51,3



Adózás


Vállalkozás 850 1 143 1 523 1 722 1 678 Létszám 11 444 10 558 10,231 9,709 9,375 AEE. szv 2 347,0 2 030,3 2 021,5 2 313,0 2 179,8 AEE nyereség (+) 3 074,4 3 080,6 3 183,6 3 078,4 3 181,6 AEE veszteség (-) -727,4 -1 050,4 -1 162,1 -765,4 -1 001,8 Elhatárolt veszteség 133,0 180,4 318,3 538,5 411,8 3,10 Céltartalék 600,9 104,5 81,9 171,7 218,3 Adózási écs 4 022,1 4 239,4 4 701,2 4 644,1 4 743,1 Értékvesztés Kapott .osztalék 97,6 74,3 52,5 71,7 25,1 Adóalap csökk. 5 521,7 6 043,1 6 813,3 6 452,0 6 787,3 1,23 Céltartalék 131,2 73,2 206,8 193,1 309,3 Értékcsökkenési lei. 4 040,4 4 197,7 4 494,6 4 493,7 4 688,0 Nem váll. ktg. 33,9 29,4 122,8 14,2 43,1 Adóalap növ. 5 137,1 5 157,1 5 842,7 5 579,8 5 820,8 1,13 AA alap 1 962,4 1 144,6 1 050,9 1 440,8 1 213,2 AA nyereség (+) 2 669,7 2 057,3 2 357,8 2 154,7 2 237,0 AA veszteség (-) -707,3 -912,6 -1 306,9 -713,8 -1 023,8 Számított TAO 480,5 370,3 424,4 344,7 357,9 0,74 Adómentesség 0 0 0 0 - Adó kedvezmény 23,4 15,1 4,2 0,9 1,5 Fizetendő TA 457,2 355,0 420,2 343,9 356,5 0,78



Tájékoztató adatok, mutatók


Vállalkozás 850 1 143 1 523 1 722 1 678 Létszám 11 444 10 558 10,231 9,709 9,375

Et-oszt. igénybevétel 6,3 15,6 20,7 98,9 69,6 Osztalék 227,2 169,1 195,2 306,1 263,0 Műk.t. I 20 408,2 21 118,9 22 266,9 21 355,2 25 756,0 Műk.t. II 13 988,2 15 627,5 18 575,8 21 362,6 24 141,6

Adóz. e 1 889,8 1 675,3 1 601,3 1 969,2 1 825,9 Adóz.e. + 2 620,3 2 748,8 2 765,9 2 735,6 2 825,9 Adóz.e. – -730,5 -1 073,5 -1 164,5 -766,4 -1 002,7

Exp.á. aránya (%) 22,14 19,83 19,01 16,81 18,61 A+Sz. ráfordítás (%) 98,22 98,17 96,83 97,91 98,61 Adóterhelés (%) 17,12 17,25 17,82 15,96 15,93 Likviditás 196,13 211,94 234,03 236,38 251,17 Köt. aránya (%) 27,03 24,68 24,02 27,03 24,58 Oszt. hozam (%) 1,11 0,80 0,87 1,43 1,02 Belföldi magánsze-mély tul. hányad (%)

6,75 6,78 7,38 5,65 6,77

Kibocsátás 58 798,0 58 410,7 63 701,0 66 145,2 68 020,1 Termelő felhasználás 36 437,6 36 254,3 39 736,9 41 452,0 43 318,4 Br. hozzáadott érték 22 360,4 22 156,4 23 964,1 24 693,2 24 701,7

Az állami és a magán-erdőgazdálkodás gazdasági körülményei lényegesen eltérők, így nem részletes összehasonlítást teszünk, csak jelezzük a szektoronkénti különbségeket.

Az árbevételt tekintve a magán-erdőgazdálkodás súlya eléri, meghaladja az egyötödöt (a terü-let-fakitermelés-szolgáltatás aránya alapján a részesedés magasabb, a fafeldolgozás és vad-gazdálkodás hiánya miatt alacsonyabb. Az állami erdészeti zrt-k erdészeti termelési értéke kb. 35 Mrd. Ft-ra tehető.). Az ágazati eredménynek mintegy fele a magán-erdőgazdálkodásban realizálódik, amelynek megfelelően kb. 3/5 társasági adót fizetnek. Az állami és a magán erdőgazdálkodás súlyát és arányát a 2002-2004 évi időszakra mutatjuk be (a 2005. évet külön is elemezzük).

112

1.50. táblázat. Erdészeti vállalkozások (kettős könyvvitel) 2002-2004- Állami és magán

Erdő gazdaság

Össz

Erdő gazdaság

állami

Erdő gazdaság magán

Magán/ Összes 2002

Erdő gazdaság

Össz

Erdő gazdaság

állami



Erdő gazdaság

Össz

Erdő gazdaság

állami



Indikátorok/TEÁOR főcsoportok

MFt MFt MFt % MFt MFt MFt % MFt MFt MFt %

Váll. sz. (db, Edb) 1 194 28 1 166 97,7 1 476 27 1 449 98,2 1 722 26 1 696 98,5 Létszám (fő, Efő) 10 800 9 200 1 600 14,8 10 207 8 138 2 069 20,3 9 709 7 655 2 054 21,2

Nettó árbevétel 67 433,1 54 294,1 13 139,0 19,5 71 605,0 56 570,8 15 034,2 21,0 73 193,9 57 595,9 15 598,0 21,3 - export árbev. 13 226,2 12 159,8 1 066,4 8,1 13 733,3 12 694,0 1 039,3 7,6 12 300,5 11 528,3 772,2 6,3 Össz. bevét. (Ü.e.) 76 141,5 63 250,0 12 891,5 16,9 80 590,8 65 481,2 15 109,6 18,7 84 595,9 67 174,0 17 421,9 20,6 Összes ktg (Üz.e.) 74 630,0 62 772,5 11 857,5 15,9 78 557,2 64 578,1 13 979,1 17,8 82 265,5 65 760,3 16 505,2 20,0 - Anyagköltség 12 184,6 8 713,5 3 471,1 28,5 13 260,6 9 144,9 4 115,7 31,0 13 915,9 9 364,1 4 551,8 32,7 - Bérköltség 12 184,6 10 895,8 969,3 8,2 12 127,6 10 981,6 1 146,0 9,4 12 710,8 11 369,3 1 341,5 10,6 - Értékcs. leír 3 774,1 3 153,9 620,2 16,4 3 977,3 3 250,3 727,0 18,3 4 080,9 3 168,2 912,7 22,4 Üzemi tev. eredm. 1 511,5 477,5 1 034,0 68,4 2 033,6 903,1 1 130,5 55,6 2 330,4 1 413,8 916,6 39,3 Üz. tev. er. nyer 2 793,0 1 179,8 1 613,2 57,8 3 056,4 1 238,2 1 818,2 59,5 3 107,3 1 414,8 1 692,5 54,5 Üz. tev. er. vesz -1 281,5 -702,3 -579,2 45,2 -1 022,8 -336,1 -686,7 67,1 -777,0 -1,0 -776,0 99,9

Szok. váll er. (NY) 2 656,2 1 114,9 1 541,3 58,0 3 064,0 1 325,4 1 738,6 56,7 Szok. váll er. (V) -1 497,7 -878,8 618,9 41,3 -1 159,2 -347,9 -811,3 70,0 Rendkívüli eredm 833,2 346,1 387,1 46,5 92,4 19,5 71,9 78,9 152,1 65,1 87,0 57,2 Rendkív. er.(Ny) 878,5 379,0 499,5 56,9 152,1 49,3 102,8 67,6 206,1 91,8 114,3 55,5 Rendkív. er. (V) -45,3 -32,9 -12,4 27,4 -59,7 -29,8 -29,9 50,1 -54,0 -26,7 27,3 50,6 Ad. előtti er. 1 991,7 582,2 1 409,5 70,8 1 997,2 997,0 1 000,2 50,1 2 313,0 1 470,0 843,0 36,4 Ad. előtti er. –(Ny) 3 097,7 1 120,6 1 977,2 63,8 3 102,7 1 340,6 1 762,1 56,8 3 078,4 1 470,3 1 608,1 52,2 Ad. előtti er. (V) -1 106,1 -538,4 -567,7 51,3 -1 105,5 -343,6 -761,9 68,9 -765,4 -0,3 -765,1 99,9 Adóalap 1 097,4 582,2 462,8 42,2 1 039,3 474,4 690,9 66,5 1 440,8 927,4 513,4 35,6 Adóalap (NY) 2 065,6 1 010,8 1 054,8 51,1 2 291,2 1 058,3 1 232,9 53,8 2 154,7 902,8 1 251,9 58,1 Adóalap (V) -968,1 -376,1 592,0 61,2 -1 125,9 -583,9 542,0 48,1 -713,8 -24,6 -689,2 96,6 Sz TAO 370,4 180,5 189,9 51,3 412,4 190,5 221,9 53,8 344,7 144,4 200,3 58,2 Fiz. TAO 353,8 164,8 189,0 53,4 408,4 188,1 220,3 53,9 343,9 144,4 199,5 58,0 Átl. adóterhelés 17,13 16,31 17,92 - 17,82 17,77 17,87 - 15,96 16,0

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

113

Erdő

gazdaság Össz

Erdő gazdaság

állami



Erdő gazdaság

Össz

Erdő gazdaság

állami



Erdő gazdaság

Össz

Erdő gazdaság

állami



Indikátorok/TEÁOR

főcsoportok

MFt MFt MFt % MFt MFt MFt % MFt MFt MFt %

Jegyzett tőke 22 027,4 19 526,1 2 501,3 11,4 22 072,2 19 772,2 2 300,0 10,4 21 388,2 19 139,6 2 248,6 10,5 Saját tőke 54 602,1 47 099,8 7 502,3 13,7 57 720,6 49 432,4 8 288,2 14,4 60 067,7 51 410,7 8 657,0 14,4 R.l. kötelezettség 14 420,4 92 64,4 5 156,0 35,8 13 688,9 8 644,5 5 044,4 36,9 15 664,2 10 125,7 5 538,5 35,4

Br. hozzáad érték 22 749,5 19 886,3 2 863,2 12,6 23 851,8 20 511,9 3 339,9 14,0 24 693,2 21 111,3 3 581,9 14,5

% Bér/Nettó árbev. 17,6 20,1 7,4 16,9 19,4 7,6 17,4 19,7 8,5 Üzemi er./ N. árbev. 2,2 0,9 7,9 2,8 1,6 7,5 3,2 2,5 5,9 Adóalap/ N. árbev. 1,6 0,9 3,5 1,5 0,8 4,6 2,0 1,6 3,3 Fiz. adó/ N. árbev. 0,5 0,3 1,4 0,6 0,3 1,5 0,5 0,3 1,3 Br. h.é./N. árbev. 33,3 36,6 21,8 33,3 36,3 22,2 33,7 36,7 23,0

Üz. e. V/NY 45,9 59,5 35,9 37,8 27,1 38,8 25,0 - 45,9 Ad.e.e. V/NY 35,7 48,0 28,7 35,6 25,6 43,2 24,9 - 47,8 Adóa. V/NY 46,9 37,2 56,1 49,1 43,6 44,0 33,1 2,7 55,1

Létszám/db 1,4 1,4 1,21 N. Árbev./db 11,3 10,4 9,2 Üz.e./db 0,9 0,8 0,54 Ad. e.e./db 1,2 0,7 0,50 Adó.a./db 0,4 0,5 0,3 Fiz. társ. adó/db 0,2 0,2 0,12

Saját tőke/db 6,4 5,7 5,1 Jegyzett tőke/db 2,1 1,6 1,3 R. l. köt./db 4,4 3,5 3,3

Az állami erdészeti zrt-k adati és mutatói jelzik az állami és a magán erdőgazdálkodás közötti eltéréseket. A magán erdőgazdálkodó társaságok számának a növekedése a könyvviteli mód megváltozása miatt következett be, így a nagyságot jelző átlagértékek csökkentek (árbevétel, jegyzett tőke, saját tőke stb.). Az árbevétel arányos nyereség az állami szektorban javult, a magán gazdálkodóknál romlott (a magán szektor teljesítményét évek óta rontja a veszteséges társaságok növekvő negatív eredménye), de a közeledés ellenére a magánszektor jövedelmezősége lényegesen ma-gasabb, az árbevétel arányos bérköltség lényegesen alacsonyabb. A befizetett társasági adó a magánszektorban abszolút és relatív értelemben is magasabb.

1. A

z erdőg

azd

álko

dá

s szerve

zeti é

s szám

viteli kö

rnye

zete

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás



Erdészeti egyéni vállalkozások Az erdészeti ágazati statisztikában 20 ezer feletti egyéni erdőhasználót közös (képviselőt) megbízottat tartanak számon, amelynek csak töredéke – kb. 2400 erdészeti egyéni vállalkozó - kerül az APEH statisztika révén különböző bontásban a látószögünkbe (egyéni vállalkozó, nyereséges – veszteséges, főállású – kiegészítő tevékenységű stb. erdőgazdálkodási főtevé-kenység). Tehát erre a sajátos kis csoportra kapunk jellemzőket, de ezek az egyéni erdőgaz-dálkodók népes táborára már nem kivetíthetők, és természetesen az átlagok nagy egyedi elté-résekből alakulnak, ugyanakkor a teljesítmény alapján ezek adják a csoport többségi értékét (ennek ellenére ezek egy része sem valódi, piacra termelő vállalkozás. Az őstermelőkről az APEH kimutatásokból sem szereztünk ezideig érdemi információkat).

A felmért egyéni vállalkozók gazdálkodásának naturális adatai jelenleg még nem ismertek (erdőállomány, teljesítmény), de a kb. 14 Mrd. Ft árbevétel számottevő, nagyságrendileg megegyezik a kettős könyvvitelt vezető magán-erdőgazdálkodási társaságokkal (kb. 15 Mrd. Ft árbevétel) és együtt megközelítik az állami tulajdonú erdészeti zrt-k erdőgazdálkodási tel-jesítményét.

A vállalkozási adóköteles átlagos bevétel kb. 5,5 M. Ft, amely aligha minősíthető vállalkozá-si, inkább személyi teljesítménynek. A vállalkozási kivét változatlansága, az összesített vál-lalkozási veszteség további problémákra utal a vállalkozási szférában.

Az egyéni vállalkozók a jelenlegi - és még számukra is szigorodó – feltételek között érdemi foglalkoztatásra nem vállalkoznak, önfoglalkoztatók, amellyel a vidéki munkahely teremtés-ből kizárják a potenciális lehetőségeket is. Az erdőgazdálkodókkal nem folyik érdemi tárgya-lás a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokról, a foglalkoztatás megszervezéséért felvetődő járulék kedvezményekről, mentességekről. Igaz, a statisztika szerinti összesen az ezer főt meghaladó létszám nem is jelent érdemi partnert az igazgatás számára.



1.51. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozás 2000-2005

2000 2001 2002 2003 2004 2005 EV 2005/ Megnevezés

M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft db 2001 Vállalkozások száma 2 154 2604 2 476 2 394 2 284 1,06 Létszám 1 062 1 450 1 413 1 332 1,25 Adóköteles bevétel 9 134 13 496 13 255 13 736,9 1 980 1,50 Kedvezmény 144 247 73,3 61,7 462 Bevétel a kedvezmények levonása után

3 377 8 990 13 249 13 190 13 674,7 1 978 1,50

Vállalkozói kivét 156 511 761 769 789,2 1 359 1,54 Értékcsökkenési leírása 130 524 926 906 952,0 1 434 1,82 Anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára

1 285 3 681 5 456 5 643 6 087,1 1 608 1,65

Váll. tev. kapcs. felvett hitelre kifizetett kamat

10 30 67 91 50,4 116 -

Adóévben felmerült minden egyéb költség

1 556 4 297 5 994 5 832 5 886,1 1,37

Adóévben felmerült összes költség

3 137 9 046 13 220 13 251 13 701,3 2 033 1,51

A vállalkozás adóévi jövedelme 240 256 464 307 488,9 919 1,91 A vállalkozás adóévi vesztesége -312 -436 -515 524,8 739 1,68 Eredmény -56 +28 -208 -35,9 0,64 Előző évről áthozott veszt. figyelembevett összeg

44 60 152 147 157,1

Vállalkozói adóalap 197 196 313 307 330,6 1,69 Vállalkozói SZJA 35 35 56 49 52,0 1,49 Vállalkozói SZJA a kedvez. levonása után

34 35 54 53 51,9 1,49

Adózás utáni vállalkozói jövedelem

163 302 496 320 317,3 1,05

Vállalkozási osztalékalap 102 172 144 181,3 1,77 Vállalkozási osztalékalap 20(25)%-os

24 47 43 44,5 1,85

Vállalkozói osztalékalapból 20 (25)%-kal adózó jövedelemrész adója

3 5 9 9 11,1 2,22

Vállalkozási osztalékalap 35%-os 78 125 101 129,6 1,66 Vállalkozói osztalékalapból 35%-kal adózó jövedelemrész adója

20 27 43 35 44,8 1,66

Vállalkozói személyi jövedelem-adó és osztalékalap utáni adó együttes összege

57 67 147 97 107,8 1,61

Elhatárolt veszteség (5 év) 191 292 502 409,2 2,14 Elhatárolt veszteség (Korlátlan) 103 96 132 242,4 2,35 Támogatás 145 147 119



A vállalkozások száma stagnál, nagyobb problémaként 2003-tól az árbevétel is (miközben számos példát ismerünk a differenciálódásról). A vállalkozások az évet – az előzőekhez ha-sonlóan – összességében adózási veszteséggel zárták, a jövedelmet meghaladta a költségtöbb-let, de a nyereségnek is mintegy egyötödét az előző évekről áthúzott veszteség összegére kompenzálni lehetett, azaz a nyereség és a veszteség váltogatta egymást.

Az egyéni vállalkozások adózása a személyi jövedelemadó rendszer egyik legproblematiku-sabb pontja. A progresszív személyi jövedelemadóval és járulékokkal terhelt vállalkozási ki-vét, illetve az osztalék ad „normál, kedvezményes” jövedelemadózási részt. A jövőben majd módosuló „büntető jellegű” jövedelemadó rész teszi ki az eredmény túlnyomó többségét. A szakaszosan jövedelemhez jutó erdőgazdálkodót súlyos adó terhelte azután az összeg után is amelyet részben már a következő évben (a fakitermelést követő erdőfelújításkor) a kiadás, a veszteség fedezésére a vállalkozásba vissza kellett helyeznie.

Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója meghaladja a 100 M. Ft-ot, amely nagyság-rendileg az állami és magán gazdasági társaságokhoz mérhető. Az erdészeti egyéni vállalko-zók, illetve alkalmazottaik adója és járuléka magas, a tevékenységet és a foglalkozatást akadá-lyozó, a gazdálkodási, vidékfejlesztési tartalékok feltárása elmarad. (Az elhatárolt veszteség további évekre való elszámolásának eltörlése az elvárt adó rendszerében újabb forrás kivonás a vállalkozásoktól.)

A vállalkozások 2005. évi teljesítményének hasonlítása a 2001. évi bázishoz csak részleges következtetések levonására ad alkalmat. A nominális flow értékek kb. másfélszeresére növe-kedtek (adóköteles bevétel, vállalkozói kivét, költségek, összevont személyi jövedelem adó) miközben a nyereséges és veszteséges vállalkozók közötti olló tovább nyílt, az elhatárolható veszteség megduplázódott, a támogatás nem bővült. Összességében megállapítható, hogy a több fokozatú adóztatás ellenére az erdészeti egyéni vállalkozásoktól érdemi bevételre a költségvetés nem számíthat, de az adó és járulékterhek a vállalkozások visszafogásával nemzeti teljesítmény kiesést jelentenek. Nemzetgazdasági szinten az erdőgazdálkodás részesedése minden esetben 1% alatt marad.

Az egyéni vállalkozók által foglalkoztatott bejelentett munkavállalók száma és aránya csekély (országosan másfélszáz ezer), az erdőgazdálkodásban kb. másfélezer (az agráriumban tovább csökken). A foglalkoztatás növelése reális cél lehetne kedvezőbb közterhek esetében, de a jelenlegi intézkedések a kvázi munkavállalók kiszűrésére irányulnak, ami viszont tovább csökkenti az egyéni vállalkozók számát. A stagnáló létszámnál nagyobb arányban növő árbe-vétel (2003. év 13,5 Mrd. Ft) az állami erdőgazdálkodáshoz viszonyítva jelentős, amely az állami erdőgazdálkodás vállalkozó foglalkoztatási szemléletéből fakadóan állami tulajdonú erdőben folyó munkát, szolgáltatást jelent (az erdőgazdálkodási főtevékenységen kívül nyil-vánvalóan egyéb tevékenységi bevétellel is rendelkezhetnek).

Az erdőgazdálkodásnak létérdeke ennek a körnek a megtartása, amely szabályozási preferen-ciák nélkül kétséges.

A vállalkozók saját maguknak megállapított díja (a vállalkozói kivét) országosan sem éri el az 100 Mrd Ft-ot, amely a minimálbér elszámolást tükrözi (szintén általános tendencia a magas bérjárulékok miatt).

A vállalkozások általános tőkehiánya, alacsony eszköz felszereltsége tükröződik vissza a szin-tén alacsony elszámolt értékcsökkenési leírásban, amely a hatékony munkavégzés akadálya, a magasabb színvonalú, ellátottságú agráriumban a növekedés már csak átlagos (a hitelből való fejlesztéstől elzárkózást mutatja a kamat alacsony összege – amely az erdőgazdálkodásban egyébként megduplázódás után ismét lecsökkent).

117

1.52. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozások 2005

Összes EV Nyere-séges EV Veszte-

séges EV Fő- állás EV 36

órás EV 36

órán. Kev.

EV Nyug- díjas EV

Okt. int.

hallg. EV

Megnevezés

M.Ft db Mrd Ft db Mrd Ft db M.Ft db M.Ft db M.Ft db M.Ft db M.FT db Vállalkozások száma 2284 919 739 1414 489 4 373 4

Létszám 1332 700 293 442 987 100 0 38 2 Adóköteles bevétel 13736,9 1980 8060,3 3872,9

Kedvezmény 61,7 462 33,9 8,4 Bevétel a kedvezmé-nyek levonása után

13674,7 1978 8026,9 3864,5 10161,4 1296 2527,1 458 10,7 3 965,4 218 10,1 3

Vállalkozói kivét 789,2 1359 406,1 635 226,1 694,2 1144 35,7 85 0,6 2 57,9 127 0,7 1

Értékcsökkenési leírása

952,0 1434 478,1 70 354,6 684,7 987 202,7 315 4,4 2 59,0 128 1,1 2

Anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára

6087,1 1608 3374,3 1092,9 4495,8 1083 109,5 354 0,4 2 493,5 167 2,1 2

Váll. tev. kapcs. felvett hitelre kifizetett kamat

50,4 116 28,6 64 19,9

Adóévben fel-merült minden egyéb költség

5886,1 3280,9 1804,8 4371,4 1295 1143,8 465 3,9 4 362,9 213 4,1 2

Adóévben felmerült összes költség

13701,3 2033 7527,2 4389,4 10236,0 1315 2477,6 485 9,3 4 970,4 226 7,9 3

A vállalkozás adóévi jöve-delme

488,9 919 488,9 919 333,7 596 119,7 239 1,8 1 31,4 81 2,3 2

A vállalkozás adóévi veszte-sége

524,8 739 -524,8 739 416,1 470 69,6 0,5 1 38,4 61 0,2 1

Eredmény -35,9 488,9 -524,8 -82,4 50,1 1,3 -7,0 2,1

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

118

1.53. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozások 2005

Összes EV Nyere-séges EV Veszte-

séges EV Fő- állás EV 36

órás EV 36

órán. Kev.

EV Nyug- díjas EV

Okt. int.

hallg. EV

Megnevezés

M.Ft db Mrd Ft db Mrd Ft db M.Ft db M.Ft db M.Ft db M.Ft db M.FT db Áthozott veszteség 157,1 371 157,1 371 109,9 229 26,1 105 1,8 1 18,4 36 0,8 1

Adóalap 330,6 649 330,6 648

VSZJA (70%) 36,7 622 36,7 622

Korr VSZJA 52,0 625 52,0 625 35,5 416 14,0 157 0 2,1 50 0,2 1 Adózott váll. jöved. 297,1 658 297,1 658

Vállal. oszta-lék alap 181,3 519 176,1 510

25%-os Oszt. alap 44,5 370 44,0 363

25%-os OSZJA 11,1 359 11,0 353 10,1 318 0,1 21 0 0,5 19 0,0 1

35%-os Oszt. alap 129,6 290 125,0 286

35%-os OSZJA 44,8 287 43,2 283 30,9 136 12,6 128 0 1,0 22 0,4 1

Összes SZJA 107,8 650 106,0 642 76,5 431 27,0 166 0 3,5 51 0,7 2

Továbbvitt elh. veszt.1 409,4 639 409,4 158,0 155 58,1 74 0 26,3 24 0 0

Továbbvitt elh. veszt.1 242,4 80,5 157,7 505,7 376 134,2 167 0,7 1 80,9 51 0 0

Támogatás 50,7 44 79,0 22 0 6,3 8 0 0

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése



Az összehasonlítások során fontos figyelembe venni, hogy az egyes mutatók eltérő számú vállalkozóra vonatkoznak.

Az egyéni vállalkozások (2003. erdőgazdálkodás kivételével) összességben veszteségesek (a veszteség növekedett, amely érzékenyen érinti a réteget, különösen az agrárvállalkozókat).

Ez a jövedelmező vállalkozások mellett nagyon magas veszteségre utal, amely ellehetetlenü-léshez, megszűnéshez vezet (azért valószínűleg itt a legalacsonyabb az adatok megbízhatósá-ga is). Piacgazdaságban az állami célzott támogatások mellett (amely a szektor felvevő képes-sége miatt erősen korlátozott) a szabályozás fő eleme a terhek, a járulékok és az adók csök-kentése, némely adónemnél, a természeti környezetet fejlesztő erdőgazdálkodásnál eltörlését jelenthetné (nem kevés adózással kapcsolatos költséget megtakarítva).

Az előző évről áthozott veszteség az adózásnál figyelembe vehető. Ennek értéke csak az er-dőgazdálkodásnál növekedett, amely szintén a szakaszos üzemből származhat, és a kitermelé-si (nyereséges) és erdőfelújítási (veszteséges) időszakok, évek változásra utal.

A vállalkozói alapot csökkentő kedvezmények rendkívül szerények, alig érzékelhetők, a gaz-daságpolitikai célt érdemben nem szolgálják, látszólagos meghirdetésük csak az adózás bü-rokráciáját növeli.

Sokkal súlyosabb ugyanakkor, hogy a „kedvezményes” adózású osztalékalap csak töredék, a nyereséges vállalkozókat, jövedelműket 35%-os adó terheli, így az erdészeti vállalkozók adó-ja megduplázódott.

Összességükben azonban a költségvetésbe befolyó adóelenyésző (a társasági adóhoz is, még inkább a személyi jövedelemadó viszonylatában). Ez az adózási megfontolások újragondolást, az adómértékek előbb említett csökkentését, az erdészet vonatkozásában a működőképesség biztosítására, a fejlődés megindítására pedig elhagyását is felveti. (A továbbvitt elhatárolt veszteség a következő évek adóját is csökkenti, de az ellentétes periódusok a vállalkozások fennmaradását gátolják.)

Mindezen megfontolásokhoz utolsó tényként, érvként említjük meg a vállalkozóknak folyósí-tott (szintén túlbürokratizált) támogatást, amely egyrészt elenyészőnek mondható a gazdálko-dás fellendítésére, másrészt végeredményben kompenzálja az adókat, tehát megkérdőjelezhető a rendszer, alacsony a hatékonyság.

Az egyéni vállalkozások 1997. évtől nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, így mér-leget nem készítenek. Eszközeikről, vagyonukról, illetve kötelezettségeikről és a saját tőké-jükről általában megfelelő színvonalú nyilvántartással nem rendelkeznek.

Az erdőgazdálkodásban az egyéni vállalkozóknak az un. családi gazdaságnak nevezett cso-portja különösen fontos, hisz itt a dolgozók száma, a rendelkezésre álló eszközök mennyisége már vállalkozási méretű lehet.

Az agrár- és erdészeti politika, a szabályozás az EU normáknak megfelelően segítheti a társu-lások alakítását, ennek az együttműködésre alapozó, az egyéni érdekeltséget fenntartó válto-zata kívánatossá válhatna.

Az erdészeti egyéni vállalkozók átlagos adataira következtethetünk a vállalkozások száma alapján.

A vállalkozások összes költsége gyakorlatilag megegyezik a bevételükkel (illetve fordítva), így eredménnyel nem rendelkeznek. Az erdészeti egyéni vállalkozások kétezres tábora az ágazat szempontjából komoly tevékenységet végez. A náluk kimutatott éves összesített ered-mény a szintentartáshoz sem elég. Természetesen itt is külön vállnak a nyereséges és a veszte-séges vállalkozók.



A csekély nyereségből összességében jelentős adó került bevallásra, ez több mint 100 MFt tőkekivonást jelent a szektorból. A vállalkozásoknak kevesebb mint egyharmada az adófizető, és átlagosan 100-200 EFt az adó.

A foglalkoztatásban, az önfoglalkoztatás mellett, megjelenő mintegy másfélezer főnek az egyéni vállalkozó egynegyede ad munkát. A vidéki foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók ennél sokkal nagyobb szerepre képesek, de a bérterheket nem tudják kigazdálkodni.

Az egyéni vállalkozók (nemcsak az adózásban, az átalányadó választásában), hanem a vállal-kozói viszonyban is eltérő csoportokat alkot (A táblázat a 2005. év adatai alapján készült).

Főállású egyéni vállalkozónak minősül a 60% (másfélezer fő), akik az árbevétel háromne-gyedét, a vállalkozási kivét kb. 90%-át reprezentálják. A nyereség és veszteség arányában, a jövedelmezőségben már nincs lényeges különbség, és a személyi jövedelemadónak valamivel közel háromnegyedét fizetik be.

A mellékállású erdészeti egyéni vállalkozók és a nyugdíjasok négy – öt száz fős tábora már alárendeltebb szerepet játszik, de az erdővel, az erdőgazdálkodással való kapcsolat révén te-vékenységük, komfort érzetük és véleményük még is fontos az ágazat számára.



A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása

Az APEH adatok jó alkalmat teremtettek az arányokon túl a magán erdőgazdálkodók áttekin-tésére is. Az egyszeres és kettős könyvvitelű erdőgazdálkodók (bevonva a számviteli törvé-nyen kívüli SZJA adózású egyéni vállalkozókat) összes értékéből jó közelítő képet kapunk a magán erdőgazdálkodás vagyoni- és jövedelmi helyzetéről.

Az eredmény és adó adatokat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magán erdőgazdálkodás felmért bevétele megközelíti a 30 Mrd. Ft-ot, amely ha nemzetgazdaságilag nem is, de ágaza-tilag jelentős érték. A magán erdőgazdálkodás nyeresége összességében kb. 0,3 Mrd Ft, amely 6%-os árbevétel arányos eredményt mutat. Súlyos azonban a veszteség, amely mögött számos veszélyeztetett szervezet húzódik meg. Hasonlóan nehéz tehertétel a magán erdőgazdálkodás kb. 300 millió Ft-os nyereségadója amely a tárgyi és a személyi fejlesztést lassítja. A magán erdőgazdálkodás 2004 évben gyakorlatilag annyi adót fizetett be a költségvetésbe (az állami erdő-gazdálkodás kétszeresét) mint az adózás előtti eredménye, jövedelme, adóalapja képződött.

1.54. táblázat. A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása

2004 Árbevétel Eredmény Nyereség Veszteség Nyereségadó Kettős összes 73 194 1 441 2 155 -714 344 - Állami 57 596 927 903 -24 144 - Magán 15 598 514 1 252 -690 200 SZJA EV 1 3255 -208 307 -515 97 Magán összesen 2 8853 306 1 559 -1205 297

2005 Árbevétel Eredmény Nyereség Veszteség Nyereségadó Kettős összes 76 211 2 181 3 182 -1 001 357 - Állami 59 518 1 103 1 395 -292 158 - Magán 16 693 1 078 1 787 -709 199 SZJA EV 13 737 -36 489 -525 108 Magán összesen 3 0430 1 042 2 278 -1234 307 Az áremelkedés hatására nőtt az eredmény, de az ágazati veszteség, az adófizetési kötelezett-ség nem csökkent. 2004.

-1500

-1000

-500

0

500

1000

1500

2000

2500

Eredmény Nyereség Veszteség Nyereségadó

Kettős összes - Állami - Magán SZJA EV Magán összesen



2005.

-1500

-1000

-500

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

Eredmény Nyereség Veszteség Nyereségadó

Kettős összes - Állami - Magán SZJA EV Magán összesen

A Magán-erdőgazdálkodási társas vállalkozások gazdasági jellemzői (2005) Korábban már végeztünk vizsgálatokat a magán erdőgazdálkodók gazdálkodásának témakör-ében, ahol a térségi-megyei, gazdálkodási forma, illetve a szakágazati mélységre koncentrál-tunk. A kistérségi-megyei APEH adatokhoz jutást akadályozta az esetenkénti kis elemszám miatt a beazonosíthatóság problémája. (A szakágazatnál tudtunk különbséget kimutatni az erdőgazdasági termelők és szolgáltatók jellemzőiben, de az önbesorolás bizonytalansága miatt – annak megnyugtató rendezéséig – az erdőgazdasági társas vállalkozókat együtt kezeljük.)

Jelen vizsgálatban a régió szint megcélzása ezen akadályt elhárította. Az országos adatsorok sajnos nem állnak rendelkezésre – amely az elemzés gyakorlati elvégzését, kiegészítését stb. nagyban megkönnyítené, és nem kellene az állandóan változó adatforrást informatikailag fel-tárni - de az AKI által adott adatok a bemutatáshoz megfelelőnek bizonyulnak.

A társas gazdasági vállalkozásoknál az állami tulajdonú cégek is szerepelnek, de a sok és je-lentős eltérés miatt csak néhány hasonlóságot vagy különbséget mutatunk be. A kettős könyvvitelt vezető magán-erdőgazdálkodók száma jelentős (1651), amelyeket a speciális erdőbirtokossági társulatokra és az erdészeti főtevékenységű vállalkozásokra osztottunk (ezek más ágazati tevékenységet is végeznek, amely jobban befolyásolja a gazdálkodást, mit a szer-vezeti forma). Az erdőbirtokossági társulatok, illetve az erdészeti gazdasági társaságok regio-nális elkülönülése követi a szakmai tényezőket és a hagyományokat (alföld 1, 6, 7 – hegy 5 és dombvidék 2, 3, 4 elválása).

Korábbi vizsgálatainkban már megállapítottuk, hogy a magán erdőgazdálkodók gazdasági adatai alapján jelentős hányaduk veszteséges, ezért a feldolgozásban erre külön is ügyeltünk (a vizsgált 2005-ös évben a nyereséges gazdálkodók aránya mindössze 60% volt, és régión-ként kicsi a különbség 53,5 – 63,5, amelynél az állomány-viszonyok jelentős eltérése ellenére a gazdálkodási körülményekben lényegesen nagyobb a differencia).



A kevéssé lényeges naturális adatokban valószínű nagy a pontatlanság, ezért csak megemlít-jük, hogy a használt erdőterületet 70 eha-ban adták meg. Az erdőbirtokosságok ennél lénye-gesen nagyobb területen bejegyzett erdőgazdálkodók (az erdészeti vállalkozásoknál ez már kevésbé jelentkezik, kivitelező-végrehajtó tevékenységet végeznek, saját vagy kezelt erdőte-rület nélkül). (A reprezentativitást szintén az erdőbirtokosságok alapján értékeljük a bejegy-zett kb. 1200 Ebt.-nek 70%-ára van adatunk, de a kimutatásokból ismert a végelszámolás stb., amelyek adminisztratív kötelezettségeiket nehezen teljesítik, korábban nehezen álltak át a kettős könyvvitelre.)

Az elemzéshez a kettős könyvviteli beszámolóban és az adóbevallásban szereplő adatokból a legfontosabb – kezelhető mennyiségű – tényezőket választottuk ki, amelyek a vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkoznak (így számos érdeklődésre számot tartó elemet és összefüggést most nem vizsgáltunk, pl. a finanszírozást, a pénzügyi helyzetet stb. A táblá-zati érthetőség miatt néhány jellemzőt számítottunk, pl. Kötelezettség, Költség és ráfordítás, adófizetési kötelezettség, amelyek ezekre irányuló részletesebb elemzésnél pontosíthatók, illetve az adatbázisból számíthatók).

Bár az erdészeti szervezetek jelentős része „kvázi” vállalkozó, „kényszer” gazdálkodó, de a vagyoni helyzet stabilizálódásához szükséges jelek nem érzékelhetők, valószínű az intézkedé-sek sem erőteljesek. A szervezetek és nem csak a bejegyzett erdőgazdálkodói státuszt teljesítő erdőbirtokossági társulatok, hanem a tényleges tevékenységet végző vállalkozások esetében is hiányzik a teljesítményhez szükséges tárgyi eszköz – gépi kapacitás, illetve a munkavégző munkavállalói feltétel (ezeket sokkal súlyosabbnak ítéljük meg mint az erdőtulajdonosok szo-kásosan bírált – egyébként igaz, de nem ügydöntő – szakmai, vállalkozói felkészültségét, amelyet az integrátori rendszer bizonyítottan kezelni képes).

A gazdasági vállalkozások átlagos vagyona a családi személyi vagyon nagyságrendjét is csak esetenként éri el (és a mutatatókban feltűnő a veszteségesek sokkal rosszabb, kilátástalanságot árasztó tőke és kapacitás hiánya). A veszteséges vállalkozások – egyébként hasonló, hasonló-an alacsony 1,5 MFt-nyi jegyzett tőkéje az évek során alig szaporodott, és vannak olyan tér-ségek, ahol 10-20 gazdálkodó együttes saját tőkéje is negatív (1 – erdészeti vállalkozás, 7 – erdőbirtokossági társulat). Az évtizede halogatott feltőkésítés önerőből, spontán módon – az adózási terhek miatt is – nem jutott előre, és az EU társfinanszírozásban első helyre tett ver-senyképességi kritérium sokkal nagyobb, de átgondolt, programszerű, célzott támogatást ten-ne szükségessé, legalább azoknál, akik erre alkalmasak és erre vállalkoznak.

A veszteséges vállalkozások kb. 2,5 MFt éves árbevétele a költségek és a ráfordítások fedeze-tére nem elégséges, sajnálatos módon ez a korábbi veszteségekkel is sújtott réteg még az átla-gosan is minimális támogatásnál is kevesebbhez jut, 2005 évben összesen kevesebb mint 20 MFt-ot jeleztek 680-an .

Ezek a hozam - költség adatok kb. évi átlagosan 1 MFt veszteséget mutatnak, amit tovább nehezít a finanszírozási gondból származó pénzügyi tevékenységi veszteség. Természetesen a nyereségesen gazdálkodók átlagos helyzete sem megnyugtató, könnyen felborul a gazdálko-dási egyensúlyuk, több mint 0,5 Milliárd Ft. (átlag 0,6 MFt) elhatárolt veszteséget kezeltek. A csekély eredmény egy részét viszont (és a vállalkozások megerősödését ez sem segíti) oszta-lékként a személyes szükségletek fedezésére fordítják.



Az erdőbirtokossági társulati csoport és az erdészeti vállalkozások között jelentős eltérés van, funkciójuk, tevékenységük, érdekeltségük és lehetőségük is különböző.

Az erdészeti szervezetek statisztikailag kedvezőbb helyzetének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy ezek nem az erdőbirtokossági társulatokhoz hasonló szűk tevékenységi körű vál-lalkozások. Vagyonuk, bevételük és eredményük nem csak az erdészeti tevékenységből szár-mazik (de a tevékenységi összetétel APEH vagy nyilvános statisztikában nem jelenik meg, és az üzleti – adózási titok miatt a gazdaság szabályozási döntések meghozatalához nem lehet az erdészetet érintő megalapozott elszámolásra hivatkozni).

Az ebt-k vagyoni helyzetét a gyenge kondicionálás jellemzi. A vállalkozásokkal szemben is a mérleg főösszegeknek kb. a negyedét, a saját tőkének a harmadát (a jegyzett tőkének a tizedét, az árbevételnek, illetve az eredménynek a negyedét teszi ki az Ebt. csoport. Ezeken belül is természetesen a veszteséges szervezetek ereje még kisebb, problémái még nagyobbak.)

Már utaltunk rá, hogy a szervezeti formaválasztás a régiókban eltérő, aminek következtében az erdőbirtokosságok és a vállalkozások eltérő jellemzői a régiókban is megjelennek (a társas vállalkozások regionális megoszlásánál a magánerdőben erős Alföld 6, 7 alulreprezentált, a tömbős erdejű Északi Hegyvidék 5 előkelő helyen áll). A régiókban tehát a szervezeti forma, illetve a gazdálkodási eredmények közötti különbségek is megjelennek, pl, az árbevételben minden régióban a vállalkozási csoport a meghatározó. Az üzemi eredménynél három régió veszteséges, mind ebt.-knél, de a nyereség kb. fele jelent meg veszteségként az erdészeti vállalkozásoknál is.

A régiók teljesítményét és alap gazdálkodási mutatóit bemutató táblázatban a nyereséges és a veszteséges vállalkozókat külön szerepeltetjük. Az Ebt.-k üzemgazdaságilag kisebbek (mérlegfőösszeg, saját tőke, jegyzett tőke, értékesítés nettó árbevétele stb., ), a veszteségesek mutatói szintén szerényebbek.

A regionális megoszlásnál a nyereséges, illetve veszteséges térségek markánsan nem különít-hetők el, a szervezeti egységek darabszáma, aránya hasonlóan alakul. Az árbevétel esetében (%) azonban már más a helyzet, a legtöbb térségben az arányok lényegesen eltérnek (nyeresé-gesebbek az 1, 4, veszteségesebbek a 2, 3, 6 régiók, illetve az Ebt-k pozíciója jobb): 1 2 3 4 5 6 7 Ö Ebt E.sz

Ny 18,0 8,8 17,2 15,9 10,7 14,1 14,9 100 14,1 85,9

V 6,6 15,6 25,0 10,7 8,9 20,2 13,0 100 7,8 92,2 Az egy szervezetre eső árbevételnél (MFt/db) a differenciák markánsak, árbevétel hiányában aligha lehet jövedelmező gazdálkodást folytatni: 1 2 3 4 5 6 7 Ö Ebt E.sz

Ny 17,4 9,1 10,4 26,7 7,5 21,0 32,8 14,7 4,2 24,9

V 1,9 4,2 3,2 3,5 1,6 8,7 6,1 3,5 0,5 7,0



Az árbevétel arányos mutatókat szemléltejük, ahol természetesen régiónként is érvényesül az EBt.-k alacsonyabb bevétele (magasabb arányszám formájában):

1 2 3 4 5 6 7 Ö Ebt E.sz Mérlegfőösszeg Ny 1,3 1,2 1,5 1,3 2,0 1,3 1,9 1,2 1,9 1,2 V 2,8 1,8 1,8 0,9 1,7 1,0 4,1 2,2 4,5 2,0 Saját tőke. Ny 0,6 0,5 0,6 0,4 0,8 0,6 1,1 0,6 1,9 1,1 V -0,3 0,5 0,7 0,8 0,7 0,4 2,0 0,7 1,6 0,6 Adózás előtti eredmény Ny 0,09 0,14 0,14 0,11 0,24 0,08 0,06 0,11 0,24 0,09 V -0,55 -0,19 -0,24 -0,46 -0,44 -0,16 -0,36 -0,30 -0,63 -0,27 A veszteséges vállalkozások árbevétel arányos mérlegfőösszege lényegesen magasabb az 1, 2, 7 régióban, illetve az Ebt.-k esetében.

A saját tőke esetében hasonló jelenség nem állapítható meg a kis árbevételhez a veszteséges-ség miatt nem gyarapodó saját tőke társul (az 1 régióban már negatív a saját tőke!) Az árbevétel arányos adózás előtti eredménynél (mint jövedelmezőségi mutatónál) a régiók közül az 5 – Északi hegyvidék - emelkedik ki, az Ebt.-kre jellemző kisebb árbevétel és jobb eredményesség miatt (az árbevétel azonban a régión belül a nyereséges és veszteséges arány-nál alig tér el, a társas magán erdőgazdálkodás kb. egytizedét nyújtja, az átlag árbevételeknél pedig az utolsó helyet foglalja el).

A veszteséges vállalkozásoknál ugyan csak az alacsony árbevétellel tudjuk magyarázni a ma-gasabb veszteség arányokat és a nagyobb térségi szórást. A sok esetben az árbevétel 30%-át elérő vagy esetenként azt lényegesen meghaladó (az Ebt-k nél – 364 db - 63%!) veszteséges-ség súlyos állapotokról állít ki tanúsítást.

Az erdőgazdálkodás alacsony jövedelmezőségét, ennek szervezeti és térség alakulásában ki-emelkedő tényezőket tovább javasoljuk vizsgálni, hogy a tartósan veszteséges gazdálkodásból származó ellehetetlenülés megállítható legyen (ezt akkor is indokoltnak tartjuk, ha az energe-tikai célú választékok áremelkedése átmenetileg javítja a gazdálkodást). 1 2 3 4 5 6 7 Ö Ebt. E. sz. Adó fizetés M Ft. 33 28 40 29 46 23 12 200 74 124 % 16,5 14,0 20,0 14,5 23,0 11,5 6,0 100 37,0 62,0 Tao/ Árb.%

1,3 2,2 1,6 1,3 3,0 1,1 0,06 1,4 3,7 1,0

2005. évben a társas magán erdőgazdálkodási vállalkozások 200 MFt adót fizettek (összeha-sonlításul többet mint az állami tulajdonú erdőt kezelők), régiónként az előbbi megállapítá-sokkal összhangban a 2, 5 régió többet, a 7 az arányosnál kevesebbet. Ez tükröződik az árbe-vétel arányos mutatóban is, ahol az Ebt.-k viszonylagos terhelése többszörös. A Magán Erdészeti Tesztüzem Hálózatban ezidáig elsősorban az aktív, jövedelmező vállalko-zásokkal foglalkozott, a későbbiekben indokolt részprogram keretében megpróbálni a veszte-séges gazdálkodókat megközelíteni, és az APEH kimutatásokban szereplő veszteségesség okait és csökkentésének lehetőségeit megvizsgálni.

126

1.55. táblázat. Tulajdonosok – Gazdálkodók – Régiók – (Darabszám – Összes érték - Átlagérték) M.e.: db

1 2 3 4 5 6 7 Összesen Megnevezés

NY V NY V NY V NY V NY V NY V NY V NY V Össz. Állami tulajdonú gazd. szervezet

25 2 27

M. – Ebt 69 52 83 46 129 110 18 20 140 98 38 28 2 10 479 364 843 M. – E. 79 33 55 43 107 78 67 54 63 39 58 28 63 41 492 316 808 M. – össz 148 85 138 89 236 188 85 74 203 137 96 56 65 51 971 680 1651 M. össz-Ny% 63,5 60,8 55,7 53,5 59,7 63,2 56,0 58,8 Jelmagyarázat: M. – magán Ebt – erdő-birtokossági társaság E – Egyéb gazd. szervezet NY – nyereséges V – veszteséges Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 Megye - régió Közép-MO,

11-Bp, 12-Pest

Közép-DT, 23-Veszprém, 22-Komárom, 21-Fejér

Nyugat-DT, 31-Gy-M-S, 32-Vas, 33-Zala

Dél-DT, 41-Baranya, 43-Tolna, 42-Somogy

Északi HV, 53-Nógrád, 52-Heves, 51-BAZ

Észak-ALF 63-Szab-Sz, 61-Hajdú-B, 62-Jász-KK

Dél-ALF, 71-Bács-KK, 73-Csongrád, 72-Békés

Összesen

M. - Ebt. 121 129 239 38 238 66 12 843 % 14,4 15,3 28,4 4,5 28,2 7,8 1,4 M. – E. 112 98 185 121 102 86 104 808 % 13,9 12,1 22,9 15,0 12,6 10,6 12,9 M. Össz. 233 227 424 159 340 152 116 1651 % 14,5 13,7 25,7 9,6 20,6 9,2 7,0

Ebt – E,- % 51,9 56,8 56,4 23,9 70,0 43,4 10,3 51,1

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

127

1.56. táblázat. A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása 1. Fő adatok (Millió Ft)

Állami Magán Megnevezés Összesen

Összesen NY V % Összesen NY NY átlag V V átlag Vállalkozások száma (db) 1 678 27 25 2 98,4 1 651 971 680 Befektetett eszköz 5 580 760 43 990 42 528 1 462 21,1 11 770 8 704 9,0 3 066 4,5 Forgó eszköz 40 112 30 151 28 744 1 407 24,8 9 961 7 873 8,1 2 088 3,1 Mérleg főösszeg 97 493 75 443 72 569 2 874 22,6 22 050 16 767 17,3 5 283 7,8 Saját tőke 67 751 56 754 54 872 1 882 16,2 10 997 9 285 9,6 1 712 2,5 -Jegyzett tőke 25 788 23 219 21 571 1 648 10,0 2 569 1 447 1,5 1 122 1,6 -Eredménytartalék 14 900 11 267 11 173 94 24,2 3 633 3 557 3,7 76 0,1 -Eredménytartalék + 16 252 11 335 11 173 162 30,3 4 917 3 966 4,1 951 1,4 -Eredménytartalék - -1 352 -68 0 -68 95,0 -1 284 -409 -0,4 -875 -1,3 Mérleg szerinti e. 1 566 926 1 218 -292 40,9 640 1 346 1,4 -706 -1,0 Kötelezettség (Szám.) 29 742 18 689 17 697 992 37,2 11 053 7 482 7,7 3 571 5,3 Nettó árbev 76 211 59 518 57 174 2 344 21,9 16 693 14 290 14,7 2 403 3,5 - előző évi árbev. 62 225 50 251 47 550 2 701 19,2 11 974 9 707 10,0 2 267 3,3 Ktg+Ráf (Szám.) 74 117 58 528 55 932 2 596 21,0 15 589 12 505 12,9 3 080 3,5 Üzemi eredmény 2 094 990 1 242 -252 52,7 1 104 1 781 1,8 -677 -1,0 Üzemi eredmény Ny 30 1 242 1 242 0 59,7 1 838 1 837 1,9 1 0 Üzemi eredmény V -986 -252 0 -252 74,4 -734 -56 -0,1 -678 -1,0 Pénzügyi eredmény -100 77 117 -40 177,0 -177 -123 -0,1 -54 -0,1 Rendkívüli eredmény 185 36 36 0 80,5 149 128 0,1 21 0 Adózás előtti eredmény 2181 1 103 1 395 -292 49,4 1 078 1 787 1,8 -709 -1,0

E.é. veszteségből leírt 412 161 161 0 60,9 251 251 0,3 0 0 Elhat. veszteség átvitt 1 194 487 407 80 59,2 707 265 0,3 442 0,65 Adófizetési köt. (Szám.) 357 158 158 0 55,7 199 198 0,2 0 0 Adózott eredmény 1 824 945 1 237 -292 48,2 879 1 589 1,6 -710 -1,0 Adózott eredmény Ny 2 826 1 237 1 237 0 56,2 1 589 1 589 1,6 - 0 Adózott eredmény V -1 002 -292 0 -292 70,9 -710 0 0 -710 -1,0 Osztalék 263 0 0 0 100 263 246 0,3 17 0 Mérleg szerinti eredmény 1 562 926 1 218 -292 40,7 636 1 346 1,4 -707 -1,0 Mérleg szerinti eredmény 2 565 1 218 1 218 0 52,5 1 347 1 346 1,4 1 0 Mérleg szerinti eredmény -1 000 -292 0 -292 70,8 -708 - 0 -708 -1,0 Támogatás jogszabály a. 569 462 447 15 18,8 107 93 0,1 14 0 Támogatás v.fiz. nélkül 201 148 148 0 26,4 53 49 0,05 4 0

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

128

Magán: Erdő-birtokossági társaság (Ebt). – Egyéb szerv. (E), Nyereséges (NY) – Veszteséges (V), (Millió Ft)

Ebt E M Ny V Megnevezés

NY V Ö NY V Ö NY V Ö EBT E Ö EBT E Ö Vállalkozások száma (db) 479 364 843 492 316 808 971 680 1 651 479 492 971 364 316 680 Befektetett eszköz 1 659 340 1 999 7 045 2 726 9 771 8 704 3 066 11 770 1 659 7 045 8 704 340 2 726 3 066 Forgó eszköz 2 074 503 2 577 5 800 1 585 7 385 7 873 2 088 9 961 2 074 5 800 7 873 503 1585 2 088 Mérleg főösszeg 3 769 851 4 620 12 999 4 433 17 432 16 767 5 283 22 050 3 769 12 999 16 767 851 4 433 5 284 Saját tőke 2 432 297 2 729 6 853 1 415 8 268 9 285 1 712 10 997 2 432 6 853 9 285 297 1 415 1 712 -Jegyzett tőke 131 92 223 1 316 1 030 2 346 1 447 1 122 54 778 131 1 316 1 447 92 1 030 1 122 -Eredménytartalék 1 339 184 1 523 2 218 -108 2 110 3 557 76 3 633 1 339 2 218 3 557 184 -108 76 -Eredménytartalék + 1 423 310 1 733 2 543 641 3 184 3 966 951 4 917 1 423 2 543 3 966 310 641 951 -Eredménytartalék - -84 -126 -210 -325 -749 -1 074 - 409 -875 -1 284 -84 - 325 - 409 -126 -749 -875 Mérleg szerinti e. 372 -118 254 974 -586 388 1 346 -706 640 372 974 2 626 -118 -586 -704 Kötelezettség (Szám.) 1 337 554 1 891 6 146 3 018 9 164 7 482 3 571 11 053 1 337 6 146 29 589 554 3 018 3 572 Nettó árbev 2 015 188 2 203 12 275 2 215 14 490 14 290 2 403 16 693 2 015 12 275 14 290 188 2 215 2 403 - előző évi árbev. 1 503 300 1 803 8 204 1 966 10 170 9 707 2 267 11 974 1 503 8 204 9 707 300 1 966 2 266 Ktg+Ráf (Szám.) 1 511 311 1 822 10 998 2 769 13 767 12 505 3 080 15 589 1 511 10 998 4 583 311 2 769 3 080 Üzemi eredmény 504 -123 381 1 277 -554 723 1 781 -677 1 104 504 1 277 1 781 -123 -554 -677 Üzemi eredmény Ny 513 1 514 1 325 - 1 325 1 837 1 1 838 513 1 325 1 838 1 - 1 Üzemi eredmény V -9 -124 -133 -48 -554 -602 -56 -678 -734 -9 -48 -57 -124 -554 -678 Pénzügyi eredmény 31 5 36 -153 -58 -211 -123 -54 -177 31 -153 -122 5 -58 -53 Rendkívüli eredmény 15 -1 14 113 22 135 128 21 149 15 113 128 -1 22 21 Adózás előtti eredmény 550 -120 430 1 237 -590 647 1 787 -709 1 078 550 1 237 1 787 -120 -590 -710 E.é. veszteségből leírt 77 0 77 174 0 174 251 0 251 77 174 251 0 0 0 Elhat. veszteség átvitt 62 72 134 203 371 574 265 442 707 62 203 265 72 371 443 Adófizetési köt. (Szám.) 74 0 76 124 0 124 198 0 199 74 124 200 0 0 0 Adózott eredmény 476 -120 356 1 113 -590 523 1 589 -710 879 476 1 113 1 589 -120 -590 -710 Adózott eredmény Ny 476 - 476 1 113 - 1 113 1 589 - 1 589 476 1 113 1 589 - - - Adózott eredmény V 0 -120 -120 0 -590 -590 0 -710 -710 0 0 0 -120 -590 -710 Osztalék 115 12 127 131 5 136 246 17 263 115 131 246 12 5 17 Mérleg szerinti eredmény 372 -119 253 974 -589 385 1 346 -707 636 372 974 1 346 -118 -589 -707 Mérleg szerinti eredmény 372 1 373 974 0 974 1 346 1 1 347 372 974 1 346 1 0 1 Mérleg szerinti eredmény 0 -119 -119 0 -589 -589 - -708 -708 0 0 0 -119 -589 -708 Támogatás jogszabály a. 9 2 11 82 13 95 93 14 107 9 82 91 2 13 15 Támogatás v.fiz. nélkül 6 0 6 43 4 47 49 4 3 6 43 9 0 4 4

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

129

2. Régiók teljesítménye és mutatói

1 2 3 4 5 6 7 Ö Megnevezés Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz Ebt E Össz

Db 121 112 233 129 98 227 239 185 424 38 121 159 238 102 340 66 86 152 12 104 116 843 808 1651

- % 14,1 13,7 25,7 9,6 20,6 9,2 7,0 51,1 48,9

Nyereséges Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny Ebt E Ny

Db 69 79 148 83 55 138 129 107 236 18 67 85 140 63 203 38 58 96 2 63 65 479 492 971

- % 15,2 14,2 24,3 8,8 20,9 10,0 6,7 49,3 50,7 100

Mérleg főösszeg 937 2448 3385 368 1131 1499 748 2812 3560 130 2812 2942 870 2123 2993 715 1997 2712 1 4019 4020 3769 12999 16767

- % 20,2 8,9 21,2 17,5 17,9 16,2 24,0 22,5 77,5 100

Saját tőke 707 797 1504 213 449 662 528 896 1424 44 896 940 552 673 1225 388 735 1123 1 2307 2308 2432 6853 9285

- % 16,2 7,1 15,3 10,1 13,2 12,1 24,9 26,2 73,8 100

-Jegyzett tőke 7 120 127 4 74 78 28 124 152 1 124 125 59 144 203 32 78 110 0 422 422 131 1316 1447

Nettó árbev 349 2221 2570 237 1021 1258 332 2122 2454 151 2122 2273 403 1122 1525 543 1474 2017 0 2131 2131 2015 12275 14290

- % 18,0 8,8 17,2 15,9 10,7 14,1 14,9 14,1 85,9 100

Nettó árb./db 17,4 9,1 10,4 26,7 7,5 21,0 32,8 4,2 24,9 14,7

Mérl.FŐÖ./N.árb. 1,3 1,2 1,5 1,3 2,0 1,3 1,9 1,9 1,1 1,2 Saját tőke/Nettó árbevétel

0,6 0,5 0,6 0,4 0,8 0,6 1,1 1,2 0,6 0,6

Adóz. eredmény/ Nettó árbevétel 0,09 0,14 0,14 0,11 0,24 0,08 0,06 0,24 0,09 0,11

- előző évi árbev. 215 1536 1751 194 633 827 222 1554 1776 165 1554 1719 330 876 1206 377 908 1285 0 1176 1176 1503 8204 9707

Adófizetési kötelezettség

17 16 33 11 17 28 12 28 40 1 28 29 19 27 46 13 10 23 0 12 12 74 124 200

-% 16,5 14,0 20,0 14,5 23,0 11,5 6,0 37,0 62,0 100

Adózott eredmény 107 131 238 64 108 172 94 240 334 18 240 258 119 246 365 75 86 161 0 128 128 476 1113 1589

Adóz. eredm./db 1,6 1,2 1,4 3,0 1,8 1,7 2,0 1,0 2,3 1,7

- % 15,0 10,8 21,0 16,2 23,0 10,1 8,1 30,0 70,0 100

Adózott eredmény Ny 107 131 238 64 108 172 94 240 334 18 240 258 119 246 365 75 86 161 0 128 128 476 1113 1663

Adózott eredmény V 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

130

Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 Ö

Veszteséges Ebt E V Ebt E V Ebt E V Ebt E V Ebt E V Ebt E V Ebt E V Ebt E V

Db 52 33 85 46 43 89 110 78 188 20 54 74 98 39 137 28 28 56 10 41 51 364 316 680

- % 12,5 13,1 27,6 10,9 20,1 8,2 7,5 53,5 46.5 100

Mérleg főösszeg 93 347 440 105 568 673 203 879 1082 85 147 232 74 288 362 119 357 476 173 1123 1296 851 4433 5284

- % 8,3 12,7 20,0 4,4 6,9 9,0 24,5 16,0 84,0 100

Saját tőke 34 -89 -55 29 177 206 110 302 412 61 136 197 27 131 158 46 137 183 -9 622 613 297 1415 1712

- % -3,2 12,0 0,24 11,5 9,2 10,7 35,8 17,3 82,7 100

-Jegyzett tőke 12 49 61 2 98 100 13 215 228 4 476 480 23 41 64 33 43 76 5 107 112 92 1030 1122

Nettó árbev 18 141 159 10 366 376 60 540 600 13 245 258 44 169 213 35 450 485 7 306 313 188 2215 2403

- % 6,6 15,6 25,0 10,7 8,9 20,2 13,0 7,8 92,2 100

N. árb./db 1,9 4,2 3,2 3,5 1,6 8,7 6,1 0,5 7,0 3,5

Mérl.FŐÖ./N.árb. 2,8 1,8 1,8 0,9 1,7 1,0 4,1 4,5 2,0 2,2

Saját tőke/N. árbev -0,3 0,5 0,7 0,8 0,7 0,4 2,0 1,6 0.6 0,7

Adóz. eredm./N. árb. -0,55 -0,19 -24,7 -0,46 -0,44 -0,16 -0,36 -0,63 -0,27 -0,30

- előző évi árbev. 57 140 197 24 340 364 93 451 544 16 233 249 56 225 281 45 348 393 8 228 236 300 1966 2266

Adófizetési kötelezettség 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Adózott eredmény -13 -75 -88 -13 -58 -71 -42 -106 -148 -6 -112 -118 -26 -68 -94 -15 -64 -79 -5 -107 -112 -120 -590 -710

Ad. eredm./db -1,0 -0,8 -0,8 -1,6 -0,7 -1,4 -2,2 -0.3 -1,9 -1,0

- % 12,4 10,0 20,8 16,6 13,2 11,1 15,8 16,9 83,1 100

Adózott eredmény Ny 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Adózott eredmény V -13 -75 -88 -13 -58 -71 -42 -106 -148 -6 -112 -118 -26 -68 -94 -15 -64 -79 -5 -107 -112 -120 -590 -710

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

131

2. Régiók Ny – V

1 2 3 4 5 6 7 Ö Megnevezés Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö

Vállalk. száma 148 85 233 138 89 227 236 188 424 85 74 159 203 137 340 96 56 152 65 51 116 971 680 1651 Befektetett eszköz 1509 241 1750 566 392 958 1524 590 2114 1183 682 1865 1393 202 1595 1319 284 1603 2666 674 3340 8704 3066 11770 Forgó eszköz 1813 199 2012 924 279 1203 2028 489 2517 1755 271 2026 1560 158 1718 1341 189 1530 1302 502 1804 7873 2088 9961 Mérleg főösszeg 3385 440 3825 1499 673 2172 3560 1082 4642 2942 232 3174 2993 362 3355 2712 476 3188 4020 1296 5316 16767 5284 22051 Saját tőke 1504 -55 1449 662 206 868 1424 412 1836 940 197 1137 1225 158 1383 1123 183 1306 2308 613 2921 9285 1712 10997 -Jegyzett tőke 127 61 188 78 100 178 152 228 380 125 480 605 203 64 267 110 76 186 422 112 534 1447 1122 2569 -Eredménytartalék 900 -19 881 419 109 528 609 74 683 501 -288 213 456 117 573 529 43 572 423 42 465 3557 76 3633 -Eredménytart. + 941 82 1023 434 144 578 713 255 968 605 81 686 530 166 696 569 101 670 462 124 586 3966 951 4917 -Eredménytart. - -40 -102 -142 -15 -35 -50 -104 -180 -284 -104 -369 -473 -74 -48 -122 -40 -57 -97 -39 -82 -121 -409 -875 -1284 Mérleg szerinti e. 208 -84 124 143 -71 72 293 -147 146 229 -118 111 275 -94 181 146 49 195 120 -112 8 2626 -704 1922 Kötelezettség 1881 495 2376 837 467 1304 2136 670 2806 2002 36 2038 1768 204 1972 1589 1335 2924 1712 683 2395 29589 3572 33161 Nettó árbev 2570 159 2729 1258 376 1634 2454 600 3054 2273 258 2531 1525 213 1738 2017 485 2502 2131 313 2444 14290 2403 16693 - előző évi árbev. 1751 197 1948 827 364 1191 1776 544 2320 1719 249 1968 1206 281 1487 1285 393 1678 1176 236 1412 9707 2266 11973 Ktg+Ráf 2315 228 2543 1055 441 1496 2129 736 2865 2034 376 2410 1143 304 1447 576 561 1137 1921 435 2356 4583 3080 7663 Üzemi eredmény 255 -69 186 203 -65 138 325 -136 189 239 -118 121 378 -91 287 195 -76 119 210 -122 88 1781 -677 1104 Üzemi er. Ny 258 0 258 207 0 207 353 1 354 267 0 267 393 0 393 197 0 197 211 0 211 1838 1 1839 Üzemi er. V -2 -69 -71 -4 -65 -69 -28 -137 -165 -28 -118 -146 -15 -91 -106 -2 -76 -78 -1 -122 -123 -57 -678 -735 Pénzügyi er. 1 -25 -24 -5 -6 -11 -5 -9 -14 -7 -2 -9 -3 -4 -7 -15 -3 -18 -76 -5 -81 -122 -53 -175 Rendkívüli er. 15 7 22 1 0 1 55 -3 52 55 2 57 36 1 37 3 0 3 6 15 21 128 21 149 Adózás előtti er. 271 -88 183 200 -71 129 374 -148 226 287 -118 169 411 -94 317 184 -79 105 140 -112 28 1787 -710 1077 E.é. veszt. leírt 33 0 33 11 0 11 48 0 48 38 0 38 45 0 45 19 0 19 29 0 29 251 0 251 Elhat. veszt. átvitt 19 39 58 17 10 27 53 64 117 30 231 261 50 17 67 37 18 55 43 61 104 265 443 708 Adófizetési köt. 33 0 33 28 0 28 40 0 40 29 0 29 46 0 46 23 0 23 12 0 12 200 0 200 Adózott eredmény 238 -88 150 172 -71 101 334 -148 186 258 -118 140 365 -94 271 161 -79 82 128 -112 16 1589 -710 879 Adózott er. Ny 238 0 238 172 0 172 334 0 334 258 0 258 365 0 365 161 0 161 128 0 128 1589 - 1589 Adózott er. V 0 -88 -88 0 -71 -71 0 -148 -148 0 -118 -118 0 -94 -94 0 -79 -79 0 -112 -112 0 -710 -710 Osztalék 31 7 38 27 0 27 42 9 51 30 0 30 88 0 88 36 2 38 14 0 14 246 17 263 Mérleg sz. er. 208 -84 124 143 -71 72 293 -147 146 229 -118 111 275 -94 181 146 49 195 120 -112 8 1346 -707 639 Mérleg sz. er. Ny 208 1 209 143 0 143 293 0 293 229 0 229 275 0 275 79 0 79 120 0 120 1346 1 1347 Mérleg sz. er. V 0 -85 -85 0 -71 -71 0 -147 -147 0 -118 -118 0 -94 -94 67 -79 -12 0 -112 -112 0 -708 -708 Támog. jogsz. a. 15 1 16 4 0 4 7 0 7 6 2 8 7 0 7 34 8 42 25 1 26 91 15 106 Támogat. v.fiz. n. 1 0 1 0 0 0 36 0 36 36 2 38 5 1 6 4 0 4 0 0 0 9 4 13

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

132

2. Régiónként Ebt. – E

1 2 3 4 5 6 7 Ö Megnevezés

Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Ebt E Ö Db 121 112 233 129 98 227 239 185 424 38 121 159 238 102 340 66 86 152 12 104 116 843 808 1651 Befektetett eszköz 459 854 1313 200 611 811 447 1294 1741 90 1775 1865 392 835 1227 372 928 1300 39 3301 3340 1999 9771 11770 Forgó eszköz 568 948 1516 270 714 984 498 1646 2144 124 1902 2026 533 700 1233 449 680 1129 134 1670 1804 2577 7385 9962 Mérleg főösszeg 1030 1858 2888 473 1331 1804 951 2944 3895 215 2959 3174 944 1541 2485 834 1639 2473 174 5142 5316 4620 17432 22052 Saját tőke 741 708 1449 242 626 868 638 1198 1836 105 1032 1137 579 804 1383 434 872 1306 -8 2929 2921 2729 8268 10997 -Jegyzett tőke 19 169 188 6 172 178 41 339 380 5 600 605 82 185 267 65 121 186 5 529 534 223 2346 2569 -Eredménytartalék 570 311 881 182 346 528 204 479 683 51 162 213 274 299 573 251 321 572 -8 473 465 1523 2110 3633 -Eredménytart. + 611 412 1023 191 387 578 245 723 968 79 607 686 307 389 696 298 372 670 2 584 586 1733 3184 4917 -Eredménytart. - -41 -101 -142 -9 -41 -50 -41 -243 -284 -28 -445 -473 -33 -89 -122 -47 -50 -97 -10 -111 -121 -210 -1074 -1284 Mérleg szerinti e. 73 51 124 34 38 72 39 107 146 12 99 111 49 132 181 52 143 195 -5 13 8 254 388 642 Kötelezettség 289 2087 2376 231 1073 1304 313 2493 2806 111 1927 2038 365 1607 1972 400 2524 2924 182 2213 2395 1891 9164 11055 Nettó árbev 508 2362 2870 613 1387 2000 932 2662 3594 409 2367 2776 616 1291 1907 1028 1924 2952 313 2437 2750 2203 14490 16693 - előző évi árbev. 272 1676 1948 218 973 1191 315 2005 2320 181 1787 1968 386 1101 1487 422 1256 1678 8 1404 1412 1803 10170 11973 Ktg+Ráf 470 2267 2737 608 1305 1913 963 2536 3499 508 2260 2768 579 1102 1681 1023 625 1648 435 2343 2778 1822 13767 15589 Üzemi eredmény 38 95 133 5 82 87 -31 126 95 -99 107 8 33 189 222 5 53 58 -122 94 -28 381 723 1104 Üzemi er. Ny 108 150 258 70 137 207 106 248 354 19 248 267 129 264 393 83 114 197 0 211 211 514 1325 1839 Üzemi er. V -70 -54 -124 -65 -55 -120 -137 -122 -259 -118 -141 -259 -96 -75 -171 -78 -61 -139 -122 -117 -239 -133 -602 -735 Pénzügyi er. -8 -44 -52 -1 -17 -18 -7 -16 -23 -2 -9 -11 0 -11 -11 1 -21 -20 -5 -82 -87 36 -211 -175 Rendkívüli er. 6 22 28 0 1 1 -3 52 49 2 58 60 12 27 39 4 -1 3 15 21 36 14 135 149 Adózás előtti er. 36 72 108 3 67 70 -41 162 121 -99 156 57 45 205 250 9 32 41 -112 33 -79 430 647 1077 E.é. veszt. leírt 19 14 33 5 6 11 23 25 48 13 25 38 14 31 45 4 15 19 0 29 29 77 174 251 Elhat. veszt. átvitt 8 50 58 10 17 27 60 57 117 3 258 261 16 51 67 25 30 55 9 95 104 134 574 708 Adófizetési köt. 17 16 33 11 17 28 12 28 40 1 28 29 19 27 46 13 10 23 0 12 12 76 124 200 Adózott eredmény 19 56 75 -8 50 42 -53 134 81 -100 128 28 26 178 204 -4 22 18 -112 21 -91 356 523 879 Adózott er. Ny 107 131 238 64 108 172 94 240 334 18 240 258 119 246 365 75 86 161 0 128 128 476 1113 1589 Adózott er. V -88 -75 -163 -72 -58 -130 -147 -106 -253 -118 -112 -230 -93 -68 -161 -79 -64 -143 -112 -107 -219 -120 -590 -710 Osztalék 32 6 38 21 6 27 21 35 56 0 30 30 42 46 88 21 17 38 0 14 14 127 136 263 Mérleg sz. er. 73 51 124 34 38 72 39 107 146 12 99 111 49 132 181 52 143 195 -5 13 8 253 385 638 Mérleg sz. er. Ny 84 125 209 47 96 143 82 211 293 18 211 229 75 200 275 0 79 79 0 120 120 373 974 1347 Mérleg sz. er. V -11 -74 -85 -13 -58 -71 -43 -104 -147 -6 -112 -118 -26 -68 -94 52 -64 -12 -5 -107 -112 -119 -589 -708 Támog. jogsz. a. 2 14 16 2 2 4 1 6 7 0 8 8 5 2 7 0 42 42 1 25 26 11 95 106 Támogat. v.fiz. n. 0 1 1 0 0 0 0 36 36 0 38 38 1 5 6 4 0 4 0 3 3 6 47 53

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

133

1.57. táblázat. Erdészeti szervezetek mérlege - 2005.

ESZKÖZÖK Állami Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges FORRÁSOK Állami

Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 43 990 11 770 8 704 3 066 D. SAJÁT TŐKE 56 754 10 997 9 285 1 712

I. Immateriális javak 284 329 59 270 I. Jegyzett tőke 23 219 2 569 1 447 1 122

II. Tárgyi eszközök 10 942 11 296 8 628 2 668 II. Jegyzett de még be

nem fizetett tőke(-) 0 32 24 8 III. Befektetett pénz-

ügyi eszközök 2 764 123 16 107 III. T őketartalék 20 601 2 135 1 164 971 IV. Erdeménytartalék 11 335 3 633 3 557 76 V. Lekötött tartalék 663 803 482 321 B. FORGÓESZKÖZÖK 31 051 9 960 7 873 2 087 VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0

I. Készletek 7 908 1 551 1 245 306 VII. Mérleg szerinti

eredmény 926 640 1 346 -706 II. Követelések 11 388 3 455 2 740 715 III. Értékpapírok 3 800 285 270 15 E. CÉLTARTALÉKOK 337 49 33 16 IV. Pénzeszközök 7 054 4 667 3 616 1 051 F. KÖTELEZETTSÉGEK 13 804 10 407 6 933 3 474 C. AKTÍV ID ŐBELI

ELHATÁROLÁSOK 1 302 320 190 130 I. Hátrasorolt

kötelezettségek 0 252 195 57

II. Hosszú lejáratú kö-

telezettségek 3 945 4 045 2 488 1 557

III. Rövid lejáratú

kötelezettségek 9 859 6 110 4 250 1 860

G. PASSZÍV IDŐBELI

ELHATÁROLÁSOK 4 547 583 503 80 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: 75 443 22 050 16 767 5 283 FORRÁSOK ÖSSZESEN: 75 442 22 036 16 754 5 282

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

Lett B

. (2007

): Erd


énzg

azdálko

dás

134

1.58. táblázat Erdészeti szervezetek Eredménykimutatása – 2005.

RÁFORDÍTÁSOK Állami Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

HOZAMOK Állami Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

Anyagköltség 8 832 4 729 4 018 711 Értékesítés nettó árbevétele 59 518 16 693 14 290 2 403

Igénybe vett szolgáltatások értéke

25 136 3 693 3 108 585 Aktivált saját teljesítmények értéke)

1 954 286 279 7

Egyéb szolgáltatások értéke

Eladott áruk beszerzési értéke 4 456 3 400 2 677 723

Eladott (közvetített) szolgálta-tások értéke

1 216 1 359 1 130 229

Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09)

40 424 13 656 11 300 2356

Személyi jellegű ráfordítások 18 868 2 203 1 733 470

Értékcsökkenési leírás 3 166 980 738 242

Egyéb ráfordítások 5 835 869 580 289 Egyéb bevételek 7 812 1833 1563 270

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉ-KENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)

990 1 104 1 781 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉ-KENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)

-677

Pénzügyi műveletek ráfordításai 636 294 217 77 Pénzügyi műveletek bevételei 713 117 94 23

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.)

77 PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.)

-177 -123 -54

SZOKÁSOS VÁLLALKO-ZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.)

1 067 927 1 658 SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.)

-731

Rendkívüli ráfordítások 157 19 13 6 Rendkívüli bevételek 192 168 141 27

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)

35 149 128 21 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)

35 149 128 21

ADÓZÁS ELŐTTI ERED-MÉNY (±C.±D.)

1 102 1 076 1 786 ADÓZÁS ELŐTTI ERED-MÉNY (±C.±D.)

-710

Adófizetési kötelezettség 158 197 197 - Adófizetési kötelezettség

ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII)

944 879 1 589 ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII)

-710

Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 263 246 17

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)

944 616 1 343 MÉRLEG SZERINTI ERED-MÉNY (±F.+22.-23.)

-727

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

1. T

ársa

s erdőg

azd

álko

dá

s viszon

yain

ak fe

lmé

rése

135


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben

2.1. Az erdő, az erdőgazdálkodás számvitele

A tanulmány 1994. évben készült, a korábbi tanfolyamokon ez került oktatásra. Az újrakodi-fikált 2000. évi C. törvény a számvitelről az erdővel és erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdé-seket tovább nem finomította, nem rendezte, így az 1994-es anyag alig vesztett aktualitásából (az aktualizálásokat részben kihagyással, részben „dőlt” írással végeztem el).

Az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről erdőre, erdőgazdálkodásra vonatkozó előírásainak értelmezésével, a helyes számviteli magatartással és ezekkel összefüggésben is a különböző támogatási, adózási jogszabályi rendelkezések követésével kapcsolatban ellentmondó és a nemzetközi, hazai szakmai megítéléstől eltérő megnyilatkozások történtek. Az egyre terebé-lyesedő és súlyosbodó problémakör rendezéséhez jelen szakmai anyagban áttekintem és ösz-szefüggéseiben tárgyalom a vonatkozó szakmai-számviteli stb. megközelítéseket, remélhető-leg segítve a tisztázódást és a megoldást. 2.1.1. Az erdő a számvitelben

A Számviteli törvény szerint: „A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterü-let, telek, telkesítés, „erdő”, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozás tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helye-zésre kerültek-e vagy sem.”

2007. – „26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, er-dő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), te-nyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beru-házásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhe-lyesbítését.”

Tehát az erdő egy önálló számviteli kategória, a földterülettől, az ültetvénytől is különbözik, egyikükkel vagy összegükkel sem azonos „speciális”vagyontárgy. Az erdő eszerint nem azo-nos az előbbiekkel és nem egyéb építmény. A szakmai megítélésben az erdő(állomány) va-gyon komplex fogalma a közvetlen gazdasági értékkel is bíró erdőföldön, faállományon kívül az erdő minden egyéb összetevőjét is egyesíti [egyéb növények, állatok (a vad, a vadgazdál-kodás és a vadászati jog) stb.]. A nem piaci értékkategóriákhoz sorolható az erdő nem termék termelési, hanem védelmi, illetve társadalmi-szociális szolgáltatása (képessége), amely a gaz-dasági kalkuláció területe.

Az erdőképet tükrözte a Dudás Jné (Szerk.): A számviteli törvény és az éves beszámoló SALDÓ, Budapest 1991. (158-159 p.):

„erdő: a fákkal és fásszárú növényekkel benőtt terület, melynek fő hasznát a fanö-vedék kitermelése, illetőleg a fa (helyesen az erdő, LB) védőhatása adja.”

A kézikönyv utalást tett az ültetvényre is: - „ültetvény: a termőfölddel tartósan összefüggő, többéves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Ültetvény... valamint a nyárfa és a fűztelep.” A faültetvény (nem a fűztelep) sajátosságaira később még visszatérek. Itt csak megállapítom, hogy az ültetvény a termőföld, földterület bázisán létrehozott tárgyi eszköz.



(A 2007. tavaszi törvénymódosítás remélhetőleg számvitelileg kezelhető módon rendezi az energetikai célú fatermesztést, illetve alkalmazhatóvá teszi a fásított terület fogalmát is).

Az erdő fentitől már részben eltérő megközelítését tartalmazza a Szerk. Dudás Jné: Könyvve-zetés a kettős könyvvitel rendszerében SALDÓ, Budapest 1993. (76 p.). A számlatükörben az erdő egységét számvitelileg szétszakítja s ezzel a Számviteli törvényben meghatározott „erdő” kategória, annak önálló értelme a törvény módosítása nélküli annullálási látszata keltődik.

(„12. INGATLANOK 121. Termőföld 1213. „Erdő földterülete” 125. Egyéb építmények 1253. „Erdők” ...”)

Mivel az „erdő” imént idézett definícióját változatlanul fenntartotta, így az ettől eltérő részle-tezése feloldandó önellentmondás. Az erdő számvitelével kapcsolatosan ez további zavart okozott és az ültetvény sémájára egyszerűsítéssel nehezen kezelhető helyzet alakult ki (pl. Önkormányzati irányelv, Állami tulajdonosi szervekben az érték mellőzése stb.).

A Számviteli törvény kifejti: „Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek, a tel-kesítés, az „erdő”, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszköznél.”

2007. – „52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam vé-gén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).

(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelés-re, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képző-művészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem he-lyezett beruházásnál.

(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értéké-ből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivol-tából adódóan - évről évre nő.

(7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helye-zett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendelteté-süknek megfelelően használják.”

Az „erdő” tehát, a Számviteli törvény szerint is, néhány más vagyontárgyhoz (pl. termőföld-höz) hasonlóan el nem használódó tárgyi eszköz, amelynek nincs értékcsökkenése, így ennél fogva értékcsökkenési leírás sem számolható el. Ezeknek a közös ökonómiai indoklása, hogy szakszerű gazdálkodás mellett értékük, használhatóságuk nem csökken. Más megközelítés-ben a befektetett eszközzel (az „erdővel”) előállított termék értékébe nem megy át a tárgyi eszköz értéke, nem épül be előállítási költségként. Előre látható használati idő (tartamos-ság) nem határozható meg (el nem használódó), tehát az egyes éveket sem terheli beszer-zési költséghányad.

Ez mutatja az alapvető különbséget a termőföld bázisán többéves termelésre létesített, korlá-tozott (és meghatározott) használati idejű, amortizálódó ültetvénytől.

Amennyire triviálisak a fentiek más vagyontárgyaknál, nevezetesen a termőföldnél, ugyan-olyan lényegesek az „ökonómiai erdő”-höz való viszonyulásunkban, s gond az "erdő" eseté-ben ennek elfogadhatóságáról való meggyőzés.



A Számviteli törvény megalkotásának ismert körülménye, egyik célja az Indoklás I. fejezeté-ben rögzítésre került (Magyar Kölöny MK 1991/63 sz. 1179 p.).

„A külföldi működő tőke érdeklődésének felkeltéséhez szükséges, hogy a vállalkozó kimuta-tott vagyona, elért jövedelme a nemzetközi számviteli gyakorlat szerint is reális legyen. Ez nemzetközileg is elfogadható, elismertethető számvitelt igényel. A nemzetközi elismertetés-hez szükséges az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa irányelveinek, valamint a "Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által kiadott standardoknak a figyelembe vétele", adaptálása, ...”

A jogalkotó ezen kifejezett igényét érvényesítette, a Számviteli törvény az „erdőt” nem amor-tizálható tárgyi eszközként nevesíti, összhangban a vonatkozó Nemzetközi Számviteli Stan-darddal (Fordítatta PM Számviteli Főosztály: Nemzetközi Számviteli Standardok SALDÓ, Budapest 1991.) 73-78 p. IAS 4 - Az amortizáció elszámolása:

„1. A jelen standard az amortizáció számviteli elszámolásával foglalkozik, és minden amorti-zálandó eszköztípusra érvényes az alábbiak kivételével: (a) „erd ők” és hasonló, megújuló természeti erőforrások, ...”.

Az „erdő” fogalmának értelmezéséhez a sohasem tökéletes analógiaként a mezőgazdaság - erdőgazdálkodás párhuzamát említem. A mezőgazdasági tevékenység során az el nem haszná-lódó termőföldön folyik a terméktermelés, amelynek hozamai és ráfordításai a föld értékét nem változtatják meg. Hasonlóan az „ökonómiai erdő” bázisán folyik az erdőgazdasági ter-melés (önálló nemzetgazdasági ágazatban), amelynek hozamai és ráfordításai az erdő számvi-teli értékét nem változtatják meg. Az idézett Számviteli Kézikönyvet újból citálva: „erdő: ..., amelynek fő hasznát a „fanövedék kitermelése” ... adja.” Az erdőgazdálkodásban tehát esze-rint is nem az „ökonómiai erdő”, hanem a „fanövedék” termék kitermelése (hasznosítása) történik a hozamokkal és ráfordításokkal (az egyéb haszonvételektől, a védőhatás megtéríté-sének kérdésétől most eltekintve).

Az „erdő” és az „erdőgazdálkodás terméke” tehát számvitelileg különböző, eltérően kezelen-dő fogalom (s ezért az erdő faállományának minősítésénél óvatosan indokolt eljárni).

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos IAS előírások alkalmazása nyilvánvaló, indoklásban kifej-tett szándéka volt a jogalkotónak. Az IAS 16. (PM Számviteli Főosztály, 1991. 169-179. p.) „Ingatlanok”, gépek és berendezések elszámolására vonatkozik, és tartalma. A Számviteli törvény tárgyi eszközökre vonatkozó előírásai ezen standarddal összhangban készültek.

Az „erdő” esetében is a tárgyi eszköz e vonatkozású értelmezése terjedt komoly problémákat, súlyos gondokat okozva. Az „ökonómiai erdő” a hivatkozott standardban azonban:

„3. A jelen állásfoglalás nem foglalkozik a következők elszámolásával: (a) "erdők" és a hasonló újratermelődő természeti erőforrások...”

A fentiek alapján tehát az IAS 16. és a tárgyi eszközökre a Számviteli törvényben (a Számvi-teli Kézikönyvben) foglaltak (pl. a saját előállítás, a felújítások stb. tekintetében) nem érten-dők az „ökonómiai erdőre”, „a vállalkozó vagyona, elért jövedelme a nemzetközi gyakorlat szerint is reális legyen” elvárás az „erdő” speciális (de az előbbi példa szerint nem igazán egyedülálló - l. termőföld) számviteli kezelését követeli meg.

A helytelen kezdeményezésekből számos az erdőgazdasági ágazatot és az abban gazdálkodó-kat nem a megbízható, valós képpel (vagyonnal, eredménnyel) bemutató könyvelés történt, amelyek jövőre való folytatása összefoglaló iránymutatás kiadásával megakadályozható, a jelenlegiek kezelése súlyuknál-nagyságrendjüknél fogva különös felelősségű intézkedéssel oldható (1995. évben a számviteli törvény pontosítása megtörtént 35. § (7) A tárgyi eszköznél érté-ket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének



megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka költségeit.).

Ha az IAS 16. nem vonatkozik az erdőre, akkor van-e konkrét előírás? Megítélésem szerint nem volt de most már van, IAS 41. A kivételből és a számviteli alapelvekből levezethető, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárás követhető. (A Számvitel és könyvvizsgálat 1994/11. számában (520 p.) tudósítanak arról, hogy „az IASC vezetése júniusi ülésén jóváhagyta azt a javaslatot, hogy készítsenek elő "Új" mezőgazdasági nemzetközi számviteli normákat ...”.)

Az „erdő” vonatkozásában célszerű ennek nemzetközi alkalmazási bevárása, s az alig korri-gálható, a nemzetközi gyakorlattal ellentétes és növekvő feszültségeket okozó eljárásoktól tartózkodás.

A IUFRO (az Erdészeti Kutatók Nemzetközi Szövetsége) 1965 (Forstlicher Kontenrahmen) után 1995 évben foglalkozott kiemelten, a finnországi Tampereben a világkongresszuson az erdészeti számvitellel (Rechnungswesen - neue Lösungsansätze für Kosten- und Leistungsrechnung, Erfolgsrechnung und Controlling). A piacgazdaságokban az erdészeti számvitelben több eljárást alkalmaznak, elterjedt a pénzforgalmi szemléleten álló kamerális számvitel, amely a vagyon(változás)t nem hangsúlyozza (e mellett természetesen oktatják a kereskedelmi -kettős- könyvvitelt).

Addig is a Számviteli törvényben az amortizációnál nevesítettből, ennek következményeiből, az IAS 16. alóli kivételből, a számviteli alapelvekből, a nemzetközi számviteli gyakorlatból és az adózási feszültségek elkerüléséből következik, hogy az „erdő” számvitelében

− az erdő beszerzésekor a beszerzési értéken kerül az eszközállományba, értékesítéskor onnan kivezetésre (részértékesítéskor területaránnyal),

− egyebekben értékváltozás könyvelés nincs (nincs amortizáció, korosbítás-értékesedés, felújítás, megszűnt erdő beruházása stb. - a felértékelés számviteli törvény módosítá-sával esetleg megnyíló lehetőségével most nem foglalkozva).

− (2006. – a telepítéskor a bekerülési előállítási értéken, de ez újabb kérdéseket vet fel).

Tény, hogy ezeknek tételes rögzítése a Számviteli törvényben nem szerepel az „erdőre” (de a termőföldre sem). (Az analógiaként felhozott termőföld esetében semmilyen kezdeményezés-ről nincs tudomásom, amely a mezőgazdasági termelés költségeit a termőföldre aktiválni szándékozna vagy a mezőgazdasági termék (le)termelésekor a termőföld megszüntetés köny-velését vélelmezné).

Tehát az „erdő” esetében az eszközök beszerzési és előállítási költségeinél sem vonatkozik a Számviteli törvény: „35. § (3) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával , élet-tartamának növelésével összefüggő munka, továbbá a tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka (a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka kivételével) költségét is.”

Az „erdő” esetében nincs elhasználódás, az élettartam növelhetetlen, tehát nem lehet ráaktivá-lás sem.

2007. - 48. § (2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.



Az eddigiekre alapozva lehet továbblépni a vizsgálatban az „erdőtelepítés” és a „faültetvény” kérdéseire: A Számviteli törvény 35. § (1) bek. szerinti

„az eszköz ... létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig ... felmerült” költség, ráfordítás fogalmának a nemzetközi gyakorlatban az „erdő”-re való vonatkoztatását az IAS 16. és az értelmezési nehézsége miatt ugyancsak elkerülik. „Erdő” esetében Magyar-országon az üzembe helyezés bizonytalan, a(z előállított) tárgyi eszköz nem adja át értékét az előállított terméknek (a „fanövedék kitermelésé”-nek megjelenése az erdőgazdálkodásban egyébként is több évtizeddel később következik be), elhasználódás nincs s értékcsökkenés sem számolható el stb., tehát speciális eszköz jellegű.

Az „erdő” esetében - nemzetközileg is előfordul támogatási célból - tehát a létesítés költsége-inek az aktiválása helyett is a költségként való elszámolás lehetősége, hiszen beruházásként kezelt költsége az eredmény terhére értékcsökkenési leírásként soha sem elszámolható, „kvázi eredményt” javító, adóztató..

(Az erdészeti terminus technicusként használt erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőhasználat, erdő-fenntartás, műszaki átadás, erdősítés befejezése stb. fogalmak számvitelileg nem azonos kife-jezésként értelmezendők. Számos közülük a nemzetközi erdészeti gyakorlatban sem alkalma-zott, a sajátos magyar finanszírozási múlt és gyakorlat terméke. A erdősítés befejezése, mű-szaki átadása-átvétele a finanszírozáshoz kötődik s a pénzügyi elszámolás, a támogatás folyó-sításának, véglegességének szempontjából lényeges. Az erdőfelújítás a tartamosság erdészeti alapelvének törvényben rögzített konkretizálása, az ehhez kapcsolódó szakhatósági eljárás során a kötelezettség teljesítése, a szankciók alóli mentesség kerül igazolásra. Ez egyben az "erdő" el nem használódó jellegének kritériuma is.)

A „faültetvény” számviteli (és erre támaszkodó adó) kezelése csak együttesen közelíthető meg a szakértői véleményben (az ültetvény fogalmát felidézve: a termőfölddel összefüggő, „többéves rendszeres termelésre” létesített növényi kultúra). A mezőgazdasági ültetvények termőre fordulás (aktiválás) után meghatározott ideig "termést" hoznak, amelynek értékébe az aktivált ráfordítások értékcsökkenési leírásként átmennek, miközben az ültetvény nettó értéke csökken. Az ültetvény használati ideje szakmailag meghatározható.

A „faültetvények” gazdasági viselkedése azonban nem csak ilyen. A figyelmet érdemlő kü-lönbség a valóságos termőre fordulásban, a termésben van. A fatermék termelési funkció szempontjából pl. a „nyárfa faültetvény” (csak némileg leegyszerűsítve) egyszer terem fater-mék termést (fatermést). Ha ezt a vagyontárgyat közben mindenáron befektetett, tárgyi esz-közként (ültetvényként - egyéb építményként) akarnánk nyilvántartani, akkor is a bekerülési költségek a termőre (kitermelésre) fordulásig halmozódnak, és a kitermelés évében aktiválha-tók. Egyben az egészet (s csak ekkor) értékcsökkenésként s leírásként elszámolnánk a fater-mék értékében (hozamával szemben) – az eszköz várható használata a kitermelés időszaka, a véghasználat éve. Az ültetvény növekedési fázisában nincs késztermék, s nincs költségviselő, amibe értékátadás történne.

A „faültetvény” fatermék termelése ökonómiailag egy hosszú idejű termék előállítási folya-mattal is jellemezhető, amelynek végén a fatermék készlet megjelenik, csak a befejezetlen termelés időtartama szokatlanul hosszú. Ha a „faültetvény” fatermék termelési folyamatának költségei, ráfordításai a felmerülés időszakában az eredmény terhére nem számolhatók el, az

58. Aktivált saját teljesítmények értéke 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke vagy 581. Saját termelésű készletek állományváltozása miatt,

akkor ez az ellenérdekeltséget fokozó rendkívül hosszú idejű forráslekötést, finanszírozást okoz.



A megítélés és az elszámolás újragondolását igényli a 2004. év után EU társfinanszírozással telepített erdők, ültetvények témája, hiszen itt az „első” évi erdőtelepítéshez kapcsolódik a támogatás legnagyobb része. Az öt évig (jelenleg háromszor) nyújtott ápolási támogatás már nehezebben minősíthető az erdő bekerülési értékéhez, de ez szakmai és számviteli megállapo-dás kérdése (de a hozam – költség összemérést be kell tartani). A jövedelempótló támogatási rész már megfogalmazása miatt sem lehet része a bekerülési értéknek.

Az éves költségek, ráfordítások eredmény terhére történő elszámolhatósága és a kitermelési (erdősítési költségekkel nem csökkentett) hozam eredményt növelő figyelembe vétele gazda-ság (agrár - erdészet) politikai döntés, amelyet a számviteli kezeléssel egyeztetni indokolt (a támogatásról bővebben később).

2.1.2. Az erdőgazdálkodás a számvitelben

Az „ökonómiai erdő” számviteli fogalma, helyzete után az „erdőgazdálkodás” ökonómiai - számviteli megítélését veszem sorra, igyekszem a félreértéseket tisztázni az erdészeti és számviteli kategóriák alapján.

A Szerk.: Központi Statisztikai Hivatal Nemzetgazdaság-statisztikai Főosztály: A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatá-rozása KSH, Budapest 1991. szerint is vitathatatlanul gazdasági tevékenység az erdőgazdál-kodás (25. p. 0201 szakágazat):

"02 ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS 020 Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás 0201 Erdőgazdálkodás

Ide tartozik az erdőtelepítés és erdőfelújítás, erdőnevelés (erdőápolás, tisztítás, gyérítés, erdőfenntartás. Faiskolák működtetése. Fakitermelés: döntés, darabolás, farönkszállítás, erdei termék előállítása. Az erdei fatermékek mellett ide tartozik a saját termelésű alapanyagból a gazdasá-gon belül előállított, faragott, hasított fagyártmányok készítése is. Vadontermő erdei termések (gyanta, makk és vadgesztenye, vadontermő gombák, gyümölcsök, mohafélék és zuzmók) begyűjtése, valamint örökzöldek kivágása. Kivételek: A vásárolt vagy bérfeldolgozásra átvett erdei fatermékekből előállított, faragott, hasított fagyártmányok készítése a 2011 (Fűrészárugyártás) szakágazatba tartozik.

0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás Ebbe a szakágazatba azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket az erdőgazdálko-dás, fakitermelés során végeznek díjazásért, vagy valamilyen szerződés alapján. Ennek keretében a termeléstechnológia egészét, vagy annak egy részét végezhetik megbízásos alapon pl. erdőtelepítés, tisztítás, erdőfelújítás. Faállományok felértékelése, különleges rendeltetésű erdők gondozása, és egyéb erdőgazdasági szolgáltatások."

2007. - 02.0 Erdőgazdálkodás

Az erdőgazdálkodás magában foglalja az erdőművelést, továbbá a fahasználatot (ezen belül a különböző válasz-tékok) és erdei melléktermékek összegyűjtését. További fafeldolgozási eljárás a fűrésztelepen történő feldolgo-zással és gyalulással kezdődik, amely általában a termelő helytől távol történik, ennek a besorolása a Fafeldol-gozás és Faalapanyagú termékek csoportjába tartozik (20 ágazat). A faszén előállítása a 24 ágazatba tartozik.



02.01 Erdőgazdálkodási termékelőállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik: - az erdő, erdősáv telepítése, fásítása, felújítása, áttelepítése, gyérítése és fenntartása, - az erdei bokor és más fás növény, faanyag termesztése, - az erdei faiskola működtetése, erdei dugvány, oltvány, csemete és erdei fák magjának termelése, - a karácsonyfa-termesztés, - a saját erdőgazdálkodás keretében előállított, ipari terméket nem eredményező fakitermelés: a fadöntés, kér-

ges farönk, mint pl. bányafa, hasított oszlop, karó vagy tűzifa termelése, faanyagközelítése, erdőn belüli mozgatása,

- a fonat készítésére, tömőanyagnak, színezéshez, cserzéshez használható növény és egyéb hasznosítható nö-vény, növényi anyag termesztése, gyűjtése,

- a vadon termő erdei termés begyűjtése: a balata, egyéb hasonló természetes gumiféle, parafa, sellak, gyanta, balzsam, növényi szőr, vallisznéria, makk, vadgesztenye, moha, zuzmó és más hasznosítható erdei termék, erdei fák magjainak, erdei szaporítóanyag gyűjtése,

- a nyíladékok, tűzpászták, határjelek létesítése, fenntartása.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - a gomba és szarvasgomba termesztése és szedése, lásd 01.12 - a vadon termő gyümölcsök (bogyós, héjas és más félék) begyűjtése, lásd 01.13 - a faforgács termelése, lásd 20.10

02.02 Erdőgazdálkodási szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik: - az elkülönülten (megbízás alapján) végzett szolgáltatási tevékenység:

= erdőgazdálkodási szolgáltatás: erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés, erdőfenntartás, erdőfelmérés, fa-állomány értékelése, erdőtűzvédelem, különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása, egyéb erdő-gazdálkodási szolgáltatás,

= ipari terméket nem eredményező fakitermelési szolgáltatás: döntés, darabolás, erdei termék előállítása, kitermelt fa erdőn belüli mozgatása.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - külön megbízás alapján a kertek, városi parkok és zöld területek létesítése, ültetése, gondozása, lásd 01.41

Az „erdőgazdálkodás” eredménytényezőit a termékek és szolgáltatások hozamai, az értékesí-tésből az árbevétele, illetve az „erdőgazdálkodás” érdekében felmerülő költségek és ráfordítá-sok jelentik. (A szakmai üzemági megosztás a tevékenységcsoportok, munkafolyamatrészek elkülönítésére, de nem önálló gazdálkodására vonatkozik.)

A METJ (Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek jegyzéke) tartalmazta az erdőgazdálkodási termékeket és az erdőgazdálkodás tevékenységeként vagy termékeként is értelmezhető erdősí-tést is. A termékek között szerepeltek egyes tevékenységek (szolgáltatások), illetve eredmé-nyei pl. erdősítés (amelyre más törvény hivatkozik), de a „fanövedék” kitermelésének kezdeti fázisai: pl. lábon álló fa (készlet), szálfa (döntött fa), hosszú fa stb. (amelyek gyakorisága a jelenlegi tulajdoni - kezelési viszonyokban megnőtt) nem.

2007. - A METJ 1996. 01. 01-vel hatályát vesztette, a BTO és a Kereskedelmi Vámtarifa ke-rült bevezetésre.

A „faültetvény” számviteli kezelése csak a korábban vázolt helyzet alapján hozandó számviteli döntés alapján lehetséges.

Az SZJ (korábban SZTJ) Szolgáltatások Jegyzékében szerepelnek az erdőgazdálkodási szol-gáltatások (zárójelben TEAOR jel):

„012. Erdőgazdálkodási szolgáltatás (0202) 0121. Erdőgazdasági bérmunka 0122. Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása 0123. Erdészeti szaporítóanyag fajtaminősítése



0129. Egyéb erdőgazdasági szolgáltatás Az erdőgazdálkodási folyamat egészének vagy speciális erdőgazdálkodási részfolyama-tainak elkülönült elvégzése, pl. erdőtelepítés, -tisztítás, -felúújítás, fakitermelés stb. ....”

2007. – 02 ERDŐGAZDÁLKODÁS 02.0 Erdőgazdálkodás

02.02 Erdőgazdálkodási szolgáltatás

02.02.1 02.02.10 02.02.10.0 Erdőgazdálkodási szolgáltatás

Erdőgazdálkodási bérmunka

Idetartozik az erdőgazdálkodási folyamat egészének vagy speciális erdő-gazdálkodási részfolyamatainak elkülönült végzése, pl. erdészeti szaporító-anyag gyűjtése, erdőtelepítés, -tisztítás, -felújítás, fakitermelés és a fakiter-meléshez kapcsolódó, ipari terméket nem eredményező szolgáltatás (megbí-zás alapján), mint darabolás, erdei termék előállítása (pl. bányafa, karó, hasított oszlop stb.), kitermelt fa erdőn belüli, nem elkülönült mozgatása.

Nem ide tartozik: a kertek, városi parkok és zöldterületek létesítése, gondo-zása külön megbízás alapján (01.41.12).

Különleges rendeltetésű erdő, terület gondozása

Idetartozik a települések környékén, illetve közelében egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők, pihenés céljára fenntartott parker-dők vagy más helyen nagy területet magukba foglaló, különleges természeti adottságokkal rendelkező gyógy-, üdülő-, séta- stb. (közjóléti) erdők gondo-zása és rendeltetésének megfelelő használatot elősegítő rendben tartása. A hatáskörrel rendelkező szervek által elsődlegesen védelmi rendeltetésűvé nyilvánított (a természet-, tájképi és talajvédelmet, parkvédelmet, valamint egyéb védelmi célt - út, vasút, töltés, bánya, épület stb. - szolgáló) erdők művelése, ápolása. Tudományos kutatások szempontjából jelentős, más ég-hajlatú tájakról honosított, illetve kipusztulófélben lévő különböző növé-nyekkel (fák, díszcserjék, virágok stb.) beültetett zárt területek, növénytelepí-tések, történelmi vagy botanikus kertek, arborétumok védelme, gondozása.

Nem ide tartozik: a kertek, városi parkok és zöldterületek létesítése, gondo-zása külön megbízás alapján (01.41.12).

Egyéb erdőgazdálkodási szolgáltatás

Az erdővel kapcsolatos különböző gazdálkodási és társadalmi igények (pl. emlékhelyek rendben tartása) kielégítése. Idetartozik a települések külterü-letén, mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági területen húzódó magasfeszült-ségű villamos-, gáz- és egyéb csővezeték alatt (körül), valamint utak és vas-utak mentén a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység biztonságát szolgáló fakivágás, gallyazás, bozótirtás, erdei tűzmegelőzés elkülönült végzése stb.

Nem ide tartozik: az erdészeti szaporítóanyag fajtaminősítése (74.87.16.1), az agronómusi, agrárközgazdásági kérdésekben nyújtott termelésszervezési, üzletviteli tanácsadás (farmoknak, gazdaságoknak stb.) (74.14.15), mező-gazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés (74.87.16.1)

Az „erdőgazdálkodást” tehát külföldön és hazánkban is vitathatatlanul a fentiek szerinti gaz-dasági tevékenységnek tekintik és az ennek megfelelő számvitel az adekvát.



Az „ökonómiai erdő” bázisán folytatott „erdőgazdálkodás”-ban a termékek, tevékenységek hozama és a költségek, ráfordítások szerepelnek. Ezek részletezése a vezetési számvitel terü-lete. (Ez a számvitel korlátainak a tudomásul vételén alapul. Az összemérés elvéhez való szi-gorú ragaszkodás más megoldások alkalmazhatóságát vetné fel, de a gyakorlati megvalósítha-tatlanság és a pontatlanság, bizonytalanság az eljárások bevezetését kizárták.)

Az „erdőgazdálkodás” számvitelénél, a nyereség és veszteségszámításban az előállított, ki-termelt fatermék értékével szemben tehát nem az „ökonómiai erdő” értékcsökkenési leírása, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek (erdőművelés, fahasználat stb.) költségei kerülnek beszámításra, ahogy ez a piacgazdaságokban általános. Lényeges kezel-nünk az erdőfenntartás fogalmát, amelynek csak részének tartom az erdőfelújítást. Az erdő-fenntartás azonban ennél, sőt a kapcsolódó fatermék termelésekben meg nem térülő tisztítási, gyérítési beavatkozásoknál ökonómiailag szélesebben értelmezendő. Az erdővagyon kezelése, az erdő őrzése, védelme stb. semmiképpen nem zárható ki az erdőfenntartás keretéből, s ez nem elhanyagolható nagyságú, folyamatosan jelentkező költség, ráfordítás.

A számvitel, mint a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetére megállapodás sze-rinti módszereket alkalmazó eljárás mindent nem vállalhat fel. Ezért más kompromisszumok-hoz hasonlóan (pl. saját-vásárolt állatok) és a költség - haszon összevetés számviteli törvény-ben nem nevesített, de érvényesíthető elve alapján a megbízható, valós kép bemutatásához a hozamok - ráfordítások az eredmény- jövedelmezőség bemutatására koncentrál a folyamato-san működő vállalkozásoknál.

A vagyon-eszköz ebben az esetben a beszerzési (előállítási) értéken szerepel, aktualizálva (az „erdő” vonatkozásában a Számviteli törvény szerint az el nem használódó, újratermelődő ter-mészeti erőforrásnál az amortizáció tiltott).

(Dr. Nagy Gábor PM főosztályvezető 1994. november 8-án Győrben az MKK keretében tar-tott eladásában tájékoztatást adott a Számviteli törvény tervezett módosításával a vagyon, a befektetett eszközök felértékelési lehetőségének bevezetéséről, amely (az inflációs számvitel hiányában is) az értéknövelés alkalmazhatóságát biztosítaná.

2007. - azóta az értékhelyesbítés – értékelési tartalék a valódiság elvének az érvényesítését biztosítja (a „valós érték” előtérbe kerülésével sokszor az óvatosság elve előtt is).)

Az erdővagyon értékelés jelenleg Magyarországon nem szabályozott, de ahol módszertanilag előrehaladottabb és formalizáltabb a becslés, jó okuk van a számvitelben (és különösen éven-te) nem alkalmazni azt. A részeiből (erdőföld + faállomány) is összeállítható erdőérték meg-határozása költséges, bonyolult és bizonytalansággal terhelt. Már a lábon álló élőfa készlet naturális becslése is általában közel tíz százalék hibahatárú, amelynek választékszerkezete és piaci értéke a bizonytalanságot tovább növeli. Az élőfakészlet értékbecslésének pontatlansága meghaladja az éves eredmény nagyságrendjét, (tehát az eredmény ellenőrzésére, ellentételezé-sére, a vagyon - eredmény összefüggés érvényesítésére alkalmatlan).

Az „ökonómiai erdő”-ben más-más konkrét helyen és időben jelentkeznek a tényleges hoza-mok, illetve merülnek fel a hozamokhoz közvetlenül nem kötődő költségek, miközben az egész erdő fenntartásához, kezeléséhez-őrzéséhez kapcsolódó ráfordítások igen jelentősek (most már a magyarországi gazdálkodóknál is).

Az erdőt a gazdálkodás tervezésére, szervezésére, hatósági ellenőrzésére stb. tagokra, erdőré-szekre osztják fel. Az „ökonómiai erdő” egyes részleteiben folyik tényleges gazdasági mun-kavégzés, míg másokban évekig csak a természeti folyamatok zajlanak. Az erdő(állományok) élőfakészlete az ökológiai adottságok, a természeti törvények szerint alakul, növekszik, de a célátmérők eléréséhez kapcsoltan a választékszerkezet változásával a fanövedéktől eltérő ér-téknövekedés következik be. Az erdőállományok értéke évente az erdőrészenkénti elemek



alapján, összességében a használatokkal (mortaltással) csökken, a korosbodással, növedékesí-téssel, értékesedéssel növekszik. Az erdővagyon-gazdálkodás szempontjából a tíz éves vissza-térésekkel végzett mennyiségi erdőleltározás az üzemterv (erdőterv) készítéséhez kapcsolódik és a terv szerinti állapottal vethető össze (ezideig értékbeni vizsgálat nem történik).

Az erdő forgalma a piacgazdaságokban is csekély, alig ad alapot a forgalom (különböző ösz-szehasonlító eljárásokkal is) alapján történő értékelésre. Az erdőérték számításban a különbö-ző felhasználási céloknak leginkább megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaznak, de számvi-teli okból értékelés nem történik. Az erdőállomány kora szerint is eltérő módszereket használ-nak: pl. fiatalosokban - költség szerinti, idősekben - várható érték szerinti stb. A vizsgálatok alapján előfordul, hogy a jelenlegi erdősítési, erdőnevelési költségek magasabbak, mint a ha-sonló erdőtípusok véghasználati, kitermelési költség mentes árbevételei.

Az erdészeti üzemek (erdő + üzemi egyéb vagyon) vagyonértékelése az (átlagos) éves ered-mény tőkésítésével is történik, de ez nagyságrenddel kisebb értéket ad a kis jövedelmezőség, a szerény belső kamatláb miatt. 2.1.3. Az „erdőtulajdonosok” – „erdőgazdálkodók” vagyona és jövedelmezősége

Mind az állami, mind a magán erdőtulajdon esetében eltér(het) az erdőtulajdonos és az erdő-gazdálkodó (kezelő, használó stb.) személye, amely a jelenlegi, kialakult gyakorlatban elszá-molási anomáliákkal jár. A tulajdonos (vagy más) Alappal szembeni elszámolási jogosultsága nem deklarált, s így az erdőgazdálkodó (használó, kezelő stb.) aktiválja az ugyanazon „öko-nómiai erdő” újbóli beruházását vagy felújítását (amelyben szintén különböznek a megnyilat-kozások) saját vagyonaként is.

2007. – Az Alap már jogilag, pénzügyileg régen megszűnt (bár ezt a Kollégák nagy része kép-telen tudomásul venni, elfogadni), de a probléma, pl. az erdőtelepítéseknél fennáll.

Jelenleg ez a helyzet az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság és az erdészeti és faipari részvénytársaságok esetében, s ráadásul az állami erdővagyon kötött tulajdonlásra vonatkozó előírás érvényesítésekor jelentkeznek nehezen elsimítható, kényelmetlen következmények.

A magán erdőtulajdonos erdőgazdálkodását az önkezelésen, kívül erdőbirtokossági társulat, keze-lő szövetkezet, de magán személy egyéni vállalkozóként (sőt az erdősítést mezőgazdasági kister-melőként is) elláthatja, amely beláthatatlan következményű vagyonbizonytalanságot okoz.

A támogatások (fent – 1994-ben, de utána már törölt) bemutatott elszámolási előírásaival az erdőfenntartási járulék, mint ráfordítás mellett a tényleges erdőfenntartási költségek az aktivá-lás miatt nem érvényesülnek s eredmény, adóalap kimutatására kerül sor, amely a támogatás lemorzsolódásával vagy megszűnésével tovább emelkedik. Mivel a fiktív eredmény virtuális vagyonnövekménnyel párosul, az erdőfenntartási kiadásokhoz a finanszírozás csak tőkebevitel-lel vagy az egyéb vagyon (eszköz) mobilizálásával érhető el.

2007. – a fenti probléma 1995. évben megoldásra került a felújítási eszköz és a tőketartalék kivezetésével, némi adóáldozattal.

A fentiekben foglaltam össze az erdő, az erdőgazdálkodás számvitelével (problémáival) kap-csolatos véleményemet s utaltam a jelenlegi áldatlan állapotok (adózási) következményeire, természetesen a teljesség (pl. az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók adórendszerbeli kezelése, az Országos Erdészeti Alap gondjai stb.) igénye nélkül.

Igyekeztem feltárni azokat a legfontosabb területeket, amelyekre egységes szemléletű, össze-hangolt, összefoglaló állásfoglalással lehetne rendezni a viszonyokat és felváltani az egyedi, eltérő, gondot okozó megnyilatkozásokat.



Az erdőtulajdonosok, erdőhasználók - haszonbérlők és kivitelezők

A szervezetek eltérő jogi formája, nagysága miatt is különböző célok szerint gazdálkodnak. A magán tulajdonú erdőknél a kezelésre társulati, illetve szövetkezeti szervezetek alakítása szorgalmazott. A tulajdonos vagy a vagyonkezelő önkezelési munkavégzése alacsony arányú.

Az állami tulajdonú erdők zömét az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok kezelték, amelyek első-sorban az éves nyereség teljesítésére törekedtek. Az erdővagyont értékben nem, csak naturális jellemzőkkel, az üzemterv szerinti gazdálkodás betartásának ellenőrzésével vizsgálták. Az állami és a közösségi tulajdonú erdők esetében a kezelők száma viszonylag stabilnak mondható, az összes gazdálkodó száma meghaladja a 300-at.

Az erdőgazdálkodásban a tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb munkák esetében is a külső vállalkozók a kivitelezők (a volt erdőgazdasági dolgozók, akik a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják).

A tulajdonosi-kezelői, használói viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következ-ménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet vég-rehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése (2.1. táblázat).

2.1. táblázat. Az erdővagyon-gazdálkodás szervezeti struktúrája

SZERVEZETI EGYSÉG

V A G Y O N és

T E V É K E N Y S É G E K

1. Erdő tulajdonos Föld; Erdőföld Erdővagyon

Vagyonkezelésbe adás

2. Erdővagyonkezelő, Erdőgazdálkodó, Erdőhaszonbérlő

Kezelésbe vont erdővagyon

Erdővagyon-gazdálkodás

3. Tevékenység-végrehajtó

Gépek

Erdőművelés - Fakitermelés

Üzem, gépek Fafeldolgozás, kereskedelem,

Egyéb tevékenység

Az erdőkezelést általában nem a tulajdonosok végzik, hanem erdőhasználó szervezetek ala-kultak. Az állami és a magán erdőgazdaságok tevékenységüket nagy részben önálló vállalko-zók, fakitermelők, fuvarozók bevonásával végzik. Az erdészeti tevékenységet végrehajtók nagyrészt egyéni vállalkozás, mezőgazdasági kistermelés keretében, illetve gazdasági társasá-gi formában dolgoznak.

A tulajdonosok részére az erdővagyon értéke, illetve annak változása a nagyon fontos infor-máció, de vagyonuk értékváltozásáról megfelelő adat nem áll rendelkezésre. Az éves jövede-lem a kezelőknél jelenik meg, amelyből tulajdonosaik osztalékot igényelhetnek.

Az erdőtulajdonos – erdőhasználó - kivitelező

Az erdészet szereplőit tisztázzuk, a funkcióknak megfelelően csoportosítjuk, amely szerint azonos típusú szervezet is több, egy gazdálkodó is több tevékenységet végezhet



Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti viszony

Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó viszonyát szabadon alakítja ki érdekeinek megfele-lően, a társult tulajdonosoknak kell az erdőgazdálkodó szervezetében és a kapcsolat formájában megegyezni, amelyek meghatározzák a gazdasági elszámolást és az adózást (2.2. táblázat).

2.2. táblázat. Az erdőtulajdonos és az erdőhasználó erdőgazdálkodó, használó közötti kapcsolat

Mód Erdőtulajdonos – erdőhasználó Tulajdonosi hozam

A. Nincs tulajdonos gazdálkodó elkülönülés Gazdasági egység elkülönülés nélkül

B. Erdőgazdálkodó, kezelő tevékenységével megbízás

Erdőtulajdonos javára gazdasági elszá-molás, pénzügyi közvetítés

C. Erdőbirtokossági társulati azonos tagság, társulati érdekeltség, használatba adás

Részesedés, osztalék

D. Erdőszövetkezeti azonos tagság, szövet-kezeti részjegy, használatba adás

Részesedés és (haszon)bérleti díj

E. Erdőhasználat. Vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet, haszonvétel különböző idő-távra.

Bérleti, haszonbérleti díj

Az erdő vállalkozási jellege nem általános, különböző okokból létrejönnek nem vállalkozási jellegű erdőbirtokok, vállalkozástól mentes erdőgazdálkodások. A tulajdonostársak érdeke azonban ezen belül is különböző lehet, amely függ a tulajdonosok céljaitól, az erdőterületek jellemzőitől (nagyságától, minőség stb.) is.

Az erdőgazdálkodási vállalkozási érdekszférába sorolhatók jelenleg a kifejezetten haszon er-dők, ültetvényszerű erdők és az intenzíven kezelt faültetvények. Lényeges és jelentős erdőte-rületeken többcélú erdőgazdálkodás folyik, ahol az egyéb értékek és szolgáltatások is fokozot-tan figyelembe vételre kerülnek. (A védett területeken folytatott erdőgazdálkodás, mint szol-gáltatás, fizetőképes kereslet esetén életképes.)

2.1.4. Az erdészeti számvitel

A nemzeti számlák rendszere és a gazdálkodók számvitele

Az erdészeti ökonómiai egyik fontos feladata a nemzeti vagyonban az erdő értéknek kiszámí-tása. Ezzel Magyarországon az intézeti kollégák foglalkoztak és a nemzeti számlák rendsze-rében az erdő is meghatározásra került.

A gazdálkodói (vállalkozói, költségvetési stb.) számvitelt jogszabályok (törvények, rendeletek stb.), illetve szakmai szervezetek által kidolgozott iránymutatások vezérlik, amelyek a mérleg-tételekhez, illetve a bevétel és ráfordítás elemekhez kapcsolódnak.

A mezőgazdaság és az erdészet nemzetközi számviteli szabályozásával kapcsolatos anyagok közül kiemeljük az IAS 41 Mezőgazdaság (Agriculture) című, 2003. évben hatályba lépett standardot. A standardot az erdőgazdálkodásra nem vezették be, de fontos elemként jelent meg a méltányos érték számviteli fogalma (a biológiai eszközök esetében a piaci, valós érték megállapíthatóságáról a viták nyilvánvalóan tovább folynak). Az erdészeti számvitel nemzet-közi problémáival közvetlenül még nem szembesültünk, de a természeti erőforrások, az ag-rárgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás nemzetközi számviteli standardjainak megszer-kesztésével összefüggésben a hazai dominánsan természetközeli, elegyes állományok érték-



változásának megítéléséhez, a problémák megoldásához már most fel kell készülni a lehetsé-ges tájékozódással, a szükséges kutatás megindításával.

A számvitel erdészeti sajátosságai

Az erdővagyon-gazdálkodási elemzésekhez naturális és ökonómiai adatokat használhatunk fel. A számvitel célja a gazdálkodók vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének reális bemu-tatása. A vagyoni helyzetről a mérleg, a jövedelmezőségről az eredménykimutatás nyújt tájé-koztatást, ezek között a kapcsolatot az ún. mérleg szerinti eredmény jelenti.

A számviteli logika és technika biztosítja, hogy a vázolt négy (vagy hat) oszlopos könyvveze-tési rendszerben a mérlegnél és az eredménykimutatásnál megjelenő mérleg szerinti eredmény megegyezik (azaz a saját tőke mérleg szerinti eredménye kerül kibontásra külön kimutatásban). Ezt az eredménykimutatási tételek változásához kapcsolódó eszköz (vagyon)-forrás mérleg-elemekre ható változtatás oldja meg (2.4. táblázat).

Az érdekeltségi viszonyokat a gazdálkodóknak az erdőhöz, a működtető vagyonhoz való vi-szonya befolyásolja. A szervezeti rendszer a gazdálkodók vagyonának (eszköz-tőke), jöve-delmezőségének (bevételeinek-ráfordításainak) vizsgálatát indokolja a számvitel tükrében. Az erdészeti vállalkozások számviteli beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége az általános előírások szerint alakul. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodás számvitele azonban számos sajátosságot is tartalmaz. (A számvitelben sem az erdőfelújítást, sem az erdőtelepítést nem aktiválták korábban Magyarországon az erdőgazdálkodók, a piacgazdaságban is megengedett a költségként való elszámolás, és a vagyon változása sem a számvitelben van kimutatva.)

Az erdő fogalmának ökológiai, jogi és ökonómiai definiálása a megközelítés eltéréséből faka-dóan különböző. A számvitelben is a gazdálkodói vagyon megítélésénél az "erdő" eszköz elemekből történő felépítése a szokásos (2.3. táblázat).

2.3. táblázat. Az erdővagyon számviteli értelmezése

V a g y o n E r d ő Ültetvény

Nem termék termelés Társ. véd. szolgált.

Élőhely, vad Vadgazdálkodás

Vadászat

Erdőföld + Élőfa-készlet

Termőföld Faállomány

A vagyon számviteli kezelése

Nem piaci kategória Könyv szerinti bruttó érték változatlan

Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás nincs Egyéb eszköz

Számvitelben nem kezelt

Értékhelyesbítés, értékvesztés (terven felüli értékcsökkenés)



2.4. táblázat. A számviteli beszámoló (a pénzügyi jelentés)

Beszámoló Vagyon Eredmény - Jövedelem

(Állapot, állomány, időpont) (Időszak árbevétele és ráfordítása, állományváltozással)

Mérleg Eredménykimutatás

Eszközök Források Ráfordítások Hozamok

A. Befektetett eszközök

D. Saját tőke

Anyagjellegű ráfor-dítások

Értékesítés nettó ár-bevétele

I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke Személyi jellegű ráfordítások

II. Tárgyi eszközök II. (-) Jegyzett, be nem fizetett

Értékcsökkenési leírás

III. Befektetett pénz-ügyi eszközök

III. Tőketartalék Értékcsökkenési leírás

Aktivált saját telje-sítmények

IV. Eredménytartalék Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek

V. Lekötött tartalék A. Üzemi eredmény

B. Forgó eszközök VI. Értékelési tartalék Pénzügyi ráfordítások

Pénzügyi bevételek

I. Készletek VII. Mérleg szerinti eredmény

B. Pénzügyi eredmény

II. Követelések E. Céltartalék Rendkívüli ráfordí-tások

Rendkívüli bevételek

III. Értékpapírok F. Kötelezettségek D. Rendkívüli eredmény

IV. Pénzeszközök 1. Hátrasorolt E. Adózás előtti eredmény

2. Hosszú lejáratú Társasági- és osztalékadó

3. Rövid lejáratú F. Adózott eredmény

C. Aktív időbeli elhatárolás

G. Passzív időbeli elhatárolás

Osztalék

Eszközök összesen = Források összesen G. Mérleg szerinti eredmény



Korábban a kimutatásokban, beszámolókban az erdő általában nem szerepelt értékkel, megje-lenítése a piacgazdaságokban sem teljes körű. A számvitelben sem az erdőfelújítást, sem az erdőtelepítést nem aktiválták az erdőgazdálkodók (tulajdonosok), a piacgazdaságban a költ-ségként való elszámolás megengedett.

Az "erdő" önállóan nevesített számviteli kategória, másoktól (földterület, ültetvény) vagy ezek kombinációjától különbözik, speciális vagyontárgy (tárgyi eszköz, ingatlan).

A számvitel lehetőségei az erdővagyon-érték megjelenítésében szerények, ezért jelenleg a vagyonérdekeltségű erdőgazdálkodás vizsgálata szempontjából a kiemelt vagyonváltozások számviteli nyilvántartásával sem rendelkezünk. A számvitelben rögzíthető naturálisan és ér-tékben kimutatott adatok a magyarországi általános erdészeti viszonyok között csak megala-pozó kutatás révén állíthatók elő, amely az erdővagyon-gazdálkodás korszerűsítésének egyik fontos területe, feltétele.

Az erdőgazdálkodás mint "erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás" gazdasági tevékenység, amely a részmunkafolyamatok, üzemági tevékenységek (erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőne-velés, fakitermelés, vadgazdálkodás, erdészeti melléktermék termelés, erdészeti szolgáltatás) összefoglalója.

Az erdő bázisán folyó erdőgazdálkodási termelés eredménye az "erdészeti termék". A hoza-mok és a ráfordítások az erdő számviteli értékére nem hatnak, a termék termeléséhez kapcso-lódnak. Az "erdő" és az "erdőgazdálkodási termelés terméke (erdészeti termék)" számvitelileg eltérő fogalmak. Az eredménykimutatásban az árbevétel és a ráfordítás, illetve az erdészeti finanszírozási módszer speciális elemei jelentkeznek: Van új

A hozamok és a ráfordítások az erdő számviteli értékére nem hatnak, a termék termeléséhez kapcsolódnak. Az eredménykimutatásban tehát az árbevétel és a ráfordítás elemek jelentkez-nek, pedig az erdővagyon változás hatása jelentős lehet, de külön számítás, értékelés nélkül mértéke nem állapítható meg (2.5. táblázat).

2.5. táblázat. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai

Költség, ráfordítás Hozam, árbevétel fakitermelés közvetlen költsége fakitermelés hozama (árbevétele)

(+ természetvédelmi korlátozások többlet ráfordítása)

(– természetvédelmi korlátozások hozamcsökkentése)

+ természeti károk (aszály), vadkárok - természeti károk (vihar, új típusú) fakitermelés kitermelési költségmentes árbevétele (fedezete)

erdőművelés, erdőfelújítás közvetett költsége


erdőfenntartás, igazgatás és egyéb ráfordítás

erdőgazdálkodás eredménye Erdőfenntartási járulék Erdőfelújítás normatív támogatása

erdőgazdálkodás korrigált eredménye

Az erdőgazdálkodást kívülről jelentős hozamcsökkentések és költségtöbbletek terhelik.



Az alig rentábilis fatermesztés mellett megjelenő sokrétű szolgáltatások biztosításához finan-szírozás szükséges.

Az erdészet a 20%-os területaránya ellenére az agrárgazdasági támogatásokból csupán néhány %-kal részesedett, azt is az erdőtelepítés uralja.

Az erdészeti sajátosságok érvényesíthetősége a számvitelben és az adózásban

Az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz kapcsolódó számviteli elvek és módszerek az elszámo-lásban is megjelennek, pl. a hosszú termelési ciklus és az évente eltérő, kiegyenlítetlen vég-használati-felújítási tevékenység. A kiemelt elvek és eszközök az alábbiak:

− Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a bevételek-nek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdasá-gilag felmerültek.

− Az időbeli elhatárolás elve: A két vagy több üzleti évet is érintő gazdasági események hatásait az adott időszakok bevételei és költségei között arányosan kell elszámolni.

− Az óvatosság elve: Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

− Céltartalék: Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása ér-dekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek – a mérlegké-szítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyo-san felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bi-zonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Az összemérés, az óvatosság, az időbeli elhatárolások és a céltartalékok rendszeréből a szer-vezetek a felmerülő problémát tehát elsősorban a céltartalék képzéssel és az éves hozamok és ráfordítások elszámolásával oldják meg.

A céltartalék képzés és elszámolás mechanizmusa is tipikusan alkalmas lenne a véghasználat-erdőfelújítás kezelésére (az időbeli elhatárolás is felmerül: a fakitermelés – erdőfelújítás éve-ket áthidaló gazdálkodási eseménysor, folyamat). Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés ho-zama nyújt fedezetet az erdőművelési (felújítási) ráfordításokra. A céltartalék képzés ezt a fedezetet adja az időbeli eltérés miatt (technikai egyéb ráfordítás elszámolásával), amelyet a képzést követően a szükségletnek megfelelően, a ráfordítások szerint szüntetünk meg (egyéb bevétel elszámolásával). A véghasználat évének számviteli eredményét tehát a következő évek erdőfelújítási ráfordításait figyelembe véve, csökkentett értékben állapítjuk meg. A cél-tartalék későbbi felszabadításával elkerüljük, mérsékeljük a veszteséget, hiszen megelőlegez-tük a ráfordításokat. Számvitelileg tehát kezelhetőre egyszerűsödött le a helyzet.



Az erdőgazdálkodás és az adó

A vállalkozások nyereség adózásának számításakor a számviteli eredményből indulunk ki. Az adóalapnál számos korrigáló tényező van, az erdőgazdálkodást közvetlenül érintők:

− Az elhatárolt veszteség: a korábbi adóévek egyedi bevételeiből és ráfordításaiból szárma-zó elhatárolt veszteségéből – a szigorításokat figyelembe véve - az adózó döntése szerint az adózás előtti eredményt csökkentő összeg (ennek az erdőgazdálkodó által nem teljesít-hető bevételi feltétele miatt alkalmazása csak bemutató jelleggel történik a jogszabályi le-hetőség megteremtéséig.)

− A céltartalék: az erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, cél-tartalékot növelő összeg, legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függő-en az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig.

Az erdőgazdálkodási szervezetek számviteli lehetőségei és kötelezettségei

Az Államháztartási törvény és ez alapján a Számviteli törvény előírása a vagyonkezelésbe adott vagyon (erdővagyon) mérlegbe állítását (üzemeltetésre átvett eszközök, illetve hosszú lejáratú kötelezettség) feltételezi, de ez ideig Magyarországon az erdőgazdálkodásban az érték használata hiányában elmaradt. Az állami tulajdonú erdő kezelésénél inkább az ágazati ered-ménylap adatait használják az egyes üzemágak hozamainak és ráfordításainak elemzésével.

A költségvetési szervekre vonatkozó könyvviteli előírások vonatkoznak többek között a leg-nagyobb erdőtulajdon felett rendelkező Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (majd az NFA-ra), de az erdő érték kimutatásának hiányában a korábbi táblázatban szereplő adatok csak kalku-lált értékek.

Az erdőtulajdonosok, erdőhasználók és kivitelezők különböző számviteli előírások alapján dolgoznak, amelyek az erdővel kapcsolatos vagyoni, jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetet csak részleteiben mutatják be, és ennek adózási problémák a következményei. Az erdészeti számvitel területén a fentiekben bemutatott szervezeti viszonyok, a tulajdonos, a vagyonkeze-lő, a tevékenység végző elkülönülése az állami és a magántulajdonú erdők esetében is további nehézségeket vetnek fel. Az ágazatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon értékének szám-szerűsítése hiányában a vagyonváltozással nem korrigáljuk, így a vagyon csökkenése vagy gyarapodása, és a vagyont növelő ráfordítások számviteli megjelenítése elmarad.

Az erdő és az ültetvény számviteli elszámolása jellegüknek megfelelően eltérő, az erdőtelepí-tés az beruházás, az erdőfelújítás pedig az éves ráfordítások része, az erdő bekerülési (beszer-zési) értéke után értékcsökkenés nem számolható el.

Az erdészeti tervezés ökonómiai tartalmának fejlesztése témakörben kidolgoztuk álláspontun-kat és bővítési javaslatunkat. A tulajdonviszonyok változása is elengedhetetlenné teszi, hogy a korábban naturáliákra, erdőgazdálkodási munkafolyamatokra irányuló szabályozás és tervezés rendszere kiegészüljön ökonómiai fogalmakkal, pl. erdővagyon érték, az erdővagyon-gazdálkodás jövedelmezősége, az erdőgazdálkodás finanszírozása. Ez természetesen a jelen-legi általános viszonyok az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is szorgalmazott tisztázását is sürgeti, pl. az állami erdők használati (vagyonkezelési) szerződéseit, a magántulajdonú erdő-gazdálkodás működőképességének gazdasági elemeit és így az állam költségvetési (adózási, támogatási) szabályozását illetően.



Az ökonómiai viszonyok és értékek feltérképezését segítették az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet keretében folytatott vagyonértékelések (pl.: a Bábolna Rt. erdeinek vagyonértékelése; a Magyar Állam erdeinek vagyonértékelése, NFA erdőértékelések és felülvizsgálatok stb.)

A magyar erdőgazdálkodóknak a természet védelméről, illetve az erdőről és az erdő védelmé-ről szóló törvényi szabályozások következtében egyre lényegesebb lesz az erdő immateriális védelmi és szociális szolgáltatása. Ugyanakkor ezeknek a hozamokra és ráfordításokra, illetve az erdővagyonra történő hatása és számviteli megjelentetése az európai erdészeti számvitel új, most formálódó témájává válik.

Az erdőérték meghatározásának, az erdővagyon értékelésének céljai a következők lehetnek: Általános értékelési célok:

� Az erdővagyonérték megállapítás (elsősorban a tulajdonos vagyoni helyzetének infor-málására) és annak változása (pl. kalamitások nagysága és hatása)

� Az erdővagyonnak az üzemi egységenkénti részletezése � Az erdővagyon és az eredmény viszonyának elemzése � Az üzemi és erdészetpolitikai érdekek érvényesítéséhez alátámasztás szolgáltatása � Adók megállapítása � Információ nyújtás a közvélemény formálására a közönségkapcsolatokban (PR)

A jelenlegi helyzetben különleges értékelési célként merül fel: � A vagyonkezelő, használó tulajdonosa (ÁPV Rt.) részéről a gazdálkodás tartamos

eredményének megállapítása, az erdővagyon-gazdálkodás minősítése. � A törvényi kötelezettség teljesítése az Államháztartási- és a Számviteli törvény, illetve

az Ingatlannyilvántartás előírása szerint. � A vagyonkezelői díj mértékének megállapítása a KVI részéről.

A vagyon megállapításához az értékelési módszerek széles választéka áll rendelkezésre:

Erdei termőhely (erdőföld)

Földpiac hiányában a piac értékítéletére alapozott forgalmi értékek nem állnak rendelke-zésre. Állami erdővagyon esetében a forgalom korlátozott és a vagyonkezelő joga erre nem terjedt ki. Az értékelés a faanyagtermesztés hozadékának tőkésítésével lehetséges piaci jel-legű számítással (Faustmann-König, Márkus L. eljárásai).

Élőfakészlet-vagyon A vagyonelem a hozadéki elv alapján a költség- várható- ill. kitermelési érték segítségével előállított korértékgörbék (Márkus L. - Mészáros K.), illetve az ebből származtatható korértékfaktoros eljárásokkal (Blume, 1947.) értékelhető a szakirodalomban elfogadott módszerek szerint. Az NFA már részt fog venni az erdőföld és az élőfakészlet forgalomban.

Erdészeti üzemek (erdészetek, részvénytársaság egésze) értékelése a járadék elv alapján lehet-séges a Lett B. - Marosi Gy. szerinti üzleti értékszámítással, vagy a szabályozáshoz kötött járadék szerinti érték (Szentkuti F. - Mészáros K.) segítségével.

Erdei vadállomány értéke meghatározható Márkus L. eljárásával, amely a piaci elemekre épülve a húsértéket és trófeaértéket veszi figyelembe.



Az erdők üdülési értéke Az erdők üdülési értékét Héjj B. (1980) az üdülőterületek relatív használati értékszámát meghatározó súlyszámok alapján a természeti adottságok, a berendezettség és a szolgálta-tások értékeiből származtatta. Halász T. az erdő immateriális értékét a termőhely ökológiai veszélyeztetettsége és az erdők környezeti védőhatására alapozta.

Megjegyezzük, hogy az erdők infrastrukturális funkcióinak értékelésére elfogadott mikroökonómiai módszerek (Travel Cost Method, Contingent Valuation Method, Hedonic Price Method) Magyarországon még kísérleti jelleggel sem kerültek meghatározásra, kül-földön is csak egyes kisebb területen alkalmazzák őket.

Az értékelési módszerek egy része nem a vagyon abszolút értékének meghatározására, hanem a vagyonváltozásra irányul. Ezek az eljárások az egyes vagyonelemekre felállítható un. "mér-legegyenletek" módszerén alapulnak és naturáliákra (Király L. - Magas L.) vagy értékvi-szonyokra (Király L. - Mészáros K.) irányulnak. Ide sorolható az ÁESZ által készített mér-legbeszámoló rendszere is, hiszen számos vagyonváltozási problémára irányul.

Az éves eredmény azonnali korrekciójához ad lehetőséget az a módszer (H. A. Jöbstl), ahol az éves arányos fahasználati hozamoktól, illetve az üzemterv szerint szükséges erdőművelési munkáktól való mennyiségi és minőségi eltérés kerül figyelembe vételre.

Az értékelések pontossága

A piaci alapú pénzegységben kifejezett értékelési módszerek esetében a naturális adatok pon-tatlanságát (élőfakészlet kb.10-20%) meghaladóan az élőfakészlet értéke esetében 20-30%-ra tehetjük, míg az egyéb vagyonelemek (erdőföld, vad, stb.) esetében ennél jóval nagyobb. Az infrastrukturális funkciók és kiemelten a természetvédelmi értékek esetében az eljárások bi-zonytalansága miatt nem beszélhetünk értékelési pontosságról.

Belátható, hogy az erdőben a gazdálkodás miatt évenként bekövetkező változások mértéke jóval alacsonyabb, mint a meghatározható pontosság, ezért pl. csak nagyobb időtávlatban (5-10 év) célszerű és lehetséges a vagyon változás irányának megbízható megítéléséhez a vagyonértékelés.

Az értékelés feltételeinek elemzése során megállapíthatjuk, hogy az erdőföld esetében az ingatlanforgalmi adatatok sem állnak mindig rendelkezésre. A hozadéki elvű értékelés lehet-séges, amint az korábban meg is történt az ÁV Rt. erdőgazdaságokra (1994), amelyet azok módszertanilag nem kifogásoltak. Az adatszolgáltatás a részvénytársaságok, (esetleg erdésze-teik) illetve az agrárügyvezető igazgatóság szintjén volt lehetséges. Az ÁV Rt. megbízásából a NYME (Soproni) Egyetem, az ÁESZ és az ERTI munkatársaiból alakult ökonómiai munka-csoport az erdészeti részvénytársaságok bevonásával a számításokat elvégezte, és annak alap-ján a vagyonérték bekerült a "0"-ás számlaosztályba.

Az élőfakészlet meghatározása is feltételezi az árbevétel és költségadatok hasonló bontású szolgáltatását, amelyek feldolgozásához BLUME-féle korértékfaktoros eljárás nemzetközileg, a Márkus-Mészáros féle eljárás hazai viszonyok között elfogadottnak tekinthető.

Az éves eredmény azonnali korrekciójához ad lehetőséget az a módszer (H. A. Jöbstl), ahol az éves arányos fahasználati hozamoktól, illetve az üzemterv szerint szükséges erdőművelési munkáktól való mennyiségi és minőségi eltérés kerül figyelembe vételre.



2.1.5. Az erdővagyon és hozama

Az erdővagyon elemei

Az erdő alapvető gazdasági funkciója mellett környezet-, természetvédelemi és a szociális üdülési teljesítménye a társadalom számára folyamatosan felértékelődik, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos intézkedések többlet költsége és hozam kiesése az erdőgazdálkodókat egyre ne-hezebb helyzetbe hozza.

A témakör a nemzetközi kutatásban is hangsúlyossá vált, amely az erdő teljes gazdasági érté-ke és összetevőinek meghatározásához vezet. Az erdők a fa és más nem fa erdei termékeken kívül a közjavak és externáliák széles skáláját nyújtják a társadalom számára. A különböző teljesítményeket az erdő Teljes Gazdasági Értéke (Total Economic Value – TEcV) szempont-jából lehet tekintetbe venni, amelyet a környezeti gazdaságtudomány fejlesztett ki, ahol direkt és indirekt használati-értékeket, alternatív és hagyaték- fennállási értékeket vesznek figye-lembe. A nem-antropocentrikus elsődleges értékeket (Primary Values – PV) is célszerű figye-lembe venni a TEnV-n belül (TEnV – Total Environmental Value – Összes környezeti érték):

TEnV = TEcV + PV

További értékelési szemléletet jelent, ha a TEcV-t önmagában szemléljük, amelyet a piaci, a potenciális piaci és a nem-piaci értékek biztosítanak. A különböző értékek távolról sem stati-kus jellegűek, sokkal inkább dinamikusak: a nem piaci értékektől a piaci értékekig valamint a közjavaktól a társasági és a magán javakig. A nem-piaci közjavak és externáliák átalakíthatók privát /társasági javakká a piacon díjazva, amennyiben megfelelő intézményi (törvényi, szabá-lyozási, tulajdon jogi stb.) és menedzsment/marketing eszközökhöz folyamodnak. A piacosítható közjavak és szolgáltatások valamint externáliák jelentősége növekvő, és annak a lehetőségét demonstrálja, hogy az új rekreációs környezeti javak és externáliák átalakíthatók valódi piaci termékekké.

TecV – Total Economic Value (Teljes gazdasági érték)

Használati érték (direkt és indirekt) Alternatív érték Nem használati érték

(hagyaték, fennállás)

Piaci érték Potenciális piaci és nem piaci érték

Privát javak, kevert közösségi javak Externáliák - közösségi javak

A fa, a nem fa, illetve immateriális erdőhasznok egybevetése konkrét alkalmazásra is kerül a magán tulajdonú termőföldek beerdősítésekor, amely az EU csatlakozás agrár, környezetvé-delmi problémáinak erdészeti vetületét képezi.



Eszmei, bizonytalan nagyságú értékek

az erdei ökoszisztémákban megtestesülő természeti értékek

az erdei ökoszisztéma, mint egységes értékobjektum

védelmi szolgáltatások

az erdő rekreációs, üdülési hatása

egyéb állat és növényfajok

élőfakészlet

erdőföld

vadállomány

piacon pénzügyileg realizálható értékek 2.1. ábra. a vagyonértékek jellemzői

Erdővagyon és hozama naturáliákban

Az erdőtulajdon szektorális jellemzőit, illetve különbségeit adatokkal mutatható be.

TULAJDONFORMA ÉS FAFAJOK SZERINT

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

VT EEK BET VT EEK BET VT EEK BET VT EEK BET VT EEK BET%

Á l l a m i M a g á n

Tö lgy& B ükk

Kem ény-lom bos

Akác Lágy-lom bos

Fenyő

VT: Véghasználati terület EEK: Erdőfelújítás első kivitel BET: Befejezett erdőfelújítási terület

2.2. ábra. Az erdőtulajdon szektorális jellemzői

Az akác, nemes nyár és egyéb lágy lombos erdők 50-60%-a van magántulajdonban, míg a lassan növő lombos állományok (tölgy, bükk) túlnyomórészt állami tulajdonban maradtak.

2.6. táblázat. A véghasználat hektáronkénti fatérfogatának megosztása



M.e.: kb. m3/ha

Tölgy Bükk Cser-tölgy

Akác Nyár Fenyő Egyéb Összesen

Állami 400 500 300 200 220 400 210 290 Magán 300 350 230 175 195 260 200 187 Összes 376 482 286 183 204 358 164 239 Erőteljesen mutatja a két szektor eltérését, ha a területben (vagy fakészletben) mért fafajösszetétel helyett a hozami, véghasználati mennyiségeket vetjük össze (különösen az er-dőfelújítás szempontjából is mértékadó területben).

A lassan és a gyorsan növő fafajok közötti különbség változása jól érzékelhető, ha az állapot jellemzők (erdőterület, élőfakészlet) mellett a folyamatjellemzőket (pl. a véghasználatnál) is számba vesszük, ábrázoljuk.

2.7. táblázat. A fafajsoros értékek az erdőgazdálkodási jellemzőkben

Terület Élőfa-készlet

Folyó- növedék

Fakitermelési lehetőség

Véghasználat FAFAJ 1000 ha M m3 1000 m3 1000 m3 1000 ha 1000 m3 1000 ha

Tölgy 352 82,8 2455 1596 4,5 747 1,99 Bükk 103 39,1 878 759 1,3 461 0,96 Csertölgy 189 42,5 946 1336 4,1 710 2,48 Egyéb keménylomb 172 32,2 952 678 2,5 230 1,42 Akác 352 39,2 2472 2385 11,7 1143 6,23 Nyár 158 21,0 1282 1438 6,3 1105 5,41 Egyéb lágylomb 93 18,9 771 494 1,7 166 1,00 Fenyő 239 49,6 1955 502 1,5 300 0,84 Összesen 1658 352,2 11711 9190 33,6 4862 20,32



Fenyő

Egyéb lágy-lomb

Nyár Akác

Egyéb ke-ménylomb

Cser Bükk Tölgy

2.3. ábra. Fafajsoros értékek az erdőgazdálkodási jellemzőkben

Az ÁPV ZRT Erdőgazdasági Részvénytársaságainak kezelt erdővagyona

Az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évti-zedben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevé-kenyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely további elemzésre ad lehetőséget a változatlan áras számítások elvégzése után. Természetesen a vagyonértékelés ezekben az ese-tekben csak a piaci jellemzőkkel bemutatható vagyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban a terület némileg csökkent (magánosítás), de az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések és a gazdasági megfon-tolások miatt nőtt). Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyó-áron).

2.8. táblázat. Az ÁPV Rt. Erdőgazdasági Rt.-ok által kezelt erdővagyon jellemzői Értékek Ft-ban

Erdőföld Fakészlet Föld érték Fa érték Összes érték

Árbevétel Eredmény

1000 ha M. m3 Mrd Ft Mrd Ft Mrd Ft. Mrd Ft Mrd Ft

1993 Összesen 962,4 184,1 39,1 307,7 346,8 16,2 0 E. Ft/ha 40 320 360 E. Ft/m3 0,2 1,8 2,0 2000 Összesen 972,7 190,6 127,2 698,5 825,8 47,0 1,8 E. Ft/ha 131 718 849 E. Ft/m3 0,7 3,6 4,3 2000/1993 1,01 1,03 1,18 0,83 0,87 1,05

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Terület

F. növ.

Élőfa-készlet

Fakit. m3

Fakit. ha

Véghaszn. m3

Véghaszn. ha



Értékek Euró-ban

Erdőföld Fakészlet Föld érték Fa érték Összes

érték Árbevétel Eredmény 1000 ha Millió m3 Millió Euró Millió Euró Millió Euró Millió Euró Millió Euró

1993 Magyaro. 962,4 184,1 430 3 381 3 811 178 0

Euró/ha 440 3 516 3 956 Euró/m3 2,2 19,8 22,0 2000 Magyaro. 972,7 190,6 509 2 794 3 303 188 7,3

Euró/ha 524 2 872 3 396 Euró/m3 2,8 14,4 17,2

2000/1993 1,01 1,03 1,18 0,83 0,87 1,05 EU-5 69 875 11 127 68 036 256 710 324 746 Euró/ha 974 3 657 4 631 Euró/m3 6,1 23,0 29,1 EU-5 = Németország, Franciaország + Finnország, Svédország, Ausztria

Az erdőhasználó vagyona és jövedelme

Az ERFA Rt-k vagyona

A számviteli beszámoló (pénzügyi jelentés)

Az 1990-es évek erdészeti gazdálkodását az ÁPV Rt.-hez tartozó erdészeti és faipari részvénytár-saságok (ERFA Rt.) beszámolóinak mérleg és eredménykimutatás táblázatai érzékeltetik (a ma-gán tulajdonú erdőgazdálkodásról nem rendelkezünk adatokkal):

A befektetett eszközök értékének 1995. évi csökkenése a gazdasági elszámolás, a számviteli szemlélet módosulásának következménye. Az erdőfelújítási ráfordítások éveken át történő aktiválása eredménynövelő tényezőként jelentkezett, (pozitívra) fordítva az eredmény-elszámolást. A jogilag, számvitelileg hibás és irracionális elszámolás következményeként 1995. év végével kivezetésre került a virtuális felújítási érték (a befektetett tárgyi eszközök és a tőketartalék csökkentek). A kezelt (nagyságrendileg többszörös értékű) erdővagyon nem szerepel a kezelő mérlegében.

Az átalakulás időszakában a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (EFJ, EFNT) is figyelem-be véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás – Egyéb bevétel) alkalmazzuk. Két mutatót használunk: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt (a mutatók függetlenek a valuta nemtől).

Az ÁPV Rt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évtized-ben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevéke-nyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely a piaci jellemzőkkel bemutatható va-gyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések miatt) nőtt. Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyóáron).

159

2.9. táblázat. Az ERFA Zrt.-k vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének alakulása 1995-2005 között

A vagyoni helyzet a mérleg Ssz. MEGNEVEZÉS Milliárd Ft 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

A Befektetett eszközök 21,09 24,48 18,71 19,71 20,92 23,09 26,59 29,16 31,54 32,96 34,51 36,49 39,86

I. Immateriális javak 0,04 0,06 0,08 0,10 0,19 0,33 0,38 0,36 0,29 0,26 0,28

II. Tárgyi eszközök 16,95 18,00 19,13 21,17 24,42 26,51 28,73 30,35 31,67 34,12 36,91

III. Befektetett pénzügyi eszköz 1,72 1,65 1,71 1,82 1,98 2,32 2,43 2,25 2,56 2,12 2,67

B. Forgóeszközök 7,14 6,62 8,14 9,08 12,73 16,30 18,64 18,82 20,24 20,31 21,51 26,18 28,77

I. Készletek 2,59 2,30 3,13 3,89 3,96 4,49 5,19 6,28 7,16 7,07 6,85 7,37 7,58

II. Követelések 3,26 3,49 4,43 5,06 6,14 6,77 7,47 7,93 7,68 9,79 10,84

III. Értékpapírok 0,25 0,46 2,17 4,26 4,21 2,85 2,47 2,26 2,53 3,39 3,80

IV. Pénzeszközök 1,04 1,16 1,43 1,24 2,17 2,49 3,10 2,92 3,14 3,05 4,45 5,64 6,55

C Aktív időbeli elhatárolások 0,43 0,27 0,48 0,52 0,44 0,35 0,49 0,50 0,33 0,85 1,27

Eszközök összesen 28,23 31,11 27,28 29,06 34,11 39,91 45,66 48,33 52,27 53,77 56,35 63,52 69,90

D Saját tőke 22,25 24,64 22,81 24,32 27,53 30,14 33,41 35,59 38,80 40,79 44,19 46,89 53,07

I. Jegyzett tőke 10,66 10,28 10,58 10,58 12,77 13,84 14,99 15,11 15,11 15,88 16,10 17,06 21,77

II. Tőketartalék 12,10 14,49 10,71 11,19 11,51 11,96 12,57 12,81 14,90 16,2 17,52 18,65 19,40

III. Eredménytartalék - -0,51 0,37 1,49 2,68 3,24 4,33 6,08 6,55 8,26 8,68 9,38 10,49

IV. Előző évek áthozott veszt -0,02 -0,00 -0,13 - - - - - -

Lekötött tartalék - 0,87 0,67 0,62

Értékelés tartalék 0,21 0,92 0,88 0 0 -

V. Mérleg szerinti eredmény -0,51 0,38 1,16 1,05 0,70 1,10 1,52 1,38 1,32 0,57 1,03 1,13 0,79

E Céltartalékok 0,51 0,41 0,45 0,56 0,49 0,69 0,11 0,09 0,20 0,21 0,30

F Kötelezettségek 3.70 3,76 3,68 3,86 5,52 8,39 10,17 10,20 11,32 9,66 9,25 13,00 12,47

I. Hosszú lejáratú kötelez. 2,73 3,33 0,56 0,76 1,63 3,67 4,43 3,36 2,26 1,57 2,06 4,05 3,48

II. Rövid lejáratú kötelez. 3,12 3,11 3,85 4,72 5,75 6,84 9,06 8,09 7,19 8,95 8,99

G. Passzív időbeli elhatárolás 0,28 0,46 0,62 0,82 1,58 1,85 2,04 2,23 2,71 3,43 4,06

Források összesen 28,23 31,11 27,28 29,06 34,11 39,91 45,66 48,33 52,27 53,77 56,35 63,52 69.90

A befektetett eszközök értékének 1995. évi csökkenése a gazdasági elszámolás, a számviteli szemlélet módosulásának következménye. Az erdőfelújítási ráfordítások éveken át történő aktiválása eredménynövelő tényezőként jelentkezett, (pozitívra) fordítva az eredményelszámolást. A jo-gilag, számvitelileg hibás és irracionális elszámolás következményeként 1995. év végével kivezetésre került a virtuális felújítási érték (a befektetett tárgyi eszközök és a tőketartalék csökkentek). A kezelt (nagyságrendileg többszörös értékű) erdővagyon nem szerepel a kezelő mérlegében.

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

2. Az e

rdő és a

z erdőg

azd

álko

dá

s a szá

mvite

lbe

n



Tíz év után ismét hasonló probléma merült fel az erdő szerkezet átalakítások kapcsán a jogszabályi pontatlanságok kihasználása, értelmezési vitája miatt egyes erdőgazdasági részvénytársaságoknál.

Az agrárszabályozásban továbbra is tőketartalékként kell elszámolni a fejlesztési célra ka-pott visszafizetés nélküli fejlesztési célú támogatást (más esetekben már régóta a rendkívü-li bevétel és annak passzív időbeli elhatárolása, majd az értékcsökkenéssel egyező feloldá-sa a számviteli előírás).

Az erdészeti részvénytársaságoknál (aki termőföld és erdő tulajdonjogát vásárlással a föld-törvény értelmében nem szerezhetik meg) a vagyonkezelésbe adott termőföldön erdőtelepí-tést (új erdő létesítését) végeztek, amelynek számviteli sorsát szintén megkérdőjelezik, mi-vel a jogi gazdasági megoldások is bizonytalanok.

Milliárd Ft

2.4. ábra. Az erdőgazdasági Rt.-k eszközeinek és forrásainak összetétele

Forgóeszközök

Befektetett eszközök

Jegyzett tőke

Tőketartalék

Eredmény- tartalék

Mérleg szerinti eredmény

Kötelezettségek -80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Eszközök

Források



2.2. Az állami vagyon nyilvántartása és hasznosítása

2.2.1. 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról (részletek)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyt kíván létesí-teni vagy ilyen jogviszony alanya.

(3) Az e rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis. 2. § E rendelet alkalmazásában a) kincstári vagyon vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő): a vagyonkezelő központi költségvetési

szerv és az egyéb vagyonkezelő, b) vagyonkezelő központi költségvetési szerv: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), vala-

mint az a központi költségvetési szerv, amellyel kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát átruházza, továbbá amely törvény alapján vagyonkezelőnek minő-sül,

c) egyéb vagyonkezelő: a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő, így az a természe-tes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, amellyel kincs-tári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát átru-házza, illetve amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül,

d) értékesítés: kincstári vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása, e) ellenérték: a kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása fejében - a

vagyonkezelési szerződésben - megállapított pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, illetve pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás,

f) vagyonkezelési szerződés: az Áht. 109/F. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt megállapodás, valamint az Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szerződés.

3. § (1) Központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bármely dolog tulajdonjogát vagy gazdálkodó szervezet részesedését a Magyar Állam javára szerzi meg.

(2) (3) A kincstári vagyonkörbe került ingatlant és társasági részesedést a tulajdonszerzést eredményező jogügy-

letben szerző félként részt vevő személy vagy szervezet köteles a jogügylet létrejöttétől számított öt munkanapon belül a KVI-nak bejelenteni.

(4) A bejelentő a bejelentésben kérelmezheti az adott ingatlanra vagy társasági részesedésre vonatkozó va-gyonkezelői jog megszerzését. Ilyen esetben a bejelentő és a KVI a bejelentést követő 60 napon belül kötelesek a vagyonkezelési szerződést megkötni. A KVI szükség esetén a szerződés megkötése előtt felhívja a bejelentőt a 8. § (2) bekezdésében megjelölt egyetértés igazolására.

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a vagyontárgy nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszerzését követően haladéktalanul köteles az ingatlant, társasági részesedést és a külön törvény szerinti védelem alá eső ingóságot a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabály-zatának előírásai szerint bejelenteni a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásba (vagyonkataszterbe).

(7) Amennyiben a kincstári vagyonkörbe kerülő vagyontárgy nem ingatlan, társasági részesedés vagy külön törvény szerinti védelem alá eső ingóság, a jogügyletben szerző félként résztvevő személy vagy szervezet a 19. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatja a KVI-t a kincstári vagyonkörbe kerülés tényéről. A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.

III. Fejezet A VAGYONKEZELŐI JOG ÉS A VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

4. § A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami fel-adatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek ha-tékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése.

5. § (1) A vagyonkezelői jog - törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - a vagyonkezelési szerző-dés megkötésével keletkezik.

(2) Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése és az Áht. 109/G. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés meg-kötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben


6. § (1) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult: a) a kincstári vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, b) az a) pontban foglalt jogok polgári jogi szerződés alapján történő átengedésére, c) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására, d) az Áht. 109/G. § (1) bekezdésében és e rendelet 16. §-ában foglalt korlátozással a kincstári vagyon

megterhelésére, e) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra, vállalkozásra, f) a vagyonkezelési szerződésben foglalt, illetve jogszabályokban biztosított egyéb jogok gyakorlására. (2) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a kincstári vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel

szemben fennálló, a kincstári vagyonhoz kapcsolósió fizetési kötelezettségeket, b) a kincstári vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyv-

vezetési és beszámolókészítési kötelezettséget, c) teljesíteni a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, d) elszámolni a kincstári vagyonnal, teljesíteni a központi költségvetést megillető - a kincstári vagyon

vagyonkezeléséből származó - befizetéseket, e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezett-

ségeket. (3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint - több személyt is

megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes, vagyonkezelő-ket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

7. § (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a kincstári vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában el-várható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a Magyar Államnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

8. § (1) Vagyonkezelési szerződés - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő-en nem rendelkezik - csak versenyeztetés útján köthető.

(2) Központi költségvetési szervekkel vagyonkezelési szerződés - az Áht. 109/F. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történő kijelölést követően köthető, amely eljárásra az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A KVI a vagyonkezelő kiválasztásánál - így a központi költségvetési szervek vagyonkezelővé történő kije-lölésénél - köteles oly módon eljárni, hogy a 4. §-ban foglalt célok teljesülését biztosítsa.

9. § (1) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének formája - a vagyonjellegétől, funkciójától, állapotától, vala-mint a vagyonkezelésbe adás céljától és konstrukciójától függően - nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázat lehet.

(2) Zártkör ű pályázatot lehet tartani: a) olyan vagyontárgy esetében, amelynek fenntartása, üzemeltetése vagy megőrzése jogszabályban vagy kor-

mányhatározatban meghatározott szerv(ezet) kizárólagos tevékenységi körébe tartozik, b) olyan vagyontárgy esetében, amelynek sajátos jellege, illetve külön jogszabálynak a vagyontárgyra

vonatkozó előírása miatt csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a vagyonkezelésre, c) ha a nyilvános pályáztatás eredménytelenül zárult, d) ha a vagyonkezelő nyilvános pályázat útján történő kiválasztásának reális, tervezett költségei jelentősen

csökkentenék a vagyonkezelésbe adásból származó bevételt. (3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy nincs több mint hat hónapja lejárt

köztartozása, valamint hogy ellene csőd-, felszámolási, illetve - helyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás nem indult, továbbá, hogy végelszámolását nem kezdeményezte, illetve jogutód nélküli megszüntetése nincs folyamatban.

(4) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének részletes szabályait, így a pályázat kiírására, értékelésére, elbírá-lására, továbbá a szerződés megkötésére vonatkozó részletes eljárásrendet a KVI versenyeztetési szabályzata tartalmazza, amelyet a KVI - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Közlöny-ben tesz közzé.

10. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. (2) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az

adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó állami, illetve közfeladatot - tartalmaz-nia kell különösen az alábbiakat:

a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat, a vagyonkezelő adatait, b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését, c) egyetértési, véleményezési, javaslattételi jog esetén a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,



d) a vagyonkezelés terjedelmét az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, államháztartáson kívüli szervezet esetén a kincstári vagyonhoz kapcsolódó, átvállalt állami feladatot,

e) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására, annak feltételeire vo-natkozó előírásokat, továbbá azt az esetet, amikor a vagyonkezelői jog nem ruházható át,

f) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés megkötésének feltételeit, g) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékét, h) a versenyeztetési kiírásban kért vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,

a védettségből adódó kötelezettségeket, i) a kincstári vagyon megterhelésével kapcsolatos feltételeket, j) a vagyonkezelésbe adott kincstári vagyonnal való vállalkozás feltételeit, különös tekintettel a 15. §-

ban foglaltakra, k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, illetve a vagyonkezelői

jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a 20. § (2) bekezdésében meghatározott bevé-telek, illetve költségek és ráfordítások elkülönítésének módját,

l) egyéb vagyonkezelő esetében a kincstári vagyonnal való elszámolás alapjául szolgáló műszaki állapot és forgalmi érték - ennek hiányában a könyv szerinti, vagy egyéb módon megállapított érték - rögzítését,

m) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására a felek által vállalt mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (pl. zálogjog, kezesség, bankgarancia, kártalanítás, kártérítés stb.),

n) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelés körében történő értékesítés feltételeit, értékhatárát, az értékesítési eljárás formáját, és az értékesítésből származó bevétel felhasználásának módját,

o) annak rögzítését, hogy a vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát, illetve tu-lajdonosi ellenőrzési szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el,

p) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

q) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szüksé-ges elszámolást is.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték meghatározott pénzösszeg, azt a va-gyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel, illetve e két fizetési mód együttes alkalmazásával kell megfizetni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték az egyéb vagyonkezelő által végzendő tevékenység, annak hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek - mint a vagyonkezelői jog ellenértékét - tartalmaznia kell. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékeként végzett tevékenységnek minősül különösen a va-gyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújí-tás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó, beruházásnak, felújításnak nem minősülő ál-lagvédelem.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különö-sen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a KVI-nak be kell számolnia. A KVI köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat tételesen ellenőrizni.

11. § (1) A vagyonkezelési szerződés 14. § (6) bekezdés szerinti részleges megszűnése, vagy a szerződés hatá-lya alá tartozó vagyontárgyak körének más okból történő változása esetén a feleknek a szerződést a változás bekövetkezésétől számított 30 munkanapon belül a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a vagyonkezelő a változás bekövet-kezésétől számított öt munkanapon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását a KVI-nál.

12. § (1) A vagyonkezelői jognak a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása esetén - amelynek feltét-eleire a vagyonkezelési szerződés, illetve külön jogszabály további előírásokat tartalmazhat - az átruházó va-gyonkezelő vizsgálni köteles azon személyi, szakmai és vagyoni feltételeket, amelyek birtokában a lehetséges átvevő a vagyonkezelésre jogosulttá válhat. A vagyonkezelői jogot csak arra lehet átruházni, aki a KVI-val az adott kincstári vagyontárgy tekintetében vagyonkezelési szerződést köthetett volna.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló szerződés aláírásával egyidejűleg - a szerződés másolati példányának megküldésével - a KVI-t értesíteni köteles, egyúttal mind az átadó, mind az átvevő va-gyonkezelő köteles eleget tenni a 19. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének.

13. § A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével, c) a szerződés felmondásával, d) a kezelt vagyontárgy elidegenítésével, megsemmisülésével, illetve társasági részesedés esetén a gazdasági

társaság vagy közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,



e) a vagyonkezelői jog átruházásával, f) a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. 14. § (1) A felmondási idő a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén 6 hónap, b) rendkívüli felmondás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1 hónap. (2) A vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással - amennyiben a felek a szerződésben másként nem

rendelkeznek - kizárólag a KVI szüntetheti meg. A rendkívüli felmondásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha

a) a vagyonkezelő a 7. §-ban foglalt kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy b) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint 6 hónapja lejárttá válik,

vagy c) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve - he-

lyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás indul, illetve végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor,

d) a KVI a vagyonkezelővé történt kijelölést az Áht. 109/F. § (6) bekezdése alapján visszavonja, e) a vagyonkezelő az Áht. 109/A. § (7) bekezdésében előírt felajánlási kötelezettségének tesz eleget. (3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a kincstári vagyonban kárt okoz, vagy maga-

tartása közvetlenül károkozással fenyeget. (4) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződést - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - bár-

melyik fél csak akkor mondhatja fel, ha a másik fél őt a vagyonkezelési jogviszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette, vagy a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségeit a másik fél neki felróható módon megszegi.

(5) Költségvetési szerv elhelyezését, vagy közvetlenül állami feladatainak ellátását szolgáló vagyontárgy ese-tében a KVI-nak felmondási jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy az állami feladat folyamatos ellátása, illetve a költségvetési szerv más módon történő elhelyezése biztosított legyen.

(6) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 13. § b)-e) pont szerinti megszűnése egyes vagyontárgyakat illetően, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, illetve felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban ma-radnak, a 11. § rendelkezései azonban ilyen esetben is irányadók.

(7) Központi költségvetési szerv esetén a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő megszünte-tése (13. § b) pont) a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történhet.

IV. Fejezet VÁLLALKOZÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL

15. § Kincstári vagyonnal való vállalkozás minden olyan jövedelemszerző céllal folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenység, amelyet az adott vagyonkezelő a rá irányadó jogszabályok szerint végezhet.

16. § (1) Az Áht. 109/H. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kincstári vagyont megterhelni - ha tör-vény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - csak a KVI vezérigazgatójának előzetes jóváhagyásával lehet, ha

a) a megterhelendő vagyon az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy b) a megterhelendő vagyon ingatlan, vagy c) a megterhelés mértéke a vagyontárgy bruttó könyv szerinti értékének 15%-át meghaladja, kivéve az 5 mil-

lió forint egyedi bruttó könyv szerinti érték alatti kincstári vagyontárgyat. (2) Az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgy megterheléséhez a védettség jellege

szerint illetékes miniszter előzetes egyetértése is szükséges. (3) Kincstári vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot kizárólag a KVI alapíthat. Kincstá-

ri vagyonra vonatkozóan vételi jogot engedni csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.

(4) A köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló - a Kormány által előírt módon jóváhagyott - be-ruházás esetén a vagyonkezelő javaslatára, a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő javára a KVI a beruhá-zással érintett, kincstári vagyonba tartozó ingatlanon a szerződés futamidejére

a) térítésmentesen haszonélvezeti jogot alapíthat, b) előzetes hozzájárulását adhatja földhasználati jog ingyenes alapításához. 17. § (1) Kincstári vagyon bérbe- vagy használatba adására - amennyiben az nem tartozik az Áht. 108. §

(1) bekezdés c) pontjának, illetve e szakasz (2) bekezdésének és (4) bekezdése második mondatának hatá-lya alá - csak nyilvános, indokolt esetben, kivételesen zártkörű versenyeztetés útján kerülhet sor. A verse-nyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítására is vonatkozik.

(2) Versenyeztetés nélkül bérbe- és használatba adható:



a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem nyilvántartott, az önálló ingatlan területének 20%-át

el nem érő, de legfeljebb 100 m2 területű, vízfelület esetén 1000 m2 területű része, b) bármely ingatlan vagy ingó vagyontárgy 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra, c) külföldön lévő ingatlan, amennyiben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a versenyeztetés alkal-

mazását kizárja, d) az a vagyonelem, amelynek vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő ellenérték fejében szerezte meg, illetve

gyakorolja, ide nem értve azokat a vagyonelemeket, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik, vagy amelyek vagyonkezelője legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy közhasznú társaság,

e) az ingó vagyontárgy, amennyiben a bérbe- vagy használatba adás állami részesedéssel működő közhasznú társaság, gazdasági társaság részére történik.

(3) A vagyonkezelő irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hozzájárulásával mellőzhető a ver-senyeztetés, ha jogszabály rendelkezései vagy a bérbe-, használatba adás egyéb - a (2) bekezdés b), d) és e) pont-jaiban meghatározottakon kívüli - körülményei a lehetséges bérlő (használó) személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

(4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyan-azon bérlővel, használóval újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak versenyeztetést követően lehet. A (2) bekezdés d) pontjának második fordulata szerinti esetekben a bérbe-, illetve használatba adás indokolt eset-ben versenyeztetés nélkül is történhet, amennyiben azt a KVI vezérigazgatója - a KVI Hasznosítási Tanácsa javaslatára - engedélyezi.

(5) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reá-lis, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható a kincstári vagyon gazdaságos hasz-nosítása.

(6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű pályázati felhívás tar-talma megegyezik a (8) bekezdésben foglaltakkal.

(7) A bérbe-, illetve használatba adásra vonatkozó pályázatot a vagyonkezelő írja ki. A vagyonkezelő köteles a nyilvános pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétenni. Ezen túlmenően a vagyonkezelő köteles a felhívást oly módon - így például napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, interneten hirdetési adatbázisban stb. - közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(8) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a bérbe- vagy használatba adás egyéb kö-rülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

a) az érintett kincstári vagyontárgy megjelölését, b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat, c) a bérbe- vagy használatba adásra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat, d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját, f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (9) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a vagyonkezelő hozza meg. A bérbe- vagy használat-

ba adás versenyeztetésére egyebekben a 35. §, a 39. § (1)-(2) bekezdés, a 46. §, a 47. § és a 48. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.



V. Fejezet A KINCSTÁRI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA ÉS A VAGYONKEZELŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

18. § (1) A KVI-nak, mint központi költségvetési szervnek a költségvetését, illetve az azt megalapozó nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A KVI által a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásnak (a továbbiakban: vagyonkataszter) a kincstári vagyon egészéről részletes információkat, adatokat kell tartalmaznia.

(3) A KVI a kincstári vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő, a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben - az üzembe helyezés időpontját is feltüntetve - tartja nyilván.

(4) Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyon-tárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

(5) A KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváha-gyását követően - a Magyar Közlönyben közzéteszi.

19. § (1) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A különleges rendeltetésű (különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyat kezelő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben álla-pítják meg.

(2) A vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatában meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt kincstári vagyon változásáról.

(3) A kincstári vagyont értékesítő személy - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a vagyon értékesítését (az adásvételi szerződés megkötését) követő 30 naptári napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adat-szolgáltatási kötelezettségének.

(4) A vagyonkezelő, illetve a vagyont értékesítő személy a vagyonkezelési szerződés, illetve a vagyon értéke-sítésére vonatkozó megbízási szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles a KVI-t, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul, b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy

hatósági intézkedésre kerül sor, c) köztartozása tartósan, több mint hat hónapja lejárttá vált. (5) Amennyiben a központi költségvetési szerv vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségének a KVI kincs-

tári vagyon nyilvántartási szabályzatában, illetve e rendeletben előírt határidőre nem tesz eleget, a KVI ezt a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jelezheti. A felügyeleti szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni köteles.

VI. Fejezet ELSZÁMOLÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL

20. § (1) A vagyonkezelő köteles a kezelt vagyonnal jogszabályban vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal, valamint a vagyonkezelői jog megszűnésekor elszámolni. A központi költ-ségvetési szervek mint vagyonkezelők a mindenkori hatályos költségvetési törvény, valamint a gazdálko-dásukra irányadó egyéb jogszabályok és szabályzatok előírásai szerint, az egyéb vagyonkezelők pedig e szakasz (2)-(4) bekezdésében foglaltak alapján számolnak el.

(2) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevé-teleit, illetve költségeit és ráfordításait a számviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten tartja nyilván oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyon tárgyáról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.

(4) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a vagyon-kezelési szerződésben meghatározott esetben köteles a kincstári vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szer-ződés szerint elszámolni. A pályázati úton nyert, vagy egyéb módon kapott állami és európai uniós támo-gatások az értéknövelő beruházásra, felújításra vállalt kötelezettség teljesítésekor saját forrásnak minő-sülnek, a vagyonkezelői jog megszűnésekor történő elszámolás során azonban ezek értékét nem lehet fi-gyelembe venni.

21. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 109/C. § (7) bekezdése alapján a KVI ellenőrzi.



(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a kincstári vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a kincstári vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogsze-rűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a központi költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

22. § (1) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult: a) az ellenőrzött szerv kincstári vagyonba tartozó, vagyonkezelésében álló helyiségeibe belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt

adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles: a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a

lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8

nappal tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentésterveze-

tet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött szerv vezetőjének megküldeni. (3) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a

külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.

23. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult: a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását

kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni,

a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljessé-

géről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni. 24. § (1) A KVI tulajdonosi ellenőrzési szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása után

- a Magyar Közlönyben közzéteszi. (2) A KVI évente tulajdonosi ellenőrzési munkatervet készít és azt tájékoztatásul megküldi a kincstári vagyo-

nért felelős miniszternek. (3) A kincstári vagyonért felelős miniszter javaslatot tehet a KVI-nak valamely vagyonkezelő tulajdonosi el-

lenőrzésére. A KVI köteles a javaslatot legkésőbb a következő év tulajdonosi ellenőrzési munkatervének össze-állításakor figyelembe venni, illetve rendkívül indokolt esetben - így például az esetleges súlyos károkozás meg-előzése érdekében - a javasolt vizsgálatot soron kívül elvégezni.

(4) A KVI az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításait tartalmazó összefog-laló jelentését a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

VIII. Fejezet KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE



IX. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÉS KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK INGYENES INGATLANJUTTATÁSA

54. § (1) Az Áht. 109/K. § (9) bekezdése szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kérelmet a KVI illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő helyi ön-

kormányzati feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést, illetve az Áht. 109/K. § (9) bekezdésében meghatározott célkitűzést,

b) három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot (teljes vagy szemle), c) hiteles térképmásolatot, helyszínrajzot vagy helyszínrajzi részletet, d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén vállalja a tulajdonba

adás érdekében jelen eljárásban felmerült költségek megtérítését, e) a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) határozatát, a többcélú kistérségi társu-

lás tanácsa vagy a kistérségi fejlesztési tanács határozatát, amely az ingatlan igényléséről hozott döntést tartalmazza,

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesz-tési programjaival.

X. Fejezet KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELHELYEZÉSE

XI. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és

az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, a kincstári va-gyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 78/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, valamint a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség megváltozásával összefüggő rendelkezésekről szóló 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet.

60. § (1) A 10. § (2) bekezdés c), l) és o) pontjait, a 10. § (4) bekezdését, valamint a 19. § (1) bekezdésének második mondatát azon vagyonkezelési szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt kötöttek, de módosításukra e rendelet hatálybalépését követően bármely okból sor kerül.

(2) A 26. § (5) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után kiadott miniszteri jóváhagyásokra kell alkalmazni. (3) A 37. § rendelkezéseit olyan vagyontárgyak értékesítésére is alkalmazni kell, amelyekre e rendelet hatály-

balépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI vezérigazgatója által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik.

(4) A 44. §-t és a 45. §-t olyan vagyontárgy értékesítésére irányuló pályázatnál is alkalmazni kell, amelyre e rendelet hatálybalépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik. Ilyen esetben a becsült forgalmi érték helyett az értékesítési jóváhagyásban meghatározott minimális vételár alapulvételével kell a 44. §-ban és a 45. § (l)-(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni. A harmadik eredménytelen pályázatot követően ilyen esetben is lehetőség van a 45. § (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására. A 44. és 45. §-ban foglalt feltételek vizsgálatakor az e rendelet hatálybalépése előtt lefolytatott eredménytelen nyilvános pályázatot is figyelembe kell venni.

(5) Az 54-58. § rendelkezéseit azon tulajdonba adási kérelmekre kell alkalmazni, amelyek KVI általi előter-jesztésére 2005. május 31-ét követően kerül sor.

(6) A 9. § (4) bekezdésében, a 18. § (5) bekezdésében és a 24. § (1) bekezdésében megjelölt szabályzatokat a KVI e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül teszi közzé a Magyar Közlönyben.



2.2.1. 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Ez a rendelet szabályozza a Nemzeti Földalaphoz (a továbbiakban: NFA) tartozó vagyon nyilván-tartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait. Az e rendeletben nem szabályozott kérdé-sekben a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A vagyonnyilvántartásban az NFA intézményi vagyonától el kell különíteni a hozzárendelt va-gyont.

(2) Az NFA hozzárendelt vagyonába tartozó ingatlanvagyon nyilvántartásának elkülönítetten kell tar-talmaznia az erdőt, az egyéb termőföldet és a művelés alól kivett területet.

(3) A vagyonnyilvántartásnak - összhangban az agrárstatisztikai elemzés céljaival és az EU követelmé-nyeivel - a vagyon egészéről, valamint ezen belül a földrészletekről részletes adatokat kell tartalmaznia.

(4) A vagyon-nyilvántartási rendszer magában foglalja a vagyonba tartozó egyes földrészletek adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó okiratokat.

(5) A vagyonnyilvántartás számítógépes rendszerének összekapcsolhatónak kell lennie az ingatlan-nyilvántartással és az Országos Erdőállomány Adattárral.

(6) Az NFA által értékesített, illetőleg hasznosított ingatlanok adatait, valamint az ezzel összefüggő ok-iratokat, a vagyonértékesítést, illetve a hasznosítás befejezését követő 5. év végéig meg kell őrizni.

3. § (1) A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya.

(2) Erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet is, ami az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként van be-jegyezve, de az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szerepel.

(3) A vagyonnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdoni lapon szereplő valamennyi adatot, bejegy-zett jogot, feljegyzett tényt (a továbbiakban együtt: adatot) erdő esetében pedig az érvényben levő üzem-tervi adatokat is.

(4) A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartal-maznia kell:

a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó adatait,

b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontját és időtartamát, c) a haszonbér éves összegét, fizetésének esedékességét, teljesítésének idejét, d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információkat (így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás,

annak összege stb.), e) hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot, f) az ingatlan könyv szerinti értékét, g) a 10 évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján az erdőrészlet - ideértve a rész erdőrészletet is -

azonosítóját és területét, h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatokat, i) a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan tulajdonát, illetve használatát érintő hatósági határozatokat, j) egyéb, az a)-i) pont hatálya alá nem tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő adatokat. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a vagyonnyilvántartás alapját képező

ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatokat a megyei földhivatalok a Földmérési és Távérzé-kelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) bevonásával - körzeti földhivatalonkénti bontásban - az NFA rendelkezé-sére bocsátják. Az NFA, a megyei földhivatalok és a FÖMI megállapodást kötnek a vagyonnyilvántartás alapját képező ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatok NFA részére történő átadásának rendjéről. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, illetve az Országos Erdőállomány Adattár működtetőjével ugyan-csak megállapodást kell kötni.

4. § (1) Az NFA a tulajdonosi jogok gyakorlása részeként a vagyon használóit, hasznosítóit közvetlenül, il-letőleg az illetékes körzeti földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESz) bevoná-sával - az e szervekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint - ellenőrzi, és szükség szerint kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét.

(2) Az NFA ellenőrzi a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyon hasznosítását, valamint annak vagyon-kezelésére, haszonbérletére vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésben foglalt kötele-zettségek teljesítését.

(3) Az NFA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok tekintetében, ha az ingatlan-nyilvántartásban nincs bejegyzett vagyonkezelő, illetve a bejegyzett kezelői, vagyonkezelői jog jogosultja megszűnt, akkor vagyonkezelőnek az NFA-t kell tekinteni.



5. § Az NFA az általa kezelt vagyon hasznosítására, annak felmérését és nyilvántartásba vételét követően - fi-gyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitű-zésekre is - terveket készít.

6. § Az NFA a vagyonkezelésében levő termőföld Kormány által jóváhagyott szociális földprogram keretében történő haszonbérbe adása esetén az önkormányzat által kijelölt haszonbérlővel köt haszonbérleti szerződést.

7. § Az NFA-nak az általa kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó tervkészítésnél figyelembe kell ven-nie a következő szempontokat:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését; b) családi gazdaságok kialakítását és megerősítését; c) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását; d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a mezőgazdasági termelés

összehangolását a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (pl. árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatását; f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítését; g) a földpiac élénkítését és szabályozását; h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítését; i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítését, ia) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzését, ib) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzését; j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartását; k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozását; l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzését és befolyásolását, la) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításá-

nak előtérbe helyezését, lb) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának elő-

készítését, támogatását, esetenként végrehajtását, lc) művelési ágváltás támogatását; m) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvétel-

ének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítását; n) a birtoknagyság alkalmassá tételét az EU-támogatások lehívhatóságához; o) szociális földprogram kedvezményezett támogatását; p) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők ked-

vezményezett támogatását; q) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítását (pl. oktatás, kuta-

tás, büntetés-végrehajtás). 8. § 9. § 10. § (1) Az NFA részére ingatlan értékbecslési tevékenységet az végezhet, akit az NFA pályázat útján

kiválaszt, és a saját részére vezetett névjegyzékbe felvesz. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat nyertese lehet a) aki ingatlangazdálkodó és ingatlanszakértő felsőfokú képesítéssel, 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és

akit igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőként névjegyzékbe vettek, vagy b) az a gazdálkodó szervezet, amelynek van legalább egy olyan személyesen közreműködő természetes sze-

mély tagja vagy munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja, aki az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) aki az NFA által meghirdetett - a termőföld értékbecslésére vonatkozó képzettséggel, szakmai tapasztalattal kapcsolatos - egyéb pályázati feltételeknek megfelel.

(3) A pályázat alapján az NFA névjegyzékébe történő felvétel 2 év időtartamra szól, amelynek lejártával az NFA újabb pályázatot ír ki.

(4) A pályázatok elbírálása céljából az NFA bíráló bizottságot hozhat létre. (5) A pályázat alapján összeállított névjegyzéket az NFA internetes honlapján és más módon közzéteszi. A

névjegyzékben szereplő adatok közzétételéhez az érintettek hozzájárulása szükséges. Az NFA a szakértői név-jegyzékben szereplők ingatlanforgalmi értékbecslését fogadja el.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott végzettség igazolására az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában szerzett bármely hasonló tárgyú képesítés is elfogadható.

11. § (1) Az NFA az ajánlati árat a) részletes ingatlan értékbecslés, vagy b) a rendelet szerint megvalósított egyszerűsített ingatlan értékbecslés alapján

állapítja meg.



(2) Egyszerűsített ingatlan értékbecslésnek minősül, amikor az NFA az ajánlati árat saját nyilvántartása, a földhivatal által az NFA részére külön megállapodás alapján a termőföld adásvételére kötött szerződésekben szereplő ár információk alapján nyújtott, vagy termőföld esetén a rendelet 1. számú mellékletében, míg erdő esetében a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerinti egyszerűsített módszerrel állapítja meg. A megálla-podás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

(3) Részaránytulajdont képező AK érték megvásárlása esetén 1 AK forintban kifejezett ellenértéke megegye-zik a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény 9/D. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeggel.

12. § (1) Részletes ingatlan értékbecslést kell alkalmazni abban az esetben, ha a) az ajánlati ár egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel nem állapítható meg, vagy b) az eladó az egyszerűsített ingatlan értékbecslést nem fogadja el. (2)-(3) (4) Erdő esetében csak olyan értékelés fogadható el, amely a Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve

jogelődjének Erdőmérnöki Karán az „Erd őérték és kárérték számítás” tanfolyamon oktatott módszer szerint készült.

13. § (1) Amennyiben az NFA által kötött szerződés bármelyik fél részére fizetési kötelezettséget állapít meg, annak mértékét a 11-12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Az ingatlan értékbecslést meghaladó összegben az NFA fizetési kötelezettséget nem vállalhat. 14. § (1) Amennyiben a termőföld, erdő, művelés alól kivett terület tulajdonosa az NFA részére szerződés

megkötésére ajánlatot tesz, és a szerződés által érintett tulajdon értéke az egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazható értékhatárt meghaladja, az ajánlatához csatolnia kell a névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által elkészített részletes ingatlan értékbecslést, továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a részletes ingat-lan értékbecslésben foglaltakat elfogadja.

(2) Amennyiben a részletes ingatlan értékbecslésre életjáradéki szerződés megkötésével összefüggésben, vagy az NFA kezdeményezésére kerül sor, annak díját az NFA fizeti meg.

15. § (1) A haszonbér mértékét a szerződő felek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendelkezés-re álló piaci információk alapján állapítják meg.

(2) Amennyiben a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltak ezt indokolttá teszik, az NFA az (1) be-kezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a haszonbérleti díjat.

(3) A haszonbér-mérséklés mértékének, megállapításának, igazolásának részletes feltételeit NFA által meghatározott, és az NFA internetes honlapján, illetőleg más szokásos módon közzétett szabályzat tartal-mazza.

16. § (1) Az NFA vagyonkezelői szerződéseire, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat a Tv.-ben, valamint e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 13. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az NFA va-gyonkezelői szerződést köt.

17. § (1) Az illetékes államigazgatási szervek a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanvagyon tulajdonát, illetve használatát - ideértve az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt is - érintő hatósági határozatok egy példányát kötelesek az NFA-nak megküldeni.

(2) Amennyiben a földhasználó állami tulajdonban levő, a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ingatlant is használ, a földhasználóként történő nyilvántartásba vételről rendelkező határozat egy példányát az NFA-nak is meg kell küldeni.

(3) A földhasználónak, illetve erdőgazdálkodónak a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan földhasználati tevé-kenységével összefüggésben elkövetett szabálysértés miatti megbírságolásáról szóló határozatot és a bírságot kirovó egyéb közigazgatási határozatot tájékoztatásul az NFA-nak is meg kell küldenie.

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, va-

gyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet. (3) Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében: a) a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek - a b) pontban foglaltak szerinti kivétellel - köte-

lesek az NFA részére legkésőbb 2005. június 30-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó, a természet-beni állapotnak megfelelő ingatlan-nyilvántartási és hasznosítási adatokat, valamint az ezzel kapcsolatos okira-tokat;

b) a honvédelmi rendeltetésű ingatlanok esetében az a) pont szerinti feladatok ellátásáról a Honvédelmi Mi-nisztérium és az NFA külön állapodik meg azzal, hogy az adatokat legkésőbb 2003. december 31-ig kell átadni az NFA részére;

c) a területileg illetékes körzeti földhivatalok kötelesek az NFA részére 2003. január 31-ig elektronikus adat-hordozón átadni - közutak kivételével - annak az ingatlanvagyonnak 2002. december 31-i állapotot tükröző in-gatlan-nyilvántartás szerinti adatait, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, vagy amelyek tulajdonosa nem álla-pítható meg.



(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásával összefüggő részletes feltételekről - ideértve az adat-szolgáltatás módját, illetve tartalmát is - az NFA az érintett szervezetekkel közvetlenül állapodik meg. A Nemze-ti Földalapba rendelt földvagyon NFA részére történő átadásáról az NFA és az érintett szervezetek átadás-átvételi jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

2. számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Az erdővagyon egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazandó szempontok

1. Az erdővagyon ajánlati árának meghatározása A Nemzeti Földalap részére felajánlott erdő esetében az egyszerűsített értékelés során az alábbi ténye-

zőket kell figyelembe venni: a) Az erdővagyon értéke az erdei termőhely (föld) és az erdőállomány értékéből tevődik össze. A földér-

ték fatermési osztályok szerint fejezi ki a potenciális termőképességet a tényleges állományviszonyok alap-ján. Figyelembe kell venni az erdőpiac kialakulatlanságát és az értékváltozás várható irányait [gyorsan növő fafajok felértékelődése, egyéb hasznosítások (vadgazdálkodás) értéknövelő hatása].

b) Az erdőállomány érték meghatározásánál fiatal korban a befejezett erdő értékéből kell kiindulni. Idősebb korban az erdőállomány fatérfogata és mellmagassági átmérői alapján kell meghatározni az érté-ket.

c) Az erdőgazdasági tájak és az Állami Erdészeti Szolgálat illetékességi körzetei közötti különbségektől el lehet tekinteni.

2. Az erdőterület értékének meghatározása A földrészleten belül elhelyezkedő erdőrészletek területe és ezen belül a főállományt alkotó fafaj szerinti

célállomány és annak fatermő képessége az ERTI-féle hat fatermési osztálynak megfelelően kerüljön meghatározásra.

Az erdőterület fajlagos értékét az 1. táblázatból fatermési osztály függvényében kell kikeresni. Az erdő-gazdálkodás célját szolgáló egyéb területek (tisztások, utak stb.) értékét 10 000 Ft/ha értékben kell figye-lembe venni.

3. Az erdőállomány értékének meghatározása Az erdőállomány terület alapján számított költségértékét a 2. táblázatban foglaltak szerint kell megál-

lapítani. A fiatal korban az erdőállomány értékét annak függvényében kell kiszámítani, hogy az befejezett vagy

folyamatban lévő erdősítésnek számít-e. Fiatal erdőállomány esetében először azt kell eldönteni, hogy a folyamatban levő, vagy befejezésre ter-

vezett erdősítést állapota alkalmassá teszi-e az erdőnevelési munka folytatására. Amennyiben nem (az erdősítést meg kell ismételni), az erdőállományt értékkel figyelembe venni nem lehet.

Folyamatban lévő erdősítés esetén a megadott alapértékhez hozzá kell adni a táblázatban szereplő befe-jezett és a folyamatban lévő erdősítés különbségének az erdősítés korára eső értékrészét.

Pl. befejezett erdő értéke bükk fafaj esetén 9 éves korban: 275 000 Ft. Folyamatban lévőé: 192 000 Ft. A befejezés időpontja 9 év, 1 évre 9200 Ft. Ha az erdősítés kora pl. 7 év, akkor az erdősítés értéke 192 000 Ft + 7 x 9200 = 256 000 Ft. Befejezett erdő esetén, ha annak kora nem haladja meg a 2. táblázatban jelzett értéket, közbesítéssel ha-

tározzuk meg az állomány értékét. Idősebb korban a fajlagos állomány érték átmérő szerinti táblázatát használva határozzuk meg az állomány értékét.

Az erdőállomány fajlagos értékét (kitermelési érték) fatérfogat szerint az átmérő figyelembevételével a 3. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani.

Az erdőrészletekben a fafajra eső tényleges fatérfogatot szorozzuk az adott tényleges átmérőhöz tartozó értékekkel. Szükség esetén közbesítést végzünk. Mind a fiatal erdők esetében, mind az idősebb erdők ese-tében figyelembe vettük az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét, illetve az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettséget. Ezekkel tehát további korrekció nem végezhető.



1. táblázat. Talajérték (E Ft/ha)

Termőhelyi osztály Fafaj

I. II. III. IV. V. VI. Kocsányos tölgy 209 180 127 91 56 25 Kocsánytalan tölgy 198 171 120 86 53 24 Cser, gyertyán 42 28 12 6 4 3 Bükk 211 189 174 130 93 59 Akác 52 33 12 6 4 3 Egyéb kemény lomb 65 38 25 7 5 3 Nemes nyár 172 152 124 89 12 3 Hazai nyár 111 84 55 29 5 3 Egyéb lágy lomb 130 78 58 49 30 10 Erdei fenyő 145 105 58 47 23 8 Fekete fenyő 102 75 43 32 17 6 Lucfenyő 185 167 115 83 51 20 2. táblázat. Faállomány költségértéke (E Ft/ha)

Kor

Fafaj Folyamat-ban lévő

Befejezett 10-20 év 20-30 év 30-40 év Felújítás időszaka

(év) Kocsányos tölgy 245 350 462 565 691 9 Kocsánytalan tölgy 245 350 462 565 691 9 Cser, gyertyán 105 150 196 240 294 6 Bükk 193 275 363 444 543 7 Akác 56 80 105 - - 3 Egyéb kemény lomb 140 200 264 323 395 5 Nemes nyár 126 180 238 - - 4 Hazai nyár 70 100 130 159 195 5 Egyéb lágy lomb 70 100 130 159 195 5 Erdei fenyő 126 180 237 290 355 5 Fekete fenyő 140 200 263 322 394 6 Lucfenyő 154 220 290 355 434 6

3. táblázat. Fajlagos állományérték átmérő szerint (Ft/bruttó m3)

Átmérő (cm) Fafaj

15 20 30 40 50 Kocsányos tölgy - 1 450 3 500 5 250 6 200 Kocsánytalan tölgy - 1 350 4 050 6 000 7 200 Cser, gyertyán 350 700 1 150 1 150 1 150 Bükk - 2 050 4 500 6 500 7 200 Akác 350 700 1 500 1 500 1 500 Egyéb kemény lomb 350 800 1 650 2 150 2 500 Nemes nyár - 800 2 000 2 650 2 650 Hazai nyár - 800 1 850 2 300 2 300 Egyéb lágy lomb - 700 1 600 1 600 1 600 Erdei fenyő - 1 650 2 650 3 300 3 800 Fekete fenyő - 1 400 2 100 2 700 3 100 Lucfenyő - 1 850 2 950 3 600 4 200



2.3. Az európai erdők értékelése, az IEEAF teszt-alkalmazások eredményei

(EUROSTAT 2000) 2.3.1. Az IEEAF - az Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Számvitel Európai

Keretrendszere

Az 'Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Számvitel Európai Keretrendszerét' (IEEAF) a Természeti Erőforrások Számvitele fejlesztésének szerves részeként fejlesztette ki és tesztelte a Eurostat Erdészeti Számvitel Munkacsoportja. Az IEEAF célja az, hogy konzisz-tens módon összekapcsolja az erdészeti mérlegeket és forgalmi számlákat az erdőhöz kapcso-lódó gazdasági tevékenységeket és a fakínálatot és -felhasználást, úgy fizikai mint pénzügyi tekintetben. Ezen túlmenően az erdészeti könyvelési keretrendszer hozzájárul az erdőhöz kap-csolódó javak osztályozásához és értékeléséhez az Európai Számlák Rendszerében (ESA) és a Nemzeti Számlák Rendszerében (SNA), valamint az Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Számviteli Rendszer (SEEA) felülvizsgálatához.

IEEAF – az erdők integrált környezeti és gazdasági számvitelének (értékelésének) európai keretei

ESA – Európai (Nemzeti) számlák rendszere SNA – Nemzeti számlák rendszere SEEA - integrált környezeti és gazdasági számviteli rendszer Az IEEAF megvalósításához 20 alaptáblázat került kialakításra, amelyek kiterjedtek a föld és összes fakészlet-mérlegekre, az erdészeti gazdasági elszámolásokra és a kereslet-kínálat táb-lázatokra. Ezek a táblázatok szolgáltak a Svédország, Finnország, Németország és Franciaor-szág által elkészített minta-elszámolások alapjául. Ezen első mintaelszámolás-sor eredményei a következő címen jelentek meg: "Az integrált környezetvédelmi és gazdasági erdészeti köny-velés európai Keretrendszere - a minta-alkalmazások eredményei".

Az erdővagyon-elszámolások összeállítása - az erdővagyon és változásainak értékelése

Az erdészeti elszámolások összeállítása során fontos kérdés az erdővagyon és a hozzá kapcso-lódó változások értékelése. Az IEEAF rendszerén belül az államok szabadon választhatják meg az erdővagyonuk értékeléséhez leginkább megfelelő módszereket, amennyiben azok megfelelnek az ESA alapelveinek, valamint a föld és a fa értéke elkülönül.

Az első mintasor azt mutatta, hogy az erdővagyon és változásainak értékeléséhez többféle megközelítés és módszer is alkalmazható, beleértve a föld és az erdőingatlan piaci értékelését, a hedonista értékelést, a összes fakészlet tőárát és fogyasztási/felhasználási értékét, az összes fakészlet és a föld jelenérték-számítással való értékelését stb. E módszerek mindegyike többé-kevésbé követi az ESA alapelveit és/vagy az erdészeti gazdaságtani előírásokat. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy jelentős mértékben eltértek a vizsgált országokban kapott erdővagyon-értékek. Annak érdekében, hogy az értékelési módszerek és az egyéb tényezők (éghajlat, fafaj-összetétel, kormegoszlás, a fahasználat fő módjai stb.) elkülöníthetőek legyenek, a módszerek hasonlóságainak és eltéréseinek értékelésére is sor került. Ausztria, Franciaország és Német-ország vállalta, hogy s különböző értékelési módszerek eredményeinek összehasonlítását szolgáló speciális vizsgálatokat végez. Ez a kiadvány ezen összehasonlítások eredményeit mutatja be. Finnország készített egy külön anyagot a védett erdőterületek értékére vonat-kozóan, ami szintén hasznos lehet a védett területeknek a nemzeti elszámolásokban való kezeléséhez



Az értékelés korlátai az ESA-ban

Az erdők sokféle szerepet töltenek be: biztosítják a faellátást, továbbá szabadidős, védelmi és ökológiai szereppel is rendelkeznek. A fenti szerepek elemzése során a Munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy ezek egy része "ESA-típusú", mások nem. A „nem-ESA” szere-peket a Munkacsoport külön ülésen tárgyalta, és arra a következtetésre jutott, hogy értékelé-sük és a nemzeti számlákhoz hasonló keretrendszerbe illesztésük konzisztens módon jelenleg nem lehetséges, és több tapasztalat szükséges ezek fizikai és pénzügyi leírása terén ahhoz, hogy teljes mértékben bevehetők legyenek az IEEAF-be.

Az ESA-típusú szerepek úgy kerültek meghatározásra, hogy azon szerepek tartoznak ide, amelyek a nemzeti számlák által definiáltan gazdasági haszonnal járnak. Az ESA (§ 7.11) szerint a gazdasági hasznok a következőket jelentik: • elsődleges jövedelmek (használatból származó működtetési felesleg, mások használatára

való átengedésből származó, tulajdon utáni jövedelem), amelyek a vagyon használatából származnak,

• az az érték, beleértve az esetleges árfolyamnyereséget vagy -veszteséget, amely a vagyon értékesítéséből vagy felszámolásából származna.

Az ESA és az SNA esetében az elsődleges jövedelmek a termelés által létrehozott többletér-tékből fizetendők. A nemzeti számlákban a 'termelési folyamat' meghatározása a következő: olyan tevékenység, amelyet egy intézményi/szervezeti egység ellenőrzése alatt és felelőssége mellett végeznek munka, tőke, javak és szolgáltatások (mint inputok) felhasználásával, javak és szolgáltatások (mint outputok) előállítása érdekében. Míg azok a tevékenységek, amelyek javak előállítását eredményezik, minden esetben beletartoznak a nemzeti számlák termelési kere-tei közé, a szolgáltatások előállítása azon tevékenységekre korlátozódik, amelyeket adott egység egy másik egység hasznára tud végezni. Az erdők számos szerepe nem teljesíti ezt a feltételt.

Ezért a munkacsoport kizárta az értékelésből mindazokat a szerepeket, amelyek nem eredmé-nyeznek az ESA szerinti elsődleges jövedelmet, és kizárta az ehhez kapcsolódó vagyont is, kivéve, ha annak értéke valamilyen tranzakció vagy formális értékbecslés során meghatáro-zásra kerül. Így például a szén-megkötés vagy az ingyenes szabadidős szolgáltatások nem tekintendők termelési folyamatnak és így nem kerülnek változásként értékelésre. Ugyanakkor bizonyos tranzakciók ezen funkciók egy részét magukba foglalhatják, pl. amikor egy erdőingatlant biodiverzitás-megőrzési célból vásárolnak meg, vagy amikor az erdőkben megkötött szén nemzetközi kereskedelméről van szó.

A különböző típusú erdők és erdővagyonok osztályozásától indulva, az első fejezet az ESA és az erdészeti gazdaságtan szerinti erdővagyon-értékelést mutatja be. Rámutat arra, hogy az "elméletileg" helyes módszer a jelenérték-számítás, amelyet az ESA ajánl. Bemutatásra ke-rülnek az erdővagyont érintő különböző változások értékelésének következményei.

A második fejezet gyakorlati értékelési módokat mutat be. A módszerek osztályozását illetően az egyik csoportot a piaci értékelés - beleértve a tőárat és a fogyasztási/felhasználási érték módszereket -, a másikat a jelenérték-számítási módszerek jelentik. Áttekintésre kerül az er-dőingatlanokra, a földre és az összes fakészletre, illetve az erdőhöz kapcsolódó változásokra való alkalmazásuk.

(A harmadik fejezet röviden bemutatja a minta-alkalmazásokban résztvevő öt ország erdeit és erdészetét annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek az értékelési módszer megvá-lasztását és eredményeit befolyásoló tényezők, mint a térfogat, a sűrűség (m3/ha), a növekedés mértéke, az erdészeti erőforrások kihasználtságának mértéke, a fakitermelés szerkezete és az erdészeti termékek árai. Az értékelési vizsgálatok eredményeit a negyedik fejezet tartalmazza. Bemutatásra és lehetőség szerint megmagyarázásra kerülnek a különböző értékelési módsze-rek közötti különbségek. Itt találhatók a résztvevő országok eredményeit összehasonlító táblá-



zatok is. A kiadvány a következtetésekkel zárul. A legfontosabb eredmény, hogy nem lehet egyetlen módszert javasolni az összes ország számára. Mindegyik fő módszernek vannak elő-nyei és hátrányai; az alapvető kérdés az "elméleti helyesség" és az "adatszükséglet" viszonya. Alapjában véve úgy tűnik, hogy a jelenérték-számítást (vagy annak valamely változatát, pél-dául a korállandó -módszert) célszerű előnyben részesíteni. Ugyanakkor ez a módszer maga-sabb alapadat-igényeket támaszt és mindenekfelett az eredményeket hitelesíteni kell tényleges adatokkal pl. az Eurostat "Erdészeti Gazdasági Számlák" (Az Európai Közösségek Bizottsága, 1997) adataival. E tekintetben két tengely tekinthető fontosnak: az Erdészeti Gazdasági Szám-lák funkcionális elkülönítése erdészetre és fakitermelésre, illetve a jelenlegi fizikai és pénzügyi statisztikák együttes elemzése. A mellékletek a teszt-felmérések táblázatait tartalmazzák.)

Összefoglalás és következtetések

A modern erdészeti gazdaságtan megfelelő elméleti alapot nyújt az erdőterületek és az összes fakészlet nettó jelenérték-számításra támaszkodó értékelésére, amelynek alapját Faustmann (1849) nagy hatású cikke jelenti. Faustmann képletei az erdővagyonra alkalmazzák (a később a tőke és befektetés elméleteként ismertté vált) az elgondolásokat, és megadják a föld és az összes fakészlet helyes elméleti értékét. Különböző típusú, művelt vagy nem művelt erdőkre is alkal-mazhatók.

Ugyanakkor a nettó jelenérték módszernek korlátai is vannak, amelyek fő okát az elméleti alapfeltevések és az erdőgazdálkodás gyakorlata közötti eltérések jelentik. Az egyik ilyen alapfeltevés az egyező korú állományok azonos vágásfordulóinak egymást követő sora, és így egy véghasználat megléte, ami felszabadítja a területet a következő vágásforduló számára. Ezt a feltevést a gyakorlat nem igazolja: a fakitermelés/véghasználat hosszú időn át tart és a fa gyakran az "optimális" vágásérettségi kor után is lábon marad. A tényleges erdők adott kö-rülményeinek figyelembe vételéhez az alapképletek módosítása szükséges. A nettó jelenérték-módszer alkalmazását gyakorlati nehézségek, így az adatszükséglet és az adatok rendelkezés-re állása is akadályozzák.

Az Európai Számlák Rendszere (ESA 1995) alapjában véve a piaci árak szerinti értékelést részesíti előnyben, de a nettó jelenérték-módszert ajánlja az összes fakészlet értékelésére (és általában véve az olyan javak esetében, amelyek bevétele késleltetetten áll rendelkezésre). Az ESA (§ 7.38) szerint "az összes fakészlet értékelése a fa jövőbeni értékesítéséből származó bevétel jelenlegi árra való diszkontálásával történik, a fa vágáséretté tételéhez szükséges, ki-termelési stb. költségek levonása után". Az ESA javasolja a föld és az összes fakészlet értéké-nek elkülönítését. Ily módon az erdővagyon értékelésének legjobb módszere a föld piaci árak szerinti és az összes fakészlet nettó jelenérték-módszer szerinti értékelése lenne. A két mód-szer kombinálása lehetővé teszi az erdészeti belső megtérülési ráta kiszámítását és elébe megy annak, hogy többé-kevésbé önkényesen diszkontálási rátát kelljen meghatározni a nettó jelen-érték módszerhez.

A gyakorlatban még csak kevés ország (pl. Franciaország) vezette be az erdővagyonra vonat-kozó nemzeti mérlegszámlákat. Ahol már működik ilyen rendszer, ez idáig az erdőingatlan piaci árakon történő értékelését részesítették előnyben, ami a föld és az összes fakészlet együttes értékét adja meg. E számítások kiindulópontját az erdőingatlan-tranzakciók jelentik. A kiszámított hektáronkénti átlagárakat a teljes erdőterületre alkalmazzák. Ez a módszer nem teszi lehetővé a föld és az összes fakészlet értékének elkülönítését. A továbblépéshez gyakorlati szabá-lyokat alkalmaztak, így például megbecsülték a földérték és az erdőingatlan-érték hányadosát.

Vannak ennél fejlettebb módszerek is, például a Lancaster-megközelítés (hedonista értékelés). E szerint - statisztikai elemzésen keresztül - az erdőingatlan értékét a tranzakcióban részt vevő javak jellemzőivel írják le: terület, az összes fakészlet térfogata, fafaj, kormegoszlás stb.). Az



eredmények lehetővé teszik a föld és az összes fakészlet elkülönített értékelését, ahol a fa árát befolyásolják az állomány jellemzői.

További lehetőséget jelentenek a fa- vagy fatermék-tranzakciókon alapuló módszerek. Itt a fa köbméterenkénti értékét számítják ki és alkalmazzák a fakészletre. A módszernek több válto-zata van, és több lépésre lehet szükség, a rendelkezésre álló adatoktól függően.

Az adatok rendelkezésre állása igen fontos tényező. Egyes országokban közvetlenül rendelke-zésre állnak a lábon álló készlet árai, mivel a fát ilyen formában értékesítik (tőár). Máshol csak a kitermelt fa ára áll rendelkezésre (döntött fa ár). Az utóbbi esetben meg kell határozni a lábon álló készlet árát. Ez általában úgy történik, hogy a kitermelt fa árából (rakodói fa árból) levonják a fakitermelés, a rakodóig való szállítás és a rakodás költségeit. A második lépésben a kitermelt fa térfogatát transzformálják a lábon álló készlet térfogatává. E lépésekhez bizo-nyos alapfeltevések és további (pl. a költségekre vonatkozó) adatok, valamint speciális erdé-szeti algoritmusok használata szükséges.

Két fő változat különíthető el. A tőérték-módszer során a köbméterenkénti átlagértéket a ki-termelés alapján becsülik meg. Ennek legegyszerűbb formájában kiindulásként használható a kitermelt fa összértéke (amelyet általában már összegyűjtöttek és megjelentettek, lásd pl. az Eurostat Erdészeti Gazdasági Számláit), csökkentve a becsült kitermelési költségekkel és el-osztva a kitermelt térfogattal (amely az erdészeti statisztikákból rendelkezésre áll). A tőérték-módszer változatai megkülönböztetik a fő fajokat, az adatok rendelkezésre állásától függően.

A fogyasztási/felhasználási érték módszer szerint a köbméterenkénti átlagárat számítják ki a fő korcsoportokra, és ezt alkalmazzák a készletekre (a nemzeti erdőleltárak alapján). Ha a tőár nem áll rendelkezésre (vagy csak kevés kategória esetében ismert), a lábon álló készlet értékét korcsoportonként döntött választékokká kell transzformálni, és e választékok árait alkalmazni.

A tőérték-módszer és a fogyasztási/felhasználási érték módszer közötti fő különbség az, hogy az előbbi a kitermelés szerkezetét használja a tőár súlyozásához, míg a második az állomány szerkezetét. A két szerkezet jelentősen eltérhet, és az időben változhat is. Ez a két módszer a nettó jelenérték-módszer speciális formájának tekinthető (a jövőbeni természetes növekedés következ-tében implicit diszkontálással), és azt lehet mondani, hogy mindkettő megfelel az ESA alapelvei-nek. Ugyanakkor eredményeiket nehéz analitikusan összehasonlítani a nettó jelenérték-módszer eredményeivel. Azt, hogy melyik módszer ad pontosabb eredményeket, az értékelendő erdő tulaj-donságai alapján kell eldönteni, beleértve a fakitermelés körülményeit is. A választás függ az ál-lomány és a fakitermelés jelenlegi szerkezetétől és azok feltételezett jövőbeni alakulásától.

Habár a minta-felmérésekben részt vevő országok mindegyikében növekszik az erdőterület - terület és összes fakészlet tekintetében egyaránt -, jellemzőik igencsak eltérőek. A sűrűség, a növekedés mértéke, a fafajok és a fakitermelés körülményei nagyban különböznek. A talaj és az éghajlat következtében a svéd és finn erdőkben a sűrűség (m3/ha-ban kifejezve) meglehető-sen alacsony. Bár a fakészlet növekszik, a fakitermelés és a fakészlet hányadosa nagy, ami magas kihasználtsági/kitermelési rátát és nagy termékenységet mutat. Az árak viszonylag ala-csonyak, a kitermelés szerkezetét a tűlevelű papírfa nagy jelentősége befolyásolja. Az osztrák és német erdőkre a nagy sűrűség jellemző. Ebből következően a kitermelés illetve a nettó évi növedék és a fakészlet hányadosa alacsony, bár a nettó évi növedék nagy. A kitermelés szer-kezetében a tűlevelű rönkfa a meghatározó. A francia erdők a sűrűség és a növekedés tekinte-tében köztes helyzetben vannak. Francia sajátosság a lombos fák jelentős aránya a fakészlet-ben és a kitermelésben. Ugyanakkor a tűzifa súlya bizonytalan, továbbá fafajtól és térségtől függően nagy a heterogenitás.

Ausztriában öt módszert vizsgáltak az összes fakészlet értékelésére. Ezek közül kettő a "nettó jelenérték-módszerek" családjába tartozik. A "korállandó-módszer" során az adott korosztályú



összes fakészletnek adott érték képviseli a nettó jelenértéket. Ezt standard görbék alapján számítják ki, figyelembe véve a létesítési és művelési költségeket, egy implicit megtérülési rátát és a véghasználat bevételét. Egy másik, egyszerűsített nettó jelenérték módszer erősen ingadozó eredményeket adott, amelyeket nagyban befolyásoltak a kezelési költségekre vonat-kozó alapfeltevések. A fogyasztási/felhasználási érték módszer és a tőérték-módszer közel azonos eredményeket adott, mivel a fakészlet és a fakitermelés összetétele eléggé hasonló, ugyanakkor a kapott eredmények 30%-kal alacsonyabbak a "korállandó -módszerrel" kapott értékeknél.

Németországban három módszer eredményeit hasonlították össze. A hedonista és a tőérték-számítási módszerek eléggé hasonló eredményeket adtak, bár az összehasonlítást megnehezíti az eltérő referencia-időszak, amely kapcsán különösen a súlyos széltörés miatti 1991-es árvál-tozások fontosak. A fogyasztási/felhasználási érték sokkal alacsonyabb mint a tőérték. Ennek oka a kitermelt fa és a lábon álló fakészlet eltérő választékszerkezete. Az árak összehasonlítá-sa arra utal, hogy a kitermelt fa átlagos életkora kb. 130 év, míg a fakészleté 75 év. A rendel-kezésre álló statisztikák szerint a kitermelésben magas a rönk és alacsony a tűzifa aránya, kö-vetkezésképen magas az átlagos tőár.

Franciaországban három fő módszert teszteltek. A tőérték a legalacsonyabb, aminek az az oka, hogy magas a saját használatra szolgáló tűzifa aránya, így a kitermelés feltételezett átla-gos átmérője jóval alacsonyabb a fakészlet átlagos átmérőjénél. Az osztrák "korállandó-módszerhez " hasonlóan a nettó jelenérték-számítás adja a legmagasabb értéket. Érdekes eredményeket ad a fő fajok, tulajdoni kategóriák és térségek összehasonlítása. A puhafák ese-tében az értéktartomány szűk, ellentétben a keményfákkal (a saját felhasználású tűzifa zöme keményfa). A Landes-i térségben - ahol a magánerdők vannak túlnyomó többségben, a ten-gerparti fenyő a fő fafaj és intenzíven művelik kereskedelmi céllal - a három módszer nagyon hasonló eredményeket ad. Ezek az értékek hasonlóak az erdőingatlanok piaci értékből számít-ható értékéhez is. A mediterrán térségben (amelyet sokkal kevésbé intenzíven hasznosítanak és több az egyéb (nem fa) haszonvétel), az erdőingatlanok piaci értéke magasabb a más mód-szerekkel számítottnál, míg ennek az ellenkezője igaz az összes többi térségre, ahol általában a keményfák a meghatározók. A franciaországi regionális eredmények jól mutatják a francia erdők nagyfokú diverzitását és alátámasztják azt, hogy az értékelési módszereket európai ösz-szefüggésben az erdők konkrét körülményeihez kell illeszteni.

Általános következtetésként úgy tűnik, hogy a nemzetközi összehasonlítás céljaira a tőérték-módszer a legjobb megoldás.

Először is, összekapcsolható más, meglévő statisztikákkal, beleértve az Eurostat Erdészeti Statisztikáit (az erdőkből kitermelt fizikai famennyiség választékonként, fakészlet stb.) és az Erdészeti Gazdasági Elszámolásokat (az erdőkből kitermelt választékok pénzügyi értékét). A számítások viszonylag egyszerűek. A meglévő adatok konzisztenssé tétele és az erdővagyon értékelését szolgáló integrálása az európai statisztikusok és a nemzeti elszámolások készítői-nek idevágó alapelve.

Kiegészítő adatként mindössze a kitermelési költségek becslése szükséges. Az IEEAF-en be-lül támogatják az erdészeti gazdasági elszámolások erdészeti (erdőművelési) és fakitermelési tevékenységek szerinti, funkcionális elemzésen alapuló elkülönítését. A minta-felmérések azt mutatják, hogy az erdészet speciális és meglehetősen eltérő jellemzőkkel rendelkezik a külön-böző európai országokban. Ez az elkülönítés segítené az erdők és az európai gazdasághoz való hozzájárulásuk jobb megismerését, beleértve az intézményi ágazatok megkülönböztetését is.

Más módszerek több adatot és alapfeltevést igényelnek; vagy a lábon álló készletet kell vá-lasztékokká transzformálni (fogyasztási/felhasználási érték módszer), vagy pedig feltételezé-seket kell tenni a köztes költségekre és bevételekre vonatkozóan.



Másodikként a korállandó-módszer javasolható, mivel egyes országokban meglehetősen jól szabványosított, a standard tényezőket elegendő egyszer kiszámítani, és a későbbiekben egy-szerűen csak aktualizálni (a telepítési költségekkel, a fa vagy faanyag árával).

Ugyanakkor nemzeti célokra más módszerek (a részletes nettó jelenérték-számítás vagy a fogyasztási/felhasználási érték módszer) megfelelőbbek lehetnek. Ezt indokolhatja például a fakitermelés és a fakészlet szerkezetének viszonya, azaz adott ország erdeinek speciális kor-szerkezete. Ezek a módszerek érdekes betekintést nyújthatnak egyes speciális területekbe is.

A földre vonatkozóan sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre. A becsült értékek országonként jelentősen eltérnek. Úgy tűnik, hogy míg egyes országokban az erdőterületek értékét szinte kizárólag a fatermelési funkció határozza meg, és így az meglehetősen alacsony, máshol az erdők egyéb funkciói fontos szerepet játszanak, pl. a népsűrűséghez kapcsolódóan. Azokban az országokban, ahol a föld értéke jelentős, mindenképpen hasznos lenne az erdőterületek földjének értékére vonatkozó adatok gyűjtése. Ez fontos lehet a mezőgazdasági területek fel-hagyásával kapcsolatban is.

Főbb számszerű eredmények

Az 2.10. és a 2.11. táblázat az értékelési teszt-felmérések összesített eredményeit mutatja, valamint tartalmazza az EU (15 tagállam) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) egésze erde-inek értékére vonatkozó becslést, a 90-es évek közepére vonatkozóan. 2.10. táblázat: Földérték a vizsgált országokban és az EU-15-ben

(Faellátási célra rendelkezésre álló erdő)

Faellátási célra rendelkezésre álló

erdő Átlagos érték Összérték

(1000 ha) (ECU/ha) (millió ECU) Németország 10 142 3 200 32 454 Ausztria 3 352 4 500 15 084 Svédország 21 236 55 1 168 Franciaország 14 470 800 11 576 Finnország 20 675 375 7 753 Összesen (5 ország) 69 875 974 68 036 Más EU tagállamok 25 650 : 24 975* EU-15 95 525 : 93 010* *Eurostat becslés Források: Eurostat Erdészeti Statisztikák 1995-1998 (területi adatok, különböző évek

1990-98 között), IEEAF minta-felmérések (átlagos értékek)



2.11. táblázat. A fa értéke a vizsgált országokban és az EU-15-ben (Faellátási célra rendelkezésre álló erdő)

Élőfakészlet Átlagár Összérték (millió m3) (ECU/m3) (millió ECU)

Németország 2 820 31 87 420 Ausztria 1 037 22 22 814 Franciaország 2 836 24 68 064 Svédország 2 567 16 41 072 Finnország 1 867 20 37 340 Összesen (5 ország) 11 127 23 256 710 Más EU tagállamok 2 292 : 52 879* EU-15 13 419 : 309 589* *Eurostat becslés Források: Eurostat Erdészeti Statisztikák 1995-1998 (fakészlet adatok, különböző évek

1990-98 között), IEEAF minta-felmérések (átlagos értékek) Az IEEAF minta-felmérésekben nem szereplő EU tagállamok erdővagyonának értéke az 5 résztvevő ország átlagárai alapján került megbecslésre. Eszerint az EU-15 erdővagyonának összértéke 403 milliárd ECU, azaz 24%-kal több, mint a résztvevő 5 országra vonatkozó ér-ték. Készült egy érzékenységi elemzés is a francia mediterrán erdővidék árainak felhasználá-sával, a spanyol, olasz és görög erdővagyon-érték felbecsülésére. Ennek eredménye kissé ala-csonyabb, 384 milliárd ECU. A becslések összességében azt mutatják, hogy az EU erdőva-gyonának értéke hozzávetőleg 400 milliárd ECU, amiből mintegy 25%-ot képvisel a föld és 75%-ot az összes fakészlet.

Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland bevonásával a becsült érték mintegy 26 milliárd Euróval emelkedik meg, a svéd és a finn értékek átlagát alkalmazva Norvégia, illetve az oszt-rák adatokat Svájc és Liechtenstein esetében. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) egészére vonatkozóan így az erdők becsült összértéke mintegy 430 milliárd ECU.

Az EGT erdei erőforrásainak összértéke azonos nagyságrendet képvisel, mint az EGT olaj- és gázkészlete. 1996 végén Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia olaj- és gázkészletének érté-ke hozzávetőleg 320 milliárd ECU volt, és ez a három ország rendelkezett az EGT olajkészletének 94%-ával illetve gázkészletének 89%-ával. (lásd: az Európai Közösségek Bizottsága, 2000d, megjelenés alatt). A 90-es évek közepén az EU-15 élőfakészletének értéke (mintegy 300 milliárd ECU) önmagában kétszerese volt az EU-15 olaj- és gázkészlete értékének. Ugyanakkor az EU-15 állótőkéjének összértékéhez viszonyítva az erdővagyon csak 2,4%-ot képvisel, amint az a 2.12. táblázatból látható.



2.12. táblázat: Az erdővagyon értéke a vizsgált országokban és az EU-15-ben a nettó állótő-kéhez képest, milliárd ECU

Összérték (1)

Nettó állótőke (2)

% (1)/(2)

Németország 120 5 582 2,1 Franciaország 80 2 441 3,3 Ausztria 38 510 7,4 Finnország 45 277 15,2 Svédország 42 404 11,2 Összesen (5 ország) 325 9 214 3,5 Más EU tagállamok 78 7 307 1,1 EU-15 403 16 521 2,4 Források: Eurostat Tőkekészlet az Európai Unióban, 1998 január (nettó állótőke adatok,

1994), a fenti 2.10. és 2.11 táblázatok (az erdők összértéke)

2.3.2. Értékelési alapelvek az erdészeti ökonómiában és az ESA rendszerében

Erdőosztályozás és ezen osztályozás fontossága az értékelésben

Az IEEAF - követve az UN-ECE/FAO FBRFA definíciót – gazdasági szempontból megkü-lönböztet:

• olyan erdőket, amelyeknek nem célja a faellátás • olyan erdőket, amelyeknek célja a faellátás

A nem faellátásra tartott erdők alatt azok az erdőterületek értendők, amelyekben a fakiterme-lés nem gazdaságos különféle okok miatt (alacsony produktivitás, hozzáférhetetlenség stb.) és ide tartoznak a védett erdők is. A nem faellátásra tartott erdőkben a faanyagnak az értéke zéró. Különösen igaz ez a védett erdőkben, ahol a faállomány értéke és a talajérték nem realizáló-dik, azaz nincs ökonómiai haszon. Azonban ezek az erdők is kaphatnának egy értéket a vál-lalkozás mérlegén belül, amennyiben egy üzleti tranzakció során szerezi meg az adott vállal-kozás ezeket az erdőket. Az ilyen erdők „figyelemre méltó természeti vagyon” kategóriaként lennének osztályozva hasonlóan, mint a „történelmi emlékművek”, amelyek szintén fel van-nak tűntetve a mérlegben. Erre akkor kerül sor, amikor az emlékművek fontosságát a tulajdo-noson kívül valaki más ismeri fel, amit adott esetben egy eladás vagy egy hivatalos felértéke-lés igazol is. A védett erdők értékelése a 4.3 pont alatt található.

A faellátásra szolgáló erdők lehetnek műveltek és nem-műveltek.

- Nem-művelt erdők

Természetes/őserdők

Definíció szerint ezek az erdők nem megújítható vagyonnak tekinthetők. Sőt, miután ezek az erdők „klimax” állapotban vannak a nettó természetes növedékük zérónak tekinthető. A nem megújítható természeti erőforrások elmélete az mondja, hogy ezen erdők kitermelése mindegy megtisztítja a terepet a másfajta földhasználatra. Habár az Európai Unió országaiban nem fon-tos, de az egyik legfőbb ok a föld őserdeinek eltűnését tekintve az, hogy a természetes erdőket kiírtják termőföld szerzés céljából. Meg kell jegyezni, hogy az ESA terminológiában „az erdőírtás fogalma a föld első termelésbe vonása érdekében” van osztályozva (cf. ESA § 3.106).



Sarj és más nem-művelt erdők

Ezek azokra az esetekre vonatkoznak, amikor az eredeti, természetes erdőket kitermelik és aztán vagy magára hagyják a területet vagy lényegtelen erdészeti beavatkozást eszközölnek a területen. Ilyen helyeken az erdők természetes felújulása nyer teret, van természetes növedék, de nincs költség. A tulajdonosnak csak az erdő vágásérett korát kell megvárnia a fák kiterme-léséhez. Az ESA rendszerében a faanyag nem-termeltként van nyilvántartva, a természetes növedéket pedig nem tekintik kimenetnek (termelési eredmény).

- Telepített/művelt erdők

Ezekben az erdőkben vannak költségek: vagy jelen vannak mind a kezdő (telepítési) mind a közbenső (művelési) költségek vagy csak a közbenső költségek, ez utóbbi a természetes fel-újítás esetében jellemző. Ezeknek az erdőknek az értékét különböző módszerekkel lehet fel-becsülni. Egyrészt a múltbeli költségek összegzésével, másrészt a jövőbeni tényleges bevéte-lek jelenértékének meghatározásával. A faanyag termeltként, a természetes növedék pedig figyelembevett kimenetként van nyilvántartva.

Értékelés az erdészeti ökonómiában

Az erdők értékelése az erdészeti ökonómiában a jelenérték módszeren alapszik. Az erdő érté-ke kettéoszlik: egyrészt van a faanyagnak értéke, másrészt van a termőterületnek értéke, ahol az erdőállomány áll. Az erdészeti ökonómia főbb eredményeit az alábbiakban összegezzük, különbséget téve a művelt és a nem-művelt erdők között. A modern erdészeti ökonómia alapjait M. FAUSTMANN rakta le, aki egy német erdészeti öko-nómus volt. FAUSTMANN alaptéziseit 1849-ben publikálta. Ő azt mondta, hogy egy erdőállo-mány értékének meghatározásakor nem szabad az aktuális faanyag mennyiségének az értéké-ből kiindulni, hanem ezen faanyag vágáskori felhasználásából kell kiindulni. FAUSTMANN nézete olyan általános tőke és befektetési elméletek alkalmazásai, amelyek csak sokkal ké-sőbb lettek kialakítva. Ugyan néhány finomítás történt, továbbra is a FAUSTMANN formula jelenti az alapokat az erdészeti ökonómiában.

- Művelt erdők

Vegyünk egy hektár földterületet fatermesztés céljából, ahol folyamatos és azonos a fater-mesztés körforgása.

A költség formula és a hozadéki formula formula akkor azonos, amikor a diszkont kamatláb megegyezik a belső megtérülés rátájával (belső kamatlábbal). A FAUSTMANN képlet elemzése rávilágít arra, hogy az állomány értéke nem függ a jelenlegi fakészlettől, hanem csak a jövő-beni (vagy múltbeli) bevételektől és költségektől.

- Nem művelt erdők

A nem művelt erdőkben nincs erdősítési és nincs közbenső költség sem.

Felvetődhet egy probléma, amikor a üres erdőterületek piaci értéke zéró vagy zéró környéki, azaz például nincs alternatív használati lehetőség ezekre a területekre.

Problémaként jelentkezik, hogy az értékváltozást hogyan kellene interpretálni, és hogyan kel-lene a természetes növedéket definiálni és megbecsülni.

Az SNA terminológiában a természetes növedék azon tényre utal, hogy a fák magasabbak lesznek. Ez úgy tűnik, hogy kapcsolatot teremt a faanyag mennyiségi (és minőségi) növeke-dése és a természetes növedék között. Ugyanakkor még sincs közvetlen kapcsolat, mivel a ter-



mészetes növedék értéke a mennyiségi és minőségi növekménytől függetlenül van definiálva és így a faanyag használati értékének növekedése nem a természetes növedék értéke.

A használati érték módszer ideális esetben az állomány mindenegyes fájának azon nettó bevé-telek általi értékeléséből áll, amit a tulajdonos kapna adott jellemzők mellett, ha a vizsgálati időpontjában a fákat levágnák. Definíció szerint, ha a fakitermelést az optimális véghasználati kor előtt (vagy után) végzik el, a használati érték (vagyis az az érték, ami a fák levágásakor realizálódik) kevesebb mint az az érték, ami akkor realizálódna, ha az optimális vágáskorban vé-geznék a fakitermelést. Ez az állomány várható értékének a vesztesége (FAUSTMANN feltétel).

Optimális gazdálkodás mellett, a fákat olyan hosszú ideig kell hagyni nőni, amíg a növekedési ütem és az árnövekedés szorzata magasabb, mint a faállományból és az erdőterületből álló tőke lekötöttségének költsége.

Az erdészeti ökonómusok az erdőterület és a faállomány értékelésére egy elméleti vázat ad-nak. Ugyanakkor az alkalmazott feltételezések nagyon kritikusak. Különösen nehéz felvállal-ni, hogy a faállomány kitermelése az optimális véghasználati korban következzen be. Ez a körülmény a valós erdészeti gyakorlatban nem valósul meg. Amint azt az európai erdők (lásd 6-9. számú ábrát az osztrák, francia és a német erdőkre) kormegoszlása is mutatja a faállomá-nyokat az egyes országokban nem azonos korban vágják le. FAUSTMANN – nak más feltétele-zéseit is meg kell vizsgálni, azaz:

• a nem-fa jellegű bevételek szerepe a 19. századhoz képest megnőttek • kompetitív (verseny) piac léte • a feltételezett azonos vágásfordulók ismétlődése • a helyes diszkont kamatláb megválasztása, ami néha egy szigorú kényszert jelent a

FAUSTMANN formula alkalmazásában • a bizonytalanságok integrációja a jövőt illetően, ami manapság egy nagy kihívás.

Az említett összes aspektusra léteznek megoldások és Faustmann alapelvei is érvényben ma-radnak.

De ahhoz, hogy a leegyszerűsített esetektől eltérő helyzetekben is helyes számításokat lehes-sen végezni, nagyon részletes adatokra van szükség. Ezen okok miatt az erdészeti ökonómu-sok más alternatív módszereket fejlesztettek ki (lásd a 2 fejezetben: Az erdővagyon értékelése a gyakorlatban és a 4-es fejezetben: Értékelés a teszt országokban)

Az erdővagyon és a hozzá kapcsolódó folyamatok az ESA-ban

- Az erdővagyon osztályozása

Az IEEAF által elfogadott erdővagyon-osztályozás megközelítőleg követi az ESA osztályozá-si rendszerét. Az IEEAF rendszere földterületre (mint ingatlan), fára és más erdőhöz kapcso-lódó vagyontárgyakra osztja az erdővagyont. A földterület mindig úgy jelentkezik, mint egy nem-termelt vagyontárgy. A fa az termelt vagyontárgy, ha az erdő művelt és nem-termelt, ha az erdő nem-művelt. Más az erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyak egyrészt lehetnek megfogha-tó, termelt vagyontárgyak (épületek, utak, erdőgazdálkodásban használt felszerelések), más-részt lehetnek megfogható, nem-termelt vagyontárgyak (vadak, madarak és más élőlények, amelyek az erdőben élnek). Hacsak nincs külön elkülönítve egy piaci tranzakció által vagy egy hivatalos felértékeléssel, az eszközök a föld értékébe ágyazódnak, mint pl.: a vadászati joggal szerzett bevétel is.

- A faállomány és földterület különválasztása

A földterületnek és a faállománynak nagyon különböző természete van, ami nagyon jól felis-merhető az egyes országok könyvviteli rendszereiben. A földterület degradációtól szenvedhet (ami erózió vagy légszennyezés miatt jön létre) azáltal csökken a terület produktivitása és



általánosságban a földterület gazdasági tevékenységeknek ad helyet. Maga a földterület a ter-melési folyamatban nem használódik el, ami megmagyarázza, hogy nincs állandó tőkefo-gyasztás (amortizáció) a földterületre. Az erdőpusztítások során gyakran előfordul, hogy le-vágják az erdőt azért, hogy más célra használják a területet.

A faanyag természete élesen különbözik ettől. A fát először kivágják, aztán vagy a végső fo-gyasztóhoz kerül (például a tűzifa) vagy egy közbenső fogyasztóhoz (aki például papíripari pépet termel). Ebben az esetben a faanyag értéke beleágyazódik a termék értékébe és így a faanyagnak az értéke nem jelenik meg.

- Termelt és nem-termelt faállomány

Amikor a faállomány „termelt”, akkor készletként van nyilvántartva, mivel egyetlen egyszer, a letermeléskor produkál terméket. Pontosabban a letermelés vagy vágásérettként való eladás időpontjáig a művelt faállomány egy specifikus címszó alatt szerepel:„ folyamatban lévő ter-melés művelt eszközökön (félkész-termék)”. A természetes növedék - ami kibocsátást jelent – megnöveli a faállomány értékét mint „ a folyamatban lévő termelés bővülése”. A termeléskor vagy termelésre való értékesítéskor a faállomány értéke csökken a „befejezett termékekhez való átvitel” értékével.

Amikor a faállomány „nem-termelt”-ként van nyilvántartva, akkor a faanyag egy speciális eszközkategória alá esik, ami nem is készlet és nem is állóeszköz. A természetes növedék - ami nem jelent „kibocsátást” –, de volumenváltozásokat okoz, megnöveli a faállomány érté-két. A kitermeléskor vagy értékesítéskor a faállomány értékének csökkenése kimerülésként jelentkezik.



2.13. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla földterületekre

Nyitómérleg: A földterület értéke az időszak kezdetén

Tőkeszámla

Beszerzés mínusz elidegenítés Ez a tényező csak az intézményi szektorban érinti a mérleget, a gazdaság egészét tekintve ennek az értéke zéró.

Földérték bővítése A fejlesztés értéke és a tulajdonjog átszállása a földterületre

Állandó tőkefelhasználás Az állóeszközökre kerül, ami a továbbiakban hozzáadódik a föld értékéhez

Egyéb változások az aktív számlák volumenében

A földterület gazdasági bővülése A földterület értékének a bővülését jelenti, ami a terület gazdasági hasznosításának változásából adódik (pl.: erdőből beépített terület lesz)

Egyéb gazdasági leértékelődés Ez lefedi a földterület értékének redukcióját (pl.: gazdasági tevékenységek során bekövetkező degradáció) és a gazdasági használatban bekövetkező változásokat (pl: mezőgazdaságról való áttérést közösségi használatra)

Katasztrofális veszteségek A földterület értékének csökkenése természeti katasztrófa vagy toxikus anyagok következtében.

Kompenzálatlan lefoglalás Ez lefedi a terület mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását.

Egyéb volumenváltozások a földterületben Lefedi az összes egyéb volumenváltozást

Változások a szektor osztályozásában és struktúrájában

Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a földtulajdonos osztályozásában

Egyéb változások az eszközök osztályozásában

Csak a földterület osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik: lefedi a változásokat a földhasználatban ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel mindkét könyvelési helyen fel van véve.

Felértékelési számla

Névleges holding nyereségek/veszteségek A haszon értéke felszaporodik a földtulajdonosnál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: a földterület értéke az időszak végén



2.14. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla a „termelt” faanyagra

Nyitómérleg: A fakészletének értéke az időszak kezdetén

Tőkeszámla ügyletek

Készletváltozások A készletváltozások bekövetkezhetnek a természetes növedék, a kitermelés és az eladás miatt.

Félkész-termékek bővülése A természetes növedék úgy jelentkezik, mint az erdészeti tevékenység outputja.

Kivét a félkész-termékek készletéből Befejezett termékekhez való átvitel: kitermeléskor vagy kitermelésre való értékesítéskor áll fenn.


Katasztrofális veszteségek Lefedi a faállomány értékének csökkenését, ami természeti katasztrófa stb. miatt jön létre.

Kompenzálatlan lefoglalás Ez lefedi a faanyag mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását.

Egyéb volumenváltozások a „termelt” faanyagban

Lefedi az összes egyéb volumenváltozást


Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a „termelt” faanyag tulajdonosának osztályozásában.


A faanyag osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik (például a gazdasági kategóriából átkerül a nem-gazdasági kategóriába ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel a másik könyvelési helyen fel volt véve.


Névleges holding nyereségek/veszteségek A haszon értéke felszaporodik a faanyag tulajdonosánál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: A faállomány készletének értéke az időszak végén



2.15. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla a „nem-termelt” faanyagra

Nyitómérleg: A „nem-termelt” faállomány értéke az időszak kezdetén

Tőkeszámla ügyletek

Beszerzés mínusz elidegenítés


A „nem-termelt” faanyag gazdasági megjelenése

Lefedi a „nem-termelt” faanyag értékének a növekedését, amikor az kitermelhetővé válik.

A „nem-termelt” faanyag természetes növedéke

Ez megegyezik a „nem-termelt” faanyag értékének a növekedésével, amit a természetes növedék idéz elő.

A „nem-termelt” faanyag csökkenése Ez megegyezik a „nem-termelt” faanyag értékének a csökkenésével, amit a fakitermelés idéz elő.

Egyéb gazdasági megjelenése a „nem-termelt” faanyagnak

Lefedi a „nem-termelt” faanyag értékének a csökkenését olyan esetekben, amikor a faanyag kitermelhetetlenné válik, pl.: a faanyag minősége levegőszennyezés miatt degradálódik.

Katasztrofális veszteségek Lefedi a faállomány értékének csökkenését, ami természeti katasztrófa stb. miatt jön létre.

Kompenzálatlan lefoglalás Ez lefedi a „nem-termelt” faanyag mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását.

Egyéb volumenváltozások a „termelt” faanyagban

Lefedi az összes egyéb volumenváltozást


Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a „nem-termelt” faanyag tulajdonosának osztályozásában.


A „nem-termelt” faanyag osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik (például a gazdasági kategóriából átkerül a nem-gazdasági kategóriába ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel mindkét könyvelési helyen fel van véve.


Névleges holding nyereségek/veszteségek A haszon értéke felszaporodik a „nem-termelt” faanyag tulajdonosánál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: A „nem-termelt” faállomány értéke az időszak végén



Az erdővagyon értékelése és a hozzá kapcsolódó folyamatok az ESA-ban

- Értékelési alapelvek

Az ESA rendszerében egy eszköz értéke abból a gazdasági haszon értékéből származik, amely az eszköz használatából vagy tartásából ered. Az utóbbi esetben az érték az ár alapján adódik, amit most vagy később a vagyontárgy eladásakor kapnánk. Általánosságban az ESA előnyben részesíti a piaci értékelést: ”A rendszer nem arra törekszik, hogy meghatározza a haszonfor-galmat és a készleteket. Sőt, a forgalmak és a készletek csereértékük szerint vannak nyilván-tartva, azaz hogy valójában mennyit is jelentenek készpénzben. Tehát a piaci árak jelentik az ESA értékelési alapjait.

Az ESA (§ 1.52) világossá teszi, hogy „ pénzügyi tranzakcióknál, készpénz-követeléseknél és kötelezettségek nyilvántartásánál a keresett érték rendelkezésre áll. A legtöbb egyéb esetben az értékelési eljárás során a hasonló áruk, szolgáltatások és eszközök piaci árát kell alkalmaz-ni. Ezt módszert alkalmazzák pl a barter üzleteknél és a tulajdonos által lakott lakásoknál. Amikor az analóg termékek piaci ára nem áll rendelkezésre pl.: kormányzati nem-piaci szol-gáltatások esetén, az értékelést a termelési költségek alapján kellene elvégezni. Ha az értéke-lés az utóbbi két módszer egyikével sem lehetséges, a forgalom és a készletek értékelését a várható jövőbeni bevételek diszkontált jelen értékével lehet elvégezni. A nagy bizonytalanság miatt, ez a módszer csak a legutolsó esetben ajánlott.”

A 7.25 §-ban az ESA meghatározza, hogy „az eszközöket és a forrásokat az alapján a piaci ár alapján kell értékelni, amit a mérlegbe kerülés napján kapnánk értük. Ez azt jelenti, hogy az eszközöket az alábbi alapokon kellene értékelni:

(a) vásárlói árakon, ha azok vásárolt eszközök (b) alapárakon, ha az eszközök saját előállításúak vagy a hasonló áruk alapárait alapul véve

vagy ha nincsenek alapárak a felmerült költségek összegzésével.”

Az ESA a 7. 26 §-ban kimondja, hogy „ideális esetben ezeknek az áraknak megfigyelhetőnek kellene lenni a piacon. Amikor azonban nincs megfigyelhető ár – ez akkor fordul elő, amikor az adott termékre nincs se eladás se vásárlás jelenleg sem és a közelmúltban sem – egy kísér-letet kellene tenni és meg kellene becsülni, hogy mi lenne az az ár, amit az eszköz megérne még a piacon a mérlegbe kerülés napján.”

Az ESA a 7. 27. §-ban tisztázza, hogy „a piacon megfigyelt árakon vagy az ezekből származó becsléseken vagy a viselt költségeken felül a valós árakat meglehetne kapni:

(a) felértékelés + (beszerzések-elidegenítés) (b) a jövőbeni bevételek jelenértékének a meghatározásával.”

Bizonyos eszközkategóriákra az ESA azt mondja, hogy „…olyan eszközök esetén, ahol a be-vételek (…) késnek (mint pl. a fa esetén) (…) egy olyan diszkont kamatlábat kell használni, amit a várt jövőbeni bevételek jelenértéke alapján számolnak ki. A kamatlábat hasonló típusú eszközök tranzakciójának figyelembevételével kellene származtatni (…) és nem egy általános kamatlábat használni.”

Végül az ESA a 7.38 §-ban megállapítja, hogy „ a faállomány úgy van értékelve, hogy a jö-vőbeni faeladást diszkontálják a jelen árakra, miután levonták a véghasználatig felmerült költ-ségeket.”



- Erdőhöz kapcsolódó értékelési folyamatok az ESA-ban

Nem művelt erdők: természetes növedék és kimerülés-kihasználás

Amikor egy „nem-művelt” erdőről beszélünk, a faállomány értékét az alábbi hatások befolyá-solhatják: természetes növedék, kimerülés-kihasználás, katasztrofális veszteségek, holding nyereségek és veszteségek stb. (lásd az 2.14. táblázatot)

Őserdők

Ugyan Európában nem fontos ez a terület, de néhány természetes őserdő miatt, amelyek vé-dettek mégis érdemes megvizsgálni ezt az esetet is. Amikor kormányok vagy környezetvé-delmi magánintézmények megvásárolnak erdőterületeket azért, hogy azokat védelemben ré-szesítsék vagy csak ha egyszerűen egy hivatalos felértékelésről van szó, ezeknek a területek-nek is értéket kell adni.

Amint a finn jelentés is mutatja a tranzakciós érték egyrészt a faanyag tőárának összegzésén illetve a földterület alternatív használat szerinti értékén alapszik (beleértendő a nyári házikó vagy egyéb rekreatív infrastruktúra építése is)

Az ilyen tranzakciókat 1) a „nem-termelt” eszközök beszerzése 2) a „nem-termelt” eszközök csökkenése 3) változások az osztályozásban és a struktúrában

kategóriákban kell feltűntetni.

Nem-művelt erdők: a természetes növedék értékelése

A sarj, nem-művelt erdőknek nincs más költségük a területük költségén kívül. Vágásérettsé-gük előtt a faanyag értéke az összegyűlt földjáradék alapján adódik. A természetes növedék értéke redukálódik (a föld és faállomány által megtestesített) tőke alternatív költségszintjére (opportunity cost).

Művelt erdők: a természetes növedék és a fakitermelés

Művelt erdők esetén a faanyagot „félkész-termékek készleteként” azonosítják. Ezeknek az értéke készletnövekedés (itt a hatótényező a természetes növedék) és készletcsökkenés (ez csökkenhet a fakitermeléssel vagy azzal, hogy átkerül a befejezett termékekhez) vagy más folyamatok révén változik. A félkész-termékek növekedése a befejezett termékek jelenlegi becsült alapárainak bizonyos százalékában van értékelve. A félkész-termékek csökkenése késztermékké való nyilvánításukkor a késztermékek jelenlegi alapárai alapján vannak értékelve.

Természetes növedék

Az SNA a 6.77 §-ban leírja: „feltéve, hogy a végtermék alapára a termelési időszak alatt vál-tozatlan marad a felkész-termék az adott időszakra vonatkozó növekedési értékét megkapjuk, ha az alapárat megszorozzuk az adott időszak alatt fellépő költségek és a teljes termelési költ-ség hányadosával, más szavakkal a végső kibocsátás értéke a különböző időszakokban úgy oszlik el, mint ahogy a termelés a költségek megjelenéséhez viszonyul.”

Abban az esetben, amikor a „teljes termelési költség” tartalmazza a vagyon megtérülését, ez az értékelés akkor feleltethető meg a nettó jelen érték módszerrel mihelyst a belső megtérülési rátát diszkont rátaként választjuk meg.



Fakitermelés:

A nettó fakitermelés értéke a tőértékkel egyezik meg, ami az erdőből kikerülő faanyag értékét jelenti. Ugyan ez koncepcionálisan egyszerű, de a fakitermelés értékének meghatározása kissé bonyolult is lehet, mivel a tőérték (az az érték, amikor még áll az állomány) nem mindig áll rendelkezésre. A legtöbb esetben a fakitermelés értéke úgy számítandó, hogy a fakitermelés eredményeként kapott faanyag értékéből levonjuk a fakitermelés költségeit. Viszont a fakiter-melés költségeinek magában kellene foglalni az összes költséget - beleértve a tőkeköltségeket is pl.: a fakitermelési amortizációt, ezért a fakitermelési (logging) költségek megállapítása bonyolult. Bizonyos esetekben a fakitermelés költségeit és az erdészeti költségeket (ez szükséges a természe-tes növedék értékeléséhez) azonos időpontban kell meghatározni, mivel ezek a költségek általá-ban teljes költségként ismertek, pl.: az erdészeti gazdasági mérlegből tudhatók meg.

Más folyamatok

A természetes növedék és a fakitermelés mellett számos egyéb hatás is befolyásolja a nyitó faállomány értékét (lásd 2.13. táblázatot)

Katasztrofális veszteségek

A katasztrofális veszteségek értékét úgy kapjuk meg, ha a faállomány katasztrófa előtti jelen-értékének és a faállomány katasztrófát követő azonnali értékének a különbségét vesszük. Ez a kalkuláció a jelenérték gyakorlati alkalmazásától függ.

Amikor a káresemény nem teszi tönkre a faanyagot a később kimentésre kerülő faanyag érté-két mindenképp számításba kell venni. Ez az érték egy használati érték. Azonban a számítás-nál használt árak alacsonyabbak, mint a „normál” árak, mivel a faanyag minőségével gondok lehetnek és a nagyobb mennyiségek miatt túlkínálat alakul ki. Ilyen esetben mellék költségek is kialakulhatnak, mivel a faanyagot ki kell menteni a károsított területről, azt készletezni kell, illet-ve a területet meg kell tisztítani. A kimentésre váró faanyag tőértékét az állomány értékével kell számolni addig, amíg a faanyag nem hagyja el az erdőt. Ez több esetben akár évekig is eltarthat.

A katasztrófa eseményeknek lehet egy másik hatása is: a túlkínálat miatt a faárak lecsökken-nek. Hasonló folyamatok játszódtak le Németországban a 1990-91-es viharkárokat követően: egy éles árcsökkenés következett be a faárakban, ami csak nagyon lassan állt vissza (lásd a 21-es ábrát a mellékletben) Miután a jelen érték módszernél alkalmazott árak folyó árak, egy vihar jelentős értékcsökkenést eredményezhet a faállományban. Ugyebár a nettó jelen érték egy „hosszú távú” érték, ezért nem biztos, hogy a viharkárok okozta összes árhatást számítás-ba kellene venni. Az átlagárak alkalmazása egyenletesebbé tenné az értékbeli változásokat.

Egyéb folyamatok: változások a használatban, a státuszban és az osztályozásban

A faállomány értékére egyéb használatbeli vagy státuszbeli változások is hatnak, pl.: amikor egy erdő védett, ott tilos a fakitermelés. Ebben az esetben a faállomány értéke lecsökken zéró-ra. Azonban figyelembe vehető, hogy ilyenkor a faállomány értéke egy új típusú vagyon-tárgyba megy át, hasonlóan a történelmi emlékművekhez.

Holding nyereségek és veszteségek

Ezen nyereségek és veszteségek adódnak a nyitó és zárómérleg közötti faárban bekövetkezett változásoktól, az erdészeti költségektől és a diszkont rátától. Amikor a nettó jelen érték mód-szert használjuk a faállomány értéke a fakitermelések kiterjedésére vonatkozó feltételezések-től is függ. Ezek a feltételezések eltérhetnek az aktuális fakitermeléstől. Ebben az esetben e különbségek hatása a faállomány értékén úgy kell, hogy kimutatva legyen, mint egyéb válto-zások a volumenben.



2.3.3. Az erdővagyon értékelése a gyakorlatban

A gyakorlati értékelési módszerek két fő kategóriára oszthatók, mindkettőnek számos változa-ta létezik:

• Tranzakciós érték módszerek, amelyek egy a tranzakció lefutása alatt megfigyelt árat alkalmaznak a teljes fakészlet értékeléséhez

• Nettó jelen érték módszerek, amelyek a vagyon értékét a jövőbeli nettó bevételek jelen-értékének meghatározásával számítják ki.

Ezeket a módszereket egyrészt alkalmazzák a készlet értékelésére (azaz önmagára a vagyonra) másrészt gazdasági folyamatokra, ahol változik az eszközök volumene vagy/és az értéke.

Tranzakciós érték módszerek

A tranzakciós érték módszerek egy egységárat alkalmaznak az egész állományra. Maga az egységár a megfigyelt tranzakcióból származik. Az állományt naturális jellemzőivel írják le. Például hektáronkénti árat alkalmaznak a teljes erdőterületre, vagy köbméterenkénti árat a köbméterben kifejezett teljes fakészletre.

A módszer alkalmazható erdőingatlanra, üres erdőterületre vagy faállományra. Az első eset-ben a kombinált vagyon értékét meg kell osztani a földterület és a rajta álló faállomány között azért, hogy elkülönített mérleget hozzunk létre külön a földterületre és külön a faállományra. A második esetben, amikor a földterület és a faállomány értékét külön-külön becsülték fel, érdemes összehasonlítani ezeknek az értékeknek az összegét az erdőingatlan tranzakciós érté-kével.

- Erdőingatlanokra alkalmazott tranzakciós érték módszer

- Üres területekre alkalmazott tranzakciós érték módszer

- Faállományokra alkalmazott tranzakciós érték módszer

� A „t őérték” módszer

� A „használati érték” módszer

Jelen érték módszerek

Ezek a módszerek összhangban vannak az ESA előírásaival és az erdészeti ökonómia irányel-veivel. A jelen érték módszerek az erdővagyon értékét a jövőbeni nettó gazdasági haszon je-len értékének meghatározásával állapítják meg. Azonban a jelen érték módszer alkalmazása egy faállomány értékelésekor számos problémát vet föl.

Először is, eléggé nehéz meghatározni a jövőbeni bevételek azon részét, amelyek megfelelnek a jelenlegi állománynak. A valóságban a fa az folyamatosan növekszik, ezért a jövőbeli bevé-telek meg fognak felelni a jelenlegi állomány plusz a jelen és a véghasználat közötti természe-tes növedék összegével.

Az egyetlen megoldás az állomány jelenértékének meghatározásához, ha kiszámoljuk a jövő-beni bevételek jelenértékét (beleértve a jövőbeni természetes növedék jelenértékét) majd le-vonjuk az állomány perióduson túli erdőállomány-készlet jelenértékét.

192

A teszt EU országok erdőértékelése

Erdő-terület

Erdőföld átlag érték

Erdőföld érték

Fakészlet Átlagos fakészlet

Fakészlet átlag érték

Fakészlet átlag érték

Fakészlet érték

Összes erdő érték

Nettó termelési ért.

Ország Millió ha

Ezer ECU/ ha

Ezer millió ECU

Ezer millió m3

m3/ha ECU/m3 ECU/ha Ezer millió

ECU Ezer millió

ECU Ezer millió

ECU %

Németország 10,1 3, 20 32,5 2,8 277 31 8,6 87,4 119,9 5 582 2,1 Ausztria 3,4 4, 50 15,1 1,0 294 22 6,5 22,8 37,9 510 7,4 Svédország 21,2 0,06 1,2 2,6 123 16 2,0 41,0 42,2 404 11,2 Finnország 20,7 0,38 7,8 1,9 92 24 2,2 37,3 45,1 277 15,2 Franciaország 14,5 0,80 11,6 2,8 193 20 3,9 68,1 79,7 2 441 3,3 Összes 69,9 0,97 68,0 11,3 159 23 3,7 256,7 324,7 3,5 Egyéb EU 25,6 2,3 90 EU összesen 95,5 13,4 140

Faellátás Nem faellátás Művelt (Mesterséges)

Művelt (Természetes)

Nem művelt Védő erdők Erdő rezervátum Védelmi erdők

Erdőföld - Kapcsolódó Erdőállomány (Fakészlet)

Növedék (naturális)

Termelt Részben termelt Nem termelt, természetes növedék

Korlátozott termelés, természetes növedék

Nincs csökkenő természetes növedék, érték

Csökkenő növedék, Érték-vesztés

Hozam Kutatási

Költség Erdősítési költség

Csökkentett költség

Nincs költség Költség van Költség van

Egyéb Nem termelt Termelt

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

2. Az e

rdő és a

z erdőg

azd

álko

dá

s a szá

mvite

lbe

n



Az erdővagyon számvitelileg ugyan értékben jelenleg nincs nyilvántartva, de bizonyos esetekben – pl. ingatlanforgalom, öröklés stb. – mégis szükség lehet a vagyon értékére, az értékelésre.

Az erdővagyon piaci megítélése a forgalom során történik meg. A forgalmi értékek gyűjtésé-hez és elemzéséhez adatok szerezhetők a tulajdonosoktól (elsősorban az adás-vételekben leg-nagyobb NFA-tól), a tulajdonosi változásokat regisztrálóktól (Földhivatal és esetleg ÁESZ) és az értékelőktől (Illetékhivatal, Önkormányzat), valamint egyéb információk alapján (érték-becslők, hirdetések stb.).

Az erdővagyon sajátos értékelési igénye jelenik meg a nemzeti számlák rendszerében, a nem-zeti vagyonban.

A nemzetközi összehasonlítás javításához a szervezetek az egységes elszámolás, a statisz-tikai számbavétel előfeltételeként megállapodtak a közös könyvvezetés számlarendsze-rében. Az ESA-95-ben a számlák teljes sorozatát

− a folyó gazdasági műveletek számlái (termelés, jövedelemelosztás és újraelosztás, jövede-lem felhasználása fogyasztás formájában),

− a felhalmozási számlák (az egységek eszköz- és forrásváltozása, nettó vagyon változása), − vagyonmérlegek (az egységek eszköz- és forrásállománya, nettó vagyona az elszámolási

időszak elején és végén) képezik.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási számlarendszer kézikönyve (Economic Accounts for Agriculture and Forestry, EAA és EAF), az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának ki-adványa a két ágazatot foglalja össze. A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási számlarend-szer legfőbb célja a termelés folyamatának és az ezáltal képzett elsődleges jövedelmek elem-zése. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás számlarendszere az „ágazat” koncepción alapul, a számlák a folyó gazdasági műveletek termelési és jövedelemkeletkezési számláira korláto-zódnak. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás sajátos jellege miatt legalább részlegesen összeállítják a vállalkozói jövedelem (folyó gazdasági műveleteknél) és a tőkeszámlát (fel-halmozási számláknál).

A vagyonmérleg későbbi esetleges összeállításának lehetőségét a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás vonatkozásában jelenleg is vizsgálják.

A nemzeti erdővagyon értékelése a nemzeti vagyon számításában is szerepelhet. Az IEEAF (az erdők integrált környezeti és gazdasági számvitelének/értékelésének európai keretei - Az 'Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Könyvelés Európai Keretrendszerét' (IEEAF) a Természeti Erőforrások Könyvelése fejlesztésének szerves részeként fejlesztette ki és tesztelte az Eurostat Erdészeti Könyvelési Munkacsoportja) által felvázolt erdővagyon-osztályozás megközelítőleg követi az ESA osztályozási rendszerét.

Az EEAF rendszere

- földterületre (mint ingatlanra), - fára és - más, erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyakra osztja az erdővagyont.

A földterület mindig úgy jelentkezik, mint nem-termelt vagyontárgy. A fa pedig termelt va-gyontárgy, ha az erdő művelt és nem-termelt, ha az erdő nem-művelt. Az erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyak lehetnek megfogható, termelt vagyontárgyak (épületek, utak, erdőgazdálko-dásban használt felszerelések), másrészt lehetnek megfogható, nem-termelt vagyontárgyak (pl. a vad). Az el nem különített eszközök a föld értékébe ágyazódnak, mint pl. a vadászati joggal szerzett bevétel/költség.


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai

3.1. Hozamok – költségek és ráfordítások értelmezése az erdőgazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás, mint „erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás”, olyan gazdasági tevé-kenység, amely a részmunkafolyamatok, üzemági tevékenységek (erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés, fakitermelés stb.) összefoglalója. Az erdő bázisán folyó erdőgazdálkodási terme-lés eredménye az „erdészeti termék”.

A hozamok és ráfordítások az erdő számviteli értékét tehát nem változtatják meg, ezek a „fa-növedék termék” meg- és kitermelését szolgálják. Az erdő és az erdészeti termékek számvite-lileg eltérő fogalmak. Az eredmény-kimutatásban tehát a „fanövedék erdészeti termék”-hez kötődő árbevétel és ráfordítás különbsége jelentkezik, melyet a speciális magyar erdészeti finanszírozási rendszer – költségvetési elvonás és támogatás – az alábbiak szerint módosít. Ez sajátos eredménykimutatás, hiszen sem nem összköltség (csak a kitermelt fatermék jelenik meg a saját termelésű készlet állományváltozásában), sem nem forgalmi költség szerinti (a költségnem megbontásban az összes költség szerepel, az üzleti évi erdőművelési, erdőfenntar-tási költségek is).

3.1. táblázat. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai

Költség, ráfordítás Hozam, árbevétel fakitermelés közvetlen költsége fakitermelés hozama (árbevétele, STK ÁV)


(– természetvédelmi korlátozások hozamcsökkentése)

fakitermelés kitermelési költségmentes árbevétele (fedezete) erdőművelés, erdőfelújítás közvetett költsége


erdőfenntartás, igazgatás és egyéb ráfordítás erdőgazdálkodás eredménye

Erdőfenntartási járulék Erdőfelújítás normatív támogatása erdőgazdálkodás korrigált eredménye

A számvitelben az erdőt specialitásai miatt értékkel általában nem szerepeltetik, vagyonválto-zása nincs kimutatva, ezért az eredmény a vagyonváltozással nem kerül korrigálásra. (Sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban nem szerepel az erdő értékváltozása.)

A vállalkozási díjat jelentősen befolyásolja az erdőtulajdonos vagy erdőhasználó rendelkezé-sére álló fahozam piaci értéke is. Az üzemeltetői eszközök fedezete elsősorban a részvénytár-saságoknál képződik (a nagy értékű gépek és így azok amortizációja is oda tartozik). Az ága-zatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon értékének számszerűsítése hiányában a vagyon-változással nem korrigáljuk, így a vagyon csökkenése vagy gyarapodása, és a vagyont növelő ráfordítások számviteli megjelenítése elmarad.

A gazdálkodók jövedelmi helyzete, az eredménykimutatás

Az értékelési viszonyok változása következtében a termelési értékben, a fedezeti összegben a fakitermelés előretört, a fatermesztés (a vertikumi tevékenységek távlatos alapja) a perifériára szorult, a fafeldolgozás stagnált (részben csökkent). A fakitermelés - fokozódó eredménye mellett - hozzájárult az erdőfenntartási járulék rendszerén keresztül a fatermesztés, illetve a



közvetlen (szűkített) önköltségű alapanyag-átadás, belső felhasználás révén a fafeldolgozás nyereségéhez. A fafeldolgozás visszaesés után stabilizálódik. Az idősoros adatok az állami tulajdonú erdőgazdálkodókra állnak rendelkezésre.

3.2. táblázat. Az üzemágak jellemzőinek alakulása

Termelési érték összetétele (%)

Fedezeti összeg összetétele (%)

Termelési érték arányos fedezet (%) Időszak

Fater- mesztés

Fakiter-melés

Fafel-dolgozás

Fater- mesztés

Fakiter-melés

Fafel-dolgozás

Fater- mesztés

Fakiter-melés

Fafel-dolgozás

1972-73 11,7 31,9 45,4 14,5 31,3 45,1 23,9 18,9 19,2 1982-83 7,9 34,1 48,1 4,7 51,5 38,9 11,0 28,0 15,0 1989-90 8,6 35,7 44,3 - 2,3 55,5 33,9 - 5,5 31,6 15,6 1991 7,2 32,7 47,8 - 6,8 53,3 31,7 - 16,3 28,0 11,4 1993 10,6 38,6 22,5 0,0 75,8 12,6 1,2 45,8 13,1 1994 11,4 42,7 19,8 - 0,0 77,6 11,9 - 1,0 48,7 16,2 1995 2,2 48,7 21,4 71,0 16,8 36,0 19,5 1996 2,2 48,2 19,9 70,5 17,0 32,8 19,2 1997 – 59,9 20,1 74,7 ? 30,4 17,4 1998 - 41,5 17,5 67,2 16,0 23,9 13,9 1999 - 50,7 19,8 68,9 16,1 23,8 14,9 2000 - 51,6 19,1 68,5 11,3 22,1 12,2 2001 - 49,1 20,3 71,8 14,0 27,0 11,7 2005 54,9 16,5 83,5 6,7 29,4 7,4 (Megjegyzés: A szervezeti háttér a változások miatt nem teljesen ugyanaz. Lényegesen válto-

zott az erdőművelés-fakitermelés elszámolása 1992-94 között, illetve 1995-től. 1995-től már csak a fatermesztést és a fakitermelést összefogó erdőgazdálkodási üzemágnak van ökonómiai értelmezhetősége. Az erdőgazdálkodás termelési ér-ték arányos fedezete: 1995-ben 36,0%; 1996-ban: 32,8% stb.)

Az erdőgazdaság Rt.-k eredmény összetétele

A gazdasági változások az erdőgazdálkodást is nehéz helyzetbe hozták és a veszteséges évek után. Az átalakulás és az átszervezés áldozatokat követelő intézkedései és a segítő központi támogatá-sok stabilizálták a szervezeteket. A reorganizációs támogatások a tárgyi eszközök mellett a pénz-ügyi eszközök növekedésben is megjelennek, a kamatkedvezmények a hitel (kötelezettség) növe-kedésében mutatkoznak.

Az erdészet a piaci viszonyoknak kitett ágazat, így az eredmény a fatermékek keresleti, kínálati, illetve ár és költség viszonyai szerint változott. Az általános inflációban a gazdaságok árbevétele megduplázódott, s ennek következtében az árbevétel arányos eredmény tovább mérséklődött. Ezt erősítette a természetvédelmi korlátozások bevétel csökkentő és költségeket növelő hatása is.

Az üzemi eredményben az egyéb bevételek (köztük a támogatások) és az egyéb ráfordítások (köz-tük a járulékok) is szerepelnek. Ezek teljes összegű elhagyása egyszerűsítés, de a korrigált, bruttó eredmény rámutat az erdőgazdálkodás csekély jövedelmezőségére (mivel az erdőérték és annak változása nem szerepel a kimutatásokban).

196

3.3. táblázat. Erdménykimutatás („Összköltség változat”) M.e.: Milliárd Ft

Ssz. MEGNEVEZÉS 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

I. Értékesítés nettó árbevétele 16,18 19,09 24,89 28,00 30,97 35,22 40,90 47,07 47,45 47,64 49,35 51,70 54,77

II. Egyéb bevételek 3,35 3,48 4,36 5,97 4,57 5,25 6,50 6,31 6,59 6,86 6,65

III. Aktivált saját teljesítmények értéke 1,10 1,40 0,86 1,52 1,97 2,27 2,10 1,23 1,05 1,69 1,63

IV. Anyagjellegű ráfordítások 12,40 14,70 16,48 20,12 24,20 29,07 30,91 31,24 32,38 34,55 36,87

V. Személy jellegű ráfordítások 9,35 10,69 11,77 13,78 13,52 14,55 15,54 15,54 15,43 16,59 17,55

VI. Értékcsökkenési leírás 0,91 0,88 1,12 1,26 1,55 1,82 2,07 2,46 2,63 2,73 2,80 2,82 2,91

VII. Egyéb költségek 1,41 1,56 1,52 1,91 1,94 2,29 - - -

VIII. Egyéb ráfordítások 3,35 3,31 4,16 4,07 4,23 4,85 5,13 4,77 5,06 5,29 5,46

Bruttó eredmény 1,71 1,54 0,51 -0,89 1,14 1,42 0,45 -0,63 -0,42 -0,33 -0,35

A. Üzemi tevékenység eredménye -0,07 1,01 1,71 1,38 0,71 1,01 1,48 1,82 1,82 0,91 1,11 1,24 0,84

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

197

3.3. táblázat folyt. Erdménykimutatás („Összköltség változat”) M.e.: Milliárd Ft

Ssz. MEGNEVEZÉS 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

IX. Pénzügyi műveletek bevételei 0,64 0,61 0,67 1,16 1,14 0,77 0,76 0,55 0,64 0,94 0,67

X. Pénzügyi műveletek ráfordításai 0,48 0,47 0,45 0,71 0,64 0,48 0,81 0,76 0,55 0,94 0,56

B. Pénzügyi műveletek eredménye -0,23 -0,12 0,16 0,15 0,22 0,45 0,50 0,29 -0,05 -0,21 0,10 0,00 0,11

C. Szokásos vállalkozási eredmény 1,87 1,53 0,92 1,46 1,99 2.11 1,77 0,70 1,21 1,24 0,95

XI. Rendkívüli bevételek 0,49 0,34 0,30 0,37 0,49 0,50 0,05 0,13 0,10 0,10 016

XII. Rendkívüli ráfordítások 0,75 0,61 0,37 0,47 0,62 0,87 0,06 0,12 0,10 0,07 015

D. Rendkívüli eredmény -0,18 -0,44 -0,26 -0,26 -0,07 -0,10 -0,13 -0,37 -0,01 0,01 0,00 0,03 0,01

E Adózás előtti eredmény -0,47 0,45 1,61 1,27 0,85 1,37 1,86 1,73 1,76 0,71 1,21 1,27 0,96

XIII. Adófizetési kötelezettség 0,30 0,22 0,15 0,27 0,33 0,35 0,29 0,14 0,18 0,14 0,16

F. Adózott eredmény -0,51 0,38 1,30 1,05 0,70 1,10 1,52 1,38 1,47 0,57 1,03 1,13 0,80

Osztalék 0,14 - - - - - 0,15 - - - -

G. Mérleg sz. eredmény -0,51 0,38 1,16 1,05 0,70 1,10 1,52 1,38 1,32 0,57 1,03 1,13 0,80

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

198

Milliárd Ft

Aktivált saját teljEeítmények

Egyéb bevételek

Értékesítés nettó árbevétele

Anyag jellegű ráfordítások

Személy jellegű ráfordítások


Egyéb költségek

Egyéb ráfordítások

3.1 ábra. Az erdőgazdaság Rt.-k eredmény összetétele

-70

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Hozamok

Ráfordítások

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

199

3.4. táblázat. Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai M. e.: Millió Ft

M e g n e v e z é s Mag-,

csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő- telepítés

Fakiter-melés.

Erdei m. termék

termelés

Vadgaz-dálkodás

Mező-gazdaság

Fafel- dolgozás

Erdőg. szolgált.

Egyéb alaptev. kiv. tev.

Szolgál-tató

üzemek

Erdészeti közp. ir. ktg-ek

Mind-összesen

Termelési érték

1993. 494 1935 98 9182 30 1330 126 5352 256 2278 2728 23809

megoszlás %-a 2 8 0 39 0 6 0 22 1 10 11 100

1994 573 2352 97 11302 34 1641 135 5232 284 2302 2520 26472

megoszlás %-a 2 9 0 43 0 6 0 20 1 9 10 100

1995 621 -40 99 15296 30 2204 124 6711 401 2967 2971 31384

megoszlás %-a 2 0 0 49 0 7 0 21 1 9 9 100

1996 721 22 114 17302 26 2650 148 7139 679 3561 3525 35885

megoszlás %-a 2 0 0 49 0 7 0 20 2 10 10 100

1997 743 -37 120 19140 176 2887 221 7898 665 3183 3823 38819

megoszlás %-a 2 0 0 49 0 7 1 20 2 8 10 100

1998 835 20 133 21657 24 3265 167 9116 879 4450 4173 52165

megoszlás %-a 2 0 0 42 0 6 0 18 1 9 8 100

1999 998 15 130 25867 22 3603 193 10091 692 5109 4239 50974

megoszlás %-a 2 0 0 51 0 7 0 20 1 10 8 100

2000 1099 122 181 30356 23 4367 200 11203 710 5872 4621 58802

megoszlás %-a 2 0 0 52 0 7 0 19 1 10 8 100

2001 1019 0 186 28875 58 4861 254 11957 940 6300 4414 58863

megoszlás %-a 2 0 0 49 0 8 0 20 2 11 8 100

2005 937 0 203 35516 56 4614 361 10711 2028 6475 3789 43 64733

megoszlás %-a 1 0 0 55 0 7 1 17 3 1 0 6 0 100

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

200

3.4. táblázat folyt. Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai M.e.: Millió Ft


csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő- telepítés

Fakiter-melés.

Erdei m. termék

termelés

Vadgaz-dálkodás

Mező-gazdaság

Fafel- dolgozás

Erdőg. szolgált.


Szolgál-tató

üzemek


Mind-összesen

Ágazati közvetlen költség (Egyéb bevétel és ráfordítás nélkül)

1993. 445 1954 98 4979 10 996 138 4653 198 2057 2735 3931 22194

megoszlás %-a 2 11 0 27 0 5 0 25 1 11 15 18 100

1994 517 2437 99 5801 12 1279 145 4386 243 1933 2527 4694 24073

megoszlás %-a 2 10 0 30 0 7 0 23 1 10 13 19 100

1995 567 2742 105 7026 8 1660 136 5404 338 2634 2972 6238 29830

megoszlás %-a 2 12 0 30 0 7 0 23 1 11 13 21 100

1996 676 3329 126 8312 9 2013 163 5769 635 3262 3534 6900 34729

megoszlás %-a 2 12 1 29 0 7 1 21 2 12 13 20 100

1997 648 3454 107 9382 14 2340 206 6523 640 2913 3808 7125 37288

megoszlás %-a 2 10 0 49 0 7 0 20 2 10 10 19 100

1998 779 4413 130 12083 11 2701 185 7850 1655 4041 4187 7315 45732

megoszlás %-a 2 10 0 26 6 0 17 4 9 9 16 100

1999 899 4927 137 14568 8 2942 208 8592 704 4820 4246 7763 49814

megoszlás %-a 2 10 0 29 0 6 0 17 1 10 9 16 100

2000 986 5696 181 17555 10 3599 224 9837 830 5437 4624 8410 57388

megoszlás %-a 2 10 0 31 0 6 0 17 1 10 8 15 100

2001 886 5818 186 15882 44 3776 284 10559 1057 5969 4420 9487 58368

megoszlás %-a 2 10 0 27 0 7 1 18 2 10 8 16 100

2005 867 7833 203 18960 41 4023 448 9918 2151 6478 3789 10945 65658

megoszlás %-a 1 12 0 29 0 6 1 15 3 10 6 17 100

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

201

3.4. táblázat folyt. Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai M. e.: Millió Ft


csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő- telepítés

Fakiter-melés.

Erdei m. termék

termelés

Vadgaz-dálkodás

Mező-gazdaság

Fafel- dolgozás

Erdőg. szolgált.


Szolgál-tató

üzemek


Mind-összesen

Üzemági eredmény (± Egyéb bevétel és kiadás az Erdőfelújításnál, a Fakitermelésnél és a Vadgazdálkodásnál)

1993 (5546) 49 -19 0 4203 20 334 -12 699 58 221 -7 -3931 1615

megoszlás %-a 0 0 0 76 0 6 0 13 1 4 0 71 29

1994 (7093) 56 -85 -2 5501 22 362 -10 846 41 369 -7 -4694 2399

megoszlás %-a 0 -1 0 78 0 5 0 12 0 5 0 66 34

1995 (7792) 54 -2782 -6 8270 22 544 -12 1307 63 333 -1 -6238 1554

megoszlás %-a 0 -36 0 106 0 7 0 17 0 4 0 80 20

1996 (8056) 45 -3307 -12 8990 17 637 -15 1370 44 299 -9 -6900 1156

megoszlás %-a 0 -41 0 112 0 8 0 17 0 4 0 86 14

1997 (8080) 70 -1478 -4 7489 35 340 -1 1374 25 231 -1 -7125 955

megoszlás %-a 1 -18 0 93 0 4 0 17 0 3 0 88 12

1998 (7550) 56 -1880 -7 7235 13 411 -18 1266 (77) 410 -13 -7051 499

megoszlás %-a 1 -25 0 96 0 5 0 17 1 5 0 93 7

1999 (8702) 98 -2525 -7 8870 13 499 -15 1500 -13 289 -7 -7748 954

megoszlás %-a 1 -29 0 102 0 6 0 17 0 3 0 89 11

2000 (9305) 113 -3065 0 9956 12 635 -24 1367 -120 434 -3 -8360 945

megoszlás %-a 1 -33 0 107 0 7 0 15 -1 5 0 90 10

2001 (10354) 132 -2784 0 10509 14 907 -31 1399 -118 332 -6 -9486 868

megoszlás %-a 1 -27 0 101 0 9 0 14 -1 3 0 92 8

2005 (11337) 70 -405 2 0 14089 15 635 -87 793 -123 -3 0 -10902 433

megoszlás %-a 1 -36 0 124 0 6 -1 7 -1 0 0 -96 4

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai

202

3.4. táblázat folyt. Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai (1993-2001) M. e.: Millió Ft

Termelési érték Ágazati közvetlen költség Ágazati eredmény (EF + FAK) (Egyéb bevétel és kiadás beszámításávval)

Megnevezés Mag-, csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő telepítés

Fakiter-melés.

Erdő-gazdál-kodás

Mag-, csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő telepítés

Fakiter-melés.


Mag-, csemete-termelés

Erdő-felújítás

Erdő telepítés

Fakiter-melés.


1993 494 1935 98 9182 11709 445 1954 98 4979 7476 49 -19 0 4203 4233 % 2 8 0 39 49 2 11 0 27 40 0 0 0 76 76

1994 573 2352 97 11302 14324 517 2437 99 5801 8854 56 -85 -2 5501 5470

% 2 9 0 43 54 2 10 0 30 42 0 -1 0 78 77

1995 621 -40 99 15296 15976 567 2742 105 7026 10440 54 -2782 -6 8270 5536

% 2 0 0 49 51 2 12 0 30 44 0 -36 0 106 70

1996 721 22 114 17302 18159 676 3329 126 8312 12443 45 -3307 -12 8990 5716

% 2 0 0 49 51 2 12 1 29 44 0 -41 0 112 71

1997 743 -37 120 19140 19966 648 3454 107 9382 13591 70 -1478 -4 7489 6077

% 2 0 0 49 51 2 10 0 49 51 1 -18 0 93 73

1998 835 20 133 21657 22645 779 4413 130 12083 17405 56 -1880 -7 7235 5404

% 2 0 0 42 44 2 10 0 4 38 1 -25 0 96 68

1999 998 15 130 25867 27010 899 4927 137 14568 20531 98 -2525 -7 8870 6436

% 2 0 0 51 53 2 10 0 29 41 1 -29 0 102 70

2000 1099 122 181 30356 31758 986 5696 181 17555 24418 113 -3065 0 9956 7004

% 2 0 0 52 54 2 10 0 31 43 1 -33 0 107 69

2001 1019 0 186 28875 29061 886 5818 186 15882 22772 132 -2784 0 10509 7857

% 2 0 0 49 51 2 10 0 27 39 1 -27 0 101 83

2005 937 0 203 35516 36656 867 7833 203 18960 27863 70 -4052 0 14089 10107 % 1 0 0 55 56 1 12 0 29 42 1 -36 0 124 89

Lett B. (2

007): E

rdészeti szám

vitel és pén

zgazd

álkod

ás

3. Az e

rdőgazd

álko

dá

s ho

zam

ai é

s ráfo

rdítá

sai



Az átalakulás időszakában a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (EFJ, EFNT) is figyelem-be véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás – Egyéb bevétel) alkalmazzuk. Két mutatót használunk: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt (a mutatók függetlenek a valuta nemtől).

3.5. táblázat. A bruttó eredmény alakulása M.e.: %

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Árbevétel arányos bruttó eredmény

– – 6,87 4,93 2,29 - 2,53 2,79 3,02 0,95 -1,3 -0,8 -0,6 -0,6

Saját tőke arányos adózott eredmény

- 2,29 1,54 5,70 4,32 2,54 3,65 4,55 3,88 3,79 1,7 2,7 2,7 1,1

-4

-2

0

2

4

6

8

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

%

3.2 ábra. Árbevétel arányos bruttó eredmény

-3-2-10123456

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

%

3.3. ábra. Saját tőke arányos adózott eredmény Az ÁPV Rt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évtized-ben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevéke-nyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely a piaci jellemzőkkel bemutatható va-gyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések miatt) nőtt. Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyóáron), az élőfakészlet nemzet-gazdasági szinten évi 3 millió br.m3-rel nőtt.



Az erdészeti vállalkozások üzemági szerkezete és jellemzői

Az üzemági szerkezet eltér az állami (azon belül is a gazdasági társaságok, illetve költségve-tési szervek) és a magán tulajdonú erdőgazdálkodók esetében. 3.6. táblázat. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió

M.e.: Millió Ft FAKITERMELÉS I. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 t. 2005 2005* Árbevétel 19 653 23 106 26 648 25 864 25 949 25 254 32 246 34 273 Aktivált saját teljesítmény 176 226 332 490 -170 104 76 70 - Saját előállítású eszköz 102 108 136 122 110 108 109 109 - Saját term. készl. áll. vált. 74 118 196 368 -280 -4 -33 -39 Hozam 19 829 23 332 26 980 26 354 25 779 25 358 32 355 34 343 Belső felhasználás 943 1 099 1 222 1 210 1 210 1 039 1 169 1 173 Termelési érték 20 772 24 431 28 202 27 564 26 989 26 397 33 492 35 516 Átadási különbözet 734 1 048 1 145 843 653 - - -

Korrigált termelési érték 21 506 25 749 293 437

28 407 27 642 - - -

Anyag jellegű ráfordítás össz. 8 487 10 203 12 384 11 472 11 147 10 828 13 512 15 368 - Saját termék felhasználás 29 36 54 51 40 23 36 36 - Saját szolgáltatás felhasználás 1 568 1 589 1 654 1 433 1 209 1 215 1 071 1 074 - Vásárolt anyag 221 288 431 185 157 165 212 300 - Elábé, 81 189 259 211 272 131 177 359 1 969 - Igénybe vett szolgáltatás 6 348 7 880 9 890 9 531 9 610 9 248 11 834 11 989 – Vállalkozói díj Személyi ráfordítás összesen 833 835 841 744 692 635 601 602 - Bér, egyéb személyi 643 622 634 537 518 480 455 456 - Közteher 240 213 207 207 174 155 146 146 Értékcsökkenés 164 192 231 227 262 270 351 351 Egyéb 133 140 144 - - - - - Közvetlen ktg. I. 9 534 11 230 16 456 12 443 12 101 11 733 14 490 16 350 Üzemági fedezet I. korrigált 11 972 14 249 15 891 15 964 15 541 14 664 19 002 19 166 Alkalmazotti bér +személyi 1 301 1 498 1 598 1 714 1 788 1 831 2 000 2 023 Alkalmazottak közterhe 452 455 495 566 555 554 579 587 Ágazati általános Közvetett kg. II 1 753 1 953 2 093 2 280 2 343 2 385 2 579 2 610 Közvetett kg. I+II 11 287 13 183 15 549 14 723 14 444 14 118 17 069 18 960 Üzemági fedezet II. korrigált 10 219 12 296 13 798 13 684 13 198 12 279 16 423 16 556 Egyéb bevétel (EB) 118 141 143 271 242 44 38 38 Egyéb ráfordítás (ER) 2 456 2 571 2 934 2 785 2 752 2 665 2 506 2 506 EB – ER -2 338 -2 430 -2 791 -2 514 -2 510 -2 621 -2 468 -2 467 Üzemi eredmény korrigált 7 881 9 866 11 007 11 170 12 163 9 658 13 955 14 089 2005* - Fakitermelés I. (saját kezelésű erdőből) + II. (fakitermelési, fakereskedelmi vállalkozásból) Átadási különbözet: A belső átadás (elsősorban a fafeldolgozásnak) során a piaci ár és az elszámoló ár

(önköltség) különbözete



3.6. táblázat folyt. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft

ERDŐFELÚJÍTÁS 1998 1999 2000 2001 2002 2003 terv 2005

Árbevétel -

Aktivált saját teljesítmény -20 15 122 - 13

- Saját előállítású eszköz 15 122 8

- Saját term. készletek áll. vált. -20 5 -

Hozam -20 15 122 13 - -

Belső felhasználás -

Átadás – átvétel (na)

Termelési érték -20 15 122 13 - -

Anyag jellegű ráfordítás össz. 2 809 3 198 3 838 3 987 4 270 4 405 5 216

- Saját termék felhasználás 176 177 240 195 228 220 259

- Saját szolgáltatás felhasználás 338 347 377 324 305 360 280

- Vásárolt anyag 529 493 618 634 698 702 896

- Elábé, 81 8 - 3 - - -

- Igénybe vett szolgáltatás 1 657 2 094 2 514 2 831 3 039 3 123 3 781

- - Vállalkozói díj

Személyi ráfordítás összesen 749 726 715 628 588 447 885

- Bér, egyéb személyi 521 516 512 454 434 330 663

- Közteher 228 210 203 174 154 117 222

Értékcsökkenés 101 114 108 126 151 147 265

Egyéb 109 79 89 -

Közvetlen ktg. I. 3 659 4 038 4 661 4 741 5 009 4 999 6 377

Üzemági fedezet I. korrigált -3 679 -4 023 -4 539 -4 741 -4 996 -4 999 -6 377

Alkalmazotti bér +személyi 556 672 784 808 890 864 1 120

Alkalmazottak közterhe 198 216 251 269 286 264 337

Ágazati általános

Közvetett kg. II 754 888 1 035 1 077 1 176 1 128 1 457

Közvetett kg. I+II 4 413 4 926 5 696 5 818 6 182 6 137 7 834

Üzáfed. II. korrigált -4 433 -4 911 -5 574 -5 818 -6 172 -6 137 -7 834

Egyéb bevétel (EB) 2 577 2 487 2 552 3 110 3 542 3 136 4 037

Egyéb ráfordítás (ER) 24 100 43 76 69 39 256

EB – ER 2 553 2 387 2 509 3 034 3 473 3 097 3 781

Üzemi eredmény -1 880 -2 524 -3 065 -2 784 -2 699 -3 040 -4 052

Fakitermelés üzemi eredménye 7 881 9 866 11 007 11 170 12 163 9 658 13 955

Erdőgazd. üzemi eredménye 5 901 7 342 7 942 8 386 9 474 6 618 9 903




VADGAZDÁLKODÁS 1998 1999 2000 2001 2002 2003 t. 2005

Árbevétel 3 101 3 434 4 083 4 553 4 619 4 615 4 360

Aktivált saját teljesítmény 12 12 70 9 17 14 149

- Saját előállítású eszköz 3 11 ? 9 13 125

- Saját term. készletek áll. vált. 9 1 41 - 4 14 24

Hozam 3 113 3 446 4 156 4 561 4 636 4 629 4 509

Belső felhasználás 152 157 214 300 232 132 105

Átad-átvét (n. a.)

Termelési érték 3 265 3 603 4 367 4 861 4 868 4 761 4 614




- Vásárolt anyag 498 521 787 894 871 783 937

- Elábé, 81 99 99 107 96 91 58 57

- Igénybe vett szolgáltatás 468 514 587 945 1 026 1 006 1 085

– Vállalkozói díj


- Bér egyéb személyi 232 256 299 286 307 324 276

- Közteher 84 90 102 106 102 104 78

Értékcsökkenés 76 89 140 150 180 188 192

Egyéb 222 252 328

Közvetlen ktg. I. 2 203 2 402 2 997 3 131 3 196 3 031 3 257

Üzemági fedezet I. 1 062 1 201 1 370 1 730 1 672 1 730 1 358

Alkalmazotti bér +személyi 372 419 468 499 495 552 612



Közvetett kg. II 498 540 603 646 648 707 767

Közvetett kg. I+II 2 701 2 944 3 600 3 777 3 844 3 738 4 023

Üzemági fedezet II 564 661 767 1 084 1 024 1 023 591

Egyéb bevétel (EB) 46 110 164 166 307 135 519


EB – ER -152 -162 -132 -177 -124 -178 44

Üzemi eredmény 412 499 635 907 900 845 635




FAFELDOLGOZÁS 1998 1999 2000 2001 2002 2003 t. 2005

Árbevétel 6 815 7 636 7 968 8 719 8 263 8 266 8 072

Aktivált saját teljesítmény 311 315 387 336 119 -16 122

- Saját előállítású eszköz 65 94 86 111 72 131 176

- Saját term. készletek áll. vált. 246 221 301 225 47 -147 -54

Hozam 7 126 7 951 8 355 8 055 8 382 8 250 8 194

Belső felhasználás 1 990 2 140 2 848 2 209 3 055 2 732 2 525

Termelési érték 9 116 10 091 11 203 11 957 11 437 10 982 10 711

Alapanyag átadási különbözet 734 1 048 1 145 843 653 x


- Saját termék felhasználás 2 737 2 989 3 819 3 833 3 985 3 587 3 384


- Vásárolt anyag 2 016 2 072 2 280 2 443 2 401 2 322 2 635

- Elábé, 81 530 684 389 934 810 748 487

- Igénybe vett szolgáltatás 297 395 447 462 510 458 731


Személyi ráfordítás összesen 1 305 1 398 1 574 1 651 1 604 1 483 1 449

- Bér egyéb személyi 932 1 027 1 159 1 201 1 186 1 106 1 095

- Közteher 373 371 415 450 418 377 354

Értékcsökkenés 180 265 367 341 332 328 372

Egyéb 65 68 79

Közvetlen ktg. I. 8 340 9 384 10 709 11 157 10 925 x9 537 9 642

Üzemági fedezet I. 776 707 494 800 512 x1 445 1 068

Alkalmazotti bér +személyi 177 190 204 176 165 174 203


Ágazati általános (n. a.)

Közvetett kg. II 240 255 272 244 223 233 274

Közvetett kg. I+II 8 580 9 640 10 981 11 401 11 148 9 770 9 916

Üzemági fedezet II 532 451 222 556 289 x1 212 x793

Egyéb bevétel (EB) 64 21 13 13 22 10 1


EB – ER +12 -15 -36 -30 -5 -3 -24

Üzemi eredmény 544 436 186 536 284 x1 209 x769

x Átadási különbözet nélkül (l. Fakitermelés)




KÖZVETETT 1998 1999 2000 2001 2002 2003 t. 2005

Árbevétel 14 32 - 8 4

Aktivált saját teljesítmény 18 4 2 6 42

- Saját előállítású eszköz 18 4 7 6 15

- Saját term. készletek áll. vált. -5 - 27

Hozam 14 31

Belső felhasználás -2 - -3

Átad-átvét (n. a.)

Termelési érték - 14 50 4 14 43




- Vásárolt anyag 523 525 578 549 543 810 589

- Elábé, 81 - 12 - 6 1 4 401

- Igénybe vett szolgáltatás 731 923 911 2 344 2 209 2 078 2 258



- Bér egyéb személyi 444 458 467 517 467 456 464

- Közteher 172 170 155 203 161 133 151

Értékcsökkenés 414 445 536 591 617 657 598

Egyéb 1 011 1052 1 201

Közvetlen ktg. I. 3 855 4 160 4 472 4 888 4 616 4 386 5 126

Üzemági fedezet I. -3 855 -4 146 -4 422 -4 884 -4 616 -4 372 -5 082

Alkalmazotti bér +személyi 2 590 2 760 3 006 3 447 3 510 3 520 4 466

Alkalmazottak közterhe 870 842 932 1 153 1 125 1 097 1 354


Közvetett kg. II 3 460 3 602 3 938 4 600 4 635 4 617 5 820

Közvetett kg. I+II 7 315 7 762 8 410 9 488 9 251 9 003 10 946

Üzemági fedezet II -7 315 -7 748 -8 360 -9 484 -9 251 -8 989 -10 902

Egyéb bevétel (EB) 1 266 955 1 234 1 498 1 058 1 136 1 143

Egyéb ráfordítás (ER) 917 939 1 107 1 451 1 200 1 013 1 802

EB – ER 349 16 127 38 -142 -123 -659

Üzemi eredmény -6 966 -7 732 -8 283 -9 446 -9 393 -8 866 -11 561



3.7. táblázat. 1998-2002. évi üzemági mutatók

fahasználat fed. II

felújítás fed. II

Erdőgazdálkodás fed. II

K. E. F.

555 KEFAG -222 KEFAG 59 VADEX 333 581 VADEX -335 NYÍR 261 ESZAK 246 754 DALERD -363 IPOLY 264 PILIS 392 790 PILIS -366 GYULAJ 312 DALERD 424 810 NYÍR -377 NEFAG 333 KEFAG 433 818 NEFAG -383 GEMENC 436 KAEG 435 831 GYULAJ -426 KAEG 441 NEFAG 405 862 KAEG -442 DALERD 465 GYULAJ 420 884 IPOLY -476 TAEG 475 NYÍR 407 888 GEMENC -478 ÁPV átlag 480 EGER 410 972 EGER -480 VERTES 505 GEMENC 492

1005 ESZAK -487 BEFAG 521 IPOLY 519 1179 ÁPV átlag -492 EGER 701 Á PV átlag 687 1245 TAEG -522 VADEX 769 TAEG 724 1258 VERTES -526 PILIS 777 VERTES 731 1344 BEFAG -600 MEFA 858 BEFAG 744 1662 SZHELY -673 SZHELY 988 SZHELY 988 1789 SEFAG -674 SEFAG 1115 SEFAG 1115 2324 MEFA -695 ZALA 1724 MEFA 1629 2968 ZALA -744 ESZAK 2273 ZALA 2224



3.2. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodási jövedelem összefüggése

3.2.1. A szervezetek gazdasági adatai

A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A nagyságrendek érzékeltetésére az állami tulajdonú erdőre hivatkozunk, és az állami tulajdonú erdőre, erdőgazdálkodásra rendelkezésre álló adatok alap-ján megállapítható, hogy mind a vagyoni helyzetben, mind a jövedelmezőségben jelentősek a szervezetek közötti különbségek.

3.8. táblázat. Az erdő tulajdonos, az erdővagyon-kezelő és az erdészeti tevékenység végrehajtó szervezetek vagyoni és jövedelmezőségi helyzete

Erdőtulajdonos Erdővagyon-kezelő

Tevékenység-végrehajtó

Vagyoni helyzet (Nagyságrend)

Erdővagyon eszközérték több száz Mrd Ft – –

Üzemeltetői befekt. eszk. – több tíz Mrd Ft több Mrd Ft

Saját és vásárolt készletek – tíz Mrd Ft –

Jövedelmezőségi helyzet (Nagyságrend)

Árbevétel vagyonkezelői díj száz M Ft több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj

több Mrd Ft

Ráfordítás – több tíz Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj

több Mrd Ft

Eredmény – kb. egy Mrd Ft elenyésző

A végrehajtó szervezetek saját eszköz állománya minimális, ellátásuk, fejlesztésük problema-tikus. A vállalkozási díjat jelentősen befolyásolja a vagyonkezelő rendelkezésére álló fahozam piaci értéke. Az üzemeltetői befektetett eszközök (épület, gép stb.) fedezete a részvénytársa-ságoknál képződik.

A magánerdő tulajdonosok esetében a személyi és a vállalkozói erdővagyon alig különül el. Bevételeik a saját felhasználás révén, ráfordításaik a saját munka miatt csak töredékkel jelen-nek meg a gazdasági beszámolókban.

3.2.2. Az erdővagyon-gazdálkodás problémái Magyarországon

Az előzőekben, az erdő és a működtető erdőgazdasági vállalkozás (társaság) vagyonának, gazdálkodási hozamának tárgyalásakor már többször utaltunk a vagyon és a jövedelem közötti kapcsolatra, illetve az összefüggés alapján az erdővagyon-gazdálkodás paradoxonára (az va-gyonba belevágó többlet fakitermelés miatt esetlegesen növekvő hozamból, eredményből szá-mítva látszólagos vagyongyarapodást mutatnánk ki). Ezért is az erdővagyon-gazdálkodás egyik legfontosabb témája az erdővagyon és az erdészeti jövedelem és változásának helyes bemutatása és megítélése. (Az eredmény számításnál nem a tiszta önköltség vagy forgalmi költség eljárás valósul meg, az erdő értékváltozása figyelmen kívül marad, az éves erdőműve-lési költségek is a fakitermelés éves árbevételével szemben állnak.)



Emiatt jelentős problémának ítéljük meg a gazdálkodás értékelésében a vagyonváltozás figye-lembevételének elmaradását, a továbbra is naturáliákra irányuló tervezést, ellenőrzést és elemzést. Ez különösen fontos most Magyarországon, mert élesen elkülönül az erdőtulajdo-nos, az erdővagyon kezelő (erdőgazdálkodó) és a végrehajtó (az erdészeti munkák kivitelező-je), és eltérő szabályozás, érdekeltségi rendszerbe tartoznak. (Így a tulajdonos – gazdálkodó – kivitelező közötti jövedelem és vagyon mozgás és megosztás is bizonytalan.)

A számviteli szabályozás

A számvitellel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a rendkívül hosszú termelési ciklusú, éves kiegyensúlyozottságú és tartamos erdőgazdálkodás, az erdőterület és az élőfakészlet bővítés sajátosságai miatt az erdővagyon-gazdálkodás minősítése csak a számviteli információkra jelenleg nem alapozható.

A gazdasági megítélést egyéb kérdések lassú tisztázása is nehezítette, pl. a számviteli törvény értelmezése az erdőfelújítási ráfordítások elszámolásakor (aktiválandó felújítás vagy éves eredményt terhelő költség). Az erdőfelújítás fejlesztésként számba véve először tőketartalék-ként jelent meg, s 1992-94 között a felmerülő költségeket a saját előállítású eszközök aktivált értéke ellensúlyozta. Az átalakuló részvénytársaságok számára az erdőfelújítás számviteli megítélése az eredményt alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Az erdőfelújítás aktiválása a kritikus években a jövedelmezőséget javította, a befektetett eszközállományt a felújítás költ-ség szintjén az erdőgazdálkodónál növelte. Több évig tartó szakmai vita után a piacgazdasá-gokban is alkalmazott eljárás került a számviteli törvényben is nevesítetten előírttá (az erdő-felújítás költségként kerül elszámolásra a továbbiakban).

A szervezeti viszonyok

Az erdővagyon-gazdálkodásnál a fentiekben bemutatott szervezeti viszonyok, a tulajdonos, a vagyonkezelő, a tevékenység végző elkülönülése további problémákat vet fel. Az ágazatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon változása nem ellenőrzi, így a vagyon csökkenésének vagy gyarapodásának a számviteli megjelenítése elmarad. A szervezeti tagolásnak megfelelő-en alakulnak a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző mutatók. A tulajdonosok részére az erdővagyon értéke, illetve annak változása a nagyon fontos információ, de vagyo-nuk értékváltozásáról megfelelő adat nem áll rendelkezésre. Az éves jövedelem a kezelőknél, használóknál jelenik meg, amelyből azok tulajdonosai osztalékot igényelhetnek.

Az erdőtulajdon és a kezelő elválasztásából adódó problémát, az erdővagyon értékelés szük-ségességét példával szemléltetjük. Az erdőállomány károsodása, pusztulása miatt 1995-1997 között a fahasználat közel fele egészségügyi termelés volt. Az üzemtervi előírás feletti, nem vágásérett állományok kitermelése következtében a későbbiekben megnövekedett az erdőfelújítási kötelezettség. A kalamitások, a tulajdonos erdővagyonát a fenti időszakban egy-értelműen csökkentették, de ez kimutatás hiányában értékelésre nem került. A vagyonmentés során kitermelt faanyag értékesítése többlet árbevételt, többlet eredményt hozott, amelyet az általános adózási szabályok terheltek. Az erdőfelújítás során, különösen fafajcsere esetében a növekvő területi feladat jelentős többlet költségekkel járt, nőtt az erdőkezelő vesztesége. Ez az erdőművelési teljesítmény ugyanakkor egyértelműen a tulajdonos vagyon visszaállítását szolgálta.



3.9. táblázat. Az erdőkezelő, erdőhasználó eredményének alakulása

M.e.: Millió Ft Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998

Értékesítési árbevétel 432,2 707,5 829,0 823,5 848,8 Hozam összesen 792,5 913,8 926,8 986,7 Költség 616,0 803,1 840,2 1027,0 Ráfordítás összesen. 687,2 884,6 923,7 1099,7 Üzemi eredmény 6,2 105,3 29,2 3,1 -113,0 Adózás előtti eredmény 4,2 103,2 32,3 4,9 -117,1 Adófizetési kötelezettség 19,8 7,9 0,8 - Osztalék 0 0 0 0 Mérleg szerinti eredmény 83,4 24,4 4,1 -117,1

Természetesen jóval kisebb lenne a fenti káresemény számviteli, adózási problémája, ha a tulajdonos és a kezelő azonos szervezet lenne, de ebben az esetben is a valós vagyoni, pénz-ügyi és jövedelmezőségi helyzethez elengedhetetlen a vagyonváltozás, legalább annak irá-nyának és nagyságrendjének bemutatása és rögzítése.

Az előbbi példában láthattuk, hogy az éves eredmények és a vagyonváltozások nincsenek kapcsolatban. Az erdővagyon értékét tehát más módszerrel (is) meg kell határozni, de ez ter-mészetesen tíz, esetleg öt évenként lehetséges csak. A vagyonváltozást vissza kell vezetni az érintett időszakra, és korrigálni szükséges az éves átlagos jövedelmet.

Az erdővagyon változása

Az erdőtulajdonos és a kezelő elválasztásából adódó problémát, az erdővagyon értékelés szükségességét - a felvett vagyonérték változás adatokkal – szemléltetjük.

mill

ió F

t

-150

-100

-50

0

50

100

150

1995 1996 1997 1998

Vagyonkezel ő eredménye

Tulajdonosvagyonváltozása

3.4. ábra. Az erdőtulajdonos vagyonváltozása és a kezelő eredménye

A kalamitások a tulajdonos erdővagyonát a fenti időszakban egyértelműen csökkentették, de ez kimutatás hiányában értékelésre nem került. A vagyonmentés során kitermelt faanyag érté-kesítése többlet árbevételt, többlet eredményt hozott, amelyet az általános adózási szabályok terheltek. Az erdőfelújítás során, különösen fafajcsere esetében a növekvő területi feladat je-

mill

ió F

t

-150

-100

-50

0

50

100

150

1995 1996 1997 1998

Adózás el őttieredmény

Társaságiadó kötelezettség



lentős többlet költségekkel járt, nőtt az erdőkezelő vesztesége. Ez az erdőművelési teljesít-mény ugyanakkor egyértelműen a tulajdonos erdővagyonának visszaállítását szolgálta. (Ter-mészetesen enyhébb lenne a fenti káresemény erdővagyon-gazdálkodási problémája, ha a tulajdonos és a kezelő azonos szervezet lenne.)

Az előbbi példában láthattuk, hogy az erdővagyon-gazdálkodás megítéléséhez a naturális és az ökonómiai folyamatok, illetve a különböző erdészetpolitikai és gazdaságszabályozási elő-írások figyelembe vétele szükséges.

Az erdőfenntartás és az erdőfelújítás finanszírozása

Az átalakuló részvénytársaságok számára az erdőfelújítás számviteli megítélése a jövedelmet alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Az erdőfelújítás aktiválása a kritikus években a jöve-delmezőséget javította, a befektetett eszközállományt a felújítás költség szintjén az erdőgaz-dálkodónál növelte. Több évig tartó szakmai vita után a piacgazdaságokban általános eljárás került a számviteli törvényben is nevesítetten alkalmazandóvá (az erdőfelújítás költségként kerül elszámolásra a továbbiakban). Az aktivált állomány kivezetése az eredményes 1995. évben a befektetett eszközértéket, a saját tőkét lecsökkentette. A vagyon és a jövedelem meg-ítélésében a számvitel szerepe tehát nem elhanyagolható (a 19 erdészeti részvénytársaság pél-dáján - millió Ft.):

Megnevezés 1993 1994 1995 1996 1997

Befektetett eszköz 21087 24485 18698 19708 20915

Mérlegfőösszeg 28226 31109 27282 29059 34124

Saját tőke 22251 24645 22813 24317 27530

Adózott eredmény - 508 380 1304 1051 705

Magyarország erdőterületének jelentős (és az erdőtelepítésekkel növekvő) része kedvezőtlen adottságú, gyenge vagy közepes növekedésű erdőállományokból áll. Ez az erdőterület közel felét érinti, ezen belül is rosszabb a magán tulajdonú erdőállományok összetétele, rentabilitá-sa. Magyarországon több évtizede az erdők fenntartásának, felújításának finanszírozása az erdőgazdálkodóktól központi alapokba gyűjtött forrásokon keresztül ment végbe, amely szinte példa nélkül álló megoldás. Az önálló ALAP az 1990-es évek végére jogilag és pénzügyileg is megszűnt, a bevételek és kiadások az agrár költségvetésébe kerültek vissza. 1996. évtől a gazdálkodó jövedelmezőségétől független erdőfenntartási járulékot törvényben szabályozták, és erőteljesen megemelték. Az erdőfelújítás normatív támogatása lényegesen lemaradt az inf-lációval is növekvő költségektől és sok fafajpolitikai eltérítést tartalmaz. Az erdőfelújítás költségvetési támogatása 1999-ben kb. 400 millió Ft (160 Euo/ha alatt marad, az összes erdő-területre vonatkoztatva 1 Euro/ha), amely 2002. után eliminálódott.

Másik nagy gondnak ítéljük meg, hogy az elvonás-támogatás módosítja az erdő kalkulálható jövedelmét, csökkenti a jó hozamú erdő nyereségét, tehát leértékeli az erdő vagyonát. Az el-számolásban jelenleg költségvetési kapcsolatként jelenik meg a járulék és a támogatás ráfordí-tásokat és a hozamokat érintő hatása. Alkalmazása a versenygazdaságban a "valós" tulajdono-sok esetében anakronisztikus, amelyet valóságos esettel, egészségileg rendkívül leromlott állományú és kényszer véghasználattal érintett erdőgazdaság példájával szemléltetünk.



3.10. táblázat. Az alapszerű elszámolás járuléka és támogatása M.e.: Millió Ft

Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998

Erdőfenntartási járulék (EFJ) 36,1 30,7 35,5 46,3 48,9

Erdőfenntartás normatív támogatása (EFNT) 16,8 17,5 24,3 36,2 38,4

EFJ-EFNT 19,3 13,2 11,2 10,1 10,5

Erdőfelújítási költség (EFKtg) 31,6 46,3 86,1 97,1 118,3

EFKtg-EFNT 14,8 28,8 61,8 60,9 79,9

mill

ió F

t

-40

-20

0

20

40

60

80

100

120

1994 1995 1996 1997 1998

E F k ö l t s é g E F N T

3.5. ábra. Az alapszerű elszámolás járuléka (EFJ), az erdőfelújítás költsége (EF költség) és támogatása (EFNT)

A fakitermelés, majd az erdőfelújítás megnövekedése, illetve a jövedelem változása nem ha-tott lényegesen az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatásának a kü-lönbségére. A támogatás már nem a ráfordítások megtérítése, így a károsítást követő erdőfel-újítás költségeivel magára maradt az erdőkezelő, nem segítette ki nehéz helyzetéből a finan-szírozási rendszer. A vállalkozást folyamatos befizetési kötelezettség terhelte, miközben az erdőfelújításnál egyre nőtt a pénzügyi hiány.

Nagy gondnak ítéljük meg, hogy az elvonás-támogatás módosítja az erdő kalkulálható jöve-delmét, csökkenti a jó hozamú erdő nyereségét, tehát leértékeli az erdő vagyonát. Az alapsze-rű elszámolásban jelenleg költségvetési kapcsolatként jelenik meg a járulék és a támogatás ráfordításokat és a hozamokat érintő hatása. Alkalmazása a versenygazdaságban a "valós" tulaj-donosok esetében anakronisztikus, amelyet valóságos esettel, egészségileg rendkívül leromlott állományú és kényszer véghasználattal érintett erdőgazdaság példájával szemléltetünk.

Az erdőállomány károsodása, pusztulása miatt 1995-97 között a fahasználat közel fele egész-ségügyi termelés volt. Az üzemtervi előírás feletti, nem vágásérett állományok kitermelése következtében a későbbiekben megnövekedett az erdőfelújítási kötelezettség.

A fakitermelés, majd az erdőfelújítás megnövekedése, illetve a jövedelem változása nem ha-tott lényegesen az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatásának a kü-lönbségére. A támogatás már nem a ráfordítások megtérítése, így a károsítást követő erdőfel-újítás költségeivel magára maradt az erdőkezelő, nem segítette ki nehéz helyzetéből a finan-szírozási rendszer (3.5. ábra.).

mill

ió F

t

-40

-20

0

20

40

60

80

100

120

1994 1995 1996 1997 1998

E F J E F N T



3.2.3. Erdészeti üzemek erdővagyonának értékelési és mérlegkészítési problematikája periodikus üzemi leltárok alapján (Wolfgang Tzschupke Deutschland)

Összefoglalás: Egy kommunális erdészeti üzem erdővagyon-mérlegkészítésének példáján a szer-ző négy értékelési változatot mutat be. Az értékelés világossá teszi, hogy a gyakorlati erdőva-gyon-mérlegkészítés során jelenleg még jelentős mérlegelési mozgástér áll rendelkezésre. Ezért javasolt ezt a mozgásteret kötelező konvenciókkal annyira szűkíteni, hogy az összehasonlítható mérlegeredmények biztosítva legyenek.

Bevezetés

Az erdővagyon-mérlegkészítés témája évszázadok óta folyamatosan az erdészettudomány aktuális problémája, legalább is német nyelvterületen. Az erdővagyon periodikus ellenőrzésének szüksé-gességét nem igen vitatták, ami azonban állandó viták tárgya volt, és mind a mai napig az, hogy az erdészeti eredménykimutatáshoz elegendő-e az erdővagyon alakulásának tisztán naturális el-lenőrzése, vagy ezt ki kell-e egészíteni monetáris értékeléssel .

Függetlenül ettől a részben rendkívül elméleti jellegű vitától megállapítható, hogy az erdészeti eredményszámítás - legalább is Németországban - mind a mai napig a Német Erdészeti Tanács ajánlásai alapján, tehát az erdővagyon(változás) figyelembe vétele nélkül történik. Hasonló a helyzet más európai országokban is. Mint ahogy azonban a Bajor Államerdészet példája és né-hány más erdőgazdaságban folyó vita jelzi, a mérlegkészítés kérdése foglalkoztatja a szakembere-ket. Ezen kívül európai szinten léteznek olyan elgondolások, hogy egy átdolgozott nemzetgazda-sági eredményszámítás keretében monetárisan ki kell mutatni az erdővagyont is. Úgy tűnik azon-ban, hogy ennek során csak részben egyező módszertani gyakorlatot használnak, aminek szükség-szerűen az a következménye, hogy az eredmények nem, vagy csak korlátozottan összehasonlítha-tóak. Az erdészeti mérlegkészítésről szóló aktuális vita célja ezért többek között a módszerek egy-ségesítése kell, hogy legyen.

Egyidejűleg még mindig csak arról a kérdésről van szó, hogy a kellően informatív erdészeti eredményszámításhoz szükség van-e egyáltalán az erdővagyon (tehát az erdőföld és a faállo-mányok) monetáris értékelésére és a mérlegkészítésre.

Az alábbiakban a szerző ezért először még egyszer felsorakoztatja az erdővagyon-mérlegkészítés (mérlegben szerepeltetés) mellett és ellen szóló legfontosabb érveket. Ezen kívül egy esettanul-mány segítségével utalunk néhány fontos gyakorlati mérlegkészítési problémára, mielőtt ezt köve-tően ezeknek a problémáknak a megoldási lehetőségét tárgyalnánk.

Az erdővagyon-mérlegkészítés szükségességéről

Mint már bevezetőben említettük, az erdészeti vagyonmérleg-készítés szükségességét egyfajta értéktartamosság ellenőrzés értelemben alapvetően soha nem vitatták komolyan, a mai napig vita-tott azonban, hogy, hogy az erdészeti eredmény-kimutatáshoz elegendő-e az erdővagyon alakulá-sának tisztán naturális ellenőrzése, vagy ezt ki kell-e egészíteni monetáris értékeléssel. Ezért tér-jünk ki még egyszer erre az alapkérdésre.

Az erdővagyon-értékelés ellen elsősorban azt az érvet szokták felhozni, hogy nincs olyan eljárás, amely segítségével elfogadható ráfordítás mellett megfelelően pontos vagyonértékelés végezhető. Egyébként ismétlődően találkozhatunk olyan utalásokkal, amelyek szerint az erdőrendezés kere-tében végzett periodikus üzemi leltárok biztosítják minden tartamossági cél (az értéktartamosság is) megfelelően biztos ellenőrzését.



Az először megnevezett indokra - a szóba jöhető eljárások nem megfelelő pontossága, ill. túl nagy ráfordítás - később térünk vissza. Itt egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy sajnos mindig akad olyan példa, amely azt bizonyítja, hogy az erdőrendezés nem szükségszerűen nyújt garanciát a vagyon tartamosságára.

Az erdővagyon-mérlegkészítés mellett ezzel szemben főként két érv hozható fel: 1) Egyrészt az értéktartamos erdőgazdálkodás kimutatásának szükségessége 2) Másrészt a szokásos üzemgazdasági terminológiához való alkalmazkodás.

Az első ponthoz: Egyéb célelemek mellett szinte minden erdészeti üzem követi az értéktartamossági célt, tehát a tőkevagyon fenntartását. Ezért szinte kényszerűen szükséges ezen cél elérésének, vagy éppen nem elérésének a periodikus kimutatása. Egyébként az értéktartamos-ság kimutatását a tartamosság certifikálásával összefüggően is újra kell értékelni.

A 2. ponthoz: Minden nagyobb erdészeti üzemnek az üzemi eredmény tekintetében beszámolási kötelezettsége van a tulajdonosok felé. Az "üzleti" területen az eredmény kimutatása Németor-szágban általában a Német Erdészeti Tanács ajánlásai alapján történik, amelyek azonban adott esetben a kitermelhető mennyiség eredménye alapján - igaz eléggé megkérdőjelezhetően - figye-lembe veszik az üzemi erdővagyont. Ezzel azonban az erdészeti eredmény fogalma lényegesen különbözik a vállalat gazdaságtanban szokásos eredmény fogalmától, ugyanis klasszikus üzem-gazdasági értelemben egy vállalat vagy egy üzem eredményét az éves zárás során - tehát a mér-leggel és az eredmény-kimutatással - állapítják meg. Ennek során az "eredmény" a vállalati pénz- és (álló)eszközök pénzben kifejezett változását mutatja ki, amely egy elszámolási időszak, azaz általában egy-egy év során következett be.

Az összvagyon mérlegben kimutatott növekedése során értelem szerint üzemi nyereség, csök-kenés esetén veszteség keletkezik. Ez a megállapítás triviálisnak tűnhet; ugyanakkor világossá teszi, hogy, erdészeti eredményszámításról alapjában véve csak akkor beszélhetünk, ezzel együtt az erdőgazdasági üzem nettó vagyonának periodikus rögzítése ténylegesen is biztosí-tott. Ne felejtsük el azonban, hogy az erdőgazdaság az olyan alapvető fogalmak, mint üzemi eredmény tekintetében kilóg az általánosan használt vállalatgazdasági terminológiából.

Ezt az ellenvetést a közép-európai erdészeti üzemek normál vagyonszerkezetével összefüg-gésben is látni kell: még akkor is, ha az erdővagyont óvatosan értékeljük, nagyobb volumenű gép, ingatlan és más állóeszköz vagyon esetén is egy erdészeti üzem teljes vállalati vagyoná-nak több mint 90%-át az erővagyon teszi ki. A jelenlegi németországi erdészeti eredmény-számítási gyakorlat segítségével a mérlegben a vállalati összvagyonnak csak minimális része vehető figyelembe.

Ezen tényállás ellenére az erdővagyont az erdészeti gyakorlatban az erdőállapotra vonatkozó adatok pontatlanságára, és megoldatlan módszertani értékelési problémákra hivatkozva a mai napig a mérlegben de facto nem veszik figyelembe. A nem kielégítő leltárpontosság érve azonban legalább is a készletek tekintetében megfelelő nagyságú egységek (100 ha) mellett nem állja meg a helyét, ha a készleteket folyamatos szúrópróbák segítségével határozzuk meg, és vesszük figyelembe a mérlegben. Nagyobb erdészeti üzemek vonatkozásában tehát elfo-gadható ráfordítás mellett megfelelő pontosságú naturális erdőállapotra vonatkozó adatok biztosíthatók. Ezzel azonban az erdészeti vagyonmérleg realizálhatóságával kapcsolatos vita arra koncentrálódik, hogy a rendszeresen további ellenérvként felhozott értékelési problémák tényleges vagy vélt akadályt jelentenek-e.



Kommunális erdészeti üzem erdővagyon-mérlegének elkészítése két üzemi leltár alapján

Amíg az erdőállapot, elsősorban az élőfakészlet megállapítása állományonkénti becslések alapján történt, érvényes volt az a megállapítás, hogy ezeknek a leltáraknak olyan csekély a pontossága, hogy teljesen alkalmatlanok a készlet, illetve érték alakulásának statisztikailag többé-kevésbé biztos megállapítására. A hibastatisztikailag ellenőrizhető szúrópróba-eljárás fejlődésével (Svájc, Bajorország és több más régió) azonban annyiban új helyzet állt elő, hogy most már elvileg a készletleltárak úgy végezhetők, hogy azok pontossága az értékalapú mér-legkészítés követelményeinek is megfelel.

Miután néhány baden-württembergi erdészeti üzemben folyamatos szúrópróbák alapján ismé-telt leltárazást végeztek, ezen adatok alapján lehetőség nyílt a vagyonmérleg elkészítésére. Az alábbiakban bemutatjuk az ennek során elért eredményeket, elsősorban azonban a közben felmerült problémákat. A tesztüzem leírása A következő vizsgálatra kiválasztott erdészeti üzem legfontosabb mutatóit a 3.11. táblázat tartalmazza. A mutatók alapján megállapítható, hogy naturális és pénzügyi szempontból jól jövedelmező üzemről van szó, amelyet elsősorban az un. "kenyéradó fa" a luc jellemez.

3.11. táblázat. Az erdővagyon-értékelési esettanulmányra kiválasztott erdészeti üzem mutatói

Üzemi terület 2.339 ha Fafaj-arányok: Luc:

Más tűlevelű fajok: Lombos fajok, elsősorban bükk:

Fakészlet hektáronként: Kitermelhető mennyiség: Üzemi eredmény (utóbbi évek kerete):

62% 9%

29% 478 m3

11,6 m3/ha 300-600 DM/ha

Ebben az üzemben először 1987-ben, majd második alkalommal 1996-ban végeztek szúró-próbaszerű leltárt egy állandó, rejtett jelölésű 100x200 m méretű raszterben. A két leltár leg-fontosabb eredményeit a 3.12. táblázatban foglaltuk össze. Feltűnő az álló fakészlet jelentős növekedése (a magas kitermelés ellenére), és minden fafajnál az igen magas periodikus növe-dékérték. Mint más üzemekből ismert, ezek nem atipusos adatok, hanem egy széleskörű fejlő-dés jellemzői. 3.12. táblázat. Az 1987. és 1996. évi ismétlődő leltár eredményei

Fakészlet 1996-ban az 1987-es adatok százalékában: Periodikus növedék:

Luc: Bükk: Tölgy:

108%

20,6 m3/ha 16,0 m3/ha 10,1 m3/ha

A magas növedékértékek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált üzemben az életkorszerkezet tekintetében a 20-100 éves állományok vannak túlsúlyban, míg ennél fiata-labb, ill. idősebb állományok csak igen kis mértékben fordulnak elő. Az üzemet tehát a külö-nösen magas növedékértékeket felmutató állományok jellemzik.



A készletértékelés módszere

A vizsgálat keretében két különböző értékelési módszert hasonlítottunk össze: Az állományokat egyrészt a Bajorországban jelenleg mérlegkészítésre alkalmazott kitermelési-érték módszer alap-ján értékeltük, másrészt az állományértékek meghatározására szolgáló irányelvek segítségével, tehát a korérték-tényezős eljárással, idős állományok esetében a kitermelési-érték eljárással (WaldR91). Az összegszerű korosztályonkénti értékelés mindkét esetben a szúrópróbaszerű leltár eredményei alapján történt.

3.13. táblázat. Értékelési változatok

1a WaldR91 szerinti értékelés A mindenkori mérlegév (1987 és 1996) árai és költségei. 1b WaldR91 szerinti értékelés 1987-es árak és költségek a záró értékeléshez is. 2a Kitermelési-érték módszer A mindenkori mérlegév (1987 és 1996) árai és költségei. 2b Kitermelési-érték módszer 1987-es árak és költségek a záró értékeléshez is.

Ezen kívül az érték-összehasonlítás egyszer a leltárkészítés időpontjában kimutatott árak és költ-ségek (a változatok) alapján, egyszer az első leltár időpontjában szokásos helyi piaci árak és költ-ségek (b változatok) figyelembe vételével történt. Ezzel a két változattal szerettük volna egyértel-művé tenni a megváltoztatott árak és költségek hatását az értékmérlegre.

Ezért összesen négy változattal számoltunk (3.13. táblázat), a kiértékelés a lucra, mint fő fafajra korlátozódott, mert a többi fafaj tekintetében a készlethibák olyan nagyságrendűek voltak, ame-lyek jogos kétséget ébresztettek az ezen fafajokra vonatkozó készlet-, ill. érték-(változás) összeha-sonlítás hitelességét illetően.

Értékelési eredmények

Ezen négy értékelési változat eredményeit a 3.14. táblázat szemlélteti. Az eredmények több szem-pontból is érdekesek:

Egyrészt az a/b változat összehasonlításával világosság válik, hogy az itt vizsgált üzemben a mér-leg szerinti eredmény szempontjából végeredményben a faértékesítésből származó árbevételek és a fakitermelési költségek alakulása döntőbb volt, mint az a tény, hogy az élőfa-készlet növekedett. Ez azt jelenti, hogy az adott mennyiségi és minőségi tartamosság nem elegendő a készletek piaci értékéhez mért értéktartamosság biztosítására.

Feltűnő továbbá, hogy, hogy a bontási-érték eljárás nem reagál annyira az alacsony faárakra, mint a korérték-tényező eljárás. Ennek az az oka, hogy a bontási-érték eljárásnál az értékszámítás alap-jául a mindenkor mért készletek szolgáltak, míg a korérték-tényezős eljárásnál a számított készle-tek, így a periodikus készletváltozások nem kerültek figyelembevételre, mivel 1,0 értékű állo-mánysűrűséget feltételeztünk.

Az első és második változat közötti harmadik különbség figyelemre méltó: Míg 1987-ben az üzem bontási értéke alacsonyabb volt, mint a korérték - kvázi a forgalmi érték -, addig 1996-ban a bontási értékek mind az a), mind a b) változat esetében meghaladták a korértéket. Ez a jelenség arra utal, hogy a bontási-érték eljárás a korérték-tényezős eljárással szemben - az itt alkalmazottak szerint - jobban szemlélteti az állományértékek alakulását, így az elméletileg realizálható haszná-lati potenciált.



3.14. táblázat. A négy változat értékelési eredményei M.e.: DM/ha

Erdővagyon érték az 1987. évi nyitómérlegben

Erdővagyon érték az 1996. évi zárómérlegben Különbség

1a változat 41 512 35 015 -6 497 1b változat 41 512 42 564 +1 052 2a változat 38 693 36 179 -2 514 2b változat 38 693 46 045 +7 352

Az eredmények értékelése

A bemutatott értékelési, ill. mérlegkészítési változatok számításához általánosan elfogadott kon-cepciók hiányában fontos szabályok, valamint több kiindulási paraméter szakvéleménybeli megfogalmazására volt szükség. Ebben a vonatkozásban komoly mérlegelési mozgástér áll ren-delkezésre, és el kell ismerni, hogy a bemutatott eredmények több szempontból megkérdőjelezhe-tők és kétségbe vonhatók.

Utalni kell továbbá arra, hogy a beruházásokra, feladatelmaradásra (ápolási hiányosságokra) vagy károkra (hántáskárokra és közelítési károkra) visszavezethető esetleges értékváltozásokat a bemu-tatott példában nem vizsgálták és nem is értékelték.

Ezek a korlátok érthetővé teszik, hogy az összehasonlítható mérlegeredmények biztosításához még egy sor nyitott kérdés megválaszolására szükség van.

Ezek során elsősorban az alábbi pontokról, illetve kérdésekről van szó: 1. Milyen időközönként készítsünk mérleget? 2. Milyen módszerrel értékeljünk? 3. Milyen árakat és költségeket használjunk (helyi vagy regionális tényleges értékeket,

vagy egységes normaértékeket)? 4. Figyelembe vegyük-e az időtől függő ár- és költségváltozásokat - ha igen, hogyan? 5. Milyen hatása van a megváltozott kezelési és kitermelési szokásoknak, hogyan lehet

azokat figyelembe venni? 6. Az értéknövelő beruházásokat egyrészről, és az értékcsökkentő tényezőket másrészről

hagyjuk figyelmen kívül, vagy aktiváljuk - és ha igen, hogyan?

Az ezen kérdésekre adandó válaszok keresésekor emlékeztetnünk kell arra, hogy az erdővagyon-mérlegkészítésnél nem a forgalmi érték, hanem a könyv szerinti érték meghatározásáról, és első-sorban az esetleges vagyonérték-változások kimutatásáról és dokumentálásáról van szó. Követke-zésképpen nem az abszolút tényleges értékek, hanem a lehető legpontosabb értékkülönbségek meghatározásáról van szó.

Ezen alapvető korlátozás keretében vitára bocsátjuk az alábbi megoldási javaslatokat, amelyek részben más szerzők ötleteit karolják fel, és ismétlik meg (pl. Jöbstl, 1997):

Az 1. ponthoz: A mérlegperiódus célszerűségi okokból legyen a vállalati gazdasági év. Mivel azonban az erdészeti leltárok normál esetben csak tízéves, vagy ezt meghaladó időközönként is-métlődnek, az éves erdővagyon-mérlegkészítés csak az értékváltozások nyilvántartásán alapulhat, amelynek alapja a növedék és a kitermelés összehasonlítása lehet.

A 2. ponthoz: A valódi vagyonérték-mérleg értelmében szükség van az erdőtalaj következetes értékelésére és mérlegbe vonására is. Mivel tartamos gazdálkodás esetén az erdőtalajok naturális értékjellemzői nem változhatnak szignifikánsan, az esetleges talajérték-változások figyelembe vételénél elég egy olyan utalás, amely illeszkedhet az alkalmas forgalmi-érték statisztikákhoz.



A 3. ponthoz: Tekintettel a módszertani gyenge pontokra a szövetségi értékelési irányelvek alap-ján készült korérték-tényezős módszer kevésbé tűnik alkalmasnak az állományérték változások helyes kimutatására. A bajor gyakorlattal megegyezően ezért célszerű a bontási-érték módszert előnybe részesíteni.

A 4., 5. és 6. pontokhoz: A standardizált munka-, kitartási- és osztályozási eljárásokon alapuló üzemi szint feletti ár- és költségtételek a kívánatos üzemi szint feletti összehasonlíthatóság miatt célszerűbbnek tűnnek, mint az üzemen belüli egyedi próbálkozások.

A konkrét próbálkozások alapvetően legyenek fordulónapra vonatkozóak. Célszerűnek tűnik azonban az időfüggő ár- és költségváltozások kikapcsolása egy kiegészítő számításban, annak érdekében, hogy ki lehessen mutatni a gazdálkodás hatását az értékalakulásra.

A 7. ponthoz: Tekintettel a valóságot hűen tükröző értékalapú mérlegkészítésre nem lehet eltekin-teni egyrészt az értéknövelő beruházásoktól (pl. gallyazás), másrészt pl. a szükséges ápolási intéz-kedések elmulasztása miatti értékcsökkentő hatások vagy a káresemények (pl. közelítési károk) figyelembe vételétől. Ennek során az értéknövelő intézkedésekre vonatkozóan a mindenkori rá-fordítást értéknövekedésként aktiváljuk, míg az előírt feladatok elmulasztására vonatkozóan a megfelelő standardizált költség-, ill. kárösszegeket értékcsökkentő tényezőként vegyük figyelem-be.

Örvendetes lenne, ha ezek a javaslatok ösztönzően és termékenyen hatnának az erdővagyon-mérlegkészítés legcélszerűbb módjáról folyó vitára.

3.3. Gazdasági számítások az erdészetben

3.3.1. Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) számítás az erdőgazdálkodásban (Schiberna Endre)

A Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) egy termék bevételeinek és a termék előállításához fel-merült közvetlen költségeknek a különbözete. Egy vállalkozás teljes fedezettermelése a termelt termékek fedezeti hozzájárulásainak összegeként adódik, amely összeg szolgál az általános költ-ségek fedezésére, és ez tartalmazza a nyereséget is.

Az SFH kidolgozásának célja, és legnagyobb előnye egyben, hogy használatával a mezőgazdasá-gi, agrárvállalkozásokat mind gazdasági méret, mind tevékenységszerkezet szempontjából osztá-lyozni lehet (EUME). A vállalkozások egyes termékeinek SFH-ja összegezve megadja a vállalko-zások SFH-ját, aminek nagysága a vállalkozás méretét, az egyes termékek teljes SFH-ból kivett részesedése alapján pedig a vállalkozás jellegét lehet meghatározni.

Az SFH-t a mezőgazdaságban egységesített módszerrel számolják ki: a fő és melléktermékek „üzem kijárat” átadási áron számított értékének és az egyértelműen a termékekre elszámolható közvetlen költségeknek a különbözeteként. A termelés értékének elemei: Értékesítés, Természet-beni jövedelem, Készletváltozás, Termékekhez, területhez vagy állatállományhoz kapcsolt támo-gatások (Nem beleértve a működési támogatásokat, mivel nem oszthatók szét az egyes termékek-re).

Az SFH értékek fajlagos értékek, az egyes termékekre jellemző egységekre: növénytermesztésben leggyakrabban 1 ha-ra, állattenyésztésben 1 db-ra vetítve határozzák meg. Annak érdekében, hogy a rövid távú ingadozásokat kiszűrjék, az SFH értékeket a legutóbbi három év adataiból kerülnek kiszámításra, tulajdonképpen ettől válnak standarddá.



Az SFH eredeti szerepe a mezőgazdasági vállalkozások méret és típus szerinti osztályozása, amit Magyarország és Lengyelország támogatási jogosultsági kritériumként is felhasznál mint az Európai Unió által elfogadott életképességi kritérium.

Magyarországon a Mezőgazdasági Tesztüzemi Hálózatban az EU által meghatározott termékekre az EU alapelvek szerint kiszámított SFH mellett számítják a termékek önköltségét, amit az állan-dó (közvetett) költséget termékekre való leosztásával kapnak meg.

Az SFH erdőgazdálkodási alkalmazása

Az erdőgazdálkodási SFH számításának legnagyobb bizonytalanságát az okozza, hogy az EU osztályozásaiban nem szerepel az erdőgazdálkodás mint tevékenység, hasonlóan például az ener-gia fűhöz. Emiatt a kiválasztandó számítási eljárást alapvetően az fogja befolyásolni, hogy az er-dőgazdálkodási SFH értékek milyen célokra kerülnek felhasználásra.

A számítási módok közötti választás általános szempontjai:

– A számítás tükrözze a valóságot abban az értelemben, hogy az SFH egy fedezeti hányad, amely nem elméleti lehetőségekre, hanem tényleges teljesítményre kell, hogy alapuljon.

– Az SFH számítása ésszerűen egyszerű legyen, figyelembe véve azt, hogy a felhasználás során milyen igazolások beszerzésére lesz szükség, és ezen igazolások kiállítója mekkora munkával tudja ezeket rendelkezésre bocsátani.

– Mekkora aggregálási szint szükséges mind földrajzi értelemben, mind pedig az ágazatok (ter-mékek) megkülönböztetésében. (Régiók - országos adatok, fafaj, korosztály, üzemosztály stb.)

Három lehetséges számítási módot vázolunk fel, amelyek mindegyike mellett és ellen is érve-ket találhatunk, mivel a fenti szempontokat különböző mértékben elégítik ki.

Teljes termelési ciklus átlagfedezete (normál SFH)

- Tartalom, jelentés

Az SFH kiszámítható egy termelési ciklus átlagfedezeteként, amikor azt kapnánk eredményül, hogy egy adott erdőterület a termelési ciklus egésze során mekkora átlagos fedezetet biztosít. Az erdészeti szakirodalomban ez egy ismert fogalom, tartalmilag hasonló az erdő egy vágásfordulóra számított korszaki jövedelméhez (eltekintve most attól, hogy egyik a fedezetre, másik a jövede-lemre vonatkozik).

- Felhasználása

A termelési ciklust egy egységként kezelő SFH jól alkalmazható a különböző földhasznosítási formák, vagy az erdőtípusok fedezettermelő képességének összehasonlítására. Ehhez hasonló korábbi példa a föld aranykorona (Ak) értéke, amit minden termőterületre kiszámoltak. Lényegé-ben ennek a rendszernek az újra-számítása és a jelenlegi hozam/fedezet/jövedelem elszámolási eljárások szerinti újraértelmezése lenne.

- Kiszámításának módszere

A fenti értelmezésben készülő SFH esetén először számba kell venni, hogy a termelési ciklus so-rán milyen bevételekkel lehet számolni, és milyen közvetlen költségek merülnek fel. Az egyes bevételeket és költségeket az időtényező figyelembevételével azonos időpontra át kell számítani, és az így kiszámított értéket az annuitás módszerével el kell osztani a termelési ciklus éveire.



homogén erdőtípusokra Ft/ha Diszkontált bevé-

telek Diszkontált költsé-

gek Diszkontált

fedezet Telepítési és felújítási fázis*

…

Véghasználati fázis Termelési ciklus diszkontált fedezete

SFH: annuitással elosztott diszkontált fedezet * Itt sorrendben elsőként szerepel, de diszkontálás szempontjából közvetlenül a véghasználat után

vesszük figyelembe.

Számításának alapja az erdőterület, ezért alkalmazásához a hozamlehetőségeket középpontba állító erdőtipizálásra van szükség, amely figyelembe veszi a fafajt, a termőhelyi osztályt és az állomány minőséget, vagy annak indikátorát. Az így kialakított kategóriák mindegyikére meg kell határozni az SFH értékeket.

Ft/ha mag eredet sarj eredet Fafaj 1 THO1 … THO6 THO1 … THO6 Fafaj 2

…

Fafaj n

Természetesen az erdőtipizálás további tényezőket is figyelembe vehet, illetve a feltüntetettek közül el is hagyhat, attól függően, hogy milyen mértékű pontosságot és valósághűséget támasz-tunk követelménynek. Elképzelhető például, az országon belül regionális megosztás alkalmazása, amely visszatükrözi az ország vidékeinek eltérő jövedelmi viszonyait és piaci lehetőségeit.

- Gyakorlati alkalmazás

Az egy gazdálkodóra, vagy egy adott erdőterületre vonatkozó SFH kiszámítása a fafaj, eredet és termőhelyi osztály adatokra van szükség. Ezeket az adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat mint szakhatóság tudja igazolni, vagy az általa jóváhagyott körzeti-, illetve erdészeti üzem-tervekből is megszerezhető. Ezek alapján a fenti táblázatból kiválasztható a területegységre vonatkozó SFH érték.

- Értékelés, előnyök, hátrányok

Ez a számítási mód nagyban hasonlít a régi aranykorona rendszerre, és ahhoz hasonló célokat is szolgálhatna. Alkalmas lenne földhasznosítási formák összehasonlítására, elméleti fedezettermelő képesség bemutatására olyan esetekben, amikor az értékeket nem abszolút nagyságukban, hanem egymáshoz viszonyítva értékelik.

Előnye, hogy a fatermeléssel kapcsolatos bevételeket és költségeket teljes körűen veszi figyelem-be, ezzel kapcsolatosan nem feltételezésekre alapoz. Nagy hátrány ugyanakkor, hogy a kapott eredmény nem feltétlenül egy – az adott időszakban - elérhető eredmény, ilyen módon a valósá-gos fedezettermelésről nem ad megközelítő információt sem. Továbbá nagy gondot okoz az idő-tényező figyelembevétele. Tekintettel a több évtizedes termelési ciklusra, a diszkontálás és az annuitás számítás jelentősen befolyásolja a végső eredményeket egyrészt a választott termelési ciklus hosszán, másrészt az alkalmazott kamatlábon keresztül.



A termelési ciklus szakaszainak átlagfedezete

- A fatermelési ciklus szakaszai a fedezettermelés szempontjából

- Erdőtelepítés és erdőfelújítás

Az erdőtelepítés beruházás, amely bevételeket önmagában nem szolgáltat, azonban az SFH szá-mítás szabályai szerint a telepítési támogatásokat figyelembe kell venni. Mivel ezek a támogatá-sok jelenleg meghaladják a telepítés költségeit, például a jövedelempótló támogatások miatt, itt pozitív SFH-ra lehet számítani, ezért ezt kalkulálni kell.

Erdőfelújítási fázis a fakitermeléshez kapcsolódik, azt követi. A véghasználati fakitermelés árbe-vételét (amelyet erdőfenntartási járulék - EFJ - terhel) követik az erdőfelújítás során felmerülő költségek (amelyekhez erdőfelújítás mormatív támogatása EFNT - társul). Mivel az erdőfelújítás támogatása nem fedezi a költségeket, a fatermelési ciklus első szakasza nem rendelkezik fedezet-termelő képességgel, és az ebben az időszakban felmerülő költségeket a véghasználatok SFH ér-tékében vesszük figyelembe.

- Tisztítások és törzskiválasztó gyérítések időszaka

A tisztítási időszak bár fakitermeléssel jár, lényeges fahozamot nem biztosít. A törzskiválasztó gyérítések a tisztításoknál mindenképpen nagyobb fahozamot biztosítanak, és kemény lombos fafajok esetén a kikerülő faanyag tűzfaként értékesíthető. Mind a tisztítások, mind a törzskiválasz-tó gyérítések modelltáblák szerint elvégzendő feladatok, ugyanakkor gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy ezen tevékenységek akkor kerülnek elvégzésre, amikor a kikerülő faanyag értéke fedezi a művelet költségeit. Magán-erdőgazdálkodási keretek között ez rendszerint nem vállalkozói, hanem az erdőgazdálkodó általi, vagy egyéb lakossági munkavégzést jelent, és a munkavégzés a kitermelt faanyag fejében történik, amit saját háztartási szükségletek kielégítésére fordítanak.

Mivel ezen műveletek esetében a fentebb vázolt „költségkiegyenlítés” az egyik meghatározó szempont az SFH=0.

- Növedékfokozó gyérítések és véghasználatok

A növedékfokozó gyérítések állományszerkezet-, növőtér- és fafaj összetétel szabályozó szerepén túl tényleges fakitermelési célja is van, és a kitermelésre kerülő faanyag piacon realizálható érték-kel rendelkezik. Ezért mindenképpen indokolt, hogy ebben az időszakban a modelltáblák szerint meghatározható fakitermelési lehetőségek fedezettermelését kiszámítsuk.

- Véghasználatok

A véghasználatok egyértelmű célja a hozamok realizálása, a fedezettermelés. Azonban a fel-újítási fázisnál elmondottak értelmében indokolt, hogy ne csak a fedezetet termelő fahozamo-kat, hanem a véghasználatok miatt keletkező erdőfelújítási kötelezettségeket is vegyük figye-lembe. Így jön létre egy fafajoktól függő 11-15 éves időszak, amelyben az időszak elején je-lentkező fedezetet tartalékolni kell az időszak végéig, az erdőfelújítás 5 éves revíziójáig.

- A fatermelési ciklus fedezeti viszonyainak összefoglalása

Az SFH számításokhoz tehát azokat a fatermelési időszakokat vesszük figyelembe, amelyek tény-leges fedezettermelésre alkalmasak, illetve ezeket összevonjuk azokkal a költségekkel, amelyek az adott időszakban még felmerülnek, vagy az adott tevékenység következményeként a későbbi-ekben fel fognak merülni. Ezek az időszakok a fenti érvelés értelmében a növedékfokozó gyéríté-sek és véghasználatok időszaka, amit az is alátámaszt, hogy a jelenleg érvényben levő erdőfelújítási járulék rendszere is a növedékfokozó gyérítéseket és a véghasználatokat érinti, mert azokon feltételez megadóztatható hozamokat.



A termelési ciklus szakaszokra való felbontására úgy is tekinthetünk, mintha a fedezettermelés szempontjából homogén csoportokat hoznánk létre. Ilyen rendszerben nem az adott fafajú erdő, hanem adott fafajú és adott fatermelési szakaszban lévő erdő lenne párhuzamba állítható egy adott szántóföldi növénykultúrával.


A termelési ciklus egyes szakaszaira kiszámolt SFH értékek megmutatják, hogy az adott termelési szakaszban megtermelhető fedezetnek mekkora az egy évre eső összege. Ezt a fajta számítást az a gazdálkodási mód szemléltetheti, amiben az erdőgazdálkodásra jellemzően időszakonként jelent-keznek tényleges hozamok, amik azonban kumulált hozamok, tehát az előző évek nem realizált hozamait is tartalmazzák, így kiugró fedezetet szolgáltatnak. Ezután ennek a fedezetnek a felhasz-nálása nem az adott évben történik meg, hanem egy bizonyos időszakon belül tartalékolásra, és a szükségleteknek megfelelően fokozatos felhasználásra kerül, például a költségvonzattal járó, de szükséges erdőművelési eljárások elvégzésére ugyanabban az erdőrészletben, vagy a tulajdonosi járadékok fedezésére.

- Felhasználása

Az ilyen módon kiszámított SFH jól alkalmazható lenne az egyes erdőgazdálkodást folytató gaz-daságok fedezettermelő potenciáljának meghatározására, jól fel lehetne használni arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység mennyiben járul hozzá a gazdálkodó teljes fedezettermeléséhez. Összehasonlítási alapot teremtene a jelenleg a mezőgazdaságban számított SFH értékekkel, abban az esetben, hogy ha elfogadjuk, hogy itt nem minden évben tényleges hanem korábbi, vagy várha-tó teljesítményekről van szó.


A termelési ciklus szakaszairól elmondottak alapján az SFH számításhoz csak a növedékfokozó gyérítések és a véghasználatok szakaszait vesszük figyelembe, csak ezekre számítunk SFH érté-keket.

Mivel a számítás alapja itt is a terület, illetve a hozamok nem tényleges, hanem modellek alapján számított hozamlehetőségek, az erdőket tipizálni kell. A hozamlehetőségek szerinti homogén cso-portok kialakításának érdekében az egyes fafajok figyelembe veendő termelési szakaszain belül – mely termelési szakaszok kor szerinti definíciójára is szükség van – figyelembe kell venni az ál-lományok termőhelyi osztályát és/vagy átmérőjét is.

Fafajonként Ft/ha átmérőcsoport 1 … átmérőcsoport n

NFGY VH/FFV VV - Gyakorlati alkalmazás

Gyakorlati alkalmazásában ennek az SFH típusnak is az Állami Erdészeti Szolgálat adatai, illetve az általa készített erdőtervek, vagy az általa elfogadott üzemtervek szolgálnak kiindulási alapként. Így meg kell állapítani, hogy a vizsgált erdőgazdálkodó, vagy erdőterületen belül mekkora erdőte-rület sorolható be az egyes erdőtípusokba (homogén erdőcsoportokba), amelyekre az SFH értékek meghatározásra kerültek.


A termelési ciklus egy-egy szakaszára kiszámított éves átlagos fedezettermelési lehetőség kiszá-mításában az előző, teljes ciklusra vonatkozó SFH-hoz képest lecsökken az idő- és kamattényezők



jelentősége, és jobban érvényre jutnak a lehetséges fahozamok mennyiségi és minőségi jellemzői-nek hatásai. További előnye, hogy csak a gazdasági szempontból lényeges elemekre koncentrál, még ha ennek az események teljes körű figyelembevételéről való lemondás is a következménye.

Ezzel az értelmezési móddal lehetőség van – nem tényleges teljesítményre alapuló, de mégis – a tárgy időszaki reális fedezettermelési lehetőségeket tükröző SFH értékek kimunkálására, egy gaz-dálkodóra, vagy erdőterületre vonatkozóan. Ezzel az értelmezési móddal mind az SFH rendszer erdőkkel való kiegészítése, mind az erdészeti üzemtervek gazdasági szempontú kiegészítésére lehetőség nyílik, bár ez utóbbi legfeljebb tájékoztató jelleggel.

Hátránya, hogy nem ténylegesen megvalósuló teljesítményeket, hanem csak lehetőségeket vesz alapul, azaz egy adott gazdálkodóra vonatkozó SFH érték mindenképpen kimutatásra kerül, füg-getlenül attól, hogy az SFH számításának alapjául vett hozamok ténylegesen realizálásra kerül-tek-e. További hátránya még, hogy a nem vágásos üzemmódok számára elkülönült számításokat igényel, és hogy az átfogó, földhasználati módok összehasonlítására vonatkozó számításokhoz csak kiinduló alapnak használható, közvetlen felhasználása nem lehetséges.

Tényleges teljesítmények fedezete


Az erdészeti SFH értelmezhető úgy is, hogy meghatározott tevékenységek tényleges fedezetter-melését adjuk meg. Kiindulva abból, amit a fatermelési ciklus szakaszairól megállapítottunk, eb-ben az esetben is csak a tényleges fedezetet szolgáltató tevékenységeket kellene vizsgálni, neveze-tesen a növedékfokozó gyérítéseket, véghasználatokat, fokozatos felújító vágásokat és végvágá-sokat.

Tekintettel az erdőgazdálkodás már többször megvilágított jellemzőjére, miszerint a több évig halmozódó hozamok időszakonként koncentrálva jelentkeznek, indokolt, hogy a figyelembe vett fahozamok által létrejött fedezetet nem egy összegben a realizálás évében vesszük figyelembe, hanem egy kalkulált időszakra elosztva mutatjuk ki. Erre az eljárásra az SFH gyakorlati alkal-mazhatóságának érdekében van szükség, hiszen az erdészeti és mezőgazdasági SFH értékek ösz-szevethetőségének érdekében az erdészeti SFH értékeknek is egy évre vetített értékeknek kell lenniük, ezért a hozamok realizálást követően egy kalkulált időszakra azokat elosztjuk.

- Felhasználása

Az SFH értékek tényleges teljesítményekre történő alapozása a három számítási mód közül a leg-valóságosabb képet adja arról, hogy egy erdőrészletben mekkora fedezet termelődött egy adott időszak egy évére vetítve, ezért az SFH rendszerbe, és általa az életképességi kritériumnak való megfelelés vizsgálatába történő felhasználása még akkor is megoldott, ha az tulajdonképpen nem a jövőbeli lehetőségeket, hanem a múltbeli teljesítmény jelenben elismert részét jeleníti meg. Elvi-leg tehát akkor is kimutatásra kerül fedezettermelés, amikor fedezettermelésre már nincs további lehetőség, csak egy korábbi fahozam fedezetének kifuttatása tart.

Az ilyen tartalmú SFH értékek elméleti számításokhoz úgy használhatók fel, hogy kiegészít-jük azokkal a modellekkel, amik a fahozam-lehetőségeket mutatják be, és a korábbi SFH-módok kiszámításának menetében integráltan jelentkeznek. Tehát annak ellenére, hogy ez az SFH fajta nem ad lehetőséget közvetlenül például a földhasznosítási formák összehason-lítására, a többi SFH változatnál alkalmazott modellekkel kiegészítve elő lehet állítani erre a feladatra alkalmas értékeket.




Kiszámításához azt kell meghatározni, hogy az egyes fahasználati körülmények között kitermelt faanyagon mekkora fedezet termelődik. Elképzelhető olyan megoldás is, amiben a fahasználati módokat nem vesszük figyelembe, csupán a kitermelt faanyag méret és minőségi jellemzőit.

A számítás alapja ebben az esetben tehát nem a terület, hanem a kitermelt fatérfogat, a homogén csoportok kialakításához pedig a fafajon belül figyelembe kell venni a használati módot, a kiter-melt állományrész átlagos mellmagassági átmérőjét.

Fafajonként Ft/ br m3 NFGY VH / FFV VV

átmérő osztály 1

…

átmérő osztály n

- Gyakorlati alkalmazás

Az SFH kiszámításához az SFH számításoknál alkalmazott időszakon belül történt fakitermelések mennyisége, fafaja és a kitermelt állomány átlagos mellmagassági átmérőjére van szükség, amik az Állami Erdészeti Szolgálat gazdálkodónál is fellelhető határozataiból kinyerhetők.


Legfőbb előnye, hogy tényleges teljesítményeken alapul, jól idomul az SFH rendszerbe, és az üzemtervek gazdasági kiegészítéséhez is a legjobb alapot nyújtja, mindezek mellett pedig az el-méleti alkalmazásokhoz is felhasználható a szükséges modellekkel való kiegészítések után.

Hátránya, hogy lemond a tevékenységek teljes körű figyelembe vételéről, és csak a biztosan fedezet termelő beavatkozásokat értékeli, az esetlegesen költségeket vonzó beavatkozásokat nem, ami miatt az üzemtervek gazdasági szempontú kiegészítésében csak a hozamok értéke-lésében fogadható el.

Az SFH alkalmazása, az EUME

Az EUME az Európai Unióban használt gazdasági méretkategória, ami annak kifejezésére szol-gál, hogy az üzem mekkora fedezetet termel. Ez a fogalom a mezőgazdasági üzemek gazdasági méretének jellemzésére szolgál. Ugyanakkor lényeges feladat, hogy az SFH értékeken keresztül összehasonlíthatóvá váljon az egyébként alapvető különbségeket felmutató mező- és erdőgazdál-kodási ágazat gazdálkodási tevékenysége.

Lényeges szerep jut az SFH számításoknak az erdőgazdálkodási ágazaton belül is, ahol az SFH jól használható az eltérő adottságú állományok, erdőterületek gazdasági szempontú összehasonlí-tásra, az erdőgazdálkodók gazdálkodásának jellemzésére, kritériumok megfogalmazására.

Az SFH széleskörű felhasználhatóságának következménye, hogy az egyes felhasználási célokra más-más tartalmú SFH felelne meg jobban. Ennek a dilemmának az okozója az erdőgazdálkodás azon jellemzője, hogy egy erdőterületen nem minden évben van hozam. Amennyiben a tényleges fedezettermelésre vagyunk kíváncsiak, pl. amikor konkrét erdészeti üzemek adott évi fedezetter-melését vizsgáljuk, akkor az adott évi, tényleges hozamokat kell figyelembe venni. Akkor viszont, ha pl. erdőterületeket hasonlítunk össze, és a fedezettermelési potenciált szeretnénk meghatározni, az adott évre egy elméleti lehetőséget kell figyelembe venni, (amit aztán a gazdálkodó vagy ki-használ a valóságban, vagy nem). A mezőgazdaság esetében ez a probléma fel sem merül, hiszen



a tényleges és a potenciális hozamok is csak egy gazdálkodási éven belül értelmezhetők. Az erdő-gazdálkodásban van arra lehetőség, hogy egy év hozamai ne az adott évben, hanem időszakonként halmozottan kerüljön realizálásra – sőt, ez nem csak lehetőség, hanem kényszerűség is – míg a mezőgazdaságban egy év potenciális hozamainak kihagyása tényleges értékvesztéssel jár.

Az EUME-hez a tényleges teljesítmény kell, az üzemtervek pénzbeli értékeléséhez pedig egy potenciális lehetőségeket értékelő területalapú SFH.

- Az SFH számításának alapjául szolgáló naturális egységek

Az SFH számításának alapja a mezőgazdaságban a szántóföldi kultúrák területe, illetve a számos-állatok darabszáma. Az erdőgazdálkodásban több lehetséges alapegység is adódik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az erdőgazdálkodás gazdasági értelemben legfontosabb összetevője a faterme-lés – és éppen ezért a továbbiakban kizárólag a fakitermelés fedezettermelési kérdéseivel foglal-kozunk, eltekintve például az erdei mellékhaszonvételektől és más értékteremtő tevékenységektől – akkor kézenfekvő lehet az a megközelítés, amiben a fafajonként kitermelt faanyag térfogata szerepel naturális alapegységként méret és minőség szerint differenciálva. Emellett elképzelhető, hogy az egyes fafajok területe szerepeljen ilyen alapegységként, kor, termőhelyi osztály és/vagy állományminőség szerinti bontásban.

Az első esetben a számítás alapja a tevékenység, a tényleges teljesítmény, a második esetben pe-dig a lehetőségek, az elismert potenciális hozamok lennének. Annak ellenére, hogy az SFH-nak mindenképpen a tényleges teljesítményeket kell tükröznie, a választás nem egyértelmű, hiszen a gyakorlati alkalmazhatóság legalább annyira fontos, mint a valóságosság.

Ahogyan az erdőgazdálkodás ciklikusságáról elmondottakból kiderül, az állományjellemzők az erdőrészletek szintjén egységesek, éppen ezért az erdőrendezési gyakorlat is ezt tekinti a nyilván-tartási/tervezési alapegységnek. Célszerű tehát, hogy az SFH esetében is az erdőrészletek szintjén végezzük a vizsgálatokat, nem utolsó sorban azért, mert az erdőgazdálkodók tevékenységéről, vagy erdőállományáról az erdészeti hatóság fog tudni közhiteles adatokat szolgáltatni.

Amikor a számítás alapja a terület, mindenképpen tovább kell differenciálni olyan tényezők sze-rint, amelyek összefüggést teremtenek a terület és a fahozamok, illetve azok méreti és minőségi jellemzői között. Ilyen például az állományok átlagos mellmagassági átmérője és a termőhelyi osztály. Mérlegelni kell, hogy elegendő-e a termőhely minőségével foglalkozni, vagy szükség van az aktuális állomány minősítésére is.

- Az SFH alapjául szolgáló gazdasági adatok

A mezőgazdasági SFH értékek meghatározása a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó könyvelési adatokból kerül meghatározásra. Ezek a ténylegesen felmerült költségek mennyiségét tartalmazzák, amik a tevékenységek illetve felhasznált anyagok mennyiségének és egységárának eredője.

Az erdőgazdálkodásban az egyes erdőművelési tevékenységek elvégzésének, vagy el nem végzé-sének tág lehetőségei vannak, még akkor is, ha az állománynevelési tevékenységek jelentős hatás-sal vannak a hozamok minőségére. Mivel azonban ezek az állománynevelési eljárások első sorban költségeket vonzanak, nem lényegtelen, hogy a termelési technológiában pontosan milyen és hány beavatkozás szerepel. Az SFH értékek meghatározásakor meg kell vizsgálni azt, hogy a rendsze-res adatgyűjtés kiterjedjen-e az alkalmazott technológiára, vagy csupán a tevékenységek fajlagos vállalkozói díjait és anyagköltségeit mérjük fel, alkalmazásukra vonatkozóan pedig modelleket vegyünk-e alapul.



- Az erdőgazdálkodás fedezettermelésének ciklikussága

Az erdészeti műveletek közül az erdőművelési, és az erdőfenntartással kapcsolatos tevékenységek költségeket vonzanak, míg a fahasználati tevékenységek jellemzően önfinanszírozók, vagy fede-zettermelők. Elegendően nagy erdőterület, és/vagy megfelelő korosztályszerkezet, illetve egyes erdőművelési eljárások esetén az adott gazdálkodási évben felmerülő költségek finanszírozására az ugyanazon évben jelentkező fedezet teremt alapot, de ennek teljesülésére a ma-gán-erdőgazdálkodás jelenlegi körülményei között nincs biztosíték.

Többféle erdőgazdálkodási mód létezik, amelyek közül ma legáltalánosabbnak a vágásos gazdál-kodás tekinthető. Ebben a gazdálkodási módban az erdőterület erdőrészletekre oszlik, amelyeken belül az erdőállomány alkalmas az egységes erdőművelési eljárások elvégzésére. Az erdőrészlet egésze egyszerre megy végig az egyedfejlődés szakaszain, ami alapjaiban határozza meg az erdő-szerkezet alakulását, azt ciklikussá teszi. Ezzel a fejlődési folyamattal együtt a fahozamok, és az erdőnevelési beavatkozások szükségessége is ciklikussá válik.

Ezért ma azt mondhatjuk, hogy az erdőgazdálkodás általános jellemzője, hogy a hozamok (adott erdőrészletben) nem jelentkeznek évente egyenletesen, az egyes gazdálkodási évben elért tényle-ges fedezet ingadozik.

Az erdőgazdálkodás másik jellegzetessége, hogy a rendes gazdálkodás keretein belül végezett erdészeti beavatkozások időpontja a rendkívüli esetek (pl.: kalamitások megelőzése) kivételével rugalmasan időzíthetők, akár 10 éves időtartamon belül is. Ez a jellemző lényeges eltérést ad a mezőgazdasági tevékenységekhez képest, hiszen a növénytermesztés és az állattenyésztés eseté-ben is rövid, néhány hónapos, vagy még rövidebb időszakon áll rendelkezésre az adott termelési ciklus hozamainak értékveszteség nélküli realizálására. Ezért a mezőgazdaságban fel sem merül az a kérdés, hogy miért több évtizedes termelési ciklust, vagy annak szakaszit, és miért nem a gazdálkodási évet vesszük alapul.

- Az erdőművelési eljárások hatása a fatermelési ciklusra

Az egyes erdőművelési eljárások alapvetően meghatározzák a fahozamok alakulását és a költsé-gek felmerülését. A szálaló vágások például több évtizedig elhúzódó időszakon belül folyamatos hozamot biztosítanak, amivel párhuzamosan folyamatosan merülnek fel az erdőművelési költsé-gek. A szálalásos üzemmódban pedig a fatermelési ciklus legfeljebb faegyedek, facsoportok szint-jén értelmezhető, az erdőrészletek hozamai és költség vonzattal bíró műveletei nem ciklikusan, hanem rendszertelenül jelentkeznek.

Az időbeli eloszlás mellett az erdőművelési eljárások jelentősen befolyásolják az egyes tevékeny-ségek költségvonzatát is, ezért ennek a tényezőnek ebben a tekintetben is jelentősége van.

A ma általánosnak tekinthető vágásos gazdálkodás esetében a fatermelési ciklus az erdőrészletek egészére egységesen értelmezhető, ezért az SFH számításának kidolgozásakor ezt vesszük alapul. Ezt a döntést alátámasztja az a tény, hogy a magán-erdőgazdálkodásban jellemző fafajok, az akác a nemesnyár a fenyők esetében kizárólag a vágásos gazdálkodás alkalmazható, illetve más fafajok esetében is jellemzően ez az alkalmazott eljárás. A vágásos gazdálkodásban legnagyobb szerepet a tarvágások, mind véghasználati módok kapják, de elég gyakori még a fokozatos felújítás is ah-hoz, hogy az SFH számítások pontosságának és hitelességének érdekében figyelembe vegyük, erre a kérdésre a konkrét számítási feladatoknál fogunk kitérni.

A későbbiekben bemutatjuk, hogy az egyes SFH számítási lehetőségek milyen módon tudják ke-zelni a nem vágásos erdőgazdálkodás eseteit, illetve mennyire reálisan tükrözik vissza az erdőmű-velési eljárások okozta fedezet-különbségeket.



Az erdészeti SFH számítása

Az fentebb bemutatott példához képest szükségesnek tartjuk, hogy a kidolgozott SFH értékek ne csak eszmei tartalommal bírjanak, hanem egy adott időszakra (a mezőgazdaságban ez 1 év) kimu-tatott SFH tényleges fedezettermelést mutasson ki. Ez elképzelhető úgy, hogy a fakitermelési cik-lust szakaszokra bontjuk, és ezekben a szakaszokban vizsgáljuk meg, hogy milyen hozamok sze-désére van lehetőség, és milyen tevékenységek elvégzésére van szükség. Ezek alapján megállapít-juk a szakaszban elérhető összes fedezetet. Mivel a szakaszon belül a tevékenységek tág időhatár-ok között végezhetők el, nincsenek egy adott évhez kötve, a szakasz teljes fedezetét annuitás módszerével elosztjuk, és meghatározzuk az időszak SFH-ját.

Egy másik lehetőség az, hogy egy fedezettermelő tevékenység elvégzése után meghatározott idő-szakra elosztanánk a fedezetet, szintén annuitásos módszerrel, feltételezve, hogy az adott évben koncentráltan keletkezett fedezet a későbbiekben tartalékolásra, és folyamatos felhasználásra kerül.

Mindkét módszer esetében a kiindulás alapja az egyes tevékenységek fedezettermelő képessége, és fatermelési ciklusokban jelentkező szükséges erdőnevelési beavatkozások költségei.

- Az SFH értelmezési lehetőségei

Az SFH jól definiált fogalom, az erdőgazdálkodás keretein belül azonban



Az SFH számítások alapadatai

- fatermési és erdőművelési modellek

- árak

- költségek

3.15. táblázat. SFH értékek

Teljes termelési ciklus átlagfedezete eFt/ha THO1-2 THO3-4 THO5-6 NNY 88 21 0 A 30 17 0 T 50 35 6

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja eFt/ha THO1-2 THO3-4 THO5-6

NFGY 26 21 0 NNY VH 163 31 0 NFGY 23 9 0

A VH 97 43 0 NFGY 232 119 17

T VH 507 322 0

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja Ft/m3 THO1-2 THO3-4 THO5-6

NFGY 342 323 0 NNY VH 291 137 0 NFGY 500 450 0

A VH 255 173 0 NFGY 1027 665 386

T VH 779 593 0



3.15. táblázat folyt. Standard fedezeti hozzájárulások

Teljes termelési ciklus átlagfedezete (eFt/ha) - 2004

NNY A AF EF T THO1-2 88 30 -- 50 THO 3-4 21 17 4 35 THO5-6 0 0 0 6

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (NFGY – EFt/ha)

NNY A AF EF T THO1-2 26 23 -- 232 THO 3-4 21 9 16 119 THO5-6 0 0 17

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (VH – EFt/ha)

NNY A AF EF T THO1-2 163 97 -- 507 THO 3-4 31 43 40 322 THO5-6 0 0 0

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (NFGY – Ft/m3)

NNY A AF EF T THO1-2 342 500 -- 1027 THO 3-4 323 450 520 10 év 665 THO5-6 0 0 386

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (VH – Ft/m3)

NNY A AF EF T THO1-2 291 255 -- 779 THO 3-4 137 173 250 593 THO5-6 0 0 0 AF = Alföldi fenyő EF = Egyéb fenyő



3.15. táblázat folyt. A standard fedezeti hozzájárulás fafaj – ciklus - szakasz táblázata

SFH - Fafaj-csoport: pl. T (mag eredet, lehet sarj is külön)

Minőség jó közepes gyenge

THO I-II III-IV V-VI D-1,3 Választék Rönkös Iparifás Tűzifás

Életszakasz Tevékenység Kor Erdősítés 0 - 10 0 0 0 Fiatalos Tiszt, TKGY 10 - 60 0 0 0 Középkorú NFGY 60 - 90 0 D-1,3 - 25-35 20-25 Br. m3/ha - 60 40 EFt/m3 - 4,51 4,00 EFt/ha - 270,6 160 NFGY EFt/haxév 27 16 Érett VH Vh-10

90-100

D-1,3 (35-40)- 25-35 -(20-25) Br. m3/ha 600 450 300 EFt/m3 6,18 5,04 4,51 EFt/ha 3708 2268 1353 VH EFt/haxév 371 227 135 3.15. táblázat folyt. SFH - Fafaj-csoport: pl. A (mag eredet, lehet sarj is külön)



Életszakasz Tevékenység Kor Erdősítés 0-5 0 0 0 Fiatalos Tiszt, TKGY 5-15 0 0 0 Középkorú NFGY 15-25 0 D-1,3 - 15-(25-30) -15 Br. m3/ha - 40 20 EFt/m3 - 4,51 4,00 EFt/ha - 180,4 80 NFGY EFt/haxév - 18 8 Érett VH Vh-10

25-

D-1,3 (25-30)- 15-(25-30) -15 Br. m3/ha 320 220 120 EFt/m3 6,18 5,04 4,51 EFt/ha 1977,7 1108,8 541,2 VH EFt/haxév 198 111 54



3.15. táblázat folyt. SFH - Fafaj-csoport: pl. NNY (mag eredet) Hálózat – gyérítés



Életszakasz Tevékenység Kor Erdősítés 0-5 0 0 0 Fiatalos Tiszt, TKGY 5-15 0 0 0 Középkorú NFGY D-1,3 - Br. m3/ha - EFt/ m3 - EFt/ha - NFGY EFt/haxév Érett VH Vh-10

15-

D-1,3 (30-35)- 20-(30-35) -20 Br. m3/ha 320 250 180 EFt/ m3 3,5 3,0 2,5 EFt/ha 1120,0 750,0 450,0 VH EFt/haxév 112 75 45 EFt/ha év

Minőség jó közepes gyenge THO I-II III-IV V-VI Fafaj D-1,3 Rönkös Iparifás Tűzifás

T NFGY - 27 16 VH 371 227 135 A NFGY - 18 8 VH 198 111 54 NNY VH 112 75 45



3.3.2. A fakitermelésekből származó jövedelmek érintettek közötti eloszlása (Schiberna Endre)

A tanulmány célja, hogy a fakitermelésekből származó hozamok, jövedelmek érintettek kö-zötti eloszlásának arányait megbecsülje. Ezen belül: – Az elsődleges cél az, hogy bemutassa a módszert és adatforrásokat, amelyek felhasználá-

sával a becslés elvégezhető.

– Fel kell tárni az eloszlás befolyásoló tényezőit, és az egyes tényezők befolyásának mértékét.

– Becslést kell adni az erdőtulajdonos, az erdőgazdálkodó és a kivitelező jövede-lem-részesedésére.

Az erdőgazdálkodási jövedelem eloszlása a gazdálkodásban érintettek között

Az erdőgazdálkodás mint gazdasági tevékenység jövedelmezősége azon a hozamon, jövedelmen keresztül értelmezhető, amely az erdei erőforrások hasznosítása közben az erdőgazdálkodási szek-toron belül marad. Az erdőgazdálkodási szektort az erdőtulajdonos, az erdőgazdálkodó, az erdé-szeti kivitelező, és mindezek alkalmazottai jelentik.

Nem csak elméleti lehetőség, hanem a magyarországi magán-erdőgazdálkodás változatosságára jellemző módon gyakorlati tény, hogy minden szereplő egyaránt lehet egyéni vagy társas vállal-kozás és magánszemély is, külön-külön értelmezett jövedelem-kategóriákkal. Ezeket összevontan tárgyalva a vizsgálatban hozam, jövedelem alatt érthetjük a magánszemélyként szerzett hozamot, jövedelmeket, a vállalkozási jövedelmet és a vállalkozások személyi ráfordításait, azaz az alkal-mazottak bevételeit, jövedelmeit. (A vállalkozások esetében tehát jövedelem alatt a hozzáadott értéket is érthetjük)

Mivel a gazdálkodás szereplőinek jogállása nem tipizálható, ezért a vizsgálat nem terjedhet ki az adózási kérdésekre, tehát hozam, jövedelem alatt az adózás előtti jövedelmeket értjük.

Az erdőgazdálkodás jövedelmei csoportosíthatók lennének termelési tényezőnként is. Így elkülö-níthető lenne az erdő mint természeti erőforrás, a vállalkozások tőkeállománya, és az emberi erő-források által termelt jövedelem. Ebben az esetben a tőkeállományra eső jövedelem nem tartozna az erdőgazdálkodási szektor jövedelmei közé, mert bár meglehet, hogy a jövedelmeket erdőgaz-dálkodással kapcsolatos vállalkozások realizálják, a tevékenység maga tőkeszolgáltatás, nem er-dőgazdálkodás. Mindettől a továbbiakban eltekintek, és elfogadom, hogy ezen tőkejövedelmek is a fent definiált erdőgazdálkodási jövedelmek közé fognak tartozni.

A szektoron belüli szereplők között gazdasági tranzakciók történnek, és egy-egy gazdasági ese-ményben ugyanaz a pénzmozgás az egyik szereplőnek bevétel, a másiknak pedig ráfordítás. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált szereplők hozamait a szektoron belül konszolidálni kell. Ennek, és a különböző jövedelem-kategóriák nehézkes tartalmi egyeztetésének elkerülése érdekében a vizsgá-latot nem alulról építkezve, a szereplőkből kiinduló összesítő módszerrel, hanem az erdőgazdál-kodási tevékenység egészéből kiinduló elosztó módszerrel vizsgáljuk.

Az erdőgazdálkodás hozamait az árbevétel testesíti meg pénzügyi értelemben. Ez az árbevétel a forrása a tulajdonos, az erdőgazdálkodó és a kivitelező jövedelmeinek, illetve a felmerülő ráfordí-tásoknak. (3.6. ábra)

Az erdőgazdálkodási jövedelmek érintettek közötti eloszlását a a véghasználatok és a kapcsolódó erdőfelújítások (illetve a növedékfokozó gyérítések) időszakára vizsgáljuk. Ez azért indokolt, mert ez az időszak egyrészt a fakitermelési jövedelmek keletkezésének fő időszaka, másrészt az erdő-gazdálkodási jövedelmek közül a fakitermelési jövedelmek a meghatározók.



Erdőgazdálkodói

hozzáadott érték

Egyéb ráfordítások

Tulajdonos járadéka

Tulajdonosi hozam

Kivitelezői hozzáadott érték

ERDŐ-GAZDÁLKODÁSI

ÁRBEÉTEL

Igénybevett szolgáltatás Kivitelező

ráfordításai

erdőgazdálkodó kivitelező erdőtulajdonos

3.6. ábra. Az erdőgazdálkodási tevékenység konszolidált hozama és jövedelmei (nem arányos szemléltető ábra)

Ez a vizsgálat annyiban tér el a korábbiaktól, hogy a jövedelmek felosztásának alapjául ebben az esetben nem kalkulált, hanem valós piaci alkuban kialakult értékarányok szolgálnak, amelyek nem csak költség alapú, hanem közvetlenül jövedelem alapú felosztását is lehetővé teszik.

A számítás alapelve az, hogy pl. egy véghasználat (növedékfokozó gyérítés) esetén kiszámítható a tevékenység során keletkező összes bevétel, valamint a felmerülő összes közvetlen költség. Ismert az is, hogy a fakitermelésre jogosult (a bejelentett erdőgazdálkodó) mekkora bevételre tehet szert a fakitermelési lehetőség lábon történő értékesítésével.

A bejelentett erdőgazdálkodó a lábon történt értékesítés árbevételét fel kell használja az erdőfenn-tartási járulék befizetésére, és a véghasználatok esetén keletkező erdőfelújítási kötelezettség telje-sítésére. Az erdőfelújítások esetén a véghasználati bevétel mellett a jövedelem-elosztásba az erdő-felújítások normatív támogatás is figyelembe veendő.

Mivel a lábon történő értékesítéssel a fakitermelés erdőgazdai funkcióit a bejelentett erdőgazdál-kodó átadta a vevőnek, ezért a lábon értékesítési árbevétel költségekkel csökkentett értéke a tulaj-donosi hozam.

A pl. az akác fafajra vonatkozó számításokhoz, a modellhangsúlyozásához az alábbi adatfor-rásokat használtuk fel: – A fakitermelések naturális hozam adatait az ERTI erdőnevelési modelltáblából vettük át az

I., III. és V. fatermési osztályokra vonatkozóan.

– A véghasználatok nettósítási tényezőjét 80% (a növedékfokozó gyérítések ugyanezen ada-tát 70%) értékekben állapítottuk meg.

– A véghasználatok választékszerkezetének a Rumpf-féle kétlépcsős arányosítással kapott, ERTI által közölt (Marosi-Juhász) választékszerkezetet fogadtuk el.

– (A növedékfokozó gyérítések választékszerkezetét 20% egyéb ipari fában és 80% tűzifá-ban határoztuk meg.)

– A faválasztékok árait és a fakitermelések vállalkozói díjait a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adati alapján aktualizáltuk.

– Az erdőfelújítás költségeire vonatkozóan szintén az ERTI közlését fogadtuk el, mivel az a saját erdősítési modell és a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján kö-zel azonos értékre adódott.



– Az erdőfelújítás normatív támogatását az akác országon belüli eloszlása, és a tuskózásos fakitermelés Alföldön belüli arányának 30%-os értéken történt figyelembe vétele alapján 130 eFt/ha-ban állapítottuk meg. Hasonlóképpen az erdőfenntarási járulék országos átlagát 500 Ft/ha értéken vettük figyelembe.

– A lábon eladás középértékeit a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján a növedékfokozó gyérítés esetén 3 eFt/brm3, a véghasználatok esetén 4,5 eFt/brm3 értékben határoztuk meg, de az elemzésnek része az érzékenységvizsgálat, amely során a véghasz-nálatra 3-6 eFt/brm3 tartományt vizsgáltunk.

A fenti adatforrások felhasználásával meghatároztuk az akác I., III. és V. fatermési osztályára a bejelentett erdőgazdálkodó, az erdőgazda és a kivitelező bevételeit, költségeit, és ezek kü-lönbségeként a keletkezett fedezetét arra az esetre, amikor a fahasználati lehetőségek lábon kerülnek értékesítésre. Az akác fafaj kiválasztását egyrészt indokolja, hogy a magánerdők területét a legnagyobb arányban lefedő fafaj és az ország minden tájegységén előfordul. Gaz-dasági szempontból fontos tulajdonsága, hogy választékainak árai kevésbé szórnak, továbbá az átlagos választékár kevésbé minőség függő, mint például a nemesnyárak és a tölgy válasz-tékai esetében.

A bejelentett erdőgazdálkodó ebben az esetben a lábon álló, és fahasználati lehetőséget szolgáltató állomány eladója, és mivel az a tulajdonosok közvetlen képviselője, a lábon értékesítés bevételé-ből a költségek levonása után maradt összeg a tulajdonosi hozam. (Ez azzal a feltétellel állja meg a helyét, hogy az erdőfelújítás szakmai irányításának díját a lábon értékesítés bevételéből levo-nandó költségek tartalmazzák.)

A tulajdonosi hozam a lábon történő értékesítés bevételének az erdőfelújítás költségeivel csök-kentett értéke, és az erdőfelújításhoz kapcsolódó normatív támogatás, illetve a fakitermelés után fizetendő erdőfelújítási járulék egyenlegének különbözeteként adódik.

Az erdőgazda hozama, jövedelme az a jövedelem, ami a támogatás-járulék különbözettel nem korrigált fakitermelési fedezet és a lábon értékesítés különbözete, és ez az erdőgazda tevékenysé-gének a jövedelme is.

Az erdőgazdálkodási kivitelezés bevétele a fakitermelés és az erdőfelújítás költségeivel egyenlő, mivel a költségek kalkulációja vállalkozási díjak felhasználásával történt. Ebben az esetben a fel-használt szaporítóanyagot is a vállalkozási szolgáltatás részének tekintjük, hasonlóan a kivitelezé-si munkák során felmerült egyéb anyagokhoz, úgy mint például az üzem- és kenőanyag.

Az erdészeti költségvetési egyenleg az erdőfenntartási járuléknak és az erdőfelújítás normatív támogatásának a különbsége. (Ez nem a teljes költségvetési bevétel, hiszen az, az érintettek társa-sági adójától, jövedelemadójától és társadalombiztosítási járulékaitól is függ. Mivel azonban ezek a tételek nem tevékenység, hanem alanyfüggők, csak konkrét esetekre számolható ki.) Az erdé-szeti költségvetési egyenleg azért szerepel a vizsgálatban, hogy az ismert és kalkulálható költség-elemek figyelembe vétele után az elosztandó és az elosztott érték maradék nélkül egyezzen.

(Amennyiben nem keletkezik erdőfelújítási kötelezettség, pusztán a fakitermelés jövedelem elosz-lásának arányait a lábon eladás (nettó m3-re átszámított) ára és a fakitermelési vállalkozói díj hatá-rozza meg az átlagos választékár, mint elosztandó értéken belül.) Erdőfelújítási kötelezettség ese-tén szerepet kap a hektáronkénti kitermelt fatérfogat is, mivel ez finanszírozza a tulajdonosi jára-dékot terhelő, területfüggő erdőfelújítást. Ez azonban nem befolyásolja az erdőgazda jövedelmét, mivel az továbbra is a fent felsorolt tényezőktől függ. Amennyiben tehát a lábon értékesítés az esetleges erdőfelújítási kötelezettséget nem foglalja magába, az erdőgazda jövedelmének aránya a fakitermelés mennyiségétől független. Ez látható a 3.7. ábra képleteiből is: az erdőgazda jöve-delméből az elosztandó értékhez való arányosítás során a nettó fatérfogat kiesik.



3.7. ábra. Az erdőgazda és az erdőtulajdonos hozamának számítási képletei

Az erdőfelújítási kötelezettség felmerülésekor az, az erdőtulajdonosi hozamot terheli, ezért a hek-táronkénti fatérfogat lényeges szerepet játszik, csakúgy, mint a bruttó fatérfogat és az önfinanszí-rozási fahozam és a tényleges fahozam különbsége. Az önfinanszírozási fahozam képletben törté-nő szerepeltetésével - a fogalom megalkotásának indokával megegyezően - érzékeltetem, hogy a hektáronkénti fatérfogat szabja meg az erdészeti költségvetési kapcsolat pozitív vagy negatív egyenlegét. (Egyébként a feltüntetett EFNT / EFJ behelyettesítést is használhatnám.)

3.16. táblázat. III. fatermési osztályú, elegyetlen, 100% sűrűségű akác állomány fakitermeléseinek 1 ha-ra vetített jövedelmének eloszlása

NFGY VH EFEL Fahozam m3 40 270 - Bevétel (elosztandó érték) 263 2298 - Költség 64 432 302 Fedezet I. 199 1866 -302 Támogatás - - 130 Járulék 20 135 - Fedezet II.

eFt/ha

179 1731 -172 Lábon eladás bevétele 120 1215

eFt 79 651 Erdőgazdai jövedelem % 30% 28% eFt 100 908 Tulajdonosi járadék % 38% 40% eFt 64 734 Kivitelezői bevétel % 24% 32% eFt 20 5 Erdészeti költségvetési egyenleg % 8% 0%

A 3.16. táblázat bemutatja, a III. fatermési osztályú, elegyetlen, 100% sűrűségű állomány 1 ha-ra vetített jövedelmének eloszlását a tulajdonos, az erdőgazda és a kivitelező között, illetve az erdé-szeti költségvetési egyenleget. Az adatok alapján megállapítható, hogy a véghasználati és a gyérí-tési jövedelmek eloszlása az érintettek között közel azonos, az eltérés csak néhány százalékpont. Bár a számítások pontossága nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását, azt ta-pasztaltuk, hogy az érintettek közötti, és különösen az erdőgazda és a tulajdonos közötti jövede-lem eloszlás aránya lényegesen nem tér el a különböző használati módok esetén.

(Az eredményekből következő másik megállapítás, hogy az erdészeti költségvetési egyenleg a növedékfokozó gyérítés esetén magasabb részesedést ér el, mivel az erdőfelújítás normatív támo-gatása a véghasználatok esetén tompítja az egyébként nagyobb erdőfelújítási járulékot.)

}

Elosztandó érték = (nettó fatérfogat) X (átlagos választékár)

Erdőgazda jövedelme = (nettó fatérfogat) { (átlagos választékár) - (kitermelési díj) - (lábon értékesítési ár) (nettósítási tényező)

Erdőtul. járadék = (nettó fatérfogat) (nettósítási tényező)

(erdőfelújítás költsége) (bruttó fatérfogat)

}

{ (lábon ért.) - + {(br. fat.) - (ÖFH)} (EFJ)

ÖFH = önfinanszírozási fahozam = EFNT / EFJ mé.: m3/ha

}



Azonos lábon eladási árak mellett megvizsgáltuk az egyes fatermési osztályokra érvényes jövede-lem eloszlást. A fatermési osztályok között nem csak mennyiségi, hanem minőségi különbség is van, és mivel az erdőgazdai jövedelem aránya a hektáronkénti fatérfogattól független, de a minő-séggel pozitív kapcsolatban van, a magasabb fatermési osztályokban az erdőgazdai jövedelem aránya magasabb.

3.17. táblázat. A hozam, jövedelem eloszlás különböző fatermési osztályokban M.e.: %

I. FTO III. FTO V. FTO

NFGY VH NFGY VH NFGY VH

Erdőgazdai jövedelem 30 31 30 28 22 Tulajdonosi járadék 38 41 38 40 37 Kivitelezői bevétel 24 26 24 32 45 Költségvetési egyenleg 8 2 8 0

–

-4

A lábon értékesítés átlagárának meghatározása is nagyon nehéz, különösen azért, mert ez a fajla-gos érték egy nagy naturális mennyiségre kerül alkalmazásra, és ezért a fajlagos ár kis eltérése a teljes vételárban nagy különbséget eredményez.

(Ezért érzékenységvizsgálatot végeztünk a lábon eladási árra vonatkozóan azzal a céllal, hogy bemutassuk a fenti számítások megbízhatóságát. A lábon értékesítés árváltozásának hatását 3-tól 6 eFt/brm3 tartományban vizsgáltuk, ami széles, az alsó határ értékének megfelelő (3 eFt) tarto-mány. A magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján a lábon eladási árak szórás-mezeje ezen a tartományon belül található. Mivel egyetlen változó a lábon eladási ár, ami a tulaj-donosi és erdőgazdai jövedelmek elosztója, a kivitelezői bevétel és az erdészeti költségvetési egyenleg aránya állandó. Az erdőgazdai jövedelem és az erdőtulajdonosi járadék mindhárom fa-termési osztály esetén a 4 eFt/brm3 közelében azonos egymással.)


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei

4.1. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások

4.1. táblázat. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások


2005/ 2001

Befektetett pénzügyi eszközök 3 026,8 2 736,4 2 900,8 2 434,8 2 887,5

Értékpapírok 2 649,4 2 782,1 2 994,0 3 966,1 4 086,2

Pénzeszközök 5 615,3 6 342,2 8 683,3 10 154,7 11 721,7

Mérleg főösszeg 70 886,8 74 944,5 82 562,4 89 015,3 97 495,9 1,37

Pénzügyi eszközök 11 291,5 11 860,7 14 578,1 16 555,6 18 695,4 1,66

% 15,9 15,8 17,7 18,6 19,2

Követelések 11 265,5 11 475,3 11 737,5 13 726,8 14 844,0 1,32

Pénzeszköz+Követelések 22 557,0 23 336,0 26 315,6 30 282,4 33 539,4 1,49

Saját tőke 48 503,4 53 056,7 58 329,7 60 067,7 67 795,9 1,40

Hosszú lejáratú kötelezettségek 4 608,8 4 538,4 5 976,1 8 394,0 7 990,1 1,73

Rövid lejáratú kötelezettségek 14 550,9 13 960,1 13 859,0 15 664,2 15 970,1 1,10

Kötelezettségek 19 159,7 18 498,5 19 835,1 24 058,2 23 960,2 1,25

Pénzeszköz+Követelések -Kötelezettség 3 397,3 4 837,5 6 480,5 6 224,2 9 579,2 2,82

A pénzeszközök, illetve a pénzeszközök és követelések a 2000’-es években folyamatosan növe-kednek, a kötelezettségeket (nem csak a rövid lejáratút) egyre jobban meghaladják.



Bevételek és ráfordítások (a pénzügyi bevételek és kiadások - helyett)

4.2. táblázat. Bevételek és ráfordítások (a pénzügyi bevételek és kiadások - helyett)


2005/ 2001

Nettó árbevétel 64 741,5 66 523,8 72 323,8 73 193,9 76 211,0 1,17 E. bev. - visszafiz. köt. nélkül kapott támogatás

4 165,9 5 463,0 5 368,5 6 044,0 6 355,7 1,53

Összesen 68 907,4 71 986,8 77 692,3 79 237,9 82 566,7 1,20

Anyagjellegű ráfordíás 45 354,4 46 471,7 50 269,6 51 029,8 54 081,1 1,19

Személyi jellegű ráfordítás 18 236,8 18 836,7 19 762,6 20 632,6 21 070,7 1,16

E. ráf. - adójel.. 2 550,5 2 900,7 2 425,2 2 530,6 3 138,5

Összesen 66 141,7 68 209,1 72 457,4 74 193,0 78 290,3 1,18

Bevétel-Ráfordítás 2 765,7 3 777,7 5 234,9 5 044,9 4 276,4 1,55

Pénzügyi műveletek bevét. 977,8 781,8 922,9 1226,3 830,3 0,85 Pénzügyi műveletek bevét.-ből kamat jellegű bevételek

553,3 429,2 518,0 759,2 504,0

Pénzügyi műveletek bevét.-ből kapott osztalék, részes.

97,7 74,6 52,8 72,7 20,8

Pénzügyi műveletek ráfordításai

1150,7 1144,2 1061,7 1395,7 929,5 0,81

Pénzügyi műv. ráford.-ból kamat, kamat jellegű ráford.

724,9 687,4 695,4 904,1 681,7

Pénzügyi műv. eredménye -172,9 -362,4 -138,8 -169,4 -99,3

Pénzügyi műv. eredménye/nyereség

268,9 288,1 400,2 534,9 365,5

Pénzügyi műv. eredménye/veszteség

-441,8 -650,5 -539,0 -704,3 -464,8

A pénzügyi eredmények a jelentős pénzkészletek, a tulajdonosi finanszírozás és a kötelezett-ségek mérsékeltebb növekedése ellenére veszteséget mutatnak.

4.2. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzete, a Cash flow

A Cash flow kimutatás a vállalkozás pénz- és tőkeforgalmi szemléletű információja, amely a mér-leg pénzeszköz értékét, illetve változását részletezi külön kimutatásban. A különböző témakörök-re bontás a pénzeszköz változásokat csoportosítja a működés, a befektetés és a finanszírozás szerint. A vállalkozásnál visszahagyott eredményágú tőke (10,60 milliárd Ft) és a befektetett esz-közök értékcsökkenési leírása (23,05 milliárd Ft), a bruttó Cash flow a finanszírozás egyik meg-határozó része. Az amortizációt két helyen is számba vehetjük, természetesen ellenkező előjellel, a teljes (44,20 milliárd Ft), illetve a pótló beruházásnak (21,15 milliárd Ft) megfelelően. A társa-ságoknál jelentős forrást biztosít az eredmény otthagyása (10,60 milliárd Ft) mellett a direkt tulaj-donosi tőkejuttatás (19,66 milliárd Ft) jegyzett tőke emelés (11,19 milliárd Ft) és tőketartalék adás (8,83 milliárd Ft) formájában (ezek mindösszesen 30,26 milliárd Ft).

A tulajdonosi kamattámogatás vezetett a részben már törlesztett, de még a jövőben is visszafize-tendő hosszú lejáratú hitel felvételéhez (a jelenlegi hosszúlejáratú kötelezettség növekmény,



2,91 milliárd Ft, jóval elmarad a pénzeszköz növekménytől, 5,12 milliárd Ft). A kapott és a ter-melődő pénzösszeget meghatározóan a befektetések (44,20 milliárd Ft) kötik le, de a forgóeszköz növekmény (16,34 milliárd Ft) is belső finanszírozást (6,90 milliárd Ft) igényel.

A magyar állami erdészeti vállalkozások pénzforgalmát tehát a 100%-os állami tulajdonos saját tőke politikája határozza meg, mint erre a forrás szerkezeténél már utaltunk is. A működtető va-gyon alakulásának azonban az erdővagyon-gazdálkodással közvetlen kapcsolata nincs, inkább az egyéb tevékenységek (fafeldolgozás, vadgazdálkodás) fejlesztését jelenti a nagyértékű erdőgazda-sági (faanyagmozgatási) alapgépek biztosítás és a pénzügyi stabilizálás mellett.

Az állami erdő tulajdonosi képviseletét állami szervezetek nem segítik az erdővagyon gyarapo-dást, hanem a vagyonkezelői díjon keresztül az elvonással nehezítik azt.

4.3 táblázat. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzetének alakulása M.e.: Milliárd Ft

Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Össze-sen

Bruttó eredmény (küe) 1,55 0,51 -0,89 1,14 1,42 0,45 -0,63 -0,42 -0,33 -0,35 2,45 Egyéb bevétel – ráfordítás

-0,17 0,20 1,90 0,34 0,40 1,37 1,54 1,53 1,57 1,19 9,87

Üzemi eredmény 1,38 0,71 1,01 1,48 1,82 1,82 0,91 1,11 1,24 0,84 12,32

Pénzügyi bevétel – ráfordítás

0,15 0,22 0,45 0,50 0,29 -0,05 -0,21 0,10 0,00 0,11 1,56

Rendkívüli bevétel – ráfordítás

-0,26 -0,07 -0,10 -0,13 -0,37 -0,01 0,01 0,00 0,03 0,01 -0,89

Adózás előtti eredmény 1,27 0,86 1,37 1,85 1,73 1,76 0,71 1,21 1,27 0,96 12,99


-0,22 -0,15 -0,27 -0,33 -0,35 -0,29 -0,14 -0,18 -0,14 -0,17 -2,24

Osztalék - - - - - -0,15 - - - - -0,15


1,05 0,71 1,10 1,52 1,38 1,32 0,57 1,03 1,13 0,79 10,60

Értékcsökkenési leírás 1,26 1,55 1,82 2,07 2,46 2,63 2,73 2,80 2,82 2,91 23,05

Msze+écs (bruttó cash flow)

2,31 2,26 2,92 3,59 3,84 3,95 3,30 3,83 3,95 3,70 33,65



Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Ösz-szes

Msze+écs (bruttó cash flow)

2,31 2,26 2,92 3,59 3,84 3,95 3,30 3,83 3,95 3,70 33,65

Vevők, követelések -0,23 -0,94 -0,63 -1,08 -0,63 -0,70 -0,45 0,25 -2,10 -1,06 -7,57

E. Forgóeszközök -0,90 -1,78 -2,62 -0,65 0,27 -0,50 0,30 -0,05 -1,38 -0,62 -7,93

Aie 0,16 -0,21 -0,04 0,08 0,09 -0,14 -0,01 0,17 -0,52 -0,42 -0,84

Forgóeszköz összesen -0,97 -2,93 -3,29 -1,65 -0,27 -1,34 -0,16 0,37 -4,00 -2,10 -16,34

Céltartalék -0,10 0,04 0,11 -0,07 0,20 -0,58 -0,02 0,11 0,00 0,10 -0,21

Szállítók, r l kötelezettségek

-0,01 0,74 0,87 1,03 1,09 2,22 -0,98 -0,90 1,76 0,04 5,86

Pie 0,18 0,16 0,20 0,76 0,27 0,19 0,20 0,48 0,72 0,63 3,79

R. L. Forrás összesen 0,07 0,94 1,18 1,72 1,56 1,83 -0,80 -0,31 2,48 0,77 9,44

- Együtt eszköz – forrás -0,90 -1,99 -2,11 0,07 1,29 0,49 -0,96 0,06 -1,52 -1,33 -6,90

I. Szokásos tevék. – működés cash flow

1,41 0,27 0,81 3,66 5,13 4,44 2,34 3,89 2,43 2,37 26,75

Befektetett eszközök -1,00 -1,21 -2,17 -3,50 -2,57 -2,38 -1,42 -1,55 -1,98 -3,37 -21,15

Értékcsökkenési leírás -1,26 -1,55 -1,82 -2,07 -2,46 -2,63 -2,73 -2,80 -2,82 -2,91 -23,05

II. Befektetett eszközök cash flow

-2,26 -2,76 -3,99 -5,57 -5,03 -5,01 -4,15 -4,35 -4,80 -6,28 -44,20

Jegyzett tőke - 2,19 1,07 1,15 0,12 0 0,77 0,22 0,96 4,71 11,19

Tőketartalék 0,48 0,32 0,45 0,61 0,24 2,09 1,44 1,32 1,13 0,75 8,83

Eredménytartalék (msze, korr.)

-0,02 0,05 -0,06 0 0,43 -0,20 0,21 -0,17 -0,52 -0,08 -0,36

Tőke összes 0,46 2,56 1,46 1,76 0,79 1,89 2,42 1,37 1,57 5,38 19,66

Hosszú lejáratú hitel 0,20 0,87 2,04 0,76 -1,07 -1,10 -0,70 0,49 1,99 -0,57 2,91

III. Finanszírozás cash flow

0,66 3,43 3,50 2,52 -0,28 0,79 1,72 1,86 3,56 4,81 22,57

I. Szokásos tevék. – működés cash flow

1,41 0,27 0,81 3,66 5,13 4,44 2,34 3,89 2,43 2,37 26,75

II. Befektetett eszközök cash flow

-2,26 -2,76 -3,99 -5,57 -5,03 -5,01 -4,15 -4,35 -4,80 -6,28 -44,20

III. Finanszírozás cash flow

0,66 3,43 3,50 2,52 -0,28 0,79 1,72 1,86 3,56 4,81 22,57

IV. Pénzeszköz változása -0,19 0,94 0,32 0,61 -0,18 0,22 -0,09 1,40 1,19 0,90 5,12



Mrd Ft

-60 -40 -20 0 20 40

Összes

Bruttó eredmény

Egyéb bevétel – ráfordítás

Üzemi eredmény

Pénzügyi bevétel – ráfordítás

Rendkívüli bev. – ráf.

Adózás el őtti eredmény


Osztalék



- Együtt (Bruttó Cash flow)

Forgóeszköz össz

R. l. forrás

- Együtt eszköz – forrás

I. Működési Cash flow



II. Befektetési Cash flow

Jegyzett t őke

Tőketartalék

Eredménytartalék (korr.)

Tőke összes

Hosszú lejáratú hitel

III. Finanszírozás Cash flow

IV Pénzeszköz változása

4.1. ábra. Cash flow (Mrd Ft)



4.3 Az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás finanszírozása

Az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét régóta jogszabályok (egyes elemeit 1996. óta törvény, más tételeit az éves támogatási rendeletek) rendezik. A megváltozott tulajdonosi, gazdálkodási és jogszabályi környezet már korábban is felvetette a módosítást, de az EU csatlakozás előtt, tekintettel annak EU szabályozással konformmá nem tehető voltára, a 2003. évi agrártámo-gatásoknál célszerű korszerűsítését megtenni. Az erdészeti termőhely és az erdőállományok különbségéből adódóan (valamint az erdészeti és természetvédelmi korlátozásokból fakadóan) azonban a tartamos erdőgazdálkodás, az erdők (különösen a magán tulajdonba került erdőva-gyon) szakszerű fenntartása jelentős területeken (a kedvezőtlenebb erdőtenyészetű régiókban és a gazdaságilag értéktelenebb fafajoknál) továbbra is támogatást igényel, javaslatunk szerint módosított formában.

A korrekció a törvényeket nem érinti csak a támogatási rendeletek módosítását jelenti. A finanszírozási rendszer lényege, hogy a gazdálkodóknak alapvetően saját (fakiterme-lési) bevételükből kell továbbra is biztosítaniuk a kötelező erdőfelújítás ráfordításait, amelynek garanciájához a fedezet elszámoltatásának, megóvásának és célzott felhasználásá-nak (erdészeti) hatósági kontrollja a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is fennmarad. Az erdőgazdálkodók az erdőfenntartási járulékot saját elkülönített számlá-jukon tartják, amelyb ől csak az erdészeti hatóság ellenőrzése mellett kizárólag erdőfelújítási feladatokat finanszírozhatnak.

Az erdőfelújítást az állam a rászorultaknál ettől függetlenül pályázati rendszerben 2003-ban is változatlan összegben támogatja a gyenge termőképességű, fatermelésben korlátozott stb. állományok esetén, illetve a korábbi befizetések rendezésére egyösszegű törlesztésként.

Az átállás illetően a gazdálkodási csoportok helyzetét konkrétan jellemezzük: – Az állami erdővagyon esetében a szervezetek folyamatos gazdálkodást végeznek, és

éves bevételeik és ráfordításaik alapján a finanszírozási átállás különleges beavatkozást (időbeli eltérések hiányában) nem igényel. Az egyéb állami és önkormányzati szervek önálló erdőkezelésének fenntartásakor (amelyből az agrárgazdasági társaságok a legjelen-tősebbek) a hasonló megoldás folytatható.

– A magán tulajdonú erdők egy tekintélyes része hatóságilag rendezetlen és szervezetlen kategóriába tartozik, amelyek gazdálkodását áttételesen javítja, de semmiképpen nem ront-ja, a korszerűsített eljárás. A magán tulajdon esetében azonban az erdőgazdálkodás éves kiegyensúlyozottsága nem valósul meg, ezért a bevételek és a kiadások időbeli el-térése sajátos helyzetet teremt. Az egyéni használat és az erdőbirtokossági társulat eseté-ben az erdőtulajdonosok és az erdőhasználók személyükben megegyeznek, finanszírozási egységenként működhetnek. A bérleti, haszonbérleti, használati jogviszony esetében, a be-vételek és a kiadások az erdőgazdálkodót illetik, az ő feladata a vagyon fenntartása, a használatot követő erdőfelújítás végrehajtása és finanszírozása az általános szabályok sze-rint.

– A magán erdőtulajdonosi és erdőgazdálkodói szervezetek a közös érdekeltség alapján és támogatottan alakíthatnak finanszírozási közösségeket, amelyek az erdőfelújítási feladataik végrehajtására elkülönített pénzelszámolással együttesen tesznek eleget a törvényi kötele-zettségüknek.

– A magán tulajdonú gazdaságok esetében a korábbi befizetések erkölcsi követelésként fenntartandók, amelyet a kifutásukig állami támogatásból szükséges biztosítani.

– A rendszer mielőbbi, már 2003. évi, bevezetése lehetséges és a fenntarthatóság miatt szükséges is, amelyhez a szabályozási, gazdasági döntést kell most meghozni, a részle-tek kimunkálása és kodifikálása szokásosan a támogatási rendeletben történik meg.



4.4. táblázat. Központosított bevételek és az „ebből” folyósított támogatások az FVM költségvetésében

M.e.: Millió Ft

Megnevezés 2004. évi előirányzat




Központosított bevételek

Erdőfenntartási járulék 4 100 3 950 3 950 4 000

Erdővédelmi és erdőgaz-dálkodási bírság

150 300 300 300

Összesen 4 250 4 250 4 250 4 300

Központosított bevételből támogatások

Erdészeti feladatok 5 850 4 750 4 290 3 290

Összesen 5 850 4 750 4 290 3 290

Bevétel - Támogatás -1 600 -500 -40 1 010

Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ)

Az erdőfenntartási járulék-kötelezettséget az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szabályozza. Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kiter-melt bruttó fatérfogat mennyisége (m3) után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében az alábbi erdőfenntartási járulékot köteles befizetni:

Ezer Ft/bruttó m3

Tölgy, Bükk Akác Cser Többi kemény

lombos Lágy lombos Fenyők

0,8 - 1,3 0,4 - 0,55 0,4 - 0,6 0,6 - 0,7 0,45 - 0,6 0,4 - 0,8



Az erdőfelújítás finanszírozásának felülvizsgálata és korszerűsítése az EU csatlakozáskor

Az erdőfelújitás finanszírozási hagyománya

Változások és átmenet. Jelenlegi helyzet és feszültségek

A támogatás korszerűsítése

Társadalmi (állami és szövetkezeti) erdővagyon és gazdálkodás

Állami erdővagyon KVI és FNA tulajdonosi képviselői. HM és ÁPV Rt. tulajdonú kezelő részvénytársaságok.

Egyéni és társult magán erdőgazdálkodók (megbízási és bérleti típusú viszony).

Állami erdővagyon KVI és FNA tulajdonosi képviselői. HM és ÁPV Rt. tulajdonú kezelő részvénytársaságok.

Egyéni és társult magán erdőgazdálkodók (megbízási és haszonbérleti típusú viszony).

Szektoronként, csoportonként elkülönült finanszírozási alapok, körök

Szektor semleges, egyesített felosztó-kirovó rendszer (HM belső elszámolás)

Tulajdonosi-erdőgazdálkodói önálló finanszírozás.

Ellenőrzött elszámolás és pénzkezelés.

Erdőgazdasági bevételek (kitermelési költségmentes fakitermelési bevétel). A kezelőtől a természeti járadék átcsoportosítása

Bevételekből törvényi előírású, tényleges járadéktól független elvonás.

Folyamatos gazdálkodásnál bevételből finanszírozás.

Szakaszos gazdálkodásnál erdőfelújítási fedezet képzése.

Erdőfelújítási ráfordítások finaszírozása (fafajpolitikai eltérítések)

Erdőfelújítási ráfordítások részleges támogatása (fafajpolitikai eltérítések)

Saját erős erdőfelújítás finanszírozás, társadalmi-költségvetési támogatás a rászorultság a társadalmi szolgáltatások alapján

Elvonás és támogatás bruttó elszámolása és nettó pénzügyi lebonyolítása

Elvonás, támogatás, pénzügyi lebonyolítás bruttó módon.

Költségvetésben saját forrás támogatásként

Hatóságilag felügyelt saját számlás, finanszírozási körös pénzkezelés.

Nemzeti erdőfelújítási, erdőfenntartási támogatás.



Az EFJ meghaladja, (a hosszú vágáskorú állományok esetén jelentősem) az EFNT-t.

Az EFNT teljes összege alacsonyabb az EF I. kivitelének közvetlen költségénél

4.5. táblázat. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel M.e.: 1000 Ft/ha

Fafaj B-K EFJ 0 1 2 3 4 5 6 Össz.

Tölgy B 155 99 254 K 1,2 450 255 40 50 30 30 30 435 Bükk B 153 78 231 K 1,2 630 Akác B 76 34 110 K 0,5 100 100 30 20 20 170 EKLomb B 115 54 169 K 0,6 200 NNYár B 88 33 121 K 0,6 150 200 75 35 35 345 ELLomb B 102 55 157 K 0,6 120 115 60 20 20 215 Fenyő B 800 100 33 133 K 0,7 300 F Alföld B 100 33 133 K 0,4 100 115 60 20 20 20 235 Sarj B 26 22 48 K 0,5-0,6 100-

120 30 20 50

Minta H B 155 99 254 K 1,2 450 255 40 50 30 30 30 435 Fafaj B-K EFJ 0 1 2 3 4 5 6 Össz. Minta R B 76 34 110 K 0,6 120 115 60 20 25 210 Megjegyzés: Mesterséges erdőfelújítás talaj előkészítéssel együtt (2002). Közvetlen erdőfelújítási költségek tuskózás nélkül, vadvédelmi kerítés nélkül.



1000 Ft/ha

Fafaj B-K 0 1 2 3 4 5 6 7 Össz. Minta H B 155 99 254 Hosszúv K -450 -255 -30 -50 -25 -25 -25 -30 -435

-500

-400

-300

-200

-100

0

100

200

300

0 1 2 3 4 5 6 7 Ö 1-7

1000

Ft/h

a Bevétel

Kiadás

4.2. ábra. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel (hosszú vágásfordulójú állományok)

1000 Ft/ha

Fafaj B-K 0 1 2 3 4 Össz. Minta B 76 34 110 Rövidv K -120 -115 -60 -20 -25 -210

-250

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

0 1 2 3 4 5 6 Ö 1-4

1000

Ft/h

a Bevétel

Kiadás

4.3. ábra. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel (rövid vágásfordulójú állományok)



K-1 4.5. táblázat. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel – 2000

1000 Ft/ha, Millió Ft Normatív támogatás Állami (EgRt.) Magán (Egyéb) Összes

Megnevezés E Ft/ha

Terület ha

Érték E Ft

Terület ha

Érték E Ft

Terület ha

Érték E Ft

I. Kivitel egyéves értékekkel Természetes mageredetű összes

(150) 2 764 415 618 95 3 382 510

Természetes sarj 26 2 056 55 4 421 115 6 447 170 Mesterséges összes 120 - 90 5 693 685 4 723 425 10 416 1 110 Mindösszesen 1155 635 1 790

I. Kivitel befejezett értékekkel Természetes mageredetű összes

(250) 2 764 690 618 155 3 382 845

Természetes sarj 48 2 056 100 4 421 215 6 447 315 Mesterséges összes 170- 120 5 693 970 4 723 565 10 416 1 535 Mindösszesen 1 760 935 2 695


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai (Lett Béla – Horváth Sándor)

5.1. A központi és erdészeti költségvetési bevételek

Az erdőgazdálkodás jelentősége a magyar költségvetésben (és Magyarország nemzeti össz-termékében is) elenyésző értéket képvisel. 5.1.1. A központi költségvetés bevételei, adók és járulékok

A költségvetés (budget) egy ország gazdaságának pénzügyi mérlege, leszűkített értelemben az állam bevételeiről és kiadásairól szóló kimutatás. Az éves szinten tervezett költségvetést a Parlament törvénybe foglalva fogadja el, megvalósításáért a Kormány a felelős, és (többek között) az Állami Számvevőszék ellenőrzi a végrehajtását (a zárszámadás keretében). A költ-ségvetés tervezése és végrehajtása egy komplex gazdasági-politikai folyamat, melynek meg-valósításában gyakorlatilag minden Magyarországon élő személy (aktívan vagy passzívan) részt vesz. A költségvetés négy nagy részre tagolódik:

– központi költségvetés (a Kormány és a Minisztériumok költségvetése) – társadalombiztosítási alapok (egészségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap), – önkormányzatok (települési önkormányzatok költségvetése), – elkülönített állami pénzalapok (Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Alap, Kutatási

és Technológiai Innovációs Alap).

5.1. táblázat. Magyarország költségvetése 2003-2007 között Milliárd Ft

Bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások 2003 2004 2005 2006 2007 Gazdálkodó szervezetek befizetései

619 781 813 853 1132 Támogatások. Árkiegészítések, szociális juttatások

815 802 988 645 1247

– Társasági adó 374 460 468 456 654 – Egyedi és norma-tív támogatások

100 106 113 95 180

– Hitelintézetek különadója, Játékadó, Bányaj.

64 +43

83 122 36 129 – Fogyasztói árkiegészítés

104 117 117 126 120

– Egyszerűsített vállalkozói adó

16 55 75 107 168 – Lakásépítési támogatások

82 127 215 193 255

– Ökoadó (Ener-giaadó, Környe-zetterhelési díj)

- 25 20 21 17 – Családi tám., szociális juttat.

410 452 498 472 686

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

2227 2625 27832555 2793 Társadalmi önszer-veződések tám.

3 4 4 4 5

– Általános for-galmi adó

1587 1905 2048 1 787 1971 Költségvetési szervek és fej. k. ei.

2629 3110 2978 3 215 3774

– Jövedéki adó, Regisztrációs adó

640 720 735 768 821 – Költségvetési szervek kiadásai

1848 1747 1808 1831 1818

Lakosság befizetései

1053 1115 11331191 1387 – Szakmai fejezeti kiadási előir.

787 1290 1127 1292 1853

– Személyi jövede-lemadó

971 1026 1015 1 086 1260 Az államháztartás alrendszerei t.

1015 1147 1324 1587 1641

– Illeték befizetések

75 86 98 102 12z7 – Garancia és hozzáj. a TB-alapok

266 334 421 777 778

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai


5.1. táblázat folyt. Magyarország költségvetése 2003-2007 között Milliárd Ft Bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások 2003 2004 2005 2006 2007 Költségvetési szer-vek és fejezeti k. ei.

535 532 535 625 620 – Helyi önkormányzatok támogat.

726 795 884 791 836

Befizetés az állam-háztartás alrendsze-reiből

85 47 101 107 142

Állami, kincstári vagyonnal kapcso-latos befizetések, Autópálya

70 37 223 60 48 Tartalékok 39 38 75 56 145

Egyéb bevételek 10 10 5 4 5 Kormányzati rend-kívüli és e.k, kezes.

39 36 46 34 58

Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek

92 82 96 55 66 Adósságszolgálat, kamattámogatás, adósságátvállalás

726 762 958 1073 1259

Uniós elszámolások - 44 18 15 11 Befizetés az EU-ba - 122 210 217 215 Fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházá-sok EU támogatása

- 165 177 309 465 -

Bevételi főösszeg: 4742 5482 5883 5776 6670 Kiadási főösszeg: 5311 6132 6583 7309 8326 A központi költ-ségvetés hiánya:

569 651 700 1533 1656

Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság költségvetéséről 5.2. táblázat. A társadalombiztosítási alapok költségvetése 2003-2007 között

Milliárd Ft Bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások 2003 2004 2005 2006 2007 Társadalombiztosítási járulékbevételek

1559 1690 1817 1947 2007 Öregségi nyugdíj, Tizenharmadik havi nyugdíj

1013 1098 1308 1439 1646

Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok

364 443 482 525 727 Rokkantsági és baleseti rokkant-sági nyugdíj

435 475 514 534 580

Egészségügyi hozzá-járulás

176 177 162 156 111 Hozzátartozói nyugellátás

200 237 263 269 310

Garancia és hozzájá-rulás az alapok ki-adásaihoz

266 334 421 777 778 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

154 184 197 197 226

Központi költségve-tési hozzájárulások

48 58 63 68 84 Természetbeni ellátások

876 956 1039 1015 1129

Bevételi főösszeg: 2490 2785 3035 3500 4202 Kiadási főösszeg:2768 3072 3376 3532 4230 A társadalom-biztosítási alapok hiánya:

277 287 341 32 28

Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság költségvetéséről



A társadalombiztosítási alapok finanszírozzák a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer kiadásait. A nyugdíjrendszer fő kiadásait az öregségi és rokkantnyugdíjak, özvegyi és baleseti nyugdíjak jelentik. Az egészségbiztosítási alap finanszírozza a teljes egészségügyi rendszer kiadásait (háziorvosi szolgálat, munkaegészségügyi szolgálat, szak-rendelőintézetek, kórhá-zak és szanatóriumok, gyógyszerár-támogatások, stb.).

A költségvetésről általában elmondható, hogy bevételeit az állam adók, járulékok, díjak, hoz-zájárulások formájában szedi be, kiadásait pedig azon állami feladatok ellátására fordítja, amely feladatokat a jogrend a határkörébe utal. Hazánk piacgazdasági berendezkedésével az állam az elmúlt két évtizedben fokozatosan kivonult azon termékek és szolgáltatások piacáról, melyek jellemzően a magánszféra által is fenntarthatóak (pl. távközlés, mezőgazdaság, ener-giatermelés egy része, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, stb.). Egyes gazdasági ágazatok piacosítása jelenleg is folyamatban van (pl. tömegközlekedés). Ez azt is jelentette/jelenti, hogy az államnak a korábbi jóval szélesebb gazdasági tevékenységéből származó bevételei megszűntek, ezzel szemben a megmaradt állami feladatokat továbbra is fenn kell tartanunk. Ezen feladatok kiadásainak finanszírozására hivatott a mindenkori adórendszer.

Vannak azonban olyan piaci szegmensek, melyeket az állam hosszabb távon is saját feladat-körében kíván (vagy kénytelen) fenntartani, mivel azok piacosítása a korábbi nemzetközi ta-pasztalatok vagy elvi megfontolások alapján nem lenne eredményes. Ilyen a hadsereg fenntar-tása, a kontinentális tradíciókon alapuló oktatási rendszer finanszírozása, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy, mely rendszerek azonban már vegyes (állami és/vagy magán) konstruk-ciókban is eredménnyel működtethetőek. Ezeknek az állami feladatoknak az ellátása jelentik tehát a költségvetés kiadásainak zömét.

A magyar adórendszer felépítése

A piacgazdaságra átállás egyik alapköveként 1988-ban állította fel a Pénzügyminisztérium a magyar adórendszer mai formájának első változatát. A korábbi felépítéstől eltérően, ahol a munkabér adómentes volt, már nem csak a gazdálkodó szervezetek járultak hozzá a költség-vetés bevételeihez, hanem maguk a munkavállalók a saját munkabérük adójával is (személyi jövedelemadó és bérjárulékok formájában). Ennek eredményeként a költségvetés bevételeinek aránya megváltozott, hiszen már nem csak a vállalti szféra, hanem a magánszféra is adóalany-nyá konvertálódott. Ezzel az arányváltozással az volt a cél, hogy a vállalatok adóterheit csök-kenteni lehetett, és az így felszabaduló tőkejavak beruházások formájában visszaforgathatóak lettek a gazdaságba, ugyanakkor a vállalatok költségszerkezete is megváltozott. Ezzel és még sok más fontos lépéssel a magyar gazdaság mutatói összehasonlíthatókká váltak a nyugati berendezkedésű államok költségvetésének eredményeivel is.

Az adórendszer elemeit az „adók” és a költségvetés „adójellegű” és „nem adójellegű” bevéte-lei alkotják. Az adó olyan kötelezettség, melyet az adó alanya rendszerint közvetlen ellen-szolgáltatás nélkül köteles az állam felé teljesíteni. Az „adó jellegű” és a „nem adójellegű” kötelezettségek esetében fokozatosan egyre inkább nyomon követhető a befizetéssel szembeni ellenszolgáltatás (pl. az eljárási illetékek, díjak vagy bírságok esetén).



Az adórendszer elemeinek legalapvetőbb csoportosítása:

– adók:

o adók (személyi jövedelemadó, társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kamatadó, helyi adók, stb.)

– adójellegű bevételek:

o járulékok (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, stb.)

o hozzájárulások (egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, stb.)

o vámok (a belföldi piac védelmére szolgáló adójellegű kötelezettségek), melyek már csak harmadik országgal szemben vethetők ki, a vámunió miatt 2004-óta az EU tag-országok nem számítanak valuta külföldnek

– nem adójellegű bevételek:

o illetékek (vagyonátruházási illeték, ajándékozási illeték, öröklési illeték)

o díjak (pl. tulajdoni lap másolat díja, szolgáltatási díjak, eljárási díjak)

o bírságok (erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság, stb.)

Az adórendszer a piacgazdasági berendezkedésre átállás miatt gyakorlatilag egy folyamatosan változó, állandó reform alatt lévő rendszer, mely kijelentés hazánkban, mint egy fiatal demok-ráciában is erőteljesen tapasztalható. Az éves költségvetés tervezésének egyik legfontosabb része az adórendszer elemeinek tervezése (az adóelvonás mértékének és arányainak megálla-pítása), mely folyamatos politikai viharok színtere is egyben. Az egyes adónemekről külön-külön törvények rendelkeznek, melyek részletesen foglalkoznak az adó alanyának meghatáro-zásával, az adó mértékének meghatározásával, és számos eljárási probléma egzakt megfogal-mazásával. Amikor adókról (vagy pontosabban adónemekről) beszélünk a továbbiakban ak-kor ott nem csak az „adók”-at értjük alatta, hanem az „adójellegű” és a „nem adójellegű” téte-leket is. Egy adónem vagy adó alanya rendszerint egy adott gazdasági érdekeltségi kör, akikre az adott adójogszabály vonatkozik.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó (SZJA) esetében az adó alanya az a magánszemély (állampolgársá-gától függetlenül), akinek illetősége magyar (pl. állampolgár, vagy életvitelének központja Magyarország), vagy akinek Magyarországon végzett tevékenységéből jövedelme származik (itt a jogszabályok ügyelnek a kettős adóztatás elkerülésére is). Ilyen jövedelemforrások le-hetnek a munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem, erdő lábon történő értékesítéséből származó jövedelem, állami támogatások, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, kapott kamat, egyes esetekben az adó alanyánál az ösztön-díj vagy nyugdíj is szerepet játszhat a jövedelem megállításánál, és még számos egyéb jöve-delemforrás szóba jöhet. A magánszemély jövedelme egyszerűsített értelemben a bevételei-nek és az adózás szempontjából elismert kiadásainak különbségét jelenti. A személyi jövede-lemadóról szóló törvény oldalakon át sorolja, hogy mi számít bevételnek és mi ismerhető el költségnek, azaz mi számít ezek összegzése után jövedelemnek. A személyi jövedelemadó alanyai a természetes személyek (magánszemélyek pl. munkaviszonyban vagy önálló tevé-kenységet végzők), az őstermelők, a családi gazdálkodók, az egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozói státusz hazánkban jelenleg nem bír jogi személyiséggel, és mint ilyen a természe-tes személyekkel egy csoportban adóznak. A személyi jövedelemadó mértéke jelenleg



1,7 millió forint jövedelem alatt 18%, az a fölötti részre 36%, de néhány kedvezmény és men-tesség is figyelembe vehető az adóalappal és az adóval szemben.

Társasági adó

A társasági adó (TA) alanyai a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet), továbbá az egyesületek és ala-pítványok, amennyiben van vállalkozási tevékenységük. Vállalkozási tevékenységnek számít a kifejezetten jövedelemszerzés érdekében végzett tevékenység. Egyesületi formában műkö-dik számos vadásztársaság például. Az egyesületek és alapítványok esetében nem számít vál-lalkozási tevékenységnek az egyesület vagy alapítvány alapszabályában (vagy alapító okiratá-ban) lefektetett célok megvalósítása. Így például egy egyesületi formában működő vadász-társaság esetében a bérvadásztatásból elért bevétel nem számít vállalkozási tevékenység-ből származó bevételnek (ha ez a tevékenység szerepel az alapszabályában), azonban a vadhús értékesítéséből származó bevételek már nem az egyesület célja szerinti tevékeny-ségből származó bevételnek számítanak, és ezen bevételek tekintetében az egyesület a társasági adó alanyává is válik, azaz az ebből származó jövedelme után társasági adót kö-teles fizetni (a témáról bővebben: 2002/68. APEH Iránymutatás). A társasági adó mértéke jelenleg az adóalap 16%-a.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó (ÁFA) alanya gyakorlatilag minden olyan személy és szervezet, aki/amely gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) végez. Ennek az adónemnek tárgya is van, ami kifejezetten maga a termékértékesítés (pl. erdő lábon való eladása, vadhús eladása, karácsonyfa eladása), vagy szolgáltatásnyújtás (pl. fakitermelési szolgáltatás, erdőfelújítási szolgáltatás, szaktanácsadási szolgáltatás). Az általános forgalmi adó a legna-gyobb bevételű adónem az állam (a költségvetés) számára, így ennek szabályozására különös figyelmet fordítanak. Az általános forgalmi adót terhét mindennapjainkban is tapasztaljuk, hiszen magánszemélyként szinte bármilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolva, a számlán (nyugtán) ott szerepel az előzetesen felszámított áfa mértéke és értéke. Általános fogalmi adóval terhelt termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tehát csak olyan személy (gazdál-kodó) végezhet, aki alanya ennek az adónemnek (adóalanynak az adóhatóságnál bejelentke-zett). 4 millió forint bevétel felett válik jogosulttá az adóalany áfa-visszaigénylésre. A törvény adómentességet is biztosít, az lehet személyi adómentesség és tárgyi adómentesség.

Jövedéki adó

A jövedéki adót a jövedéki termékekre (jellemzően élvezeti cikkekre) veti ki az állam. Ilyen jövedéki termékek az ásványolaj, alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermékek és a dohány. Ezen jövedéki termékek közül az ásványolaj-termékek jövedéki adója a legin-kább érintett az erdészeti ágazatban, illetve érintőlegesen az erdei gyümölcsökből főzött pá-linka és egyéb szeszes italok lehetnek még egy-egy vállalkozás homlokterében.

A gázolaj jövedéki adója azért különösen fontos az erdészeti ágazat adózása szempontjából, mert ennek értékét az erdőfelújítás után vissza lehet igényelni. Az erdőfelújítás megkezdésé-nek évétől a befejezéséig évente 90 liter/ha mértékben, az előzetesen a gázolajról szóló szám-lában már felszámított jövedéki adó értékének 80%-át lehet visszaigényelni. A gázolaj jöve-déki adója 85 000 Ft/ezer liter, azaz 85 Ft /liter, aminek a 80%-a, azaz 68 Ft/liter, tehát ez az érték igényelhető vissza. A visszaigényelhető 90 liter/ha üzemanyagról üzemanyagszámlával vagy a teljesítést igazoló bérmunka-számlával kell rendelkeznie a visszaigénylőnek. A vissza-



igénylést a bejegyzett erdőgazdálkodó teheti meg. Korábban vita tárgya volt az erdészek és az adóhatóság között arról, hogy az erdőtelepítések után is visszaigényelhető legyen ez az adó. Ez azonban pillanatnyilag nem lehetséges. Az erdővédelmi célú repülőgép-használat során felhasznált repülőbenzin vagy üzemanyag petróleum árában szereplő jövedéki adót teljes egé-szében vissza lehet igényelni. Ezen ásványolaj-termékek jövedéki adója 103 500 Ft/ezer liter illetve 111 800 Ft/ezer liter. Az erdei gyümölcsből is főzhető kisüsti pálinka előállítás során felszámított jövedéki adó mértéke háztartásonként 50 liter tiszta szesz tartalomra 59 000 Ft/50 tiszta szesz liter, a fölött pedig 2 360 Ft/tiszta szesz liter érték (meg kell jegyez-ni, hogy a bérfőzött pálinkák 40-50% körüli tiszta szesz tartalommal bírnak.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Az EVA egy viszonylag új adózási mód, 2002-től került bevezetésre. Az alapötlet az volt, hogy az egyéni vállalkozók és a kisebb gazdasági társaságok, a kisvállalkozói szektor számára egy leegyszerűsített könyvviteli és kedvezményes adózási megoldást nyújtó technikát dolgoz-zanak ki. 25 millió forint összes bevétel alatt választható. Az EVA a bevétel (pozitív adóalap) 25%-a. Ebben az arányban benne van, az fizetendő általános forgalmi adó, a fizetendő szemé-lyi jövedelemadó (cégautóadóval együtt), a fizetendő szakképzési hozzájárulás.

Helyi adók

A helyi adók, természetüket tekintve a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Törvényi keretszabályok alapján a helyi önkormányzatok rendeletekkel döntenek a pontos szabályokról, többek között a mértékükről is. A helyi adók típusai:

– vagyoni típusú adók:

o építményadó (állattartásra, növénytermelésre szolgáló épület adómentes),

o telekadó (beépítetlen belterületi telkek tartoznak az adóköteles kategóriába, de az er-dő művelési ágban lévő erdőföld adómentességet élvez).

– kommunális jellegű adók:

o magánszemély kommunális adója (lakások után),

o vállalkozók kommunális adója (foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma után fizetendő, gyakorlatilag a település szemét és szennyvízhálózatának fenntartására szolgál).

o idegenforgalmi adó (a vendéglátó a vendégéjszakák után fizeti, erdei idősek otthoná-ban lakók után nem kell fizetni, erdei iskola szállásán vendégül látottak után sem kell fizetni, ha azok 18 év alattiak).

– Helyi iparűzési adó (HIPA): alanya a vállalkozási tevékenységet végző gazdálkodó. Je-lentős adóalap-mentességet élvez a településen foglalkoztatás-bővítést végző vállalko-zás. Az adó alapját az anyagköltségekkel, az eladott áruk beszerzési értékével és a to-vábbközvetített szolgáltatások beszerzési értékével csökkentett bevételek jelentik. Az adó mértéke az adóalap max. 2%-a lehet.

Járulékok Magyarországon

A járulékok az adójellegű bevételek kategóriájába tartoznak. Jellemzően az emberi munka-végzés után kifizetett javadalmazás kísérői. A magyar járulékrendszer igen bonyolult felépíté-sű, aminek egyik oka, hogy nagyon sok fajta van belőle (egészségbiztosítási járulék, nyugdíj-biztosítási járulék, munkaadói járulék, stb.), másrészt nagyon sokféle jogviszonyra tekintettel



kell fizetni őket, és az egyes jogviszonyokban igen eltérőek az egyes járulékfajták kötelezett-sége, valamint egy-egy magánszemély jogviszonyok tucatjával is rendelkezhet. Egy erdőmér-nök-hallgató a hallgatói jogviszonya mellett az egyetemén egyúttal hallgatói munkadíjat is kaphat, és párhuzamosan lehet őstermelő, és egyéni vállalkozó, és/vagy egy korlátolt felelős-ségű társaság tagja, emellett munkaviszonya is lehet, megbízási jogviszonyban is végezhet munkát, külföldi ösztöndíjat is nyerhet, és polgármesterré vagy települési képviselőtestületi taggá választható, de szerencsétlen esetben akár baleseti rokkantnyugdíjas is lehet az előzőek mellett. Ezek mind külön jogviszonyok, akár egyetlen személlyel kapcsolatban is, amikre egyenként külön-külön járulékszabályok vonatkoznak. A járulékokat két nagy típusra lehet bontani, egy részüket a foglalkoztató, míg másik csoportjukat a foglalkoztatott fizeti. Ez utóbbiakat is azonban a foglalkoztató vonja le a foglalkoztatott fizetéséből, és utalja át az ál-lamkincstárnak.

A foglalkoztatót terhelő járulékok

– társadalombiztosítási járulék:

o nyugdíjbiztosítási járulék 21%: ez a nyugdíjak kifizetésének munkáltatói oldalt terhe-lő fedezete

o egészségbiztosítási járulék: 8% � természetbeni eb. járulék 5% � pénzbeli eb. járulék 3% (ez a táppénz és baleseti táppénz, azaz a pénzbeli egész-

ségügyi szolgáltatások fedezete a munkáltatói oldalról)

– korkedvezmény biztosítási járulék (13%): 2007-ben még nem jelent fizetési terhet, csak fokozatosan vezetik be, jelenleg értéke nulla.

– munkaadói járulék: 3%

A foglalkoztatott által fizetendő járulékok

– nyugdíjjárulék: az állami nyugdíjalapnak fizetett járulék, ami jelenleg a mai nyugdíjak kifizetésének fedezetét képezi

o magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5%

o nem magán-nyugdíjpénztári tag esetén 8,5%

– magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja 8%, ez a nyugdíjrendszer egyéni számlás része, ezt egészíti ki a 0,5%-os nyugdíjjárulék, amit azonban az állami nyugdíjalapnak kell fizetni, és azzal együtt lesz 8,5%. A magán-nyugdíjpénztárak alapítása az első pillér a nyugdí-jak közös kasszából való teljesítése helyett az egyéni nyugdíjbiztosításhoz. Egy további pillér az önkéntes nyugdíjpénztárak felállítása volt, illetve a legutóbbi időkben a nyug-díj-előtakarékossági számlák rendszerének felállítása, amivel a hazai nyugdíjrendszer négypilléressé vált. Ez utóbbi kettő jelentősége azonban jelenleg még minimális.

– egészségbiztosítási járulék: ez jelenti az állami egészségbiztosítás fedezetét a munkavál-laló részéről

o természetbeni eb. járulék 4%

o pénzbeli eb. járulék 3% (ennek fejében jár a táppénz és a baleseti táppénz, amennyi-ben a munkavállaló megbetegszik)

– egészségügyi szolgáltatási járulék 9%: nyugdíjasként vállalkozási tevékenységet folyta-tók (egyéni vállalkozók vagy társas vállalkozás tagjaként tevékenykedők) által fizetendő járulék (korábban balesetei járuléknak nevezték)



– tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950 Ft/hó

– százalékos egészségügyi hozzájárulás: különböző kulcsok

– munkavállalói járulék: 1,5%

– vállalkozói járulék: 4%

A munkaadói járulék, a munkavállalói járulék és a vállalkozási járulék a Munkaerő-piaci Alap bevételei, ezekből a járulékokból finanszírozza az állam a munkanélküliek járadékait, a kere-setpótló támogatásokat, a munkanélküliek képzését és tanácsadását. Elsődleges célja a mun-kahelyteremtés elősegítése.

Az egészségügyi hozzájárulásnak van százalékos mértékű változata is, amit az olyan jöve-delmek után köteles fizetni a magánszemély, mint a minimálbér 30%-át el nem érő munkabé-re (ebben az esetben a jövedelem 11%-a az EHO), a tételes költségelszámolást választó ős-termelő bevétele (annak 5% után kell fizetni 15% EHO-t), az egyéni vállalkozó esetében a cégautóadó értéke (annak 25%-a) után, és még néhány további esetben.

További levonás a szakképzési hozzájárulás, ami a munkavállalóknak kifizetett bruttó bér 1,5%-a. Az ebből származó bevételeket az állam a munkaerő-piaci szereplők szakképzésének támogatására, tananyagfejlesztésre, általában a szakképzésre fordítja.

A rehabilitációs járulékot a munkáltatók a megváltozott munkaképességű személyek foglal-koztatási rehabilitációjának elősegítésére fizetik. Ha a munkaadó 20 főnél több személyt fog-lalkoztat, köteles a létszám 5%-ának megfelelő számú csökkent munkaképességű személyt foglalkoztatni. Amennyiben ezt nem teszi, akkor kell fizetnie ezt a járulékot, melynek mértéke a tárgyévet megelőző második év bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének 8%-a, 2007-ben 152.000 Ft/év/fő (5%-nyi munkavállalók száma után).

Innovációs járulék célja a vállalati innovációs tevékenység ösztönzése, a kutatás-fejlesztés pénzügyi hátterének támogatása. Alapja a helyi iparűzési adó alapjával egyezik meg, mértéke pedig az adóalap 0,3%-a. Az így teljesítendő járulékösszeget a vállalkozás saját kutatás-fejlesztési tevékenységére fordíthatja, vagy egy kutatás-fejlesztő költségvetési szervvel (pl. egyetemmel, kutatóintézettel) is köthet szerződést a felhasználására, vagy megrendelhet kuta-tásokat közhasznú szervezetektől is. Amennyiben egyik módon sem költi el a járulék összegét a vállalkozás, akkor be kell fizetnie a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap javára, ami szervezetét tekintve a Munkaerőpiaci Alaphoz hasonlóan működő, elkülönített állami pénzalap.

Illetékek

Az illetékek ma „nem adójellegű” bevételei a költségvetésnek, azonban az EU számos orszá-gában (pl. Németországban) ez egy adófajta, annak minden jellemzőjével. Itthon az illetékek-nek három fő típusa maradt fenn az EU-csatlakozás után is. Az illetékekről az Illetéktörvény rendelkezik. Az illetéket rendszerint a szerző fél fizeti meg. Az illetékek csoportosítása:

– vagyonszerzési illetékek azon illetékfajták csoportja, ahol valamilyen vagyontárgy (in-gatlan, ingóság, vagyoni értékű jog, autó cserél gazdát, és ezt adóztatja meg az állam):

o visszterhes vagyonátruházási illeték: amennyiben ingatlant (pl. erdőt de nem faállo-mányt, hanem erdőföldet) vagy autót (gépjárművet) akarunk eladni, akkor kell fizet-ni. Ennek általános mértéke a megszerzett vagyon értékének 10%-a, gépjárműnél 18 Ft/hengerűrtartalom cm3 (1 890 cm3 fölött 24 Ft/hengerűrtartalom cm3), és a pót-kocsikra is fizetni kell,



o ajándékozási illetéket akkor fizettet az állam, ha ingatlant vagy ingóságot, vagy va-gyoni értékű jogot akarunk elajándékozni, mértéke alapesetben 11-40% között mo-zog, lakás tulajdonjoga esetén 5-30% közötti mértékű (ingóság ajándékozása esetén 150 000 Ft érték fölött kell bejelenteni az Illetékhivatalnak),

o örökösödési illetéket az örökhagyó vagyonának egyes részei után fizettet az állam, mértéke jelenleg a hagyaték vagy hagyomány értékének 11-40%-a között mozog, itt is mint az ajándékozásnál a felek közötti rokoni viszony a differenciáló tényező (az öröklési illeték eltörléséről évtizedek óta politikai vita folyik hazánkban).

– eljárási illetékeket, igazgatási és bírósági díjakat az államigazgatási eljárás kezdemé-nyezése során kell fizetni, ezek az illetékek illetve díjak egy adott hivatali eljárás költ-ségeit fedezik. Az erdészetben leggyakrabban az erdészeti hatóság eljárási díjai kerül-nek homloktérbe (éves erdőgazdálkodási terv elfogadása, üzemterv elfogadása, felül-vizsgálati kérelmek elfogadása során kell őket leróni, továbbá a földhivatali tulajdoni lap másolatáért illetve a földhivatali térképmásolatokért is ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke ma bruttó 5 000 Ft/lap, hitelesített tulajdoni lap má-solat esetén). A vállalkozói igazolvány kiadása jelenleg 10 000 Ft, módosításáért 3.000 Ft az eljárási díj, továbbá a cégbíróság és még számos más hivatal is szed díjakat, mely hivatalok napi kapcsolatban lehetnek az erdőgazdálkodást ill. vadgazdálkodást folyta-tókkal.

Az illetékek köréből az erdőgazdálkodást közvetlenül érintő témák a földtulajdon (pl. erdőtu-lajdon) megvásárlása során fizetendő illeték. Visszterhes vagyonátruházás (azaz vásárlás) esetén, amennyiben a szerző fél a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező személy, és a megvásárolt földet (erdőt) 5 évig nem idegeníti el (nem adja el), és rendeltetésszerűen használja, akkor mentesül az illetékfize-tés alól, melynek mértéke alapesetben az ingatlan becsült értékének 10%-a. A birtokösszevonási (birtokracionalizálási) céllal történő földtulajdoncsere is mentesül az illeték alól. Az örökölt erdővagyon azonban nem mentes az illetékfizetés alól. Az örökösödéssel a magán erdőtulajdon elaprózottsága csak tovább nő, hiszen egyre kisebb tulajdonrészek lesz-nek, ami különösen az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületek esetén komoly problé-ma. Több meggondolás is volt már arra vonatkozólag, hogy a nyugati modellekhez hasonlóan, az öröklés során, amennyiben több örökös van, az erdővagyont akkor is csak egy örökös kap-hassa meg, hogy a birtok egybe maradjon, ezzel megállítva az elaprózódás folyamatát. Ezt azonban egyesek a magántulajdon korlátozásának vélik. Politikailag egyelőre egyetlen erő sem vállalta fel a korlátozást, holott gazdaságilag racionális lenne, és Magyarországnál sokkal erdősebb magántulajdon-eszmeiséggel bíró országokban is bevett gyakorlat. Erdőgazdálko-dást érintő esemény lehet egy útépítés vagy hídépítés esetén, az út, híd vagy bármilyen egyéb létesítmény helyén helyéül szolgáló ingatlan állami kisajátítása. Ez azt jelenti, hogy az állam egy határozattal, természetesen kártalanítás ellenében az adott ingatlan tulajdonjogát meg-szerzi. Az így kapott kártalanításból vásárolt új ingatlan szerzése illetékmentes a kártalanítás összegének mértékéig. További erdészetet is érintő vonatkozás, amikor egy gazdálkodó szer-vezet átalakul (egyesül két szervezet, vagy egy szervezet szétválik két v. több új szervezetre), akkor a jogutódnak számító utódszervezeteknek történő vagyonátadás illetékmentes. Ennek az illetékmentességnek fontos szerepe lehet pl. a vadgazdálkodó társaságok (vadásztársaságok) átalakulása során, ahol a felbomló vagy egyesülő társaságok utódszervezeteinek történő va-gyonátadás pillanatnyilag illetékmentes. Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi olta-lom alatt álló terület kezelői jogának természetvédelmi kezelő általi megszerzése illetékmen-tességet élvez. A kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése is illetékmentes. Ezek a kitételek a nemzeti parkok és állami erdőgazdaságok számára jelentősek. Az állami erdő-gazdaságok vagyonkezelői szerződés keretében hasznosítják az állami erdőket, ezen jog alapí-



tása illetve használata élvezi a mentességet. Vannak olyan szervezetek, amelyek eleve ille-tékmentességet élveznek, ilyen maga a Magyar Állam és annak képviselői, a helyi önkor-mányzatok, a költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, ilyenek az egyesületi formában működő vadásztársaságok is), a vízgazdálkodási társulatok, a területfejlesztési tanácsok. Ezek a szervezetek gyakorlatilag teljes mentességet élveznek az illetékek és díjak megfizetése alól. A társadalmi szervezetekre egy további kitétel, hogy ne legyen vállalkozási tevékenységből származó bevételük, mivel csak abban az esetben él az illetékmentességük. Ennek ott lehet szerepe, hogy pl. egy egyesületi formában működő va-dásztársaságnak, amennyiben nincs vállalkozási tevékenységből származó bevétele, azaz csak az alapszabálya szerinti (cél szerinti) tevékenységet folytat, akkor a hiteles tulajdoni lap máso-latokért a földhivatalban nem kell fizetnie, vagy gépjármű vásárlásakor nem kell szerzési ille-téket lerónia, csak egy nyilatkozattal kell élnie, hogy az adott évet megelőző évben csak cél szerinti tevékenységet folytatott. 5.1.2 Az erdőgazdálkodás adózásának rendszere

Az erdőgazdálkodás adózásának és állami támogatásának rendszere az EU csatlakozás után, a gazdasági-politikai átalakulások folyamatában, az éves változások közepette magán viseli a korábbi tisztán „nemzeti” és az egyre jelentősebben meghonosított „uniós” adózástechnikai és támogatástechnikai megoldások jegyeit. A magyar adórendszer ágazat és szektor-semleges, a költségvetési bevétel 42%-át a fogyasztáshoz kapcsolt adók adják (általános forgalmi adó és jövedéki adók), ezt követik a lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, stb.), amelyek összesen 21%-al járulnak hozzá a költségvetéshez. A gazdálkodó szervezetek befize-tései 17%-t adják a teljes költségvetési bevételnek (társasági adó, osztalékadó, egyszerűsített vállalkozói adó, stb. formájában). A társadalombiztosítási alapok főösszege 4202 Mrd Ft, amelyből 48% a munkáltatók befizetése, a munkavállalók közvetlen hozzájárulása 20%.

Az erdőgazdálkodás adóalanyai és adófizetési kötelezettségeik

Az erdőgazdálkodás terén, adózási szempontból is tipizálható adóalany-kategóriák az alábbiak:

– erdő tulajdonosa(i), akik vagy saját maguk vagy bérlet útján hasznosítják erdejüket,

– bejegyzett erdőgazdálkodó, akit az erdészeti hatóság egy vagy több adott erdőterületre nyilvántartásba vett,

– erdészeti termelő és/vagy szolgáltató, aki csemetekertet tart fenn, karácsonyfát nevel, vagy erdészeti szolgáltatást végez (pl. fakitermelési szolgáltatás, szaktanácsadás),

– erdészeti munkavállaló, aki állami vagy magán erdőgazdálkodó vagy erdészeti terme-lő/szolgáltató vállalkozásnál különböző jogcímeken munkát vállal (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, stb.).

Ezek alapján az alábbi adókötelezettség-táblázat állítható össze a főbb adónemek tekintetében.



Az erdőgazdálkodó vagy erdészeti termelő/szolgáltató (gazdálkodó) szervezeti és tevé-kenységi formájának megfelelően adózik és fizet járulékot

Megnevezés Erdőtulajdonos Erdőgazdálkodó Erdészeti termelő

Erdészeti munkavállaló

Magánszemély Osztalék SZJA Bérlet SZJA

Illeték SZJA SZJA SZJA

Egyéni vállal-kozó

Bérlet SZJA Illeték

SZJA V SZJA

VO SZJA

SZJA V SZJA

VO SZJA SZJA

Gazdálkodó szervezet *

– TA TA SZJA

Költségvetési szervezet

KVI, NFA NPI, Vizig - -

ÁFA Bérlet ÁFA

(AM) ÁFA (AM) ÁFA (AM) –

Bérjárulékok Nybj, Ebj, Eho, Maj, Szakképz.

Nybj, Ebj, Eho, Maj, Szho

Nybj, Ebj, Mvj,

Helyi adók Helyi adók Helyi adók Helyi adók Helyi adók

Rövidítések: SZJA – Magánszemélyek jövedelemadója(18%, 36%) és különadója (4%) Osztalék SZJA (25%), Bérlet SZJA (25%, 0%) V SZJ – Vállalkozási SZJA (16%) VO SZJA – Vállalkozói osztalékalap SZJA (25%) és különadó (4%) TA – Társasági adó (16%, kedvezményes 5%) és különadó (4%) ÁFA – Általános forgalmi adó (20%, 5%, mentes) AM – Alanyi mentesség Nybj – Nyugdíjbiztosítási járulék (21%, 8,5%, 0,5%) Ebj – Egészségbiztosítási járulék (8%, 4+3%) Eho – Egészségügyi hozzájárulás (1.950 Ft/hó) Maj – Munkaadói járulék (3%) Szho – Szakképzési hozzájárulás (1,5%) Mvj – Munkavállalói járulék (1,5%) * gazdálkodó szervezet pl. az állami erdőgazdasági Rt, vagy a magán-erdőgazdálkodó gaz-

dasági társaság (Bt, Kft, szövetkezet, erdőbirtokosság, stb.) Az ÁFÁ-nál az adókulcsok egységesítésével (20%) gyakorlatilag megszűntek a kedvezmé-nyek az erdőgazdálkodás tekintetében. Az élőmunka igényes erdőgazdálkodásban probléma a társadalombiztosításai járulék mértéke. A társasági, illetve személyi jövedelemadót az erdé-szeti vállalkozásoknál az 1.3. pontban számszerűen bemutattuk.

A személyi jövedelemadó rendszeréről 2007-ben az alábbi táblázat ad általános érvényű ösz-szefoglalást.



Személyi jövedelemadó (2007)

Jövedelmek (J) Összevonandó (Progresszív) Külön adózó

Adóköteles Adó kedvezmények

Nem bevétel Adómentes - Adócsökkentés

Tételes forrásadós

Egyéni vállalkozó

Nem önálló tevékenység munkaviszony K=0, B=J

Adójóváírás 9 000 Ft/hó korlátokkal

Adóterhet nem viselő járandóság

Szociális juttatások

Vagyonátruházás ingó, ingatlan J=B-K Adó=J*0,20,0,25

Vállalkozói SZJA alap J=B-K VSZJA=J*0,16

Egyéb tevékenység K=0, B=J

Nyugdíj járulék 25%-a

Nyugdíj Magánnyugdíj-pénztár nyugdíj-szolgáltatása

Természetbeni juttatások

Kamat A – 0%20 Értékpapír árf. nyereség A - 20% 0,25

Vállalkozói kivét EV költség és egyéb jövedelem

Önálló tevékenység K - átalány J=Bx0,9

Lakás hitel és kamat törlesztés Max. 30%, 120 EFt.

Kapott (vissza-kapott) hitel, kölcsön

Étkezés természetb. 6,8 EFt hideg 3,5,4 EFt

Osztalék adó a=Oszt*0,20,25 b=Oszt*0,35

Kedvezmények Fejlesztési, Kisvállalkozási, Veszteség-elhatárolás

Önálló tevé-kenység K- elszámolt J=B-K

Családi kedvezmény 1- 3 EFt/hó 2 - 4 EFt/hó,gy 3 – 10 EFt/hó,gy

Költség térítés, Károk megtérítése

Közcélú juttatások

Természetbeni juttatás Cégadó TJ*0,44-0,54

Vállalkozói osztalékalap VOSZJA a=Oszt*0,20 b=Oszt*0,35

Szellemi evé-kenység B*25%

Tevékenységhez kapcsolódó

Iskolakezdés 15 EFt Ajándék3x5 EFt

Ingatlan bérbeadás Adó=IB*0,20,0,25

Átalányadó, Tételes átalányadó

B = Bevétel K = Költség J = Jövedelem Az erdővagyon és a vagyon változások adózása

Az erdővagyon értékét általában elemeiből, az erdőföldből és a faállományból származtatjuk. A számvitel az „ökonómiai (szabályos) erdő” esetén az erdőt olyan befektetett eszköznek, ingatlannak sorolja be, amelynek (bekerülési értéke) után nincs értékcsökkenés (szakszerű gazdálkodás mellett termőképessége nem csökken). Ekkor nem erdőrészlet mélységű azonos-ságról van szó, hanem időbeni folytonosságról. A magánerdő-gazdálkodást azonban gyakran a szünetelő vagy szakaszos üzemmód jellemzi, ezért megbízható képet az egyedi vagyonvál-tozások figyelembe vételével nyerhetünk. Az erdőállomány belső értékváltozása jelentős mértékben a természeti folyamatok következménye. A magán-erdőtulajdonos magánsze-mélyek számára (akik lehetnek őstermelők v. egyéni vállalkozók) így az SZJA szabályok a meghatározók.

A magán-erdőgazdálkodás, mint szakaszos üzem hozama, ráfordítása és adózása

A 25 500 bejegyzett hazai erdőgazdálkodó a szervezeti formának megfelelően vagy az SZJA (23 ezer magánszemély, ebből egyéni vállalkozó kb. 2300 fő) vagy a társasági adó hatálya alá (800 cég) tartozik. A gazdasági statisztikákból megállapítható, hogy a gazdálkodók egy része egyes években veszteséges. Ennek a veszteségnek az elhatárolását a következő, illetve az elő-ző évek nyereségéből mindenképpen fontos biztosítani, hogy tőkekivonás ne történjen a gaz-dálkodásból. (Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint automatikusan nem történhet meg, mert évenként a költségeket legalább 50%-ban fedezni kell bevételekkel)



Megbízás esetében a megbízott elszámol a tulajdonosra eső bevételekkel és ráfordításokkal, amely mind a pénzügyi bonyolítás, mind az adózás alapját képezi.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) alanyai az erdő, az er-dőgazdálkodás vonatkozásában:

– magánszemély erdőtulajdonos (vagyonátruházás, tőkejövedelem – elkülönített adózás), – erdőgazdálkodást önálló tevékenységként végző magánszemély (őstermelő stb.), – az egyéni vállalkozó (elkülönített adózással).

A személyi jövedelemadó kötelezettség alá eső gazdasági események: 1) Erdő stb. vétel – majd utána eladás

specialitások: beszerzés – kárpótlás, öröklés stb., menetközbeni ráfordítások értékelése, er-dőtelepítés, eladáskor a vevő kedvezményezettsége, - Ebt.-ben hasznosítás

2) Erdőgazdálkodás, egyéni erdőhasználat gazdálkodási formák: magánszemély, őstermelő, mezőgazdasági kistermelő, egyéni vállal-kozás, családi gazdálkodás

3) Erdő bérbeadása, használatba adása, bérleti díj (bérlemény oda és visszaadása, értékválto-zás, növekedés vagy letermelés)

Az általános viszonyokat a Polgári Törvénykönyv (PTK) szabályozza, de emellett a Földtör-vény, illetve az Erdőbirtokossági társulatról szóló (Ebt.) jogszabály is lényeges. Az Ebt. sza-bályozás a tulajdonosi viszonyokat is érinti, s a tulajdonhányadokat erdőterület arányban álla-pítja meg (amely értelemszerűen az erdő, erdőföld és faállomány értékekre nincs tekintettel), így az adózási megítélésben is sajátos vélemény jelenhet meg. ad 1) Erdő stb. vétel – majd utána eladás (Erdő) Példa 1.

Alapeset ET – erdőtulajdonosok vagyonátruházása

ET-1 ET-2 ET-3 Megnevezés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés

Beszerzés 100 120 150 Ráfordítás x x Értékesítés 120 150 Jövedelem 120-100-x 150-120-x SZJA SZJA

(20-x) x 0,25

SZJA (30-x) x 0,25

A ráfordításként elszámolható kiadások korlátozottak:

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely más tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az ál-

lammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.



Az értéknövelő beruházások korlátozottak, a költségek túlnyomó része a kivitelhez, a folya-matos erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódnak (amely a beszerzés és az értékesítés időpontja közé esik). A megszerzett jövedelemből az adóalapot néhány tétel (lakás) csökkent-heti, így az eladásnál adóoptimalizálás lehetséges (igaz zömmel az erdőgazdálkodáson kívüli tevékenységek figyelembevételével).

Erdőtelepítés esetén a támogatás elszámolása az érdekes (ez más-más a különböző gazdálko-dó típusoknál, adóalany-típusoknál), a támogatással szemben a ráfordítások elszámolhatók, viszont értéknövelő beruházásnak is számíthatnak.

ET-1 ET-2 Megnevezés

Beszerzés Telepítés Értékesítés Beszerzés Beszerzés 100 220 Termelés Ráfordítás x Telepítés Y=100 Támogatás Z=100 Értékesítés 220 Jövedelem 0 220-100-x SZJA (25%) 0 SZJA

(120-x) x 0,25

Rosszabb esetben nem is a tulajdonosnál jelenik meg az erdőtelepítés támogatása és ráfordítá-sa, hanem az erdőgazdálkodónál, és csak az erdőföld felett rendelkezne a tulajdonos vagy megvásárolná a telepített erdőt. Az egész telepítési és felújítási támogatási modell összehan-goltsága a beruházások aktiválásának kérdésével problémás, mivel a bejegyzett erdőgazdál-kodó bankszámlájára utalják ki a támogatást, és a természetben is ő végzi el a beruházást, azaz számviteli és adózási szempontból a bejegyzett erdőgazdálkodó a beruházás tulajdonosa. Amennyiben a beruházás (erdőtelepítés vagy erdőfelújítás) azonban bérelt területen történik, és a bejegyzett erdőgazdálkodó, mint egyfajta projektvállalkozó vesz részt az erdőgazdálko-dásban, azaz a erdőtelepítés v. erdőfelújítás befejezetté nyilvánításával vissza kívánja adni a kész és már stabil fiatal erdőt az erdőföld tulajdonosának, ez problémába ütközik. A mai számviteli és adózási szabályozás szerint ez csak úgy lehetséges, ha a beruházás értékét (az erdő értékét) az erdőföld tulajdonosa még egyszer megfizeti a bejegyzett erdőgazdálkodónak, holott ezt a beruházási értéket az állam a támogatás révén egyszer már kifizette a bejegyzett erdőgazdálkodónak. Ez egy számviteli és adózási anomália.

ad 2) Erdő (Erdőföld+faállomány) stb. vétel – majd utána eladás, közben erdőgazdálko-dás (kitermelés vagy erdőművelés)

Az erdőtulajdonnal folytatott gazdálkodás természetesen visszahat az erdővagyonra (különö-sen a szakaszos gazdálkodás esetén), amely lehet vagyon csökkenés a fakitermelés után, illet-ve vagyonnövekedés az állomány korosbodásával, az élőfakészlet naturális és értékbeli gya-rapodásával (az inflációs értékkülönbség adóhatását csökkentheti az adózandó jövedelem 5-15 év közötti redukálása, 15 év feletti eliminálása).

Magán személy önálló tevékenysége (pl. őstermelés) esetén nincs számvitelileg elhatárolható veszteség, azaz olyan veszteség, amit a következő adóévre át lehet vinni nyereségcsökkentő tételként (egyéni vállalkozó esetén ez már lehetséges).



ET-2 ET-3 Megnevezés

Beszerzés Kitermelés Értékesítés Beszerzés Beszerzés 120 70 Termelés 50 Ráfordítás 50x0,4=20 x Értékesítés 70 Jövedelem 50x0,6=30 70-120-x, 0 SZJA (25%) SZJA Kitermelés SZJA

nem vonható be

Kitermelés során az SZJA nem vonható be, azaz az adásvétel negatív eredményével nem csökkenthető a fakitermelés jövedelme.

ET-2 ET-3 Megnevezés Beszerzés Erdőgazd. Értékesítés Beszerzés

Beszerzés 70 140 Termelés 0 Ráfordítás 70 x Értékesítés 140 Jövedelem -70, 0 140-70-x SZJA (25%) SZJA-ba alig

vonható be SZJA

SZJA-ba nem vonható be, azaz az adásvétel pozitív eredménye nem csökkenthető az erdőgaz-dálkodás veszteségével. ad 3) Erdő stb. vétel – majd utána eladás (Erdőföld+faállomány), közben bérbeadás

ET-2 (Bérlő) ET-3 Megnevezés Beszerzés Kitermelés Értékesítés Beszerzés

Beszerzés 120 70 Termelés 50 Ráfordítás 50x0,4=20 x Értékesítés 70 Jövedelem Bérleti díj 50x0,6=30 - 50-x, 0 SZJA (25%) SZJA

SZJA Kitermelés

SZJA nem vonható be

A bérlő nyilvánvalóan az előbbi és nem az alábbi esetet fogja választani.

ET-2 (Bérlő) ET-3 Megnevezés Beszerzés Erdőgazd. Értékesítés Beszerzés

Beszerzés 70 140 Termelés 0 Ráfordítás 70 x Értékesítés 140 Jövedelem Bérleti díj -70, 0 70-x SZJA (25%) SZJA

SZJA alig vonható be

SZJA



A bérbe, használatba adás szabályozása, illetve ezen szélsőséges esetek szerződéses arányta-lansága csökkentheti a problémát, de az általános vagyonérték (faállományérték) elszámolása jelenleg még nem gyakorlat.

Az erdőgazdálkodás összességében alacsony jövedelmezősége, alacsony támogatottsága (a de minimis és a mezőgazdasági terület alapú (SAPS és TOP-UP) támogatások kizárása) felerősíti a rendszerben lévő adózási feszültségeket. Amíg az erdészeti és természetvédelmi igazgatás nem veszi figyelembe a hozam és vagyon változásait (erdő növekedésével járó értékválto-zást), az intézkedések és tervek gazdasági hatásait, addig a több szereplős erdőgazdálkodási partnerek (KVI, NFA, NPI-k, állami erdőgazdaságok, ÁPV Zrt., stb.) irányított megegyezése nem látszik valószínűnek.

5.1.3. A számviteli és adózási alapmodell

Az alapmodellnél pl. 1,0 ha akác (A) véghasználatának és felújításának (az egyszerűsítés mi-att a bevétel nélküli időszakok veszteségének, a tuskózás vagy a sarjasztatás elhagyásával) átlagos értékeivel számolunk, bemutatva a céltartalék és az (egyébként, a feltételek teljesíté-sének hiányában nem alkalmazható) elhatárolt veszteség együttes hatását a véghasználati-erdőfelújítási időszakra.

Évek A (E Ft/ha) 1 2 3 4 5

Összes

Fakit. árbevétel 1.170 - - - - +1.170

Fakit. költség -773 - - - - -773

Erdőfelújítási járu-lék

-100 - - - - -100

EFelúj +EM költség -7 -(100+7) -(30+7) -(18+7) -(18+7) -201

Erdőfelújítás normatív támogatása

- 83 - - 37 +120

Céltartalék -100 +24 +37 +25 +14 -

Adózás előtti eredmény

+190 0 0 0 +26 +216

Céltartalék A+ +100 - - - - +100

Céltartalék A- - -24 -37 -25 -14 -100

Céltartalék A- -100 - - - - -

Elh. Veszt. (?) - - - - - -

Társasági adó alap +190 -24 -37 -25 +12 +216

TA 16% +30 (-4) (-6) (-4) +2 +35

Elhatárolt veszteség (?)

(-190) +24 +37 (-25) +26 (-128)

TA k alap + 112 0 0 - 25 0 +87

TA k 16% 20 0 0 - - 20



Némileg javítaná az erdőgazdálkodó pozícióját, ha a fakitermelés árbevételét (és természete-sen a kitermelési költséget is) két évre tudná széthúzni (pl. már 80-20%-ban is. A 70-30%-os évek közötti megosztás esetében még kedvezőbb az adóalap és adómértéke is). Az őszi (októbertől) termelés esetében előre szerződés segíthetne a tárgyévi értékesítéshez, amely azonban így sem látszik kockázatmentesnek. A januárban megindított fakitermelés választékait szintén problémás a következő évig tartani a károsodás, leértékelődés veszé-lye miatt.

A két évre bontott fakitermelési terv (elszámolás stb.) és a kétszeri kivitelezés megannyi több-let adminisztrációja és költsége nehezíti a megosztás alkalmazását.

A tenyészeti éves (október 1-től – szeptember 30-ig tartó elszámolási időszak) bevezetésének újbóli lehetősége módosíthatná az eredmény és adóalap értékek alakulását az első években. Ez a rendszer korábban egészen az 1960-as évek közepéig bevezetett elszámolási rendszer volt a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban. Az adóév fogalmának megjelenésével azonban az naptári év lett az elszámolás alapciklusa. Ettől eltérni csak a külföldi vállalkozások hazai te-lephelyeinek és kereskedelmi képviseleteinek lehet, ott is csak azért, hogy a külföldön szék-hellyel bíró anyavállalattal egy adóévet tudjon választani.

Erdőgazdálkodás a 13 hektáros erdőállományban Több változatot vizsgálhatunk (2000. év) a vágásérett erdőállományra és az erdőgazdálkodásra:

Fafaj összetétel ha - kor Véghasználat

A. 1. A – 5 (30), NNY – 8 (12) A – 5 (2001), NNY – 8 (2009)

A. 11. A – 8 (18), NNY – 5 (20) NNY – 5 (2001), A – 8 (2012)

A. 2. A – 5 (30), NNY – 8 (12) A – 5 (2001), NNY – 3 (2007), - 5 (2010)

A. 21. A – 8 (18), NNY – 5 (20) NNY – 3 (2001), - 2 (2003), A – 3 (2010), A – 5 (2014)

Fafaj összetétel – kor Véghasználat

B. 1. A – 5 (30), NNY – 3 (12), - 5 (5) A – 5 (2001), NNY – 3 (2007), - 5 (2015)

B. 11. A – 3 (18), - 5 (12), NNY – 5 (20) NNY – 5 (2001), NNY – 5 (2020), A – 3 (2012), A – 5 (2018)



A

(EFt/ha)-év 2001 2002 2003 2004 2005 … 2009 2010 2011 2012 2013 … 2016

Vh (ha) 5 ha 8 ha

F. árbevétel 5850 – – – – 13424

F. költség 3865 – – – – 5504

EFJ 500 – – – – 960 1600 600 280 280

EF-EM ktg. 35 500+

35 150-

35 90+3

5 90+3

5 56 56 56 56 56

EFNT – 330 – – 170 616 264

Céltartalék -550 205 185 110 – -880 880

Ad.e.eredm. 850 0 0 -15 45 6024 -160 -636 -336 -72

Céltartalék A+ 500 – – – – 880

Céltartalék A- – -205 -185 -110 880

Céltartalék A- 500 – – – – 880

Elh. veszt (?) – – – – -45

TAO alap 950 -205 -185 -125 0 6024 -1040 -656 -336 -72

TAO 18% 170 35 35 – – 1104 0 0

Elh. veszt. -205 -185

205 185 (-125) (-80) -1040 -656

1040 656 -336 (-408)

TAO k alap 560 0 0 – – 4328 0 0

TAO k 18% 100 0 0 – – 776 0 0

A két fafajú és két korú állományban az (elegyetlen) erdőrészeket 2001-ben és 2009-ben véghasználva alkalmazható lenne az elhatárolható veszteség elszámolása, amellyel már jelen-tősen lecsökkenthető, illetve szétbontható a termelés, bevétel mentes időszak. Ez fokozható, ha alkalmazzuk a területi megbontást (amelyre a példaként több változatot is szerepeltethe-tünk), hiszen a területrészek megfelelően kezelhető nagyságú és 3-5 ha-nál kisebb vágásterü-letekre oszthatók. Az állomány többkorúvá válásával azonban a külön erdőrészletek kialakítá-sára kerül sor, amelyeket a későbbiekben már nem célszerű parcellákra szabdalni.

Ugyancsak több változatot kerülhet kidolgozásra a két fafajú állományok lehetséges kiterme-léseire, de az eltérő vágásérettségi korok miatt csak konkrét állomány első fahasználatainak meghatározásához nyújt segítséget. A későbbiekben az adózási szempontok figyelembe véte-lére már csekély a lehetőség.

A modellnél eddig nem érintettük az elegyítés más módszereit, ahol a fafaj megfontolások szerepe tovább csökken.

Az erdészettel összefüggő számviteli és adózási szakanyag tartalmaz további konkrét kérdé-seket és válaszokat.



5.2. Támogatások elszámolási, adózási kérdései

Az állami támogatásnak, mint fogalomnak a Római Szerződés szerint 5 feltételt kell együtte-sen teljesítenie:

• állami forrás,

• a kedvezményezett gazdálkodó egység, vállalkozás,

• egyes vállalatokat vagy egyes áruk termelését részesíti előnyben (szelektivitás),

• torzítja a versenyt,

• érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Horizontális támogatás

Olyan célra nyújtott támogatások, amelyek ágazattól, régiótól függetlenül adhatók, bármely területen hozzájárulnak a belső piac egységének kialakulásához, fejlődéséhez.

Csoportmentességi rendelet azt jelenti, hogy egyes piaci csoportok támogatása nem veszé-lyezteti a közös piac érdekeit, emiatt az ezen csoportoknak nyújtott támogatásokat nem kell külön bejelenteni a Bizottságnak. Ilyen csoportok:

• Kis- és a közepes méretű vállalkozások támogatása

• Kutatás és fejlesztés támogatása

• Környezetvédelem támogatása

• Foglalkoztatás és képzés támogatása

• Külön rendelettel a csekély összegű támogatások (de minimis támogatások)

De minimis támogatásnak minősül a Bizottság 1860/2004/EK rendelete 3. cikkében meghatá-rozott támogatásérték, mely azt mondja, hogy az olyan támogatások, melyek a vállalkozás bármely hároméves időszakában nem haladhatja meg a 3000 EUR értéket. Ez azt jelenti, hogy évente, vállalkozásonként 1000 EUR támogatás minden további uniós bejelentési vagy bürok-ratikus út nélkül teljesíthető. Ilyen Magyarországon a félig önellátó gazdaságok támogatására kiírt pályázat, mely évente 1000 EUR normatív támogatást nyújt a mezőgazdasági (és erdé-szeti) kisvállalkozások, őstermelők részére. Ebben a keretben Magyarország a teljes nemzet-gazdasági szinten maximum évente 17 millió EUR összeget oszthat szét saját hatáskörben.

Van egy másik „de minimis” határ is, olyan támogatásokat sorolnak ebbe a kategóriába, amely támogatások nincsenek befolyással egy-egy ágazat kereskedelmére (értékénél fogva jelentősen nem tudja befolyásolni a kereslet-kínálat egyensúlyát), és a tagországoknak emiatt nem kell az Unió felé bejelentenie azt, ha ilyen összegben (ez az összeghatár mindig három évre vonatkozóan kerül szintén meghatározásra) nyújt támogatást a saját vállalkozóinak. Eb-ből a körből azonban a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai ki vannak zárva, tehát rájuk a ko-rábbi, 3000 EUR-os határ vontakozik. A legutóbbi időkben a Bizottság pontosította, hogy mi számít a mezőgazdasági (és erdészeti) termékek feldolgozásának és marketingjének.

Nem számít a mezőgazdasági vagy erdészeti termék feldolgozásának vagy marketingjének a termék betakarítása, vágása, csomagolása, sem pedig a felvásárlónak vagy viszonteladónak történő első eladás. Ami azonban feldolgozásnak vagy marketingnek számít, az korábban nem tartozott a 3000 EUR-os szabály alá, azon tevékenységekre a 200 000 EUR-os szabály vonat-kozott egészen tavaly decemberig. Ma azonban már erre a körre is a 3000 EUR-os szabály vonatkozik, azaz minden, ami mezőgazdaság, agrárium, maximum 3000 EUR de minimis támogatásban részesülhet. A támogatásoknak átláthatóaknak kell lenniük, nem átlátható az a



támogatás, amely támogatástartalma csak kockázat elemzéssel határozható meg. Kölcsön, kezességvállalás, kockázati-tőkebefektetés és tőkeinjekció formájában csak akkor nyújtható ilyen támogatás, ha a teljes összeg és a meg nem fizetett kamat nem több mint 200.000 EUR (mezőgazdaság itt 3000 EUR-ban limitálva). Hazánkban a 200 000 EUR-os de minimis tá-mogatási körbe tartozik pl. az EVA rendszere, a KKV-k társaságiadó-kedvezménye, vagy a Széchenyi Hitelkártya konstrukció, de még számos egyéb hasonló támogatási forma is ebbe a körbe tartozik. (Jogértelmezési problémákhoz vezethet, hogy az EVA a 200.000 EUR-os de minimis támogatási körbe tartozik, holott ilyen adózási formát számos mezőgazdasági és er-dőgazdasági vállalkozás is választott. Az EVA 2005. évi módosításával azonban az adóelőny jelentősen csökkent, így a burkolt támogatás is jelentős mértékben zsugorodott.)

5.2.1. Az agrár és vidékfejlesztési támogatások

(A mezőgazdasági vállalkozások számviteli elszámolásának sajátosságai Miklósyné Ács Klára, Siklósi Ágnes, Simon Szilvia Saldo Rt. Budapest 2006)

A támogatások rendszere az Unió tükrében

A magyar agrárvállalkozások az Unióhoz való csatlakozást követően sokkal szélesebb körű támogatást vehetnek igénybe a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támo-gatások igénybevételén túl.

A Magyarország számára megnyílt Európai Unió-s pénzügyi források:

– strukturális alapok (regionális egyenlőtlenségek mérséklését szolgálja),

– kohéziós alap (közlekedési és környezetvédelmi nagyberuházásokat finanszíroz),

egyéb közösségi programok.

A strukturális alapokon belül a mezőgazdasági termelő támogatásnál a magyar gazdák és agrártermelők is a KAP (Közösségi Agrárpolitika) hatálya alá tartoznak.

A nemzeti agrár- és vidékfejlesztési támogatások

Központosított bevételből működő támogatások

– Erdészeti feladatok támogatása,

o az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása, az erdők természetes, illetve mesterséges felújítása, az erdők ápolásának, nevelésének támogatása, az erdők terü-letének, állapotának a megőrzése,

o az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása, a magán-erdőgazdálkodás támogatása, a jóléti és parkerdő fenntartás támogatása és az erdei vasutak működtetésének támogatása.

– A termőföld minőségi védelmének, hasznosításának támogatása

o birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatása.

– Állattenyésztési és tenyésztés szervezési feladatok támogatása.

– Halgazdasági tevékenység támogatása.

– Vadgazdálkodási tevékenység támogatása

o a vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása,



o a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása,

o a különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása,

o a vadászható állatfajok monitorozásának támogatása.

Költségvetésből működő támogatások

– Egyes ültetvények támogatása.

– Erdőtelepítés és fásítás támogatása

– - - az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása.

– Piacfejlesztő intézkedések támogatása.

– Állattenyésztési támogatások.

– Biológiai lapok támogatása

o növénytermesztés, kertészet, erdőgazdálkodás támogatása.

– A vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása.

– Oktatási, képzési és kutatási feladatok támogatása.

– Agrárfinanszírozás támogatása.

– Agrár és vidékfejlesztési szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

Az agrár és vidékfejlesztési támogatások rendszere

Az agráriumban a támogatásoknak rendkívül nagy a szerepe, mert a fejlesztési források szű-kösen állnak rendelkezésre, másrészt a ráfordítások a természeti tényezők hatására eltérően alakulnak az agrárvállalkozások esetében. Finanszírozási problémákat okoz az is, hogy az agráriumra a nagyfokú szezonalítás jellemző, másrészt a naptári év nem esik egybe egy ter-melési ciklussal, a tenyészeti évvel.

A támogatások számviteli elszámolása

A számviteli törvény nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és az őstermelőkre. Itt kell megjegyezni, hogy azon gazdálkodók, akikre vonatkozik a számviteli törvény (Kkt, Bt, Kft, Rt, Szövetkezet, erdőbirtokossági társaság), ott gyakorlatilag a kettős könyvvitel szabályai az irányadóak. Egyszeres könyvvitelt kell vezetnie az egyesületi vagy alapítványi formában mű-ködő gazdálkodóknak, azonban ők is áttérhetnek a kettős könyvvitelre.

A számviteli elszámolások szempontjából a támogatásokat csoportosíthatjuk:

– visszatérítendő támogatás,

– vissza nem térítendő, végleges támogatás,

illetve a célja szerint:

– fejlesztési célú támogatás,

– költségeket ellentételező támogatás,

– egyéb célú támogatás,

valamint a támogatási forma szerint:

– pénzeszközök,

– egyéb eszközök átadásával (kötelezettségek elengedésével).



A visszatérítendő támogatást (lényegében hitel) a támogatónál nem lehet ráfordításként, a támogatottnál pedig nem lehet bevételként elszámolni, azaz a számvitel szempontjából nem minősül támogatásnak. Azok a támogatások is a visszatérítendő támogatások közé sorolan-dók, amelyeknél a támogatási szerződésben több év alatt teljesítendő feltételeket határoznak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott teljes összeget vissza kell fizetni. A támogatási szerződésben szereplő feltételek teljesülése esetén a támogatás az eredmény terhére, illetve javára elszámolható teljes egészében, vagy arányos teljesítés esetén a teljesítés arányában.

A költségvetési forrásból fejlesztési célra kapott támogatást jogszabály konkrét előírása alap-ján tőketartalékba kell helyezni a pénzmozgással egyidejűleg, függetlenül attól, hogy azt felté-telekkel, vagy feltételek nélkül adták. Abban az esetben, ha a támogatásról szóló szerződésben a tőketartalékba helyezett támogatásoknál olyan feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott összeget teljes összegében, vagy arányos teljesítés esetén arányosan vissza kell fizetni, akkor a támogatásból a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, mint a bizonytalan kötelezettségek fedeze-tét jelentő tartalékot, s mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már részben, vagy egészben nem kell visszatéríteni. A tőketartalékba helyezett támogatásoknál amennyiben a támogatási feltételek nem teljesülnek, s ezért a kapott összeget teljes összegben vissza kell fizetni, akkor először a lekötött tartalékot meg kell szüntetni, majd azt követően a tőketartalékba helyezett összeget vissza kell fizetni.

A fejlesztési célú támogatás a támogató és a támogatott között megállapodás, szerződés for-májában, esetleg jogszabályi előírás alapján valósulhat meg. Formái:

– pénzeszközök végleges átvétele,

– térítés nélküli eszközátvétel,

– térítés nélkül nyújtott szoláltatás igénybevétel,

– kötelezettség elengedése.

A számviteli törvény előírásai szerint a fejlesztési célú, pénzügyileg rendezett támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell hatá-rolni. A támogatási megállapodásban, szerződésben rögzítésre kerül a fejlesztésre kapott tá-mogatás felhasználásának jogcíme. A támogatással finanszírozott, a fejlesztés során megvaló-sított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti (ér-tékcsökkenési leírás), illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az elhatárolást a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. A számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell, hogy a megvalósított eszközt milyen arányban finanszírozza a támogatás, mert az időbeli elhatárolást természetesen csak a támogatással finanszírozott résszel arányosan lehet megszüntetni.

Amennyiben kamattámogatás címén a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig terjedő időre kapott összeggel nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásnak minősíteni, annak összegével a be-kerülési érték részét képező elszámolt kamatot kell csökkenteni.

A vállalkozások egyéb jogcímen is, például költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafi-zetési kötelezettség nélkül kaphatnak belföldi vagy külföldi szervezettől támogatásokat. Az ilyen támogatások célja nem az ártámogatás, a felek által alkalmazott, vagy alkalmazandó ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése, hanem a piacszabályozás, az egyes termékek minimális felvásárlási árának megállapításával a piac terelése, az értékesítés területi megoszlásának alakítása, a kivitel serkentése. Így ilyen támogatás a minőség védelme céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetés ösztönzésre, keres-kedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás, kísérleti-fejlesztés



ösztönzésére stb. kapott támogatás. A felsorolt jogcímeken a költségek (ráfordítások) ellenté-telezésére kapott támogatásokat, juttatásokat a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb bevételekként számolhatják el.

Amennyiben a támogatással ellentételezendő költségek, ráfordítások még nem merültek fel, vagy csak egy része merült fel, a már megkapott és egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget időbelileg el kell határolni. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesítésekor, illetve a támogatási szer-ződés, megállapodás lejártakor kell megszüntetni.

Mezőgazdasági termelők igényelhető termelői támogatásának elszámolása

A mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásáról szóló 41/2004. FVM rendelet szerint igényelhetők termelői támogatások. A támogatások összegét a termelő a jogszabályi feltételek fennállása esetén igénybevételre irányuló kérelem elbírálása alapján igényelheti az APEH-től, a kifizetést szintén az APEH teljesíti.

Számviteli elszámolása a számviteli törvény (77. §. 3/b pontja) alapján történik. A termelő a bevallás benyújtásakor az állammal szemben előírt támogatásra vonatkozó követelését egyéb bevételként számolja el.

A támogatások kezelése és a beruházási költségek az egyéni vállalkozók és a mezőgazda-sági őstermelők esetében

A beruházási és a különböző fejlesztési célok megfogalmazása esetén a célokat különböző adórendszeren belüli és kívüli támogatásokkal segítik, különös tekintettel arra, hogy

– a kis- és középvállalkozások hatékonyan működjenek,

– csökkenjen a szakadék, ami a kis- és középvállalkozások és a nagy, modern, külföldi kézben lévő vállalkozások között tapasztalható.

A támogatások csoportosítása

A támogatások folyósítása egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők esetében szolgál-hatja a költségek fedezetét és a különböző fejlesztési célokat, lehet területalapú támogatás és lehet egyéb jogcímen folyósított támogatás.

Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem téríten-dő támogatást kap a magánszemély, akkor a támogatás révén megszerzett bevételével szem-ben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

A támogatások a beruházások szempontjából többféle szempont szerint csoportosíthatók, így többek között a támogatás folyósításának időpontja, vagy a támogatás célja szerint is.

A támogatások között alapvető különbség van aszerint is, hogy azt a kiadások, a költségek felmerülését követően utólag, vagy előre folyósítják-e azzal, hogy az előre folyósított támoga-tás kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési kötele-zettség mellett folyósították.



A költségek fedezetére, fejlesztési célból folyósított támogatások.

- Előre folyósított támogatás

Az előre folyósított támogatás összegéből tételes költségelszámolás esetén az adóévben az az összeg minősül bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkentési leírást is – összegével.

Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedeze-tére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükség-letre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül, a támoga-tás összegéből az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben meg-szerzett bevételnek kell tekinteni.

Abban az esetben, ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított, bevétel-ként elszámolt támogatást köteles lesz a magánszemély egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell lejárni, amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét meg-előzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás nem számolható el költségként.

- Utólag folyósított támogatások kezelése

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás iga-zolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható.

- Átmeneti rendelkezések

A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések szerint a támogatással össze-függő adókötelezettséget a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesí-teni, ha a támogatás folyósítása az említett napig megtörtént, vagy a támogatás alapjául szol-gáló igényét a magánszemély – a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően – bejelentette.

A 2003. évi szabályok szerint bevételnek kell tekinteni a tevékenység folytatására tekintettel a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatások összegéből annyit, amennyit abból a támogatás célja szerint elköltött és mint kiadást költség-ként elszámolt. Amennyiben a kapott támogatás összegét a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt annak céljára történő felhasználás évében kell bevételnek tekintenie. Abban az esetben, ha a támoga-tás összegét annak célja szerint teljes egészében a folyósítását követő harmadik évben sem használta fel, akkor a fel nem használt összeget a folyósítást követő harmadik évben kell be-vételnek tekintenie. Amennyiben a támogatást valamely ok miatt részben vagy egészben visz-sza kell fizetni, akkor azt a részt, amelyet a magánszemély a visszafizetendő összegből bevé-telként már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételből.



Egységes területalapú (földalapú) folyósított támogatás

Egységes területalapú (földalapú) támogatásnak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése minősül azzal, hogy az Szja törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás-nak. E támogatás összegét a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.

A területalapú támogatás folyósítása kötelezettségeket is jelent egyben a magánszemélyre.

Amennyiben a támogatás összegét a magánszemély köteles lenne visszafizetni, akkor a visz-szafizetés évében kell bevételét csökkentenie a visszafizetett összeggel.

Egyéb támogatások

E támogatások körébe azokat lehet sorolni, amelyek pl. valamely jövedelmet pótolnak a beru-házásra tekintettel Ilyen eset például erdőtelepítés esetén a jövedelmet pótló támogatás, ame-lyet a magánszemély az erdő növekedésének ideje alatt kap. Az egyéb jogcímen kapott támo-gatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.

Bevételi értékhatárok változása a támogatások miatt.

A támogatások bevételként történő kezelése miatt szükségessé vált az értékhatárok „meg-emelése” is.

Az idevágó rendelkezést az szja tv. 7. § (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint amennyiben az Szja törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, akkor az értékhatár a támogatás összegével megemelkedik, amennyiben a törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

Az értékhatár – tiltó rendelkezés hiánya miatt – megemelkedik akkor is, ha a magánszemély a területalapú támogatás mellett a költségek fedezetére vagy fejlesztési célú illetve egyéb támo-gatást kapott.

Mit jelent az értékhatárok emelkedése a gyakorlatban?

Mezőgazdasági őstermelők esetében

A mezőgazdasági őstermelők (kistermelők) esetében megemelkedik

• az adómentesnek tekintett 600 000 forintos bevételi értékhatár,

• a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelők esetében a 7 millió forin-tos bevételi értékhatár, (ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a bizonylat nélkül elszámolha-tó 40 százalék kistermelői költségátalányt az emelt összeg után kell figyelembe venni)

• a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelők esetében az adómentes értékhatárt meghaladó, de 4 millió forintnál nem több őstermelői bevétel a támogatás ösz-szegével, amennyiben egyszerűsített nyilatkozattételi jogával kíván élni a kitermelő. (Amennyiben a kistermelő bevétele 3 700 000 forint és az egységes területalapú támoga-tás összege 600 000 forint, a költségek fedezetére kapott támogatás pedig 400 000 forint, akkor továbbra is élhet nyilatkozattételi jogával az éves adóbevallás benyújtásakor, füg-getlenül attól, hogy a 4 millió forintos értékhatárt 700 000 forinttal átlépte.)

Mindez ugyanakkor azt is jelenti az őstermelők esetében, hogy nyilatkozattétel esetén e támo-gatás összege az egészségügyi hozzájárulás alapját is megemeli.



• A 7 millió forintos bevételi értékhatár átalányadózás választása esetén, vagyis amennyi-ben a kistermelő bevétele e támogatás összege miatt lesz több mint 7 millió forint, akkor az átalányadózásra való jogosultságát az adóévben nem veszíti el.

Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők vagy családi gazdaságok esetében e szabályok ugyancsak érvényesülnek, mivel változatlan az a szabályozás, hogy a család tagjai önállóan adóznak az egyenlő arányban elosztott bevétel/költség és a választott adózási mód figyelembe vételével.

Az egyéni vállalkozók esetében

• vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózók esetében a földalapú támoga-tás összege a folyósítás időpontjában minősül bevételnek.

A támogatásból (is) finanszírozott beruházási költségek elszámolása

A mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók körében az egyik legtipikusabb költség a tárgyi eszközök beruházási költségének elszámolása. A beruházási költségek egyik forrása számos esetben a támogatás címén kapott összeg. A beruházási költség elszámolását jelentő-sen befolyásolja, hogy az önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközt kizárólag üzleti cél-ból használhatja- e a magánszemély.

Kizárólag üzleti célt azok a tárgyi eszközök szolgálnak, amelyet a magánszemély önálló tevé-kenységével összefüggésében használ, azokat más célra részben sem használja és az üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Az értékcsökkenési leírás alapja

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadá-sok nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költ-ségnek a tárgyi eszközök vásárlása esetén a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának – amennyiben az nem saját kivitelezésben ké-szült – a szerződésben megjelölt összeg számít.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak hitel igénybevételével vagy részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szer-ződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtarta-mon belül az tulajdonná válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési le-írás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.

Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatást bevételként kezeli a magánszemély, akkor a támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évétől a támogatás mértékéig egy összegben, a felettes rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár a kisvállalkozói kedvezmény és az értékcsökkenési leírás alapja. Például, ha a 4 000 000 forint beszerzési árból a bevételek között is figyelembe vett támogatás összege 1 500 000 forint és a saját forrás pedig 2 500 000 forint a 20 százalék leírási kulcs alá besorolt tárgyi eszköz beszerzése alkalmával, akkor az 1 500 000 forint támogatással szem-ben ugyanekkora összeg vonható le költségként, tehát a nyilvántartás szerinti nettó érték



2 500 000 forint lesz. Ha a teljes beszerzési ár 4 000 000 forint és a leírási kulcs 20%, akkor az értékcsökkenési leírás összege éves szinten 800 000 forint, amelynek elszámolása után a tárgyi eszköz nettó értéke (2 500 000 – 800 000) 1 700 000 forint azzal, hogy az értékcsökke-nési leírás megkezdése évében a tárgyi eszköz december 31-ei nettó értékével az egyéni vál-lalkozó az adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti.

Jogszabály, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazo-lásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra juttatott támogatás összeg azonban nem minősül bevételnek, feltéve, hogy a célszerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is ) egyáltalán nem számol el. Az előző példához visszatérve ez azt jelenti, hogy a példabeli 1 500 000 forint nem minősül bevételnek és a példa szerinti tárgyi eszköz beszerzési árának elszámolása 2 500 000 forintról indul, de az érték csökkenési leírás alapja marad továbbra is a példabeli esetben is a 4 millió forint.

Egyéni vállalkozók esetében mód van a tervezett beruházásokra tekintettel fejlesztési tartalék képzésére is. Ez gyakorlatban az előre hozott értékcsökkenési leírást jelenti. Amennyiben az egyéni vállalkozó támogatást is kap a beruházáshoz, akkor annak összege tovább csökkenti a nyilvántartás szerinti nettó értéket.

Példán bemutatva: a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vál-lalkozó 25 millió forintért vásárol egy teherautót, a fejlesztési tartalék címén lekötött összeg 10 millió forint, a beruházáshoz kapcsolódó, a bevételek között figyelembevett támogatás összege pedig 5 millió forint. A példabeli esetben a 25 millió forintot csökkenteni kell a fej-lesztési tartalékból felhasznált és a támogatás címén kapott összeggel, amely 15 millió forint (10 millió + 5 millió), így a maradék összeg (10 millió) számolható el értékcsökkenési leírás címén azzal, hogy az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a 25 millió forint lesz. Ez éves szinten 5 millió forint értékcsökkenési leírást jelent, így a példabeli esetben a fennmaradt ösz-szeg 2 év alatt lesz leírható.

Őstermelők esetében nincs mód fejlesztési tartalék képzésére, viszont mód van a beruházási költség egyösszegű elszámolására az üzembe helyezés időpontjában. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzéséhez támogatás is kapcsolódik és a támogatás összegét utólag, az üzembe helyezést követően folyósítják, akkor a beszerzési ár maradéktalan elszámolása miatt a támo-gatás összegét figyelembe kell venni a bevételek között a folyósítás időpontjában.

Nyilvántartások vezetése

A beruházási költségek, továbbá a tárgyi eszközök beszerzésével összefüggő költségek nyil-vántartásáról az Szja tv. 5. számú melléklete rendelkezik, de ezen túlmenően a támogatások összegét is úgy kell nyilvántartania a magánszemélynek, hogy annak folyósítási időpontja illetve jogszerű felhasználása az adókötelezettség megállapításának szempontjából ellenőriz-hető legyen.

5.2.2. Erdőgazdálkodás, fahasznosítás – eltérő erdészeti, gazdálkodási adottságok

Az erdőgazdálkodás mezőgazdaságtól is eltérő finanszírozási - támogatási rendszere

A világ legtöbb országában politikai, társadalmi megfontolásokból az agrárágazatot, a mező-gazdasági termelőket és az agrárexportot speciális gazdasági szabályzó rendszerben támogat-ják. Az EU-ban ennek különösen nagy a szerepe, mivel az EU igen nagy mezőgazdasági (és erdészeti) potenciállal rendelkezik, és ennek kihasználása egy nagyon komoly gazdasági előny. Ugyanakkor az erdő, az erdei termékek a versenygazdaság részei is, ahol azonban a



támogatások volumene, aránya elmarad a mezőgazdaság támogatásának mértékétől. Ennek tényét a mezőgazdaság erdészetet meghaladó GDP-hozzájárulása, foglalkoztatási mutatói, és nem utolsó sorban lobbyereje is magyarázza. Magyarországon az erdészet finanszírozási rendszere önálló szabályozással bírt már 1957-től, amely elvében és gyakorlati elemeiben is különbözött a többi országétól. (Ennek legfőbb jellemzői: a központi költségvetéstől függetle-nebb decentralizált pénzalap, a fakitermelést követő erdőfelújítás költség fedezetének biztosítása a faárakban és a természeti különbözeti járadék transzfer alkalmazása a gazdasági körökben.)

A mezőgazdasági támogatások fenntartásával a piaci folyamatok (pl. a piaci árak) természetes torzulása következik be, a rendszer fenntartása azonban ma már gazdasági és politikai kény-szer. A mezőgazdasági támogatások közvetlen célja a mezőgazdasági termékek (pl. élelmisze-rek) olcsó áron történő előállítása, amivel közvetetten a végfelhasználó lakosság legszegé-nyebb rétegei számára is biztosítottá válhat az egészséges élelmiszerrel való ellátás. A másik cél a vidéki területek kezelése (pl. gyommentesen tartása, ápolása, természetvédelmi és turisz-tikai célú megóvása). Harmadik célja a vidéki munkaerő (vidéki lakosság) számára a munka-helyek, és a vidéki megélhetési források fenntartása, hiszen a mezőgazdaság csökkenésével az abból élő lakosság munkanélkülivé válik, és tovább növeli az unióban egyébként is kényes kérdésnek számító városi munkanélküliséget.

Az erdő és erdőgazdálkodás országos jelentőségű közcélokat szolgál és igen kiemelt környe-zet- és természetvédelmi tényező, jelenlegi támogatottsága elenyésző az erdőterületi arányhoz képest, holott az erdőgazdálkodás az ország területének ca. 20%-át kezeli. Az állami támoga-tás az erdő esetében nem más, mint a közszolgálati funkciójából eredő többletterhekhez való hozzájárulás. A többlettámogatás döntő részét a közérdekű erdőfenntartási feladatokra, a leg-kedvezőtlenebb természeti adottságú, fenntartandó erdőterületek erdőfelújítási munkáira in-dokolt fordítani.

Az erdőgazdálkodás eltérő adottságai

Az erdőgazdasági részvénytársaságok által kezelt erdő faállományi, pl. korosztály- és fafajösszetétel, minőség- és választék lehetőségek, viszonyai alapvetően eltérnek. Ezek a jel-lemzők a legmarkánsabban a fakitermelés, illetve az erdőfelújítás során jelentkeznek gazdasá-gi jövedelmet befolyásoló tényezőként. A természeti járadék jellegű jövedelem különbségeket a hatóságok korábban is kezelni igyekeztek. Egyrészt a jobb adottságú faállományok után ún. erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettséget rónak ki, másrészt az erdőgazdálkodás másik alapművelet sorát, az erdőfelújítás költségeit megtérítették, illetve jelenleg kisebb mértékben támogatják.

A fakitermelési üzemág bemutatása során érinthetjük a naturális és gazdasági adatsorokat, illetve az ezekből képzett mutatókat. Az erdőgazdasági lehetőségek és teljesítmények között jelentős differencia merül fel, amelyek egy irányba is hathatnak, nem kompenzálják egymást. Ennek során tehát az erdőgazdaság erdőterülete az egy területegységre, hektárra vonatkozó kitermelt fatérfogat (illetve a véghasználati kalkulációnál a véghasználat területe és fatérfoga-ta) meghatározza a termelés volumenét. Az egyes térségek és gazdaságok között a fakiterme-lés közvetlen, illetve közvetett (alkalmazotti személyi jellegű ráfordításokat is tartalmazva) költségek között hasonlóan jelentős eltérések tapasztalhatók. A hozam és a költségek külön-bözeteként számoljuk a fedezet I. és a fedezet II. értéket. Természetesen az abszolút összegek mellett a fatérfogatra, m3-re vagy a területre, ha-ra vonatkozó fajlagos értékek nyújtanak ob-jektív alapot az erdőgazdaságok valós lehetőségeinek és teljesítményeinek számbavételére és megítélésére. Az 1998-2002-ig tartó öt éves ciklus átlagadatival számolva az esetleges éves kiugró adatok már kompenzálódnak, és megfelelően jellemzik az egyes erdőgazdálkodási vállalkozókat, alapot adva az elvárások normatív meghatározására. Ennek módszereiben tág



lehetőség nyílik az erdészeti portfolió részére az átlagolás időszakát, illetve a figyelembe vett hozam és költség-tényezőket illetően. Megjegyezzük, hogy a belső fafeldolgozási átadásnál már alkalmaztunk átadási különbözetként korrekciókat, de természetesen ezek is finomítha-tók. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fatermékek és a fafeldolgozási termékek rendkívül homogének, így a fafaj vagy választék-csoport összevonások egyszerűsítései eltör-lik a valós méreti, minőségi és ezáltal értékbeni különbségeket.

A véghasználati kitermeléseket követően az erdőgazdálkodónak szakmai és törvényi kötele-zettsége az erdő felújítása, amelyet különböző módszerekkel végezhet el. Ezek a módszerek természetesen a termőhely, a fafaj, a faállomány és ugyanakkor a gazdálkodó jellemzőitől is függnek. A szintén ötéves átlag értékek meghatározására végzett számításainknál az erdőfelújítási és erdőnevelési költségeket az erdősítés első kivitelének, illetve a befejezett erdősítésnek a számtani átlagára vonatkoztattuk. Az erdőfelújítási üzemág költségeivel bő-vebben fogunk foglalkozni, de jelen szakasznál megállapítjuk, hogy az erdészeti portfolió átlagosan 400 ezer Ft/ha erdőfelújítási közvetlen költsége mögött is számottevő különbségek vannak. Három vállalkozás esetében ez meghaladja az 500 ezer Ft-ot, egy gazdaságnál pedig a 600 ezer Ft-ot is. A tanulmányban erdőgazdaságonkénti részletes erdőfelújítási elemzésre nem vállalkozunk, de a termőhelyi és munkakörülmények mellett a vadgazdálkodás, a termé-szetvédelmi előírások, illetve a szakmai munka különbségei is megjelennek. Az előbbi maxi-mális értékekkel szemben az erdőgazdaságok másik csoportjából három vállalkozás 300 ezer Ft alatt, egy vállalkozás pedig 200 ezer Ft alatt képes 1 ha erdő felújítására.

Az erdőgazdasági részvénytársaságok adottságait bemutató fahasználati fedezet II. és erdőfelújítási fedezet II. ötéves átlagadatai alapján az alábbi sorrendek adódnak.

Az erdőgazdálkodás adottságait érzékeltető fahasználati és felújítási fedezetek (EFt/ha)

Fahasználati fedezet II

Felújítási fedezet II.

Erdőgazdálkodási fedezet II. EFNT EFJ EFNT -

EFJ 555 KEFAG -222 KEFAG 59 VADEX 127 175 -48 581 VADEX -335 NYÍR 261 ESZAK 446 228 218 754 DALERD -363 IPOLY 264 PILIS 241 202 39 790 PILIS -366 GYULAJ 312 DALERD 186 155 31 810 NYÍR -377 NEFAG 333 KEFAG 144 110 34 818 NEFAG -383 GEMENC 436 KAEG 184 156 28 831 GYULAJ -426 KAEG 441 NEFAG 188 104 82 862 KAEG -442 DALERD 465 GYULAJ 321 257 64 884 IPOLY -476 TAEG 475 NYÍR 159 124 35 888 GEMENC -478 ÁPV átlag 480 EGER 236 185 51 972 EGER -480 VERTES 505 GEMENC 321 356 -35

1005 ESZAK -487 BEFAG 521 IPOLY 135 120 15 1179 ÁPV átlag -492 EGER 701 ÁPV átlag 214 259 45 1245 TAEG -522 VADEX 769 TAEG 145 309 -164 1258 VERTES -526 PILIS 777 VERTES 190 279 -89 1344 BEFAG -600 MEFA 858 BEFAG 211 492 -281 1662 SZHELY -673 SZHELY 988 SZHELY 218 474 -256 1789 SEFAG -674 SEFAG 1115 SEFAG 200 347 -147 2324 MEFA -695 ZALA 1724 MEFA 255 446 -191 2968 ZALA -744 ESZAK 2273 ZALA 202 665 -463



Az előbbiekben kifejtettük, hogy a fahasználati fedezeteket alapvetően a faállomány viszo-nyokból származó árbevételi különbségek determinálják, amelyeket a fakitermelési költség különbözetek módosítanak. A fakitermelési költség különbségek elismerésénél természetesen a tervezés az elvárás megfogalmazás során az egyedi tényleges költségek helyett szűkebb differenciáltságú normatív költségcsoportok is alkalmazhatók, amellyel befolyásolható az erdőgazdaságok racionális gazdálkodása. A fahasználati fedezet II. átlagértéke a portfolióra és az 1998-2002. időszakra vonatkozóan 1179 ezer Ft/ha értéket képviselt.

A felújítási összes költség portfoliós átlaga az öt év vonatkozásában 478 ezer Ft/ha. Az átlag fölötti költségértékeket a dunántúli erdőgazdaságok és az északi hegyvidék vállalkozásai pro-dukálják (néhány kivétellel). Az alföldi erdőgazdaságok felújítási költségei a legalacsonyab-bak. Természetesen az egyes erdőgazdaságoknak az átlagostól, illetve az erdőgazdasági táj-csoportjuktól eltérő erdőfelújítási költségeinek eltérése további részletes vizsgálat tárgyát ké-pezheti, amellyel a költségek növekedését okozó tényezők feltárhatók, hatásuk jó esetben a meghozott határozott intézkedések révén csökkenthető. A fahasználati és erdőfelújítási üzem-ágak elválasztása az adottságok feltárásának módszertanát képezte, de természetesen a meg-határozó az együttes eredmény, amely az erdőgazdálkodás fedezeti II. értékében testesül meg. A 701 ezer Ft/ha erdészeti portfoliós ötéves átlagérték az előbbiekhez hasonló vagy még mar-kánsabb különbségek eredőjeként alakult ki. Az értékben is magasabb (többszörös) fahaszná-lati fedezet (illetve az azt determináló fahasználati árbevétel) a meghatározó, az erdőfelújítás költségei csak az egyes szűkebb csoportokban tudnak átrendezést okozni.

Erdőfenntartási járulék és támogatás

Mint azt már részleteztük, az erdőgazdálkodás adottságait tompítani igyekvő elvonási, támo-gatási rendszer a törvényileg előírt erdőfenntartási járulékot szedi be. Ennek rendszere, a je-lenlegi erdészetpolitikai döntéseket figyelembe véve, 2008. január 1-től végleg megszűnik. A térségi fafajonként megállapított értékekből véghasználati területre számítottuk át a befizeten-dő járulékot. A járulékok a táblázatban bemutatott módon differenciálódnak, és korrigálják a fahasználati fedezetet. Természetesen a rendszer logikájából következően az átlagosnál jobb adottságú erdőállományok magasabb erdőfenntartási járulékot fizetnek, ez azonban a konkrét erdőgazdaságok esetében eltéréseket is mutat, még az öt év átlagában is. Tehát a cégcsoport egyes részvénytársaságainál a fahasználati fedezet és az erdőfenntartási járulék értéke között csak laza kapcsolatot lehet kimutatni. Az erdőfenntartási járulék differenciálása messze nem tudja megszüntetni a fahasználati fedezeti II-ben lévő, az erdőállományból származó különb-ségeket.

Az utóbbi években, országos szinten az Efj-ból beszedett összegek az erdőfelújításokra kifize-tett összegek 40-50%-ára nyújtottak fedezetet. Ennek egyik oka, hogy a piacgazdasági beren-dezkedés óta nem követte a tényleges költségeket a felújítások támogatása, másrészt magának az Efj-nak a kivetése sem volt összhangban a tényleges piaci árakkal és értékekkel. Másik probléma az erdőfenntartási járulékkal, hogy valójában nem szektorsemleges, hiszen csak az erdőgazdálkodók befizetéseiből finanszíroz közjóléti célokat is. Az így felújított erdőt azon-ban a társadalom bármely tagja jogosult használni, turisztikai és védelmi funkcióját tekintve.

Az erdőfelújítás normatív támogatása, mint az erdőfelújítás költségeinek elemzésekor kimu-tatható, csak részben fedezi az erdőfelújítás normatív költségét, támogatásnak minősül. Az öt év átlagában a portfolió szintjén a hektáronkénti 478 ezer Ft erdőfelújítási költséggel szemben 214 ezer Ft átlagos normatív támogatást mutattunk ki. Az erdőfelújítás normatív támogatása szűk határok között mozog. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár ötéves átlagokkal számol-tunk, az erdőfelújítás normatív támogatása nem az erdőfelújítás költségétől, hanem az erdősí-tés műszaki állapota sikerességének javulásától függött. Ez alapján a 2000. évben az erdőfel-



újítás normatív támogatása az erdősítések alacsonyabb minősítése miatt az átlagosnál lénye-gesen alacsonyabb volt, természetesen a tárgyévben a költségek (átlag fölött) felmerültek.

A szakmában sokat vitatott erdőfenntartási járulék és erdőfelújítási normatív támogatás kü-lönbség tehát sokkal kisebb befolyással rendelkezik az erdőgazdálkodás adottságaiból követ-kező eltérések korrigálására, mint azt vélik, vagy mint az egy tulajdonosi körön belül indokolt lehetne. Összességében az erdőgazdálkodás fedezeti II. alapján kialakult sorrendek, és arra vonatkozóan tett megállapításainkat a sajátos finanszírozási rendszer működtetése az erdő-gazdasági részvénytársaságok esetében alapjában véve nem módosítja. A jobb állományokkal (árbevételi egységárral) rendelkező gazdaságoknál az átlag feletti fakitermelési költség, illetve erdőfelújítási ráfordítás csak csökkenti a különbséget, de a fedezeti többlet túlnyomó része megmarad.

A portfolió szintjén történő erdőgazdálkodási adottságok felmérése és az elvárásokban való érvényesítése az erdőfenntartási járulék, erdőfelújítás normatív támogatás sablonos rendszeré-nél jóval differenciáltabb számításokkal megalapozott belső átcsoportosítási rendszer kidol-gozását és működtetését indokolja. Az állami erdők esetében is szükséges, hogy a tulajdonos állam a közérdekből fenntartott erdőállományok felújítását és kezelését a gazdálkodó részére finanszírozza, így az alacsony hatékonysági mutatókat produkáló, de jelentős társadalmi hasznot nyújtó erdőállományok nem teherként nehezednének az egyes erdőgazdaságokra, illetve a portfolióra, hanem érdekeltség nyílna azok vagyonkezelésére is.

EFJ - EFNT (ÁPV Rt. Erdőgazdasági Portfolió – EGRT) M.e. Millió Ft

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006T

EFJ 2409 2541 2736 2632 2635 2621 2452 2474

EFNT 2365 2231 2127 2502 2787 2760 2910 2904

Együtt 46 310 609 130 -152 -139 -458 -430

EFK 3659 4038 4661 4741 5903 5939 7453 7409

Befizetés + 509 625 848 591 506 513 314 330

Kivét - 463 318 235 463 636 615 775 761 Befizetés-Kivét 46 307 613 126 -130 -102 -460 -430

EFNT/EFK 64,6 55,3 45,6 52,7 47,2 46,5 39,1 39,2



Az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatása (átlag 1998-2002) M.e.: Millió Ft

Erdőfenntartási járulék (EFJ)

Erdőfelújítás nor-matív támogatása

(EFNT)

EFNT -EFJ (EFNT –EFJ) /EFJ (%)

136,4 125,2 -11,2 -8,3 ÁPV össz. 2 592,2 2 379,8 -212,4 -8,3 NEFAG 63,1 127,2 64,1 101,6 NYÍR 123,4 194,7 71,4 57,9 ESZAK 167,4 230,7 63,3 37,8 KAEG 91,9 126,5 34,5 37,5 KEFAG 107,8 146,8 39,1 36,3 DALERD 50,6 67,3 16,7 33,0 EGER 107,5 136,7 29,2 27,2 PILIS 104,6 124,9 20,2 19,3 GEMENC 186,4 218,6 32,2 17,3 GYULAJ 78,3 91,0 12,7 16,2 IPOLY 61,9 64,6 2,7 4,4 VERTES 64,7 64,2 -0,5 -0,8 VADEX 27,1 25,3 -1,7 -6,3 SEFAG 300,5 213,0 -87,5 -29,1 BEFAG 180,2 118,7 -61,5 -34,1 MEFA 236,2 153,5 -82,7 -35,0 TAEG 50,6 32,2 -18,4 -36,4 SZHELY 200,4 107,4 -93,1 -46,5 ZALA 389,6 136,6 -253,0 -64,9

Az erdőfelújítás finanszírozásának problematikája

Az Alap működésének zavarai már a 80-as évek végén jelentkeztek: a csökkenő fakitermelés miatt felborult az egyensúly a forrás és a felhasználás között. Szemléleti változást hozott a kényszer, az Országos Erdészeti Alapból (akkor még elkülönített állami pénzalapként önálló költségvetéssel rendelkező alap volt) az erdőfelújítás költsége már nem teljes mértékben ke-rült finanszírozásra. Az önálló Alap, az alapszerű finanszírozás jogilag is megszűnt. Az erdő-gazdálkodás szabályozása nem illett és nem illik a hazai szabályozásba, finanszírozásba.

Az erdőfenntartási járulékot az erdőtörvényben szabályozták. Az egyes fafajokra (csoportok-ra) és tájegységekre határozták meg a befizetendő értékeket, amelyek a fakitermelés konkrét fedezetétől, a gazdálkodó jövedelmezőségétől gyorsan és jelentősen függetlenedtek. A felosz-tó-kirovó rendszerben a változatlan támogatások mellett sem képződött tartalék. Egyik nyíltan kitűzött célja volt az Alapnak az alföldi erdők pozitív diszkriminálása, azaz az Alföld fásítá-sának erősebb támogatása.

Az 1990-es években az erdőfelújítás normatív támogatása az agrártámogatások pályázatos rendszerében elszakadt az erdőfelújítás tényleges költségeitől (változásától), és fafajcsoportonként, felújítási módonként, illetve a lejtviszonyok szerint került differenciálás-ra, fafajpolitikai szempontokat érvényesítve, de a piaci viszonyokat többé-kevésbé még min-dig figyelmen kívül hagyva.



A jelenlegi rendszer által keltett feszültségek és ellentmondások

1. Szemléleti alapállás ellentmondása

2. A metodikai problémák 3. Az alkalmazott számítá-sok, mértékek alátámasz-tásának hiánya

a) tulajdonosi, gazdálkodói önállóság

a) erdőgazdálkodás helyett részfolyamatok kiragadása

a) adatbázis, feldolgozás esetlegessége, követés hiánya

b) a felosztó-kirovó rendszer meghaladottsága

b) eredmény, jövedelem fogalmak és összetevőinek mellőzése

b) fakitermelési fedezetek, jövedelmek számszerűsíté-sei hiánya

c) a sajáterő és a támogatás szétválasztása

c) általános, átlagos és állami értékek kivetítése az egye-dire, a konkrétra

c) erdőfelújítási, erdőfenntar-tási költségek számszerűsítési hiánya

A korábbi sikerességhez, ráfordításokhoz, kötött finanszírozás lényegében két fázisúra redu-kálódott. A támogatásnál szembetűnő a természetes sarj felújítás alacsony szinten tartása, a természetes mag eredetű állományok támogatásának mértéke meghaladja a mesterséges erdő-sítését.

5.2.3. Erdészeti támogatások, a jelen (2004-2007), a múlt és a jövő között

A változás folyamatában vagyunk, a régi már alig működik, számos nemzeti finanszírozású támgoatási lehetőséget bennhagytak a legutóbbi rendeletmódosítással a hazai támogatásokat szabályozó jogszabályban, de pályázatot már nem írnak ki rájuk. Az új támogatási rendszer nagyon erősen hajaz az uniós forrásokra, aminek bizonytalanságát az EU új hét éves tervezési időszaka is megbonyolított, valamint, az új pályázati rendszerek és súlypontok is állandó poli-tikai viták kereszttüzében állnak. A jelen a teljes bizonytalanság.

2007. január 1-től a korábbi Állami Erdészeti Szolgálat helyét átvette a Mezőgazdasági Szak-igazgatási Hivatal, mely számos más, korábban önálló FVM szakosított szervezetet egyesített. Ennek felállása, az új működési hierarchia beindítása, valamint az uniós forrásokban megje-lent Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mint kifizető hatóság működése, a hivatalok közötti szoros együttműködést igényel, mely természetesen nem zökkenőmentes, és jelentős adminisztrációt igényel a korábbi csak hazai finanszírozású támogatásokhoz képest, de a ta-pasztalatok mindenképp pozitívak a két hatóság együttműködését tekintve.

Erdészeti problémák, nyitott kérdések

– Az erdőgazdálkodást kívülről jelentős hozamcsökkentések és költségtöbbletek terhelik. Az erdőgazdálkodás törvényben előírt, társadalom által igényelt, nem térített szolgáltatásokat nyújt. Az alig rentábilis fatermesztés mellett megjelenő sokrétű szolgáltatások biztosításá-hoz finanszírozás szükséges.

– Az erdészet a 20%-os területaránya ellenére az agrárgazdasági támogatásokból csupán né-hány 6-8%-kal részesedik, azt is az erdőtelepítés uralja. Az erdőgazdálkodás az intézkedé-sek között hátrasorolódott, a társfinanszírozási támogatásból kimaradt.

– A támogatási jogcímek alig változtak. A központosított bevételből folyósított támogatás nincs elkülönítve.

– A SAPARD előcsatlakozási támogatásokból szinte teljes egészében kimaradt az erdőgaz-dálkodás támogatása.

– Az AVOP-ban már nem szerepelnek a csak nemzeti forrású erdészeti támogatások.



– Az NVT egyértelműen csak a „mezőgazdasági hasznosítású” területek erdősítését támogat-ja, bár a várhatóan 2007 közepére megjelenő új támogatási intézkedésekben a nem mező-gazdasági művelésű területek erdősítése is prioritást fog élvezni.

– Az EU-ban sajátosságainak megfelelően támogatják a magán (kevéssé az állami) erdőgaz-dálkodást, ennek legjobb példája az erdőtelepítés, ahol a magyar állami erdőgazdaságok azért nem tudnak pályázni, mert nem vásárolhatnak földterületet, a magánterületek bérlése pedig nem tartozik a feladataik közé.

– Az erdőgazdálkodás alulfinanszírozása mindenképp megszüntetendő, a forrásigény nem-zetgazdaságilag nem számottevő.

A továbbiakban a támogatási rendszer jellemzőit az osztályozási szempontok szerint tekintjük át. A kedvezményezettek

Szektor: Állami – Önkormányzat– Magán/működőképes – Magán/félig önellátó gazdaság Alanyok: erdőgazdálkodó – erdőhasználó – erdőtulajdonos - földhasználó – erdészeti termelő/szolgáltató – integrátor/szaktanácsadó – közreműködő – fiatal/kezdő – nyugdíjazás/átadó – társas szervezet – általános –regisztrált – korlátozott/kizárt

– Az EU-ban az állami feladatokat alapvetően költségvetési forrásból látják el, állami szer-vek. Ez vonatkozik a hatóságokra, de vonatkozik az állami erdőtulajdonra, az állami erdő vagyonkezelőjére egyaránt. A támogatás az önkormányzati és a magán szektornak szól, hogy a megfogalmazott célokhoz csatlakozni, a ehetőségekkel élni tudjanak. (Németor-szágban a legtöbb állami erdőt kezelő szervezet költségvetési szervként működik.)

– Oka: az EU tulajdoni struktúrája, az erdőgazdálkodás erdészeti stratégia által meghatáro-zott szerepe, a vidékfejlesztési lehetőségek kihasználása, esélyteremtés a felzárkózóknak.

Erdészeti támogatások (2005-2006)

I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (Költségvetési Tv. XII. fejezet, 2. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám)

Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényének Földművelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztériumi XII. fejezetét érintő, Erdészeti feladatok előirányzata 3,29 Mrd Ft központosított bevételből működő támogatás. Gyakorlatilag a 4,3 Mrd Ft erdőfenntartási járulékból, erdőgazdálkodási bírságból és erdővédelmi bírságból álló részből az erdőgazdál-kodás 76%-ot kap vissza az erdőfelújítás normatív támogatására, és csak reménykedni lehet, hogy a költségvetésből ezt kiegészítik az uniós erdőtelepítési támogatások hazai részének fi-nanszírozásával. Ez a tény egyébként az erdőfenntartás finanszírozási hátteréből való bruttó elvonást jelenti, mely gyakorlat 2006-óta alakult ki, és amire az erdőfenntartás finanszíro-zási rendszerének 1957. óta történt bevezetése óta nem volt példa Magyarágon.

Az Európai Uniós társfinanszírozásban működő erdészeti támogatási rendszer legkorábban 2007-től, az új EU vidékfejlesztési rendelet életbelépésével valósítható meg. Ez a jelenlegi erdészeti támogatási rendszer átalakítását jelentheti majd. E rendszer átalakítása szükségessé tesz egy a régi és az új rendszer közötti átmenet kidolgozását. A régi és jelenlegi pénzügyi támogatási rendszerben vannak olyan tételek – jellemzően az erdőfelújítás, erdőtelepítés – amelyekre vonatkozóan a jelenlegi jogszabályi környezet szerint érvényes támogatási igények még több évre elhúzódnak majd.



Az erdőfelújítási-fenntartási munkák állami költségvetési finanszírozásának egyik forrását az Erdőtörvény (LIV/1996 - Evt. „101. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfo-kozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási já-rulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni. (5) Az erdőfenntartá-si járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmaz-za.”) előírása alapján a kitermelt faanyag meghatározott köre után befizetett, ún. erdőfenntar-tási járulék képezi, amit az erdőgazdálkodók központosított bevételként fizetnek be a Közpon-ti Költségvetésnek.

Az erdőgazdálkodói befizetéseken túl az állam a mindenkori költségvetésből, a közérdekből ellátandó erdészeti feladatok támogatására további pénzügyi forrást biztosíthat.

A 2003. évtől az erdőgazdálkodói befizetésekből befolyó bevételeken felül a tényleges költ-ségvetési támogatás drasztikusan lecsökkent, majd a 2005. évben teljesen megszűnt. Így az agrárium fizikai területének 25%-án gazdálkodó erdészeti ágazat támogatás nélkül maradt, miközben a magánerdő- gazdálkodók támogatása és a közmunka finanszírozása új feladatként jelent meg, külön költségvetési forrás nélkül. Ez a közérdekből ellátandó erdészeti feladatok támogatásának megszűnését jelenti, aminek következtében az erdők közérdekű szolgáltatá-sainak fenntartása alapvető veszélybe került, kikerült a gazdálkodók érdekköréből.

Az erdőfenntartási járulék és az erdőgazdálkodási feladatok költségvetési támogatásának alakulása 2001-2006. között milliárd forintban

Megnevezés 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. (terv)

Erdőfenntartás támogatása az erdőfenntartási járulék befizetésből

3,2 3,2

4,3

4,3 4,3 4,2 3,3

Költségvetési támogatás

1,9 1,9 1,4 1,6 0 0 0

Összesen 5,1 5,1 5,7 5,9 4,3 4,2 3,3 Kiadás 5,2 5,6 6,1 6,4 6,3 4,2 ? Éves hiány 0,1 0,5 0,4 0,5 2,0 0 ? Összes hiány 0,1 0,6 1,0 1,5 3,5 5,3 ? Forrás: FVM, 2001-2007.

A társadalmi igények kielégítését szolgáló, közérdekű feladatok ellátása kapcsán e folyamat eredményeként 2004. év végére 1,5 milliárd forint finanszírozási hiány keletkezett, a 2005. évről 2006. évre vonatkozóan pedig legkevesebb 3,5 milliárd forint 2005. évi kifizetési áthú-zódás, azaz 2006. évi finanszírozási hiány várható. 2007-ben ezek az értékek még magasab-bak lesznek, hiszen az előző évhez képest további 20% fölötti forráselvonás lett tervezve. Az Erdészeti Feladatok jogcíme a 2007. évi költségvetési törvényben kerek 1 milliárd forin-tos elvonást szenved el.

II. Erd őtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás jogcím előirányzata (KvTv. XII. fe-jezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 2. jogcímcsoport, 4. jogcímszám)

Az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás, valamint erdőfelújítás jogcímen 2007. évre hazai pályázat/kérelem már nem nyújtható be.



III. A Nemzeti Erd őprogram külön jogcímként való megjelenése a 2006. évi Költségve-tési Törvényben

A Nemzeti Erdőprogramot (NEP) a Kormány a 1110/2004. sz. határozatával kodifikálta. A Határozat az FVM-t egyéb érintett minisztériumokkal együtt jelöli meg programgondozó tárcának és kötelezettséget ró rájuk és a Kormányra, hogy a Program éves megvalósítási intézkedéseit a mindenkori éves költségvetésből finanszírozzák a 2006. év, mind prog-ramkezdő évtől fogva. Ennek „költségeit az érintett tárcák éves költségvetési előirányzatában tervezzék be” (Korm. Hat. 1110/2003).

A Nemzeti Erdőprogram, mint közép-távú ágazati fejlesztési terv 10 intézkedési célprogramot határoz meg, melyeknek szoros kapcsolódása van az agrár-vidékfejlesztési, energetikai, kör-nyezet- és természetvédelmi, fafeldolgozási ágazathoz és a társadalom egészét érinti az erdő, mint élő- és pihenőhely, illetve nyersanyagforrás helyzetének javítása által! A nemzeti erdő-programok végrehajtása gyakorlatilag nemzetközi standard az EU országokban és az EU Er-dészeti Stratégiájának legfontosabb megvalósítási szintjét jelentik.

A Nemzeti Erdőprogram megkezdése költségvetési forrásból képzelhető el. Ennek hiá-nyában és a fent leírt kiindulási helyzetből adódóan a teljes program megvalósítása veszélybe kerül, amely egy jelentős nemzeti erőforrás és fokozott társadalmi figyelemmel kísért téma fejlesztéséről való lemondással egyenértékű.

A magán és az állami erdőgazdálkodás támogatottságának változása az EU csatlakozással

Erdészeti támogatások az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben 3. § (1) Általános 3. § (4) Társult erdőgazdálkodás 10. § (2) Erdészeti létesítmény megvalósítás működtetés 15. § (3) Elsődleges rendeltetés érvényesítése 26. § (5) Üzemterv készítése 34. § (2) Erdőtelepítés 44. § (2) Erdőszerkezet átalakítása 47. § (4) Erdővédelmi költség megtérítése 48. § (5) Erdőkárok enyhítése 57. § (2) Káros természeti hatások 51. § (4) Erdőtalaj védelme 53. § (2) Erdőtűz védelem 86. § (4) Szakszemélyzet, szaktanácsadás

A támogatás változása, a jelen bizonytalansága

Időszak: múlt - jelen (2004-2007) – jövő (2007-2013), Hatály: naptári éves – tenyészeti éves – határidős - eseti – rendkívüli - tartós – több éves - determináció Változás: Várható – Új – Jelenlegi – Módosult – Változatlan – Felülvizsgálat/Notifikáció –

/EU konform/ – Megszűnő – Bizonytalan Forma: előírás - költségvetés – felkérés - alanyi jog – pályázat – kérelem Jogcím: EUrend. - Etv – Hazai/Támogatási jogszabály – TVtv -AVOP- NVT – NEP EU összes a várható – megszűnő szempontjából érdekes (AT), Erdő törvény keret, de nem kötelező, AVOP - NVT – NEP – kötelező, de nem elégséges feltétel, elvi megalapozás miatt szükséges, Támogatási jogszabály (MO) – Költségvetési törvény – Kormány rendelet – Miniszteri rendelet – Pályázati felhívás – Közlemény



EU finanszírozási ciklus: 2007-2013, az NVT II. kidolgozása befejeződött, de konkrét pá-lyázati intézkedések még nem jelentek meg, a prioritásokban az agrárium – vidék-fejlesztés benne lesz.

A támogatás nagysága, a finanszírozás

Jelentőség: jelentős – lényegi – kiegészítő – segítő – jelző, növekvő – stagnáló – csökkenő – megszűnő

Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ - Ezer Ft/br. m3)

Az erdőfenntartási járulék-kötelezettséget az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szabályozza. Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kiter-melt bruttó fatérfogat mennyisége (m3) után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében az alábbi erdőfenntartási járulékot köteles befizetni:

Tölgy, Bükk Akác Cser Egyéb kemény lombos Lágy lombos Fenyők

0,8 - 1,3 0,4 - 0,55 0,4 - 0,6 0,6 - 0,7 0,45 - 0,5 0,4 - 0,8

Az EFJ differenciálása csak kissé módosítja a jövedelmezőségi arányokat, így is fafajpolitikát valósít meg.

Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának, az erdőfelújításának támogatása M.e.: Ezer Ft/hektár

Célállomány típus III. Mesterséges erdőfelújítások talaj-előkészítéssel együtt Tölgy Bükk Akác

Egyéb kem. l.

Nemes nyár

Egyéb lágy l.

Fenyők

a) tíz fokos és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen

Befejezett felújítás 280 255 120 185 133 172 146

Egyéves 171 168 83 126 97 112 110

Az EFNT differenciálása csak kissé módosítja a jövedelmezőségi arányokat, de így is fafajpolitikát valósít meg, és a normális piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyja.

Az EFJ-EFNT-áról már tíz éve beszélünk, de érdemi logikai, rendszerbeli változás nem tör-tént (törvény befizetési kötelezettség – támogatás lehetőség), a lehetőségekkel sem éltünk, ki sem váltottuk, a mértékekhez sem lehet hozzányúlni.

Hirtelen megszűnése szintén gondokat fog okozni. 2007. március 3-tól azonban már nem pá-lyázható intézkedés az erdőfelújítás sem, azonban az erdőfenntartási járulékot az állam még decemberig be fogja szedni.

Forrás: EU (EMOGA Garancia/Orientációs Alap – Strukturális Alap – Egyéb – SAPARD/Phare) – Nemzetközi – nemzeti (költségvetési - központosított bevétel) – saját gazdálkodás – intézményi – Adókedvezmény (SZJA, TA, ÁFA, egyéb) – járulék kedvezmény (TB)

– 2007-től változások EMVA - ÚMVST



Összeg - arány: EU/ha – EU/gazdálkodó, Támogatás/Kiadás

Finanszírozás: előleg – részletek/ütemezettség – elszámolási – tárgyévi – utólag – megkezdés kizáró – értékfüggő

Elszámolás: normatív – kalkulált/egyedi költségvetés – terület alapú – arányos – sikeresség függő – számlával igazolt - maximált

Egyéb támogatott területek, teljesen vegyes kép:

– gázolaj jövedéki adó visszatérítés 185/2004. Korm. rend., 216/1997. Korm. rend.,

– erdőkárok elhárításának támogatása

A támogatások formái

Fajta: Fejlesztési (erdőtelepítés/ápolás – műszaki berendezés - szervezet alapítás – tőke/forgóeszköz pótlás, – gép/megmunkálás – új termék – csemetekert – botanikus kert – fásítás - stb.)

Működési költség (erdőfelújítás – változó költség – állandó költség/ rezsi – eseti – átvállalt/kijelölt – közérdekű erdővédelem – kereskedelem/reklám/PR – erdészeti szakember/szaktanácsadás – üzemterv – speciális)

Jövedelem - pótló – gazdálkodási kockázat csökkentő

Egyéb/cél szerinti: ismeretszerzés/oktatás – jóléti és parkerdő – üzemterv -

Jelleg: ökológiai/védelmi/fafajpolitika/fenyő-lomb/őshonos – erdőkárok/tűzvédelem – ökonómiai (termelő/szolgáltató) – szociális (vidékfejlesztés)

Cél: EU besorolás - – Fejlesztési - Működési – Kárenyhítési – Közvetett – Egyéb – másodlagos cél/differenciáció

Mód: direkt – indirekt

Szervezet: MVH – ÁESZ (tervező – előkészítő – befogadó – elbíráló – ellenőrző – finanszí-rozandó) – FVM – Egyéb

A magán-erdőgazdálkodás támogatása

2007-ben még pályázható lesz.

A magán-erdőgazdálkodók működésének költségeire támogatást igényelhet • A bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, ha erdőterülete nem haladja

meg a kettőezer hektárt, a saját és a megbízásos szakirányított erdőterület nagysága együt-tesen eléri a kettőszáz hektárt.

• Az erdőgazdálkodási integrátor, aki/amely több feltételnek együttesen megfelel.

Az erdőbirtokossági társulat valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szerveze-tek (az erdőgazdálkodási integrátorok) támogatást vehetnek igénybe megalakulásukhoz, mű-ködési költségeihez. A támogatás: • Az alapítás számlával igazolt költségei szerint. • Az erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költ-

ségeinek részbeni megtérítéséhez i • Az erdőgazdálkodási integrátor forgóeszköz feltöltéséhez és működése közvetlen költségeinek

részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás A megalakulás után a fennmaradáshoz is támogatást kell nyújtani, különben a jelenlegiek is veszélybe kerülnek.



Az erdészet lehetősége a természet védelmét szolgáló támogatásokban

A 276/2004. Korm. rendelet a védett természeti területek és értékek védelmét szolgáló állami támogatásra is kiterjed. Természetvédelmi támogatásban részesülhet az, aki tevékenységével támogatható védett természeti érték vagy terület védelmét segíti elő. (Az ökológiai hálózat nem védett természeti területeivel kapcsolatos támogatásokról külön jogszabály rendelkezik.)

Pályázat útján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el a védett természeti érték vagy terü-let természetes vagy természetközeli állapota helyreállítására, illetve a védett természeti érték vagy terület védelmét, megőrzését, igénybevételének mérséklését szolgáló fejlesztésekre.

A közvetlen természetvédelmi eredménynek meg kell felelnie a természetvédelmi kezelési terv-nek, a természetvédelmi hatóság engedélyében, szakhatósági hozzájárulásában foglaltaknak.

Befejezés helyett

Nem támogatott: ki? – mit? – miért?,

Az EU csatlakozást követően az erdészeti támogatási lehetőségei folyamatosan változnak, és a szakmának már most fel kell készülnie a 2007-2013 közötti EU pénzügyi időszak finanszí-rozására, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe kerülésre, a vidékfejlesztésben játszott szerep növe-lésére és elismertetésére.

A magyar támogatások alakulása az EU csatlakozás időszakában

Az Operatív Programokban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) átlagos prioritású, de az erdészet alig érintett benne. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté-rium költségvetésében az erdészet csekély forráshoz jut, annak is döntő hányada vagy saját befizetés (központosított bevétel) vagy a mezőgazdasági használatból erdőtelepítéssel történő végleges kivonást kedvezményez. A központosított bevételekből finanszírozott erdészeti fel-adatok támogatása évek óta csökken.

A „Forest Focus” program EU támogatással bír, de a kiadások többsége fejlesztési jellegű.

Központosított bevételek és az „ebből” folyósított támogatások az FVM költségvetésében: M.e.: Millió Ft

Megnevezés 2004. évi előirányzat




Központosított bevételek

Erdőfenntartási járulék 4 100 3 950 3 950 4 000

Erdővédelmi és erdőgaz-dálkodási bírság

150 300 300 300

Összesen 4 250 4 250 4 250 4 300

Központosított bevételből támogatások

Erdészeti feladatok 5 850 4 750 4 290 3 290

Összesen 5 850 4 750 4 290 3 290

Bevétel - Támogatás -1 600 -500 -40 1 010



A 14/2007 (III. 1.) FVM rendelet a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről módosította a 25/2004 (III.3.) azonos című rendeletet

Támogatási jogcím neve

Érdemi módosítás a jogcím fel-tételeiben

Hatályos-e 2007-től?

Pályázható-e 2007-től?

Központosított bevételből működő támogatások I. Erdészeti feladatok támogatása 1. Erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása -erdőfelújítás támogatása (4-17.§)

Nem Igen Nem

2. Az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása 2.1. A magánerdő-gazdálkodás támogatása 2.2. A jóléti és parkerdők fenntartás támogatása 2.3. Az erdei vasutak működésének támogatása

Nem Igen Igen

3. Az erdőkárok elhárításának támogatása Nem Igen Nem V. Vadgazdálkodási tevékenység támogatása 1. A vadászható állatfajok természetes állományá-

nak és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása

Nem Igen Igen

2. A vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadá-szati kultúra és ismeretterjesztés támogatása

Nem Igen Igen

3. A különleges rendeltetésű vadászterületek vadál-lomány-fenntartásának támogatása

Nem Igen Igen

4. A vadászható állatfajok monitorozásának támoga-tása

Nem Igen Igen

Költségvetésből működő támogatások 2. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás

támogatása Nem Igen Nem

5. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása Nem Igen Nem 7. Oktatási, képzési és kutatási feladatok Nem Igen Részben

7.1. Szaktanácsadással összefüggő támogatások Nem Igen Nem 7.2.2. Az agrártermelés innovációs hétterének biztosítását megalapozó kutatások támogatása

Nem Igen Igen

7.2.3. Mezőgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása

Nem Igen Igen

8. Agrárfinanszírozás támogatása Nem Igen Nem 8.3. Birtokfejlesztési hitel kamattámogatása Nem Igen Igen

Általában elmondható, hogy ahol meg is maradt a támogatási lehetőség, azaz ahol pályázha-tóak az intézkedések, ott is tovább szigorították a feltételeket, rövidebb idő áll rendelkezésre a pályázatok benyújtására, illetve alacsonyabb támogatási intenzitást lehet elérni. Az újonnan alakuló erdőbirtokossági társaságok induló támogatásához üzleti tervet is mellékelni kell, míg korábban ez nem volt feltétel. A MgSzH számára is gyorsabb ügyintézést ír elő a módosított jogszabály. Idéntől az ágazati innovációs kutatások szinte kizárólag a genetikai célú kutatáso-kat finanszírozzák majd.



Számos ponton nem volt teljesen pontosan megfogalmazva, hogy milyen számlára kell befi-zetni a költségvetés felé a kötelezettségeket, illetve milyen számláról kerülnek kifizetésre a támogatások, és a rendelet módosítása a kincstári és minisztériumi számlákról egységes és pontos adatokat tüntet fel.

5.2.4. Az erdőtelepítés támogatása

132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevé-telének részletes szabályairól

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatal-mazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) alapján

a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatá-sok igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továb-biakban: R.) 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a mezőgazdasági területek erdősítése cél-megvalósításával összefüggő támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárásra terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R.-ben foglaltakat is alkalmazni kell.

Fogalommeghatározás 2. § E rendelet alkalmazásában: a) gazdálkodó: az a mezőgazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, il-

letve természetes vagy jogi személyek csoportja, akik (amelyek) a támogatási kérelem be-nyújtásának időpontjában munkaidejüknek legalább 50%-át mezőgazdasági tevékenységre fordítják, illetőleg jövedelmüknek legalább 25%-a mezőgazdasági tevékenységből származik;

b) első kivitel: a mezőgazdasági művelésű területek erdősítése magvetéssel, dugványozás-sal vagy csemeteültetéssel, beleértve az erdősítés előkészítését, továbbá szükséges esetekben az ezt kiegészítő, a létesítéshez tartozó munkákat;

c) ápolás: a telepített erdő ápolása és védelme, beleértve a biotikus károsító hatások ellen szükséges védőintézkedéseket, az erdőtelepítés évenkénti ápolását (gépi gyomirtás, kapálás, sarlózás, nyesés stb.), károsítók elleni védelmét, tűzvédelmi pászta szántását, valamint tisztán tartását. Az első ápolás az első kivitel évében történik;

d) támogatási időszak: a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított legfeljebb húsz naptári év;

e) támogatásra jogosult: a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozattal rendelkező ügyfél;

f) jogosult mezőgazdasági terület: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatás 2004. évi igény-bevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 86/2004. (V. 15.) FVM rendelet 4. § (1) be-kezdés hatálya alá tartozó terület, amely a MePAR besorolása alapján támogathatónak minő-sül, és legalább a támogatási kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két egymást követő évben mezőgazdasági művelés alatt állt;

g) műszaki átvétel: az Erdőrendezési szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 62. § szerinti eljárás.



A támogatás célja 3. § A támogatás célja a mezőgazdasági területek erdősítésével: a) a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése, b) az ország erdőterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minőségi javítása, c) az erdő közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése.

A támogatás forrása 4. § A támogatás forrása: a) 2007. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésé-

ről szóló törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 11. alcím, 1. és 2. jogcímcsoport alatt, elkülönített előirányzatból a mezőgazdasági területek erdő-sítése intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalási keretelőirányzatnak megfelelő összeg. Ezt követően a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, valamint

b) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege terhére a Bizottság által a mezőgazdasági területek erdősítésének támogatására elfogadott pénzösszeg.

A jogosult mezőgazdasági terület erdősítése 5. § (1) A rendelet alapján - a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult

mezőgazdasági terület erdősítéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő normatív támogatás vehető igénybe:

a) erdőtelepítési első kivitelhez, b) az ápolásához, valamint c) erdőtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlásához. (2) Nem vehető igénybe támogatás: a) a karácsonyfa- és díszítőgally-telep létesítésére, b) az egy vágásfordulóra létesített faültetvény, valamint c) a gyorsan növő fafajokkal, rövid vágásfordulóra (15 évnél rövidebb) telepített faállo-

mányok telepítésére. (3) A rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárja, hogy ugyanarra a területre: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támo-

gatást, valamint b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támo-

gatásokhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást, továbbá c) külön jogszabály alapján területalapú támogatást

vegyenek igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételei 6. § A támogatás igénybevételének feltétele: a) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény IV. fejezetének, valamint

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet erdőtelepítésre, fásításra vonatkozó rendelkezéseinek teljesülése,

b) az erdészeti hatóság által határozatban jóváhagyott, a támogatásra jogosult nevére szóló erdőtelepítési engedély (az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyó határozata).



Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás

7. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a) alap és b) kiegészítő

támogatásból áll. (2) Az alaptámogatás magában foglalja: a) a tervezést (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása), b) a talaj-előkészítést, c) a szaporítóanyag beszerzését, d) az ültetést (ami tartalmazza az ültetőgödör vagy magágy készítését, a csemete, suháng

földbe való kihelyezését, illetve a magvetést, a sorkitűzést a kitűző anyag árával és helyszínre szállításával),

e) a növényvédelmi munkálatok elvégzését, f) célállománytípustól (fafajtól) függően a tőrevágást, egyszálra metszést, 20%-os termé-

szetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlást. (3) A kiegészítő támogatás magában foglalja a telepített erdőre vonatkozóan: a) a talaj védelmét, b) a legelő állatok, a vad és a taposási kár elleni védelmet, c) a káros belvizek elleni, valamint d) a tűzkár elleni megelőző védelmet. (4) A kiegészítő támogatás önállóan nem, csak az erdőtelepítési első kivitel alaptámogatá-

sával együtt vehető igénybe. (5) A kiegészítő támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha azt erdőtelepítési

tervdokumentációban megtervezik, és az erdőtelepítési tervdokumentációt jóváhagyó határo-zat tartalmazza e támogatási jogcím megjelölését és mértékét.

8. § Erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagy-sága 1 hektár. Ennél kisebb - legalább 0,3 ha - terület támogatása csak erdőterülettel közvetle-nül határos mezőgazdasági területen történő erdősítés után vehető igénybe, vagy olyan terület esetében, ahol a közvetlenül határos terület a támogatási kérelemben szintén szerepel.

9. § (1) Az erdőtelepítési első kivitel megvalósítása során az alábbi szakmai feltételeket kell teljesíteni:

a) a jóváhagyott erdőtelepítési tervben szereplő erdősítési technológia betartása, beleértve az első évre tervezett ápolások elvégzését is,

b) a terv szerinti mennyiségű, méretű és minőségű (a nemesnyár célállománytípus esetében legalább „A” minőségű gyökeres dugvány használata), szakszerűen kezelt, igazolt származási bizonyítvánnyal rendelkező erdészeti szaporítóanyag felhasználása,

c) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel, d) az erdőtelepítési kiegészítő támogatás esetében a jóváhagyott terv és elfogadott kérelem

szerint szakszerűen elvégzett munka, elkészült létesítmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesítését az Állami Erdészeti Szolgálat te-

rületileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás meg-léte a támogatás kifizetésének feltétele.

Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás 10. § (1) E rendelet alapján erdőtelepítés ápolásához öt évig nyújtható támogatás. (2) Az erdőtelepítés ápolását az erdőtelepítési technológia részeként az erdőtelepítési terv-

ben kötelezően elvégzendő feladatként kell előírni. (3) Az erdőtelepítés ápolása elfogadhatóságának szakmai feltételei:



a) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel, b) az erdősítési tervben szereplő ápolások elvégzése, a csemeték fejlődésének biztosítása, c) a harmadik évben az ápolási támogatás (1-3. év) kifizetésekor az első kivitelre tervezett

egyedszám legalább 70%-át, védelmi rendeltetésű erdők esetében az 50%-át elérő életképes csemete megléte egyenletes eloszlásban,

d) az ötödik évben az ápolási támogatás (4. és 5. év) kifizetésekor: a befejezhetőségre megállapított legkisebb egyedszámú csemete megléte egyenletes eloszlásban.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesülését az erdészeti hatóság a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele.

(5) Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenőrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak.

Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás 11. § Az erdősített területek után a jogosult mezőgazdasági területen megvalósult erdőtele-

pítés miatt kieső jövedelem pótlására, legfeljebb húszéves időtartamon keresztül, erdőtelepíté-si jövedelempótló támogatás vehető igénybe.

Támogatásra jogosult 12. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatást - az (5) bekezdésben foglal-

takra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület jogszerű használója veheti igénybe. (2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatást - a (3) és (5) bekezdésben foglaltakra

is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha a) egyidejűleg annak tulajdonosa, b) jogszerű használata legalább húsz évre szóló haszonbérleti szerződésen alapul, vagy c) haszonélvezeti joggal rendelkezik. (3) Amennyiben a jogosult mezőgazdasági terület a Magyar Állam tulajdonában van, a

100%-os állami tulajdonban levő gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek mi-nősülő használó csak az erdőtelepítés első kiviteléhez jogosult támogatás igénybevételére.

(4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatást - az (5) bekezdésben foglaltakra is figye-lemmel - az veheti igénybe, aki egyben jogosult a (2) bekezdésben foglaltak alapján erdőtele-pítés ápolásához nyújtott támogatás igénybevételére is.

(5) A rendelet alapján járó támogatást nem veheti igénybe az, aki az R. 1. §-ának g) pontja szerinti korai nyugdíjazási támogatásban részesül.

A támogatás mértéke 13. § Az erdőtelepítési első kivitel támogatásának mértékét a rendelet 1. számú melléklete,

az erdőtelepítések ápolásához és védelméhez nyújtott támogatás mértékét a rendelet 2. számú melléklete a fafajtól függő támogatási időszak hosszát a rendelet 3. számú melléklete, míg az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszakot, valamint a támogatás mértékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Eljárási szabályok 14. § (1) A támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen, egy példányban, az MVH

által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező nevére kiállított eredeti blokktérkép melléklettel, az MVH nevében eljáró Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgató-ságánál kell benyújtani,

a) 2004. évben szeptember 15-től október 15-ig, b) a 2005. évi tavaszi telepítésekre vonatkozóan 2005. január 15-től január 31-ig, majd ezt

követően c) 2005. június 1-jétől július 31-ig, valamint d) a 2006. évi tavaszi telepítésekre 2005. évben augusztus 8-tól október 31 -ig,



e) a 2006. évi őszi és a 2007. évi tavaszi telepítésekre 2006. évben június l-jétől július 31-ig. (2) A támogatási kérelem nem foglalja magában az első évre vonatkozó kifizetési kérelmet. (3) Az MVH a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival

összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztá-zására szólítja fel.

15. § (1) A benyújtott támogatási kérelmek erdőrészletenként végzett pontozás alapján ke-rülnek rangsorolásra.

(2) A pontozás során a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) az új erdő vidékfejlesztési, munkahely-teremtési szerepe, mint racionális földhasznosítá-

si mód; b) az erdőtelepítés természetvédelmi-ökológiai védő és állapotjavító hatása, természetes

életközösség létrehozása, őshonos, elegyes állomány kialakítása, összhang a nemzeti erdőte-lepítési koncepcióval;

c) az új erdő szerepe a humán környezet védelmében, hatása a helyi és térségi viszonyokra, a vidék turisztikai potenciáljának növelésére.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell:

a) a tervezett erdő kiemelt térségbe tartozása a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet és a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Terület-rendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján;

b) a tervezett erdő kedvezőtlen adottságú területen, érzékeny természeti területen, vagy át-lagos adottságú területen való elhelyezkedése;

c) a tervezett erdő a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, il-letve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegy-zékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó településen kerül telepítésre;

d) a támogatásra jogosult a rendelet szerint meghatározottak szerint gazdálkodónak minősül. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell: a) a tervezett erdő méretét; b) a tervezett erdő elsődleges rendeltetését; c) a tervezett erdő fafajainak őshonosságát; d) a tervezett erdő elegyességét; e) a térség erdősültségét. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni

kell: a) a tervezett erdőnek a településhez viszonyított elhelyezkedését; b) a tervezett erdőhöz közeli települések lélekszámát; c) a tervezett erdő közelében található szennyezés veszélyes létesítmény, káros hatású

kommunális üzem meglétét. (6) A pontozás az erdőtelepítési kivitelezési terv, a támogatási kérelemben szereplő adatok,

a hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló térképek alapján történik. (7) A pontozás részletes szabályozásáról az MVH közleményt tesz közzé.



A támogatás folyósítása 16. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a sikeres telepítést követően

kerül kifizetésre, amennyiben a kérelmező az erdőművelési ágba történő átsorolást az illetékes földhivatalnál bejelentette, illetve a támogatásra jogosultat az erdészeti hatóság erdőgazdálko-dóként nyilvántartásba vette.

(2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás kifizetése két részletben történik. A tá-mogatási időszak első három évére vonatkozó összeg a harmadik évben, a negyedik és ötödik évre vonatkozó összeg az ötödik évben kerül kifizetésre.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatás folyósításának feltétele az erdészeti hatóság ál-tal végzett sikeres műszaki átvétel.

(4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatás kifizetése a támogatási időszakban évente kerül kifizetésre.

(5) A kifizetési kérelem valamennyi támogatási forma esetén az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH nevében eljáró erdészeti hatóságnál nyújtható be

a) 2005. évben február 1-jétől június 15-ig, b) 2006. évben február 1-jétől június 15-ig.

Jogkövetkezmények 17. § A felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül: a) ha az erdőtelepítés a támogatásra jogosult hibájából hiúsul meg, b) a támogatást más célra fordítják, vagy c) ha a támogatásra jogosult a megvalósítást követően a támogatás eredeti célját megvál-

toztatja. 18. § (1) Ha a támogatásra jogosult az első kivitel egészben vagy részben történő elmara-

dását a kifizetés igénylés időpontjáig írásban bejelenti: a) az indokolatlan keretlekötésért és a felesleges ellenőrzésért a külön jogszabályban fog-

laltak szerint bírságot köteles fizetni, b) írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága azonban további egy éven keresztül megma-

rad. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatásra jogosult írásban jelzi, hogy

az első kivitelt nem kívánja megvalósítani, kérelmére jogosultsága és további kötelezettsége megszűnik.

19. § (1) Ha a támogatásra jogosult az erdősítés első évében az első kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés időpontjáig nem jelenti be:

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és b) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási

jogosultságát elveszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett jogosult mezőgazdasági terület után csak új

támogatási kérelem alapján vehető igénybe támogatás. 20. § (1) Ha az erdősítés első évében az erdőtelepítés nem az engedélyezett erdőtelepítési

kérelemben elfogadott célállománnyal vagy az engedélyezettől lényegesen eltérő technológi-ával valósul meg, akkor:

a) a támogatás nem fizethető ki, továbbá b) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, c) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási

jogosultságát elveszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az erdőtelepítés fennmaradásáról az erdészeti hatóság

külön eljárás keretében dönt. 21. § (1) Amennyiben az erdősítés harmadik évében az erdősítés eredményessége nem éri

el az első kivitelre tervezett egyedszám 70%-át, véderdők esetében az 50%-át, az ápolási tá-



mogatás a harmadik évben nem fizethető ki, és a támogatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni.

(2) Az ápolási támogatás a támogatásra jogosult kérelmére átütemezésre kerülhet az ötödik évre.

22. § Amennyiben az erdősítés ötödik évében az ápolás elfogadhatóságának ötödik évi fel-tételei nem teljesülnek, a kedvezményezett:

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és b) az ápolási támogatástól végleg elesik. 23. § (1) Amennyiben az erdősítés engedélyezett legkésőbbi befejezésének évében (tölgy

és bükk célállomány esetében 10., minden egyéb célállomány esetében 6. év) az erdősítés nem fejezhető be, és emiatt az erdőtelepítést az erdészeti hatóság nem nyilvánítja befejezett-nek, úgy a támogatásra jogosult:

a) köteles az első kivitelhez és az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a támogatási határozat kiadásának évében érvényben lévő feltételekkel, a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni,

b) támogatási jogosultságát elveszti, és c) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet. (2) A támogatási jogosultság elvesztése esetén megszűnik a jövedelempótló támogatás

igénybevételéhez való jogosultság is. 24. § Kiegészítő beruházásként az erdősítés első évében megvalósult vadkárelhárító kerí-

tést a támogatásra jogosultnak az erdészeti hatóság által meghatározott időpontig el kell távo-lítania. Ha ez nem történik meg, a kerítés létesítéséhez nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

25. § Ha a támogatási időszak bármely szakaszában a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a támogatásra jogosult súlyos gondatlanságának vagy szándékos magatartásának következménye, úgy a támogatásra jogosult:

a) köteles a rendelet alapján már felvett támogatást a jogosulatlanul igénybe vett támoga-tásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, továbbá

b) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet.

Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) a) b)

Az Európai Unió jogának való megfelelés 27. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA)

nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve ha-tályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez

Az erdőtelepítési első kivitel normatív alaptámogatása Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mezőgazdasági területeken M.e.: €/ha

Célállomány típus

Tölgy és bükk

Egyéb kemény lombos

Egyéb lágy

lombos Akác

Nemes nyár

Fenyő Megnevezés

a) b) c) d) e) f) Minimális vágási ciklus (év)

70 60 25 25 20 45

Min. csemete (db/ha)* 8000 8000 4500 4500 600 8000

Tízfokos és ez alatti lejté-sű, illetve géppel járható erdőtelepítés

1979 1348 1221 1053 1137 1221

Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható erdőtelepítés

2569 1769 1600 1348 - 1600

* Magvetés esetében az előírt csemeteszámnak megfelelő mennyiségű magot kell vetni.

Az a), b) és c) célállománytípusok (természetszerű elegyes erdők) támogatásának feltétele, a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a és elegyfajok minimum 20, maximum 30%-os arányának megléte.

Indokolt esetben - a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság előírásai alapján - az előző feltételektől el lehet térni, de ebben az esetben az alacsonyabb támogatási értékű célállománytípusba kell sorolni az erdősítést.

Az erdő állományát, élővilágát gazdagító, biodiverzitását növelő őshonos elegyfafajokat az erdőrészlet területén egyenletes eloszlásban kell elhelyezni.

Az f) célállománytípus esetében a támogatás feltétele a lombos elegyfafajok 20-30% közöt-ti aránya a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a mellett.

A normatív támogatások esetében a következő fafaj-csoportosítás alkalmazandó: a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és bükk, b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: vöröstölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kő-

risek, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak, c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás

éger és a nyír, d) akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia), e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták, f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, lucfenyő, vörösfenyő, duglászfenyő.



Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke védett mezőgazdasági területeken M.e.: €/ha

Célállomány típus

Tölgy és bükk

Egyéb kemény lombos

Egyéb lágy

lombos Akác

Nemes nyár

Fenyő Megnevezés

a) b) c) d) e) f) Minimális vágási ciklus (év)

70 60 25 25 20 45

Min. csemete (db/ha)

8000 8000 4500 4500 600 8000

Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható erdőtelepítés

2148 1474 1348 842 927 969

Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható erdőtelepítés

2780 1937 1727 1095 - 1263

A védettségi lehatárolások forrásai: 1 Védett Természeti Értékek Törzskönyve - 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet. 2 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET). 3 Érzékeny Természeti Területek - 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 6. melléklete.

4 NATURA2000 területek.

A 2. táblázat szerinti támogatás adható a jogosult mezőgazdasági területeken elhelyezkedő Védett Természeti Értékek Törzskönyvében szereplő védett természeti területen és a termé-szetvédelmi jogi oltalom alatt álló védett egyéb természetvédelmi érdekű területen az alábbi feltételek mellett:

Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon, és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Védett egyéb természetvédelmi érdekű területen támogatás adható a természetes erdőtípu-soknak megfelelő elegyesség biztosítása esetében a védett területen található, a természetvé-delmi hatóság által jóváhagyott erdősítési projektekre, amelyeknél igazoltan az OECD előírá-sainak megfelelő állományból származó őshonos lombos fafaj kerül telepítésre és az őshonos elegyfajok részaránya 30% fölött van. A szaporítóanyagot az erdőparcella területén egyenletes eloszlásban vagy csoportosan kell elhelyezni. A célállománytípus a legnagyobb elegyaránnyal előforduló fafajnak megfelelő.

Az egyes célállománytípusoknál a következő fafaj-csoportosítások alkalmazhatóak: a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és

bükk; b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kőrisek, gyer-

tyán és a lágy lombos fafajok közül a hárs, c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás

éger és a nyír, d) akác esetén: akác, e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták, f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő.



A védett területen található, a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező akác-, nemesnyár- és fenyőtelepítések csak csökkentett összegű támogatásban részesülhetnek [2. táblázat d), e), f) tételek].

Az első kivitel kiegészítő támogatása A kiegészítő támogatás típusai A kiegészítő intézkedések megvalósításáról, a támogathatóság feltételeinek műszaki mini-

mumáról MVH közlemény ad útmutatást. a) Erdőtelepítések talajának védelme aa) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén megvalósítandó erózióvédelmi léte-

sítményekre és munkálatokra.

A támogatás mértéke: - padkák létesítése: 12,63 €/100 m. Erre a támogatásra a 10 fokot meghaladó lejtésű területek jogosultak. ab) Kiegészítő támogatás nyújtható őshonos cserjefajtákból álló erdőszegélyek telepítésére

az erdőtalaj védelme, az erdő speciális mikroklímájának mielőbbi kialakítása, illetve az élő-hely gazdagítása céljából (fészkelési lehetőségek, az erdőszegélyek speciális faunája).

A támogatás mértéke: 10 000 db cserje erdőszegélyeken vagy foltokban történő telepítése 1 hektár egyéb kemény lombos célállománytípusú erdősítés normatív alaptámogatásának (1769 €/ha) megfelelő összeggel támogatható. A legkisebb támogatható cserjemennyiség 1000 db növény (350 m erdőszegély vagy 100 m2erdőfolt).

b) Az erdőtelepítés védelme legelő állatok, vad és taposási kár ellen ba) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén elhelyezett, legelő állatok, vad és

taposási kár elleni védelmet szolgáló létesítményekre. Lehetséges létesítmények: kerítés, vil-lanypásztor. A támogatás feltétele: a kedvezményezett vállalja, hogy a létesítményt az erdé-szeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja.

A támogatási mérték: - min. 1,80 m magas kerítések: 3,15 €/m, - 2,20 m-es vagy magasabb kerítések: 3,79 €/m, - villanypásztor: 1,37 €/m. Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem le-

hetséges. A kerítésépítés indokoltságáról az erdőtelepítési kiviteli terv elbírálásakor ÁESz területi igazgatósága dönt.

bb) Kiegészítő támogatás adható az egyes növények legelő haszonállatok és vad ellen egyedi védelmet szolgáló intézkedésekre. Támogatásra jogosult a mechanikai védelem.

A támogatási mérték: - mechanikai védelem: 0,21 €/db Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem le-

hetséges. A védekezés indokoltságát az ÁESz területi igazgatósága bírálja el. c) Erdőtelepítések káros belvizek elleni védelme A támogatás mértéke:

- bakhátak: 421,15 €/ha, - vízelvezető árkok: 0,42 €/m. Támogatásra jogosult területek: a „18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a tele-

pülések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” alapján belvízveszély-nek kitett területek.

d) Erdőtelepítések tűzkár megelőzését szolgáló támogatása A tűzesetek megelőzése céljából az „erősen és közepesen veszélyeztetett területeken” (Bu-

dapest, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Veszprém, Nógrád, Hajdú-Bihar megye egész terüle-tén) támogatás adható tűzvédelmi pászták létesítésére.



A támogatás mértéke: tűzvédő pászta készítése

- tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható területen 0,63 €/m, - tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható területen 0,95 €/m. A tűzpászták szélessége 3-4 méter, területük az erdősítés területébe tartozik. A támogatható tűzpászták hosszát kérelmenként az elbíráló határozza meg a területek mé-

retének, tűzvédelmi besorolásának figyelembevételével.


Erdőtelepítések ápolásának és védelmének támogatása

Az ápolás normatív támogatásának mértéke (a telepítést követő öt évben) M.e.: €/ha/év

Célállomány-típus

Lejtés tölgy és

bükk

egyéb kemény lombos

egyéb lágy lombos

akác nemes nyár

fenyő

Tízfokos és ez alatti lejté-sű, illetve géppel járható

358 253 168 126 168 211

Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható

463 337 221 168 - 274


Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszak célállományonként

Célállomány

Megnevezés tölgy és bükk

egyéb kemény lombos

egyéb lágy lombos

akác nemes nyár

fenyő

a) b) c) d) e) f) Jövedelempótló támogatási időszak (év)

20 20 15 10 10 10


Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás mértéke

€/ha/év Jövedelempótló támogatás Megnevezés Szántó és egyéb művelési ág Gyep (rét, legelő) művelési ág Kedvezőtlen Átlagos Kedvezőtlen Átlagos adottságú terület Gazdálkodók vagy azok társulásai

187,93 281,90 55,50 95,14

Minden egyéb jogosult a 12. § (4) bekezdés alapján

46,97 70,45 13,86 23,77



Az erdőtelepítés támogatásának harmonizálása az EU szabályokkal Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása - 2004-ig volt érvényes

Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján fajlagos fejlesztési célú támogatás vehető igénybe. Az összefüggő erdőtelepítés támogatása:

Ezer Ft/ha Célállomány-típus

Tölgy Bükk Akác Egyéb

kemény lombos

nemes nyár Egyéb lágy-

lombos Fenyő

Egyéves erdőtelepítés 350-460 170-220 290-360 170 220-290 230-300

Többéves erdőtelepítés 370-490 190-280 300-370 190- 280-350 300-370

Befejezett erdőtelepítés 540-710 230-300 420-530 250 300-370 350-460

A differenciálás a terepen lejtése és géppel járhatósága szerint történik.

Erdőtelepítés regionális jellemzői A 2004-es EU csatlakozás után a megváltozott pályázati rendszerben több mint 17 ezer hektár (ha) erdőtelepítés finanszírozására került sor (3433 pályázati egységben). Azóta még további 35 ezer ha erdőtelepítésre nyújtottak be sikeres pályázatot 2005-ben és 2006-ban. Ez a ten-dencia az elkövetkező pár évben is várhatóan így alakul, 15-20 ezer ha/év új erdő telepítése várható, egyre szigorodó feltételekkel. A 80%-ban uniós forrásból, és 20%-ban nemzeti for-rásból finanszírozott erdőtelepítést eddig is a hazai forrás hiánya limitálta, de eddig gyakorla-tilag minden kérelmet teljesíteni tudott az MVH, utólagos átcsoportosítások révén. Németor-szágban ez a fajta támogatás egyes tartományokban már nem normatív jellegű, hanem szám-lákkal kell igazolni a tényleges költségeket, és így fizetik utólag ki a támogatást.

Az alábbi elemzés a 2004. évben telepített erdőkre vonatkozik, az arányok azonban a későbbi időszakokban (2005-2006. években) nyertes pályázatoknál is azonos jellegűek.

Az Alföld hagyományos erdősítése (az összesnek több mint a fele) mellett a Dél-Dunántúlon valósult meg nagyobb arányú erdőtelepítés, miközben a Dunántúl többi (egyébként jelentősen erdősült) részén az erdők gyarapodása alacsonynak tekinthető (a Nyugat Dunántúl 4%-os ré-szesedése nagyon alacsony erdőtelepítési kedvet mutat). A térségi termőhelyi különbségeknek megfelelően a fafaj megválasztása is eltérő. Legszembetűnőbb a legmagasabban támogatott Tölgy (T) állományok legmagasabb aránya, a fenyő (F) fafaj visszaesésének folytatódása (amely a magán termőföld és erdő tulajdonosok sajátos megítélését tükrözi, de Nyugat-Dunántúlon még számottevő). A Tölgy 28%-os részaránya az akác (A) és a Nemesnyár (NNY) visszaszorulását is jelenti (pl. Észak-Alföld a 45%-os részesedés meghaladja az Akác és Nemesnyár telepítésének összességét).



A Nyugat-Dunántúl régióban megyénként is eltérő az erdőtelepítési kedv és a termőhely, il-letve a választott fafaj.

Akác Bükk, Tölgy

Egyéb kemény l.

Egyéb lágylomb

Fenyő Nemes-

nyár Össze-

sen Régió ha ha ha ha ha ha ha

1 - Közép-Magyarország 463 171 31 249 16 312 1 242 2 - Közép-Dunántúl 261 273 137 13 38 722 3 - Nyugat-Dunántúl 279 140 115 42 105 680 4 - Dél-Dunántúl 734 2 164 590 150 215 3 853 5 - Északi hegyvidék 217 915 189 52 107 1 480 6 - Észak-Alföld 1 489 2 405 131 562 754 5 341 7 - Dél-Alföld 1 464 263 101 1 473 68 552 3 920 4 907 6 331 1 294 2 498 126 2 082 17 239 Összes % 28,5 36,7 7,5 14,5 0,7 12,1 100 A betelepített terület összességében fele-fele arányban a tulajdonos, illetve a bérlő használatá-ban van , az egyéb használatok esetiek. Nyugat-Dunántúlon a tulajdonos – bérlő aránya lé-nyegesen eltérő, a bérlők oldják meg a földhasználatot a beerdősítéssel.

Tulaj- donos

Bérlő Haszon- élvező

Szíves. használó

Vagyon- kezelő

Feles bérlő

(Üres) Vég-

összeg Régió ha ha ha ha ha ha ha ha

1 343 834 55 11 1 242

2 251 455 10 6 722

3 297 378 3 3 680

4 2 193 1 616 35 8 3 853

5 654 792 14 20 1 480

6 2 767 2 533 1 21 20 5 341

7 1 861 1 940 65 54 3 920

Össz. 8 366 8 548 184 57 73 3 8 17 239

% 48,5 49,6 1,1 0,3 0,4 - -

A beerdősítendő terület korábbi használatát jellemző művelési ág a szántó volt, ehhez képest a gyep-legelő is nagyságrenddel kisebb, az egyéb hasznosítások esetiek. A Nyugat-Dunántúlon ismét jelentés eltérést tapasztalunk az országostól, a gyep-legelő erdősítésének aránya sokkal magasabb, közel 30%-os, amely szintén a hasznosítás különbségére utal.



Szántó Gyep, legelő

Gyümölcs Szőlő Egyéb

ültetvény Összesen

ha ha ha ha ha ha 1 – Közép-Magyarország 1216 12 14 1242 2 – Közép-Dunántúl 690 32 722 3 – Nyugat-Dunántúl 482 198 680 4 – Dél-Dunántúl 3440 404 4 0 4 3853 5 – Északi hegyvidék 1201 279 1480 6 – Észak-Alföld 4967 233 128 14 5341 7 – Dél-Alföld 3469 288 72 90 3920 15467 1446 218 91 18 17239 % 89,7 8,4 1,3 0,5 Az EU konform és társfinanszírozású erdőtelepítés jelentős támogatást tartalmaz, csak az er-dőtelepítés (I. kivitel) összege meghaladja a 6 Mrd. Ft-ot, de ebből csak 3% jut a Nyugat-Dunántúl régiónak. Ez az egységnyi területre jutó támogatás miatt van, amely csak 81%-a az átlagosnak (gyakorlatilag a Dél-Alföddel együtt a legkisebb), miközben az Északi hegyvidék esetében 128%, több mint másfélszerese. ha EUR EUR/ha eFt eFt/ha 1 – Közép-Magyarország 1 242 1 448 226 1166 391 021 315 2 – Közép-Dunántúl 722 1 018 572 1411 275 015 381 3 – Nyugat-Dunántúl 680 749 228 1101 202 292 297 4 - Dél-Dunántúl 3 853 5 897 798 1531 1 592 405 413 5 - Északi hegyvidék 1 480 2 575 415 1740 695 362 470 6 - Észak-Alföld 5 341 7 493 006 1403 2 023 112 379 7 - Dél-Alföld 3 920 4 238 220 1081 1 144 319 292 17 239 23 420 465 1359 6 323 526 367 A Nyugat-Dunántúl térségében az összességében visszafogott erdőtelepítés (4%) összetétel-ében a bérlő által végzett szántó beerdősítés a legnagyobb tétel, míg a tulajdonosi gyep-legelő erdőtelepítés a legkisebb. ha Tulajdonos Bérlő Egyéb Összesen Gyep, legelő 77 118 3 198 Szántó 219 260 3 482 Összesen 297 378 6 680 % Tulajdonos Bérlő Egyéb Összesen Gyep, legelő 11,3 17,4 0,4 29,1 Szántó 32,2 38,2 0,4 70,9 Összesen 43,7 55,6 0,8 100,0 E. Ft Tulajdonos Bérlő Egyéb Összesen Gyep, legelő 110 044 167 058 3 640 280 741 Szántó 271 883 335 493 3 419 610 794 Összesen 381 927 502 550 7 058 891 535



5.2.5. A TANÁCS 1698/2005/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

Feladatok Az EMVA-nak hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez a Közössé-

gen belül, a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítő jelleggel.

Célkitűzések (1) A vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: A) a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a

fejlesztés és az innováció támogatása révén; B) a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföldhasznosítás támogatása révén; C) az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásá-

nak ösztönzése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket a IV. Címben meghatározott négy

tengellyel kell megvalósítani. A támogatás alapelvei: - Kiegészítő jelleg, összhang és megfelelés - Partnerség - Szubszidiaritás - Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma Nemzeti stratégiai tervek

1. Minden tagállam nemzeti stratégiai tervet nyújt be, amely feltünteti az EMVA és az érintett tagállam cselekvési prioritásait, figyelembe véve a közösségi stratégiai iránymutatá-sokat, azok konkrét célkitűzéseit, valamint az EMVA-ból és más finanszírozási forrásokból származó hozzájárulást.

2. A nemzeti stratégiai tervnek biztosítania kell a közösségi vidékfejlesztési támogatás és a közösségi stratégiai iránymutatások összhangját, illetve valamennyi közösségi, nemzeti és regionális prioritás összhangját. A nemzeti stratégiai terv referenciaeszközként szolgál az EMVA programozásának elkészítéséhez. Ennek végrehajtása a vidékfejlesztési programokon keresztül történik.

Vidékfejlesztési programok 1. Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a

programok a IV. Címben meghatározott tengelyek szerint csoportosított intézkedéseken ke-resztül hajtják végre a vidékfejlesztési stratégiát, amelynek teljesítéséhez az EMVA-tól kell támogatást igényelni.

A vidékfejlesztési programok egy 2007. Január 1-je és 2013. December 31-e közé eső idő-szakra vonatkoznak.

2. A tagállam benyújthat egy, a tagállam egész területére vonatkoztatott programot vagy több regionális programot.

3. A regionális programokkal rendelkező tagállamok az ilyen programokra vonatkozó kö-zös elemeket tartalmazó nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra.

A célkitűzések közötti egyensúly



Vidékfejlesztési támogatás tengelyek 1. Tengely A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Intézkedések Az ismeretszerzést támogatását és az emberi erőforrások javítását célzó intézkedések feltételei A fizikai erőforrások szerkezet átalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek 27. Cikk Az erdők gazdasági értékének javítása

1. A 20. Cikk b) pontjának ii. Alpontjában előírt beruházási támogatás a magántulajdono-sok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők részére nyújtandó. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azoriszigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti ki-sebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire.

2. A beruházásoknak a tagállamok által programjaikban meghatározandó, adott méretnél nagyobb erdőgazdaságokra vonatkozóan készített erdőgazdálkodási terveken kell alapulniuk.

3. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt. 28. Cikk A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése 30. Cikk A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó inf-rastruktúra A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedésekre vonatko-zó feltételek Az átmeneti intézkedésekre vonatkozó feltételek 34. Cikk Félig önellátó gazdálkodás 35. Cikk Termelői csoportok 2. Tengely A környezet és a vidék fejlesztése

A mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó felté-telek 38. Cikk A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcso-lódó kifizetések 39. Cikk Agrár-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó felté-telek 42. Cikk Általános feltételek (1) Az ezen alszakasz szerinti támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, il-letve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azoriszigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 36. Cikk b) pontjának i., iii., vi. És vii. Alpontjában előírt támogatásra. (2) Az ezen alszakasz szerint az erdők tűz elleni védelméről szóló közösségi cselekvés kereté-ben erősen vagy közepesen tűzveszélyesnek minősített területeken javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által e területekre kidolgozott erdővédelmi terveknek.



43. Cikk A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (1) A 36. Cikk b) pontjának i. Alpontjában előírt támogatás kizárólag az alábbiak közül egyre vagy többre vonatkozik:

A) létesítési költségek; B) a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, leg-

feljebb ötéves időtartamra; C) az erdősítés által eredményezett jövedelemkiesés fedezéséhez hozzájáruló éves hektá-

ronkénti támogatás, legfeljebb 15 éves időtartamra, azon mezőgazdasági termelők vagy társu-lásaik részére, akik az erdősítés előtt a földet művelték, vagy bármely más természetes sze-mély vagy magánjogi jogalany részére.

(2) A hatóságok tulajdonában lévő mezőgazdasági földek erdősítéséért járó támogatás csak a létesítés költségét fedezi. Amennyiben az erdősítendő mezőgazdasági földterületet termé-szetes személy vagy magánjogi jogalany bérli, akkor az (1) bekezdésben említett éves támo-gatás nyújtható.

(3) Nem nyújtható támogatás a mezőgazdasági földterületek erdősítésért: A) a korai nyugdíjbavonulási támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek; B) karácsonyfa telepítésére. A gyors növésű, rövid vágásfordulójú fajok esetében erdősítési támogatás csak a létesítési

költségekre nyújtható. (4) A mezőgazdasági termelőknek vagy más természetes személyeknek és a magánjogi

jogalanyoknak nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximumokat. 44. Cikk Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen 45. Cikk Nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése 46. Cikk Natura 2000-kifizetések 47. Cikk Erdő-környezetvédelmi kifizetések 48. Cikk Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 49. Cikk Nem termelő beruházások 3 . Tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4. Tengely: Leader Az EMVA hozzájárulása Források és azok elosztása Az Alap hozzájárulása

Állami támogatás 88. Cikk Az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1) Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vidékfejlesz-tési támogatásra a Szerződés 87., 88. És 89. Cikkét kell alkalmazni.

A Szerződés 87., 88. És 89. Cikke nem vonatkozik azonban a tagállamok által a Szerződés 36. Cikkének hatálya alá tartozó közösségi vidékfejlesztési támogatás ellenpárjaként nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra, e rendelettel összhangban.



UMVST Új Magyarország Vidékfjlesztési Stratégiai Terv – Erdőgazdálkodás ÚMVP I. Tengely Az erdők gazdasági értékének növelése (122) Az intézkedés egyrészt az erdészeti géppark fejlesztésére irányul, ennek részeként gép- és eszközbeszerzésre, továbbá kiemelten fontos a magán erdőgazdálkodást támogató informati-kai háttér megteremtése (informatikai eszközök és szoftverek beszerzése). A másik fontos fejlesztési irány a gép- és eszközberuházások mellet a biológiai alapok megte-remtéséhez, megőrzéséhez és bővítéséhez kapcsolódó szaporítóanyag termelő bázisok létre-hozása és fenntartása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A támogatás nem haladhatja meg:

• a hegyvidéki területeken; a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területe-ken és a NATURA 2000 területeken a beruházások összegének 60%-át;

• az egyéb területeken végrehajtott beruházások összegének 50%-át; A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (123) Az intézkedés célja a lakosság differenciált igényeit kielégítő, biztonságos élelmiszer előállí-tása, az erdőgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása vala-mint a megtermelt biomassza energetikai célra történő elsődleges feldolgozása, a jó minőségű és magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A beruházások összegének legfeljebb 40%-a. Az 1231., 1233. és 1234. alintézkedések esetében a 249 főnél több de 750 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében 20%-a. A mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra (125) Az intézkedés célja az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapa-citás-kihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos felhasználása érdekében, a termőföld meliorációs beavatkozásokkal történő védelme, A mezőgazdasági helyi vízkárelhá-rítás hatékonyságának, a vízkészletek helyben tartásának és tározási lehetőségének javítása. Az intézkedés célja továbbá a gazdaságok, az erdők és a mezőgazdasági területek elérhetősé-gének javítása valamint a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza energetikai felhasz-nálásának elősegítése. Emellett cél a széttagolt külterületi termőföldek összevonásának előse-gítése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: Általános esetben: 40%, azonban:

• az 1251. alintézkedésen belül az öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai, • az 1252. alintézkedésen belül a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése, • valamint az 1253. alintézkedés „A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás,

belvízrendezés esetében 70%. ÚMVP II. tengely Erdő-környezetvédelmi kifizetések (225) Az intézkedés célja a fenntartható erdőgazdálkodás ökológiai alapjainak megteremtése és biztosítása. Hozzájárulás a biológiai sokféleség megtartásához, növeléséhez, a vizek és a talaj védelméhez. Cél a termőhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó erdőgazdálkodási gya-



korlat alkalmazása az erdő többcélú funkcióinak egyidejű érvényre juttatása érdekében a kör-nyezettudatos erdőgazdálkodási gyakorlat elterjesztése. Mindemellett cél a vidéki munkahely-teremtés és foglalkoztatás elősegítése, a fenntarthatóság ökológiai-ökonómiai feltételeinek egyensúlyát biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő, terület alapú normatív támogatás. A támogatás aránya: 100% A mezőgazdasági földterület első erdősítése (221) Az intézkedés fő célkitűzései az ország erdősültségének növelése, a mezőgazdasági szerke-zetátalakítás elősegítése, a területek alternatív hasznosítása, az erdőterület és az erdők környe-zetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Szintén cél a magas biodiverzitású, ter-mészetszerű erdők létrehozása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével, különösen a védett területeken. Az intézkedés célja továbbá a a vonatkozó EU elvárásoknak (zöldáram, megújuló energiaforrások) való megfelelés, az energiaellátás diverzifikálása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő területalapú támogatás. A támogatás aránya: 100% Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222) Az intézkedés fő célkitűzései a vidéki táj és a biológiai sokféleség megőrzése, a biodiverzitás növelése, mozaikos tájszerkezet kialakítása, a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése. Az intézkedés célja emellett, a vidéki lakosság tevékenységének diverzifikálása, a mezőgazdasági területek alternatív hasznosítása, az erdőgazdálkodás biztonságának növelése. A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: 100% Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226) Az intézkedés célja a társadalom közjóléti, szabadidős, környezetvédelmi igényeinek kielégí-tését veszélyeztető tényezők mérséklése, megszüntetése, az abiotikus és biotikus károk fel-számolása, megelőzése, ezáltal a fajgazdagság megőrzése, növelése. Cél továbbá az erdőgaz-dálkodás kockázatának csökkentése, az erdők ökológiai, közjóléti szolgáltatásait veszélyezte-tő károk megelőzése felszámolása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás: normatív, terület alapján, az egyes védekezési módoktól függően. A támogatás aránya: 100% Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése (223) Az intézkedés fő célkitűzései az erdőterület növelése, a környezeti állapot javítása, az erdőte-rület és az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének erősítése, az ország erdősültségének növelése. Mindezek által cél a vidéki foglalkoztatottság és a jövede-lemszerzési lehetőségek bővítése. A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: 100%


MELLÉKLETEK

1. melléklet ............................................................................................................................ 311 Hans A. Jöbstl – Günter Karisch: Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs

eredményszámítás?..................................................................................................... 311

Jens Borchers: Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására... 314

A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig (Prof. Dr. Wolfgang Sagl; Prof. Dr. Hans A. Jöbstl).................................................. 320

Hans A. Jöbstl: Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével ........................................ 322

Martin Moog: Erdészeti mérleg és adózás Németországban ............................................ 336

2. melléklet ............................................................................................................................ 339 Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban ....................................................... 339

3. melléklet ............................................................................................................................ 381 Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának

könyvvizsgálatához .................................................................................................... 381

Mellékletek



1. melléklet

Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás?1

Hans A. Jöbstl – Günter Karisch

Universität für Bodenkultur Wien, Österreich Az erdővagyon-változások számviteli problémája – az erdészeti ökonómia egyik központi témája – állt a Prof. Jöbstl (BOKU Wien) vezetésével 1999. június 11-12-én Salzburgban az „Erd ővagyon-értékelés és erdészeti eredményszámítás” címmel megrendezett nemzetközi workshop középpontjában. A rendezvényt a BOKU Erdészeti és Faipari Számvitel tanszéke, valamint az IUFRO „Vezetés-, társadalom- és környezetorientált számvitel” munkacsoportja szervezte. A szándékosan szűk körben (5 országból 20 résztvevő) a rendezvény résztvevői aktuális problémákat és tendenciákat elemeztek és vitattak meg.

Az erdővagyon-értékelésre szükség van

Ausztriában, más európai országokhoz hasonlóan az erdő – az erdészeti üzem termelő tőkéje, amely az eszközök akár 80-99 %-át is eléri – valamennyi könyvelésben figyelmen kívül ma-rad. Tekintettel az erdővagyon-értékeléssel kapcsolatos problémákra az adótörvényhozás a lábon álló fára vonatkozóan lemond az állomány (érték) változás kimutatásról. A nemzetközi számviteli irányelvek (International Accounting Standards = IAS) is explicit kizárja (még) a mérlegkészítésből az erdőállományokat és a hasonló megújuló természeti erőforrásokat. Ugyanakkor több okból is (a helytelen eredmény-kimutatás a gazdasági helyzet rossz megíté-léséhez vezet, következésképp téves döntéseket eredményez) vitathatatlan a periodikus erdő-vagyon-változások rögzítésének szükségessége. A szakembereket több mint 100 éve foglal-koztatja a megfelelő megoldási módszerek kidolgozása. Történeti szempontból készletértéke-lést alkalmazó, és készletértékelés nélkül működő módszereket különböztetünk meg. A kész-letértékeléses módszerek a kitermelési és hozamértékeken alapulnak, a készletértékelés nélkü-liek a növedéken vagy kitermelhető mennyiségen. Az üzemi elszámolás és a belső eredmény-számítás jelenlegi gyakorlata, amely az erdővagyon-változásokat kalkulációkkal, az un. ki-termelhető fatérfogat eredményének segítségével próbálja meg kifejezni, egy apró lépést je-lent a helyes irányba, amit feltétlenül továbbiaknak kell követniük (fafaj, kitermelési helyek és erdőművelési tevékenység megtisztítása; mérlegkészítés).

Az erdővagyon-értékelés alapproblémái

Az erdő(vagyon)mérleg, az értékelés és a gyakorlati megvalósítás az erdővagyon-értékelés problémás területeinek tekinthetők. Akadályt jelent gyakran az erdőleltár, amely alig vagy egyáltalán nem veszi figyelembe az ökonómia és az eredményszámítás szempontjait: a szá-mok részben óvatosságot tükröznek, és hiányoznak az erdészeti termőhelyek és erdőállomá-nyok értékelés szempontjából releváns jellemzői. Ennek oka többek között az adózási szabá-lyozás és az erdővagyon eltérő kezelése a kereskedelmi és az adójogban. 1 A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Waldvermögensbilanzierung und/oder kalkulatorische Erfolgsrechnung. – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 114-116.

1. melléklet


Egy másik problémakör az erdővagyon-változások (monetáris) értékelése, és ebből követke-zően az értékelési módszerek, az árszint, a pénzérték-változások stb. kérdései. A harmadik problématerület a szükséges számítási és előrejelzési modelleket, valamint tágabb értelemben a technikai segédeszközöket foglalja magában. A korszerűsített leltározási módszerek, a nagy teljesítményű adatfeldolgozó és adatkezelő eszközök, valamint a leltár előrevetítés lehető-ségei új perspektívákat nyitnak. A korszerűbb eredményszámítás elősegíti a vagyontudatos gon-dolkodást, és erősíti a vezetők és tulajdonosok erdő (mint befektetett eszköz) iránti felelősségét.

Régi és új koncepciók

A workshop 11 előadásában az előadók különböző megoldási javaslatokat mutattak be. Míg Ausztriában az erdővagyon-változások figyelembevételére évek óta magángazdasági orien-táltságú kalkulációs megoldást propagálnak, és több üzemben alkalmaznak is, Németország-ban erősödnek azok a törekvések, hogy az erdővagyon-értékeket az állami és közösségi üze-mek mérlegében megjelenítsék.

Értelemszerűen külső („készletmérleg”) és belső erdővagyon-mérlegkészítést („készlet-, költ-ség- és teljesítményszámítás”) különböztetünk meg. A külső mérleg a vagyon viszonylag ala-csony pontossági és részletességi igényű összegzés áttekintésére korlátozódik. A készlet-, költség- és teljesítményszámítás ezzel szemben megpróbál minél részletesebb információkat levezetni a vagyon aktuális állapotáról, így értelemszerűen bonyolultabb, időigényesebb, az üzemek számára túlságosan időigényes. Belső célokra ezért továbbra is a kalkulációs kimuta-tásokra kell törekedni. Az erdővagyon-mérlegkészítés és a kalkulációs eredményszámítás jellemzőit az 1. táblázat hasonlítja össze.

1. táblázat: Az erdővagyon-mérlegkészítés és a kalkulációs eredményszámítás összehasonlítása

Jellemző Erdővagyon-mérlegkészítés Kalkulációs eredményszámítás

Orientáltság külső belső Címzett nyilvánosság, bankok, tulajdonosok üzemvezetők, tulajdonosok Cél Teljes körű mérlegkészítés az erdő-

vagyonról a valós érték (true and fair value) elvének megfelelően

Az erdővagyon-változás átfogó értékelése, mint a tervezés és ellenőrzés alapja

Rendeltetés publicisztikai, vállalkozási-gazdasági

vállalatpolitikai, vállalkozási-gazdasági, nevelési

Számviteli pozíció

pénzügyi könyvelés, ill. melléklet pénzügyi könyvelésen kívül, esetleg mérlegmelléklet

Eredmény mérlegérték, ill. változási érték kalkulációs változási értékek, plusz természeti feltételek

Szemlélet össz-áttekintés – aggregált adatok részletes és átfogó áttekintés – részletes adatok

Értékelés szem-pontjából rele-váns változások

organikus/strukturális és piacfüggő változások

csak organikus/strukturális változások

Előírások törvényi előírások, nemzetközi irányelvek, konvenciók

nincsenek (csak ajánlások)

Célcsoport erdészeti konszernek, állami vállalko-zások, közös tulajdonú vállalkozások

erdészeti vállalkozások (minden tulajdonforma)

Koncepció súlypontjai

értékelési kérdések, és konformitás a mérlegkészítési elvekkel

számítási kulcs, technikai segédesz-közök és gyakorlati megvalósítható-ság kérdései

1. melléklet


A BOKU képviselői vitára bocsátották a jelenleg egy kutatási projekt keretében módszertani és gyakorlati szempontok alapján vizsgált kalkulációs módszert, elsősorban a kitermelhető mennyiség alapján végzett pontosított eredményszámítás gyakorlati megvalósításának lehető-ségeit. Cél az eredmény megtisztítása egyes fafajok, minőségek, használati módok, károk, használati területek stb. szerint strukturált kitermelhető famennyiségek alapján, egy speciális kiértékelési modellel összekötött adatbank-rendszer segítségével (1. ábra).

1. ábra: Kitermelhető mennyiségen alapuló eredményszámítás vázlata

Kitekintés

Általános nézet szerint a (távoli) jövőben az adózási kérdések a mérleg tekintetében nem fog-nak szerepet játszani, és nemzetközi szinten a legtöbb területen harmonizált számvitel lesz a jellemző. A megújuló erőforrásokra vonatkozóan az IAS keretében külön standardok lesznek, amelyek az élőfa-készletek jellemzőit is figyelembe veszik. Ezek azonban nem kötelező érvé-nyű irányelvek. Ezzel összefüggésben a workshop záró vitájának eredményeként munkacsoport alakult, amely J. Borchers vezetésével koncepciót dolgoz ki a külön számviteli irányelv keretében végzett erdővagyon-mérlegkészítésre vonatkozóan. A projektmunka eredményének bemutatása a IUFRO „Számvitel” és „Üzemgazdaság” csoportjának 2000 áprilisában Münchenben (Freising) megrendezendő következő konferenciáján várható. Ezzel párhuzamosan az éves eredményszámí-tás javítása érdekében tovább folyik a munka a kalkulációs módszer további finomításán.

Erdőre vonatkoztatott input-adatok

• állományleírás • intézkedési (üzem) terv • végrehajtás igazolása

Kalkulációs adatok

• faktor árlista • termék árlista • kitermelhető mennyiség

Erdőállomány

adatbank

Állományfejlesztési modell

Választékszámítási programok

Kitermelési modellek

(Egyes) kitermelési tervek értékelése

Teljes tervezés értékelése

Terv-tény összehasonlítás Teljes tervezés

Terv-tény összehasonlítás Egyes tervek

Rövid- és hosszú távú előrejelzés

1. melléklet


Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók pa-

radigmaváltására2

Jens Borchers Büro für Management Consulting, Stromberg, Deutschland

Összefoglalás: A globális gazdaság erős nemzetközi nyomása következtében a vállalatok éves beszá-moló készítési konvenciói is változnak. A legjelentősebb változás a nemzetközi számviteli irányelvek-kel (IAS) kapcsolatos, ennek során, 1999 végén bemutattak egy javaslatot a biológiai vagyoni javak mérlegbe történő integrálásáról. Ezt a javaslatot egy német nyelvű IUFRO-alcsoport megvitatta. A munkacsoport létrehozásának célja az volt, hogy kompromisszumot találjon a nemzetközi számviteli irányelvekben megfogalmazott javaslatok és a hagyományos német nyelvű kereskedelmi jog között. Címszavak: biológiai vagyoni javak, élőfakészlet mérlegkimutatása, konvenció-javaslat, International

Accounting Standards (IAS) 1. Bevezetés Német nyelvterületen az "erdészeti üzemek teljes körű mérlegkészítésével" kapcsolatos viták-nak története van (Brabänder, 1995). Karl Abetz XX. század első felében készített elméleti javaslatai, és gyakorlati megvalósítási kísérlete után a téma az 50-es években reneszánszát élte. A vitát elsősorban Abetz (1959) és Lemmel (1956) eltérő elképzelései, valamint Frauendorfer (1958) instruktív jellegű utalásai jellemezték. Míg korábban a rendkívül hiányos erdészeti mérleg és az erdészeti számvitel teljessé tétele iránti tudományos érdeklődés éltette a vitát, napjainkban kissé másként árnyalt okok húzód-nak meg a vita ismételt újraéledése mögött: az egyre gyorsabban fejlődő gazdaságban a szű-kös tőkeeszközökért folyó versenyben egyre gyakrabban végeznek ágazatokon átnyúló haté-konysági összehasonlításokat. Nem csak a nyereségorientáltan működő magán erdészeti vál-lalkozásoknak, hanem az államnak, mint nagy erdőterületek tulajdonosának is fel kell tennie a kérdést, hogy az immár hosszú idő alatt felhalmozódott, és jelentős méreteket öltő élőfakészletek allokációja az optimalizált marginális kamatozásnak megfelelően célirányosan történik-e. E vitát figyelve erősödik az a meggyőződés, hogy már nem lehet elegendő egy erdészeti üzem eredményét kizárólag az évente felszabadult likviditás alapján mérni, és az élőfakészletben lekötött és ezzel más felhasználás számára elvont vagyoni értékeket teljesen figyelmen kívül hagyni.

2 A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Überlegungen zur Einbindung des aufstockenden Holzes in den Jahresabschluss von Forstbetrieben vor dem Hintergrund des Paradigmenwechsels internationaler Bilanzierungskonventionen. – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 37-42.

1. melléklet


2. Paradigmaváltás a nemzetközi számvitelben Az erdészeti üzemek külső számvitele körüli újból felélénkült vita napjainkban a tudomány-történettel szemben jelentősen megváltozott környezetben zajlik: a vállalatalapítás, ill. újjáépí-tés időszakában az óvatosság elve (elsősorban a minimumérték-elvben és az imparitás elvé-ben), valamint a hitelesség elve vonult be a német kereskedelmi törvénykönyvbe és a számvi-teli alapelvekbe. Ebből a hagyományból kiindulva érthető a kereskedelmi törvénykönyv kö-vetkezetes alapelve, amely szerint "minden vagyontárgy értékének alsó határa a beszerzési vagy előállítási érték". Kézenfekvő, hogy az előállítási költséget, mint alsó értékhatárt alapul vevő szigorú óvatosság elve lehetetlenné teszi az élőfakészlet mérlegbe történő bevonását, hiszen az élőfakészlet(érték) biológiai előállításához (ez az erdészeti üzem speciális jellemzője) nem kell közvetlen ráfordítást eszközölni. Az is érthető tehát, hogy a német nyelvterületen eddig az élőfakészlet(érték) éves beszámolóba történő integrálására vonatkozó kezdeményezéseket rendszertani, de kereskedelmi és adójogi okokból is alig fogadta el a tudomány és a gyakorlat - nem beszélve, a csak az automatizált adatfeldolgozási technika időszakában megoldhatóvá váló, leltárkészítési problémákról. A tőkepiacok fokozódó globalizálódásának során a külső számvitel német hagyományát nem-zetközi kritika érte: egyrészt az óvatosság elve lehetővé teszi azt, hogy a mérlegkimutatáson kívül jelentős mértékű csendes tartalékok képezhetők, amely hozzájárul a hitelezők védelmé-hez. Másrészt azonban számos kereskedelmi és adójogi választási lehetőségnek köszönhetően ezeket a tartalékokat "csendesen" ismét fel lehet szabadítani, és a vállalat likviditása érdeké-ben fel lehet használni. Mindkét folyamat - és itt jelentkezik a kritika - a "részvényes", tehát a külső számvitel tulajdonképpeni címzettje részvételének kizárásával zajlik le (Born, 1999). Az angolszász új mérlegkészítési javaslatok kiindulási pontja ezzel szemben más. Az „International Accounting Standards“ (IAS) és a „Generally Accepted Accounting Principles“ (US-GAAP) paradigmaként nevezi meg a finanszírozónak a tényleges vagyoni helyzethez fűződő érdekét. Ezért ennek a szemléletnek a középpontjában az IAS „true view and fair value“ (= valós kép és tényleges érték) alapelve áll. Sok elméleti és gyakorlati szakember azt várja, hogy az IAS-szemlélete teret nyer, és le fogja váltani a kereskedelmi törvénykönyv lé-nyeges alapelveit (Küting és Weber, 1997). 3. Az IASC erdészeti vagyonmérlegre vonatkozó javaslatai Nem meglepő, hogy a "true view and fair value (a valós érték)"-en alapuló szemléletnek kö-szönhetően az erdészeti üzemek is a mérlegkészítési érdeklődés középpontjába kerülnek. És valóban, 1999 végén az IAS-Committee (IASC) egy javaslatot („Exposure Draft“) vetett fel az interneten keresztül zajló vitában, amelynek segítségével a mező- és erdőgazdasági üzemek valamennyi vagyonértékének mérlegkimutatása elkészíthető (IASC, 1999). Ez a javaslat (Borchers német fordításában, 1999) a nyilvánvalóan az IASC elkészítésénél bábáskodó, a föld legtöbb országában szokásos ültetvényes erdőgazdálkodás nyomait viseli. Úgy tűnik, hogy az IAS-szemlélet növekvő elfogadottságára való tekintettel (Weber-Grellet, 2000) sürgőssé válik a közép-európai tartamos erdőgazdálkodás különlegességeinek integrá-lása, egyébként attól lehet tartani, hogy (a certifikáláshoz hasonlóan) a kitartó erdészeti üze-meket a gyorsan alakuló nemzetközi vita túlhaladja, és kész tények elé állítja. A német nyelv-

1. melléklet


területen még széles körben elfogadott kereskedelmi törvénykönyvi elvek közötti kapcsolat helyreállítására az IASC Exposure Draft Agriculture-t egy nemzetközi munkacsoport megvi-tatta, és néhány pontban módosította. Cél a gyakorlat bevonásával olyan rövid és tömör alap-elvek megfogalmazása volt, amelyeket kiválasztott modellprojektekben alkalmassági próbá-nak elehet alávetni. Ezzel egyidejűleg a nemzetközi fejlődéssel való lépéstartás végett folyta-tódik az IASC-vel folytatott vita. A következőkben bemutatjuk, és röviden kommentáljuk a munkacsoporton belül konszenzus útján elfogadott konvenciót (dőlt betűvel szedve). 4. Az állami erdészeti üzemek élőfakészletének éves beszámolóba törté-

nő bevonását szolgáló konvenció 4 sarokpontja3

Előzetes megjegyzések 1) Amíg a német jogban az adózási mérlegre vonatkozóan a kereskedelmi mérleg (a számvi-

teli beszámoló) a mértékadó, a jövedelem és nyereség alapján adózó erdészeti üzemnek nem fűződhet érdeke ahhoz, hogy a lábon álló fában kötött vagyonértékei hirtelen megje-lenjenek. Ezért az alábbiakban vázolt konvenció először kizárólag az eddig nem a jövede-lem és nyereség alapján adózó állami erdészeti vállalatokat célozza meg. Az ott érvényes szerkesztési szabadság keretében történő alkalmazás, szükség esetén az éves beszámoló mellékletében foglalt mellékszámítás formájában, adójogilag nem jelent problémát.

2) A leltárkészítési eljárásokról szándékosan nem ejtünk szót. A leltárkészítési eljárást cél-

szerű az üzemi helyzetnek megfelelően megválasztani. Figyelembe kall azonban venni, hogy a készletekre és a növedékre vonatkozó adatokat a mellmagassági átmérő adatokat tartalmazó kimutatásból nyerjük.

Kimutatás a mérlegben (Eszközök) A lábon álló élőfakészlet értékét a mérlegben a befektetett eszközök között külön pozíció („Él őfakészlet(érték)“) alatt mutatjuk ki. Ez az előírás ellentétben áll mind a német kereskedelmi joggal (amely az élőfakészlet értéke-ket fel sem veszi), mind az IASC-ED 65-vel (amely külön mérlegpozíciót ad meg - „biológiai vagyonértékek“). Ezen kívül el kellett határolni a már kitermelt, de még el nem adott fát (késztermékek), amelyet ma általában a forgóeszközök alatt mutatnak ki.

3 Az itt bemutatott "sarokpontok" egy 1999. 11. 15-én Mainzban megrendezett IUFRO-Workshop részeredmé-nyei. Résztvevők voltak: Dr. B. Wippel (Büro für Managementconsulting), Donner (GMO Unternehmensberatung), M. Duhr (LFV Brandenburg), U. Hempfling (LFV Sachsen), G. Ontrup und M. Sergi (LFV Rheinland-Pfalz), E. Lepique, BDO Deutsche Warentreuhand AG, Meyer-Reichert (LÖBF Nordrhein-Westfalen) und Dr. D. Müller (LFV Bayern).

1. melléklet


Kimutatás a mérlegben (Források) Az eszköz oldal ellenpozíciójaként forrás oldalon az élőfakészlet(érték)et speciális tőketarta-lékba (élőfanövedék-érték) állítjuk be. Élőfakészlet alatt minden olyan gazdaságilag releváns erdészeti növényt értünk, amelyek magassága meghaladja a 20 cm-t. A kitermelt, de még nem értékesített fát a forgóeszközök alatt mutatjuk ki. A saját tőkével való elszámolásra nem kerül sor, ill. az saját eszközökből történő sajáttőke-emelést feltételez. Ennek során feltételezzük, hogy a mérlegkészítésbe bevont erdészeti üzem az elért élőfakészlet-értéket termelési alapként tartósan meg kívánja tartani. A lábon álló élőfakészlet-érték eszközök alatti kimutatása mérlegrendszertani okokból nem jár azzal, hogy a forrás oldalon egy analóg kimutatás kell elhelyezni. Mivel nem realizált, és valószínűleg teljesen nem is realizálható vagyonnövekedésről, de nem is valódi számított idő-szakos nyereségről van szó, az (adott esetben adózás szempontjából releváns) nyereség-kimutatást el kell kerülni. Ebből az okból kifolyólag azt is javasolják, hogy hozzunk létre egy speciális tőketartalékot („élőfanövedék-érték tartalék “), annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a más vagyonértékekkel történő keveredést, és a részvényes számára biztosítsuk va-gyonának erre a különleges mércével mérendő részére vonatkozóan a tisztánlátást. Ezzel ösz-szefügg az a javaslat, hogy tekintsünk el a növedékérték eredmény-kimutatásban történő meg-jelenítésétől. Alapvetően elképzelhető, hogy az erdészeti üzem passzív cserét hajt végre a tőketartalék ("élőfanövedék-érték tartalék") és a saját tőke eleme között. Egy ilyen tranzakciónak együtt kell járnia a "termelő" élőfa-vagyon mértékére és szerkezetére vonatkozó stratégiai elvi dön-téssel. Adott esetben az erdészeti adójog „élőfakészlet” érték kimutatást követő új kialakítása során értékelni kell a tőketartalék mértékét, valamint az ilyen passzív csere adójogi jelentősé-gét. Alapvetően azonban célszerű betartani, hogy ilyen lépést csak akkor szabad elvégezni, ha a lábon álló értéket kitermeléssel ténylegesen realizálják. Kimutatás a kiegészítő mellékletben A kiegészítő mellékletben a vállalkozás (esetleg évente) számot ad az „élőfakészlet értékének” alakulásáról, valamint az alkalmazott értékelési eljárásokról. Az élőfakészlet értékváltozását a természetes növedék és a piaci árváltozás arányai szerint elkülönítve kell kimutatni. Az a tény, hogy a rönkárak, és ezzel az erdészeti üzemben lekötött értékek jelentős piaci vál-tozásoknak vannak kitéve, alapvetően nem lehet a mérlegben történő kimutatás elleni érv, ezt egyetlen más olyan ágazatban sem fogadnák el, amelyek hasonló értékváltozási mozgásokkal kénytelenek szembesülni. A fontos csak az, hogy az erdőgazdaságra sajátságosan jellemző élőfakészlet növekedés ne vesszen el a piaci mozgások által indukált árváltozásban. Ez az IASC által javasolt növedékarány és árváltozás arány elkülönített kimutatásával elkerülhe-tő.[vö. Nr. 52 ff. im IAS Exposure Draft Agriculture (ED 65)]. A mérleg "túlterhelésének" elkerülése végett azonban ajánlott ezt a kimutatást szintén az éves beszámolóhoz tartozó ki-egészítő mellékletben elhelyezni (befektetett eszközök változása).

1. melléklet


Az élőfakészlet változás nem szerepel az eredmény-kimutatásban Az élőfakészlet értékváltozása nem szerepel az eredmény-kimutatásban. Az IASC ED 65-től eltérően azt javasoljuk, hogy ne hozzunk létre „Élőfakészlet időértékének növekedése a periódus alatt" elnevezésű eredményszámlát. Ehelyett célszerű a lábon álló fa értékét csak az állománymérlegben és a kiegészítő mellékletben kimutatni. Ennek az eljárás-nak az oka az esetleg irányítható nyereség-kimutatás elkerülése. Egyébként az 1. és 2. pozíci-ók alatt javasolt eljárásnál az eredmény-kimutatásban nem kell kimutatni a növedékértékeket. Értékelési eljárások A lábon álló fakészletet koruktól függetlenül az átmérőjük alapján értékeljük. A közép-európai tartamos erdőgazdálkodás viszonyai között az állományok (IASC ED 65 szerint javasolt) osztályozása „vágásérett“ und „nem vágásérett“ kategóriák szerint nem adek-vát. Az ilyen megkülönböztetés adott esetben elképzelhető, sőt célszerű lehet az ültetvényer-dőkre vagy a korosztályos erdőkre is; az egyazon területen különböző fafajokkal és korosz-tályokkal gazdálkodó erdészeti üzemek számára azonban biztosan nem az. A célvastagság elérése szerinti kisegítő osztályozás sem tűnik ésszerűnek, mivel egy ilyen mérce az egyénileg választott üzemi stratégiától (pl. a tulajdonos likviditási igényétől), és nem abszolút és hosszú távú, stabil kritériumoktól függ. Addig az időpontig, amíg a kitermelési költségekkel korrigált bevételek meghaladják az erdő-sítés normál költségeit, az „élőfakészlet(érték)et” ezekkel a normál költségekkel értékeljük, és a mérlegben a befektetett eszközök alatt mutatjuk ki. Az érték-megállapításról a kiegészítő mellékletben kell beszámolni. Erdősítési normál költségek alatt az állomány területére vonat-kozó, valamennyi, az állomány biztos megmaradásáig felmerülő költséget értünk. A normál költségek a tényleges ráfordítások alapján (évente) dinamikusan kiigazításra kerülnek.

A biztosított felújítás időpontjától felmerülő ápolási intézkedések (gyérítések, gallyazás stb.) nem kerülnek aktiválásra, hanem előállítási költségnek számítanak. A lehetséges piaci realizálás előtti időpontra vonatkozó értékelési segítségként csak a szoká-sos üzemi költségértékek jöhetnek szóba. A korábban javasolt várható értékek [pl. Lemmel (1956) és mások] nem tűnnek elfogadhatónak, mivel az értékelés időpontjában sem a későbbi, ténylegesen elért termelési cél, sem az ehhez szükséges időtartam, de a termék értéke sem becsülhető meg. A normál költségként javasolt költség a „tervezett költség“, azért, hogy a termeléstechnika hibáit (pl. erdővédelmi költségeket) a mérlegben visszaélésként ne lehessen vagyonértékként kimutatni. A nemzetközi számviteli irányelveket (IAS) követi az az elképzelés, amely szerint ne abszt-rakt megadott értékek, hanem az üzem költségei legyenek döntőek az érték meghatározásánál, és a mérlegben meg kell jeleníteni az üzem saját piacain elért árait is.

1. melléklet


Az élőfakészlet értékelése a kitermelési költségmentes árbevételek alapján történik, amennyi-ben azok meghaladják az erdősítés normál költségeit. A kitermelési költségmentes árbevételek tartalmazzák az előállítás és értékesítés valamennyi költségét. Az egyes tételek részletes kimu-tatása (fafajok és mellmagassági átmérő szerint) a kiegészítő melléklettben található.

Az értékeléshez használt valamennyi kitermelési költségmentes fa-árbevételt az üzem számára fontos piacok figyelembe vételével évente aktualizálják, és szintén a kiegészítő mellékletben mutatják ki. A javaslatnak az a megfontolás az alapja, hogy az üzem élőfakészlete elméletileg saját értéke-sítéshez bármikor kitermelhető, és a benne lekötött érték realizálható. Ezzel a könnyen kiszá-mítható lábon-álló árat-értéket, mint értékmeghatározási alapot vehetjük figyelembe. Annak elkerülésére, hogy a mérlegben az egy pozíció alatt megállapított egyes értékek ne vesszenek el, ill. a lényeges értékekről a részvényest-tulajdonost tájékoztatni lehessen, a ki-egészítő mellékletben történő kimutatást támogatjuk. Irodalom Abetz, K. (1959): Zur forstlichen Erfolgs- und Kostenrechnung. AFJZ 130, 1, 1-6.

Borchers, J. (1999): Möglichkeiten einer vollständigen Bilanzierung von Forstbetrieben nach Handels und Steuerrecht. Forstwissenschaftliches Centralblatt 118, 4, 197-211.

Borh, K. (1999): Rechnungslegung nach IAS, US-GAAP und HGB im Vergleich. Schäffer-Poeschel Verlag, Stuttgart.

Brabänder, H.D. (1991): Zur Vermögensrechung und Erfolgsrechung nach dem Verfahren von Lemmel. Vorstarchiv 62, 6, 231-235.

Freuendorfer, R. (1958): Zur Frage der Bewertung des forstlichen Betriebsvermögens. Centralblatt für das gesamte Forstwesen 75, 1, 116-141.

International Accounting Standards Committee (1999): Exposure Draft Agriculture (ED 65). London, (deutsche Fassung J. Borchers, 1999)

International Accounting Standards Committee (1999): International Accounting Standards, Deutsche Fassung. Schäffer-Poescher Verlag, Stuttgart.

Küting, K. und C.-P. Weber (1997): Das Rechungswesen auf dem Prüfstand. IMK, Frankfurt.

Lemmel, H. (1956): Forstliche Vermögens- und Erfolgsrechnung. Schriftenreihe der Forstlichen Fakultät der Universität Göttingen. J.D. Sauerländer Verlag, Frank-furt/Main.

Weber-Grellet, H. (2000): Nachgefragt bei Heinrich Weber-Grellet. FAZ von 20.5.2000, 22.

1. melléklet


A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig4

Bécsi (BOKU) professzorok az Üzemtani Tanszéken

A BOKU Erdészeti Politikai és Gazdaságtani Intézete és az EFE Üzemtani Tanszéke együtt-működése keretében két előadásra került sor 1996. májusában.

Prof. Dr. Wolfgang Sagl az erdőértékelésről tartott ismertetést (könyvéről és munkásságáról az erdészeti lapok olvasói tájékozódhattak).

Prof. Dr. Hans A. Jöbstl egyetemi tanár az erdőmérnök hallgatóknak tartott előadást "A pénzügyi könyvviteltől az üzemi könyvvitelig és a környezetorientált üzemgazdasági számvitelig" címmel.

Az éves mérlegszerinti eredmény a számvitel szabályai szerint megegyezik az ered-ménykimutatásban és a mérlegben. Az általános számvitel azonban az "erdő" vagyon éves változásait nem kezeli, így az erdészeti eredmény levezetéséhez kalkulációval, a vagyon- és időkorrekciós tételek számbavételével juthatunk.

A magyar szakközönség számára az előadás gondolatmenetét (a részletes számítási anyag mellőzésével) ismertetjük (ezer hektárra számított példa segítségével). A. Pénzügyi könyvvitel (vállalkozói számvitel) Ezer ATS 1. Az eredménykimutatás és a mérleg - mérleg szerinti eredménye 1 535

Hozam (bevétel) többlet a ráfordítással (kiadással) szemben (vagyon növekedés, ill. csökkenés; megjegyzés: azonban ERDŐ nélkül)

2. Eredménykimutatás szerinti - üzemi eredmény 1 171 (a pénzügyi eredménytől és a rendkívüli eredménytől elkülönítve)

3. Az erdőgazdálkodás üzemági eredménye 1 232 Az egyes üzemágak üzemi eredményéből: erdészet, fűrészipar, mezőgazdaság, vadászat, egyéb földhasznosítás, szolgáltatás (piaci), infrastrukturális szolgáltatás (nem piaci), költséghely-számítás (üzemi számlák)

B. Üzemi könyvvitel (kalkuláció) Különféle átértékelések és kalkulációs tételek (+384)

4. A tényleges fakitermelés eredménye, - 848 üzemi elszámolás a kalkulációs kamatköltségek beszámításával (326)

5. A tartamos gazdálkodást szolgáló üzemterv szerint kitermelhető, vágásérett fatermelés eredménye, 429 (az elméleti kitermelés elemzése, költségviselők szerinti számítás) → Erdővagyonváltozás 1: - 419

6. A vágásérett fakitermelési lehetőség végrehajtásának részletezése fafaj, használati mód és a használat helye szerint

(Terv - tény összevetés) Erdővagyonváltozás 2: - 187

7. Erdőművelési előírások végrehajtásának részletezése Többletráfordítás, illetve ráfodításhiány (pótlólagos szolgáltatásnyújtás, ill. az azzal való felhagyás) (Terv - tény összevetés) Erdővagyonváltozás 3: -107

4 A tanulmány megjelenési helye: Lett Béla, Erdészeti lapok, CXXXI. évf. 1996/11.

1. melléklet


C. Az erdő állapotának változása az üzleti évben (bázis: részterületek erdőleltára - szúrópróbás ellenőrzés)

8. Erdősítések és az erdőműveléssel érintett területek állapotában bekövetkezezett változások (sikeresség, növedék; a gyérítés minősége; károk a visszamaradó állományban) - 1

9. Természeti új károk, vadkárok, elmaradó haszon Erdővagyonváltozás 4: - 30

Az erdészeti üzem tényleges üzemi eredménye 105 Az eredményt a továbbiakban még módosítják:

D. A vágásérett fakitermelés eredménye - hosszú távú teljesítény kihasználtság 10. A kitermelhető mennyiség értéke hosszabbtávú átlag viszonylatában

(6%-kal több mennyiség; 1%-kal több érték) A teljesítménykapacitás hosszútávú változása (+2%) 100 Az 1992-től 2001-ig tartó periódusra megállapított tartamosságot szolgáló kitermelhető

mennyiség bár 6%-kal a hosszú távon kivágható mennyiséget meghaladja, értékben azonban csak 1%-kal van a hosszú távú átlag felett, amely csekély vagyonvesztés-sel ér fel.

Egyidejűleg azonban a tartalékkészlet és a teljesítmény kapacitás javítására törekednek, amelyből a kitermelt érték (a pénzügyi fedezeti hozzájárulás) hosszú távú javítása származik, hogy a készlet- és vagyonleépülés a folyó erdőrendezési periódusban, ér-tékben a hosszútávú teljesítményjavítás által több, mint kiegyenlítődik. A vagyonban bekövetkező +0,5%-os változás évente és hektáronként 100 ATS-t jelent

Az erdészeti üzem módosított üzemi eredménye 205

E. Infrastrukturális teljesítények (nem piaci hozamok)

11. Üzemgazdasági értékelés (kártérítési igény, kártalanítás) a) Többletráfordítások (fizetési) (lásd 3. pontot is) 20

beleértve az általános költségeket is (4%) b) Hozam csökkenések (kalkulációs elmaradó haszon költsége) 40

Erdészeti üzemek üzemi eredménye (beleértve az infrastrukturális szolgáltatásokat is) 265

12. Nemzetgazdasági – szociális érték A társadalmi-szociális értékelés különböző módszerei ismertek, de a szerző a

példában számszerű értékeket nem szerepeltetett, így konkrét érték nélküli a környezethez alkalmazkodó erdészeti üzem üzemi eredménye is. A védelmet szolgáló (vadpatak- és lavinaszabályozás) objektumok, rekreáçiós kkk

berendezések, a betegség alakulása, a kártalanítás stb. alternatív költségei

A fogyasztó haszna Eltérő módszerek a fizetési hajlam mérésére (lásd Merlo, 1995) zzz

A környezet igénybevétele az erdőgazdálkodás által Negatív hatások, értékcsökkenés (túlhasználat, ápolási hiányosságok, nem -xx

természetbarát erdőművelés, útépítés, károk, rizikó stb.) A környezethez alkalmazkodó erdészeti üzem üzemi eredménye uuu Az erdővagyon változásának bevonása az eredményszámításba az erdészeti számviteli szak-emberek egyik kiemelt kutatási témájává vált.

1. melléklet


Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak

figyelembevételével1

Hans A. Jöbstl Universität für Bodenkultur Wien, Österreich

1. Bevezetés A pénzügyi könyvelés a vagyonmérleggel és az eredmény-kimutatással több okból sem képes helyesen meghatározni egy erdészeti üzem eredményét – a kimutatott mérleg szerinti nyere-ség a lábon álló fára vonatkozó vagyon(érték)-változás, összehasonlítás hiányában problema-tikus, és további elemzés és kiegészítő értelmezés nélkül többnyire félrevezető. Ezért olyan eredmény-kimutatás, amely egy (üzemtervezési) perióduson belüli tényleges erdőva-gyon(érték)-változásokat is figyelembe vesz, láthatólag csak a számlarendszeren kívüli kalku-lációs modellek segítségével készíthető. A mérleg szerinti eredmény vagyonváltozásokra visszavezethető elemeinek meghatározására általában az üzemi elszámolást (BAB), és a tényleges fakitermelési eredménynek a tartamo-san kitermelhető famennyiségre történő átszámítását használják. Ez az egyszerű számítás (ki-termelhető mennyiségre korrigálás) az egyik első lépés a helyes irányba, ennél azonban nem több. Ezt következő lépésként feltétlenül követnie kell a fafajok és kitermelési területek sze-rint részletezett kitermelhető mennyiségre történő átszámításnak. Az erdőművelési intézkedések a „termelő alap” (az erdő) karbantartását, ezzel a tartamosan kitermelhető famennyiség biztosítását szolgálják. A kitermelhető mennyiség segítségével ki-fejezett teljesítménykapacitás csak akkor biztosított, ha végrehajtják a szükséges intézkedése-ket. A tervezett intézkedésektől való eltérések következésképpen vagyonvesztést (csökkentett teljesítményt) vagy vagyongyarapodást (többlet teljesítményt) jelentenek. Ezt a tartamosan kitermelhető mennyiségtől való eltérésekhez hasonlóan (fafajok, választékok, kitermelési he-lyek, intézkedési módok stb. szerint differenciálva) rögzíteni és értékelni kell. Az erdőműve-lési tevékenységet ezért speciális számítás szerint (intézkedések terv-tény összehasonlítása) kell elemezni, standard költségekkel értékelni, és hatékonyságuk (célhatékonyság) szerint megítélni. Az újonnan keletkezett erdőkárokat, és a telepítések hiányos fejlődését is pénzér-tékben kell kifejezni. A megválasztott kitermelhető mennyiség ezenkívül a vagyon hosszú távú alakulására is hatással van, amely további eredményeltérést okoz. Ezt az eredményszámí-tásban meg kell jeleníteni. A piac által nem honorált környezeti szolgáltatások költségét úgy lehet kiszámítani, hogy az azzal összefüggő (közvetlen) ráfordításokat az üzemi elszámolásban elkülönítve rögzítjük, az arányos általános költségeket hozzászámítjuk, és kalkulációval figyelembe vesszük az ún. alternatív költséget (fatermesztés elmaradt haszna).

1 A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Verbesserte Erfolgsrechnung unter Einbeziehung der Waldvermögensänderungen und der Umweltleistungen der Forstbetriebe – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 157-169

1. melléklet


A környezeti szolgáltatások költségmódszerekkel, vagy fogyasztói-haszon becsléssel történő meghatározása az egyes üzemek vonatkozásában (jelenleg) nem tűnik célravezetőnek. Aján-lott a nyújtott szolgáltatásokról kimutatást készíteni. Az alábbiakban egy osztrák erdészeti magánüzem számítási eredményeinek példáján egy lé-pésenkénti megoldási javaslatot mutatunk be:

JAVÍTOTT PERIODIKUS EREDMÉNYSZÁMÍTÁS

a tízéves kitermelési és állományápolási programtól való eltérések figyelembevételével (terv-tény összehasonlítás, eltérések elemzése és értékelése)

A. Fakitermelés (ES) – A tartamosan kitermelhető mennyiségtől (NHS = terv, ill. a

tartamos teljesítmény-potenciál kifejezése) való eltérések. Jelenlegi gyakorlat: A túlhasználat, ill. alulhasználat költségének és árbevételének elkülönítése a fakitermelési költségektől (HEK) és az árbevételtől (ER) tartamosan kitermelhető mennyiségre történő átszámításával (m3-ben); DB=ER-HEK= kiterme-lési költség nélküli nyereség.

(NHS – ES) * DB/m3 = vagyonváltozás (eredménykorrekció) Javított változat: Fakitermelési költségek és árbevételek differenciált megtisztítása a kitermelési (tény) és kitermelhető mennyiség (terv) szerkezet összehasonlításával fafajok, fajták, használati helyszínek, elő- és véghasználati arányok stb. szerint [→ DB−eltérés]. [(ERNHS – ERES) – (HEKNHS – HEKNS)] * (NHS – ES) = vagyonváltozás

(eredménykorrekció) B. Fatermelés – Munkaprogramtól és kivitelezési céltól (terv) való eltérések.

1. Tízéves erdőművelési tervtől való eltérések

[területterv - területtény] * költség/ha = költségek, ill. kiegészítő szolgáltatás (eredménykorrekció)

2. Erdősítések értékelése (minőség, tevékenységek hatékonysága stb.) alapján, és a

veszélyeztetett állományok (hántáskárok, koronaritkulás stb.) egészségi állapo-tában bekövetkezett változások értékelése.

terület * számított érték/ha = költségváltozás (eredménykorrekció)

C. Eszközállomány – Út-, épület- és gépkarbantartási programtól való eltérések (terv)

(terv – tény) – költségek = költségváltozás (eredménykorrekció)

1. melléklet


2. Megoldási javaslat bemutatása egy erdészeti magánvállalat példáján Üzemünk a közép-és magashegységek szintjén, Ausztria erdőkben egyik leggazdagabb terüle-tén (Alpok keleti nyúlványa) található, és az erdészet mellett több melléküzeme is van. Kör-nyezetében egy középnagyságú város és számos falu található. 2.1. Hagyományos eljárás 1) Mérleg (állomány- és eredménymérleg) Kiindulási pont a pénzügyi könyvelés (törvényi rendelkezés szerint mérleggel és eredmény-kimutatással) azzal a hiányossággal, hogy az erdővagyon nincs kimutatva (ill. csak beszerzési értékként). Tehát az erdővagyon változásai adekvát módon nem jelennek meg a mérleg sze-rinti eredményben. Egy kivétellel: néhány közös tulajdonú üzemben – mint a konkrét példá-ban – az elmaradt tevékenységekre használati többlet tartalékot és rendkívüli céltartalékot képeznek.

Bővített számvitel – Rövid távú eredményszámítás A mérleg szerinti eredmény fokozatos felosztása üzemi eredményre, pénzügyi eredményre és rendkívüli ered-ményre + üzemi elszámolás korszerűsített eredményszámítással + közjóléti szolgáltatások figyelembevétele.

1. táblázat. Egy osztrák erdőgazdasági vállalat eredményei az 199x évre (minden érték pénzegységben – PE – kifejezve, és 1000 ha üzemnagyságra átszámítva)

199x. december 31-i mérleg

ESZKÖZÖK FORRÁSOK I. Befektetett eszközök I. Tőke Földtulajdon

340 893

Beépített ingatlanok II. Tartalékok 550 000 a) Bérlemények 118 671 Tartalékalap 104 250 b) Üzemi épületek 81 493 Szabad tartalék 305 125 c) Kerületi objektumok 24 512 224 676 Földeladás utáni tartalék 18 815 Erdészeti utak 84 635 Többlethasználat utáni tartalék 238 009 Gépek és gépi berendezések 21 180 Bérleti díj tartalék 60 594 726 793 Egyéb berendezések 16 127 Járműpark 32 248 Értékpapírok 220 757 III. Céltartalékok a) Célt. végkielégítésekre 83 503 b) Célt. nyugdíjakra 639 II. Forgóeszközök c) Egyéb céltartalékok 182 829 266 971 Készletek 32 267 Követelések áruszállításból 55 528 IV. Kötelezettségek Tagokkal szembeni követelések 41 539 a) ERP - támogatási alap 1 306 Pénztár 953 b) Köt. száll. és szolg.-ból 34 047 Bankbetétek 622 989 c) Egyéb kötelezettségek 7 144 42 497 Bérelőleg és egyéb követelések 2 341 V. Adózott nyereség Átvitt nyereség 1 157 III. Id őbeli elhatárolások 5 591 Üzleti év nyeresége 114 306 115 463

1 701 724 1 701 724

1. melléklet


Eredménykimutatás 199x Összköltség eljárás szerint

1 Értékesítés nettó árbevétele 571 054 2 ± STK Állományváltozás 6 049 3 + Egyéb üzemi bevétel 98 236 = Üzemi teljesítmény (1-3. sor) 675 339

4 – Anyagköltség és igénybe vett szolgáltatások értéke –190 238 5 – Személyi jellegű ráfordítások –221 406 6 – Értékcsökkenési leírás –62 984 7 – Egyéb ráfordítások –71 082 8 = Üzemi tevékenység eredménye (1-7. sor) 129 629 9 Kapott kamatok, értékpapírhozam és hasonló bevételek 44 485

10 + Pénzügyi műveletekből származó bételek 160 653 11 – Pénzügyi befektetések és forgóeszköz értékpapírok értékvesztése –159 500 12 – Kamatok és kamatjellegű ráfordítások –55 13 = Pénzügyi műveletek eredménye (9-12. sor) 45 583 14 SZOKÁSOS VÁLLAKOZÁSI EREDMÉNY (8.+13. sor) 175 212 15 ± RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 99 488 16 = Éves (adózás előtti) eredmény (14-15. sor) 274 700 17 ± Eredménytartalék feloldása és feltöltése –160 395 18 ± Átvitt nyereség/veszteség (adózási) 1 158 19 = Mérleg szerinti eredmény 115 463

A tiszta nyereség 115 463 pénzegység (PE)2, amely a számviteli törvény szerinti összköltsé-ges eljárás alkalmazásával 129.629 PE üzemi eredményre, 45 583 PE pénzügyi eredmény-re, 99 488 PE rendkívüli eredményre és –159 237 PE összegű különböző eredmények átve-zetésekre bontható (1. táblázat). Az üzemi tevékenység és a pénzügyi tevékenység eredménye képezi a szokásos vállalkozási eredményt (175 212 PE). A rendkívüli eredmény figyelembe-vételével kapjuk meg az un. éves nyereséget (274 700 PE). Az eredmény mérlegben történő további tagolására nincs lehetőség, mivel a bevételek termé-kenként, költségviselőként és teljesítménykategóriánként részletezve vannak kimutatva, ezzel szemben a ráfordítások csak költségfajtánként. A költségfajták nincsenek hozzárendelve a költségviselőkhöz. A mérleghez fűzött kiegészítésben a famennyiségeket, faárakat és járulékokat hozzárendelik a tulajdonosokhoz, beruházásokhoz stb. A túlhasználatot és a használatelmaradást csak mennyi-ségileg fejezik ki, értékben nem. A különböző melléküzemek, ill. melléktevékenységek (pl. fűrészipar, mezőgazdaság, vadá-szat, egyéb földhasznosítás, ingatlanok bérbeadása, szolgáltatások, infrastrukturális szolgálta-tások stb.) nincsenek kimutatva. Az eredménykimutatás gazdasági tartalma tehát alacsony.

2 Adatvédelmi okokból valamennyi érték 1.000 hektáros üzemnagyságra vonatkozik, és Euro pénzegységre van átszámítva. Az eredmény-

kimutatást a számviteli törvény (1990) előírásaihoz igazítottuk, így információkban gazdagabb lett

1. melléklet


2) Üzemi elszámolás, üzemi elszámolási nyomtatvány (BAB) A további elemzésekhez költséghely-számításra van szükség, amelynek segítségével elvé-gezhető a bevételek és ráfordítások üzemáganként történő felosztása, és a költségviselőkhöz, ill. szolgáltatásokhoz és termékhez való hozzárendelése. Ehhez általában az ún. üzemi elszá-molási nyilvántartást, nyomtatványt (BAB - Betriebsabrechnungsbogen) használják. Ez olyan táblázat, amelynek vízszintes soraiban találhatók a költségfajták, függőleges oszlopai-ban pedig a költséghelyek, ill. a költségviselők, azaz az üzemágak. Ehhez először át kell ala-kítani a ráfordítást költséggé (üzemi átvezetés, célráfordítás = alapköltség). Az üzemi elszá-molási nyomtatványba ezen kívül néhány kalkulációs pozíciót is integrálnak, úgy hogy pl. a pénzügykönyvelési értékcsökkenési leírást üzemgazdasági értékcsökkentési leírás helyettesíti, és kalkulációs kamatokat, valamint adott esetben kalkulált kockázati költséget alkalmaznak. Ehhez erdészeti költséghely keretjavaslatok (1962 és 1974) és számítógépes üzemi elszámolá-si rendszer állnak rendelkezésre (Jöbstl, 1981). Üzemi elszámolási nyomtatvány (BAB) kivonat

Erdészeti üzem Termelési költség Általános költség

Melléküzemek Közvetett költséghelyek

Költséghelyek

Költségfajták Kitermelés Művelés Berendezések Igazgatás Vadászat

Környezeti szolgáltatások

Általános költséghely

Speciális közvetett

költséghely

Bérköltség … … Számított költségek

↔ ↔ ↔ ↔

Járulékok ←|→ ←|→ Költségek összesen 270 370 212 115 1 800 3 700 Teljesítmény-érték/hozam

546 285 14 000 0

Üzemi-eredmény 63 800 12 200 -3 700 A költséghely-elszámolás segítségével az egyéb tevékenységi területek (üzemágak) bevételei és ráfordításai elhatárolhatók az erdészeti üzemtől, az infrastrukturális szolgáltatások ráfordí-tásai külön rögzíthetők, az általános, igazgatási adminisztrációs költségek elszámolhatók az egyes üzemágakra, és kiszámítható az kitermelhető mennyiség eredménye. A költségek és bevételek üzemágakra történő elosztása az alábbi eredményt mutatja:

Erdészeti üzem 63 800 PE Vadászati üzem 12 200 PE Térítésmentes környezeti szolgáltatások -3 700 PE Bérbeadás 6 100 PE Engedélyek 700 PE Kőtörés 26 500 PE … …

Az így kiszámított eredmény lényegében az elmúlt év fakitermelési és faértékesítési tevé-kenységéből származik, és így tartalmazza az állományok állagába történő beavatkozásokat is (erdővagyon-változások). Ezért kitermelési üzemi eredménynek, vagy látszólagos üzemi eredménynek nevezzük (2. táblázat).

1. melléklet


Fakitermelés –Mennyiségi eltérések (a kitermelhető fatérfogat figyelembevétele)

Köbméterenként Hektáronként Összesen Paraméter Költségfajták

Kitermelés Kitermelhető mennyiség Kitermelés Kitermelhető

mennyiség

Famennyiség (m3) 1 1 6,72 7,61 7,611 6,720 Közvetlen költség 35,52 35,52 238,72 270,37 270,370 238,718 Általános költség 27,87 31,57 212,11 212,11 212,115 212,115 Teljesítményérték 71,77 71,89 483,13 546,28 546,285 483,133 Üzemi eredmény 8,38 4,80 32,30 63,80 63,80 32,300 A kitermelhető mennyiség ún. korrigálása következtében az erdészeti üzem számított ki-termelhető mennyiségének eredménye 32 300 PE, az erdővagyon-eltérés (tényleges kiterme-lés mennyiségi eltérése a tartamosan kitermelhető mennyiségtől = többlethasználat) pedig -31 500 PE. Ausztriában számos erdészeti üzemben legújabban ezt a módszert alkalmazzák. Az alábbiakban bemutatott fokozatos javítási célú intézkedéseket (lásd 2. táblázat) csak né-hány, üzemgazdaságilag nyitott vezetésű erdészeti üzemben alkalmazzák. 2.2. Korszerűsített eredményszámítás az erdészeti üzem számára 1) Kitermelhető famennyiség részletes korrigálása fafajok, választékok, használati módok

és használati helyszínek szerint A korszerűsítés irányába mutató első lépésben egy évi kitermelés átlagtól való költség- és bevételreleváns eltéréseinek (fafaj, fajta, kitermelési körülmények) figyelembevételéről van szó. Ennek feltétele a fafajok, választékok és használati helyszínek szerint differenciáltan részletezett kitermelhető mennyiség megléte. A példában kedvezőbb használati helyszíneken értékesebb fajtákat termeltek ki. A megállapított erdővagyon-eltérés – 14 000 PE. 2. táblázat. Kalkulációs eredményszámítás 199x. évre

1. Hagyományos eljárás Értékek PE-ben

Mérleg szerinti nyereség (egész vállalat) 115 463

Üzemi nyereség (erdészet+vadászat+melléküzemek) eredménykimutatás szerint 129 629

Erdészeti üzem üzemi eredménye üzemi elszámolás szerint kitermelésre vonatkoztatva (7 611 m3)

63 800

± Erdővagyon-változás I (Kitermelés és kitermelhető menny. eltérése – többlethasználat) -31 500

Erdészeti üzemi eredmény BAB szerint2, kitermelhető mennyiségre vonatkoztatva (6 720 m3) 32 300

1. melléklet


2. Javított eredményszámítás az erdészeti üzem számára

Erdészeti üzemi eredmény, kitermelhető mennyiségre vonatkoztatva 32 300 ± Erdővagyon-változás (tény-terv eltérések) -24 300 1. Kitermelés – kitermelhető mennyiség eltérés részletezve

(fafajok, választékok, hozami terület) 2. Erdőművelés – intézkedések eltérései (mód, mérték) 3. Kultúrák állapota, kivitelezés minősége (naturális ellenőrzés) 4. Kalamitási és vadkárok (naturális ellenőrzés) 5. Erdei utak és épületek karbantartása

-14 000

-7 200 -900

-2 200 ±0

Erdészeti üzem korrigált eredménye 8 000 6. Kitermelhető mennyiség hatása az erdővagyonra

(hosszú távú kitermelhető mennyiség értékelése) +7 500

7. Fatermesztési veszteségek vadászat következtében hosszú távon3 (alternatívköltségek) +20 700 Erdészeti üzem valódi üzemi eredménye 36 200 3. Javított eredményszámítás a vadászati üzem számára

Vadászati üzem üzemi nyeresége a BAB szerint 12 200 – Vadászat következtében csökkent hozamok stb. az erdészetben (vadkárok, terület ..),

kalkuláció alapján4 20 700

Vadászati üzem valódi üzemi eredménye –8 500 4. Piac által nem honorált környezeti (védelmi, pihenési és közjóléti szolgáltatások)

eredményszámítása

1. Közvetlen költségek (üzemi könyvelés – költséghely-számítás szerint) 500 2. Üzemi általános és igazgatási költségek (BAB) 1 100 3. Tájápolási többletráfordítás útépítésnél (periódusokra osztva – BAB) 2 100 Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának többletköltsége 3 700 4. Fatermesztés kalkulációs hozamcsökkenése (alternatív költségek) 3 800 Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának üzemi eredménye -7 500 5. Piac által nem honorált szolgáltatások (védelem, közjólét és pihenés) értéke5 x Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának szociál-ökonómiai eredménye x – 7 500

Tervvégrehajtás ellenőrzése – Fakitermelés szerkezete

%-os arány Fafaj, választék Használati mód, Használati helyszín

Kitermelhető mennyiség

Kitermelés Eltérés Fa-

hozam/m3

Fa-kitermelési költség/m3

Fedezeti összeg/m3

Vagyon-kihatás/m3

Luc, fűrészrönk Véghasználat, 1. használati helyszín

25 31 +6 80 22 58 -3,48

Luc, fűrészrönk Véghasználat, 2. használati helyszín

35 30 -5 76 31 45 +2,25

: : Fedezeti összeg eltérés köbméterenként: -1,84 Összesen: -14 000

3 A melléküzemek, melléktevékenységek és környezeti tevékenységek BAB (üzemgazdasági elemzés) - eredménye: vadászati üzem: 12 200; erdészeti házak, és menedékházak bérbeadása üdülés céllal: 6 100; gomba, erdei-gyümölcs és hulladék-fa szedésre kiadott engedélyek: 700; meg nem térített környezeti szolgáltatások: -3 700; kőfejtő: 26 500; egyéb… 4 Értékben kifejezett teljesítmény-kapacitás évenkénti csökkenése régi vadkárok következtében: 17 300; új vadkárok: 800 (a 2.4. pont tar-talmazza), valamint teljes hántáskárok kockázati költsége: 1 400 (50% kiesés/50 év = évi 1%-ot alapul véve; 3 ha nem erdősített és 7 ha csökkentett betelepítésű területek:1 200. 5 Az erdő piac által nem honorált védelmi, közjóléti és pihenési szolgáltatásainak értéke megadható többek között a rendelkezésre állítási költségek (pl. védelmi létesítmények, üdülési, pihenési létesítmények, berendezések), esetleg a kármegszüntetési, ill. kármegelőzési költsé-gek, vagy a fogyasztói haszon (a fizetőkészség figyelembevételével, CVM értékelési módszerrel, TCM útiköltség módszerrel, HPM hedonikus ármódszerrel kiszámítva) alapulvételével.

1. melléklet


2) Az erdőművelési intézkedések korrigálása Ha a szükséges intézkedéseket nem végzik el, akkor az ennek következtében keletkező költ-ségcsökkenést az érintett időszak elmaradt erdőművelési ráfordításaként kell figyelembe ven-ni (v.ö. céltartalékok). A többletintézkedések költsége kiegészítő teljesítés, vagy periódustól független ráfordítás, így költségcsökkenésként kezelendő. Ennek következtében az erdőva-gyon-változás mértéke -7 200 PE.

Tervvégrehajtás ellenőrzése – Erdőművelési intézkedések

Célterület (ha) Intézkedés

TERV TÉNY Eltérés

Állandó költség/ha

Többlet-, ill. csökkentett ráfordítás

Állományalapítás 10 8 -2 1 300 -2 600 : : Összesen: 7 200 3) Változások az erdészeti kultúrák és az ápolási területek állapotában Az erdészeti kultúrák és az ápolási területek állapotában bekövetkezett változásokat (elegy-arány változás, növedék, gyérítések minősége, fennmaradó állomány károsodásai) az érintett részterületeken kell felmérni (naturális ellenőrzés) és értékelni. Az értékeltérések a normál üzemosztályra vonatkozó számításokból adódnak (terv-tény összehasonlítás). Az erdővagyon-eltérés –900 PE.

Erdőállapot ellenőrzés – Kultúrák és ápolási területek

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha Hiányosság

Terület (ha)

TERV TÉNY Eltérés

Vagyon-kihatás

Kultúrák – Fapusztulás/Elegyarány változás 5 250 220 -30 -150 Használati károk a gyérített állományokban 15 250 200 -50 -750 Összesen: -900 4) Kalamitási és vad által okozott károk A kalamitás és vad által okozott új károkat, valamint a növekvő kockázatot hasonló módon a helyszínen kell felmérni, és a terv-tény eltérések segítségével értékelni. Ebben az esetben a vadászat, ill. a fafajválasztás és erdőápolás alternatívköltségeiről van szó, amelynek mértéke a konkrét esetben –2 200 PE.

Erdőállapot ellenőrzés – Új károk és kockázat

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha Hiányosság Terület

(ha) károk NÉLKÜL

károkkal EGYÜTT ∆∆∆∆ (= kár)

Vagyon-kihatás

Vad által okozott törzshántás-kár 8,5 265 171 -94 -800 Kockázatos állományok – teljes hántás 40 -35 1 400 Összesen: -2 200

1. melléklet


5) Erdei utak és épületek karbantartása A szükséges intézkedések elmaradása esetén az erdőművelési intézkedésekhez hasonlóan a csökkentett ráfordítást elmaradt költségként kell figyelembe venni (v.ö. céltartalékok). Jelen példában az eszközök karbantartásából származó vagyonváltozás mértéke ± 0 PE.

Tervvégrehajtás ellenőrzése – Eszközök karbantartása (utak és épületek)

Mennyiség Objektum, Intézkedés TERV TÉNY Eltérés

Állandó költség/egység Vagyonkihatás

Erdei utak ±0 ±0 : : Összesen: ±±±±0 Összességében az 1-5. pozíciók korrekciója után az erdészeti üzem új, helyesbített üzemi eredménye 8 000 PE, és az erdővagyon-változás mértéke –55 800 PE. Rückstellung 6) A kitermelhető mennyiség hatása a vagyonra (lásd középtávú elemzést is) Egy további lépésben figyelembe kell venni a rögzített kitermelhető mennyiség hosszú távú vagyonkihatásait. A kitermelhető mennyiséget, mint tartamos kitermelési lehetőséget értéke-lésnek kell alávetni. Ez az erdőrendezés feladata, amelyet különböző kitermelhető-mennyiség változatok összehasonlításával, előnyösebben azonban hosszú távú vállalkozási szimuláció segítségével végeznek el. A vagyoni kihatást (pozitív vagy negatív) pozitív vagy negatív kor-rekciós tételként az üzemi eredményhez kell adni. Bár az 1994-2004 közötti időszakra meghatározott tartamosan kitermelhető mennyiség 6%-kal meghaladja a hosszú távon lehetséges kitermelést (a tartamos teljesítménypotenciált), ér-tékét tekintve csak 1%-kal több a hosszú távú átlagnál, ami kis mértékű vagyoncsökkenésnek felel meg. Ezzel egyidejű törekvés a készletstruktúra és a teljesítménykapacitás javítása, ami a kiterme-lési érték (pénzügyi fedezeti összeg) hosszabb távú javítását eredményezi, így a folyó erdő-rendezési időszak készlet- és vagyoncsökkenését a hosszabb távú teljesítményjavulás érték-ben több mint kiegyenlíti. A ±0,5% vagyonváltozás évente és hektáronként 7,5 pénzegység-nek felel meg. 7) Vadászat által okozott fatermelési veszteségek A vadászat által okozott károk értékelése két összetevővel foglalkozik: egyrészt a korábbi károsításokra visszavezethető jelenlegi, tartamos fatermelési veszteségekkel, másrészt a jelen-legi időszakban bekövetkezett károk alapján prognosztizálható jövőbeni veszteségekkel. (Az új károk a 4. pozícióban már ki vannak mutatva.)

1. melléklet


Vadászat által okozott hozamveszteségek a fatermelési üzemben

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha Terület-igénybevétel

és károk Terület

(ha) károk/vadászat NÉLKÜL

károkkal/vadászat EGYÜTT Eltérés

Hozam-veszteség

Vadmezők és szántók 3 180 - -180 -540 Állományveszteség 7 180 86 -94 -660 Korábbi hántáskárok 192 210 120 -90 -17 300 Összesen: -18 500 Ezek a vagyonveszteségek nem terhelhetők rá az erdészeti üzemre, sokkal inkább az okozói elv szerint a vadászati üzemágnál kell őket figyelembe venni, és az erdészeti üzemnek jóváír-ni. Az értékelés eredménye 18 500 PE. Összesen 18 500 + 2 200 = 20 700 PE. 2.3. Javított erdeményszámítás a vadászati üzem számára A vadászati üzem üzemi elszámolás alapján megállapított (BAB) üzemi eredményét (12 200 PE) a vadászatra visszavezethető erdészeti hozamkiesés és 20.700 PE mértékű többletköltség (pl. ér-tékveszteség szarvas által okozott hántáskár – ezt követő vörös korhadás – következtében, megnövekedett művelési költségek fokozott rágáskár, termeléskiesés stb. miatt) –8.500 pénzegy-ségre csökken. 2.4. Környezeti szolgáltatások kalkulációs megjelenítése A társadalom számára nyújtott térítés nélküli szolgáltatások költsége az alábbi lépésekben vezethető le: 1) A közvetlen többletráfordítások (táblák kihelyezése, kerítések, területlezárás) már a költ-

séghely-számításban rögzítésre kerültek (500 PE). 2) Az igazgatás arányos általános költségei az üzemi elszámolásban (BAB) a munkatársak

becsült időráfordítása alapján ki vannak mutatva (1 100 PE). 3) A speciális többletráfordításokat (pl. tájkímélő útépítés, rézsűfüvesítés, erdőápolási és

fakitermelési különleges intézkedések: kisebb tarvágások) stb. részben közvetlenül a költ-séghely-számításban rögzítik, részben szakértői számítások alapján elkülönítik az erdé-szeti üzem ráfordításaitól. A konkrét esetben ennek mértéke 2 100 PE volt.

4) A fafaj-választásra (több lombos fafaj) visszavezethető bevételkiesést, a magasabb vágás-fordulót, a ritkább állományokat stb. szintén a normál üzemosztály alapján számítjuk. Ez a konkrét esetben tartamosan 3 800 PE (76 hektár terület, speciális kezeléssel, 130 éves vágásfordulóval, fafajválasztás domináns bükk, fedezeti-összeg eltérés: 50 PE/ha). Itt is a környezeti szolgáltatások alternatív költségeiről van szó, amelyeket a fatermelő üzem szá-mára jóvá kellene írni.

Környezeti szolgáltatások – A fatermelő üzem hozamkiesése

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha

Szolgáltatás Terület (ha)

Speciális környeze-ti szolgáltatások

NÉLKÜL

Speciális környeze-ti szolgáltatásokkal

EGYÜTT

Eltérés

Hozam-kiesés

Speciális kezelést igénylő állományok

76 220 170 -50 -3 800

Összesen: -3 800

1. melléklet


A környezeti szolgáltatásokhoz és a vadászathoz hasonló számításokat végeztünk az erdészeti útépítésre és kőfejtésre is, ezeket azonban itt nem tárgyaljuk. Ezen a helyen véget ér az egyes üzemre vonatkozó számvitel. Az üzemi diszpozíciót már meghaladja – bár még üzemgazdaságinak tekinthető – a földrajzilag közeli és távoli védelmi funkció értékelése (erózió, vadpatakok, lavina, földomlás elleni védelem, vízháztartás). A védelmi szolgáltatások a védelmi építményekre vonatkozó alternatív költségekkel hozzáve-tőlegesen értékelhetők. Az egyéb funkciókat általában nem értékelik. A fogyasztói-haszon központú értékelési mód-szerek az egyes üzemek szempontjából túl bonyolultnak tűnnek, nagy ráfordítást igényelnek, és nem hasznosak, amíg az üzemek nem várhatnak ellentételezést. 3. táblázat. Az erdészeti üzem és az erdőgazdálkodás környezeti szempontból releváns mutatói

A. Az erdészeti üzem általános állapotmutatói Középtávú leltárok • Erdőterület összesen, és funkciók (gazdasági, védelmi és üdülési funkció), korosztályok és a

fafajok aránya, átlagos évi növedék és fakészlet szerint tagolva. • Ápolási állapot és ápolási műveletek elmaradása. • Felújítás állapota. • Egészségi állapot, kockázati helyzet, vitalitás, stabilitás. • Kalamitási és vadkárok, emisszió által károsított terület (helyi, és távoli területek). • Nem erdősített területek, nem produktív terület (alpesi legelők, sziklák, lápok, vízterületek).

Leltármutatók katalógusa (Jöbstl, 1996) és szerkezeti jellemzők (A10+A11)(Jöbstl, 1981) B. Épületek és utak • Erdészeti épületek (szolgálati, bérbe adott). • Erdészeti utak, közelítő-utak, feldolgozóhelyek (hosszúság, szélesség, igénybe vett terület). • Tárgyévi új építések. • Rézsűfüvesítés. • Dréncsövezés.

BAB időszakos elemzési mutatók katalógusa (B21) és szerkezeti jellemzők (A10+A11)(Jöbstl, 1981) C. Egy periódusban végzett tevékenység Műszaki könyvelés – éves leltárok • Fakitermelés fafajonként, fajtánként, használati módonként (elő- és véghasználat), használati hely-

színenként stb. (kitermelhető mennyiséggel szembeni többlethasználat, használatkiesés, részletezve). • Kitermelési módok: tarvágás, törzsenkénti kitermelés, területek. • Ápolási intézkedések (terv-tény) módja és mértéke.

o Új telepítések és fiatalosok ápolása (erdősítés, utólagos állományjavítás stb.). o Ritkítás (tisztítás, törzsszám-csökkentés stb.). o Gyérítések. o Új károk. o …

BAB időszakos elemzési mutatók katalógusa (B21) (Jöbstl, 1981) D. Keresett infrastrukturális szolgáltatások • Vadaskertek (száma, területe). • Ivóvíz és hasznosvíz (források száma, szolgáltatott víz mennyisége m3). • Vízierőművek. • Kerékpárutak (mountain bike), sífutó pályák, futóösvények. • Véderdő. • Erdei kunyhók. • Mezőgazdasági területek bérbeadása.

1. melléklet


E. Védelmi, üdülési, pihenési és közjóléti létesítmények, és ezeknek megfelelő tevékenységek • Üdülés, pihenés: üdülőerdő, padok, turistautak, tornaösvények, kerékpárutak, menedékházak,

játszóterek, napozó tisztások, biotópom, vadasparkok (száma, területe). Látogatók száma. Tanulmányi kirándulások/ vezetések szervezése, tájékoztató anyag biztosítása. Az erdő megtisztítása.

• Védelem: véderdők. Vadpatakok, lavinavédő sávok (száma, területe). Zajvédelmi létesítmények.

• Természetvédelem: természetvédelmi területek, nemzeti parkok, naturparkok stb. (terület). Kulturális örökség = természeti értékek. Tájkép, tájesztétika; biodiverzitás (fajok száma).

• Víz (nem értékesített): ivó- és hasznosvíz (források száma, szolgáltatott víz mennyisége m3). Vízvédelmi területek gazdasági tevékenység korlátozásával.

F. Foglalkoztatás • Foglalkoztatottak, munkakörülmények, létesítmények … G. Negatív külső tényezők • Erdészeti üzem által okozott környezeti károk. Nagy vonalakban kifejlesztésre került egy külön teljesítmény-beszámoló, amelyben össze-foglaltuk az erdészeti üzem környezet szempontjából releváns mutatóit és tevékenységi terü-leteit, valamint leírtuk az erdő különböző hatásait (pl. széndioxid megkötése, védelmi építmé-nyek kiváltása) jellemzőik és mértékük szerint. A környezeti hatások monetáris értékeit azon-ban az üzemen kívülről kellene rendelkezésre bocsátani. A 3. táblázat kezdeményeiben egy ilyen katalógust mutat be, amely külső kimutatáshoz rögzíti a környezet szempontjából rele-váns üzemi mutatókat. A javított rövidtávú eredményszámítás az erdő fejlődésének bizonyos feltételezéseire épül (tartamosan kitermelhető famennyiség, intézkedések hatékonysága, környezet fejlődése), ezért csak korlátozottan képes figyelembe venni az erdővagyonban bekövetkező tényleges változásokat. Az erdővagyon-változás átfogóbb számítása (periodikus) erdőleltárt, követő tervezést, az üzem fejlődésére vonatkozó előrejelzést és a tartamossági vizsgálatot feltételez. A legmegfelelőbb eljárás az úgynevezett „középtávú eredményelemzés”. 3. Középtávú eredményelemzés Az erdőleltár segítségével kiszámítottuk és kiértékeltük az erdővagyon két leltározási időszak közötti tényleges változásait. Az elemzési időtartam a konkrét esetben 17 év volt. A középtávú eredményelemzés eljárási koncepciója szintén a tény-tény és terv-tény összeha-sonlítás alapötletére, valamint a változások számítására, és az eltérések és az okok elemzésére épül, és 3 összetevője van: 1) Erdőállapot-változások megállapítása (leltár-összehasonlítás; fordulónapra vonatkoztatva). 2) Az elmúlt középtávú tervperiódus elemzése (végrehajtás elemzése; periódusra vonatkoztatva). 3) Tervértékelés és fejlődési prognózis (tervhatékonyság elemzése; jövőre vonatkoztatva).

1. melléklet


A „leltár-összehasonlítás” komponens központi eleme egy direkt erre a célra kidolgozott pa-raméterkatalógus, amely nagyrész természetes komponenseket foglal magában (21 pozíció, lásd Kivonat egy konkrét üzem adataiból; Jöbstl 1996, 1997a), ezeket azonban – egyfajta el-érendő végcélként – monetáris értékekben kell kifejezni. Nem önmagukban a monetáris ér-tékek, hanem a mutatók összessége teszi lehetővé az erdőállapot-változások és a teljesítmény-kapacitás nagyságrendi paraméterekkel történő mennyiségi értékelését, és minőségi leírását. Itt most eltekintünk a számszerű bemutatástól, csak utalunk a rendelkezésre álló irodalmi köz-lésekre (Jöbstl 1996, 1997a). Itt csak a három vagyonértéket tartalmazó (paraméterkatalógus 22. pont) táblázatot mutatjuk be, majd bővítjük a korérték-tényező értékével és a történelmi hozamértékkel (4. táblázat). A három elemzés eredményei (korrektúra értékek) alapján erdményszámítással sikerült meg-határozni az erdővagyon-változásokat, és lényeges adatokkal kiegészíteni a hagyományos számvitel meglehetősen problematikus eredmény-kimutatását, így megbízható alapra helyezni a gazdasági eredmény értékelését. Az új középtávú terv (részletes tartamosan kitermelhető mennyiségben és erdőművelési intéz-kedési programban konkretizálva), és a következő erdőrendezési időszak tervezési eredmé-nyeinek hosszú távú teljesítménypotenciáltól való eltérései alapvető vonatkozási és bemeneti mutatói a kitermelhető mennyiség differenciált korrigálását (fafajokat, választékokat és hasz-nálati helyszíneket) figyelembe vevő javított eredményszámításnak és az erdőművelési intéz-kedések megtisztításának (intézkedési tervtől való eltérések értékelése). 4. táblázat. A „leltár-összehasonlítás” és „időszak-elemzés” mutatóinak áttekintése (kivonat)

22. Erdővagyon-összehasonlítás (értékek ezer pénzegységben) faktorárakon és pénzértékben (1995)

Változás Értéktípus 1997 1994 abszolút relatív (%)

a) Kitermelési érték + termelési érték (lásd Jöbstl 1978, S. 169)

6 700 6 180 -520 -8

b) Teljesítménykapcitás /év, aktuális (normál erdő) Teljesítménykapacitás /év, 2006-tól tartamosan

125

128

121

130

-4

+2

-3

+1

c) Hozamérték, jövőben (i=2,5%) (Erdőjövedelmezőségi érték, dinamikus)

5 800 5 705 -95 -2

d) Hozamérték, történelmi, kitermelés 1977-1994 (i=2,5%) Hozamérték, történelmi, kitermelhető mennyiség 1977-1994 (i=2,5%)

6 750

3 600

e) Korérték-tényező érték + talajérték 1995 12 600 11 850 -750 -6

Megjegyzés: Az 1997. évi értékek megbízható kár- és egyéb adatok híján becsültek (számítás alapja: kármérték, mint 1994-ben); faárszint: 1985-94 évi súlyozott átlagárak; a korérték-tényező érték kivételével minden érték az általános költségek alapján (általános költség: 135 PE/év/ha, általános-költség tőke: 5 400 PE/ha).

1. melléklet


4. Összefoglalás és kitekintés Az esettanulmányok egyértelműen bebizonyították az eljárási koncepció gyakorlati alkalmas-ságát és hasznosságát. Rutinszerű gyakorlati alkalmazásához azonban még széles körben je-lentős kutatásra, fejlesztésre és korrekcióra van szükség. Korrekció alatt azt értjük, hogy a legtöbb erdészeti üzemben lényegesen javításra szorul az erdőleltár és a számviteli gyakorlat. Összefoglalva a következőkről van szó: 1) Hozamtani állományfejlesztési modellek, és helyzetspecifikus hozamtáblák továbbfejlesz-

tése (elsősorban elegyes erdőkre). 2) Erdőre vonatkozó számítógépes kalkulációs modellek kiépítése egyes intézkedésekre,

egyes állományra, ideális és reális üzemosztályra. 3) Szükséglethez igazodó leltározási formák kialakítása (célorientált gondolkodás stb.) 4) Állományorientált számítógépes információs rendszerek és extrapolálható adatbankok

fejlesztése. 5) Végül jobb üzemi számvitel (naturális és monetáris), és a kitermelhető mennyiségek gon-

dos megállapítása a tartamosság vizsgálatával. Úgy tűnik, hogy az itt leírt megoldással sikerült egy gyakorlatban alkalmazható olyan eljárást találni, amely egyfajta tájékozódási segédletként minden erdészeti üzem számára lehetővé teszi, hogy legalább nagyságrendszerűen értékelhesse erdővagyona alakulását, megbecsülhes-se erdőgazdálkodási tevékenységének vagyonkihatását, így reálisabb alapokra helyezhesse a könyvelés számítási eredményeit. A legtöbb erdészeti üzemi vezetőnek jelenleg azonban még nincs elég ideje, szaktudása, és betekintése ezekbe a folyamatokba. Ezen változtatni kell. Az erdőtulajdonos fontos feladata, hogy felszólítás nélkül magától kérjen ilyen kimutatásokat, és maga is tisztában legyen azzal, hogy milyen célokat kíván elérni, és az általa megfogalmazott rövid és hosszú távú céloknak milyen hosszú távú következményei vannak. Másrészt ugyanakkor az erdővagyonért felelős vezető feladata, hogy hova vezetnek a (pl. túlzott pénzügyi) célok. Irodalom Jöbstl, H.A. (1996): Rechnungswesen in der Forst- Und Holzwirtschaft. Band II. Studientext

in zwei Teilen. FOWI-Berichte H. 9, 6. bearb. u erw. Auflage. Österr. Agrarverlag, Wien, 232 S.

Jöbstl, H.A. (1997a): Forstbetriebliche Erfolgsrechnung für den Mittelfristzeitraum. Ein kal-kulatorischer Lösungsansatz. Forstarchiv 68, 5, 186-193.

Jöbstl, H.A. (1997b): Umtriebszeit der Fichte unter geänderten Marktverhältnissen. Eine Mo-dellstudie mit benützerorientierter Darstellung der Simulationsmodelle FOWISIM und FOBSI. Schriften aus dem Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft, Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Heft 14. Wien, 128 S.

1. melléklet


Erdészeti mérleg és adózás Németországban6

Martin Moog Ludwig Maximilians Universität München, Deutschland

Tisztel Kollegák! Szeretném gondolataimat még egyszer írásban előadni a fakészletek Magyarországi mérlegbeni szerepeltetéséhez a gyakorlati kérdéseket illetően.

Hangsúlyozom, hogy ez tulajdonképpen nem tudományos, hanem nagyon gyakorlatias fejte-getés. Arra törekszem, hogy gyakorlatilag használható tanácsot adjak.

Azok a tudományos kérdésfeltevések, amelyeket érdemes vizsgálni, véleményem szerint úgy-is csak a gyakorlati témák mentén lehetségesek. Ezalatt értem az erdészeti üzemek mérlegké-szítését és nyereség kimutatását adózási célból. Ezek a normák kialakításának teljesen gyakor-lati kérdései. Fejtegetéseim nem az üzemen belüli számításokra vonatkoznak.

A leltározások költségei

A leltározások költségei területegységre vagy készletegységre vonatkoztatva (Euró/ha illetve Euró/m3 teljes készlet) a terület csökkenésével az arányosnál nagyobb mértékben növekednek.

Az a leltározási szisztéma, ami az olyan üzem számára mint a Bajor Államerdészet (700.000 ha gazdasági erdő) bizonyos fokig megbízható készletértéket ad, a kisebb üzem számára használhatatlan. A kisebb üzem egy sokkal intenzívebb leltározást igényel ahhoz, hogy ugyanolyan pontos megállapítást lehessen tenni. Ennélfogva a leltározás annál drágább, minél kisebb az üzem. Ez nagy hátrány a kisebb üzemek számára. Attól tartok, hogy valószínűleg igen sok olyan üzem lenne, amelyek számára a számvitel költségei egész értelmetlenül maga-sak lennének, amennyiben a fakészletekre vonatkozó mérleg készítése elő van írva. Ha azon-ban a számvitel költségeit korlátozzuk, akkor a leltározások semmit sem érnek. Ebből követ-kezően a mérlegkészítés sem ér semmi.

Ezen kívül rendszerpolitikai szempontból sem lenne szabad olyan előírást kibocsátani, ami a kisebb üzemeket szisztematikusan megkárosítja.

A nem realizált nyereségek adóztatása

Ha a mérleggel rendelkező erdészeteknek (Forstbetriebe) a nyeresége meghatározásra kerül, amelyekben a fakészletek aktuális árakon kerülnek értékelésre, akkor hamarosan felmerül a nyereség keletkezésének és adózásának a problémája, amelyekkel nem áll szemben semmi-lyen likvid eszköz.

Ha megnézik a faárak alakulását, akkor az elmúlt időben bizony vannak olyan évek, amelyekben az ár 15 – 20%-kal nőtt. Természetesen vannak olyan évek is, amelyekben az ár 50%-áig is esett.

6 Szaktanács a 2002 júniusában, Sopronban folytatott konzultációhoz kapcsolódóan

1. melléklet


Vegyünk egy német erdészeti üzemet kereken 300 m3 hektáronkénti átlag élőfakészlettel. A luc állományt kb. 100 DM/m3-rel kell értékelni. Ha az ár 120 DM/m3 -re emelkedik, akkor 300x20=6000 DM/ha nyereség keletkezik. Milyen Cash Flowból fizesse ki a tulajdonos az esedékes adót? Ha tartamosan termel ki, akkor talán 7-8 m3/ha-t takarít be és 400 DM/ha nye-resége van. Az árváltozásból eredő nyereség több, illetve sok éves forgalom eredményét tenné ki. Ha egy ilyen nyereséget le kellene adózni, akkor ez majdnem törvényszerűen illikviditáshoz vezet – minél nagyobb a nyereség, annál biztosabb a csőd.

Megfordítva, erős árcsökkenésnél nagy veszteségek keletkeznének.

El kellene kezdeni egy szükségszerűen többé-kevésbé komplikált szisztéma kidolgozását a veszteség áthozatalára és -visszavitelére. Ezzel a komplexitástól függően a pénzügyi tisztvise-lők és adótanácsadók ezreit lehet fizetni. A tranzakciós költségek vagy a bürokrácia költségek tehát igazán magasak lennének. Az erdészeti üzemek azért gazdálkodják ki a nyereséget, hogy sok adótanácsadót fizessenek?

A német szisztéma, az éves bevételi többletet gyakorlatilag nyereségként kezelni és a fakészletváltozásokat a nyereségszámításnál figyelmen kívül hagyni (ignorálni), számomra relatív ésszerűnek tűnik. Mindig garantálva van, hogy az adófizető likvid.

Korábban a túlhasználatokat (a tartamos hozamot meghaladó használatokat) csak az adókulcs felével adóztatták meg (§ 34b Jövedelemadó törvény 1999-ig). Ezt azzal magyarázták, hogy ezáltal a fakészletek kerülnek leépítésre, tehát a favagyon kerül csökkentésre. Azért, hogy ezt ne lehessen kihasználni, a megelőző három év csökkentett használata beszámításra került. Ez munkát adott a adóellenőrök és adótanácsadók számára. Ezt a szabályozást megszüntették.

A túlhasználatokat most a rendkívüli jövedelmekre vonatkozó előírások (§ 34 jövedelemadó törvény) szerint adóztatják.

Az ilyen rendkívüli jövedelmek adóztatása a következők szerint történik:

Az adót úgy számítják ki, amit fizetni kellene, mintha csak a szokásos (rendes) jövedelem lenne. Ezután meghatározzák az adót, amit fizetni kellene, ha a szokásos jövedelem plusz a rendkívüli jövedelmek 1/5-e után kellene adózni. Ezután meghatározzák az adók különbségét (Határadó a rendkívüli jövedelmek ötödére). Ezt az értéket megszorozzák 5-tel. Fizetni ezt az összeget kell és természetesen a rendes jövedelmek utáni adót.

Namármost elképzelhetnénk, hogy az erdőgazdálkodásból származó minden jövedelmet min-dig mint rendkívüli jövedelmet kezelnénk. Ez azt jelentené, hogy nem lenne semmiféle prog-resszivitási hatás. Valószínűleg ez nem sokat jelentene. Kiszámolhatnák, hogy egy ilyen sza-bály mit változtatna az adóbevételeken. Úgy gondolom, hogy az erdőgazdálkodás Magyaror-szágon sem járul nagyon hozzá az adóbevételekhez, úgyhogy ez az állami pénzekhez nem lenne jelentős. A bevételcsökkenéssel szemben megtakarítás számolható fel az adóellenőrök-nél (az állam szempontjából) és az adótanácsadóknál (a népgazdaság szempontjából).

Az erdő eladásakor éppen így lehetne eljárni, esetleg a földért egy átalány érték (adott esetben egy igazolható érték) levonásával. Az árbevételt tehát a fent leírt eljárás szerint kellene le-adózni, ami a progresszivitást korlátozza.

Az erdő vásárlása esetén az átalány vagy egy igazolható földértéket kellene aktiválni. Egy probléma van csak, hogy hogyan kezeljük a vételár maradékát. Lehetne azonnal teljesen (vagy csak egy részét mintegy ½ vagy 2/3 részét) az adóból leírni (absetzen lassen) vagy vá-lasztási jogot beiktatni, ezt egy bizonyos időszakon belül az adóból leírni. Ha lehetséges az erdővásárlással az adót csökkenteni, akkor ez az erdőbe való invesztálásra ösztönöz. Ezt ko-rábban Angliában kihasználták. Erdészetpolitikailag ez többnyire kívánatos.

1. melléklet


Németországban a vételárat aktiválni kell. Nem sokkal ezelőttig szabad volt az aktivált értéket évente 3%-kal csökkenteni. 34 év után az aktivált érték leíródott. Ez egy relatív ügyes, bürok-ráciamentes szabályozás volt. Sajnos az előírást eltörölték. Most a kitermelések egyenkénti igazolása szükséges. Ha egy üzem sok kis területet is vásárolt, ez túl nagy igazgatási ráfordí-táshoz vezet és adótanácsadókat és adóellenőröket tart el. Ha az egész üzemet megvettük, akkor ez nem is olyan rossz, mert akkor az egész kitermelés az aktivált értéket csökkenti.

Adózás kalamitás esetén

A német szabályozás (§ 34b jövedelemadó törvény) túl bürokratikus. Állítom, hogy az adóbe-szedés ráfordításai meghaladják az erdőgazdálkodásból származó adóbevételeket. Az a véle-ményem, hogy egy átalány adókedvezményt kellene találni.

Az erdőgazdálkodás valamennyi jövedelmére vonatkozó fent javasolt egyötödös szabályozás már egy lépés lenne, ami a kalamitások esetén az adózást igazságosabbá tenné, mivel a kala-mitás használatból származó nem szándékos többletbevétel progressziós hatása kisebb lenne.

Ahhoz, hogy a progressziós hatást teljesen kikapcsoljuk, az egyötöd szabályt módosítani kel-lene. Ha az összes árbevétel ötöde helyett a rendes kitermelések (nem kalamitás használatok) összes bevételének egyötödét alkalmaznák, akkor teljesen ki lenne kapcsolva kalamitáshasz-nálat progressziós hatása. Ha semmiféle tervszerű használat nincs, hanem csak kalamitás-használat, akkor egy minimális adókulcsot lehetne bevezetni. Esetleg (ha vásárláskor a fa-készleteket aktiválni kell) be lehetne vezetni egy választási jogot az üzemek számára, a fa-készlet aktiválva van; ezeket aztán egyfajta különleges leírással lehetne könyvelni, az aktivált fakészleteket csökkenteni és ilyen módon az adót csökkenteni.

Bár egy ilyen szisztéma nem lenne egészen szabályszerű, de bürokráciamentes és legalább olyan jogos mint a Németországban hatályos módszer.

Az önök számára kutatási feladat lenne annak kiszámolása, hogy kalamitásnál az adófelmerü-lés hogyan változna és az üzemekben az adóteher hogyan változik.


2. melléklet

Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban

A teljesség igénye nélkül több tucat különböző időszakú és résztémájú számviteli és adózási vélemény és iránymutatás szedhető össze, de az anyagok nem képeznek koherens egységet, szétzilálják a logikai láncra fűzés lehetőségét (Mindenki egy-egy témát kiválasztva megpró-bálhatja a kérdések és válaszok problémáját feltárni).

A megbízott erdőgazdálkodó elszámolási kötelezettsége az erdőterületét átruházó tulajdonos-sal (Dr. Derzsenyi Tibor, Erdészeti lapok CXL. évf. 9. szám 271 p.)

A magánerdő-birtokosok körében alkalmazott egyik társult erdőgazdálkodási forma a megbí-zott útján megvalósuló erdőgazdálkodás (továbbiakban: megbízotti erdőgazdálkodás).

A megbízotti erdőgazdálkodás több szempontból előnyös, e forma nem viseli magán a jogi személyiségből fakadó jogszabályi kötelezettségeket.

A megbízotti erdőgazdálkodásnál a megbízottat tekinti az EVT. Erdőgazdálkodónak. Az EVT a megbízás tartalmával, különösen annak megszűnésével nem foglalkozik. Erre nincs is szük-ség, mivel a megbízást, mint polgári jogi szerződést a PTK 474§-483.§-ai szabályozzák rövi-den és lényegre törően.

A magánerdő-tulajdonosok és megbízottak között jelentős számban jöttek létre erdőgazdálko-dásra vonatkozó megbízási szerződések az elmúlt években.

A szerződések készítése alkalmával sok esetben szerződésmintákat használtak, jogi szakértő közreműködésére ritkán került sor. Az aláírt szerződések általában a szerződési minimumot tartalmazták, ezek alkalmasak voltak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételre, de nem hiá-nyoztak az okiratból a megszűnés setére vonatkozó rendelkezések. A tulajdonostársak, mint megbízók nagy száma miatt ráadásul nehézkes a szerződés-szükség esetén történő- módosítá-sa is.

A tisztánlátás érdekében néhány alapvetést kell kiemelni a megbízotti jogviszonyban, amely érvényes az erdőgazdálkodói megbízásokra is.

– A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyletet ellátni. A megbízást a megbízó érdekében megfelelően kell teljesíteni. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az adott erdőterületen a megbízott köteles ellátni az EVT-ben meghatározott, a szerződésben részle-tezett erdőgazdálkodási feladatokat, a szakmai előírások figyelembe vételével. A működést a társtulajdonosok (megbízók) érdekében és javára végzi. A tevékenység eredményessége (pozitív vagy negatív a megbízót illeti vagy terheli.

– Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. – A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbí-

zónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából, vagy eljárása eredménye-képpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.

Mikor kell a megbízottnak elszámolnia az erdőterületét (illetőségét) elidegenítő tulajdonossal?

Ha a megbízási szerződés másként nem rendelkezik, akkor amikor a volt tulajdonos (írásban) bejelenti a t4erület elidegenítését a megbízott felé. A volt társtulajdonos, mint a megbízók egyike irányában ugyanis a megbízási jogviszony az elidegenítéssel megszűnik.

2. melléklet


Lehetséges azonban, és egyben ajánlatos is, hogy a megbízási szerződése ilyen esetben egy terminust (pl.: az elidegenítést követő év május 15.) határozzon meg az elszámolás végső idő-pontjául. Ezáltal nem szükséges minden egyes leidegenítésnél külön elszámolni, hanem azt összevontan is lehet kezelni az éves záróelszámolással.

Az elszámolást azonban ez esetben is a jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkoztatva (viszonyítási időpont) kell elkészíteni.

Határozhatnak-e úgy a tulajdonosok (megbízók), hogy az árbevételt vagy annak egy részét a megbízott az elszámolás alkalmával ne adja ki a volt tulajdonostársnak? (pl.. pontosan nem kalkulálható felújítási költségek miatt.

A kérdés az elszámolás szabályszerűségéhez kapcsolódik. Az estekör sokrétűsége miatt itt csak annyit jegyezhetünk meg, hogy ilyen döntésre jogszeren csak szűk keretek közt kerülhet sor. Az értékesített faanyag árbevételével szemben csak a konkrétan felmerült (bizonylatokkal igazolt költségek számíthatók fel, beleértve természetesen az erdőfenntartási járulékot is.

- 2000/64. APEH iránymutatás erdőgazdálkodással kapcsolatos adókötelezettség (Szja tv. 16. §-23. § - és 49/A. §-49/C. §)

Az erdőgazdálkodók és az erdőgazdálkodással összefüggő jövedelmek személyi jövedelem-adó kötelezettsége a következők szerint alakul.

1. Fogalmak értelmezése a) Amennyiben a természetben összefüggő erdőterületnek (az 1996. évi LIV. tv. alapján)

több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok kötelesek azon társult erdőgazdálkodást folytatni és ezzel a feladattal az erdőgazdálkodót megbízni, akit az erdészeti hatóság nyilvántart. Az erdőgazdálkodó, mint jogszerű használó, nem feltétlen tulajdonos (is).

b) Az erdőgazdálkodó lehet magánszemély, akár jogi személy is. A magánszemély e tevékenységét egyéni erdőgazdálkodóként végezheti, vagy olyan magánszemélyként, akit a tulajdonosok az erdőgazdálkodási tevékenységgel

megbíztak. c) Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység folytatásának a feltétele az adott erdőterület ki-

zárólagos tulajdonlása, és e területnek az erdészeti hatóság által önálló gazdálkodásra alkal-mas területté való minősítése.

d) Az erdőgazdálkodó kizárólagos jogai, kötelezettségei: - üzem- és éves erdőgazdálkodási terv készítése; - az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése; - állami támogatás igénylése, felvétele, felhasználása; - a tulajdonosok képviselete erdőgazdálkodási kérdésekben.

2. Az erdei haszonvételek gyakorlása, az erdőterületek erdőbirtokossági társulat részére való használatba adása a társulat alapsza-

bálya alapján, ha nem bérlet akkor nem vonatkoznak rá a kedvezmények – 3 ha alatt nincs Szja, persze ha van jövedelem

más erdőgazdálkodó megbízása esetén írásba foglalt szerződés alapján történhet. Az erdőgazdálkodó működése mellett az erdő tulajdonosa az erdő haszonvételeiből akkor

szerezhet mezőgazdasági őstermelői jövedelmet, ha: a) Az erdőbirtokossági társulatok működéséről szóló 1994. évi XLIX. törvény alapul-

vételével az erdőbirtokossági társulatokba vitt erdőtulajdonok (nem apportált) esetén b) a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlását az alapszabály nem ruházza át

az erdőbirtokossági társulatra, hanem azt az egyes erdőtulajdonosok jogaként nevesíti. c) Azt a bevételt viszont, amit az erdőbirtokossági társulat

2. melléklet


d) tagja vagy alkalmazottja e jogviszonyára tekintettel kap, e) illetve amit értékesítésből kap, (akkor is, ha az értékesítéssel a társulatot bízza meg)

nem lehet őstermelői bevételként figyelembe venni. b) Az egyéni erdőgazdálkodó saját döntése alapján válik e tevékenysége alapján mezőgaz-

dasági őstermelővé. c) Az erdőterületnek nem erdőbirtokossági társulati erdőgazdálkodó részére való haszonvé-

telbe adása esetén a haszonvételi jogok gyakorlását az erdő tulajdonosá(i)nak az erdőgazdál-kodóval kötött írásos megállapodása alapján kell elbírálni.

A megállapodásban nem szereplő haszonvételekkel kapcsolatos jogosítványokat az erdőtu-lajdonos(ok) mezőgazdasági őstermelőként gyakorolhatják.

A magánszemély erdőgazdálkodót, ha e tevékenységét nem egyéni vállalkozói minőségé-ben végzi, önálló tevékenységet folytatónak kell tekinteni.

Ha az erdőtulajdonos az erdei haszonvételek bármelyikét gyakorolhatja az erdőgazdálkodó

mellett, akkor őt e tevékenységére nézve - döntése alapján - lehet őstermelőnek tekinteni. Ilyen esetekben az őstermelői bevételek és költségek részét képezik az erdőgazdálkodó által

kiállított bizonylatok alapján - az erdőgazdálkodótól kapott és neki kifizetett összegek (is). (Ha az erdővel alapvetően az erdőgazdálkodó gazdálkodik, a tulajdonosoknál néhány "ha-

szonvételről" (pl. fakitermelés, erdészeti szaporító anyag gyűjtése, vadászati jog hasznosítása) lehet szó. Akkor viszont, ha az erdőgazdálkodó csak a közös képviseletet látja el, a tulajdonos a teljes erdőgazdálkodását őstermelőként számolhatja el.)

Az önálló tevékenységet végző erdőgazdálkodónál az erdőtulajdonosok képviseletében igé-nyelt és az erdőfelújításhoz kapott minden támogatás, és az erdőtulajdonosok különböző jog-címen teljesített befizetései bevételnek minősülnek. Költségként veheti figyelembe mindazt a kiadást, amit az erdőtulajdonosoknak teljesít.

Tevékenységét lényegében úgy kell tekinteni, mintha az erdőgazdálkodással kapcsolatos

pénzügyi mozgásokat csak közvetítené. (PM Jövedelemadók Főosztály 7131/1/1999. - APEH Jövedelemadók Főosztály

1222698316/99.; AEÉ 2000/6.) Szervezet - 2002/68. APEH iránymutatás a földtulajdonosok vadászati közösségének megítélése a társasági adózás szempontjából [1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklete A) részé-nek 1. pontja; 1996. évi LV. törvény]

1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: a Tao. tv.) 2. § (2) bekezdése felsorolásszerűen meghatározza a társasági adó alanyait és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a to-vábbiakban: a Vtv.) 6. § (2) bekezdése szerinti "földtulajdonosok vadászati közösségét" nem sorolja ide.

2. A vadásztársaság a Vtv. 16. § (1) bekezdése szerint egyesületi formában működhet, így a társasági adókötelezettségére a társadalmi szervezet szabályai vonatkoznak. A Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1-2. pontjai szerint a társadalmi szervezetnél - amennyiben nem közhasznú szervezet - nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység (ideértve az ilyen tevékenységhez kapott támogatást, juttatást, tagdí-

2. melléklet


jat is), valamint az az ellenérték, bevétel, amely kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgá-ló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítéséből származik.

A cél szerinti tevékenységből elért jövedelem (a cél szerinti bevételek és cél szerinti ráfor-dítások különbözete) - mivel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján a cél szerinti tevékenység nem vállalkozási tevékenység - nem társasági adóköteles [a Tao. tv. 1. § (1) bekezdése].

Elsődleges kérdésként az merül fel, hogy lehet-e a vadgazdálkodást (ezen belül a bérvadászatot, a vadhús értékesítését) cél szerinti bevételnek tekinteni, vagy a tevékenységeket valamilyen is-mérv alapján szét kell-e bontani cél szerinti tevékenységre és vállalkozási tevékenységre.

A vadászati jog jogosultja (társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közös-sége) a vadászati jogot vadásztársaságnak történő haszonbérletbe adással hasznosíthatja [a Vtv. 13. § (2) bekezdése]. Ebben az esetben a vadászati jog jogosultja továbbra is a földtulaj-donosok közössége marad, vadászatra jogosultnak azonban a haszonbérlőt kell tekinteni [a Vtv. 6. § (3) bekezdése]. A vadászati jog magában foglalja - többek között - a vadgazdálko-dással kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok összességét [a Vtv. 2. § b) pontja].

A haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi eleme a haszonbérlő azon kötelezettségvállalá-sa, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja [a Vtv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja]. Mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállo-mány szabályozásával kapcsolatos tevékenység is [a Vtv. 40. § (1) bekezdése], megállapítha-tó, hogy a vadásztársaság a vadászattal vadgazdálkodási tevékenységet (is) végez. Ezen kívül is kétségtelenül megállapítható a vadásztársaság vadgazdálkodási tevékenysége, ha a haszon-bérleti szerződésben ilyen tevékenységek végzését kifejezetten elvállalja.

Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközös-séget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység [a Vtv. 40. §].

A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos vala-mennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelöli. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek, a bérvadá-szat kivételével. Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállo-mány szabályozása is. Másfelől bérvadászat az is, ha a vadásztársaság külső vadásszal a va-dászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaság-nak díjat fizet. Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdál-kodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a vadásztársaság a vadászterület haszonbérletére megkötött szerződésben vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzem-tervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány - mennyiségi - szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevé-telek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.

3. A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - ér-tékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben ezt a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalko-zási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen készletértékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem "kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek" minősül, hanem az

2. melléklet


ilyen tevékenység eredménye. Hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetsé-ges módja az értékesítés.

[PM Jövedelemadók Főosztálya 3302/2002. - APEH Adónemek főosztálya 1225542469/2002.; AEÉ 2002/7.]

- 1990/157. APEH iránymutatás Erdőbirtokossági társulat erdő hasznosítási jövedelmé-nek adóztatása

Az erdőbirtokossági társulat erdőhasznosításából származó nyereségből a társulati tag ré-szére kifizetett összeg a magánszemélyek jövedelemadója (szja) szempontjából egyéb jövede-lemnek tekintendő!

Ezért mind az 1989., mind az 1990. évre hatályos szabályozás értelmében a magánszemély többi jövedelmével össze kell vonni és ennek megfelelően adóztatni.

Azokat a jövedelmeket, amelyek után 20% (lineáris) mértékű adófizetési kötelezettség áll fenn, az szja-törvény mindkét évre vonatkozóan tételesen megnevezi, viszont a jelzett jövede-lem nem tartozik ebbe a körbe. (PM 50.602/90. APEH 11.448/90. MEVA) (AEÉ 1990/9.) - 319. Erdő újratelepítésével kapcsolatos kiadások elszámolása (16. Számviteli Levelek / 2001.)

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető erdőbirtokossági társulat a kitermelt erdőt újratelepíti. Az újratelepítéssel kapcsolatos kiadásokat elszámolhatja-e költségként? Ha aktiválni kell, milyen amortizációs kulccsal lehet az értékcsökkenést elszámolni, mivel az erdő értéke a ki-termelésig nő?

Az új Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint az erdőbirtokossági társulatnak a vállalkozókra érvényes előírásokat kell alkalmaznia.

Új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége, az egyszeres könyvvitelt vezetőnél az új erdő telepítésével kapcsola-tos összes kiadás az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között.

Az új Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint: "nem számolható el terv szerinti értékcsökke-nés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után." Ezen előírás fejezi ki azt, hogy az erdőtele-pítés befejezése után az erdő értéke nő, tehát nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.

Az új Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerint: "az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítás esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni." Ez a szabályozás abból indul ki például az erdőfelújítás (az erdő újratelepítése) költségeinek (kiadásainak) a felmerüléskor az eredmény terhére történő elszámolása előírásánál, hogy a meglévő erdő kitermelését, kivá-gását követi (gyakorlatilag ugyanazon éven belül) az erdő újratelepítése. Az erdő kitermelése, kivágása során realizálódó bevétel meghaladja (lényegesen meghaladja) a fakivágás tényleges költségeit, és a többletbevétel fedezi az újratelepítés költségeit, kiadásait. Hasonló módon indokolható az erdőnevelési, -fenntartási költségeknek, kiadásoknak az eredmény terhére tör-ténő elszámolása.

Természetesen jelentős torzulást eredményezhet a vállalkozás mérleg szerinti eredményé-ben az, ha a fakitermelés, illetve az erdőfelújítás (az erdő újratelepítése) nem ugyanazon év-ben történik, ha nem egyidejűleg, nem tervszerűen végzik. - Erdőbirtokosság SZL 320

A 319. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy a vállalkozókra érvényes előírásokat kell az erdőbirtokossági társulatnál alkalmazni.

2. melléklet


A Ctv. mellékletéből az következik, hogy az erdőbirtokossági társulatot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Nyilvánvaló, hogy az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy az egyes tagok a társulatba mit, milyen értéken vittek be. Az erdő az ingatlanok közé sorolan-dó, és mint ilyennek, a társulatba történő bevitele még az ingatlan-nyilvántartásban való rög-zítéssel is jár.

Az erdőbirtokossági társulatnak tehát van olyan vagyona, amelyet a tagok tartósan a társulat rendelkezésére bocsátottak. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás is, amelyet az új Szt. 35. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint a társulatnál jegyzett tőkeként kell kimutatni. (A társulat jegyzett tőkéje alapján állapítható meg az egyes tagok tulajdoni aránya.)

Amennyiben a tagok az erdőbirtokossági társulat megalakulásakor a felmerült költségek fe-dezetére pénzbeli hozzájárulást teljesítenek, akkor az alakulási jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, hogy milyen költségek fedezetére adják a pénzbeli hozzájárulást, továbbá azt is, hogy azt a társulatnak vissza kell-e fizetnie és mikor, vagy nem kell visszafizetnie, mert véglegesen kapta azt. (Amennyiben beruházási célból adták, illetve új erdő telepítésére, akkor tőkejutta-tásként, tartós befektetésként a jegyzett tőkét növelő tételként indokolt a pénzbeli hozzájáru-lást elszámolni.)

Ha az alakulással kapcsolatos költségek fedezetére szolgál a pénzbeli hozzájárulás, azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg egyéb bevételként kell elszámolni a társulatnál. (Ha várha-tóan később is felmerülnek ilyen költségek, és azok fedezetét is átadták a tagok, akkor a ket-tős könyvvitelt vezető társulat a költséggel még nem ellentételezett bevételt időbelileg köteles elhatárolni.) - 79/2001. Számviteli kérdés Vállalkozásunk (kft.) az erdőtulajdonosokkal kötött megál-lapodás alapján erdőtelepítést végez. A kft. erdőgazdálkodóként bejegyzésre került. Ho-gyan kell elszámolni az erdőtelepítést, továbbá a telepítést követően a befejezett erdő erdőtulajdonosoknak történő átadását?

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (röviden: erdőtörvény) 14. §-ának (1) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodó jogosult, illetve köteles gondoskodni - többek között - az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek elszámolásának elkészítésé-ről, a befizetés teljesítéséről, az erdőgazdálkodót megillető állami támogatás igénybevételéről, felhasználásáról, a támogatás elszámolásáról, az erdőgazdálkodási munkák elvégzéséről.

Az erdőtörvény 13. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében az erdő tulajdonosa - megha-tározott esetben - az erdőgazdálkodási tevékenység feladatai ellátásával köteles erdőgazdál-kodót megbízni.

Az erdőtörvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 15. §-ának (1) bekez-dése értelmében az erdőterület más erdőgazdálkodó használatába adása írásbeli szerződéssel történik.

Az előbbiekből következően a kft. az ilyen szerződés alapján végzett erdőgazdálkodási te-vékenységet a számviteli elszámolásaiban úgy számolja el, mint a saját tulajdonú erdő erdő-gazdálkodási tevékenységét. A költségeit - beleértve az erdőfelújítás költségeit is - az erdő-gazdálkodás költségeként, az erdőfenntartási járulékot egyéb ráfordításként, az erdőfelújítás, az erdőfenntartás támogatását egyéb bevételként, az erdőtelepítés támogatását a tőketartalék javára, az erdőtelepítést pedig beruházásként számolja el.

A jogszabályi előírások szerint nincs olyan kötelezettség, mely szerint az erdőtelepítés befe-jezése után a kft.-nek a tulajdonos kezelésébe vissza kell adnia az erdőt. Az elkészült erdővel kapcsolatos erdőgazdálkodói feladatokat a kft. ugyanúgy ellát(hat)ja, így az erdőtelepítés ér-tékének kivezetése nem merül fel.

Amennyiben a két fél közötti szerződés szerint a befejezetté vált erdőtelepítést át kell adni az erdőtulajdonosoknak, akkor az átadás jogcíme lehet értékesítés vagy térítés nélküli eszköz-átadás. [2000. évi C. törvény 77. § (3) e), 86. § (7) a)]

2. melléklet


Számvitel - 31/2000. Számviteli kérdés Hol mutatják ki az önkormányzatok a juttatott, a vásárolt, illetve a telepített erdő értékét? Milyen értékcsökkenést kell elszámolni az erdő értéke után?

Az önkormányzatok a tulajdonukba került erdő beszerzési értékét a 12. Ingatlanok számla-csoportban - a megfelelő (al)számlákon - számolják el.

Az elszámoláshoz az alábbi számlák megnyitását javasoljuk: 1216. Erdők aktivált állományának értéke A számlán kell állományba venni a vásárolt erdők értékét beszerzési áron, illetve a befeje-

zett erdőtelepítés aktivált értékét. A hatályos előírások értelmében az erdő értéke után ér-tékcsökkenést elszámolni nem lehet.

1236. Erdők vásárlása, létesítése 1256. Erdők vásárlásának, létesítésének előirányzata 1276. Erdők folyamatban maradó beruházásának állománya A számlán kell nyilvántartani az erdőtelepítés értékét annak befejezéséig. 1286. Erdők beruházására adott előlegek Az előzőek értelmében az erdővel betelepített földterület értéke nem tartalmazhatja az erdő

értékét. Azokat elkülönítetten kell kimutatni. - 2002/36. APEH iránymutatás az erdő bekerülési értéke [Szt. 47-48. §]

A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a alapján kell az eszközök - így az erdő - bekerülési értékét meghatározni, az erdőberuházást a tárgyi eszközök közé felvenni.

Az Szt. 52. § (5) bekezdése szerint az erdő bekerülési értéke után terv szerinti értékcsökke-nést nem lehet elszámolni. A törvény azért tiltja meg a terv szerinti értékcsökkenés elszámo-lását, mivel az erdő értéke - természetéből adódóan - évről évre nő.

Ugyanakkor az Szt. 57. § (3) bekezdése a vállalkozásnak lehetőséget ad arra, hogy a befek-tetett eszközöket - így az erdőt is - a mérlegben piaci értéken értékelje ("felértékelje"). A fel-értékelést az eszköz oldalon a tárgyi eszközök között a tárgyi eszközök értékhelyesbítése so-ron, a források között - a saját tőke részét képező - értékelési tartalék soron kell kimutatni.

Az Szt. 48. § (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő-felújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósulása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési értékében figyelembe venni. Eszerint az erdő bekerülési értékében csak a telepítés költségei vagy a beszerzési érték vehető figyelembe.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 1719/2002. - APEH Adónemek Főosztálya 1224634880/2002.; AEÉ 2002/5.)

- 1268. Megbízás alapján erdőtelepítés (61. Számviteli Levelek / 2003.)

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magán-személyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályá-zat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan törté-nik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?

A választ a számviteli elszámolással kezdjük.

2. melléklet


Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban - az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig - felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A pályázat útján ehhez elnyert támogatás, a 290/2002. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 6. melléklete szerint fejlesztési célú támogatás, amit - ha visszafizetési kötelezettség nélkül adtak - a tőketartalékba kell helyezni.

Az erdőtelepítés befejezésekor - a kérdés szerint - az erdőt átadják a magánszemélyeknek, mint az erdő tulajdonosainak. Az erdőtelepítés átadása történhet adásvételi szerződés alapján (amelyet az átadó társaság értékesített beruházásként számol el), de történhet térítés nélkül is. Ez esetben a térítés nélkül átadott beruházást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján - ez esetben - az adózás előtti eredményt meg kell növelni. A térítés nélküli átadás miatti mérleg szerinti veszteség a kapott támogatás tőke-tartalékba helyezett összegének az eredménytartalékba történő átvezetésével kompenzálható.

Nyilvánvaló, az erdőtelepítéssel foglalkozó társaságnál a térítés nélküli átadás a támogatá-sokat meghaladó ráfordítások, továbbá az adóalap növelése miatt vagyonvesztéssel jár. A megbízást adó magánszemélyek helyett járt el a társaság, az erdőtelepítés eredményeként az erdőgazdálkodó magánszemélyek vagyona növekedett. Ezért célszerűnek az látszik, ha az erdőtelepítést végző társaság a telepítés befejezésekor az erdőt eladja a magánszemélyeknek, legalább a támogatással nem fedezett bekerülési értéken.

Az erdőgazdálkodó magánszemélyeket szja akkor terheli, ha az erdőt vagy annak részeit a bekerülési értékénél (az általuk megfizetett összegnél) magasabb értéken értékesítik.

Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fize-tendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más államháztartási támogatásra.

A szóban forgó erdőtelepítési támogatás adóügyi megítélésével kapcsolatban azt kell eldön-teni, hogy az közvetlenül árat befolyásol-e, vagy megrendelés ellenértéke-e.

Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rende-let értelmében erdészeti tevékenységet segítő támogatás erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítá-sa, illetve fásítás céljából vehető igénybe. Az E-tv. 13. §-ának (5) bekezdése szerint a támoga-tást az erdőgazdálkodó igényelheti. (Erdőgazdálkodónak minősül az erdő tulajdonosa, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó.)

Álláspontunk szerint a kérdésben szereplő támogatás nem minősül árat közvetlenül befolyá-solónak, hiszen a földterület tulajdonosa és az erdőgazdálkodó között a telepítés ellenértékéül kialakított árra közvetlen kihatása nincs. A hivatkozott támogatásnak nem a felek által alkal-mazott (alkalmazandó) ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése a célja, hanem környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve, a 15-20 év alatt megtérülő befektetések előmozdítása.

A szóban forgó támogatás megrendelés ellenértékeként sem ragadható meg, hiszen a támo-gatás nyújtója támogatásáért cserébe nem vár ellenszolgáltatást a támogatottól, a támogatás-hoz való hozzájutáshoz csak az előre meghirdetett feltételeknek kell megfelelni. - 2193. Ültetvénytelepítés aktiválása (107. Számviteli Levelek / 2005.)

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott vá-lasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?

Az ültetvényberuházásnak a termőre fordulásig elszámolt költségeit a rendeltetésszerű hasz-nálatbavételkor (a termőre forduláskor) át kell vezetni a beruházási számláról az egyéb épít-mények között nyilvántartott ültetvény számlára (T 124 - K 161). A rendeltetésszerű haszná-latbavételt írásban dokumentálni kell. Ekkor kell megállapítani az ültetvény hasznos élettar-tamát (várhatóan hány évig fog az ültetvény termést hozni), a hasznos élettartam végén a vár-

2. melléklet


a várható maradványértéket (ha a kft. a termőre fordult ültetvényt nem kívánja értékesíteni, addig hasznosítani fogja, amíg terem, akkor a maradványérték nulla érték lehet), és ezek függvényében az ültetvény évenként elszámolandó értékcsökkenését is.

Itt kell megjegyezni, az ültetvények által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése nem tartozik az ültetvény fogalmába, azokat külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni.

Az ültetvény bekerülési értéke a kérdés szerint 44 millió forint, amelyet az állami támogatás összegével nem szabad csökkenteni (ha jogszabály alapján kapták a támogatást és a jogsza-bály úgy rendelkezett, hogy azt a tőketartalékba kell helyezni, akkor helyesen jártak el). Így a fentiekben leírtak figyelembevételével a 44 millió forint alapján kell az évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét meghatározni és könyvelni (T 571 - K 1294).

A Tao-tv. 2. számú mellékletének III. része tartalmazza az ültetvények adózás előtti ered-ményt csökkentően figyelembe vehető értékcsökkenési leírásának mértékét.

A termőre fordult ültetvény gondozásával, a termés védelmével, betakarításával kapcsolato-san közvetlenül felmerült költségeket, mint a termés közvetlen költségét, a felmerüléskor költségként kell elszámolni (T 51-56 - K 3, 4) az ültetvény terv szerinti értékcsökkenési leírá-sával együtt (T 571 - K 1294). Amennyiben a tárgyévben megtermett termést a tárgyév végé-ig nem értékesítik, akkor feltétlenül meg kell állapítani a termés egységére jutó közvetlen költségeket (például 1 kg dió, mandula közvetlen önköltségét), majd a nem értékesített termék mennyisége alapján a saját előállítású termék készletrevételi értékét (T 251 - K 581). A köz-vetlen önköltség megállapításának tehát feltétele az, hogy az ültetvény, a termés közvetlen költségeit év közben is gyűjtsék.

Amennyiben az előbbiek szerint meghatározott közvetlen önköltség - esetleg - meghaladja a készleten lévő termék várható eladási árát, akkor az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni (T261 - K 582, T 581 - K 251 és T 8661 - K 261). A termék értékesítését az általános előírások szerint kell elszámolni (T 311, 381 - K 91-92, 467, amennyiben a terméket készletre vették: T 581 - K 251).

- 2375. Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája (115. Számviteli Levelek / 2005.)

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztály-ban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 - K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyvel-jük a beruházási számlára (T 161 - K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámoga-tási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?

A telepítés és ápolás költségeit helyes, hogy az 5. számlaosztályban számolták el elsődlege-sen, majd a saját előállítású eszközök aktivált értékeként ezen költségeknek megfelelő össze-get a beruházási számlára átvezették (T 161 - K 582). (Itt kell megjegyezni, a beruházási számlára történő átvezetést sokan aktiválásnak nevezik. Ez azonban nincs összhangban az Szt. előírásaival, amely szerint az eszközök aktiválása a tárgyi eszközök üzembe helyezését, azok bekerülési értékének a beruházási számláról a megfelelő tárgyi eszköz számlára történő átve-zetését jelenti!)

A fenti módon végrehajtott ültetvénytelepítés saját vállalkozásban megvalósított beruházás-nak minősül. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 3. és 4. pontja szerint is saját vállalkozás-ban megvalósított beruházás az ültetvénytelepítés. Az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pont-ja alapján termékértékesítéssel egy tekintet alá esik a saját vállalkozásban megvalósított beru-házás is, ahol az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján a tárgyi eszköz (az ültetvény) rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában keletkezik. Tehát

2. melléklet


van áfafizetési kötelezettség, de nem évenként, hanem a rendeltetésszerű használatbavételkor, az áfa alapja az Áfa-tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján az előállítás költsége.

Az ültetvénytelepítés termőre fordulásáig felmerült költségek az ültetvény bekerülési érté-kébe tartoznak. Amennyiben a termőre fordulásként megjelölt időpont előtt az ültetvény ter-mést hoz, akkor a tárgyévben betakarított gyümölcs - áfa nélküli - eladási árát, továbbfelhasz-nálás esetén az új termékben megtérülő értékét az általános előírások szerint árbevételként kell elszámolni (T 311, 381, 384 - K 91-92), továbbfelhasználás esetén az új termék eladási árának valamilyen hányadában térül meg (készletre vételi érték). Meg kell állapítani a termék érdekében az 5. számlaosztályban elszámolt ápolási, növényvédelmi, betakarítási stb. közvet-len költségek összegét is, amelyet ugyan az ültetvénytelepítés ráfordításaként kell elsődlege-sen átvezetni (T 161 - K 582), majd össze kell vetni a betakarított gyümölcs eladási árával (továbbfelhasználása során megtérülő értékével), és amennyiben a ráfordításként elszámolt összeg nem haladja meg az eladási árat (megtérülő értéket), vissza kell azt vezetni (T 582 - K 161). Így csak az eladási árat (a megtérülő értéket) meghaladó ápolási, növényvédelmi, beta-karítási stb. közvetlen költségek növelik az ültetvény bekerülési értékét. Hangsúlyozni kell, csak a termés (a gyümölcs) megtermelése, betakarítása, értékesítése érdekében felmerült költ-ségeket lehet az árbevétellel (a megtérülő értékkel) szembeállítani, maximum az árbevétel, a megtérülő érték összegében. Amennyiben a tárgyévben elszámolt, a termés értékesítése során realizált árbevétel (megtérülő érték) meghaladja a tárgyévben felmerült ápolási, növényvé-delmi, betakarítási stb. közvetlen költségek összegét, a különbözet a tárgyév eredményében jelenik meg.

Az ültetvénytelepítés termőre fordulásakor (rendeltetésszerű használatbavételekor) a termő-re fordulásig elszámolt költségeket a beruházási számláról át kell vezetni az egyéb építmé-nyek között nyilvántartott ültetvény számlára (T 124 - K 161) az üzembe helyezés (az aktivá-lás) dokumentuma (ez lehet üzembe helyezési jegyzőkönyv is) alapján.

Az üzembe helyezés dokumentumának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: - az üzembe helyezés (a termőre fordulás) időpontját; - az üzembe helyezés műszaki, hatósági feltételei teljesülésének ismérveit, dokumentumait, engedélyeit; - a tárgyi eszközök (az ültetvény, az ültetvény által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése stb.) bekerülési értékébe tartozó költségeket eszközönként (a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei mellett beletartozik az üzembe helyezés előtt fizetett kamatráfordítás összege is); - az üzembe helyezésre kerülő eszközöknek a hasznos élettartamát (az ültetvény várhatóan hány évig fog termést hozni), a hasznos élettartam végén számolnak-e maradványértékkel, ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét; - az üzembe helyezést elrendelő felelős vezető aláírását, aki aláírásával a dokumentumban rögzített adatok valódiságát igazolja.

Az üzembe helyezés dokumentuma tartalmazza tehát külön-külön az ültetvény, az ültetvény által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése stb. tényleges bekerülési értékeit. Ezen értékek alapján kiállítható az áfabevalláshoz szükséges számla, a megvalósított tárgyi eszközöknek megfelelő áfamértékekkel.

A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján az ültetvénytele-pítéshez kapott államháztartási támogatás arányában az előzetesen felszámított áfát nem kell megosztani. - Tárgyi eszköz beszerzése utáni adó-visszaigénylési jog [Áfatörvény 34. § 2006.]

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban áfa törvény) 34. § (1)-(2) bekezdéseiben, az áfa levonási jog személyi feltételi között a törvény úgy ren-delkezik, hogy adólevonási jogát kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorol-

2. melléklet


hatja, aki nyilvántartásait az egyszeres vagy kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany, aki ezen feltételnek nem felel meg, mert például csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, költséget sem számolhat el. Az ilyen adóalany nem gyakorolhatja áfa tekintetében adólevonási jogát a termék beszer-zések, szolgáltatás-igénybevételek vonatkozásában, hiszen nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza.

Az Szja tv. 3. sz. mellékletében szereplő rendelkezések alapján a nem egyéni vállalkozó magánszemély tételes költségelszámolást nem alkalmazhat, mivel költségeket nem számolhat el. Ennek megfelelően például, ha egy ilyen magánszemély áfával terhelten üzlethelyiséget vásárol, a beszerzett üzlethelyiséggel kapcsolatosan semmilyen költséget, így értékcsökkenést sem számolhat el.

Az ilyen jogalanyiság keretében beszerzett tárgyi eszköz tekintetében először is nem az a kérdés, hogy megnyílik-e valamilyen jogcímen a visszaigénylési joga, hanem az, hogy kelet-kezik-e egyáltalán adólevonási jog. Fentiek alapján erre a válasz nemleges, ezért az adó-visszaigénylés kérdése már szóba sem jöhet.

Amennyiben a szóban forgó személy tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatná, akkor lehetősége lenne az Szja tv. szerinti költségek elszámolására. Ekkor, amennyiben a ma-gánszemély például a beszerzett ingatlant bérbeadás útján kívánná hasznosítani és a bérbeadá-si tevékenységre áfa alanyisága keretében adókötelezettséget választana, akkor keletkezhetne a tevékenységgel kapcsolatosan történt beszerzések tekintetében - az adólevonási jog egyéb feltételeinek fennállása esetén - adólevonási joga. Ez esetben azonban már kötelezett lenne az Szja törvény 5. sz. melléklete szerinti tárgyi eszköz nyilvántartás vezetésére is.

A hivatkozott 5. sz. melléklet szerinti tárgyi eszköz nyilvántartás vezetésére az egyéni vál-lalkozók és mezőgazdasági őstermelők kötelezettek, de a nyilvántartást, az annak vezetésére nem kötelezett személyek is vezethetik, bár annak értelme nincs, mivel arra a tárgyi eszköz beszerzési árán kívül mást nem tudnak felvezetni, tekintettel arra, hogy értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközzel szemben nem érvényesíthető, pusztán a nyilvántartás vezetése pedig adólevonási jog érvényesítésére nem jogosít.

(APEH Adójogi főosztály 8932006819/2005.) Vannak olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ezekből származó jövedelmekre külön szabályok vonatkoznak. Ilyen jövedelemfajták: - az egyéni vállalkozásból, - a szellemi alkotásból, - a mezőgazdasági őstermelésből, - az ingatlan-bérbeadásból, - az egyes kis összegű kifizetésekből, - az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó jövedelmek. - 2006/73. Adózási kérdés a termőföld beszerzési árából a támogatásból fedezett rész értékcsökkenési leírás alá vonható [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. számú melléklet II.7. pont]

Egyéni vállalkozók esetében jogszabály vagy államközi megállapodás alapján, a tevékeny-séghez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására az önálló tevékenységet folyta-tókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [49/B. § (2) bekezdés]

A személyi jövedelemadó törvény 19. § (2) bekezdésének második mondata szerint, ha a támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is fordítható, akkor a támoga-tás összegéből az adóévben teljesített ilyen kiadásnak az összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül.

2. melléklet


A 11. számú melléklet II/2. f) pont szerint a földterület beszerzési ára a költségek között nem érvényesíthető, ugyanakkor e melléklet II/7. pontja arról rendelkezik, hogy a II/1-5. pontban foglaltaktól függetlenül a támogatás igénybevételével vásárolt tárgyi eszköz beszer-zési árának azt a részét, amelyet a támogatás összegéből fedezett a magánszemély, az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírás címén kell elszámolni. Ez a szabály vonatkozik tehát az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközökre is. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, amennyiben a termőföld értékesítésre kerülne, akkor a bevétellel szemben a beszerzési árnak azt a részét érvényesítheti a magánszemély, amelyet az értékesítés időpontjáig a költségei között még nem számolt el.

(PM Jövedelemadók főosztálya 8370/2006. - APEH Adójogi főosztály 8990164511; AEÉ 2006/8.) - 77/2006. Számviteli kérdés Önkormányzatunk 2005 novemberében megvalósított egy fásítási beruházást (támogatási szerződésen keresztül nyertünk rá pénzt) 1 000 000 forint értékben. A nyilvántartásokban ez a tétel idegen kivitelezővel megvalósított befejezetlen be-ruházásként szerepel a 12741 Egyéb építmények idegen kivitelezővel végzett folyamatban lévő beruházásának (felújításának) állománya elnevezésű főkönyvi számlán. Hogyan aktivál-juk a beruházást, azt milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani, és értékcsökkenést kell-e elszámolni utána?

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai-ról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: áhsz.) 18. §-ának (1) bekezdé-se szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzem-be helyezett erdőt is. Az erdő fákkal és fásszerű növényekkel benőtt terület, amelynek rendel-tetésszerű használatát a fanövedék kitermelése, illetve a fa védőhatása adja.

Az önkormányzat által megvalósított fásítás az erdő egy sajátos formája. A fásítás, a fasor-telepítés megvalósítási költségeit a felmerüléskor beruházási kiadásként kell elszámolni és mindaddig a beruházások állományi számláján (12741) kell kimutatni, amíg az rendeltetés-szerűen használatba nem vehető.

Az erdő, a fasor akkor vehető rendeltetésszerűen használatba, illetve akkor helyezhető üzembe, amikor teljesülnek az erdővel (fasorral) szembeni követelmények, vagyis az adott esetben az önkormányzat által telepített fasor védőhatása érvényesül. Addig azonban 5-6 év is eltelhet. Így az erdő (a fásítás, a fasor) bekerülési értéke a tervezés, a terület-előkészítés, a telepítés költségein túlmenően magában foglalja a fák ápolásának, pótlásának közvetlen költ-ségeit is, de nem foglalja magában annak a földterületnek az értékét, ahol a telepítés történt. A fasor aktiválásának időpontjáig tehát az ápolással és a pótlással kapcsolatban felmerülő költ-ségeket - amennyiben azt idegen kivitelezővel végeztették el - ugyancsak beruházási kiadás-ként a 1234 Egyéb építmények vásárlása, létesítése főkönyvi számlán kell elszámolni és a 12741 főkönyvi számlán, mint befejezetlen beruházás kell állományba venni.

A már aktivált - és az egyéb építmények között, a 12142 Erdők aktivált állományának érté-ke főkönyvi számlán állományba vett - erdő, fásítás (fasor) bekerülési értéke alapján a szám-viteli törvény 52. §-ának (5) bekezdése, valamint az áhsz. 30. §-ának (7) bekezdése szerint terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.

[2000. évi C. törvény 52. § (5), a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1), 30. § (7)] - 2799. Közös beruházás elszámolása (137. Számviteli Levelek / 2006.)

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhá-rító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pe-dig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elké-

2. melléklet


szült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?

Elöljáróban meg kell jegyezni, az Szt. nem ismeri a közös beruházást. A számviteli előírá-sok alapján a közösen megvalósított kerítésépítést elsődlegesen az egyik társaság könyveiben kell kimutatni, és mivel a kerítésépítés a fm alapján osztható, a másik társaságra jutó részét eladásként a másik társaság felé számlázni kell. Így nem lesz közös tulajdon, mert a kerítés hosszának fele az egyik társaságé, a másik fele a másik társaságé.

Ha a közösen megépítésre kerülő kerítést közös tulajdonban akarják tartani, ez csak közve-tetten valósulhat meg akkor, ha közösen létrehoznak egy társaságot a kerítésépítés megvalósí-tására és üzemeltetésére. Ez esetben a kerítésépítés, mint beruházás, majd aktivált tárgyi esz-köz a közös tulajdonú társaság könyveiben fog szerepelni, a kérdező társaság és a vadásztársa-ság könyveiben csak az új társaságba történt befektetés (részesedés) értéke kerül kimutatásra.

Véleményünk szerint inkább az előző bekezdésben lévő módszer alkalmazása a célszerűbb. A két társaság megállapodásában már rögzítette, hogy melyik társaság mit csinál. Azt kell

eldönteni, hogy melyik társaság könyveiben kerüljön elsődlegesen kimutatásra a kerítésépítés mint beruházás. Legyen ez az erdőműveléssel foglalkozó cég (a továbbiakban: kft.). A kft. az általa biztosított alapanyagokat az Szt. 51. §-a (3) bekezdésében szabályozott módon számolja el a beépítéskor mint saját vállalkozásban végzett beruházást az anyagköltségkéni elszámolás-sal egyidejűleg (T 161 - K 582 és T 51 - K 21-22). A vadásztársaság (a továbbiakban: társa-ság) az általa elvégzett munkákat számlázza a kft. felé (T 311 - K 91-92, 467), amelyet a kft. beruházásként számol el (T 161, 466 - K 455).

Amikor a kerítés teljes hosszában elkészült, akkor a kft. a beruházás bekerülési értékének 50 százalékát számlázza a társaság felé (számolja el az egyéb bevételek között, a nyilvántartá-si érték egyéb ráfordításkénti elszámolása mellett: T 311 - K 962, 467 és T 862 - K 161), majd a megmaradó 50 százalékot (1250 fm kerítésépítés bekerülési értékét) az építmények között aktiválja, feltéve hogy az rendeltetésszerűen használatbavételre is került (T 12 - K 161 és T 466 - K 467).

A társaság felé számlázott tevékenység miatti követelés azonos összegű lesz - ha a megálla-podásnak megfelelően jártak el - a kft.-től átvett beruházás miatti kötelezettség összegével, ugyanakkor a kft.-nél a társaság által végzett beruházási munkák miatti kötelezettség lesz azonos összegű a társaságnak eladott beruházás miatti követelés összegével. Közös megegye-zéssel eltekintenek az azonos összegű követelések-kötelezettségek pénzügyi rendezésétől, és a társaság is, a kft. is összevezeti a szóban forgó - nála kimutatott - követelést a kötelezettség-gel. Az összevezetés után - helyes elszámolás mellett - egyik számlának sincs egyenlege. 33. Terven felüli értékcsökkenés (Számviteli Levelek / 2001.)

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt ter-ven felüli értékcsökkenést visszaírni?

Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsök-kenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. A terven felüli értékcsökkenést a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete összegében kell meghatározni, és az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

Kulcsszavak (amelyeket a számviteli politikában kell - a vállalkozó sajátosságait figyelem-be vevő - tartalommal kitölteni):

• piaci érték: amelynek meghatározásával az 1-2. kérdésre adott válasznál már foglal-koztunk;

• tartósan: ez a számviteli törvény általános előírásaiból következően, legalább egy évet meghaladó időtartamot jelent, azaz legalább két mérleg-fordulónapi értékeléskor az el-térésnek fenn kell állnia;

2. melléklet


• jelentősen magasabb: olyan mutatóérték, amely egyidejűleg veszi figyelembe az adott eszköz bekerülési értékét és várható hasznos élettartamát, véleményünk szerint célsze-rű ezt a kritériumot az adott eszköz legalább egyéves terv szerinti értékcsökkenéséhez kötni.

Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értéke - a későbbiek során - úgy is változhat, hogy a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket. Az új Szt. 57. §-ának (2) bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan előírást. A megbízható és valós összkép ugyanis azt igényli, hogy ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem állnak fenn, vagy csak részben állnak fenn, akkor a korábbi terven felüli értékcsökkenést megszüntetve, illetve csökkentve kell ezen eszközök könyv szerinti értékét azok piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - a terven felüli értékcsökkenés egyéb bevé-telekkel szembeni visszaírásával - felemelni.

A terven felüli értékcsökkenés visszaírásánál - bár a törvény itt nem szól róla külön - is al-kalmazni kell a tartósan és jelentősen kulcsszavakat.

Az új Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerint az eddigiekhez hasonlóan kell a terven felüli értékcsökkenést meghatározni, és az egyéb ráfordítások között elszámolni, füg-getlenül attól, hogy az eszközt az állományból kivezetik-e vagy sem. A terven felüli érték-csökkenés összegét - ez esetben is - a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében kell meghatározni. A tartósan lecsökkent, a nem érvényesíthető, a tevékenységet megszüntetik kritériumok általában időtartamtól függetlenek, ha bekövetkeznek (például a megrongálódás, a megsemmisülés), a terven felüli értékcsökkenést legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékelés-kor el kell számolni. Ez esetben a terven felüli értékcsökkenés visszaírása nem jellemző, de előfordulhat (például akkor, ha a megrongálódott tárgyi eszközt a következő évben mégis helyreállítják).

Az új Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő bekerülési értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásnál. A (6) bekezdés szerint pedig nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az ott felso-roltaknál. Ebből az előírásból viszont az következik, ha indokolt, akkor terven felüli érték-csökkenést el kell számolni. - 272. Bérbe adott épület értékcsökkenése (14. Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: A Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azokra az eszközökre, amelyekre vonatkozóan az új Szt. szerint nem szabad terv szerinti értékcsök-kenést elszámolni. Vonatkozik-e ez a rendelkezés arra az ingatlanra, amelynek a maradvány-értéke megegyezik a bekerülési értékkel?

A kérdésre adandó válasz előtt felhívjuk a figyelmet a Számviteli Levelek 2. számában a 26. kérdésre adott válaszra, amelyben kifejtettük, hogy az ingatlannak lehet-e a bekerülési értékkel azonos a maradványértéke. A válasz lényege: akkor lehet, ha a cég az ingatlant csak rövid távon (néhány évig) kívánja hasznosítani.

Jelen kérdésre a válasz: nem. A rendelkezés alkalmazásakor ugyanis különbséget kell tenni azon eszközök között, amelyekre az Szt. alapján nem szabad, illetve azon eszközök között, amelyekre a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján lehet értékcsökkenést elszámolni. Az ingatlanok - a földterület, a telek, az erdő kivételével - ez utóbbi csoportba tartoznak, így a Tao-tv. előírása szerint érvényesíthető az adózás előtti eredmény csökkentése az adóalap megállapításakor.

2. melléklet


- 1496. Felújítás vagy karbantartás? (72. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: Hajókikötő és strand mederkotrására kaptunk fejlesztési támogatást. A mederkotrás

felújítás vagy karbantartás? Ha felújítás, milyen amortizációs kulccsal kell a leírást elszámol-ni? Ha karbantartás, hogyan kell a fejlesztési támogatást elszámolni?

A kérdésekre a válasz a mederkotrás minősítéséből következik. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja alapján felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz

(az adott esetben a hajókikötő, a strand medre) eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.

Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapján karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz (az adott esetben a hajókikötő, a strand medre) folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási tevékenység, amit a rendeltetésszerű használat érdekében kell elvégezni, és amelynek elvégzése a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

A leírt meghatározások alapján az adott esetben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a me-derkotrást milyen gyakorisággal kell, illetve indokolt elvégezni. Ha a mederkotrást a rendelte-tésszerű használat érdekében rendszeresen (ez lehet évenként is, 5-6 évenként is, vagy annál hosszabb időtartam is) el kell végezni, akkor az - ezen minősítés alapján - karbantartás. Ha csak hosszabb időszakonként (például a hajókikötő-meder, illetve a strandmeder hasznos élet-tartama felét meghaladó időszakonként), akkor az elvégzett mederkotrás tekinthető olyasmi-nek, mint ami az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálja, azaz felújítás.

Véleményünk szerint a hajókikötő és strand mederkotrása inkább karbantartás, mint felújí-tás, felújításkénti elszámolását alaposan meg kell indokolni, a fogalomhoz kapcsolódó mű-szaki érvekkel, számításokkal alá kell támasztani. Amennyiben karbantartás, a mederkotrás ténylegesen felmerült költségeit az üzleti év ered-ménye terhére kell elszámolni, a ténylegesen megkapott fejlesztési támogatás az üzleti év rendkívüli bevétele, amelyet időbelileg nem lehet elhatárolni. (Felmerülhet a kérdés, jogos-e a fejlesztési támogatás? Nyilvánvaló a válasz: nem. Más jogcímen kell kérni és kapni támogatást.)

Amennyiben felújítás, akkor a hajókikötő-meder, a strandmeder tárgyieszköz-értékét növelő tételként kell azt elszámolni. A kérdés azt sugallja, hogy ilyen tárgyi eszköz a kérdező köny-veiben nem szerepel. Ez esetben a mederfelújítás költségeit mint idegen ingatlanon végzett felújítást kell elszámolni. Az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét az üzembe helyezéskor (a kotrás befejezésekor) meghatározott hasznos élettartam és a hasznos élettartam végén várható maradványérték függvényében kell - az általános előírások alapján - megállapítani, arra központilag megállapított kulcs nincs. (Társasági adó szempontjából az ér-tékcsökkenési leírás kulcsa az 1. és 2. számú mellékletek figyelembevételével határozható meg!)

A felújításhoz kapott fejlesztési támogatást az általános előírások szerint kell elszámolni rendkívüli bevételként, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kell megszüntetni.

Hangsúlyozzuk, a mederkotrás nem attól lehet felújítás, mert a munkálatok elvégzésére a társaság fejlesztési támogatást kapott. - 1994/352. Adózási kérdés A fa kitermelésre történő értékesítése

A kárpótlási eljárás során szerzett „lábon álló” fa kitermelésre értékesítése ingóértékesítés-nek minősül.

Ingatlanértékesítésről akkor beszélhetnénk, ha a tulajdonosok a földterületet a rajta lévő fa-állománnyal együtt, mint erdőt adnák el. Jelen esetben nem erről, hanem kizárólag a fa - mint

2. melléklet


ingó dolog - értékesítéséről van szó, s így az adózás során az ingó dolog nem üzletszerű érté-kesítéséről szóló rendelkezések (szja-tv. 22-25. §) az irányadók.

Üzletszerű az értékesítés akkor, ha annak folytatásához hatósági engedély szükséges vagy a magánszemély ingó vagyontárgyakat rendszeresen értékesít. Ebben az esetben a tevékenység hatósági engedélyhez nem kötött, így a rendszeresség vizsgálata szükséges, eszerint pedig egyszeri értékesítés miatt a magánszemély nem tekintendő rendszeres értékesítőnek, csak ha pl. az adóév során több erdőterületet vásárol, s több alkalommal, helyen folytatja a fent emlí-tett értékesítést.

(PM. 65.652/1994. Jövedelemadók főosztálya; APEH 9240212035/1994. Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/13.) - 1999/73. APEH iránymutatás erdővéghasználat (Szja tv. 20. §)

A Szja tv. 20. §-ában foglaltak azt jelentik, hogy az erdővéghasználattal érintett fakiterme-lésből és a lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételnek tekinteni, ha a magánszemély a saját tulajdonú földterületén folytat erdőgazdálko-dást és nem alkalmazza a bevételnek e §-ban leírt módon történő elhatárolását. E két együttes feltétel hiányában az önálló tevékenységre, vagy egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállal-kozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, de az utóbbi átalányadózást nem választhat.

(PM Jövedelemadók Főosztály 111.198/98. - APEH Adónemek Főosztály Anf. 681/98; AEÉ 1999/8.) Támogatás - 98/2004. Számviteli kérdés Egy, a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 2003-ban még egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás különféle jogcímeken támogatásokban részesült. Hogyan kell a támogatásokat elszámolni, illetve milyen szabályok vonatkoznak a támogatá-sok 2003-ban fel nem használt összegének a kettős könyvvitelre való áttérés utáni kezelésére?

Az egyszeres könyvvitelben a támogatások és azok felhasználásának könyvelését a támoga-tási jogcím szerint, a pénzbevétel, illetve a pénzkiadás megtörténtekor kell végrehajtani, füg-getlenül attól, hogy milyen szervezet folyósítja a támogatást. A bevétel és a ráfordítás időben egymáshoz igazítása - mivel az egyszeres könyvvitel az összemérés és az időbeli elhatárolás elveket nem alkalmazza - csak kivételesen, a számviteli törvény előírása alapján, sajátos meg-oldással lehetséges. Értelmezést igényel az is, ha a támogatást nem pénzben, hanem termé-szetben kapja a vállalkozás.

1. Pénzbeli támogatások A pénzbeli támogatások fejlesztési célt szolgálhatnak vagy költségeket ellentételezhetnek. Naplófőkönyvi könyvelést feltételezve elszámolásuk a következő: a) fejlesztési célt szolgáló támogatások A fejlesztési célú támogatások egyszeres könyvviteli elszámolása azon alapszik, hogy a tá-

mogatási cél megvalósítására a jogszabállyal, államközi szerződéssel alátámasztott támogatási okirat szerint a vállalkozás kötelezettséget vállal, és ha a támogatási cél nem vagy nem az elvárt módon valósul meg, a kapott támogatást - akkor is, ha azt vissza nem térítendőként fo-lyósítják - általában vissza kell fizetni. Ezért a kapott pénzösszeget az egyszeres könyvvitel a támogatási cél megvalósulásáig nem végleges pénzbevételnek, hanem kapott kölcsönnek te-kinti, azt a kötelezettségek között kell kimutatni. A támogatási cél megvalósulását követően pedig olyan elszámolási technikát kell alkalmazni, amely mellett a vállalkozásnak a támoga-tásból származóan nem keletkezik adóköteles jövedelme (a megvalósult fejlesztéssel kapcso-latban felmerült költségeket ellentételezi).

2. melléklet


Az események és könyvelésük: - a fejlesztési célú támogatás pénzeszközének bevételezésekor az összeget a pénzbevételek

(bankszámla vagy pénztárbevétel) és a kötelezettségek növekedése rovatokba kell könyvelni; - a támogatásként kapott pénzeszköz felhasználásával a fejlesztési cél megvalósítása érde-

kében felmerülő költségek lehetnek költségként azonnal elszámolhatók (a számviteli törvény egyszerűsítéseket engedélyez az egyszeres könyvvitelt vezetőknek bizonyos bekerülési érték-elemek elszámolásánál), illetve a fejlesztés révén megvalósuló beruházás bekerülési értékében figyelembe veendők (elsődlegesen egyéb kiadásként könyvelt, az aktiválásuk után terv szerin-ti vagy terven felüli értékcsökkenéssel érvényesített beruházási költségek). E költségekkel azonos, illetve - ha a támogatás mellett saját erő is van, akkor - a támogatással arányos össze-get a kötelezettségek csökkenése rovatba és az adóköteles bevételek rovatba kell könyvelni;

- a befolyt, de 2003. december 31-én még fel nem használt támogatás összegében kimuta-tott kötelezettséget a kettős könyvvitelre való áttérést követően (2004. január 1-jei nyitás utáni könyvelési feladatként) át kellett vezetni a passzív időbeli elhatárolások közé.

b) költségeket ellentételező támogatások A költségeket ellentételező támogatásoknál az elszámolás technikája megegyezik bármely

más bevétel, illetve költség egyszeres könyvviteli elszámolásával. Ilyenkor a befolyt, támoga-tásból származó pénzbevétel egészét a naplófőkönyvi adóköteles bevételek rovatba kell köny-velni függetlenül attól, hogy azokat a költségeket, amelyeket a támogatás ellentételez, elszá-molták-e már vagy sem (rendszerint utólag kapja meg a támogatást a vállalkozás).

A bevétel és a költség tehát időben elszakadhatnak egymástól, ami adózási szempontból az egyik évben előnyös, a másikban hátrányos lehet, de összességében - változatlan adókulcs mellett - az eredményhatások egymást kiegyenlítik.

A pénzben megkapott, költséget ellentételező támogatásnak nincs „egyenlege” 2003. de-cember 31-én, hiszen az adóköteles bevételt a vállalkozás eredményében már számításba vet-ték. Ebből következően sem a kettős könyvvitelre való áttéréskor, sem a kettős könyvviteli nyitást követően nincs teendő azzal kapcsolatban.

c) még fel nem használt támogatási keret Annak a kimutatásánál, hogy valamely jogszabály vagy államközi szerződés, vagy más tá-

mogatóval kötött megállapodás alapján a támogatási okirat szerint megállapított támogatási keretet a mérlegfordulónapon a vállalkozás még nem merítette ki teljesen, az óvatosság szám-viteli alapelvet kell alkalmazni (még nem realizált bevétel).

Ha a vállalkozásnak 2003. december 31-én ilyen kerete még volt, azt pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelésként csak akkor mutathatta ki az egyszerűsített mérlegében, ha a támo-gatótól azt jogszerűen már igényelte, de a pénzt a mérlegfordulónapig még nem kapta meg (gazdaságilag már teljesítették a támogatás folyósításának feltételeit, de az pénzügyileg még nem teljesült). A még nem igényelt, a keretből csak meghatározott feltételek teljesülése után járó összeg alapján követelést nem szabad kimutatni.

Az egyszerűsített mérlegben ilyen címen kimutatott követelés növelte a tartalék összegét, és a kettős könyvvitelre való áttéréskor (adózatlanul, bevétel elszámolása nélkül) növelte az eredménytartalékot. Ennek kapcsán a kettős könyvvitelre való áttérést követően az eredmény-tartalékot csökkentő korrekciós tételként, rendkívüli bevételt kellett könyvelni. A követelés akkor kerül ki a vállalkozás mérlegéből, amikor az igényelt összeg befolyik (a bevételt ekkor már nem lehet könyvelni a kettős könyvvitel technikájával).

2. Természetben adott támogatások Sajátos helyzet áll elő, ha a támogatótól nem pénzeszközt, hanem más gazdasági előnyt

kaptak (például a támogató végleges jelleggel tárgyi eszközt ad át, jogot enged át). Ilyenkor a kapott eszköznek az egyszeres könyvvitelben nincs értéke, nem vehető nyilvántartásba, költ-ségként nem számolható el (ennek oka az, hogy az időbeli elhatárolás technikáját nem lehet alkalmazni). A kettős könyvvitelre való áttéréskor a mérlegfőösszegek egyezőségi követel-

2. melléklet


ménye miatt nem, az áttérést követően viszont ezek az eszközök legfeljebb piaci értékükön felvehetők a mérlegbe (leltározásnál „fellelt” eszközök) úgy, hogy értékük halasztott bevétel-ként szerepel a passzív időbeli elhatárolások között.

[2000. évi C. törvény 103. § (4)] - 35/2000. Számviteli kérdés Szövetkezetünk a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 138. §-a alapján vissza nem térítendő támogatást kapott forgóeszköz-feltöltéshez és működési költségtérítéshez, így azt egyéb bevételként könyveltük. Számviteli szempontból mi ér-tendő forgóeszköz-feltöltésen? A várható működési költség alatta marad a támogatás össze-gének. Helyes-e, ha a működési költséggel nem ellentételezett támogatást év végén időbeni elhatárolásként könyveljük?

A számviteli törvény (1991. évi XVIII. törvény) a 21. § (l)-(2) bekezdésében, valamint a 23. § (1)-(2) bekezdésében határozza meg a forgóeszközök és a készletek fogalmát. Nem tartal-mazza azonban az szt. a forgóeszköz-feltöltés fogalmat, amit tehát a számvitel szempontjából nem lehet értelmezni. Nem építhető be a számviteli fogalmak körébe, nem értelmezhető tehát az év végi készlet feltöltéseként sem.

Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló hatályos 273/1997. (XII. 22.) korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetési támogatás bevételt növelő, illetve költséget csökkentő támogatásként, kamattámogatásként, valamint fejlesztési célú támogatásként visszafizetési kötelezettség mellett, vagy véglegesen, visszafizetési köte-lezettség nélkül adható. A kormányrendelethez végrehajtási rendelet kapcsolódik, amely 1999-ben a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet volt, 2000-ben pedig a 6/2000. (II. 26.) FVM rende-let. Ezek a jogszabályok határozzák meg, hogy az általuk adott valamely támogatást milyen címen, milyen feltételekkel nyújtották. Szövetkezetüknél a kapott támogatást tehát tartalmá-nak megfelelően kell - a jelzett kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint - egyéb bevételként, tőketartalékként vagy kötelezettségként elszámolni. Ha a kapott támogatás minősítésével, besorolásával van gond, akkor indokolt az FVM-et megkeresni, mivel vitás esetben ők jogosultak az általuk kiadott jogszabállyal kapcsolatos kérdések megválaszolására.

[1991. évi XVIII. tv.21. § (1)-(2), 23. § (1)-(2)] 215. Támogatások számviteli elszámolása (12. Számviteli Levelek / 2001.)

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támoga-tásokat?

A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek ellentételezésére).

Visszatérítendő támogatás A visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevétel-

ként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 - K 441, 4512), függetlenül attól, hogy milyen célra adták azt.

Ide sorolandók azok az egyébként az eredmény javára elszámolandó támogatások is, ame-lyeknél a támogatási megállapodásban (a folyósításról szóló szerződésben) olyan - több év alatt teljesíthető - feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott teljes összeget vissza kell fizetni, vissza kell téríteni. Ha ezen feltételeket úgy határoz-ták meg, hogy azok részbeni teljesítése esetén csak a nem teljesített feltételekre jutó, azokkal arányos összeget kell visszatéríteni, illetve azok részbeni teljesítésével arányos, arra jutó tá-mogatást nem kell visszatéríteni, és így az a támogatott vállalkozást megilleti, akkor a már biztosan vissza nem térítendő (a vállalkozást megillető) támogatást kell az eredmény javára elszámolni, a támogatott célnak megfelelően (T 441, 4512 - K 967, 9894, 9895).

2. melléklet


Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 - K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben a támogatásról szóló megállapodásban (szerződésben) a tőketartalékba helyezett támogatásoknál olyan feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott összeget teljes egészében, arányos tel-jesítés esetén részben vissza kell fizetni, akkor a támogatásból a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 - K 4141), mint a bizonytalan kö-telezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek telje-sítése mellett azt már - részben vagy egészen - nem kell visszatéríteni.

Amennyiben a tőketartalékba helyezett támogatásoknál a támogatásról szóló megállapodás-ban rögzített feltételek részben vagy egészében nem teljesültek, és ezért a kapott összeget vissza kell fizetni, akkor először a lekötött tartalékot kell megszüntetni (T 4141 - K 412), majd ezt követően a tőketartalékba helyezett összeget visszafizetni (T 412 - K 384).

Fejlesztési célra kapott támogatás A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támo-

gatást az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 - K 9894), majd azt halasztott bevételként időbelilegel kell határolni (T 9894 - K 4832).

A fejlesztési célra kapott támogatást megállapodás, szerződés alapozza meg, amelyben azt is rögzítették, hogy az így átvett pénzeszközt mire lehet felhasználni. Az Szt. szerint a támo-gatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz - új Szt. 47-51. §-a szerint meghatározott - bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részé-nek költségkénti, illetve ráfordításonkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 - K 9894).

A törvényi előírás értelmében a kötelezően előírt nyilvántartást folyamatosan vezetni kell, feltüntetve azon azt, hogy a fejlesztés során megvalósult eszközt csak a támogatás finanszí-rozta, vagy a támogatás mellett saját- és kölcsönforrást is igénybe kellett-e venni. Ez utóbbi esetben a fejlesztés során megvalósult eszköz(öke)t a támogatás milyen arányban finanszíroz-ta. (Így például az éves értékcsökkenési leírás elszámolásakor csak a támogatással arányos költségnek megfelelő összeggel csökkenthető az időbelileg elhatárolt halasztott bevétel.)

A kamattámogatás címén - a tárgyi eszközök üzembe helyezéséig terjedő időre - kapott ösz-szeget nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásnak minősíteni, annak összegével a bekerü-lési érték részét képező elszámolt kamatot kell csökkenteni. [A kamattámogatás valójában olyan fejlesztési célra kapott támogatás, amelyet meghatározott bekerülési költség (az elszá-molt, a fizetett kamat) csökkentésére adnak, a kamatfelmerülés és a kamattámogatás időszaka egybeesik, s így nem indokolt az időbeli elhatárolás.]

Amennyiben a fejlesztési célú támogatást a vállalkozás csak a tárgyi eszköz üzembe helye-zése után (a következő évben) kapja meg, és így a támogatás megérkezése előtt már költséget (értékcsökkenési leírást) számolt el, akkor először azt kell megállapítani, hogy a támogatás - a jóváírást követően - a támogatott eszköznél milyen összegű költséget tud majd ellentételezni (akár a teljes eszközértéket finanszírozza, akár csak annak arányos hányadát). A támogatásból azt az összeget, ami a számítás szerint költséget nem fog finanszírozni, nem szabad időbelileg elhatárolni. Ennek összege - általában - a támogatás megérkezése előtt már elszámolt költség-gel (annak arányos részével) egyezik meg.

Véglegesen átvett pénzeszközök Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, nem nevesített (tehát különböző célokra felhasz-

nálható) pénzbeli támogatás, amelyet a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell rendkívüli be-vételként elszámolni (T 384 - K 9895), s amely összeget nem lehet időbelileg elhatárolni. (A pénzügyi rendezés időszakában növeli az eredményt.)

Sajátos fejlesztési támogatások

2. melléklet


(nem pénzben kapott támogatás) A sajátos fejlesztési támogatások jellemző típusai:

• térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök - általában - piaci értéke;

• az elengedett, az átvállalt kötelezettség. Ha a bármilyen jogcímen elengedett, átvállalt kötelezettség (T 43-47 - K 9893) valamilyen

formában eszközbeszerzéshez kapcsolódik, és a kötelezettség időpontjában az eszköz(ök) még megvan(nak), akkor az elengedett, átvállalt kötelezettség összegét (legfeljebb a kapcso-lódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg el kell határolni (T 9893 - K 4831). Amennyiben az elengedett, átvállalt kötelezettség értéke meghaladja a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a nyilvántartás szerinti értéket meghaladó összeget nem lehet elhatárolni. Amennyiben kevesebb, mint a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értéke, akkor az eszközök költségként történő elszámolásakor csak a támogatással arányos eszközér-téket lehet az időbeli elhatárolás csökkentésével, az eredmény javára történő elszámolással ellentételezni (T 4831 - K 9893). Ehhez az elengedett, átvállalt kötelezettséggel arányos el-számolás kell, amit az eszközönként vezetett nyilvántartás támaszt alá.

Eredményt módosító kapott támogatások Az eredményt közvetlenül érintő kapott támogatások minősítésénél, elszámolásánál a "tar-

talom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményét szem előtt kell tartanunk. Ebből következően célszerű az eredményt érintő támogatásokat úgy csoportosítani, hogy abból egyrészt a számviteli elszámolás, másrészt az áfakötelezettség egyértelműen kö-vetkezzen. (A Számviteli Levelek 6. számában a 96-102. kérdésekre adott válaszokban első-sorban a támogatások áfakötelezettségével foglalkoztunk. Itt a tartalmi meghatározáshoz kap-csoltan a számviteli elszámolásról, annak feltételeiről szólunk.)

A kapott támogatás konkrét megrendelés ellenértéke Erről akkor beszélhetünk, ha a felek között szerződés jön létre, és a szerződés a támogatás

címzettjével szemben követelményeket támaszt, amelyeket teljesíteni kell. Ilyen lehet például az, amikor az önkormányzat által ellátandó feladatokat (közterület tisztán tartása, közterületi fák, parkok kezelése és gondozása, csapadékvíz-elvezetés, települési kommunális feladatok ellátása stb.) az önkormányzat helyett, az önkormányzat megbízása alapján a közhasznú társa-ság (a vállalkozás) végzi el, és ezen munkák fedezetét az önkormányzattól kapott támogatás biztosítja.

Ilyen esetben - tekintettel a végzett tevékenységhez kapcsolódó áfafizetési kötelezettségre is - a kapott támogatást az értékesítés árbevételeként kell - a szerződés szerinti teljesítés idősza-kában - elszámolni, bizonylata az elvégzett teljesítményről a támogatónak küldött - a fizeten-dő áfát is tartalmazó - számla (T 311 - K 91, 467).

Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás Az árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások, amelyeknek kifejezetten rendeltetése

az árnak (a megrendelő, a szolgáltatást igénybe vevő vagy a terméket megvásárló által fize-tendő összegnek) az alacsonyabb szinten tartása.

Ilyen támogatás a fogyasztóiár-kiegészítés, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térí-tési díjának alacsonyan tartására adott tb-támogatás, de ilyen lehet a gyermekétkeztetés támo-gatása is. (Az árat közvetlenül befolyásoló támogatást ugyanolyan mértékű áfafizetési kötele-zettség terheli, mint azt az árat, amelyikhez a támogatás kapcsolódik.)

Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás (általában árkiegészítés) számviteli el-számolásánál (T 362, 368 - K 91-92) az új Szt. 72. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti előírásból kell kiindulni. Az árbevételbe beszámító árkiegészítést a teljesítés időszakában, az értékesítés nettó árbevétele részeként kell elszámolni, az adóhatóságtól történő igényléskor az adóhatósággal történő elszámolás alapján. Az árkiegészítést tehát akkor kell elszámolni, ami-kor azt az árat elszámolják, amelyet a kapott támogatás közvetlenül befolyásol. Mivel az adó-

2. melléklet


köteles tevékenységhez kapcsolódó árkiegészítés is adóköteles, az árbevételszámlákon elszá-molt árkiegészítés összegét csökkenteni kell a fizetendő általános forgalmi adó összegével, az árkiegészítés elszámolásával egyidejűleg [T 91-92 - K 467].

Egyéb címen kapott támogatások Idesoroljuk azokat a támogatásokat, amelyeket a vállalkozás a költségek (a ráfordítások) el-

lentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kap, belföldi vagy külföldi gazdálkodó-tól, illetve természetes személytől, továbbá az adóhatóságtól, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől.

Az ilyen támogatásoknak célja nem az ártámogatás, a felek által alkalmazott vagy alkalma-zandó ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése, hanem a piacszabá-lyozás, egyes termékek minimális felvásárlási árának megállapításával a piac terelése, az érté-kesítés területi megoszlásának alakítása, az export serkentése. Ilyen például a minőség védel-me céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetésösztönzésre, ke-reskedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás-kísérleti fejlesz-tés ösztönzésére stb. kapott támogatás, juttatás.

A felsorolt jogcímeken - a költségek (ráfordítások) ellentételezésére - kapott támogatásokat, juttatásokat az Szt. hatálya alá tartozók az új Szt. 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja alapján a következők szerint számolhatják el:

• ha belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint ál-lamközi szerződés alapján külföldi szervezettől;

= a mérleg fordulónapjáig megkapták és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell egyéb bevételként elszámolni (T 384 - K 9634); = a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megkapták (pénzügyileg rendez-ték) és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, akkor időbeli elhatárolással kell az egyéb bevételek között elszámolni (T 3913 - K 9634), majd a pénzügyi rendezéskor (T 384 - K 9634) az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 9634 - K 3913);

• ha adóhatóságtól = a mérleg fordulónapjáig igényelték és az üzleti évben megkapták az üzleti évhez kapcsoló-dó támogatást, akkor a bevallás (igénylés) alapján kell egyéb bevételként elszámolni (T 362 - K 9634 és T 384 - K 363); = a mérleg fordulónapjáig igényelték a támogatást, egyéb bevételként a T 362 - K 9634 köny-velési tétellel, vagy a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között igényelték a támogatást, ez esetben egyéb bevételként a T 3913 - K 9634 könyvelési tétellel kell azt el-számolni, majd a következő évi pénzügyi rendezéskor T 384 - K 363, illetve a következő évi bevalláskor (igényléskor) T 362 - K 9634, T 9634 - K 3913 és T 384 - K 363 könyvelési téte-lekkel kell rendezni.

Amennyiben a támogatással ellentételezendő költségek (ráfordítások) még nem vagy csak részben merültek fel, a már megkapott, és/illetve egyéb bevételként elszámolt támogatás ösz-szegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget időbelileg az új Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerint el kell határolni (T 9634 - K 4812). Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megálla-podásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.

Abban az esetben, ha a kapott támogatás az ellentételezendő költségeket (ráfordításokat) csak részben fedezi, a támogatás csak a támogatási szerződésben, megállapodásban rögzített arányban - a ténylegesen felmerült költségek, ráfordítások előírt arányában - számolható el az egyéb bevételek között, a különbözet pedig időbelileg elhatárolandó.

Ha a támogatás az alapítás-átszervezési, illetve a kísérleti fejlesztési költségek egy részét fedezi, akkor csak a támogatással csökkentett költségeket lehet az alapítás-átszervezés, illetve a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között állományba venni.

2. melléklet


- 1180. A támogatás és a bekerülési érték (57. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: A kapott géptámogatást bevételként számoljuk el. Az értékcsökkenést a bekerülési

értékből, vagy a támogatással csökkentett összegből kiindulóan kell-e elszámolni? A választ a következő adatok felhasználásával kérjük megadni: a traktor bekerülési értéke 5000 E Ft, a támogatás 1250 E Ft, az értékcsökkenés mértéke 14,5 százalék.

kérdező helyesen számolja-e el a géptámogatást rendkívüli bevételként, mivel a traktorbe-szerzéshez mezőgazdasági fejlesztési támogatás is kapcsolódhat, amit viszont a tőketartalékba kell helyezni.

Tételezzük fel, hogy az adott esetben a véglegesen kapott támogatást a folyósításkor való-ban rendkívüli bevételként kellett elszámolni (T 384, 454 - K 9894), majd időbelileg elhatá-rolni (T 9894 - K 4832).

Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése alapján a beruházáshoz véglegesen kapott támogatás ösz-szege nem csökkenti a bekerülési (beszerzési) értéket. Így a traktor bekerülési (bruttó) értéke 5000 E Ft, és ennek alapján kell a terv szerinti értékcsökkenés összegét megállapítani (ha ma-radványértékkel nem számolnak). Az 5000 E Ft-os bruttó érték mellett a 14,5 százalékos le-írási kulccsal számított éves értékcsökkenési leírás összege 725 E Ft.

A támogatás összege és a bruttó érték figyelembevételével meg kell állapítani a támogatás arányát (a kérdésben szereplő adatok alapján ez 25 százalék). Ebből következően, a terv sze-rinti értékcsökkenés 25 százalékának megfelelő összegben (181 E Ft-tal) csökkenthető az el-határolt támogatás összege, és lehet ezt az összeget a rendkívüli bevételek között véglegesen elszámolni (T 4832 - K 9894).

A leírtakból következik, az eredményt terhelő értékcsökkenési leírásként az 5000 E Ft-os bekerülési értéket kell alig több mint 7 év alatt elszámolni. A kapott támogatás 1250 E Ft ösz-szegben ugyanezen időtartam alatt ellentételezi a költségként elszámolt értékcsökkenési le-írást a rendkívüli bevételek közötti elszámolással. A különbözet csökkenti összevontan az eredményt, összesen 3750 E Ft-tal (évenként 544 E Ft-tal).

- 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása (tárgyi eszköz!) (Szja tv. 19. §)

A jogszabály alapján igényelhető támogatások szja-beli kezelése - ha a támogatás összegét a cél szerinti felhasználást követő adóévben kapja az önálló tevékenységet folytató magán-személy - több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy az egyéni vállalkozók és a me-zőgazdasági őstermelők eltérő módon számítják ki a jövedelmüket, ezért a "késve" kapott tá-mogatás összegét is az egyes tevékenységekre vonatkozó, az adóköteles jövedelem megállapí-tásakor alkalmazandó szabályok szerint lehet figyelembe venni.

A támogatás számbavételének másik befolyásoló tényezője az, hogy beruházás esetén a tá-mogatás cél szerinti felhasználása mellett az üzembe helyezésre melyik évben kerül sor.

Ha az őstermelő a tárgyi eszköz vásárlását, előállítását követően a következő adóévben kap-ja a támogatás összegét, akkor vizsgálni kell, hogy megvalósult-e a tárgyi eszköz üzembe he-lyezése. Amennyiben az őstermelő üzembe helyezte azt, akkor a támogatást a folyósítás évé-ben bevételként kell ugyan kezelnie, de a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét a támogatás összegével csökkenteni kell, és a nyilvántartás szerinti összeg csökkenését a költ-ségek között kell elszámolnia azzal, hogy ebben az esetben a maradék nettó értéket lehet a továbbiakban amortizálni, a beruházási költség és az éves leírási kulcs figyelembevételével.

Üzembe helyezés hiányában a beruházási és felújítási költségnyilvántartás szerinti összeget kell a támogatás összegével csökkenteni azzal, hogy természetesen a támogatás összege ebben az esetben is bevételnek minősül, és ugyanez az összeg az egyéb költségek között is elszá-molható.

Üzembe helyezéskor pedig már csak a támogatás összegével csökkentett maradék nettó ér-téket lehet értékcsökkenési leírás címén elszámolni.

2. melléklet


Egyéni vállalkozók esetében a kérdés szintén az alapján dönthető el, hogy sor került-e a tár-gyi eszköz üzembe helyezésre.

Üzembe helyezés hiányában - első ízben 1998-ban - a beruházási költséggel az adózás utáni jövedelmet csökkenteni lehetett. Az 1998. évben megkezdett beruházásra tekintettel a követ-kező adóévben folyósított támogatás összegét 1999. évben bevételnek kell tekinteni, és a tá-mogatás mértékéig az egyéb kiadások növelhetők a támogatás célja szerint felhasznált ösz-szeggel. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy a beruházási költségnek az a része, amellyel 1998. évben mód volt az adózás utáni jövedelmet csökkenteni, most a támogatás folyósítása évében növeli az adózás utáni jövedelmet.

Az üzembe helyezés évében az adózás utáni jövedelem korrekciójánál a beruházási költség címén levont összeg még nyilvántartott része növeli az adózás utáni jövedelmet, de az érték-csökkenési leírást meghaladó nettó érték összege már a támogatás összegével kevesebb lesz az adózás utáni jövedelem csökkentésekor. Ez egyben azt is jelenti, hogy az üzembe helyezés időpontjára a "késedelmesen" folyósított támogatás összegével a jövedelmek kiegyenlítődnek.

Abban az esetben, ha az üzembe helyezés már 1998. évben megtörtént, de a támogatás a következő adóévben érkezett, akkor a támogatás bevételként és költségként való kezelése szintén az előzőekben vázolt módon történhet. Ilyen esetben a támogatás összegével az adózás utáni jövedelmet növelni kell az 1999. évre, mivel a tárgyi eszköz nettó értékével csökkenteni lehetett az adózás utáni jövedelmet az üzembe helyezés évében. Abban az esetben, ha a tárgyi eszköz nettó értékének levonására - elegendő adózás utáni jövedelem hiányában - maradékta-lanul nem volt mód, akkor csak a ténylegesen levont összeggel kell az adózás utáni jövedel-met növelni.

A támogatások folyósításával kapcsolatos alapelv az, hogy az annak célja szerint felhasznált összeg nem visel adót.

Az előzőekben vázolt megoldás nem sérti az Szja tv. alapelvét, mivel éppen a támogatások esetében rendelkezik úgy a Szja törvény, hogy a kapott támogatás összegét a bevételek között akkor kell figyelembe venni, amikor azt célja szerint felhasználják, tehát a pénzforgalmi elv-nek éppen a támogatások esetében nem kell érvényesülnie.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 9147/2000. - APEH Adónemek Főosztálya 1222734099; AEÉ 2000/9.) - 2051. Nemzeti és uniós támogatás adózása (Számviteli Levelek / 2005.)

Kérdés: Az szja szerint adózó egyéni mezőgazdasági vállalkozónál a nemzeti és uniós (terü-letalapú) támogatás milyen bevételnek számít?

A területalapú támogatás címén kifizetett összegre nem kell adóelőleget levonni. Az átme-neti rendelkezések között található ez 2004. évre. Ezt azért kellett megtenni, mert a regisztrált termelő 2004. évben még nem őstermelő, tehát őnála még azt se tudjuk mondani, hogy őster-melői bevétele keletkezik. 2005. január 1-jétől ezek a támogatások az őstermelői tevékenysé-gek, a mezőgazdasági egyéni vállalkozói tevékenység bevételei ugyan, de addig nem kell a bevételek között kimutatni, amíg fel nem használják. Úgy kezeli a törvény, mint a cél szerinti támogatásokat. Az Szja-tv. 19. §-a alapján kell kezelni, és saját döntése alapján kell a bevéte-lek között beszámítani vagy nem.

- 2116. Támogatás elszámolása (104. Számviteli Levelek / 2005.)

Kérdés: A 2004-ben felmerült költségekre a 2005-ben aláírt szerződés szerint támogatás jár. El kell-e számolni 2004-re, vagy csak akkor, ha annak öszszege a mérlegkészítés időpontjáig befolyt?

Ha a 2005-ben aláírt szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy ezen szerződés sze-rinti támogatást a 2004-ben felmerült költségekre adják, csak akkor kell (és nem lehet!) 2004. évre egyéb bevételként az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján elszámolni, ha a

2. melléklet


támogatás pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént (a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig befolyt).

- 2353. Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál (Számviteli Levelek / 2005.)

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támoga-tásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?

A támogatások alapvetően különbözőek attól függően, hogy azt utólagosan vagy előzetesen folyósítják (ezen belül visszafizetési kötelezettség kapcsolódik-e az utóbbihoz).

Mindkét esetre vonatkozóan közös a szabályozás lényege, hogy a támogatás cél szerinti fel-használása esetén jövedelem nem keletkezik, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezett-ség teljesítése a vonatkozó jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezései szerint történik.

Az előzetesen kapott támogatás elszámolása attól függően különbözik, hogy azt visszafize-tési kötelezettséggel vagy anélkül kapta-e a magánszemély. Mindkét esetben - a támogatás pénzügyi rendezésétől függetlenül - a támogatásnak az a része minősül az adóévben a tevé-kenységgel összefüggően megszerzett adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás fel-használásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) - ideértve az érték-csökkenési leírást is - összegével. Különbség azonban, hogy visszafizetendő támogatás esetén a támogatás visszafizetésekor a magánszemély a korábban a költségekkel párhuzamosan el-számolt bevételt önellenőrzéssel veheti ki az adóalapjából, azaz a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek (de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként).

A tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott tá-mogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is elszámolható költségként, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja. Ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor a 3. számú melléklet 16. pontjának j) alpontja alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozónál az előre folyósí-tott, felvett támogatás - az önálló tevékenységtől eltérően - vállalkozói bevétel. Viszont itt is érvényes az a szabály, amely szerint a kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás költségként elszámolható, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségleteit szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor csak a támogatásból fedezett rész alapján számolható el költség).

Ha az önálló tevékenységet végző magánszemély (a mezőgazdasági őstermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint az a magánszemély, aki egyébként csak átalányban számol-hat el értékcsökkenési leírást a tárgyi eszközei után), illetve az egyéni vállalkozó a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján előzetesen kapott támogatásból tárgyi eszközt vagy nem anyagi jószágot vesz, akkor annak üzembe helyezésekor (rendeltetésszerű használatbavétele-kor) a bekerülési értékből a felhasznált támogatás összegét értékcsökkenési leírásként szá-molhatja el. A támogatásnak ilyenformán értékcsökkenésként történő elszámolása az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a regisztrált mezőgazdasági termelő nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze, nem anyagi jószága után is kötelező. Ekkor (és a más önálló tevékenységet végző tárgyi eszközei után) nincs lehetőség ezen túlmenő értékcsökke-nési leírás elszámolására.

Az egységes területalapú támogatásokra vonatkozóan (a 2005. július 4-én elfogadott tör-vénymódosítás alapján) év közben külön szabályok is beépültek az Szja-tv.-be. Az Szja-tv. új fogalmi meghatározása szerint egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és

2. melléklet


annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy a törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

Az új kiegészítő rendelkezés alapján az egységes területalapú támogatást a folyósítás évé-ben kell bevételnek tekinteni. A 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben lehet bevételként figyelembe venni. Ha az egységes területalapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkentheti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.

A különböző bevételi értékhatárok szempontjából (kistermelői nyilatkozattétel, átalányadó stb.) az egységes területalapú támogatás összegét figyelembe lehet venni, azaz az értékhatárok a támogatások összegével növelhetők.

A rendelkezések a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba, azokat ettől az időponttól kell alkalmazni, de a magánszemély döntése szerint 2005. január 1-jétől is alkalmazhatóak.

- 2444. Őstermelő terület alapú támogatása (119. Számviteli Levelek / 2005. )

Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevé-tele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel?

Az Szja-tv. az idén év közben kiegészült a terület alapú támogatásokra vonatkozó szabályo-zással. Az új fogalmi meghatározás szerint egységes terület alapú támogatás: az Európai Me-zőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott terület alapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy az Szja-tv. alkal-mazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósí-tott támogatásnak.

Terület alapú támogatási bevételnek számít a tevékenység keretében vagy azzal összefüg-gésben felvett támogatás. Az egységes terület alapú támogatást a folyósítás évében kell bevé-telnek tekinteni.

Átmeneti szabály szerint a 2005-ben kifizetett támogatást a 2005-2006. években az adózó döntése szerinti megoszlásban veheti figyelembe bevételként. Ha az egységes terület alapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóév-nek a bevételét csökkentheti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.

A különböző bevételi értékhatárok szempontjából (egyszerűsített bevallási nyilatkozattétel, kistermelői bevételi határ, átalányadó stb.) a támogatások összegét figyelembe lehet venni, azaz az értékhatárok a támogatások összegével növelhetők.

E rendelkezések 2005. augusztus 22-én léptek hatályba, de a magánszemély - döntése sze-rint - 2005. január 1-jétől is alkalmazhatja.

- 2971. Erdősítéshez nyújtott támogatás (145. Számviteli Levelek / 2007.)

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. - mint kijelölt erdőgazdálkodó - által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvaló-suló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?

Az Szt. 36. §-a 2006-ban nem változott. Továbbra is érvényes az az előírás, mely szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni (a tőketartalékba kell helyezni) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő támo-gatás értékét. Így amennyiben a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás folyósítójával kötött szerződés, megállapodás egyértelműen tartalmazza annak a - támogatás folyósításakor - hatályos jogszabálynak a számát, elnevezését, továbbá azt a §-át, amelynek a rendelkezése szerint a folyósított támogatást a tőketartalékba kell helyezni, akkor a támogatás folyósításával egyidejűleg a tőketartalék javára kell elszámolni.

2. melléklet


Amennyiben a támogatás folyósítójával kötött szerződés, megállapodás nem tartalmaz az előbbi követelményeknek megfelelő jogszabályi hivatkozást, akkor a folyósított támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján a folyósítással egyidejűleg rendkívüli bevéte-lek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást az adott esetben csak az erdő állományból való kikerülésekor lehet megszüntetni, mivel az erdő bekerülési értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.

- 2705. Támogatások besorolása (133. Számviteli Levelek / 2006.)

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezett-ség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcso-lódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellék-letben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkí-vüli ráfordítás.

A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylag hosszabban idézett kérdésben fog-laltakra, először az adott, majd a kapott támogatások vonatkozásában.

Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni. Az adott támogatás ellenében a vállalkozások - jellemzően - közvetlenül ellenértéket nem

kapnak, illetve a kapott támogatás ellenében szolgáltatást nem nyújtanak. A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló működésiköltség-hozzájárulás, vagy két

szervezet közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott, körülírt költségekhez való hozzájárulás. A támogató a támogatást visszafizetési kötelezettség nélkül adja, annak fejében ellenértéket (terméket, szolgáltatást) nem kap.

A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló fejlesztési célú támogatás, vagy két szerve-zet közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott, körülírt fejlesztési célt szolgáló támogatás, továbbá konkrét cél nélküli végleges pénzeszközátadás, ugyancsak visszafizetési kötelezettség nélkül.

Nem minősíthető a költségek, ráfordítások fedezetére adott támogatásnak az, ha az átadott összeg a közös üzemeltetés, illetve a közös tevékenység költségei arányos részének a megtérí-tését jelenti megállapodás, szerződés alapján.

A számviteli előírások szerint nem támogatás a különböző jogcímeken, különböző módo-kon, számlán vagy utólag adott/kapott engedmény.

Számviteli elszámolási szempontból az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások közötti megkülönböztetés azért szükséges, mert a vállalkozó tevékenysége eredményének alakulása megítélésekor nem mindegy, hogy adott/kapott támogatás az üzemi (üzleti) tevé-kenység eredményében vagy a rendkívüli eredményben jelenik meg.

Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszá-molni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - bel-földi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás ösz-szegét. Ilyennek tekintendő az olyan támogatás, amely a támogató és a támogatott közötti megállapodás, szerződés alapján a támogatottnál felmerült költségeket, egyéb ráfordításokat

2. melléklet


ellentételezi részben vagy egészen. (A támogató átvállalta a támogatott valamely tevékenysé-ge vagy működése költségeinek meghatározott körét, összegét.) Ezen támogatás célja sok esetben a bajba jutott vállalkozás megsegítése, de motiválhatja a jövőbeni üzleti kapcsolat lehetősége is (például műszaki fejlesztés költségeihez való hozzájárulás formájában).

A kérdésben szereplő esetben a közhasznú alapítvány működéséhez való hozzájárulás való-színűsíthetően olyan támogatás, amely adománynak minősül, és mint ilyen, nem számolható el az egyéb ráfordítások között.

Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell el-számolni a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) be-kezdésének c) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartozik a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá az a támogatás, amelyet nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére adnak át, azaz a jogszabályi előíráson, illetve a vállalkozások egymás közötti szerződésén, megállapodásán alapuló, jellemzően a támogatott fejlesztési cél-jait szolgáló támogatások. Az ilyen támogatások célja is lehet a bajba jutott vállalkozás beru-házási finanszírozási forrásainak a megteremtése, de lehet a jövőben üzleti kapcsolatok lehe-tőségének a megalapozása is.

Az adott támogatások értelemszerűen a támogatottnál kapott támogatásként jelennek meg az egyéb bevételek, illetve a rendkívüli bevételek között. [Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja és (4) bekezdésnek b) pontja szerint.]

Amíg az adott támogatások egyéb ráfordításként, illetve rendkívüli ráfordításként elszámolt összegének időbeli elhatároláskénti elszámolása fel sem merülhet, addig a költségek, a ráfor-dítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás ösz-szegének passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kötelező akkor, ha a támogatott tevékenység, működés költségeinek (ráfordítá-sainak) támogatással arányos teljes összege még nem merült fel. Az időbeli elhatároláskénti elszámolás az összemérés számviteli alapelvéből következik.

A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök rendkívüli bevételként elszámolt összegét viszont az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján kell halasztott bevételként időbelileg elhatá-rolni azért, hogy a támogatással beszerzett eszközök költségként, ráfordításként elszámolt - támo-gatással arányos - összege az időbeli elhatárolás megszüntetésével ellentételezésre kerüljön.

Az eddigiek során az adott/kapott támogatásokat viszonylag szűken értelmeztük. A pénzben adott/kapott támogatás mellett lehet nem pénzben (termékben, szolgáltatásnyújtásban) adott/kapott támogatás is, sőt a kapott támogatás megnyilvánulhat adóalap, illetve adóked-vezmény formájában is. Nemcsak vállalkozások között értelmezhető az adott/kapott támoga-tás, a vállalkozások kaphatnak támogatást az államháztartás szervezeteitől, természetes sze-mélyektől és adhatnak támogatást az egyéb szervezeteknek, sőt természetes személyeknek is. [A támogatásokkal részletesen foglalkozik az Értesítő és Közlönykiadó Kft. által 2005-ben kiadott, a "Támogatások elszámolása és adózása 2004-2005" című könyv.]

- 1122. Erdőtelepítési támogatás áfája (54. Számviteli Levelek / 2003.)

Kérdés: Kell-e az erdőtelepítési támogatás összege után áfát fizetni? Beletartozik-e az áfa alapjába az erdőtelepítési támogatás?

Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fize-tendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más államháztartási támogatásra.

Így az erdőtelepítési támogatás adóügyi megítélésével kapcsolatban annak eldöntése szük-séges, hogy az közvetlenül árat befolyásol, vagy megrendelés ellenértéke-e.

Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rende-let értelmében erdészeti tevékenységet segítő támogatás erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítá-

2. melléklet


sa, illetve fásítás céljából vehető igénybe. Az Etv. 13. §-ának (5) bekezdése szerint a támoga-tást az erdőgazdálkodó igényelheti. (Erdőgazdálkodónak minősül az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó.)

Fentiek alapján az erdőtelepítési támogatás nem minősül árat közvetlenül befolyásolónak, hiszen a földterület tulajdonosa és az erdőgazdálkodó között a telepítés ellenértékéül kialakí-tott árra közvetlen kihatása nincs. A hivatkozott támogatásnak nem az a célja, hogy a felek által alkalmazott (alkalmazandó) ellenértéket egy meghatározott összeggel közvetlenül kiegé-szítse, hanem a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve, a 15-20 év alatt megtérülő befektetéseket előmozdítsa.

A szóban forgó támogatás megrendelés ellenértékeként sem ragadható meg, hiszen a támo-gatás nyújtója támogatásáért cserébe nem vár ellenszolgáltatást a támogatottól, a támogatás-hoz való hozzájutáshoz csak az előre meghirdetett feltételeknek kell megfelelni.

Megjegyezzük, az erdőtelepítés beruházásnak minősül, az ehhez véglegesen kapott erdőte-lepítési támogatást pedig a rendkívüli bevételek között kell a támogatás folyósításával egyide-jűleg elszámolni, majd - mint fejlesztési pénzeszközt - halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az általános szabályok szerint. - 1526. Családi gazdaság adózása (73. Számviteli Levelek / 2003.)

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó vála-szunkat.

Áfaelszámolás Az Szja-tv. rendelkezései szerint a családi gazdaság tagjai külön-külön jogosultak

kedvezményekre, az átalányadózás 6 millió forintos bevételi értékhatára is személyenként értendő, és a bejelentkezés szabályai is egyénekre szólnak.

Következésképpen a családi gazdaság tevékenységével összefüggésben a családi gazdaság saját nevükben értékesítési tevékenységet folytató tagjai külön-külön válnak áfaalanyokká. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Amennyiben te-hát valamennyien az alanyi adómentességet választották, de a tagok közül év közben valaki átlépi az alanyi adómentességre előírt bevételi értékhatárt, át kell térnie egy más adózásra, ami egyben a kötelezően azonos áfastátus miatt a többiek automatikus áttérését is kell hogy jelentse. (A többieknek is jelezniük kell tehát az adóhatóságnak, ha megváltozik az adózási módjuk.)

A családi gazdaság bevételszerző tevékenységet végző tagjaira kötelező egységes áfaalanyiság, illetve amiatt, hogy a mezőgazdasági szolgáltatásra nem választható a kompen-zációs felárra jogosító különleges adózási mód, a családi gazdaság tagjává vált egyéni vállal-kozóhoz hasonlóan a szülőknek is az általános szabályok szerinti adózást kell választaniuk az áfában.

A családi gazdaságok áfaszabályaival részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 52. számában az 1069. kérdésre adott válaszban.

Szja-elszámolás A családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagja őstermelői tevékenysége tekintetében a

közös őstermelésre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni! A jövedelmet a közösen elért összes bevételből és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségből kiindul-va oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt is és az összes költséget is el kell osztani a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban közreműködő családtagoknak (ide-értve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával. Függet-len ez attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag ne-vére szól.

2. melléklet


Fontos szabály, hogy a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg őket, és külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is!

Ha a mezőgazdasági családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a családi gazdálkodói és az egyéni vállalko-zói tevékenységre az adóalap megállapítása az igazolt költségek figyelembevételével történik, és a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántarta-ni. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek ará-nyában kell megosztani, kivéve ha a törvény másként rendelkezik.

A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag esetében a támoga-tások elszámolására vonatkozó szabályok is azonosak a mezőgazdasági őstermelőkre vonat-kozó szabályokkal. A jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, ami-kor a felhasználásuk megtörténik, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül. Ha ez a folyósítást követő harmadik évben sem történik meg, akkor ebben az évben minden-képpen bevételnek kell tekinteni a kapott támogatást. Akkor is be kell számítani a bevételek közé a támogatást, ha a magánszemély a támogatás felhasználása előtt megszünteti a tevé-kenységét.

A családi gazdálkodásba belépő, korábban mezőgazdasági őstermelőnek minősülő magán-személyek e tevékenységük tekintetében a tevékenységet folytatóknak minősülnek. Tehát a meglévő tárgyi eszközeik értékcsökkenési leírását - változatlan formában - folytatják azzal a feltétellel, hogy ez esetben is a közös tevékenység szabályát kell alkalmazni. Vagyis a tárgy-évben amortizáció címén elszámolható összeget el kell osztani a családi gazdaságban közre-működő családtagok számával, és az így meghatározott, személyenkénti egyenlő összegek számolhatók el költségként.

Külön kedvezmény vonatkozik a mezőgazdasági családi gazdálkodó és a családi gazdaság-ban közreműködő családtag családi gazdaságához tartozó, annak részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolására. A csalá-di gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag - választása szerint - a kizáró-lag üzleti célra beszerzett vagy saját maga által előállított tárgyi eszközök (új vagy használtan beszerzett), nem anyagi javak üzembe helyezésekor megállapított beruházási költséget az üzembe helyezés adóévében egy összegben jogosult költségként elszámolni, még akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot.

2005. január 1-jéig nem kötelező a családi gazdálkodónak a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet élethivatásszerűen folytatni, eddig az időpontig más keresőfoglalkozása is le-het, így rendelkezhet munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal. Ha a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét, akkor 2005. január 1-jéig az egyéni vállalkozásában a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenysége mellett más tevékenységet is folytathat, de 2005. január 1-jéig töröltetni kell az egyéni vállal-kozói igazolványból azokat a tevékenységeket, amelyek nem vonhatók a családi gazdaság keretében folytatható tevékenységek körébe. - 452. Jövőbeni költségek fedezete (23. Számviteli Levelek / 2001.)

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és leg-feljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biz-tos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltarta-lékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint kép-zett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?

A kérdést hosszabban idéztük, mert hasonló esetek más vonatkozásban is előfordulnak.

2. melléklet


Számviteli elszámolás Számviteli elszámolási szempontból eltérően kell kezelni a régi és az új Szt. előírásait.

Egyik előírásnak sem felel meg az, ha az árbevétel elhatárolásával képeztek (képeznek) fede-zetet. Az árbevétel a hulladéklerakáshoz kapcsolódik, tehát azt nem lehet időbelileg elhatárolni.

A régi Szt. előírásai szerint valójában meg kellett tervezni azon költségek összegét, amelyek a hulladéklerakás befejezését követően várhatóan felmerülnek. E tervezett költségeket azon időszak alatt kell(ett) az eredményt terhelő költségként elszámolni, amíg a hulladéklerakó megtel(t)ik - a hulladéklerakásra jellemző naturális értékmutató alapján, a régi Szt. 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. (A passzív időbeli elhatárolást ez esetben a hulladéklerakás befejezését követően felmerülő költségekkel azonos összegben kell megszüntetni.)

Az új Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján folytatható a korábbi módszer. Van azonban egy új lehetőség is az új Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint. Az, hogy a jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos költsé-gekre) céltartalékot képezzenek az egyéb ráfordítások közötti elszámolással. A két módszert összehasonlítva, az előbbi, azaz a tervezett költségeknek a hulladéklerakóban elhelyezett mennyiséggel arányos passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása van inkább összhangban a számviteli alapelvekkel.

Hogyan minősíti a kérdést a Tao-tv.? A Tao-tv. előírása szerint csak a bányászatról szóló törvényben és a villamos energia terme-

léséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, to-vábbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (ez utóbbi legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az ag-rárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támo-gatás mértékéig) növeli és csökkenti is az adózás előtti eredményt. A hulladékgazdálkodási törvény alapján jövőbeni költségre képzett céltartalékra a lehetőség nem vonatkozik. Ugyan-akkor a hulladéktároló után - beleértve az egyébként az értékcsökkenés elszámolása alól ki-vett, a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületet is - 20 százalékos kulccsal számítandó az adóalap csökkentéséhez az értékcsökkenési leírás.

2. melléklet


Vadászat - 1998/86. APEH iránymutatás a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adókötelezettsége [Szja tv. 74. §]

1. Ha a vadászati jog hasznosítója a kincstári vagyon kezelői minőségében tesz szert vadá-szati jog bérbeadásából származó bevételre, ez a bevétele az általa bérbeadott termőföld bevé-telének sorsával azonos módon, a társaságiadó-törvény szabályai szerint adózik. A személyi jövedelemadó törvény ugyanis a termőföld bérbeadásának külön szabályát kizárólag a magán-személy termőföld bérbeadásából származó jövedelméhez rendeli.

2. Azokban az esetekben, amikor a magánszemély 3 hektárt meg nem haladó termőföldtu-lajdonnal és haszonélvezeti joggal rendelkezik, a 3 hektárhoz fűződő, a Szja tv. 74. § (2) be-kezdésében meghatározott adómentességi szabályt a termőföld haszonbérbeadására és a vadá-szati jog hasznosítására - bérbeadására - egyidejűleg jogosult alkalmazni.

(PM. 3340/1998. Jövedelemadók főosztálya; AEÉ 1998/7.) - 1998/29. APEH iránymutatás vadászati jog hasznosításából származó jövedelem (Szja. tv. 74. §)

Az 1997. évi 213. számú szakmai tájékoztatóban foglaltak helyett a következők szerint kell eljárni a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adókötelezettségének megállapí-tása során.

A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adójogi helyzetét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: a vadászatról szóló tv.) jogi minősítéséből kiindulva kell meghatározni. A törvény 3. § (1) be-kezdése szerint a vadászati jog a föld tulajdonjog elválaszthatatlan része, a 13. § (2) bekezdé-se értelmében a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása, amely ha-szonbérbe adásra a 15. § (1) bekezdés alapján a Ptk.-nak a mezőgazdasági haszonbérletre vo-natkozó 452-461. § szabályait kell alkalmazni.

A föld bérbeadásból származó bevétel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1997. évben hatályos 74. § (1) bekezdése alapján egészében jövedelem, amely után az adó mértéke 20%. Mindaddig, amíg ezektől eltérő törvényi rendelkezés nem lép hatályba - az előzőekből következően - a föld tulajdonosának a vadászati jog hasznosításából származó jövedelme olyan haszonbérbeadásból származó jövedelem, amely a földtulajdonjog elválaszt-hatatlan része és ezért e jövedelem adóztatására a föld bérbeadásának, haszonbérbeadásának szabályát kell alkalmazni.

Így a magánszemélynek vadászati jog haszonbérbeadásából származó bevétele egészében jövedelem, amely után az adó mértéke 20%.

Az 1998. évben ilyen címen megszerzett bevételeknél a forrásadó mértéke változatlan az-zal, hogy ez a szabály a termőföld bérbeadásra szűkül le. Ezzel összefüggésben a vadászatról szóló - már hivatkozott - törvény 5. §-a úgy rendelkezik, hogy a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a termőföld hasznosításra vonatkozó külön jogsza-bályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A vadászati joghoz így kapcsolódó, a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adószabálya, amely magában foglalja annak adókedvezményi szabályát is. Tehát az adó a földterület fekvése szerint illetékes önkor-mányzatot illeti meg és érvényesül a 3 ha-os földterület nagysághoz fűződő kedvezmény is.

A társult vadászati jog gyakorlása esetén a tulajdonosok képviseletében a haszonbérlővel a

vadászatról szóló tv. 12. §, illetve a 14. § szerinti közös képviselő köt haszonbérleti szerző-dést, aki a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel köteles az általa képviseltek részére elszámolni.

2. melléklet


Mivel a vadászati jog haszonbérlője a 16. § (1) bekezdés alapján csak kifizetőnek minősülő lehet - és a magánszemélynél ennek a bevételnek egésze jövedelem - a haszonbérleti díj kifi-zetésekor a kifizető a forrásadót köteles megállapítani és levonni. A közös képviselő így a földtulajdonosok már adóval csökkentett haszonbérleti díját veszi át és köteles azzal elszá-molni a tulajdonosok felé.

A közös képviselő e tevékenységével kapcsolatos költségeinek megtérítése fejében pénzben vagy természetben ellenszolgáltatást fogad el, annak értékével az önálló tevékenységre vonat-kozó adószabályok szerint kell elszámolni.

Tekintettel arra, hogy a termőföldről szóló törvény rendelkezése alapján a termőföld fogal-mába a halászattal (horgászattal) hasznosított vízterület is beletartozik, az előbbi levezetés alkalmazásával kell megítélni a halászati hasznosításra történő földterület bérbeadásából származó jövedelmet is.

(PM Jövedelemadók főosztálya - 131/1998.; AEÉ 1998/4.) - 1998/113. Adózási kérdés veszteség továbbvitelének engedélyezése [Szja. tv. 49/B. § (7) bekezdés d) pontja]

Az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdés d) pontja szerint az adóhatóság a veszteség továbbvitelére az engedélyt akkor adja meg, ha a bevétel összege a tárgyi eszköz üzembeállításának elmara-dása vagy elemi kár bekövetkezése miatt maradt el a törvényben meghatározott mértéktől. A Szja törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján az adó mértékét befolyásoló, az adó csökkenté-sét eredményező szabály alkalmazhatóságát annak kell bizonyítani akinek érdekében áll.

E rendelkezéseket is figyelembe véve az engedély megadásához a kérelemben az adózónak nyilatkoznia kell az említett tényekről és be kell mutatni, hogy milyen összegű bevétel maradt el, illetve milyen plusz költsége, ráfordítása merült fel. [A káresemény ugyanis a költségekre, ráfordításokra is kihat(hat)]. Ezen túl a határozatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ellenőrzéshez a körülmények fennállását igazolni kell. Igazolásként elemi kár esetén elfogad-ható a biztosítónak történő bejelentés, a biztosító által a kár felméréséről készített jegyző-könyv, ha az adózó a károk felmerülésének esetére biztosítással rendelkezik, illetve ha az adózó biztosítással nem rendelkezett, a káreseményről készített - a területileg illetékes szak-mai kamara által igazolt felmérés, jegyzőkönyv. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének elma-radása az üzleti tervben foglaltakkal, a megvalósítás érdekében tett, dokumentált intézkedés-sel (megrendelés, kivitelezési szerződés stb.) igazolható.

A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőleg is rendezheti és a 49/B. § (7) bekezdés e) pont alapján csak a veszte-ség fennmaradó részére kell az a)-d) pontokat alkalmazni.

(PM Jövedelemadók főosztálya 3107/1998. APEH Adónemek főosztálya 9280083457/1998.; AEÉ 1998/8.) - 1998/42. Adózási kérdés használati jog átengedésének adókötelezettsége (Szja. tv. 16. §-ához)

Ingatlan használati jogának határozott idejű átengedése a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában bérbeadásnak minősül.

A bérbeadásból származó jövedelem megállapítására, adózására az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(PM Jövedelemadók főosztálya 7378/1/1997. APEH Adónemek főosztálya 9280006784/1998.; AEÉ 1998/5.) - 1997/155. Adózási kérdés Terményben kiadott földbérleti díj [Szja tv. 58. §]

A terményben kiadott földbérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így ezen a címen adóköteles. Az így szerzett termény elidegenítése ingó értékesítésnek számít, amelynél a szer-

2. melléklet


zési érték igazolására elfogadható a bérbe vevő azon igazolása, amelyet a bérleti díj termény-ben történő teljesítéséről kiadott.

(PM Jövedelemadók főosztálya 2169/1997. - APEH Adónemek főosztálya Anf-185/1997.; AEÉ 1997/8.) - 1997/245. Adózási kérdés Részarány földtulajdon elidegenítése [Szja tv. 62. § (2) bekez-dés]

A részarány - földtulajdon juttatás a vagyonnevesítés egyik különös formája, mely során szerzett termőföld elidegenítése esetén az ingatlanértékesítés általános szabályait kell alkal-mazni. Abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg az Szja tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg - és a részarány földtulajdon juttatása jellemzően ilyen - akkor a saját jogon szerzett részarány értékesítéséből származó bevétel 25%-a minősül jövedelemnek.

Az Szja törvény 68. § (2) bekezdése termőföld tekintetében nem alkalmazható, miután ez esetben a szövetkezet egyéb vagyonától eltérő vagyon felosztási (juttatási) forma érvényesül.

(PM Jövedelemadók főosztálya 1818/1997. - APEH Adónemek főosztálya 9270194165/1997.; AEÉ 1997/11-12.) - 1997/166. Adózási kérdés Mezőgazdasági őstermelő bevétele [Szja tv. 3. számú mellék-let]

Mezőgazdasági termelő által előállított, majd utóbb állataival feletetett takarmány értékét nem lehet bevételként figyelembe venni, ez az érték bevételként az állat által előállított ter-mék, vagy az állat eladási árában jelenik meg.

(PM Jövedelemadók főosztálya 2169/1997. - APEH Adónemek főosztálya Anf-185/1997.; AEÉ 1997/8.) - 1997/265. Adózási kérdés Közös őstermelői tevékenységből kiválás [Szja tv. 78/A. § (2) bekezdés]

Ha a közös mezőgazdasági őstermelői igazolványban szereplő személyek közül az adóév folyamán bárki kilép a közös tevékenységből, akkor - a Szja tv. 6. számú mellékletének 2. c) pontja alapján - a kilépő személy bevételét és költségét a közösen elért bevétel és költség csa-ládtagok számával történő elosztásával kell megállapítani. A kilépéskor csak azonos jövede-lemszámítási mód alkalmazható. Ha a kilépő magánszemély az adóév hátralévő részében önállóan is folytat őstermelést, akkor jövedelem-megállapítási módjára az az érvényes, amit nyilatkozatként a közös családi igazolvány kiváltásakor az adatnyilvántartó lapon - a család többi tagjával - együtt aláírt.

Mivel a tv. szerint egy adóévre csak egy költségelszámolási mód választható, kizárt az az eset, mely szerint az őstermelő a kiválásig a tételes költségelszámolást, a kiválás után pedig az átalányadózás szabályát választhatná.

A közös termelésből való kilépéskor a kilépő tagnál rögzíteni kell a rá jutó közös bevétel-hányadot és a rá jutó költséget is. Ezeket a család közösen elért bevételéből és kiadásából le-vonva a megmaradó összeg a „csökkent létszám” addig elért eredménye. A kiválást követően érkező - az előző időszakot érintő - családi bevételek megosztási módja a felek megállapodá-sától függ, ennek hiányában a bevételt annál kell figyelembe venni, aki ahhoz - és amilyen összegben - ténylegesen hozzájutott.

(PM Jövedelemadók főosztálya 6947/97. - APEH Adónemek főosztálya 736/2/1997.; AEÉ 1997/13.)

2. melléklet


- 1997/213. Adózási kérdés Vadászati jog hasznosításából származó jövedelem [Szja tv. 16. §, Szt. 45. §, Áfa tv. 4. § (2) bekezdés]

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a vadászati jog a földtulajdon jog elválaszthatatlan része, ezért annak önálló értékesítése nem lehetséges.

A vadászati jog haszonbérbeadás útján hasznosítható, amelyre a Ptk. szerinti mezőgazdasá-gi haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az előzőekből következően a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem a magán-személyek vonatkozásában önálló tevékenységből származik, összevonás alá esik, progresszív adót visel. A bevételt a vadászterület tulajdonosai között a tulajdoni arányban kell megosztani.

A Szja tv. alkalmazásában akkor van lehetőség külön adózó jövedelemként, 20 százalékos adómértékkel adózni a vagyoni értékű jogból származó bevétel után, ha az annak az átruházá-sából (eladásából) és nem a használatba adásából (a bérbeadásból) származik.

A személyi jövedelemadó hatálya alá nem tartozó tulajdonosok esetében a bérbeadásból származó bevételt az adott tulajdonosra vonatkozó szabályok szerint kell bevételként figye-lembe venni.

Az 1996. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdése és a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vadászterület tulajdonosainak egymás közötti jogvi-szonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a vadászterület tulajdonosai közös képviselőt is választanak. A társult vadászati jog esetén az általános forgalmi adó alanyiság az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése alapján adódik. Vagyis a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az áfa adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

Amennyiben a tulajdonostársak „kifelé” értékesítenek, vagyis például rajtuk kívül álló sze-mély részére adják haszonbérbe ellenérték fejében a vadászati jogot, azaz tevékenységük adó-alanyiságot eredményező gazdasági tevékenység körébe tartozik, úgy az általános szabályok szerint adófizetési, számlaadási stb. kötelezettséggel számolni kell.

Amennyiben a társult földtulajdonosok élnek vadászati jogukkal, vagy azt csak egymás kö-zött hasznosítják, úgy az nem tartozik az áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevé-kenység körébe, így annak áfa vonzata nincs.

(APEH Adónemek főosztálya 9270195546/97.; AEÉ 1997/10.) - 1999/51. Adózási kérdés mezőgazdasági őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenység egymás mellett való egyidejű folytatása (Szja tv. 16. §)

Ha a kereskedő olyan termékek értékesítésével (is) foglalkozik, amelyeket egyébként, mint őstermelő maga is termel, nem zárható ki (sőt jellemző) hogy a saját előállítású termékeket is a másoktól vásároltakkal együtt értékesítse a saját boltjában.

A törvényi előírások nem teszik kötelezővé ilyen esetben a kétféle minőségben szerzett be-vételek összeszámítását avagy elkülönítését, ezért a magánszemélynek választási lehetősége van.

1. Ha úgy dönt, hogy az őstermelői tevékenységéből származó bevételei alapján őstermelő-ként kíván adózni, akkor a saját boltjában eladott saját termékeinek bevételét elkülönítheti az egyéni vállalkozása bevételeitől, és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységének bevétele-ként veheti figyelembe. Ebben az esetben egyéni vállalkozóként a mástól vett áruk eladásából származó bevételei és az azzal összefüggő igazolt költségek alapján kell adóznia, míg a me-zőgazdasági őstermelői tevékenysége vonatkozásában érvényesítheti az őstermelőkre vonat-kozó különleges adózási szabályokat. Lényeges, hogy a kereskedői tevékenység bevételével szemben az igazolt költségeknek az a része, amely a saját előállítású termék forgalmazása

2. melléklet


miatt (is) felmerült, csak arányosan vehető figyelembe (pl. az üzlet bérleti díja, közüzemi költségei).

2. A magánszemély dönthet azonban úgy is, hogy a boltjában eladott termékeinek ellenér-tékét is a vállalkozása bevételének tekinti. Ekkor költségként az adott termékcsoport előállítá-sa során felmerült igazolt kiadásoknak a kiskereskedőként eladott termékekre jutó arányos részét veheti figyelembe. Ezt azonban az őstermelői költségei között nem szerepeltetheti.

(Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 8711/1998. APEH Adónemek Főosztá-lya 1222304824/99.; AEÉ 1999/5.) - 1999/77. Adózási kérdés mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése [Szja tv. 11. számú mell. d) pont, tv. 8. § (2) bekezdés]

1. A tevékenységét megszüntető mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenysége megszünteté-sekor személyi jövedelemadó bevallást nem kell adnia [Art. 23. § (3) bekezdése], a megszű-nés esetén alkalmazandó szja-szabályokat éves adóbevallásában kell rendeznie. (Az egyéb kötelezettségek tekintetében az adóbevallási kötelezettség fennáll.)

2. A személyi jövedelemadó törvény nem rendelkezik az őstermelő egyéni vállalkozóvá tör-ténő „átalakulásáról”, így ilyen esetben az őstermelői tevékenység megszüntetésére, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően az őstermelői tevékenység elhatárolt vesztesége „nem vihető tovább”, a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet II. 2. d) pontjának és a 8. § (2) be-kezdésének figyelembevételével lehet a vállalkozásban elszámolni.

3. Ha a családi őstermelésből az egyik családtag „kilép”, akkor nem szükséges új őstermelői igazolványt kiállítani, elegendő, ha a falugazdász átvezeti a változás tényét az igazolványon. Amiatt, hogy a régi igazolványt bevonták, a család többi tagját nem érheti hátrány, így családi őstermelői tevékenységet és a választott adózási módot - a továbbra is együtt gazdálkodókra nézve - folyamatosnak kell tekinteni.

(PM Jövedelemadók Főosztály 1601/1999. - APEH Adónemek Főosztály 1222303850/1999.; AEÉ 1999/8.)

- 1999/88. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelő visszamenőleges veszteségelhatá-rolása [Szja tv. 22. § (5) bek.]

A veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvény 17-23. §-ai szerint állapítja meg a jövedelmét. Ekkor a 22. § (5) bekezdése alap-ján az adóévben elhatárolt veszteségével a megelőző két év mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét csökkentheti. Az Szja tv. őstermelésből származó jövedelmet említ, és nem tesz különbséget abban, hogy e jövedelmet az előző években milyen módszerrel (tételes költségelszámolással, „90 százalékos szabállyal” vagy átalányadózással) állapította meg az őstermelő.

Fentiek alapján - tiltó rendelkezés hiányában - nincs akadálya a veszteség visszamenőleges elhatárolásának.

(PM Jövedelemadók főosztálya 1572/1999. - APEH Adónemek főosztálya 1222495995/1999.; AEÉ 1999/9.) - 1999/88. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelő visszamenőleges veszteségelhatá-rolása [Szja tv. 22. § (5) bek.]

A veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvény 17-23. §-ai szerint állapítja meg a jövedelmét. Ekkor a 22. § (5) bekezdése alap-ján az adóévben elhatárolt veszteségével a megelőző két év mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét csökkentheti. Az Szja tv. őstermelésből származó jövedelmet említ, és nem tesz különbséget abban, hogy e jövedelmet az előző években milyen módszerrel (tételes

2. melléklet


költségelszámolással, „90 százalékos szabállyal” vagy átalányadózással) állapította meg az őstermelő.

Fentiek alapján - tiltó rendelkezés hiányában - nincs akadálya a veszteség visszamenőleges elhatárolásának.

(PM Jövedelemadók főosztálya 1572/1999. - APEH Adónemek főosztálya 1222495995/1999.; AEÉ 1999/9.) - 1998/60. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak nyújtott támogatások minősítése (Szja tv. 19. §)

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. tv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pont-jában kapott felhatalmazás alapján az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit szabályozza a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatásban a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség

nélküli gazdasági társaság, továbbá b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint c) a személyi jövedelemadóról szóló módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély részesülhet. E kormányrendelet 2. §-a szerint költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az

alábbi formákban nyújtható: a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői (működési)

támogatás; b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása; c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása; d) fejlesztési célú juttatás. A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján vagy kérelemre, pá-

lyázat alapján, illetve előre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése, teljesítése vagy fennállása és ezek igazolása esetén

a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtható. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózók 1997. évtől nem tartoznak a számviteli

törvény hatálya alá. A kormányrendelet 4. §-a a következőkről rendelkezik: Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezőgazda-

sági őstermelő az Szja tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő a hivat-kozott törvény 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe.

Az Szja tv. hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő és a jövedelmét az átalány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott tá-mogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támoga-tást igénybe vette.

A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.

A külön jogszabályok szerint fizetendő a) erdőfenntartási járulékot, b) erdőgazdálkodási bírságot, c) erdővédelmi bírságot, d) újraerdősítési költséget, e) földvédelmi járulékot, földvédelmi bírságot, g) talajvédelmi bírságot,

2. melléklet


h) tenyésztési hozzájárulást, i) állattenyésztési bírságot, j) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét, k) halászatfejlesztési hozzájárulást, l) halgazdálkodási bírságot, m) halvédelmi bírságot, n) vadgazdálkodási bírságot, o) vadvédelmi bírságot, p) vadvédelmi hozzájárulást, q) az erdészeti, a vadászati, valamint a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási

szolgáltatási díjat az Szja tv. hatálya alá tartozó befizető költségként számolhatja el. A támogatások kezelése az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében a törvény 19. §-ában

leírtak szerint történhet. A 19. § (1) bekezdése szerint: „Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély jogszabály vagy államközi megállapo-

dás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támoga-tás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként.”

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély a támogatás célja szerint felhasznált összeget egy ösz-szegben, a felettes részt értékcsökkenési leírás útján számolhatja el.

Végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás összege a bevé-tel részét képezi.

A 19. § (2) bekezdése e tekintetben speciális rendelkezést tartalmaz, mely szerint: Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint

teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.

Az Szja tv. 19. §-ának (5) bekezdése szerint: „Ha jogszabály vagy államközi megállapodás valamely vissza nem térítendő támogatást

adómentesnek vagy bevételnek nem számító összegnek minősít, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggő, a támogatás összegéig felmerült kiadások költségként nem (érték-csökkenési leírásként sem) vehetők figyelembe.”

A kormányrendeletben foglaltakra is figyelemmel a nem végleges juttatásként, visszafizeté-si kötelezettség mellett nyújtott támogatás összegét - mivel az hitelként viselkedik - adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, a törlesztő részleteket pedig az adóalapot nem érin-tő kiadások között lehet elszámolni.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást - a jogtalanul igénybe vett támoga-tás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli.

Abban az esetben, ha a támogatást a magánszemélynek részben vagy egészben vissza kell fizetnie, azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhat-ja a visszafizetés évének bevételéből, de a meghiúsulás miatt fizetendő büntető kamat, kése-delmi pótlék nem számolható el költségként.

Ez utóbbi összeggel az egyéni vállalkozó viszont a vállalkozási osztalék alapját csökkentheti. (APEH Adónemek főosztálya 9280094688/1998.; AEÉ 1998/6.)

- 1999/61. Adózási kérdés a társasházi közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagjai-nak jogviszonya és díjazása [Szja tv. 24. § (1) bekezdés]

A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a társasház kö-zösség közös ügyeinek az intézésére választott közös képviselő, illetve intézőbizottság tagjai

2. melléklet


választott tisztségviselőknek minősülnek, tevékenységük megbízáson alapul, a Polgári Tör-vénykönyv alapján.

A választott tisztségviselő e tevékenységére - a BM szóbeli, valamint a Szociális és Család-ügyi Minisztérium írásban adott ide vonatkozó álláspontja szerint - sem létesíthető munkavi-szony. A munkaviszony ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján (többek között) alá-fölérendeltségi jogviszonyt, utasításadási jogot tartalmaz, ami az egymással mellérendeltségi jogviszonyban álló tisztségviselők egymás közötti, de a társasházzal való jogviszonyukban is kizárt.

A választott tisztségviselő tevékenysége a személyi jövedelemadóról szóló törvény 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevo-nás alá eső jövedelemnek minősül.

A díjazás után azonban az adójóváírás elszámolása nem lehetséges, mert a választott tiszt-ségviselő tevékenysége alapján járó díjazás nem tartozik a Szja törvény 3. § 21. pontja szerinti bér fogalmába.

(APEH Adónemek főosztálya 1222311266/99., Szociális és Családügyi Minisztérium 23168-2/1999-3009.; AEÉ 1999/6-7.) - 1999/61. Adózási kérdés a társasházi közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagjai-nak jogviszonya és díjazása [Szja tv. 24. § (1) bekezdés]

A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a társasház kö-zösség közös ügyeinek az intézésére választott közös képviselő, illetve intézőbizottság tagjai választott tisztségviselőknek minősülnek, tevékenységük megbízáson alapul, a Polgári Tör-vénykönyv alapján.

A választott tisztségviselő e tevékenységére - a BM szóbeli, valamint a Szociális és Család-ügyi Minisztérium írásban adott ide vonatkozó álláspontja szerint - sem létesíthető munkavi-szony. A munkaviszony ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján (többek között) alá-fölérendeltségi jogviszonyt, utasításadási jogot tartalmaz, ami az egymással mellérendeltségi jogviszonyban álló tisztségviselők egymás közötti, de a társasházzal való jogviszonyukban is kizárt.

A választott tisztségviselő tevékenysége a személyi jövedelemadóról szóló törvény 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevo-nás alá eső jövedelemnek minősül.

A díjazás után azonban az adójóváírás elszámolása nem lehetséges, mert a választott tiszt-ségviselő tevékenysége alapján járó díjazás nem tartozik a Szja törvény 3. § 21. pontja szerinti bér fogalmába.

(APEH Adónemek főosztálya 1222311266/99., Szociális és Családügyi Minisztérium 23168-2/1999-3009.; AEÉ 1999/6-7.)

2. melléklet


Példák az általános forgalmi adó értelmezésére:

Példa 1

Erdész Elemér magánszemélyként (pl. őstermelőként vagy természetes magánszemélyként) vásárol egy darab motorfűrészt és hozzá egy szakkönyvet is, ami a motorfűrész helyes hasz-nálatáról szól. Beiratkozik egy fakitermelő tanfolyamra is, és sikerrel levizsgázik a motorfű-rész használatából. Az alábbi táblázat magánszemély szempontjából készült:

Nettó ár

(ár áfa nélkül) ÁFA kulcs ÁFA értéke Bruttó ár (ár áfá-val) Termék v. szolgáltatás

megnevezése Ft % Ft Ft

Motorfűrész 132 000 20 26 400 158 400

Védőruházat 72 000 20 14 400 86 400

Szakkönyv 2 300 5 115 2 415

Tanfolyam költsége (OKJ-s képzés révén)

40 000 tárgyi

adómentes 0 40 000

Összesen 246 300 --- 40 915 287 215

Erdész Elemér tehát összesen 287.215 Ft-ot fizet ki, mire képes lesz saját céljára fát vágni. Ebből az összegből az eladók (termékértékesítők, szolgáltatásértékesítők) azonban bevétel-ként csak 246.300 Ft-ot számolnak el a könyvelésükben, mivel a 40.915 az általános forgalmi adó. Ezt az értéket a magánszemély Erdész Elemér alapesetben gyakorlatilag adó formájában, átadja az eladónak, aki ezt a saját könyvelésében elkülönítve nyilvántartja. Amikor az eladó megvásárolja a motorfűrész-gyártól vagy nagykereskedéstől a termékét, akkor a gyár vagy nagykereskedő is feltünteti a számlában az áfa értékét. Amikor a motorfűrész-gyár nyersvasat vásárol a gép építéséhez, akkor a nyersvas eladója is felszámolja az áfa értékét a nyersvas számlájában. Ez egészen így folytatódik visszafelé és előre is, mindaddig, amíg a végén Er-dész Elemér már nem tudja másnak kiszámlázni az áfa értékét (mivel Erdész Elemér a végfel-használó, nem áfa-körös magánszemély), így rajta csapódik le a forgalmi adó kötelezettsége, ő fizeti meg a saját vagyonából ezt az adót, amikor megvásárolja a motorfűrészt, a tanköny-vet, és elvégzi tanfolyamot. A többi szereplő gyakorlatilag ezt az áfa-értéket folyamatosan egymásra hárítják, nyilvántartják, bevallják, és egymásnak kifizetik.

Példa 2

Erdész Elemér egyéni vállalkozó (fakitermeléseket végez megrendelésre), vállalkozói tevé-kenységéből származó bevételei éves szinten 4 millió forint fölött vannak, áfa-körös adó-alany. Az előző példában szereplő termékeket és szolgáltatást vállalkozóként vásárolja meg, illetve rendeli meg, és a vállalkozásának könyvei között szerepelteti őket, mint kiadást. Er-dész Elemér már az általános forgalmi adó alanya, és mint ilyen a termékek és szolgáltatás eladója által a számlákban feltüntetett, előzetesen felszámított általános forgalmi adót levon-hatja. Ez azt jelenti, hogy egyéni vállalkozóként ő is kiállít számlákat a fakitermelési szolgál-tatásnyújtásai után, amiben ő maga is köteles feltüntetni az áfa értékét.

2. melléklet


Nettó ár

(ár áfa nélkül) ÁFA kulcs ÁFA értéke Bruttó ár (ár áfá-val) Termék v. szolgáltatás

megnevezése Ft % Ft Ft

Fakitermelési szolgálta-tás nyújtása (80 m3)

240 000 20 48 000 288 000

Gyérítés elvégzése egy fasorban (1 napi munka átalánydíjban, géphasz-nálattal együtt)

40 000 20 8 000 48 000

Összesen 280 000 --- 56 000 336 000

Ez azt jelenti, hogy Erdész Elemér nettó árbevétele 280 000 Ft, az általa kiállított számlán feltüntetett 56 000 Ft áfá-t is, azaz bruttó 336 000 Ft-ot vett át a megrendelőtől. Mivel Erdész Elemér áfa-alany, így az általa bevételezett 56 000 Ft áfa-értékből levonhatja az általa koráb-ban már kifizetett, kiadott 40 915 Ft-nyi áfát. A fennmaradó 15 085 Ft áfát, amivel szemben nem tud kiadást (és ezzel együtt áfa-értéket) felmutatni, be kell fizesse az államnak a Magyar Államkincstárnál erre a célra rendszeresített bankszámlára.

Amennyiben a kiadásaiban előzetesen felszámított áfa értéke magasabb lenne, mint a bevéte-leiben szereplő áfa-érték, akkor a különbözet negatív, és ebben az esetben (valamint számos egyéb, itt nem részletezett követelmény fennállása esetén) ezt az áfa-hiányát az államtól visz-szaigényelheti Erdész Elemér. Ezt az aktust nevezik általános forgalmi adó visszaigénylésnek.

Az általános forgalmi adó mértéke pillanatnyilag 20%. Emellett vannak könnyített áfa-kulccsal terhelt termékek és szolgáltatások is, ilyen pl. a könyv, újság, folyóirat, amit csak 5% áfa terhel. Emellett vannak olyan termékek és szolgáltatások is, amelyek ún. tárgyi adómen-tességet élveznek. Ilyenek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzések, a földte-rület (pl. erdőterület) eladása, stb.

Az Erdész Elemér abban az esetben válhat ún. áfa-visszaigénylővé, ha az éves szinten elért nettó árbevétele eléri a 4 millió forintot. Ez a küszöb az őstermelők és családi gazdálkodók esetében 6 millió forint. Ettől függetlenül bármely gazdálkodó (magánszemély is) kérheti az általános forgalmi adó alannyá történő minősítését az adóhatóságtól, sőt vannak olyan tevé-kenységek is, amelyek csak az áfa-körbe lépett gazdálkodók számára engedélyezettek.

2. melléklet


Támogatások elszámolása és adózása

Dr. Nagy Gábor, Pölöskei Pálné, Varga Zoltán

Értesítő és Közlönykiadó Kft. Budapest, 2005

1. A TÁMOGATÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS JELLEMZ ŐI A VÁLLALKOZÁSI SZEKTORBAN 1.1. Kapott támogatás

1.1.1. A kapott támogatás formái 1.1.1.1. Az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások 1.1.1.2. Nem az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások

1.1.2. Sajátos formái a kapott támogatásnak 1.1.2.1. Jogszabály alapján kapott támogatás

1.1.3. Nem minősül kapott támogatásnak 1.2. Adott támogatás

2. A TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

2.1. A kapott támogatások számviteli elszámolása 2.1.1. A saját tőkét érintő támogatások számviteli elszámolása

2.1.1.1. Tőketartalékba helyezett támogatás 2.1.1.2. Adóalapot csökkentő támogatások 2.1.1.3. Adót csökkentő támogatások

2.1.2. Az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások 2.1.2.1. A költségek, a ráfordítások fedezetére kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.1. Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.2. Az árat közvetlenül nem befolyásoló kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.3. A kamattámogatás elszámolása 2.1.2.1.4. Eszközökben kapott támogatás elszámolása 2.1.2.2. Fejlesztési célt szolgálóan kapott támogatások elszámolása 2.1.2.2.1. Pénzeszközökben kapott fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.1. A beruházás aktiválása előtt pénzeszközökben kapott fejlesztési célú

támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.2. A beruházás aktiválása után pénzeszközökben kapott fejlesztési célú

támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.3. A beruházás aktiválása után részletekben folyósított fejlesztési célú

támogatás elszámolása 2.1.2.2.2. Pénzeszközökben - feltételekkel - kapott fejlesztési célú támogatás el-

számolása 2.1.2.2.3. Eszközökben kapott, fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.6. Átvállalt tartozás, mint fejlesztési célú támogatás elszámolása

2.1.3. Nem az eredmény javára elszámolandó kapott támogatás elszámolása 2.1.3.1. Visszafizetési kötelezettséggel kapott pénzeszközök elszámolása 2.1.3.2. A kapott pótbefizetés elszámolása

2.1.4. Egyéb célból kapott támogatás elszámolása 2.1.5. Magánszemélytől kapott támogatás elszámolása

2.2. Az adott támogatások számviteli elszámolása

2. melléklet


3. A TÁMOGATÁSOK ADÓZÁSA 2004-2005-BEN 3.1. Társasági adó

3.1.1. Adott támogatás 3.1.2. Kapott támogatás

3.1.2.1. Eredmény javára elszámolt kapott támogatás 3.1.2.1.1. Az adóalap-csökkentés feltétele 3.1.2.1.2. Kivételes előírások 3.1.2.2. Saját tőkét érintő támogatás 3.1.2.2.1. A tőketartalék javára elszámolt támogatás 3.1.2.2.2. Adóalap-kedvezmény 2004-ben 3.1.2.2.3. 2005-től bevezetett új adóalap-kedvezmények 3.1.2.2.4. Adókedvezmények 3.1.2.2.4.6. 2005-től bevezetett adókedvezmény

3.1.3. Mikro- kis- és középvállalkozás meghatározása 3.1.4. Csekély összegű (de minimis) támogatás

3.2. Személyi jövedelemadó 3.2.1. Egyéni vállalkozó

3.2.1.1. Jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás 3.2.1.2. A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények 3.2.1.3. A vállalkozói adót csökkentő kedvezmények 3.2.1.3.1. Kisvállalkozások adókedvezménye

3.2.2. Magánszemély adókötelezettsége 3.2.2.1. Kapott támogatás 3.2.2.1.1. Összevonandó jövedelem 3.2.2.1.2. A juttatónál adóztatott jövedelem 3.2.2.1.3. Adómentes jövedelem 3.2.2.1.3.1. Bevételnek nem minősülő jövedelem 3.2.2.1.3.2. Adómentes bevétel 3.2.2.2. Adott támogatás

3.3. Járulékok 3.4. A támogatások és az általános forgalmi adó kapcsolata


3. melléklet

Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához

Előszó

A mezőgazdasági termelés számos olyan sajátossággal rendelkezik, amelyek lényegesen megkülönböztetik más nemzetgazdasági ágaktól (ipar, építőipar, kereskedelem, stb.) A termelési sajátosságok sok esetben sajátos számviteli megoldásokat igényelnek.

A mezőgazdasági termelés – tágabban fogalmazva az agrártermelés – támogatási rendszere sokrétű és bonyolult. A támogatások igénybevételi lehetőségeit, elszámolását, ellenőrzését jogszabályok sokasága – törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek – szabályozza.

A környezetvédelem kérdése az agrártermelésben azért sajátos, mert érvényesíteni kell a jö-vőnk szempontjából nagy fontosságú fenntartható fejlődést. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy az emberi élet minőségét úgy javítsuk, hogy az életfenntartó ökoszisztémák (környezetbiológiai rendszerek) teherbíró képességén belül maradjunk.

A módszertani füzet célja, hogy segítséget nyújtson a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Stan-dardok szerinti könyvvizsgálat lefolytatásához. Hangsúlyozni kell, hogy a könyvvizsgálótól nem várható el, hogy az agrártámogatásokkal, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok esetleges megszegését felfedje. Azt viszont el kell várni a könyvvizsgálótól, hogy bátran támaszkodjon szakmai ítélőképességére.

Ez a módszertani útmutató négy fő részből áll: 1. rész A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági számvitel sajátosságai 2. rész Az agrártámogatások rendszere 3. rész Környezetvédelem a mezőgazdaságban 4. rész Mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai

3. melléklet


A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági számvitel sajátosságai

A mezőgazdasági termelés sajátosságai

A mezőgazdaság számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más nemzetgazdasági ágaktól. Az általános törvényszerűségek sok esetben sajátosan érvényesül-nek. A mezőgazdasági termelés nyílt területen, a természet erőinek kitéve, szorosan a termő-földhöz kötődve folyik. A gazdálkodásban elsődleges a termőföld, a ráfordítások jelentős része a termőföldön keresz-tül hasznosul. A termőföld természeti és közgazdasági adottságai, a tőlük el nem választható kli-matikus viszonyok nagymértékben meghatározzák a gazdálkodás módját, eredményességét.

A mezőgazdasági termelés főbb jellemzőit, amelyek számviteli elszámolást, a számbavételt is érintik, befolyásolják, adott területen meghatározzák, a következőkben foglalhatjuk össze:

- A termelés alapja az élő szervezetek működése, így a mezőgazdasági tevékenységben meghatározó szerepet játszanak természeti és biológiai folyamatok.

- Az előállított növények közvetlenül csak részben alkalmasak emberi táplálkozásra, nagy hányaduk (például a takarmányok) belső hasznosítás útján alakulnak át emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen termékké.

- A fotoszintézisben egyidejűleg történik a szerves anyagok felépítése és a mellékter-mékek lebontása. Fontos feladat az élő környezet védelme, egyensúlyának megterem-tése.

- A termelési folyamatot befolyásoló természeti tényezőket (éghajlat, domborzati viszo-nyok, talaj minősége) megváltoztatni, gyökeresen átalakítani az ember nem tudja, leg-feljebb áldozatok (ráfordítások) árán befolyásolni képes (öntözés, melioráció).

- A termelés kiterjedt területen folyik, ami átgondolt termelés-szervezést igényel. - A legfőbb termelési tényező, a termőtalaj sajátossága, hogy át nem helyezhető, nem

fogy el, korlátlanul nem bővíthető, termőképessége differenciált. Ezáltal szakirányú hasznosítása lehetséges, igazodva a meg lévő adottságokhoz.

- Az éghajlati tényezők, az évszakok periodikus változása miatt a termelésre jellemző a szakaszosság, amely elsősorban a növénytermelésben igényel speciális szervezést.

- Biológiai sajátosságokból eredően az előállított termények, termékek jelentős hányada gyorsan romló, ami nagy szállítási és feldolgozási kapacitást igényel.

3. melléklet


Az agrártámogatások

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával jelentősen változott az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásának rendszere. Az agrártámogatási rendszer a 2006. évben is – a 2005. évhez hasonlóan – három fő forrásra épül.

Az EU által finanszírozott támogatások (közvetlen termelői támogatás, piaci intézkedé-sek). Az EU és a magyar forrásokból finanszírozott támogatási konstrukciók (társfinanszírozású támogatások). Nemzeti támogatások (tisztán hazai forrásból nyújtott támogatások).

Agrártámogatások jogi szabályozása (Lezárva 2006. VII. 31-én)

A fenti forrásokból nyújtott támogatások igénybevételének általános feltételeit a 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet tartalmazza; ez a kiindulási alap, amelyhez kapcsolódóan még számos FVM rendelet szabályozza a támogatások egyes részterületeit.

A Kormány 6/2004. (I. 22.) rendelete

az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó nem-zeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről

A kormányrendelet mellékletei tételesen felsorolják a különböző támogatási formákat.

1. sz. melléklet: Kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások

2. sz. melléklet: A Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program-jában szereplő támogatási jogcímek

3. sz. melléklet: A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplő támogatási jogcímek

A következőkben a kormányrendelet – témánk szempontjából legfontosabb - előírásait tekint-jük át.

Költségvetési forrásból nyújtható támogatási formák

A Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint költségvetési forrásból támogatás az alábbi formákban nyújtható:

a) bevételt növelő termelői támogatás, b) közraktári hitelek kamattámogatása, c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása, d) fejlesztési célú juttatás, e) állami kezességvállalás, intézményi kezességvállalás, valamint a kezességvállalói díjhoz adott díjtámogatás, f) szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása, g) kutatás-fejlesztési feladatok támogatása

Az igénybevett támogatások könyvviteli elszámolása

A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése a, b, c, pontjai szerint a) egyéb bevételként (967. számla) kell elszámolni

3. melléklet


- a bevételt növelő termelői támogatást, - közraktári hitelek kamattámogatását, - éven túli lejáratú hitel kamattámogatását, - szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozására és díjtámogatására kapott támoga-

tásokat, b) tőketartalékba kell helyezni (412. számla) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást. c) rendkívüli bevételként (9894. számla) kell elszámolni a kutatási-fejlesztési feladatok tá-mogatására kapott összegeket, ezt egyidejűleg halasztott bevételként is el kell számolni.

A jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetése, annak könyvviteli elszámolása

A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdés d, pontja szerint - egyéb bevételként elszámolt támogatások visszafizetését az egyéb ráfordításként

(8634 számla) - a tőketartalék javára kapott fejlesztési célú juttatást a tőketartalék terhére (412. szám-

la) kell elszámolni.

Az ültetvénytelepítéshez nyújtott támogatás feltételes támogatásnak minősül. A 25/2004. (III: 3.) FVM rendelet 9. § (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az okokat (például, ha nem végezték el a szükséges telepítési, ápolási munkákat, vagy ha a vállalkozó akadályozza a beruházás ellenőrzését, stb.), amelyek miatt a felvett támogatás jogtalanul igénybe vett támo-gatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) rendeletei

A jelenleg érvényben lévő agrártámogatási rendszer működését 6/2004. (I. 22.) Kormányren-deleten kívül számos FVM rendelet is szabályozza. Ezeket az FVM rendeleteket egyrészt a rendkívüli részletes előírások, másrészt a folyamatos módosítások jellemzik. Ezeknek az FVM rendeleteknek nagy részét 2004-ben adták ki, több-kevesebb módosítással ezek voltak érvényben 2005-ben is. 2006-ban is folytatódik a korábbi rendeletek módosítása, de újabb FVM rendeletek is kiadásra kerültek.

Az agrártámogatásokkal kapcsolatos FVM rendeleteket az alábbi két csoportba sorolhatjuk: - első csoportba: A Magyar Mezőgazdaság és az Agrárium 2006. évi áprilisi számában

mellékleteként megjelent Tájékoztatóban szereplő három FVM rendeletet; - második csoportba: az egyes részkérdéseket szabályozó további FVM rendeleteket.

I. A Magyar Mezőgazdaság és az Agrárium 2006. évi áprilisi számában mellékleteként meg-jelent Tájékoztatóban szereplő FVM rendeletek:

1. 25/2004 (III: 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott vidékfejlesz-tési támogatások igénybevételének feltételeiről, egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2006 (II. 7.) és 23/2006 (III. 23.) FVM rendeletekkel

2. 24/2006 (III. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételének egyes kérdéseiről;

3. melléklet


3. 25/2006 (III. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcso-lódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kér-désekről.

Ezek a rendeletek minden mezőgazdasági vállalkozást érintő 2006. évre vonatkozó leg-fontosabb előírásokat tartalmazzák:

II. Támogatással kapcsolatos egyéb FVM rendeletek:

1. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: Az egyszerűsített területalapú támogatások és vidékfej-lesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatáro-zásáról Módosítás: 16/2005. (III. 8.) FVM r.

2. 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet: a mezőgazdasági termelők földhasználatának és állat-tartásának támogatásáról.

3. 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet: a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattar-tási támogatásának előfinanszírozásáról (A számviteli elszámolásokban a támogatások előfinanszírozása faktorálásként isme-retes.)

4. 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege tárfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásá-hoz és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 111/2005 (XI. 29.) FVM r.

5. 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédel-mi, állatjóléti és –higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igény-bevételének részletes szabályairól Módosítás: 112/2005. (XI. 29.) FVM r., 33/2006. (V. 15.) FVM r.

6. 145/2004. (IX. 30.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 27/2005. (III. 31.) FVM r.

7. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási tá-mogatások igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 11/2005. (II. 28.) FVM r., 107/2005. (XI. 24.) FVM r., 20/2006. (III. 17.) FVM r., 40/2006. (V. 24) FVM r.

8. 151/2004. (X. 12) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 12/2005. (II. 28.) FVM r., 113/2005. (XI. 29.) FVM r.

3. melléklet


9. 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet: az Agrár- és Vidékfejlesztési Program kihirdetésérő

10. 36/2005 (IV. 22.) FVM r. a zöldség-, gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támo-gatásáról Módosítás: 22/2006. (III. 23.) FVM r.

11. 82/2005 (IX. 15.) FVM r. az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról Módosítás: 28/2006. (IV. 7.) FVM r.

12. 101/2005 (X. 28.) FVM r. a gabona intervenciós felvásárlásáról Módosítás: 35/2006. (V. 15.) FVM r.

13. 48/2006 (VI. 22.) FVM r. az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támo-gatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról

14. 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egység területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rende-let, illetve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részle-géből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi ki-egészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről

3. melléklet


Az agrártámogatások könyvviteli elszámolása

A 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése a, b, c, pontjai foglalkoznak az igénybe vett támogatások könyvviteli elszámolásával. A támogatásokat könyvviteli elszámolás szem-pontjából az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

1. egyéb bevételként (967 számla), 2. tőketartalékba helyezésként (412 számla), 3. rendkívüli bevételként (989 számla)

kerülnek elszámolásra.

A 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének első pontja szerint fejlesztési támogatások a következők:

- szőlő és gyümölcsös ültetvénytelepítés támogatása, - nem mezőgazdasági területen végzett erdőtelepítés támogatása.

2. számú mellékletének 1. pontjában szereplő: mezőgazdasági beruházások támogatása tartoznak a fejlesztési célú támogatások közé. A kapott fejlesztési célú támogatást tőketartalékba kell helyezni azért, hogy a támogatás ösz-szegével közvetlenül a saját tőkét növeljék. A kapott fejlesztési támogatás tehát nem bevétel, így nem képezi a Tao. fizetés alapját sem.

A támogatások könyvviteli elszámolását az alábbi példákon keresztül mutatjuk be:

1. példa

Mezőgazdasági tevékenységet folytató Kft alap- és kamattámogatással vásárol meg egy gépet, összesen 5000 eFt értékben. A vásárolt gép finanszírozási forrásai a következők: 30%-ban támogatás, 30%-ban saját pénz-eszköz, 40%-ban hosszúlejáratú fejlesztési hitel. A fejlesztési hitelt 5 éves lejárattal és 8%-os kamattal vette igénybe a gazdálkodó szervezet. A felvett hitelek után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. A gép beszerzé-se tárgyév májusában, üzembe helyezése július 1-jén történt. Az értékcsökkenési leírás lineá-ris, évi 10%. Hiteltörlesztés a tárgyévet követő év január 1-jétől, félévenként, a hitelkamat fizetése a hiteltörlesztéssel együtt esedékes. a) Tárgyévi gazdasági események

Sor-szám Gazdasági esemény Tartozik

számla Követel számla Összeg

1. Gépbeszerzés beruházási szállítótól 1611 455 5000 2. Szállító kiegyenlítése a) saját pénzeszközből 455 384 1500 b) hitelből 455 444 2000 c) támogatásból 455 412 1500 d) támogatás lekötött tartalékba helyezése 412 4141 1500

3. A gép üzembe helyezése 131 161 5000 4. 6 hónapi értékcsökkenési leírás elszámolása2 571 139 250

1 A Számviteli levelek különszámában szereplő számlatükör javaslat alapján.. 2 5000 × 5% = 250

3. melléklet


b) Tárgyévet követő év gazdasági eseményei



1. Hiteltörlesztés 1 évre 444 384 400 2. 1 évi kamat kifizetése 872 384 160 3. 40% kamattámogatás folyósítása 384 967 64 4. 1 évi értékcsökkenési leírás elszámolása 571 139 500

2. példa

Az agrártámogatások igénybevételi rendszerének egyik sajátossága, hogy a termelő csak utó-lag, megfelelő ellenőrzés után jut a neki járó támogatásokhoz. Ez a finanszírozási rendszer esetenként komoly likviditási gondokat okozhat a mezőgazdasági termelőknél. A likviditási gondok áthidalására jelent meg a 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet a mezőgazda-sági termelők földhasználati és állattartási támogatásának finanszírozásáról (faktorálásáról). A faktorálási szerződést a kereskedelmi bank köti a támogatásra igényjogosult termelővel. Lényegében a bank (faktorálási díj ellenében) megelőlegezi a mezőgazdasági termelőnek járó támogatás összegét.

Példánkban tételezzük fel, hogy a mezőgazdasági termelő 1000 eFt támogatásra jogosult, er-ről faktorálási szerződést kötött az illetékes pénzügyi intézettel.

A gazdasági események elszámolása a termelőnél:


számla Követel számla

Összeg eFt

1. A faktorálási szerződés alapján kapott előleg 368 479 1000 2. A termelőt terhelő 4%-os lebonyolítási (faktorálási) díj 532 479 40 3. A lebonyolítási díj beszámítása az előlegbe 479 368 40 4. Az előleg lebonyolítási díjjal csökkentett összege befolyt 384 368 960 5. A támogatás igénylésének elszámolása 362 967 1000 6. Engedményezés szerződés szerinti teljesítéskor a követelés értékesítése 867 363 1000 a bankkal szembeni követelés elszámolása 311 967 1000 a banktól kapott előleg átvezetése 479 311 1000

Az elszámolás jogszabályi háttere: 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 91/2004 (V. 20.) FVM rendelet 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b, pontja

3. példa

Egy mezőgazdasági vállalkozás 5,0282 hektáron almát telepít. Az ültetvény telepítését, ápolá-sát saját kivitelezésben végzi.

A beruházási költségek előirányzata és éves ütemezése (ezer Ft) tárgyév (telepítés, térburkolat építés 15 592 ápolás költsége a tárgyévet követő 1. évben 1 060 ápolás költsége a tárgyévet követő 2. évben 1 060 ápolás költsége a tárgyévet követő 3. évben 1 060 összesen: 18 772

A beruházás pénzügyi forrásai (ezer Ft) saját forrás 65% 12 202 vissza nem térítendő támogatás 35% 6 570 összesen 18 772

3. melléklet


Ültetvénytelepítéshez és ápoláshoz a vállalkozó összesen 6570 eFt támogatást kapott. A tá-mogatás összegéből – az utólagos ellenőrzés alapján – jogtalanul igénybevett összegnek mi-nősült összesen 1000 eFt A jegybanki alapkamat átlaga 7,5%. Így a bírságként visszafizetendő összeg 150 eFt (1000 × 7,5% × 2 = 150 eFt).

A jogtalanul igénybe vett támogatás könyvviteli elszámolása:

Előzmény: 1. A támogatás folyósítása 6570 eFt összegben T 384 – K 412 2. A kapott támogatás összegének lekötött tartalékba

helyezése, 6750 eFt T 412 – K 414

Visszafizetés: 3. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése, 1000 eFt T 414 – K 384 4. A jegybanki alapkamat kétszeresének elszámolása

a jogtalanul igénybe vett támogatás miatt, 150 eFt T 863 – K 384 5. A lekötött tartalék visszavezetése a tőketartalékba, 5570 eFt T 414 – K 412

4. példa

Mezőgazdasági tevékenységet folytató Kft területalapú támogatásban részesül 850 eFt ösz-szegben. A vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett a támogatási kérelem csak a tárgyévet követő évben nyújtható be. Az igényelt (járó) területalapú támogatás elszámolása:


számla Követel számla

Összeg eFt

1. A támogatás összegének előírása 391 963 850 2. Nyitás után az elhatárolt támogatás

visszavezetése 963 391 850

3. A támogatás folyósítása 384 963 850

Az elszámolás jogszabályi háttere 18/2005. (IV. 1.) FVM rendelet 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b, pont

5. példa

Egy kutatási- fejlesztési tevékenységet folytató közhasznú társaság pályázat alapján a kutatási tevékenységhez 2000 eFt vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatásban részesült. A kutatási projekt 3 évig működik, a tervezett költségek összege 5000 eFt. A költségek éves megoszlása: 2500 +1250 + 1250 eFt.

Az első évi gazdasági események elszámolása:



1. A költségek felmerülése 51-57 1-4 2500 2. A támogatás folyósítása 384 989 2000 3. A támogatás összegének elhatárolása 989 483 2000 4. Az elhatárolás feloldása a felhasználással arányos

összegben 483 989 1000

Az elszámolás jogszabályi háttere 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés g, pont 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés a, pont

3. melléklet


Az agrártámogatások elemzése, ellenőrzése, egyeztetése

Az ügyfél neve Dátum Fordulónap Készítette

Folyósított, járó agrártámogatások 1. számú táblázat

Támogatási jogcím Előző év Tárgyév eFt Változás Változás %

- Bevételt növelő termelői támogatás - Közraktári hitel kamattámogatása - Éven túli lejáratú hitel kamattámogatása - Állami és intézményi kezességvállalás és kezességvállaláshoz

adott díjtámogatás

- Szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása 1. Egyéb bevételként elszámolt támogatások összesen 2. Fejlesztési célú juttatás 3. Kutatási fejlesztési célú támogatás 4. Járó (igényelt) támogatás 5. Összesen (1+2+3+4)

Adatok ellenőrzése 1/b számú táblázat

Megnevezés Igen Nem Elvégezte Dátum

1a. Megtörtént-e a fejlesztési célú támogatás lekötött tartalékba helyezése? 1b. Megtörtént-e a lekötött tartalékból a visszavezetése? 2. Megtörtént-e a kutatási-fejlesztési célú támogatás időbeli elhatárolása? 3a. Megtörtént-e a járó (igényelt) támogatás időbeli elhatárolása? 3b. Az elhatárolás kellően dokumentált-e?

Egyeztetés (Tárgyév) 1/c számú táblázat

Érintett f őkönyvi számla Támogatási jogcím

száma összege eFt Elvégezte Dátum

1. Egyéb bevételként elszámolt 967-ből 2. Fejlesztési célú juttatás 412-ből 3. Kutatási, fejlesztési célú támogatás 989-ből 4. Járó (igényelt) támogatás 963-ból 5. Összesen (1+2+3+4+5) -

Jogtalanul igénybevett támogatások visszafizetése

Visszafizetési jogcím Előző év eFt Tárgyév eFt Elvégezte Dátum

1. Egyéb ráfordításként elszámolt 2. Tőketartalék terhére elszámolt Összesen

Egyeztetés (Tárgyév)

Érintett f őkönyvi számla Visszafizetési jogcím

száma összege eFt Elvégezte Dátum

Egyéb ráfordításként elszámolt 8634-ből Tőketartalék terhére elszámolt 412-ből Összesen -

3. melléklet


Számlatükör javaslat (részlet) a mezőgazdasági tevékenység elszámolására

2006

1. Számlaosztály


12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok 121. Földterület 1211. Szántóföld 1212. Ültetvény földterülete 1213. Erdő földterülete 1214. Nádterület 1215. Gyepterület 1216. Halastó földterülete 122. Telkek, telkesítések 1221. Telkek 1222. Talajjavítások 1223. Egyéb telkesítések 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 1231. Épületek 1232. Épületrészek 1233. Tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 1251. Egyéb építmények 1252. Ültetvények 1253. Erdők 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok 1261. Jóléti ingatlanok 1262. Lakótelepi ingatlanok 1263. Lakóépületek 1264. Polgári védelem ingatlanai 1265. Egyéb üzemkörön kívüli ingatlanok 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok értékcsökkenése 1293. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok értékcsökkenése 1294. Egyéb építmények értékcsökkenése 1295. Üzemkörön kívüli ingatlanok értékcsökkenése 1296. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenése

15. Tenyészállatok 151. Tenyészállatok 1511. Tenyészállatok beszerzési áron 1512. Tenyészállatok elszámoló áron 1518. Tenyészállatok árkülönbözete 152. Igásállatok 1521. Igásállatok beszerzési áron 153. Egyéb állatok 1531. Egyéb állatok beszerzési áron 1532. Egyéb állatok elszámoló áron 1538. Egyéb állatok árkülönbözete 157. Tenyész (igás és egyéb) állatok értékhelyesbítése 158. Tenyész (igás és egyéb) állatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

159. Tenyész (igás és egyéb) állatok terv szerinti értékcsökkenése

3. melléklet


2. Számlaosztály

Készletek

21. Ipari anyagok

211. Műtrágyák 212. Növényvédő szerek, gyomirtó szerek 213. Ipari eredetű takarmányok 214. Üzem-, kenő-, és fűtőanyagok 215. Alkatrészek

216. Építési anyagok 217. Étkezési és egyéb anyagok, anyagi eszközök, használaton kívüli tárgyi eszközök 218. Ipari anyagok árkülönbözete 219. Ipari anyagok értékvesztése és annak visszaírása

22. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek 221. Vetőmag, szaporítóanyag 222. Állati termékek 223. Erdőgazdálkodás termékei 224. Mezőgazdasági jellegű melléktevékenység termékei 228. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek árkülönbözete

229. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek értékvesztése és annak visszaírása

23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231. Mezei leltár 232. Főtevékenység egyéb befejezetlen termelése 233. Egyéb tevékenység befejezetlen termelése 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása

24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbe vett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 2481. Növendékállatok készletérték-különbözete 2482. Hízóállatok készletérték-különbözete 2483. Egyéb állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása

25. Késztermékek 251. Saját termelésű növénytermelési termények, termékek 252. Saját termelésű állati termékek 253. Saját termelésű erdőgazdasági termékek 254. Saját termelésű melléktevékenységi termékek 255. Saját termelésű ipari termékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

6. Számlaosztály

Költséghelyek, általános költségek

61-64. Tevékenységek általános költségei 61. Fenntartó üzemek költségei 611. Gépműhelyek költségei 612. Egyéb műhelyek költségei 613. Építőbrigád költségei 614. Egyéb fenntartó üzemek költségei

3. melléklet


63. Segédüzemek költségei 631. Traktor üzem költségei 632. Tehergépkocsi üzem költségei 633. Kombájn üzem költségei 634. Öntöző üzem költségei 635. Igatartás költségei 636. Szárító üzem költségei 639. Egyéb segédüzemek költségei

64. Főtevékenységek általános költségei 641. Növénytermelés, kertészet általános költségei 642. Állattenyésztés általános költségei 643. Erdőgazdálkodás általános költségei 644. Melléktevékenység általános költségei 646. Mezőgazdasági szolgáltatások általános költségei

65. Egyéb tevékenységek általános költségei

66. Központi irányítás általános költségei

67. Értékesítési költségek

68. Elkülönített egyéb általános költségek

69. Költséghelyek költségeinek átvezetése 691. Fenntartási költségek átvezetése (további bontása fenntartó üzemenként javasolt) 693. Segédüzemi költségek átvezetése (további bontása segédüzemenként javasolt) 694. Főtevékenységek általános költségeinek átvezetése (további bontása főtevékenységenként javasolt) 695. Egyéb tevékenységek általános költségeinek átvezetése 696. Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése (66.,67.,68. számlacsoportok átvezetésére)

7. Számlaosztály

Tevékenységek költségei

71-76. Főtevékenység költségei

71. Növénytermelés, kertészet költségei 711. Folyó évi növénytermelés költségei 711-1. Gabonafélék termelési költségei 711-11. Kalászos gabonatermelés költségei 711-12. Kukoricatermelés költségei 711-13. Rizstermelés költségei 711-14. Egyéb gabonafélék termelésének költségei 711-2. Hüvelyesek termelésének költségei 711-3. Ipari növények termelési költségei 711-31. Olajnövények termelésének költségei 711-32. Rostnövények termelési költségei 711-33. Cukorrépa termelésének költségei 711-39. Egyéb ipari növények termelésének költségei 711-4. Burgonya termelésének költségei 711-5. Takarmánynövények termelési költségei 711-51. Évelő pillangósok termelésének költségei 711-52. Egy nyári szálastakarmányok termelésének költségei 711-53. Gyökgumós- és lédús takarmányok termelésének költségei 711-6. Gyepgazdálkodás költségei 711-7. Fűmagtermelés költségei 711-8. Nádgazdálkodás költségei 711-9 Egyéb növénytermelés költségei

3. melléklet


712. Kertészeti termelés költségei 712-11. Szántóföldi zöldségtermelés költségei 712-12. Növényházi és fólia alatti zöldségtermelés költségei 712-13. Virág és dísznövény termelés költségei 713. Gyümölcstermelés költségei 712-11. Almatermésűek termelésének költségei 712-12. Csonthéjas gyümölcsök termelésének költségei 712-13. Bogyós gyümölcsök termelésének költségei 712-19. Egyéb gyümölcsök termelésének költségei 714. Gyümölcsfa iskola termelésének költségei 715. Szőlő termelés költségei 715-11. Borszőlő termelés költségei 715-12. Csemegeszőlő termelés költségei 716. Gyógynövények termelésének költségei 717. Fűszernövények termelésének költségei 718. Következő évek növénytermelésének költségei 718-1. Őszi vetések költségei 718-2. Talajelőkészítés költségei 718-3. Szervestrágyázás költségei 718-4. Zöldtrágyázás költségei 718-5. Befejezetlen zöldség termelés költségei 718-5. Befejezetlen gyümölcs termelés költségei 718-5. Befejezetlen szőlő termelés költségei 719. Ültetvénytelepítés költségei 719-1. Gyümölcs telepítés, ápolás költségei 719-1. Szőlő telepítés, ápolás költségei 719-1. Komló telepítés, ápolás költségei 719-1. Spárga telepítésápolás költségei 719-1. Egyéb ültetvény telepítés, ápolás költségei

72. Állattenyésztés költségei 72-1. Szarvasmarha-tenyésztés költségei 72-11. Tehenészet költségei 72-12. Itatásos borjúnevelés költségei 72-13. Növendékmarha nevelés költségei 72-14. Marhahízlalás költségei 72-2. Sertéstenyésztés költségei 72-21. Sertéstenyésztés költségei 72-22. Süldőnevelés költségei 72-23. Sertéshízlalás költségei 72-3. Juhászat költségei 72-31. Juhtenyésztés és nevelés költségei 72-32. Juhhízlalás költségei 72-4. Lótenyésztés, lótartás költségei 72-5. Baromfitenyésztés költségei 72-51. Baromfikeltetés költségei 72-52. Tenyész növendék baromi nevelés költségei 72-52. Húsbaromfi tartás költségei 72-54. Tojástermelés költségei 72-6. Halászati tevékenység költségei 72-7. Vadászati tevékenység költségei 72-8. Egyéb állattenyésztés és tartás költségei

73. Erdőgazdálkodás költségei 731. Erdei mag és csemetetermelés költségei 732. Erdőművelés költségei 733. Fakitermelés költségei 734. Erdei melléktermékek termelésének költségei

74. Melléktevékenység költségei 741. Vetőmag előállító üzem költségei 742. Zöldtakarmány liszt- készítő üzem költségei 743. Takarmánykeverő üzem költségei

3. melléklet


744. Erdészeti melléktevékenység költségei 745. Silózás költségei 746. Darálóüzem költségei 747. Meliorációs beruházások költségei 748. Szőlőfeldolgozás (borászat) költségei 749. Egyéb mezőgazdasági melléktevékenység költségei

76. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási szolgáltatások költségei 761. Megbízás alapján végzett mezőgazdasági munkák költségei 762. Legelő- és apaállat-gazdálkodás költségei 763. Egyéb mezőgazdasági szolgáltatások költségei 769. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási kutatás, fejlesztés, tervezés, szervezés

77. Egyéb tevékenységek költségei 771. Ipari tevékenység költségei 771-1. Élelmiszeripari termék-előállítás költségei 771-2. Egyéb ipari termék-előállítás költségei 771-3. Saját vállalkozásban végzett ipari beruházás, felújítás költségei 771-4. Ipari szolgáltatások költségei 772. Építőipari tevékenység költségei 772-1. Saját vállalkozásban végzett építőipari beruházás, felújítás költségei 772-2. Építőipari szolgáltatások költségei 774. Közlekedési-hírközlési tevékenység költségei 775. Belkereskedelmi tevékenység költségei 776. Külkereskedelmi tevékenység költségei 777. Vízgazdálkodási tevékenység költségei 779. Különféle egyéb tevékenységek költségei

79. Tevékenységek hozamainak elszámolása (Elsődleges költséghely-költségviselő könyvelés esetén) 791. Saját termelésű növénytermelési és kertészeti termékek elszámolása 792. Saját tenyésztésű állatok és azok termékeinek elszámolása 793. Saját előállítású erdőgazdálkodási termékek elszámolása 794. Melléktevékenység keretében előállított termékek elszámolása 797. Egyéb tevékenység keretében előállított termékek elszámolása 799. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

8. Számlaosztály

Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások

81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 911. számla részletezésével

összhangban ajánlott) Például: 8111. Értékesített termények termékek elszámolt közvetlen önköltsége 8111-12. Értékesített kukorica elszámolt közvetlen önköltsége 8112. Értékesített állatok elszámolt közvetlen önköltsége 8112-23. Értékesített hízott sertés elszámolt közvetlen önköltsége

812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke 813. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

83-84. Exportértékesítés közvetlen költségei 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 911. számla részletezésével

összhangban ajánlott) 832. Exportértékesítés eladott áruk beszerzési értéke 833. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

3. melléklet


9. Számlaosztály

Értékesítés árbevétele és bevételek

91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 911. Belföldi értékesítés árbevétele

(részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 811. számla részletezésével összhangban ajánlott) Például: 9111. Értékesített termények termékek árbevétele 9111-12. Értékesített kukorica árbevétele 9112. Értékesített állatok árbevétele 9112-23. Értékesített hízott sertés árbevétele

912. Belföldi értékesítés eladott áruk árbevétele 913. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások árbevétele

93-94. Exportértékesítés árbevétele 931. Exportértékesítés árbevétele

(részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 811. számla részletezésével összhangban ajánlott) 932. Exportértékesítés eladott áruk árbevétele 933. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások árbevétele

Documents

ERDÉSZETI SZÁMVITEL ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS · Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 11 1.5. táblázat. Az FVM 2004. évi költségvetése M.e.: Millió Ft