Y Harangszó hívogatta Székelyhídgyülekezetét a katolikus templombajúnius 30-án, vasárnap este 6 órakor,amit ismét szeretet és gyermeki vi-dámság töltött be egy órácska erejé-re. Böjte Csaba atyát hallgatva min-

denki kicsit levetkõzhette a hétköz-napok gondját és együtt imádkozha-tott az érmelléki árvák otthonáért.A remények szerint szeptemberbenmár fel is szentelik a gyerekvédelmiintézményt, amely az egykori Stu-

benberg-kastély épületében fog mû-ködni. „A palántot elültettük, arrakérem a polgármestert és a székely-

hídi polgárokat, hogy locsolgassákezt a palántot” – biztatott össze-fogásra a Dévai Szent Ferenc Alapít-

vány vezetõje az új otthon minélhamarabbi megépüléséért.

C Folytatás a 7. oldalon

Y Megtartották a székelyhídi árvízvédelmi gá-tak létrehozását és a vízminõség javítását célzóeurópai uniós projekt zárókonferenciáját Szé-kelyhídon. A június 26-án a múzeum épületé-ben megtartott találkozón a város vezetõjén kí-vül felszólaltak a projekt partnerei és a kivitele-zõ Gavella cég képviselõje, valamint PásztorSándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságánakmûszaki igazgatója. Az elõadásokat követõen ameghívottak közösen ellátogattak a május vé-gén átadott mindkét gáthoz, amelyeknek a kö-zelmúltban alkalmuk nyílt „megmutatni”, mi-lyen hasznos ez a beruházás. Június 10-énugyanis majd egy óra leforgása alatt mintegy65 milliméter/négyzetméter esõ zúdult váro-sunkra, amely a gátaknak köszönhetõen seholsem okozott károkat. Így elmondhatjuk, hogy agyakorlatban is jelesre vizsgázott a székelyhídigátépítési projekt.

Az esõvizet és az olvadó hó vizét összegyûjtõgátakba beépített, állítható zsilipek segítségé-vel a vízgyûjtõ területekrõl szabályozottan en-gedhetõ le az összegyûlt csapadék. A létesítmé-nyek felállítását az indokolta, hogy 2008 nya-rán a folyamatos és kiadós esõzések következ-tében árvíz öntötte el településünket, jelentõskárokat okozva köz- és magántulajdonokban,lakóházakban. A gátak megépítésére sikeresenpályázott városunk polgármesteri hivatala, aSzociális és Gyermekvédelmi FõigazgatóságHajdú-Bihar megyei kirendeltsége és a Bihar

Megyei Tanács a Magyarország–Románia hatá-ron átnyúló együttmûködési program 2007–2013 keretében az Európai Regionális Fejlesz-tési Alaphoz. A projekt összköltségvetése568 275,20 euró volt, amelybõl Székelyhídnak

15%-os önrészt kellett biztosítania. A gátak épí-tését 2011-ben kezdték meg, melyet a módosí-tott határidõ és az idei szélsõséges idõjárási vi-szonyok ellenére is sikeresen befejezték.

C Ér hangja

oldalY Kóborkutyákat szállítanak

Nagyváradról az Érmellékre?

Ér hang jaSzékelyhíd és környékehavilapja

G Y IV. évfolyam, 6. szám,2013. június www.erhangja.ro

A szeretet nem fogy el sosemG Az érmelléki árva gyerekek otthonának közelgõ felszenteléséért imádkozott velünk Böjte Csaba

33 oldalY „Megszállottan” szereti és termeszti a rózsákat

a hegyközszentmiklósi Pintiuþa Anna-Tünde55 oldal

Y A gyerekek szeretete mindenek elõtt – beszélgetésHandzó Ilona nyugalmazott székelyhídi tanárnõvel

88

Meghatotta a gyülekezetet a szentmisén éneklõ gyerekkórus

Y Megkezdte tavaszi falugyûlés-sorozatátBéres Csaba, Székelyhíd város polgármeste-re, aki eddig Hegyközszentmiklóson, Csoka-lyon, Érolasziban és Nagykágyán több mintszáz helyi lakossal találkozott. A falvak veze-tõivel közösen rendezett fórumokon a fel-merülõ problémák megoldásához operatí-van állt hozzá a városvezetõ: a gyûlésekrõljegyzõkönyv, videó anyag és az esetek sür-gõsségi sorrendjét szem elõtt tartó feladat-lista is készült.

Jellemzõen a víz- és csatornahálózat állapo-tával, a közvilágítással és a gyalogátkelõ he-lyekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek ateendõk élén, ezek mellett az útburkolatok,járdák kivitelezését, a vízelvezetõ árkok ta-karítását és buszmegállók létesítését említet-ték a felszólalók. A közbiztonság helyzete, aföldtulajdonok tisztázása és a közbirtokos-sággal kapcsolatos gondok rendezése is sze-repel a fontos teendõk listáján. Béres Csababeszédeibõl az egyházaknak nyújtandó és ahelyieknek szánt önkormányzati támogatás-ról szóló bejelentések aratták a legnagyobbtetszést az amúgy higgadt, kulturált hang-nemben zajló gyûléseken.

Az elkövetkezendõ hetekben Érköbölkútonés Székelyhídon több helyszínen folytatódika falugyûlés-sorozat, melyekrõl plakátokonés szórólapokon értesítik a lakosságot.

C szcs

Konstruktívfalugyûlések

Lezárult a lassítógátak projektjeG A júniusi esõzéskor „bizonyította tudását” a nemrég átadott két árvízvédelmi létesítmény

Megtekintették az elkészült lassítógátakat a zárókonferencia meghívottjai

CC Fotók: Szabó Csongor

Együtt imádkozhattunk az árva gyerekek székelyhídi Gyermek Jézus ott-honának közelgõ megnyitása elõtt a szeretet egyik legnagyobb követével,Böjte Csaba ferences szerzetessel, aki ez alkalomból celebrált szentmisétvárosunk katolikus templomában.

Böjte Csaba itt hagyta az otthont jelképesen védõ prágai Kisjézus-szobrot

Y 2013. június22 Ér hang jaG

Zeneoktatási koncertet szerveztek a diákokszámára Székelyhídon. A másodszorra meg-tartott esemény június 7-én a helyi múze-um épületében zajlott, mely Bogdan Dinazenetanárnõ és férje Florin Dina, a helyi ta-nácsosi testület, valamint koncert elõadói, aNagyváradi Állami Filharmónia szimfonikuszenekara tagjainak közös kezdeménye-zésével jött létre.

Y A nemrégen szervezett elsõ koncert témá-ja a húros hangszerek bemutatása köré cso-portosult, míg ezt az alkalmat a fúvós hangsze-reknek és ezekre felépített zenemûveknekszentelték. A koncert háziasszonya ezúttal is

Bulzan Annamária énekesnõ volt, aki magá-val ragadó lelkesedéssel magyarázott a résztvevõ diákoknak és érdeklõdõknek a fúvóshangszerek felépítésérõl, sajátosságairól és azezekkel elõadott zenemûvekrõl és szerzõkrõl.Megismerkedhettünk a trombitával, kürttel,harsonával, tubával, fuvolával, oboával, klari-néttal és fagottal. A hangszerek részletes be-mutatása mellett híres zeneszerzõk mûveicsendültek fel a múzeum nagytermében, a fú-vósok csodálatos hangszerei megszólaltattákJohann Sebastian Bach, Carl Orff és John Wil-liams mûveit is. A többszörös Oscar-díjasamerikai zeneszerzõ dallamaival a sci-fi rajon-góknak kedveztek, hisz ki ne ismerné a Star

Wars (Csillagok háborúja) sorozatába tarto-zó kultikus filmek betétdalát?

A diákok és egybegyûltek ezúttal is kitûnõenérezték magukat a leckekoncerten, habár megkell jegyeznem, a múltkori alkalomhoz képestmegcsappant a zenekedvelõ közönség száma.De remélhetõleg, a következõn ismét szépszámban összegyûlünk, hisz a 2013-14-es tan-évben a koncertsorozat folytatódik majd.A következõ koncertek témája az ütõhangsze-rek megismerése lesz, és a szervezõ reményeiszerint az összes hangszert összegzõ alkalomis eljön a jövõben, melyrõl biztosan tudomástszereznek majd lapunk hasábjairól.

C Ér hangja

Y Minden jelenlévõnek garantáltan külön-leges és páratlan élményben lehetett része ajúnius 8-án megrendezett citeratalálkozón.Helyi és anyaországbeli mûvészek egyarántmegcsillogtatták tehetségüket a székelyhídimúzeum épületében megtartott rendezvé-nyen. A kitûnõ hangulat megteremtéséértköszönetet mondhatunk a Létavértesi Citera-zenekarnak, az Érmihályfalvi Hagyomány-õrzõ Citerazenekarnak, a pocsaji BerettyóNépzenei Együttesnek, Bertalan Attila ze-nésznek Asszonyvásáráról, illetve két Hegy-

közcsatárról érkezõ fellépõnek, Molnár Ist-vánnak és Balázs Gyulának.

A rendezvény nem titkolt célja az volt, hogya citerázás hagyományát újjáélesszék, és ezta honfoglalás kori hangszert népszerûbbétegyék. „A fõ szándék, hogy egyre több fia-tallal kell megismertetni az õsi zenei kultúrátés megszerettetni azt. Korunkban egyre ke-vesebb szerepet kap a hagyományok ápolá-sa és múltunk elõtti tisztelgés, de minttudjuk, múlt nélkül nincs jövõ” – hangzott elTank György szervezõ kijelentése, amely

akár a rendezvény tételmondatának is te-kinthetõ. Székelyhídon elõször tartottakilyen jellegû népzenei találkozót, de mind aszervezõk, mind a résztvevõk remélik, hogynem utoljára, és a jövõ év júniusában isméttalálkozhatunk ugyanitt.

A rendezvény kezdeményezõje a BiharMegyei Kulturális Hagyományõrzõ és Nép-mûvészeti Központ, karöltve a székelyhídipolgármesteri hivatallal és a budapesti Nem-zeti Mûvelõdési Intézettel.

C Mészáros Klaudia

Ingatlankérdéseka középpontbanG Munkában a székelyhídi városi tanács

Nézze péntekenként az Ér Tv-t!

„NEXT media generation” (következõ médiageneráció) – ez amottója annak a határon átnyúló EU-s pályázatnak, melynek kö-szönhetõen a székelyhídi Ér hangja havilap munkatársai és más,a média iránt érdeklõdõ székelyhídiak részt vehettek egy min-dent összefogó médiaképzésen, amit egy médiastúdió létrehozá-sa, berendezése követett. Ezek eredményeképpen láthatják a szé-kelyhídi Ér Tv adásait minden pénteken este, jelenleg még inter-netes formában a www.erhangja.ro honlapon.

Kirándulás a Tordai hasadékhozY A Tordai hasadékhoz kirándult gyereknapon acsokalyi református gyülekezet apraja-nagyja. Reg-gel hat órakor hagytuk magunk mögött a munkát,tanulást, a megszokott teendõinket és indultunk út-nak, száztizenkilencen!

A reggeli álmosságot hamar elnyomta az izgalom,a kétség, hogy vajon milyen idõ vár ránk a hegyekközött. Az elsõ és egyetlen pihenõt jóval a Király-hágó után tartottuk, így tíz óra körül megérkeztünka tordai sóbányához. Egy fiatal magyar idegenveze-tõvel indultunk felfedezésre. Tõle tudtuk meg, hogya ma is létezõ sóbányát 1690-ben nyitották meg, dea só kitermelését gazdasági okok miatt 1932-ben le-állították. Azóta csak turisztikai látnivaló és gyógy-hely. Közel három órát töltöttünk el a bánya mélyé-ben, ahol legfõképp a vallásórások unszolására min-den lehetséges szabadidõs eszközt kipróbáltunk:óriáskereket, biliárdot, pingpongot és csónakáztunka bányatón. Tartalmasan és igen szórakoztatóan tel-tek az órák.

Két óra körül kissé fáradtan a bányában való lép-csõzéstõl indultunk el a Tordai hasadékhoz. Ekkormég verõfényes napsütés fogadott bennünket. Kö-zösen piknikeztünk a fûben, majd szabadidõ követ-kezett. Az idõsebbek élvezték a friss levegõt, a gyö-nyörû tájat és a millióféle réti virágot, a bátrabbakpedig elindultak a hasadékot végigjárni. A többségfélútról visszafordult, hiszen az esõ illata már érzõ-dött a levegõben (persze közrejátszott ebben a dön-tésben a fáradtság és egy kis lustaság is). Az út mégígy is hosszú volt visszafelé, a helyig, ahol találko-zott a csoport. A csapat legbátrabb tagjai nekivesel-kedtek a hasadék megmászásának. Nehéz eldönteni,hogy jó vagy rossz döntés volt ez. Hatalmas esõ kö-vetkezett. Teljesen eláztatott mindent és mindenkit.Ennek ellenére senki nem csüggedten vagy mérge-sen érkezett vissza a buszhoz. Mindannyian moso-lyogtunk, jót nevetettünk a történteken, majd szárazruhába bújva megettük a még megmaradt uzsonnát,és jókedvûen indultunk hazafelé.

A hazafele vezetõ út egy részét a csapat a buszonvégigénekelte. Még az sem okozott problémát, hogyhol a szöveg, hol pedig a dallam nem ment túl töké-letesen. Egy hosszabb pihenõ, feltöltõdés Feketetónkövetkezett. Itt mindenki megmozgatta a lábait,még szívott egyet a friss levegõbõl, majd követke-zett kirándulásunk utolsó része. Az út ezen szakaszamár jóval csendesebben telt, mint az eddigiek. A kel-lemes fáradtság öntött el mindenkit és a busz nagyrésze álomba merült. Nagyváradtól azért a szíve mé-lyén mindenki várta, hogy hazaérjen és a saját puhaágyában nyugovóra térjen.

Tizenegy óra fele aztán ismét hangosak lettekCsokaly utcái. Megérkezett a három busz a reformá-tus templom elé. Fáradtan, elázva, de mosollyal ar-cunkon tértünk hajlékunkba.

Hála legyen Istennek, amiért ilyen gyönyörû nap-pal ajándékozott meg bennünket!

C Forró Emese

Y A székelyhídi városi tanács június 28-án tartottasoros ülését a székelyhídi polgármesteri hivatal tanács-termében, Karancsi Béla (RMDSZ) elnökletével. A tíznapirendi pontot többnyire egyhangúan fogadta el agrémium, a legtöbb hozzászólás és észrevétel az olaszikultúrházat és környékét érintõ telkek visszavásárlásá-val kapcsolatban hangzott el.

Cservid Levente RMDSZ-es tanácsos a pénzügyi bizott-ság jelentésében a költségvetés módosítását kérte célirá-nyos állami pénzek ütemezésérõl, a székelyhídi víz- éscsatornahálózat befejezésére érkezett százezer, illetve

a Nagykágyát Hegyközszentmiklóssal összekötõ út továb-bi építésére érkezett 500 000 lejt illetõen. A testület egye-bek mellett határozott egy török tulajdonban lévõ textil-ipari cég üzemépület bérletérõl, és annak feltételeirõl, aközpontban található volt banképület elbontatlan beton-alapzatának hasznosításáról, az inkubátorház üzemcsar-nokának bérletdíj módosításáról, egy új szippantós kocsivásárlásáról és a 2012/26-os sürgõsségi kormányrende-let által lehetõvé tett önkormányzati jogi problémákkalfoglalkozó ügyvéd alkalmazásának szükségességérõl.

C szcs

A zene az kell, hogy ne vesszünk el…G A húros hangszereket mutatták be a zeneoktatási koncerten

Évszázadokkal ezelõtti hangok a citeratalálkozónCiteraszó és népdalének repítette vissza a székelyhídi hallgatóságot egy õsapáink korabeli mulatságba néhány órácska erejéig a júniusbanmegrendezett citeratalálkozón. Több elõadó is bemutatkozott, remélhetõen egy új hagyomány megteremtésének részeseiként.

CC Hevesi Zoltán

Múltidézés:hogy unokáinkis ismerjéka citera hangját

33Ér hang jaG

2013. június Y

2013-as házasságkötések – Szeretettel gratulálés sok boldogságot kíván az Ér hangja!

Június hónapban a következõk fogadtak örök hûséget egymásnak:

Vasile Pop és Tamás Gyöngyi / Erdei Szabolcs-Miklós és Király Zsuzsána-Ilona/ Zámbó Antal és Kozak Estera-Emese

Építik az elkerülõ utatElkezdték építeni az elkerülõ utat, amely Nagykágya után (a 19. országút 38. km-énél) északra megkerüli Székelyhidat, majd a kiskereki útkereszte-zõdésnél visszacsatlakozik a 19. országút 45. kilométerkövénél. A Közlekedési Operatív Program 2007–2013 támogatásával kivitelezett beruházás32 029 842,32 lejbe fog kerülni (áruforgalmi adó nélkül), mely összeget 85%-ban európai uniós forrás, a fennmaradó 15%-ot pedig a román kor-mány biztosítja. A tervek szerint az út, amelyre a kivitelezõ kétéves jótállást vállal, 2015. június 15-ére fog elkészülni.

Y Egyre több és egyre nagyobb vihart kavartfel tavaly a Szenátus által megszavazott kutya-törvény és ennek a következményei. Nem az agond, hogy az ebtartókat kötelezik bizonyos uni-ós szabályok betartására (mikrochip, póráz, ste-rilizálás stb.). Ezek egy része jogos és mindenkiáltal el is fogadható, ám – és itt van a bökkenõ –a díjszabások megállapítása már a helyi taná-csok jogkörébe tartozik. Ilie Bolojan nagyváradipolgármesternek is volt néhány tervezete,amely felháborította a megyeszékhely lakosait,állatvédõit. Gondolván a problémák csökkenté-sére tervbe vette azt is, hogy különös figyelmetfordítanak arra, hogy vidékrõl nehogy Nagyvá-rad utcáira kerüljenek azok az ebek, melyek tu-lajdonosai inkább megszabadulnak kedvencük-tõl, minthogy kifizessék a megszabott díjakat.Ezzel az elképzeléssel nem is lenne semmi baj,csakhogy Bolojan úr elfelejtette figyelembe ven-ni azt a tényt, hogy nemcsak Váradra vihetnekkutyákat, de onnan is hozhatnak el kutyusokat.Ennek köszönhetõ, hogy Székelyhíd–Hegyköz-szentmiklós közötti útszakaszon több gazdátlanjószág jelent meg. Ezek egy része a két településvalamelyikén bukkant fel, egyre növelve akóbor kutyák számát. Az állatok egy részeszerencsés volt, új gazdit talált, befogadták õket,

szeretõ otthonra találtak. Ám nagyon sokanközülük az utcán maradtak, bandába verõdtek,kukákat fosztogatnak vagy pedig jobb híján abaromfiólakat szemelték ki élelemforrásgyanánt. Ez már jogosan háborítja fel az ártatlanpolgárt. Méghogy mindenféle kóbor kutya az õudvarán fogja meg a rántanivaló csibéket?Meghogy a gyerek ne mehessen ki félelemnélkül az utcára? Mert a legszebb és legjobbangondozott fajtiszta kedvenc is kellemetlenséggéválhat, közgyûlölet tárgya lehet belõle. A teg-napi meleg szemû kutyusból lesz az az állat, amitmindenki üthet, bánthat, kínozhat.

Errõl ki tehet: a kutya? Õ biztosan nem, hisz õtis csak az éhség hajtja, a létfenntartás ösztönevezérli, az akarat, hogy túléljen. Közben pedignem érti, hogy egyik nap még a gazdik kedveltjevolt, nem sokkal késõbb pedig mindenki szidja,üti-veri, elzavarja. Hibáztatni lehet az állattartótis, amiért ezt teszi/tette kedvencével, meg azt is,aki ebbe a helyzetbe kényszeríti a kutyust és agazdit is egyaránt. Erre kellene gondolnia, hamár nem Bolojan úrnak, de legalább valamelyik„szakértõjének”. Mert a hatalommal felelõsség isjár: minél nagyobb a hatalom, annál nagyobb afelelõség is. Csak van, aki ezt elfelejti...

C Béres Imre

ElhunytJoachim WagnerY Június 18-án, súlyos betegség követ-keztében, 62 éves korában elhunytJoachim Wagner, a németországi Kirch-dorf am Inn város polgármestere. Te-metését június 21-én tartottak a helyikápolnában, a szertartáson tiszteletéttette Székelyhíd város polgármestere,Béres Csaba is. Mint ismeretes, a kétváros már több ízben is sikeresenegyüttmûködött, Kirchdorf városátólkapta Székelyhíd a tûzoltóautót, ruha-segélyszállítmányokat juttattak el azÉrmellékre, támogatták az óvodát, segí-tették a Dévai Szent Ferenc Alapítványt,továbbá közremûködtek abban, hogy aPro Székelyhíd Egyesület kedvezménye-sen megvásárolhasson egy mikrobuszt.

Isten nyugtassa békében német bará-tunkat!

C A szerkesztõség

CC Aszalós Tímea

Y Sokat segít a címben feltett kér-dés megválaszolásában, ha valakitermálvízforrásokban gazdag kör-nyéken él – akár Székelyhídon vagyMacedónia fõvárosában, Skopjéban,esetleg Mszczonówban, Lengyelor-szágban. Még közelebb lehetett jutnia helyes válaszhoz Massa Mariti-mában, Olaszországban, ahol a geo-termikus energiák hasznosításának

tapasztalatairól konferenciát és be-mutatót is tartottak. Június 10–11-én a toszkán kisvárosban nemcsakelméletben, hanem a gyakorlatbanis megtapasztalható volt a termálvízéletet jobbító hatása, és ez esetbennem strandokról vagy élményfür-dõkrõl volt szó.

A geotermikus projektrõl aztán ki-derült, hogy a föld mélyérõl feltörõ

termálvizet vagy adott esetben ter-málgõzt, mint energiaforrást keze-lik, elektromos áramot fejlesztenekvele, központi fûtési rendszert mû-ködtetnek a felhasználásával, fólia-házakat fûtenek vele! Ekkor vált bi-zonyossá, hogy annak idején helyesdöntés volt a székelyhídi városveze-tés részérõl, hogy csatlakozott a pro-jekthez.

Béres Csaba polgármestertõl – akivárosunkat meghívottként képvisel-te Olaszországban – megtudtuk,hogy a két nap alatt több információ-hoz jutott a geotermális energia fel-használásáról, mint eddig bármikor.Rendkívül hasznosnak és tanulságos-nak nevezte a konferenciát, melynektapasztalatait szeretné hasznosítaniSzékelyhídon és környékén is, a meg-

felelõ szakemberek és a szükségestechnológiák bevonásával. Úgy véli,hogy a jövõben is nyomon kell követ-ni a projekt változásait, fejlõdését,kapcsolatot kell tartani a konferenci-án megismert szakemberekkel, part-nereket kell találni azon városok kö-zött, akik sikeresen használják ageotermális energiát.

C szcs

„Irányítottan” szállíthatjáka kóbor kutyákat az ÉrmellékreG Gazdátlan ebek a Székelyhíd–Szentmiklós közötti útszakaszon

Mi a geotermikus projekt?G A környékünkön a föld mélyérõl feltörõ termálvizek felhasználási lehetõségei

Y 2013. június44 Ér hang jaG

Váratott magára az össznépi ren-dezvény az idõjárás viszontagságaimiatt, de június 16-án végre a fel-hõk is „egyetértettek” a szervezõk-kel és startolhatott is a II. Családinap Székelyhídon.

Y Mivel a program már a tavalyi év-ben is nagy sikert aratott a kilátoga-tók körében, idén sem volt kérdés aszékelyhídi önkormányzat és a ProSzékelyhíd Egyesület számára, hogymegszervezik-e vagy sem családi na-pot. Szép vasárnap reggelre ébredtminden résztvevõ és szervezõ a II.Családi napon, volt idõ készülõdni,kipakolni, hogy minden teljes legyen.A sportpályán fõként a gyermekek-nek kedveskedtek a jelen lévõ szóra-koztatók és árusok. Mind tudjuk,hogy nincs szabadtéri családos ren-dezvény vattacukor és pattogatott ku-korica nélkül, ezt az idén is hajdúbö-szörményi vendégárusoknak köszön-hettük meg. Rögtön utánuk követ-keztek az arcfestõk, akik elárulták,melyek a kedvelt minták: a lányokáltalában virágokat, indákat vagy pil-langót és katicát kértek, míg a fiúk kö-rében a tûzokádó sárkány, Pókemberés társai hódítottak. Nem volt nehézmegtalálni az arcfestõket, hiszen a fákhûs árnyékában alkottak, a színpadmellett, amin egész nap ment a mûsorFekete Katalin vezetésével. Elõször areggeli tornát vezetõ lányoknak adotthelyet a színpad, majd ha már sport-nál tartottunk, a székelyhídi PhoenixSportegyesület karatésai mutattákmeg, miért is írtunk már számtalan al-kalommal róluk és eredményes sze-repléseikrõl. Cserép nem maradtépen, hihetetlen ütésekkel és rúgá-sokkal aprítottak fiúk és lányok. Õketa bohócok követték, akik lufihajto-gatással, énekekkel szórakoztatták ajelenlevõket. Még két óvodás csoport

is bemutatta tánctudását, elõbb a hu-pikék törpisapik alá bújt apróságokjárták el koreográfiájukat, majd aklasszikusabb piros kendõs lány-kák–fehér inges fiúcskák felállás kö-vetkezett, míg a büszke anyukák ésapukák lentrõl mosolyogtak. Sokgyermekjáték ide vagy oda, a szülõksem ülhettek tétlenül egy percig sem.A nehéz gépekbõl összeállított trak-torsimogató nemcsak mezõgazdasá-gi géppel várta a kíváncsiskodókat.Szabad bejárást kapott mindenki atûzoltós rohamkocsiba, markológép-be és az AVE cég hatalmas szemetes-kocsijába is – természetesen felnõttfelügyelettel. A kisebb géppark láto-gatói tombolákat is kaptak az AVEcég munkatársaitól, mellyel min-denki kapott minimum egy nyalókát.A nyalókákat az Ér hangja Egyesületmunkatársaitól lehetett átvenni egyÉr hangjás levonóval együtt. A mé-diasátor helyett adott az Ér Tv-s for-gatócsoport szükséges felszerelésé-nek, ugyanott történt a folyamatosinternetes képfeltöltés is, de ezekmellett bárkit kisegítettek, ha infor-mációra volt szükség a rendezvény-

nyel kapcsolatban. A versenyszel-lemmel rendelkezõket például elirá-nyították a Székelyhídi Diáktanács

standjához, hogy iratkozzanak bát-ran a családi stafétaversenyre, a bün-tetõrúgásos mérettetésre vagy fõzõ-versenyre. Mindhárom lehetõség jó„csapatépítõnek” bizonyult. A családistafétázás, amit Hegyesi Viktor ésKozma Sándor tanár urak vezényel-tek, jól megmozgatta a család fiziku-mát, fõleg a rekeszizmokat. A bünte-tõrúgásokhoz az apa-gyerek csapat-munkára volt szükség, míg a fõzõver-seny végén egy asztalnál mindenkimegtarthatta élménybeszámolóit acsaládi napról. A mûvészlelkek is ta-lálhattak a maguk számára a megfele-lõ elfoglaltságot, ugyanis a debreceniPergõ Népegyüttes mûvészeti vezetõ-je táncház és számos népi hangszer kí-séretében tett látogatást a családi na-pon, a baba-mama kör meghívására.Szintén a baba-mama körnek köszön-

hették az anyukák a nap végi lazítást,melyet jógagyakorlatokkal hajtottakvégre - épp jó idõben, amikor már le-vonult a nagy zsibongás a sportpályá-ról. Miután a gyerekek ugráltak mégpárat a hatalmas légvárban vagy a ki-sebb méretû trambulinon és kisorsol-ták a tombolákat is, mindenki haza-térhetett elfogyasztani a késõi ebé-det, a programok ugyanis délelõtt tízórától egészen délután négy óráig tar-tottak. Reméljük, hogy a szervezõkvágyai teljesülhettek a II. Családi na-pon és mindenki nagyszerûen éreztemagát. Reménykedjünk abban is,hogy a napsugarak nem csak nap-szemüvegkereteket villantották meg,hanem azt az érzést is, hogy milyen jóegyütt lenni azokkal, akiket szere-tünk, és egymásra odafigyelni.

C Bíró Orsolya

Változatos szórakoztatások és ínycsiklandó bográcsok CsokalyonY Nagy volt a sürgés-forgás Csokalyon, hiszenmindenki izgatottan várta június 23-án a va-sárnapi családnapot. Elõzõ nap korán reggelindult mindenki bevásárolni a másnapi bog-rácsfõzõversenyhez. A férfiak ez idõ alatt le-nyírták a füvet a focipályán, kihordták a pado-kat, székeket. Késõ délután mindenki elfoglal-ta a számára legalkalmasabbnak tûnõ helyet amásnapi „megmérettetéshez”. Kikerültek az el-sõ csapatzászlók is. Az este nagy izgalommaltelt, hiszen jött fentrõl az áldás, szakadt az esõ,elvették az áramot, így mindenki azon rágó-dott, hogy vajon másnap megengedi-e az idõjá-rás, hogy egész nap a szabadban legyünk.

Vasárnap reggel gyönyörû, verõfényes reg-gelre ébredtünk. Az elõkészületek hamar meg-kezdõdtek a pálya szélén a bográcsok mellett.Beindult a krumplipucolás, hagyma-, hús- észöldségaprítás. Azonban tíz óra után elcsende-sült a környék, hiszen tizenegy órától kezdõ-dött az istentisztelet a református templom-ban. Közösen adtunk hálát a jó idõért és kértükIsten áldását az egész napunkra. Az istentiszte-let fényét emelte, hogy keresztelõ is volt a gyü-lekezetben.

Egy órától aztán beindult az élet. Megkezdõ-dött az aszfaltrajzverseny, amely a gyerekekkörében nagy sikert aratott. Köreikben igennépszerû volt még az arcfestés is. Péter Emese

grafikus déltõl várta a lurkókat, hogy különbö-zõ motívumokkal díszítse arcukat. A felnõtteka bográcsok körül szorgoskodtak, hiszen min-denki azt szerette volna, ha az õ fõztje nyeri el

leginkább a zsûri tetszését. Közben egy idõremindenki letette a fakanalat, hiszen közöszumbára (latin táncaerobic – szerk. megj.)hívta az összegyûlteket Kozma Sándor tor-

natanár. Jól megmozgattuk minden porcikán-kat, kellemesen elfáradtunk, így jöhetett a jólmegérdemelt pihenés és ebéd. Összeállt a zsû-ri és a Mamut és a csorda csapatának fõztjétítélték a legjobbnak.

A nap közös családi vetélkedõkkel folytató-dott. Papa, mama, gyerekek, mindenki be kel-lett mutassa, hogy mennyire ügyes, gyors, lele-ményes bizonyos szituációkban. Tizenkét csa-pat mérte össze rátermettségét. A verseny gyõz-tese pedig egy igen sokszínû csapat lett: ifj. Kol-man György, Elekes Anita (ápolónõ) és BarabásDániel (a református gyülekezet kántora). A ki-sebbek ez idõ alatt a homokvár építõ versenyenbizonyították hozzáértésüket. Ezen a versenyenkéz és ruha nem maradt szárazon és tisztán.

Öt órától a férfiak vették át a fõszerepet. Hatcsapat versenyzett a focibajnokságon. Mindencsapat játszott mindegyikkel. Kemény versenyután a tavalyi gyõzteseknek sikerült megõriz-niük a bajnoki címet.

Hat órától következett az óvódások ünnepimûsora, melyben Nyíri Edit óvónõ gyerekeibúcsúztak az ovitól, hiszen õk szeptembertõlmár iskolások lesznek. Igen sokszínû elõadá-suk volt: modern tánc, néptánc, énekek, jele-netek és versek szórakoztatták a nézõket.

Az napot éjfélig tartó buli zárta.C Forró Emese

Programdömping a családi naponG Számtalan kikapcsolódási lehetõség várta a családokat a városi sportpályán

Az egész család ügyességére szükség volt a vetélkedõn

Hatalmas sikert arattak a családi napon a gyerekek körében a bohócok

CC Fotók: Kõvári Krisztián

55Ér hang jaG

2013. június Y

Y A címben szereplõ fordulat a székelyhídi GVTeam sportfavágó csapat egyik jelmondata. En-nek szellemében vágta, sõt aprította, szeleteltea különbözõ farönköket a csapat öt tagja (NagyBotond csapatkapitány, továbbá Dan Petrescu,Nagy Csongor, Pálfi Károly és Cristian Marina),akik részt vettek június 9-én Kolozsváron, azegyik multinacionális bevásárlóközpont parko-lójában szervezett országos Stihl-kupán. Mond-hatni, abszolút székelyhídi fölény volt jelen, hi-szen rajtuk kívül mindössze hárman kvalifikál-ták magukat az országos versenyre – õk a StihlTimbersports aradi és vajdahunyadi csapatá-nak tagjai. A versenyt nagy médiafigyelem kö-vette, hiszen a Pro Tv élõ adásban közvetítetteaz eseményt, a nézõk száma ugyanakkor némi-

leg elmaradt a várakozásoktól – pedig a szerve-zõk mindent elkövettek, hogy interaktívvá te-gyék ezt a közel háromórás show-t: a verseny-számok közti szünetekben, amíg a technikusokelõkészítették a színpadot, a nézõk számára isszerveztek kisebb versenyeket.

Maguk a „nagyok”, vagyis az országos döntõrésztvevõi páronként mérték össze erejüket,öt különbözõ versenyszámban (ezek közöttvolt baltás, kézi keresztvágó fûrészes és moto-ros láncfûrészes vágás is). Valamennyi ver-senyszámnak pontos szabályai vannak, ame-lyek betartását egy brit versenybíró is felügyel-te. A bajnokságot végül Dan Petrescu nyertemeg, Nagy Botond pedig ezüstérmes lett. Raj-tuk kívül még a hunyadi Costel Pleº állhatott

fel a dobogóra. A bajnokság tétje volt ugyanak-kor az is, hogy kik képviselhetik Romániát azoktóber végi, stuttgarti világbajnokságon – anégyfõs keretnek így tehát két székelyhídi tag-ja is van, akiknek ezúton is szeretnénk gratu-lálni, akárcsak Nagy Csongornak, aki ekkorugyan csak a tartalékos 5. helyet szerezte meg,

az országos verseny után néhány nappal azon-ban Olaszországban részt vett egy világverse-nyen, és itt aranyérmet szerzett a 25 év alatti-ak kategóriájában.

Székelyhíd lassan sportfavágó nagyhatalomlett. Mi már vágjuk.

C Hevesi Zoltán

Y Érkeserûben rendezték meg a VI. Berek-kupakézilabda-mérkõzést június 6-án. Érkeztek kézi-labdások Félegyházáról, Kiskerekibõl, Hegyköz-szentmiklósról és természetesen a helyi diákokis részt vettek. Minden kategóriában két cso-portba voltak sorolva a csapatok – közölte

Zsigmond Levente hegyközszentmiklósi tor-natanár. A fiúknál elsõ helyet a kereki csapat vit-te el, második helyezett Keserû fiúcsapata lett,harmadik helyet Félegyháza érte el.

A hegyközszentmiklósi fiúcsapatnak nem sike-rült dobogós helyet elérni, mert a III. helyért folyó

mecset kiengedték a kezük-bõl, hosszabbításban kap-tak ki. A lányoknál a hegy-közszentmiklósi Toldy lány-csapata szerezte meg az elsõhelyet. A gólkirálynõnekjáró díjat holtversenybenMolnár Edina-Emma VI.osztályos tanuló és BakóNikolett VIII. osztályos tanu-ló vihette haza. A legjobbkapus címet Szilágyi Reginakapta. Fontos megjegyezni,hogy elsõ alkalommal lé-pett pályára a III. osztályosMaria Tãnase, aki ifjú újonc-ként alkotott nagyot a tol-dys csapatban.

C Béres Angéla

Y Labdarúgó edzõtáboron vehettekrészt a székelyhídi gyerekek a magyar-országi Gyermelyen (Komárom-Esztergom megye) június 17 és 21 kö-zött. A szervezõk tizennégy gyerekettudtak volna fogadni, sajnos az útle-vélproblémák miatt mindössze hatanvágtunk neki az útnak, három tizen-két éves: Colman György, SelmecziRóbert, Orosz Tamás és három tizen-három éves: Költõ Dávid, Antal Krisz-tián és Szûcs János. Elõzõ két alkalom-mal Kozma Sándor testnevelõ szakostanár vezetésével utaztak a fiúk, idénpedig alulírottra esett a választás.

Arra, hogy milyen fogadtatásbanlesz részünk, Kozma Sándor nagyjá-ból felkészített minket, de amit kap-tunk, az minden képzeletünket felül-múlta. Rajtunk kívül húsz gyerek ér-kezett a felvidéki Kürt faluból és mint-egy ötvenen vettek részt a házigazdaGyermelyrõl és a környezõ falvakból.

Hétfõtõl péntekig vártak ránk a kü-lönbözõ programok, edzések és verse-nyek. Mi és a felvidéki magyarok a he-lyi sportcsarnokban voltunk elszállá-solva, a helyi iskola kantinjában pedignapi ötszöri (!) étkezéssel vártak ben-nünket.

Napi két edzést vezettünk a gyere-keknek, közös edzésprogramot készí-tettünk, bár a közel 36-37 fokos káni-kula többször keresztbe húzta a számí-tásainkat. Két kemény nap után a szer-dai nap egy kissé lazábbra sikerült,már ha egy hatkilométeres gya-logtúrát lazábbnak nevezhetünk.A közeli Gyarmatpusztára látogattunkát, ahol megejtettük a már hagyomá-nyosnak nevezhetõ házi focibajnoksá-got U10-es, U12-es és U14-es csopor-tokban. Az alacsony létszám miatt micsak az U12-ben tudtunk részt venni,de ott nagyon szép eredményt értünkel. Három a három elleni játékban, hét

csapat közül a Költõ, Szûcs, Antal az el-sõ, míg a Colman, Selmeczi és Oroszösszeállítású székelyhídi csapat a har-madik helyen végzett. A focizás utána helyi lõtéren légpuskával lõhettek

a fiúk, emlékként hazahozhatták alõlapot, amit legalább egyszer min-denki eltalált.

A csütörtöki edzések után az utolsónapon, pénteken autóbuszos kirándu-láson vettünk részt Tatán, a vizek vá-rosában. Edzési lehetõség itt is akadt,a srácok körbefutották a Cseke-tavat

(kb. 2 km), majd átsétáltunk a várostalán leghíresebb tavához, az Öreg-tó-hoz. A közel 250 hektáros tó, a világlegfontosabb vízi élõhelyeinek védel-mére született nemzetközi, ún. Rám-szari-egyezmény hatálya alá tartozik.Európa egyetlen olyan városi tava,melyen az õszi és téli hónapokbanvadludak és más költözõ madarak tíz-ezrei találnak átmeneti menedéket. AzÖreg-tó és környéke ma természetvé-delmi terület, de mivel szinte körül-öleli Tata városa, pihenési, turisztikaicélokat szolgál, ezért is választották agyermelyiek kirándulóhelynek. A napfénypontja a sárkányhajózás volt,több csoportban mindenki evezhetettegy-egy órát.

Délután értünk vissza Gyermelyre,megtörtént a táborzárás, és indultunkis hazafelé. Este mindenki otthon hajt-hatta álomra a fejét abban bízva, hogyjövõre talán újra mehetünk. Foci, is-merkedés, kirándulás, pihenés, errõlszólt a tábor. Köszönjük, Gyermely!

C Juhász György

Y Carson Bosworth (képün-kön) neve igazi védjegy a tim-bersport néven világszerte nép-szerû sportfavágásban. Világ-bajnoki ezüstérme mellett több-szörös amerikai bajnoknakmondhatja magát, összes, asportágban elért sikerének fel-sorolásához nem áll elég hely ecikk megírásakor rendelkezé-sünkre. Az edzõsködés mellettis aktív sportoló június végén egy hétreSzékelyhídra érkezett, hogy tapasztalataival,tanácsaival segítse a helyi GV Team sportfavá-góinak felkészülését az idei versenyekre.

A napi egy közös edzésen túl is a favágókkala környéket járó szakember elmondta, hogytizenötödik alkalommal jár Európában és Ro-mániában, szeret itt lenni, kedveli a székelyhí-di „srácokat”, örömmel segít nekik és külön ki-hívást jelent számára az utánpótlás korú ver-senyzõk felkészítése. Az államokban, jellem-zõen ilyen fiatal versenyzõkkel nem találko-zik, hiszen ott csak tizennégy éves kortól kez-dik el a gyerekek a sportfavágást és az egyete-

meken, ahol õ is tanít, teljesedikki az utánpótlás nevelése.

A román bajnoki címmel isbüszkélkedõ Dan Petrescu éstársai a nyelvi problémákat kön-nyen áthidalva, figyelemmel kö-vették Carson minden mozdula-tát, a balták élezésétõl a rönkökhelyes berajzolásán át egészen afavágásig.

Amikor arról faggattuk a ne-ves szakembert, hogy mennyire ismertek aszékelyhídi sportfavágók a világon, mosolyog-va mondta, hogy bizony öt évvel ezelõtt baj-ban lett volna, ha ugyanezt kérdezték volnatõle, az sem biztos, hogy a kontinenst eltaláltavolna, mára azonban, köszönhetõen az elmúltévek figyelemre méltó sikereinek, a sportág-ban mindenki megtanulta az érmelléki városnevét. Elismerõen szólt továbbá az itt folyószakmai munkáról, az utánpótlás nevelésrõlés kihangsúlyozta, hogy az edzés körülmé-nyek is messze jobbak az általa máshol tapasz-taltaktól.

C szcs

Neves sportfavágóedzõérkezett hozzánk Amerikából

A hegyközszentmiklósiToldysok a Berek-kupán

Mi vágjuk,te vágod?G STIHL-usgyakorlatok GV Team-módra

Gyermely kitûnõ körülményeket biztosított a tartalmas edzõtábornak

Maximális koncentrációval méri az ütéseket a sportfavágó

CC A szerzõ felvétele

Gyermelyi focitábor érmelléki gyerekekkel

Y 2013. június66 Ér hang jaG

Y A bihari egyházmegye számos településérõl érkeztek a fiatalok a„Telve hittel és Szentlélekkel” (Apostolok cselekedetei, 11. fejezet,24. vers) mottójú ifjúsági találkozóra, amelyet a nagyváradi rómaikatolikus püspökség az egyházmegyei ifjúsági központon keresztülnegyedik alkalommal szervezett meg június 8-án Nagyváradon.

A rendezvény a Szent László Római Katolikus Líceum épületébenkezdõdött, ahol a regisztráció után különbözõ szórakozásilehetõségekkel várták az érkezõket. Ezt követõn imádkozva, énekel-ve vonultak át a jelenlevõ Böcskei László nagyváradi megyés püspökvezetésével a bazilikába, ahol az ifjú zarándokok ünnepi szentmisén

vehettek részt. A püspök atya prédikációjában kiemelte Ferenc pápaoktató szavait, melyek kihangsúlyozzák Jézus fontosságát a minden-napi életben. A szentbeszédben az egyházi vezetõ sajátságos jelkép-rendszeren keresztül magyarázta el a hit és Isten fontosságát életünk-ben. A szentmise után csoportokba tömörülve foglalkozások zajlot-tak az egész püspöki palota kertjében, ami egyúttal az ebéd helyszíné-ül is szolgált. A délutáni program a szórakozás jegyében zajlott, vál-tozatos kulturális elõdásokkal mulattatták a jelenlevõket. A nap Böcs-kei László püspök fõpásztori áldásával zárult.

C B. J. R.

– Hogyan kerültek kapcsolatba a rózsákkal, arózsatermesztéssel?– Talán tizenöt évvel ezelõtt kezdõdött, ami-kor idekerültem Hegyközszentmiklósra. Akkormár volt itt a páromnak egy kisebb kertészetetöbbféle rózsából, amik az akkori igényeknekmeg is feleltek: csodás illatú, gyönyörû angoltearózsák voltak. Annyi volt a gond, hogy nemvoltak olyan tartósak, mint a mai keresztezettfajok. Amikkel most rendelkezünk, mind hol-land hibridek, arra lettek kitalálva, hogy minéltartósabbak, szebbek legyenek, de ennek ára-ként elveszítették az illatukat. Ezzel szembenmai napig is a rózsa mindig, mindenhol jelenvan. Tehát a páromnak köszönhetõn kerültema rózsák közelébe, és ahogy múlt az idõ, nõtt akereslet erre a fajta virágra és igényesebbeklettek a vevõk, többfajta rózsa került forgalom-ba, így mi is próbáltunk felzárkózni. Eljutot-tunk odáig is, hogy kicseréltük az egész állo-mányt olyan nyolc évvel ezelõtt, de az elejénkétezer tõvel indultunk. Aradról vettük a ró-zsatöveket, ott választottuk ki katalógusból afajtákat, mint laikusok. Hazahoztuk õket, skezdtünk csodálkozni, hogy nagyon nem úgyviselkednek, mint a régiek. Sokkal kényeseb-bek, munkaigényesebbek, rövidebb az élettar-tamuk, de végtére is tudtuk, mibe vágunk belea hibridvásárlással, mert tudtuk, hogy az apiacképes.– Melyek egy rózsatõ életének állomásai?

– Természetes körülmények között három ciklu-sa, három nyílása van egy rózsának. Viszont a fó-lia alatt nevelt rózsáknak eggyel több, azaz négynyílása van egy évben, ami azt eredményezi,hogy hamarabb megöregszik és három év utánki is kell cserélni, mert kimerül, kitermeli magát.Egy tõ csodálatos virágokat tud hozni, igaz, csakhárom vagy négy szálat, de azok megnõnek két-méteresre is. A virágokat mindig vágjuk és árubabocsájtjuk, többnyire Váradon.– Milyen fajta rózsákról beszélhetünk azÖnök állományában jelenleg?– Fõként fehér és sárga rózsákat termesztünkés természetesen pirosat. Mindegyikbõl több-félét, amelyeket angol elnevezések különböz-tetnek meg. Kiemelném például a Black Magicfajtát (képünkön – szerk. megj.), amely egynagyon mély bordó, már-már fekete rózsa, azérdekessége, hogy minél hûvösebb az idõ,annál sötétebb a színe. Van még a Grand Gala,amely egy bordó, tövis nélküli rózsa. Sárgábólpedig mi a Millionaire-t termesztjük.– Milyen nehézségekkel kell szembenézniükrózsatermesztõént?– Sajnos azt mondhatom, hogy szinte csak ne-hézségeink vannak. Bizonyos fokú megszállott-ság kell ahhoz, hogy valaki rózsatermesztõ le-gyen Romániában, mert segítséget sehogy semkapni se az államtól, se az EU-tól, mert kicsi a te-rület vagy nem fogadják el a rózsatermesztéstmint támogatandó gazdasági tevékenységet.Pedig minket a szárazság, a sok esõ, a kártevõháromszor úgy sújtanak, mint az összes többikultúrnövény termesztõjét. A rózsák nagyonérzékenyek a vegyszerekre is. Nincs olyan spe-ciális vegyszer, amely kizárólag rózsára lennekitalálva. Ezeket mind mi keverjük és tapasztal-juk ki, hogy megfelelnek-e. Van ugyan szakiro-dalom a rózsatermesztésre, de mind a holland

szintû technológiához, mechanizmusokhoz iga-zodnak, és az ott kitenyésztett fajtákról szól-nak. Mindent mi találunk ki, amivel menteni,erõsíteni próbáljuk õket. Például vad alanybaoltjuk õket, hogy minél jobban alkalmazkodja-nak a környezethez, merthogy Szentmiklós ta-laja nem igazán alkalmas virágtermesztésre.Mindemellett elmondhatjuk, hogy a megszál-lottság és a virágok szeretete, ami átsegít. Ígytermesztünk királyliliomot, holland íriszt is. Ezúgy alakult ki, hogy ebbõl akartunk megélniévekkel ezelõtt, és akkor még nagyon jólmûködött ez, el tudtuk tartani az egész családotbelõle. Az év minden szakaszában végig akar-tunk termeszteni valamilyen virágot, ezértkezdtük a tulipánnal, aztán jött az írisz, rózsa,ami nagyjából folyamatos volt, liliomok, s az-tán a krizantém. Mindent ugyanitt termesztet-tünk, kikísérleteztük azt, hogy melyik virág mittûr meg maga mellett ugyanabban a földben.– Hol találnak piacot a rengeteg munka gyü-mölcsének, jobban mondva virágának?– Nagybani piaca nincs ennek az ágazatnak, sa-ját cégünk, standunk van, azon próbáljuk meg

eladni amit lehet. De itt is, mint bármilyen másszektorban, jelentkezik az a gond, hogy nincsvásárlóerõ. Mindenki szembesül azzal, hogyszinte semmit nem lehet eladni, pedig arózsáról például azt hinné az ember, hogy eznem történhet meg, hiszen minden nagyesemény legnagyobb dísze, elkísér minket akeresztelõtõl az utolsó búcsúig. Mindig velünkvan. Helyi szinten a templomba is mi készítjükaz asztaldíszeket.– Melyek a terveik a jövõre nézve?– Ha mi nem is tervezünk, a tervek kinõnekmaguktól, mint a növények a földbõl. Egyelõrea legközelebbi terv az, hogy újraépítsük a fóliá-inkat, amik a közelmúltban tönkrementek,mert az nagy területkiesést és terméskiesést je-lent. A télen az ötcolos csõszerkezet összeom-lott a hó súlya alatt, mert akkora hótakaró fa-gyott össze, hogy a fólia nem bírta a súlyt, ésamikor összeomlott, a fagyos hó elégette magaalatt az összes virágot. Aztán jönnek az új sze-mek és az oltás következik, ami nagyon fontosés kényes folyamat. Az sem mindegy, hogy azalany milyen állapotban van, a beültetetendõszemeknek is érettnek kell lenni, és így tovább.A második lépés az öntözõrendszer újítása lesz,amit a tavaly vásároltunk egy kilométernyit, s aszárazságban megrágták a patkányok. Ha ál-mokról beszélhetünk, akkor az az volna, hogyitthon dolgozhassunk, de nincs annyi felvásár-ló. Így is három faluban dolgozunk egyszerreplusz Nagyváradon, ott a Rogériusz negyed pia-cán árulunk, amit most fel akarnak újítani, ésennek folytán attól tartunk, hogy akkorák lesz-nek a bérleti díjak, hogy meg fognak ölni ben-nünket teljesen. Személyes álomként az lenne alegjobb, ha csak a virágok nevelésére, szerete-tére tudnék koncentrálni.

C Aszalós Tímea

Y Érolasziban a várva várt nõsök és nõtlenek foci-mérkõzését az idõjárás miatt csak június 9-én szer-vezték meg a helyi futballpályán. A délutáni progra-mok alkalmával nemcsak a férfiaké volt a fõszerep,hiszen a gyereknapot is megünnepeltük.

Az események délután 16 órakor kezdõdtek,amikor pályára állt a nõs és a nõtlen csapat is.Gyerekek, szülõk és nézõk is szép számban érkez-tek. A gyerekeknek szervezett programok alattmindenki jól érezte magát. A lányoknak pompono-kat készítettünk, amivel mindenki szurkolhatott aszámára kedves csapatnak. Majd az arcfestés követ-kezett, amit fiúk és lányok, kicsik és nagyok egy-aránt élveztek, a fiúk körében a Pókember hálójavolt a leggyakrabban kért rajz, míg a lányok eseté-ben a virág és a pillangó volt a legdivatosabb.

A délután folyamán volt még csokievõverseny,zsákban futás, kötélhúzás, lufipukkasztó-versenyis. Fiúk és lányok egyaránt kiválóan érezték magu-kat a csokoládéevõk versenyén, mindenkinek füligért a szája a csokikockák láttán. Minden programsikeresen és vidáman zajlott, a gyerekek örömmelvettek részt a megmérettetéseken. A délután soránbográcsost és babgulyást lehetett vásárolni, ame-lyek illatukkal csábították asztalhoz az érdek-lõdõket.

A szó- és gólcsatával teli mérkõzés a nõtlen csapat4-2 arányú gyõzelmével ért véget. A mára már ha-gyománynak számító mérkõzés ismét jó hangulat-ban telt, a meleg étel mellett pedig megbeszélhettéka meccs lefolyását is.

A programot a Pro Érolaszi Egyesület szervezte, agyereknapi programok lebonyolítója pedig InczeMónika óvónõ volt.

C Fazekas Evelin

„Megszállott” virágszeretõkG Nem rózsás a hegyközszentmiklósi rózsatermesztõk helyzeteCsendben, küszködve rózsákat és más virá-gokat nevelnek Hegyközszentmiklóson a ma-gukat megszállottaknak nevezõ termesztõk,és amint megtudtuk, közel sem rózsás ahelyzet a kis kertészet életében. A kezdetek-rõl, a termesztés mikéntjérõl és a jövõbenitervekrõl kérdeztük Pintiuþþa Anna-Tündét.

Gyerekprogramokés foci Érolasziban

Hittel telve – Újabb ifjúsági találkozó Nagyváradon

CCA

sze

rzõ

felv

étel

e

A nagyváradi püspöki bazilikába vonulnak a katolikus ifjúsági találkozó résztvevõi

77Ér hang jaG

2013. június Y

Y Az immunmûködés a kisgyerekkorban átvészelt na-gyobb gyermekbetegségek, a hétköznapi, kisebb-na-gyobb fertõzések hatására terelõdik megfelelõ irányba.Az immunrendszer kialakulását segítik a védõoltások is.A manapság kora csecsemõkortól kamaszkorig beadottoltások megakadályozzák a súlyos betegségek természe-tes lefolyását, így elkerülhetõk a súlyos szövõdmények.

Az oltások általában több lépcsõben beadva alakítjákki a folyamatos védettséget úgy, hogy az elsõ oltás alap-immunizáló hatású, a többi pedig emlékezteti a szerve-zetet a már kialakult védekezésre az adott kórokozóvalszemben.

Oltást beteg, lázas gyermeknek nem szabad beadni. Azoltás elõtt az orvost tájékoztatni kell a gyermek betegsége-irõl, elõzõ oltási reakcióiról, a családban már elõfordult al-lergiás reakciókról. Gyakori, enyhe oltási szövõdmény,hogy egyes oltások helye bepirosodik, megduzzad vagy lá-zat okoz. Borogatással, lázcsillapítással lehet a kellemet-lenséget csökkenteni. Vannak kötelezõ védõoltások ésajánlott (vagy választható) védõoltások.

1. Kötelezõ védõoltások:– tuberkulózisra (gümõkór vagy TBC) BCG-oltást kap-nak a gyermekek már születésüket követõ napokban;– diftéria (torokgyík);– pertussis (szamárköhögés);– tetanusz (merevgörcs);– IPV (járványos gyermekbénulás);– a HIB-oltás a leggyakoribb légúti kórokozó ellen nyújtvédettséget, amely agyhártyagyulladást is okozhat;– mumpsz;– kanyaró (az egész világon elterjedt, igen ragályos fer-tõzõbetegség, amelyet lázas, hurutos bevezetõ szakasz ésaz azt követõ kiütéses fázis jellemez);

– rubeola vagy rózsahimlõ (az oltásnak azért vanjelentõsége, mert a várandós nõk megbetegedése a ter-hesség korai szakaszában súlyos magzati károsodástokoz; az oltás Romániában nem kötelezõ, Magyar-országon igen).– B típusú hepatitisz (a sárgaság ellen Romániában agyermekek már csecsemõkorban oltást kapnak, mígMagyarországon 12 éves korban kapják meg ugyanezt;az oltóanyag neve Engerix B).

2. Az ajánlott védõoltások nem kötelezõek, de a szülõa gyermekorvossal konzultálva dönthet úgy, hogy be-adatja gyermekének:– A pneumococcus baktérium a leggyakoribb légúti kór-okozó. Bronchitiszt (légcsõhurut), laringitiszt (gége-gyulladás), meningitiszt (agyhártyagyulladást) okoz. A kór-okozó okozta fertõzés elleni védõoltás neve: Prevenal.A gyermekorvos tanácsa: érdemes ezt is beadni a gyer-meknek, mert ritkábban lesz beteg. Ajánlott oltási rend:két-, négy- és 15 hónapos korban, de egyéves kor utánmár egyetlen oltástól kialakul a védettség.– A gennyes agyhártyagyulladás betegség kórokozója ameningococcus (veszélyes betegség)– A rotavírus elleni védõoltást öt hónapos korig ajánlottbeadatni a gyermeknek. A rotavírus fertõzés során le-gyengül a csecsemõ szervezetet és súlyos szövõdmé-nyek alakulhatnak ki, ezért ajánlott.

A skarlát, a torokgyík, a gyermekbénulás, TBC régeb-ben rettegett, könnyen halálos kimenetelû betegsé-gek voltak. Ma már ritkán fordulnak elõ az oltásoknakköszönhetõen. Gondoskodjunk gyermekeink egészsé-gérõl!

C Palczert Judit

Y Pató Irénke néni (képünkön)ilyen alázattal és szolgálatkészséggeldolgozik évtizedek óta Székelyhí-don. 1973-ban végezte el Marosvá-sárhelyen az orvosi egyetem gyógy-szerészeti szakát, majd nyolc évérmihályfalvi szolgálat után 1981-ben jött Székelyhídra. Négy év dió-szegi kitérõ kivételével – amikor szü-lõföldjén munkálkodott – tért visszaés az óta is töretlen szeretettel és lel-kesedéssel segít megszüntetni a kü-lönbözõ „nyavalyák” okozta problé-mákat, betegségeket.

Érdeklõdésünkre Irénke néni elmesélte, hogy a ledol-gozott 40 évbõl az elsõ húsz volt a „szakma”, a másodikhúsz az már üzlet is. Elanyagiasodott világunkban a

gyógyszerészetbõl lassan kereske-delem lett, de még mindig él azemberekben az igény a törõdésre, ajó tanácsokra, az odafigyelésre. Mégigényt tartanak a véleményre, atapasztalatra.

Ezt szolgálja ki a „mindenki Irénkenénije”, és ebben a szellemben dol-gozik napról-napra, fáradhatatlanul,munkatársaival, egy olyan munka-közösségben, ahol a „beteg” érdekeaz elsõ és nem az üzleté, az emberiértékek a fontosak és nem a vastagpénztárca.

Arra a kérdésre, hogy mennyire fordulnak az embe-rek vissza a természetes gyógymódokhoz vagy ragasz-kodnak inkább a nyugati gyógyászat készítményeihez,azt a választ kaptuk, hogy fontos a tájékoztatás, és nemmindig a reklámok által kínált készítmények a hatéko-nyabbak. Egészséges életet csak odafigyeléssel, tudato-san táplálkozva lehet élni, kihasználva a milliónyigyógynövényt, ami körülvesz minket és a rendelkezé-sünkre áll.

Beszélgetésünk közben azon gondolkodtam, hogy azátingázott évek, az emberek gondja-baja, látszatra nemviselte meg Irénke nénit és csak azzal foglalkozik, hogya páciens elégedetten távozzon a gyógyszertárból, ésa következõ találkozáskor egy elégedett mosoly legyena hála.

Õ még az a fajta patikus, akinek nem okoz gondot, hogyegy tinktúrát vagy kenõcsöt elkészítsen. Dolgozik,meghallgat, tanácsot ad, csendben, barátságosanmosolyogva.

Köszönjük, Irénke néni!C B. J. R.

Y A szervezõk – tekintettel arra,hogy az anyaországgal szomszédosállamokban június 4-e munkanapnakminõsül – a rendezvény idõpontjáula június 1-jét választották, így a meg-hívott vendégeknek egyszerûbbvolt egy hétvégi idõpontban megje-lenniük.

Elsõként Tirpák László helyi önkor-mányzati képviselõ, történelem sza-kos tanár elõadását hallgathatta végiga közönség a trianoni diktátumról,majd az eseményen részt vevõkkelegyütt az emlékmû megkoszorúzásakövetkezett. Ezt követte Kókai Ritá-nak, Gyermely község polgármesterasszonyának rövid köszöntõje, majdBéres Csaba mondta el ünnepi beszé-dét. A megemlékezés keretén belüllegfontosabb szerepet a nemzeti ösz-szetartozás hangsúlyozása kapta, en-nek szükségessége és fontossága, amihajtja elõre nemzetünket és meg-maradásunkat teszi lehetõvé.

Az összejövetelt idén második alka-lommal rendezték meg, mint meg-tudhattuk, egy új hagyomány megte-remtése reményében. A jelenlevõkegy olyan eseménynek lehettek szem-és fültanúi, ahol nem a közhelyek kap-ták a fõszerepet, hiszen a felvidéki,délvidéki, kárpátaljai és erdélyi ma-gyarságot képviselõ települések ve-zetõi mind örömmel jöttek el és vettekrészt a találkozón.

Gyermely és Székelyhíd kapcsolataegyébként már nem új keletû, több év-re visszanyúló közös munka alapoztameg a települések közti jó viszonyt.Különbözõ vallási és sporteseménye-ket szerveztünk már közösen, illetveelõszerettettel látta vendégül egyik te-lepülés a másik település lakóit. A kö-zösen rendezett programok közelebbhozták egymáshoz a két lakosságot,ötletként már a testvér-települési kap-csolat kialakítása is felvetõdött.

C M. K.

A beteg érdeke azelsõ, nem az üzletéGG Alázat és szolgálatkészség kell a gyógyszerészethez

Mind egyek vagyunk e naponG Érmellékiek az összetartozás napján Gyermelyen

CCA

szal

ós T

ímea

Gyermekbetegségek és védõoltásokG Dr. Dávidházy Éva debreceni csecsemõ- és gyermekgyógyász szakorvos

elõadásának rövid összefoglalása

A szeretet nem fogy el...G Az érmelléki árva gyerekek otthonának közelgõ

felszenteléséért imádkozott velünk Böjte Csaba

Városunk polgármestere, Béres Csaba, valamint a RMDSZ székelyhídiszervezetének elnöke, Ormos György képviselte Érmelléket a nemzeti ösz-szetartozás napja (június 4.) alkalmából a magyarországi Gyermelyen (Ko-márom-Esztergom megye) szervezett megemlékezésen, amelyen a határontúli országok magyarlakta régióiból több meghívott is részt vett.

Gyógyszertáraink múltjaKi gondolná, hogy több mint két évszázados múltra te-kintenek vissza kistérségünkben a gyógyszertárak? Ér-mellék elsõ ilyen vállalkozásaként tartják számon a tör-ténelmi források az 1798-ban Brandts Mihály által meg-nyitott Szarvas nevû patikát. Ezt 1806-ban átveszi aSzászmedgyesrõl idetelepülõ id. Penkert Mihály. APenkert család tulajdonában levõ gyógyszertár apárólfiúra öröklõdve viselte az Arany Szarvas nevet, majd1907-ben megnyílik a Székelyhíd második patikájaVédangyal néven, ami szintén az 1948-as államosításigszolgálta ki a gyógyulni vágyókat. Székelyhíd jelen-tõségét a térségben az is kiemeli, hogy a XVIII–XIX. szá-zadban két patikát is fenn tudott tartani, ami az államo-sítás után már lehetetlen volt. Napjainkban újra háromgyógyszertár mûködik városunkban.

Folytatás az 1. oldalról CCsaba testvér magával hozta és itt

is hagyta az otthon védõjét, a prágaiKisjézus-szobrot, amely ennek azösszefogásnak a jelképeként is te-kinthetõ. A gyerekotthon vezetõje,Kovács Ágnes és családja Székely-földrõl érkezett városunkba, hogy ittegy új család tagja lehessen és hogyaz összefogás nevében közösen alakossággal felépítsék ezt a gyermek-otthont, hogy egyetlen érmellékigyermek se vesszen el önhibájánkívül.

Böjte Csaba mindenki számára so-kat mondó prédikációjában a gyer-meki jókedvre, a béketûrésre és a bi-zalomra buzdította a híveket. „A biza-lom olyan, mint a malter, ami össze-tartja a téglákat, bíznunk kellIstenben, a Jóatya 5 milliárd évevezeti ezt a Föld nevû projektet, majdcsak boldogul ezután is” – fejtette ki.

Továbbá hangsúlyozta a gyermeki vi-dámság fontosságát, hisz az embernem csak munkára született, az acsalád, amelyik nem tud együtt leülnijátszani, együtt nevetni, elõbb vagyutóbb szét fog hullani. A prédiká-cióban a gyermekkor elenged-hetetlensége és fontossága kapta alegnagyobb hangsúlyt, a gyermekJézus példáival alátámasztva. Csabatestvér kérte, hogy minden székely-hídi lakos tekintse szívügyének azotthon felépülését, az érmelléki rás-zoruló gyermekek neveltetését és jóirányban való formálását, valamint aszámukra történõ otthonteremtést.A mise ideje alatt a gyermekkórusénekei lágyították meg minden jelen-lévõ szívét.

A gyerekotthon beindulását ésmûködését az Ér hangja figyelem-mel kíséri a továbbiakban is.

C Mészáros Klaudia

Az árva gyerekek otthona lesz szeptembertõl a felújított kastély

VÍZSZINTES: 1. Választáson indít 6. Par-lamenti képviselõ 12. A hazug emberthamarabb ... mint a sánta kutyát 13. Lábalsó része 16. Kérdõíven szereplõ kérdéslehet 17. Arad megyei autójelzés 18. Kis-sé ritka! 19. Fogyasztható, folyékony hal-mazállapotú anyagok 21. Falusi öregúr22. Áramkörben van! 24. Nekünk, min-ket (németül) 25. ... kincse (a mérhetet-len gazdagság ókori perzsa uralkodórólelnevezett jelképe) 28. Határozórag 29.Télisport 30. A megfejtés második része32. A pattanás is ez 33. Szállítóeszköz fo-lyó két partja között 34. El..., valami mi-att nem tud mozdulni 36. Ollós állat 38.Páratlanul nyomja! 39. A középkor mû-vészetének egyik irányzata

FÜGGÕLEGES: 1. A megfejtés elsõ része2. Táplálkozást elõsegítõ igéje 3. Ilyen katona volt a huszár 4. Átkarol 5. Folyadék 6. Információ 7. Indíték 8. Kicsi Attila 9. Szülõ apjánakbecézése 10. Páros nyél! 11. A megfejtés harmadik, befejezõ része 14. Egymás fölé helyezett tárgyakat 18. Megelégeli 20. Arra a helyrecsap valamit 21. Pénzbüntetés 23. Emberszabású fõemlõsök 26. Van elég ideje 27. Sakkozni kezd! 30. Nesze, fogd és ... (felszólítás) 31. Kistermetû ló 32. Tétlen Kata! 35. Kilométer (röv.) 37. Kiütés a ringbõl (angol rövidítés)

Kanapé

Handzó Ilona székelyhídi nyugalmazott románszakos tanárnõ, 41 éves pedagógusi pályafu-tást tudhat a háta mögött. Kevesen mondhat-ják el magukról, azt amit õ: „világéletembenazzal foglalkoztam, amit szerettem, a gyere-kekkel és a tanítással”.

– Gyerekként mi szeretett volna lenni?– Kiskoromban, ha megkérdezték, „Mi leszelha nagy leszel?”, mindig azt válaszoltam, hogytanítónéni. A mai napig úgy gondolom, hogynekem a tanári pálya volt elrendelve.– Hogyan lesz egy magyar anyanyelvû diákbólromántanár?– Az, hogy végül romántanár lett belõlem, egyvéletlennek köszönhetõ. Amikor líceumba jár-tam, nagyon szerettem a földrajzot, így elõszörtörténelem–földrajz szakra készültem. Ez aterv azonban hamar füstbe ment, mert a nagy-váradi tanfelügyelõségen közölték velem, hogyezen a szakon többezres túljelentkezés van. Ittkaptam az ötletet, hogy próbáljam meg aMarosvásárhelyi Pedagógiai Fõiskolát, aholakkor két új szakot indítottak, többek közt ro-mán–magyar tagozatot. – Mi jellemezte az akkori diákéletet?– Világéletemben egy tanulós kislány voltam,számomra az egyetemista élet is a tanulásrólszólt. Azonban nem volt ez másként a többiek-kel sem. Lelkiismeretesen készültünk az órák-ra, szemináriumokra és szabadidõnkben ol-vastunk, tanultunk, dolgozatokat készítettünk.A mai egyetemistákról azt hallom, hogy jó ré-szük nem a tanulással tölti az egyetemi éveket.Annak idején a fõiskola komoly munka volt,hisz a tanáraink olyan lelkiismeretesen vezet-gettek bennünket az úton, hogy szégyelltünkvolna bármelyiküknek is csalódást okozni. Azegyetlen szórakozás a színház volt, ahová min-dig kaptunk diákjegyeket és nem volt olyan da-rab, amit kihagytunk volna.– Milyen volt a tanári pályafutása?– Engem elõször Érkörtvélyesre helyeztek ki.Nagyon boldog voltam az itt töltött három évalatt. Még most is elõttem van annak a napsütés-es délelõttnek a képe, amikor az állomásról sé-táltam befelé a faluba, hogy jelentkezzek az isko-

la igazgatójánál. Ebben az idõben tanultam megigazán a szakmát. Felejthetetlen az egykori igaz-gató néhai Fülöp Lajos kötelességtudata, mellyeltanított és irányított engem. Itt olyan lelkiisme-retesen végeztem a tanári munkám és az akkori-ban szokásos társadalmi- és kultúrmunkát, hogykijelöltek a Piskolt-Nagykágya közötti terület if-júsági tevékenységeinek ellenõrzésére és irányí-tására. Rengeteg volt a papírmunka, de nem ma-radt el a szórakozás sem: bálokat, kultúrmûso-rokat szerveztünk, melyek értelmes szórakozásilehetõséget nyújtottak a fiatalságnak. És büszkevagyok rá, hogy többéves pályafutásom alattegyszer sem volt problémám a fiatalokkal. Ma-napság ez sajnos már nem így van, hiszen sok-szor nem ismerik a mértéket. Az egy évnyi kated-rán kívüli munka után, egy évig Érolasziban taní-tottam, utána pedig 1968-ban Székelyhídra ke-rültem. Az iskolai munka mellett, több éven ke-resztül voltam az akkori ifjúsági szervezet közsé-gi titkára. Sok volt a munka, de mégis vidámság-gal teli idõszak volt ez. Ma is nagy örömmel gon-dolok arra, hogy nagyon szerettek engem a fiata-lok, mindenben segítettek és mellettem álltak. A

Székelyhídon eltöltött 31 évnyi tanári szolgálatután, innen mentem nyugdíjba.– Milyen volt akkoriban tanárnak lenni?– A tanári munka egészen mást jelentett, mintmanapság. Nagyon sok ellenõrzés volt és a pa-pírmunkát kõkemény szigorral ellenõrizték.Sokszor még éjjel is leckevázlatokat írtunk.Nem volt olyan hét, hogy valakinek ne lettvolna ellenõrzött órája. Nem volt könnyûidõszak, de a hivatástudat mindannyiunknakerõt adott. A munkatársak közt nagy volt azösszetartás, mindenben számíthattunk egymás-ra és a gyerekek és a szülõ is tisztelettel nézteka tanárokra. Nagyon fontosak voltak az osztály-fõnöki órák, melyeket szerintem manapság na-gyon elhanyagolnak. Bennük volt minden: agyerekeket jobban megismerte a tanár, látta afejlõdésük folyamatosságát és segített nekik akésõbbi döntésekben, a pályaválasztásban. Azosztályfõnöki tevékenység által kialakult a köl-csönös bizalom, a gyerekekhez közel tudott ke-rülni tanáruk. Jó lenne ma is nagyobb hang-súlyt fektetni az erkölcsi és lelki nevelésre. – Melyek a jó tanár ismertetõ jelei?

– Sokan azt mondják tanárnak születni kell.Véleményem szerint elsõ az elhivatottság, vi-szont a tanárrá válás egy hosszú folyamateredménye is. Ehhez sok munka szükséges.Szerintem egy tanárnak tíz év kell ahhoz, hogyelsajátítsa a módszertan csínját-bínját. Mintminden szakmában a saját hibáiból is sokattanul az ember, és nekem nagy segítséget nyúj-tottak az ellenõrzött órák is. A szorgalom mel-lett fontos a tartás, az, hogy amit a tanár lead,azt meg is követelje a diákjaitól. Tanári részrõlpedig a legfontosabb követelmények közé tar-tozik az õszinteség, segíteni akarás és min-denek elõtt a gyerekek iránti szeretet. Ezeknélkül senki sem lehet jó tanár.– Ön milyen tanár volt?– Nem voltam a vasszigoromról híres, nem ret-tegtek tõlem a diákok, de amit leadtam, azt megis követeltem tõlük. Nagyon sokat magyaráz-tam, addig amíg úgy nem éreztem, hogy min-denki megértette, mindenki marad valamivelaz óráim után. Visszatekintve úgy látom, hogyvannak olyan dolgok, amiket mai fejjel talánmásként csinálnék, azonban úgy érzem a mun-kámat mindig lelkiismeretesen végeztem, ígynincs mit megbánnom. A visszajelzések pedignagyon pozitívak. Nem tudok úgy végigmenniaz utcán, hogy valaki meg ne kérdezze:„Csókolom, tanárnõ, hogy tetszik lenni?” Ez amai napig jó érzéssel tölt el.– Van-e olyan szó, kifejezés, ami a legjobbanjellemzi önt?– A tanár, pedagógus szó. Én halálomig hû ma-radok a tanári pálya és lelkület mellett, és azt atanácsot tudom a fiataloknak adni, hogy csakaz válassza ezt a hivatást, aki szívvel-lélekkel,anyagiaktól, külsõségektõl függetlenül tudjacsinálni. Másképp az egész értelmét veszti.

C V. B.

Y 2013. június88 Ér hang jaG

SzékelyhídVárosPolgármesteriHivatala

A kiadvány megjelenését támogatta:Székelyhíd és környéke havilapja. Kiadja és ingyenesen terjesztiaz Ér hangja Egyesület. Nyomás: Eden Productions, Nagyvárad.Felelõs kiadó: Béres Csaba Y Felelõs szerkesztõ: Aszalós Tímea

Y Lapterv és tördelés: E. Y Munkatársak: Béres Angéla, Béres Imre, Béres Jutka-Renáta, Bíró Orsolya, Fazekas Evelin,Juhász György, Hevesi Zoltán, Mészáros Klaudia, Szabó Csongor, Ványa Blanka

Szerkesztõség elérhetõsége: 417435 Sãcueni str. Kazinczy Ferenc nr. 5/B.,e-mail: erhangja1@gmail.com, honlap: www.erhangja.ro

Ér hang jaG

NNyyeerrjjeenn kköönnyyvveett!!Szerkesztõségünk értékes könyvnyereményeket sorsol ki

a mellékelt keresztrejtvény megfejtõi között.FIGYELEM! Egy megfejtõ csak egy szelvénnyel játszhat!

A REJTVÉNY MEGFEJTÉSE:__________________________________

__________________________________

Név: ________________________________________Telefonszám _________________________Postacím: ________________________________________________________________________________

Kérjük a kivágott szelvényt dobja be augusztus 5-ig az Ér hangjadobozok valamelyikébe, melyeket a következõ helyeken lehet

megtalálni: SZÉKELYHÍD – Székelyhídi Városi Könyvtár,Magyari papírbolt, Sidy pub (a körforgalom mellett),ÉRKÖBÖLKÚT – ABC, HEGYKÖZSZENTMIKLÓS – ABC.

Elõzõ számunk keresztrejvényének megfejtõi közül könyvet nyert:Papp Erzsébet, Maria Sercãianu, Szakál Enikõ (mindhárman Székelyhídról)

A gyerekek szeretete mindenek elõttG Beszélgetés Handzó Ilona nyugalmazott székelyhídi román szakos tanárnõvel

G... azt a tanácsot tudom a fiatalok-nak adni, hogy csak az válassza ezta hivatást, aki szívvel-lélekkel,anyagiaktól, külsõségektõl függet-lenül tudja csinálni. Másképp azegész értelmét veszti.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

12 14 15

16 17 18 Á19 20 21 22 23

24 25 26 27 28

29 30 31 A

H 32 33

1

34 35 36 37 38

R K 39