Építészettörténet 5

Építészettörténet 5.

Tartalomjegyzék I. Periodizáció különböző korszakokban

I.1. 20. század eleje

I.2. 20. század közepe

I.3. 20. század vége

II. Klasszicizmus és romantika

II.1. Nagy-Britannia

II.2. Franciaország

II.3. Németország

II.4. Oroszország

II.5. USA

II.6. Magyarország

II.6.A. Nyugat-Európához képest késve jöttek az áramlatok

II.6.B. Budapest városfejlőedése

III. Eklektika (Historizmus)

III.1. Európa

III.2. Magyarország

IV. Vasszerkezetek

V. A századforduló Európában – mozgalmak

V.1. Arts and Crafts

V.2. Art Nouveau

V.3. Jugendstil

V.4. Szecesszió - Ausztria

V.5. Szecesszió - Spanyolország

V.6. Finnország

VI. Századforduló Magyarországon - Szecesszió

VII. Premodern építészet

VIII. Funkciók fejlődése

VIII.1. Templomok

VIII.2. Lakások

VIII.3. Emlékművek

VIII.4. Közigazgatási épületek

VIII.5. Színházak

VIII.6. Könyvtárak

VIII.7. Múzeumok

VIII.8. Áruházak

VIII.9. Városi közlekedés épületei

VIII.10. Tőzsdék

VIII.11. Bankok

VIII.12. Kórházak

VIII.13. Ipari épületek

VIII.14. Funkció és tér összekötése

IX. Vas megjelenése

X. Homlokzatalakítás a századfordulón

XI. Forma – Homlokzattervezés

I. Periodizáció különböző korszakokban

A társadalom meghatározza a korszakot

A törökök elmennek Görögországból, így az antik görög emlékek hozzáférhetők lesznek

Megvalósul az olasz egység

-> antik források elérhetők, kutatni kezdik és beemelni az építészetbe

Elképzelik valahogy a klasszikus kultúrát, ezt emelik be a saját kultúrájukba, mert az antik

építészet „hasonlít a polgári felfogáshoz”

1. 20. század eleje:

1.klasszicizmus=klasszikus kultúra újrateremtése, ennek elemeiből válogatnak

2.romantika=regényes, középkorra utaló historizálás (gótika, romanika)

3.eklektika=minőség szerinti válogatást jelent, pozitív fogalom

1-3: Historizmus: tudományos és tanulható módszer, hagyományos építőanyagokkal

dolgoznak

4.szecesszió=kivonulás, historizálásból, az ipari építészet és egyéni alkotás felszabadulása

5.modernizmus

2. 20.század közepe:

1.romantikus klasszicizmus

2.romantika: - kalsszicizáló

- romanizáló

- gótizáló

3. eklektika=historizmus

4. szecesszió=századforduló (százdfordulós irányzatok: arts & craft, jugendstil, art nouveau)

3. 20. század vége:

1.klasszicizmus=naiv historizmus

2.romntika=stílustiszta historizmus

3.eklektika=stíluskeverő historizmus

4.századforduló

5.premodern

II. Klasszicizmus és romantika

1. Anglia

Előzmények:

- polgári társadalom kialakulása (1648 – polgári forradalom)

- polgárság önkifejezése a cél

- nem olyan erős a gótika

- gyökereit az antik építészetből

- elterjedt a palladionista stílus (főleg vidéken) – kertépítészet – kialakul az angol kert (Mo-on

tájkertnek nevezik) pl: Lancelot Brown: Blenheim Palota kertje, 1765 – szabályos, tervezett,

barokkos kertrész

William Kent: Stowe tájkert – itt a Buckingham Shire, 1734 – antik formájú építmény, britt

kiválóságok temploma, tympanonsorolásos félkörív

Rousham, Oxfordshire, tájkert – ebben szökőkút, műromok

Alexander Pope: Park Twickenham, Middlesex, 1719

James Stuart: Worchestershire

Robert Adam: palladionizmus atyja

Kedleston Hall, Derbyshire

- 2 tengelyre szimm. Alaprajz (sztereoszimmetrikus)

- kubusos

- imitált Palladio-motívumok

- homlokzat: főleg reneszánsz elemek

Syon House, Middlesex, 1761-69:

- 2 tengely

- finom stukkó díszítés

- kerti bejáratán palladionista motívum

- előcsarnok: félköríves fülke a végén

2 oszloppal lehatárolt átmeneti tér

Kenwood Könyvtár

Adelphy Bérház: palladio-motívum antik elemekkel, térfal szerű homlokzattal

Culsean Castle, Ayrshire, 1787

- kubusos

- gótizáló külső, klasszicizáló belső

- angol kert jellemzői: tengelyes szervezés

természetesnek ható utak, facsoportok

kerti díszek (pl szobrok)

id. John Wood: Circus, Bath, 1754

- kör forma

- egységes homlokzat

if. John Wood: Royal Crescent

- nagyoszloprendes

Sir John Wanbrough: saját kastély, London

- pártázatos párkány

- tonyok

- gótizáló

Horace Walpole: Strawberry Hill, Twickenham, Middlesex, 1748-70

- gótizálás és bővítés

- támpillérek

- csúcsíves ablakok

- pártázat

- torony

- additív tömegformálás, nem szimmaterikus

- belső: faldíszítés a gótika elemeivel, mennyezet

18. század második felében klasszicizmus és romantika egyszerre, akár egy kerten belül is

Gótikus, antik, távol (kínai, indiai) építmények

James Wyatt: Fronthill Abby, Wiltshire, 1796-1807

- nem apátság (a megrendelő egy apátságszerű kastélyt akart)

- stílustiszta formajegyek

- funkcionálisan nem jó

Sir John Soane:

- homlokzatokon klasszicista stílustisztaságra törekszik

Bank of England, London, 1788-1803

- nagy háztömb, nagyvonalú terek

- különleges belső térformálás

- tisztán geometrikus megjelenítés; nincs fejezet vagy párkány, a boltozatokat

„pontokról” indítja

- kupolasorolások

- kísérletezés a fénnyel, felülvilágítás, fényjátékok

Dulwich Gallery, London

- egyik legkorábbi galéria+mauzóleum (homlokzaton szarkofágok)

- homlokzatképzés: geometrikus jelleg, szinte építőkockákra bontja a teret

- kiállítóterek: felülvilágítás

Saját ház, London

- homlokzat előtt loggia

- három lakóház összekapcsolva

- reprezentatív terek

- hátul múzeum

- reggeliző szoba: boltozatkialakítás: lapos ívű szegmensív+függőkupi

- fények: középen opeion, belvilágító udvar, udvarra néző ablak

John Nash: királyi építész

Regent Street, London

- reprezentatív főfalak

- több szakasz

- sűrűbb területen zárt épület

- térformák: square, circus – zártak

crescent – nyitott

terrace – parkra tájolt

quadrant – homlokzatokat mind Ő csinálta

- barokk rizalitos tagolás, klasszikus porticus a homlokzatokon

All Souls Templom

- összetett tömeg

- antik tholosz + torony

- csarnok formájú templom

Cronkhill

- neoreneszánsz

Blaise Hamlet

- óangol lakótelep

Royal Pavilon, Brighton

- indiai stílusú épület

Robert Smirke: British Múzeum, London

- Eu. Egyik első nyilvános múzeuma

- Udvar körül körüljárható

- Court d’honneurös, nagyoszloprendes bejárat (ión)

Charles Barry és Augustus W. N. Pugin: Parlament, London

- gótizáló (ok: nemzeti érzület miatt, Westminster Hall és káplna köré építették)

- rizalitos homlokzat a Temze felé, de gótikus jegyek rajta

- additív tömeg: a három torony elhelyezéséből látszik

2. Franciaország

Ange-Jacques Gabriel: Place de la Concorde, Párizs

- Louvre: Keleti szárny – szerű

- Későbbi két tengely metszéspontjában

École Militaire, Párizs

- barokkos + antik

- elegáns belső

- kazettás mennyezet

- antik párkány, aedicula

Petit Trianon, Versailles

- sztereometrikus

- egyszerű, elegáns

- fő homlokzat: korinthoszi oszlopok

- mellék homlokzatok: korinthoszi pilaszterek/pillérek

- fontos a geometria

Jeanne-Nicolas Servandoni: Saint-Sulpice templom, Párizs

- első terv: barokkos: alá-főlé rendeltség

- második terv: mellérendeltség – kisimított tömeg, tornyok egyszerűsödése

Jaques-Germain Soufflot: Pantheon, Párizs

- görög kereszt alaprajz (5 kupola) + porticus

- belső tér: korinthoszi oszlopokkal körülvéve

- kupola alatt 4 pillér

- teherhordó falak elrejtve, így könnyed hatás

- külső ablakok befalazva – sejtelmes fények

- kupola előképe: Tempietto (Bramante)

- 2 tambúros kupola

- Alul oszlopok, fölül ablakfülkék

- A szerkezet a régihez képest nőtt a léptéke

- Rejtett vas felfüggesztés

Victor Louis: Grand Theatre, Bordeaux

- kialakul a színházfunkció

- 1 tömeg, 1 nagy tetőszerkezet

- reprezentáció: előtér, lépcső, színpadtér

Charles de Wailly: Commedy Francaises

- főhomlokzaton kiemelt porticus

Étienne Louis Boullée, Claude Nicolaus Ledoux:

- utópista építészek, nincs díszítés, geometriára épülő tervek

- ideáltervek – korabeli építészetre nincsenek hatással

- publikálási célból készültek

- megalomán tervek – oka: Giovanni Battista Piranesi könyve a római romokról – Róma

építészetet emberfeletti léptékűnek ábrázolja

Boulée: Newton-emlékmű terve

- 100 m átmérőjű gömb

- 2 oldalt bejárat

- középen Newton szarkofágja

- gömb perforálása – csillagos ég, univerzum hatás

- külső megtámasztás, gyűrűk

Színházterv, Place de Carrousel, Párizs

- kívülről tholosznak tűnik

- belülről félkör alakú színháztér

- hatalmas félgömb kupola

- kazettás mennyezet

Templomterv

- tambúros kupola: sok osztás

Múzeumterv

- négyzetben kereszt, középen forgalomelosztó kör, felette kupola (padlóról induló

félgömb)

- homlokzat: két obeliszk előtte, félköríves kolonnádok

Közkönyvtár

- tagolatlan homlokzat, felül sorminta

- bejárat: földgömb motívum

- belső: lépcsős könyvtár, oszlopsoros, kazettás mennyezet

- temető bajárat: lapos piramis, egyiptomi obeliszkek

Ledoux: Vámháztervek, Párizs

- különböző formák

Barriere du Trone és Barriere de la Villette: antik elemek játékos használata

Királyi Sómúzeum Terve, Chaux

- műhelyek, szállás

- első terv: 2 műhelyépület, lakóépületek, bejárati épület – vele szemben a főnöki ház:

hasáb+tető+porticus

- négyzetet a négyzetbe tervezett elsőre, végül félkör lett

- magas, zárt fal

- bejarat: roantikus+klasszicista elemek, oszlopok mögött mesterséges grotta

Ideálváros terve, Chaux

- a sómúzeum tervből veszi a formákat, de ez teljes kör

- temetőterv:

- Newton-emlékműre hasonlít

- Földalatti, ezért 1 db felső homi

- Földbe letekintő nyílások

- 8 nagy, 8 kis út

Loue folyó felügyelőjének háza

- hasábon félhenger, középen folyik a ví

Fegyvergyár

- kémények – piramis

- szigorú alaprajz

Jean-Nicolas-Louis Durand: nem gyakorlati építész, középülezet tervei, ideáltervek

Múzeumterv

- 4 nagy tengelyre szervezte

- központi rotundában forgalomelosztás és reprezentáció

- a kisebb terek homlokzatai az udvar felé néznek

Kórházterv

- pavilonos rendszer kolonnádos összekapcsolással

Pierre Vignon: Madeleine, Párizs, 1807-45

- külső: antik görög peripteroszt jelenít meg

- belső: római fürdő

- külső belső ellentéte: más kezdte tervezni

Concorde tér 2 tengelye:

- nagy tengely: Champs Elysée – reprezentatív út

- régi barokk terek helyén

Jean Francois Térése Chalgrin: Diadalív

- léptékében többszöröse Titus diadalívének

- funkció: emlékmű

Fontaine: Carrousel diadalív, Párizs

- Septimius Severus diadalíve a minta

- 3 lyukú

Percier, Fontaine: Palais Royal

- szerkezeti jellegű vasszerkezetes üvegtető lefedés

Rue de Rivioli:

- egységes homlokzat: párkány, árkádsor

- lineáris lendület

- újszerű városi térképzés

Lebas: Notre Dame de-Lorette

- külső: antik – korinthoszi oszlop dór arányokkal

- belső: ókeresztény hatás, kazettás mennyezet

La Petite Roquette börtön, Párizs, 1823-36

- csillagbörtön – középről szemmel tartható minden

- 6 szárny a központi épületrészből

Viollet-le-Duc: Maison Courmont, Párizs, 1846

- a középkor követendő, afelé fordul

- városi homlokzatkezelés gótikus formákkal

3. Németország

- több kisebb államból állt (pl. Poroszország, Bajorország)

- tiszta klasszicizmus: Winhelmann elméleti munkássága

Karl Gotthard Langhans: Brandenburgi kapu, Berlin

- athéni propyleion mintájára

- szigorú dór oszloprend

- funkció: emlékmű

Friedrich Gilly:

- Boullée-hoz és Leaudoux-hoz hasonló

Nagy Frigyes emlékmű terve, 1796

- kubusokban, egyszerű formákban gondolkozik, ezt ruházza fel antik elemekkel

Nemzeti Színház terve

- megjelenés: geometriai kubusokra bontva

- funkció megmutatva az épülettömegen

Karl Friedrich Schinkel: Neue Wache, Berlin, 1816-18

- Schinkel a porosz klasszicizmus vezéralakja

- szigorú megjelenés (jelentés: új őrség)

- a királyi őrség elhelyezésére

Schauspielhaus (Nemzeti Színház), Berlin, 1818-21

- Gilly hatása: kubusokra bontás

- ión portikusz

- ablakok között csak falsávok

Altes Museum, Berlin, 1824-28

- Európa első múzeuma

- 2 szintes, középen 2 szintes rotunda

- az ókori római Pantheont idézi

- múzeum = múzsák számára létesített templom

- körüljárható

- egyszerű homlokzatkezelés, tömegformálás

- ión klasszicizáló

Bauakademie, Berlin

- nagyméretű ablakok – reneszánsz

- oktatási épületeknél mintapélda lesz

Leo von Klenze: Királyi Palota, München, 1826-35

- reneszánsz formanyelv

Walhalla, 1830-42

- emlékmű jellegű épület

- szigorú klasszicizmus jellemzi

- külső: antik görög építészetet idézi

- belső: kornak megfelelően vasszerkezet, üveg felülvilágító

- többlépcsős alépítmény

Felszabadulási Csarnok

- rotunda form

- antik mauzóleumok formájára

- kazettás kupola (római Pantheon hatása)

A Dicsőség Csarnoka, München

- előkép: pergamoni Zeusz oltár, görög sztoák

- Napoleon elleni csata emlékhelye

Glypothek, München

- 3 tervváltozat: görög, római, reneszánsz

- téglatest formán átvezetve a görög templomtorony

- kifelé tömör

- fény: üveg felülvilágító, beső udvar

Propylaen, München

- emlékkapu

- görög porticus

- egyiptizáló pilonok

Alte Pinakothek (Képtár), München

- nagy ablakok (reneszánsz)– jó megvilágítás

- félköríves nyílások + pilaszterek

- felülvilágítók

Friedrich von Gartner: Ludwigskirche, München

- Ludwigstarssén – egységes épületek

- félköríves stílus

Állami Könyvtár, München

- Ludwigstrassén

- reneszánsz + félköríves

Feldherrenhalle, München

- reneszánsz loggia

Siegester (Diadalív), München

- hármas nyílás

- Septimius Severus diadalívének mintájára

4. Oroszország

kelet felé haladva a klasszicizmus egyre később érkezik

itt nincs polgári fejlődés, a klasszicizmus „felülről” jön – Nagy Katalin hozza be, az

építészeket is importálja

Andrej Nyihiferovics Voronyihin: Kazanyi Székesegyház, Szentpétervár

- latin kereszt alaprahz

- keleti tájolás

- sugárútra tájolás

- oldalsó bejárat – félköríves kolonnáddal hangsúlyozva

- belső: Robert Adam hatás: átfutó párkány

- kupola: egyszerűsített klasszicizáló

Thomas de Thomon (svájci): Tőzsde, Szentpétervár

- félszigeten (folyón)

- külső: antik peripterosz

- tömeg: középső nagy tömeg kiemelve, körülötte oszlopsor

Andrejan Dimitrijevics Zaharov: Admiralitás, Szentpétervár

- 400 m hosszú (minden volt benne – pl. hajójavító)

- eredetileg végighajózható benne a csatorna

- hosszú tömeg rizalizokkal tagolva

- központi mag toronnyal kiemelve

Karl Ivanovics Rossi: A Nagyvezérkar épülete, Szentpétervár

- tiszta klasszicizmus

- kettős ívvel kettéosztva az íves homlokzat

Rossi utca és azAlexandrinszkij Színház

- házak magassága = utca szélessége

- házak homlokzata összhangban

- emeleteken oszlopsor

- rávezeti az érkezőt a színház homlokzatára

Montferrand: Szent Izsák Székesegyház, Szentpétervár

- mind a 4 oldalon 1-1 portikusz

- kupola: 3 héjú, rácsostartó – egyik első ilyen

Kazahov: Szenátus épülete a Kremlben, Moszkva

- alaprajz: háromszög – geometria

Giacomo Quarenghi: Jegybank, Szentpétervár

- patkó alak

- tiszta klasszicizmus

5. USA

klasszicizmus:

- federal

- Jeffersonian style

- Greek / Roman revival

romantika: gothic revival

Thomas Jefferson: Saját háza, Monticello, Virginia, 1768

- még barokkos

Virginia State Capitol, Virginia, 1785-96

- ión porticus

University of Virginia campusa

- campus jelleg az elsők között jelenik meg – pavilonos elrendezés

- központi épület: könyvár – kör formájú

- az épületeket kolonnád köti össze

Benjamin Henry Latrobe: Bank of Pennsylvania

- stílustiszta klasszicizmus

- kubusokra bontja

Latrobe, Hoban: Fehér Ház, Washington DC, 1815

- porticusos kialakítás

Latrobe, Bulfinch, Thornton: US Capitol

- középen nagyméretű kazettás tér

- homlokzat: sík térfal, középen kolonnád és tympanon

Strickland: Secound Bank of the US, Philadelphia

- stílustiszta: antik görög épületek rekonstruálásával

- alaprajz: tisztán funkcionális

6. Magyarország

A, Nyugat-Európához képest késve jöttek az áramlatok

Isidore Canevale: Vác, diadalív, 1764

- klasszicista irányba mutat, Mária Terézia átvonulására készült

- az első állandó anyagú diadalívek közül való Eu-ban

- sima felületek, visszafogott geometrikus díszítés

Váci székesegyház, 1767-77

- klasszicista irányba mutat

- homlokzat: síkszerű térfal

- tömeg: geometriai elemekből

- kupola: barokkos

Joseph és Felner Jakab: Egeri Lyceum, 1762-85

- klasszicista jegyek: sima fal, egyenletes nyílásosztás

- barokk jegyek: közép- és sarokrizalit

Péchy Mihály: Debreceni Nagytemplom

- homlokzat: síkszerű térfal

- porticus: jelzésszerű

- alaprajz: főhomlokzathoz képest rövidebb mélységű

- egységes tér (példa a későbbi ref. templomoknak)

- eredeti terv: nagy kupola (pénzhiány – nem épült meg)

B, Budapest városfejlőedése:

- 1873: Pest, Buda, Óbuda egyesülése

- 1805: Hild János: Pest városrendezési terve

- belváros fallal, külváros is beépül

- új terek: utcavonalak szabályozása, homlokzatok magassága, nyílástengelyek

meghatározása: így egységes utcaképek

Pollack Mihály: a klasszicizmus kimagasló alkotója

Deák Téri Evangélikus Templom

- egyszerű tömeg, visszafogott homlokzat

Festetics Kastély, Dég

- síkszerű falképzés

- nagyoszloprendes porticus

- az épület hosszú, emiatt sarokrizalitok

József Nádor Kastélya, Alcsút

- nagyoszloprendes porticus

- síkszerű falak, egyenletes nyíláskiosztás

Almássy Palota, Pest, Szép utca

- két szintes: fsz.: íves nyílások

emelet: egyenes

- alaprajz: középudvaros

- félköríves bővület: kocsiforduló, hátul kocsiszín

- reprezentatív kapualj + lépcsőház

- emelet: lakás

- utcai rész az előkelőbb

- cselédlépcső kicsi, általában csiga

Saját háza, Nádor utca

- ugyanazok a jellemzői, mint az Almássy Palotának

Vármegyeháza, Szekszárd

- két emeletnyi nagyoszloprendes porticus

- kis kiülésű sarokrizalit

- belső udvar körül folyosó, irodákkal

- reprezentatív bejárat, felette díszterem

Régi Vígadó, Pest, 1849

- homlokzat: jellegzetes nyílások, porticus

- nagy színházterem

- 1 tömeg

Ludovicum, Pest, Üllői út

- léptéknövekedés

- közép és sarokrizalit

- nagyoszloprendes

- a nagy lábazati szint a két legalsó szintet foglalja magába

Nemzeti Múzeum

- téglány forma

- korinthoszi oszlopos porticus

- oldalhomlokzat: nagyoszloprendes, pilaszterekkel

- alaprajz: francia Thuran és a berlini Altes Museum továbbfejlesztése

- 2 belső udvar, akörül folyosó

- középső reprezentatív tér 2 emeletes

- a térszervezés: nagy lépcső -> előtér: kis belmagasságú

- középső kör alakú térből látványos 3karú lépcső, nagy rotundába érkezik (mint a

Pantheonnál)

- bejárati előcsarnok fölött díszterem

- rotunda: elosztó is, kazettás mennyezettel

- kiállítóterek: folyosóról lehet megközelíteni

Hild József: Kirakodó tér (ma: Roosevelt tér) házai

- nagyon egységes

- paloták: nagy oszoprendesek

- kis kiülésű középrizalit, nagy kiülésű porticus

- fsz: félköríves nyílássor, olykor árkád is

Lloyd Palota

- vigadó-szerű homlokzat

Egri Székesegyház

- geometrikus elemek additív sorolása – az épület kb szétesik

- 3 kupolás tér, a középső fölött 1 tambúros kupolás felépítmény

- Homlokzat: porticus, korinthoszi oszlopokkal

Esztergomi Székesegyház

- első terv: Kühnel Páltól - egységes reprezentatív egység, amiben bazilika,

szeminárium, stb… a távol elhelyezett tornyokat ő tervezte

- Hild József: hátsó homlokzat domináns – ez néz a Dunára

- Főbejárat a város felől: nagy porticus

- 2 tambúros, kolonnádos kupola

- Hosszanti temlom, ezért messze a tornyok

Lipótvárosi Plébániatemplom, Pest

- klasszicista terv nem valósult meg, csak az alapfalak

- szimmetrikus

- hasáb forma+kupola+4 saroktorony

- nagyoszloprendes

ifj. Zitterbach Mátyás: Városháza, Pest, 1838-41

- nyílások: fsz - félköríves

emelet – egyenes

- 1. emelet: piano nobile – magasabb belmagasság, díszesebb nyílások

- porticus hátsó fala hátrahúzva – nagyobb mélység

Nemzeti Színház, Pest, 1835-37

- egyszerű tömeg

- antik elemekkel tagolt homlokzat

Ybl Miklós: Plébániatemplom, Fót, 1845-55

- romantika szellemében, neoromán

- fülkés homlokzat (romantikára jell.), félköríves ablakok

Unger-ház, Pest, 1852

- román jegyek: párkányok, építészeti részletek

- egyenletes nyíláskiosztás

Feszl Frigyes: Vigadó, Pest, 1859-65

- középkori román + keleti stílusok: bizánci, indiai elemek

- sajátos magyar stílust próbál kialakítani

- romantikánál nem a középső, hanem a sarokrizalitok hangsúlyosak

- egyenletes térfalképzés a legfontosabb

III. Eklektika (Historizmus)

1830-as évektől: reneszánsz, barokk újraalkalmazása

19. sz. 2. fele: többi stílust is újra alkalmazzák

Eklektika=válogatás -> építészek (minőség szerint) válogatnak a stílusok között

a stílusok bármire ráhúzhatóak

homlokzatrészek öltöztetése, de az architektúra egységes

marad

1. Európa

Sir Charles Bary: Reform Club, London, 1837-41

- londoni Parlament egyik tervezője

- homlokzat, alaprajz: itáliai 14-15. sz-i palotát jelenít meg (középudvar helyett szalon)

- nem lakófunkciójú a ház!

- homlokzaton reneszánsz elemek

Gottfried Semper: Zwingerforum, Drezda, terv, 1831-33

- Németország elég széttagolt, ekkoriban fontossá válik Szászország (kp.: Drezda)

- uralk. kívánsága: Elbától közelítve reprezentatív bejárat legyen

- színház épület + 2 múzeum a terv + őket összekötő kolonnád

- oldalbejáraton nagy hangsúly

Képtár

- középső díszterem motívum

- homlokzat: reneszánsz – aediculák az ablakok körül

Opera (1.) 1837-41

- nem hangsúlyos a főbejárat

- oldalbejáratok: nagy szerep

- előkép: Schinkel-féle elemekre bontás

- homl.: reneszánsz elemekből

- 1869-ben leég -> új terv -> ez+fia terve alapján

Operaház (2.) 1871-78

- kívánalom: nagyobb színházépület

- ugyanúgy hangsúlyos oldalbejáratok

- de a főbejárat is hangsúlyt kap a nagy loggiával (ok: barokk hatás)

Paul Wallot: Reichstag, Berlin, 1884-94

- klasszicista rizalitok, kupolaépítmény

- alaprajz: 2 középső udvar köré szervezett, szabályos

- egy üléstermes parlament

Charles Garnier: Opera, Párizs, 1861-74

- barokkból: páros oszlopok

- sok reneszánsz részlet

- reneszánsz ideje alatt léptékváltás az épületeknél

- kupola a nézőtér fölött

- alaprajz: 1 tömbbe összefogott

hangsúlyos oldalbejáratok, de a főhomlokzat a leghangsúlyosabb

nézőtér előtti részek reprezentatív célra

- leglátványosabb: lépcsőház – 5 karú lépcső barokk és reneszánsz elemekkel,

díszesebb, mint a nézőtér, kb ugyanakkora – nagyon fontos szerephez jut

Joseph Poelaert: Palace de Justice, Brüsszel, 1866-83

- elemekre bontva tagolt

- különböző építészeti elemek

- kolonnádos, két tambúros kupola szögletes alépítménnyel

- építészeti elemek keverve

Ringstrasse, Bécs

- lebontották a városfalat -> létrejött a körút + hely új épületeknek

- 2 látványos tér jött létre: császári fórum: kancellária (Hofburg) + 2 múzeum

polgári fórum: Parlament,

Városháza,

egyetem,

városi színház

Heinrich von Ferstel: Fogadalomtemplom, Bécs, terv: 1853, 1856-79

- tisztán gótikus stílusű

- latinkereszt alaprajz

Egyetem

- francia reneszánsz stílusban, barokk tömegű

- nagy középső udvar köré szervezett

Gottfried Semper, Karl von Hasenauer: Burgtheater, Bécs, 1880-86

- Semper korábbi ötlete: oldalbejáratok legyenek hangsúlyosak – fontos a térben való

elhelyezkedés miatt – egyenletes térfalképzés

- itáliai reneszánsz + barokk elemek a homlokzaton

Friedrich von Schmidt: Városháza

- gótikus kulisszahomlokzat

Teofil Hansen: Parlament, Bécs

- klasszikus (antik) elemek + reneszánsz = eklektikus

- 2 üléstermes parlamentek alappéldája

- Alaprajz: szimmetrikus, kompakt elrendezés

- középen nagy reprezentatív tér

Gottfried Semper, Karl von Hasenauer: Hofburg, Bécs, 1871-1913

- bécsi császárbarokk = reneszánsz + barokk elemek

Múzeum, Bécs, 1872-81

- korszakra jellemző léptéknövekedés

- 2-2 szintet összevon: 2 szintesnek néz ki a 4 szint – gigantikus hatás

- nagyjából ugyanolyan homlokzatok (nagyoszloprendes)

- rizalitok

Eduard von der Nüll, August Siccardsburg: Opera

- olasz reneszánsz stílus

- operaházakhoz hasonló homlokzat, de nagyobb reprezentációs terek

- lépcsőház: tisztán reneszánsz, átlátható terek

2. Magyarország

Ybl Miklós: MTA terve, Pest, 1860

- neoreneszánsz terv, de nem ez valósul meg

F. August Stüler: MTA, Pest

- olasz reneszánsz elemek

Ybl Miklós: Fővámház, Pest, 1870-74

- reprezentatív középületként épült

- neoreneszánsz homlokzat

Várkert Bazár, Budapest, 1871

- reprezentatív lépcsősor

- reneszánsz elemek

Operaház, Budapest, 1875-84

- reneszánsz formák (bécsihez hasonló)

- szűk telek miatt hosszúkás alaprajz

- alaprajz: oldalbejárat + lépcsők itt is (királylépcső is)

- 5 karú reprezentatív lépcsőtér itt is

Hild József -> Ybl Miklós -> Karser József: Szent István Bazilika

- eredetileg klasszicista terv neoreneszánsszá való átalakítása

- reneszánsz architektúra

- önálló részekből áll

3. Budapest:

- ’60-as, ’70-es évek: kialakul a kis- és nagykörút (igény van rájuk)

- 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesülése

- Andrássy út: 1870-es évek nagy vállalkozása (1872-77)

reprezentatív sugárút

belváros és Városliget összekötése

homlokzatok az eklektika jegyében – egységes utcakép

- térformák: Oktogon nyolcszögű, Kodály körönd kör alakú

- legkorábbi szakasz: zártsorú palotahomlokzatok

- Oktogontól: út osztása: középen főforgalom

2 szélén lovaknak

zártsorú beépítés

- utolsó szakasz: lazább beépítés, villák

- lezárás: Millenium Emlékmű (1896-os világkiállítás bejárata), Bp. Hősök tere –

Schikedanz Albert terve

Nagykörút: az Andrássy úttal egyidőben

Schikedanz Albert, Herzog Ferenc: Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1900-05

- cél: hatalmas tömeget eltüntetni – eszköz: homlokzat (görög templomszerű kisebb

porticusok)

Műcsarnok, Budapest, 1895

- antik formanyelv

- kisebb, mint a Szépművészeti

Auguste de Serves, Gustave Eiffel: Nyugati pályaudvar, Budapest, 1874-77

- homlokzat: eklektikus – nagy méretű sarokház (sarokrizalitok, tornyok, változatos

tetőformák)

- szerkezete előremutat (korszerű vasszerkezet)

Pecz Samu: Központi Vásárcsarnok, Budapest, 1894-97

- homlokzat: középkori romanika formanyelve

- falazott szerkezet mögé rejti a szerkezetet (korszerű rácsostartó vasszerkezet)

- 3 hajós felépítésű

Szilágyi Dezső Téri Református Templom

- ötszög félkörívekkel

- középkori építészeti elemek

- egyéni tömeg és homlokzat

Ybl Miklós: Budai Királyi Palota, Budapest, 1880-91

- mai Széchenyi Könyvtár – barokk formaelemek

Hauszmann Alajos: Budai Királyi Palota bővítése, 1891-1904

- homlokzat: megkettőződik, látványos, a Duna felől szimmetrikus

Schulek Frigyes: Mátyás Templom, Halászbástya, Budapest, 1895-1903, 1900-1903

- látványos, gótikus templom

- látvány architektúraként tervezi a Halászbástya együttesét

Hauszmann Alajos: Kúria (ma: Néprajzi Múzeum), Budapest, 1893-1896

- 2 belső udvar köré szervezett

- látványos központi térrel

- kénytelen kisebb részletekre felosztani a homlokzatot

József Műegyetem, Budapest, 1903-06

- eredetileg Czigler Győző tervezi, de meghal -> Hauszmann kapja

- eklektikus

- kisebb épületek a kertben: Pecz Samu – középkori építészet (román) formaelemei

Steindl Imre: Parlament, Budapest, 1884-1904

- neogót stílus

- kisebb elemekre bontja, ezekben alkalmazza a gótikus elemeket

- központi kupolatér reprezentatív

- alaprajz: T formájú, 2 üléstermes

- több belső udvar a bevilágítás miatt

Alpár Ignác: Vajdahunyad Vár, Budapest, 1896, 1904-08

- 1896: ezredévi Mo-i világkiállításra készül kiállítási épület céljából

- az eklektika stílustiszta változata

- múzeumi jellegű bemutatás

IV. Vasszerkezetek

Historizmusban általában elrejtve alkalmazzák, a század 2. felében már esztétikai szerepet

kap. A vasszerkezeteket először hidak építésénél alkalmazzák (nyomott szerkezetekként és

függőhidakként).

A vas megmunkálásának fejezetei: 1. kovácsoltvas: húzószilárdság

2. öntöttvas: szilárdság nagy, de törékeny

3. acél: húzó- és nyomószilárdság

T. F. Pritchard, A. Darby, J. Wilkinson: Severn-híd, Coalbrookdale

- Darby a tervező, a többiek építészek

- fa rácsostartó-szerű

Építészeti alkalmazása a vasszerkezeteknek: üvegházaknál jelentkezik – már a barokkban is

épültek. Az építészeti elemek megjelenítése nem fontos ezeknél az épületeknél.

Decimus Burton, Richard Turner: Pálmaház, Kew Gardens

Joseph Paxton: Kristálypalota, London, 1850-51

- 20. század számára is előkép

- világkiállításra építették, később máshol újra felépítették

- a Hyde Park fái köré épült

- többhajós, íves lezárású

- 8 m-es modulrendszer – előregyártás -> gyors építés

- akkoriban szokatlanul egyszerű

- vízelvezetés: acél tartóoszlopokon belül

- szerkezet előnye: szétszerelhető, újrahasznosítható, könnyű alapozás kellett

Henri Labrouste: Bibliotheque St – Genevieve

- íves rácsostartó

- 2 hajós olvasóterem: nagyszabású

- külső homlokzaton nem látszik, hogy vasszerkezetet alkalmaztak

- homlokzaton reneszánsz elemek

- a lépcső kiáll az épület tömegéből

Bibliotheque Nationale, Párizs, 1862-67

- olvasóterem lefedése: 9 kuplával – üveg és fajansz

- szerkezet: gazdagon díszített rácsos tartó

- korinthoszi oszlopfők (vasból!)

- a raktárrész viszont egyszerű, nincs ornamentika – újszerű ekkoriban -> vas

anyagszerű felhasználása

Eugene Viollet-le-Duc

- középkori építészet követője

- stílushűen alkalmazza a gótikus építészetet – megpróbálja összekapcsolni a 19. sz-dal

- vasboltozatok, tanulmány

- koncertterem terve: íves öntöttvas tartókkal akarja boltozni

James Bogardus: Laing Stones, New York, 1848

- vázas vasszerkeztű gyárépület

- homlokzaton a függönyfal előképe: felvállalja a szerkezetet

- eklektikus díszítések

Auguste Bartholdi (szobrász), Gustave Eiffel (szerkezettervező): Amerikai szabadságszobor

Gustave Eiffel: Eiffel-torony, Párizs, 1887-89

- első építmény, mely külsejében felvállalja a szerkezetet

- íves kapumotívum - az 1889-es világkiállítás kapuja

- kb. 300 m magas

- szerkezeten ornamentális díszítés

Charles Dutert, V. Contamin: Gépcsarnok, Párizs, 1887-89

- 1889-es világkiállításra készül

- Dutert a szerkezetes, Contamin az építész

- egyszerű megjelenés, rácsos tartó

- véghomlokzatok kaptak eklektikus díszítést – üvegbetétek ehhez illenek

- 100 m-t meghaladja a fesztáv (akkoriban ez a legnagyobb)

- egyszerű csarnoktér

V. A századforduló Európában – mozgalmak

S

tílu

sjel

lem

zők

Kkori

ért

ékek

, ip

aroso

dás

és t

öm

egte

rmel

és

elle

nzé

se, k

ézm

űves

ség

ideá

lja

Növén

yi

ered

etű

tám

aszo

k, din

amik

us,

ível

t vonal

ak –

kif

ejez

ik a

szer

kez

etet

, g

azdag

orn

amen

tika

Funksi

onál

is

Geo

met

rikus

Szu

gges

ztív

Egysz

erű t

öm

eg g

azdag

felü

leti

orn

amen

tikáv

al,

új

funkci

onál

is o

rnam

enti

ka

Kéz

műves

ség, st

atik

ai

érzé

k

Hull

ámzó

, sz

ínes

felü

lete

k

Leg

fonto

sabb é

pít

észe

k,

teore

tikuso

k

John R

usk

in, W

. M

orr

is, P

.

Web

b, R

. N

. S

haw

,

Ch.F

.Annes

ley, V

oyse

y,

Ch.

R. M

ackin

tosh

Vic

tor

Hort

a, P

. H

ank

ar,

H.

Goum

ard

H. von d

e V

eide,

A. E

nd

ell

Jose

ph M

aria

Ob

rich

O. W

agner

, J.

Ho

ffm

ann,

J.

M. O

bri

ch

Lec

hner

Ödön, K

ós

Kár

oly

,

Med

gyas

za I

stván

Anto

ni

Gau

dí

Művés

zeti

foly

óir

atok

Stu

dio

, 1893

L’A

rt M

od

ern

e, 1

884

Art

et

dec

ora

tion,

1897

Jugen

d, 1896

Ver

Sac

rum

, 1897

A…

Ors

zágok

Nag

y-B

rita

nnia

Bel

giu

m

(Brü

ssze

l)

Ném

etors

zág

Ném

etors

zág

Ausz

tria

Mag

yar

ors

zág

Span

yolo

rszá

g

Mozg

alm

ak

Art

s an

d

Cra

fts

Art

Nouvea

u

Jugen

dst

il

Sze

cess

zió

1. Arts and Crafts

Előzményei a XIX. századból indultak: megalakul a preraffaelita festők csoportja. Szerintük a

Raffaello előtti művészet a jó, ezért az ott fellelhető értékekhez kell visszatérni. Fontosnak

tartjk a kézművességet. Támogatójuk John Ruskin.

Philip Webb: Red House, Bexley Heath, 1859-60

- William Morris számára épült, együtt tervezték

- a modern kezdete

- alaprajz: funkcionálisan szervezett (L alakú épület, a törésben van a lépcsőház)

- tömegformálás: funkció szerint

- középkori jellegű, de inkább már előremutató ablakok (elhelyezésük a funkció szerint)

R. N. Shaw: még nem tagja az Arts & Craftsnak, korábbi – inkább eklektika

Old Swan House, London, 1876

- homlokzat: szimmetrikus (történeti épületekre jellemző)

- szintenként változó tagolás

Charles F. Annesley Voysey: Windemere ház, Lancashire, 1898

- legnagyobb alakja az Arts & Craftsnak

- funkcionális, L alakú alaprjaz

- homlokzat: nincsenek történeti formák, a funkcióból fakadóan nagy ablakok

- tető ablakok közti lefutása jellemző

Vodin House, Survey, 1902

- homlokzat: szabálytalannak tűnő ritmusból kompozíció

- minden részletre kiterjedő tervezés (tapéta, szövetek, bútorok stb.)

Charles Rennie Mackintosh: Művészeti Iskola, Glasgow, 1897-99, 1907-09

- középfolyosós

- meredek utca mentén épült

- történeti formáktól mentes – pl. üvegfal, homlokzaton nagy ablakok

- ez hozza meg a hírnevet

- homlokzat: szimmetrikusnak tűnő – disturb simmetry

- meredek utca felőli véghomlokzat: zárt erkély – középkori

- másik véghomlokzat: toronyszerű – középkori

- 2 szintes könyvtár

- belső berendezést is Ő tervezi

- felhasznált anyagok: kő, vas, üveg

Windy Hill House, Kilmacolm, 1899-1901

- bonyolultabb tömegformálás

- egyszerű, letisztult homlokzat

Hill House

2. Art Nouveau

A képzőművészetből induló irányzat.

Victor Horta: Hotel Tassel, Brüsszel, 1892-93

- eklektikától különböző homlokzat: hármas tagolás, zárt erkély – középkori

- szerkezeti szemlélet: acél szerkezetű oszlopoka homlokzaton, gazdag ornamentika

- ablakok felfelé egyre nagyobbak, szélsők egyre kisebbek

- párkány – történeti

- megjelenés: indaszerű növényi ornamentika (lépcsőház korlátjai és támaszai is)

- alaprajz: funkcionális

Hotel Solvay, Brüsszel, 1894-1900

- homlokzat: középen homorú -> széleken rizalitok jönnek létre

- hármas tagolás

- szimmetria (kivétel: egyik oldalra eltolt bejárat)

- korszerű vasszerkezetek megjelennek a homlokzaton (növényi ornamentika)

- reprezentatív terek az 1. emeleten

- a repr. terek rölött lakószoba, gyerekszobák, személyzet szobái

- alaprajz: lendületes, Art Nouveau-ra jellemző vonalak

Hotel van Eetvelde, Brüsszel, 1895

- üveg lefedéses térszervező motívum a középső lépcső

- vasszerkezetek növényi díszítése

- nyolcszög alakú tér

Saját háza, Brüsszel, 1898

- lépcsőházban gazdag ornamentika

- hullámzás megjelenése: formák, ablakok, szerkezetek

Hotel Max Hallet:

- virágszimbólum-szerű zárt erkélyek – csak dísz, nem funkcionális

Maison du Peuple (Népház)

- 1000 fős előadó

- szórakoztató épület

- cél: homlokzat ne emlékeztessen gazdag villákra -> csak vasszerkezetű támaszok,

korlátok dominálnak, így sávos homlokzat alakul ki

- alaprajz: bonyolult a sokféle funkció miatt

- színházterem: 1500 főre

- rácsostartó is növényi díszekkel

- szerkezeten díszítés: díszítő elemek maguk a szerkezetek is

Paul Hankar: Niguet áruház homlokzata

- nagy üvegfelületek

- gazdag növényi ornamentika – szerkezetet hangsúlyozza

- vasszerkezet

Hotel Chamberlain, Brüsszel, 1897

- félköríves ablakok

- a történetitől eltérő homlokzatképzés

- növényi díszítések a szerkezeten

- feliratok betűi egyéni tervezésűek

3. Jugendstil

Geometrikus, funkcionális épületek jellemzik, díszítések alkalmazása nélkül.

Henry van de Velde: Bloemenwerf House

- eredetileg festőművész (Velde)

- magának tervezi

- alaprajz: előremutató, de elég amatőr

- homlokzat:nem teljesen szimmetriku, jobb oldalon zárt erkéllyel megtöri a

szimmetriát

- alaprajzot 2 szintes hall köré szervezi

- belsőben sok iparművészeti tárgy

Művészeti Iskola, Weimar, 1904

- gyakorlati oktatás, hallgatók kipróbálhatnak különböző területeket

- alaprajz: „L”, fő megközelítés az átló irányából – újszerű

- homlokzat racionális gondolkodásra vall - nagy ív a történeti építészet

absztrakciójából

- ezen belül másik épület: nagy ablaknyílások, nincsenek történeti elemek, nincsenek

ornamentális korlátok, geometrikus jellegű

Werkbund kiállítás, Színház, Köln, 1914

- újszerű homlokzat: ablak, mint felületi plasztika

- tömeg: geometrikus elemekből

August Endell: Elvira fotószalon, München, 1897

- kis, szabálytalan elrendezésű ablakok

- nagy középső plasztika

- homlokzaton szuggesztív hatás

Joseph Maria Olbrich: Hochzeitsturm (Menyegzői torony), Darmstadt, 1899-1908

- osztrák szecesszióból

- kiállítási épület (geometrikus elemekre bontva) kiegészítője

- történeti motívumoktól mentes

- sarkon átforduló ablakok – újdonság

- teteje ~ intő kéz

- geometria hangsúlyozása

Saját háza

- népies íz

Ernst Ludwig-ház

- eddigi történeti formanyelv itt nincs

- homlokzat: egyensúlya 2 szoborral helyreáll, mert nagyon hosszú

- nagyméretű üvegablakok dominálnak

- párkány

4. Szecesszió - Ausztria

secessio plebis -> Rómából kivonul a nép – jogok megszerzéséért

a szecesszió is egy ilyen tudatos, békés kivonulás az eddigi építészeti formanyelvből

Otto Wagner:

- korai korszakában historizmus szerint tervez – pl.:korai villa 1886 (neoreneszánsz):

szimmetria, történeti elemek, íves fülkék, párkány

- késői szakasz: szecesszió – pl.: késői villa, 1912-13

- az osztrák szecesszió legfontosabb alakja

- késői villa: funkcionális, aszimmetrikus alaprajz, egyéni párkány, nincsenek történeti

elemek

Földalatti vasút – Karlsplatz megálló, Bécs, 1898

- hármas tagolású pavilon

- újszerű párkány

- francia hatás: vasszerkezetű oszlopok díszítve

- homlokzat: vázas, kőlap panelekkel

- akkori ízlésnek túl egyszerű

Majolika – ház, Bécs, 1898-99

- sík homlokzat egyszerű nyílásokkal

- felület gazdagon díszített (virágminta)

- korlát, támaszok: díszítve

Steinhofi Templom (ideggyógyintézeté), Bécs, 1903-07

- görög kereszt alaprajz

- kupola: kettős szerkezetű rácsos tartó

- a kőburkolat szegecseit is díszítésként használja

- fémszerkezetű elemek

- újszerű párkány, pillérek

- tornyok: történeti előképekből, de újszerű forma

Postatakarékpénztár, Bécs

- központi pénztárcsarnok a legfontosabb része – 3 hajós csarnok, könnyű üvegtető

(íves), üvegtégla padló

- gépészet berendezési is díszítésként

- alaprajz: nagy tömb több belső udvarral

- főhomlokzat a leghangsúlyosabb, főleg a felső része (szobrok, fémből motívumok)

- szegecsek a homlokzaton díszítésként is

- kiemelt bejárat

J. M. Olbrich: Szecesszió kiállítási épülete, Bécs, 1898-99

- épület fölöt kupolára emlékeztető nagy gömb levélmotívumok halmozásával

- egyszerű, síkszerű homlokzat, de néhol gazdag ornamentika

- belsőben felülvilágítók

5. Szecesszió - Spanyolország

Antoni Gaudí:

- francia Art Nouveauhoz áll a legközelebb – gazdag díszítés

- Arts & Crafts: ugyanúgy fontos a kézművesség ideálja, szerkezetekkel visszanyúl a

középkorhoz

- újszerű építészet: egyéni, hullámzó, színes felületek, tetők, kémények alkalmazása

- kedveli a téglát

Casa Vicens, Barcelona, 1883-88

- korai munka

- motívumok gazdagodnak a felépítményeken felfelé (középkori és mór elemek)

- homlokzatot kerámia elemekkel gazdagítja

- összhatásában a történeti építészettől teljesen különbözik

Güell – kolónia kápolnája és kriptája, Santa – Colona, 1908-13

- kísérletező szemlélet látszik

- oszlopok nem függőlegesek

- nem épült meg, csak az altemplom

- tér hatása: középkori bordás boltozathoz hasonló

Güell – park, Barcelona, 1900-14

- lakótelep parkja lett volna

- nagy, nyitott színpadot is kellett volna tervezni

- terasz + lépcső: a korlát pad is egyben, hullámzó, sárga

- felépítményeken összpontosulnak a díszítések

- sokoszlopos, barlangszerű terem felületén kis kerámia lapok

- ferde támaszok

- színes kerámiák

Casa Batlo’, Barcelona, 1904-06

- meglévő épület felújítása

- homlokzat síkszerű, mert meglévő palota volt

- mozgás: fsz-i, szabálytalannak ható növényi támaszok, hullámzó tetőorma,

hangsúlyozott torony

- vakolt felületen tányér/kerámia darabkák – egyedi

Casa Milá, Barcelona, 1905-10

- 3 belső udvarral megvilágítva

- szabad, áramló alaprajz

- belső falak, homlokzat is szabálytalan – pl. oszlopok

- homlokzat: kő felület (olyan, mintha beton lenne)

- ablaknyílások formája egyéni, természetesnek ható

Sagrada Familia, Barcelona, 1884-1926

- legfontosabb épülete lehetett volna

- kripta Gaudí tervei alapján

- csak a keleti keresztház homlokzata + szentély állnak ma is

- nem készített terveket, csak kísérletezett – 1 rajzból

- nyugati keresztház homlokzata: 4 torony

gótikus kapuzatok – elfolyó formában – „Gaudís”

4-4 torony 3 irányban – 12 apostol

- gazdag homlokzati díszítés: középkori elemek is

6. Finnország

Eliel Saarinen és társai: Helsinki Főpályaudvar, Helsinki, 1910-15

- 1. terv: 1904

- homlokzat kezelés újszerű – félköríves nyílás

nagy ablaknyílások

tégla felület

nagy torony

történeti formákra csak utalások

- Arts & Craftshoz közeli

VI. Századforduló Magyarországon - Szecesszió

Lechner Ödön: Kőbányai templom

Iparművészeti Múzeum

- tömbforma

- inidai hatás (kupola, részletek) – egyéni megközelítésben

- változatos ablakok

- kp. udvar: acélszerkezet előremutató

keleties architektúra

- acélszerkezeteket általában rejtve alkalmazza

- színes

Földtani Intézet

- Lechner Ödön célja a „magyar stílus” kialakítása

- homlokzaton népművészeti elemek (növények, íves pártázatok) felnagyítva

- tégla – és kerámiasávok, szőnyegszerű felületek (Otto Wagner hatása)

- színes

- változatos nyílások

- gazdag tetőfelépítmény

Postatakarékpénztár

- homlokzatkezelés ugyanaz, mint a Földtani Intézetnél

- gazdag tetőfelépítmény

- szűk utca miatt inkább síkszerű homlokzat, csak jelzésszerű rizalitok

- felületek: vakolt, Zsolnay-kerámiás, tégla

- belső: újszerű felületkezelés, motívumok

Márkus Géza: Cifra Palota, Kecskemét

- Lechner Ödön követője

- homlokzaton: népi építészeti elemek, hullámzás

Medgyaszai István: Veszprémi Színház, 1908

- vasbeton szerkezetű

- nagy kiülésű párkány

- népi motívumok

Quittner Zsigmond: Gresham Palota

- elvileg lakó- és más funkciók

- formanyelv: történetire emlékeztető elemek (inkább keleti és egyéni)

- tömeg historizáló

- egyéni útkeresés látszik az épületen

Kós Károly: népi építészeti stílus - gondolkodásmódjában látszik, tömegek átvétele, főleg

Erdélyből. Kúria- és Műteremtervét a népi részletek jellemzik.

Saját háza, Sztána

- geometrikus, népies ihletés

- Arts and Craftshoz és finn századfordulóhoz hasonló gondolkodás (kézművesség, népi

gyökerek hangsúlyozása)

Zrumecky Dezsővel: Állatkert (kb. 1860-tól létezik, a XIX. század végén lett állami)

- építészeti szempont: ház fejezze ki, hogy az állatok honnan jöttek

- Madárház: erdélyi haranglábakra, tornyokra hasonlít

változatos tetőformák

- Szarvasház

Zrumecky Dezsővel: Wekerle- telep (tisztviselőtelep)

- kicsi lakóházak, kicsi kertekkel

- négyszögletű tér körül zártsorú beépítés

- homlokzatok különbözőek, de a jelleg ugyanaz (magas tető – székely, diadalívek –

székelykapu nagyobb léptékben)

- a telep szimmetrikus, szabályos felépítésű

- emberközeli

- külső részen szabadonálló beépítés

Lajta Béla: premodern, erős sávos vonalazás jellemzi, kerámiabetétekkel geometrikus

díszítések.

Rózsavölgyi ház

- alsó szinten bolt

- felső szinten lakófunkció

- a két szinten az építészeti kezelés is más

- funkciónak megfelelően nagy ablakok

Vas utcai iskola

- funkciónak megfelelően nagy ablakok

VII. Premodern építészet

modern eszmék és történeti utalások jellemzik

Tony Garnier terve: Cité Industrielle, 1904

- előremutató vasbeton épület

- egyszerű tömeg, homlokzat

- esztétikusnak tekinti a nagy konzolokat

- franciáknál fontos a szerkezet hansúlyozása

Auguste Perret: vasbeton vázas épületek

25 Rue Franklin, Párizs, 1902-03

- alaprajz szabadon formált

- felszabaduló homlokzat: pillérek beburkolása, kerámiafelületek

Theatre des Champs Elysée, Párizs, 1911-14

- burkolatlan vb. felületek, történeti (kerámiával burkolt) felületek

- első francia vb. középület

Peter Behrens: AEG turbinagyár, Berlin 1909

- korszerű acél rácsostartó szerkezet

- történeti gyökerek fontosak: dongaszerű törtvonalas lefedő szerkezet

könnyed vázas szerkezet lenne, ha az épület sarkain nem

lennének téglával falazott pillérek

Walter Gropius, Adolf Meyer: Fagus-gyár, Alfeld an der Leine

- vázas szerkezet: látszik a homlokzaton

- nagy üvegfelületek, függönyfal - épület sarkain vonalszerűen találkoznak az üvegek

- történeti: tető alatt a párkány, lábazat

- bejárat: tömör

Modellgyár a Werkbund- kiállításra, Köln 1914

- acélváz

- főhomlokzat: üvegfal

- nincsenek történeti elemek

Erich Mendelssohn: Einstein tornya, Potsdam, 1919-21

- funkció: csillagvizsgáló (kupola), laboratóriumok

- forma: íves vonalak

- téglából épült (eredeti terv vb. volt)

- újszerű tömeg

Max Berg: Jahrhunderthalle, Wroclaw (Breslau)

- könnyed, modern vb. kupola

Josef Hoffmann: Otto Wagner tanítványa, cseh

Palais Stocklet, Brüsszel

- anyagszerűség megtagadása: fehér márvány + sávok – mintha papírból lenne

- történeti. zárt erkély

- geometrikus elemekből összerakott épület – torony is

- főhomlokzat: torony és a terasz miatt nem szimmetrikus

Adolf Loos: jelszava: „Az ornamentika bűn.”

American Bar, Bécs 1907

- nagyon kicsi

- nincsenek történeti részletek

- kazettás mennyezet, tükrök, szép anyagok, szerkezeti sávok

Goldmann und Salatsch Haus, Bécs, 1910-11

- lakó- (4 szint) és kereskedelmi (2 szint) funkció

- a kétféle funkció architektúrája elkülönül

- Bécset sokkolta a látvány

- történeti éptészethez kötődik: nagy kiüésű párkány

alsó szinten nagy oszlopok, színes márvány

- vázas épület

Steiner- ház, Bécs, 1910

- homlokzaton fontos a nyílászárók ritmusa

- tömeg megjelenése fontos

Jose Plecnik: szlovén

Szentlélek- templom, Bécs, 1920-13

- történeti formák absztrahálása

- motívumok elvonatkoztatása

- templomtér: bazilikális tér: 1 tér, 2 karzat (alatta nincsen oszlopsor)

Antonio Sant’Elia: futurista városterv (futurizmus inkább irodalmi, képzőművészeti irányzat;

építészetben a szerkezet, a gépek dicsőítése)

Chicagoi iskola

1871-ben leégett Chicago, a 80-as években építették újjá. A szerkezeti fejlődés miatt egyre

magasabb házak épültek; a falas helyett a vázas rendszer, a kis nyílások helyett függönyfal

alkalmazásával. Az 1850-es években megjelent a cölöpalapozás és a lift, ezek is elősegítették

a magasházak építését.

Előképek: Balloon frame- szerkezet (favázas, könnyűszerkezetes építési mód)

Land Ordinance, 1785: Területrendezési Szabályzat (derékszögű, hálós osztás,

mely meghatározza az utcahálózatot, alaprajzokat, homlokzatokat)

James Bogardus: Gyárépület, New York, 1848

- acél oszlop-gerenda rendszerű

Henry Hobson Richardson: Crane Memorial Library, Quincy, Massachusets, 1880-83

- építészre jellemző: neoromán stílus – az eu. rom. ép-ből merítve egyéni formálás

- aszimmetrikus alaprajz, homlokzat

- bejáratnál félköríves motívum

- oldalhomlokzat: kicsit kimozdított aszimmetria

- felületkezelés: durván megmunkált kő – rusztikus

Marshall Field áruház, Chicago 1885

- már nem áll

- félköríves nyílások

- kőfelület

- szerkezet miatt több szint: több szint összefogása 1 ablakkal – mintha négyszintes

reneszánsz palota lenne, pedig hétszintes!

- történeti párkány

D. Adler, L.H. Sullivan: Auditorium Building, Chicago, 1886-89

- több 1000 fős előadóterem, iroda, hotel

- sok szint, historizáló homlokzati tagolás

- földszint/ lábazat: 3 szint összefogása

- íves nyílásokkal 4 szint összefogása - kétszintes palotára hasonlít, de nagyon erőltetett

William Le Baron Jenney: Leiter Building II., Chicago, 1889

- történeties: nagy pilaszterek

- sávozott párkányzat

- vázas szerkezet: homlokzati acél burkolása tűzvédelem miatt – masszív külső

- a lábazat és a párkány keretezi az egyforma szinteket

Daniel Burnham, J.W. Root: Monadnack Building, Chicago 1891

- utolsó tömörfalas magasház

- történeties: lábazat kiszélesedése

- épület lezárása sík felülettel

- ablaknyílások: egyszerűek, nincs keret

- zárterkély-szerű ablaksávok

- egyforma szintek, nincs differenciáltság

Relionce Building, Chicago, 1890 (5 emelet), 1895 (még 10 emelet)

- első függönyfal

- felületek: üveg, kerámia és terrakotta elemek

- párkány helyett lezáró elem

- lábazati szint. üzlethelyiségek

- a lábazat és a párkány keretezi az egyforma szinteket

L. Sullivan: Carson, Pirie and Scott áruház

- földszint és mezzaninszint: áruház; gazdag díszítéssel

- azonos emeletek

- lezárás: alacsonyabb belmagasságú szint

- saroktelke épült: sarokbejárat toronyszerű, a 2 különböző homlokzatot vezeti át

- chicagoi hármas osztású ablakok

VIII. Funkciók fejlődése

1. Templomok

A korai klasszicizmusban a térlezáró, horizontális jellegű tömeg a jellemző, a téralakításban

általában a centrális jelleg. Előremutató változások csak a szerkezetben következnek be. A

funkcionális tartalom természetesen változatlan.

2. Lakások

Fejlődik a városi lakóépület.

Városi palota: méret, komfortigény fejlődése

belső udvar

hátsó épülettraktus fontos

főbb helyiségek: emeletre, utcai oldalra – reprezentatív helyiségek a

közösségi életet szolgálják

földszint, felső emelet: kiszolgáló helyiségek

épületgépészet megjelenése

külsőben a díszítettség, méret a különbség

Bérház: palotahomlokzatok sora – látványos, gazdag

szintszámok növekednek -> homogén homlokzati nyílásritmus

utca felé: üzletek, műhelyek

belső udvar felé olcsóbb lakások

emeleten nagyobb, drága lakások

függőfolyosóról: olcsó, szoba-konyhás lakások

Vidéki, tájba illesztett paloták: romantika, gótikus romantika

additív tömegformálás, alaprajzi szervezés: funkcionális

egységek elkülönülése

tagoltság

külső térrel való kapcsolat

3. Emlékművek

A polgári társadalom az emlékművekkel fejezi ki a közízlést, közakaratot, ezzel mutatja be a

historizmus filozófiáját. Ha az emlékmű köztéren van, akkor hat a nézőre, befolyásolja őt. A

francia és német építményeknek célja az emelkedett gondolatébresztés, melyet a látvánnyal

akarnak elérni.

Boullée: Newton-emlékmű terve

- a világ áttekinthetőségét, megismerhetőségét fejezi ki

- megvalósíthatatlan lépték

- oktató jellegű épület: fontos a racionalizmus, aktívan akar közreműködni a társadalom

életében

- tömegidézet: pirammis

- monumentalitásával az érzelmekre hat

Gilly: Nagy Frigyes emlékművének terve

- antik templom-idézet

- külső térrel áll kapcsolatban (mérete miatt is)

Champs- Elysée, diadalív

- emelkedik az út

- az utat a behelyezett elemek osztják

- a diadalív a Titusz-diadalív idézete – egy nyílás

- térteremtő alaprajz

- külső térrel áll kapcsolatban

- forgalmi csomópont

Langhans: Brandenburgi kapu

- városkapu és diadalív keveréke

- város= polgári élet; városkapu: ennek vége/határa

- sugárút végén van – meghatározza a sugárút léptékét

- klasszicista

- dór stílusú

- középső nyílás szélesebb (ilyen nem volt az ókorban: az oszlopok és oszlopközök

aránya fontos)

- szélső rizalitak: későbarokk hatása

Diadalív, München

- tömegidézet

Kapu, München

- Glyptotheknál, a sugárút végén

- dór stílusú

- városkapu: védhető (pilonok)

- lépcsős: utat térfalként zárja le

- szimbolikus tartalmak

Walhalla, München

- nem szobor, inkább térteremtő hatású

- ellentét az antik templommal (nem szabad bemenni): ide be kell menni

Bavaria

- antik sírforma

- német nemzeti öntudat felébresztése - államalkotó elem

Szabadság-szobor

- európai feudális elnyomástól való felszabadulás jelképe

- antik előkép: rhodoszi kolosszus

- léptékproblémák: nagyon nagy

- dőlés ellen lehorgonyozva

Victor Emmanuel tér, Róma

- olasz egység szimbóluma – nagy

- szobor: nagyon nagy, látványelem

Eiffel-torony

- technika, tudomány jelképe

- 1889-es világkiállítás szimbóluma

- franciáknak nem tetszett, de mára mégis Párizs jelképe lett

4. Közigazgatási épületek

Parlamentek, városházák: a nép, társadalom kifejezése a cél; az adott nép összetartása, a

népek közti rivalizálás kifejezése. Szabadság, testvériség, egyenlőség hirdetése. Többfajta

stílusban épültek, az építészek kiválasztották a megfelelő stílust a lehetőségek közül.

USA, Capitol

- klasszicista (1800-as évek végén ez volt a stílus)

- hátsó fertályok kialakulása

- 2 ház, szimbolikus kupola

Budapesti Parlament

- horizontális térfal – messziről is lehet látni

- romantikus: gótizáló

- 2 ház, szimbolikus kupola

- alaprajz tisztább, funkcionálisan jobb

- szimmetria

- bejárat a középtengelyben

Bécsi Parlament

- térlezárás nem szól nagy távolságoknak

- 2 ház, kupolatér csarnoka


- szimmetria


- belső udvarok

Bécs, Városháza

- középkori utalások

- nagy kulisszahomlokzat

- kiterjedt alaprajzi rendszer

Bécs, Hofburg

- kör alakú teret akar imitálni

Berlin, Reichstag

- térlezárás nem szól nagy távolságoknak

- belső udvarok


- szimmetria


- középen előadóterem

Szentpétervár, Admiralitás

- külső tér lezárása

- különleges funkcionális igények

5. Színházak

A polgári élet fontos tartozéka, egymás megismerését, a kollektív tudat kialakítását segíti.

Hossztengelyes kompozíció: főbejárat- előtér- nézőtér- színpad- színpadi technológia

A nézőknek nincs igazán kapcsolatuk a színpadhoz.

Funkcionális téregységekből épül, az egész tér egysége nem valósul meg (additív építkezés).

Az időben előrehaladva egyre több reprezentatív előtér jelenik meg. A korai és a későbbi

színház- és operaépületeknél fontos megfigyelni a nézőtér és a többi funkció arányát.

Boullée, Körszínház terve

- a tengelyesség nem a klasszikus módon valósul meg

- legfontosabb: külső nézet

- bent kicsit más világ

Gilly: Berlini Színház terve

- funkcionális egységeket külön terekben helyezi el

- sejteni lehet, hogy a funkció és a forma összefügg

Schinkel: Nemzeti Színház

- színház alaptípusa

- megközelítés irányára merőleges homlokzat: horizontális kiterjesztés: porticus, oldalt

csatolt funkciók

- a homlokzat uralja a teret

Feszl Frigyes: Vigadó

- utcai tömböt zárja le a sarokrizalitokkal

Semper: Drezdai Színház

- tér része a színház, de városépítészetileg értelmezhetetlen

- Semper mindig ilyen füles színházat tervez (ok: tengelyesség nem jó)

- a funkció iránya és a városépítészetileg jó irány pont merőleges egymásra

Bécs, Burgtheater: uralkodói színház

Bécs, Opera: polgári, itáliai reneszánsz (rivalizál a budapestivel: a miénknek a külseje

arányosabb, de a belső kb. ugyanaz, francia reneszánsz – ez is szembemegy a bécsivel)

Párizs, Opera

- nagyvárosi operaház

- formai burjánzás: eklektika francia változata

- van oldalbejárat: színházüzem folyamatos lehet

6. Könyvtárak

A XIX. századtól a polgári könyvtár mindenki számára elérhető lett. Országos léptékű,

jelentőségű könyvtárak jöttek létre.

Az ókori Kínában, Rómában (pl. Hadrianus-villa), majd a középkorban (pl. Urbino, studiolo)

a könyvtárakat nagy terem és a falak mentén körbemenő könyvespolcok alkotják.

A reneszánszban könyvtártermek nyílnak a polgárságnak. Pl.:Firenze – Michelangelo: San

Lorenzo, Biblioteca Laurenziana

Escorial: könyvtár

- reprezentáció: látványos, himnikus hangulat

- késő reneszánsz, barokk

- hatalmas terem, könyvek a fal mellett

- berendezés: nagyon magas – vhogy le kell szedni a könyveket – galéria

Milano

Oxford, Bodleian Könyvtár

Cambridge, Trinity College, Library

- alsó zónában kevés ablak, bevilágítás felülről

változás: közkönyvtár, előtér igénye

J.-N. L. Durand: Könyvtárterv

- kör mentén a könyvespolcok, utcákat nyit be

Karl Friedrich Schinkel: Staatsbibliothek, Berlin

- Pantheon-parafrázis

- funkció differenciálódása - másodlagos terek megjelenése

- olvasóterem szép, reprezentatív

Boullée, Nemzeti Könyvtárterv

- sok ember tud itt összejönni

- külső: szimbolikus


Boston, Közkönyvtár

London, British Múzeum Könyvtára

Labrouste: Bibliotheque St – Genevieve

- áttekinthető terem

- szép olvasóterem

- technikai rész praktikus, dísztelen

Labrouste: Bibliotheque National

- 9 azonos rangú részből áll

- egységes tér

- dekoratív öntöttvas szerkezet

- íves vonalvezetés

- kiszolgáló helyiségek: nincs fomai törekvés

Richardson: Crane Memorial Library

- előtér, olvasóterem, különterem

- romantikus külső

7. Múzeumok

Durand: ideális múzeum terve

- „múzsák csarnoka”

- belső udvarokat körbevevő épületszárnyak -> kiállításrendezés rugalmas

Schinkel: Altes Museum

- cél: többcélú múzeum

- központi kupolacsarnok elrejtve: Pantheon-idézet

Glyptothek

- cél: többcélú múzeum

- belső udvar körbeépítve

- nincs központi csarnok

Alte Pinakothek

- belső felülvilágítók

- kicsi és nagy képek elválasztása

Semper: Kunsthistorisches, Naturhistorisches

- S. eméleti síkon is foglalkozik az építészettel

- Alte Pinakothek és Altes Museum keveréke: kupolatér

Bécs, Naturhistorisches Museum, Gemäldegalerie

századfordulón a hagyományoktól való eltérés a cél

Olbrich: Sezession

- egyterűség

- cél: a kiállítások anyagai a fontosak


Iparművészeti Múzeum

- felülvilágítós csarnok: kp. elosztás

- variábilis rendezhetőség – időszakos kiállítások lehetősége

8. Áruházak

- 19. sz-ban: Émile Zola írja, hogy az embereknek katedrális

- ma is sokakat lázba hoz

- 19. sz-ban: lehetőleg egységes tér, mindent látunk (ma direkt eltévesztenek)

- üzletutcák, piacok egy épületbe foglalása

- belső szabad átrendezhetősége fontos

- pilléres tartószerkezet

- igazi formát és funkcionális célokat az eklektika korában kap

Schinkel: Áruházterv

- U alakú elrendezés

- többtámaszú rendszer

- pillérváz, pillérek közt nagy üvegfelületek

- kb 100 évvel előzte meg korát

Francia Áruház

- vasszerkezet tulajdonságaiból alakul ki

- galériás rész belső lépcsővel

- tetővilágítás

- funkcionális kialakítás: szabad belső teret tesz lehetővé – 19. sz-i átláthatóság ezért

nagyléptékű változatok:

- szerkezeti kérdés

- 19. sz. végén nő a fesztáv

- Kristálypalota: többhajós, variábilis belső rendszer (öntöttvas), üvegtető

- Gépcsarnok (1889): fesztáv 100m <

- léptéknövekedésre pl: fedett utcák – már majdnem pláza, de még mindig nem lehet

benne eltévedni, mert vonalvezetése egyenes

- Milánó: fedett utca – középen magasabb akart lenni a San Pietronál

- Fedett utcák, piacok szerkezeti léptéknövekedése befolyásolja a közlekedés épületeit –

vasúti közlekedés: fejlődés szimbóluma – úri közönségnek – magas színvonaat

igényelnek -> pályaudvarok

- mért nem megy át a pu-on a vonat? – pu. képviseli a vasút megjelenését a város felé,

város felé közvetíti a pu. forgalmát

G. G. Scott: St. Pancras pályaudvar

- szálloda, étterem, reprezentáció

- épület a lényeg, a dongával fedett vonatos részt igyekszik eltakarni, az nem fontos

- funkció: reprezentatív szálloda -> funkcionális építészet

- fejpu.:középületnek tűnő épület takarja a vonatokat

Helsinki főpályaudvar:

- szinte városrész

- bonyolult elrendezés

- történeti előképek

- használhatóság fontos

9. Városi közlekedés épületei

- földalatti vasút: ~ 1900, utópisztikus dolog (ilyen még sohasem volt)

- növényi logika mentén kialakuló szerkezeti formálás

- növényi formák szerinti üvegtető, védi a lejáratot

Otto Wagner: Karlsplatz, Bécs

- öntöttvas vázas épület

- kőpanelekből van összerakva, helyszíni szerelés

- bécsiek ízlésének nem felel meg -> Wagner nem kap több megbízást

- ez indítja el a bécsi szecessziót (építészet örök jellegét mutatja) – bécsi szecesszió:

mérnöki gondolkodás és formagazdagság

10. Tőzsdék

Fontos, hogy legyen egy nagy terem, mely a külsőben is látszódhat. Rácsostartó

tartószerkezetű üvegtető fedi a termet.

Norvég gabonatőzsde:

- ovális

- rácsostartó

- egyterűség, funkcionális tagolódás

- szelekció a kis és nagy terek között

Pétervári tőzsde

11. Bankok

A historizmus jelképei, külsejükben tekintélyesek, monumentálisak.

Soane: Bank of England, London

- városrész

- korai klasszicizmus, romantikus felhanggal – jellemzője az additivitás

- történeti terek részletkialakításában – ebben nyilvánul meg az építész munkássága

- cél: nyugalom, biztonság sugallása

- elrendezés nem annyira funkcionális: közönség hosszú folyosón, az alkalmazottak

folyosó szélén, üveg mögött ülnek

A sadfordulóra a bank funkciója változik: létrejönnek a közbankok. A kis emberek pénzét a

postatakarékok kezelik, nem csak a felső rétegnek vannak banki ügyeik – megváltozott a

pénzkultúra.

Otto Wagner: Postatakarék, Bécs,

- országos léptékű adminisztratív központ – arányok eltorzulnak: pl. nagy terem, sok

kiszolgáló hely

- szegecselt fém oszlopok tartják az üvegtetőt

Lechner Ödön: Pesti Takarékpénztár, Budapest

- Wagner nem értékelte Lechner stílustörekvéseit – W. inkább mérnöki; technikát akar

- Lechner formát keres

12. Börtönök

Jefferson:

- funkcionális létesítmény

- cellák 1 ív mentén

- vázszerű (sarokbástyás) kialakítás – erőt, hatalmat fejez ki

Csillagbörtön:

- francia példa

- központos, sugaras elrendezés

- vázszerű

- lehetőleg minél több kasztni – ezért a küllős elrendezés

- nagy termek, nincs mindenkinek külön cellája

13. Kórházak

- korai: invalidus házak (nagy termekben sok ember)

- pavilonos elrendezés – hogy legyen napfény, levegő

Durand kórházterve

- pavilonos

- termek, végükben kicsi funkciók

- oszlopsor. pavilonok összekötése

- komplexum kerítéssel körbevéve: abban is funkciók

Angol tengerészet kórháza:

- pavilonos elrendezés

- van templom

- az, hogy milyen stílusban épül, nem túl fontos

- a funkció a lényeges: pavilonos/tömbös?, használható-e?

14. Ipari épületek

A XIX. század végétől különböződnek meg. Egyszerű, téglaburkolatos épületek: belül

öntöttvas- váz, felülvilágítók (a nagy méret miatt kell). A homlokzatokon középkori jellegű

díszítés. A mai szemlélet már az, hogy az ipari épület fejezze ki, hogy ő ipari épület.

Peter Behrens: AEG-gyár

- hagyományos formák

- tető: íves vasszerkezet

- történetiség: sarokarnírozás, oldalfal ritmusa (váz miatt)

Gropius Fagus-gyára már sokkal előremutatóbb.

15. Funkció és tér összekötése:

- antik téralakítás -> korlátozott

- funkciót generáló tér

- forma és téralakításról: különböző korok újításai:

antikvitás: külső, természetes tér a fontos

középkor: fesztávnövekedés

reneszánsz, barokk: karakteres tér – fesztávnövekedés, ember és környezet

helyzetének tisztázása az épületen belül

időben kibontakozó tér: teret be kell járni a megismeréshez

19. sz.: racionális téralakítás, funkcióhoz igazodik

forma: intellektuális (teoretikus elv alapján)

modern: devertált téralakítás (=önmaga a fontos és nem a környezet)

forma: téráram (M. van der Rohe), absztrakt

Soufflot: Panthéon, Párizs

- görög kereszt alaprajzú

Madeleine, Párizs

- belsőben kupolasorral operál

téridézetre jellemző: Altes Múzeum: térosztó

formálás, lépték: eszünkbe jut pl a római Pantheon ->

téridézet (historizmus)

téralakulás és stílusváltozás nem mindig összhangban pl. Schloss Neuschwanstein

IX. Vas megjelenése

Nem anyagszerűen használják, hanem hagyományosan, nyomott szerkezetként (ok. túl

vékony - nem illik a hagyományos architektúrába). XIX. századtól húzott szerkezetként is.

Ma ugyanez a műanyaggal (pl. műanyag ablak – olyan, mintha fából lenne)

Fesztáv növekszik – vasszerkezet lehetővé teszi, hogy az alaprajz függetlenedjen a belső

tartószerkezettől

Szinte utca léptékű lefedések

Falszerkezet + belső tartószerkezet kezdenek elválni egymástól

Severn-híd:

- boltozatokból álló ív

- pillérszerkezet: szamárhátív, körforma megjelenése

Le Duc: előadóterem

- boltozatrendszer ritka letámasztásokkal

áttekinthető könyvtárak: vékony vasoszlopok

Eklektika nem jött volna létre a vasszerkezet nélkül – megteremti a homlokzat szabad

formálását

Térfal fogalommá válik – a modern építészet jellemzője, nem a belső szerkezet

megnyilvánulása

Utcai térfal – formai kompozíció

Építész nem házat tervez, hanem módszereket használ = eklektizál

Homlokzat: sík tagolása párkánnyal, nyílásokkal -> tipikus megoldások (Budapest, Chicago)

cél: kompozícióból (funkció, szerkezet, rendeltetés) származik a forma

Részletképzésben alrendszerek használata

Brüsszeli igazságügyi palota: formálás elválik

megjelenés a közterület felé

megjelenés a belső funkció kialakítása szerint

tér folyamatosan változik

színházak jó példák: előcsarnok, nézőtér – önálló terek

legalsó és legfelső szint fontos: középső kiszolgálás (pl. gépészet)

összetettebb eklektikus téralakítás: Capitolium, Washington – klasszicizáló homlokzat, tömeg

Parlament, Bp. (több épület halmaza) – eklektikus gótika

Parlament, London – romantikus gótika

Eklektikus téralakítás: mindig több épület halmaza, mert túl nagy már a lépték

X. Homlokzatalakítás a századfordulón

- Anglia: Arts & Crafts – hagyományok alkalmazása (kkori romantika), hogy emberhez

közelibb legyen

- Red House: hagyományok és kézműipar – táj és ember személyes kapcsolata

- Glasgow, School of Art: történeti hivatkozások, modern szerkezet

- Art Nouveau: iparosodás csodálata, vasszerkezet használata

- Gaudí: Arts & Crafts és Art Nouveau között

- Güell parki kápolna: szerkezeti megfontolásból teljesen szabad alaprajz

- A&C és A. N. is hat Európa más tájaira, pl. osztrák szecesszióra (ami szembemegy a

bécsi közvéleménnyel)

- Lechner: formát keres, Wagner: technika irányába viszi a szecessziót (forma követi a

funkciót)

- Stocklet-ház: nemes anyagok használata – tér bonyolítása

- Sullivan, Richardson: funkcionális terek sorolása

- Jugendstil: Chileház, Hamburg – felbontja a látványt, expresszív vízió

- Art deco: nem a századforduló!, modernizmus léptéke

- A. Loos: Müller-ház: premoderni téralakítás: szabadság fele tart – terek közti

kapcsolatok fontosak

- W. Gropius: irodaterv: kubusból szeleteléssel hozza létre a a tereket, bútorokat

Klasszikus modernizmus két iránya

- Mies van der Rohe: Barcelona Pavilon – téráramlás

- Corbusier: szalagablak, lábak, tetőterasz – téri gondolatok kifejezése

XI. Forma – homlokzattervezés

- tömeget és küldő jegyeket hangolja az építész – pl. palotára palotahomlokzat: alsó

szint, piano nobile, mezzanin…

- palladionista homlokzatszerkesztés: Robert Adam: Kedleston Hall

- Anglia: majdnem városléptékű épületegyüttesek

pl. Bath: íves homlokzat, nagy felület függőleges ritmussal való tagolása, 3 szint

(mintha palotahomlokzat lenne, pedig igazából sorházak ívre rendezve)

- Homlokzatszerkesztés baja: nagy kórházhomlokzatok pl – tagolni kezdik

- Franciaország: korai klasszicizmus – pl. Louvre, Keleti szárny:

késő barokk kora

3 rizalitos palota

rizalitok közti szakaszok: páros oszlopokkal – erős árnyékhatás

lehetne sík is – alsó szint az -> de ne egy doboz keletkezzen: a fr.

homlokzatalakítás érzékeny

- fr. klasszicizmus vakbélnyúlványa: Boullée (eszmei síkról indul), Ledoux (szabad

klasszicizálás) – történeti formákat nem használják, céljuk egy eszme bemutatása egy

konkrét funkció, terv kapcsán

- tömeghistorizálás pl. diadalívek: Brandenburgi kapu: klasszicista tömörség, de barokk

- német klasszicizmus (Schinkel művein keresztül)

Neue Wache: reprezentáció, hatalom kifejezése – külső szinte brutális

Nemzeti Színház: központi tengely (megközelítés tengelye)

főhomlokzat széles: térlehatárolás!

Altes Museum: legklasszikusabb homlokzat: egyszerű, geometrikus térforma – egyik sík

hangsúlya a ion oszlopokkal

Glyptothek: összetett forma, klasszikus részletek

Walhalla: tömegidézet

Bauakademie:

- lizénasor

- palotahomlokzat utánzása

Áruházterv:

- klasszicista homlokzat szerkesztés esszenciája: ablaksáv – pillérsáv

Montferrand, Szentpétervár: stílustisztaság pl. görög kereszt alaprajzú templom

Voronyihin: latinkereszt alaprajzú templom

Jefferson, Könyvtár: konkrét tömeg- és homlokzatidézet

Schloss Neuschwanstein:

- sziluettje az izgalmas

- díszlettervező tervezi – festői, majdnem „szószátyár”

- ezt igényli a romantika

romantika: szabad, additív

klasszicizmus: mechanikus kompozíció – racionalizmus

bizonyos lépték fölött önmagában egyik sem ér sokat -> összevonják

Berlin, Rundbogen Stil

Alte Pinakothek: romantikus, klasszicista és észak-itáliai egyveleg

Angol romantika: John Nash: Királyi pavilon – klasszikus tömeg, romantikus öltözet (indiai),

nyílások romantikus szabadsága

Semper: Színház – győzött a főaxis gondolat

Opera, Párizs: az eklektikus színházhomlokzat

épülettömeg: semmilyen stílus – neobarokk szabadság a kompozícióban

Semper: Burgtheater, Bécs: népszínház lesz belőle

oldalbejárat- fül hangsúlya: a városépítészeti kompozícióban

fontos a térfalként való viselkedés

Opera, Bécs: város léptékű kompozíció, a Ringet akarja bezárni

Városháza, Bécs: városi lépték, kulisszahomlokzat

Hansen: Parlament, Bécs:

- eklektika már, nem klasszicizmus

- épülettömeg több rétegben, hogy klasszicista tudjon maradni

Hauszmann: Várpalota – kupolára tükrözve hosszú tér – fontos a Dunával való kapcsolat

St. Genevieve Könyvtár: vasszerkezet -> kulisszaszerű homlokzat, köze nincs a belsőhöz

St. Pancras pu.: kulisszahomlokzat (vonatok eltakarása)

Eiffel-torony: a vasszerkezetek igazi megjelenése

V. Horta: „középrizalit”, hármas tagolás, „palotahomlokzat” alkalmazása, de új formában

Népház, Brüsszel: új funkció – lehet kísérletezni a homlokzatával is

O. Wagner villái: 1. szabad reneszánsz, 2. szecesszió

szecesszió: díszített homlokzat

olasz századforduló: formagazdag tagozatok

Gaudí: „párkány”, közép és sarokrizalitok

Sagrada Familia: szabad formálás

Készítette: Sarbak Klára – W2QJ03

Orosz Dóra - OSEPSN

2010. január 29.

Documents

Építészettörténet 5