17
EOCÉN KORÚ KOVAVÁZAS ŐSMARADVÁNYOK A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGBŐL K őváruké G ulyás E rzsébet M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO 5G 012 551 781 4(234 373 1/ 2) T á r g y s z a v a k . ősmaradvány, megtartás, Diatoma, eocén, Du- nántúli-középhegység Az eocén képződmények Diatoma vizsgálata a nyersanyagkutatás szempontjából kiemelt Dunántúli-kozephegyseg területén történt A meg- vizsgált minták közül a Jásd 38 és a Bakonyszentkiraly 3 sz fúrás anyagá- ból sikerült hazánkban előszói eocén koiú Diatomakat kimutatni A rossz megtartású ősmaradványegyuttesból a kővetkező fajok, illetve nemzetségek határozhatók meg Centrales rend Bmghtwelha coronata (B rightw ) R alfs , Melosvra davigera G run , Arachnoidisous, Isthmia, Paialia, Pyxidicula sp , Pennales rend Grunowiella, Navicula, Mastogloia sp A Diatomák az egyéb mikrofosszíha vizsgalatokkal jól korrelálva nor- mál sótartalmú, melegvízi, partkozeh környezetet jeleznek Az említett fú- rásokban harantolt vékony diatomás letegek a kozepsó-eocén felsó-luteciai emeletébe tartoznak A magyarországi Diatoma kutatások fő feladata a hazánkban található nagyszámú, koztuk ipari nyersanyag szempontjából is fontos miocén korú Diatoma lelőhelyek ősmaradványegyuttesének megismerése Az eocén kép- ződmények Diatoma vizsgálata a nyersanyagkutatás szempontjából kiemelt Dunántúh-kozéphegység területén történt azzal a céllal, hogy új ismeretekkel gyarapítsa az eocén korról kialakított paleobiogeográfiai képet, valamint bő- vítse a hazai Diatomákról rendelkezésre álló adatokat A kovavázas moszatok idősebb kőzetekbeh magyarországi előfordulásáról rendelkezésre álló szórvány adatokat H ajós Márta foglalta össze (1971) Értékelése szerint a mecseki alsó-liász kőszenes sorozatban talált Diatomák nem egyidősek a bezáró üledé- kekkel, hanem fiatalabb képződményekből mosódhattak be (Schwab M 1956). Legidősebb leletnek a bakonyi bauxitos kőzetekből előkerült rossz megtartású, leginkább a felső-kréta taxonokhoz hasonló fosszíliákat tekinti A paleogénből csak oligocén diatomákat ismerünk az alsó-miocén üledékekbe áthalmozott nolittufa zárványaiból (K ubovics I 1965) A Diatomák fosszihzálódási lehetőségei a bezáró üledék fiziko-kémiai viszonyaitól függnek Megtalálhatók homokos vagy agyagos képződményekben éppúgy, mint a tufitokban Kivételesen megőrződhetnek diatomitba kozbetele- pult mészkőben (Bárdossy Gy —H ajós M 1963), és kemény, tömött szövetű limnoopahtban is (Hajós M —K őváríné Gulyás E 1986) Á lehetséges elő- fordulásoknak tehát az eocén üledékekre vonatkozóan -ís-tág tere van A vizsgálatok a még elérhető régebbi fúrási anyagokra, valamint a nemrég

EOCÉN KORÚ KOVAVÁZAS ŐSMARADVÁNYOK A …epa.oszk.hu/02900/02934/00015/pdf/EPA02934_mafi...EOCÉN KORÚ KOVAVÁZAS ŐSMARADVÁNYOK A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGBŐL Kőváruké

  • Upload
    others

  • View
    6

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • EOCÉN KORÚ KOVAVÁZAS ŐSMARADVÁNYOK A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGBŐL

    K ő v á r u k é G u l y á s E r z s é b e t

    M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143

    ETO 5G 012 551 781 4(234 373 1/ 2)

    T á r g y s z a v a k . ősmaradvány, megtartás, Diatoma, eocén, Dunántúli-középhegység

    Az eocén képződmények Diatoma vizsgálata a nyersanyagkutatás szempontjából kiemelt Dunántúli-kozephegyseg területén történt A megvizsgált minták közül a Jásd 38 és a Bakonyszentkiraly 3 sz fúrás anyagából sikerült hazánkban előszói eocén koiú Diatomakat kimutatni A rossz megtartású ősmaradványegyuttesból a kővetkező fajok, illetve nemzetségek határozhatók meg Centrales rend Bmghtwelha coronata (B r i g h t w ) R a l f s , Melosvra davigera G r u n , Arachnoidisous, Isthmia, Paialia, Pyxidicula sp , Pennales rend Grunowiella, Navicula, Mastogloia sp

    A Diatomák az egyéb mikrofosszíha vizsgalatokkal jól korrelálva normál sótartalmú, melegvízi, partkozeh környezetet jeleznek Az említett fúrásokban harantolt vékony diatomás letegek a kozepsó-eocén felsó-luteciai emeletébe tartoznak

    A magyarországi Diatoma kutatások fő feladata a hazánkban található nagyszámú, koztuk ipari nyersanyag szempontjából is fontos miocén korú Diatoma lelőhelyek ősmaradványegyuttesének megismerése Az eocén képződmények Diatoma vizsgálata a nyersanyagkutatás szempontjából kiemelt Dunántúh-kozéphegység területén történt azzal a céllal, hogy új ismeretekkel gyarapítsa az eocén korról kialakított paleobiogeográfiai képet, valamint bővítse a hazai Diatomákról rendelkezésre álló adatokat A kovavázas moszatok idősebb kőzetekbeh magyarországi előfordulásáról rendelkezésre álló szórvány adatokat H ajós Márta foglalta össze (1971) Értékelése szerint a mecseki alsó-liász kőszenes sorozatban talált Diatomák nem egyidősek a bezáró üledékekkel, hanem fiatalabb képződményekből mosódhattak be (Schwab M 1956). Legidősebb leletnek a bakonyi bauxitos kőzetekből előkerült rossz megtartású, leginkább a felső-kréta taxonokhoz hasonló fosszíliákat tekinti A paleogénből csak oligocén diatomákat ismerünk az alsó-miocén üledékekbe áthalmozott nolittufa zárványaiból (Kubovics I 1965)

    A Diatomák fosszihzálódási lehetőségei a bezáró üledék fiziko-kémiai viszonyaitól függnek Megtalálhatók homokos vagy agyagos képződményekben éppúgy, mint a tufitokban Kivételesen megőrződhetnek diatomitba kozbetele- pult mészkőben (Bárdossy Gy —H ajós M 1963), és kemény, tömött szövetű limnoopahtban is (Hajós M —K őváríné Gulyás E 1986) Á lehetséges előfordulásoknak tehát az eocén üledékekre vonatkozóan -ís-tág tere van

    A vizsgálatok a még elérhető régebbi fúrási anyagokra, valamint a nemrég

  • lem élyített kőszén-, b au xit-, szerkezetkutató, térképező fúrásokra és egy felszíni feltárás anyagára terjedtek ki A régebbi fúrások kiválasztásában a kovavázas ősm aradványokra történt utalások adtak tám pontot (D u dich E 1977, B á l d is é B ek e M 1984) A z előfordulásoknál m egfigyelhető volt a tufás rétegekhez való kötődés, így a H alim bai T u fit Eorm áció és a M óri A le u n t F orm áció látszott kutatásra érdemesnek

    A lelőhelyek ismertetése

    A megvizsgált mintegy 200 minta a DNy-Bakony és az ÉK-Bakony területén lemélyitett fúrásokból, valamint az úrhidai felszíni feltárásból került ki (1 ábra) A mintavétel rétegváltozásonként, íll méterenként történt A következő eocén rétegeket harántoló fúrásokban csak kovaszivacstűk jelenléte volt kimutatható Halimba 849 , Balinka 219 , -285 , Nagy veleg 1 A Bakonyoszlop 599 sz, fúrás mészszivacstűket tartalmazott A szivacsok nagy ökológiai valenciájuk és lassú evolúciós ütemük következtében részletes paleookológiai vagy biosztratigráfiai értékelésre nem adnak lehetőséget Említésre méltó leletek azonban az úrlndai Kossuth út 46 sz ház támfalának alapozásánál látható Szőci Mészkő Formációba tartozó rétegek alá települt bentomtosodott tufába ágyazott kovaszivacsgumók Ezeket az eocén korú, Magyarország más területéről ilyen jó megtartásban nem ismeretes Lithistida rendbe tartozó szivacsokat térképezés közben fedezték fel ( K e c s k e m é t i T — V ö r ö s A 1983).

    Az 1953-ban lemélyített Padragkút 1 (Pa 1 ) sz bauxitkutató fúrás anyagából készített vékonycsiszolatokban az épen maradt szivacsvázelemek mellett néhány Radiolaria töredék is látható (V táhla) Radiolaria töredékek szórvá-

    1 ábra Kovavázas ősmaradványok szempontjából megvizsgált területek 1. A vizsgált eocén korú^kőzetek elterjedése, 2 diatomás rétegeket harántoló fúrások helye

    F ig 1 The area of study of siliceous microfossils 1 Distribution o f the examined Eocene rocks, 2. drilling sites with diatom-bearing strata penetrated

  • nyosan előfordulnak még a Somló vásárhely 1 , a Balinka 219 és a Bakony- szentkirály 3 sz fúrásban A Halimbai Tufit Formáció sztratotípusát képező Ha 849 sz fúrás korám imfera vizsgálatokhoz iszapolt tufitos mintáiban M T oumakkinb megjegyzése szerint szintén találhatók Radiolanák (Tottmar- k in e 1971) A kis mennyiségben fellelhető anyag Diatoma vizsgálatakor csak szivacstűk kerültek elő az általa jelzett méterkozokből A fúrási naplóban203,2 — 205,5 méterkozben diatomitként szereplő könnyű, porózus, hófehér kőzet azonban ősmaradványmentes, igen finom szemű por tufának bizonyult

    Diatomahéj-töredékeket tartalmaztak a térképezés keretében 1968-ban lemélyített jásdi J 38 számú fúrás anyagából nannoplankton vizsgálatokhoz készített preparátumok A fúrás helye az 1 ábrán látható Rétegsora K natter J leírása alapján és a diatomafeltárások eredményével kiegészítve a következő:

    Holocén0 — 0,8 m Talaj

    Pleisztocén0,8 — 10,4 m Lösz, agyagos lösz

    Eocén (felső-lutéciai)10.4 — 11,2 m Limomtos, molluscás, levélmaradvánvos, kőzetbsztes márga Diatomahéj-töredéket nem tartalmaz11,2 — 15,0 m Biotitos, limomtos, molluscás, novénymaradványos, köze tlisztes márga Sok diatomahéj-töredéket tartalmaz15.0 — 17,0 m Közepesen biotitos sötétszürke agyagmárga Kevés dia- tomahéj-töredéket tartalmaz17.0 — 19,0 m Glaukomtos, biotitos, molluscás, balpikkelyes agyagmárga, márga Szórványosan tartalmaz diatoma maradványokat19.0 — 32,6 m Molluscás, halpikkelyes agyagmárga Diatomameddő

    Az ősmaradványok rossz megtartása még nemzetség szinten sem teszi lehetővé meghatározásukat A II táblán bemutatott Centrales rendbe tartozó töredékek gyér előfordulása jellemezte az együttest sok szivacstű jelenlétében. Sajnos a fúrás anyagát már nem lehetett begyűjteni, a környezetben lemélyult térképező fúrások pedig nem barántoltak eocén képződményeket

    Az előbbinél gazdagabb, szintén rossz megtartású ősmarad ványegyuttes került elő az 1979-ben Bakonyszentkirály térségében lemélyített Bszk 3. számú fúrásból (1 ábra) B eríthardt B által leírt vázlatos rétegsora a diato- más rétegek részletezésével a következő

    Holocén0 — 0,4 m Talaj

    Pleisztocén0,4—20,4 m - Lösz.

    Oligocén.20.4 — 392,1 m Aleurit, konglomerátum, homokkő, agyagos és homokos rétegek váltakozása

    Kozépső-eocén392,1—419,3 m : Szürke márga tufitos csíkokkal. Csak szivacstűt tartalmaz.

  • 419,3— 421,8 m Szürke márga Csak szivacstűt tartalmaz421.8— 435,4 m Molluscás márga tufitos csíkokkal Szivacs tűt és I'adio-laria töredéket tartalmaz435.4 — 473,7 m Molluscás, bryozoás, glaukomtos agyagmárga473.7— 473,9 m Világosszuike tufit >

    473,9 m fölött pár cm vastag szürke, levelesen elváló agyagmárga sok diatoma- héj-töredéket tartalmaz

    473.9— 567,8 m molluscás agyagmárga567.8— 581,6 m barnakőszenes osszlet,581,6—582,5 m mészmárga,582.5 — 584,0 m bauxxtos agyag,584,0 — 590,4 m agyag mész kőtörmelékekkel

    Felső-triász590,4 — 650 m dachsteim mészkő

    A 392,1 —567,8 m-es mélységkozben harántolt Móri Formáció több tufa- csíkja közül Diatomákat csak a 473,9 m-es mélységben kozbetelepult tufaszmt fölött elhelyezkedő néhány cm vastag réteg tartalmazott Az ősmaradványok megtartása rossz, a nagyobb töredékek azonban lehetővé tették a fajszmten való határozást A legteljesebbnek mondható korrodált szélű Melóéira clavi- gera Gutnsr mellett a ntka előfordulású Bnghtivelha coronata (Brtghtw ) R alfs, valamint egyéb Centi ales rendhez tartozó Diatomák találhatók a mintában Arachnoidiscus, Isthmia, Paralia, Pyxidicula sp Az eocén üledékekben ritkán előforduló Pennales rendből a Grunowiella, Navicula és Mastogloia nemzetségek toiedékei voltak felismerhetők (I—III tábla) Az említett Diatomák mind melegtengeri, normálsósvízi paleogén üledékekből ismertek A Diatomákat sok szivacs vázelem és néhány Rádiólaria töredékes példánya kíséri (IV — V tábla)

    A felsoroltakon kívül még a következő fúrásokban észlelhetők diatomahéj- toredékek Somlóvásárhely 1 570,9 m, Nagy vei eg 1 451—463 m, Balmka216 221,1—224,5 m, Bakonyoszlop 458 373,0—373,8 m A Diatomák meny - nyisége azonban annyira csekély volt, hogy a feltárás elvégzése után a képződmények diatomameddőnek mutatkoztak

    A kovavázú ősmaradványok kozott meg kell még említeni a magasabb- rendű növények szárából származó opálos testecskéket az ún Phytolithanákat is A hazai Mecsek Mátra és Tokaji-hegységbeli előfordulásukat H ajós M vizsgálta (H ajós M 1969) hangsúlyozva szerepüket a rétegtam és fácies tanulmányokban A tengeri üledékekben talált nagy mennyiségű Phytolithari a partkozelsóget, sekélyvizet jelez Kis mennyiségben az áramlások segítségével a nyílt tengerig is eljuthat A megvizsgált mintákban a Bakonyszentkirály 3. és a Somlóvásárhely 1 sz fúrásban volt fellelhető néhány példány, amelyek a mesterséges rendszertani beosztásuk szerinti Lithodontiumhoz tartoznak (V. tábla)

    A z ősmaradványegyuttes értékelése

    M egállapítható, hogy a magyarországi eocén korú kőzetekből kim utatható k D iatom ák, de csak néhány lelőhelyen, kis szám ban és rossz m egtartással Előfordulásuk kapcsolódik a tufaszintekhez, de felvirágzásukhoz nem voltak

  • olyan kedvezőek a feltételek, mint a miocén korban A savanyú, neutrális tufaszórások által a hajdani élettérbe került oldott kovasav helyenként jó lehetőséget biztosított a diatomiflóra kialakulásához A Bakonyszentkirály 3 sz fúrás tufás kozbetelepulései közül csak egy fölött rakódott le diatomás üledék Ahol csak a szivaosvázelemek maradtak meg, a Diatomák egykori jelenléte nem kizárt, de a szivacsokénál finomabb és vékonyabb vázuk a diagenezis során könnyen feloldódhatott

    A z ism ertetett kovavázas fosszíliák jól beleilleszthetők a m ás ősm aradványcsoportok elsősorban nannoplankton és Foram im fera vizsgálatok alapján kialakított paleookológiai, pileobiogeográfiai képbe Azokhoz hasonlóan norm ál sótartalm ú, m elegvízi, partkozeli környezetet jeleznek E z t tám asztja alá a kovaszivacsok kivételesen egészben történt fosszilizálódása is Urhidán

    A Bszk 3 és a J 38 sz fúrás diatomás rétegei a nannoplankton vizsgálatok alapján a kozópső-eocón felső-lutóciai emeletébe, az NP 17-es zónába tartoznak (B íl d in é B eke M 1984) A Diatomák alapján ennek megfelelő, de tá- gabb korhatár adható meg, mivel a kronosztratigráfiailagjelentős Brightwellia coronata (B rioktw ) R aees kozépső-eocán—alsó-oligocén üledékekből ismeretes

    A D iatom ák törzsfejlődési vonalának megfelelően a m agyar eocén korú üledékekben a Centrales rend képviselői uralkodnak, de m ár m egjelennek a napjainkban virágkorukat élő Pennales rend tagjai is

    A szomszédos országokból eocén Diatomák a Szovjetuniót kivéve eddig nem ismeretesek, csak oligocén korú Diatomák szórványos előfordulásáról tudunk A Szovjetunióban Ukrajna (Donyec és Dnyeper vidéke), az Ural keleti lejtője és Ny-Szibéria (Ob melléke) területén találtak jelentős mennyiségű eocén diatomaflórát Az eocén korú leletek száma világviszonylatban is kevesebb, mint a Diatomák virágkorát jelentő miocén korúaké Nagyobb vastagságú diatomittelepek az Uj-Zélandon levő Oamaru kornyékén és Dáma területén (Moler Formáció) képződtek

    A magyarországi eocén korú Diatomák megismerése új összehasonlítási alapot ad a bauxitban található mikrofosszíliák meghatározásához Ezek vizsgálatával Brokés F erenc foglalkozott (B rokés F 1976) Átvizsgálva a típusosnak tekinthető nyirádi medencét feltáró bauxitkutató fúrások több mint ezer mintáját, a ritkán előforduló nannoplankton volt az egyetlen kronosztratigráfiailag értékelhető mikrofosszília (B áld in é B eke M 1974) B rokés F a nagy mennyiségű anyagvizsgálatok eredményeként a taxonomiailag egyelőre be nem sorolható mikroformák kozott mindössze 4 Diatomát talált Egyről, mint már említettük, a felső-kréta formákhoz való hasonlóság volt megállapítható (H ajós M 1971) A többi háromról elmondható, hogy a Melos%ra clavigera Grttn igen korrodált, rossz megtartású példányai (II tábla) Ezzel újabb őslénytani bizonyítékot szolgáltattunk a bauxit keletkezési, lerakodási idejét illetően

    Mindezen vizsgálatok nem jelentik a hazai eocén korú d iatom aflóra teljes megismerését, de bizonyítják, hogy a D iatom ák a miocén korhoz hasonlóan jelen voltak a hajdani élettérben és helyenként fosszilizálódásukia is lehetőség volt

  • , IRO DALOM - REFERENCES

    Baldine Beke M 1974 A csábiondeki Tuskés-major II sz bauxitloncsóben talált nan- noplankton vizsgálata — Foldt Közi 104 (4) 446 — 457

    BÁLDINÉ Beke M 1984 A dunántúli paloogon képződmények nannoplanktonja — Geol Hung sor Pál 43

    Bábdossy Gy —H ajós M 1963 A szili dokpuspoki diatomás rétegosszletek uledókfold- tam es geokémiai jellemzése — Foldt Int Évi Jel 1960-1Ó1 121 —141

    BrOkés F 1976 A Nagytaikany —Tuskcs-major TI sz bauxitlencse imkropaleontológiai problomatikumainak uledokfoldtam vizsgálata — Foldt Int Évi Jel 197 3-rol. 415-445

    Dudich E 1977 Eocene sodnnentaiy formations and sedimentation in the Bakony Mountains, Transdanubia, Hungary — Acta Geol Acad Sei Hung 21 (1 — 3) 1 - 2 1

    Hajós M 1969 Magyarorszagi neogon Phytolithariak — Fold Int Évi Jel 1966-ról. 225-240

    H ajós M 1971 Methods fői studying siliceous miciofossils and thou geological and stratigraphic significance in Hungaiy — Pioc 11 Planctonic Confeionce 599 — 606 Koma

    Hajós M —K ővarine Gulyas E 1986 Diatoms in limnoopalits of Nort-Hungary — Papers for the inter nat confeience on prehistoric flint mining and lithic raw material) identification m Carpathian Basin 155 — 163 Budapest

    K ecskemeí! T —Voros A 1983 Jelentés az Úrhida 1 sz f valamint az úrhidai felszíni feltárások eoccn rétegsorának uledekfoldtam és őslénytani vizsgálatáról — Term, tud Múz adattára

    K ubovicS I 1965 Die mineralogisch-potrographische Untersuchung dós untéin Rhyolitb- tuffs und semer Emsehlusse aus (lem NO-lichcn Mátra-Gebrrge — Ann Umv Sói. Budapestiensis de L Eötvös nőm Geol 8 121 —137

    Schwab M 1956 Erfahrungcn bei dér Untersuchung dcs aus den Tiefbohrungen von Komló stammonden Materials — Ann Hung Geol lnst 45 (1) 35 — 51

    T oumarkine M 1971 Étude dcs Foramimfércs planctomquos de deux sondagos, (H-843' et Pgyt-311) dans l’Eocéne de la Montagne du Bakony (Transdanubre, Hongrre). — Ann Inst Geol Publ Hung 54 (4) 283 — 299

    EOCENE SILICEOUS MICROFOSSILS OF THE TRANSDANUBIANCENTRAL RANGE

    byE K o v a r i-G u l y a s

    Hungarian Geological Institute Budapest, Nepstadion ut 14 H-1143

    TTDC 56 012 551 781 4(234 373 1/ 2>

    K e y w o r d s fossils, preservation, diatoms, Eocene, Transdanubian Central Range (W Hungary)

    The mam attention of Hungarian diatom studies is paid to the Miocene, containing diatom skeletons accumulated as diatomite Reports of diatoms of older sedimentary rocks were published by M H ajos (1971) The present paper is the first to deal with some diatoms of our Eocene

    The studie area was the SW and NE Bakony Mountains Examining a lot o f samples from different boreholes only two thin diatomaceous strata were

  • discovered One of them has been found m marl of the borehole section Jasd 38 (J 38) and the other as resting on tuffite mterbedded m marl of the borehole section Bakonyszentkiraly 3 (Bszk 3), (Fig 1) According to lesults o f nannoplankton examination the age of these beds is Middle Eocene, Upper Lutetian (Ba l d i-B ek e M 1984)

    The state o f preservation o f diatom skeletons is bad The fossil assem blages contain few valuable species and genera (P late I — III ) ordo Centrales. Brightwelha coronata (Brigh tw ) R ales , Melosira clavigera Grttn Arachnoi- discus, Isthm ia, Paralia, Pyxichcula sp , ordo Pennales Grunowiella, N avicula, Mastogloia sp Some Silicospongia, Phytolitharia and R ad iolana were also found in rocks penetrated b y the above-m entioned boreholes and in other sim ilar beds

    The microflora is indicative of a neaishore, open-sea environment of normal salinity The Brightwelha coronata (Brigh tw ) R ales was described from Middle Eocene to Early Oligocene deposits of Ukraine In our neighbourhood there is not any else record of Eocene diatoms to compare with

    The Hungarian bauxite, occurring in the Bakony Mountains, was studied by F B rokes (1976) from a micropaleontological angle He published some unidentified diatoms As a valuable fossil some nannoplanktomc forms were found (Ba l d i-B eke M 1974) Three diatom specimens could be identified up on the results of the present paper Melosira, clavigera Gbztn (Plate II, photo 3) So we can contribute with some new paleontological data to the solution of the age question of our bauxite deposits

  • I tábla — Plate IBszk 3 sz fúrás, 473,9 — Borehole Bszk-3

    1 — 2 Bnghtwellia coronata ( B r i g h t w ) R a l i a s 3 Grunowiella sp

    4 —5 Centrales rendhez tartozó diatomatoredékek — Centrales diatom fragments

    6 Pennales rendhez tartozó diatomatoredék — Pennales diatom fragments7 Mastogloia rutilans BRtnsr8 Navicula sp

    1 - 8 1000X

  • II tábla — Plate II

    1 Arachnoidiscus spBszk 3 sz. f , 473,9 m — Borehole Bszk-3

    2 Centrales rendhez tartozó diatomatoredék — Centrales diatom fragmentsJ 38 sz f , 11,2 —13,2 m — Borehole J-38

    3 Melosira davigera G r u n vékony csiszol at — thin section B r o k é s F 1976N't 1410 sz f , 62,7—63,7 m — Borehole Nt-1410

    4 — 5 Melosira davigera G rtjnBszk 3 sz f , 473,9 m — Borehole Bszk-3

    6 —7 Melosira sp

    1 , 2 , 4 - 6 1000X 3 600 X 7 2900X

  • III tábla - Plate IIIBszk 3 sz fúrás, 473,9 m — Borehole Bszk-3

    1—3 Par aha sulcata (Ehr ) Cl4 I&thmia sp5 Pyxidicula sp

    1 - 2 , 4 - 5 1000X 3 1600X

  • 33

  • IV tábla - Plate IVBszk 3 sz fúrás, 473,9 m — Borehole Bszk-3

    Poriferák — Porifera1. Dactylocalycites Carter 2 Sphaeraster

    3 —4 Tnaxon - „5 —7 Geodia Lám (Sterraster) ̂ 1 *■

    , #1 - 4 1000X 5 - 6 : 400X

    7. 3000X

  • 6 . 733»

  • V tábla — Plate VBszk 3 sz fúrás, 473,9 m — Borehole Bszk-3

    1 —2 P orifera A c a n th o sty l m o n ax o n 3 P o n fe r a S igm a á P h y to h th a n a L ith o d o n tiu m

    Pa 1 sz. fúrás, 10,2—20,0 m — Borehole Pa-1

    1 - 4 • 1 0 0 0 X5 - 7 . 4 0 0 X

  • 6 7