Vasárnap, 1976. június 13.

mmmm Emlékezés Makszim Gorkijra

Saját mivolta szerint becsüljék

A múlt század végi nagy szellemi föllendülésben, amely megte-remtette a modern történetírást, kiemelkedő hely jutott Marki Sán-dornak (1853—1925), a kolozsvári és a szegedi egyetem egykori ne-ves történész professzorának. Halálának félszázados évfordulója al-kalmából — bár időben kicsit megkésve — a bukaresti Politikai Könyvkiadó neki szentelte egyik legújabb kötetét. A Testamentum sorozatban megjelent 228 oldalas könyv a Népek közeledése címet kapta és — Kovách Géza aradi történész válogatásának eredménye-ként — tartalma is ehhez a címhez igazodik. A könyvben ugyanis egybegyűjtve kapjuk Márki Bihari román írók (1881), Dózsa György (1913) és II. Rákóczi Ferenc című monográfiáinak néhány terjedel-mes szemelvényét és egy-kcl hasonló témájú cikkét.

Makszim Gork i j (a. m. keserű, iroj név) igazi nevén Aiekszej Makszimovics Peskov szovjet-orosz író, i rodalomkri t ikus, pub-licista, a szovjet t á rsada lmi és kul turá l i s élet egyik legkiemelke-dőbb egyénisége, 1868. márc ius 16-án születet t Nyizsnyij Novgo-rodban (ma Gorkij) , és negyven esz tendeje hal t meg, 1936. jún ius Ib -án Gorkiban .

Élete olyan élet volt, amely ön-magában is hűen tükrözte a for-rada lmi korszakvál tás t : „életraj-za a proletárforradalom életrajzá-nak hasonmásává formálódott". (K. Fegyin.) öné l e t r a j z i regényé-ből ( G y e r m e k k o r , Emberek kö-zött, Egyetemeim) i smerhe t jük meg Gork i j küzdelmes és t anu l -ságokkal teli életét. 1892-ben kez-d e t t i rodalommal foglalkozni. El-ső, prózában és versbén ír t e lbe-széléseiben ké t i r ányban fo ly ta t j a a XIX. század nagy orosz í róinak hagyománya i t : r oman t ikus és rea-lista i rányban .

Realis ta ábrázolása iban bemu-t a t j a az orosz tá rsada lom elesett-jeit, fe lhasználva mindazoka t az é lményeket és tapaszta la tokat , melyeket oroszország vándorü t -ja in szerzett, ö n t u d a t o s a b b hősei s em igazi, fo r rada lmárok , b á r t i l -takozásuk ha tá rozo t tabb fo rmá t ölt . Mi lehet i lyen emberek közt az író f e l ada ta? Gork i j maga m o n d j a : Az irodalomnak az a célja, hogy segítsen az embernek önmagát megérteni, fokozza ön-bizalmát, s fejlessze igazságsze-retetét; harcoljon az aljasságok ellen, találja meg az emberekben a jót, ébressze fel bennük a szé-gyen, a harag ét bátorság érzé-sét, tegyenek meg mindent, hogy oz emberek nemeslelküek és erő-sek legyenek, hogy átlelkesitsék életüket a szépség szentlelkével".

Gork i j r oman t ikus műve i a m u n k á s - és parasz t tömegek for-r ada lmi mozga lmának növekvő e r e j é t fe jez ték ki.

Az 1900-as évek e le jén Gork i j ú j m ű f a j j a l , a d r á m á v a l p róbá l -kozik. Egymás u tán í r j a színda-r ab j a i t : Kispolgárok (1900), Éjjeli menedékhely (1902), Nyaralók fi 904), A nap gyermekei (1905), Ellenségek, Barbárok (190Ö). E sz índarabok központi p rob lémá ja a néptől elszakadt, dekadens, in-dividual is ta , ingadozó ér te lmiség szembeál l í tása a jövő harcos épí-tőjével , a munkássággal . A leg-nagyobb s iker t az Éjjel i mene-dékhely c ímű d r á m á j a a ra t t a . A harcos szocialista h u m a n i z m u s a d r á m a legnagyobb értéke.

1906-ban a lkot ta meg Gork i j a XX. század e le jének legnagyobb orosz regényét, Az anyá-1. Benne te l j es világossággal botakozik ki va lamenny i probléma, melyek korább i műveiben fe lvetődtek: az e lnyomot tak harca az e lnyomók-kal , a k ibontakozás ú t j ának , a szocialista fo r rada lomnak előke-szitése. A közösségi p rob lémák mellet t az egyéni p rob lémák (sze-relem. f iúi szeretet) há t t é rbe szo-ru lnak .

A regényben megra jzo l t kép h íven tükrözi vissza a századeleji orosz t á r sada lom két szembenál ló t ábo rá t : a parasztsággal és a ha -ladó értelmiséggel szövetkezett munkásságot , s a kizsákmányoló

kapital is tákat . A regény fő m o n -danivalója Pavel any jának , Pe -lage jának fejlődése. R a j t a keresz-tül m u t a t j a be az író a munkás -ság öntudatosodásának fo lyama-tát. Lenin abban lá t ta a könyv jelentőségét, hogy addig sok mun-kás ön tuda t l anu l vet t részt a fo r -rada lmi mozgalomban, és azok számára most igen sokat használ t Az anya olvasása.

A regény a for rada lom buká-sával végződik, s mégsem hangol le bennünket . Tud juk , hogy az a mozgalom, amelynek ilyen har -cosai vannak , e lőbb-utóbb d iada l -maskodik,

Gork i j bemuta t ta , hogy miiyen-nek kell lennie az igazi szocialis-tának . Művében egyesítet te a rea-l izmust a fo r rada lmi romantiká-val, és éppen ezzel lett a szocia-lista rea l izmus megalapí tó jává .

A regény cé l já t Gork i j így ha-ta roz ta meg: „Az a feladatom, hogy támogassam az élet sötét és ellenséges erőivel szemben az el-lenállás hanyatló szellemét

A Nagy Októberi Szocialista For rada lom győzelme u t á n Gor-k i j azt n célt tűzte m a g a elé, hogy „gyászmisét mond" a le tűnő osztályok felett , s a f ia ta l í rókra hagyta az ú j élet b e m u t a t á s á t Ekkor alkotta meg ha ta lmas re -gényei t : Az Artamanovok-at, s a Klim Szamgin életét.

Az Ar t amanovok egy kereske-dőcsalád h á r o m nemzedékének története, az egész orosz polgári t á r sada lom e l f a ju l á sának képe. A regény fő kérdése : hogyan f e j -lődhetik az ember a kapi ta l is ta t á r sada lomban? Felelet : a kap i ta -

A Móra Ferenc Múzeum őriz egy igen ér tékes, országos é r -deklődésre igényt t a r tó n a p l ó t Szerzője Acs Gedeon (1819— 1887) laskóí r e fo rmá tus lelkész. A p j a is lelkész volt, aki f i á t e lőbb Kecskeméten, m a j d Debre-cenben j á ra t t a teológiára. A f ia -ta lember azonban csak szülei i ránt i t iszteletből végzi a lelké-szi t anu lmányoka t ; „ . . . i r ányom-ban legnagyobbat tévedet t (apám), midőn szelíden kényszer í te t t pap-pá lenni, h a j l a m a i m el lenére" — í r j a később. Sokkal szívesebben let t volna mérnök. Iskolái végez-tével megkezdi papi tevékenysé-gét Laskón. Érdeklődése k i t e r j ed a népéletre , hagyományokra , szo-kásokra és a pol i t ikára is. Az 1848-as fo r r ada lma t örömmel fo-gadja . A szabadságharc ki törése-kor m a g a is je lentkezik önkén-tesnek. A harcokban tábori lel-Joészként ves-z részt, m i n t Kos-su th hű követő je e s az emberi egyenlőség lelkes hirdetője . A bu-k á s u tán Kossuthta l együt t Bul-gár ián á t Törökországba megy. O n n a n vág neki sokadmagával a távoli, i smeret len földrésznek, Amer ikának .

Az Amer ikába i rányuló első magyar emigrációs hul lám ez, amelynek olyan i smer t a lakja i vannak , m i n t az amer ika i n e m -

lista t á r sada lomban maga a k i -zsákmányoló is e l fa ju l , k ivetkő-zik minden emberi mivoltából, rnert elszakad az alkotó m u n k á -tól, mely minden szépnek és jó-nak for rása . Gork i j nagyra be-csülte a munká t . Egy helyen ezt i r ta : „Azt hiszem, hogy é le tünk minden t i tká t és t r agéd iá já t csak munkáva l o ldha t juk meg, és csak ez valós í t ja meg az emberek egyenlőségéről és az igazságos életről szóló csábító gondolato-kat ."

Kl im Szamgin élete a Nagy Októberi Fo r r ada lma t megelőző negyven év orosz t á r sada lmának ra jza . Hőse, Kl im Szamgin ügy-véd, a k ízsákmányolókat kiszol-gáló értelmiségi dolgozó t ip ikus a l ak j a .

I rodalmi jelentőségét summáz-va : Gork i j fo ly t a t j a a XIX. szá-zad kri t ikai rea l izmusának nagy hagyományai t , s megteremti a szocialista real izmust . Az i roda-lomnak „a bába és a sirásó" sze-repét szánta. Az i rodalom fe lada-t a szerinte az, hogy segítsen a vi -lágra hozni az ú j , szocialista em-bert , s el temesse mindazt , ami a múl tból f ennmaradva , ká rosan h á t r á l t a t j a a szovje t ember építő m u n k á j á t .

Meghatározása szer int „o szo-cialista realizmus a létet,mint te-vékenységet, mint alkotást te-kinti, melynek célja az ember legértékesebb egyéni képességei-nek folytonos fejlesztése abból a célból, hogy győzedelmeskedhes-

-sék a természet erői felett, hogy megőrizze egészségét, biztosíthas-sa magának a hosszú életet, a boldogságot, hogy élhessen azon a földön, melyet növekvő szük-ségletei szerint meg akar művel-ni, mint az emberiség egyesített nagy családjának gyönyörűséges lakóhelyét." Gork i j szer int : Az élet igazi hőse a dolgozó ember. Az iró népe szeme, füle, szája, korának hangja.

DR. FÜR ISTVÁN

zetl hőssé lett, szeged-alsóvárosi származású Stáhel Szamwald Gyula, az argent ínai hadsereg mo-dernizá lásában a lapvető szerepet betöltő Czetz János, vagy a k i -váló tudós-fölfedező X a n t u s J á -nos. Acs Gedeon n e m indul föl-fedező ú t r a ; k in t ta r tózkodásának mintegy tíz éve a l a t t végig a k e -leti par tv idéken él. Ez a terüle t a rohamosan fej lődő amer ika i k a -pi ta l izmus központ ja .

Acs Gedeon megpróbál ta tásai közepet te is megőriz te é rdeklődé-sét é s tárgyilagos szemléletét. Nyugodtabb amer ika i évei so rán föl jegyzéseket készít a látott h e -lyekről, emberekről , és mindeh-hez hozzáfűzi s a j á t véleményét is. Az Országos Széchényi Könyv-tár t íz köte tben min tegy 1450 ol-dal íöljegyzést őriz Acs Gedeon-tól. Ezek a köte tek komoly anya -got je lentenek a m ú l t századi m a -gyar emigráció és a korabeli Amer ika megismeréséhez. Szerző-jük nagyon világosan i smer te föl az amer ika i tá rsadalom legfőbb p rob lémá já t ; az északi kapi ta l iz-m u s és a déli rabszolgatar tó ül-te tvények közti e l lentmondást . Amikor ötévi o t t - tar tózkodás u tán iö lvehetné az ál lampolgárságot , nem teszi: „Mi nagyszerű volt ez eszme előt tem egykor, midőn még n e m tudtam, mily a lávaló

Márki munkássága a m a g a ko-rában a többiekétől élesen elütő szemléletet és i rányt je lentet t . Benne még a századközép nagy l iberál is eszméi szólaltak meg, amelyeket n e m eltorzított , ha-n e m ellenkezőleg, fölfr iss í te t t a tör ténész o t thonról hozott szo-ciális érzékenysége, polit ikai r a -dikal izmusa, m i n d e n r e fogékony, eleven szelleme. Gondolkodása n e m az akkor szokásos, igen szűkkörű s é m á k b a n mozgott, ke-zét alig kötö t ték tör ténet í rói konvenciók. A hagyományos tör -ténetírói t é m á k (háborúk, poli-t ikai események stb.) földolgo-zása mellet t megí r ta pé ldául egy folyó tör téneté t , műve l t e a hely-tör ténetet , bemuta t t a a b ihar i r o m á n írókat , összeállított bibl i-ográf iákat , foglalkozott a p a -rasztság mozgalmaival . És b á r -miről irt, az t mindig az Eötvös József től t anu l t ak a l a p j á n pró-bá l ta megítélni . Nem véletlen f e j l eménye pá lyá jának , hogy Dó-zsa Györgyöt, az addig csak „zsákmányoló hadnagyként", „magyarba oltott ügyes paraszt-condotliere"-ként számontar to t t

je l leme van a déli s tá tusbel l rab-szolgatartó polgárnak. Még n e m tudtam, mily gyáva törvények alá gördíti nyaká t az északi szabad polgár, kötelezvén magát , 4iogy a szolgaságból megszököt te t üldö-zi és k i a d j a ő, a szabadsággal örökösen büszkélkedő. Most pol-gá r rá lehetek, h a a k a r o m ; de szé-gyenlek azzá l e n n i . . . Húzom, h a -lasztva a dolgot, mig lehet, s azt ta r tom, polgárrá csak a k k o r le-szek, ha biztos ki lá tásom lehe-tend, mikép szavazatom ál ta l én is segí thetem a szenvedő rab-szolgák fe lszabadí tása ügyét."

A szegedi múzeum b i r tokában levő 1000 oldalnyi föl jegyzés kö-zel megduplázza az eddig ismert Acs Gedeon-anyagot . E köte tek é r téké t növeli, hogy az 1858— 1859-es évekről számol be, ami -kor a négerkérdés végiképp k i -éleződött. Megrázó leírást ad J o h n Brown kivégzéséről, a déli ültetvény esek kegyetlenkedéseiről . De szól a bostoni, New York-i ne-gyedek nyomoráról , az éhségről és a börtönök' ember te len vi lágá-ról is. Tisztánlátása, őszintesége é s bátor kiál lása mia t t is megér-demli Ács Gedeon nap ló ja a ku-ta tók f igyelmét é s az olvasók megbecsülését .

ZOMDORI ISTVÁN

parasz tvezér t 6 m u t a t t a be elő-ször min t fo r r ada lmár t , és ő e m -legette együtt Kossuth Lajo6 ne-vével.

A mostani válogatás természe-tesen elsősorban a romániai m a -gyar olvasók igényeihez igazo-dott, és t e r jede lmi okok mia t t n e m vál la lkozhatot t Márk i sok-ré tű és ha t a lmas mére tű élet-művének minden oldalú be-muta tásé ra . Márki kuta tás i e redményei m á r régen be -épültek á l ta lános műve l t ségünk-be, egykori merész állí tásai es adata i m a m á r tör ténet i tuda-tunk szerves részei. Egyes meg-állapításai fölött az ídö is e l jár t , az ú j a b b ku t a t á s jónéhány pon-ton módosí tot ta nézeteit . Ú j r a -olvasva ezeket a szemelvényeket mégis m e g é r t j ü k Móra Ferencet , aki éppen a II Rákóczi Ferenc című m ű v e a l a p j á n választot ta Márk i t „legkedvesebb történet-írójává". Valamennyi szemel-vény ugyanis f r i ss szellemű, jó-tollú tör ténész írása. Valamennyi jellemzi a tárgyat , amelyről író-dott , s a szerzőt, aki nagy anyag-ismerettel , kedvvel és lendüle t te l ábrázol ta azt. Aktuál is igazság, egyben mély önje l lemzés pé ldául a Bihar i r o m á n írók egyik pasz-szusa, amely sem megszületése-kor, sem ma, m a j d száz év m ú l -tával , n e m k íván tárgyi k o r r e k -ciót, és a k á r az egész kö te tnek vagy a T e s t a m e n t u m sorozatnak is mot tó ja l ehe tne : „Missiot tel-jesítenek tehát, kik egy nemzet-nek szellemi kincseit egy másik elött is mintegy realizálni törek-szenek, hogy ekként mindent azon színben tüntessenek föl, amelyben az az elfogulatlanok és avatottak előtt valóban mutatko-zik. A hazai népek irodalmának ösmerete pedig éppenséggel nemzeti, sőt állami érdek, mely a világirodalmaknak annyi tüne-ményszerű jelensége mellett nem vonulhat háttérbe. Az ál-lam kötelékében élő minden nem, de még egyed ls megköve-telhet annyit, hogy saját mivolta szerint becsüljék öt; s nagy igaz-ságtalanság volna, ha az érde-met a nyelvkülönbség jártató szalagához kötnök.

A kötet í rásaihoz szervesen kapcsolódik a könyv gondozójá-nak, Kovách "Gézának 50 oldalas t anu lmánya , az eddigi legter je-de lmesebb pá lyakép Márkiról . Kovách a te l jes kéziratos anyag i smere tében dolgozott, ő az egye-düli, aki egyarán t ismeri az a r a -di, a kolozsvári, a budapest i es a szegedi Márk i -hagya ték töre-dékeit . Ez a tá jékozot tság Márki Sándor m a j d a n i monográ fusá t se j te t i benne.

LENGYEL ANDRÁS

Ács Gedeon naplója i _

A múzeum kincseiből

NAPOZD csorttá János rajzai