ÉMI - TÜV SÜD Hírek 2015

ÉMI-TÜV SÜD Hírek 1

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapjaHírekw

ww

.em

i-tu

v.hu

2015. december XII. évfolyam, 23. szám

1 ÉMI-TÜV SÜD Hírek

Elköszönő beköszöntő

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy 2015 volt fennállásunk óta a legnehe-zebb és legviharosabb év. (Azt most csak remélhetem, hogy így fogjuk érezni jövő ősszel is…)Az év kezdetén erősen felborzolták a kedélyeket a felvonó-ellenőrzésekkel kapcso-latban bejelentett kormányzati elképzelések, sokan – magam is – hitetlenkedve hallgattuk a szakmai szempontból abszolúte abszurdnak tűnő terveket, és talán azok abszurdítása miatt bíztunk abban, hogy a naívnak tűnő tervek maguktól elalszanak, elhalnak. Ettől persze a vihar előtti csendben folytak a találgatások, optimista- pesszimista módon, ki-ki mentalitása szerint, és próbáltuk szokásos módon felépí-teni az évet. Május táján úgy látszott, megnyugszanak a kedélyek, és minden mehet a maga útján, de nyár elején ismét neszét vehettük egy új rendelet megalkotásának. Akkor abban bíztunk, hogy a szakma befolyása jó útra tereli az eseményeket, mit mondjak, nem így lett.Ennek az időszaknak külön bájt kölcsönzött az az apróság, hogy megkezdődött a TÜV SÜD-nél megszokott többéves tervezési folyamat, amibe nekünk úgy kellett bekap-csolódni, hogy nem voltak ismereteink arról, hogy milyen jogi-, gazdasági környe-zethez kell alkalmazkodnunk. Ezzel egyidejűleg megkezdtük a felkészülést az elle-nőrzési tevékenységünk digitális adminisztrációjára, és aki kicsit is érti, hogy miről van szó, rögtön felismeri, milyen egyszerű szoftverfejlesztésekbe kezdeni, anélkül, hogy a végleges követelményeket ismernénk. Röviden, kártyanyelven szólva vakpó-kert játszottunk az év nagy részében, anélkül, hogy a lapokat magunk kevertük, vagy legalább cinkeltük volna.Az elmondottak dacára – csoda? – most október közepén stabilan állunk, és bár már kb. tudjuk, mire kell átszervezni a céget ahhoz, hogy ezt jövő ilyenkor is elmond-hassuk, nagyon nehéz évzárásra készülünk. November végére várhatjuk az újabb meglepetéseket, egyszóval hurráoptimizmusról most nem lehet szó.Tizenhét és fél év ügyvezetés után visszavonulásomat kellemesebb körülmények kö-zött is el tudtam volna képzelni, de most ez van és szembesülnöm kellett azzal, hogy bizony, az idő nem mindig nekünk dolgozik. Az év hátralevő feladata egy viszonylag sima évkezdés előkészítése. Utódomnak sokkal könnyebb kezdést kívántam, most pedig csak azzal bíztathatom, hogy teher alatt nő a pálma.Számomra most annyi maradt, hogy minden munkatársamnak és partnereinknek megköszönjem az elmúlt tizenhét és fél év szép eredményeihez való hozzájárulását, és utódomnak, valamint az egész társaságnak kívánjak sok sikert, erőt, jó egészsé-get és mindenek felett szebb jövőt.

Dr. Madaras Gáborügyvezető igazgató


Tartalom

ÉMI-TÜV SÜDMinőségügyi ésBiztonságtechnikai Kft.

Központ:H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26.Tel.: (+36) 26 501-120Fax: (+36) 26 501-150E-mail: [email protected]

Dr. Madaras Gábor, ügyvezető igazgatóMadaras Botond, ügyvezető igazgató

Budapesti iroda:H-1043 Budapest, Dugonics u. 11.Tel.: (+36) 1 399-3600Fax: (+36) 1 399-3603E-mail: [email protected] [email protected]

Összeállította és szerkesztette:Tuschák Katalin és Gerebenics Zsófia

Grafikai tervezés és tördelés:Million Design

www.emi - tuv.hu

Városi jövőképek Az acélhegesztők minősítésére vonatkozó új EN ISO 9606-1 szabvány

Saját fejlesztésű felvonóvizsgálókéziműszer

#3

#7

#11

#15

#17

#19

#23

#25

#29

Interjú Madaras Gáborral és Madaras Botonddal

Saját fejlesztésu kéziműszer az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriumában

Városi jövőképek

Éld át az izgalmakat

A Nemzetközi Betonszövetség tevékenységéről

Az EN ISO 9606-1 szabvány

ISO 50001 Az energiamegtakarítástól a jövedelmezőségig vezető út

Fémsilók méretezése porrobbanásra

ÉMI-TÜV SÜD képzések


Madaras Gábor

Hogyan kerültél a céghez?Az ÉMI-TÜV létrehozása idején a magyar anyavállalat tudományos igazgatója vol-tam, így kezdetektől fogva volt rálátásom az eseményekre. Kíváncsian figyeltem az akkor számomra, és gondolom mások számára is új, nemzetközi vegyesvállalat indulását, és nagy várakozásokkal vártam a TÜV magyarországi bemutatkozását. Ez egyfajta csodavárásnak bizonyult, mert az akkori látókörünkből a „nyugati” vállalati modell mindenképpen valami magasabb színvonalú attrakciónak tűnt. Néhány év után, látva a cég hazai indulási nehézsége-it, éreztem, hogy nincs csoda, a realitások kiábrándítóak voltak, legalábbis a kezdeti várakozásaimhoz képest, ezért kicsit el is ment a kedvem az egésztől, ráadásul ezek-ben az években az ÉMI jól prosperált, tehát

jól éreztem magam a bőrömben. 1997-ben kezdődött egy vezetési szempontból bizony-talan időszak az ÉMI-ben, amikor számomra kérdőjelessé vált a hosszabb távú karrier, és hogyan-hogyan nem ekkor vált szükségessé az ÉMI-TÜV-ben a vezetés frissítése, és a német cég akkori agytrösztje – talán a né-hány évnyi személyes ismeretség tapaszta-latai alapján – némi kerülőút beiktatásával nekem tett ajánlatot. Először hallani sem akartam a dologról, de néhány hónapnyi diskurzus után kezdtem belátni, hogy lehet, számomra ez egy jó lehetőség. Az év végéig megbeszéltük a részleteket, és végül 1998 július 1-én munkába álltam, mint az ÉMI-TÜV új ügyvezetője. Sok minden történt azóta, de most már többszörösen visszapil-lantva megerősíthetem, ez életem legjobb szakmai döntése volt, remélem a munkálta-tóim is így látják.

Milyen célokkal vágtál neki akkoriban a feladatnak?Fő célom az volt, hogy a TÜV-nél akkor még nem tradicionálisnak számító építőipari- tartószerkezeti szolgáltatási palettát meg-honosítsam, itthon és nemzetközi szinten is. Ebben nagy segítségemre voltak azok a kol-légáim, akik követtek utamon, sajnos voltak, akikből az ilyen típusú vállalkozó szellem hiányzott, ezért az átalakítást nem tudtam a saját elvárásaim szerinti tempóban vég-rehajtani. Fontos feladatomnak tekintettem, hogy a korábban számomra szakmailag idegen területeken is képbe kerüljek, mert

természetes volt, hogy a TÜV hagyományos erős szakterületein is próbáljak hozzátenni az elért eredményekhez, és az ott dolgozó kollégáimmal is eredményes munkakapcso-latokat alakítsak ki. Hogy ez hogy sikerült… beszélnek az eredmények, de talán jobb len-ne, ha ezt az érdekeltek értékelnék.

Mi okozott nehézséget?Nehéz volt a német típusú munkakultúra átvétele, a korábbiakhoz képest eltérő ad-minisztráció, kommunikációs fegyelem és stílus, a számok szigorú követése, szóval ez egy más világ volt, először furcsa, de rövid idő alatt megtaláltam a logikáját, az előnye-it, később annyira természetessé vált, hogy magam is csodálkoztam, mikor a régi „magyaros” megoldásokkal szembesültem partnereknél. Ez nem volt könnyű, de kellő nyitottsággal áthidalható volt, és minden-képpen megérte.

Mi volt a legfontosabb, amit meg akartál valósítani?Eredményes és főleg szakmailag hiteles cégről ábrándoztam, fejlődő szolgáltatási palettával, és EU-konform versenyszféra-, hatósági szerepkör felosztással. Az ÉMI-TÜV-ben a versenyszférába tartozó piaci szolgáltatások erősítése volt a feladat, úgy hogy az ide tartozó tevékenységeket lépésről lépésre vegyük át a magyar anya-vállalattól, helyén hagyva – ott – az állami tulajdonhoz tartozó kvázi hatósági szerepkö-röket. Hogy ez a mai napig sem sikerült ma-

Interjú Madaras Gáborral és Madaras Botonddal

Cégünk az elmúlt időszakban több területen is nagy volumenű átalakuláson ment keresztül. Számos külső és belső tényező az, ami befolyással volt a napi munkavégzésre és a jövőbeni terveinkre. Az ÉMI-TÜV SÜD életében az egyik alapvető változás, hogy a 17 éve vezetői posztot betöltő Dr. Madaras Gábortól fia, Madaras Botond ügyvezető igazgató veszi át a stafétabotot. Az irányítást az elmúlt évben közösen végezték, ami mindkettejük számára meghatározó időszak volt. Az elmúlt évekről, tapasztalataikról és jövőbeni terveikről beszélgettünk velük.


radéktalanul, nos, emelt fővel mondhatom, nem rajtam múlott, máig is hiányzik.

Mi volt a legfontosabb elvárásod a munkatársaid felé?A munkatársaimtól soha nem vártam „töb-bet”, mint becsületes, magas színvonalú munkát és maximális lojalitást. Cserében arra törekedtem, hogy a cég is legyen lojális a munkavállalói iránt. Így volt kialakítható egy nyitott szellemű, baráti kollektíva.

Milyen tapasztalatokat szereztél, amelyek hatással voltak az életedre?Tapasztalatok? A világ egészére való rálá-tás, a korlátlan nemzetközi együttműködé-si lehetőségek, a határok nélküli szakmai kihívások, persze rendezett keretek között, mi kell több? A TÜV előtti látóköröm bizony most már enyhén szólva is provinciálisnak tűnik… Nagyon érdekes az eltérő civilizá-ciók közötti kommunikáció, ha közös fela-dat adódik, ilyen tapasztalatokat csak egy világcégnél lehet szerezni. Hogy ez milyen hatással volt az életemre? Elég annyi, hogy az átlagosnál valamennyivel érdekesebbé vált az életem? Én így érzem.

Szerinted melyek egy jó vezető legfontosabb tulajdonságai?A vezetőnek pontosan tudnia kell, hogy mi a különbség egy menedzser és egy vezető kö-zött. A menedzsernek beosztottjai vannak, a vezetőnek pedig követői. Ez a lényeg.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy az igazgatásod alatt?Nem vagyok különösen büszke, de tizenhét és fél év alatt másfélszáz családnak bizto-sítottuk a létbiztonságot – kölcsönösségi alapon –, nem volt fluktuáció, egyenletesen fejlődtünk, baráti légkörben dolgoztunk, mit mondjak még? De minderre nem büszke vagyok, mert nekem ez volt a feladatom, magasabb röptűen a küldetésem. Engem ezért hívtak ide, tettem a dolgom a legjobb tudásom szerint.

Miért válasszák az ügyfelek az ÉMI-TÜV-öt? Az ügyfelek azért válasszák az ÉMI-TÜV-öt, mert a legjobb választás… Hogy ez így le-gyen igaz, az az ÉMI-TÜV kötelessége.

Mit tanácsolsz az utódodnak?Az utódomat, amiben igényli, bármiben támogatom, tanácsot itt külön nem adok, mert ha valami kimaradt volna az elmúlt 39 év során, arra egyikünk se lehetne büszke. Folytassa a saját útját, jól van az kitalálva, jó a csapás.

Mit tanácsolsz a munkatársaidnak a jövőre vonatkozóan?Munkatársaimnak csak a szebb jövőt kíván-hatom, ha így folytatják, ez meg is lesz, hitet és kitartást tanácsolok.

A munka mellett mi jelentett kikapcsolódást az elmúlt években?Most írhatnék néhány oldalt a golfozásról, de akkor lekésnénk a nyomdai határidőt. Szóval ez van, de van sok egyéb is, az az igazság, hogy soha nem szorultam a munka világába, mint kelepcébe, azaz, ha nem dol-goztam, mindig találtam rengeteg érdekes elfoglaltságot. Talán ma a golf misztériuma az, ami a leginkább foglalkoztat.

A család mennyire támogatott az ügyvezetői poszt betöltése során?A család mindig jól tolerálta a munkával kapcsolatos dolgokat, bár nem tudom, volt-e különösebb tolerálni való… Biztos, hogy az előnyök túlsúlyban voltak a problémákkal szemben, a magam részéről pedig igyekez-tem nem hazavinni a munkahelyi problémá-kat – nekem sem hiányoztak otthon…

Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit jelent neked az ÉMI-TÜV, mit mondanál? Ha az előzőekből ez nem derül ki, akkor itt kár lenne egy mondattal kisérletezni…

Mik a terveid a következő időszakra? Dolgozunk tovább, próbálok segíteni, ha kell és ha tudok, és javítom a HCP- met. Ez elég a következő 65 évre. (Figyelem! Nem hátra-lévő!)


Mivel foglalkoztál az ÉMI-TÜV előtt?Az egyetem elvégzését követően szerke-zettervezéssel foglalkoztam – két előző munkahelyemen is, összesen 14 évig. Kezdetben elsődlegesen klasszikus mé-lyépítési (műtárgy) területen, majd egy kisebb irodában, ahol változatos mun-kákban volt lehetőségem részt venni. Meglehetősen sok szép tartószerkezeti feladatot végeztem, széles körben fog-lalkoztam vasbeton- és acélszerkeze-tekkel, kiegészítve ezeket falazott és fa tartószerkezetekkel is. Két eltérő struk-túrájú, szemléletű cégnél dolgoztam, ki-hívás volt innen egy ismét eltérő céghez érkezni.A napi tervezői munka mellett 10 évig óraadó gyakorlatvezetőként dolgoztam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetemen, ahová szintén erős szakmai és baráti szálak kötnek.

Milyen célokkal vágsz neki a feladatnak?Legfőbb távlati célnak a mostaninál valamivel egységesebb, szakmailag professzionális és egyben összetartó csapat kialakítását tartom. Hiszek a csapatmunka erejében. Az ÉMI-TÜV-re sokan ma is hatóságként tekintenek,

Madaras Botond


fontos, hogy ezt a képet mindenkiben átalakítsuk és egy erős – piaci alapon működő – cégként jelenjünk meg a köz-tudatban.

Találkoztál már nehézséggel?A nagy szervezet, a szerteágazó tevé-kenység önmagában is komoly kihívást jelent. Eltérő struktúrájú, tevékenységű és munkakultúrájú osztályok alkotják a céget, nehéz feladat ebből erős egysé-get kovácsolni. A szabályozott területe-ken végzett munka az érdekessége mel-lett komoly kockázatokat is rejt, sajnos olyan időszakot élünk, amikor ezek a kockázatok kiélesedtek, illetve valóság-gá váltak. Jelenleg ez jelenti a legkomo-lyabb kihívást is.

Mi a legfontosabb elvárásod a munkatársaid felé?A szakmai igényesség, kitartás és a csapatmunka a legfontosabb – megíté-lésem szerint ez magában hordozza a fejlődést és az eredményt. Fontos, hogy mindenki érezze az ügyfélközpontúság fontosságát a napi munkájában – piaci szereplőként nem lehet más a cél.

Milyen fejlesztéseket tervezel?Néhány területen már most markáns fejlesztésbe fogtunk – a jelenlegi pa-píralapú munkafolyamatok váltása kor-szerűbb, digitális eljárásokra ezek közé tartozik. Ez egy elhúzódó, többlépcsős folyamat, amelyhez mindenki támogatá-sára és kitartására szükség van, ugyan-akkor megalapozhatja a jövő munkájá-nak hatékonyságát. Más területeken a szakmai tevékenység fokozatos fejlesztése, bővítése tűnik fontosnak, a megfelelő piaci területek felkutatásával, kiaknázásával. Ez rész-ben közös munka, részben az osztályok saját rutinja is kell legyen. A rendszer jelenleg messze nem „egyenszilárdsá-gú”, vezetői feladat ennek a szemlélet-nek a megvalósítása a cég különböző szervezeti egységeinél.

A szakmai feladatok mellett az egysé-gesebb cég irányába is lépnünk kell, jelenleg – ismerjük be – túlságosan ta-goltak vagyunk, kevés az igazán közös tevékenység.

Szerinted melyek egy jó vezető leg-fontosabb tulajdonságai?Sok vezetői habitus létezik, ezek mind-egyike vezethet eredményre. Sikeres vezetésről csak összhang esetén be-szélhetünk, úgyhogy talán azt emelném ki, hogy ennek elérése a legfontosabb. Bizonyos szempontból könnyű velem dolgozni, más tekintetben biztosan nem egyszerű. De azt hiszem, ez nem titok már a kollégák előtt.

Mikor lennél elégedett?Hiszek abban, hogy a legfontosabb a magas szintű szakmai munka. Ha ez az igényesség alapozza meg a napi mun-kánkat, akkor a piaci eredmény sem ma-rad el. Ezért egyértelműen az jelentené a legnagyobb elégedettséget, ha egy szakmailag magas színvonalú, elismert céget vezethetnék. Úgy gondolom, hogy ehhez minden alap adott – rajtunk áll, hogy miként alakítjuk azt.

Miért válasszák az ügyfelek az ÉMI-TÜV-öt?Professzionalitás, ügyfélközpontúság. Ezt kell kínáljuk, ez kell, hogy meghatározza a napi tevékenységünket. Jó esszenciá-ját kell adnunk a magas szakmai tevé-kenyégnek és az anyavállalat nyújtotta névnek, biztonságnak.

Miben támaszkodsz az elődödre?A cég vezetőjeként eltöltött 17 év alatt felhalmozott kapcsolati tőke, tapaszta-lat kulcsfontosságú. Az anyaszervezet felépítésének, működési logikájának megértésében sok segítséget kapok – ez számos esetben létfontosságú. Érdekes lehet az is, hogyan látja egy sok szem-pontból eltérő mentalitású, gondolkodá-sú ember a napi munkában jelentkező

nehézségeket, időnként konfliktusokat. Próbálom ezekből is szélesíteni a látó-körömet.

Mit tanácsolsz a munkatársaidnak a jövőre vonatkozóan?Ez talán kicsit fenyegetően hangzik így. A lényeg, hogy ne a vezetésnek akarja-nak mindenáron megfelelni, merje min-denki vállalni saját magát. A belső viták, egyeztetések nagyon produktívak – ha a végén egységesek vagyunk kifelé. Szak-mailag támaszkodom a kollégákra, ezt a támogatást mindenkitől kérem és elvá-rom.

A munka mellett mi jelent kikapcsolódást?Sokakkal ellentétben soha nem éreztem, érzem tehernek, ha az irodán kívül mun-kával foglalkozom. Szakmai beszélgeté-sekre mindig kapható vagyok, szívesen bővítem a látókörömet. Kis gyermekek mellett ritka a teljesen „saját” idő, ha van rá lehetőség, ezt olvasással töltöm legszívesebben. Fotózás, sport szintén kikapcsol.

A család mennyire támogatja a munkádat?Az elmúlt időszak nehéz volt, ez áldo-zatot, lemondást kívánt a családomtól is. Természetesen én is törekszem az egyensúly megteremtésére, talán a kez-deti időszak után kicsit könnyebb lesz.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit jelent neked az ÉMI-TÜV, mit mondanál?Szakmai lehetőség és kihívás egyben – nagy koncentrációban.

Hol szeretnéd látni magadat és az ÉMI-TÜV-öt 5 év múlva?Egységes, összetartó és magas szakmai színvonalon tevékenykedő csapatban képzelem a jövőt – legyen ez az ÉMI-TÜV!


A műszaki lehetőségek és a rohanó vi-lágunk által diktált új igényeknek való megfelelés folyamatosan formálja a felvonókkal szemben támasztott köve-telményeket. Előfordul, hogy egy-egy ra-dikális változás bizonyos régebbi, „kőbe vésett” alapszabályt is felülír. Ilyen pél-dául az a korábban alapvető biztonsági követelmény is, hogy a felvonó fülkéje semmiféleképpen nem mozoghat nyi-tott fülke- és aknaajtókkal. Mára már a felvonók többsége gépi hajtású, au-tomatikusan működtetett ajtókkal van ellátva, amelyeknél megengedett a célszint zónájába érkezéskor megkez-dett ajtónyitás. Azaz, amikor a felvonó

a soron következő megállójának szintjét megközelíti, és ajtózónába ér, a vezér-lés a fülke lassítása mellett megkezdi a gépi ajtók nyitását, és amikor a fülke a pontos szinten megáll, azonnal megkez-dődhet a ki- és beszállás az addigra már nyitott állapotú ajtókon át. Egy nagy for-galmat bonyolító felvonó esetében ezzel a megoldással jelentős mértékben csök-kenthető a várakozási idő. Egy másik, ma már igen gyakori üzemál-lapot is szorosan kapcsolódik a nyitott ajtókkal szintbe érkező fülke esetéhez, nevezetesen a szintben állás pozíciójá-nak korrigálása. Nagy teherbírású és/vagy emelőmagasságú, hajtótárcsás –

szintkorrekció nélküli – berendezések-nél természetes jelenség, hogy a szinten parkoló fülke terhelésváltozásra kisebb mértékű elmozdulással reagál (a fülke feletti kötélhossz-változások miatt). A hidraulikus üzemű felvonók esetében is gyakori ez a jelenség a dugattyú és egyéb olajterek fizikai sajátosságai vé-gett. A jelenleg érvényben lévő szabá-lyozások az ilyen esetekre úgynevezett szintkorrekciót írnak elő. A szintkorrek-ció a felvonó pontos szintben tartásáról gondoskodik, azaz a fülke- és/vagy ak-naajtók nyitott állapotában lassú moz-gást tesz lehetővé.

Saját fejlesztésu kézimuszer az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriumában

Napjainkban a műszaki élet nagyfokú fejlődésen megy keresztül. Minden iparágban felbukkannak újítások, vagy a régi megoldások korszerűsítése, vagy pedig az eddig még nyitott műszaki feladatok megoldása céljából. Az új fejlesztések katalizátora legtöbb esetben a felhasználói igények növekedése, bővülése. E folyamat tekintetében a felvonóipar sem kivétel. A nagyobb mértékű változások e területen ritkábbak, de kisebb volumenű újításokkal nap mint nap találkozunk.


Szabványváltozás, UCM-védelem, mint biztonsági berendezés megjelenéseMivel a nevesített üzemállapotok alapve-tően a fokozottan veszélyes kategóriába tartoznak, a szabványok alkotói néhány új biztonsági előírást dolgoztak ki – a meglé-vők kibővítése mellett – annak érdekében, hogy a felvonó berendezések üzemeltetése továbbra is biztonságos maradhasson (mi-nimálisra csökkentve az 1. ábrán illusztrált esetek előfordulásának valószínűségét). Az egyik erre irányuló nagyobb mértékű szabványváltoztatás az ún. UCM (Unin-tended Car Movement, azaz akaratlan fül-ke elmozdulás) elleni védelem bevezetése volt (az EN 81-1/2:1998 szabványsorozat A3-as jelzetű, Európában 2009-ben beve-zetett módosításával, hazánkban 2010-től érvényes, azonban csak 2012-től kell alkal-mazni).Az UCM-védelmi rendszer feladata, hogy érzékelje az állomástól távolodó fülkemoz-gást, ha eközben az aknaajtó nincs rete-szelt állapotban és a fülkeajtó nincs csukott helyzetben. Amennyiben „ellenőrizetlen” (vagyis „nem szándékos”) fülkemozgásról van szó, a fülkét lassítsa, és állítsa is meg meghatározott távolságokon belül. A be-avatkozó szerv többféle kialakítású lehet, a fékezést végezheti a függesztő kötelek fé-kezésével (kötélfék alkalmazásával), hasz-nálhat fülkére, és/vagy ellensúlyra szerelt, a vezetősínekre kifejtett fékezőerővel mű-ködő berendezést, amely a vezetősíneken rögzíti a fülkét (vagy az ellensúlyt, ami által a fülke pozíciója is rögzítve marad), de a fékezheti a hajtótárcsát is, illetve annak tengelyét a tárcsa közelében. A Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriu-mának elsődleges feladata és célja, hogy a felvonók biztonságos üzemelésében se-gítséget nyújtson. A biztonságtechnikai berendezéseket gyártó cégek a termékeik bevizsgáltatásával kapnak független, hi-teles szakvéleményt arról, hogy az általuk gyártott eszköz a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak megfelel, avagy sem. Másképp fogalmazva: a termék valóban a

biztonság növelését szolgálja-e. Az UCM védelmi rendszert, mint biztonsági beren-dezést kezeli a szabvány, tehát forgalom-ba hozni csak labor által vizsgált, és az új felvonó irányelv hatályba lépésétől kezd-ve, tanúsított rendszert lehet. A szabvány alkotói csupán egyetlen tényt felejtettek el: az UCM-védelem nem egyetlen beren-dezés, azaz nem egy különálló alkatrész a felvonókon, amelyet beépítéskor felszerel-nek és működik. A védelem több különálló alkatrész együttes működésével valósul meg. Ráadásul ezek közül lehet olyan al-katrész, mely más üzemmódban – akár a normál működés közben, nem meghibá-sodás esetén – más részfunkciót lát el, az UCM-rendszertől teljesen függetlenül.

Új biztonsági berendezés, új vizsgálati módszerA vonatkozó szabványok A3-as kiterjesz-tésének bevezetésével az ÉMI-TÜV SÜD Felvonóvizsgáló Laboratóriumában teljes,

átfogó vizsgálati eljárást akartunk kifejlesz-teni az UCM-rendszerek hiteles vizsgálásá-ra. A biztonsági berendezések laborvizsgá-latai minden esetben a felvonó irányelvhez harmonizált MSZ EN 81 szabványsorozat előírásai alapján történnek, annak teljes megfelelőségével, tehát az UCM rendszer vizsgálati módszere sem lehet ez alól ki-vétel. A fentiekből látható, hogy az UCM elleni védelem megvalósítására sokféle megoldás kínálkozik, valamint az is jól ér-zékelhető, hogy az akaratlan elmozdulás ellen védő berendezés tulajdonságaira a legtöbb esetben a felvonó számos alkotó eleme is befolyással bír. Emiatt a laborban történő vizsgálatok elvégzéséhez az esetek igen nagy százalékában szinte a teljes fel-vonót be kéne szállítani. A szabvány a la-borban és a helyszínen történő vizsgálatok esetén hasonló paraméterek meghatározá-sát írja elő (természetesen az előbbi jóval átfogóbb, komplexebb). Mind a laborban, mind a helyszínen történő vizsgálatok a

1.a és 1. b ábra - Nyitott ajtókkal mozgó felvonó veszélyei


védelem valós körülmények közötti, az esetleg előadódó vészhelyzeti működését modellezik. A laborvizsgálatok során – a teljesség igénye nélkül – a következő fizi-kai jellemzőket kell mérni, regisztrálni:• fékutat• átlagos lassulást• a vezérlő áramkörök késedelmi idejét• a fékező elemek késedelmi idejét• összesen megtett utat

Hosszas műszaki tanácskozást követően egyetlen utat tartottunk járhatónak: olyan eszköz (vagy eszközök) beszerzését, amely a helyszínen is képes az UCM-rendszerek megfelelőségének szabványos vizsgálatá-

ra. A vizsgálati követelményeket számba véve egyértelműen valamilyen idő alapú mérő-regisztráló berendezés jöhetett csak szóba, mert az átlagos lassulás pontos értékét úgy lehet meghatározni, ha minél rövidebb időközökkel mérünk pillanatnyi lassulásértékeket, ezeket rögzíteni tudjuk, majd a megfelelő intervallumot véve szá-molunk belőlük átlagot. A probléma csu-pán az, hogy kimondottan ilyen célra hasz-nálható célműszer a piacon nem kapható. A nevesített fizikai jellemzők mérése több műszer egyidejű alkalmazásával ugyan ki-vitelezhető, de sok esetben nehézségekbe ütközhet (főleg helyszínen). A mérés ösz-szeállítása időigényes és körülményes, a

rendszer bonyolultságának fokozódásával ráadásul nő az emberi tényező is, azaz több hibázási lehetőséget rejt magában. Célsze-rűen szinkronizálni is kell az egyes műsze-reket, ami újabb nehézségeket jelent kész műszerek kiválasztásának tekintetében.A nehézkes, több műszeres vizsgálati módszer kidolgozását tehát elvetettük, ehelyett egyedi tervezésű, az igényeket kielégítő UCM-védelmi rendszert vizsgáló kéziműszer fejlesztésébe kezdtünk. A hely-színi alkalmazás miatt kiemelten fontos szempontok voltak a könnyű kezelhetőség, a kompakt kivitel, valamint, hogy lehető-leg ne kelljen a mérés során túlzottan sok eszközzel, kábellel dolgozni a szakértőnek (a mérés időszükségletének és az emberi hibák lehetőségeinek csökkentése végett). A tervezés első fázisában megállapítottuk, hogy a mérendő paraméterek miatt egy gyorsulás-lassulás szenzort és egy elmoz-dulás jeladót mindenképpen tartalmaznia kell majd a mérőberendezésnek, és ezek jeleit időben szinkronizált módon kell mér-ni, regisztrálni. A késedelmi idők mérésé-hez pedig villamos jelek állapotváltozásait kell tudni a kellő időpillanatban észreven-ni, ami még három jellemző az előzőeken túl. Ez még mindig túl bonyolult rendszert eredményez, nehézkes kezelhetőséggel.

Hogyan is lehetne egyszerűbben?A megoldást a mai precíziós, digitális – és egyúttal miniatűr – szenzorok léte és a ma-tematika jelentette számunkra. A nagyfokú

2. ábra - A kéziműszer és az ún. „Start-stop” egység (ez fogadja a villamos jeleket a késleltetések detektálá-sához). A komplett mérőberendezés mindössze 3,5 kg a bőrönddel együtt.

3. ábra - A számítógépes adatátviteli szoftver fő képernyője 4. ábra - Vizsgálati diagram


pontossággal mért (!) pillanatnyi gyorsu-lás-lassulás értékekből felvett diagramból (a(t) görbe) ugyanis a sebesség, valamint az elmozdulás jellemzők időbeli lefolyá-sát (v(t) és a(t) diagramokat) integrálással pontosan meg tudjuk határozni! Ez tette lehetővé végül egy olyan kéziműszer meg-alkotását, amely csupán egyetlen mérő „dobozkából” áll, és egy kézi vezérlőből, amellyel távirányítással mérést kezdemé-nyezhetünk, majd a folyamat végeztével le is állíthatjuk az adatrögzítést.

A kész műszer: HEBA v1.0Az UCM védelmi rendszert vizsgáló ké-ziműszer első működő verziója 2012 első félévében valósult meg. Két alkotója (ifj. Hebők László és a cikk szerzője) vezetékne-veiből született a műszer elnevezése.A mérőrendszer egyetlen fő egységből áll, amely méréskor az adott felvonó fülke valamely merev, vízszintes felületére van felrögzítve, valamint egy indító-megállító kapcsoló tartozik hozzá, amelyet vizsgá-latkor a felvonóvezérlés közelében kell elhelyezni (a vizsgáló szakértő is ott he-lyezkedik el). Ide csatlakoztatható be az a 3 pár vezeték, amely az állapotinformációk jeleit továbbítja a mérőegységnek a felvo-nó vezérléséből. A műszer a vizsgálat alatt az idő függvényében rögzíti a pillanatnyi gyorsulás-lassulás értékét, valamint azzal egy időben (szinkronban) 3 digitális csator-na logikai állapotát. A műszer lelkét nagy pontosságú g-szenzor adja, amely ±8 g méréstartományon a mérési eredményeit 16 bites felbontással, digitális formában

továbbítja a mikroprocesszoros egységnek (esetünkben másodpercenként 1000-szer). A mérési eredményeket valós időben, SD-kártyán tárolja a rendszer, így a mérés végeztével, kikapcsolás után is megmarad-nak a rögzített diagramok. A jelenleg 16 MB-os tárhely mintegy 50 percnyi mérési időtartamot biztosít – ami egy mérés rövid időtartamát tekintve akár 200-300 mérés rögzítését jelenti –, azonban bármikor egyszerűen bővíthető nagyobb kapacitású kártya behelyezésével. A mért eredmények számítógépre tölthetők, a diagramok kiér-tékelése is ott történik diagramszerkesztő szoftver segítségével.A műszer minden méréssorozat előtt – azaz minden bekapcsolást, vagy mérésso-rozat-letöltést követően – kalibrálásra vár a használójától, addig semmilyen mérést nem végezhetünk vele. Mivel a mérése-

Összegzés:Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriuma felkészült az UCM védelmi rendszerek szabvány szerinti, tanúsítási eljáráshoz szükséges vizsgálatok maradék-talan elvégzésére. A biztonság a felvonó gyártók, a szerelők, az üzemeltetők és a felhasználók együttes érdeke. A Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában a biz-tonságtechnikai vizsgálatok mindenkor maximális színvonalon történtek. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, a labor folyamatosan és fokozatosan fejlődik, megújul. A fent említett fejlesztés bemutatása csak ízelítőként szolgált, emellett számos további törekvés irányul arra, hogy csak biztonságosan üzemelő, megbízható felvonók kerül-jenek forgalomba.

it csakis a g-szenzor végzi, kézenfekvő a kalibrálás módja: a mérőegység vízszintes nyugalmi helyzetében rögzítjük a rá ható 1 gn nehézségi gyorsulás értékét, majd az egységet 180°-kal a hátlapjára – azaz a „feje tetejére” – fordítva rögzítjük a -1 gn gyorsulási értéket, hiszen ilyenkor pon-tosan ellentétes irányban hat a nehézségi gyorsulás a szenzorra a műszer belsejében. Ezzel a pontos nullázás is megvan, vala-mint a szenzor erősítése is precízen be van hangolva. Ezek a felhasználás miatt foko-zottan lényegesek a már korábban emlí-tett, integrálással létrehozott sebesség- és elmozdulás függvények miatt. A kalibrálás módja miatt az elő- és hátlapra semmilyen kiálló kezelő- vagy visszajelző szerv nem került, a csatlakozók, nyomógombok a mű-szer oldalán kaptak helyet.

Bartucz MiklósFelvonóvizsgáló ÁllomásLaborvezető

+36 1 399 3600 / +36 26 501 120

[email protected]

Kínában a Washington Post

nemrégiben megjelent cik-

ke szerint 2011 és 2013 kö-

zött több betont készítettek,

mint az Egyesült Államokban a teljes XX.

században. Ez a hatalmas ország gyorsab-

ban változik, mint valaha: az elkövetkező

néhány évtizedben több mint 400 millió

kínai költözik majd vidékről a nagyváro-

sokba. De nem csak Kínában zajlik ez az

urbanizációnak nevezett megatrend – a

XXI. század kétségkívül az egész világon a

városok évszázada lesz. Felmerül emellett

egy másik probléma is: ezekben a hatalmas

megavárosokban létre kell hozni az egyen-

súlyt a városi élet és a természet között. A

mottó: vissza a természetbe!

A hatalmas városi megaközpontok

bozóttűzként terjednek a feltörekvő és

fejlődő országokban. 2050-re körülbelül

kilencmilliárdan élünk majd a Földön, s a

többség metropoliszokban, nagyvárosi te-

rületen. De a világ már ma is feszegeti saját

határait a legtöbb helyen, ahol növekedés

van. A probléma néhány egyszerű szóval

összefoglalható: ördögi kör, szmog, szén-

dioxid-kibocsájtás, energiafogyasztás. Az

ENSZ becslése szerint a nagyvárosi terü-

letek az összes energiakészlet durván há-

romnegyedét használják fel – miközben

a Föld felszínének alig három százalékát

adják.Ugyanakkor a nagyvárosok a haladás

és a társadalmi változások központjai is

egyben. Itt elérhető az oktatás, a foglal-

koztatás, a nagyvárosi környezet jót tesz

a vállalkozásoknak és a kultúrának, elő-

segíti a polgári társadalom és a politikai

fejlődés evolúcióját. A holnap trendjeivel

kapcsolatos várakozások arra késztetik a

várostervezőket, az építészeket és a tudó-

sokat, hogy már ma próbáljanak kidolgoz-

ni merész, új elgondolásokat arról, hogyan

néznek majd ki a jövő városai. A világban

ma mutatkozó trendek egyike például,

hogy vissza tudják szorítani a nagyvá-

rosok betondzsungeleit és kezeljék min-

den nagyváros mumusát: a gyakorlatilag

megoldhatatlan logisztikát. A városlakók

kezdik a városban is kibontakoztatni ker-

tészkedő kedvüket és tudásukat. A TÜV

SÜD Journal széleskörű kitekintése ezúttal

a szingapúri városi zöld labort, a toronyhá-

zak zöld dizájn trendjeit és néhány olyan

környezetvédő víziót vizsgált meg köze-

lebbről, amelyeket mintha egy sci-fi film-

ből vágtak volna ki.

VÁrOSIjÖVOKÉPeK


Illusztráció képek: Patrick Bingham-Hall (fent), Fraunhofer Gesellschaft (lent)

Viele Einrichtungen des neuen Hauptsitzes von Google werden

auch für Menschen verfügbar sein, die nicht dort arbeiten.

Vajon a jövő nagyvárosai képesek lesznek-e élhető egyensúlyt teremteni beton és növényzet között? A szingapúri Hotel Partroyal on Pickering szálloda (lásd a bal oldali fotót) kiváló példája ennek. A „Jövő városa” elnevezésű kutatási tervben (illusztráció lent), a Fraunhofer Society olyan kérdésekre keres válaszokat például, hogy miként tudjuk majd ésszerűen felhasználni a rendelkezésünkre álló teret.

VÁrOSIjÖVOKÉPeK

2050-ben kilencmilliárd ember él majd a Földön,

többségük nagyvárosi területeken. A betondzsungelek

felfrissítése érdekében az építészek, várostervezők és

tudósok különböző módokon igyekeznek visszahozni a

természetet a városi környezetbe.


ZÖLD LABOrSzingapúr, az apró városállam Malajzia

déli csücskén, a zöld építészet és városter-

vezés egyfajta trópusi laborjának tekint-

hető. Az 5,4 millió lakossal rendelkező

nagyváros éveken át számtalan módon

igyekezett segíteni a fenntartóságot, és

létrehozni a környezetvédelmi egyensúlyt

– az egyre szaporodó felhőkarcolók elle-

nére. A lakosok igyekeznek visszahozni

a természetet a városi dzsungelbe. Pár év

alatt Szingapúrban egy teljes iparág nőtt

ki, amely arra specializálta magát, hogy

zöldterületet hozzon létre toronyházak-

ban és lakótelepi épületekben – a szürke

homlokzatok mára kezdenek eltűnni a

kúszónövények függönye mögött, ame-

lyek nemcsak oxigént termelnek, hanem a

hőt is elnyelik. A kormány támogatja ezt a

függőleges erdősítést, mert úgy véli, ezáltal

javítható az egész város levegőminősége.

Nemcsak általában a természet, hanem

maga a mezőgazdaság is visszatérni látszik

a városba. Egyre több helyen bukkannak

fel kiskertek a középületek tetején, ahol a

környező épületek lakosai babot és spenó-

tot termesztenek. Ezek a városi kertek egy-

részt lerövidítik a szállítási távolságokat,

jelentősen csökkentik a széndioxid-kibo-

csájtást, másrészt segítenek csökkenteni az

igen költséges élelmiszerimport mértékét.

De a nyugati városok, New York, Chica-

go, Montreal és Berlin is felfedezték már

maguknak a tetőkert-mezőgazdaságot.

Méghozzá nem csupán a kertészkedés

öröme miatt. Steffen Braun, a Fraunhofer

Institute for Work Management and Or-

ganization (Fraunhofer Munkaszervezési

Intézet) egyik csoportvezetője, és a “Jövő

városa” kutatási kezdeményezés társalapí-

tója, így fogalmazta meg a várostervezők

és egyre több városlakó előtt álló egyik

legkritikusabb, saját területükön túlmu-

tató kérdést: “Hogyan tudjuk megoldani

a problémát, hogy mind vízszintes, mind

függőleges irányban a lehető legésszerűb-

ben használjuk fel a területet?”

MIKrO-


ÉLO DIZÁjnA tervezés szépsége csak növeli a zöldterü-

letek hasznosságát: a buja növényzet egyre

nagyobb szerepet kap az épületek dizájn

elemei között. A zöldben gazdag torony-

épületek egyik kiváló példája a szingapúri

Hotel Parkroyal on Pickering. A Woha épí-

tészeti cég által tervezett épületet a német

építész, Schirin Taraz segítségével alkot-

ták meg. A 89 méter magas toronyépület

(a bankközpont és Chinatown között)

szürke köntösét a dzsungel zöld takaró-

jára cserélte: pálmafák, páfrányok, apró

bokrok növekednek a szélesen ívelő erké-

lyeken – leginkább Bali szigetének teraszos

rizsföldjeire emlékeztetnek.

A legelőremutatóbb környezetvédelmi

csavar ebben, hogy az épületen lévő zöld-

terület gyakorlatilag kétszer olyan nagy,

mint az épületet által elfoglalt terület. Ez

egyben azt is jelenti, hogy kétszer annyi

növény nő az épületen, mint amennyi a

földön nőtt volna. „A múltban a trópu-

si területek nagyvárosai ugyanazokat az

épületstílusokat alkalmazták, mint a nyu-

gatiak – vallja az épület tervező építésze,

Taraz. Acélt, üveget és betont használtak.

Mára azonban az emberek kezdik ezeket

a „trópusi tornyokat” egy jól elkülönít-

hető épületfajtának tekinteni. Hasonlóan

úttörő jellegű sikert aratott Európában az

olasz építész, Stefano Boeri „Bosco Verti-

cale” épülete, ami gyakorlatilag egy füg-

gőleges erdő Milánó északi részén. Boeri

ikertornyai 80, illetve 112 méter maga-

sak, hatalmas erkélyekkel, amelyekre 900

fát és 5000 különböző bokrot ültetett. A

növények szerepe egyrészt, hogy egyfajta

természetes légkondicionálást biztosítsa-

nak az épületben lévő lakások számára,

és a ház lakóinak különleges életminősé-

get hozzanak. A 113 lakás mindegyikéhez

tartozik egy kis kert, vagy egy talpalatnyi

erdő. Boeri üzenete: a természetnek visz-

sza kellene térnie a városba – beleértve

a rovarokat és a madarakat is. A „Bosco

Verticale” nyerte tavaly a Toronyépületek

Nemzetközi Nagydíját. Ikertornyait ma

már úttörő példának tartják arra, miként

lehet a betonból épült, magas lakótelepek-

be visszahozni a zöld növényzetet, és hogy

nézne ki a „jövő városainak prototípusa”

(Német Építészeti Múzeum).

Illusztráció kép: Callebaut

Viele Einrichtungen des neuen Hauptsitzes von Google werden

auch für Menschen verfügbar sein, die nicht dort arbeiten.

MIKrO-VÁrOSOK


OrGAnIKuS

KÉPZeLetA belga építész, Vincent Callebaut mutatta

be a városi környezet és a természet egyesí-

tésének egyik legradikálisabb verzióját. Az

építész önmagát „archibiotect”-nek, vagy-

is bioépítésznek nevezi, mivel célja, hogy a

természetet, teljes környezeti rendszereivel

együtt visszatelepítse a városokba – és ösz-

szehangolja az építészettel. Az általa ter-

vezett magas toronyépületek Párizsban és

Senzen városában leginkább a fák oldalán

növő nagy gombákra emlékeztetnek. Egy

ideális világban ezek a szerkezetek telje-

sen önellátóak lennének. Az épületekben

zöldségeket termesztenek, sőt, halastavak

is vannak. Az energiát szélturbinák és

napelemek termelik, ezzel nemcsak főzni,

hanem fűteni is lehet. Lakások, irodák,

mozik, színházak, éttermek, fitness klubok

és vállalkozások mind-mind megtalálják

helyüket az épületben – ráadásul minden

gyalogosan elérhető. A párizsi önkor-

mányzat 2050-ig 75 százalékkal szeretné

csökkenteni a város széndioxid-kibocsátá-

sát; az ő felkérésükre Callebaut egy olyan

városközpontot tervezett, amely tele van

a szmogot felszívó, oxigént lélegző növé-

nyekkel, amelyek jelentősen javíthatnák

a levegő minőségét a francia fővárosban.

A környezetvédő tornyok a közlekedés

jelentős redukálásával és a hűtési költsé-

gek visszaszorításával egyrészt hatalmas

mértékben csökkentik a széndioxid-kibo-

csátást, másrészt jóval kevesebb édesvizet

használnak fel a tervezett vízkultúra és az

esővízgyűjtés révén. Callebaut tehát mini-

városokat tervez a nagyvárosi területeken

belül. Az ő jövőképében az energiát és az

ételt ott kell megtermelni, ahol felhasznál-

ják és elfogyasztják azt. Már neve is van az

általa tervezett toronyház-üvegház-erőmű

speciális keverékének: „farmscraper”-nek,

azaz a felhőkarcoló után „farmkarcoló-

nak” nevezték el.

Hívjanak orvost!

A szórakoztató berendezésekhez használt technológia az 1950-es évektől kezdve megváltozott. Minden összetettebb és gyorsabb lett. Például, amikor a TÜV SÜD munkatársai a gyorsan pördülő eszközöket vizsgálták, nemcsak a számítógépüket vitték magukkal a berendezés szerkezetének ellenőrzéséhez, hanem orvosokat is bevontak a folyamatba. Elvégre ezekben az eszközökben pördülve a saját súlyának ötszöröse terheli az emberi testet és ezt a terhelést nem mindenki képes elviselni.

Globális szakértelem

Napjainkban a TÜV SÜD szakértői világszerte ellenőrzik a vidámparkokat, vásárokat. A TÜV SÜD vizsgálatain való megfelelés egyet jelent a nemzetközi minőséggel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szórakoztatóipari berendezések üzletág volt az első üzletágak egyike a TÜV SÜD AG életében, amely 2001 óta a bevételének több mint a felét már Németországon kívülről szerzi.


tÜV SÜD történelem:

ÉLD Át AZIZGALMAKAt

A TÜV SÜD napjainkban piacvezető a vidám- és élményparkok biztonsági vizsgálatának területén. A TÜV SÜD Csoport ezekben a vizsgálatokban 150 éves hagyományra tekinthet vissza, amely a Kazán-felülvizsgálati Egyesület alapításával kezdődött.

A tÜV SÜD ÉS AZ OKtOBerFeSt

Minden az ökrökkel kezdődött, amikor a Bajor Kazán-felülvizsgálati Egyesület- a TÜV SÜD előfutára megkezdte tevékenységét a híres Theresienwiese-n, Münchenben. A feladat az új ökörsütő nyársak forgatásához használt gőzgépek vizsgálata volt. A munka a hetedik nemzeti lövészversenyre való előkészület részeként zajlott, amelyet abban az évben júliusban és nem októberben rendeztek meg. Az Oktoberfest csak 85 évvel ezelőtt került a vállalat feladatai közé. 1930-ban a mérnök Karl Crocet és munkatársait bízták meg a vásár területén levő vásári szórakoztató berendezések vizsgálatával, amely 3 hullámvasútból és 3 olyan csúszdából állt, ahol az utasoknak egy futószalagon kellett egyensúlyozniuk. Ez volt a kezdete egy olyan tevékenységnek, amellyel a TÜV SÜD egyedülálló szakértelmet szerzett először Németországban, majd az egész világon.

Az elmúlt 30 év ”LeG”-jei

A LEGgyorsabb, a LEGnagyobb, a LEGmagasabb.

Az elmúlt 3 évtized leglátványosabb berendezései, amit a TÜV SÜD tanúsított:

• a „Thriller” a párizsi Disneylandben, amely 1986-ban a világ legnagyobb mobil hullámvasútja volt,

• a „Singapore Flyer” a világ legmagasabb óriáskereke,

• a „Star Flyer” a koppenhágai Tivoliban a világ legmagasabb hintája

• és a világ leggyorsabb hullámvasútja Abu Dhabiban a Ferrari World-ben.

Mik azok az ”ideiglenes építmények?”

Ezekben a berendezésekben ülve a levegőben repülhetünk. De magát a szerkezetet szilárdan és biztonságosan kell a földhöz rögzíteni. A TÜV SÜD gondoskodik arról, hogy ez így is legyen. A német terminológiában ezeket a berendezéseket „ideiglenes építményeknek” nevezik, és ezt a kifejezést használják a német építési szabályzatokban is. Az „ideiglenes építmények” szerkezeti elemek, amelyeket azzal a céllal terveztek, hogy ismételten felállíthatóak és elbonthatóak legyenek különböző helyszíneken. Ezek közé tartoznak többek között az óriáskerék, a hullámvasút, a körhinta, a dodzsem valamint a lelátók, a cirkuszi- és rendezvénysátrak is.


tÜV SÜD történelem:

ÉLD Át AZIZGALMAKAt

A TÜV SÜD napjainkban piacvezető a vidám- és élményparkok biztonsági vizsgálatának területén. A TÜV SÜD Csoport ezekben a vizsgálatokban 150 éves hagyományra tekinthet vissza, amely a Kazán-felülvizsgálati Egyesület alapításával kezdődött.

Gyerekek? Hozd magaddal oket!

Hol kaphatok rántott húst sült krumplival? Merre találom a mellékhelyiséget? Hol vehetek ragtapaszt?A „Gyermekbarát” tanúsítványt azok a vidámparkok kaphatják meg, amelyeket kifejezetten a gyermekek biztonságának, kívánságainak szem előtt tartásával terveztek. A biztonságos berendezések mellett egyéb fontos szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a gyermekek számára megfelelő ételek kínálata, a mellékhelyiségek száma, mérete, az elsősegély nyújtásához szükséges eszközök, stb. A TÜV SÜD „Zöld Vidámpark” tanúsítványt ajánl a környezettudatos és fenntartható berendezéseket alkalmazó parkoknak.

A nemzetközi BetonszövetségtevékenységérolA fib, azaz a Nemzetközi Betonszövetség 1998-ban alakult meg, a korábban elméleti vasbeton-kutatással foglalkozó CEB és a feszített betonszerkezetek gyakorlati problémáit vizsgáló FIP nevű szervezetek egyesüléséből. A fib, mint non-profit szervezet célja elsődlegesen a vasbeton szerkezetekkel kapcsolatos kutatási eredmények összegzése, értékelése és felhasználása a tervezéshez kapcsolódó szabályozás kialakításakor.A fib, nemzetközi szervezetként a világ minden tájáról érkező kutatók és szakem-berek bevonásával, munkabizottságokba tömörülve, több lépcsőben dolgozza ki a vasbetonszerkezetek egyes területeinek szabványosítását. A magyar tervezési segédletek és kézikönyvek már a 70-es években is gyakran hivatkoztak az akkor még CEB kutatási eredményeire és szabályzati anyagaira. A közelmúltban (2010-ben) hazánk is átültette a tervezési gyakorlatába a tartószer-kezetek tervezésére vonatkozó európai szabványokat, amelyek betonszerkezetekre vonatkozó fejezete javarészt a fib által kidolgozott (nemzetközi) Model Code elő-írásain alapszik.A kutatási eredmények rendszeres publikálásával a szervezet tagjai folyamatosan értesülnek a méretezési elméletek fejlődéséről, így hamar képesek beültetni szak-mai gyakorlatukba a naprakész tudásanyagot. A Magyar Tagozat negyedévente jelenteti meg a Vasbetonépítés c. folyóiratot, amelyben hazánk betonnal kapcso-latos kutatási eredményeit és nagyobb vasbetonnal készült épületeit mutatja be. Évente a tagozat angol nyelvű összefoglalót ad ki.Társaságunk két mérnöke, Dr. Madaras Gábor és Várdai Attila is tagjai a fib nem-zetközi munkacsoportjainak, amelyek elsősorban a beton tartósságával és a meg-lévő betonszerkezetek tervezésével, valamint szerkezet-megerősítéssel kapcsola-tos kérdéseket vizsgálják.Mivel az Építőipari Szolgáltatások Osztály tevékenységének domináns része a tar-tószerkezetekkel kapcsolatos műszaki szakértés, ezért a bizottsági munka során szerzett tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megrendelőinket megfelelő színvonalon szolgálhassuk ki.


Várdai AttilaOsztályvezetőÉpítőipari Szolgáltatások Osztály

+36 1 399 3600 [email protected]

A nemzetközi Betonszövetségtevékenységérol


Társaságunk két mérnöke, Dr. Madaras Gábor és Várdai Attila is tagjai a fib nemzetközi munkacsoportjainak, melyek elsősorban a beton tartósságával és a meglévő beton-szerkezetek tervezésével, valamint szerkezet-megerősítéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálják.


2013 decemberében jelent meg az EN ISO 9606-1:2013-12 nemzetközi szabvány, amely acélok ömlesztőhegesztését végző hegesztők minősítésére vonatkozik. Több mint másfél éves átmeneti (együttes érvé-nyességi) időszak után az EN ISO 9606-1 szabvány 2015. október 1-jétől váltja le véglegesen az EN 287-1:2011 szabványt. A szabvány magyar nyelvű változata, az MSZ EN ISO 9606-1:2014 előírás 2014 áprilisá-ban jelent meg.2015.09.30-án lehet utoljára EN 287-1 sze-rinti hegesztőminősítést/tanúsítványt kiál-lítani, amely lejáratáig, azaz a hegesztés dátumától számított két évig lesz érvényes. 2015. október 1-jétől már csak az EN ISO 9606-1 szerint lehet hegesztő minősítést kiállítani.Az EN ISO 9606-1 szerinti hegesztő mi-nősítések a megrendelő választása alap-ján két, és újdonságként, hároméves érvényességgel is kiállíthatók. Kétéves érvényesség választása esetén a hegesz-

tőminősítés, a szabványban leírt feltételek teljesülése esetén, további két évre több-ször meghosszabbítható. Minden meghosz-szabbításkor, a korábbi gyakorlattól eltérő-en, kötelező a hegesztőnek elméleti vizsgát tennie. Az új, hároméves érvényesség vá-lasztása esetén, a három évet követően a hegesztőnek új vizsgát kell tennie, amelyről új minősítést/tanúsítványt kap.Az EN 287-1 szerinti hegesztőminősí-tések 2 éves meghosszabbítása csak azokban az esetekben lehetséges, amikor a minősítés lejárati dátuma 2015. október 1-je előtti. A 2015. október 1-jei, vagy ké-sőbbi lejárati (érvényességi) dátumú EN 287-1 szerinti hegesztőminősítések két-

éves meghosszabbítására nincs lehetőség, még akkor sem, ha arra 2015. október 1-je előtt kerülne sor, mivel a meghosszabbítás a lejárati dátumhoz képest jelent két évet és nem a meghosszabbítást igazoló aláírás dátumától.Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Magyarországon első-ként szerzett akkreditációt (2014.12.17), az új EN ISO 9606-1 szabvány szerint, hegesz-tők minősítő vizsgáztatására, tanúsítására. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ezzel megtartotta ve-zető pozícióját az állandó kötéseket készítő személyek tanúsítása területen is, mivel az ÉMI-TÜV SÜD Kft. rendelkezik évek óta a legszélesebb körű nemzeti akkreditációval ezen a területen.

Az új EN ISO 9606-1 hegesztőminősítő szabvánnyal kapcsolatos további fontos információk:

Átállási információk!

Az en ISO 9606-1 szabványKözeleg az acélhegesztők minősítésére vonatkozó új EN ISO 9606-1 szabványra való átállás végső, 2015. október 1-jei határideje!

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft Magyarországon elsőként szerzett akkreditációt, az új EN ISO 9606-1 szabvány szerint, hegesztők minősítő vizsgáztatására, tanúsítására.

Wiegand KrisztinaOsztályvezetőIpari berendezések és Hegesztéstechnikai Osztály



Áttekintő táblázat az EN ISO 9606-1:2013 szabvány szerinti hegesztővizsga hozaganyagainak csoportosításához(hegesztőanyagok alkalmazható szabványainak felsorolása)

Áttekintő táblázatok az EN ISO 9606-1:2013 szabvány szerinti hegesztővizsgáztatáshoz(A táblázatok a szabvány csak bizonyos részeit tartalmazzák, a szabvány teljes megismerését és alkalmazását nem helyettesítik!)




ISO 50001

Az energiamegtakarítástól a jövedelmezoségig vezeto útAz energiatakarékosság érdekében bevezetett szervezeti szintű energiairányítás vajon egy olyan eszköz, amely termelékenységhez és jövedelmezőséghez vezethet?


Az energiamegtakarítástól a jövedelmezoségig vezeto út

A meglévő energiaigényes berendezéseket jobban kihasználni

Az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerrel a szervezetek képesek:

Az ISO 50001 rendszerrel megtalálható, hogyan lehet javítani a termelékenységet és a jövedelmezőséget

Megérteni a 4 fázisát az ISO 50001 energia rendszer bevezetésének és fenntartásának

A TÜV SÜD tanulmány letöltésével több információt találhat:www.emi-tuv.hu

Az energia rendszert integrálni más szervezeti irányítási rendszerekkel.

Az energiahatékonyságot támogatni a teljes ellátási láncban

Gyöngy IstvánOsztályvezetőManagement Service Osztály


Miért érdemes letölteni az ISO 50001 tanulmány anyagát?


Fémsilók méretezése porrobbanásra

A porrobbanás a silók tervezése során sok esetben a kritikus tehereset lehet. Fémsilók felülvizsgálatával szerzett tapasztalataink alapján a korábbi gyakorlat általában elhanyagolta ennek a rendkívüli terhelésnek a figyelem-bevételét a tervezés során. A porrobbanásra nem méretezett szerkezetek gyakran szorulnak megerősítésre, vagy lefúvató panelek beépítését igénylik.Cikkünkben ismertetjük a porrobbanás jelenségét és bemutatjuk a méretezés elvi alapjait, valamint összefoglal-juk a hatályos szabályozás főbb előírásait.Kulcsszavak: porrobbanás, redukált nyomás, lefúvatás, hasadó panel, fémsiló

Összefoglaló

1. A POrrOBBAnÁS jeLenSÉGeA silókban tárolt anyag, vagy az arról leváló por berobbanása az elmúlt évtizedekben világszerte több katasztrófához vezetett. Tanul-mányunkban ismertetjük az esetleges porrobbanás kialakulásához szükséges körülményeket, illetve bemutatjuk a tervezéshez szüksé-ges paramétereket. Silók felülvizsgálatával szerzett tapasztalataink alapján a rendkívüli terheket legtöbbször a tervezők nem vették fi-gyelembe a méretezés során. Cikkünkkel a rendkívüli állapotok jelen-tőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy számpéldán keresztül bemutatjuk a közelítő méretezés végrehajtásának menetét is.

1.1 A jelenség kialakulásának feltételeiNagyobb éghető szilárd anyagok a hevítés hatására lassan elégnek, mert a kedvező (nagy) térfogat-felület arány miatt az égésben köz-vetlenül résztvevő felület korlátos [1]. Emiatt a felszabaduló energia azonnal disszipálódik is. Finom, levegővel keveredett porok eseté-ben eltérő viselkedést tapasztalunk, ugyanis az oxigénnel közvetle-nül érintkező felület jelentősen megnő, ezért az anyag begyulladása is hirtelen (egyszerre nagyobb közeg bevonásával) megy végbe, ebből adódóan zárt térben a belső nyomás hirtelen megemelkedik.A porrobbanás kialakulásához (1,0 mm-nél kisebb szemcsemérettel rendelkező) por, megfelelő porkoncentráció, oxigén, valamint gyúj-tóforrás szükséges.A gyakorlatban előforduló porok esetén a részecskeméret 0,001-0,1 mm [2]. A porkoncentráció a por lerakódásával és felkavarodásá-val erősen változik, egy silón belül lokálisan eltérhet a teljes silóra meghatározott átlagértéktől. Adott anyagokhoz alsó- és felső- por-

koncentráció értékek (robbanási határértékek) határozhatóak meg. Robbanás a két határ közötti koncentráció esetében lehetséges.

1.2 Modellezéshez szükséges paraméterekA tervezéshez a porrobbanás jelenségének modellezése szükséges. Megállapodás szerint a porrobbanás nyomásfejlődése alapvetően a zárt térben kialakuló legnagyobb robbanási nyomással (pmax; [bar]) és a nyomásnövekedési sebességgel ((dp/dt)max; [bar×s-1]) jellemez-hető. Ezek a paraméterek kísérletekből meghatározhatóak. A nyo-másnövekedési sebesség értéke 1 m3-es tartályban meghatározva számszakilag egyezik a robbanás hevességére jellemző számmal (KSt; [bar×m×s-1]), amelyet a tervezéshez (a leggyakrabban előfor-duló anyagokra meghatározva) a rendkívüli terhek felvételéről szóló (EN 1991-1-7 jelű) szabvány D-melléklete tartalmaz.

1.3 Védekezés alapelveiA porrobbanás kialakulása elkerülhető, ha a fenti kiváltó okok va-lamelyikét teljes biztonsággal kizárjuk. Ez azonban a gyakorlatban nem megvalósítható, úgyhogy arra kell törekednünk, hogy a szer-kezet:• vagy ellenálljon a zárt térben kialakuló maximális nyomásnak

(pmax)• vagy lefúvató felületek beépítésével lecsökkentsük a belső túl-

nyomás lehetséges értékét egy olyan szintre (redukált nyomás- pred,max; [bar]), amit a szerkezet már képes elviselni.

A következő fejezetekben bemutatjuk a hatályos előírások mérete-zésre vonatkozó előírásait.

2.1 Szabvány szerinti képletekA vonatkozó szabványok (EN 1991-1-7, EN 14491, EN 14797) a fenti alapelv figyelembevételével intézkednek a megfelelőségről. Az előírások szerinti egyenlet segítségével azt a szükséges lefúvató felület méretét kell meghatároznunk, amellyel a maximális nyomás (pmax) a redukált nyomás (pred,max) értékére csökkenthető. Az EN 14491:2006 az alábbi képleteket közli a szükséges felület számításához:

(1)

(2)

0,1 bar≤ pred,max< 1,5 bar között a felület alapértéke a következő:

(3)

1,5 bar≤ pred,max< 2,0 bar között A értéke megegyezik B-vel:

A=B

A lefúvató felület tervezési értéke a hatékonysági tényezővel (Ef) módosítandó, ami a lefúvatás gátoltságát veszi figyelembe:

(4)

Az (1) képletben pstat értéke a beépített lefúvató felület (pl. hasadó-, vagy nyílópanel) megnyitási nyomásá-nak az értéke, a lefúvatás (tehát a nyomáscsökkenés) ugyanis csak egy kritikus nyomásértékét meghaladóan kezdődik meg.Az L/D arányszám a siló geometriájának függvénye, V a porrobbanás kialakulásához figyelembe vett por-le-vegő keverék térfogata.Az (1)-(4) képletek érvényességi tartományát az előírás szintén meghatározza.A számítás során feltételezzük, hogy pred,max értéke azo-

nos a szerkezet által felvehető nyomással (a szerkezet teherbírásával). Amennyiben a végeredményként ka-pott felület nagysága meghaladja a racionálisan be-építhető méretet, akkor gazdaságosabb lehet a szer-kezet gyenge pontjainak megerősítése. Ezzel pred,max értéke növelhető, ami végeredményben a szükséges lefúvató felületet csökkenti. Az optimális arány mindig az adott szerkezet kialakításának (valamint a szerkeze-ti-, illetve a tárolt anyagra vonatkozó anyagtulajdonsá-goknak) függvénye.

2. HAtÁLyOS eLOírÁSOK SZerIntI MÉreteZÉS


2.2 Alkalmazható feltevések a számítás soránLátható, hogy a figyelembe vett térfogat növekedésével növek-szik a redukált nyomás kialakulásához szükséges felület is (1-es képlet), tehát a számítást mértékadó esetben üres siló feltéte-lezésével lehet elvégezni, ahol a por-levegő keverék térfogata a siló belső térfogatával egyezik meg. Ez a számításokat jelen-tősen egyszerűsíti, ugyanis a siló üzemi terheivel nem szükséges egyidejűnek tekintenünk a rendkívüli állapotot.A térfogat és az L/D arányszám meghatározásakor a szabvány-ban ismertetett módon kell eljárni, az elhelyezett panelek pozí-cióit figyelembe véve.Közismert, hogy impulzív terhelésre az anyag viselkedése a sta-tikus terhelésnél tapasztaltakhoz képest eltérő. Acél esetében a rugalmassági modulus értékében érdemi változás nem tapasz-talható, de az anyag folyáshatára jelentékeny mértékben megnő (ezzel a rugalmas viselkedés tartománya is kiterjedtebb). A szi-lárdság-növekmények számítására a szakirodalom [3] ajánlásai használhatóak.Megrendelői igény függvényében a tervezés során dönteni kell a siló porrobbanást követő használhatóságának követelményeiről. Az üzemeltethetőség biztosításához a képlékeny deformációk ál-talában nem engedhetőek meg, emiatt a méretezést is célszerű lehet lineárisan-rugalmas elmélet szerint (de a gazdaságosság miatt a fenti dinamikus anyagjellemzők felhasználásával) elvé-gezni.Hegesztett kapcsolatok esetében, mivel a hegesztési varratok viselkedése az alapanyagéhoz képest ridegebb, a szilárdság-nö-vekmények óvatos figyelembe vétele (esetleg a biztonság javára történő elhanyagolása) ajánlott.

3. SZÁMPÉLDA BeMutAtÁSAAz alkalmazást egy számpéldán keresztül mutatjuk be. A példá-ban egy ~20 m3-es (S235 anyagú) acélsiló megerősítésének kö-zelítő számítását ismertetjük. A siló kialakítását az 1. ábrán mu-tatjuk be. Az ipartelepen található siló tárolt anyaga glutén. Az anyagra vonatkozó laboratóriumi kísérletek alapján a tervezés során a porrobbanásra való ellenőrzéshez szükséges alapadatok: pmax=7,8 bar; KSt=119,8 bar×m×s-1.

3.1 Eredeti szerkezet számításaA számításhoz végeselemes szoftvert használtunk. A helyes eredményekhez a modellezett geometriához meg kell hatá-rozni a végeselem hálónak azt a sűrűségét, ahol az ered-mények reálisak lesznek (különös tekintettel a poligonizált ívekre). Ezt a kalibrálást praktikusan például a kazánképlet segítségével tudjuk elvégezni, az adott belső nyomásteherre ugyanis a modellnek a képlettel egyező eredményeket kell adnia (és a számított gyűrűerőnek a palást mentén egyenle-tesnek kell lennie).

IrODALOMjeGyZÉK

[1] www.dustexplosion.info[2] Bokros, L.; Mannheim, V.; Siménfalvi, Z.; Szepesi, L. G.:

Por- és gázrobbanás elleni védelem. Nemzeti Tankönyv kiadó (2009)

[3] TC on Blast-Resistant Design of the Petrochemical Committee of the Energy Division of the ASCE.: Design of blast-resistant building sin Petrochemical facilities, Proceedings ASCE, 22:2275-2280, (2010)



A számítást lineáris-rugalmas elmélettel végezzük, tehát az addíció tétele alkalmazható, ezért a siló felületeire egységnyi belső nyomást (1,0 kN/m2) definiálunk, majd meghatározzuk a keletkező feszültségeket. Általános kialakítás esetében a mértékadó igénybevétel a siló kúpjának és zárólemezének csatlakozásánál található kapcsolatban ébred a síklemezt terhelő hajlítónyomaték hatására. Jelen esetben ennek érté-ke 10,0 N/mm2 (1. ábra).A figyelembe vett dinamikus szilárdság fyd= SIF×DIF×fy= 1,10×1,19×235=307,6 N/mm2 (ahol SIF és DIF a dinamikus szilárdság növekményei [3] alapján).Az ehhez tartozó redukált nyomás értékét az addíció tételé-nek felhasználásával határozhatjuk meg:

(5)

Ekkora mértékű belső túlnyomás kialakulásához minimálisan 1,42 m2-es (pstat=0,125 bar megnyílási nyomású, teljes lefúva-tást biztosító- Ef=1,0) hasadópanel szükséges.

3.2 Erősített szerkezet számításaA számított méret jelentősen csökkenthető, ha a zárólemez és a kúppalást csatlakozását merevítő bordákkal megerősít-jük. A bordákat a síklemez teljes hosszában végig kell vezet-nünk (ellenkező esetben a bordák közti lemezrész hajlítása válna mértékadóvá).A hasadópanelek elhelyezésénél üzemeltetési szempontokat is figyelembe kell venni, a siló hasznos magassága jelen-tősen nem csökkenhet. A lefúvatás irányát a környező épüle-tek, berendezések függvényében kell meghatározni.Megjegyzendő, hogy a szerkezeten a panelek számára létre-hozott új nyílások kialakítása feszültségcsúcsokat okoz, ezért a nyílások megfelelő merevítéséhez is kiegészítő szerkezetek tervezése szükséges.

A 2. ábra szerint a számpélda silóját végül a zárólemezen végigfutó (kétirányú) 12×120-as acél bordával merevítettük meg. A lefúvatáshoz 2 db 655×375 mm-es, téglalap alakú panelt helyeztünk el (összesen 0,49 m2-es hasznos lefúvató felülettel). A nyílások peremeit L70×70×7-es szögacéllal erő-sítettük meg.Ezzel a kialakítással a mértékadó feszültség az egységteher-ből 2,1 N/mm2, amiből pred,max=1,465 bar nagyságú redukált nyomás és 0,33m2-es szükséges felület számítható, tehát a kialakítás megfelelő.A mértékadó feszültség a megerősített esetben is lemezek találkozásánál kialakuló feszültséghez tartozik. A beépített siló lemezeit hegesztett kapcsolattal csatlakoztatták, ezért a biztonság javára a dinamikus növekmények nélkül is elle-nőrizzük a kialakítást. Ebben az esetben a 2,1 N/mm2 értékű feszültségi maximumhoz mindössze pred,max=1,119 bar nyo-más rendelhető (a szerkezet ellenállása lecsökkent), amely kialakulásához 0,44 m2-es lefúvatási felület szükséges, ami a beépített panelekkel éppen biztosított, tehát a bemutatott megerősítéssel a szerkezet még éppen megfelel.

ÖSSZeFOGLALÁSCikkünkben összefoglaltuk a porrobbanás kialakulásának fel-tételeit és a hatályos szabályozás szerinti számítás alapjait. A gyakorlati felhasználásra egy mintapéldát mutattunk be, ahol egyszerűsítő feltevéseket is ismertettünk.

1. ábra - a vizsgált siló geometriája és mértékadó feszültségei egységnyi belső nyomás hatására

2. ábra - a megerősített siló erősítései és mértékadó feszültségei egységnyi belső nyomás hatására

Várdai AttilaOsztályvezetőÉpítőipari Szolgáltatások Osztály

Madaras BotondÜgyvezető igazgató




ÉMI-TÜV SÜD

2000 Szentendre, Dózsa György út 26.Tel.: 36 26 501 120 Fax: 36 26 501 150Matolcsi Márta

e-mail: [email protected] regisztrációs szám: 13-0792-06Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1378Engedély szám: E-000171/2014

ÉMI-TÜV SÜDTapasztalatcsere, tanfolyamok, konferenciák

KÉPZÉSeInK

Az ÉMI-TÜV SÜD az alábbi képzéseket kínálja Önnek: Energiairányítási menedzsment képzés Környezetirányítási munkatárs képzés Környezetirányítási szakember képzés Integrált menedzsment rendszerek vállalati

auditor (MIR,KIR, MEBIR) képzés MEBIR munkatárs képzés Informatikai biztonságirányítási menedzser

képzés Élelmiszerbiztonság irányítási képzés Problémakezelési és adatelemzési technikák

képzés Six Sigma sárga, zöld és fekete öves képzések Lean Management tréning Autóipari ISO/TS képzések Menedzsment képzések

Documents

ÉMI - TÜV SÜD Hírek 2015