A Supreme Court egy 1972-ből származó ítéletének indokolásában az olvasható: „a kormányzatnak nem áll hatalmában a kifejezés korlátozása annak mondanivalója, gondolatai, tárgya és tartalma alapján”.

Ugyanakkor a szólás demokratikus elméletének képviselői azzal érvelnek, hogy a kommunikáció bizonyos eseteiben a korlátozás alapulhat a tartalmon, éppen annak érdekében, hogy érvényesülhessen a közügyekben a lehető legszélesebb vita.

Tartalmi alapon is korlátozhatónak tartják a gyűlölet-beszédet, a pornográfiát, és a választási kampányok finanszírozását, azért, hogy minden oldal meghallgattassék.

E felfogás szerint ezek a fajta kommunikációk olyan hatással járnak, hogy elnyomják a gyűlölet-beszéd célpontjait jelentő kisebbségek, a pornográfia által szexuális tárgyként kezeltek, illetve a kevesebb pénzzel rendelkező pártok hangját, ezért az államnak mint egyfajta közvetítőnek jogában áll elnémítani egyeseket annak érdekében, hogy mások hangja hallható legyen. Vagyis ennek az álláspontnak a képviselői szerint a korlátozás alapja ezekben az esetekben nem kizárólag a sértettek egyenlőséghez való joga, hanem kommunikációs szabadsága is.

A libertárius felfogás képviselői is elfogadják, hogy az üzleti beszéd és az erőszak, illetve a szexualitás öncélú, nem művészi bemutatásával kapcsolatos mondanivaló kifejezését szintén kisebb mértékben védi a véleményszabadság alkotmányos elve, mint a közügyek vitatásához kapcsolódó beszédfajtákat, sőt egyes esetekben éppen az ilyen mondanivaló nyilvános kifejezésének tilalmához fűződik elsőrendű társadalmi érdek.

Nincs vita a véleménynyilvánítás korlátozásánál, ha az nem a beszéd tartalmán, hanem annak körülményein alapul.

Ha például valaki éppenséggel a leginkább védett politikai nézeteket juttatja kifejezésre, de ezt éjnek évadján teszi hangszórón keresztül, felébresztve embertársait, akkor belé fojtható a szó, bármilyen jó szándékú célok vezérlik is.

Ugyanígy ok lehet a korlátozásra, ha valaki mondandóját úgy közvetíti hallgatóságának, hogy közülük azok, akik arra bármilyen okból nem kíváncsiak, nem tudnak menekülni”

A német modell

Grundgesetz - alaptörvény

Az alapvető jogok, valamint a demokratikus működésből, a szövetségi felépítésből és a szociális jogállamiságból eredő elvek a német alkotmány sérthetetlen és lényegi részét képezik, amelyek betartását a Szövetségi Alkotmánybíróság biztosítja.

Az alaptörvényben rögzített felhatalmazások sem engedik az alapjogok tartalmának lényeges korlátozását.

Bundesverfassungsgericht – Szövetségi Alkotmánybíróság

NSZK 1949-es alaptörvényének 5. cikk:„(1) Mindenkinek joga van arra, hogy véleményét szóban, írásban és képben szabadon kifejezze és terjessze, valamint arra, hogy az általánosan hozzáférhető forrásokból akadálytalanul tájékozódjék. A sajtószabadság és a rádió valamint film útján történő hírközlés szabadsága biztosított. Cenzúrának nincs helye.”

A kommunikációs jogok korlátai:

- az általános törvények- az ifjúság védelmét szolgáló törvények- személyes becsülethez való jog

- a szabad, demokratikus alaprend védelme

- a katonai szolgálatról szóló törvényekben is lehet korlátozni- közszolgálati jogviszonyban is korlátozni lehet

(közszolgálat hűséges az alkotmányhoz)

Általános törvények

- nem elég pusztán törvénynek lennie, a törvényhozás tárgyának is olyannak kell lennie, amelynek szükségessége mellett nyomósabb közérdek hozható fel, mint a szólás szabadság mellett (pl. polgári törvénykönyv)

- a szólás szabadságához való jog is megtagadható, ha az adott körülmények között egy a magánjog által védett súlyosabb érdeket kell megoltalmazni

• a döntés csak esetről esetre hozható meg •a bíróságnak a védett érdek súlyát kell mérlegelnie

Az ifjúság védelme

Ezen a címen nem csak a nekik szóló művek korlátozhatóak, hanem azok is, amelyekhez való szabad hozzájutása terjesztő nem tudja befolyásolni.Pl. filmek életkorhoz kötése eszköz lehet - ilyen filmet csak eset 10 után lehet vetíteni.

BTK 131§ - egy évig terjedő szabadságvesztés, aki ”emberekkel szembeni kegyetlen vagy egyébként embertelen erőszakos cselekményeket ábrázol, azokat dicsőíti...” - soha nem ítéltek el senkit.

Zöld javaslat - minden hulla után 30.000 márkát fizessen a televízió

A becsülethez való jog

A nemzetközi jog és a legtöbb nem amerikai jogrendszer, beleértve Németországét, nagyobb hangsúlyt fektet a gyűlöletbeszéd célpontjai méltóságának, becsületének, tiszteletének és egyenlőségének védelmére.

A német alkotmány egész csomó olyan jogot tartalmaz, amelyek eleve feltételezik a szólásszabadság abszolút voltának korlátait. Ezek közé tartozik az alaptörvényben a személyes becsülethez való jog az 5. cikkely (2) bekezdése alapján, a személyiséghez fűződő jog a 2. cikkely (1) bekezdésében, és a méltóságnak az 1. cikkely (1) bekezdése alapján megkövetelt tisztelete.

A német alkotmánybíróság a személyiségi jogról és a véleménynyilvánítás szabadságáról:

„A véleményszabadság semmi esetre sem élvez mindenkor előnyt a személyiség védelmével szemben […]

Sokkal inkább ahol a vélemény kifejezését formális büntetőjogi becsületsértésnek vagy rágalmazásnak kell tekinteni, ott a személyiség védelmét automatikusan a véleménynyilvánítás szabadsága elé kell helyezni […]

Ahol a vélemények szabadsága tényszerű feltételezéseken alapul, ez a védelem függhet a háttérben meghúzódó tényszerű feltételezésekben rejlő igazságtól. Ha ezeket a feltételezéseket valótlannak találták, a véleménynyilvánítási szabadság automatikusan alárendelhető a személyiség védelmének […]

Más esetekben azt kell eldönteni, melyik jogi érdek érdemel védelmet az adott esetben. Még ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy fontos közügyek esetében a szólásszabadság mellett szóló vélelem érvényesül.”

1992

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a müncheni bíróság horror filmet betiltó határozatást, mert a ”zombik elleni erőszak nem sérti az emberi méltóságot, tekintve, hogy a zombik nem emberek”

Szabó István: Mephisto (1981)http://www.youtube.com/watch?v=cexA6tsSuZM

Személyiségi jog

Klaus Mann –Mephisto: egy karrier története (1936)

Szavazategyenlőség így nincs alkotmányossági döntés.

A háború után legközelebb 1956-ban adták ki Kelet-Berlinben.

1963-ban jelentette be a müncheni Nymphenburger kiadó, hogy szeretné kiadni a regénytNyugat-Németországban is.

A kiadó tervével szemben emelt óvást Peter Gorski, az időközben elhunyt Gustaf Gründgens fogadott fia, azzal az indoklással, hogy a regény, ha rejtett módon is, de Gustaf Gründgensről szól, és becsületsértő ábrázolásával megsértette a személyiségét.

Ezt a keresetet a hamburgi Landgericht elutasította, ez alapján a kiadó 1965-benpiacra dobta a Mephistót.

A hamburgi Oberlandgericht az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a regénykiadását megtiltotta. A Bundesgerichthof megerősítette ezt az ítéletet.

A kiadó ezért alkotmányjogi panasszal fordult az a Szövetségi Alkotmánybírósághoz, de az, sajátos körülmények között, szavazat egyenlőség mellett, elutasította azt.

A regényt végül csak 1980-ban adták ki.

A kiadó arra hivatkozott, hogy a regény főhőse Hendrik Höfgen, olyan művészekegyike, akit a regény sajátos módon alkotott meg, és aki bár fontos vonatkozásokbankötődik Gründgens személyéhez, de mégis különbözik tőle. A korszak egy kritikusműalkotásáról van szó, az emigráns irodalom egyik legjelentősebb művéről, KlausMann életművének legfontosabb darabjáról. Ezek alapján a könyvbetiltás nem egyeztethetőössze a vélemény és a művészet szabadságával.

Gründgens személyiségi jogait védők álláspontja szerint a regény visszaél a művészetszabadságával, nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené Gründgens alaptörvénybenis garantált személyiségi jogait. Ebben az esetben nincs szükség mérlegelésrea személyiségi jogok és a művészet szabadsága között, hiszen Klaus Mannt nemművészi törekvések vezették, hanem inkább a gyűlölet.

A német alkotmányos gyakorlat szerint a művészet szabadságának minél szélesebbvédelme érdekében a művészet fogalmát a lehető legnyitottabban kell értelmezni. Ám ez a nyitott értelmezés nem jelentheti azt, hogy tilos a művészet fogalmát definiálni. A művészet fogalmának meghatározása a külön alkotmányos szakaszban való szabályozás miatt elkerülhetetlen. Éppen ezért a fogalom meghatározásakor úgy kell eljárni, hogy sem tartalmi, sem pedig formai szempontok alapján ne privilegizáljon esztétikai felfogásokat. Ennek megfelelően a német joggyakorlatban művészetnek minősül az olyan szabad alkotó munka révén létrejött alkotás, amely valamilyen meghatározott formanyelvet használ.

Az adott esetben fennálló alapjogi kollíziót a művészet szabadsága és aszemélyiségi jog védelme között, csak az adott eset egyedi körülményeire tekintettellehet eldönteni.

(Sólyom Péter: A művészet szabadsága és az esztétikai ítéletek Iustum Aequum Salutare III. 2007/2. · 95–109.)

Egy másik ügyben, az Esra esetében a müncheni Landgericht a regény főhősénekEsrának és az író korábbi szerelmének lényeges hasonlóságát állapította meg. A bíróság megállapította, hogy a könyvben ábrázolt családi kapcsolatok egy az egybenmegfelelnek a valóságnak, tehát a regény alakok nem függetlenedtek el a valós alakoktól, ez alapján megalapozottnak találta, hogy a regény megsértette felperes személyiségi jogait.

Ezeknek a döntéseknek az a legnagyobb problémája, hogy az irodalmi műveket csak valóság vonatkozásuk felől olvassák, és nem vesznek tudomást annak fiktív jellegéről, s arról, hogy ezek a műalkotások még sok egyéb módon kapcsolatba hozható a való világgal.

Tudományba való beavatkozás

Rákkutató egyetemi mérései és nyilvánosságra hozott adatai közötti különbség. Felszólították, hogy tisztázza magát, de a professzor ezt a kutatás alkotmányban deklarált szabadságába való beavatkozásként értékelte.

A bíróság nem foglalt állást, mert az a tudományba való beavatkozás lenne.

Heinrich Böll német író (1917-1985)

- egy televízió a baloldali terroristák támogatásával vádolta az írót – elutasították a kérelmet

- ”hülye, tudatlan, tehetségtelen és korrupt” jelzővel illették - elmarasztalták a kritika íróját, mert pusztán a sértés szándéka vezérelte

Franz Josef Strauss – német keresztényszociális politikus

Utcaszínház - Hitler, Goebbels, stb. társaságában mutattaMind az első, mind a másodfokú bíróság becsületsértésért elmarasztalta és pénzbüntetéssel sújtotta az alkotókat, mert úgy értelmezte az előadás üzenetét, hogy az bizonyos szellemi rokonságra kíván utalni a szereplő személyek között. Az Alkotmánybíróság viszont 1984-ben hozott határozatával megsemmisítette az ítéleteket, mondván, hogy azok sértik a panaszosok művészethez való jogát.

Zwangsdemokraten - kényszerűségből demokrataStrauss, az akkori bajor miniszterelnök az első fokú bíróságnál elérte a könyv terjesztésének ideiglenes megtiltását. Ezt a tilalmat a másodfokú bíróság ítélete véglegesítette, majd a bajor tartományi fellebbezési fórum - immár Strauss halálát követően - az interjú közlését is megtiltotta a politikus személyiségi jogainak sérelme miatt. Az Alkotmánybíróság viszont 1990. júniusában ezt az ítéletet is megsemmisítette, mert megítélése szerint az sértette a szerző és a magazin véleménynyilvánításhoz való jogát

"Konkret" cimű folyóirat egyik száma szatirikus karikatúrát közölt a bajor politikusról, disznóként ábrázolva őt, aki éppen más disznókkal szexuális aktusokat végez. Az alkotmánybírák ebben az ábrázolásban már a politikus emberi méltósága elleni támadást látott, ami meghaladta a polemikus viták elfogadható kereteit.

Günther Wallraff

tényfeltáró újságíró (1942- )

Álnéven Bild tudósító

szerkesztőség munkájának bizalmassága - közvélemény tájékoztatása

Lehet-e egy újságírónak megtévesztéssel élni a köz érdekében, hogy meg ne téveszthessék? Még tisztességesnek ismert céhbeliek is (akik egyébként megvetik a Bildet) szemére vetették Wallraffnak, hogy megszegte a „demokratikus játékszabályokat„.

Titkos információt nem lehet!

Általános törvények – bojkott tilalom

Lüth ítélet (1958)

Veit Harlan – filmrendező – Beethoven filmErich Lüth – hamburgi politikus - bojkott

A politikus a film bojkottjára szólított fel.

Egy olyan ember aki a a Jud Süss filmet elkészítette,ne képviselje Németországot, a német filmgyártást.Jud Süß is a Nazi propaganda film produced in 1940 by Terra Filmkunstat the behest of Joseph Goebbels, and considered one of the most antisemitic films of all time

Első fok – „erkölcstelen bojkott” (BGB)

Alkotmánybíróság megváltoztatta:Az Alaptörvény nem értéksemleges rendszer.A közügyek vitatásának lehetőségét meg kell őrizni.

Blinkfüer ítélet (1968)

Blinkfüer – hamburgi hetilap rádió és televízió program köztük Berlin keleti szektorának programja is

Axel Springer kiadó bojkott felhívása

Sérti a bojkott tilalmáról szóló törvényt, noha látszólag egy közéleti vita része.

Az állam szimbólumai (zászló, címer) hitelének rontása.

A német büntető törvénykönyv büntetéssel fenyegeti az állam és szimbólumai (a zászló, a címer, a himnusz) hitelének rontását. Ilyen cselekménynek minősül az NSZK alkotmányos rendjének gyalázása, a nyilvánosan elhelyezett szimbólumok eltávolítása, megkárosítása, használhatatlanná vagy felismerhetetlenné tétele, vagy azon gyalázó garázdaság elkövetése. Súlyosabb büntetést helyez kilátásba a törvény, ha a tettes tettével szándékosan az NSZK léte vagy alkotmányos alapelvei ellen foglal állást.

Ilyen a szimbólum eltávolítása, megkárosítása, használhatatlanná tétele.

Elsősorban művészeti megítélés kérdése a vita.

Verses könyv – antimilitarista összeállítás

A hátsó borítón két fotóból összeállított kollázs látható; ez képezte a büntető eljárás alapját. A kép alsó fele fekete-fehér felvétel az NSZK hadserege, a Bundeswehr fogadalomtételi ünnepségéről, ahol katonák kibontva tartanak egy zászlót. A kép hátterében egy kaszárnyaépület ismerhető fel, amely előtt zászlóval feldíszített szónoki emelvény áll, előtte még egy katonával. A kaszárnya és az emelvény között egy zászlórúd. A kaszárnyaépület feletti égbolt képezi annak a színes képnek a hátterét, ami a kollázs felső részét alkotja. A felső kép egy ingbe és nadrágba öltöztetett férfi torzót ábrázol, térdtől csípőig, amely óriásként magasodik a kaszárnyaépület mögött. A nyitott nadrágnyílást a férfi vizelő tartású jobb keze fedi. A kéz mögött egy sárga hugysugár tűnik elő, amely a fotomontázs alsó képén kifeszített zászlóra irányul. A zászló alatt, a földön sárga hugytócsa látható.

Az Alkotmányíróság döntésében úgy foglalt állást, hogy a büntetőjogi elmarasztalás sértette a szerző művészethez való alkotmányos jogát, és ezért az elmarasztaló határozatot hatályon kívül helyezte. Az indokolásban az alkotmánybírák megállapították, hogy az inkriminált képek kielégítik azokat a követelményeket, amelyeket a művészeti tevékenységgel szemben támasztani lehet. A művészet ugyanis – így a karlsruhei bírák – nincs alávetve állami stílus- vagy színvonal-ellenőrzésnek. Az a tény pedig, hogy a művész alkotásával egy meghatározott véleményt kíván közvetíteni, nem vonja ki a produktumot az alkotmányos védelem alól.

”Minden katona potenciális gyilkos, ön is. A Bundeswehrben 15 hónapon keresztül ölésre képeznek ki, különösen az első három hónapban”.

Mozgáskorlátozott fiatalember hosszú harc árán elérte, hogy mégis katonai szolgálatot teljesíthet. – Szatirikus lapban – a „hét embere” lett, „született gyilkosnak” nevezve.

A bűntehetőség határa ott húzódik, ahol a kritikát a gyűlölettel teli gyalázkodás váltja fel.

Egy Nürnbergben megjelenő városi újság egyik 1986 augusztusi száma cikket közölt az NSZK himnuszaként ismert "Deutschlandlied"-ről, melyben szatirikus tartalmi magyarázatokat és felhasználási lehetőségekhez fűzött ahhoz.

Az ítéletek indokolása szerint a "Deutschlandlied' 86" című cikk tudatosan azt a benyomást kelti, hogy az NSZK lényegi sajátossága az államhatalom brutális gyakorlása, a betegség és a primitív szexualitás.

Az alkotmánybírósági döntés megállapította, hogy az alsóbb bírósági ítéletek sértik a szerkesztőnek az alaptörvényben garantált jogát a művészet szabadságához, hiszen - a bírósági értékeléssel szemben - a himnusz átköltése művészi tevékenységnek minősül az alapjog értelmében.

Deutschlandlied '86 Text: Anonym/Musik: Joseph Haydn

Deutschland, Deutschland over allos Auf der Straße liegt das Geld Wenn es gegen Los Krawallos Gnadenlos zusammenhält Von Beethoven bis Bergen Belsen Von Wackersdorf bis Asylantenzelt Deutschland, Deutschland, hyper alles Du schönstes Biotop auf der Welt

3

Deutsche Türken, deutsche Pershings Deutscher Bigmäc, deutscher Punk Sollen in der Welt behalten Ihren alten schönen Klang Deutsche Cola, deutsche Peepshow Deutsche Mark und deutsche Samenbank Solln zu edler Tat begeistern Uns das ganze Leben lang

4

Schleimigkeit und Frust und bleifrei Für das deutsche Tartanland Darauf laßt uns einen heben Vorneweg und hinterhand Schlagstockfrei und Krebs und Gleitcreme Deutschland, wuchert mit dem Pfund Kopulier'n im deutschen Stalle Mutterschaf und Schäferhund

The German musician Nico sometimes performed the national anthem at concerts and dedicated it to militant Andreas Baader, leader of the Red Army Fraction. She included a version of Das Lied der Deutschen on her 1973 album The End…

In 2006, the Slovenian industrial band Laibach incorporated Hoffmann's lyrics in a song titled "Germania", on the album Volk, which contains fourteen songs with adaptations of national anthems. Performing the song in Germany in 2009, the band cited the first stanza in the closing refrain, while on a video screen images were shown of a German city bombed during World War II.

Auschwitz hazugság1957 - Nieland ügy

„A két világháborúért, a harmadik tervezéséért, valamint hatmillió zsidónak a németek által Hitler alatt történt lemészárlásáról szóló éktelen hazugságért a nemzetközi zsidóság a felelős.”

magánindítvány – állami eljárás

1979 - ”Aki a zsidók Harmadik Birodalomban történt megölésének történelmi tényét tagadja, nem hivatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságának garanciájára” (LB)

Büntetőtörvénykönyv- holocaust tagadás- izgatás

Németországban egyértelmű törvény szankcionálja a Holokauszt-tagadást.

A hatmillió zsidó ellen elkövetett tömeggyilkosság történelmi tény. Aki ezt tagadja vagy helyesli, zavarja a nyilvános békét, rendet és a BTK (StGB) 130. paragrafusának 3. és 4. bekezdése szerint öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető.

Az utoljára 2005-ben módosított StGB idevágó passzusaiban a következőket olvashatjuk:

„§130 (3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki a nemzetiszocializmus uralma alatt elkövetett cselekedeteket (....) úgy, hogy az a közbékét zavarja, nyilvánosan vagy gyülekezet előtt elfogad, tagad vagy lekicsinyít.”

(4) „Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki nyilvánosan vagy egy gyülekezet előtt a közbékét olyan módon zavarja az áldozatok méltóságának sértésével, hogy a nemzetiszocialista erőszak- és elnyomórezsimet elfogadja, élteti vagy legitimizálja.”

§ 130 Gyűlöletkeltés (1985, módosítva 1992, 2002, 2005)(1)Az aki a közrend megzavarására alkalmas módon ,

1. gyűlöletre bujt a népesség tagjai ellen vagy velük szemben erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy2. mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza, három hónaptól öt évig terjedő elzárással büntetendő.

(2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az1.aki olyan írásokat, amelyek gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen, illetve ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza,

a. terjeszt,b. nyilvánosan kiállít, közzétesz, bemutat vagy egyéb módon hozzáférhetővé tesz.c. 18 év alatti személy számára felkínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz,d. előállít, szállít, beszerez, raktáron tart, felkínál, hirdet, feldicsér , importálni vagy exportálni kezd azért, hogy azokat vagy azokból kinyert részeket az a-c pontokban leírtak értelmében használjon, illetve egy más hasonló felhasználást lehetővé tegyen, vagy

2. Az 1. pontban megjelölt tartalmak bemutatása műsorszórással, média- vagy távközlési szolgáltatásokon keresztül.

(3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki valamely a nemzetiszocializmus uralma alatt megtörtént, a nemzetközi büntetőtörvénykönyv (Völkerstrafgesetzbuch) 6. 1. (népirtásra vonatkozó) bekezdésében megjelölt cselekményt nyilvánosan vagy összejövetelen helyesel, tagad vagy kisebbít, oly módon, hogy az alkalmas a közrend megzavarására.(4) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki nyilvánosan vagy összejövetelen a köznyugalmat az áldozatok méltóságát sértő módon azáltal zavarja, hogy a nemzeti-szocialista diktatúrát és önkényuralmat helyesli, dicsőíti vagy igazolni igyekszik.(...)

A német Szövetségi Alkotmánybíróság első szenátusa 2009. november 4-én hozott döntésével alkotmányosnak mondta a német büntető törvénykönyv 2005-ben megszigorított izgatási passzusát, amely így korlátját jelentheti olyan újnáci gyűlések tartásának is, mint a Rudolf Hess sírhelyénél, a bajorországi Wunsiedelben évente tartott emlékmenet.

A büntető törvénykönyv alkotmányosnak nyilvánított 130. §-ának új (4) bekezdése három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki nyilvánosan vagy egy gyűlés keretében a közbékét az áldozatok méltóságát sértő módon azzal zavarja meg, hogy a nemzetiszocialista erőszak- és önkényuralmi rendszert helyesli, dicsőíti vagy igazolja.

A gyülekezési jogban pedig úgy nyert jelentőséget a módosítás, hogy a hatóság megtilthatja a gyűlést vagy a felvonulást, ha a jóváhagyáskor fennálló körülményekből arra következtet, hogy annak megtartása közvetlenül veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet. Ez a veszélyhelyzet pedig az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata értelmében elsősorban akkor feltételezhető, ha büntetőjogi normák megsértése fenyeget.

Az alkotmánybírák többé-kevésbé elismerték, hogy a holokauszttagadás tiltásával tartalmak között különböztet a jogalkotó, ami ellentétes a német Alkotmánybíróságnak a véleményszabadság tartalomsemleges korlátozására vonatkozó általános doktrínájával.

A nemzetiszocialista múlt traumája miatt az Alkotmánybíróság úgy tekint az ezt felidéző gyűlöletbeszéd korlátozására, mint „kivételes esetre”, amely Németországban igazolhatja a hagyományos szólásszabadság-doktrína részleges újragondolását.

Holocaust tagadás

Holocaust tagadás jogsértő: Kanada, Franciaország, Belgium, Svájc, Németország, Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovákia, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország és nem túl meglepően Izraelben

David Irving

David Irving and the Lipstadt Affair

Noam ChomskyBobby FisherRoger Garaudy