Élő történelem 1

Tudomány

és fi lozófi a

16

Tudomány és fi lozófi a 131

Filozófi a Római mozaik a Hét Bölcsről

Így nevezte a görög hagyomány azokat a gondolkodókat, akik a Kr. e. 6. század ban éltek Hellász-ban és Kis-ázsiában. Különböző név sorok maradtak az utókorra, amelyek összesen 22 nevet emlí- te nek, de csak 4-en szerepel tek valamennyi listán, köztük Szolón és Thalész. Thalész szerint a víz az az őselem, amelyből minden ered. A földet vízen úszó korong-nak képzelte.

Honnan ismerős Thalész neve? Milyen legendás tettek, jóslatok fűződnek nevéhez?

Idézze fel a Szolón tevékeny-sé géről tanultakat!

„Ugyanazokba a folyamokba lépünk, és mégsem ugyanazokba… Mert

nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.”

„Háború mindenek atyja és mindenek királya. És egyeseket istenekké

tett meg, másokat emberekké, egyeseket rabszolgákká tett, másokat

szabadokká. A tenger a legtisztább és legszennyesebb víz, halaknak ital

és éltető, embereknek azonban ihatatlan és pusztító.”

„Az íj neve valójában az élet, és műve a halál.” [Görögül az „íj” és az „élet”

szavakat egyformán ejtik.]

Hérakleitosz töredékei, Kr. e. 6. század

Miért tartják Hérakleitoszt „az ellentétek harca”, a „változás” fi lozófusának? Értelmezze a töredékeket!

Egyes értelmezői „hérakleitoszi homályról” beszélnek. Mi erről a véleménye?

A görög „bölcsesség szeretete” kifejezésből alakult ki a „fi lozófi a”. Minden civilizációban született olyan átfogó bölcselet, amely a világ-egyetem születésére, működésére, a természetre, az erkölcsökre és a megismerésre irányult, az ókori görögök azonban kitűntek erre irányuló módszerességükkel és kitartó érdeklődésükkel. Bár a „fi lozófi a” szóhoz sokan – az ókorban és napjainkban egyaránt –, az „elvont” kifejezést társítják, a görög fi lozófusok számára a legelvontabb kérdések „csupán” a bölcsesség épületének legmagasabb szintjét jelentették. A fi lozófi a magába foglalta a már megszerzett tudást, de kérdéseket, feltevéseket, és a törekvést is arra, hogy mit s hogyan lehetne jobban megismerni és jobban csinálni.A Kr. e. 6. századi kis-ázsiai ión gondolkodók (Thalész, Püthagorasz, Hérakleitosz) voltak az elsők, akik „a dolgok” eredetére, illetve alakulására nem isteni magyarázatot kerestek. A világ eredetét a négy „őselem” (víz, tűz, levegő, föld) valamelyikére vezették vissza.

„Az istenekről nem tudhatom sem

azt, hogy vannak, sem azt, hogy

nincsenek. Mert sok minden gátolja

a róluk való tudást, amilyen a rejtett-

ség és az emberi élet rövidsége.”

„Minden dolognak mértéke az ember;

a létezőknek, hogy léteznek, a nem

létezőknek, hogy nem léteznek.”

Prótagorász athéni szofista

töredékei,

Kr. e. 4. század

Milyen fi lozófi ai alap kérdé-seket vet fel Prótagorász?

70 évesen perbe fogták – vajon miért?

Rendezzenek retori kai versenyt Prótagorász stílu-sában: ugyan azt az ételt meg kóstolja két ember, és az egyik keserű nek, a másik édesnek tartja. Kinek van igaza?

„Akik bölcsességüket ringyókhoz

hasonlóan pénzért vesztegetik,

azokat szofisták nak nevezik. Azért

beszélnek, hogy másokat becsap-

janak, haszonért írnak, és nem

használnak senkinek semmiben.”

Xenophón: Emlékeim Szókratészról,

Kr. e. 4. század

Mi válthatta ki az athéniak ellenszenvét?

Miért foglalkoztatták mégis gyakran a szofi stákat?

„Mi a jó?” – tették fel a kérdést a Kr. e. 5. századi szofi sták, akik magukat a fi lozófi a tanító mesterei-nek vallották. Úgy gondolták, hogy nem elég bölcsnek és erényesnek lenni, tudnunk kell érveinket ékes-szólóan, meggyőzően előadni is. A szofi sták így jártasak voltak a nyil-

vánosság előtti beszéd, a retorika

tudományában, s gyakran fi zetett szónokokként is működtek.

132 III. fejezet – Az antik világ kultúrái

„…ha engem kivégeztettek, nem egykönnyen találtok más ilyen embert,

akit, ha ez nevetségesen hangzik is, egyenesen úgy küldött városotokra

az isten, mint valami nagy nemes paripára, mely éppen nagysága miatt

meglehetősen lomha, és rászorul arra, hogy egy bögöly felébressze.

(…) Lehet, hogy mint a felriasztott szundikálók, haragotokban felém csaptok,

és megöltök, de azután az egész hátralevő életet alva tölthetitek, hacsak

az isten nem gondoskodik rólatok és nem küld hozzátok másvalakit. Hogy

én valóban olyasvalaki vagyok, akit isten adott a városnak, a következőkből

vehetitek észre: nem vall emberi észjárásra az, hogy én a magam dolgaival

egyáltalán nem törődtem, és immár annyi éven át tűrtem házi ügyeim el-

hanyagolását, de a ti dolgaitokban mindig tevékenykedtem, és külön-külön

fölkeresve benneteket, mint apátok vagy bátyátok buzdítalak, hogy az

erénnyel törődjetek. És ha ebből hasznot húztam volna vagy bér fejében

intettelek volna, még volna magyarázata a dolognak. (…) [De még] vádlóim

[s]em állították, hogy én valaha valakitől is fizetséget kértem vagy

követeltem.”

Platón: Szókratész védőbeszéde

Mihez hasonlítja Athént és az athéni polgárokat Szókratész? Hogyan látta saját szerepét Athén életében Szókratész? Mivel bizonyította, hogy nem ártott soha a városnak?

„…ifjúkoromban úgy láttam, nagy -

szerű dolog ismerni minden egyes

dolog okait, hogy mitől jön létre

mindegyik, és mitől pusztul el, és

mitől van; és sokszor meg hánytam-

vetettem magamban, megvizsgálva

először is az olyasféle dolgokat,

hogy vajon ha a meleg és a hideg

rothadni kezd, abból támadnak-e,

mint egyesek mondták, az élőlé-

nyek? És vajon a vér-e az, ami vel

gondolkodunk, vagy a levegő, vagy

a tűz, vagy ezek közül egyik sem,

hanem az agyvelőtől kapjuk az

érzékeléseket, a hallást és a látást

és a szaglást, s ezekből keletkezik

az emlékezés és a véle kedés, az

emlékezésből és a vélekedésből

pedig, amikor meg állapodnak,

ugyan úgy keletkezik a tudomány…”

„…a vizsgálódás nélküli élet nem

embernek való…”

Szókratész,

Platón dialógusai szerint

Milyen a helyes gondol ko-dás Szókratész szerint?

Mi szerinte a tudományos vélekedések alapja?

Az athéni Szókratész (Kr. e. 5. szá zad) személyes sorsa mintha azt mutatná: a kortársak többsége szerint a fi lozófi a túl messzire ment kérdés feltevéseiben. Polgár társai azzal vádolták, hogy nézetei vel meg-rontja az ifjúságot, ezért halálra ítélték – az ítélet után nem menekült, hanem nyugodtan kiürítette a méreg poharat. Bár Szókratész perében szerepet játszhattak politikai okok is, kétségtelen, hogy sokakat zavart vitatkozó, mindent meg kérdőjelező módszere.

Diogenész és Nagy Sándor

Diogenész számára a legfőbb jó, a szabadság úgy érhető el, ha nem leszünk rabjai saját fi zikai, érzelmi szükségleteinknek. Diogenész maga is példát mutatott: egy hordóban lakott, szinte meztelenül, s amikor Nagy Sándor megkérdezte, mit kíván tőle, csak annyit kért: állj odébb, ne takard el előlem a napot! Kortársai kutyának (görögül: künikosz) csúfolták – innen származik a „cinikus” kifejezés.

A cinikusok milyen szimbólumai láthatók a római domborművön? Gyűjtsön további anekdotákat Diogenészről! Érdeklődjön utána, mely csoportok vállaltak önként hasonló életformát a történelem folyamán!

Szókratész

Szókratész Kr. e. 4. századi portréjának márvány máso-lata. Ellen felei sokat él ce lődtek azon, hogy a szókratészi gon-dolat sze rint a szépség a belső

jó tulajdonságok tükröződése.Szókratész nem írt könyveket, nem tartott előadásokat, hanem beszélgetések során fejtette ki nézeteit. Pontosabban: inkább beszélgetőpartnerei gondolataira, fogalmaira kérdezett rá, s lépésről lépésre rávezette őket arra, hogy tulajdonképpen nem tudnak sem-mit arról, amiről beszélnek – mint ahogy, készségesen elismerte, ő maga sem tud semmit. Dialógusai-nak – amelyeket tanítványai jegyeztek fel – fő tanulsága, hogy minden ismeretünk megkérdő jelez- hető, és meg is kérdőjelezendő, így nem fogadható el gondolkodás nélkül.


Platón volt Szókratész legnevesebb tanítványa. Számos, dialógusjellegű műve maradt fenn, amelyekben a saját véleményét a leg gyakrabban Szókratész szájába adja. Platón volt az első, aki átfogó fi lozófi ai rendszert épített fel; foglalko zott metafi ziká val (a látható-érzé kel-hető világon túli össze függések kel), természet fi lozófi á val, politiká val, etikával (erkölcs tan), ismeret elmélet-tel és matematiká val. Iskolája, az

athéni Akadémia az antik bölcselet jelképévé vált, egészen Kr. u. 529-es bezárásáig.

„…amint egyre érettebb korba

jutva mind jobban bele pillantot-

tam a törvények és az erkölcsök

természetébe, egyre kétségesebb-

nek látszott előttem, vajon valóban

helyes-e a szándékom, hogy a poli-

tikai ügyek vezetésébe be kapcso-

lódjam? Az írott törvények és az

erkölcsök romlása is olyan hihe tet-

len mértéket öltött, hogy végül is

be kellett látnom: a mostani álla-

mokat gyalázatosan kormányozzák.

Így nem maradt más hátra, mint-

hogy az igaz filozófiát dicsőítve

kijelent sem, hogy csakis belőle

kiindulva lehet felismerni, mi is hát

az igazság.”

Platón levele, Kr. e. 4. század

Mi Platón véleménye kora politikai rendszereiről?

Miért nem akart „politi-zálni”?

Idézze fel a Kr. e. 4. század eleji görög viszonyokat, értelmezze Platón véle-ményét!

Athéni iskola

Raffaelo Santi festménye, az Athéni iskola (1509–1511) többet árul el a reneszánsz rajongásáról az ókor nagyjai iránt, mint magáról az antikvitásról. Középen Platón látható felfelé, illetve Arisztotelész lefelé mutatva. A festmény majdnem minden alakja megfeleltethető valamely híres ókori tudósnak vagy gondolkodónak.

Hiteles a festmény által ábrázolt jelenet? Válaszát indokolja! Mit árul el a reneszánsz koráról?

Arisztotelész (Kr. e. 4. század) rövid ideig Platón tanítványa volt, de hamarosan saját utakat talált. A makedón uralkodó rábízta kamasz fi ának, a későbbi Nagy Sándornak a nevelését. A hagyomány szerint később a már uralkodóvá vált Alexandrosz bőkezű anyagi támogatása is hozzájárult, hogy Arisztotelész annyira gazdag életművet alkothatott. Arisztotelész már az ókorban is óriási tekintélyt élvezett, a középkor-ban pedig szinte már mitikus alakká vált: ekkor, ha csak „a Filozófusról” írtak, akkor egyértelműen Arisztotelészre gondoltak. De napjainkban is a fi lozófi atörténet egyik legnagyobb alakjának tartják.Arisztotelész sem tartotta úgy, hogy a fi lozófus érdeklődésére „csak” a metafi zika és a logika méltó. Maradandót alkotott egy sor olyan területen, amely ma a természet tudományok (fi zika, biológia, matematika) vagy a társadalom tudományok területéhez (politikatudomány, pszichológia, nyelvészet, irodalom tudomány) tartozik. Sőt több tudomány meg-alapozója ként vagy előfutára ként tartják számon.

Fiatal lány és fi lozófus, Kr. u. 3. század

Arisztotelész iskolája, a Lükeion (latinosan: Lyceum) oszlop csarno kai-ban tartotta óráit. A legenda szerint sétálgatva tanított, ezért nevezték Arisztotelész iskoláját peripatetikus nak („körbesétáló”). Arisztote lész azonban számos helyen utal arra, hogy ábrákat is használt előadásai-ban, amely sétálás közben nehézkes lett volna. Az irodalmias platóni dialógusok kal szemben a legtöbb fennmaradt arisztotelészi mű a logikus kifejtésre és precíz fogal mazásra koncentráló tudo má nyos próza.

Mit tudunk meg a római dombormű alapján?


Arisztotelész módszeres gondol-kodó volt: mindig konkrét tények-ből indult ki, hogy megkeresse az ok-okozati összefüggéseket. Őt tekin-tik a logika tudománya meg terem-tő jé nek. Megalkotta a szillogizmus fogalmát, amely két állításból levont logikai következ tetést jelentett.

„A híres arisztotelészi szillogizmus

[így hangzik]:

Minden ember halandó.

Szókratész ember.

Szókratész halandó. (…)

Sráckoromban a líceumban sokat

szórakoztunk azzal, hogy hamis

szillogizmusokat találtunk ki, hogy

kihozzuk a sodrából D’Amico pro-

fesszor urat, a filozófia tanárunkat.

[Például]:

Szókratész fütyül.

A mozdony fütyül.

Szókratész mozdony.

Szegény D’Amico rettenetesen

szenvedett. (…) – Még mindig nem

értenek belőle semmit! Mert ahhoz,

hogy szillogizmust állítsunk fel,

kell egy nagyobb és egy kisebb

premissza. Hogy a dolog működ-

jön, azt kellett volna mondanotok:

Minden, ami fütyül, mozdony.

Szókratész fütyül.

Szókratész mozdony.

– Akkor – mondtam én – létezik

olyan, hogy Szókratész mozdony

legyen?

– Persze, hogy nem létezik. Az

viszont létezik, hogy te október ben

pótvizsgára mégy filozófiából.”

Luciano De Crescenzo, olasz író,

20. század

Magyarázzák meg, hogy mi a nagyobb és a kisebb premissza az arisztotelészi szillogizmusban!

Alkossanak szabályos, illetve szabálytalan szillogiz-musokat! Mutassák meg egymásnak, s döntsék el, melyik melyik!

Mi a líceum ki fejezés eredeti jelentése?

Az athéni Sztoa

Ugyancsak athéni oszlop csarnok-ban (sztoa) alapította meg Zénón a később sztoikusnak nevezett fi lozófi ai iskolát a Kr. e. 4. század végén.

Miért választották a fi lozófu-sok tanulásuk-tanításuk hely -színéül az oszlopcsarno-kokat?

„Ha megkedvelsz egy fazekat, bár tudod, hogy cserépből van, ne panasz-

kodj, ha összetörik.”

„Ne feledd, hogy ebben az életben színész vagy, akire kiosztottak egy

szerepet. Igyekezz jól eljátszani, nem számít, hogy a szereped hosszú vagy

rövid, hogy koldust vagy bírót, hogy rokkantat vagy ép embert játszol.”

„…megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem.”

Epiktétosz: Kézikönyvecske, a sztoikus etika egyik legnépszerűbb

összefoglalása, Kr. u. 1–2. század.

Epiktétosz felszabadított rabszolgaként került Rómába. Mennyire befolyásolhatta fi lozófi ai nézeteit saját életpályája?

Fogalmazzák meg, hogy képzelnék el saját mai életüket sztoikusként!

A sztoikusok leginkább az etikában alkottak újat – erős leegyszerűsítés-sel „szalonképessé” téve Diogenész extrém gondolatait. A sztoikus ember számára csak az erény számít, a belső nyugalom megteremtése. A bölcs nem engedheti át magát a szenvedélyeknek és a külső erőknek. A sztoikus bölcs felismeri, hogy nincs hatalma a természeti törvények felett, éppen ezért nem nyugtalankodik azok hatásai miatt.

„Természettudományok”

„Hogy a föld gömb alakú, annak bizonyítékai a tengeren és az égen

mutatkozó jelenségek, ezenkívül tanúskodhatik még mellette az érzéki

észrevétel és a közfelfogás. Világos ugyanis, hogy a tenger felületének

kidomborodottsága gátolja meg a hajósokat abban, hogy a távoli és szemük-

kel egyenlő magasságban levő fényt meglássák. A szemük magasságánál

magasabbra függesztett dolgok láthatók, bár azoktól távolabb vannak,

úgyszintén a szem is meglátja az előbb még nem látható dolgokat, ha

magasabb pontról nézi őket.”

Strabón, Kr. u. 1. század eleje

Rajzoljon szemléltető ábrát a szöveghez! Vitassák meg! Vajon miért nem fogadták el sokan a középkor-ban, Strabón bizonyítékai ellenére, hogy a Föld gömbölyű?

Hekataiosz világtérképe, Kr. e. 500 körül

Milyen formájúnak képzelte el Hekataiosz a Földet?

Milyen földrészeket ábrázol? Mi választja el azokat?

A Föld mely területeit térké pezte fel a legpontosabban? Mi lehet ennek az oka?

Hol helyezkedik el Hellász ezen a térképen?


Ptolemaiosz világtérképe

Ptolemaiosz világtérképének (Kr. u. 1–2. század) 1482-ben újrarajzolt és kinyomtatott változata.

Mire utal, hogy Ptolemaiosz térképét a 15. század végén kinyomtatták?

Nézzen utána, miben jelentett újat Ptolemaiosz térképe a Kr. u. 2. század ban, illetve a Kr. u. 15. század ban!

Eratoszthenész világtérképe, Kr. e. 3. század

Mit jelölnek a színek a térképen? Vesse össze Hekataiosz térképével: melyik a pontosabb, és mely területek rajzolata bizonyítja ezt?

Milyen területekről szerzett új információkat Eratoszthenész? Milyen események következtében?

Mennyire látható a térképen, hogy Eratoszthenész gömbölyű-nek tartotta a Földet?

Az antikvitás korában nem ismer-ték a modern értelemben felfogott „természet tudományokat”, amely a természeti jelenségekről meg fogal-ma zott állítá sait, feltevé seit, hipoté-zi seit mérések kel nyert adatok kal próbálja alá támasz tani vagy cáfolni. A görögök és római ak a természet-ről – a csillagászati jelensé gektől a földrajzon át a biológiáig – erősen spekulatív felismeréseket fogal maz -tak meg. Mégis, racionális logiká juk és matematikai ismereteik követ kez-tében időnként bámulatosan közel jártak a mai tudományos ismere-tekhez.Jó példa erre az alexandriai könyv-tá ros, Eratoszthenész, aki a Kr. e. 3. szá zad ban megkísérelte meg-becsülni a Föld nagyságát. Abból a rég ismert tényből indult ki, hogy az egyiptomi Syene városá ban (a mai Asszuánban) a nyári nap fordu-ló nap ján a leg mélyebb kút ban is vissza tükröző dik a Nap – tehát pon to san merőlegesen süt le a földre. Alexandriá ban, tehát ugyan-azon a hosszúsági körön, ugyan-ekkor a tárgyak rövid, de mérhető árnyékot vetnek. A tárgyak és az árnyé kuk hosszá ból ki számítható, hogy a Nap sugarai itt 7,2 fokkal tér nek el a merő leges től. Mivel a 7,2 fok a 360 fokos teljes körnek az ötvenede – a gömbölyűnek tekintett Föld kerülete is ötvenszerese a Syene–Alexand ria távolságnak. Ha Eratoszthe nész tudta volna, hogy a két város távolsága a mai, pontos mérések szerint 800 kilométer – ak-kor egészen pontosan megad hatta volna a Föld kerületét (40 077 km). Mivel azonban ő 5000 stadion távol-ság ról (915 km) tudott, a Föld kerü le-tét mintegy 15%-kal felül becsülte.


Bár volt olyan „fi zikus” is, a szamoszi Arisztarkhosz (Kr. e. 3. század), aki szerint a Föld keringett a Nap körül (heliocentrikus világkép), a kor-tár sak számára sokkal elfogadhatóbb volt az alexandriai Ptolemaiosz

(Kr. u. 1–2. század) világképe. Ez utóbbi szerint a bolygók, a Nap és a Hold egyaránt a Föld körül kerin ge nek (geocentrikus világkép). Bár ebben történetesen nem volt igaza, a ptolemaioszi világképben a meg-fi gye lé se ket összhangba hozták az égitestek Földről látható mozgásá-val. Így azok pályáját olyan pontos ság gal lehetett meg jósolni, amelyre a helio centrikus világ kép csak a Kr. u. 16. század ban vált képessé. Az ókori görögök és rómaiak nem elsősorban azért tekinthetők a modern tudo má nyos gondolkodásmód meg terem tő inek, mert akadtak zseniális meg sejtéseik vagy születtek mai elmé leteket megelőlegező gondo la-taik, hanem azért, mert a jelensé gek leírására, az okok keresésére,

az összefüggések magyarázatára törekedtek. Ez a törekvés maga pedig fontosabb volt, mint hogy gyak ran téves következtetésekre jutottak.

„A folyam természetéről sem a

papoktól, sem másoktól nem tud-

tam kielégítő felvilágosítást kapni.

Pedig nagyon szerettem volna meg-

tudni tőlük, hogy a meg dagadó

Nílus a nyári napfordulótól számított

száz napon keresztül miért árad,

s aztán miért apad le. Miután a

dolog egyre kíváncsibbá tett, kutat-

ni kezdtem az okok után. (…)

A harmadik magyarázat, bár ez

tetszik a legvalószínűbbnek, teljes

egészé ben hamis. Mert mit sem

magyaráz meg, mikor azt állítja,

hogy a Nílus elolvadt hóból kelet-

kezik. Hogyan is keletkezhetne

hóból, mikor meleg tájakról folyik

hide gebb vidékekre? S ha az ember -

nek van valamelyes ítélő képessége,

sok olyan okot találhat, amely

valószínűtlenné teszi, hogy a folyam

a hóból eredne. Az első és leg fon-

to sabb ok az, hogy erről a vidék ről

meleg szelek fújnak, a második

pedig, hogy ezen a vidéken sem

eső, sem jégeső nem fordul elő.

A harmadik bizonyíték az, hogy

arrafelé az emberek fekete bőrűek

a hőségről. A héják meg a fecskék

egész évben itt maradnak, s a

darvak is ide járnak téli szállásra a

szküthák földjén támadó tél elől.”

Hérodotosz, Kr. e. 5. század

Vajon miért a papoktól érdeklődött Hérodotosz?

Honnan szerezhetett még információkat a térségről Héro dotosz?

Miért jutott Hérodotosz té-ves következtetésre a Nílus eredetét illetően? Eszme-futta tásának mely elemei-ben nem tévedett?

Miért „tudományos” mégis Hérodotosz gondolat-menete?

„Társadalomtudományok”

„A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban (…) nem azt

tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel őket, ahogy éppen

értesítettek róluk, vagy úgy, ahogy én magam is helyesnek találtam, hanem

azt, hogy azoknak is, amelyeknél jelen voltam, s azoknak is, amelyek ről

mások tudósítottak, amennyire lehetséges, minden részletét fel kutatva

utánajárjak.

A nyomozás fáradságos munkának bizonyult, mert a szemtanúk még ugyan -

azokat az eseményeket sem egyformán, hanem az egyik vagy másik fél hez

fűződő érzelmeik szerint adták elő, vagy úgy, ahogy ők emlékeztek rájuk.

Lehet, hogy művem végighallgatása, mivel hiányoznak belőle a mesés

részletek, látszólag kevés szórakozást nyújt, de azok, akik szeretnék látni

a megtörtént események lényegét, s következtetni óhajtanak – ha majd

ember voltunk következtében ugyanolyan vagy hasonló dolgok fordulnak

elő – a jövőre is, azok, s számomra ez elég, hasznosnak fogják ítélni. Hiszen

ez az alkotás maradandó értéknek készült, nem pedig abból a célból,

hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen.”

Thuküdidész: A peloponnészoszi háború,

Kr. e. 5. század

Mi a történetíró feladata Thuküdidész szerint? A kutatás mely nehézségeire hívja fel a fi gyelmet? Mi a történetírás célja, értelme? Mi gondol: mai tudományos szempontból mennyire korszerűek Thuküdidész gondolatai?

Az emberi társadalmak és az emberi természet racionális leírása, az okok keresése és az összefüggések magyarázata tudományos módszerekkel – sokan még napjainkban is kételkednek abban, lehetséges-e ez egyáltalán. Az antikvitásban ez a törekvés a történelemtudományban jelent meg leginkább. Bár időnként a történészek leírtak mitikus vagy mesés epizódokat is, mégis ekkor jelent meg a mai értelemben vett

történet tudomány, amely a történelmi események okaira próbált következ-tetni források, – s ha voltak – szemtanúk kikérdezése alapján. A görög „történetírás atyjának” tartott Hérodotosz (Kr. e. 5. század) volt az első, aki azért írta műveit, hogy „az emberektől lett dolgok idővel el ne enyésszenek”. Thuküdidész (Kr. e. 5. század) alkalmazott először forráskritikát is.


„Mindazokat az inkább költői történetekkel megszépített, mintsem meg-

bízható történelmi tényekkel igazolt eseményeket, amelyeket a hagyomány

a Város alapítása előtti időkről elmond, nem szándékozom sem igazolni,

sem megcáfolni. Legyen előjoga a régmúltnak, hogy az emberi és isteni

dolgokat összevegyítve még méltóságteljesebbé teszi a városok eredetét.

De én inkább azt szeretném, ha arra fordítaná a figyelmét minden olvasóm,

hogy milyen volt az élet, milyenek az erkölcsök, s hogy háborúban és

békében milyen férfiak milyen erényeikkel teremtették meg és tették

naggyá hatalmunkat. (…) A történelem megismerésében különösen az az

üdvös és gyümölcsöző, hogy a legkülönbözőbb események tanulságait

mint valamely messze látszó emlékművön szemlélhetjük, s kiválaszthatjuk,

hogy magunk vagy államunk érdekében mit kell követnünk, s milyen

gyalázatosan indult és végződött dolgot kerüljünk.”

Livius: A római nép története a város alapításától,

Kr. e. 1. század–Kr. u. 1. század

Mikortól kezdi történeti munkáját Livius, és miért? Szerinte mi a történetírás célja, feladata? Hogyan tesz különbséget hagyomány és történelem között? Vessék össze az előző idézettel! Miben értenek egyet? Gondolják végig, mely korszakról írt Thuküdidész, illetve Livius! Mennyi ben befolyásolhatta ez munkásságukat?

Gyűjtse össze a tankönyvből a görög és római történetírókat! Mit tudott meg a módszereikről, a szemlé letükről?

A társadalomról, a ténylegesen létező és az ideális államról, az ember helyzetéről a társadalmi világban a fi lozófi a fogalmazott meg általános megállapításokat. A legnagyobb hatást ebben is Arisztotelész gyakorolta. Arisztotelész szerint az ember „társadalmi lény”, „társas lény” (más fordításokban: „állami életre hivatott lény”). Éppen ezért szükségszerű, hogy az ember csak valamely nagyobb szervezet, az állam keretein belül éljen. De hogy milyen az az adott társadalmi berendezkedés, azt az ember dönti el, aki értelmével megvizsgálhatja a lehetőségeket, s dönthet, melyiket találja a legjobbnak, megkísérelheti ennek bevezetését vagy a fennálló rendszer megváltoztatását.

„A városállam (polisz) természet-

szerű, s az ember természeténél

fogva állami életre hivatott élőlény.

Világos, hogy miért inkább hivatott

az ember állami életre, mint a méh

vagy bármely más, csoportban élő

állat. Beszédre ugyanis egyedül

az ember képes az élőlények közt;

a megszólaló hang kétségtelenül a

fájdalmat és az örömet jelzi, s ezért

a többi élőlénynél is megvan. Az a

többi élőlénnyel szemben az ember

sajátossága, hogy ő az egyedüli,

aki felfogja a jót és a rosszat, az

igazságost és az igazságtalant,

márpedig éppen azokból, akik

erre képesek, jön létre a család és

az állam.

Természetünknél fogva törekszünk

az ilyen közösségre. A legkülönb

teremtmény minden élőlény közt az

ember, de ha eltér a törvénytől és

jogtól, akkor mindennél alábbvaló.

Az ember veszedelmes fegyverek-

kel születik, amelyek arra szolgál-

nak, hogy ésszel és erénnyel éljen,

de éppen ezeket lehet az ellentétes

célokra is a legjobban felhasználni.

Viszont az igazságosság az állami

életben gyökerezik; mert a jog

nem más, mint az állam közösségi

rendje…”

Arisztotelész: Politika,

Kr. e. 4. század

Mitől válik az ember „állami létre hivatott lénnyé”?

Honnan származik a jog és az igazságosság?

Mi az erény? Mitől válhat „alávalóvá” és milyen „veszedelmes fegyverekkel” rendelkezik az ember? Vitassák meg Arisztotelész megállapí-tásait!

Gondolják végig, mi történ-het Arisztotelész szerint azzal az emberrel, aki kilép közösségéből!

Arisztotelész egyrészt annak alapján különböztette meg a társadalmi rendszereket, hogy egy ember, egy kisebb csoport vagy a többség gyako-rolja-e benne a hatalmat; másrészt, hogy a vezetők saját érdekükben („elfajult államforma”) vagy a közjó érdekében („helyes államforma”) gyakorolják ezt a hatalmat. Arisztotelész a demokráciát is az „elfajult államformák” között tartotta számon – számára az ideális forma a politeia,

amelyet ő „a közép”, tehát a sem nem túl gazdag, sem nem túl szegény emberek uralmának tekintett. Korának gyermekeként Arisztotelész termé-szetesnek találta a rabszolga ságot vagy a nők alávetett helyzetét is.

Arisztotelész az államformákról

egy kevés soke m b e r u r a l m a

helyes királyság arisztokrácia politeia

eltorzult türannisz oligarchia demokrácia

Mi alapján tekintette Arisztotelész az egyes államformákat helyesnek, illetve eltorzultnak?

Vitassák meg az egyes államformák előnyeit, hátrányait! Ha tud-nak, hozzanak történeti példákat!


Orvostudomány

„Aki pedig pontosan meg akarja

jósolni, hogy kik gyógyulnak meg,

kik halnak meg, és hogy a betegség

sok vagy kevés napon át tart-e,

annak alaposan ismernie és érté -

kelnie kell az összes tünetet,

egymással össze hasonlítva fel kell

becsülnie erejüket…”

Hippokratész: Prognosztika,

Kr. e. 5–4. század

Miben állt Hippokratész orvosi módszere?

Érdeklődjön utána, mit jelent a prognosztika!

Az antik orvostudományt egyszerre jellemzi, hogy racionális, meg fi gye lé-sekre támaszkodik, eseteket ír le és tanulmányoz, illetve hogy a gyógyu-lást elsősorban az isteni beavatkozástól várja. Orvostudomány és vallási gyakorlatok összefonódását jól mutatja „megalapítója”, Aszklépiosz mítosza is. Aszklépiosz Apollón isten és egy halandó leány gyermeke volt, aki olyan rendkívüli tudású orvossá vált, hogy még a halottakat is fel tudta támasztani. A „jogkörére” féltékeny Zeusz főisten ezért villámaival agyonsújtotta Aszklépioszt, aki kígyóvá változott. Atyja közbenjárására azonban Zeusz megkegyelmezett, és a halhatatlan istenek közé emelte Aszklépioszt.

Aszklépiosz és lánya, Hügeia bikaáldozatot fogad el

Hügeia az Egészség megszemélyesítője volt. Melyik mai szavunk származik a lány nevéből?

Vajon melyik alak Aszklépiosz, és melyik Hügeia? Mely mai intézmények jelképeiben látható az Aszklépiosz míto-szában felbukkanó kígyó?

A Kr. e. 5–4. század ban élt Hippokratészből már nem lett isten, de hírneve halhatatlannak mutatkozik: az ő szellemében fogalmazott esküt mondják el ma is a diplomázó orvosok világszerte. Hippokratész fő elve az volt, hogy ne ártsunk a betegnek, az orvos inkább segítse a természetes gyógyulási folyamatot.

Fogadalmi felajánlások

Milyen szervek gyógyulásá-nak reményében ajánlották fel ezeket a szobrokat?

„Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügeiára. (…) Gondom lesz

rá, hogy a tudományt megismertessem fiaimmal és mesterem gyermekei-

vel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerződés és az orvosi törvény

alapján tett eskü kötelez, de [rajtuk kívül] senki mással sem.

Az életmódra vonatkozó szabályokat a beteg hasznára kamatoztatom

majd. (…) Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is. Hasonlóképpen

egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó szereket.

Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is;

az ilyen feladatokat azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek.

Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a

betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől,

főleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfi ak testén, legyen

szó akár szabadokról, akár rabszolgákról. Foglalkozásom gyakorlása

közben bármit is látok, illetve hallok, aminek nem lenne szabad nyilvánosságra

kerülnie, arról hallgatni fogok…”

A hippokratészi eskü részlete

Mit jelenthetett a görögök számára, hogy Hippokratész istenekre esküdött?

Milyen szakembereket említ Hippokratész? Vitassák meg: melyek a ma is érvényes elemei az eskünek!


Szkíta aranyedény, Kr. e. 4. század

Milyen orvosi műveletet láthatunk?

„A sebész (…) keze legyen erős, szilárd, olyan, amely nem hajlamos

a remegésre. Legyen képes jobb és bal keze gyors használatára. (…)

Csak annyi legyen benne, ami a gyógyításhoz kell. Nem szabad, hogy a

páciens kiáltozása túl gyors operációba hajszolja, és hogy kevesebbet

vágjon, mint amennyi szükséges. A torkuk szakadtából ordítók gyötrelme

se tántorítsa el, hogy azt tegye, amit kell.”

Celsus, római orvos, Kr. u. 1. század

Mit tudunk meg a sebészeti eljárásokról? Milyen képességekkel kellett bírnia egy sebésznek?

Nőgyógyászati eszköz

Ez a római kori nőgyógyászati eszköz teljesen olyan elven műkö-dik, mint mai megfelelői.

Orvosi műszerek

A római korból ránk maradt sebészeti segédeszközök egyik legtelje-sebb készlete (Kr. u. 1–2. század): szikék, tűk, kampók, fogók, szondák, katéterek, csontvésők, gyógyszeres ládikák és egy végbéltágító.

Műfogsor

Az első ismert műfogak, amelye ket etruszkok készítettek, Kr. e. 700 körül. A pótfogakat 3–5 milliméte-res aranypánttal fogták össze.

Miből készülhettek a műfogak?

Hogyan rögzíthették?

Az ember és

környezete

25

Az ember és környezete 201

Az ökológiai rendszer fogalmaMinden emberi társadalom része egy ökológiai (környezeti) rendszernek:

élő és élettelen környezetéből anyagokat és energiát von el, s anyagokat

bocsát ki magából. Ha a környező természet képes maradéktalanul újra-termelni az elvont erőforrásokat, akkor ökológiai egyensúly áll fenn. Az emberi közösségek azonban a történelmük során újra meg újra felborították ezt az egyensúlyt: vagy mert kimeríthetetlennek hitték a természeti erőforrásokat, vagy mert nem tudták szabályozni társadalmuk és környezetük viszonyát. Ennek következtében a környezeti problémák, amelyeket az ember saját magának okozott, már az őskorban majd az

ókorban is megjelentek.

„Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet. Féljen és rettegjen

tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket

minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. Minden,

ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mind ezt

éppúgy, mint a zöld növényt.”

Biblia, Teremtés Könyve

Milyen kapcsolatot jelenít meg a Biblia az ember, illet ve az állat- és növényvilág között?

Milyen képet sugall a termé szetről? Mi a „hivatásuk” az állatok-nak a szöveg szerint?

A vadászok környezete Mamutcsontból épített kunyhó

A fejlett kőszerszámok, az íj, vala-mint az emberi kommunikáció és értelem már az őskorban lehetővé tette, hogy az ember túlvadássza környezetét. Ennek veszélye külö-nösen olyan területeken állt fenn, ahol korábban nem élt ember, s így a helyi állatvilág nem tudott még „ellenstratégiát” kidolgozni ezzel a veszélyes ragadozóval szemben.

A mai ukrán-délorosz síkságon 15 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jég korszak vége felé nem nőttek fák, és nem voltak barlangok sem. Az itt letelepedett prémruhás vadászok tehát abból építkeztek, aminek bővében voltak: mamut-csontból és -agyarból vázat építettek, amelyet bőrrel vontak be, s kész volt a kunyhó. Egyetlen kunyhó hoz több mint 95 mamut-állkapcsot használtak fel.

Tételezzük fel, hogy a mamut legfontosabb tulajdonságai meg-egyeznek az afrikai elefántéval: egy állatnak átlagosan 2,6 km2 legelőre van szüksége, egy tehén átlagosan négyévente szül egy borjat, amely 14–15 évesen lesz ivarérett. Tételezzük fel, hogy egy emberhordának 100 km2 vadászmező jut, ame lyet egyenletesen kitöltenek a mamutok. Évente 3 mamut elejtése esetén meddig tart, amíg teljesen ki irtják a terüle tükről a mamutokat?

Arab fürdő, 9. század

A tisztálkodás egészséges szoká-sának gyakorlásához először is vizet kell nyerni és bejuttatni a fürdőhelyiségekbe. Másodszor, el kell vezetni a szennyvizet is.

Milyen ökológiai problémákat jelent a két feladat?

202 IV. fejezet – Az Európán kívüli világ a középkorban

Idézze fel, mit tanult a Homo sapiens vadásztechnikájának fejlődéséről! Hol látható ennek „nyoma” a táblázatban?

Mit gondol, a túlvadászaton kívül milyen más okai lehetnek a tömeges kihalásoknak? Melyik okot, melyik magyará-za tot tartja valószínűbbnek?

Miért lehetett Afrika kivétel?

A „megtisztított” természetA mezőgazdaság kialakulásával az a látszat keletkezhetett, hogy az ember maga állítja elő erőforrásait, vagy legalábbis azok jelentős részét. A termesztett növényeknek azonban – a napfényen kívül – termékeny (azaz bizonyos ásványi anyagokkal és nyomelemekkel bíró) talajra és vízre is szükségük van a természeti világból. Ennek biztosítására csak olyan társadalmak voltak képesek, amelyek épületekkel, csatornákkal, utakkal, szerszámokkal, hajókkal, tüzelőanyaggal is rendelkeztek. Ehhez az első számú nyersanyag sokáig a fa volt, s gyakran a termőföldnek szánt talajt is meg kellett „tisztítani” a fáktól. A fák azonban nemcsak „elfoglalják” a talajt, hanem meg is kötik, védik. Számos vidéken fordult elő az utolsó 8–10 ezer év során, hogy az erdők kiirtása után a talajt erózió sújtotta, azaz a csapadék lemosta, a szél elfújta a termékeny talajréteget, s csak kopár sziklák maradtak. Az építkezésre alkalmatlan bokrok, cserjék, aljnövényzet nem tudtak mindig az erdők „helyébe lépni”, átvállalni azok talajmegkötő szerepét. Ráadásul az emberek tüzelőigénye és az állatok tartása tovább ritkították ezt a növényzetet is.

Mediterrán táj napjainkban

Az ókorban ezt a területet még összefüggő erdőség borította.

A nagytestű (felnőttként 44 kilogrammnál súlyosabb) szárazföldi állatok kihalása az utolsó 100 ezer évben néhány kontinensen


Uri királysírokból előkerült kecskeszobrok

A kecske nagy erénye tartói számára az igénytelensége: ahol más patások már nem tudnak legelni, ott a kecske kikaparja még az utolsó fűcsomót is, ha kell, fára is mászik, hogy lelegelje a lombokat.

Milyen hatással lehet egy vidék növényzetére, ha századokon, évezredeken át tömege sen le-geltetnek rajta kecskéket?

„Akadnak olyan hegyek, amelyek ma

ugyan már csak méheket táplálnak,

de nem is olyan régen tető gerendá-

nak alkalmas fákat vágtak róluk (…)

és nyájaknak szinte kimeríthetetlen

bőségben legelők voltak.

És a föld minden évben élvezhette

a Zeusztól jövő esőt is: nem kellett

hagynia, hogy kárba vesszen,

le folyva, mint most, a kopár földről

a tengerbe, hanem a sok vizet

magába fogadta, s agyagréteggel

betakarva úgy gazdálkodott vele,

hogy mindenütt bőséges táplálé-

kot nyújtott a kutaknak és folyóknak.

A hajdani forrásoknál ma is fenn-

maradt szentélyek a jelei annak,

hogy ez az elbeszélésünk igaz.

Ami megmaradt, olyan az egykori-

hoz képest, mint egy megbetege-

dett test csontváza; a kövér és

porhanyós földet az ár magával

sodorta.”

Platón, Kr. e. 5–4. század

Az erdőirtás milyen követ-kezményeit írja le Platón?

Az építkezéshez használt tetőgerendákon kívül mi igényelhe tett még sok fát az antik Görögországban?

A Mediterráneum szinte egész part vidékéről eltűntek az erdők, s helyü-ket erózió tól sújtott, a melegebb tája kon egyenesen fél sivatagos vagy sivatagos táj vette át.

Pueblo Bonito rekonstrukciója

A mai Egyesült Államok déli részén, a Chaco-kanyonban a 10–14. szá-zadban települt le az anaszázi nép. Több mint 300 épület romja maradt fenn utánuk, köztük a legnagyobb Pueblo Bonito volt: itt legalább 800 helységben ezernél több ember lakhatott. Csak ennek felépítésé-hez 200 ezer, egyenként legalább ötméteres gerendára volt szükség (amelyet a végén már 80 kilométeres távolságról kellett szállítani). A folyamatos erdőirtás a „szokásos” következményekkel járt: az esők elmosták a termőtalajt, állandóvá vált a szárazság, a talajvíz szintje csökkent. A völgy végül alkalmatlanná vált a mezőgazdasági termelésre – ma is az –, lakói elpusztultak vagy elvándoroltak.

Mai mezopotámiai táj

Az ókori Mezopotámiában, ahol minimális a csapadék, viszont a két nagy folyó ásványtartalma magas, a nyári áradásokkal bekövetkező túlöntözés okozott helyre hozha tatlan károkat. Ahogy egy fényes felület ről elpárolgó vízcsepp után meg fi gyelhetjük a lerakódott vízkő lehelet vékony rétegét, úgy maradtak ásványi sók az iraki földben a forró napsütés nyomán elpárolgó öntöző víz nyomán. Egyszeri alkalom mal viszonylag kevés, de úgy 50 év alatt egy köbméter földbe már 15–45 kg só került. Számítások szerint a mai Dél-Irak talajá-ban mára körülbelül 1 millió 750 ezer tonna sziksó halmozó dott fel

– így lett a világ valaha leg terméke nyebb vidékéből sivatag vagy sós mocsár, s így töltődött fel a Perzsa-öböl partvidéke is.


A szennyezett környezet

„Mihelyt kijutottam a város rossz levegőjéből s a füstölgő konyhák szagából

– ha ezek munkába állnak, ami dögletes gőzt csak elnyeltek, porral vegyítve

kiokádják –, nyomban éreztem, hogy közérzetem javul. Mit gondolsz, mennyi

erőre kaptam azután, hogy szőlőmbe léptem! (…) Azóta már összeszedtem

magam. Nyoma sincs testem gyanús gyengeségének…”

Seneca, 1. század

Melyik lehet a szóban forgó város? Idézze fel: fénykorában hány lakosa volt?

Sokan azt hiszik, hogy a környezetszennyezés a modern ipari társadalmak „vívmánya”, pedig ez a tevékenység is hosszú múltra tekinthet vissza. A légszennyezés egyidős a tűz használatával: hiába, hogy akkor nagyon kevés ember rakott nagyon kevés tüzet, ha azt nagyon gyakran szűk és zárt térben égették. A primitív kalyibáknak, kunyhóknak, sátraknak igen gyakran még napjainkban sincs füstelvezető nyílása; a lakott kőkorszaki barlangok falára sűrű koromréteg rakódott, s találtak elfeketedett tüdejű, mumifi kálódott tetemeket már ebből a korból is.

„Jurtáik kör alakúak; sátorformára készítik vesszőből és vékony lécekből.

Fent kerek nyílás van, melyen a fény behatol és a füst távozik, mert mindig

a hajlék közepén raknak tüzet. A falakat s a tetőt nemezzel borítják be, sőt

az ajtó is nemezből való. Egyes jurták nagyok, mások kicsinyek, gazdájuk

rangos volta vagy alacsony sora szerint; némelyiket gyorsan szét lehet

szedni és újra felállítani, ezeket teherhordó állatokkal szállítják; másokat

nem lehet szétbontani, hanem szekéren kell szállítani. A kisebbek fuvarozá-

sához elégséges egy ökör a kocsiba fogva, a nagyobbakhoz… három, négy

vagy még több ökör szükséges…”

Piano Carpini úti jelentése a 13. századi mongolok életéről

Mennyire lehetett hatékony a füst elvezetésében egy kémény nélküli nyílás a jurta tetején?

Jégmag

Ha Grönlandon vagy az Antarktiszon a megfelelő helyen lefúrnak a jégbe, akkor az így felhozott mintából, a jégmagból rekonstruálható, milyenek voltak az éghajlati viszonyok a történelmi időkben. A képen látható jégmag több mint 1800 méteres mélységből került elő, s a 16 ezer évvel ezelőtti viszonyokról nyújt felvilágosítást. Hasonló minták-ból derült ki, hogy a Római Birodalom fénykorában erősen megnövekedett az ólomszennyezés mértéke – még Grönland felett is.

Az antik államok nagyon sok ólmot használtak: Róma fénykorában mintegy 80 ezer tonnát évente (Róma bukása után ez a töredékére esett vissza, s csak az ipari forradalom után érte el az európai termelés ezt a szintet ismét). Az ólmot és vegyületeit használták festékként, púderként, élelmiszerek és bor tartósítására, kötőanyagként építkezése-ken; készítettek belőle edényeket, alkatrészeket, s mindenek előtt vízvezetékeket. Az ólom azonban veszélyes, mérgező fém. Az ólombányákba kerülő rab szolgák százezrei valószínűleg nagyon rövid ideig maradtak életben. Megbecsülhetetlen, hányan szen vedtek betegségekben vagy haltak meg olyan ólommérgezésben, amelynek rejtve maradt az oka.

Ha emberek ezrei, majd tíz- és száz-ezrei éltek összezsúfoltan, akkor új problémát jelentett az általuk elő-állított szerves hulladék kezelése. Egy császárkori Rómához hasonló nagyvárosban csupán az ürülék mennyi sége is mintegy százezer tonnára rúgott évente, s akkor még nem beszéltünk a mészárszékek, a konyhák, a bőrcserző üzemek stb. hulladé káról. A szerves hulladék egy részét fel lehetett használni a földek trágyá zására is, de ez sem járt minden veszély nélkül: Kínában nagyon elterjedt volt ez a gyakorlat, s mivel itt a földek az év jelentős részében el voltak árasztva a rizs-termelés miatt, gyakran az ivóvíz is meg fertőződött. A fertőzés veszély miatt tanácsos volt a vizet forra lás után fogyasztani – nem csoda, hogy a kínaiak fedezték fel a teázás szokását is.

„Az itteniek sem a szántóföldek

műveléséhez, sem a zöldség

ter mesztéséhez nem használnak

trágyát, minthogy tisztátalan nak

tartják, s undorodnak tőle. Az ide-

érkező kínaiak említeni sem merik

a Kínában alkalmazott trágyázási

módszereket, mivel tartanak az itte-

niek megvetésétől. (…) [Az itteniek]

valahányszor elvégzik dolgukat,

mindig a tóba lépnek, hogy meg-

fürödjenek.

Mosakodáskor-tisztálkodáskor

azonban csak a bal kezüket hasz-

nálják: a jobb kezük való arra, hogy

az ételt megfogják vele. Ha észre-

veszik, hogy egy kínai az árnyék-

széken papírral törli meg magát,

kinevetik, és [azontúl] még a kapu-

jukon sem akarják beengedni. (…)

Nagyon-nagyon nevetséges!”

Csou Ta-kuan kínai utazó feljegyzései

a khmer államból, 1296–1297

Hogyan szennyezték a kör-nyezetet a kínaiak, és hogyan a khemerek?

Hogyan tekintettek egymás szokásaira?


Az ökológiai egyensúlyt nemcsak azzal lehet felborítani, hogy az ember egyes élőlényeket kipusztít, hanem azzal is, hogy másokat túlságosan elszaporít. A nagy állati csordák és a zsúfoltan élő emberi csoportok létrehozása valóságos „édenkertet” hozott létre – a mikroorganizmusok számára. Valószínű, hogy egy sor rettegett fertőző betegség bakté ri-uma vagy vírusa erre a „kedvező” helyzetre reagálva jött létre.

A pestis középkori ábrázolása

Mivel „magyarázza” az ábrázolás a járványok kialakulását?

Az ökológiai katasztrófa modellje: a Húsvét-sziget Húsvét-szigeti kőszobrok (moaik)

A szigeten kialakult törzsek évszázadokon át egymással békében éltek és gyarapodtak. Vetélkedésüknek egy békés módját alakították ki: hatalmas kőszobrokat faragtak és állítottak fel a tengerparton. A több száz moai átlagosan 4 méter magas és 10–12 tonna súlyú, de állítottak fel tízméteres és 87 tonnás példányokat is.

Mit gondol, honnan ered a sziget elnevezése? Nézzen után, ma melyik ország fennhatósága alá tartozik a sziget, és hányan élnek ott!

Kr. u. 900 körül érkeztek a csendes-óceáni szigetvilágot meghódító poli-néz népek a Húsvét-szigetre. Ez a sziget a nyugatról keletre tartó év-ezredes terjeszkedésük végállomá-sa volt: 2000 kilométerre keletre a legközelebbi szigettől, de még mindig 3200 kilométerre nyugatra az amerikai kontinenstől. Nincs arra bizonyíték, hogy az első telepesek, illetve az európai „felfedezők” 18. századi megérkezése között mások is érintették volna a szigetet, amely tehát teljes elszigeteltségben élt, egy teljesen különálló ökológiai rendszerként.

Moai


A köteleket szálas fakéregből fonták, a szánokat, síneket, emelőket fából készítették, s persze a „szokásos” célokra – tüzelés, szerszámok és kenuk készítése, építkezés stb. – is sok fát fogyasztottak. A szigetet borító erdő végül 100%-ban elfogyott – kivágták az utolsó fát is. Ezután a talaj minősége vészesen leromlott; nem tudtak akkora kenukat készíteni, amelyek a tengeri halászathoz lettek volna szükségesek; nem volt mivel fűteni az esős és szeles teleken. Nem tudtak elegendő mennyiséget halászni, nem maradt semmilyen vadgyümölcs, 100%-ban kiirtották a sziget szárazföldi madarait is, nagyon megritkították az itt fészkelő tengeri madarakat, a növénytermesztés mutatói visszaestek. Az eredmény: éhínségek, lázadások, sorozatos polgárháborúk. A sziget lakossága a fénykor népességének talán tizedére esett vissza, s az összeomlás okozta dühükben valamennyi moait ledöntötték. A ma látható példányokat a 20. század ban állították fel ismét.

„Végeredményben… a Húsvét-sziget páratlanul nagyfokú környezeti le-

pusztulását nem az ottaniak rosszindulata vagy ostobasága okozta,

hanem az a peches körülmény, hogy ez a környezet még a szokottnál is

sérülékenyebb volt, az egész csendes-óceáni régió legnagyobb erdő-

pusztulási kockázatával. (…)

Az elszigeteltség valószínűleg arra is magyarázatot ad, hogy e társadalom

sorsa miért kelt bennünk erősebb érzéseket. A Húsvét-sziget és a mai

Föld bolygó közti párhuzam hátborzongtatóan magától értetődik. A globali-

záció, a nemzetközi kereskedelem, a sugárhajtású repülőgépek és az

internet következtében minden ország függ mások erőforrásaitól, és köl-

csönösen hatással van egymásra, pontosan, mint a Húsvét-sziget klánjai.

Az ő hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban, mint a mi Földünk

a világűrben. Mikor helyileg megoldhatatlan nehézségeik támadtak,

nem volt hova menekülniük, és nem volt kihez fordulniuk támogatásért,

akárcsak ma nekünk. Ami velük történt, az könnyen lehet a mi történetünk

mítoszba illően frappáns előképe, egy tanmese, amely bemutatja jövőnk

eshetőségei közül a lehető legrosszabbat.”

Jared Diamond: Összeomlás, 2005

Mit kell(ene) tanulnunk a húsvét-szigetiek példájából? Járjanak utána és vitassák meg, milyen módszerekkel lehetne késleltetni a Föld erőforrásainak kimerülését!

„Milyen módszerrel faragták, szállí-

tották és emelték a helyükre?

A feladat riasztónak tűnik, de hát

tudjuk, hogy sok más nép szállí tott

igen nehéz köveket nagy távol-

ságra: így épült Stonehenge, az

egyiptomi piramisok, Teotihuacán,

az inkák és az olmékok városai…

A Húsvét-szigeten több [elképzelést]

valódi szobrokon is kipróbáltak. (…)

[A] legmeggyőzőbb szerint a fő

eszköz a »kenuszállító létra« egy

módosított változata volt, amelyet

az óceániai szigeteken sokfelé

használtak az erdőben készre fara-

gott, nehéz kenuk elvontatására a

partig. Ez a szerkezet két párhuza-

mos fasínből áll, melyet rögzített

(tehát nem görgő) kereszt rudak tar-

tanak össze, és a kenu a két sínre

fektetve csúszik. Ilyeneket Új-Guineá-

ban magam is láttam: némelyik

hosszabb volt másfél kilométernél,

és több tucat métert lejtett attól az

erdei tisztástól, ahol a rajta szállított

kenu fáját kivágták. Hawaiin isme-

rünk nehezebb kenukat, mint egy

átlagos húsvét-szigeti szobor…

Mai húsvét-szigetiekkel végzett

kísérletek szerint 50–70 ember elég

ahhoz, hogy egy átlagos méretű,

12 tonnás, szánra fektetett szobrot

kötelekkel elhúzzanak, egy-egy

nekifeszüléssel nagyjából öt métert

téve meg. Így napi ötórás munkával

a szobor körülbelül 14 kilométert

haladt hetenként [a leghosszabb út

a kőbányától a tengerpartig 15 km].

Mint kiderült, a siker kulcsa a

pontos szinkronizálás a vontatók

között, ami a régi polinézeknek

nem jelenthetett gondot, hiszen

gyakorlott evezősök voltak.”

Jared Diamond biológus,

antropológus és földrajztudós:

Összeomlás, 2005

Mi adja a kísérleti régészet jelentőségét?

Milyen példákkal találko-zott már?

Milyen nem várt eredményei lehetnek ennek a módszer-nek?

Krátertó a Húsvét-szigeten

A távolban látható facsoportokat már a 20. században telepítették újra.

Milyen következményekkel járhatott a fák kiirtása? Ennek milyen nyomai láthatók a képen?

A magyarság

eredete és

ősi története

32

ÉN

ANYA APA

DÉDANYADÉDANYADÉDANYA DÉDANYADÉDAPA DÉDAPA DÉDAPA DÉDAPA

ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPA ÜKAPAÜKANYAÜKANYAÜKANYAÜKANYAÜKANYAÜKANYAÜKANYAÜKANYA

NAGYANYA NAGYANYANAGYAPA NAGYAPA

256 VI. fejezet – A magyar őshazától Szent István államáig

„Mi a magyar?”A modern időkben általában a nép vagy a nemzet az a legnagyobb tár-sa dalmi csoport, amely hez tartozó-nak valljuk magunkat. Nemze tünk eredetét, törté ne tét kutatva sokszor

hasz nál juk a „népünk”, „nemzetünk”

fogal mát olyan korok ban is, amikor

ezek a szavak egészen mást jelen-

tet tek, mint manapság. Voltak olyan korok is, amelyek ben ezeknek a sza-vak nak szigorúan véve nem is lett volna értelmük. Mégis, az egysze rű-ség kedvé ért gyakran „a magyarok” meg nevezést hasz nál juk ahelyett, hogy körül írnánk: „az a csoport,

amely ből később a magyar nép ki ala-

kult”. Tanköny vünk is ezt teszi, csak fi gyel mez tet arra, hogy a rövid és össze foglaló „magyarság” szó alatt a törté nelmi korsza kok ban mást-mást értünk. Példá nak okáért:• Élt két és félezer éve egy csoport nő

és férfi az Urál környékén. Nyelvü-ket nem értenénk meg, de tudjuk, hogy ebből alakult ki a mai magyar nyelv. Államuk, írásbeliségük nem volt, összetartozásuk mértéké ről és jellegéről szinte semmit sem tudunk – csak azt, hogy elég erős-nek bizonyult ahhoz, hogy fenn-maradjon.

• Élt ezerkétszáz éve egy csoport nő és férfi a kelet-európai sztyep pén. Vezetőjük volt, akinek irányí tá sá-val közös vállalkozások ban vettek részt. Nagy többségük ma gya rul beszélt, de ők azt tartot ták „ma-gyar nak”, aki ebbe a közös vezető ál tal összefogott törzs szövet ségbe tar to zott, akármi volt is a nyelve.

• Élt ezer éve egy csoport nő és férfi a Kárpát-medencében. Ekkor talán még nem is a többsé gük beszélte a magyart, de a követ ke-ző évszázadokban minden kép pen a magyar lett a többség nyelve. Közös államban éltek, vezető jü-ket király nak nevezték, s a király alattvalóit tekin tet ték „magya-roknak”.

A korai magyarok, a történelmi, kulturális és érzelmi kötődés alapján

a mai magyarok elődei. Ez azonban nem jelenti okvetlenül azt, hogy „vérségi” alapon is az elődeink. Egy új tudományág, a genetikai régészet szerint a mai magyar népesség genetikai távolsága a mai szláv és német népektől minimális; a mai fi nnugor és iráni népességtől nagyobb, a török népekétől még nagyobb, a keleti (mongoloid) népektől pedig egészen távol található. Egy nép életében minden generációban előfordulnak olyanok, akik egy másik népből származtak, de új hazát választottak, vagy előfordul-nak olyanok, akiknek egy másik néphez tartozó házastárstól született gyerekük. Mivel az évezredek alatt nemzedékek hosszú sora követi egymást, így senki sem állíthatja bizonyosan, hogy tudja: ősei évszáza-dok, sőt évezredek óta csakis egy nép soraiból kerültek ki.

Felmenők

Egy embernek 2 szülője van, 22 (=4) nagyszülője, 23 (=8) dédszülője, és így tovább. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a generációk átlagosan 25 évente követik egymást. Ebben az esetben� hány generációval ezelőtt volt a honfoglalás (895)?

� ha nem számolunk „keresztházasságokkal”, egy ma élő magyarnak hány őse lett volna a honfoglaláskor?

Készítse el a saját családfáját! Hány generációig tudja fel-kutatni őseit?

A korai magyarokkal való azonosulás megnehezítheti a tárgyilagos történelem szemléletet, mivel egy mai ember számára sokszor nehéz elfogadni, hogy az „ősök” nemcsak dicső tetteket hajtottak végre, hanem – érdekeik vagy kényszerek hatására – hibákat, visszásnak tetsző vagy akár bűnös dolgokat is. Az utókor számára azonban nem ez jelent szégyent, hanem az, ha ezeket a tetteket mentegetni vagy palástolni próbálja, nem pedig elődeink korába ágyazva megérteni.

A magyarság eredete és ősi története 257

Elnevezés- és eredetmítoszok

„1. Bevezetés a magyarok krónikájába. (…)

2. A Bábel tornyáról. A Jáfet magvából eredt Menróth óriás tornyot kezde

építeni.

3. (…) vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött

összezavarodása után nejétől, Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik

és Mogort. (…) Történt pedig, hogy a mint egyszer [Hunor és Mogor]

vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet a

Meotis ingoványaiba kergetének. Ott sokáig keresék, de semmi módon

nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet

baromtartásra alkalmasnak szem lélték.

4. [Ezért] minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának

lakozni. (…) Hatodik évre kimenvén véletlenűl, a pusztában Belár

fiainak nejeire, kik férjeik nélkűl sátrakban tanyázának, s gyermekeikre

bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba

vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok

fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor,

másikát Mogor vevé nejűl. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok

és magyarok. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek,

lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket

béfogadni és táplálni nem bírta.

5. (…) miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal

azon hazába vonulának, hogy ott lakozzanak. Abban lakókul az alpzúrokat

és pruténokat találták, kiket eltörölvén, kivervén vagy megölvén, azon

országot békességesen birják.”

Kézai Simon Krónikája,

13. század

Honnan származnak Kézai szerint a magyarok férfi , illetve női ősei?

Kikkel állnak még rokonságban a magyarok Kézai szerint? Milyen jelentősége lehetett a középkorban, hogy „ősünk” Bábel tornyának építtetője volt?

Hogyan szerezték meg a hunok és magyarok Kézai szerint Szkítiát?

Az őstörténettel kapcsolatos míto-szok virágzását az is segíti, hogy er-ről a korszakról van a legkevesebb forrásunk. A magyar őstörténettel – így nevezik a honfoglalás előtti kor szakot – kapcsolatban inkább csak elmé letek és feltevések áll nak rendel ke zé sünk re, kevés igazolt nak tekint hető ismerettel. A nyilván való-an téves elképzeléseket azonban még így is nagy biztonsággal meg lehet cáfolni. Így a magyar ság török vagy hun eredete manapság a meg-cáfolt elméletek közé tartozik. Az olyan elméleteknek pedig, amelyek szerint a magyarok a sumérok le-származottai, vagy amelyek sze-rint a magyarok több tízezer éve a Kárpát-medencében élnek, semmi közük a tudományhoz.

A „csodaszarvas” nyomá-ban. Képes Krónika, 14. század

Milyen irodalmi vagy képző-művészeti alkotásban talál kozott már ezzel a történettel?

„(…) ez a kicsi, rút, hitvány és

emberszerű nép [a hunok] arról

volt ismert, hogy az emberi

beszédet csupán utánozni tudta.

(…) Akiket pedig háborúban

nem voltak képesek legyőzni,

azokat ijesztő és szörnyűséges

arcvonásaikkal megfélelmítve

futamították meg. Annál is inkább,

mert tekintetük ijesztően fekete

volt, s ha szabad ezt mondani,

arcuk helyett torz gombócot,

szemük helyett kis pontokat

lehetett látni. Lelkük vadságára

mi sem jellemzőbb, minthogy

gyermekeikkel is már születésük

napjától fogva kegyetlenkedtek.

Ugyanis fegyverrel vagdosták

be azok arcát, hogy még mielőtt

anyatejhez jutnának, megtanulják

türelemmel viselni a szenvedést.”

Jordanes:

Getica. A gótok eredete és tettei,

6. század közepe

„A magyarok népe, amelynek

vadságát csaknem minden

nemzet tapasztalta, abban az

időben még mindnyájunk előtt

ismeretlen volt. [A magyarok]

elfoglalják a bajorok határait,

a várakat lerombolják, az

egyházakat tűzzel emésztik el, a

népeket legyilkolják, és hogy még

jobban féljenek tőlük, megisszák

a megöltek vérét. [Ez a nép]

másban nem leli kedvét, csak a

harcban. Amint abból a könyvből

értesültem, amely ennek a népnek

az eredetéről szól, ezeknek

anyái mindjárt a fiúgyermekek

világrahozása után »éles karddal

felhasogatják ezek arcát, hogy

mielőtt tejet kapnának táplálékul,

kénytelenek legyenek alávetni

magukat a sebek elviselésének.«”

Liutprand észak-itáliai születésű

nemes, udvari ember, püspök,

950 körül

Vesse össze, mit írt a 6. szá- zadi szerző a hunok ról, és a 10. századi szerző a „magyarokról”!

Milyen forrást (könyvet) használt Liutprand?

Nézzen utána, mi volt a görög „barbár” kifejezés eredeti jelentése!

Documents

Élő történelem 1