MISKOLCI EGYETEM

NYERSANYAGELŐKÉSZÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETI ELJÁRÁSTECHNIKAI INTÉZET

ELŐKÉSZÍTÉSTECHNIKAI INTÉZETI TANSZÉK

AZ EMBERISÉG ÁLDÁSOS ÁLMÁNAK ÁTKA

AVAGY A DDT SZÜLETÉSE, FELEMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA

The curse of blessed dream of humanity

or DDT, the birth, rise and fall

TDK dolgozat

KÉSZÍTETTE: KONZULENS:

TAKÁCS MÁTÉ GFSD4O

ÉS

KAPÁS MILÁN GÁBOR HX3RQ3 DR. TAKÁCS JÁNOS

ME-MFK egyetemi docens

Környezetmérnöki szak (Bsc.)

Környezettechnikai szakirány

DÁTUM: 2012. OKTÓBER 28.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

2

TARTALOM I.) Előszó .............................................................................................................................................. 3

I.) A DDT ............................................................................................................................................ 6

II.) A DDT Magyarországon ............................................................................................................. 14

III.) A DDT a „harmadik világ” országaiban ................................................................................... 18

IV.) A DDT- vel megelőzhető betegségek rövid leírása .................................................................... 21

1.) A pestis (Yersinia pestis).............................................................................................................. 21

2.) A filariázis ..................................................................................................................................... 22

3.) A malária ...................................................................................................................................... 23

4.) A tífusz .......................................................................................................................................... 24

5.) A kolera ......................................................................................................................................... 25

V.) A DDT- hez köthető betegségek ................................................................................................. 26

1.) Csontsűrűséggel kapcsolatos betegség (csökkent csontsűrűség) .............................................. 27

2.) Hormonokkal kapcsolatos rákos megbetegedések .................................................................... 27

a. Mellrák .......................................................................................................................................................................... 27

b. Méhnyálkahártya- és prosztatarák................................................................................................................... 27

c. Hasnyálmirigyrák ..................................................................................................................................................... 27

3.) Tüdőrák ........................................................................................................................................ 28

4.) non- Hodgkins limfóma ............................................................................................................... 28

5.) Hibás immunrendszer működés ................................................................................................. 28

VI.) A DDT egészségügyi hatásai az állatokra .................................................................................. 28

VII.) A DDT kimutathatósága ............................................................................................................. 29

VIII.) Utószó ........................................................................................................................................... 36

IX.) Felhasznált irodalom ................................................................................................................... 38

X.) Képjegyzék (képek forrásai) ....................................................................................................... 40

XI.) Köszönetnyílvánítás .................................................................................................................... 42

XII.) Mellékletek jegyzéke ................................................................................................................... 43

1.) 7/1959. (XII. 23.) Eü. M. rendelet idevonatkozó passzusai ....................................................... 43

2.) 2012. VIII. 28- án készült hanganyag (Sukovics László szöv. beszámolója) ........................... 48

3.) Borsod- A- Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatójának engedélye .......... 49

4.) Nyilatkozat a 2012. augusztus 08-i hangfelvétel rögzítéséről és annak felhasználásáról ....... 50

5.) Eredetiségi nyilatkozat Takács Máté ......................................................................................... 51

6.) Eredetiségi nyilatkozat Kapás Milán Gábor ............................................................................. 51

7.) Konzulensi nyilatkozat ................................................................................................................ 52

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

3

I.) ELŐSZÓ

Az emberiség fennállása óta, az első civilizációk megjelenése előtt is törekedtünk a

begyűjtött javak megtartására. Eleinte elég volt azt az egyszerű módszer, hogy „amint

megszerezzük, fel is éljük”. Ez igaz volt akár élelmiszerre, akár állatbőrre, akár egyéb más,

a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen eszközökre (például: éles és/ vagy hegyes kövekre,

különböző formájú és vastagságú faágakra… stb.). Viszont az ember, fejlődése során,

egyre többet és többet szerzett meg ezekből, a számára nélkülözhetetlen, eszközökből és

élelmiszerekből. Kialakult egy többlet, melyet a későbbi úgy nevezett cserekereskedelem

útján, az ember társaival, számára hiányzó javakra váltotta. Ezzel kialakult a tulajdon, mely

azt tette lehetővé, hogy minél több árut halmozzon fel magának, melyet később sok más

eszközre vagy ételre cserélhet. Viszont már így azzal a problémával találta szemben magát,

hogy ezeket a javakat tárolni is kellene. Ebből következik, hogy ezt a tulajdont ki is kell

egészíteni területekkel, melyen ezeket az árukat beszerezheti („konkurencia” nélkül) és

tárolhatja. Az idők során arra is rájött, hogy ezeken a területeken, a fáradtságos gyűjtögetés

helyett, élelmiszert is termeszthet s majdan állatokat is nevelhet. A probléma számára

ezekkel az innovációkkal meg is oldódott. A haszonnövények és háziállatok szépen

cseperedtek, de a fejlődés bizonyos szakasza után megjelentek olyan élőlények, melyek

ugyan azokat a javakat akarták a fennmaradásukhoz, mint az ember, és így elvették egy

részét a haszonnak. Ez sokáig leküzdhetetlen „problémát” jelentett számára. Mígnem

kitalálta, hogy valamilyen módszerrel megvédheti ezektől a „kártevőktől” a javait.

Megindult a védekezés. Kezdetben csak saját ereje segíthette ebben a küzdelemben.

Botokkal ijesztette el a növényeket csipkedő madarakat, lábbal irtotta a termést dézsmáló

rovarokat és minden fellelhető eszközzel küzdött a házi állatokat zsákmányoló vadak ellen.

Átmeneti megoldásnak tűnt, hogy a védelem megsegítésére, elkerítette a hasznos

területeket. Eleinte egyszerű kerítésekkel, majd később falakkal. Viszont a várt termés és

az ezekből származó haszon így is alulmúlta a vártat.

Nem ismerte még az eddig „megszokott” kártevőknél kisebb élőlények létét és

pusztító erejüket. Ezeknek a parányoknak a térhódítását és esetleges gyilkos mivoltát a

vallás álláspontja nyomta el benne. Az egyház, ellentmondást nem tűrően, Isten haragjának

és bosszújának tekintette az ilyen, akkor még ismeretlen kártevők munkáját.

A tudomány fejlődésének köszönhetően lehullott a lepel a parányok létezéséről és a

hatásuk is kezdett körvonalazódni. Viszont a nem teljes megismeréssel új probléma

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

4

született, mégpedig az ellenük való védekezés fejlesztése. Ekkorra már ugyanis hatalmas

járványokat és a termelt javakban komoly pusztításokat vittek véghez.

Ekkor született a felismerés, hogy a védekezés egy új formája lehetne a kémia. El is

indult az addig is hatalmas tudományterület (mely még az eretnekség vádja alatt is képes

volt fejlődni) fejlődése. Az új tudományterület a szerves kémia lett. Ennek a fejlesztése

alapozta meg a már mezőgazdaságnak hívott tudomány túlélését. A szerves kémia

tapasztalataiból megszületett az úgy nevezett agro- kémia, mely magába foglalja a

kártevők elleni vegyszeres védekezést és a termés hozamának növekedéséhez szükséges

kemikáliák alkalmazását.

A védekezés e módjának a célja a kártevők távoltartása, elijesztése, elpusztítása.

Végcélja pedig a kártevők teljes megsemmisítése. Mint minden ilyen törekvésnek, ennek

van hátránya. Nem veszi figyelembe azt, hogy ami (k) ellen próbál fellépni, azok szintén

az élet részei és a fennmaradásukért teszik azt, amit tesznek. A Természet kényes

egyensúlyát borítaná fel ez a módszer (sok másikkal egyetemben). Éppen ezért lassú és,

csak hogy ne legyen olyan egyszerű, hatalmas költséget jelent.

A középkor óta vannak egyszerű módszerek e célok elérésére, de a XIX. és főleg a

XX. század hozta az igazi áttörést. Az 1800-as években számos tudós kísérletezett új

vegyszerek felfedezésével, szintetizálásával. Sok vegyület ezek kutatása közben

„véletlenül” került a rivaldafénybe.

A későbbi években az új szerek, hatásuknál fogva, nagy népszerűségnek örvendtek.

A nagy háborúk időszaka ugyanis visszahozta a járványokat és az éhezést. Márpedig az

éhezés időszakában nem kívánatos, ha az amúgy is kicsi élelmiszerkészleteket kártevők

dézsmálják vagy fertőzik. A kémiának köszönhetően viszont már, a tudományos

névvel rendelkező vegyületcsoportokkal, a peszticidekkel, inszekticidekkel, herbicidekkel,

fungicidekkel… stb., sikeresen tudtak védekezni. Az élelmiszer így is kevés volt, viszont

nem fogyott olyan sokat a kártevők miatt.

A probléma látszólag ismét megoldódott. Hamarosan viszont egy újabb gond

adódott az új szerekkel kapcsolatban. A kártevők vagy rezisztenssé váltak velük szemben,

vagy hatásosak voltak, de az emberi szervezetre voltak károsak, vagy a két probléma

összeadódott. A legkevesebb esetben bizonyultak a kemikáliák hatásosnak és emberre

nézve teljes körűen ártalmatlannak. Ebből következően szabályozásra volt szükség, viszont

a szabályozást alá kell támasztani tényekkel. A tények meg pont a szerek hatásvizsgálata.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

5

Erre viszont kapóra jöttek az éppen dúló háborúk. Rengeteg parancsnak

engedelmeskedő „kísérleti alany”. A többi kísérlet meg nyugodtan folytatódhatott a

rovarokon, rágcsálókon, halakon, baktériumokon… stb. A szabályozás meg is született.

Minden a legnagyobb rendben ment volna. A káros szereket nagymértékben korlátozták, a

hatásosakat engedélyezték, a probléma megoldva.

Néhány évvel a rendelkezés után megjelentek a beszámolók, melyek a

„védőszerek” hatástalanságaira és ártalmas hatásaira engedtek következtetni! Elindult a

számos tanulmány a szerek hatásainak felfedésére. Ezek bebizonyították, hogy koránt sincs

ez a probléma megoldva.

A mai tudomány ezen a ponton áll. Az agro- kémia végcélja megvalósítását nem

csak a Természet, de az ember is hátráltatja.

„Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja,

képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályozni a haszontalannak

vagy károsnak ítélt anyagok felhalmozódását, képtelen alacsony szinten tartani az

energiafelhasználását és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett.”

Csányi Vilmos

„Ki madarat kínoz és bogarat öl, minden ízével engem átkoz, s aki tébolyultan harmatos

virágot csókol: engem ölel magához.”

Dsida Jenő

1. Permetező gép beállítása

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

6

I.) A DDT

A DDT élete 1874-ben kezdődött. Egy

német kutató, név szerint, Othmar Zeidler

szintetizálta. Eredetileg a korra jellemző

betegségek elleni fertőtlenítő szereket

kutatta, viszont 1939-ben egy svájci

kémikus, Paul Hermann Möller, felfedezte

rovarirtó hatását

is. A szer nagy

népszerűségnek örvendett, mert egyrészt könnyű volt használni

és hatásosnak bizonyult a katonák fertőtlenítésében, akik így

„védve” voltak a maláriával szemben. A vegyület ugyanis képes

volt a malária szúnyogok (főleg Anophaeles fajok)

távoltartására is. A könnyű kezelhetőség az anyag megjelenési

formájának volt köszönhető, mivel kristályos formája könnyen

szórhatóvá tette. Szövetséges katonák, hadifoglyok és

menekültek százezreit porozták be és tették kevésbé fogékonnyá

a betegséggel szemben. Müller ezért a felfedezésért orvosi Nobel- díjat kapott 1948- ban.

Mivel a rovarok okozta probléma égetően sürgős megoldásra szorult, így sajnos

nem történtek hatásvizsgálatok az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A katonák vagy

az ellenség kezétől haltak meg, mielőtt bármiféle hatás kialakulhatott volna, vagy a háború

végeztével nem foglalkoztak velük ilyen téren. Még egy másik ok is adódott, hogy a

katonák a por alakú DDT- vel lettek fertőtlenítve, mely formában a szer nem okoz komoly

egészségügyi hatásokat. Csak később, mikor a mezőgazdaságban kezdték el alkalmazni,

fedezték fel, hogyan lehet a hatását fokozni, hogy nagy területen is hatásos legyen. Ebben a

DDT polaritása sietett a kutatók segítségére. Azaz poláris oldószerben szeret oldódni és

abban stabilan meg is marad. Keresni kezdték a legnagyobb mennyiségben és

költséghatékonyan felhasználható oldószert, és végül az olaj mellett döntöttek. Így a szer

hatásfoka akár 50%-al is megnövelhető lett. Az 1950- es években hatalmas területeket

kezdtek el beszórni az immár olajos oldattal. Mivel már nem volt igazán szükséges az

emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálni, alkalmazása egyre elterjedtebbé vált. Voltak

ugyan kisebb nagyobb próbálkozások a vizsgálatokra, de mivel az ember kísérletek nem

2. A DDT 3D- s molekulaképe

3. Amerikai katona

fertőtlenítése

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

7

voltak engedélyezettek, nem kapott semmi anyagi támogatást a kezdeményezés. Maradt az

önkéntességi alapon történő kísérletezés beígért, ám javarészt ki nem fizetett, pénzekért.

Az ilyen kísérletek csak a válságtól szenvedő polgároknak kedvezett, mint a tudománynak.

A mezőgazdasági felhasználás csak terjedt, egyre nagyobb és nagyobb területeket

szórtak be DDT- vel. De nem csak a mezők és a szántók, veteményesek lettek permetezve.

Az 1940- es évek Amerikájában nagy problémát okozott a tűzhangya. 1930-ban Dél-

Amerikából Észak-Amerikába véletlenül behozott vörös tűzhangya területe megnőtt az

összes déli államban, beleértve Floridát is. Ezek a hangyák sokkal agresszívabbak a helyi

fajoknál, s a fullánkjuk sokkal fájdalmasabb. Ez a rovarfaj onnan kapta a nevét, hogy

csípése égető a befecskendezett hangyasav nagyobb mennyisége miatt. Veszélyessége

abban rejlik, hogy hatalmas étvágya nem kedvez a haszonnövényeknek és csípése évente

100 halálos áldozatot követelt. 105 millió hektárt tudhat magáénak és meghódította

Floridát, Georgiát, Dél-Karolinát, Tennessee- t, Alabamát, Mississippit, Arkansast, Texast

és Oklahomát.

A tűzhangya, ha a bolyt megzavarják,

agresszíven támad. Bolyba lépés

esetén a támadó lábát villámgyorsan

ellepik és harapásuk izzó fájdalommal,

gyulladással jár. Allergiás érzékenység

esetén ritkán ugyan, de halálos is lehet.

A tűzhangya elleni védekezés

akkoriban egyszerűen dízel olaj kipermetezése volt. Közvetlen a hangyabolyra vagy a

hangyákra. Egyre nagyobb területeket hódítottak meg a rovarok és egyre nagyobb kárt

okoztak.

A DDT az úgynevezett, a hétköznapi nyelven vett, „piszkos 12” azaz a klórozott

szénhidrogének táborába tartozik. Ez a vegyület két formában létezik. Elnevezése az

egyezményes kémiai név rövidítése (diklór- difenil- triklóretán vagy más néven 1, 1, 1-

triklór-2, 2-di (4-klórfenil) etán), mely a köztudatban, hiányosan ugyan, de fennmaradt. A

két formát a cisz-, transz- izoméria alapján különböztetik meg. Az izoméria, a benne

foglalt öt klóratom, pontosabban kötött formája a kettő klór- fenil és a 3 klorid funkciós

4. Solenopsis invecta – vörös tűzhangya

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

8

csoport egymáshoz viszonyított elhelyezkedését adja meg. Így beszélhetünk orto- para

DDT- ről és para- para DDT- ről.

Esetünkben a para- para DDT formáció az érdekes, mivel ez az elhelyezkedési

forma teljesíti ki az öt klóratom hatását. A vegyület moláris tömege viszonylag nagy 354

gramm mólonként, ami szerencsére a felhasználásához szükséges és engedélyezett

mennyiséget lecsökkentette. Sűrűsége gyakorlatilag megegyezik a vízével, csaknem 1

gramm köbcentiméterenként. 14 Celsius fokon teljesen megegyezik, ilyen hőmérsékleten

ugyanis 0,99 gramm köbcentiméterenként (ezt az értéket mutatja 25 Celsius fokon és 100

kPascal nyomáson is). Ez azzal is jár, hogy igen- igen lassan ülepszik le, ha vízbe kerül, és

sokáig lebeg a felszínén. Körülbelül 1 négyzetcentiméternyi víztükrön 7 napot. Sajnálatos

módon gyakorlatilag vízoldhatatlan, elméletben nagyon rosszul oldódik vízben (0.006

milligrammot old 1 liter, 20 Celsius fokos víz). Ennek eredménye, hogy a víztükör

közelében élő vagy a víztükrön keresztül nyúló növények szárán megtapad, és viszonylag

koncentráltan fejti ki hatását. A vízben élő

szervezetek testén szintúgy megtapadhat, bár ott

inkább a levegővétel során bekerülő mennyiség

kötetlen felhalmozódása okoz élettani

problémákat. Mivel a szer gyakorlatilag

vízoldhatatlan tehát inkább poláris

környezetben szeret inkább oldódni, ezért az

élőlények zsírjában szeret megkötődni. Itt fel is

halmozódik és ugyancsak viszonylag

koncentráltan fejti ki hatását. Ez a hatás nagy vonalakban megegyezik az állatoknál, mivel

főleg az idegrendszerre hat.

Mindennek ellenére a DDT-t, mint csodaszert világszerte ünnepelték. Hatalmas

köz-megelégedettség övezte, mert megszűntette az addig kellemetlenséget okozó,

kártékony rovarok okozta pusztítást. De nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a

háztartásokban is. Hatalmas sikert aratott a konyhák, a hálószobák, a vizes blokkok és az

éléstárak rovartalanításában. Természetesen az istállókban és a kamrákban is előszeretettel

alkalmazták gyors hatása miatt. Annyira népszerű volt, hogy propaganda született az

egyszerű reklámokból. Hatásos volt az egyszerű legyek, szúnyogok, csótányok, atkák és

egyéb rovarok ellen, amik a háztartásban előfordultak, elriasztásában és elpusztításában. A

5. Leptinotarsa decemlineata-

krumplibogár

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

9

mezőgazdaságban főleg a Kolorádó bogár (krumplibogár) és hasonló kártevők, például

különböző hernyók vagy káros rágcsálók ellen. A

krumplibogár előfordulása eredetileg az Amerikai Egyesült

Államokbeli Sziklás-hegység közelében fekvő államokra

korlátozódott. A krumplibogár ma már a világon mindenütt

előfordul, ahol gazdanövényeit, főként a krumplit , termesztik.

Minden igyekezet ellenére sem sikerült gátat vetni e kártevő

rovar terjedésének. Ezekben az években a DDT még nagyobb

sikerre tett szert azáltal, hogy igen olcsó megoldást jelentett a

kártevők elleni küzdelemben és senki sem firtatta a hatásának

káros voltát. A háziasszonyok és gazdálkodók számára az

olcsósága és könnyű használhatósága is nagyon kedvezett. Csak megbecsülni lehet, hogy

mekkora mennyiségű szert adtak el a világon, abban az időszakban.

Felhasználásában két fő irányvonal, a háztartási és a mezőgazdasági, létezett és

ezekben különböző terítő eljárások születtek. A házak szobáinak és helyiségeinek

fertőtlenítésére és rovartalanítására rendelkezésre álltak aeroszolok, füstölők, DDT- vel

átitatott „légypapírok” és porozók. Természetesen mind nagyon kicsi szerkoncentrációval

ellátva, mert az akkori kezdetleges jogszabályok csak ezeket engedélyezték. Viszont a

kötelezően betartandó várakozási időn túl, amíg a kezelt helyiségbe belépni nem volt

ajánlatos, már nem volt szabályozva a kiszórás maximum használata. Emiatt sokak

szenvedték el a kis mennyiségű szeradagok szervezetben való lerakódását. Ez a kevés

lerakódott DDT okozott későbbiekben egészségügyi problémákat. Mint arra már

hivatkoztunk, a szer bioakkumulatív hatásának köszönhetően egyszerűen ez a sok kicsi

dózis felhalmozódása és nagyon sokáig való benn maradása azt eredményezte, hogy elég

tekintélyes mennyiségű vegyszer marad meg a szervezetben. Mivel a bomlási ideje

általában nagy (az alapvegyületé és a bomlástermékeié együttesen), általában nem ürül ki

az ember élete alatt. Tehát, ha nem ez okozta egy akkori ember halálát, akkor is hatalmas

mennyiségű vegyszer található a szervezetében. A mezőgazdasági felhasználás már

valamivel könnyebb nyomon követni. Itt már nagyjából ismerhető a kezelt terület nagysága

és a bevett szer mennyisége is. Észak- Amerika területének majd 60%-a termőföld, ennek a

60%- nak csaknem az egészét kezelték DDT tartalmú szerekkel vagy tömény DDT- vel. Itt

is hatalmas gondot vett le a kormány válláról a szer olcsósága, mivel mezőgazdasági

6. DDT- t népszerűsítő

plakát 1947

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

10

alkalmazásra már sokkal töményebb peszticidet kellett szétszórni a várt hatás eléréséhez.

Az ipari felhasználásra az 50%-os oldat (természetesen olajos) volt használatos, de nem

volt ritka az efölötti 75%-os vagy magasabb

koncentrációjú sem. Ezekkel az oldatokkal látszólag

játszi könnyedséggel tudták a kártékony rovarokat

pusztítani, míg a felemésztett költségek igen

alacsonyak voltak. A „bevetésekre” csak a szert, az

oldóanyagot és a kiszórási eljárás technikai

költségét kellett kifizetni és természetesen a

dolgozók bérét. Mivel az anyag és az oldására

használt olaj szinte ingyen volt, csak a dolgozókat és esetleg a permetező repülőgép

üzemköltsége terhelte az államot. Annak ellenére, hogy a kutatások csak a hatásos

koncentráció megállapítására irányultak, évente mégis dollár milliárdokat áldozott a

kormány a permetezésekre. A repülőgépes permetezés mellett természetesen még szükség

volt a területek szélein és a vízpartoknál gépesített emberi permetezésre vagy porozásra is.

Viszont ez nem növelte a költségeket. Olcsó megoldásként megkövetelte viszont a kiszórás

megismétlését is, ami „nyakló” nélküli kiszórást eredményezett. Semmiféle káros hatását

vagy következményét nem látták akkoriban ennek. Nem kutatták se a környezetre, se az

emberi szervezetre gyakorolt hatását. Pedig ez alatt a DDT megbújt minden lekezelt

fűszálban, minden kártevőktől mentesített búzaszemben. Ráadásul nőtt a rovarok

rezisztenciája a szerrel szemben. Így az alkalmazott mennyiséget meg kellett növelni a

kezdeti körülbelül 10kg hektáronkénti DDT-ről először 20, majd 30, egészen 170kg-ra

hektáronként (1945-1968). Sajnálatos módon a mezőgazdaság, ahelyett, hogy biológiailag

veszélytelen anyagot fejlesszen ki, inkább még veszélyesebb vegyszereket vetett be és

segítségül hívta a már említett piszkos 12 többi tagját majd az arzén és szerves foszfor

alapú és más szereket. Ekkorra már kezdett sejleni, hogy a szer emberre, a Föld flórájára és

faunájára is ártalmas. Megszámlálhatatlan megfigyelés, panasz, beszámoló és számos

tanulmány is született ezt bizonyítandó. Az ügy egyik legeredményesebb szószólója az

amerikai oceanológus, tengerbiológus és író Rachel Carson, aki az 1962- ben megjelent

Néma Tavasz/ Silent Spring című olvasmányos dokumentum könyvében mindezeket

összegyűjtötte! Ennek a könyvnek a mondandója alapjában véve a cím magyarázata, annak

ecsetelése, hogy a tavaszi némaság e kemikáliáknak köszönhető. A címéből az is kitűnik,

7. Rachel L. Carson (1963)

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

11

hogy a legnagyobb pusztítást a tavasz csendjét megtörő énekesmadarak körében végzik, az

amúgy kártevők irtására kifejlesztett, szerek.

A műben külön- külön foglalkozik a felszín alatti és felszíni

vizekkel és a talajjal. Valamint a növényekkel és a vízi-, szárazföldi

és repülő állatokkal. Nem utolsó sorban az emberrel. Szerencsére

még a levegő tisztaságát nagymértékben nem befolyásolja a DDT

és nem is fogja, így értelemszerűen kimarad a felsorolásból. A

könyve nagyon sok és éles bírálatot közvetít mind az olvasónak,

mind az érintett hatóságok felé. Számos kezdeményezés született a

mű hatására. Például 1967- ben megalakult az USA

Környezetvédelmi Alapítványa/ Environmental Defense Fund,

valamint 1968-69- ben elindult a világon a DDT betiltása

(Magyarországon a világon elsőként 1968- ban) és közvetve a Föld Napja- nak (április 22.)

meggüneplése, a környezetvédelmi törvények meghozatala és állami környezetvédelmi

hivatalok létrehozása. A mű fő jóslata, az hogy a megcélozott kártevők ellenállóvá válnak

a rovarirtószerekkel szemben, miközben azok meggyengítik az ökológiai rendszereket. A

leghatározottabban elutasította, hogy megpróbáljuk „leigázni a természetet”, tiltakozott a

mérgező anyagok nyakló nélküli kibocsátása ellen. Állította, hogy az így okozott veszély

mértéke számíthatatlan, és a tudósok képtelenek megjósolni, mik az élő sejtekben

felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásai. A könyv tudományos fejezeteinek a többségét

az adott szakterületek kiváló tudósai lektorálták; Carsont a szakma jelentős része erősen

támogatta. Hozzá kell még tenni, hogy a könyvet, az akkori, az Amerikai Egyesült

Államok alelnöke (Al Gore) is fémjelzi utószavában eképpen:

„Rachel Carson korszakos jelentőségű könyve, az 1962- ben kiadott Néma Tavasz

ékesszólóan figyelmeztette Amerikát és a világot azokra a veszélyekre, amellyekkel a

vándormadarakra és a természet más részeire hoznak a növényvédőszer- maradványok. a

Növény- védőszerekkel való Visszaélés Elleni Nemzeti Koalíció szerint viszont ma

tizenháromezerszer annyi növényvédőszert gyártunk, mint a Néma Tavasz kiadásakor.”

Tehát már nagyjából körvonalazódott a legfelsőbb szinteken is a veszély, mely

fenyeget ezekkel a szerekkel kapcsolatban. El is indult a DDT és néhány társának betiltási

folyamata. Viszont a történelem ismét közbeszólt és az annyira meggyőző „jóslatok”

elhalványultak, a tilalmak ebben az esetben feloldásra kerültek. Kirobbant a vietnámi

8. Néma Tavasz

1962

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

12

háború. Joggal kérdezhetnénk, hogy mi köze van egy fegyveres összecsapásnak a

növényvédő szerekhez. A választ a csaták helyszíne adja meg. Mivel Vietnám

harcszínterei javarészt lombos esőerdők, dzsungelek, az Amerikai Légierő bombázóinak

hatalmas hátrányt jelentettek a rossz látási viszonyok. Meg kellett a fák lombjait ritkítani,

hogy lássák a célpontot. Itt ki tudták használni a már ismert hatásait ezeknek a szereknek

és mivel ismerték már a folyamat sebességét, elég hamar megoldásra is jutottak.

Természetesen ennek a stratégiának és az eszközöknek is hangzatos neveket adtak. A

bevetés neve Ranch Hand, a bevetett eszközök: Agent Orange, -Blue, -Pink, -Purple, -

Green, Agent White. Ezek közül a legnagyobb mennyiségben az Agent Orange- t

használták. Összetevőinek pontos elegye nem ismertetett (csak nagyjából ismerjük),

viszont két fő hatóanyagcsoportot

tartalmazott: nagyhatású herbicidek

(növényirtó szerek) és defoliánsok (a

lombozat elvesztését eredményező

szerek) elegyét. A gyártási

folyamatából adódóan a

szereket dioxin szennyezte be, és a

vietnami háború alatt az ágenseknek

kitett személyek egészségi problémái a

dioxinra vezethetők vissza. A vietnami

háború alatt több mint 79 millió liter

Agent Orange-t permeteztek szét. A

háború utáni vietnami kormány becslése szerint 4,8 millió lakos volt kitéve az A. O.

hatásainak, amely 400 000 ember halálát és 500 000 torzszülött gyermek születését okozta.

Az Agent Orange nevét arról a 210 literes, narancssárga csíkos hordóról kapta, amelyben a

szert szállították. Az Agent Orange egy nagyjából 1:1 arányú keveréke két fenoxil-alapú

gyomirtó izo-oktil észter formájának, a 2,4-diklór- fenoxi- ecetsavnak (2,4-D) és a 2,4,5-

triklór-fenoxi-ecetsavnak(2,4,5-T).

9. 1969. július 26: az amerikai hadsereg 336. légi

századának egyik UH–1D helikoptere a Mekong-

deltavidék sűrű dzsungele felett lombozatirtó

szert permetez

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

13

2,4-D hatóanyag önmagában is egészségkárosító. Megtámadja a központi

idegrendszert és a májat; a hosszútávú expozíció bizonyos rákfajták előfordulásának

esélyét növeli. Természetes körülmények

között rendkívül lassan bomlik,

a földigilisztákra kifejezetten veszélyes,

a talajban és felszín alatti vizekben

hosszan kimutatható. Köztes

bomlástermékei is viszonylag stabilak, a

kétszikű növények fejlődésében

okozhatnak rendellenességeket. Az

anyag az eredeti kijuttatási területtől

nagy távolságra eljuthat illetve ott

felhalmozódhat. A 2,4,5-T kereskedelmi

forgalomba eredetileg Weedone néven került, Magyarországon Tormona 100 és

Trifenoxin 100 néven jelent meg; szintén a kétszikűek növekedését gátolja. Ezen

második összetevőt az emberi szervezetre és a környezetre való káros hatásai miatt

azóta a világ számos országában, köztük Magyarországon is betiltották. A szert gyártó

cégek belső feljegyzéseiből kiderült, hogy az amerikai kormánynak Vietnamba

szállított Agent Orange dioxintartalma már ismert volt, mivel a 2,3,7,8-tetraklór-

dibenzo-p-dioxin (TCDD) a 2,4,5-T gyártásának egyik mellékterméke volt. Az

amerikai toxikológiai program osztályozása szerint a TCDD rákkeltő hatású az

emberben. Az Institute of Medicine egyik tanulmánya kapcsolatot talált a dioxin-

mérgezés és a cukorbetegség között. Amint a háború lecsengett ismét előtérbe kerültek

azok a fellángolások, amelyek a már „lepusztított” környezetünk védelmét

szorgalmazták. Azok a kutatások, amik már immár a növényvédő szerek okozta

meglévő és leendő károkat akarták feltérképezni. Egyre inkábbelőtérbe került a

környezet védelme és a természet regeneráló képességének segítése. Persze a háborút

követő időszakokban is használták a szereket, de a tudomány fejlődésével a régi, káros

hatóanyagok háttérbe szorultak (esetlegesen kivonódtak a kereskedelemből) és újnál

újabb (feltételezetten nem káros!) vegyületek születtek. Itt akár fel is lélegezhetnénk,

viszont az új szerek új problémákat is hordozhatnak magukban. Ez pedig egy mókus

kerék-szerű játék folytatása.

10. Az Agent Orange áldozatai, fejlődési

rendellenességgel küzdő gyerekek

csoportja

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

14

II.) A DDT MAGYARORSZÁGON

Hazánkban a DDT használatának kezdete tulajdonképpen a világ nagyüzemi szer-

használatával egy időpontra tehető. A II. világháborúban szintúgy, mint máshol, kizárólag

növényvédelemre és a betegség hordozói használták. Míg más országok a későbbiekben

egyéb célra is alkalmazták, Magyarországon csak kártevők irtására. Viszont a világháború

alatti és az 1950- es évek előttről nem készültek a szerrel kapcsolatos feljegyzések,

megszorítások, szankciók. Így azt kell feltételeznünk, hogy mindenki, akármilyen célra,

bárhogy alkalmazhatta. Az ’50-es évek elején főleg a kis töménységű (5-10%- os, főleg

5%) DDT porozó- vagy permetezőszert használták nagy mennyiségben. Ezek a termékek

nagy népszerűségnek örvendtek és 1953-

ban a forgalmazás el is érte az évi 5640

tonna eladott fokozására megugrott a

koncentráció 10%- ra. Ebből a megnövelt

koncentrációjú permetszerből már 1952-

ben is 436,9 tonna fogyott, ami 1961- re

541,8 tonnára nőtt. Továbbá igen

keresettnek bizonyult a DDT olajos

emulziója is, melyből 1961- ben 999,5

tonna, ’ 62- ben 677 tonna kelt el. Már 1954- től alkalmaztak nagy koncentrációjú

készítményeket 20- 70- és 99,4%- os (tömény) oldatokat egészen 1965-ig (össz. 1850

tonna/ év) Az ekkora töménységű szerek viszont magukkal hozták a betiltás előszelét, tehát

mérsékelték a kibocsájtásukat, mivel az 7/1959. (XII. 23.) Eü. M. rendelet (I. melléklet)

szerint méregnek minősültek. Ez a rendelet volt az első – nemzetközi viszonylatban is

példaértékű – hazai jogszabály, amely az irtószerek engedélyezésének, forgalomba

hozatalának és hatósági ellenőrzésének részletes előírásait tartalmazta. A rendelet az

irtószereket (hatóanyagokat és készítményeket) már toxikológiai szempontból minősítette

és veszélyességüknek megfelelően 3 (méreg, erőshatású szer, szabadon árusítható)

osztályba sorolta. Magyarországon nagyon sok különböző fantázianevű, DDT tartalmú

szer került a piacra. Például a Matador és Hungária Matador M (5%), Hungária Matador H

és Supermatador (10%), Nikerol D- 10 (10%), Matador P (10 %), Hungária Matador (20%)

11. Egy magyarországi mocsár

permetezése DDT- vel

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

15

Hungária Matador 50 (50%), olajos permetezőszerként használták még a Holló 10 (10%

DDT és 90% gyümölcsfa olaj). Természetesen külföldi gyártmányú szerek is kerültek a

piacra, mint a Gyron (5%, Geigy, Svájc), Burgol, Duolit (5%, repülőgépes porozásra,

NDK), Neocid és Neocid 50 (5% és

50%, Geigy, Svájc), Permit, Gesarol

(5%, Geigy, Svájc), Neocid aeroszol

(5%). A koncentráció azért olyan

fontos, mert a használt szereket ezek

alapján sorolja a rendelet azokba a

csoportokba, amik fenn szerepelnek.

Emellett még van egy másik, igen

fontos, csoportosítási szempont is,

mely ugyancsak a koncentráció

alapján határozza meg, hogy hogyan

kerülhet forgalomba. A DDT tartalmú

szerek hatóanyaguk töménysége

szerint minősülhetnek méregnek

(tiszta DDT vagy 50% feletti

koncentrációval), erős hatású

szereknek (21- 50%- os koncentráció között) és szabadon árusíthatóaknak (20%- os és

ennél kisebb koncentrációjú szerek). A készítmények minősítésének megfelelően előírt

óvórendszabályok betartása kötelező.

Hazánkban is nagyon nagy problémát jelentett a malária kérdése. A DDT tartalmú szerek

alkalmazása viszont megoldani látszott ezt a gondot, még ha csak eredményesebb is volt,

mint más védekezési módszer. Akkor még nem sejtették, hogy a hatásos védekezés a

betegség ellen, más, de legalább akkora problémát eredményez. A két mellékelt ábra is

mutatja, hogy 20 év alatt tized akkorára csökkent a bejelentett maláriás megbetegedések

száma. Ugyanis a betegséget hordozó Anophaeles szúnyogok számát megtizedelte a DDT

hatóanyagú szerek alkalmazása. A malárián kívül még pár betegség (tífusz, pestis) is

kínozta a hazai lakosságot, viszont ezek már ez idő tájt nem voltak számottevő

fenyegetések. A főleg járványos megbetegedések terjedését, felszámolását és az érintettek

ellátását az Orvosi Kutató Intézet koordinálta, együttműködésben a World Health

A malária elterjedése Magyarországon a II. VH.

előtt és után 12.; 13

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

16

Organization- nel. Míg Magyarországon és a világ más fejlett államaiban ezek a

betegségek visszamaradtak és az ellenük való védekezés mára már szinte teljesen, ok

hiányában, megszűnt, a „harmadik világ” országaiban jelentős és mindennapi dolog

maradt.

A DDT magyarországi pályafutása 1968- ig (egyes leiratok szerint, 1969- ig)

tartott, mígnem a magyar kormányzat a betiltása mellett döntött, mivel a DDT és néhány

társa túl nagy veszélyt jelent az emberi szervezetre és a környezetre. A tilalom a már

meglévő, fel nem használt, megmaradt készletek felhasználására türelmi időt adott.

Viszont a szer gyártását és forgalmazását teljes mértékben leállítatta. Már korábban is a

’60- as évek vége felé korlátozta a felhasználást, viszont a világon elsőként Magyarország

szűntette be a szerrel való gazdasági és ipari felhasználást. Az elkövetkező évtizedben

számos ország is ugyanígy tett,

míg 1986- ban a WHO teljesen

be nem tiltotta a szert.

Magyaországon a szocializmus

idején a szabályozások és az

egyéni intézkedéseknek

köszönhetően a

növényvédelem sokkal

fontosabb feladatnak bizonyult,

mint manapság. Akkoriban

sokkal nagyobb hangsúlyt

fektettek erre a nagy

odafigyelést igénylő feladatra

1972- ben született egy

rendelet, mely megalapozta az

egész feladat felelősségét és az

1959. évi egészségügyi

miniszteri rendeletet vette

alapul. Az egész feladatot országszerte a járási AGROKER- ek koordinálták és a járási

hatóságok felügyelték (rendőrség, tűzoltóság, az akkori Köjál és a ’80- as években alakult

Környezetvédelmi Állomás). Az AGROKER járási központja ebben a régióban és ebben

14. Szúnyogok elleni permetezés

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

17

az időben miskolci telephellyel rendelkezett, majd Mályiba költözött. Főbb tevékenysége a

járási termelőszövetkezetek felügyelete és mezőgazdasági gépek,

védőfelszerelések, műtrágya és növényvédő szerek biztosítása volt. Mindezeket külön

szerződésben, a meglévő javak 80%- nak fedezetével adta ki.

A szabályozás kikötötte, hogy az amúgy is szakirányú végzettséggel végezhető

növényvédelem (itt növényvédőszerek alkalmazása és műtrágyázás) mellett a rágcsálóirtást

csak külön egészségügyi gázmesteri vizsgával lehet végezni (még, ha a növényvédő szert

is használták fel a gázosításra) A 60’- as év végén és a ’70- es évek elején az ENSZ

kezdeményezésére beszűntették a DDT- t és a klórozott szénhidrogén hatóanyagokat,

melyek minden növényvédőszer alapjául szolgált. Viszont ezzel együtt meghatároztak egy

bizonyos kifutási időt, mely alatt a megmaradt DDT-t fel lehetett használni. Így a ’70- es

évek elejére teljesen megszűnt a felhasználása. Betiltásáig főleg permetezőszerként és

higiénés célokra használták fel hazánkban. Az általános betiltás ellenére járványok idejére

ideiglenesen újra engedélyezték.

A DDT permetezését célszerűen a hajnali órákban végezték, mivel a levelek

ilyenkor nedvesek és jobban meg tudják kötni a szert. Célszerű volt még 25°C külső

hőmérsékletig végezni, mert zen hőfok felett perzselődik a levél a felmelegedett és így

aktiválódó anyag miatt. Főleg a krumplibogár, az almamoly és különböző hernyók ellen

használták. Kikötötte továbbá, hogy a permetezéstől számított 30 napig tilos az adott

terményt forgalmazni, melyet a permetezési naplón keresztül tudtak ellenőrizni. Komoly

büntetésre számíthatott, aki ezeket megszegte. Az rendelet hatályát elsősorban a

Környezetvédelmi Felügyelőség tartatta be.

Ezek mellett még meg kellett oldani a göngyöleg tárolását és újrahasznosítását is.

Ugyan is a növényvédőszeres és műtrágyás vagy csávázott vetőmagos göngyöleget nem

vették vissza egyszerűen. Manapság indult és működő rendszer a CSEBER, mely a kétszer

átmosott kannákat átveszi, és újra hasznosítja. Az addig felhalmozott mennyiséget egy

bizonyos határérték felett tilos volt tárolni.

A kezdeményezés a munkásokat is komolyan szabályozta, Komoly büntetésre

számíthatott az a növényvédelmi munkás, aki megszegte a védőfelszerelés és egyebek

használatáról szóló utasításokat. Például szezon előtt kötelező orvosi vizsgálaton kellett

átesnie, melynek igazolása nélkül nem engedték tevékenykedni ezen a területen.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

18

III.) A DDT A „HARMADIK VILÁG” ORSZÁGAIBAN

A trópusi országokban, ahol nincs víz és az éhínség mindennapos, ráadásul a

kormányok puccsokkal polgárháborúkat robbantanak ki, óriási problémát jelentenek a

járványok és az alultápláltság okozta betegségek. Nem tudnak védekezni a kórt hordozó

rágcsálók, rovarok ellen. Ráadásul megfelelően a nehezen megtermelt terményt sem

képesek megóvni. Az alultápláltság és a szegénység miatt az ebben ténykedő munkaerő is

hiányzik. Belátható, hogy ilyen körülmények közt végletekig olcsó és mellette hatásos

megoldásra van szükség. Így esik ma is a választás a DDT- re, mivel az olcsósága és

hathatósága elismert. Sajnos a kényszer nagy Úr, ezért nem foglalkoznak az egészségre és

környezetre való káros hatásaival. Ugyan a WHO 1986-os tilalma a DDT és társai

felhasználását beszűntette, a feketepiacon még mindig a legolcsóbban beszerezhető

növényvédő szer. Mivel a WHO csak az eredményét figyeli az élelmiszer termelésének és

a járványok megelőzésének, ezért nem firtatja az alkalmazott módszereket. Csak azt köti

ki, hogy legyen bármiféle védekezés.

Az Amerikai Egyesült

Államok és Európa területén

betiltott DDT-gyártást az érintett

cégek a fejlődő országokba

telepítették át, és mai termelésük

rekord nagyságot ért el (az új

gyártók: a Quimica Hoechst SA és

a Brazil ICI Ltd. Brazíliában, a

Fertimex Mexikóban, a Hindustan

Insecticides Indiában),

Napjainkban a maláriaszúnyog elleni védelemben egyrészt Afrika és Dél-Amerika másként

dönthetne, de a gyárak továbbra is működnek és ontják az „áldást”. Másrészt Kína, mint az

egyik legfőbb hagyományos gyártó, a mai napig csak az úgynevezett szigorúan korlátozott

kategóriába sorolta be a DDT-t, azaz csak bizonyos növények termesztésében illik azt

alkalmazni. Kína bizonyos vonatkozásokban ma a világ második legnagyobb peszticid-

exportőre és -importőre. A Shenzhen Jiangshan Commerce Industry Co. 1996-ban még

DDT-t forgalmazott. Európa után Afrika is szerette volna kivonni a DDT-t, ám az akkori

15. Egy namíb ültetvény porozása

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

19

egyéb készítményekkel nem volt képes hatékony szúnyogirtást megvalósítani. Az ottani

hőség miatt az egyébként piacot hódító foszforsav-észterek túlságosan gyorsan bomlottak.

Nem úgy a DDT, amely jókora környezeti stabilitásról árulkodik, s ez a tulajdonsága az

egyik forrása a vele kapcsolatos problémáknak is. Talajokban mindössze évi 5 százalékos

átalakulását tapasztalták. Fő bomlásterméke, a már említett DDE sem sokkal kellemesebb.

Vízi környezetből tíz év múltán is szinte változatlan mennyiségben mutatták ki. Persze, a

malária problémáját sem szabad lebecsülnünk! A DDT- vel végzett szúnyogirtás csupán a

hatvanas évek Indiájában 100 ezerre mérsékelte a

75 milliós betegszámot! S akkor még nem

szóltunk az igazi szúnyogok családjába

(Culicidae) tartozó mintegy 2500 faj által a

trópusi területeken terjesztett sárgalázról, a

filariázisról és az arbovírusokról, sem az egyéb –

a vektor szerepre úgyszintén alkalmas –

rovarcsoportokról: a cseszlékről és törpe

szúnyogokról.

Afrikának akkor választania kellett, és a

malária ellenében a DDT mellett döntött. A

nemzetközi kereskedelem révén azonban a

gyártáskihelyező Európa is „kap” belőle a trópusi

gyümölcsökkel, „visszavásárolva” a

szermaradékot. Például az illóolajokban gazdag narancshéjban felhalmozódhatnak a

klórozott szénhidrogének. Talán a jelenség iránt mutatkozó olaszországi érdeklődés sem

véletlen, mivel ott igencsak nagy keletje van a kandírozott narancshéjjal dúsított

süteményeknek. Azokból a trópusi országokból, ahol még ma is használják a DDT-t, az a

nyers kávéval (Dél-Amerikából), a kakaóbabbal (Afrikából) vagy az amerikai mogyoróval

(Kínából) érkezik hozzánk, szermaradék formájában. A világkereskedelem előtt ma nincs

lehetetlen. Aggályunk azonban nemcsak a növényekre vonatkozhat: a DDT- vel

elszennyezett folyókban és tengerekben a biomagnifikáció útján „turbósított” halak is

ugyanebbe a kategóriába tartoznak. Hogyan hatnak ránk ezek az anyagok, ha már

köztudomásúan velük élünk, sőt utódaink is kapnak belőlük? 1930 óta több millió tonna

16. Afrika malária

fenyegetettsége

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

20

klórozott szénhidrogént gyártottak, s ennek 20-30 százaléka a talajokba és az élő vizekbe

került. Innen tovább indult hódító útjára, a táplálékláncban terjedve (és feldúsulva) elérte

az óceánokat, és ma már a sarkkörön túl élő állatok, köztük a fókák zsírszöveteiből is

kimutatható.

Az emberi zsírszövetben található DDT-t illetően Costa Rica és Zaire tartják a

világcsúcsot. Az 1980-as években ott az emberi zsírszövetminták 60 ppm koncentrációban

tartalmaztak DDT-t, ami már 10 ppm fölött is igen derekas teljesítménynek számít (lásd

India, Mexikó, Pakisztán). A DDT és származékai – ha a dózis nem okoz azonnali halált,

és amellett hosszan tartó kapcsolat áll fenn a szervezettel – az ösztrogénszabályozó hatását

fölborítani képesek a gerincesekben. A halaknak és a teknősöknek az ivari fejlődésében

okoznak rendellenességet. Abberáns szexuális és költési viselkedést mutatnak az ilyen

halat fogyasztó madarak (például üres fészken kotló sirályok). Sokan úgy gondolják, hogy

a csúcsragadozó nagy madarak (például a vándorsólyom) a tápláléklánci feldúsulás

következtében tűntek el környezetükből. A DDT a madarak ivarszerveiben felhalmozódva

sterilitást okoz, illetve a lerakott, abnormálisan

puha héjú tojásokban az embriók nemi

szerveinek fejlődési rendellenességét váltja ki.

Egyre több adat szól amellett, hogy a klórozott

szénhidrogének – az ösztrogén receptorhoz

kötődve – az emlőrák kialakulását segítik elő.

Emellett a májban (egérben és patkányban)

rendellenes sejtosztódást idéznek elő, egérben

nyirokdaganatot, emberben mellékvese-

problémákat okozva. Az International Agency

for Research on Council (IARC, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) listája szerint a

DDT az emberre valószínűleg rákkeltően hat. Mindezeken kívül a vegyületnek

immunszupressziót előidéző hatása is ismeretes, hiszen csökkenti a szervezet

védekezőképességét.

Mindezek ellenére a DDT Afrikában és a harmadik világ országaiban is a

legolcsóbb és mellette a leghatásosabb alternatívája a malária elleni védekezésnek.

17. Ugandai tűntetés a DDT

újraengedélyezése mellett

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

21

IV.) A DDT- VEL MEGELŐZHETŐ BETEGSÉGEK RÖVID

LEÍRÁSA

A lent felsorolt betegségek közvetett úton terjeszkednek és ezeket csak közvetett

úton tudja a DDT megelőzni. A szer csak és kizárólag a kórok hordozóira, az élősködőkre

van negatív hatással magára a betegségre nem.

1.) A PESTIS (YERSINIA PESTIS)

A pestis (más néven dögvész) baktérium által

terjesztett betegség. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak

számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin,

a Pasteur intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése

idején fedezte fel. Kórokozója főként

a patkánybolháról kerülhet át emberre (Paul-Louis

Simond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestis

bacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór

cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében

zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). A

pestis Magyarországon a ÁNTSZ-nek jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a

WHO regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is.

Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. Európában

az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben bekövetkezett globális

éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra

vándoroltak. Ekkor, például Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt

életben. A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még

a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő

alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353között zajlott, miután 1346-ban

a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa (ma: Feodoszija) erődjébe az

ostromló kipcsakok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos, pestisben

meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több

ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt hajókon menekültek Kaffából, így a

pestis eljutott Konstantinápolyba, majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be.

18. Yersinia pestis

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

22

Onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-

Afrikába. A pestis elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon

árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek a szárazföldre

jutva megfertőzték a háziállatokat és az embereket is. A fertőzöttek nagy része pár napon

belül meghalt, de voltak, akik csodával határos módon túlélték a pestist. Ők örökre

védettséget szereztek, mások viszont immunisak voltak a fertőzésre.

forrás: Wikipedia

2.) A FILARIÁZIS

1. Nyirokfilariázis:

Kórokozó: Wuchereria bancrofti, Brugia malayi

Előfordulás: Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, Óceánia

Szúnyogok terjesztik.

Tünetek: Gyakran nincs tünet, néha visszatérő láz,

ágyéki-, hónalji nyirokmirigyek fájdalmas, gyulladásos

duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok,

évek múlva visszatérhetnek. Súlyosabb esetben a láb,

kar, herezacskó nagyfokú duzzanata lehet, ezt

elefantiazisnak nevezik. Ritkán asztmaszerű reakció,

köhögés, légszomj, fehérvérsejtszám emelkedés. Ez a forma jól kezelhető dietil-

karbamazint tartalmazó tablettával.

2. Folyami vakság:

Kórokozó: Onchocerca volvulus

Előfordulás: Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Jemen

Csípős feketelegyek terjesztik.

Tünetek: Fájdalom a csípés helyén, bőr irritáció. Súlyosabb esetben szem-, látáskárosodás,

néha vakság. Az ivermektin (Mectizan) nevű gyógyszerrel jól kezelhető, de a kezelést

éveken keresztül meg kell ismételni.

3. Afrikai szemférgesség (Calabar-betegség, loiasis, loa loa)

Kórokozó: Fonalféreg (loa loa féreg)

19. Filaria férgek

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

23

Előfordulás: Trópusi Afrika nyugati és középső területei, esőerdők. Chrysops légy terjeszti.

Tünetek: Bőr alatt megjelenő, kiújuló, viszkető duzzanatok, melyek néhány napon belül

elmúlnak, de akár 15 évig kiújulhat. Védekezés: Rovarriasztó, szúnyogháló, a loiázis

megelőzhető dietil-karbamazint tartalmazó tablettával.

4. Dracunculosis

A kórokozója: filariák közé tartozó féreg.

Elterjedése: Afrika nyugati és középső részén, ill. India nyugati felén terjedt el.

Terjesztője: szabad édesvizekben élő apró rákfajta (vízibolha), amely víziváskor kerül a

szervezetbe. A szabaddá váló lárvák befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat

jelenti. Ugyanis a féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a

lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik. A féreg továbbra is a

kötőszövetek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg gyulladásos, viszkető hólyag, majd

fekély látható.

Kezelése: gyógyszeres kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres

sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki. A fertőzés laboratóriumi tesztekkel nem

kimutatható. Néha a bőr alatt ki lehet tapintani a férget.

Megelőzése: Biztonságos ivóvíz fogyasztásával.

forrás: Országos Epidemiológiai Központ, OTH Járványügyi Főosztály

3.) A MALÁRIA

A malária (régies nevén: váltóláz)

az Anophaeles szúnyog nőstényei által terjesztett

kórokozók által kiváltott betegség. A világon

népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul

elő. Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik,

ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió

feletti, és csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5

éves kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási

arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-

rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének növekedése az inszekticidekkel

szemben. A betegséget négy különböző, a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű

20. Plasmodium- ok

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

24

okozhatja. A Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae. A betegség

az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy

kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése

rossz levegő).

forrás: Wikipedia

4.) A TÍFUSZ

A tífusz (kiütéses tífusz, typhus

exanthematicus) egy olyan fertőző

betegség, amit a ruhatetűben élősködő

rickettsia (Rickettsia prowazeki)

sejtparazita terjeszt. A kórokozó a

melegre és többféle vegyszerre is igen

érzékeny. A betegség nem tévesztendő össze a hastífusszal. Hitelesen először a

mór Granada 1489-es ostrománál írták le. A beszámolókban láz, a karokon, háton,

mellkason megjelenő piros pöttyök, majd delírium, üszkösödés szerepelt; a betegek szaga a

rothadó húséra emlékeztetett. Az ostromló spanyolok háromezer embert veszítettek a

harcokban, miközben a tífusz tizenhétezerrel végzett. Emlegették börtönlázként (gaol

fever/prison fever) is, hiszen a tífusz általánosan fordult elő börtönökben, ahol sötétben,

mocsokban zsúfolták össze az elítélteket. A „következő tárgyalásig elzárás” gyakran egyet

jelentett a halálos ítélettel. Londonban jellemzően a Newgate börtönből szabaduló rabok

okozták a járványokat. A járvány rutinszerűen söpörte végig Európát a 16. századtól a 19-

ig, állandóan kísérve a háborúkat. A harmincéves háborúban a pestis és a tífusz mintegy 8

millió életet oltott ki. Miközben Napóleon visszavonult Moszkvából, több franciát ölt meg

a kór, mint ahányat az oroszok. Nagy járvány pusztított Írországban az 1816-tól 1819-ig

tartó éhínség idején, amikor az 1816-os nyár nélküli évben az egész világon szokatlanul

hideg volt az időjárás. 1846–49 között a Nagy Éhínségtől sújtott Írországból a tífusz

elért Angliába, így az angolok ír lázként emlegették a betegséget, amely minden társadalmi

réteget érintett, de főképpen a szegényeket pusztította. Az első világháborúban három

millió halált okozott Oroszországban, még többet Romániában és Lengyelországban. Bár a

nyugati fronton tetvetlenítő állomásokat hoztak létre, a keleti fronton aratott a kór,

csak Szerbiában több mint 150 ezer halált okozva. Az első világháborúban a tífusz

21. Rickettsia

prowazekii

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

25

halálozási rátája (letalitása) 10–40% volt. A tetvek elleni hatékony védekezést a DDT nevű

rovarméreg hozta meg; ezt a második világháborúban elterjedten használták tetűirtásra. Az

első hatékony vakcinát Rudolf Weigl lengyel zoológus fejlesztette ki a két világháború

között.

forrás:Környezetvédelmi Információ

5.) A KOLERA

A kolera a Vibrio cholerae baktérium által

okozott betegség. Elsősorban széklettel,

hányadékkal és szennyvízzel illetve az

ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén

terjed. Akár egy jégkocka, egy szeletcitrom

is átviheti a fertőzést. Kiindulópontjai

általában a meleg, szerves anyagban gazdag

tengerparti folyótorkolatok, innen terjed szét

a betegség. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és

az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész

évben, csak a nyár második felében észlelhető. Az ázsiai (vagy indiai) kolera pusztításait

már Kr. e. 400-ban is feljegyezték. A betegség legtöbbször India északi részén pusztított –

leginkább a száraz évszakban októbertől májusig. Indiából 1829-ben jött át

először Európába. 1826-tól kezdve erős kolerajárványok dúltak Ázsiában,

majd Oroszországban is megjelent a betegség, az északi tartományokban és egy másik

úton Perzsián át a Kaszpi- tó vidékén. 1830-ban Moszkva, 1831-ben

egész Oroszország,Svédország fertőzött, majd augusztusban Bécs, Berlin,

majd Magyarország és Anglia került sorra, 1832-ben áthurcolták Amerikába is, New

York és Philadelphia környékén pusztított. Franciaországban 55 ezer ember kapta meg e

betegséget. Ezután Ázsiában ismételt járványok uralkodtak, Európában csak 1852-1854-

ben jelenik meg ismét. 1863 elején egy mekkai karaván szedte fel a betegséget s mintegy

30 000 ember halt meg a vándorlásban, a zarándokok Szuezbe vitték a kolerát, ahonnét az

egész Egyiptomban csakhamar elterjedt s 60 000 ember életét követelte. A betegség elől

menekülők ismét behurcolták Európába a kórt, majd hajón Amerikába is átjutott, és néhány

hónap alatt a Föld összes civilizált részét bejárta. 1866-ban továbbá 1868-70-ben újabb

22. Vibrio cholerae baktérium

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

26

járványok pusztítottak Európában, ismét Mekkából indulva. Európában ezen idő alatt

egymillió ember halt meg a járványok folytán. 1884-ben Toulonon és Marseille-en át került

Európába ismét, majd 1891-92-ben ismételt járvány következett; most már általában a

legalsó néposztály betegedett meg.

forrás: Wikipedia

V.) A DDT- HEZ KÖTHETŐ BETEGSÉGEK

Elsősorban le kell szögezni azt, hogy az itt felsorolt betegségeknek a kiváltója csak jó

közelítéssel lehet a DDT. Ha ez a feltétel teljesülne, még akkor sem biztos, hogy a DDT

váltotta ki. Ezek a betegségek mondhatni hétköznapi, „mindig hallani”- kórok, így észre

sem vesszük, hogy milyen veszélynek vagyunk kitéve mi, akik, életük során, tekintélyes

DDT porciókat tudhatunk a szervezetünkben. Ugyan is azok, akik a DDT első használata

és a szer teljes bomlási idejének lejárta (beleértve a bomlástermékekéit is) között születtek

eddig és fognak születni (feltételezzük, hogy senki nem fog élni 150- 200 évet, ugyan is ez

az alapvegyület és a bomlástermékek együttes, átlagos bomlási ideje) mérhető és elég

magas DDT mennyiséget raktároznak a testük különböző részeiben. (Ez a fejezet csak az

emberre gyakorolt hatását írja le a szernek, az állatok egészségére gyakorolt hatását a

későbbiekben tárgyaljuk.)

Az emberi szervezetre kifejtett hatása a DDT- nek viszonylag sokrétű, de sok esetben

visszavezethető az idegrendszer elleni támadására. Csak nagy vonalakban fogjuk

bemutatni ezeket a hatásokat a könnyebb feldolgozhatóság érdekében. Először is be kell

jutnia a szervezetbe valamely módon. A DDT úgy nevezett kontaktméreg, vagyis a bőrön

23 A fenti betegségek legfőbb

közvetett hordozói, a patkányok

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

27

keresztül be tud szivárogni egy része a vérbe, egy része a környező zsírsejtekben,

zsírrétegekben raktározódik, és ott folytatja csendes, „ártalmatlan” pihenését. Az a rész

mely a vérbe jutott, eljut az agyig és csökkenti a kolinészteráz termelődését. Ez az enzim

felelős egy neurotranszmitter, az acetilkolin, szabályzásáért. Feladata, hogy amint az

acetilkolin véghezvitte a neuronok közötti ingerület átvitelét, a kolinészteráz azt

hidrolizálja és további működését beszűntesse. Ha nincs elegendő kolinészteráz, az

acetilkolin tovább folytatja a feladatát és ugyanazokat az ingerületeket viszi át egyik

neurontól a másikig újra meg újra. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy görcs és

rángásszerűen húzódnak össze az izmok, majd elfáradnak és felmondják a szolgálatot. Ez

az úgy nevezett „letaglózó hatás”. Tehát a DDT egyfajta izomrohamot képes kiváltani,

mely az emberi test akármelyik izomcsoportján képes megjelenni. A letaglózó hatás

megjelenhet, minden acetilkolint és kolinészterázt termelő életformánál.

A zsírban raktározódott DDT nagyobb és huzamosabb ideig tartó testi igénybevételnél,

ahol az energiát zsírégetésből szerezzük, felszabadítja a felhalmozódott szert és a fent leírt

folyamat újraindul. Az ilyen tüneteket okozó pontos, hatásos része a megkötött, majd így

szabaddá vált DDT- nek, ember kísérletek híján nem ismert. Így pár betegségről tudjuk,

hogy kiválthatja a DDT. Ezekből a kórokból itt felsorolunk párat:

1.) CSONTSŰRŰSÉGGEL KAPCSOLATOS BETEGSÉG (CSÖKKENT

CSONTSŰRŰSÉG)

Az androgének és ösztrogének antagonisztikus hatása által szabályozott

csontsűrrűség változása az endokrin zavarokra vezethető vissza. Gyenge

összefüggést mutattak ki a DDE szintje és a csökkent csontsűrűség között. Egyes

eredmények szerint halászok és feleségeik körében, a szerves klórvegyületekkel

szennyezett vidékeken nőtt a gerincooszloptörések száma, főleg a nőknél, a

combnyak- vagy az oszteoporózisos töréseké azonban nem.

2.) HORMONOKKAL KAPCSOLATOS RÁKOS MEGBETEGEDÉSEK

a. MELLRÁK

b. MÉHNYÁLKAHÁRTYA- ÉS PROSZTATARÁK

c. HASNYÁLMIRIGYRÁK

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

28

3.) TÜDŐRÁK

4.) NON- HODGKINS LIMFÓMA

5.) HIBÁS IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉS

VI.) A DDT EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI AZ ÁLLATOKRA

Ugyan a szer hatása nagyjából ugyanaz minden

állatnál, de mégis tapasztalhatóak eltérések. Ezeket

a különbségeket a különböző élethelyek és

életvitelek teszik ki. Ugyanis nem mindegy például

egy vízi állatnál, hogy folyami, tavi vagy tengeri.

Mert, ha DDT- vel szennyezett valamelyiknek a

vize, akkor nem mindegy, hogy milyen sebességgel

mozog az oldott vagy valamely más módon kötött

vegyszer. Természetesen nem mindegy az sem,

hogy élelméül mik szolgálnak. Mivel a DDT a

táplálékláncban feldúsul és minden egyes szinten

jelen van, nem mindegy a láncolatban elfoglalt

helye sem. Ez minden egyes élettérre igaz az állatok

között, akár a levegő királyai, a vizek fejedelmei

vagy a szárazföld urai. Rovarok, madarak, emlősök,

kétéltűek… stb.

Egy amerikai példa remekül mutatja a DDT madarakra kifejtetett hatását, A fehér fejű

rétisas, az USA címerállata a kihalás szélén áll. Mivel ennek a ragadozó madárnak a fő

táplálék forrását kisebb- nagyobb rágcsálók teszik ki, folyamatosan fogyaszt a rágcsálók

által raktározott szerből is. Az így elfogyasztott kis mennyiségű méreganyagok

felhalmozódnak benne és kifejtik neurológiai hatásukat a fent említett módon. Főleg a

reprodukciós képességüket fenyegeti a DDT, mivel a folyamatos ingerületátvitel hatására a

spermiumok károsodnak és így nagy eséllyel nem tudja megtermékenyíteni a tojást, vagy a

megtermékenyített tojásban gátolt a magzat fejlődése.

24. A DDT vizi környezetbe

jutása és felhalmozódása

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

29

VII.) A DDT KIMUTATHATÓSÁGA

A DDT kimutatására már sokan sok módszert kifejlesztettek, de még a mai napig

nem rendelkezünk megbízható eljárással. Mivel vagy az alap vegyszert tudják kimutatni,

vagy a bomlástermékeket, vagy az alapvegyületet és pár bomlástermékét. Ennek a

magyarázata a vegyület kémiai tulajdonságában rejlik. Bár elég jó közelítéssel már a

tudomány mai állása szerint ki tudjuk mutatni élelmiszerekből, talajból és vízből. Állatban

és emberben pedig a zsírszövetekben és a meg nem emésztett élelmiszerekben. Viszont élő

szervezetből a zsírszövet csak biopsiával, aspiratioval és egyéb mintavételi eljárással (pl.

boncolással) nyerhető ki és válik vizsgálhatóvá. Szerencsére mára már ezek az eljárások

akut mérgezés hiányában feleslegessé vált.

Viszont a talajból való kinyerés még most is kívánatos maradt, de kizárólag

analitikai célokra, mivel igen kis mennyiség maradt benne. A teljes, felhalmozódott és

megmaradt mennyiségű DDT, javarészt már csak bomlástermékeivel vagy alapvegyület

nélküli bomlástermékeivel, kinyerése gazdaságtalansága és felhasználhatatlansága miatt

nem megoldott. Csakis egészségügyi problémát jelent Európában. Mint említettük a

Harmadik Világ Országaiban még kívánatos a használata, de azt az igényt az ipari termelés

vagy a fel nem használt készletek kielégítik.

Mivel a DDT okozta egészségügyi problémák jelentősek, a kimutatására számos

analitikai labor, főleg állami kézben lévő, fejlesztett ki analitikai megoldást. Hazánkban a

NÉBIH, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Talaj-, Növény- és

Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóságai azon belül a Növényvédőszermaradék- analitikai

Laboratóriumok. Ezen belül a Miskolci Szermaradék- analitika az MR512/BAZ/1 számú

szabvány módosított eljárását alkalmazza, az úgy nevezett QuEchERS (Quick Easy Cheap

Effective Rugged and Safe method) módszer interpretálását. Az eljárás lényege, hogy 80

különböző peszticidet gázkromatográfiával mutasson ki reprezentatív mintákból. Az

eljáráshoz szükséges a minták tisztítása és szétválasztása. Ez mind vegyi úton megy végbe,

úgy hogy a gázkromatográfia fázisa előtt már viszonylag tiszta és szeparált hatóanyag

tartalommal rendelkezzen. Mindezek mellett szükség van még standard törzsoldatra,

standard mixre és kalibrációs oldatokra, melyek ismert koncentrációjú szereket

tartalmaznak és ismert az oldat koncentrációja. Ezek az oldatok szolgálnak úgymond

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

30

referenciával, ahhoz hogy az ismeretlen szereket és mennyiségüket meg tudjuk mondani.

Csak a referenciával szolgáló oldatokban lévő hatóanyagokat lehet kimutatni! Ahhoz, hogy

megbízható legyen a kromatográfiás eredmény, még külön kalibrációt is kell végezni a

standard mixekben levő hatóanyagokkal, mely

eljárásban nem szükségeltetik feltétlen minta, vagy

az adott mintából egy kontrol darab szükséges. Ha

mind a kettőt használjuk, akkor lényegesen

megbízhatóbb a kromatográf kalibrációja. A

kalibrációs eljárás is mérésnek minősül, csak nem

számszerű adatot szolgálta, legalább 5 hozzáadási

szinttel (5 különböző töménységű oldat) kell

megismételni. A 10 darab (2- 2 hozzáadási

szintenként) kapott mérőpontra ráillesztünk egy

kiegyenlítő görbét, melynek egyenlete:

y= bx + a

x: a mért anyag mennyisége

y: a mért anyag csúcsrajzolata által lefoglalt terület

a; b: változók

majd a mérőpontok figyelembevételével vagy mellőzésével ennek az egyenesnek a

meredekségét állítjuk be optimálisra. A megkapott mérési pontok közül minimum 3- at

meg kell tartani, hogy az egyenest ne 2 pont határozza meg, de a jó kalibráció a pontok

85- 90 %- nak megtartásával készül. A sikeres kalibrálási folyamat után kezdődhet a

minta feldolgozása, melyet egy példán bemutatunk:

A talajminta megnevezése: H- 713

Mintavétel helye: Nógrád megye, Bárna

GPS szélessége: 48,11062°

GPS hosszúsága: 19,93424°

25. A p, p- DDD kalibrációja

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

31

magasság: 298 m

mintavételi mélység: 0- 30 cm

Mintafeldolgozás: MR 512/BAZ/2 módszerrel (módosított QuEChERS):

Extrakció (Extrakciós műveletnek nevezzük azt a szétválasztási műveletet,

amelynél egy vagy több komponens eltávolítását, kioldását egy szilárd vagy folyékony

fázisból szelektív oldószer alkalmazásával valósítjuk meg. Legalább három anyag van

jelen: • az extrahálandó komponens (peszticid esetünkben)• a kiindulási anyagban ennek

hordozója (talajminta esetünkben)• a szelektív oldószer (acetoonitril (ACN))

20 gramm talajminta bemérése 50 ml- es centrifugacsőbe

+ 200 µl extrakciós standard (PF 38- Antracén d10, 50-25 µg/ml ACN

+ 200 µl , ACN-ben oldott standard,

+ 12 ml desztillált víz

2 percig rázógépen rázatni

+ 20ml ACN

5 percig rázógépen rázatni

30 percre ultrahang- fürdőbe helyeztük

5 percig rázógépen rázatni

5 percig centrifugálni 3000 fordulat/ percen

ACN: deszt. víz- es fázist 50 ml- es centrifugacsőbe önteni

+ 9,75 gramm extraháló sókeveréket hozzáadni

2 percig rázógépen rázatni

5 percre centrifugálni 3000 fordulat/ percen

végeredmény 1 g/ml- es ACN extraktum

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

32

Tisztítás:

6 ml kapott extraktumot 10ml- es centrifugacsőbe

+ 1050 mg PSA (tisztító sókeverék)

1-2 percig rázni

5 percig centrifugálni 3000 fordulat/ percen

4 ml extraktot kémcső fecskendő segítségével egyszerű szűrőpapíron át

+ 40 µl 1%-os hangyasav tartalmú ACN oldat

+ 120 µl D (-) Szorbit (5 mg/ ml ACN: deszt. víz; 3:2)

végeredmény tisztított 1 g/ ml- es ACN oldat

GC- MS vizsgálathoz:

2 ml tisztított ACN- es oldat

+ 10 µl ISTD (injektálási standard; Trifenil foszfát, 100 µg/ml ACN)

végeredmény 1g/ ml- es ACN oldat

Az így kapott tiszta és stabil extraktot, szilikon vagy teflon szeptummal ellátott,

kupakos üvegfiolába töltjük (kb. 1 ml-t) és a kromatográf tálcájára helyezzük.

Retenciós idő: az az időmennyiség, melynél a kapott csúcsok feszültséget indukálnak.

ESTD (extrakciós standard)- ként úgy nevezett PF 38- as vegyszert használtunk, mely

elősegíti az extrahálási folyamatot és belevisz ismert mennyiségű és töménységű

hatóanyagokat, melyek referenciaként szolgálnak a későbbi kimutatás során. A kimutatás

során, az ismert retenciós idővel rendelkező elegy visszanyert mennyiségéből lehet

következtetni az eddigi folyamatok pontosságára. Visszanyerése közel 100%.

ISTD (injektálási standard)- ként úgy nevezett PCB 209- es vegyszert alkalmazunk, mely

ismert töménységű és mennyiségű, hogy referenciaként szolgáljon a későbbi kimutatás

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

33

során. Az ismert retenciós idejű elegy visszanyerésének fokából az eddigi folyamatok

pontosságára lehet következtetni. Visszanyerése közel 100%.

Majd egy CP-3800 GC gázkromatográfon átfuttatva megkaptuk az oldat

kromatogrammját, mely a következőképpen elemekből áll:

a minta neve

a szekvencia neve

- a módszer elnevezése

- a használt kalibráció elnevezése

- az adatok begyűjtésének dátuma

- a kapott adatok kiértékelésének dátuma

- a nyomtatás dátuma

- egy x; y koordináta- rendszer pozitív negyede (x= indukált feszültség[µV],

y= retenciós idő [min]), elnevezése a módszer elnevezése.DATA- a

kromatográfban az elhelyezkedése (a kiértékelő módszer rövidítése)

- táblázat (elnevezése peak results), mely tartalmazza az anyagok listában szereplő

indexét, nevét, a kapott érték területét (a fenti x- y koordináta- rendszerben),

származtatott visszanyert mennyiségét [ng/kg] (a peak- eket, azaz a csúcsokat úgy

26. A gáz-kromatográfia technikai megvalósítás

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

34

kapjuk meg, hogy a kromatográf az indukált feszültséget vizsgálja a retenciós idő

függvényében).

Mivel az általunk, a Sigma Aldrich kft.- n keresztül, kapott standard minőségű,

100 mg DDT már nem tartalmazott elegendő mennyiségű alapvegyületet (ez a standard

hígítási eljárás utáni kalibrációs vizsgálatból derült ki) csak bomlástermékeket, de abból is

főleg DDD- t, ezért a laborban tárolt standard mixben lévő DDT- vel kellett kalibrációt

készíteni. Mivel már az is elég régi, véglegesen nem tudtunk megfelelő kalibrációt

készíteni az o,p- DDT-re, se a p,p- DDT-re. Ezek már mind elbomlottak vagy nagyon kis

mennyiségben voltak jelen. Igaz a kromatogrammon megjelennek, mert ismert a retenciós

ideje, tehát elméletben indukál feszültséget, de az így kapott visszanyerés nem megbízható

és így használhatatlan. Viszont a bomlástermékek nagyobb mennyiségben képviseltetik

magukat, így a kalibrációjuk is megbízhatóbbnak bizonyultak. A kapott eredményeket így

könnyebben tudtuk az előző (ez a talajminta már korábban, 2008- ban, átesett egy

bevizsgáláson) vizsgálatéival összehasonlítani. Az általunk végzett vizsgálat

27. A H- 713 talajminta gázkromatogramja

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

35

eredményei a fenti kromatogrammon láthatóak, míg a korábbi adatokat a lenti ábra

mutatja:

Az elvégzett vizsgálat célja, hogy a korábbi vizsgálat eredményeivel azonos, vagy közel

azonos számértékeket kapjunk. A DDT bomlását ismerve logikusan kisebb értékekre lehet

számítani, ha figyelembe vesszük a két elemzés között eltelt időt, a tárolásból adódó

(elkerülhetetlen) veszteséget és még számos fizikai tényezőt. Viszont, a megfelelő

viszonyok közti biokoncentráció figyelembe vételével és a vizsgálat során nem

megfelelően visszanyert értékekkel, a kapott értékek nőhetnek is. Sajnálatos módon

esetünkben ez történt meg. Így az elvégzett vizsgálat eredménytelennek mondható. Ha a

kapott számokat összehasonlítjuk, akkor néhol jelentős eltérések tapasztalhatóak. A fenti

táblázatban a mért értékek [ppb] dimenzióban vannak, a kromatogrammon pedig [ng/kg]

mértékegységgel szerepelnek. Hasonlítsuk össze a kapott számokat tételesen:

Hatóanyag neve Mért menny. (2008) [ppb] Mért menny. (2012) [ppb]

p.p.-DDT 0,025 kalibrációs hiba

p.p.-DDD 0,017 0,02539

p.p.-DDE 0,434 0,43902

o.p.-DDT 0,0026 0.05715

o.p.-DDD 0,0012 0,00333

o.p.-DDE 0,0004 0,00292

Látszik tehát, hogy a legjobb eredményt a p.p.-DDE-vel és a p.p.-DDD-vel értük el. Ez

pedig arra enged következtetni, hogy a DDT talajban, megfelelő körülmények mellett

ennyi idő alatt DDD és DDE metabolitjaira bomlott.

28. A 2008-as talajminta vizsgálatok eredményeinek részlete

H-713-as talajminta vizsgálatainak összehasonlító táblázata ppb (parts per billion)

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

36

VIII.) UTÓSZÓ

A DDT és a „Piszkos 12” olyan mértékben bizonyult a mezőgazdasdaság

kemizálásában hibának, hogy az emberiség és a környezet még ma is nyögi a hatásait. Így

bebizonyosodott, hogy átok. Viszont láthatóvá vált a fény az alagút végén. Egyes kutatók

korábban is vélték látni a megoldást, viszont vagy gazdasági akadályba ütközött a

kikutatása, vagy ami még rosszabb, teljes érdektelenségbe. Gazdasági problémát a

kutatások anyagi hátterének hiánya, közömbösség pedig azok felől, akiknek anyagi haszon

kiesést jelentett volna. Itt gondolunk az iparra, azon belül a vegyszergyártó cégekre. Ezek a

cégek minden esetben nyomást tudtak gyakorolni a kormányzatokra, hogy a szerek

gyártása kívánatos és negatív hatásaik elenyészőek. A problémák sürgető volta és ezen

állítások elegye pedig elegendőnek bizonyult az engedélyezéshez és a szerek hatásossága

eleinte csak növelte a bizonyosságot, hogy jó döntés született. Fontos információk

elhallgatásával, hiányos kutatások figyelembevételével (és ezek teljesnek beállított

prezentálásával) azonban sikeresen tudták „mérgezni” a teljes ökoszisztémát. Szerencsére

viszonylag kevés idő elteltével, a lakossági panaszok áradatának hatására, elindultak a

kutatások finanszírozásai. Már viszonylag teljes körű és alapos tanulmányok születtek,

melyek már figyelembe veszik a bioakkumulációs, biokoncentrációs képességeket ezeknek

a mérgeknek és ezekkel szembeni rezisztenciát a kártevőknél. Sajnálatos módon csak az

állatvilágból csak a rovarok voltak képesek ezekhez a szerekhez asszimilálódni. A

fejlettebb szervezetekben az alapvető rezisztencia nem fejlődött, így ők talán jobban

szenvednek ezektől a káros hatásoktól. Kérdezhetnénk, hogy a növényekre milyen hatással

voltak ezek a vegyszerek. Mivel nem a növényvilág képviselői ellen, csak a kártevőik ellen

fejlesztették ki, a növényekre gyakorolt hatás kimerül a felhalmozódásban. Így közvetve

hatása a növényeket fogyasztó szervezetekre, a talajra van. Az ember élelmiszerei javarészt

ezekből származnak, így tekinthető az érem másik oldala is, hogy az ember alkotta

tudomány emberek et írt, holott a célja a faj fennmaradásának elősegítése. Rettentő dolog

belegondolni, hogy milyen zászlók alatt és az emberiség megmentésének nevében képes

képesek vagyunk önmagunkat is elpusztítani tudatlanságunk miatt.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

37

„Soha nem lett volna szabad hátat fordítanunk a természetnek. Miért hiszünk jobban a

betonban, a műanyagban, az élettelen dolgokban? Miért fordítjuk magunk ellen az

értelmünket? Sokan még mindig a műtrágyát tartják oltárukon. Vegyszereznek, mérgeznek

mindent, a haszontalannal együtt kiirtják a hasznosat, és végül persze ők is elfogyasztják a

mérgeket, hiszen azok bekerülnek az ivóvízbe, az élelmiszerbe, visszajutnak hozzánk. Még

ma is megtörténik, hogy némelyik tudatlan gazda macskák, madarak láttán légpuskát

ragad, és tüzel. Szerencsére mind többen látják be, hogy tévúton járunk.”

Vavyan Fable

29. A DDT légi permetezése a kártevők irtására

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

38

IX.) FELHASZNÁLT IRODALOM

o Magyarország csípő szúnyogjai – dr. Mihály F, Sztankayné dr. Gulyás M-

Akadémia Kiadó, 1963., Budapest

o Néma tavasz/ Silent spring – Carson, Rachel – Katalizátor iroda, 1994., Budapest

Fazekasné Horváth Zsuzsanna: A DDT és az egészség – Műszaki információ.

Környezetvédelem, 2007./ 13- 14. sz., p. 131- 139

Pálfi Ágnes: Klórtartalmú növényvédő szerek (DDT) hatása a csontsűrűségre -

Műszaki információ. Környezetvédelem, 2001./ 7- 8. sz., p. 91- 96

A DDT még mindig fenyeget,[ A New Scientist nyomán] – Környezetvédelem,

1996./ 4. évf./ 5. sz., p. 31

Maláriaszúnyog ellen használnak még DDT-t – Kertészet és szőlészet, 2007./56.

évf./25. sz., p. 4

Újra piacon a DDT – Élet és tudomány, 2006./61. évf./32. sz., p. 1018

Gonda György: Leváltható-e máris a DDT? (WHO Press Release 15/000) –

Egészségnevelés= Educatio Sanitaria= Health Education, 2000./41. évf./4. sz., p.

159

Darvas Béla: A piszkos tizenkettő és felebarátai – Egy Nobel- díjas: a DDT – Élet

és tudomány, 1999./54. évf./43. sz., p. 1350- 1352

Wolfner András: Újabb fordulat a DDT történetében – Természet világa:

Természettudományi közlöny, 1996./127. évf./1. sz. , p. 38- 39

Nagymajtényi L., Schultz H., Dési Illés: Neurotoxicologicalalterations caused by

combined treatment of organophosphorous pesticides and DDT in rats – Acta

biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica, 1994./(5/1.) sz., p. 43-

51

A DDT-t kedvelő méhfaj – Természet világa: Természettudományi közlöny,

1983./114. évf./3. sz., p. 126- 127

A DDT hamarabb bomlik le a trópusokon – Természet világa: Természettudományi

közlöny, 1982./113. évf./12. sz., p. 556

Posgay Judit- Takács János- Várnagy László- Somlyai István: DDT és HCH

maradékanyag- vizsgálatok háztáji származású sertések zsír- és izomszövetében –

Magyar állatorvosok lapja, 1980./35. évf./1. sz., p. 23- 24

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

39

Pintér György, Erdőhegyi Ágota: Perzisztens klórozott szénhidrogén tartalmú

növényvédőszerek (DDT) szintjének alakulása Vas megyében egy vizsgálat alapján

– Vasi szemle, 1977./31. évf./2. sz. p. 176- 190

A DDT és a PCB hatása a vízimadarakra – Búvár (1960- 1989), 1975./30.

évf./6.sz., p. 256

Ramotsáné Sólyom Julianna: DDT és gamma- HCH vékonyréteg kromatográfiás

meghatározása mérgezett méhekből – Magyar állatorvosok lapja, 1974./29. évf./7.

sz., p. 489- 492

Meddig lesz még DDT a bioszférában? – Természet világa: Természettudományi

közlöny, 1974./105. évf./3. sz., p. 139

Dési Illés, Farkas Ildikó, Kemény Tibor: Kis mennyiségű DDT korai idegrendszeri

hatásai – Orvosi hetilap, 1968./109. évf./1. sz., p. 37- 38

Ligeti Géza: Adatok élelmiszereink DDT- szennyezettségre – Népegészségügy,

1968./49. évf./2. sz., p. 111- 114

Kemény Tibor, Tarján Róbert: A DDT egészségkárosító hatásának felderítésére

irányuló vizsgálatok – Orvosi hetilap, 1966./107. évf./30. sz., p. 1407- 1 – Orvosi

hetilap, 1966./107. évf./30. sz., p. 1407- 1409

Miklovich Miklós: A DDT és HCH mérgező hatása háziállatainkra – Magyar

állatorvosok lapja, 1954./9. évf./6.sz., p. 205- 209

Josepovits Gyula: Oldhatóságon alapuló analízis módosított alkalmazása a DDT

meghatározásánál – Magyar chemiai folyóirat 1952./58. évf./9. füz., p. 273- 276

Kőhegyi I., Párkányi P., Tihanyi Lászlóné: Az intoxikációs esetek számának

alakulása Baranya megyében az 1980- as években lülönös tekintettel az

agrokemikáliákra – Egészségtudomány, 1992./36. sz., p. 48- 59

Környezet- egészségtan - Ember István - NORDEX KFT. DIALOG CAMPUS

KIADÓ, 2006.

Megelőző orvostan és népegészségtan - Ádány Róza - MEDICINA KÖNYVKIADÓ

zRT., 2007.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

40

X.) KÉPJEGYZÉK (KÉPEK FORRÁSAI)

1.) http://www.lifesciencesfoundation.org/events-DDT.html#

2.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/DDT-from-xtal-3D-

balls.png/200px-DDT-from-xtal-3D-balls.png

3.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/00/DDT_WWII_soldier.jpg

4.) http://www.makosz.hu/var/makosz/storage/images/szakmai_ujsag/kartevoirtas_200

4_2_szam/szilagyi_janos_ausztral_tuzhangyak/tuzhangyak_clip_image002/1587-2-

hun-HU/tuzhangyak_clip_image002.jpg

5.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Colorado_potato_beet

le.jpg/260px-Colorado_potato_beetle.jpg

6.) http://thesocietypages.org/socimages/files/blogger2wp/Miscscience-

DDTforcontrolofhouseholdpests.gif

7.) http://images4.wikia.nocookie.net/__cb20080715204544/green/images/9/94/Main_

carson.jpg

8.) http://www.antikvarium.hu/ant/foto.php?id=5995637&h=150&w=113

9.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/Defoliation_agent_sp

raying.jpg/350px-Defoliation_agent_spraying.jpg

10.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/A_vietnamese

_Professor_is_pictured_with_a_group_of_handicapped_children.jpg/350px-

A_vietnamese_Professor_is_pictured_with_a_group_of_handicapped_children.jpg

11.) saját beolvasás (scan001) Dr. Zoltai Nándor felvételei (Magyarország csípő

szúnyogjai 1963)

12.) saját beolvasás (scan002) Dr. Zoltai Nándor felvételei (Magyarország csípő

szúnyogjai 1963)

13.) saját beolvasás (scan003) Dr. Zoltai Nándor felvételei (Magyarország csípő

szúnyogjai 1963)

14.) saját beolvasás (scan004) Dr. Zoltai Nándor felvételei (Magyarország csípő

szúnyogjai 1963)

15.) http://www.eoearth.org/files/112601_112700/112687/350px-

DDT_spraying.JPG

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

41

16.) http://www.water-for-

africa.org/tl_files/content/pictures/statistics/in_the_grip_of_malaria_in_africa.jpg

17.) http://junksciencecom.files.wordpress.com/2011/05/ddtees-in-uganda.jpg

18.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pesti

s_fluorescent.jpeg/606px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg

19.) http://static.egeszsegkalauz.hu/db/08/07/fergek-280x200-

d00000807d8512b9e3d21.jpg

20.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Plasmodium.jp

g/250px-Plasmodium.jpg

21.) https://encrypted-

tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTo2Ev5QLrKke9pOuEOqN9HOv74ZNy

VJEPQy_2-9YkKNl94gEXASw

22.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Cholera_bacte

ria_SEM.jpg/190px-Cholera_bacteria_SEM.jpg

23.) http://www.greenland.eu.com/hun/img/hirek/12754.jpg

24.) http://jan.ucc.nau.edu/~doetqp-

p/courses/env440/env440_2/lectures/lec25/lec25.2.gif

25.) saját beolvasás (f: NÉBIH)

26.) saját beolvasás (f: NÉBIH)

27.) saját beolvasás (f: NÉBIH)

28.) saját beolvasás (f: NÉBIH)

29.) http://enthusiasmscepticismscience.files.wordpress.com/2010/03/control-

trimotor-trailing-spray.jpg

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

42

XI.) KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS

1) köszönjük a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Kórház Neurológiai

és Toxicológiai Osztály munkatársainak szíves közreműködését, engedélyét

(II.melléklet) és segítségét

a) Phd. dr. Valikovics Attila osztályvezető főorvosnak

b) Dr. Mikló János orvosnak

c) Dr. Csiba Gábor főigazgatónak

2) köszönjük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj-, és

Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság, Miskolci Növényvédőszermaradék- analitikai

Laboratórium minden munkatársának a pályamű elkészítésének segítéséért és a

szakmai gyakorlat helyének biztosításáért

a) Szemánné Dobrik Henrietta laborvezetőnek

3) köszönjük a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai

Intézet munkatársainak a pályamű elkészüléséhez szükséges anyag (DDT)

beszerzéséhez

a) Dr. Bőhm József intézet igazgatónak

b) Dr. Faitli József egyetemi docensnek

c) Mészáros Ferencné intézeti titkárnak

4) köszönjük Sukovics Lászlónak, az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet

nyugalmazott agronómusának a szerfelhasználásról szóló beszámoló elkészültéért

(2. melléklet)

5) köszönjük a Sigma Aldrich kft. –nek a szer (DDT) biztosítását

6) köszönjük továbbá a Borsod- A.- Z. Megyei Kórház Könyvtár munktársainak, a II.

Rákóczi Ferenc Megyei Könytár munkatársainak valamint a Miskolci Egyetem Könyv-

és Levéltár munkatársainak a források beszerzéséhez nyújtott segítségüket

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

43

XII.) MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1.) 7/1959. (XII. 23.) EÜ. M. RENDELET IDEVONATKOZÓ PASSZUSAI

1. 7/1959. (XII. 23.) EüM rendelet

2. a rovar- és rágcsálóirtó szerek, valamint a rovarriasztó szerek

forgalmáról és felhasználásáról

3. A rágcsálók és rovarok irtásáról szóló 1.063/1954. (VIII. 20.) MT határozatban

foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű

szervek vezetőivel) egyetértésben az alábbiakat rendelem.

4. A rendelet hatálya

5. 1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozik minden olyan anyag,

vagy készítmény

6. a) amely az egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a

továbbiakban: rovarok), illetve az egészségügyi szempontból káros rágcsálók (a

továbbiakban: rágcsálók) elpusztítására szolgál vagy ilyen célra kerül forgalomba

(rovar- és rágcsálóirtószerek),

7. b) amely a rovarok elriasztására (távoltartására) szolgál, vagy ilyen célra kerül

forgalomba, amennyiben rendeltetésszerű felhasználása során a test felületével

érintkezik, vagy érintkezhetik (rovarirtó szerek).

8. (2) A rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint ezek előállítására szolgáló

alapanyagok, hatóanyagok (a továbbiakban: irtószerek)

9. a) mérgek,

10. b) erős hatású irtószerek, vagy

11. c) szabadon árusítható irtószerek.

12. (3) Az R. hatályba léptekor forgalomban levő irtószerek minősítését a

R. mellékletének a), b), c) jegyzéke tünteti fel. Az R. hatálybalépése után

gyártásra, illetőleg forgalomba kerülő irtószert a gyártást, illetőleg a forgalomba

hozatalt engedélyező szerv (7-8. §) minősíti.

13. 2. § (1) Nem tartoznak az R. hatálya alá

14. a) a rovarok okozta megbetegedések gyógyítására szolgáló gyógyszerek,

15. b) a rovarcsípés elleni kozmetikai szerek,

16. c) a kizárólag mezőgazdasági célokat szolgáló anyagok vagy készítmények

(mezőgazdasági kártevők elleni irtószerek) és a földművelésügyi miniszter által

engedélyezett növényvédő szerek.

17. (2) Nem az R. rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha a R.

mellékletének a), b) és c) jegyzékében felsorolt alapanyagokat, hatóanyagokat,

készítményeket nem rovar-, illetve rágcsálóirtásra (rovarriasztásra), hanem egyéb

(ipari, mezőgazdasági, háztartási stb.) célra hozzák forgalomba, illetve használják.

18. (3) Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény a

R. hatálya alá tartozik-e, az egészségügyi miniszter döntése az irányadó.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

44

19. Méregnek minősülő irtószerek

20. 3. § (1) A R. alkalmazása szempontjából méreg minden olyan irtószer, amelyet a

mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) EüM

rendelethez (a továbbiakban:méregrendelet) csatolt 1. és 2. számú méregjegyzék

feltüntet, továbbá az a méregjegyzékben külön meg nem nevezett irtószer

amelynek mérgező hatása eléri, vagy meghaladja a méregrendelet 3. § (3)

bekezdésében megszabott mérgező hatásfokot, vagy amely a jelen R.

mellékletének a) jegyzékében felsorolt hatóanyagot - a b) jegyzékben feltüntetett

felső hatóanyagtartalom feletti töménységben - tartalmaz, tekintet nélkül arra,

hogy milyen néven (fantázianéven) kerül forgalomba.

21. (2) Méregnek minősülő irtószer előállítására, kiszerelésére, csomagolására,

tárolására, szállítására, beszerzésére és forgalomba hozatalára

a méregrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. (3) Méregnek minősülő irtószer felhasználása során az alábbi rendelkezéseket kell

alkalmazni:

23. a) rovar-, illetve rágcsálóirtást méreggel csak egészségügyi gázmesteri

képesítéssel rendelkező személy végezhet, az irtás szakszerű és veszélytelen

végrehajtásáért az irtást végző egészségügyi gázmester felelős;

24. b) az irtást úgy kell végrehajtani, hogy az emberre vagy háziállatra veszélyt ne

jelenthessen; az irtási területet le kell zárni és gondoskodni kell arról, hogy ott az

irtás idején illetéktelen személy (pl. gyermek) ne tartózkodhassék; rovarirtás

esetén az irtási művelet (permetezés, porozás, gázosítás) idejére az irtási területen

figyelmeztető feliratot kell alkalmazni és az irtás után az elpusztult rovarokat meg

kell semmisíteni; rágcsálóirtás esetén a figyelmeztető feliratot a kihelyezett

irtószer (csalétek) eltávolításáig az irtási területen kell hagyni, az irtás után a

megmaradt irtószert össze kell gyűjteni és a fellelhető elhullott rágcsálókkal

együtt meg kell semmisíteni:

25. c) az irtás során a kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokban

(17. §) az alkalmazott méregre vonatkozólag előírt védőfelszerelést használni kell

és az előírt elsősegély-felszerelést (ellenmérget) készenlétben kell tartani;

26. d) élelmiszer-ipari és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban,

közétkeztetési helyeken szilárd, vagy folyékony halmazállapotú méreggel rovar-,

illetve rágcsálóirtást végezni nem szabad.

27. Erőshatású irtószerek

28. 4. § (1) Az R. alkalmazása szempontjából erőshatású, emberre vagy háziállatra

veszélyes, szabad forgalomba nem hozható irtószernek (a továbbiakban:

erőshatású irtószer) minősül a méregjegyzékbe fel nem vett minden olyan

irtószer, amelynek mérgező hatása a méregrendelet 3. § (3)

bekezdésében megjelölt hatásfoknál kisebb, de veszélyessége az emberre vagy

háziállatra a fokozott óvatosságot szükségessé teszi, vagy amely az R.

mellékletének b) jegyzékében felsorolt hatóanyagot az ott meghatározott

töménységben tartalmaz.

29. (2) Erőshatású irtószer csak zárt csomagolásban hozható - az alábbi (3)-(4)

bekezdésben foglaltak szerint korlátozott - forgalomba. A csomag burkolatán,

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

45

illetve címkéjén az irtószer elnevezésén felül minősítését is jelezni kell feltűnő

színnel nyomott felirat (erőshatású, emberre és háziállatra veszélyes rovarirtó

szer, patkányirtó szer stb.) és ugyanilyen színű átlós sáv alkalmazásával. A külső

burkolaton - ugyancsak feltűnő színű nyomással, vagy ilyen keretben - az irtószer

forgalmával, beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos korlátozó

rendelkezést, valamint a szer alkalmazása során megtartandó legfontosabb

óvórendszabályokat fel kell tüntetni.

30. (3) Erős hatású irtószert az előállítón és a forgalomba hozatalra jogosított

nagykereskedelmi vállalaton kívül csak drogériák vagy a belkereskedelmi

miniszter által kijelölt egyéb üzletek hozhatnak forgalomba.

31. (4) Erős hatású irtószer - aláírással és bélyegzővel ellátott szabályszerű

megrendelésre - csak

32. a) tudományos kutatóintézetek,

33. b) tanácsi végrehajtó bizottságok egészségügyi osztályai (csoportjai),

34. c) közegészségügyi-járványügyi állomások (a továbbiakban: KÖJÁL-ok),

35. d) minőségvizsgáló, illetve minőségellenőrző intézetek, állomások,

laboratóriumok,

36. e) rovar- és rágcsálóirtással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek, valamint

iparigazolvánnyal rendelkező rovar- és rágcsálóirtó kisiparosok,

37. f) az irtószer továbbfeldolgozására, kiszerelésére, készletezésére és árusítására

jogosultak részére, végül

38. g) olyan intézet, intézmény, testület, vállalat, üzem, gazdaság, vagy szövetkezet

részére szolgáltatható ki amely a rovar- vagy rágcsálóirtást fertőtlenítői, vagy

ennél magasabb egészségügyi, illetve más megfelelő szakképesítéssel rendelkező

alkalmazottjával (állatorvos, biológus vegyész stb.) saját kezelésben végezteti és

ezt a körülményt a megrendelésben kifejezetten feltünteti. A megrendelést [a)-

g) pont] az irtószer kiadásától számított három éven át meg kell őrizni.

39. (5) Erőshatású irtószert csak a (2) bekezdésben előírt csomagolásban szabad

szállítani és csak lezárt helyen szabad tárolni. A lezárt hely kulcsát csak a szer

felhasználására is jogosult felelős személy őrizheti. Ilyen irtószerrel együtt nem

tárolhatók élelmiszerek, vagy más olyan anyagok és tárgyak, amelyek révén az

emberre, vagy háziállatra ártalom vihető át.

40. (6) Erőshatású irtószer felhasználása során a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában

foglalt rendelkezéseket maradéktalanul meg kell tartani. Ezeken kívül az alábbi

rendelkezéseket is alkalmazni kell:

41. a) erőshatású irtószerrel rovar-, illetve rágcsálóirtást csak fertőtlenítői vagy ennél

magasabb egészségügyi, illetve más megfelelő szakképesítéssel (állatorvos,

biológus, vegyész stb.) rendelkező személy végezhet; az irtás szakszerű és

veszélytelen végrehajtásáért az irtást végző szakképzett személy felelős;

42. b) élelmiszeripari és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban,

közétkeztetési helyeken erőshatású irtószerrel rovar-, illetve rágcsálóirtást csak az

illetékes járási, illetőleg városi, városi (fővárosi) kerületi főorvos engedélyével

szabad végezni.

43. Szabadon árusítható irtószerek

44. 5. § (1) Szabadon árusíthatók, egyben szakképesítéssel nem rendelkező

személyek által, házi irtásra is alkalmazhatók azok az irtószerek, amelyek a

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

46

hatóanyag eredeti tulajdonsága, vagy jelentékeny hígítási foka következtében

emberre vagy háziállatra veszélytelenek.

45. (2) Az irtást szabadon árusítható irtószer alkalmazása esetében is úgy kell

végrehajtani, hogy az emberre vagy háziállatra veszélyt ne jelentsen. Az irtás

befejezése után az elpusztult rovarokat, illetve a fellelhető elhullott rágcsálókat

ebben az esetben is meg kell semmisíteni és gondoskodni kell arról, hogy az

élelmiszereket se a felhasznált irtószer, se az elpusztult rovarok (elhullott

rágcsálók) ne szennyezhessék.

46. Rovarriasztó szerek

47. 6. § (1) Rovarriasztó szer csak olyan összetételben, formában és minőségben

hozható forgalomba, hogy rendeltetésszerű alkalmazása az emberre veszélyt ne

jelenthessen. Rovarriasztó szer nem lehet méreg, vagy erőshatású szer és nem

tartalmazhat olyan anyagot sem, amelyet a gyógyszertárak csak orvosi vényre

szolgáltatnak ki.

48. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő rovarriasztó szerek

szabadon árusíthatók.

49. Irtószerek és rovarriasztó szerek előállításának és forgalomba

hozatalának engedélyezése és ellenőrzése

50. 7. § (1) Az irtószereket és a rovarriasztó szereket - a 10. § (1) bekezdésében

feltüntetett háziszerek kivételével - csak az élelmezésügyi miniszternek az

egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott engedélye alapján szabad

előállítani, valamint forgalomba hozni.

51. (2) Az engedély iránti kérelmet

52. a) minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok a főfelügyeletet gyakorló

minisztériumhoz, a szövetkezeti vállalatok és a földművesszövetkezetek a

Szövetkezetek Országos Szövetségéhez,

53. b) tanácsi irányítás alatt álló vállalatok a megyei (fővárosi, megyei jogú városi)

tanács végrehajtó bizottságának ipari osztályához,

54. c) kisipari szövetkezetek a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségéhez,

55. d) kisiparosok a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó

bizottságának ipari osztályához, magánkereskedők pedig a megyei (fővárosi

megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztályához

nyújthatják be.

56. (3) A kérelemhez csatolni kell az irtószer (rovarriasztó szer)

57. a) összetételének, gyártási eljárásának, tárolhatóságának, veszélyessége

mértékének pontos és részletes leírását, továbbá a használati utasítást; országos

szabvány alapján készített szer esetében a vonatkozó szabvány számát is közölni

kell;

58. b) csomagolásának pontos és részletes leírását, valamint a csomagoláshoz

használni kívánt feliratot, továbbá - ha a kiszerelést nem az előállító végzi - a

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

47

kiszerelő nevét és címét, valamint annak a csomagolásra vonatkozó egyetértő

nyilatkozatát;

59. c) tervezett egyedi csomagolásának súlyát, illetőleg térfogatát tartalmazó

adatokat;

60. d) árkalkulációját;

61. e) mintáját két példányban, egyenként legalább 100 g mennyiségben; továbbá

62. f) az Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest IX., Gyáli út 2-6.; a

továbbiakban: OKI) szakvéleményét az irtószer (rovarriasztószer) minőségéről,

összetételéről, valamint forgalomba hozatalának feltételeiről; végül

63. g) az iparigazolvány, illetőleg alapítólevél másolatát, szövetkezetek esetében az

alapszabály kivonatát.

64. (4) A szakvélemény iránti kérelmet - a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt

adatok, valamint az e) pontban feltüntetett anyagminta csatolása mellett - az OKI-

hoz kell benyújtani. Az OKI a kérelmezőt felhívhatja az adatok kiegészítésére és

további minta beküldésére. Az OKI által végzett vizsgálatokért 150 forintot kell

illetékbélyeggel leróni. A kérelem és a szakvélemény illetékmentes.

65. (5) A (2) bekezdésben említett szervek az irtószer (rovarriasztó szer)

előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezése érdekében benyújtott

kérelmet az Élelmezésügyi Minisztériumhoz továbbítják, illetőleg terjesztik fel.

66. (6) A kérelem felől az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az élelmezésügyi

miniszter dönt. Döntéséről a kérelmezőt és az OKI-t írásban értesíti és egyben

meghatározza a forgalomba hozatal feltételeit is.

67. 8. § (1) Külföldi eredetű (gyártású) irtószer (rovarriasztó szer) forgalomba

hozatalához, illetőleg belföldi felhasználásához - a 10. § (1) bekezdésében

feltüntetett háziszerek kivételével - az egészségügyi miniszter engedélye

szükséges.

68. (2) Az engedély iránti kérelmet a forgalomba hozó, közforgalomba nem kerülő

irtószer esetében pedig a behozatalt lebonyolító szerv (a továbbiakban: a

kérelmező) az OKI-hoz nyújtja be.

69. (3) A kérelemben közölni kell a szer nevét, a külföldi előállító (vállalat, gyár, cég,

üzem, laboratórium stb.) nevét és címét, továbbá a behozatalt lebonyolító és

forgalomba hozó hazai szerv (vállalat, szövetkezet stb.) nevét és címét

(telephelyét). A kérelemhez csatolni kell az irtószer (rovarriasztó szer)

összetételére, tárolhatóságára, használata módjára, veszélyessége mértékére

vonatkozó pontos és részletes adatokat, továbbá az irtószer csomagolására,

címkéjére, kiszerelési formájára és árára vonatkozó adatokat, valamint legalább

100 g súlyú anyagmintát.

70. (4) Az OKI a kérelmezőt felhívhatja az adatok kiegészítésére és további minta

beküldésére. A szükséges vizsgálatok elvégzése után az OKI az irtószer

(rovarriasztó szer) forgalomba hozatalának, belföldön való alkalmazásának

szükségességére és annak feltételeire vonatkozó véleményes javaslatát az

egészségügyi miniszterhez terjeszti fel, aki a kérelem felől dönt. Döntéséről a

kérelmezőt és az OKI-t írásban értesíti, egyben meghatározza a forgalomba

hozatal (felhasználás) feltételeit.

71. (5) Az OKI által végzett vizsgálatokért 150 forintot illetékbélyeggel kell leróni. A

kérelem és az engedély illetékmentes.

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

48

72. 9. § Ha az előállítást és forgalomba hozatalt (7. §) - külföldi eredetű irtószer

(rovarriasztó szer) esetében a forgalomba hozatalt (8. §) - engedélyezik, az OKI

az irtószert (rovarriasztó szert) nyilvántartásba veszi.

73. 10. § (1) A 7-9. §-okban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egyébirányú

alkalmazás, vagy felhasználás mellett esetenként rovarirtásra (rovarriasztásra),

vagy rágcsálóirtásra is használt, de egyéb célra kiszereletlen állapotban szabadon

beszerezhető közönséges háziszerekre (pl. petróleum, kén, bórax, gipsz stb.).

74. (2) Egyéb (pl. növényvédelmi, mezőgazdasági) célra gyártott irtószerre a 7-9. §-

ban foglalt rendelkezések csak abban az esetben vonatkoznak, ha a szert

előállítója, illetve forgalomba hozója - a növényvédelmi felhasználástól eltérő

használati utasítással - egészségügyi szempontból káros rágcsálók vagy rovarok

irtására is forgalomba kívánja hozni, illetve ha a szer ilyen célra a gyakorlatban

ténylegesen használatos.

75. (3) Forgalomba hozatalra még nem engedélyezett irtószert (rovarriasztó szert)

alkalmasságának megvizsgálása érdekében az egészségügyi miniszterhez tett

bejelentés mellett csak tudományos kutató és minőségvizsgáló intézetek

(laboratóriumok) és KÖJÁL-ok szerezhetnek be (hozathatnak be), illetőleg

alkalmazhatnak.

76. (4) Rovar- és rágcsálóirtással foglalkozó intézmények, vállalatok, szövetkezetek

és iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok foglalkozásuk gyakorlása közben

használhatnak saját maguk által a jelen R. mellékletében felsorolt hatóanyagokból

készített (kevert) irtószert, de azt mások részére kiszolgáltatniuk csak abban az

esetben szabad, ha az irtószer előállítására és forgalomba hozatalára a 7. §-ban

foglaltak alapján engedélyt kaptak. A R.-nek az irtószerek kiszerelésére,

csomagolására, szállítására, tárolására, felhasználására vonatkozó rendelkezéseit

saját előállítású irtószer esetében is alkalmazni kell, továbbá - az adott irtószer

minősítésének (1. az R. mellékletét) megfelelően - meg kell tartani a

balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályoknak (17. §) az irtószerre és

alkalmazása módjára vonatkozó előírásait.

77. 11. § Az engedélyezett belföldi irtószer (rovarriasztó szer) nevének

megváltoztatásához, valamint összetételének, alkalmazási módjának bármilyen

módosításához az élelmezésügyi miniszternek az egészségügyi miniszterrel

egyetértésben kiadott engedélye, külföldi eredetű (gyártású) irtószer (rovarriasztó

szer) esetében pedig az egészségügyi miniszter engedélye szükséges. Az

engedélyezési eljárásra a 7-9. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

78. 12. § Az OKI az Egészségügyi Minisztérium utasítására, vagy saját

kezdeményezésére az engedélyezett irtószerből (rovarriasztó szerből) ellenőrzésre

az előállítónál (gyártónál), a kiszerelő, a készletező, a forgalomba hozó nagy- és

kiskereskedelmi vállalatnál (szövetkezetnél), továbbá az eladásra kijelölt

üzletekben díjmentesen mintát vehet.

2.) 2012. VIII. 28- ÁN KÉSZÜLT HANGANYAG (SUKOVICS LÁSZLÓ SZÖV.

BESZÁMOLÓJA)

Készítette: Takács Máté és Kapás Milán Gábor

fájlnév: INTERVIEWSUK20120828.MP3

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

49

3.) BORSOD- A- Z MEGYEI KÓRHÁZ ÉS EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ

FŐIGAZGATÓJÁNAK ENGEDÉLYE

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

50

4.) NYILATKOZAT A 2012. AUGUSZTUS 08-I HANGFELVÉTEL

RÖGZÍTÉSÉRŐL ÉS ANNAK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

51

5.) EREDETISÉGI NYILATKOZAT TAKÁCS MÁTÉ

Alulírott Takács Máté, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója

büntetőjogi és fegyelmi felelősségem

tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a dolgozatot saját magam

készítettem, a benne leírt vizsgálatokat – ha ezt külön nem jelzem – magam végeztem el,

és az ismertetett eredményeket magam értem el. Adatokat, információkat csak az

irodalomjegyzékben

felsorolt forrásokból használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos

értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával

megjelöltem.

Miskolc, 2012. október 29.

...................................................

a hallgató aláírása

6.) EREDETISÉGI NYILATKOZAT KAPÁS MILÁN GÁBOR

Alulírott Kapás Milán Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának

hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem

tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a dolgozatot saját magam

készítettem, a benne leírt vizsgálatokat – ha ezt külön nem jelzem – magam végeztem el,

és az ismertetett eredményeket magam értem el. Adatokat, információkat csak az

irodalomjegyzékben

felsorolt forrásokból használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos

értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával

megjelöltem.

Miskolc, 2012. október 29.

...................................................

a hallgató aláírása

Az emberiség áldásos álmának átka avagy a DDT születése, felemelkedése és bukása

The curse of blessed dream of humanity or DDT, the birth, rise and fall

52

7.) KONZULENSI NYILATKOZAT

Alulírott Dr. Takács János, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti

Eljárástechnikai Intézetének egyetemi docense a TDK dolgozatot beadásra alkalmasnak

ítélem.

Egyéb megjegyzések, ajánlás:

Miskolc, 2012. október 29.

...................................................

a konzulens aláírása