EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az egyéni védőeszközök jogszabályai

1993. évi XCIII. tv. előírásai 2004: XI. tv. módosította

2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva

13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva

11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

Tanúsítás és használat

89/686/EEC irányelvA hatálya alá tartozó

valamennyi védőeszközre EVE meghatározása vizsgálat tanúsítás ellenőrzés megjelölés

2/2002. II. 7.) SZCSM rend.

89/656/EEC irányelvCsak a szervezett

munkavégzésre EVE meghatározása követelmények

meghatározása a kiválasztás és a juttatás során

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

89/686/EK irányelv

2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és

megfelelőségének tanúsításáról

Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló

2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet

MegjelentMagyar Közlöny 2002/18. számában, Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002. évi 2. számában.

A 89/686/EK számú irányelv tartalmát közvetíti és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

A kijelölés új FMM rendelete

13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai

Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjról

Szervezett munkavégzés

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen

történő védőeszköz használatának minimális

biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

A 2/2002. II. 7.) SZCSM rendelet előírásai elsődlegesen

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszközök használatának

minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeire vonatkozó 65/1999. (XII. 22.) EüM

rendeletben foglaltak teljesíthetőségét szolgálják.

Jogszabályok kapcsolata


Mvt. előírásai

18.§ - 56.§

EU tagállamigyártó

Kijelölt szervezetekNemzeti szintű jogosultság

Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

13/2004. (IV.19.) FMM rendelet


Bejelentett szervezetekEU szintű jogosultság

OMMF

OMMF13/2004. (IV.19.) FMM rendelet

EU-n kívüli gyártó

Gyártó, minttanúsító



PIACFELÜGYELET

OMMFFvF

FvF

FvF

FvF

1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemrőlAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS

BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI

„Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az

rendelkezik

EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve

EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében

foglaltak szerint kell elvégezni.”

Szervezett munkavégzés fogalma

„Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelmi központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.Szervezet munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.” (Mvt. 87.§-ának 9. pontja )

Munkáltató szakembere

Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Mvt. 57. § (3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen

g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §).

Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján

Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen (a, b, c, d)


a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,


b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,


c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,


d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,


és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző

bejelentett (notifikált) szerv az

EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot

kiadta.


és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző

bejelentett (notifikált) szerv az

EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot

kiadta.

Egyéni védőeszköz fogalma 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

Egyéni védőeszköz fogalma65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése

Katonai védőeszköz21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet

Katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett és gyártott – a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás hatásának csökkentésére szolgáló – védő funkciójú eszköz. (2. §. g))


Mvt. 21.§-ának(1) bekezdéséhezA veszélyes haditechnikai eszközöket, továbbá valamennyi katonai védőeszközt rendszeresíteni, szervezetbe állítani vagy alkalmazásba venni csak akkor lehet, ha a haditechnikai eszköz rendelkezik hadi-megfelelőségi tanúsítvánnyal, a katonai védőeszköz pedig hadi-minősítő bizonyítvánnyal


Mvt. 23.§-ának(1) bekezdéséhez

időszakos biztonsági felülvizsgálat

…rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a személyi állomány..


Mvt. 56. §-ához

„A katonai védőeszköz ellátási rendjét a rendszeresítés, illetve az alkalmazásba vétel során kell meghatározni. Amennyiben a katonai védőeszköz haditechnikai eszköz részét képezi, akkor az ellátási rendről a haditechnikai eszköz rendszeresítése, alkalmazásba vétele során kell dönteni.”

Egyéni védőeszköz használhatósága

89/686/EK irányelvhez harmonizált szabványok

Szervezett munkavégzés keretében Jól láthatóságot biztosító

Védőruhák MSZ EN 471:1997

Lakossági használatra Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők.

Vizsgálati módszerek és követelmények MSZ EN 13356:2002

89/686/EK irányelvhez nem harmonizált szabványok Katonai védőeszköz

Jogszabályok kapcsolata


Mvt. előírásai

18.§ - 56.§

EU tagállamigyártó

Kijelölt szervezetekNemzeti szintű jogosultság

Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

13/2004. (IV.19.) FMM rendelet


Bejelentett szervezetekEU szintű jogosultság

OMMF

OMMF13/2004. (IV.19.) FMM rendelet

EU-n kívüli gyártó

Gyártó, minttanúsító



PIACFELÜGYELET

OMMFFvF

FvF

FvF

FvF

Jogszabályok összhangja

Mi egyéni védőeszköz és mi nem az?

Védőfunkciójú eszközök személyes használatra

Egyéni védőeszközök a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet alapján

Nem egyéni védőeszközök

Nem vagy nem teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított

Teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet

szerint vizsgált és tanúsított

Szervezett munkavégzés keretében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint

használatra engedélyezett 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján az

ionizáló sugárzás elleni egyéni

védőeszközök

A 89/686/EK hatálya, ezáltal a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet

hatálya alánem tartozó

eszközökPéldául: normál utcai téli kabát,

esernyő, katonai sisak

MagánMagán használatra szánt, szervezett munkavégzésen használatra szánt, szervezett munkavégzésen kívül használt kívül használt

egyéni védőeszközökegyéni védőeszközökPéldául: sporteszközökPéldául: sporteszközök

2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerintnem minősül egyéni védőeszköznek

a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);

b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök);

c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl.: időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra;

d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek;

e) és a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök2.

2: Jelenleg a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdésében felsorolt további esetek

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint nem minősül egyéni védőeszköznek

A közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;

a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz;

a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;

a sportfelszerelés és sporteszköz; az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; a veszélyek és ártalmak felderítésére és

jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

Országos Munkabizt. M.F.

Funkciójánál fogva nem elégítik az egyéni védőeszközzé válás feltételeit.

MÁS RENDELET ALAPJÁN TANÚSÍTOTT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

Továbbra is külön jogszabály vonatkozik az

ionizáló sugárzás ellen védő eszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására.

Az Mvt. hatálya szerinti szervezett munkavégzés során a munkáltató köteles biztosítani, de minősítésére jelenleg a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az irányadó.

Az egyéni védőeszközöknek 3 kategóriája van.A kategóriába sorolás összetartozó szempontjai:a védelmi szint, a védelmi szint megítélhetősége,a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma.

Az adott kategória - kisebb módosulással – meghatározza a vizsgálat, a tanúsítás és az ellenőrzés szintjét.

Az egyéni védőeszközök kategóriái

1. Kategória

Amelyeknél a gyártó vélelmezi, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. (Megegyeznek a 2/1995. (I. 6.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt egyéni védőeszközökkel.)

Kis védelmi szinttel

rendelkező, egyszerűbb

védőeszközök

1. Kategória Kis védelmi szinttel rendelkező,

egyszerűbb védőeszközök

felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (ide értve: a fejbőr védelmére tervezett fejvédőket, kertészkesztyűket, ujjvédőt);

gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. higított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);

az 50OC-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése; veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű,

kötény); nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények

(pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);

gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű

cipők); Napsugárzás (pl. napszemüveg)

2. kategória

minden védősisak, a sportsisakot is beleértve, arcvédők, szemvédők, és fényvédők, minden hallásvédő eszköz (fülbe vagy fülre helyezve), speciális használatra tervezett és gyártott védőruházat és/vagy a

hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok minden fajtája, mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy

leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a kar és/vagy kéz védelmére terveztek és gyártottak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok a ruhadarabok, amelyek a kezet vagy a kéz egy részét védik (ötujjas, ujjatlan vagy egyujjas kesztyűk, illetve csak az ujjakat vagy a tenyeret védő ruhadarabok, stb.

mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a láb és/vagy lábfej védelmére terveztek és gyártottak, valamint a csúszásvédelemre terveztek és gyártottak.

Amelyek nem tartoznak a

1. kategóriába, vagy a 3. kategóriába

2. KATEGÓRIÁBA TATOZÓ VÉDŐESZKÖZÖK

Sisakok, szemvédők, hallásvédők

3. kategória

Amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan

egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és

amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

Komplex tervezésű

védőeszközök

3. kategóriaKomplex tervezésű védőeszközök 1

a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen védenek (pl. maszk, amely azt a célt szolgálja, hogy megóvja viselőjét a mikrobás és virusos fertőzéstől);

a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

azok a védőeszközök, amelyeket hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100OC-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng, vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének jelenléte fennáll-e vagy nem;

3. kategóriaKomplex tervezésű védőeszközök 2

a hideg környezeti hatás ellen védő eszközök, ha a környezeti hőmérséklet - 50OC alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;

mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak,

a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

3. Kategóriába tartozó védőeszközök

Leesés ellen védő eszközök

Tanúsítás a kategóriák függvényében EK megfelelőség

nyilatkozat

Az 1. kategóriájú védőeszközöket a gyártó tanúsíthatja.

az EU országaiban, illetőlegnemzetközi szerződés vagy viszonosság

esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében esetében.

Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategóriába tartozónak kell tekinteni, és

annak megfelelően eljárni.

Tanúsítás a kategóriák függvényébenEK típustanúsítvány

Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában harmadik országban gyártott 1. kategóriájú, a 2. és a 3. kategóriájú védőeszközökmegfelelőségét bejelentett vizsgáló szerv vizsgálhatja, és ezekre bejelentett tanúsító szervtől EK típustanúsítvány beszerzése szükséges.

GYÁRTÓ

Műszaki doku-

mentáció

III. függelékTerméktípusa

Egyszerű EVE minta8. Cikkely

3. bekezdés

ÖsszetettEVE

EK típusvizsgálatEK típustanúsítvány

10. Cikkely /B modul*

EK megfelelőség nyilatkozat a jelentőskövetelmények

megfelelőségéről12. Cikkely / A modul*

Termék típusa

Normál EVE

Komplex EVE minta

8. Cikkely 4 a. bekezdés

Gyártóválasztása

EK megfelelőségnyilatkozat

Termék 11 B. cikkelynotifikált tanúsító szerv

értékeli és felügyeli a gyártó

minőségbiztosítási rendszerétD modul*


EK minőségbiztosítási rendszer

Végtermék 11. A cikkelyTermékvizsgálat a

notifikált tanúsító szerv által

C modul*


12. Cikkely / C modul*

Egyéni védőeszközök megfelelőségértékelési eljárása a 89/686/EK irányelv szerint

* Ezeket az eljárásokat a megfelelőségi eljárásokról szóló

(MODULOK) (93/465/EGK határozat)

90/683/EGK Tanácsi határozat elfogadása előtt szavazták meg.

Ennél fogva ezeknek a határozatai

esetenként nem azonosak azokkal,

amelyeket a modulokban megneveztek.

Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 1.

Bejelentett (notifikált) szerv: Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosító számával együtt közzétett szerv.

Jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás a honosított harmonizált szabvány szerint.


EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált ) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak.

Új fogalmak2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 3

Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint.

Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt.


Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú

kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.

Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele.

Bejelentett szervekre vonatkozó közös követelmények

13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

Rendelkezni kell jogszabályokkal, előírásokkal, illetve

szabványokkal; vizsgáló helyiségekkel (terekkel),

vizsgáló-, mérő- és egyéb berendezésekkel, eszközökkel és anyagokkal;

feljogosított alkalmas személyzettel; a kijelölési kérelemben meghatározott

tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással.

Kijelölés követelményei 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet)

szervezeti felépítés, általános működés, szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer,

kijelölési terület vonatkozó jogszabályok, szabványok;

személyzet szakmai alkalmassága képzettségre és gyakorlatra is kiterjedő megvizsgálás,

helyszíni szemle, Kijelölést Előkészítő Bizottság megállapításai.

Alvállalkozó bevonható

Vizsgáló szervezet feladata 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

Az egyéni védőeszközök megfelelőség-vizsgálata (típusvizsgálata):a védőeszköz dokumentációjának vizsgálata,a védőeszköz típusmintán végzett vizsgálat a megfelelőség megléte megállapítása céljából típusvizsgálat ,vizsgálati jegyzőkönyv kiállítása.

Tanúsító szervezet feladata 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

EK típustanúsítvány kiadása (notifikáló szerv tájékoztatása). EK- jelölés és a jelkép védőeszközön való elhelyezéséhez

hozzájárulás. Egyéni védőeszköz tájékoztatójának jóváhagyása. Egyéni védőeszköz mintájának hitelesítő jellel való ellátása. Ellenőrző vizsgálat végzése a tanúsítónál az egyéni védőeszköz

védelmi szintjét érintő kifogás esetén: a védelmi szint megfelel-e az EK típustanúsítványban meghatározottaknak (a megfelelőség fenntartása megállapítása céljából végzett vizsgálat).

EK típustanúsítvány visszavonása, ha az ellenőrző szerv intézkedése ellenére a védőeszköz védelmi szintjének helyreállítása nem valósul meg.

Általános tartalmú ellenőrző vizsgálatok (14. §)

Célja: annak megállapítása, hogy az adott védőeszköz védelmi szintje megfelel-e az EK típustanúsítványban meghatározottaknak.

A tanúsító szerv végezi, ha a védőeszköz védelmi szintjével kapcsolatban bárki kifogást tesz, vagy a tanúsító szerv tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a

védőeszköz védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosította a tőle elvárható védelmet, illetőleg

a használója, más személy vagy háziállat egészségét károsította.A tanúsíttató köteles a védőeszköz vizsgálatát kezdeményezni, ha

bejelentés vagy hatósági intézkedés során tudomására jutott, hogy a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége csökkent vagy megszűnt.

A tanúsító szerv a típusbizonyítványt visszavonja, amennyiben az ellenőrző vizsgálat során megállapítják, hogy a védőeszköz a hiteles mintapéldánytól olyan mértékben eltér, ami a használót vagy más személy biztonságát, egészségét veszélyeztetheti.

Ellenőrző szervezet feladata „A” 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

A védőeszköz minőségét garantáló rendszer ellenőrzése keretében:

Évente legalább egyszer, véletlenszerűen meghatározott időpontban ellenőrzést végez, ennek keretében: vizsgálatokat végez az általa kiválasztott mintán.

A minta egyértelmű azonosítása érdekében egyeztet a az EK típustanúsítványt kiadó tanúsító szervvel.

Szükséges intézkedések megtétele a védelmi szint helyreállítására, és a bejelentő szerv , illetőleg a tanúsító szerv tájékoztatása.

Jelentés készítése a gyártónak.

A védőeszközök gyártása minőségbiztosítási rendszerének ellenőrzése keretében:

A minőségbiztosítási rendszer értékelése és felügyeleti ellenőrzéseA GYÁRTÓNAK a gyártás tekintetében alkalmazott minőségbiztosítási rendszere keretében minden darab védőeszközt meg kell vizsgálnia.Az értékelés szempontja: a szabványok alkalmazása, a védőeszközre előírt vizsgálatokat a gyártó teljeskörűen elvégzi-e, hiteles mintapéldánnyal való egyezés).

Nyilatkozás arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer alkalmas-e a védőeszköz hiteles mintapéldánnyal azonos végtermék előállítására.

Ellenőrző szervezet feladata „B”13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

Időszakos ellenőrzés végzése Az „A” és a „B” típusú minőségbiztosítási rendszer esetében egyaránt.Ez lehet:

Időszakos jellegű ellenőrzés Előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés

A gyártó által alkalmazott megoldások, a dokumentációkban foglalt adatok üzleti titokként kezelése.

Ellenőrző szervezet feladata „A” és „B”

Jelenleg kijelölt vizsgáló szervezetek elérhetősége

E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Terméktanúsítás és vállalattanúsítás. Megfelelőségértékelés

MSZ EN 45003:1990 Laboratóriumakkreditáló szervekre vonatkozó általános feltételek

MSZ EN 45004:1995 Ellenőrzést végző testületek működésének általános feltételei

MSZ EN 45010:2000 Tanúsító/regisztráló szervezetek minősítésének és akkreditálásának általános követelményei

MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények

MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre

vonatkozó általános követelmények MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre

vonatkozó általános feltételek MSZ EN 45014:2000 Gyártók megfelelőség nyilatkozatának általános

kritériumai MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok

felkészültségének általános követelményei

MSZ 25051:1996 A megfelelőség értékelési eljárásokban alkalmazható modulok

EK típusvizsgálat – EK típustanúsítvány2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet

Az EK típusvizsgálatot a kérelmezőnek kell kezdeményezni, és a kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani benyújtani

Az EK típustanúsítvány kiadását a vizsgáló szerv típusvizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsító szervnél kell kezdeményeznie.

EK típustanúsítvány kiadása2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 2

Az EK típustanúsítvány kiállításáról, kiadásának elutasítására, vagy visszavonására vonatkozó döntéséről a tanúsító szerv értesíti az őt bejelentő (notifikáló) szervet.

A bejelentő (notifikáló) szerv értesítést küld az őt bejelentő szervnek (az EU tagállamainak és az EU Bizottságnak való továbbításra)

Másolat kérhető a vásárló is kérheti

Tájékoztató Felhasználói információ

Tartalma: A védőeszközök alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek megvalósulásához szükséges elemek (A rendelet 3. számú melléklete 1.4 pontjában előírtak alapján.)

A védőeszközre vonatkozó reklám tartalma reklám tartalma nem lehet ellentétesnem lehet ellentétes a tájékoztatóban rögzítettekkel.

A tájékoztatót pontosan és érthetően kell megfogalmazni

Tájékoztató: Normaszöveg

Az EK típusvizsgálatok alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (együtt értelmezve: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetőleg használata nem engedélyezhető;

Az egyéni védőeszközök jelölése

Az EK - jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni.

A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák.

A jelenleg alkalmazott típusszámok kötelező használata megszűnik.

Mit fejez ki az EK- jelölés?

A védőeszközökön feltüntetett

EK- jelölés - néhány kivétellel- azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel a

a rendelet 3. számú melléklete szerinti alapvető követelményeknek,

a honosított harmonizált szabványoknak, illetőleg

az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.

EK- jelölés - eltéréssel

Külön jogszabályban meghatározott esetben az EK- jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz a külön jogszabály előírásának is megfelel.

Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást közte és az SzCsM rendeletnek az alkalmazása között, akkor az

EK- jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki.

EK- jelölés- CE jel

Az EK-jelölés tartalmazza a "CE" kezdőbetűket.

A CE-jel arányosan csökkenthető vagy növelhető.

A CE-jel betű-, illetőleg számjeleinek függőleges irányban ugyanazon méretűnek kell lenniük, és ez 5 mm-nél nem lehet kisebb.

Kisméretű védőeszköz esetében a minimális mérettől el lehet tekinteni.

Valamennyi kategóriába tartozó egyéni védőeszközre vonatkozó követelmény

Az alapvető követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen (3. számú melléklet),

Gyártó műszaki dokumentáció (4. számú melléklet), EK megfelelőségi nyilatkozat a tájékoztató

mellékleteként vagy abba beépítve (2. számú melléklet),

Tájékoztató a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven

EK- jelölés és a jelkép elhelyezése a védőeszközön és feltüntetése a tájékoztatóban is.

A gyártói műszaki dokumentációtartalma

A védőeszköz átfogó és részletes tervrajza; azok a számítási adatok és prototípus vizsgálati

eredmények, amelyek lehetővé tették az alapvető követelmények betartásának ellenőrzését;

az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek a modell tervezése során érintett része, valamint az alapul vett honosított harmonizáló szabványok, illetve tagállami nemzeti szabványok vagy egyéb műszaki dokumentumok;

a gyártás során alkalmazott ellenőrző és vizsgálati módszerek leírása;

a védőeszköznek az e rendelet 3. számú melléklete 1.4 pontja szerinti tájékoztatója.

Munkáltatók szempontjai

Az SZCSM rendelet hatása a

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet végrehajtására

Minősítő Bizonyítványok érvénye

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet hatályát veszti.

A MüM rendelet hatályvesztésével nem jár együtt a minősítő bizonyítványok érvényének elvesztése.

Minősítő Bizonyítvány érvényvesztése-2

Az e jogszabály hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak.”

SZCSM rendelet 22.§ (4) bek.

MÓDOSÍTÁSA VÁRHATÓ

Minősítő Bizonyítványok érvényvesztése-3

Ez a szabály a forgalmazók és a munkáltatók számára azt jelenti, hogy mindaddig megvásárolhatják az egyéni védőeszközöket, ameddig a minősítő bizonyítvány

(időbeli) érvényessége nem járt le, visszavonásra nem került, érvényét nem vesztette.

Mit jelent a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendeleta munkáltató szempontjából 1.

Az egyéni védőeszközök nem kapnak típusszámot.

A munkáltatónak az egyéni védőeszköz juttatás rendjéről nem feltétlenül kell új szabályozást készítenie.

A munkáltató számára információ kell arról, hogy milyen egyéni védőeszközöket szabad megvásárolnia és a munkavállalók számára kiadnia a csatlakozást követően.


A munkáltatónak a csatlakozást követően az egyéni védőeszköz megvásárlásakor a következő dokumentációk meglétéről kell a meggyőződnie:

EK megfelelőség nyilatkozat vagy EK típustanúsítvány Tájékoztató EK- jelölés Jelkép


Az SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségének elérésére és fenntartására a következő garanciákat tartalmazza:

dokumentumok megőrzése, ellenőrző vizsgálatok, általános tartalmú ellenőrző vizsgálat,

termékellenőrzés, teljes minőségbiztosítási rendszer


Új fogalmakkal kell megismerkedni az egyéni védőeszközök jellemzésére.

Ismernie kell az egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatai, jogosultságokat azok elvégzésére.

Az egyéni védőeszközök ellenőrzése a munkáltatóknál nem változik.

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása

77/2003. (XII.22.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz

használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

módosításáról.4.§-ánk (6) bekezdése kiegészült: „A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók,

illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.” (Kihirdetést követő 30. napon.)

6.§-ának (1) bekezdése: „minősítő bizonyítványa” helyébe „típusbizonyítványa” (Csatlakozástól)

PIACFELÜGYELET

„Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat a fogyasztói forgalmazás területén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkahelyi ellenőrzések során, saját hatáskörben látja el a piacfelügyeleti feladatokat. Az FVF és az OMMF a hatékony együttműködés érdekében megállapodást köt.”

PIACFELÜGYELET ELLÁTÁSA

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség- fogyasztói szempontból

OMMF- munkahelyeken

SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS

PIACFELÜGYELET SZEREPE

Piacfelügyeleti feladat-és hatáskörben tehető intézkedés célja (forrás: 89/686/EGK):

A forgalmazás korlátozása A forgalmazás megtiltása A forgalomból való kivonás

Documents

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN