EGY JÓGI 108 VÁLASZAbere”. Õ a tibeti buddhizmus elsõ tudatosan újraszületett tanítója. A 16. Karmapa a kínai meg-szállás (1959) miatt elhagyta szülõföldjét, biztosítva

EGY JÓGI 108 VÁLASZAVálogatás Láma Ole Nydahl tanításaiból

108beliv_04 saci+B.qxd 05. 16. 2004. 6:28 Page A (Black plate)

egy jógi

108válasza

VÁLOGATÁS

LÁMA

OLE

NYDAHL

TANÍTÁSAIBÓL

108beliv_04 saci+B.qxd 05. 16. 2004. 6:28 Page C (Black plate)

LÁMA OLE NYDAHLEGY JÓGI 108 VÁLASZA2. kiadásKészült az alábbi kiadás alapján: Wojtek Tracewski: 108 ODPOWIEDZI JOGINAFordította: Sinka Marzenna, lektorálta: Steiner Valéria

Gyémánt Út Buddhista Közösség1074 Budapest, Huszár u. 7-9. � Telefon/fax: (06-1) 321 7025E-mail: [email protected] � www.buddhizmusma.huFelelõs kiadó: Major PéterISBN: 963 85526 2 X2004.

108beliv_04 saci+B.qxd 05. 16. 2004. 6:28 Page D (Black plate)

Bevezetõ

108beliv_04 saci+B.qxd 05. 16. 2004. 6:28 Page 1 (Black plate)

EGY JÓGI 108 VÁLASZA2

Ki volt Buddha?Buddha Indiában született körülbelül 2560 évvelezelõtt, királyi család sarjaként egy magasan fejlettkultúrájú társadalomban. A fiatal herceg rendkívül ki-váltságos körülmények között nõtt fel, egészen 29 éveskoráig csak az élet kellemes oldalát ismerte. Mikoréletében elõször elhagyta a palotáját, világa a feje tete-jére állt. Három egymást követõ napon látott egysúlyos beteg, egy idõs és egy halott embert. Ennekfolytán ráébredt az öregség, a betegség és a halál elke-rülhetetlenségére, valamint minden dolog mulandó-ságára – mindez nagyon felkavarta. A következõ naphajnalán egy jógi mellett sétált el, aki mély meditá-cióban ült, és tudatuk összetalálkozott. Ezen inspirációhatására a herceg elhagyta otthonát és családját, hogyolyan tanításokra leljen, melyekkel legyõzhetõ a halálés a szenvedés. Számos tanító mellett tanult, de senkisem volt képes elvezetni õt a végsõ célhoz.

35 éves korában, hatévnyi mély meditáció után,megismerte tudata valódi természetét, és megvilágo-sodott. Ráébredt a dolgok lényegére: a mindentudótérre, mely mindent lehetõvé tesz, ennek ragyogóvilágosságára, mely játékosan kifejezi a tudat gaz-dagságát, és határtalan szeretetére, mely elõtt nincse-nek akadályok. A következõ 45 évben Buddha azokata módszereket osztotta meg tehetséges tanítványokezreivel, melyekkel elérhetõ a cél, a megvilágosodás.

Mit tanított?Buddha mindenki számára elérhetõ, az életben kivá-lóan használható magyarázatokat adott arról, hogy mia végsõ valóság, és mi az, ami feltételekhez kötött.Ezek megértésével nem múló boldogságot tapasztal-hatunk. A buddhizmus nem ismer dogmákat, sõtbátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket. A megértett


BEVEZETÕ3

információ a megfelelõ meditációkon keresztül sajáttapasztalattá válik, a kiegészítõ módszerek pedig meg-szilárdítják az elért tudatszinteket. Buddha tanítá-sainak célja, hogy teljesen kibontakoztassuk a test, a beszéd és a tudat bennünk rejlõ lehetõségeit.

Mi a karma?A karma buddhista szemszögbõl nem sorsot vagyelrendeltetést jelent, hanem „tett”-ként vagy „ok-okozat”-ként fordítható. Egyszerûen megfogalmaz-va a mûködését: minden tett – legyen pozitív vagynegatív – benyomásokat hagy a tudatban. A tudattartalma határozza meg, milyennek tapasztaljuka világot. A negatív benyomások természetesen el-kerülhetetlenül jövõbeli szenvedéshez vezetnek. Hatehát megértjük, hogy gondolatainkkal, szavainkkalés cselekedeteinkkel mi ültetjük el, amit a jövõbentapasztalni fogunk, ott a kulcs a kezünkben ahhoz,hogy változtassunk az életünkön.

Mi a meditáció?A meditáció a már megértett információt tapasztalat-tá változtatja. Elsõ szinten az a célja, hogy lenyugtassaés egy helyben tartsa a tudatot. Teret hoz létrea tapasztaló és annak tapasztalatai között, a bölcsember számára lehetõvé téve, hogy az élet ko-médiáiban vállaljon szerepet, és távol tarthassa magáta tragédiáktól. E védelmezõ távolságot általában úgyalakítjuk ki, hogy a légzésünkre figyelünk, vagy egybuddhaformára összpontosítunk. Ha képesek va-gyunk ezt a tudatállapotot megtartani meditációnk„laboratóriumi körülményei” között, fokozatosanmeg fogjuk valósítani a hétköznapokban is. Ez a fej-lõdésünk elsõ lépése, mely a mély felismerés,valamint a komplikáltabb gyakorlatok alapja.



A meditáció második szintjén nem formán medi-tálunk, hanem magára a tudat természetére tekintünk– ezért nevezik a mély felismerés gyakorlatának.Anélkül vagyunk tudatosak, hogy tudatosságunknakbármilyen tárgya lenne – így a felismerés és a meg-értés spontán bontakozik ki.

Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a medi-táció a tudat összpontosítása valamire, majd az ezenalapuló és ebbõl kibontakozó tisztánlátás.

Miben különböznek a buddhista irányzatok?Buddha három különbözõ típusú embernek adotttanácsokat. Akik el akarták kerülni a szenvedést, azokaz ok-okozat törvényérõl kaptak tanítást. Akik inkábbmásokért akartak többet tenni, azoknak az együtt-érzésrõl és a bölcsességrõl beszélt. Azokkal pedig,akiknek erõs bizalmuk volt a saját és mások buddha-természetében, a tudat közvetlen tapasztalatának látás-módját osztotta meg, amit Nagy Pecsétnek hívnak(tib. csakcsen, szkt. mahamudra). A elsõ szintet ezekközül Kis Útnak vagy teravadának, a másodikat NagyÚtnak vagy mahajánának, míg a harmadikat GyémántÚtnak vagy vadzsrajánának nevezzük. A GyémántÚton megtanuljuk a minket körülvevõ világot gazdagés önfelszabadító módon szemlélni. A gyakorlatokmély belsõ gazdagságot fejlesztenek ki, természetes-séghez, megingathatatlansághoz vezetnek, s végülkibontakoztatják a tudat megvilágosodott erejét.

A karma kagyü vonalA karma kagyü vonal a tibeti Gyémánt Út buddhiz-mus legjelentõsebb iskoláinak egyike, mely a hang-súlyt a meditációra és a tudat közvetlen megtapasz-talására helyezi. A karma kagyü vonal legjelentõsebbtanítói az egymást követõ Karmapa-inkarnációk.


BEVEZETÕ5

KarmapákA Karmapa szó jelentése: „a buddhaaktivitás em-bere”. Õ a tibeti buddhizmus elsõ tudatosanújraszületett tanítója. A 16. Karmapa a kínai meg-szállás (1959) miatt elhagyta szülõföldjét, biztosítvaezzel a karma kagyü vonal fennmaradását. Több-ször járt Nyugaton, hogy a buddhista tanításokat itt is meghonosítsa. A vonal jelenlegi vezetõje a 17. Karmapa, Táje Dordzse.

Láma Ole NydahlLáma Ole egyike azon kevés nyugatinak, aki a tibetibuddhizmus feljogosított tanítója és meditációsmestere. 1969 decemberében Láma Ole és felesége,Hannah a század egyik legnagyobb jógijának ésa karma kagyü vonal vezetõjének, a 16. Karmapánakelsõ nyugati tanítványai lettek. Karmapa mély hatástgyakorolt az életükre, és egyben felkérte õket arra,hogy hozzák el a buddhizmust Nyugatra. Az elmúlttöbb mint harminc évben megállás nélkül utaztakvilágszerte, tanításokat adva és meditációs közpon-tokat alapítva. Láma Ole spontán frissessége bepillan-tást nyújt abba az állapotba, melyet mindenki elérhet,ha saját tudatának természetes állapotában idõzik.



Miért fontos a nyugati buddhizmus kialakítása?A buddhizmus 2500 évvel ezelõtt jött létre Indiában,és kifejezésmódjában mindig, amikor új országba ér-kezett, alkalmazkodott az emberek igényéhez. Azindiaiak és a tibetiek nagyon különbözõek – ugyanígya mi nyugati világunkban sem fejlõdhetne semmiolyan, ami egzotikus vagy teljesen idegen számunkra.A tudat természetére mutató legmagasabb szintû tanítások olyanok, mint a gyémánt: áttetszõk, elpusz-títhatatlanok és mindig olyan színezetet öltenek magukra, amilyen társadalomba kerülnek. Ma a budd-hizmus olyan formában jelenik meg, ami sokkal inkább megfelel a Nyugat képzett és független elmé-inek. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi újatkitalálnánk vagy hozzáadnánk a tanításokhoz. Mivel84 000 tanítás közül válogathatunk, erre nincs szükség.

Meditációs központokA demokrácia, az átláthatóság, a mûveltség, a kritikusgondolkodás és az internet jelentõsen hozzájárul ah-hoz, hogy az emberek megosszák egymás közt a budd-hista tanításokat, részt vegyenek rajtuk és beillesszékõket az életükbe. A buddhista gyakorlatok elsajátításáraés életben tartására jöttek létre a buddhista GyémántÚt-központok, melyeket világi gyakorlók csoportjaialkotnak. Mûködésük barátságon és bizalmon alapul.Ez az „idealista ragasztó”, amely összetartja õket, ésbiztosítja, hogy ne váljanak merevvé és intézményessé.Ha a csoport egy tagja fejlõdik, azzal mindenki nyer.Ezek a központok tehát hasznos módszerekkel, élõpéldákkal és bizonyítékkal szolgálnak arra vonat-kozólag, hogy a tanítások valóban mûködnek.Láma Ole Nydahl a 16. Karmapa megbízásából mártöbb mint 400 ilyen központot alapított világszerte.


Kérdések és válaszok



• Képzeld el, hogy a tudatod egy szivar-gyár. Csak olyan szivarokat gyártasz, ame-lyeket a milliomosok klubjában lehet elad-ni, darabját 20 dollárért. Ezért a pénzértellenõrizned kell minden darab színét, aro-máját; meghallgatod, milyen a hangja, hamegnyomkodod. Ha elég jó, rendben van,ha pedig nem, elteszed, mert lesz belõlemég cigarettadohány vagy tubák. Pontosanerrõl van szó: csak a legjobb érzéseket fo-gadod el, vagyis úgy döntesz, hogy min-denben – ami ezentúl történik veled –találsz valami tiszta dolgot. A legmélyebbmegismerés szintjén a szamszára és a nirvá-na egységet alkot. Minden atom örömtõlvibrál, és a szeretet tartja össze. Mindengondolat, minden érzés – ami relatív szin-ten akár a legbutább is – abszolút szintenegészen fantasztikus, csupán azért, mertmegjelenik. Legyél gyakorlatias. Ha talál-kozol valakivel vagy valamivel, ami nemtetszik, megérted: ez a saját nemtudásodmiatt történik. Igyekezz találni valamiszépet ebben a valakiben: nézd az arcát, ésha tényleg rémes, figyeld a kezét; ha ezzelis vannak nehézségeid, akkor talán szép lesza nyakkendõje vagy a cipõje, de ha ez semmegy, nézd meg, hátha tetszik a felesége.Biztosan képes leszel arra, hogy találj vala-mit, amire építve megszeretheted ezt azembert. Tudjuk, hogy a legmagasabb igaz-ság azonos a legnagyobb örömmel. Ha en-nek tudatában vagy, nincs szükséged több-re. Törekedj efelé, ez a legjobb tanácsom.

1. Tudnál-e mondani valamit

a �mindent tiszta szinten

látni� szemléletrõl? Nekem

nehézségeim vannak vele.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK9


• Ezt a kétoldalú témát legjobban egy zsi-nór fonásával lehetne összehasonlítani. Hatúl szorosra fonjuk a zsinórt, elszakad, haegyáltalán nem fonjuk, nem lesz kötél.Valami természetes egyensúlyt kell találni a két véglet között. Ne légy túl szigorú a tudatod és önmagad iránt. Jó példa erreegy macska a zárt szobában. Ha hirtelenbecsukjuk az ajtót, a macska elkezd össze-vissza rohangálni, és a kijáratot keresi. Deelég az ajtót ismét kinyitni egy kicsit, amacska visszamegy aludni. Pontosan ezértkell mindig elég sok helyet és szabadságothagyni a tudatunkban. Sosem szabad korlá-tozni azt. Mindig arra koncentrálj, amit azadott pillanatban csinálsz!

• Próbáld megérteni, hogy a tér önmagá-ban egyszerûen maga a jó, az összes tulaj-donságával és minõségével. Értsd meg,hogy a Karmapa a te kapcsolatod ezzel atérrel. Annak ellenére, hogy a 16. Karmapaúgy manifesztálódott, mint egy hatalmas ésvidám ember, valójában nem egy bizonyosszemély, hanem Õ a tudatunk tükre. Min-denkinek azt adta, amire éppen szükségevolt. Ha valaki az Õ örömteljes természetétkívánta látni, Karmapa ezt mutatta megneki. Így volt ez Hannah-val és velem is.Ha a szobájába bejött egy turistacsoport te-tõtõl talpig fényképezõgépekben, akik csakegy zsiráfot akartak lefényképezni, és ab-szolút nem érdekelte õket semmilyen szel-lemiség, Karmapa adott nekik egy tízezervoltos áldást, amitõl a látogatók majdnem

2. Mit tudnál mondani

a tudat fölötti uralomról

vagy a koncentrálásról?

3. Hogyan lehet

a legjobban kifejleszteni

a Karmapa iránti

odaadást, ha õ most

fizikailag nincs itt?



eszméletlenül mentek ki fényképezõgépe-ikkel a nyakukban. Használt még egy má-sik trükköt is. Mikor tisztek jöttek hozzá, aszázadost õrnagynak nevezte, az õrnagyotalezredesnek. A hinduknak ez persze na-gyon tetszett, de kénytelenek voltak meg-mondani: „Õ valójában csak százados, énpedig csak õrnagy vagyok”. Karmapa ígyválaszolt: „Nézd meg a postádat, ha haza-érsz!”. Kiderült, hogy már a postaládábanvolt az értesítés, megkapták az újabb csil-lagot. Így dolgozott. Karmapa maga a tér.Hannah, én és néhány buddhista (a régótagyakorlók) hiszünk Karmapában, merttalálkoztunk vele. Talán a tudatunk olyandurva volt, hogy egyszerûen muszáj volttalálkoznunk vele, hogy igazán mélyenhihessünk benne. Ti pedig képesek vagy-tok enélkül is fejleszteni ezt a bizalmat.Gondolom, ez még csodálatosabb szint.

• A tibeti buddhizmusnak négy iskolájavan. Az elsõt Guru Rinpocse alapította i.e.750 körül, neve nyingma, ami azt jelenti,hogy régi iskola vagy régi tanítások.Késõbb Langdarma király, aki gyûlölte abuddhizmust, majdnem teljesen elpusztí-totta ezt az átadást. Csak néhány titkos,elrejtett írás maradt meg, az ún. termák.Utána kb. száz éven keresztül semmilyenbuddhista átadás sem jutott be Tibetbe.Csak ezután jelentek meg az új iskolák. A tantrikus iskolák Marpa által kerültekTibetbe, a monasztikusabbak pedig Atisával.A buddhizmus ezen újabb megjelenésének

4. A kagyü iskola lámái

szoktak-e átadni

a dzogcsen-tanításokat?



neve: Szarma. Tehát egy iskolának vannakrégi tanításai, ez a nyingma. A gelug iskolaaz új tanítások egy részére, elsõsorban azintellektuális részre épít, ez inkább maha-jána- mint vadzsrajána-iskola. A következõkét iskola: a szakja és a kagyü tartalmazzamind az új, mind a régi tanításokat. A ka-gyü iskola dzogcsen tanításainak egyetlenbirtokosa a 3. Karmapa volt. (Különben acsakcsen tanításoknak szintén õ volt a ter-mészetes birtokosa.) Ha megnézzük az álta-la megírt szöveget, a csakcsen mönlamot,rájövünk, hogyan köti össze Karmapa a kéttanítást. A kagyü iskola átadja még a mad-jamika és az umacsenpo intellektuális ta-nításait is. Én magam is a mahamudra iga-zolt birtokosa vagyok, ebben is vannakdzogcsen tanítások. Ha szeretnéd tudni, mia különbség a tanítások e két csoportjaközött, nos, a mahamudra (tib. csakcsen)azoknak az embereknek való, akiknek alegerõsebb érzésük a vágy. A mahamudra a tudat gazdagságára összpontosítja a figyel-met, arra, hogy a tudat mit képes alkotni.A dzogcsen pedig a dühös embereknekfelel meg, akik inkább a tudat üresség aspek-tusára koncentrálnak. Ez hajlam kérdése.Igazán csak az a fontos, hogy a tudat spon-tán és erõfeszítés nélküli legyen. Ti isérezni fogjátok, merre húz jobban a szí-vetek. Lényegében a különbözõ iskolákatelsõ pillantásra meg lehet különböztetni.Ha nincs ott sok szerzetes, a kagyü cso-portokban mindenki megöleli egymást; a nyingmában nagyobb a távolság az



emberek között, kezet nyújtanak egymás-nak, de minden hûvösebb; a gelug cent-rumokban elsõsorban viták zajlanak.Mindegyik jó, de mindenkinek magánakkell megtalálnia a számára legmegfelelõbborvosságot. Karmapa a következõ összeha-sonlítást teszi: a csakcsen olyan, mint azúszás az óceánban, közvetlenül érzékeled; a dzogcsen olyan, mint a repülés az óceánfelett, a magasból látsz rá; a madjamikapedig az óceán vizének analízise a labo-ratóriumban. Függetlenül attól, honnan néz-zük az óceánt, valamit megtudunk róla és a hullámokról, melyek megjelennek rajta.Tudom, hogy mostanában sok szó esik adzogcsenrõl, de azt próbálom nektek el-mondani, hogy ez valójában ugyanaz, minta mahamudra vagy csakcsen, úgyhogy nemkell szaladgálnotok más után, mert ugyan-ezt kapjátok meg itt is.

• Ami az idõt illeti, legjobb, ha a megvilá-gosodás elérésére szánjuk. Közben eldönt-heted majd, számodra mi a jobb: az, hogybõven tudsz gazdálkodni vele, vagy elég ke-vesebb is.

• Úgy gondolom, elérted már a nyugalom-nak egy bizonyos szintjét, ezt érzem rajtad.Ez remek kezdet a megszabaduláshoz ésmegvilágosodáshoz vezetõ nagy úton. Na-gyon jó az alapod a koncentráció megtartásaés a tudat megnyugtatása terén. Most kelle-ne elkezdened más eszközöket használnod,úgy mint mantrák, vizualizációk és egyebek.

5. Tudnál-e mondani

valamit az idõrõl?

6. Mit kell tenni akkor,

ha valaki elért már

a fejlõdésében valamilyen

szintet, mielõtt találkozott

volna a buddhista

gyakorlással?

El kell dobnia mindent,

amit korábban tapasztalt?



• Természetesen felajánlhatod a zenéd amegvilágosodásnak. Gondolj arra, hogy fel-ajánlod az igaz természetednek, és zenélésközben próbálj meg tudatos lenni. Az is jó,ha csak mások javára csinálod, ez a motivá-ciód.

• Ha van egy kis csészéd, és beleöntesz va-lamit egy nagyobb edénybõl, akkor csakannyi megy bele, amennyit a csésze tartal-ma megenged. Minél nagyobb a csésze, an-nál több folyadék fér bele. Ha megnézedKrisztus életét, kiderül, hogy mindösszehárom és fél éve volt a tanításra, és a tanít-ványai nem voltak túl intelligensek. Halá-szok, vámõrök voltak. Jézus gyakran mon-dogatta, hogy nem tud átadni nekik min-dent, amit tud. De ha megnézzük Buddhaéletét, látjuk, hogy negyvenöt éven át taní-tott, és a tanítványai rendkívül mûvelt em-berek voltak: professzorok, filozófusok.Nincs jogom megítélni, hogy Krisztus a ta-nításainak mekkora részét nem tudta át-adni. De azoknak a keresztényeknek, aki-ket érdekeltek a tanítások, azt ajánlanám,hogy keressék ezeket Buddhánál. Azt hi-szem, ez logikus. Buddha utolsó szavai ígyhangzottak: „Egyetlen tanítást sem tartot-tam zárt tenyérben. Mindent, ami haszno-tokra válhat, már megadtam”. Van 108vastag könyvünk, ezekben 84 000 tanítás –ez hatalmas anyag. Ha nem találnám meg a kereszténységben mindazt, amire szük-ségem van, biztosan belenéznék ebbe azanyagba. De ha már elégedett lennék azzal,

7. Muzsikus vagyok,

hogyan tudnám használni

azt, amit csinálok

a dharma ösvényén?

8. Krisztus nagy bodhiszattva

volt. Miért tanított Istenrõl

mint teremtõrõl?



amit tudok, további keresésnek nem lenneértelme.

• Valójában a második kérdés a hosszabb. A fordítóm, Tomek is tudna errõl részlete-sen mesélni. De most térjünk vissza az elsõkérdéshez. Ha elkezdesz keresni egy uni-verzális igazságot a vallásokon kívül, a fejedakkora lesz, mint egy görögdinnye, a szí-ved pedig kicsi és kemény, mint egy mo-gyoró. Eltévedsz az ezerféle nézetben.Nem kapod meg a szükséges tanításokat és a megfelelõ áldásokat; teljesen zavaro-dott leszel. Jobb, ha csak egy kicsit va-gyunk zavarodottak egyetlen dologban,mintha teljesen zavarodottak lennénk –elvesznénk – rengeteg dologban. Többtanítással találkozhatsz, amelyekben ugyan-ezeknek a szavaknak más lesz a jelentõ-ségük. Ha szeretnél meggyõzõdni arról,hogy ez igaz, látogass meg egy teozófusvagy antropozófus centrumot. Tedd meg!Nem akarom azt mondani, hogy a budd-hizmus az egyetlen igazság, mert az igazságszemélyes dolog. Van, aki a lányt veszifeleségül; van aki az anyját. Reméljük,mindketten boldogok lesznek. A dolgokigazságosan személyesek. Ami megfelel azegyik embernek – mert szerinte ez a hasz-nos –, az a másiknak lehet teljesen értel-metlen. Az embereknek azt kellene csinál-niuk, ami fontos nekik. Ameddig mások-nak ártva nem kezdenek maguknak rosszkarmát csinálni, azt tesznek, amit akarnak.Ha elkezdesz mindent keverni, nem jut-

9. Mostanában

Lengyelországban elég

nagy irodalomhoz

lehet hozzájutni a szellemi

dolgokkal kapcsolatban.

Hiba lenne-e egy univerzális

igazságot keresni

a vallásokon kívül?

Mit jelent a szexualitás

a mi gyakorlatunkban?



hatsz sehová. Az egyik nagyszerû taní-tónk, Kalu rinpocse ezt mondta sok évvelezelõtt: „Az egyik vallást össze lehet hason-lítani a sörrel, egy másik vallást a borral,egy harmadikat a tejjel vagy a narancslével.Mindegyik másféle szomjat olt. De próbáldmeg õket összekeverni – azt a koktélt nembírod meginni”.

• Ha az ököl gyorsabb, csapj bele a falba,mielõtt megütsz egy embert; vagy ellen-õrizd, hogy elég erõs-e, hogy megvédjemagát. Ha megütsz valakit, aki nálad na-gyobb, megeshet, hogy ez elég nemes do-log lesz. De ha az a valaki nálad kisebb, azsoha nem lesz jó. És most a szexuális dol-gokról. Valójában minden változás izgal-mas. A jó jógi célja, hogy úgy tudja irányí-tani a testét, mint más a versenyautóját. Ezazt jelenti, hogy tudd az energiát úgy alkal-mazni, ahogy és ahol akarod. A buddhiz-musban nincsenek olyan tanítások, mintpéldául a hinduizmus némelyik ágában,ahol azt mondják, hogy nagyon szent az avalaki, akinek már nincs erekciója. A budd-hizmusban arról van szó, hogy mûködjünkteljességünkkel. Használnunk kell az összestulajdonságunkat, az egész személyiségün-ket. Tudnotok kell, hogy Tibetben azok-nak az embereknek, akik szerzetesek akar-tak lenni, nem volt szabad fogadalmakattenniük, ha nem voltak normálisak a reak-cióik. Nem az a célunk, hogy deréktól le-felé halottak legyünk. Arról van szó, hogymindenféle energiát tudjunk használni. Ha

10. Mit lehet tenni,

ha az ököl gyorsabb,

mint az együttérzés?



nem élsz cölibátusban, gyakorolhatsz apartnereddel, megtanulhatod az energiátlevezetni a test alsó részébe, hogy ott meg-tartsd és örömmé alakítsd át. Különfélenõk különféle inspirációt adhatnak neked,és a különbözõ férfiaknak is különbözõ azaktivitásuk. Valójában ezek a dolgok elégkésõn jönnek a dharma gyakorlásában. Azén tanácsom a következõ: Használd a tes-ted, de próbálj másokat nem bántani!Használd mint eszközt, mellyel örömöttudsz okozni másoknak! Amíg megtanulod,hogyan lehet használni a szexuális energiát ameditációban, elég sok idõ telik el. De haeljön ez a pillanat, szolgálatodba állíthatodezt a hatalmas erõt. A betekintés legmaga-sabb szintjét Buddha tanításában De Tong-nak nevezzük. Ezt úgy lehet lefordítani,hogy üresség és öröm elválaszthatatlansága.Ez azt jelenti, hogy teljes extázisban, teljesörömben maradsz, ezt szüntelenül megtar-tod és ellenõrzöd, de ez nem személyesállapot. Kisugárzod a térbe a legmagasabbörömöt. Bármit megérintesz, minden el-kezd világítani. Itt senki nem csinál semmitsenkivel, egyszerûen történik valami a nyi-tott térben. Amikor majd szeretkezel, tartsdmeg ezt az állapotot! Gondolj arra, hogyegy perccel ezelõtt megkaptad a legma-gasabb beavatást! Nehogy azt hidd, hogy ezkis dolog, amit csak magadnak kell megtar-tanod! Ez a legnagyobb igazságok és a leg-gyönyörûbb ékkövek találkozása, ezért kellsugároznia tõled mindenkihez. Legyetek jókegymáshoz, használjátok a testeteket azért,



hogy át tudjátok adni ezt az örömöt part-nereiteknek. Ez az, amit tennetek kell.Majd egyszer eljön az idõ sok év meditálásután, hogy megtudjatok más dolgokat is.Ne tegyétek tönkre az örömöt szeretkezésközben, ne találjatok ki új módszereket,hogy hogyan is kellene csinálni. Ez a leg-butább dolog, ami létezik. Örüljetek egy-másnak, legyetek jók, és minden más eljön,ha itt az ideje. Ne próbáljátok a spermátmegtartani vagy mindenféle bonyolult tor-nagyakorlatokat csinálni, amelyekrõl olyangyakran esik szó a hindu tanításokban.

• Nem látok benne semmilyen veszélytvagy okot arra, hogy az ember bûnösnekérezze magát. Azonkívül, hogy talán egykicsit marhaság egyedül ülni és…WoodyAllen azt mondta egyszer: „A maszturbálásszeretkezés valakivel, akit nagyon szere-tünk”. Modern világban? Miért ne? Nincsezzel semmi baj. Emlékszem egy törté-netre. Azt hiszem egy I. világháború elõtti,cserkészeknek írt könyvbõl származik. Vanbenne egy rész arról, hogy mit kell csinál-ni, ha valakinek furcsa érzése lesz… Úgyszól a könyv, hogy ha ez az érzés erõs lesz,akkor sétálni kell egy kicsit. Ha nagyonerõs lesz, vegyünk egy hideg zuhanyt, deha nagyon-nagyon erõs lesz, majd a csapat-vezetõ segítõ kezet nyújt. Így volt régen.

• Ez azt jelenti, hogy az összes pénzed 10%-át a Lámádnak kell elküldened. Komoly-ra fordítva a szót: az értékek átalakulásáról

11. Mit gondolsz

a maszturbálásról?

12. Mi a jelentõsége

a menedéknek

a mindennapi életünkben?



van szó. Minden azon múlik, hogyanlátjuk a dolgokat. Látásmódunk okozza azt,hogy világunk lehet pokol vagy paradi-csom. Értékesnek tartott dolgaink, amikörömet okoznak, csak addig hasznosak,amíg meg nem öregszünk, és meg nemhalunk. Akkor viszont kénytelenek leszünkitt hagyni a barátainkat, szeretteinket, és itt kell hagyni a pénzünket is, ami utánannyit futkostunk. A menedék viszont odavezet minket, ahol a nemmúlandó értékekvannak. Ha egyszer elérjük õket, mindigvelünk maradnak. Ezt persze nem kellolyan szélsõségesen értelmezni, hogy aztánne lehessen meginni egy sört, szórakoznivagy örülni az életnek; inkább az történikmajd, hogy tudatunk mindig éber lesz, ke-res valami maradandót, valamilyen abszolútdimenziót. Az elsõ dolog, ami felé meg-nyílunk, amikor menedéket veszünk, a tér,melynek olyan tulajdonságai vannak, ame-lyek elválaszthatatlanok tõle. A tér tiszta,határtalan és elpusztíthatatlan. A tér magainformáció; természetes módon örömteli,mindenki javára dolgozik az alany-tárgy-cselekvés megosztása nélkül. Úgy mani-fesztálódik, mint szelíd és megnyugtatóaktivitás, melynek köszönhetõen mindenfejlõdik, ugyanakkor viszont elénk tárja avalóság mérhetetlen sokféleségét, elkápráz-tató és felkavaró aktivitásként. És végül ezaz az aktivitás, amely erõsen véd, elpusztítmindent, ami zavaros. A tér megnyilvánulaz öt bölcsességként is – errõl már beszél-tem korábban. Mindez együttvéve maga



a Buddha, de nemcsak a Buddha, hanem a dharma is. A dharma azokat a módszere-ket jelenti, melyek segítenek abban, hogyolyanokká válhassunk, mint Õ. Ezen azúton megyünk. Tudnunk kell, hogy amegvilágosodás nem absztrakció vagyvalamiféle felfogás, hanem tapasztalássá kellválnia. A megvilágosodás manifesztálódikbarátainkban és mindenkiben, aki segítbennünket az úton. Ezzel azt akarom mon-dani, hogy éppen barátainknak köszön-hetjük (akiktõl tanulhatunk), hogy meg-nyílik elõttünk az összes lehetõség.Néhányan közülük jönnek, és erõs ener-giával töltött injekciókat adnak nekünk,ezért tudunk továbbmenni; mások pedigvelünk vannak minden nap. Mindkét eset-ben segítjük egymás fejlõdését – tanulunk– ugyanúgy, ahogy megkapjuk szüleinktõlaz alapvetõ tudást a világról, vagy ahogynyelvet tanulunk egy angoltanártól; a meg-világosodást Buddhától tanuljuk, mertebben Õ a szakértõ. Ennek az egésznekBuddha-dharma-szanga a neve. Ha szeret-nénk különleges módszereket használni,amelyek gyors eredményeket hoznak, mintpéldául a phova, szükségünk van egy ta-nítóra. Olyan valakire, aki jól ismer ben-nünket, és meg tudja mutatni nekünk,hogy mi történik. A mi vonalunk tanítójaKarmapa. Õ a láma, akivel különleges kap-csolatot tartunk – közvetlenül vagy azokonaz embereken keresztül, akik átültetikéletükbe az aktivitását. Tõlük megkapjuk atanításokat, melyek arról szólnak, hogyan



dolgozzunk a tudatunkkal. Azoknak amódszereknek, melyek közvetlenül dol-goznak a mi buddhatermészetünkkel, jidama nevük. A lámától megkapjuk a védelmet,ami úgy mûködik, hogy minden, ami amenedék elfogadása után történik velünk,az egy újabb lépéssé válik az ösvényen. A lámának köszönhetjük azt, hogy esé-lyünk van arra, hogy ne csak öregebbek le-gyünk, hanem bölcsebbek is. Az õ igaz ter-mészetében a menedék nem más, mint a saját tudatunk tiszta fénye. Ha halljuk ezta kifejezést: tiszta fény, nem egészen ért-jük, mi ez. Viszont ha átengedjük egy prizmán, megkapjuk a szivárvány egész ská-láját, és képesek leszünk meglátni, hogy eza tiszta fény mibõl is áll. A menedék tükör,mely megmutatja igaz arcunkat.

• Ha van egy öreg és beteg állatod, neengedd elaltatni idõ elõtt, mert az egészszenvedés, amivel ebben az életében kellettvolna találkoznia, majd a következõ életé-ben jelenik meg. Adj neki fájdalomcsilla-pító szereket, ha ez nem rövidíti le az életét.

• Nem kell ebbõl problémát csinálni.Általában intelligens embereknek vannakezzel problémái, nagyon rosszul vizualizál-nak. A tudatod vagy képekkel, vagyabsztrakciókkal dolgozik. Ha szegény or-szágban élsz, ahol alacsony az életszínvo-nal, és nincs pénzed utazgatni, úgy gondo-lod, minden fontos, ami kívül történik.Ezért lesznek a formák fontosak, késõbb is

13. Hogyan lehet segíteni

egy haldokló állatnak?

14. Mit lehet tenni,

ha valakinek nehézségei

vannak a vizualizációval

meditálás közben?



könnyû azokat felidézni. De ha gazdagkörnyezetbe születtél, ahol mindent ki le-het dobálni, ahol félévente autót kell cse-rélni meg ruhákat, mert változik a divatcsak azért, hogy a gyárak tovább tudjanaktermelni, akkor a formák már nem lesznektúlságosan fontosak. Ha nem látsz sokképet, az nem jelenti azt, hogy vak vagy,hiszen ha álmodsz, világosan látod õket. Ezcsak azt jelenti, hogy a képek számodranem fontosak; elég tehát, ha azt tudod: atér és az igazság elválaszthatatlanok. Ha ígymeditálsz, akkor minden rendben lesz!

• Normál cigarettára gondolsz? Egy fiatallánynak nem kell hamutartószagúnak len-nie. Közönséges cigarettát szívni értelmet-len dolog, ráadásul drága is. A cigarettamarihuánával vagy hasissal még drágább, éscsak zavarodottsághoz vezet. A meditáci-ódnak is rossz, ha dohányzol, úgyhogy ne szívj se ilyen, se olyan cigarettát. Azt a pénzt, amit cigarettára szánsz, inkább adda centrumodnak.

• Ami a sinét illeti, az én tanításom külön-bözik más lámák tanításától – bár nemazokra az öreg mesterekre gondolok, akikTibetben megkapták a tisztességes edzést.Azt javaslom mindenkinek, várjon a siné-vel addig, míg be nem fejezte a ngöndrót.Kétféle siné meditáció van. Az egyik na-gyon jó, ezáltal a tudatunk ragyogóvá vá-lik, mint egy ékszer; a másik pedig rossz,csak lassúságot hoz magával. Az elõbbi


a dohányzásról?

16. Többfajta siné létezik.

Megtanítanál-e bennünket

valamelyikre?



hasznos lehet; de ha az utóbbit alkalmaz-zuk, lehet, hogy nagy halként születünkújra. A jó siné-gyakorlat alapja a ngöndro –ezzel a tudatunkban rengeteg jó benyomásthalmozunk fel. Ezért minden tibeti lámaajánlja, hogy miután feltöltöttük tuda-tunkat ezekkel a jó benyomásokkal (befe-jeztük a ngöndrót), csak azután térjünk ráa sinére. Több dologra lehet összpontosí-tani a tudatot. Koncentrálhatsz a mikro-fonra, a légzésedre, a saját ujjadra vagy azevésre. Mindent, amit tapasztalsz, vagy amimegjelenik a tudatban, használhatsz a tudatmegnyugtatására. A legjobb siné viszont az, amikor Buddhával vagy Karmapávalazonosulunk. Ebbõl lesz majd a laktong(spontán felismerés), azután pedig a maha-mudra.

• A tudatnak nincs se színe, se hangja, seformája. Ha lenne színe, talán egy tibetiember tehetségesebb lenne, mint egy nyu-gati, de nem így van. Az ázsiaiak egyáltalánnem okosabbak vagy rátermettebbek, mintmi.

• Valójában a sajtó egy kicsit felfújta ezt atörténetet. Öreg barátunk volt az a láma,aki meghalt. Tobten Jese volt a neve, ésegy másik lámával dolgozott együtt, akitTobten Zopának hívtak. Nagyon gyorsanfel tudták kelteni a nyugati emberek érdek-lõdését a buddhizmus iránt. Korán rájöt-tek, mennyire fontos lehet a sajtó. Tanítvá-nyai közül sokan a mai napig újságíróként

17. A meditációval

kapcsolatban igaz-e,

hogy a keleti emberek

tehetségesebbek, mint mi?

18. Találkoztam

olyan információval,

hogy valamelyik tulku

Spanyolországban

született újra.



dolgoznak mindenféle hírügynökségeknélés híres napilapoknál az egész világon. Szó-val, amikor a tanítójuk újraszületett, képe-sek voltak nagy eseményt csinálni ebbõl.De Tobten Jese, aki valóban öreg bará-tunk, nincs még olyan szinten, hogy aDalai Lámának kellett volna õt megtalálnia.Ismerem az új szüleit, de nem tudom pon-tosan, ki találta meg az inkarnációját. Talánegy láma a gelug iskolából. Való igaz, hogymostanában sok láma Nyugaton születikújra. Az elsõ ilyen valószínûleg SzangyeNyenpa rinpocse volt. Õt olyan koránmegtalálták, hogy át tudott menni az egészhagyományos tibeti felkészítésen. Inkarná-ciók százai vannak, akiket nem találtakmeg vagy hivatalosan nem ismertek el.Gondolom, nagyon jó, hogy így van. Rávannak kényszerítve, hogy erõsebbek le-gyenek. Könnyebb olyan társadalombanfelnõni, ahol mindenki elfogadja világné-zetünket; ha viszont másképpen gondol-kodó emberek között kell élnünk, megkell tanulnunk harcolni.

• Ha valakiben nincs elég motiváció, leg-jobb, ha azokra az emberekre gondol, akikdharma nélkül élnek, esznek, isznak,alszanak, WC-re járnak nap nap után. Az életükben nem történik semmi azon-kívül, hogy öregszenek. A mi abszolútcélunk felismerni azt, hogy a tér maga az igazság és a világ legszebb ajándéka.Elég, ha csak erre gondolunk, és biztos,hogy lesz odaadásunk. Képzeld el: most itt

19. Hogyan lehet segíteni

annak, akiben nincs

odaadás és motiváció

a gyakorláshoz?



ülsz, és semminek nincs számodra jelen-tõsége, csak annak, hogy nézhesd a tévét.

• Ha mindennapi ember vagy, az összes be-nyomás, ami felhalmozódott a tudatalattid-ban, különválik a halálod után; egyfajta szer-kezetet képez, melyben végül már csak alegerõsebb érzések dominálnak, és ezek el-húznak a következõ újraszületéshez. Ez fog-ja adni új életed alapprogramját. Ezt mind-addig tapasztalni fogod, amíg ez a programki nem merül. Ha viszont már elértél egyszemélyen felül álló, tulku állapotot, ésmegvalósítottad, hogy nem vagy azonos a saját testeddel, csak birtoklod azt, újra-születhetsz a saját akaratodból azzal a céllal,hogy mások javára tevékenykedj. Ekkor új testedet mint egy szerszámot fogodhasználni.

• Elõször talán meg kell értened, hogyminden mindennel összeköttetésben áll.Ennek az egésznek te egy kis része vagy,függetlenül attól, hogy tudsz róla vagynem. Aztán erõsen gondolj arra, hogy hasz-nára akarsz lenni másoknak, hogy éppen azszeretnél lenni, amire szükségük van.Akkor erõfeszítés nélkül és spontán módonképes leszel azt tenni, ami helyes és hasznosanélkül, hogy arra gondolnál: „Valakinekcsinálok valamit”. Ez a cél.

• Szexuális vággyal vagy úgy általában?Tehát úgy általában? Elõször meg kell értened, hogy ez normális, emberi érzés.

20. Mi a reinkarnáció?

21. Hogyan lehet

megszabadulni

a határozatlanságtól?

22. Mit lehet csinálni

az erõs vággyal?



Ember vagy, mert legfõbb érzésed a vágy.Ha ez harag lenne, akkor a paranoia álla-potában lennél; ha büszkeség, akkor isteniállapotokat tapasztalnál; a zavarodottságesetében pedig lenne néhány lábad és me-leg bundád télre-nyárra. Ha a vágyad in-kább testi vágy formájában jelentkezik, ke-resned kell egy hasonló partnernõt. Na-gyon sok nõ nem kap elég szeretetet. Deha ez az érzésed tárgyakra irányul, költözzát Németországba, és kezdj keményen dol-gozni. Viszont azt tudnod kell, hogyegyetlen dolog létezik, ami tartós boldog-ságot hoz: ez a tudat. Ha a vágyadat úgytudod átalakítani, hogy segítségével má-soknak boldogságot okozol, akkor ez a leg-szebb és legjobb fajta vágy. Valójában atisztaföld sem más, mint mindennapi érzé-seink átalakítása. A vágy – mely olyan,mint egy gyönyörû és nagyon erõs kocsi –elvezethet téged a megvilágosodáshoz, csakbiztosnak kell lenned abban, hogy tevezeted õt, és nem fordítva. Minél erõ-sebbek az érzéseink, annál fontosabb, hogyképesek legyünk õket ellenõrizni.

• Igen. Tartsd ott a tudatodat, ahol a fene-ked van. Bármit csinálsz, légy spontán, deazért legyen egy kis piros lámpácskád, amimindig kigyullad, amikor megjelennek anegatív motivációk. A többit majd holnapmegmagyarázom.

• A buddhatudat felismeri, hogy határtalan.A megvilágosodásban semmi sem változik

23. Megmagyaráznád

a mahamudra kifejezést?

24. Kialhat-e

a buddhatudat vagy nem?



meg. Az igazság nem lesz sem erõsebb, semgyengébb; tudatában leszel annak, ami vanés ami mindig is jelen volt. Ez vagy meg-történik, vagy nem. Ez úgy mûködik,mintha tökéletes látásod lenne: hirtelenkinyitod a szemed, és mindent látsz.

• Igyekszem kevés fogadalmat szabni a ta-nítványaimnak, amennyire csak lehetséges.Nem kell vállalnod semmilyen kötele-zettséget, amikor tõlem veszel menedéket– bizonyos dolgokat ajándékként kapunk.Kapsz valamit, amivel dolgozhatsz. Ha eztszeretnéd tökéletesen kihasználni, tudnodkell, hogy vannak dolgok, melyekkel ér-demes foglalkozni, és vannak olyanok,amelyeket jó elkerülni. Helyes mindennel,ami a megvilágosodással kapcsolatos, kellõtisztelettel bánni. Nincs szükség hittérí-tésre, ezzel másokat zavarnánk az útjukon.Ha a menedéket késõbb nem használjuk, a menedék elfogadásakor a tudatalattinkbaültetett energiák halálunk pillanatában afelszínre kerülnek, és hasznosak lesznek.

• Csináld azt, ami az orrod elõtt van. Jó-ginak lenni azt jelenti: élj mindig az adottpillanatban. Tehát nem tartózkodsz sem amúltban, sem a jövõben, hanem teljes egé-szében most és itt vagy. Az, hogy hosszúvagy rövid a hajad, hogyan öltözködsz, tel-jesen lényegtelen. Az a legfontosabb, hogyaz vagy, amit csinálsz, teljesen benne vagya dologban. Csak a belsõ dolgok a fonto-sak. A titok te magad vagy, nem az, amit

25. Milyen fogadalmakhoz

kapcsolódik a menedék

elfogadása?

26. Hogyan lesz jógi

az emberbõl?



felveszel. Eldöntjük, hogy örülünk az élet-nek itt és most. Ha protestánsokkal lennemost itt dolgom – akik hozzá vannak szok-va a nyers, paraszti kifejezésekhez, amilye-neket Luther Márton használt –, máskép-pen is tudnám mondani; de ti jól nevelt, jóízlésû katolikusok vagytok, nem tudom,szabad-e… Szóval: elöl eszünk, hátul ki-adjuk, és a kettõ között vidámak vagyunk.Csak errõl van szó.

• Soha nem kezdõdött, mert mindig lé-tezett. Tudom, hogy az embereknek prob-lémájuk van a végtelenség fogalmával, ésilyenkor azt szokták felhozni, hogy az Istenvalamit teremtett. De ez csak azt jelenti,hogy a saját tudatlanságukat nevezik Isten-nek, mert ez az állítás semmit sem bizonyít.A következõ problémánk ugyanis az, hogyki teremtette meg Istent? Vagy talán Istenvégtelen? Végül egy szép napon kényte-lenek leszünk megérteni, hogy a tudatolyan, mint a tér: valójában soha nem ke-letkezett és soha nem esik szét. A tudatsaját ürességtermészete nyitott térkéntfejezõdik ki, határtalan képességei pedigbelsõ gondolatokként és érzésekként, kül-sõ helyzetekként és világokként jelennekmeg. A szokásos, mindennapi életünk és a megvilágosodás között az a különbség,hogy az elsõ esetben az éppen lejátszódófolyamatokat látjuk, amiket az idõ és térkorlátoz; a másodikban pedig képesekvagyunk tapasztalni azt a tiszta és határta-lan nyitottságot, amelybõl kiválik minden,

27. Mikor kezdõdött

a tudat újraszületése

a különbözõ formákba,

és miért?



a jelenségek szabadon játszadoznak, majdugyanoda térnek vissza. Szóval vagy csak a képeket látjuk a tükörben, vagy magánaka tükörnek a felületét is. Azaz látjuk a tudattiszta és határtalan tulajdonságait, közbentapasztaljuk saját tudatunk idõtlen, nyitottterét. Értitek a különbséget? Nem? Jó,hogy ilyen õszinték vagytok. De ha majdelkezdtek meditálni, eljön a megértés. Mi-nél többet gyakoroltok, annál gyorsabbanmegjelenik a tér a gondolataitok és az érzé-seitek között. Felismeritek a tér természe-tét, mely tiszta és tudatos –, akkor biztosaklesztek a dologban. A tér sosem született,független az idõtõl. Ezt tudni fogjátok.Mélyen, csontig hatolóan fogjátok átélni,hogy tudatotok igaz természete a halálon,keletkezésen és elmúláson túli. Valójában a ti létezésetek is az idõn túl van.

• Az okos ember így gondolkodik: a szá-momra nagyszerû dolog más szemévelnézve lehet jelentéktelen. A kevésbé okos-nak kisebbítenie kell az egyiket, hogy a másikat nagyobbnak lássa. A lényeg az,hogy az ember képes legyen így gondol-kodni: ez is, az is, ne azt mondja: csak ezvagy csak az.

• Minél magasabb szintû a meditáció, an-nál nagyobb jelentõsége van az azonosu-lásunknak azzal a buddhaformával, melyremeditációnk irányul. De vannak gyakorla-tok, ahol a fõ cél nem az üresség megérté-se, hanem például a tudatalatti megtisztítása,

28. Hogyan lehet

a legegyszerûbben

felismerni, hogy értékes

emberrel van dolgunk?

29. Egyszer mondtad,

hogy a meditációban

az egybeolvadó fázis hol

rövidebb, hol hosszabb.

Mirõl van itt szó?



mint a Gyémánt Tudat meditációban. Ek-kor az egybeolvadás fázisa nem olyan fontos.

• Azért volt ilyen szerencséd, mert ennek a fának nagyon sok levele van. Ha majd ezalatt a fa alatt ülsz több mint egy órát, azsebedbe gyûjthetsz legalább tíz lehullólevelet. Tényleg gyönyörûek, bár azok alevelek, melyeket a környékbeli árusoktóllehet megvásárolni, másik fáról származ-nak. Ez már csak így van Indiában – otttöbbnyire minden hamis. Majd egyszerszemélyesen kell leülnöd a fa alá, és akkorbiztos lehetsz a dologban.

• Az áldás és a jó energia megmarad, deminden életben újra és újra meg kell kap-nod a beavatást azért, hogy az átadást ismegkapd, és tudj vele dolgozni. Renge-teg ember van, aki nagyon védett, és ké-pes sok veszélyes dolgot megcsinálni kü-lönösebb baj nélkül. Õk tulajdonképpen az elmúlt életekben kapott beavatások és fogadalmak által védelmezve vannak. A bodhiszattvaígéretre ugyanez vonatko-zik. Ez a fajta hozzáállás is a múlt életekbõlered.

• Ez a tanítótól függ. Ha rossz a tanító, ak-kor korlátoz téged, elnyom, elveszi tõled a pénzed, egy fogaskereket csinál belõled a saját hierarchikus rendszerében, és a RollsRoyce-ait veled veteti meg. Egy ilyentanítótól inkább óvakodni kell. A jó mes-ter az ellenkezõjét teszi: mindent megtesz,

30. Kaptam néhány

eredeti levelet a bodhifáról,

amely alatt Buddha

megvilágosodott.

Miért volt ilyen szerencsém?

31. A beavatás ereje

ebben az életünkben

kísér végig vagy

a következõkben is?

32. A tanítóhoz való

ragaszkodás zavarhat-e

a fejlõdésben?



hogy szabad legyél. Megmutatja neked,hogy odaadásod iránta csak azért lehet-séges, mert valójában benned virágzik az a szépség, melyet õbenne látsz. Mindig azt mondja, hogy õ csak a lehetõségeidettükrözi. Ha ilyen tanítóval találkozol,igyekezz olyanná válni, mint õ. Azono-sulnod kell vele minél gyorsabban, és meg-osztani a világgal bátorságát, örömét ésszeretetét. Nincs gyorsabb út. Egy dolog-ról viszont nem szabad elfeledkezned: nem szabad a mestered másolatává válnod.Nagyon furcsa lenne, ha a mester nyo-mában járó nõknek egyszer csak kinõne a bajuszuk csak azért, mert a mester isbajuszos. A láma kulcs a saját bizonyos-ságodhoz, a saját legmélyebb igazságodhoz.Ezért tud tanítani, és ezért tudsz elõttemegnyílni. Én magam is teljes tudatábanvagyok ennek. Igyekszem nagyon önkri-tikus lenni, nem korlátozom és nem akadá-lyozom a tanítványaim fejlõdését, segíteknekik kapcsolatot teremteni a térrel és sa-ját tudatuk örömével. Ezért fontos talál-kozni egy olyan tanítóval, aki a problémákjaván már túl van. Ha nem találkoznánkegy ilyen tanítóval, kiben vagy mibentudnánk megbízni? A tanítónak elsõsorbantudnia kell megnyitni az embereket, felkell szabadítania a képességeiket, és segíte-nie kell a fejlõdésüket. Lépésrõl lépésre kell erõsítenie a tanítványban a saját ké-pességeibe vetett bizalmát. Figyelemmelkell kísérnie ennek a bizalomnak a fej-lõdését.



• Attól függ, milyen istenben hiszel. Nembízhatsz külsõ igazságban, amelyik nemegyezik meg a te legmélyebb igazságoddal.Nem bízhatsz olyan külsõ teremtõ erõbensem, amely megteremtett téged, és azt, amittapasztalsz; de olyasvalakiben sem, akiföntrõl néz rád, ítélkezik, büntet. Mintbuddhista, úgy kell látnod ezeket a dolgo-kat, mint a tudat valódi természetét. Mivelkedves és szép vagy, elárulom neked a sajátmódszeremet, melyet akkor szoktam hasz-nálni, amikor valaki azzal a kérdéssel fordulhozzám, hogy buddhista legyen-e vagysem. Azt szoktam mondani: „Képzeld el,hogy minden, ami itt történik, csak álom,a tudatod pedig nyitott tér. Hogyan vi-szonyulsz ehhez?”. Vannak, akik ilyenkorazt mondják: „Ó, most már minden lehet-séges, mindent odaadtál nekem, igazánszabad vagyok!”. Erre ezt mondom: „Jólesz neked a buddhizmus, vegyél mene-déket!”. Van, aki viszont így válaszol: „Jaj,ez túl nagy, túl veszélyes, és egyáltalán milesz a nyugdíjammal?”. Ezeknek az em-bereknek azt mondom, maradjanak a régivallásuknál, amiben a teremtõ megmondja,mit kell tenniük. Az, hogy a buddhizmus-ba elmélyedhetünk-e, fõleg attól függ,milyen a térhez való viszonyunk. Ha jólérzed magad benne, potenciálisan létezikszámodra, hasznodra lehetnek Buddha ta-nításai. De ha ez a nyitottság fekete lyukatjelent számodra, melyben egyszer csak el-tûnsz, maradj Istennél. Ezt neked kell át-gondolnod.

33. Lehet-e egyszerre

a buddhizmusban bízni és

istenhívõnek lenni?



• A hinduizmus megkötésekkel teli, magá-baolvasztó vallás. Míg a keresztények gyak-ran háborúskodtak azokkal, akik máskép-pen gondolkodtak, mondván: „Csak az ajó, ami a miénk; ami másé, az rossz”; addiga hinduizmusnak más az álláspontja. A hin-duk elkerülik a nézetkülönbséget, háborús-kodás helyett mindent beépítenek a sajátrendszerükbe. Egy hindu guru soha nemmondja azt, hogy a másik gurunak nincsigaza. Inkább így mondja: „Az a másikguru is engem dicsér”. Ezeknek a tanítók-nak soha sincs világos álláspontjuk. Lehetsza hinduizmus híve, s ezen belül hihetsz aszent tehenekben vagy az eléggé agresszívmûvekben, mint például a Bhagavatgítá,melyben az áll, hogy háború esetén fejbeverheted akár az egész családodat, mert eztetszeni fog az isteneknek. De ugyanebbena vallási keretben hihetsz olyan mûben is,mint az Advajta-Védanta. Ez tartalmazza alegmagasabb tanításokat a tudat termé-szetérõl. Ezeket a tanításokat 1500 évvelezelõtt Sankaracsarja vette át egy buddhistamestertõl, Nagardzsunától. A hinduk min-dent magukba szívnak: számukra Jézus azegészség istene, mert sok embert gyógyí-tott meg. Úgyhogy ha betegek, mindig aztismétlik, hogy „Svámi Jézus”, és várják agyógyulást. Amikor pápák látogattak el In-diába, beteg emberek akarták õket meg-érinteni, mert azt hitték, hogy velük vanJézus gyógyító ereje. A hinduk ilyen mó-don akarták kihasználni Buddhát is. Moha-meddel nem tudtak mit kezdeni, számukra

34. Mi az összefüggés

a buddhizmus és

a hinduizmus között?



õ túl komplikált eset volt, Buddhából vi-szont megteremtették Visnu 8. inkarná-cióját, de nem hiszem, hogy Buddha errõltudott volna valamit is. Az egyik leg-érdekesebb leckét errõl akkor kaptuk,amikor elõször jártunk Indiában, és meg-érkeztünk Szárnászba. Egy hindu profesz-szor felajánlotta, hogy megmutatja nekünka helyet, ahol Buddha egyszer megpihent,amikor barátaival együtt zarándokúton voltBenáreszben, a hinduizmus szent helyén. A professzor szerint Buddha hindukéntszületett, élt és halt meg. Ilyen dolgokattanítanak ott az iskolákban.

• Ezt olyankor szokta mondani, amikor atibetiek túlságosan belemerülnek a poli-tikába. Amikor igazán nagyon izgatottak ésidegesek, azt mondja nekik, hogy egymil-liószor ismételjék el az OM MANI PEMEHUNG-ot, és viselkedjenek megfelelõen,akkor esetleg visszajön. Ha rövid idõ múl-va ismét bajt csinálnak, megint megijesztiõket. Nincs könnyû munkája.

• Ez a hír a Dharma Nektár címû németújságból származik. Gyakran lehet ott min-denféle furcsa dologról olvasni. Egyszerpéldául megjelent ebben az újságban egyinterjú Gendün rinpocséval, mely ezzel akérdéssel kezdõdött: „Lehet-e azt mon-dani, hogy a jidam és az angyal ugyanaz?”A Rinpocse hosszasan magyarázta – kétoldalon keresztül –, hogy nem. A riportera végén visszakérdezett: „Valóban?”. Majd

35. A Dalai Láma állítólag

azt mondta egyszer,

hogy soha többé nem

születik újra. Tudnál errõl

valamit mondani?

36. Samar rinpocse azt

mondta, hogy ha a nyugati

emberek úgy fognak

viselkedni, mint eddig,

õ többé nem jön Nyugatra.



az interjú zárásaként leírták: „Köszönjükszépen, hogy megerõsítette: a jidamok ésaz angyalok ugyanazt jelentik”. Nem hi-szek az ilyen híresztelésekben, mert a budd-hák mindig ott jelennek meg, ahol baj van,nem mennek csak úgy a Riviérára, napoz-ni. Mindig oda mennek, ahol az embe-reknek problémáik vannak.

• A bodhiszattvaígéret két elembõl áll. Elsõaspektusa az, hogy szeretnénk megvilá-gosodni az összes lény javára. Ez nem aztjelenti, hogy csupán szimpatikus, barátsá-gos emberré akarunk válni. Lehetünk bár-milyen barátságosak, mégsem leszünk túlhasznosak, ha nem vagyunk tudatábanannak, mi történik körülöttünk. Tehátnemcsak arról van szó, hogy kedveseklegyünk, hanem arról is, hogy valóbantudjunk mindenkin segíteni – ezért sze-retnénk megvilágosodni. Késõbb pedigfelfedezzük, mi az, ami elválaszt minket amegvilágosodástól. Ez a valami mindenek-elõtt a harag. Következõ lépésként úgy dön-tünk, hogy nem leszünk dühösek, végülpedig megfogadjuk, ha a harag mégis meg-jelenik a tudatunkban, megpróbáljuk aztminél gyorsabban feloldani. Az ígéretmotivációi tehát: szeretnénk megvilágo-sodni mások javára; elhatározzuk, hogynem leszünk dühösek, és megszabadulunka haragtól, mely megjelent vagy megjele-nik a jövõben. Ezután megvalósítjuk a hatmegszabadító cselekedetet. Ezek közül az el-sõ, a legfontosabb: a nagylelkûség, a dharma

37. Mi az a

bodhiszattvaígéret?



megosztása másokkal. A pénz vagy a kép-zettség csak a halálig lehet hasznos, a meg-világosodás viszont velünk lesz következõéleteinkben is. Csak a dharma segítségelehet tartós. A következõ: ne bántsunk má-sokat. A harmadik: a türelem – a magunk-ban kifejlesztett pozitív képességek ápolása;a negyedik pedig az örömteli erõfeszítés,valami pozitív létrehozása. Az ötödik ameditáció, amely nem engedi, hogy az or-runknál fogva vezessen bennünket bármi,ami történik velünk. Ennek köszönhetjükazt, hogy csak vígjátékban veszünk részt, éselkerüljük a tragikus szerepeket. Az utolsómegszabadító cselekedet a bölcsesség. Azelsõ öt jelenti a lábakat, melyekkel tovább-mehetünk, a hatodik viszont a szemünk,ennek köszönhetõen látjuk, honnan hovámegyünk. Tehát ezekbõl áll a bodhiszatt-vaígéret.

• Amikor segítünk az embereknek kap-csolatba kerülni a dharmával, legyünkokosak, nem szabad hazudnunk nekik csakazért, hogy megnyíljanak a tanítások felé.Például egy kannibálnak ne mondjuk,hogy Buddha azt tanította, mindenki vál-jon emberevõvé. Lehet, hogy szívesebbenhallgatna ránk, de ne hamisítsuk meg adharmát. Ne próbáljuk meg olcsón eladni a tanításokat, mert erre nincs elfogadhatómagyarázat.

• Az elsõ napokban vagy inkább hetekben,miután bodhiszattvaígéretet tettem, meg-

38. Mi fontos

a dharma megosztásakor?

39. Mi történik,

ha megszegjük a ígéret?



történt, hogy idõnként „kirobbantam”.Késõbb viszont rosszul éreztem magam egy ilyen kitörés után, és kénytelen voltamabbahagyni azt. Zavarodottság azonban ek-kor is létrejöhet. Ha mindig megszeged azújra és újra tett fogadalmakat, végül rájössz,hogy ez így értelmetlen.

• Mi a tudatban teszünk fogadalmat, nemkifelé. Nincsenek jelen külsõ dolgok. Mé-lyen belül tudnod kell, hogy bodhiszattvaakarsz lenni, és jobban kell figyelned má-sokra, mint magadra. Megkönnyebbüléstés boldogságot hoz az embereknek, hamegkapják a lehetõséget, hogy végre meg-feledkezhessenek saját magukról. Abban a pillanatban viszont, amikor megint csakmagunkra gondolunk, minden újra komp-likálttá válik.

• Az ígéretnek köszönhetõen közelebb kerülsz másokhoz, növekszik intuitív ké-pességed, ha te is úgy akarod. Valójában a bodhiszattvaígéret nélkül is elérheted a megszabadulást, de nem érheted el a tel-jes megvilágosodást. Úgy is mondhatjuk,hogy az ígérettel kapsz egy plusz erõt.

• Gondolj arra, hogy itt vagy vele már tízperce, és ezt milyen nehéz elviselni, õ vi-szont saját magával tölti a nap 24 óráját, ezszörnyû lehet neki. Utána pedig legyennagy együttérzésed iránta.

40. Az ígéret letétele

korlátoz-e valamiben?

41. Lesz-e több

lehetõségünk az ígéret

letétele után?

42. Mit tegyek, ha olyan

emberrel találkozom, akit

nehezemre esik elviselnem?



• A legmagasabb bölcsesség. Ez felismeréseannak, hogy jót cselekedni természetes,mert aki teszi, akinek teszi és maga a tettvalójában ugyanaz, ugyannak a teljességneka része – ez a megszabadító bölcsesség maga.

• Igen, a karmától mentes állapot sajnoscsak a megvilágosodás elérése után jelenikmeg. A feltételekhez kötött világban min-dennek van oka és okozata, de azért bizo-nyos felismerések már jelen állapotunkbanis lehetségesek. Amikor sikerül megpi-henned a tudat tiszta fényében, az már kar-mán kívüli állapot. Vannak olyan pillana-tok, amikor csak tiszta tudat vagy –ilyenkor nincs karma. Ilyen állapotban vi-szont sok minden még a testedtõl függ, a testedet pedig mindig a karma korlátozza.Ez tehát így kevés.

• A dolgok önálló létezésének illúziója a zavaró érzelmek forrása. Ez vezet a szen-vedéshez, és az a hazugság, hogy az ego va-lós. A jó érzések ugyanakkor az igazságból,a határtalan térbõl és az egységbõl válnak ki.

• Nem vagyunk széttördelve, ez csak illú-zió. Minden atom, ami benned vibrál, kap-csolatban van minden atommal, ami ben-nem vibrál. Egy tudat óceánja vagyunk, deebben az óceánban sok hullám és sokáramlat létezik. Az én tudatom tiszta tere ésa te tudatod tiszta tere tökéletesen ugyanaz.Õk maguk is az óceán. Amikor erre rá-jössz, szabad leszel.

43. Milyen az a bölcsesség,

ami a mahamudra

gyakorlása által fejlõdik?

44. Igaz-e, hogy csak

a megvilágosodás

elérése után mentesülünk

a karmától?

45. Azt mondják, ha az ego

eltûnik, a világ tökéletessé

válik. Ez azt jelenti, hogy

nemcsak a rossz tûnik el,

hanem a jó is?

46. Ha egy nagy közös

tudat vagyunk, vagy ez az

egy nagy tudat a célunk,

miért vagyunk széttördelve

�önálló� lényekre,

személyekre?



• Addig, amíg el nem érjük a megvilá-gosodást, a szellemünk úgy funkcionál, mintnyolc különféle tudat. Ebbõl öt össze-köttetésben van érzékelésünkkel – a hallás-sal, az érintéssel, a szaglással stb. –, a ha-todik úgy mûködik, mint egy „rendõritudat”: az elõzõ öt után szaladgál, és el-lenõrzi, hogy mi történik. Õ fedezi fel,hogy mi most itt vagyunk Kucharyban, ésmelyik barátunk van velünk. A hetedik egy közlekedési szint, amelyen kommu-nikálunk szavak, nyelvek stb. segítségével.A nyolcadik szint a raktározó tudat, melymegõrzi az összes benyomást. Ennek kö-szönhetem, hogy visszaemlékszem, mi voltakkor, amikor tavaly itt jártam, és hogy egy év múlva is tudni fogom ezt. Amígnem világosodunk meg, így fog mûködni a tudatunk. Ha elérjük a legmagasabb szin-tet, kapcsolatunk a világgal érzékszerve-inken keresztül csak az egyik lehetõségünklesz a sok közül. Akkor úgy fogjuk tapasz-talni a világot mint vibrációt, mintha ra-darunk lenne. Akkor tudatában leszünkannak, hogy mi történik minden idõben ésminden helyen, mert részei leszünk ennekaz egésznek, de nem azért, mert a szemünklát és a fülünk hall. Ez a megvilágosodás.Ez azt jelenti, hogy tudni fogjuk, mit fõzebédre Mrs. Smith a szomszéd faluban in-nen 5 km-re, és mit gondol ilyenkor Mr.Smithrõl.

• Te vagy az én tanítóm. Pontosan így van,ahogy mondtad: a szamszára és a nirvána

47. Hogyan tapasztaljuk

a világot a megvilágosodás

szintjén?

48. Tehát a szamszára

és a nirvána ugyanaz?



ugyanaz. Ha eltávolítjuk a fátylakat a tuda-tunkról, minden nirvanává válik. Nem kellaz egész világot bõrrel letakarni, hogy lá-bunkat megóvjuk a sérüléstõl, elég, hacipõt húzunk. Ez azt jelenti, hogy mindenatom örömtõl vibrál, és szeretet tarja össze.Az összes gondolat és érzés relatív szinten –legyen az nagyon okos vagy nagyon buta –valójában nagyon okos és fantasztikus csakazért, mert létrejött. Ez a legcsodálatosabbdolog a világon. Elég, ha megdörzsöljük aszemünket, észrevesszük, hogy mindenkibuddha, és minden, ami körülöttünk van,az maga a tisztaföld. Ezért szoktam nektekmindig azt mondani, hogy nagyszerûek ésfantasztikusak vagytok. Nem egy gyorsamerikai tanfolyam után jöttem ide, aholarról volt szó, hogyan lehetek menedzser,vagy hogyan tanuljam meg a pozitív gon-dolkodást vagy valami ilyesmit. Azt semtanfolyamon tanultam, hogyan kell az em-bereknek olyan dolgokat mondani, amireszívesen hallgatnak. Tényleg ilyennek lát-lak benneteket: a nõket nõi buddhának, a férfiakat férfi buddhának. Minden hely-zet vagy az azt követõ reakció érdekes csakezért, mert megtörténik. Ez a tudatom ésaz életem. Csak ezért vagyok képes a százközpont (1998-ban 220 – a szerk.) és a tíz-ezer tanítvány terhét elbírni. Mindig aztgondolom, hogy õk tényleg csodálatosak.

• Ha megfigyeljük magunkat, láthatjuk,hogy nem létezik semmiféle tartós én, ami-nek magunkat nevezni tudnánk. Minden

49. Mi az, ami életrõl életre

átmegy belõlünk?



változik az életünk minden pillanatában.Szüntelenül jönnek-mennek az új gondo-latok, érzelmek és helyzetek. Semmi semmarad ugyanaz. Máshonnan nézve pedigazt láthatjuk, hogy van bizonyos foly-tonosság. Ha nem lenne hétéves fiú, nemlenne hetvenéves öregember sem. Halá-lunk után a külsõ benyomások, melyeketaz érzékszerveinken keresztül tapasztal-tunk meg, már nem képesek a tudatunk-ban megmaradni, ekkor jutnak szóhoz atudatalatti érzések. Ezek kb. 7 hét alatt egybizonyos sémába rendezõdnek, ezek ve-zetnek következõ születésünkhöz a tudatosvagy a tapasztalati szinten aszerint, hogymit dolgoztunk ki az elõzõ életünkben.Korábbi cselekedeteink három eredmé-nye jelenik meg a következõ életünkben; a testforma, amelyet kapunk; bizonyosmeghatározott célra való irányulás a tuda-tunkban; és hogy melyik országban szüle-tünk meg. Ebben az új helyzetben megintgondolunk, mondunk és teszünk egy dol-got, és megkapjuk a következõhöz vezetõeredményeket. Ilyen módon egész idõ alatta következõ életünket építjük. Ez ígymûködik.

• Ha jógi vagy, a fájdalmat tudod úgy ishasználni, hogy ezzel plusz energiát kapsz.Emlékszem egy olyan esetre, amikor any-nyira fáradt voltam, hogy az egyetlen do-log, ami nem engedte, hogy a mondatközepén elaludjak (s így kibírjam az elõadásvégéig), a fájós lábam volt. Egy idõ múlva

50. Hogyan lehet kihasználni

a fájdalmat?



a fájdalmat úgy lehet használni, mint egyturbofeltöltõt, energiát lehet szerezni fáj-dalmon vagy betegségen keresztül. Gon-dold el, hogy van egy tested, és nem tevagy a tested. Ez egy szerszám, amelyetigyekezz a legjobban használni.

• Úgy gondolom, hogy a pszichoterapeutaakkor jó, ha képes a páciensét megtanítaniegyrészt arra, hogy ne azonosítsa magátgondolatokkal és érzésekkel, amik jönnek-mennek; másrészt arra, hogyan kell megpi-henni a tudat ragyogó, tiszta terében. Deha az emberek nem boldogulnak ezzel aragyogó határtalansággal, segítenie kell,hogy a páciens tapasztalatai olyan lágyak ésszelídek legyenek, hogy egy idõ múlva ma-guktól is felolvadjanak a térben. Én ezt ígylátom. Mi és a pszichoterapeuták ugyanaztcsináljuk. A pszichoterápia vezeti az em-bert a betegségbõl az egészséghez, mi pedigaz egészségtõl a megvilágosodásig. Együttkellene dolgoznunk. Az is nagyon fontos,hogy a pszichoterápia törekedjen a spon-tán, erõfeszítés nélküli tudat elérésére,hogy az emberek szabadok legyenek, és necipeljék magukkal merev nézetekkel telihatalmas ládájukat.

• Mindenki buddha, csak még nem tudróla. Semmi sem korlátozza tudatunk le-hetõségeit. Ezt mindenki felismeri, aki bi-zonyos erõfeszítéseket tesz a megvilágosodáselérésére. Az elsõ lépés, amit meg kell ten-nünk: ki kell lépnünk a személyes énbõl.

51. Ole, mit gondolsz

a pszichoterápiáról?

Jó, ha az ember

pszichoterapeuta?

52. Mit kell tennünk, hogy

elérjük azt a fejlõdési szintet,

amit Buddha megvalósított?

Lehetséges-e, hogy Jézus

Buddha inkarnációja volt?



Ez azt jelenti, hogy megértjük: az ego nemlétezik sem a testünkben, sem a gondola-tainkban, sem az érzéseinkben. A követ-kezõ lépés: átmenet a mindentudásba, arraa területre, ahol feloldódik a bennünk lévõés a világegyetem közti elválasztódás. Amia második kérdést illeti: Buddha nem egyszemély. Ezt meg kell érteni, mert ez na-gyon fontos. Lehet, hogy Jézus az õ szere-tetének inkarnációja volt úgy, ahogy vala-ki más lehet a bölcsességének inkarnációja.Itt arról van szó, hogy a megvilágosodásmelyik aspektusát vesszük elõ. Mondhat-nám, hogy Jézus, aki tele volt szelídség-gel és áldozatkészséggel, reprezentálhatjaBuddha együttérzésének bizonyos aspek-tusát is. Tudod, ez nem a személy kérdése.Hasonlíthatod minden jelenlévõ tudatátegy ragyogó gyémánthoz, melyet mostnégy fátyol takar. Az elsõ fátyol az, hogy a tudat képtelen átlátni, hogy a látó, a látottés a látás folyamata valójában ugyanazonegységnek a részei. A meg nem világo-sodott tudat úgy mûködik, mint egy szem,ami mindent lát kívül, de képtelen meglát-ni saját magát. A második fátyol: a zavaróérzelmek, amik azért jelennek meg, mertképtelenek vagyunk mindent egységkéntlátni. Ezek a zavaró érzelmek: a ragasz-kodás, az ellenszenv, az irigység, a gõg és a zavarodottság. Ezekbõl erednek a kártokozó szavak és cselekedetek, melyek kö-vetkeztében rossz szokásokat veszünk föl,ezek pedig új problémákhoz vezetnek. A tudatunkat az illúzió vékonyabb vagy



vastagabb rétegei borítják be. A gyakorlássegít nekünk abban, hogy különbözõ mód-szerekkel átvergõdjünk ezeken, és eljus-sunk valós természetünkhöz.

• Nagyszerû kérdés. Nem, ez nem így van,megmagyarázom, miért. Az olyan érzé-seknek, mint bátorság, öröm, aktív együt-térzés, egy forrásuk van. Amikor a tudatfelismeri saját terének természetét, megér-ti, hogy semmi sem árthat neki. Akkorfélelemnélkülivé válik. Elkezdi megtapasz-talni, hogy ami megjelenik benne, az sza-bad és örömteli. Átéli a szeretet határtalan-ságát is, mert képtelen lesz elválasztani ön-magát más lényektõl. Ezek az érzések azértabszolútak, mert csak egy forrásuk van. A forrás nem változó, mert ez maga a tu-dat. Más érzések dualisztikusak. Abból azelválasztásból keletkeznek, amit alany –tárgy – cselekmény közé teszünk, és abból,hogy a tudatunk képtelen saját igaz ter-mészetét meglátni. Ha képtelenek vagyunkfelismerni, hogy ez a nyitott – határtalan –tiszta tér áthat mindent, és minden, a tér-bõl kiváló dolog összeköttetésben áll min-dennel, akkor ragaszkodás keletkezik aziránt, amit szeretünk, és ellenszenv az iránt,amit nem akarunk. A ragaszkodásból ered a kapzsiság, az ellenszenvbõl az irigység ésa gyûlölet, a butaságból pedig a gõg. Ezekaz érzések nem valósak, eredetük a tu-datlanság, és mindenféle kombinációbanmegjelenhetnek, de miután az alapjuk nemtartós, ezek is állandóan változnak. A kü-

53. Azt mondtad, hogy a

tudatunk elválaszthatatlanul

össze van kötve az örömmel,

a bátorsággal és a szeretettel.

Úgy is lehet mondani,

hogy a félelemmel, a halállal

és a közömbösséggel is?



lönbség az abszolút és a relatív érzés közöttaz, hogy az abszolút érzések soha nem tûn-nek el. Ha elfelejted az elvárásokat és a fé-lelmeket, örömteli leszel. Ha lemondaszarról, hogy elkülönítsd magad másoktól,megjelenik benned a mély szeretet. A sajáttermészetében nyugvó tudat önmagábantökéletes.

• Valamiféle tapasztalások megjelenhetnekmeditálás közben vagy álmunkban, de alegjobb módszer valószínûleg a hipnózis.De én megkérdezném, miért kell az ne-ked? Elég sok problémád van az egóddalebben az életben, minek hozzáadni tévesnézeteket és bajokat az elõzõbõl? Magam isemlékszem néhány dologra az elõzõ életem-bõl, de nem hiszem, hogy ez valójában fon-tos. A helyedben nem foglalkoznék ezzel.

• Minden igazság, ami a tér szintjén mani-fesztálódik információként, energiaszintenmint öröm, fizikai szinten pedig mint aktívegyüttérzés jelenik meg. A tér és a tudategysége játszik saját magával, ismeri ön-magát, nincs megosztva, mindig tökéletes.Azért nem nevezem ezt istennek, mertnem akarok dualisztikus fogalmakat hasz-nálni. Amikor azt mondod: „Isten”; más aztmondja: „lélek vagy én” –, már meg is vana dualizmus. Ha azt mondjuk: „én”; másazt mondja: „a többiek” –, megint ugyan-ott vagyunk. Ezért használjuk ezeket a sza-vakat: „üresség, tudat, tér, igaz természetstb.”, és nem használunk olyanokat, melyek

54. Van-e olyan gyakorlat,

amivel betekinthetünk elõzõ

életeinkbe?

55. Vajon mondhatjuk-e,

hogy Isten a minden?

Mondhatjuk-e, hogy minden

általa és neki történik?



félreértéseket okozhatnak. Azt kell mon-danom, hogy Buddha tanításainak nyugatinyelvekre való fordítása nagyon nehézmunka, mert az ujj, ami a Holdra mutat, az nem maga a Hold. Nehéz olyan szavakattalálni, melyek átadják a dolog lényegét.

• Három alapvetõ embertípus létezik. Azelsõbe tartozik az, aki mindig tudja, mitnem szeret – ez a dühös típus. A második-ba tartozók fõként zavarodottak, sose tud-ják, mi felel meg nekik, s mi nem. A har-madik csoportba tartozókat pedig a vágyirányítja. Õk legszívesebben arra koncent-rálnak, ami nekik tetszik. Gyakorlati szin-ten a vágy típusúnak tisztában kell lennie amulandósággal, hogy ne essen ragaszkodás-ba, és meg kell osztania másokkal a jó be-nyomásait. Ha dühös típusúak vagyunk,igyekezzünk kiépíteni az együttérzéstmások szenvedéseire, betegségére, öregsé-gére, halálára gondolva. Ha pedig legfõbbgyengeségünk a zavarodottság, nem kell túlsokat gondolkodnunk, azzal kell foglal-koznunk, ami az orrunk elõtt van. A Gyé-mánt Út szintjén Buddha átadta tanít-ványainak finomabb módszereit, az ún.tantrákat, melyek által lehetségessé válik a zavaró érzelmek átalakítása a nekik meg-felelõ bölcsességekké.

• A házassággal ugyanaz a helyzet, mintbármi mással: emberek találkoznak, boldo-gok szeretnének lenni, és szeretnék elke-rülni azt a szenvedést, amit egy házasság

56. Mit kell tennünk, ha már

megértettük, hogy gondjaink

alapja a harag?


a házasságról?

Mit jelent szülõnek lenni

a mai nehéz világban?



hozhat magával. Mondhatnám, hogy a férjés a feleség mindig szabadok, függetlenülattól, hány papírt kaptak a templomtólvagy az anyakönyvi hivataltól. Egész egy-szerûen felébredt, felnõtt emberek õk, akiklétrehozzák saját kapcsolatukat. Vannakkultúrák, ahol papír kell, hogy egy ilyenkapocs létrejöjjön, máshol pedig fölöslege-sek a pecsétek. Addig, amíg nincsenek gye-rekek, mindez csupán két ember hétköz-napi viszonya, papírral vagy anélkül. De hamár megvannak a gyerekek, ez másképpennéz ki. Hirtelen megjelenik valaki, akitõlünk függ, valaki, akinek segítettünkvilágra jönni, és ekkor már jobb együttmaradnunk, ha lehetséges. Még akkor is,ha néha nehéz megérteni egymást. Termé-szetesen jobb a gyereknek, ha több idõttölt az anyjával – ha õ is ezt szeretné –, denéha jobb, ha az apjával van. A lényeg az,hogy azzal a beállítottsággal csináljunkmindent kezdettõl fogva, hogy adni aka-runk, és nem kapni. Segíteni akarunk,hogy fejlõdjön, és ne akarjuk õt kihasznál-ni, mint egy szolgát. Arról van szó, hogyképesek legyünk valaki mást is észrevenni,aki nagyon értékes és fejlõdõképes. Nekemnagyon nagy szerencsém volt, hogy talál-koztam Hannah-val, de lehet, hogy errõlnem kéne sokat beszélnem. Van háromdolog, amivel nem szabad nagyon dicse-kednünk, mert ilyen módon tulajdonképpensaját magunkat is dicsérjük. Ez a háromdolog: a meditációnk, a lovunk és a fele-ségünk…



• Az utat, mely a megvilágosodáshoz vezet, úgy is el lehet képzelni, mint egyautópályát, sok kijárattal. Ez a széles útkívánság, hogy elérjük a megvilágosodást,és képesek legyünk másoknak segíteni.Ezen az autópályán vannak útelágazások.Az egyik lehet például a radiesztézia, amásik pedig a telepátia. Nagyon érdekesek,de ha túlságosan rájuk koncentrálunk,letérünk a fõútról. Van még egy hiba, amitelkövethetünk: lehet, hogy túlságosanragaszkodni fogunk az eredményekhez,melyeket útközben elértünk. Ez valamiolyasmi, mintha haza akarnánk vinni azösszes jelzést, ami az út szélén áll. Azon-kívül, hogy a megvilágosodás felé igyek-szünk, elkezdünk gondolkodni: „ezt iscsinálhatnánk, azzal is foglalkozhatnánk”.Ha cipelni fogjuk ezeket a mérföld-köveket, sehová sem jutunk. A kezünk,mint egy gorilláé, a földig fog érni, és egyhelyben maradunk. Arról van szó, hogy neragaszkodjunk az erõkhöz és a képes-ségekhez, melyeket kifejlesztettünk. Haszükségesek, megjelennek természetes ésegyszerû módon. Igyekeznünk kell to-vábbhaladni az úton, ez a dolgunk. Ha alétfenntartásunkhoz van szükségünk ezekrea dolgokra, lehetünk jó asztrológusok, ra-diesztéták vagy gyógyítók. Ez még mindigjobb, mintha jó hentes vagy fegyverkeres-kedõ lenne belõlünk. De egy ilyen aktivi-tás nem lesz megszabadító, mert csak olyandolgokra vonatkozik, amik a tudatban je-lennek meg.

58. Mit gondolsz

a radiesztéziáról

és a telepátiáról?



• Másfél évvel ezelõtt a Dalai Lámához jöttkét tudós a Stanford Egyetemrõl, jógikonakartak egy agykísérletet elvégezni. A DalaiLáma így fogadta õket: „Ha jógikkal akar-tok találkozni, Rumtekbe kell mennetek.”Az amerikaiak odamentek, elektródáikkalbehálóztak néhány lámát, többek közöttBokár tulkut is. A legszokatlanabb, amitészrevettek, az a belsõ hõ volt: a meditálóemberek meztelenül ültek a hóban, és ké-pesek voltak azt elolvasztani. A belsõ hõ,amit termeltek, testüktõl néhány centimé-ternyire is intenzíven kisugárzott. Ilyenfiziológiai dolgok megtörténhetnek. Haigazán jó a sinéd, bármilyen csodát meg-tehetsz. A térben minden megtörténhet.De ezek az erõk nem egyenlõek a meg-világosodással. Ezeket meg lehet szerezni,de ez nem jelenti azt, hogy ettõl a tudatodspontán és erõfeszítés nélküli minden hely-zetben, s nem jelenti azt sem, hogy nemlesznek elvárásaid és félelmeid, és azt sem,hogy képes leszel folyamatosan tapasztalniaz idõn túli tiszta fényt. Ez annál sokkalnehezebb.

• Nem helyes a tibeti buddhizmust lámaiz-musnak nevezni. Ha valahová gyalog akarszmenni, nem kell sok instrukció, de ha re-pülni akarsz, nagyon sok kell. Ugyanígy, haa Gyémánt Út módszereit akarod használ-ni, akkor kell egy tanító, és ez a láma. Dea láma maga nem talál ki semmit. Õ azttanítja, amit Buddha tanított 2500 évvelezelõtt. Valószínûleg a legjobb elnevezés az

59. Tudnál mondani

valamit a csodákról?

60. Nyugaton gyakran

használják azt a kifejezést,

hogy lámaizmus.

Mit jelent ez a tibeti

buddhizmusban?



lenne (és a Dalai Láma véleménye is ez),hogy teljes buddhizmus, ugyanis tartalmaz-za az összes buddhista tanítást, ami csaklétezik. Ezenkívül a Gyémánt Út magábanfoglal sok olyan tanítást, melyekkel más-hol nem találkozunk. A lámaizmus kifeje-zés gyakran jelenik meg az áltudomá-nyos kiadványokban. Ezek, és korábban, a XIX.–XX. század fordulóján tevékeny-kedõ keresztény hittérítõk szolgáltatták azegyetlen forrást Tibetrõl. De ez a helyzetváltozóban van.

• Ne ölj! Elmesélek neked egy történetetMarpáról. Õ volt Milarepa tanítója, úgy1000 évvel ezelõtt. Egy nap vadászokkaltalálkozott, akik egy éppen akkor leterítettszarvasbika bõrét nyúzták le. Marpa együt-térzéssel nézett rájuk és megkérdezte:„Abbahagyjátok-e a vadászatot, ha ez aszarvasbika most feláll, elmegy annak a va-dásznak a házához, aki lelõtte, és ott lefek-szik az ajtó elé?”. A vadászok nevetve vá-laszoltak: „Hát persze, hogy megtesszük!”.Ekkor Marpa egy különleges, mély me-ditációba merült, aminek a neve phovatrongyuk. Ezáltal Marpa áthelyezte a sajáttudatát a szarvas testébe. Az állat néhányperc múlva felállt, a vadász házához indult.Amikor ledõlt az ajtó elõtt, a jógi tudatavisszatért saját testébe. Ez az esemény ha-talmas benyomást tett a vadászokra, s ez-után nem öltek állatot. De egy idõ múlvaeljöttek Marpához panaszra: „A gyerekeinkéheznek, ez így nem mehet tovább”. Erre

61. Mit lehet tenni

egy olyan emberért,

aki állattenyésztésbõl él,

és meg is kell ölnie

az állatokat?



Marpa megint meditációba mélyedt, ésmeglátta, hogy ezek az emberek már annyiélõlényt öltek meg, hogy nincs jelentõségeannak, megölnek-e még néhányat vagysem. Így válaszolt: „Oké, vadásszatok, éskeressétek a kenyereteket úgy, ahogy tud-játok”. Ez olyan súlyos karmikus eset volt,amin nem lehetett segíteni.

• Az életkor nagyon relatív, sokkal inkábbtudat, mint test kérdése. Ismerünk nagymûvészeket, akik gyereket nemzettek 80éves korukban. Ez csak azért volt lehet-séges, mert szabad, friss és energiával telitudatuk volt. Viszont azok az emberek,akik szolid, polgári életet élnek, már 30fölött kiéghetnek. Ha a tudatodat mindigfrissen tartod, a tested is mindig olyan ma-rad, és hosszú ideig fogsz élni. Ha néhányszóban kellene ezt megmagyaráznom, aztmondanám: légy õszinte mindenben, amitgondolsz és amit csinálsz, ne alakoskodj,dolgozz mások javára, adj, és ne várj vi-szonzást. Akkor a világegyetem összesenergiája szabadon áramlik majd át rajtad,és friss maradsz.

• Ezt csak a hagyományos kínai orvoslásállítja. Én már réges-rég meghaltam volna,ha ez igaz lenne. Itt idéznem kell MarkTwaint. Egyszer valaki azt mondta neki:„Ha abbahagyod a dohányzást, az ivást és anõzést, még legalább öt évvel továbbélhetsz”. Erre az író így válaszolt: „És mitfogok csinálni az alatt az öt év alatt?”.

62. Mit tegyünk,

hogy sokáig éljünk?

63. Még valamit

szeretnék kérdezni

az élet hosszúságáról.

Azt hallottam, hogy

az orgazmus lerövidíti

az életet.



Gondolom, itt nem a mennyiségrõl vanszó, érdemes viszont elgondolkodni a mi-nõségen. Ismerem az összes kínai históriátés receptet, de nem bízom egyikben sem.Úgy gondolom, ami jó a tudatnak, az jó atestnek és viszont. Ez a szeretkezésre is vo-natkozik. Egy jóginak a szerelem is gya-korlat, célja pedig a legmagasabb örömmegtapasztalása, megtartása és felemelése a személyen túli szintre. A nõk a buddha-bölcsesség, a férfiak pedig a buddhaaktivi-tás forrásai. A kettõ találkozása olyan, mintaz egész univerzum egybeolvadása, olyan,mint egy beavatás. Ebbe a szentélybe teljesnyitottsággal, hálával és bizalommal kellbelépnünk. A boldogságot, amit kapunk,nem mint valami személyes, csak ránk tar-tozó dolognak kell felfognunk, hanem azegész világra kell sugároznunk. Én így tar-tom. Mi a véleményetek?

• Buddha azt mondta: „Edd, amire telik,ne csinálj ebbõl problémát, de ne engedd,hogy közvetlenül miattad vagy neked vala-ki állatot öljön!”. Ez azt jelenti, hogy haegy állatot már leöltek, akkor semmi közödhozzá, de ha miattad kell elpusztulnia, te ishibás vagy. Mondok egy példát: Az egyiklegmagasabb tanítónk, Kalu rinpocseegyszer egy csoport vegetáriánussal beszél-getett. Azt mondta: „Nézzétek ezeket azembereket, tele vannak együttérzéssel ésnem esznek húst, viszont isznak teát. Azért,hogy tealeveleket lehessen betakarítani,elõször is a földet kellett felszántani. Ekkor

64. Mit gondolsz

a vegetarianizmusról?



a rovarok, melyek addig a felszínen éltek,hirtelen a föld alá kerültek és elpusztultak,azok pedig, amelyek a föld alatt éltek, a fel-színre kerültek, tehát szintén elpusztultak.Ezután az egészet beszórták rovarirtószerekkel, úgyhogy a teázó emberek akáregy csésze vért is ihatnának”. Addig, amígfizikai testünk van, nem vagyunk képesekelkerülni, hogy ártsunk más élõlényeknek.Hannah-val mindketten vegetáriánusokvoltunk három és fél éven keresztül. MagaKarmapa mondta nekünk, hogy együnkhúst, pedig tényleg nem akartunk. Sok lo-gikai szint létezik, és a megértésnek is lehetsok szintje. Ezeken a különbözõ szintekenmindenkinek magának kell megtalálnia asaját igazságát.

• Azt mondanám, hogy a kereszténységvallás, a hitre támaszkodik, a buddhizmusezzel szemben a tapasztalásra. Különbségvan a Paradicsom és a tudatunk tiszta, ra-gyogó állapota között is. Tegyünk különb-séget a dualista gondolkodásmód – aholnincs béke, ahol az isten és az ördög min-dig viszálykodik – és egy olyan rendszerközött, amely úgy kezeli az istent és azördögöt, mint a tudat különbözõ állapotait,ahol a szép és a csúnya képek visszanéznektudatunk tükrében. A buddhizmusban nemkell valamire azt mondanunk, hogy rossz,csak azért, hogy valami másra azt mond-hassuk, jó – remélem, én sem teszemebben a pillanatban. Ennek tudatában kelllennünk, és annak is, mivel akarunk fog-

65. Mik az alapvetõ

különbségek a buddhizmus

és a kereszténység között?



lalkozni, és hogy mit akarunk elfogadni. A buddhizmus egyetlen istentõl sem ered.Nagyon fontos, hogy a dolgokat harag nél-kül tudjuk megkülönböztetni azzal a moti-vációval, hogy ez mások javára szolgál. Ép-pen a harag elkerülése fogja megvédeni bel-sõ életünket a legmagasabb szint eléréséig.

• Attól a pillanattól kezdve, amikor a me-ditáció közben elõször érezzük, hogyKarmapával egyek vagyunk a határtalan,ragyogó térben, a tisztaföldön vagyunk.Minden gondolat bölcsességgé, mindentapasztalat a tudatunk játékává válik. Min-den atom örömtõl vibrál, és a szeretet tart-ja össze. Olyan mélyen, amennyire csakképesek vagyunk, át kell éreznünk, hogy a szamszára és a nirvána az ugyanaz. Ha el-tüntetjük a nemtudás és a zavarodottságfátylait, a zavaró érzelmeket, meglátjuk,egyáltalán nem kell halálunk pillanatáigvárnunk, hogy a tisztaföldre kerüljünk. Se-hová sem kell mennünk, hogy a Buddhávaltalálkozzunk, mert valójában Õ saját tu-datunk idõtlen természete. Ez a tökéletes-ség a legmélyebb lényegünk. Ebben azállapotban kell maradnunk, kétségek nél-kül, bátorsággal és aktív együttérzéssel.Ezek az érzések legyenek a hozzánk leg-közelebb állók. Legyünk olyanok, mintazok a nyugati fiatalok, akik – mivel nincshol lakniuk – elfoglalnak üres házakat, ésott laknak. Ha a helyi kormányzat el akar-ja vinni az utolsó talicska téglát a házból,õk a talicskán ülnek a téglákkal a kezük-

66. Mi az a tisztaföld?



ben, és sosem adják fel. Értsük meg, nincsközbülsõ szint. Minden egy pontban futössze: a legmagasabb igazság a bölcsesség,az öröm, a bátorság, az erõ és a felismerés.Ez a legmagasabb szintû mûködés, és csakerrõl lehet szó. Erre a bizonyosságra – hogya legmagasabb öröm egyben a legmagasabbigazság is – támaszkodik a Gyémánt Út.Ezt fontos tudnunk.

• Mindent, amit mondtam a buddhizmus-ról, azért mondtam, hogy belülrõl erõsít-sem a tudatotokat. Ez nem valamiféle fegy-ver vagy szerszám, amit meg kell szerez-netek, hogy mesterek legyetek szócsaták-ban, vagy gyõztesen kerüljetek ki vitáshelyzetekbõl. Ha vitás helyzet keletkezik,elég, ha másoknak minden jót és boldog-ságot kívántok, mi pedig igyekszünk bol-dogok és szabadok lenni a magunk mód-ján. Addig, amíg mások nem akarnak nyo-mást gyakorolni ránk vagy elvenni tõlünk a szabadságot, csak minden jót kívánunk,és csináljuk továbbra is azt, ami minket ér-dekel. De ha mint hittérítõk kezdenek elvelünk beszélgetni, legyünk tudatában an-nak, hol állunk; ezt mondjuk meg nekikbarátságosan, kiabálás nélkül és anélkül, hogymegpróbálnánk bármit is bebizonyítani.

• Mindkét dolog a tudat tulajdonsága, amiolyan, mint egy drágakõ: több csillogó ol-dala van – az egyik a memória, a másik azérzelem, a harmadik az intellektuális meg-értés, és így tovább. Ez így néz ki.

67. Kell-e vitatkoznunk

a buddhizmusról

más nézetû emberekkel?

68. Szerinted az értelem és

az érzelem ugyanazt jelenti?



• Ha igazán akarják, akkor már amúgy isbuddhisták. Ha megvan a kívánságuk – bárlehet, hogy nem vettek formálisan mene-déket –, akkor azt mondanám: adjátok mega mantrát, és még az alapvetõ vizualizációtis mondjátok el. Tehát mondjátok nekik,hogy ez Buddha áldása.

• Azzal nincs probléma, mert ugyanakkorazt is tõle tanuljuk, hogy õ nem egy személy,hanem csak a tudat állapotát reprezentálja.Minél káprázatosabb ez az állapot, annál töb-bet akarsz meditálni, annál inkább el akarodezt érni. Jó, hogy vannak olyan izgalmas ésnagyszerû tanítóink, akikkel az emberek mi-nél többet együtt akarnak lenni, és nem olyanunalmasak, hogy mindenki elkerüli õket.

• Nem kell túl gyakorinak lennie. Ha in-telligens vagy, és képes a tudatod vizsgála-tára, ha elég gyakran látogatod a centrumot,biztos lehetsz abban, hogy a megfelelõ idõ-ben és a megfelelõ módon megkapod aszükséges utasításokat. A tanító szerepeabból áll, hogy megmondja neked, vigyázz,ha túl büszke avagy túl lágy vagy, ha nemvagy átlátható vagy saját tanításokat kez-desz gyártani. Végül is elegendõ, ha éventeegyszer találkozol a Lámáddal, vagy felhí-vod telefonon, ha valami komoly történik.

• Az egón túljutni azt jelenti, hogy hirtelenmeglátjuk azokat a fölösleges szerepeket,trükköket és játékokat, amikre rendszere-sen idõt vesztegetünk. Hirtelen szabaddá

69. Meg lehet adni

a Gyógyító Buddha mantráját

nem buddhistának?

70. Nem tartasz

a tanító bûverejétõl?

71. Milyen gyakori legyen

a kapcsolat a tanítóval, hogy

dolgozni tudjunk magunkkal?

72. Mi a különbség

a személyiség és

a buddhista ego

eltûnése között?



válsz, és nem érzed szükségét, hogy felve-gyél ilyen vagy olyan szerepeket. Ha túlha-ladod az egód, teljesen szabad leszel, el-tûnik az összes korlátozás. Nem fogsz többéenergiát veszíteni a saját problémáiddalfolytatott harcban, hanem ezt mások javáratudod fordítani. Nem fogy, hanem nõ azenergiád. Természetes módon teszed azt,ami helyes, nem fogod szétforgácsolni aztaz alanyra, tárgyra, cselekvésre. Itt errõlvan szó.

• A buddhák lebeszélnek a kábítószer hasz-nálatáról, mert ezek a szerek gátolják a me-ditációt. A meditáció megmutatja a tudatot,míg a kábítószerek csak a benne történõdolgokat. Nem létezik olyan szer, ami tar-tós boldogságot adhat. Ez csak akkor lesz,ha felismerted a tudat természetét. A vegy-szerek csupán azt eredményezik, hogy rö-vid idõre megtapasztalod azt a boldogságot,amit nélkülük is érezhetsz egész életedenát. Olyan ez, mintha otthon papírpénzzelfûtenél ahelyett, hogy szenet vennél rajta.A kábítószerek megmutatják az ajtót, denem engednek be.

• Hogy szivart, konyakot hozzon, és tán-coljon… Minél magasabbak a tanítások,annál fontosabbak a megvilágosodás nõi as-pektusai. De nem ez a lényeg. Egyesek úgylátják a világot, hogy vannak férfi és van-nak nõi dolgok, arról gondolkodnak,melyik a jobb, melyik a rosszabb; beszél-nek patriarchátusról, matriarchátusról…

73. Az LSD-nek építõ vagy

inkább romboló a hatása?

74. Mi a nõ szerepe

a buddhizmusban?



De ez sehová sem vezet, mert önmagábansem a férfiasság, sem a nõiesség nem elég.Az a fontos, hogy a két aspektus összekap-csolódjon. Persze a külsõségek szintjénnem akarjuk, hogy a nõnek bajusza, a fér-finak meg melle nõjön, ez nevetséges len-ne. Ezen a szinten kellenek a pontos nõi ésférfi tulajdonságok, karakterek. Belül éstitkosan viszont igyekeznünk, hogy össze-kapcsoljuk ezt a két aspektust: a férfi akti-vitását és a nõ intuícióját. A férfi gyémán-tot kell körülvenni a nõi lótuszvirággal.Meg kell találnunk azt a pontot, ahol a kétdolgot összehozhatjuk, nevezetesen: ön-magában a férfi létezését azzal a nõi óhaj-jal, hogy a másiknak segítõje legyen. Ter-mészetesen a külsõ különbségek a férfi és a nõ között nagyon fontosak; inspirálóklehetnek. A nõi test az öt megszabadítóbölcsesség esszenciája, a férfié pedig a négy megszabadító cselekedeté. Belsõ éstitkos szinten igyekeznünk kell ezt azegészet összekapcsolni. Nagyon fontos,hogy a két nem között mély bizalomfejlõdjön ki. Nincs annál neurotikusabb és furcsább, mint amikor egy férfi gyûlöli a nõket, egy nõ pedig fél a férfiaktól. A másik nemben békét kell találnunk, egyolyan szentélyt, melyben saját magunkkaltalálkozunk. Õszintén megmondom, hogya legjobb tanítóim éppen nõk voltak. Bára tan átadásának forrásai a legmagasabblámák voltak, mégis a nõknek köszön-hetõ, ha ez az energia a fejünkbõl a szívünkbe jut…



• Úgy mondanám, hogy a nem-megelé-gedettségtõl szenved, ami viszont a büsz-keségbõl ered. Háromféle szenvedést lehetkiemelni, ami gyötör minket, míg el nemérjük a megvilágosodást. Az elsõ a majd-nem teljes összeomlás: hirtelen ránk törneka félelmek, hogy megint jönnek az oro-szok, szüleink és a barátaink meghalnak, ésmi is betegek vagyunk, közel állunk ahalálhoz. Semmi sem mûködik rendesen,egymás után érnek bennünket mindenfélekatasztrófák. Végül elveszítjük a talajt a lá-bunk alól, és teljesen padlóra kerülünk.Egy másik típusú szenvedés a változás, amitgyakran nem veszünk észre. Örülünk,hogy új, érdekes helyzetek jönnek, új ba-rátságok, szerelmek és más gyönyörû dol-gok. De mert a régi, megtapasztalt örömöknem maradhatnak velünk, ez újabb szen-vedést okoz. Most pedig az utolsó ponthozérkeztünk: a harmadik szenvedés egysze-rûen a nemtudás szenvedése. Nem va-gyunk teljesen tudatában annak, hogy adolgok hogyan is mûködnek. Nemigenemlékezünk arra, mi történt tegnap, ésfogalmuk sincs, mi lesz velünk holnap.Ennek a három szenvedésnek a nevetibetiül dümé dung. Ezek takarják tuda-tunk tisztaságát vékony fátyolként egészena megvilágosodásig.

• Nem. Relatív szinten az idõ olyan, mintegy patak, és amíg ebben a rendszerbenmaradunk, csak egy irányba mehetünk. Deez a patak a teljes tudatóceán része, ezért ha

75. Hogyan határoznád

meg a mai ember

szenvedésének okát?

76. Mûködik-e

a karma visszafelé?



eggyé olvadunk az óceánnal, képesek le-szünk meglátni múltat-jelent-jövõt. Egye-lõre viszont minden történés egy iránybamozog.

• Az attól függ. Sosem szabad az embereketmegtéríteni közvetlenül a haláluk elõtt. Eztiszteletlenség lenne a hozzánk közelállóember és egész élete iránt. Legalább a halá-los ágyon jár mindenkinek egy kis nyuga-lom: az embernek legyen lehetõsége elme-rülni abban, amit egész életén át értékelt.Ha valaki keresztény volt, én megerõsí-teném a hitét abban, hogy a feje fölött vana csodálatos Paradicsom, ahol Krisztus várrá. Ha materialista lenne, azt mondanám:most elhagyja a testét, ami sok gondotokozott neki; és hogy a tudata olyan, minta nyitott tér: elpusztíthatatlan és szabad.Hozzátenném még, hogy ami szerinte alegcsodálatosabb és a legértékesebb, az ép-pen a feje felett van, és arra koncentráljon,hogy odakerüljön.

• A kereszténység egyre jobban elõtérbekerül. Most, amikor a kommunizmus meg-bukott, az egyház akarja a megüresedetthelyet betölteni, bár szerintem ennek nemkell feltétlenül betöltve lennie. Azt hiszem,mindig kell lehetõséget adni az embe-reknek, hogy kiválaszthassák saját útjukat.Vannak olyan emberek, akik – mivel a nyi-tottsággal és a térrel nem tudnak mit kez-deni, de mert nem érzik túl jól magukat,általában szükségét érzik a változtatásnak –

77. Ha egy hozzánk közelálló

katolikus haldoklik, tudunk-e

neki segíteni a halálakor?

78. Mit gondolsz

a katolikus egyház

szerepérõl

Lengyelországban?



az egyik merev rendszert felcserélik egymásikkal. Sajnos ez gyakran történik így…

• Nem vagyok túl jó keresztény, de azthiszem, a kereszténységben az Istennek ha-tározott véleménye van a saját maga általteremtett gyümölcsökrõl. Õ pontosantudja, hogy az embereknek, akiket terem-tett, hogyan kellene viselkedniük, és mitkellene csinálniuk. Pontos morális nézeteivannak arról, mit kell elkerülni, és mit nemszabad tenni. Ilyen határozott környe-zetben az embereknek nincs különösebbdolguk, mint rendesen viselkedni. Buddhaviszont teljesen mást vár. Neki partnerekkellenek. Azt akarja, hogy az emberekolyanná váljanak, mint Õ. Ezért adtatanácsait, amik segítik az életünket. Nin-csenek elzárt, hozzáférhetetlen tanítások,nincs kötelezõ, illedelmes viselkedési nor-ma, viszont létezik az információ teljesmegosztása. Ennek köszönhetjük, hogyhirtelen teljesen más típusú érzéseket –nyitottságot és szabadságot – tapasztalunk,mint amilyenekhez hozzászoktunk a nyu-gati típusú vallásokban: ez az, amivel na-gyon tisztában kell lennünk.

• Sok mindent megtehetsz. A tanítás a ta-nító beszéde, a Buddhát ábrázoló formák a tudata, a veled meditáló barátok pedig ateste. Pontosan azt kapod, amit kell, hahasználod az intelligenciád és meditálsz. Egynapon majd a láma összeolvad a tudatod-dal, és ettõl kezdve mindig jelen lesz. Saját

79. Beszélnél bõvebben

a kereszténység

és a buddhizmus közti

különbségekrõl?

80. Hogyan lehet

segíteni a tanító utáni

vágyakozáson?



tapasztalatomból tudom, hogy ehhez kb.húsz év kell, tehát ez nem jön azonnal, deha egyszer bekövetkezik, a tanító mindig ve-led lesz, függetlenül attól, hogy te hol leszel.

• Nem, szerintem nem. Azért nem, mert atudatunkba gyökerezett tendenciák miattcsak azokra a dolgokra tudunk koncentrál-ni, amik a tudatunkon belül jelennek megugyanúgy, mint amikor a szemek azt lesik,mi történik kívül.

• Az még rosszabb. Istenigazából nekedegy tükör kell, ami megmutatja az arcod.Ha megfelelõen használod a tükröt, a vilá-got úgy fogod a megérzés szintjérõl tapasz-talni, hogy megérted: a tudatod valójábanmaga a ragyogó, határtalan tér. Ekkor min-den illeszkedni fog mindenhez, a történé-sekbõl semmit sem kell a múlttal vagy a jö-võvel, a tegnappal vagy a holnappal szí-nezned. Gazdag leszel, s így látod a világotis, ahol minden fantasztikus. Ez az egyetlenmódszer. Különben csak cserélgetjük a fil-meket; és a megfigyelés tárgyait látjuk, nempedig azt, aki látja azokat.

• Az idõk kezdete óta ezt teszed. De ami-kor tudatába kerülsz a nyitott, tiszta és ha-tártalan térnek, melyben a dolgok megje-lennek-lejátszódnak-szétolvadnak, átmész aszemélyes nyugtalansággal teli szintrõl a sze-mélytelenre. Ezen a szinten mindig min-den olyan, amilyennek lennie kell: szabad,örömmel és lehetõségekkel teli.

81. Nem gondolod, hogy az

ego ellen gyakorlás nélkül is

eredményesen küzdhetünk?

82. Mi van, ha a világot

nem a szememmel,

hanem az érzéseimen

keresztül érzékelem?

83. Így lesz ez mindig?



• Nem. Természetesen Tibetben is voltakháborúk, de soha senki nem nevezte õketszentnek.

• A Buddha-féle megvilágosodást, amelyrõlbeszéltem, így érhetjük el. De ha más val-lást gyakorolsz, elérhetsz másfajta megvilá-gosodást. Én tényleg úgy gondolom, hogymás vallások azt adják, amit ígérnek, mertminden maga a tudat, ezt pedig semmi semkorlátozhatja. De mint ahogy említettem,vannak különbségek a személyes és a sze-mélytelen állapotok között. Különbség vana dualisztikus szintek között is, ahol isten ésördög maga a végletes igazság, és azok kö-zött, ahol õk csak a tudatunk állapotai.Amíg a dualizmusban létezünk, mindigmegvan az esély arra, hogy lejjebb csú-szunk. Természetesen minden tradíciónakvoltak és vannak misztikusai. Sokaknakgyakran kellett csodákat mûvelniük a túl-élésért. Másoknak viszont a valóság ter-mészetébe való betekintés többé-kevésbé a véletlen mûve volt. A buddhizmus nemmás, mint program, nincs benne semmimisztikum. Arról van csak szó, hogy men-jünk az úton, és érjük el a célt. Nem lehetazt mondani, hogy az egyik vallás jó, amásik pedig rossz. Az egyik jó az egyiknek,a másik jó a másiknak.

• Motorra van szükséged (ez a tapasztalat)meg egy kormányra (ez az intellektuálismegértés). Kell látásmód, meditáció és cse-lekvés. Viszont minden a te belsõdtõl függ.

84. Ismer Tibet

�szent háborúkat�?

85. Szerinted

a megvilágosodást

csak Buddha tanításait

követve érhetjük el?

86. Elég lesz nekünk a

tapasztalat vagy fontos az

intellektuális megértés is?



Alapjában véve úgy kormányzol, ahogyakarsz. Ha nagy odaadással és emócióvalkezdesz gyakorolni, akkor annak ellenére,hogy nem szerzel széleskörû intellektuálistudást, a tudatodban megjelenik a mély,intuitív bölcsesség, ami abból ered, hogynem érzed magad elkülönítve a tanítódtólés más emberektõl. Ha viszont erõs, tisztaértelemmel lépsz az ösvényre, egy naponazt fogod felfedezni, hogy lehetõségeid a tanítások bölcsességével összekötve min-denkinek hasznot hoznak. Ekkor tele leszelhálával. Ilyen módon, ha elég kitartó vagy– függetlenül attól, melyik oldalról indulsz–, eredményes leszel.

• Nem értek sok mindent. Egyszerûen bol-dog vagyok, semmilyen kétségem nincs.Magammal hordozom a Szóbeli Átadás vo-nalának hatalmas áldását. Azt teszem, amirefelkért a tanítóm. Sosem menekülök, min-dig támadok. Ennyi az egész.

• Ezt azért teszem ilyen gyakran, mert sze-rintem az iszlám nagyon negatív dolog.Nem csak arról van szó, hogy a régi tanítá-sok és buddhista jóslások (például a Kala-csakra-tantra) egy nagy háborúról szólnak a civilizált világ és a mohamedánok között,ami a jövõben tör ki. A nõkhöz való vi-szony is nagyon rossz az iszlámban, és a„szent háborúk” egyáltalán nem szentek.Az például, hogy Japánban megölték a Sá-táni versek fordítóját, és az írójára is állan-dóan vadásznak, bizonyítja, hogy a muzul-

87. Meg tudnád határozni

a saját megértésed szintjét?

88. Miért nyilatkozol gyakran

negatívan az iszlámról?



mánok semmit sem tudnak megbocsátani.A munkám nemcsak abból áll, hogy a jóirányú fejlõdésrõl beszéljek, hanem abból isáll, hogy figyelmeztessek azokra a dolgok-ra, melyek meggyõzõdésem szerint rosszak.Ez nem általánosítás. A nõk megkülön-böztetésben élnek az iszlám országokban,folytatódnak a „szent” háborúk, és nemlétezik semmiféle tolerancia sem. Ha nemnevezed a tõrt tõrnek, akkor honnantudod, hogy mit tartasz a kezedben? Tehátgondolni kell a negatív dolgokra, ese-ményekre. Tudnod kell, hogy mi történik.Ha az emberek tudatában lettek volna an-nak, hogy Hitler hová tart, meg tudtákvolna állítani. De mindenki úgy tett,mintha semmit sem látna, utána pedig márkésõ volt. A strucc nagyon békésen visel-kedik, amikor a fejét bedugja a homokba,de ha másképpen reagálna, tovább élne.

• Egész idõ alatt keményen dolgozom. Ezaz egyetlen módszer. Ha abbahagyod amunkát, a szeretkezést, a szórakozást, ésmár nem leszel tele örömmel, inkább lõddfõbe magad. De ha örülsz az életnek, ésmindig segítesz másokon, élni fogsz, majd-nem a végtelenségig.

• A buddhizmus a fizikai testben szerszá-mot lát, mely által másoknak boldogságotadhatunk. Ez egy szentély, és minden as-pektusát tisztán és tökéletesen kell tartani.Igaz, vannak szerzeteseink és apácáink, denem azért, mert a test bûnös dolog vagy

89. Ole, hogyan tudsz

ilyen fantasztikus formában

maradni egész idõ alatt?

90. Miként vélekedsz

a szerzetességrõl?



mert valami rossz van a szerelemben, ha-nem azért, mert Buddha idejében nehézvolt szeretkezni a gyermekáldás veszélyenélkül. Ha valakinek nagy családja volt,akiket el kellett tartania, nem volt ideje a meditációkra. Ezért is volt hasznos azakkori embereknek fogadalmakat tenniük.A mai idõkben lehet szeretkezni, és nemkell tartani a nem kívánt terhességtõl, ígymár nem olyan fontos, hogy valaki apácalegyen.

• A buddhizmus abortuszellenes. Nemazért, mert ez tetszik vagy nem tetszik va-lamelyik istennek, hanem azért, mert ma-gával hozza a szenvedést. A mûtét helyettinkább nevelõszülõket ajánlok. Keresnékegy családot Nyugaton vagy itt Lengyel-országban, aki szeretne egy gyereket. Ezzelteljesíteném a vágyukat, tudva azt, hogy a magzat teste genetikailag a szülõktõl, atudata viszont egy már korábban is léte-zõtõl származik. Annak ellenére tehát,hogy a tudatnak testet adunk, nem hoz-zánk tartozik, hanem önmagához. A tudatszámára a már megtermékenyített petesejt-tõl való elszakadás nagy fájdalmat jelent.Mindennek, amit csinálunk, az a célja, hogyboldogságot hozzunk, és megelõzzük aszenvedést. Ez volt az az ok, ami miattBuddha kinyilvánította tanait.

• Nem tudom, ez a szó pontosan mit jelentlengyelül. Inkább buddhista tanító vagyok.Tudom, hogy mirõl beszélek. Ha nem tud-

91. Mi a véleményed

az abortuszról?

92. Mit jelent neked az a szó,

hogy mester? Te mesternek

érzed magad?



nám, nem szólnék egy szót sem. Nem sze-retném azt a látszatot kelteni, hogy meg-világosodott ember vagyok. Ha így lenne,tudnom kellene, hogy mit fõz ma mindenegyes család ebédre ebben a városban vagymire gondolnak az emberek. Én ezt nemtudom. A megvilágosodás a buddhizmus-ban óriási dolog. Mégis valamilyen for-mában már megszabadult vagyok, mertnem személyemhez kötötten állok a dol-gokhoz. De ez csak a kezdet, a jó start.

• Azt hiszem, a buddhizmus nagyon hasz-nos lehet azok számára, akik függetlenek,vagy azok akarnak lenni. Igaz, hogy abuddhizmus elég absztrakt és gyakran nemkönnyû. Az is igaz, hogy nem teremtet-tünk semmilyen társadalmi rendszert sem.De van két dolog, ami hasznos lehet Ke-leten és Nyugaton. Hiszünk abban, hogymindenkinek van buddhatudata (igazság-tudata), és szeretjük a szabadságot.

• Nem hiszem, hogy a Nyugaton megszer-zett szabadságot a kereszténységnek kö-szönhetjük. Az Egyház gondolkodásmódjamindig szabadságellenes volt. GondoljGalileire, vagy a ti Kopernikuszotokra,vagy sok más feltalálóra, vagy a máglyánelégetett fantasztikus, nagyszerû nõk ezre-ire. A kereszténység évszázadokon keresz-tül sok pozitív dolgot tett, de nem hiszem,hogy a demokrácia, a tolerancia és a sza-badság fejlõdése terén túl sok mindentlehetne a javára írni.

93. Hogyan lehet

a buddhizmus a modern

nyugati társadalom

hasznára?

94. A kereszténység szintén

beszél a szabadságról.



• Ha a kezünkbe veszünk egy csészét, ésmegpróbálunk elvégezni egy intellektuáliselemzést, kiderül, hogy a tárgy, amit ígynevezünk, valójában nem is létezik. Mertmi az, hogy „csésze”? A füle? Az alja? A csésze egyszerûen egy szó. Ha meg-próbálnánk mélyebben az anyagba hatol-ni, amelybõl a csészét készítették, elérnénk az atom szintjét, utána pedig a legkisebbrészecskék, a leptonok szintjét. Ha to-vábbmegyünk az elemzéssel, elérjük a te-ret. Végeredményben tehát a csésze mintolyan, nem létezik, csupán az illúziója.Ugyanez a helyzet a gondolatokkal és érzésekkel is. Ha megpróbálnánk ezeketközelebbrõl megtekinteni, kiderülne, hogyvalójában nekünk sincs létezõ esszenciánk.Ennek a filozofiai elemzésnek a tibeti neve:rang tong. A fordítása valami olyasmi, hogyönmagában üres. Kint és bent keresve semtalálunk semmit, aminek végsõ egziszten-ciája lenne. Ilyen az intellektuális megértés.A jógi megértése pedig? A jógi olyantapasztalattal rendelkezik, amit tibetiül úgymondanak: sen tong. Azt jelenti, hogy üresés még valami. Nem csak üres, hanem még tiszta, nem csak nyitott tér, hanemlehetõség, mely a tértõl elválaszthatatlan.De mit jelent ez a belsõ felismerés? A jógiakkor tapasztalja ezt az igazságot, amikor a tudatban mint olyanban, önmagábanpihen meg, amikor átlépi a gondolatokat,érzéseket. Ez nem jelenti azt, hogybelezuhan a fekete lyukba. A tudat egy-szerûen megtapasztalja saját magát, nem

95. Mi a különbség

Buddha tanításának

intellektuális megértése \

és a tapasztalatból eredõ

megértés között?



kell neki külsõ tárgy, amire támaszkodhat.Az a megértés, hogy a tér és a tudat azono-sak, a jógi megértése. Persze minden, amitmost mondtam, csak felületes magyarázat.Buddha 45 éven keresztül tanított, tanításaimegtöltenek 108 vastag könyvet. Óriásimennyiségû információ van bennük atudatról.

• Nem, nekem teljesen mások a tapasz-talataim. Itt Lengyelországban azt láttam,hogy az energiát befelé, saját magatok feléirányítjátok. Az ivás is egyfajta agresszió,amit saját magatok ellen, a saját testetekellen fordítotok. Míg egy skandináv vagynémet kimegy az utcára, hogy megverjenvalakit, egy szláv megiszik egy üveg vod-kát, és az agresszióját saját maga ellenfordítja. Hitler mintegy huszonötmillióembert ölt meg, többségük nem volt né-met származású, Sztálin pedig majdnemötvenmilliót gyilkolt meg, döntõen oro-szokat. Nem hiszem, hogy a szlávokagresszívak, szerintem szelídek. Néha úgyérzem, túlságosan is szelídek vagytok avilággal szemben…

• Úgy gondolom, hogy az erõs érzésekcsodálatos erõforrások. Nyugaton az em-berek gyakran rafinálttá és hideggé válnak,annyira, hogy a végén már semmi sem in-dítja meg õket, így semmit sem tapasztal-nak. Néha meghalnak, mielõtt egyáltalánélni kezdenének. Azt hiszem, ha képeseklesztek az érzések energiáját megtartani, és

96. Az elõadás közben sok

jót mondtál a lengyelekrõl.

Én ezt nem így látom,

mindenhol ivással,

agresszióval találkozunk�

97. Lengyelnek születni

jutalom vagy büntetés?



nem mindent szétosztani, igazán nagyemberek lehettek.

• Ami a szeretetet illeti, már elmondtam,hogy relatív szinten nem szeretem Kho-meinit. Ha megjelenne itt, nagyon erõsenés nagy örömmel fenékbe rúgnám. Ezzelegyütt biztos vagyok abban, hogy mégneki is van buddhatermészete.

• Minden igaz, amit csinálok. Nem ját-szom. Régen kártyáztam, és mindig elvesz-tettem az összes pénzemet, mert mindenkilátta rajtam, milyen lapokat kaptam. Sokrégi barátom van most itt, akikkel együttdolgozunk Nyugaton a dharmáért márévek óta, és akik megnyitották elõttemtudatuk legmélyebb és legszemélyesebbszintjét, amit nagy megtiszteltetésnek tar-tok. Ezt az egészet igen komolyan veszem.Biztosak lehettek benne, hogy ez ténylegígy van. Nem mindenkinek a nevére em-lékszem, mert már 50 éves vagyok, s azagyamban már nincs sok üres hely, ahovámég lehetne elraktározni valamit, mégis, a helyzetek, melyekben együtt vagyunk, ésminden, ami itt történik, élénken fog élnibennem. Nekem a legnagyobb öröm az, haörömöt látok a barátok arcán…

• Köszönöm a kérdést, mert nagyon jó. Ezaz érzés minden lénynek az igaz termé-szete. Vannak emberek, akiknek a testükmindig egy helyen van, de a tudatuk kör-beszaladgál. Nem tesznek sokat, de állan-

98. Lehet-e az, hogy

egy buddhista

ne szeressen valakit?

99. Igazak-e az érzéseid,

melyeket mutattál nekünk,

és a kapcsolatod velünk

vagy ez csak játék?

100. A mindenütt jelenlévõ

valóság tapasztalata csak

a gyakorláshoz kapcsolódik

vagy megjelenhet bárkinél?



dóan fáradtak. Vannak mások (mint példá-ul én), akiknek a tudatuk van egy helyen,és a lábuk szaladgál körbe, õk nem fáradnakel. Ez a különbség. Ha az ember képesmegpihenni a tudat sugárzó terében, akkorez egy bõséggel, örömmel és erõvel teliállapot. Az emberek többsége ezt tapasztal-ja, amikor teljesen ellazult állapotba kerül.Ha megnézed a nyugati és a buddhistaszenteket, észreveszed a különbséget. Azelõbbiek idõnként kifejezetten felemelõállapotokat tapasztaltak, aztán visszatértek a normális szintre. A szokatlan állapotokgyakran váratlanul jöttek, és sokkszerûenhatottak. A buddhista szent pedig egy vilá-gos nyomon megy, és abban a pillanatban,ahogy elért valamit, azt meg is tartja, mertpontos, világos és határozott eszközökethasznál, melyek létrehozzák a biztos, egye-nletes fejlõdés alapjait. Ilyen módon ellehet jutni egy tartós állapothoz, ahol atárgy-alany-cselekvés egységként élhetõmeg. Ezt a szintet már nem lehet elve-szíteni.

• Ez a dolog kétféleképpen mûködik. Ne-kem nem az a fontos, hogy egy új vallástvagy egy új egyházat teremtsek. Jógi va-gyok, nem szerzetes. Ami engem igazánérdekel, az a ti fejlõdésetek. Azt akarom,hogy önállóak és erõsek legyetek, ezértnem olyan módszereket használok, me-lyekhez más vallásoknál szoktatok. Nem a dogmákra alapozva tanítok, és nem hasz-nálok olyan fogalmakat és szavakat, me-

101. Vannak a kérdezõk

között olyanok, akik

feltesznek neked egy

kérdést, aztán azt hiszik,

nem arra kapnak választ.

Késõbb azonban kiderül,

hogy mégis helyes volt

a válasz. Miért van ez így?



lyeket más vallásokban használnak. Olyanmódon próbálom átadni nektek azt, amittudok s amit tapasztaltam, hogy az segítse a fejlõdéseteket, és a leggyorsabban vezes-sen benneteket a felnõtt korba. A javatok-ra dolgozom, és nem valami szervezetnek.Nem akarom megnyújtani az alacsonyakat,és nem akarom megnyesni a magasakat.Nem akarlak benneteket semmiféle rend-szerbe kényszeríteni; inkább arról van szó,hogy a mindegyikõtökben benne rejlõcsodálatos képességeket ki tudjátok fej-leszteni. Ezért képességeitek kihasználásáratanítalak benneteket, és nem akarlak titeketvalamilyen sablonba illeszteni. Lehetséges,hogy ilyen megközelítéssel elõször talál-koztok. Azt mondom tehát: szeretkezzetekgyakrabban, miközben a szent emberektöbbsége azt mondja: szeretkezzetek rit-kábban; azt mondom: szórakozzatok gyak-rabban, vezessetek gyorsabban; miközbenmások figyelmeztetnek: legyetek óvatosab-bak. Megtörténhet, hogy amit mondok,komolytalannak hangzik, de késõbb majdkiderül, hogy ilyen módon gyorsabban fog-tok fejlõdni. Bátrak lesztek, tele örömmel,s képesek lesztek mások javára tevékeny-kedni. A vallásos tanárok többsége elõszöraz embereket gyerekké próbálja változtat-ni, hogy utána folyamatosan vezethesseõket. Én ezt sosem csinálom. Úgy gondo-lom, hogy fantasztikusak vagytok úgy,ahogy vagytok: a szexualitással, az erõvel és az összes lehetõséggel. Az energiátokalapjainál próbálom felépíteni a teljességet.



Ha összehasonlítjátok magatokat egy ház-zal, úgy néz ki a dolog, hogy igyekszemegyszerre dolgozni az alapokon, a falakonés a tetõn. A tigrisen ülök, de nem etetemaltatóval. A cél a fejlõdésetek. Amikormajd használni fogjátok az általam adottmódszereket, észreveszitek, hogy a fejlõdésbekövetkezik. A fejlõdésetekrõl van szóelsõsorban, nem pedig a morálotokról.Igyekszem felszabadítani az összes képes-ségeteket, hogy fel tudjátok használni a megjelenõ tapasztalatokat. Az én tanítá-saim gyakran másképp néznek ki, mintamivel találkozni szoktunk. Amiket mostmondtam, azok csak egy jógi egyszerûtanácsai.

• A legmagasabb szinten megjelenik azösszes tudás, de nem ez a fontos. Vannakolyan emberek, akik nagyon intenzívendolgoznak a siné-meditációval, ami egypontba koncentrálja a tudatot. Õk gyakranolyan csodákra képesek, amelyek ellent-mondanak a fizikai törvényeknek. Másokpedig elsõsorban a látásmóddal dolgoznak:inkább a motivációval, mint a koncent-rációval. Nekik kevésbé vannak különlegesképességeik, viszont képesek jobban és köz-vetlenül mások javára dolgozni.

• Ahhoz, hogy egy elmebeteg megintegészséges legyen, olyan szintre kell eljut-tatni, hogy az összes negatív benyomáseltûnjön a tudatából, és a helyére pozitívkerüljön. Hosszú távon csak ez mûködik.

102. Melyik gyakorlat vezet

a paranormális képességek

kifejlesztéséhez?

103. Gyógyítható-e

pszichés betegség

gyógyszerek helyett

meditációval?



Másrészt tudnunk kell, hogy õrülteknekegyáltalán nem szabad meditálniuk. Hason-lóképpen: ha eltörik a kezünk, csak akkorhasználhatjuk újra, amikor már összeforrtaka csontok. Ugyanígy nem szabad a lerom-bolt és mélyen lepusztult elmével meditál-ni. Ha nem tudjuk eléggé kontrollálni a tudatunkat, elkerülhetetlenek a gyógy-szerek és az orvosi terápia.

• Ha minden érzett, apró fájdalommalfoglalkoznánk, semmi másra nem maradnaidõnk. A fájdalmat kezeljük ugyanúgy,mint a gondolatokat: légy tudatában, hogymegjelenik, de ne vedd komolyan, és csi-náld tovább a dolgod.

• Nem, mert mindegyik szükséges. A meg-világosodás egyik aspektusát sem lehet el-választani a másiktól. Nem létezik teljesmegvilágosodás igazság, öröm vagy aktívegyüttérzés nélkül. Képzeljétek el, hogyegy megvilágosodott ember hideg, passzívés nincs benne sem együttérzés, sem öröm.Ez igazán veszélyes lenne… Pontosan ar-ról lehet felismerni valakinek a fejlõdését,hogy rendelkezik mindennel, felnõ benneminden aspektus, amelyekrõl beszéltem.Egyszer valaki megkérdezte Karmapát:„Mirõl ismersz fel egy jógit?”. Karmapa ígyválaszolt: „A nevetésérõl”.

• Tibetiül a lá azt jelenti, hogy legma-gasabb, a ma pedig azt, hogy anya. A lámatehát olyan valaki, aki olyan erõs együtt-

104. Hogyan bánjunk

a fájdalommal?

105. Helyes-e azt mondani,

hogy a megvilágosodás

egyik aspektusa fontosabb,

mint egy másik?

106. Mit jelent ez

a szó: láma?



érzést érez mások iránt, mint anya a gyer-meke iránt. Ha az ember már sok mindentátélt, kezdi érteni, hogy fontosabb az okkaldolgozni, mint az okozattal. Mindenki, akibeteg, orvoshoz, pszichológushoz, gyógyí-tóhoz megy, de õk csak az okozaton tud-nak segíteni. A láma viszont a szenvedésokán, a hibás világnézeten dolgozik.

• Valójában ez egy kicsit másképp néz ki,mint ahogyan mondtad. Az erõszak nem-alkalmazásának eszméje a hinduizmusbólered, Gandhi hirdette ezt. A buddhizmusnégyféle aktivitásról szól, melyek nekünkés másoknak hasznosak lehetnek. Az elsõmegnyugtat, a második megnövel, a har-madik elbûvöl, a negyedik pedig véd.Van-nak dolgok, melyekért harcolnunkkell. Ilyen például mások védelme, a sza-badságunk védelme és így tovább. Az a fontos, hogy ezt harag nélkül csináljuk.Olyannak kell lennünk, mint a sebésznek,akinek azért kell operálnia, mert szük-séges, nem pedig azért, mert éppen dühös.Csak akkor kell operálni, amikor arraigazán szükség van.

• A célunk ugyanaz: a teljes megvilágo-sodás. Ugyanaz a motivációnk is: hatásossegítséget szeretnénk nyújtani másoknak. A különbség csak az, hogy a tibeti budd-hizmusnak több módszere van. A zen a tu-dattal mint állapottal dolgozik. A tibetibuddhizmusban ennek az aspektusnak aneve csakcsen vagy dzogcsen. Ezenkívül

107. A buddhizmus

két legfõbb értéke

az erõszakmentesség

és a béke.

Tudnál-e errõl többet

mondani?

108. Van-e különbség a tibeti

és a zen buddhizmus között,

és ha igen, akkor mi az?



vannak olyan módszereink, melyek a zenben nincsenek, mint például a mély-légzés, a mantrák, a vizualizálás és a munkaazokkal az energiákkal, amik a testen át-folynak. Az alapvetõ különbség az embe-rekben van, akik ilyen vagy olyan ösvé-nyen haladnak. A buddhizmus mindigátvette a vele dolgozó emberek karakterétés vibrációját. Biztosan tudjátok, hogy ajapánok egy kicsit merev és humorérzéknélküli emberek, akik nagyon fegyelme-zettek és keményen dolgoznak. A tibeti-eknek viszont fantasztikus humorérzékükvan, tele vannak érzelemmel, és egy kicsitügyetlenebbek. Mivel a zongorájuknaktöbb billentyûje van, a tibeti buddhizmus-nak szélesebb a skálája. Ez nem azt jelenti,hogy az egyik út jobb, a másik rosszabb.Nagyon jó, ha valakinek megfelel a zen. A tibeti buddhizmus egyszerûen többmódszert ad nekünk.



Tartalom


1. Tudnál-e mondani valamit a �mindent tiszta szinten látni� szemléletrõl? Nekem nehézségeim vannak vele.

2. Mit tudnál mondani a tudat fölötti uralomról vagy a koncentrálásról?

3. Hogyan lehet a legjobban kifejleszteni a Karmapa iránti odaadást, ha õ most fizikailag nincs itt?

4. A kagyü iskola lámái szoktak-e átadni dzogcsen tanításokat?

5. Tudnál-e mondani valamit az idõrõl?

6. Mit kell tenni akkor, ha valaki elért már a fejlõdésében valamilyen szintet, mielõtt találkozott volna a buddhista gyakorlással? El kell dobnia mindent, amit korábban tapasztalt?

7. Muzsikus vagyok, hogyan tudnám használni azt, amit csinálok a dharma ösvényén?

8. Krisztus nagy bodhiszattva volt. Miért tanított Istenrõl mint teremtõrõl?

9. Mostanában Lengyelországban elég nagy irodalomhoz lehet hozzájutni a szellemi dolgokkal kapcsolatban. Hiba lenne-e egy univerzális igazságot keresni a vallásokon kívül? Mit jelent a szexualitás a mi gyakorlatunkban?

10. Mit lehet tenni, ha az ököl gyorsabb, mint az együttérzés?

11. Mit gondolsz a maszturbálásról?

12. Mi a jelentõsége a menedéknek a mindennapi életünkben?

13. Hogyan lehet segíteni egy haldokló állatnak?

14. Mit lehet tenni, ha valakinek nehézségei vannak a vizualizációval meditálás közben?

15. Mit tudnál mondani a dohányzásról?

16. Többfajta siné létezik. Megtanítanál-e bennünket valamelyikre?

17. A meditációval kapcsolatban igaz-e, hogy a keleti emberek tehetségesebbek, mint mi?

18. Találkoztam olyan információval, hogy valamelyik tulku Spanyolországban született újra.

19. Hogyan lehet segíteni annak, akiben nincs odaadás és motiváció a gyakorláshoz?

20. Mi a reinkarnáció?

21. Hogyan lehet megszabadulni a határozatlanságtól?

22. Mit lehet csinálni az erõs vággyal?

23. Megmagyaráznád a mahamudra kifejezést?

. . . . . . . . . . 9

. . . . . . . . . 10

. . . . . . . . . 10

. . . . . . . . . 11

. . . . . . . . . 13

. . . . . . . . . 13

. . . . . . . . . 14

. . . . . . . . . 14

. . . . . . . . . 15

. . . . . . . . . 16

. . . . . . . . . 18

. . . . . . . . . 18

. . . . . . . . . 21

. . . . . . . . . 21

. . . . . . . . . 22

. . . . . . . . . 22

. . . . . . . . . 23

. . . . . . . . . 23

. . . . . . . . . 24

. . . . . . . . . 25

. . . . . . . . . 25

. . . . . . . . . 25

. . . . . . . . . 26



24. Kialhat-e a buddhatudat vagy nem?

25. Milyen fogadalmakhoz kapcsolódik a menedék elfogadása?

26. Hogyan lesz jógi az emberbõl?

27. Mikor kezdõdött a tudat újraszületése a különbözõ formákba, és miért?

28. Hogyan lehet a legegyszerûbben felismerni, hogy értékes emberrel van dolgunk?

29. Egyszer mondtad, hogy a meditációban az egybeolvadó fázis holrövidebb, hol hosszabb. Mirõl van itt szó?

30. Kaptam néhány eredeti levelet a bodhifáról, amely alatt Buddha megvilá-gosodott. Miért volt ilyen szerencsém?

31. A beavatás ereje ebben az életünkben kísér végig vagy a következõkben is?

32. A tanítóhoz való ragaszkodás zavarhat-e a fejlõdésben?

33. Lehet-e egyszerre a buddhizmusban bízni és istenhívõnek lenni?

34. Mi az összefüggés a buddhizmus és a hinduizmus között?

35. A Dalai Láma állítólag azt mondta egyszer, hogy soha többé nemszületik újra. Tudnál errõl valamit mondani?

36. Samar rinpocse azt mondta, hogy ha a nyugati emberek úgy fognakviselkedni, mint eddig, õ többé nem jön Nyugatra.

37. Mi az a bodhiszattvaígéret?

38. Mi fontos a dharma megosztásakor?

39. Mi történik, ha megszegjük a fogadalmat?

40. Az ígéret letétele korlátoz-e valamiben?

41. Lesz-e több lehetõségünk az ígéret letétele után?

42. Mit tegyek, ha olyan emberrel találkozom, akit nehezemre esik elviselnem?

43. Milyen az a bölcsesség, ami a mahamudra gyakorlása által fejlõdik?

44. Igaz-e, hogy csak a megvilágosodás elérése után mentesülünk a karmától?

45. Azt mondják, ha az ego eltûnik, a világ tökéletessé válik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a rossz tûnik el, hanem a jó is?

46. Ha egy nagy közös tudat vagyunk, vagy ez az egy nagy tudat a célunk,miért vagyunk széttördelve �önálló� lényekre, személyekre?

47. Hogyan tapasztaljuk a világot a megvilágosodás szintjén?

48. Tehát a szamszára és a nirvána ugyanaz?

. . . . . . . . . 26

. . . . . . . . . 27

. . . . . . . . . 27

. . . . . . . . . 28

. . . . . . . . . 29

. . . . . . . . . 29

. . . . . . . . . 30

. . . . . . . . . 30

. . . . . . . . . 30

. . . . . . . . . 32

. . . . . . . . . 33

. . . . . . . . . 34

. . . . . . . . . 34

. . . . . . . . . 35

. . . . . . . . . 36

. . . . . . . . . 36

. . . . . . . . . 37

. . . . . . . . . 37

. . . . . . . . . 37

. . . . . . . . . 38

. . . . . . . . . 38

. . . . . . . . . 38

. . . . . . . . . 38

. . . . . . . . . 39

. . . . . . . . . 39

TARTALOM79


49. Mi az, ami életrõl életre átmegy belõlünk?

50. Hogyan lehet kihasználni a fájdalmat?

51. Mit gondolsz a pszichoterápiáról? Jó, ha az ember pszichoterapeuta?

52. Mit kell tennünk, hogy elérjük azt a fejlõdési szintet, amit Buddha megvalósított? Lehetséges-e, hogy Jézus Buddha inkarnációja volt?

53. Azt mondtad, hogy a tudatunk elválaszthatatlanul össze van kötve az örömmel, a bátorsággal és a szeretettel. Úgy is lehet mondani, hogy a félelemmel, a halállal és a közömbösséggel is?

54. Van-e olyan gyakorlat, amivel betekinthetünk elõzõ életeinkbe?

55. Vajon mondhatjuk-e, hogy Isten a minden? Mondhatjuk-e, hogy minden általa és neki történik?

56. Mit kell tennünk, ha már megértettük, hogy gondjaink alapja a harag?

57. Mit tudnál mondani a házasságról? Mit jelent szülõnek lenni a mai nehéz világban?

58. Mit gondolsz a radiesztéziáról és a telepátiáról?

59. Tudnál mondani valamit a csodákról?

60. Nyugaton gyakran használják azt a kifejezést, hogy lámaizmus. Mitjelent ez a tibeti buddhizmusban?

61. Mit lehet tenni egy olyan emberért, aki állattenyésztésbõl él, és meg iskell ölnie az állatokat?

62. Mit tegyünk, hogy sokáig éljünk?

63. Még valamit szeretnék kérdezni az élet hosszúságáról. Azt hallottam,hogy az orgazmus lerövidíti az életet.

64. Mit gondolsz a vegetarianizmusról?

65. Mik az alapvetõ különbségek a buddhizmus és a kereszténység között?

66. Mi az a tisztaföld?

67. Kell-e vitatkoznunk a buddhizmusról más nézetû emberekkel?

68. Szerinted az értelem és az érzelem ugyanazt jelenti?

69. Meg lehet adni a Gyógyító Buddha mantráját nem buddhistának?

70. Nem tartasz a tanító bûverejétõl?

71. Milyen gyakori legyen a kapcsolat a tanítóval, hogy dolgozni tudjunk magunkkal?

72. Mi a különbség a személyiség és a buddhista ego eltûnése között?

73. Az LSD-nek építõ vagy inkább romboló a hatása?

74. Mi a nõ szerepe a buddhizmusban?

. . . . . . . . . 40

. . . . . . . . . 41

. . . . . . . . . 42

. . . . . . . . . 42

. . . . . . . . . 44

. . . . . . . . . 45

. . . . . . . . . 45

. . . . . . . . . 46

. . . . . . . . . 46

. . . . . . . . . 48

. . . . . . . . . 49

. . . . . . . . . 49

. . . . . . . . . 50

. . . . . . . . . 51

. . . . . . . . . 51

. . . . . . . . . 52

. . . . . . . . . 53

. . . . . . . . . 54

. . . . . . . . . 55

. . . . . . . . . 55

. . . . . . . . . 56

. . . . . . . . . 56

. . . . . . . . . 56

. . . . . . . . . 56

. . . . . . . . . 57

. . . . . . . . . 57



75. Hogyan határoznád meg a mai ember szenvedésének okát?

76. Mûködik-e a karma visszafelé?

77. Ha egy hozzánk közelálló katolikus haldoklik, tudunk-e neki segíteni a halálakor?

78. Mit gondolsz a katolikus egyház szerepérõl Lengyelországban?

79. Beszélnél bõvebben a kereszténység és a buddhizmus közti különbségekrõl?

80. Hogyan lehet segíteni a tanító utáni vágyakozáson?

81. Nem gondolod, hogy az ego ellen gyakorlás nélkül is eredményesenküzdhetünk?

82. Mi van, ha a világot nem a szememmel, hanem az érzéseimen keresztül érzékelem?

83. Így lesz ez mindig?

84. Ismer Tibet �szent háborúkat�?

85. Szerinted a megvilágosodást csak Buddha tanításait követve érhetjük el?

86. Elég lesz nekünk a tapasztalat, vagy fontos az intellektuális megértés is?

87. Meg tudnád határozni a saját megértésed szintjét?

88. Miért nyilatkozol gyakran negatívan az iszlámról?

89. Ole, hogyan tudsz ilyen fantasztikus formában maradni egész idõ alatt?

90. Miként vélekedsz a szerzetességrõl?

91. Mi a véleményed az abortuszról?

92. Mit jelent neked az a szó, hogy mester? Te mesternek érzed magad?

93. Hogyan lehet a buddhizmus a modern nyugati társadalom hasznára?

94. A kereszténység szintén beszél a szabadságról.

95. Mi a különbség Buddha tanításának intellektuális megértése és a tapasztalatból eredõ megértés között?

96. Az elõadás közben sok jót mondtál a lengyelekrõl. Én ezt nem így látom, mindenhol ivással, agresszióval találkozunk�

97. Lengyelnek születni jutalom vagy büntetés?

98. Lehet-e az, hogy egy buddhista ne szeressen valakit?

99. Igazak-e az érzéseid, melyeket mutattál nekünk, és a kapcsolatod velünk vagy ez csak játék?

100. A mindenütt jelenlévõ valóság tapasztalata csak a gyakorláshoz kapcsolódik vagy megjelenhet bárkinél?

. . . . . . . . . 59

. . . . . . . . . 59

. . . . . . . . . 60

. . . . . . . . . 60

. . . . . . . . . 61

. . . . . . . . . 61

. . . . . . . . . 62

. . . . . . . . . 62

. . . . . . . . . 62

. . . . . . . . . 63

. . . . . . . . . 63

. . . . . . . . . 63

. . . . . . . . . 64

. . . . . . . . . 64

. . . . . . . . . 65

. . . . . . . . . 65

. . . . . . . . . 66

. . . . . . . . . 66

. . . . . . . . . 67

. . . . . . . . . 67

. . . . . . . . . 68

. . . . . . . . . 69

. . . . . . . . . 69

. . . . . . . . . 70

. . . . . . . . . 70

. . . . . . . . . 70

TARTALOM81


101. Vannak a kérdezõk között olyanok, akik feltesznek neked egy kérdést,aztán azt hiszik, nem arra kapnak választ. Késõbb azonban kiderül, hogy mégis helyes volt a válasz. Miért van ez így?

102. Melyik gyakorlat vezet a paranormális képességek kifejlesztéséhez?

103. Gyógyítható-e pszichés betegség gyógyszerek helyett meditációval?

104. Hogyan bánjunk a fájdalommal?

105. Helyes-e azt mondani, hogy a megvilágosodás egyik aspektusafontosabb, mint egy másik?

106. Mit jelent ez a szó: láma?

107. A buddhizmus két legfõbb értéke az erõszakmentesség és a béke.Tudnál-e errõl többet mondani?

108. Van-e különbség a tibeti és a zen buddhizmus között, és ha igen, akkor mi az?

. . . . . . . . . 71

. . . . . . . . . 73

. . . . . . . . . 73

. . . . . . . . . 74

. . . . . . . . . 74

. . . . . . . . . 74

. . . . . . . . . 75

. . . . . . . . . 75



Kiadványaink utánvéttel megrendelhetõk: 1074 Bp. Huszár u. 7-9. � tel/fax: (1) 321 7025 � e-mail: [email protected]émánt Út Buddhista Közösség

Ahogy a dolgok vannak A buddhizmus célja a bennünkrejlõ idõtlen öröm megtapaszta-lása. A dán származású Láma OleNydahl mindenki számára érthe-tõen, mélyen inspiráló stílusbanmutatja be, hogyan segítenekhozzá ehhez Buddha 2500 évestanításai. A könyv lényegre törõáttekintést ad a buddhista látás-mód szintjeirõl, a hozzájuk kap-csolódó meditációkról és arról,hogyan tartható meg az elértállapot a gyakorlati életben.

82 oldal

Egy jógi 108, 109, 110 válasza Láma Ole Nydahl immár harminc éve járja a világot, szinte minden nap más városban tart elõadásokat a buddhizmuslátásmódjáról és annak gyakorlati életben való alkalmazásáról. Az elõadásokon elhangzott, az embereket leginkábbfoglalkoztató kérdésekbõl állítottuk össze könyvsorozatunk tartalmát.

Íme egy k i s í z e l í t õ a ké rdésekbõ l :

Egy jógi 108 válasza � Hogyan lehet megszabadulni

a határozatlanságtól?� Mi az, ami életrõl életre

átmegy belõlünk?� Szerinted a megvilágosodást

csak Buddha tanításait követveérhetjük el?

Egy jógi 109 válasza � Mit tegyünk a lustaság ellen?� Mi az ego és mibõl

táplálkozik?� Mit tanított Buddha a

lélekvándorlásról?

Egy jógi 110 válasza � Mit gondolsz a sorsról

és a végzetrõl?� Hogyan lehet a negatív

érzelmeket átalakítani?� Hogyan lehet leküzdeni

a félelmet és a rossz gondolatokat?

Belépés a Gyémánt Útra A hatvanas években a nászútjátNepálban töltõ fiatal pár, Hannahés Ole Nydahl kapcsolatba került a tibeti buddhizmus egyik legna-gyobb meditációs mesterével, a 16. Karmapával. A könyv kalan-dos, õszinte történet arról, hogyanváltoztatta meg életüket a buddhiz-mus, hogyan lett egy kalandorból a Gyémánt Út � Buddha legma-gasabb szintû tanításainak � elis-mert tanítója, feleségébõl pedig a tanítások szakavatott fordítója ésa tibeti tanítók keresett tolmácsa.212 oldal

Minden határon túl(Ahogy a Buddhák Nyugatra jöttek )A Belépés a Gyémánt Útra címûönéletrajzi könyv folytatása, mely-ben Láma Ole Nydahl hiteles képetnyújt arról, hogyan jutott el Budd-ha legmagasabb szintû tanítása, aGyémánt Út, Keletrõl Nyugatra.Tanulságos történet a korai idõknehézségeirõl, és legfõképp arról,hogyan sikerült a buddhizmuslényegét a mai önálló, szabad éstanult társadalmak számára is el-érhetõvé tenni.

470 oldal


Kiadványaink utánvéttel megrendelhetõk: 1074 Bp. Huszár u. 7-9. � tel/fax: (1) 321 7025 � e-mail: [email protected]émánt Út Buddhista Közösség

Láma Ole Nydahl: Tanítások videónA videokazettákon Láma Ole Nydahl buddhista tanító egyenként félórás elõadá-sok keretében világosan és gyakorlatiasan beszél olyan témákról, mint az ok-okozat (karma), a halál és újraszületés, a meditáció, a párkapcsolatok, a tanító-tanítvány kapcsolat és a legmagasabb szintû látásmód, a mahamudra.

Találkozás a 16. Karmapával Láma Ole Nydahl emlékezik a nagy tibeti meditációs mesterre.

A videokazettán Láma Olefelidézi, hogyan találkozott õ és felesége, Hannah, legfõbbtanítójukkal, a 16. Karmapával.Számos színes történeten ke-resztül elevenedik meg elõttünka karma kagyü vonal 1981-benelhunyt szellemi vezetõjéneknagysága és magával ragadószemélyisége.

89 perc

Menedékmeditációfüzet: 12 oldalkazetta: 2x23 perc

A fü

zete

k a

med

itác

iós

közp

onto

kban

kap

ható

k

Gurujóga-meditáció a 16. Karmapánfüzet: 12 oldal, kazetta: 2x24 perc

Buddhizmus Ma Félévente megjelenõ, belsõ terjesztésû magazin84 oldal


LÁMA OLE NYDAHL MAGYARORSZÁGI MEDITÁCIÓS CSOPORTJAI

Budapest � [email protected] Budapest, Huszár u. 7-9. Tel/fax: (1)321 7025

Békéscsaba � [email protected] � [email protected] � [email protected]öngyös � [email protected] Gyõr � [email protected]ár � [email protected]ét � [email protected] � [email protected]íregyháza � [email protected] � [email protected]écs � [email protected] � [email protected]ékesfehérvár � [email protected]árd � [email protected] � [email protected]ánya � [email protected]ém � [email protected] � [email protected]

Címek és elérhetõségek a wwwwww..bbuuddddhhiizzmmuussmmaa..hhuu weboldalon találhatóak.


Documents

EGY JÓGI 108 VÁLASZAbere”. Õ a tibeti buddhizmus elsõ tudatosan újraszületett tanítója. A 16. Karmapa a kínai meg-szállás (1959) miatt elhagyta szülõföldjét, biztosítva