Dr · Web viewEzzel a paranccsal lehet a Vágólap tartalmát meghatározott formátumban beilleszteni, vagy beágyazni a Word-dokumentumba, illetve csatolást létrehozni olyan információhoz,

2003. 10. 10. jegyzetek.hu INF0012AKérlek ne felejtsd el, hogy az anyagban előfordulhatnak hibák, tárgyi tévedések. Ha ilyet találtál, kérlek jelezd nekünk.

Jó tanulást kíván a jegyzetek.hu csapata!

Dr. Szabó László: A Word 6.0 szövegszerkesztő

BEVEZETÉS

A Word for Windows a legnépszerűbb és legelterjedtebb szövegszerkesztő. Az egymást

követő Word változatok egyre fejlettebbek lettek, a most ismertetésre kerülő 6.0 jelű verzió minden

eddigit felülmúl kivitelével, az eddig is bőséges szövegszerkesztési lehetőségek további bővülésével,

az egész rendszer könnyű átalakítási lehetőségével. Kényelmesen kezelhető, rengeteg szolgáltatást

nyújt. Egy mozdulattal változtathatunk betűtípust, helyesírást ellenőrizhetünk, szövegünket hasábokra

oszthatjuk, iniciálékat helyezhetünk el bekezdéseink elején, automatikusan készíthetünk

tartalomjegyzéket, ábrákat és táblázatokat készíthetünk, bonyolult képleteket szerkeszthetünk,

borítékot nyomtathatunk stb., és mindezeket magyar nyelvű környezetben tehetjük.

1. A Word munkaterület

A Word for Windows 6.0 verziója - szokásos telepítés esetén - a Microsoft Office nevű

csoportablakban helyezkedik el. A programindító ikon a Microsoft Word feliratot viseli. A Word

elindításához erre az ikonra kell kétszer rákattintani.

Ha korábban még nem tiltották le, minden elindításkor látni fogunk egy Word tippet, amely a

szövegszerkesztő "hatékonyabb" használatát segíti (1. ábra). A kellő gyakorlat megszerzése után

biztosan ki fogják kapcsolni...

1. ábra

1.1. A Word elemei

A Word bejelentkezésekor egy új, üres dokumentumlap jelenik meg a képernyőn (2. ábra). A

Windows alkalmazásoknál megszokott módon az egész egy ablakban helyezkedik el, az ablakokra

http://www.jegyzetek.hu/ 1



jellemző alkotó elemekkel. A képernyő felső részén a címsorban a Microsoft Word - Dokumentum1

cím látható.

2. ábra

A címke alatt a menüsor helyezkedik el, ebből érhetjük el a szövegszerkesztő parancsait. Az

eszköztár ikon nyomógombokból áll, és a gyakran használt parancsok gyors elérésére való

(természetesen valamennyi parancs kijelölhető a menükből is). A Word első elindításakor két sorban

jelennek meg a nyomógombok. Ezeket a későbbiekben igényeinknek megfelelően átalakíthatjuk. A

vonalzót a bekezdések tabulátorainak és behúzásainak formázására, a margók megváltoztatására,

valamint a tabulátorok elhelyezésére használhatjuk. A nyomtatott forma nézetben függőleges vonalzó

is megjelenik.

Az ablak alsó részén lévő állapotsor (3. ábra) a dokumentumról, illetve a folyamatban lévő

műveletről ad tájékoztatást. A baloldali harmadban a rendszer kijelzi annak az oldalnak a számát,

amelyen dolgozunk, a szakasz számát (a dokumentum több szakaszból is állhat), valamint tört

formájában: oldal száma/teljes oldalszám. Az állapotsor középső része a lap tetejétől mért távolságot,

a sor, valamint az oszlop számát jelzi ki. Van itt még óra és az üzemmódokra utaló jelzés is.




3. ábra

A vízszintes gördítősáv mellett a baloldalon három nyomógomb nyújt lehetőséget a

dokumentum megtekintésére. A baloldali a Normál nézet gomb, ami a dokumentumot leegyszerűsítve

mutatja. A Nézet menü Normál pontjával egyenértékű. A középső gomb a Nyomtatott forma nézet,

amelynek segítségével úgy látjuk dokumentumunkat, ahogy a nyomtatáskor meg fog jelenni.

Ugyanezt a hatást érjük el a Nézet/Nyomtatott forma menüpont választásával is. A harmadik

nyomógomb a Szerkezeti nézetet állítja be, ami azt jelenti, hogy a dokumentumunk erősen

vázlatszerű, formázás nincs (Nézet/Szerkezet menüpont). Megkönnyíti a szöveg görgetését.

Jelentősen megkönnyíti a szövegszerkesztő használatát az, hogy megmondja nekünk, melyik

nyomógomb mire való. Ha valamely ikon fölött néhány másodpercig elidőzünk az egérkurzorral, egy

sárga négyszögben megjelenik annak neve. Ezt a funkciót a nagyon gyakorlottak természetesen ki is

kapcsolhatják.

1.2. Az egér használata

A szövegkurzor adott helyre állításához vigyük a szövegben a kívánt helyre az egérkurzort és

kattintsunk. A megírt szövegben mozoghatunk a kurzormozgató nyílbillentyűkkel is, a PgUp és PgDn

gombokkal pedig lapozhatunk.

Az egérrel a szövegszerkesztés során többféle műveletet végezhetünk: szövegrészt jelölhetünk

ki, másolhatunk, áthelyezhetünk, nyomógombokat és menüket kezelhetünk stb. Az egérkurzor attól

függően változtatja alakját, hogy milyen műveletet végzünk, vagy hogy mire mutatunk rá.

A szövegterületen belül gépeléskor vagy szövegkijelöléskor

A menüsorban, az eszköztárnál, a vonalzónál és a gördítősávon

A szövegkijelölő sávnál

A kijelölt szövegrészen belül, amikor lenyomva tartjuk az egér gombját

A Súgó gombra való rákattintás után jelenik meg bárhol a képernyőn

A Súgó ablakban aláhúzott fogalomnál

Ablak, keret vagy kép oldalainál, sarkainál




A keret szegélye mentén

2. Szövegszerkesztés alapfokon

Ebben a fejezetben a legfontosabb, az alapszintű szerkesztési funkciókat ismertetjük. A téma

részletesebb kifejtésére a későbbi fejezetekben kerül sor. Itt említjük meg, hogy a Word for Windows

rendelkezik oktató funkcióval, amit a kezdő felhasználónak mindenképpen célszerű végiglapoznia. Az

oktató részt a Súgó menüben (amit a menüsorban kérdőjel [ ? ] jelez), a Példák nevű menüpont alatt

találjuk meg.

2.1. A szöveg bevitele

A Word szövegszerkesztőben a szöveg beírásához különösebb ismeretre nincs szükségünk,

legfeljebb a billentyűket kell el/megtalálnunk. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a számítógépes

szövegszerkesztés nem azonos az írógépeléssel. Például nem kell törődnünk a soremelésekkel, azokat

a Word automatikusan elvégzi. Ha a sor utolsó szava nem fér el a sorban, akkor a program teljes

egészében átviszi a következő sorba, vagy ha az automatikus elválasztó be van kapcsolva, akkor

elválasztja. Új bekezdést az Enter gombbal kezdeményezhetünk. Az új bekezdés ilyenkor örökli az

előző stílusát. Ha valamilyen okból a bekezdésen belül mégis soremelést kell végrehajtani, azt a

Shift+Enter kombinációval tehetjük meg. Az oldal aljára (oldaltörés) sem kell figyelni, a tördelést a

szövegszerkesztő elvégzi. Az automatikus laptördelést természetesen felülbírálhatjuk, pl. a Beszúrás

menü Töréspont menütételével.

A bekezdések első sorát szokás beljebb kezdeni. Ilyenkor, vagy ha más okból van szükségünk a

szövegben üres helyekre, ne használjuk a szóköz billentyűt. Az első sor beljebb kezdésére lehet

utasítani a szövegszerkesztőt (a vonalzón a behúzást jelölő háromszögekkel, a Formátum menü

Bekezdés pontján belüli párbeszéd-panelen a Különleges szövegmezőben), más esetben pedig a

tabulátorokat lehet használni.

Az alapértelmezés szerinti tabulátor-állások 1,25 cm-enként helyezkednek el. A kívánt

pozícióra a Tab billentyű segítségével lép(ked)hetünk. Az előre beállított tabulátor-pozíciókat a

Formátum menü Tabulátorok pontján keresztül elérhető párbeszéd-ablakban módosíthatjuk.

2.2. A szövegkijelölés

Hogyan történik a szövegkijelölés? A szövegkurzort az egérrel vagy a billentyűzet segítségével

a kijelölendő szövegrész elejére visszük, az egér lenyomott gombja mellett a kurzort a szöveg végéig

húzzuk (a kijelölt szövegrész inverzre vált).




Ha egy szót akarunk kijelölni, akkor bárhol a szóra kétszer kattintsunk rá. Egy mondat

kijelöléséhez a Ctrl gombot is nyomjuk le. Ha a bekezdésen belül háromszor kattintunk, akkor az

egész bekezdést kijelöljük.

Egy sort úgy jelölhetünk ki gyorsan, hogy a sor előtt baloldalon (kijelölő sáv) - itt a kurzor nyíl

alakú lesz - kattintunk egyet. Kettőt kattintva a bekezdést, hármat kattintva a dokumentumot

jelölhetjük ki.

A kijelölő sávban függőlegesen lenyomott egérgombbal húzva a nyilat hosszabb szövegrészt

jelölhetünk ki.

Az egész dokumentumot úgy jelöljük ki, hogy baloldalon háromszor kattintunk, vagy a Ctrl

gomb lenyomása mellett egyet.

További szövegkijelölési lehetőséget nyújt az F8 funkcióbillentyű (az állapotsorban a BŐV

jelzés lesz látható). Minden lenyomással egyre nagyobb egységet jelölhetünk ki. A Shift+F8

lenyomásával a kijelölés szintje gombnyomásonként eggyel csökken. A funkcióból az Esc billentyűvel

léphetünk ki.

A beírt szöveg betűtípusát az eszközsornak a betű nevét tartalmazó ablakában láthatjuk. Ha a

név melletti nyílra kattintunk, a legördülő felsorolásból választhatunk új betűt úgy, hogy az adott betű

nevére kattintunk (4. ábra). Sok betűtípus telepítése esetén a gördítősávot is igénybe kell venni.

A betűnagyságot az 5. ábra szerint, a betűtípushoz hasonlóan választjuk.

4. ábra 5. ábra

2.3. Szöveg javítása és törlése

Gépelési hiba javításakor a Backspace (visszanyíl) billentyűvel visszafelé törölhetünk, a Del

billentyűvel pedig a kurzor pozícióján álló karaktert. Ha az Átír funkció be van kapcsolva az Ins

billentyűvel (ilyenkor az állapotsorban az ÁTÍR jelzés látható), akkor üres helyeket törölhetünk a

Space (szóköz) billentyűvel is (nem ajánlott!).

Elsősorban viszonylag hosszabb szövegrész törlésekor úgy is eljárhatunk, hogy az adott

szövegrészt kijelöljük, majd a Del billentyűvel töröljük. Ha a kijelölt és törlendő szövegrész helyére




akarunk új szöveget írni, akkor "megspórolhatjuk" a Del gomb megnyomását, törlés nélkül csak

kezdjünk írni a kijelölt helyre.

Még a szövegszerkesztésben járatos emberekkel is gyakran előfordul, hogy a szövegben olyan

műveletet végeznek, amiről a néhány másodpercen belül kiderül, hogy fölösleges volt, esetleg

jóvátehetetlennek látszó hibát követtek el (pl. egy fontos szövegrész vagy ábra törlése). Ilyenkor sem

kell kétségbe esni, a visszaállításra a Word megteremti a lehetőséget. Nyomjuk meg a Visszavonás

gombot ( ), és az utolsó módosítást (pl. törlést) máris hatálytalanítottuk. De ez még nem minden,

mert a visszavonás funkció többszintű. Ez azt jelenti, hogy a Visszavonás gomb melletti nyílra

kattintva a legördülő listából korábbi visszavonandó műveleteket is kijelölhetünk. A visszavonás

visszavonására is van lehetőség, ez a Visszaállítás ( ), ami a visszavonáshoz teljesen hasonlóan

működik.

2.4. Áthelyezés és másolás

A kijelölt szövegeinkkel különböző szerkesztési feladatokat hajthatunk végre. A törlésről már

volt szó, de átmásolhatjuk vagy áthelyezhetjük új helyre, új formátumot, stílust, betűméretet és típust

adhatunk stb.

Áthelyezés: Ha az adott szövegrészt új helyre akarjuk áthelyezni (pl. egy mondat szórendjének

módosítására, egy bekezdés vagy akár egész fejezet más helyre szerkesztésére) akkor a már ismert

módon kijelöljük a szöveget. Ezt követően három lehetőség közül választhatunk:

Egérrel: Az egér gombját lenyomva tartva a kijelölt szöveget egyszerűen új helyére

vonszoljuk. Ilyenkor az egérkurzort jelölő nyíl alatt kis négyszög is látható ( ). A szöveg

ott fog elhelyezkedni, ahol az egér gombját felengedjük.

Menüvel: A szövegkijelölés után a Szerkesztés menü Kivágás pontját választjuk. Ekkor a

szövegrész látszólag eltűnik, valójában egy átmeneti tárolóra, a Windows vágólapjára kerül.

A kurzort vigyük arra a helyre, ahol le akarjuk tenni a szöveget, s a Szerkesztés menü

Beillesztés menüpontjára kattintva máris új helyén van a szöveg.

Nyomógombbal: Valójában ugyanazt tesszük, mint a menük segítségével. A kijelölés után

nyomjuk meg a Kivágás gombot ( ), az új helyen pedig a Beillesztés gombbal ( )

helyezhetjük el.

Másolás: Ilyenkor a szöveg a régi helyén is ott marad. Az eljárás hasonló az áthelyezéshez.

Egérrel: A szöveg kijelölése után és a mozgatás alatt a billentyűzet Ctrl gombját nyomva

kell tartanunk.

Menüvel: A Kivágás helyett a Másolás menüpontot kell választani, a többi változatlan.




Nyomógombbal: A Kivágás gomb helyett a Másolás gombot ( ) kell aktivizálni, a

beillesztés a szokásos módon elvégezhető.

2.5. Egyszerű szövegformázási feladatok

A Word for Windows a szövegformázás széles lehetőségeit nyújtja a felhasználónak. Ide

tartozik a betűformázás, a betűtípus módosítása, a bekezdések alakítása, a tabulátorok használata, a

szegélyek és árnyékolások, valamint a hasábok használata, a felsorolások alkalmazása stb. A

következőkben a legegyszerűbben, általában az eszköztár nyomógombjaival elérhető lehetőségeket

ismertetjük.

2.5.1. Betűformázás

A szövegszerkesztő egyik szolgáltatása a szöveg egyes részeinek, esetleg az egész szöveg

betűtípusának vagy stílusának egyszerű megváltoztatási lehetősége. Ezt a szerkesztés eszközsor

(alapbeállítás szerint a második eszközsor) segítségével valósítható meg.

Betűtípus módosítása: Ha egy szövegrészt az addigitól eltérő típusú betűkkel kívánunk

megjeleníteni, akkor kijelöljük az érintett szövegrészt, majd a betűtípust tartalmazó ablak melletti

nyílra kattintunk, s a megjelenő felsorolásból választunk úgy, hogy rákattintunk a keresett betűtípus

nevére.

Betűméret módosítása: Az előbbihez hasonlóan történik, de most a betűméretet jelző ablak

melletti nyílra kattintunk.

Betűstílus módosítása: Az eszközsor nyomógombjaival a kijelölt részt félkövér ( ), dőlt ( ),

vagy aláhúzott ( ) karakterekkel írhatjuk. Itt jegyezzük meg, hogy a szövegkurzor helyén az

eszközsor kijelzései és nyomógombjai mindig jelzik az aktuális beállítást (az a betűtípus és méret

látszik, az a nyomógomb van lenyomva). Az említett stílusok egymással kombinálhatók is.

A betűkkel kapcsolatban másfajta formázási lehetőségek is vannak. Ezekről majd a

későbbiekben esik szó.

2.5.2. Bekezdések formázása

A dokumentum szövege általában bekezdésekre oszlik. Minden bekezdésformázást annak

kijelölésével kell kezdeni. A bekezdések kijelöléséről a korábbi fejezetekben már volt szó. Milyen

formázási lehetőségekről lehet szó?

Bekezdés igazítása: A Word a bekezdésen belül az egymás után következő sorokat a

mindenkori oldalbeállításnak megfelelően automatikusan tördeli. A sor végén lévő szó - amennyiben

nem fér el a sorban - a következő sorba kerül át. Ezért a sorok hossza nem lesz egyforma. A

szövegszerkesztő el tudja helyezni ezeket a nem egyforma hosszúságú sorokat úgy, hogy a sorok




kezdetét rendezi egy vonalba, a sorvégek pedig fűrészfog szerűen helyezkednek el (balra igazítás: ),

vagy a sorok végét rendezi (jobbra igazítás: ), vagy az adott oldaltükrön belül középen helyez el

minden sort (középre igazítás: ). Mindezeken felül létezik olyan beállítás is, amely a sorokat úgy

széthúzza a szavak közötti hely megnyújtásával, hogy azok kitöltsék az oldaltükröt (sorkizárás: ).

Ehhez a jelzett nyomógombokat kell aktivizálnunk. A beállítások hatását szemlélteti a 6. ábra.

a) b)

c) d)

6. ábra

Bekezdés behúzása: A begépelt szöveg az alapbeállítás szerint a szövegtükör határai, azaz a

margók között helyezkedik el, úgy hogy kitölti a rendelkezésre álló helyet. Előfordulhat, hogy egy

szövegrész vagy bekezdés kezdetét vagy/és végét beljebb szeretnénk elhelyezni, vagy a bekezdés első

sorát szeretnénk beljebb kezdeni. Ilyenkor a vonalzón lévő szöveghatár-mutatókat használhatjuk (7.

ábra).

7. ábra

A szövegrész kijelölése után az egérrel megragadjuk a bal oldali behúzásjelzőt, s a kívánt helyre

húzzuk, ha az első sorral is vannak terveink, akkor az első sor behúzásjelzőjét is alkalmazzuk.

Hasonlóan kell eljárnunk a jobb oldallal is (8. ábra).




8. ábra

Fontos: amennyiben a bal behúzásjelzőt az alsó részén, a kis négyszögnél fogjuk meg, akkor

mindkét bal oldali behúzásjelző együtt mozog. Ha a háromszög alakú mutatót ragadjuk meg, akkor

külön is mozgatható.

Számozott és francia bekezdések: Gyakori eset, hogy dokumentumainkban sorszámozni kell

néhány bekezdést, vagy hogy ún. francia bekezdéseket kell kialakítani. Erre szolgálnak a Számozás és

a Felsorolás nevű nyomógombok ( , ). Ezekre mutat példát a 9. ábra.

9. ábra

Természetesen a Word lehetőséget teremt a sorszámozás számformátuma, illetve a felsorolás

előtti jelek módosítására is. Ezeket a menüből érhetjük el, s a későbbiekben tárgyaljuk.

Tabulátorok használata: Az alapbeállítás szerinti tabulátorpozíciók 1,25 cm-re vannak

beállítva a bal oldali margótól, ill. egymástól mérve (módosítható!). Ezeket a beállításokat a vonalzó

alsó részén elhelyezkedő kis vonások jelzik. A rögzítet tabulátorokkal a feladatok jelentős részét el

tudjuk végezni. A tabulátorpozíciók között a Tab billentyűvel lépkedhetünk.

Előfordulhat azonban, hogy a fix beállításoktól eltérő pozíciók kedvezőbbek lennének a

dokumentum kialakítása szempontjából. Ekkor nem kell mást tennünk, mint hogy a vonalzó adott

helyére kattintunk, és a tabulátort már le is tettük, amit ezután az egérrel szabadon tologathatunk balra

és jobbra. Azt is meg kell figyelnünk, hogy ilyenkor a letett tabulátortól balra a fix tabulátor pozíciók

eltűnnek.

Milyen tabulátor típusok vannak?

- Balra igazított tabulátor pozíció:

- Jobbra igazított tabulátor pozíció:

- Középre igazított tabulátor pozíció:




- Decimális tabulátor pozíció:

Ezek a jelek a vonalzó bal oldalán elhelyezett négyzetben láthatók. Természetesen mindig csak

egy. A tabulátor lerakása előtt be kell állítani, hogy melyiket akarjuk. Ehhez a tabulátor típusát jelző

négyzeten kell kattintgatni.

Fontos megjegyezni, hogy az Enter-rel lezárt bekezdés teljes formátumát - ezen belül a

tabulátorokat is - a következő bekezdés örökli.

Stílusmásolás: Van egy érdekes nyomógomb a standard eszközök között, egy széles ecsetet

ábrázol. Ez a Formátumfestő ( ). Arra szolgál, hogy ha van egy olyan bekezdésünk vagy

szövegrészünk, amelynek a beállításait más, nem így beállított bekezdésre vagy szövegrészre is át

akarjuk vinni (anélkül, hogy a beállítások sorozatát végig kellene játszanunk), a nyomógomb

alkalmazásával egy mozdulattal megtehetjük. Jelöljük ki ehhez a másolandó stílusú bekezdést, majd

nyomjuk meg a Formátumfestő ikont. A jól ismert szövegkurzor kiegészül egy ecsettel, amivel a

kívánt bekezdést kijelölve, automatikusan felveszi az előbbi beállításait.

2.5.3. Egyszerű oldalbeállítási lehetőségek

A Word sok részletre kiterjedően megteremti a lehetőséget az oldalbeállításra, de ebben a

fejezetben csak a legegyszerűbb beállításokat tárgyaljuk. Oldalbeállítás alatt most a szövegtükör

nagyságának beállítását értjük.

A szövegtükör - mint a 10. ábrán látható - egy később részletezendő módon meg is jeleníthető

halvány pontozott vonallal. Így már az is látható, hogy a tükörméret, pontosabban a margók mérete

mind a vízszintes, mind a függőleges vonalzón látható (bal oldalon 4 cm, jobb oldalon 2,5 cm, és fent

is 2,5 cm).

10. ábra

A margók méretének megváltoztatásához vigyük az egérkurzort a vonalzón a margóhoz, itt a

kurzor kétirányú nyíllá változik. Nyomjuk le az egér gombját, és húzzuk a margót oda, ahova akarjuk.

Ennyi az egész! Ezt megtehetjük bal és jobb oldalon, fenn és lent.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a minden irányú méretezés lehetősége csak a Nyomtatott

forma nézetben biztosított, Normál nézetben csak vízszintesen állíthatunk, a Szerkezeti nézet

módban pedig egyáltalán nincs meg ez a lehetőség.




2.6. Dokumentumok mentése, betöltése és nyomtatása

2.6.1. Mentés

Valamely frissen elkezdett dokumentumunknak addig nincs neve (csak Dokumentum1), amíg

ki nem mentjük. A lemezre mentés - legyen az merev vagy hajlékony lemez - az eszközsor lemezikont

ábrázoló, Mentés nevű nyomógombjára ( ) kattintva történik. Azt, hogy melyik meghajtóra, melyik

könyvtárba és milyen néven akarjuk menteni dokumentumunkat, a bejelentkező párbeszéd-ablakban

(11. ábra) kell beállítani.

11. ábra

A Meghajtók című rovat melletti nyílra kattintva a cél meghajtót, a Könyvtárak rovatban a

keresett könyvtárat jelölhetjük ki, végül a Fájlnév szövegablakban a dokumentum-fájl nevét kell

megadnunk (a Word dokumentumok automatikusan .DOC kiterjesztést kapnak, ezzel nem kell

törődnünk). A névadás DOS-os kötöttségei némileg lazultak, pl. ékezetes betű is használható, kötőjel

is a néven belül, de a 8 karakteres névhosszúság nem léphető túl. Az OK gombra kattintva a mentés

megtörténik. Ettől kezdve a dokumentum a továbbszerkesztés során a megadott néven szerepel. Újabb

mentéskor a párbeszéd-panel már nem jelentkezik be, az új fájl egyszerűen felülírja a régit.

2.6.2. Megnyitás

Lemezre mentett dokumentumunkat a Megnyitás ikonra ( ) kattintva olvashatjuk be. Ekkor

egy, a mentéshez hasonló párbeszéd-panel jelenik meg, kezelése is azonos. A kiválasztott fájl nevére

vagy kétszer rákattintunk, vagy csak egyszer, majd az OK-ra is, s a dokumentum megjelenik a

képernyőn.

2.6.3. Nyomtatás

Feltételezve, hogy számítógépünkhöz nyomtatót telepítettünk, a dokumentumot a nyomtatót

ábrázoló ikonra ( ) kattintva kinyomtathatjuk.http://www.jegyzetek.hu/ 11



A Nyomtatott forma nézet ugyan valóban azt mutatja, amit kinyomtatva fogunk látni, de még

ebben az esetben is indokolt lehet a képernyőn egyben megnézni dokumentumunk külalakját. Erre

szolgál a Nyomtatási kép nyomógomb ( ). A Word menüsora alatt új ablak nyílik, s láthatóvá válik

a dokumentum nyomtatási képe - minimális szerkesztési funkciókkal (ne használjuk ki!). Van viszont

lehetőség a nagyításra, egy vagy több oldal (maximum 30) megjelenítésére, végül a nyomtatás

elindítására. A Bezárás gombra kattintva léphetünk vissza a Word szerkesztő ablakába. A

gördítősávval, vagy a billentyűzet PgUp és PgDn gombjaival lapozhatunk.

A teljes oldalt úgy is megtekinthetjük, hogy az eszközsor Nagyítás ikonját (12. ábra)

alkalmazva olyan nagyítási arányt állítunk be, amelynél az egész oldal látszik. Ennek meg van az az

előnye is, hogy a dokumentumon minden szerkesztési lehetőség rendelkezésünkre áll - feltéve persze

hogy igen jó a szemünk és kiváló a monitorunk felbontása.

12. ábra

A Nagyítás legördülő menüjében külön fel kell hívni a figyelmet a három alsó menütételre:

Oldalszélesség: A nagyítás mértéke olyan lesz, hogy a teljes papírszélesség látható legyen.

Teljes oldal: Ebben az esetben a teljes lap látható lesz.

Két oldal: A nagyítás automatikusan olyan mértéket vesz fel, hogy a képernyőn két egymást

követő oldal elférjen.

Fontos megjegyezni, hogy a nagyítás csak a képernyőre vonatkozik, a nyomtatási arányokra

nincs hatással!

3. A Word menüi

A következőkben a Word for Windows részleteibe nyerünk bepillantást - a menük

sorrendjében.

3.1. A Fájl menü

A Fájl menüpont alatt a fájlok kezelésével kapcsolatos parancsokat foglalták össze (13. ábra).

Ide került az oldalbeállítással kapcsolatos parancs is.




13. ábra

3.1.1. Új...

Létrehoz egy új dokumentumot vagy sablont. Alapbeállítás szerint a Word a Normál sablon

felhasználását javasolja (14. ábra). Az eszköztár nyomógombjával is kezelhető.

14. ábra

Ha levelet, emlékeztetőt vagy más, gyakrabban előforduló dokumentumot készítünk, időt

takaríthatunk meg a párbeszéd-panelen felkínált egyéb sablonok vagy varázslók használatával.

Könnyedén készíthetünk fax lapot, különböző leveleket és feljegyzéseket, önéletrajzot és oklevelet,




napirendet és formázott táblázatokat. Próbálgassák! Magunk is készíthetünk a saját igényeinknek

megfelelő sablont, pl. levélpapírt céges fejléccel.

3.1.2. Megnyitás...

Valamely mágneslemezre mentett dokumentumfájl betöltését végezhetjük el a menüpont

kiválasztásával. Egyenértékű a ikonra kattintással. A parancs hatására párbeszéd-ablak nyílik meg

(15. ábra), amelyben a már ismert módon jelölhetjük ki a megnyitandó fájlt (meghajtót, könyvtárt).

15. ábra

Bezárás...: Ha egy szerkesztett szöveggel befejeztük a munkát, a menüpontot kiválasztva

bezárhatjuk azt. Amennyiben még nem mentettük el a fájlt, akkor a 16. ábrán látható kérdés

figyelmeztet erre.

16. ábra

Ha már mentettük, vagy a fenti kérdésre Nem-et válaszolunk, akkor dokumentum egyszerűen

eltűnik a képernyőről és a memóriából. A Mégsem-re visszatérünk a dokumentumba.

3.1.3. Mentés

A menüpont kiválasztása egyenértékű a nyomógomb megnyomásával. Első mentéskor a 11.

ábrán látható párbeszéd-panel jelentkezik be, minden további mentéskor automatikusan felülíródik az

azonos nevű korábbi fájl.




3.1.4. Mentés másként...

Akkor használjuk, ha a dokumentumot más néven akarjuk elmenteni, vagy akár azonos néven,

de más könyvtárba vagy más lemezegységre akarjuk kimenteni. Ebben az esetben is a 11. ábrának

megfelelő ablak jelenik meg a képernyőn. Ha a dokumentumot merevlemezre kimentettük és emellett

floppyra is akarunk (pl. biztonsági) másolatot készíteni, akkor nem javasoljuk e funkció használatát. A

Word-ből való kilépés után használjuk inkább a Windows Filekezelő programját, ezzel másoljuk át a

fájlt a hajlékonylemezre.

3.1.5. Ment mindent

A parancs ment minden nyitott dokumentumot és sablont stb. A Word minden dokumentum

mentése előtt megkérdezi, hogy tényleg menteni akarjuk-e.

3.1.6. Fájlkeresés...

A menüpont segítségével a bonyolult könyvtári struktúrában "elveszett" dokumentumaink után

kutathatunk (17. ábra).

17. ábra

A mindössze nyolc karakteres fájlnév nem is lehet igazán alkalmas arra, hogy csupán ez alapján

meg tudjuk állapítani, hogy egy fájlnév mögött milyen tartalom húzódik meg...

A kereső ablak bal oldalán a kritériumnak megfelelő fájlnevek sorakoznak, a jobb oldali

ablakrészben pedig bepillanthatunk a dokumentumba. A keresési kritériumokat a Keresés feliratú

nyomógomb hatására kinyíló párbeszéd-ablakban állíthatjuk be. A Parancsok nyomógomb alatti

menük segítségével törölhetjük a fájlt, belenézhetünk a kísérő információkba, másolhatunk stb. A

Megnyitás gombra kattintva megnyithatjuk a dokumentumot.




3.1.7. Kísérő információk...

Megjeleníti az aktív dokumentum kísérő információit úgy, hogy az nem csak megtekinthető, de

közvetlen beírással szerkeszthető is lesz (18. ábra).

18. ábra

Az első sorban megjelenik a fájlnév és a fájl elérési útvonala (könyvtára). A dokumentum címe,

tárgya beírható, a szerzőnek automatikusan az Eszközök menü Egyebek parancsa alatti Felhasználó

című lapon található nevet veszi, de ez is felülírható. A Kulcsszó mezőben megadhatjuk a

dokumentum kulcsszavait, a megjegyzés mezőben pedig megjegyzéseinket. A Statisztika gombra

kattintva megjelenik az adott dokumentum statisztikája (19. ábra), amiből megtudhatjuk az utolsó

mentés és nyomtatás dátumát, a fájl méretét, a dokumentum oldalainak, sorainak, szavainak stb.

számát. Még azt is rögzíti, mennyi időt töltöttünk el az anyag szerkesztésével.

19. ábra




3.1.8. Sablonok...

Felsorolja a dokumentumhoz kapcsolható sablonokat, és lehetővé teszi a sablonokban lévő

elemek használatát.

A sablon egy speciális dokumentum, amellyel megadhatjuk egy majdani kész dokumentum

jellemző alapvonásait, alapelemeit. A sablont nem szabad összetéveszteni a stílussal, mert maga a

stílus is lehetséges alkotóeleme a sablonnak. A sablonok az alábbi elemeket tartalmazhatják:

visszatérő szöveg építőelemek,

stílusok,

gyorsszöveg bejegyzések,

makrók,

menükonfigurációk és billentyűparancsok,

eszköztárak.

A parancs hatására megjelenő párbeszéd-ablak a kurrens sablonnal jelentkezik be. A Szervező

párbeszéd-panel segítségével alakíthatjuk a sablont, alkotóelemeket mozgathatunk egyikből a

másikba. Az alsó információs sorban a kijelölt elem leírását olvashatjuk.

3.1.9. Oldalbeállítás...

Többlapos párbeszéd-ablak jelenik meg, amelyből csak a legfontosabbakat ismertetjük. Az első

lapon (20. ábra) a margók beállítását végezhetjük el. A beállítási lehetőségek önmagukért beszélnek, a

beállítások hatását a Kép feliratú mezőben kísérhetjük figyelemmel. A Kötés sorban azt az értéket kell

megadni, amit a margóhoz akarunk adni a könyvkötés számára. A Fejléc és a Lábléc sorban az

elemek távolságát kell megadnunk a lap szélétől. A margók és a fejléc/lábléc távolságokat azonban

össze kell hangolni! Ezek helyzetét az Eszközök menü Egyebek pontjával behívható beállító lapok

Megjelenítés fülén a Szövegrészhatárok kijelölésével tekinthetjük meg. A Hatókör rovatban azt kell

megmondani, hogy a beállításokat a teljes dokumentumra, vagy csak az aktuális ponttól kezdődően

érvényesítjük, esetleg csak a kijelölt szakaszra. A Tükörmargók bekapcsolása esetén az ún.

kétoldalas nyomtatást készíthetjük elő, a bal-jobb margók felirata belső-külsőre változik.




20. ábra

A papírméretet a második lapon állíthatjuk be (21. ábra). Az általánosan használt szabványos

A4 méretű papírlapokon kívül más, többek között egyedi méreteket is megadhatunk. Itt kell

beállítanunk azt is, hogy álló vagy fekvő formátumban helyezkedjen el a papír.

Az Elrendezés lapon az eltérő oldalakról rendelkezhetünk. Például az Eltérő első oldal

bekapcsolása esetén az első oldalon nem lesz oldalszám (fejléc/lábléc). Ha más fejlécet, láblécet

akarunk a páros és páratlan oldalakon, vagy az oldalszámot máshol akarjuk megjeleníteni, akkor az

Eltérő páros és páratlan oldal kapcsolót kell beikszelnünk.

21. ábra

3.1.10. Nyomtatási kép

A Nyomtatási kép menüpont alkalmazásáról a 2.6.3. fejezetben már szóltunk. Most röviden

csak annyit, hogy nyomtatás előtt lehet indokolt pontosan tudnunk a dokumentumunk külalakját. A

menüpont választásával egyenértékű a Nyomtatási kép nyomógomb ( ). Hatására külön ablakban

válik láthatóvá a dokumentum nyomtatási képe - minimális szerkesztési funkciókkal. Van viszont




lehetőség a nagyításra, egy vagy több oldal (max. 30) megjelenítésére, és a nyomtatást is elindíthatjuk

innen.

3.1.11. Nyomtatás...

A menüpont aktivizálásakor a 22. ábrán látható párbeszéd-ablak jelenik meg, amelyben a

legfontosabb beállítandók:

Minden: a teljes dokumentumot kinyomtatja.

Aktuális oldal: azt az oldalt nyomtatja ki, amelyen a szövegkurzor áll.

Oldalak: a szövegmezőbe be kell írni annak az oldalnak vagy oldalaknak a számát

(kötőjellel, esetleg felsorolva), amit nyomtatni kívánunk.

Kijelölt szöveg: csak azt a szövegrészt nyomtatja ki, amit előzőleg kijelöltünk. A választási

lehetőség csak akkor él, ha valóban kijelöltünk szöveget.

22. ábra

A Példányszám mezőbe vagy közvetlenül írunk be, vagy a nyilakkal "pörgetünk" fel vagy le.

3.1.12. Kilépés

Egyértelmű a jelentése: a Word-ből való kilépésre szolgál. Ha a megnyitott dokumentumunkat

még nem mentettük el, a Word rákérdez, hogy el akarjuk-e menteni. Több megnyitott dokumentum

esetén egyenként kérdez rá a mentésre.

A Kilépés menüpont felett annak a néhány fájlnak a listája olvasható, amelyekkel utoljára

dolgoztunk. Azt, hogy hány fájlnevet jelenítsen meg a rendszer, külön be lehet állítani az Eszközök

menü Egyebek pontján belül az Általános című lapon.




3.2. A Szerkesztés menü

A menüben a szorosan vett szerkesztési funkciókon túl számos olyan parancs található, amely

jól használható a szövegszerkesztő használata közben (keresés, csere, ugrás stb.). A menü tartalmát 23.

ábra szemlélteti.

23. ábra

3.2.1. Visszavonás

Érvényteleníti a dokumentumban általunk végzett változtatásokat. Visszavonható műveletek

például a szerkesztés, a formázás, valamint a törlés, a lábjegyzetek és táblázatok beszúrása. A menü

címe után szögletes zárójelben annak a műveletnek a megnevezése szerepel, amire a visszavonás

érvényesíthető. Ha nem tudjuk visszavonni az utolsó parancsot, akkor a parancs neve

Visszavonhatatlanra változik. A menüpont ugyanazt a parancsot hajtja végre, amit a hasonló nevű

nyomógomb ( ).

3.2.2. Ismét

Megismétli a dokumentumban utolsóként végrehajtott műveletet. Ha nem tudjuk megismételni

az utolsó parancsot, akkor az Ismét parancs Ismételhetetlen parancsra változik. Az Ismét parancsot

arra használhatjuk, hogy gyorsan beszúrjunk vele egy szövegsorozatot, vagy ugyanazt a módosítást

többször végezzük el egymás után egy hosszú dokumentumban.

3.2.3. Kivágás

Kivágja, és a Vágólapra helyezi az előzőleg kijelölt szöveget vagy ábrát. A szöveg

(átmenetileg) eltűnik a dokumentumból. Egyszerűbb ikonról használni ( ).




3.2.4. Másolás

A kijelölt szövegrészt vagy ábrát a Vágólapra helyezi úgy, hogy a kijelölt rész eredeti helyén

marad. A menüpont választása egyenértékű a Másolás nevű nyomógomb ( ) használatával.

3.2.5. Beillesztés

Beszúrja a Vágólap tartalmát a kurzorhoz úgy, hogy a kijelölést (ha van) a Vágólapon található

szöveggel helyettesíti. Nem működik a parancs, ha a Vágólap üres. Hasonló nevű ikon szerepel az

eszközök között: .

A másolás vagy áthelyezés működtethető egérrel is. Áthelyezéshez jelöljük ki a kívánt

szövegrészt, majd lenyomott egérgombbal húzzuk át új helyére. Másoláshoz a kijelölés után és a húzás

közben nyomjuk le a Ctrl billentyűt.

3.2.6. Irányított beillesztés...

Ezzel a paranccsal lehet a Vágólap tartalmát meghatározott formátumban beilleszteni, vagy

beágyazni a Word-dokumentumba, illetve csatolást létrehozni olyan információhoz, amelyet egy

másik alkalmazásban lehet aktualizálni (pl. DOS-szöveg vagy programlista, valamilyen kép stb.).

3.2.7. Törlés

Törli a kijelölt szöveget, ábrát, objektumot. A Delete billentyűvel gyorsabban elvégezhető.

3.2.8. Mindent kijelöl

Kijelöli az egész dokumentumot. A kijelölésre több más lehetőség is van (l. 2.2. fejezet). Így

például ha a szövegtükör bal oldalán kívül háromszor kattintunk, vagy a Ctrl billentyű lenyomása

mellett egyszer, szintén kijelölődik a dokumentum egésze. Vagy használhatjuk az F8 funkcióbillentyűt

is.

3.2.9. Keresés...

A Word egyik igen hasznos szolgáltatása. Megkereshetjük segítségével a dokumentumban a

megadott szöveget, formátumot, vagy különböző jeleket. A keresési feltételek megadásánál speciális

jelek is használhatók, mint a bekezdésvége jel, a tabulátorkarakterek vagy az oldaltörés rögzített jele.

A parancs hatására a 24. ábrán látható párbeszéd-ablak jelenik meg.

A Keresett szöveg mezőbe kell beírni az adott szót vagy szövegtöredéket. A Keresés mezőben

megválaszthatjuk, hogy az egész dokumentumban keressen, lefelé vagy fölfelé. A Formátum gomb

alatt megmondhatjuk a keresett betűtípust, bekezdést, nyelvet, vagy stílust. A Speciális nyomógomb

segítségével a speciális jeleket választhatjuk ki. Cserét is végre lehet hajtani, de erre külön menütétel

is van (l. következő pont).




24. ábra

3.2.10. Csere...

Hasonló ablak jelenik meg, mint a keresésnél, de egy új szövegmező is van, ide kell beírni azt a

szöveget, amire a keresettet ki akarjuk cserélni (25. ábra). Formátumot is elő lehet írni!

25. ábra

3.2.11. Ugrás...

A dokumentum megadott oldalára ugorhatunk. De ugorhatunk egy megadott széljegyzetre,

lábjegyzetre vagy könyvjelzőre is. Azt, hogy melyik oldalra akarunk menni, a 26. ábrán látható

szövegmezőbe írjuk be. Érdemes megjegyezni, hogy a funkció az F5 funkcióbillentyű megnyomására

is bejelentkezik.




26. ábra

3.2.12. Gyorsszöveg...

Ez a parancs gyorsszöveg elemet készít a kijelölt szövegből, ábrából, vagy egy megadott

gyorsszöveg elemet szúr be a dokumentumba. Gyorsszöveg lehet formázott szöveg, ábra, esetleg

mindkettő (pl. egy cég neve és emblémája).

3.2.13. Könyvjelző...

Hosszú dokumentumoknál jól használható parancs. Könyvjelzőket hoz létre, amelyeket kijelölt

szövegek, ábrák, táblázatok és más elemek megjelölésére használhatunk. A könyvjelzővel a

dokumentum adott helyeit névvel azonosíthatjuk, s ezek alapján könnyen meg is találhatjuk ezeket a

helyeket. A könyvjelzőnek betűvel kell kezdődnie, szóközt nem tartalmazhat és 40 karakternél

hosszabb nem lehet (nincs is értelme hosszú nevet adni).

3.3. A Nézet menü

A Nézet menü egyrészt a dokumentum megjelenítésére vonatkozó parancsokat, másrészt a

Word környezet kialakításának parancsait tartalmazza (27. ábra).

27. ábra




3.3.1. Normál

A normál nézet az alapeset, és a legtöbb feladathoz (gépelés, szerkesztés, formázás)

használható. A normál nézet megmutatja a szöveg formátumát, de egyszerűsítve mutatja az oldal

elrendezését, annak érdekében, hogy a gépelés és a szerkesztés gyorsabb legyen. Ikonként is

megtalálható a képernyő bal alsó sarkában ( ).

3.3.2. Szerkezet

Létrehozza vagy módosítja a dokumentum szerkezeti vázlatát úgy, hogy közben lehetővé teszi

számunkra a szerkezeti vázlat áttekintését és a dokumentum részleteinek kimunkálását is.

Előléptethetjük vagy visszaléptethetjük a címsorokat és a hozzájuk tartozó alfejezeteket. A vízszintes

gördítősáv mellett található ez a nyomógomb is: .

3.3.3. Nyomtatott forma

A dokumentumot olyan nézetben mutatja, ahogy az nyomtatáskor megjelenik. A Nézet

menüben a Nyomtatott forma parancs mellett egy pont jelzi, ha a Word nyomtatott forma nézetben

van. Ez a parancs is gyorsabban elérhető nyomógombról ( ).

3.3.4. Teljes képernyő

A dokumentum tölti ki az egész képernyőt, az eszközök, menük és vonalzók is eltűnnek.

Egyúttal a képernyő jobb alsó sarkában megjelenik egy Teljes képernyő című pici ablakban egy

nyomógomb, amivel visszatérhetünk a korábbi állapotba:

.

3.3.5. Eszköztárak...

Az eszköztárak megjelenítésével kapcsolatos beállításokat a 28. ábra szerinti ablakban tehetjük

meg.




28. ábra

A képernyőn a megjelölt eszköztárak jelennek meg. Itt lehet beállítani azt, hogy az ikonok

színesben jelenjenek-e meg, hogy a normálistól nagyobb gombok legyenek, végül azt is, hogy a

gombok fölött tétovázva megjelenjenek-e az azok funkcióját leíró elnevezések (ez utóbbi kifejezetten

hasznos a kezdő felhasználóknak). Az Alapállapot nyomógomb hatására a Word alapbeállítása

szerinti kiosztás jelenik meg.

3.3.6. Vonalzó

Ha aktív, és a menütétel előtt pipa szerepel, akkor a vonalzó látszik a képernyőn, ha

kikapcsoljuk, akkor eltűnik a vízszintes és a függőleges vonalzó is.

3.3.7. Fejléc és lábléc...

A dokumentum vagy szakasz oldalainak tetején (fejléc) vagy alján (lábléc) megismételt szöveg

megadására vagy módosítására szolgál. A fejléc szöveget és ábrát is tartalmazhat. Például lehet egy

cég emblémája minden oldal tetején, a fejlécen, míg a dátum, vagy az oldalszám a láblécen.

29. ábrahttp://www.jegyzetek.hu/ 25



Ha ezt a parancsot választjuk, a Word megjeleníti a Fejléc és lábléc eszköztárat (29. ábra). Az

eszköztárat az oldalszámozás, esetleg az aktuális idő és dátum gyors hozzáadására, a fejlécek és

láblécek közötti mozgásra, vagy a dokumentum szövegének megjelenítésére, ill. elrejtésére

használjuk. A dokumentumban a fejléc és lábléc területeket tájékoztatásul egy szaggatott vonal jelzi.

A dokumentum szövegére, illetve a fejléc és lábléc szerkesztésére a megfelelő területen történő dupla

kattintással válthatunk át.

Az eszköztár elemei a következők:

Kapcsoló a fejléc és a lábléc között: Ha fejléc állásban vagyunk, de láblécet akarunk

szerkeszteni, akkor átválthatunk, illetve vissza is.

Előzőt mutat: Egy dokumentum több szakaszból állhat, a szakaszoknak pedig eltérő fejléce,

illetve lábléce lehet. Ugyanez előfordulhat páros és páratlan oldalak esetén is. Ezek között lapozhatunk

a nyomógombbal.

Következőt mutat: L. előbb.

Azonos az előzővel: A szakaszok eltérő fejlécét vagy láblécét alakíthatjuk azonosra.

Oldalszámozás: A fejlécen, illetve a láblécen a kurzor helyére oldalszámot szúr be.

Dátum: Az aktuális dátumot szúrja be.

Idő: Az aktuális időpontot szúrja be.

Oldalbeállítás: Tulajdonképpen a Fájl menü Oldalbeállítás párbeszéd-ablakát aktivizálja.

Dokumentumszöveg mutatása, elrejtése: A dokumentum szövege és egyéb elemei a

fejléc/lábléc szerkesztése közben halványan látszik. Ezt a halvány szöveget teljesen el is rejthetjük, ha

zavar, illetve visszaállíthatjuk elrejtés után.

Hogyan történik ezek ismeretében például az oldalszám elhelyezése a láblécen, annak közepén?

Aktivizáljuk a Nézet/Fejléc és lábléc menüpontot, majd a bal oldali első nyomógombbal kapcsoljunk

át a láblécre. A Word eszközsorán nyomjuk meg a Középre igazítás ikont, majd a Fejléc/Lábléc

eszközök között nyomjuk meg az Oldalszámozás gombot. A Bezárás nyomógombbal léphetünk ki az

üzemmódból.

3.3.8. Lábjegyzetek

Megnyitja a Jegyzet ablaktáblát, vagy a kurzort a dokumentumnak arra a területére viszi, ahol a

lábjegyzetek és végjegyzetek megtekinthetők és szerkeszthetők. Lábjegyzetet egy később tárgyalt

menüponttal helyezhetünk el a dokumentumban (Beszúrás menü).




3.3.9. Széljegyzetek

A dokumentumba beszúrt széljegyzetek megtekintésére vagy szerkesztésére használhatjuk. A

széljegyzet ablaktáblát úgy is megnyithatjuk, hogy kétszer kattintunk egy széljegyzetjelre. A

széljegyzet készítését a Beszúrás menü ismertetésénél tekintjük át.

3.3.10. Nagyítás...

Azt állíthatjuk be, hogy a dokumentum milyen méretben jelenjen meg a képernyőn. A könnyebb

olvashatóság érdekében felnagyíthatjuk, vagy a jobb áttekinthetőség érdekében lekicsinyíthetjük a

dokumentumot. A beállítás céljából párbeszéd-ablak jelenik meg (30. ábra), amelyben az egyetlen

újdonság az, hogy a nagyítás mértékét 1 %-onként állíthatjuk. A Kép mezőben példaszövegen

megmutatja, hogy a beállított lehetőségek alapján milyen lenne a dokumentum. Leolvasható a

betűméret és a betűtípus is.

30. ábra

A parancs kb. egyenértékű az eszközsor Nagyítás eszközével ( ). Fokozatmentes

nagyítás megvalósítható a Megjelenítés kategóriájú eszközök nyomógombjával is (a kattintás

hatására megjelenő nyílon kell húzni az egérkurzort a kívánt érték eléréséig).

3.4. A Beszúrás menü

A menü segítségével oldalszámot, széljegyzetet, képet vagy keretet szúrhatunk be a

dokumentumba, képaláírásokat és tartalomjegyzéket készíthetünk stb. A menüt a 31. ábrán mutatjuk

be.




31. ábra

3.4.1. Töréspont...

Oldaltörést, hasábtörést vagy szakasztörést helyez el a dokumentumban a kurzor helyén. Az

állítási lehetőségek a 32. ábra szerinti párbeszéd-ablakban jelennek meg, különösebb magyarázatra

nem szorulnak. A töréspontok megcímkézett, pontozott vonalként jelennek meg a képernyőn, kivéve

nyomtatott forma és nyomtatási kép nézetben, amikor az oldalt pontosan úgy látjuk, ahogyan az a

nyomtatáskor majd megjelenik.

32. ábra

3.4.2. Oldalszámok...

A parancs a fejlécbe vagy a láblécbe oldalszámokat szúr be. A megjelenő párbeszéd-panelen

(33. ábra) beállíthatjuk, hogy a fej-, vagy a láblécben kívánjuk elhelyezni az oldalszámot, s az bal vagy

jobb oldalon, esetleg középre igazítva jelenjék meg. Egyes dokumentumok első oldalán nem szoktak

oldalszámot feltüntetni, ha mégis akarjuk, akkor azt be kell jelölni.




33. ábra

A Formátum... nyomógomb hatására újabb panel jelentkezik be (34. ábra), ahol kiválaszthatjuk

a számformátumot, vagy több fájlból álló dokumentum esetén megadhatjuk a kezdő sorszámot, több

szakaszból álló dokumentum esetén pedig rendelkezhetünk, hogy az előző szakasz oldalszámozását

folytassa.

34. ábra

3.4.3. Széljegyzet

Ezzel a paranccsal lehet széljegyzetjelet beszúrni a dokumentumba és megnyitni a széljegyzet

ablaktáblát, amelybe a széljegyzetet be lehet gépelni. A széljegyzet tartalmazza a közreműködő

monogramját és egy hivatkozási számot. A széljegyzetjel a dokumentumban rejtett szövegként

helyezkedik el, amit az eszköztár Mutat/Rejt gombjával ( ) jeleníthetünk meg, illetve rejthetünk el

ismét. A széljegyzetekbe a Nézet menü Széljegyzetek menüpontja segítségével tekinthetünk bele.

3.4.4. Dátum és idő...

A rendszerdátumot és időt a 35. ábrán látható párbeszéd-panel szerinti formátumban szúrhatjuk

be a dokumentumba. Ha mezőként szúrjuk be az adatot, akkor be kell ikszelni a négyzetet. Ilyenkor a

Word nyomtatáskor mindig az aktuális dátummal fogja kinyomtatni a dokumentumot, de az F9

billentyűvel is bármikor aktualizálhatjuk a mező tartalmát. Ehhez azonban vagy ki> kell jelölnünk a

mezőt, vagy rajta kell állnunk a szövegkurzorral. A mezők észlelését megkönnyíti, ha az

Eszközök/Egyebek menüpontjával a Megjelenítés lapon a mezőárnyékolásról gondoskodunk.




35. ábra

3.4.5. Mező...

A 36. ábra szerinti párbeszéd-ablak segítségével beszúrhatunk egy mezőt a dokumentumba. A

Kategóriák ablakban a mezőtípusok közül választhatunk. Ha az összes mezőtípus felsorolását

szeretnénk látni ábécérendben, válasszuk a Mindet a listában.

36. ábra

A Mezőnevek ablakrészben a kijelölt kategóriához tartozó mezőtípusok felsorolása látható. A

Mezőkódok szövegmezőben azok a kódok láthatók, amit a Word beszúr a dokumentumba. A

mezőkódokat tetszés szerint begépelhetjük, szerkeszthetjük. A választott mezőtípushoz tartozó

szintaxis a beviteli mező fölött olvasható. A Leírás mezőben a Word leírja a kijelölt mezőtípus

szokásos eredményét.

3.4.6. Szimbólum...

Segítségével az elérhető karakterkészletek szimbólumai közül szúrhatunk be egyet vagy többet

a dokumentumba (például görög betűket, vagy különleges, a billentyűzetről nem elérhető jeleket). A




parancs kiválasztásakor a Szimbólumok lapon egy szimbólumtáblát tartalmazó ablak jelenik meg (37.

ábra), ahonnan a kívánt karakterre kattintva kiválaszthatjuk, majd a Beszúrás nyomógombbal szúrjuk

be a dokumentumba a kurzor helyére. A karakterkészletek közül a Betűtípus mező melletti nyílra

kattintva választhatunk.

37. ábra

A Speciális jelek lapon listából választhatunk a különleges jelek közül (pl. különböző hatású

kötőjelek stb.).

3.4.7. Űrlapmező...

A parancs segítségével szöveges űrlapmező, négyzet űrlapmező vagy legördülő űrlapmező

szúrható be. Űrlapok és nyomtatványok készítésekor használható. A 38. ábrán látható párbeszéd-

ablakban, illetve az eszköztárból választhatunk az űrlapmező formátumok közül.

38. ábra

3.4.8. Lábjegyzet...

A kurzor helyén lábjegyzet vagy végjegyzet hivatkozást szúr be, az oldal alján pedig

lábjegyzetet jelenít meg (illetve a dokumentum végén végjegyzetet). A lábjegyzet elkészítésében a 39.

ábra szerinti párbeszéd-ablak van segítségünkre.http://www.jegyzetek.hu/ 31



39. ábra

3.4.9. Képaláírás...

Ábra, táblázat, vagy egyenlet címet vagy aláírást szúrhatunk be automatikus sorszámozással

(40. ábra). A szöveget a Képaláírás mezőbe kell beírni, azt, hogy ábráról, táblázatról, vagy

egyenletről van szó, a Címke sorból választhatjuk ki. Új címke formátumot is lehet készíteni.

40. ábra

3.4.10. Kereszthivatkozás...

Folyamatosan változó, alakuló dokumentumokban van jelentősége a kereszthivatkozás

automatizálásának. Ha hivatkozni akarunk egy, a dokumentum egy másik helyén levő elemre, akkor

létrehozhatunk egy kereszthivatkozást, például "lásd a 18. oldalon az 5. ábrát". Ha megváltozik az az

elem, amire hivatkoztunk, például az 5. ábrából 6. ábra lesz, vagy átkerül a 19. oldalra, akkor

újragépelés nélkül aktualizálhatjuk a kereszthivatkozást (41. ábra).




41. ábra

3.4.11. Tárgymutató és tartalomjegyzék...

Egyik legfontosabb szolgáltatása a Word-nek az automatikus tartalomjegyzék-készítés a kurzor

helyére. Ehhez az adott cím stílusokat (TJ1...TJ9) kell a dokumentum címeihez rendelni. A

bejelentkező párbeszéd-ablakban (42. ábra) több tartalomjegyzék-formátum is választható.

42. ábra

A tartalomjegyzéket változás esetén az F9 funkcióbillentyű lenyomásával aktualizálhatjuk (43.

ábra), de előtte ki kell jelölni a tartalomjegyzék blokkot.

43. ábra




3.4.12. Fájl...

A megadott fájl egy részét, vagy egészét beszúrja egy Word-dokumentumba. Beszúrhatunk

szövegfájlokat, más Word-fájlokat és más alkalmazással létrehozott fájlokat is. A Fájl menüből

ismerős párbeszéd-ablak jelentkezik be, ebből jelölhetjük ki a beszúrandó fájlt.

3.4.13. Keret

Egy keretet hozhatunk létre a dokumentumban. A parancs hatására a kurzor szálkereszt alakot

vesz fel, amivel megrajzolhatjuk a keretet (négyszöget húzhatunk). Lábjegyzet, végjegyzet és jegyzet

kivételével tetszőleges elem (pl. kép vagy egyenlet) elhelyezésére használhatunk keretet. Akkor is

előnyös a keret használata, amikor egy elemet meghatározott helyen akarunk elhelyezni, vagy

szöveggel akarunk körbevenni, illetve néhány elemet azok együtt tartása végett csoportba akarunk

szervezni. A keretek áthelyezéséhez és méretük megváltoztatásához a Nyomtatott forma nézetet kell

használni. Keret gyors létrehozásához a Keret beszúrása gombot ( ) is használhatjuk. A keretnek

jellemző elemei vannak (44. ábra).

44. ábra

A keret oldalain és sarkain lévő kis fekete négyzeteket megragadva az egérrel méretezhetjük a

keretet, illetve a kereszt alakú kurzor segítségével tetszőleges helyre mozgathatjuk. A keret pontos

méretezését, elhelyezését, illetve azt, hogy a szöveg hogyan helyezkedjen el a kerethez képest, a

Formátum/Keret menüben állíthatjuk be.

3.4.14. Kép...

Különböző formátumú képeket, ábrákat szúrhatunk be a dokumentumba. A képeinket

elkészíthetjük különböző rajzoló vagy tervező programokkal (pl. Paintbrush, CadKey, AutoCad,

Harvard Graphics), vagy szkenner segítségével beolvashatjuk. A Windows képformátuma a bitmap,

ezek kiterjesztése .BMP. Ezen kívül még sokféle képet tud kezelni a rendszer, azokat átkonvertálva

illeszti be.

Az ábrák körül keret helyezkedik el, ennek elemei segítségével módosíthatjuk az ábra méreteit,

alakját, valamint tologathatjuk a szövegtükörben. Ugyanezeket nagyobb pontossággal a

Formátum/Kép menüpont alatt végezhetjük el.




3.4.15. Objektum...

Ezzel a paranccsal például diagramot vagy egyenletet lehet beszúrni és beágyazni a

dokumentumba. A képernyőn az az alkalmazás válik aktívvá, amelyben az objektumot létrehoztuk.

(pl. az Equation egyenletszerkesztő). Azt, hogy milyen objektumot akarunk beszúrni, a 45. ábrán

látható párbeszéd-ablakban az Új című fülön kattintva jelölhetjük ki.

45. ábra

3.4.16. Adatbázis...

Egy adatbázis vagy adatforrás (például körlevél adatbázis) információit táblázat formájában

beszúrja az aktív dokumentumba.

3.5. A Formátum menü

A Formátum menü parancsaival a dokumentumunk külalakját, megjelenését tudjuk beállítani

(betűtípusokat, bekezdés formátumot, tabulátorokat, stílusokat stb.). A legördülő menü a 46. ábrán

látható.




46. ábra

3.5.1. Betű...

A betűbeállítással kapcsolatos lehetőségek a Betű parancs hatására megjelenő

párbeszédablakban tárulnak fel (47. ábra). Ha előzőleg kijelöltünk egy szövegrészt, akkor a

változtatások kizárólag arra a szövegrészre vonatkoznak. Ha nem jelöltünk ki semmit, akkor a

továbbiakban beírt szöveg készül a beállításnak megfelelően.

A Betűtípus lapon a betűtípus, stílus és méret beállítása mellett az aláhúzás és a szín

megválasztására is lehetőség van. A Különlegességek mezőben a jelölések önmagukért beszélnek, a

beállítások hatását a Minta ablakban láthatjuk.

A Térköz és pozíció lap (48. ábra) Betűköz mezőjében a szöveg ritkítását vagy sűrítését

írhatjuk elő, a Pozíció mezőben pedig a szövegrész emeléséről (pl. kitevő), vagy süllyesztéséről (pl.

alsó index) gondoskodhatunk egy bizonyos alapvonalhoz képest. Különleges beállításhoz gépeljünk be

egy számot az Érték mezőbe. Ha a betűket az alapvonalra akarjuk helyezni, válasszuk a Normál

elemet.




47. ábra

48. ábra

Bármelyik lapon az Alapértelmezés... gombra kattintva a jelenlegi beállítást alapértelmezetté

tehetjük, azaz a következőkben a Word mindig (pontosabban a következő módosításig) ezekkel a

betűbeállításokkal fog bejelentkezni.

3.5.2. Bekezdés...

A szövegigazítás és a sorköz, valamint a behúzások módosítására szolgáló parancs. A

beállításokat a 49. ábra szerinti párbeszéd-panelen hajthatjuk végre.




49. ábra

Behúzás és térköz lap

A Behúzás mezőben a szöveg bal és jobb margóhoz viszonyított helyzetét állapíthatjuk meg. A

Különleges mezőben ha a Nincs-et állítjuk be, akkor a kijelölt bekezdésekben az első sor behúzása

azonos lesz a bekezdés behúzásával. Az Első sor jelölésekor a kijelölt bekezdések első sorának

behúzása az Érték mezőben megadott lesz. Ha Függő-t választunk, akkor az első sor után következő

sorokat az Érték mezőben magadott távolsággal jobbra tolja. A Térköz mezőben a bekezdések és a

sorok közötti távolságot határozzuk meg. Az Előtte és az Utána mezőben a bekezdés első sora előtti,

illetve a bekezdés utáni üres hely nagyságát állíthatjuk be. A Sorköz mezőben a szöveg sorai közötti

függőleges távolságot állítjuk be. Normál: a sorok távolsága a sorban előforduló legmagasabb betűhöz

(jelhez) igazodik. 1,5 sor, Dupla: a sorok közötti távolság a normál sorköz másfélszerese, illetve

kétszerese lesz. Például 10 pontos szöveg esetén a sorköz körülbelül 15, ill. 20 pontnyi. A Legalább

választásakor megadható, hogy minimálisan mekkora legyen a sorköz. Ha a Pontosan opciót

választjuk, akkor az rögzített sorköz megadását jelenti, amelyet a Word nem módosíthat. Ilyenkor

azonban előfordulhat, hogy a betűk és jelek egyes részei lemaradnak! A Többszörös-t választva a

Mérték mezőbe írhatjuk be, hogy mekkora sorközt akarunk. Az alapértelmezés három sor.

Az Igazítás ablakban a bekezdés(ek) helyzetét határozzuk meg a behúzásokhoz viszonyítva.

Lehet balra, jobbra, középre és sorkizártan igazítani a bekezdést. Utóbbi esetben a Word széthúzza a

szóközöket a sorokban, és ezzel a szöveget egyszerre igazítja a bal és a jobb behúzáshoz.

A Kép feliratú négyzetben még a végleges módosítás előtt megfigyelhető, hogy az egyes

bekezdés-formázási műveletek milyen módosítást eredményeznének a dokumentumban.

A Tabulátorok nyomógomb hatására a Formátum/Tabulátorok parancs ablaka jelentkezik be.




Szövegbeosztás lap (50. ábra)

50. ábra

A Tördelés mezőben beállítható, hogy a program a kijelölt bekezdésekben hogyan kezeljen

bizonyos sortöréseket és oldaltöréseket.

A Fattyú- és árvasorok beikszelése azt jelenti, hogy a bekezdés utolsó sora nem kerülhet új

oldal tetejére (fattyúsor), illetve első sora nem kerülhet az előző oldal aljára (árvasor). Az Egy oldalra

megjelölése szerint a bekezdésen belül nem lehet oldaltörés. Az Együtt a következővel pont

választásakor a bekezdés és a következő bekezdés között nem lehet oldaltörés. Ha az Új oldalra

pontot választjuk, a bekezdés mindig új oldalon kezdődik.

A Sorszámozás nélkül felfüggeszti a sorszámozást a kijelölt bekezdésekre egy sorszámozásos

szakaszt tartalmazó dokumentumban.

Az Elválasztás nélkül kivonja a bekezdést az automatikus elválasztás hatálya alól.

3.5.3. Tabulátorok...

A tabulátorpozíciók helyének és igazításának pontos beállítását, valamint a tabulátorjelölő

típusának kiválasztását teszi lehetővé (51. ábra).




51. ábra

Az Alapérték ablakban a korábbiakban említett 1,25 cm-es tabulátorsor értéket lehet

módosítani.

A Pozíció ablakba az elhelyezendő tabulátor bal oldali margótól mért távolságát kell beírni (cm-

ben), majd meg kell határozni, hogy merre igazított tabulátort akarunk elhelyezni. A Jelölés blokkban

azt lehet megadni, hogy milyen jellel akarjuk kitölteni a tabulátorpozíciótól balra lévő üres helyet.

Pontozott, szaggatott és folyamatos vonal közül lehet választani (gondoljunk pl. a tartalomjegyzékre).

Ha egy tabulátor beállításával végeztünk, akkor a Beállít gomb megnyomásával rögzíthetjük, majd

egy újabb tabulátor jellemzőit adhatjuk meg. A beállított tabulátorok a Pozíció alatti oszlopban

sorakoznak. Valamely tabulátort a Töröl nyomógombbal távolíthatunk el. A Mindent töröl valóban

minden korábban beállított tabulátort töröl. Az összes tabulátor beállítása után nyomjuk meg az OK-t.

3.5.4. Szegély és árnyékolás...

A bekezdésekhez, táblázatcellákhoz, ábrákhoz és keretekhez különböző vastagságú és stílusú

szegélyeket illeszthetünk.

A Szegély lapon (52. ábra) kiválaszthatjuk a szegély típusát, a vonal stílusát és színét. A

Távolság mezőben a szöveg és a szegély közötti távolságot adhatjuk meg. A mintaablakban a

beállítások hatását ellenőrizhetjük.




52. ábra

Az Árnyékolás lapon (53. ábra) a szegély által közrefogott terület tónusozását valósíthatjuk

meg. Az árnyékolást elkészíthetjük a szürke 5-től 90 százalékos árnyalataival, vagy többféle előre

megadott mintázattal, beleértve az üreset és az egyszínűt is. Az Üres a kijelölt háttérszínre, az

Egyszínű a kijelölt előtérszínre vonatkozik. Az Előtér ablakban a pontozást vagy vonalkázást

jelölhetjük meg, a Háttér ablakban pedig a háttérszínt.

53. ábra

3.5.5. Hasábok...

A parancs hatására megjelenő párbeszéd-panelen (54. ábra) beállíthatjuk, hogy a kijelölt

szövegrészt hány hasábra akarjuk osztani, pontosan megadható a hasábok szélessége (különböző is




lehet!), a közöttük lévő térköz mérete, s az, hogy a hasábok közé kérünk-e választóvonalat. Végül

megadható a beállítás hatóköre. A Minta ablakban megtekinthető a beállítás hatása. A parancs az

eszköztár nyomógombjáról is aktivizálható, de a részletek beállítása miatt úgyis be kell lépnünk a

párbeszéd-ablakba.

54. ábra

3.5.6. Kisbetű/nagybetű...

A kijelölt karaktereket kicserélhetjük kisbetűs karakterekre, nagybetűs karakterekre vagy a kettő

kombinációjára. Érdekessége a parancsnak, hogy a szövegből elérhetünk mondatszerű beállítást,

amikor minden mondat első karaktere nagybetű lesz (a mondat végét a záró pont jelzi). Az angolszász

szokásoknak megfelelően előállíthatunk címszerű szöveget is, amelynél minden szó nagy betűvel

kezdődik. A 55. ábra szerinti ablakban kapcsolókkal választhatjuk ki a csere fajtáját.

55. ábra

3.5.7. Iniciálé...

Egy betű, szó vagy kijelölt szövegrész iniciálévá formázása. Az iniciálé, ami rendszerint a

bekezdés első betűjéből áll, megjelenhet a bal margón, vagy a bekezdésen belül, az első sor alapvonala

alatti területre kiterjedve. A beállítást a 56. ábra szerinti párbeszéd-ablakban tehetjük meg. A beállítási

lehetőségek egyértelműek.




56. ábra

3.5.8. Felsorolás és számozás...

A Word igen hasznos szolgáltatása. Ennek segítségével készíthetünk ún. francia bekezdéseket

vagy sorszámozott bekezdéseket. Az alapbeállításnak megfelelő formátum gyorsan elérhető az

eszközök közül a vagy a nyomógombra való kattintással.

57. ábra

A Felsorolás című lapon (57. ábra) beállíthatjuk a felsorolásjelek stílusát, típusát és helyzetét, a

felsorolásjeleket követő behúzásokat, valamint a felsorolásjelek előtti és utáni szövegeket. A hat

alaplehetőség közül rákattintással választhatunk, de ha más felsorolásjelet kívánunk, vagy a szöveg

elhelyezkedését másként akarjuk megoldani, akkor a Módosítás nyomógombbal újabb ablakot

nyithatunk meg (58. ábra).




58. ábra

A Betűméret sorban az Auto azt jelzi, hogy a használt betűhöz illeszkedő jelméret állítódik be.

Ettől természetesen el is térhetünk. Színt is beállíthatunk. A Más feliratú nyomógomb segítségével a

karakterkészletből egyéb jeleket választhatunk. A Listaszöveg igazítása pont a felsorolás jel

helyzetére vonatkozik. A Behúzás-szöveg távolsága a margó és a jel utáni szöveg távolságát jelenti,

végül a Szimbólum-szöveg távolság megfogalmazása egyértelmű. A Kép feliratú ablakban a

mindenkori beállítások hatását tanulmányozhatjuk.

A Számozott című fülre kattintva szintén hat alapbeállítás közül választhatunk, közte arab és

római számokkal, valamint betűkkel jelölt bekezdéseket (59. ábra). A Módosítás nyomógomb

hatására ebben az esetben is párbeszéd-ablak jelenik meg (60. ábra), ahol különböző számformátumok

közül választhatunk, az alapbeállítás szerinti vesszőt pontra cserélhetjük, a szám előtt is megadhatunk

valamilyen szöveget (pl. ad., vagy No.). A többi beállítás a Felsorolás laphoz hasonlóan történik.




59. ábra

60. ábra

3.5.9. Címsorszámozás...

A dokumentumban automatikusan számozhatjuk megadott stílus szerint a címeket a Címsor 1,

Címsor 2 stb. címsor-stílusok felhasználásával. A beállításokat a 61. ábra szerinti ablakban tehetjük

meg.




61. ábra

A Módosítás nyomógomb hatására megjelenő párbeszéd-panelen (62. ábra) részletes beállítási

lehetőségeink vannak, hasonlóan a Felsorolás és számozáshoz.

62. ábra

A Szint feliratú ablakban az egyes címszintek formátuma tekinthető meg (egyébként a Word

maximum kilenc szintű számozást tud készíteni). A teljes címstruktúrát a Kép feliratú ablakban látjuk.

A címsorszámozás minden szakaszban 1-től kezdődik, ha nem írunk be vagy nem választunk ki másik

értéket a Számformátum panel Kezdőszám mezőjében.




3.5.10. Gyorsformázás...

Elemez egy Word dokumentumot, és azonosítja az egyes szövegelemeket, majd a csatolt sablon

stílusait alkalmazva formázza a szöveget (63. ábra).

63. ábra

Amikor a Word automatikusan formáz egy dokumentumot, akkor a következő változtatásokat

hajtja végre az Eszközök menü Egyebek párbeszéd-panel Gyorsformázás lapján beállított opcióknak

megfelelően:

Minden bekezdésre alkalmaz egy stílust.

Törli a felesleges bekezdés jeleket (ś).

A Szóköz és Tab billentyűkkel kialakított behúzásokat bekezdés behúzásokká alakítja át.

Felsorolásjelző karaktereket () tesz azoknak a csillagoknak (� *), kötőjeleknek (-) vagy

hasonló karaktereknek a helyébe, amelyekről feltételezhető, hogy pontokba szedett

felsorolások elemeinek jelölésére szolgálnak.

Szerzői jog, Bejegyzett védjegy és Védjegy karakterre cseréli a (C), (R) és (TM) jelzéseket.

A Gyorsformázás bizonyos esetekben nagyon jól használható, jelentős mértékben megkönnyíti

a szövegformázási munkát. Célszerű ezért a Súgó, illetve a Word Kézikönyv felhasználásával

elmélyedni a témában.

3.5.11. Stílustár...

Az aktív dokumentum formátumát tudjuk megváltoztatni előre elkészített stílusok segítségével

(64. ábra). A Sablon annak a sablonnak kijelölésére szolgál, amely stílusait az aktív dokumentumra

alkalmazni akarjuk. Ha a névre egyszer kattintunk, akkor a kép mezőben kiválasztott dokumentum,

példa vagy stílusminták lehetőségnek megfelelően nézhetjük meg a sablon stílusait. Ha olyannak

akarjuk látni a dokumentumot, amilyen az automatikus formázás előtt volt, az Aktuális lehetőséget

válasszuk ki.




64. ábra

A Kép ablakban választhatjuk ki azt a módot, ahogyan a Word a kiválasztott sablon stílusait

szemlélteti. A Dokumentumot választva az aktív dokumentum külalakját mutatja a kiválasztott sablon

stílusaival formázva. Ha a Példát választjuk, akkor egy példa dokumentumot jelenít meg, a

kiválasztott sablon stílusaival formázva. A Stílusminták a kiválasztott sablon stílusainak felsorolását

adja, mintaszöveggel a sablon stílusaiban.

3.5.12. Stílus...

A stílus formátumjellemzők névvel - stílusnévvel - azonosított csoportja. Így az egész

formátumcsoportot egyetlen lépésben alkalmazhatjuk. Egyszerűen csak kijelöljük a formázni kívánt

szövegrészt, majd az eszközök közül a Stíluslistáról kiválasztjuk a kívánt stílust (65. ábra).

Szövegeink formázására stílusokat használva következetesen formázott, egységes hatású

dokumentumot hozhatunk létre.

65. ábra

A Word számtalan előre gyártott stílust kínál, de magunk is készíthetünk ilyet. Ehhez két

módszer állrendelkezésünkre: vagy már meglévő stílust módosítunk, vagy teljesen újat szerkesztünk.

A stílusmódosítást elvégezhetjük példaszöveg alapján, vagy a Stílus parancs segítségével.




Példaszöveg alapján: Ha előállítottunk egy olyan bekezdést, aminek a stílusa alkalmas a

megörökítésre (mert a jövőben többször fel akarjuk használni formátumát), jelöljük ki a példának

szánt szövegrészt. Kattintsunk az eszköztár Stíluslistájára, majd üssük le az Enter-t. Amikor a Word

rákérdez, hogy kívánjuk-e módosítani a példa alapján a stílust (66. ábra), akkor nyomjuk meg az OK

gombot.

66. ábra

A Stílus paranccsal: Válasszuk ki a Stílus parancsot. A megjelenő párbeszéd-panelen (67.

ábra) válasszuk ki a módosítani kívánt stílust és nyomjuk meg a Módosítás gombot. Az újabb

párbeszéd-ablakban (68. ábra) nyomjuk meg a Formátum gombot és módosítsuk a stílus jellemzőit.

Ha a módosított stílust más dokumentumban is fel akarjuk használni, jelöljük ki a Csatolás a

sablonhoz négyzetet. Az OK gombbal zárhatjuk a módosítást.

Érdemes megjegyezni, hogy a stílusokkal kapcsolatos párbeszéd-ablakok alsó részén, a Leírás

mezőben mindig olvasható az adott stílusra jellemző beállítások felsorolása.

67. ábra




68. ábra

3.5.13. Keret...

A beszúrt keret (l. Beszúrás/Keret menüpont) méretét, valamint vízszintes és függőleges

pozícióját módosíthatjuk. Azt is beállíthatjuk, hogy a keretet körbevegye-e a szöveg, vagy nem (a

módosítás előtt a keretet természetesen ki kell jelölni!).

69. ábra

A Keret című párbeszéd-ablak (69. ábra) használata különösebb magyarázatot nem igényel,

beállítási lehetőségeket értelemszerűen kell használni. A Törlés nyomógombbal kapcsolatban azonban

el kell mondani, hogy a keretet törli, de a tartalma és az esetleges szegélye megmarad. Teljes törléshez

a Del gombot kell használni.




3.5.14. Kép...

Hasonló a funkciója, mint a Keret parancsnak, de a méretezésen túl kivágási lehetőségeket is

nyújt (70. ábra). A Kivágás ablakban megadhatjuk, hogy a kép oldalaiból mennyit akarunk levágni.

Az ablak alján olvasható a kép eredeti mérete, amit az Alaphelyzet nyomógombbal állíthatunk vissza.

Ha az ábra be van keretezve, akkor a Keret nyomógomb segítségével méretezhetjük a keretet.

70. ábra

3.5.15. Grafikai objektum...

A Word grafikai objektumnak nevezi azt az ábrát, amelyet a rajzoló eszköztár segítségével

rajzoltunk. A rajzoló eszköztár a Rajzoló ikon ( ) megnyomásával jeleníthető meg. Egyszerű

alakzatok (vonalak, négyszög, ellipszis és felíratok) alkothatók vele, de kellő gyakorlattal

bonyolultabb ábrák is elkészíthetők. A parancs segítségével (71. ábra) meghatározhatjuk az ábra

háttérszínét és mintázatát, valamint az alkalmazott vonalvastagságokat és stílusokat, még nyilakat is

választhatunk. A harmadik lapon a rajz méreteit állíthatjuk be.

71. ábra




3.6. Az Eszközök menü

Az Eszközök menüben különböző jellegű parancsokat foglaltak össze (72. ábra). Itt foglalnak

helyet a nyelvi jellegű parancsok, a körlevél-készítő és a boríték nyomtató utasítások, valamint innen

érhetők el magának a Word-nek a beállítási lehetőségei is.

72. ábra

3.6.1. Helyesírás...

A beállított nyelv szerint ellenőrzi a helyesírást az aktív dokumentumban, beleértve a fejléceket,

a lábléceket, a lábjegyzeteket, a végjegyzeteket, valamint a széljegyzeteket. A helyesírás- ellenőrzés

gyors elérésére használhatjuk a Standard eszköztár Helyesírás gombját ( ) is.

Azt, hogy a dokumentumunk milyen nyelven íródott, az Eszközök/Nyelv parancsán keresztül

közölhetjük a Word-del (l. ott). Egy dokumentum állhat akár különböző nyelvű szövegrészekből is.

Ilyenkor az adott szövegrészek kijelölése után szintén a Nyelv menüpontban kell megadnunk a

nyelveket. Fontos: helyesírás-ellenőrzés előtt mindig mentsük el a dokumentumunkat, mert helytelen

nyelv-beállítás esetén, vagy ha az adott nyelvhez nincs helyesírás-ellenőrző telepítve, az egész Word

elszállhat, s kárba vész addigi munkánk! A helyesírás-ellenőrzés tehát mindig az érvényes nyelven

jelentkezik be (73. ábra). A kérdéses szót a Nincs a szótárban mezőben tünteti fel, alatta pedig a

Javítás mezőben a javaslatot (ha van). A Javaslatok mezőben a hasonló szóalakokat sorolja fel,

amiből rákattintással választhatjuk ki a helyeset. A javítást a Módosít nyomógombbal hajtjuk végre. A

Javít [mind] nyomógomb hatására a szövegben előforduló hasonló eseteket automatikusan javítja. Ha

szerintünk helyes a szó, akkor a Mellőz vagy Kihagy [mind] gombokat nyomjuk meg.




73. ábra

Ha a Word-nek nincs javaslata, de a javítás valóban indokolt, akkor kétféleképpen javíthatunk:

vagy a Javítás mezőben (beszúrhatunk, törölhetünk betűt, esetleg begépelhetjük az egész szót), vagy a

párbeszéd-panel mellé kattintunk egyet, s magában a dokumentumban javítunk. Utóbbi esetben az

Indítás gombra kattintva folytathatjuk az ellenőrzést. A Felvesz gombot akkor kell alkalmaznunk, ha

olyan, általunk gyakran használt szót talál a Word, amely helyes, de nincs a szótárában. A

Visszavonás gombbal az utolsó javítást érvénytelenítjük, egyúttal a helyesírás- ellenőrző visszatér a

kérdéses szóhoz. Az Automatikus javítás és az Egyebek nyomógombok használatáról a

későbbiekben, más menüpontok ismertetésénél lesz szó. A helyesírás- ellenőrzőből a Mégsem gombra

kattintással léphetünk ki.

3.6.2. Nyelvtan... és Szinonimák...

A Word for Windows 6.0 magyar alapváltozata nem tartalmazza a fenti rutinokat - sajnos...

3.6.3. Elválasztás...

A parancs hatására a 74. ábrán látható párbeszéd-panel jelenik meg, amelyben a négyzetek

beikszelésével dönthetünk az elválasztásról. Nyugodtan használhatjuk az automatikus elválasztást,

nagyon jól dolgozik a magyar Word. A Kézi feliratú nyomógomb hatására újabb ablakban manuálisan

állíthatjuk be a szavak elválasztását.

74. ábra




3.6.4. Nyelv...

Dokumentumunk nyelvét állíthatjuk be, vagy módosíthatjuk a 75. ábra szerinti ablakban. Ehhez

előtte ki kell jelölni a szöveget. A dokumentum többnyelvű szövegekből is állhat, ezeket - kijelölésük

után - egyenként kell beállítani. Ha az adott nyelvek helyesírás-ellenőrző programját tartalmazza a

Word, akkor úgy ellenőrzi végig az egész szöveget, hogy nyelvváltáskor automatikusan alkalmazza az

egyes nyelvi rutinokat.

75. ábra

3.6.5. Szavak száma...

Ha valaki arra kíváncsi, hogy dokumentuma hány szóból és betűből áll, csak válassza ki ezt a

parancsot, s a 76. ábrához hasonló statisztikai összefoglalót kap.

76. ábra

3.6.6. Automatikus javítás...

A Word igen jól használható lehetőséget teremt azzal, hogy a gyakran elkövetett gépelési

hibáinkat automatikusan kijavítja. Ehhez természetesen először meg kell neki mondani, hogy mik ezek

a hibák, és mik a helyes változatok. A Space (szóköz) billentyű lenyomására aktivizálódik a rutin.

Ugyanez a funkció használható arra is, hogy ha nagyon hosszú szavakat adott dokumentumban

gyakran le kell írnunk, akkor egy - mással össze nem téveszthető - rövidítést gépelünk be, amit a Word

automatikusan kijavít a teljes hosszúságú változatra. Az egymásnak megfelelő szópárokat a 77. ábra

szerinti párbeszéd-ablakban adhatjuk meg.




77. ábra

3.6.7. Körlevél...

Irodai felhasználóknak jelent komoly segítséget a körlevél egyszerű elkészítése. Mit is

nevezünk körlevélnek? Olyan formalevelet, amelyet azonos törzsszöveggel különböző nevű, nemű,

beosztású stb. embereknek küldünk úgy, hogy azokban a név, a beosztás, a megszólítás stb. mind

egyénspecifikus legyen.

A körlevél készítése három műveletből áll:

1. a törzsdokumentum létrehozása,

2. az adatforrás létrehozása,

3. a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése.

A körlevélkészítés alapfokon nem bonyolult, de többféleképpen el lehet jutni a végeredményig.

A következőkben csupán egy módszert ismertetünk. A parancs hatására párbeszéd-panel jelenik meg

(78. ábra).




78. ábra

ad.1. Törzsdokumentum

A Létrehoz nyomógomb megnyomása után válasszuk az Űrlaplevelek... tételt. Az újabb

ablakban (79. ábra) választhatunk, hogy a Word-ablakban lévő, már előre elkészített (megírt, vagy

lemezről beolvasott) dokumentumunkkal akarunk tovább dolgozni (Aktív ablak), vagy teljesen új

szöveget írunk (Új dokumentum).

79. ábra

Bármelyiket is választjuk, a 78. ábra Létrehoz nyomógombja mellett megjelenik egy újabb,

amivel tovább szerkeszthetjük a dokumentumot. Alatta olvashatjuk a törzsdokumentum nevét a teljes

elérési útvonallal együtt. Az eszközsorok alatt megjelenik egy újabb, a Körlevél eszköztár (80. ábra).




80. ábra

ad.2. Adatforrás

A 78. ábra szerinti Adatok gombra kattintva lehetőségünk van Adatforrás megnyitására és

Adatforrás létrehozására. Az adatforrás tulajdonképpen egy Word táblázat, amelyet a Word

táblázatkészítővel is el lehet készíteni, de erről majd később lesz szó. A megnyitásra ellenőrzés és

esetleges javítás céljából lehet szükség. A Létrehozás parancsot új adatforrás kialakításakor

használjuk (81. ábra).

81. ábra

A Word számos általánosan használt mezőnevet felajánl (l. 84. ábra), de mi magunk is

létrehozhatunk újakat, a régieket pedig törölhetjük. A mezőnevek kialakítása után a program felajánlja

az adatforrás elmentését, majd lehetőséget teremt annak szerkesztésére, kitöltésére (82., 83. ábra).

Miután kész van az adatforrás, annak mezőneveit be kell szúrni a törzsdokumentumba. A kurzorral a

megfelelő helyre állunk, majd rákattintunk a Körlevél eszköztár Adatmező beszúrása

nyomógombjára (84. ábra), s a tételek közül kattintással sorban kiválasztjuk az adott helyre való

adatmező-neveket. Ezzel a törzsdokumentum elkészült. Az adatmezőket ugyanúgy formázhatjuk, mint

bármi más szöveget, pl. előírhatunk dőlt, vagy félkövér betűket stb.




82. ábra

83. ábra

84. ábra

ad.3. Egyesítés

A törzsdokumentum és az adatforrás egyesítését elvégezhetjük a 78. ábra szerinti ablak

Egyesítés nyomógombja segítségével, de egyszerűbb az eszköztár Egyesítés az új dokumentummal

című ikonjára kattintani. A Word néhány másodperc alatt elkészíti a körleveleket, amit

kinyomtathatunk (pl. a Körlevél eszköztár nyomógombjával), vagy külön néven elmenthetünk. A

körleveleket azonban nem szükséges elmenteni, hiszen ha a törzsdokumentumot és az adatforrást

elmentettük, akkor az egyesítést bármikor ismét el tudjuk végezni.




3.6.8. Boríték és címke...

Borítékok: A címet és a feladó címét a borítékra nyomtatja, vagy a levél elejére csatolja a

címeket tartalmazó szakaszt. A Word a szakaszt borítékként formázza meg. A szükséges adatokat a

85. ábrán látható párbeszéd-panelen lehet megadni. A feladó címét a rendszer az Eszközök/Egyebek

Felhasználó című lapjáról veszi, amit természetesen felül lehet írni. A címzettet be kell gépelni, vagy

a dokumentumból is származhat.

85. ábra

Az Egyebek nyomógombbal a borítékméretet lehet megválasztani, a betűméreteket és stílust,

valamint a feliratok elhelyezését. Módunk van a nyomtatási lehetőségek megválasztására, a borítékot

többféleképpen helyezhetjük el.

Címkék: Ezzel a paranccsal lehet egyetlen címkét vagy azonos nevet és címet tartalmazó postai

címkékkel teli ívet nyomtatni (86. ábra). Az Egyebek parancs segítségével választhatjuk meg az

etikett címkék fajtáját és méretét. Az Egyebek nyomógomb hatására megjelenő újabb ablakban tudjuk

kiválasztani, illetve a beállítani a címketípust és méreteket.




86. ábra

3.6.9. Dokumentum védelme...

Ennek a parancsnak a segítségével a dokumentumot olyan védelemmel láthatjuk el, amelynek

hatására a dokumentumunkat - egyes külön meghatározott részeit kivéve - nem lehet módosítani (87.

ábra). A Korrektúra kapcsolásakor a dokumentum módosítható, de a program a javításokat feljegyzi

úgy, hogy később mind a korrektor, mind a szerző számára nyomon követhető, hogy hol és milyen

változtatás történt.

87. ábra

A Széljegyzetek választásakor a dokumentum nem módosítható, de széljegyzeteket hozzá lehet

fűzni. Az Űrlapok megjelölésekor a dokumentumot nem lehet módosítani, kivéve az űrlapmezőket,

illetve a védelem hatálya alól kivont szakaszokat. A Jelszó mezőbe a dokumentum védelméhez

használandó jelszót kell begépelni. A jelszó legfeljebb 15 karakterből állhat, lehet benne bármilyen

betű, szám, egyéb jel és szóköz (de lehetőleg ne felejtsük el, különben soha nem férünk hozzá az ily

módon védett dokumentumunkhoz!). A jelszó begépelése közben az egyes karakterek helyett csillag

(*) jelenik meg.




3.6.10. Korrektúra...

A dokumentumon végrehajtott korrektúrák nyomon követésére szolgál.

3.6.11. Makró...

Egy makrót, vagy tetszőleges standard Word-parancsot rögzít és futtat, illetve szerkesztés

céljából megnyit egy makrót. A makró egyedi névvel azonosított és tárolt műveletsor. A makró

futtatásakor a Word végrehajtja a benne tárolt műveletsort. A makró hozzárendelhető

billentyűleütéshez, nyomógombokhoz stb. Egy makró elkészítése a következő lépések sorozatán

keresztül valósítható meg:

Válasszuk az Eszközök/Makró menüpontot. Írjuk be a makró azonosítóját (nevét), majd

nyomjuk meg a Rögzítés nyomógombot A következő párbeszéd-panelban válasszuk ki, hogy mivel

akarjuk indítani a makrót (pl. billentyűzettel), majd a Testreszabás ablakban írjuk be a kívánt

billentyűkombinációt. A Word kijelzi a választott gyorsbillentyű eredeti funkcióját (ha van), s ha azt

nem akarjuk felülírni, újat választhatunk. A Hozzárendel, majd a Bezárás gombot válasszuk. Az

egérkurzorunk alakja magnókazetta-ikonnal bővül, ami arra utal, hogy kezdhetjük a makró felvételét.

Ezzel egyidejűleg megjelenik a képernyőn a Makrórögzítés eszköztár. Végezzük el azt a műveletsort,

amit rögzíteni akarunk, majd nyomjuk meg az eszköztár Stop gombját. Ezzel elkészült a makró, amit a

beírt billentyűkombinációval bármikor le tudunk futtatni.

3.6.12. Testreszabás...

A lehetőségek közül csupán az Eszköztárak módosítási lehetőségeit ismertetjük (88. ábra). Ha

a Kategóriák ablakban kijelölünk egy kategóriát, akkor a Gombok ablakban megjelenik a hozzá

tartozó eszköztár. Valamely gombra rákattintva a Leírás ablakban megjelenik az adott gomb

funkciójának ismertetése.

Ha egy nyomógombot el akarnánk helyezni meglévő eszközeink között a képernyő

eszköztárában, akkor egyszerűen lenyomott egérgombbal áthúzzuk a kívánt helyre. A pontos "célzást"

kis szálkereszt segíti. Ha gombot el akarunk távolítani az eszköztárból, akkor az előbbihez hasonlóan

lehúzzuk az Eszköztárak ablakba, még csak ki sem kell jelölnünk az érintett kategóriát.

Az eszköztárhoz hasonlóan a menük is átalakíthatók igényeinknek megfelelően (ne tegyük!),

valamint az egyes parancsok eléréséhez billentyűkombinációkat adhatunk meg, illetve igényeink

szerint módosíthatjuk azokat.




88. ábra

3.6.13. Egyebek...

Itt módosíthatjuk a Word beállításait, amelyek a képernyő megjelenését, a nyomtatást, a

felhasználói tudnivalókat, a szerkesztést, a helyesírást és más lehetőségeket szabályoznak. A

beállításokat összesen tizenkét lapon tehetjük meg (valamennyi beállítási lehetőség részletes

ismertetésére itt nincs módunk). Az egyes lapok között a fülre kattintással mozoghatunk.

Megjelenítés fül

Módosítja az alkalmazás- és dokumentumablakok megjelenését, például a stílussáv, a

gördítősávok, és az állapotsor láthatóvá tételével. A Szövegrészhatárok kijelölésekor a

dokumentumban láthatóvá válik a szövegtükör. A Mezőárnyékolás bekapcsolásakor a szövegben

elhelyezett mezők szürke árnyék alatt lesznek könnyen észrevehetők.

Általános fül

Módosítja a Word alapbeállításait, például az alapértelmezett mértékegységet és a

háromdimenziós térhatású megjelenítést. Itt van lehetőség annak beállítására, hogy a File legördülő

menü végén megjelenő fájlfelsorolás hány tételt tartalmazzon.

Szerkesztés fül

Módosítja a Word szerkesztési alapbeállításait, például, hogy a begépelt szöveg a kijelölt

szöveg helyére kerüljön-e, hogy a kijelölt szöveget lehessen-e áthúzással új helyre vinni, vagy hogy a

kivágás-beillesztés műveletnél a felesleges szóközöket a Word törölje-e vagy sem.




Nyomtatás lap

Módosítja a dokumentumok nyomtatását érintő alapbeállításokat, például hogy nyomtassa-e a

Word a dokumentumhoz tartozó kísérő információkat is, vagy hogy formázási információ nélküli

nyomtatás történjen-e. Be lehet állítani azt is, hogy a dokumentum nyomtatása fordított sorrendben

történjen (bizonyos típusú nyomtatóknál indokolt lehet).

Korrektúra lap

Az újonnan beszúrt szöveget, a törölt szöveget és a javított sorokat jelölő korrektúrajelölések

beállítása.

Felhasználó fül

A felhasználóra vonatkozó információk, például a név, a borítékra kerülő feladó cím, valamint a

széljegyzetekben használt névkezdőbetűk megadása.

Kompatibilitás fül

Itt lehet megadni bizonyos kompatibilitási paramétereket, például, hogy egy dokumentum

melyik szövegszerkesztő programmal legyen kompatibilis, és mit csináljon a Word az általa fel nem

ismert betűtípusokkal.

Alapkönyvtár fül

Meghatározza a dokumentumok, sablonok és más egyéb Word-ben létrehozható objektumok

alapértelmezett tárolási helyét. Elő lehet írni, hogy a fájlműveletek során melyik könyvtárral

jelentkezzen be a Word.

Mentés fül

A dokumentum mentési módjának beállítása, például hogy készüljön-e mindig biztonsági

másolat, hogy az első mentéskor kérje-e a Word a kísérő információkat, valamint a jelszó-védelem

beállítása. A Biztonsági másolat bekapcsolásakor a dokumentum előző változata is elmentésre kerül

(figyelem: ez a lemezfoglaltságot megduplázza!). A Gyors mentést mindig célszerű bekapcsolni,

ilyenkor ugyanis az egymást követő mentésekkor nem mindig menti a teljes dokumentumot, csak a

módosításokat. Hosszú dokumentumnál időt takaríthatunk meg vele. Ha feledékenyek vagyunk,

bekapcsolhatjuk az Automatikus mentést és annak időintervallumát. Ilyenkor időnként a Word

mentésbe kezd, és addig nem dolgozhatunk.

Helyesírás fül

A helyesírás-ellenőrzés paramétereinek beállítása, például a saját szótárak azonosítása, vagy a

nyelv kiválasztása. A Word alapszótára a CUSTOM.DIC. Lehetőségünk van saját szótár

létrehozására és szerkesztésére a Saját szótárak mező melletti nyomógombokkal.




Gyorsformázás fül

A dokumentumformázás hatékonyságát befolyásoló szabályok beállítása, például automatikus

tabulátorpozíciók és térközök, vagy hogy a Word kicserélje-e az idézőjeleket nyomdai idézőjelre.

3.7. A Táblázat menü

A Word szövegszerkesztő segítségével táblázatokat is készíthetünk. A táblázat sor(ok)ból és

oszlopok)ból álló objektum, ami az adatok rendszerezését, áttekintését és elemzését könnyíti meg. A

táblázatok készítésével, beállításával és kezelésével kapcsolatos lehetőségek a menüsor Táblázat

menüje alatt vannak összefoglalva (89. ábra).

a) b)

89. ábra

Ha még nincs táblázatunk, vagy nincs kijelölve, akkor az a) ábrának megfelelő menü jelenik

meg. Kijelölt táblázat esetén a b) menü jelentkezik be. Érdemes megfigyelni, hogy a baloldali

menüben a tételek többsége halványan látszik, ami arra utal, hogy táblázat híján még nincs funkciójuk.

Az is feltűnhet, hogy a két menü néhány azonos helyen lévő pontja is különbözik - hasonló okból.

3.7.1. Új táblázat...

A menüpont választásakor a 90. ábra szerinti párbeszéd-panel válik láthatóvá, ahol megadható a

tervezett táblázat oszlopainak és sorainak száma, valamint megadható az oszlopszélesség is, de ez

utóbbitól nyugodtan el is tekinthetünk. Ha kényelmesek vagyunk, a Varázsló vagy a Gyorsformátum

nyomógomb segítségével a Word által javasolt táblázatformátumok közül is választhatunk.




90. ábra

A táblázatkészítésre gyakrabban használjuk az eszköztár Új táblázat nyomógombját ( ).

Megnyomására rács jelenik meg, amiből az egér húzásával jelölhetjük ki a táblázat nagyságát (91.

ábra).

91. ábra

A parancs hatására pontozott vonalakkal határolt táblázatrács keletkezik, ami kitölti a

rendelkezésre álló szövegtükröt. Ezt követően már csak ki kell tölteni a táblázat celláit. Az üres

táblázat cellái között az egérkurzorral, a billentyűzet kurzormozgató billentyűivel és a Tab gombbal

mozoghatunk.

A táblázat celláiban a beírt szöveg, szám stb. örökli a dokumentumunk beállítását (balra, jobbra

és középre rendezett, vagy sorkizárt). Ezeket a beállításokat természetesen megváltoztathatjuk a beírt

adat jellegének megfelelően, vagy a táblázat külalakja szempontjából. A beállításokat elvégezhetjük az

adatbeírás előtt, vagy azt követően is. Ehhez meg kell tanulnunk a táblázat celláinak, sorainak és

oszlopainak, illetve az egész táblázat kijelölését. A kijelölt elemekkel kapcsolatban ugyanazokat a

beállításokat alkalmazhatjuk, mint amit a szövegformázásnál megszoktunk (betűstílus-, ill.

típusválasztás, szövegrendezés stb.).

Egy cella kijelölése: Vigyük az egérkurzort a cellához, s amikor alakja jobbra dűlő nyíllá ( )

változik, kattintsunk. A cella színe fekete lesz, a kijelölés megtörtént.

Egy sor kijelölése: A szövegtükör bal oldalán, az adott sor magasságában kattintsunk a

nyílkurzorral. Ugyanezt a hatás érjük el, ha a kiválasztott sor valamelyik cellájában letesszük a

szövegkurzort (nyílbillentyűkkel, vagy egérrel odakattintva), majd a Táblázat/Sor kijelölése

menüpontot választjuk.http://www.jegyzetek.hu/ 65



Egy oszlop kijelölése: Vigyük az egérkurzort az érintett oszlop fölé, s amikor alakja lefelé

mutató fekete nyíllá változik ( ), kattintsunk. Ez a lehetőség is elérhető menü segítségével: a

szövegkurzort helyezzük el az adott oszlop egyik cellájában, majd válasszuk a Táblázat/ Oszlop

kijelölése parancsot.

Az egész táblázat kijelölése: Vagy az összes sort kijelöljük az egérkurzorral úgy, hogy a nyilat

minden sor előtt végighúzzuk, vagy minden oszlopot, a kis fekete nyíl elhúzásával. A menü

segítségével: Táblázat/Táblázat kijelölése. Van egy könnyen megjegyezhető billentyűkombináció is

(ha benn vagyunk a táblázatban): Alt+Num 5 (a numerikus tömb 5-ös billentyűje).

A cellahatárokat csak a képernyőn látjuk, a nyomtatásban ezek nem látszanak. Ezért a táblázatot

el kell látni vonalazással. Ehhez a Formátum/Szegély és árnyékolás menüt kell felhasználni. A

táblázat sor- és oszlopméretei automatikusan állítódtak be. Természetes, hogy a Word megteremti a

lehetőséget e méretek módosítására egérrel és a menü felhasználásával:

Egérrel: Vigyük az egérkurzort a módosítani kívánt oszlophatárra. Itt a kurzor kettős vonal

nyilakkal ( ) alakra vált. Lenyomva az egér gombját, az oszlophatárt elmozdíthatjuk. Ilyenkor

azonban a szomszédos jobb oldali oszlopok is arányosan változtatják méretüket. Ha azt akarjuk, hogy

csak egy oszlopra terjedjen ki a változtatás hatása, jelöljük ki, így húzzuk az oszlophatárt, s a többi

oszlop szélessége változatlan marad.

Menüvel: Jelöljük ki az érintett sor(oka)t vagy oszlopo(ka)t, majd aktivizáljuk a Táblázat menü

Cellamagasság és szélesség menüpontját. A megfelelő mezőkbe írjuk be a módosított értéket, vagy a

nyilakkal "pörgessük" ki.

Ha az elkészített táblázatot bővíteni kell, akkor jelöljünk ki egy sort, s kattintsunk rá az Új

táblázat ikonra. Egy sorral kibővül táblázatunk, s az új sor örökli a kijelölt sor stílusát. Ezzel

egyenértékű a Táblázat/Új sorok menüpont aktivizálása. Ugyanez a bővítési lehetőség megvan az

oszlopoknál is, de ilyenkor természetesen egy oszlopot kell kijelölni. Meg kell jegyezni, hogy a

táblázat annyi sorral (oszloppal) bővül, ahány sort (oszlopot) előzőleg kijelöltünk.

3.7.2. Cellák törlése...

A menüpont a táblázat (sor, oszlop) kijelölésének hatására Sorok törlésére vagy Oszlopok

törlésére változik. A cellatörlési parancs kiválasztásakor párbeszéd-ablakban kell megadni, hogy a

törlés hatására hogyan rendezze a táblázatot a Word, esetleg vissza is léphetünk (92. ábra). Figyelem:

sorok vagy oszlopok törlésekor nincs kérdés!




92. ábra

3.7.3. Cellák egyesítése...

Sokszor előfordul, hogy olyan táblázatot kell létrehoznunk, ahol több oszlophoz tartozik egy

fejrovat. Ilyenkor jelöljük ki az érintett cellákat, majd válasszuk ki a Táblázat/Cellák egyesítése

parancsot.

3.7.4. Cellák felosztása...

Az egyesítő művelet fordítottja. Az előzőleg egyesített cellák szétbontására használjuk.

3.7.5. Sor, oszlop és táblázat kijelölése

A korábbiakban volt szó ezekről a funkciókról, ezért itt nem tárgyaljuk ismét. Menüről

egyébként is ritkán használjuk, inkább egérrel jelölünk.

3.7.6. Tábla gyorsformázás...

A parancs hatására párbeszéd-ablak jelenik meg, melyben előre elkészített

táblázatformátumokat tudunk "ráhúzni" saját táblázatunkra. A formátumok nevére kattintva a minta

ablakban szemlélhetjük meg az táblázat megjelenését.

3.7.7. Cellamagasság és szélesség...

A parancs segítségével pontosan beállíthatjuk a sorok magasságát (pontokban vagy cm-ben)

valamint az oszlopok szélességét. A Sor fület választva (93. ábra) beállíthatjuk a cellákban

elhelyezkedő szöveg behúzásának mértékét és az igazítást, valamint engedélyezhetjük a sortörést.

93. ábra




94. ábra

Az Oszlop lapon (94. ábra) beállítható az oszlopok közötti távolság (értsd: a szomszédos

szövegek távolsága). A Legjobb kitöltés nyomógombot választva automatikusan az előforduló tételek

méretéhez igazítja az oszlopok szélességét.

3.7.8. Címsorok

Ha egy táblázat több lapra is kiterjed, akkor a táblázat címsorait minden egyes lapon

automatikusan megismételtethetjük.

3.7.9. Táblázattá alakít...

Nagyon hasznos szolgáltatás, táblázattá alakítja át a kijelölt szöveget (95. ábra). A parancs

kiadásakor a megfelelő elválasztó karakterek legyenek elhelyezve a szövegben, azaz a szövegrészeket

vagy bekezdésekbe kell foglalnunk, vagy tabulátorokkal kell elválasztanunk egymástól, de más

szeparátorokat is alkalmazhatunk.

95. ábra

3.7.10. Rendezés...

A kijelölt sorokban lévő információt rendezi ábécé szerint, számsorrendbe vagy dátum szerint.

A parancs nem csak táblázatoknál használható, de felsorolásokban vagy bekezdések sorozatában is.

Amikor a kijelölt rész nem táblázatban van, akkor a parancs neve Szövegrendezés. Sorba rendezéskor




a Word külön bekezdésként kezel minden olyan táblázaton kívüli szövegrészt, aminek a végén

bekezdésjel (ś) van, függetlenül a bekezdésben levő szövegrész méretétől.

96. ábra

A Word az első oszlopbejegyzés alapján rendezi a sorokat (96. ábra). Ha a sorba rendezés

alapjaként más oszlopot kívánunk használni, akkor azt ebből a felsorolásból választhatjuk ki. Ha a

sorba rendezés alapjaként több oszlopot akarunk használni, akkor használjuk a Másodlagos és a

Harmadlagos mezőket is.

3.7.11. Kifejezés...

Matematikai műveleteket végez, és a számítás eredményét mezőként szúrja be (a 97. ábra

szerint pl. egy oszlopszummát). Ugyanis ha másképp nem rendelkezünk, a Word automatikusan

összeadást tételez fel. A mezőt táblázaton belül a kurzort tartalmazó cellába szúrja be a Word. A cellák

jelölése A1, A2, B1, B2 stb., ahol a betű az oszlopot, a szám pedig a sort jelenti (98. ábra).

A párbeszéd-panelen a Kifejezés mezőbe bevinni szánt kifejezést kiválaszthatjuk a Kifejezés

beillesztése listából (99. ábra), vagy egyenlőségjel (=) után be is gépelhetjük. Ha már megvan a

kifejezés, akkor gépeljük be a műveletben használni kívánt cellatartományt. Például a B1 és B5 cellák

tartalmának átlagát kiszámító teljes kifejezés: =ÁTLAG(B1;B5). Az egyedi cellahivatkozásokat

vesszővel kell elhatárolni (A1,B10), a cellatartomány jelölése pedig a tartomány első és utolsó

cellájának hivatkozása, közöttük kettősponttal (A1:B10).

97. ábrahttp://www.jegyzetek.hu/ 69



98. ábra 99. ábra

A Számformátum mezőből a számok formátumát választhatjuk ki. A Beillesztett függvény

mezőben a számokhoz használt függvényeket sorolja fel. Ha itt kiválasztunk a felsorolásból egy

függvényt, akkor az automatikusan bekerül a Kifejezés mezőbe.

3.7.12. Táblázat felosztása

A parancs segítségével két részre oszthatunk egy táblázatot, a kurzort tartalmazó sor fölé beszúr

egy bekezdésjelet (ś). Hosszú táblázatok oldalbeosztásánál van jelentősége.

3.7.13. Rács

Megjeleníti vagy elrejti azokat a pontozott vonalakat, amelyeket a Word a táblázatcellák közé

rajzol a képernyőre. Ismét megjegyezzük, hogy a rácsvonalak nem nyomtathatók. Ha cellák közé

vonalakat kívánunk nyomtatni, akkor a Formátum menü Szegély és árnyékolás parancsát kell

alkalmazni.

3.8. Az Ablak menü

3.8.1. Új ablak

Ugyanannak a dokumentumnak különböző részeit nézhetjük, ha nyitunk egy új ablakot. Ha az

egyik ablakban változtatunk valamit egy dokumentumon, a változást tükrözni fogja az összes olyan

ablak, ami ugyanezt a dokumentumot tartalmazza. Amikor új ablakot nyitunk, az új ablak lesz aktív,

és az összes többi nyitott ablak fölé kerül. A dokumentum mentését a több nyitott ablak nem

befolyásolja.

3.8.2. Elrendezés

Úgy rendezi ablakokba az összes megnyitott dokumentumot, hogy az ablakok a Word

képernyőjén nem takarják egymást (mozaik). Ezt a nézetet - többek között - az esetleg rejtett

állapotban levő ablakok megtekintésére, az egyes dokumentumok adatainak átvételére használhatjuk.

3.8.3. Felosztás

A parancs két ablaktáblára oszt fel egy ablakot. Az egérkurzor jelzi a felosztás helyét. A

felosztás helyét a nyílbillentyűkkel és utána az Enter billentyű megnyomásával állíthatjuk be. Úgy is




feloszthatunk két táblára egy ablakot, hogy kétszer kattintunk a függőleges gördítősáv tetején levő

osztócsúszkára (100. ábra).

100. ábra

Felosztáskor a Felosztás menü neve Felosztás vége lesz. A felosztás megszüntetését itt

valósíthatjuk meg. A menük alatt a megnyitott dokumentumok fájlnevei vannak felsorolva. Egy

(megnyitott) dokumentumra úgy tudunk áttérni (anélkül, hogy be kellene zárni a másik

dokumentumot), hogy a nevére kattintunk.

3.9. A Súgó (?) menü

A Súgó menüt a Word-ben kérdőjellel (?) jelölik. Az első három menütétel a tényleges Súgó

kategóriákat tartalmazza.

A Példák címszó alatt található a Word tankönyve.

A nap tippje menüpontja használható, de ki is lehet kikapcsolni!

A Terméktámogatás pont alatt megtudhatjuk, hova fordulhatunk, ha segítségre van

szükségünk a Word használatával kapcsolatban.

A Névjegy a szokásos információkon túl lehetőséget ad a Rendszerinformációk

megjelenítésére is (101. ábra). Ebben az ablakban a különböző kategóriák szerinti

rendszerinformációkat tekinthetjük meg.

101. ábra




4. Az Egyenletszerkesztő (Equation)

Az Equation nevű egyenletszerkesztő az alapbeállítás szerint nem jelenik meg az eszköztár

gombjai között. Ha azonban gyakran van dolgunk képletekkel, akkor célszerű kitenni nyomógombnak,

hogy gyorsabban elérjük. Az eszköztár bővítése - mint korábban már volt róla szó - az

Eszközök/Testre szabás parancsával lehetséges. Az Equation ikonja a Beszúrás kategória

nyomógombjai között található. Az ikont egyszerűen fel kell húzni az eszközök közé, s letenni a

megfelelő helyre.

Lehetőség van az Egyenletszerkesztő menüből való elindítására is. Ehhez a Beszúrás/

Objektum menütételt kell választanunk, majd az objektumtípusok között az Equation-ra kattintani.

4.1. Egyenletszerkesztés

Az Equation elindítása után megjelenik az egyenletszerkesztő eszközsora, majd egy

szerkesztőkeretben a változónevek begépelésével, valamint szimbólumok és minták kiválasztásával

készíthetjük el egyenletünket.

A különböző szimbólumok, jelek és görög betűk az Egyenletszerkesztő eszköztárából vehetők.

Az eszköztár (102. ábra) grafikus menünek is felfogható, de a menü nem marad a képernyőn. A

kiválasztáshoz kattintsunk rá a kívánt gombra, majd a legördülő grafikus menüben húzzuk addig az

egeret, amíg ki nem jelöljük a kívánt elemet. Az eszköztár felső sorában a szimbólumok találhatók, az

alsóban pedig a különböző minták. Az eszköztárak tartalmát a 103. és 104. ábrák szemléltetik.

102. ábra




103. ábra

104. ábra

Az egyenletszerkesztéshez vigyük oda a kurzort, ahová a képletet akarjuk elhelyezni, hívjuk be

az Egyenletszerkesztőt (pl. kattintsunk az ikonra), és kezdjük meg a begépelést. A változókat és a

különböző szimbólumokat, jeleket pontozott vonallal jelölt keretekbe kell beillesztenünk. Ahogy

bővítjük az egyenletet, a keret mérete az egyenlet mindenkori alakjának megfelelően változik. Az

egyenlet szintjei (index és kitevő sorok, a változók szintje, törtek emeletei stb.) között a

kurzormozgató nyílbillentyűkkel vagy egérkattintással mozoghatunk. Beíráskor a villogó kurzor alakja

mindig mutatja a szintek helyzetét a mindenkori alapvonalon, illetve az aktuális képletrész magasságát

(vízszintes és függőleges vonallal). Ha elkészültünk az egyenlettel, kattintással szúrhatjuk be a




dokumentumba. Egy kész, a dokumentumban elhelyezett egyenletet újra megnyithatunk módosítás,

javítás céljából úgy, hogy kétszer rákattintunk.

Külön fel kell hívni a figyelmet, hogy azon jelek közül, amelyek a billentyűzeten is szerepelnek,

de amiket az Egyenletszerkesztő eszköztárából is elérhetünk, mindenképpen az

Egyenletszerkesztőből vegyük. Különösen ilyenek a zárójelek, amelyeknek mindenkori mérete

automatikusan követi az egyenlet magasságát.

4.2. Az Egyenletszerkesztő menüi

A menük vázlatos ismertetése keretében csak a legfontosabb funkciókat említjük meg.

A Fájl és a Szerkesztés menü parancsai egyértelműek.

A Nézet menü első tételei a megjelenítés méretarányára vonatkozó parancsok. Bizonyos

esetekben a képletszerkesztés közben zavaros foltok jelenhetnek meg a képernyőn, ezeket az

Újrarajzol pont aktivizálásával tüntethetjük el.

A Formátum menün belül legfontosabb a Távolság értékek beállítása... menüpont. Ennek

segítségével lehet módosítani a sortávolságokra, a mátrix távolságokra, valamint az indexek

elhelyezésére vonatkozó értékeket. Az adott érték állításakor mintapéldán láthatjuk a változtatás

hatását.

A Stílus menüben a beírt karakterek jellegét írhatjuk elő. A Megad... menüpontban a szöveg, a

függvény, a változók és a számok betűtípusát és stílusát módosíthatjuk.

Az Új méret menü Megad... pontja segítségével a karakterek, az indexek és a szimbólumok

nagyságát írhatjuk elő.

Az Egyenletszerkesztő Súgóját az angolul tudók használhatják, ezt nem fordították le

magyarra.

5. A Rajzoló (Draw)

A Word for Windows 6.0 segítségével kis gyakorlattal viszonylag bonyolult rajzokat, ábrákat

készíthetünk. A rajzoló eszköztár a Standard eszköztár Rajzoló gombjával ( ) aktivizálható.

5.1. Egyszerű elemek rajzolása

A Rajzoló eszköztárban az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

egyenes vonal rajzolása,

négyzet vagy téglalap rajzolása,




kör vagy ellipszis rajzolása,

ív rajzolása,

sokszög vagy szabadkézi vonal rajzolása.

Ha valamelyik elemmel rajzolni kívánunk, kattintsunk rá az ikonjára, és az egérkurzor

húzásával rajzolhatunk.

Vízszintes, függőleges, 30, 45 és 60 fokos egyenest a Shift billentyű lenyomása mellett

húzhatunk.

Négyzetet vagy szabályos kört a téglalap vagy ellipszis rajzoló elem. Kiválasztásakor akkor

tudunk rajzolni, ha a kurzor húzása közben lenyomva tartjuk a Shift billentyűt.

Szabályos körívet szintén akkor tudunk rajzolni, ha lenyomva tartjuk a Shift billentyűt.

Sokszöget vagy szabadkézi görbét rajzolva eljárhatunk úgy, hogy

a sokszögű elemet egyenes szakaszokból építjük fel (ehhez az egér gombját nem kell

lenyomva tartani), ilyenkor a szakaszok töréspontjánál kell kattintani;

lenyomott egérgombbal szabadkézi vonalat rajzolunk, s a rajzolást az Esc billentyű

lenyomásával vagy kétszeri kattintással fejezzük be.

A rajzunkon szövegmezőket, vagy képfeliratokat, pl. magyarázó szövegeket hozhatunk létre. Ez

a szöveg kerettel körülvett területen jelenik meg. A képfelirat stílusa, illetve a terület kerete és

mintázata, színe az előző beállítás adatait örökli. A feliratot a Képfelirat ikon ( ) megnyomásával

hozhatunk létre. A felirat tulajdonságát a Képfelirat formátum nyomógombbal ( ) állíthatjuk be. A

Beviteli mező ikon ( ) hatására megjelenő szövegablakba szövegeket írhatunk.

Lehetőség van arra is, hogy ne a szöveglapon rajzoljunk, hanem külön rajzlapon. Ehhez a

Rajzoló eszköztár Kép létrehozása című ikonját ( ) kell megnyomni. A rajzlapon új elemek

kerülnek a képernyőre (105. ábra). A bezárt kép keretbe foglalva kerül vissza a dokumentumba a Kép

bezárása gomb megnyomása után. A bal oldali képhatár beállító gomb segítségével a rajz határait (a

határoló keretet) a rajzot alkotó elemek méretéhez igazítjuk. A dokumentumba beillesztett rajz a keret

segítségével tovább méretezhető.

105. ábra

Az egyes rajzi elemek pontosabb elhelyezését segítő rács teszi lehetővé. A rács olyan, a

rajzfelületet befedő háló, amely tulajdonképpen láthatatlan, hatását csupán a rajzolás közben

észlelhetjük. A rácstávolság az alapbeállítás szerint 0,2 cm, ami azonban módosítható a Rácshoz http://www.jegyzetek.hu/ 75



illesztés ikon ( ) megnyomása után. A párbeszéd-ablakban kapcsolható be maga a rácshoz illesztés

is.

5.2. Grafikai objektumok és elemek módosítása

Megrajzolt objektumunkat - ha mérete, helyzete, alakja nem megfelelő - módosíthatjuk. A

módosításhoz az adott elemet ki kell jelölni úgy, hogy rákattintunk. Vonal esetén a két végén, más

objektumok esetén a befoglaló téglalap mentén ún. kezelő elemek jelennek meg (kis fekete négyzetek,

mint a kereteknél, képeknél). Vonal esetén a végponton lévő kezelőre kattintva és húzva

módosíthatjuk hosszát és dőlését, a kurzorral pedig mozgathatjuk. Más objektum esetén (téglalap, kör,

körív, sokszög stb.) az oldalakon, ill. a sarkokon lévő kezelők húzásával módosíthatunk az arányokon.

A mozgatás hasonló módon történik.

Ha a rajz méreteit arányosan akarjuk módosítani, a kijelölés után a Shift billentyű lenyomása

mellett tehetjük meg. Központos átméretezéshez a Ctrl billentyűt kell lenyomva tartani. A kijelölt

elemet a Delete billentyűvel törölhetjük. A sokszög alakját megrajzolás után módosíthatjuk. Ehhez

előbb ki kell jelölnünk az objektumot, majd kattintsunk a Rajzoló eszköztár Újrarajzolás gombjára.

Ezután a sokszög csúcspontjainál megragadva a kis négyzeteket mozgathatjuk azokat.

A Rajzoló mindig az aktuális, azaz az utolsó beállítás szerinti alapértelmezés szerint rajzol. A

grafikai objektumot alkotó vonalak vastagságát, színét, stílusát ugyanúgy beállíthatjuk, mint az

objektumok kitöltésének mintázatát és színét. Ehhez a Formátum/Grafikai objektum... menütételt

kell választanunk. A rajzoló eszköztár felhasználásával a vonal stílusát a nyomógombbal is

módosíthatjuk. A vonal színét a , az árnyékolás színét pedig a nyomógombbal állíthatjuk be.

A megrajzolt grafikai elemeket tudjuk tükrözni vízszintesen és függőlegesen (a szöveget nem!).

Jelöljük ki az objektumot, majd kattintsunk a Vízszintes tükrözés ( ), vagy a Függőleges tükrözés (

) nyomógombokra. Tudjuk 90°-onként billenteni is az elemet a Forgatás jobbra ikon ( )

segítségével. A dokumentumba beágyazott rajzot úgy alakíthatjuk, javíthatjuk tovább, hogy kétszer

rákattintunk.

5.3. A grafikai objektum szintjei

Előfordulhat, hogy egy később megrajzolt grafikai objektum eltakar egy másikat. Tudni kell,

hogy ezek az elemek úgy helyezkednek el, mintha ezek az elemek egymásra helyezett fóliákra

lennének rajzolva. Ezeknek a fóliáknak a helyzetét szabadon megválaszthatjuk, átrendezhetjük.

Jelöljük ki azt az elemet, amelyet egy másik mögött akarunk elhelyezni, és kattintsunk a Hátra küldés

ikonon ( ). A két fólia felcserélődik. Rendelkezésünkre áll természetesen a műveletnek a fordítottja

is, az Előre hoz: .




Példaként nézzük a 106. ábrát. Az első ábrarészen az utólag megrajzolt kör még eltakarja a

sokszöget, a második ábrán a kör hátraküldése utáni állapot látszik. Ezzel tökéletesen egyenértékű a

sokszög előrehozatala művelet.

106. ábra

A fóliához hasonló megoldás alkalmazható a szöveg és ábra vonatkozásában is. Egy grafikai

objektumot el tudunk helyezni a szöveg mögött, illetve magán a szövegen. Ehhez a Szöveg mögé küld

( ), illetve a Szöveg elé visz ( ) ikonokat kell alkalmazni.

Több grafikai elem elhelyezésekor szükség lehet arra, hogy azok egymáshoz viszonyított

helyzete ne változzék meg, ne mozdulhassanak el. Erre a célra jól használható a Csoportosítás

parancs. Keretezzük be az érintett objektumokat a nyomógomb felhasználásával, majd nyomjuk

meg a Csoportosítás ( ) ikont. A csoportosítás a nyomógomb segítségével oldható fel.

6. A Diagramrajzoló (Graph)

A Diagramrajzoló segítségével Word táblázat adataiból tudunk viszonylag könnyen diagramot

készíteni. A program a Standard eszköztár Diagram beszúrása ( ) gombjára kattintással indítható

el (vagy a Beszúrás/Objektum menü Microsoft Graph objektumának választásával). A Graph a

példatáblázattal és a belőle készült oszlopdiagrammal jelentkezik be (107. ábra). Látható, hogy a

táblázat és a diagram külön ablakban foglal helyet.

107. ábra




Ha már van adat a táblázatban, akkor bővíthetjük adatokkal úgy, hogy rákattintunk a táblázat

ablakára. A módosítás elvégzésekor a diagramban is azonnal megjelenik a változtatás eredménye.

Új diagram készítésekor gépeljük be az adatokat az adatlapba (hasonlóan a Word

táblázatokhoz). A táblázat nem minden sorát vagy oszlopát kell felhasználni a diagramhoz. Az első -

sötét színű - sor és az első oszlop csupán kijelölésre szolgál. A sötét (fekete) szín a kijelölt állapotot

mutatja. Ha nem kívánunk valamely adatsort szerepeltetni, akkor kattintsunk kétszer a fekete cellára,

mire az világosabb szürkére vált. Ez az adatsor (oszlop vagy sor) nem kerül be a diagramba. Újbóli

kétszeri kattintásra azonban ezek az adatok is aktívvá tehetők. Az egész táblázatot a bal felső sarokra

kattintva jelölhetjük ki.

A diagram rajzolásához a Diagramkészlet menüből válasszuk ki a kívánt diagramtípust (a

kiválasztást szemléletes ábrák segítik). Készíthetünk terület-, oszlop-, sáv-, vonal-, kör- és

pontdiagramokat, valamint kombinálhatjuk is az alapváltozatokat. A 108. ábra az oszlopdiagram

változatokat szemlélteti. Térbeli diagram formátumok is választhatók, például a 109. ábra szerint.

108. ábra




109. ábra

Ha a diagramhoz jelmagyarázatot akarunk fűzni, címkét vagy nyilakat akarunk elhelyezni, ezt a

Diagramrajzoló program Diagram menüjében tehetjük meg. A Formátum menüben állíthatjuk be,

vagy módosíthatjuk többek között a diagram színeit, vagy látványos térhatású effektusokat állíthatunk

be a tengelyek billentésével, illetve elforgatásával (110. ábra).

110. ábra

A dokumentumba beágyazott diagramot akkor tudjuk módosítani, ha a diagramra kétszer

rákattintunk (ez egyébként minden beágyazott objektumra igaz!).

7. A Címszerkesztő (WordArt)

A WordArt segítségével különleges formázású szövegmegjelenést érhetünk el, cégemblémákat

és speciális szövegeffektusokat készíthetünk. A WordArt a Beszúrás/Objektum menüpont

aktivizálásával, majd a Microsoft WordArt 2.0 kiválasztásával tölthető be. A dokumentumablak

eszköztára lecserélődik a WordArt eszköztárra, és megjelenik egy szövegbeviteli mező. Ide kell

beírni a szöveget, ami a kurzor helyén meg is jelenik egy árnyékolt mezőben a Képernyő frissítése

gomb hatására (111. ábra).




111. ábra

A szöveg effektusait a WordArt eszköztár segítségével hozzuk létre. Az első kiválasztó listából

(eredetileg Normál szöveg a felirata) a szövegformát választhatjuk ki (112. ábra). Mintaszövegünket a

harmadik sor első elemének kiválasztásával formáztuk meg (113. ábra).

112. ábra 113. ábra

A következő listából az alkalmazott betűtípust jelölhetjük ki (a példánkban a Bahamast), a

Legjobb feliratú listából pedig a betűméretet.

114. ábra

A 114. ábrán látható nyomógombok egy része ismert. Sorban a harmadik új: hatására azonos

magasságúak lesznek a kis- és nagybetűk. A mellette lévő nyomógombbal elfordíthatjuk a betűket, a

csoportban utolsóval pedig megnyújthatjuk a karaktereket. Egymagában áll az igazító gomb, majd a

karaktertávolságot állíthatjuk be, végül a különleges hatások párbeszéd- paneljét hívhatjuk elő. Az

utolsó három ikon az árnyékolás, a forma és a szegély nyomógombjai.

A megformázott szöveg a dokumentum területre kattintással ágyazódik be az anyagunkba. Ezt

is, mint a többi objektumot, keret veszi körül, amelynek segítségével méretezhetjük. A WordArt

objektumot tovább szerkeszteni úgy tudjuk, hogy kétszer rákattintunk. Így születtek a 115. ábra

változatai is a 113. ábra módosításával.




115. ábra

Értékeld a jegyzetet!

Kérünk, hogy értékeld a jegyzetet, pontozd egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Segíts másoknak eligazodni,

könnyen megtalálni a legjobb anyagokat! Segíts nekünk megtalálni a kevésbé jól sikerült munkákat, hogy

kijavíthassuk a hiányosságokat! Szavazz az Interneten, vagy küldd el értékelésedet e-mailben, és mi felírjuk

szavazatodat!


mailto:[email protected]?subject=Azonos%C3%ADt%C3%B3:%20inf0012a

http://www.jegyzetek.hu/rate.php?ID=inf0012a

Documents

Dr · Web viewEzzel a paranccsal lehet a Vágólap tartalmát meghatározott formátumban beilleszteni, vagy beágyazni a Word-dokumentumba, illetve csatolást létrehozni olyan információhoz,