Dr. Szabó Tünde

Emberi Erőforrások Minisztérium

Sportért Felelős Államtitkár

A 16 kiemelt sportág fejlesztési stratégiája

Nem kiemelt sportágak felzárkóztatási alapja

A sport ösztöndíj-rendszere

Az olimpiai pályázat - Budapest 2024

Képzés, kutatás, sporttudomány: A Testnevelési Egyetem (TF) helyzete és fejlesztése

Közoktatás, mindennapos testnevelés, TTT Program, SLT

Szabadidősport és az egészséges életmód támogatása

Sportegészségügy

További célkitűzések- feladatok: Nemzeti Sportinformációs Rendszer

asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás

Sportágfejlesztési koncepciók 2014-2020.

Célok: eredményesség javítása nemzetközi szinten, felkészülés segítése, sportegészségügyi háttér biztosítása, részvétel, valamint versenyrendezés támogatása

az érintett sportágakban a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámot tekintve több mint 30%-os a növekedés mértéke, a tagszervezetek száma pedig több mint 5%-kal nőtt 2013. és 2015. között

A kiemelt sportágak 2013. évi sportfejlesztési

elképzeléseinek támogatásáról, továbbá a 2014-2020. évre

vonatkozó sportágfejlesztési igények bemutatásáról szóló

1526/2013. (VIII. 12.) MOB határozat;

Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és

elosztásáról szóló 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet:

a Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával

összefüggő feladatok támogatása, valamint

sportszövetségek adósságrendezése előirányzat;

A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének

támogatása előirányzat.

2014: az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 7,6 milliárd Ft → 2015: 8,2 milliárd Ft.

Sportágfejlesztési támogatás 47,3%-a a versenysport, élsport, 26,9%-a az egyesületek, műhelyek, akadémiák, 25,8%-a az utánpótlás-nevelés fejlesztés;

Szervezetfejlesztés, informatikai fejlesztés, kommunikáció fejlesztés, a nemzetközi sportdiplomácia;

Nemzetközi szintű eredményesség javítása, olimpiai felkészülés, edző-, illetve sportszakember-képzés, továbbképzés, konferencia részvétel, fogyatékosok sportját támogató projektek, utánpótlás-bázis szélesítése, edzőtáboroztatás, versenyeken történő részvétel, sporteszköz beszerzés, sportszakemberek foglalkoztatási költségei.

Kiemelt sportágak sportági

szakszövetségei

Összes versenyengedéllyel rendelkező sportoló száma (fő)

2013.07.01 2014.07.01 2015.07.01

Viszonyszám

(2015/2013)

Magyar Asztalitenisz Szövetség 3 887 4 098 4 924 126,68%

Magyar Atlétikai Szövetség 3 596 4 005 4 069 113,15%

Magyar Birkózó Szövetség 2 376 4 328 4 307 181,27%

Magyar Evezős Szövetség 431 1 101 1 688 391,65%

Magyar Judo Szövetség 2 370 2 862 3 100 130,80%

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 3 120 3 294 3 950 126,60%

Magyar Kerékpáros Szövetség 707 783 656 92,79%

Magyar Országos Korcsolyázó

Szövetség 387 409 507 131,01%

Magyar Ökölvívó Szakszövetség 952 1 560 1 727 181,41%

Magyar Öttusa Szövetség 123 197 932 757,72%

Magyar Röplabda Szövetség 1 930 2 317 2 576 133,47%

Magyar Sportlövők Szövetsége 3 419 3 536 3 505 102,52%

Magyar Tenisz Szövetség 2 060 2 143 2 588 125,63%

Magyar Torna Szövetség 2 249 2 327 2 446 108,76%

Magyar Úszó Szövetség 6 317 7 791 8 676 137,34%

Magyar Vívó Szövetség 1 338 1 544 1 580 118,09%

Összesen 35 262 42 295 47 231 133,94%

2014: 1,7 milliárd Ft támogatás.

Magyar Olimpiai Bizottság

Hozzájárul a legeredményesebb, legtehetségesebb edzők pályán tartásához, továbbképzéséhez, magyarországi foglalkoztatásához, illetve munkavégzésük egységes követelményrendszerének kialakításához;

Kiemelt edző státuszt kizárólag az olimpiai sportágakban válogatott sportolókkal foglalkozó eredményesen dolgozó edzők kaphatnak, akik legalább középfokú edzői végzettséggel rendelkeznek;

Az edzőhöz kapcsolódó eredményt elérő sportoló olimpiai „A” válogatott kerettag, illetve a szövetség által javasolt utánpótlás korosztályának válogatott keret tagja, aki magyar színekben vesz részt a világversenyeken;

5 kategória:

A kiemelt edzők létszáma 2014-ben 161 fő volt,

2016-ban 181 szakember.

20 sportág: Búvárúszás, Curling, Golf, Gyeplabda, Íjászat, Karate, Kick-

boksz, Lovassport, Műugrás, Rögbi, Sí, Snowboard, Súlyemelés,

Szinkronúszás, Szörf, Taekwondo, Táncsport, Tollaslabda, Triatlon,

Vitorlázás.

Az eredményességen túl több sportág jelentős utánpótlás, vagy

szabadidős bázissal rendelkezik;

A felzárkóztatásra biztosított forrásokat a szövetségek az alábbiakra

használhatják fel:

szervezetfejlesztésre, edzőtáboroztatásra, nemzetközi versenyekre történő felkészülésre és

részvételre;

sportfelszerelések beszerzésére, sportszakember-képzésre (több esetben neves külföldi

szakemberek bevonásával megvalósított képzések),

sportszakmai kiadványokra, nemzetközi jelentőségű hazai események megrendezésének

támogatására,

sportegészségügyi és sportdiplomáciai feladatok ellátására, a tömegbázis szélesítésére és a

sportág népszerűsítésére

Felzárkóztatási programban lévő sportágak - Kereszt-

féléves finanszírozása

2015: 450 millió Ft

A szakszövetségek adatszolgáltatásai alapján az edzői

létszám 23,6%-kal, a tagszervezetek száma pedig

1,1%-kal nőtt az érintett sportágakban 2013. és 2015.

között

Több felzárkóztatási sportágban a versenyengedéllyel

rendelkező sportolói létszám tekintetében jelentősebb

mértékű növekedés tapasztalható (pl. műugrás, sí,

szörf, triatlon stb.).

Gerevich-Aladár sportösztöndíj

Olimpiai járadék

A Nemzet Sportolója címhez kapcsolódó járadék

Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogram

Héraklész Program

Héraklész Bajnokprogram

Héraklész Csillagprogram

A 2024. évi XXXIII. Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll

Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, az olimpiai játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 17-én terjesztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elé. (1. szakasz)

A további két szakasz dokumentumait 2016. októberében (2. szakasz – Irányítás, jogi háttér és létesítményfinanszírozás),

illetve 2017. februárjában (3. szakasz – az Olimpiai Játékok lebonyolítása, tapasztalatok és örökség) kell benyújtani Döntés 2017-ben a limai NOB kongresszuson A főváros mellett Los Angeles és Párizs verseng

Az 1. pályázati szakasz anyaga öt fejezetből áll:

Olimpiai Vízió és a Budapesti Olimpia koncepciója

Örökség és illeszkedés a hosszú távú tervekhez

Az infrastruktúra és az erőforrások általános

bemutatása

Ország elemzés

Pénzügyi elemzés

A Budapesti Olimpiai és a Paralimpiai Játékok víziója

Az első olyan Olimpia és Paralimpia lehet, amelynek Közép-Európa adhat otthont

NOB reformtörekvései: célunk egy gazdaságos és hosszú távon is értéket teremtő olimpia

Olimpiai helyszíneink tökéletesen kapcsolódnak a város épített és természeti adottságaihoz: a Duna, mint Budapestet és a térséget összekötő ütőér

A városi és sportinfrastruktúra fejlesztésén túl az olimpia élénkíti a magyar gazdaságot, új munkahelyeket teremt, elősegíti az egészséges és sportos életmód terjedését, garantálja Budapest és az ország hosszú távú és fenntartható fejődését

Az olimpiai koncepció kidolgozása és a kapcsolódó helyszínek kiválasztása során figyelembe vették a NOB Olimpiai Agenda 2020 programjának alapelveit

A budapesti olimpiai Master Planje 28 budapesti helyszínt határoz meg, amely 25 sportág 36 versenyszámának megrendezésére alkalmas

A terv két térséget, hét klasztert és öt különálló létesítményt nevesít

Mind a hét klaszter az Olimpiai Falu tíz kilométeres körzetében, a városközponttól maximum hat kilométerre található, közúton és tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető

A Paralimpiai Játékokkal kapcsolatban a Master Plan 21 helyszínt nevez meg, amelyek 22 sportág és 24 szakág versenyeinek adnának otthont

A Paralimpiának egy vidéki helyszíne is lenne: az evezős versenyszámokat Szeged látná vendégül

A központi (budapesti) versenyarénák mellett öt közeli és könnyen megközelíthető olimpiai térség is bekapcsolódhat a versenyek megrendezésébe (Balatoni régió, Debrecen, Győr, Miskolc és Szeged)

Magyarország lakosságának 90%-a 90 percen belül el tud majd jutni valamennyi helyszínre

Az Olimpiai és Paralimpiai Falu folyóparti környezetben

elhelyezkedő épületei a Duna keleti partján, közvetlenül az

Olimpiai Park mellett kapnának helyet

A Budapest 2024 pályázat javaslata szerint a 2024. évi

Olimpiai Játékok megnyitójára július 19-én, pénteken, a

záróünnepségre pedig augusztus 4-én, vasárnap kerülne sor

A Paralimpiai Játékok javasolt kezdési időpontja augusztus

21., szerda (megnyitó), zárónapja pedig szeptember 1.,

vasárnap (záróünnepség)

Az Olimpiai terv szervesen illeszkedik Budapest

Fenntartható Fejlesztési Terveihez

Az infrastruktúra és az erőforrások általános bemutatása:

Szálláshelyek

Repülőtéri infrastruktúra

Közlekedés

Energia, telekommunikáció és egészségügyi

szolgáltatások

Ország elemzés:

A pályázat politikai támogatottsága

Támogatás más érintettek részéről

A kormányzati és a nonprofit szektor szerepe az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban

A Magyarországon korábban rendezett események irányítási tapasztalatai

Gazdasági elemzés

Jogi környezet

Biztonsági környezet

Pénzügyi elemzés:

Pénzügyi stratégia és finanszírozási források

Pályázati költségvetés

A 90. évfordulóját ünneplő TF a világ legrégebbi mozgáskultúrával foglalkozó egyeteme. A stratégiai ágazat programjában a Testnevelési

Egyetem fejlesztése, Több mint százezer négyzetméteres területen épülhet meg és 2018 szeptemberére készülhet el. A leégett csarnok helyére 50 méteres fedett uszoda

épülhet; A Csörsz utcai sporttelep BAH csomópont felőli

oldalán multifunkcionális sportcsarnok 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 1527/2016. (IX. 29.) Korm. határozat

Cél: a fiatal korosztály testi és szellemi állapotának

fejlesztése

1.173.000 diák minden nap mozog

Általános- és középiskolában, 12 évfolyamon,

minden tanítási napon;

Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Program:

tanuszoda, tanterem, tornaterem;

Társadalmi felzárkóztatási program

Az iskolás gyermekek sportba történő széleskörű bevonása;

Az iskolai testnevelés keretei között a sportágak bemutatása;

Országszerte sportágakat bemutató eseményei (20 megyei);

Helyi sportlehetőségeket népszerűsítő programok ( 230 db)

Sporteszközcsomagok kihelyezése (közel 1200 intézmény);

22 sportági szakszövetség bevonása (kézilabda, kosárlabda,

asztalitenisz, atlétika, judo, röplabda, tenisz, torna, vívás,

tollaslabda, labdarúgás, jégkorong, vízilabda, birkózás, evezés,

kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa,

sportlövészet, úszás);

15 ezer gyermek részvétele a programokban

Egy helyszínen,100 sportág kipróbálása

Egyedülállóan sok sportág kipróbálásának lehetősége egy helyszínen, szakemberek, edzők közreműködésével

Olimpikonok, élsportolók jelenléte

Tehetségek kiválasztása

Sportba történő bevonás, egészséges életmód

EU-s projektek:

EU 2020 Stratégia célkitűzései

EFOP-3.2.8-16 T.E.S.I. - 2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében projekt és az EFOP-3.2.10-16 Tehetséggondozás sport által projekt

Céljuk: az iskolarendszer az optimális biológiai fejlődéshez elengedhetetlen, megfelelő szintű és minőségű testmozgás, rendszeres fizikai aktivitás lehetőségét minél fiatalabb életkorban biztosítani tudja a gyermekek számára

A felnőtt lakosság 10-15%-a sportol rendszeresen (heti

két alkalom), a mindennapos testnevelésen kívül a

gyerekek csupán 10%-a

A lakosság a legkönnyebben saját lakóhelyén érhető el

→ létesítményfejlesztés, új létesítmények kialakítása a

szabadidősport területén

Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyer a

szabadidős sportban az úgynevezett „street – workout”

Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program

Sportolási lehetőség biztosítása saját lakóhely közelében

Minden korosztály számára aktív időtöltés

Szabadidős kondiparkok és futópályák a középpontban

Első alprogramja: 23 megyei jogú város: a helyi önkormányzati szinten

megvalósítandó szabadidősport gyakorlásával összefüggő programok

Második alprogramja: a helyi szinten integrált sportszervezetek utánpótlás-

neveléssel összefüggő feladatainak támogatása mentén a Sportegyesületek

Országos szövetsége (SOSZ) közreműködésével, helyi szinten működő

egyesületi keretek között

A megyei jogú városok saját hatáskörben, a helyi önkormányzati szinteken

jelentkező szabadidősport igényekhez igazítva megalkotják a működési

területükre vonatkozó privilegizált szabadidősport program listájukat

Első ütemben 250 millió forintot biztosít a sportkormányzat a Program

megvalósítására

Budapest, 2016. szeptember 29.

Fotó: Szaka József

Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság

Aranyérem: 1 Ezüstérem: 8

Bronzérem: 9

Sportegészségügyi Csoport

Forrás: Sportkórház- Országos Sportegészségügyi Intézet

Sportegészségügyi Csoport "Láthatatlan" munka, világszínvonalú eredmények

A legismertebbé vált eset az volt, amikor Kozák Danuta gyors meggyógyításában játszott nagy szerepet Toman dr. úr.

Az ezredfordulóra a Sportkórház több területen is nehéz helyzetbe

került.

Eszközei, létesítményei meglehetősen elavultak.

Felmerült, hogy az épületei egy esetleges felújítás után sem

üzemeltethetőek gazdaságosan, a helyzetet csak egy új klinikai tömb

létrehozásával lehetne elfogadhatóvá tenni, megoldani.

2002 februárjában a kivitelezési munkák megkezdődtek, de a

„költözés” elmaradt, mert az építkezés nem fejeződött be.

2010 előtti években fenyegette az Intézetet

a megszűntetés és a fekvőbeteg ágyszámok

csökkentése is. Forrás: obuda.hu, index.hu

Forrás: terasz.hu; nava.hu;

Célok:

magyar sport versenyképességének megtartása, erősítése,

az egészségtudatos életmód támogatása,

sportegészségügyi feladatok komplex ellátása,

sportegészségügyi szolgáltatások színvonalának

emeléséhez források biztosítása,

hozzáférés megkönnyítése,

OSEI feladatainak hatékonyabb ellátása,

Jövőben: több versenyző ellátása, gyorsabb, hatékonyabb és

magas színvonalú egészségügyi sportszolgáltatással,

eszköz-parkkal.

A sportegészségügyi ellátás központi szerve: Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), amely az EMMI felügyelete alatt áll

100 ágyon kifejezetten sportspecifikus fekvőbeteg-szakellátó

27 szakterület járóbeteg-szakrendelés, sportorvosi engedélyek kiadásához szükséges vizsgálatok, konzíliáriusi háttér biztosítása, a speciális sportolói körök specifikált, sportigényekhez igazodó ellátását végzi

Központja és működtetője az Országos Sportegészségügyi Hálózatnak (OSH)

Irányítója a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálatnak (VKESZ)

OSEI-OSH-VKESZ Regiszter a sportorvosi engedélyek

online nyilvántartó rendszere

Call Center (24 órás)

Komplex szolgáltatási kör, speciális szaktudással

rendelkező sport szakorvosok

Sportorvosi biztosítás, szakmai felügyelet, sérülések

ellátása, biztosításának szervezése;

2016-ban 265,4 millió Ft támogatás

Központ

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi

Oktató Kórház (Miskolc),

Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi

Centrum (Debrecen),

Kastélypark Klinika Kft. (Tata),

Országos Gerincgyógyászati Központ (Budapest),

Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Budapest),

Országos Sportegészségügyi Intézet (Budapest),

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (Pécs),

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr),

Semmelweis Egyetem (Budapest),

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert

Klinikai Központ (Szeged),

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ

(Budapest);

A teljesítmény-élettani laboratórium vizsgálataival kapcsolatos feladatok ellátása (legális teljesítményfokozás elősegítését biztosító módszerek kidolgozása, a maximális teljesítőképesség vizsgálata);

A TE keretei között működő diagnosztikai laboratórium működésének sportegészségügyi felügyelete;

A kialakítás alatt álló NSR részét képező Versenyengedély Modul sportorvosi engedélyezési feladatkörének szakmai felügyelete, az igazolások kiállítása, digitális rendszerben való feldolgozása, vezetése.

Szakmai érdekképviselet (Magyar Sportorvos

Társaság), sportorvosi képzések, továbbképzések

módszertanának kidolgozása, felügyelete;

Nemzetközi kapcsolattartás (FIMS);

Hazai kapcsolattartás a sport további állami és civil

intézményrendszerében működő jelentősebb

szervezetekkel, szövetségekkel;

2005/2015. (XII. 28.) Korm. Határozat a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítésének érdekében szükséges források biztosításáról.

Tavaly decemberben eldőlt a Testnevelési Egyetem fejlesztése.

Egy a sporthoz és a sportegészségügyhöz is méltó, új helyszín, modern feltételekkel!

Az új kormányzati koncepció tervei szerint is az OSEI önálló sportegészségügyi intézetként fog működni.

Az új Sportegészségügyi Intézet

Forrás: 11.kerulet.ittlakunk.hu

Az új Sportegészségügyi Intézet

A kormány úgy döntött, hogy biztosítja a sportegészségügyi

intézet elhelyezését, ezért a feladatra külön miniszteri biztost

nevezett ki a kormányfő (35/2016. (VII. 29.) EMMI utasítás;

46/2016. (IX. 20.) EMMI utasítás).

Az OSEI új helyszíne a Kútvölgyi tömb (1333/2016. (VII. 4.)

Korm. Határozat az Egészséges Budapest Program

előkészítéséről).

1587/2016. (X. 27.) Korm. Határozat az Országos

Sportegészségügyi Intézettel kapcsolatos további

intézkedésekről

Az új Sportegészségügyi Intézet

Új Nemzeti Sportstratégia elkészítése;

Az utánpótlás-nevelés új rendszerének kialakítása;

A Nemzeti Sportinformációs Rendszer kidolgozása;

Sportdiagnosztikai Laboratórium fejlesztése;

Táplálékkiegészítő Bevizsgáló Laboratórium létrehozása

A fogyatékkal élők, valamint a hátrányos helyzetű

társadalmi rétegek sportjának támogatása;

Nemzeti szintű elektronikus

sportkataszter

Sportolói kataszter

Sportszakember kataszter

Sporteredmény kataszter

Sportlétesítmény kataszter

Sportesemény kataszter

Szolgáltatás kataszter

Szervezet kataszter

+ Sportegészségügyi

modul

+ Támogatási

modul

+ Versenyengedély

modul

Sportcélú fejlesztések, beruházások → egészségesebb

társadalom

A magyar sport társadalmi szerepének és megítélésének

megerősítése

A sporttal, sportolási lehetőségekkel, szakmai

szereplőkkel kapcsolatos információk, adatok

megbízható forrásból, egy helyen, sportszakmailag és

jogilag rendszerezett formában, a felhasználók

számára kényelmes és jól áttekinthető hozzáféréssel

Az állami sportirányítás munkájának segítése

A magas színvonalú döntés-előkészítés feltételeinek

biztosítása

Megfelelő mennyiségű és minőségű adatszolgáltatás a

sportélet szereplőinek tevékenységéhez, működtetési,

üzemeltetési és fejlesztési feladataihoz

Gyors és pontos tájékozódás a sportban

tevékenykedők (sportolók, klubok, szövetségek, edzők, sportszakemberek, gazdasági szakemberek, segítők,

szülők) és a sport iránt érdeklődők számára

Segíti az ágazati stratégiaalkotást

Információ: sportolók, sportszakemberek általános,

sportegészségügyi, sportszakmai státuszáról, a

sportszervezetekről és sportszövetségekről, a sport

egyes szervezeti szintjeinek adminisztrációjáról,

gazdálkodásáról, sportlétesítményekről

Szolgáltatások: a központi és területi közigazgatás, a

MOB, az MPB, a sportszervezetek, a sportszövetségek

és egyéb, a sportban érdekelt szereplők, az érdeklődő

polgárok számára → egyszerűbb tervezési folyamat

Forráselosztás, ellenőrzés, fejlesztés: megalapozó adatok

Az NSR támogatja és megalapozza a valid adatokon alapuló sportadminisztrációt

A sportágazatban, mind a kínálati oldalon, mind a keresleti oldalon naprakész információk → sportpiac ösztöntézése

Több millió embert, több ezer családot lehet elérni → az állampolgárok gyorsan és naprakészen tájékozódhatnak: közelükben milyen sportolási lehetőségek vannak, milyen feltételekkel

Sportszervezők: milyen az érdeklődés, melyek azok a sportlétesítmények, amelyeket érdemes hétvégén is kinyitni a közönségnek

Gyorsaság és megbízhatóság

Sporteseményeknél azonnal láthatja az érdeklődő az

eredményeket, a versenyről, meccsről készült

jegyzőkönyveket

Az összes igazolt sportolóról információ (kb. mintegy

430 ezer fő)

Sportszolgáltatások, szabadidős sportszervezetek, a

versenysport szervezetek adatai, sporttudományi

kutatások, a kereslet és kínálat oldaláról is rendszerezve

15 ezer szakemberről megbízható információk

Sportszakmai folyamatok nyomon követhetők a szakma és a sportkormányzat részéről

Átfogó kormányzati sportágfejlesztési programok (látvány-csapatsport támogatás, kiemelt sportágak fejlesztése) hatásainak mérése egységes rendszerben

A sportszövetségek, illetve a már meglévő, a sportágazatban működő rendszerek (online sportorvosi engedélyezési rendszer) összehangolása, egységes rendszerbe szervezése

Bürokratikus terhek csökkentése, költséghatékonyság, hatékonyság növelése

Állami Sportinformációs Rendszer: Nemzeti Sportközpontok →

EMMI SFÁT (2016)

Az EMMI, mint sportpolitikáért felelős minisztérium a jogutód, a

szoftver tulajdonjog: EMMI

Régi, elavult, nem használt rendszer elhagyása →teljesen új,

modern rendszer kifejlesztése indokolt

Az NSR jogszabályi és informatikai szintű felülvizsgálata szükséges

a legkorszerűbb informatikai feltételrendszer biztosítása és

működtetése mellett

Az NSR üzemeltetése az EMMI keretei között a NISZ Nemzeti

Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által

Digitális Jólét Program

Sporttörvény: ,,…a sportpolitikáért felelős miniszter, mint sportigazgatási szerv biztosítja a Nemzeti Sportinformációs Rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja az NSR-ben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását…”

a sport érintett civil szereplőitől hatáskört nem von el

a versenyengedély kiadása a sportszövetség feladat- és hatáskörébe tartozik

a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatási feladatai körében ellátja különösen a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, meghatározza a versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel az NSR működtetésében

Az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet;

A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat prioritásként határozta meg egy felhasználóbarát központi elektronikus platform – a nemzeti sportinformációs rendszer (a továbbiakban: NSR) – létrehozását;

Az NSR funkcionális keretrendszerének tervezése 2010. július hónapban kezdődött, amelyet követően 2011. május hónapban a próbaüzem időszaka is elindult;

2011-ben elkészült az NSR és a külső modulként kapcsolódó rendszerek igazgatási szabályozási és rendszerterv-dokumentumai;

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján született 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat (Digitális Jólét Program) is aktuálissá teszi az NSR felülvizsgálatát.

A rendszer működéséhez több jogszabály módosítása szükséges az

EMMI részéről:

a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)

az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V.21.) Korm.

rendelet

a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló

215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet

a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm.

rendelet

a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat

egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről,

valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett

informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet

Az Európai Bizottság által készíttetett európai szintű

felmérés alapján készült 2013-as jelentés (“Study on a

possible future sport monitoring function in the EU”)

ajánlásként fogalmazza meg az NSR rendszerhez

hasonló sportcélú vezetői információs rendszerek

fejlesztését

Szervezeti modul [sportszervezetek, sportszövetségek alapadatai és sport-

specifikus kiegészítő adatai a sportról szóló törvény szervezeti típusra vonatkozó

sajátosságai alapján];

Szolgáltatási modul [sportszolgáltatások köre kínálati, keresleti oldal

szempontjából strukturált rendben: versenysportban működő sportszervezetek

szakosztályos működésének adatai, diák és szabadidősportban működő szervezetek

által kínált sportolási lehetőségek];

Létesítmény modul [tulajdonosi, fenntartói adatszolgáltatás alapján a sportolás

céljára igénybe vehető létesítmények alapadatai, továbbá kapacitás-kihasználtsági

térkép folyamatos biztosítása];

Esemény modul [aktív oldal tekintetében választható, alapvetően tömegsportos,

szabadidős események listája meghatározott sportszakmai szempontrendszerek

alapján csoportosítva (sportági kör, részvétel köre, feltételei, stb.); passzív oldal

tekintetében a jelentősebb nézői érdeklődésre számot tartó sportesemények

elérhetőségére vonatkozó információk és kapcsolódó felületek kezelése pl.

jegyigénylés)];

Versenyengedély modul (MOB, MPB) [a kizárólagos szövetségi

hatáskörbe tartozó versenyengedélyek kezelésének felülete, kiegészülve a

versenyengedély kiadásának feltételét képező sportorvosi engedély

adataival (érvényes, versenyezhet / nem érvényes nem versenyezhet,

korlátozottan érvényes / csak bizonyos sportágakban versenyezhet)

Személyzeti modul [a sportolók és sportszakemberek adatait tartalmazó

adatkörök csoportosított rendszere]. A sportolók tekintetében a sportágak

adatszolgáltatása alapján versenyszerű sportoló (hivatásos / amatőr) és

regisztrált szabadidő-sportoló alapvető megbontás szerint tagolva. A

sportszakemberek tekintetében a tevékenységgel érintett sportágak

rendszerében, a sportág képzésre vonatkozó szabályzata alapján fennálló

csoportosításnak megfelelően

I. ütem (2017. január 31.) az NSR 1.0 felállása:

Az NSR teljes jogi és informatikai koncepciójának kidolgozása és elfogadása

Szükséges jogszabályok módosítása

A kialakítandó rendszerrel összefüggésben a kockázatok felmérése és

védelmének tervezése a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás alapján

A rendszer kockázatarányos védelmének kialakítása, rendszertervek elkészítése

(logikai, fizikai és adminisztratív védelmi elemek bemutatásával együtt)

Informatikai rendszer kifejlesztése

Felmérés, szakmai apparátus kiválasztása, tájékoztatás, oktatás és ellenőrzés,

szükséges finomítás

Az NSR 1.0 indulása: a teljes körű makro adatbázis feltöltése és a

meghatározott dokumentum kör csatolása

Elektronikus kapcsolat a sportorvosi igazolások rendszeréhez

II. ütem (2017. július 30.) az NSR 2.0 funkciók kiépítése:

Moduláris felépítés

Szervezeti modul

Szolgáltatási modul

Létesítmény modul

Esemény modul

Versenyengedély modul (MOB, MPB)

Sportszakember modul

Sportolói kártya funkcionalitás, NEK kapcsolódás

TAO nyilvántartás

Sportlétesítmények adat- és szolgáltatási köre és térképes megjelenítése

Adatszolgáltatás a diák- és szabadidős (többek között diáksport körök, Magyar Egyetemi -

Főiskolai Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Szabadidősport Szövetség,

stb.) sport területén

Támogatási szponzorációs és ellenőrzési (állami támogatás felhasználási) adatkörök

Adminisztratív működés támogatási modul (NSR felület vagy interfész a szövetségi

rendszerekkel)

NSR-rendszer közhitelessége

Személyadatok:

Alapadatok (személyes azonosító adatok)

Egyéb adatok (lakcím, elérhetőségek)

Tevékenységek

Versenyzői adatok

Eltiltások

Sportorvosi engedélyek

Támogatások

Tagságok

Szervezet adatok:

Alapadatok

Elérhetőségek

Egyéb adatok (statisztikai, cégbírósági adatok stb.)

Sport kapcsolat (elérhető sporttevékenységek)

A sportszövetségek közgyűlése által jóváhagyott sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint a

következő évre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervek

Csatolmányok (fotók stb.)

Számlaegyenleg (kártyakiadáshoz kapcsolódóan a kártyakiadó szervezet által létrehozva)

Számlatétel

Létesítmény adatok:

◦ Alapadatok

◦ Szolgáltatás adatok

◦ Műszaki adatok Esemény adatok:

◦ Alapadatok (szervező, sportág, időpont, EB, VB stb.)

◦ Résztvevő adatok (országok, létszám, para stb.)

◦ Nézői, kommunikációs adatok (közvetítés, nézőszám)

Sportág adatok:

◦ Alapadatok

◦ Sportágtörténet

◦ Sportág bemutatás

◦ Csatolmányok

Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek

megoszlása:

A sportolók és sportszakemberek megoszlása:

Személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága

Széleskörű jogi egyeztetés

Az NSR egyes moduljai kapcsán az adatkezelés terjedelme és módja eltérő

Az NSR első ütemében jelzett jogszabály-módosítások keretében az

adatkezelési kérdések felülvizsgálata is szerepel

Törvényi szinten meg kell határozni az adatkezelésre jogosultak személyi

körét + az adatkezelést milyen módon teljesíti az NSR

Az adatkezelési jogosultság meghatározása primer jelentőséggel bír

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

2011. évi CXII. törvény: személyes adatok védelme

Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adat adatkezelése

csak az érintett hozzájárulásával kezelhető, az adatkezelésre vonatkozó

jogviszony csak a hozzájárulással jön létre felek között → szükséges lesz

az erre vonatkozó hozzájárulások beszerzését megszervezni és végrehajtani

Infotv. 7. § (1): adatbiztonság követelményére vonatkozó elv: az adatkezelési műveleteket úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét

Az adatbiztonság: szükséges az NSR informatikai hátterét megfelelően biztosítani

Az adatkezelő köteles a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazni az adatvédelem érdekében úgy, hogy a több lehetséges megoldás közül a magasabb szintű védelmet nyújtó eljárást kell alkalmaznia

Az egészségügyi állapottal kapcsolatos adatkezelés: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

Az egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelés csak a törvényben taxatív módon felsorolt esetekben valósulhat meg

A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy bármilyen sportigazgatási, vagy sport-szakmai feladat ellátása célból történjen az adatkezelés → jogszabály módosítás

A jelenlegi jogszabályi környezet alapján az egészségügyi adat statisztikai célra történő felhasználása csak személyazonosításra alkalmatlan módon történhet

Összhang az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel

A „sportolói kártya modul” tekintetében figyelembe kell venni az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit

Köszönöm a figyelmet!