Dr. Kerekes István c.egy.docens

Az Európai Unió egységes szállítási és közlekedési fejlesztése egy2001-ben lefektetett alapelvrendszeren, a Fehér Könyvbenmegfogalmazott elképzeléseken nyugszik.A „Fehér könyv, európai szállítási politika 2010-ig: itt az idődönteni” című dokumentum sürgeti a közlekedési módozatokközötti munkamegosztás átrendeződését, ezen belül célul tűzi kia vasúti közlekedés térnyerését, a vízi szállítás megerősítését,belvízi és tengeri utak kialakítását, a torlódások felszámolását aközutakon, a biztonságosabb közlekedést, az intermodalitásmind szélesebb körű kialakítását, azaz a jelentős kapacitássalműködő szállítási módok összekapcsolását és harmonizálását.Ehhez a fejlesztési útmutatóhoz kell igazítania saját szállítási ésközlekedési politikáját a 2004-es EU-csatlakozás utánMagyarországnak is.

A globalizáció felértékelte a szállítás és közlekedésjelentőségét. Az ágazat a gazdaság motorjává lépett elő,hatással van a gazdaság egészére, elősegítheti vagy éppenvisszafoghatja fejlődését, mutatja pillanatnyi állapotát.

A közlekedés és a szállítás kulcsfontosságú szerepet játszik amagyar gazdaságban és a társadalomban is, elképzelhetetlenvirágzó gazdasági élet hatékony közlekedési rendszer híján.Jelentősége messze túlmutat azon a 4–5%-os részarányon,amit ez az ágazat számszerűsítve produkál a magyar gazdaságösszteljesítményéből.

Közlekedési infrastruktúraA magyarországi közúthálózat a településeket összekötő államitulajdonú országos közutakból és az önkormányzati tulajdonbanlévő helyi közutakból áll.A 2008. december 31-i állapot szerint az országos közutak hossza31 363 km, a helyi közutaké 166 170 km. Az országos közutakhosszának 28%-a településeken halad keresztül, vagyis a helyiforgalom lebonyolításában is jelentős szerepük van.Az országos közutak összetétele a 2005–2008 közötti időszakbankorszerűsödött, míg a közúthálózat összességében 2, agyorsforgalmi úthálózat hossza 46%-kal nőtt.Nemzetközi összehasonlításban a közúti infrastruktúra fejlettségétaz ország területéhez mért autópálya-ellátottsággal mérik. AzEurópai Unióban (EU-27) átlagosan mintegy 15 km autópálya jutezer négyzetkilométerre. Magyarországon ezer négyzetkilométerrevalamivel több mint 8 km jutott 2007 elején.

A vasúti infrastruktúra fejlesztése a közelmúltban a közútiberuházásoktól elmaradó ütemben történt. A vizsgált időszakban aműködtetett vasútvonalak hossza 2008-ra 7 491 kilométerre – 213kilométerrel csökkent, a villamosított pályavonalak hosszaváltozatlan.A vasútvonalak abszolút számát, illetve a relatív vasúti sűrűségéttekintve Magyarorszá az élbolyban van Európában, viszont apályák színvonalát: mint például gyorsvasúti pályák hossza, vagy avillamosított vonalakat a teljes hálózatra vetítve hazánk az EurópaiGazdasági Térség utolsó harmadában foglal helyet.A két- vagy többvágányú vasúti pályák aránya nem éri el azösszhálózat 18%-át.

A parti építésű kikötők száma az elmúlt időszakban aligváltozott. A három nagy országos közforgalmú kikötő, a bajai, acsepeli és a győr-gönyűi továbbra is döntő szerepet játszik amagyarországi vízi áruszállításban. A közforgalmú kikötők számaa négy év alatt hárommal bővült, az üzemi kikötők száma eggyelcsökkent.Magyarországon a légi szállítási forgalom főként a Ferihegyirepülőtérre koncentrálódik központi elhelyezkedése és kiválóinfrastruktúrája miatt.A csővezeték-hálózat hossza 2005–2008 között összesen 3,3%-kal, csaknem 7,5 ezer km-re nőtt, ezen belül a földgázvezetékeké1,3, az egyéb szénhidrogénvezetékeké 15%-kal nőtt, akőolajvezetékek hossza nem változott.

JárműállományA megfigyelt időszakban a közúti gépjármű állomány – 3 millió686 ezer gépjármű– 7%-kal nőtt, átlagéletkora 10,4 év, melyváltozatlannak tekinthető.A személygépjárművek száma 2005-ről 2008-ra 6%-kal nőtt – eztöbb mint 3 millió személygépjárművet jelent.A hazai autóbusz-állomány is lassan bővül: a Mercedes, aKravtex, a Volvo, a MAN, az Iveco, a Ford márkák térnyerésemellett az Ikarus folyamatosan veszít hazai dominanciájából.A tehergépjármű-állomány összességében 8%-kal nőtt, ezenbelül is 7,5tonna alatti (D1 és D2 díjkategóriás) teher-gépjárművek száma átlagosan 11%-kal emelkedett, míg a 12tonna feletti tehergépjárművek száma 4%-kal csökkent.

A vasúti gördülőállománynál 2005-ről 2008-ra a mozdonyokszáma 3%-kal, a teherkocsiké több mint a negyedével – 16 027-ről11 786 darabra – csökkent, a személykocsik száma 2005-hözképest 2%-kal, 2768 vasúti kocsira nőtt.A vizsgált időszakban a metró-, a földalatti, a HÉV- és a trolibusz-közlekedés járműállománya alapvetően nem változott, lényegesenmódosult viszont a villamosok darabszáma, 14%-kal – 829-ről 713darabra – csökkent.A Magyarországon lajstromozott áruszállító vízi járművek száma a4 év alatt 9%-kal csökkent ( 2008-ban 329-et tartottak számon). Acsökkenés a száraz árut szállító vontatott uszályok területén volt alegnagyobb.Jelentősen emelkedett a nem áruszállító hajók száma, 24 ezerről

megközelítőleg 29,5 ezerre. A kompok kivételével – ezek száma 63-ról 58-ra mérséklődött – a többi hajófajtában mindenholnövekedés figyelhető meg – még a nagyobb személyhajókesetében is, a legerőteljesebben a kishajók száma (3500-zal) nőtt.

Szállítási teljesítmények1.ÁruszállításA szállítási igények összességükben a gazdaság teljesítményénekváltozásával hasonló mértékben mozognak a belföldi és anemzetközi áruszállításban egyaránt.2005–2008. években az egyes szállítási ágazatok árutonna-kilométerben mért teljesítményét a változatlan áron számolt GDP-vel összevetve megállapítható, hogy hazánkban az áruszállításteljesítményében 11,3%, míg a GDP-ben az elmúlt 4 év átlagosnövekedése 2,4% volt.2008 végére 2005. évhez képest az áruszállítás volumene 9,5, azárutonnakilométerben mért teljesítménye – ezt meghaladóan –31,7%-kal nőtt.A gazdasági válság hatása az áruszállításban 2008-ban márjelentkezett.

Az áruk tömegének 72–76%-át belföldön mozgatták Azárutonna-kilométerben mért teljesítmény 2005-ben 1/3–2/3arányban oszlott meg a belföldi és a nemzetközi szállítás között,ami 3 év alatt, 2008-ra 4 százalékpontos eltolódást mutatott anemzetközi forgalom javára. Szállítási módozatonkéntimegoszlást vizsgálva a közúti áruszállítás a legjelentősebbárutovábbítási mód. Közúton szállítják el az áruk tömegének 73–75%-át, míg a tonnakilométerben mért teljesítmény azösszteljesítmény 60–67%-át tette ki.Európai uniós csatlakozásunkat követően, 2005-től anemzetközi forgalom növekedésével tovább erősödött a közúttérnyerése a többi szakágazattal szemben, míg a vasúti, acsővezetékes és a belvízi szállítás részaránya visszaesett azelmúlt három év alatt.

Az áruszállítási teljesítmények megoszlása árutonnakm alapján2008.

15,0%

75,1%

2,6% 7,3%

VasútiKözútiBelviziCsővezetékes

1.1.Vasúti áruszállítás

A vasúti szolgáltatás 2004 óta tartó liberalizálásaként a magyarszállítási piacon a MÁV és a GySEV mellett új vasútipályaengedéllyel rendelkező, áruszállítást végző – létszámukalapján – kisebb cégek jelentek meg, megpróbálva kihasítanimaguknak egy-egy kisebb szeletet a magyar vasúti áruszállításból.2008 végére a piaci koncentráció csökkenéseként kéttucat cégrendelkezett a hazai vasúti pályákra érvényes pályahasználatiengedéllyel.Hazánk vasúti külkereskedelmi forgalmának több mint kétharmadama már az Európai Unióba, az összforgalom mintegy 45%-a aszomszédos országokba irányul.

Hazánk fő kereskedelmi partnerei vasúton a kiviteli ésbehozatali forgalmat tekintve:Ausztria, Oroszország, Ukrajna, Románia, Németország ésSzlovákia.A hazánkon átmenő vasúti tranzitszállítások fő célpontjai:Románia, Görögország, Oroszország és Szerbia.A tranzitáruk harmada Romániában ér célt, s a fő feladásiországnak Ausztria számít, ahonnan ugyancsak az áruk közelharmadát adják fel.

A vasúti áruszállítási teljesítmények a szállítás típusa szerint2008.

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Árutonna Árutonnakm

tranzitexportimportbelföldi

KV1

14. dia

KV1 Kerekes Veronika; 2010.11.15.

A vasúti áruszállítási teljesítmények 2005-2008. között(millió tkm)

8400

8600

8800

9000

9200

9400

9600

9800

10000

10200

10400

2005 2006 2007 2008

1.2. Közúti áruszállítás

A vizsgált időszakban a közúton elszállított áruk tömege közel 13,árutonnakilométerben mért teljesítménye dinamikusabban, 42%-kal emelkedett.2008-ban az elszállított áruk mennyiségében nem érződött aválság, 6%-kal több árut szállítottak, mint 2007-ben. Az árutonna-kilométerben mért növekedés azonban megtört, a teljesítmény a2007. évivel közel azonos.Eltolódott a szállítás a nagyobb teherbírású járművek (vontatók)irányába.2005-ben a szállított áruk volumenének 95%-át belföldönmozgatták, ez az arány 2008-ra már alig érte el a 90%-ot. Anemzetközi forgalom térnyerése az árutonnakilométerben mértteljesítményben is nyomon követhető, a részesedés 55%-ról 64%-ra nőtt uniós tagságunk négy éve alatt.

A közúti áruszállítás teljesítménye a szállítás típusa szerint2008.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

árutonna árutonnakm

nemzetközibelföldi

A közúti áruszállítási teljesítmények 2005-2008. között(millió tkm)

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

2005 2006 2007 2008

1.3. Belvízi szállítás

A magyarországi áruszállításban sokkal kisebb részaránytképvisel a környezetbarát belvízi áruszállítás, mint amekkorátjelenthetne egy olyan fontos vízi út birtokában, mint a Duna.A kedvező természeti adottságokkal rendelkező EU tagországok-ban jóval magasabb ennek a szállítási módozatnak az aránya.Nemzetközi hajóforgalomra hazai folyóink közül egyedül a Dunaalkalmas, így az áruszállítást reprezentáló adatok is a Dunáravonatkoznak.A magyaron kívül főként német, osztrák, román, bolgár és ukránfelségjelű hajók használják Európa második leghosszabb folyóját,a Dunát.

A belvízi áruszállításon belül a legnagyobb részarányt mindenévben a nemzetközi szállítás (a magyar export és importösszege) képviseli, 2008-ban ez a forgalom 4.889 ezer tonnavolt.A belföldi forgalom részesedése elenyésző, még az 1%-ot seméri el.A Dunán szállított áruk több mint egynegyede mezőgazdaságitermék, így a belvízi szállítás teljesítménye nagymértékben függaz adott év mezőgazdasági hozamaitól.Ez főként az exportforgalomban érzékelhető.A belföldi és tranzitforgalomban a bányászati termékek szállításaáll az első helyen, a második legjelentősebb árucsoportot afémalapanyagok, fémfeldolgozású termékek alkotják.

A

A belvízi áruszállítási teljesítmények 2005-2008. között(millió tkm)

1700

1800

1900

2000

2100

2200

2300

2005 2006 2007 2008

1.4. Csővezetékes szállítás

A csővezetéken szállított áruk össztömege a vizsgált időszakban 25millió tonna körül alakult. Ezen belül a szállított kőolaj tömegeösszességében közel 2%-kal nőtt, a szállított földgáz tömege kevésseltöbb mint 7%-kal csökkent az időszak elejéhez viszonyítva.Az összteljesítmény a 3 év alatt kevesebb mint 1%-kal emelkedetttehát gyakorlatilag 5,6 milliárd árutonna-kilométer körül stagnált.A kőolajszállítás volumene és teljesítménye 2006-ig nőtt, azótafolyamatosan csökkent, így összességében a négy év alatt ateljesítmény mintegy 9%-kal nőtt.A földgázszállítás volumene és teljesítménye folyamatosan csökkent.

A csővezetékes áruszállítás alakulása(ezer tonna)

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

2005 2006 2007 2008

egyébgázkőolaj

A csővezetékes áruszállítási teljesítmények 2005-2008. között(millió tkm)

5450

5500

5550

5600

5650

5700

5750

5800

2005 2006 2007 2008

2. SzemélyszállításA XXI. században a munka- és a lakóhely földrajzilag egyreinkább eltávolodik egymástól. A munkahelyek a nagyobbfejlettebb infrastruktúrájú – városokban koncentrálódnak,azemberek egyre inkább igyekeznek jobb levegőjű, kevésbé sűrűnlakott, zöldövezeti – tehát kisebb helységben lévő, vagy avárosközpontoktól távolabb eső – lakóhelyre költözni. Azéletszínvonal emelkedésével egyre többen engedhetik megmaguknak, hogy nyaralni menjenek belföldre és külföldreegyaránt. Ezen okok alapján mind a helyi, mind a helyköziszemélyszállítás iránti igény nagymértékben megnőtt az utóbbiévtizedekben.A közösségi közlekedés fenntartása – az utasok által fizetettmenetdíjakon felül – komoly anyagi áldozatokat kíván azállamtól, mivel nem jövedelmező vállalkozás.

Magyarországon a 2005–2007. években a menetdíjbevételekösszege 17%-kal nőtt, a fogyasztóiár-kiegészítés összegelényegében szinten maradt (mintegy 100-110 milliárd Ft),ígyarányaiban csökkent. Az árkiegészítést – a belföldi vasúti éstávolsági autóbusz és a helyi és egyéb hatósági áras különjáratiautóbusz, valamint a komp- és révközlekedés után– biztosítjaaz állam a szállítóknak.

2.1. Helyi személyszállításA helyi közösségi személyszállítást igénybe vevők számafolyamatosan csökkent a vizsgált időszakon belül, ez avisszaesés megközelíti a 8%-ot. 2005-ben 2,3 milliárd utasszállt fel a helyi járatokra, 2008-ban csak 2,1 milliárd, ami arrautal, hogy a lakosság a településeken belüli helyváltoztatáscéljára a közösségi közlekedéssel szemben egyre inkább azegyéni közlekedést választja.

2.2. Helyközi személyszállítás

Magyarországon a közösségi helyközi személyszállításutaskilométerben kifejezett teljesítménye 2005–2008. évekközött 3%-kal, 26 milliárdra, ezen belül a vasúti személyszállítás16%-kal, 8,3 milliárdra, a belvízi 21%-kal, 20 millióra csökkent,míg az autóbuszos személyszállítás 3%-kal, csaknem 12milliárdra, a légi 10%-kal, közel 6 milliárdra nőtt. A szállításimódozatok részarányai lényegesen nem változtak, tovább nőtta buszos (3 százalékponttal) és a légi személyszállítás (3százalékpont-tal) részaránya a vasúti közlekedés rovására.

A helyközi személyszállítási teljesítmények megoszlásautaskilométer alapján

2008.

31,9%

45,6%

0,1%

22,4%

VonatAutóbuszHajóRepülőgép

2.2.1. Vasúti személyszállításA helyközi vasúti személyszállítás teljesítménye a kezdetiélénkülést követően fokozatosan csökkent . 2008. évben mintegy145 millió fő utazott vasúton, amely 2005-höz viszonyítva 7%-oscsökkenést jelent.2008-ban a vasúti személyszállítás teljesítménye 8,3 milliárdutaskilométer – ez 16%-kal kevesebb, mint 2005-ben.A vasúti személyszállítás döntően belföldön bonyolódik,az utasokmintegy 2%-a – kétmillió fő – lépi át az országhatárt.Belföldi viszonylatban az átlagosan megtett út hossza 2008-ra 6kilométerrel, 57 kilométerre csökkent. A vasutat az utazóközönségdöntően nagyvárosok agglomerációiban (a vasúton utazókmajdnem fele), illetve középhosszú távú úti céljai elérésekorvesz igénybe (a vasúton utazók harmada).

A hosszabb távolságú utazások tekintetében a vasút részesedésecsökkent.

A nemzetközi személyszállítási teljesítmény részesedése azösszteljesítményből közel állandónak tekinthető.Az utazások mintegy háromnegyede – 1,5 millió fő – a szomszédosországok irányába valósult meg, az utasok harmada a Budapest–Bécs vonalon vette igénybe a vasút szolgáltatásait.

A vasúti személyszállítási teljesítmények 2005-2008. között(millió utaskm)

7000

7500

8000

8500

9000

9500

10000

2005 2006 2007 2008

2.2.2. Közúti személyszállítás2005 és 2008 között 11%-kal nőtt a közúti közlekedésben résztvevő vállalkozások száma Magyarországon. A 2005-ös, illetve 2006-os stagnálás, továbbá a 2007-es kismértékű csökkenés után 2008-ban 50 új résztvevővel, 387-re bővült a személyszállításraszakosodott gazdasági szervezetek köre.A magyarországi települések közül mindössze három nem érhetőel helyközi autóbusszal, azaz a 3.152 településből 3.149 részese atávolsági autóbuszos közlekedésnek.A vizsgált perióduson belül a helyközi autóbusz-közlekedésteljesítménye 3%-kal – 11,9 milliárd utaskilométerre – nőtt,miközben az utasok száma, kisebb ingadozás mellett, 3%-kal – 559millióról 541 millió főre – csökkent, ami azt jelzi, hogy kevesebbenugyan, de nagyobb távolságra vették igénybe a helyköziközlekedést lebonyolító buszokat.

A belföldi forgalomban alig észrevehető ez az elmozdulás, azátlagos utazási távolság mindössze 0,9 kilométerrel letthosszabb (21 km), miközben igen jelentős, 45%-os a változás anemzetközi forgalomban: 265 kilométerről 387 kilométerreemelkedett az átlagos utazási távolság. Az összes autóbuszosszemélyszállítás igen kicsi hányadát adja a nemzetköziforgalom: az utazók számát tekintve még a 2,5 ezreléket seméri el, az utaskilométerben mért teljesítmény – az egyrehosszabb átlagos távolság következtében – a 2005-ös 3%-ról2008-ra 4,4%-ra növekedett.

A közúti személyszállítási (autóbusz) teljesítmények 2005-2008.között

(millió utaskm)

10500

10600

10700

10800

10900

11000

11100

11200

11300

11400

11500

2005 2006 2007 2008

2.2.3. Légi személyszállítás

A magyar tulajdonosi körbe tartozó légitársaságok (MALÉV, WizzAir, Travel Service) utasforgalma 2007-ig nőtt, 2008-ban 11%-kalvisszaesett, s még a 2006-os szintet sem érte el. Így a négy év alatta légiutas-forgalom mindössze 15%-kal, 4,3millió főre nőtt.Az utaskilométerben mért teljesítmény 2008-ban 2007-hezviszonyítva 15%-kal csökkent, azaz az utasok kisebb távolságrautaztak repülőn, mint az előző évben.2005-höz képest így a teljesítmény alig 10%-kal, 5,8 milliárdranőtt. A visszaesés egyrészt a kerozinárak nagymértékűemelkedésének, másrészt a 2008-ban már elkezdődő gazdaságirecessziónak tudható be.

A magyarországi repülőterek utasforgalmában a BudapestAirport szerepe meghatározó. A Ferihegyi repülőtér 2008-ban75 ország 324 repülőterével, 175 légitársasággal állt üzletikapcsolatban.A budapesti repülőtérről döntően – valamivel több mint 90%-ban – Európába indulnak, illetve onnan érkeznek a járatok. Azeurópai országok közül Németország és Nagy-Britanniautasforgalma a legnagyobb, a két ország együttesen közel 1/3-át adja a repülőtér összes forgalmának.

Magyarország két legnagyobb forgalmú regionális repülőtere asármelléki Fly Balaton és az Airport Debrecen. Mindkétlégikikötő elsősorban nemzetközi utasforgalmat bonyolít.

2.2.4. Belvízi személyszállítás

A Duna Európa második, Magyarország legnagyobbfolyója, a hazai vízi személyszállítás fő útvonala,részesedése a személyforgalomból – kisebb ingadozásokmellett – folyamatosan csökken: távolsági közlekedéscéljából Magyarországon 2005-ben és 2006-ban még 700ezernél több utas vette igénybe a dunai hajókat, 2008-banviszont már csak 214 ezer. A Balatonon szállított utasokszáma, ha nem is sokkal, de néhány ezerrel évről évreemelkedett, 2005–2008 között 567 ezerről 613 ezerre.

Belvízi személyszállítási teljesítmények 2005-2008 között(millió utaskm)

0

5

10

15

20

25

30

35

2005 2006 2007 2008

2.3. Személyszállítás az Európai Unióban (EU 27)

Az Európai Unióban az 1995–2007. években 22%-kal, 6473milliárd utaskilométerre nőtt a személyszállítás teljesítménye,legnagyobb mértékben, 70%-kal 571 milliárd utaskilométerre arepülőgépen történő személyszállítás. A motorkerékpár-,személygépkocsi és a villamos-, metróforgalom 25, 21, illetve20%-kal nőtt.A személygépkocsi-forgalom részaránya 72%-a azösszforgalomnak, 4688 milliárd utaskilométer.2005-től a légi és autóbuszos személyszállítás részarányaeltolódott a repülőgép irányába, így 2007-re 9%-os részaránnyalez utóbbi megelőzte az autóbuszos szállítást.

Személyszállítási teljesítmények megoszlása módozatok szerintutaskm alapján (EU 27)

2007.

%

személygépkocsi 72.4motorkerékpár 2,4autóbusz 8,3vasút 6,1villamos, metró1,3légi 8,8tengeri 0,6

Közlekedésbiztonság

Növekvő forgalmi számok jellemzik a közlekedést a vízen, alégtérben és aközúton egyaránt. A nemzeti közlekedési csatornák megnyíltak, éshálózatot képeznek a kibővült Európai Unióban. Az EU egyrenagyobb figyelmet fordít a biztonságos közlekedésre, ezért azelmúlt években ügynökségek egész sorát hozták létre:az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA), az EurópaiVasúti Ügynökséget (ERA) és az Európai Közútiztonsági MegfigyelőÁllomást (ERSO).Magyarországon európai mintára 2006-ban megalakult aKözlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ), melynek feladata a légi, avasúti és a vízi balesetek, súlyos események független szakmaivizsgálata. 2007-ben létrejött az országos hatáskörrel rendelkezőközigazgatási szerv, a Nemzeti Közlekedési Hatóság

A légi közlekedés az utazás legbiztonságosabb formája, ezt követi avízi és a vasúti közlekedés. Annak a kockázata, hogy balesetetszenvedünk, a közúton a legmagasabb, mivel a személyforgalomtúlnyomó része itt bonyolódik.

A balesetek kimenetelének legsúlyosabb formája az, amelyikhalálesettel végződik. Ezért az EU 2001-ben kiadott „FehérKönyvében” mely az unió közös közlekedéspolitikáját fekteti le 2010-ig, célul tűzték ki, hogy 2010-re 2000-hez képest a közúti balesetekáldozatainak száma felére csökkenjen. A 2006. évi 2000–2005-ösidőszakot magában foglaló félidős értékelés („Keep Europe moving”)a biztonságot növelő intézkedések fokozására hívta fel a figyelmet.

A halálos közúti balesetek száma az Európai Unióban(EU 27)

40000

40500

41000

41500

42000

42500

43000

43500

2005 2006 2007