1

Dr. habil. Barta Judit előadása IV. 22. Végelszámolás, kényszertörlési eljárás.

Dr. Barta Judit

IV. 29. Felszámolási eljárás I. (fogalom, alanyok, eljárás megindítása, eljárás

menete, vezető tisztségviselő felelőssége)

Dr. Barta Judit

V. 06. Felszámolási eljárás II. (Érvénytelenség a felszámolási eljárásban, a

felszámoló jogállása, a felszámolás befejezése, egyszerűsített felszámolás,

egyezség a felszámolási eljárásban)

Dr. Barta Judit

I. A megtanulandó tananyagrész elérhetősége:

1) Ptk.

a) Harmadik Könyv, Első Rész, V. Cím XIV. Fejezet – A jogi személy jogutód nélküli

megszűnése

b) Harmadik Könyv, Harmadik Rész, X. Cím XXII. Fejezet – A gazdasági társaság jogutód

nélküli megszűnése

2) A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

–18-19. §, 87. § 89-92. §

4) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv.)

GAZDASÁGI TÁRSASÁG JOGUTÓD NÉLKÜLI

MEGSZŰNÉSE PTK.

Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének anyagi jogi esetei

a) A társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel

megvalósult

b) A legfőbb szerv elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését

c) Az arra jogosult szerv megszünteti a gazdasági társaságot;

ca) Cégbírósági hatáskörök (általános vagy különleges) törvényességi felügyeleti eljárásban a

cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

cb) Polgári bírósági hatáskörök [pl. a cégalapítás érvénytelensége iránti peres eljárás (Ctv.

69. §), vagy a társaság fizetésképtelensége miatt indult eljárás (Cstv-ben szabályozott

felszámolási eljárás) eredményeként]

+ kkt. spec. megszűnés: tagok száma 1 főre csökken és a társaság 6 hónapon belül nem

jelent be a Cégbíróságnál újabb tagot (3:152. § (1) bek.)

2

+ bt. spec. megszűnés: tagok száma 1 főre csökken, vagy csak beltagok, csak kültagok

maradnak a társaságban és a társaság 6 hónapon belül nem jelent be a Cégbíróságnál újabb

tagot (3:158. § (1) bek.)

A megszűnés főbb lépései:

- a jogutód nélküli megszűnést a megszűnésre vezető valamely anyagi jogi ok indítja el,

- a gazdasági társaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás

(végelszámolási eljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás) lefolytatása,

- a gazdasági társaságot a Cégbíróság a cégnyilvántartásból törli.

Jogutód nélküli megszűntetésre irányuló eljárások:

- felszámolás (Cstv.)

- végelszámolás (Ctv.)

- kényszertörlési eljárás (Ctv.)

Törlés cégjegyzékből

Megszűnési ok bekövetkezte

Megszüntetési eljárás lefolytatása

3

Jogutód nélkül történő megszűnésnél a gazdasági vagyonának a sorsa a Ptk. alapján

Vagyon sorsaOsztás sorrendje

1. Hitelezők kielégítése

2. Adott társasági formánál irányadó speciális szabály,

pl. kft. pótbefizetés, rt. likvidációs elsőbbségi hányad

3. A maradékot a tagok kapják meg olyan arányban,

amilyen arányban vagyoni hozzájárulást teljesítettek

Hite-

lezőkTársasági

formánál

irányadó

szabály

Tagok

ará-

nyosan

A tagok helytállási kötelezettsége, felelőssége

A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő

kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől

számított 5 éves jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság volt tagjával (részvényesével)

szemben érvényesíthető, attól függően, hogy milyen volt a helytállási kötelezettsége a társaság

fennállása alatt:

A társaság fennállása alatt korlátlan helytállásra köteles tag jogi helyzete (objektív

helytállás); a társaság hitelezői irányában a helytállási kötelezettsége továbbra is

korlátlan és egyetemleges. A tagok a belső viszonyban a helytállási kötelezettségre

tekintettel felmerült tartozást alapvetően a társasági szerződésben meghatározott

arányban viselik. Ha erre nincs a társasági szerződésben rendelkezés, akkor a

felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában osztoznak.

A társaság fennállása alatt korlátozott helytállási kötelezettséggel bíró tag jogi

helyzete; az általános szabályok szerint a társaság kötelezettségeiért nem tartozik

helytállással a tag, csak abban az esetben, ha a társaság megszűnésekor felosztott

társasági vagyonból részesedett, mert ilyen estben a részesedése mértékéig köteles

helytállni a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért.

Felelősségátvitel

A felelősségátvitel intézménye azokat a kft. tagokat, részvényeseket, továbbá betéti társaság

kültagját érinti, akik visszaéltek korlátozott helytállású jogi pozíciójukkal.

Alkalmazására a következő feltételek mellett kerülhet sor (Ptk. 3:2. §):

a) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor,

b) kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn és

c) ez azzal van okozati összefüggésben, hogy a tag (alapító) korlátolt felelősségével visszaélt.

(A jogi személy „leple alatt” meghúzódva, azzal a jogi helyzettel visszaélve cselekszik a tag,

hogy úgy is a társasági vagyon szolgál a hitelezők kielégítésére).

4

A VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Szabályozás

Ctv.

Fogalma:

A cég (azért cég az elnevezés, mert a Ctv. szabályozza ezt az eljárást, és a Ctv. hatálya a

cégekre terjed ki) jogutód nélkül történő megszűnése esetén, ha a cég nem fizetésképtelen,

végelszámolásnak van helye.

Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.

Melyik bíróság előtt folyik az eljárás?

A végelszámolásra a cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes.

Kezdő időpontja:

A legfőbb szerv dönt róla, amikor elhatározza a jogutód nélküli megszűnést+ végelszámolási

eljárás keretében történő megszűnést, amelynek kezdő időpontjáról határozni szükséges! A

végelszámolás kezdő időpontja a határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi,

mint a határozat kelte.

Pl.: határozathozatal napja: 2012. február 17.

Végelszámolás kezdő időpontja lehet: 2012. február 17., 2012. március 01., vagy más későbbi

időpont, de nem lehet 2012. február 01.

A végelszámolásról döntő határozat tartalma: A cég legfőbb szerve határoz:

a cég jogutód nélküli megszűnéséről,

a végelszámolási eljárás lefolytatásáról,

végelszámolás kezdő időpontjáról,

végelszámoló személyéről, díjazásáról.

Vezető tisztségviselő – végelszámoló státusza:

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása

megszűnik.

A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető

tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

A végelszámoló személye, kritériumok: Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha a végelszámoló

természetes személy

legfőbb szerv bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben

támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja.

jogi személy is választható, összeférhetetlenség Cstv.

Vezető tisztségviselő feladatai Kezdő időpontot követő 30 napon belül:

tevékenységet lezáró beszámolót, adóbevallást készít,

a cég iratanyagának átadása,

végelszámolót tájékoztatja,

a végelszámolásról munkavállalókat tájékoztatja.

5

Változásbejegyzési eljárás

A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles 15

napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.

A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben

közzétesz.

Ez tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított

negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.

Hitelezők helyzete:

Cégbíróság végzéséből értesülnek,

igénybejelentés 40 napon belül végelszámolónak,

a bejelentés elmulasztása nem jogvesztő, végelszámolás lezárásáig (zárómérleg

elfogadása) be lehet jelenteni,

cég törlését követően, igényérvényesítés tagokkal szemben.

Végelszámoló értesítési az eljárás megindításáról (csak a jellemzőbbek) állami munkaerőpiaci szervezetet, ha vannak munkavállalók

a cég pénzforgalmi számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatót,

NAV

a cég által vagy ellen indított hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot

vagy bíróságot.

A végelszámoló feladatai:

1) vagyon felmérése, megóvása

2) nyitómérleg készítése,

3) követelések behajtása,

4) tartozások rendezése,

5) jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,

6) vagyon szükség szerinti értékesítése (módja?)

7) vagyonfelosztás javaslata (likvid hányad, felosztás módszere a gazd. társ., Kft., rt. spec.

rendelkezések)

8) üzleti évenként beszámoló, adóbevallás készítése

9) évente tájékoztató legfőbb szerv és a cégbíróság részére hogyan áll a végelszámolás

10) hitelezők jegyzéke (vitatott követelés esetén a hitelező külön értesítése, aki pert indíthat)

11) korrigált végelszámolási nyitó mérleg (amennyiben a 40 napon belül olyan hitelező is

bejelentkezett, akinek követélése nem szerepelt a mérlegben)

Végelszámoló felszámolást kezdeményez Hitelezők bejelentkezése után a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére

nem elegendő,

végelszámoló felhívja a tagokat, hogy 30 napon belül egészítsék ki a cég vagyonát.

Ennek elmaradása esetén, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás iránti kérelmet

benyújtani.

Végelszámoló feladatai a végelszámolás befejezésekor:

végelszámoló elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

o az adóbevallást,

o a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült beszámolót,

o a vagyonfelosztási javaslatot,

o zárójelentést

6

iratanyag elhelyezése

biztosítottak adatainak átadása nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek

benyújtja a cég törlésére irányuló kérelmet (eddig az időpontig lehet dönteni a

továbbműködésről)

A végelszámolás max. időtartama:

3 év

Mikor kerülhet sor a cég törlésére?

Ctv. 62. § (1) A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után kérheti a törlését a

cégnyilvántartásból.

Ctv. 62. § (4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha

- a NAV elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs

folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez

- vagy ennek hiányában a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap

eltelt.

Ha a NAV 90 napig nem küld elektronikus tájékoztatást és a végelszámolást lezáró beszámoló

közzétételre került, a cég törölhető!

Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést,

végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági

eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást

érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a

cégjegyzékből.

Mikor és hogyan kerülhet sor a megmaradt vagyon kiadására?

a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát követően lehet a megmaradt vagyont a

tagok között szétosztani,

fő szabály, vagyoni hozzájárulásuk arányában.

Kft.: Ptk. 3:217. §

Rt.: Ptk. 3:322. §

Egyszerűsített végelszámolás

Melyik cég esetén van helye egyszerűsített

végelszámolásnak?

Mennyi lehet az időtartama?

Kezdő időponttól

számított 150 napon belül a végelszámolást be

kell fejezni.

Ha a számviteli törvény

szerint, könyvvizsgálatra

nem kötelezett

kft., zrt., bt., kkt., egyéni cég

Mit jelent, hogy egyszerűsített végelszámolás? nincs cégbírósági eljárás, nincs ügyvédi képviselet, nem kell illetéket fizetni, nem kell

végelszámolót választani, a cég vezető tisztségviselője lesz a végelszámoló,

7

végelszámolás megindítása: legfőbb szerv elhatározza, a vezető tisztségviselő 5 napon

belül bejelenti azt a NAV-nak,

NAV elektronikusan értesíti a cégbíróságot, amely hivatalból, automatikusan bejegyzi

a cégjegyzékbe a változásokat: toldatos cégnevet és a kezdő időpontot,

Cégbíróság feladata

közleményt tesz közzé az eljárás megindulásáról, tartalmazza:

- cég adatai,

- a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 40 napon belül a végelszámolónak

jelentsék be,

- az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját,

- végelszámolás egyszerűsített mivoltát.

Egyszerűsített végelszámolás menete

A végelszámolónak ugyanazok a feladatai, mint az általános szabályok szerint, csak

ezt a végelszámolást 150 napon belül be kell fejezni.

Ha nem sikerül 150 napon belül befejezni, akkor át kel térni az általános szabályok

szerinti végelszámolásra.

El lehet határozni a működés folytatását, ezt a NAV-nak be kell jelenteni.

Egyszerűsített végelszámolás befejezése

Legfőbb szerv meghozza a szükséges döntéseket

Az e. végelszámolás befejezését a cég 150 napon belül a NAV-nak jelenti be.

NAV elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének akadálya nincs.

A cég közben elektronikus úton megküldi (cégkapu) a cégbíróság részére az elfogadott

vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a legfőbb szerv határozatát: vagyonfelosztás,

végelszámoló díja, iratelhelyezés, költségviselés.

jogszabályban meghatározott iratminta van a legfőbb szervi jegyzőkönyv és

vagyonfelosztási javaslatra

Cégbíróság a NAV értesítést és iratbenyújtást követően törli a céget.

Hogyan kell áttérni az általános szabályokra?

végelszámolót kell választani,

be kell nyújtani a változásbejegyzési kérelmet,

meg kell fizetni az illetéket.

KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS Szabályozás

Ctv.

Kényszertörlési eljárás funkciója

A kényszertörlési eljárást a cégbíróság rendeli el, szankciós megszüntetési eljárás, amely a

cég valamely jogszabályellenes működése miatt következik be. Nincs törvényi fogalma.

A kényszertörlési eljárást bevezető 2011. évi CXCVII. törvény általános indokolása az alábbit

tartalmazza:

„A jelen törvény a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván

hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási

8

lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a

cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.

Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező

vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen,

a törvény erre egy külön eljárást vezet be, az ún. kényszer-törlési eljárást, amely feleslegessé

teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás (egyszerűsített

felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor.”

Kényszertörlési eljárás elrendelésének esetei:

1. CB törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja

2. a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, törlési kérelmet nem nyújt be

3. a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be (kkt. és bt. fentebb

említett spec. megszűnési esetei), és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs

helye.

Hogyan érinti a cég működését a kényszertörlés?

- a cég az eljárás során üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet,

- a cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével

járhat el, a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot nem tehet,

- a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a

kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról,

egyesüléséről, szétválásáról.

A kényszertörlést elrendelő Cégbíróság végzésben felhívás:

Akinek

a) a céggel szemben követelése van,

b) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

c) bérkövetelése, vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van

60 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

Cégbíróság vagyonfelmérést végez

- a közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles nyilvántartást vezető

szervezeteket, a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e.

Pl.: - gépjárműveket nyilvántartó hatóságot,

- az ingatlanügyi hatóságot,

- az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet,

- a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát.

- megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat, árutőzsdei szolgáltatókat

a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

Vezető tisztségviselő feladata

A cégbíróság végzésének közzétételével egyidejűleg felhívja az elérhető vezető

tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk

közlésére.

A vezető tisztségviselő köteles záró adóbevallást készíteni, valamint tevékenységet

lezáró beszámolót készíteni, majd azt letétbe helyezni és közzétenni.

Felhívás eredményétől függően, CB az alábbi intézkedéseket teszi:

1. Nincs bejelentett követelés, nincs vagyon, törli a céget a cégjegyzékből.

9

2. Nincs bejelentett követelés, van vagyon, intézkedik a vagyon tagok közötti

felosztásáról és törli a céget a nyilvántartásból.

3. Követelés bejelentésére került sor, de nincs a cégnek vagyona, vagy van, de nem

elegendő a felszámolás költségeire, törli a céget a cégjegyzékből. Vezető

tisztségviselő ELTILTÁS!

4. Követelés bejelentésére került sor, a cégnek van vagyona, és a vagyon

előreláthatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolás indítása iránt

intézkedik. Vezető tisztségviselő ELTILTÁS!

VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELTILTÁSA

Ctv. 9/C. § Kényszertörlés esetén cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési

eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő volt.

az eltiltott a Ctv.-ben meghat. ideig nem lehet cég vezető tisztségviselője,

eltiltást kell alkalmazni akkor is, ha a kényszertörlésből felszámolás lett

végzésben történik

a vezető tisztségviselőt a cégbíróság törli minden cég adatai közül, ahol mint

vezető tisztségviselő szerepel, és az eltiltás tényét a cégjegyzékben feltünteti,

az eltiltott személyekre vonatkozó adatok nyilvánosak és ingyenes

céginformációként lekérhetőek.

+ Ptk. 3:22. § (6) bek.

10

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Jogszabály

• A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. (Cstv.) 1992.

január 1-jén lépett hatályba.

• két eljárást szabályoz: csődeljárás és a felszámolási eljárás.

• a legtöbbet és legtöbb helyen módosított törvény,

• új, átfogó szabályozás folyik jelenleg, készülőben egy teljesen új törvény

Fogalma

Olyan eljárás, amely a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli

megszüntetésére irányul oly módon, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott

kielégítést nyerjenek.

Ebben az eljárásban az adósnak kevesebb a vagyona, mint a hitelezői követelések összege.

Eljárás alanyai

adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta

vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

hitelező: a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és

végrehajtható bírósági, véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton vagy más

végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben

kifejezett vagyoni követelése van

fizetésképtelenségi szakértő: a felszámoló

Hitelezői választmány: a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői

választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló

tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a

vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során,

továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket. Minden adós gazdálkodó

szervezetnél csak egy választmány működhet. A választmány legalább három-, de legfeljebb

héttagú lehet.

Hitelezői képviselő: Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is

választhatnak, amelynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, stb. a

választmányra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indul a következő esetkörök

alapján:

- Hivatalból: csődeljárás fordul felszámolási eljárásba

- Kérelemre: az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy

- Bíróság értesítése alapján:

- a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet

felszámolását kezdeményezte,

11

- a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben

alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett

eredményre)

- jogi képviselet kötelező.

A felszámolások többsége hitelezői kérelemre indul, a hitelezők közül nagyobb részben az

adóhivatal indítja.

Hitelező kérelme

- A kérelemben meg kell nevezni:

az adós tartozásának jogcímét,

a lejárat (esedékesség) időpontját és

annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat az adós írásbeli felszólításának

igazolását is - csatolni kell.

- Akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és

járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.

Adós írásbeli felszólítása a hitelező által

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét,

megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt

is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási

eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

felszámolás

iránti

kérelem:

adós, hitelező

adós önállóságának

elvesztése, az adós

felszámolása

tovább-

működés

megszűnés

Ritka: egyezség a

hitelezőkkel, hitelezők

kifizetése

Az eljárás lefolytatásának menete, az eljárás I. szakasza:

Első szakasz: felszámolás megindítása. Bíróság szerepe aktív, megvizsgálja a

fizetésképtelenséget, megállapítja a fizetésképtelenséget (törvényben meghatározott objektív

esetkörök) azt, nyilatkoztatja az adóst, elrendeli a felszámolást, kirendeli a felszámolót.

Adós értesítése a bíróság által

12

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi

vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy

példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni

arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e:

Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is,

hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot.

Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség

tényét vélelmezni kell.

A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát

követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli

fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési

határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött

egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a korábbi csődeljárást megszüntette

f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a

vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy

előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós

gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy

kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források

biztosítására.

Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

A felszámolás II. szakasza

Második szakasz: felszámolás, a felszámoló központi szereplő, adós vagyonának felmérése,

hitelezői követelések nyilvántartása, adós szerződéseinek lezárása, munkavállalók

helyzetének rendezése, vagyon értékesítése, adóbevallás, stb. készítése, vagyonfelosztási

javaslat készítése. Adós megszüntetése.

Adós felszámolásának elrendelése

- Ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg, végzéssel elrendeli a felszámolást

- A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének

napja.

Felszámoló kirendelése

- A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban

meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a

továbbiakban: felszámoló).

Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók

névjegyzékében.

13

A felszámolóként kirendelhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg.

A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki.

- A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa

kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.

- A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja

A felszámoló gazdálkodó szervezet (kft., zrt.), a felszámolóbiztos előírt képesítéssel

rendelkező természetes személy.

A felszámolás lefolytatása

Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre

emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a

felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a

Cégközlönyben való közzétételét.

A közzétételnek tartalmaznia kell:

o a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultakat, és a 3. § (1) bekezdés g) pontja

szerinti függő követelés jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert

követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző

csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba

vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40

napon belül a felszámolónak jelentsék be;

o a felszámoló nevét, székhelyét,

Hitelezői igények bejelentése

felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül bejelentett követeléseket a

felszámoló nyilvántartásba veszi+rangsorolja

felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a rangsorban

lévő tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Felszámoló főbb feladatai:

1. felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét

2. felméri a hitelezői követelések nagyságát

3. nyitó felszámolási mérleget készít

4. megtervezi a gazdasági tevékenység befejezését, munkaerő leépítését

5. hitelezők nyilvántartásba vétele 6. az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja, vagy elállhat

(bérleti, biztosítási, lízing szerződés). Munkaszerződés nem!

7. dönt a munkavállalók sorsáról,

8. gondoskodik adós vagyonának megóvásáról, környezeti terhek rendezéséről,

megszüntetéséről.

9. adós követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti,

10. közbenső mérleget készít 1 év után, minden évben (hitelezők első érdemi

tájékozódása a követelés nagyságáról, vagyon nagyságáról)

14

11. adós vagyonának értékesítése, pályázat vagy árverés keretében, nyilvános felhívás

Cégközlönyben, ajánlatok felbontása, árverés közjegyző jelenlétében, elektronikus árverés

A felszámolási eljárás befejezése, III. szakasz

Felszámoló feladatai

A felszámoló a felszámolás befejezésekor elkészíti az alábbi dokumentumokat:

- felszámolási zárómérleget,

- a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást,

- zárójelentést és

- vagyonfelosztási javaslatot.

Mindezeket megküldi a bíróságnak, az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó

szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.

Felszámolás időtartama

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg

elkészítése kötelező (elviekben az eljárást 2 éven belül be kellene fejezni), kivéve, ha az

adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési

sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni

kielégítésére.

Hitelezői kifogás

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől

számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől

számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban

foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő

elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást

előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak

eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja.

Vagyonfelosztás

A Cstv. meghatározza a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét, rangsor.

(csak tájékoztatásul)

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a

következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás költségei,

b) * a felszámolás kezdő időpontja előtt körülírással meghatározott zálogtárggyal biztosított

követelések a zálogtárgy értékének erejéig,

c) tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj, bányászati keresetkiegészítés, stb.

d) * a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági

tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből

eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek

felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, a

mezőgazdasági őstermelő követelése,

e) * a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés

szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, stb.

f) egyéb követelések,

15

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék,

továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,

h) azok a követelések, amelyek jogosultja

ha) többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

hc) * az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló,

hd) * a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,

he) * az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,

hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

A felszámolási költségek a következők (csak tájékoztatásul):

a) * az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

b) * a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű

befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti

károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld

eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a termőföldvédelmi követelmények

betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi

jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a tartozásait,

adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési, kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a

felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a

nyereségből fizetendő adókat;

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;

d) * az adóst terhelő, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott

támogatás;

e) * a felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó

szervezetet terhelő költségek;

f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;

g) * a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.],

amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (13) bekezdésében meghatározottak

szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is;

h) * a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem

térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;

i) * a h) pontban nem említett esetekben az ideiglenes vagyonfelügyelő díja;

j) * a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós

vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére

fordított, állam által megelőlegezett költségek, valamint az építmények élet- és

vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági

határozattal elrendelt munkálatok államháztartási forrásból megelőlegezett, igazolt költségei.

A kielégítés rendje:

- vannak követelések, pl. felszámolás költségei, amelyeket esedékességükkor, vagy a

zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni,

- a többi követelést a vagyonfelosztási tervezet szerint, sorrendben, illetve arányosan

A felszámoló díjazása

A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a

befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes

összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg

rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint.

16

Bírósági végzések

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz:

- a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról,

- a hitelezők követelésének kielégítéséről,

- a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós

által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről,

- dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről is.

Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel;

Egyezség a felszámolási eljárásban

41. §

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási

zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek,

eljárásjogi egyezség.

Az egyezség előkészítése és annak megkötése az adós jogköre.

Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor az adós képviselője

jár el.

Az egyezség megkötésében a Cstv. által meghatározott hitelezői kategóriák nem vehetnek

részt (57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai)

Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot

és egyezségi javaslatot készíteni.

A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi

tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket

idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a

hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni

helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az

egyes hitelezői csoportok követeléseit.

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők

szavazatának legalább a fele minden csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a

hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a

kétharmad részét kiteszi.

Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések

jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja.

A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett,

elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, továbbá a felszámoló díjának

megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Egyszerűsített felszámolás

1. Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy

2. a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános

szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan.

- a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített

felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő

időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol

fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti

lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be.

17

- Amennyiben a felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános

szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet,

illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott

követeléseinek a hitelezők közötti felosztására.

- A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a

vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek, továbbá az állami és az

önkormányzati adóhatóságnak.

- A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján

végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők

közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését.

Felszámoló jogállása

Ki lehet felszámoló?

Hogyan kerül sor kirendelésére?

Ki a felszámoló és aki a felszámolóbiztos?

Felszámoló felelőssége

A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható

gondossággal köteles eljárni.

Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint

felel.

Felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás

alatt szerzett – vagyonával összefüggésben áll fenn.

Kifogás a felszámoló magatartásával szemben:

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől

számított 8 napon belül kifogás tehető.

Felszámolást elrendelő törvényszék dönt:

- felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy

- felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, vagy kifogást elutasítja.

Kezdő időpont joghatásai a felszámoló szempontjából:

1. adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet,

2. az adós képviselője a Cstv. által meghatározott körben a felszámoló, a Cstv. a vezető

tisztségviselő egyes jogosítványait átadja a felszámolónak

3. pénzforgalmi számla felett felszámoló rendelkezik,

4. munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja

18

Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

ELHELYEZKEDÉSE

CsődtörvényPtk. Gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

Ptk. Jogi személy általános szabályai

•Szerződésszegés címénFelelősség a

jogi személynek okozott

károkért

•A jogi személy felel, deliktuális, vagy kontraktuális szabályok szerint, kivéve a szándékos károkozást

Felelősség 3. személyeknek

okozott károkért

•Szerződésen kívüli károkozás címén

Felelősség a hitelezőkkel

szemben

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ

FELELŐSSÉGE

Társaság

3. személy

Hitelező

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE

PTK. 3:24. § JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

(1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési

tevékenysége során a jogi személynek okozott

károkért a szerződésszegéssel okozott

kárért való felelősség szabályai szerint felel

a jogi személlyel szemben.

(2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében

eljárva harmadik személynek okozott

károkért a jogi személy felel.

A vezető tisztségviselő a jogi személlyel

egyetemlegesen felel, ha a kárt

szándékosan okozta.

19

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül

megszűnik, a hitelezők kielégítetlen

követelésük erejéig kártérítési igényt

érvényesíthetnek a társaság vezető

tisztségviselőivel szemben a szerződésen

kívül okozott károkért való felelősség

szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a

társaság fizetésképtelenségével fenyegető

helyzet beállta után a hitelezői érdekeket

nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés

végelszámolással történő megszűnés esetén

nem alkalmazható.

PTK. 3:118. §[A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ HARMADIK SZEMÉLYEKKEL

SZEMBENI FELELŐSSÉGE]

(14) bek. A Ptk. 3:118 bekezdésében, …….. a

vezető tisztségviselők polgári jogi

felelősségének megállapítására és velük

szemben a szerződésen kívüli kártérítési

igény érvényesítésére az e §-ban foglaltak

alapján kerülhet sor, ha a jogi személy

jogutód nélküli megszüntetésére

felszámolási eljárásban kerül sor.

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE

1991. ÉVI XLIX. TÖRVÉNY

A CSŐDELJÁRÁSRÓL ÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL

CSTV. 33/A. §

Vezető tisztségviselő felelősségrevonása Cstv.

33/A. § (jogalap: Ptk. 3:118. §)Megállapítási kereset:

- hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló

- a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti annak

megállapítását, hogy

- azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a

felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben,

- a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

bekövetkeztét követően

- ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek

figyelembevételével látták el,

- és ezáltal az adós vagyona csökkent, vagy a hitelezők

követelésének teljes mértékben történő kielégítését

meghiúsították.

20

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet-

fizetésképtelenség

- fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

bekövetkezte az az időpont,

- amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet

vezetői előre látták vagy ésszerűen előre

láthatták,

- hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz

képes esedékességkor kielégíteni a vele

szemben fennálló követeléseket.

Hitelezői érdek sérelmének

vélelme-a vezető a felszámolás kezdő időpontját

megelőzően nem tett eleget az adós éves

beszámolója letétbe helyezési és közzétételi

kötelezettségének,

-a felszámolás kezdő időpontját követően nem

teljesíti beszámolókészítési kötelezettségét,

-nem teljesíti irat- és vagyonátadási, továbbá

tájékoztatási kötelezettségét felszámoló felé.

MENTESÜLÉS

Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető

helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan

üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható

valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az

adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek

kezdeményezése érdekében.

Marasztalási kereset

- A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét

követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól,

hogy a megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni

hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba

vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

- Ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a megállapítási perben még nincs jogerős

határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre

emelkedésének napját követő nap.

- Ha több hitelező terjeszt elő marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a

hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

21

Érvénytelenség a felszámolási eljárásban

Megtámadási jog

40. § (1)

A tudomásszerzéstől számított 120 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés

közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül

- a hitelező - vagy

- az adós nevében a felszámoló - a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját

megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését

eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a

hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját

megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát,

ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő

ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan

értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,

c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját

megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más

jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló

szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező

számára biztosíték nyújtása,

d) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját

megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát,

ha annak tárgya olyan biztosítéki célú tulajdonátruházás, illetve jog vagy követelés biztosítéki

célú átruházása vagy biztosítéki célú vételi jog gyakorlása volt, amelynek alapján a jogosult a

szerzett jogával olyan módon élt, hogy az adóssal szemben fennálló elszámolási

kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, illetve a biztosított követelést

meghaladó fedezetet az adósnak nem adta ki; ha a jogszerzésre jogosult a tulajdonjog, más jog

vagy követelés biztosítéki célból történő megszerzését a hitelbiztosítéki nyilvántartásba,

illetve vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, a megtámadás feltételeinek

fennállását vélelmezni kell.

A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség

címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy

elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.

Visszakövetelési jog

A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az

adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése

napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak

eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes

gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül

különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

22

Vélelem

Ha az adós a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó

szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt

szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg

az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az

ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos

személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás

közti szerződéskötése esetén.

Hitelezők tájékoztatása a megtámadás lehetőségéről

Ha a felszámoló tudomására jut a megtámadható jogügylet, erről haladéktalanul köteles a

hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a

bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül

a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő

már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. A jogvesztő határidő azonban ebben az

esetben is irányadó.

Ellenőrző kérdések

1. Helyesek-e az alábbi álláspontok?

a) Bödön Ödön a Golyó kft. ügyvezetője. Javasolja a kft. végelszámolását, mert annak

nem megy jól az utóbbi időben, tartozásai meghaladják vagyonát.

b) A Kft. ügyvezető javasolja, hogy egyszerűsített végelszámolással szűnjenek meg,

gyorsabb, 100 napon belül kell befejezni.

c) Zsuga Bubus tag szerint a kft. nem folytathat le egyszerűsített végelszámolást, csak

általános szabályok szerintit.

d) A Kft. ügyvezetője szerint ő nem lehet a végelszámoló az egyszerűsített

végelszámolási eljárásban. Javasolja, hogy legyen a végelszámoló Dr. Átverlek Zsolt,

aki a kft. ügyvédje.

e) Gömb Irma követeli, hogyha a végelszámolás megindul, akkor törzsbetétjét azonnal

adják neki vissza.

f) Bödön Ödön kft. tag nem akarja a jogutód nélküli megszűnést, mert azt hallotta, hogy

a megszűnést követően korlátlan lesz helytállása a társaság tartozásaiért.

2. Melyik cégek esetén van helye egyszerűsített végelszámolásnak?

3. Mennyi ideig tarthat az egyszerűsített végelszámolás és a végelszámolás?

4. Mit jelent az egyszerűsített végelszámolás, miért egyszerűbb, mint az általános szabályok

szerinti?

5. Hogyan kell befejezni az egyszerűsített végelszámolási eljárást, kinek, mit kell bejelenteni,

illetve benyújtani? Mikor törli a cégbíróság a céget?

23

6. Hogyan kell áttérni az egyszerűsítettről az ált. végelszámolásra és milyen esetekben?

7. Határozza meg a kényszertörlési eljárás eseteit!

8. Hogyan érinti a cég működését a kényszertörlés?

9. Megszüntetheti-e a Cégbíróság a kényszertörlési eljárást?

10. Mennyi időn belül jelentkezhetnek be a kényszertörlésbe a hitelezők?

11. Ki és hogyan méri fel a cég vagyonát kényszertörlés esetén?

12. Mikor tiltja el a vezető tisztségviselőt kényszertörlésnél a cégbíróság?

13. Kezdeményezhet e felszámolást az alábbi esetekben? Indokoljon!

– Az ön cége által kibocsátott számlát az átutalási határidő lejártát követő 15

nappal sem fizeti ki az adós?

– Az ön cége által kibocsátott számlát az átutalási határidő lejártát követő 20 nap

elteltével, annak vitatása nélkül nem fizetik ki az adós.

14. Írja be, az irányadó eljárást felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés)

a. Kkt. tagjainak száma 1 főre csökken és 6 hónapon belül nem jelentettek be a

cégbíróságnál új tagot

b. hitelező, adós, végelszámoló is indíthatja

c. a legfőbb szerv dönt elindításáról

d. az elrendeléséhez a törvényszéknek a fizetésképtelenséget meg kell állapítani

e. a közzétételtől számított 180 nap elteltével a hitelezői követelés megszűnik

f. Cégbíróság megkísérli felkutatni a cég vagyonát

g. vagyonfelosztásra csak a cég törlését követően kerülhet sor

h. felszámolóbiztos jár el

i. Ctv. szabályozza

j. Cstv. szabályozza

15. Sorolja fel, hogy milyen anyagi jogi okokból szűnhetnek meg jogutód nélkül a gazdasági

társaságok!

16. Határozza meg a végelszámolás, felszámolás fogalmát!

17. Melyik bíróságnak van hatásköre és illetékessége?

Kényszertörlés:

Végelszámolás:

Felszámolás:

18. Mennyi idő áll a hitelezők rendelkezésére a követelés bejelentésére?

Végelszámolás

Kényszertörlés

Felszámolási eljárás

19. Melyik eljárásban történik a hitelezők kielégítése rangsor szerint?

20. Milyen feltételek fennállása esetén felel a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a

hitelezőkkel szemben?

21. Milyen összefüggés van a megállapítási kereset és a marasztalási kereset között?

22. Milyen vélelmeket állít fel a Cstv. a vezető tisztségviselő felelősségével kapcsolatban?

23. Lehet-e egyezséget kötni a felszámolási eljárásban? Milyen feltételek mellett? Anyagi,

vagy eljárásjogi egyezségről van szó? Mit jelent az, hogy kényszeregyezség?

24. Jellemezze a felszámoló helyzetét, jogállását a felszámolási eljárásban!

25. Mit értünk megtámadás és érvénytelenség alatt a felszámolási eljárásban?