Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog-és Államtudományi Kar
Jogbölcseleti Tanszék
A kiút vesztőinek felszámolása: Komplex telep-
program a felzárkóztatás szolgálatában
(Diplomamunka)
Készítette:
Kiriák Klaudia Katalin
Konzulens:
dr.habil. H. Szilágyi István
egyetemi docens
2016. május
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés .......................................................................................................................... 4
1. Fogalmi áttekintés ......................................................................................................... 6
1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója .............................. 6
1.1.1 Területi fekvés .................................................................................................. 6
1.1.2 Lakhatási problémák ........................................................................................ 7
1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása ........................................................... 8
1.3 Lakóhelyi szegregáció ........................................................................................... 10
1.4 Teleptípusok .......................................................................................................... 11
1.5 Magyarország szegregátumai ................................................................................ 13
1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata ............................................................. 14
1.6.1 A szegények szegregációja ............................................................................. 14
1.6.2 A cigányság szegregációja ............................................................................. 15
1.7 A cigányság ........................................................................................................... 15
1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!” ...... 15
1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai ........................ 16
2. Történeti áttekintés ..................................................................................................... 22
2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során ............................................. 22
2.1.1 18-19. század .................................................................................................. 22
2.1.2 20. század ....................................................................................................... 23
2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak ......................................................................... 26
2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszírások és felszámolásuk ......................... 30
3. A Komplex telep-program .......................................................................................... 34
3.1 A Komplex telep-program ismertetése ................................................................. 34
3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei ......................................... 35
3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai ................... 36
3.1.3 A projekt végrehajtása .................................................................................... 40
3
3.2 Az ózdi telep-program ........................................................................................... 43
3.2.1 A településről .................................................................................................. 43
3.2.2 Ózd és a szegregátumok ................................................................................. 45
3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken” ......................... 53
3.3 A törökszentmiklósi telep-program....................................................................... 69
3.3.1 A településről .................................................................................................. 69
3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai ................................................................... 72
3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson ................................................ 76
3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében ......... 92
Összegzés ........................................................................................................................ 97
Hivatkozott irodalom ...................................................................................................... 99
Egyéb felhasznált irodalom .......................................................................................... 103
Mellékletek ................................................................................................................... 104
4
Bevezetés
Dolgozatom témaválasztását elsősorban személyes érdeklődésem vezérelte. Mindig
is nagy figyelemmel szemléltem a társadalmunkban végbemenő folyamatokat,
kíváncsisággal tekintettem azok mélyebb összefüggéseire. Mindezekből kifolyólag
egyetemi tanulmányaim során törekedtem az előírtak mellett a kifejezett érdeklődési
körömbe tartozó témák mélyebb megismerésére is. Eközben figyeltem fel a
diplomamunkám kutatási témáját képező Komplex telep-programra.
A globális gazdasági változások következtében napjaink egyik egyre égetőbb
problémája a szegregált lakókörnyezetben elő közösségek deprivált helyzete, mely
magyarországi viszonylatban is növekvő méreteket ölt. A történelem viharos évszázadait
követő 1989-es rendszerváltás az alacsonyan képzett munkaerő számára nem
„kecsegetett” semmi jóval: az ipar letűnése és a kvalifikáltabb foglalkoztatottak irányába
történő elmozdulás úgy tűnik végérvényesen megpecsételte sorsukat. Az elmúlt két és fél
évtized felzárkóztatási kísérletei pedig sorra kudarcot vallottak.
A 2010-es évek elején megjelent Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
lezajlódó Komplex telep-program azonban valami újat hozott a korábbiakhoz képest. Már
csak a neve is árulkodik innovatív megközelítési módjáról és a célterület pontos
kijelöléséről. Ehhez pedig jó párosításnak bizonyulhat annak Nemzeti Stratégiai
Referenciakeretbe ágyazottsága.
Diplomamunkám készítése során a Komplex telep-program hatékonyságának
elemzését kvalitatív és kvantitatív módszerekkel végeztem, annak minél átfogóbb
megismerése céljából. Kutatásomat két településre összpontosítottam: az Ózd és
Törökszentmiklós városában megvalósult projekteket vizsgáltam. A fenti két helységet
magában foglaló észak-magyarországi és észak-alföldi régió egyaránt a lakóhelyi
szegregációval leginkább sújtott térségek közé tartozik, így alkalmasnak ítéltem a
program ezeken keresztül történő, átfogó vizsgálatát.
Több szereplő oldaláról tanulmányoztam a lezajlott projekteket. Részben a Közösségi
Beavatkozási Terv alapján elkészített, strukturált interjúkkal térképeztem fel a szakmai
megvalósítás, a lokális végrehajtó hatalom, valamint az érdekképviselet álláspontját és
tapasztalatait. Másfelől célkitűzéseim között szerepelt a célcsoport tényleges helyzetének
megismerése, illetve annak felmérése, hogy eljutott-e hozzájuk a program híre, mit
érzékeltek belőle. Ebből kifolyólag a bevont szegregátumokban kérőívezést folytattam.
5
A TÁMOP 5.3.6-11/1. számú, Komplex telep-program vizsgálata során a
következőkre kívántam választ kapni:
- a szegregált lakókörnyezetben élők hátrányait okozó minden problémát
megcélozza-e, tehát komplexitása milyen mértéket ölt, és az lefedi-e az összes
szükséges beavatkozási területet;
- az eredetileg meghatározott szakmai létszámkeret mennyire tette lehetővé a
settlement típusú szociális munka hiánytalan megvalósulását;
- a szakértőgárda felkészültsége, tapasztalatai és hozzáállása megfelelőnek
bizonyult-e a jelenléten alapú szociális tevékenység folytatásához;
- mennyire jellemzi a túlbürokratizáltság és ez hátráltatja-e a megvalósulás
hatékonyságát;
- a rendelkezésre álló két éves végrehajtási időszak alatt lehetséges-e tényleges
eredményt felmutatni, elegendő-e a szemléletváltásra.
Végül fontosnak tartom leszögezni, hogy a gyakran „kozmetikázott”, hivatalos
statisztikai adatok helyett célom volt saját megismerés útján és a résztvevő személyek
tapasztalatai mentén valós képet kapni a szegregátumok állapotáról, a reményvesztett
helyzetből való kilábalási lehetőségéről.
6
1. Fogalmi áttekintés
A dolgozat feltett szándéka, hogy feltárja a szegregált településrészek
felszámolására, a szegregátumok problémakörének megoldására hivatott komplex telep-
programot (TÁMOP-5.3.6.-11/1). Ahhoz azonban, hogy hiteles és átfogó képet
kaphassunk a vizsgált elemekről, így a szegregátumokról, kialakulásuk körülményeiről,
társadalmi, gazdasági, egészségügyi, szociális helyzetéről, a legfontosabb fogalmak
ismertetése, azok értelmezése elengedhetetlen.
A komplex telep-program fő célkitűzése a „szegregált lakókörnyezetben,
mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és
integrációjának segítése”.1 A projekt célcsoportjának kiinduló problémája, hogy
„szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő (szociális, közösségi,
oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási) hátrányok halmozódtak fel, amelyek
kezelése az érintettek és a települések önerejéből mára lehetetlenné vált.”2
1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója
1.1.1 Területi fekvés
A földrajzi pozíció, tehát a centrumoktól való távolság, valamint a centrumok
elérhetősége kulcsszerepet tölt be egy település lakosságának foglalkoztatásában és
munkalehetőségeiben. A szegregálódó térségeket a nagyfokú képzetlenség és a magas
munkanélküliség mellett erősen jellemzi az inaktivitás és az átlagtól jócskán elmaradó
jövedelem.3
Nem véletlen tehát, hogy a magasabb státuszúak a nagyvárosokban, azok
vonzáskörzetében, a sűrű városhálózattal rendelkező, vagy autópályák mentén
elhelyezkedő téregységekben, valamint a Balaton környékén található, vagy ingázásra
berendezkedett településeket lakják. Ezzel szemben a szegényebb lakosság az
északkeleti, dél-dunántúli és Közép- Tisza-vidéki térségben összpontosul: Észak-
Magyarország, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld komolyan sújtott a szegénységgel.4
1 Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz, 4.o. In: https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.) 2 Pályázati Útmutató, im. 4.o. 3 Kovács Katalin: Területi, társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák, In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum 4 Kovács Katalin im.
7
Az északkelet-magyarországi régió társadalmi válságát térszerkezeti sajátosságai
okozzák: a régióközpont távolsága és a vonzáskörzeti centrumok hiánya. Az „objektív
munkaerőhiány” növekedése, az előnytelen (elaprózódott) településszerkezet és a
megközelíthetőség nehézségei (rossz utak, hézagos közlekedés) mind-mind negatív
nyomot hagynak a települések, így a lakosság életében, kitörési lehetőségeiben.5
A kétkezi munka kereslete iránti visszaesés mellett a mezőgazdaság
zsugorodásának folyamata még mindig zajlik, ezzel a meglévő munkalehetőségeket
tovább szűkítve, valamint az alacsonyan képzettek kilátásait rontva. Megoldásként
kínálkozna az elvándorlás, azonban a szociális bérlakás-rendszer elsorvasztása hosszú
időre ellehetetlenítette a leszakadó rétegek urbanizációját, az ún. „Cs” (csökkentett
értékű) házak és szocpolos lakhatási formák pedig helyben maradásra kényszerítik őket.6
Az észak-alföldi térség esetében pedig nem elhanyagolható tény, hogy ez a régió
magas szegénységi kockázattal rendelkező régiónak tekinthető.7
1.1.2 Lakhatási problémák
A probléma körüljárása során szót kell ejtenünk a hazai lakhatási helyzetről is,
mely jelenleg minőségi és megfizethetőségi problémákkal tűzdelt. A legutóbbi
népszámlálás alapján közel félmillióra tehető az üresen álló ingatlanok száma, de ez
természetesen nem a valós mutató, hiszen ez az adat magában foglalja a hivatalos
eljáráson kívül kezelt lakóegységeket is.
A kiszolgáltatott, ingoványos magánbérleti szektorhoz pedig a rendkívül alacsony
mértékű önkormányzati bérlakás-szám párosul, mely egyébként az Európai Unió átlagát
tekintve is rendkívül kis mértékét képezi a teljes lakásállománynak (mindössze 2,4%-át).
Mindezek ellenére közel 14.000 önkormányzati ingatlan áll üresen, melyek közel
egynegyede rossz állapotú, komforti nélküli.
A KSH felmérése alapján pedig országosan a lakott ingatlanok közel 8%-a
komfort nélküli vagy félkomfortos. Ez a szám – az általam vizsgált két település
megyéiben- Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennek a duplája.8 A fentiek
mellett pedig a lakhatási költségek növekvő terhei sújtják az alacsonyabb státuszú
5 Kovács Katalin im. 6 Kovács Katalin im. 7 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 8 Kovács Katalin i.m.
8
családokat, majdnem minden harmadik családnak nehézséget okoz ennek
finanszírozása.9
A leszakadó rétegek körében nem ritka az jogcím nélküli lakáshasználat, a napról-
napra élés. A romák/cigányság egy számottevő része pedig telepi környezetbe
kényszerült, körükben a fent ismertetett problémák (lakhatási költségek kifizethetősége,
alacsony komfortfokozatú ingatlanok) fokozottan jelen vannak.10
Mindezek által megállapítható, hogy rendkívül kevés az önkormányzati lakások
száma, ellenben majdnem félszázezer igénylő mutatkozik rá, mely égetően szükségessé
teszi egy nagy volumenű állami bérlakás-építési program beindítását. Másrészt a meglévő
önkormányzati ingatlanok állapota és komfortfokozata alapján sokszor egy szegregátumi
lakókörnyezettel szinte azonos helyzetek uralkodhatnak a bérlakások tekintetében, így
ezek is komoly rehabilitációra szorulnak.
1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása
A kifejezés etimológiáját tekintve a következő latin szóösszetételből ered: seg,-
„félre, külön”, grex/grecis pedig „tömeg, csőcselék, sokaság”. A „segregatio” pedig:
„különtelepül”, „elkülönül a sokaságtól”.11
A szociológia értelmezése szerint szegrációról beszélünk, „ha egy-egy településen
belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül
egymástól. A szegregáció sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési
infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel.”12
Az ezredfordulót követően megfogalmazódott a szegregált település mérőszáma,
mely a szegregációs index elnevezést kapta, és a 2001-es népszámlálási adatok alapján
került meghatározásra: szegregátum az, „ahol az aktívkorú (15-59 év közötti) népességen
belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében legalább 50%.”13
9 TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban, 2013 http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf (Letöltve: 2016.05.03.) 10 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős Államtitkárság) 11 http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltve: 2016.04.10.) 12 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 2006, Budapest, Osiris, 203.o. 13 Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján, 1.o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf (Letöltés: 2016.04.11.)
9
Szegregációval veszélyeztetett településről pedig akkor beszélünk, ha a fenti mutató 40-
50 % között van.
Az előző, ötéves tervezési időszakban (EU; 2007-2013) kiírt, uniós finanszírozású
regionális operatív programok (ROP) városrehabilitációs projekteket támogattak,
melyekhez kötelezően el kellett készíteni egy ún. Integrált Városfejlesztési Stratégiát
(IVS).14 Itteni megfogalmazás szerint „szegregátumnak minősül az a terület, ahol az aktív
korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében
magasabb, mint 50%.”15 Ebből kifolyólag az uniós pályázatoknál használt definíció a
2001-es KSH adatokra és az akkor megfogalmazott szegregációs fogalmi értelmezésre
alapoz. A fenti lehatárolást alkalmazzák a – részben uniós pályázatból finanszírozott -
telepprogramok kiírásánál megjelenő pályázati útmutatók is.16
A komplex telep-program kiírásában a következő definíció szerepel:
„szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható
területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves
korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.”17 A korábbi lehatárolásoktól
eltérően a program pályázati útmutatójában az aktív korú lakosság felső korhatára 59. év
helyett már 64, melynek lehetséges oka az időközben megváltozott nyugdíjkorhatár: alsó
mértékét a 65. életév betöltésénél jelölték ki.
A soron következő népszámlálást követően, felismerve az eltelt időszak
változásait, új meghatározás fogalmazott meg: a szegregációs mutató, mely a 2011. évi
népszámlálási adatok alapján, a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által
került kiszámításra.18 A szegregációs mutató jelentése: „legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív
korúakon (15-59 év) belül.”19 Tehát a „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett
14 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16.o. 15 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 16 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 17 Pályázati útmutató, Komplex telep-program im. 4.o. 18 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, 1. rész (Hatály és értelmező rendelkezések), 2.§ (7a) bekezdés 19 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet
10
terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony
társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi
státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás
szükséges;”20 A mutató településtípusonként elérő arányt határoz meg a szegregált,
illetve a szegregációval veszélyeztetett területek definiálására.
Külön arányok kerülnek meghatározásra a fővárosi kerületeket érintően (ezen
belül is két kategória azok fejlettsége szerint), a megyei jogú városokra, a
járásszékhelyekre, 2000 főnél nagyobb és a 2000 főnél kisebb településre. 200 főnél
kisebb lélekszámú települések esetében pedig azok egészére kell meghatározni a
szegregációs mutatót. Az általam vizsgált két település, Ózd és Törökszentmiklós
járásszékhely város, így azonos besorolás alá esik a szegregációs mutatót illetően.
Szegregált területről beszélünk esetükben, ha a mutató értéke legalább 35%, illetve
szegregációval veszélyeztetett területről, ha az arány 30% vagy annál nagyobb, de kisebb,
mint 35%.21
1.3 Lakóhelyi szegregáció
Kopasz Marianna lakóhelyi szegregációval kapcsolatos kutatásának
megállapítása szerint „a magyarországi régiók közül leginkább Közép-Magyarország és
az Észak-Alföld településeire jellemző a szegregáció valamely formája.”22 Az általam
elemzett két település közül tehát Törökszentmiklós (Észak-Alföld) a szegregációval
leginkább veszélyeztetett régiók egyikébe tartozik. Az „elkülönülésnek, elkülönítésnek”
számos fajtája önállóan és halmozottan is fellelhető hazánkban, azonban dolgozatomban
a lakóhelyi szegregáció rövid ismertetésére szorítkozom.
„A lakóhelyi szegregáció a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerek térbeni
megjelenéseként is felfogható: az etnikai és a szociális csoportok közötti társadalmi
távolságok térbeni távolságokként is megjelennek.”23 Ezen értelmezés alapján tehát a
társadalom csoportjai közötti különbségek, egyenlőtlenségek térben is formát öltenek.
Lényeges ugyanakkor leszögezni, hogy az egyenlőtlenségek nem oka, hanem okozata a
20 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 2.§ (8) bekezdés 21 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet 22 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken,, (Elektronikus verzió), 2006, 415.o. 23 Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 209.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)
11
térbeli elkülönülés. 24 Továbbá fontos szempont, hogy a szegregáció lakóhelyi
megnyilvánulása nem csupán a romák viszonylatában létező dilemma, de nem
elkülöníthető a cigányság történelmi és gazdasági helyzetétől.25
1.4 Teleptípusok
A későbbiekben ismertetett történelmi folyamatok okán a szegregátumok elérő
típusai alakultak ki, melyek figyelembevétele elengedhetetlen az adott telep
problémáinak orvoslása érdekében. A szegregátumok az esetek döntő többségében a
településen belül helyezkednek el, elzártan. Városi környezetben a nehezebben
megközelíthető, ipari zónában lévő településrészekről, falvak esetében pedig a CS-
lakásos és a szocpolos házakkal lehatárolt területekről beszélünk.26 Havas Gábor és
Szuhay Péter tett először kísérletet a hazai szegregátumok fajtáinak teljes körű leírására.
Tipológiájuk szerint 6 különböző típust különböztetnek meg.
A szerzőpáros definíciója szerint „vadtelepről/putrisorról” beszélünk a
települések környékén kialakuló, teljes infrastrukturális hiányban szenvedő, összetákolt
viskókból álló egységek esetében. 27
A második nagyobb kategóriába tartoznak a „volt uradalmi puszták,
munkáskolóniák”, melyeket korábban a lakhatás és a munka egysége jellemzett, ebből
kifolyólag jobb helyzetűeknek voltak mondhatóak. A munkahelyek tömeges
megszűnésének, a gyárak bezárásának következményeképp azonban a lakosság java
elköltözött, helyükre pedig a környékbeli településekről kiszorultak, valamint
alacsonyabb státuszú, marginalizálódó csoportok jöttek. Mára itt is hiányos infrastruktúra
jellemző, megszűntek a közintézmények, csökkent a szolgáltatások köre és minősége
(bolt, közlekedés, stb), a tulajdoni viszonyok pedig jórészt rendezetlenek.28
A következő szegregátumfajta a „régről maradt telepek” kategóriája. Egy, a ’60-
as években hozott kormányhatározat alapján fel kellett számolni a telepeket, ettől azonban
néhány szegregátum „megmenekült”. Az ilyen telepek szabálytalan telken és
24 Ladányi im. 209.o. 25 Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban, 5.o. http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_1-1_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltve: 2016.05.07.) 26 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 12.o. 27 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im.14.o. 28 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o.
12
elrendezésben épült régi zsellérépületekből állnak. A közművesítés teljes hiánya jellemzi
- ez alól egyedül a villany képez kivételt.29
A negyedik kategória a „Cs-s szocpolos telep”. Típustervek alapján megépített,
csökkentett komfortfokozatú épületegyüttes, melyek sokszor befejezetlenek, a település
szélén, elkülönülve, rossz minőségű területen találhatóak. 30
Az ötödik típus városi szegregátumokként kerül definiálásra, melynek két alfaját
különítik el: a slumosodó munkáskolóniák és szociális bérlakások alkotta telepeket,
valamint a gettosodó városrészeket. A városi slum-okra jellemző, hogy egyszerű és
azonosan kialakított épületekből áll, melyeket a vasúti csomópontok, gyárak környékére
építettek, míg a gettósodó városrészek esetén korábbi, jobb jövedelmi helyzetben lévő
bérházak lakói elköltöztek, és helyükre egyre alacsonyabb státuszú családok kerültek.31
A Havas-Szuhay-féle kategorizálásból azonban hiányzik egy újabb keletű
szegregátum forma: a külterületeken található zártkertekbe és üdülőkbe kényszerült,
szegény családok akkumulációja, vagyis az ő megfogalmazásuk szerint a nyaralók
alkotta telepek.32
A Szuhayék által alkalmazott kategorizálás utolsó eleme a „szegregálódó falvak”
típusa. Az ebbe a kategóriába tartozó, korábbi paraszti falvak művelésre alkalmatlan
területeken fekszenek, közlekedés szempontjából is kedvezőtlen helyzetűek, a negatív
településpolitika pedig végérvényesen rányomta a bélyegét a téeszesítés által is sújtott
falvakra. Ebből kifolyólag folyamatos elvándorlás kezdődött, melynek eredményeként
szegény családok költöztek a lakatlan épületekbe.33
Az EMMI34 által a tavalyi évben kiadott, az EU aktuális tervezési időszakára
szóló, irányzott politikai stratégia még egy újabb elemmel egészíti ki a teleptipológiát. A
lecsúszó települések a rendszerváltást követően lezajlódó „szegénységi
szuburbanizáció”eredményeképp alakultak ki, mely során a középosztály által elhagyott
lakóépületeket és településeket népesítették be a gyakran ingázó elszegényedett réteg
29 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 30 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 31 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 32 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 33 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 34 Emberi Erőforrások Minisztériuma
13
tagjai, azonban a foglalkoztatásból való kiesés után elérhetetlen a visszakapaszkodás
lehetősége.35
1.5 Magyarország szegregátumai
Az ország teljes területén összességben 1633 szegregátum létezik. Ez 823
települést és Budapest tíz kerületét érinti. A lakosságszámot tekintve 300.000 ember él
szegregátumi lakókörnyezetben. További szembetűnő adat, mely szerint 160.000 fő él
20.000 főnél nagyobb lélekszámú, városi környezeten belül szegregáltan. 36 Tehát
elmondható, hogy az ország 3155 településének37 több, mint negyedében található
szegregátum, a teljes lakosságnak (9 855 571 fő38) pedig több, mint 3%-a él szegregált
lakókörnyezetben.
A szegregátumok döntő többsége (kétharmada) településen belül, annak szélén
helyezkedik el, míg 15%-a külső területen, távolabb a várostól/falutól.39
35 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 36 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 37 Központi Statisztikai Hivatal, 2016-os adat https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltve: 2016.05.02.) 38 Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltve: 2016.05.02.) 39 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 17.o.
1. Térkép Magyarország jelentősebb szegregátumai Forrás: http://valasz.hu/reflektor/magyarorszag-
gettoterkepe-57744/
2. Térkép Romák összlakossághoz mért arányának
területi megoszlása (KSH térkép)
14
A romák területi összpontosulását szemléltető térkép az évtized kezdetén
elkészített hazai „gettótérképhez” viszonyítva erőteljes átfedést mutatat: a cigányság
összlakosságon belüli magasabb arányú jelenléte és a szegregátumok lokációja között
tehát jelentős összefüggés állapítható meg. Ez leginkább az észak-magyarországi és dél-
dunántúli térségben ölt testet, de nem elhanyagolható Észak-Alföld érintettsége sem.
1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata
Hazánkban a lakóhelyi szegregáció formái közül a cigányság és a szegénység
szegregációja a leggyakoribb.40 A kettő között pedig erős összefüggés mutatkozik,
ugyanis 2012-es adatok szerint a romák 76%-a él (a nem roma népesség körében ez a
szám 12%) a szegénységi küszöb alatti szinten.41 „Általában ott, ahol a cigány lakosság
koncentrálódik feltételezhető, hogy jelentős az átfedés az etnikai és jövedelmi helyzeten
alapuló szegregáció között.”42
A roma népesség 29%-a rossz lakhatási körülmények közé kényszerül, 30%-uk
nem részesül közművesített vízellátásban, 81%-uk fával fűt és a szennyvízelvezetés csak
minden harmadik roma háztartásnál megoldott. A romák több, mint fele olyan
ingatlanban tartózkodik életvitelszerűen, melynek fizetési elmaradása van. Továbbá az
országos átlaghoz képest zsúfoltabban élnek: az egy főre jutó szobák száma 0,68 (nem
roma háztartásoknál ez a mutató 1,3, tehát a duplája).43
1.6.1 A szegények szegregációja
A település mérete és annak területi fekvése korrelációt mutat a jövedelmi
viszonyok okán létrejövő lakóhelyi szegregációval. A szegényebb rétegek
elkülönülésének mértéke növekszik a település lakosságszámának emelkedésével,
továbbá az alacsony jövedelmi helyzetben lévők azonos lakóhelyen történő
koncentrációja jóval gyakoribb, mint a gazdagabb rétegeké. A szegénységi küszöb alatt
élők leginkább az észak-alföldi településeken koncentrálódnak, melynek valószínűsíthető
magyarázata, hogy ez a régió van leginkább kitéve a szegénységi kockázatoknak.44
40 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 41 Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, 258.o. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltve: 2016.05.10.) 42 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek, im. 418.o. 43 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia 44 Kopasz Marianna im.
15
1.6.2 A cigányság szegregációja
A hazai települések 29%-ában található olyan térbeli egység, melyet döntő
többségében romák laknak. Megállapítható, hogy a cigányság adott településen belüli
arányának emelkedésével egyenesen arányosan növekszik az etnikai szegregáció mértéke
is. Mindezekből kifolyólag érthető, hogy a cigányság elkülönülése leginkább azokban a
régiókban jellemző, ahol a romák településeken belüli lélekszáma – arányaiban - a
legkirívóbb: Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. E két zónában fordul elő
legnagyobb mértékben, hogy a romák lélekszáma – a teljes lakossághoz mérten- a 25%-
os mértéket is meghaladja.45
A lélekszám mellett pedig kardinális kérdés a településméret is: minél nagyobb az
adott település kiterjedése, annál gyakoribb a cigányság lakóhelyi szegregációja. Ezt jól
példázza az észak-magyarországi és dél-dunántúli régió közötti eltérést: jellemző ugyanis
mindkettőre, hogy sok olyan települése van, melyet javarészt cigányok laknak,
ugyanakkor Dél-Dunántúlon kevésbé jellemző a romák térbeli elkülönülése, melyet a
térség elaprózott településszerkezetének köszönhet.46
Összefoglalóan elmondható, hogy az általam vizsgált két település (Ózd és
Törökszentmiklós) a fent leírt észak-magyarországi és észak-alföldi régióba tartozik, így
jellemző esetükben, hogy a településméret egyenesen arányos a cigányok lakóhelyi
szegregációjával, továbbá a cigányság lakosságbéli arányának növekedése is növeli a
szegregáció mértékét, a szegénység és a cigányság szegregációja között pedig erős
átfedés mutatkozik. A szegénység és a települési hátrányok tekintetében pedig a romák
megoszlása többszöröse a hátrányos helyzetű kistérségekben és a hátrányos helyzetű
nagyobb városokban, mint a fejlettebb településeken. Ez a mutató a többi nemzetiség
tekintetében éppen ellenkezőleg alakul.47
1.7 A cigányság
1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!”48
A szegregátumok elemzésekor, illetve az ilyen környezet megszüntetésére
szolgáló programok esetében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a cigányságról. Az
alábbi részben csupán néhány, aktuálisnak vélt számadatot ismertetek, majd a
45 Kopasz Marianna im. 46 Kopasz Marianna im. 47 Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség, TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám 48 Csalog Zsolt: Hét cigány, Budapest, 1976, Kozmosz
16
későbbiekben kerül elemzésre, hogy kit tekintünk, tekinthetünk cigánynak/romának,
lélekszámuk meghatározásában milyen eltérések mutatkoztak az idők során.
A többségi társadalom véleménye szerint a cigányság rasszjegyeik alapján is
identifikálható. Az természetesen evidencia ugyanakkor, hogy a vélt származás nem
minden esetben egyezik a valós identitással. 49 A 2011-es népszámlálás alapján készített
nemzetiségi adatokat összefoglaló elemzés szerint jelenleg hazánkban 315.583 roma él.
Ez a tíz évvel ezelőtti országos felméréshez képest 153%-os növekedést jelent. Nemek
közötti eloszlás tekintetében 50,6% férfi, 49,4%-uk nő, az átlagéletkor 26 év. 50 Ezzel
szemben az ország összlakosságának átlagéletkora 41,5 év.51 Ezek alapján Magyarország
lakosságának több, mint 3% roma, azonban számos szakmai becslés jóval magasabbra
teszi a tényleges számukat, esetenként több, mint duplájára. Csalog Zsolt például a ’70-
es években írt könyvében 320.000 cigány hazai lakosról tesz említést.52 Az átlagéletkor
tekintetében is szembeötlő eltérések láthatóak, hiszen az elöregedő többségi
társadalommal szemben a romák körében fiatalos korszerkezet jellemző.
1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai
Minden elemzés elengedhetetlen része, hogy annak célcsoportját meghatározzuk.
A szegregátumokat döntő többségében romák lakják, a telepszerű lakókörnyezet
leginkább rájuk jellemző. Azonban feltétlenül definiálnunk kell, hogy valójában kit
tekintünk cigánynak, kik is a romák, illetve ez a csoport mekkora lélekszámot jelent.
Mindezekből kifolyólag a történelem során keletkezett lehatárolásokat, végzett kutatások
eredményeit vesszük számba ennek megválaszolására. A romákkal kapcsolatos kutatások
megismerése során egyértelművé válik, hogy nincsen egységesen alkalmazható, „jó
recept” a pontos körülhatárolásukra.
A cigányság eredettörténetének három fő annotációja létezik. A legelterjedtebb
magyarázat szerint a cigányság egy történelmi diaszpóra, tehát az azonos életforma, a
vándorlás és a közös történelmi gyökerek kapcsolják őket össze. Létezik egy ún.
konstruktivista nézőpont is, mely úgy véli, hogy a különböző állami intézményesülések
(bíróság, kormányzat és egyház) izolációs rendelkezései és a többségi társdalom
49 Majtényi im, 22.o. 50 KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 51 KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 52 Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Budapest, 1976, Kozmosz Könyvek, Idézi: Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, 2012, Budapest, Libri, 19.o.
17
kapcsolatrendszerén kívül rekesztett csoportokról értekező szakemberek „hívták életre”.
A harmadik szemléletmód szerint a „roma” kifejezés egy kitalált fogalom, tehát nem
kötődik hozzá tényleges kollektív hagyomány, történelem vagy közös történelmi
identitás, egyszóval szöges ellentéte a hagyományosnak tekinthető magyarázattal. Ez a
magyarázat a koramúlt identitáspolitikai harcaira összpontosít.53
1.7.2.1 Kik a cigányok?
A vélt származás esetében elmondható, hogy azokat, akiknek a szülei cigányok
vagy azokat, akiknek barna a bőrük, cigánynak tekintik. Ezáltal tehát a magasan
kvalifikált, tanult romákat is cigánynak tekintik származásuk alapján, pedig ők sok
esetben már annyira asszimilálódtak, hogy nem tartják magukat cigánynak. Tehát a
társadalom evidenciának tekinti, hogy a cigányok „színesek”, származásuk külső jegyek
alapján megállapítható. 54
1.7.2.2 Romák a 19. században
Fontos ugyanakkor leszögeznünk, hogy a magyarországi romák kérdése egészen
a 19. századig nem került komolyabban a társadalomtudósok és statisztikusok górcsöve
alá. Első rendelkezésre álló adatok a – Belügyminisztérium által kezdeményezett - 1873-
as „cigányösszeírás” során keletkeztek, ekkor a cigányság becsült száma 214.000 fő volt.
Ezt követően 1893-as adatok alapján a pontos lélekszámukat 272.776 főben
határozták meg a statisztikusok. A felmérés nem titkolt célja volt, hogy vándorló
életvitelű cigányság integrációs problémáit kutassák. A cigányság fogalmának
használatát ekkor a többségi társadalom értelmezése alapján alkalmazták. E szerint
bizonyos antropológiailag meghatározható jegyeken nyugodott a társadalom által
alkalmazott definíció.55 Megfogalmazásuk szerint „a közvélemény, a nép tudata rendesen
igen biztosan evidentiában tartja a czigány eredetűeket, s ezeknek elég határozott ismérve
az antropológiai jelleg.”56
1.7.2.2 Romák a 20. században
A következő évszázad elejéről zömmel csupán a népszámlálási adatok állnak
rendelkezésre, ezek azonban a megkérdezettek anyanyelve és nyelvhasználata alapján
53 Majtényi im, 20.o. 54 Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.) 55 Majtényi im, 22.o. 56 Havas 1999, idézi: Majtényi im, 22.o.
18
határozták meg a cigányság becsült lélekszámát. Ennek okán a teljes lakossághoz
viszonyított számuk nem volt meghatározó mértékű. Az államszocializmus idején végzett
országos felmérések során már jelentékeny méretű kisebbségként mutatkoztak. Az 1961-
es adatok szerint 200ezer fő roma élt az országban, míg a ’70-es években végzett két
összeírás alapján már 220-250ezer és 325ezer főről beszéltek, a szocializmus során
utoljára elvégzett pártállami számlálás szerint pedig 1983-ban 350-360 ezer fő alkotta a
hazai cigányság népes táborát.57
A szociológia esetében a hatvanas években kezdődtek széleskörűen kutatások a
cigányság lélekszámának meghatározására. 1963-as KSH adatok alapján 220ezer
körülire, 1971-ben pedig 320ezerre tették a cigányság lélekszámát. Ezek a fenti, állami
összeírásoknál kis mértékben magasabb számokat határoztak meg, de hozzávetőlegesen
azonos értékeket mutatnak. Kemény István kutatásában –ugyanúgy, mint az állami
megrendelésű felméréseknél- a vélt származást tekintették meghatározónak, tehát azt,
hogy a többségi társadalom saját környezetében kit tart romának.58
1.7.2.3 Romák a rendszerváltást követően
A kilencvenes években számos vizsgálat készült a cigányság lélekszámának
feltérképezésére. Az 1990-ben megtartott országos népszámlálás során 143.680 főben
került meghatározásra a cigányság száma, azonban még ebben az évben, az
iskolastatisztikák alapján lezajlott vizsgálat 440-50ezer főre becsüli őket.59
Az első említésre méltó felmérés az 1992-es hazai háztartáspanel-vizsgálat,
melyben a kérdezőbiztos mérlegelése alapján került meghatározásra a roma származású
személyek köre. E szerint biztosan a megkérdezettek 3,1%-át tartották cigánynak, 87,8%-
át nem romának, és a fennmaradó közel 10%-ról nem tudták biztosan megítélni.60
A rendszerváltást követő időszak felmérései esetében nem mehetünk el a Havas
Gábor és Kemény István által 1993-1994 között elvégzett, országos reprezentatív cigány-
kutatás mellett. A korábbi vizsgálatnál (1971-es Kemény-féle felmérés) is használt
módszertant alkalmazták: a romák „összeírását” a nem roma közeg megítélése alapján
végezték el. A metódus véleményük szerint alkalmasabb a csupán önmeghatározás
57 Majtényi im, 22.o. 58 Majtényi im, 23.o. 59 Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, Budapest, 2003, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 22.o. 60 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)
19
alapján történő összeírásnál, ugyanis a környezet az asszimilálódó cigányságot is számon
tartja. A felmérés eredményeképp a romák lélekszámát 482ezer főben állapították meg,
mely az ország teljes lakosságszámához képest kerekítve 5%-ot jelent. Regionális
megoszlásukban természetesen eltérések mutatkoznak. Az általam vizsgált települések
esetében a következő számokat konstatálták: Az északi régióban 9%, Alföldön pedig
4,1%-os a romák aránya az összlakossághoz mérten.61
A Szelényi-Treiman szerzőpáros 1993-as tanulmányozása során 3,9%-re tette a
cigányság számát. Fontos megemlíteni, hogy a megkérdezettek körét a 20-75 közöttiekre
szorították.62 Még ebben az évben napvilágot látott egy KSH kutatás is, melyben a
háztartások életvitelük szerint kerültek értékelésre. Ezek alapján a lakosság 3,9%-át
ítélték „cigány életvitelűnek”. Továbbá egy, 1996-ban a Szonda Ipsos által készített
felmérés során 6,6%-ra becsülték az össztársadalmon belüli számukat a kérdezők
megítélése alapján alkalmazott technika alapján (1,2%-nál nem tudták biztosan eldönteni,
91,2%-ot pedig nem romának tituláltak).63
Háztartáspanel
(1992)
KSH
(1993)
Szelényi-
Treimann
(1993)
Szonda Ipsos
(1996)
Havas-
Kemény
(1993-1994)
Roma 3,1% 3,9% 3,9 % 6,6% 4,7%
Nem
roma 87,8% 95,3% 94,4% 91,2% 95,3%
1. Táblázat Az öt kutatás eredményeinek összehasonlítása, saját szerkesztésben Ladányi János-Szelényi Iván:
Ki a cigány? című írásában található, 1. számú melléklete alapján
Ha a (fenti) kilencvenes évek során végzett kutatások eredményeit átlagoljuk,
akkor 4,4%-ra tehetjük a rendszerváltozást követő cigányság lélekszámát, mely közel
félmilliós létszámot jelent. Ezek alapján Kemény Istvánék felmérésének végkifejlete áll
a vélt valósághoz legközelebb. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a roma és nem roma
számok egyik esetben sem adnak 100%-ot, ugyanis minden alkalommal változó arányban
volt bizonytalan a megítélés. A bizonytalanság átlagban a megkérdezettek 3,3%-a
esetében állt fenn. Érdekességként megemlítendő, hogy az MSZMP 1979. évi
61 Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés: 2016.05.07.) 62 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) 63 Ladány-Szelényi: Ki a cigány im.
20
határozatában szerepel egy gondolat, mely úgy becsüli, hogy „a cigány lakosság száma
1990-re 400-450 ezer fő lesz.”64
1.7.2.4 Romák a 21. században
A 2001-es népszámlálási adatok alapján magukat roma nemzetiségűnek vallók
száma 205 720 fő volt a teljes lakosság tekintetében.65 Ezek szerint a teljes népesség
2,1%-a66 vallotta magát roma származásúnak. Kemény István az 1971-es és 1993-94-es
„cigány-felméréshez” hasonlóan 2003-ban is megkísérelte feltérképezni a cigányság
tényleges lélekszámát. Kutatásuk eredménye 540.800 főt állapított meg, és további
eltolódások is megfigyelhetőek a végkifejletből: a cigányság aránya és létszáma is
emelkedett az északi régióban (többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), az
alföldi térségben (így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is) pedig lélekszámuk emelkedő,
arányuk csökkenő tendenciát mutatott. 67
Pokol Béla jogtudós-szociológus híressé vált, az európai kontinens demográfiai
helyzetét boncolgató művében a cigányság lélekszámát 750-900ezer fő közé becsülte
2011-ben. Módszertanában hivatkozik a Kemény-féle kutatások eredményeire: a ’71-es
és 1993-as felmérés között eltelt időszak számukban 60%-os emelkedést hozott. Ehhez –
a véleménye szerint - a tömeges munkanélküliség következtében kialakult „stratégiai
gyermekvállalás” hatását párosítja. Említést tesz Horváth Aladár 2010-ben napvilágot
látott kinyilatkoztatásáról, ahol a roma jogvédő szintén 900ezer romáról beszél.68 Az
évszázad második felére (2050) az általa vélt létszám megduplázódását becsüli, „akár
kétmillióra növekedését lehet feltételezni”.69
Hablicsek László pedig kutatásában 650ezer főre teszi a roma népesség létszámát
és úgy véli, hogy tíz éven belül 20%-kal növekedhet, egészen közel 800ezer főre (2021-
re kb. 790.000).70
64 Majtényi im, 23.o. 65 KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.) 66 KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (Letöltés:2016. 05. 08.) 67 Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről
http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm(Letöltés: 2016. 05. 08.) 68 Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Budapest, 2011, Kairosz Kiadó, 58.o. 69 Pokol i.m. 65.o. 70 Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása, 23.o. http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483 (Letöltés: 2016. május 9.)
21
Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy igen nagymértékű eltérések
mutatkoznak a különböző kutatások és felmérések eredményeiben. Ennek egyik oka a
módszertan elemeinek közötti különbözőség, így nem elhanyagolható, hogy egyesek a
vélt származás alapján, más vizsgálatok az önmeghatározás mentén deklarálják az
eredményeket. Ugyanakkor fontos megállapítani, hogy az önmeghatározás során sokan
elhallgatják valós származásukat, melyet a szakirodalmak mellett a két város három
romatelepén végzett kérdőívezésem tapasztalatai is alátámasztanak.71 Mindezekből
kifolyólag a népszámlálási adatok merőben torzítanak, akárcsak az előítéletekből
táplálkozó, túlzóan felülreprezentált adatok. Valahol a kettő között találjuk meg a
cigányság tényleges számát.
Mindenesetre az biztosan megállapítható, hogy a romák lélekszáma folyamatosan
növekvő tendenciát mutat akár a szociológiai kutatásokat, akár a népszámlálási adatokat
tekintjük. A fentiekben ismertetett okokból torzító népesség-összeírások is kirajzolják
gyarapodó számukat. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban több, mint
másfélszeresére nőtt a magukat cigánynak/romának vallók száma, miközben a
lélekszámuk, mindeközben az ország lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat. Ha ezt
a korábbi adathoz képest vizsgáljuk, megállapítható, hogy növekedésük mértéke is
emelkedik, mintegy 10%-osan.
Év Népszámlálás 1990 Népszámlálás 2001 Népszámlálás 2011
Lélekszám 143.680 fő 205.720 fő 315.583 fő
Százalékos
változás - +143% +153%
2. Táblázat A romák lélekszámának változása a tízévente megtartott, országos népszámlálási adatok tükrében
(saját szerkesztés, KSH adatok alapján)
71 Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban
22
2. Történeti áttekintés
Fontos az elején leszögezni, hogy a kívülről érkező ingerek az idő
előrehaladásával folytonosan és azonos módon változtatják a cigányság többségi
társadalommal való kapcsolatát. A populációs és gazdasági átalakulások, modernizációs
érák újabb megmérettetés alá vetik a cigányságot és változtatják meg az együttélés
mintázatait.72 Ezt nagyon jól szemlélteti a problémakör megismerésében
kulcsfontossággal bíró történeti áttekintés, ahol világossá válnak az iparosodás, a
szocializmus időszaka és a rendszerváltást követő ciklusok közötti eltérések, kihívásbéli
változások. Kiváltképp abból kifolyólag, hogy a társadalom alsóbb rétegein, a
leghátrányosabb helyzetben lévőkön és a gyengébben kapcsolódó populációs
csoportokon hagyja legmélyebb nyomait egy kiterjedt társadalmi-gazdasági változás,
összeomlás.73
2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során
2.1.1 18-19. század
A cigányság gazdasági-társadalmi kérdését illetően már a 18. században erőteljes
asszimilációs politika ment végbe Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. Számos
olyan intézkedést hoztak, melyekkel a többségi társadalommal való eggyé válásukat
szándékoznak elérni: a királynő megtiltotta a „cigány” elnevezés alkalmazását, korlátozta
házasodásukat és gyermekeiket paraszti vagy polgári családokhoz adni kényszerítette,
majd a vajda intézményét is eltörölte. II. József továbbment, és a cigány nyelv használatát
is tilalom alá helyezte. Politikájukban az „egyenlőség” elvét kívánták követni oly módon,
hogy a nem hasonlóakat, azonosakat is egyezővé teszik.74
Ennek eredményeképp a 19. századra az akkori cigányság döntő többsége
beilleszkedett a társadalomba. Foglalkozásukat tekintve fémművességgel, zenéléssel és
vásári szórakoztatással foglalkoztak, illetve állami intézkedések jóvoltából tömegesen
tanulták ki a szegkovács szakmát és helyezkedtek el benne. Ekkortájt jött létre a muzsikus
cigányok alkotta „elit”, akik a szocializmus időszakáig meg tudták tartani jólétüket. A
72 Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban 73 Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, 1996 In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 74 Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest, 2008, 158.o. http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorteneti_vazlat_megismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.)
23
zenész foglalkozásúak jelentős részét alkották a romák társadalmának.75 Azonban a
beilleszkedésben törést okoztak egyfelől a romániai történésnek, mely során a
betelepítettek által megduplázódott a hazai cigányság lélekszáma, így 1893-ban
előirányozták a létszámuk megállapítását célzó „cigányösszeírást.”76 Másrészt pedig a
kialakulóban lévő „kapitalizálódó nagyipar” eredményeképp elértéktelenednek a
hagyományos roma foglalkozások (teknővájó, kanálfaragó, kovács, kosárfonó,
vályogvető), sokszor sajnos ezzel ismét a perifériára szorulva.77
2.1.2 20. század
A dualizmus korszakában tehát letűnőben voltak ezek a tradicionális cigány-
szakmák, ugyanakkor a gazdasági prosperálásból kifolyólag más foglalkozásokban el
tudtak helyezkedni. Ez azonban a két világháború közötti érában ellehetetlenült: a
válságidőszakokkal párhuzamosan technikai és társadalmi fejlődés ment végbe, melyhez
igen nehézkesen tudtak alkalmazkodni. Mindemellett az I. világháborút lezáró trianoni
békediktátum okán tömegesen áttelepült cigányság létszámnövekedést eredményezett,
mely kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatásukra, elhelyezkedési lehetőségeikre is.78
A II. világháborút követően ismét nagy kárvallottjai lettek a cigányok a
végbement változásoknak. Az új rendszer bizonyos mértékben, társadalmi szempontból
javulást hozott, ugyanis a korábbi tekintélyelvű berendezkedéshez képest tiltották a faji
és etnikai diszkriminációt, valamint a rendőrség – személyi összetételéből is fakadóan -
„szegény-pártinak”volt mondható. Emellett pedig rohamosan csökkent körükben az
iskolán kívül maradók száma.79 Ugyanakkor gazdasági helyzetüket tovább rontotta a
nagybirtok-rendszer szétaprózása, a földosztásokból való kimaradásuk és a politikai elit
is figyelmen kívül hagyta őket.80 „A cigányok helyzetével foglalkozó jelentések,
javaslatok elfeküdtek a minisztériumi osztályvezetők, helyi tanácselnökök, párttitkárok
asztalán heverő iratcsomók között.”81
Ez utóbbit magyarázhatja egyfelől, hogy csekély információval rendelkeztek a
romákról akkoriban, továbbá a vezetés egységelvű felfogása okán igyekeztek mindenáron
75 Kállai Ernő im 159.o. 76 Kállai im. 160.o. 77 Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 78 Kállai im. 160.o. 79 Kállai im. 161.o. 80 Majtényi im. 32.o. 81 Majtényi im. 34.o.
24
visszavetni az önszerveződéseket. A népszámlálási adatok csak a cigány anyanyelvűekkel
kapcsolatos információkat tartalmazzák, így ezáltal valós méretüknél számottevően
kisebbnek titulálhatták ezt a jelentős kisebbségi csoportot. 82
Elsőként Kálmán András tett kísérletet a helyzet felmérésére. Véleménye szerint
a hazai nemzetiségek legnagyobb halmazát a cigányság alkotja, a probléma pedig a be
nem illeszkedett cigányokkal van. Érti ezalatt a falun élő „vándorcigányokat”, akikre
jellemző, hogy állandó kereset, bevételi forrás híján vannak.83 Mindezekből kifolyólag a
párt folyóiratában megjelent publikációjában egy új irányvonalat szorgalmaz, melynek
lényegi elemei között a romák tömeges munkába állítása és nagyipari bevonásuk állt. Úgy
véli, ez az egyetlen módja a cigányság többségi társadalomba való
beilleszkedésének.84„A kor propagandája tehát azt hirdette, hogy a cigányok
„beilleszkedését” a szocialista nagyiparban való alkalmazásuk önmagában megoldja.”85
Az államszocializmus kezdeti időszakában megszüntették a kereskedelmet és a
helyi ipart, ezzel ellehetetlenítve a cigányságot tradicionális foglalkozásaik gyakorlásától.
A társadalom döntő többségének szemében alantasabbnak minősülő munkák azonban a
cigányság számára a szabadságot, önállóságot szimbolizálták. Ezeket a szakmákat az
állam törvényen kívülivé degradálta, az iparűzéshez szükséges engedélyről pedig a romák
„álmodni” sem mertek. Mindezekkel a hatalom kényszeresen szerette volna előmozdítani
beilleszkedésüket.86
Ugyanakkor szükségszerű megállapítani, hogy a többségi társadalommal szemben
nem tudtak versenyhelyzetbe kerülni: óriási hátránnyal indultak a gyári állások és a
mezőgazdaságban végezhető napszámos munkakörök betöltése esetében is.87 Mindebből
kifolyólag társadalmi helyzetük nem alakult másként a korábbiakhoz képest.
A szocializmus nagyipari berendezkedése szempontjából a cigányság továbbra is
a képzetlen munkaerőt testesítette meg: betanított vagy segédmunkásként foglalkoztatták
őket, olyan álláshelyeket töltöttek be, melyet mások az érte járó alacsony jövedelem és
nehéz fizikai megterhelés miatt már nem vállaltak volna el. A gyári munkakörök mellett
pedig hasonló a feltételeket „biztosító” építőiparban és bányászatban találkozhattunk még
nagyobb lélekszámú roma munkavállalóval. Itt mutatkozott csak munkaerő-hiány, mely
82 Majtényi im. 33.o. 83 Kállai im. 162.o. 84 Majtényi im. 34.o. 85 Majtényi im. 62.o. 86 Majtényi im. 41.o. 87 Majtényi im. 42.o.
25
fel tudta szívni az alacsonyan képzett cigányságot. Mindez pedig erőteljes hatást
gyakorolt életterük megváltozására, hiszen sokan költözésre kényszerültek: vándorlás
kezdődött az ipari körzetek irányába, a munkásszállókon is megjelentek a romák.88
Nem elhanyagolható tény, hogy a rendszer (túlzott központosító) felfogásából
fakadóan azonban hamar rés keletkezett a megtörhetetlennek mutatott a centralizáláson.
A funkciójukat folyamatosan vesztő, kiüresedő falvak infrastruktúrája ellehetetlenült, így
rákényszerültek, hogy „szemet hunyjanak” bizonyos szintig egyes helyi ipari és
kereskedelmi szolgáltatások felett. Ilyennek mutatkozott a szegkovács szakma is, mely a
romák körében gyakorta űzött foglalkozásnak számított, és lehetőséget kínált arra, hogy
fő bevételi forrásukként funkcionáljon, a nagyipari szektorban csupán alkalmi
foglalkoztatottként legyenek jelen. Mindazonáltal elmondható a korábban
megfogalmazódott állítás, miszerint a romák zömének fel kellett hagynia tipikus
foglalkozásaik űzésével.89
A hagyományos szakmák ellehetetlenítése és a munkaerő-piaci hátrányokból
fakadóan pedig a munkanélküliség okozta gondok mellett sem mehetünk el. Bár a vezetés
ezt mindenáron próbálta „véka alá rejteni”, de az állam közel sem nyújtott mindenki
számára foglalkoztatási lehetőséget. A statisztikák szerint nem voltak leszakadó
populációs csoportok és a munkanélküliség sem létezett.90
A következő évtizedek minimális enyhülést hoztak a cigányság
foglalkoztatottsága szempontjából, ugyanis ismételten beindult a magánkereskedelem,
így szabadabb légkörben tehettek szert bevételre, akár fuvarosként vagy vasgyűjtéssel
való tevékenykedés során. Ebben az időszakban fektették le megélhetésük alapjait a roma
vállalkozók.91
A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban visszaesett a foglalkoztatás,
melynek szelét első ízben a legingatagabb, kiszolgáltatottabb helyzetű cigányság érezte
meg: tömegesen veszítették el munkahelyeiket és ezzel biztos jövedelmi forrásukat.92
Egyre kilátástalanabb helyzetüket az átlagosnál alacsonyabb mértékű képzettségük és az
infrastrukturális szempontból előnytelen lakóhelyi lokációjuk (kistelepülések) tovább
erősítette. Ebből kifolyólag eltolódtak a szürke-és feketegazdaság irányába.93
88 Majtényi im. 45.o. 89 Majtényi im. 43.o. 90 Majtényi im. 57.o. 91 Majtényi im. 104.o. 92 Majtényi im. 104.o. 93 Majtényi im. 102.o.
26
Összefoglalóan tehát láthatjuk, hogy a gazdasági-társadalmi változásokkal tűzdelt
20. század jelentős nyomot hagyott a cigányság életében. Az iparosodás és a
nagybirtokosság megszűnése végérvényesen aláásta az amúgy is letűnőben lévő
hagyományos, általuk űzött foglalkozásokat, képzetlenségük, lélekszámuk természetes és
külső tényezők által történő folyamatos növekedése, valamint periférikus területi
elhelyezkedésük miatt halmozott hátránnyal néztek szembe. Mindezek következtében
súlyos, verseny szempontjából előnytelenséget szenvedtek a munkaerő-piacon, anyagi
helyzetük javulása kilátásba sem került. Megállapítható tehát, hogy a külsőleg
kényszerített asszimilációnak egyéb vitatott, morális kérdéseken túlmenően sem volt
értelme, hiszen a beilleszkedéshez szükséges környezet megteremtésében, helyzetbe
hozásukban a hatalom semmilyen módon nem nyújtott segítséget. Érdekvédelmi
platformjukat ellehetetlenítették, kellő tudáshalmaz és érdektelenség hiányában pedig
egyszerűen sokáig figyelmen kívül hagyták helyzetüket.
„Az oktatás színvonaltalansága, a munkaerő képzetlensége időzített bombaként
robbant… A romok pedig maguk alá temették a cigányság jelentős részét az elmúlt
évtizedek eredményeivel és illúzióival együtt.”94
2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak
1989-et követően Magyarországon óriási méreteket öltött a munkanélküliség és a
szegénység, mely a cigányságot hatványozottan érintette.95 A privatizáció időszakában a
magasabban képzettek irányába történő elmozdulás ment végbe a munkaerőpiacon,
párhuzamosan az önfoglalkoztatottak számának emelkedésével. Ez ugyanakkor
rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a képzetlen munkaerőre: körükben a
munkahelyvesztés tömeges méreteket öltött. Ez a direktíva a cigányság esetében valósult
meg legkevésbé: az átszerveződés csökkentette bizonyos mértékig a segéd- és betanított
munkák, kis mértékben pedig növelte a vállalkozások arányát, ugyanakkor a
munkanélküliség mérete továbbra is igen magasnak mutatkozott a romák körében.96
Szemléletes adat, hogy míg 1971-ben a teljes népességben a férfiak foglalkoztatottsága
87%-os volt, a roma munkaképes korú férfiak esetében pedig 85%-os, addig 1993-ban
előbbi mutató 64%-ra, míg utóbbi 29%-ra esett vissza.97 Fontos megemlíteni ugyanakkor,
hogy a cigányság körében további differenciálódás ment végbe: kialakult körükben azon
94 Kállai Ernő im. 166.o. 95 Majtényi im. 110.o. 96 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 97 Kállai im. 167.o.
27
réteg, mely képes volt eredményesen venni a változások által állított akadályokat. Így
létrejött egy cigány vállalkozói közeg.98
Az előző rendszer „romapolitikája” még az előnyt, kitörési utakat forgácsoló
szférákban is olyan „eredményeket” ért csak el, melyek gátat szabtak a cigányság
továbblépési lehetőségeinek.99 Ugyan voltak törekvések átképzéssel történő munkaerő-
piacon tartásra, azonban ez csak egy szűk rétegnek tudott segítséget nyújtani.100 „A
többség azonban rövidebb vagy hosszabb időre, sokan talán örökre kikerültek a
munkaerőpiacról.”101
A rendszerváltás után kialakult társadalmi és gazdasági helyzet következtében
szükségessé vált a szociálpolitika új alapokra történő fektetése. Dönteni kellett arról, hogy
a szféra teljes mértékben állami vagy piaci irányítás alá kerüljön. Mindezek alapján
megfogalmazódik egy önálló, az irányadó szociálpolitikai rendelkezéseket tartalmazó
törvény102 mely köztes álláspontra helyezkedik az állami és a piaci szerepvállalás
tekintetében: az állam bizonyos feladatokat átdelegál, pénzbeli juttatásokat és
szolgáltatásokat lokalizál. Ennek értelmében számos pénzügyi döntést helyi szintre
telepített, úgy gondolván, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek problémájának
orvoslása főként helyben megoldandó feladat, azonban a települési vezetés - a hozzáértő
szakembergárda és a megfelelő anyagi forrás hiánya miatt - sokszor képtelen volt
megbirkózni ezzel a kihívással.103
Felmerült a megújított szociálpolitika esetében is, hogy szükség lenne egy, az
anyagi segítségnél effektívebb eszközre, mely egyszerre veszi figyelembe a
rászorultságot és a területi elhelyezkedést. Ekkor vetődött fel a szociális földprogram
gondolata, mely elődjének a harmincas években kezdődő, produktív szociálpolitika
részeként megvalósuló ONCSA-program tekinthető. 104Szakértők által megfogalmazott
vélemény szerint az alacsony képesítéssel rendelkező cigányságnak a mezőgazdaság
kínálhat boldogulási lehetőséget. Ennek okán 1992-ben az önkormányzatok tömegesen
indították be szociális földprogramjaikat, mellyel az önellátásra, illetve a kereset
98 Kállai im. 167.o. 99 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 100 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 101 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 102 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 103 Rácz Katalin im. 137.o. 104Rácz Katalin: Szegénységkezelés aktív eszközökkel? Egy produktív szociálpolitika program két évtizedes működésének tapasztalatai In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum, 135.o.
28
kibővítésére kívánták sarkallni a szociális helyzetük alapján rászoruló, hátrányos helyzetű
családokat. A kezdeményezés sikerességét végül financiális problémák és a megfelelő
ismeretek hiánya gátolta meg.105.
Három évvel később, 1995-ben folytatódott a szakpolitika ezen irányú
kiegészítése, a szociális földprogramok második szakasza, melyhez a kormány effektív
szociálpolitikai törekvései társultak, így a rendelkezésre álló támogatási keret
kétszeresére nőtt, a bekapcsolódó települések száma pedig többszörösére. A ’90-es évek
végén megvalósuló, harmadik szakasz azonban nem hozott merőben új változásokat.106
Az előző rendszerből való felocsúdás kezdeti időszaka tehát az új jogi és
intézményi környezet megalapozásával és részletes lehatárolásával telt. Csak ezt
követően léptek színre a cigányság életkörülményeinek, helyzetének javítását szolgáló
kormányzati intézkedések.107 Elsőként valósult meg a civil kezdeményezések mintájára
kialakított MACIKA-program, mely során az önellátásra nevelés, a helyben történő
gazdálkodás, valamint a roma diákok ösztöndíjjal való jutalmazása volt a cél.108
Megemlítendő még az első Orbán-kormány alatt, 1997-ben elfogadott, „cigányság
élethelyzetének javításáról szóló középtávú intézkedéscsomag”, valamint az ezredforduló
utáni évben életre hívott „Roma Foglalkoztatási Program”109
Az Orbán Viktor által kialakított foglalkoztatási terv keretében kis- és
középvállalkozásokat kívánták motiválni a romák minél nagyobb arányú
foglalkoztatására, valamint az elmaradott települések közmunka-programjainak
megfinanszírozásában nyújtottak segítséget. Sajnálatos módon azonban a kormány azért,
hogy a pályázatok sikerességének látszatát keltse, az előző rendszer módszereihez nyúlt,
„kikozmetikázta” a munkanélküliségi mutatót: törvénymódosítás révén elérték, hogy a
féléves munkaviszony is tartósnak minősüljön.110
A Gyurcsány-érában átalakításra került a közmunka: forráskiegészítést kínáltak
az elmaradott településeknek a foglalkoztatás ezen formájára, melynek eredményeképp
sok önkormányzat „hátrányos helyzetűvé” minősítette magát. Bár ebben az időszakban
70.000 roma dolgozott a közmunkában, a hathónapos munkaviszony lejárta után újra
kikerültek a foglalkoztatási rendszerből.111
105 Majtényi im. 143.o. 106 Rácz Katalin im. 140.o. 107 Kállai im. 169.o. 108 Majtényi im. 140.o. 109 Majtényi im. 110.o. 110 Majtényi im. 144.o. 111 Majtényi im. 145.o.
29
A Phare támogatású „Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen”
program keretében oktatásokat tartottak, mely során számos parkgondozó és
gyógynövényszakértő végzettségű személy került ki, azonban egyik sem kínált valós
lehetőséget a munkaerő-piacon való helytállásra. „A magyar kormányok úgy költötték el
az uniós milliárdokat, hogy valójában egyetlenegy munkahelyet sem teremtettek.”112
A foglalkoztatás mellett másik kardinális, a cigányságot érintő probléma az
iskolázottság, így érdemes néhány szót ejteni az időszak oktatással, képzéssel kapcsolatos
elemeire. A felzárkóztatási és szakképzési programok mellett 1993-ban megalapították a
Gandhi Gimnáziumot. A civil kezdeményezés feltett szándéka volt, hogy a cigány
tanulók továbbtanulási potenciálja javuljon - így a felsőoktatásba való becsatornázásuk is
elérhetőbbé váljon -, a lovári és beás nyelv oktatása mellett pedig a roma identitás
megtartására, fennmaradására is nagy hangsúlyt fektettek.113 Néhány évvel később
létrejött a „Romaveritas” elnevezésű program, melyben a roma felsőoktatási hallgatóknak
kínáltak képzési lehetőségeket, továbbá említésre méltó még a Mentor és Ösztöndíj
projekt, valamint az Útravaló ösztöndíjprogram.114
A kormányzat szintén csak a kilencvenes évek második felében dolgozott ki
átfogó tervet ezen a területen is. Az oktatásra irányuló koncepció a Cigány
Oktatásfejlesztési Program elnevezést kapta, keretében pedig szakiskolákat hoztak létre,
nemzetiségi középiskolai hálózatot helyeztek kilátásba. A későbbiekben
megfogalmazódott a cigány tanulók csoportjainak beilleszkedését szorgalmazó eszközök
alkalmazása is. Így jött létre például az Arany János Program, melyben hátrányos
helyzetű, elmaradott településrészekről, szinte szegregátumi (tanya, külterület)
lakókörnyezetből érkező, tehetséges, nyolcadikos diákokat kívánták segíteni.115
Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltást követő időszak is
nehéznek bizonyult. Az intézkedések érdemi eredményt kevés esetben tudnak felmutatni:
az egymást váltó kormánypártok törekvéseiben mutatkozott némi eltérés, azonban
összességében mindegyikre elmondható, hogy nem sikerült megoldania a romákat és a
szegénységet érintő, rendkívül komplex problémakört. Látszólag felléptek ezek kezelése
érdekében, de talán mondhatni tényleg csak látszólag.
112 Majtényi im. 145.o. 113 Kállai im. 169.o. 114 Majtényi im. 141.o. 115 Majtényi im. 142.o.
30
2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszeírások és felszámolásuk
A telepek, szegregátumok kialakulásának egyik jellegzetes típusa visszavezethető
a szocializmus idején végbement telepfelszámolási és letelepítési
kezdeményezésekhez.116
A Magyar Szocialista Munkáspárt „a cigánylakosság helyzetének megjavításával
kapcsolatos egyéb feladatokról” elnevezésű határozatot hozott 1961-ben, melynek feltett
szándéka volt a romák integrációjának előmozdítása. Így a rendelkezésben a
közegészségügyi állapot fejlesztése mellett megfogalmazódott a szegregált
lakókörnyezetben élésük felszámolása is. A határozatban 2100 cigánytelepről tesznek
említést, továbbá a le nem telepedett romák (megfogalmazásuk szerint „beilleszkedésben
lévő cigányok”) arányát 40%-ban állapították meg.117 A rendelkezés születésének idején
33.828 főre tették a telepszerű környezetben elő háztartások számát, a határozatban
foglaltak alapján pedig 1975-ig kellett volna a telepeket megszüntetni.118
Két évvel később napvilágot látott jelentés azonban elismeri, hogy a körülmények
abszolút nem adottak a cigányság különköltözésére, költöztetésére: a díjmentes
ingatlanhoz jutás megszűnése mellett a banki feltételeknek sem tudnak megfelelni. Ennek
okán az egyik minisztérium feladatául kapja, hogy kidolgozza annak elemeit, miként
tudnának kedvezőbb hitelkonstrukciókkal egyszerűbb, lakhatásra alkalmas épületeket
létrehozni.119
Ennek eredményeképp nem is egy olyan határozat fogalmazódott meg, mely
szerint a telepek megszüntetését kedvezményes lakásépítéssel lehetne véghezvinni.
Ekkor született meg a „CS”-s házak fogalma, azaz a csökkentett értékű lakóingatlanok,
melyekhez kedvező hitelfelvételi lehetőség is rendelkezésre állt. Ennek dacára a
cigányság viszonylag szűk rétege tudott élni ezzel az opcióval.120 Ezek az ingatlanok az
esetek döntő többségében a tanácsok révén átengedett, periférikus földrajzi
elhelyezkedésű, művelésre alkalmatlan területen helyezkedtek el, ráadásul az átengedett
116 Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Budapest, 2009, Osiris Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 117 Mezey Barna: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985, Budapest, 1986, Kossuth Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 118 Majtényi im. 68.o. 119 Majtényi im. 66.o. 120 Majtényi im. 67.o.
31
földterületek általában egymás mellett kerültek kialakításra.121 Ez utóbbi miatt
tulajdonképpen egyáltalán nem csökkent a lakóhelyi szegregáció mértéke, csupán
átlokalizálódott az a településen belül egy másik egységbe.
Egy 1964-es vélekedés szerint elsődlegesen azokat a putrikat, nyomortelepeket
kell felszámolni, amelyek „szem előtt vannak”, gondoltak itt akár a települések
centrumában megtalálható, vagy közlekedési csomópontok környékére települt, illetve
turisztikai szempontból preferált területekre.122 Ugyanakkor nem elhanyagolható
szempont, hogy a nyomortelepek megszüntetése és az ott élők átköltöztetése esetén
fennáll a „színes” szegreátumok kialakulásának eshetősége.123
A szocializmus időszakában kitűzött telepfelszámolási célnak két megvalósulási
formája létezett. Egyfelől külső beavatkozással – hatósági szerv - történő „átköltöztetés”,
valamint a széttelepítés intézménye, melyet a beilleszkedés zálogaként tartották számon
és általában lakáscsere vagy önerő segítségével vittek véghez.124
Egy, a hetvenes évek elején készült kutatás során végül azonban leszögezték, hogy
nincs mód a telepek maradéktalan megsemmisítésére. Akkortájt 755 cigány és 435 vegyes
szegregátum létezését jegyezték le.125 A cigányság kétharmada telepszerű környezetben
és még ennél is nagyobb hányada sárfalú- és vályogkunyhókban élt, otthonaik csupán
8%-ában volt vezetékes víz, majdnem felük áram nélkül „funkcionált”.126 Illemhely
lakóépületen belül a háztartások mindössze 3%-nál volt, árnyékszékkel 61%-uk
rendelkezett és az otthonok 32%-ában még árnyékszék sem volt található.127
A telepek megléte mellett számos olyan intézkedés valósult meg ekkortájt, melyek
hátrányosan hatottak a kisebb, kevésbé centralizált településekre: a komolyabb
beruházások a méretesebb, iparosodottabb térségekben mentek végbe, a téeszcentrumok
és mezőgazdaság átstrukturálása pedig szintén a fenti régiókra hatott csak kedvezően.
Ehhez társult a tanácsok terüli összpontosulása, mely ezáltal az érdekérvényesítés
minimális lehetőségét is elvette a legkisebb méretű településektől. A „vidék”
ellehetetlenülése magával rántotta annak társadalmát is, így elvándorlás kezdődött a
fejlettebb centrumok irányába.128 Az így elsorvasztott falvak lakatlan házaiba
121 Majtényi im. 68.o. 122 Majtényi im. 68.o. 123 Majtényi im. 104.o. 124 Majtényi im. 66.o. 125 Majtényi im. 68.o. 126 Majtényi im. 76.o. 127 Kállai im. 165.o. 128 Majtényi im. 69.o.
32
alacsonyabb státuszú, zömében cigány lakosság beköltözése kezdődött meg, hiszen az
ingatlanokhoz áron alul, kölcsön segítségével juthattak hozzá.129
Ezek a kezdeményezések ideiglenesen javulást hoztak a romák lakóhelyi
körülményeire, de tulajdonképp a fentebb ismertetett okok révén, felsőbb szinten
újragenerálták a korábbi állapotokat. Az infrastrukturálisan katasztrofális helyzetű
(tömegközlekedés és munkalehetőségek hiánya, élelmiszer-ellátmány nehézségei)
kistelepülésekre szorultak, ahonnan a mobilabb rétegek sorra elvándoroltak.130
A rendszerváltás következményeképp sorra megszűnő állami vállalatok, gyárak
áldozatául leginkább a cigány dolgozók estek. A korábban említett változásokból
kifolyólag tömegesen veszítették el munkahelyeiket, sokan hosszú időre a munka világán
kívül estek, az átképzési lehetőségekkel pedig kevesen tudtak élni. Ehhez pedig az
alacsony iskolai végzettségek, képzetlenség párosul, mellyel a mostani rendszerben
majdhogynem kizárt be/visszakerülni a foglalkoztatottak körébe.131
A kétezres évek második felében tettek kísérleteket a telepszerű környezetben
élők társadalomba történő illesztésére. Ezt szolgálta volna például a „modell-program”
elnevezésű kezdeményezés, mely az élethelyzetükből fakadó hátrányokat, problémákat
komplexen kívánta kezelni (lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás, oktatás, stb.), azonban
a szükségletek csupán csekély részét fedezte a kormányzati támogatás.132
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk következtében szélesebbre nyílt a
fejlesztési pályázatok köre: a lehetőségek száma és azok volumene is megnövekedett.
Ezek kapcsán szót kell ejtenünk a „Biztos Kezdet” programról, melynek elsődleges
célkitűzése a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt, mégpedig a
rászoruló környezetből érkező, 0-5 éves gyermekek fejlődésének segítésével. Mindezt az
oktatási rendszerbe hátrány nélkül történő belépéshez szükséges alapkompetenciák
hiánytalan elsajátítása révén kívánták elérni. A projekteket egyébként csak konvergencia-
régiókban, így többek között Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön lehetett
véghezvinni.133 Az Unió előző, hét éves programozási időszakából említésre méltó még
a „Szociális célú városrehabilitáció” elnevezésű pályázat, mely az észak- és dél-alföldi
térséget, valamint az észak-magyarországi régiót célozta meg: a leszakadó városrészek
129 Majtényi im. 68.o. 130 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 131 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 132 Majtényi im. 111.o. 133 Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program, A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók területén, TÁMOP 5.2.2/08/2, 3.o.
33
folyamatának megállítására, valamint a leromlott területek feljavítására tett kísérletet. A
projektek tehát több szinten irányoztak elő beavatkozási területeket: egyfelől a
gettósodással veszélyeztetett lakótelepek leszakadásának megelőzése, másrészt a
szegregált területek felkarolása, rehabilitációja állt a program középpontjában.134
Fontos leszögezni, hogy a 2007-2013-as ciklusban főszabályként nem volt mód a
lakhatás támogatására, kivéve a nagy bővítés idején (2014.május 1.) - és azt követően -
csatlakozott tagállamok esetében leszakadással fenyegetett területek vonatkozásában az
integrált városfejlesztési stratégia keretei között. Ebben az új tervezési időintervallum
változást hoz, ugyanis 2014-2020-ra nincs előirányozva ilyen megkötés.135
134 Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program, Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A-12, ÉMOP-3.1.1.-12, 4.o. 135 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 40.o.
34
3. A Komplex telep-program
A Komplex telep-program végrehajtására összesen 57 település pályázata volt
jogosult, melyből Mátészalka és Székesfehérvár visszalépésével végezetül 55 esetében
zajlott le a projekt. A 3. számú térkép alapján látható, hogy az észak-magyarországi és
észak-alföldi régió „söpörte be” a legtöbb győzelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
13, Nógrádban 4 és Heves megyében 2 település, az észak-alföldi szegmensben pedig
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 nyertes pályázattal, Jász-Nagykun-Szolnok 6 győztes
településsel rendelkezik. Ezzel a két régió a nyertes pályázatok kétharmadát birtokolja.
A helységek mérete szempontjából 27 darab 5000 fő alatti település nyert
támogatást, ebből 5 aprófalu (500 fő alatti). Az 55 támogatott pályázatról elmondható
tehát, hogy közel fele (49,1%) 5000 fő alatti lélekszámmal bír. Megyei jogú város
szempontjából 6 nyertes pályázat került kihirdetésre. A fennmaradó 40% különböző
méretű városok között oszlik meg, melyek fele kisvárosi méretekkel rendelkezik (5-
20.000 fő közötti lélekszám).
A következő települések esetében valósult meg a projekt (ABC sorrend):
Abaújszántó, Alsózsolca, Baja, Baks, Bátonyterenye, Békés, Beregdaróc, Besenyőd,
Cigánd, Dencsháza, Encsencs, Felsőzsolca, Gávavencsellő, Gilvánfa, Gönc, Gyöngyös,
Gyulaj, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Heves, Ibrány, Jászapáti,
Jászberény, Jászfényszaru, Jászladány, Kaposvár, Kázsmárk, Kiskunfélegyháza, Komló,
Köröm, Mátraverebély, Miskolc-Lyukóvölgy, Nagyecsed, Nyírmihálydi, Nyírvasvári,
Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárkeresztúr, Sátoraljaújhely, Szalánta,
Szepetnek, Szolnok, Tamási, Tiszalök, Törökszentmiklós, Tuzsér, Uszka, Varsány,
Veszprém,Zákány.
3. Térkép A Komplex telep-program nyertesei a két pályázat szakasz összesítésében
(saját szerkesztés)
35
3.1 A Komplex telep-program ismertetése
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.3.6-11/1. számú, Komplex telep-
program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) elnevezésű projekt a 2011-
ben elfogadott, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia beavatkozási területeivel
összhangban jött létre.
3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei
Legfőbb célkitűzése „a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő
hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése.”136
A kiírásban szereplő indoklás szerint ugyanis az ilyen környezetben, életvitelszerűen
tartózkodó személyeket generációkon átívelő, folyamatosan felgyülemlő hátrányok érik,
melyeket nem csak önmaguk, de a települések sem képesek külső segítség nélkül
orvosolni. Ezek a negatívumok tehát gyakran egyszerre érintik az egészségügyi, szociális,
oktatási, képzési, foglalkozási és közösségi szegmenseket, ezért az 5.3.6.-11/1. számú
program ezekre a területekre vonatkozó fejlesztéseket irányzott elő, felhívva a figyelmet
más, beágyazandó fejlesztések fontosságára és a célterületeken lefolytatandó cselekvések
egymással történő összehangolására.
A komplex telep-program részcéljai között a felnőttek képzettségi és
foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, a gyermekek oktatási rendszerben történő
kiteljesedése (óvodáztatási arány, iskolai előrejutási lehetőségek és szabadidős
programok), valamint a telepi környezetben történő szolgáltatások szintjének és körének
növekedése fogalmazódik meg.137
A megszólítani kívánt csoport tagjai azok a családok, akik szegregált
lakókörnyezetben, telepszerű közegben élnek, végzettségüket tekintve alacsony vagy
elavult képesítés birtokában vannak csupán, helyzetükre pedig halmozott hátrányok
jellemzőek. Egyaránt célcsoportnak tekintendőek roma és nem roma személyek, akik
szociális és financiális problémákkal küzdenek, így a fenti lehatárolás alá esnek.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a családok mellett az érintett települések egészére
is javulást kívánt eszközölni ez a program.138
136 Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program c. pályázati felhívásához https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016. 05. 18.) 137 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 138 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o.
36
A projektek a településeken, azok szegregátumaiban realizálódtak. A fogalmi
értelmezést tekintve jelen esetben a következő lehatárolást alkalmazzák: „azok a
földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az
aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-
ot.”139 Tehát a korábban ismertetett Integrált Városfejlesztési Stratégiáknál alkalmazott
definíció került használatra, annyi eltéréssel, hogy a munkaképesek halmazát a 15-64
éves korosztályban állapítja meg, mely a közben megemelkedett nyugdíj-korhatár miatt
lehetséges. Ehhez egy további kitétel társult - az IVS-ekhez hasonlóan -, mely szerint csak
olyan települések pályázhattak, ahol legalább 10 lakásban 45 fő él szegregáltan.140
Az alkalmazott módszer tekintetében a settlement típusú szociális munka és a
közösség minél nagyobb volumenű bevonása irányadó. A „jelenléten” alapuló szociális
tevékenység egyébként a 19. századi Angliából származik, és eredeti céljaként a
magasabb státuszú fiatalokkal szerette volna megismertetni a munkások világát,
mégpedig a közöttük történő életvitelszerű tartózkodás révén. Ez a réteg tényleges
körülményeinek felfedezésére, valamint a segítségnyújtásra, érdekvédelemre és szociális
helyzetük javítására irányult. Tehát a settlement típusú szociális munka során saját
képességeinkkel, igyekezetünkkel szolgáljuk embertársainkat.141 „Csak a részvét által
válunk igazán tudóvá.”142
3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai
A pályázat során rendelkezésre álló teljes összeg 4.679.914.745 forint volt, mely
forrást az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásban
biztosította. Az eredeti tervek alapján 30-50 nyertes települést kívántak támogatni, a
helységenként igényelhető pénzügyi keret minimuma 45.000.000, felső határa pedig
150.000.000 forintban volt meghatározva.143
A pályáztatás két etapban zajlott: az első körös jelentkezéseket 2012.február 24-
től május 2-ig fogadták, a második szakaszban pedig 2012. szeptember 1.- október 15.
között volt lehetőség jelezni a programban való részvételi szándékot.144 A nyertes
139 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 5.o. 140 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 141 Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom, http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.) 142 Hilscher Rezső i.m. 57.o. 143 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 144 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 64.o.
37
projektek a támogatói szerződések megkötésével váltak hivatalossá, ez megvalósulását
követően pedig két hónapon belül útjára kellett indítani a helyi Komplex telep-program
megvalósulását, melyre a kezdéstől számított 24-36 hónap állt rendelkezésre.145
A pályázati lehetőséggel önkormányzatok és non-profit szervezetek élhettek
kötelező konzorciumi megállapodás kötése mellett. Előírt konzorciumi partnerként
egyfelől a Türr István Képző és Kutatóintézet lett kijelölve, másrészt a kiírás egy non-
profit szervezettel is kötelező együttműködést szabott meg. További partnerségi
megállapodásra volt lehetőség a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint egyházakkal és
szociális szövetkezetekkel is. Számuk minimum három, maximum hat partnerben
realizálódott. Az érvényes pályázati anyag nélkülözhetetlen eleme az Országos Roma
Önkormányzattal történő megállapodási szerződés megkötése, továbbá maga a pályázás
tényének és a benyújtandó dokumentumok tartalmának települési képviselőtestület által
történő elfogadása is szükségesnek bizonyult.146
A konzorcium vezetője minden esetben a települési önkormányzat kellett, hogy legyen.
A főpályázó, tehát az adott önkormányzat teljes egészében a projekt lefutásáért felelt, így
az adminisztrációtól kezdve a szolgáltatókkal való szerződés és kapcsolattartás,
koordinálás folyamatán át, a szakmai- és pénzügyi irányításon, a projektvezetésen
keresztül az ellenőrzésig minden az ő feladata volt.147
Egy adott települési program nagyon fontos egysége a Programirányító Tanács, melynek
legalább kéthavonta kellett ülésezni és a helyi megvalósulás legfontosabb célkitűzéseit,
szegmenseit határozta meg, pénzügyei felett őrködött. Mellette a projektvezetésnek is
kiemelt szerepe volt, hiszen feladatául kapta, hogy a megfelelő szakmai gárdát
(projektmenedzser, pénzügyi- és szakmai vezető, közösségi programszervező, illetve az
esetmenedzserek) biztosítja a program teljes időtartama alatt. A szociális munkások
esetére lehatárolásra került a célcsoport létszáma is, melynek maximumát 15 főben
határozta meg esetmenedzserenként.
Az előkészítési szakasz során meg kellett tervezni egy un. Közösségi
Beavatkozási Tervet, valamint a telepek lakosságának és magának a település
helyzetének alapos felmérésére is sort kellett keríteni, az ezekre adandó lehetséges
orvoslási metódusainak kidolgozása mellett. 148 A Közösségi Beavatkozási Terv egy
145 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1 42.o. 146 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 7.o. 147 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 22.o. 148 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 13.o.
38
olyan dokumentáció, melyben a szegregátum állapota mellett megfogalmazásra kerül az
innováció célja és az ehhez alkalmazandó eszközrendszer, valamint az ettől elvárt
39
végkifejlet is.149 Nagyon fontos tehát, hogy ezek az eszközök sajátos, a település
körülményeit szem előtt tartó szempontok alapján kerüljenek kimunkálásra.
A települési projektek hivatalos lezárulását követően a fenntartási időszak
kezdődött. Itt kötelességként került meghatározásra egyebek mellett a célcsoport további
fél éves időtartamban történő nyomon követése, a Csillagház-Cserhaj által nyújtott
149 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 83.o.
40
szolgáltatások következő egy évben való biztosítása és a projekt dokumentumainak 2020-
ig történő megőrzése.150
3.1.3 A projekt végrehajtása
A végrehajtás kezdeti lépcsőfoka a settlement típusú szociális munkán keresztül
történő bizalom- és kapcsolatépítés, illetve a telep lakosságának aktivizálása. Ez a kiírás
szerint a célzott csoport és a közösség felkészítési folyamata, mely folytán az egyéni
fejlesztési tervek kidolgozásra kerülnek, továbbá a szolgáltatások fejlesztése is
megkezdődik. Ezt követően, második fázisban indulhatott meg a Közösségi
Beavatkozási Terv és az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. Ez alatt értendőek
oktatási, képzési, munkaerő-piaci, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és
közösségfejlesztési elemek, melyek mind hosszabbtávú eredményeket céloztak meg.
Mindezek tehát egyszerre az egyén (család) és ugyanakkor a közösség szintjén is
végbemenő változásokat kívántak elérni.151
Oktatás, nevelés Egészségügy Felnőttoktatás-képzés,
szakmák Foglalkoztatás
150 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 42.o. 151 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 14.o. 152 Csak olyan helyen alakítható ki, mely elérhető (1 kilométer) távolságon belül van a telep lakói számára.
Szolgáltatások
elérése Szolgáltatók
Szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatások
Közösségfejlesztés
közösségi tér
kialakítása
(Csillagház)152
szolgáltatók közötti
hálózatépítés
önálló életvezetés és
háztartásgazdálkodás
hagyományőrzés,
nyelv
elemi szolgáltatások
biztosítása (pl.
higiénia)
szemléletformálás ellátásra szoruló
családtagok gondozása
közösségi programok
(sport, kultúra)
hivatali ügyintézés
(kommunikáció,
dokumentáció)
szakmai műhelyek
(workshopok) környezettudatosság
közösségfejlesztés
(gyerekprogramok)
jogi tanácsadás
41
tanulók
felzárkóztatása
(kompetencia és
készségfejlesztés)
szűrések szervezése
készség- és
kompetencia fejlesztés,
informatikai és nyelvi
fejlesztés
szociális
szövetkezetek
létrehozása
tehetséggondozás felvilágosítás,
egészségfejlesztés
általános iskolai
végzettség megszerzése
(7-8.osztály)
önálló vállalkozás
beindításának
segítése
szülői szerep
erősítése étkezési szokások
munkaszocializáció,
munkaerőpiacra kerülés
munkáltatókkal való
együttműködés
az oktatási
intézmény és a
család
együttműködése
gyermekgondozás
és gyermekvállalási
tanácsadás
gyakorlati képzés és
képzőhelyhez segítés
mobilitás biztosítása
(ingázás)
fejlesztő, pozitív
mintát közvetítő
játékok, programok
addiciókat segítő
programok
államilag elismert
szakképesítés
munkaügyi
központtal való
együttműködés
3. Táblázat Tervezett programelemek a beavatkozási területek bontásában (saját szerkeztés a Pályázati
Útmutató alapján)
Dolgozatom során ezt a számos problématerületet megcélzó, összetett
felzárkóztatási kezdeményezést vizsgálom oly módon, hogy a benne résztvevő
települések közül kettő közelebbről megismerésre kerül, mégpedig Ózd és
Törökszentmiklós városának Komplex telep-programja. A projekt gyakorlatban történő
megvalósulását és eredményességének mértékét releváns személyekkel történő, irányított
kérdések által lezajló interjúk alapján igyekeztem feltérképezni. Emellett azonban
elengedhetetlennek tartottam a célközönség véleményének megismerését is, így a
programban résztvevő szegregátumok területén kérdőíves felmérést végeztem.
A kutatást a települések általános jegyeinek megismerésén túl a programhoz
készített, Közösségi Beavatkozási Terv tanulmányozásával kezdtem. Fontos leszögezni,
hogy a program hatékonyságának vizsgálatát nem a hivatalos statisztikák és
dokumentációk alapján szerettem volna elvégezni, hanem a benne dolgozó szakemberek
és a célzott csoportok tapasztalatai által. Ebből kifolyólag több alkalommal személyes
látogatást tettem e két városban, ellátogattam az ózdi Hétes és Velence-telepre, valamint
a törökszentmiklósi Északi-szegregátumba.
A teljes körbejárás érdekében az interjúkészítés több szinten zajlott:
politikai/irányítási oldalról a városvezetéssel, szakmai vezetői aspektusból a
42
projektmenedzserrel, gyakorlati/ tapasztalati oldalról az esetmenedzserekkel, a célcsoport
képviseletének esetében pedig a helyi roma vezetővel történt személyes, strukturált
beszélgetés. A mellékletben megtalálható interjúkérdések négy különböző csoportja
alkalmazkodott a pályázati kiírásban és a Közösségi Beavatkozási Tervben található,
szereplőkre kirótt feladatkörökhöz, az ahhoz szükséges tudáshalmazhoz. Az interjúk
során nem ragaszkodtam a rövid, lényegre törő válaszokhoz, sem a kérdések sorrendben
történő megválaszolásához, inkább igyekeztem elérni, hogy az alany magától beszéljen
lehetőleg minél többet. Úgy vélem, hogy ez egy lényegi elem a valóság minél alaposabb
megismerése szempontjából, ugyanis a dolog kötelező jellegét, így a megfelelési
kényszert az esetek döntő többségében sikerült ezáltal leküzdeni, még ha valamikor csak
a „hivatalos” befejezés után is. A beszélgetéseket minden esetben – az interjúalanyok
beleegyezésével - hangrögzítő eszközzel örökítettem meg, majd azokat szó szerinti
verziójában dokumentáltam írásos formában is.
A célcsoport esetében pedig a szegregátumokban történő kérdőívezést találtam a
legmegfelelőbb módszernek arra, hogy betekintést nyerhessek mindennapjaikba, mindezt
saját tapasztalások, az általuk elmondottak és a kérdőívek eredményei által. A kérdéssor
24 elemből állt, melynek első felében általános változók alapján próbáltam teljesebb
képet kapni a telepek életkörülményeiről, így a komfortosságról, a gazdasági helyzetről,
az általuk megnevezett legégetőbb problémákról, valamint a különböző intézményekkel
való kapcsolatukról. Ezt követően felmérésre kerültek a ténylegesen megvalósuló,
komplex telep-program során véghezvitt alprojektek, hogy ezek mennyire jutottak el az
ottani lakossághoz, milyen arányban vettek részt bennük. Fontos szót ejteni arról, hogy
ezek sokszor nem egyeznek a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazott
célokkal, ugyanis általában érdeklődés hiányában kimaradtak elemek, más
kezdeményezések pedig a terv elkészülte után fogalmazódtak meg, a gyakorlat során.
Mindez a szereplőkkel készített interjú során látott napvilágot, így a kérdőívben feltett,
legfőbb programelemek ezek alapján kerültek megfogalmazásra. A két település
kérdéssora között csupán itt volt eltérés, minden más azonos módon és mértékben került
megkérdezésre.
Mindezek alapján elmondható, hogy több oldalról sikerült felmérni a telepek
helyzetét és a megvalósult komplex telep-program sikerességét, melyet a következőkben
részletesen ismertetek.
43
3.2 Az ózdi telep-program
A szegregált lakókörnyezet és az ott
allokálódott problémahalmaz megoldását
célzó projekt hatékonyságának vizsgálata
előtt szükséges a szegregátumok
körülményeinek alapos megismerése. A
várossal kapcsolatos általánosabb
információkat követően a telepek (földrajzi,
gazdasági, demográfiai, egészségügyi)
helyzetét egyfelől a Közösségi Beavatkozási
Tervben szereplő adatokra hagyatkozva ismertetem, másrészt az általam lefolytatott
kérdőíves kutatás eredményeinek és az elkészített interjúk fényében is áttekintem a helyi
állapotokat. Mindezek után pedig a Komplex telep-program helyi megvalósulását veszem
górcső alá a fenti három irányból szemlélve.
3.2.1 A településről
Földrajzi szempontból Ózd az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében fekszik, Budapesttől 180 km távolságra, a megyeszékhelytől,
Miskolctól pedig 58 km-re. A mai város korábban három kisebb település - Sajóvárkony,
Bolyok és Ózd - összeolvadásával alakult ki.153
Gazdasági helyzetét tekintve ipari nagyváros volta révén a rendszerváltás nagy
kárvallottja: a gyárak és a bányászat megszűnésével a település válsághelyzetbe került,
tízezernél is több munkavállalót bocsájtottak el a ’90-es évek elején. Az évtized második
felében beinduló Ipari Park a korábbi acélipar rehabilitációját, újbóli beindítását célozta,
azonban a korábbi foglalkoztatási szintet messze nem sikerült elérni, így tömeges
elvándorlás kezdődött a városból. Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató,
de folyamatosan növekszik a közép- és nagyvállalkozások megtelepedésének mértéke,
főleg a műszer- és elektronikai ipar területén. Mindemellett az Ipari Park esetében a
kisebb vállalkozások fokozott jelenléte figyelhető meg. A regisztrált vállalkozások
számszerűsítve közel 2300 darabot tesznek ki.154
153 Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1., 11.o. 154 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 13.o.
4. Térkép Ózd városának földrajzi elhelyezkedése
(KSH térkép alapján szerkesztve)
44
A foglalkoztatás témája kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy a
munkanélküliséggel legsúlyosabban érintett térségek körébe tartozik: a rendszerváltást
követő tömeges gyárfelszámolások nemcsak Ózdra, hanem annak közvetlen környezetére
(közeli falvak) is kihatással voltak. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a kistérség
közel 19%-os a munkanélküliséggel küzd.155 A legmagasabb befejezett iskolai végzettség
kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a munkaképes korú lakosság 32%-a csupán 8
osztállyal rendelkezik.
A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés szerint Ózd lélekszáma 34.395 fő.
Demográfiai adatait szemügyre véve az ipar letűnésének kezdetétől fogva folyamatosan
zsugorodó népességszám jellemzi a várost, ráadásul lényegesen átalakult a lakosság
korösszetétele is. A fiatalok és az idősek aránya megnövekedett: a helyi társadalom közel
20%-a 15 év alatti gyermek és hasonló mértéket ölt a 60 év felettiek megoszlása is. A
cigányság összlakossághoz mért aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat,
jelenleg 30%-ára tehető a teljes népességhez viszonyított száma. 156
Infrastruktúra szempontjából említésre méltó az elmaradott szennyvíz-rendszer,
mely a fejlesztések mértékével képtelen lépést tartani: az ivóvízellátás 93%-os szintjéhez
képest ez mindösszesen 60%-os kiépítettséggel bír. A város lakásállományát vizsgálva
24% az alacsony komfortfokozatúnak minősített, az önkormányzati tulajdonban lévő
bérlakások pedig a teljes halmaz 7%-át jelentik.157
Összlakosság Velence-telep Hétes-telep
Rendszeres jövedelemmel nem
rendelkezők (aktív korúak) 55,5% 76% 90%
Legfeljebb alapfokú végzettséggel
rendelkezők
(aktív korúak)
32% 64% 77%
Rendszeres jövedelemmel nem,
max. 8 osztállyal rendelkező, aktív
korúak
26% 53% 80%
Alacsony komfortfokozatú lakások 24% 63% 100%
Romák 29-33% 65-70% 98%
4. TáblázatÓzd városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva
(saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv adatai alapján)
155 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 21.o. 156 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 12.o. 157 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o.
45
Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 14 óvoda, 11 általános iskola
és 5 középiskola található a városban. Az óvodák halmozottan hátrányos helyzetű
(rövidítve: HHH) gyermekszámait illetően döntő többségükről elmondható, hogy
arányuk meghaladja a 40%-ot, ugyanakkor a bánszállási óvodában 100%,
Sajóvárkonyban 96%-át teszi ki a hányaduk. Az alapszintű képzési intézmények esetében
két kivételtől eltekintve 30% feletti a roma tanulók aránya, míg a II. János Pál Általános
Iskolában ez (becslések alapján) 92%-os méretet ölt. Nagy különbségek figyelhetőek meg
az általános iskolák között: három esetében 10% alatti a HHH-ek tanulók aránya, míg
akad olyan, ahol ez a szám a 60%-ot is eléri.
A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a vaskohászat okozta
ártalmak mellett. A környezeti szennyezés, a munka jellege és az ágazat elsorvadása
fizikailag és mentálisan is nyomott hagyott a lakosság egészségén: a légúti
megbetegedések és a szenvedélybetegségek négyszer gyakoribbak a megyei értékhez
képest. Az ellátórendszer tekintetében 13 háziorvosi és 18 védőnői körzet került
kialakításra.158
3.2.2 Ózd és a szegregátumok
A mai Magyarország legtöbb szegregátummal rendelkező települése Ózd városa,
hivatalosan tizenhat ilyen területet tartanak nyilván. A dolgozat által vizsgált két ózdi
telep az északi városrészben található: a 7. számú szegregátum Hétes telep és környéke,
illetve a 3-as Velence telep és környezete. Az interjúkból világossá válik, hogy a
szegregátumok területének döntő hányadát régen munkáskolóniák, gyári vezetők lakták,
azonban az üzemek megszűnésével a dolgozók tömeges elvándorlása indult meg,
helyükre pedig az alacsonyabb státuszú cigányság kezdett beköltözni, főként helyből.159
Le kell szögezni ugyanakkor, hogy a pontos lélekszámot nehézkes megállapítani
a telepek esetében, főként a jogviszonyok rendezetlensége miatt, valamint a téli
időszakban történő ideiglenes összeköltözések következtében. A foglalkoztatási adatokat
is némi fenntartással kell kezelni, ugyanis jellemző a telepszerű környezetben élőkre a
feketén foglalkoztatottság, a tartós munkanélküliség képét pedig árnyalhatja az esetükben
tipikusnak mondható idénymunka. A szegregátum fogalmából fakadóan az
aluliskolázottság és az elavult iskola végzettség általános probléma. A szegénységgel
szoros összefüggésben álló cigányság arányának magas mértéke is sajátosság. Mindezek
158 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 25-27.o. 159 Interjú Dr. Bézsenyi Bernadett polgármesteri főtanácsadóval, 2016. március
46
pedig magukkal vonják a lakhatási körülmények és az egészségügyi helyzet rossz
állapotát.
3.2.2.1 Hétes
A városon területén belül, de attól teljesen elszeparáltan fekszik Hétes telep. A 4.
táblázat alapján az aktív korúak állandó bevétellel bíró hányada csupán 10%, iskolai
végzettségük pedig lakosságának 77% esetében 8 általános iskolai osztályban
maximálizálódik. A 400 lelket számláló szegregátum lakóinak majdnem 50%-a gyermek,
a romák telepen alkotta hányada pedig kiugróan magas, 98%-os. 160
Lakásállományát tekintve 59 ingatlan alkotja, melyek önkormányzati tulajdonban álló,
szociális bérlakások, mindegyike alacsony komfortfokozatú, egynegyedük pedig
lakhatatlan vagy bontott állapotban van. 161 Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy
átlagosan egy háztartásnak 6,8 személy tagja. Komfortfokozatukat illetően nagyon sok
esetben még áramszolgálgatás sincs. Ezt egy korábbi kezdeményezés igyekezett
mérsékelni: a Türr István Képző és Kutatóintézet (TKKI) által 14 lakótömb esetén nyílt
lehetőség kártyás villanyóra használatára. Továbbá említést kell tenni a lakhatási
jogviszonyok rendezetlenségéről, mely következtében minimális mértékben részesülnek
a „telepiek” lakásfenntartási támogatásban. A környezetről általánosságban elmondható,
hogy hulladékban bővelkedő, leromlott állapotú.162
Az Alkotmány úti Óvoda látja el a „telepi” gyermekek nagy részének óvodai
szolgáltatását. Az intézményben minden fiatal hátrányos helyzetűnek minősített, közülük
pedig közel 34% HHH, mely a települési átlag több, mint 2,5-szerese. A roma gyermekek
mértéke 98%. A szegregátum általános iskolai képzésének esetében a II. János Pál
Katolikus Általános Iskola érintett leginkább, itt a cigányság aránya 80%-os, a HHH
tanulók pedig az összlétszám közel 40%-át adják.163
Az egészségügyi ellátás kapcsán alapvető fontossággal bír a telepek esetében
jelentkező lakhatási viszonyok tisztázatlansága, mely merőben hozzájárul a
szolgáltatások elérésének problematikájához. Legégetőbb elmaradás a
szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés, ezáltal pedig a prevenció kvázi teljes hiánya.
Mindezt kellően szemlélteti, hogy a hétesi lakosság csupán 2,5%-a éri meg a hatvan éves
kort. Nyilvántartás szerint a telepről 3 fő jogosult egészségügyi ellátásra. Az
160 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. 161 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o. 162 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. 163 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o.
47
egészségügyi állapot tekintetében leggyakrabban a már gyermekkorban kialakuló asztma
és egyéb légzőszervi megbetegedések jellemzőek, melyek a lakhatási körülményekből
származhatnak, továbbá a felnőttkori antidepresszáns-függőség.164 „Nagyon sok
szenvedélybeteg van a telepeken: nyugtatóra isznak, sok a drogos. A dohányon és kávén
kívül herbál, fiatalok és idősek egyaránt. Bevesznek harminc darab nyugtatót és egész
nap öntudatukon kívül vannak.”165
A 2016. április végén Hétes telepen lefolytatott kérdőívezésem során az 59
háztartásból 12-be sikerült eljutni, mely 20%-os elérést jelent. Az elején fontos
leszögezni, hogy – a megkérdezett minta alapján- milyen arányban találhatóak
tősgyökeres lakosok a szegregátum területén. Hétes esetében ennek mértéke 25%-ot
mutat, a válaszadók közel 50%-a pedig már legalább 30 éve a telepen él.
Iskolai végzettség szempontjából a válaszadók 91%-a maximum 8 általános
iskolai osztállyal rendelkezik (30%-uk a 7. osztályt, 40%-uk a 8. osztályt abszolválta). A
foglalkoztatás területét érintően közel 46%-uk közfoglalkoztatott, több, mint
egyharmaduk pedig tartós munkanélküli.
A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja
magát?”) adott válaszaik alapján 67%-uk inkább romának, 16,7%-uk pedig kettős
identitásúnak, „romának és magyarnak” vallotta magát. Ugyanakkor a kérdezőbiztosi
164 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o. 165 Interjú (Ózd) az esetmenedzserrel, 2016. április
1. Kép Hétes telep (saját fotó, 2016)
48
besorolás alapján a telep minden válaszadója cigány/roma származásúnak tekinthető. Az
eltérést minden bizonnyal az önbevallás során fennálló szégyenérzet, a többségi
társadalomnak való megfelelési kényszer okozza, így nem ritka, hogy eltitkolják valós
származásukat a megkérdezettek. Ebből fakadóan lehetséges a népszámlálási adatokban
való alulreprezentáltságuk is.
A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is
beleszámítva?”, a válaszadók közel 52%-a 5-7 fő közötti számot jelölt, legnagyobb
arányúnak (41,7%) az ötfős háztartások mutatkoznak a mintában. Komfortfokozatot
illetően egyedüliként az áramszolgáltatás érhető el a háztartások 25%-ában, ennek
háromnegyede kártyás villanyóra. A vezetékes víz, WC, fürdőszoba és a gázszolgáltatás
is 100%-ban hiányzik a hétesi ingatlanokból, minden család tűzifával fűt.
Intézményekkel való elégedettségük alapján a következő válaszok érkeztek:
1. Diagram Hétes elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében (saját szerkesztés,
kérdőívek alapján)
A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy az oktatási rendszer nyújtotta
szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a hétesiek: az 1-5-ig terjedő skálán 4,6-re
értékelték az óvodát és iskolát. A családsegítő és a védőnői szolgálat azonos, 3,62-es
átlagértéket kapott. Ugyanakkor nem elhanyagolható információ, hogy ez utóbbi kettőnél
a szórás mértéke is nagyobb volt, tehát gyakrabban adtak szélső értékeknek megfelelő
állásfoglalást a megkérdezettek.
4,6
3,623,8
3,62
0,7
1,771,55
1,77
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő
átlag
szórás
49
3.2.2.2 Velence telep
A szegregátum a város belterületén, annak központi részén található, kiterjedtsége
alapján nagyméretű. A benne elfekvő Velence telep műemléki jelentőséggel bír, melyből
kifolyólag védelem alatt állnak épületei.166 Marschsalkó Béla tervei alapján épített,
egyedi kialakítású, akkori igényeknek teljesen megfelelő lakóingatlanok alkották
korábban: villanyosított, csatornázott épületeit munkáskolóniák lakták.
A település egészére és a két telepre vonatkozó adatok összehasonló táblázatában
(4. táblázat) közzétett információk alapján megállapítható, hogy Velence telep aktív korú
lakóinak (391 fő) mindössze 24%-a rendelkezik állandó jövedelemmel, 64%-uknak pedig
a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége maximum 8 általános. Ezek alapján a teljes
népességük több, mint fele (55%-a) a keresőképes korosztályba tartozik.
A 3. számú szegregátum lakosságának közel felét Velence telep népessége teszi
ki, szám szerint 711 fő. A cigányság számaránya 65-70%-ra tehető összlakosságát
tekintve.167 Területe 226 ingatlant számlál, ebből 178 önkormányzati bérlakás (közel
80%-a), az épületek 10%-a pedig lakatlan. Átlagban 3,2 fő alkot egy háztartást.
Komfortfokozatot tekintve jelentősen kedvezőbb helyzetben van Héteshez képest.168
Óvodáztatás szempontjából a telep gyermekeinek jelentős hányada a Damjanich
és Petőfi út intézményekbe jár. Ez utóbbi esetében a hátrányos helyzetűek mértéke 27%,
HHH-kel együttes aránya 63%. Az általános iskolai képzést tekintve a Petőfi Sándor
Általános Iskola körzetébe tartozik Velence telep. Az intézményben a diákok 80%-a HH,
37%-uk halmozottan hátrányos, döntő többségük pedig (65%) roma származású.169
Az egészségügyi ellátórendszer esetében Hétes telep jellemzőivel megegyező
körülmények mérvadóak. Az ingatlanok tulajdonjogi állapotának kérdéses mivolta
akadályozza a szolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint az alapvető prevenció
elmaradása is rányomja bélyegét a „telepiek” életminőségére. Mindössze 16%-uk éli meg
a hatvanéves kort. Velence lakosai közül 21 fő jogosult egészségügyi ellátásra. A
166 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. 167 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 22.o. 168 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. 169 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o.
50
korábban ismertetett légzőszervi problémák, illetve a gyógyszerfüggőség, drogfogyasztás
itt is komoly problémát jelent.170
A személyesen lefolytatott kérdőívezés során 229 háztartásból 33-ba sikerült
eljutni, ez 14,4%-os elérést jelent. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezen
ingatlanok 10%-a lakatlan, így a korrigált elérési arányszám 16%. A tősgyökeres
lakosságot mérő kérdés alapján a válaszadók csupán 6,1%-a él születésétől fogva a
Velence-telepen, 33%-uk legalább 10 éve, 24%-uk pedig legalább 30 éve.
Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 62%-a
maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 21,4% a 7. osztályt, 64,3%
a 8. osztályt abszolválta), majdnem 24%-uk szakiskolai végzettséggel, 10%-uk
érettségivel rendelkezik. A foglalkoztatás területét érintően közel 43%-uk
közfoglalkoztatott, közel 24%-uk teljes munkaidőben, főállásban dolgozik, 13,4%-uk
pedig tartós munkanélküli.
A számok jól szemléltetik a két szegregátum elmaradása közötti releváns
eltéréseket: A Velence telepiek iskolai végzettsége esetén jelentős halmazt képez a
szakképesítéssel rendelkezők köre, míg Hétesen szinte minden megkérdezett maximum
általános iskolai végzettséggel bír. A közfoglalkoztatásban dolgozók aránya közel azonos
a két szegregátumban: a megkérdezettek majdnem felét érinti a közmunka. A főállásban
foglalkoztatott személyek csoportja pedig jelentős Velence-telep esetében.
170 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o.
2. Kép Velence telep (saját fotó, 2016)
51
A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja
magát?”) adott válaszaik alapján 39,4%-uk inkább romának, és ugyanekkora arányuk,
39,4%-uk inkább magyarnak tekinti magát. 21,2% kettős identitásúnak, „romának és
magyarnak” vallotta magát. Érdekes összehasonlítani a hétesi eredményekkel, ahol az
„inkább romának” kategóriába sorolta magát a válaszadók 67%-a, míg Velence telep
esetén ez a szám csak 39,4%. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással
(is) rendelkezők 60,6%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához mérten, míg ez
Hétes esetében közel 84%. A kérdezőbiztosi besorolás alapján a telep válaszadói közül
(33 kérdőívből 23) kerekítve 70%-a cigány/roma származásúnak tekinthető. A
kérdezőbiztosi szám tehát Velence telep esetében közelebb áll az önmeghatározás alapján
magukat romának (is) definiálók mértékéhez. 10%-os elérés mutatkozik csupán, míg
Hétes esetében ez a különbség közel 20%-os, ráadásul az előbbi esetében magasabb a
kettős identitásúak aránya is. Ennek lehetséges oka – az őslakos nem romák magasabb
aránya mellett - Velence telep kedvezőbb helyzete, lakóinak kevésbé kilátástalan
élethelyzete, mely által a többségi társadalomhoz közelebb érezhetik magukat, az
integráltság előrehaladottabb állapotában vannak a hétesiekhez mérten, mondhatni
bizonyos mértékű asszimilálódás megy végbe.
A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is
beleszámítva?”, a válaszadók közel 73%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, legnagyobb
arányúnak (27,3%) a két és három fős háztartások mutatkoznak a mintában. A
komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, 27%-uk kártyás
villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 94%-ban, benti illemhely 82%-ukban,
fürdőszoba pedig kerekítve 60%-ukban áll rendelkezésre. A gázszolgáltatás azonban
közel 73%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 88%-ában fával fűtenek. Ezek a mutatók jóval
kedvezőbbek, mint Hétes esetében, ahol az ötfős háztartások alkották a legnagyobb
háztartáshalmazt, az áram csupán egynegyedükben elérhető, az összes többi szolgáltatás
pedig hiányzik.
52
Velence-telep intézményekkel való elégedettsége alapján a következő válaszok érkeztek:
2. Diagram Velence elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében, kérdőívek válaszai
alapján)
A kérdőívezés során megfogalmazódott vélemények alapján a védőnői
szolgáltatással vannak legnagyobb mértékben megelégedve Velence telep lakói: 4,24-es
átlagértéket kapott a válaszadók által. Legrosszabb eredményt a háziorvosi szolgáltatás
ért el 3,36-os értékkel, azonban itt fogalmazódtak meg legtöbb esetben szélső értékek is.
Összességében megállapítható, hogy nagy eltérések mutatkoznak a két telep
állapotát illetően. Lakosságszám tekintetében Velence telep majdnem kétszer akkora,
területileg pedig frekventáltabb helyen található. A lakosság iskolázottságát és a
foglalkoztatottak számarányát tekintve is jelentős hátrányban van Hétes. A cigányság
lélekszámbéli megoszlása is látható különbségeket mutat, a lakásállomány
komfortfokozatában pedig több évtizedbéli, fejlettségi szintkülönbség jellemzi Velence
telep javára. Mindezt jól szemlélteti a 4. számú táblázat.
3,883,6
3,36
4,24
1,14 1,271,5
1,09
0
1
2
3
4
5
óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő
átlag
szórás
53
3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”
A település, illetve a pályázatba bevont két szegregátum alaposabb megismerését
követően áttérhetünk a Komplex telep-program helyi megvalósulásának feltérképezésére.
Első ízben áttekintésre kerül a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott,
konkrét fejlesztési tervezet, majd az interjúk során megvizsgálom, hogy az eredeti
célkitűzésekből melyek valósultak meg a projekt során, azok milyen hatékonysággal
mentek végbe. Ehhez segítségül hívom a „telepi” lakosság gondolatait is, mely valódi
mérőszáma lehet az eredményességnek. A konkrét programelemekre irányuló kérdések
mellett sorba veszem a sikeresség kritériumait: a szakmai gárda létszámát és
felkészültségét, az intézmények együttműködésének hatékonyságát, a felek hozzáállását,
az előkészítési szakasz és a végrehajtás állomásainak megvalósulási módját.
Ózd városa a Komplex telep-program első pályázati ciklusában nyerte el a projekt
megvalósításának lehetőségét, melyre 135.000.000 forint állt rendelkezésre, tehát a
pályázati forrás maximumának 90%-ával gazdálkodhatott.
A Közösségi Beavatkozási Terv tartalmazza az előzetes igényfelmérések
eredményeit, melyek megerősítik a telepek állapotáról kapott képet. A szükségletek
vizsgálata során telepenként 60 fő került bevonásra 4 szociális munkás
közreműködésével. Az alábbi táblázatban összefoglalva, beavatkozási területenként
láthatóak a Közösségi Beavatkozási Tervben előirányzott fejlesztési célok.
54
5. Táblázat Fejlesztési célok Ózdon, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási
Terv alapján)
Oktatás, nevelés Egészségügy Felnőttoktatás-képzés,
szakmák Foglalkoztatás
roma-napok során
játékos szabadidős
programok
szűrőbuszok
TKKI szakmai
alapkompetencia képzések
(építészet, mezőgazdaság)
Munka+Tanulás
program keretében
szakmai képzés és
értékteremtő
munkavégzés
„családtervezés,
szerepek és
feladatok” képzés 4
alkalommal védőnői
foglalkozások
alapvető készségek (írás,
számolás, olvasás,
kommunikáció) 150 órás
képzés
Évi 1, 100 órás
játékos nyelvi
képzés
OKJ-s képzésbe vonás
„Álláskeresési
kompetenciák” képzés 8
alkalommal, 120 órában
Szolgáltatások elérése Szolgáltatók
Szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatások
Közösségfejlesztés
kommunikáció a
lakossággal
(sajtó, lakossági fórum)
a korábbi Minta
program
tapasztalatainak és
kapcsolatainak
hasznosítása
kiskertek kialakítása
lakókörnyezet
gondozása hetente
(szociális
munkásokkal)
3 havonta
workshopok
(résztvevő
szervezeteknek,
külső szakértőkkel)
utógondozás az
intézményekkel
együttműködve,
folyamatosan
folyamatos mediáció
foglalkoztatási és
együttműködési
lehetőségek
felkutatása
2 alkalommal
settlement intenzív
nyári alkotótábor
3 havonta 1
konfliktuskezelő
tréning (15-15 fő)
adósság megelőzési
tanácsadás 8
alkalommal (10-10 fő)
40 órában Csillag Szolgáltatóház,
Csillagpont kialakítása
jogi tanácsadás konfliktuskezelési
tanácsadás 8
alkalommal
térfigyelő kamerák
telepítése
55
Előkészítési szakasz
Az előkészítési szakasz alatt a szakmai gárdának számos kulcsfontosságú
feladatot kellett abszolválnia, ezért erre vonatkozóan több kérdést is intéztem hozzájuk
az interjúkészítés során. Az elmondásuk alapján leszűrhető, hogy a rendelkezésre álló
időintervallum elegendőnek bizonyult, ugyanakkor nem elhanyagolható az emberi
vonatkozás sem: sok múlik a személyek hozzáállásán és a feladathoz szükséges
kompetenciák birtokba vételén. Volt akadozás a projekt beindulásakor, ugyanis jogi
szempontból is kifogásolható módon több hónapig nem volt munkaszerződésük, és a
feladataikért járó anyagi juttatások kifizetése is sokat késett. Az előkészületi periódus
során zajlott egyébként az intézményekkel való megállapodások végrehajtása is:
orvosokkal és védőnőkkel, iskolákkal, óvodákkal, valamint az egyházakkal alakítottak ki
szorosabb együttműködést.
Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatosan elhangzott az a talán felelőtlen
kijelentés, hogy „mindenkihez sikerült eljutni” a projekt hírével. Azonban le kell
szögeznünk, hogy nehézséget okozhatott a célcsoport hozzáállása is, hiszen a halmozott
hátrányaikból fakadó kilátástalan élethelyzetük miatt nem egyszerű felkelteni az
érdeklődésüket, a bizalmukba férkőzni. Bár a telepeken igényfelmérés stádiuma előtt már
folyt a szociális munka és a bizalom kialakítása, úgy gondolom, hogy nem fordítottak
kellő figyelmet a minél szélesebb körű bevonásra. „Aki kerek-perec közölte, hogy nem
hajlandó részt venni, arra nem lehet ráerőszakolni, hogy márpedig jössz és csinálod, mert
neked ez jó.”171
Arra vonatkozóan, hogy milyen módon kommunikálták a célcsoport felé a
Komplex telep-program hírét, pontos információink nincsenek, de amennyiben
ténylegesen zajlott már korábban a szakmai jelenlét, akkor a munkások szakértelme és
tapasztalatai alapján meg kellett volna tudni szólítani a „telepiek” nagy hányadát, ismerni
az igényeiket, hozzáállásukat, és ennek mentén kialakítani a velük megfelelő
kommunikációs formát.
A bevont személyek körére vonatkozó kérdésre a következő válasz érkezett:
„inkább azt mondtuk, teljesítsük túl az indikátort, minthogy bárki is kimaradjon.”172
Számszerűsítésük kapcsán a projektmenedzser nagymértékűnek nevezte a
bekapcsolódottak halmazát, kiemelve, hogy ez sokban függ a konkrét programelemektől
171 Interjú (projektmenedzser) 172 Interjú (projektmenedzser)
56
is, ugyanis mondjuk egy közösségi napon szinte az egész telep megjelent, míg egy
direktebb, kisebb célcsoportot érintő elem esetében logikusan kisebb létszámról
beszélhetünk. „Volt, aki csak egy-egy programban, van, aki az egész projekt során jelen
volt.”173
Az ózdi komplex telep-program esetében 60-60 fő volt előirányozva a bevonandó
személyek számának tekintetében, tehát összesen 120 ember, mely a két szegregátum
lakosságának bő 10%-át jelenti. Ennek kapcsán felmerül, hogy ez a szám elegendő-e a
szemléletváltáshoz, illetve a projekt során elért változások fenntartásához. „Ez még nem
szemléletváltás, csak elindul valami, illetve elindulhat, ha sikerül azokat megtalálni, akik
hangadók.”174 - válaszolta a projektvezetés, a nyilatkozó szociális munkás azonban úgy
véli, ez kevés, hiszen szükség lenne kellő számú szakemberre, hogy minden családdal
érdemben tudjanak foglalkozni.175
Még az előkészítési szakasz idejére irányzott elő A Közösségi Beavatkozási Terv
egy Vöröskereszt segítségével kivitelezendő környezetrendezési kezdeményezést, mely
megvalósult ugyan, de a szervezet fizikai segítségnyújtása nélkül: a megállapodási
szerződés megköttetett a projekt időszakára és csomagokat is biztosítottak, de a rágcsáló
-és kártevőirtást a szociális munkások és helyi önkéntesek végezték. A projektmenedzser
elmondása szerint az irtások rendszeresek voltak a program teljes időszaka alatt minkét
telep esetében. A másik szakember hozzátette, hogy a helyiek együttműködőek voltak, az
állapotok pedig iszonyúak. „Volt, hogy a csecsemő szájából mászott ki a csótány.”176
Konkrét programelemek megvalósulása
A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon
kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire
valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt
során. Az esetmenedzser arra a kérdésemre, hogy „Milyen konkrét közösségépítő
alprogramok, kezdeményezések valósultak meg?”, válaszában megfogalmazta: számos
ilyen kezdeményezés volt, akár az asszonycsoport, az anya-központ vagy a férfiaknak
tartott képzések (építőipari, barkács szakkör) és a kiskert-program. Konkrét példákkal
élve említést tett a két alkalommal megtartott angol táborról, a diósgyőri várba és a
173 Interjú (projektmenedzser) 174 Interjú (projektmenedzser) 175 Interjú (esetmenedzser) 176 Interjú (esetmenedzser)
57
vadasparkba történő kirándulásukról, valamint az élménypedagógiai módszerekkel
végrehajtott készségfejlesztési foglalkozásokról.177
Hasonlóan nyilatkozott a projektvezető is, aki a fentiek mellett a térrendezési
feladatokat és a szalonnasütők kialakítását, a munka utáni „sütögetési” alkalmakat említi
a közösségépítés fogalmának kapcsán. Elmondása szerint a bevontak megtapasztalhatták
az együttdolgozás élményét, az asszonycsoportban pedig azonos korosztályú és hasonló
problémákkal rendelkező egyének oszthatták meg egymással gondolataikat.178 A
válaszokban megjelent elemek pozitívnak bizonyulnak, ugyanis a tervezetben konkrét cél
a közösségfejlesztés területére nem fogalmazott meg, ennek ellenére a tevékenységek
számos módon szolgálták e terület felkarolását.
Ezzel összefüggésben - a Beavatkozási Tervvel összhangban - a roma értékek
mentén történő közvetítőeszközökre is rákérdeztem, ugyanis az eredeti kiírásban szerepel
a kultúra ápolásának, a hagyományok és a nyelv megőrzésének célkitűzése. Ez különösen
fontos annak tudatában, hogy „ezen a területen élő romák nem rendelkeznek akkora
gyökerekkel, mint a Vas-és Zala megyei, zárt roma közösségek. Ott a hagyomány, a nyelv
még megmaradt.” Tehát az identitásformálás, az általános értékrendszerrel való közös
pontok kialakítása, megtalálása elengedhetetlen. Erre irányuló kezdeményezésnek
minősülhetnek a naptárhoz kapcsolódó, interjúk során is említett, főleg egyházi ünnepek
köré szervezett programok, így a Húsvét, Karácsony, valamint népi szokásokból
eredeteztethető farsangi vagy szüreti készülődés.
Ennek kapcsán érdemes szót ejteni a vallásról, mint identitásformáló erőről. A
Komplex telep-program nagy hiányosságának tartom a hitélet akár közösségfejlesztés
során, akár önálló eszközként történő alkalmazását. Mindenesetre sokkal nagyobb
hangsúlyt kell rá fektetni, hiszen egy általános szemléletalakító elemként, mindenek felett
álló, egyetemleges létjogosultsága van a keresztyéni Magyarországon és az általában
erőteljesebben vallásos romák életében. Utolsó szempontként pedig nem elhanyagolható
tény, hogy a működőképesnek bizonyuló settlement típusú szociális munka gyökerei
vallási jelleggel is bírtak. Mivel előfeltevésem alapján e terület létjogosultsággal
rendelkezik, mégsem fogalmazódik meg a programban, így szükségességét és a romák
vallásos voltát is igyekeztem felmérni. „Nagyon hatásos eszköz a vallás. A Komplex
telep-program során nem annyira alkalmaztuk, de célszerű lenne. Nagyon vallásosak a
177 Interjú Elek Beátával, a program egyik esetmenedzserével, 2016. április 178 Interjú Bárdosné Dudás Viktoria projektvezetővel, 2016. április
58
romák. Az őstársadalmi berendezkedésükre visszautalva a babona, mint olyan rendkívüli
erősséggel bír, meghatározó számukra. Hogy ez hol tör ki, egyszerűbb, ha elvisszük őket
egy felekezet irányába, ami ezt lefedi.”179 Így nyilatkozott a program szakmai vezetője.
Az esetmenedzser pedig hasonló álláspontra helyezkedett, hiszen szintén szükségesnek
tartja a vallásra való erőteljesebb összpontosítást, mely véleménye szerint
kapaszkodóként szolgálhat a cigányságnak, a kilábalás rögös útjának első lépcsőfoka
lehet, hiszen megnyugvást hoz és józanságra int.
3. Diagram Hétes és Velence telep vallásosságának mérése (kérdőívezés)
A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a
megkérdezettek 80%-a vallásosnak tartja magát, ebből 64% határozott véleménnyel bírt
a felmérés során, 16% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta voltát. Csupán 16%
volt a nemleges válaszok aránya. Ezen eredmény alátámassza az általam fontosnak is ítélt
vallási elem beemelését egy ilyen programba.
Az interjúkban megfogalmazódott kérdés a Közösségi Tervben előírt kifejezetten
roma nőket célzó programelem kapcsán. A válaszokból kiderült, hogy az asszonycsoport
és az anya-központ kezdeményezésről van szó, melyek legfőbb célja a prevenció. Az
asszonycsoport esetében a nők „taposómalomból” való kiszakítása, hasonló problémáik
átbeszélése, tapasztalataik által egymás segítése volt az alapvetés. Ha ezek
megvalósultak, akkor került napirendre a háztartással, családi kasszával kapcsolatos
témák kibontása, burkolt tanácsadás. „Bújtatottan, egy-egy beszélgetést irányítva azért
179 Interjú (projektmenedzser)
64%
16%
16%
4%
igen
igen a maga módján
nem
nem válaszol/nem tudja
59
sok mindent el lehetett mondani úgy, hogy nehogy rosszul érezzék magukat, vagy, hogy
ne úgy tűnjön, csak oktatás céljából történik.”180A foglalkozások utolsó lépcsőfoka a
csoportkirándulás volt. Fontosnak tartották ezt a bevont szakemberek, ugyanis a nők
ritkán mozognak a város határán kívül. Ez olyan szinten motiválta az asszonyokat, hogy
gyakran „harc” folyt a limitált számú helyekért. Ezáltal azonban a jutalmazás is
megvalósulhatott: azok, akik tevékenyen részt vettek a foglalkozásokban, komolyan
vették, általában ott voltak ezeken az utazási alkalmakon.
Mindezek mellett azonban a „képzés” során helyet kapott a vallás is. Katolikus
pap látogatta az alkalmakat, akivel az életről, halálról folytattak diskurzust, a
kirándulások pedig több alkalommal vallási jelentőséggel bíró helyszíneket céloztak:
Máriapócson és a Stupánál is jártak az asszonycsoporttal. Az anya-központ a kismamákat,
kisgyermekeseket kívánta megszólítani a háziorvos, valamint védőnő bevonásával. Szó
esett a biztonságos nemi életről, higiéniáról, a fogamzásgátlásról, ahogyan a
csecsemőgondozás mikéntjéről, a gyermek egészséges táplálásának fontosságáról és a
szoptatásról is.
A Türr István Képző és Kutatóközpont által szervezett építőipari képzések alatt
megélhetési támogatásban részesültek a bevont személyek, de ettől függetlenül is nagyon
élvezték a tevékenységet. Említésre méltó, hogy a képzés során mindennapos fizikai
munkát végeztek, ugyanakkor annak eredményével is szembesültek, ami motiváló
hatással volt rájuk. Amennyiben ezt saját környezetükben végzik, úgy végképp értékelni
fogják, és nem hagyják, hogy mások kárt tegyenek benne. Aki sikeresen teljesítette
egyébként a foglalkozásokat, jutalomként festéket kapott, mellyel otthoni környezetét
csinosíthatta.181
A képzések területén járva egyébként a program során megvalósult kompetencia-
fejlesztés is, melyet hasznosnak ítélt az esetmenedzser, ugyanis véleménye szerint egy
adatlap kitöltésével, vagy egy hivatalos telefon elintézésével is már sokat fejlődnek,
megtanulják az alapvető illemszabályokat. A 7-8. osztály elvégzésére irányuló célkitűzés
azonban nem valósult meg a program keretében, ugyanis összecsúsztak a projektek, így
végül másik jóvoltából volt hasonló képzés. Megtudtuk ugyanakkor, hogy a
közfoglalkoztatás beindulása miatt sokan kiestek a célcsoportból, a nyári időszakban
180 Interjú (projektmenedzser) 181 Interjú (esetmenedzser)
60
pedig az idénymunka okán volt nehéz feladata a megvalósításnak a képzések szervezése
kapcsán.
A barkács-foglalkozások jó közösségi programként is szolgáltak: a férfiak
használati tárgyakat tudtak előállítani szakember felügyelete mellett, az alapanyagot
pedig a program biztosította. Ennek jóvoltából bútorokkal, egyéb berendezési tárgyakkal
(pl.: szék, asztal, kutyaól, hangfal) gazdagodtak.
A gyermekeknek nyújtott szolgáltatások közül kiemelendő a képesség- és
készségfejlesztés, melyek játékos, kézműves és nagymozgásos foglalkozások mentén
szerveződött. Mindezek mellett sor került korrepetálásra, tanulmányi kirándulásokra is.182
A Kiskert-program során vetőmagot (fehérrépa, krumpli, hagyma, borsó), virágot
kaptak a lakók, ezeket gondozás alá vettették és ennek jóvoltából saját maguknak tudtak
termelni. Feltételként támasztották feléjük a kertek felásását, rendezettségét, a TKKI
pedig szakmai segítséget nyújtott a tanácsadás területén. Azonban mivel ez nagyköltségű
beavatkozásnak tekinthető, így mindösszesen kétszer volt rá alkalom.
Végezetül említésre méltó még az egészségügyi szűrések célkitűzésének
megvalósulása. Az elmondások alapján három alkalommal járt szűrőbusz a telepeken,
mindemellett az összes eseményre hívtak egészségügyi szakembereket (ÁNTSZ,
védőnők, kórházi szakemberek), vércukor- és vérnyomásmérést végeztek, egy
alkalommal pedig Hétesen volt kardiológus gyermekorvos is. Megvalósult még bőrrák-
szűrés, szemvizsgálat, valamint tíz gyermeknek tudtak szemüveget készíttetni.
Összességben tehát háromhavonta volt legalább valamilyen, a témával kapcsolatos
rendezvény. Fontos szempont lehet, hogy „házhoz megy” a szolgáltatás, ugyanis gyakori,
hogy csak nagyobb baj esetén fordulnak orvoshoz a romák. „Félnek az orvostól a
cigányok. Volt, hogy lejött Hétesre egy kardiológus, és a gyerek úgy rettegett a
tappancsoktól, hogy nem tudta megvizsgálni.”183
A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről
való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program, a Türr
István Képző és Kutatóintézet által szervezett építőipari képzés (betonozás, segédmunka),
férfiaknak tartott barkács foglalkozások, asszonycsoport, anya-központ, egészségügyi
szűrések (vércukor- és vérnyomásmérés, általános egészségügyi állapot), adósság- és
182 Interjú (esetmenedzser) 183 Interjú (esetmenedzser)
61
konfliktuskezelő tréning, valamint a gyermekek számára létrehozott foglalkozások
(korrepetálás, tanulószoba, leckeírás). Ezek alapján a következő képet kaphatjuk:
4. Diagram Az ózdi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése Hétes és Velence telep lakosságának
körében
A fentiekből kitűnik, hogy leginkább az egészségügyi szűrések (80%), a Kiskert-
program (75,6%) és a gyermekfoglalkozások (75,6) híre jutott el a két telep lakosságához.
Legrosszabb eredményt az adósság és konfliktuskezelő tréning kapta, melynek lehetséges
oka az interjúalanyok által is említett megfoghatatlanság A romák számára
értelmezhetetlen ez a foglalkozás egy olyan mélyen ülő problémahalmaz közepette, mint
amilyen egy telepi közegben élőkre szakad: számos alapvető, létfenntartáshoz szükséges
nehézség leküzdése előtt mondhatni felesleges egy ilyen tréning. „Lasszóval kellett őket
összefogni. Ha kétezer lábtörlőt megcsinálunk és eladjuk, annak több értelme lett
volna.184 Ellenben a legismertebb elemek, mint például a Kiskert-program vagy a
gyermek-foglalkozások kézzel fogható és szemmel látható, mondhatni gyors eredményt
produkálnak, ezért is kelthetnek nagyobb volumenben érdeklődést a szegregátum
lakóiban.
A szakmai végrehajtás vélekedése szerint a legsikeresebb alprogramoknak a
Kiskert- és gyermekprogramok, valamint az asszonycsoport bizonyult.
184 Ózdi és törökszentmiklósi interjúk során elhangzott vélemények
24,4
42,2
42,2
62,2
68,9
20
77,8
37,8
28,9
35,6
31,1
31,1
22,2
26,7
15,6
37,8
46,7
22,2
26,7
6,7
8,9
53,3
6,7
24,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Kiskert-program
Építőipari képzés
Asszonycsoport
Barkács foglalkozások
Anya-központ
Egészségügyi szűrések
Adósság- / Konfliktuskezelő program
Gyermek foglalkozások
Nem hallott róla Hallott róla, de nem vett részt benne Hallott róla és részt is vett benne
62
5. Diagram A programelemekben való részvétel megoszlása
Összesen a 45 válaszadó 88 esetben jelölte, hogy hallott egy adott programelemről
és részt is vett benne. Amennyiben ezt a 88 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramról
leolvasható, hogy a legnagyobb részvétel az egészségügyi szűrés és a Kiskert-program
esetében volt. Legkisebb arányú részvétel az adósság- és konfliktuskezelő tréning és a
barkács foglalkozások vonatkozásában figyelhető meg.
Átlag Szórás Résztvevők
száma
Anya-központ 5,00 0,00 4
Gyermekfoglalkozások 4,91 0,30 11
Asszonycsoport 4,83 0,39 12
Egészségügyi szűrések 4,65 0,78 24
Kiskert-program 4,52 0,68 21
Barkács foglalkozások 4,00 1,00 3
Építőipari képzés 3,70 1,34 10
Adósság- /
Konfliktuskezelő program 3,67 1,53 3
6. Táblázat Az egyes alprogramokban résztvevők által adott értékelés
23,9%
11,4%
13,6%
3,4%
4,5%
27,3%
3,4%12,5%
Kiskert-program
Építőipari képzés
Asszonycsoport
Barkács foglalkozások
Anya-központ
Egészségügyi szűrések
Adósság- / Konfliktuskezelő
program
Gyermek foglalkozások
63
A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták,
mennyire tartották hasznosnak képzéseket és foglalkozásokat. Az így felállított rangsor
alapján az adott programba bevontak véleménye alapján az anya-központ, a
gyermekfoglalkozások és az asszonycsoport volt a legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás
értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye homogénnek tekinthető. Ugyancsak
kedveltek voltak az egészségügyi szűrések, valamint a Kiskert-program, a táblázatból
pedig leolvasható, hogy e programelemekben vettek részt legtöbben a válaszadók közül.
Intézmények szakmai felkészültsége
A Komplex telep-program által célzott két szegregátumban, Hétes és Velence
telepeken 60-60 fő került bevonásra. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 120 egyéni
fejlesztési terv került kidolgozásra és fontos kritérium volt, hogy családonként csak egy
személyre készülhetett. Ennek célja, hogy minél több család bevonódjon a programba.
Eredetileg 8 esetmenedzser dolgozott volna (telepenként 4 fő) napi 4 órában, azonban a
szakmai vezető javaslatára – a settlement típusú szociális munka módszeréhez közelítve,
a hatékonyságot szolgálva - végül 4 fő teljes állású esetmenedzser került alkalmazásra.
Véleménye szerint ugyanis „ezt napi négy órában nem lehet csinálni”.
Megjegyezte, hogy nehéz volt megfelelő számú szakembert találni, annak
ellenére, hogy Ózd szociális szakemberek szempontjából „jól ellátottnak” mondható. Az
előirányzat szerint szociális munkásonként 15 fő egyéni esetkezelés volt a maximálisan
megengedett, de ezt a város projektje során nem tartották be, a telepek egészével
foglalkoztak, mivel a „többiek nem értették volna meg”. Illetve a fenti változás okán
dupla esetszám, 30 fő/esetmenedzser leosztásban dolgoztak. Kinyilvánította ugyanakkor
véleményét, mely szerint a telepekre jutó két fő rendkívül kevés, hiszen ennyi személynek
képtelenség ellátni azt a rengeteg feladatot, ami a szegregátumokban folyó
segítségnyújtás kapcsán felmerül: a mosodát üzemeltették, gyermek- és közösségi
programot szerveztek, felügyelték a zuhanyzásokat, járták a házakat, családokat.
„Kérdezték, hogy miért mosom a ruháikat is? Erre azt válaszoltam, mert nem tudják
használni az ipari mosógépet, mosogatószerrel jöttek volna mosni. Két szociális munkás
nem tudja megváltani a világot.” Továbbá megfogalmazódott az a nyertes települések
közötti aránytalanság, mely az esetmendzserek számában és a rájuk eső létszámokban
mutatkozott: „Volt olyan település, ahol 200 emberrel 20 szociális munkás foglalkozott,
utána meg írták, hogy mekkora sikereket értek el.”185
185 Interjú (esetmenedzser)
64
Kérdést intéztem interjúalanyaimhoz a helyi szociális és egészségügyi
intézmények hozzáállásával, felkészültségével kapcsolatosan is. A projektvezető
megítélése szerint a szociális szféra hozzáállása megfelelő, jól lehet együttdolgozni a
gyermekjólét munkatársaival és a gyámüggyel, kellően felkészültnek találja őket. A
védőnői hálózatról is jó véleménnyel voltak a megkérdezettek. A városvezetés egyébként
havonta értekezletet tart a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel kapcsolatosan, ahol minden
érintett szerv jelen van: a védőnők, a rendészet, a gyermekjóléti szolgálat képviselete és
az orvosok is. Az oktatási intézményeknek hasonlót félévente rendeznek a fenti szereplők
együttes bevonásával. Ezt a területen tapasztalható, nem túl kedvező helyzet mellett a
város kistérségi központ mivolta is indokolttá teszi, hiszen közel húsz település tartozik
hozzá.
A téma kapcsán felmerült az adminisztráció túlbürokratizált volta, mely kellően
megnehezíti a tevékeny segítségnyújtást. A TKKI alatt futott a szakmai megvalósítás,
mely kedvezőtlen hatással volt erre, a vélemények szerint rugalmasabban és gyorsabban
kellene ezeknek működnie, hogy „egy labdánál, bilinél vagy fogkefénél ne kelljen
végigjárni felesleges köröket”. Valószínűleg az átláthatóság, a visszaélések elkerülése
érdekében van ez a mondhatni túlszabályozottság, mely indokolt is lehetne, de a
mindennapos, kis tételek esetében rontja a gördülékeny feladatellátást, időt vesz el a
valódi tevékenységtől.
Önkéntesség szempontjából külső segítség nem érkezett, a helyben élő, ún. telepi
koordinátorok működtek közre, ugyanakkor ők egyúttal részmunkaidős
foglalkoztatásban álltak a Képzőintézettel. Fizetésükért cserébe a szegregátum
lakosságával való kommunikációban segédkeztek, az adott ciklusban toboroztak,
valamint a felmerülő problémákat tolmácsolták. Üdvözölendő azonban az
asszonycsoport, amely „közösséget alkotott a közösségben”, így becsatlakoztak a
koordinátorok feladataiba.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a szakmai felkészültség és akarat
megvan, azonban a rendelkezésre álló emberi erőforrás mérete rendkívül kicsi,
önkéntesek bevonása pedig meg sem valósult.
65
6. Diagram A szociális munkások jelenlétének és segítő tevékenységének értékelése
A telepi felmérés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális
munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A szegregátum lakóinak
egyharmada nem tudott a kérdésre válaszolni, melyből kikövetkeztethető, hogy
közvetlenül hozzájuk, személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy
közösségi program jóvoltából. Ha a véleményt alkotni képes megkérdezettek elemszámát
vesszük (45 főből 30), akkor megállapítható, hogy a válaszadók többsége elégedett a
szociális munkásokkal, jelenlétükről és segítségnyújtásukról tudtak beszámolni.
Társszervezetek értékelése
A pályázati kiírás alapján minden településen legalább 3 partner közreműködése
volt elrendelve: konzorciumvezetőként minden esetben az önkormányzat,
elengedhetetlen partnerként a TKKI, valamint harmadik félnek egy kötelezően
bevonandó civil szervezetet kellett választani. Ezeken felül az Országos Roma
Önkormányzattal megállapodási szerződés is nélkülözhetetlen volt. Az interjú során így
kitértem a helyi roma vezetés értékelésének kérdésére és a programban végzett
tevékenységére, valamint a helyi civil élet aktivitására és az önkormányzat minősítésére
is.
A helyhatóság kapcsán elhangzott az az álláspont, mely szerint a pályázati
lehetőségekkel kifogástalanul él, volt rá példa, hogy több TÁMOP-os pályázat is futott
egyszerre. Összegében pozitívan nyilatkoznak az önkormányzat hozzáállásáról, azonban
cselekvés kényszerének ténye mellett sem mehetünk el.
35,6%
11,1%20%
33%
Jelen voltak, segítettek
Valamennyire
segítettek, ha kellett
elérték őket
Nem segítettek
semmiben, nem voltak
jelen
Nincs válasz/Nem tudja
66
Az Országos Roma Önkormányzat tenni akarása nem vonódik kétségbe a szakmai
alanyok által, ugyanakkor megfogalmazódik, hogy „mindig olyan elnök van, aki
alkalmatlan, így ő sem tud segíteni”, vagy nem hagyja, hogy segítsenek neki, mert úgy
gondolja, hogy mindent tud. A városvezetés életre hívta a romaügyi referens tisztségét,
melyre egy két évtizedes roma vezetői tapasztalattal rendelkező személyt választották
meg, feladata a kommunikáció segítése. Ez a pozíció a roma vezetéssel párhuzamosan,
egymást kiegészítve, működőképesnek látszik.
A program során nyújtott teljesítményükről azonban már eltérő vélekedések láttak
napvilágot. Az egyik álláspont szerint folyamatosan együttműködtek, aktív jelenlétről
tettek tanúbizonyságot az igényfelmérés és a végrehajtás teljes időtartama alatt is. A
másik aspektusból kritikaként a telepen való megjelenésük hiányát említi, melyet az
anyagi juttatásokkal vonja párhuzamba. „Nekik az a lényeg, hogy kapnak-e érte pénzt,
vagy sem, de ha kapnak sem nagyon törődnek a feladattal”. Mindemellett
kulcsfontosságúnak tartja szerepüket. Tapasztalatai alapján arról számol be, hogy a roma
vezetőre jobban hallgatnak a cigányok és példát is mutat azáltal, hogy velük azonos, rossz
körülmények közül indult, mégis szorgalmával sikerült „kitörnie.” A helyi roma vezetés
egyébként a Komplex telep-program során több sportprogramot szervezett, hátrányos
helyzetű fiataloknak focibajnokságot, sport-tornákat tartottak.
A város civil szervezeteit tekintve a polgármester főtanácsadója elmondja, hogy
Ózd rendkívül gazdag civil élettel rendelkezik. A Szeretet Gyermekei Alapítvány, a Van
Helyed civil szervezet és a Borsodtranzit is segédkezett a telep-programban, utóbbi a
tréningek szervezésében. Egy korábbi (Szociális Városrehabilitációs-program) pályázat
során aktívan közreműködtek a civilek, sok célzott programelem valósult meg Velence-
telepen, ami nagyon hasznos volt.
67
1. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségének értékelése (szöveges válasz)
Az ózdi Komplex telep-program összegzése
Az interjúkészítés során több kérdés is irányult az alanyok programról alkotott
véleményének felmérésére. Az elbeszélgetés indításaként felvetettem, hogy „Mi jut
eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?”. A városvezetés alapjaiban egy jó
elképzelésnek tartja a projekt főbb elemeit és célkitűzését, ugyanakkor kifogást emel
annak megvalósításával szemben, úgy véli, hogy a befektetett anyagi forrásoknak nem
sok eredményét látni. Fontos megjegyezni, hogy a program megvalósítási szakaszában
önkormányzati választás zajlott le, mely több ízben személyügyi változást hozott. A
szakmailag kompetens megkérdezettek kissé más aspektusból közelítették meg: a
program komplexitását üdvözölendőnek tartják, azon belül is pedig a hatékonynak tartott
settlment típusú szociális munkát, az állandó jelenlétet.
Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel illették a projektet:
empátia, kölcsönös tisztelet, nehéz, hatékony, kicsi fejlődés, örökölt pályázat,
átgondolatlan, zavaros.
Ezt a jelenlét alapú szociális tevékenységet egyébként jó módszernek tartják a
szociális szakemberek, de hangsúlyozzák az egész napos, állandó voltának fontosságát.
„Az nem settlement típusú szociális munka, amikor Pestről feljön a szociális munkás
hetente kétszer, elfogadja az ételt, összehaverkodik a telepen élőkkel, mint ahogyan Bódis
68
Krisztáék tették. Az a settlement, amikor ha kell vasárnap, hétvégén is ott vagyok,
mindig.”
A célcsoport kitörési lehetőségeivel összefüggésben is kértem, hogy
véleményezzék a telep-programot. A programvezető álláspontja szerint a projekt sokban
segít a kitörési esélyeket illetően, hiszen a legfontosabb beavatkozási területre erőteljesen
összpontosít: a gyermekekre, az ő felzárkóztatásukra. „Kora gyermekkorban kell
elkezdeni a prevenciót, hogy megakadályozzuk a lemaradásukat, jó példát mutathassunk
nekik, hiszen a szüleiket sosem látják munkába menni.”186 A szakmai oldal másik
álláspontja inkább a munkára irányítja a fókuszt, mely rendszerességet hoz a célcsoport
életébe és egyúttal jó példával járnak elől gyermekeik előtt. Emellett a saját maguk által
elvégzett javítási feladatokat is kiemeli, mely által megtanulnak értékelni és felelős
magatartásra intik a többieket is, nem hagyják, hogy lepusztítsák produktumaikat. Ezt
szolgálták az építőipari képzések, a barkács-foglalkozások és a kiskert-program is.
A két telepen végzett felmérés utolsó kérdése alapján mondhatni, egyöntetű igenlő
vélemények fogalmazódtak meg a projekt folytatásának igényét illetően.
Összességében a szakmailag kompetens alanyok úgy ítéltek, hogy hozott pozitív
irányú változást a Komplex telep-program, de „nem szabad elengedni a kezüket”,
önállóságra kell őket nevelni. A városvezetés azonban nem lát mérhető javulást, úgy
gondolja, hogy ez a „készen tálalt programelemekből” fakad, tehát nem bírta önálló
alkotásra a célcsoportot, ami elengedhetetlen lenne a rehabilitáció megbecsüléséhez és
ezáltal fennmaradásához.
186 Interjú (projektmenedzser)
69
3.3 A törökszentmiklósi telep-program
3.3.1 A településről
Földrajzi szempontból
Törökszentmiklós az Észak-Alföldi
régióban, Jász-Nagykun-Szolnok
megyében helyezkedik el, Budapesttől
116 km távolságra, a megyeszékhely
(Szolnok) pedig 20 km-re található.
A város megyei szinten a
harmadik legnagyobbnak minősített, a
törökszentmiklósi kistérségnek pedig székhelye, oktatási, gazdasági és kulturális
központja.187
Gazdasági helyzetét tekintve gyenge vállalkozási kedv jellemzi: erre vonatkozó
mutatói mind a megyei, mind az országos átlagtól elmaradottak. Számszerűsítve az ezer
főre jutó vállalkozások mennyisége mindössze 39 (megyei szinten 46, országosan ez a
szám 70). Törökszentmiklóson is kialakításra került egy Ipari Park, mely napjainkban
nagy jelentőséggel bír, főleg magas- és mélyépítő vállalkozások alkotják. A pályázat
kiírásának időszakában jelentős adókedvezményekkel próbálták vonzóvá tenni a város
ipari szegmensét: foglalkoztatási létszámtól függő járulék-engedményeket biztosítottak
az iparűzési adó alacsony mértéke mellett. 188
Korábban két mezőgazdasági szövetkezet működött a városban, azonban a
privatizáció következtében ezek magántulajdonba kerültek. Területén két nagy
foglalkoztató működik jelenleg, melyek tevékenységi köre az idők során szűkült. Az
idegenforgalom a település életében nem játszik releváns szerepet.189 Említésre méltó,
hogy a város egy főre jutó országos átlagjövedelmének mértékét tekintve egyre kisebb
összeget tesz ki, míg a segélyezettek köre bővül. Ez utóbbi főleg a rendszeres
gyermekvédelmi támogatásra igaz, de nem elhanyagolható a lakásfenntartási-támogatást
igénylők növekvő száma sem.
187 Antiszegregáció hatékonyabban- társadalmi szükségletek, törekvések és megvalósítások, Közösségi Beavatkozási Terv a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, „Komplex telep-program” (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), TÁMOP-5.3.6.-11/1 188 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 19-21.o. 189 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o.
5. Térkép Törökszentmiklós városának földrajzi
elhelyezkedése (KSH térkép alapján)
70
A foglalkoztatás kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy a mezőgazdaságban
alkalmazottak aránya az országos átlaghoz mérten igen magas. Az aktív korú lakosság
körében 74,5%-os a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya, nagy részük az
iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott. A munkanélküliségi ráta 14,5%. A
legmagasabb befejezett iskolai végzettség kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a
munkaképes korú lakosság 26%-a csupán 8 osztály elvégzését tudhatja magáénak.190
A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés191 szerint Törökszentmiklós lélekszáma
21. 913 fő. Demográfiai adatait szemügyre véve lakosságának száma ez elmúlt néhány
évtizedben szüntelen csökkenést jelez. Korösszetétele szempontjából is változások
figyelhetőek meg: nő a 60 év felettiek és csökken a 18 éven aluliak társadalmon belüli
aránya, mely egyértelműen az elöregedő település irányába mutat. A 2001-es
népszámlálási eredmények alapján a törökszentmiklósi lakosság 63,4%-a az aktív
korosztály részét képezi. A cigányság összlakossághoz mért aránya jelenleg 10%-ra
tehető. A nagyjából 2200 fő 50%-a gyermek. 192
Lakhatási feltételek szempontjából a város ingatlanállományának döntő hányada
komfortos. Áramszolgáltatás az egész kistérség szempontjából 100%-osan elérhető, a
közüzemi vízszolgáltatás 99%, a csatornázottság és a gázszolgáltatás 80%-osan kiépített.
A teljes lakóállományt közel 9000 lakás alkotja, melynek mindössze 2%-a, 176 ingatlan
önkormányzati bérlakás. Ezek több, mint háromnegyede komfortos, 17%-uk pedig
komfort nélküli. A város esetében átlagosan 2,4 fő alkot egy háztartást.193
Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 8 óvodai telephely, 5 általános
iskola és 3 középfokú intézmény található a városban. Az óvodák közel 15%-ában folyik
etnikai nevelés, a Pánthy Endre Katolikus Általános Iskolában pedig 50%-os a roma
tanulók részaránya. Az alapfokú oktatási intézményekre általánosságban elmondható,
hogy hátrányos helyzetű és HHH diákjaik jelentős részét képezik a teljes létszámnak.
Középiskolák esetében említésre méltó a Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola,
ahol a HH és halmozottan hátrányos helyzetű diákok együttes aránya majdnem 84%.
Ezzel szemben a másik két középfokú oktatási intézményben ez a szám csupán 30% körül
mozog. 194
190 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 25.o. 191 2012. januári adat 192 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o. 193 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 36.o. 194 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 43.o.
71
A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a szív- és érrendszeri
megbetegedések mellett, melyek a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Második
helyen a daganatos megbetegedések szerepelnek, de kiemelt helyet kapnak az
alkoholfogyasztásból származó májbetegségek is. Az ellátórendszer tekintetében alap- és
szakellátás is rendelkezésre áll. 11 háziorvosi és 7 védőnői körzet került kialakításra.195
7. Táblázat Törökszentmiklós városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva (saját
szerkesztés a Közösségi Beavatko1zási Terv adatai alapján)
195 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 49.o.
Összlakosság Szegregátum I. Szegregátum
II.
Rendszeres jövedelemmel
nem rendelkezők (aktív
korúak)
25,5% 79,7% 81,8%
Legfeljebb alapfokú
végzettséggel rendelkezők
(aktív korúak)
26% 75% 89,1%
Alacsony komfortfokozatú
lakások 29,4% 56,8% 66,7%
Romák 10% 99% 99%
72
3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai
6. Térkép Törökszentmiklós városának szegregátumai (Közösségi Beavatkozási Terv)
Törökszentmiklós szegregátumainak áttekintése során két, a Komplex telep-
programba bevont egységről beszélhetünk. Ezek tulajdonképpen a település szélén
helyezkednek el, észak-keleten az I. (északi) és dél-keleten a II. (déli) szegregátum
található. 196
A munkaképes korú lakosságon belül állandó keresettel rendelkezők aránya az
északi telep esetében 20,3%, míg a déli szegregátum esetében csupán 18,2%. A kettő
összesített átlaga 19% körül mozog. A szegregált lakókörnyezetben élők viszonylatában
az alacsony iskolázottság mondhatni tipikus „adottság”: az I. számú szegregátumban
közel 80%, a II. számú esetében pedig 89% azoknak az aktív személyeknek a száma, akik
maximum 8 általános iskolai osztályt abszolváltak. Összességében tehát 80% fölött van
a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Lélekszámuk 1896 fő,197 mely a teljes népességszámhoz mérten megközelítőleg
10%-ot (pontosan 8,65%) jelent. Szemléletes adat, hogy a 2001-es népszámlálás során
még 4,9% volt az összlakossághoz viszonyított arányuk, tehát egy évtized alatt közel
megduplázódott, 90%-kal nőtt. A két szegregátum társadalmának halmozottan hátrányos
helyzetű családjai 99%-ban roma származásúak. A telepekre nem jellemző az általános
ismérvként fennálló, elöregedő társadalmi tendencia: fiatalodó összetételű a népességük,
a gyermekek aránya 50% és csupán a lakosság 15%-a éri meg a 60 éves kort.198
196 A bejárás és kérdőívezés során megtapasztaltak, illetve interjúkban elmondottak alapján 197 2012-es adat 198 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 29.o.
Szegregátum I.
Szegregátum II.
73
A szegregátumokban lévő lakásállományt 247 ingatlan alkotja, melyek 200-220
családnak adnak otthont. Ez 500 körüli háztartásszámot jelent. Egy lakóegységre 7,67 fő
jut, mely a településre egészére vonatkozó átlag háromszorosa. Komfortfokozatot illetően
az I. szegregátum 57%-ának, a II. számú telep ingatlanainak körében pedig 67% az
alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az infrastrukturális elemek kiépítettségére
vonatkozóan az alábbi táblázat adatai mérvadóak.
Város I.szegregátum II.szegregátum Két szegregátum
együttesen
Víz 98,8% 100% 80% 90%
Villany 100% 100% 100% 100%
Gáz 80% 22,2% 100% 61,1%
Szennyvíz 96% 55,6% 60% 57,8%
8. Táblázat Infrastruktúra kiépültsége a szegregátumok és a város egészének viszonylatában
(saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv alapján)
A telepszerű lakókörnyezetben élők egészségügyi állapota nem megfelelő, kisebb
mértékben veszik igénybe a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokat. A városi átlaghoz
képest halálozási arányuk magasabb, míg a várható életkor alacsonyabb. Az életvitel
minősége, az egészségtelen életmód (dohányzás, táplálkozás, stb.) és a prevenció hiánya,
a meglévő betegségek kezelésének elmaradása fokozza a fenti kockázatokat. Ez a rossz
anyagi és lakhatási körülményekből, valamint szocializációs hiányosságokból
eredeztethető.
Összességében megállapítható, hogy akadnak azért kisebb eltérések a két szegregátum
állapotát illetően, de ez leginkább csak a gázszolgáltatás elérésében ütközik ki. Ezen felül
a komfortfokozat esetében 10% körüli eltérés jelenik meg a vízszolgáltatás
kiépítettségében és az alacsony komfortfokozatú lakásállomány arányaiban, 11% az
állandó bevétellel bíró munkaképes korúak körében.
74
3. Kép I. számú szegregátum, a hírhedt Szivárvány út (saját fotó, 2016)
A fenti megállapítások tükrében érdemes az általam az I. szegregátum területén
lefolytatott kérdőívezés eredményeit áttekinteni. Fontos leszögezni, hogy a felmérést
ugyan csak az egyik bevont telep esetében végeztem el, érdemi torzításokat nem fog
mutatni a város szegregált lakóközösségére nézve, ugyanis a telepszerű környezetben
élők szinte teljes egésze az I. területre koncentrálódik.
A vizsgálat során 500 háztartásból 54-be sikerült eljutni, ez 10,8%-os elérést
jelent. Az elején fontos tisztázni, hogy milyen arányban találhatóak tősgyökeres lakosok
a szegregátum területén. Törökszentmiklóson ennek mértéke kimagasló, a megkérdettek
81,5%-a születése óta helyben tartózkodik életvitelszerűen, a fennmaradó 18,5% pedig
már legalább 10 éve él a telepen.
Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 70,8%-a
maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 68,4% a 8. osztályt, 10,5%
a pedig csak a 6. osztályt abszolválta), 20,8%-uk pedig szakiskolai képesítéssel. A
foglalkoztatás területét érintően közel 80%-uk közfoglalkoztatott, 8,3%-uk teljes
munkaidőben, főállásban dolgozik, 4,2%-uk pedig tartós munkanélküli.
A 10. kérdésre („Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja
magát?”) adott válaszaik alapján 37%-uk inkább romának, ugyanekkora arányuk, 37%
kettős identitásúnak, tehát „romának és magyarnak”, 26%-uk pedig inkább magyarnak
tekinti magát. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással (is) rendelkezők
74%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához viszonyítva. A kérdezőbiztosi
besorolás alapján a telep válaszadói közül (54 kérdőívből 44) kerekítve 82%-
cigány/roma származásúnak tekinthető. A kérdezőbiztosi szám tehát viszonylag közel áll
az önmeghatározás alapján magukat romának (is) definiálók mértékéhez, 8%-os elérés
mutatkozik csupán.
75
A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is
beleszámítva?”, a válaszadók 48%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, 26%-uk esetében 4 fős
háztartásokról beszélhetünk, 25,9%-ban pedig az 5 és annál nagyobb lélekszámú
lakóközösségek rajzolódtak ki. Legnagyobb arányúnak (29,6%) a két fős háztartások
mutatkoznak.
A komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, azonban
40,7%-uk kártyás villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 92,6%-ban, benti illemhely
84,6%-ukban, fürdőszoba pedig kerekítve 78%-ukban áll rendelkezésre. Gázszolgáltatás
azonban közel 85%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 85,2%-ában fával, 7,4%-ukban gázzal
fűtenek.
Törökszentmiklós I. szegregátumának intézményekkel való elégedettsége alapján a
következő válaszok érkeztek:
7. Diagram Törökszentmiklós I. szegregátumának elégedettsége az oktatási, szociális és egészségügyi
intézmények esetében (saját, készítés a kérdőívek válaszai alapján)
A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy a családsegítő munkatársaival és a
védőnők által nyújtott szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a törökszentmiklósi I.
szegregátum lakói: az 1-5-ig terjedő skálán 4,9-re értékelték mindkét intézményt, mely
mindössze 0,1-del marad el a maximális megelégedettség esetén adandó értéktől. Ehhez
társul a szórás alacsony értéke: a megkérdezettek véleményében nem volt nagy eltérés,
javarészt egymáshoz közeli értékelést adtak. A többi egységet tekintve általánosságban
4,74,9 4,8 4,9
0,6
0,3
0,6
0,3
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő
átlag
szórás
76
elmondható, hogy a város „telepi” lakosságának szociális és egészségügyi
intézményekkel való megelégedettsége magas, ezáltal a helyi ellátórendszer igyekezete
bizonyítható.
3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson
A város szegregátumi környezetének feltérképezését követően vizsgálat alá
vethető a Törökszentmiklóson megvalósult Komplex telep-program. A Közösségi
Beavatkozási Terv célterületekre megfogalmazott egzakt elemeinek megismerése, azok
tényleges megvalósulása és hasznossága az érintett személyekkel lezajlódott interjúk,
valamint a lakosság kérdőívezés során megfogalmazott véleménye alapján kerül
értékelésre. Mindemellett pedig ezekből felfedezhető a szakmai felkészültség, a szereplők
attitűdje és ezek kihatása a program lezajlódására.
Törökszentmiklós városa a Komplex telep-program második pályázati ciklusában
nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét, melyre 149.990.484 Forint állt
rendelkezésre, tehát mondhatni, hogy az egységi pályázati forrásmaximum 100%-ával
gazdálkodhatott.
Az előzetes igényfelmérés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a telepszerű környezetben
élők esetében a „tanult tehetetlenség” és az apátia jelentősen nehezíti motivációjukat,
ezek a célcsoport figyelemfelkeltésének hátráltatói. Az igények feltérképezése több
szinten és módon zajlott: a korábbi program során már aktív közreműködőnek bizonyulók
esetében mélyinterjúk készítésével, az alkalmanként becsatlakozó csoport
családlátogatások és lakossági fórumok keretében, míg az eddig érdeklődést nem mutató
réteg kérdőívezés révén került vizsgálatra.199 Az eredmények alapján jelentős igény
mutatkozik közösségi programokra, munka- és képzési lehetőségekre, a gyermekek
oktatási-nevelési segítésére és a lakókörnyezet megtisztítására is.
A projekt ütemezését illetően 2013. december 1.- 2015. november 30. között
zajlott a végrehajtási szakasz. Megvalósulásában felelősséggel bíró szereplők: 1 fő
projektmenedzser, 1 fő szakmai vezető, 9 fő szociális munkás és 1 fő közösségi
programszervező, a bevont személyek száma pedig 132 fő (ebből aktívkorú 70 személy).
200
199 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 64.o. 200 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 8.o.
77
Szolgáltatások
elérése Szolgáltatók
Szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatások
Közösségfejlesztés
Alapvető higiéniai
szolgáltatások
biztosítása (mosás,
mosdás)
Workshopok
(résztvevő
szervezetek)
Gyermekfelügyelet
biztosítása
„Ami illik hozzám”
esztétikai szalon
Tereprendezési
programok
(rágcsálóirtás)
Foglalkoztatási
és
együttműködési
lehetőségek
felkutatása
Házi kertek létesítése,
háztáji állattartás Családi napok
Szolgáltatóház
üzemeltetése
„Esztétikus
megjelenés” műhely Kulturális
rendezvények
(ünnepek,
sportprogramok)
Parkosítás,
lomtalanítás
Serdülő
csoportfoglalkozások
Kommunikáció a
lakossággal
(sajtó, lakossági
fórum)
Bűnmegelőzés- és
drogprevenció
Oktatás-nevelés Egészségügy
Felnőttoktatás-
képzés, szakmák Foglalkoztatás
Várandós
anyukáknak tréning
(nevelés, kapcsolat),
ringató,
babamasszázs
Elsősegély
nyújtási
ismeretek
7-8. osztályos képzése
kompetenciafejlesztés
-sel
Munkalehetőség
biztosítása a
segédápoló képzést
abszolválóknak
anyanyelvi, tantárgyi
fejlesztések és
korrepetálás a
Csillagházban
Egészségügyi
szűrések
Szakmák elsajátítása
(parkgondozó,
segédmezőgazdász,
építőipari betanított,
segédápoló/babysitter)
tehetséggondozás,
képességfejlesztés
(mese, néptánc,
agyagozás)
Egészségnevelés
i képzések
(életmód,
táplálkozás,
higiéné)
9. Táblázat Fejlesztési célok Törökszentmiklóson, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi
Beavatkozási Terv alapján)
78
Előkészítési szakasz
Ennek a fázisnak központi eleme az igényfelmérés és a settlement szociális
munkára való felkészülés volt, szem előtt tartva a szegregált lakókörnyezetben élők minél
szélesebb körű tájékoztatását és bevonását. Az előkészítési szakasz alatt a szakmai
gárdának számos kulcsfontosságú feladatot kellett abszolválnia, ezért több kérdést is
intéztem hozzájuk az interjúkészítés során.
Édes Kriszta, aki a projekt menedzsmentjét és szakmai vezetését is egy
személyben látta el, részletesen bemutatta a felkészülési időszakot. Elmondása szerint a
törökszentmiklósi komplex telep-program egy mintaprojekt lett volna a régió számára: a
berekfürdői üveggyár újraindítását próbálták elérni, képzést és munkahelyet teremtve a
helyi és környékbeli romáknak, a szegregátumok közösségének. Üvegfúvó és egyéb
szakmai képzéseket terveztek, annak végeztével pedig foglalkozatási színtérré alakult
volna át a gyakorlati helyként is funkcionáló ipari létesítmény. Ez végül meghiúsult, így
újra kellett dolgozniuk a tervezetet.
Véleménye szerint nehezek ezek a projektek, hiszen „ez nem egy statikus dolog,
mindig változnak a körülmények.” Mire a támogatói döntés megszületett a
törökszentmiklósi programot illetően, ismét változtatni kellett az eredeti koncepción.
Felhívja a figyelmet ennek kapcsán az emberi tényezőkre: úgy véli, csak rugalmasan lehet
kezelni egy ilyen fejlesztést, „képesnek kell lenni újratervezni, felülbírálni.”201 A
rugalmasság viszonylatában pedig kritikát fogalmaz meg, mely szerint az uniós
programozási ciklus zárása felé sokkal gördülékenyebben mennek a folyamatok, hiszen
a lehető legnagyobb összeget szeretnék a felek kivenni az ilyen pályázatokból, de ha
ilyenkor működik, akkor máskor miért ne működhetne.
Rácz Béla kisebbségi vezető közösségi programszervezőként vett részt a
törökszentmiklósi program megvalósulásában, becsatlakozott az előkészítési szakaszba
is: egyfelől konkrét programötletekkel, másrészt az igényfelmérési ciklusban fizikálisan
is közreműködött a családlátogatások során, továbbá a lakossági fórum megszervezését
is átvállalta. Saját elmondása szerint a helyieket igyekezte összehozni a projekt
munkatársaival és az intézményekkel is. Kialakított egy „telepi” lakosságból
verbuválódott csapatot, amely a szegregátum lakóközösségével való kapcsolattartásban
segédkezett.”Ma már eljutottunk oda, hogy a legutolsó utcába is ki merek félelem nélkül
201 Interjú Édes Kriszta projektmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós
79
menni, ismerem az ottaniakat, elbeszélgetünk. Ez nem tudott volna nélkülük kialakulni,
ide nem lehet csak úgy besétálni.” 202
Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatos kérdésem az elérés széleskörűségére
vonatkozott, mely kapcsán megtudtam, hogy viszonylag kis arányhoz sikerült eljutni,
nagyjából a lakosság 25-30%-hoz, annak ellenére, hogy egy hosszú ideig tartó
folyamatról beszélhetünk. Itt is szóba kerül a személyi probléma. A fent említett
kapcsolatteremtés szükséges és hasznos volta ellenére úgy gondolja az interjúalanyom,
hogy a roma elnök kellő önállóságának hiányából is fakadhat az elérés mértékének
alacsony szintje. „Alapvetően magára volt hagyva, saját belátása szerint csinálta, így
próbálta minél kevesebb energia bedobással letudni.”203
A bevont személyek kiválasztásának témáját érintve megtudhatjuk, hogy
leginkább az esetmenedzserek számának maximumát meghatározó pályázati
körülmények determinálták a csatlakozó alanyok mennyiségét, ugyanis
esetmenedzserenként legfeljebb húsz fővel volt lehetőség foglalkozni. A célcsoport
esetében pedig elmondható, hogy a kezdeti szakaszban sikerült egy lelkes tábort
toborozni, azonban a támogatói döntés elhúzódása miatt eltűnt a motiváció. „Fél év eltelte
számukra feldolgozhatatlan. Két-három hónap után folyamatosan kérdezgették, hogy
mikor lesz már abból valami, amire jelentkeztek.” Átverve érezték magukat és a
minimális bizalmuk is megrendült. Ebből kifolyólag a végrehajtás megkezdésére teljesen
új csapatot kellett szervezni, ami komoly kihívásnak bizonyult annak fényében, hogy a
„telepiek” körében futótűzként terjednek az információk. Amikor beindult a projekt és
látta a célcsoport annak valamilyen szintű eredményét, egy részük újból érdeklődővé vált.
204
Számszerűsítve 138 egyéni fejlesztési tervet készítettek el, azonban a személyek
80%-a lecserélődött a fenti okok miatt. Ugyanakkor a szakmai vezető véleménye szerint
sokkal több személyhez jutott el a program, legalább 300 embert érintett, ha az alkalmi
rendezvényeket, egy-egy tréningen vagy képzésen való részvételt is számításba vesszük.
Arra a kérdésre, hogy a bevont személyek aránya, ez a hozzávetőlegesen 10% elegendő-
e a változás megindulásához, igenlő válasz érkezett a projekt vezetője részéről. Elmondta,
hogy alapvetően jó a koncepció, hiszen ha nem is napi, de heti szinten bele tudnak folyni
a lakók mindennapi életébe, érzik a törődést és a mintakövetés szempontjából is
202 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 203 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 204 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)
80
kulcsfontosságú. Azokon, akik állandó résztvevői voltak a programnak, tapasztalni
lehetett a változást az öltözködéstől kezdve, a beszédstíluson át a viselkedéséig
mindenben. Megemlíti, hogy ez a „futó ingerek” problémáját tudja mérsékelni: a
telepeken, elzártan élnek, ritkán találkoznak a szegregátumon kívül más emberekkel,
„ebbe kelnek és fekszenek”:205 Ezt alátámasztja Rácz Béla roma vezető álláspontja is, aki
úgy véli, először csak kis léptékben kell megkezdeni a fejlesztést, viszont a sikeresen
bevontak kezét nem szabad elengedni utána és „ezáltal a többieket képesek lesznek pozitív
irányba formálni.”206 Ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg az egyik szociális
munkás, aki szerint nagyon kevés ez a 10%. Ráadásul elmondása szerint feszültséget szít
közöttük, ugyanis irigykednek egymásra. A cél szerinte egy kis közösség létrehozása
lenne, ám az előző szakmai csapat esetében elmaradt ennek kialakítása, kezdetben még a
főzések is elkülönülten mentek végbe. „Ha az első perctől közösséget alkotnak, akkor lett
volna hatással a többire.”207
A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott, a Vöröskereszttel közös
területrendezés is sikeresnek mondható, ugyanakkor még kevés a tartós szemléletmódbeli
változáshoz. Egyfelől meg kell találni, hogy mivel motiválhatóak a lakók, másrészt egy
alkalomtól még nem lesz igényük portájuk tisztántartására. Tehát rendszeresség és
motiváció szükségeltetik erre a célterületre.
Konkrét programelemek megvalósulása
A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon
kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire
valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt
során.
Első körben a megvalósult közösségépítő programelemekre voltam kíváncsi. Édes
Kriszta szerint a Komplex telep-program összes részletét tekintve közösségépítőnek
mondható, hiszen az egyéni fejlesztési tervek kimunkálását leszámítva minden közösségi
szinten zajlott, akár gondolva a Kiskert-programra, vagy a tematikus rendezvényekre.
Kihangsúlyozta, hogy a hagyományoknak, a kultúrának fontos szerepet szántak, de a
tereprendezési feladatokat is közösen hajtották végre. Mindezek mellett az esetmenedzser
205 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 206 Interjú Rácz Bélával, az Országos Roma Önkormányzat helyi vezetőjével, 2016. április, Törökszentmiklós 207 Interjú Romhányné Horváth Mária esetmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós
81
említést tesz az együttes főzésekről, kirándulásokról és ide sorolja a képzési
foglalkozásokat is, melyek ugyanúgy közösségben valósultak meg. A tematikus
alkalmakról is szót kell, hogy ejtsünk, melyek leginkább az egyházi ünnepek és települési
hagyományok köré szerveződtek. Ilyen volt a szüreti mulatság, vagy a húsvéti
készülődés, amin a telepek lakosságának többsége jelen volt.
A roma értékek mentén történő közvetítés viszonyában kiderült, hogy egyes
programok során a cigány népzene vagy tánc került beépítésre, de volt olyan főzőverseny,
ahol kifejezetten roma ételeket kellett elkészíteniük. Emellett voltak kifejezetten roma
nőket célzó foglalkozások, melyek több területet vettek irányba. A roma szépségszalon a
külső megjelenést, az öltözködési kultúra fejlesztését szolgálta, alapvetéseket az
esztétikumról. Ez kevésbé bizonyult sikeresnek, amit a megvalósító személyének tudnak
be. Direktívaként fogalmazódtak meg gyermekneveléssel kapcsolatos képzések, mely
során az együtt tanulás, a konyhai higiéné és a hagyományos női szerep is kiemelésre
került. Továbbá házi betegápoló tanfolyamot indítottak nekik, hogy felébresszék
készségüket a szegregátum időseinek megsegítésére, az empátia fejlesztése mellett pedig
minimális szakmai tudást is igyekeztek átadni a foglalkozások során.
Képzések esetében az eredeti tervekben szerepelt üvegfúvó és húsipari képzés a
korábban ismertetett okok miatt (gyakorlati hely visszamondta) meghiúsult. Parkgondozó
szakképzésben vehetett részt a célcsoport. Ennek kapcsán azonban leszögezi a projekt
vezetője, hogy a valóságban nem sok esély van az itteni képzések munkaerőpiacon
történő alkalmazására, a „rendes” foglalkoztatásba való bekerülésre, így inkább a
közmunkában hasznosítható tudást próbáltak átadni nekik. Ott ugyanis sok olyan feladat
van, mint virágültetés, parkgondozás vagy városszépítés. Képzési elembe egyébként 20-
20 fő került bevonásra, akik kettő-kettő képzésben tudtak részt venni. Ilyen volt a 7-8.
osztályos oktatás és a hozzá kapcsolt alapkompetencia-kurzus, a másik irányvonal pedig
az említett parkgondozó képzés, melyhez szintén általános tudásbővítési foglalkozás
társult. Az egységes elem esetében informatikai és társadalmi ismeretekre tehettek szert.
A kisebbségi elnök úgy véli, hogy a parkgondozó képzés „nem túl ütős, de jó, mert addig
is tanulnak valamit.”208
A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott külön területként a
gyermekeket célzó programok szükségessége. Ez mondhatni intenzív eleme volt a
projektnek, ugyanis a Biztos Kezdet programmal összehangolva folyamatosan tartottak
208 Interjú a ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)
82
korrepetálásokat, tanulószobát üzemeltettek és számos felzárkóztatási foglalkozás is
megvalósult.
A konkrét programelemek kapcsán nem mehetünk el a Kiskert-program mellett.
A Szolgáltatóház területén került kialakításra a művelésre alkalmas földterület. A
kezdeményezést egyébként nagyon sikeresnek minősítették az interjúalanyok.”A kiskert
rendbetétele nagy eredmény. Saját pénzüket tették bele, megvették a vetőmagot,
sajátjukként gondozzák. Ennek nagy haszna van, megbecsülik.”209 Egyébként az itt
megtermelt zöldségeket a város konyháján hasznosítják, de a közösségi alkalmak során
tartott főzések alapanyag-készletét is gazdagították.
Végezetül az egészségügyi állapot javítását szolgáló célokról is említést kell
tennünk. Az elhangzott vélemények alapján ez a rész akadozott, minimális mértékben
valósult meg, ugyanis például szűrőbuszok sem voltak. Csak a Szolgáltatóház területén
történt általános állapotfelmérés (vérnyomás, vércukor), illetve egy kardiológiai
vizsgálat. Sajnos amúgy is közöny fogadta az irányú törekvéseiket: a dohányzásról
leszoktató foglalkozás kudarcba fulladt, annyira nem volt érdeklődő, hogy le kellett
állítaniuk. Ezt a projektmenedzser annak tudja be, hogy egy külsős, idegen személy
„hiába osztja az észt”, nem hallgatnak rá, nincs kapcsolat közöttük, hiányzik a
bizalom.”Én, aki két éve napi kapcsolatban vagyok velük és azt mondom neki, hogy le
kéne állni, mert káros, ezerszer jobban elgondolkodik rajta.”210
A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről
való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program,
betegápoló képzés, alapkompetencia-képzés, 7-8. osztályos képzés, Roma szépségszalon,
anya- és asszonycsoport, egészségügyi szűrések, gyermekeknek tartott foglalkozások,
valamint a tematikus napok és adósság/konfliktuskezelő tréning. Ezek alapján a
következő képet kaphatjuk:
209 Interjú Fejes Tibor alpolgármesterrel, 2016. április, Törökszentmiklós 210 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)
83
8. Diagram A törökszentmiklósi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése az északi-szegregátum lakosságának
körében
A kérdőív válaszai alapján a 7-8. osztályos képzés híre jutott el a legtöbb „telepi”
lakoshoz, szám szerint 77,8%-uk legalább hallott róla. Csupán egy tizedszázalékkal
maradnak el mögötte az egészségügyi szűrések és a tematikus napok. A megkérdezettek
több, mint 70%-a pedig a gyermekfoglalkozásokról és a Kiskert-programról is értesült.
Összességében tehát elmondható, hogy az adósságkezelő tréninget (26% hallott róla)
leszámítva mindegyik programelem 50%- feletti, a tizenegy komponens közel fele pedig
több, mint 70%-os ismertséget jelez. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az interjúkban
elhangzottakkal szemben sikeres volt a programelemek kommunikációja.
29,6
40,7
22,2
40,7
44,4
44,4
44,4
22,2
29,6
22,2
74,1
29,6
33,3
63
51,9
44,4
51,9
44,4
37
44,4
44,4
22,2
40,7
25,9
14,8
7,4
11,1
3,7
11,1
40,7
25,9
33,3
3,7
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Kiskert-program
Betegápoló képzés
7-8. osztályos képzés
Alapkompetencia
Roma szépségszalon
Anya-csoport
Asszonycsoport
Egészségügyi szűrések
Gyermek foglalkozás
Tematikus napok
Adósságkezelés
Nem hallott róla Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett benne
18,6%
11,9%
6,8%
3,4%5,1%
1,7%
5,1%
18,6%
11,9%
15,3%
1,7% Kiskert-program
Betegápoló képzés
7-8. osztályos képzés
Alapkompetencia
Roma szépségszalon
Anya-csoport
Asszonycsoport
Egészségügyi
szűrések
84
A foglalkozásokban, képzésekben való részvétel szerint az 54 válaszadó összesen
118 esetben jelölte meg, hogy részt vett a vizsgált programelemben. Amennyiben ezt a
118 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramban látható, hogy a kiskert-program és az
egészségügyi szűrések, valamint a tematikus napok voltak a legnépszerűbbek. A
megkérdezettek szempontjából legkisebb arányú részvétel az adósságkezelő tréning és az
anya-csoport esetében volt.
A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták,
mennyire tartották hasznosnak azokat. Az így felállított rangsor alapján az adott
programba bevontak véleménye szerint a kiskert-program és a betegápoló képzés volt a
legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye
homogénnek tekinthető. Ugyancsak kedveltek voltak a gyermekfoglalkozások, a
tematikus napok és az egészségügyi szűrések.
A személyes elbeszélgetés során egyéként minden alany mást emelt ki: egyikük a
kiskert-programot dicsérte, a másik személy a felzárkóztató programot tartotta rendkívül
hasznosnak („Volt olyan anyuka, aki még a saját nevét sem tudta leírni, most már
folyamatos mondatokat is tud.”). Egy további megkérdezett pedig a főzések
közösségépítésre gyakorolt jótékony hatásáról számolt be.
Az intézmények szakmai felkészültsége
Az eredeti tervek alapján 9 esetmenedzser dolgozott volna a programban, azonban
idő közben 7 főre redukálódott létszámuk, ráadásul közel felük a projekt végrehajtási
szakaszának félidejében lecserélődött.
Átlag Szórás Résztvevők
száma
Kiskert-program 5,0 0,0 22
Betegápoló képzés 5,0 0,0 14
7-8. osztályos képzés 5,0 0,0 8
Asszonycsoport 5,0 0,0 6
Alapkompetencia 5,0 0,0 4
Adósságkezelés 5,0 0,0 2
Gyermek-foglalkozások 4,9 0,4 14
Tematikus napok 4,9 0,3 18
Egészségügyi szűrések 4,8 0,6 22
Roma szépségszalon 4,0 0,9 6
Anya-csoport 3,0 0,0 2
85
A szakembergárdát illetően mondhatni egyöntetű vélemény fogalmazódott meg,
hozzáállásukat nem találták megfelelőnek. „A helyi szociális intézmények működése
szempontjából is nagy kérdőjeleket vet fel a dolog. A bevont szakemberek milyen
tevékenységet végezhetnek mindennapi munkájukban, ha itt ennyire nem hatja meg őket
semmi?”211 Tovább fűzve ezt a gondolatot kijelentette a megkérdezett, hogy csak a papír
foglalkoztatta őket, harcolni kellett azért, hogy bármit is tegyenek. Ehhez az állásponthoz
csatlakozott az alpolgármester is, aki markánsabban fogalmaz: „A szociális
ellátórendszer rosszul működik. Csak az íróasztal mögül intézkednek, nem mernek kijönni
a cigányokhoz.”212 Hozzáfűzte, hogy ez a szegregátum lakosságának visszajelzéseiből is
egyértelmű volt, valamint meglátszott, hogy mely családok életében volt ténylegesen
jelen az esetmenedzser - például a képzéseken tanúsított viselkedésükből - és ki az, aki
csak névlegesen, a bérkiegészítés okán volt a programban. Az alpolgármester
beszélgetésünk során elmeséli, volt rá példa, hogy mondhatni, elcsaltak foglalkozásokat.
A képzéseket fotókkal kellett dokumentálni a könyveléshez, „így megcsinálták azt, hogy
átöltöztek, utána megint lefotózták az egészet, mintha egy másik napon készült volt a kép.”
Egy másik történet alapján pedig a „családsegítőből ketten is esetmenedzserek voltak, és
ők manipulálták leginkább a dokumentációkat, közben meg fertőtlenítették a kezüket,
miután a cigány gyermekhez nyúltak.”213
Tehát leszögezhető, hogy az esetmenedzserek jelentős hányada nem volt aktív
részese az „alá” tartozó családok életének, megsegítésének, hozzáállásuk pedig közel sem
nevezhető még csak elégségesnek sem. Mindezekből kifolyólag félidőben egy estet
szerveztek a szociális munkások számára, ahol a „patronáltjukkal” közösen kellett részt
venni és bemutatni az életüket, a velük kapcsolatosan elért eredményeket, ezzel
rákényszerítve őket a személyes kontaktus kialakítására. Végül a szakmai gárda döntő
többsége lecserélődött a városvezetés kezdeményezésére, de az új felállás sem hozott
nagymértékű változást: „csak egy-két ember volt a csapatból, aki szívvel-lélekkel
csinálta, ha kellett szabadidejét feláldozva is foglalkozott velük.”214 Ennek kapcsán
egyébként Rácz Béla részéről megfogalmazódik az igény roma származású szakemberek
bevonására, ugyanis úgy véli, hogy „bennük jobban megbíznak a cigányok”.215 A
nyilatkozó esetmenedzser szintén a segítségnyújtás hiányáról és a szakemberek
211 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 212 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 213 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 214 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 215 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)
86
érdektelenségéről számol be, amikor elmeséli a várandós nőkkel kapcsolatosan, hogy
gyakran a bürokrácia útvesztői és az abban való eligazodáshoz szükséges, alapvető
kompetenciák hiányában tartják meg az eredeti szándék szerint nem tervezett gyermeket.
„Elmegy a nőgyógyászhoz, ad neki egy időpont a védőnőhöz, a védőnő ad neki egy
telefonszámot a kormányhivatalhoz, ahová szintén időpontot kellene foglalni és bemenni
Szolnokra. Na, itt már a cigányság elakad, inkább legyintenek egyet és, marad a
gyermek.”216
9. Diagram A szociális munkások jelenlétének és aktivitásának megítélése
A telepi felmerés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális
munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A megkérdezettek 44%-a nem
tudott a kérdésre válaszolni, melyből az kikövetkeztethető, hogy közvetlenül hozzájuk,
személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy közösségi program erejéig.
Ha a véleményt alkotni képesek elemszámát vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy
a válaszadók abszolút többsége elégedett a szociális munkásokkal, jelenlétükről és
segítségnyújtásukról tudtak beszámolni. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont,
hogy a „nem segítettek semmiben, nem voltak jelen” kategóriát választók aránya 40%-os
méretet ölt, így a két szélsőérték meghatározó. Az „is-is” opciót mindössze 6,7% jelölte
meg. Ez Ózdhoz képest kevésbé egyértelműen bizonyítja az esetmenedzserek
rátermettségét és munkájuk iránti odaadásukat.
216 Interjú az esetmenedzserrel (Törökszentmiklós)
29,6%
3,7%
22,20%
44,40%
Jelen voltak, segítettek
Valamennyire segítettek,
ha kellett elérték őket
Nem segítettek semmiben,
nem voltak jelen
Nem tudja/Nem válaszol
87
Az önkéntesek bevonását illetően említésre méltó az Agapé Gyülekezet.
Eredetileg a történelmi egyházakat szerették volna bevonni, de azok elzárkóztak az
együttműködéstől. A projekt második felében valósult meg az Agapé karizmatikus
egyházzal való kooperáció. Ennek eredményeképp istentiszteleteket, bibliatanulmányozó
alkalmakat tartottak a telep lakosságának. A vallási szegmens beágyazása tehát
sikeresnek bizonyult: jelenleg már 150 fő részvételével tartanak összevont
istentiszteleteket a gyülekezet szolgálói pedig látogatják a családokat, főleg a problémás,
drogfüggő egyéneket.
Ezzel kapcsolatosan Törökszentmiklós esetében is érdemes megvizsgálni a
telepszerű környezetben élők valláshoz fűződő viszonyát. Ezen elem fontosságát, mint a
program egyik nagy hiányosságát, már az ózdi projekt elemzése során ismertettem, így
most csak a szegregátum vallásosságának felmérésére szorítkozom.
10. Diagram A vallásosság mértéke a törökszentmiklósi I. szegregátum esetében
A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a
megkérdezettek közel 78%-a vallásosnak tartja magát, ebből 55,6% határozott
véleménnyel bírt a felmérés során, 22,2% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta
voltát. A „nem vallásosak” aránya 16% volt. A fenti számok alapján megállapítható, hogy
a törökszentmiklósi, szegregátumban élő cigányság döntő többsége vallásos. Ezt
megerősíti a helyi roma vezető nyilatkozata is, mely szerint a vallásosság jelen van a
romák életében. Édes Kriszta véleménye szerint pedig nagyon fontos lenne a keresztény
értékrend programba ültetése, az egészet megalapozhatnák vele, mely álláspontot osztja
a megkérdezett esetmenedzser is. Fejes Tibor szerint a telep-program nem működhetne
55,6%
22,2%
22,2%
igen
igen, a magam módján
nem
88
vallási elem nélkül, legkevesebb kötelező konzorciumi partnerséget kellene egyházi
szereplővel, a romák ugyanis istenfélő emberek, továbbá nagy szükség lenne a hitélet
iránymutatásaira is.
Társszervezetek értékelése
Az önkormányzat, mint főpályázó hozzáállásáról is megkérdeztem az
interjúalanyokat. A projektmenedzser elmondása alapján kezdetben az új városvezetés
szkeptikusan állt a Komplex telep-programhoz, hiszen ez egy örökölt projekt volt
számukra, kézzel fogható eredményét pedig akkor még nem látták, így kellett egy kis idő,
mire a „program magára talált”. Ugyanakkor megfogalmazza a képviselőtestület nem
egyöntetű hozzáállásával kapcsolatos kritikáját, mely szerint csak néhány személy
elkötelezett a projekt sikere iránt. A cigányság helyi vezetője úgy véli, hogy a képviselők
nincsenek a romákra vonatkozó stratégia kidolgozásához szükséges tudás birtokában,
ahogy a regnáló kormány sem tudja a „hatásos receptet”. Az esetmenedzser pedig arra az
álláspontra helyezkedik, hogy a városvezetés hozzáállása megfelelő, de általánosságban
a képviselőtestületét nem ismeri.
A Komplex telep-program során kötelező jelleggel megállapodás köttetik az
Országos Roma Önkormányzat helyi képviseletével. Érdemes áttekinteni munkásságukat
és a projektben elfoglalt szerepüket. Ennek kapcsán a megkérdezettek véleménye nem
teljesen egységes, de ugyanakkor összességében mindegyik fél elégedetlen a
munkásságukkal. Első körben a városvezetés utal a roma elnök alkalmasságának
kérdésessége, ugyanis azt gondolja, tényleges munkát nem végez a kisebbségi vezető. „A
cigányságot azokban az időkben is meg kellene szólítani, amikor nincs aktívan jelen az
önkormányzat.”217 Mindezek ellenére az alpolgármester elismeri, hogy a városvezetéssel
együttműködő magatartást tanúsít, nem úgy, mint a cigány érdekképviselet többsége.
Ketten közülük „uzsorások”, így a cigányság megsegítése helyett inkább mélyítik a
telepszerű környezetben élő romák kilátástalanságát. Egyszóval tényleges érdekvédelmi
tevékenységet nem lát el a roma vezetés, hiányzik a felelősségtudat, inkább csak
kihasználják a képviselt csoport kiszolgáltatott helyzetét. „Az itteniek szemében tiszteletet
jelent, de úgy tapasztalom, hogy rossz célokra használják fel. Gyakran van a roma vezetők
között ellentét, és ilyenkor a saját táborukat tüzelik fel. Csodálatos dolgok tudnak ilyenkor
kialakulni.”218
217 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 218 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)
89
Maga Rácz Béla úgy nyilatkozik, hogy a roma önkormányzatnak nincs kompetenciája,
csupán mintát tudnak szolgáltatni az érintetteknek. Egyébként a vezető elismeri
képviselőtársairól, hogy uzsoraügyleteket folytatnak és kijelenti, hogy ő igyekszik
minden erejével fellépni ez ellen. „Megmondtam a képviselőtársaimnak, hogy Ti nem
viselkedhettek deviáns módon, nem árulhattok büdös húst, nem adhattok kamatra pénzt,
nektek kell példát mutatni.”219 Álláspontja szerint „Ma Magyarországon a cigányságnak
nincs érdekképviselete.”220
A helyi romák vezetése egyébként mondhatni egy személyben csatlakozott csupán
a projekt végrehajtásához: Rácz Béla korábban ismertetett aktív közreműködői (szervezés
és kommunikáció) hozzáállásával segítette a program megvalósulását.
Arra a kérdésre, hogy milyen civil szervezetek segédkeztek a programban,
legtöbben a Vöröskereszt megyei szervezetét említették. Bár konzorciumi tag volt, ettől
függetlenül sokban segítette a sikeres megvalósulást, végig jelen volt: képzésekkel,
életmentő és elsősegély-oktatással, közösségi alkalmak szervezésével erősítette a
végrehajtás szakaszát. A szervezeten kívül még a helyi Cukorklub és az Agapé egyház
közreműködése volt jelentős. A többi civil szervezetet nem tartják szakmailag kellően
elhivatottnak, ugyanis csak ellentételezés fejében várható tőlük segítség.
2. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségével kapcsolatos vélemények
219 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 220 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)
90
A törökszentmiklósi Komplex telep-program összegzése
Az interjúkészítés során több kérdést is céloztam az alanyok programról alkotott
véleményének felmérésére. Összességében a megkérdezettek döntő többsége sikeresnek,
hasznosnak ítélte a projektet. Megfogalmazódott a cigányvezető részéről, hogy 25 éves
pályafutása során még nem találkozott ilyen konkrét tervvel a cigányság felzárkóztatására
vonatkozóan. Kinyilvánítja azon álláspontját, mely szerint a rendszerváltás óta nem
történt meg projektszerűen a romák „felrázása”. „Annak érdekében, hogy a cigányság
mentalitását, szemléletét formáljuk, kell egy team, aki napi szinten tartja a kapcsolatot a
romák családokkal.”221 Úgy véli, hogy alapvetően a cigányság magára van hagyva, sok
esetben nem rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges kompetenciákkal. Ezért jó a
Komplex telep-program, mert pozitív példákra van szükségük, melyet a benne résztvevők
közvetíthetnek. „Ha engem 8 évre bezárnak a pszichiátriára, nyilván azt a mintát
követem, ha pedig egy kutatócsoporttal zárnak össze, akkor az lesz a mérvadó.”222
A projekt során alkalmazott settlement típusú szociális munkáról egyöntetűen
pozitív véleménnyel voltak az interjúalanyaim. Határozottan kinyilvánították annak
szükségességét, úgy vélik, hogy ez a „járható út” hosszútávon: olyanba fektetnek
energiát, ami később ugyan, de megtérülni látszik. Rácz Béla szerint ez a módszer volt a
Komplex telep-program „Ferrari-ja, motorja”.
A telepszerű lakókörnyezetben élők kitörési lehetőségeit latolgatva megfogalmazzák,
hogy ez külső segítség nélkül nem megy. „A cigányság egy mélyre ültetett babszem,
amely próbál kitörni, de az évek alatt rárakódott réteg megakadályozza ezt.”223 A tanulás,
képzés és a szülők felelősségét kell hangsúlyozni számukra, illetve prevencióra van
szükség szinte minden célterületen. Ez önmagában azonban kevés: alapvető
felzárkóztatás szükségeltetik, hiszen hiába van végzettségük, ha viselkedésükben és
megjelenésükben nem alkalmasak a munkakör betöltésére. A fentebb elemzett emberi
tényező, a szakembergárda megfelelő hozzáállása nélkülözhetetlen tehát.
Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel, jelzőkkel illették a
projektet: harcos, lelkesítő, sokszínű, családok megsegítése, határozottság, kitartás,
eredményesség, felzárkóztatás, hatékonyság és szemléletformálás.
221 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 222 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 223 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós)
91
Az I. számú szegregátum területén lefolytatott kérdőívezés során kitértünk a
program folytatásának szükségességére is, melyre a válaszadók szinte egyöntetűen igenlő
választ adtak.
Összességében a megkérdezett, résztvevő felek beszámolnak változásról, azonban
nyilvánvalóvá teszik, hogy két év alatt nem várható óriási mértékű fejlődés. Az első körös
pályázat leginkább a feltérképezésre és tapasztalatszerzésre, valamint egy hosszabbtávon
megvalósuló változás megindulására volt alkalmas. A jelenlét, az emberi tényezők
(hozzáállás, akarat) merőben befolyásolják a célok elérését, ezáltal ezeknek központi,
fajsúlyos szerepet kell kapniuk a továbbiakban is.
92
3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében
Dolgozatom végén szükségesnek tartom az eddig ismertetett kutatási anyag
összefoglalását, a Komplex telep-program végső értékelésének elvégzését és javaslatok
megfogalmazását.
Az ózdi és törökszentmiklósi projektek mentén történő analízissel kapcsolatosan
fontos leszögezni, hogy a szegregációval leginkább sújtott magyarországi régiók, Észak-
Magyarország és Észak-Alföld területén elhelyezkedő településekről van szó, méretüket
tekintve pedig mindkettő középvárosi besorolás alá esik (20-100ezer fő), és járásszékhely
városi ranggal is bírnak. Habár akadnak eltérések akár a cigányság lakossághoz
viszonyított számarányaiban, vagy a foglalkoztatási struktúrát illetően, a fentebb
ismertetett tulajdonságok alapján alkalmasnak találtam alaposabb vizsgálatukra.
A program előkészítési szakaszáról általánosságban elmondható, hogy a
célcsoport halmozottan hátrányos helyzetéből fakadó tanult tehetetlenségük a motiváció
nagyfokú hiányát eredményezi, így megszólításuk, programba történő becsatornázásuk
nehézkes, részvételük mértékét a támogatói szerződések elfogadásának hosszadalmas
folyamata pedig tovább rontja. Az ilyen programok esetén tehát rugalmasabb ügyintézési
metódusokra lenne szükség.
Konkrétan megvalósult programelemekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy a
kevésbe összetett, viszonylag rövid időben belül, kézzel fogható eredményt produkáló
kezdeményezések a népszerűbbek. Leginkább az egészségügyi szűrések, a
gyermekfoglalkozások és a Kiskert-program hírét sikerült eljuttatni a szegregátum
lakosságához. Legkevésbé ismertnek az adósság- és konfliktuskezelő tréning
mutatkozott, melynek legvalószínűsíthetőbb oka annak megfoghatatlansága. A célcsoport
alapvető szükségletekért folytatott, mindennapos küzdelme mellett pedig ez a foglalkozás
érdektelenségbe fullad.
Közösségépítés
A célkitűzésben megfogalmazódott közösségépítést mondhatni jól szolgálták a
megvalósuló programelemek, hiszen számos tevékenység csoportosan ment végbe: a
tereprendezéstől az általános iskola 7-8. osztályos képzésén át a barkács-foglalkozásokig
szinte minden. A közös munkavégzés élménye, a gyermekekkel való együttes tanulás,
kirándulások és az egymással történő tapasztalatcsere jótékony hatással volt a
programban résztvevő személyekre. A szűkebb alcsoportokat célzó foglalkozások
kapcsán több esetében tapasztalható volt önszerveződésük, mondhatni „közösséget
93
hoztak létre a közösségben”. Kiemelten fontosnak tartom a fent sorolt tevékenységek
közösség-összekovácsoló szerepét, annak tükrében, hogy a lakóhelyi szegregációval
érintett csoportok esetében megjelenik a közösségi tér hiánya, mely összefüggést
mutathat érdekérvényesítő képességeikkel és szolgáltatásokhoz való hozzáférésükkel.
Közösségszervező értékek összehangolása, mintakövetés
A kiírásban szereplő roma értékközvetítő eszközök azonban korlátozottan
bizonyultak alkalmazhatónak, hiszen a vizsgált célcsoport esetében ezek már kevéssé
tekinthetőek kötőerőnek. Ugyanakkor elengedhetetlen a közösségi értékrendszerhez való
közelítés, melynek a főleg egyházi ünnepek köré szerveződő tematikus napok jó alapot
biztosíthatnak. Ehhez érdemes lenne lokálisan jellegzetesnek mondható hagyományokat
is becsatornázni. A pozitív mintakövetés érdekében fontosnak tartanám, hogy híres roma
emberekkel prevenciós jellegű foglalkozások kerüljenek megszervezésre, példakép
kialakítására való törekvésekkel összehangolva. Ezt már fiatalon, kora gyermekkorban
meg kell kezdeni, párhuzamosan a felnőttek iskolázottsági szintjének javításával.
Vallás
Vallás tekintetében megállapítható, hogy a telepek lakóinak döntő többsége
istenfélő, ugyanakkor kifejezett hitéleti elem nem fogalmazódott meg a Komplex telep-
programban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erre nagy szükség lenne, kvázi
alappillérként kellene szolgálnia a jövőbeni telep-programok során. Mindezekből
kifolyólag a vallási elem nagy hiányossága a TÁMOP 5.3.6-11/1-nek. Ezt ki kellene
terjeszteni már a kora gyermekkori nevelésre is (játékos, interaktív módon).
Szakmai elhivatottság, settlement szociális munka
A kapcsolódó intézmények szakmai felkészültségét illetően el kell mondani, hogy
az esetek döntő többségében nem a szaktudás hiánya ütközik ki, sokkal inkább az egyes
személyek attitűdbeli eltérései, melyek azonban komolyan befolyásolják a végrehajtás
sikerességét. Ennek kapcsán úgy vélem, hogy sokkal szigorúbb szűrőre lenne szükség,
akár a javadalmazással történő motiválás fejében is. Gondolok itt leginkább arra, hogy
tisztességes ellentételezés fejében csak erre a feladatra tudjanak koncentrálni, máshol ne
álljanak foglalkoztatásban. Így felmerül a pályázati forrás átcsoportosításának
szükségessége, annak személyügyi kiadások felé történő elmozdítása.
Nagyon fontos, hogy elhivatott, a szükséges kompetenciák teljes birtokában lévő
esetmenedzserek kerüljenek alkalmazásra, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a
94
settlement típusú szociális munkavégzés területén, kiégésük elkerülése érdekében pedig
a szakmai vezetőség folyamatos lépéseket kell, hogy tegyen. Itt nem mehetünk el a
szakmai vezető felelőssége mellett, mely nem csak a „burn-out” megakadályozásra
szorítkozik, de folyamatosan kell, hogy felügyelje a szociális munkásokat, valamint
szükséges közös egyeztetéseket kezdeményeznie, hogy a tapasztalatcserével egymás
munkáját segítsék, és kiszűrje „megélhetési” esetmenedzsereket is.
Tevékeny jelenlét
A jelenléten alapú szociális munka sikeresnek bizonyul a telepszerű környezetben
élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok életkörülményeinek javításában. Félutas
megoldásként szolgál a szegregátumból való kiszakadásra: a szociális munkás képviseli
a „többségi” társadalmat, aki empátiával van felé és segítő jobbot nyújt. Úgy vélem, hogy
mindenképp kell ez az átmeneti szint, hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez ugyanis
időre, fokozatosságra van szükség. Talán kimondhatjuk, hogy hosszútávon csak ez a
módszer lehet működőképes. Azonban ehhez elengedhetetlen annak hosszú távú
fenntartása és nem megengedhető szakaszos megvalósítása.
Ennek vonatkozásában azonban fontos, hogy a kész elemek irányából eltolódást
érjünk el, hogy a bevont személyek tevékenyen működjenek közre a rehabilitációban
Alulról, az alapoktól kell kezdeni az építkezést.
A settlement szociális munkához kapcsolódva megfontolandó lenne egy hasonló
jelleggel, bizonyos szintű közösségi beépüléssel egybekötött rendőrségi pont kialakítása
a szegregátumok területén. Működését tekintve a ponton fogadóórát lehetne biztosítani
a helybéli panaszos ügyeknek fórumot szolgáltatva, ahol másrészt bűnmegelőzési
foglalkozások, előadások megtartására lenne lehetőség. A körzetért felelős rendőr pedig
főállásban, fizikálisan a szegregátum területére lokalizálódna, napi szintű bejárásokat
tartana. Ezzel a helyiek megszoknák jelenlétét, visszaszorítva a bűncselekmények
elkövetését, illegális tevékenységek folytatását.
A szakembergárda szempontjából releváns megállapítás továbbá, hogy a
hozzáállásuk kérdéses volta mellett létszámuk igencsak elégtelennek bizonyul. Ahhoz,
hogy ténylegesen jelenlét típusú szociális munka valósulhasson meg, hogy rövidebb időn
belül tartós eredményt lehessen elérni, fokozott létszámra van szükség. Emellett pedig az
amúgy is szerteágazó feladatkörük lehetséges szintű letisztulása nélkülözhetetlen, hogy a
más által is elvégezhető munkák ne vegyék el az időt a családokkal történő foglalkozástól.
Ennek kapcsán említésre méltó még a bürokráciából fakadó túlzott papírmunka, mely
95
realizálásra szorul. Sokszor kézzel nem fogható, de hosszú távon nagy eredménynek
számít, amit sikerül elérniük, de a papírozás mellett ezek a valójában lényegi dolgok
eltörpülnek.
Felelős cigányvezetők
Társszervezetek esetében legtöbb kritika az Országos Roma Önkormányzattal
szemben fogalmazódott meg, melyek az aktivitásukat, tényleges érdekvédelmi
tevékenységüket kérdőjelezik meg. Mindkét település esetében elmondható, hogy a
program során egyszemélyi részvétel valósult meg csupán a kisebbségi vezetés részéről,
egymással való viszonyukat konfliktusosság jellemzi, többek feddhetetlensége vitatható.
Alapjaiban kellene megreformálni a cigány érdekképviseletet, ugyanis vezetői
kompetenciáik kétségesek, gyakran anyagi szempontok dominálnak csupán pozícióik
betöltésében és az sem ritka, hogy a segítségnyújtás helyett tovább mélyítik a romák
kilátástalan helyzetét (uzsorakamat). Ugyanakkor szükség lenne a telepiek életében való
aktív jelenlétükre, hiszen tekintélyük van velük szemben, így jó példával tudnának elől
járni. Ezzel kapcsolatosan pedig úgy vélem, hogy helyi aktivistákat kellene toborozniuk,
akik segítik az összlakossággal való kommunikációjukat és rajtuk keresztül is pozitív
mintát közvetítenek. Egyszóval az aktív, felelős kisebbségi vezetés megléte
elengedhetetlen.
Politikai cikluson átívelő tervezés
Mindkét vizsgált település esetében időközben lecserélődött a politikai vezetés,
ezáltal örökölt programként folytatták le a Komplex telep-program végrehajtási
szakaszát. Érdemes lenne a hosszabb távú projektek kiírásának megfontolására, hogy az
önző politikai érdekeltség minél inkább elkerülhető legyen. Ez ugyanis szintén rányomja
bélyegét a program sikerességére. Látni kell, hogy a romák nehezen alkalmazkodnak a
változásokhoz, így törekedni kell az állandóság fenntartására. Végezetül pedig törekedni
kell a szakemberek politikától való függetlenítésére szintén a fent megfogalmazottak
okán.
Lakhatás
2007-2013 közötti, Uniós programozási időszak nem engedte meg a pályázati
összegek lakóingatlanok felújítására, állagjavítására történő felhasználását, ahogyan az új
épületek kialakítására sem lehetett költeni az összeget. A mostani tervezési ciklus már
96
nem tiltja, sőt megfogalmazódik benne e hiányosság pótlásának igénye, mely a Komplex
telep-program kapcsán is betöltetlen űrt hagyott maga után. A szegregátumok területén
sok esetben lakhatásra abszolút alkalmatlan épületekben élnek családok, melynek javítása
nélkül mit sem ér bármilyen törekvés. A lakóingatlanok rehabilitációja mellett pedig
szociális bérlakások nagymértékű építésére is nagy szükség mutatkozik. Így a jövőben
mindenképp össze kell hangolni ilyen jellegű programmal a szegregált környezet javítását
szolgáló Komplex telep-programot.
Önellátás
A Kiskert-program sikeressége egyértelműen mutatja a háztáji gazdálkodás
felélesztésének létjogosultságát. Ehhez párosítani kellene olyan foglalkozásokat, melyek
az önellátás irányba mutatnak a természetben megtalálható termények, növények
feldolgozása és egyéb újrahasznosítási praktikák (befőtt és lekvárelrakás, szörp készítése,
használt felnőttruhából gyermekruházat) mentén. Ez pedig a következő lépcsőfok lehet a
kilábalás felé vezető úton.
Összefoglalóan úgy vélem, hogy hogy a Komplex telep-program eredeti
célkitűzése, konkrét programelemeinek jelentős hányada megfelelő, de a fentiekben
kijelölt terület irányeltolódásra van szükség.
97
Összegzés
Dolgozatom feltett szándéka volt a szegregátumok körülményeinek minél
szélesebb körben történő feltérképezése, ám ennek nehézségét jól mutatja a
diplomamunka viszonylagosan nagy terjedelme. Egy igen sokrétű, számos területet
felölelő problémahalmazról beszélhetünk a szegregált lakókörnyezetben élők
helyzetének kapcsán.
A földrajzilag kedvezőtlenebb fekvésű térségek alapjaiban véve determinálják
lakosságuk gazdasági és társadalmi helyzetet, megélhetési lehetőségeik beszűkítve. A
térbeli, területi elkülönülés leginkább a szegényebb rétegekre jellemző. A szegénység és
a cigányság fogalma pedig nem válaszható el egymástól, mely magával vonja a
szegregátumok társadalmán belül történő, magas arányú koncentrálódásukat.
A cigányság pontos lélekszámának meghatározása mondhatni egy igen
ingoványos talaj, hiszen már a legelején felvetődik az alapkérdés, hogy kit tekint(het)ünk
cigánynak? Tudományosan két módszer mentén lehetséges ennek vizsgálata, egyfelől
önmeghatározás alapján, másrészt a környezet megítélése oldaláról. Számos kutatás
tárgyát képezi össztársadalmon belüli arányuk felbecslése, azonban a dolgozatban is
ismertetett kutatások olykor nagy eltéréseket mutatnak.
A szegregátumok problémája nem új keletű: már évszázadokkal ezelőtt is
megkísérelték az elkülönülő lakhatási életformák felszámolását, olykor az erőszakos
asszimiláció módszerével élve. Mindezek azonban kudarcba fulladtak, sok esetben
csupán a probléma magasabb szinten történő újratermelődését idézték elő. Mindezekből
kifolyólag a telepszerű lakhatási környezet színes képet mutat: számos fajtája alakult ki a
történelmi események folytán, mára már egész falvak válnak szegregátummá. A
rendszerváltást követő időszak tovább rontotta az általában alacsony iskolai végzettséggel
és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak helyzetét: a magasabban
képzett munkaerő iránti kereslet megnövekedésével párhuzamosan a réteg zömének
állandó bevétel jelentő gyárak tömeges bezárása ment végbe. A második évrezedben nagy
összegeket fordítottak – mondhatni - felzárkóztatási kezdeményezésekbe, de mindezidáig
eredménytelenül.
A 2010-es évek elején megjelenő Komplex telep-program azonban elsőre
ígéretesnek tűnt: a szegregátumok halmozott hátrányainak felszámolását célzó, uniós
98
társfinanszírozásban megvalósuló projektek számos létfontosságú terület fejlesztését
irányozta elő.
A program hatékonyságát az Ózd és Törökszentmiklós városában lezajló
Komplex telep-programokon keresztül vizsgáltam, melynek eredményeképpen úgy
vélem, hogy feltevésem, mely szerint a komplexitás a szükséges irány, bebizonyosodott.
A hozzá párosuló settlement típusú szociális munka alkalmazása szintén az egyetlen,
hosszú távon működőképes módszer.
Azonban számos emberi tényező következtében a megvalósulások sikeressége
vitatott: a szociális szakemberek létszáma kevésnek bizonyult, hozzáállásuk az esetek
döntő többségében pedig nem volt kielégítő, tehát teljes mértékben nem ment végbe a
jelenléten alapú, esetmenedzserek által történő segítségnyújtás. Ehhez pedig társult a
bürokrácia által bizonyos mértékben visszahúzóerő.
Összességében úgy ítélem meg, hogy ez a nulladik lépcsőfok: megalapozásnak és
a működőképesség felmérésének szempontjából mindenképp hasznosnak bizonyult. A
folytatás szükségessége nem kérdés, de ugyanakkor az előző program tapasztalatainak
figyelembe vétele elengedhetetlen a tényleges sikeresség eléréséhez, a fejlődési folyamat
beindulásához.
99
Hivatkozott irodalom
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS
KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások
Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős
Államtitkárság)
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006.
Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon,
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltés: 2016.05.10.)
Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Kozmosz, Budapest, 1976.
Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek
alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása
http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483
(Letöltés: 2016. május 9.)
Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség,
TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám
Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai
Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés:
2016.05.07.)
Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom
http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.)
http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltés: 2016.04.10.)
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltés:
2016.05.02.)
100
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltés: 2016.05.02.)
Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, MTA
Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003.
Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest,
2008.
http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorten
eti_vazlat_megismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.)
Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről
http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm (Letöltés: 2016. 05. 08.)
Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról
http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.)
Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004,
Budapest, TÁRKI
Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi
településeken, elektronikus verzió, 2006.
Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, Argumentum, Budapest, 2013.
Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós)
KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.)
KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf
(Letöltés: 2016. 05. 04.)
KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf
(Letöltés: 2016.05.04.)
KSH: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html
(Letöltés:2016. 05. 08.)
101
Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-
Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-
2010)
http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)
Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi
szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban,
http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_1
1_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)
Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, Libri,
Budapest, 2012.
Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program
Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1
Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program,
Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A-
12, ÉMOP-3.1.1.-12
Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program: A korai beavatkozást
középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt
figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók
területén, TÁMOP 5.2.2/08/2
Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program
komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz,
https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.)
Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program
c. pályázati felhívásához, https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367
(Letöltés: 2016. 05. 18.)
Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Kairosz
Kiadó, Budapest, 2011.
102
Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es
népszámlálási adatok alapján, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf
(Letöltés: 2015.05.03.)
TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar
társadalomban, 2013., http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf
(Letöltés: 2016.05.03.)
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf
(Letöltés: 2016. 05. 04.)
103
Egyéb felhasznált irodalom
H. Szilágyi István: Roma identitások in Romák a XXI. század Magyarországán,
Multidiszciplináris konferencia a Kölcsey Ferenc Protestáns Szakollégium
szervezésében, Budapest, 2001. március 24-25.
Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási
döntéshozatalban, TÁMOP – 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a
társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Virág Tünde: Kirekesztve – Falusi gettók az ország peremén, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2010.
104
Mellékletek
TÁMOP-5.3.6-11/1 „Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás
hozzáférés biztosítása)”megvalósulása Törökszentmiklóson és Ózdon
(interjú-kérdések)
Városvezetés (polgármester/alpolgármester/jegyző)
1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?
2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel
illetné?
3, Mi a feladata egy polgármesternek a komplex telep-program során? Mennyire
követte figyelemmel a megvalósulást, aktív résztvevője volt?
4, Mutassa be kérem röviden a szegregátumok történetét, kialakulásuk
körülményeit!
5, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez
mennyire van hatással a város egészére?
6,Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen
eszközökkel kívánják megelőzni?
7, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire
szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?
8, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?
9, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?
10, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek
lakóival?
11, Milyen a városvezetés viszonya a helyi roma vezetéssel és ez miben nyilvánul
meg?
12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi
tevékenységét?
13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az
előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat?
14, Milyen civil kezdeményezések, szervezetek vannak jelen a településükön,
végeznek-e aktív segítő tevékenységet? Milyen a viszonyuk a városvezetéssel?
15, Milyen eszközökkel igyekeznek vonzóvá tenni településüket a befektetők
számára?
105
16, Hány és milyen vállalkozás van jelen a városban? A lakosság vállalkozási
kedvét milyennek találja?
17, Mennyire tehető az önkormányzati bérlakások száma? Mekkora ezeknek a
kihasználtsága?
18, Mekkora a munkanélküliségi ráta? Ezt mennyiben befolyásolja a közmunka-
program?
19, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban
tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció?
20, A munkakeresők számára milyen képzéseket tudnak nyújtani számukra? Ez
mennyire igazodik a munkaerő-piaci igényekhez és az egyének kompetenciáihoz?
21, Mekkora a rendelkezésre álló települési támogatásuk (2016) mértéke, és hogyan
oszlik el az egyes területek között?
22, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a
szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő
létszám)
23, Milyen más pályázatokban vettek részt/vesz részt a település az elmúlt
időszakban, amely segíti a város helyzetének javítását, a telepeken élők kilátásait?
24, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,
amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
106
Projektvezetők
1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?
2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel
illetné?
3, Projektmanagerként mik voltak a legfőbb feladatai a komplex telep-program során?
4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez
mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett
településrészek?
5, Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között?
6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire
szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?
7, Mennyire tartja jónak a közmunka-programot a felzárkóztatással kapcsolatosan,
mennyiben, tartósan javít-e a telepszerű lakókörnyezetben élők helyzetén?
8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok
aránya?
9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a
program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?
10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a bölcsődei
szolgáltatást?
11, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?
12, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?
13, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?
14, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet településen folytatott munkáját, a
romákért végzett érdekvédelmi tevékenységét?
15, Mennyire voltak jelen a komplex telep-program során a helyi cigány vezetők?
Betöltötték-e az előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat? Éltek-e érdemi
javaslatokkal az előkészítés vagy a végrehajtás során?
16, Mennyire tartja aktívnak a helyi civil szervezeteket? Mennyire és miben voltak
segítségre a komplex telep-program során?
17, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,
telepfelszámolásra irányuló lépései?
18, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól
együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását?
19, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából
megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású?
20, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak segítségre lenni?
107
21, Milyen a kapcsolatuk a helyi szociális és egészségügyi intézményekkel? Milyennek
ítéli meg a hozzáállásukat? Szakmailag mennyire képesek kezelni a szegregátumokban
felmerülő problémákat?
22, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum elegendőnek
bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget?
23, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során
mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot?
24, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes
lakosságához?
25, Mi alapján kerültek kiválasztásra a bevont személyek? Volt-e létszámkorlát?
26, Számszerűsítve hány személyt sikerült bevonni a programba? Közvetett módon a
lakosság mekkora részét sikerült vele megszólítani?
27, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez a
mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?
28, A többségi társadalmat milyen úton, eszközökkel tájékoztatták a programról?
Érzékenyítő, közelítő programelemek, kezdeményezések valósultak-e meg?
29, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg,
hogyan zajlott a gyakorlatban?
30, Milyen roma és nem roma értékek mentén lehetett közvetíteni? Hogyan váltak ezek
közvetítő eszközzé?
31, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja? Mennyire
keltette fel a célcsoport érdeklődését?
32, A roma-napokon milyen programmal készültek? Mennyi érdeklődő volt a telepen
kívülről?
33, A szűrőbuszok milyen rendszerességgel jártak? A szegregátum lakosságához milyen
arányban ért el? Milyen az ottani általános egészségügyi állapot?
34, A 7-8. osztályok mellett indított képzések milyen típusai valósultak meg? Ezek
összhangban voltak a települési adottságokkal, az egyének kompetenciáival és a
munkaerő-piaci igényekkel?
35, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e bárhol
a telepeken?
36, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult
hasznosnak? A fenntartási időszakban is jelen van?
37, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt tekintetében?
38, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,
amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
108
Esetmenedzserek/Szociális munkások
1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?
2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel
illetné?
3, Mik voltak a feladatai a projekt előkészítése, a végrehajtás során? A fenntartási
időszakban van e feladata? Mely kezdeményezésekben segédkezett?
4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez
mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett
településrészek?
5. Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között?
6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire
szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?
7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?
8, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?
9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?
Sikerült a bizalmukba férkőznie?
10, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a
program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?
11, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a
bölcsődei szolgáltatást?
12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi
tevékenységét? (általánosságban)
13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az
előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat?
14, Mely helyi civil szervezetek segítették a program megvalósulását? Milyen
módon tudtak bekapcsolódni, részt venni a projektben?
15, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,
telepfelszámolásra irányuló lépések?
16, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban
tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció? Összességében Ön szerint hoz- e
enyhülést a telepiek problémáira?
17, Az Ön megítélése szerint rendelkezésre állt-e megfelelő számú szakember?
Volt-e köztük roma származású?
18, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak az Ön munkájában
segítségre lenni?
109
19, Mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat
általánosságban a helyi szociális és egészségügyi intézmények?
20, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum
elegendőnek bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget?
21, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során
mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot?
22, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes
lakosságához?
23, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez
a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?
24, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg,
hogyan zajlott a gyakorlatban?
25, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja?
Mennyire keltette fel a célcsoport érdeklődését?
26, Milyen foglalkoztatási képzéseken vehettek részt a szegregátum lakói? Ezek
összhangban voltak a települési adottságokkal és a munkaerő-piaci igényekkel?
27, Milyen sikerességgel végezték el ezeket? A személyes kompetenciákat sikerült
felfejleszteni hozzá?
28, A célok között megfogalmazódott a gyerekek korrepetálása,
tehetséggondozásuk, a szabadidő hasznos eltöltése. Ezekre vonatkozóan milyen
konkrét elemek valósultak meg?
29, Mekkora volt a szolgáltatóház kihasználtsága? Milyen szolgáltatásokat
biztosítottak a végrehajtás során? Jelenleg zajlik-e ott bármilyen tevékenység?
30, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e
bárhol a telepeken?
31, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult
hasznosnak? A fenntartási időszakban mennyire jellemző?
32, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt
tekintetében?
33, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,
amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
110
Közreműködő partnerek (ORÖ, TKKI helyi vezetője)
1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?
2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel
illetné?
3, Mi volt a feladatuk a komplex telep-program során? (előkészítés, végrehajtás és
fenntartás)
4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez
mennyire van hatással a város egészére?
5, Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen
eszközökkel lehetne megelőzni?
6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire
szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?
7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?
8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok
aránya?
9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, Ön
szerint a program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?
10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a
bölcsődei szolgáltatást?
8, Mennyire jellemző a telepeken az „uzsorázás”?
9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?
10, Milyen a városvezetéssel való viszonyuk és ez miben nyilvánul meg?
11, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,
telepfelszámolásra irányuló lépések?
12, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól
együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását?
13, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából
megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású?
14, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban
tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció?
15, A munkakeresők számára kínált képzések mennyire igazodnak a munkaerő-piaci
igényekhez, a helyi adottságokhoz és az egyének kompetenciáihoz?
16, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a
szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő
létszám)
111
17, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult
hasznosnak?
18, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e
bárhol a telepeken?
19, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez
a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?
20, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt
tekintetében?
21, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,
amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
112
A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Törökszentmiklós város esetében, a
telepi lakosság megkérdezése által
(I. Szegregátum)
0. Neme:
(1) nő
(2) férfi
1. Ön melyik korcsoportba tartozik?
(1) 18-29
(2) 30-39
(3) 40-49
(4) 50-59
(5) 60+
2. Mi az Ön családi állapota?
(1) hajadon, nőtlen
(2) élettársi kapcsolat
(3) házas
(4) elvált, özvegy
3. Gyermekei száma?
.............................................. Ebből kiskorú: ..............
4. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?
..............................................
5. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban…
(1) villany ⃝
Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem
(2) vezetékes víz ⃝
(3) gáz ⃝
(4) Wc ⃝
(5) fürdőszoba ⃝
6. Mivel szoktak fűteni?
...........................................................................
7. Ön vallásosnak tartja magát?
(1) igen
(2) Igen, a magam módján
(3) nem tartom magam vallásosnak
8. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?
(1) maximum 8 általános
...........................................................................
113
(2) szakiskola/szakmunkás
(3) érettségi
(4) felsőfok
(5) egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)
9. Dolgozik Ön jelenleg?
(1) Igen
(a) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is)
(b) részmunkaidőben
(c) alkalmi munkát vállal (idénymunka)
(d) közfoglalkoztatott
(2) nem
(e) tanuló
(f) gyesen, gyed-en van
(g) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül)
(h) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék)
(i) tartós munkanélküli (22.800 Ft)
(j) tartós munkanélküli (járadék nélküli)
(k) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék
(l) öregségi nyugdíj
(m) egyéb, inaktív
10. Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?
(1) inkább romának
(2) inkább magyarnak
(3) egyformán, romának és magyarnak
11. Mióta él itt a telepen?
..........................................................................
11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi)
...........................................................................
11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik?
...........................................................................
12. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit?
………………………………………………………………………………..
13. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről?
(1) Igen
114
(2) Nem
12a. Miért?.........................................................
14. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon?
(1) igen
(2) nem
13a. Miért? .........................................................
A komplex telep-program
15. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek
kellene megoldania?
Mi a három
legnagyobb probléma
a telepen?
Mikor fog megoldódni
ez a probléma?
(1) ebben az évben
(2) öt éven belül
(3) valamikor (4) soha
Kinek kellene ezt
megoldania?
1.
2.
3.
115
16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott, vagy
melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?
Megvalósult
programelemek
Nem
hallott
róla
Hallott
róla, de
nem vett
részt benne
Hallott róla és
részt is vett
benne
Hogyan
értékeli?
(csak a
részvevők,
1-5. pontig)
Kiskert-program*
Betegápoló képzés
7-8. osztályos képzés
Alapkompetencia
Asszonycsoport
Roma szépségszalon
Anya-csoport (csecsemőgondozás,
táplálkozás)
Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás
mérések)
Adósság/konfliktuskezelő
tréning
Gyermek-foglalkozások (korrepetálás, tanulószoba,
leckeírás)
Tematikus napok (szüret,
húsvét, karácsony)
*(Amennyiben részt vett a kiskert-programban)
16a. Otthonában termeszt-e növényeket?
(1) igen
Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel?
...........................................................................
(2) nem
17. A program keretében vett-e részt képzésben?
(1) igen
Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban?
...........................................................................
(2) nem
116
18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében?
..............................................................................................................................
19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel
foglalkoztak, miben segítettek?
........................................................................................................................
20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták,
elérték Őket?
........................................................................................................................
21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás,
egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje!
Mennyire elégedett… (5)nagyon
(4)inkább
(3)is-is
(2)inkább nem
(1) egyáltalán nem
az önkormányzattal
a polgármesterrel
a közmunka-programmal
az óvodával/iskolával (oktatási intézmény)
a családsegítővel (szociális ellátórendszer)
a háziorvossal
a védőnővel
az egyházzal
22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés?
..............................................................................................................................
23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat?
..............................................................................................................................
24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük?
117
.....................................................................................................................................
118
A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Ózd város esetében, a telepi lakosság
megkérdezése által
(Velence-telep, Hétes)
1. Neme:
(3) nő
(4) férfi
2. Ön melyik korcsoportba tartozik?
(6) 18-29
(7) 30-39
(8) 40-49
(9) 50-59
(10) 60+
3. Mi az Ön családi állapota?
(5) hajadon, nőtlen
(6) élettársi kapcsolat
(7) házas
(8) elvált, özvegy
4. Gyermekei száma?
.............................................. Ebből kiskorú: ..............
5. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?
..............................................
6. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban…
(6) villany ⃝
Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem
(7) vezetékes víz ⃝
(8) gáz ⃝
(9) Wc ⃝
(10) fürdőszoba ⃝
7. Mivel szoktak fűteni?
...........................................................................
8. Ön vallásosnak tartja magát?
(4) igen
(5) Igen, a magam módján
(6) nem tartom magam vallásosnak
119
9. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?
(6) maximum 8 általános
...........................................................................
(7) szakiskola/szakmunkás
(8) érettségi
(9) felsőfok
(10) egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)
10. Dolgozik Ön jelenleg?
(3) Igen
(n) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is)
(o) részmunkaidőben
(p) alkalmi munkát vállal (idénymunka)
(q) közfoglalkoztatott
(4) nem
(r) tanuló
(s) gyesen, gyed-en van
(t) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül)
(u) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék)
(v) tartós munkanélküli (22.800 Ft)
(w) tartós munkanélküli (járadék nélküli)
(x) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék
(y) öregségi nyugdíj
(z) egyéb, inaktív
11. Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?
(4) inkább romának
(5) inkább magyarnak
(6) egyformán, romának és magyarnak
12. Mióta él itt a telepen?
..........................................................................
11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi)
...........................................................................
11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik?
....................................................................
120
13. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit?
………………………………………………………………………………..
14. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről?
(3) Igen
(4) Nem
12a. Miért?.........................................................
15. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon?
(3) igen
(4) nem
13a. Miért? ........................................................
A komplex telep-program
16. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek
kellene megoldania?
Mi a három legnagyobb probléma a telepen?
Mikor fog megoldódni ez a probléma?
(1) ebben az évben (2) öt éven belül
(3) valamikor (4) soha
Kinek kellene ezt megoldania?
1.
2.
3.
121
16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott,
vagy melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?
Megvalósult programelemek
Nem hallott
róla
Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett
benne
Hogyan értékeli? (csak a
részvevők, 1-5. pontig)
Kiskert-program*
Építőipari képzés (TKKI-nél betonozás,
segédmunka)
Asszonycsoport
Barkács foglalkozások
Anya-csoport (csecsemőgondozás,
táplálkozás)
Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás
mérések)
Adósság/konfliktuskezelő tréning
Gyermek-foglalkozások (korrepetálás,
tanulószoba, leckeírás)
*(Amennyiben részt vett a kiskert-programban)
16a. Otthonában termeszt-e növényeket?
(3) igen
Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel?
...........................................................................
(4) nem
17. A program keretében vett-e részt képzésben?
(3) igen
Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban?
...........................................................................
(4) nem
122
18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében?
..............................................................................................................................
19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel
foglalkoztak, miben segítettek?
........................................................................................................................
20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták,
elérték Őket?
........................................................................................................................
21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás,
egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje!
Mennyire elégedett… (5)nagyon (4)inkább (3)is-is (2)inkább nem (1) egyáltalán nem
az önkormányzattal
a polgármesterrel
a közmunka-programmal
az óvodával/iskolával (oktatási intézmény)
a családsegítővel (szociális ellátórendszer)
a háziorvossal
a védőnővel
az egyházzal
22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés?
..............................................................................................................................
23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat?
..............................................................................................................................
24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük?
.....................................................................................................................................