Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
1
FOGYATÉKOSSÁG ÉS SPECIÁLIS KÉPESSÉGEK
Fogyatékossággal élő emberek
„Fogyatékossággal élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi
vagy érzékszervi károsodással él, amely számos akadállyal együtt korlátozhatja az adott
személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.” (1998/XXVI.
törvény) Bár a fogyatékosság a legemberibb tapasztalás, amely potenciálisan mindannyinkat
érint, azokra az emberekre, akiknek támogatásra van szükségük képességeik fejlesztéséhez,
gyakorlásához, szükségleteik kielégítéséhez, gondolataik kifejezéséhez, ahhoz hogy részt
vehessenek egy adott társadalom életében, fogyatékos személyekként tekintünk. A
fogyatékosság azonban mindenki számára kontextusban jelentkezik, függ az egyén kulturális,
fizikai és társadalmi környezetétől, így rendkívüli jelentősége van annak, hogy egy
társadalom miként határozza meg a fogyatékosságot, s kit tekint fogyatékos személynek A
társadalmi modell, mint új gondolati keret, a fogyatékossággal élést már nem személyes
szerencsétlenségként, karitatív lehetőségként, vagy csupán orvosi feladatként definiálja. A
fogyatékosság megélése a különbözőség, a másság, a kirekesztés és az emberi jogok
kérdéseként jelenik meg. Miután a fogyatékosságot társadalmilag konstruált identitásként,
illetve reprezentációs rendszerként fogja fel, ezért a fogyatékossággal élő személyt a
társadalom részeként mutatja meg, így a hangsúlyt a hatalmi viszonyokra, a diszkriminációra,
az elnyomásra, a társadalom felelősségére helyezi.
A 2013. évi LXII. törvény § (1) meghatározza a fogyatékos személy fogalmát. Ez alapján
fogyatékosság alatt olyan tartós vagy végleges – veleszületett vagy szerzett – érzékszervi,
kommunikációs, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális károsodást, illetve ezek bármilyen
halmozódását értjük, amely a környezeti, társadalmi és egyébjelentős akadályokkal
kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
Ha elfogadjuk a WHO egészség meghatározását, miszerint „az egészség a teljes testi, lelki és
szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a
fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, tehát nem betegség, csupán egy állapot.
A fogyatékos ember/személy:
„Valamilyen testi és/vagy pszichés funkció, struktúra működésbeli akadályozottsága/
korlátozottsága miatt tevékenységében, cselekvésében, társadalmi/közösségi részvételében
akadályozott (mozgáskorlátozott, látás-, hallás-, beszédsérült, értelmileg akadályozott, érzelmi
sérülést mutató személy, autista, szervátültetett) egyén, aki az állapotához igazodó sajátos
körülményeket, eszközöket, eljárásokat, segítséget igényel.” (Benczúr M.-né)
A fogyatékos személyeket két csoportba sorolhatjuk a sérülés fennállása alapján:
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
2
veleszületett, születéstől fennálló fogyatékossággal rendelkezők,
későbbi életkorban bekövetkezett, szerzett károsodással rendelkezők.
A fogyatékosság típusai:
Mozgássérültség. A mozgássérültség vagy mozgáskorlátozottság fiziológiai fogyatékosság,
amit nehéz egységes kategóriaként kezelni, mivel kiterjedtsége és súlyossága eltérő lehet. Főbb
típusai: agykárosodás utáni rendellenességek, petyhüdt bénulások, ortopédiai elváltozások,
amputáció, végtaghiányos fejlődési rendellenességek. A mozgássérült személy viselkedési
lehetőségei jelentősen beszűkülhetnek a mozgásszervi sérülés, illetve más járulékos szervi
károsodások vagy krónikus betegségek miatt.
(Franklin D. Roosevelt amerikai elnök (1933-1945), demokrata párti politikus. Ő volt az
egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat, a 20. század egyik legnagyobb
alakjaként emlegetik, mit sem számít, hogy kerekesszékben élt., Böszörményi Gyula: ma is
élő író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír,
amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Kétéves
korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett.
Szekeres Pál – vívó, olimpiai és 3x paralimpiai bajnok, baleset következtében deréktől lefele
bénult, Pásztory Dóra – A sydneyi és az athéni paralimpián is aranyérmet nyert világ- és
Európa-bajnok úszónk, Deák Bill Gyula, Oscar Pistorius művégtagokkal futott, veleszületett
szárkapoccsont hiánya miatt lábát gyerekkorában térből amputálták, Nick
Vujcic,veleszületetten végtaghiányos, film: Pillangócirkusz, Frida Kahlo – járványos
gyermekbénulás miatt mozgássérült, feltételezhetően nyitott gerinccel született – film: FRIDA,
Stephen Hawking –ALS amyotrofiás lateral sclerozis, elméleti fizikus – film: A mindenség
elmélete )
Látássérültség. A látássérültség vagy látászavar az éleslátásnál rosszabb látást jelent, elsősorban
gyengébb látásélességet, de érintheti a látóteret és a tér- vagy a színlátást is. Bármely terület
károsodása esetén látászavar tapasztalható, amit aszerint értékelnek, hogy gondot okoz-e az
olvasásban, tájékozódásban, vagy a cselekvésekben. Súlyosabb esetekben teljes vagy részleges
(csak fényérzékelés) vakságról, illetve gyengénlátásról beszélhetünk.
( Andrea Bocelli, Steve Wonder, Ray Charles, Érdi Tamás zongoraművész, Kölcsey
Ferenc) film: Várj míg sötét lesz (Audrey Hepburn főszereplésével)
Hallássérültség. A halláskárosodás a hangok iránti érzékenység csökkenését jelenti, aminek a
mértékét a beszédfrekvencia alapján vizsgálják, erősségét pedig decibelben mérik, külön-külön
mindkét fülön. Ha ennek erőssége mindkét fülön legalább 30 decibel, akkor nagyothallásról, ha
mindkét fülön legalább 90 decibel, akkor siketségről beszélünk. film: Csöndszimfónia
( L.V.Beethoven )
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
3
Siketvakság. Siketvakságról akkor beszélünk, amikor a látás és a hallás is annyira sérült, hogy
az egyik érzék sérülése a másikkal nem kompenzálható megfelelően.
( Helen Keller )
Beszéd fogyatékosság. Beszédhibán nem csak a beszéd különféle rendellenességeit értik,
hanem a vele összefüggő írás-olvasási hibákat is. Súlyosság szerint beszédhibákat,
beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot különböztetnek meg. A beszédre való tartós
képtelenséget némaságnak hívjuk.
(Demoszthenész, athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón
király és Nagy Sándor ellenfele. Az elsők között ismerte fel Makedónia hatalmának félelmetes
növekedését. Módos athéni családból származott, de atyja halála után csak szónoki tehetsége
révén védhette meg vagyonát. Ehhez le kellett győznie beszédhibáját - és ebből fakadó -
gátlásait. Kíméletlen önfegyelemmel csiszolta beszédkészségét: szájába kavicsokat vett, közben
pedig beszédszövegeket szavalt. Többek között Iszaiosznál, az örökösödési ügyek szakértőjénél
tanult. IV.György – film: A király beszéde )
Értelmi fogyatékosság. Az értelmi fogyatékosság - idegen szóval oligofrénia - olyan állapotot
takar, amelyben az értelmi képességek jelentősen az átlagos szint alatt maradnak. Az orvosi
szemlélet szerint akkor beszélhetünk intelligenciacsökkenésről, ha az IQ mutató nem éri el a 70
pontot. Az IQ mutató alapján hagyományosan három súlyossági fokot különböztetünk meg:
enyhe, középsúlyos és súlyos.
Autizmus. Az autizmus egy olyan idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű
szociális kapcsolatokban és kommunikációs képességekben, illetve abnormális viselkedési és
érdeklődési mintázatokban mutatkozik meg. Spektrum betegség - Asperger syndroma
( film: Temple Grandin, Esőember, Mami Blue – dokumentum film )
Pszichoszociális fogyatékossággal élők
Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének (CRPD)
hatálybalépése óta nemzetközi és regionális, valamint egyre több országos szintű jogi és
szakpolitikai dokumentumokban találkozunk a „pszichoszociális fogyatékosság” kifejezéssel. A
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény ( Fot.) 2013-as módosítása (2013. évi LXII. törvény) ennek megfelelően szintén
kibővítette a fogyatékosság fogalom meghatározását: „1. § A törvény alkalmazásában a
fogyatékos személy fogalma megváltozott:“az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan
érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek
bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyébjelentős akadályokkal
kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy
gátolja;” .
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
4
Pszichiátriai kórképek
- Skizofrénia ( személyiségzavar )
( John Nash, a játékelmélet megalkotója – film: Egy csodálatos elme )
- Depresszió
(V.v.Gogh, holland festő, József Attila költő)
Többszörös fogyatékosság. Többszörös fogyatékosság esetében több fogyatékosság együttes
jelenlétéről van szó, amelyek lehetnek függetlenek, vagy egymás következményei. Abban az
esetben, ha a fogyatékosságok egymástól függetlenek, halmozott fogyatékosságról beszélünk,
míg ha az egyik a másik következménye, megkülönböztetjük az elsődleges és a másodlagos
fogyatékosságot.
A fogyatékosság tipusai
Mozgássérültség
Látássérültség
o Gyengénlátás
o Vakság
Hallássérültség
o Nagyothallás
o Siketség
Értelmi fogyatékosság
Beszédfogyatékosság
o Dadogás
o Dizartria
o Afázia
o Némaság
Autizmus
o Asperger-szindróma
Siketvakság
Súlyosan-halmozottan fogyatékosság
Léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több fogyatékossági típus is
előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben
különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.
Vannak olyan betegségek, amik (nagy valószínűséggel) fogyatékos állapotot idéznek elő.
Például az achondroplasia egy súlyos csontrendszeri elváltozás, ami korlátozza a mozgást: az
érintett személy nem tudja kinyújtani a végtagjait. Jellemző a kisnövés is. Gyakori a
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
5
középfülgyulladás: ez nagyothallást okozhat. Az ilyen betegségeket sokszor nem betegségként,
hanem külön fogyatékossági típusként osztályozzák.
A különböző típushoz tartozó fogyatékosok nem tekintik sorstársnak egymást, bár a látás- és
hallássérültek rokonnak tartják e két típust. Az egyes típusok különböző kultúrák kialakulására
vezettek, amik közül a siketkultúra a legismertebb.
Az érdekképviseletek típusonként szerveződnek;
-a látássérültek érdekeit a Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége,
-a hallássérülteket a Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége,
-az értelmi fogyatékosokat és segítőiket az Értelmi fogyatékosok és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Szövetsége,
-az autistákat az Autisták Országos Szövetsége és
-a mozgássérülteket a Mozgássérültek Országos Szövetsége képviseli.
Ezeket az Országos Fogyatékosügyi Tanács fogja össze.
-a beszédfogyatékosokat a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Egyesülete képviseli.
Ez a szervezet azonban nem tagja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak.
Több országban bővebb kört tekintenek fogyatékosnak, így ott a pszichiátriai betegek és a
krónikus betegek is annak számítanak.
Nálunk ennek a fogalomnak leginkább a megváltozott munkaképességű felel meg.
Akadályok, fogyatékosságok típusai
Akadályok típusai
A hozzáférhetőség, az akadálymentesség minden környezeti kialakítás vagy újjáépítés kiinduló
pontja kell, hogy legyen. A hozzáférhetőség az egyén és a környezete viszonyát jelenti,
amelyben a környezet elemei elérendő célként és egyben akadályként, az ember fizikai
képességei pedig eszközként, és egyben akadályozó tényezőként is megjelennek.
Vertikális akadályok: Szintkülönbségből adódó akadályok.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
6
Horizontális akadályok: Az előrehaladó mozgás akadályai.
Térbeli akadályok: A vízszintes irányú mozgás akadályai.
Ergonómiai akadályok: A nyílászáró szerkezetek, berendezések, bútorok
használatának akadályai.
Antropometriai akadályok: Az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk ,
testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a különböző dolgokat. A
mozgáskorlátozottak, különösen a kerekesszékben ülő ember számára ez az mozgástér
erősen beszűkül, ezért a környezet tárgyait ennek figyelembevételével kell megtervezni,
elhelyezni.
Érzékelési akadályok: A tereknek, a környezetnek jól és gyorsan átláthatónak,
áttekinthetőnek kell lennie. A tervezés fontos szempontja legyen a tájékozódás
megkönnyítése. A tájékozódást segíthetik a feliratok, szimbólumok , formák, fények,
színek, anyagok, hangok. A tájékozódást szolgáló látványelemeket gyengén látók,
színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában-színben kell elkészíteni. A
vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell
kiegészíteni az információs elemeket. A hallássérültek számára a hangos
információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni.
Fogyatékosságok típusai
Mozgáskorlátozottság
A mozgáskorlátozottság elsősorban a hely- és helyzetváltoztatás, valamint a manipulációs
képességek zavarát, hiányosságát jelenti. Mozgásukban korlátozottak csoportján belül
megkülönböztethetünk kerekesszékkel, bottal, mankóval, járókerettel közlekedő, illetve
kézsérült személyeket. Az ebbe a csoportba tartozó személyek számára nehézséget jelenthet a
mozgás sebességének, a fizikai teherbírásnak a csökkenése. A nagyobb távolságok,
szintkülönbségek leküzdése, finommozgások elvégzése. A baleseti sérültek egy része is
(például végtagtörés, zúzódás) átmenetileg ebbe a csoportba tartozhat. Mozgásukban
korlátozott embereknek az épített környezethez, és a benne található szolgáltatásokhoz történő
egyenlő esélyű hozzáférése érdekében elsősorban az épített környezet fizikai akadályait kell
megszüntetnünk.
Látássérültség
A látássérült emberek a térbeli tájékozódás és az információszerzés terén akadályozottak.
képességcsökkenésük mértéke szerint két fő csoportba sorolhatóak:
Gyengénlátók: Látásuk élessége a távolság növekedésével erősen csökken. Látómezőjük
beszűkült. Tájékozódó képességük gyenge, a váratlan akadályokra érzékenyek. Hangok,
hangjelek, színkontrasztok, geometriai alakzatok nagy segítséget jelentenek számukra.
Vakok: A környezet érzékelésében gyakorlatilag csak hallásra és tapintásra tudnak
hagyatkozni.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
7
Hallássérültség
Az információszerzés terén és a kommunikációban akadályozottak. Mozgás- és látószerveik
épek. Gyalogosan és a tömegközlekedési eszközzel korlátozás nélkül tudnak közlekedni. A
látható információk fokozottan szükségesek számukra. A hallássérültek számára a hangos
információkat szöveggel, képekkel, fényjelzésekkel kell helyettesíteni, kiegészíteni. A
kommunikációhoz gyakran segédeszközt, vagy személyi segítőt vesznek igénybe.
Értelmi fogyatékosság
„Az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve -
számottevően elmarad, és emiatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott” Czeizel-
Lányiné- Rátay (forrás: www.massag.hu, 2009) . A környezet érzékelése, a tájékozódás, az
ingerek értékelése, a kommunikáció, az önálló döntéshozatal a fogyatékosság fokától függő
nehézséget jelenthet az értelmi fogyatékos emberek számára.
Autizmus
Az autizmus a társas kapcsolatok, a kommunikáció és a rugalmas viselkedés-szervezés
zavara. Az autista emberek a megszokott környezet változását nehezen tolerálják, az
ingerekre szélsőségesen reagálhatnak. A napi rutinban sokszor irányításra szorulnak, melyben
fontos szerepe van a nem verbális eszközöknek is, mint a piktogramok , a strukturált,
logikus térszervezés, a teret értelmező színek használatának.
Halmozott fogyatékosság
Többféle fogyatékosság egyidejű jelenléte.
A társadalom mintegy 10 %-a olyan fogyatékos személy , akiknek a fogyatékossága állandó.
Hátrányos helyzetű embernek azonban a társadalom mintegy 40%-a tekinthető. Hátrányos
helyzetű emberek lehetnek az életkoruk, pillanatnyi helyzetük, betegség , baleset miatt
csökkent mozgásszervi, érzékszervi, és értelmi képességgel rendelkező egyének: gyermekek,
idősek, kisgyermekkel közlekedő szülők, átmenetileg egészségkárosodott emberek.
I.1. A fogyatékosság és fogyatékosságfogalom értelmezése
- A fogyatékosság fogalma
- A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyekről általában
- A sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek körének bemutatása
- Az SNI-gyermekek ellátására vonatkozó törvények, tanügyi dokumentumok és rendeletek
áttekintése, értelmezése
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
8
Fogyatékos személyek: gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek. Főbb csoportjaik: az
értelmi fogyatékosok, a látássérültek, a hallássérültek, a mozgáskorlátozottak, a beszédben
akadályozottak, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdők. Nevelésük,
oktatásuk, fejlesztésük sajátos pedagógiai eljárások alkalmazását igényli.(Mesterházi, 2001)
Gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek
Meghatározásuk országonként, ill. nagyobb
földrajzi és kulturális régiók szerint, valamint
történelmi koronként is változott. Az intézményes
gyógypedagógiai nevelés kialakulásának kezdetén
az iskoláztatás szempontjai határozták meg e
személyek körét, elsősorban a tanköteles fogyatékos
gyermekeket értették rajtuk. Századunk második
felétől életkori szempontból kitágul a
gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek köre,
miután a gyógypedagógiai nevelés iskolától
független formái, pl. a korai fejlesztés és a fiatalok,
felnőttek életét segítő pedagógiai kísérés gyakorlata
is kialakul. A tanköteles kort megelőző és követő
életkorban a gyógypedagógiai nevelési igények
kielégítése részben az egészségügyi és szociális
ellátás különböző színterein valósul meg.
Az iskoláztatás szempontjából értelmezve a gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek
körét, meghatározásuk összefüggésben van azzal, hogy az adott országban a gyógypedagógiai
intézmények, gyógypedagógiai iskolák milyen differenciáltsági szinten alakultak ki, milyen az
adott ország többségi iskoláinak viszonya az átlagostól eltérő gyermekekhez. Tud-e az iskola
alkalmazkodni ezen gyermekek eltérő képességeihez, teljesítményeihez, viselkedéséhez,
biztosítani tudja-e speciális nevelési szükségleteik kielégítését a többségi iskolában, vagy
elkülönített (szegregált) iskolarendszerbe irányítja-e őket.
E rendszerorientált kategorizálás során nem a gyermekek szükségleteihez keresik a pedagógiai
megoldást, hanem a meglévő iskolarendszerbe sorolják az oda illő, ill. rekesztik ki az oda nem
illő gyermekeket (szelekció). A gyógypedagógiai nevelés kialakulásának kezdetén, a XIX. sz.
során a speciális nevelési szükségletű gyermekeket az orvosi-klinikai modellt követve,
fogyatékosságok, betegségformák és ezek súlyossági kategóriái szerint osztályozták.
Kiinduló gondolat és mérce az ép, normális, átlagos gyermek volt. Feltételezték, hogy éles a
határ az ép és nem ép, a normális és az abnormális állapot között. Az általános iskola csak az
ép, az átlagos gyermekek oktatására vállalkozott. Több országban a tehetséges gyermekek
számára is létrehoztak speciális iskolákat, mert a speciális nevelési szükségletű gyermekek
meghatározására a "kivételes gyermek" (exceptional child) fogalmat használták. Sokkal
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
9
általánosabb azonban az, hogy a kifejezés az átlagostól negatív irányban eltérőkre vonatkozik.
A gyógypedagógiai nevelést legitimáló érvek között az általános iskolák tehermentesítése
szerepelt.
Az épek közösségéből történő kiemelést, az elkülönített iskolában történő nevelést előnyösnek
ítélték, a következő feltételek esetén: kisebb tanulólétszám, lassabb haladási tempó, csökkentett
tananyag és követelmények, a fogyatékos állapothoz történő speciális alkalmazkodás, több
szemléltetés, speciális oktatási eszközök, hozzáértőbb pedagógus (gyógypedagógus).
Kezdetben a fogyatékosságok súlyosabb formáit mutató gyermekek (siketek, vakok, értelmi
fogyatékosok, testi és mozgásfogyatékosok) számára létesültek speciális intézmények, majd a
XX. sz. során kiépültek az enyhébben fogyatékosok (nagyothallók, gyengénlátók; tanulási,
beilleszkedési zavart mutatók; beszédhibások, olvasás- és helyesírásgyengék, szociálisan,
érzelmileg rosszul beilleszkedők, inadaptáltak stb.) iskolái, speciális osztályai. A népesség
meghatározását, egységes terminológia használatát nehezítette az egyes országok eltérő
hagyománya.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1980-as meghatározása túllép a fogyatékosságon,
mint gyűjtőfogalmon, és három, fokozatilag és tartalmilag eltérő fogalmat különböztet meg:
ok, betegség → sérülés, károsodás (angolul impairment) → fogyatékosság, funkciózavar
(disability) → akadályozottság, hátrány (handicap) A sérülés, károsodás a szervezet szintjén
értelmezhető, az ember élettani működésének bármiféle rendellenességeként, vagy
hiányosságaként; a fogyatékosság, funkciózavar a képességek szintjén, pszichés
összefüggésben nyilvánul meg; az akadályozottság, hátrány pedig társadalmi szinten jelenik
meg, amely korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől,
társadalmi és kulturális tényezőktől függő mindennapi szerepét. Az akadályozottság ily módon
a károsodás és a fogyatékosság társadalmivá válása. Ez az értelmezés azonban még mindig
csak a fogyatékos emberről szólt: ő nem tud járni, beszélni stb., ő nem tud beilleszkedni, az
akadályozottság - egyfajta eleve elrendelésként - belőle ered. Az 1997-ben újrafogalmazott
WHO fogyatékosság értelmezés óta már nem ok-okozati következmények egy vonalon mozgó
összefüggéséről, egyféle sorsszerű végkifejletről szól, hanem - jelentős szemléletbeli változást
tükrözve - a károsodás és a társadalmi részvétel közötti kölcsönhatásokról, amely pontosan
jelzi, hogy a károsodásból adódó hátrányok mértéke és megítélése (de akár az állapot
rosszabbodása is) jelentős mértékben függ a társadalmi elfogadottságtól, a társadalom által
nyújtott mozgástértől, lehetőségektől.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
10
Ez az értelmezés már azt fogalmazza meg, hogy nem a fogyatékos személyben van a hiba; az
akadályozottság egyszerre személyes (egyéni) és környezeti (társadalmi). A fogyatékosság tehát
nem pusztán egy tény, hanem viszony és érték - ez utóbbiak szemléletétől függ, hogy a
jelenséget fogyatékosságként értelmezi egy adott társadalom, vagy sem.
A fogyatékosságnak sokféle következménye lehet
az egyén szocializációjára: módosul a kognitív,
kommunikációs és nyelvi képességek fejlődése;
akadályozottá válnak az interperszonális
kapcsolatok. Megfelelő prevenció és pozitív
társadalmi hozzáállás csökkentheti a
következményes személyiségváltozásokat. A
szakkifejezések mindegyike egyfajta
gyűjtőfogalom, melyen belül sokféle alcsoport
meghatározása lehetséges. Fontos, hogy a használt
fogalmak ne legyenek stigmatizálóak, ne a
diszkriminációt, hanem az állapothoz igazodó
nevelési, egészségügyi, szociálpolitikai
többletszolgáltatások igénybevételét segítsék elő.
A populációra alkalmazott definíció tartalma befolyásolja azoknak a körét, akik e
meghatározással kiválogatódnak. Minél tágabb értelmű egy definíció, vagyis minél kevesebb
szűkítő kritériummal írják körül, annál többen fognak alá besorolódni. A fogyatékos
személyekre vonatkozó gyakorisági mutatók országonkénti eltérései mögött a sok ok között az
alkalmazott definíció és a minősítési eljárás eltérései is szerepelnek.
Az Unión belüli országok oktatási rendszere, és ezen belül a fogyatékosok ügyének kezelése is
igen különböző. A jelentős eltérések a gyakorlatban alkalmazott különféle „fogyatékosság"
kategóriák alkalmazására, továbbá a sajátos nevelési igény ellátására kialakított képzési
rendszerek formájára vezethetők vissza.(Sujbert és Vajda, 2006)
Az OECD meghatározása szerint speciális nevelési szükségletű az a gyerek, akinek a
többiekétől eltérő, megemelt szintű személyi és tárgyi megsegítése szükséges. (Hazánkban a
legújabb megfogalmazás a sajátos nevelési igény.) A speciális nevelési szükségletek fogalma
nehezen körülírható és sokkal tágabb, mint a finanszírozást meghatározó fogyatékosság
kategória. Az OECD a fogyatékosság fő típusainak definiálására három kategóriát vezetett be:
Az A kategóriába tartoznak szabvány orvosi kritériumok alapján a vakok, a
gyengénlátók, a siketek, a nagyothallók, az értelmi fogyatékosok és a
halmozottan fogyatékosok. Ezek a kritériumok szenzoros, motoros vagy
neurológiai defektusokhoz kapcsolódnak.
A B kategóriába az A és a C kategóriára jellemző tényezőkön kívüli okokra
visszavezethető tanulási problémákkal küzdő gyerekek tartoznak. Ezek
hátterében például tanulási zavarok, magatartási problémák vagy tanulási
nehézségek állnak.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
11
A C kategóriába olyan gyermekek, tanulók tartoznak, akiknek a tanulási
problémái elsődlegesen kulturális, szociális, vagy nyelvi tényezőkből
következnek.
A fogyatékosság medicinális, szociális megítélésének szélsőségeit ez az integratív bio-pszicho-
szociális szemléleten alapuló osztályozási rendszer oldja fel. E meghatározásban az alapvető
kritérium a funkcióképesség kérdése.
A speciális nevelési szükségletű gyermekek fogalmát tágan értelmezve az UNESCO-
statisztikák a tanköteles gyermekek 10-15%-át sorolják ide, míg az általános iskolában külön
szakértői véleménnyel megítélt kiegészítő speciális fejlesztést kapó gyermekek számát, pl. az
angol oktatási rendszer 3%-ra teszi. A gyógypedagógiai iskolarendszerbe utalt gyermekek
száma 1-2%tól 6-8%-ig is terjedt különböző országokban, hazánkban a '70-es évek közepétől
kezdve a tanköteles populáció kb. 2,5%-át érintette. Mai hazai viszonyaink között a
gyógypedagógusi nevelést igénylő személyek elnevezésre használt fogalmak átalakulóban
vannak.
Sajátos nevelési igényű tanulók
Magyarországon a közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása vezette be a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmat. A 2007-es módosítás után a törvény 121. § (29)
bekezdése szerint „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakvéleménye alapján
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető,
vagy vissza nem vezethető súlyos és tartós rendellenessége miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)."
A jogszabályi változásokat megalapozó közoktatás-
politikai döntés hátterében a sajátos nevelési igényű
körbe sorolt gyermekek, tanulók arányának
folyamatos növekedése, valamint e tanulóknak a
megnövekedett területi különbségei, a tanulóknak a
megyék közötti jelentősen eltérő aránya állt.1
Az intézkedések - többek között - rendelkeznek
arról, hogy ha a megismerő funkciók vagy a
viselkedés fejlődésének súlyos és tartós
rendellenessége nem vezethető vissza organikus
okra, a tanuló nem oktatható szegregált
intézményben. Függetlenül attól, hogy elkülönített,
vagy integrált oktatásban vesz részt a tanuló,
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
12
számára meghatározott rehabilitációs és pedagógiai
óraszámot kell beépíteni az iskolai óratervbe.
1. ábra A sajátos nevelési igényű gyerekek
1 Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az általános iskolákban tanuló fogyatékosok száma
körülbelül 34 500 és 39 500 fő között mozgott a 90-es években, míg 2005-re ez a szám közel
57 ezer főre nőtt.
Az integrált oktatás törvényi szabályozása
Az integrált oktatás törvényi szabályozása
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megteremtette a lehetőséget a sajátos nevelési
igényű tanulók integrált oktatásához, társadalmi beilleszkedésük feltételeinek javításához. Az
alábbi áttekintés - nemcsak a középfokú oktatásra koncentrálva - tájékoztat azokról a törvényi
szabályozókról, melyek ismerete szükséges a korrekt integráció megvalósításához.
A tárgykörre vonatkozó alapvető törvények és rendeletek:
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
13
1991. évi LXIV. Törvény - a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól New
Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. Törvény,
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.),
23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása tantervi
irányelve kiadásáról,
11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai
szakszolgálatokról,
28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-
nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról,
2/2008. (II. 8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
2/2005.(III.1.)OM rendelet A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a
fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve
29/2002. OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához
szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről
100/1997. Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
A fenti rendeletek értelmében:
A szülő joga, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában
tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai
neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen
megteremtsék. Kt. 13. §(5).
Az oktatási intézmény igazgatója a sajátos nevelési igényű tanulót eredményes oktatása
érdekében egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés és a
minősítés alól - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.
14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet 13.§ (3); Kt. 30.§ (9).
A különféle vizsgákon (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti,
alapműveltségi, érettségi, szakmai) alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló
speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos
kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és
fordítva, más tantárgy, segédeszköz-használat). Kt. 30. § (9).
A közoktatás hatókörein is túl a különböző fogyatékossági típushoz tartozó sérült
fiatalokat középfokú tanulmányaik után is megilleti az állapotukhoz igazodó speciális
feltételek biztosítása. Ennek az elvnek a szellemében született rendelkezés szerint a
sajátos nevelési igényű fiatal részére tanulmányai folytatása során is biztosítani kell a
számára az érettségi, illetve a felvételi vizsgán nyújtott kedvezményt. 269/2000. (XII.
26.) Korm. Rendelet 9.§ (10).
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
14
A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges
esélyegyenlőséget biztosító feltételek a felsőoktatásban is biztosítottak. 29/2002. (V.
17.) OM rendelet.
A közoktatási törvény rendelkezik a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos
önkormányzati feladatokról. Kt. 89-90. §
A tanulmányi kötelezettség végrehajtása szolgálatában - ha a szülő nem együttműködő,
vagy nem íratja be gyermekét a kijelölt intézménybe - a közoktatási intézmény, a
családvédelmi intézmény vagy a szakértői bizottság államigazgatási eljárást
kezdeményezhet a gyermek érdekében. Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői
véleményben foglaltakkal, fellebbezhet az illetékes jegyzőnél. Kt. 30.§ (4); 14/1994.
(VI. 24.) MKM rendelet 18. §
A közoktatási törvény meghatározza a sajátos nevelési igényhez, oktatáshoz szükséges
feltételeket, ezek körében külön kitér az integrált nevelésre, oktatásra az alábbiak
szerint: integrált neveléshez és oktatáshoz az illetékes szakértői bizottság által
meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű
gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv,
tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló
részére meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása szükséges. Kt. 121.§ (1) 28.
A törvény a finanszírozás egyéb kérdései közt rendelkezik a sajátos nevelési igényű
tanulók ingyenes taneszköz-ellátásáról és a részükre nyújtandó étkezési támogatásról.
Kt. 118. § (5)
A törvény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló jelenlétét az óvodai csoport, iskolai
osztály, kollégiumi csoport létszámának megállapításánál kedvezően veszi figyelembe a
(fogyatékosság típusától függően 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba
venni.) Kt. 3. sz. melléklet II. 3.
A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló után járó központi költségvetésből biztosított
normatíva emelt összegű, amelyet minden fogyatékos gyermeket nevelő intézmény
megkap a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. A Magyar Köztársaság
költségvetéséről szóló, évenként kiadott törvény
A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodai csoportban gyógypedagógiai
asszisztens alkalmazható. Kt. 1. sz. melléklet.
A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót befogadó intézmény alapító okiratában
meg kell jelennie a feladatnak. Ez a fenntartói biztosítéka annak, hogy az óvoda, iskola
rendelkezzen sajátos nevelési szükségletek kielégítését szolgáló feltételekkel. Az óvoda
nevelési programja, az iskola helyi tanterve elkészítésénél figyelembe kell venni a
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottakat.
28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (2; Kt. 8/B.§ (3).
A helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák feladata, hogy a sajátos nevelési
igényű gyermekek számára napi két óra felzárkóztató foglalkozást szervezzenek. Kt.
114.§ (1).
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
15
A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos
nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és
előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és
egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok
esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15%-
50%-a lehet. Kt. 52.§ (6).
Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények hozhatók létre a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók integráltan történő nevelésének, oktatásának segítésére. Kt.
33.§ (12).
"A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban
részesüljön s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez
forduljon segítségért."Kt. 10 § (3) (f).
Szakértői vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével és jelenlétében történik.
1/1994. MKM rendelet 15.§ (5) (c); 14/1994. MKM rendelet 12. § (3).
A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való joghoz
kapcsolódó törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló eredményes fejlesztése érdekében csak olyan intézménybe
iratható be, amely rendelkezik a neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. Kt.
30.§ (2)-(3).
A fejlesztő felkészítés, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai
szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések:14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet;
Kt. 34-35.§
A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a tanulási képességet
vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, vagy az országos szakértői és
rehabilitációs bizottságok feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely
megállapítja a fogyatékosság tényét, s javaslatot tesz a különleges gondozás keretében
történő ellátásra, szakszolgáltatásokra. Ezeknek a bizottságoknak feladata a különleges
gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata is. Kt. 35.§ (2),
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 10.§.
A szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítását követően a közoktatási
intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének tájékoztatása alapján
javaslatot tesz az ellátást biztosító intézményre. 14/1994. MKM rendelet 14. §; Kt. 91. §
(4)(e).
Magyarországon a többségi közoktatási intézmények törvényben szabályozott feltételek mellett
vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai fejlesztésében,
oktatásában.
Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek, a befogadó iskolák
pedagógusainak, a segítő integrációs tanácsadó tanárnak, utazótanárnak vagy más
gyógypedagógus szakembernek szükséges az együttnevelésre vonatkozó hatályos törvények,
rendelkezések ismerete.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
16
A téma részletesebb feldolgozásához ajánlott irodalom:
Aknai Katalin (2004): „...Az emberi létezés mélységi kérdéseihez vezet el..." - A fogyatékosság
jelensége a művészettörténetben, In: Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás: Tágabb értelemben
vett gyógypedagógia. ELTE BGGYFK - Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium. Budapest,
601-624. old.
Csányi Yvonne (szerk.2004): Befogadás? Igen. (Videofilm) Részletek. ELTE BGGYFK.
Budapest,
Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti
Tankönyvkiadó. Budapest, 2004. 83-85. old.
Gordosné Szabó Anna (szerk.2004): Gyógyító pedagógia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest,
80-82. old.
Illyés Sándor (szerk.2000) Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK. Budapest, 25-
28. old. A gyógypedagógia alapfogalmai. A fogyatékosság jelentésváltozatai
Könczei György: A rehabilitáció és a fogyatékosság. A rehabilitáció lélektanához (2.4). In:
Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó. Budapest,
2002. 97-109. old.
Kálmán Zsófia: A jog ereje és korlátai. Kisebbség, avagy az emberi létezés egy variációja
(3.10). In: Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris
Kiadó. Budapest, 2002. 177-180.
Mesterházi Zsuzsa (szerk.2001): Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest, 83-84.
old. Fogyatékosság, Fogyatékos személyek. (lexikon-szócikkek)
Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó. Budapest, 2000.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény
2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
I.2. A gyógypedagógiai, pedagógiai szolgáltatások körének meghatározása, tartalmi
értelmezése, integráció - inklúzió
- Integráció - inklúzió
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
17
- A gyógypedagógiai ellátás lehetőségei Magyarországon: sérülésspecifikus gyógypedagógiai
nevelési és oktatási intézmények, integráló intézmények
- Az SNI-tanulók integrált oktatásában kiemelten szerepet vállaló szakszolgálatok bemutatása
(feladat-hatáskör-elérhetőség): szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók,
módszertani intézmények; az utazótanári ellátás. Az SNI-gyermek útja a közoktatás
rendszerében
Az integráló pedagógia
Az integráció, integrálás szó a Magyar értelmező
kéziszótár meghatározása szerint "különálló
részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe
való beilleszkedését, beolvadását" jelenti, ami
esetünkben a fogyatékos, akadályozott, azaz
speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy
fiataloknak a nem fogyatékosok közé való
beilleszkedésére vonatkozik.
A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek,
fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt - legyen az óvoda,
általános-, közép- vagy felsőfokú intézmény - látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros
összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki
számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek
akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően
tehetségestől a gyenge adottságúig.
Az integráció egy folyamat, melyben a sajátos nevelési igényű és ép gyermekek együtt vesznek
részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban. Az integrált nevelés ennek a
folyamatnak a megvalósítása.
Az integráció típusai
Az integráció típusainak elemzésénél Csányi (2000) felosztását követjük.
Spontán integráció
Elterjedtsége miatt elsőként említhetjük meg. Ez azon integrációs típus, amelynél a
szakemberek részéről nem jelentkezik tudatos integrációs szándék. A gyermek a többségi
nevelési-oktatási intézménybe jár, a szülő ide íratta be, az óvoda vagy az iskola fel is veszi. A
szülő ez ügyben szakértői bizottságnál nem járt gyermekével, s így gyógypedagógus sem segíti
a munkát, még az időszakos nyomon-követés vagy a pedagógussal folytatott lazább
kapcsolattartás szintjén sem. A pedagógus a törvény által biztosított kedvező lehetőségekkel
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
18
nem él, útmutatás, segítség hiányában maga igyekszik megválaszolni, megoldani a
problémákat, jó esetben és általában az enyhébb fogyatékossági típusoknál meglehetősen
sikeresen vagy rosszabb esetben inkább csak " megtűri " a gyermeket, de szinte semmit nem
tesz annak pusztán formális jelenlétének oldására.
Lokális integráció
A tudatos óvodai - iskolai együttnevelésnek több formája létezik. Legegyszerűbb változata a
helyi (lokális) integráció, ilyenkor csak az óvoda vagy iskola épülete közös. Ugyanakkor a
sérült és nem sérült gyermekek között nincs semmiféle kapcsolat. Erre a típusra több példa
volt/ van Magyarországon, például, amikor egy kisegítős osztály működik az általános
iskolában. Az integráció lehetősége benne van ezekben a szervezési formákban, hiszen közös
iskolai tevékenységeket, szabadidős foglalkozásokat szerveznek, szervezhetnek ezeknek a
gyermekeknek. Ugyancsak evvel a formával élnek újabban, amikor egyre több, ún. logopédiai
fejlesztő osztályt nyitnak a beszéd, a nyelv zavarait mutató gyermekek számára, de sajnálatosan
ide kerülnek a súlyosan magatartási zavarokat mutatók, sőt a hallássérültek is.
Szociális integráció
A következő szint a szociális integráció, amikor a két gyermekcsoportot tudatosan keverik a
foglalkozásokon kívüli vagy tanórán kívüli időben. Például, amikor együtt folyik az óvodában a
szabad játék, a séta, az étkezés, vagy az iskolában a délutáni tanulás idején már nem válik szét a
két csoport, szándékosan egy asztalnál zajlik az ebédelés, közös sporttevékenység, stb. Egyre
elterjedtebb gyakorlat a közös táborozás, üdülés is, ami szintén a funkcionális integráció egy
formája.
Funkcionális integráció
Az igazi cél és egyben a legmagasabb szint a funkcionális integráció, amikor nem választják
szét a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai órákon. Ennek is van egyszerűbb
foka, a részleges integráció, amikor csak az idő egy részében van a fogyatékos gyermek a
többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a
párhuzamos csoportok, osztályok tudatos, tervezett órarendje. Például testnevelés, vagy
ábrázolás idejére egyes gyermekek csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy az
egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat nem a saját
csoportjával, hanem a párhuzamos többségi osztályban tanulja.
A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek
keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi óvodában vagy iskolában tölti.
Fordított integráció
Említést érdemel még két sajátos integrációs forma. Az egyik a fordított integráció, amikor a
nem fogyatékos gyermekeket fogadja be valamely speciális intézmény, s így valósul meg a
lokális integrációra épülő szociális, vagy részleges, esetleg teljes integráció. A másik forma az
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
19
a sajátos helyzet, amit szintén integrációnak kell tekinteni, bár a többségi iskola bevonása nem
történik meg. Arról van szó, hogy az állapotát tekintve súlyosabb gyermek a speciális
iskolarendszeren belül egy számára magasabb fokozatot jelentő intézménybe kerül. Például egy
középsúlyos értelmi fogyatékos azért jár a lakóhelyén működő enyhén értelmi fogyatékos
gyermekeket befogadó iskolába, mert az állapotának megfelelő iskola távol van, a szülők nem
akarják gyermeküket diákotthonba adni.
Az inklúzió
Az integráció megvalósulásának két, minőségben is eltérő, általában az iskolában jelentkező
szintje van: a fogadás, vagy a befogadás, az inklúzió. (Csányi, 2000).
Az egyszerű fogadás esetében általában anélkül veszik fel a fogyatékos gyermekeket, hogy
igazából ismernék sajátos vonásait s elvárják tőle, hogy "ne lógjon ki", hasonló teljesítményt
nyújtson, mint a többiek. Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást
igényel tőle, amire általában csak a jobb képességű tanulók, jelentős szülői segítséggel képesek.
A pedagógus a saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem
keresi, a gondok oldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul.
Jelmondatuk valahogy így hangozhat: „Helyet biztosítunk neked magunk között, de elvárjuk,
hogy ne lógj ki a sorból. Tudjuk, hogy más vagy, mint a többség, de próbálj meg a lehető
legkevésbé más lenni! Az együttéléshez tőled várjuk a nagyobb energia-befektetést."A
gyógypedagógus szakma ezt a formát hideg integrációnak is szokta nevezi, mely jól tükrözi ez
a hangulatot.
Az inklúzió vagy befogadás esetében alapvetően
más pedagógus szemlélettel találkozunk. A kulcsszó
és kiindulási alap az egyéni differenciálás. A
pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá
jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg.
Az inklúzió (befogadás) azt jelenti, hogy a
befogadott fogyatékos gyermek nemcsak jelen van,
hanem a közösség szerves része, van saját szerepe,
kompetenciája, mint bármelyik társának a csoporton,
osztályon belül (Bakonyi, 2008). Másságát
elfogadják, tisztelik, sajátos nevelési igényeit
maximálisan figyelembe veszik, annak megfelelő
fejlesztést biztosítanak számára. Az inkluzív
pedagógiát zászlójukra tűző intézmények
jelmondata az integráló intézményekével szemben a
következő lehetne: „Minden gyermek más, a
fogyatékosság is csak egy változata ennek a
másságnak, így te is egyenrangú tagja vagy a
közösségünknek. Mindenkinek joga van ahhoz,
hogy másságával együtt teljes értékűként fogadjuk
el őt. A mi feladatunk a differenciált bánásmód által
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
20
megteremteni az optimális feltételeket mindenkinek,
hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint a
lehető legjobban ki tudjon bontakozni."
Az inkluzív oktatás nem arról szól, hogy néhány sajátos nevelési igényű tanulót hogyan lehet
integrálni a többségi oktatásba. Sokkal inkább arra keresi a választ, hogy hogyan lehet
átalakítani az oktatási rendszert és a teljes tanulási környezetet úgy, hogy az oktatás-nevelés
meg tudjon felelni a tanulók sokféleségének. Azaz, az inkluzív oktatás nem része az oktatási
rendszernek, hanem maga a rendszer befogadó; a befogadás szemlélete hatja át.
Ebből adódóan minőségi oktatásnak is csak azt nevezhetjük, amely inkluzív, mivel célja
minden tanuló teljes részvétele. Ha ez megvalósul, a közös gondolkodás és az önként vállalt
együttes cselekvés átalakítja a szereplőket, meghatározza a pedagógusközösségek, az
intézményvezetők, a tanulók és a szülők gondolkodását, szemléletét és gyakorlatát; bevonja és
aktivizálja őket.
Ez ma még nem jellemző a magyar oktatási rendszerre, de a törekvés, hogy így legyen,
megjelenik az oktatáspolitika prioritásai között, valamint az európai uniós fejlesztési
programokban is. A befogadást erősíteni hivatott szabályozási változások és a jelentős források
támogatását élvező tartalmi-módszertani fejlesztések reményt adnak a helyzet
megváltozására.(Kőpatakiné, 2008)
Egy, az inkluzív iskolák módszereit feltáró elemzés 15 ország tapasztalatai alapján fogalmazza
meg azt, hogy milyen feltételei vannak a sikeres befogadási politikának, és mi jellemzi a
sikeres integrációt megvalósító iskolai gyakorlatot.
A sikeres integráció feltételei
- Tanári attitűdök (szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek
kezelésének a képessége).
- A tanárok szakmai kompetenciája (gazdag módszertani repertoár, megfelelő segédanyagok és
idő a sokféleség kezeléséhez).
- Támogató környezet iskolákon belül és kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösségek,
kormány, szakmai szervezetek részéről).
- Egyértelmű kormányzati politika (és ennek megfelelő finanszírozási rendszer).
A sikeres integrációs iskolai gyakorlat jellemzői
- Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek.
- Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportos tanulás.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
21
- Együttműködés a problémamegoldásban: megállapodásokon alapuló világos szabályok.
- Heterogén csoportok: rugalmas tanulásszervezés, alternatív utak.
- Hatékony tanítás: igényesség, teljesítményorientáltság, folyamatos mérés és visszajelzés,
egyéni tanulmányi terv és nyomon követés.(Meijer, 2001)
Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek és
tanulók speciális (szegregált) oktatás, vagy a
többségi iskolában megvalósítható (integrált)
oktatás, nevelés körülményei között kezdik meg
tanulmányaikat, a szülő, a szakértői és rehabilitációs
bizottság, és a speciális iskola, illetve a lakóhely
szerinti iskola igazgatója dönt. A szakértői
bizottságok az arra alkalmas személyiségű gyerekek
számára alapvetően nem szegregált iskolákat, hanem
gondos mérlegeléssel az együttnevelést vállaló
többségi iskolákat jelölik ki.
A törvény rendelkezése szerint a szülőt megilleti az iskolaválasztás joga. Amennyiben úgy
dönt, hogy integráltan szeretné iskolába járatni gyermekét, akkor a szakértői bizottság
javaslatára a lakóhely szerinti önkormányzattal (jegyzővel) történt egyeztetést követően
kialakított intézményi lista alapján választ gyermeke sajátos nevelési igényeinek megfelelő
intézményt. Sajnálatos módon még nem működik az úgynevezett „integrációs protokoll",
amely a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, az iskolák, a különböző segítő
intézmények és szakemberek együttműködését koordinálja, a feltételek meglétét garantálja.
A gyógypedagógiai óvodai / iskolai ellátás lehetőségei a közoktatásban
A gyógypedagógiai óvodai / iskolai ellátás lehetőségei a közoktatásban
A tájékozódást segíti az interneten fellelhető intézményi jegyzék, mely tartalmazza az integrált,
illetve szegregált oktatási formára való utalást is.2
Magyarországon a törvénykezési könnyítések támogatásával terjed az együttnevelés. Az elmúlt
évek statisztikai adataiból láthatjuk a pozitív tendenciát, nő az integráltan nevelt gyermekek
száma. Ez többnyire jellemzően integrációt takar, s nem inklúziót.
Legnyitottabb az integrált nevelésre az intézményes nevelés, oktatás területének fokozatai
közül a két végső pont: az óvoda és a felsőoktatás. Ez természetes is, hiszen az óvodai nevelés
rugalmassága könnyebben, konfliktusok nélkül teszi lehetővé a kölcsönös alkalmazkodást. A
felsőoktatásba eljutó sajátos nevelési igényű hallgatók pedig a fogyatékossággal rendelkezők
bizonyos típusaiból kerülhetnek ki - ahol az érdekérvényesítés erősebb, és a pozitív
diszkriminációt megfelelőbben kezelik (Földes, 2003).
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
22
A pedagógus személyisége
„A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megközelítése napjainkban az integrációt tekinti
kulcskérdésnek a sérült emberek aktív társadalomba illeszkedése területén. Mára már nem az a
kérdés, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése együtt történjen-e ép társaikkal
vagy külön a speciális intézményekben. A kérdés így módosult: hogyan?
A témával foglalkozó szakemberek egyetértenek
abban, hogy a fogyatékos emberek maradéktalan
társadalmi befogadásában az elsődleges és
leghatékonyabb eszköz az a szemléletváltás, amely
hozzájárul a fogyatékosság körüli előítéletek,
félelem, tartózkodás, nemtörődömség,
sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához.
És mert az információs társadalom fejlődése
lehetővé teszi, hogy a fogyatékosság nem az
alkalmatlanságot, a képességek hiányát jelenti,
hanem olyan helyzetet, amelyben a környezet
alakításával az emberek életminősége - a fogyatékos
emberek életminősége is - javulhat, egyre nagyobb a
lehetőség a találkozásra, a társadalmi
beilleszkedésre."(Kőpatakiné, 2003)
Az integráció feltételrendszerének egyik
legfontosabb tényezője a befogadó pedagógus
milyensége, a pedagógus személyisége. A
pedagógusok szerepe meghatározó az iskolai
életben. Ezt széles kapcsolatrendszerük, mintaadó
szerepük, direkt és indirekt elvárásaik,
személyiségjegyeik magyarázzák. Minden
eredményben és eredménytelenségben benne van a
pedagógus személyisége, a személyiségük a
munkaeszközük. Ha az osztálylégkört vizsgáljuk
vagy a tanulói értékelést és annak hatását, ha a
szocializációval foglalkozunk, vagy neveltségi
szintet mérünk, szerepeinket elemezzük, esetleg
személyészlelési problémát boncolgatunk,
mindenhol kulcstényező a pedagógus milyensége.
Nem mindegy, milyen személyiségű emberek
nevelik a következő generációt.
A sikeres integráció elengedhetetlen feltétele több kompetencia együttes jelenléte: a
fogyatékosság típusához értő gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, illetve a többségi
pedagógus, aki valamilyen speciális képzés folyamán erre a feladatra már készül, vagy
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
23
felkészült (Kerber, 1999). Az eredményes integrációhoz a tanítási kompetenciák magas foka és
a folytonos önképzés szükséges.
Kőpatakiné (2004) megfogalmazza kutatásai, tapasztalatai alapján, hogy milyen tanári
kompetenciák szükségesek ahhoz (melyeket tartanak fontosnak a szereplők), hogy a sajátos
nevelési igényű tanulók tanulási folyamata eredményes legyen.
Az együttnevelést végző pedagógusnak tudnia kell:
- a neveléshez-oktatáshoz-fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi)
megteremteni, aktivizálni;
- a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas
individuális módszereket, technikákat megtalálni;
- az egyes fogyatékosságú tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani;
- a tanulói diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési
eljárásokat találni;
- egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni, a tanórákat
eredményesen és hatékonyan vezérelni, tudni a háttérben maradni, a tanulói aktivitást
serkenteni;
- együttműködni szülőkkel, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
24
2. ábra a pedagógus megváltozott szerepe az integrált oktatásban (Papp, 2002)
A pedagógusok közötti együttműködési lehetőségek
Az integrált oktatásban a szakemberek együttműködésére az alábbi formák jellemzőek:
- együttműködés és fejlesztés a tanulásban akadályozott tanulók nevelésével, oktatásával
kapcsolatban,
- együttműködés és véleménycsere az iskolaközösség minden tagja számára.
Az osztályban folyó együttműködésre is több módszer kínálkozik (Ainscow, 1993 a):
- a társ megfigyelése (az egyik tanár munkáját figyeli egy kolléga) kiterjedhet általánosságban
az órára, egyes gyermekekre, a hasznosan töltött percekre stb., az ezt követő megbeszélés
kitűnő információkkal szolgálhat a megfigyelt egyénnek - ön- és társreflexió;
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
25
- a szupervíziónak (strukturált megfigyelés) három fázisa van (tervezés, megfigyelés az
osztályban, értékelő konferencia), a folyamat több szakember együttműködését igényli és
eredményezi;
- a munkatársi felkészítés egyes problémák megoldására irányuló módszer, amelynek során az
egyik fél segíti a másikat a problémamegoldásban;
- az osztálytermi segítség a tanulásirányítás folyamatában is megvalósul, a tanár segítői
lehetnek: a tanulók, szülők, (gyógy)pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok. Ennek a
segítségadásnak is több típusát különböztetjük meg:
az egyéni segítő feladata az, hogy egyéneknek, kis csoportoknak rövid ideig intenzív
segítséget nyújtson,
a tevékenységirányító megkísérli az osztály többi tanulóját a folyamatos munkába
bevonni,
a mozgató a segédeszközök kezelését végzi.
Ezek a szerepek nem egyszerre és nem minden tanórán betöltött szerepek. A megerősített
együttműködés segít az iskolában fellépő nehézségek megoldásában. A túlságosan intenzív
együttműködés azonban korlátozhatja az egyéni kezdeményezőkészséget, a túlszabályozott
együttműködésnél pedig a kölcsönös kontroll erősödhet fel. A tanárok rendkívül ösztönzőnek
és izgalmasnak élik meg ezt a közös munkát, ugyanakkor kimerítő és megterhelő is lehet
egyben ez a munkaforma (Hirzel és munkatársai, 1994).
Pedagógusi kompetenciák
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei (Kiemelések)
Az Általános elvek fejezet pontosan meghatározza,
milyen feltételek, tényezők biztosítják a sajátos
nevelési igényű tanulók beilleszkedését, a többi
tanulóval való együttnevelését. A sajátos nevelési
igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai
pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési
igényű tanulókkal együtt történő - integrált -
oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény
többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet
és védettséget.
Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető,
amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:
- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a
sajátos nevelési igényű tanulók fogadására
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
26
- Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,
rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások
alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság"
alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az
egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az
egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások,
eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,
hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki
a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési
igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít,
a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények
elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó
módszereket alkalmaz;
d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait
beépíti a pedagógiai folyamatokba
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő
- a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező -
gyógypedagógiai tanár/ terapeuta az együttműködés során
a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet
kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és
helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök
kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
27
d) javaslatot tesz specifikus gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot
tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó
pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni
fejlesztési terv alapján a re-/habilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során
támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Más közreműködők
Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai
szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét
a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
28
Az SNI-tanulók integrált oktatásában kiemelten szerepet vállaló szakszolgálatok
A gyógypedagógiai szolgáltatások körének tartalmi értelmezése
Kiemelve néhány pedagógiai szakszolgálat3
Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - EGYMI
„Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai
módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi
gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes
gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani
intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
29
felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e
törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai
szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai
feladatot ellátó intézményegység működhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás, a
családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is."4
Az EGYMI célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok mindenek felett álló
érdekének biztosítása segítő és szolgáltató ellátás megszervezésével.
- Az EGYMI feladatai - szakszolgálati tevékenység és szakmai szolgáltatás
Szakorvosi vizsgálat, gondozás, tájékoztatás
- Gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat
- Az utazószakember-hálózat működtetése
- Kapcsolattartás a családdal és a befogadó intézményekkel
- Tanácsadás szülőknek, a családi nevelés segítése
- Tanácsadás, tájékoztatás tanulók részére
- Szaktanácsadás, pedagógusoknak, szakembereknek
- Speciális pedagógiai segítségnyújtás a többségi pedagógusoknak, szemléletváltás segítése
- Az integrált nevelés-oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeknek speciális
pedagógiai segítségnyújtás
- Habilitációs, rehabilitációs órák vezetése
- Fejlesztő felkészítés: a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolára való felkészítése
- Korrekciós, preventív és fejlesztő programok kidolgozása, összeállítása
- Pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célú terápiák alkalmazása szükség szerint
- Dokumentumadaptáció (alapító okirat módosítása, pedagógiai program módosítása)
- Közreműködés a sérültségnek megfelelő eszközellátásban
- Pályairányítás, utógondozás
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
30
- Mentorálás
- Pedagógus továbbképzés, önképzés segítése, szervezése
A speciális segítségnyújtás lehetőségei
- A tanulásban akadályozott, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt tartósan és súlyosan
károsodott gyermekek fejlesztésének megsegítése
- A sajátos nevelési igény minél korábbi életszakaszban történő észrevétele, az ebből adódó
másodlagos problémák megelőzése
- A közoktatási intézmények keretein belül a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok
csökkentése, kompenzálása
- Az együtt nevelt gyermekek képességének, tehetségének kibontakoztatása, beilleszkedésük
segítése
- Módszertani útmutatás pl. speciális eszközök ajánlása, beszerzése, tankönyvi ajánlás, új
módszerek megtanítása, alkalmazása, tanmenetjavaslat, értékelési javaslat, egyéni fejlesztési
terv készítése, illetve az elkészítés segítése stb.)
- Megfelelő tanulási környezet létrehozása - Szakmai megbeszélések, hospitálási lehetőségek
biztosítása többségi pedagógusok részére
Az EGYMI tevékenységformái igen széles körűek,
amelyet mindig az intézmény saját jellege, az adott
szakszolgáltatások és szakmai szolgáltatások,
valamint a körzetéhez tartozó oktatási intézmények
igényei határoznak meg. Munkájukat az
intézményekkel kötött együttműködési szerződés
alapján végzik.
Az EGYMI-k működésében kiemelt szerepet kapnak az utazó gyógypedagógiai tanárok.
Feladatuk:
Az a szakember, aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget, a
gyermek otthonában történő foglalkozásokkal (home training), vagy az integráltan tanuló,
speciális nevelési szükségletű gyermekeknek az iskolában. Az utazó gyógypedagógiai tanárok
alkalmazására azóta került sor külföldön és hazánkban is, amióta a gyógypedagógiai fejlesztést
nemcsak szegregált iskolákban, hanem a többségi iskolában, a korai fejlesztésben, és a
súlyosan és halmozottan fogyatékosok családi ellátásában is biztosítják. Az angolszász
nyelvhasználatban home visiting teacher (családot látogató tanár) v. peripatetic teacher (szó
szerint: 'házalótanár', 'vándortanár') kifejezés szerepel a gyógypedagógiai szakszolgáltatások e
szakemberének megjelölésére. Az egészségügyben, ill. a közoktatásban történő alkalmazására
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
31
különböző országokban eltérő gyakorlat alakult ki. Hazánkban az érzékszervi, testi és
mozgásfogyatékosok korai fejlesztésében az országos szakértői bizottságokhoz, az integráltan
tanulók esetében pedig az adott fogyatékossági ág iskoláihoz kapcsoltan került sor
alkalmazásukra. Az igényeket lefedő foglalkoztatásuk napjainkban kezd kiépülni.
A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és a gondozás feladata
A sajátos nevelési igény (fogyatékosság) megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek
fejlesztése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Az ellátásba való
bekapcsolódást az illetékes tanulási képességét vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapozza meg.
A korai fejlesztés a következő kereteken belül valósítható meg
a.) otthoni ellátás,
b.) bölcsődei gondozás,
c.) fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás,
d.) korai fejlesztő központban biztosított fejlesztés
e.) konduktív pedagógiai ellátás.
A szakértői bizottságnak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik a gyermek
adottságaihoz, lehetőségeihez, valamint az ellátás megszervezésének lakóhelyi feltételeihez.
Együttműködés
A pedagógiai szakszolgálatokon belül a korai fejlesztés az a terület, ahol kiemelkedő
fontosságú
1.) a közös törődés: pl. a gyermekorvos, a szakorvos, a védőnő
2.) az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok, a korai fejlesztést biztosító
intézményhálózat közötti jó munkakapcsolat, a gyakorlati együttműködés stb.
A szülő joga és a jogszabályi háttér
A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem jog.
A korai fejlesztés minimális heti óraszámát - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája
alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály. Ennél
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
32
kevesebbet nem szabad nyújtani, a lehetőségek függvényében ennél több azonban
természetesen nyújtható. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig -
akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben
ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma
megszűnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép.
Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú
foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított.
Ha a súlyosan fogyatékos gyermek az óvodai nevelés keretében nyújtott iskola-előkészítésbe
nem tud bekapcsolódni, akkor az ötödik életévének betöltését követően fejlesztő felkészítés
(képzési kötelezettség teljesítése) keretében történik foglalkoztatása.
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység
A feladatellátás
A feladatellátás megoszlik a tevékenység jellege szerint. A tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése valamennyi megyei és a fővárosi
önkormányzatnak kötelezettsége, a látás-, a hallás-, a mozgás- és a beszédfogyatékosság
vizsgálatát végző országos szakértői tevékenység megszervezése a fővárosi önkormányzat
feladata.
A tanulási képességek vizsgálata
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs tevékenység vagy az országos
szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében
kell
a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján
javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges
gondozás keretében történő ellátására, az
ellátás módjára, formájára és helyére, az
ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai
szakszolgálatra;
vizsgálni a különleges gondozás ellátásához
szükséges feltételek meglétét.
A vizsgálat
A szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálat a szülő kérésére illetve
egyetértésével indul, s annak megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik
- a szülő jelenléte szükséges. A gyermek, tanuló érdekében a vizsgálaton történő részvétel, a
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
33
kijelölt intézménybe történő beíratás érdekében államigazgatási eljárás kezdeményezhető. Az
államigazgatási eljárásban hozott határozat ellen a szülőnek fellebbezési joga van.
A szakvélemény
A komplex - pedagógiai, orvosi, pszichológiai - vizsgálat során az értelmi képességek
vizsgálata, az ezt kiegészítő képességvizsgálatok, a személyiségvizsgálat, a tanulékonyság
vizsgálata, a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése valamint a sérülést kiváltó okok
organikus hátterének feltárását célzó (szak) orvosi vizsgálat megállapításának eredményeire
alapozottan történik a szakértői vélemény (javaslat) elkészítése.
A szülő joga
A megfelelő feltételekkel rendelkező intézmények közül - a szakértői bizottság tájékoztatása
alapján - a szülőnek joga van a szabad intézményválasztásra.
A szakértői bizottsági tevékenység
A szakértői bizottsági tevékenység része a gyermek, tanuló fejlődésének rendszeres nyomon
követése (felülvizsgálatok). A felülvizsgálati kötelezettség azt is jelenti, hogy a korábban
kiadott szakvélemények hatályukat vesztik, és a meghatározott határidő eltelte után nem
szolgálnak alapul az iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez és az ehhez kapcsolódó
állami hozzájárulás igénybevételéhez sem.
A szakértői és rehabilitációs tevékenység szabályozása
A szakértői és rehabilitációs tevékenységet a 14/1994. (VI. 24.) sz. MKM rendelet szabályozza.
Nevelési tanácsadás
A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a
környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek
fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok
mellett - az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével - meghatározó
szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is
tartozik.
A nevelési tanácsadás feladata
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
34
A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési,
tanulási nehézségekkel, magatartási
rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak
feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a
gyermek fejlesztő célú foglalkoztatása a pedagógus
és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda
megkeresésére szakvélemény készítése az
iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni
adottsága ezt szükségessé teszi.
A vizsgálat
A nevelési tanácsadóban történő vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indul, de annak
elvégzését a családvédelmi intézmény is kezdeményezheti. Minden esetben fontos a szülő
konkrét tájékoztatása azokról az okokról, amelyek alapján a gyermek fejlődésének segítésére a
nevelési tanácsadó szakembereinek - pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermek-
szakorvos vagy gyermekpszichiáter - felkeresése javasolt.
A nevelési tanácsadók tevékenységi köre
A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre igen sokrétű: pszichológiai
diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció,
(gyógy) pedagógiai fejlesztés, gyermekcentrikus, lélektani hátterű családgondozás, fejlettségi
vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. A tanácsadók működése csak akkor
lehet eredményes, ha kiépült kapcsolatokkal rendelkeznek a körzetükben lévő intézményekkel:
óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal, gyermek-
ideggondozókkal.
Az együttműködés
A gyermekkel való foglalkozás hatékonysága attól is függ, hogy abban milyen mértékben
képesek együttműködni a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap, mint napfoglalkozó
pedagógusok, s természetesen a szülők.
Az iskola kötelessége
Az iskolának ez esetben a mentesítés mellett kötelessége a tanuló egyéni fejlesztési terv alapján
történő felzárkóztató foglalkoztatásának biztosítása. A beilleszkedési, magatartási
rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek folyamatos gondozását szolgálja a
felülvizsgálati kötelezettség is, melyet az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően
pedig három évenként kell elvégezni. A felülvizsgálat elmaradása a szakvélemény
érvényességét is megszünteti, azaz minden - a szakvéleményben javasolt - jogosultság (pl.
mentesítés) s az e tanulók számára a fenntartó számára biztosított kiegészítő támogatásra
történő jogosultság is hatályát veszti.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
35
A nevelési tanácsadók működésének szabályozása
A nevelési tanácsadók működését a 14/1994. (VI.24.) sz. MKM rendelet szabályozza.
A gyermek útja a sajátos nevelési igény megállapításáig:
A nevelési tanácsadónak szűrő funkciója van, hogy a valóban indokolt esetek kerüljenek a
szakértői bizottság elé.
3. ábra A problémával küzdő gyermek vizsgálati útja (Metzger- Ringhofer, 2006)
Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a
következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat
részletes indoklásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű
értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok
igazolják a sajátos nevelési igény fennállását, a szülővel egyeztetve, az intézményi jegyzék
alapján integrált, esetleg szegregált oktatási-nevelési intézmény kijelölésére kerül sor.
A nevelési tanácsadó szakvéleménye nem jogosít különleges gondozás keretében nyújtott
gyógypedagógiai ellátás (magasabb összegű normatíva) igénylésére!
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
36
2 http://w3.kir.hu/intezmenylista2/lista.asp?lst_id=15&kat=-1
3 Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja [2010.05.08.]
http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/gyogypedagogiai/gyogypedagogiai
4 Az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról, 33.§. (12)
I.3. Az integráció sikerességének feltételrendszere,
Az SNI tanulók együttneveléséhez elengedhetetlen dokumentációs, személyi, tárgyi feltételek -
gyógypedagógiai rehabilitáció objektív, sérülésspecifikus eszközrendszere
- Adaptált fizikai, tárgyi környezet
- Rehabilitációs és tanulást segítő eszközök
- Speciális tanulási, kompenzáló technikák
A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés
A gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye,
sajátos nevelési szükséglete biológiai, pszichológiai
és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló
nevelhetőségének, oktathatóságának,
képezhetőségének az átlagtól eltérő különbségeit
fejezi ki.
A befogadó intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét átható, dokumentumokban rögzített
habilitációs és rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. A habilitációs, rehabilitációs
fejlesztés óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló számára szervezett fejlesztő tevékenység, amely az ô sajátos igényeitől függő
eljárások, eszközök, módszerek és terápiák alkalmazásával valósul meg. A habilitációs-
rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.
Feladata:
A habilitációs, rehabilitációs feladatok
megvalósítása érdekében az integráló közoktatási
intézmények az egységes gyógypedagógiai
módszertani intézményekhez fordulhatnak
segítségért. Szakirányú végzettségű gyógypedagógus
segít a programok összeállításában, egyéni és
csoportos fejlesztést végez, közreműködik a
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
37
tanórákba épülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő
tevékenység tervezésében.
A befogadó iskola a sajátos nevelési igényű tanuló habilitációs, rehabilitációs fejlesztését
2005. szeptember 1-jétôl központilag kiadott egyéni fejlődési lapon köteles dokumentálni. A
habilitációs, rehabilitációs fejlesztést csak gyógypedagógus végezheti.
Óraszáma a különböző fogyatékosság következtében sajátos nevelési igényű gyermekek
esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15-50%-a lehet.
(Kt. 52. §; Kt. 114. §; 2/2005. (III. 1.) OM rendelet)
A tevékenység a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével, a
rendelkezésre álló diagnosztikus adatok, vizsgálati eredmények értékelésével indul. A fentiek
ismeretében fejlesztési terv készül, melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez, fejlődési
üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása.
Fő lépései:
- A fejlesztendő területek számbavétele
- A feladatok meghatározása
- Időterv összeállítása: mit, mikor, mennyit?
- Együttműködési lehetőségek feltérképezése
- Segédanyagok, eszközök számbavétele
- A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése
folyamatosan folyik. Lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban
rögzít a gyógypedagógus. Ennek alapján készül el a következő időszak terve.
A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus
kompetenciája.
Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől,
pedagógiai szakszolgálatoktól.
Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs,
rehabilitációs fejlesztés tervezése, majd a konzultáció is.
A tanórákon kívül
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
38
Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-
rehabilitációs fejlesztés lehetősége. A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a
közösségi, társas kapcsolatok alakulására. Ennek rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a
valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. A tanórán
kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű - manuális, zenei, nyelvi,
számítástechnikai - tevékenységekre, amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez
juttatják a sérült tanulókat.
Az integráló oktatás-nevelés tárgyi és személyi feltételei
A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú
foglalkoztatáshoz való jog és a hozzá kapcsolódó
törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók
érdekeit. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló -
eredményes fejlődése érdekében - csak olyan
intézménybe íratható be, amely rendelkezik a
neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel. (
Kt. 30. § )
A közoktatási törvény meghatározza a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket: az
illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti fejlesztéshez szakirányú végzettségű
gyógypedagógus foglalkoztatása szükséges; a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv,
valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, továbbá a gyermek, tanuló részére a
szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.( Kt.
121. §)
Az integrált nevelés-oktatás sérülésspecifikus szempontú fejlesztéseket, beruházásokat igényel.
A sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos közoktatási feladatok segítésére hozta létre a Magyar
Köztársaság Kormánya a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos
Közalapítványt. (Kt. 119. § (2))
A közalapítvány pályáztatási rendszerrel nyújt támogatást. Az együttneveléshez kapcsolódó
szervezetfejlesztéshez, eszközellátáshoz, információáramláshoz kapcsolódó pályázatok
meghirdetése az integrált oktatás feltételeinek megteremtését szolgálja. Az évek folyamán a
korai felismerést és fejlesztést szolgáló programok, szülői gondozói tanfolyamok, a
feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, szakképzés,
segítő szolgálatok - pl. utazó gyógypedagógus hálózat fejlesztése -, információcsere és
kistérségi együttműködések támogatása, integrált táborok szervezése, egyéni segédeszköz-
pályázatok segítették a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, valamint segítőik
innovatív elképzeléseinek megvalósítását.
Ellenőrzés
Az előírások betartásának garanciája az ellenőrzés. Jelenleg még igen ritkán kerül sor a
szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétének ellenőrzésére az integrált nevelést, oktatást
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
39
ellátó többségi általános iskolákban. A kívánatos persze az lenne, ha nem az ellenőrzésnek
kellene rámutatni a hiányosságokra, hanem az integrált nevelést, oktatást a feladatok közé
beemelő önkormányzati döntés előkészítése és meghozatala során érvényesülnének a szakmai
szempontok és elvárások - azaz: a feladatadásnak és az annak végrehajtásához szükséges
feltételek biztosításának egyidejűleg kell megjelennie. Az egységes gyógypedagógiai
módszertani intézményeknek feladata a befogadó intézmények segítése a személyi és a tárgyi
feltételek biztosításával kapcsolatban is. Az utazótanárok segíthetnek az intézményeknek a
sajátos nevelési igényű tanuló számára szükséges tárgyi feltételek megteremtésében, például
azzal, hogy látogatásaik során javaslatot tesznek a megfelelő speciális eszközök beszerzésére, a
környezet kialakítására. Ezt a szolgáltatást az integrációval járó külön feladatokra figyelő
fenntartók, óvodák, iskolák igénylik.
Jogszabály rendelkezik az integrált oktatás feltételeinek és többletköltségeinek biztosításáról.
Ha meghatározott végzettségű pedagógust nem tudnak alkalmazni a befogadó óvodák, iskolák,
akkor a módszertani intézmény integrációt segítő gyógypedagógusa vagy konduktora segíti a
pedagógusok munkáját.
Az integrált oktatás sikerének intézményi és fenntartói garanciái:
Intézményi dokumentumok:
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált
óvodai-iskolai nevelése csak az intézmény főbb
közoktatási dokumentumainak, tehát a Nevelési vagy
Pedagógiai programnak, a Helyi tantervnek
módosításával valósulhat meg. E tanügyi
dokumentumokban szerepelnie kell a törvény által
meghatározott, a sajátos nevelési igényű gyermekek
oktatására vonatkozó nevelési irányelveknek
megfelelően módosított, átdolgozott és kiegészített
részeknek.
Alapító okirat
Az alapító okirat a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, tartalma
meghatározott. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése-oktatása során az alábbi
kiegészítéseket tartalmazza:
- A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása feladatként szerepel.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
40
- A fogyatékossági típus, fok pontos meghatározása max. létszám csoporton belül.
A dokumentum használata:
Az integrálás dokumentálása fontos, mert csak így jut hozzá az iskola azokhoz a
támogatásokhoz, amelyek egy fogadó iskolát megilletnek. Ezek a következők:
- Emelt szintű normatív támogatás.
- Az osztálylétszám kedvező változása (az érzékszervi fogyatékos gyermeket 3 főként kell
számításba venni).
- Az iskola igénybe veheti az utazótanári szolgáltatást.
- Ha meghatározott létszámot ér el a sajátos nevelési igényű tanulók összessége (15fő), akkor
gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazhat az iskola.
- A sajátos nevelési igényű tanulók számára jár a habilitációs, rehabilitációs órakeret, ez a heti
óraszám 15-50%-a, amelyet az érintett gyermekek számától függően kell arányosan osztani. Az
óraszám átcsoportosítható évfolyamok, osztályok között, egy tanéven belül is változhat.
Pedagógiai program
Az iskola pedagógiai programja meghatározza: [Kt. 48. § (1) bekezdése a), b) pont]
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül:
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait;
- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat;
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;
- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet;
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet;
- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat;
- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot;
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet;
- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközöket;
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
41
- a szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formáit, továbbfejlesztésének
lehetőségeit,
b) az iskola helyi tantervét.
A helyi tanterv kidolgozásában, az irányelvek megismerésében, átgondolásában segítséget ad a
2/2005 (III. 1.) OM-rendelet.
A sajátos nevelési igényű tanulókat is oktató iskolák kötelező és választható tanórai
foglalkozásainak óratervében meg kell tervezni az egészségügyi és pedagógiai célú
rehabilitációs fejlesztés órakeretét is.
Az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalma,
követelményei a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságaira építve, speciális eszközök
igénybevételével, sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával és a szakértői bizottság
szakvéleményében szereplő javaslatok érvényesítésével fogalmazódik meg. A helyi tanterv
megjelöli azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket is, amelyek elsajátítását a sajátos
nevelési igényű tanulóktól nem követeli meg, vagy amelyeket módosítva kíván számára
tanítani. Differenciáltan jelenik meg az értékelési rendszer is.
Fontos, hogy pedagógiai alternatívát kínáljunk a gyermek, tanuló számára. A tananyag egyes
részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók
számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságot figyelembe vevő elsajátítás és feldolgozás,
megértés lehetőségét. Lehetővé tesszük a mérték szerinti oktatást, az individuális programokat,
a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a gyermekek megtapasztalt élményeihez kötődő
ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok
sokszínűségeihez. Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha a tanórán alkalmazott speciális
módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók
és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is.
A helyi tanterv tervezésekor fontos kitérni azokra a speciális tárgyi feltételekre, amelyek a
sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását elősegítik.
Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az
egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is
megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi
osztályzatot a tanítási idő végénél kell megállapítani.
Az egyéni foglalkozás dokumentuma
Az egyéni foglalkozások fő célja a sajátos nevelési
igényből eredő hátrányok kompenzálása, korrigálása
vagy a prevenció. A fejlesztő, a re-/habilitációs
foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján
zajlanak. A fejlesztési terv a sajátos nevelési igényű
gyermek differenciált megsegítésének szakmai
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
42
dokumentuma. Rugalmasan módosuló dokumentum,
változásait a gyermek fejlődési tempója és
szükségletei határozzák meg.
A gyógypedagógus a fejlesztés tartalmának kialakításakor - a fenti ismereteken túl - a
kisgyermek vagy tanuló aktuális állapotát, a kiegészítő mérőlapok, feladatlapok eredményeit, a
fejlődés változásának, folyamatos nyomon követésének eredményeit és a saját megfigyeléseit,
jegyzeteit is alapul veszi. A foglalkozások biztosítják az individuális módszerek alkalmazását, a
speciális segédeszközöket, tanulói segédleteket, a nyugodt, kötetlen légkört, biztonságos
környezetet és az ösztönző, elfogadó bánásmódot.
A fejlesztést végző gyógypedagógus folyamatosan kapcsolatot tart a pedagógus kollégákkal, a
szülőkkel és az utazótanárral is. A felmerülő esetleges problémák megoldására közösen
keresnek megoldást.
Az együttnevelés kihívása:
A befogadó pedagógusok többsége számára nagy kihívást jelent a sajátos nevelési igényű
tanulók oktatása-nevelése. A tanórai munka zökkenőmentessége és a heterogén csoportokkal
végzett sikeres pedagógiai munka érdekében szakmai kompetenciájukat új elemekkel kell
bővíteni. Célszerű megismerni és alkalmazni azokat a technikákat - pl. a kooperatív tanítás-
tanulás vagy a rugalmas tanulásszervezés - amelyekkel a sajátos nevelési igényű tanuló
bevonható a tanulócsoport differenciált munkájába.
Az együttnevelés sikere nagymértékben múlik azon, hogy a pedagógusok eszköztárában
megvannak-e a hatékony tanítás elemei, az igényesség, a folyamatos visszajelzés, a motiváló
értékelés. Ismerik-e azokat az eljárásokat, módszertani ismereteket, fogásokat, amelyekkel
alkalmazkodhatnak a tanuló sajátos igényeihez. A pedagógusnak a tanítás-tanulás folyamatai
mellett a sajátos nevelési igényű tanuló szociális elfogadását is figyelemmel kell kísérnie.
A befogadás fogyatékossági típusonként más-más tárgyi feltételegyüttes megteremtését teszi
szükségessé, amelyet még az egyéni sajátosságokhoz kell igazítani. (Halász,2004)
Sérülésspecifikus kompetenciák:
A befogadó pedagógus nem vonhatja ki magát a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos
pedagógusi tennivalókból a tanórán, még a két tanáros modell gyakorlatában sem. Odafigyelést
és erőfeszítést igényel a pedagógustól az integrált tanulók testi-érzékszervi-mentális
fogyatékosságuk miatti sajátos nevelési igényének, nehézségeinek alapos megismerése és az
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
43
ezekhez való napi alkalmazkodás. Az egyéni segítés iránti igény életkortól és iskolatípustól
függő, az időráfordítás és intenzitás tekintetében és a segítés formáját tekintve is eltérő. A
tanító a tanulóval szorosabb kapcsolatban van, több idő áll rendelkezésére a sajátos tanulási
szükségletek megfigyelésére, feltárására; a tanulásban önálló tanítvánnyal- felső tagozatban,
középiskolában - a pedagógus megbeszélheti, hogy a fogyatékosság milyen problémát okoz a
tanulásban, és az milyen segítséggel kompenzálható. A fogyatékosság típusának megfelelő
végzettségű gyógypedagógus feltárhatja a tanuló diagnózisából fakadó pedagógiai
következményeket, a sajátos nevelési igényt, ám ez önmagában nem elegendő. A segítő jelenlét
nem mentesíti ugyanis a befogadó pedagógust az alól, hogy a tanulási nehézségekről személyes
tapasztalatot is szerezzen. Informálódnia kell például arról, hogy milyen betűmérettel és
betűtípussal célszerű gyengénlátó tanítványa számára a feladatlapokat elkészíteni. Nagy
odafigyelést és önfegyelmet igényel eleinte a tanártól az is: ne feledkezzen el arról, hogy
magyarázat közben mindig a hallássérült tanuló felé kell fordulnia. Nem elegendő ezekre a
sajátos igényekre rácsodálkozni, meg kell ismerni, és be kell építeni a mindennapi tanítási
gyakorlatba.
Az a pedagógus, aki kellő figyelmet fordít sajátos
nevelési igényű tanítványára, átéli nehézségeit,
tanúja küzdelmeinek, az a közös munkában egyre
elfogadóbbá válik. A fogadó intézmények
szakembereinek attitűdje és felkészültsége tehát
kulcsfontosságú tényező az integráció sikeressége
szempontjából.
A tartalmi tervezés szabályozása
A közoktatási törvénynek a fogyatékos tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos
rendelkezései és az irányelvek - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet - figyelembevétele minden
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban szerepet vállaló iskolára vonatkozik, az akár
szegregáltan, akár integráltan szervezett oktatási formában működik is.
A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a
fogyatékosságnak megfelelő fejlesztést biztosító
többletszolgáltatások elérését minden SNI-gyermek
számára. Ehhez nyújt segítséget a közoktatási
törvénnyel összhangban a miniszteri rendelet.
Az irányelvek minden fogyatékossági típusra vonatkozóan rövid leírást adnak a sajátos nevelési
igényről, a sikeres együttnevelés feltételeiről, a NAT alkalmazásáról a kiemelt fejlesztési
feladatokról. Az irányelvek és a közoktatási törvény rendelkezése szerint a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók megsegítésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat több
dokumentumban is meg kell jeleníteni:
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
44
Az integráló intézmények - óvodák, iskolák és kollégiumok - nevelési programjukban,
pedagógiai programjukban, helyi tantervükben megfogalmazzák a speciális szükségletű
gyermekek, tanulók habilitációs, rehabilitációs segítésére vonatkozó célokat, feladatokat,
tartalmakat, speciális eljárásokat, eszközöket, tevékenységeket, követelményeket. Tervezési és
ellenőrzési szinten mindez megjelenik az intézmények minőségirányítási programjában, s végül
megjelenik az egyéni fejlesztési tervben.
Az ép értelmű, testi-érzékszervi fogyatékos tanulók számára a többségi általános iskola
tananyagának elsajátítását és követelményeinek teljesítését írja elő a kerettanterv. A tanulásban
akadályozott és az értelmileg akadályozott tanulók együttnevelése különösen nagy feladatot
jelent a többségi iskoláknak. Az összes sajátos nevelési igényű tanuló négyötöde (80%)
tanulásban akadályozott tanuló, akik eltérő tanterv szerint haladnak. Az ô sikeres
együttnevelésük egyéni terv szerinti haladást igényel a többségi iskolában.
Az együttneveléssel kapcsolatos pedagógiai feltételek
A pedagógusok munkájuk során megtapasztalják a sajátos nevelési igényű tanulók nehézségeit,
de ennek enyhítésére sokszor minden speciális eszközt és sérülésspecifikus módszert
nélkülöznek.
A tanulási környezet értelmezése
A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai, pedagógiai és tanuláslélektani
szempontból fontos környezet, amelyben a tanulás végbemegy. A kedvező tanulási környezet
magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső, valamint a hatékonyságot növelő,
együttműködést elfogadó, támogató társadalmi környezetet.
A tanulási környezet szűkebb értelemben
összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és
infrastrukturális feltételeknek, amelyek kialakítása
elősegíti a tanuló aktivitását, kompetenciáinak
fejlődését, innovációk bevitelét a pedagógiai
gyakorlatba.
A nevelési-oktatási folyamat eredményességét
támogató tanulási környezet kialakításához
szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet, a
pedagógus elkötelezettsége, módszertan, partneri
kapcsolatok.
Az integrált nevelés legfontosabb kérdése, hogy a befogadó intézményekben miként
teremthetők meg a szükséges feltételek, hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet
kielégítése. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. Az iskola
belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság, amely inkluzív intézmény
esetén hatványozottan érvényes. A mozgáskoordináció, az egyensúly és a téri tájékozódás terén
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
45
gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek, amelyet lépcsőkorlátokkal,
biztonságos nyílászárókkal, csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. Az impulzív,
figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál, a magatartási,
beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek.
A fejlesztő eszközök
A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben
magában foglalja a tankönyveken, füzeteken és
íróeszközökön kívüli, bármely foglalkozáson
használható, a tanuló társadalmi beilleszkedésének
folyamatát elősegítő eszközöket. Az eszköz egyre
inkább a valóság, a gyakorlati élet leképezését
jeleníti meg. Nem elvont szimbólum, hanem
használati tárgy.
A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot, ha a
mindennapi életben is találkozunk vele, használjuk
azt.
A többségi pedagógusok részéről odafordulás, a sajátos nevelési igényű tanulók irányába ható
megértés, tolerancia, a tanulási nehézségek elfogadása, az együttnevelésben a hatékony
módszerek, technikák, speciális eszközök alkalmazása nyomán elért szakmai sikerek
attitűdváltást és szakmai megújulást feltételeznek és eredményeznek.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
46
4. ábra A tanulást segítő eszközök összefoglaló példája5
A téma részletesebb feldolgozásához ajánlott irodalom:
Az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról. IV. fejezet: A közoktatás
rendszere
Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti
Tankönyvkiadó. Budapest, 2004. 172. old. 1. bekezdés, illetve 177-204.165-167,208-217. o.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Gordosné Szabó Anna (szerk.2004): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina
Könyvkiadó Rt. Budapest,
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
47
Gulyás Csilla (ford.): Az akadálymentesség európai eszméje. In: Benczúr Miklósné (szerk.):
Rehabilitációs foglalkoztató terápia. Tanulmánygyûjtemény. ELTE BGGYFK.
Budapest, 1999. 23-25. old.
Hallatlan Alapítvány: a jelnyelv első internetes szótára: http://www.hallatlan.hu
Iskolafilmek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskolai Kar videotárából (A vakok
iskolája, A gyengénlátók iskolája, A Mozgásjavító Általános Iskola, A hallássérültek iskolája
Kôpatakiné Mészáros Mária (2004): A befogadás megvalósulása felé. In: Táguló horizont.
Pedagógusoknak az együttnevelésről. Országos Közoktatási Intézet. Budapest,
Kovács Krisztina: Látássérült gyermek az óvodában és az iskolában. In:Illyés Sándor
(szerk.2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. Budapest,
Mesterházi Zsuzsa (szerk.2001):Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest, Utazó
gyógypedagógiai tanár. (lexikon-szócikk) 164.
Metzger Balázs-Ringhofer Jánosné (szerk.2006): Inkluzív nevelés - Hatékony tanuló-
megismerési és segítő technikák, Sulinova Kht
Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek
számára. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK.
Budapest, 357-376. old.
Papp Gabrielle (2002): Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek
közötti kooperáció tükrében, In: Magyar Pedagógia, 102. 2. szám 159-178.
Szabó Ilona (szerk.2004): Alapismeretek sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált
neveléséhez, oktatásához. Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat.
Szombathely, 2004. 5-35. old.
Takács Mari - Vincze Tamás: Beszél a kéz. Csimota. Budapest, 2004.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
48
I.4. A látássérültek pedagógiájának hatásrendszere
Betekintés a látássérültek nevelésének speciális eljárásaiba, a többlet pedagógiai szolgáltatás
jellemzői, speciális szükségletek.
A látássérülés széles kategóriát ölel fel a teljes
vakság és a kisfokú látáscsökkenés között
(gyengénlátó - aliglátó - vak). Pedagógiai
szempontból azokat a látássérült embereket nevezik
gyengénlátóknak, akiknek a látásvesztesége az ép
látásnak 70%-a vagy annál több, de a művelődés
eszközeként a vizuális információhordozókat még
igénybe tudják venni. Az új technikai eszközök
lehetővé teszik, hogy azok, akik a közelmúltban csak
a tapintó írás-olvasást tudták elsajátítani (Braille-
írás), ma már vizuális módon tanulhatnak.
A gyengénlátó személy látásteljesítményének határértékei is tágak. Az ép látás 30%-a és 5%-a
közötti látóképességűek szükségletei nagymértékben eltérnek. Míg a felső határán lévők
látásvesztesége alig észrevehető problémákat rejt, a közepes fokban gyengénlátónak már a
segítség sokféle formájára van szüksége. A legjelentősebb sajátos szükségleteket az alsó
határértékű látásmaradvánnyal rendelkezők támasztják. Egymástól eltérő, nemegyszer
ellentétes szükségleteket okoz a szembetegség jellege is.
A látásmaradvány mértéke megszabja, hogy a gyermek alapvetően vizuális úton szerzi-e az
információkat, vagy kiegészíti-e azt tapintással és a hallási ingerekre való támaszkodással. Ez
utóbbi az aliglátó gyermekre jellemző. A gyengénlátó gyerek elsősorban látására támaszkodik.
A nagyobb térben való tájékozódásnál, közlekedésnél nem mindegy, hogy milyen a gyermek
távoli vízusa, valamint, hogy egy vagy két szemmel lát-e. A játéknál, tanulásnál inkább az a
fontos, hogyan lát közelre, van-e színlátási problémája. Néhány szembetegség
fényérzékenységgel jár, a gyermek, a tanuló erős fényben hunyorog. Neki fényvédő
szemüvegre van szüksége, s az sem mindegy, hogyan ültetjük őt az ablakhoz viszonyítva. Más
esetekben az orvos a retina leválásának veszélye miatt néhány mozgásformát megtilt (pl.
fordított testhelyzetben végzett gyakorlatok, fokozott erőkifejtés).
A látássérüléshez esetenként más sérülés is csatlakozik: mozgás-, értelmi, hallási károsodás.
Mindezekből következik a sajátos nevelési igény, sajátos szükségletek.
A gyengénlátó gyerekeknek csecsemőkoruktól kezdve nagy mennyiségű látási ingerre van
szükségük. Szüleik sok mozgásos játékkal, a környezet iránti érdeklődés felkeltésével, a
gyermekek önállósodásának segítésével fejleszthetik őket.
Az iskolába lépve a tanuló szemészeti adatai alapján kell kiválasztani ülőhelyét az osztályban.
Szükség esetén a tanuláshoz segédeszközt kell biztosítani: nagyítót, távcsőszemüveget,
elektronikus olvasókészüléket. Tanórai foglalkoztatása során számítani kell arra, hogy ép
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
49
kortársainál valószínűleg lassabban olvas (egyszerre a szöveg kisebb egységét tudja érzékelni),
a kísérleteket csak közvetlen közelről látja, írásbeli munkáit hosszabb idő alatt készíti el, az
írásvetítő képét csak besötétített teremben látja. Gyengénlátása befolyásolja írása külalakját, a
mérési feladatok pontos végrehajtását. Sikeres oktatásának feltétele a differenciáló módszerek
alkalmazása. A látássérült gyermekkel történő kommunikáció során nem mindig számíthatunk
arra, hogy érzékeli arckifejezésünket, mimikánkat. Nevelése-oktatása során egyéni szükségletei
szerint habilitációs, rehabilitációs fejlesztésre jogosult.
A pedagógiai többletszolgáltatás jellemzői
Az integrált nevelést-oktatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a gyengénlátó gyermek
beilleszkedik ép társai közé, együtt tud haladni velük, s eközben képességei kibontakoznak.
Mindehhez különleges gondozásra is szüksége van.
Az Irányelv. „A gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó aliglátó tanulók
iskolai fejlesztése" 3.4 fejezete részletesen leírja a NAT tananyagának, fejlesztési feladatainak,
követelményeinek kiegészítését, módosulásait. Például a követelmények módosulása a
látásteljesítménytől függő olvasási tempó vagy a mérések pontossága esetében. A dokumentum
műveltségi területenként közli az eltéréseket.
Re-/habilitáció
Kiemelkedő jelentőségű többletszolgáltatás a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció. A
gyermek igénye, szükséglete szerint számára külön fejlesztő foglalkozást kell szervezni. A
gyengénlátó, aliglátó tanulónak általában az alábbi területeken lehet szüksége egyéni
megsegítésre:
- látásnevelés (a meglévő látás kihasználásának és az optikai eszközök használatának
megtanítása);
- tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság, egészen alacsony vízus esetén fehér bottal való
közlekedés);
- mozgáskorrekció (a kéz finommozgásának fejlesztése pl. olló használata, helyes ceruzatartás
kialakítása, nagymozgások fejlesztése, pl. lépcsőn járás);
- az olvasási készség fejlesztése (pl. a gyengénlátásból fakadó betűtévesztések korrekciója,
megelőzése alapos betűelemzéssel);
- tapintó írás-olvasás (az aliglátó tanulónak a vizuális ismeretszerzéssel gyakran párhuzamosan
a Braille írás-olvasás elsajátítására is szüksége van, különösen, ha félő, hogy szemészeti
állapota romlani fog);
- személyiségkorrekció (viselkedéskultúra, a kommunikáció eltérései).
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
50
Természetesen a látássérüléssel közvetlenül összefüggő megsegítésen túl szüksége lehet még:
- diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkuliaterápiára,
- logopédiai ellátásra,
- gyógytestnevelésre, mint bármely ép látású kortársának.
Több szembetegség okoz színlátási zavart, látótérszűkületet, fényérzékenységet. Sokszor
tapasztalható a hirtelen fényváltozásokhoz való alkalmazkodás zavara.
A befogadó óvoda, iskola pedagógusa, tantestülete
Amennyiben a többségi iskola vezetői és tantestülete vállalta a gyengénlátó gyermek nevelését,
oktatását, ezt a tevékenységet meg kell jelenítenie az iskola alapdokumentumaiban: az alapító
okiratban, a helyi pedagógiai programban6.
Kívánatos, hogy a befogadó pedagógus az együttnevelés során folyamatosan gyűjtse
tapasztalatait a látási fogyatékosságról, a megismert gyengénlátó tanuló egyedi szükségleteiről.
Az előbbi felsorolásból kiemelhetjük a differenciálás, a tanulásszervezés változatos formáinak
ismeretét, azok fontosságát. E korszerű módszerek teszik lehetővé, hogy a pedagógus
alkalmazkodni tudjon az egyéni sajátosságokhoz.
Mit jelent a „befogadás?"
A gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók inkluzív nevelésének, oktatásának fogalma
alapvetően meghatározza az óvodák és az iskolák szemléletének változtatását, hiszen nem
egyszerűen „leültetni" és tanítani kell a látássérült gyermeket, hanem el kell őt fogadni,
környezetét minden szempontból „befogadóvá" tenni. A „minden szempont" sok mindent takar:
- Az elfogadó gyermeki és felnőtti közösséget.
- A látássérülés súlyosságának ismeretét: azt, hogy gyengénlátó vagy aliglátó-e a gyermek.
- A fogyatékosság kialakulása idejének ismeretét: veleszületett vagy később szerzett
betegségről, állapot áll-e fenn. A később bekövetkezett látásromlás előtt szerzett vizuális
élményekre a pedagógiai munka során lehet, sőt kell támaszkodni.
- A gyengénlátó, aliglátó gyermek pszichés és egészségi állapotának ismeretét. Az egészségi
állapot tekintetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szembetegség megállapodott
(stagnál, végleges állapotot eredményezett), vagy további romlás várható (progrediáló
szembetegség). Ez utóbbi esetben törekedni kell arra, hogy mindaddig, amíg a látásmaradvány
azt lehetővé teszi, a vizuális élményeket biztosítsuk.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
51
- A képességek, kialakult készségek, kognitív funkciók és meglévő tudás ismeretét, hiszen a
fejlesztést, nevelést, oktatást erre támaszkodva lehet tervezni, megvalósítani.
- A látássérült gyermek és tanuló számára át/kialakított környezetet: megfelelő fényerő (növelt
vagy fénykerülők esetében csökkentett), speciális pad, helyi megvilágítás, ültetés a teremben, a
közlekedőterek akadálymentesítése pl. felfestéssel stb.
- A speciális módszerek, eljárások ismeretét és alkalmazását: a tananyag átalakítását,
csökkentését, a szemléltetést, a láthatóvá tételt, kontrasztot stb.
- Az oktatási, tanulási eszközök átalakítását: nagyítás, domború képek használata, speciális
füzetek, íróeszközök stb.
- Különleges, sérülésspecifikus eszközök - lupék (azaz nagyítók), elektronikus olvasógépek,
informatikai eszközök - használatát, használtatását stb.
A nem is teljes felsorolásból kitűnik: a befogadó óvodák és iskolák igen nagy feladatot
vállalnak a gyengénlátó, aliglátó gyermek és tanuló nevelésében, oktatásában, amelyhez
nemcsak nekik, hanem az érintett gyermekeknek és családjuknak is segítséget kell kapniuk.
A gyengénlátás pedagógiai következményei
A gyengénlátó gyermek élete nehezebb, mint ép látású társaié. Sokszor fordul meg orvosi
rendelőben, kórházban, él át kellemetlen beavatkozásokat. Az óvodából, iskolából is többet
hiányzik emiatt. Korlátozottak a tapasztalatszerzési lehetőségei.
Képességeinek kibontakozása nagyban függ attól, milyen korán ismerték fel látássérülését, s
kapott szakszerű pedagógiai segítséget. Tevékenységeihez általában az átlagosnál nagyobb
fényerőre, és helyi megvilágításra van szüksége. Viszont, ha fénykerülő (pl. albinó,
glaukómás), éles napsütésben, havas tájon, vízparton fényvédő szemüvegre van szüksége. A
megfelelő megvilágítást egyénileg kell kitapasztalni. Ha a gyengénlátó gyermek egyik szeme
tompalátóvá vált vagy eleve olyan csekély a vízusa, hogy gyakorlatilag nem használható,
megfigyelhető, hogy a gyerek fejét oldalra fordítva csak a jobban látó szemével dolgozik.
A gyengénlátó vizuális benyomásai hiányosak, ezért a tárgyakról pontatlan képe alakul ki. A
nagy távolságra lévő fákat, háztetőt, magasra helyezett feliratot, közeledő járművet stb.
segédeszköz nélkül nem látja. Kiránduláson, utcai közlekedésben esetenként hasznos számára a
távcső (tenyérben elrejthető méretű is létezik). Ha látótere beszűkült, fél nagyobb térben
mozogni, mozgása ügyetlenebb, mint jól látó társaié. Kamaszkorában előfordul, hogy
segédeszközeit, szemüvegét szégyelli, ami éppen az iskolaváltás időszakában nehezítheti
helyzetét.
Az integrált nevelés sikeressége szempontjából előnyös, ha a gyengénlátó gyerek, fiatal
személyisége nyitott, ha érdeklődő, jó kommunikatív készségekkel rendelkezik, felnőttekhez is
bátran közelít, szorgalmas. Személyiségjegyeinek nagyobb a jelentősége, mint látásának. A
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
52
visszahúzódó, zárkózott gyereknek több tanári segítségre van szüksége. Ha a gyermeknek
magatartási problémája, csatlakozó sérülése (pl. figyelemzavara, részképesség-kiesése) van,
fejlődése jobban biztosítható a gyengénlátók iskoláiban.
6 Dokumentációs útmutató gyengénlátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez -
http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3730
Az oktatás főbb speciális eszközei
(Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez7):
A szem megfelelő körülmények közötti használata a szemet nem károsítja, kímélete nem a
kikapcsolást jelenti, hiszen a nem használt szerv, izom stb. elsatnyul, működőképessége
csökken. A szakorvos által felírt szemüveg és (használatát sokféle helyzetben begyakorolt)
egyéb optikai segédeszköz jó alap a szem kíméletéhez.
Egy új optikai eszköz - pl. nagyító, távcsőszemüveg használatának megtanulása sok időt és a
gyermektől nagy erőfeszítést kíván, sok küzdelem árán lehet csak úgy begyakorolni, hogy a
használat során már több legyen az öröm. Az állandó közelhajolás miatt a gerincdeformitások
kialakulásának veszélye is nagyobb, mint a jól látó gyermekeknél. Írásnál és olvasásnál a
gyermek kénytelen közel hajolni a füzetéhez, könyvéhez, ami állandóan meggörbült hátat
eredményez. A tartási hibán kívül ez a kényszerhelyzet a keringésére is rossz hatással van,
kifáradáshoz és végső soron a teljesítmény romlásához vezet. Ezt a problémát az emelhető
tetejű paddal vagy egy könyvtartó állvánnyal szükséges kezelni, ami a megfelelő dőlésszög
beállításával megakadályozza a görnyedést.
A látási erőfeszítés megelőzése érdekében a megfelelő világítást is biztosítani kell, nemcsak a
tanteremben, hanem minden olyan helyiségben is, ahol hosszabb ideig tartózkodik a gyermek.
Ez az igény esetleg egyéni megvilágítás felszerelését is szükségessé teheti. Az emelhető padhoz
célszerű hozzárögzíteni a lámpát, így az akár 70 fokra megemelt asztallap is jól bevilágítható,
és ha a fénysugár irányítható, akkor mindig éppen a legszükségesebb területen.
Amennyiben ezek valamelyike hiányzik vagy csak részben megfelelő, az egész idegrendszer
kifáradásával kell számolni. Nagyon körültekintően, szinte egyedileg kell kiválasztani a
gyengénlátó gyermek számára a tankönyveket, munkafüzeteket.
A legfontosabb szempontok:
- Elég nagy méretű betű, egyszerű betűtípus
- A lap ne legyen fényes, jól lehessen bele írni: legyen elegendő hely, a tinta ne tegye
olvashatatlanná a másik oldalt.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
53
- Vizuálisan emelje ki, támassza alá a tananyagot.
- A képek, ábrák mérete, elhelyezése megfeleljen a gyermeknek. Ebben az optikai segédeszköz
fajtája is jelentős tényező, hiszen egy túl nagyméretű betűvel írt szóból a nagyító segítségével
már csak 1-2 betű fog látszani, ami erősen visszafogja az olvasási tempót. Az olvasótévén
dolgozó gyerek bármekkora betűből képes saját méretűt varázsolni, itt a sok rövid sor (gyakori
sorváltás) okozhat tempócsökkenést.
Az írástanítás kezdetén, az 1-4. évfolyamon, de a látáscsökkenéstől függően később is ajánlott a
speciális füzetek használata. Ez nagyobb vonaltávolságú, illetve különböző nagyságú
négyzethálós füzetcsalád.
Az állapotához igazított optimális feltételek mellett a gyengénlátó tanuló is kitartó munkára
képes, noha tőle a tanulás fokozott erőfeszítést, figyelmet, több kitartást igényel.
Elhelyezkedés az osztályban
A gyengénlátó gyermekek optimális tanulási környezetének kialakításához az egyéni
segédeszközökön kívül (szemüveg, nagyító, olvasótévé, emelhető tetejű pad) a teremben való
elhelyezésére is figyelmet kell fordítani.
Érdemes kipróbálni, mekkora betűmérettel, milyen széles krétanyommal, milyen színű krétával
a legoptimálisabb táblára írni az adott gyermek számára, ha az első sorban ül. Nem mindegy
azonban, hogy az osztályterem melyik oldalán ül: a látó szemével ellentétes oldalról nagyobb
lesz a látótere, több információhoz tud jutni.
Ideális esetben az íráskép, a szó- és sorközök, a táblára írtak rendezettsége is segíti a
gyengénlátó gyermeket a táblán való tájékozódásban, a helyén ülve is. Segítséget jelenthet a
táblakép kézbeadása lapon, a térképek, a csoportmunkák eredményeinek közelről való
megtekintése, amihez időt kell biztosítani.
Lehetővé, az osztályban elfogadottá kell tenni, hogy a gyengénlátó gyermek óra közben is
elhagyja a helyét, hogy a tábla, illetve a szemléltető eszköz elé/alá húzódjon. Kívánatos a
táblára írást szóval kísérni, mert ez vezeti a gyengénlátó gyermek figyelmét.
A kommunikáció és a metakommunikáció nehezítettsége miatt (nincs látásos kontroll!)
barátságos gesztus az osztály egyéb történéseit is „közvetíteni". Egy tanítási órán természetes
és kívánatos esemény a jókedv, a derű, de a feszült figyelem miatti csönd vagy a munkazaj is.
Ha a pedagógus verbálisan közvetít, a gyermek lassan megtanulja és begyakorolja az ép
érzékszervek bekapcsolását az információk érzékelésébe, megértésébe, feldolgozásába.
(különösen az elektronikus média használatával).
Fényérzékeny gyereket az ablaktól távol kell ültetni.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
54
Balesetvédelmi követelmények
Az ismert terepen biztonságosan, gyakran futva közlekednek a gyengénlátó gyerekek is, de
balesetet okozhat egy, a megszokott útvonalon váratlanul megjelenő tárgy, különösen a térlátás
valamilyen fokú zavarával rendelkező gyerek esetén. Pl. egy kihúzva felejtett szék, egy a
környezetbe beleolvadó színű táska, egy közlekedési útvonalon felejtett demonstrációs eszköz
stb. A gyengénlátó gyermek nehezebben, későbben veszi észre a veszélyhelyzeteket, ezért
ezekre fel kell hívni a figyelmét, illetve tudatosítani kell benne ezt a hátrányát, mert csak így
tudja megvédeni magát.
Ugyanígy nagyon megnehezíti a leesett holmi keresését a gyengénlátó gyermek számára a
környezetében nem eléggé kontrasztos tárgy, pl. toll, füzet stb. Megoldás a feltűnő színű
tárgyak vásárlása, illetve megjelölése ráragasztott jelzéssel.
Színtévesztő vagy színvak tanulóknak az íróeszközök színének jelzésére szolgálhat a feliratozás
és a tolltartóban kialakított rend. A színekkel való kiemelés, javítás helyett az eltérő nyomatú
tollak, illetve a grafikus jelzés használata lehet megoldás. Pl. piros szín helyett hullámos vonal,
rácsozás stb.
Látásnevelés
A látásmaradvány maximális igénybevételével, a
látási funkciók optimális körülmények közötti
gyakoroltatásával, a látási érzékletek tudatosabb és
pontosabb kérgi feldolgozásával a praktikus látási
teljesítmény javulása érhető el. A kompenzáló
technikák elsajátításával, az egyedi látásjavító
eszközök használatával csökken a látási
fogyatékosság cselekvéskorlátozó hatása. A
látásnevelés hatására nem fognak többet látni a
gyengénlátó gyerekek, de megtanulják a meglévőt
jobban felhasználni és sikeresebben hasznosítani. A
gyakorlatok egy része a tantárgyi órákon is
végezhető, sőt végzendő, de a tanórán kívüli
(re)habilitációs foglalkozások igen fontos részének
kell lenniük.
A környezet
A tanulót befogadó iskola gyerekközösségét érdemes felkészíteni a „másság" kezelésére. Ha az
osztály légköre elfogadó, ha a gyerekek ismereteket kapnak a leendő osztálytárs
látásproblémájáról, a szükséges segítség mibenlétéről, könnyebb lesz számukra az elfogadás.
A sérült osztálytárs megjelenésekor a szülők első érzelmi reakciói nagyon vegyesek lehetnek.
A befogadó pedagógus a gyógypedagógus segítségével ismereteket nyújthat a látássérülésről, a
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
55
sérült gyermek jogairól, s arról, hogy milyen pozitív emberi tulajdonságokat alakít ki
gyermekeikben az együttnevelődés.
Az integrációt segítő gyógypedagógus -
tiflopedagógus - feladatai:
- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló
egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
(a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges
megvilágítás stb.);
- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez
szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,
tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
- javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus
módszerek, módszer-kombinációk alkalmazására;
- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a
részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az
egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó
módszerváltásokra;
- együttműködik a többségi pedagógusokkal,
iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval
foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit,
javaslatait;
- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval
való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési
terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló
órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló
meglévő képességeire, az ép funkciókra."
A gyógypedagógus a fenti feladatokat igen
változatos formában, a módszertani intézmény és a
befogadó intézmény között kialakult
együttműködésnek megfelelően oldja meg.
Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szolgáltatásai:
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
„(1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési
igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a
szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét
betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az
óvodai nevelésbe." A gyermekeket hároméves koráig a Látásvizsgáló Országos Szakértői
Bizottságának szakemberei korai fejlesztésben részesítik, majd ezt követően a gyengénlátók
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
56
iskoláinak utazótanárai folytatják a fejlesztést. A fejlesztés során a szülőt minden esetben
bevonják - bízva a közreműködésében. Gyermekük neveléséhez tanácsokat kapnak, és
különféle programok keretében megismerik a gyengénlátással összefüggő sajátos tudnivalókat.
Logopédiai szolgáltatás
„(5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-
kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása." A gyengénlátó tanulók
logopédiai kezelése lakóhelyükön jól megoldható - és szükség esetén a gyengénlátással
összefüggő logopédiai kérdésekben a módszertani intézmények megfelelő szakmai tanácsot
tudnak nyújtani.
Az utazótanári tevékenység feladatai:
- részletes pedagógiai-pszichológiai vizsgálat a személyiségjegyek, részképességek feltárására,
a meglévő látóképesség felhasználási szintjének megismerésére;
- a hiányosan fejlett képességek, elmaradások területenkénti korrigálása gyakorló feladatokkal;
- közvetlen korrekciós foglalkozás: játékos fejlesztő gyakorlatok, rajzos feladatlapok különféle
formáinak alkalmazásával;
- irányított családi korrekció: bemutatás, megbeszélés, tanácsadás alapján konkrét feladatok,
gyakorlatok otthoni elvégeztetése.
- a számítástechnikai eszközök bemutatása, használatuk megtanítása,
- a szemészeti ismeretek, szemhigiéné kérdései,
- speciális sport,
- a látásjavító eszközök kipróbálása,
- elektronikus eszközök bemutatása,
- életvezetési ismeretek stb.
A tanulók pedagógus, pszichológus segítségével és saját tapasztalataik elmondásával ismerik
meg többek között a hasznos tanulási technikákat, az egyéni érdekképviseletet, a továbbtanulási
lehetőségeket.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
57
7 http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3731
A téma további feldolgozását segítő anyagok
Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Részei:
Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a
tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása
nélkül nem vagy csak nagyon nehezen
lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók
együttnevelésének tudatos, tervezett és
szervezett keretek közötti megvalósítása.
Az Adaptációs mátrix abban segíti az
eligazodást, hogy a kompetencia alapú
programcsomagokhoz elkészült gyakorlati
segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-
szempontú mintamodulok, módszertani
útmutatók és jó gyakorlatok) könnyen
kezelhetően biztosítsák az adaptációs folyamat
támogatását.
Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza az
alapfogalmakat, amelyek segítik a sajátos
nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos
tevékenységeknek az intézményi
alapdokumentumokban való megjelenését és a
pedagógiai folyamatok tervezését.
http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1
063
Földiné Angyalossy Zsuzsanna - Hartdégen Józsefné: Látók között. Útmutató súlyos fokban
látássérült tanulók neveléséhez általános iskolai tanítók és tanárok számára. BGGYTF.
Budapest, 1995. 6-9. old.
Földiné Angyalossy Zsuzsanna (szerk.): Szemelvénygyűjtemény a látássérültek integrált
neveléséhez, oktatásához. BGGYTF. Budapest, 1996.
Földiné Angyalossy Zsuzsanna: A tanítási-tanulási folyamat szervezése integráltan tanuló vak
gyermekeknél. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia.
Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2004. 399-418. old.
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
58
Jankó-Brezovay Pálné - Vargáné Mező Lilla: Az integrált nevelést-oktatást segítő módszertani
központ modellje a gyengénlátók iskolájának gyakorlatában. Fővárosi Közoktatás-fejlesztési
Közalapítvány. Budapest, 2001.
Kovács Krisztina (2000): Látássérült gyermek az óvodában az és az iskolában. In: Illyés Sándor
(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. Budapest,
Méhes József (1985): Tiflopedagógia. Tankönyvkiadó. Budapest,
Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest, 2001. 120-
122. old. Látásélesség, látássérülés, látássérültek, látásnevelés. (lexikon szócikkek)
Paraszkay Sára: Közelről nézve - a gyengénlátó gyermek. Paraszkay Sára. Budapest,1994
Schiffer Csilla: Látókkal együtt - az általános iskola alsó tagozatán. Gyógypedagógiai Szemle,
2001/3. 62-70. old.
Schiffer Csilla: Tanítók tapasztatai a vak gyermekek integrációjáról. Gyógypedagógiai Szemle,
2005/3. 181-195. old.
Szaffner Gyula: Várgesztesi történet. BGGYFK. Budapest
További segédletek az együttneveléshez a www.sulinovaadatbank hu honlapon:
Dokumentációs útmutató:
4. Dokumentációs útmutató gyengénlátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez
9. Dokumentációs útmutató vak és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez
Módszertani intézményi útmutató:
4. Módszertani intézményi útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók
együttneveléséhez
10. Módszertani intézményi útmutató vak és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
59
Eszköztár:
Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek, tanulók együttneveléséhez
Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez
Ajánlások:
Matematika
Bevezető a matematika kompetenciaterület ajánlásaihoz
Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák:
Bevezető a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület ajánlásaihoz
Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Szövegértés-szövegalkotás:
Bevezető a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület ajánlásaihoz
Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Óvodai nevelés
Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz
DEBRECENI EGYETEM Projekt azonosítója és címe:
EFOP-3.4.3-16-2016-00021
„A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
60
Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez
Idegen nyelv
Bevezető az idegen nyelvi kompetenciaterület ajánlásaihoz
Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alpú fejlesztéséhez
Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Életpálya építés
Bevezető az életpálya-építési kompetenciaterület ajánlásaihoz
Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhe