R. Hawkins

tr#

kideritdsetudatossag szintjei

Vajon milyen lenne egy olyan vildgban 6lni, ahol nem 1rdemes hazudni?Nem 6rdemes, mert bdrki ellencjrizheti, hogy az adott iillftds igaz-e vagysem. Konyvdvel a vildghirri, megvilagosodott, amerikai 0rv0s pontosanerre ad lehetos6get! Mostantol kezdve tehdt - a tortenelemben ekjszrir- bdrmely atllftasrol kideritheto, hogy az igaz-e vagy sem, es lemerhetobarmely szemely, szeruezet vagy eszmevalodi 1rteke.(Parlamenti vdlasz-tdsok idej6n nelkrilrizhetetlenseglts6g.. .) Nem velet len hdt, hogydr. David Hawkins mfiv6t vildgszefteto116nel m i sarokkrinek teki nti k.

,,Az egydn elmeje olyan, mint egy hatalmas adatbdzishozkapcsolodo szdmitogdpes termindl. . .Ezaz adatbdzisa zsenialitds birodalma; miutdn pedig emberneklenni egyet jelent az adatbdzisban valo szereplessel,ebbrjl kovetkezik, hogy szuletdse folytdn mindenkihozzdf6rhet ehhez a zsenialitdshoz. Az adatbdzisbantdrolt korldtlan informdciokrol bebizonyosodott, hogyazok n6hdny mdsodperc alatt bdrki szimira, bdrhol esbdrmikor kdnnyeden el6rhettik. Ez valoban ddbbenetesfelfedez6s, amely az egy6n es az egdsz emberis6g eletetmegvdltoztathatja, mdghozzd szinte elk6pzelhetetlen modon6s ir6rtennen. nz aOatOdzist nem korldtozza sem ter. sem idri,sem az egyedi tudat. . ."

(rdszlet a Ronyvbol)

,,. . . kiilrinosen idriszeru . . . jelentrisen hozzi4[rulazoknak aprobl6mdrknak a meg6rtesetrez 6s kezelni tuOasdfroz, amelyekkelmanapsdg szembe kell n6znLlnk."

Lee tacocca

,,Csoddlatos frdsl. .. A szavaival on oromet, szeretetet es

;:il:T:ttuo terjeszt. Mint tudja, ezeknek a gyumolcse a lelki

Terdz anya

,ilil1!llilil[[uu[|tlAra: 2s00 Ft

Dr. David R. Hawkins

zr

ffi@fumffieruffiffiA tudat anatomiala

Az emberi viselkedes rejtett mozgatorugoi

::::'Jrii

..:r=,..::

l ,n ,

I

Agykontroll

{ \ f l f \

A hozzd6rt5k nem felt1nSekEgyszerfieknek tfinnek

Akik tudjak ezt, azok ismerik az Abszolut iellegetE jelleg ismerete a lagy ER6"

A lagy ra6 mozgat mindent, de neve nincsen

( \ f l f \

>.>->:

. Az angol power 6sforce szavak magyarul (adott kontextusban) egyar6nt er6t jelentenek.

Ez6ri ak6nyvben en6, ill. er6 irAsm6ddal kUldnboztetjUk meg 5ket. (A lektor megjegyz6se')

Tartalom

AszerzSr6 l . . . . . . . . .7Aszerkesz t6e lSszava . . . . , . . . . . . . . 19E l5sz6 . . . . .25Beveze t6s . . . . . . . 33

ELs6 mg*sx: AZ ESZKOZOKl . f e jeze t :A tud6ssa rka la tos fe j l 6d6se . . . . . . . . 41l l . f e jeze t :To r t6ne t6smodsze r tan . . . . . . 50l l l . f e jeze t :Tesz te redm6nyek6s6 r te lmez6s r i k . . . . . . . . 58lV . fe jeze t :Azember i t uda toss6gsz in t j e i . . . . . . . 62V . fe jeze t :A tuda t i sz in tekszoc i6 l i se losz l6sa . . . . . . . . 75

V l . f e j eze t :U j k i l d t 6sokaku ta t6sban . . . . . . . . . . 80Vll. fejezet: Kritikuspont-elemz6sa mindennapokban . . . . . . .87Vlll. fejezet: Azrn6 forr6sa. . . .97

MA$SM$K MX*SZ: A frIUNKAlX . fe jeze t :Azember ia t t i t i i doken6v t ru rAzn rn t . . . . . . . l 07X . f e j eze t :Azen6apo l i t i kdban . . . . . . . . 112X l . f e j eze t :Az rn6ap iacon . . . . . . 118X l l . f e j eze t : Az ra6 6saspo r t . . . . . 124Xllf . fejezet: A szoci6lis en6 6s az emberi szellem . . . . .129X lV . fe jeze t :Azen6 amf i v6sze tben . . . . . . 135XV. fejezet: A zsenialit6s 6s a kreativit6s EREJE . . 139

XVl. fejezet: A siker t0l6l6se . .144XVll. fejezet: Az rn6 6s a testi eg6szs6g . . .147XV l l l . f e j eze t :A j 6 l l 6 t 6sa be tegs6g . , . . . . . 151

HAffifulADIK reg*Sff; A JELENTESXlX . fe jeze t :A tuda tada tb6z i sa . . . . 159XX. fe jeze t :A tuda t fe j l 6d6se . . . . . . 164XXl . fe jezet :At isztatudatv izsgl la ta. . . . .172XXll.fejezet: Spiritu6lis krizdelem. . . .179XXlll.fejezet: Az igazsdg keres6se . . .185)O( lV. fe jezet :V6gkovetkeztet6s . . . . .194

P#ffiffiS*-ffi$jt, ,A" fr iggel6k:Afejezetek kalibrdlt igazs6gszintje. . . . . 1gg, ,B " fugge l6k :Ak inez io log ia i t esz te l6smene te . . . . . . 2OO, ,C" fu igge l6k : V ideokaze t t6k . . . . 2O3

Jegyzetek

K i f e j ez6sek . . . . . . . . . . 216

B ib f i og r6 f i a . . . . . . . 229

A .

A szerz6rSl

David R. Hawkins 1952 ota dolgozik pszichidterkdnt, s az American Psy-:hiatric Association (Amerikai Pszichidtriai Tdtrsasdg) orokos tagia. Sziles<orben elismert terapeuta 6s oktato, io nehdny kozismert televizios m6-sorban szerepelt. Szdmos tudomdnyos cikk es videokazetta szerzSie, s a\lobel-dijas Linus Paulinggal egyiltt irta meg az Orthomolecular PsychiatryCrtomolekuldris pszichidtria) cim6 k6nyvet. Vdltozatos kutat6i 6s oktatoi:ev6kenysegerSl reszletes leirds taldlhato a Who's Who in America (Ki kicso-Ja Amerikdban?) cimfi kiadvdnyban.

Dr. Hawkins jelenleg is praktizal, konyveket ir, 6s az Arizondban mfikoddThe lnstitute for Advanced Theoretical Research (Korszer(l Elm6leti Kutatd-sok I nt6zete) vezetSiek6nt d olgozik.

Az ea6 kontra er6 a szerzS eletmAv5nek csIcsa. Dr. Hawkins meg vangy6zSdve arrol, hogy e konyv letreiottevel pdrhuzamosan alakult szem6lyes

spirituilis fejl6dese, amelynek tort1neterSl a kovetkez6 oldalakon szdmol be.(A szerkeszt5)

E konyvben szerepl5 igazsdgok tudom6nyos modszerek haszn6latSval

kerultek felszinre, 6s objektiv m6don vannak elrendezve, noha az osszes

tdbbi igazsAghoz hasonloan elSszor szem6lyesen kellett 5ket 6t6lni' Eg6-

szen fiital koromban kezdSdS intenziv tudatoss6gi 6llapotok ihlett6k, majdr'6nyitottiik azt a szubjektiv felismer6si folyamatot, amely v6gul e konyvben- -:lt testet.

*-::n6vesen hirtelen a l6tez6s teljes tudat6ra 6bredtem. Ez m6g az ,,EN* I . t"

- szubverb6lis, m6gis teljes felismer6se volt, amit azonnal kovetett

il *i6 gondolat, hogy az,,6n" esetleg nem is l6tezik' Tudatom tehdt a

I pr- :-3as dllapotdbol 6bredt 16 onmaga tudatossdg6ra, egyik pillanatrol a,rT1,;"s; * -:" Ekkor szrjletett meg szemelyes 6nem, s ekkor hatolt be szubjektiv.;r at:-ba a vAN 6s a NINOS kett6ss6ge.

u ::=zes paradoxonja6s az,,6n" val6s6gossdg6nak k6rd6se gyermek-- :ir,-tan 6s serdril66veim elej6n mindv6gig sokat foglalkoztatott. Szem6-,q,: ?-ern olykor elkezdett visszacs0szni a nagyobb, szem6lytelen rner,

: I -'a*r6tt6l valo eredend6 f6lelem, a ,,semmi-segt6l" valo retteg6sem,r fif-g !' nindig visszattirt.- 133-cen ujs6gkihordok6nt dolgoztam Wisconsin dl lam vid6ki terulete-

"T i -a"!.onta 28 kilom6tert kellett megtennem. Egy sotet teli est6n, ami--:r -al i<i lom6terekre jdrtam otthonunktol, minusz harminc fokos hideg

ts *ir,, -ar torl r6m. Ker6kp6rom elcsfszott a j6gen, az ujsdgok kiestek a, rr*l3-.:a szerelt kosdrb6l, es a vad sz6l sz6tftijta 5ket a jeges h6val bo-

t-III

rftott mez5n. A kimerultsegt6l 6s a frusztrdciot6l sirva fakadtam. A ruh6mm6r merevre fagyott. El akartam b0jni a sz6l el5l, ez6rt dttortem egy magash6kupac jeges k6rg6t, 6s kis ureget kapartam magamnak, ahov6 bemdsz-hattam. Hamarosan abbahagytam a vacog6st, kellemes meleget 6rezlem,majd leirhatatlan b6kess6g 6rasztott el. Ugy ereztem, f6ny itat 6t, 6s v6gte-len szeretet jelenl6t6ben vagyok, amelynek nincs sem kezdete, sem v6ge,s amely nem kulonbozik onnon l6nyegemtol. Megfeledkeztem fizikai tes-temr6l 6s kornyezetemr6l, s tudatom egybeolvadl ezzel a mindenutt je-len 16v6, megvildgosodott Sllapottal. Elm6m elcsondesedett, megsz[intemgondolkodni. Egyfajta v6gtelen lrlerurrr volt minden, ami csak volt vagylehetett, id6tlenLil 6s leirhatatlanul.

EvszAzadoknak tfin6 id6 ut6n arra eszmeltem, hogy valaki r6zogatja at6rdemet, s ekkor megl6ttam ap6m aggodo arc6t. Nem ereztem ugyankedvet ahhoz, hogy visszat6rjek a testembe 6s mindabba, ami ezzel jar, denagyon szerettem apdmat, ez6rL a szenvedeset l6tva m6gis igy dontottem.Kulonos, hogy szenvtelen modon egyritt 6reztem a f6lelm6vel, azzal, hogymeghalhatok, noha a hal6l fogalma ugyanakkor teljes k6ptelens6gnek t[1ntsz6momra.

E szubjektiv 6lm6nyemet senkinek sem meseltem el, nem l6tezettugyanis olyan kontextus, amely r6v6n meg6rthettek volna. Soha nem hal-lottam spirituSlis 6lm6nyekr6l, leszdmitva a szentek 6let6ben lefdakat. Atapasztaltak ut6n azonban a vildg elfogadott valos6ga kezdett 6tmenetinektfinni, a hagyomdnyos vall6sos tanit6sok 6rtelmuket vesztett6k, s paradoxmodon szabadgondolkodo. lettem. Azon isteni f6nyhez k6pest, amely 6r-z6sem szerint minden l6tez6st beragyogott, a hagyom6nyos vall6s lsteneigencsak fakonak tiint. Elveszitettem a vallSsos hitemet, 6m rlIalllIam aspiritualit6sra.

A m6sodik vildgh6boruban vesz6lyes feladatot kaptam: aknaszed5k6ntkellett szolg6lnom, s igy gyakran adodott kozeli tal6lkozSsom a hal6llal-Alakulatom tobbi tagjaval ellent6tben azonban nem feltern t6le. Olyan volt,mintha a hal6l elveszitette volna hiteless6g6t. A h6boru ut1n azt6n az elmeosszetetts6g6t6l lenyulgozve, s a pszichi6tria tanulm 1nyozAs1nak v6gy6-t6l hajtva kijarlam az orvosi egyetemet. Gyakorlo6veim sordn a ColumbiaEgyetem egyik professzora volt a pszichoanalizis-oktatom, aki hozzilm ha'sonloan szabadgondolkod6 volt; mindketten meglehet6sen bor0san ldttuka vall6s k6rd6s6t. A pszichoanallzis j6l ment, karrierem is szrSpen ivelt fel-fel6, sikeress6 v6ltam. Am nem sokdig 6lhettem a gyakorl6 pszichi6tereknyugodt 6let6t. Egyre s0lyosbod6 v6gzetes betegseg keritett hatalmdba,

- Vallds(ok) tanftds6t elvet5, csak az emberi 6rtelem tekint6ly6t elismer5 (szem6ly). (Magyar6r1el m ezcj k6ziszolitr)

8

amely ellen egyetlen ismert kezel6si modszer sem haszndlt. Harmincnyolcevesen mdr haldokoltam, 6s ezzel tiszt6ban is voltam. A testem nem ,6rde-<elt, szellemem miatt viszont borzaszlo;an szenvedtem 6s el voltam ke-seredve. A v6gs5 pillanat kozeledt6vel villant 5t elm6men a gondolat: ,,Mivan, ha van lsten?", majd foh6szkodni kezdtem: ,,Ha van, akkor arra k6-rem, hogy most segftsen rajtam!" Megadtam magam lstennek, b6rmilyenis legyen, majd eszm6letemet vesztettem. Amikorfel6bredtem, olyan ori6siatalakul6s ment v6gbe bennem, hogy alig tudtam magamhoz ttlrni az 6mu-attol 6s az 6hitattol.

A szemely, aki valahavoltam, megsz(nt l6tezni. Nem volt szem6lyes 6nemvagy egom, csak egy olyan korl6tlan EREJU, vrcrerrn JELENLET, amelyen ki-vul m6s nem is l6tezeti. Ez a lELrnLrr vette 6t egykori ,,6r'lem" hely6t, s tes-temet 6s cselekedeteimet kizlrolag e JELENLET vEGTELEN AKARATA ir6nyitot-ra. A vil6got a vEcrerrN EGYSEc tisztas6ga ragyogta be, ami fgy fejezSdottxi, hogy minden a maga v6gtelen sz6ps6g6ben 6s tok6letess6g6ben tdrultfel el6ttem.

Ez a nyugalom kilenc h6napig tartott. Nem volt saj6t akaratom; a fizikairenyem mag6tol, a tELerurer v6gtelenril nagy EREJU, mrigis rendkivul szelidakaratAnak ir6nyft6sa alatt tette a dolg6t. Ebben az fullapotban nem erez-tem szLiks6g6t, hogy b6rmi16l is gondolkozzam. Minden igazsdg magdtolSrtet5d6nek bizonyult; szuks6gtelen, s5t igazttbol lehetetlen volt bdrmif6-le fogalomalkot6s. Ugyanakkor idegrendszeremet rendkivul t0lterheltnekereztem: mintha sokkal tobb energia 6ramlott volna benne, mint amennyiszAllrtAslr a az,,ar amkoreit " tervezt6k.

K6ptelen voltam hat6konyan mfikodni a vi169ban. A f6lelemmel r5s a szo-

rongessalegyutt minden egy6b kozons6ges motivdci6 is eltfint. Nem akadt

semmi, amire torekedhettem volna, hiszen minden tok6letes volt' A bard-

taim arra bfztattak, hogy legyek gyakorlatias, 6s folytassam a praxisomat,

dm ehhez egydltal6n nem 6reztem magamban k6sztet6st. Ugyanakkor fel-

fedeztem, hogy k6pes vagyok 6rz6kelni a szem6lyis6gek mdgott rejl6 va-

los6got; l6ttam, hogy az 6rzelmi betegs6gek-alapj6t az emberek azon hite

alkotja, hogy azono.sak a szem6lyis6gukkel. igy azt6n a praxisom mag6t6l

folytatodott, s id6vel ori6sivd n5tt.Az eg6sz Egyesult Allamokb6l jottek hozz6m, mignem m6r 50 terapeuta

6s egy6b alkalmazott dolgozott nekem, 2000 jdrobetegem, 25 rendel6m,kutato- 6s EEG-laboratoriumom, s 6vente 1000 uj pdciensem lett.KLllonboz5 t6v6- 6s rddiomfisorokban valo szerepl6sekre k6rlek fel: szere-peltem p6ld6ul aThe MacNeil/Lehrer News Hour-ban, aToday Show-ban6s aThe BarbaraWalters Show-ban. 1973-ban - a szokiisos utat i6rva-egy konyvben sz6moltam be addig v6gzett munk6mr6l. Az OrthomolecularPsychiatry (Oftomolekuldris pszichidttria) cimfi kotetem t6rsszerz6je a No-bel-dfjas Linus Pauling volt. Ezakorlt csaknem egy 6vtizeddel megel6z6mfi jokora felbolydul6st vdltott ki...

I

Altal6nos 6llapotom ekozben fokozatosan javult, 6m egy 0jabb jelens6gvette kezdet6t: 6llando jelleggel kellemes, 6lvezetes enerlla6ramtist 6rez|tem, ami gerincemel

?t ulagyamba foryt. Foryamatos 6sintenzfv gyonyor-

1rzetet v6ltott ki- Eletemben minden szinkronicitdsban tort6nt, totetet"sosszhangban alakurt, s a csod6ratos dmurat mindennaposs6 vdrt. A viragtal6n csod6nak nevezte volna e jelehsegeket, amelyeknek forr6sa a JELEN_LFr volt, nem pedig szem6lyes enem. A szem6ryes enoot csupdn a jelen_s6gek szemtanrija maradt. Mindazt, ami tort6nt, a sajdt 6nemn6l 6s a saj6tgondolataimndl m6lyebb, nagyobb eru hat6rozta meo.

Aa {lralam tapasztalt dllapotokrol m6sok is beszZmoltak m6r, ez6rt el_kezdtem kutatni a spiritu6lis tanit6sokat: Buddhd6t, a megvildgosodottbolcsek6t, Huang p66t, varamint olyan, modernebb tanitoket, minl Rama_na Marharshi 6s Nisargadatta Maharaj. E kutat6sok meger6sitett6k azonelgondoldsomat, hogy az 6lm6nyeim nem egyediilall6;k. A Bhagavad_Git6 teljesen 6rthet6v6 v6lt, s v6gLil 6t6ltem ugyana.t a spiritu6lis eitezist,amirSl sri Rama Krishna 6s a kereszteny szentek is beszimoltak.

A vi169on minden_ 6s mindenki f6nyldv6 es kimondhataflanul sz6ppe vdlt.Minden 615 sug6rzov6 lett, 6s ezt a sugdrz6st nyugalomban 6s ragyogds_ban manifeszt6lta. Nyilvdnvarovavart, hogy azemberiseget vegs6 soron abels6 szeretet motiv6lja, dm ennek mdr nincsen tudat66an. A regtobbenugy 6lnek, mintha aludndnak. Nem 6brednek 16 valodi kiletuk tudat6ra.Konilottem is mindenki ugy festett, mintha aludna. Ugyanakkor mindenkitgyonyorfinek l6ttam, mindenkit forr6n tudtam szeretni-

K6nytelen voltam felhagyni a szok6somm6 v6lt reggeli 6s esti medit6l6s-sal. amelyr6l tudtam, hogy olyannyira feler6siten6 elragadtatotts6gomat,nogy a tov6bbiakban k6ptelen lennek norm6lisan funkcion6lni. Ujia megujra abba az 6llapotba kerultem, amelyet kamaszkoromban a hoban eltemat, 6m egyre nehezebbe vdlt elhagyni azt, es visszaterni a vildgba. Mindencolgon 6tragyogott tokeletess6genek hiheteilen sz6psege, igy ahol a vildgcsufsdgot l6tott, 6n ott is csak id6flen sz6ps6get fedeztem f et. tza spiritulaiis szeretet minden 6szlel6st 6titatott; nem volt tobbe hat6r itt es ott, akkores mosf, 6n 6s fe kozott.

Az eveket bels6 csondben toltottem, mikozben a JELENLET ereje egyressak n6tt. Nem volt tobb6 szem6lyes tiletem, ahogy szemelyes aiuraio,sem. A vEGTELEN rrLrMer eszkoz6v6 v6ltam, s ennelfogva arra mentemes azt tettem, amit az akart. Az emberek rendkivtili b6kess6get ereztek e-=,ENLET ter6ben. sokan, akik 0tjukat kerest6k, t6lem szerett6k volna a v6_aszt megkapni, csakhogy David Hawkins, mint szem6ly m6r nem letezett,s tudtam, hogy ezek az emberek val6j6ban a saj6t magukban is otil6v6E'",'roL kernek ftmutat6st. Ahogy rdjuk n6ztem, mindannyiuk szemeb5l asaj6t Eruru ragyogott vissza. ,,Vajon hogyan kerujlhettem ennvi testbe?,,- toprengtem.

i :

I

rakiegyaz itemSZEI

szeS A

nekazzvhr<tart,6rktnev

I

v6gEgvJELf

kul (s6gsennik' 'a k i6n16rz<dul iilllzonntobl

Aremakila r€elmvoltm ing6t,hog

Vhozge lA S ;

A kozons6ges 6rtelem szamfura felfoghatatlan ,,csodak" tortentek. EEy

rak6s kr6nikus nyavalya, amelyekt6l hosszti evek 6ta szenvedtem, most

egyszerfien eltfint; a l6t6som mag6tol helyredllt, igy megszabadulhattamaz addig eg6sz 6letemben haszn6lt bifok6lis szemuvegt5l. N6ha azl6rez-tem, hogy hirtelen kulonosen 6ldott energia tolt el, s a szivemb6l vECrruruSZERETET kezd sug6rozni valamilyen szerencs6tlens6g helyszine fele. Egy-szer az orsz6gtiton aut6ztam, amikor mellkasomb6l el6tott ez az energia,s a kovetkezS kanyar ut6n egy felborult aut6t pillantottam meg, amely-rek a kerekei m6g mindig forogtak. A nagy intenzit6s0 energia eldrasztottaaz aut6ban lev6ket, majd mag6tol elcsitult. M6sik alkalommal egy idegen

" 6ros utcdin s6t6ltam, amikor az energia 1radni kezdett arrafel,6, amerre:arlottam. Hamarosan egy kirobbanni k6szLll6 bandah6borf helyszh6re:rkeztem. A szemben6l16 felek oda6rtemkor visszakozni kezdtek, majd el-:evett6k magukat, 6s az energia ismet kihunyt'

Eszlel6semben olykor a legelk6peszt6bb korulm6nyek kozott mentek. egbe v6ltoz6sok , m6ghozz6 minden el6zetes figyelmeztet6 jel nelkul.-gyedul vacsordztam Long lsland-en a Rothman's 6tteremben, amikor a

-:LENLET hirtelen annyira folerosodott, hogy az addig normalis 6szlel6ssel.;ilon6llonak felfogott dolgok egyszercsak id5tlen univerzalit6ss6 6s egy-

segg6 olvadtak ossze. A mozdulatlan CScNarru megldttam, hogy nincsenek-aem ,,esem6nyek", sem ,,dolgok", 6s hogy val6j6ban semmi sem ,,ton6-- k", mivel a mflt, a jelen 6s a jov5 csupen az 6szlel6s term6kei, ak6rcsak

a kulondllo, szulet6 6s meghalo ,,6n" illuzioja. Ahogy a korlAtozott, hamis

=: feloldodott eredet6nek egyetemes rN..reaEN, a haza6rkez6s leirhatatlan

:zese ontott el: az abszolilt b6kess6g 6s a szenvedest6l valo megszaba-

:;l6s 6llapot6ba kerriltem. V6gt6re is minden szenved6s az individualit6s

LziojAbol fakad, s ha az ember r6ebred, hogy azonos a vilagegyetemmel,

:rmag6ban is teljes, s minden l6tez6vel egy, v6g n6lkuli es orok, akkor

::cbt4 nem kell szenvednie.A vil6g minden orsz6g6b6l 6rkeztek hozzdm pdciensek. N6melyikuk a

":nr6nytelenek kozt is a legrem6nytelenebb volt. Groteszk, vonaglo alakok,

,<iket nedves leped6be bugyol6lva hoztak el t6voli korhivakbol, abban

: fem6nyben, hogy kezelni tudom s0lyos pszich6zisukat, gy6gyithatatlan

= rebetegs6griket. Egyesek katat6n (mozdulatlanne dermedt) 6llapotban

: tak, m6sok 6vek ota nem besz6ltek. Am a megnyomorodott kuls6 alatt* .iden pdciensben tisztdn ldttam a szeretet 6s a sz6ps6g ragyogo l6nye-

:=:. amely azonban a kozons6ges l6t6s sz1mara annyira rejtve maradt,-:Jy az i l letSt a vi l6gon senki sem tudta m6r szeretni.

;'alamelyik nap egy n6ma, katat6n, k6nyszerzubbonyba kotozott n6t-::tak elhozzAm az egyik korhazbol, aki s0lyos neurologiai rendelleness6-

:: rniatt mdr 6llni Sem tudott. Gorcsosen tekergett 6s vonaglott a padlon,

: s:eme kifordult, haja osszetapadt. Ruh5Lit rongyokkd t6pte, s csak 6dhe-

' 1 1

tetlen torokhangokat hallatott. Csal6dja eleg jomodu volt, Qy az 6vek sor6nsz6mos orvos lAtta mAr, hfres specialist6k, a vil6g minden r6sz6r5l. Mindenelk6pzelhet6 kezel6ssel megprobdlkoztak m6r, de az orvosi szakma v6gultehetetlenul ti*Ia sz6t kez6t.

RSn6ztem a n6re, majd magamban azlk6rdeztem: ,,lstenem, mit akarsz,mit tegyek vele?" Ezutdn hirtelen r6jottem, hogy csak szeretnem kell 5t,ennyi az eg6sz. Bels6 6nje dtragyogott a szem6n, s en kapcsolatba l6ptemezzel a szeretettel teli l6nyeggel. Ebben a m6sodpercben meggy6gyult,mindossze attol, hogy felismerte, ki is 6 valojdban; tobb6 m6r nem szAmi-tott, hogy mi tort6nt az elm6j6vel es a testt5vel.

L6nyeg6ben ugyanez tort6nt szdmtalan m6s p6ciensem eset6ben is.Egyes betegek a vil6g szem6ben is eg6szs6gesek lettek, mdsok nem, devaloj6ban m6r nem sz6mftott, hogy klinikailag is felgyogyulnak-e, hiszenbels6 szenved6seik v6get 6rtek; s mivel szeretve 6rezt6k magukat, 6s b6-kess6g toltotte el 5ket, fdjdalmuk is megszfint. Ez a jelens6g csak azzalmagyarAzhat6, hogy a JELENLET rOruvonulrrr megvdltoztatta p6cienseimval6s6g6nak kontextus6t, s gyogyul6st 6rz6keltek egy olyan szinten, amitul van a vil6gon es a vi169i l6tszatokon. A bels6, lelki b6ke, amelyben 16-teztem, 6ket is 6tolelte, t0l id6n 6s identit6son.

L6ttam, hogy minden fdjdalgm 6s szenved6s egyedrili forr6sa az ego, 6snem lsten. Olyan igazs6g volt ez, amelyet n6ma kommunik6ci6val mindenp6ciens elm6j6hez eljuttattam. Amikor egy m6sik, 6vek ota nema, katat6nszem6lyn6l is meg6rezlem ezI a szellemi akaddlyt, elm6m kozvetit6s6veligy szoltam hozz6:,,lstent hib6ztatod az6rt, amil az eg6d tett veled". Mirea jelen l6v5 n6v6r legnagyobb megdobben6s6re a f6rfi felugrott a padl6r6l,6s besz6lni kezdett.

A munka azonban egyre megterhel6bb lett, majd id6vel elviselhetetlen-n6 v6lt. A bennfekv6 pdciensek v6r6list6ra kerultek annak ellen6re, hogyakorhaz, amellyel kapcsolatban 6lltam, 0j kortermeket 6pitett kifejezettenaz 5 szamukra. Ori6si frusztr6ci6t 6reztem, ahogy szembetal6ltam magamaz emberi szenved6s dradat6val, amelyet csak p6ciensenk6nt pr6b6lhat-tam lekuzdeni. Olyan volt, mintha a tengert pr6b6ltam volna kimerni.. . Ugy6reztem, kell lennie valami megold6snak arra, hogy tehessek valamit ekozos nyavalya, a spiritudlis gyotrelem 6s az emberi szenved6s v6gtelen6radata ellen.

Amikor el6szor taldlkoztam a kineziologi6val., rogton lenyfigoztek am6dszerben rejl6 lehet6s6gek. Sz6momra olyan volt, mint egy ,,alag0t" k6t

- E fogalom magyarAzata k6scjbb kovetkezik. A kdnyv magyar kiadds6ban ugyanis el5re-emeltuk a szerzSr6l sz6l6 r6szt, med megit6l6sUnk szerint az hitelesebb6 teszi mr11v6t. (Akiad6 megjegyz6se.)

1 2

vil6gegyetem - afizikai vil6g, valamint az elme 6s a szellem vil6ga - kozott,mint egyfajta dimenziok kozotti kapocs. A forr6sukat elveszitett ,,alv6k" vi-ifugAban v6gre olyan eszkozre bukkantam, amellyel visszaszerezhettem, 6smindenkinek megmutathattam a magasabb szintfi val6s6ghoz vezet6 utat.Nekil6ttam, hogy leteszteljek minden anyagot, gondolatot 6s fogalmat, amicsak az eszembe jutott, s ugyanerre k6rtem diSLkjaimat 6s munkat6rsai-nat is. Hamarosan kulonos jelens6gre lettem figyelmes: igaz, hogy a ne-

3atfv ingerek, p6ld6ul a f6nycsovek, a rovarirt6 szerek vagy a mesters6gesedesitSszerek hat6s6ra mindenki elgyengLilt, a spiritudlis tanokkal foglal-<czo, am a tudatossdgukat mdr magasabb szintre fejlesztett szem6lyekn6la gyengul6s m6rt6ke kisebb volt, mint az dtlagembern6l. Valami fontos 6s:ont5 dolog megv6ltozott a tudatukban; nyilv6n azert, mert r66bredtek,-ogy nincsenek kit6ve a vil6g k6ny6nek-kedv6nek, csupdn az hat r{iuk,z'nil az elm6juk hisz. Tal6n kimutathato, hogy maga a megvildgosod6s fel6, alo halad6s is noveli az ember ellen6l16 k6pess6g6t a l6tez6s h6nyattatd-=aival szemben.

Egyre jobban megddbbentett az a k6pess6g, hogy meg tudom v6ltoztatnia ',;i169 dolgait puszt6n azzal, hogy elk6pzelem 6ket. L6ttam, hogyan v6l--.:rtatIa meg a szeretet a vildgot minden olyan alkalommal, amikor a sze-"=retlens6get v6ltottam fel vele. A civiliz6cio eg6sz szerkezete alapvet6en*egv6ltoztathato, ha a szeretet EREJE egy nagyon konkr6t pontra ossz-::ntosul. Valah6nyszor ez megtort6nt, a tort6nelem el6gaz6shoz 6rt, 6s tij

- :akon indult tov6bb.r,lost 0gV tfint, hogy ezek a l6tfontoss6gu felismer6sek nem csupdn

.:zolhet6ek a vi l6ggal, hanem l6thato 6s cdfolhatatlan m6don demon-

=:.dlhat6k is. Ugy ldtszott, hogy az emberi 6let nagy trag6di(4a mindig is

1 volt, hogy a pszich6t oly konnyfi megt6veszteni. Abb6l, hogy az ember

":ctelen azigaz 6s a hamis megkulonboztet6s6re, elkerulhetetlenul kovet-,=zik az osszhang hi6nya. Most azonban v6gre el6ttem 6llt a megold6s

=*e azalapvet6 dilemmdra: egy modszer, amellyel meg lehet v6ltoztatni a--:at termr6szet6nek kontextus6t, s ezzel megmagyar1zhat6vtt lehet tenni

=. amire addig csak kovetkeztetni lehetett.Jeje volt elhagynom New York-i 6letemet a Fifth Avenue-n l6v6 lak6s-

:,: es a Long lsland-i birtokkal egyutt; olyasmire jottem 16, ami az eddi-

_ :<n6l sokkil fontosabb volt: miel6tt b6rmely otletemet. konkretiz6lndm,l:.eletesitenem kell az eszkozomel, azaz saj6t magamat' Feladva addigi

;+:emet 6s mindent, ami hozza tartozott, a kovetkez6 h6t esztend6t egy, =, arosba visszah0z6dva, elm6lked6ssel 6s tanul6ssal toltottem.

:z elragadtat6s ellendllhatatlan erejil dllapotai azonban k6retlenul is visz-

--":irtek olykol mig vegul r6jottem: meg kell tanitanom magam arra,ho-

::,,- legyek az lsrENl JELENLET vil6g6ban [rgy, hogy kozben a vil6gban isI : -alisan funkcion6lok. Miut6n a vildgban zajl6 esem6nyeknek teljesen

1 3

a nyomat vesztettem, ahhoz, hogy k6pes legyek kutatni 6s frni, fel kel_lett hagynom a spiritudlis gyakorlatokkal, s a forma vil6g6ra kellett ossz_pontositanom. Elkezdtem ujs6gokat olvasni, 6s t6v6t n6ini, hogy bepotol-jam lemaraddsomat, hogy megtudjam, ki kicsoda, s mi a t6rsadalmij6tsz-ma jelenlegi helyzete. Nem tudtam, hogy az ut6bbi 6vekben kik jeloltett6kmagukat az elnoki posztra, sem azt, hogy ki az a Lady Di, 6s oromet szer-zett, hogy mindezt megtudhattam.

Azigazsfug kiv6teles, szubjektiv 6lm6nyei - a misztikusok tortenetei, akikazzal befolydsolj6k az eg6sz emberis6get, hogy saj6t szintjrikr6l energi6tkuldenek a kozos tudatba - a legtobb ember sz6m6ra 6r.theteflenek, s aspiritu6lis utkeres6k kivetelevel mindenki m6s sz6mdra is csak korldtozottjelent6siiek. Aaerl. szerettem volna egyszerfi ember lenni, med mar ez azegyszerfis6g is az istenis6g egy kifejez6smodja, s med az ember valodi6nj6nek igazs6ga a mindennapi 6let osveny6n j6rvafedezhet5 fel. Nem kellm6s, csak annyi, hogy az ember tor6d6ssel 6s kedvess6ggel eljen. A tob-bire ugyis id6ben feny derul. A hetkoznapi nem kri lonbozik lstent6l.

lgy azut6n hosszri spirituSlis korutazdsomat kovet6en visszatertem alegfontosabb munkdhoz, vagyis ahhoz, hogy az eletemet mozgat6 JELEN-lerrr annyi embertdrsam sz1mara tegyem legal6bb egy kicsit erthet6v6,ah6nyat csak meg tudok szolitani.

{l-a-^

g.g

A lercruler csondes, 6s a lelki b6ke olyan 6llapotdt kozvetfti, ami maga at6r, ahol 6s ami 6ltal minden l6tezik 6s tapasztal. V6gterenur szerid, ugyan-akkor olyan is, mint a szikla. Altala minden felelem megszfinik. A spir i iudl isorom csendesen, megmagyarazhatarlan extdzisban jelentkezik, s mivel azid1 1rzete megszfinik, nincs agg6dds, sem megbiinds, sem f6jdalom, semvfirakozas; az orom forrdsa v6get nem er6 6s mindenritt jelen valo. Nincssem kezdet, sem v6g, igy azt6n nincs veszteseg6rz6s, gyasz vagy v6gysem; semmit sem kell tenni, mdris minden tel jes es tokeletes.

Amikor meg6ll azid5, a probl6m6k elt[ innek, hisz azok csup6n az 6sz-lel6si pont term6kei. Ahogy a ..lrleurr vdlik uralkodovS, nincs tobb6 azo-nosulds a testtel vagy az elm6vel. Ha elnemul az elme, az ,,6n vagyok,'gondolata is elt6nik, 6s a rrszrR ruomossAc ragyogdsa vildgitja meg azt,ami az embervolt, van 6s lesz, t0l minden vi l6gon es az univerzumon, tulazid6n; ez6rt kezdet 6s v6g nelkul i .

Az emberek azon toprengenek, hogyan 6rhet6 el ez a tudati 6llapot. Encsup6n a saj6t tapasztalatomat oszthatom meg, s azt is megjegyzem, hogycsak kevesen tudnak majd kovetni, hab6r a l6p6sek nagyon egyszeriiek.El6szor is intenziven v6gytam 16, hogy elerjem ezt az dllapotot; ezut6n jottaz onfegyelmezrSs azdrt, hogy cselekedeteimet az allando,6s egyetemes

14

I

szelfds6g 6s megbocs6t6s vez6relje kiv6tel n6lkLjl minden esetben, merl az:mbernek mindennel szemben, m6g saj6t 6nj6vel 6s gondolataival is ko-rl,roruletesnek kell lennie; majd ezt kovette a hajlandos6g, hogy a v6gyai-"rat felfuggesszem, es eletem minden pillanatdban lemondjak a szemelyesaxaratrol. s ahogy az egyes gondolatokat, erzeseket, v6gyakat 6s tetteketa:engedtem lstennek, az elmem egyre csendesebb lett. Eleinte egesz tor-::neteket, majd bekezd6seket adtam dt, s v6gril kovetkeztek az oiletek 6s" fogalmak. Ahogy az ember lemond gondolatai birtokl6s6n ak vfugyarol,-ok tobb6 nem 6rhetik el a r6gi r6szletess6get, s m6r f6lig kialakrti atta-: rtban elkezdenek sz6ttoredezni. V6gul mar agondolat mogotti energidt is=: tudtam adni, m6g miel6tt gondolat lett volna beldle.

Tov6bb folytattam a feladat megvarosft6sdt, hogy dllandoan es szunet-= kul r6gzitsem osszpontosit6som fokusz6t, s egy pillanatra sem voltam- ""iand6 engedni, hogy b6rmi elvonja f igyelmemet a medit6cior6l. Meg ak-

':r sem, mikor egy6b, mindennapos tevekenys6geimet v6geztem. kez-:etben ez nagyon neheznek t(int, de ahogy telt az ido, megszok6ssa vfilt,automatikus folyamatt6, s fgy egyre kevesebb er6feszit6st ig6nyett, migegiil minden erdlk6dds n6lkul is k6pes vottam ra. A fotyamat otyan, miit

:-likor egy rak6ta elhagyja a Foldet: eleinte oridsi er6re van szuks6ge, de a::lygo gravit6ci6s ter6t hdtrahagyva egyre kevesebb es kevesebb is el6g,= az tirben m6r hajtoer6 nelkr-il, saj6t lendLiletevel siklik tov6bb.

Tudatom hirtelen, figyelmeztet6s n6lktil billent dt, s ott volt a lrreruler,'= reismerhetetlentil, mindent magdba foglaloan. Az ,,6n" elpusztul6sakor-:hdny pillanatig aggodtam, de aztfin a ;rlerurer abszolut volta hirtelen='iitatot 6bresztett bennem. Ez az 6ttor6s k6pr6zatos 6lm6ny volt, sokkal-lenzivebb, mint bdrmi, amit addig dt6ltem. A h6tkoznapi tapasztaldsok.5zt egyszer[ien semmi olyan sincs, amihez foghato volna. A tudatv6ltds. .'6ltotta sokkot a lererurErr* egytitt 6rkezo szeretet tompitja. E szeretet: talma 6s t6mogat6sa n6lkul az ember megsemmisulne.

Egy pillanatra r6mulet toltott el, ahogy az eg6m k6ts6gbeesetten ka-:aszkodott a l6tez6s6be attol rettegve, hogy semmiv6 v6lik. Ahogy azon-:an meghalt, a hely6t rogton 6tvette a MTNDENLET ENJE, a MTNDEN, amelybenrinden a saj6t l6nyeg6nek tokeletes kifejez5d6s6ben ismert 6s nyilv6n-, alo. A helyhez nem kototts6ggel egyutt annak a tudat6ra is r66bredtem,-ogy mindaz vagyunk, ami valaha volt 6s valaha lehets6ges. Teljesek 6s-g6szek vagyunk, tobbek a szemtilyazonoss6gunkn6l, tobbek a nemunk--61, s5t m6g az emberi mivoltunkn6l is. Ezt az 6llapotot el6rve soha tobb6-em kell f6lnunk a szenved6st6l 6s a hal6ltol.

E ponttol kezdve lenyegtelen, hogy mi tort6nik a testtel. A szellemi tuda-:css6g bizonyos szintjein a testi betegs6gek meggyogyulnak, vagy spontan"rodon megsziinnek. Abszol0t 6llapot6ban azonban mindez m6r teljess6g-3el l6nyegtelen. A test a maga ismert ,,programj6t" lefuttatja, majd vissza-

t6r oda, ahonnan v6tetett. Ez egydltal6n nem fontos, nincs r6nk hatdssal.A test csupdn ,,valami", nem pedig az ,,6n"; csak egy t6rgy a szoba butoraikozt. Mulatsdgosnak tfinhet, hogy m6sok tovdbbra is 0gy b6nnak testtink-kel, mintha az lenne az 6nink, de hiit a tudattalans6gban 6l5knek nem le-het elmagyarazni ezt a tudatossdgot. A legjobb, ha tesszuk a magunk dol-gat, a tobbit pedig a coNDVTSELESRE bizzuk. Azonban az elragadtatds ezen6llapot6t el6rve nagyon neh6z ezt a bels6 extdzist m6sok el6l elrejtenunk.A vil6got elk{priztalhatja a jelens6g, s lehet, hogy messze f6ldrdl sokan6rkeznek, hogy megtapasztalj6k a bel6lunk 6rado rn6r. F6leg a spiritud-lis 0tkeres6k 6s a spiritu6lis kiv6ncsisdgtol hajtottak jonnek el, no meg acsod6ban rem6nyked6 s0lyos betegek; az 5 szamukra egyszerre vagyunkm6gnes 6s oromforr6s. Ezen a ponton 6ltaliiban megjelenik a vdgy a k0-lonleges 6llapot m6sokkal valo megosztasara 6s mindenki javara torten6hasznosit6s6ra.

Az dllapottal jlro extdzis nem tok6letesen stabil, s olykor igen gyotrel-mes pi l lanatok is el6fordulnak. Legink6bb akkor, amikor az dl lapot inga-dozik, majd hidelen, minden l6thato ok n6lkLi l megsz[inik. l lyenkor a m6lyk6ts6gbees6s id6szakai kovetkeznek, attol feltink, hogy a ;rLrruLET cser-benhagyott bennunket. E visszaes6sek igen neh6zz6 teszik azutat, s csaknagy akarattal lehet rajtuk triljutni. V6gul aztan nyilv6nvalo lesz, hogy to-vdbb kell l6pnunk errSl a szintr6l, m6skulonben ujra meg ujra el kel l tUrnrinka ,,kegyvesztettseg" kinjait. Le kell mondanunk az extdzis dicsf6nyer6l, sel kel l indulnunk a duali t6son valo tr i l jutds rogos utj6n, mig v6gul t0l nemjutunk minden szemben6lldson es ellent6ten. Az ego rabllncairol nem ne-h6z lemondani; az extatikus orom aranylanca igaz1bol az, amit6l sokkalnehezebb megv6lni. Olyan erz6s ugyanis, mintha lstenr6l mondan6nk le, sez6rt uj szint(, azel6tt soha nem tapasztalt f6lelem kerit hatalmdba: ez azabszolrit egyedull6t v6gs6 r6mr.ilete.

Az 6n esetemben a neml6tt6l valo felelem szornyU volt, s amikor tirez-tem, hogy m6r kozel j6rokhozza, (jra meg ujra meghdtr6ltam. Azt6n nyil-v6nval6v6 v6lt sz5momra, hogy mi is az ilyen gyotrelmek, a l6lek ilyen sot6t6jszak6inak c6lia: az6rl ennyire elviselhetetlenek, hogy elmondhatatlan f6j-dalmuk csak jobban sarkalljon a lekrizd6sukhoz szuks6ges, szels6s6gesennagy er6feszit6sekre. Amikor a menny 6s a pokol kozti vacill6lds kibirha-tatlann6 vdlik, le kell mondanunk a l6tez6s vAgyarol is. Csak ha ez is meg-tort6nt, akkor juthatunk t0l v6gre a mindenen 6s a semmin, a letez6sen6s a nem l6tez6sen. A bels6 munk6nak ez a cs0cspontja a legnehezebbszakasz, a v6gs6 vizv6laszt6. Ez az a pont, ahol tokeletesen vil6goss6 vdliksz6munkra, hogy ha ott 6s akkor t0ll6pUnk a l6tez6s illuziojln, azt tob-b6 m6r nem szerezhetjuk vissza. E lep6st megt6ve m6r nincs visszaft, spontosan a v6glegess6ge miatt tfinik majd dsszes dont6srink kozll ez alegf6lelmetesebbnek.

t b

Az 6nnek eme v6gs6 apokalipszis6ben azonban, mivel azegyeflen meg--aradt kett6ss6ggel - a l6t 6s a nem let dualit6s6val - egyOtt ̂ aga i,:entitds is felold6dik az egyetemes istenisegben. Valoj6ban nem is marad

:gy6ni tudat, amib5l vdlaszthatn6nk. Az utols6 l6p6st teh6t lsten egyedril: :szi meg.

dr David R. Hawkins

HggA szerz6t e mtiv66rt a ddn valdemor koronaherceg lovaggd i,ittitte, s

relvette 5t a Kr.u. 1o7o-ben alapitott Jeruzsdlemi szent,tZios ispoia-yos lovagrenbe, a Johannita-rend tagjai kijz6,

A szerkesztS el5szava

K6pzeljuk el, mi lenne, ha minden, de val6ban minden k6rd6sunkre egy-

=:erfi igen vagy nem v6laszt kaphatndnkl Bizonyithatoan helyes v6laszt.3drmilyen k6rd6sre.

Gondoljunk csak bele!ime n6h6ny k6rd6slehet6s6g: ,,Juli valaki m6ssal randizik? lgen vagy

-..n?",,Peter igazat mond azosztfulyzatairol? lgen vagy nem?" De innen-ar csak l6p6snyire esnek az olyan k6rd6sek, mint: ,,Ez biztonsdgos be-':rJet6s? lgen vagy nem?" ,,Ez a nekem val6 hivat6s? lgen vagy nem?"

1.4 i I en n e, ha m i n d e n ki hozzAf 6rhet ne ezekh e z a v alaszokhoz?r kovetkezm6nyek dobbenetesek lenn6nek! Gondoljunk csak ujra bele!!.4i tort6nne neh6zkes 6s nemegyszer hib6s jogi rendszerunkkel, ha egy-

:::lmfi 6s igazolhat6 v6laszt kaphatn6nk a kovetkez6 k6rd6sre: ,,X. Y': -ros az ellene felhozott v6dpontokban? lgen vagy nem?"

',,!i torl6nne a politik6val, ha valamennyien feltehetn6nk a k6rd6st: ,,X je-

: : oszinte szandlka, hogy val6ra v6ltsa v6laszt6si ig6reteit? lgen vagy'-1?" - 6s mindenki ugyanazt avalasztkapnA?

,ra 6s mi torl6nne a rekl6mszakm6val?_gye kapizsg6ljak m6r? Pedig ezm6g csak a kezdet. Mitort6nne a naci-

: - a rzmuss al? (,,X nemzet valoban a demokr6cia lerombol ls1ratorekszik?"),,, enne a kormdnnyal? (Ez atorv6nyjavaslalval6ban az lllampolg6rok jo-

: ' : u6delmezi?)','l torl6nne az olyan kijelent6sekkel, mint ,,M6r post6ra adtam a

-a - amint azt sokan eilftjek - az ember a besz6d megtanul6sa ut6n egy

:r:.al mAr hazudni is tud, akkor a t6rsadalmak kialakul6sa ota az im6nt

r- :ett lehet5s6g inditan6 meg az emberis6g tudSs6nak legalapvet5bbt,zt-.:zasat. Az illtala a kommunik6ci6tol az etik6ig a legalapvet6bb fogal-* z. Dan, m inden napi 6letti nk m inden mozzanalaban el6id6zett vdltoz6sok

:, a- rendkivt j l iek lenn6nek, hogy m6g elk6pzelni is neh6z, milyen lenne

3; = =t azigazsAg ekkor bekoszont6 fj kor6ban. A vil6g, amelyet ma isme---r-" v6g6rv6nyesen 6s gyokeresen megv6ltozna.

Kl neziol6g ia= f 5 n 6v. Az izmok 6s mozg 6s u k tan u I m 6 ny ozasa, ku I o nosen

I f; cai kondicion6l6s vonatkozlsAban.lgorog kineszisz = mozgas (kinein= - ' : :cgni) + logia]l

I . neziol6gia el5szor a XX. szAzad mdsodik fel6ben keltette fel a tu-3:ra-yos kozv6lem6ny 6rdekl5d6s6t, dr. George Goodheart munk6ss6ga

1 q

r6v6n. Goodheart dolgozta ki az alkalmazottkineziologi6nak nevezett szak-terriletet, miutdn r6jott, hogy a kedvez5 fizikai ingerek (p6ldaul a jot6konyhatds0 tdpl6lekkieg6szit6k) ndvelik bizonyos jelzSizmok erej6t, viszont az6rtalmas ingerek hirtelen eler6tlened6st okoznak ugyanezekben az izmok-ban. Mindebb6l kovetkezett, hogy egy a tapasztalati tud6sunkn6l j6valm6fyebb szinten a test , , tLrdta", mijo neki es mi nem, s ezI az izmok tesz-tel6s6n keresztuljelezni is kepes volt. A klasszikus, 6s e konyvben k6s5bbid6zett p6lda a jelz6izmok mesters6ges 6desftSszer jelenl6t6ben tapasztaltelgyengril6se volt; ugyanezek az izmok az eg6szs6ges t6pl6l6kkieg6szit6jelenl6t6ben mege16sodtek.

A hetvenes 6vek v6g6n dr. John Diamond tov6bbfejlesztette a szak-teruiletet, igy alakult ki a viselked6si kineziologidnak nevezett tudom6ny.Dr. Diamond ugyanis arra a meglep6 felfedez6sre jutott, hogy a jelzSizmoka fizikai ingerek mellett a pozitiv vagy negatfu 6rzelmi es szellemi ingerekhat6s6ra is meger6sodnek, illetve elgyengulnek.2 A mosolytol er6s lesz atesztvdl asz, az,,utallak" kij el e nt6st5 | vi szont gyen g e.

Miel6tt tov6bbmenn6nk, n€zzrik meg reszletesen, hogyan tort6nik ez atesztel6s, m6r csak az6rIis, mert On, kedves olvaso, nyilv6n szeretn6 magais kiprobdlni. Kovetkezzen teh6t egy vAzlalos leirds dr. Diamon d Your BodyDoesn't Lie (A fesfed nem hazudik) cfmfi, 1979-ben megjelent konyv6b6l3.Az elj6r6st dr. Diamond dolgozta ki azon klasszikus modszer alapj6n, ame-lyet H. O. Kendall frt le a Muscles: Testing and Function (lzmok: feszfelds dsfunkcio)(Balt imore: Wil l iams & Wilkins, 2nd Ed., 1971) cimfi mfiben.

A kineziol6giai teszt elv6gz6s6hez k6t ember kell. A tesztel6shez v6-lasszunk egy csalddtagot vagy egy bar6tot, ot a tov6bbiakban alanynakfogjuk nevezni.

1 . Az alany 6lljon egyenesen, jobb karja logjon lazAn a teste mellett, ny0j-. tott konydkfi bal karj6t pedig emelje a padloval parhuzamos helyzet-

be! fiesztel6sre a m6sik kar is haszn6lhato.)2. Alljunk szembe az alannyal, 6s tegyuk bal kezrinket a jobb v6lldra,

hogy ezzel stabiliz6ljuk StlEzt kovet6en tegyrik jobb kezunket az alanykiny0jtott bal karjAra, kozvetlenul a csuklo f6lel

3. Kozoljuk az alannyal, hogy megprobdljuk lefel6 nyomni a karj6t, 6skerjLik meg, hogy pr6b6ljon el len6llni a nyom6snakl

4. Nyomjuk le'fel6 az alany karjht gyors, hat6rozott 6s egyenletes moz-dulattal! Nem az a c6l, hogy kifdrasszuk az izmot, csak az, hogyellenorizzik a kar rugalmassdg6t. Nem azt kell eldonteni, hogy me-lyikunk az er6sebb, csup6n azt akarjuk megn6zni, k6pes-e azizom av6ll izuletben ..zArni" a kad.

letcalHt 6

lete

alelm6sbrmeral incvirefi

SZ

eg, rhgv

negvkijm(ES

behakiirDe

adna,rk(

. l lymil,( A l

20

Haaz izom egy6bkent eg6szsr-5ges, azalany pedig norm6lis, ellazult szel-Iemi 6llapotban van, 6s nem kap kuls6 ingereket (ez okb6l kulonosen fon-tos, hogy a tesztel6 ne mosolyogjon, 6s m6s modon se hasson az alanyra),akkor azizom er6s tesztvAlaszt ad, azaz akar vtzszintes helyzetben rogziil.Ha a tesztet negatlv ingerforrds (p6ld6ul mesters6ges 6desft5szer) jelen-l6t6ben ism6teljrik meg, akkbr ,,noha semmivel sem nyomjuk er6sebbenlefel6, az izom k6ptelen lesz ellen6llni a nyom6snak, 6s az alany karja ateste mel16 esik."a

Diamond kutatdsainak igen figyelemre m6lto eleme az Altala vizsg6ltalanyok kor6ben tapasztalt tesztv6laszok egys6gess6ge volt. Eredm6nyeiel6re jelezhet6knek, ism6telhet6knek 6s egyetemeseknek bizonyultak. Ezm6g olyankor is igy tort6nt, amikor nem volt raciondlis kapcsolat az inger6s a tesztv alasz kozott. Valam i lyen tel jess6g gel meg m agy ar ezhatatl an o k-b6l p6ld6ul az osszes alany gyenge tesztv6laszt ad egyes absztrakt jelekre,m6s jelek esetrin ugyanakkor 6ppen ellent6tes reakcio tapasztalhato. Azeredm6nyek n6ha teljesen 6fthetetlenek voltak: bizonyos k6pek mindenalanynAl gyenge tesztvdlaszt eredm6nyeztek, pedig tartalmuk sem kLllo-nosebben pozitiv, sem ktilonosebben negativ jelleg[lnek nem nevezhet6,viszont mes, ,,semleges" k6pekre mindenki er5s tesztv6laszt adott. Egyeseredm6nyek pedig m6g elgondolkodtat6bbak voltak: szinte minden klasz-szikus zene 6s a popzenei sz6mok (bele6rtve a,,klasszikus" rock-and-rollt)egys6gesen er6s tesztv6laszt adtak, a hetvenes 6vek v6ge ota n6pszer(.,hard rock" vagy ,,heavy metal" stflusban irt zen6kre pedig mindenki el-gyengLil6ssel reag6lt.

Akadt m6g egy jelens6g, amelyet Diamond futolag megfigyelt, de amely-nek lehets6ges rendkivLili kovetkezm6nyeire nem forditott ktilonosebb fi-gyelmet. Az igaznak 6s meggy6z6nekhangzo, 6mbAr bizonyftottan hazugkijelent6sek, p6ld6ul Lyndon Johnsonnak a tonkini incidenssel kapcsolatosmegt6veszt6 besz6de vagy Edward Kennedynek a chappaquiddicki bal-esetre vonatkoz6 hamis vallomds6Lr6l k6szult hangfelvetelei minden eset-ben gyenge tesztv6laszt v6ltottak ki. A bizonyfthat6an igaz kijelent6sekhangfelv6teleire egyetemesen er5s volt a tesztvdlasz.s E megfigyel6sb6lxiindulva kezdett kutatni e kotet szerzSie, a j6l ismert orvos 6s pszichi6ter,lavid R. Hawkins.

Dr. Hawkins 1975-ben kezdte tanulm6nyozni az igaz 6s hamis 6llit6sokraadott kineziologiai reakci6kat. Meg6llapitotta, hogy a vizsgSlati alanyok-rak nincs szriks6guk a tesztelt anyag (vagy k6rd6s) tudatos ismeret6re. A..kett6s vak" rendszerfi kis6rletekben., 6s a tomeges - ak6r az eg6sz hall-

' llyen kis6rletekben a vizsg6latot v6gz6 szem6ly csak ut6lag tudja meg, hogy melyik alanynilyen hatAsnak volt kiteve, hogy tudattalanul se befoly5solhassa a vizsg6lati eredm6nyt.\ lektor megjegyz6se.)

21

gat6seg r6szv6tel6vel v6gzett - bemutat6kon az alanyok minden esetbengyenge tesztv6laszt adtak a mesters6ges edesft6szert tartalmaz6, jelolet-len borit6kokra, viszont nem gyengultek el, ha a teljesen azonos, de 6rtal-matlan anyagot tartalmaz6 borft6kkaltesztelt6k 6ket. Ugyanez a tudattalanreakcio volt megfigyelhet6 a szellemi ertekek tesztelesekor is.

Ugy tfinik, itt valamif6le kozoss6gi tudat, spiritus mundi (vitdgszettem) hat,vagy ahogy Hawkins Jung alapjdn nevezi: ,,tudati adatbdzis". A tdrsas 6l-latokn6l oly gyakran megfigyelhet6 jelens6g - p6lddul amikor a hatraj egyikperem6n 6sz6 dllat azonnal irdnyt v6ltoztat, ha a t6le vagy f6l kilom6terrel6v6 t6rsai menekrilni kezdenek egy ragadozo elSl - bizonyos tudatalattim6don a mi emberi fajunkn6l is mfikodik. Nem tagadhatjuk, hogy l6tezikolyan kozos tud6s, amelyet nem a racion6lis 6rtelem modszereivel szerez-tunk; ahhoz egyszerfien tril sok j6l dokument6lt esetben bizonyosodott be,hogy egyes szem6lyek olyan inform6ci6 birtok6ba jutottak, amelyet tdvoliidegenek szereztek meg. Vagy tal6n - egyszerfibben megfogalmazva- aztnevezzik bels5, szubracion6lis bolcsessegnek, amely kLilonbseget tudtenni az eg6szs6ges 6s a k6ros kozott, meg tudja krilonboztetni egym6stolazigazat 6s a hamisat.

A jelens6g egyik igen sokatmond6 von6sa a vtiasz bin6ris jellege:Hawkins megdllapitdsa szerint a k6rd6seket oly modon kell megfog almiz-ni, hogy avfllasz teljesen egy6rtelmfi igen vagy nem lehessen. Ez hasonloahhoz, ahogy az idegi szinapszisok mfikodnek: vagy tov6bbftj6k az infor-m6ci6t, vagy nem; illetve ahogyan a legalapvet6bb, sejtszint( ,,tud6s" isigen/nem alapon m0kodik; es ahogy az elvonalbeli f izikusok az egyetemesenergia alapterm6szetet is jellemzik. Vajon az emberi agy egy bizonyos5si szinten nem m6s-e, mint csod6s szdmitogep, amely osszekottet6s-ben dll egy, a sajdt tud6s6nak m6rt6k6t egyiiltaldn nem ismer6 egyetemesenergiamez6vel?

Ak6rhogyan legyen is, dr. Hawkins kutat6sainak egyik legjelent5sebb fel-fedez6se az a m6dszer volt, amelynek segitseg6vel kalibrdlni lehet a relativigazs6got. Sk6l6j6n b6rmely intellektudlis n6zet, kijelentes vagy ideologia1 6s 1000 kozti 6rt6ket vehet fel. Egyszerijen fel kell tenni a k6rd6st: ,,Ez adolog (kdnyv, filozofia vagy tan[t6) a sk6ldn 200-as 6rt6ken 5ll. lgen vagynem? 250-es 6rt6ken 6ll. lgen vagy nem?" Es igy tovdbb, amlg az izomtesztv6lasza meg nem hat6rozza a pontos 6rt6ket. E kalibr6ci6k rendki-vuli jelent6s6g6t az adja, hogy az emberi tort6nelemben el6szor bdrmelyt6ma ideologiai helyess6ge az adott t6ma term6szetes tulajdonsdgak6nt6rt6kelhet5.

Hawkins 20 6ven 5t v6gzett ilyen kalibrdci6kat, igy sikerult elemeznie azemberitudat teljes spektrum6t, 6s lenyfgozSen izgalmas t6rk6pet alkotniaaz emberi l6t6lm6ny foldrajz1rol. Ez tulajdonk6ppen a ,,tudat anat6mi6ja",amely felv6zolja az emberi l6t teljes arculatdt, s lehet6v6 Ieszi az egy6nek,

z z

, :arsadalmak 6s az eg6sz faj 6rzelmi 6s szellemi fejlod6s6nek Stfogo elem-:=set. Egy ennyire m6lyrehato 6s nagy horderejfi m6dszer nem csup6n uj*cdon vilagftja meg az ember hely6t 6s 0tjat a mindensegben, hanem egy-::n 0tmutat6k6nt is szolgdl valamennyiunk sz6mdra, hogy megldthassuk,-:r tartunk a spiritu6lis megvil6gosodiis l6tr6j6n, s meddig jutottunk az on--:n teljess6gUnk el6r6se fel6 vezeto utunkon.

Ebben a mfiben dr. Hawkins a korszerfi r6szecskefizika 6s a nemlinedris- ramika forradalmi felfedez6seinek f6ny6ben mutatja be tobb 6vtizedes. -:at6sainak eredm6nyeit 6s felismer6seit. A nyugati irodalomban els6kent- nutat 16, hogy a tudom6ny hideg f6nye csup6n meger6siti mindazt, amit, nisztikusok 6s a szentek m6r oly r6gota 6llitanak az 6nr5l,lsten161 6s aa os6g term6szet6r6l. A l6t, a l6nyeg 6s az istenis6g eme megvil6gitdsa

: _.an k6pet fest az embernek a vil6gmindenstighez valo viszonyArol, amely=3eszen krilonleges, meft a l6leknek 6s az 6rtelemnek egyardnt kielegft6

zaszl ad. lgen gazdag intellektu6lis 6s szellemi6lm6ny v6r itt az olvasoia!::< minden, amit megszerezhetunk, 6s m6g sokkal tobb, amivel megajdn-:=<ozhatjuk magunkat.

*apozzunk het! A jov6 csak most kezd6dik!

E. Whalenszerkesztd

f\j.-

n-z--_

nz-

23

El6szo

N6ha a legegyszerfibb dolgokat a legnehezebb elmagyarlzni. E konyv"agy r6sze egyszerfi dolgok nyilv6nval6v6 t6tel6vel foglalkozik. Ha csak:gyetlen egyszerfi dolgot is k6pesek vagyunk m6lyrehat6an megismerni,zzzal ielenl5s m6rt6kben megnovelhetjrik k6pess6gunket a vil6gegyetem:erm6szet6nek 6s mag6nak az eletnek a megert6s6re.

A kineziol6gia ma m6r elfogadott tudom6ny, amely az izmoknak a ku-:nf6le ingerekre adott, ,,mindent vagy semmit" jelleg[1 v6laszreakci6jdnak

:asztel6s6n alapul. A pozitlv inger er6s tesztv6laszt eredmenyez, mfg a ne-:atfv ingerek hat6s6ra kimutathat6an gyengril a vizsgdlt izom. Az elm0lt-5 6vben sok helyen vezett6k be diagnosztikai c6llal a klinikai kineziologiai:cmteszteket. Goodheartnak a t6m6val kapcsolatos eredeti kutat6sait dr.- :hn Diamond alkalmazra joval sz6lesebb korben, s a nagykozonseget az: konyvei ismertettek meg a kineziol6gi6val. Diamond azt is meg6llapitotta,-)gy ez a pozit(v vagy negativ vdlasz fizikai 6s szellemi jellegii ingerekkelz2yarhnt kiv6lthato.

Az e kotetben ismertetett kutatds meg n6hdny l6p6ssel tov6bbfejlesz--=:te dr. Diamond m6dszeret. fgy jutott el addig a felfedez6sig, hogy a- -eziol6giai reakci6 az ember azon k6pess6g6nek eredm6nye, amely nem::up6n a pozitiv ingert tudja megkulonboztetni a negativt6l, hanem az,-abolikus (az 6letet ,,6p[t5") dolgokat a katabolikusaktol (az 6letet ,,lebon-:<tol"), valamint - ami a legdobbenetesebb - azigazat a hamist6l.

Vaga a teszt egyszer[I, gyors 6s szinte ,,bombabiztos". A vizsg6lt alanyok-- a kimutathat6, hogy objektiv igazs6gokra pozitiv izomvSlasszal, hamis 6ll[--:sokra viszont negativ izomvdlasszal reagitlnak. Ez a jelens6g bizonyitottan--3getlen a vizsg6lati alany adott t6mdval kapcsolatos v6lem6ny6t6l vagy:-reret6t5l, tov6bbd azilletS kulturSlis kornyezet6tSl 6s a vizsgdlat idej6t5l.- :eszteredm6nyek teh6t kiel6gitik a megism6telhet6s6g tudom6nyos ko-=:elm6ny6t, s igy bdrmely kutat6 6ltal megbfuhato m6don igazolhatok. A

-:'Cszer az emberi tort6nelemben el6szor objektiv alapot ny1fi az igaz 6s. -amis 6llft6sok megktilonboztet6s6hez, s ez v6letlenszerrien kivdlasztott== az adott t6m6ban jdratlan szemelyeken is bdrmikor ellen5rizhet6.

35t mi tobb, azt is meg6llapitottuk, hogy ez a tesztelhet6 jelens6g alkal-*zs az emberi tudat szintjeinek kalibrirl6s6ra is. A vizsg6latok eredm6nyer;, olyan onk6nyes, logaritmikus, eg6sz szdmokb6l6llo sk6la lett, amelyen,: enrberi l6t6lm6ny minden terulet6nek relatlv tudati szintje elhelyezhet6.- - .nerit6 kutatdsok nyom6n [gy kirajzolodott az az 1 6s 1000 koz6 kalib--.r:'iudati sk6la, amelyen a 10 hatvdnykitev6i jelzik az emberi tudat vala-*e-nyi lehets6ges szintj6nek rnrler.

25

Az e felfedez6s igazolasa celj6bol elv6gzett sok milli6 kalibrdcios me-r6s azI is vil6goss6 tette, hogy az emberi l6t energiaszintjeiben hat6rozottr6tegz6d6s figyelhet6 meg, s hogy figyelemre melto kulonbs6g van az rR66s az ero, illetve azok tulajdons6gai kozott. Emiatt aztan teljesen rijra kellett6rtelmezni az emberi viselked6st, hogy azonosithatoak legyenek azok al6thatatlan energiamez6k, amelyek azt ir6nyltj6k. Kiderult, hogy a kalibrdltskdla pontosan egybeesik az orok filoz6fia (phitosophia perennis) hierarchi-SAnak alszintjeivel; ezut6n azonnal felismerhet5v6 v6ltak osszefrigg6sei aszocio169ia, a kl inikai pszichol69ia 6s a tradiciondlis spir i tual i t6s erzelmi 6s6delmi jelens6geivel.

A kalibr6lt sk6l6t itt a korszerfi elm6leti fizika leg0jabb felfedezesei esa kdoszelmdlef nemline6ris dinamikajAnak f6ny6ben vizsgdljuk. A kalibriiltszintek szerintunk a tudat birodalmdn beluli erSteljes attraktormez6knek(vonz6si mez6knek) felelnek meg, amelyek domin6ns hat6st gyakorolnakaz emberi l6tre, s ezzel megh alarozzakaz emberi viselked6s tarlalm6t, jelen-t6s6t, 6rt6k6t, es szervez5 energiak6nt hatnak annak dtfogo minrazataira.

Az attraktormezoktudati szintek szerinti retegz5d6se uj paradigm6t kindlaz osszes eddigi emberi let6lm6ny 6t6rtelmezes6hez. Azzal, hogy eddighozzlf6rhetetlen adatokat is hozzA'f5rhet6ve tesz, modszerrink rendkivul6rt6kesnek fg6rkezik a tort6nelmi kutat6sokhoz, 6s igen hasznos lehetaz emberis6g jov6jenek szempontjabol. Hogy hangsflyozzuk e m6dszerkutat6si eszkozk6nt tod6n6 alkalmazds6nak haszndt, sz6mos p6ld6t ho-zunk fel az emberi tev6kenys6g legkrilonbozSbb terrileteir6l: elm6letieketa mfiv6szetek, a tort6nelem, a kereskedelem, a politika, a gyogydszal, aszociol6gia es a term6szettudom6nyok ter6n; gyakorlatiakat a marketing,a rekl6m, a kutat6s 6s fejleszt6s teren; 6s empirikusakat a pszichologia, afilozofia 6s a vall6studom6ny vil6g6bol. Konkr6t alkalmazdsokat javaslunkolyan v6ltozatos szakterrjleteken, mint a kriminol6gia, a huszerz6s, a szen-ved6lybetegek kezel6se vagy az onfejleszt6s.

Az itt r6szletezett kutatdsi m6dszer tov6bbi felhaszn616sait 6s extrapol6-cios lehetSs6geit azonban egyel6re 6ppen csak erintettiik. Annak ellenere,hogy az itt leirl eredmenyek 20 6v kutat6saib6l sztilettek, 6s szdmos kuta-t6csoport 6ltal tobb ezer alanyon elv6gzett kalibr6ciok millioit osszegzik, ekonyv epphogy elkezdi felt6rni a tudomdnyok es mfiv6szetek javAraa m6d-szerben re1l5 lehet6segeket. M6gis talan mind kozLil a legfontosabb, hogymagdban rejti spiritu6lis fejl6d6sunk es 6r6srink fg6ret6t, hogy elerhessuk atudatoss6g legmagasabb szintjeit, s6t tal6n mag6t a megvil69osoddst is.

A konyvben ismertetett kineziol6giai vizsgdlati elj6r6s segitseg6vel b6r-milyen - m0ltbeli vagy jelenkori - t6m6rol korldtlan mennyis6gfi inform6cio6rhet6 el. A felismer6s azonban, hogy b6rhol 6s bdrmikor megtudhat6 gya-korlatilag minden, b6rmirol es b6rkir5l legyen is szo, el6szor tar6n komolymegr6zkodtatdst okoz. A reakcio 6ltal6ban annak koszonhet6, hogy radob-

26

U I

i rc

t q l

:un

I f l \" l , J) : -

s r iN

r r l i <

3 d \ /' Y l

rne(9dz

dll i tr. : L t

^e th

iovalu4inres I-azzerog)

E.a\ A

. .balxiter',garrra faljel lerlatokf ejez,iat. Iotvasfoga<

Have, s(hozzeolyan

oenr.ink a tudat helyhez nem kotott, szemelytelen 6s egyetemleges jelleg6_'e, konkr6tan pedig annak, hogy r6jovunk: gondolataint< 6s motiveci6int<carki szam6ra, b6rmikor megfigyelhet6k 6s megismerhet6k. Nyugtalanitoehet a tudat, hogy minden egyes gondolatunk 6s tetttint< t<itoioltreteilen,5rokk6 fennmarad6 nyomot hagy a vildgmindens6gben.

A radi6hulldmok 6s a rontgensugarak felfedez6s6hez hasonl6 m6dona vil6gmindens6g rnijkod6s6re vonatkozo ismereteink hirtelen bdvtil6serem csup6n lehet6v6 teszi, hanem egyenesen meg is koveteli vil6gneze_:Link 6t6rt6kel6s6t. Az rij tud6s kovetkezmenyei miatt 6t kell dolgoziunk a'69i elk6pzel6seket; t6gabb dsszefugg6sekbe kell helyeznrink, aiokat . lgazJgyan, hogy ez n6mi intellektu6lis stresszt okozhat, de a=emberi viselke_les eme tudom6nyos 5tert6kelese felfedheti a szem6lyes 6s a t6rsadalmicrobl6mdk alapvet6 struktrir6it, s ezzel egyben megotiasi lehetdsegeikres r6vi169ft.

Mivel e modszer valoj6ban rendkivril egyszerii, nagyon neh6z a bonyo_ultsdg6rt rajongo vil6g el6 t6rni. B6rmennyire bizatmiilanok vagyunk isazegyszer[lsit6ssel szemben, a vildgban ketfele embert krilonboztethetLjnk:neg: hiv5ket 6s nem hiv5ket. A nem hiv6k szilmdra minden hamis, amiggaznak nem bizonyul; a hiv6k viszont szinte minden j6hiszemfien mondottallitdst igaznak felteteleznek, amig az hamisnak nem bizonyul. A cinikus<6tked6s pesszi m ista 5l I dspontja f6l elem b6 | fakad. Az inf ormAci oelfo gad6s.oval optimistdbb jelleg6nek gyokerei a magabiztoss6gban keresend6k.''/indk6t hozz66llas m[ikodik, s mindkett6nek megvannik a maga eldnyeies hdtr1nyai. Ez6rt aztdn a konyv megirdsa sor6n meg kellett birkoznomazzal a neh6zs6ggel, hogy adataimat oly m6don tfurjam az olvas6k el6,rcgy azok mindket oldalrol n6zve hitelesek legyenek.

E konyv szovege az oximoronokra (ellent6tes 6rtelmfi szokapcsolatok-'a) 6pul: 0gy fr6dott, hogy segitse az fgynevezett ,,jobb agyfeltek6s" 6s.bal agyf6ltek6s" meg6rt6st is. A val6s6gban holisztikus, azaz az eg6szre<iterjed5 mintafelismer6ssel ismerjtjk meg a dolgokat. Egy teljesen 0j fo-Ealmat az ismerSs vondsok alapjdn ismerhetrink meg legt<-onnyebben- Ezta fajta meg6rt6st olyan fogalmaz6si stilus segiti el6, amelyre a ,,lezaras".ellemz5. Ahelyett, hogy csak jelzSket 6s pelddkat haszndlndnk a gondo-atok kifejt6s6re, ink6bb v6gigvisszuk, majd ism6fl6seket alkalmazva be is'ejezz1k azokat. A fogalom ezek ut6n ,,kesz van", 6s az elme megnyugod-zat. Ez a fafa megkozelit6s az6rt is kiv6natos, mert a harmadik fejezetetrivas6 elme m6r nem lesz azonos azzal, amelyik m6g csak az els6 fejezetet'ogadta be.

Ha m6r itt tartunk: az a n6zet, hogy egy konyvet az els6 fejezettel kezd-,,e, sorban haladva kellv6gigolvasni, nem mds, mint rogztilt balagyf6ltek6stozz66ll6s. Ez a foldhozragadt newtoni fizika gyalogosvenye, amely egyrlyan korl6tozott 6s korl6toz6 vil6gn6zeten alapul, amelyben az esem6-

27

nyek allftolag mindig A+Btc sorrendben zglanak. A rovidldt6snak ez aformflja egy idej6tmutt vat6s6gkepbdtfakad. T6gasabb 6s sokkat 6tfogobbfelfo g6su n k nem cs u p6n a leg ko rs zer iibb fizikilbol, matemat i k6bo | 6s nem -line6ris elmeletekbSl lapl1lkozik, hanem olyan megerz6sekbdl is, amelyek6rv6nyess6g6t empirikus modon b6rki ellen6rizheti.

At6ma ismertetes6ben 6ltal6ban az jelenti a kihiv6st, hogy egy paradoxontkell megoldani: nemline6ris fogalmakat kel l l ine6ris jel leg(, mondat16l mon-datra halad6 szerkezetbe foglalva megertetni. Azok a tudom6nyterriletek,ahonnan az adatok szarmaznak, maguk is el6g bonyolultak 6s nehezen6rthet5k, fgyis mint a korszerr-i elm6leti fizika 6s annak matematiktla, anemlinedris dinamika, a k6oszemelet es annak matematik4a, a korszerfiviselked6si kineziol6gia, a neurobiologia, az orv6nyelm6let, valamint az is-meretelm6let 6s a letelm6let filozofiai elemei. Ezen t0lmen6en foglalkoznikellett az emberi tudat term6szetevel: ez maga is felt6rk6pezeilen terr-ilet,amelynek perem6rSl az osszes tudom6nydg visszah0zodott. E t6mako-rok val6ban alapos, tiszt6n intellektu6lis n6zdpontb6l valo megismer6sesz6dit6en nagy feladatot jelent: tal6n egy elet sem elegend6 hozz6,. Ez6rtazt6n nem is probdlkoztam meg e f6lelmetes feladattal, hanem ink6bbigyekeztem kiszfirni az egyes t6rgykorok l6nyeg6t, s csak e ,,koncentrdtu-mokat" haszn6ltam fel.

Ha csak eg6szen kezdetleges modon pr6barjuk is elmagyarazni,hogyanm(kodik a konyvben kozponti szerepet j6tsz6 tesztelj6r6s - amelyr6l eleinte0gy t[inik, meghaladja a vil6gegyetem ismert torv6nyeit -, elkerujlheteilenLjleljutunk akorszerl elm6leti fizika, a nemlinedris dinamika 6s a k6oszelm6letintellektudlis teruleteire. Eppen ezert igyekeztem a lehet5s6gekhez mertenszakkifejezesekt6l mentes m6don tdrgyalni e t6mdkat. Nem kell att6ltar.ta-ni, hogy a leirtak csak a pallerozott elm6k szamara lesznek 6rthet5k: addig,,korozrink" az egyes fogalmak korul, amig azok terjesen nyilvdrnval6v6 nemv6l n ak. Val ah dnyszo r visszat6rtl n k, ho gy m egjegyz6se ket f 1zzink egy-egypeld6hoz, minden alkalommal egyre vi l6gosabbav6lik majd sz6munkraak6rd6s. Az effalta tanulds olyan, mintha reprjr6g6pr6l deriten6nk fel egy [jteruletet: az els5 6trepril6skor meg minden ismereilen, m6sodszorra marakad neh6ny ismer6s taj6kozodasi pont, a harmadik alkalommal m6r kezdossze6llni a k6p, s v6gLil- pusztdn a gyakori ism6fl6d6snek koszonhet6en- ismerSss6 v6lik a tdj. A tobbi az elme beepitett mintafelismer6-rend-szereinek a doloa.

Mivel kiss6 felek att6l, hogy az olvas6im - b6rmennyire igyekeztemis - tal6n nem ertik majd meg munk6m f6 uzenetet, most eldre, kulon isdsszefoglalom: Az egy6n elm6je olyan, mint egy hatalmas adatb6zishozkapcsol6do szdmitogepes termindl. Az adatbdzis maga az emberi tudat,amelynek saj6t tudatunk csup6n az egyedi kifejez6d6se, de gyokerei azeg6sz emberis6g kozos tudat6ig ny0lnak. Ez az adatbdzis a zsenialit6s bi-

28

I rCItI' sZrflebeho

zAI

dpruJ'

horhelltumaz (mik,uj, r

Rhetla folhag)

egyt6rse6 lo i i '

Azlek) Ifejtorba. Iszonlt i k a 'megIbdziszsenii6szreAkkorfelkidlamit rarra trrejtett

Ek (adhatnem ktanbar

rodalma; miut6n pedig embernek lenni egyet jelent az adatbilzisban val6szerepl6ssel, ebb5l kovetkezik, hogy szulet6se folytdn mindenki hozzifi6r-het ehhez a zsenialit6shoz. Az adatb6zisban t6rolt korl6flan informdci6kr6lbebizonyosodott, hogy azok n6h6ny mdsodperc alatt b6rki szitmiua, b6r-hol es b6rmikor konnyeden el6rhet6k. Ez valoban ddbbenetes felfedez6s.amely az egy6n 6s az eg6sz emberis6g 6let6t megv6ltoztathatja, m6ghoz_zAszinle elkepzelheteilen m6don 6s m6rt6kben.

Aa adatbazist nem korlatozza sem ter, sem id6, sem az egyedi tudat,6ppen ez6rt krllonleges eszkoze ajovdbeli kutat6soknak, s ez6rt nyit meg'jj, ma m6g el sem k6pzelhet6 terLileteket a kutat6s

"=a^er^. Migebai

hordozza az emberi 6rt6kek, viselked6sek 6s hitrendszerek objektfv it"pr"helyez6s6nek ig6ret6t . Az e modszerrel szerzett inform6ci6k fj fundamen-tumra allitjek az emberi viselkedes meg6rt6s6t, 6s uj paradigm6t kfndlnakaz objektiv igazs6g ellen6rz6sehez. Mivel a modszert b6rki,b6rhol 6s b6r-mikor haszndlhatja, alkalmasarra, hogy csirdja legyen az emberi l6t6lm6nyuj, megfigyelhet6 6s ellen6rizhetd igazs6gon alapui6 korszakdnak.

Rendelkez6srinkre 6il egy oryan eszkoz, ameilyel pontos kuronbs6get te-hetunk azigaz 6s a hamis, a rehets6ges 6s a leheteflen, a j6 szdnd6k0 6sa rossz sz6nd6ku kozott. Ravil6gfthatunk azokra az eddig figyelmen kivulhagyott,re.ltett erSkre, ameryek meghatdrozzak az emoeri viselked6st. fmeegy m6dszer, amellyel vdlaszt kaphatunk eddig megoldaflan szem6lyes 6st6rsadalmi probl6mSinkra. A hamissdg immdr nem tarthatja uralma alafi azSletunket.

Az al6bb t6rgyaltak el6ad6sokon, videofelv6teleken (l6sd ,,c" fugge-t6k) keresztul konnyen tanithat6nak bizonyultak. Ez6rt meglehet6sen-Jokfejtor6st okozott sz6momra, hogyan ontsem mindezt olvashat6 form6.-pa. A bizonyit6kok olykor igen osszetett jellegil ek, az izomtesztel6s vi-szont pofonegyszer[i, olyannyira, hogy m6g a gyerekek is egyb6l meg6r-:ik a teend5ket, 6s drommel vlgzik azokat. sz6mukra nincs ebben semmineglep6, hiszen mindig is tudtdk, hogy kapcsolatban 6llnak ezzel az adal-rdzissal, amelyet mi, feln6ttek m6r elfelejtettunk. A gyermek vele szuletett:senialit6sa m6g kozel j6r a l6nyeghez: a mes6ben is a gyerekek vett6keszre, hogy a cs6sz6r meztelen. H6t igen, a zsenialitds mdr csak ilyen.+kkor mondhatom magamat sikeresnek , ha a konyv v6g6re 6trve az olvaso'elki6lt: ,,Hiszen ezt mindig is tudtam!" Az itt leirtak csupdn azt lokrozik,:mit mdr eddig is tudt6l, csak eppen nem tudtad, hogy tudod. En csup6narra torekedtem, hogy a megl6v6 pontok osszekapcsol6s6val segitsek a-ejtett kep feltdriisdban.

E konyv nagyon sokat fg6r, tal6n minden m6s ig6retn6l tobbet: eszkozt=chat ahhoz, hogy eszrevegyrik, ha ferrevezetnek benntjnket. (soha tobb6-em kell fgy elolvasnunk egy konyvet, vagy 0gy elmertjlnuink valamilyen:anban - ami egy6bk6nt el6g vesz6lyes, es nagy 6ra lehet -, hogy eldbb ne

ellenSrizhetn6nk azt.) Az e munkdban foglaltak igazsigszintle akalibr{cioksor6n 750-nek bizonyult (l6sd az ,,A" fuggeleket), ami kultur6nk jelen fejlett-s6gi szintj6n szokatlanul magas 6r16knek szAmiI. l m6d kozom, hogy ez mArazig5rel r6szleges valora v6l6sa legyen.

Szerz6k6nt abban rem6nykedem, hogy ez a konyv megszuntetheti a f6j-dalom, a szenved6s 6s a kudarc forr6sait, es seglthet abban, hogy az em-beri tudat valamennyiunkben az orom szintj6re emelkedjen, arra a szintre,amelynek az emberi l6t6lm6ny alapj6ul kel lene szolgalnia.

6 r i l {\i_ \i_ \q

Z-

A konyvben osszefoglalt munka 1965 janu6rj6ban kezd6dott, es 1994 j0-nius6ban 6rt v6get. Az anyag jelent6s r6sze eredetileg egy doktori disszer-llciohoz k6szult. Az ismerletett eredm6nyek ftiggetlen m6don, a konyvbenr6szletezett kutat6si m6dszer - a kineziologiai v6laszreakci6 - segits6g6-vel szulettek. A munka spont6n modon, kuls6 informdcios forrdsokra valohivatkoz6s n6lkul fejl6dott, a m6sok dltal el6rt eredm6nyek csak k6s6bb6pultek be, hogy intellektudlis vonatkoztatdsi rendszerk6nt szolg6ljanak.Kovetkeztet6seink nagyobb r6sz6t azok a vildgszerte folyo kutat6sok ismeger6sftett6k, amelyeket az elso jelent6s, a tudattal foglalkozo konferen-ci6n ismertettek, A tudat tudomdnyos megalapozdsa fel6 cfmmel. (ArizonaiEgyetem, Eg6szs6gtudom6nyi Kozpont, Tucson, 1 994. 6pri l is).1

Kutat6csoportjain k a ko nyvben ismertetett vizsg6l ati modszerrel m indenfejezet, bekezd6s 6s mondat igazs6gszintjet ellen6riztek. (A tesztek p6lda-ul hibdt jeleztek az onmagukat a hirnevuk miatt elpusztit6 hfress6gek lis-tdj6ban. Amikor alaposan 6tn6ztuk a neveket, kidertilt, hogy John Lennonnem i l l ik a tobbiek koz6, hiszen 6t meggyilkolt6k. Miutdn a nev6t toroltuik,a mondat - s ezzel a bekezd6s 6s az oldal - igazsdgszintje a fejezet tobbir6sz6hez hasonlo 6rt6kfire n6tt.)

A konyv pr6bavdltozalait eljuttattuk n6h6ny kiv6lasztott olvas6hoz; egy-szerfi eg6szs6gugyi dolgozok 6pptlgy voltak koztuk, mint 6llamf5k, p6ld6ulMihail Gorbacsov. N6h6nyuk v6lem6ny6t a hdtso borit6n ismertetjuik. Min-den egyes szem6ly egyedi m6don reag6lt a t6ma t6rgyal6s6ra. (Erdekesmegfigyel6s: az anyaggal val6 megismerked6s ut6n a vizsg6lt szem6lyekpontsz6ma megn6tt. Ezek szerint az adatokkal torteno puszta 6rintkez6sis elegend5nek bizonyull az alanyok tudati szintj6nek a novel6s6hez.) Mi-vel a munka jelent6s6ge 6s gyakorlati alkalmaz6sai igen vdltozatosak, 6smerl az anyag bdrmely r6sze rigy fokuszdlhat6 6s b6vithet6 tov6bb, hogymegfeleljen az adott kozdns6g 6rdekl6d6s6nek, egyes r6szletei tok6letesenalkalmasnak tfintek arra, hogy azokat kulonf6le 6rdekl6d6s[i csoportok el6tdrjuk.

A szerzo az anyag egy r6sz6t m6r el6adta 1986-ban, a kaliforniai San

e n

'/ate6ban rendezett, A tudat es a szenvedelybetegsdgek elsd nemzetkozi<onferenci1ja2 nyit6besz6d6ben, s el5adds6nak kivonata meg is jelent a<cnferencia anyagdt osszefoglal6, a Brookridge Institute 6ltal k6szitett ki-adv6nyban (Beyond Add ictions, Beyo n d Bou ndaries; szerkesztette Shirley3ur1on 6s Leo Kiley, 1986) (Addikci6kon es hatarokon tul).3 Az el6adds.elent6sen kib6vitett v6ltozat6t n6gyor6s videofelv6tel form6j6ban mutat-:ik be a San Francisc6ban 1987-ben megrendezett A tudat 6s a szenve-: e I y b ete g se g e k m as o d i k o rszdg o s ko nf e re n c i dj aa clmfi ren dezvtinyen.

Az anyag mds r6szei egy, az Egyesult Allamokban megjelent videofel-" iitel-sorozatban is szerepet kaptak: Nagy valsdgok kezel4se; Szrru- 6s' c szor06r- probl6m dk; Depresszio ; Alkoholizmu s; Lel ki el s6segely ; Az o re-:ed6s folyamata; Fajdalom 6s szenvedes; Testsuly; Aggodalom, fdlelem:s szorongds; Egdszsdg; Betegseg; K1lonleges kapcsolatok; Szexualitds.loleman Publishers, Amityvi l le, New York, 1984-1986).5

Az itt leirlak bizonyos reszleteir6l szo esett azokon a h6romor6s: oaddsokon, amelyeket of 6ven 6t hetente tartottak az egyik alkohol- 6s.abitoszer-elvono rehabilitdcios kozpontban (Sedona Villa, Camelback-cspital, 1 984-1 986).6

fvlindazon6ltal ez az elsd eset, hogy a tudat anatomiSLj6t a maga teljes--:geben, tiszta form6ban, a hallgatos6g 6rdekeben tett egyszerfisit6sek 6s. ragydsok nelkulv6zolom fel.

a_s_L-z- -.{l- --

J I

Bevezet6s

Minden emberi v6llalkoz6s kozos c6lja az emberi l6t6lm6ny meg6rt6se,,agy befoly6sol6sa. Az ember e c6lbol eg6sz sor lefro 6s elemz6 tudom6ny-dgat hozott l6tre: az erkolcstant, a bolcs6szetet, a l6lektant 6s igy tov6bb.-lihetetlenul sok idSt 6s p6nzt forditanak az adatok osszegyfijt6s6re 6s:lemz6s6re abban a rem6nyben, hogy sikeriil el5re jelezni az emberi vi-selked6s irAnyzatait. E k6ts6gbeesett kutatdsban hallgatolagosan benne'glaltat ik av6rakozds, hogy el5bb-utobb r6tal6lunk valamif6le ,,vegs5 v6-zszra". Ugy tfinik, mindig azt hisszrik, hogy ha rdbukkanunk, ez a ,,valasz":het6v6 teszi majd szdmunkra az osszes gazdas6gi, kozeg6szs6gugyi,"5zbiztons6gi 6s poli t ikai probl6ma megoldds6t. Eleddig azonban egyiket.:m sikerLi l t megoldanunk.

Nem mintha nem lenne elegend6 adatunk, hiszen szinte fuldoklunk az,:atok tenger6ben. A gond az, hogy nincsenek megfelel6 eszkozeink az,:atok jelentosegenek 6delmezes6hez. M69 a k6rdeseink sem megfelel6ek,* 'rel nem volt eszkozunk, amellyel lem6rhettLik volna k6rd6seink hely6n-a os6g6t vagy pontoss6g6t.Az ember mai 6s orok dilemmdja, hogy sajdt intellektusdnak term6keit

^*zeli val6s6gnak.1 Azonban azilyen mesters6ges feltev6sek csup6n egy.-<enyes 6szlel6si pont alkalmaz6s6nak eredm6nyei. A kapott v6laszok:.r kiel6git6 volta aklrdezo n6zoponljlval egyt-itt j{ro korlAtozottsdg ko-::kezm'5nye. A k6rd6s megfogalmazAs{ban vetett legcsek6lyebb hiba is

"::cszor6sen koszon vissza a kapott v6laszban.- meg6rt6shez nem elegend5 az adatok puszta tanulm6nyozasa, az

.::tokat ugyanis a megfelel5 osszefugg6sben kell vizsgdlni. Az adatokn-:szen addig haszontalanok, amig meg nem tudjuk, hogy mitT'elentenek..:rt6srik megismer6s6hez pedig nem el6g a megfelel6 k6rd6st felten-

" :e szuks6g van a megfelel6 eszkozokre is, amelyek lehet5v6 leszik az::. :ck 6rtelmes, szelektiv 6s leiro jel legti folyamatokkal tort6nS tanulm6-" : : as6 t .

!armennyire igyekeztrink is m6lyrehat6an meg6rleni az emberi visel-.::st, annak java r6sze megfejthetetlen maradt sz6munkra. A meg--:.eshez kidolgozott rendszereink hatalmasnak 6s leny0goz5nek t6n-

";--:k, 6m kialakitdsuk korldtai miatt v6gul m6gis mindegyik zs6kutc6ba=:::ett. Mikozben az embefi sfjto probl6m6k term6szet6t tanulm6nyoz-

-',,ilv6nvalov6 vdlt, hogy soha nem 6llt rendelkezesunkre olyan megbiz-",-: <iserlet i m6rce, amellyel m6rni 6s 6rtelmezni tudtuk volna az ember. : - , aci6it 6s tapasztalatait a tort6nelem sor6n.

A filozofia a maga szdmos fugtrval 0gy torekszik az emberi letelm6nymeg6rt6s6re, hogy absztrakci6kat alkot, majd feltev6seket tesz arra vonat-kozoan, hogy mik6nt 6llnak azok osszhangban valamif6le v6gs5 val6sdg-gal. A politikai rendszerek a viszonylagos emberi 6rt6kekkel kapcsolatosfeltev6seken alapulnak, 6m nincs semmilyen bizonyithato t6nyalapjuk.Az erkolcsi rendszerek v6gs6 soron onk6nyes kfs6rleteknek bizonyulnakarra vontakozoan, hogy az emberi viselked6s rendkivuli osszetetts6g6t aj6 6s a rossz trils6gosan is leegyszerfisitett kategori6ira reduk6ljdk. A tu-dattalan felt6r6s6val a pszichoanalizis m6g zavarosabb6 tette a helyzetet:a krilonbozS n5zSpontok eredm6nyek6nt a kezel6sek 6s a pszichol6giaitanok zavarba ejt5 sokasdga jelent meg. Az ember onmaga meg6rt6s6reir6nyu16 kls6rleteinek e zfirzavara v6gul olyan jelent6stani ingov6nny6 v6lt,amelyben bizonyos m6rt6kig bdrmi igaz lehet, amit csak kimondhatunk.L6v6n hogy bizonytalanok vagyunk az ok-okozati osszefugg6sek pontosterm6szet6t illet6en, m6g a merhet6 eredm6nyeket is hajlamosak vagyunkhamis okoknak tulajdonitani.

Az osszes gondolati rendszer a kovetkez6 vegzetes hib6kat rejti mag6-ban: 1. a szubjektiv 6s az objektiv kozti kulonbs6gt6tel hi6ny6t; 2. az alap-konstrukci6ra'6s a terminologidra jellemz5 kontextuskorldtozottsdLg figyel-men kivul hagydsdt; 3. a tudat term6szet6re vonatkozo ismeretek hiSny6t;6s 4. az ok-okozati osszefrigg6sek term6szet6nek f6lreismer6s6t. E hibakkovetkezm6nyei akkor vdlnak majd nyilv5nval6vd, ha fj szemszogb5l, rijeszk6zokkel kezdjUk felt6rni az emberi l6t6lm6ny f6 teruleteit.

A t6rsadalom Slland6an arra forditja er6feszit6seit, hogy az okozatokalkorrigltlja, ahelyett, hogy az okokat prob6ln6 kijavftani. Ennek rlszben azaz oka, hogy az emberi tudat fejl6d6se igen lassan halad. Az emberis6gm6g 6ppen csak, hogy fell6pett al6tra legals6 fokfira: m6g az olyan primitfvprobl6m6kat sem oldottuk meg, mint a vildgban tapasztalhat6 6hez6s. Azemberis6g eddigi eredm6nyeiben az a leglenyfigoz6bb, hogy azokat szintevakon, probAlkozAsok ritjdn, kudarcok 6s sikerek 6ltal sikerult el6rni. Ez av6letlenszeril megolddskereses hihetetlenul bonyolult ritvesztoket hozottl6tre, holott a val6di v6laszokra mindig az egyszerfis6g jellemzS. A vil6g-egyetem legf6bb alaptorv6nye a gazdasdgoss6g. A vildgegyetem egyetlenkvarkot sem pazarol el: mindnek megvan a c6lia, s valamennyi rtiszt veszaz egyensrily kialakit6sdban. Nincsenek folosleges esem6nyek.

Az ember mindaddig nem l6phet tll az onmag5ra vonatkoz6 tudds hi6-ny6n, amfg meg nem tanula l6tszolagos okok mog6 n6zni. Torl6nelmLlnkbSltudjuk, hogy a v6laszok sohasem a vildgban taldlhato ,,okok" felt6riisdb6lszuletnek. Azokat a korulm6nyeket kellfeltdrni, amelyek a l6tszolagos okokmogott hrizodnak meg; 6s ezeka korulm5nyek csakis azember tudat6banl6teznek. Egyetlen probl6m6ra sem taldlhato v6gleges megoldds fgy, hogyesemenysorokat kulon[tLink el, majd r6juk vetitjuk az ,,ok-okozati osszefUg-

34

::s" k6pzet6t. A megfigyelhet6 vil6gban nincsenek okok. Amint aztbizo-- . :ani fogjuk, a megfigyelhet6 vildg az okozatok vil6ga.

S hogy mik az ember kilat6sai? Lehetseges volna, hogy a t6rsadalom.:l l ikus alrendszerei miatt olyan, mint egy elszabadult csatahajo, amely. :. e pusztul6sra iteltetett? A t6rsadalomnak a jdvSvel kapcsolatos rossz.:zrzete mogott ez a perspektiva dll. A nemzetkozi kozvelem6ny-kuta-,-":< szerint a vi l6gon mindenritt nagymertek( a boldogtalans6g, m6g a;;'ejlettebb orsz6gokban is.2 Mig a tobbseg beletorod5en a pesszimista,:=rleletet v6lasztja, s egy jobb ,,t0lvi l69i" eletert foh6szkodik, addig az-::,sztikus jov6 megpil lant6s6ra k6pes kisszdm0 ldtnok nem tudja meg-

- - iani, milyen eszkozdkkel erhetnenk el a jobb jov6 megval6sul6sdt. A, -:Jalomnak az eszkozok megldtoira van szuksege, nem pedig a c6lok=:atmodoira. Ha rendelkez6sunkre 6llnak az eszkozok, a celok ugyis fel-

^ak el6ttr ink.acosabb vizsgdlat utdn kiderul, hogy azert nehez megtalSlnunk a ha-

--'.' eszkozoket, mert keptelenek vagyunk kulonbs6get tenni l6nyeges:-',legtelen kozott. Eddig m6g nem szriletett olyan rendszer, amely:,:er1 kin6lt volna az er6tel jes 6s hat6kony megolddsoknak a gyenge::astalan megolddsokt6l valo elktilonit6s6re. S6t m69 6rt6kel6si rend-

:; ' : -{ is eredendSen alkalmatlanok a dolgok val6s megft6l6s6re.- :a"sadalom v6laszllsait az esetek tobbsegeben a c6lszer6stig, a sta-:- " a hib6k, az 6rzelem, a politika vagy a sajto r6sz6rol megnyilv6nu-- :-as, szem6lyes el5itelet es hagyom6nyos 6rdek halArozza meg. A

::,,alamennyi lakoj6nak 6let6t befoly6solo l6tfontoss6gri dont6sek., ;:-3( olyan korulm6nyek kozott, amelyek szinte garant6lj6k a kudar-

-=-r niettel arra, hogy a tArsadalmaknak nincs kell5 valos6galapjuk a

: i- r ' , ' probl6mamegold6sok kidolgozdsara, I jra meg ujra visszat6rnek,- ;': alkalmazdsdhoz (peldaul torv6nyek, adozas, h6bor0, szab6lyok," :::< formi46ban), ami r6ad6sul rendkivul koltseges, ahelyett hogy a

. . . lazdasdgosabb rn6r alkalmazndk.f : : - 3er k6t alapvet6 k6pess6g e, az erLelem 6s az erzelem eredend6en

-"*,: : :- atatlanok; eztbizonyftla ahajsz{lon m0lo egyeni 6s kollektfv tulel6-"", ' : : :"elmi sorozata is. Noha cselekedeteinket az 5rtelmlnknek tulaj-

: r -. az ember elsodlegesen mintafelismerrls alapjdn mfikodik. Az ada-i :; - -s elrendez6se f6k6nt arra szolg6l, hogy javitsa a mintafelismer5

! : -:1 amely azutan ,,igazsagga" valik.3 Valoj6ban azonban soha sem-

: r'-*- :"edm6nyek6nt a gondolkod6 ember arra a kovetkezet6sre jut,,{r rr - -:=n probl6mt4Anak forrdsa a ,,tudas" neh6zsege. Az elme v6gUl+lllrpnlrlir,4-. :- ismeretelm6lethez, a'filozofiaazon irytthoz, amely aztvizsgalja,ilr'i , iirE- == ̂ lilVen m6d6kben tudhat az ember b6rmit is. Az eff6le filozofiai

? <

vizsg6l6ddsok igen elm6lyultnek vagy 6ppen teljess6ggel lenyegtelennektfinhetnek, de az 6ltaluk felvetett k6rd6sek az emberi l6t6lmenyben min-denk6ppen kozponti szerepet j6tszanak. Bdrhol kezdjuk is el az emberitudds tanulm6nyozas6r, v6gul mindig a tudatossdg jelens6g6n6l 6s az em-beri tudat term6szet6n6l kotrlnk ki. Legv6gLil pedig ugyanarra a felisme-r6sre jutunk: az ember 6llapotdnak b6rminemfi tov6bbfejlesztes6hez olyanellen6rizhet6 megismer6si alap kell, amelyben nyugodtan megbizhatunk.

Az ember fejl6d6se el6tt dllo 'f6 akadiiy eszerint a tudat term6szet6revonatkozo ismeret hi6nya. Ha magunkba nezunk 6s megvizsgaljuk az el-m6nkben pillanatrol pillanatra zajlo folyamatokat, hamarosan rdebredunk,hogy az elme sokkal gyorsabban m(kodik, mint ahogy azt beismern6-Nyilvdnval6 lesz, hogy az elk6pzeles, miszerint cselekedeteink dtgondottdont6seken alapulnak nem m6s, mint nagyszabasu on6mit6s. A dont6s-hozatal a tudat feladata; az elme hiheteilen sebess6ggel hoz dont6seketsok millio r6szadat, valamint azok osszefrlgg6sei 6s kivetit6sei alapj6n olymodon, amely messze meghaladja a tudatos felfog6st. Ez egyfajta glob6-lis mijkodes, amit a nemlinedris dinamika uj tudom 6ny6ban attraktoroknaknevezett energ iam i n I6k hat1roznak meg.a

A tudat pillanatrol pillanatra, automatikusan v6lasztla ki azt, amit a leg-jobbnak rt6l; ez ugyanis az egyetlen mfikod6s, amelyre k6pes. A konkr€f,adatokhoz rendelt relatfv sulyt 6s 6rt6ket az uralkod6 attraktormintdzat ha-lilrozza meg, amely az egylnben vagy elm6k egy csoportjdban kozosenhat. E mintdk azonosfthatok, leirhatok 6s kalibrdlhatok, s az'rgy nyert infor-mdci6k alapj6n teljesen tjszeri k6p ralzolodik ki az emberi viselked6sr6r,tofi6nelem161 6s az emberis6g sors6rol.

Ez a konyv - 20 6vi megfeszitett kutat6munka 6s tobb millio kaeredm6nye - b6rki szAmArahozz1f6rhet6v6 teheti ezt a tud6st. Egyaltalannem meglep6, hogy ez a felismer6s a tudat 6lettana, az emberi idegrend-szer m(kod6se 6s a vildgegyetem fizik6ja kozotti szerencs6sfakad: jusson csak eszrinkbe, hogy mi magunk is egy olyan vil6gegyeternrr-5szei vagyunk, amelyben minden mindennel kapcsolatban 6ll, s amelynekigy - legalabbis elm6letileg - minden titkahozzlf6rheto szdmunkra, ha tjuk, hol 6s hogyan keressuk.

Felemelheti-e mag6t az ember a saj6t halAn1l fogva? Mierl ne?meg kell novelnie a 16 hato felhajtoer6t, s er6lkod6s nelkrjl fog egysabb 6llapotba emelkedni. Az er5 nem kepes erre; az rn6 azonbancsak k6pes 16, hanem folyamatosan meg is teszi.

Az ember azt k6pzeli, hogy olyan er6k r6v6n 61, amelyeket ir6nyitani tVal6j6ban azonban egy ismeretlen forr6sb6l fakado rn6 hat6rozza meg6let6t, amelyet egy6ltal6n nem ir6nyithat. Az en6 ugyanis konnyed, 16tatlan, s l6tez6set sokdig m6g csak nem is gyanltottuk. Az erdt 6rz€kereszttil tapasztaljuk meg, az en6 azonban csak bels6 tudatoss6gon

36

r::- ismerhet6 fel. Az embert jelen 6l lapot6ban mozg6sk6ptelenne te-- - r Ey hihetetlen rnelu attraktor jellegtj energiamintazatokhoz igazodik,

eket ugyanakkor - nem tudatosan - o maga hoz mozgasba. pillanat-antra haladva - fejl6des6nek ebben a szakaszaban megrekedve - le-: lszen azero energi6i megkotik, azea6 energiai pedig elorehajt j5k.:gy6n olyan, mint a tudat tenger6n usz6 parafa dug6: nem tudja, hol

:- :onnan jott es merre tart, s azt sem tudja, mire valo ezaz eg6sz. A. - ..'ok vegtelen utveszt6j6ben bolyongo em ber evszlzadrol 6vsz6zadra=-',azokal a k6rd6seket teszi fel, s ez ugyanigy fog folytatodni, hacsak

::.a nem tesz egy min6segi ugrdst. Az osszefugg6sek es a megertes.- r idelen kitdgul6sdnak egyik jele a bens6s6gesen megtapasztalt meg-

: -.'ebbril6s, orom 6s Shitat. Mindazok, akik dteltek mar ezr az elmenvt.: erzik, hogy igen becses ajiind6kot kaptak a mindensegtdl. A t6nye-

:sak er6feszit6sek r6v6n lehet osszegyiljteni, az igazsAg azonban':5d6s nelkull tdrul fel.s E konyv segitsegevel remelhet6leg az olvas6 is; edheti 6s el5k6sz[theti szem6lyes megvil69osod6s6nak korulm6nyeit,

" -el nagyszerubb kaland egyszerrien elkepzelheteilen.

dr. David R. HawkinsThe lnstitute for Advanced Theoretical Research

Sedona, Arizona, 1995

f\ fr (r\q v- \qjl- -t- .a.-

37