Embed Size (px)
Citation preview
CSONGRÁD MEGYEI
KORMÁNYHIVATAL
Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048.
+36 (62) 681-681
www.csmkh.hu [email protected]
Ügyiratszám: 107093-2-13/2016.
Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka
dr. Hegedűs Márta
Balatonyi Zsolt
Berényi Anita
Vinczéné Szántó Gizella
Tárgy: Sole-Mizo Zrt., Bácsbokod, egységes
környezethasználati engedély
Hiv. szám: -
Melléklet: -
Tel.: +36 (62) 681-673
H A T Á R O Z A T
A Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) részére a 2015. november 18-án benyújtott
5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján
e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t
adok a Bácsbokod 1422/1-2 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm.
rendelet 2. számú mellékletének 9.3. pontja – Élelmiszeripar: kizárólag tej kezelése és
feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) – alá
tartozó tevékenység folytatásához.
AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG
Engedélyes neve: SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és
Szolgáltató Zrt.
Engedélyes címe: 6728 Szeged, Budapesti út 6.
A cég (engedélyes) KÜJ száma: 100 172 568
Telephely KTJ: 100 296 647
IPPC KTJ: 102 651 163
Tevékenység megnevezése: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz.
melléklet 9.3. pont: Élelmiszeripar: Kizárólag tej
kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej
mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi
átlagban)
Tevékenység folytatásának helye: Bácsbokod, Borsódi u. 1. (1422/1-2 hrsz.)
NOSE-P kód: 105.03
Cégbejegyzés szám: Cg 06-10-000119
Statisztikai azonosító jel: 11090799-1051-114-06
A tevékenység kapacitása: 65.000.000 liter tej /év feldolgozása A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: 85554 m, Y: 658403 m
A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai:
Neve: ABU Hungary Mérnökiroda Kft.
Cím: 9027 Győr, Külső árpád u. 41.
Telefon: 96/576-877
Szakértők: Dr. Petróczki Ferenc, Dr. Hornyák Margit, Dr. Beke
Péter, Dr. Kulcsár László
2
A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI
A létesítmény elhelyezkedése A telephely Bácsbokod belterületén 2,0126 ha területű ingatlanokon, ipari, gazdasági
területen helyezkedik el. Az üzemtől északra vasúti terület, keletre és délre művelés alól kivett
gazdasági, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló területek vannak, nyugati irányban
falusias beépítésű lakóövezet található.
Technológia ismertetése:
A telephelyen tejfeldolgozási tevékenységet – sajtgyártás – végeznek. A beérkezett tejet
fölözik, pasztőrözik, majd különböző ízesítésű sajtok készülnek belőle. Az összes termelt sajt
mennyisége 7.100 tonna/év.
Az üzemben gyártott sajtok típusa:
Lágy sajtok (rövid érési idő, kis méret és tömeg, kenhető, illetve könnyen vágható):
krémfehér, márvány, mozzarella
Félkemény sajtok (többhetes érési idő, egyenletes érés, közepes méret és tömeg,
szabályos alak, szilárd, jól vágható): gouda, edami, anikó, trappista
Ömlesztett sajtok: sajtkrém, körcikkelyes
A tej feldolgozásának folyamata:
– a tej kívánt zsírtartalmának beállítása
– pasztőrözés/hűtés
– tejsavbaktérium/oltóanyag hozzáadása
– alvadék vágása
– préselés
– sózás
– érlelés
– csomagolás
I. Tejátvétel
A tej tartályautókban érkezik, melyet zárt technológiájú átvétellel, zárt csővezetéken keresztül
a tejsilókba (15 db, 10-80 m3-es térfogatú) továbbítanak. A tejátvételi vonal légtelenítő
berendezésből, tejátvételi szivattyúból, mintavevő berendezésből és hitelesített átfolyásmérő
berendezésből áll. A tejsilókban a tejet a feldolgozás megkezdéséig hűtés és állandó keverés
mellett tárolják.
II. Fölözés – pasztőrözés - ultraszűrés
Az üzemben gyártott termékek elállításához először sovány tej előállítása szükséges, mely 2
db, egyenként 20.000 l/h, illetve 10.000 l/h kapacitású tejfölöző berendezés segítségével
történik. A tej pasztőrözéséhez (72 ˚C-on) 2 db, 20.000 l/h és 10.000 l/h kapacitású pasztőrt
használnak (a fölözés során keletkező tejszínt is pasztőrözik), majd a már pasztőrözött tejet 31
˚C-ra visszahűtik ammóniás rendszer segítségével. A félkemény sajtok gyártása során
keletkező édes savót is fölözik 1 db 15.000 l/h kapacitású savfölözővel.
III. Sajtkádak
A hűtést követően a tej hővel csírátlanított – 4 db 10.000 l-es és 3 db 5.000 l-es – kádba kerül,
ahol utóérlelik. A tejhez tejsavbaktériumot, illetve adalékanyagot tesznek, majd 30 perc
alvadási idő után felvágják, és 38-40 ˚C-ra melegítik. A 10.000 l-es sajtkádban történik az
alvadék előállítása a félkemény sajtokhoz, illetve a kaskavál sajtokhoz. Az utómelegítés célja
3
a további savóeltávozás elősegítése, valamint az alvadék nedvességtartalmának csökkentése.
Az alvadék formázásával adható meg a sajt alakja, nagysága. A keletkező alvadékot a
sajtgyártó gép előprésébe engedik.
a) Félkemény sajt gyártása, mini trappista préselés
A kádakban elkészített alvadék előprésbe kerül, ahol pneumatikus úton nyomás alá helyezik,
melynek hatására az alvadékban található savó az előprésekbe kerül, amit egy szűrőszőnyeg
segítségével elválasztanak a szilárd alvadéktól. Az előpréselés végeztével az alvadékot
felvágják, a felvágott alvadékdarabokat présformákba rakják, innen az utóprésbe kerül, ahol a
maradék savót is kipréselik belőlük. A gyúrt sajt gyártása kivétel, ebben az esetben az alvadék
közvetlenül a gyúrógépekbe kerül.
b) Mozzarella és kaskavál készítés
A tejüzem kétféle gyúrógéppel rendelkezik. A gépek tartalmaznak egy darálót, mely
segítségével az alvadékból megfelelő méretű darabok alakíthatók. A darálás után a mozzarella
készítésnél az alvadék két csiga közé kerül, melyek egymással szemben forognak. A csigákat
tartalmazó tartályban sós víz van, a folyadék állandó hőmérsékleten tartását gőz segítségével
biztosítják. A hő- és a mechanikai hatások eredményeképpen az alvadék meggyúródik, innen
az utócsigára kerül és formákba töltik.
A kaskavál sajt készítésénél az alvadék a darálást követően egy forgó dobba kerül, ami 70 ˚C-
os sós vizes tartályban foglal helyet. A tartályból az alvadék egyenletesen forgó csigapár közé
kerül, majd az átömlő anyagot formákba töltik.
IV. Sózás
Amennyiben az alvadékból nem gyúrt sajtot gyártanak, úgy az alvadék utópréselése után a
formára préselt nyers sajtokat rozsdamentes sózó konténerekre rakják. A konténereket sólét
tartalmazó tartályokba helyezik 24 órára. Ezután 6 órát szikkasztják, majd csomagolják
és/vagy szeletelik. Az üzemben egy nagysózó sólétartály (40 m3 sólé fogadására képes),
valamint egy kissózó 6 m3 sólé fogadására alkalmas tartály üzemel.
V. Vákuum csomagolás
Az üzemben keletkező félkész sajtok (kivéve a krémfehér, a szeletelt és a körcikkelyes sajtok)
vákuum csomagolása vákuum csomagoló géppel történik. A gép síkfóliába, illetve tasakba
csomagol. Amennyiben síkfóliába történik a csomagolás, a gép a tasakformázó és töltő
berendezés segítségével síkfóliából előállítja a megfelelő csomagolási egységet a termék köré,
majd egy következő lépésben vákuumozás után lezárja a tasakot. A lezárt tasakok forrázó
alagútba kerülnek, utána egy lefúvatóba, ahol a felesleges víz eltávolításra kerül róluk.
Egalizálásuk egy válogató mérleg segítségével valósul meg.
Amennyiben a sajtok tasakba kerülnek, a sajtokat előbb egy sűrített levegős tasakoló
berendezésbe helyezik, majd ezt követően a folyamat megegyezik a síkfóliás megoldással.
VI. Ömlesztés
A tejüzemben a keletkező alapanyagok és a hozzáadott egyéb adalékanyagok segítségével
ömlesztett sajtokat is készítenek. A technológia kétféle sajt gyártására alkalmas.
Az „Oázis” sajt előállítása során egy ikerkutter segítségével főzik fel az alapanyagot. A főzés
gőzzel történik, vákuum alatt, 0,6 bar nyomáson. A kész főzet töltőgépbe kerül, ami a sajtot 1
és 3 kg-os formákba tölti. A kihűlést követően a sajtot vákuum csomagológéppel
csomagolják.
A körcikkelyes sajt előállítása során 8 cikkelyes, cikkelyenként 140 g tömegű, alufóliába
csomagolt sajtok papír kördobozba kerülnek. A gyártáshoz szükséges főzet előállítása
4
vákuum kutterben történik. A kész főzet egy forgó-dugattyús szivattyún keresztül az adagoló-
és csomagológép főzettartályába kerül, ahonnan megkezdődik a körcikkelyes sajt kiadagolása
a gép által előkészített alsó alumínium fóliába. Az alsó fóliát a gép automatikusan vágja és
formázza síkfóliából, előkészíti a nyitáshoz szükséges tépőcsíkokat, majd elkészíti a
fedőfóliát, rásüti az alsó fóliára, így készre zárva a csomagolást.
VII. Szeletelés
A szeletelő gépsor a blokksajtok szeletelését és csomagolását végzi, kétféle (125 g és 250 g)
kiszerelésben. A blokkokat daraboló géppel megfelelő méretűre vágják, majd szeletelő géppel
adott vastagságúra szeletelik, a megfelelő mennyiséget kiadagolják, egalizálják, csomagolják.
VIII. Címkézés
A késztermékek (kivéve: szeletelt sajtok, körcikkelyes sajtok, krémfehér sajtok) csomagolt,
érlelt sajtok címkézése címkéző berendezés segítségével történik.
Bővítés:
A krémfehér sajtgyártó sor telepítése miatt a tevékenység bővítésére volt szükség. A
gyártósor főbb elemei: előtét-tartályok, kultúra bekeverő tartály, oltó bekeverő tartály,
kultúra- és adagoló pumpák, vákuumszivattyú, APV pasztörizáló berendezés, APV
homogenizátor, APV sűrítő, tálcás érlelő.
Az előtét-tartályokban található, az ultraszűrő berendezéssel előállított alapanyagot a kultúra-
és oltóanyag adagoló szivattyúk segítségével kultúrával és oltóanyaggal keverik be, majd
pasztőrözik és homogenizálják. A sűrítő berendezés páratereiben a termék a vákuum hatására
veszít nedvességtartalmából, majd a tálcás érlelő megalszik és megszilárdul a termék. Ezután
a vevői igények szerint felvágják és csomagolják.
Az üzemben folytatott főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó melléktevékenységek:
Az üzemben freonos és ammóniás hűtőrendszert használnak. Az ammóniát 0,66 tonnás
palackokban, újonnan kialakított helyiségben, külön tárolják. A freon tárolása a telephelyen
kívül történik.
A technológiához használt adalékanyagok tárolása elkülönített területeken történik. A
füstfolyadékot és az oltóanyagokat az alapanyaghűtőben tárolják. Az ömlesztő sókat a
barakkban, a kultúrákat a laboratórium melletti fagyasztóban tárolják. A félkész termékeket az
érlelőben, a készterméket a készáru raktárban helyezik el.
Vízellátás:
Az üzem vízellátása (180.000 m3/év) mélyfúrású kutakról történik a 35300/2066-8/2015. ált.
számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján. A kitermelt vizet gáztalanítják, majd tisztítják
(arzén vas-hidroxidon történő adszorpciója, ózonos vas- és mangánoxidációja, mechanikus és
aktív szenes szűrés, ammónia eltávolítása törésponti klórozással). A tisztított víz földalatti
tározóba kerül, ahonnan nyomásfokozó szivattyúval továbbítják a vizet a felhasználás helyére.
A fel nem használt vizet 100 m3-es hidroglóbuszba vezetik.
Szennyvízkezelés, -elvezetés:
Az üzemben elválasztott rendszerű szennyvíz elvezető hálózat üzemel. A kommunális
szennyvízet közvetlenül a közüzemi csatornahálózatra vezetik el. A technológiai szennyvizet
5
előtisztítást követően vezetik a közcsatorna hálózatba. A közcsatornába bocsátást
megelőzően, más szennyvizekkel való elkeveredés előtt a szennyvíz minőségvizsgálatára van
lehetőség. Engedélyes önellenőrzést folytat évi 12 alkalommal.
Csapadékvíz-kezelés, -elvezetés:
A telephelyen a szilárd burkolatokról és a tetőkről lefolyó tiszta csapadékvizet zárt
csapadékvízgyűjtő hálózaton keresztül felszíni vízfolyásba (Vajüzemi csatorna) vezetik. A
telephelyen szennyezett csapadékvíz nem keletkezik.
A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI
Telephelyi tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése
A telephelyi tejfeldolgozó technológiában nem veszélyes hulladékok keletkeznek. Veszélyes
hulladékok a gyártást segítő technológiák, illetve a berendezések karbantartása, javítása során
keletkeznek.
A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen, a
nem veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen biztosított a hulladékok
engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáig.
Telephelyi tevékenység végzése során keletkező települési hulladékok gyűjtése, kezelése:
A települési szilárd hulladékokat a telep e célra szolgáló részén fedeles gyűjtőkonténerben
gyűjtik, melynek elszállítását szerződés alapján hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező
kezelő végzi.
Tevékenység során keletkező hulladékok
Hulladék megnevezése Azonosító
kód
További kezelés
a helyszínen
Helyszínen
történő
hasznosítás
Telephelyen
kívüli kezelés
módja
fogyasztásra vagy
feldolgozásra alkalmatlan
anyag
02 05 01
nincs nincs
Hulladékkezelési
engedéllyel
rendelkezőnek
történő átadás
kénsav és kénessav 06 01 01*
ásványolaj alapú,
klórvegyületet nem
tartalmazó motor-,
hajtómű- és kenőolaj
13 02 05*
papír és karton
csomagolási hulladék 15 01 01
műanyag csomagolási
hulladék 15 01 02
veszélyes anyagokat
maradékként tartalmazó
vagy azokkal szennyezett
csomagolási hulladék
15 01 10*
veszélyes, szilárd porózus
mátrixot (pl. azbesztet)
tartalmazó fémből készült
csomagolási hulladék,
ideértve a kiürült
hajtógázos palackokat
15 01 11*
6
veszélyes anyagokkal
szennyezett abszorbensek,
szűrőanyagok (ideértve a
közelebbről meg nem
határozott olajszűrőket),
törlőkendők, védőruházat
15 02 02*
nincs nincs
Hulladékkezelési
engedéllyel
rendelkezőnek
történő átadás
vas és acél 17 04 05
egyéb hulladék, amelynek
gyűjtése és
ártalmatlanítása speciális
követelményekhez kötött a
fertőzések elkerülése
érdekében
18 02 02*
fénycsövek és egyéb
higanytartalmú hulladék 20 01 21*
elemek és akkumulátorok,
amelyek között a 16 06 01,
a 16 06 02 vagy a 16 06 03
azonosító kóddal jelölt
elemek és akkumulátorok
is megtalálhatók
20 01 33*
kiselejtezett elektromos és
elektronikus berendezések,
amelyek különböznek
a 20 01 21-től, a 20 01 23-
tól és a 20 01 35-től
20 01 36
Kevert települési hulladék 20 03 01
Hulladék nyilvántartás:
A Zrt. a jogszabályoknak megfelelően vezeti a hulladék nyilvántartást, illetve a hulladék
bejelentési kötelezettségének eleget tesz.
A TELEPHELYI EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYES
TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN KELETLEZŐ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE
A telephelyen a Zrt. tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére 1 db
üzemi, a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére 7 db munkahelyi hulladék gyűjtőhely áll
rendelkezésre.
Az üzemi gyűjtőhely 100 m2 alapterületű, padozata betonozott, kármentő peremmel ellátott. A
gyűjtőhelyen a hulladékok elszállításának üteme a keletkezés üteméhez igazodik, de legalább
évente 2 alkalommal történik.
A munkahelyi gyűjtőhelyek a telephely szilárd burkolattal ellátott részein vannak kijelölve. A
gyűjtőhelyek kiépítettsége a gyűjtött hulladékok fizikai tulajdonságainak megfelelő
környezetszennyezést megelőző gyűjtést biztosít.
A telephelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokat engedéllyel rendelkező
hulladékgazdálkodónak átadják.
7
A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitása:
Gyűjtőhely
megnevezése Azonosító kód Megnevezés
Gyűjtőhelyen
egyidejűleg
gyűjtött
mennyiség (kg)
Gyűjtés módja
üzemi gyűjtőhely
06 01 01* kénsav és kénessav
(kénsav) 200
50 literes
vegyszerálló
kanna
13 02 05*
ásványolaj alapú,
klórvegyületet nem
tartalmazó motor-,
hajtómű- és
kenőolaj (fáradt
olaj)
1.000 fémhordó
15 01 10*
veszélyes anyagokat
maradékként
tartalmazó vagy
azokkal szennyezett
csomagolási
hulladék (fém és
műanyag
csomagoló eszköz)
300 ADR zsák és
fémhordó
15 01 11*
veszélyes, szilárd
porózus mátrixot
(pl. azbesztet)
tartalmazó fémből
készült csomagolási
hulladék, ideértve a
kiürült hajtógázos
palackokat
(hajtógázos
flakonok)
100 ADR zsák és
fémhordó
15 02 02*
veszélyes
anyagokkal
szennyezett
abszorbensek,
szűrőanyagok
(ideértve a
közelebbről meg
nem határozott
olajszűrőket),
törlőkendők,
védőruházat (olajos
rongy)
100 ADR zsák és
fémhordó
15 02 02*
veszélyes
anyagokkal
szennyezett
abszorbensek,
szűrőanyagok
(ideértve a
1.500 fémhordó
8
közelebbről meg
nem határozott
olajszűrőket),
törlőkendők,
védőruházat (olajos
homok)
20 01 21*
fénycsövek és
egyéb
higanytartalmú
hulladék (elhasznált
fénycső)
A kezelést végző vállalkozás által
rendelkezésre bocsátott, speciális fém
fénycső konténer, éves szállítással
20 01 33*
elemek és
akkumulátorok,
amelyek között a 16
06 01, a 16 06 02
vagy a 16 06 03
azonosító kóddal
jelölt elemek és
akkumulátorok is
megtalálhatók
(elemek)
20 ADR zsák és
fémhordó
20 01 36
kiselejtezett
elektromos és
elektronikus
berendezések,
amelyek
különböznek
a 20 01 21-től, a 20
01 23-tól és a 20 01
35-től
eseti keletkezés
munkahelyi
gyűjtőhely
02 05 01
fogyasztásra vagy
feldolgozásra
alkalmatlan anyag
(folyékony, édes
savó permeátum)
20 m3
gyűjtő tartály
15 01 01
papír és karton
csomagolási
hulladék
2.000 raklapon
zsugorfóliázva
15 01 02 műanyag
csomagolási
hulladék
100 raklapon
zsugorfóliázva
17 04 05 vas és acél (selejt
fémdobozok) 5.000
raklapon
zsugorfóliázva
18 02 02*
egyéb hulladék,
amelynek gyűjtése
és ártalmatlanítása
speciális
követelményekhez
kötött a fertőzések
elkerülése
érdekében
70 zsák
9
TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉKEK
A telephelyen az állati eredetű alapanyag feldolgozása során a 1069/2009/EK rendelet szerinti
3. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermék – szennyvíziszap, romlott termékek –
keletkezik, amelyeket engedéllyel rendelkező kezelőknek adnak át kezelésre.
A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI VONATKOZÁSAI
Szellőztetés
A technológiai helyiségek szellőztetése a vonatkozó technológiai, élelmiszeripari és humán-
egészségügyi előírások betartása érdekében van kiépítve. A légtechnika üzemeltetésének
mértéke a termelés intenzitásával összefüggő.
A szeletelő helyiségben egy ATL08 típusú, a krémfehér gyártósornak helyet adó helyiségben
egy ATL06 típusú szellőztető- és léghűtő berendezés üzemel. Ezek a szellőztető- és léghűtő
berendezések HEPA szűrőkkel ellátottak. A Chalonban egy levegőbefúvó berendezés üzemel
durva szűrővel felszerelve.
Hőenergia termelés
Az üzem technológiai hőellátása a telepen lévő 3 db gázkazán közül 2 db energiatermelő
berendezés együttes üzemeltetésével biztosított. Az energiatermelő berendezések
égéstermékét külön kéményen keresztül vezetik a szabadba.
Pontforrás
azonosítója P1
P2
P3
Kazánok adatai
Kazán típusa AKOR-150/8 AKOR-150/8 TKG-2,5
Égőfej típusa GAS 8 P/M GAS 8 P/M PGG-160
teljesítmény: 2.500 kW 2.500 kW 2.011 kW
„LAL” jelentés
szerinti azonosítók:
T1
(gázkazán)
T2
(gázkazán)
T3
(3. sz. kazán
gázégővel)
Kémény:
magassága (m): 15 15 9
kibocsátó felület
(m2):
0,54 0,54 0,19
A kéményeken kibocsátott légszennyező anyagok: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-
monoxid, szilárd.
Füstölés
A füstölt készterméket mikroprocesszor vezérlésű (MC 800), zárt, automatikus működésű
füstölő szekrényben ízesítik folyékony füst porlasztásával. A technológiának
légszennyezőanyag kibocsátása nincs.
10
Mozgó légszennyező források
A tejüzembe az alapanyagok beszállítását, valamint a késztermékek kiszállítását tartályos
gépjárművek, teherautók, kamionok végzik. A járműforgalom naponta átlagosan 8 db,
melyből mintegy 6 db jut nappalra és 2 db pedig éjszakai műszakra.
A nappali műszakban a 6 db teherjármű mozgása (a behajtást és a kihajtást is figyelembe
véve) 1 j/h forgalomterhelés növekedést eredményez a megközelítési útvonalon, amely
forgalomnövekedés elhanyagolhatónak mondható.
A tejüzem területén az anyagmozgatást 1 db gázüzemű targonca végzi. A munkagép
légszennyezőanyag kibocsátása nem jelentős mértékű.
A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI
A vizsgált telephely Bácsbokod déli szélén helyezkedik el. Környezetében északi irányban
vasúti terület, valamint a Trigo-Fix Kft. bácsbokodi telephelye található. Keleti és déli
irányokban gazdasági, mezőgazdasági terület, nyugati irányban falusias beépítésű lakóterület
határolja. Az üzemhez legközelebb eső lakóépületek földszintes családi házak, a Vasút u. 1.
(1489 hrsz.) alatt és a Borsódi u. 3. (1481 hrsz.) alatt. A Borsódi u. 1. (1484 hrsz.) alatti épület
romos állapotban van, lakhatásra nem alkalmas.
Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely mellett elhaladó 5505 számú Csávoly-Csátalja
összekötő út. Az üzem működéséhez kapcsolódó járműforgalom naponta átlagosan 8 db
nagyteher gépkocsi, melyből kb. 6 db nappal, és 2 db éjszakai időszakban közlekedik.
A vizsgált üzem három műszakban üzemel. A domináns környezeti zajforrások állandó
jellegű zajt keltenek, zajkibocsátásuk nappali és éjszakai időszakban közel megegyezik. Az
üzemelés domináns zajkibocsátó technológiái és berendezései: evaporatív kondenzátorok, siló
keverő berendezés, hűtő, vákuumszivattyú, TMK és villanyszerelő műhely, kazánház
ventilátor és kompresszor.
A jelen felülvizsgálati dokumentáció beadását megelőzően a telephelyen és annak
környezetében a BP-Vibroakusztika Kft. 2015. szeptember 17-én műszeres zajmérést végzett.
A zajmérési jegyzőkönyvet a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció
mellékleteként csatolták. A zajmérések alapján megállapításra került, hogy az üzem közvetlen
zajvédelmi hatásterületén védendő épület nincs.
A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI
Műszaki védelem
A technológiai folyamatok üzemépületben, megfelelő műszaki védelem mellett üzemelnek.
Az üzemben használt vegyi anyagokat, fertőtlenítő, illetve tisztítószereket külön erre a célra
kialakított raktárban tárolják. A vegyszerraktár padozata vegyszerálló műgyanta bevonatú,
amely alatt süllyesztett kármentő akna található.
Szennyvízkezelés, -elvezetés
A felülvizsgált üzem szennyvízcsatorna hálózata zárt, elválasztott rendszerű. Az üzemben
átlagosan napi 9 m3 kommunális szennyvíz keletkezik, ami 15 m
3-es aknába, majd átemelő
szivattyú nyomóvezetékén keresztül a városi csatornahálózatba kerül.
Technológiai szennyvíz az üzem egész területén keletkezik (440 m3/nap mennyiségben) a
berendezések, gépek, eszközök, padozat mosásakor, fertőtlenítésekor. A technológiai
szennyvízzel együtt gyűjtik az ivóvíz kezeléséből származó arzén tartalmú vizet is 50 m3-es
föld alatti vasbeton aknában. A technológiai szennyvizet előkezelő műtárgyon tisztítják.
11
A szennyvíz előtisztító műtárgy felépítése:
1. mechanikai tisztítás:
rács: 5 mm pálcaközzel
zsírfogó akna: 5 m3
rácsszemét gyűjtő: 3 m3
2. gyűjtés, kiegyenlítés, homogenizálás:
kiegyenlítő medence: 50 m3
szivattyúk (2 db): 2×30 m3/h, H=10
3. ívszita:
rácsszemét gyűjtő: 1,1 m3
4. Kiegyenlítő torony:
szivattyú (1 db): 30 m3/h, H=1,33
5. pH beállítás, kémiai kezelés flokkulálószer adagolással (reaktor 15 m3)
szivattyú (1 db): 3 m3/h
6. zsírtalanítás flotálással (körflotáló berendezés)
7. tisztított szennyvíz medence
– medence (2 db) 2×50 m3
– keverő (2 db)
– szivattyú (2 db) 2×30 m3
8. vegyszeres iszapkezelés, iszap víztelenítés
– keverővel ellátott iszapgyűjtő 16 m3
9. szalagszűrőprés
10. víztelenített iszap konténer 2×4 m3
11. kármentő akna 0,5 m3
12. tisztított szennyvíz átmeneti tárolása:
– földbe süllyesztett vasbeton tartály (100 m3)
– bevezetés NA 200 KG-PVC csövön keresztül
– keringető szivattyú
– kivezetés, csatlakozás az üzemi csatornára új aknán keresztül, váltószivattyú
segítségével, mérőóra beépítésével
A szennyvíztisztítási technológiához tartozik még 2 db 50 m3-es vasbeton, vegyszerálló
szennyvíztároló medence, amely az esetleges üzemzavarok esetén szükségessé váló
leeresztések vizének átmeneti tárolását szolgálja.
A szennyvízkezelés során nátrium-hidroxidot, polialumínium-kloridot, kénsavat és
polielektrolitot használnak.
A szennyvízkezelés lépései:
– mechanikai tisztítás
– kiegyenlítés, homogenizálás
– pH beállítás, kémiai kezelés és flokkulálószer adagolás
– flotálás
– vegyszeres iszapkezelés
– iszap víztelenítés szalagszűrővel.
A közcsatornába bocsátás előtti utolsó mintavétel a flotáló után, beépített automata
mintavevővel történik. A Zrt. önellenőrzést végez a vízügyi hatóság 35300/779-2/2015. ált.
számú határozata alapján.
A közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségi adatai:
2011. év 2012. év 2013. év 2014. év
145.060 m3 139.560 m
3 142.890 m
3 159.880 m
3
12
Csapadékvízkezelés, -elvezetés:
A telephelyen a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek összegyűjtése a zárt
csapadékvízgyűjtő hálózaton keresztül a Vajüzemi csatornába kerül bevezetésre. A zárt
technológia miatt üzemszerű körülmények között szennyezett csapadékvíz keletkezésével
nem kell számolni.
Monitoring:
A telephelyen belül talajvízminőség-figyelő kúthálózat nem üzemel.
Üzemi kárelhárítási terv:
A Zrt. 90092-1-1/2012. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik.
ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA
Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a
következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást,
üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett
gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű
védelme szempontjából.
A tevékenységhez szükséges anyagfelhasználás hatékonyságát közel 100 %-ban elérték, a
gyártási anyag veszteségek minimumra csökkentésével, illetve a veszteségnek számító
anyagok termelésbe való visszaforgatásával.
A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból:
A telephelyi gyártási tevékenység során olyan technológiai eljárásokat alkalmaznak, amely a
hulladék keletkezésének minimalizálását eredményezik. A keletkező hulladékok hasznosítását
helyezik előtérbe, melyet a hulladékok szelektív gyűjtésével segítik elő.
A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból:
A telephely üzemeltetéséhez szükséges hőenergiát földgáz energiahordozó felhasználásával
állítják elő, amely energia előállítási mód a légszennyezőanyag keletkezés szempontjából
kedvező.
A füstölt készterméket vezérelt, zárt füstölő szekrényben folyékony füst porlasztásával
ízesítik. Az alkalmazott füstölési technológia légszennyezőanyag kibocsátás nélkül üzemel.
A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból:
A telephelyhez közeli védendő épületeknél a zajterhelési határértékek teljesülnek.
A zajvédelmi közvetlen hatásterületen védendő ingatlanok nincsenek.
A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából:
A telephely nagy része betonburkolattal ellátott. Az üzemépület padozata műszaki védelme
megakadályozza a szennyező anyagok földtani közegbe való jutását. A vegyszerraktár
padozatát vegyszerálló műgyanta bevonattal látták el. A padozat épségét szemrevételezéssel
rendszeresen ellenőrzik, az esetleges hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodnak.
A tevékenység során keletkező technológiai szennyvizet a közcsatornába bocsátás előtt
előtisztítják. A szennyvíz minőségének vizsgálata önellenőrzés keretében történik.
13
ELŐÍRÁSOK
A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy
kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a környezetvédelmi hatóság által
elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni.
2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3)
bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra
vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában
valósítható meg.
3. Az engedély a telephely maximális kapacitására vonatkozik.
Tejfeldolgozási kapacitás: 65.000.000 l/év
4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok
engedélyének megszerzése alól nem mentesít.
5. A technológiában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló,
érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges.
6. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell
fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos.
Határidő: tárgyév február 28-ig.
SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN
Óvintézkedések
7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az
engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés
megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további
vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok
betartásának megállapítására.
Készenlét és továbbképzés
8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek
felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak
számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A
továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti
beszámolójában ismertetni kell.
9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő
végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.
10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az
engedélyben megfogalmazott követelményeket.
11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek
jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik.
12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya,
illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben
hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az
engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.
14
Felelősség
13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának
feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.)
Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú
végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet
előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság szakügyintézői
számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.
Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott
nevét és adatait.
Jelentéstétel
14. Az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság részére az engedély kiadását
követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő
időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i
határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi
jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által
támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az
„Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a környezetvédelmi hatóság részére” című
részben előírtakat.
15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége
környezeti hatásairól.
Értesítés
16. Az engedélyes köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot vagy bármely, a
környezetvédelmi hatóság által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél
rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének
bekövetkezése esetén:
- A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén.
- Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő
vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást
igényel/igényelhet.
- Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény
bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a
kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a
megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles
feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A
környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az
esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre
gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett
intézkedéseket.
- Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését,
szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a
felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével
kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető
legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni:
- A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főosztályt (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62)
553-060 Fax: (62) 681-681):
hulladék-, levegő-, zaj- és rezgés-, földtani közeg-, táj- és
természetvédelem vonatkozásában
15
- A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-
helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (6500 Baja,
Bajcsy-Zs. u. 10.)
talajvíz, felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén,
- a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000
Kecskemét Deák F. tér 3., telefon: +36/76/502-010, +36/76/481-651,
fax: +36/76/502-012, E-mail: [email protected])
tűz- és katasztrófahelyzet esetén,
- a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát
(6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., telefon: +36/76/500-020, fax:
+36/76/500-430, E-mail: [email protected])
az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén.
ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA
17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról és az előállított termékekről
nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban, az egyes felhasznált anyagokat, a
felhasznált energiákat (villamos energia, földgáz,) és minden egyéb anyagot (termelési
hulladék stb.) valamint az előállított készterméket külön-külön kell rögzíteni.
Határidő: folyamatos.
18. Az engedélyes köteles a technológia energiahatékonyságát nyomon követni,
nyilvántartani. A nyilvántartásban szükséges megadni az egyes fajlagos
energiafelhasználásokat.
Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként).
19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok),
mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást
valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 t előállított anyagra vetített
energiafelhasználást.)
20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos
veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A
belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és
hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget.
Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként).
21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit)
megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges
átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni.
Határidő: folyamatos.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
22. A telephely átalakítása, felújítása során keletkező építési hulladék területfeltöltésre,
tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell
akadályozni.
23. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban
előírtaknak megfelelően kell végezni.
24. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből
származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni.
25. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő
hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg
16
gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az
ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
26. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes
nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel
összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóság munkatársainak mindenkor
köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani.
Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások
27. A telephely üzemeltetésének időszakában fent kell tartani a jogszabályi előírásoknak
megfelelő a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést
megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket.
28. Az üzemi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 060101* hulladékból 200 kg, 130205*
hulladékból 1.000 kg, 150110* hulladékból 300 kg, 150111* hulladékból 100 kg,
150202* hulladékból 1.600 kg, 200133* hulladékból 20 kg, 200136 hulladékból a
tárolóhely szabad kapacitásának megfelelő mennyiségű hulladék tárolható, oly módon,
hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az
elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás.
29. Az üzemi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása
érdekében a gyűjtőhelyről – amennyiben azt a gyűjtőkapacitás lehetővé teszi – évente
legalább egy alkalommal kell a hulladékot hulladékgazdálkodónak átadni kezelésre.
30. A munkahelyi gyűjtőhelyeken 020501 hulladékból 20 m3, 150101 hulladékból 2.000
kg, 150102 hulladékból 100 kg, 170405 hulladékból 5.000 kg, 180202* hulladékból
70 kg tárolható, oly módon, hogy mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az
elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás.
31. A munkahelyi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása
érdekében a gyűjtőhelyről – amennyiben azt a gyűjtőkapacitás lehetővé teszi –
legalább hat havonta kell a hulladékot hulladékgazdálkodónak átadni kezelésre.
32. Az üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeknek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell
rendelkeznie, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési tevékenység volumene
során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését.
33. A telephelyen 2016. szeptember 30-ig a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki
kialakítású hulladék gyűjtőhelyet kell kiépíteni.
KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE
34. A telephelyen levegőterhelést okozó technológia:
Technológia megnevezése Technológia LAL
szerinti azonosítója
Hőtermelés gázkazánnal 1
1. számú technológia
Megnevezés Pontforrás Magasság
(m)
Kibocsátó felület
(m2)
Gázkazán kémény P1 15 0,54
Gázkazán kémény P2 15 0,54
17
3. sz. kazán kéménye P3 9 0,19
Technológiai határértékek
Légszennyező anyag Pontforrás Határérték (mg/m3)
Kén-dioxid és kén-
trioxid P20 35
Nitrogén-oxidok P20 350
Szén-monoxid P20 100
szilárd P20 5
A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklet alapján a kibocsátási határértékek mg/m3-
ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3%
oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
Mérésekkel kapcsolatos előírások:
35. A P1, P2, P3 jelű pontforrásokhoz csatlakozó kazánok légszennyező anyag
kibocsátását akkreditált mérőszervezet által elvégzett, szabványos emisszió méréssel
meg kell meghatározni, a mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül be
kell nyújtani Hatóságunkra.
Teljesítési határidő: 2017. szeptember 1., majd azt követően 5 évente.
36. A légszennyező pontforrásokra éves adatszolgáltatási kötelezettséget a mérési
eredmények alapján kell teljesíteni.
37. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások,
gépkihasználás stb.) szabad üzemeltetni.
38. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a környezetvédelmi
hatóságot telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell.
39. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való
szabályozást.
Diffúz forrásokkal kapcsolatos előírások
40. A közlekedő utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell.
41. Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem
megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot
zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely
légszennyezettséget okoz.
42. A hűtőberendezések szivárgásmentességét az elérhető legjobb technika
alkalmazásával, továbbá folyamatos karbantartással, időszakos felülvizsgálattal kell
biztosítani.
43. A hűtőközeggel kapcsolatos bármely havária jellegű eseményt telefonon azonnal és 24
órán belül az esemény részletes ismertetésével írásban be kell jelenteni hatóságunkra.
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
44. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a
telephely alacsony mértékű zajkibocsátását.
18
Határidő: folyamatos.
45. Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a
tevékenység zajvédelmi hatásterületén védendő épület/ek lesznek, akkor az
üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania
a hatósághoz.
Határidő: folyamatos.
FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME
46. A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása
ne következzen be.
47. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése
szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló
jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb
állapotot földtani közegben.
48. Az üzemépület padozatának, a szennyvíztisztító műtárgyainak műszaki védelmét
rendszeresen ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni
szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról összefoglaló jelentést kell
készíteni.
Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként.
49. A telephelyre vonatkozóan komplex alapállapot-jelentést kell készíteni. Az
alapállapot-jelentés részeként – a földtani közegre vonatkozóan – a vizsgálatokat pH,
fajlagos vezetőképesség, ammónia, nitrát, nitrit komponensekre kell elvégezni. A
mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti.
Határidő: Jelen határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap.
A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
50. Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése,
illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika
alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell
működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati
engedélyben foglaltaknak.
51. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell:
- a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről,
- a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról,
- a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre
csökkentéséről,
- a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és
veszélyességének csökkentéséről,
- a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanítására csak a
gazdaságosan nem hasznosítható hulladék kerülhet,
- a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a
környezeti következmények csökkentéséről,
- a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás
megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról,
- valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére
visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége
az alábbi területeken:
- a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint
19
kellemetlen szaghatások,
- a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés,
- a forgalom okozta zajterhelés,
- a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó
károkozás,
- tűzesetek.
52. A technológiai berendezések korszerűsítésének ütemezésekor a környezetvédelmi
szempontokat előtérbe kell helyezni.
53. A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani. Az oktatásról,
továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
54. A karbantartást rendszeresen kell végezni.
55. Az engedélyes köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csapadékvizek
elvezetését, amennyiben szükséges, kezelését, mindenkor az elérhető legjobb technika
követelményeinek megfelelő szinten végezni, ezzel is hozzájárulva a földtani közeg
védelméhez.
56. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor
elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.
A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA
57. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére
vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság
egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a
talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket;
gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve
hasznosításáról.
58. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel
rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.
59. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy
részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is –
előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését
kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani.
60. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak
egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen
megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra
engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.
MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA
61. A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek – a jelen engedély keretében
végzett tevékenység folytatásának ideje alatt – mindenkor érvényes üzemi
kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie.
62. Eleget kell tenni az érvényben lévő, elfogadott üzemi kárelhárítási tervben
foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési
kötelezettségeknek.
63. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége
környezeti hatásairól.
64. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani hatóságunkra
2 példányban.
A dokumentáció benyújtásának határideje: 2017. július 1.
20
ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A
KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG RÉSZÉRE
65. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett
mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról
nyilvántartást készíteni.
66. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan
esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza.
67. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti
tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz
beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A
nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes
köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező
beszámolót a hatósághoz benyújtani.
68. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a hatóság által elfogadottnak kell
lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor a
környezetvédelmi hatóság részére hozzáférhetőséget kell biztosítani.
69. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést
tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi
hatósághoz az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1
eredeti és 1 másolati példányban.
70. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által
megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia.
71. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a
környezetvédelmi hatóság rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával,
illetve bármilyen lehetséges időpontban.
72. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott
gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a környezetvédelmi hatóság
írásbeli hozzájárulásával módosítható.
73. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel
kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni.
- KÜJ, KTJ;
- A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…),
a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.);
- A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám,
település, utca, házszám, hrsz.);
- A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság);
- TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint);
- A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő
létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás;
- Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2.
számú melléklet szerint;
- Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy
tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez
legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az
összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni);
- A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek
kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is);
- NOSE-P kód.
21
A beszámolókat a következő címre kell elküldeni:
Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048.
Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése
Adatszolgáltatás,
beszámoló
gyakorisága
Beadási határidő
Éves adatszolgáltatás
Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes)
bejelentés, hulladék mennyiségtől függően
EPRTR jelentés
évente március 1.
LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás évente március 31.
(E)PRTR-A adatlap (166/2006/EK rendelet
alapján) évente március 31.
Éves környezeti beszámoló minimális tartalma
Hulladékgazdálkodás:
Keletkezett hulladékok
Technológiánkénti anyagmérleg
évente
március 31.
Levegőtisztaság védelem:
Elvégzett mérések és azok értékelése a
melléklet jegyzőkönyvek alapján
BAT-nak való megfelelőség vizsgálata
Földtani közeg védelme:
Padozat repedezettségének ellenőrzése
Zajvédelem:
zajforrásokra vonatkozó változások
bemutatása
zajvédelmi hatásterület változásának
bemutatása
Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések
Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló
jelentése
Bejelentett események (ha voltak) éves
összefoglaló jelentése
Jelentés az engedélyben előírt, határidőhöz
kötött kötelezettségek teljesítése érdekében
megtett intézkedésekről
BAT-nak (elérhető legjobb technika) való
megfelelőség vizsgálata
Eseti beszámolók
Panaszok (ha voltak)
eseti
Panasz beérkezését
követő 2 napon belül
Havária jelentése Haladéktalanul
Bejelentett események összefoglalója Az eseményt követő 1
hónapon belül
Energiahatékonysági belső audit
5 év
A felülvizsgálati
dokumentáció
részeként Energetikai auditálás (veszteségfeltáró
vizsgálat)
22
Szakkérdés vizsgálata:
A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől
(lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel,
veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az
emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően:
1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével,
amely légszennyezést okoz, vagy határértéken felüli légszennyezettséget idéz elő, és
tilos a lakosságot zavaró bűzterhelés is, ezért a várható hatások csökkentése érdekében
az ütemezett beszállításról és a hatékony takarításról gondoskodni kell,
2. Az üzemelésből származó zaj nem okozhat zaj ki bocsátási határértéket meghaladó
zajterhelést a védendő homlokzatoknál.
3. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az üzemi vízmű kútjainak belső
védőterületén lévő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne
kerülhessen a vízbe, el kell kerülni a csapadékvízből visszamaradó pangó vizek
keletkezését, valamint a kialakított monitoring rendszer folyamatos működtetése
szükséges.
4. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet (vízkezelési technológia, ipari
szennyvíz előkezelő, hűtőrendszer működtetése, takarítás, fertőtlenítés, stb.) végző
munkavállalók kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságának biztosítása
érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő
módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása folyamatosan
biztosított legyen.
5. A technológia során felhasznált veszélyes anyagok/keverékek formai és tartalmi
követelményeknek megfelelő biztonságtechnikai adatlapjainak rendelkezésre kell
állnia.
6. Gondoskodni kell az alábbi kockázatkezelési intézkedések kiemelt végrehajtásáról:
a. a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználása során az
azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül -
lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani.
b. a fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes
keverékek biztonságos kezeléséről gondoskodni kell.
7. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel végzett tevékenységgel összefüggő rendkívüli
események során előforduló egészségügyi kockázatok kivédésére intézkedési tervvel
kell rendelkezni a balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére. A terveknek
a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is
tartalmaznia kell.
8. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi
kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre keli hajtani a szükséges
kockázatkezelési intézkedéseket.
9. A működés során a telephelyen, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően
engedélyezett/bejelentett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel.
10. A telephelyen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése
érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni.
Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi
legyek elszaporodása ellen.
23
11. A kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen a gyűjtést közegészségügyi
kockázatot, és környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
12. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt
és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a
szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti.
13. A működés során a nemdohányzók védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell a
vonatkozó egészségvédelmi követelményeket.
Szakhatóság állásfoglalása:
Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet
Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35300/6320-2/2016. ált. sz. szakhatósági állásfoglalása:
„A vízügyi, vízvédelmi hatóság a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.)
Bácsbokod 1422-1-2 hrsz. alatti Bácsbokodi tejüzemre vonatkozó egységes
környezethasználati engedély kiadásához
szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötéssel megadja:
A telephely hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyeiben foglaltakat maradéktalanul be kell
tartani.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az
eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
*
Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági
állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól.
Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év.
Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat
jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó
szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 59244-8-1/2012. számú
levegőtisztaság-védelmi működési engedély.
Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a
környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól
ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek
betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a
20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.
A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz,
24
mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó
fellebbezésnek van helye.
A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett
szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 600 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal
10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj
megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A
befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát.
A kérelmező az eljárás 1 200 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási
költség nem merült fel.
Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő
napon jogerőre emelkedik.
I N D O K O L Á S
A Sole-Mizo Zrt. megbízásából az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 2015. november 18-án
benyújtotta a Bácsbokod 1422/1-2 hrsz. alatti tejfeldolgozó üzemben folytatott tevékenységre
vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti teljes körű
felülvizsgálati dokumentációját, és kérte az egységes környezethasználati engedély kiadását.
A tevékenység a R. 2. számú melléklet 9.3. pontja – Élelmiszeripar: kizárólag tej kezelése és
feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) – alá
tartozik.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján az elsőfokon
eljáró környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal.
Az ügyfél Hatóságunk 107093-2-1/2015. számon kiadott hiánypótlási felhívására
(tervdokumentáció számítógépes adathordozón benyújtása, telephelyen folytatott összes
tevékenység pontos megjelölése) 2015. december 12. napján válaszolt, a 107093-2-3/2015.
számon kiadott igazgatási szolgáltatási díj felhívást 2016. január 6. napján teljesítette.
A kiegészített dokumentációt áttanulmányozva megállapítottuk, hogy tényállás tisztázás
szükséges (107093-2-2/2016.), melyet a Zrt. 2016. április 1-jén benyújtott beadványával
részben, 2016. május 19-én érkezett kiegészítéssel teljes körűen teljesített.
A tevékenységgel kapcsolatos közlemény a Bácsbokod Nagyközség Polgármesteri
Hivatalában 2015. december 31. napjától 2016. január 22. napjáig közzétételre került. Az
eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett.
*
Hatóságunk szakkérdéssel kapcsolatos megkeresése a környezetvédelmi és természetvédelmi
hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm.
rendelet (Kr.) 28. § (1) bekezdés alapján történt.
25
A szakkérdések vizsgálatát tartalmazó szakvéleményekben foglaltakat a rendelkező részben
előírtuk.
A szakkérdések vizsgálatának indokolása:
Közegészségügyi szakkérdés:
A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése
- a szakmai álláspontomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz jelentős,
közegészségügyet érintő hatásokat, ezért a dokumentációt elfogadtam.
Szakmai álláspontomban előírt feltételeket „az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről szóló 1993. évi XI. törvény 3.§ ac), valamint a 4.§ (1) d) pontjában, „a
települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről”
szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (l) és 6.§ (l) bekezdéseiben, „a
veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.
(VI. 15.) Kormány rendelet 5. § (1) bek. a)-d) pontjaiban, „a kémiai biztonságról szóló 2000.
évi XXV. tv. 14-16., és 28-29.§-iban, „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.)
Kormányrendelet 11. §-ban „a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1)
bekezdésében, „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges
járványügyi intézkedésekről'’ szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9.§ (1) pontjában és a 4.sz
melléklet 7.pontjában, „a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának
feltételeiről” szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM—FVM-KvVM együttes rendelet 3., és 4.§-
ban foglaltak alapján határoztam meg.
Szakmai álláspontomat környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek ki jelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (1)
bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott
szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyei és Tisztiorvosi Szolgálatról, a
népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4.§ (2)
bekezdésében és ,,a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (II 1.30.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében
megállapított illetékességgel adtam ki.
A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat
ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése
alapján kerestem meg.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása:
„A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
107093-2-6/2015. ügyiratszámú megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági
állásfoglalását kérte a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bek.
és az 5. sz. mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében a Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged,
Budapesti út 6.) - mint kérelmező által a Bácsbokod 1422-1-2 hrsz. alatti ingatlanon lévő
Bácsbokodi tejüzemre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyában.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. alapján a hatóság a kérelmet és mellékleteit
26
kizárólag elektronikus úton bocsátotta a vízügyi hatóság rendelkezésére
(http://atiktvf.zoldhatosag.hu/letoltes/107093-2-3.zip).
Az elektronikusan megküldött dokumentáció alapján a vízügyi, vízvédelmi hatóság az
alábbiakat állapította meg:
A Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) a tejüzem vízellátását biztosító kútjainak,
vízkezelő rendszerének, szennyvize főtisztító műtárgyának, illetve az üzemen belüli vízellátó
rendszer és szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés vízilétesítményeinek fenntartására és
üzemeltetésére 35300/2066-8/2015.ált számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel
rendelkezik. Az éves lekötött vízigény 180.000 m3/év.
2016. január 27-én a vízügyi hatóságra érkezett kérelmében kérte a vízigény növelését
250.000 m3/év mennyiségre. Az engedély módosítása 35300/975/2016.ált. iktatószámon
folyamatban van.
A telephely önellenőrzési tervét (a kibocsátott előtisztított szennyvíz közcsatorna hálózatba
bocsátására) a vízvédelmi hatóság 35300/779-2/2015.ált. számon jóváhagyta.
A fentiek alapján a vízügyi, vízvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély
kiadásához szakhatósági hozzájárulását - a vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglalt
előírások fenntartása mellett – megadta.
Az eljárásban a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét
és illetékességét.
A hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 04.) Korm. rendelet (Korm.r.) 10.
§ (1) bek. 3. pontja, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és
igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28.
§ (3) bek. és az 5. sz. melléklete állapítja meg.
A hatóság szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (6) bekezdése, 72. § (1)
bekezdése alapján hozta meg.
A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése
zárja ki.
A vízügyi hatóság a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat vízügyi
hatóságnak történő megküldését.”
*
A rendelkező részben tett előírások indokolása:
A tevékenység végzésének általános fel tételeinek indokolása (1 -6. pont):
A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos
megjelölését tartalmazza.
Szabályok a tevékenység végzése során indokolása (7 -15. pont):
Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően,
amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények
egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő
adatszolgáltatást.
Értesítéssel kapcsolatos előírások indokolása (16. pont)
Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a
tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.
27
Az erőforrások felhasználásával kapcsolatos előírások indokolása (17-21. pont):
Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás
hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az
energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves
mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a
fajlagos éves energiafogyasztási adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási
lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket.
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások indokolása (22-33. pont):
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. §-a alapján: „Minden
tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb
mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon
környezet-veszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés
megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a
hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.”
[Ht. 31. § (1)] „A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.”
[Ht. 12. § (4)] „A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében –
amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az
ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más
hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem
lehet.”
[Ht. 56. § (1)] „Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal,
illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.”
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv 65. § (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék
termelője, illetve kezelője a telephelyén nyilvántartás vezetésére kötelezett.
A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló
225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók.
A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1)
bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az
(5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és
hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az
adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük.
A munkahelyi, illetve az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos előírásainkat a
246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (9), illetve a 15. § (6) bekezdés alapján tettük.
A gyűjtőhelyek tároló kapacitását az üzemeltető adta meg az eljárás során. A hulladék
elszállításának gyakorisága a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak
figyelembevételével történt.
A telephelyen jelenleg üzemelő üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeltetési
szabályzatát a környezetvédelmi hatóság a 91219-1-1/2012. iktatószámú levelében hagyta
jóvá.
A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok
kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai
hasznosítás).
Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés
megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.
A hulladék gyűjtőhelyek műszaki kialakítását a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet
szabályozza. A telephelyen a jelenleg meglévő hulladékgyűjtő hely kiépítettsége nem felel
28
meg a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak az engedélyezési dokumentáció
alapján, ezért a gyűjtőhely átalakítása szükséges a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 30. §
által előírt időszakon belül.
Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előírások indokolása (34-43. pont):
Előírásainkat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. § alapján
tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. §-ában előírtakon alapulnak.
A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti
kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani.
A berendezésekre megállapított technológiai határértékek a módosított 23/2001. (XI. 13.)
KöM rendelet 3. számú mellékletében szereplő határértékek alapján kerültek megállapításra.
A helyhez kötött légszennyező pontforrások ellenőrzésének dokumentálásra vonatkozó
előírásainkat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § pontja alapján tettük.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, a diffúz forrás
környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő
levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő
olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető
legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható
fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete
és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.
A fenti előírások helyhez kötött diffúz légszennyező források által okozott levegőterhelés
megelőzését, illetve csökkentését hivatottak biztosítani.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján bűzzel járó tevékenység az
elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
Zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos előírások indokolása (44-45. pont):
A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi közvetlen hatásterületén védendő
létesítmény nincs.
A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
1. § 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a
környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm.
rendelet 11. § 1) pontja értelmében, ha a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt
végre, amely miatt a 10. § 3) bekezdésben megállapított feltételek a tevékenység folytatása
során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása
iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatóságunkhoz.
A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
2. számú melléklete tartalmazza.
Földtani közeg védelmével kapcsolatos előírások indokolása (46-49. pont):
A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése tartalmazza.
A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 10. § (1) bekezdés alapján a
tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának
lehetőség szerinti megőrzésével végezhető.
A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és
a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM
együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.
29
A műszaki védelem kialakítását és megfelelőségét a Favir. 10. § (1) bekezdés alapján írtuk
elő.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B § (1) bekezdése alapján az egységes
környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4)
bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz
benyújtott adatokat a Favir. 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak
megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell
kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes
tényfeltárási záródokumentáció nincs a hatóságunk birtokában.
Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt
annak hatóságunkhoz történő benyújtása.
A BAT alkalmazásával kapcsolatos előírások indokolása (50-56. pont):
Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális
szinten tartása.
A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások indokolása (57-60. pont):
A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet
védelmét.
A műszaki baleset megelőzésére és elhárítására vonatkozó előírások indokolása (61-64):
A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása.
A műanyagok gyártási tevékenység üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3),
illetve a 2. sz. melléklet alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Kft. az Alsó-
Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 90092-1-
1/2012. számon jóváhagyott (érvényességi idő: 2017. augusztus 15.) üzemi kárelhárítási
tervvel rendelkezik.
Adatrögzítéssel, adatszolgáltatással kapcsolatos előírások indokolása (65-73):
Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő
információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.
A környezetvédelmi hatóság a benyújtott felülvizsgálati tervdokumentáció, annak
kiegészítései és az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása alapján az engedélyes részére
egységes környezethasználati engedélyt adott, továbbá rendelkezett arról, hogy ezen engedély
jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 59244-8-1/2011. számú
levegőtisztaság-védelmi működési engedély.
Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) bekezdése, a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 70. § (1) bekezdése
alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki.
Az engedély érvényességi ideje a R. 20/A. § (2) bekezdésén alapul.
Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. június 22.
30
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági
eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet
(továbbiakban: FM rendelet) 3. számú mellékletének 5. pontja alapján határoztam meg.
A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése
alapján biztosítottam.
A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni,
amely a megtámadott döntést hozta.
A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg.
Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység
jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg.
A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Kvtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése melléklete állapítja meg.
S z e g e d, 2016. június 21.
Dr. Juhász Tünde
kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Bangha Ágnes
mb. főosztályvezető
Kapják:
1. SOLE-MiZo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) tv.
2. Bácsbokod Nagyközség Jegyzője (6453 Bácsbokod, Gróf Széchenyi István u. 80.) tv.
3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
(6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP
4. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
(6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.)
5. Hatósági nyilvántartás
6. Irattár
